You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mester Zsolt<br />
vagyis arra, hogy az ősember milyen tevékenységeket a telep mely részén végzett. Viszont<br />
hangsúlyozandó, hogy megfelelő feltárási eljárások nélkül ezen források többsége örökre elvész.<br />
Jelenlegi ismereteink szerint a Suba-lyukban nem került napvilágra semmilyen telepnyom<br />
illetve lakóépítmény-maradvány. Nem zárható ki teljességgel, hogy voltak, de a Kadić-féle<br />
feltárási módszer, amely az 1930-as években korszerűnek számított ugyan, nem tette lehetővé<br />
felismerésüket. A középső-paleolitikumból ismerünk lakóépítményeket (mint például<br />
Molodova mamutcsont-kunyhója), de azok más régészeti kultúrákhoz köthetők. Így tehát a<br />
Suba-lyuk esetében ez a forrás negatív.<br />
Eszközök, technikai fogások<br />
A lelőhelyen előkerült, az ősember által készített eszközök a legkézenfekvőbb forrásaink, s<br />
talán nevezhetjük őket a legklasszikusabb forrásainknak is. Feltárásuk és feldolgozásuk az ősrégészet<br />
hagyományos feladata. A kutatástörténet kezdetein szinte kizárólagos forrásai voltak<br />
az őskor történetének – vagy még inkább – technikatörténetének.<br />
A klasszikus tipológiai elemzés is megújult az utóbbi évtizedek módszertani fejlődése<br />
következtében, s mellette új megközelítések, szemléletmódok születtek. Ezeket összefoglaló<br />
néven technológiai-paleoetnológiai megközelítéseknek, módszereknek nevezhetjük. E komplex<br />
kutatások az eszközkészítés és használat problémakörét számtalan aspektusból vizsgálják, a<br />
nyersanyag-kiválasztástól kezdve a pattintási fogásokon át az elnyűtt eszközök eldobásáig.<br />
Eredményeik az ősember életére, mindennapjaira talán a leggazdagabb információforrást<br />
jelentik. A technológiai kutatások célja, hogy rekonstruálják azokat a technikai fogásokat,<br />
amelyeket az ősember alkalmazott eszközeinek elkészítésekor. Ugyanakkor célul tűzik ki annak<br />
megértését is, hogy az ősember mit miért csinált úgy, ahogyan a leleteken látjuk, azaz<br />
végsősoron az ősember gondolkodásának rekonstruálását.<br />
A suba-lyuki ősemberek kőeszközeik készítéséhez a nyersanyagot, a különböző színű kovákat<br />
és a jellegzetes üveges kvarcporfírt is a Bükkben illetve környékén szerezték be. A 11.<br />
réteg eszközanyaga tipológiai összetétele alapján (3. ábra) egy olyan moustéri ipar, melyre az<br />
jellemző, hogy nincsenek benne lándzsahegyek (6–7. típusok), az eszközkészletet a különböző<br />
kaparótípusok (9–29. típusok) uralják. Suba-lyuk 3. rétegében egy ettől eltérő moustéri ipar<br />
került napvilágra. A franciaországi Combe-Grenal lelőhelyen feltárt három különböző<br />
moustérivel való összevetésből kitűnik a bükki iparoknak az a közös sajátossága, hogy feltűnően<br />
sok szegletes kaparót (21. típus) készítettek. 7 Ez a megfigyelés egybecseng azzal, amit a<br />
suba-lyuki ősember kapcsán az antropológusok megállapítottak, hogy regionális eltérések megléte<br />
ismerhető fel.<br />
Élelembeszerzés, életmód<br />
Az ősemberről közismert tény, hogy élelmét gyűjtögetéssel és vadászattal szerezte be. A<br />
gyűjtögetéssel szerzett élelemről csak indirekt forrásaink vannak:<br />
- néhány szerencsés – zömmel mezolitikus – lelet, amelyeket az ősrégészet dolgoz fel;<br />
- a jelenkori vadász-gyűjtögetőknél tett megfigyelések, amelyeket az etnológia illetve a kulturális<br />
antropológia tett;<br />
7<br />
MESTER ZS. 1994.<br />
12
Change language