Ígéretes gyakorlatok - Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért ...

Dávid Andrea–Móricz Rita–Szauer Csilla
Ígéretes
gyakorlatok
Foglalkozási rehabilitációs példák
Magyarországon

Ígéretes
gyakorlatok
Foglalkozási rehabilitációs példák
Magyarországon

Szerzõk: Dávid Andrea, Móricz Rita, Szauer Csilla
Szakmai lektorok: Dr. Hegedüs Lajos és Kovács Gábor
Felelős kiadó: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány,
Dr. Tausz Katalin, a Kuratórium elnöke
A projekt irányítója: Nagy Zsuzsa Anita
Illusztráció: Meilinger Zita
A kiadvány megjelenését gondozta: ÖNkorPRess Kiadói Kft.
A kiadvány elérhető a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány honlapján: www.foka.hu
© Fogyatékosok Esélye Közalapítvány
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni,
bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy
más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.
ISBN 978-963-06-2328-5
Megjelent 2007-ben.

Tartalomjegyzék*
Elõszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A távolabbi perspektíva. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A fogyatékosság változó definíciói .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A közelebbi perspektíva .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve.. . . . . . . . . . . . . . . 13
Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
A jelenlegi helyzet .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Áttekintés.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
A foglalkoztatás támogatása .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A fogyatékos emberek társadalmi integrációja.. . . . . . . . . . . 19
Az Európai Unió Akcióterve a fogyatékos emberek
esélyegyenlőségéért.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A második két év fő területei (2006–2007) .. . . . . . . . . . . . . . 20
Összefoglalás .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének Braille
változata.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének könnyen
érthetõ változata.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Ígéretes gyakorlatok .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban. . . . . . . . . . . . . . . . . 45
IRMÁK KHT. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon .
és Intézményei.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona .
és Rehabilitációs Intézménye .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Védett foglalkoztatási gyakorlatok.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
CONTACT Munkarehabilitáció Kht.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht... . . . . . . 60
INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi .
és Szolgáltató Kft... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Komló-HABILITAS Kht... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.. . . . . . . . . . . . . . 71
Nyílt munkaerőpiaci megoldások.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
A 10 GENIUS Bt... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft... . . . 80
Diagnosticum Zrt. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
dm Kft... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár.. . . . . . . . . . . . . 88
Magyar Posta Zrt... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Mobil ASK Kft... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt.. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Technoplast Kft. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Vodafone Magyarország Zrt.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások .. . . . . . . . . . . . . . 109
Ébredések Alapítvány.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Emberbarát Alapítvány .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány .. . . . . . . . . . . 118
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet (MEOSZ OTTI).. . 122
Salva Vita Alapítvány.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
* A kiadvány elektronikus változata Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akciótervének Braille
változatát nem tartalmazza (25–34. oldal). Az oldalak számozása a nyomtatott változattal
megegyezõ.

Elõszó

A távolabbi perspektíva
Levinas
A XX. század legnagyobb gondolkodói közé tartozó Emmanuel Levinasnak, egyik veretes gondolatát
kissé parafrazálva, az ember feladata egyáltalában véve az, hogy minden tapasztalás jelentését visszavezetve
az ember és ember közötti etikai viszonyra, az egyén felelősségére apellálva – melyben rátalálhat
kiválasztottságára és pótolhatatlanságára – előmozdítson egy olyan társadalmat, ahol az embereket
emberszámba veszik (Levinas, 1997).
Ezt az emberszámba vételt minden társadalomban, minden helyi közösségben a többitől eltérő, sajátos
viszonyok között lehet megvalósítani, és ezek a viszonyok erősen vagy gyengén támogatóak vagy
korlátozóak lehetnek a cél megvalósítása szemszögéből.
A diszkrimináció
A kimondott vagy leírt, szóban vagy bármely más cselekedettel megvalósított hátrányos megkülönböztetés
az említett „emberszámba vétel” lehetőségének erős korlátozó tényezője. Az emberek, minden ember,
köztük a nők és a férfiak, a vendégmunkások, a szegények, a roma, a megváltozott munkaképességű,
illetőleg mozgássérült, hallássérült, másoknál lassabban gondolkodó vagy látássérült, vak és így tovább
(összefoglalva: fogyatékossággal élő emberek) és mások – sokáig folytatható még e sor – emberszámba
vételét ma, 2007-ben is szükséges megfogalmaznunk, értelmeznünk, és gyakorolnunk.
Ennek feltétele, hogy a helyi és a központi politikaformálás szintjén, a helyi közösségek mindennapi
életében folyamatosan és tudatosan korlátozódjanak mindazok a jelenségek, amelyek hátráltatják a támogatott
foglalkoztatás, a foglalkozási rehabilitáció megvalósítását.
Az „emberszámba vétel” jelentősége
Ez volt a – rövidre fogott – távolabbi perspektíva. Végső soron valamiféle indikátorként működik. Megmutatja,
hogy ha egy országban a védett foglalkoztatásban, a nyílt munkaerőpiacon és az alternatív munkaerőpiaci
szolgáltatásokban – miként ebben a kötetben is – közel két tucat cég valójában arra vállalkozik,
hogy fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztasson, ezzel arra
vállalkozik, hogy saját konkrét területén példát mutasson az emberek emberszámba vételéből. Példájuk
világít: egy egész ország – sőt, ha a kontinensen, közelebbről az Európai Unióban zajló folyamatokat
is figyelembe vesszük – egy egész földrész számára. Mert az úgynevezett „vak”, a „cigány”, a migráns
munkás és például a „kerekesszékes siket” egyetlen valamiben közös, abban, hogy ember. És ettől fogva
teljesen mindegy, hogy ez az emberszámba vétel milyen indíttatásból történik. Akár tetszik ez nekünk,
akár nem, a jó és a rossz együtt, egyszerre van jelen a világban, és ha a jó mennyiségét, tartalmát, intenzitását
növeljük, azzal a rossz megvalósulásának és kifejlődésének vetünk gátat.
Jó gyakorlatok
Az elmúlt évek egyik jelentős és tartalmas kötetét tartja a kezében
az Olvasó. Magának a könyvnek és a könyvben foglaltak jelentőségét
távolabbi és közelebbi perspektívákból ítélhetjük meg.
Erre teszünk kísérletet az alábbi írásban.
A kötet szóhasználata „ígéretes gyakorlatokról”, „példaértékű gyakorlatokról” beszél, a másutt, vagy korábban
„jó gyakorlatok”-nak (best practices) nevezett összefüggésre utalva. Ez olyan pozitív szándékú
cselekvés, amely innovatív, sikeres, más területen is alkalmazható, azaz többszörözhető és fenntartható.
Sikerességét az adott célt szolgáló pozitív eredmények, innovativitását pedig a megvalósított újszerűség
nyújtja. A többszörösítésen kommunikálhatóságát, disszeminálhatóságát, azaz szétszórhatóságát, fenntarthatóságán
pedig hosszan fennálló voltát értjük. Jelen kötet túlnyomó többségében nem a foglalkozási
rehabilitáció tevékenységi körébe tartozó, hanem a támogatott foglalkoztatás működési módjához
közelebb álló modelleket mutat be. (A kettő közötti lényegi különbséget az adja, hogy az utóbbiak sokkal
inkább hosszú távúak és személyre, egyénre szabottak, szemben az előbbiekkel, amelyek időben erősen
korlátosak). A támogatott foglalkoztatásnak ma már Magyarországon is számos egymással rokon,
mégis erősen eltérő modellje létezik, amit jól példáz e kötet tartalma is: olyanok is léteznek, amelyeket
Előszó •

nem mutat be – szerkesztőit nem a teljességre törekvés, hanem az erős keresztmetszet előállítása motiválta
– ami annál inkább örvendetes, mivel ebben a szférában hazai vizeken összehasonlító tudományos
vizsgálódást sem indítottak még.
A foglalkozási rehabilitáció és a támogatott foglalkoztatás példaértékű gyakorlatai egyébként azzal az
alapvető meggyőződéssel járulnak hozzá a mindennapi társadalmi működéshez és a társadalomfejlődéshez,
hogy az embereknek meg kell adni a lehetőséget a munkaerőpiaci részvételre és a versenyképes
bérezésre (Albrecht, 2005, 1528).
A fogyatékosság változó definíciói
Egyre nehezebb a fogyatékosság definícióját megadni. Részben azért, mert világunk és fogalmaink is
változnak. A folyamatos változás az egyik jellemzően gátló összefüggés . További nehézséget okoz az a
tény, hogy nem mindegy, fogalmainkat milyen célra alkotjuk; ráadásul a fogalmak közmegegyezés vagy
részleges közmegegyezés eredményei. A probléma az, hogy a fogyatékosságfogalom esetében nem áll
fenn közmegegyezés. Ezért a következőkben a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány alternatív fogyatékosság-definíciót,
olyanokat, amelyek különféle helyzetekben, különféle szituációkra, különféle célok
érdekében születtek. Az egy időben létező és versengő definíciók elemzése a fogyatékosság jelenségének
mélyebb megértésére vezethet bennünket, de toleranciára és alázatra is nevel, annak esetleges
beláttatásával, hogy lehet, hogy nincs is szükség egyetlen, omnipotens fogyatékosságfogalomra, hanem
olyan fogalomra van szükség, amely az éppen adott konkrét megoldandó feladathoz megfelelő.
Néhány példa:
Az 1990-es évek utolsó harmadában, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 1998. évi XXVIos
számú törvény készítése idején nem a fogyatékosság jelenségére, hanem a fogyatékossággal élő
emberre koncentráltunk. A törvény alkotása során a következő fogalmat használtuk:
„4. § a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi,
mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja,
illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt
jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.”
Törekedtünk rá, hogy a szociális hátrány és a széles értelemben vett, azaz nemcsak a fizikai-orvosi,
hanem a körülményekkel összevetett, az azokkal interakcióban lévő állapotot ragadjuk meg. S, ha ez az
állapot megfelelően súlyos és tartós volt (pl. pszichiátriai betegség), akkor fogyatékossággal élőnek tekintettük
a személyt.
Egy, az 1990-es évek végéről származó, másik jellemző fogalomhasználat a Disability Studies-é, és
valójában nem is a fogyatékosságot határozza meg, hanem az ún. szociális modell középpontjában álló,
alapvető összefüggést hangsúlyozza:
„A Fogyatékosságügyi Tanulmányok (Disability Studies) a társadalmak politikáit és gyakorlatát
vizsgálja, hogy jobban megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos – sokkal inkább
társadalmi, mint fizikai – tapasztalatokat. A Fogyatékosságügyi Tanulmányokat az-
Ezt több szakíró megjegyzi. Ld. pl.: Barnes, J. C.– Mercer, G.– Shakespeare, T. 1999.
Ettől teljesen függetlenül történt, hogy amikor az akkori közigazgatási államtitkárhoz a kodifikátor jogászokkal együtt egyeztetésre bementünk,
hogy a törvény majdani személyi hatályát megadó definíciót véglegesítsük, ő azt mondta, hogy érti az érvelésünket, de annyi
pénz a világon nincsen, hogy az általunk javasolt, megfelelően széles definíciót fenntartsuk, így annak erős szűkítése mellett döntött,
és nekünk ott további szavunk nem volt, mert nem lehetett. Ezért került az erősen szűkített meghatározás a jogszabályba.
• Előszó

zal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszok, az ideológiák
és a stigma szociális interakciókra és a társadalompolitikára ráboruló hálójából. E
tudományág megkérdőjelezi azt az eszmét, amely szerint a fogyatékossággal élő emberek
gazdasági és társadalmi státusza és kijelölt szerepei állapotuk elkerülhetetlen következményei
lennének.” (A Fogyatékosságügyi Tanulmányok Társasága, 1998).
A harmadik pedig – fontos és tartalmas érdekességként – az új, a fogyatékossággal élő személyek jogairól
szóló, várhatóan rövidesen hatályba lépő ENSZ-egyezmény központi fogalma, amelyet kormánytisztviselők,
szakemberek és a civil társadalom nagyszámú képviselője végül konszenzussal fogadott el,
és amely szintén az emberre koncentrál:
1. cikk, 2. bekezdés: „Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan
tartó fizikai, mentális, intellektuális vagy érzékelési károsodásban szenved, amely számos
egyéb akadállyal együtt fellépve korlátozza az adott személy teljes körű, hatékony
és egyenlő társadalmi szerepvállalását.”
A közelebbi perspektíva
A kötet tartalmát áttekintve az először szemünk elé idézi az Európai Bizottság Közleményét, amely a kibővült
Európai Unió Fogyatékosságügyi Akcióterve a 2006. és a 2007. évre. Az EU fogyatékosságügyi
stratégiája három pilléren nyugszik. A pillérek a következők:
i. az egyéni jogok érvényesítése karöltve a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmával,
ii. a tágabb értelemben vett környezet akadálymentesítése
iii. és a fogyatékosság problémájának, illetőleg a fogyatékossággal élő személyeknek a főáramba vitele.
Miközben az Európai Unió – miként a szociálpolitika más részterületeit is – a fogyatékossággal élő
és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló kezdeményezéseket is tagállami
hatáskörbe szorítja, egyszerre folyamatosan támogató és kritikus figyelemmel kíséri a nemzeti szintű
megvalósítás eredményeit és kudarcait.
A kötet, melynek integráns része az említett közlemény Braille és könnyen érthető formátumban történő
nyilvánosságra hozatala is, négy fő területen, rövid, lényegre törő formában mutatja be az említett
területnek a közelmúltban Magyarországon megvalósított példaértékű gyakorlatait.
A négy fő terület a következő
A gyakorlatban megvalósított szociális foglalkoztatás néhány eredménye
Az IRMÁK Kht. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményei kétségkívül legkiemelkedőbb,
ám valószínűleg igen nehezen reprodukálható eredménye az, hogy az itt, mind az összes fogyatékossággal
élő 153 lakó az intézmény saját vállalkozásában megszervezett munkaterületein – biokertészet,
gyertyaöntő üzem stb. – vagy bérmunkákban (irodaszerek csomagolása, betanított kötészeti
munkák stb.) kivétel nélkül dolgozik. Az otthonban integrált munkavégzésre történő felkészítés (pl. felnőtt
munkahelyi gyakorlat) és integrált foglalkoztatás is zajlik.
A Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye komplex rehabilitációs
tevékenységének eredményeként 17 ember visszakerült a családba, tizenketten új párkapcsolatban
folytatnak önálló életvitelt, heten pedig saját házukba tértek vissza. A foglalkoztatás elsősorban
mezőgazdasági, képzőművészeti és iparművészeti területen valósul meg.
Forrás: http://text.disabilityknowledge.org/2-Hasab-Conv.pdf
Előszó •

A védett foglalkoztatás eredményes gyakorlatai
Az UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht. 2004-ben bekapcsolódott a 4M programba, melynek
keretében személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatást biztosít, de közel 40 telephelyen 12 megyében
működik 1300 főt foglalkoztatva.
A Komló-HABILITAS Kht. tevékenységét elsősorban fából készült késztermékek gyártása terén fejti ki
több mint 50 fő foglalkoztatásával.
Az INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsődlegesen egyszer használatos
orvostechnikai eszközökre, azok szerelésére és csomagolására specializálódott, kiemelkedő
eredményük az ISO 9001 minőségirányítású tanúsítvány megszerzése 2005-ben.
2004-ben a CONTACT Munkarehabilitáció Kht. is megkapta az ISO 9001-es tanúsítványt; saját fejlesztésű
textiljáték termékcsalád gyártása jelenti tevékenységének legfontosabb foglalkozási rehabilitációt
célzó elemét.
A Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. hozzávetőleg 70 megváltozott munkaképességű,
értelmileg akadályozott, illetőleg autizmussal élő munkavállalót foglalkoztat.
A nyílt munkaerőpiacon megvalósított példaértékű megoldások
A dm Kft. a Salva Vita Alapítvánnyal fennálló együttműködési megállapodás keretében hetedik éve
foglalkoztat értelmi akadályozottsággal élő munkavállalókat címkéző munkakörben.
A Mobil ASK Kft. tanulásban akadályozott, pszichés problémával élő és mozgáskorlátozott munkavállalókat
foglalkoztat, szintén a TF (támogatott foglalkoztatás) szolgáltatás igénybevételével a Salva Vita
Alapítvány közreműködésével.
A GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár 19 megváltozott munkaképességű munkavállalónak
nyújt munkát, döntő többségük nő. Ezt a tevékenységet 2003-ban indították, részben a 4M Program
hatására, de nem véletlenül. A General Electric az Amerikai Egyesült Államokban is foglalkoztat megváltozott
munkaképességű embereket. Tevékenységük alapja a vállalatvezetés, a sokszínű, multikulturális
munkahely megteremtését célzó alapszemlélete, amit tréningeken is és az egész vállalati atmoszférán
keresztül is közvetít dolgozóinak. (Colvert–Smith, 2000).
A Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél nyolcadik éve folyamatosan dolgoznak
megváltozott munkaképességű munkavállalók, jövőbeli foglalkoztatásukra az eddigi tapasztalatok
alapján továbbra is nyitottak.
A Magyar Posta Zrt.-nél összesen mintegy 150 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik,
többségükben nők, 10–11 különféle munkakörben foglalkoztatják őket.
A Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. 50 dolgozója közül hárman megváltozott munkaképességűek,
leszázalékoltak, és a velük hasonló munkakörben dolgozókkal azonos bért kapnak.
TECHNOPLAST Kft. A cég 80 dolgozója közül kilencen megváltozott munkaképességű munkavállalók.
A megváltozott munkaképességű dolgozók az autóiparban felhasználásra kerülő műanyag alkatrészek
öntés utáni készre munkálása, finiselése területén dolgoznak 8 vagy 7 órás munkaidőben a többi hasonló
munkakörben dolgozóval egyenlő bérért.
A Vodafone Magyarország Zrt. nyolc esztendővel ezelőtti megalakulása óta folyamatosan hangsúlyt
fektet a megváltozott munkaképességű (jelenleg összesen négy) munkavállaló foglalkoztatására. Ez irányú
pozitív attitűdjük, elkötelezettségük nem csökken, a Motiváció Alapítvánnyal szakmai kooperációban
valósul meg az egyik munkavállaló foglalkoztatása, egy másikat a munkahely fizikai akadálymentesítésén
túl a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének Szállítószolgálata támogatja.
Az S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt. 61 munkavállalójából 57-en megváltozott munkaképességűek;
bérmunkákat végeznek, elektrotechnikai, varrodai és egyéb területeken. A foglalkozáshoz jutás
sikerességét felkészült belső szakmai team támogatja.
Megoldás munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak.
10 • Előszó

A Diagnosticum Zrt. a Salva Vita Alapítvány TF szolgáltatásának igénybevételével egy évtizede foglalkoztat
jelenleg két értelmi akadályozottsággal élő munkatársat.
A 10 GENIUS Bt. távmunkában alkalmaz 10 főállású, látássérüléssel élő munkavállalót, többségük
feladata az internetes honlapfigyelés.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások
Az Emberbarát Alapítvány a szenvedélybeteg területre specializálódott, rehabilitációs és reszocializációs
szolgáltatásai jelenleg 110 személyt érintenek; hangsúlyt fektetnek a komplex rehabilitáció kivitelezésére.
A Salva Vita Alapítvány közel 15 éves működése elsősorban a támogatott foglalkoztatás (TF) szolgáltatás
megvalósításával szerzett nevet magának, mindenekelőtt értelmi akadályozottsággal élő embereknek
a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezésével és ennek később országos hálózattá fejlesztésével.
Működésének legutóbbi 10 esztendejében mintegy 150 értelmi akadályozottsággal élő személy munkavállalását
és munkahelyének megtartását segítette elő.
A Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány (Hajdúdorog) a Hajdú-Sansz Kft. keretében jelenleg
104 dolgozót foglalkoztat, a 2005–2006. évben 25 látássérült munkavállalót helyeztek el nyílt munkaerőpiaci
körülmények között.
Az Ébredések Alapítvány munkarehabilitációs tevékenységnek nevezi a foglalkozási rehabilitációs, illetőleg
a támogatott foglalkoztatás terén megvalósított foglalkoztatásait. E tevékenységét mintegy 10 éve
végzi, az általa munkahelyhez juttatott munkavállalók mintegy fele képes a munkahely megtartására.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és Távmunka
Intézet (MEOSZ OTTI) hatodik éve működik, több területen megvalósított távoktatás és munkaközvetítés
területén.
A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány nevében, abban a reményben indítom újtára a kötetet, hogy
az elkövetkező évek során a benne megmutatott példaértékű gyakorlatok fennmaradnak és sokszorozódnak.
Könczei György
Felhasznált irodalom
Albrecht, G., Seelman K. D., Bury M. (2001). Handbook of disability studies. Thousand Oaks, California. “1945–1965:
The Age of the Scientist and the Professional” 675-6.
Albrecht, G. et. al. (2005). Encyclopedia of Disability. Sage Publishing, Thousand Oaks, CA. “Supported Employment”:
1528–1532, és “Vocational Rehabilitation”: 1612-3.
Barnes, J. C.–Mercer, G.–Shakespeare, T. 1999. Exploring Disability. A sociological introduction. Cambridge, Polity
Press
Colvert, A. L.& Smith, J. W. (2000). What is reasonable? Workplace communication and people who are disabled.
In D. O. Braithwaite& T. L. Thompson (Eds.). Handbook of communication and people with disabilities. Lawrence Erlbaum
Associates, Mahwah, New Jersey, pp. 141–158.
Levinas, E. (1997). Difficult Freedom. Essays on Judaism. Johns Hopkins Jewish Studies. Johns Hopkins University
Press, Baltimore. Részletét magyarul Csillag Gábor fordításában ld. a következő oldalon: http://www.szombat.com/index.php?module=articles&func=display&aid=348
Egyetemi tanár, ELTE GYFK, Foglalkozási Rehabilitációs Kutatócsoport. A szöveg megírásában segítséget nyújtottak a HEFOP 3.3
projekt keretében az ELTE GYFK Könyvtára számára beszerzett szakirodalmi források, melyekért a szerző mind a finanszírozónak,
mind a könyvtárnak köszönettel tartozik. Az itt megjelenő szöveghez gondolati háttérként az az évek óta bontakozó szellemi műhelymunka
szolgált, amely részben a FOKA-nál működött az elmúlt esztendők során. Ez a tudományágakon átívelő közös gondolkodás
másrészt a kutatócsoportban és a szabadegyetemen zajlott, elsősorban Baján Ilona, Marton Kinga, Szauer Csilla részvételével,
és kutatásokban (pl. Keszi Rolanddal és Horváth Péterrel közösen); de többekkel is, így: például Marton Mátyással, Torontáli
Nórával és Durmits Ildikóval csapatmunkában.
Előszó • 11

Az Európai Unió
Fogyatékosügyi
Akcióterve*
A fogyatékos emberek helyzete
a kibővült Európai Unióban
* A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának COM(2005) 604.

Bevezetés
Az Európai Unió a fogyatékos emberek hosszú távú foglalkoztatását szolgáló stratégiájának a célja az
esélyegyenlőség biztosítása annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek élhessenek az emberi méltósághoz,
az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való aktív részvételhez
való jogukkal. Az Európai Unió által kezdeményezett programok a Közösségek gazdasági és társadalmi
értékrendjét erősítik azáltal, hogy lehetőséget adnak a fogyatékos emberek számára képességeik kibontakoztatására,
a társadalmi és gazdasági életben való aktív szerepvállalásra.
Az Európai Unió stratégiájának három pillére: (1) a Közösségek jogszabályai és intézkedései a hátrányos
megkülönböztetés ellen garantálva ezzel az egyéni jogok érvényesítését; (2) a környezet mentesítése
minden olyan akadálytól, amely hátráltatja a fogyatékos embereket képességeik kiteljesítésében, és
(3) a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések központi témává emelése a közösségi politikák körében
elősegítve a fogyatékos emberek aktív társadalmi bevonását.
Az Európai Unió Akcióterve a fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről, amelyet az Európai Bizottság
azzal a céllal hozott létre, hogy a Fogyatékos Emberek Európai Éve eredményeit szakpolitikai szempontból
figyelemmel tudja kísérni a kibővült Európában, rugalmas keretet biztosít a közösségek fogyatékos
emberekre vonatkozó foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásához.
Az Európai Unió változó gazdasági és társadalmi környezetében elengedhetetlen a fogyatékos emberek
esélyegyenlőségének érvényesítése. A fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló szakpolitikák
alapjában véve a tagállamok feladatkörébe tartoznak, a közösségi szintű szakpolitikák és kezdeményezések
azonban számos módon befolyásolják a fogyatékos emberek helyzetét. A Tanács ezt megerősítve
azt javasolta a tagállamoknak, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról szóló nemzeti szakpolitikák
kidolgozásakor maradéktalanul vegyék figyelembe a fogyatékos emberek igényeit.
Ebben az összefüggésben állapítja meg jelen Közlemény a Fogyatékosügyi Akcióterv második szakaszának
(2006–2007) fő céljait és feladatait, amelynek középpontjában a fogyatékos emberek aktív társadalmi
bevonása áll. A jelenlegi demográfiai helyzetre tekintettel a 2005–2010-re vonatkozó Szociális
Menetrend alapján tovább kell erősíteni a fogyatékos emberek gazdasági potenciálját, lehetséges hozzájárulásukat
a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. Az átdolgozott Lisszaboni Stratégia támogatásának
részeként jelen Közlemény felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a fogyatékos emberek
társadalmi befogadását a rövidesen megjelenő Reformprogramok a növekedésért és a munkahelyekért
kezdeményezések keretében. Jelen Közlemény egyúttal az első olyan átfogó európai uniós beszámoló
a fogyatékos emberek helyzetéről, amelyet a Bizottság kétévente tesz közzé a Fogyatékos Emberek Európai
Napján . Ez az egyik olyan eszköz a fogyatékosügyi szakpolitikák megalkotói számára egész Európában,
amely kiegészíti és gazdagítja e szakpolitikák és programok értékét.
A jelenlegi helyzet
Áttekintés
A fogyatékos személyek helyzetének feltérképezése egész Európában nehéz feladat. A fogyatékosság
meghatározása és kritériumai szakpolitikai célonként, jogszabályonként és adminisztratív normánként
eltérőek 10 . A lakosság körében végzett felmérések szubjektív adatokat adnak, amelyeket az egyes
2003. december 1-i Tanácsi Következtetések, Tanácsi dokumentum 15 206/03
COM(2005) 33 végleges, 2005. 02. 09.
COM(2005) 24
Lásd: 1
10 A Bizottság tanulmánya: „Fogyatékosság meghatározása Európában: összehasonlító elemzés”, Brunel Egyetem, 2002. szeptember
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve • 15

tagállamok egyéni kulturális látásmódja befolyásol 11 . Továbbá az adatok a munkaképes korú lakosságra
összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják a gyerekeket és az intézményekben élő embereket.
Értékes előrelépést tesz lehetővé 12 az Európai Unió egységes adatgyűjtési rendszere 13 , amelynek alapelveit
a Jövedelmekről és Életfeltételekről szóló Európai Statisztikák (SILC), valamint az Európai Munkaerő
Felmérés (LFS) fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja 14 is alkalmaz.
Hozzávetőleg 44,6 millió 16 és 64 év közötti személy tartja azt magáról, hogy tartós egészségügyi
problémája vagy fogyatékossága 15 van, amely az Európai Unió teljes munkaképes korú lakosságának
mintegy 16 százalékát teszi ki. Ezek az adatok nem tesznek különbséget a fogyatékos emberek és a
tartós egészségügyi problémával élők között. Az adatokat körültekintően kell kezelni, mivel nem adminisztratív
adatokon, hanem felmérésen alapulnak. A fogyatékos emberek a gondozókkal és a szolgáltatásnyújtókkal
együttesen a lakosság jelentős gazdasági hányadát képviselik. Sok fogyatékos ember
képes dolgozni, ezért döntő jelentőségű munkaerőpiaci helyzetük megváltoztatása.
Határozott összefüggés van a fogyatékosság és a növekvő kor között. 2002-ben az 55 és 64 év közötti
korcsoport közel 30 százaléka számolt be fogyatékosságról, tartós egészségkárosodásról 16 . Ez új
követelményeket jelent a családoknak, és égető kérdéseket vet fel a fogyatékos emberek, köztük az
idősebb korosztály számára igénybe vehető gondozás és háttérszolgáltatások hatékonyságáról és irányításáról.
A Share projektben készült felmérés 17 rámutat arra, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatását
támogató kezdeményezések befolyásolják a korai nyugdíjba vonulást. Ezért a fogyatékos emberek
számára olyan programokra van szükség, amelyekkel tovább támogatható a munkaerőpiaci részvétel és
elősegíthető az aktív öregedés, nevezetesen a korai nyugdíjba vonulás megakadályozása.
Az adatok eltérést jeleznek a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek foglalkoztatási mutatói
között is: 2003-ban a fogyatékos emberek 40 százaléka rendelkezett munkahellyel szemben a nem
fogyatékos emberek 64,2 százalékos arányával 18 . A kismértékű fogyatékossággal élők aránya 50 százalék
volt 19 . Összességében a fogyatékos emberek kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel. Ez a
viszonylag alacsony foglalkoztatási ráta jelzi, hogy a fogyatékos emberek között a munkanélküliség továbbra
is komoly figyelmet érdemel.
A fogyatékos emberek inaktivitási mutatói kétszer magasabbak, mint a nem fogyatékos emberekre
vonatkozó adatok. Ezek a statisztikák a tartós egészségügyi problémával vagy fogyatékossággal élő
emberek társadalmi integrációjának alacsony szintjét és ugyanakkor a viszonylag alacsony oktatási és
szakképzettségi szintet is mutatják. E nagymértékű inaktivitás okai tagállamonként eltérőek. A legerősebb
hátráltató tényező a járadékcsapda: a különféle járadékok elvesztésének kockázata munkába állás
esetén. Egy másik lehetséges ok, hogy a munkáltatók nem szívesen toboroznak fogyatékos munkavállalókat,
mert tartanak a munkahely átalakításának jelentős költségeitől.
Mindazonáltal a megkérdezettek 43,7 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelő támogatással képes
lenne dolgozni. Ezek az adatok ugyan tagállamonként és a munka típusától függően is eltérőek, azonban
azoknak a fogyatékos álláskeresőknek, akiknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy dolgozni
11 Az embereknek arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy véleményük szerint van-e tartós egészségügyi problémájuk vagy tartós
fogyatékosságuk.
12 Azt az alapvető kérdést tették fel, hogy az adott személynek volt-e több mint hat hónapig tartó (vagy várhatóan hat hónapig tartó),
tartós egészségügyi problémája vagy tartós fogyatékossága. Ezen állapotok meghatározásába az ember működésével kapcsolatos
bármilyen súlyos megbetegedés beletartozik, kivételt képez az az alapelv, hogy az legalább bizonyos mértékig hatással legyen
a megkérdezett napi tevékenységeire.
13 A Bizottság 2001. július 12-i 1566/2001 rendelete
14 Eurostat statisztikák a középpontban a 2003. évi 3–26. témák
15 Az Európai Munkaerő Felmérésnek (LFS) a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja
16 AZ LFS-nek a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja
17 Share projekt: http://www.share-project.org
18 Kok jelentés 2003 „Több munkahelyet”
19 Lásd: 9. megjegyzés
16 • Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve

SK
UK
SK
UK
tudjanak, csak 15,9 százaléka kapja meg valójában ezt a segítséget. Az Európa országaira vonatkozó
demográfiai előrejelzések szerint a munkaképes korú lakosság aránya a teljes populációhoz viszonyítva
csökken. Napjainkban ezért fontosabb, mint valaha, hogy minél teljesebb mértékben bevonjuk a munkaerőpiacra
a munkaképes lakosságot, beleértve a fogyatékos embereket is.
Végül valamennyi tagállami statisztika összefüggést mutat a tartós egészségügyi probléma vagy fogyatékosság
és az iskolázottság szintje között 20 .
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
A fogyatékos és nem fogyatékos személyek foglalkoztatási aránya*
ES
EU25
AT
BE
CY
CZ
DE
DK
EE
FI
FR
EL
HU
IE
IT
LT
SI
LU
MT
NL
PT
RO
SE
A tartós egészségügyi problémákban vagy fogyatékosságban szenvedôk foglelkoztatási aránya
A tartós egészségügyi problémákban vagy fogyatékosságban nem szenvedôk foglelkoztatási aránya
* A fogyatékos és nem fogyatékos személyek foglalkoztatásához kapcsolódó grafikonok hasonlóak. Ha egy tagállamban a nem
fogyatékos emberek esetében az arány emelkedik, akkor általában emelkedni fog a fogyatékos személyek esetében is.
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
LSHPD gyakorisága százalékban
A fogyatékosság megoszlása iskolázottsági szint szerint*
ES
EU25
AT
BE
CY
CZ
DE
DK
EE
FI
FR
EL
HU
IE
IT
LT
SI
LU
MT
NL
PT
RO
SE
Iskolázottsági szint: ISCED0_2 ISCED3_4 ISCED5_6
Forrás: Az Európai Munkaerő Felmérés (LFS) fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült 2002. évi ad hoc modulja
* Minél alacsonyabb az iskolázottság szintje, annál gyakoribb a tartós egészségügyi probléma vagy fogyatékosság elôfordulása.
Az ISCED0 2-ben valamennyi általános iskolát végzett személy, az ISCED3-4-ben a középiskolát végzettek, az ISCED5-6-ban a nem
felsôfokú oktatásnak minôsülô technikumot végzettek vagy a felsôfokú oktatásban végzettek szerepelnek.
20 A születéskori vagy gyermekkorban, tinédzserkorban megszerzett fogyatékosság korlátozhatja a tanulási lehetőségeket is. Az is
elképzelhető, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező személyek szakképzettséget nem igénylő munkakört töltenek be
veszélyes környezetben. Jelenleg még nem lehet megállapítani azt, hogy e tényezők között van-e olyan, amely fontosabb, mint a
többi, illetve, hogy ezek hatása összeadódik-e.
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve • 17

A foglalkoztatás támogatása
Az Európai Akcióterv első szakaszának középpontjában a fogyatékos személyek munkaerőpiaci integrációja
állt: olyan a foglalkoztathatóság növelését segítő intézkedések, mint az élethosszig tartó tanulás,
a modern információs technológiák adta lehetőségek kiaknázása, valamint az épített környezet akadálymentesítése.
Ezek eredményeként európai szinten megfigyelhető valamelyest előrelépés a fogyatékos
emberek munkaerőpiaci integrációjában.
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód jogi kereteit az Európai Unió
hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályai alkotják 21 . A Foglalkoztatási Irányelv tiltja a közvetlen és
közvetett hátrányos megkülönböztetést, a zaklatást, az utasítást a hátrányos megkülönböztetésre bármilyen
okból, például a fogyatékosságból kifolyólag 22 . Konkrét rendeletek határozzák meg az egyenlő
bánásmód elősegítésének lehetőségeit fogyatékos munkavállalók esetében. A magán és állami szféra
munkáltatói, és mindenki, akire az irányelv vonatkozik, például a különféle képzőintézmények is, kötelesek
ésszerű körülményeket biztosítani a fogyatékos munkavállalók számára. Kötelesek olyan intézkedéseket
hozni, amelyek a fogyatékos személyek számára lehetővé teszik a munkavállalást hosszú távon,
a karrierépítést, a különféle képzéseken való részvételt. Az irányelv eredményes betartása a fogyatékos
emberek foglalkoztatásának a kulcsa. A dokumentum új jogi koncepciót vezet be, ezért megvalósítása
nagy kihívást jelent 23 .
Szinte a teljes Európai Foglalkoztatási Stratégia 24 foglalkozik a fogyatékos személyek munkaerőpiaci
helyzetével. A 2004-ben az Európai Bizottság által a Foglalkoztatási Bizottságnak benyújtott tanulmány 25
a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének érvényesítését vizsgálja az Európai Foglalkoztatási Stratégia
alapján.
A Bizottságnak a foglalkoztatáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló rendelete 26 lehetőséget ad a
tagállamoknak arra, hogy a munkáltatókat különféle foglalkoztatást ösztönző eszközökkel segítsék, valamint,
hogy védett munkahelyeket teremtsenek a fogyatékos munkavállalók számára.
Az Európai Unió társadalmi párbeszéd keretében arra kívánja ösztönözni a szociális partnereket, különös
tekintettel az ágazatok közötti együttműködésekre, hogy a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatására
vonatkozó Közösségi ajánlásoknak megfelelően megfogalmazott nyilatkozataikban foglaltakat
meg is valósítsák. 27
A szociális partnerek tevékenységéről szóló 2004. évi beszámoló számos, a fogyatékos emberek integrációjához
kapcsolódó kezdeményezést ismertet. 28 Az oktatás és képzés területén az aktív közösségi
részvételt, az esélyegyenlőséget és társadalmi kohézió erősödését célzó munkacsoport a hátrányos
helyzetű csoportokat érintő szakpolitikai ajánlásokat és háttéranyagokat alkotta meg. Ezek az ajánlások
beépülnek a 2006. évi Közleménybe, amely az oktatás és képzés területén tapasztalt hatékonyságról
és esélyegyenlőségről szól majd.
21 A Tanács 2000. november 27-i 2000/78 EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód
általános kereteinek létrehozásáról
22 Esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés felszámolása, Éves Jelentés 2005, 5–11. o.
23 Esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés felszámolása, Éves Jelentés 2005, 5–11. o.
24 A Tanács 2005. július 12-i határozata a tagállamok foglalkoztatási politikájáról szóló útmutatóról
25 A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének általános érvényesítése az Európai Foglalkoztatási Stratégiában, http://europa.eu.int/
comm/dgs/employment_social/index_en.htm
26 A Bizottság 2002/2204/EK rendelete (2002. december 5.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról
27 A szociális partnerek nyilatkozata a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról http://europa.eu.int/comm/employment_social/dsw/dspDetails.do?id=1123&d-1588-p=1&d-1588-s=&d-1588-o=null
és az UNI- Europa Commerce és az EUROCommerce nyilatkozata
a fogyatékos emberek foglalkoztatásának és integrálásának elősegítéséről az európai kereskedelmi és forgalmazási ágazatban,
http://europa.eu.int/comm/employment_social/dsw/dspDetails.do?id=1088&d-1588-p=1&d-1588-s=&d-1588-o=null
28 CEEP, UNICE/UEAPME és ETUC 2004 „Beszámoló a szociális partnereknek a foglalkoztatási útmutató megvalósítását célzó tevékenységeiről
a tagállamokban”
18 • Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve

A megvalósítás szintjén a diszkrimináció elleni küzdelemről szóló közösségi akcióprogram nyújt támogatást
a szükséges kapacitásépítéshez, a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos tudatformáló tevékenységekhez.
Ilyen aktivitás például az Európai Bizottság által a Fogyatékos Emberek Európai Napján
megrendezett szakpolitikai konferenciasorozat. Az Európai Szociális Alap (ESZA) és más közösségi kezdeményezések
szintén támogatják a fogyatékos emberek munkaerőpiaci integrációját.
A fogyatékos emberek társadalmi integrációja
A Fogyatékos Emberek Európai Éve jelentős lendületet adott ahhoz, hogy a fogyatékos emberek életkörülményei
javulhassanak, hogy a többségi társadalom tagjai megismerhessék a fogyatékos emberek
alapvető jogait és szükségleteit. Az Európai Bizottság széles körben indított kezdeményezésekkel, köztük
kísérleti projektekkel és tanulmányokkal ösztönözte az akadálymentesítést.
Számos projekt középpontjában – melyeket az Európai Bizottság társfinanszíroz – az építésügyi szakemberek
közti tapasztalatcsere, valamint az oktatási eszközök fejlesztése áll. (Ezen a területen segíti a
munkát a Speciális Oktatás Európai Ügynöksége is.)
Az eAkadálymentesítésről szóló 2005. évi Közlemény 29 támogatja a tagállamok azon egyedi kezdeményezéseit,
melyek egy egységes megközelítés kialakulását, valamint az ágazat önszabályozási mechanizmusainak
létrejöttét segítik. Két év elteltével követő jelentés készül az eAkadálymentesítés helyzetéről.
Az Európai Bizottság ekkor dönthet majd olyan további szükséges intézkedésekről, mint például egy új
vonatkozó jogszabály megalkotásáról.
Jelenleg is zajlik az a kezdeményezés, amelynek célja az eAkadálymentesítéssel kapcsolatos követelmények
közösségi szintű harmonizálása az infokommunikációs technológiák közbeszerzésének szabványosításával.
Jelentős előrelépés történt a világháló hozzáférhetőségét segítő irányelvek és az Egységes
Tervezés Európai Curriculuma kipróbálása és megvalósítása terén.
A 6. Kutatási Keretprogram „Információs Társadalom Technológia” prioritása 30 keretében számos eAkadálymentesítésről
szóló programot finanszíroznak a rendelkezésre álló 30 millió euró keretből. 2005-ben
új pályázati felhívás jelent meg 29 millió euró kerettel.
Új lendületet kapott az olyan költséghatékony megoldások kutatása is, amelyekkel a fogyatékos emberek
családjukban vagy helyi közösségeikben képesek az önálló életvitelre, ahelyett, hogy bentlakásos
intézményekben éljenek 31 . A deinstitucionalizáció akkor a leghatékonyabb, ha az önálló lakhatás a
helyi közösségben megfelelő egészségügyi ellátással, gondozó és támogató szolgáltatásokkal párosul,
amelyek meg tudnak felelni a növekvő igényeknek.
Az Oktatás a Sporton keresztül Európai Év 2004 az aktív társadalmi befogadás kérdésével foglalkozott.
Az 1. melléklet áttekintést nyújt az Európai Unió tevékenységeiről. A 3. melléklet ismerteti a tagállamok
helyzetét.
Az Európai Unió Akcióterve a fogyatékos emberek
esélyegyenlőségéért
Az Akcióterv három kiemelt jelentőségű operatív célt tartalmaz: (1) a Foglalkoztatási Irányelv maradéktalan
megvalósítása; (2) a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések sikeres érvényesítése az érintett közösségi
szakpolitikákban; valamint (3) az egyenlőesélyű hozzáférés megteremtése mindenki számára.
29 COM(2005) 425 végleges, 2005. szeptember 13.
30 6. Kutatási Keretprogram, Technológiai Fejlesztés és Demonstrációs tevékenységek (2002–2006), Információs Társadalom Technológiák
prioritás; 14 projektet választottak ki, amelyek jelenleg is zajlanak.
31 VT/2005/0344 pályázati felhívás
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve • 19

Az Akcióterv a 2004 és 2010 közötti időszakot öleli fel egymást követő kétéves fázisokban, melyek
mindegyike több, egymással összefüggő prioritást emel ki. Az első fázis 2004–2005-ben, a második
2006–2007-ben zajlik.
Az első fázis előzetes elemzése rámutat arra, hogy a fogyatékosság kérdéseiben az esélyegyenlőség
általános érvényesítése egyes területeken, nevezetesen a foglalkoztatás, infokommunikációs technológiák
alkalmazása és az oktatás (távoktatás) területén sikeres volt. Az esélyegyenlőség érvényesítésének
általános koncepciója (mainstreaming) fogyatékosság specifikus tevékenységekkel ötvözve még jelentősebb
hatást és a fogyatékos emberek még sikeresebb munkaerőpiaci integrációját eredményezte.
Az Akcióterv megvalósításának politikai lendületet ad az Alapvető Jogok, a Hátrányos Megkülönböztetés
Mentesség és az Esélyegyenlőségi Biztosok Csoportjának bekapcsolódása a Fogyatékossággal
foglalkozó csoporton keresztül. A tagállamokkal való együttműködést erősíti a párbeszéd az Európai
Unió Fogyatékossággal Foglalkozó Magas Szintű Csoportjával, az Európai Foglalkoztatási Bizottsággal
és a Szociális Védelmi Bizottsággal.
Az Európai Bizottság a hátrányos megkülönböztetés felszámolásáról és az esélyegyenlőség erősítéséről
szóló keretstratégiája 32 támogatja, és szorosan figyelemmel kíséri a Foglalkoztatási Irányelv megvalósítását
33 .
A második két év fő területei (2006–2007)
Az Akcióterv jelen második fázisának fókuszában a fogyatékos emberek aktív társadalmi befogadása
áll, építve a többségi társadalom tagjainak fogyatékossággal kapcsolatos tudására az Európai Unió
Alapvető Emberi Jogok Kartájában 34 leírtak szerint, valamint azokra az értékekre, amelyek a fogyatékos
emberek védelméről, jogaik és méltóságuk támogatásáról készülő ENSZ Egyezmény részét képezik.
A többségi társadalom tagjainak általános felfogása szerint a fogyatékos emberek ugyanolyan lehetőségekkel
rendelkeznek, és ugyanúgy irányítják mindennapi életüket, mint a nem fogyatékos személyek.
Ehhez azonban olyan akadálymentes környezetre van szükség, amelyben a fogyatékos emberek
számára az önálló életvitel valóban lehetővé válik. A gondozó és támogató szolgáltatások a fogyatékos
emberekre és egyéni igényeikre épülnek.
A fogyatékos emberek független életvitelét négy prioritás, intézkedés támogatja a 2. mellékletben leírtak
szerint:
Az aktivitás ösztönzése
A foglalkoztatásról szóló átdolgozott Lisszaboni Stratégia központi témája: „több embert vonzani és
megtartani a foglalkoztatásban, növelni a munkaerő ellátást és modernizálni a szociális védelem rendszereit”.
Ezért a fogyatékos emberek foglalkoztatási és aktivitási arányának emelése továbbra is prioritás
marad.
Az Európai Bizottság által készített munkaanyag, amely a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének
az Európai Foglalkoztatási Stratégiában történő általános érvényesítéséről szól, értékes útmutató a fogyatékos
emberek nyílt munkaerő-piaci integrációjához. Az új irányvonalak lehetővé teszik a tagállamok
számára a nemzeti célok meghatározását, a megvalósításhoz azonban elengedhetetlen a tagállami statisztikai
adatok felhasználása. A dokumentum kijelenti, hogy a tartós egészségügyi probléma vagy a fogyatékosság
tényének megállapítását követően alacsony a munkába visszatérők száma. Ez a tény jelentős
hatással van az önálló életvitelre. Az Európai Unió ezért ösztönzi azokat a stratégiákat, amelyek célja
32 COM(2005) 224 végleges, 2005. június 1.
33 A Tanács 2000. november 27-i 2000/78 EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód
általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303. szám, 2000. 12. 02., 16. o.)
34 26. cikk: „Az unió elismeri, és tiszteletben tartja a fogyatékos személyek jogát ahhoz, hogy részesüljenek azon intézkedésekből,
amelyek célja önállóságuk, társadalmi és munkaerőpiaci integrációjuk és a közösség életében való részvételük biztosítása.”
20 • Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve

a fogyatékossá vált emberek reintegrálása a munka világába. Támogatja a rehabilitációs szolgáltatásokat,
a személyre szabott egyéni segítségnyújtást és a normál fizetésért végzett munkát.
Az Európai Szociális Alap támogatta, és továbbra is támogatni fogja a fogyatékos emberek társadalmi
és a munkaerőpiaci integrációját. A következő programozási időszakban (2007–2013) az Európai Bizottság
által javasolt egyik fő akcióterület a „munkaerőpiaci integráció és a munka világába való visszatérés
útjai” hátrányos helyzetű, például fogyatékos emberek és függő helyzetű személyekről gondoskodók
számára.
A hozzáférés elősegítése a minőségi támogató és gondozó szolgáltatásokhoz
Az esélyegyenlőség általános érvényesítése érdekében (mainstreaming) kidolgozott közösségi akciók
célja a minőségi, megfizethető és hozzáférhető szociális szolgáltatások és a fogyatékos emberek
támogatásának előmozdítása, melyhez alapot a szociális védelemről és befogadásról szóló rendelkezések
adnak. A társadalmunkban bekövetkező változások befolyásolják a háztartások szerkezetét, és
új követelményeket állítanak a családok elé, ezért számos kérdés vetődik fel azokat a szakpolitikákat és
tevékenységeket illetően, amelyek célja a hatékony és hosszú távú gondozási és segítségnyújtási szolgáltatások
biztosítása többek között az idősebb fogyatékos személyeknek.
A Közérdekű Szolgáltatások Fehér Könyvében 35 az Európai Bizottság kinyilvánította azon szándékát,
mely szerint Közleményt fogad el 2005-ben a közegészségügyi és szociális szolgáltatásokról ezek specifikus
jellemzőinek megállapítására és a működés kereteinek tisztázására. Szükséges áttekinteni a fogyatékos
emberek által igénybe vett szociális szolgáltatások minőségi aspektusait, ezen belül a szolgáltatások
összehangolásának kérdéseit.
Az Európai Bizottság javaslatot tesz a különféle nyílt egyeztetési módszerek racionalizálására a szociális
védelem és a társadalmi befogadás területén. Továbbfejleszti a szakpolitikai együttműködést az egészségügyi
ellátásban és a hosszú távú gondozásban, a társadalmi befogadás és járadékcsapda terén jelenleg
is folyó munka mellett. Ezáltal lehetővé válik a szociális védelemről szóló szakpolitikákat érintő kérdések,
így az integrált gondozó és támogató rendszerekhez való hozzáférés kezelése.
A nagy bentlakásos intézmények lebontása és helyettük egyéb lakhatási megoldások rendelkezésre
bocsátása a továbbiakban is támogatásban részesül. Az Európai Unió egy olyan szolgáltatási szint kiépítését
ösztönzi, amely megfelelő egyensúlyt teremt a biztonság, a szabadság és az önállóság között.
Az áruk és szolgáltatások hozzáférhetőségének elősegítése
A szolgáltatásokhoz, a közlekedéshez, az infokommunikációs és támogató technológiákhoz való hozzáférés
növekedése mind hozzájárul az épített környezet akadálymentesítését célzó kezdeményezések
sikeréhez. A mindenki számára hozzáférhető közlekedési rendszerek az önálló életvitel lényeges elemét
képezik: az akadálymentesített tömegközlekedés és az akadálymentesített épített környezet kiegészítik,
és kölcsönösen erősítik az egyes esélyegyenlőségi területek fejlesztéseit. Ezek a kezdeményezések támogatásban
részesülnek mind lakott területeken belül, mind a lakott területek között.
A különféle szolgáltatásokat illetően a fogyatékos emberek és a mozgásukban valamilyen okból akadályozott
személyek jogai nem korlátozódnak pusztán a közlekedési eszközök akadálymentességére,
mivel e jogok alatt értendők a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség és a teljes körű segítségnyújtás
is. Az Európai Bizottság szakpolitikai dokumentumok és jogszabály javaslatok elfogadásával
konkrét lépéseket tesz e jogok előmozdítására.
Az „Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni” 36 című Fehér Könyvében az Európai Bizottság
célul tűzte ki az utasok jogainak megállapítását valamennyi közlekedési eszközt tekintve. Az Európai Bi-
35 COM(2004) 2004. május 12-i 374. számú közlemény
36 COM(2001) 370 végleges
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve • 21

zottság 2005. február 16-i Közleménye 37 az utasok jogainak megerősítéséről az Európai Unióban számos
olyan területet jelöl ki, ahol lépéseket kell tenni. Ezek között első helyen szerepel a mozgásukban
korlátozott emberek számára történő segítségnyújtás és diszkriminációmentes bánásmód valamennyi
közlekedési eszközön. Az Európai Bizottság 2004. évi szabályozási javaslata az utasok nemzetközi vasúti
forgalomban érvényes jogairól és kötelezettségeiről 38 tartalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát
a vasúti közlekedésben résztvevő, mozgásukban bármilyen okból akadályozott személyekre vonatkozóan,
valamint a számukra az utazás közben és végén nyújtandó segítség kötelezettségét.
Az Európai Bizottság a légi közlekedésben résztvevő, mozgásukban akadályozott személyek jogairól
39 szóló szabályozási javaslata kötelezően nyújtandó segítséget garantál a mozgásukban akadályozott
utasoknak a repülőtereken és a repülőgépeken, valamint meghatározza e szolgáltatásoknak a minőségi
standardjait is. Az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy a fent említett, utasokra vonatkozó jogok
hogyan terjeszthetők ki a tengeri közlekedésre és a nemzetközi távolsági buszközlekedésre. Ennek érdekében
2005 júliusában az Európai Bizottság társadalmi párbeszédet kezdeményezett a nemzetközi és
távolsági buszok utasainak jogairól, valamint konzultációt szándékozik kezdeni a tengeri közlekedésben
résztvevő utasok jogairól. A mozgásukban akadályozott személyek érdekében elfogadott intézkedések
eredményességét az illetékes nemzeti jogérvényesítő testületek biztosíthatják.
Az új technológiák jelentős mértékben támogathatják egy befogadó Európa megteremtését. A mindenki
számára hozzáférhető infokommunikációs technológiák, az európai szabványoknak megfelelően
kialakított önálló életvitelt segítő technológiák, a fogyasztói igények és a fejlődés egyéb vonatkozásai új
piacokat teremtenek. Az állami megrendelések által támogatott termékfejlesztések, amelyek a lehető
legszélesebb körű fogyasztói rétegeket célozzák meg, új piacokat nyithatnak, és hódíthatnak meg. Ez
a folyamat az Egyesült Államokban már lezajlott, Japánban pedig jelenleg zajlik. Az Európai Unióban az
i2010 kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a befogadó, tudásalapú társadalom megteremtése. A
kezdeményezés „Ösztönző intézkedéseket jelent be az infokommunikációs rendszerek könnyebb használhatósága
érdekében az emberek szélesebb köre számára”, valamint kiemeli a „az eAkadálymentességről
szóló szakmai útmutató kérdéskörét”. A kezdeményezés kitér önálló életvitellel kapcsolatos technológiákra
és az eAkadálymentes kommunikációra három olyan megközelítést támogatva, amelyeket
korábban nem használtak széles körben Európában: a közbeszerzést, a tanúsítványok kiadását és a jelenlegi
jogszabályok hatékonyabb érvényesítését a már megkezdett tevékenységek folytatása mellett.
Az Európai Unió elemző képességének növelése
A megbízható és összehasonlítható adatok alapvető fontosságúak a fogyatékos emberek élethelyzetének
megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a fogyatékosügyi szakpolitikai fejlesztések milyen kölcsönhatásban
állnak egyéb szakpolitikákkal. Tanulmányok születnek a korábbi Eurostat felmérések eredményeiből, a
Munkaerő Felmérés fogyatékos emberek foglalkoztatásáról készült ad hoc moduljának adataiból, valamint
a tagállamok közigazgatási nyilvántartásainak adataiból.
Az Európai Statisztikai Rendszer adataiból, valamint a Közösségi Statisztikai Program (2002–2007)
eredményeiből egybehangzó statisztikákat dolgoznak ki a fogyatékos emberek társadalmi integrációjára
vonatkozóan. Az Eurostat egy olyan modulon dolgozik az Európai Egészségügyi Adatfelvétel keretében,
amely a fogyatékos emberek társadalmi integrációját elemzi.
A 6. Kutatási Keretprogram, technológiai fejlesztés és demonstrációs tevékenységek (2002–2006, FP6),
valamint a közeljövőben kihirdetésre kerülő 7. Kutatási Keretprogram (2007–2013) továbbra is támogatják a
fogyatékosságügyi kutatások finanszírozását. Az FP6 során a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikákat
támogató kutatási témákat a politikák szintjén megállapított prioritásokkal összhangban határozták meg.
37 COM(2005) 46 végleges
38 COM(2004) 143 végleges
39 COM(2005) 47 végleges
22 • Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve

Összhangban az Európai Unió új, a diszkrimináció tilalmáról és a mindenkit megillető esélyegyenlőségről
szóló keretstratégiájával a fogyatékos emberek többszörösen hátrányos helyzetét hangsúlyozni kell.
Összefoglalás
Ez a Közlemény azt az Európai Unióban meglévő, széles körű egyetértést bizonyítja, amely a fogyatékossággal
kapcsolatos kérdések kezelésében megmutatkozik. A középpontban az emberi méltóság, az
alapvető jogok, a diszkriminációval szembeni védelem, a méltányosság és a társadalmi kohézió állnak.
A fogyatékos emberek foglalkoztatására irányuló kezdeményezések tagállami hatáskörbe tartoznak,
és legeredményesebben nemzeti szinten kezelhetők. A fogyatékosságügy központi témává emelése
az Európai Unió Akciótervében az Európai Szociális Alap gyakorlati támogatásával hozzájárul az esélyegyenlőség
érvényre jutásához a kibővült Európai Unióban. Az Európai Bizottság és a tagállamok, illetve
a fogyatékos emberek és a minden érdekelt fél között folyó párbeszéd előrelépést jelent a fogyatékos
emberek társadalmi és gazdasági befogadását támogató környezet megteremtésében. Ennek eredményeként
ma már széles körben elismert, hogy a fogyatékosságügy fókuszba helyezése kulcsfontosságú
a fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megoldásában. E tekintetben az átdolgozott Lisszaboni
Stratégia sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a fogyatékosságügy kiemelt területként kezelésére tagállami
szinten is.
Az Akcióterv második szakaszára kitűzött új feladatok előmozdítják a szociális szolgáltatásokhoz való
hozzáférést, miközben támogatják a hozzáférhető áruk és szolgáltatások megszületését. Továbbá megbízható
és összehasonlítható statisztikai adatokat gyűjtenek a fogyatékosságról és a többszörösen hátrányos
élethelyzetről. Az Európai Bizottság, valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos párbeszéd
keretében, figyelemmel kíséri a javasolt tevékenységek megvalósítását. Az Akcióterv időközi értékelése
a tervek szerint 2008-ban lesz.
Az Európai Unió Fogyatékosügyi Akcióterve • 23

Az Európai Unió
Fogyatékosügyi
Akciótervének *
Braille változata
* A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának COM(2005) 604.

Az Európai Unió
Fogyatékosügyi
Akciótervének *
könnyen érthetõ változata
* A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának COM(2005) 604.

Az Európai Bizottság 604-es, a fogyatékos emberek helyzetéről szóló
közleményének összefoglalója
Az Európai Unió sok országból áll.
Neve: Európai Unió.
Rövid neve: EU
Az Európai Unió országai foglalkoznak a fogyatékos emberekkel.
Az Európai Uniónak fontos a fogyatékos emberek esélyegyenlősége.
Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy
az élet minden területe a fogyatékos emberek számára is
elérhető és megérthető.
Az Európai Uniónak nagyon fontos, hogy
a fogyatékos emberek ugyanúgy élhessenek, mint bárki más.
Az Európai Bizottság kidolgozott egy programot.
A programban leírták, hogy mit kell tenni
a fogyatékos emberek esélyegyenlőségéért.
Fontos, hogy a fogyatékos emberek
szabadon éljenek, tiszteljék őket,
fogadja el a társadalom.
• 37

Az Európai Bizottságnak 3 fontos célja van.
1) Tilos a hátrányos megkülönböztetés.
2) Ki kell alakítani az akadálymentes környezetet.
3) A fogyatékos embereket be kell vonni a társadalomba.
Az Európai Cselekvési Tervbe írták le a feladatokat.
A feladatokat 2004. év és 2010. év között kell megcsinálni.
A Cselekvési Tervbe leírt feladatok segítik
a fogyatékos emberek munkavállalását.
A Cselekvési Tervet 2 évre osztották fel.
A feladatokra minden európai uniós országnak figyelnie kell.
Az Európai Bizottság közleményben írta le
a 2004. és 2005. év feladatait.
A közlemény száma: COM(203) 650.
Feladatok 2004. és 2005. évre:
Támogatni kell a munkába állást.
Egész életen át kell tanulni.
A munkát is kell tanulni.
Tanulni kell alkalmazkodni.
Új technikai ötleteket kell használni.
38 •.

Akadálymentesíteni kell a környezetet.
A munkahelyet is akadálymentesíteni kell.
Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy
a fogyatékos ember ugyanúgy élhet, közlekedhet, mint bárki más.
Az Európai Bizottság közleményben írta le
a 2006. év és 2007. év feladatait.
A közlemény száma: COM(2006–2007) 604.
4 sürgős feladat van.
1. Feladat
A cselekvésre bíztatás.
Lisszabon Portugáliában van.
Lisszabonban írtak egy összefoglalót
a fogyatékos emberek munkába állásának segítésére.
Az összefoglaló neve: Lisszaboni Stratégia.
A Stratégia célja, hogy
sok embernek legyen munkája,
javuljon a szociális rendszer.
Például szociális rendszer
az orvos, a kórházak, a lakóotthonok.
• 39

Az Európai Bizottság több jelentést készített.
A jelentések leírják, hogy
nagyon kevés fogyatékos ember dolgozik.
2. Feladat:
Segíteni kell, hogy
a fogyatékos emberek jó támogatást, gondozást kapjanak.
A munkába állás támogatása fontos.
A jó szociális ellátás is fontos.
Öregszik az ország.
Egyre több az öregember és kevesebb a fiatalember.
Az öregemberek sokáig élnek.
Az öregembereknek sokáig kell segíteni.
Sok fogyatékos ember él együtt nagy intézményben.
A fogyatékos emberek is lakjanak családias, kis házakban.
A fogyatékos emberek legyenek biztonságban,
legyenek szabadok,
és legyenek önállóak.
40 •.

3. Feladat:
Minden ember jusson hozzá az árukhoz és a szolgáltatásokhoz.
Szolgáltatás például a mozi, az étterem, a bolt.
Legyen akadálymentes a szolgáltatás, a közlekedés.
Legyen minden információ akadálymentes.
Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy
a fogyatékos ember ugyanúgy élhet, közlekedhet, mint bárki más.
Az információk akadálymentesítéséhez sok módszert használnak.
A módszerek segítenek, hogy
az emberek befogadóak legyenek.
4. Feladat:
Az adatok összehasonlításának javítása
Az Európai Unió sok adatot gyűjt a fogyatékos emberekről.
Az országok adatai eltérőek.
Nehéz az eltérő adatokat összehasonlítani.
Ki kell dolgozni egy közös adatrendszert.
A fenti akciótervet 2008. évben értékeli az Európai Bizottság.
• 41

Ígéretes
gyakorlatok

Szociális foglalkoztatás
a gyakorlatban
A fejezetben olyan jól
működő foglalkoztatási gyakorlatok
ismerhetők meg,
amelyek esetében a szociális
intézményeken belül,
illetve külső munkahelyeken
dolgozhatnak az intézményekben
élő emberek.
A munkarehabilitáció vagy
fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
az emberek meglévő
képességeire építve, koruknak,
fizikai és mentális állapotuknak
leginkább megfelelő
formában történik.

Csobánka IRMÁK KHT. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon .
és Intézményei – Dávid Andrea
Kehidakustány Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona és
Rehabilitációs Intézménye – Dávid Andrea

IRMÁK KHT. Kraxner Alajos
Speciális Foglalkoztató Otthon
és Intézményei
Cím: 2014 Csobánka, Margitliget
Telefonszám: (26) 320 055
E-mail cím: irmak2@axelero.hu
Honlap címe: www.irmak.hu
A szervezet vezetője: Vízvári Csilla ügyvezető
Szakmai vezető: Réti Ferencné főigazgató
Csobánka
Pest megye
A csobánkai Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthonban 133 értelmi sérült lakó él, illetve 20 fő nappali
ellátásban részesül. Foglalkoztatásuk aránya 100 százalék! A foglalkoztatás komplex rendszere öt
szinten, személyre szabottan ad munkalehetőséget az alapvető önkiszolgálás gyakorlásától az integrált
munkavégzésig. Az intézmény a belső munkák mellett egyre szélesebb körben végez termékgyártást saját
vállalkozás és bérmunka keretében. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet az intézményen kívüli, integrált
munkavállalás elősegítésére, az ehhez szükséges módszertan kidolgozására, és speciális képzettséggel
rendelkező munkatársak, munkaszervezők, foglalkoztatási koordinátorok képzésére.
A szervezet bemutatása
A Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon története az 1950-es évek végére, 60-as évek elejére
nyúlik vissza. Az országban harmadikként létesült – eredetileg Visegrád-Lepencén – olyan otthon, ahol
értelmi fogyatékos felnőtt emberek éltek és dolgoztak. Az intézmény kezdetben 20 fővel indult, majd a
létszám egyre nőtt. Az otthon egykori kertészmérnök-gyógypedagógus igazgatója, Kraxner Alajos ismerte
fel először annak szükségességét, hogy a gondozottak foglalkoztatási lehetőségeit feltétlenül bővíteni
kell személyiségfejlesztésük érdekében. Az országban elsőként szervezte meg az addig kizárólag
mezőgazdasági idénymunkát végző fogyatékos felnőttek ipari jellegű foglalkoztatását bedolgozói keretek
között. A mezőgazdasági munkát végzők számára – az akkori szakképzési rendszerbe illeszkedően
– képzést szervezett. E törekvések példaértékű kezdeményezések voltak abban az időben. Hamarosan
megfogalmazódott az is, hogy a lakók nem élhetnek elszigetelt környezetben, így egyre növekvő számban
létesítettek külső munkahelyeket. Ezek egy része védett munkahelyként, más része integrált munkahelyként
működött közeli települések téesz-melléküzemágaiban, kátéeszekben. Figyelemreméltó adat
az intézet működéséből, hogy már a 70-es évek végén, 80-as évek elején 100 százalékos volt a lakók
munkaviszonyban való foglalkoztatása, s ebből 30 százalék működött külső munkahelyként.
A 80-as évek végével beköszöntő gazdasági átalakulás, regressziós folyamat, a megváltozott munkaerőpiaci
lehetőségek mély nyomot hagytak az otthon lakóinak foglalkoztatásában is. A külső munkahelyek
szinte kivétel nélkül megszűntek. Az intézeten belüli munkaviszonyban történő foglalkoztatási lehetőségek
is beszűkültek, majd a kis- és középvállalati (KTSZ-ek, szövetkezetek) munkáltatók helyét nagy
célvállalatok vették át. Az átmeneti foglalkoztatási labilitás oka volt az említetteken kívül az intézmény ezzel
egyidejűleg zajló áthelyezése is: a nagymarosi vízlépcső tervezett építése miatt a Visegrád-Lepencén,
illetve Tahitótfaluban működő otthonok összevonva, 1988-tól Csobánkán, egy újonnan épített épületben,
a Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális foglalkoztató intézetben kaptak helyet. Ekkor 120
értelmi fogyatékos felnőtt személy gondozását és foglalkoztatását látta el. Az évek folyamán az otthon
vezetése igyekezett a szükségleteknek és tradícióknak megfelelően ismét a teljes körű foglalkoztatást
elérni. Létrehozta az ipari foglalkoztatást szervező és biztosító munkacsoportot, illetve agrárszakember
Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban • 47

vezetésével egy jól működő vegyszermentes kertészetet. Az integrált munkahelyeken való foglalkoztatottság
jellemzője – az új környezetben, a megváltozott gazdasági körülmények között – jó néhány éven
keresztül az ad-hoc tevékenység, az esetlegesség, kis számban tartós, nagyobb számban rövidebb
ideig tartó, legfeljebb egyéves kihelyezés volt.
2000 szeptemberében az IRMÁK Kht. ellátási szerződéssel átvette Pest Megye Önkormányzatától a
csobánkai Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon, az albertirsai Speciális Foglalkoztató Otthon
és a piliscsabai Idősek Otthona működtetését.
Az IRMÁK Kht. 2006-ban közel 500 ellátottról gondoskodott. A szervezet öt telephelyen, 17 ellátási
területen ötféle szolgáltatást nyújt, az ezekhez kapcsolódó feladatokat 170 munkavállaló látja el.
A foglalkoztatás bemutatása
A Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon törvényi besorolás szerint ápoló-gondozó otthon, mely
súlyponti feladatának tekinti az ellátottak foglalkoztatásának szervezését. Mivel Pest megyében nincs rehabilitációs
intézmény, rehabilitációs jellegű szolgáltatást nyújt. Klienskörének alakulását alapvetően nem
a fogyatékosság súlyossága, mint szempont határozza meg, hanem a minimális szintű foglalkoztathatóság.
Ennek következtében az ellátást igénybe vevők összetétele igen heterogén.
Az ellátottak életkor szerint 19 és 67 év közöttiek, az átlagéletkor valamivel több, mint 41 év. Fogyatékosságuk
alapján: tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült személyek és
autisták képezik az ellátottak körét. Az intézmény az otthonban élők számára képességeik sokféleségéből
adódó különböző szintű foglalkoztatási igényeket figyelembe véve, differenciált munkalehetőséget
biztosít. Az intézmény 153 ellátottja számára komplex foglalkoztatási rendszert épített ki, hogy képességeiknek,
érdeklődésüknek megfelelően – felmérés, munkapróba és saját döntés alapján – különböző
területeken végezhessenek munkatevékenységet. Az ellátottak számára öt foglalkoztatási szint biztosított
igen széles munkatevékenység kínálattal:
1. Rendszeres munkát előkészítő fejlesztő foglalkozások
2. Munkarehabilitáció
3. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
4. Felkészítés az integrált munkavégzésre
5. Integrált munkavégzés
Rendszeres munkát előkészítő fejlesztő foglalkozások
Ezen a foglalkoztatási szinten az összellátotti létszám 14 százalékát – idős koruk miatt dementálódott, rendszeres
és fokozott ápolást-gondozást igénylő, súlyosan, halmozottan sérült személyeket foglalkoztatnak,
mely elsősorban az alapszintű önkiszolgálási funkciók kialakítására, szintentartására irányul. Ezt egészítik
ki a terápiás foglalkozások – például terményekből ritmikus sor ragasztása, festés, rajzolás, természetes
anyagokkal történő igen egyszerű kézműves tevékenységek. Kiemelten fontos az önmozgatás napi szintű
támogatása, szabadban történő séta (kerekesszékkel is), torna, a kondicionáló terem rendszeres használata.
A foglalkozásokat két állandó terápiás és két ápolást-gondozást végző személy szervezi és vezeti.
Munkarehabilitáció
A munkarehabilitáció célja a rendszeres munkavégzésre, a tartós foglalkoztatásra való képességek kialakítása.
Az ellátott személyek 33 százalékának foglalkoztatása történik ezen a szinten. A munkarehabilitációban
résztvevők munkavégző képessége négyórás munkavégzést tesz lehetővé: figyelmük rövidebb ideig koncentrálható
egy adott feladatra, hamarabb elfáradnak, feladattudatuk, feladattartásuk alacsonyabb szintű.
Az intézmény olyan feladatokat kínál, amelyek ugyan egyszerűek, ám a látványos eredmény mellett az
alkotás öröméhez juttatják a munkát végzőt. A legegyszerűbb munkatevékenységek közé tartoznak az
intézmény körüli teendők: udvarosi munkák, söprés, gereblyézés, hozd-vidd szintű feladatok végzése.
48 • Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban

A munkarehabilitáció és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás területei sok esetben átfedik egymást,
azonban a munkarehabilitáció szintjén csak a legegyszerűbb részfeladatokat végzik a dolgozók. Ilyenek
a konyhai kisegítő munkák (zöldség-előkészítés, étkészlet ételmaradéktól való megtisztítása, takarítás,
edényzet csöpögtetőről való leszedése); az udvar rendben tartása; takarítási feladatok az intézmény területén
(söprés, portalanítás, felmosás, hulladék gyűjtése, elszállítása); portai feladatok ellátása; egyszerű
kertészeti betanított munkák (gereblyézés, gyomlálás, locsolás, komposztszórás, ásás, betakarított
termények szállítása). A munkarehabilitációs műhely feladatai lehetnek egyszerűbb csomagolási feladatok
elvégzése, előválogatás, anyagmozgatás. A kézműves műhely tevékenységeinek körébe sorolható
a papírmerítés előkészítése (papír aprítása, turmixolása); levendula szedése, szárításra való előkészítése,
morzsolása, illatpárnák tömése; szárazvirág festése; tönkölybúzapelyva-párnák és egyéb díszpárnák
tömése; gyertyaöntéshez zsírkréta tördelése. A bedolgozói, illetve bérmunkák közül az egyszerűbb
tevékenységek, a csomagolás, előkészítés feladatai.
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
A fejlesztő-felkészítő foglakoztatás szintjén az ellátottak 53 százaléka dolgozik. Ez esetben kívánalom a
magasabb szintű feladattudat, feladattartás, problémafelismerés, kompetencia döntési helyzetekben,
felelősségvállalás, részvállalás szervezési feladatokban, a munka internalizálása.
Munkatevékenységek
A munkatevékenységekre jellemző az összetettség, az önálló munkát, felelősségvállalást igénylő feladatok. Az
intézményben célszervezeti telephely 2006 júliusa óta nem működik. Ezt a tevékenységet elsősorban bérmunkákkal
igyekszik kiváltani a szervezet, azonban törekednek a saját vállalkozásban történő termék előállításra és
forgalmazásra is. A munkarehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatások nagy hányada ipari foglalkoztatásra
berendezett műhelyekben zajlik, melyek kialakítása önerőből és pályázati forrásokból történt.
Az intézmény saját vállalkozásban szervezett munkaterületei
– Biokertészet. Az intézmény saját ellátására, illetve az IRMÁK Kht. többi intézménye részére. A téli
hónapokban az állatok körüli teendőkön túl a kertészek belső képzésen vesznek részt, mely a gyakorlati
munka elméleti megalapozására, új ismeretek szerzésére irányul.
– Hulladékgyűjtő zsákok előállítása. Fóliatömlőből hulladékgyűjtő zsákok hegesztése, értékesítése, terítése
a piacon.
– Levendula illatzsák készítése. Levendula termesztése, betakarítása, szárítása, morzsolása, illatzsákok
kiszabása, varrása, tömése, díszcsomagolása, értékesítése, terítése. Kertész, iparművész, munkavezető
és értékesítést végző szakember közreműködésével folyik a munka.
– Tönkölybúzapelyva- és egyéb díszpárnák készítése. Alapanyagok beszerzése, díszpárnák kiszabása,
megvarrása, megtömése, értékesítése, terítése.
– Gyertyaöntő üzem. Gyertyaformák megtervezése, alapanyagok előkészítése, gyertyaöntés,
(dísz)csomagolás, értékesítés, terítés.
– Szárazvirág festése. Virágok termesztése, betakarítása, osztályozása, szárítása, festése, csomagolása,
értékesítése, terítése.
Bérmunkák
– ICO Zrt. Írószerek és irodaszerek csomagolása, címkézési feladatok.
– HungaroPen Irodaszergyártó és Forgalmazó Kft. Írószerek és irodaszerek csomagolása, golyóstollak
összeszerelése.
– Kalendart Első Magyar Naptárkiadó Vállalat. Betanított kötészeti munkák, naptárak lapjainak összehordása
hónapok szerint.
Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban • 49

– Gondolkodj Egészségesen Alapítvány. Reklámanyagok, bemutató csomagok összeállítása, csomagolása.
Például egészséges életmód hátizsák összeállítása óvodásoknak. (Jelentős logisztikai és
anyagmozgatási kapacitást igénylő bérmunka.)
– Comet Stúdió Kft. Videókazetták és DVD-k csomagolása a sokszorosító cég számára.
– Ajándéktárgy kereskedő magánvállalkozó. Rendkívül változatos, apró, fa ajándéktárgyak készítése,
ragasztása és csomagolása a megrendelő igényének megfelelően.
A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében az intézmény betanító jellegű kerti munkásokat
képez, a későbbiekben foglalkoztat két munkacsoporttal. Az egyik a környező önkormányzatok részére
közterület-fenntartási munkákat végez (temetők, buszmegállók, parkok, zöldterületek gondozása, karbantartása),
a másik csoport az intézmény kertészeti munkáit gyakorolja.
Az intézmény folyamatosan keresi a további bérmunka lehetőségeket. Jelenleg is tárgyalásban van
újabb típusú összeszerelési és csomagolási feladatok leszerződésére. A bérmunkák felkutatása, a munkaszervezés,
a logisztika, illetve a saját vállalkozásban megtervezett, kivitelezett és forgalmazott termékek
jelentős többletmunkaerő-kapacitást és az eddigiektől eltérő, speciális szaktudást igényelnek az
intézmény munkatársaitól. Előnye azonban, hogy sokkal színesebb, változatosabb feladatspektrumot
tudnak az ellátottak számára teremteni, és a változó munkatevékenységek, feladatsorok, az esetenként
felgyorsuló munkatempó, teljesítménykényszer, mind azt az utat erősítik, mely a normál munkaerőpiaci
viszonyokhoz egyre hasonlóbbá teszi a foglalkoztatást, elősegítve az intézményen kívüli, integrált munkavégzésre
való felkészülést.
Felkészítés az integrált munkavégzésre
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás mellett, melynek szintén kimondott célja a külső munkahelyen történő
munkavégzésre való felkészítés, az intézmény bekapcsolódott a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által
kiírt Felnőtt Munkahelyi Gyakorlat (FMHGY) modellprogramba. A program célja egy olyan új módszer
bevezetése, mely lehetőséget ad a bentlakásos intézményekben élő értelmileg és tanulásban akadályozott
embereknek, hogy speciális, gyakorlatorientált, külső helyszíneken történő felkészítés mellett megismerjék
a munkaerőpiac elvárásait, a számukra reális munkalehetőségeket, felkészültek és motiváltak
legyenek az integrált munkavállalásra. A cél a munkáltatók nyitottá tétele, fogadókészségük javítása az
értelmileg akadályozott emberek alkalmazására.
Az intézményben élő kilenc ellátott személy napi munkája mellett heti egy alkalommal elméleti képzésen
– ismeretszerzésre irányuló csoportfoglalkozás, esetmegbeszélés, értékelő beszámoló – vesz részt,
egy alkalommal külső munkahelyen dolgozik minimum 4 órában. Két gyakornokot kísér egy segítő. Egyegy
munkahelyen 2 hónapot dolgoznak.
Az FMHGY programot fogadó munkahelyek
– ICO Zrt. Az ICO irodaszer- és kellékgyártó cégnél a gyakornokok egyszerű, betanított munkákat kapnak.
Bár a munkatípusok zöme már ismert volt, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakornokok
hozzáállása pozitív irányban változik a külső munkahelyi körülmények között, rendkívül motiváltak.
Kapcsolatuk a munkatársakkal, akik zömmel fiatalok, kiváló, felszabadult. Barátságos a légkör.
– Szentendrei Papírgyár. Elsősorban külső helyszíni munkákat bíznak a gyakornokokra, azonban rossz
idő esetén bekapcsolódnak a papírgyár üzemi tevékenységeibe is.
– Galóca Bt. A csobánkai CBA áruházban különböző feladatokat bíznak a gyakornokokra, így árazást,
takarítást, árufeltöltést, kosarak kimosását, göngyölegek előkészítését. A munkatársak zöme
fiatal. A vezető és a dolgozók egyaránt nagy örömmel, kedvességgel és odafigyeléssel fogadják a
gyakornokokat. Teljesen egyenértékű munkatársként kezelik őket.
50 • Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban

5. Integrált foglalkoztatás
Jelenleg az intézmény lakói közül négyen dolgoznak külső, integrált munkahelyen. A tapasztalat azt mutatja,
hogy külön módszertani segítség, ezzel megbízott főállású munkatárs nélkül a munkahely megtartása
a gondozottak számára hosszabb távon nehézséget jelent.
Az intézmény szakmai vezetése kiemelten támogatja az integrált munkavállalás elősegítését, ezért
bekapcsolódott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által
támogatott Intézményi Támogatott Foglalkoztatás (ITF) programba. Az alapszolgáltatást, szakosított ellátást
nyújtó intézményekben ellátott értelmi fogyatékos személyek nyílt munkaerőpiaci munkavállalásának
elősegítése érdekében az elhelyezkedésüket támogató speciális módszertan kidolgozása szükséges,
valamint fontos, hogy a program eredményei, tapasztalatai alapján javaslat szülessen a szakpolitika számára
és a vonatkozó szakmai jogszabályok módosítására. A program eredményeként a csobánkai intézmény
ellátottjai közül 18 fő vesz részt a felkészítésen, akik közül legalább nyolcan sikeresen vállalnak
munkát a nyílt munkaerőpiacon.
A foglalkoztatást szakemberek és munkavezetők szervezik és vezetik. Az intézmény összdolgozói létszáma
55 fő. A dolgozók 25 százaléka vesz részt közvetlenül a foglalkoztatásban, és az intézmény minden
munkatársának van a foglalkoztatáshoz kapcsolódó konkrét, gyakorlati feladata.
A foglalkoztatás, melybe az intézmény – még egyszer hangsúlyozzuk – minden ellátottat bevon, széles
spektrumú, sok lábon álló. Erősség az egyéni, differenciált, sokféle munkaterületet felölelő tevékenység
kialakítása, az egyéni fejlődés támogatása. Az integrált munkavállalás elősegítését tudatosan és szakmailag
magas szinten támogatja a szervezet. Munkájára jellemző, hogy az egyéni igényekre hangolva
alakítja a foglalkoztatási lehetőségek körét.
A tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a foglalkoztatás színvonalas legyen, hogy az előállított termékek
(használati tárgyak, dísztárgyak stb.) minőségileg megfeleljenek az esztétikum és az értékesíthetőség
követelményeinek, a szaktudás mellett kellő mennyiségű, korszerű, olykor speciális munkaeszközre van
szükség. Mindezek előteremtése elsősorban az anyagiak függvénye, amely pályázati forrásokból finanszírozható,
ám a fenntarthatóság nem garantálható.
A 11 felkészült munkavezető az ellátást igénybe vevők munkavégzését megbízhatóan szervezi és segíti,
a továbbképzés ugyanakkor folyamatos feladatot jelent. Az intézmény komplex foglalkoztatási rendszerének
fejlesztéséhez foglalkoztatási koordinátor alkalmazása nélkülözhetetlen, ennek érdekében egy fő
képzése már megtörtént. Az ellátottak nyílt munkaerőpiacra való kivezetéséhez nagyobb számú, speciális
tudással rendelkező szakember – gyógypedagógus, munkatanácsadó, szociális munkás – közreműködésére
lenne szükség, alkalmazásuk azonban a jelenlegi normatív támogatásból nem oldható meg.
Az intézmény terveiben a foglalkoztatás további bővítése, a szolgáltatások körének szélesítése áll. Központi
eleme az integrált foglalkoztatás. Távlati céljai között szerepel a célcsoport bővítése, új szolgáltatások
beemelése, ami a több lábon állás révén a működés biztonságát és a komplexitást szolgálja.
Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban • 51

Zala Megyei Önkormányzat
Szenvedélybetegek Otthona
és Rehabilitációs Intézménye
Cím: 8784 Kehidakustány, Kúria u. 7.
Telefon: (83) 534 026
Fax: (83) 534 027
E-mail: szori@enternet.hu
A szervezete vezetője: Simon Anikó igazgató
Kehidakustány
Zala megye
A 150 férőhelyes integrált intézményben 100 ember ápoló-gondozó ellátásban részesül a pszichiátriai részlegen,
50 ember az addiktológiai részen kap helyet, közülük 34 fő vesz részt rehabilitációban. A folyamat
az orvosi rehabilitációval kezdődik, majd a szociális és foglalkozási rehabilitáció eredménye sok esetben
a sikeres, komplex integráció. Az intézményen belüli foglalkoztatást a sokszínűség jellemzi, az ellátottak
– eredeti vagy az intézményben megszerzett – képzettségüknek, egyéni adottságaiknak legmegfelelőbb
területen tudnak dolgozni. Kiemelkedő foglalkoztatási forma a 2004-ben létrehozott gipszöntő műhely, az
ehhez kapcsolódó képzés, az értékesítést elősegítő bemutatóterem létrehozása és működtetése.
Szervezet bemutatása
A Zala Megyei Önkormányzat Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye 1998-ban kezdte
meg működését Kehidakustányban. Az intézmény a betegek orvosi és pszichológiai vizsgálatát személyre
szabott „rehabilitációs esélyfelméréssel” is kiegészíti, majd 2004-től tevékenysége kibővült a pszichiátriai
betegek gondozásával. Farmakológiai, pszicho- és szocioterápiás gyógyító módszereket alkalmaz. A
személyes gondoskodás részeként kiemelten fontosnak tartja a munkarehabilitációt, mely az addiktológiai
részen kiválóan működik.
A megyei fenntartású intézmény ellátási területe Zala megye. 150 férőhellyel rendelkezik, ebből 100
férőhely a pszichiátriai részleg, 50 az addiktológiai rész. A rehabilitációs munka során az életvezetéssel
kapcsolatos problémák megoldásában nyújt segítséget, szakorvosok bevonásával krízisintervenciót végez,
közreműködik a kapcsolattartási zavarok kezelésében, hivatalos ügyek intézésében. Az ellátottak
rehabilitációjában legfontosabb elemnek a munka világába történő visszailleszkedés folyamatát tekinti.
Kiemelt feladatnak tartja a család támogatását és felkészítését az ellátott visszafogadására. Emellett figyelmet
fordít a lakókörnyezetbe való visszailleszkedés elősegítésére is.
A komplex rehabilitáció folyamata az egészségügyi rehabilitációval kezdődik. Amint az ellátottak a munkára
kész állapotot elérik, bekapcsolódnak az intézmény foglalkoztatási programjába. Első lépcsőként a
szocioterápiás rendszer foglalkozásain vesznek részt. Az intézményen belül a foglalkoztatás a szociális
foglalkoztatás keretében, azon belül a munkarehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkozáson keresztül
valósul meg. A cél, hogy sikeresen, külső foglalkoztatással fejeződjön be a rehabilitációs program, azaz
az ellátottak védett vagy nyílt munkaerőpiacon tudjanak munkát vállalni.
A komplex rehabilitációban a foglalkozási vonalhoz szorosan kapcsolódik a szociális és mentális
rehabilitáció folyamata. Az intézmény elsősorban arra törekszik, hogy a rehabilitált személyek eredeti
lakókörnyezetükbe, családjukba tudjanak visszatérni. 1999 és 2006 között összesen 46 személy
ellátotti jogviszonya szűnt meg: a rehabilitációs munka eredményeként 17 ember visszakerült
a családjába, 12 személy új párkapcsolatban intézményen kívüli önálló életvitelt folytat, 7 fő saját
házába tért vissza, 3 fő hajléktalan szállóra ment, 4 embert más intézménybe helyeztek át, 3 személy
elhunyt.
52 • Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban

Az otthon szakemberei az intézményen kívüli visszailleszkedés folyamatának támogatásához több külső
szervezettel felvették a kapcsolatot, melyekkel szoros együttműködésben dolgoznak. Az utógondozás kulcsszereplői
a családsegítők, ezek jelzőrendszert működtetnek a kórházak, az ambuláns ellátás, a gyermekvédelem
szakembereivel és a rendőrséggel. Fontos szerepet töltenek be az Alkoholizmus Elleni Klubok (AE) és az
Anonim Alkoholisták (AA) mozgalma. Az absztinencia megtartásában nagy segítséget jelentenek az egyházak.
Az intézmény megkeresi a rehabilitált ellátottak lakókörnyezetében tevékenykedő papokat, a református
egyház Kék Kereszt Egyesületeinek szolgálatait és az Iszákos Mentő Missziót, melyek a kikerült személyek
pszichés vezetésében nyújtanak segítséget. Amennyiben a lakhatás kérdését nem sikerül megoldani, úgy az
intézmény lakóotthonában nyílik lehetőség az elhelyezésre, ahol legfeljebb öt éven át élhetnek az ellátottak.
A foglalkozási rehabilitáció utolsó láncszeme az intézményen kívüli védett vagy nyílt munkaerőpiaci
munkavállalás személyre szabott támogatása. Ez egyelőre az intézmény egyik fejlesztendő területe.
Az intézmény kiemelten fontosnak tartja a településsel a nyílt és jó kapcsolat kialakítását. Ennek érdekében
megszervezte a „Fogadj el, fogadd el” egész napos rendezvényt. Szeretné hagyománnyá építeni
a Kézenfogva népszerűsítési napot. Elérni azt, hogy ellátottjainak újra természetes közege legyen a
társadalom minden színtere.
A jövőben színjátszókör indítását tervezik, illetve gyógytornászok bevonásával – külső helyszínen, a
település kultúrházában – a lakossággal közösen rendszeres egészségmegőrző torna szervezését.
Nagy segítséget jelentenek a külső bérmunkák során kialakuló lakossági kapcsolatok.
Foglalkoztatás
A kehidakustányi integrált intézmény 150 pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátásáról és rehabilitációjáról
gondoskodik. Az ellátottak közül 116 ember ápolást-gondozást igényel. Szocioterápiás fejlesztésük órarend
szerinti csoportos foglalkozások keretében történik.
35 fő vesz részt munkarehabilitációs, 9 fő fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban. A fejlesztő-felkészítő
foglalkozásba bekapcsolódó személyek munkavégzése abban különbözik a munkarehabilitációban foglalkoztatottakétól,
hogy munkaidejük 8 óra, munkavégzésük magas minőségi követelménynek is megfelel,
képesek a bonyolult munkafolyamatok minden fázisát ellátni, foglalkoztatásuk célja az intézményen
kívüli – védett vagy nyílt – munkavállalásra történő felkészítés.
Kezdetben az intézményi foglalkoztatást farmgazdaság keretében szervezték. Bár ma is jelentős szerepe
van a mezőgazdasági munkáknak, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ipari, képzőművészeti,
szolgáltatási tevékenységek. Kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatás területén a 2002-ben létrehozott
fazekasműhely, majd 2005-től a gipszműhely. Mindkét műhely jól felszerelt. A fazekas mesterség
képzésen eddig 10 fő vett részt, és szerzett tanúsítványt. A fazekasműhelyben készült termékek
magas minőségi színvonalát mutatja, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a Nemzeti Kulturális
Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény alapján iparművészeti alkotásnak minősítette az intézmény
termékeit.
A műhely elsősorban a megyében működő fazekasoknak vállal bedolgozást. Ezek a kapcsolatok a rehabilitáció
későbbi szakaszában is igen gyümölcsözőek, mert a kialakult személyes ismeretségek révén a
rehabilitált ellátottak a megismert fazekasoknál nagyobb eséllyel tudnak betanított segédmunkát vállalni.
A gipszműhely egy terménytároló épület átalakításával jött létre. A lakók végezték a felújítás-átalakítás
munkálatait – fűtés, világítás korszerűsítését, festést, csúszásmentes járólapozást –, illetve a szerszámok
egy részét is maguk készítették. Mindez jelentősen megnövelte motivációjukat, kötődésüket a
munkához. Ezt követte a gipszöntő és formakészítő képzés, melyet külső szakember tartott, aki jelenleg
is a termelés szakmai konzulenseként dolgozik. A gipszöntőformák a fazekasműhelyben készülnek,
erősítve a két műhely közötti kapcsolatot. A szakmai képzést heti, kétheti rendszerességgel egészíti ki
pszichoedukációs-, motivációs-, relapszus-prevenciós tréning, személyközi kommunikációs tréning és
életvezetési készségek tréningje.
Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban • 53

Az elkészült fali díszek, stukkók referenciaterepeként az intézmény épületei szolgálnak. A bejárathoz
közel, egy külön e célra épített bemutatóházban a gipsztermékek teljes skálája megtekinthető. Az intézmény
rendelésre vállalja a termékek elkészítését és leszállítását. Kehidakustány település jelentős gyógyüdülő.
Rohamosan fejlődik, ezért a környéken nagy ütemben folynak az építkezések. Az intézmény felmérése
szerint az egész Dunántúlon nincs működő gipszöntő műhely. A vezetés úgy értékeli, hogy helyi
szinten is jelentős kereslet várható a gipsztermékek iránt.
A szociális foglalkoztatás keretében a fazekasság és gipszöntés mellett a kézművesség más területein
is folyik a munka: kosárfonás, szőnyegszövés, varrás, gyertyaöntés, bőrdíszművesség. A varrodában készített
egyedi babák feje, karja és lába gipszből készül, melyet a gipszöntő műhely dolgozói készítenek.
A termékeket – a saját felhasználáson felül – társintézmények, különböző bentlakásos otthonok, oktatási
intézmények, önkormányzati fenntartású hivatalok, részére értékesítik, az intézmény területén lévő
bemutatóteremben árulják, rendezvényeken, falunapokon árusítják. A bemutatóteremben közgazdasági
végzettségű ellátott végzi jutalékrendszerben az árusítást.
Az integrált intézmény jelentős kertgazdálkodást folytat több mint 2 hektáros mezőgazdasági területén
és 10 mezőgazdasági fóliasátorban. Kiemelt ágazat az uborkatermesztés, melyet mind primőrként, mind
konzervgyárak részére biztonsággal tudnak értékesíteni. Emellett még jelentős a paprika-, zöldség- és
burgonyatermesztés. A helyi lakosság is vásárolja a mezőgazdasági termékeket, illetve legnagyobb volumenben
szerződés alapján a Zala-Kar kistérségi társulás vásárol.
Az otthonban főzőkonyha működik, melyben 200 fő részére főznek meleg ételt. Korábban a településen
szociális étkeztetést is vállaltak, jelenleg az önkormányzat más konstrukcióban szerződte ki ezt a
tevékenységet. Az intézmény mosodája a belső igényeken felül bérmosást is vállal. A bérmunka nagy
részét az idegenforgalomra épülő apartmanok ágyneműgarnitúráinak mosása jelenti.
Az ellátottak az intézmény parkján kívül a településen is vállalnak szervezett keretek között parkgondozást,
magánszemélyek részére kertrendezést, kertgondozást. A szociális foglalkoztatás szerves részét
képezi az intézmény helyiségeinek takarítása, melyet szintén az ellátottak végeznek.
A Zala-Kar kistérségi társulástól bérelt terményaszalón különböző gyümölcsök aszalását végzik. A
település lakói sok esetben ingyen felajánlják terményeiket, melyet az otthonban élők betakarítanak,
aszalnak, csomagolnak, és kisebb tételekben értékesítenek a helyi lakosság, az önkormányzat dolgozói
számára.
Az intézmény jövőbeli tervei között szerepel egy kistérségi foglalkoztató létrehozása. A termékskálát
gyógyászati segédeszközök előállításával bővítené, melyhez egy német cégtől fémmegmunkáló gépeket
kapott. A termékértékesítéssel kapcsolatban tárgyalásokat folytat egy gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-
és pelenkaforgalmazó céggel. Előreláthatólag az első termékek támbotok és rollerek – ágy
fölé tolható asztalka – lesznek.
Másik fontos elgondolás egy új szolgáltatási csomag kialakítása a közösségi ellátás keretén belül. Az
intézmény ennek előkészítése érdekében négy dolgozóját beiskolázta. A szolgáltatás lényege, hogy a
rászorulók – jelen esetben elsősorban pszichiátriai és addiktológiai területről – ne intézményekbe kerüljenek,
hanem saját lakókörnyezetükben jussanak a számukra szükséges szolgáltatásokhoz, segítséghez. E
személyre szabott megoldás a jelenlegi intézményi ellátás költségigényének törtrészét igényli. Cél, hogy
csak azok a személyek kerüljenek intézményi ellátásba, akiknek állapota ezt indokolttá teszi.
54 • Szociális foglalkoztatás a gyakorlatban

Védett foglalkoztatási
gyakorlatok
A fejezetben szereplő munkáltatók
védett foglalkoztatónak
számítanak a megváltozott
munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának,
továbbá az akkreditált
munkáltatók ellenőrzésének
szabályairól szóló
176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet
alapján.

Szolnok CONTACT Munkarehabilitáció Kht. – Dávid Andrea
Tata Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. – Móricz Rita
Debrecen INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – Dávid Andrea
Komló Komló-HABILITAS Kht. – Dávid Andrea
Pécs UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht. – Dávid Andrea

CONTACT Munkarehabilitáció Kht.
Cím: 5000 Szolnok, Tószegi u.43.
Telefon: (56) 521 012
Fax: (56) 521 014
E-mail: contact@externet.hu
Honlap: www.babu.hu
A szervezet vezetője: Varga Tamás ügyvezető igazgató
Szolnok
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A szervezetre jellemző az új utak keresése, a megújulás, a több lábon állás, a fejlődés, a növekedés. Nyitott
az új lehetőségekre, a terepen jelentkező igényekre építi szolgáltatásait, rugalmasan alkalmazkodik mind
a szükségletekhez, mind a lehetőségekhez. Tevékenysége sokrétűségét mutatja, hogy a saját fejlesztésű,
ipari formatervezési, mintaoltalmat élvező BABU textiljáték termékcsalád gyártásától kezdve a külső szervezetek
részére történő szolgáltatásokon át a bérmunkáig, továbbá a gyerekjóléti alapellátások biztosítása
és Módszertani Gyermekjóléti Központ működtetése mellett a kezdetektől máig heti rendszerességgel
működteti a szenvedélybetegek, illetve a volt alkoholbetegek klubját. A foglalkozási rehabilitációt a védett
foglalkoztatás mellett munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásával teszik teljessé.
A szervezet bemutatása
A CONTACT Munkarehabilitáció Kht. jogelődjét, a CONTACT Munkarehabilitáció Kft.-t 1999-ben hozta
létre a CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat nevű kiemelten közhasznú egyesület közhasznú
céljainak eredményesebb teljesítése, valamint a pályázati forrásokból elkezdett és megvalósított szociális,
foglalkoztatási programok továbbműködtetése érdekében. A kft. 2002-ben közhasznú társasággá alakult,
lehetőséget teremtve ezáltal a tevékenységi körök bővítésére és a munkavállalók számának növelésére.
A kht. a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége elősegítése érdekében elsősorban
a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek – egészségkárosodottak, fogyatékosok, szociálisan
hátrányos helyzetűek – számára teremt munka- és képzési lehetőséget.
A szervezet minőségbiztosítási rendszerét 2004-ben dolgozta ki, és minden tevékenységi területre
megszerezte az ISO 9001-2000 tanúsítványt. A minőségbiztosítás eszközrendszerét folyamatosan használja,
és nagyon hasznosnak tartja.
A Pénzügyminisztérium 2002. decemberben a kht.-t célszervezetté jelölte ki, majd 2006 márciusában
az akkreditációs eljárás eredményeképpen védett szervezetté nyilvánította.
A szervezet fő tevékenységi köre
– fogyatékos, megváltozott munkaképességű, tartósan egészségkárosodott emberek rehabilitációs foglalkoztatása
során többféle termék előállítása és forgalmazása
– különböző szolgáltatások nyújtása
– családsegítés, gyermek- és ifjúságvédelem
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-egészségügyi rehabilitációs tevékenység
– szociális tevékenység
– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
– nevelés és oktatás, képességfejlesztés
– ismeretterjesztés rehabilitációs tevékenység keretében
A szervezet földrajzi hatóköre: Észak-alföldi Régió, Jász-Nagykun-Szolnok megye és kistérsége
Telephelyek: Szolnok (központ), Kisújszállás, Kuncsorba
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 57

Szervezet alkalmazottainak létszáma 172 fő, ebből 125 fő fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű
dolgozó.
Ellátott célcsoportjukba tartoznak megváltozott munkaképességű, tartósan egészségkárosodott emberek,
alacsony iskolai végzettségűek, elavult képzettséggel rendelkezők, romák, pályakezdő fiatalok.
A szervezet tevékenysége
1997-ben indította be a cég a jelenleg is működő BABU Textilgyártó manufaktúrát. A termék teljes
egészében saját fejlesztés. A BABU termékcsalád 160 féle textilfigurából áll, a piaci igényeknek megfelelően
folyamatosan bővülő kínálattal. A kollekciót kézbábok, ezen belül ember- és állatfigurás, valamint
fejbábok alkotják, melyhez alapanyagként különféle színű hurkolt polár textíliákat használnak. A minőségbiztosított
gyártástechnológiát úgy alakították ki, hogy optimális legyen a kézi munkával készülő, egyedi
kézműves termékek jó minőségű előállításához.
A textiljátékok a Képzõ- és Iparművészeti Lektorátus által minősített, egyedi zsűriszámmal ellátott iparművészeti
alkotások. 2002-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal a kht. kezdeményezésére ipari formatervezési
mintaoltalmat jegyzett be a termékcsaládra. A textiljátékok minden szempontból eleget tesznek a
kereskedelmi és minőségi feltételeknek, és rendelkeznek a KERMI által bevizsgált CE tanúsítvánnyal.
Az első BABU textiljátékok tervezése és legyártása akkor kezdődött, amikor a szervezet 1997-ben foglalkoztatási
projekt keretében 10 fő megváltozott munkaképességű nő varrodai alkalmazását vállalta. 2003-ban
egy Phare projekt 15 fő hátrányos helyzetű, szakképzetlen fiatal szakképzéssel egybekötött foglalkoztatására
adott lehetőséget. Az OKJ-s – textiljáték készítő – képzést a szolnoki ruhaipari szakközépiskola tartotta, melyhez
gyakorlati helyszínt a Contact Kht. biztosított. 2005 márciusától 2006 decemberéig egy újabb, immár
HEFOP projekt indult Textil-Játék-Varrás címmel, mely 24 fő textiljáték készítő és 12 fő varrómunkás OKJ-s
képzést végezhetett. A megváltozott munkaképességű, képzett textiljáték készítőket jelenleg a cég szolnoki és
kisújszállási varróüzeme foglalkoztatja tovább (a varrómunkások továbbfoglalkoztatása más cégnél történik).
A textiltermékek értékesítését a cég saját üzletkötőjén keresztül bonyolítja. Hazai vásárlóik elsősorban
a tanszerforgalmazók, iskolák, óvodák, játékboltok, nagykereskedelmi cégek. A BABU termékcsaláddal
több európai piacon is sikeresen bemutatkozott a kht. – Olaszországban, Németországban, Svájcban,
Ausztriában, különféle nemzetközi kiállításokon, karácsonyi vásáron.
Az Otthon Szerviz komplex munkaerőpiaci program 2001 óta fut, melyben a kht. takarítási, park- és kertgondozási
szolgáltatásokat nyújt intézményi és lakossági megrendelők számára. A projekt hozadékaként 15 fő
hátrányos helyzetű, elsősorban szakképzetlen munkavállaló szerzett parkgondozói OKJ-s képesítést, és jutott
egyúttal munkalehetőséghez. Jelentős igény mutatkozott lakóházak, lakóparkok lépcsőházainak takarítására,
mely megfelelő bevételi forrást hozott a foglalkoztatáshoz. A 2006 januárjától életbe lépett új rendelet értelmében
azonban a kht. csak magánszemély, civil szervezet vagy költségvetési intézmény számára nyújthat ilyen
típusú szolgáltatásokat. Bár emiatt komoly megrendelők estek ki, a cég e részlege mégis önfenntartó tudott
maradni. A kertészek mellett 30 fő takarít a szolnoki MÁV Kórházban folyamatos munkarendben.
Contact Módszertani Gyermekjóléti Központ (GYEJÓ) – 2001-ben Szolnok Megyei Jogú Város
Önkormányzata a kötelező gyerekjóléti alapellátásokat három pályázat útján kiválasztott szervezetnek
kiszerződte. Egy év múlva a CONTACT Kht. – szakmai munkája elismeréseként – már az egész város
gyerekjóléti alapellátását egyedül végezte. 2005 közepétől Módszertani Gyermekjóléti Központtá vált, s
vállalta a megyei gyerekjóléti szolgálatok – ez 77 települést érint – munkatársainak összefogását, munkájuk
koordinálását, módszertani továbbképzését. A szervezet a képzéseket a HEFOP 2.2. intézkedésében
nyert támogatással tudta finanszírozni. 2006. január 1-jétől már kistérségi szinten (Tószegen, Tiszavárkonyban,
Szászberken) is biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat.
Tevékenységek: családgondozás, családterápia, kapcsolat-ügyelet, gyógypedagógiai tanácsadás,
pszichológiai szolgálat, közösségi és gyermekprogramok szervezése, jogsegélyszolgálat, gyermekvédelmi,
gyermekjóléti szakmai módszertani tanácsadás – 24 szakképzett szociális szakemberrel.
58 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

A szervezet működteti Szolnok város és a kistérségi települések helyettes szülői hálózatát, felkészítést
tart a helyettes szülők részére, illetve működteti a jelzőrendszeres szolgálatot a gyámhivatalon és az
önkormányzaton keresztül.
Az Újra Dolgozom Program (ÚD program) az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával
2004. márciusban indult öt munkavállalási tanácsadó közreműködésével. Célja, hogy hatékony
segítséget nyújtson a tartósan munka nélkül lévők munkaerő-piaci reintegrációjához – tájékoztatás, tanácsadás,
mentális felkészítés, felzárkóztatás, képzés, munkahelyfeltárás, nyomon követés, utógondozás
révén. Az új ÚD program, melyet a HEFOP pályázati rendszer finanszírozott, 2005. februártól 2006.
január végéig kistérségi szinten látta el ugyanezeket a feladatokat. A szolgáltatás jelenleg forrás hiányában
szünetel. A cég egy ÚD munkatársat továbbra is alkalmaz, mert nagyon fontos a kiépített, élő munkáltatói
kapcsolatok megőrzése, illetve az egyes projektekben résztvevők munkavállalásának segítése
(pl. varrómunkások képzés utáni elhelyezkedése).
Mentori szolgáltatások nyújtása 2005–2007 – a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 1.1 intézkedésének
„A munkanélküliség megelőzése és kezelése” című programja, közbeszerzés keretében, a CONTACT
Kht.-t bízta meg azzal a feladattal, hogy a megyei munkaügyi központ kirendeltségein biztosítsa mentori
szolgáltatások koordinálását és nyújtását. A mentori szolgáltatás célja a 30 év feletti munkanélküliek elhelyezése
vagy képzésbe vonása. 9 mentor és 9 mentorasszisztens 120 órás belső képzést követően
a megyei munkaügyi központ nyolc kirendeltségén és a központban végzi munkáját. A képzést a CON-
TACT Munkarehabilitáció Kht. tartotta. A mentorokat és a mentorasszisztenseket a helyi kirendeltségek
választották ki, akik a kht. alkalmazásában állnak. Feladataikat a helyi kirendeltségek jelölik ki, a szakmai
összefogást, a csoport-, illetve esetmegbeszélést és szupervíziót a kht. biztosítja.
Kuncsorbai telephelyén 2003 júliusa óta varrodát üzemeltet a cég, ahol megváltozott munkaképességű
dolgozók (14 fő) bérmunka formájában egyszerűbb konfekciós termékeket (pl. Svájcba sínadrágot)
és polgárőr-egyenruhákat varrnak. A kisújszállási üzemben textilbábok varrása folyik.
Új, induló projektek
A Szolnoki Főiskola területén bérelt helyiségben a kht. egy szolgáltató üzletet vezet be: elsősorban diákok
számára lesz lehetőség fekete-fehér és színes fénymásolásra, szkennelésre, nyomtatásra (elektronikus
adatrögzítőről vagy internetről), internethasználatra.
A vasútállomáshoz közeli üzlethelyiségben hímzőműhelyt indít be a kht., ahol egyedi hímzések, kisebb
varrodai javítások elvégzését vállalják. A bolt átalakítása folyamatban van.
A cég saját tulajdonú, 9 személyes Wolksvagen Transport buszát a bérfuvarozás területén tervezi
hasznosítani. A jármű személyszállítási vizsgájának megszerzését követően lehet a szolgáltatást mind
bel-, mind külföldi utakra – hivatásos sofőrrel együtt – kiajánlani.
Jövőkép
A CONTACT Kht. életében továbbra is központi helyet szán a pályázati programoknak, mert ezek biztosítják
a rugalmasságot, az innovációt, a szervezet erőforrásainak fejlődését és fejlesztését, illetve az igényekre,
szükségletekre gyorsan reagáló projektek létrehozását. A cél a már működő projektek, szolgáltatások
önfenntartóvá válásának elérése, illetve új projekteken, szolgáltatásokon keresztül a piaci szféra
felé történő hatékony elmozdulás. Fontos a cégen belüli struktúra átalakítása annak érdekében, hogy a
változó feltételek mellett is a kitűzött céloknak megfelelően, biztonságosan lehessen működtetni a szervezetet.
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 59

Help Esőemberekért
Rehabilitációs
Foglalkoztató Kht.
A szervezet címe: 2890 Tata, Fürdő u. 24.
Telefonszáma: (34) 381 382
Fax száma: (34) 381 382
E-mail címe: helpkht@helpkht.hu
Honlapjának címe: www.helpkht.hu
A szervezet vezetője, képviselője: Darázs Ilona
Tata
Komárom-Esztergom megye
A Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. olyan több lábon álló védett szervezet, amely jelenleg
70 fő megváltozott munkaképességű és fogyatékos dolgozót foglalkoztat. Tevékenységei közül kiemelendő
a saját termékek előállítása, a 10–15 féle bérmunka, a kereskedelem saját boltban és az „Otthon
szerviz” szolgáltatás. Újszerűsége miatt ez utóbbi különös figyelmet érdemel. A Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program (HEFOP) keretében inaktivitásban élő, megváltozott munkaképességű embereket vontak
be a szociális gondoskodás feladatait ellátó képzésbe és a foglalkoztatási projektbe.
A szervezet bemutatása
A Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Társaságot 2000 augusztusában hozta
létre az Esőemberekért Egyesület. Az 1999-ben alakult egyesület célja, hogy megoldja az autista és értelmileg
sérült fiatalok foglalkoztatását, valamint azt, hogy fel tudjanak zárkózni más, megváltozott munkaképességű
csoportokhoz. 2001-ben adták át a Szent Gergely Lakóotthont, ahol tíz autista és értelmi
sérült fiatal emelt szintű elhelyezése vált lehetővé.
Az egyesület a fogyatékos emberek lakhatása és foglalkoztatása mellett foglalkozik képzésük feltételeinek
megteremtésével is. E hármas cél közül a foglalkoztatást a Help Esőemberekért Kht.-ra bízta. A
kiemelten közhasznú szervezet az egyesület foglalkoztatási jogutódjaként működik.
Foglalkoztatás
A kht.-nál jelenleg 70 fő megváltozott munkaképességű, illetve értelmileg akadályozott és autista munkavállaló
dolgozik. Az induláskor meghatározott négy fő tevékenységből – szövés, gyertyaöntés, gyümölcsaszalás
és számítógépes szolgáltatás – stabilan működik a szövőműhely, a gyertyázó és a számítógépes
szolgáltatás.
A gyertyázó- és szövőrészleg a folyamatos megrendeléseknek köszönhetően jól prosperál, vevői körébe
parókiák, kegytárgyboltok, élelmiszerüzletek, lakásfelszerelési üzletek tartoznak. A cél e területek
további kiaknázása. A számítógépes szolgáltató részleg egyedi, különleges termékekkel jelenik meg a
piacon. Minden évben nagy sikert arat a személyre szólóan készülő családi naptár.
A 2001-ben indult boltjában a cég saját termékeken kívül német katalógus áruházak által visszaadott, olcsó
és különleges termékeket forgalmaz. A vevők folyamatosan és szívesen vásárolják ezeket az árucikkeket.
Az alaptevékenységeken kívül 2001-ben jelentősen megemelkedett a bérmunkák aránya, és ez 2002-
ben jelentős létszámnövekedéshez vezetett. Mára mintegy 70 fő foglalkoztatása biztosított. Közel 40 megrendelő
részére 10–15 féle tevékenységet látnak el bérmunkában: többek között termék összeállítást,
hajtogatást, nyomdai előkészítést, címkézést, összeszerelést, alkatrész megmunkálást végeznek. Minőségi
munkájukat bizonyítja, hogy folyamatosan érkezik megrendelés a különböző cégektől.
60 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

A kht. új profilja a bioragasztó gyártás. 2006 elején beszerezték a ragasztógyártáshoz szükséges gépeket
és berendezéseket, az előállításhoz szükséges alapanyagot. E munkába rendszeresen bevonják
az autista fiatalokat – megteremtve ezzel integrált foglalkoztatásukat és rehabilitációjukat.
„Otthon szerviz!” Megváltozott munkaképességű dolgozók képzése,
fejlesztése, munkába állítása projekt
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program pályázatán a Help Esőemberekért Rehabilitációs Foglalkoztatási
Kht. támogatáshoz jutott az „Otthon Szerviz” szolgáltatás bevezetéséhez. A 2005. február és 2006. november
között futó projekt célja 20 megváltozott munkaképességű, tartósan munkanélküli ember képzése,
fejlesztése és újbóli munkába állítása volt. Tatán és vonzáskörzetében több mint 100 megváltozott munkaképességű
ember keresett munkalehetőséget, hely és kapacitás hiányában azonban a kht. nem tudta őket foglalkoztatni.
Az „Otthon szerviz!” szolgáltatás révén lehetőség nyílt arra, hogy ezek az emberek elavult ismereteik
helyett új szakmákat sajátítsanak el, és foglalkoztatás révén a munkaerőpiac aktív szereplőivé váljanak.
A program közvetlen célcsoportjába azok az 50, illetve 67 százalékban leszázalékolt, tartósan munkanélküli,
munkaképes korú álláskeresők tartoztak, akik vállalkoztak arra, hogy a személyi szociális szolgáltatások
területén szakmát tanulnak, és munkát vállalnak. A kiválasztott 20 fő – közülük 16 nő és 4 férfi
– részére a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, mint konzorciumi partner, képzést tartott parkgondozó,
szociális gondozó és ápoló szakmákban.
A képzést igényfelmérés előzte meg, melyből megállapítható volt, hogy Tatán és környékén hiány mutatkozik
a személyes szociális szolgáltatások területén. A kht. e hiány pótlására alapozva készítette el
képzési és foglalkoztatási programját. Rövid távú célként fogalmazták meg:
– 20 fő alulképzett, megváltozott munkaképességű munkanélküli álláslehetőséghez jutását a személyi
szociális szolgáltatások piacán,
– képzettségük bővítését,
– a lakossági igényekhez igazodó, gyakorlatias, piaci igényekre épülő személyi szociális szolgáltató
rendszer kiépítését és működtetését,
– együttműködés ösztönzését a munkaügyi központ, a családsegítő szolgálat és a helyi önkormányzat
között, továbbá a partnerségépítést.
A projektben résztvevő, megváltozott munkaképességű, inaktív emberek körében komoly változásokat
vártak:
– anyagilag és egzisztenciálisan stabilizálódnak, és a társadalom hasznos tagjává válnak,
– csökken a szociális ellátásban részesülők száma,
– az életmód változása életminőség-javulást jelenthet,
– a projekt mintául szolgál a közvetlen célcsoport tagjain túl más, a településen élő megváltozott munkaképességű
emberek számára is.
Másodlagos eredményként elvárást volt az is, hogy azok a családtagok, akik beteg, idős hozzátartozók
ápolásával, gondozásával foglalkoztak, újra munkába állhatnak, és csökkennek a helyi alapellátás terhei is.
A program 2005 februárjában a 20 fő kiválasztásával, felmérésével indult. Az első lépcsőben a szűrés
intelligencia és személyiség alapján történt, a második körben a jelentkező helyzetének, képességeinek,
motivációjának, alkalmasságának vizsgálatával. Ezt követte a programhoz kapcsolva a jelentkező munkapiaci
életútjának megtervezése.
A résztvevők két szakmában szerezhettek OKJ-s végzettséget: szociális ápoló-gondozóként és parkgondozóként.
Az előbbi képzésen 13 fő, az utóbbin 7 fő végzett. A tanfolyam első heteiben, hónapjaiban
a lemorzsolódás nagyobb arányú volt, ezért ennek kiküszöbölésére a kht. megerősítette, illetve folyamatossá
tette a résztvevők pszichoszociális támogatását, és a belépők kiválasztása is nagyobb körültekintéssel
történt. Mindezek eredményeként a lemaradási tendencia csökkent, illetve néhány hét alatt
stabilizálódott a létszám.
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 61

A tanfolyam gyakorlati képzését a nyílt munkaerőpiacon, általában intézményekben, gondozó otthonokban,
kórházakban és a leendő szolgáltatást igénylőknél tartották, ezzel is belekóstolva a munkáltatók
elvárásaiba. A képzés legfőbb célja természetesen a munkavállalás volt. Az Esőemberekért Egyesület
alkalmazásában 7 órás munkaidőben dolgoznak, kiszerződve otthonápolási feladatokat, gyermekfelügyeletet,
takarítást, bevásárlást, kertészeti szolgáltatásokat látnak el intézmények és magánszemélyek
részére.
62 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

INTERPLÁN Ipari, Mezőgazdasági,
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Cím: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 11. I/5.
Telefon: (52) 531 763
Fax: (52) 531 762
E-mail: lmagyari@freemail.hu
Honlap: www.interplan.com
A szervezet vezetője: Dr. Magyari László
A foglalkoztatás szakmai vezetője: Balogh Anikó
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Az 1999-ben alakult Interplán Kft. jelenleg 8 telephelyen 212 dolgozót alkalmaz, és ezzel Kelet-Magyarország
egyik legnagyobb védett szervezete. Tevékenységében meghatározó a magas minőségi követelményeket
igénylő bérmunka végzése külföldi megrendelők részére, melyet a következetes fejlesztés, az előírt
szabályok szigorú betartása, a dolgozók folyamatos képzése alapoz meg. Minőségirányítási rendszer mellett
történik az egyszer használatos orvostechnikai eszközök tisztaterű szerelése és csomagolása, illetve
a varrodai munka is. A szervezet magas követelményszintet állít a dolgozók elé, ugyanakkor biztonságos,
európai színvonalú munkahelyet garantál számukra. A termék-előállításra orientált visszacsatolásos oktatási
rendszer bevezetésével a cég vezetése egyedülálló továbbképzési formát alakított ki.
A szervezet fejlődése
Az INTERPLÁN Szövetkezetet munkanélküli személyek alapították 1993-ban azzal a szándékkal, hogy
maguknak és a sorstársaiknak munkahelyet teremtsenek, majd képzéssel és különféle humán szolgáltatásokkal
másoknak is lehetőséget kínáljanak a munkaerőpiacra történő visszatérésre. A szövetkezet
szorosan együttműködve a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központtal és Debrecen Város Önkormányzatának
Szociális Irodájával foglalkoztatási programot indított tartós munkanélküliek számára, melynek
során sikeresen működtette a 70–90 főt foglalkoztató Debreceni Közhasznú Bázist.
A szövetkezet 1998-ban a Munkaerő-piaci Alap Hajdú-Bihar Megyére Decentralizált Rehabilitációs
Alaprészéből pályázat útján jelentős munkahelyteremtő támogatást kapott. Ennek segítségével épült fel
a szövetkezet varrodája Hajdúhadházon, ahol 1999 januárjától beindult a termelés 25 megváltozott munkaképességű
személy foglalkoztatásával. A cégfejlesztés következő fázisa egy új telephely kialakítása
volt, amelyhez a szövetkezet megvásárolta a Hajdúhadház, Kossuth u. 16. alatti ingatlant, és ezzel újabb
17 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására nyílt lehetőség.
Profiltisztítás miatt és a rehabilitációs foglalkoztatási célok könnyebb és szakszerűbb elérése érdekében
1999 őszén a szövetkezet teljes körű jogutódjaként megalakult az INTERPLÁN Kft. A társaság szolgáltatásai
iránti piaci igény, valamint a megváltozott munkaképességű személyek körében mutatkozó munkavállalói
igények egyaránt a rehabilitációs foglalkoztatási program bővítését indokolták. A következő években
a fejlesztések eredményeként további telephelyek létesültek Biharnagybajomban, Nagyecseden és
Nagyrábén. A nagyecsedi telephelyen egyszer használatos orvosi eszközök gyártását kezdte el a kft.
bérmunka formájában. A másik két telephelyen a foglalkoztatás döntő mértékben a nagy helyi hagyományokkal
rendelkező gyékénykötésre, szövésre és kézi hímzésre épült.
A szakmai és piaci tapasztalatok alapján gazdaságilag indokolt volt a vérterápiás orvosi eszközgyártás
további fejlesztése, ezért a szervezet a hajdúhadházi Kazinczy utcai telephely átalakításával
egy orvosi eszközök gyártására alkalmas üzemet hozott létre, a növekvő megrendelői igények
kielégítésére a termékek steril csomagolására alkalmas gépeket szerzett be újabb munkahelyeket
teremtve ezáltal.
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 63

A termékek nemzetközileg elismert színvonalon történő gyártása minőségirányítási rendszer bevezetését
is szükségessé tette. A rendszer kiépítését a kft. 2005 márciusában kezdte meg, melynek eredményeként
2005. októberben az ORKI rendszertanúsító szervezet MSZ EN ISO 9001:2001, MSZ EN ISO
13485: 2004 minőségirányítási rendszertanúsítványt kapott. Az INTERPLÁN Kft. a 2005 decemberében
a Foglalkoztatási Hivatalhoz benyújtott akkreditációs tanúsítvány iránti kérelem alapján 2006. áprilisban
a kiemelt tanúsítvány megszerzésével védett foglalkoztatóvá lett nyilvánítva.
Foglalkoztatás
A szervezet 8 telephelyen 212 dolgozót alkalmaz. A munkatársak 99 százaléka megváltozott munkaképességű:
mintegy fele egészségkárosodás miatt 40–50 százalékban leszázalékolt, a dolgozók 40 százaléka
67 százalékban leszázalékolt, illetve 9 százalékuk fogyatékos személy. Az egészségkárosodott
munkatársak jelentős többsége mozgásszervi, szív- és érrendszeri, idegrendszeri problémákkal küzd.
A fogyatékos dolgozók 80 százaléka mozgáskorlátozott, 15 százalék hallássérült és 5 százalék látássérült
személy.
A cég fő gyártási profilja a tisztateres orvostechnikai eszközök szerelése, tisztateres csomagolása,
textilipari termékek gyártása és élelmiszeripari termékek csomagolása (pl. teafilterezés, poharas csomagolás).
A szervezet fejlődésére jellemző a tudatosság és a fokozatosság. A munkatársak szisztematikus kiválasztásával,
felkészítésével, a magas minőségi elvárások következetes érvényesítésével az évek során
megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező, megbízható, állandó törzsgárdát állítottak fel. A menedzsment
kapcsolati tőkéje volt a biztosíték az első megrendelések megszerzéséhez. Már az indulástól
jellemző a cég vezetésére a magas minőség megkövetelése, az állandó fejlesztésre való törekvés.
A hajdúhadházi varrodát az Interplán Kft. jogelődjétől 1999-ben vette át, abban az időszakban,
amikor a varrodák az országban sorra csődbe mentek. Átszervezéssel, új munkatársak képzésével – a
munkaügyi központ támogatásával –, új munkakultúra, munkaszervezés bevezetésével, az eszközpark
fejlesztésével, új megrendelők szerzésével napjainkban is egyre bővül a varroda tevékenysége. A cég
saját vállalkozásban munkaruhák varrását végzi. Tisztaterű varrodát is kialakítottak, amely alkalmas a műtétekhez
használatos steril textíliák varrására, így speciális területen is tudnak munkát vállalni. 2005-ben
az ISO 9001:2001 minőségirányítási tanúsítvány megszerzése további magas minőségi követelményt
támasztó tenderek megnyerését tette és teszi lehetővé a szervezet számára. Jelenleg is nyugati megrendelők
számára végeznek bérmunkát. Bár a minőségirányítási rendszer bevezetése jelentős dokumentációs
többletfeladatot ró a dolgozókra, a garantált minőség, a tökéletes biztonság (pl. a bérmunka
során használt varrótűk száma – a törötteké is – végig ellenőrizhető, ezzel is garantálva, hogy a legyártott
gyermekruhákban még véletlenül sem marad tű), a legigényesebb megrendelő számára is meggyőző.
A menedzsment így tud újabb és újabb megrendeléseket megszerezni.
A szervezet legfőbb gyártási profilja az egyszer használatos orvostechnikai, úgy nevezett vérterápiás
eszközök (infúziós-, transzfúziós szerelékek, homlokvéna) szerelése és csomagolása. A rendkívül szigorú
technológiai fegyelem, a munkafolyamatok, az eszközpark állandó fejlesztése, a nyereség visszaforgatása
és a munkaügyi központ által támogatott fejlesztések eredményeként a cég több telephelyén képes
a legmagasabb technológiai fegyelem mellett és a megkívánt egészségügyi előírások betartásával steril
szerelési és csomagolási munkák teljesítésére. A termékek minőségellenőrzése több szinten történik. A
belső, illetve a megrendelő ellenőrzésén túl független cég is elvégzi ezen orvostechnikai eszközök vizsgálatát
mind a baktériumflóra, a szennyezettség, mind mechanikai szempontból.
A cég termékei évek óta folyamatosan elérik a legmagasabb minőségi színvonalat. A széles kapcsolati
háló, a cég imázsa, a kiemelkedő minőség garanciája, a rendkívül szigorú technológiai fegyelem betartása
és betartatása, a sterilitást biztosító modern technikai eszközök, a speciális termékcsoport teremtik
meg annak lehetőségét, hogy a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő bérmunkákat is el tud-
64 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

ja vállalni a szervezet. Az ISO 13485:2004 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer bevezetésével
– melynek révén akár öt évre visszamenőleg is lehet tudni, melyik orvosi csomagot melyik dolgozó szerelte,
csomagolta, és ki ellenőrizte – az Interplán Kft. a legnagyobb nyugati megrendelők számára is
meggyőző beszállító partner.
Összegezve a cég azért tud biztonsággal bérmunkát szerezni a jelenlegi piaci viszonyok között is,
mert speciális területen dolgozik, széles körű és kialakult bizalmon alapuló kapcsolati hálóval rendelkezik.
A több éves tudatos és következetes fejlesztés eredményeként minden szükséges adottsággal – humánerőforrás
és magas színvonalú technikai felszereltség – rendelkezik. A gyártási folyamatok leszabályozottak,
ismételhetők, dokumentációs és ellenőrzési rendszere kidolgozott. A technológiai fegyelemre,
az előírások betartására, a minőségirányítási rendszer állandó fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet
fordítanak.
A cég fontos jellemzője még a több lábon állás a termék-előállítás és a szolgáltatások terén. Így a bérmunkák
mellett – csomagolási munkák, tea filterezése, ruhaipari termékek gyártása, orvostechnikai eszközök
szerelése és csomagolása – saját termékek gyártását is végzik: többek között munkaruhagyártás,
orvosi műszerek gyártása, tea feldolgozása, csomagolása, gyékénykötés, gyékényszövés, rafiafonás.
Üzlethelyiségükben kiskereskedelmi értékesítést is folytatnak.
A cég hírnevének, hitelességének köszönhetően további speciális területekre is ki tudott lépni. Egy
éve működik eredményesen a cégcsoport egy másik tagja a számítógépes vízóragyártás területén egy
külföldi cég megbízásából.
HR
Kiemelten fontos terület még a humánerőforrás gazdálkodás. A térségre általánosan jellemző a nagymértékű
munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a feketemunka elterjedtsége, a gyenge munkamorál.
Ebben a környezetben kell a cégnek nagy precizitást, higiéniát, munkafegyelmet igénylő tevékenységet
végeztetni megváltozott munkaképességű, alacsony iskolázottságú, sok esetben tartós munkanélküliségből
visszatérő dolgozókkal.
Mára már a telephelyek lakókörnyezetében egyfajta hagyománya, kultúrája alakult ki az orvostechnikai
eszközgyártásnak. Köztudott, hogy az Interplán Kft.-nél szigorúak a munkafegyelemmel kapcsolatos
elvárások. Aki nem tudja a szabályokat betartani, az nem maradhat a cég alkalmazottja. Az is ismert,
hogy kiemelt higiéniai követelményeknek kell megfelelni. A rendszeres ÁNTSZ vizsgálatok melletti belső
ellenőrzéskor – bejelentés nélkül, általában kéthavi rendszerességgel – nem csak a köpenyről, de a kézről,
a köpeny belső oldaláról vagy hajról is mintát vesznek bakteriológiai és szennyezőanyagok vizsgálatához.
Így a dolgozók otthoni higiéniája, életvitele is hatással van az ellenőrzések eredményére, ebből
adódóan a munkahelyen kívüli életvitelre is pozitívan hat a cégnél történő munkavégzés.
A cég filozófiája nem a szociális támogatás fokozására épül, alapja az egyenlő hozzáférést biztosító
munkakörülmények megteremtése mellett a valós piaci elvárások közvetítése a dolgozóknak. A sikeres
munkavégzéshez minden lehetséges segítséget megadnak az alkalmas és dolgozni akaró munkatársak
részére.
A hosszan tartó foglalkoztatás mindkét félnek, munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt elemi érdeke.
A felvételi eljárás ezért alapos és részletes, igazodik a cég tevékenységeihez és elvárásaihoz. Az
első körben a kérdőíves felmérést követően a manualitás, a kézügyesség, a koncentrációs képesség
felmérése történik a gyakorlatban, majd a jelentkezők személyes interjún vesznek részt. A cég tevékenységéből
következő magas elvárásoknak a komplex problémával rendelkező, motiválatlan munkatársak
nem tudnak megfelelni. A felvételi eljárás második körében a jelentkezők foglalkozás egészségügyi vizsgálaton
esnek át. Fontos kritérium az egészségügyi kizáró tényezők pontos felismerése (pl. asztmás személy
nem dolgozhat tisztaterű helységben). A felvétel után kéthetes betanítási szakasz következik, majd
három hónapos próbaidő jön. A cég minden dolgozójával személyi rehabilitációs tervet készít, mely ki-
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 65

terjed a munkavállaló és a segítő által közösen kitűzött célokra, a munkatárs képzési igényére és karrier
tervére, továbbá meghatározzák a cég által biztosítandó humánszolgáltatások körét.
A munkatársak részére belső képzéseket szerveznek – pl. tájékoztató előadás mikrobiológiai ismeretekről,
új termék bevezetéséhez kapcsolódó képzés. Új termék gyártását megelőzően sok esetben a
megrendelő is tart helyszíni képzést.
Egyedülálló a cég által kialakított, termék-előállításra orientált visszacsatolásos oktatási rendszer bevezetése.
Ennek lényege, hogy az Interplán Kft. dolgozóit első fázisban a céggel szerződésben álló
megrendelő multinacionális cég szakértői képezik ki. Ez jelentősen támogatja a modernszemléletű multinacionális
cégkultúra, munkaerkölcs, munkafegyelem, munkakultúra átáramlását. A második fázis a
folyamatosan működő visszacsatolásos oktatási rendszer, miszerint a minőségellenőrzés által felderített
hibákat a csoportvezető egyéni képzés keretében kijavíttatja az elkövető dolgozóval. A cégnél részletesen
kidolgozott teljesítménybérezési rendszert vezettek be. A teljesítménybérezés elősegíti a munkafegyelem
fenntartását, a dolgozók folyamatos motiválását, a cég termelékenységének biztonságát, kizárja
azonban a súlyosabb fogyatékossággal, egészségkárosodással élő személyek munkavállalását. A teljesítmény
magas szinten tartását ugyancsak segíti a visszacsatolásos oktatási rendszer, mivel a csoportvezető
folyamatos egyéni képzésben részesíti az alacsony teljesítményt nyújtó dolgozókat. A rendszer
automatizmusát a folyamatos információfeldolgozás és elemzés biztosítja.
A cég sok tekintetben a nyílt munkaerőpiaci forprofit szervezetekhez hasonlóan működik: idetartozik a
modern technika alkalmazása, a munkakultúra, a magas minőségi követelményrendszer, a teljesítménybérezés.
Ennek megfelelően nem törekszik legjobb dolgozóinak továbbléptetésére, munkaerőpiaci integrációjára
sem. Azonban elvitathatatlan, hogy aki meg tudott felelni az Interplán Kft. által támasztott
magas elvárásoknak, elsajátította a cég munkakultúráját, megfelelő munkakörben a nyílt munkaerőpiacon
bárhol képes helytállni.
Jövőkép
Az Interplán Kft. folyamatosan fejlődő középvállalkozás, mely Hajdú-Bihar megyében a rehabilitációs
munkaerőpiac egyik meghatározó és egyben formáló résztvevője. Gazdaságfilozófiájuk a fenntartható
fejlődés megteremtése, ezzel összefüggésben a már meglévő termékek gyártása mellett, az egyéni
megrendelői igények magas színvonalú kielégítése.
A társaság fejlesztési elképzeléseit a termékskála bővítése, a gyártástechnológia folyamatos fejlesztése,
a garantált minőség biztosítása, a partnerek megelégedettségének elnyerése határozza meg. Mindezekkel
összefüggésben a társaság eltökélt szándéka, hogy eredményes működését fenntartva a megváltozott
munkaképességű munkavállalók számára hosszú távú munkalehetőséget adjon.
Az eddigi fejlesztések olyan profilbővülést jelentettek, amelyek szervesen illeszkedtek a meglévő infrastruktúrához,
a termelésben alkalmazott technológiákhoz hatékonyabbá téve ezzel a társaság működését
és megalapozva a további belső fejlesztéseket. A jövőbeli fejlesztések kiindulópontja a cég eddigi
fejlődési útjának folytatása, támaszkodva hosszú távon a térség aktuális munkaerőpiaci kínálatára.
66 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

Komló-HABILITAS Kht.
Cím: 7300 Komló, Juhász Gy. u. 2.
Telefon: (72) 581 492, (72) 482 292
Fax: (72) 487 605
E-mail: habilitas@vnet.hu
Honlap: www.komlohabilitas.vnet.hu
A szervezet vezetője: Wágner László ügyvezető igazgató
Komló
Baranya megye
A 17 éve működő Komló-HABILITAS Kht. 70 elsősorban értelmileg akadályozott, illetve halmozottan fogyatékos
személyt foglalkoztat. Határozott törekvése a „tiszta profil” megtartása. Magas minőségi követelménynek
megfelelő, elsősorban nyugat-európai megrendelésekre történő késztermék-előállításra – fabútorok,
fajátékok gyártása – specializálódott. A kht. a foglalkoztatás mellett kiemelt figyelmet fordít a dolgozók
személyre szabott pedagógiai, gyógypedagógiai szempontú fejlesztésére, a szociális támogatásra, a
családok bevonására. Rendszeresek a közös szabadidős programok, kirándulások, ünnepek. A cég nagy
büszkesége az országos kupát is elnyerő focicsapata, melynek edzője az ügyvezető igazgató. A társaság
különleges abból a szempontból is, hogy nem kíván terjeszkedni, továbbnövekedni. A vezetőség álláspontja
szerint a fogyatékos emberek foglalkoztatásához szükséges emberi többlet csak egy átlátható, összetartozó
közösség és a dolgozókkal napi szinten kapcsolatban álló vezetés mellett teremthető meg.
A szervezet
Komlón az 1970-es években megyei hatókörű kisegítő iskolát hoztak létre. A végzős fiatalok számára
helyben rendkívül szűk lehetőség adódott az elhelyezkedésre. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonába
is Pécsre kellett beutazni. Egyre nőtt az igény az értelmi sérült, illetve a súlyosan, halmozottan fogyatékos
fiatalok foglalkoztatásának megoldására.
1989-ben Wágner László gyógypedagógus ezt felismerve szervezte meg az első védett munkahelyet
Komlón, kezdetben a pécsi Agóra Vállalat kirendeltségeként. A foglalkoztatás a volt Bányamentő állomás
helyiségeiben 14 fős létszámmal indult, amely már az első két év alatt 50 főre emelkedett.
A Komló-HABILITAS Kht. Wágner László, a helyi önkormányzat és a református lelkész alapításával
önálló üzemmé vált 1991-ben. A növekvő dolgozói létszám miatt szükségessé vált egy saját, megfelelő
alapterületű üzem kialakítása. A városi önkormányzat a társaság rendelkezésére bocsátotta a megüresedett
Bókay Bölcsődét. A Komló-HABILITAS Kft. 1992 óta célszervezetként működik.
A cég 1993-ban kapcsolatot épített ki egy német testvérüzemmel, amely a kezdeti megrendeléseket
követően segítséget nyújtott a nemzetközi minőségi követelmények megismerésében, a technológiai
fegyelem kialakításában, egyes szakmai fejlesztések kidolgozásában. 2004 szeptemberétől a kft. bevezette
az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszert.
A cég műszaki állapota közepes, a gépek, főleg faipari gépek nagy része 30–40 éves, a technológiai
folyamatok többsége nem gépesített, sok a kézzel végzett munkafázis. A kht. egy 50 évvel ezelőtt létesített
munkásszálló kétszintes épületében működik, amely folyamatos karbantartást és átalakítást igényel.
A szervezet 2006-ban közhasznú társasággá alakult át, akkreditáltatta magát, és elnyerte a védett
szervezeti szerződést.
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 67

A foglalkoztatás
A cég 85 fős állományának 85 százaléka, azaz 68 fő megváltozott munkaképességű. Többségében értelmileg
akadályozott és halmozottan sérült munkavállalók. A dolgozók nagy része komlói, vagy Komló
vonzáskörzetéből jár be dolgozni az egy telephellyel rendelkező üzembe.
A kht. tevékenysége szinte kizárólag saját termékek gyártására és értékesítésére összpontosul, mert
így látják biztosítottnak a rehabilitációs célú, egyénre szabott, magas színvonalú foglalkoztatást. A különböző
típusú termékek előállításával, a munkafolyamatok részterületekre történő lebontásával a dolgozók
meglévő és fejleszthető képességei összeilleszthetővé válnak, motivációjuk fenntartható. A késztermékelőállítás
előnye, hogy az értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos dolgozók látják munkájuk
eredményét, a végterméket, szemben a bérmunka során végzendő részfeladatokkal.
A szervezet tudatosan törekszik arra, hogy tevékenységi körét – dolgozói képességének figyelembe
vétele mellett – rugalmasan a piaci igényekhez igazítsa.
Tevékenységek
– asztalosipari termékek: kerti bútorok, fajátékok, ágyak, nyugágyak
– szerszámnyélgyártás
– cirokseprű-készítés
– szőnyegszövés
– varrodai munkák
A cég a helyi szakiskola textil- és faipari területen tanuló diákjai számára üzemi gyakorlati helyszínt biztosít.
Alkalmazottai egy műszakban, általában rövidített, 4, 5, 6 vagy 7 órás munkaidőben dolgoznak. A
Komló vonzáskörzetéből bejárók munkaidejének kezdetét a buszjáratokhoz igazítják, akiknél a gyógyszer
beszedése időponthoz kötött, ott ehhez alkalmazkodva alakítják a munkaidőt. A munkavállalók teljesítménybérben
dolgoznak. A bérrendszer folyamatban lévő átalakításának célja az egyéb juttatások differenciált
bevezetése a munkahelyi fegyelem, a teljesítmény motiválására.
A cég árbevétele 2005-ben 69 millió forint volt, mely 64,6 százalékban asztalosipari termékek, 10,9 százalékban
egyéb termékek, 9,9 százalékban seprűk, 9,7 százalékban szerszámnyelek és 4,8 százalékban
szövött áruk értékesítéséből származott. A termékek több mint 40 százaléka exportra kerül. A társaság 15
éve van jelen a nemzetközi piacon: rendszeresen részt vesz a Nürnbergben a németországi sérülteket foglalkoztató
üzemek vásárán. Ez kiváló lehetőség a partnerekkel való személyes kapcsolattartásra, új kapcsolatok
kialakítására, a piaci trend, a legújabb ötletek megismerésére. Legnagyobb nemzetközi partnerei a
Käfer&Partner GmbH (fajátékok, cirokseprűk értékesítése), a Bruderhaus Diakonie (bútorok, kerti bútorok,
fajátékok, cirokseprűk, egyedi fatermékek értékesítése), Spiel&Holz Design GmbH (fajátékok értékesítése)
és a Bramherzige Brüder Benedikt (bútorok, kerti bútorok, szerszámnyelek, cirokseprűk értékesítése).
Legnagyobb belföldi partnere hat éve a Praktiker áruházlánc, melynek 14 boltjába szállítanak rendszeresen.
Ezen kívül országos szinten – üzletkötői hálózaton keresztül – nagyobb bútorboltokban, megyei
szinten a cégek profiljához kapcsolódó termékeket gazdaboltokban, háztartási boltokban, nagyáruházak
különböző részlegein vagy egyedi megrendeléseken keresztül értékesíti. A cég területén helyben
működő boltjában is forgalmazza termékeit.
A minőségi követelmények, elsősorban a nemzetközi kereskedelmi igényeknek megfelelően, szigorúak.
Ezért az egész üzemben jellemző a dolgozók magas fokú munka- és technológiai fegyelme, a minőségi
munkavégzés.
68 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

Foglalkoztatás
Az univerzális műhelyben, illetve a máglyatéren, udvaron közösségi célú munkavégzés is folyik, a többi
foglalkoztatási helyszínen a rehabilitációs célú munkavégzés kap teret. Az asztalos műhelyben 14 fő
dolgozik, kerti bútorokat, fajátékokat, nyugágyakat, hokedliket, sámlikat gyártanak. A 3 főt foglalkoztató
nyélgyártó üzemben 19 fajta szerszámnyél készül, és a seprűkötő üzemet is innen látják el nyéllel. Az univerzális
műhelyben 6 fő dolgozik, ahol az asztalos műhely által gyártott termékek utómunkálatait – csiszolás,
összeszerelés, olajozás – végzik. A máglyatéren, az udvaron a rönkfából gatterolt anyag máglyatérre
való szállításában és a máglyatéren maradt fák szárítókba való bepakolásában 7 dolgozó segít. A
szövödében a legegyszerűbb betanított munkáktól kezdve a magas szakmai tudást igénylő feladatokig
széles spektrum nyílik a különböző képességekkel, készségekkel rendelkező munkatársak foglalkoztatására.
A szövödében 18 fő dolgozik, akik a megfelelő képzettségnek és szakértelemnek köszönhetően
a legkülönbözőbb textilipari termékek előállítására képesek. A seprűkötő műhelyben történik a cirok
kiválogatása, tisztítása, megkötése és varrása. Ebben az üzemben kilencen dolgoznak. A rehabilitációs
célú munkavégzés további területei: karbantartás, porta, takarítás, gépkocsivezetők, irodai munka.
A varrodát 8 fő látja el.
A cég tudatosan törekszik arra, hogy dolgozói külső és belső képzések révén minél több munkaterületen
szerezzenek gyakorlatot, minél magasabb szintű képzettséget érjenek el. Ennek érdekében a
munkatársak rendszeresen részt vesznek a különböző munkaterületekhez kapcsolódó továbbképzéseken,
így betanított faipari munkás, seprűkötő és szőnyegszövő képzésen, nyelvtanfolyamon, számítástechnikai
továbbképzésen, illetve egyes speciális, a jogszabályok változásához igazodó területeket érintő
– pénzügyi, munkaügyi – képzéseken.
A cég érdeke – a változó jogszabályi környezet mellett is biztonságos és szabályos működtetésen túl
– az, hogy a dolgozók több munkaterületen is gyakorlatot szerezzenek, és alkalmassá váljanak a megrendelési
igényekhez igazodva a különböző munkaterületek közötti átcsoportosításra. Mindez elősegíti
a dolgozók motiváltságát, önbecsülését és az egyéni karrier lehetőségét.
A munkahelyi egészségügyi ellátás jó. Aktív és szoros kapcsolat alakult ki az üzemorvossal, aki elvégzi
a rendszeres munkaalkalmassági vizsgálatokat, és egészségügyi tanácsadást is tart. A felvételi
eljárásban fontos az üzemorvos véleménye, mert sok esetben súlyozni, aktualizálni kell az orvosi dokumentumokat.
Amint bármilyen probléma vagy akár csak a lehetősége is felmerül, a dolgozó rendszeresen
felkeresi az üzemorvost, aki tapasztalatait minden esetben megbeszéli az érintett vezetővel, szakmai
munkatárssal.
A szervezetben aktívan működik a rehabilitációs bizottság, mely havonta, illetve aktuális probléma
esetén ülésezik. Tagjai az ügyvezető igazgató, a gyógypedagógiai asszisztens és a pénzügyi előadó.
Probléma esetén családlátogatásra mennek, segítséget nyújtanak lakásproblémák és egyéb gondok
megoldásában. (Előfordult olyan is, hogy egy vak és értelmileg akadályozott dolgozó fél órával a munkakezdési
idő után sem érkezett be, ezért azonnal a lakására mentek, s ezzel az adott esetben megmentették
munkatársuk életét.)
Az üzem fennállása óta minden dolgozóról egyéni fejlesztési tervet készítenek. Részét képezi az állapotfelmérés,
a szociális helyzet felmérése – családlátogatás! – és az üzemi státus bemutatása. Megvizsgálják,
hogy a dolgozó mennyire elégedett a céggel, a cégen belüli helyzetével, illetve a cég szempontjából
értékelésre kerül a dolgozó teljesítménye, viselkedése. Ezt követően határozzák meg, hogy a munkatárs
hol szeretne dolgozni, mely feladattípus alkalmas számára, amelyben jobban és többet tud teljesíteni. A
kitűzött célok eléréséhez feladatokat rendelnek. Az egyéni fejlesztési terveket évente felülvizsgálják.
A cég büszke 17 éves fennállására, és arra is, hogy munkatársai szeretnek ott dolgozni. A cégnek
„lelke” van. Kulturális rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek külső rendezvényeken. Ezen alkalmakra
mesejátékot, verseket, énekeket tanulnak. Játékos vetélkedőket rendeznek. Ellátogattak a Komlón
tartott drogprevenciós rendezvényre. Járnak kirándulni, akár hosszabb (budapesti) utakra is indulnak,
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 69

melyre közösen gyűjtik össze a pénzt. A tanulásban akadályozott dolgozók saját újságot írnak és szerkesztenek,
és más civil szervezetek újságjaiba is írnak, aktívan részt vesznek különböző civil megmozdulásokon.
Az értelmileg akadályozott dolgozók számára a cég szintentartó foglalkozásokat szervez, mely
támogatja a munkán kívüli, mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek szintentartását, fejlesztését.
(Értelmileg akadályozott emberek esetében e fejlesztőprogramok hiánya leépüléshez vezet.) Minden
dolgozó esetében tartják a kapcsolatot a családdal, családlátogatásokat szerveznek. Segítenek a
különféle szociális és egyéb hivatalos ügyek intézésében – pénzbefizetésnél, halálesetnél. Támogatják
ügyfeleiket egészségügyi problémák esetén (amputáció után felvették az orvossal a kapcsolatot, lelkileg
támogatták dolgozójukat, képviselték érdekeit), ha szükséges a pszichiáterrel is együttműködnek.
Kiemelten kedves terület a sport. A cég focicsapata 2005-ben megnyerte az országos bajnokságot.
Wágner László ügyvezető igazgató heti rendszerességgel tart edzéseket, szigorúan és lelkesen. A csapat
tagjai a helyi speciális szakiskola tanulói és a Komló-Habilitas dolgozói. Eszmei támogatók az Aranycsapat
még élő tagjai, részvételükkel közös németországi utat szerveztek. Duisburgban, a tartományi
bajnokok tornáján 3. helyezést ért el a csapat.
A kht. megalakulása óta alkalmaz gyógypedagógust. Kiemelten támogatja a középvezetők és a műhelyvezetők
gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai (tovább)képzését. A jövőben pénzügyi forrásoktól
függően a cég vezetése legfontosabb célul a munkavezetők gyógypedagógiai továbbképzését
tűzte ki, és csak ezt követi a géppark felújítása, frissítése.
A Komló-HABILITAS Kht. egyedinek mondható abból a szempontból is, hogy fő célja nem a terjeszkedés,
növekedés. A cég vezetőjének meggyőződése szerint a fogyatékos emberek foglalkoztatásához
szükséges emberi többletet csak egy átlátható, összetartozó közösség és vezetés mellett lehet magas
színvonalon végezni.
70 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

UWYTA Rehabilitációs
és Foglalkoztatási Kht.
Cím: 7629 Pécs, Névtelen u. 1.
Telefon: (72) 517 370
Fax: (72) 517 371
E-mail cím: titkarsag@uwyta.hu
Honlapcím: www.uwyta.hu
Vezető: Ásványi Szabolcs ügyvezető igazgató
Fonai László alapító, innovációs igazgató
Pécs
Baranya megye
Az UWYTA Kht. olyan különleges akkreditált védett szervezet, amely megalakulása óta rendkívüli hangsúlyt
fektet a szociális szolgáltatások biztosítására (hajléktalan rehabilitációs otthon, családok átmeneti
otthona). E szociális szolgáltatások hívták életre a különböző foglalkoztatási programokat, melyek kapcsán
a kht. célszervezeti minősítést kapott 2000-ben. Kiemelkedő a szervezet törekvése a komplexitásra és az
innovációra. 2004-ben vezette be a 4M program szolgáltatást, melynek célja a megváltozott munkaképességű
inaktív munkavállalók nyílt munkaerőpiaci munkavállalásának elősegítése. Az EQUAL program
keretében egy új felkészítő, illetve képzési program módszertanát dolgozzák ki és tesztelik, ennek eredményeként
lehetővé válik a megváltozott munkaképességű emberek differenciált, gyakorlatorientált felkészítése
a nyílt – vagy védett – munkaerőpiaci munkavállalásra.
Szervezet bemutatása
Az UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.-t 1997-ben Fonai László alapította. A szervezet első kliensei
a TÁMASZ Alapítvány látókörébe került azon hajléktalan emberek voltak, akik még viszonylag rövid
ideje éltek hajléktalanságban. Szakemberek segítségével és egyéb kiegészítő szolgáltatásokkal relatíve
rövid idő alatt lehetett munkavállalásukat, illetve a normál életvitelhez való visszatérést elősegíteni. Ezt a
feladatot vállalta fel a frissen létrejött UWYTA Kht.
A szervezet 1996-ban nyitotta meg 16 – később 21 – hajléktalan férfi számára a BAT-HÁZ – Hajléktalan
Rehabilitációs Otthont. Állandó mentálhigiénés támogatás mellett, az együttélés szabályainak megtartásával,
a személyi higiénia, a napi ritmus kialakításával, jelképes összegért, kulturált körülmények között
biztosított a hajléktalan férfiak számára lakhatást és lehetőséget a civil életbe való visszatérésre. Nagy
hangsúlyt kapott a munkavállalásra való felkészítés. A munkavállalói rutin megszerzése mellett a munkavállaláshoz
szükséges egyéb feltételek – lakcím – megteremtésében is jelentős segítséget nyújtott a
szervezet, elősegítve mindezzel a kliensek munkavállalását.
1997-től a szervezet különféle foglakoztatási projekteket indított. Létrehozott egy asztalosműhelyt, és mezőgazdasági
termelést indított be. Miközben a foglalkoztatás egyre nagyobb volument ért el, világossá vált,
hogy a legtöbb hajléktalan személy egyben megváltozott munkaképességű is. A foglalkoztatás továbbfejlesztése,
a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni nem képes, megváltozott munkaképességű személyek továbbfoglalkoztatása
érdekében a szervezet célszervezeti minősítést kért és kapott 2000-ben.
Az UWYTA 2001-ben a flamand kormány támogatásával „Ne dobd el” címmel szociálökonómiai programot
kezdett meg Pécsett. Ennek keretében a munkatársak – elsősorban magánszemélyeknél – feleslegessé vált
bútorokat újítottak föl, majd azokat kedvező áron értékesítették. Így amellett, hogy az olcsó bútorokkal a szociálisan
rászoruló embereken segítettek, a társaság munkalehetőséget biztosított számos dolgozónak.
Még ugyanebben az évben Székesfehérváron call centert indítottak nagy sikerrel. A vállalkozás ma is
működik, 15 mozgássérült személyt foglalkoztat. Vállal különféle telefonos lekérdezéseket, információgyűjtést,
közvélemény-kutatást, telefonos marketing tevékenységet, weblapfejlesztést. 2003-ban az In-
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 71

formatikai Minisztérium támogatásával további 15 távmunkahely kialakítására nyílt lehetőség Pécsett és
Kaposváron. Számítógépeket pályázati forrásból szerzett be, a munkaügyi központok pedig a képzések
és a bérek támogatásához járultak hozzá.
2002-ben a TÁMASZ Alapítvánnyal közösen, a Soros Alapítvány támogatásával, 6 hónapos foglalkoztatási
programot szervezett hajléktalan nők számára, melynek keretében „vándorló” hajléktalanok részére
varrt térítésmentesen tartós bőrhátizsákot. A projekt végére a munkatársak hathónapos munkaviszonyt
tudtak igazolni, így jogosulttá váltak különféle juttatásokra, és jelentősen javult munkaerőpiaci
helyzetük is.
2002–2003-ban saját forrásból a szervezet megépítette a Családok Átmeneti Otthonát. Ez azoknak
a családoknak nyújt támogatást, akik átmeneti krízisbe kerülve aktívan keresik helyzetük javítására
a megoldást. A családokkal kötött szerződés maximális időtartama 6 hónap. E folyamat során többféle
– szociális, mentális – szolgáltatást, segítséget nyújt a családoknak: kapcsolatban áll albérletközvetítő
irodával, segíti a munkavállalást.
Az évek során a célszervezeti telephelyek és a foglalkoztatottak száma folyamatosan, nagyütemben
növekedett.
2004-ben egy OFA (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) pályázati program kapcsán a kht. a küszöbön
álló célszervezeti átalakításra való felkészülés érdekében megvizsgálta a szolgáltatások körének
bővítését, a rendszerszerű fejlesztés lehetőségét. Az alkalmazottak közül 300 fővel készített interjút, kérdőíves
felmérést, illetve felkészítette őket a nyílt munkaerőpiaci kimenetre. A tapasztalatok azonban azt
mutatták, hogy a célszervezetben dolgozó megváltozott munkaképességű emberek nem képesek a nyílt
munkaerőpiacon dolgozni, háromszoros bérért sem, annyira félnek a bizonytalanságtól. Szívesen vennének
ugyan részt képzésben, erre azonban nincs pénzük, nem tudják pontosan, mit érdemes tanulni,
illetve ha van elképzelésük, az vagy irreális, vagy nincs összhangban a munkaerőpiaci igényekkel.
A társaság 2004-ben bekapcsolódott a Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű
Munkavállalóknak (4M) programba. A 4M program célja a megváltozott munkaképességű személyek számára
speciális, személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás biztosítása. A célszervezetek 2005. évi nagyszabású
létszámleépítésénél nagy segítséget jelentett e szolgáltatás a dolgozók elhelyezkedésében.
2005-ben a kht. bekapcsolódott az Európai Unió országaiban egyszerre induló EQUAL programba.
A projekt célja a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek nyílt munkaerőpiaci integrációra
történő felkészítéséhez új módszertani elem kialakítása és tesztelése, mely gyakorlati felkészítésre,
készségfejlesztésre, személyes segítő tevékenység komplex alkalmazására épül.
Az UWYTA Kht.-ra a kezdetek óta jellemző a szociális érzékenység, a szociális szolgáltatások létrehozása
és nyújtása. A foglalkoztatási elemek is az e tevékenységek során felmerülő igényekre válaszul
jöttek létre, épültek be a szervezet életébe, szervesen összekapcsolódva, egymás munkáját és eredményességét
elősegítve.
A társaság az ország 10 megyéjében van jelen, 38 telephelyen 1300 főt foglalkoztat. A foglalkoztatottak
90–95 százaléka megváltozott munkaképességű, fogyatékos személy. A termelő tevékenység jelentős
volumenét a széleskörű bérmunkák adják. Saját gyártású termékei főképp faipari termékek, festett üveg
dísztárgyak, kézi szőttes szőnyegek, egyedi kézimunkák, gyertyák és varrodai termékek. Üzleti partneri
köre igen széles. Két saját márkaboltján kívül elsősorban nagy üzlethálózatokban teríti termékeit. Többek
között partnerei a Praktiker barkácsáruházak, a Domus Üzletlánc, a Dr. Padló Üzlethálózat, a TTL szőnyegáruház-lánc,
a Baumax üzletek és az OBI barkácsáruházak.
4M program
Az UWYTA kiemelkedik a téren is, hogy komplex szolgáltatásokra, a foglalkozási rehabilitáció teljes spektrumának
lefedésére törekszik. 2004-ben bekapcsolódott a 4M programba, melynek keretében alternatív
munkaerőpiaci szolgáltatást nyújt a Pécsett és annak vonzáskörzetében élő, megváltozott munkaké-
72 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

pességű, inaktív személyek munkavállalásának elősegítésére. A szolgáltatás személyre szabott. A kapcsolatfelvételt
követően az interjúk során a tanácsadó feltárja az ügyfél munkavállaláshoz kapcsolódó
készségét, képességét, képzettségét, problémáinak jellegét és mértékét, motivációját. Ezen információk
alapján az ügyféllel közösen akciótervet dolgoz ki annak érdekében, hogy az együttműködés az ügyfél
elhelyezkedését eredményezze.
A tanácsadás fontos részét képezi a munkavállalással, szociális ellátásokkal és pénzbeli juttatásokkal
kapcsolatos információnyújtás. Amennyiben a munkára kész állapot eléréséhez külső szakember vagy
szolgáltató bevonására van szükség, a tanácsadó átirányítja az ügyfelet képzésre, orvosi kezelésre. Ezt
követően a munkába helyezés és képzésbe irányítás folyamán a tanácsadó által felderített munkahelyet
vagy képzési lehetőséget ajánl az ügyfél számára. A közvetítés előtt információt nyújt a munkáról, illetve
a képzésről, mely alapján az ügyfél felkészülhet a munkáltatóval, illetve a képzőintézmény munkatársával
való találkozásra. Amennyiben az ügyfél felvételt nyert, a tanácsadó feladata a munkahely megtartásának,
a képzésben maradásnak elősegítése. Az utógondozás során ezt a munkáltatóval, képzővel és az
ügyféllel történő személyes kapcsolattartással biztosítja.
A 4M program hangsúlyt helyez arra, hogy az ügyfél és a potenciális munkáltatók számára is tényleges
szolgáltatásokat nyújtson:
– megváltozott munkaképességű emberek által betölthető munkakörök felderítése a konkrét foglalkoztatóknál,
– információnyújtás a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának jogi feltételeiről, támogatási
lehetőségekről,
– munkaerő-toborzás, előszűrés a munkáltató által megadott szempontok alapján,
– munkaerő-közvetítés,
– kiválasztott munkavállaló beilleszkedésének elősegítése, nyomon követése.
Az UWYTA Kht. szakemberei a 4M program keretében 2004-től 438 ügyféllel vették fel a kapcsolatot.
Ügyfeleiket 346 alkalommal közvetítették ki, amelynek eredményeként 93 fővel kötöttek munkaszerződést
az állást meghirdetők. Ebből mindössze 19 fő került védett foglalkoztatásba, 74 főt az elsődleges
munkaerőpiacon helyeztek el.
EQUAL program
A Társadalmi Változás = Esély című projekttervvel a társaság támogatást nyert az EQUAL programban.
A projekt célja a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek nyílt munkaerőpiaci
(re)integrációja érdekében gyakorlati készség és képességfejlesztés, valamint személyes segítő tevékenységeket
tartalmazó új módszertan kialakítása. A szervezet munkatársai munkakörelemzéseket végeznek,
amelyekkel megállapítják a készségfejlesztés fókuszában lévő készségcsoportokat, s az elhelyezéskor
preferált munkakörök és tevékenységcsoportok körét, a munkakörök által támasztott készségigényeket.
A projektben kiválasztás alapján 80 fő vesz részt. A gyakorlati készségfejlesztés a térség munkaerőpiaci
keresletéhez és kínálatához igazodva négy készségfejlesztő műhelyben folyik. Az egyéni készségfejlesztés
irányát a kiválasztási folyamatban az ügyfél szándékai alapján határozzák meg. A monotonitástűrő
műhelyben a szalagipari, az úgynevezett kreatív műhelyben a textilipari és keramikus, az irodai műhelyben
az adminisztratív, a karbantartó műhelyben a hagyományos karbantartó ipari tevékenységekre
és az ezek által az egyénnel szemben támasztott készségelvárásokra készítik fel a célcsoport tagjait.
A célcsoport részére tartott személyiségfejlesztő tréning a képzéseken való sikeres részvételt, felkészülést
és a motiváció erősítését szolgálja. A készségfejlesztésben való részvételt segíti a megélhetést megalapozó
támogatás, munkaruha biztosítása, munkába járás megszervezése is. A személyes támogatás, motiválás,
egyéni tanácsadás és gyógytorna lehetőség is mind a rehabilitációra való felkészülést erősítik.
Védett foglalkoztatási gyakorlatok • 73

A foglalkoztatást szolgálja a gyakorlati felkészítés, melynek célja, hogy a résztvevők alkalmazkodni
tudjanak a munkaerőpiaci alapelvárásokhoz: úgymint a folyamatos tevékenységvégzés, megfelelő lojalitás,
megbízhatóság, pontos munkakezdés és az egyéni munka elősegítése. A kreatív műhelyben
résztvevők készségeit olyan munkákon keresztül fejlesztik, mint a varrás, a kerámia és a szövés. Az irodai
készségfejlesztő műhelyben a hagyományos call center jellegű tevékenységek begyakorlására nyílik
lehetőség. A résztvevők gyakorlatot szereznek a számítógépes munkákban: elsajátítják az iratkezelés
szabályait, a munkahelyeken használt irodai adatlapok kitöltését, beletanulnak a diszpécser jellegű telefonos
tevékenységekbe és a számítógépes adatbevitelbe. A karbantartó műhelyben való felkészítés
takarítói, lakatos és faipari, valamint a hagyományos karbantartó, udvaros és kertrendező feladatokat
foglalja magába. A monotonitástűrő műhely a multinacionális vállalatoknál gyakorta alkalmazott, szalag
mellett végzett munkához szükséges elvárásokra készíti fel a résztvevőket a monotonitástűrés, a rutinos,
ismétlődő, ütemes és gyors, apró tevékenységek végzésére való gyakorlati felkészítés, a türelem
és érdeklődés kialakításával.
A gyakorlati felkészítést követő sikeres elhelyezkedés érdekében a projekt fontos eleme a potenciális
befogadó munkahelyek feltárása, állásbörzék szervezése.
A foglalkoztatás sikere érdekében az UWYTA szakemberei felkészítik a befogadó munkahelyeket a
célcsoport tagjainak fogadására. Támogatást nyújtanak a munkavállalás kezdeti szakaszában a munka
kipróbálása, begyakorlása, a beilleszkedés megkönnyítése érdekében. Végül az utógondozás, utókövetés
szakaszának feladata az a háttértámogatás mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére, mely
elősegíti a hosszú távon is sikeres munkavállalást.
A projekt vállalása, hogy a bevont 80 megváltozott munkaképességű személyből legalább 30 fő elhelyezkedik
a nyílt munkaerőpiacon, 10 fő képzésen vesz részt, 10 fő – elsősorban a fogyatékos személyek
– védett szervezetnél helyezkednek el, és 30 fő számára további alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást
biztosítanak.
A legfontosabb eredmény, hogy elkészül a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását
támogató gyakorlati képzés és felkészítés letesztelt módszertana. A foglalkozási rehabilitáció eszközrendszerébe
beépülve, a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek számára új, személyre
szabott, kidolgozott metodikával rendelkező alternatív képzési program lehetővé teszi a munkavállalásra
való gyakorlati felkészülést és a megfelelő foglalkoztatási típus, munkakör, munkaidő kiválasztását.
74 • Védett foglalkoztatási gyakorlatok

Nyílt munkaerőpiaci
megoldások
E fejezetben olyan nyílt
munkaerőpiaci munkáltatókat
mutatunk be, akik élenjárnak
a megváltozott munkaképességű
munkavállalók
alkalmazásában, elsősorban
kiváló szemléletükben
és a felmerülő problémák
kreatív, személyre szabott
megoldásában.

Debrecen A 10 GENIUS Bt. – Dávid Andrea
Körmend Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – Szauer Csilla
Budapest Diagnosticum Zrt. – Móricz Rita; Magyar Posta Zrt. – Szauer Csilla; Mobil ASK
Kft. – Dávid Andrea; Vodafone Magyarország Zrt. – Móricz Rita
Törökbálint dm Kft. – Móricz Rita
Nagykanizsa GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár – Szauer Csilla
Tét S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt. – Dávid Andrea
Sárvár Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. – Szauer Csilla
Miskolc TECHNOPLAST Kft. – Szauer Csilla

A 10 GENIUS Bt.
Cím: Debrecen, István út 125.
Telefonszám: (20) 962 0720
E-mail cím: boss@ahasznaltauto.hu
Honlap címe: www.ahasznaltauto.hu
Vezető: Győri László cégtulajdonos
Debrecen
Hajdú-Bihar megye
Az A 10 Genius Bt. tulajdonosa 2006-ban új tevékenységet, az internetes szolgáltatás bevezetését határozta
el. A cég kisméretű. Egy új internetes szolgáltatás bevezetése, a befektetett költségek megtérülése hosszú időt
igényel. A bevezetés költségeinek megelőlegezésére a cég olyan megoldást keresett, amelynek révén e kiadások
minimálisra csökkenthetők. Így került kapcsolatba látássérült munkavállalókkal és egy munkaerőpiaci szolgáltatást
nyújtó civil szervezettel. Jelenleg a bt. tíz főállású látássérült munkavállalót alkalmaz távmunkában.
Egy sikeres foglalkoztatás története
Más, hasonló szolgáltatással foglalkozó cégek weboldalainak hatalmas látogatottságát látva az A 10 Genius
Bt. tulajdonosa 2006 nyarán új, internetes szolgáltatás bevezetésének előkészítését kezdte meg a
használtautó szolgáltatás területén. Első lépésként egy szoftverfejlesztő céggel elkészíttette az internetes
hirdetési felület alapprogramját. Már ekkor világossá vált, hogy a webfelület folyamatos karbantartása,
működtetése 24 órás, folyamatos szolgálatot kíván, mely jelentős és állandó élőmunka ráfordítást igényel,
ugyanakkor megfelelő technikai háttér mellett kitűnően lehet távmunkaként otthonról végezni.
Kapcsolatfelvétel, információgyűjtés
Újságokból szerzett információ alapján a cég tulajdonosa tisztában volt azzal, hogy megváltozott munkaképességű
munkavállalók alkalmazásához bértámogatás igényelhető, mellyel jelentősen csökkenthető a
honlap bevezetésének és működtetésének költsége. Felkereste a helyi munkaügyi központot, hogy további
információkat kapjon, illetve tájékozódjon, milyen megváltozott munkaképességű álláskeresőket tud
a munkaügyi szervezet ajánlani számára. Többszöri egyeztetés sem hozott eredményt, és nem sikerült
olyan mélységű információt és támogatást kapnia, mely hatékonyan segítette volna céljai elérésében.
2006 júniusában ezért a helyi újságban és interneten hirdetést adott fel, melyben otthon végezhető
számítógépes munkára keresett megváltozott munkaképességű dolgozókat. A hirdetésre jelentkezett a
Fehér Bot Alapítvány munkatársa, azzal a javaslattal, hogy adatbázisukban szerepelnek olyan látássérült
személyek, akik végzettségük és ismereteik alapján alkalmasak az egyszerűbb, számítógépen végezhető
munkákra. A további egyeztetés már személyesen zajlott, amelyen a Fehér Bot Alapítvány bemutatta
tevékenységét, a lehetséges szolgáltatások körét, a cégvezető pedig részletesen ismertette, milyen jellegű
munkára keres dolgozókat. A megbeszélésen megállapodtak abban is, hogy az alapítvány ügyfélköréből
kiválaszt olyan álláskeresőket, akik alkalmasak a megjelölt feladatok ellátására.
Dolgozók kiválasztása, felkészítése
Az alapítvány munkatársai több szempont figyelembevételével végeztek szűrést ügyfélkörükben:
– végzettség (szoftverüzemeltetői, számítógépkezelő-használó OKJ végzettség),
– látásélesség-csökkenés mértéke (LÉCS minimum 95 %),
– kiépíthető-e az internet-hozzáférés,
– motiváltság, munkavállalásra kész állapot.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 77

2006. augusztusban a szűrés eredményeként kiválasztották az első hat munkavállalót, akik mind regisztrált
álláskeresők voltak. Az alapítvány pszichológusa elvégezte a munkavállalók mentális állapotfelmérését,
akiknél szükséges volt egyéni tanácsadáson is részt vettek. Volt, akit a csoportfoglalkozásokon
való részvételre kellett felkészíteni, másoknak a reális helyzet megítéléséhez vagy a munkavállalásra
történő szocializációhoz kellett segítséget nyújtani. Néhány esetben támogatni kellett a modern technika
gyakorlati használatát is – például: bankkártya kiváltása és használata. Az első hat munkavállaló részére
csapatépítő tréninget tartottak. Még augusztusban az alapítvány irodájában csoportos oktatás keretében
befejeződött a hat munkavállaló felkészítése a konkrét feladatra. Az oktatásokon az alapítvány
számítástechnikai oktatást végző munkatársai – akik közül többen maguk is látássérültek – mellett a cég
vezetője is jelen volt. A szakmai képzéssel párhuzamosan problémamegoldó, kreativitást fejlesztő tréninget
is tartottak a résztvevőknek.
A foglalkoztatás első tapasztalatai
A felkészítést követően 2006 őszén megtörtént az első hat munkavállaló felvétele az A 10 Genius Bt.-
be. Az alapítvány minden tekintetben támogatta a cég vezetőjét: elkísérte a munkaügyi központba, segítette
a bértámogatáshoz szükséges hivatalos papírok beszerzését, a hivatalos ügyek intézését, távmunkaszerződés
formanyomtatványával a munkaszerződések megkötésének menetében. A munka
indulásakor azonnal kiderült, hogy a 24 órás folyamatos munkavégzés több munkaerő felvételét teszi
szükségessé – szombat-vasárnap, szabadságok kiváltása, betegség és egyéb esetek miatt. Ezért októberben
újabb három főt, novemberben pedig még egy látássérült munkatársat alkalmazott a cég a
Fehér Bot Alapítvány segítségével.
Feladatkörök
A munkamegoszlás szerint hét dolgozó feladata az internetes honlapfigyelés ügyeleti beosztás alapján
24 órában. Munkájuk elsősorban a beérkező hirdetések szűrése – pornó, fegyver vagy más illetéktelen
hirdetések letiltása –, a megfelelő hirdetések ellenőrzése – telefonszám, e-mail, pontos adatok, az előírt
adatok megléte, a hibás hirdetés visszaküldése a feladónak korrekció kérésével. A minden előírásnak
megfelelő hirdetés közzétételét a honlap hirdetési felületén az ügyeletes munkatárs engedélyezi. Két
munkatárs a honlap kiegészítő szolgáltatásaként elsősorban pályázatfigyeléssel, illetve marketingtevékenységgel
foglalkozik. Egy munkatárs az eljáró ügyintéző feladatait látja el.
A foglalkoztatás tapasztalatai
A hirdetésfigyelés szeptembertől indult tesztelésekkel, azonban csak október közepén élesítették a
hirdetési oldalt, hogy a szolgáltatás már az indulás pillanatától a lehető legbiztonságosabb legyen.
Mind a cég vezetője, mind a munkavállalók hasznos tapasztalatokra tettek szert az intenzív gyakorlás,
a „próbamunka” szakaszában. Előfordult, hogy valaki a pályázatfigyelői munkakörben kezdett, és
ugyan ez nem bizonyult testhezálló feladatnak, ma a honlapfigyelés és hirdetésfelvétel területén kiválóan
dolgozik.
A legnagyobb probléma a hosszas munkanélküliség és a távmunkából adódó otthoni munkavégzésben
jelentkezett elsősorban a munkafegyelem szempontjából. Több egyeztetés eredményeként azonban
sikerült minden dolgozóval tisztázni a pontos elvárásokat. A kifejlesztett szoftver lehetővé teszi, hogy a
cég vezetője minden pillanatban nyomon tudja követni, hogy a munkatársak a beosztásnak megfelelően
dolgoznak-e, illetve e-mailen keresztül bármikor kommunikálni tud a dolgozókkal.
Az alapítvány megfelelőnek tartotta a kiválasztott munkatársak motivációját, a cég vezetője e mellett
a munkafegyelmet emelte ki.
78 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

Összegzés
A bemutatott példából jól látszik, hogy a fogyatékos emberek – jelen esetben alig látó munkavállalók
(LÉCS minimum 95%) – esetében, a sikeres alkalmazás kulcsa a munkáltatók nyitottsága mellett a speciális,
munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó, civil szervezetek munkája. Nagy segítséget jelent a munkaadó
részére – információk biztosításával, hivatalos ügyintézés támogatásával, álláskeresői adatbankkal, az
adott munkakörre alkalmassági szempontból történő leválogatással, egyéni és csoportos felkészítéssel
– és az álláskeresők részére személyre szabott állásfeltárással, egyéni igényeknek megfelelő felkészítéssel.
Elmondható, hogy a cég vezetője elégedett a tíz látássérült munkatárssal. 2007. első felében tervezi
az alap akkreditációt megszerezni, ez szintén azt mutatja, hogy hosszú távon számít a fogyatékos emberek
foglalkoztatására.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 79

Babati és Társa
Húsfeldolgozó Kereskedelmi
és Szolgáltató Kft.
Cím: 9900 Körmend, Sport u. 2.
Telefon: (94) 594 105
Fax: (94) 411 299
E-mail: babatihus@babatit.axelero.net
A szervezet vezetője: Babati Zoltán
Vas megye
Körmend
A Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a kilencvenes évek közepe óta meghatározó szereplője
a Nyugat-dunántúli Régió húsiparának. Az egykor öt alkalmazottat foglalkoztató cég jelenleg közel kilencven
embernek ad munkát, köztük egy értelmi fogyatékos fiatalembernek. Ez az immár négyéves együttműködés arra
mutat értékes példát, hogy miképpen tud sikeresen és hosszú távon boldogulni egy fogyatékos munkavállaló az
élelmiszeripar tradicionálisan nagy precizitást, fegyelmet, munkabírást és magas minőséget elváró világában.
A szervezet fejlődése
Vas megye egyik legjelentősebb húsfeldolgozó vállalkozásának, a Babati és Társa Húsfeldolgozó Kereskedelmi
és Szolgáltató Kft.-nek története 1991-ig nyúlik vissza, amikor Babati Zoltán az általa bérelt kényszervágóhíd bővítésével
sertés- és marhavágó vonalat épített ki, és beindította a tőkehús kereskedelmet. A cég alkalmazottainak
száma ekkor öt fő volt. Az évekig eredményesen működő, folyamatosan bővülő üzemet 1993-ban megvásárolva
családi vállalkozásban megalakult a kft. A vágóvonal átépítésével, az akkori legmodernebb technológia
bevezetésével az újonnan létesített üzemrészben megkezdődött a töltelékáruk és füstöltáruk előállítása.
Az osztrák–magyar–szlovén határtól 40 kilométerre székelő cég gyors és zökkenőmentes ellátást hivatott
biztosítani a régió számára. A kft. a növekvő piaci követelményeket is követve Nyugat-Dunántúl
kis- és nagykereskedelmi bolthálózatának egyik jelentős szállítója.
A vállalkozás annak érdekében, hogy a fogyasztók és a piac igényeinek minél inkább meg tudjon felelni,
különleges hangsúlyt fektet a továbblépésre, a minőségbiztosításra, az új eljárások bevezetésére.
Az elmúlt évben SAPARD támogatással félmilliárd forint összegű fejlesztés keretében az üzemet újjáépítették,
bővítették és modernizálták. Az üzem a korszerű gyártástechnológiai berendezések mellett jól
felszerelt laborral, a sertések vágás utáni minősítő rendszerével rendelkezik.
A kft. tevékenységi köre jelenleg kiterjed a húsfeldolgozásra és tartósításra. A körmendi telephely három üzemrészből
áll: sertésvágó üzem a csatlakozó hűtőterekkel; daraboló-csontozó-csomagoló üzem a megfelelő hűtőterekkel;
készítménygyártó üzem a technológiai előállítás szerint hozzátartozó tároló, hűtő- és mélyhűtő terekkel.
A húsüzem által előállított termékek a csontos és csontozott sertéshúsok, bőrös és lehúzott félsertések,
valamint a sertéshús alapanyagból gyártott húskészítmények. Ezek között a hagyományos magyaros
ízeket kedvelő fogyasztói igényeknek megfelelő termékek találhatók. A Babati és Társa Kft. legnagyobb
forgalmú termékei: paprikás párizsi, virsli emészthető bélben, nyári turista, körmendi gazdafelvágott,
erdélyi paprikás, fokhagymás felvágott, körmendi csemege, körmendi parasztkolbász, disznósajt,
körmendi májas hurka, főtt és sült császárszalonna, kenyérszalonna.
A társaság alapvetően régiós ellátó – saját tulajdonú bolttal és hűtőkocsis gépparkkal jelentős vevőkört
alakított ki a térség nagyobb fogyasztói piacain és közintézményeiben.
A HÚSCÉH (Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége) által létrehozott HACCP-rendszer
a kft.-nél 1997 óta működik, s az Európai Bizottság által ajánlott Jó Higiéniai Gyakorlat (GHP) útmutatásainak
megfelelően az MSZ EN ISO 9001:2000 európai szabványt is alkalmazzák.
80 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

„Az üzem működésének minden egyes momentuma szigorúan megtervezett, illetve számítógépen követhető.
A sertéseket a termelő által berakott fülszám szerint veszik át, s ez az adat egészen az értékesítésig
nyomon követhetővé teszi a feldolgozást. Az árucikkek vonalkódolt rendszerbe szervezett azonosításával a
vállalatirányítók online követik az üzemi történéseket, a termékek fajtájának megfelelő technológiai paraméterek
(például a főzési, füstölési idő, a páratartalom, a füsttöménység, a hőmérséklet) pedig program által
vezéreltek. A mélyhűtők, a hűtött termek megfelelő hőmérsékletét számítógépes felügyelőrendszer biztosítja.
A vállalkozás korszerű irodai, hatékony informatikai rendszerrel is rendelkezik, nem véletlen, hogy termelése
egyre hatékonyabb. Ennek alátámasztására néhány adat: a társaság évente 50 ezer sertést dolgoz fel, s
állít elő összesen 1900 tonna terméket, hőkezelt, töltelékes, füstölt-főtt és szárazárut, illetve zsírt.” 40
Foglalkoztatás
A cég 86 alkalmazottja közül egy értelmi fogyatékos munkavállaló kézi anyagmozgató munkakörben dolgozik.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók 1999 óta dolgoznak a kft.-nél. A Vas Megyei Munkaügyi
Központ rehabilitációs munkacsoportjának szakemberei, valamint a szombathelyi Regionális Szociális Forrásközpont
Kht. munkaasszisztensei öt megváltozott munkaképességű dolgozót javasoltak az akkor létrehozott
védőgázas csomagolóüzembe munkára. A kiválasztás fontos szempontja volt a fizikai munkavégzésre való
alkalmasság, a terhelhetőség és a precíz feladatvégrehajtás. Az állami támogatással felépült üzemrészben
az öt munkavállaló nem megváltozott munkaképességű társaikkal együtt kezdte meg a munkát. Betanításukat
és tevékenységüket helyi mentor követte folyamatosan nyomon, akit a munkaügyi központ munkatársai
készítettek fel, és segítették a feladat hatékony ellátásában.A projekt lezárását követően megváltozott munkaképességű
dolgozókat továbbra is folyamatosan alkalmaz a cég. A jelenleg is az üzemben foglalkoztatott
értelmi fogyatékos fiatalember 2002-ben került a kft.-hez. A betanítás során külső munkaasszisztensek segítették
abban, hogy a munkaterület minden egyes részfeladatát elsajátítsa. A korábbi sikeres gyakorlatot követve
azóta is belső mentor segíti a fiatalember beilleszkedését a munkavállalók közösségébe. A fogyatékos
munkavállalót hét órában foglalkoztatja a cég, a norma túlteljesítésének köszönhetően magasabb alapbérért
a hasonló munkakörben dolgozó alkalmazottaknál Az állattenyésztő végzettségű munkatárs feladata a sertészsírt
tartalmazó dobozok felcímkézése, a gyártási időpont rábélyegzése, majd elhelyezésük a megfelelő
tárolótérben. A fiatalember szeret ebben a munkakörben kollégáival együttdolgozni, akik szintén elfogadták őt
munkatársként. Mentora mellett, aki a cég egyik felsővezetője közvetlen kollégái is figyelnek rá, segítik feladatai
elvégzésében. Az étkezéseket, a szüneteket együtt töltik; beilleszkedését mindenki sikeresnek tartja. A cég a
fogyatékos dolgozó foglalkoztatásához állami támogatást nem használ fel. A kft. által fizetendő rehabilitációs
hozzájárulás meghatározásakor veszik figyelembe a fogyatékos dolgozót.
Jövőkép
A társaság bár a régió meghatározó középvállalata, jelenleg exportszállítással nem foglalkozik. Az Európai
Unióhoz történt csatlakozás lehetőséget adhat a darabolt, csontozott, esetleg szeletelt fogyasztói csomagolású
értékes húsrészek Ausztriában vagy Németországban történõ értékesítésére. Emellett továbbra
is cél a nagy üzletláncokkal kialakított kapcsolatok erősítése és a regionális piacvezetői pozíció megtartása.
A cég vezetése a jövőben is nyitott megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételére, mert
úgy gondolják, hogy ezek a dolgozók pontosan el tudják látni a munkakörükbe tartozó feladatokat, ráadásul
hosszú távon lehet számítani munkájukra. Kiemelik azonban, hogy a sikerhez elengedhetetlen az
alaposan átgondolt kiválasztás, a külső szolgáltató által nyújtott támogatás a betanítás során, valamint a
helyi mentor felkészítése és folyamatos jelenléte, tevékenysége.
40 Kiss Tamás: Szigorú szabályok – Félmilliárdos fejlesztés a húsfeldolgozóban, Vas Népe, 50. évf. 255. sz. (2005. október 31.), 6.
oldal
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 81

Diagnosticum Zrt.
Cím: 1047 Budapest, Attila u. 126.
Telefon: (1) 369 0739, (1) 369 3684
Fax: (1) 369 4383
E-mail: kanyo@diagnosticum.hu, polus@dignosticum.hu
Honlap: www.diagnosticum.hu
A cég vezetője: Gálóczi Imre
Budapest
Pest megye
A Diagnosticum Zrt. 1996 óta foglalkoztat értelmi sérült munkavállalót a cég raktárában, és 2003-ban az alkalmazás
pozitív tapasztalatait leszűrve nem zárkóztak el az elől sem, hogy újabb fogyatékos dolgozót alkalmazzanak.
Jelenleg két értelmi sérült munkavállaló segíti a cég munkáját. A betanítás és a beilleszkedés
folyamatát a Salva Vita Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatása biztosította. A sérült emberek befogadásában
komoly szerepe van annak, hogy a cég tulajdonosa a kezdetektől olyan vállalati kultúra kialakítására
törekedett, melyben az etika központi szerepet játszik. Így a felelős vállalati és dolgozói magatartás
nemcsak a szakmailag magas színvonalú munkát, hanem egyben az integráció biztosítását is jelenti.
A cég bemutatása
A Diagnosticum Zrt. legfőbb törekvése és célja, hogy szakmailag magas színvonalat képviselő berendezésekkel,
reagensekkel és szolgáltatásokkal járuljon hozzá a minőségi egészségügyi ellátáshoz. Ez
az elkötelezettség tette lehetővé, hogy a cég fennállásának több mint másfél évtizede alatt meghatározó
szereplővé vált a laboratóriumi diagnosztikai termékek és szolgáltatások területén.
A zrt. jogelődje a Diagnosticum Kft. 1989 novemberében alakult meg. Tevékenységét 1990-ben 8 főállású
munkatárssal, bérelt helyiségekben és laboratóriumokban kezdte. Az első időszakban elsősorban saját névvel
forgalmazott importált reagenseket, majd szélesítve termékpalettáját, nagy nemzetközi gyártók hazai forgalmazójává
vált. Legfontosabb termékei a Bayer kémiai, hematológiai, immunológiai automatái és reagensei;
az ezeket összekötő automatizációs rendszerek; a BioMérieux mikrobiológiai készülékei és tesztjei; az Arkray
vizelet analizátora és az Iris vizeletüledék vizsgáló automatája; a Becton Dickinson preanalitikai eszközei, valamint
a Thermo csoport centrifugái, termosztátjai és hűtői. A diagnosztikai piac mellett más egészségügyi területekre
is forgalmaz termékeket a cég. A Becton Dickinson által gyártott zárt vérvételi rendszereket már régóta,
az Unomedical megbízható egyszer használatos egészségügyi eszközeit pedig néhány éve forgalmazza. A
műszerek forgalmazását professzionális technikai szolgáltatás egészíti ki, mely mára kilenc szervizmérnökkel
és három technikussal kilenc gyártó műszereinek teljes körű szervizét látja el 24 órás ügyeletben.
A Diagnosticum Zrt. fejlesztő részlege számos nemzetközi elismerést is szerzett terméket fejlesztett ki és
gyárt: mint például az Allen-G, Allen-E allergia tesztek, tTG-Test, Gliatest cöliákia vizsgálathoz, MyGa-Test,
MySy-Test az állategészségügy számára. Emellett az egyetemek orvosi karának egyes klinikáival, tanszékeivel
és akadémiai kutatóhelyekkel együttműködve számos kutatási projektben is részt vesz, melyeket az
ismert hazai (OM, OMFB, GVOP) támogatók mellett az Európai Unió is támogatásra méltónak ítélt.
A fejlődést több sikeres belső átalakulás kísérte. Ennek fő mérföldkövei az rt-vé alakulás 1993-ban,
az újpesti telephelyre költözés 1995-ben, integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése 1998-ban és az
ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer sikeres bevezetése 2001-ben.
A Diagnosticum alapító tagja a magyar in vitro diagnosztikai társaságnak, a HIVDA-nak.
A Diagnosticum jövőben is partnerei szakmai elvárásainak minél szélesebb körű és magasabb színvonalú
kiszolgálására törekszik. E céllal létesült új oktatóközpont a cég újpesti telephelyén, ahol különböző
szimpóziumok, a felsőfokú képzésbe illeszkedő kurzusok és szakmai továbbképzések szolgálják
a laborszakmát.
82 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

Foglalkoztatás
Ma a Diagnosticum Zrt. 50 főt foglalkoztat: a két fő fogyatékos munkavállaló közül az egyik autista, a
másik értelmi sérült.
1996-ban a cég tulajdonosát és minőségbiztosítási vezetőjét azzal kereste meg a Salva Vita Alapítvány,
hogy alkalmazna-e fogyatékos munkavállalót udvarosi munkakörben a vállalat telephelyén. A tulajdonos
átgondolta a lehetőségeket, és igent mondott a kérésre. A feladat betanításában, a beilleszkedés folyamatában,
az elfogadás elősegítésben a munkatársak hozzáállásán túl nagy segítséget jelentett az alapítvány
Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatása, amely mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére
biztos hátteret nyújtott. A kezdeti nehézségeket áthidalva megtalálták a sérült munkavállaló és a cég számára
is legmegfelelőbb munkatevékenységet, az udvarosi, gondnoki munkát segítő feladatok ellátását.
Ebben a munkakörben 7 évig dolgozott a munkatárs. Az elfogadás mindvégig zökkenőmentes volt, és
az évek során nem jelentkezett probléma a munkavégzéssel. A sérült dolgozó pontosan, megbízhatóan
végezte a feladatát, munkájával mind a kollégák, mind a vezetőség elégedett volt, így nagyon sajnálták,
amikor 2003-ban állandó színházi elfoglaltságai miatt (társulati tagság) elköszönt a Diagnosticumtól.
A kft. vezetői ahelyett azonban, hogy elzárkóztak volna a további foglalkoztatástól, inkább ismét felvették
a kapcsolatot a Salva Vita Alapítvánnyal, és jelezték, hogy továbbra is szükség van az előző munkavállaló
által ellátott területen a segítségre, munkára. A cégnek nem jelentett több terhet a fogyatékos
dolgozó betanítása, elfogadása, mint bármelyik másik új belépő esetén, és az is látszott, hogy kell a
szorgalmas kéz kisegítő területen.
Elsőként egy autista fiatalembert vettek fel a cég raktárába kisegítő feladatok végzésére. Annyira jól sikerült
a feladat megtalálása, hogy ma a raktári munka szinte minden területén besegít: címkéket ragaszt,
csomagol, összecsomagolt árukat hord kiskocsival a kiszolgáló polcokra, papírokat, számlákat visz a cég
többi osztályára, elmondható, mindenkinek nagy segítség. Igaz, hogy nehezebben kommunikál, de a feladattudata
kiváló, mindig azt teszi, amit kell. Munkavégzése gyors, precíz és kitartó, bizonyos dolgokban
példát lehet venni róla. Megbízható, ami feladatot el kell végezni, azt mindig elvégzi. A napirend és az állandóság
fontos szerepet kap napjai során, az adott időben történő eseményekre előkészül, és várja is azokat.
A raktárban négyen dolgoznak vele együtt, az egyik munkatárs segíti munkanapjait: megmondja, milyen
feladatot kell elvégeznie, beosztja a tevékenységeket, és ha látja, hogy nincs éppen munkája, segít annak
megtalálásában. Nagy emberséggel, empátiával és kedvességgel teszi mindezt. Nem okoz gondot napi
feladatában, mert tudja, amit rábíz a sérült dolgozóra, azt alaposan, pontosan, megbízhatóan el is végzi. A
zökkenőmentes munkát mind a Salva Vita Alapítvány, mind a szülők is segítették, akik elmondták, mit lehet
várni a sérült dolgozótól, mit kell megmutatni számára, és mit lehet elfogadni tőle. Ez a kapcsolat azóta is
élő, és nagy segítség, ha esetleg valami kisebb zavar adódik a feladatokban.
Amikor az alapítvány újra megkereste a Diagnosticumot, hogy felvennének-e még egy sérült munkatársat,
a kérdés nem az volt, hogy sikerül-e beilleszteni őt, inkább az, hogy találnak-e számára még
munkát a cég területén. Így került sor egy újabb fiatalember alkalmazására gondnoki kisegítő területen.
Ő amellett, hogy a vállalat udvarán seper és gereblyéz, besegít a raktárnak is külső feladatok ellátásánál,
pl. dobozok összeszedésében, pakolásában, rendrakásban. A vele való munka más volt, mint a másik
kollégánál, fontos volt számára az egyértelmű feladatleosztás, a napi tevékenységek megbeszélése. A
cég munkatársai ezt is sikeresen végzik.
A két sérült munkatárs egyenrangú kolléga a munkahelyen, 8 órában végzik feladatukat, mint a többi
dolgozó. A cég minden rendezvényére, munkatársaknak szervezett programra őket is meghívják, szervesen
hozzátartoznak a Diagnosticum csapatához. Az elfogadásukhoz azonban nemcsak a közvetlen
kollégák szemlélete és embersége, hanem a cég által képviselt értékrend is nagyban hozzájárult. A sérült
dolgozók pedig bebizonyították, ha egy fogyatékos ember a képességeinek megfelelő munkát kap,
akkor meg tud felelni a nyílt munkaerőpiaci elvárásoknak is.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 83

Jövőkép
A Diagnosticum vezetősége és kollégái elégedettek a két sérült munkavállaló munkavégzésével, és
hosszú távon is számítanak rájuk. Szerencsésnek gondolják, hogy a megkeresés fogyatékos ember
alkalmazására egybeesett a cég fogadókészségével. A foglalkoztatással a Diagnosticum Zrt. megmutatta,
hogy milyen sok múlik egy cég vezetőségének személyes hozzáállásán, és azt is bebizonyította,
hogy nem szükséges akkora energia és plusz segítség a sérült emberek integrálásához, mint amennyit
sokan gondolnak erről.
A fogyatékos munkavállaló beillesztése egy szervezet életébe nagyobb többletet hoz, mint amennyi
befektetést valójában jelent. Sokan nem akarnak tisztában lenni azzal, hogy mit jelent egy sérült a családban
vagy a környezetben, de a foglalkoztatással egy szeletét mégis meg lehet tapasztalni. Ez mindenki
számára pozitívumot jelenthet mind lelkileg, mind emberileg.
84 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

dm Kft.
Címe: 2046 Törökbálint, Depo Pf.4.
Telefonszáma: (23) 516 199
Fax száma: (23) 516 193
E-mail címe: krisztina.bozsik@dm-drogeriemarkt.hu
Honlap: www.dm-drogeriemarkt.hu
A cég vezetője, képviselője: Wolfgang Strasser ügyvezető igazgató
Kontaktszemély: Sélei Annamária személyzeti vezető,
Bozsik Krisztina személyzeti munkatárs
Törökbálint
Pest megye
A dm Kft. törökbálinti raktárában 2000 novembere óta négy értelmi sérült munkavállalót foglalkoztat
címkéző munkakörben. A fogyatékos dolgozók lelkesedéssel és megbízhatóan végezik munkájukat, beilleszkedtek
a közösségbe, a munkatársak megszerették és elfogadták őket. A cég a felelős vállalati magatartás
szellemében fontosnak tartja az integrációt, a lehetőségek megteremtését hátrányos helyzetű
emberek számára. Mint minden profitorientált cégnek, a dm-nek is fontos szempont a teljesítmény. Az
elvárások mindenkire egyformán vonatkoznak, így a foglalkoztatott négy értelmi sérült munkatársra is.
A fogyatékos munkavállalók ugyanolyan munkakörben, és ugyanannyi bérért dolgoznak, mint a többi
címkéző munkatárs.
A cég bemutatása
Az első dm – drogerie markt – üzlet 1973-ban Karlsruhe városában nyílt meg, nagy sikerrel. Az eredmények
láttán az alapító intenzív terjeszkedésbe kezdett, és egyedi arculattal rendelkező, önkiszolgáló
jellegű drogéria üzlethálózatot hozott létre. A vállalkozás németországi alapjainak lefektetése után átlépte
a határokat, és nemzetközi lánccá fejlődött. Szinte egy időben kezdődött meg a dm-hálózat bővítése
Olaszországban, Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.
Budapesten 1993-ban nyitott meg az első magyar dm, és ezt évente mintegy 15–20 új egység követte.
2000-ben már a századik dm üzlet megnyitását ünnepelhették.
Ma 192 dm üzlet működik országszerte, és a drogérialánc továbbra is sikeresen fejlődik. A cég a piacvezető
termékek mellett komoly figyelmet fordít a környezettudatos, egészségtudatos és biotermék
vásárlókra. A dm üzleti felfogása szerint a vevő egyaránt fontos, mint fogyasztó és mint a dm a társadalom
aktív, támogató tagja. E gondolat jegyében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a felelős vállalati magatartás.
A társaság támogatója a Heim Pál Gyermekkórháznak és a beteg koraszülöttek gyógyításáért
tevékenykedő Peter Cerny Alapítványnak.
Foglalkoztatás
A dm Kft. közel 1700 főt foglalkoztat, ebből az üzletekben megközelítőleg 1200-an dolgoznak, 250 munkatárs
a raktárban és 150 a központi irodákban. A vállalat életében kiemelt szerepet tölt be az emberi
erőforrás, ezért megkülönböztetett figyelmet szentel a személyes képességek fejlesztésének, a megfelelő
munkakörnyezet kialakításának.
E felelős vállalati magatartás elismerését jelentette 2006-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiírt „Családbarát
munkahely” pályázaton nagyvállalat kategóriában a jól felépített képzési rendszerért nyert oklevél.
A dm munkatársai sokszínű továbbképzési lehetőségek közül választhatnak. A fejlesztendő kompetenciákat
figyelembe véve olyan képzési programot dolgoztak ki, amelynek célja a kommunikációs és
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 85

a vezetői készségek fejlesztése, valamint az, hogyan fokozható egy csapat hatékonysága. Rendszeres
elemek a nyelvoktatás és szakmai tanfolyamok is. A képzések a dm minden dolgozójára kiterjednek. A
vállalat kiemelt humánerőforrás fejlesztésének célja, hogy munkatársaik változatos feladatok és fejlődési
lehetőségek révén a cég iránt elkötelezetté váljanak.
A dm munkaerőpiaci kapcsolatai szélesednek: ennek egyik fő eleme a fiatal generációknak biztosított
szakmai gyakorlat, emellett a cég intenzív kapcsolatot ápol más szakképző intézményekkel, és a
szakképzési hozzájárulásából évről évre több iskolát is támogat. A munkaügyi központokkal, oktatási
intézményekkel aktívan együttműködik, segítve ezzel is a munkanélküliek és a pályakezdők integrálását
a munkaerőpiacra. Fontosnak tartja a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását. A dm 2006-ban csatlakozott
a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, mint az Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó
Műhely munkájához.
Az esélyegyenlőségi politika részeként érvényesül a cég filozófiája. A „Mert itt érzem, hogy fontos
vagyok” szlogen hűen tükrözi a vásárlókkal és munkatársakkal kapcsolatos alapelveket. A munkatársak
készségeinek, képességeinek fejlesztése és az esélyegyenlőség betartása a vállalat minden vezetőjének
és alkalmazottjának feladata és felelőssége. A dm mozgatórugója a munkatársak tudása,
személyisége, kompetenciája, ennek feltétele a valamennyi munkavállaló számára inspiráló légkör kialakítása.
A vállalat esélyegyenlőségi irányelveinek kiemelt elemei:
– Megismertetni munkatársaikkal a dm filozófiáját, beleértve az esélyegyenlőségi irányelveket és azok
megvalósításának módszereit.
– Az új munkatársak kiválasztásakor minden esetben törekszik az objektivitásra, a pályázatokat szakmai
kritériumok alapján bírálja el.
– Aktív kapcsolatot ápol a munkaügyi központokkal és oktatási intézményekkel, segíti a munkanélküliek
és a pályakezdők integrálását.
– Lehetőséget teremt a részmunkaidős foglalkoztatásra.
– Figyelmet fordít a belső karrierépítésre, az üres álláshelyeket saját dolgozói számára is meghirdeti.
– A gyesről, gyedről visszatérő munkatársait visszavárja, segítve őket a visszailleszkedésben.
– Nagy figyelmet fordít a munkatársak képzésére, lehetőséget adva arra, hogy kölcsönösen tanulhassanak
egymástól, megismerjék és fejlesszék önmagukat.
– A dm célja továbbá, hogy munkatársait a változatos feladatok és a fejlődési lehetőségek biztosításával
elkötelezetté tegyék a vállalat iránt.
A dm Kft. 2000. óta foglalkoztat értelmi sérült munkavállalókat címkéző munkakörben.
A Salva Vita Alapítvány 2000 őszén kereste meg a céget azzal, hogy alkalmazna-e értelmi sérült embereket.
A felkérésre a cég akkori logisztikai vezetője igent mondott, és az alapítvánnyal közösen átgondolta,
milyen munkakör lesz megfelelő a foglalkoztatásra: a dm lehetőségeit és a sérült munkavállalók
képességeit figyelembe véve a címkéző munkakört találták alkalmasnak számukra. Hamarosan szerződést
kötöttek négy értelmi sérült ember alkalmazására. A Salva Vita Alapítvány kiemelt gondot fordít arra,
hogy a foglalkoztatás a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt biztonságot jelentsen, ezért a
Támogatott Foglalkoztatás program szolgáltatási elemeként kísérőt is adott, aki segítette a betanulási folyamatot,
a beilleszkedést, az esetleges problémák megoldását.
A dm vállalta, hogy a raktári műszakrendtől eltérően foglalkoztatja a munkavállalókat. A kísérő volt az, aki
az első években autóval vitte a munkahelyre a négy sérült dolgozót, és a segítő munka mellett címkézést is
végzett. A Salva Vita Alapítvány folyamatosan kapcsolatot tartott mind a kísérővel, mind a munkáltatóval, így
a legnagyobb biztonság és elégedettség mellett folyt a munka. Az utóbbi években az alapítvány által alkalmazott
kísérő helyett már a dm Kft. látta fontosnak, hogy felvegyen egy embert erre a feladatra. Így alakult
ki az az öt főből álló team, aki nap, mint nap összeszokva, megbízhatóan végzi a munkáját. Mind az öten a
vállalati busszal járnak dolgozni reggel nyolc órára, amikor az irodákban is kezdődik a munkaidő.
86 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

A dm Kft. és a Salva Vita Alapítvány közötti együttműködés lényege, hogy segítse az értelmi fogyatékos
emberek integrált munkavállalását. A foglalkoztatás során érvényesül a cég esélyegyenlőségi filozófiája,
mely szerint a sérült emberek és a többi munkavállaló munkavégzésére ugyanazok a követelmény
az irányadók: a címkézés során előírt darabszámot kell teljesíteni, a teljesítményt ugyan a fogyatékosság
mértékéhez szabták, a napi norma elérése azonban mindenképpen elvárás, hiszen képesek rá. Éppen
ezért volt nyilvánvaló, hogy ugyanazt a bért kapják, mint bárki más ebben a munkakörben. Munkavégzésükre
a megbízhatóság, a lelkesedés a jellemző, jól tűrik a monoton feladatok végzését, megbízható
munkájukkal a raktár legrégibb munkavállalói közé tartoznak.
A vezetőség és a munkatársak teljesen befogadták az értelmi sérült dolgozókat. A munkahelyi vezető
arra is figyel, hogy megbeszélésekre, közös kirándulásokra őket is meghívja, biztosítva ezzel a teljes integrációt.
A dm Kft. hosszú távon is biztosítottnak látja az értelmi sérült dolgozók foglalkoztatását, hiszen
munkavégzésükkel, teljesítésükkel már bizonyították, hogy mindannyian képesek megállni a helyüket a
munkaerőpiacon.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 87

GE Hungary ZRt.
Nagykanizsai Fényforrásgyár
Cím: 8800 Nagykanizsa, Kinizsi út 97.
Telefon: (93) 504 000
Fax: (93) 504 124
E-mail: zsuzsanna.szita@ge.com
Honlap: http://www.ge.com/hu/hu/
A szervezet vezetője: Herman Miklós területi igazgató
Zala megye
Nagykanizsa
A General Electric sokoldalú technológiai, média és pénzügyi szolgáltató cég, mely a világ égető problémáira
megoldást adó termékek, szolgáltatások megalkotásának szenteli magát a repülőgép-hajtóművektől, az
áramfejlesztő, víztisztító, biztonságtechnológiai és egészségügyi képalkotó berendezéseken át a vállalati és
lakossági pénzügyi szolgáltatásokig, a televíziós műsorkészítésig vagy akár a csúcstechnológiájú anyagokig.
A GE több mint 100 országban tevékenykedik, és több mint 300 ezer munkatársat foglalkoztat világszerte.
A GE Hungary Zrt. Nagykanizsai Fényforrásgyára jelentős múltra visszatekintő nagyvállalatként több mint
negyven éve nyújt a térség lakóinak munkalehetőséget. Három évvel ezelőtt a cég vezetése úgy döntött,
hogy tizenkilenc megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz a Nagykanizsai Fényforrásgyárban,
az autólámpa-gyártás területén. A kísérlet annyira sikeresnek bizonyult, hogy a cég jövőbeli bővítése során
már tudatosan keresi azokat a munkaköröket, ahol megváltozott munkaképességű embereket tud foglalkoztatni.
Tapasztalata szerint a társaságnál dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalók munkához
való hozzáállása százszázalékos, alkalmazásuk pedig beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
A szervezet fejlődése
A céget Thomas A. Edison alapította 1878-ban, Edison Electric Light néven. Az Edison General Electric
és a Thomson Houston Electric cégek összeolvadásával 1892-ben jött létre a General Electric. A GE
az egyetlen olyan cég, amely az eredeti, 1896-ban összeállított és a mai Dow Jones indexben is szerepel.
A GE több mint 100 éve van jelen Európában, a Közel-Keleten és Afrikában; regionális központja
Brüsszelben van. A cég forgalma 2005-ben elérte a 39 milliárd amerikai dollárt, ami nemzetközi bevételeinek
több mint 50 százalékát jelenti. Mind a hat GE üzletág jelen van a régióban. A GE Egészségügyi
üzletág globális központja Európában található. 2004-ben a GE Münchenben megnyitotta Globális Kutatóközpontjának
európai szárnyát. A cég jelenleg 95 ezer munkatársat foglalkoztat a térségben.
A GE gyakorlatilag az egyetlen olyan cég, mely világszínvonalú technológiák páratlanul széles körét
kínálja az energiaszektorban, a szállítási iparágban, az egészségügy, a vízügy és a biztonságtechnika területén.
A cég rendkívüli termékskáláját lakossági és vállalati pénzügyi szolgáltatások teszik teljessé, így a
GE XXI. századi technológiát képviselő termékei és szolgáltatásai elősegíthetik Közép-Európa fejlődését
és versenyképességének növelését. A GE egyedülálló lehetőségeket kínál a közelmúltban az Európai
Unióhoz csatlakozott Magyarország számára az ország infrastruktúrájának korszerűsítésében.
A GE 1989 vége óta sikeresen működik és növekszik Magyarországon, mára a cég mind a hat fő üzletága
aktív hazánkban. Magyarországon a GE jelenleg több mint 15 ezer alkalmazottal a legnagyobb
amerikai munkáltató és befektető több mint 1,1 milliárd dollárral, valamint a harmadik legnagyobb exportőr,
melyhez hozzájárul több mint 2000 kulcsbeszállítója is. Három főüzletága, az egészségügy (Healthcare),
az ipar (Industrial) és az infrastruktúrafejlesztés (Infrastructure), 11 városban 13 gyárat üzemeltet. Az
egészségügyi üzletág Közép-Európa, valamint a fogyasztói igények és az ipar üzletág Európa, Közel-Kelet
és Afrika régiójának üzleti központja is itt található. Jelentős továbbá a hazai értékesítés, így a GE XXI.
88 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

századi energiaipari, szállítási, egészségügyi, vízkezelési és biztonságtechnikai megoldásai az infrastrukturális
fejlesztéseken keresztül hozzájárulnak Magyarország versenyképességének növeléséhez.
A GE innovatív oktatási programjain keresztül részt vállal az ország humánerőforrás fejlesztésében is:
Nyíló világ középiskolás tehetséggondozó program; GE Foundation Scholar-Leader egyetemi ösztöndíj;
Aschner és Öveges üzletági technológiai egyetemi ösztöndíjak.
A GE magyarországi tevékenységét két fő szervezet fogja össze. A 12,5 ezer alkalmazottat foglalkoztató
GE Hungary Zrt. árbevétele 2005-ben 551 milliárd forint volt, ennek 98 százaléka exportból származott.
A GE Consumer Finance tulajdonában levő Budapest Bank Nyrt., a GE Money Bank tagja, 3 ezer munkatársat
foglalkoztat, nettó eszközállománya 2005-ben 545,8 milliárd forint volt. Emellett a GE 40 százalékos
tulajdonosa a Genpact Hungary Kft.-t üzemeltető Genpact globális cégnek, amely 600 alkalmazottal
működik Budapesten.
Magyarország a fényforrás üzletág legnagyobb európai termelési központja itt működő hét gyárával
– Budapesten két gyár és egy-egy Győrött, Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen,
Vácott. Emellett hazánkban található egyik fényforrás technológiai K+F központja is. Szintén Budapesten
működik európai Világítástechnikai Intézete, amely találkozóhelyül szolgál az európai vevők és
világítástechnikai szakemberek számára.
A GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár 1965 októberben kezdte meg működését. Elsősorban
a város és a környékbeli települések lakosságának nyújt közel 40 éve megélhetési lehetőséget. Termékeik
a hazai és a külföldi piacokon is népszerűek és ismertek. Ezek közül kiemelkednek a normalámpák,
az autólámpák, a dekoratív lámpák, az energiatakarékos kompaktlámpák és a lámpaburák.
Foglalkoztatás
A GE Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár több mint 3 ezer dolgozót alkalmaz. Közülük huszonegy
megváltozott munkaképességű munkavállaló, akik egészségkárosodásuk következtében lettek 40,
50, illetve 67 százalékban leszázalékolva. A megváltozott munkaképességű munkavállalók – 20 nő és
1 férfi – diszpécserként és betanított munkásként dolgoznak egyéni igényeiktől függően 4–7 órás munkaidőben,
határozatlan vagy határozott időre szóló munkaszerződéssel, a többi hasonló munkakörben
dolgozóval egyenlő bérért.
A diszpécser hölgy már hosszú ideje állt a cég alkalmazásában, amikor egészségügyi okokból megváltozott
munkaképességű munkavállalóvá vált. A cégvezetés pozitív hozzáállásának köszönhetően a
korábbi munkakörét megtartva sikerült továbbfoglalkoztatását megoldani.
A gyárban betanított munkásként dolgozó megváltozott munkaképességű alkalmazottak a miniatűr
lámpagyártás területén tevékenykednek. A lámpák, és elsősorban is autólámpák, gyártásánál rendkívül
fontos követelmény a kiváló minőség. A gyártási folyamat meghatározó eleme éppen ezért a lámpák minősítése.
A 20 megváltozott munkaképességű dolgozó – közösen a nem megváltozott munkaképességű
kollégáikkal – a lámpák 100 százalékos felvillantását és vizuális minősítését végzi. Munkájukat kellemes,
nyugodt környezetben, 2-3 személyes padoknál végzik, amelyek a legkorszerűbb ergonómiai követelményeknek
és az Európai Unió vonatkozó előírásainak is megfelelnek. A minősítési folyamat több fázisból
áll, ezért a dolgozók óránként cserélnek csökkentve így a tevékenység monotonitását és egyúttal
lehetőséget adva a szem pihentetésére is.
Megváltozott munkaképességű munkatársak 2003-ban kezdtek a gyárban dolgozni a 4M 41 program
szakértőinek ajánlására. A GE komoly segítséget kapott a kezdőlépések megtételéhez a Nagykanizsa
41 A 4M program (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) a brit Munka- és Nyugdíjügyi
Minisztérium, valamint a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közreműködésével és támogatásával elindított
munkaerőpiaci szolgáltatási kísérleti program, amely Zala megyében került kipróbálásra. A kezdeményezésben komoly szerepet
vállalt a Zala Megyei Munkaügyi Központ és más helyi szervezetek is Zalalövő, Zalaszentgrót és Nagykanizsa városokból. A program
olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy megkezdődött az országos hálózattá fejlesztés további régiók bevonásával.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 89

és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht. munkatársaitól, akikkel azóta is szinte napi
kapcsolatban állnak a gyár humánerőforrás szervezetének munkatársai..
A gyár és a szolgáltató szervezet együtt választották ki azokat a potenciális munkavállalókat, akiket
alkalmasnak tartottak az autólámpa minősítési munkára. A kiválasztási folyamat a többi munkatárséhoz
hasonlóan épült fel: felvételi beszélgetés, általános képességvizsgáló teszt, előzetes foglalkozási egészségügyi
szempontú orvosi vizsgálatok, valamint a munkakörnyezet, a helyszín és a feladatok bemutatása
a leendő dolgozók számára. A betanításban sem volt különbség a megváltozott és a nem megváltozott
munkaképességű dolgozók között, a kiválasztott megváltozott munkaképességű személyeknek
ugyanazon kritériumoknak kellet megfelelniük, mint bármely munkatársnak. A minőségbiztosítás elméleti
képzése vizsgával zárult, majd gyakorlati tréning következett. Az önálló munkavégzés a gyakorlati vizsga
után kezdődhetett.
A teljesítménykövetelmény szintén megegyezik, a megváltozott és a nem megváltozott munkaképességű
munkavállalók számára egyaránt azonos normát (hibátlanul bevizsgált darabszámot) szabnak meg..
A gyárnál jelenleg dolgozó megváltozott munkaképességű alkalmazottak teljesítményével a menedzsment
kifejezetten elégedett: „Teljesítményük nem különbözik társaikétól. Igyekeznek túlteljesíteni a normát,
ezzel is bizonyítva alkalmasságukat. A munka által nő az önbecsülésük, és így még hasznosabb tagjai
tudnak lenni közösségeiknek.” A munkavállalók szeretnek a GE-nél dolgozni. Többségük 1,5–2 éve áll
alkalmazásban, a munkahelyi környezetbe könnyen és jól beilleszkedtek.
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához a GE Hungary Zrt. nem vesz igénybe
közvetlen állami támogatást, az általa fizetendő rehabilitációs hozzájárulás meghatározásakor veszik figyelembe
a megváltozott munkaképességű dolgozókat.
Jövőkép
A E Hungary ZRt. Nagykanizsai Fényforrásgyár jövőbeni tervei szerint bővíti azokat a munkaterületeket,
amelyeknél megváltozott munkaképességű munkatársak foglalkoztatása megoldható. Ennek feltárására
a felmérések jelenleg zajlanak.
A gyár vezetése a 4M program tapasztalatait egy gondolatban fogalmazta meg: „A megfelelő ember
megfelelő helyen valóban 100 százalékos teljesítményt nyújt.”
90 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

Magyar Posta Zrt.
Cím: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.
Telefon: (1) 487 1100
Fax: (1) 355 7584
E-mail: posta@posta.hu
Honlap: www.posta.hu
A szervezet vezetője: Dr. Szabó Pál
Budapest
Pest megye
A több mint száz évesmúltra visszatekintő Magyar Posta Zrt. a postai tevékenységre vonatkozó jogszabályok
alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltató. Az állami tulajdonú társaság éves árbevétele több mint
160 milliárd forint, alkalmazottainak száma 38 ezer fő, mellyel az ország második legnagyobb foglalkoztatója.
150 megváltozott munkaképességű alkalmazottja elégedett munkahelyével, a Magyar Posta iránti
elkötelezettsége erős.
A szervezet fejlődése
A postai szolgáltatás kezdete Magyarországon a honfoglalástól ered, a XVI. századig hírnökök és futárok
vitték a királyok üzeneteit, rendeleteit. A vármegyék és a főurak saját hírvivő szolgálatot működtettek,
a magánszemélyek azonban csak a vándorokra és a kereskedőkre bízhatták üzeneteiket, küldeményeiket.
Később kialakult az ún. községi – gyalogos és lovas – küldöncszolgálat is, mellyel a községek
vezetői érintkeztek egymással. Az első rendszeres postajárat működtetésére Bécs és Pozsony között
I. Ferdinánd adott megbízást a Taxis-családnak 1526-ban. A történelmi Magyarországon működő posta
később hűbérként a Paar család birtokába került. A Rákóczi-szabadságharc alatt a fejedelem a fennhatósága
alá tartozó területeken önálló magyar postahálózatot működtetett.
A XVIII. században III. Károly állami kezelésbe vette a postaszolgálatot, és állami monopóliummá nyilvánította
a levélszállítást. A Mária Terézia által kiadott Postai Pátens a kornak megfelelően modernizálta a postai szolgáltatásokat,
többek között külön választotta a levél- és a kocsipostát. Majd beindították a Habsburg Birodalom
területén a postakocsi járatokat, 1752-ben pedig megindult Bécs és Buda között a postakocsi forgalom.
A XIX. század elején helyezték ki a postákon az első levélszekrényeket, melyek a portós levelek gyűjtésére
szolgáltak Ekkor jelent meg az üzenetközvetítés új módja a távjelzés, távírás. A szabadságharc
idején kísérletek történtek az önálló magyar posta megteremtésére. 1869-ben – a világon elsőként – az
osztrák és a magyar posta rendszeresítette az új küldeményfajtát, a levelezőlapot. A század végén kezdték
meg a kisebb csomagok házhoz kézbesítését.
A Magyar Posta teljes függetlenségét az 1908. évi törvény mondta ki. 1936-ban a törvényhozás összeállította
a magyar postáról szóló 1936. évi 35. törvénycikket. Megalkotva ezzel Magyarország első postatörvényét, melynek
jelentősége abban állt, hogy az eddig nagyrészt szokásjog alapján álló postajogot törvényileg szabályozta.
A háború utáni időszakban leglátványosabban a világ más országaihoz hasonlóan a műsorszóró-, valamint
a távbeszélő-szolgálat fejlődött. Ez megmutatkozott a ’80-as évek közepétől kezdődően megvalósított
szervezeti változásokban is. 1990-től az addig egységes Magyar Postából kivált a műsorszóróés
távbeszélő-szolgálat. A Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV), a Magyar Műsorszóró Vállalat (Antenna
Hungária) és a Magyar Posta Vállalat immár önálló, független vállalatként működtek tovább.
A Magyar Posta Vállalat általános jogutódjaként egyszemélyes, állami tulajdonú részvénytársasággá
alakítva 1994-től Magyar Posta Részvénytársaság, majd 2006-tól Magyar Posta Zrt. néven működik.
Fő tevékenysége a nemzeti postai tevékenység és az egyetemes postai szolgáltatás a Magyar Köztársaság
területén. E mellett természetesen termékeivel, szolgáltatásaival, mindinkább bővülő mértékben,
jelen van a versenypiacon is.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 91

A Magyar Posta – modernizációs programja részeként – üzletágakba szervezte értékesítési tevékenységét.
A Levél Üzletág látja el a levél- és a postacsomag szolgáltatás menedzselését, a postahálózat és
a kézbesítési rendszer irányítását. Ez naponta hárommillió levél és harmincezer csomag felvételét, feldolgozását
és címzettekhez történő eljuttatását jelenti. A Pénzügyi Szolgáltatások Üzletága feladatkörébe
tartozik a postai pénzforgalmi közvetítői, postai készpénz-átutalási tevékenység, postautalvány-szolgáltatás,
postai megtakarítások közvetítése, lakástakarék-közvetítő szolgáltatás, lakossági folyószámla
szolgáltatás és személyi kölcsön közvetítése. Az üzletág stratégiai partnere a banki szférából az Erste
Bank. A Posta Biztosító kínálta termékek egyszerűek, kedvezőek és biztosak, és az elérhető gondoskodást
jelentik döntően a lakosság számára. A Logisztikai Szolgáltatások Üzletága az elmúlt egy évben
számos új csomagtermékkel jelent meg, de e mellett komplex logisztikai szolgáltatásokat is kínál az üzleti
ügyfeleknek. A Nemzetközi Üzletág a nemzetközi küldeményforgalmi termékportfolió, menedzselését,
az import és export küldemények kezelését végzi.
Foglalkoztatás
A cég 38 ezer dolgozója között 150 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót, 93 nőt és 57 férfit
alkalmaz.
A Magyar Posta Zrt. nem központi, intézményesített szakmapolitikával irányítja a megváltozott munkaképességű
dolgozók toborzását, foglalkoztatását, helyi szervezetei országszerte mégis számos pozitív
kezdeményezést tudhatnak magukénak. Ez jelenti egyrészt a Magyar Posta helyi egysége és a megváltozott
munkaképességű emberek munkaerőpiaci szolgáltatói közötti kapcsolat felvételét, másrészt ennek
a kapcsolati hálónak a mindennapok során történő működtetését. A helyi szervezetek rendszeres
kapcsolatot tartanak a megyei és fővárosi munkaügyi központok rehabilitációs szakembereivel, részt
vesznek a megyei állásbörzéken.
A társaság a munkaerő toborzás során nem tesz különbséget az egyes pályázók között, minden jelentkező
számára egyenlő bánásmód biztosított. A kiválasztás során a jelölt képességeit, szakmai tudását
és képzettségét vizsgálja a munkáltató humánerőforrás szakembergárdája. Amennyiben a munkavállaló
alkalmas a munkakör ellátására, felvételt nyerhet.
A társaságnál alkalmazott megváltozott munkaképességű munkatársak bér-, tb-ügyintéző, kézbesítő,
küldeményfeldolgozó, küldeményfelvevő, pénzforgalmi ügyintéző, postanet ügyfélszolgálati ügyintéző és
postavezető munkakörben állnak alkalmazásban a hasonló munkakörben dolgozókkal egyenlő bérért.
A megváltozott munkaképességű alkalmazottak teljesítményével a menedzsment elégedett. Sikerként
értékeli, hogy a munkavállalók munkájuk révén közösségeik hasznos tagjai lehetnek, a társaság iránti elkötelezettségük
igen erős, lojálisak a Magyar Postához.
Tapasztalataik szerint az országos méretű cég szervezeti kultúráját nagymértékben meghatározza az,
hogy a „különbözőséget” pozitív értékként kezelik. A munkavállalói közösséget kifejezetten erősíti a megváltozott
munkaképességű munkavállalók jelenléte. A Magyar Posta 2006-ban csatlakozott az ENSZ Fejlesztési
Programjához, amely többek között a diszkrimináció elleni küzdelmet szorgalmazza.
Jövőkép
A Magyar Posta, mint egyetemes szolgáltató behálózza az országot, egymással és az egész világgal
kapcsolja össze a magánembereket és a vállalkozásokat. A Magyar Posta Zrt. 2003-ban Modernizációs
Programot kezdett, amelynek célja, hogy a társaság felkészüljön a postai szolgáltatási piac
várhatóan 2009-ben bekövetkező teljes liberalizációjára, és megőrizze versenyképességét. A végrehajtás
a mobil posta szolgáltatás bevezetésével kezdődött, majd korszerűsítésre került a járműpark,
jelentős mértékben bővült a munkatársak tevékenységét támogató informatikai és mobil kommunikációs
eszközállomány.
92 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

A társaság célja, hogy a modernizáció eredményeként növelje az ügyfelek elégedettségét. A lakossági
ügyfelek körében ez a várakozási idő, az üzleti ügyfelek körében az átfutási idő csökkentésével lehetséges.
A küldeményforgalomban az értéknöveléshez hozzájárul a magyar fogyasztói igényeknek megfelelő
küldemény nyomon követés bevezetése, valamint különböző értéknövelt szolgáltatások bevezetése.
A következő esztendők komoly kihívást jelentenek a társaság számára a termékfejlesztés tekintetében
is. A levélpostai termékeknél például a termékpaletta ügyféligényekhez igazodó átalakításával kíván előbbre
lépni. A tömeges küldeményeket feladó, nagy forgalmú ügyfelei részére komplex, testre szabott szolgáltatásokat
ajánl. A Magyar Posta új hálózati minőséget teremtett a logisztikai szolgáltatások területén
is. A Budaörsön létesített Országos Logisztikai Központ elsősorban a küldemények feldolgozásának modernizálását
– a lehetséges mértékű automatizálását, a hatékonyság növelését – szolgálja. A fejlesztések
eredményeként ma már nyugat-európai minőséget biztosít a küldeményforgalomban.
Az elért sikerek – a fejlesztések mellett – a munkatársak megbízható szakmai tudásának és felkészültségének
köszönhetőek. A Magyar Posta Zrt. a jövedelmező területeken domináns piaci szereplőként kívánja
pozícionálni magát annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítsa versenyelőnyét, s magasabb
színvonallal, testre szabott szolgáltatásokkal folyamatosan növelje a vevői elégedettséget. A társaság
folytatni kívánja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó eddigi gyakorlatát.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 93

Mobil ASK Kft.
Címe: 1121 Budapest, Konkoly-Thege út 29–33.
Telefon: (1) 391 9400
Fax szám: (1) 391 9410
E-mail cím: company@mobilask.hu
Honlapcím: www.mobilask.hu
A cég vezetője: Kiss Donát
Kontaktszemély: Czoboly Nóra
Budapest
Pest megye
A Mobil ASK Kft. 2001, illetve 2003 óta foglalkoztat két sérült munkatársat – tanulásban akadályozott,
pszichés problémával küzdő, illetve mozgásában korlátozott dolgozót. A foglalkoztatáshoz igénybe veszi
a Támogatott Foglalkoztatás (TF) szolgáltatást. A foglalkoztatás sikere érdekében munkahelyi átalakítást
végzett, rugalmas munkaszervezést és új munkakört vezetett be. Belső segítő – mentor – segít a két sérült
dolgozó üzemen belüli biztonságának megteremtésében, a feszültségek azonnali levezetésében, a
problémák megoldásában.
A cég bemutatása
A Mobil ASK Kft. 1999-ben kezdte meg működését Magyarországon a mobiltelefon-javítás terén, akkor
a Nokia egyetlen magyarországi szerviz-partnereként. A cég ugyanabban az évben megkezdte a Club
Nokia Service Point kiskereskedelmi hálózat kiépítését is. Ez ma 22 egységből áll, és az ország minden
nagyobb városában megtalálható. Magyarországon 2003-ra telítődött a mobiltelefon-piac, ezért a kft. a
nemzetközi piacra lépés lehetőségét kezdte vizsgálni, hogy kihasználhassa szakértelmét és üzemviteli
tapasztalatait, s hogy a nagyobb volumennek köszönhetően javítsa a hatékonyságot. A Mobil ASK Kft.
2003-ban megkezdte működését a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, majd mindkét országban
felvásárolta a vezető helyi cégeket. A Mobil ASK Kft. ezáltal a régió piacának vezető javítócégévé vált.
A Mobil ASK Kft. Nokia, LG, Panasonic, Motorola, Samsung mobiltelefonok és HTC okostelefonok
javítását végzi. A régióban egyértelműen a Nokia vezető partnere – a garanciális javításokból származó
piaci részesedése 2005. év első felében Magyarországon mintegy 65 százalékos volt, a Cseh Köztársaságban
és Szlovákiában meghaladta az 50 százalékot.
A társaság 22 szerződéses rendszerben üzemelő Nokia mintaboltot támogat Magyarországon, és 3
helyi szervizt Szlovákiában. A hálózat egységei elvégzik az összes alacsonyabb szintű javítást, telefonokat
és tartozékokat árusítanak, és különböző ügyfélszolgálati feladatokat látnak el. A cégfelvásárlásoknak
köszönhetően a Mobil ASK Kft. a közép- és kelet-európai térségben egyértelmű piacvezető céggé
vált a mobiltelefonok eladás utáni ügyfélszolgálata terén. A cég 2006-ban mintegy 250 ezer garanciális
és garancián túli javítást végzett.
Foglalkoztatás
A társaság összdolgozói létszáma 200 fő: a budapesti központi telephelyen 50 fő dolgozik, 10 fő a menedzsmentben,
4 fő a mintaboltban és 36 fő a szervizben és a logisztikai központban.
A cég vezetése a Salva Vita Alapítvány szolgáltatásának és ügyfélkörének megismerését követően
2001-ben úgy döntött, hogy szívesen alkalmaz egy tanulásban akadályozott munkatársat a TF szolgáltatás
igénybevételével. Az alapítvány a munkakörelemzést követően egy tanulásban akadályozott,
pszichés problémákkal küzdő fiatalembert talált mind a munkatevékenység, mind a munkahelyi beilleszkedés
szempontjából alkalmasnak a munkakör ellátására. A betanítás, beilleszkedés szakaszában
94 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

a szervezet jelentősen támaszkodott az alapítvány munkatársára, aki a kezdeti időszakban együtt járt
dolgozni ügyfelével. A munkakör a szervizbe bejövő telefonok bevételezését, az adatok számítógépes
nyilvántartási rendszerbe történő rögzítését, kategóriák szerinti elosztását és szállítólevelek lefűzését
foglalta magába. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a megváltozott munkaképességű munkatárs teljesítménye
megfelelő, a hibaszázalék elfogadható mértékű, vagyis némi támogatással sikerült a beilleszkedés.
Figyelemmel kellett azonban arra is lenni, hogy a nagy koncentrációt igénylő munkatevékenység miatt
a környezeti zajok zavarják a sérült munkatársat, illetve az általa okozott zajok – dünnyögés, kopogás
– zavarják a munkatársak munkavégzését. Ezért a részleg bútorzatának átrendezésével egy olyan biztonságot
és nyugalmat adó munkaterületet sikerült kialakítani a sérült munkatárs részére, mely szerves
része az üzemnek, mégis kiküszöböli az említett problémákat.
Kiemelkedőnek bizonyult a sérült munkatárs monotónia tűrése és fegyelmezettsége, tiszta lelkesedése
és rugalmassága. A beérkező telefonok számának ingadozása egyes esetekben fokozott munkatempót
vagy túlórázást követel meg a dolgozóktól. A sérült munkatárs megbízhatósága e téren maximálisan
megfelelőnek bizonyul, és ez a közvetlen vezetők elégedettségét nagymértékben elősegíti. Problémát
jelent azonban, mikor kevesebb telefon érkezik be. Ilyenkor mind a pszichés, mind a magatartásproblémák
fokozottabban jelentkeznek. Ennek megelőzésére a sérült munkatárs számára egyedi munkaszervezést
vezettek be: amikor kevés a bevételezési feladat, a cégen belüli közvetlen vezető, azaz a munkahelyi
mentor a logisztikai részlegen csomagolási, rakodási külön feladatot ad a munkatársnak. Problémák
ily módon nem jelentkeznek, természetesen külön odafigyelést és szervezést igényel a megbízott
munkatárs részéről.
A cég közvetlen és felső szintű vezetése is elégedett volt az első sérült dolgozó munkájával és hozzáállásával,
ezért jelezték a Salva Vita Alapítványnak, hogy nyitottak egy újabb munkatárs felvételére. A
betanításban ismét aktív segítséget nyújtott az alapítvány. Az előző, pozitív tapasztalatok alapján az új
munkatársra is a bevételezés feladatát bízták. Törekedtek a két sérült dolgozó együttműködésének elősegítésére.
Ennek eredményeként azonban a régebben ott dolgozó teljesítménye romlott, és bár mindkettejük
számára fontos volt kapcsolatuk, egyben zavarták is egymást.
A második sérült dolgozó teljesítménye ingadozó volt. Az egyszerű döntéssel járó feladatokat sem
tudta ellátni. Állandó kérdéseivel zavarta munkatársait, ha nem kérdezett, jelentős következményekkel
járó hibákat vétett. Egy-egy hiba esetében a végletekig kétségbeesett. Minden igyekezet ellenére
sem sikerült beilleszkednie, rendszeresen elkésett a munkakezdésről. Végül belátva, hogy sem a sérült
munkatársnak, sem a munkáltatónak nem megfelelő az együttműködés, a munkaszerződést felbontották.
A munkatársat képzésre irányították, a Mobil ASK Kft. pedig továbbra is kész volt új munkatárs
felvételére. Ez egyaránt bizonyítja a cég kiváló hozzáállását és az alapítvány jó munkáját. Egy
közös ügy ugyan nem sikerült, a problémát minden érintett magáénak érezte, és továbbra is megmaradt
a pozitív hozzáállás.
A harmadik sérült munkatárs felvétele az addig szerzett tapasztalatok beépítésével történt. A cég tudatosan
törekedett arra, hogy a két sérült munkatárs egymástól fizikailag is külön helyiségben dolgozzon,
és ne függjön egymástól munkavégzésük. Az új munkatársat megpróbálta bevonni „bonyolultabb”
feladatokba, a megértési és döntési problémák miatt erre nem bizonyult alkalmasnak. Az alapítvány
szakembere által a részleg dolgozóival készített interjú alapján a szerviz munkatársainak feladataiból
egy részfeladat leválasztásával új munkakört tudott kialakítani. Ez az amúgy nem nagy közkedveltségnek
örvendő akkumulátor tesztelés volt. Beilleszkedése kedves, simulékony természete miatt zökkenőmentesen
ment. Négyórásként vették fel, hamarosan azonban – közös megegyezéssel – átkerült
6 órás munkaviszonyba. Igény esetén készségesen vállalja a túlórázást. Az akkumulátorok tesztelése
mellett feladata még a selejt tartozékok válogatása, amelyben azonban gyakrabban előfordulnak
precizitási gondok. Ha esetenként kevés a munkája, ő is a logisztikai részleg csomagolási, rakodási
munkájába segít be.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 95

Összegzés
A Mobil ASK Kft. gyakorlata hasznos tapasztalatokat ad a sérült emberek alkalmazásáról a jövőre vonatkozóan:
A cég nyitottnak mutatkozott sérült munkatárs alkalmazására, volt megfelelő munka, és amennyiben
az új munkatárs képes feladatát ellátni, jó érzés egy-egy emberen segíteni. (Két jelentős leépítési hullámba
– 120 főről 40 főre csökkenő létszámnál – sem kerültek bele a sérült dolgozók!)
A cégen belül a sérült munkavállaló alkalmazását egyaránt támogatja a felső vezetés szemlélet- és
értékközvetítése, illetve üzemi szinten egy kiemelt személy (mentor) a feszültségek levezetésére, a problémák
azonnali megoldására.
A cég a TF szolgáltatás nélkül nem vállalta volna az alkalmazást. Nem tudják és nem is vállalják elvégezni
a sérült munkavállalók szűrését, felkészítését, a munka teljes betanítását, a beilleszkedés elősegítését,
illetve a hosszú távon adódó problémák teljes körű megoldását, a speciális szakmai – gyógypedagógiai,
mentális, szociális támogatás – feladatokat.
A cég pozitív attitűdjének kialakulásához nagyon fontos lépést jelentett az első sérült munkatárshoz
kapcsolódó jóérzés és siker.
A cég csak akkor alkalmaz sérült munkatársat, ha jó, megbízható és használható munkaerő, és beilleszkedése
sikerül. Csak egy szintig lehet a toleranciára, a segítőkészségre építeni. Nagyon fontos a
munkafegyelem, mert annak hiányát a cég nem tudja tolerálni.
96 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

S.K. Oltalom
Termelő és Szolgáltató Bt..
Cím: 9100 Tét, Kisfaludy u. 2.
Telefon: (70) 258 8130
E-mail: skoltalom@int-air.net
Cég vezetője: Stádel Katalin
Gyõr-Moson-Sopron megye
Tét
A cég a „Téti foglalkoztatási modell” alapján végzi rehabilitációs tevékenységét. Dolgozói számára komplex
rehabilitációs szolgáltatást nyújt. Heti rendszerességgel szervez nagycsoportos, terápiás, egyéni foglalkozást
és orvosi tanácsadást; a dolgozók személyes problémáinak megoldására főállású szociális munkást
és jogászt alkalmaz. Fő célja a teljes körű rehabilitáció elérése, így mind saját, mind széles kapcsolati hálóján
keresztül intenzíven támogatja legjobb dolgozói nyílt munkaerőpiaci munkavállalását.
A cég
Az S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt. 2000 és 2003 között kis- és középvállalkozások számára tartott különféle
tréningeket, oktatást. Egyetemi tanárokkal közösen létrehozta a Trend Konzorciumot a speciális igényeknek megfelelő
szakmai háttér megteremtésére. Tevékenységei között szerepelt csapatépítő tréning, kommunikáció, személyiség- és
készségfejlesztés, eladástechnika, supervizor képzés, válságkezelés, time-menedzsment, benchmarking.
Alapos előkészítést követően 2003-ban a cég a profilváltás mellett döntött, fő tevékenysége a megváltozott
munkaképességű emberek foglalkoztatása és rehabilitációja lett.
A megyei munkaügyi központtal közösen egy kistérségi munkaerőpiaci felmérést végzett. A felmérés
alapján megállapítást nyert, hogy a megyében foglalkoztatottság szempontjából Sokoró kistérség a leghátrányosabb
helyzetű, a munkanélküliség 18 százalékos, és emellett a megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatása sem megoldott.
A szervezet feltérképezte a kistérséget annak érdekében, hogy megtalálja azt a – közlekedés szempontjából
központi fekvésű – települést, amely a leginkább alkalmas a megváltozott munkaképességű
emberek bejárására. A választás így esett Tét városára. Elképzelését nagyban segítette és támogatta
Tét Város Önkormányzata. A cég az önkormányzat meghívására részt vett a közgyűlés ülésén, ahol az
érintett települések polgármesterei előtt ismertette a foglalkoztatási és rehabilitációs központ terveit.
Ezt követően felvette a kapcsolatot a Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék vezetőjével,
és egy hosszú távú, kölcsönös együttműködési tervet dolgoztak ki. Ennek keretében a tanszék szakmai
hátteret ad a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális munkához, szociológiai felmérések elvégzéséhez, a
bt. pedig vállalta, hogy a tanszék szociális munkás hallgatói számára szakmai gyakorlatot biztosít.
Támogató partnerként a társaság bevonta a Lions Klub tagjait, a Máltai Szeretetszolgálatot és a Magyar Vöröskeresztet.
A támogatások és együttműködések körét elsősorban az önkéntes munka, a szakmai, szociális és
mentori – munkaerőpiaci szolgáltatás a célcsoport nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedéséért – támogatás képezi. A
Vocational Academy Alapítvánnyal együttműködési megállapodást kötött, mely szerint a megváltozott munkaképességű
alkalmazottak részére igény esetén az alapítvány szakképzéseket és átképzéseket szervez.
Kapcsolatba lépett a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Téti kirendeltségével, amelynek
támogatásával megtörtént a foglalkoztatni kívánt célcsoport feltérképezése és toborzása. A kiválasztást
a cég vezetője, egy pszichiáter és egy szociálpedagógus végezte, melynek eredményeként az első 23
fővel megkötötték a munkaszerződést. A kiválasztás elsődleges szempontja volt, hogy a jelentkező „valóban”
megváltozott munkaképességű személy legyen, és maga is akarjon dolgozni, motivált legyen. A
foglalkoztatás kizárólag különféle típusú bérmunkákat jelent. A cég kiemelten védett szervezeti akkreditációja
folyamatban van.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 97

Foglalkoztatás
Az S.K. Oltalom Termelő és Szolgáltató Bt. ma már 61 főt foglalkoztat, közülük 57 fő megváltozott munkaképességű
munkavállaló. A dolgozók több mint 80 százaléka 67 százalékban leszázalékolt, a legkülönfélébb
egészségügyi problémákkal és fogyatékossággal élő személy. Jelenleg 145 olyan fő van várólistán,
akik a céghez jelentkeznének dolgozni.
A társaság elsősorban bérmunkákat vállal. Olyan nagyvállalatok beszállítói, amelyek szigorú minőségi előírásokat
határoznak meg. Ezen előírásoknak a cég az auditálások során minden esetben hiánytalanul megfelelt.
Szerződései hosszú távon folyamatos foglalkoztatást biztosítanak. Négy fő területen végez bérmunkát:
– elektrotechnikai alkatrészek számára használatos ládák tisztítása,
– háztartási szivacsok csomagolása,
– varrodai munkák,
– lámpák szerelése és csomagolása.
Az első nagy megrendelés máig is létező tevékenység, az elektrotechnikai alkatrészek csomagolására
használt tárolóedények tisztítása, friss betéttel történő feltöltése és zsugorfóliás csomagolása. Emellett
az elektrotechnikai eszközök gyártása során keletkezett selejttermékek különféle paraméterek alapján
történő átválogatását, szortírozását is végzik.
Bel- és külföldi cégek részére háztartási szivacsok kiskereskedelmi értékesítéséhez szükséges csomagolási,
címkézési munkákat vállalnak. Havi átlagban egymillió szivacsot csomagolnak.
A varroda egyik jelentős munkája volt egy francia cég számára különböző méretű felmosórongyok varrása, szálazása,
dobozolása, címkézése. Az üzemben jelenleg is különféle háztartási tisztítóeszközök bérvarrása folyik.
A szerelő, csomagoló üzemegységben különböző típusú lámpák – spotlámpa, mozgásérzékelő lámpák,
mennyezeti világítótestek – szerelése, csomagolása, egyéb műszaki cikkek csomagolása – csavarcsomagolás
kiskereskedelmi értékesítéshez –, illetve címkézés történik.
A nyolcórás munkaviszonyban alkalmazott dolgozók munkaideje reggel 6-tól 2-ig tart, a csökkentett
munkaidőben dolgozók munkakezdése is 6 órakor kezdődik. A szervezet minden munkavállalónál figyelembe
veszi az egészségi állapotnak, a fizikai és pszichés terhelhetőségnek megfelelő optimális munkaidőt.
Pihenőhelyiséget alakított ki, ahová a dolgozók elvonulhatnak, zenét hallgathatnak, kikapcsolódhatnak.
Az üzemek egy műszakban dolgoznak. A munkarend szerint óránként öt perces és egy alkalommal
húsz perces szünet áll rendelkezésre. Az étkezési rendet úgy alakították ki, hogy az inzulinos betegeknek
lehetőségük legyen egy steril helyen önmaguk gyógyszeres kezelésére és a megfelelő étrend szerint étkezésre.
A cég minden dolgozójának ingyenes tízórait ad!
A társaság minden esetben törekszik a különböző problémák orvoslására. Előfordult olyan közlekedési
probléma, hogy az egyik dolgozó mozgássérülése miatt nem tudott tömegközlekedési eszközön utazni.
Megoldásként a cég egy másik dolgozójának benzintámogatást ad, aki autójával reggelente az üzembe,
munkaidő után hazaszállítja a nehezen vagy egyáltalán nem közlekedőképes munkatársakat.
A dolgozók órabérben dolgoznak, mert a cég vezetése úgy látja, hogy a súlyosan egészségkárosodott
vagy fogyatékos munkavállalók esetében alkalmazhatatlan a teljesítménybérezés rendszere.
Rehabilitáció
A vezetés kiváló szemléletét és elkötelezettségét tükrözi a tudatos és állhatatos törekvés a dolgozók rehabilitációjára.
A cég saját érdekénél előbbre helyezi az egyéni fejlődést, az egyén érdekét. Már a dolgozók kiválasztásakor
törekszenek arra, hogy valós problémákkal küzdő munkatársakat vegyenek fel (ne csak papírjuk
legyen róla). A rendszeres munkavégzés, rendszeres kereset valóban a rehabilitáció egyik alapvető eszköze,
de önmagában sok esetben kevés. A cég ezért speciális kiegészítő szolgáltatásokat nyújt dolgozói részére, és
messzemenőkig támogatja, hogy akik alkalmasak a nyílt munkaerőpiaci munkavállalásra, azok ki tudjanak lépni
a forprofit szférába. Ez az önzetlen rehabilitációs szemlélet a gazdasági társaságok körében egyedülálló!
98 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

A cégnél alkalmazott foglalkoztatást kiegészítő, a dolgozók fejlődését és rehabilitációját támogató eszközrendszert
a szervezet mint Téti foglalkoztatási modellt definiálja.
A Téti foglalkoztatási modellben szakmai team segíti a rehabilitáció minél szélesebb körű kiterjesztését.
A cég vezetőjén kívül pszichiáter és szociálpedagógus vesz részt az új dolgozók kiválasztásában, amelynek
alkalmával felmérik a jelöltek motiváltságát, mentális és fizikai szintjét. Az új munkatársakról szociális
munkás felméréseivel kiegészített, teljes körű dokumentáció készül, mely tartalmazza:
– a családi kapcsolatok felmérését,
– környezettanulmányt,
– problémák feltárását, beavatkozási terv kidolgozását, a megvalósítás koordinálását.
Meghatározott időszakonként – átlagosan évente – újból felmérik a dolgozók állapotában, helyzetében
bekövetkezett változásokat, és ennek megfelelően korrigálják az egyéni fejlesztési, illetve karrierterveket,
a kapcsolódó feladatokat.
A társaság főállású szociális munkást és jogászt foglalkoztat. A rendszerszemléletű szociális munka
alkalmazása lehetővé teszi, hogy a munkahelyen kívüli problémák is felszínre kerüljenek, és orvosolhatóak
legyenek. Emellett támogatást nyújtanak a dolgozók magánjellegű jogi problémáinak megoldásához
is. Ezáltal a munkavállaló nem csupán jövedelemhez jut, hanem mind szociális, mind mentális rehabilitációjához
is megkapja a szükséges segítséget.
Kiemelkedő az „orvosi” team működtetése. Tagjai: pszichiáter, szociálpedagógus és csoportterapeuta,
valamint foglalkozás-egészségügyi orvos. A foglalkozás-egészségügyi orvos rendszeresen ellenőrzi a
dolgozók egészségügyi állapotát, vizsgálja az abban bekövetkező változásokat, szükség esetén javaslatot
tesz szakorvosi vizsgálatok elvégzésére. A pszichiáter és a szociálpedagógus-csoportterapeuta heti
rendszerességgel tart csoportos foglalkozásokat a dolgozók részére.
A nagycsoportos foglalkozásokon – ezeken a kettős vezetésű üléseken – a cég összes dolgozója
részt vesz. A foglalkozások két csoportban zajlanak. Megbeszélik, mi történt az üzemekben azon a héten,
milyen problémák merültek fel. Ezen alkalmak teret adtak az órabéres bérezés és a dolgozók különböző
szintű teljesítményéből fakadó feszültségek átbeszélésére, az okok megértésére, a közös álláspont
kialakítására. A felsőszintű utasítás így vált elfogadott, közös, a cég dolgozóinak saját ügyévé. A
munkamorál kialakításának és folyamatos fenntartásának is kiemelt helye a nagycsoportos foglalkozás.
Fontos sarokpont, hogy egy-egy ülést nem zárnak le addig, míg a felmerült problémára nem találnak,
és fogadnak el közös megoldást. Hosszú tanulási folyamat volt a közösség minden tagja részére, amíg
képessé váltak problémáikat megfogalmazni, elhelyezni, kommunikálni egymás felé és a mindenki számára
elfogadható megoldást megtalálni. A nagycsoportos foglalkozáson való részvétel minden dolgozó
részére kötelező, melyet a munkaszerződésekben is rögzítenek.
A kiscsoportos foglalkozás maximum 5 fős csoportokban történik terapeuta vezetésével. Elsősorban
hang- és fényterápiás relaxációt és igény szerint kommunikációs foglalkozást, játékórát is tartanak. A részvétel
a foglalkozásokon önkéntes. Az őszi sötétség kezdetével megugrik a foglalkozások iránti érdeklődés.
Egyéni terápiaként a doktornő a kiscsoportos foglalkozások ideje alatt egyéni tanácsadást tart a dolgozóknak,
melyre minden esetben élénk érdeklődés mutatkozik. Itt a különböző élethelyzetekben adódó
problémák megoldása és feldolgozása történik. A szakmai munka sok esetben összekapcsolódik a
szociális munkás gyakorlati feladataival.
A cég életében kiemelkedő jelentőségűek az ünnepek, az összevont névnapok közös megünneplése.
A dolgozók érzelmileg is erősen kötődnek munkahelyükhöz, munkatársaikhoz, a cég vezetéséhez.
A cégen belül a dolgozók többszintű „előrelépése” is lehetséges. Egyrészt a kezdeti 4 órás munkaidő
fokozatos emelésével, másrészt az egyre bonyolultabb feladatsort jelentő, egyre nagyobb koncentrációt
és képzettséget igénylő munkák közötti átjárhatóság révén. Végső cél a nyílt munkaerőpiaci munkavállalás,
melyre számos esetben volt már példa az elmúlt három év folyamán.
A cég vezetőségének elhivatottságát mutatja az is, hogy a téti „elfekvőből” sikerült rehabilitálni egy személyt,
és jelenleg zajlik egy következő kórházi beteg kihozatalának előkészítése.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 99

Sárvári HUKE
Hulladékkezelési Kft.
Cím: 9600 Sárvár, Ikervári u. 23.
Telefon: (95) 520 172
Fax: (95) 520 172
E-mail: info@hukekft.hu
Honlap: www.huke.hu
A szervezet vezetői: Csonka Balázs és Vass Rita
Sárvár
Vas megye
A szelektív hulladékgyűjtés divatos szó manapság. A szelektált gyűjtés azonban önmagában kevés. A begyűjtött
anyagokat hasznosítani, az elkészült termékeket értékesíteni kell. Ez már lényegesen nehezebb
feladat, melyhez tapasztalat és tőkeerő szükséges. A Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. a hulladékkezelési
piacon meghatározó szereplő, a HUKE cégcsoport tagjaként 2002 óta működik kiváló eredménnyel
a területen. Az ötven főt foglalkoztató cég fő tevékenységi köre a különféle hulladékok – papír, fa, fém,
műanyag, gumi, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék – begyűjtése, kezelése és értékesítése. A cég
izgalmas példát mutat arra, miképpen érvényesülhetnek a megváltozott munkaképességű munkavállalók
egy olyan új iparágban, mint hulladékkezelés. A foglalkoztatás sikeréhez a Vas Megyei Munkaügyi Központ
Sárvári Kirendeltségének rehabilitációs szakembereivel való együttműködés is nagyban hozzájárult.
A szervezet fejlődése
Az osztrák HUKE cégcsoport többéves tapasztalattal rendelkezik a lakossági és ipari hulladékok komplex
kezelése terén. Magyarországon a csoportban négy önálló cég alkot szorosan együttműködő hálózatot:
a Zalai HUKE Kft. (Zalaegerszeg és Zalaszentgrót), a Nyírségi HUKE Kft. (Nyíregyháza), a Celli HUKE Kft.
(Celldömölk) és a Sárvári HUKE Kft. (Sárvár). A cégcsoport a hazai hulladékkezelési ágazat egyik piacvezetőjeként
közel egymillió lakos és számos hazai és külföldi nagyvállalat (például a Jabil és a Flextronics)
szelektíven gyűjtött anyagait gyűjti be, kezeli, értékesíti.
A Sárvári HUKE Hulladékkezelési Kft. legfontosabb céljának a különféle hulladékok lehető legnagyobb mértékű
újrahasznosítását tartja, így a hasznosított anyag nem kerül a depóniára, és nem terheli környezetünket.
A cég hulladékudvart üzemeltet, ahol a lakossági, üzemi újrahasznosítható, veszélyes és nem veszélyes
maradék hulladékokat veszi át, tárolja, hasznosítja, és elszállítja megsemmisítésre vagy hasznosításra.
Ez lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy a nagyobb mennyiségben keletkező hulladékot rendezett
körülmények között adja le. Így megakadályozható, hogy a hulladékot illetéktelen helyen rakják le az
erdőkben és utak szélén.
A lakosság és az üzemek a hulladékudvarba vihetik az olyan hulladékokat, mint: limlom, papír, karton,
üveg, fém, műanyag, építési törmelék, zöld hulladék, gumi. Szerves kommunális hulladékot tilos ideszállítani.
A veszélyes hulladékokat a hulladékudvarokban speciális tárolóhelyiségben lehet elhelyezni, melyekben
EWC kóddal és felirattal ellátott, fedeles műanyag tárolóedények állnak rendelkezésre.
A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, népszerűsítése érdekében a cég a sárvári önkormányzattal
együttműködve tíz szelektív gyűjtőszigetet alakított ki a városban 2003-ban. Minden szigeten öt frakció
gyűjthető szelektíven egy-egy 1100 literes konténerben, melyekben a lakosság a papír, fehér üveg,
színes üveg, műanyag és fém csomagolóanyagot helyezheti el. A szelektív hulladékgyűjtés módjáról a
lakosság a médiában és hírlevél útján folyamatos tájékoztatást kap. A szelektív gyűjtés a városban 16
ezer embert érint.
A szelektív hulladékgyűjtés egy kényelmesebb módját 2005 tavaszán vezette be a kft. A szolgáltatás
lényege, hogy azok a lakók, akik szívesen gyűjtik különválasztva a különféle csomagolóanyagokat,
100 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

speciális gyűjtőzsákokat igényelhetnek a Sárvári HUKE Kft.-től erre a célra. Otthon kényelmesen összegyűjthetők
a különféle papír, műanyag, fém csomagolóanyagok a zsákokba, melyeket, ha megtelt, egy
gyűjtőjárat havonta egyszer összeszedi. Ezután a zsákokat a cég telephelyére szállítja, ahol egy válogatógépen
anyagtípusonként szétválogatja a hulladékot, majd részben helyben hasznosítja, részben bebálázás
után a hasznosító üzemekbe szállítja. A cég jövőbeli tervei között szerepel a családi házaknál
keletkező konyhai és kerti hulladékok számára komposztáló edények biztosítása, hogy ezeket a lakosok
saját környezetükben komposztálják és hasznosítsák.
A cég nemcsak begyűjti a műanyagokat, hanem ezek hasznosítását is elvégzi műanyagdaráló- és regranuláló
gépekkel. A Sárvári HUKE Kft.-nél öt műanyagdaráló berendezés üzemel. A gépekkel technikai
és csomagolási műanyagokat egyaránt hasznosít: így HDPE, PP, PS, ABS PC típusú hulladékokat.
A Sárvári HUKE Kft. fontos szerepet vállal a lakosság és a cégek számára nyújtott környezetvédelmi
szaktanácsadásban és hulladékgazdálkodási koncepciók kidolgozásában.
Foglalkoztatás
A cég 50 dolgozót alkalmaz, akik közül hárman megváltozott munkaképességű munkavállalók. A három
munkatársat, akik egészségkárosodás miatt lettek 50 százalékban leszázalékolva, a nem megváltozott
munkaképességű dolgozókkal együtt a cég sárvári telepén foglalkoztatja. A megváltozott munkaképességű
munkatársak közül két dolgozót válogató-szelektáló munkakörben, egy dolgozót anyagmozgató munkakörben
alkalmaznak 7 órás munkaidőben a hasonló munkakörben dolgozókkal egyenlő bérezéssel.
A cég életébe a megváltozott munkaképességű munkatársak 2004-ben kapcsolódtak be a Vas Megyei
Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltségének munkatársai ajánlására. A jelenleg a cégnél dolgozó
megváltozott munkaképességű alkalmazottak egy éve és három hónapja állnak munkaviszonyban. A cég
és a kirendeltség szinte napi kapcsolatban áll, így az alapos kiválasztási folyamatot, a betanítást és a beilleszkedés
nyomon követését is sikerült a kft. rendkívül szigorú és fegyelmezett működéséhez igazítani.
A kiválasztási folyamatban meghatározó tényező volt a megfelelő állóképesség és a terhelhetőség,
mivel a válogató-szelektáló és az anyagmozgató munkakörben egyaránt fizikai munkát végeznek a dolgozók.
A meghallgatásokon azok vehettek részt, akik ezeknek az elvárásoknak teljes mértékben meg
tudtak felelni.
Az egyhetes betanítási szakasz célja az volt, hogy a kiválasztott munkatársak alaposan megismerjék
a telepen megjelenő különféle hulladékokat, ezek tulajdonságait, valamint azokat a munkafolyamatokat,
amelyekkel az anyagokat begyűjtik, kezelik és értékesítik. A betanítás a nem megváltozott munkaképességű
dolgozók szokásos felkészítéséhez képest speciális elemeket nem tartalmazott, a betanító team
ezt nem tartotta szükségesnek.
A cégnél dolgozó megváltozott munkaképességű alkalmazottak teljesítményével a menedzsment elégedett.
A három hónapos próbaidő lejárta után határozatlan idejű munkaszerződést kötött velük. A cél
a jól kiválasztott és betanított munkavállalók hosszú távú megtartása, foglalkoztatása. A munkahelyi környezetbe
könnyen és jól beilleszkedtek. A többi munkavállaló – a munkaidő eltérésen kívül – nem is érzékeli
azt, hogy kollégáik megváltozott munkaképességű emberek. Ugyanúgy együttműködnek velük,
mint bárki mással a cégnél.
A cég a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához állami támogatást nem használ
fel, a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás meghatározásakor veheti figyelembe a megváltozott munkaképességű
dolgozókat.
Jövőkép
A Sárvári HUKE Kft. dinamikusan fejlődő középvállalkozás, amely Vas megyében a hulladékpiac meghatározó
szereplője. Annak érdekében, hogy még hatékonyabban és sikeresebben végezhesse tevékeny-
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 101

ségét, a sárvári telephely bővítését tervezi. A meglévő hulladékanyag repertoáron kívül további anyagfajták
bevonását helyezi előtérbe, amely a feldolgozási technológia folyamatos fejlesztését igényli.
A kft. a bővítés során továbbra is kész megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazására
abban az esetben, ha a korábbi gyakorlathoz hasonlóan szakemberek segítik őket abban, hogy a különféle
munkakörökhöz az arra legalkalmasabb munkavállalókat sikerüljön kiválasztani, betanítani. Ez a
fajta együttműködés hosszú távú sikerük kulcsa.
Hangsúlyt helyez a jövőben is a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának népszerűsítésére a lakosság
és az ipari szereplők körében, hiszen ez a fenntartható fejlődés alapja.
102 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

Technoplast Kft.
Cím: 3450 Miskolc, Vasgyári út 43.
Telefon: (46) 379 308
Fax: (46) 402 523
E-mail: tplast@axelero.hu
Honlap: www.technoplast.hu
A szervezet vezetője: Zai Péter
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Miskolc
A Technoplast Kft. 80 alkalmazottat foglalkoztató, százszázalékban magántulajdonú cég. A társaság arra
törekszik, hogy üzletpolitikájának szellemében komplex szolgáltatást nyújtson a vevők igényeinek mind magasabb
szintű kielégítése érdekében a műanyag-feldolgozás és a fémmegmunkálás területén. Tevékenységi körébe
beletartozik a tervezés, a rapid prototyping, a szerszámok, készülékek gyártása, a kissorozatú próbagyártás
és a kooperációs partnerekkel együtt végzett sorozatgyártás. A termékek és szolgáltatások minőségének állandóan
magas szinten tartása és fejlesztése érdekében ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert működtet
több mint hat éve. A Technoplast Kft. hatvan európai autóipari és elektronikai cég másodszintű beszállítója.
Megváltozott munkaképességű, elsősorban hallássérült munkavállalóit megbecsüli, hosszú távon értelmes és
hasznos munkát és karrierlehetőséget biztosít számukra nyílt piaci elvárások és körülmények között.
A szervezet fejlődése
A Technoplast Kft. elődjét Kiss József és Zai Péter gépészmérnök alapította GAM GM néven 1980-ban.
Kezdetben a cég mérnökirodaként működött, géptervezéssel, gyártástechnológia-készítéssel és egyéb mérnöki
szolgáltatással foglalkozott. Az alapítás után egy évvel tevékenysége szerszámkészítéssel bővült. Elsősorban
műanyag fröccsöntő szerszámok gyártására szakosodtak a kozmetikai és a gyógyszeripar részére. 1989-től a
társaság műszaki műanyagok gyártására alkalmas fröccsöntő szerszámokat kezdett gyártani elsősorban az
autóipar részére. Ekkor változtatták meg a cég nevét, a tevékenységet jobban kifejező Technoplast Kft.-re.
1993-tól első szintű beszállítója Magyarország egyik legnagyobb autóipari vállalatának, a RÁBA Rt.-nek.
Főleg kovácsoló szerszámkészleteket és különféle készülékeket gyártanak. Rapid prototyping alkatrészek
készítésével 2000-ben kezdett foglalkozni. Német partnereiken keresztül másodszintű beszállítója több mint
60 európai autóipari és elektronikai cégnek. 2000 szeptembere óta rendelkezik ISO minősítéssel. A társaság
80 alkalmazottat foglalkoztat 2400 m 2 területen. A cég komplex műanyagipari szolgáltatásai a tervezéstől a
gyártásig széles spektrumon mozognak. A tervezéshez magas szintű és naprakész tudást igénylő tervező
programokat – PRO-E, DELCAM, POWERSHAPE, SOLIDWORKS, AUTOCAD – használ. A rapid prototyping
területen 30 jól képzett prototípuskészítő munkatárs dolgozik. Az eljárások lényege, hogy gyorsan,
kis költséggel készíthető az eredeti termékkel azonos geometriájú, hasonló anyagminőségű alkatrész. A
prototípus alkalmas szemléltetésre, beépítési és mechanikai próbák elvégzésére. A tesztek eredményeként
esetleg szükségessé váló módosítások után a végleges sorozatgyártó szerszámok legyárthatók. A
rapid prototyping eljárásokat elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak, az autóipar és az elektronikai ipar
alkalmazza. A cég négyféle gyors prototípus gyártó eljárást alkalmaz:
A sztereolitografiás laser technológia (SLA) lényege, hogy a tervező által elkészített 3D-s modellt, egy
számítógépes szoftver 0,1 mm-es rétegekre szeleteli. Az egyes rétegek tartalmazzák az eredeti modell
2D-s metszeteit. A test felépítése az egyes szeletek elkészítésével és a szeletek összekapcsolásával
történik. A berendezés munkaterét egy 600×600×250 mm térfogatú, kétkomponensű műanyagtartály
alkotja. A megmunkálást lézersugár végzi. A lézersugarat végigvezetve a folyékony műanyag felületen az
érintkezési pontokban a műanyag megszilárdul. Így hozza létre a kívánt geometriát. A SLA darab elkészítése
után méretellenőrzés és finiselés következik. Finiseléssel érhető el a darab felületének különböző
minőségi fokozatoknak megfelelő kialakítása, illetve texturálása, festése.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 103

A gravitációs vákuumöntés (vacuum casting) során az SLA modell felhasználásával szilikonöntő szerszám
készíthető. Vákuumöntő technológiával 600×600×250 mm méretű alkatrészeket tudnak előállítani.
Egy szilikonöntő szerszám élettartama 25–30 db.
A RIM kisnyomású fröccsöntés folyamatában a szilikonöntő szerszám 6,5 bar nyomású kézi fröccsöntésű
darabok előállítására használható fel. Az eljárás előnye, hogy nem igényel öntőgépet, ezért a gyártható
darabok mérete nem korlátozott. Az eljárással akár 2000 mm nagyságú alkatrész is készíthető. A
RIM technológiával készült prototípus alkatrészek mechanikai tulajdonságai közelítik meg leginkább az
eredeti darab jellemzőit.
A Moulding folyamat kissorozatú fröccsöntést jelent.
A vákuumöntés vagy RIM öntés után az alkatrészek felületének végleges kialakítása finiseléssel történik.
Igény esetén a felületeket homokszórják és festik.
A cég másodszintű beszállítója neves cégeknek: Audi AG, Automotive Lightning, Bosch, BMW, Delphi,
Lear, Denso, Leoni, Porsche AG, Decoma, Liebherr, Draxlmaier, Initial SA, Siemens AG, Seima,
Montaplast, Dr. Schneider, Möller Tech, Woco, Visteon, New Holland, Jenoptik Jena, Carl Zeiss Oberkochen,
SAI, Altenkirchner, Alfred Karcher, Genion, Borgware, Johnson.
Foglalkoztatás
A cég 80 dolgozója közül kilencen megváltozott munkaképességű munkavállalók. Hat munkatárs egészségkárosodása
miatt lett 50–67 százalékban leszázalékolva, három dolgozó hallássérült. A megváltozott
munkaképességű dolgozók az autóiparban felhasználásra kerülő műanyag alkatrészek öntés utáni készre
munkálása, finiselése területén dolgoznak 8 vagy 7 órás munkaidőben a többi hasonló munkakörben
dolgozóval egyenlő bérért. Ez a munkakör türelmet, jó kézügyességet és érzékenységet igényel. A kft.
1999 óta foglalkoztat megváltozott munkaképességű kollégákat. Az első hallássérült dolgozó személyes
kapcsolat révén került a, majd e munkatárson keresztüli ajánlással a létszámbővítés idején további két
hallássérült munkavállaló és hat egyéb megváltozott munkaképességű ember csatlakozott a kft.-hez. A
munkakör elsajátításában, a szükséges feladatok betanításában a megváltozott munkaképességű dolgozók
nagymértékben támogatják egymást. Igaz ez a kommunikációs nehézségek leküzdésére és a
betanulás fázisaira is. Az autóipari termékek gyártásában szerzett pozitív tapasztalatnak köszönhetően
a kft. menedzsmentje a cég további profiljaiban is elkezdett megváltozott munkaképességű dolgozókat
alkalmazni. 2006 óta a társaság a Flextronics számára szállít elektronikai alkatrészeket, amelyeket
a Technoplast Kft. lát el védőbevonattal. A megrendelés mennyiségétől függően a cég egy magán
munkaközvetítő irodától kölcsönzi a megváltozott munkaképességű dolgozókat, általában 15–20 főt. A
kft. a Biogal Gyógyszergyár számára végzett beszállítói tevékenységekbe is bevont megváltozott munkaképességű
dolgozókat, akiket szintén egy magán közvetítő irodától kölcsönöz. A munkavállalók feladata
a gyógyszeres kupakok felszerelése a légtelenítő egységgel. Ebben a munkakörben nagy precizitásra
van szükség, a selejt megengedett százaléka 0. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának
indításakor a cég a megyei munkaügyi központ által biztosított munkahelyteremtő támogatást
vett igénybe. Jelenleg nem használ fel állami támogatást, a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás meghatározásakor
veszi figyelembe a megváltozott munkaképességű alkalmazottakat.
Jövőkép
A Technoplast Kft. a régió dinamikusan fejlődő középvállalkozása, mely nagy pontosságot és tudást igénylő
tevékenységei végzésében szívesen alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozókat. Zai Péter a cég
vezetője ezt a megváltozott munkaképességű munkavállalók megbízható, lelkiismeretes munkavégzésével indokolta.
Véleménye szerint, ha a dolgozóknak sikerül megtalálni a számukra legmegfelelőbb munkakört, akkor
a menedzsment és a munkavállalók kölcsönös megbecsüléssel hosszú távon működhetnek együtt.
104 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

Vodafone Magyarország Zrt.
Címe: 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.
Telefonszáma: (1) 288 3288
Fax száma: (1) 288 3310
E-mail címe: erzsebet.magyar@vodafone.com
Honlapjának címe: www.vodafone.hu
A cég képviselője: Dr. Kirner Dezső
Kontaktszemély: Fürst István
Budapest
Pest megye
A Vodafone Magyarország Zrt. 1999-es megalakulása óta foglalkoztat megváltozott munkaképességű
munkavállalókat. Jelenleg három mozgássérült és egy látássérült munkatárs dolgozik teljes munkaidőben
az ügyfélszolgálaton, illetve mérnöki területen. A cég elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítása elvének
gyakorlati alkalmazása iránt. Ezért minden olyan esetben, ahol megváltozott munkaképességű emberek
foglalkoztatásának lehetősége adott, ott fokozott figyelmet fordít ennek kiaknázására. A sérült emberek
alkalmazására a vállalat ma is olyan nyitott és befogadó, mint amilyen a több mint hat éves működése során
mindenkor volt.
A cég bemutatása
A Vodafone Magyarország Zrt. 1999-ben nyerte el a koncessziót magyarországi rádiótelefon-hálózat kiépítésére.
Azóta a magyarországi telekommunikációs iparág meghatározó szereplője. A mobilkommunikáció
nyújtotta széles körű szolgáltatásokkal 2 milliós ügyfélkört szolgál ki. Elsők között szerepel az új
technológiai lehetőségek alkalmazásában, a telekommunikációs iparág újításainak naprakész követésében.
Elkötelezett abban, hogy a mobilkommunikációban betöltött piaci szerepével, működésével gazdagabbá
tegye az emberek közötti kommunikációt, közelebb hozza őket egymáshoz úgy mindennapjaik,
mint szakmai tevékenységük során.
A Vodafone Magyarország Zrt. stratégiájának alapeleme, hogy vezető, példamutató, felelős vállalat legyen.
A vállalat felelősségének érzi, hogy kezelje a működésének környezetre és társadalomra gyakorolt
hatását. Kiemelt értékei:
Elkötelezettség az ügyfelek iránt – az ügyfelek bizalmát tapasztalatukkal és szolgáltatásukkal viszonozzák.
Elkötelezettség a munkatársak iránt – kitűnő munkatársak együttműködése teszi a Vodafone-t egyedülállóan
sikeressé.
Elkötelezettség az eredmények iránt – a tettekre koncentrálnak, hogy a legjobbak legyenek.
Elkötelezettség a világ iránt – segítenek a világban élő embereknek, hogy teljesebb legyen az életük
– a nyújtott szolgáltatásokon és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatásukon keresztül. Felismerik azt
a felelősséget, amely az elért növekedés velejárója.
A Vodafone fontosnak tartja, hogy a felelősségtudat elveikben és a tevékenységükben egyaránt érezhető
legyen. A vállalati felelősség (Corporate Responsibility) így bekerült a Vodafone stratégiai célkitűzései
közé.
A Vodafone Magyarország Zrt. azt vallja, hogy az üzleti életben hosszú távon csak az lehet sikeres,
akiben bíznak az emberek. A Vodafone ezt tartja szem előtt, amikor az értékesítést esetleg rövid távon
növelő, de a bizalmat visszavető lehetőségekkel szemben a fogyasztói bizalom megtartását és építését
helyezi előtérbe.
A vállalati felelősség a Vodafone egyik stratégiai fontosságú célkitűzése. A vállalati felelősség programja
széles körű, működésének minden területét áthatja, és minden Vodafone-os országban bevezették.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 105

A célok és az eszközök nyilvánosak, idén tavasszal került fel a vállalat honlapjára az a felelősség rovat,
amelyben kiemelten szerepel az egészség és a környezet védelme, illetve a Vodafone Magyarország Alapítvány
támogató munkája. A vállalat célja, hogy vezető, példamutató cég legyen ezeken a területen is.
A cég 2006-ban népszerű weboldalt indított, amely a társadalmi felelősségvállalással foglalkozik. Az
elmúlt időszak alatt közel húszezren kattintottak az oldalakra. Nagy sikerként könyvelik el, hogy a Nonprofit
Információs és Oktató Központ (NIOK) a 2005. évi támogatói tevékenységéért a Vodafone Magyarországnak
adta az Év Vállalati Adományozója díjat.
A Vodafone együttműködő partnerként és szponzorként számos kiemelkedő eseményt támogat a
sport, a kultúra és a művészet területén. Támogatási tevékenységével a magyar társadalom részeként
felelős vállalati magatartását szeretné hangsúlyozni.
Vodafone Magyarország Alapítvány – Minden országban, ahol működik Vodafone vállalat, létrejött egy
olyan alapítvány is, mely a helyi társadalom igényeinek megfelelően az ott élő emberek támogatását,
esetleg a környezet védelmét tűzte ki célul. A Vodafone Magyarország Alapítvány az emberekért van.
Olyan programokat támogat, melyek célja a hajléktalanok, a fizikai és értelmi fogyatékossággal élők,
a társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak segítése. Célja, hogy az általuk támogatott programok
tartós és pozitív eredményekhez vezessenek a célcsoportok életében. Az alapító okirat értelmében a
betegeket, a szükségben élőket és a hátrányos helyzetűeket támogatják, különös figyelmet fordítva a
gyermekekre.
Programjaik között korai fejlesztésre, halmozottan sérült felnőttek és gyerekek, hátrányos helyzetű
roma fiatalok, börtönből szabaduló emberek, hajléktalan, volt állami gondozott fiatalok segítésére teszik
a hangsúlyt. Támogatásuk széleskörű, minél nagyobb területet felölelve szeretnének segíteni, és minél
több segítségre szoruló embert elérni.
Foglalkoztatás
Az rt. közel 1200 dolgozót alkalmaz. Szinte a kezdetektől, a Vodafone Magyarország indulása óta
foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A munkatársak közé tartozik három mozgássérült
és egy gyengénlátó kolléga is, egyikük mérnökként, három a call center szolgáltatás területén
dolgozik. A cég idén költözött új épületbe, amely teljes mértékben akadálymentesített. A fizikai akadálymentesítés
mellett a kollégák napi munkatevékenységéhez szükséges eszközök, berendezések is rendelkezésre
állnak.
A Vodafone elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítása elvének gyakorlati alkalmazása iránt, ezért semmiféle
megkülönböztetést nem tesz a felvételi kiválasztás folyamatában. Éppen ellenkezőleg, minden
esetben, ha megváltozott munkaképességű emberek alkalmazására lehetősége van, fokozott figyelmet
fordít ennek kiaknázására. A kiválasztáskor minden jelentkező ugyanazon a felvételi folyamaton megy
keresztül, mindenki lehetőséget kap a kipróbálásra. A munka elbírálása során sem tesznek különbséget,
mindenkinek egyforma teljesítményt kell nyújtania, és a feléjük irányuló elvárás is ugyanaz. Figyelmet
fordítanak a munkatársak beilleszkedésére, ehhez a belépők a közvetlen vezetőtől és a munkatársaktól
is segítséget kapnak.
A négy megváltozott munkaképességű dolgozó beillesztése a szervezetbe is ezen elvek mentén történt.
Egyenrangú munkatársként, összeszokottan dolgoznak, elismerik munkájukat. Lehetőséget adnak
számukra is a továbbfejlődésre és továbblépésre. Természetesen, minthogy az ügyfélszolgálaton ugyanazt
a feladatot látják el, mint a többi alkalmazott, a bérezésnél sem jelentkezik különbségtétel.
Az egyik munkavállaló rendszeres, napi segítséget kap a Motiváció Alapítványtól. A másik mozgássérült
munkavállalót a MEOSZ szállító szolgálata segíti a napi bejárásban.
A társaság kész a jó munkát honorálni. Történt, hogy az egyik sérült munkavállalónak nehézséget jelentett
három műszakban dolgozni, ezért teljesítménye elismeréseként egy műszakban való munkavégzésre
osztották be. A vezetők ugyanis kiemelt fontosságúnak tartják az egyéni, személyre szabott motivációt.
106 • Nyílt munkaerőpiaci megoldások

A vezető munkatársak azt vallják, a megváltozott munkaképességű emberek integrációjának elsődleges
és legfontosabb pozitív tapasztalata, hogy „láthatóvá” válnak embertársaik között. Mindennapi jelenlétük
a munkában erősen szemléletformáló hatású, és nagyban hozzájárul olyan pozitív irányú változáshoz,
amely ráébreszt arra, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a társadalom ugyanolyan értékekkel
bíró tagjai, mint bármelyikünk.
Minden munkaadónak nagyon fontos a szervezeten belül megtalálni azt az elkötelezett személyt, aki
képes és kész felvállalni a megváltozott munkaképességű emberek támogatását, a foglalkoztatással kapcsolatos
kérdések koordinálását. Fontos szempont, hogy ez a személy kellően empatikus, ugyanakkor a
vállalati hierarchiában olyan szintet elfoglaló személy legyen, aki a kérdéseket megfelelő formában tudja
a döntéshozó felé közvetíteni, és elnyerni a vezetés támogatását.
A Vodafone Magyarország Zrt.-nél minden munkavállaló egyenlő esélyekkel része annak a fejlesztési
stratégiának, amely a humánerőforrás osztály „training and developement” – oktatás és fejlesztés
– képzési terve alapján valósul meg. A cég ennek szellemében hangsúlyos szerepet szán munkatársai
fejlesztésére, karrierjük cégen belüli segítésére. A megváltozott munkaképességű munkatársak foglalkoztatására
a vállalat a továbbiakban is ugyanolyan nyitott és befogadó, mint a Vodafone Magyarország
több mint hat éves fennállása alatt mindenkor volt.
Nyílt munkaerőpiaci megoldások • 107

Alternatív munkaerőpiaci
szolgáltatások
Példaértékű gyakorlatok
azok a komplex szolgáltatások
is, melyek célja, hogy
segítsenek lebontani, elhárítani
mindazokat a gátló
tényezőket, amelyek akadályozzák
a megváltozott
munkaképességű álláskeresőket
a munkavállalásban.
(Munkaerő-piaci Segítő
Szolgálat – Módszertani
kézikönyv, Budapest, 2003,
Foglalkoztatáspolitikai
és Munkaügyi Minisztérium
Foglalkozási Rehabilitációs
Titkárság)

Budapest Ébredések Alapítvány – Móricz Rita; Emberbarát Alapítvány – Szauer Csilla;
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és
Távmunka Intézet (MEOSZ OTTI) – Szauer Csilla; Salva Vita Alapítvány – Móricz Rita
Hajdúdorog Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány – Dávid Andrea

Ébredések Alapítvány
Telefonszáma: (1) 334 1550
Fax száma: (1) 219 0674
E-mail címe: ebredesek2002@freemail.hu
Honlap: www.ebredesek.hu
A szervezet vezetője, képviselője: Dr. Harangozó Judit
Kontaktszemély megnevezése: Molnár Katalin
Budapest
Pest megye
Az Ébredések Alapítvány a pszichiátriai problémákkal élő emberek rehabilitációját segíti. Kiemelt programjai
közé tartozik a közösségi pszichiátriai szolgáltatás, az antistigma program és a hatékony munkarehabilitáció.
Ezek a kezdeményezések a pszichiátriai rehabilitáció megújulását szolgálják, és támogatják
a megváltozott munkaképességű emberek integrációját.
Az alapítvány bemutatása
Az Ébredések Alapítvány 1991 óta létezik. Célja a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők rehabilitációja.
Tevékenysége szorosan összefonódik a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának
munkájával. Székhelye a SOTE Kálvária téri Nappali Kórháza. Az alapítvány olyan bölcsőszervezet,
amely számos területen indított útjára megújulást szolgáló kezdeményezéseket, valamint elősegítette
ezek önálló talpra állását. Ilyen terület a közösségi pszichiátria, az önsegítés és érdekvédelem, a területen
dolgozó civil szervezetek bővülése, a stigmacsökkentés, a szociális ellátás fejlődése. Havonta mintegy 40
beteg nappali kórházi ellátását látja el, valamint 51 pszichiátriai és addiktológiai beteg közösségi gondozása
történik családgondozás keretében. Az alapítvány ezen ellátásokat 11 munkatársa segítségével végzi.
A szervezet pályázati forrásokból működteti széles körű és színes programjait, amelyek a pszichiátriai
problémákkal élő embereket segítik.
Az Ébredések Alapítvány 2005-ben közbeszerzési eljárás keretében megnyerte a Semmelweis Egyetemen
működő aktív és krónikus nappali kórház és rehabilitációs ambulancia működtetési jogát tartós
bérleti jogviszony keretében, amelynek eredményeként a székhelyként szolgáló épület az alapítvány kezelésébe
került.
A szervezet által nyújtott szolgáltatások
Közösségi pszichiátria
A közösségi pszichiátria olyan pszichiátriai, addiktológiai és rehabilitációs szolgáltatásokat kínál a kliensek
számára, mint a családgondozás és a támogatott munkarehabilitáció. A közösségi ellátás lényege, hogy
a szolgáltatások a betegek lakóhelyén, számukra könnyen elérhető módon vehetők igénybe. Ezeket a
szakmai módszereket az alapítvány munkatársai honosították meg Magyarországon.
A közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció – a ma érvényes betegjogokkal összhangban –
igyekszik elkerülni a kirekesztettség és izoláció minden formáját, alapvető célja a közösségi integráció
fenntartása, elérése. A beteg és hozzátartozói számára „felhasználóbarát”, együttműködést ösztönző
szolgáltatásokat kínál. A gondozás és rehabilitáció során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik
a közösségi erőforrásokra és a természetes segítőkre – így a hozzátartozókra –, akiknek szintén támogatást
nyújt a betegség okozta problémák és más stresszhelyzetek kezeléséhez.
A közösségi pszichiátriai gondozás alanyai elsősorban azok a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedők,
akik folyamatos gondozást igényelnek. A pszichiátriai gondozó szorosan együttdolgozik a háziorvos-
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 111

sal és más szolgáltató szervezetekkel, kiemelt célként jelenik meg a tartós intézeti tartózkodás megelőzése.
Preferálja az intézményes lehetőségekkel szemben a beteg gondozásában, rehabilitációjában a természetes
segítők aktív közreműködését, ezzel a leghatékonyabb pszichoszociális rehabilitációnak tartják.
Antistigma program
Az Ébredések Alapítvány Antistigma Programja három éve küzd azért, hogy a pszichiátriai betegségekkel
kapcsolatos tájékozatlanság megszűnjön, eloszlassa a félreértéseket, félelmeket, segítve ezzel a betegséggel
élők, hozzátartozóik és környezetük helyzetét.
Egy 2001-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett szkizofréniában szenvedő betegek
62 százaléka tapasztalt már diszkriminációt, megkülönböztetést betegsége miatt. A legnagyobb hátrány
a munka és a családi kapcsolatok terén mutatkozott – ott, ahol a legtöbb segítséget kaphatnák ahhoz,
hogy betegségükkel együtt tudjanak élni.
A stigma második betegségként kapcsolódik a pszichiátriai problémákhoz. Ahhoz, hogy ez megváltozzon,
nem elég a beteg közvetlen vagy akár tágabb környezetét informálni a különböző betegségekről
– hosszú távú és hatékony megoldás a társadalom egészének tájékoztatása, egy új, toleráns szemlélet
kialakítása lehet.
A megbélyegzés és megkülönböztetés csökkentése érdekében az alapítvány programokat szervezett a
Sziget Fesztiválon, a Művészetek Völgyében, „Szkizofrénia” címmel filmet készített, és tájékoztató füzetet adott
ki a betegségről. Laikusok számára is használható önsegítő kézikönyv telepítése a következő feladat.
Munkarehabilitációs (támogatott foglalkoztatás) szolgáltatások
A hosszantartó pszichiátriai problémával élő emberek munkaerőpiaci helyzete – hasonlóan a fogyatékos
emberekhez és a tartósan munkanélküliekhez – nem mondható kedvezőnek. Mindezt tovább nehezítheti
a pszichiátriai problémával kapcsolatos előítéletek megléte is.
Az Ébredések Alapítvány 1997-ben kezdte el támogatott munkarehabilitációs szolgáltatását a pszichoszociális
problémával élő munkavállalók integrált foglalkoztatásának elősegítésére. A program működését
Phare és OFA pályázati források tették lehetővé. A program eredménye, hogy a támogatási időszak után
a munkavállalók átlagosan 50 százalékban meg tudták tartani munkahelyüket. A tapasztalatok bemutatására
– az OFA támogatásával – Hatékony munkarehabilitáció pszichiátriai és pszichoszociális problémákkal
élők számára címmel módszertani kiadványt jelentet meg.
A munkarehabilitációs szolgáltatás elsősorban a munkaerőpiacon való versenyképes megjelenést,
fennmaradást, a normál munkahelyeken való elhelyezkedést támogatta. A programok készségfejlesztő
tréningeket, ösztönző projekteket, egyéni esetkezeléseket biztosítanak az abban részvevők számára, a
munkáltatók részére pedig egyénre szabott munkahelyek teremtését.
A korai betegségkezdet miatt a kliensek egy részének egyáltalán nincs munkatapasztalata, vagy ha
van is, akkor jellemzően rendszerint rosszul előkészített módon, sikertelenül, általában célszervezetekben
„munkaterápia” keretében – zacskóragasztás, takarítás – szerezték azt. Ilyen módon többségük alulmotivált,
és fél a munkába állástól. A munkarehabilitációs program éppen ezért kiemelkedő fontosságú.
A munkarehabilitáció célja, hogy a pszichiátriai problémával élő megváltozott munkaképességű emberek
emberi méltóságuk megtartásával – egyéni szükségletüknek megfelelő, személyre szabott segítség
mellett – a nyílt munkaerőpiacon, egészséges munkavállalók körében, az elvégzett munka értékét
elismerő fizetésért dolgozzanak.
A szolgáltatási folyamat lépései:
– állapotfelmérés
– személyre szabott munkaintegrációs terv
– felkészítés, készségfejlesztés
– munkahely-feltárás
– utókövetés
112 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

Az állapotfelmérés a szolgáltatás kezdeti szakasza. Az első találkozó célja, hogy a kliens megismerje
a szolgáltatást, annak menetét, mely alapján el tudja dönteni, részt vesz-e benne. Amennyiben igen,
ez esetben munkapszichológus bevonásával felmérik a munkavállaló egyéni szükségleteit, készségeit,
képességeit.
Ezt követi az egyéni, személyes preferenciára alapozott munkarehabilitációs terv elkészítése. A tervbe
beépítik az addig szerzett munkatapasztalatokat, a segítő háttérvéleményét, információkat, és feltérképezik
a kliens számára a munkavállalásnál még elfogadható optimumot. Mindez mozgásteret ad a szakembereknek
a segítő munkához.
A felkészítés egyéni és csoportos formában is történik. Az alapítvány szakemberei a munkahelyeken
szükséges készségeket oktatják, fejlesztik. A másfél hónapig tartó folyamat során hetente több alkalommal
tematikusan felépített találkozókat tartanak. A tematika elemei:
– általános álláskeresési technikák
– ismerkedés a munkaügyi központtal, Internettel
– a megváltozott munkaképesség okai
– korai figyelmeztető tünetek (állapotrosszabbodás) felismerése
– egyénre szabott krízisterv készítés, melynek segítségével a kliens időben kezelni tudja a problémát
– helyzetgyakorlatok (pl. munkahelyi kapcsolatok megteremtése)
– érdekképviselet
– problémamegoldás technikái
– asszertív kommunikációs tréning
A felkészítés után a következő lépés a munkahely-feltárás. A cél, minden ügyfélnek a személyes állapotának,
munkavégző képességének megfelelő munkahelyet feltárni. Hatékony eszköz a pozitív kapcsolatépítés
a kiválasztott munkáltatókkal, akiket tanácsokkal, módszerekkel segítenek az esetleges
problémák kezelésében és megoldásában. Végül az elhelyezkedés után is figyelemmel kísérik a munkavállaló
sorsának alakulását.
A munkarehabilitáció akkor válik sikeressé,
– ha személyre szabott,
– és ha a lépcsőzetes módszer helyett rögtön a legmagasabb rehabilitációs szintű támogatott foglalkoztatást
tűzik ki célul.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 113

Emberbarát Alapítvány
Cím: 1105 Budapest, Cserkesz utca 7-9.
Telefon: (1) 431 9792
Fax: (1) 431 9796
E-mail: emberbarat@emberbarat.hu
Honlap: www.emberbarat.hu
A szervezet vezetői: Bereczki Sándor és Bereczkiné Lóránt Ágnes
Budapest
Pest megye
Az Emberbarát Alapítvány az első, és máig szinte az egyetlen olyan civil szervezet, ahol a szenvedélybeteg
emberek terápiás közösségben történő komplex – egészségügyi, szociális, pszichés,
foglalkozási – rehabilitációja és reszocializációja egy intézményen belül zajlik. Az alapítvány ezzel
rendkívül hatékonyan és sikeresen járul hozzá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi reintegrálódásához.
A programokba bevont szenvedélybeteg emberek gyógyulási aránya 40 százalékos.
Az integrált megközelítésű, alternatív képzési-foglalkoztatási program kidolgozásában, fejlesztésében
és megvalósításában az alapítvány szakemberei úttörő munkát végeznek. Amennyiben a
kliensek erőfeszítései és a szakemberek céljai találkoznak, a leépülési folyamat megállítható,
visszafordítható, a pszichoszociális állapot stabilizálását követően újra megkezdődhet a felépülés.
Az alapítvány jelenleg 110 szenvedélybeteg emberrel foglalkozik, akik a rehabilitáció és reszocializáció
különféle szintjein tartanak.
A szervezet fejlődése
Bereczki Sándor lelkipásztorként kezdett hátrányos helyzetű emberekkel, köztük szenvedélybeteg személyekkel
is foglalkozni. 1988-tól Budapesten teaházi programokat szervezett, ahol több ezren vették
igénybe a segítséget. 1989-től a Lóránt Miklósné által megalapított Emberbarát Alapítvány révén nyílt
lehetőség a szolgáltatások intézményesülésére. Végül 1991-ben megnyílt az Alkohol- és Drogrehabilitációs
Intézet.
Az alapítvány célja, hogy az alkohol- és drogbetegeknek, valamint a játékszenvedély foglyainak segítsen
a talpra állásban és a visszatérésben abba a társadalomba, ahonnan elidegenedtek.
„A szenvedélybetegekkel kapcsolatban nem nagy pillanatokban gondolkozunk, hanem egy hosszú
folyamatban, melyben jelentős szerepe lehet az orvosi közreműködésen túl egy őszinte beszélgetésnek,
egy baráti kézfogásnak, a példamutatásnak, a szülők pozitív hozzáállásának, bűntudatgerjesztés nélküli
látogatásnak, egy jó hírnek, az elvégzett munka örömének, a megbocsátásnak. Fontosnak tartjuk, hogy
az eltorzult személyiség megváltozzon, érték befogadóvá és megőrzővé váljon.” 42
Az Emberbarát Alapítvány az ország egész területéről fogad szenvedélybeteg embereket. Folyamatosan
kapacitásproblémákkal küzd, és a dinamikus bővülés ellenére is állandó a túljelentkezés, sokan
kerülnek várólistára. A kliensek számára különösen vonzó, hogy a rehabilitáción túl képzési és foglalkoztatási
lehetőséget is kapnak.
Az alapítvány 2003 óta akkreditált képzőintézmény. Szintén 2003-ban EN ISO 9001:2000 tanúsítást
kapott, mely szerint megfelelő minőségirányítási rendszert vezetett be, és ezt hatékonyan működteti is.
Az alapítvány alkalmazottainak száma jelenleg 78 fő.
Az Alkohol- és Drogrehabilitációs Intézettel együtt a szervezet széles intézményhálózattal rendelkezik.
Idetartozik egy addiktológiai gondozó, reszocializációs központ, szenvedélybetegek átmeneti otthona,
szenvedélybetegek számára létrehozott lakóotthon, oktatási stúdió, oktatóműhelyek és saját rehabilitá-
42 Emberbarát Alapítvány: Komplex reszocializáció
114 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

ciós munkahelyeik. A szolgáltatások köre rendkívül összetett a prevenciótól az ambuláns gondozáson
át a komplex rehabilitációs és komplex reszocializációs szolgáltatásokig.
Az alapítvány tagja a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének, az Országos Tranzitfoglalkoztatási
Egyesületnek, a Magyar Addiktológiai Társaságnak, a Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek
Társaságának. Folyamatosan építi kapcsolatait más civil szervezetekkel, önkormányzati és állami
intézményekkel; így többek között a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok módszertani központjaival
több régióra kiterjedően és a Kőbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Ellátási szerződést kötött
az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, a Fővárosi Közigazgatási Hivatallal és a Fővárosi Önkormányzat
Főpolgármesteri Hivatalával.
Támogatói között találjuk az Egészségügyi Minisztériumot, a korábbi Szociális és Családügyi Minisztériumot,
a korábbi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt,
a Fővárosi Munkaügyi Központot, Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlését, a Humanitas
Civitatis Alapítványt, valamint több európai uniós programból is forráshoz jutott (Phare, HEFOP).
Az alapítvány szolgáltatásai
Prevenció
Az iskolai drogprevenciót 1995-ben kezdték meg. Az azóta eltelt időszakban a szervezet országszerte
több tízezer diákot ért el a programmal. A gyógyulóban lévő kliensek közreműködésével végzett – a
célcsoport korát és érdeklődését is figyelembe vevő – felvilágosító munkával sikeresen járulnak hozzá a
drogfogyasztás megelőzéséhez az ifjúság körében.
Az azonos vagy hasonló korú fiatalok elbeszélése rávilágít arra, hogy a stressz, az indulatok, az érzelmek
és különösen a harag helytelen kezelése, a problémamegoldás nehézsége jelenthetik az indító
lépést a drogozás útján. Serdülőkorban a fejlődő személyiségre súlyos terhek és elvárások hárulnak, a
fiatalok számára ezek kezelésében nélkülözhetetlen a szülők és a pedagógusok segítsége.
Az életdilemmák megnyugtató feloldását a kortársak és a program teamje, mint szerepmodellek döntően
befolyásolják.
Gyermek- és ifjúságvédelem
Az alapítvány programjaival a folyamatos egészségfejlesztés szükségességére is felhívja a hátrányos
helyzetű fiatalok figyelmét, ezek az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos eltöltésére nevelnek.
Ilyenek a mentálhigiénés nyári táborok, ahol öt korcsoportban évente hozzávetőleg 500 fő üdülhet
a Balatonon. A szervezet egyéb szabadidős tevékenységeket is szervez hátrányos helyzetű fiataloknak
és családjaiknak: téli és nyári kirándulásokat, kulturális és sport rendezvényeket bel- és külföldön.
Addiktológiai gondozás
Az Emberbarát Alapítvány a korai felismerés és kezelésbevétel érdekében Addiktológiai Gondozót
működtet járóbeteg-ellátás formájában Budapesten, a X. kerületi Gyöngyike utcában. Az intézmény
ambuláns gondozással és prevencióval foglalkozik. A szolgáltatást igénybevevők olyan
drogfüggők, akik a droghasználatuk adott stádiumában a drogmentességet, mint kitűzött terápiás
célt, nem tudják vállalni; alkohol- és drogfüggők, akik részt vesznek a másodlagos prevencióban;
alkalmi droghasználók, de még nem függő személyek, olyan drogfüggők, akiket a hatóság
„megelőző-felvilágosító” szolgáltatás igénybevételére kötelez; hangulati betegek és krízishelyzetben
lévők, akiknek a problémamegoldásai között szinte első helyen a szerhasználat szerepel;
mindezen csoportok családtagjai és az őket segítő személyek; az alapítványt e témában felkereső
intézmények, diákok, pedagógusok, szülők, mentálhigiénés szakemberek, ifjúsággal foglalkozó
civil szervezetek országszerte.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 115

Komplex rehabilitáció
A komplex rehabilitáció és reszocializáció időtartama – a gondozott személyek állapotától függően – változó.
Rövid távon néhány hónap és hosszú távon akár 2–3 év lehet az a szükséges idő, amely elegendő
a végső cél, a társadalomba történő be-, illetve visszaillesztés elérésére.
A szolgáltatásba történő felvétel kritériuma a gyógyulásra történő kellő motiváltság, az addikció és az
önkéntesség. A gondozás első három hónapja izolált, mely a drogkarrier megszakítását, a megfelelő
egészségi állapot visszanyerését szolgálja. Célja, hogy a betegek a korábbi alkoholista, illetve drogos
életformából kikerüljenek, és a terápiás közösségbe beilleszkedjenek.
Ezt követi a stabilizáció fázisa, mely általában három hónaptól egy évig tart. Ez idő alatt a gondozott
személyek fokozatosan képessé válnak a tartós emberi kapcsolatokra, a felelősségteljes és érett viselkedésre,
munkavégzésre, tanulásra.
A visszailleszkedés szakaszában fő feladat a társadalomba való visszatérés megszervezése és a
megfelelő külső körülmények – védett szállás és munkahely, hozzátartozókkal való együttműködés és
felkészítésük a szenvedélybetegségből gyógyult családtag visszafogadására – megteremtése. Az utógondozás
és nyomon követés során az alapítvány figyelemmel kíséri volt betegei szűkebb, illetve tágabb
közösségbe való beilleszkedését. A jó segítő kapcsolat fenntartása érdekében önsegítő, támogató csoportot
szervez, ahol a hozzátartozók és a volt szenvedélybetegek találkoznak a szakemberekkel.
A komplex rehabilitációs szakasz a fentiek alapján egészségügyi és szociális rehabilitációs, valamint
pszichoszociális gondozási szakaszokból áll. Az egészségügyi rehabilitációs feladatokat pszichiáter–addiktológus–neurológus
orvos és a háziorvos látja el. A háziorvos egyben foglalkozásegészségügyi szakorvos
is, és rendelkezésre áll a szükséges kórházi háttér. A szociális rehabilitáció keretében a betegek
szociokulturális hátterének felmérését követően a szakmai team egyéni gondozási tervet, rehabilitációs
programot és fejlesztési tervet állít össze, továbbá szociális, jogi tanácsadást és ügyintézést végez.
A pszichoszociális gondozásra ún. Terápiás Közösségi Modellt vezettek be. A terápiás jellegű foglalkozások
anyagát Bereczki Sándor dolgozta ki, aki egyben a feladatot ellátó szakmai teamet is irányítja. A
szenvedélybeteg embereket szakemberek segítik a gyógyulás útján abban, hogy visszanyerjék:
– mentális egészségüket (stressz elviselése, konfliktusmegoldás),
– érzelmi egészségüket (hangulat, öröm, szorongás kezelése),
– fizikai állapotukat (gyógyszerelés, egészséges életmód, sportolás),
– szociális egészségüket (beilleszkedés a közösségbe, kapcsolatok kialakítása),
– intellektuális egészségüket (felelősségtudat, problémamegoldás),
– spirituális egészségüket (célok, az élet szeretetet).
A Terápiás Közösségi Modell mellett kiegészítő terápiákat alkalmaznak: ilyenek a csoportos film- és
irodalomterápia, a realitásterápia, a kreatívterápia (kézművesség, szabadidős és sporttevékenységek),
művészeti terápia (helyzetgyakorlatok, szerepjáték, színjátszás) és a visszaesést megelőző terápiák.
Komplex reszocializáció
A kliensek társadalomképessé válásában az alapítvány szakemberei – az egészségügyi és szociális rehabilitáció
mellett – a védett foglalkoztatást és képzést tartották alappillérnek. Ezért a megváltozott munkaképességű
emberek foglalkoztatására rehabilitációs munkahelyek létrehozására volt szükség.
A képzési és foglalkoztatási program 1993-tól a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének támogatásával
kezdődhetett meg. 1996-tól az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával több
sikeres program következett, melyek célja a férőhelybővítés és munkahelyteremtés mellett az alternatív
(iskolarendszeren kívüli) és integrált (képzés-foglalkoztatás-pszichoszociális gondozás) „tranzit” programok
megvalósítása volt.
A szervezet jelenleg saját sütőüzemet és asztalosműhelyt működtet, felzárkóztató, alapozó és pályaorientációs
tevékenységet folytat, OKJ-s szakképzést tart, szakmaszerző és szakmabegyakorló foglalkoztatást
biztosít. A programba bevont emberek a pék és asztalos szakmában dolgozhatnak, karban-
116 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

tartási munkákat, konyhai tevékenységeket és építőipari betanított munkákat végezhetnek. A programba
bekapcsolódók leromlott fizikai, pszichikai állapotuk miatt kezdetben mindössze ház körüli munkákban
képesek közreműködni. A következő szinten az emberre már rábízható valamilyen közösségért végzett
munka – például a konyhában, mosodában vagy a pékségben –, és ezt a feladatot képes felelősségteljesen
ellátni, ezért egyrészt munkajutalmat kaphat, másrészt felajánlják számára, hogy vegyen részt az
átmeneti vagy tartós foglalkoztatási programok egyikében.
A munkaterápia folyamán megfigyelik a résztvevők munkához, munkahelyhez, munkatársakhoz és
egymáshoz való viszonyát, egyéb képességeiket, melyek alapján nagyrészt prognosztizálható az eredményes
képzés és foglalkoztatás. A munkára felkészítő első lépések után a következő lépcsőfok a
„tranzit”program.
A képzési és foglalkoztatási program eredményeként csökken, majd visszafordíthatóvá válik a résztvevők
leépülése. Képesek lesznek 6–8 órás munkavégzésre, újra tartósan meg tudnak jelenni a nyílt
munkaerőpiacon. Többen továbbtanulnak a közép- vagy a felsőoktatásban.
Az alapítvány a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a reintegráció érdekében a munkavállalókat
abban is támogatja, hogy szállást találjanak – ez lehet alapítványi lakóotthoni szállás biztosítása, albérlet
keresése vagy akár lakáspályázat beadása önálló lakás megvásárlásához.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 117

Kiemelkedõen Közhasznú
Fehér Bot Alapítvány
Címe: 4087 Hajdúdorog, Nánási út 4.
Telefonszáma: (52) 232 313
Fax száma: (52) 389 246
E-mail cím: szabo.m@kkfba.axelero.net
Honlap címe: feherbot.t-online.hu
A szervezet vezetője: Dr. Szabó Miklós
Kontaktszemély: Minya Gábor
Hajdúdorog
Hajdú-Bihar megye
Az 1996-ban alakult Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány 2004-ben hozta létre a Hajdú-
Sansz Kht.-t fogyatékos emberek, elsősorban látássérült munkavállalók foglalkoztatására. A kht. jelenleg
104 dolgozót foglalkoztat. Az alapítvány munkatársai 2005–2006 során kidolgozták a látássérült
személyek munkavállalását elősegítő alternatív munkaerőpiaci szolgáltatás módszertanát, és kevesebb,
mint egy év alatt 25 látássérült személyt helyeztek el a nyílt munkaerőpiacon. A szolgáltatást
két HEFOP projekt keretében folytatják és fejlesztik tovább. Két kiemelt fejlesztési területük a látássérült
személyek képzése, illetve a Hajdú-Sansz Kht. tranzitfoglalkoztatói szerepének kidolgozása.
A szervezet bemutatása
A Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítványt 1996 őszén öt magánszemély alapította. Az alapítók
akkor közvetlen célként az Észak-Hajdúságban élő több mint 500 vak és gyengénlátó személy társadalmi
esélyegyenlőségének elősegítését, rehabilitációjának és művelődési lehetőségeinek támogatását
tűzték ki. Az elmúlt tíz év során, az alapító okirat többszöri kiegészítését követően, a szervezet ma már
minden fogyatékossági csoporttal foglalkozik, többféle tevékenységet végez kistérségi, megyei és regionális
szinten is. Az elmúlt években öt támogató szolgálatot hozott létre a Hajdúságban, ahol több mint
tízezer fogyatékos személy él. Az alapítvány a térségben működő vakok érdekvédelmével foglalkozó civil
és állami szervezetekkel egyaránt konstruktív munkakapcsolatot ápol.
A szervezet az Észak-alföldi Régióban a látássérült magánszemélyeket és a támogatásukra létrejött
helyi önszerveződő közösségeket segíti tevékenységével: előadások és tanfolyamok szervezése, vakügyi
segédeszközök kölcsönzése, kiadványok készítése, megjelentetése és jogi tanácsadás formájában.
Az alapítvány saját szerkesztésű és kiadású Látássérültek Lakóhelyi Rehabilitációja című könyve a régió
minden települési könyvtárába, közel 350 helyre eljutott síkírásban és hangoskönyvként egyaránt.
Így a régióban élő mintegy 9000 vak és gyengénlátó személy, valamint családtagjaik lakóhelyükön juthatnak
hozzá a rehabilitációs segédlethez.
A rehabilitációs tevékenység mellett széles körű művelődésszervezést is folytat az alapítvány. 2002-
ben létrehozta az észak-hajdúsági fogyatékosok „Együtt–Egymásért” Klubját, amely minden fogyatékossági
csoportnak és a velük szolidáris ép embereknek kínál szabadidős és kulturális programokat. A klub
a fogyatékosok társadalmi integrációja szempontjából is mintaértékű.
Az alapítvány hangsúlyt fektet a szociális, kulturális tevékenységgel foglalkozó és a hátrányos helyzetű
rétegek segítésére alakult más civil szervezetek támogatására. Az elmúlt évek során több mint tíz civil
szervezet alapító okiratát, alapszabályát készítették el, és segítették a szervezetek bírósági nyilvántartásba
vételét, működésük megkezdését.
Mindezeken túl az alapítvány fennállása óta törekszik arra, hogy munkatársai között minél több fogyatékos
személyt sorakoztasson fel. Jelenleg 51 főt alkalmaz, közülük 10 munkatárs látássérült, 8 mozgássérült
személy, azaz a dolgozók 35 százaléka megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élõ ember.
118 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

Az alapítvány gondozásában 2001 októbere óta kéthavonta jelenik meg a Hajdúsági Sorstársak című
folyóirat, amely minden fogyatékossági csoport és az őket segítő civil szervezetek számára fontos információforrás.
A lapot elektronikus formában és hangkazettán is terjeszti az Észak-Alföldön, és sokan
igénylik régión kívül is. Az interneteléréssel rendelkező olvasók számára már interaktív formában is elérhető
a folyamatosan frissülő www.feherbot.hu honlapon.
Foglalkoztatás
A látássérült emberek foglalkoztatás iránti igényére reagálva 2000 végén az alapítvány egy kisüzem létrehozását
kezdeményezte a Főkefe Ipari Kft.-nél azzal a céllal, hogy a hajdúdorogi látásfogyatékos emberek
ott munkalehetőséghez juthassanak. A cég vállalta a telephely létesítését, és a helyi önkormányzat
támogatásával 2001. februártól a Főkefe hajdúdorogi telephelyén 20 látássérült személyt alkalmaz.
A szervezet 2003-ban a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával modellkísérletet folytatott
látássérült és mozgáskorlátozott személyek foglalkoztatására. A modellprogram keretében az alapítvány
által működtetett támogató szolgálatok tevékenységéhez kapcsolódóan három vak személyt és két mozgáskorlátozott
munkatársat alkalmaztak. A vak munkatársak rehabilitációs megbízott, számítástechnikai
ügyintéző és gyógymasszőr, míg a mozgáskorlátozott alkalmazottak felolvasó és lelki segítő státusban
dolgoztak hat hónapon keresztül. A modellprogram bebizonyította, hogy a fogyatékos személyeket hasznosan
lehet foglalkoztatni a támogató szolgálatok kiegészítő szolgáltatásai területén.
2003-ban és 2004-ben több mint 100 látássérült embert közvetített a szervezet a ZUNIFER Kft.-hez.
A bedolgozói munka 2004 nyarára sajnos megszűnt, miközben a látássérült személyek egyre nagyobb
számban keresték fel a szervezetet munkalehetőség reményében.
2004 szeptemberében a Fehér Bot Alapítvány három magánszeméllyel közösen létrehozta a Hajdú-
Sansz Humánszolgáltató Közhasznú Társaságot, amely tevékenységét 30 fogyatékos és megváltozott
munkaképességű személy foglalkoztatásával kezdte meg 2004. december elején. A kht. alkalmazásában
jelenleg 104 munkavállaló áll, közülük 27 személy látássérült, 37 személy mozgássérült. A tevékenységek
három terület köré csoportosulnak: Támogató Szolgálatok, Szolgáltató Részleg (takarítás, számítástechnikai
szolgáltatások, masszőrszolgáltatás) és a Foglalkoztató Részleg (szőnyegszövés, különböző
bérmunkák, varrodai munkák).
2005 márciusában az alapítvány a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával létrehozta a – Hajdú-Bihar
megyei területi hatállyal működő – Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Központját. Az intézmény
feladata a térségben élő, aktív korú látássérült személyek felkutatása, elemi rehabilitációja, képzése,
tréningek szervezése, alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, mely tevékenységek legfontosabb
célja a nyílt munkaerő-piaci elhelyezés. A munkában maradást a legalább 6 hónapos utókövetés segíti.
A korábbi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (jelenleg Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
által indított „Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja” program keretében az alapítvány
16 hónap alatt kidolgozta a munkaerőpiaci szolgáltatás módszertanát, valamint módszertani kézikönyvet
állított össze, amely a látássérült személyek speciális munkaerő-piaci szolgáltatásának tartalmi elemeit
írja le a szolgáltatási elemek gyakorlati szempontú bemutatásával.
A projekt 11 hónapos időtartama alatt a felkészülést, toborzást, kiválasztást, felmérést és felkészítést
követően 25 ügyfél helyezkedett el a nyílt munkaerőpiacon: 8 fő betanított munkás munkakörben, 3 fő
takarítóként és 1 fő udvarosként. 13 személyt szakképzettségéhez igazodó munkakörben sikerült elhelyezni:
3 fő frissítő masszőr, 3 fő számítástechnikai ügyintéző, 2 fő szociális segítő, 1 fő leíró-szövegszerkesztő,
1 fő pályázatíró menedzser, 2 fő adminisztrátor, 1 fő rehabilitációs ügyintéző. A 25 alkalmazottból
8 látássérült munkavállaló szolgáltatást nyújtó munkáltatónál, 8 fő termelési folyamatban, 4 fő szociális
ellátásban és 5 fő egyéb területen dolgozik. Folyamatos, hosszú távú, azaz legalább hat hónapos vagy
annál hosszabb idejű munkaviszonnyal rendelkezik jelenleg a 25 munkavállalóból 14 személy. Állapotára
tekintettel 2 fő védett szervezetnél vállalt munkát.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 119

A központban folyó fejlesztő tevékenységnek, tanácsadásnak, információnyújtásnak köszönhetően
17 ügyfél önállóan el tudott helyezkedni. Képzésen vesz részt 3 látássérült személy: ketten angol nyelvi
kurzuson, egy személy gyógymasszőr tanfolyamon.
A modellprogram egyik kiemelendő jellegzetessége, hogy a szolgáltatásokon kívül a Hajdú-Sansz
Kht.-nál tranzitfoglalkoztatásra is lehetőség nyílik. Ez fontos és újszerű eleme lehet az alternatív munkaerőpiaci
szolgáltatásoknak, amelynek módszertanát a továbbiakban érdemes külön is kidolgozni. A modellprogram
arra a hiányosságra mutatott rá, hogy látássérült, elsősorban vak emberek számára a felnőttképzések
nem elérhetők. A képzéseket tartó szervezetek, képzőközpontok szakemberei nincsenek
felkészülve a látássérült, vak emberek fogadására, nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, oktatási,
képzési segédletekkel, tananyagokkal.
A probléma a szervezetet arra ösztönözte, hogy egyrészt megerősítse a központ tevékenységén, a
szolgáltatáson belül biztosított képzést (elsősorban számítástechnikai alap és ráépülő képzés: gépírás,
szövegszerkesztés- és javítás, hangrögzítés, kép- és hanganyagok digitalizálása); másrészt a HEFOP
1.3.1. intézkedés keretében megkezdje látássérült személyek részére a szociális ápoló-gondozó OKJ-s
képzés szervezését. A tapasztalatok alapján a szervezet keretein belül vagy más képzőintézménnyel közösen
kialakíthatók azok a – ma még hiányzó – oktatási specifikumok, melyek jelentősen támogathatják
a látássérült, vak személyek képzését.
Az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást a HEFOP 2.3.2. keretében folytatja az alapítvány. Célja a szolgáltatás
továbbfejlesztése. A munkatársak köre egy főállású pszichológussal bővült, feladata az ügyfelek
folyamatos pszichoszociális, mentális támogatása, szakmai feladatvállalás az egyéni fejlesztési tervek
elkészítésében, tréningek tartásában. A projekt kimeneti mutatói szerint a 60 bevont látássérült személy
közül legalább 60 százalék, vagyis 36 fő képzését, illetve munkába helyezését vállalja a szervezet. Az
utókövetés munkába helyezés esetén legalább négy hónapig, képzés esetén a végzettség megszerzéséig
tart. A szakmai munkában konzorciumi partnere a Látássérültek Észak-Alföldi Regionális Egyesülete,
támogató-együttműködő partnerként a megyei munkaügyi központ és az alapítvány támogató
szolgálatai vállalnak feladatot.
A Rehabilitációs Központ rendelkezik magán munkaerő-közvetítői tevékenységre szóló engedéllyel. A
szolgáltatások mindenki számára térítésmentesek, biztosított a személyes adatok védelme és az eszközökhöz,
szolgáltatásokhoz való akadálymentes, egyenlő hozzáférés.
A HEFOP 1.3.1. „Sorstárs Segítők a Szociális Szférában” elnevezésű projektje olyan látássérült, illetve
egyéb fogyatékossággal élő nők szociális szférába történő foglalkozási integrációját segíti elő, akik önerőből
nem képesek leküzdeni a női szerephez kötődő kötelezettségekből, a funkcionális képzetlenségből,
életkorukból, a speciális szükségletből adódó munkaerő-piaci hátrányokat. Olyan komplex program ez,
amelyben szakmát és egyúttal olyan viselkedésbeli, problémamegoldói, konfliktuskezelői mintákat sajátítanak
el a résztvevők, amelyek révén képessé válnak a munkaerőpiaci reintegrációra. Segítséget jelent
a munkaviszony létesítésében, lehetőséget ad az elhelyezkedést követő utókövetésre, és ezáltal elősegíti
a felmerülő problémák konstruktív megoldását. Így válik a látássérült ügyfél önálló, színvonalasan képzett,
a saját életében és hivatásában egyaránt kompetens szociális segítő szakemberré.
„Sorstárs Segítők a Szociális Szférában” címmel olyan komplex, integrált megközelítésű szakképzési,
fejlesztési, szociális segítési program indult, melynek befejeztével a képzésbe bevont 15 fő közül legalább
6 fő minimum hat hónap időtartamra visszatér a munka világába. A képzés kiválasztásának kritériuma
volt, hogy olyan piacképes szakmát adjon, melynek feladatait a fogyatékos emberek el tudják látni,
és megfelelő szintre fejlesztve, sorstársi státuszuk révén konkurenciát jelentenek a tömegesen képzett,
egészséges, ám kényszerpályán dolgozó szociális gondozók számára. Ez a cél egy szakmailag megalapozott,
egyénre szabott, részletekig kidolgozott komplex szakképzési, fejlesztési rendszerrel érhető el.
A projekt résztvevői a szociális gondozó, ápoló képzés sikeres elvégzésével OKJ-s minősítésű szakmát
szereznek. A képzés mellett folyamatosan mentori támogatásban részesülnek a munkavállalást akadályozó
problémák leküzdése, a motiváltság megőrzése érdekében. További támogatást jelent a kiváltható
120 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

családi kötelezettségek átvállalása, illetve az, hogy a program végén a munkavállalással e kötelezettségek
ellátása összeegyeztethető legyen. Várható eredményként a képzésen résztvevők közül minél többen,
de legalább hatan, a nyílt munkaerőpiacon helyezkednek el. A hosszú távú, sikeres munkavállalást
a munkaerőpiaci szolgáltatás egyik módszertani alapeleme, az egyéni utókövetés garantálja.
A Kiemelkedõen Közhasznú Fehér Bot Alapítvány által megfogalmazott fejlesztési irányok:
– szociális szolgáltatások fejlesztése: fogyatékosok napköziotthonának létesítése,
– piacképes felnőttképzések elindítása a működő rehabilitációs központ keretében,
– nemzetközi kapcsolatok kiépítése, különös tekintettel a foglalkozási rehabilitációval foglalkozó intézményekre,
– célcsoporton belüli, azonos igényeket és hátrányokat mutató kisebb csoportok lokális fejlesztése,
– munkaerőpiaci reintegrációs ernyőprogram (tranzitfoglalkoztatás) kialakítása, melyben a látássérült
munkakeresők az elsajátított szakmákat „védett” környezetben, már munkaviszony keretében gyakorolhatják.
Így a szakmai gyakorlat megszerzése mellett lehetőség nyílik arra is, hogy szakemberek
segítsenek a munkavállalást gátló tényezők feltárásában és megszüntetésében.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 121

Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek Országos Szövetsége
Oktatási, Továbbképző
és Távmunka Intézet (MEOSZ OTTI)
Cím: 1032 Budapest, San Marco utca 76.
Telefon: (1) 388 5529
Fax: (1) 454 1144
E-mail: meoszotti@meoszinfo.hu
Honlap: www.meosz.hu
A szervezet vezetője: Dr. Derera Mihály
Budapest
Pest megye
Magyarországon a megváltozott munkaképességű emberek aktivitási és foglalkoztatási szintje messze elmarad
a nem megváltozott munkaképességű állampolgárok hasonló mutatóitól. Ennek egyik komoly oka
az, hogy a megváltozott munkaképességű emberek általában nem rendelkeznek piacképes végzettséggel
és tudással. A 25 éves jubileumát ünneplő Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége által
működtetett Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet e negatív helyzet javítását határozta el kifejezetten
megváltozott munkaképességű emberek számára kialakított, magas minőségi elvárásoknak megfelelő
képzéseivel. A MEOSZ OTTI módszere a felnőttoktatásban a távoktatás, a magas szintű szakmai oktatás
és a gyógypedagógia módszereit együttesen alkalmazva vált egyedülálló európai modellé. Az intézet által
alkalmazott távoktatási metodológiával eddig több ezren végezték el sikeresen a különféle tanfolyamokat,
segítve ezzel boldogulásukat a nyílt munkaerőpiacon.
A szervezet fejlődése
Magyarországon a mozgássérült emberek előbb sportegyesületeket hoztak létre az 1970-es évek elején,
majd 1977-ben alapították az első érdekvédelemmel foglalkozó szervezetet Vas megyében. 1979
októberében az akkor már működő 6 egyesület megalakította a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek
Együttműködési Bizottságát azzal a céllal, hogy a grémium koordinálja az egyesületek munkáját, és segítse
a közös fellépést állami szerveknél. Az 1980 márciusában működő immár 10 egyesület felhatalmazásával
három egyesületi vezető képviselte közös érdekeiket. Döntés született arról is, hogy a közelgő
Rokkant Személyek Nemzetközi Éve (1981) által keltett közfigyelmet kihasználva minden megyében
alakuljon egyesület, majd életre kell hívni az országos szövetséget is.
1981-ben megalakult a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége. A helyi tagszervezetek
elfogadták az alapszabályt, és megválasztották a szervezet vezetőit. A szövetség egy 36 négyzetméteres
szobában, három alkalmazottal és csekély állami támogatással kezdhette meg működését.
A MEOSZ 1989-ben jutott a mai, 400 négyzetméter alapterületű székházhoz, amelyben 26 alkalmazott
dolgozik, többségében mozgáskorlátozott emberek.
Napjainkra a MEOSZ hazánk egyik legnagyobb, kiemelkedően közhasznú civil szervezetévé vált. A
tagegyesületek száma 102, melyek keretei között további 750 helyi csoport működik. A teljes taglétszám
mintegy 205 ezer fő. A szövetség tagegyesületei és helyi csoportjai révén jelen van az ország minden
jelentős településén; szorosan együttműködik minden, mozgássérült emberekkel foglalkozó szervezettel,
csoporttal.
Az idén 25 éves MEOSZ legfontosabb tevékenysége a mozgáskorlátozottságból eredő sajátos érdekek
feltárása, megfogalmazása és egyeztetése más csoportok érdekeivel, e sajátos érdekek képviselete,
védelme és érvényesítése, különösen a jogalkotás befolyásolására irányuló munkában. A mozgás-
122 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

sérült emberek számára hiányzó munka, oktatási, kulturális, sport, szabadidős és egyéb lehetőségek
megteremtéséhez segítségnyújtás, módszerek kidolgozása. Az aktuálisan hiányzó szolgáltatások minta
értékű megvalósítása és elterjesztése. Ilyen például a speciális személyi segítő- és szállító-, valamint a
sorstársi tanácsadó és információs szolgálatok működtetése. Közreműködés az állam által nyújtott, a
mozgáskorlátozottságból eredő egyes hátrányok kiegyenlítését szolgáló támogatásoknak a jogosultakhoz
való juttatásában, például a lakás akadálymentesítési és a közlekedési támogatás odaítélése során.
A mozgássérülti lét átéléséből táplálkozó sajátos ismeretek és a tanult szakértelem alapján szakértői tevékenység
kifejtése a jogalkotás és a jogalkalmazás különféle területein.
A MEOSZ az Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetet 2001-ben hozta létre. A felnőttoktatásban
a távoktatás, a magas szintű szakmai oktatás és a gyógypedagógia módszereit együttesen alkalmazva
vált egyedülálló európai modellé. Az intézet szolgáltatásait megváltozott munkaképességű emberek
számára nyújtja. A szervezeti egység négy főállású munkatárssal működik.
Az intézet szolgáltatásai
Távoktatás
Az igazi távoktatás két fontos elemet tartalmaz: az egyik, hogy a tananyag nem csupán egy könyv vagy
egy CD, hanem egy olyan módon elkészített anyag, melybe a tanár – úgymond – be van építve. A hallgatók
az anyagot úgy olvashatják el, a videókat és a hanganyagokat úgy hallgathatják, és nézhetik meg,
hogy közben feladatokat kell teljesíteniük, és lehetőséget kapnak saját előrehaladásuk ellenőrzésére is.
A másik fontos elem, hogy az anyaghoz nagy tudású tanárt is alkalmaz az intézet, aki a résztvevőkkel
a kapcsolatot tart, instrukciókat ad, kérdez és válaszol. Van tehát segítő személy, a gondokkal, problémákkal
nem maradnak magukra a hallgatók. A képzések konzultációs alkalmakat tartalmaznak, ahol
lehetőség nyílik személyesen is feltenni a felmerülő kérdéseket, valamint prezentálják a hallgatóknak a
tananyag legfontosabb részeit.
A távoktató tanfolyam során rendelkezésre álló időkereten belül akkor és úgy tanulnak a résztvevők,
ahogyan az számukra a legjobban megfelel. A tanárt akkor vonják be a munkába, amikor szükségük
van rá. Időnként természetesen a tanár veszi fel a kapcsolatot a hallgatókkal, ösztökéli, és ösztönzi őket
a sikeres tanulásra.
Az intézet által alkalmazott távoktatási módszerrel eddig több ezren végeztek el sikeresen a különféle
tanfolyamokat. „A tanfolyamok többségének elvégzéséhez nem szükséges érettségi vagy felsőfokú
végzettség. Bárki, aki igyekvő, és tud írni–olvasni, sikeresen próbálkozhat.” 43
A tanfolyamok között vannak olyanok, amelyekre az ország bármely részéből várnak jelentkezőket, és
vannak olyanok, amelyek heti egy alkalommal kötelező budapesti jelenlétet igényelnek. A vezetőképző
tanfolyamok kifejezetten a MEOSZ és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) irányítóinak
szólnak; ezekre meghívással lehet bejutni.
A „Jövőd építése, avagy vállalkozási ismeretek” 252 órás (7 hónapos) távoktatási tanfolyamot azoknak
hozták létre, akik kisvállalkozás indítását tervezik, vagy kisvállalkozásban fognak munkát vállalni. A
képzés három blokkból áll, melyek 12 modult tartalmaznak. A tanulás folyamán a hallgatókat hat videokazetta
és egy CD-ROM segíti:
I. BLOKK: TERVEZD A SIKERT
1. Képességeid felfedezése
2. Praktikus tanácsok
3. Üzleti kommunikáció I
4. Üzleti kommunikáció II
43 Mi a távoktatás? (www.meosz.hu)
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 123

II. BLOKK: BEVEZETÉS AZ ÜZLETI ÉLETBE
5. Bevezetés az üzleti életbe I
6. Bevezetés az üzleti életbe II
7. Üzleti tervezés
8. Költségvetés
III. BLOKK: GYAKORLATI TUDNIVALÓK
9. Gyakorlati tudnivalók
10. Szabályok könyve
11. Üzleti adminisztráció
12. Üzlet és számítógép
Az Elektronikus kereskedelem tanfolyam elvégzése olyan hallgatóknak ajánlható, akik otthonról szeretnének
internetes kereskedelemmel kapcsolatos munkát vállalni vagy vállalkozást indítani. Az intézet az
egyetlen olyan hely ma Magyarországon, ahol ez az ismeretanyag távoktatási formában sajátítható el. A
képzés ideje 222 óra (7 hónap) négy konzultációs lehetőséggel. A tananyag 7 modulból áll, a tanulást
egy CD-ROM és egy gyakorló füzet segíti.
A „Számítógép kezelés alapjai” című 60 órás tanfolyamot az intézet azoknak ajánlja, akik jelenleg ismerkednek
a számítástechnikával. A képzés távoktatási formában két konzultációs lehetőséggel az ECDL 2.
(Operációs rendszerek) és 7. (internetkezelés) moduljának elsajátítására készíti fel a hallgatókat.
Az „ECDL Start” nevet viselő tanfolyam során a hallgatók a nemzetközi ECDL szabványnak megfelelő
1-4. modul tudásanyagát sajátítják el. A képzés ideje 136 óra (4 hónap). A tananyag 4 modulját két CD-
ROM és négy ismertető füzet egészíti ki:
1. IT alapismeretek
2. Operációs rendszerek
3. Szövegszerkesztés
4. Információ és kommunikáció
Az „ECDL Full” képzés az Európában és Amerikában egyaránt elfogadott képesítés megszerzésének
legkorszerűbb formájában, távoktatással segíti a teljes 7 modul tananyagának elsajátítását. A képzés
238 órából áll (7–8 hónap), a tanulást két CD-ROM és hét ismertető füzet segíti:
1. IT alapismeretek
2. Operációs rendszerek
3. Szövegszerkesztés
4. Táblázatkezelés
5. Adatbázis-kezelés
6. Prezentáció
7. Információ és kommunikáció
A hallgatók felkészültségét a nemzetközi szabványoknak megfelelő, 336-os számon akkreditált vizsgaközpontjában
ellenőrzi az intézet. Az ECDL tudásanyag elsajátítását támogató tanfolyamokat az intézet
a Krea Kft.-vel együttműködésben fejlesztette ki.
A „HTML programozó” tanfolyam azoknak a hallgatóknak jelent kiváló tanulási lehetőséget, akik a weblap
készítés különféle technikáit szeretnék megismerni, és akik ezen a területen akarnak a későbbiekben
munkát vállalni. A 204 órás (6 hónapos) képzés távoktatásban hat konzultációs lehetőséggel valósul
meg; a tanulást a 6 modulhoz kapcsolódó CD-ROM támogatja:
1. Bevezetés, a HTML dokumentumok alapjai
2. Táblázatok használata, képek elhelyezése
3. Framek használata. Űrlapok használata
4. Multimédia, térképek, meta elemek
5. Java script, weblap készítő programok
6. Próba oldalak készítése
124 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

A „Távmunkás képző” tanfolyam azoknak az érdeklődőknek szól, akik otthonról számítógépes munkát
szeretnének vállalni. Az intézet az egyetlen olyan képzőhely, ahol a tanfolyam távoktatással is elvégezhető.
A tanfolyam 112 órás (5 hónapos), három blokkból és hat modulból áll. A képzési tananyag hat könyvet,
hat videokazettát és egy CD-ROM-ot tartalmaz látássérült hallgatók számára is adaptált formában.
Az angol alapfokú nyelvtanfolyam 116 órában (5 hónap) távoktatásban, öt konzultációs lehetőséggel
segíti a hallgatók önálló nyelvtanulását. A tananyag 20 lépcsőben (hetek) 100 leckéből (napok) épül fel.
A tudás elsajátítását két rendkívül gyakorlatias CD-ROM támogatja. Az intézet törekvése a hallgatókat
alkalmassá tenni arra, hogy az önálló nyelvtanulás megkezdése mellett képesek legyenek más multimédiás
anyagok és Internet források segítségével továbbfejleszteni tudásukat.
A „CISCO Hálózati Akadémia” számítógépes hálózatok kiépítésére és tervezésére, programozására
készíti fel a hallgatókat. A képzést budapesti vagy környékbeli érdeklődőknek ajánlják, mivel a távoktatási
forma – e-learning internetkapcsolattal – mellett hetente egyszer tantermi oktatásra kerül sor. A képzés
4 szemeszterből áll, ahol szemeszterenként 150 óra távoktatás és 75 óra tantermi, kontakt-oktatás áll
a hallgatók rendelkezésére. A képzés a CISCO lokális akadémiai szerződés keretében történik a Budapesti
Műszaki Főiskola CISCO központja támogatásával és felügyeletével. A képzést elvégző hallgatók
egy ma hazánkban hiányszakmának számító végzettséget tudhatnak magukénak. A vizsgabizonyítványt
Európa és Észak-Amerika minden országában elismerik.
Az intézet a távoktatási képzések mellett a „Számítógép-kezelés alapjai” és a „Képfeldolgozás számítógéppel”
című képzéseket hagyományos formában, tantermi képzések keretében tartja. Azoknak a
hallgatóknak, akik nem rendelkeznek számítógéppel, a tanfolyam idejére az intézet számítógépet kölcsönöz.
A kölcsönzést szigorú tanulmányi feltételekhez és anyagi felelősségvállaláshoz kötik. A kölcsönzés
egyébként ingyenes.
A „Call Center Asszisztens” képzés olyan OKJ bizonyítványt adó lehetőség, amely Budapesten és
vonzáskörzetében élő hallgatók számára érhető el. Az eddigiekben projekttámogatásból finanszírozott
képzés egyrészt elméleti felkészítést, másrészt normál munkahelyeken megvalósuló gyakorlatot foglal
magába.
Munkaközvetítés
A „Munkahelykereső tanfolyam” azoknak segít, akik ezidáig sikertelenül próbáltak a munkaerőpiacon elhelyezkedni.
A felkészítés 76 órában távoktatási formában négy, hat konzultációs lehetőséggel folyik. A
három modul feldolgozását egy videókazetta és egy CD-ROM segíti. A tanfolyam a hallgatókat felkészíti
a megfelelő munkahely kiválasztására, a képességeiknek megfelelő célkitűzések megfogalmazására, a
felvételi beszélgetésekre és magára a hosszú távú munkavállalásra:
I. MODUL
– Fedezd fel képességeidet
– A motiváció
– Az önvizsgálat
– Az akadályok leküzdése
II. MODUL
– Önmagunk eladása
– Önmagunk irányítása
III. MODUL:
– Üzleti kommunikáció
– Meghallgatások, beszélgetések
– Felkészülés a felvételi beszélgetésre
A megváltozott munkaképességű munkavállalók számára a munkahelykereső tanfolyamon kívül az
intézet többféle álláskeresési szolgáltatást nyújt. Az álláskeresők ingyenesen regisztráltathatják magukat
a munkakeresők között az intézet honlapjának munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő felületén. Munka-
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 125

napokon 9 és 15 óra között telefonos ügyfélszolgálat áll a munkát keresők rendelkezésre. A honlapjáról
az álláskeresők ugyancsak ingyenesen szerezhetnek tudomást minden olyan munkalehetőségről, melyről
a szervezet a munkáltatóktól információt kap. A távmunkával és egyéb foglalkoztatási lehetőségekkel
kapcsolatos híreket folyamatosan olvashatók a weboldalon.
A szervezet új fejlesztése az „Én is dolgozni fogok” címet viselő CD-ROM, amely a fiatal álláskeresők
munkaerő-piaci beilleszkedésében segít. A CD segítségével mindenki önállóan alakíthatja ki saját stratégiáját
arra vonatkozóan, hogy miképpen fog álláshoz, munkához jutni.
Jövőkép
Az intézet nagy hangsúlyt helyez a jövőben azokra a képzéseire, amelyek nyílt piaci cégek ügyfélszolgálatai,
call centerei számára készítik fel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. A projekttámogatásból
finanszírozott call center tanfolyamok célterülete az eddigiekben Budapest volt, az intézet
munkatársai azonban azt tervezik, hogy a képzést további régiók számára is hozzáférhetővé teszik.
126 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

Salva Vita Alapítvány
A szervezet címe: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 13. III. 3.
Telefonszám: (1) 323 1256, (1) 323 1257
Fax szám: (1) 210 0927
E-mail címe: info@salvavita.hu
Honlapjának címe: www.salvavita.hu
Kontaktszemély: Jásper Éva szolgáltatásvezető - TF szolgáltatás,
Palkovics Rozália programvezető - MHGY program
Budapest
Pest megye
A Salva Vita Alapítvány célja, hogy munkaerőpiaci és munkára felkészítő programjai által segítse az értelmi
sérült és a látássérült emberek munkavállalását, önálló életvitelét, társadalmi beilleszkedését. Célcsoportjába
értelmi sérült és látássérült fiatalok és felnőttek tartoznak, a növekvő igényekre tekintettel azonban
halmozottan fogyatékos, autista és enyhe fokban értelmi sérült epilepsziás ügyfelekkel is foglalkoznak. A
programok komplex módon átölelik a beilleszkedésig vezető teljes folyamatot: az önálló életvezetés fejlesztésétől
a normál munkahelyeken történő tartós munkavállalás elősegítéséig.
A szervezet
A Salva Vita Alapítványt Dr. Brooser Gábor alapította 1993-ban. Az alapítvány küldetése, hogy hozzájáruljon
az értelmi sérült és látássérült emberek társadalmi esélyegyenlőségének megteremtéséhez és
egy sokszínű, befogadó társadalom felépítéséhez. Az alapítvány munkatársainak meggyőződése, hogy
amennyiben a fogyatékos ember lehetőséget és megfelelő támogatást kap, munkájával képes értéket
teremteni, a társadalmi integráció révén pedig lehetővé válik, hogy egyenrangú állampolgárként éljen, s
eközben a társadalom is megtanulja elfogadni az emberek közötti különbségeket.
A Salva Vita Alapítvány ügyfeleit személyre szabott szolgáltatás keretében készíti fel a munkavállalásra.
Segít a megfelelő munkahely és munkakör kiválasztásában, az ügyintézésben, a betanulásban és
beilleszkedésben, valamint minden munkával kapcsolatos probléma megoldásában. Szolgáltatása ingyenes,
elérhető a Budapesten és vonzáskörzetében élő látássérült, tanulásban akadályozott, értelmi
sérült, részképesség zavarral élő és autista emberek számára.
Munkáltatókkal való együttműködés keretében az alapítvány széles körű tájékoztatást ad a sérült munkavállaló
képességeiről, erősségeiről, és naprakész információval szolgál a fogyatékos emberek foglalkoztatásához
igénybe vehető támogatásokról is.
A Salva Vita Alapítvány programjai:
Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) – speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolák tanulóinak felkészítése
a munkavégzésre, az iskola utáni felnőtt életre. Mára az országban 19 iskola vezette be a programot.
Támogatott Foglalkoztatás (TF) – speciális munkaerőpiaci szolgáltatás, melynek segítségével az értelmi
sérült és látássérült emberek nyílt piaci munkahelyen tudnak munkát vállalni.
Színházjárók Baráti Köre – kulturális programokon való részvétel szervezése, kísérők biztosítása és
kedvezményes jegyek beszerzése.
Dolgozók Klubja – szakember vezetésével rendszeres alkalmat nyújt az alapítvány által elhelyezett, dolgozó
ügyfelek részére közösségi együttlétekre, egyéni problémakezelésre, baráti kapcsolatok kialakítására.
Terjesztés, képzés – a Támogatott Foglalkoztatás és a Munkahelyi Gyakorlat kifejlesztett módszerének
oktatása és terjesztése hazai és nemzetközi szinten, az ehhez kapcsolódó képzési anyagok, kézikönyvek
és módszertani oktatófilmek elkészítése.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 127

„Integrált foglalkoztatásért” Díj – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal közös program
keretében évente elismerésben részesülnek azok a munkáltatók, akik értelmi sérült embereket alkalmaznak,
esélyt teremtve ezzel társadalmi beilleszkedésükre.
TF-hálózat – az országban működő, TF szolgáltatást nyújtó civil szervezetek bevonásával hálózati
együttműködés, programfejlesztés, lobbitevékenység.
Minőségfejlesztés, minőségbiztosítás – a PQASSO rendszer bevezetése a Civil Társadalom Fejlesztéséért
Alapítvánnyal (CTF) együttműködésben. Az EUSE (a Támogatott Foglalkoztatás Európai Szövetsége)
minőségi standardjainak átvétele és adaptálása magyar viszonylatokra.
Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) program
A Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) programot – értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elősegítő
iskolai modult – a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki, és vezette be 1996-ban Budapesten. Az újszerű
oktatási módszer arra keresett megoldást, hogy a végzős tanulók a felnőtt életre, a munkavállalásra felkészülten
lépjenek ki az iskolákból. Emellett a munkaadók megismerik, és elismerik az értelmi sérült fiatalok
munkavégző képességét, és nyitottá válnak alkalmazásukra. A hasznos munkavégzés, az értékteremtés
azon túl, hogy örömet jelent, biztosítja helyüket a társadalomban. Az elmúlt tíz év tapasztalatai
bizonyították, hogy az MHGY program eredményes, és szükség van rá az értelmi sérült emberek önálló
életvitelének segítéséhez. A program a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák
értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulóit készíti fel a
munkavállalásra, a felnőtt életre.
Jelenleg 19 iskolában alkalmazzák a programot. A tanulók az iskolai foglalkozások mellett hetente
egyszer külső, integrált munkahelyekre járnak dolgozni, ahol bérezés nélküli munkát végeznek,
azaz szakiskolai gyakorlatukat töltik. Egy munkacsoport két tanulóból áll, akiket iskolai segítő
kísér. Az egyes munkahelyeken két-két hónapot töltenek, majd munkahelyet váltanak. Így az
iskolai oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg településük különböző
pontjain.
A Munkahelyi Gyakorlat program során a következő kiemelkedő eredményekről és tapasztalatokról
lehet beszámolni (forrás:„Hatás-vadászat” A Munkahelyi Gyakorlat hatásvizsgálata című tanulmány,
2006.):
– 11. éve folyamatosan működik, fejlődik az MHGY, 19 településen működik a program.
– A programban eddig közel 400 tanuló vesz, vett részt.
– Eddig 138 munkahely, megközelítőleg 30 féle munkatípusban fogadta a fiatalokat.
– A programból kikerült fiatalok közül ötvenöten már a nyílt munkaerőpiacon dolgoznak.
– A program kapcsán fejlődés tapasztalható a tanulóknál a kommunikáció, önállósodás, viselkedés, feladattudat,
munkavégzés területén, a szülők pedig optimistábbak lettek gyermekük jövőjét illetően.
– Az iskolák újszerű kapcsolatokat építettek ki a munkahelyekkel, munkaügyi központokkal, egyéb
szervezetekkel.
Az OM 2006-ban központi programmodulként elfogadta a MHGY-t.
Felnőtt Munkahelyi Gyakorlat (FMHGY)
2005 októberében indult a Salva Vita Alapítvány új modellprogramja a Felnőtt Munkahelyi Gyakorlat
program. Az alapítvány konzorciumi együttműködés keretében dolgozott együtt három bentlakást biztosító
szociális intézménnyel – Fejér Megyei Rehabilitációs Intézet, Irmák Kht. Kraxner Alajos Speciális
Foglalkoztató Otthon, Irmák Kht. Híd Lakóotthon – abból a célból, hogy a Munkahelyi Gyakorlat programot
felnőtt értelmileg akadályozott személyek részére adaptálja. A kidolgozásra kerülő új módszer lehetővé
teszi – a nyílt munkaerőpiacon történő gyakorlatszerzéssel – az integrált munkavégzésre történő
128 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

felkészülést. Az intézmények lakói így olyan praktikus ismertekre tesznek szert, amely nélkülözhetetlen
munkavégzésükhöz, felnőtt életvezetésükhöz. Az alapítvány legújabb programfejlesztése, amely 2007-
ben indul a CSFMHGY, amely a felnőtt korú, családban élő értelmi sérült embereket éri majd el, nyújt
számukra pályaorientációt, és készíti fel őket az integrált munkavégzésre.
Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás (TF)
A Támogatott Foglalkoztatás (TF) olyan speciális munkaerőpiaci szolgáltatás, amely mind a sérült ügyfél,
mind a munkaadó részére teljes körű támogatást nyújt a sikeres, hosszantartó foglalkoztatás eléréséhez.
A TF célja, hogy a fogyatékos emberek egyéni szükségleteiknek megfelelően, személyre szabott
segítség mellett, normál munkahelyeken, integráltan, az elvégzett munka értékének megfelelő fizetésért
dolgozzanak.
A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás jellemzői:
Személyre szabott támogatás, amely minden olyan segítséget magában foglal, ami a munkába álláshoz
és a hosszú távú munkában maradáshoz szükséges – a munkavállaló és a munkáltató felkészítése,
munkahelykeresés, munkakörök kialakítása, a munkafeladatok részekre bontása, a munkahelyen
fellépő problémák megoldása.
Választási lehetőségek kidolgozása és az önrendelkezés erősítése. A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás
különféle munkalehetőségek feltárásával igyekszik megadni az ügyfelek számára azt a lehetőséget,
hogy a sérült emberek is képességeiknek megfelelően választhassanak a nyílt munkaerő-piaci
munkahelyek közül.
Integráció – a Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás egyik legfontosabb ismérve, a fogyatékos emberek
képességeiknek és képzettségüknek megfelelően, normál munkahelyen, ne fogyatékossággal
élő munkatársakkal dolgozzanak.
Tartós utókövetés – Az alapítvány az elhelyezkedést követően két évig biztosít utókövetést az ügyfelek
részére. Ez alatt a TF munkatársak a munkahelyek rendelkezésére állnak a felmerülő kérdések megválaszolására,
a konfliktusok kezelésére.
A TF szolgáltatás közvetlen és közvetett munkaerőpiaci részekből épül fel. Fő elemei:
1. Kapcsolatfelvétel, tájékoztatás
2. Munkavállaló teljes körű felmérése, megismerése
3. A munkavállaló és családja felkészítése a munkavállalásra, munkába állásra
4. Pályaorientáció, munkapróba
5. Munkahelyfeltárás, munkaközvetítés
6. Munkahely felkészítése
7. Munkavállaló kísérése
8. Egyéni és csoportos utókövetés
(A TF szolgáltatás módszertanáról 2000-ben Támogatott Foglalkoztatás, Értelmi sérült munkavállalók
a nyílt munkaerőpiacon címmel kézikönyv született.)
A TF szolgáltatás a munkaerő-piaci integrációt oly módon igyekszik segíteni, hogy egyszerre több ponton
befolyásolja azokat a folyamatokat, ahol az ügyfél megjelenik. Fókuszál az ügyfélre, az értelmi fogyatékos
és látássérült emberre, és egyúttal a munkáltatókat is igyekszik informálni. E mögött az a felismerés
áll, hogy hiába a mégoly részletesen kidolgozott szolgáltatás a fogyatékos ember részére, ha a folyamat
másik végén hiányzik a nyitott és elfogadó munkáltatói kör. E megfontolásból a Salva Vita Alapítvány
programjai között szerepelnek a munkáltatóknak szóló kiadványok, neves külföldi előadók részvételével
szervezett munkáltatói találkozók, részvétel HR-rendezvényeken, a programba már bevont munkáltatók
elégedettségét vizsgáló felmérések.
Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások • 129

Sikerek
A TF más alternatív munkaerőpiaci szolgáltatásokkal összehasonlítva kiemelkedően tartós elhelyezést
eredményez. Az ügyfelek nem védett munkahelyen, hanem a nyílt munkaerőpiacon dolgoznak, ami fogyatékos
emberek esetében a mai Magyarországon még közel sem mondható általánosnak.
Tíz év alatt 150 értelmi sérült ember munkába állását és a munkahely megtartását segítette elő a Salva
Vita Alapítvány. Az elhelyezkedett ügyfelek több mint 70 százaléka tartósan, hat hónapot meghaladóan
dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Az ügyfelek átlagosan 25 hónapot töltenek egy munkahelyen, s ez
kimagasló eredménynek számít.
Az évek során 200 munkáltatót győzött meg a sérült munkavállalók foglalkoztatásának előnyeiről.
A kampányokban szórólapokon, kiadványokon keresztül ismertette meg a társadalommal a sérült emberek
munkavállaláshoz való jogát, és népszerűsítette az egyszerű, érthető nyelvhasználat előnyeit.
Intézményi Támogatott Foglalkoztatás (ITF)
Az elmúlt év során kezdődött a bentlakásos intézményekben élő sérült emberek számára a TF szolgáltatás
módszertanának adaptálása. A modellprogramban két intézmény (Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató
Otthon – Csobánka és a Fejér Megyei Rehabilitációs Intézet – Polgárdi-Tekerespuszta) vesz
részt, és nagy sikerrel működteti az ITF szolgáltatást mind a mai napig. Ennek eredményeként az ott élő
sérült emberek számára is elérhetővé válik a nyílt munkaerőpiaci munkavállalás.
130 • Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások

Köszönjük a támogatást a kiadvány megalkotásában az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Szövetségének a könnyen érthető fordítások elkészítéséért, a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Országos Szövetségének a Braille formátumú fejezet nyomtatásáért, a kiadványban bemutatott szervezeteknek,
az A10 Genius Bt.-nek, a Babati és Társa Húsfeldolgozó Kft.-nek, a Contact Munkarehabilitációs
Kht.-nek, a Diagnosticum Zrt.-nek, a DM – Drogerie Markt Kft.-nek, az Emberbarát Alapítványnak, az
Ébredések Alapítványnak, a Fehérbot Alapítványnak, a GE Hungary Rt. Fényforrásgyárnak, a Help Esőemberekért
Foglalkoztató Kht.-nek, az Interplan Kft.-nek, az Irmák Kht. Csobánkai Kraxner Alajos Foglalkoztató
Otthonnak, a Komló Habilitas Kft.-nek, a Magyar Posta Rt.-nek, a MEOSZ OTTI-nak, a Mobil
ASK Kft.-nek, a Salva Vita Alapítványnak, a Sárvári HUKE Kft.-nek, az S.K.Oltalom Bt.-nek, a Technoplast
Kft.-nek, az UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.-nek, a Vodafone Magyarország Rt.-nek,
és a Zala Megyei Önkormányzat Szenvedély-betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményének, a szerzők
számára nyújtott adatokért, információkért, Dr. Gere Ilonának értékes szakmai tanácsaiért, valamint
Kleinné Csiky Ildikónak és Bálintné Réffy Editnek a kiadásban való közreműködésért.
A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült.

Köszönjük a támogatást a kiadvány megalkotásában az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi
Szövetségének a könnyen érthető fordítások elkészítéséért, a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Országos Szövetségének a Braille formátumú fejezet nyomtatásáért, a kiadványban bemutatott szervezeteknek,
az A10 Genius Bt.-nek, a Babati és Társa Húsfeldolgozó Kft.-nek, a Contact Munkarehabilitációs
Kht.-nek, a Diagnosticum Zrt.-nek, a DM – Drogerie Markt Kft.-nek, az Emberbarát Alapítványnak, az
Ébredések Alapítványnak, a Fehérbot Alapítványnak, a GE Hungary Rt. Fényforrásgyárnak, a Help Esőemberekért
Foglalkoztató Kht.-nek, az Interplan Kft.-nek, az Irmák Kht. Csobánkai Kraxner Alajos Foglalkoztató
Otthonnak, a Komló Habilitas Kft.-nek, a Magyar Posta Rt.-nek, a MEOSZ OTTI-nak, a Mobil
ASK Kft.-nek, a Salva Vita Alapítványnak, a Sárvári HUKE Kft.-nek, az S.K.Oltalom Bt.-nek, a Technoplast
Kft.-nek, az UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht.-nek, a Vodafone Magyarország Rt.-nek,
és a Zala Megyei Önkormányzat Szenvedély-betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményének, a szerzők
számára nyújtott adatokért, információkért, Dr. Gere Ilonának értékes szakmai tanácsaiért, valamint
Kleinné Csiky Ildikónak és Bálintné Réffy Editnek a kiadásban való közreműködésért.
A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült.