Ajánlás Ajánlom ezt a könyvet: Neked. Tökéletes úriember voltál, és ...

elfogadták volna. Nos, nem így loilent. Qhuinn-nek az átváltozás után
hatalmas lett a teste, a szemfoga nőtt, őrülten kívánta a szexet... a
szeme viszont ugyanolyan maradt.
Micsoda éjszaka volt! Akkor történt meg először és utoljára, hogy az
apja elveszítette a türelmét, és az első í*s egyetlen alkalommal
megütötte Qhuinnt. Azóta sem családtagok, sem a személyzet nem
nézett a szemébe.
Amikor ma este elment, hogy szórakozni induljon, nem vesztegette az
idejét azzal, hogy elköszönjön az apjától vagy az anyjától. Sem a
bátyjától vagy a nővérétől.
Születése óta alacsonyabb rendűként kezelték, és e miatt a genetikai
sérülés miatt mindig félreállították. A faj értékítélete szerint szánalmas
létezésének egyetlen pozitív oldala kimerült abban, hogy rajta kívül
volt két normális utódja is a családnak, és hogy a bátyját elfogul
hatónak tartották a nemzésre.
Qhuinn mindig is úgy gondolta, hogy a szüleinek meg kellett volna
állniuk két gyermek után. Azzal, hogy három egészséges utódot
vállaltak, kihívták maguk ellen a sorsot. Persze azon már nem tudott
változtatni, amit az élettől kapott, ahogy azon sem, hogy azt kívánta,
bárcsak másképp alakultak volna a dolgok.
Arra sem volt képes, hogy ne törődjön az egésszel.
Ez az ünnepély kizárólag arról fog szólni, hogy egy csomó estélyi
ruhás és szmokingos arisztokrata összegyűl, Qhuinn mégis szeretett
volna a családjával együtt részt venni az elit nagy, nyár végi bálján.
Szeretett volna ott állni mellettük a bátyjával, és azt érezni, hogy
egyszer az életben ő is számít. Ki akart öltözni, mint mindenki más,
felhúzni a családi pecsétgyűrűt az ujjára, és talán táncolni a felső
tízezer néhány hajadon női tagjával. Vágyott arra, hogy az
arisztokrácia csillogó világában őt is elismerjék, maguk közül valónak
tartsák, ne pedig csak egy genetikai selejtnek.
Ez azonban soha nem fog megtörténni. Az elit értékrendje szerint
Qhuinn nem volt több mint egy állat, és nem volt alkalmasabb a
szexre, mint egy kutya. Már csak a nyakörv hiányzott a nyakáról,
gondolta szomorúan, miközben láthatatlanná válva Blayhez ment.
40