RTL Klub on-line - A megkoronázatlan király

A megkoronázatlan király
Habsburg Ottó nélkül sokminden csak történelem volna
<strong>RTL</strong> <strong>Klub</strong> on-line, XXI. század - Lázs Sándor
2006-01-04 21:06:45
Amikor Károly fıherceg megszületett, egy idıs
apáca megjósolta, hogy a fiú sokat fog
szenvedni, és sokan próbálják majd elpusztítani.
Halála után az apácák „Károly Király Imaliga a
Népek Békéjéért” közösséget hoztak létre.
Imájuk meghallgatásra talált, Károlyt boldoggá
avatták. Mindez persze nagyon fennkölten
hangzik. Károly élete ennél lényegesen
mozgalmasabb. De mindez csak történelem
volna, ha nem élne az egyik legfontosabb
szemtanú.
Aki az Osztrák-Magyar Monarchiát összetartotta, Ferenc József, 1916 novemberében
meghalt. De ahogy akkoriban mondták: Meghalt a király, éljen a király! A korona Károly
fıhercegre várt. A snájdig katonatisztre, aki ekkor már két éve a fronton szolgált. A császár
is, aki Károlyt sem vonta be a döntéshozatalba.
„Senkit sem engedett be Ferenc József az ország ügyeinek intézésébe, mindegy, hogy
Ferenc Ferdinánd, vagy Károly nem hagyott teret ezeknek az embereknek” – mondta Gerı
András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.
Károlyt a bécsi Schottenstift Gimnáziumban „Fıkárolynak” csúfolták irigykedı osztálytársai
társai, bár akkor még nem volt a trón várományosa. A fiú nem tőnt ki igazán semmiben.
„Semmiféle rendkívüli dolog nem volt. A nagy dobása Károlynak a házassága volt 1911-
ben. Akkor vette feleségül Zitát, a pármai herceg lányát” – mondta Szász Zoltán történész.
Károlyt a császár halála után alig egy hónappal magyar királlyá koronázták Egy most
restaurált film a koronázás teljes menetét bemutatja. Ebben a formában még soha nem
látta senki, hiszen több szalagból állították össze a Nemzeti Filmarchívumban.
A koronázást december 30-án tartották, a Mátyás-templomban szinte mindennel készen
voltak: a padokat kiszedték a fıhajóból, az oszlopokat bíborvörös brokáttal vonták be. Az
uralkodó is megtekintette a templomot, minden rendben van-e. Aggodalomra ugyanis
minden oka megvolt.
„A Mátyás-templomban feltettek egy új csillárt a koronázás tiszteletére a trónszék fölé, és
az leszakadt. Mekkora botrány lett volna egy királygyilkosság!” - mondta Gerı András, a
Habsburg Történeti Intézet igazgatója.
A kis trónörökös ruháját maga a híres festı, Benczúr Gyula tervezte.
„A díszmagyar, az gyönyörő valami, nem praktikus, de nagyon szép” – mondta Habsburg
Ottó.
Zita ruhája egy pesti szalonban készült, egy hónapon át éjjel-nappal dolgoztak rajta.
Horthy Miklós egykor Ferenc József szárnysegédje volt, ebben az idıben már a
Tengerészet parancsnoka volt.
A király ezután fején a koronával, vállán szent István palástjával a Kóos Károly tervezte

Királydombhoz lovagolt. A dombhoz, amelyhez az ország minden részébıl hoztak talajt.
IV. Károly nem volt jó lovas, de baj nélkül fölvágtatott a dombra. A négy égtáj felé suhintott
kardjával, annak jeleként, hogy megvédi az országot, bármerrıl is támadják meg.
Mindeddig nem is esett hiba a szertartásban. A király lelovagolt a dombról. Ekkor
megbillent a fején a korona. Ezt rossz elıjelnek tartották. Utoljára ugyanis Szapolyaival
történt ilyesmi, egy hónap múlva már nem is ı volt az uralkodó. Károly fejére is túl nagy
volt a hatalmi jelvény.
„Parafával bélelték ki, de miután háború volt, nem volt parafa, importcikk volt, ezért
rongyokkal bélelték ki, és ezért billent meg” - mondta Gerı András, a Habsburg Történeti
Intézet igazgatója.
A koronázás után IV. Károly király azonnal Bécsbe indult, békét akart. A német
szövetséges azonban gátolta ebben. Tapasztalatlanságában ügyetlenül próbálkozott
azzal, hogy szövetségest találjon terveihez. Egy kockás papíron sajátkezőleg írt levelet
azoknak, akiktıl segítséget várt. Az udvarban új gúnynevet is kapott váratlan és
elıkészítetlen döntései miatt: Karl, der Plötzliche, azaz „Hirtelen Károly” – így csúfolták. Az
sem tetszett az udvaroncoknak, hogy Károly király felrúgta a merev udvari etikettet és
polgári módon, szerényen élt. Munkatársait egyenrangú félként kezelte, leültette és még
cigarettával is kínálta ıket.
„Olyan szőkös családiasan voltak, hogy a Habsburg Ottó ott szaladgált át a fogadószobán,
ahol a miniszterekkel tárgyalt, mert ı egy ilyen családi intim teret képzelt el magának” -
mondta Gerı András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.
Ottó nem is bánta, rá – így emlékszik – nagyobb hatást gyakorolt a politika, mint a játék.
„Tény az, hogy az események engem jobban érdekeltek, mint más események. Ami ugye
érthetı, hiszen a családom most már több mint 600 éve benne van a politikában. Úgyhogy
már a természetemben van, hogy érdekel” – monda Habsburg Ottó.
A trónörökös nagycsaládban – nyolcan voltak testvérek – nem érezte magát
magányosnak, bár kisgyerekkorában nem lehetett barátja.
„Akkor nem volt, a testvéremen kívül nem volt senki, nézze a többiek máshol voltak, úgy
hogy erre nem tudok visszaemlékezni, és mivel én ebbe beleszülettem, ez nem volt
természetes” - monda Habsburg Ottó.
1918-ban kitört az ıszirózsás forradalom Bécsben is, Budapesten is. A király még
vonakodva kinevezte Károlyi grófot miniszterelnöknek, de akkor már géppuskások álltak
az Astoria keresztezıdésében. 1918 novemberében két nap különbséggel, mind az
osztrákok, mind a magyarok aláíratnak vele egy nyilatkozatot, hogy lemond – no, nem a
trónról – hanem az államügyekben való részvételrıl. Kedvenc ceruzájával írt szignója csak
ennyi volt: Karl. Menekülés, elıbb egy vidéki kastélyba, majd Svájcba.
Ma már megállapíthatatlan, hogy 1921. márciusában IV. Károlyt milyen – valamelyik
nagyhatalommal kötött, netán a pápával, XV. Benedekkel – szóbeli vagy írásbeli
megegyezés bírhatta rá élete legveszélyesebb kalandjára. Károly Sanchez nevő spanyol
kertészének útlevelével zsebében, fekete szemüvegben, festett bajusszal Svájcban
vonatra szállt, hogy visszafoglalja Magyarország trónját. Horthy elutasította a kérést.
Károly maradék méltóságát mentve távozott a palotából. Jogilag neki volt igaza,
Magyarország államformája hivatalosan ekkor még királyság. Károly októberben már
komolyabb elıkészületek után tért vissza, immár repülıvel. Vannak hívei és Sopronban
négy vonatot töltöttek meg a rá fölesküdött katonák. Ha többre nem, ez arra talán
elegendı lett volna, hogy Budapestet egy rajtaütéssel elfoglalják. De késlekedtek.
Mindenhol megálltak, miséztek és feleskették a helyırséget.

Budaörsnél egy napos csetepaté után IV. Károly a kormánycsapatok elıtt letette a fegyvert
– azt mondta, nem akar polgárháborút. Horthyék elfogták a királyt és a Tihanyi Bencés
Apátságba vitték. November 6-án a Nemzetgyőlés kimondta a Habsburgok trónfosztását –
Magyarország király nélküli királyság lett. Az uralkodót kényszerlakhelyre számőzték. A
Portugáliához tartozó Madeira szigetén a királyi család szó szerint nyomorogott.
Hallatlanul értékes gyémántjaikat, mesés ékszereiket szerették volna pénzzé tenni.
„Ezeket egy ügynök megfújta, hogy elviszi Londonba és értékesíti, eltőnt, a mai napig nem
tudjuk, mi is történt” - Szász Zoltán történész.
A nyirkos, nem főthetı, egy bankártól kölcsönbe kapott ház és a sziget párás klímája nem
tett jót a király egészségének. IV. Károly 1922. április 1-jén elhunyt. De tudják, meghalt a
király, éljen a király, II. Ottó. Ettıl kezdve a 10 esztendıs fıherceget szólították
ıfelségének.
„Nem szerettem elıször hallani, mert az az apám volt. Nézze, egészen természetes volt,
az apám meghalt, nekem kellett most a feladatait átvenni. Az anyám sokat tett ebbıl a
szempontból, rengeteget tett. Nagyon erélyes asszony volt, átvette ezeket a dolgokat” –
mondta Habsburg Ottó.
Ottót soha sem koronázták meg, Európa Parlamenti képviselıként mégis sokat tett
országáért. És itt véget is ér Károly király története. Legalábbis látszólag.
2004 októberében II. János Pál pápa Károlyt boldoggá avatta. Az utolsó apostoli magyar
király nemcsak példamutató keresztény életével érdemelte ki a belépést a szentté avatás
elıszobájába, hanem béketörekvésével és azokkal a szociális intézkedésekkel,
amelyekkel népe szenvedéseit akarta csökkenteni. És talán nem véletlen az sem, hogy
éppen Karol Wojtilának hívták azt, aki a szertartást végezte.
„Miért lett Karol? Mert az apja annyira tisztelte Károly királyt, hogy fiának a Karol nevet
adta. Így lett Karol Wojtila alias II. János Pál” – mondta Gerı András, a Habsburg Történeti
Intézet igazgatója.