You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
34<br />
mi e két felbecsülhetetlen leletnek<br />
a rövid története Nagy -<br />
szentmiklós (ma Sânnicolau<br />
Mare) Temes (később To ron tál)<br />
vármegyei városka, az Aranka<br />
História<br />
Az aranylelettől az ezüstkincsig<br />
Amikor annyi fájdalmas kudarc, csapás<br />
és méltánytalanság érte letelepült népünket<br />
történelme során – talán a legújabb<br />
publicisztikák ellenére sem eléggé<br />
tudott, hogy a mintegy 10 kg-nyi aranyés<br />
legkevesebb, kétszer annyi ezüstkincs<br />
különös elvándorlása ráirányítja a figyelmet,<br />
hogy nem elég önérzetesnek lenni,<br />
hanem szükséges nagyfokú operatív<br />
készség is. Mindezt<br />
1.<br />
hangsúlyozom akkor,<br />
amikor augusztusban<br />
a fiúgyermekét tragikus<br />
balesetben elvesztő<br />
szent királyunkra emlékezünk. Tudott,<br />
ilyen nincs a történelemben, de mi van<br />
akkor, ha Imre herceg trónra léphetett<br />
volna, vagy ma hogyan néznénk a koronázási<br />
jelvényeinkre, ha a Nagyszentmiklósi<br />
aranylelet és a Seuso-kincs a<br />
Nemzeti Múzeum tárlóiban lennének<br />
És miért ne lehetnének, hiszen a magyar<br />
föld rejtette azokat.<br />
folyó mellett, Temesvártól 64 km-re. <strong>17</strong>99. július<br />
3-án Vuin Neru szerb szőlősgazda árokásás és kerítésigazítás<br />
közben 24 aranyedényből álló, közel<br />
10 kg tömegű kincset talált. Görög és bécsi kereskedők<br />
révén Pestre kerültek a darabok, ahol<br />
Boráros János városbíró leltározta be a kincset.<br />
A kívülálló embernek furcsa, hogy a lelet eredete<br />
sokkal hevesebb viták tárgya a mai napig, mint<br />
azok „hovatartozása”. Valószínűleg a kincs az<br />
avar fejedelmi kincstár része volt, a kaganátus<br />
végnapjaiban rejthették el. A kollekció 24 darabból<br />
állt, de az augusztus 3-án felvett leltárban a 24.<br />
tárgy egy aranyrúd volt/lett, mert a bikafejes csésze<br />
letört fülét beolvasztották. A nagyon<br />
értékes leletanyag <strong>17</strong>99<br />
szeptember végén (!) már<br />
nagy sietséggel a Császári-<br />
Királyi Régiségtárban leltározták<br />
be. <strong>17</strong>99. október 1-<br />
2.<br />
jén pedig I. Ferenc magyar<br />
király intézkedésének eredményeként<br />
ma a bécsi Kunsthis to -<br />
risches Muse um ban őrzik. Miért Magyar or -<br />
szágon – tehát ahol megtalálták – az aranykincset,<br />
először csak 1884-ben (!) állították ki, majd a Magyar<br />
Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján,<br />
2002-ben ismét látható volt Budapesten…<br />
Eddig számos kutató foglalkozott a tárgyak szakszerű<br />
feldolgozásával; első részletes leírása Josef<br />
Calasanza Arneth lovag 3 kötetes művében szerepelt,<br />
majd Hampel József neve említendő. Hosszú<br />
szünet után László Gyula, a közelmúltban Erdélyi<br />
István és utána Bálint Csanád foglalkozott vele.<br />
Az aranyedényeken számos rovásfelirat látható,<br />
de annak a Magyar Adorján-féle íráshoz nem sok<br />
köze van...<br />
Szomorú és a megtalálóra (Sümegh József) nézve<br />
tragikus végzetű a Seuso-kincs története, vagy rej-
Change language