M - Levente Vezér honlapja

A héber előragok 687 

M 

MX / XM 691 

MV/B származék nincs 693 

MC/Cs 697 

MD 702 

MP/F 707 

MG/Gy 712 

MH 718 

MJ 726 

MK/Ch 730 

ML/Ly 740 

MM 747 

MN/Ny 752 

MR 759 

MS 770 

MSz 779 

MT/Ty 788 

MZ/Zs 797 

686

Az előragozást is a kárpátember vitte le Afrikába... 

A szuahéli és bantu nyelvekben a mai napig megvannak a névszóosztályok – 

tehát ezekben állandó előrag jelzi, hogy az utána következő szó embert, 

növényt, állatot, tárgyat, stb. fog-e jelenteni? Ezt a jelenséget a nyelvtani 

nemek alkalmazásának nevezzük. Úgy a héber előragok, mint a magyar 

igekötők és természetesen (később) a hím-, nő- és semleges nemek használata 

mind ezekből a névszóosztályokból fejlődött ki. 

Miért volt szükség arra, hogy az előember külön és jelezze, hogy milyen típusú 

az alany, vagyis hogy mi az oka van annak, ami történik? 

Válasz: a korai előember első beszédszavai csak az "igeszerűek" voltak. Arról 

szóltak, hogy mi is történik. Később azonban a beszélő már azt is jelezni akarta, 

hogy ki / mi okozza a történést? Akkor az igeszerű elé egy másik gyököt is tett, 

olyat, aminek a képies értelme vagy élőlényre (állat, növény) vagy élettelenre 

(mondjuk égiháború, vulkán) utal. Az ősi előragozás korában az tehát az előember 

még nem konkrét fogalmakkal fejezte ki a mondanivalóját, hanem egy általános 

mi történik? szó elé tett egy olyan másikat, ami arra utalt, hogy miféle az, ami 

miatt ez történik. 

A héber előragok 

Itt kerül tárgyalásra az összes héber prefixum. Megvizsgáljuk, hogy mi lehetett 

az az ősi kép, amit – még mielőtt az előember levándorolt velük Afrikába – 

felidéztek. Azt is feltüntetjük, hogy manapság mit jelentenek (kb. ugyanazt:-). 

Általános előrag az, ami bármely szóhoz kapcsolódhat. Általános előragok a 

héberben: vx-, bx-, kx-, lx-, sx-. Eredetileg a tx- (dx-) is előrag volt, de ma már 

nem használják. Ez utóbbiak múltját az bizonyítja, hogy ma is gyakran 

elkülöníthetők a velük egybeolvadt a szavaktól. Az általános előragok 

használata az összes utóragozást megelőzte az emberi nyelvekben. 

A héber igei előragok: nx-, hx-, hit- mx-. Ezek manapság igemódokat jelölnek. 

Az nx- a szenvedő (plusz egyes visszaható) igék és a belőlük képzett névszók 

prefixuma. Léteznek ugyan valódi n -nel kezdődő igék is, de nagyon kevés. 

Az mx- a jelenidejű folyamatos, nyomatékos és műveltető igék s belőlük 

képzett névszók előragja. Az igei előragok múlt idejű változata egységesen hx-. 

S végül a visszaható igék mit- / hit- előrag-párosa a fentiekhez hasonlóan 

működik – de visszaható igékkel e a könyvben nem foglalkozunk. 

687

A héber vx- és bx- előrag 

v'-, u- = és, majd /régen a múltidő képzője is volt/ 

V 

és 

b'-, ba-, be bi- B 

be-, -ba, be-, -ban, -ben, -val, -vel kettős-, váltakozó /idegen szavakban, pl.: bicikli/ 

A BX gyök jelentései 

mabá = arc-, érzelem kifejezés ájin BX ájin mabá=arc-, érzelem kifejezés 

bá! /bámul/ 

búú /bőg/ bú/s/ 

habá = ami jön, a jövő bia = bejövetel, nemi érintkezés BX 

/arám/ bé = ház, család bi- = váltakozó, bennem, kérlek! 

bá = be-, benne /nn/, vele, érkezik, jön, következik bó = jön, benne, gyere! 

be, bele, benn, bent 

bő 

A héber mx- igei előrag 

mé-, mi- = -ból, -tól, -nál /ahhoz képest/ 

meg- /befejezi, amit csinál/ 

Az MX gyök jelentései 

me'i = bél /vizes, mély/ 

MX 

mea = száz, 100 év 

MX 

mé-, máim=víze, vizek 

M 

ma = mi? ami meví=vivő, visz mi = ki? aki muve = áhított 

ma /most/ vesz, visz mi? mi /mink/ múú /bőg/ mű 

A héber lx- előrag 

l'-, la-, lá-, le-, lé- = -hoz, -hez, -höz, -nak, -nek, -ig, -ni, -ra, -re 

le-, el- 

L 

688

Az LX gyök jelentései 

la = őneki /nn/ lo = önmaga li = nekem lo = neki, magának L 

la = nem /arám/ alef lo = nem, ne alef lu = ha, bárcsak 

ál /nem igazi/ öl, le! /vele/ le- 

laá = dadog lóa = garat LX lóa = kráter 

l-l-l... lé, le lő /láva/ 

A héber kx- előrag 

k'-, ka-, ke-, ki = olyan, mint, kb., -kor, -ként /viszonyító rag/ 

ach = de, csak, bizony 

ki- /pl: kidolgoz/ 

A KX és K/ChX gyök jelentései 

akó = zerge éch = hogyan? k' = mert, hogy, ha, hanem, amikor ukáv = köbözött 

ak/ad/ ág ék, eke kő /biztos, hogy/ ük /3. nemzedék/ 

akó = Akkó /kertváros/ iká = van /arám/ ko = úgy, most, itt hé 

akó /űrmérték/ ki? aki ok, ők 

k-aá = lehangol 

áh! /vesztés/ 

ki = hány, ke = hányás alef 

ki /kifelé/ 

Az NX gyök jelentései 

A héber nx-, mint előrag, önmagában nincs értelmezve. 

ná=vándorol, mozog, rezdül ájin NX nóa=mozdulat, moccanás ájin 

NX ni'á = mozgatás, billenés ájin nu! = kezdjed! menj már! 

na! /mi lesz?/ /new=új/ ni! /nini/ nő/l/, nő /nőstény/ 

naá, náe =szépen, illően alef NX níá = takony ájin NX 

nana! /lassan!/ 

ná = kérem! 

na! /kérem!/ 

nedv 

A mozgás észlelésekor való halk, figyelem felkeltő hümmögés genetikusan beírt 

őshang – ez az n-nek és későbbi hangváltozatának, az m-nek az eredete. 

689

A héber és magyar HX gyökök jelentései 

A héber hx- előragok is a táblázatban vannak. 

ha- he- = a, az hx- = -e? vajon? hé = Isten H 

a, az ez, he? /kérdez/ hi = ő /nn/ hu = ő /hn/ 

ha = ez, az, de, akkor, hiszen ihá = egyesít, összefog H 

ha 

hó, hő /elborít/ 

A héber ha-, he- = a, az. A magyar határozott névelő h vesztéssel keletkezett. 

A a héber visszaható igék múlt idejű előragja hit-. Két részből áll: a múlt időre 

utaló h + te. A hit- előrag értelme: önmagadon, önmagaddal. 

Magyar igekötők 

Azokat az igekötőket soroljuk fel, amelyekhez hasonló értelmű héber előrag van. 

A E I O Ö U Ü 

ba-, abba- be-, bele-, vele- bi-, B/V 

oda- 

fel-, felé- föl-, fölé- F 

ki- 

hozzá- 

al-, alá- el-, elé-, elő-, le- L 

meg- 

rá-, arra- erre- R 

át- tele- itt- ott- túl- T 

D 

H 

K 

M 

690

M 

XM gyök, héber 

A gyök elvont értelme: ami a túlélést biztosítja. 

A héber XM gyök: ám = nép, tömeg, im = -val, egyidőben. Az XMX: ima = anya. 

Az XM gyök: ám = nép, amá = alkar, hímtag, öl (e), szolga(nő), em = anya, 

anyaméh, alap, im = ha, vagy, om = nemzet. 

XM, héber táblázat 

a → az e → ez i → itt, most o → ott, folyton u → befejezett 

ám = nép, néptömeg ájin XM im = -val, -vel, egyidejűleg, beálltával ájin 

ám = nép alef 

ima = anya, mama /arám/ 2 alef 

im = ha, vagy alef 

em, imot, imahot = anya, anyaméh, alap alef 

alef om, umim=nemzet, csavaranya 

XMX 

XM 

umá = nemzet hé 

amá = rab-, szolganő, alkar, rőf, öl, középső ujj, hímtag alef-hé 

ima = nyomdai matrica alef-hé 

MX gyök, héber 

A héber m'i = bél (ami vizes) – a magyar "mély" fogalom őse. 

A héber MX gyök: maá = aprópénz, m'i = bél. 

MX gyök: ma = mi? ami, mi = ki? aki, mé = víz (e), mea = száz (sok, mint a víz). 

MX, héber táblázat 

maá=/ókori/ aprópénz /belőle/ ájin m'í=bél ájin-jud MX 

mea = száz, évszázad alef-hé 

MX 

jud mé ... = a víze.. m'-, mi- = -tól -ból, ahhoz képest M 

ma = mi? mit? mennyi? némi hé mi = ki? aki 

mai = mi? mit? /arám/ alef-jud 

M' 

ma ze = mi ez? hé 

mi ze=ki ez? hé 

691

MX és XM gyök, magyar 

Az MX gyök: ma, mai, mi, mi? mű. 

A magyar MX gyökszavakban már nem lelhető fel az ősi értelem: víz, mély. 

Az XM gyök: ama, ami, ám, eme, Emő, emu, íme, óma (ősanya). 

A magyar XM gyökszavak még őrzik az ősi anya értelmet. 

MX és XM gyök, összehasonlító táblázat 

m'-, mi- = -tól, -ból, mea = 100 ánu = mi 

ma, mai = mi? mit? 

ma, mai /most/ 

meg-, /mega-/ mi /mink/ mű 

ma = mi? ami 

mi? ami 

im = ha, vagy em = anya hine = íme em = anya, alap 

ám Emő /emlet/ emu íme óma /ősanya/ 

hahu = az a... 

ama 

b'ma? 

mibe/n/, mivel? 

b'ma-se 

amibe/n/, amivel 

l'ma? 

mihez, mivé, mire? 

l'ma-se- 

zehu = ez a... 

eme 

amihez, amivé, amire 

matáj? / matáj-se- 

milyen tájban? mikor? / amikor 

Összetett kérdőszavak m -mel 

b'mi? 

kibe/n/, kivel? 

b'mi-se- 

akibe/n/, akivel 

l'mi? 

kihez, kivé, kire? 

l'mi-se- 

akihez, akivé, akire 

mima? / mimi? 

mitől, miből? / kitől, akitől 

umá = nemzet 

692

Az M gyökcsoportra vonatkozó általános megjegyzések: 

A héber M gyökcsoportra az jellemző, hogy a származékaik többsége újkori szó. 

Az m-mel kezdődő héber szavak legnagyobb része nem az M gyökcsoport, 

tagja, hanem csak m előragot hordozó egyéb gyökök származéka. Elkülönítésük 

azonban nem konzekvens, mert még a rövid szavaknál sem mindig egyértelmű, 

hogy eredeti, M csoportbeli gyökszármazékről van-e szó, vagy mégsem. 

Mivel e könyvnek nem célja (további nagy munkát jelentene) pontosan 

elkülöníteni az M származékokat, ezért – az összes jelentés áttekintése végett – 

általában kigyűjtöttük az m-mel kezdődő szavakat is. 

A táblázatokban kékkel jelzett mássalhangzó csoportok (pl.: JCV) a szó eredeti, 

az m előrag leválasztása utáni gyökszármazékra utalnak. 

Valódi MB/V szavak egyik nyelvben sincsenek 

Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyarnak és a hébernek még a viszonylag 

késői b hang megjelenésekor is közös volt nyelve. 

Másrészt nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az m és b nemcsak a mai 

héberben előragok, hanem már a kárpátnyevben is azok voltak. 

Mégis létezik egyetlen, a kárpátnyelvi v hanggal képzett héber MV származék: 

mavet = halál. S a magyarban? A mivé? és a művi csak ragozott szavak. 

A héber MB/V gyök bővülése 

mv mb/vx mvcc mb/vg mb/vj mb/vk mbch 

mb/vl mb/vr mb/vs mb/vsz mvt mbt 

M előrag + B/V vagy V, héber táblázat 

MXV ivá=vágyik rá/ alef-vav /művi/ m'uve = kívánt, áhított 

XV ájin méív = felhőbe borít, borússá tesz /áv=felhő/ ájin muáv = felhős 

m'ave / maave = sűrít / sűrűje, mélye ájin-he 

/ave=sűrű/ m'ube = sűrű, sűrített 

mabá = arc-, szem-, érzelem kifejezés ájin /bámul - bá=jön/ 

mabúa = forrás, kútfő ájin /búa=buborék - mi-ből?/ 

mav'e = tilosban legeltető ájin-he /mibe-visz/ 

MB/VX 

mavó = bejárat, bevezetés /könyv is/ /ami-be/ B/VX 

mová = bejárat alef /hová?/ 

693

jud-alef meví /bá/ = vivő 

/bo, bá=jön, jött/ alef muvá /bó/=behozott, importált 

alef /bibliai nép/ moaví = moabita muvaá = idézet 

MB/VC 

m'vacéa=kivitelező, kivitelez ájin mivcá = művelet /pl. had/ ájin B/VCX 

m'abec = cinkez alef /avac=cink/ XBC alef m'ubác = cinkezett 

MVCC /boc=sár/ m'vucác = besározott 

m'vacel=kicsírázik, hagymával ízesít /bacál=hagyma/ B/VCL m'vucál=hagymás, - alakú 

m'vacer = erődítést csinál /bicur=erődítés/ B/VCR m'vucár = megerősített /bástya/ 

mavcerá = vincellér olló he mivcár = erőd, vár MVCR 

A mivcár kapcsolatban kell legyen a magyar Vác helység és erődítmény névvel. 

MB/VD 

ma'avid = munkaadó /oved=dolgozik/ XB/VD ájin m'ubád = ki-, fel-, átdolgozott 

mavded = szigetelő, elkülönít B/VDD m'voded, -vudád=elkülönít, -ett, elszigetel, -t 

m'vadéah = mulattató, tréfás B/VDH m'vudáh = vidám, tréfálkozó 

mivdak = vizsgálat mivdok = dokk /hajójavító/ B/VDK 

B/VDL mivdál = különbség, különbözet muvdál = elkülönített, félreállított 

m'vader = szórakoztat B/VDR m'vudár = derűs, jókedvű, szétzilált 

MBF, MVG 

MB/VGR 

/bogár: boger=felnőtt/ m'vugár = felnőtt, nagykorú 

MVH, MVH 

mavhik = fénylő, -lik, ragyog B/VHK muvhak = kiváló, jellegzetes, el-, ismert 

mavhíl = ijesztő, megijeszt B/VHL m'vohál = ijedt, elhamarkodott, kapkodó 

m'vahém = elállatiasít B/VHM m'vohám=elállatiasodott, baromi 

mavhená = kémcső mivhán = próba, vizsga, -anyag B/VHN 

B/VHR mivhár = választék, a java, szemelvények 

mavhes = keverőkanál B/VHS 

mavó/j/ = sikátor /bo=jön/ 

MVJ 

MVJ 

694

m'vajec = tojással habar /béca=tojás/ B/VJC m'vujác = tojásos /étel/ tojásdad 

m'vajel = felbélyegez /bul=bélyeg/ B/VJL m'vujál = felbélyegzett 

m'vajem, m'vujám=színdarabot rendez, megrendezett /bijem=sz. rendez/ B/VJM 

bajár=kútásó/ B/VJR /vájt/ m'vujár = gödrös /terület/ 

m'vajes = megszégyenít B/VJS /bújós/ m'vujás = megszégyenített, -szégyenült 

m'vajet=megszelídít, szoktat tav B/VJT m'vuját = szelídített, házhoz szoktatott 

MB/V-K/Ch 

mavoch /boch/=útvesztő /boche=sír/ MBCh m'vuchá = zavar, zavarodottság 

maavák = küzdelem alef-kuf MXB/VK XB/VK m'ubak = poros, beporzott, behintett 

m'avek=porhintő készülék alef-kuf B/VK kuf-he m'vuká = kietlenség, sivárság 

m'vakéa = hasít, repeszt kuf-ájin mivká = rés, repedés, katonai áttörés B/VKX 

mavkirá = először szülő /nő, nőstény/ kaf 

B/V-K/ChR 

m'vaker = kritikus, bírál, látogató, látogat, ellenőr, ellenőriz kuf 

B/VKR 

m'vakes = kérelmező, kér kuf B/VKS m'vukás = kívánt, keresett kuf 

MV/BL 

mabul = özönvíz, szóáradat mi-blí = nélkül /balá=lenyelte/ MB/VL 

/meví=viszi: elválás/ JVL movíl, muvál /javál/ = szállít, -ott, vezet, elvezetett 

mavlí'a=elnyel /szót/ ájin B/VLX ájin-hé muvlaá = beékelt terület /másik államba/ 

m'valbel = összezavar B/VLBL m'vulbál = zavaros, zavarodott 

mavlíg = tűrtőzteti magát 

B/VLG 

/bolek=rombol/ MB/VLK kuf m'vulák = sivár, kietlen 

m'valem = megfékez, megbénít B/VLM muvlám = megfékezett, megbénított 

mavlet = sajtológép tet mivlat = kiszögelés /bolet=feltűnő/ B/VLT 

MV/BN 

m'aben = kővé változtat /even=kő/ XVN alef m'ubán = kövület, kővé dermedt 

B/V'N mevín = hozzáértő, ért, megért muván /bin/ = érthető, értelme 

mi-bén = közül kaf ka-muván = magától értetődő 

B/VN /mevin=érti, bone=építi/ mivne = forma, felépítés, építmény /vinni, venni/ he 

695

MB/VR 

BuR 

muvár /bor/ = ugaron hagyott 

mavrí = üdülő, lábadozik alef mivraá = üdülőhely /bari=egészséges/ MB/VRX 

m'vaer=meggyújt, kitakarít, kiirt ájin B/VXR /boer =égő/ 

m'vaer = megmagyaráz alef B/VXR m'voár = megmagyarázott alef 

ma'avár = átjáró, -menet, -kelés, hágó ájin /avár=átment/ XB/VR 

ma'abará=átmeneti tábor, átkelőhely, gázló /ubár=magzat/ ájin-tav m'uberet = állapotos 

maabóret = komp ájin 

ájin mo'ovár = átvitt, -helyezett, átruházott 

m'varec = megtetéz /bérác=ráadás/ B/VRC m'vorác = megtetézett 

mavríg, muvrág = becsavar, -t /csavar/, összetartott /csavarral/ B/VRG /bóreg=csavar/ 

mavríah = csempész, -ik jud mivráh = menedék, menekülő B/VRH 

m'varech = áld, megáld, fel-, köszönt B/VRCh m'vorách = meg-, áldott 

/barach=letérdelt, áldotta/ 

muvrach = letérdeltetett, dugványozott 

mavrík = ragyogó, fénylik kuf mivrak, -á=távirat, -hivatal /barak=csillogás/ MB/VR 

m'varer = tisztáz, kiválogat B/VRR m'vorár = kiválogatott, tisztázott 

m'vares=ki-, kefél /borer=kiválogat/ mivreset=kefe m'vorás = kikefélt B/VRS 

mi-b'résít=elejétől, elölről alef-tav 

m'varez = csappal ellát B/VRZ /berez=csap/ m'voráz=csappal ellátott, csavarmenetes 

m'varzel = megvasal /kereket/ /barzel=vas/ m'vurzál = megvasalt /pl. kerék/ 

MV/BS 

mav'ís = büdös, megbüdösít alef mevís=szégyenletes /busá=szégyen/ B/VS 

m'abes = penészedést okoz ájin /oves=penész/ m'ubás = penészes ájin XB/VS 

m'vasel, -et = szakács, -nő, főz mivsál, bisul = főzés B/VSL m'vusál = főtt 

MB/VSM 

m'vusím = szeméremtest, nemiszervek 

MVSz 

BoSz /meg...aszott/ szamech muvasz /bosz/ = eltiport, legyőzött 

maavusz=magtár, hízlaló, -vályú alef-szam MB/VSz szamech m'vuszá = vereség, bukás 

m'vaszem=illatosít, mámorít szam B/VSzM m'vuszám = illatosított, 'becsípett' 

m'vaszem = illatosít szin B/VSzM szin m'vuszám = illatosított 

696

m'vaszer = hírt hoz /jó hírt/ szin /biszer=jó hírt hozott/ B/VSzR 

m'vaszesz = megalapozott, alapos 2 szam B/VSzSz 

m'vuszász = megalapozott, alapos 

MB/VT 

mavet = halál vav-tav MVT VT /ivet=eltorzít/ m'uvat = elferdített, hiba, bűn 

mabát = tekintet, pillantás tet MBT /biet = megrémítette/ 

m'vate = kiejt /szót/ /bite=kiejt szót/ mivtá = kiejtés, kifejezés tet-alef 

B/VT 

ma'abáta = zálogház ájin-tet B/VXT /avot=zálog/ 

B/VTH /boteh=bízik/ mivtáh = biztonság tet m'vutáh, muvtáh = bebiztosított 

mavtéah = /villany/ biztosíték, bebiztosít tet 

tet muvtahní=biztos vagyok benne 

m'vatek=leszúr, felkoncol tav-kuf B/VTK tav m'vuták=széthasított, leszúrt, felkoncolt 

m'vatel = érvénytelenít, megszüntet, semmibe vesz B/VTL tet muvtál = munkanélküli 

m'vaten = kibélel /ruhát/ tet B/VTN m'vután = kibélelt tet 

m'vater = feldarabol, darabokra vág tav B/VTR 

m'vutár=feldarabolt, szaggatott 

MVZ 

m'vaze = megszégyenít, lenéz BZ /buz=megvetés/ 

m'vazbez = elpazarol, elprédál B/VZ-B/VZ m'vuzbáz = elpazarolt, elprédált 

MC gyök, héber 

Az m előrag nélküli XC gyökszavak: ec = fa, ecá = tanács, coá = bélsár. 

MCXX /XCX gyök/: m'uce = fás. 

Az MCX gyök: macía = ajánl, macá = ágynemű, alapzat, micá = kettéoszt, 

középre tesz, moacá = tanács (testület). Közös értelem: elhelyez. 

Az m előrag nélküli XC gyökszó: cé = menj ki! 

Az MCX gyök: macá = talál, moci = kihúz, kiad, 

mocá = kijárat, származás, mocaá = illemhely. 

Az MC gyök: macá = pászka, viszály, míc = lé, nedv, moc = pelyva, 

moce = kiprésel, kiszív, kisajtol, mucá = bütyök. Közös értelem: kiszívás. 

A héber MC gyök bővülése 

mcxx mcx mcx mc mcbx mcb mcc mcdx mcd mcp/f 

mc-h mc-h mcj mcl mcmc mcn mxcr mcr mcxt mct 

697

MC, héber táblázat 

XCX 

ájin m'uce = fás /pl. retek/ 

macá = kipréselte, kiszívta, kisajtolta, pászka, viszály hé 

MC 

/matosz=repül/ míc = lé, nedv moc = pelyva /motoszkál/ 

micá, mucá = kiprésel, -t kimerít, -ett /témát/ bütyök /növényen/ 

macá = meg-, fel-, találta alef MCX jud-alef moci = kihoz, -húz, -visz, -ad 

m'cíá = talált tárgy, megtalálás, 'jó vásár' alef-hé 

mocá=kijárat, kiút, származás alef 

alef mocaá / mucá = illemhely / kivitt, kiadott 

macá = ágynemű, -terítő, alapzat, politikai program ájin 

MCX 

macía = ajánl, javasol, ágyaz ájin 

moacá = tanács, testület ájin 

ájin mucá = megvetett /ágy/ ajánlott, javasolt 

micá = kettéoszt, középre tesz, középarányos ájin 

ájin m'cuá = középarány, kompromisszum 

MCXX 

m'cíá = középső /arám/ ájin-alef 

M-CB/V 

CV 

/cáv=parancs/ m'cuve = köteles, vallásilag kötelezett 

macbóa = ecset ájin /céva=festék/ micbaá = kelmefestő, műhely ájin CV/BX 

macbía = szavaz, rámutat, szólásra jelentkezik ájin 

MCBX 

macáv = helyzet, állapot JCV mucáv /jacáv/ = felállított, /földre/ állított 

macavá / macevá = helyőrség, állomány / sírkő 

m'cuvá = 3 lábú állvány 

macbí = hadvezér, vezérel /katona/ alef /cavá=hadsereg/ CBX 

macber = akkumulátor MCBR micbatím=csipesz, harapófogó tet CBT 

maacevá=bánat, szomorúság ájin /ecev=bánat/ XCV m'ucáv=alakított, megformált ájin 

MCC 

macác=szívta, szopta, szopogatott m'cícá=szívás, szopás, szippantás MCC 

macuc=kifacsart mecec = cucli 

m'cocá = szívószerv /pl. pióca/ 

mécíc = rápillant, kukucskál, kikandikál 

m'caacéa = kicifráz, kicicomáz 2 ájin CXCX 2 ájin m'cu'cá = cifra, cifrázott 

698

MCD 

ma'acád = vonókés ájin MXCD mic'ád = lépés, dísz-, menet /coed=lép/ CXD 

mac'íd = léptet, előrevisz, előremozdít ájin 

MCDX 

mic'dá = tisztelgés /kat/ ájin 

macod = razzia, hajtóvadászat /cud=vadászik/ CD m'codá = háló, csapda 

MCD mécad = mellékvágány, biztosíték m'cudá = erőd, vár 

m'caded = pártol, félrefordít m'coded = megnyerő /modor/ 

MCP/F 

m'caef = elfátyoloz /caif=fátyol/ CXF ájin m'coáf = fátyolozott 

m'cape = figyel, néz, várva vár /cofe=előrelát/ CP/F m'cupe=bevont, várvavárt, remélt 

macof = bója, úszó golyó micpe=őrtorony mucáf /cuf/ = elárasztott 

m'cafcef=fütyül CFCF CFF m'cupaf = sűrű, szoros, összezsúfolt 

macpín / macpen = elrejt, észak felé megy / iránytű /cafón=észak/ CPN 

macpun = rejtek, lelkiismeret MCP/F m'cofít = látcső m'cufít=fúvóka 

MCG 

macíg /jacág/ = felmutat, kiállít JCG mucág = bemutatott, tárgyi bizonyíték 

MCH 

mécah=homlok michá = sapkaellenző MCH 

machík=nevetséges, megnevettet CHK CHCH m'cuhcah = fényesített, tisztított 

michalá = nyerítés, ujjongás hé CHL CHV mucháv=elsárgult, sárg. festett hé 

machír = kijelent, nyilatkozik hé michár = délkör /coher=kivilágosodik/ MCH 

MCJ 

macuj = létezik, található, gyakori m'cijá = kisajtolás, kipréselés 

MCJ 

m'cajec = csicsereg CJC m'cujác = bojtos, búbos, imarojtos 

m'cajed = ellát, felszerel CJD m'cuján = kitűnő, megjelölt 

m'cajet = szótfogad tav CJT CJR m'cujár=rajzolt, festett, díszített /könyv/ 

MCK 

macok = nyomor, szorultság CK kuf m'cuká = nyomor, szorultság 

mécík = szorongat, zaklat, kínzó kuf m'cukím = 'nagy szellemek' 

699

macuk = oszlop, felállított kuf micuk = megfagyasztás, megszilárdítás kuf JCK 

macík = önt /öntvényt/ 

mucak, -ut /jacák/ = öntött /fém/, szilárd, -ság 

MCL 

CLX 

ájin m'culá = mélység, mélyvíz, halastó 

ájin m'culá = oldalakkal határolt /mértani ábra/ 

macíl /nacál/ = mentő, megment NCL mucál = meg-, kimentett 

m'calcel / m'calc'lím = cseng, csenget / aprópénz 

CLCL 

maclíf=ver, ostoroz, csapkod CLF CLV mucláv = keresztbe tett, keresztezett /állat/ 

maclíah = sikerül, szerencsés miclah = átúszás, átkelés /vízen/ CLH 

m'calek = sebhelyet hagy /arcon/ CLK m'culák = sebhelyes, forradásos 

mécál /calál/ = árnyékos, beárnyékol 

CLL 

m'calem = fényképez /árnyékot csinál/ CLM m'culám = lefényképezett 

m'ciltáím = cintányér 

MCL 

MCM 

macmí = szomjaztat alef 

CM 

maacamá = nagyhatalom, birodalom ájin 

XCM 

MCMC 

micmec = cuppant, hunyorít, hunyorgat 

m'camcem = csökkent, szűkít CMCM m'cumcám = szűkös, szűkkörű, csökkentett 

macmed = kuplung CMD m'cumád = felcsatolt, hozzákapcsolt, hozzászorított 

m'camek = kiszárít, aszal, összezsugorít kuf CMK m'cumák=aszalt, aszott, zsugorított 

m'camet = pácol, konzervál, összegyűjt, hozzácsatol, megkínoz 

CMT 

MCN 

macnía = elrejt ájin CNX ájin mucná = el-, rejtett 

macnéah = ejtőernyő micnefet = fez, kalap, turbán MCN 

m'canen = ki-, lehűt CNN m'cunán = meg-, kihűlt, lehűtött, megfázott 

mecenát = művészet pártoló 

MCNT 

MCR 

CR mécar = /hegy, tenger/ szoros, szorultság m'curá = erőd, vár 

MCR mecer = határ mucár = gyártmány, készítmény 

700

micrí, micráím = egyiptomi, Egyiptom 

CRN 

micrán = szomszéd birtokos, közös határú /birtokos/ 

macref = olvasztótégely CRF m'coraf = megtisztított /salak/, mellékelt, csatolt 

macrích = igényel, kényszerít micrách = közszükségleti cikk CRCh 

CRR mécér /carár/ = keskenyít, szűkebbre szab, elnyom, sanyargat, sajnálkozik 

CRX 

ájin m'corá = leprás, tisztátalan /erkölcsű/ 

maacár = akadály, letartóztatás, őrizetbe vétel ájin 

XCR 

maaceret = olajprés ájin MXCR m'ucár = visszafojtott /sírás/, kipréselt /olajbogyó/ 

mac'ír = meg-, fiatalít, megfiatalodik, csökkent, kisebbít jud-ájin 

C'XR 

m'caer = elszomorító, fájdalmas mic'ár = csekély, -ség, apró ájin CXR 

MCT 

macut = viszály, civakodás tav MCT 

macít = ön-, gyújtó, meggyújt tav JCT mucát /jacát/ = meggyújtott 

CXT /cét=kimenetel/ m'ciuti = létező, valóságos, gyakorlati, reális alef 

MCXT /caad=távgyaloglás/ m'cí'ut = közbenjárás, közvetítés ájin 

m'catet = idéz 2 tet CTT 2 tet m'cutát = idézett /szöveg/ 

Mic (mitosz) = lé, moc (motosz) = pelyva, matosz (tosz, taszít) = repülőgép. 

MC/Cs gyök, magyar 

A magyar gyök elvont értelme: mocorog, szorongatott helyzetben van. 

Egy magyar MCs gyökszó van: mécs. 

Az MC/Cs gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök a héberrel közösen csak n, r, t hangot vesz fel. 

mc mc mcs mcb mcc mcscs mcf mc-h mcj mck mcsk 

mcl mcmc mcn mcsn mcr mcr mcsr mc-s mct mcst 

MC/Cs, összehasonlító táblázat 

macit = meggyújt, öngyújtó 

mécs 

701

macut = civakodás 

meccs 

mucák = szilárd m'tastes = elken 

mackó Mecsek /metesek: lankák/ mocsok 

matis=gyengít, m'cík=szorongat 

macska /matiska/ 

mécár=szorultság mucát=meggyújtott 

mocec=szopik, matszísz=erjeszt 

moccan /motosz-teszán/ 

mucaá=vécé, coá=bélsár 

matís=gyengít, kiszakít 

mócsing 

macerál mécses mocsár 

maacár=akadály, m'tastes=elken 

macá=kipréselt miszgád=mecset matszísz = pezsget 

macesz /pászka/ mecset mocorog /motszorog/ 

Az ősi kép: párologtat, lendül. 

MD gyök, héber 

Megjegyzés: a tudás (jad=kéz, jodéa=tud, todaá=tudat) ős-fogalma hajítás volt. 

Az MXD /XD/ gyök: m'ade = párologtat, m'od = nagyon. 

A héber MD gyök: mad = ruha, mídé = -től, midá = méret, tulajdonság, 

mudá = kitaszított. Az MD /JD/ gyök: mode = bevall, megköszön. 

Az MDX gyök: madúa = miért? modá = ismerős, barát, madá = tudomány, 

mudá = tudatos. Az MDX /JDX/ gyök: modía = tudósít, hírnök. 

Az MXD /XD/ gyök: maád = elcsúszik, botlás, méíd = tanúskodik. 

moed = határidő, ünnep, muád = figyelmeztetett, megrögzött, arra szánt. 

A héber MD gyök bővülése 

mxd mxd md mdb mdd mdp/f mdh mdj 

mdch mdl mxdm mdm mxdn mdnx mdn mdr mds 

MD, héber táblázat 

mád = ruha, méret MD midá = mérték, méret, tulajdonság hé 

mídé = -tól, -től jud 

mudá /hé/, mudah = kitaszított, kikergetett, /állásából/ elmozdított 

JD 

hé mode /jadá/ = bevall, megköszön 

702

JDX 

ájin modía /jadá/ = tudósít, -ó, hírnök, értesít 

XD méíd = tanúskodik, tanúvallomást tesz ájin /éd=tanu/ 

XD /ud=figyelmeztet/ ájin muád = figyelmeztetett, irányított, megrögzött, szánt 

m'ade = párologtat alef XD /idu=párolgás/ m'od = nagyon alef MXD 

maade = gőzben főtt, párolt /étel/ alef-hé XD 

m'ude = párolt 

maád=el-, megcsúszik, botlás, elcsúszás ájin MXD moed = határidő, időpont, ünnep 

madúa = miért? /ok/ ájin JDX modá = barát, ismerős ájin 

madá, -i = tudomány, -os ájin /jédá=tudás/ 

ájin mudá = tudatos 

MDB/V 

madve = betegség, fájdalom /befogott medve: vád/ DV /dov=medve/ 

madbeká=cimke midabek = tapadó, ragályos DBK m'dubak = hozzáragasztott 

m'davlel=ritkít DVL m'duvlál = bozontos, gyér, ritkított 

m'daber = beszél, 1. szem. /nyelvt/ DBR m'dubár = megbeszélt, szóbanforgó 

MDB midbár = beszéd, puszta, sivatag DBR 

DBS 

m'dubás = púpos /teve/ 

Madve = fájdalom, betegség – a fogságban tartott medve sorsa. 

A "midbár", a sivatag is beszéd is? Üres, mint a puszta beszéd. 

MDD 

meded = mérés mided, midud = mér, méreget, mérés MDD 

madád / madud = meg-, mérte / ki-, megmért 

moded = földmérő, mérőeszköz, mér /terület, szövet/ próbál /ruhát/ 

m'didá = mérés, mértékvétel, ruhapróba 

XDD 

ájin m'oded, m'udád = bátorít, -ott, bíztató, -tt 

MDP/F 

madáf = polc /daf=lap/ 

MDP/F 

madpisz = nyomtat, nyomdász szamech DPSz 

/daf=lap/ 

szamech mudpász = nyomtatott 

m'duplám = diplomás, okleveles 

703

MDG 

mad'íg = aggasztó alef DXG alef mud'ag=aggódó, gonddal telt 

midge = haltenyésztés 

DG 

madgím = illusztrál midgám = minta, modell DGM 

madgerá = keltetőgép DGR mudgár = keltetett /tojás/ 

madgís = kihangsúlyoz DGS mudgás = kihangsúlyozott 

MDH 

DH 

midhe = akadály, hiba /erkölcsi/ bukás, ellenvetés, félrevezetés 

madúah = félrevezetés, kísértés, rossz útra csábítás /düh, taszítás/ 

médiah /duh/ = leöblít, elmosogat 

madíah /nadah/ = bűnre csábít, félrevezet, kiűz, elmozdít /állásból/ NDH 

madhef / madhefá = hajó-, légcsavar /propeller / erkölcsi/ bukás 

MDH 

MDJ 

midáj = valahányszor jud DJ midáj = /több, kevesebb/ ...mint elegendő /dáj=elég!/ 

l'madáj=eléggé, kellő mennyiség midján = civakodás, bibliai nép MDJ 

JDX 

jud-ájin modí'a = tudósít, hírnök, értesít 

m'dajek = pontos, -an teszi kuf DJK kuf m'dujak = pontos 

MDK 

madoch=mozsártörő, puskavessző MDCh m'dochá = mozsár /doch=tör, zúz/ 

m'dake = el-, nyom, lever /kedélyt/ kaf-alef DK m'duká = levert /hangulat/ elnyomott 

m'dachdech = lesújt, lever DChDCh m'duchdach = lesújtott, megtört 

m'dakdek=pontosan végzi, nyelvtan író DKDK 2 kuf m'dukdák = hajszálpontos 

m'daklem=el- szaval, deklamál kuf DKL m'duklám = deklamált, elszavalt 

madkérá = szúrás kuf DKR kuf m'dukár = agyon-, leszúrt 

MDL 

madle = emelődaru, karóra futtat MDL mudle = karóra futtatott 

medál=medália midláh = zavarosság DLH 

medel /dalál/ = ritkít /ültetvényt/ 

DLL 

704

m'duldál = ritkás, elszegényedett, -gyengített, szárnyaszegett, csökevényes 

madlík = meg-, fel-, gyújt DLK mudlak = meg-, begyújtott 

MDM 

ma'dim = Mars alef MXDM /dam/vér/ alef m'odám = pirosra festett, pirosított 

m'dame = képzelődik DM m'dume = képzelt, látszólagos 

madím = egyenruha MDM DMX ájin m'dumá = könnyes 

m'damdem=hallucinál, dereng, pislákol DMDM m'dumdám = ködös /agy/, kábult 

madmená = szemét-, trágyadomb DMN 

MDN 

maadán = gyönyör, csemege ájin XDN ájin m'udán = kifinomult, nemes 

madaán = tudós ájin MDXN MXDN moadon = klub, -helység, otthon 

madon, m'danim = civakodás, veszekedés /dan=tárgyal, dönt/ 

DN 

MDN 

/dan=törvény, jog/ m'diná = ország, állam, vidék /provincia/ 

m'diní, -ut = politikai, politika 

MDNX 

m'dinai / -ut=politikus, államférfi / diplomácia alef 

m'daneg, m'dunág = beviaszol, viasszal bevont DNG m'dunág = viaszos 

MDR 

maader = kapa ájin 

XDR 

/kiszáradt patak/ meder = száraz agyag MDR mudár=eltiltott /fogadalom miatt/ 

mador = rovat, alosztály, lakrész DR /durranó/ m'durá = tábortűz 

m'darben = serkent, ösztökél DRB m'durbán = serkentett, ösztökélt 

madrégá = lépcső, fejlődési fok DRG m'dorág = lépcsőzetes 

DRCh midrach / midrachá=lábnyom, taposás / járda mudrach = irányított, oktatott 

MRDN 

midrón, -i = lejtő, lejtős /deren=kukac/ 

DRS midrás / midrasá = elmélet, bibl. fejtegetések gyűjteménye / főiskola 

DRSz 

midrász / -á = lábnyom, cipőbetét / lábtörlő szamech 

Tóra: Mózes 5 könyve a Bibliában. mid'orá/j/ta = Tóra-törvény /arám/ alef-tav 

MDS 

DSX midsaá = gyep, pázsit alef /dese=fű/ 

705

MDS mdísá=cséplőgép alef m'dusá=gyepes, füves, -ített 

m'dasen = zsírossá tesz DSN m'dusán = zsíros, kövér /dús/ 

MD gyök, magyar 

A magyar MD gyök: mód. Az ősi kép: párologtat, lendül (mint a madár). 

Az MD gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök nem vesz fel b, c, p/f, g, h, j, k, l, m hangot. 

md md mdb mdv mdd mdd mdp/f mdh mdj mdch 

mdl mdm mdn mdn mdr mdr mds mds mdsz mdz 

m'durbán=serkentett 

madár 

MD, összehasonlító táblázat 

madve=fájdalom, dov=medve 

medve 

meded=megmérettetés 

meddő 

medál = medália 

medália 

m'diná = vidék 

medence /alföld/ 

meder=száraz agyag 

meder /időszakos folyó/ 

muád=irányított 

mód 

madle=felfuttat 

modell 

midá=mérték, midrachá=járda 

modor 

mid'orájta=vallási törvény 

moderál 

m'dusán=zsíros 

módos 

mador=lakrész adár = kb. április hó modaá=közlemény 

Madrid Medárd /esős/ módosít 

mad = méret meded = mérés muád=irányított 

madzag meduza /mad-úszó: araszol/ módszer 

A madár szó, amely a meder-re emlékeztet, valószínűleg déli eredetű. A 

sivatagos helyeken csak a folyómedreknél vannak fák és élnek madarak. 

Sz'madár = érő (gyorsuló) gyümölcs – s a m'darben = serkent. Következtetés: 

amikor a madár szó bekerült a héberbe, lendülő lehetett a jelentése. 

706

MP/F gyök, héber 

A gyök eredete az ősi pe = száj – a ragadozó viselkedés-sel kapcsolatos. Bár az 

m nem a legősibb hangok egyike (elődje az n volt: mozog, megnő jelentéssel), 

az m is ősi előrag: a felemelkedő (a mag-magas, a víz). 

Egy újkori héber MP gyökszó van: mapá = terítő, térkép (ráterített). 

Az MP/F gyök bővülése 

mp mfcx mp/fc mfgx mpj mp/fkx mp/fk 

mxpl mp/fl mfl mpn mfrx mp/fr mp/fs mp/fszx 

mapá = asztal-, terítő, térkép he 

MP/F, héber táblázat 

maof = szárnyalás, repülés, lendület, széles látókör ájin /uf=repül/ XF 

maáfe, maáfía = sült tészta, sütőde alef /ofe=süt/ XF 

MP/FC 

mafcéa, mafcéah = diótörő ájin /pocéa=felhasít/ MFCX 

mapac = csákány, feszítővas, rombolás, ágyelő /poce = kinyit/ MP/FC 

MP 

mefic = terjeszt /puc = terjeszt/ PC 

m'face = kárpótol, kártalanít /picuj=kárpótlás/ PCJ 

m'facéah, m'fucah = feltör, -te /diót/, szétzúz, -ta 

PCH 

m'facel = szétforgácsol, felapróz PCL m'fucál = szétforgácsolt, felaprózott 

mafcic = bombáz, bombavető jud PCC mufcac = bombázott 

mafcír=unszol, kérlel jud /'reszel'/ PCR m'fucac = felrobbantott 

MP/FD 

mifde = váltság he /pode=kiváltja/ 

P/FD 

m'fahed = fél vmitől /pohed=fél/ P/FHD mufhad = ijedt, megijesztett 

m'fader = púderoz /pudrá=fínom por/ P/FDR m'fudár = púderozva van 

MP/F-P 

m'faápéa = buborékol, fel-, átszívódik, áttör 2 ájin /piapá=buborékol/ P/FXPX 

707

MP/FG 

MFGX /péga=viszontagság/ mifgá = akadály, zavaró tényező ájin PGX 

mafgí'a = kérlel, unszol ájin-jud P/FGX /pogéa=kérlelte/ 

m'fagel=élvezhetetlenné tesz, elront, megutál P/FGL m'fugál = élvezhetetlenné vált 

mifgán = díszbemutató /kat/ 

P/FGN 

m'fager = visszamaradott, késik /óra/ 

P/FGR 

mafgis = összehoz /találkozót/ mifgás = találkozó, találkahely P/FGS 

mafgíz = ágyúz P/FGZ /pagáz=lövedék/ mufgáz=ágyúzott 

M'fugál = élvezhetetlen – fumingál. 

MP/FH 

mapah = kilégzés /puh=fúj/ PH 

mapúah / mapahá = fújtató / kovácsműhely het-hé /fújó/ 

mafhid = ijesztő, megijeszt P/FHD mufhád = megfélemlített 

m'fahem = elszenesít, befeketít PHM m'fuhám=megszenesedett, szénnel feketített 

mafhit = csökkent, levon jud-tav P/FHT tav mufhat = csökkentett 

MP/FJ 

mapáj = térképész alef-jud mipuj = térképezés jud MPJ 

m'fajéah = be-, kormoz P/FJH m'fujah = bekormozott 

XP/FJ 

alef-jud m'ufján = jellemzett 

m'fajesz = kiengesztel, - békít P/FJSz szamech m'fujász = kibékített 

MP/FK 

m'fake = csörgedezik, áramlik kaf MPK /pichpech=fakad/ 

XP/FK 

alef m'upak /afak/ = visszafojtott, tartózkodó 

/puki/ mefik /puk/=kihúz, -termel PK NFK kuf mufak /puk, nafak/=kihúzott, kitermelt 

mafkía = kisajátít jud-ájin MPKX ájin mufká = kisajátított, drágított 

m'faked = vezényel, parancsnok mifkád = népszámlálás, katonai szemle kuf P/FKD 

mafkid = bankba, letétbe tesz, kinevez, kijelöl 

MP/FK 

m'fakpek = kételkedik 2 kuf P/FK-PK 2 kuf m'fukpak = kétes, kétséges 

708

m'fakéah = felügyelő kuf 

P/FKH kuf m'fukah = éleseszű, felügyelet alatt áll 

m'fakéah = kijózanít kaf P/FKH kaf m'fukah = józan, kijózanodott 

PKK 2 kuf m'fukak = bedugaszolt /dugóval/ 

mafkír=közprédára dob MP/FK kuf mufkár = lezüllött, garázda gazdátla, közpréda 

MP/FL 

mapil /nafal/ = ledob, leejt jud NFL mufál, mupál = ledobott, leejtett 

mapalá = vereség, kudarc, bukás, 'lebukás' 

mapilá / mapál = elvetél, abortál / hulladék 

MP/FL 

mafle=kivételez, megkülönböztet PL muflá /palá/ = kivételezett, megkülönböztetett 

maf'il = működésbe hoz ájin P/FXL ájin muf'ál = működésbe hozott 

maapál = vakmerő dolog ájin MXPL 

maapil = törtető, előretör, illegális bevándorló ájin 

mafli = csodálatba ejt alef PLX alef muflá = csodálatos 

XPL 

alef m'upál = elhomályosított, besötétített 

m'falbel = hunyorít 

P/FLB 

MP/FLC 

miflecet = szörnyeteg 

m'falpel / m'fulpál = megborsoz, elmésen vitázik / paprikás, szellemes, pikáns P/FL-PL 

PLD 

m'fulád = acélozott 

maflig = útnak indul /hajón/, eltávolodik, figyelmet elterel, túloz jud MP/FLG 

P/FLG miflagá = párt muflag=kiváló, igen nagy, távoli 

m'faleg = kettéoszt, szétválaszt P/FLG m'fulag = megoszlott, pártokra szakadt 

m'faléah=szeletel, hasít, átfúr, felszánt P/FLH m'fulah=felszeletelt, felhasított /föld/ 

mafléah = tojás szeletelő P/FLH /pelah=gerezd/ 

MP/FLM 

m'fulám = nyirkos 

m'fales = áttör, át-, behatol PLS m'fulas = átjáró, áttört, -fúrt /alagút/ 

m'falesz / mefulász=utat tör, kiegyenesít, mérlegel vízszintez / -ett, épített út szam P/FLSz 

maflit = kiköp, kiveti magából, elszólja magát, töltényvonó tet 

PLT 

P/FLT 

tet miflat / muflat = menedék / kivetett /víz által/ véletlenül kilőtt 

mapólet=összeomlás, romhalmaz MP/FLT /befulladt/ tav m'fulat = összeomlás, rom 

709

MP/FM 

m'faem = lüktet ájin MP/FXM /poem=dobog/ 

MP/FN 

m'fane, m'fune=kilakoltat, -ott, kiürít, -ett, letakarít, -ott, szabaddá tesz, -tett hely he PN 

P/FN mifne = fordulat /irány-, változás/ he mufne = irányított 

mapión = szalvétatartó mi-pné = miatt, -től, vmi elől MPN 

m'faanéah = megfejt /titkot/ ájin P/FXNH m'funah = megfejtett /rejtjel/ 

m'fanek = elkényeztet kuf P/FNK m'funak = kényes, elkényeztetett 

MP/FR 

m'aper = port hint rá ájin XP/FR ájin m'uper = port hint rá 

m'aper = díszít, dícsér alef P/FXR m'foár = pompás, díszes alef 

mefír = megszeg /ígéretet/ PR mufár /pur/ = megzavart, -hiúsított, megszegett 

mafre = megtermékenyít he P/FR he mufrá = megtermékenyített 

mafríá = zavar P/FRX /frászol/ mufrá = meg-, zavart, zavarodott /lélek/ 

l'mafre=visszamenőleg, előre ájin mifraá = előleg MFRX 

P/FRC mifrac = öböl m'forac = szaggatott /part/ 

mafrid=elszétválaszt, felbont /vegyi/ P/FRD /szétfúrt/ m'furad = szétválasztott 

m'farper = vonaglik, vergődik P/FR-PR 

P/FRH mufrah = felrepített, felvirágoztatott, szárnyra kapott /hír/ elhíresztelt 

m'farech = összetör, szétmorzsol P/FRCh mufrach = megdöntött, -cáfolt 

m'farek = felszámol, lerak /terhet/, leszerel, szétszed kuf 

P/FRK 

mafreket=nyakszirt, hüvelyes /növ/ kuf m'forak=szétszedett, felszámolt, lerakott /teher/ 

MP/FRK 

mifrak = izület, csomó /növényen/ kuf 

m'farkesz=kikészít /arcot/, kiken P/FRK /firkász/ m'furkasz = kipingált, kifestett 

m'farem = felfejt /varrást/ P/FRM m'forám = felfejtett /varrást/ 

m'farnesz = eltart, ellát szamech 

P/FNSz 

P/FRR 

/forr/ m'forár=szétmorzsolt, porlasztott 

mifras = vízválasztó vonal 

MP/FRS 

m'fares = magyaráz, értelmez, nyíltan kimond, tengerész 

P/FRS 

710

mafris=félretesz, kiválaszt /váladék/ mufrás=elkülönített, eltávolított, félretett, szentelt 

mafrisz = hasított patájú tet P/FRSz /parsza=patkó/ 

MFRSz 

mifrász, mifraszit = vitorla, vitorlás szin 

m'farszem=hírdet, közzétesz szam PRSz /fura szám/ m'furszám=híres, hírhedt, közismert 

m'faret = részletez, felsorol tet P/FRT m'forát = részletes, -zett tet 

mafret = /hangszer/ pengető tet MP/FRT 

mafríz = túloz /parázik/ MP/FR mufráz=túlzott 

m'farez=semlegesít területet /kat/ P/FRZ m'furáz = semlegesített terület 

m'furzál = megvasal, -patkol 

m'furzál = megvasalt, -patkolt 

MP/FS 

maapes=megpenészedik, -penészesít ájin XPS 

ájin maupás = penészes 

m'faspes = keresgél, kutat 

PSPS 

MP/FS 

mufsál = hátravetett, felgyűrt, felhajtott /gallér/ 

mafsír = elolvaszt, felenged, langyosít P/FSR mufsár = olvad, langyosodik 

m'faser = egyeztető, kiegyeztet PSR 

mafsit=levetkőztet, lenyúz, absztrahál tet P/FST 

mufsat = elvont /fogalom/ 

MP/FSz 

MFSzX 

mifszaá = járda, gyalogjáró szamech-ájin-he 

MFSzX 

mifszaá = lágyék szin-ájin 

mafszid = veszít, károsodik szamech-jud PSzD 

P/FSz-PSz 

2 szamech m'fuszpasz = mozaikszerű 

m'faszek = szétterpeszt szin-kuf P/FSzK szin-kuf m'fuszak = szétterpesztett 

mafszik, mufszak = abbahagy, -ott, szünetel, -tetett, megszakított szamech-kuf P/FSzK 

mafszik=elválasztó jel szam-jud-kuf m'fuszak = elválasztott, írásjelekkel ellátott szöveg 

mafszelet = véső szamech-tav P/FSzL m'fuszál = faragott, kőből vésett 

m'faszter = pasztőröz szamech-tet P/FSzT szam-tet m'fusztár = pasztőrözött 

MP/FT 

m'fate = elcsábít, rábeszél tav-he P/FT /buta/ m'futá=elcsábított, rábeszélt 

mapit = szalvéta tav 

MP/FT tav mofet = csodajel, példakép, bizonyíték 

711

alef-tav mip'át = miatt mofti = példás, mintaszerű 

maftía = meglep ájin P/FTX ájin muftá = meglepett 

P/FTH 

miftah = nyílás, meg-, nyitás tav 

tav /futott/ m'futah=fejlett, fejlesztett, vésett, kidolgozott, előhívott /kép/ 

maftéah=fejlesztő, előhív /képet/ vésnök, kulcs, név-, tárgymutató tav 

P/FTL tav miftál = kanyar tav m'futál = kanyargó 

m'fatem = töm, hízlal tet P/FTM tet m'futám = tömött, felhízlalt 

P/FTN 

maftír = befejez, mentesít tet 

miftán = küszöb tav 

P/FTR tet /futtatott/ m'futár = elbocsátott /állásból/ 

MP/FZ 

PZZ 

/pazar/ mufáz /pazaz/ = bearanyozott 

P/FZM 

kuf /fuszekli/ m'fuzmak = harisnyát viselő 

m'fazer = szétszór P/FZR m'fuzár = szétszórt, szórakozott 

Magyar MP/F gyök nincs 

Egy magyar MF gyökszármazék van, az is egy-az-egyben héber: mafla. 

MP/F, összehasonlító táblázat 

mfápéa=f.szívódik, mapít=szalvéta 

m'fuapá = áttört 

mappa /itatós/ 

muff 

mfápéa=átszívódik 

muflá=csodálatos 

maffia 

muflon /vadjuh/ 

maflí='csodás', muflá=kivételezett 

mfuszál=faragott moftí = példás 

mafla /héber szó/ mopszli /pofája/ mufti 

MG gyök, héber 

Az MG gyök elvont értelme mindkét nyelvben: mag (kerek, elkezdődik, kinő). 

A héber MG gyök: mág = varázsló, mígó = mivelhogy, mog = elolvad. 

Az MGX gyök: magá = érintés, kapcsolat (kezdet). 

Az MXG gyök: maóg = sütemény, fintor (kerekedő). 

712

A héber MG gyök bővülése 

mgx mxg mg mgbx mgb/v mgd mgxf mgf mgg mgh mgh 

mgl mgll mgmg mgm mgn mgrx mxgr mgr mgs mgsz mgz 

MG, héber táblázat 

mág /mig/ = elolvadt, varázsló MG mog = elolvad mug = olvadt 

mágí = mágikus, varázslatos 

mígó = mivelhogy /talmudi kif./ 

magá = kapcsolat, érintés, érintkezés ájin /maga/ MGX 

magía /nagá/ = meg-, érkezik ájin /odaér/ NGX 

maóg = sütemény, fintor, vadvirág fajta ájin /kerek/ 

MXG 

MGB/V 

magov, magev = gereblye, ablaktörlő kefe 

MGV 

GB/V 

migbá /hé/ / magbit /tav/ = pénzgyűjtés / ~i akció 

MGBX 

migb'á, migbaát = cilinder, kalap ájin 

magbéah = emelőgép GBH GBV m'gubáv = egymásra hányt 

magbíl = határol, korlátoz migbalá = korlát, határ, fonat GVL 

MGB/V 

GVL /szellemi/ mugbál = korlátozott, korlátolt 

magbelá = keverő-, dagasztógép GBL m'gubál = dagasztott 

m'gabén = túrókészítő GVN m'guvnán = púpos, görbe hátú 

m'gaven = színez, takarít GVN m'guván=tarka, színes, változatos 

magbír = erősít GVR /tevékenység/ mugbár = fokozott 

m'gabes=kikristályosít, beolvaszt GVS m'gubás = kikristályosodott, kialakult 

magevet = törülköző MGVT m'guvsas = hepehupás 

MGD 

magíd=hírnök, vándorprédikátor NGD magod = ruhafogas /ragad/ MGD 

/ragad/ meged = édesség, csemege MGD mugád=ízesített 

m'aged=összeköt, megszervez alef XGD m'ugád = összekötött, szervezett 

m'gadel = nevel, növeszt, termel, tenyészt GDL mugdál=nagyobított, nagyobbodott 

713

magdelet = nagyítóüveg MGDL m'gudál = növesztett, meg-, felnőtt, nagyranőtt 

migdál, migdalor = torony, világítótorony 

migdán / -on = csemege, édesség, -ek / ajándékok 

MGDN 

m'gader = körülkerít GDR mugdár = meghatározott 

magidut = erkölcs prédikció 

MGDT 

M-GP/F 

magáf = csizma GF megíf / mugáf = becsap, becsuk, bezár / bezárt, becsukott /ajtó/ 

magefá = csapás, járvány 

MGF 

magof = biztonsági szelep GF m'gufá = dugó /hordón/ 

m'agef = bekerít, körülvesz alef MGXF mugáf /guf/ = bezárt, becsukott 

m'gapef=átölel, ölelget, körülvesz GPF alef m'ugáf = bekerített, körülvett 

m'gaper = kénez, vulkanizál GPR m'gupár = kénezett, vulkanizált 

m'agref = ökölvívó, ökölbe szorít XGRF 

MGG 

magág = puhít, nyomkod MGG mogeg /mug/ = olvaszt, megpuhít 

MGH 

magáh = döfés 

MGH 

magíah = átnéz, kijavít /kéziratot/ MGH mugah /nagah/ = átnézett, kijavított 

m'gahec, maghec = ki-, vasal / vasaló GHC m'gohac = kivasalt 

m'gahech = mosolyog, vigyorog GHCh m'guhach = nevetséges, komikus 

MGJ 

m'gajec = kivés, kifarag, kimar GJC m'gujác=vésett, rovátkolt, kimart /vegyi/ 

m'gajed = zsigerel /gid=ín/ GJD m'gujád = ínas, eres, kizsigerelt 

m'gajer = zsidó vallásra térít GJR m'gujár = zsidó hitre áttért 

m'gajesz=soroz, mozgósít, toboroz szam GJSz m'gujász=besorozott, mozgósított 

MGL 

MGL mogel, muglá /hé/ muglatí = genny, -es 

m'gaél = beszennyez alef GXL mig'ál = undor ájin GXL 

714

m'gale=felfedez, fedetlen, kitakar, leleplez, elárul GL m'gule = nyílt, fedetlen 

magle = számüzetésbe küld /golá=száműzetés/ 

magál = sarló MGL m'gilá = könyv-, irattekercs, füzet, alapokmány 

maagál = kör, út ájin /életút/ XGL ájin m'ugál=kikerekített, kerekded 

maagilá = sodrófa, mángorló, hengergép ájin 

maglev = korbács 

MGLV 

m'galven = galvanizál GLV m'gulván = galvanizált 

maglíd = fagyaszt, beheged GLD muglád = behegedt, beforrt 

m'galgel = forgat, göngyöl, gurít GLGL m'gulgál=göngyölt, átalakult, lélekvándorló 

maglef / m'galef=véső / vés, farag GLF m'guláf = vésett, kifaragott 

m'galéah = meg-, borotvál GLH m'guláh = meg-, borotvált 

maglul, maglelá = mérce, mérőszalag MGLL GLL m'golál = hányódik, összetekert 

miglasáím = sítalpak 

GLS 

MGM 

m'gamá = cél, célzat, irányzat MGM XGM ájin m'ugám = szomorú, bánatos 

m'gamgem = dadog, -ó GMGM m'gumgám = dadogó, akadozó /beszéd/ 

MGMG migmeg = össze-, ki-, kever GMM m'gumám = hímlőhelyes 

GMR 

mugmár = kész, befejezett, tömjénfüst 

m'gamatí, -t = tendenciózus, célzatos, -ság 

MGMT 

MGN 

magen = pajzs, védelem migen = véd, kiszolgáltat MGN 

m'giná = bánat, szorultság GN 

GNN megén = véd, -ő, hátvéd /futball/ mugán /ganán/ = védett 

maagán = móló, kikötőhely ájin XGN XGN alef m'ugán = karimás, peremes 

m'gane=/erkölcsileg/elítél, megró GN m'gune = szégyenletes /viselk./ tisztességtelen 

magnív / m'ganev=belop, -csempész / lopkod GNV mugnáv = belopott, -csempészett 

m'gander = cicomáz GND m'gundár = piperkőc 

maginór = lámpaernyő MGNR mignet, mugnát = mágnesez, mágnesezett tet 

715

MGR 

m'gare = izgat, ingerel, viszket GR m'gore, m'gure = felingerelt 

magor=félelem m'gorá = félelem MGR 

magír = folyat, ledönt, el-, letipor m'gurá = félelem, magtár, magház, rekesz 

migur, mugár = megdöntés, -ött, /uralom/ megsemmisítés, -ett /ellenség/ 

m'gérá = fűrész, asztal-, fiók 

maagor = vízgyűjtő alef MXGR migraá = falmélyedés ájin MGRX 

m'gared = le-, vakar, lekapar GRD m'gorád = levakart, lekapart 

magred / -et=lábtörlő, borona / kaparó MGRD 

magref / magrefá=habarcs kanál / gereblye XGR 

magrofít=ekevas, piszkavas /ökölbe való/ MGRF alef m'ugraf = ökölbe szorított kéz 

magríl=kisorsol GRL /ugrál/ mugrál = kisorsolt 

m'garem = kicsontoz GRM m'gorám = kicsontozott 

GR /gur=kölyök/ MGRM m'gurím = lakás, tartózkodás 

m'garen = kimagoz /gar'in=mag/ MGRN m'gurán = kimagozott 

MGRR /gorer=vontat/ migrár / migrará / migreret=pótkocsi / szánkó / reszelő 

/garus=elűzött/ migrás = telek MGRS 

magrosz, -reszá = darálógép szamech GRSz /goresz=darál/ 

GRX /gri'á=levonás/ ájin mig'eret = hiányosság, balszerencse 

magraát=kotrógyalu ájin MGRX migraát = hátrány, hiba, hiányosság ájin 

MGS 

magos = mágus, varázsló /magas, magvas/ 

MGS 

magís, magás /nagas/ = benyújt, felszolgál – tálca 

NGS 

magsím = megvalósít /gus=tömb/ GS-M mugsám = kivitelezett, megvalósított 

/gesem=eső/ GSM m'gusám = testes, otromba, esőáztatta 

m'gaser = hidat épít, áthidal GSR m'gusár = áthidalt, híddal összekötött 

Magos = mágus, varázsló → magas (heidelbergi), és csodára képes (mint a mag). 

MGSz 

magesz = levesestál szamech 

MGSz 

716

MGZ 

magzím = túlzó, nagyzoló migzám = túlzás, lódítás GZM mugzám=túlzott 

GZR migzár = kivágott rész, levágott darab 

magzerá = vágógép MGZR migzaráím, migzazáím = drótvágó -, birkanyíró olló 

MG/Gy gyök, magyar 

Az MG gyök a Kárpát-medencében alakult ki s az ősi kép: mag, még. 

A magyar MG gyök: mag, maga, meg (+), meg-, még, míg, mögé, müge. 

Az MGy gyök: megy (elkezd), megye (kiterjed). 

Az MG/Gy gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, g, h, j, m, t hangot. 

mg mg mgy mgv mgb mgd mgf mgg mgh mgl mgl mgly 

mgm mgn mgn mgny mgr mgr mgyr mgs mgs mgsz mgsz mgz mgz 

MG/Gy, összehasonlító táblázat 

mag = elolvadt magía = érkezik 

mag még, meg /+/ míg 

magá=kapcsolat mag = varázsló mug lev=nyúlszívű 

maga meg-, mega- müge /nyugtató/ 

magí=mágikus magía=érkezik, magá=kapcsolat magá = érintés 

mágia megy, megye mögé 

meged=édesség mogeg = megpuhít 

Magda meggy /hasmenést okoz/ 

m'gilá=írat, mig'ál = undor 

magol /tanul/ 

maagál = körkörös 

máglya 

magen=védelem, m'giná=bánat 

magán, magány 

magá=kapcsolat 

mögül 

717

m'gundár=felcicomázott 

magnólia 

mugán = védett magía = érkezik 

mágnás megint /még/ 

magnet=mágnes migur=ledöntés m'gore=felingerelt 

mágnes migrén mogorva 

m'gurá=magtár, magír=folyat 

magyar /magor, megyeri/ 

magos=varázsló, magzím=túlzó 

mágus, magas 

magzím = túlzó 

magasztos 

m'garen=kimagoz 

/ki/magoz 

migzár=kivágott rész 

magzat 

m'ugaf = körülvett 

mogyoró 

A mag tulajdonságai: összefogott, ragadós, "elolvad" – varázsol. 

A szagos müge Európa és Ázsia erdeiben fordul elő. Görcsoldó, nyugtató hatású. 

A liliomfák (Magnolia) nemzetsége a legrégibb zárvatermők közé tartozik, 

lenyomataik több mint 100 millió évesek. Még az egyszikűek kiválása előtt 

különült el a kétszikűektől. Mivel még nem voltak méhek, bogarak porozzák be. 

MH és MH gyök, héber 

Az MH gyökök ősképe mindkét nyelvben a: 

méh (összenőtt testű és fájdalmat okoz) s a méz (ami lágy és zsírszerű). 

A héber MH gyök: mahi, mahu = mi az, mi ő? mihi, mihu = ki az, ki ő? 

m'ahe = összeilleszt, összevarr, forraszt, m'uhe = összenőtt. 

Az MH gyök: méah = zsiradék, mihá = letöröl, felold, tiltakozik, móah = agy. 

A héber MH gyökök bővülése 

mh mhx mh mhv mhb/v mhc mhd mhp/f mhp/f mhg mhh mhj mhch mhk 

mhl mhl mhm mhm mhn mhr mxhr mhr mhs mht mht mht mhz 

718

MH, héber táblázat 

mahi = mi az, mi ő? /nn/ mihi = ki az, ki ő? /nn/ M-H 

mahu = mi az, mi ő? /hn/ mihu = ki az, ki ő? /hn/ M-H 

m'ahe=összeilleszt, -forraszt MH alef-hé m'uhe=összeillesztett, -forrt -varrt, összenőtt 

nimhá /mahá/ = elkopik 

MH 

mahá jad = tapsolt alef /ütött-kéz/ m'hí, m'hí'á /alef/ = ütés, csapás MHX 

m'haá = tiltakozás alef 

mahá = tiltakozik, kitöröl /írást/ mihá=letörölte, feloldotta /víz/, tiltakozott MH 

méah = zsír, zsiradék 

móah, mohi = agy, agyi 

nimóah /móah/ = megpuhul, elolvad MoH 

M-HV/B 

m'ahev, m'ahavá = szerető alef /ohev=szeret/ m'oháv = szerelmes XHV 

HV mehvá = szólam, némajáték, kifejező mozdulat hivá=nyilatkozott 

mahave = mutató /pálca/ 

MHV 

mahave, mahavó = rejtekhely, bújócska alef /havu=rejtett/ HVX 

mah'bíl = párolog, gőzölög, megtévesztő hé /hevel=pára/ HB/VL 

m'havhev=pislog, pislákol, habozik, perzsel HVHV m'huvháv=pörkölt, perzselt 2 hé 

mahaván = jelzőkészülék, indikátor vav /muván=érthető/ MHVN 

mahvír=elsápad, -fehéredik, -halványodik vav HVR m'huvár = világos, tisztázott /ügy/ 

m'habec, mahbécá = köpül, -ő HBC /hibuc=köpülés/ m'hubác = köpült 

m'habek / mahabek = átölel / pánt, ölelés HBK /hibuk=ölelés/ m'hubák = átölelt 

m'habel=kártevő, megrongál, szabotál, -őr HBL 

m'hubál = megrongált 

m'haber = összead /számtan/ összekapcsol, fogalmaz, író, szerző 

HBR 

mahberet / m'haberet=füzet / írónő, keresztgerenda 

MHBR 

mahbet / mahbétá=poroló, teniszütő / cséphadaró tet /hovet=le-, ver/ HB/VT 

mahavát = serpenyő tav /havitá=tojásrántotta/ MHVT 

MHC 

mahác = csapás /ütés/ szétzúz, -ás, szétroncsol, -ás 

MHC 

719

mahuc = betört, szétzúzott /fej/ 

mehecá = 1/2, fele m'hicá = válaszfal, rekesz, szétzúzás HC 

mahcev / mahcáv / mahcavá = kőfejtés / ásvány / kőbánya 

HCV 

mehcacá = fogvájó /hocec=elválaszt/ MHCC 

m'hac'cer = trombitál, trombitás HCC m'hucáf = pimasz, szemtelen 

mahcelet, hocelet = gyékény 

HCL 

mahacít = fele /vminek/ /héci=a fele/ MHCT 

MHD 

m'ahed = egyesül, egyesít alef XHD alef m'uhád = egyesült, egyesített 

m'haded / mahded = élesít, hegyez / hegyező HDD 

mahdír = behoz, terjeszt /elvet/ HDR muhdár = behatolt /pl. elvek/ 

m'hades = újít, -ó 

HDS m'hudás=meg-, felújított, átalakított 

m'hadek=kapocs, összeszorít, szorsabbra fűz HDK hé m'hudak = szorosra kapcsolt 

m'hader=díszít, vallási felügyelet HDR hé m'hudár = díszes, pompás 

mahadír / mahadurá = új kiadást készít / kiadás /könyv/ 

MHDR 

MHP 

m'hape = fed, fedez /véd/ bevon HP m'hupé = bevont, befedett 

mehpacá = ékszerdoboz /hafec=kedvel/ MHP/F 

mahpír = szégyenletes /hofer=megszégyenít/ HP/FR 

mahper / mahperet = kotrógép / tárna, lövészárok 

HPR 

m'hapesz = keres szin HP/FSz m'hupász = álruhás, álcázott, keresett 

mahpach = trópus, egy bibliai hangjegy hé /hefech=fordított/ MH-P/F 

m'hapech = fel-, forgat hé HP/FCh m'hupách = fel-, meg-, fordított 

m'hapnet=hipnotizál, -tizőr hé-tet HPN hé-tet m'hupnát = hipnotizált 

MHG 

mahog = /óra/ mutató MHG m'hugá = körző 

HG 

muhag = megünnepelt 

m'hager = ki-, bevándorló hé HGR HGN m'hugán=becsületes, tisztességes 

720

mah'gár = hám, járomszeg MHGR /hagor=öv/ 

mahgóret = öv, övezet 

HGR 

MHH 

mahúah = feslett, kopott 2 hé 

MHMH 

MHJ 

mahu/j/ = kitörölt /írás/ mihu/j/ = le-, törlés, tiltakozás MHJ 

m'hijá = törlés, kitartás 

mihjá = élelmiszer, megélhetés, vadhús /kinövés/ 

m'hajev = kötelez, -ő, helyesel, bűnösnek talál HJV m'hujáv = köteles 

m'hajel = besoroz /kat/ 

HJL m'hujál = besorozott /kat/ 

MHK 

m'hake = vár /vmire/ kaf /hache=remélte/ kaf m'huká = az el-, várt 

mahoch = fűző 

MHCh 

mahkím = okosít, okosodik kaf MHK/Ch m'hukám = okoskodó, furfangos 

mahkir = bérbead kaf HK/ChR kaf muhkár = bérbeadott /föld/ 

mahák=áthúz, eltöröl /írás/ radír m'híká = kitörlés, kiradírozás MHK 

mahuk = kitörölt /írás/ csapott /űrmérték/ csapófa 

m'hake = utánoz /hiká=utánozta/ HK kuf m'huke = kivésett, utánzott 

HKCX hé-ájin m'hukcá = sima, gyalult 

HKK 

2 kuf m'hokek /hakak/=kőbe vés, véső, törvényhozó 

HKR mehkár=mélység, /tud/ kutatás, /írott/ tanulmány kuf 

MHL 

mahól=tánc HL m'hilá = elengedés, megbocsátás, elnézés, barlang, odú, üreg MHL 

mahalá = betegség /hole=beteg/ 

HL 

mahlavá = tejcsarnok, -üzem 

HLV 

m'halec / mahlec=kihúz, kiment / dugóhúzó HLC m'hulác = kihúzott, kimentett 

mahalíc=erősít 

MHLC 

mahalacot = dísz-, ünneplőruha 

721

mahlíd = rozsdásodik HLD muhlád = megrozsdásodott 

mahalíf = be-, vált /pénzt/ ki-, cserél, felváltja HLF muhláf = ki-, felcserélt 

mahlafá = hajfürt 

MHLF 

m'halhel = megrázkódtat, felszívódik, beszivárog HLHL m'hulhál = lyukacsos 

mahlaká = osztály, szakasz kuf HLK m'hulák = szét-, elosztott 

mahlík = ki-, elsimít, el-, csúszik, korcsolyázik kuf MHLK muhlák = ki-, elsimított 

mahalóket = viszály, nézeteltérés kuf 

m'halel=megszentségtelenít, keresztülszúr HLL m'holel=előidéz, táncos, alkot, -ó 

mahalím = lábadozik MHLM MHLN moholán = elnéző, megbocsátó 

mahalís = gyengít HLS MHLT m'holít = vitustánc tav 

mahlít = elhatároz tet MHLT tet muhlát = feltétlen, határozott, végleges, teljes 

mahál, mahul = felhigít /italt/ vegyít, körülmetél, -t MHL mohel = körülmetélő hé 

hé mihul = oldat hé / het mohál, mohál = lé, gyümölcs-, nedv 

mahalách = járás /-nyira/ menet, sakklépés, sebesség /autó/ hé 

HLCh 

m'halel / mahalil=dicsér, dicsőít / dícséret hé HLL m'hulál = jóhírű, feldícsért 

mahalumá = csapás, ütés hé 

HLM 

MHM 

maham'á / mahameá = bók / vajtartó alef /mélyedő/ MHMX 

mehám = szamovár muhám /hamám/ = fűtött, melegített MHM 

mahamic = be-, megsavanyít, -odik, elszalaszt /alkalmat/ 

MHMC 

mahmác / mahamecet = savanyúság / kovászos tészta 

HMC 

mahamád / -i = kedvenc / drágám, kincsem 

HMD 

mahamudím = kincsek, értékek 

MHMD 

mahmál = kedvelt, szeretett /homel=sajnál/ MHML 

m'hamem = fel-, melegít HMM m'humám = fel-, melegített 

mahmír = szigorú, szigorít, súlyosbít, súlyosbodik 

HMR 

m'hames = felfegyverez, ötszöröz, öt részre oszt HMS m'humás = ötágú, ötszörös 

mé-hamát = miatt, végett tet 

/hom=forróság, homá=fal/ 

hé méhém = tőlük, azoktól HM hé m'humá = zavargás, zűrzavar, fejetlenség 

722

hitmahaméha /mahamá/ = késlekedik tav-hé 

MHM 

XMN m'hémán, -ut = szavahihető, -ség, megbízható, -ság jud-hé MHN 

mahamorá = gödör, árok hé /m'urá=barlang, lyuk/ MHMR 

MHN 

mahane = tábor, sereg HN mohón = kisagy MHN 

m'hanech = nevel, oktató HNCh m'hunách = jólnevelt 

mahanák = fulladás, levegő hiány, fülledt levegő / légkör 

HNK 

MHNN HN m'honán = tehetséges, megkegyelmezett 

m'handesz = mérnök hé-szam HNDSz /handaszá=mértan/ 

MHR 

mahár = holnap, másnap m'hír = ár, fizetség /utána levő/ MHR 

m'aher = késik, későnjövő alef XHR alef m'uhár = késő, -i, későn 

méahoré = mögül alef XHR /aharé=utána/ 

maharaá = árnyékszék alef MXHR /hara=szar/ HR 

maharív = tönkretesz, le-, rombol HRB/V mohoráv = lerombolt 

m'harben = tönkretesz, 'átejt' 

m'hurbán=tönkretett, elrontott, pocsék, 'átejtett' 

maharéca = maró-, vésőgép HRC m'horác = recézett, rovátkás 

maharid = megrémít, rémisztő, ijesztő HRD mohorád, muhrád = ijedt, megrémített 

m'haref = szid, káromol 

HRF 

m'harher = szító, uszító 

HRHR 

m'harech = megperzsel HRCh m'horách = megperzselt, -pörkölt 

mah'rek / maharóket = véső / rovátkás felület kuf 

HRK 

maharím = elkoboz, bojkottál, kiközösít, kiírt, -átkoz 

HRM 

m'hirón = árjegyzék 

MHRN 

m'harer=lyukaszt, fúr, felszabadít HRR m'horár = lyukas, lyukacsos, felszabadított 

maharís=megsüketítő, hallgat /nem beszél/ 

HRS 

mah'resá = eke 

MHRS 

maharetá = esztergapad tet 

HRT 

MHRT 

tav mohorát, mahár / mohoratáím = másnap, holnap / holnapután 

723

maharózet = füzér HRZ m'horáz = rímes, felfűzött 

mahír, maher=ügyes, gyors, -an hé miher, mihur = sürget, siet, -ség hé MHR 

mahár=móringot ad /vőlegény/ hé 

mohár = hozomány hé MHR 

m'harher = tűnődik, gondolkodik 2 hé HRHR 2 hé m'hurhár = elgondolkodott 

m'haresz=rombol hé-szam HRSz m'hirut = gyorsaság, sebesség hé MHRT 

MHS 

HS mehís = siettet, sürget muhás /hus, his/ = érzékeltetett, sürgetett, siettetett 

mahos = csáp MHS himhis /mahás/ = érzékeltet /hús=érez/ 

méhos = fájás, /testi/ fájdalom /méh/ 

m'hasev = kiszámít, összeszámol, mérlegel 

HSV 

mah'sof = tisztás, dekoltázs 

MHSF 

mah'sach = sötét, -ség HSCh muhsach = elsötétített 

m'hasek = abroncsozott kuf HSK kuf m'husák = abroncsos 

m'hasel = edz /acélt, jellemet/ HSL m'husál = edzett /acél, jellem/ 

m'hasmel = megráz /áram/ villamosít, felvillanyoz HSML m'husmál = áram alatt van 

Méhos = fájás, fájdalom → szülés: anyaméh. Az eredeti szó a rovar neve volt. 

MHSz 

mahasze = oltalom, menedék, fedezék szamech 

HSz 

m'haszpesz=érdessé tesz szamech HSzPSz m'huszpász = érdes, pikkelyes 

m'haszel=felszámol, likvidál szam HSzL m'huszál = felszámolt, likvidált 

mahszom = sorompó, barrikád szájkosár szamech 

HSzM 

m'haszem = edz /acél/ szamech 

szamech m'huszám = edzett /acél/ 

m'haszen = edz, immunizál szamech HSzN m'huszán = edzett, ellenállóképes 

m'ahszen=elraktároz alef-szamech XChSzN alef-szam m'uhszán=elraktározott 

mahszán / -aut /alef/ = raktár / raktárkezelés szam 

m'haszer = ki-, le-, megvon szam HSzR m'huszár=nélküli, kisebbítendő /kivonás/ 

MHT 

máhat = tű /hut=cérna hat=metszőfog/ m'hítá = orrfúvás, orrtörlés tet MHT 

724

mahát = kifújja, megtörli az orrát, koromtalanít tet 

mohát = lámpakorom tet 

m'hate = fertőtlenít /ami hat/ 

m'hutá = fertőtlenített tet-alef 

m'hatev=formál, farag, vés, metsz HTV tet m'hutáv = formás, formált, faragott 

mahtaní = tűalakú, tűlevelű fa tet MHTN MHTR tet m'hutár = púpos 

m'hatet = turkál, kapirgál, vájkál 2 tet HTT 2 tet m'hutát = ragyás 

/purá=taposókád/ m'hít = püré tav 

MHT 

mah'tá = parázslapát tav HT m'hitá = rettegés, pusztulás, katasztrófa tav HT 

m'hatech=darabol, szeletel, vág tav HTCh m'hutách=szétvágott, kiejtett mássalhangzó 

mahtech / mehtách = fém-, kenyérvágó gép / hosszmetszet tav 

/matechet=fém/ 

m'hatel = bepólyál /hatul=macska/ HTL tav m'hutál = bepólyált 

mahtím = aláirat, lepecsétel, előfizettet HTM tav muhtám = aláíratott 

mahtom = méhviasz tav MHTM /hotem=aláír/ tav m'hutám = aláírt, lepecsételt 

m'haten = meg-, összeházasít HTN m'hután=nős, sógor /-ságba került/ 

mahteret = alagút ásás, búvóhely tav /betörő/ HTR m'hutanut = komaság, sógorság 

mahut = lényeg, jelleg, mibenlét /hat/ hé MHT 

mahatalá = tréfa /hetil=dob/ tav-he MHTL HTCh hé-tav m'hutach = fel-, olvasztott 

MHZ 

maaház / maahez = nyél, fogantyú, iratkapocs alef 

XHZ 

mahóz = megye, kerület /húz, ház/ m'hozí=kerületi MHZ 

mahaze / mahazáj /alef/ = színdarab, látványosság / színműíró 

/hoze=lát, néz/ 

m'hazek=meg-, erősít kuf HZK muhzák = el-, fenn-, tartott, az a vélemény róla... 

m'hazer = udvarol, udvarló, utánajár 

mahazor = /üzleti/ forgalom, keringés, ciklus-sorozat, ünnepi imakönyv 

mahaziror / mahazóret = fényszóró / körmondat 

HZR 

MHZR 

Mahpach=hangjegy / trópus (felfordított). Az egyenlítőn túl is "fordított a világ". 

Mahul = körülmetélt, felhigított (ami-hulló). 

MH gyök, magyar 

A magyar MH gyök: méh, (anya)méh, moha, mohó. 

725

Az MH gyök kétszótagúvá válása 

mh mh mhv/b mhc mhcs mhd mhp/f mhg mhh mhj 

mhk mhl mhly mhm mhn mhr mhr mhs mht mhz 

MH, összehasonlító táblázat 

m'uhe=összenőtt, méhos=fájdalom 

méh /rovar/ 

m'uhe=összenőtt, moch=pehely 

moha 

méhos = fájás méah = zsír m'hí = csapás 

méh /anyai/ mohó Muhi /falu, csata/ 

máhat = tű mohec=betör, szétzúz m'híká=eltörlés 

méhecske Mohács mohikán /utolsó/ 

muhág = becses mahul=elvegyül mahól = tánc m'hilá = odú 

mahagóni Mihály moholy mű-hely 

maharid=rémítő máhat = tű mahamád=kedvenc m'horáz=f.fűzött 

maharadzsa mehet /ami-het/ Mohamed muhar 

Muhi falu Miskolchoz van közel. 1241-ben ott győztek a tatárok. A falu többször 

is elpusztult és újraépült. 

A muhar, mohar, vörösköles: takarmánynövény. Cséplése padhoz veréssel 

történik. Ma inkább csak baromfi táplálék, de régebben kásás ételeket főztek 

belőle. Őshazája Közép-Ázsia. M.o.-on Vas, Zala, Somogyban termesztették. 

Mohács, horvátul Mohac, régi nevén Muvac vagy Moac. Wikipedia: Mohács 

nevének eredete ismeretlen. A városnév a honfoglalás előtti népektől származhat. 

A moholy, molyh bizonyos növények apró, sűrű szőrökből álló takarója. A 

molyhos növény szürkés szinű. Ha a moholy közé levegőbuborék is szorul, 

akkor ezüstszinű. A moholy mérsékli a nap tűző erejét és a gyors párolgást. 

A muhar, mohar, a pázsitfűfélék családjába tartozik szántóföldi gyom (a 

kalászkája molyhos). Van köztük takarmánynövény is, ami főleg lovaknak való. 

MJ, héber gyök 

A héber MJ bővítmények 

mj mjd mjm mjn mjs mjt mjz 

726

MJ, héber táblázat 

má/j/i = mi? mit? /arám/ alef-jud 

MJV/B 

m'jabel = gyomlál, jubilál, felhólyagosít JBL m'jubál = kérges, bütykös, jubilált 

m'jabes = ki-, szárít JBS m'jubás = ki-, szárított 

MJC 

m'jaec = tanácsol, tanácsadó ájin JCX 

m'jacé = exportál alef JCX alef m'jucá = exportált /áru/ 

m'jacev = megszilárdít JCV m'jucáv = megszilárdított 

m'jaceg = képvisel, -ő /megbízott/ JCG m'jucág = képviselt 

m'jacer = gyárt, előállít, termel JCR m'jucár=gyártott 

MJD 

m'jaéd=kijelöl, szán /vkinek/ ájin JXD m'juád = szánt, leendő, kijelölt 

JDX 

ájin m'judá = jóbarát, ismerős, határozott névelős 

MJD /ami-kéz/ míjád, -i / mijadiut = rögtön, mindjárt, azonnali / sürgősség 

m'ajed = porlaszt, -ó, karburátor alef XJD alef m'ujád = párolt 

JDD 

m'judád = jó barátságban van 

MJP 

m'jape = szépít JP m'jupe = szépített, díszített, felhatalmazott 

MJG 

m'jagea=fáraszt, -ó, kimerít, -ő ájin JGX m'jugá=kifáradt, kimerült, -en ájin 

MJH 

m'jahed = kijelöl, elkülönít het JHD het m'juhád = külön, különös, -leges 

m'jahed=zsidó jelleget ad / - hitre térít hé JHD m'juhád = zsidó jellegű, -hitre térített 

m'jahel = vár, reménykedik het JHL het m'juhál = remélt, várva-várt 

JHM het m'juhám = felhevült, -hevített 

m'jahesz=tulajdonít /vminek/ szam JHSz m'juhász=előkelő, tulajdonított, kivételezett 

727

m'jaled, -et = szülész, -nő 

MJL 

JLD 

MJM 

má/j/im = víz mijem = vizesít, vízzel higít MJM 

m'ajem = fenyegető alef XJM alef m'ujám = félelemkeltő 

majemet = vízkórság 

mijamáv / mijamim = világéletében / régóta 

JMN 

m'jumán = jobbkezes, jobbra forduló, gyakorlott 

A maj'min = jobbkezes – szokványost, mindennapost is jelent. 

MJN 

m'aján, -ut = forrás ájin XJN m'uján = egyensúlyban lévő ájin 

m'ajen=betekint /könyv/ szemügyre vesz, utánanéz, megvizsgál, átgondol ájin XJN 

maján = osztályoz /milyen/ mijen, mijún = osztályoz, -ás MJN 

majonit = majonéz mijnut = eretnekség MJNT 

MJR 

m'jaer = erdősít ájin JXR ájin m'juár = erdős, -ített 

MJS 

má/j/is = ostorfa jud MJS ↓ /jeus=kétségbeesés/ 

m'jaes = kétségbeejt JXS m'joás = kétségbeejtő, -esett, reményvesztett jud-alef 

JSV 

m'jusáv = higgadt, elsimított /viszály/ lakott, le-, betelepített, űlő 

m'jasen = elaltat, elavulni hagy JSN m'jusán = álmos, elavult, idejét múlt 

m'jaser = kiegyenesít JSR m'jusár = kiegyenesített 

MJSz 

m'jaszed = alapító szamech JSzD szamech m'juszád = alapozott 

JSzR szamech m'juszár = megfenyített 

MJT 

má/j/it = összeomlás tet 

MJT 

m'jatem = árvaságra juttat tav JTM tav m'jutám = elárvult 

m'jater = hozzátesz, fölöslegessé tesz tav JTR tav m'jutár = felesleges 

728

MJZ 

JZX 

JZM 

MJZN 

ájin m'juzá = izzadt 

m'juzám = kezdeményezett 

m'juzán = jóltáplált 

MJ gyök, magyar 

Az MLy gyök itt is szerepel az összehasonlításban. 

A magyar MJ gyök: máj. Az MLy gyök: mely, mély, mily, moly, mulya. 

Az MJ gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök csak d, m, r, sz hangot vesz fel. 

mj mly mj mjd mjd mjm mjm mjn mjr mjs mjs mjsz mjsz mjt mjz 

MJ, összehasonlító táblázat 

májím = víz mé... =vize, me'i=a bele má/j/it=összeomlás 

máj /vizes/ mély moly 

maján=osztályoz m'jaed = kijelöl meajen=megvizsgál m'juás=kétségbeesett 

maja mely mily mulya 

míjád=mindjárt 

majd 

dimajón=hasonlóság 

majom 

m'jumán=gyakorlott 

majmol 

m'jasev=telepít 

major 

m'jusáv=betelepített 

mijen=osztályoz 

milyen 

május /tavasz/ 

m'ajed=porlaszt 

majszol 

A maja számrendszerben a számokat függőlegesen, alulról felfelé írták úgy, 

hogy a legalacsonyabb értékű volt alul, s a legmagasabb legfelül. A számok 

729

leírásához pontot és vonalat használtak. A nullát egy kagyló ábrázolta, egy pont 

egyet jelentett, egy vonal ötöt. (Pl. a 13, az 2 vonalból és 3 pontból állt). 

A major, esztena ideiglenes szállás és munkahely volt. Személyzete, élén a bács 

vagy major nevű juhásszal végezte az állatok legeltetését, fejését és a tejtermékek 

elkészítését. Esztenázás idején a pásztorok nem tértek haza a nyájjal. 

Május, ősi magyar nevén: "ígéret hava" az év ötödik hónapja. Nevét a lexikon 

szerint Maiáról kapta, aki termékenység istennő volt a római mitológiában. 

MK gyök, héber 

A héber MK gyökök közös értelme: leromlás, összenyomás. 

Az MXCh gyök: maach = összenyom, gyűr, miéch = szétnyomás, 

meach = horpadás, m'íchá = összegyűjtés. 

Az MCh gyök: mach = elszegényedik, szerény, szegény, moch = vatta, pehely. 

Az MXK gyök: maake = korlát, meík = nyomasztó, muaká = szorongás. 

Az MK gyök: mak = rothadás. 

A héber MK gyök kétszótagúvá válása 

mxch mch mxk mk mkv mchb mkb/v mkcx mkc mkd mxkf mkf mkh mchh mkh 

mkj mchch mkk mchxl mxchl mk/chl mklx mkl mchmch mchm mkmk mkm 

mxkn mk/chn mkn mchrx/x mk/chr mkr mxks mksx mk/chs mks mchsz mk/cht mkt 

MK, héber táblázat 

maká /niká/=ütés, csapás, seb kaf NK/Ch kaf muke /nachá/=megvert, elvert 

mach /moch/ = elszegényedik, szerény, szegény moch = vatta, pehely MCh 

maach=összenyomkod, -gyűr ájin 

jud míchá = elszegényedés 

much = elszegényedett 

miéch / miuch = szét-, összenyomkod / -ás MXCh 

méach = horpadás ájin 

moach=összenyomott /móah=agy/ 

mauch = szét-, összenyomott ájin 

m'íchá = összenyomás, összegyűjtés ájin 

ma'ake = korlát, karfa ájin-kuf MXK 

áj-kuf meík = nyomasztó /légkör/ ájin-kuf muaká = szorongás, nyomott hangulat 

mak = rothadás kuf 

MK 

KX kuf-alef mekí = ki-, hány JKX kuf-ájin muk'á /jaká/ = kipellengérezett 

730

MKV/B 

MKV 

mikve = vízgyűjtő, remény, rituális fürdő kuf-vav 

m'kave = remél, reménykedik kuf KV m'kuve=remélt, várva-várt kuf-vav 

KVKV 

2 kuf-2 vav m'kuvkáv = vonalazott 

KV 

michvá = égési seb vav 

m'chavec = összehúz, -zsugorít, -nyom K/ChVC kaf m'kuvác = fürtös, göndör 

KVN 

mikeván = minthogy, mivelhogy kaf-vav 

K/ChVN vav m'chuván = irányított, beállított /rádió/, szándékos, nekiszánt 

michveret = méhészet vav 

KVRT 

m'akev = gátol, feltartóztat, megakadályoz 

XKV 

m'chabe = eloltja /michvá=égési seb/ 

KB/V 

machív = fájdít, fájdalmas, okoz alef 

KXV 

machbed / m'chabed = söprű, pálmaág / becsül, tisztel, megkínál, kiseper KBD 

machbéna = hajtű KVN mikvár = régóta kaf KVR 

machbír milim / l'machbír = szószátyár / bőségesen 

MChBR 

machberet = rosta michbár = rostély KBR 

machbes = prés, úthenger KBS m'chubás = sajtolt, konzervált 

m'chabesz = ki-, mos szamech mich'baszá = mosoda szam KBSz 

XKV 

ájin-kuf m'ukáv = köb 

makev, makóv = lyukasztó /szerszám/ fúrókalapács kuf 

MKV 

MKBV 

m'kubáv = parallelogramma kuf 

m'kabec = összeszed, -gyűjt kuf mikbác = gyülekezési hely kuf KVC 

m'kabel = fogad /vkit/, kap, el-, vállal kuf 

KBL 

makbil, makbilím = párhuzamos, nyújtó /torna/ kuf kuf m'kubálot = általános nézet 

makevet = pöröly, kalapács, üreg kuf-tav MKVT m'kubální = ismert, énszerintem 

M'kubál-ni = én-szerintem: ez a -ni lett a magyar főnévi igenév képzője. 

MKC 

m'akec = megcsíp, -szúr ájin-kuf XKC ájin-kuf m'ukác = hegyes /tárgy/. fullánkos 

makcí'a=gyalul, lekapar MKCX mikcoa=tantárgy, szakma, él/e/, foglalkozás kuf-ájin 

731

mekíc /kuc/ = felébred, felébreszt kuf 

KC 

MKC 

hé mukce = kijelölt /terület/ félretett, elkülönített, tilos érinteni 

makcív=kiutal, kiszab, adagol kuf mikcáv = ütem, ritmus KCV 

m'kacec = csökkent /kiadást/ levág, vagdal kuf 

KCC 

makcíf = felbőszít, habzó, habot ver kuf KCF mukcaf = habbá vert, felbőszített 

makcéra = kaszálógép kuf KCR kuf m'kucár = rövidített 

MKD 

makod = pontozó /szerszám/ kuf MKD moked=tűz, -hely, máglya, gyújtó-, központ 

makded = csőfúró kuf 

KDD 

makdíah=elront, odaégeti /étel/, magas lázat okoz mukdáh=kozmás /étel/ kuf KDH 

makdéah, makdehá = fúró /szerszám/, -gép kuf MKDH 

makdím = megelőz, bevezetést mond kuf 

mukdám = korai, korán, előzetes 

MKDM 

mikdamá = előleg kuf 

makdís / mikdás=szentel, dedikál / szentély kuf KDS m'kudeset = házasságot kötött nő 

m'chaden = szuronyt szegez KDN m'chudán = szuronyos 

m'chader = kerekít, gömbölyít KDR m'chudár = gömbölyített 

MKF 

m'akef=megkerül, körüljár ájin-kuf XKF 

ma'akof = járdasziget MXKF áj-kuf m'ukáf=felderített /hely/, megkerült, körüljárt 

makpi = zárol, befagyaszt kuf-alef mikpá = zselé, kocsonya kuf-alef KPX 

makíf /nakaf/=átfogó, körülvesz, bennfoglal kuf-alef 

MKF 

makaf = kötőjel mekíf /kuf/ = hitelez kuf MKF m'kupá = megrövidített /jog/ 

m'kapá=szűrőkanál, habszedő kuf mikpá = pép /étel/ kuf-he KP/F 

makpíc, makpecá = ugraszt, ugródeszka kuf 

KP/FC 

makpíd = szigorú, kínosan pedáns kuf 

KPD 

m'kapéah = megrövidít /jog/, megkárosít kuf 

KP/FH 

m'kapel=felölel, magába foglal, összehajt KP/FL kuf m'kupál = össze-, felhajtott 

m'akef = felnyergel alef-kaf XKF alef-kaf m'ukaf = felnyergelt 

732

machpíl / machpelá = sokszorosít, megkettőz, megszoroz / szorzat /mat./ KP/FL 

m'chaper = megbocsájt /bűnt/ eltöröl KPR m'chupár = engesztelést nyert 

KPS 

muchpás = sárba taposott 

m'chafter = begombol tav 

KFT m'chuftár = begombolt, 'begombolkozott' 

MKH 

makhe=elvásik /fog/ eltompít kuf KH kuf mukhe = elvásott /fog/ eltompított 

makhíl = egybehív, -gyűjt, összecsődít kuf-hé 

KHL 

makhel / makhelá = gyülekezet / énekkar, kórus kuf-hé 

MKHL 

MKH 

mikah = vétel, -ár, vásárlás, árú kuf 

mikéah / mikúah = alkudozik / alku, alkudozás kuf 

MChH 

mochíah = bebizonyít, megró, erkölcs prédikátor 

machhíd = kiirt, el-, letagad K/ChHD muchhád = kiírtott, kipusztított 

K/ChHL 

michhol = ecset, szempillafestő 

machhís = letagad, megcáfol, -hazudtol K/ChHS muchhás=megcáfolt, -hazudtolt 

MKJ 

MKJ /koc=tüske/ kuf m'kujác = tüskéktől megtisztított /terület/ 

m'kajem /kum/=be-, fenn-, megtart /előadást/, igazol, megvalósít kuf KM 

m'chajer = megmintáz KJR m'chujár = megmintázott 

MKK 

mekek = rothadás 2 kuf 

makák = könyvmoly, svábbogár 2 kuf 

machách / machoch = nyomorba jut / vetélő /textil/ 

KChV 

MKK 

humak = olvasztott, rothasztott 

MChCh 

m'chukáv = csillagos 

MKL 

m'akel = meg-, felemészt ájin-kaf XKL /ikul=emésztés/ m'ukál = megemésztett 

maachál=étel, eledel, étkezés alef XChL /ochel=étel/ 

machlí = keresztez /fajt/ alef michlaá = akol, fogda alef-hé K/ChLX 

MChXL 

michael = arkangyal alef 

733

m'achlesz=benépesít alef-szamech XChLSz m'uchlász = népes, benépesített 

maachelet / maachólet = húsvágókés / martalék alef 

MXChL 

jud mechál = tartály michál = patak jud 

MChL 

mechíl=magába foglal, tartalmaz 

K/ChL 

machlív=fércel michláv = férc /kelev=kutya/ K/ChLV 

machlíl = összefoglal, általánosít miklál = -ból, kifolyólag kaf K/ChLL 

MChLL 

michlál / michlalá = tökéletesség, lexikon / egyetem, főiskola 

machlulím = dísztárgyak michlol = dísz, sorozat 

makólet = élelmiszer-, fűszerüzlet /népies/ kaf /kol=minden/ MKLT 

m'akel = lefoglal /árverés/ elgörbít, -ferdít ájin-kuf /ikel=elferdít/ XKL 

m'aklem = akklimatizál, meghonosít alef-kuf 

XKLM 

makl'án = golyószórós /katona/ miklaát = fonat, parittya kuf-ájin MKLX 

makel=bot, pálca mekél /kalál/ = enyhít, könnyítő kuf 

KLL 

MKL 

mikle = égetés, pörkölés kuf-hé 

maklev, kluv = ruhafogas kuf KLV 

m'kalef = meg-, hámoz kuf KLP/F m'kulaf = hántolt, meghámozott 

m'kaléah=folyik, árad, zuhanyoz mikláhat = zuhany kuf KLH 

m'kalkel = elront 2 kuf KLKL 2 kuf m'kulkál = el-, romlott 

m'kalel = szid, átkoz kuf KLL kuf m'kulál = el-, átkozott 

makolín = vágóhíd, mészárszék /fejbe-kólint/ kuf 

MKLN 

m'kalesz=dicsér, magasztal, csúfol, gúnyol KLSz kuf-szam m'kulász =... nyársonsült 

maklet = rádió vevő kuf-tet miklát = óvóhely, menedék kuf-tet KLT 

MKM 

m'akem = elgörbít ájin-kuf XKM áj-kuf m'ukám=görbe, elgörbített 

makóm, -i = hely, -beli kuf mikum=elhelyezés, hely meghatározás kuf MKM 

mekím /kum/ = felállít, létesít kuf 

KM 

m'kamec / m'kumác=kuporgat, takarékoskodik / -takarított, marokba szorított kuf KMC 

m'kaméah = belisztez kuf KMH kuf m'kumah=lisztes, belisztezett 

734

MKMK 

2 kuf mikmek / mikmuk = rothaszt, bomlaszt / rothadás, bomlás 

KMR 

kuf m'kumár = domború, boltozatos, ívelt 

m'kamet = összeráncol, összegyűr kuf-tet KMT m'kumát = ráncos, gyűrött kuf-tet 

MChMCh 

K/ChMN 

machmór = háló, csapda MChM 

K/ChMSz 

michmech = szétnyom 

michmán = rejtett, - kincs 

michmár / michmartán tav = háló, csapda / hálókötő 

michmász = rejtekhely szamech 

MKN 

m'kane = irigyel, féltékeny kuf-alef /kínja/ /kiná=irígylés/ KNX 

ma'akon = alacsony korlát ájin-kuf 

MXKN 

makne = birtokba juttat, felruház /jog/ elsajátíttat MKN /muki/ mukíon = bohóc 

KN 

mikne = vétel, lábasjószág, szerzemény kuf-hé 

m'kanéah = meg-, kitöröl kuf KNH kuf m'kunah = meg-, kitörölt 

/konen=gyászol/ MKN kuf m'konen, -et = sirat, siratóasszony 

m'kanen = lappang /betegség/, fészkel, tanyázik kuf /kinen=fészkelt/ KNN 

m'kanter = csipkelődik, bosszant kuf-tet /kintúr=bosszantás/ KNT 

m'chane = nevező /mat/ el-, nevez KN m'chune = nevezett 

machón = intézet, kar /egyetem/, alap MK/ChN 

K/ChN mechín /kon/ = elő-, készít kaf m'choná / mukán=gép / gépesített 

mechiná = előkészítő osztály muchni, -t = gépies, gépezet, automatikus, -an 

mechání = mechanika, gépies /tett/, -esített muchán = kész, készen 

K/ChNF 

m'chunáf = szárnyas, szárnyra kapott /hír/ 

K/ChNM 

m'chunám = tetves 

K/ChNN 

m'chonen = alapít, -ó, gépszerelő 

machnísz=behoz, -visz, jövedelmez szam MK/ChNSz michnász = raktározás, nadrágszár 

MChNT 

m'chonít = autó, gépkocsi 

MKR 

makrí = olvastat, felolvas, utána mondatja kuf-alef 

m'korá=meghívott, nevezett KRX 

735

MKRX 

kuf-alef mikrá, mikrai = biblia, -i, felolvasás, összehívás 

m'aker=kitép /gyökeres/ kiherél, sterilizál KRX kuf-ájin m'korá=széttépett, szakadt, -ított 

m'kaer = homorít kuf-ájin KXR m'koár = homorú kuf-ájin 

makór = csőr, ravasz, forrás, eredet, -i szöveg kuf 

MKR 

kuf mikre = eset / véletlen m'korí, -ut = eredeti, -ség kuf 

JKR 

kuf-jud mokír /jakár/ = tisztelő, nagyrabecsül 

m'kare = tetővel fed, mennyezet kuf-hé KR m'kore = tetővel fedett 

makrív=közelhoz, áldozatot mutat be, fel-, áldoz kuf /korbán=áldozat/ MKRV 

m'karev = közel, -ebb hoz, megközelít, felkarol kuf m'koráv=közel áll hozzá, -hozott 

KRC kuf mikrecet = vakarcs /tészta/ m'korac=formált, alakított, gyúrt 

makríah = megkopaszít, -odik kuf KRH kuf mukráh = megkopaszodott 

m'karkef = megskalpol 2 kuf KRKF 2 kuf m'kurkáf = megskalpolt 

makrím = hártyásodik, bőrösödik KRM kuf mukrám=hártyával bevont, bebőrösödött 

makrín = sugárzó, szarvasmarha kuf MKRN mukrán=vetített /film/ sugárzott 

m'karer=ki-, lehűl, jégszekrény KRR m'korár = meghűlt, ki-, hűtött kuf 

makrís = meg-, fagyaszt, -alvaszt KRS kuf mukrás = kocsonyásodott, megalvadt 

MKRSz 

mikrász = békaugrás /torna/ kuf-szamech* 

m'karzel = fodorít, göndörít kuf KRZ m'kurzál = fodorított, göndörített 

m'aker = felzavar /vizet/ kaf-ájin XK/ChR m'ukár = felzavart /víz/ 

m'chaer = csúfít, elcsúfít ájin K/ChXR m'choár = csúf, csúnya ájin 

machría = el-, dönt, döntő MChRX jud-ájin muchrá = eldöntött, legyőzött 

machár = elad, kiszolgáltat MChR mocher = eladó 

mecher = áru, eladás, vételár m'chorá = szülőföld 

KR michre = bánya MKR mukár=tudatos, el-, ismert 

m'charbel = bebugyolál K/ChRBL m'churbál = bebugyolált, tarajos 

machríah = kényszerít K/ChRCh muchráh = kénytelen, kényszerült 

/hurka/ K/ChRKV kaf m'churkáv = peremes, párkányos 

K/ChRCh m'chorách = bekötött /könyv/ 

736

K/ChKRM 

kaf m'churkám = elsárgult, sáfrányszínre festett 

m'charszem = rágcsáló szamech K/ChRSz m'churszám = kimart, -vésett, -rágott 

machrít = kiirt, megvon tav 

K/ChRT muchrát=megvont /étel/ kivágott, kiirtott 

machríz / michráz = kikiáltó, kihirdet / kihirdetés, versenytárgyalás, árverés K/ChRZ 

*Mikrász = békaugrás /torna/ → mitugrász. Karzul = göndörített → körző. 

m'akes = elferdít, eltorzít ájin-kuf 

MKS 

XKS 

ma'akás = görbe út, bonyolult ügy MXKS ájin-kuf m'ukás = nyakas, makacs 

KS mekís /kis/ = összehasonlít kuf kuf mukás /kis/ = összehasonlított 

makis /nakas/ = üt, kopog, kalimpál kuf 

MKS 

NKS 

mikes, mukás = aknásít, -ott, aláaknáz, -ott kuf 

miksí / miksá = tömör/ kovácsolt fém, tömör kuf 

makse=megnehezít, megkeményít, megtámad /állítást/ kuf /kase=nehéz/ 

MKSX 

maksíah=megkérgesít, -keményít /szívet/ kuf KSH 

m'kaskes = fecseg, csörget, firkál 

maksán = örökös kérdező, okvetetlenkedő kuf 

miksaá = dinnyeföld kuf-alef 

KS 

kuf muksá = kérges, kegyetlen 

kuf muksah = kérges, kegyetlen 

KSKS 2 kuf m'kuskás=zavaros /beszéd/ összefirkált 

m'kaser = összeköt, -ő kuf KSR kuf m'kusár = összekötött 

MKSN 

m'kaset=fel-, díszít, ékesít kuf-tet KST m'kusát=feldíszített, -ékesített, felcicomázott 

makos = csákány, -ütés, kapa, gong, zongora billentyű kaf 

makís /nachás/ = kopog, kalimpál, ráüt, megmar /kígyó/ kaf 

m'chasef / m'chasefá = elbűvöl, varázsló / boszorkány 

MKS 

NChS 

MChSF 

machsíl = megbuktat, elgáncsol, félrevezet /kisalón=bukás/ KSL 

machsír = eszköz, szerszám, kiképez, alkalmassá tesz 

MChSR 

muchsár = tehetséges, képes, képesített, alkalmas 

makosit = xilofon, kasztanyetta kaf MKST kaf-tav m'kusát = ívelt 

Mekís (kis) = összehasonlít → a magyar kis szó vminek a másolatát is jelenti. 

M'kusár = összekötött → kosár. 

737

MKSz 

m'chasze=betakar, befed szamech michsze = fedő /kuszá=betakart/ KSz 

MChSz mechesz = vám szamech szamech mochesz, mochszán = vámtiszt, vámszedő 

michszá = kvóta, kiszabott mennyiség szamech 

machszíf = őszülő, ezüstös, fehérlő K/ChSzF szamech muchszáf = ezüstözött 

m'chaszesz = le-, rág 2 szamech KSzSz m'chuszász = lerágott /köröm/ 

KSzD kuf-szamech m'kuszád = sisakos 

KSzKSz 2 kuf-2 szin m'kuszkász=pikkelyes 

makszím = elbájol, elbűvölő mikszám = varázs kuf-szamech KSzM 

MKT 

m'katéa = levág, rövidít, amputál miktá=körszelet /mértan/ kuf-ájin KTX 

m'katef = le-, kitép, kiszaggat /tésztát/ kuf-tet KTF m'kutáf = le-, kitépett kuf-tet 

maktéfá=/szüreti/ nyesőolló kuf-tet /kotef=leszakít/ MKTF 

maktín = kisebbít /katán=kicsi/ KTN kuf-tet muktán = kicsinyített, csökkentett 

maktír = tömjénez, füstáldozatot mutat be /kitor=gőz: kitör/ KTR 

m'katreg = vádló kuf-tet KTRG miktóren=zakó, zsakett, rövid-, kiskabát MKTR 

mikteret = pipa kuf-tet 

makot = verés kaf-tav 

MKT 

machut = szegénység tav 

MChT 

machtív = tollbamond, előír tav michtáv = levél tav KTV 

machtev = pala-, íróvessző tav m'chitá = szilánk, töredék tav MChT 

machtévá = íróasztal tav 

MChTV muchtáv = tollbamondott, előírt, íratott 

m'chatef = vállára vesz /katef=váll/ KTF tav muchtaf = vállra vetett 

machtím=foltot ejt /ruha, becsület/ KTM muchtám=pecsétes /ruha/ bemocskolt /név/ 

m'chater = bekerít /kat/ tav MChTR tav m'chutár = bekerített /kat/ 

tav muchtár = falu bírája, megkoronázott, felavatott /doktor/ 

machtes, -et=völgykatlan, mozsár MChTS /kotes=összezúz/ 

MKZ 

m'achzev = csalódást okoz alef XChZ alef m'uchzáv = csalódott, kiábrándult 

738

MK gyök, magyar 

Héber MK gyökök értelme: leromlás, ütőhangok. Magyar MK gyök: mák, móka. 

Az MK gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök nem vesz fel v/b, d, p, h, j, m, sz, t, z hangot. 

mk mk mkv mkc mkcs mkd mkf mkg mkh mkj mkk mkk 

mkl mkl mkm mkn mkny mkr mkr mks mks mchsz mkt 

MK, összehasonlító táblázat 

mekí = kihány 

mák /mérgező/ 

maká = csapás 

Makó 

muk'á=kipellengérezték, mukión=bohóc 

móka 

m'ukás=makacs 

makacs 

m'kadem=előre visz 

makadám /út/ 

m'chaden=szuronyt szegez 

macedon 

machoch=vetélő, m'hake=utánoz 

muaká=szorongás 

makog mekeg mukkan 

maká = ütés 

moach=összenyomott 

makk 

mokka 

mechil = tartalmaz 

makel = bot 

makula, makulá-tlan 

Miklós 

mekí = kihány 

m'chunász=begyűjtött 

mákony /mák/ 

mokány 

m'kare=tetővel fed 

mikre = eset 

makra /pipa/ 

mikor 

makrin=sugároz m'ukás=nyakas, miksí=tömör makís = kopog 

makrancos Mikes, Miksa mókus 

739

makszím=elbűvöl m'kuszad=sisakos m'ukás = eltorzított 

Maxim Mikszáth moksa /nyelv/ 

A makadám (zúzottkő) útburkolat Mac Ádámról lett elnevezve. (Valóban?) 

Lexikon: A macedon nem azonos az ókori és eltűnt makedon nyelvvel. A 

makedón az ókori göröggel állt rokonságban, míg a macedon egy szláv nyelv. A 

legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedon / makedon közötti különbség. 

(A szerző szerint a különbségtétel nem reális, csak a közös múlt "tűnt el".) 

Makula (latin: folt): szeplő. Átvitt értelemben fogyatkozás, szégyenfolt. 

Nagy és hosszú fejjel, aránytalan rövid nyakkal készült a makrapipa. 

A mókus szó az állat makogó hangját utánoza. Régi alakja móka volt. 

ML gyök, héber 

A héber ML gyökök ősképe: felemelkedik, megtelik. 

Az ML gyök: milá = hímvessző, míl = mérföld, váltópénz, 

milá = szó, mul = szemben, körülmetél. 

Az MXL gyök: maale = felvisz, emelvény, feljárat, má'la = felfelé, mennybolt, 

ma'alá = lépcső, fok, előny, erény, maál = sikkaszt, visszaélés, m'íl = kabát, 

moíl = hasznos, m'ule = kiváló. 

Az MLX gyök: male = tele van, teljes, mal'e = kifáraszt, mélá = ám legyen! 

mile = betart (igéret), teljesít, milo = sánc, milúa = foglalat, mulá = megtöltött. 

A héber ML gyök bővülése 

mxl mlx m'l ml mlv mlb mlc mld mlf mlg mlh mlj mlk/ch mlk 

ml'l mll mlml mlm mlxn mln mlr mls mlsz mxlt mltx mlxt mlt mlt mlxz 

ML, héber táblázat 

mal /mul/ = körülmetél milá=hímvessző, körülmetélés jud M'L 

mélá = kőrisfa 

míl = mérföld, váltópénz jud 

ML milá = szó hé mul = szemben, körülmetélt 

male = tele van, teljes, megtelik MLX mulá = meg-, betöltött alef 

málí = töltött /étel/ alef 

mile = meg-, betölt /helyet/ betart /igéretet/ teljesít 

740

alef-hé m'léa = beérett termés milu = meg-, feltöltés, telítés, telítettség alef 

milo = sánc, erődítmény /feltöltött/ alef 

milúa = foglalat /drágakő/ vav-alef 

M'LX jud-alef mélá = ám legyen! 'üsse kő' /méla/ m'ló = teljesség, telítési határ alef 

mal'e = fárasztó, kifáraszt, kimerít alef /leá=kimerült/ 

LX 

má'la = fel, -felé, menny-, égbolt XL ájin m'ule = kiváló, elsőrendű 

ma'alá = lépcső, fok, előny, erény, 'jó oldala' ájin moíl = használ, hasznos 

maál = sikkaszt, -ás, visszaél, -és m'ílá = sikkasztás, visszaélés jud-ájin MXL 

MLB/V 

m'lave = kísérő /luve=elkísért/ LV m'luve = el-, kísért /zongorán/. velejáró 

malve = pénzt kölcsönöz vav milvá = kölcsön, kölcsönvett összeg vav MLV 

m'labe = felszít LB m'lube = felszított, fellángolt 

m'labev=szívderítő, megkapó, fánkot süt LBV 

m'lubáv = szívalakú 

malbín=fehérít, fehérlik LB/VN m'lubán = fehérre izzított, tisztázott, tökéletes, -ített 

malben, -i = téglalap, tégla alakú milbaná = téglagyár MLBN 

malbus = ruha, öltözék LB/VS m'lubás = fel-, öltözött 

MLC 

m'alec=kényszerül, kényszeredett XLC alef m'ulác = rákényszerített, kényszeredett 

MLC mélic = pártfogó, tolmács, költői stílusú humlác=ajánlott 

melcár = pincér MLCR m'licá, m'lici = szóvirág, fellengzős stílus 

MLD 

JLD /jeled=gyerek/ /léda=szülés/ molád = szülés, újhold LD 

MLD melodía, mélodi = melódia, -kus molíd = nemző, újszülött apja 

moledet = haza, szülőföld 

MLP/F 

m'alef = betakar, beburkol ájin XLF m'uláf = betakart, beburkolt ájin 

m'alef = oktat, idomít, tanulságos alef XLF m'ulaf = idomított, betanított alef 

741

m'lapef = tekercsel, rátekeredik LPF m'lupaf = körültekert, -tekercselt 

m'laf'fón = uborka /körítésnek/ MLFF 

m'lapet = körít /ételt/ tav LPT tav m'lupát = körített /étel/ 

M'lapet = körít → rálapozzák és lefetyelik. 

MLG 

malág, malug = leforráz, -ott /szárnyas/ MLG m'log = a feleség vagyona 

MLGV milgáv = belülről, beleértve, bezárólag vav 

malugmá = tapasz, gyógyulás MLGM /lugmá=szájüreg: sebnyalás/ 

malgez=vasvilla /lgizá=villázás/ LGZ 

MLH 

malah = be-, meg-, kisóz, tengerész, rongy, cafat MLH mulah = meg-, kisózott 

meláh = só milhí = sótartalmú 

malíah = sós, sózott, hering m'lihá = /rituális/ ki-, besózás 

malúah = sós, besózott, egy vadcserje 

malhecet / melhacáim = satu, prés / csavarfogó LHC MLHC 

m'lahéch = nyal, nyaldos 

LHCh 

milhamá, -ti = harc, háború, -s MLHM 

malhem=hegesztő, forrasztópáka mulhám = forrasztott, hegesztett LHM 

malhín = zene-, dalszerző 

LHN 

m'lahes = súg, suttog, varázsló, kígyóbűvölő 

LHS 

m'lahet = éget, tüzel hé-tet LHT m'lohát = izzított, tüzesített hé-tet 

m'léhut = sósság, sótartalom m'lihut = sósság, sótartalom 

MLHT 

malahut = tengerészet /foglalk./ milhít = vadnövény fajta 

MLJ 

m'lá/j/=készlet, tölténytár alef-jud milu/j/ = be-, töltés, töltelék u-jud MLJ 

m'aljá = kiváló /arám/ alef XLJ muljár = katlan MLJR 

MLK 

malák = lenyakaz /szárnyast/ kuf m'liká = lenyakazás /szárnyas/ MLK 

742

malke=megver, megkorbácsol kuf /melák/ LK 

malkóah = hadizsákmány kuf 

LKH 

kuf mulke=elvert, megkorbácsolt 

malkoháím=íny melkaháím / melkáhat=csipesz, csípőfogó / laposfogó kuf MLKH 

m'lakek = nyal, nyaldos kuf LKK m'lukak = le-, fel-, nyalt kuf 

malkos = az utolsó /tavaszi/ eső Izraelben kuf 

malkut = testi büntetés /szíjjal/ kuf-tav 

MLKS 

MLKT 

m'laket / mal'ket = összeszed, összegyűjt / csipesz kuf-tet /lakat/ LKT 

malách / melech=uralkodik / király MLCh /m'lachá=mesterség/ m'luchá = királyság 

mal'ách, -i=angyal, -i, küldönc alef 

m'lácha = munka, mesterség, dolog alef 

malká = királynő kaf 

MLK 

moloch = bálvány 

molích = vezető, vezet /villanyt/ 

m'lake = lakkoz kaf LK kaf m'luke = lakkozott 

malkódet = csapda kaf LKD kaf m'lukád = egyesült, egyesített 

m'lachlech = piszkít, szennyez LChLCh m'luchlach = piszkos, szennyes 

m'lachszen = félrefordít, oldalra hajlít LHSzN m'luchszán = átlós, ferde szamech 

malachut = küldöttség alef LChT molichut=vezetőképesség /fizika/ 

malchut = királyság, birodalom 

MLK/Ch 

m'lachutí=mesterséges, mesterkélt alef MLChT 

M'laket / mal'ket = összeszed, összegyűjt / csipesz → lakat. 

Molichut = vezetőképesség – lechet = menni, menés → lehet. 

MLL 

maalál = tett, cselekedet ájin mil-'él=utolsó előtti hangsúly ájin MXLL 

melel = fecsegés, /üres/ beszéd milel / miluli = beszél, mond / szóbeli 

MLL 

m'lál = rojt, szegély /mállás/ m'líl = csipetke /tészta/ jud ML'L 

malál = beszegi, szétmorzsolja 

m'lilá = telt, érett /kalász/ jud 

MLM 

m'alem / m'alemet = kévét köt / aratógép alef /alumá=kéve/ XLM 

mal'im = államosít /l'om=nemzet/ LXM alef mul'ám = államosított 

743

m'lamed, m'lamdut=tanít, -ás /vallási isk/ LMD m'lumád = tanult, jártas, tudós 

malmad = ösztöke 

MLMD 

milmel = morog, motyog LMLM milmul = motyogás, piszok /izzadó tenyér/ MLML 

malmalá = batiszt, muszlin 

Alim = erőszakos, m'alim = államosít. 

MLN 

malón=szálloda /lun=hál/ LN m'luná = kutyaház, csőszkunyhó 

/sok mag/ melón = sárgadinnye milon = szótár MLN /milá=szó/ 

mal'ániel = árvalányhaj ájin-alef m'ílon = rövid kabát ájin MXLN /elión=felső/ 

MLR 

milrá = utolsó szótagi hangsúly ájin LRX MLR mulír = katlan 

MLS 

malos = dagasztóteknő, -gép 

malsín, -ut = besúgó, -ás, árulkodik, -ás 

MLSz 

MLSz 

molsza = melasz szamech 

LS 

MLSN 

MLT 

milta = tojik tet 

MLT 

malt=maláta tet 

m'litá = ellés, menekülés tet 

melet = cement, malter tet 

/l'itá=tömés/ 

maltanit = szapora /nn/ tet /latin?/ milet, milut = megment, mentés /lut=beborít/ 

m'lates / malteset = csiszol, köszörül / köszörű tet LTS m'lutás = csiszolt, köszörült 

maálít = lift ájin 

MXLT 

maltaá = metszőfog /ragadozó/ tav-ájin 

MLTX 

MLXT alef m'léut = telítettség miltá /tav-alef/, milé = szó, ügy, dolog /arám/ 

jud-tav mélat = finom gyapjú milét = töltelék, töltés, medence alef MLT 

tav m'lit = /káposzta/ töltelék 

mulit = tengeri halfaj 

milit = kötőszó, viszonyszó tav 

744

meltahá, -n = ruhatár, -os tav 

MLTH 

MLZ 

m'láz=idegen stílus ájin MLXZ m'loáz = idegenszerű, idegen nyelvtől... 

mal'óz = rágalom ájin LZBZ m'luzbaz = keretes, peremes 

ML/Ly gyök, magyar 

A héber ML gyökök ősképe: felemelkedik, megtelik 

A magyar ML gyök: málé, méla, móló, múló. 

A magyar MLy gyök: mély, mely, mily (milyen), moly, mulya. 

Az ML/Ly gyök kétszótagúvá válása 

A magyar ML/Ly gyök nem vesz fel b, c, p/f, j, r, s hangot. 

ml ml mly mlv mlv mlc mld mld mlf mlg mlg mlh mlh mlyh mlj 

mlk mlk mll mll mlm mlm mln mln mlr mls mksz mlsz mlt mlt mlz mlz 

ML/Ly, magyar 

m'jaed = kijelöl mijen=osztályoz milá = szó 

mely /mellik/ mily /millen/ múló 

milu=feltöltés, májim=víz moel = sikkaszt méla=ám legyen 

mély /mél/ moly /mol-ok/ mulya 

máli = töltött mélá = kőrisfa milo=sánc, maale=emelvény 

málé /étel/ méla /lehajló/ móló 

m'lave = kísérő 

Malvin 

m'labe=fellángol malhín=dalszerző 

moledet=szülőföld 

mályva /vörös/ melódia Mold/o/va 

male = telített moleg=leforráz m'alec=kényszerít 

malac /male-tesz/ meleg milicia 

m'licá=szóvirág meláh = só 

mahul = elengedett 

malícia /gúny/ málha molyh /moholy/ 

745

melech = király malke = elver mal'ách=angyal 

malachit melák múlik 

m'lilá = telt melel = beszéd m'lál = rojt 

mell moll /hang/ mull /pólya/ 

molel=morzsol m'lál = szegély malul=szétmorzsolt 

mállik, mállaszt mellé, mellett millió 

milmel=mormol 

m'ílon=kiskabát m'lilá = telt 

malom mellény milliárd 

maltani=szapora moleg=leforráz mijen=osztályoz molel=szétmorzsol 

málna melenget milyen molnár /porít/ 

male = tele van molsza=melasz m'lachszen=félrefordít mlitá=menekülés 

malaszt melasz /cukorgyártás/ molesztál mulaszt 

mlitá=menekülés mélat=finom gyapjú 

Málta méltó múlt 

milet=megment 

maláta 

melet = malter melankóli=méla m'leut = telítettség 

tmól=elmúlt idő 

milét = betöltés 

mulat /időt/ 

malter méláz molett mulatt 

Málé: csíráztatott gabonából készült lepény, a parasztkonyha régi süteménye. 

Mélá = kőrisfa – ágai és termése is lehajlók → méla. 

Mulya, bamba, mafla, málé, tökfilkó, gügye, mamlasz. 

M'liká = szárnyas lenyakazása → lüke. A mull-pólya: kötszer, géz. 

A héber milon = szótár, melon = sárgadinnye (sok mag), malon = szálloda (sok 

ember) – vagyis a MLN olyan egységet jelent, amely sok részből áll. 

Málta i. e. 700 körül a föníciaiak szállták meg a környező szigeteket s a 

főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el. 

Maláta – megmentett: a szőlőfürtök taposás vagy sajtolás után visszamaradt 

szilárd részei (héj, mag, csutka). Egyéb elnevezések: törköl/y/, mont. 

Molesztál: alkalmatlankodik, terhére van, zaklat valakit. 

A mulatt a fehér és néger közös utóda – gyakran kövérkés testalkatú. 

746

MM gyökszavak, héber 

A héber többesszám jele a szóvégi -xm. Eszerint az MM gyökszavak mind 

többesszám alakúak kellene, hogy legyenek. Meg is fordíthatjuk azonban a 

gondolatmenetet: a héber többesszám eredetét valamely MM gyökszóban 

érdemes keresnünk. Így is van, ez a szó a máim = víz, vizek. 

A fentieket állítsuk párhuzamba a magyar többesszám jelével, a k-val. A 

témáról az 59. oldalon írtunk. Itt csak röviden foglaljuk össze: az -xk képző 

mindkét nyelvben a gyakorító igéket és az ismétlődő folyamatokkal kapcsolatos 

szavakat állítja elő. Ez az -xk vált a későbbiekben a magyar többesszám jelévé. 

A héber MM gyöknek nincs köze a magyarhoz. Gyökszármazékai jellemzően a 

modern kor szavait állítják elő (pl.: mamci = feltaláló, maamád = tsd.i osztály). 

Két héber MM gyökszó van: máim = víz, vizek, mum = testi hiba. 

Az MXM gyök: m'áim = belek. Az MXM gyök: m'um = valami, csekély. 

A héber MM gyök bővülése 

mxm mxm mm mmv mxmd mmh mmj mml 

mmn mmxr mmrx mmr mms mmsz mmt mmt mmz 

MM, héber 

má/j/ím = víz /mé...=a vize/ mémá = hidrát MM 

mem = 'm' betű 

hamám /mum/ = elkábít, megrökönyít 

MXM 

mémí = vizenyős, vizes, vízízű 

mum = testi hiba, fogyatékosság 

alef m'um, -é = valami, csekélység /a sokból/ 

MXM méim = -tól, -től ájin /m' = -ból, -ből, -tól, től/ 

meáím = belek ájin-jud 

XMM 

ájin muám /amám/=letompított /fény/ elhomályosult 

MMV 

MMV mémáv = világéletében vav /mé-jomáv=napjaiból/ JM 

MMC 

m'amec = bátorít, erősít alef XMC alef m'umác = túlfeszített, örökbe fogadott 

mamcí = feltaláló jud-alef mimcá = lelet alef MCX 

747

m'macéa = átlagol, kettéoszt, középre tesz MCX ájin m'mucá = átlag, -os, közepes 

MMD 

maamád = állás, állvány, jelenlét, társdalmi osztály, anyagi helyzet XMD 

m'amed = tördel /nyomda/ ájin MXMD m'umád = állva, tördelt /nyomda/ 

/ma'ád=csúszás/ mim'ád = bukás, elcsúszás ájin MXD 

mémád / m'madím = méret, kiterjedés / méretek, arányok /mad=méret/ MD 

MMG 

m'magel = gennyesedést okoz MGL m'mugál = elgennyesedett 

mamgurá = magtár, fiókos szekrény MGR MGF m'mugáf = csizmás 

MMH 

/méah=zsiradék/ MH het m'muhe = velős, zsíros 

MMH /móah=agy/ het mumhe, mumhiut = szakértő, szakértelem 

mamhís=érzékeltet, illusztrál het MHS mumhás=illusztrált, érzékeltetett 

MHT 

mimhatá = zsebkendő het-tet 

mamhíz = színpadra átdolgoz het MHZ mumház = színpadra átdolgozott 

MMJ 

/maim = víz/ mémijá = kulacs MMJ 

m'majen = osztályoz MJN m'muján = osztályozott, szortírozott 

MMJT mémijut = vizenyősség MMJH m'mujah = velős /csont/ 

MMK 

m'maech, maech = szétnyom ájin MXCh m'moach = szétnyomott, elnyűtt 

maamík = mélyít, elmélyül 

XMK 

m'makmek = megrohaszt 2 kuf MKK 2 kuf m'mukmak=rothadt, mállott 

m'maken = gépesít, motorizál kaf MK/ChN m'mukán = gépesített, motorizált 

MK/ChR mimkár, mimkeret = eladás, árú kaf /mocher=eladó/ 

m'makes = aknásít MKS m'mukas = aláaknázott 

MML 

/mul=szemben/ mimul=szemben ML 

748

m'male = meg-, betölt alef MLX alef m'mulá = meg-, töltött 

m'amel = edző, testnevelő XML mim'ál = fent, fölé, fölfelé MXL 

mimélá = magától, úgyis, különben is alef MLX 

mamleha=sótartó, kisózó deszka /het, hé/ MMLH m'mulah = megsózott, furfangos 

mamlachá, mamlechet = birodalom, királyság MLCh /m'lachá=munka/ 

XMLN ájin m'umlán = kikeményített 

MMM 

MM mumám /mum/ = nyomorékká tett 

m'amem=tompít, ködösít, homályosít 2ájin XMXM m'um'am=homályos, elködösített 

m'mamen = pénzel, finanszíroz MMN m'mumán = pénzelve van 

m'mames = megvalósít MMS /mamas=valóban/ m'mumas = megvalósított 

MMN 

MMN 

mimen, mimún = pénzel, -és finanszíroz, -ás 

mamón / -i = pénz, vagyon / pénzügyi /mone=számlál/ 

mémán = hidrogén mim-eni, mim-énu = tőlem, tőlünk 

mémon = vízinövény fajta 

m'amen = edző, tréner, kiképez, betanít XMN alef m'umán= képzett, begyakorlott 

m'amín = hisz, hívő alef XMN MN m'mune = felettes, kinevezett 

m'manéa = motorosít ájin MNX m'muná = mozgatott, motorizált 

mamonáj=pénzember alef MMNJ m'munut = mandátum, kinevezés 

MMR 

mamre=lázadó, engedetlen hé /more=ellenáll/ MR mumár = kitért, hitehagyott zsidó 

mémér = keserűség /mar=keserű/ MR 

XMR mémrá = köz-, mondás jud-hé MMR 

m'amár = mondás, újságcikk 

MMXR 

mam'ír = szúró, rosszindulatú /daganat/ alef-jud MMXR /mérá=gonosz/ 

mimraá = kifutópálya /reptér/ alef MMRX 

mamríc = sürget, siettet, serkent 

MRC mumrác = ösztönzött, késztetett, serkentett 

749

MRH mimráh, mimráhat = kennivaló, lekvár 

m'marek=megtisztít, lesikál, kifényesít MRK 

m'marer = elkeserít MRR m'morár = elkeseredett 

m'martet=lekoptat, elrongyol 2 tet MRTT 2 tet m'murtát=kopott, feslett, foszladozó 

mamrét=fényező /cipész szerszám/ MRT tet m'morát = tépett, csiszolt, fényesített 

/marut=fegyelem/ MRT tav mumarut = kitérés, hitehagyás 

MMS 

mamás = valóság, 'kézzel fogható', valódi, igazán MMS mumás = megvalósított 

mamasí = valóságos, konkrét mimus=megvalósítás, kivitelezés 

m'masméa = fegyelmez ájin MSMX ájin m'musmá = fegyelmezett 

mamsích = folytat, -ó MSCh m'musach = hosszadalmas 

/mosech=húz/ mimsách = csalétek MSK/ChF m'muskáf=szemüveges 

m'masken = elzálogosít kaf MSKN kaf m'muskán = zálogba adott 

MMSL memsalá = kormány mimsalá = példázat MSL 

m'master = megrendszabályoz, fegyelmez tet 

MST m'mustár = rendszerezett 

M'mistár = rendszer, m'master = rendszabályoz → mester. 

MMSz 

maamísz / maamaszá=meg-, felrak, megterhel / teher ájin-szamech XMSz 

NMSz memesz = felold, elolvaszt szam mumász = feloldott, elolvasztott 

m'maszper = számoz szamech MSzP MMSz mumusz = bohóc, mumus 

mimszach = italkeverék 

MSzCh 

m'maszmer = megszögel szamech MSzMR m'muszmár = szögelt 

MSzMSz 

2 szamech m'muszmász = elolvasztott, szétnyomott, feloldott 

mimszará = erőátvivő MSzR szamech m'muszrak = fésű alakú 

MMT 

memít /mut/ = rá-, zúdít, rádob tet MMT /mut=meginog/ MT 

MT memít /mut/ = megöl mumát = megölt, kivégzett tav /met=halott/ 

mamutá = mammut tav MMT /megölt, kihalt/ 

750

m'amet = beigazol alef-tav XMT m'umát = beigazolódott 

m'maet / m'muát = kevesbít, -ett, csökkent, -ett, kisebbített ájin-tet 

MXT 

m'mateg = megzaboláz tav MTG tav m'mutág = megzabolázott 

mamtéah = nyújtó /torna/ tav 

MTH 

mamtik = édesít, cukroz tav MTK tav mumták, m'muták = édesített 

mimtaná = váróterem tav 

HMTN 

mamtír / mamtérá = zúdít, záporoz / forgó öntözőcső tet /matár=zápor/ MTR 

MMZ 

m'mazeg = kever, egybeolvaszt, mérsékel /mezeg=keverék/ MZG 

/mazál=szerencse/ MZL m'muzal = szerencsés 

m'mazmez = szétnyom, elnyű MZMZ m'muzmaz = szétnyomott, elnyűtt, megpuhított 

mamzer=fattyú /mozer=sodor/ MMZR 

MM gyök, magyar 

A magyar MM gyök: mama, máma (ma). Elvont értelem: mi kell ma? 

Az MM gyök kétszótagúvá válása 

mm mm mmv mxmd mmg mmh mmj mml mml 

mmn mmr mmr mms mms mmsz mmt mmz mmz 

méim = -tól, -től 

máma, mama 

MM, összehasonlító táblázat 

mum=testi hiba 

múmia 

m'macéa=kettéoszt 

membrán 

mum = fogyatékos 

mimul=szemben 

mamlasz 

mímel /tükröz/ 

mumát=megölt 

mammut 

mumusz = mumus 

mumus 

751

mamre=lázadó m'morát=csiszolt m'muzmáz=benyomott 

mámor memória mimóza 

MN gyök, héber 

Az alábbi, a héber MN gyök értelme: számításba veszi 

Az MN gyök: maná = adag, számlál, hányados, mán = manna, min = fajta, 

nem (ek), min- = mint, -ból, -tól, miní = közül, miná = kijelöl, mone = -szor. 

Az MXN gyök: maaná = szántóföld, ágyás, maán = otthon, 

méén = olyasmi, moen = címzett. E gyök értelme: életkörülmények 

Az MNX gyök: man'á = megakadályoz, elvon, m'ni'á = zavarás, 

manúa = tartózkodó, monéa = megelőzi, visszatartja. 

Az MNX gyök: méun = megtagadás, ellenkezés (megún). 

E két gyök értelme: ellene van, akadályozza. 

A héber MN gyök bővülése 

mxn mnx mnx mn mnd mnp/f mng mnh mnh mnj 

mnk/ch mnxm mnm mxnn mnr mns mnsz mnt 

MN, héber táblázat 

mán = mi? ki? /ar/ alef /ani=én/ min- = mint, -ból, ből, -tól, -től MN 

/ani=szegény/ alef-jud mé-én = híján miní = nemi /szex/, -ból, -ből, közül 

maná = adag, fogás /étel/ számlál, meg-, számol, hányados 

mán = manna 

mín jud / miniut 2 jud-tav = fajta, nem /hím, nő/ nemiség 

mone = -szor, meg-, számlál, villanyóra 

mane = /régi/ pénzérme miná = kijelöl, kinevez muná=kinevezett 

máon = lakhely, /intézeti/ otthon MXN moen = címzett ájin 

maán = lakcím 

maaná = szántóföld, ágyás /ókori/ földmérték ájin 

m'oná = lakhely ájin 

maane = válasz, felelet ájin XN ájin m'une = megkínzott 

manóa, min'á=motor, -orosít ájin 

mení'á = indít, hajt, mozgató rugó ájin 

MNX mun'á /nóa/ = működésbe hozott, hajtott 

NX 

752

man'á = megakadályoz, elvon 

manúa = tartózkodó, gátolt ájin 

m'ni'á = akadály, zavarás, megvonás ájin MNX 

monéa = visszatart, megakadályoz, preventív 

/megún/ méun=megtagadás, ellenkezés alef MXN 

/é'ni=én nem/ méén = megtagad, ellenkezik alef 

MNB/V 

minbág = spóratok /fajta-csomag/ NVG 

m'navel = aljasít vav NVL vav m'nuvál = csúf, gazember, aljas 

m'naven=sorvaszt, elkorcsosít vav NVN m'nuván = elsatnyult, -korcsosodott 

minbatá = csíráztató tet 

NBT 

MNC 

m'naec = gyaláz, szidalmaz alef NXC m'noác = meggyalázott alef 

/nucá=toll/ NC m'nuce = tollas, toll alakú 

m'nacéah = karmester, vezényel /zenét/, le-, győz NCH m'nucah=legyőzött /csapat/ 

m'nacel = kihasznál, -zsákmányol NCL m'nucál = kihasznált 

/nicán=rügy/ NCN m'nucán = rügyes 

MND 

manod = rázás, mozgatás ND MND munád /nud/ = eltávolított, félredobott 

m'nade = kiközösít ND m'nudá = kiközösített, pária 

m'nadev = adakozó, -ik NDV mindá = telekadó /arám/ 

MNP/F 

NF meníf=magasba-, fel-, emel, lenget munáf = magasba emelt /zászló/ 

manof = emelőrúd, 'lendítőkerék' m'nífá=legyező MNP/F m'nupe = szitált 

m'nape = megszitál, rostál NP/F m'nupá=megszitált, rostált, átfésült /kézirat/ 

m'naef = parázna, paráználkodik alef 

NXF 

m'napec = tilol, szétzúz, széttör, szétrobban 

NPC 

m'napéah=felfúj NP/FH m'nupah=felfújt /léggömb/, dagályos, felfuvalkodott 

MNG 

m'nagéa, m'nugá = sújt, -ott /betegség/, megfertőz, -ött ájin 

NGX 

753

m'nagev = meg-, -szárít, feltöröl NGV m'nugáv=meg-, szárított, feltörölt 

m'naged = üt, ver, kovácsol MNGD m'nugád = ellentétes, ellenkező 

manginá / m'nagen=dallam / zenél, zenész NGN m'nugán=el-, játszott /zenedarab/ 

manganón = szervezet, szerv, szerkezet MNGN 

m'nagesz = le-, beleharap 

NGSz 

MNH 

manhe=vezet, vezérel, rendez het 

MNH 

meníah /nuh/ = megnyugtat NH 

munah /nuh/ = rajta fekszik, szakkifejezés 

manóah = nyugalom, pihenőhely 

het m'nuhá = pihenés, nyugalom 

maníah = hátra-, békén hagy, feltételez, megenged, szakkifejezést határoz meg 

minha = ajándék, lisztáldozat, délutáni ima 

manhig=vezér, bevezet, irányít hé NHG munhag=be-, vezetett /szokás/, irányított 

m'nahel=vezet, igazgató, irányít hé NHL m'nohál = vezetett, igazgatott hé 

m'nahem = vígasztal het NHM het m'nuhám = megvigasztalt 

m'nahes = jósol, kitalál NHS min-hará = alagút hé /hegy-ből/ MNHR 

manhít=partraszállít, leereszt, sújt, rámér /ütést/ tav 

NHT 

MNJ 

manuj = előfizető, előjegyzett, megszámlált minuj=kinevezés MNJ 

m'najá=részvény 

m'nijá = megszámolás 

MNJN 

minján = létszám, számlálás, az imához szükséges 10 fő 

m'anjen = érdekel, érdekes XNJ ájin m'unján = érdekelt 

MNK 

m'nake = meg-, tisztít NK kaf m'nuke = levont, leszámított 

maanák = jutalom, ajándék kuf XNK 

JNK meniká = szoptat, -ós dajka, lopótök 2 jud-kuf MNK 

XNCh 

alef m'unách = függőleges, merőleges 

m'nakev = lyukaszt kuf NKV m'nukav = kilyukasztott 

m'naked=pontoz /héber szöveget/ NKD kuf m'nukád = pontozott /szöveg/ 

XNKL alef m'unkál = horgas, kampós 

754

m'naker=kiszúr, zsigerel, kapirgál NKR kuf m'nukár=kiszúrt, -tépett, -vájt 

NK/ChS 

kaf m'nukás = kigyomlált 

NKZ kuf m'nukáz = lecsapolt /mocsár/ 

MNL 

man'ul = zár, lakat NXL min'ál = lábbeli m'noál = cipőt hord ájin 

MNM 

N'M miním = /ókori/ fuvola MNM 

NXM 

alef min'ám = szónoklat moním = -szor 

m'namek = meg-, indokol kuf NMK kuf m'numák = meg-, indokolt 

manamin=élvezetek, nyalánkság MNXM 

m'namnem = szunnyadozik NMNM m'numnám = álmos, szunnyad 

m'namer=tarkít NMR m'numár = tarka, foltos /állat/ 

NMS 

m'numas = szeplős 

NMSz m'numasz = illemtudó, udvarias 

MNN 

MXNN ájin m'unán = felhős 

m'naánéa = ráz, mozgat, billentyű NXNX m'onen = jós, varázsló ájin XNN 

MNR 

manor = pezsgés /víz/ MNR m'norá = lámpa NR 

m'na'er = ki-, felráz NXR m'noár = kirázott /szőnyeg/, felrázott, kiürített 

MNRL minerálí = ásvány /savtól pezseg/ 

MNSR 

NSL 

MNS 

minsár = szózat, kiáltvány 

m'nusál = megfosztott /állástól/ kifosztott /birtokból/ 

MNSz 

manosz = menedék, menekvés szamech NoSz munász /nosz/ = megfutamított 

m'nasze = megkísérel, -próbál, próbára tesz NSz m'nusze = tapasztalt, kipróbált 

m'naszeah = meg-, fogalmaz szam NSzH m'nuszáh = megfogalmazott 

755

m'naszer = el-, fűrészel szamech NSzR m'nuszár = el-, fűrészelt 

MNSzR 

minszará = prizma /hasáb/, fűrésztelep szamech 

MNT 

m'nát = rész, adag tav MNT mintá = menta monít = bérautó, taxi tav 

/'fajiság'/ jud-tav minut = eretnekség tav monítín = érdem, hírnév 

m'natéah / m'nutah = sebész, megműt, elemez / operált, elemzett, feldarabolt tav NTH 

m'natek = meg- ketté-, elszakít, elvág tőle /kapcsolatot/ tav-kuf 

m'nater = szökdécsel tav 

NTR 

NTK 

MNZ 

m'nazef = megdorgál, -szid NZF m'nuzáf = megdorgált, -szidott 

m'nazel = csepegtet, náthát okoz, cseppfolyósít NZL m'nuzál=náthás 

minzár = kolostor 

NZR 

MN/Ny gyök, magyar 

A gyök elvont értelmes: számításba vesz, indíték. 

A magyar MN gyök: manó, mánia, mén (megy, ló), men (ház), minő (milyen). 

Az MNy gyök: meny (e), meny (hal). 

Az MN/Ny gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök nem vesz fel v/b, h, j, l, m, r, z hangot. 

mn mn mny mncs mnd mnd mnp/f mnp mng mng mnyg mnh mnj 

mnk mnk mnm mxnn mnyny mnr mns mns mnsz mnsz mnt mnt mnyt 

MN/Ny, összehasonlító táblázat 

mán = ki? mi? /ar/ 

meníá=indít, hajt 

Mann = ember menő, mén, mén /ló/ 

monéa=akadályoz m'oná = lakhely mín = fajta 

manó men/hely/ minő 

manóa = motor mone = számlál 

mánia 

menü 

756

mení'á = indít 

meny, meny/hal/ 

m'nuvál = aljas manúa=tartózkodó 

manőver menyecske 

m'nacel=zsákmányol m'nijá=létszám m'nacel=kihasznál 

mancs mind, minden muníció 

munád=kiközösít mone = -szor miná=kijelölte 

mende-monda mindig mond, mondat* 

manod = rázás manod=mozgatás mijád=mindjárt 

mandula mendegél mindjárt 

mnadev=adakozó m'oná = lakhely 

muná=besorolt 

mandragóra menedék mundér 

m'nadev = adakozik 

mandarin, mandátum 

meníf = felemel 

ma=ami, nafál=lesüllyedt 

manipulál 

minap 

mangál /sütésre/ mení'á=indít, m'nagen=zenél nagol=elgördül 

mangalica menyegző mongol /elment/ 

m'naged=üt, ver 

mángorol 

maanák=ajándék m'nake=megtisztít m'nuke=megtisztított 

mankó menekül eltisztul munka 

mán = manna m'unán = felhős 

manna menny 

m'nazel=csepegtet m'na'er = felráz manor=pezsgés 

mennyezet minaret monarchia 

munász = megfutamított m'nusze=tapasztalt mín = fajta 

mansy /nyelv/ menés, ménes miniszter, ministrál minőség 

757

menatek=elszakít tőle 

menísz = megfutamít 

menti, mentő mínusz monszun 

mení'á=indító, mintá=menta min- = mint 

m'natek=elvág 

mente, menta mint, mintha Mont, Mount = hegy 

m'natek=kettészakít meén = hasonló 

menyét 

m'nater=szökdécsel 

menetel, menten 

minta 

m'nuták=megszakított meén = hasonló 

mentes, mentés 

mintáz 

A manó mitikus népmesei hős – nem a magyar hiedelem világ része. A 

mesékben alacsony, de rendkívül erős, okos, olykor rosszindulatú. Lakóhelye 

leginkább az erdő mélye. A szó legvalószínűbb eredete az iráni mamus. 

Meny, menyecske: fiatalasszony. Az idősebb menyecske: ángy, néni. 

Noec = beledöf, m'naec = meggyaláz → mancs. 

*A mond, a "beszél" szóval ellentétben, inkább "kijelent" értelmű. 

A mandula őshazája, a déli részeket kivéve, egész Ázsia. Legközelebbi rokona 

az őszibarack, távolabbiak a szilva és kajszibarack. 

A mandarin (azon kívül, hogy gyümölcsnév), Kína, Tajván, Malázia és 

Szingapur hivatalos nyelve. 

A szerencsegyökér, mandragóra (kutya-, földi-, ördögalma, varázsgyökér) – a 

burgonyafélék családjába tartozik. A nadragulya és a mandragóra rokonságát 

már a görögök is felismerték. 

A mangál (arab) hordozható keleti rézlábas – az állandó kandallót helyettesíti. 

Menyhal: ragadozó fenékhal. Népies elnevezései: méhal, ményhal, menyus, 

kutyahal, stb. A meleget nem tűri, ezért a "nyári álmot" alszik – nem táplálkozik. 

Ministrál a papnak segédkezik a misében (a latin ministrare = "szolgálni"). 

A monstrum szörnyeteg, torzszülött / nagy és idomtalan, ormótlan építmény. 

A mente férfi és női posztóujjas. Kék, fekete, zöld vagy veres posztóból készült. 

Bélése és szegése fekete vagy fehér bárány, illetve rókaprémből készült. 

A menyét a néphit szerint emberben és állatban egyaránt tehet kárt. Göcsejben 

azt tartották, hogy fullánkja van, csípésétől az állat teste megdagad. Kalotaszegi 

758

hit, hogy ha terhes asszony találkozott vele, beteges gyereke született. A 

menyéttel álmodni civakodást jelentett. A boszorkány is felöltheti menyét 

alakját. Távoltartási módja az volt, hogy munkát adtak neki – pl. hogy fonjon. 

MR gyök, héber 

A héber nyelv egy olyan katasztrófa emlékét őrzi, amely szörnyű 

fényjelenségekkel is együttjárt. Több gyökben is felbukkan a rettenet (pl. az "ir" 

gyökszónál) amely nem valószínű, hogy puszta villámlásokra utalna. Ez a 

katasztrófa az utolsó Özönvíz volt a Közel-Keleten. Vagy kisbolygó becsapódás 

lett volna a kiváltó ok? Vagy vulkáni kitörések sorozata kísérte az áradatot? 

Kisbolygó becsapódás nyomait, a szóbajöhető időszakban, csak Észak- 

Amerikában észlelték – a vulkáni kitörések sorozata valószínűbb.) 

A héber MR gyökcsoport közös elvont értelme: viszontagság, katasztrófa. 

Az MXR gyök: maor = fény, világítás, m'éra = átok, m'urá = odu, barlang, lyuk. 

Az MXR gyök: maár = meztelenség, tisztás, maor = szeméremtest, m'ará = barlang, 

m'are=átönt, kiürít, kitakar, meír = feébreszt, m'ore = elvegyült, begyökerezett. 

Az MXRX gyök: m'orá = esemény, viszontagság. 

MR gyök: mar = úr, keserű, mará = epe, mará = ellenszegül, m'rí = lázadás, 

more = tanító, mutat, lövész, morá = borotva, mor = mirha. 

Az MRX gyök: morá = félelem, mará = úr (arám), mare = mutat, látás, 

látomás, látvány, kinézés, mará = tükör, m'rí = hízott marha, mur'á = begy. 

Az MRX gyök: mérá = gonosz, méréa = barát, mir'e = legelő. 

A héber MR gyök bővülése 

mxr mrx mxrx mxr mrx mr mxrv mrb/v mxrc mrcx mrc mrdx mrd 

mxrf mxrf mrp/f mrg mrh mxrch mrch mrkx mxrk mrk mrm 

mrn mrr mrxs mrsx mrs mrsz mrt mrxt mrt mrz 

MR, héber 

maor = fény, világítás, világító test MXR alef m'urá = odu, barlang, lyuk 

méír = világít alef-jud XR alef muár = ki-, megvilágított 

/r'i = tükör/ 

hemir /mor/ humár=felcserélik, -t alef 

m'érá = átok alef-hé* 

759

mare = meg-, mutat, -ott, látás, látomás, látvány, kinézés alef /roe=lát/ MRX 

mará = tükör, látomás alef himrí /mará/ = felrepül, -repít 

maré, mará alef = úr /arám/ 

morá = isten-, félelem alef 

MR'X m'rí = hízott marha jud-alef alef-hé mur'á = begy 

MXRX /erúa=esemény/ XRX alef-ájin m'orá = esemény, viszontagság 

/reá=barát/ méréa = barát mir'e = legelő ájin-hé MRX /roe=pásztor, r'i=legelő/ 

/raá=rossz/ mérá = gonosz, a legrosszabb ájin 

mará /himrá/ = ellenszegül alef 

mar = úr, keserű, -en 

mará = úrnő, epe, keserűen, -ség 

m'rí = lázadás, keserűség, ellenszegülés jud MR 

morá=keserűség 

hé more = tanít, -ó, mutat, lövész, lázadó 

morá=tanítónő, borotva /régi kif/ 

mor = mirha /bokor/ 

maár = meztelenség, tisztás ájin /ore=kitakar/ mooré = tisztás MXR 

maor = szeméremtest ájin-o 

m'ará = barlang 

ájin m'ore = elvegyült, gyökeret vert, egybefont 

m'are=be-, átönt, kiürít, átömleszt /vért/ kitakar ájin /ore=átönt/ XR 

meír = megjegyzést tesz, felébreszt ájin /ér=éber/ 

* A fényjelenség látványába a héber a katasztrófa lehetőségét érzi bele. 

MRB/V 

marve = át-, itat, szomjat olt vav RV /rive=megitatta/ 

m'ravéah = kibővít, szellőztet vav mirváh = hézag, köz RVH 

marbe = szaporít, gyarapít, sok MRB /rav=sok/ hé m'rube = sok, több 

RV mérív = ellenfél, -ség m'rívá = civakodás, veszekedés /riv=veszekedés/ 

m'arev / maaráv = lesben áll / leshely, lescsapat alef /orev=lesben áll/ XRV 

m'arev = összekever ájin XRV m'oráv = vegyes, bele-, kevert 

maaráv, maaravá /arám/ = nyugat ájin MXRV /eráv=kever, erev=este/ 

mar'ív = kiéheztet ájin-jud RXV /raev=éhes/ mur'áv = kiéheztetett 

/rvuá=négyzet/ RB/VX ájin m'rubá=négyzet, -alakú, négyszög 

760

m'arbel = felkavar, betonkeverő 

m'arbólet = örvény, forgatag ájin 

XRBL ájin m'urbál = bekevert /beton/, felkavart 

/arbel=örvényt kelt/ 

RB/V-V 

m'rubáv = foltos /pecsét/, tízezres 

marbíc=el-, ver, letérdeltet /tevét/, fellocsol RB/VC murbác=terjesztett /tan/ hevertetett 

marbec = heverő-, lelőhely, /ásványi/ réteg 

marvad = fali-, szőnyeg 

MRVD 

marbek = hizlalda kuf MRBK MRBCh murbach = leforrázott 

marbít = kamat, nagyobb része, legtöbbje jud-tav MRBT murbít = kőréteg, fiatal hajtás 

MRC 

MRC merec = erély, tetterő /roce=akar/ 

marce = előad m'rícá=talicska /rác=fut/ murce=előadott 

RC méroc=verseny-, futás, versengés m'rucá = rohanás, futás, elnyomás 

m'race = kibékít, kiengesztel 

m'ruce = megelégedett 

marcéa = ár /szúr/ MRCX /r'ciá=átfúrás/ 

ma'aríc, moorác = imád, -ott, tisztel, -t, rajongó, körülrajongott ájin MXRC 

RCC /rocec=szétzúz/ m'rocec, m'rucác = összetör, -t, összezúz, -ott 

marcefet=kőlap, kövezet, padlózat RCF m'rucáf = kikövezett, padlózott, csempézett 

m'racéah = gyilkol, gyilkos /rocéah/gyilkos/ RCH 

marcín = elkomolyodik /racini=komoly/ RCN 

MRD 

marád=fellázad mered=lázadás m'rídá = lázadás, felkelés MRD 

/rode=önkényeskedik/ 

mored / morád = lázad, -ó / lejtő 

marud = nyomorúság, -os MRD JRD murád /jarád/ = leeresztett 

marde, rode = sütőlapát hé RD mirde = kipergetett, méztermés hé /rode=perget/ 

mar'íd = megreszkettet ájin-jud RXD /roed=reszket/ mur'ád = megreszkettetett 

mardéa = ösztöke ájin MRDX /ridá=elnyomta/ 

m'raded = lemezzé nyújt RDD m'rudád = lemezzé nyújtott 

mardim = elaltat, -álmosít RDM /radum=álmos/ 

761

mardán, -ut = lázongó, -ás RDN RDF /rodef=üldöz/ murdáf=üldözött 

mardut = lázadás, büntetés, bűnbánat tav MRDT 

mardaát = nyeregpárna ájin 

MRDXT 

MR-P/F 

m'rape = meg-, lazít, gyengít RP/F m'rupe=petyhüdt, meglazult, laza 

m'árofá = ásó /lefejező eszköz/ alef MXRF /roef=csepeg/ 

m'raef = tetőt cserepez /raáf=tetőcserép/ RXF m'roáf = cserepezett ájin 

/rofe=orvos/ m'rape=gyógyít mirpaá=orvosi rendelő, klinika alef RPX 

maarufíá = vevőkör /áru-fia:-/ ájin MXRF /m'are=átönt/ 

m'raped = kárpitoz, kipárnáz RP/FD mirpád / m'rupád = derékalj / kárpitozott, párnázott 

marpek=könyök RPK /ripek=könyökölt/ 

m'arpel = ködösít ájin XR-P/FL ájin m'urpál = ködös 

RP/FS m'rupás / murpás = piszkos, sáros, szennyes / besározott, bemocskolt 

MRPSzT 

mirpeszet = erkély, tornác, veranda szamech-tet 

m'rapet = elnyű, -hord, lerongyol RPT tet m'rupát = rongyos, elhordott 

maarefet = nyaktiló ájin-tav XRFT /aruf=lefejezett/ 

MRG 

marug = rovátkolt /rágott/ MRG morág = cséphadaró 

/rág-ma/ mérug=zöldség szedegetés, cséplés /arugá=kerti ágyás/ 

margía / margóa=megnyugtat / nyugalom, pihenés ájin /róga=nyugalom/ RGX 

m'rugáv = göröngyös RGV /regev=rög/ 

m'argel = hengerel /vasat/ ájin XRGL ájin m'urgál = hengerelt /vas/ 

margíl = meg-, rászoktat /ragil=szokott/ RGL murgál = hozzá-, rászokott, -tatott 

m'ragel=kém, kémkedik /vizsgál/ 

/rigul=kémkedés/ 

marg'lot = alj /pl. hegyalja/ tav MRGL /regel = láb/ 

margalít = gyöngy tav 

/regel = -szor/ 

margemá = aknavető /rogem=megkövez/ MRGM 

m'argen = szervez, -ő, organizátor XRGN m'urgán = meg-, szervezett alef 

762

margís = érző, érez RGS /ragis=érzékeny/ murgás = érezhető 

margíz = feldühít, bosszant, -ó RGZ /rógez=dühös/ m'rugáz = dühös, mérges 

MRH 

maráh = meg-, be-, ken /marha/ MRH morah = meg-, bekent /rach=lágy/ 

meráh / m'ríhá = kenőcs, be- meg-, szétken / meg-, kenés 

marúah / mérúah = meg-, bekent / be-, szét-, kenés 

m'aréah = vendéglátó, vendégül lát alef /oréah=vendég/ XRH 

marhív / merhavíja = ki-, szélesít, kibővít / szabad tér RHV murháv=bővített, szélesített 

m'rahec / merhác = megmos / fürdő RHC m'ruhác = meg-, mosott 

kuf merhák = távolság, messzeség RHK murhák, m'ruhák=eltávolított, távoleső, -levő 

m'rahem = megkönyörül RHM /rahum=irgalmas/ 

marheset = serpenyő MRHST /rohes=csúszik/ 

marhesván, hesván = hesván hónap /okt-nov/ /rahas=moraj/ HSVN 

m'rahet = bebútoroz /rahit=bútor/ RHT m'rohát = bútorozott hé-tet 

MRK 

maarích = elnyújt, meghosszabbít XRCh alef moorach=meghosszabbított, hosszúkás 

ma'arách = vázlat, katonai -, szervezet, hadállás ájin /orech=szerkeszt/ MXRCh 

maarachá=csata, harc, hadszíntér, rend, -szer, egység, készültség, sorozat, kategória 

maaroch = sodrófa, gyúródeszka ájin /aroch=hosszú/ MXRCh 

ma'arích / mo'orach=fel-, becsül, becsüs, értékel, kitevő / felbecsült /pl. ház/ ájin XRCh 

MRCh 

morech = félénkség, gyávaság, lágyszívűség 

/orek=ér, megfutamodik/ MXRK moorak = földelt /rádió/ alef-kuf 

markí'a = lapít, felrepül kuf-ájin MRK'X RKX m'ruká = lemezzé nyújtott 

merík = kiürít /kimerik/ MRK /rek=üres/ kuf murák /rik/=kiürített 

kuf merek, mórak = lecsiszol, -sikál, -t, befejez, megtisztít /bűntől/ -tisztult, ablakgitt 

marák=leves, tisztít, sikál, csiszol m'ríká = fényesítés, sikálás, megtisztítás 

maruk = csiszolt, fényesített kuf 

morík /jarak/ = zöldell kuf JRK 

meruk = fényesítés, csiszolás, meg-, tisztulás, -ítás /bűntől/ kuf 

763

RK/ChV merkáv / merkavá=nyereg, jármű, karosszéria / hintó, harci-, kocsi kaf /rakott/ 

markív = alakít /kormányt/ összeállít, -tó, beolt, felvesz /szemüveget/ keresztez /növ/ kaf 

markív = rohaszt, megrothad kuf RKV kuf murkáv, rakúv = rothadt 

markíd = szitál, megtáncoltat 

RKD /roked=táncol/ murkád = megtáncoltatott 

merkah = illatszer keverék mirkáhat = fű-, gyógyszer keverék 

RKH 

m'rakech = megpuhít, enyhít kaf RK/Ch-Ch m'rukách = megpuhított, enyhített 

markeká=köpőcsésze 2 kuf RKK RKM m'rukám = hímzett, képződött 

markólet = árú, kereskedelem kaf /rakol-ma/ /r'chulá=áru/ RK/ChLT 

markín, murkán = lehajt, -ott /fej/ kaf RK/ChN /rachún=lehajlott/ 

maarchán = bőbeszédű alef /órech=hossz/ RChN 

/rek=üres/ RKN kuf m'rokán = üres, kiürített 

m'rachrech, m'ruchrách=megpuhít, -ott RChRCh 

m'rakesz=befűz, felhúz /cipőt/ összekapcsol /zipp/ kaf-szam /rekeszt/ 

RKSz 

MRChT alef merchaot = idézőjel m'rukász=befűzött /cipő/ begombolt, összekapcsolt 

maarechet = szerkesztőség, sorozat ájin 

kaf merkaz, -i = központ, -i mirkez, mirkuz = kijelöl, - középpontot 

m'rakez=ügyvezető, összpontosít 

XRChT 

MRKZ 

kaf m'rukáz = tömény, összpontosított, központi 

A héber merík = kiürít – magyarul ugyanazt jelenti: kimerik. A marak = leves 

tartalmát régen marokkal szedegették ki a léből. Lásd még a marok, murok, 

mer(ek), mér(ek), mór(ok) szavakat. Az eredeti értelem megmar, elmar volt. 

MRL 

mar'íl, mur'ál=megmételyez, -ett /erkölcsileg/ megmérgez -ett ájin-jud /raál=méreg/ RXL 

MRM 

RM mérím /rom/ = emel, felemel murám /rom/ = emelt, felemelt 

maróm = magasság, -lat, csúcspont, ég /ram=emelt/ MRM 

m'rame = csal, becsap hé mirma = csalás hé m'rume = becsapott, rászedett 

m'arem = halomba rak, felhalmoz 

RMM 

XRM ájin m'orám = halomba rakott, felhalmozott 

m'romem / m'romám = felemel, magasztal/ emelkedett, magasztos 

hitmarmer /mirmer/ = zúgolódik, kesereg 

MRMR 

764

marmíta = mormota tet MRMT mirmász=taposás, eltaposott szam RMSz 

m'ramez = /futólag/ említ, jelez, /kézzel/ int RMZ m'rumáz = célzott, jelzett 

MRN 

marán, morénu = 'mesterünk' /nagytudású rabbi/ MRN 

marnín = örvendeztet, szívderítő RNN /ran=ujjong/ 

m'raanen = felüdít, felfrissít ájin RXNN m'ruaanán = felüdült, felfrissült 

MRR 

marár, mar = meg-, elkeseredik m'rírí = keserű, mérgező MRR 

marór=torma, keserűfű /népiesen/ 

m'rorá, m'rirut = keserűség 

merer / m'rérá = el-, megkeserít / epe morír /rir/ = nyálaz, nyálas RR 

XRR 

alef m'orer / m'urár = szellőztet, ventillátor / szellőztetett 

XRR 

m'orer = felébreszt, ébresztő ájin 

m'ar'er=fellebez, tiltakozik, megrendít 2 ájin XRXR m'ur'ár=cáfolt, vitatott, m.döntött 

MRS 

marse / murse = engedélyez, megenged / megbízott, -hatalmazott 

MRS 

marís=gerenda morís / morasá /rus/ = örökül hagy, elszegényít / örökség, hagyomány 

mar'ís = bombáz, fel-, lármáz, ágyúz, megrázkódtat ájin-jud /raás=zaj/ RXS 

marsía = bűnösnek nyilvánított, bűn útjára tér RSX MRSX ájin m'rusá = gonosz 

m'raasot = ágyfej alef 

MRXS 

/risul=hanyagság/ RSL m'rusál=hanyag 

RSM mirsám = vázlat, jegyzet, recept MRSN murson = képviselőház 

RSS /RS/ 

m'ruses, m'rusás /rus/ = elszegényít, -edett 

m'raset=kockáz /papírt/ rácsoz, hálóval bevon RST m'rusát = rácsos, hálóval bevont 

MRSz 

MRSz mérész = összekever, szétnyom, kiprésel szamech /részek, merész/ 

szamech morász=összekevert, kipréselt, szétnyomott 

szamech m'ríszá = keverés murszá = gennyes kelés, daganat 

m'aresz = eljegyez /nőt/ XRSz m'orász = jegyes alef-szamech 

765

m'raszek = áttör, szétzúz /ételt szitán/ szamech-kuf SzK m'ruszák=reszelt, összezúzott 

marszek = zúzó, burgonyatörő szam-kuf MRSzK RSzN murszán=durva korpa 

RSzN szam m'ruszán = mérsékelt, fegyelmezett, megzabolázott, visszafojtott 

m'raszesz = szét-, zúz, permetez, összetör /diót/ 2 szamech 

RSzSz 

marszesz = permetező 2 szamech MRSzSz m'ruszász = permetezett, szétzúzott 

Mérész = összekever, szétnyom, kiprésel → rész, merész. 

MRT 

marát = kitép /tollat/ kopaszt, fényesít, élesít tet /ratá=kicsavarta/ MRT 

/kimart/ tet morát = kitépett /haj/ megkopott /szőrme/ kopasztott, élesített, csiszolt, fényesített 

méret, marut = csiszolt, kitép, -ett, /hajat, tollat/ fényesít, -ett tet 

mérut / m'rítá = sikálás, csiszolás, fényesítés / kitépés, kopaszodás tet 

marát... = úrnő / + a neve/ 

MRT 

marut = uralom, fegyelem tav 

marít = simítókanál tav 

mar'ít = legelés, legelésző, csorda ájin-jud-tav RX MRXT 

martía=visszariaszt, megrettent áj RTX /réta=meghátrálás/ murtá = visszarettentett 

mar'ít = kinézés, megjelenés alef-tav RXT /r'ot=látás/ 

martef=pince tav /ritef=tárol/ RTF RTV /ratúv=nedves/ tet murtáv = benedvesített 

martíah, m'rateah = felforral, felháborít RTH tav m'rutah / murtah = forralt / felizgatott 

m'ratek = rögzít, lenyűgöz, -bilincsel RTK tav-kuf m'rutak = hozzákötött 

m'ratech = hegeszt tav RTCh m'rutach = hegesztett 

m'artel = kitakar, lemeztelenít ájin-tet XRTL m'urtál = kitakart, meztelen 

m'rates / m'rutás = szétzúz, -ott, felkoncol, -t, felhasít, -ott /hasat/ tet RTS 

m'ratet = remeg, reszket 2 tet RTT mirtet, murtát = lekoptat -ott, lerongyol -t MRTT 

MRZ 

marzev = ereszcsatorna MRZV /raze=sovány/ 

766

MR gyök, magyar 

A magyar gyök még nem tartalmazza a "rettenetet" – az Özönvíz-katasztrófa 

emlékét – a magyar az ősibb. Ennek ellentmond, hogy a szóelemzések alapján 

az r hang megjelenésekor a két nyelv még azonos lehetett. A nehezen kiejthető 

zöngés-pergő r hangot azonban az ember sokáig nem tudta kiejteni. Eredetileg 

csak egy "hörgő" torokmagánhangzó volt – később meg raccsolt r. A kérdés az, 

hogy két nyelv sokkal későbbi írásrendszerei miként rögzítették e hangzatokat? 

Az MR gyök ősi képe: vadállat morgása, marása. 

A magyar MR gyök: mar, mar (magasság), már, mer (-i), (ki-) mer, mér, Mura. 

Az MR gyök kétszótagúvá válása 

A héber MR gyök nem veszi fel j és l hangot – a magyar csak r -et nem. 

mr mr mrb/v mrv mrc mrc mrd mrd mrp/f mrf mrg mrg 

mrh mrh mrj mrk mrk mrl mrl mrm mrm mrn mrn mrny 

mrr mrs mrs mrsz mrsz mrt mrt mrz mrz mrzs 

MR, összehasonlító táblázat 

mará = ellenáll mored = lázad maor = világító 

/meg-/ mar mer mór /világos bőr/ 

mar'e = kinézés merík = kiürít mar = úr 

mar /magasság/ /ki-/ mer Mór 

kvár = már 

már 

mará = úrnő more = tanít m'are = átönt 

Mária Móra Mura/köz, átönt/ 

már = úr 

mari /cseremisz/ 

maarích=értékel 

mér 

m'oráv=ö.kevert m'rí=ellenállás marve = átitat marbe=gyarapít 

márvány merev Morva /folyó, ország/ murva /levél, kő/ 

merec = erély meríc = futtat moorác=körülrajongott m'rucác=ö.zúzott 

Marcal /folyó/ mérce Móric murci /szőlőlé/ 

767

m'racéah = gyilkol 

hircín=elkomolyodott 

marcangol 

morcos 

meríc=felfuttat 

mur'ád=megreszkettet 

március 

mord, mordvin 

marud=nyomorú mered=lázadás 

more = lövész 

marad /fel/mered merev mordály 

morád = lejtő 

m'rape=gyógyít 

meredély 

morfin 

m'rugáv=göröngyös 

m'rupe=lelazult 

márga 

morfondíroz 

marug=rovátkolt m'rugáz=mérges, mar'íl=mérgez morág=cséphadaró 

margó méreg, mérgez morog 

margalít = gyöngy 

m'rugáv=göröngyös 

Margit, margaréta 

mirigy 

moreh = beken 

m'ríhá = megkenés mur'ád = m.reszkettet 

marha /tehénlepény/ mirha moraj 

merík = kiürít 

marok, marék, markol 

maruk = fényes 

morák=letisztít 

Márk 

murok sárgarépa 

maaroch=sodrófa 

maarachá=harc 

markáns 

mérkőzik 

markólet=kereskedelem 

markotányos 

murtáv=nedvesít ma'arích=értékel 

mar'íl=megmételyez 

merül mérleg morál /erkörcs/ 

már = keserű marán=szellemi mester marmíta=mormota 

márna /mérgező/ mereng 

mormol 

768

m'ráanen=frissít m'raszek = szétzúz 

mariníroz merénylet mersz 

mar'ís=fellármáz, megrázkódtat 

m'rusá=gonosz 

mars! Mars /bolygó/ 

mar'ís = feldúl 

Maros, máris 

marse = megenged 

mérsékel 

mraszen=zaboláz meraszek=áttör 

maraszt 

merész, mereszt 

murtáv=nedvesít mare = mutat 

/be/márt 

mert, miért 

már, -at=úr, -nő marak = leves 

Márton, Márta merít mirtusz 

m'ratek=lenyűgöz 

móres/re tanít/ 

martía=elrettent ma'arích=értékel marzev=ereszcsatorna 

martalék, -lóc méret, mérték murizik 

m'rutás=felkoncolt 

mártír 

m'ruszász=összetört 

morzsa, morózus 

A mór népnév a latinból származik, jelentése: Mauretániából való. A szót a 

spanyolországi mórokra, az észak-afrikai arabokra – sőt, általános értelemben, a 

sötét bőrűekre is alkalmazták. (Csakhogy az ott élő többség, a berber-tuaregek 

világos bőrűek!) 

A mar a lapocka fölötti kidomborodó rész. Marmagasság: a mar legmagasabb 

pontjának távolsága a talajtól. 

A Mura (németül: Mur, vendül Müra) a Dráva leghosszabb mellékfolyója. 

Wikipedia: "A marik saját elnevezése a mari, jelentése: férfi, férj, ember. 

Valószínűleg óiráni jövevényszó, a márya átvétele." 

A murvalevél hónaljából ered a virágzat. Murva: az apró- és a vágottkő. 

A murci erjedni kezdő szőlőlé. A Marcal a Rába mellékfolyója. 

A Móric név (a lexikon szerint) a latin Mauritiusból származik: szerecsen. 

A mordvin nép az eurázsiai erdőövezet / erdősztyepp területeken szétszóródva él. 

A fogásokból összerakott marok-ok (hónalj, nyaláb) lesznek kévébe kötve. Egy 

marok annyi levágott gabona, amennyit egy ember fel tud emelni. 

769

A markotányos az, aki a csapatokat követi a táborba, hogy olyan cikkeket is 

juttasson a katonáknak, melyekről a katonai élelmezés nem gondoskodik. 

A márna sárgás, mérgező ikrát rak, mely jól ragad a meder köveihez. 

Marinírozott: ecetbe mártva puhitott halféle. 

A Maros folyton változtatja a medrét: "belemar" a környező területekbe. 

A folyó neve (románul Mures, németül Marosch) az ókorban Marsius volt. 

Mars Mivel a bolygó színe vörös, a római hadistenről nevezték el. 

Márta: úrnő, gazdaasszony – zsidó eredetű név. 

A mirtusz a görög-római mitológiában Afrodité, illetve Vénusz szent fája, a 

szenvedélyes szerelem jelképe volt. 

MS gyök, héber 

Mivel az s/sz hang sem az – az MS gyök sem tartozik a legrégibbek közé. 

Az ősi kép a síma víz – ami katasztrófát is okozhat. 

Az MS gyök elvont értelme: segítség, vízből kihúzás. 

Az MS gyök: mase = adósság (bibliai kif.), mesi = selyem, mose = kihúz. 

Az MSX gyök: masúa = pusztaság, romhalmaz, 

masaá = pénzkövetelés, m'soá = katasztrófa. 

A héber MS gyök bővülése 

A héber MS gyökök nem vesznek fel c, d hangot. 

msx ms' ms msv msb/v msp/fx msp/f msg msh msj mskx msk/ch msk 

msxl msl msmx msm mxsn msxn msn msr mxss mss mst mst ms-z 

MS, héber táblázat 

masá = kihúzta /vízből/ MS mose = kihúz 

masu/i/ = /vízből/ kihúzott 

hemis /mos/ = elmozdít, levesz 

/saijá=sima/ jud mesí = selyem misíi = selymes 2 jud MS' 

mase = adósság /bibl/ hé 

masúa=pusztaság, romhalmaz alef 

MS 

MSX 

masá, masaá=követelés /adós/ alef SX m'soá = katasztrófa o-alef-hé 

JSX 

SXX 

mosaá / mosía = segítség / megment, -vált ájin-hé 

l'mis'íi = simára, tisztára ájin 

770

MSB/V 

m'savéa = /segítségért/ kiált, ordít vav-ájin SVX /siv'á=segítségért kiált/ 

masve, musve = ki-, egyenlít, -ett, összehasonlít, -ott vav 

SV 

misvaá = egyenlet vav 

MSV 

m'savek = piacra hoz vav /sivuk=piacra vitel/ 

SVK 

masvít = simítógyalu vav-tav misveret = kengyel vav MSV 

masbí'a = megesket /svuá=eskü/ SB/VX ájin musbá = esküdt, fel-, megesketett 

/seva = 7/ SB/VX ájin m'subá = hétszög 

SXBD ájin m'suabád = leigázott, alárendelt, rabszolga, meg-, terhelt /jelzálog/ 

masáv = fúvás, fuvallat /suv=ismétel/ MSV m'suvá = csíny 

MSV /suvá=békesség/ mosavá = falu, mezőgazdasági telep, gyarmat 

mesív = válaszol, felel, visszaad, -tesz, -von SV musáv /súv/ = visszatérített 

mas'áv / mas'evá = itatóvályú / szivattyú alef SVX /soev=szív/ 

m'sabev = lefarag, lecsiszol, lesújt, tör SB/V-V /sváv=forgács/ m'subáv=lefaragott 

/sibuc=befoglalás/ SBC m'subác=befoglalt, kirakott /drágakő/ kockás, beosztott /osztály/ 

masbíah = fel-, javít, -javított SB/VH m'subáh = kiváló, dicséretreméltó 

/sibólet=kalász/ SB/VL m'subál = kalászos 

m'saber = zúz, összetör /sover=tör/ misbár = /nagy/ hullám, -törés SB/VR 

masbír / masber=élelemmel lát el / válság, szülőszék /sover=összetör/ MSBR 

SBS /subas=megrongált/ /sebes/ m'subás = hibás, megrongálódott /út/, zavaros 

SB/VT tav musbát = megfosztott /munkától/ szüneteltetett, megzavart /öröm/ 

MSD 

m'sadech = összehoz, -házasít, házasságot közvetít /siduch=házasság közv./ SDCh 

m'sadel = kérlel, rábeszél SDL /sidel=rávette/ 

m'sader = le-, ad /rádió, áraszt/ SDR /soder=küld/ m'sudár = rádión közvetített 

Soder = küld, közvetít. Magyar szleng: "nyomja a sódert" → túl sokat beszél. 

MSP/F 

m'sapía = befolyásos, elhalmoz, hat ájin MS-P/FX 

/sefa=bőség/ muspá = befolyásolt 

771

m'sapéa = ferdén állít, lejtősít ájin SP/FX m'supá = lejtős, dűlt, bővelkedő, influenzás 

masof = ráspoly /sofe=kapar/ mispá = rüh, jogtalanság, jogfosztás hé MSP/F 

m'sape = lesimít, -gyalul /lenyal/ hé SP/F hé m'supe = legyalult, lesimított 

m'sapec = kijavít, tataroz SPC m'supác = tatarozott, kijavított 

m'saped = nyársra húz, keresztülszúr, hegyesít /sapud=nyárs/ SPD 

mispahá=család /sifhá=szolganő/ MS-P/FH 

maspech = tölcsér MSP/FCh /sofech=kiönt/ 

SP/FL muspál = megalázott, lealacsonyított, lesütött /szem/, lehajtott /fej/ 

SP/FR /sefer=szépül/ m'supár=javuló, javított, tökéletesített, megszépített 

m'safsef = sikál, dörzsöl, lehorzsol, 'megizzaszt' /kat. népies/ 

SFSF 

SP/FT /sofet=ítél/ tet mispát = per, jog, ítélet, törvény, szokás, életmód, mondat 

SP/FTM /sfatáim=akol/ mispatáím = akol /bibl/ tet 

MSG 

SG /soge=téved/ misge = hiba, tévedés hé m'sugá=tévedés, hiba, baklövés 

m'sagéa = megbolondít, megőrjít SGX ájin m'sugá = őrült, mániákus 

masgíah = figyel, néz, felügyelő, észrevesz 

MSGH 

/sagál=közösül/ misgál = nemi aktus SGL 

m'sager=ki-, küld /megbíz/ SGR MSGM /segem=facsap/ m'sugám=fogazott, fogaskerék 

MSH 

mas'he = késleltet, visszatart hé SHh /sohe=késlekedik/ 

m'sahek = csuklik hé SHK /sohek=csuklik/ 

masah /nimsah/ = meg-, fel-, ken m'sihá=meg-, be-, felkenés, zsineg MSH 

masíah, masúah=felkent, messiás mishá = krém, kenőcs NMSH 

m'sahed = megveszteget SHD m'suhád = részrehajló, megvesztegetett 

m'sahef = sorvaszt /sihef=sorvasztotta/ SHF m'suháf = tüdővészes 

m'sahek, m'suhak = szétmorzsol, szétdörzsöl, -t, lekoptat, kikoptatott 

/sohek=összezúz/ mishák = porladék 

SHK 

mashíl, mushál = befűz, befűzött * /sáhál = oroszlán, közösül/ SHL 

772

mashír = befeketít /sahór=fekete/ SHR mushár = befeketített 

m'sahrer = felment, felszabadít SHRR m'suhrár=felmentett, -szabadított 

mashít=elront, rombol, rongál tav SHT mushat = el-, romlott, -rontott /erkölcs/ 

mashíz / mashez = élesít, köszörül / késfenő SHZ musház=élesített, köszörült 

m'sahzer = rekonstruál /épületet, tényállást/ SHZ m'suhzár=rekonstruált 

*Mashil = befűz. Magyar szleng: befűzte: szexuális kapcsolatra vette rá. 

MSJ 

masuj = vízből kihúzott jud misji = selymes /2 jud/ MSJ 

MSK 

masách = el-, húzta, vontatta, vontató, komp, vonz, át-, kiutal /pénzt/ MSCh 

mesech / mosech = húzás, folytatás, időtartam / húz, vontat 

masuch = nyújtott, el-, húzott, kibocsátott /csekk/ 

m'suchá = élő-, sövény 

m'síchá = kibocsátás /csekk/ birtokbavétel, vonzás, vonzalom, húzás, húzóerő 

maskív=lefektet kaf miskáv = fekvés, fekhely SK/ChV /sochev=fekszik/ 

maskíah = elfelejtett /sochéah=elfelejt/ SKH kaf muskáv = lefektetett 

maskuchít = vezérürü kaf 

MSKChT 

m'sakelá = elvetél, megfosztott /a gyermekétől/ kaf /sukál=megmérettetet/ SKL 

m'sachlel / m'suchlál = tökéletesít / tökéletesített, szabályos 

SChLL 

maskím = korán kel, -ő kaf 

MSKM 

masacháím = drótvágó, laposfogó 

MSChM 

m'sachnéa, m'suchn'á = meggyőz, -ött, meggyőződött ájin 

SCHNX 

m'saken=letelepít, elszállásol, lakáshoz juttat SKN /sachen=lakó/ 

maskanta=jelzálog kölcsön kaf-al misken, miskun=elzálogosít, -ás kaf MSK/ChN 

m'saker = kábít, -ó, részegít kaf SKR moskot=gyeplő kaf-tav MSKT 

SKX 

kuf-ájin m'suká = homorú, le-, besüppedt, el-, mélyített 

miská = üledék, mélyedés kuf-ájin MSKX 

maske = ital, itat, itóka, pohárnok, vízbő talaj kuf 

mesek=gazdaság, /öntözött/ mezőgazdasági telep kuf 

MSK 

773

masák = zörej, zakatolás, gazdasági vezető kuf 

masík /nasak/ = összeérint, vízrebocsát, érintő /mértan/ 

muske = öntözött, megitatott 

NSK 

m'sakec=utál, megvet, -utáltat, m.szentségtelenít kuf SKC m'sukác=utálatos, undorító 

SKD 

kuf m'sukád = mandulavágású 

maskíf = tekint, megfigyel, -ő, szemlél, néz kuf /sakuf=visszatükröz/ MSKF 

maskof = szemöldökfa 

miskafáím = szemüveg kuf 

m'sakef = átvilágít, átlátszóvá tesz, 'visszatükröz', hű képet nyújt kuf SKF 

/sokel=mérlegel/ miskál = súly, versmérték, szóalak kuf SKL 

MSKLT 

miskólet = mérőón, -súly, -golyó /sport/ kuf 

m'sakem, m'sukám = ujjáépít, -ett, talpraállít, -ott /gazdaság/ kuf 

SKM 

m'saker = hazudik kuf /siker=hazugság/ SKR 

maskít = csillapít, lecsendesít kuf-tet /seket=csend/ SKT 

MSL 

masle = áltat, ámít /másít/ misel = példáz /másol/ MSL 

masál = mintha, uralkodik, példáz, példa, példabeszéd /másolat/ 

mosel = uralkodó, -ik, kormányzó, példáz /magyaráz/ 

másul=hasonló 

misul = összehasonlítás /másolás/ 

/soel=kérdez, kölcsönkér/ SXL alef mus'ál = kölcsönzött /tárgy/, átvitt értelemben vett 

/saál=lépés/ mis'ol = ösvény ájin SXL MSXL 

m'salev=keresztbe tesz /kart/, belekarol, bekapcsol, belesző, beilleszt SLV 

mislevet = monogram 

MSLV 

maslíg=behavaz /seleg=hó/ SLG muslág = hófedte, behavazott 

m'saléah = el-, kiküld, kiűz SLH mislóah=szállítmány, küldemény, küldés /soléah=küld/ 

SLHV /sulháv=lángra lobbant/ hé m'sulháv=lángba borított, felhevült, fellelkesített 

SLH misláhat = küldöttség SLH 

/salif=zsák/ SLF m'sulhaf = hólyagos 

maslích = el-, ki-, dob /siluch=hullatás/ SLCh muslách = elhajított, kidobott 

/solel=elvitat/ SLL m'sulál = -talan, megfosztott /jog/ 

m'salem = ki-, meg-, fizet SLM /sulám=ki van fizetve/ 

774

maslím=kiegészít, ki-, megbékül, befejez, békét köt muslám=tökéletes, befejezett 

m'sales / m'sulás = három részre oszt, háromszoroz / -ott, háromszög M-SLS 

m'salsel = hashajtó, 'meghajt', leereszt, bedob /postaládába/ /silsul=hasmenés/ SLSL 

maslit, muslát = uralomra juttat, -ott, bevezet, bevezetett /rendszer/ tet SLT 

maslít = vasmacska tav MSLT mislát = hadállás tet MSLT 

Másul = hasonló → másul – megváltozik vagy másolódik. 

MSM 

masmía = hallat, köztudatra hoz mismá=hallás, szófogadás, fegyelmez ájin SMX 

masmá = értelem, jelentés ájin misum = miatt, nevében, -szerű MSMX 

MSMX ájin mismaát / musmá = fegyelem, engedelmesség / fegyelmezett 

masmíc = becsmérel jud /simec=gyalázta/ SMC musmác = becsmérelt, gyalázott 

masmíd = ki-, irt, pusztít /s'mád=kiirtás/ MSMD musmád=kiirtott, megsemmisített 

SMD /simed=erőszakkal áttérített/ m'sumád=kikereszkelkedett, kitért /zsidó/ 

masmím = megdöbbent jud SMM m'somem = hallgatagon, megrendülten 

m'saamem = unalmas, untat ájin SXMM ájin m'suamám = unatkozó, unott 

masmín = hizlal /étel/ meghízik mismán = zsíros, termékeny /talaj/ SMN 

SMR mismár = őrség, őrizet, fogház MSMR 

m'samer=maradi, őriz, betart /vall törvényt/, tartósít m'sumár = tartósított, konzervált 

m'sameret = szűrő tav MSMRT mismeret = őrség, -hely, megőrzés, /éjjeli/ műszak tav 

m'sames = szolga, szolgál SMS mismes, mismus = barack, fogdos, -ás, tapogat, -ás 

masmít = kihúz, kihagy tet SMT 

tet musmát = kihagyott /szöveg/, kimaradt 

MSN 

/soen=támaszt/ mis'enet = támla, támaszték, bot ájin MSXN 

m'asen = füstöl, dohányzik XSN /isún=dohányzás/ m'usán = füstölt, füstszínű 

maasená = kémény MXSN /asán=füst/ 

m'sane = meg-, változtat hé SN MSN hé m'sune = különös, furcsa, megváltoztatott 

/sone=különböző/ misné = kétszerese, /kettő közül/ második hé 

/sone=más/ misní = mellék, másodfokú 

775

sone=tanul/ 

misná=tan, tanulmány, vall. törvény gyűjtemény hé 

SNC /senec=szíj/ m'sunác = összeszíjazott 

m'sanek = meg-, elfojt, elzár /áramot, gázt/ SNK kuf m'sunák=elzárt, meg-, elfojtott 

masnek = szabályozó szelep MSNK /sinuk=elfojtás/ 

m'sánen=betanul, -gyakorol, bemagol, élesít, fogaz SNN m'sunán = fogazott, recés 

/suná=fogazott/ MSNSN m'sunsán = recézett 

m'sanesz = körülvesz /sinusz=öv felkötés/ MSNSz szamech m'sunász = körülvett 

MSR 

SR /sur=sor/ misor, -i=sík, síkság, egyenesség MSR 

/sir=énekel/ S'R alef musár = énekelt /dal/ 

masír /nasár/ = le-, hullat NSR MSR m'surá=/nyomdai/ szedőléc 

mas'ír = meg-, otthagy alef /saár=megmaradt/ SXR mus'ár = otthagyott, visszamaradt 

m'aser = igazol, jóváhagy /isúr=igazolás/ XSR m'usár = boldog, jóváhagyott 

SXR ájin m'soár = felbecsült, feltételezett, hozzávetőleges, körülbelüli, elképzelt 

SRBV m'surbáv = kiálló /fog/, lógó, csüngő, kinyújtott, becsúszott /hiba/ 

SRC /serec=féreg/ misrác = rovarok, csúszómászók szaporodási helye /mocsár/ 

m'sarjen = páncéloz, tartalékol SRJ m'surján=páncélos, páncélozott, tartalékolt 

masrokít = síp, fütyülő kuf-tav SRK /sorek=fütyül/ MSRK 

MSRM mésarím = igazság, becsületesség /jasár=becsületes/ 

/sorer=verset költ, énekel/ SRR m'sorer = költő, énekes, kórustag 

masrís = gyökeret ver, begyökerezik, meghonosít /sóres=gyökér/ SRS 

m'saret, -et = szolga, szolgálólány tav SRT /sarseret=lánc/ m'sursár = láncszerű 

masrít=áztató edény tav mis'eret = dagasztó teknő alef-tav MSRT 

MSS 

masas /hémés/=megtapogat MSS mises / misus = tapogat, -ózik / tapintás, tapogatás 

/ses=6/ SS /oses=bátorít/ XSS MSS m'sosá=antenna m'suse=hatszög 

/asít=szilárd/ XST MXSS m'osás=szilárd, megalapozott alef 

m'saaséa = mulattat, szórakoztat, -ó 2 ájin SXSX 

776

Mesuse = hatszög (sosana = lilom, ami 6 szirmú). 

MSSz 

SSz /sosze=fosztogat/ m'siszá = rablás, fosztogatás, zsákmány, préda szam 

m'sasze=rá-, uszít szam-hé SSzJ SSz /suszá=uszított/ m'susze = rá-, uszított 

SSzX /siszá=megszakította/ szam-ájin m'suszá=félbeszakított /beszéd/, széthasított, -tépett 

m'saszef, m'suszáf = széthasít, -ott, összekaszabol, -t szamech 

SSzF 

MST 

masot=evezőlapát /sut=úszik, evez/ ST MST tet musát = úsztatott, kinyújtott 

miste = tér, terület, felület tet 

MST 

m'sate = bolondít, bolondot űz tet m'sít /sut/ = héber kézírás formája tet 

ST 

miste, mistaot = ital, ivászat, lakoma alef MST 

JST 

tet mosít /jasát/ = kezet, segítséget nyújt 

m'satef = társít /sutáf=társ/ STF tav m'sutaf = társas, közös 

m'satéah, m'sutáh = egyenget, ellapít, -ott, kiterít, -ett, kinyújt, -ott tet MSTH 

/sétah=terület/ mistah = tér, terület, felület STH 

/sotek=hallgat/ m'satek = /fájdalmat/ csillapít, bénít, elhallgattat MSTK 

mastík = eltussol, elhallgattat, leplez, csillapít STK musták = elhallgattatott 

mastil = elültet, palántáz /sotel=ültet/ STL mustál = elültetett, palántált 

mastín=vizel tav /seten=vizelet/ STN 

mastín = vádaskodik tet 

MSTN 

/soter=rendőr/ MSTR tet mister / mistár = rendszabályoz / kormány-, rendszer 

STR mistará, mistarti = rendőrség, rendőri tet/-tav/ 

mastít = alap, alapzat, altalaj MSTT 2 tav mustát = alapozott /vmire/ 

STT ST /sotet=barangol/ 2 tet m'sotet = kószál, kiránduló, barangol, csavarog 

MS-Z 

mas'zár=sodrott /sozer=összesodor/ S-ZR mus'zár=sodort 

777

MS gyök, magyar 

Az MS gyök elvont értelme: mos, más, hasonló. 

A magyar MS gyök: más, mese, mis-más, mos. 

Az MS gyök kétszótagúvá válása 

A héber MS gyökök nem vesznek fel c, d hangot. 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot b/v, c, p/f, g, h, j, m, s, sz, z hangokkal. 

ms ms msv msb/v msd msp/f msg msh msj msk msk 

msl msl msly msm msn msn msr msr mss mssz mst ms-z 

MS, összehasonlító táblázat 

másul=hasonló 

mismes=tapogat mose=kihúz, hemis=levesz 

más mis-más mos /piszkot/ 

masál=példa, maaszíja=mese mosía=megvált 

mese 

mise 

misné=második 

masre=eláraszt 

másod- 

mosdó /mosod/ 

masík= összeérint m'szakel=keresztbe tesz m'sakéa = beüt 

másik Miskolc, miskulancia muskéta 

m'saker = hazudik 

miskaím = csapadék m'suká=bemélyül 

maskara mosakszik muskátli 

másul=hasonló masle = áltat masle=ámít, psihá=szétnyitás maske = ital 

másol mesél mosoly, pisoly muskotály 

maslich=odadob muske=megitatott 

moslék muslica 

misni=mellékes misní = mellék musár=elénekelt 

masni Mosoni /Duna/ műsor 

m'asen = füstöl 

hemis = mozdít miste = ital 

masina most must 

mister=rendszabályoz 

m'satek=elhallgattat mustár=rendezett 

mester mostoha mustár, mustra 

778

Má-s – a vízhez hasonló, ami mindig más. 

Mo-s – régen úgy mostak, hogy folyton ki-behúzogatták a ruhát a patakból. 50 

évvel ezelőtt Vas megyében teknőben mostak, hullámos felületű mosódeszkán. 

Miskolc (lengyelül Miszkolc) több folyó kereszteződésénél van: m'szukál = 

keresztezett. Miskulancia – mesterkedés, csalafintaság, zavaros keverék. 

Muskéta, moskotér (francia mousquet): kanócpuska. 

A mosoly régi magyar szóval: pisoly (száját széthúzza). 

A masamód kisasszony divatos női kalapokat árult. A masamód tehát más-olt. 

Muskátli A nemesítetlen muskátlifajok virága csőrszerűen bemélyedő. 

Masál = példa – például a mesélés. 

Masina, gép, cséplőgép, mozdony, vonat, gyufa, takaréktűzhely. 

Mustra: minta, mutatvány, szemle, vizsgálat – kiselejtezett holmi vagy állat. 

A mustár készítése: a megtört mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, 

tárkonyt, hagymát, sót, és egyéb fűszereket adnak. 

MSz gyök, héber 

A héber MSz gyökcsoport elvont értelme: hosszas folyamat, megpróbáltatás. 

Az MSzX gyök: maszá=utazás, hadjárat, kampány, musz'á=járműn szállított. 

Az MXSz gyök: maász = megutál, miusz = undor, csúfság, maosz = szenny. 

Az MSz gyök: maszá = próbatétel, tanulmány, masz = adó, m'szó = oltóanyag. 

Az MXSz gyök: maásze = tett, cselekedet, maaszí = gyakorlatias, 

m'asze = cselekvésre bír, maasze = eset, történet, mese, m'usze = tettetett. 

Az MSzX gyök: maszá=teher, prófécia, maszúa=jelzőtűz, muszá=tárgy (nyelvt). 

A héber MSz gyök bővülése 

A héber MSz gyök csak c, s, z hangot nem vesz fel. 

mszx mxsz mxsz mxsz msz mszv mxszv mszbx mszb mszxd mszd mxszf mszp/fx-x 

mszp/f mszp mszg mszg mszh mszh mxszj mszj mszk/ch mszkx mszk/ch mszk 

mszl mszm mszmsz msznx mszxr mszr mszr mszsz mxszt mszxt mszt 

779

MSz, héber táblázat 

maász, -e=tett, cselekedet ájin-szin XSz m'usze = mesterkélt, tettetett 

maaszí = gyakorlati, gyakorlatias ájin-szin MXSz 

m'asze = cselekvésre bír ájin-szin 

maasze = eset, történet, mese ájin-szin 

l'maasze = a valóságban, ténylegesen ájin-szin 

maszá = teher, szózat, prófécia szin-alef MSzX szin-alef muszá = tárgy /nyelvtan/ 

maszúa = jelzőtűz szin-alef 

maszá = megpróbáltatás, tanulmány /esszé/ szam-hé 

MSz 

himszá /maszá/ = elolvaszt, felold szamech-vav m'szó = oltóanyag /túróhoz/ 

maszá = utazás, hadjárat, kampány, sakklépés szamech-ájin 

MSzX 

masz = adó /állami/ szamech 

szam-ájin musz'á=járműn szállított 

maász=megvet, megutál alef-szam m'iszá=utálkozás, megutálás, undorodás MXSz 

maosz = szenny, undor 

miusz = utálat, undor, csúfság alef-szamech 

MSzB/V 

maszve = álarc, álcáz szamech-vav MSzV muszve = álcázott 

maszbí'a = jóllakat szin-ájin SzBX /szave=jóllakott/ 

/szove=iszákos/ MSzBX miszbaá = söntés, italmérés szamech-alef-hé SzBX 

m'szaev=beszennyez szamech-alef SzXV m'szoáv=szennyes, beszennyezett 

m'aszev=füvesít /eszev=fűféle/ XSzV ájin m'uszáv = füvesített 

maaszevá=növény gyűjtemény ájin-szin MXSzV XSzV 

/szibá=ok/ m'szibá=ünnepi összejövetel, körülmény, csigalépcső szam-hé MSzB 

SzVV szam mészév /szaváv/=asztalhoz ül, félrefordít /fej/, körüljárat, forgat /váltót/ 

m'szabev = ok, okozó, forgat, elfordít szamech /szovev=körüljár SzBV 

maszbev = menetvágó szamech MSzBV m'szubáv=okozat, forgatott, elfordított 

m'szabech / m'szubách=komplikál, összekuszál / összekuszált, bonyolult szam SzBCh 

maszbech = ág /oldalhajtás/ szam MSzBCh /szvach=bonyodalom/ SzB/VCh 

MSzBM szamech m'szubím, m'szubin = asztal körüliek /étkezés/ ünnepség résztvevői 

780

m'szaben = beszappanoz szamech SzBN m'szubán = beszappanozott 

maszbír=meg-, magyaráz szamech SzB/VR muszbár=megmagyarázható, -zott 

m'szibot = körülmények SzBT MSzBT 

MSzD 

maszád = alap, -zat szamech MSzD szam muszád /jaszád/ = alapozott 

/jaszod=alap/ JSzD szamech moszád = alapzat, intézet, intézmény 

/szaád=támpont/ SzXD misz'ád = támasz, támaszték, támla szamech-ájin 

MSzXD misz'adá = étkezde, vendéglő szamech-áijn 

masz'dedá = borona szin /másztató/ SzDD /szudád=boronált/ 

m'szader=szed /nyomda/ rendez, elintéz szam SzDR m'szudár=elintézett, be-, rendezett 

/széder=rend/ MSzDR miszdár = sorakozó, /papi/ rend, dísszemle szamech 

maszderet=szedőgép MSzDRT miszd'ron=előszoba, folyosó szam MSzDRN 

MSzP/F 

MXSzF 

alef-szamech m'uszáf = össze-, egybegyűjtött 

m'aszef = összegyűjt, gyűjtő /pl. autóbusz/, utócsapat, irodalmi gyűjtemény alef-szamech 

MSzPX 

miszpó = takarmány szamech-alef 

m'szaef = kibővít /üzleti tevékenység/ szakaszokra oszt, ágat nyes szam-ájin MSzFX 

SzXF /szoef=elágazik/ m'szoáf = kiterjedt, szétágazó szam-ájin 

MSzF 

szamech muszaf = melléklet, toldalék, ráadás 

JSzF 

moszif /jaszáf/ = hozzáad, folytat szamech 

SzP/FD /szofed=gyászol/ szamech miszped, muszpád = elparentál, -t, meggyászol, -t 

maszpeg = itatós /szopogat/ szam SzP/FG /szofeg=átitatott/ 

m'szapéah = hozzácsatol /terület/ szamech SzP/FH m'szupah = hozzácsatolt /terület/ 

miszpah = rüh, jogtalanság, jogfosztás szin 

MSzPH 

miszpáhat = bőrbetegség /bibl/ szam-tav SzPHT 

maszpik=győzi /idővel/ elég, -séges, kielégítő szam /szapák=áruellátó/ SzPK 

m'szapek = ellát, /élelmiszer/ szállító, kielégít szam /szafek=kétséges/ 

SzP/FK szamech m'szupák = ellátott, kielégített, kétes, kétséges, bizonytalan 

781

m'szupám = bajuszos szin SzP/FM szamech m'szupakní = kétlem 

MSzP/FN /szfiná=hajó/ miszpaná = dokk, hajógyár szam 

SzP/FR /szofer=számol/ miszpár / -i = szám, néhány / számszerű szamech 

szamech miszpur, muszpár = számozás, számozott /lap/ 

m'szaper, miszpará = elbeszél, megnyír / borbélyműhely szamech SzP/FR 

miszparáím = olló szamech 

MSzPR 

MSzG 

maszíg /naszág/ = felfog, el-, utolér, megszerez, ellenvet szin 

MSzG 

NSzG 

szin muszág /naszág/ = fogalom, felfogott, elért, beszerzett 

meszeg = öntvény szamech 

MSzG 

/szagiv=hatalmas/ miszgáv = erőd, oltalom szin MSzGV 

/szoged=térdre borul/ SzGD miszgád = mecset szamech MSzGD 

m'szagel=elsajátít, alkalmassá tesz, h.illeszt SzGL szam m'szugál=képes rá, alkalmas 

m'szagnen = fogalmaz, stilizátor SzGNN szam m'szugnán=stílszerű, megfogalmazott 

maszger = lakat, -os, börtön szam MSzGR m'szugár=körül-, elzárt, zárkózott 

maszgerut = lakatos munka szam miszgeret = keret szamech 

m'szagszeg=felvirágzik, fellendül, növekszik 2 szin /szigszug=fejlődés/ SzGSzG 

MSzH 

maszíah = elterel /gondolat/ szam NSzH /nuszah=kitépett/ MSzH 

szamech muszáh /naszah/ = elvont /figyelem/, eltávolított 

SzH meszíah /sziah/ = beszélget, elmond szamech /szihá=beszélgetés/ 

SzH /szohe=úszik/ miszhe = úszás, úszóverseny szin 

Sz'H meszíah=beszélget, beszéltet szin m'szohéah = beszélget szin SzHH 

m'szahek=játszik, játékos SzHK miszhak = játék, -szer, játszma, /szinészi/ alakítás szin 

m'szahrer = szédítő, szédít SzHRR /szihrur=szédület/ 

/szahár=kereskedelem/ SzHR miszhár, -i=kereskedés, kereskedelem, -mi szamech 

maszhet = gyümölcsprés szam-tet MSzHT /szohet=kipréseli/ 

782

MSzJ 

maszó/j/ = teher, rakomány szam MSzJ /maszá=teher, de szin betűvel/ 

maaszíja = mese ájin-szin 

MXSzJ 

m'szajéa = segítő, segédkező, hozzásegít szam-ájin SzJX /szijúa=segítés/ 

m'szajed = meszel /szujád=meszelt/ SzJD szamech m'szujád = ki-, meszelt 

m'szajef = vív /karddal/ szamech SzJF /szájif=kard/ 

/szjafá=selejtes gyüm/ Sz'JF m'szujáf = későn érő /gyümölcs/ 

SzJG szamech m'szujág = különálló /vélemény/, osztályozott, körülhatárolt 

m'szajem = befejez szamech SzJM szam m'szujám = bizonyos /pl. időben/ 

MSzK/Ch 

maszuch = kevert, pohárba töltött /ital/ szamech /szach=ken/ MSzCh 

maszechá=álarc, szobor /öntött/ italáldozat szamech 

maszach = függöny /színház szamech SzCh /szoch=lomb/ m'szuchá = sövény 

MSzCh /szuch=ág/ szin m'szuchá = élő-, sövény 

maszik /naszák/ = futó, fut, következtet szamech-kuf /mászik/ NSzK MSzK 

szamech-kuf muszák = be-, fűtött, következtetett 

maszík = kipréselt olajbogyó, -szüret szamech-kuf 

MSzK 

MSzCh /szak=zsák/ szamech muszách = hangár, garázs, kocsiszín 

MSzKX 

szam-kaf-alef muszíkái = zenész, zeneszerző 

maaszík = foglalkoztat /szakma/ XSzK mo'oszák=foglalkoztatott szam-kuf 

MSzKL /szechel=értelem/ szin-kaf muszkál=eszme, fogalom 

maszkíl = művelt, kiművel, művelődik, intelligens, felvilágosult, tanult, sikeres szin-kaf 

m'szakel = keresztbe tesz /kezet/ szin-kaf SzKL m'szukál = keresztbetett /kéz/ 

m'szakel = kővektől megtisztít /területet/, megkövez szamech-kuf 

SzKL 

maszkim / muszkám = beleegyezik / egyezményes, elfogadott /szokás/ szam-kaf SzK/ChM 

maszkani, -á = következetes, következtetés szam-kuf /szakin=kés/ MSzKN 

m'szaken = veszélyeztet szam-kaf SzKN szamech-kaf m'szukán = veszélyes 

MSzKN 

szam-kaf miszken = szegény, szerencsétlen, elszegényít 

783

maszkerá = cukortartó szamech-kaf /szukár=cukor/ SzKR 

/szikúr=szemle/ miszkár=szemle, áttekintés szamech-kuf SzKR 

maszkír=bérbe ad, a bérbeadó szin-kaf SzK/ChR /szachúr=bérelt/ muszkár = bérlemény 

maszkóret = fizetés, bér szin-kaf SzK/ChR /szachár=fizetés/ MSzKR 

SzChSzCh szam m'szuchszách = összeveszett, -veszített, feldúlt, haragosa, csorba 

/szikusz=fa görcse: szakasz/ SzKSz m'szukasz = görcsös, csomós /fa/ 

maszkít = mozaik, festmény szin-kaf MSzKT 

maszechet=tanulmány, probléma, szövedék szam-tav /szochet=meghallgat/ MSzChT 

Maszik = fut, következtet (mászik). M'szupak-ní = kétlem (szepeg-én). 

MSzL 

SzLX /szela=szikla/ szamech-ájin m'szulá = sziklás 

MSzL 

m'szilá = műút, pálya /égitest/ életmód szamech 

m'szalef = elferdít, meghamisít szamech SzLF m'szuláf = elferdített, meghamisított 

MSzLJ 

m'sziláj = pályaőr, pályamunkás szamech-alef 

SzLK szam-kuf m'szulák = kifizetett /tartozás/ kiegyenlített /számla/ eltávolított* 

maszlul = műút, pálya /égitest/ szamech SzLL /szolel=orsóz/ MSzLL 

maszuláím = papucs szamech MSzLM szamech muszl'mí = muzulmán 

SzLSzL 

szamech m'szulszál = fodros, bodros, cikornyás 

/szulát=megválogatott/ 

MSzLT szamech-tav m'szulát=kiváló, válogatott 

*Apró szulák – folyondár: eltávolítandó gyom. 

MSzM 

/szim=tesz/ mészím /szím/ = tesz, cselekszik szin SzM 

m'szimá = feladat, teendő szin MSz 

m'aszem = tárol, raktároz XSzM m'uszám=magtárba rakott, tárolt /gabona/ alef-szam 

m'szame = megvakít /vkít/ SzMX szamech-alef m'szumá=megvakult, -vakított 

maszm'il = balrahajló, balra fordít, balkezes szin-alef-jud /szmól=bal/ SzMXL 

m'szaméah = örvendetes, örömet okoz szin /szimhá=öröm/ SzMH 

maszmich = képesít /dipl/, jogosít miszmach=okirat, dokumentum szamech SzMCh 

784

maszmík = el-, kipirul szam-kuf /szomek=kipirul/ m'szumak = kipirult SzMK 

m'szamel = jelképez, szimbolizál SzML m'szumál = szimbolizált szamech 

m'szamem = megmérgez szamech SzMM m'szumám = megmérgezett 

m'szamen = meg-, kijelölt /jellel/ SzMN szamech m'szumán=meg-, kijelölt 

maszmer=szög, lényeg, 'sláger' szamech SzMR muszmár = meg-, összeszegezett 

/szamár=megmeredt/ SzMR szamech m'szumár = meg-, összeszögelt, szöges, szöghajú 

MSzMSz 2 szamech miszmesz, miszmusz=szétmállaszt, felold, -ás, megpuhít, -ás 

MSzN 

m'szane = ellenség szin-alef MSzNX /szone=gyűlöl/ SzNX 

maszní, -á=meggyűlöltet szin-alef 

m'szanver = elvakít, szemfényvesztő szamech-vav 

SzNVR 

/szandál/ SzNDL szamech m'szundál = szandált visel 

/szunáf=hozzácsatolt/ SzNF szamech m'szunaf = hozzácsatolt /fiókintézet/ 

m'szanen=szűr SzNN misznenet = szűrő m'szunán = átszűrt szamech 

MSzR 

/szoret=karcol/ miszeret = kefe szin-ájin MSzXR 

maaszer=tized, tizedet ad ájin-szin XSzR m'uszár=tízszögű, adózott termés 

/le-szór/ meszír /szur/ = levesz, eltávolít szamech SzR 

maaszár = letartóztatás, elzárás, fegyház, büntetés alef-szamech 

XSzR 

masz'ír = vihart okoz, felháborít, felkorbácsol szamech-ájin /szeár=vihar/ SzXR 

maszor = fűrész szin MSzR miszrá=állás, hivatal, uralom szin-hé /szár=uralkodó/ 

maszará = fűrésztelep szamech MSzR szin m'szurá = mérce, űrmérték 

maszur=odaadó, hűséges, átadott 

m'szorá = hagyományos bibliai írásmód 

maszor = fűrész, besúgó szamech m'szirá = átadás, besúgás szam-hé MSzR 

MSzR 

szam-hé moszérá = hám, kötelék, kantár 

MSzR szam muszár = erkölcs, - prédikáció, fenyítés, kötél 

m'szarbel = nehézkessé tesz SzRBL szamech m'szurbál=lomha, nehézkes, testes 

MSzRD /szered=íróvessző/ miszrád, -i = iroda, hivatal, -i, minisztérium szin 

785

SzRFT /szoref=éget/ miszrefet = égés, égető kemence, krematórium szin 

m'szareg=fon, rácsoz, kihagyással működik szamech /szóreg=összefon/ SzRG 

maszrégá = kötőtű szam MSzRG m'szorág = rácsos, fonott, kötött, hálószerű, horgolt 

m'szargel = vonalaz szamech SzRGL szamech m'szurgál = vonalazott 

maszrech = heveder szamech MSzRCh /szerech=vonszolás/ 

m'szarech=döcög, vonszolja magát szin SzRCh 

/szérach=cammog/ 

maszrek / m'szarek = fésű / meg-, fésül SzRK m'szorák=meg-, fésült szamech-kuf 

m'szaresz = kiherél, elferdít /értelmet/, összekever /szöveget/, elforgat 2 szamech SzRSz 

maszorít=lombfűrész szamech-tav MSzRT /szalag/ 

maszrit = filmez, operatőr 

szamech-tet muszrát=megfilmesített 

maszóret, maszorti = hagyomány, hagyományos, -hű szamech-tav 

/szeretet/ m'szirut = hűség, odaadás szamech-tav 

maszret = karcoló szamech-tet SzRT /tű/ /szritá=karcolás/ 

m'szartet, m'szartet=műszaki rajzoló, vázol, vonalaz szin-szam-2 tet SzRTT SzRTT 

Eszer = tíz → m'uszár = tízszögű. Szered = íróvessző → a szer-ed. 

MSzSz 

maszosz=öröm, örvendezés 2 szin SzSz /szisz=örvend/ 

maszísz, -ut=oldható, -ság /vegyi/ MSzSz 2 szamech moszesz=felold, olvaszt 

meszesz = oltógyomor /kérődző/ 2 szamech 

MSzT 

SzT /szote=letér: szít/ szamech muszát /szot/ = elmozdított, félrehúzott 

MSzT szam-tav meszit /szot/ = uszít, felbujtó SzT muszát /szot/=uszított, fellázított 

misztí = misztikus szamech-tet 

maszaít = teherautó szin-alef-tav /masza=tömeg/ MSzXT 

masz'ét = ajándék, füstoszlop szin-alef-tav 

/szét/ 

maasziut=gyakorlatiasság ájin-szin /osze=cselekvő/ MXSzT 

MSzTF /szatif=himlőhelyes/ szamech musztáf = túlérett, megrepedt /gyümölcs/ 

masztem = dugó, elzáró /csap/ misztamá=valószínűleg /arám/ alef SzTM 

786

masztéma = gyűlölet, gyűlölködés szin-tet /szatum=gyűlölt/ SzTM 

masztín, masztín = vádaskodó, ármánykodó szin-szam-tet /szitná=rágalom/ SzTM SzTM 

/szitrá=oldal/ misztár = pofon szamech-tet SzTR 

masztír=el-, rejt /szorosan/ /szeter=titok/ SzTR szam-tav m'szutár = rejtett, titkolt 

masztorít = motolla MSzTRT misztorín = rejtély, misztérium szam-tet MSzTRN 

m'szatet=követ farag szamech-2 tav SzTT m'szutát = faragott kő 

MSz gyök, magyar 

A kőpor (kréta), mész: felodódik: "elmegy". Értelem: hosszas folyamat, eltünik. 

A magyar MSz gyök: mász (ik), (el)mész, mész. 

Az MSz gyök kétszótagúvá válása 

A héber MSz gyök csak c, s, z hangot nem vesz fel. 

msz msz mszb/v mszd mszp/f mszg mszh mszj mszj mszk mszk 

mszl mszl mszly mszm mszn mszr mszr mszsz mszsz mszt mszt 

MSz, összehasonlító táblázat 

maszá = teher maszá = utazás maszá=megpróbáltatás 

mász/ik/ /el/mész mísz /unott/ 

hémész=feloldotta 

mész /kő/ 

miszech=álcáz, maszve=álarc maszik = futó miusz=utálatos 

maszk muszka muszáj 

m'szajed=meszel 

maszuch=kevert maaszik=foglalk 

meszel Moszkva műszak 

m'szalef=hamisít m'szurá=űrmérték 

m'szakel=kövektől megtisztít 

maszlag meszely muszkli 

masza = tömeg maszor = fűrész maszret=karcoló 

massza, masszív mészárol 

műszer 

moszesz=felold maszá = utazás maszá=kampány 

masszíroz messze misszió 

787

maosz = szenny maszuch=kevert misztí=misztikus muszát=elmozdított 

maszat mesztic misztikus moszat 

Mász(ik) → masz-at – elmászó. 

A meszely: űrmérték. Egy magyar meszely 0,42 liter. 

A mesztic (spanyol "mestizo") különböző rasszhoz tartozó szülőktől származik. 

MT gyök, héber 

Megjegyzés: A mit- kezdetű jelenidejű visszaható igék, mivel ez nem gyök, 

hanem előrag – nem szerepelnek e táblázatban. 

A magyar és héber MT/Ty gyök jelentései hasonlóak: bot, halál – lecsökken. 

A héber MT gyök: mate = vessző, törzs, meghajlít, elfordít, ragoz, 

máta = alul, mait = összeomlás, mitá = ágy, motá = járom, 

mot = bot, bukás, akadály, dorong, mut = meginog, mute = dőlt. 

Az MT gyök: mitá = kivégzés, halál, met = halott, meghalt. 

Az MXT gyök: maát = kevesbedik, ma'ate = lepel, boríték, miét = kivételezett, 

mi'ut = csökkentés, kevés, minimum, kisebbség, muát = csekély, csökkent. 

Az MXT gyök: maot = pénz, aprópénz. 

A héber MT gyök bővülése 

A héber MT gyök nem vesz fel c, s, sz hangot. 

mxt mxt mtx mt mt mtxv mtbx mtb mtb mtd mxtf mtp/f mtg 

mthv mth mth mtj mtj mxtk mtch mtk mtlx mtl mtl 

mtxm mtxm mtmt mtm mtm mtxn mtnx mtn mtr mtr mtt mtt mtz 

MT, héber táblázat 

tav met /mot/ = meghalt, halott mitá=halál, kivégzés jud-tav MT 

tav mut=meghal 

/mot=bot/ MT /mutat/ tet mot = bot, bukás, dorong, akadály 

mate, matot=bot, vessző, törzs, vezérkar, meghajlít, elfordít, oldalra dönt, ragoz tet 

mat /mut/ = megingott, megrázkódott tet 

tet mut = meginog, megrázkódik 

máta = lent, alul, lejjebb tet mitá=ágy tet-hé tet mute=dőlt, meghajlított /ferde/ 

mait = összeomlás jud-tet 

motá = járom, -fa, összeomlás tet 

788

máta = város, helység /arám/ tav-alef MTX /lemáta = lenti/ 

meít = századrész alef-jud-tav MX /mea=száz, alef/ 

m'át, maát = kevés, kevesbedik miét = csökkent, kivételezett ájin-tet MXT 

maot = apró-, pénz ájin-tav 

ájin-tet muát = csekély, kevés, csökkent 

ájin-tet mi'ut / mi'utím = kevés, a minimum, csökkentés, kisebbség / nemzeti kisebbségek 

ma'ate = boríték, burkolat, lepel ájin-tet-hé XT /ote=beburkol/ MXT 

matá, mataá = gyümölcsös, ültetvény, ültetés tet-ájin /latáat=ültetni/ TX 

mate, mute = tévútra, 'félrevezet', -ett tav-ájin-hé /toe=eltéved/ TX 

MTB/V 

TV métáv = java, legjobb tet mutáv = jobb, jó /helyes/, inkább 

métív = jótevő, jót tesz, jól tet-jud /tov=jó/ 

m'tabéa = elsüllyeszt, meggyűrűz /madarat/ tet-ájin /tovéa=elmerül/ TB/VX 

matb'í=sablonos, mintáról készült mitbá = a bélyege /jelző/ tet-ájin 

matbéa = érme, képlet, szövegminta tet-ájin 

MTBX 

matb'án=pénzverő munkás tet-ájin mitbaá = pénzverde tet-ájin 

m'taev = utál, megvet tav-ájin MTXV m'toáv = undorító, undok 

matve = fonal, szövet tet-hé TV mitvaá = fonoda tet-vav-alef TVX /tove=fon/ 

matve=ki-, megjelöl, vázol tav-vav mitváh = lőtér tet-vav /tvah=lőtáv/ TVH 

matvijá = fonoda, rokka, fonógép tav-vav 

TVJ 

/t've=megjelölés/ TV mitva = vázlat mutve = vázolt, meg-, kijelölt 

m'tavech, m'tuvách=közbenjáró, közvetít, -ett tav-vav /tivuch=közvetítés/ TVCh 

matbéah = mészárlás tet /tevach=mészárlás/ TB/VH 

/tabach=szakács/ mitbáh, -ón=konyha, teakonyha tet MTBH 

matbíl = bemárt, keresztelő tet 

mutbál = bemártott, megkeresztelt 

/tovel=bemárt/ mitbalá = jószág fürdető medence tet-hé TB/VL 

m'tabel = fűszerez tav /tevel=fűszer/ m'tubál = fűszerezett TB/VL 

matbén = csűr, szalmakazal tav /teven=szalma/ MTBN 

Meét = -tól, -től → mettől. 

789

MTD 

/atid=jövő/ XTD ájin-tet m'utád = leendő, jövőbeli 

metóda = módszer, rendszer tav 

MTD 

MT-P/F 

m'atef = beborít, beburkol ájin-tet XTF m'utaf = fűzött, beburkolt, borított /könyv/ 

ma'átefet = talár, csészelevél ájin-tet /otef=beborít/ MXTF 

matíf = csepegtet, prédikál, prédikátor tet TP/F MTF 

TFF /topog/ /tofef=dobol/ m'tofef = dobol, -ás tav 

m'tapéah, m'tupáh = gondoz, -ott, ápol, -t tet /tipúah=ápolás/ TPH 

/tafúah=felfújt/ mitpáhat = kendő tet MTPH 

m'tapel, -et = gondoz, kezel, foglalkozik vele tet /tipul=gondozás/ TPL 

MTPL 

tet m'tupál = sokgyerekes, túlterhelt /ügyekkel/ 

TPS /tipes=hülye/ tet m'tupas = ostoba, bárgyú, hülye, meghülyített 

m'tapesz=felmászik, folyondár, futónövény tet-szam /tipesz=felmászott/ TPSz 

matpísz = sokszorosít tet-szamech MTPSz mutpász = nyomtatott tet-szam 

m'taftef = csepegtet 2 tet TFTF /tiftuf=csepegés/ 

MTG 

MTG 

miteg = zaboláz, ki-, bekapcsol /villanyt/ tav 

meteg = zabola, villanykapcsoló, hangsúlyjel, bacillus tav 

m'tagen = kisüti /zsirban/ TGN tet m'tugán = kisütött /zsirban/ 

MTH 

matáh = sortűz tet 

matáh = kifeszít, kinyújt /végtagot/ felcsigáz, 'ugrat' tav 

matí/j/ah = ruganyos, nyúlékony mitah = kinyújt, kifeszít tav 

métah = feszültség, nyújtó /torna/ tav 

matúah = feszült, megfeszített mitúah = kifeszítés tav 

MTH 

MTH 

m'tahave = lőtávolság tet-vav /tvah=lőtáv/ MTHV 

m'tahéah = porhanyít, lazít /thihá=porhanyítás/ THH tav m'tuhah = porhanyós 

790

mathéhá = borona tav 

MTHH 

mathíl = kezdő, elkezd tav /thilá=kezdet/ THL 

mathén, -á = hús-, daráló tet /tohen=őröl/ THN 

m'taher, m'tohár = megtisztít, -ott, -tisztult, tisztának nyilvánít /rituál/ tet-hé THR 

/táhat=alatt/ mitáhat = alatt, alól tav THT 

m'tíhut=feszültség, ruganyosság tav MTHT 

MTJ 

matá/j/ = mikor? tav-jud MTJ /mi tájban?/ 

m'tajev = feljavít /talajt/ tet TJV tet m'tujáv = feljavított /föld/ 

m'tajeg = betüt ékesít tav TJG tav m'tujág = ékesített betü 

m'tajeh=vakol, tapaszt /tíjah=vakolat/ m'tí/j/ah /toh/ = hozzáver, hozzácsap tet TJH 

m'tajek, m'tuják = irattárba rendez, -ett tav-kuf /tijuk=aktázás/ TJK 

m'tajel = sétál, kiránduló tet /tijul=kirándulás/ TJL 

/tájil=drót/ TJL m'tujál = tekercselt, nyújtott /drót/ 

m'tajet = piszkozatot ír tet-tav /tjúta=piszkozat/ MTJT 2 tet m'tuját = malterozott 

MTK 

m'atík = másol, másoló, áthelyez ájin-tet mu'ták, muaták = lemásolt, áthelyezett 

MXTK m'oták=lemásolt, áthelyezett ájin-tet 

matích = önt, olvaszt /fém/ tav NTCh /netech=öntvény/ 

matík = megmozdít, elvág, eltávolít /kapcsolatot/ tav /nituk=elszakítás/ NTK 

maták, mitek=megédesedik, édesít MTK tav muták = megédesített 

metek = édesség /tulajdonság/ motek = édes /cuki/ /becézés/ tav 

matok = édes, kellemes tav mituk, m'tíká = édesítés, édesség 

matkif = megtámad /tokef=megtámad/ TKF tav mutkáf = megtámadott 

matkíl=elbuktat, elgáncsol tav-kuf NTKL /takalá=nehézség/ 

matkín = elkészít, felszerel, bevezet /villanyt/ tav-kuf /tiken=javít, bevezet/ TKN 

tav-kuf mitkán / mutkán = készülék / felszerelt, hozzillesztett, megszerkesztett 

matkón = recept tav-kaf TK/ChN /tikún=tervezés/ 

m'tachnen = tervez tav 

MTChN m'tuchnán=meg-, kitervezett, tervszerű 

791

TKSz /tekesz=szertartás/ tet-kaf-szamech m'tukász=szertartásosan megrendezett 

matechet / matachtí = fém / érces, fémes tav /tiktuk=kattogás/ MTChT 

/matok=édes/ mitkít = glicerin 2 tav MTKT 

m'taktek = kattog, ketyeg, gépel 2 tav-2 kuf 

TKTK 

m'taktak = édeskés 2 tav-2 kuf m'tikut = édesség /tulajdonság/ tav TKTK 

A m'taktek = kattog (tik-tak) és a m'taktak = édesség szavak írásban teljesen 

egyformák. A közös értelem: "de finom!" – a csettegés. 

matíl /natál/ = kivet, kiró, dob tet 

/tól, túl/ 

MTL 

NTL mutál /tul/ = fekszik, eldobott, elvetett, hever 

tet mutál /natál/ = fekvő, rárótt, ráhátul, rádobott, rávetett, kivetett /adó/ 

tet métil /tol/ = hajít, dob m'tílá = tojik, tojóstyúk /toj → tól/ 

matalá = feladat tet /tole=ráhárít/ m'tíl = fémrúd /til=rakéta/ 

MTL 

m'tale, matl'í = foltoz /ruhát/ tet-alef TLX /talu=foltos/ m'tulá=foltozott 

matlaá = viszontagság tav-alef TLX /tlaá=viszontagság/ 

matlía = csírázik, megférgesedik TLX /toló-s/ tav-ájin m'tulá = férges 

m'talá = őrlőfog tav-ájin 

/sörgyártás/ mitlaá = árpa csíráztató tav-ájin MTLX 

/tole=ráakaszt/ 

m'tael = csatornáz /t'alá=csatorna/ TXL m'toál = csatornázott tav-ájin 

metel /talál/ = megtréfál, kigúnyol tav TLL MTL 

m'talel=harmatoz /tál, talul=harmat/ TLL tet m'tulál = harmatos, tetővel befedett 

m'talem=barázdál /telem=barázda/ TLM /megtólt/ tav m'tulám = barázdált 

matlít, matlanít = törlő-, rongy /megtól-at/ tet-tav TLT MTLT 

m'taltel = fodorít, hullámosít /haj/ 

m'taltel = ide-oda rak, - dobál, áthelyez /tárgyat/ 

TLTL 2 tav m'tultál=bodros, fodros, hullámos /haj/ 

TLTL 2 tet m'tultelet = ingó 

Metel /talál/ = megtréfál, kigúnyol – metél egy találó megjegyzéssel. 

MTM 

MTM /halandók/ m'tím=emberek m'tom = ép rész /testben/ tav 

matmía = beolvaszt, asszimilál mut'má = elkeveredett, beolvadt tet-ájin TMX 

792

mat'ám = ínyencfalat /taám=íz/ TXM mut'ám = hangsúlyozott tet-ájin 

mat'ámíjá = falatozó, büfé tet-ájin MTXMJ 

mat'ím = hozzá-, egymásbaillő, megfelelő, hozzáilleszt tav-alef TXM /toem=összeillő/ 

MTXM 

tav-alef mitoám, mit'ám = arányos, -ság, szimmetria, összehangolt 

matáim = kétszáz alef-tav-jud /kettősszám/ /mea=száz/ 

matmíd = kitartó, állandó, szorgalmas tanuló tav /tamíd=mindig/ TMD 

matmón, matmanít, matmónet = rejtett kincs tet-tav TMN mutmán = elrejtett 

matmin / matmurá = elrejt / verem tet MTMN MTMN tav m'tumán=nyolcszög 

m'tamren = gyakorlatozik /had/, manőverez tet /timron=manőver/ TMR 

MTMT 

2 tet mitmet / mitmut = megingat, -remegtet / összeomlás 

TMTM /tam-tam: dobolás/ 2 tet m'tumtám = bárgyú, hülye, bamba, dugaszolt 

M'tím = emberek, metim = meghalnak → halandók. 

MTN 

mat'ín = meg-, felrak, megterhel tet-ájin /toen=megrak/ TXN 

MTXN 

mit'án = szellemi feszültség, poggyász, rakomány tet-ájin 

matní'a = mozgásba hoz, megindít tav-ájin /motor/ /tnuá=mozgás/ TNX 

matnéa = /autó/ önindító tav-ájin 

MTNX 

l'matán /matán/ = lent tet 

MTN 

matán / mataná=adás / ajándék tav /etnán=ajándék/ MTN 

/éjtán=szilárd/ móten / motnáim=derék / csípő tav 

matne=feltételt szab, -hez köt tav /tnáj=feltétel, de alef/ mutne = feltételhez kötött 

meten = /szótag/ hangsúly tav /ten=add!/ 

m'tane = elpanaszol, ecsetel tav /táana=igény, de tet-ájin/ 

/iti=lassú, alef/ miten = mérsékel, mérsékletre bír, lassít tav 

matún = higgadt, mérsékelt, megfontolt tav 

mután, mitún = mérsékelt, -lés 

m'tanef, m'tunáf=beszennyez, -ett, bemocskol, -t tet /tunaf=bepiszkolt/ TNF 

matenet = zsába /lumbágó/ 2 tav /moten=derék/ motníja = rövid, kabát tav 

m'tanen, m'tunán = átitat, -ott, benedvesít, -ett, iszapos /talaj/ tet TNN /tunán=beitatott/ 

793

MTNT 

2 tav m'tínut = mérsékeltség, higgadtság, megfontoltság 

matnitá=Misná /arám/ 2 tav-alef* /mataná=ajándék/ MTNT 

*A Misna jelentése: "ismétlés". Ez a Biblia utáni zsidó irodalom, az ú.n. szóbeli 

tan alapja. A Misna a Tóra (Mózes 5 könyve) rendelkezéseihez kapcsolódó 

kérdések és válaszok, s az azokból leszűrt vallástörvények gyűjteménye. 

MTR 

matrí'a = riadót fúj, kikel /ellene/ tav-ájin /truá=rivalgás/ TRX 

matár, -ot = eső, zápor /golyó, kő/ tet /tor=sorozat/ MTR 

matará = cél, célpont, fogda tet 

MTR 

meter, -i = méter, -es tet /tur=sor/ TR 

métár = húr, ín, kötél /notár=megmarad/ motár=maradék, felesleges, előny tav 

mater = tengelykapcsoló tav 

mutár = megengedett, szabad, kioldott 

m'atir, m'ater = koronáz, ékesít, díszít ájin-tet /atúr=feldíszített/ XTR 

m'taer = vázol, ábrázol mit'ár = kontúr, körvonal tav-alef TXR 

m'ater = lokalizál alef-tav /itur=lokalizálás/ XTR 

/tarbut=kiművelés/ TRBL tav m'turbál = be-, gyakorlott 

m'tarbet = idomít, kultúrál TRBT tav m'turbát = művelt, kulturált 

/torác=kimagyarázkodott/ TRC m'torác = kimagyarázott tav 

matríd = zaklat, megzavar RD mitrád = zaklatás, zavargás tet /terud=zavarás/ 

matref = habverő /trifá=keverés/ 

m'tarped, m'turpád = megtorpedóz, -ott tet 

MTRF tet m'toráf = megzavarodott, kizavart, őrült 

metropolín = fő-, világváros, anyaország tet 

TRPD 

MTRP 

TRGL /targil=gyakorlat/ tav m'turgál = be-, gyakorlott 

/tirgum=fordítás/ TRGM tav m'turgám, m'turg'mán = lefordított, tolmács 

matrí/j/ah, mutráh = zaklat, -ott, fáraszt, -ott tet TRH /taríjah=fáradságos/ 

mitríjá = esernyő tet 

MTRJ 

matrím = adományt gyűjt tav /torem=adakozó/ TRM mutrám = adományozott 

matróna, -it=matróna tet MTRN /tarmil=hüvely/ TRML m'turmál=hüvelyes /növ/ 

matrísz = 'visszavág', szembeszáll, fellázad tav-szam /trisz=védelem/ MTRSz 

794

mutár=megengedett/ MTRT motarot = fényűzés, luxus 2 tav 

TRZ /tarzán=piperkőc/ tet m'toráz / m'turáz = piperkőc / felcicomázott 

MTS 

matís /natás/ = kitép, gyengít, kiszakít tav NTS /notes=kiszakít/ mutás=legyengített 

m'tuselah = Matuzsálem tav /tésa=kilenc/ TSX tav-ájin m'tusá = kilencszög 

m'tastes = elken, elmos, eltöröl, eltussol 2 tet /tustás=elmosódott/ TSTS 

MTSz 

matosz = repülőgép /tász=repül/ TSz tet-szam mutász = szállított /légi/ 

matszísz = megerjeszt, pezsget tav-2 szamech /toszesz=pezseg/ TSzSz 

MTT 

MT motet /mot/ = megöl, öldös 2 tav 

MTX 2 tav-alef /arám/ mítutá = halál 

matát = ajándék, adomány 2 tav TÉT /la-tét=adni/ MTT 

m'taatéa=becsap, félrevezet, csúfot űz, gúnyolódik 2 tav-2 ájin TXTX /ta'túa=ámítás/ 

/mut=megrázkódik/ MT 2 tet motet /mut/ = megrendít, megrongál 

MTTL 

2 tet m'tutelet = inga 

matate, mat'ate=seprő, kiseper 2 alef-2 tet TXT /tit'u=seprés/ m'tuatá = kisepert 

MTZ 

matíz /natáz/ = fröccsen, fröcsköl, levág, lenyes, nyomatékkal /sziszegve/ ejti tav NTZ 

/netez=vízsugár/ tav mutáz /natáz/=lenyesett, levágott, szétfreccsent, hangsúlyosan ejtett 

matáz = repesz, szilánk tav /nitáz=szétrepült/ MTZ 

MT/Ty gyök, magyar 

A magyar MT gyök: Máté, méta, mit? műtő. Az ősi értelem: halál. 

Az MTy gyök: matyi, matyó, motyó, mutyi. Elvont értelem: csekély. 

Az MT/Ty gyök kétszótagúvá válása 

A héber MT gyök nem vesz fel c, s, sz hangot. 

mt mt mty mtv/b mtd mtp/f mtg mtyg mth mtj mtk mtk 

mtl mtl mtly mtm mtn mtr mtr mtys mtsz mtt mtt mtz mtz 

795

MT/Ty, összehasonlító táblázat 

maát = kevés mot=bot, mitá=halál muát = csökkentett 

matyi, matyó méta /játék/* mutyi /-ba: felesbe/ 

mate = törzs ma'ate=burkolat et ma? = mit? ma'ate=burkolat miét = csökkent 

Máté meta- mit? /tükörszó/ motyó műt, műtő 

matok=édes, m'atík=áthelyez 

m'taktek=kattog 

mátka 

motyog 

m'tílá = tojó m'talá = őrlőfog 

Matild metél 

m'tulá = férges 

m'taltel = ide-oda visz 

métely motolla mutál /hang/ 

matne=feltételes m'tunán = iszapos 

matiné metán /mocsárgáz/ 

matár=kőzápor métár=kötél, meter=méter mutár = elengedett 

Mátra, matéria méter motor 

matír = elenged 

matrac /matir-tesz/ 

m'taer=ábrázol metropolín=világváros 

matrica metropolisz 

m'utár='koronázott' 

matróna 

m'toráz = piperkőc 

métár=húr, kötél 

matróz /szép ruha/ 

motring 

matát = ajándék metísz=felrepít mate=bot, vezérkar 

Mátyás /hosszú életű/ mítosz mutat 

m'tate = kiseper matíz = lenyes méét = -tól, -től matát=adomány motet=m.rongál 

matat metsz miatt mottó műtét 

mutás=legyengített 

m'tate=söpröget 

Matuzsálem 

motoz 

796

*A méta egy játék: labda röptetés ütőfával. A pálya közepén cél van – ez a tilos 

hely, a méta (a vár). A matyó szó a katolikusok tréfás neve volt. 

Matyi – hüvelykmatyi (kicsi). Motyó: cekker, kis csomag. 

A metán állati és növényi részek rothadásakor, pl. mocsarakban keletkezik. 

Matiné (francia szó) a délelőtti színházi, film- vagy egyéb (ajándék) előadás. 

Az első metró 1863-ban indult Londonban: Metropolitan Földalattinak nevezték. 

Matrac, máta-rá-tesz (máta = alul) – tűzéssel rögzített töltésű derékalj. 

A Mátyás héber eredetű férfinév (Matitjáhu): matát = ajándék, jáhu = Isten. 

A szajkó népies neve mátyásmadár – majdnem minden hangot képes utánozni. 

Mit-mitke A magyar "mit?" és héber met = halál kapcsolata a népi hagyományban: 

A mit-mitke: csirke, lidérc. Az jut hozzá, aki fekete tyúk első tojását kikölti a 

hóna alatt. A lidérc válaszol a gazdája "mit-mit?" kérdésére és minden kívánságát 

teljesíti. Együtt él vele, mint a szeretője. Éjjel nyomja (lidércnyomás) vagy a 

vérét szívja, amitől a gazdája legyengül vagy meg is halhat. 

A motolla (áspa) a megfont fonal mérésére és motringba rendezésére szolgál. 

A motring lemotollált fonal. A matrózing bő, kék gyapjúszövet ing. 

Mottó: jelmondat, vagy rövid, más szerzőtől idézett szövegrész az írásmű élén. 

MZ gyök, héber 

A z hang elődjének általában az sz – a zs elődjének az s tekinthető, de ez fordítva 

is előfordul: feles / felez. A héber MZ gyök ősképe: izzadva menekül. 

Az MZ gyök: maze = csepegtető, moz = banán, múza = múzsa. 

Az MZX gyök: méza = szvetter, m'uzá = izzadt. 

Az MXZ gyök: maóz = menedék, sziklaszirt, bástya. 

A héber MZ gyök bővülése 

A héber MZ gyök nem vesz fel b, c, d, p/f, j, s, sz, t hangot. 

mzx mxz mz mzv mxzv mzv mzg mzh mzk 

mzl mzmz mzm mxzn mzn mzxr mzrx mzr mzz 

MZ, héber táblázat 

méaz = óta, azóta alef MZ moz = banán múza = múzsa 

maze = csepegtető hé /ázó/ mizá = permetező készülék hé /zea=izzadság/ 

797

maóz = menedék, bástya, sziklaszirt ájin XZ /taóz=falu/ MXZ 

méza = szvetter, melegítő ájin MZX JZX /jéza=verejték/ m'/j/uzá=izzadt 

MZ-B/V 

maazívá = /mennyezeti/ vakolat ájin MXZV /azivá=otthagyás/ 

m'zave = éléskamra /sarok/ vav MZV /zavit=sarok/ m'zuve = szögletes 

/zavad=böröndös/ mizvadá = útitáska, bőrönd vav ZVD 

m'zaveg = párosít vav ZVG /zivug=párosítás/ vav m'zuvag = párosított 

/zevah=mészárlás/ mizbéah = oltár MZVH 

ZBL /zevel=szemét/ mizbalá / m'zubál = trágya-, szemétdomb / trágyázott 

mazvít = szögmérő vav-tav /zavit=szög: mértan/ ZVT 

MZD 

/zud=gonosz/ mezíd = bűnöző, gonosz, tudatos, szándékosan jud ZD 

m'zapef = kátránnyal bevon ZPF 

MZ-P/F 

tav m'zupat = szurkozott, pocsék /népiesen/ 

MZG 

mezeg = italkeverék, fröccs, itóka, vérmérséklet, természet, temperamentum MZG 

mazág = /pohárba/ beönt, kever m'zígá = keverék, egybeolvasztás, öntés /pohárba/ 

mazug = kevert, higított, beöntött mizeg, muzág = összekever, -t, egybeolvaszt, -ott 

mozeg = kocsmáros, csapos, beleönt /pohárba/ kever /italt/ 

mizug=egybeolvasztás, forrasztás 

m'zageg = üvegező ZGG /zigug=üvegezés/ m'zugág = üveges, beüvegezett 

/zig-zag=cikk-cakk/ ZGZG m'zugzag = cikk-cakkos 

MZH 

mézah = móló, öv MZH /maóz=bástya/ 

m'zahe, m'zohe=azonosít, -ott hé ZH m'zohe=azonosított /zehe=azonos/ 

mazhív = aranyoz /zaháv=arany/ ZHV hé muzháv = bearanyozott 

mazhilá = esőcsatorna mizhelet = szánkó tav MZHL /zohel=csúszik/ 

798

zihum=szenny/ ZHM hé m'zohám=piszkos, szennyes, szennyezett, fertőzött 

mazhír=csillogó, fényes, nagyszerű, figyelmeztet hé ZHR hé muzhár=figyelmeztetett 

MZJ 

m'zajef=hamisít /zijuf=hamisítás/ ZJF m'zujáf = hamis, hamisított 

/jozem=kezdeményez/ JZM m'juzám = kezdeményezett 

m'zajen = felszerel, felfegyverez ZJN m'zuján=felszerelt, felfegyverzett, felszerelt 

MZK 

mazík = kártevő, árt, ártalmas, ördög jud-kuf /mászik/ MZK 

/zkifá=jóváírás/ mizkáf=melléklet /könyvvitel/ kuf MZKF 

m'zakech = tisztít, finomít kaf ZK/ChCh kaf m'zukach=tisztított, finomított 

m'zakek=finomít /desztillál/ 2 kuf ZKK m'zukák = finomított, tisztított 

mazkín = öregít, megöregszik ZKN kuf m'zukán = elaggott, szakállas 

mazkír, -á = titkár, -nő, jegyző, emlékeztet kaf ZK/ChR muzkár=említett 

MZL 

mazál = szerencse / - csillagkép MZL muzál /zol/ = olcsóbbított 

/zol=olcsó/ mezíl /zol/ = olcsóbbít, olcsóbb lesz, becsmérel ZL 

mazlef = permetező, öntözőkanna ZLF muzlaf = permetezett, öntözött 

mazlíf = öntöz, permetez, csepegtet /zul'af=felkorbácsolt/ ZLXF ájin m'zul'áf = viharos 

mazleg = villa /evőeszköz/ 

MZLG 

MZM 

/zimá=álnokság/ m'zímá = cselszövés, fondorlat ZM 

ZMN /zumán=meghívott/ muzmán = meghívott, megrendelt, beidézett 

MZMN /zamin=kéznél levő/ m'zumán = készenlét, készpénz 

m'zamer, -et=énekel, énekes, -nő mizmór = nóta, zsoltár /zemer=dal/ ZMR 

mazmerá=nyesőolló, vincellérkés /zmirá=nyesés/ MZMR 

/zamat/ mizmut = mulatás, szórakozás MZMT 

MZMZ 

mizmez , mizmuz = puhít, tapogat, -ás, nyomkod, -ás 

799

MZN 

mazón = élelmiszer, táplálék /zun=táplál/ MZN jud-u m'uzán = jóltáplált 

maazin = hallgat alef /ózen=fül/ XZN m'uzán=vízszintes, kiegyenesített 

maazán, -ná = /kétkarú/ mérleg, vízszintező moznáim = mérleg alef MXZN 

mazníah = elhanyagol /zonah=elhanyagolás/ ZNH muznáh = elhanyagolt 

MZNN miznón = büfé m'zonot = tartásdíj, táplálék tav 

MZR 

mazréa = vetőgép ájin-hé miz'rá = vetés /zéra=mag/ MZRX 

miz'ár = kevés ájin /za'ir=apró/ MZXR 

m'zore = elhintett, kiterített hé /zorá=szétszórt/ m'zore = elhintett, kiterített 

MZR 

mizre / mizrá = szórólapát / pelyva, csépelt gabona 

mazár=sodor, megromlik /zará=undor/ /zár=idegen/ muzár, -ut = furcsa, különös, -ség 

mazor = kötszer, seb, súlykoló mizer = érlel /gyümölcsöt/ 

m'azréah = honosít alef XZRH m'uzrah = meghonosodott, polgárjogot nyert 

/zrihá=napkelte/ mizrah, -i = kelet, -i, díszhely alef MZRH 

mazrik = befecskendez /injeciót/ ZRK kuf muzrák = befecskendezett 

mazrek / -á=fecskendő / szökőkút mizrak = kupa, kehely kuf MZRK 

mazrim=el-, áraszt, elvezet /vízet/ ZRM muzrám = árasztott, elárasztott 

MZRN 

mizrón, mizrán = matrac, szalmazsák 

m'zarez = sürget, serkent, -ő ZRZ m'zoráz = gyorsított, sürgetett 

MZZ 

/zuz=mozdul/ mezíz /zuz/ = meg-, elmozdít ZZ muzáz /zuz/ = elmozdított 

MZZ 

m'zaá'zéa = megrázó, megrendít 

m'zuza = ajtófélfa, mezuza 

ZXZX 2 ájin m'zua'zá=megrázkódtatott, megrendült 

Mazik = kártevő (mászik). M'zuza = ajtófélfára erősített kis imatekercs tokban. 

MZ/Zs gyök, magyar 

A magyar MZ gyök nem tartalmazza az izzadás fogalmát. 

Az MZ értelme: csepegés, permetezés. Az MZs értelme: nagy tömegű. 

Az MZ gyök: máz, mez, méz, mező, mozi. Az MZs gyök: mázsa, múzsa. 

800

Az MZ/Zs gyök kétszótagúvá válása 

A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, c, p/f, h, j, m, sz, z hanggal. 

mz mz mzs mzv mzd mzg mzg mzsgy mzh mzk mzk 

mzl mzl mzm mzn mzny mzr mzr mzsr mz-s mzt mzz 

MZ/Zs, összehasonlító táblázat 

m'azivá=vakolat méza = szvetter mezín = táplál mizá= 'permetez' 

máz mez /ruha/ mező mozi 

maze=csepegtet, moz=banán 

masza=teher, maóz=sziklaszirt mizá = permetez 

méz mázsa múzsa 

mizá=permetező 

m'zupát = beszurkozott* 

Mezopotámia /Özönvíz után/ 

mezigá=egybeolvasztás 

mézga 

mézah=móló, öv 

mezsgye 

ziá=rebbenés, mezíd=szándékos 

mozdul 

mezeg=temperamentum 

mozog 

m'zagzeg=cikk-cakkol 

mizeg-mozog 

m'zakek = finomít mzukán=szakállas 

mázol mozaik muzsik 

m'szalet=válogat mezin = tápláló m'zore=szétszór múzika=muzsika 

mazsola, -áz mezőny /mezőni/ mozsár muzsika 

mazur = sodort maze=csepegtet mozer=elsodor mose=kihúzott mazál=szerencse 

mazurka mézes mizéria Mózes muzulmán 

m'zupaf=szurkos méza=melegítő 

muzáz=mozdított 

mázas, mázos mez-telen mozzanat 

A mez: burok, takaró. Mez a szőr, a toll és a ruha is, lásd: meztelen. 

A múzsa eredeti jelentése hegy. A költészet, zene, tánc, tudomány istennője. 

*Mezopotámia másként: m'zave = éléskamra → zavit = sarok+potem = hízlaló. 

Mizéria: bajba keveredés, zűrzavar. 

Mózes héber neve: Mose, aminek jelentése: vízből kihúzott. 

801

M - Levente Vezér honlapja

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?