2008. augusztus-szeptember - Zskf.hu

PALYAZsigmond Király Fôiskola MAGAZIN III. ÉVFOLYAM 2008. AUGUSZTUS–SZEPTEMBERE L N Ö K I N T ER J Ú H Í R E K ER A S M U S E FO T T K A C N ÉM E T H R O B I OK T A T Ó I I N TE R J Ú A N I M ÁC I Ó A J Á N L ÓC U R T I S H Ö K

TartalomERASMUSOKTATÓINKCIVILBENdr. Zsigó Ferenc,Malkovics TiborMookie Brando avagyismertebb nevén dr. ZsigóFerenc, a Politika-tudományitanszék vezetõje és MalkovicsTibor (Kommunikáció- ésMûvelõdés-tudományi Intézet)napközben katedrán, esteszínpadon állnak– õket kérdeztem zenérõl,munkáról, hobbiról.18 301424Az ERASMUS (EuropeanCommunity ActionSchemes for the Mobilityof University Students)az Európai Unió általaz oktatás minõségénekjavítására létrehozottSocrates programnak afelsõoktatás fejlesztéséreirányuló alprogramja.A program a híresfilozófusról, teológusról,humanistáról RotterdamiErasmusról kapta a nevét.Célja, hogy a résztvevõálla mok között elõsegítseés támogassa a hallgatókés a tanárok mobilitását azEurópai Unión belül.EDWARD S.CURTISCurtis történelmijelentõsségû képeitmájus 29-tõl július10-ig nézhettékmeg az érdeklõdõka Millenárison.NÉMETHRÓBERTA ZSKFVILÁG -BAJNOKANémeth Róberttel,az iskola hallgatójával,leendõ olimpikonunkkalbeszélgettem arról,milyen érzés számáraZSKF-esnek lenni, illetvearról, hogy a Kína feléinduló repülõgéphelyett, miért éppenDél-Korea feléveszi az irányt.Beszélgetésünkalkalmával szó esettarról is, hogy miképpválhat valakibõlsikeres sportolóés is, hogy ehhezvan némi közeMüller Péternek is.FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Bodor Adrienn, EsztergályosMáté, Görömbölyi Vanda, Nazár Éva, Wallner Zsófia. SZERKESZTÕSÉGELÉRHETÕSÉGE: E-mail: szerk@zskf.hu KIADJA: Zsigmond Király FõiskolaNYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.ANIMÁCIÓAz animációs film a születése óta kedvelt filmtípus,hiszen hatalmas szabadságot ad alkotójának. Lelketönthet élettelen tárgyakba, s így egy olyan világotteremthet meg, amely kész elvarázsolni a nézõt.PALYATisz telt Di ák tár sa ink!Tel: +36(30)5565969Ema il: szerk@zskf.huA „Pá lya” szer kesztõsé ge sze ret nészí ne seb bé ten ni az új ság tar tal mát, ezértvár juk azok nak a hall ga tók nak a je lent ke zé sét,akik szí ve sen pub li kál ná nak az írottsaj tó ban. Ha azt sze ret né tek, hogya cik ke i te ket so kan ol vas sák, ak kor ve gyé tekfel a kap cso la tot a szer kesztõség gel, és bát ranír já tok meg az ér deklõdé si kö rö tö ket.8

Elnöki interjúSuliMEGÚJULTA ZSKFA Zsigmond Király Fõiskola elnökével, Dr. Juhászné Belatiny Katalinnalbeszélgettem arról, hogy miképp alakul a suli felújítása, és arról is, hogy abolognai-folyamat és az egyre bõvülő szakirányú képzések milyen pozitívhatást gyakorolnak az iskola felsõoktatásban betöltött szerepére.– Az utóbbi hetekben, hónapokbanmegszépült az iskola, kérem mondjael, milyen változások történtek az iskolában?– Mint minden évben most is az iskola bõvítése,a hallgatók kényelmének kiszolgálása érdekébentörténnek a felújítások. A fõiskolakülsõ burkolatának szigetelési munkáit felhasználtukarra, hogy egy kicsit színesítsük azépület homlokzati részét. Itt lesznek még manem látható, az Attract Kft. munkatársai általtervezett design elemek, de ez legyen meglepetés.Az aula bõvítését évek óta tervezzük,de most már végre lehetõség nyílt a megvalósításra,nagyon lendületes, modern, szellemes,színes megoldásokat sikerült a desginereknekés az építésznek beilleszteni, természetesen afõiskola domináló piros-narancs-sárga színeinekfelhasználásával. Megújul a hallgatók kedvenctartózkodóhelye a híd is.A C épületben az ajtókat lecseréltük, mind atantermekben, mind a bejáratoknál és az egyiktermet újraburkoltattuk. Megszépültek az épületbejáratai is, nem beszélve a parkolóból felvezetõrámpáról, amellyel mozgássérült hallgatóinkközlekedését igyekszünk megkönnyíteni.Most, mint minden évben csak azon izgulunk,hogy minden határidõre elkészüljön, hiszencsak szûk másfél hónap áll rendelkezésrea felújítási munkákra.Felújításra kerültek az A épület tantermei,a mellékhelyiségek, új ajtók kerültek mindenhova.A felújítások évente rendszeresek,hiszen a ZSKF elsõ hallgatói még csak az „A“épület termeit használták, ezek bizony az eltelt8 év alatt erõsen amortizálódtak, a jövõ2 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERévben a B épület földszinti helyiségei, a Tanulmányi Osztály kerül sorra.Ez év nyarán terveztük a ZSKF új Kulturálisés sportcentrumának a megépítését is, desajnos az engedélyezési eljárás elhúzódásamiatt erre csak tavasztól kerülhet sor. A többmint ezer négyzetméter alapterületen az újkönyvtár és informatikai olvasóterem, társalgó,társalgó-terasz és két ricochetpálya, pingpongasztalokés fitness gépek állnak majd ahallgatók rendelkezésére.– A felsõoktatásban évrõl-évre csökkena felvételizõk száma, Ön szerintminek tulajdonítható az, hogy a ZSKFennem érvényesül ez a tendencia?– Remélem, hogy annak az igyekezetünknek,hogy ne csak a szolgáltatások szintjén legyünkhallgatóbarátok, hanem a képzés so rán mindenlehetséges információt a hallgatók rendelkezésérebocsássunk. Most készült el az oktatóimunka hallgatói véleményezése, kevéskivételtõl eltekintve tanáraink jóval 4.0 felettiátlagot értek el.– A gólyatáborban sok hallgatótársunknyílván kíváncsi arra, hogy milyenszempontok szerint mûködik aziskola. A brit vagy a kontinentális európaimodell szerint mûködtetik az iskolát,illetve melyik irányba kívánnakelmozdulni a bolognai folyamat adtakeretek között?– Az alapjában kontinentális európai modellt,igyekszünk ötvözni a szabadabb brit modellelcélunk hosszú távon a kettõ szimbiózisa.Alaptételünk a tekintély, a tudás, az információ,minõségi, színvonalas alap – azaz alapozóképzés, hiszen csak ezen keresztül lehet igazánigényes elmélyült tudást biztosító mesterképzéstbiztosítani. Eközben igyekszünk amunkaerõpiacra is felkészíteni hallgatóinkat akötelezõ kompetenciafejlesztõ kurzusokon.– Ön szerint az iskola oktatás színvonalaemelkedett a bolognai folyamatnakköszönhetõen?– Mindenképpen, hiszen az eddigi négy fõiskolaiszak helyett 10 BA képzést folytatunk, ezértsok fiatal és kiváló oktató választotta munkahelyéüla Zsigmond Király Fõiskolát. A képzés és azoktatók magas szakmai színvonalát bizonyítjaaz is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság eddignégy MA szak indítását is támogatta, reméljüknemsokára már az ötödik is indulhat. Oktatóinktöbb, mint 70 %-a tudományos fokozatotszerzett és idegen nyelven is gyakorlott elõadó.Nyelvi képzésünk sokoldalú, szigorú és eredményes,amint azt nyelvvizsgaközpontunkeredményei is bizonyítják.A minden nappali hallgató számára kötelezõkompetenciafejlesztõ kurzusok elsõ háromszemesztere arra irányul, hogy a ZSKFrõljól helyesíró, jól fogalmazó, a környezõvilágot értõ, a világra nyitott mûvelt diplomásokkerüljenek ki. A kompetenciaképzésmásik három szemeszterének programja a jólkommunikáló, prezentáló, a viselkedési kultú -rában jártas diplomások képzését szolgálja.Fontosnak találjuk, hogy a hallgatók kisebbcsoportokban, szeminarizált képzést kapjanak,ez motiváltabbá teszi õket, továbbá folyamatosannöveljük a szóbeli vizsgák számát, hiszen azélet nem tesztek kitöltését várja el tõlük, hanemmagabiztos verbális és írásbeli kommunikációt.– Önök speciálisan egy területre képeznekszakembereket, vagy egy általánostudást „kínálnak”, ami magábafoglalja a széleskörû ismereteket?– A kérdés így nem értelmezhetõ, hiszen a fõiskolánvan gazdasági-, bölcsész-, és társadalomtudományiképzés, mindegyik terület szakmaiirányultsága más képzési metódust igényel.Pl. a gazdasági területen nagyon sok gyakorlatiasismeretre van szükség, a bölcsészeknél elmélyültfilozófiai tudásra, társadalomtudományiképzések során pedig a környezõ világbanvaló magabiztos tájékozódásra.A specializálódást a jelentõs választékbankínált szakirányok biztosítják, ezeknek a kínálatátfolyamatosan bõvítjük a munkaerõ -piac érdeklõdésének és a korszerû igényeknekmegfelelõen.Egy területen biztos, hogy a fõiskola na gyonjó helyzetben van, a nemzetközi képzések területén,hiszen a Nemzetközi gazdálkodás és aNemzetközi tanulmányok szakokon úgy BA,mint MA képzést tud kínálni, ezt egyetlen másfõiskola sem biztosítja, ezeken a szakokon végzetteka diplomácia minden területén és az Európaiunióban könnyen eligazodnak és remekülel tudnak helyezkedni, ebben a fõiskola kiválókapcsolatrendszere is segítsége tud nyújtani.– A mai magyar felsõoktatásban hovápozícionálná a Zsigmond Király Fõiskolát?– Fiatal, lendületes, ambiciózus felsõoktatásiintézményként definiálnám, hasonlítani nemlenne illendõ, egyedisége a sokszínûségbenvan, reméljük, hogy nemsokára elmondhat -juk, hogy az intézmény elitképzést végez.– Mikorra várható az iskola egyetemméválása, mi a realitás?– Az egyetemmé válás feltételei közé tartozik,hogy az intézmény rendelkezzen doktori iskolával,doktori iskolánk akkreditáltatását elindítottuk,ez is egyedi, hiszen a vallástörténet területénmég nincs. Intézményünk kiváló professzorigárdája, mint, Pesthy Mónika, SimonRóbert, Luft Ulrich, Bencze Lóránt és S. SzabóPéter lehetõvé teszi a doktori iskola mûködésénekengedélyeztetését. Természetesen mégegyéb feltételeknek is meg kell felelni, hogyszakegyetemmé válhasson egy fõiskola.– Kérem mondja el mit várnak el azelsõévesektõl?– Lojalitást az intézmény iránt, szorgalmat,érdeklõdést, részvételt a fõiskola programjaiban,tehát tanulni és tudni vágyást.Szarka GáborÜdvözöljük Gólyáinkat!Újra itt a szeptember, megkezdõdik a tanév.Van, akinek ez megszokott folyamat: koránkelés, kávé a büfében, elõadások, szemináriumok,ám vannak, akiknek mindez csupaújdonság. Nos, õk a mi gólyáink, akik ismétszép számmal gyarapítják az iskola diákjaités persze, akik izgatottan várják a sok új élményt,melyet az elsõ napok tartogatnakszámukra. Néhányukkal sikerült szót váltanomés faggatni õket ebben a témában.Farkas Nóra szeptembertõl andragógia sza -kon folytatja tanulmányait a gimnáziumi évekután. A fõiskoláról különbözõ hirdetésbõlszerzett információt, majd késõbb bõvebbenérdeklõdött az itt folyó képzésekrõl. Vegyesvélemények jutottak el hozzá, végül a ZsigmondKirály Fõiskola került jelentkezési listájaélére. Július 24-e éjjelén örömmel fogadtaa hírt, hogy felvételt nyert az intézménybe.A gólyatáborban sajnos nem tud résztvenni, de a www.felvi.hu ZSKF fórumán próbálkapcsolatot teremteni leendõ csoport-,illetve évfolyamtársaival. Vegyes érzelmekkeltekint az elsõ napokra. Mivel Oroszlánybólköltözik fel a fõvárosba, sok mindent és sokmindenkit otthon kell hagynia. Honvágyátellensúlyozza, hogy gimnáziumi barátnõivelfog közös albérletbe költözni és várakozássaltekint a tanévkezdésre: kíváncsi új társaira ésarra, hogy mi mindent fognak tanítani nekiaz elõ adótermekben.Gergõ Nóra hasonló cipõbenjár. Számára szinténaz andragógia szakjelentett vonz erõt.Konkrét cél jaivan nak ezzel azalapképzési ággal: a késõbbiekbenkiállításokat szeretne szervezni.Tanárai bíztatták, hogy jelöljemeg a Zsigmond Király Fõiskolát,hiszen volt tanítványaik pozitívélményekrõl számoltak be. Nóraszintén felregisztrált a Felvi fórumra,ahol már több jövendõbeli szaktársával sikerültszót váltania, aminek különösen örül,hiszen szeptemberben ismerõs arcokkal fogjamegkezdeni a tanévet. A gólyatábort éppenezért nem szeretné elmulasztani, hiszenjó alkalom az új barátságok kialakítására.A fórumok jó tulajdonságának tartja továbbáazt is, hogy a felsõévesek készséggel válaszolnaka gólyák felmerülõ kérdéseire az újdolgokkal kapcsolatban.Szilágyi Dániel is szívesen érdeklõdik az iskolaiéletrõl interneten keresztül. Sajnálja,hogy az iskola honlapján nincs lehetõségüzenetváltásra szaktársaival. Szeptembertõlemberi erõforrások szakon folytatja ta -nulmányait. Úgy véli, idén nem volt könnyûdolga annak, aki ezt a szakot választotta.Neki azonban sikerült bejutnia és várja aziskolakezdést, illetve az azt megelõzõ gólyatábort.Szerinte remek alkalom lesz azismerkedésre és méltó lezárása a nyárnak.Falussy Kitti szintén a táborozó csapattal tart,ettõl a pár együtt töltött naptól várja az energiátés a lendületet az iskolakezdéshez.Az utazásig õ is szorgalmasan kommentel afórumokon, hogy megismerkedjen leendõszaktársaival, akikkel a jövõben sok idõt fogegyütt tölteni. Bár nem a ZSKF-et jelölte megelsõ helyen, de abszolút nem bánja, hogy végülide vették fel pénzügy és számvitel szakra.Az iskola családias hangulata és a tanárok közvetlenségemár a nyílt nap alkalmával megfogta.Ehhez az atmoszférához szerinte hozzájárula modern és vidám épület is. Sok jót hallottkorábban a fõiskoláról, fõként azt, hogy hallgatóbarátilletve nagyobb hangsúlyt fektet agyakorlati képzésre. Reméli, hogy tanulmányaibefejeztével értékes diplomát vehet át, mellyelmegállja a helyét a munkaerõpiacon.Mire e cikk nyomtatott formában megjelenikbeszélgetõpartnereim már túl lesznek az elsõórákon. Remélem legalább annyira tetsziknekik az új környezet ésmindaz, amit tanulnak,mint amekkora lelkesedésselés izgalommalvárták a tanévet.Valamennyi felsõévesnevében kívánoknekik kellemesévkezdést,a késõbbiekrepedigjó munkát!Bodor AdriPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 3

HírekHírek4 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERMULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN KONFERENCIA 2008.A ZSIGMOND KIRÁLY FÕISKOLÁN2008-ban 14. alkalommal kerül megrendezésre 2008. szeptember 25-26-án a Multimédia az oktatásban konferenciaa Zsigmond Király Fõiskolán. A konferencia témája az oktatási tevékenység és a – legszélesebb értelemben vett – multimédia-technológia kapcsolata,így a társadalomtudományi kutatástól a biológiai sajátosságokig, a módszertani kutatásoktól, a technológia új eredményeinek bemutatásáigszéles területet fog át. Új elemként jelenik meg a multimédia alkalmazási lehetõségeinek áttekintése a mûvészetek világában. Igyekszik a multimédiaoktatásban történõ hasznosítására, a technikai és módszer-tani fejlesztésekre és kutatásokra koncentrálni.A KONFERENCIA CÉLJAElõsegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különbözõ területeindolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását.Bemutatkozási és publikálási lehetõséget adjon a hazai és a határontúli oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak az új kutatási eredményekszéleskörû szakmai megismertetésére és megvitatására elõadá -sok, kiállítások és kiadványok segítségével.Az elõadások alapján, a konferencia szakértõi bizottsága által javasoltszakmai anyagok lehetõséget kapnak a „Journal of Applied Multimedia”folyóiratban történõ megjelenésre (http://jampaper.eu).A benyújtott és megtartott elõadások a konferencia kiadványát képezõDVD-n jelennek meg, mind szöveges, mind videó formátumban.E mellett a konferencia évek óta on-line közvetítéssel követhetõaz interneten is. Tervezzük, hogy a korábbi években is a programrészét képezõ videó konferencia elõadások mellett virtuális szekció iskapcsolódik a programhoz.Az idei konferencián elsõ alkalommal on-line tanóra kulisszatitkaibais bepillanthatnak a résztvevõk. Láthatják egy videó-konferenciarendszerû tanúra oktatói és hallgatói élethelyzeteit, módszereit ésutána a tanárral és a diákokkal kerekasztal beszélgetés keretében ele -mezhetik a tapasztaltakat.A KONFERENCIA TERVEZETT FÕBBTÉMAKÖREI, GONDOLATKÖREIM-learning, mint az oktatás egy új eszköze. A tanulás személyesséés korlátlanná válásának lehetõségei.Digitális tudásbázisok és keretrendszerek kapcsolata. Kapcsolódás,elérés, részvétel a virtuális térben.Könyvtár, multimédia, oktatás. A könyvtárak új helye, szerepea modern, a multimédiás, a hálózati tanulásidõszakában.Szerzõi jog és elektronikus tartalmakkapcsolata. Vannak-eszerzõi jogi korlátok a virtuálistérben. Személyestudás vagy kö zösségitudás.A klasszikus multimédiafejlesztések,eredmények,alkalmazások bemutatás.A KONFERENCIA IDÕPONTJA2008. szeptember 25-26.Helyszín:Zsigmond Király Fõiskola, Budapest, Kelta u. 2.Díjak, támogatásokA konferencián hagyomány teremtõ szándékkal három díj és egy támogatástkerül kiosztásra a pályázók körében. Gerõ Péter javaslatáraés felajánlásával három kategóriában „Multimádia az oktatásbangyûrû” kerül adományozásra.A kategóriák:a módszertanilag legjobbnak ítélt, módszerében a pedagógiailagmegalapozott multimédia-felhasználást segítõ tananyag szerzõjének/szerzõineka módszertanilag legjobbnak ítélt, módszerében a pedagógiailagmegalapozott multimédia-felhasználást segítõ képzés szakmai(módszertani) létrehozójának/létrehozóinak,továbbá annak/azoknak, aki a legtöbbet tette illetve akik a legtöbbettették a pedagógiailag megalapozott multimédiafelhasználásmódszereinek, felfogásának, pedagógiai szemléletének népszerûsítéseés elismertetése érdekében.Az Apple Magyarország és a Zsigmond Király Fõiskola közös felajánlásábanegy MacBook kerül odaítélésre, mely a multimédia területénelért eredmények és további teljesítmények alapján pályázható. Apályázati kiírás megtalálható a konferencia hivatalos weboldalain:http://mmokonf2008.zskf.hu/IDÉN IS SIKERTARATOTT A ZSKFIsmét sikert aratott a ZSKF, hiszen az évrõl évre csökkenõ diáklétszámellenére a fõiskolára jelentkezõk száma az idei évben isje lentõsen nõtt. Sokan már augusztus 24-én este fellélegezhettek,mikor kiderült, bejutottak valamelyik felsõoktatásiintézménybe, de akiknek nem sikerült, azoknak érdemesfontolóra venni, hogy tanulmányaikat a ZSKF-en folytassák.Akik még nem döntötték el hova tovább, hogyan tovább,azoknak újabb esélyt nyújt a pótfelvételi eljárás, mely2008. augusztus 13-ig tart. Az ügyintézést megkönnyíti,hogy a Fõiskola a héten megnyitotta új Hallgatói Központ -ját a belvárosi Kossuth Klub épületében (1088 Budapest,Múzeum utca 7.) és 2008. július 25-tõl már várja azokat, akika pótfelvételi idõszakban alap (BA) vagy mester (MA) képzésreszeretnének jelentkezni. Minden részletre kiterjedõ tá jé -koztatást követõen átvehetik, kitölthetik, majd a helyszínenkapott csekk postai úton való befizetése után a megfelelõ mellékletekkelegyütt nemcsak az óbudai campuson, hanem a KossuthKlubban is leadhatják jelentkezési lapjukat. Minden kedvestovábbtanulni vágyó érdeklõdõt vár a hallgatóbarát fõiskola, a ZSKF.További információ: www.zskf.huEFOTT-ON A ZSKFA nyári pihenõ idõ kellõs közepén, most 33. alkalommalkerült megrendezésre az egyetemisták és fõiskolásokközkedvelt fesztiválja, az EFOTT, amelynek idén Dunaújvárosadott otthont, a Szalki-szigeten.A rendezvény már az eseménytár böngészgetése soránigencsak ígéretesnek mutatkozott, hiszen szinte mindentekintetben túlszárnyalta a korábbi évek készültségét.Bátran állíthatjuk, hogy a közel 60 színpad és 300 prog -ram alkalmával mindenki megtalálhatta a számára szórakoztatóelõadót, avagy koncertet.A teljes egészében felújított, rendbe hozott szigetet a heti -jegyet váltó fesztiválozók már a nulladik napon birtokukbavehették, majd bemelegítés gyanánt ellátogathattak az elsõkoncertre, majd egy diszkóban mulathatták át az éjszakát.Másnap, vagyis az elsõ napon indult csak be igazán azélet, ahol a délelõtti, délután órákban rengeteg programvárta az érdeklõdõket a képzési, kulturális programokonkeresztül a karaoke-n át a henna-festésig. Kiemelve azegészséges életmód és a sport jelentõségét, a fesztiválozóknakszámos területen, sportkiválóságokkal karöltve nyílt lehetõségük mozogni, földön,ví zen, égen egyaránt. Kifejezetten közkedvelt volt a reggeli torna, amelyet fesztiválozók a„minden nap másnap” gondolatfoszlány jegyében „reggeli kómának” tituláltak.A Zsigmond Király Fõiskola Hallgatói Önkormányzata bevonva a Karrier Centrum jól felkészültmunkatársait, valamint a Társadalomtudomány Kutató Központban dolgozókat egy mindenrészletre kiterjedõ kérdõívvel szondáztatták meg a szigeten lévõ bulizókat, meginterjúvolvaõket tanulmányaikról, karrier- és életpálya terveikrõl, elképzeléseikrõl. Emellett a válaszadókattovábbtanulási szándékukról faggattuk, illetve a karrier centrumok ismertségérõl is rögzítettünkadatokat, amelyeket a késõbbiek során feldolgozunk, ismertetünk.A fesztiválozók több tucat ismert, s nem kevésbé népszerû zenekar koncertjén, elõadásán bulizhattakmindennap hajnalhasadtáig egészen vasárnap reggelig, amikor megkezdõdtek a sátrakbontása, pakolása, majd mindenki ki-ki a maga útján hagyta el a szigetet.Az EFOTT-on – ahol egykoron szüleink is mulathattak egyetemista éveik alatt – reményeink szerintmindenki számos élménnyel, emlékkel gyarapodott, s jövõre ugyanilyen lelkesedéssel, jókedvvel látogatel a rendezvényre, amelynek a hagyományokhoz híven egy másik intézmény és város ad helyet.PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 5

HírekHírekPARTNERÜNK A DIÁKHITELValaki becsmérli, valaki isteníti, mi lehet az? A Diákhitel. Számunkrais elérhetõ a Diákhitel, amely sokunk számára megkönnyíthetia tanulmányaink finanszírozását. Feltéve, ha tudatosankészülünk a jövõnkre. Tekintsük át, mi szól mellette ésellene. Ami mellette szól, hogy bármire szabadon elkölthetõ,igénylésénél nincs hitelbírálat, nem kell hozzá sem jövedelem- sem kezes - sem egyéb fedezet. Állítólag gyors és egyszerûaz ügyintézése. Minden 40 év alatti, felsõoktatásban tanulódiák egyszerûen igénybe veheti, fõ szabályként, legfeljebbA ZSKF ÉS A JÖVÕMARKETINGESEIA BRAND CAMPENHatalmas starttal vette kezdetét az elsõ márkatábor, a Brand CampSió fokon, az Extreme csoport szervezésében. Az Extreme csoportazzal a céllal indította útjára a Brand Camp-et, az elsõ márkatábort,hogy párbeszédet létesítsen a szakma iránt érdeklõdõ hallgatók ésa szakemberek között A ZSKF idén tavasszal kapott felkérést aCamp szakmai támogatására, melyet örömmel elfogadott.A szervezõk, az Extreme Rendezvényügynökség és a Traffic BTLKommunikációs ügynökség gondoskodtak arról, hogy a résztvevõkne csak száraz elméleteken, hanem interaktív feladatokon,konkrét brief-eken és szituációs játékokon keresztül, aktívan szerezzékmeg a tudást.A három napos rendezvény alatt, a nagyközönség által jól ismertszakmabeliek – többek között Sas István, Réz András, Hrutka Róbert– tartottak elõadásokat és workshop-okat a fiataloknak.A ZSKF képviseletében a marketingkutatás speciális eszközeiretaní totta a fiatalokat Dr. Kabai Imre docens és a sikeres önmenedzseléshezelengedhetetlen személyiségmarketing tréningek megtartásábankapott szerepet Szabó Szilvia a ZSKF Karrier Centrumánakvezetõ oktatója. A workshop-ok után személyes beszélgetésekreis volt lehetõség az elõadókkal.Eddig ennek a célcsoportnak nem szerveztek ehhez hasonló, márkaközpontúeseményt, éppen ezért annak ellenére, hogy elõszörrendezték meg a tábort, nagy érdeklõdés övezte. A ZSKF jövõre isörömmel tart a Brand Camp csapatával!Forrás: www.xtrm.hu, www.zskf.hu10 szemeszterben. Akár egy szemeszterre is kérhetõ. Egy szemeszterre államilag támogatott képzésben maximum 200 ezer forint, költségtérítésesképzésben maximum 250 ezer forint vehetõ fel. A hallgató választhat, hogy havi részletekben vagy szemeszterenként egy összegben kéri.Jogszabályi elõírás, hogy a Diákhitel kamatából profit nem képzõdhet. Ennek köszönhetõ, hogy a kamat mértéke a hasonló banki hitelek (pl. fedezetnélküli, forint alapú. személyi kölcsönök) átlagos kamatának a felét sem éri el. A tanulmányok alatt nem kell sem törleszteni, sem kamatotfizetni. A ta nul mányok befejezését követõen további négy hónap türelmi idõ után kell csak a visszafizetést megkezdeni.(A törlesztési kötelezettségfüggetlen a munkaviszonytól.) A törlesztés szabályait úgy alakították ki, hogy a visszafizetés rugalmas és teljesíthetõ legyen. A kötelezõ törlesztõ-részletezért alapvetõen a jövedelemhez, vagyis az anyagi teherviselõ képességhez igazodik, így évente változhat. Mivel a havi részlet nemelõre rögzített, ezért a törlesztési idõ (futamidõ)sem az. Ráadásul, lehetõségei szerint, bárki szabadon megrövidítheti törlesztése futamidejét azzal,hogy bármikor, bármennyit díjmentesen elõtörleszthet a kötelezõ törlesztõ-részleten felül. A Diákhitel önmagában nem jelent akadálytkésõbb egyéb hitelek (pl. lakáshitel) felvételénél. A Diákhitel közvetlenülköltségtérítésre is fordítható. Sok egyetemen ésfõiskolán kérhetik a hallgatók Diákhitelük meghatá -rozott részének közvetlen átutalá sát a felsõoktatásiintézmény számára. Ez az engedményezés. Így a költségtérítéselõzetes befizetése nélkül, rögtön a szemeszterkezdetén be lehet iratkozni. Hátránya, hogymár életed elején adóssá válsz, hogy ha nem tuda -tosan készülsz a jövõdre (nem képzed ma ga dat megfelelõen,nem találsz jól jövedelmezõ állást, jövedelmedalacsony lesz), pedig abból a kevés fizetésedbõl is levonnakmajd egy bizonyos törlesztõ részletet. További részletek awww.diakhitel.hu oldalon találhatók!A ZSIGMOND KIRÁLY FÕISKOLAA KOSSUTH KLUBBAN– ÚJ HALLGATÓI CENTRUMA Zsigmond Király Fõiskola újabb hallgatóbarátszolgáltatással bõvültA Kossuth Klub épületében nyílt meg a Zsigmond Király Fõiskola új HallgatóiCentruma. A helyszín Budapest központjában, a Kálvin tértõl kétpercnyi sétára található, így könnyen elérhetõ mindkét metróval és másközlekedési eszközzel is.Az új Hallgatói Centrum célja, hogy megkönnyítse a fõiskolán tanulók életét.A hosszú ideje jól bevált elektronikus rendszer mellett itt is lehetõségnyílik a személyes ügyintézésre, mindezt barátságos környezetben.A fõiskola lehetõséget biztosít házi dolgozatok, évközi munkák leadására,a terminálokon hallgatóink jelentkezhetnek vizsgára, megnézhetik érdem -jegyeiket, elolvashatják leveleiket. Mindezek mellett elõre egyeztetett idõpontbanoktatóikkal is konzultálhatnak.A kihelyezett tanulmányi osztály fõként azoknak a hallgatóknak kíván segítségetnyújtani, akik távol laknak Óbudától, hiszen a fõiskola épületébenaz eredeti nyitvatartási rendnek megfelelõen mûködik a TO és a HIK.A sajtónyilvá nos -ság reformja– húsz év utánPódiumbeszélgetésHúsz évvel ezelõtt, 1988 októberébenje lent meg elõször Magyarországon aNyilvánosság Klub alapító tagjai általjegyzett Javaslat a sajtónyilvánosságreformjára. A Kritika címû folyóiratbanközölt dokumentum egyfelõl bírálta aKádár-rendszer tájékoztatáspolitikáját,másfelõl felvázolt egy új, demokratikusnyilvánosságot. A Zsigmond Király Fõiskolanyilvános pódiumbeszélgetéstszervez 2008. szeptember 4-én délután5 órakor a Kossuth Klubban a Javaslatma is élõ szerzõivel: Gálik Mihállyal,Halmai Gáborral és Hirschler Richárddal.A résztvevõket Bajomi-Lázár Péter médiakutatókérdezi arról, hogyan születettmeg a dokumentum, milyen hatástgyakorolt a korabeli nyilvánosságra, ésa rendszerváltás után közel 20 évvel mivalósult meg a Javaslatban foglalt elképzelésekbõl.6 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 7

ErasmusErasmusERASMUSAZ ERASMUS (EUROPEAN COMMUNITY ACTION SCHEMES FOR THE MOBILITY OF UNIVERSITYSTUDENTS) AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL AZ OKTATÁS MINÕSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA LÉTREHOZOTTSOCRATES PROGRAMNAK A FELSÕOKTATÁS FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ ALPROGRAMJA. A PROG -RAM A HÍRES FILOZÓFUSRÓL, TEOLÓGUSRÓL, HUMANISTÁRÓL ROTTERDAMI ERASMUSRÓLKAPTA A NEVÉT. CÉLJA, HOGY A RÉSZTVEVÕ ÁLLAMOK KÖZÖTT ELÕSEGÍTSE ÉS TÁMOGASSAA HALLGATÓK ÉS A TANÁROK MOBILITÁSÁT AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL.Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebbés legismertebb programja, melymostanáig több mint 1,7 millió egyetemihallgató mobilitását segítette elõ Európában.Az egykori Erasmus hallgatók szerint az Erasmustapasztalat a végzés utáni munkakereséstis megkönnyítette számukra. Az Erasmushallgatók 60%-a nõ és a kiutazó hallgatók80%-a a családban az elsõ, aki külföldi tanulmányokrautazhat. Konkrét céljai között nemcsak a diákok és oktatók mobilitásának elõ -segítése, hanem a nemzetközi projectek, valamint a felsõoktatási intézmények és vállalatokkö zöt ti együttmûködésének mennyiségés minõségbeli növelése.Az Erasmus programban részt venni kívánó felsõoktatásiintézménynek rendelkeznie kell egyjóváhagyott Erasmus University Charterrel. Ennekmegszerzéséhez minden felsõoktatási intézménynekpályáznia kell az Európai Bizottságnál,a jóváhagyás 7 évre szól, ha 2007. február28-ig benyújtotta pályázatát az intézmény.Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulásprogramjának a 2006/2007 tanévtõl a ZsigmondKirály Fõiskola is részese. Az Erasmusprogram révén Fõiskolánk hallgatókat küldhetkülföldi egyetemekre és fõiskolákra. Ígydiákjaink nem csupán uniós szakmai és élettapasztalatokatszerezhetnek, de olyan ismeretekreés kapcsolatokra is szert tehetnek,amelyeknek hasznát láthatják majd karrierjüksorán - akár idehaza, akár külföldön is.Az Erasmus program keretében évrõl évreegyre több hallgatónkak van lehetõsége arra,hogy külföldi részképzésben vegyen részt. A2006/2008-as tanévben két hallgatónk tanulhatottkülföldön, míg a 2007/2008-as tanévbenmár hat hallgató vett részt külföldi részképzésben.Fõiskolánk célja a hallgatói mobilitásokfokozatos növelése. Sikeresen pályáztunktovábbi forrásokra, így ebben a tanévbenis növelni tudjuk a kiutazók létszámát.A Fõiskolánknak jelenleg a finn Kajaani Polytechnik(www.kajak.fi), a spanyol Universidadde Huelva ( www.uhu.es), és a lengyel WyzszaSzkola Bankowosci Finansow w Bielsku-Bialej(www.wsbif.edu.pl) intézményekkel van Erasmuskétoldalú szerzõdése. Jelenleg ezekbe azintézményekbe utazhatnak a diákjaink.A finn és a spanyol öt hónapos ösztöndíjakaktuális pályázatainak részletei megtalálha -tóak a Fõiskola honlapján és az intézményi Erasmuskoordinátornál (koller.boglarka@zskf.hu).Aktuális pályázataink beadási határideje:2008. szeptember 30.Rotterdami Erasmus (1466 - 1536) nagyhatásúnémetalföldi filozófus, tudós és teológus.1495-ben a püspök hozzájárulásával és támogatásávala Párizsi Egyetemre ment, a Collègede Montaiguben, az újító eszmék egyik központjábantanult az aszkéta Jan Standonckirányítása alatt, akinek szigorára írásaiban ispanaszkodott. Akkoriban az egyetem mégskolasztikus szellemben mûködött, de már ahumanizmus hatása is megmutatkozott. Erasmusfõleg Párizsban, Leuvenben, Angliábanés Bázelben tevékenykedett, de soha nemtartozott határozottan egyik helyhez sem.A Cambridge-i Egyetemen a hittudományprofesszora lett és posztját akár élete végéig ismegtarthatta volna. Erasmus azonban egyfüggetlen tudós életét akarta élni és tuda -tosan igyekezett elkerülni minden olyan tevékenységetvagy hivatalos köteléket, ami gátolhattavolna szellemi szabadságát és irodalmikibontakozását. Élete során több megbecsültés jövedelmezõ állást ajánlottak fel neki különbözõegyetemeken, de õ mindet visszautasította,és inkább a bizonytalan, de megfelelõmegélhetést nyújtó független irodalmi pályátválasztotta. 1506 és 1509 között Itáliában jártés hoszszabb idõt töltött Velencében, AldusManutius nyomdájában, de ettõl eltekintvenem tartott kapcsolatot az olasz tudósokkal.Leuveni tartózkodása alatt sok bírálat érteazok részérõl, akik ellenségesek voltak az irodalmiés vallási megújulás elveivel szemben,melynek egész életét szentelte. Mikor ez azellenszenv zaklatásba fordult, Bázelben kere -sett menedéket, ahol a svájci vendégszeretetvédelmében végre szabadon kifejezhettemagát és ahol hû bará tok vették körül. Itt anyomdász és kiadó Johannes Frobenius személyébenolyan társra talált, akivel sok éven keresztültámogatta munkáját; tisztelõi Európaminden részébõl felkeresték. Erasmus irodalmitermékenysége aránylag késõn bontakozottki. Csak akkor kezdett írni a korabeli valláskomoly témáiról, amikor már tökéletesenelsajátította a latin nyelvet. Alapvetõen nemkételkedett a hagyományos hittételek igazságábanés nem táplált ellenséges érzelmeket azegyház szervezete ellen; az egyházi élettelszembeni bírálata a hittételek megtisztításátés a kereszténység intézményrendszerénekszabadelvûbbé tételét célozta. Tudósként igyekezetta tudományos munka módszereit megszabadítania középkori hagyományok ridegségétõlés merevségétõl, de ezzel nem elégedettmeg. Magát a becsületesség hitszónokánaktekintette. Errõl egész életében meg volt gyõzõdve,ezt a vezérfonalat követve újította megEurópát a katolikus egyház õszintén és bátrankimondott józan kritikája által. Ez a meggyõzõdésegységesnek és következetesnek lát tat -ja egyébként ellentmondásokkal teli életpályáját.Erasmus tartózkodó volt minden kényelmetlenkötelemmel szemben, mégis õ volt adolgok lényegét nézve a kor irodalmi életéneka központja. Több mint ötszáz emberrel levelezett,tanácsát a legkülönfélébb témákban iskikérték a politikai és szellemi élet legnagyobbalakjai.Összeállította:Bodor Adri8 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 9

FesztiválFesztiválEFOTTEgyetemisták és FõiskolásokOrszágos Találkozója 2008. 07. 16-20.Idén nyáron a dunaújvárosi Szalki-szigeten kerültmegrendezésre Magyarország legtradicionálisabbfesztiválja (1975 óta szerepel a nyárivakációs füzetekben), az EFOTT, mely két újszórakozási lehetõséggel is gazdagodott. Azegyik a cseh karnevál, ahol jó hangulatú Kozelsörvetélkedõk kerültek megrendezésre és mindeneste volt cseh karaoke parti. A másik újdonsága Sportaréna, ahol több sporttémájúbeszélgetésre volt példa, valamint itt zajlott astrandröplabda- és pókerbajnokság is.Ismét megtalálhatta minden EFOTT látogató azta hangulatot, mely miatt újra és újra megrendezésrekerül a fesztivál immáron 33 éve. Zeneilegabszolút minden rendben volt, mindenféle stílusés elõadó képviselve volt. Többek között fellépettTakács Tamás Blues Band, Bikini, Heaven StreetSeven, Kispál és a Borz, Zorall, Depresszió, Quimby,Belga, Tankcsapda, és ez még csak a Pepsi Nagyszínpadmûsortárából való szemezgetés.A Café Színpadon, ahol korhatáros volt amegjelenés, minden nap fellépett egy standup comedy-s elõadó, és a nap végét egy hatalmas goa és break beat partival zárták. Természetesena helyi tehetségeknek is biztosítvavolt egy színpad, ahol a rock ’n’ rolltól elkezdvea legyõzhetetlen metálig bármi megtalálhatóvolt. Fellépett a Pokolgép, (az általamnagyon kedvelt) Hard, Prosectura, Junkies,Fürgerókalábak. A HÖOK sátrában ismét helyettkaptak a civil programok, mint pl. térdencsúszás, pólótépõ verseny, talpszépségverseny…Persze komolyabbak is voltak, mint akarrier tanácsadás vagy a pályaorientációstanácsadás. A cseh zenei helyszínen a hûs Kozelsör mellett lehetett megismerkedni a csehkultúrával és zenével. A Jager bár ismét nagynépszerûségnek örvendett, ahol a cseh színpadhozhasonlóan mindig volt karaoke verseny,amihez a gátlásokat a Jageres meglepetésekpróbálták feloldani. Az EFOTT ClubSounds éjféltõl nyitotta meg kapuit, hogy akoncerten való õrült tombolás után a legkedveltebbclub zenékre a hazai legismertebb elõadóktársaságában bulizhassanak a fiatalok.A szálláslehetõség igen tág volt, így mindenkimegtalálta ebbõl is a magának megfelelõt. Természetesenvolt több ezer fõ számára elegendõsátorozási hely (ami ingyenes lehetõség), többkollégiumban is lehetett lakni, valamint a KlubHotelben is szállásoltak el EFOTT résztvevõt.A helyszínválasztás szerintem nagyon jó volt,hiszen a Szalki-sziget igen impozáns, és közela Duna , így a környezetbarátok is jó szívvelbulizhattak – szemétszedés megvolt.Beszélgetve egy több EFOTT-ot is megjártismerõsömmel biztosan számíthatnak ránk arendezõk a következõ évben, mert mi ottleszünk. És Te?Nazi10 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 11

Karrier Centrum a Zsigmond Király Fõiskolán„Ahol mindig segítségre találsz”AROP 3.3.1. (Regionális Fejlesztés OperatívProgram) pályázat elnyerése tette lehetõvéa Fõiskola Karrier Centrumának létrejöttétés eddigi mûködését.2006. augusztusa óta mûködik az iroda, tevékenységiköre igen sokrétû és összetett: kiter -jed a hallgatók sikeres pályaválasztásának elõ -segítésétõl a diplomázást követõ elhelyezkedés– illetve pályakövetésre valamint a felkészítõoktatói – szervezõi munkálatokra is.A felkészítés keretein belül az iroda segítségetnyújt a fõiskola hallgatóinak a szükséges szakmaigyakorlat megszervezésében – gyakorlatihelyeket keres és biztosít széleskörû cég – ésintézményi kapcsolatai révén olyan kínálattal,hogy a fõiskola bármely szakán végzõ hallgatócélorientáltan és a képzési elõírásoknak megfelelõentudja eltölteni gyakorlati idejét, majdpedig leendõ végzettségének megfelelõ ismeretekkeltudjon kilépni a munkaerõpiacra. Amunkaerõpiac kihívásainak naprakész követésénekérdekében rendszeresen részt veszünkkülönbözõ szakmai rendezvényeken: fórumo -kon, konferenciákon, kiállításokon, állásbörzékenvalamint állandó kapcsolatban vagyunk ahazai felsõoktatás társintézményeivel. Adatbázisunkatfolyamatosan felülvizsgáljuk és bõvít -jük, így biztosítva a kellõ szakmai hátteret és amindig naprakész tájékoztatás lehetõségét.A felkészítés folyamatához tartoznak a kü lön -bözõ szakmai tréningek valamint kompetenciaképzésekmegszervezése illetve a képzésbenvaló aktív részvétel is.A munkaerõpiaci sikeres részvétel elõfeltételea készségek – képességek folyamatos fejlesztése,a különbözõ kompetenciák meghatáro -zása és kialakítása.Jelenlegi, állandóan fejlõdõ és mozgásban lévõvilágunkban kiemelt hangsúlyt kap a változásoklekövetésének képessége. Ez nemcsakszükséges, de elengedhetetlen feltétele is amunkaerõpiaci részvételnek. Ezt a célt szolgál -ják gyakorlatorientált képzéseink: „Kompetencia-képzéseka használható tudásért” – azelsajátítandó kompetenciák körének kijelölésébenmesszemenõen hasznosítjuk a munka -erõpiac szereplõinek a friss diplomásokkalszembeni munkáltatói elvárásait. A képzésekfoglalkozásainak egy részét vállalati szakemberekilletve a közszolgálati – intézményi szféraszakembereinek bevonásával tartjuk, így ahallgatók közvetlenül, „elsõ-kézbõl” értesülhetneka velük szemben támasztott elváráséskövetelményrendszerrõl. Elméleti – ismeretianyagát pedig magasan szakképzett oktatóigárda segítségével sajátíthatják el.Ezáltal a szlogen nemcsak életre kel, de aképzésekkel a Karrier Centrum aktívan közremûködikabban is, hogy a fõiskola hallgatóita nul mányaik befejezésével valóban piacképesdiploma birtokába juthassanak.A munkaerõpiac aktuális kínálatának – lehetõségeinekbemutatására állásbörzéket is szervezünk,így biztosítva a pályázati és pályázóoldal „face to face” kapcsolódási lehetõségét.Hallgatóinknak igyekszünk a legmesszemenõbbekigsegítséget nyújtani; igény szerint tanácsotadunk pályázati anyaguk (önéletrajz – és kísérõlevél)elkészítéséhez, egyéni karrier-tanácsadásis igénybe vehetõ irodánkon, de szükségesetén a már szakmai gyakorlaton lévõ hallgatókügyei nek intézéséhez is segédkezet nyújtunk.Mint a gyakorlati élet legtöbb folyamata, ezis kétoldalú: ugyanilyen lelkiismeretesen ésalaposan képviseljük és továbbítjuk cégkapcsolatainkés intézményi hátterünk elképzeléseités elvárásait hallgatóink felé.A szakmai gyakorlat szervezésén túlmenõenko moly figyelmet fordítunk végzõs hallgatóinkelhelyezkedésének elõsegítésére is, melybennagy segítséget kapunk együttmûködõ partnereinktõlis, akik komplex tudást igénylõ, érdemimunkalehetõségek biztosításával nyújtanaksegítséget fõiskolánk hallgatóinak. A lehetõségekbõvítése érdekében állandó piackutatástvégzünk, igyekszünk a munkalehetõségekszéleskörû palettáját hallgatóink elé tárnielhelyezkedésüket elõsegítendõ.Diákmunka lehetõségek feltérképezésével isfoglalkozik irodánk – azok a hallgatók, akik fõiskolaitanulmányaik alatt vagy a nyári szünetideje alatt munkalehetõséget keresnek, biztontalálni fognak állandóan bõvülõ kínálatunkból.A Karrier Centrum együttmûködik a FõiskolaAlumni Szervezetével is, így naprakészen nyomontudja követni a már végzett hallgatók pályaalakulását,illetve szükség esetén segítségettud nyújtani „öregdiákok” álláskeresésében is.Hallgatóinkat az összes elérhetõ módon ésfórumon tájékoztatjuk a mindennapok aktualitásárólvalamint a számukra szükséges, érdekesés hasznos információkról. Havi rendszerességgeljelentetjük meg Karrier Hírlevelünket,rendszeres rovatunk van a fõiskolaPálya c. újságában – amit most is a kezedbentartasz és böngészel , a honlapon sa ját oldalunkvan „Karrier” néven, valamint a fõiskolaaulájában hirdetõtábláink.Amennyiben Te is naprakész információkkalszeretnél rendelkezni minden számodra lényegestörténésrõl vagy teendõrõl, regisztrálj a KarrierHírlevélre a karrierhirlevel@zskf.hu címen.Ugyancsak nagyon hasznos és tanácsos ahonlap rendszeres látogatása, hiszen onnanértesülhetsz például az aktuális állásajánla -tokról, onnan (is) tájékozódhatsz az önéletrajz– és pályázati levél-írás rejtelmeirõl, onnantöltheted le az önéletrajz-formátumot –szóval rengeteg hasznos és érdekes információbirtokába juthatsz e látogatások kapcsán.És természetesen Minden Kedves Érdeklõdõtnagyon szívesen látunk személyesen is irodánkban,ahol hangulatos légkörben, egyközvetlen baráti beszélgetés keretében vitathatjukmeg az Élet Nagy Kérdéseit!Bátran elmondhatjuk, és eddigi tapasztalatainkis ezt támasztják alá, hogy igyekszünkközvetlen és barátságos viszonyt kialakítanihallgatóinkkal, így mindig szívesen és bizalommalfordulnak hozzánk problémáikkal,ügyes-bajos dolgaikkal.A Karrier Centrum ajtaja mindig nyitva állminden látogató számára, és ezt a lehetõségetszívesen és gyakorta igénybe is veszik. AFõiskola „A” épületének elsõ emeletén találhatóaz iroda, a 22/2 szobában, ahol az iroda4 munkatársa közül valakitõl mindig segítségetkap az érdeklõdõ.Munkatársak:Szabó Szilvia – Karrier Centrum vezetõBihari Emília – managerSánta Georgina – managerVargha Mátyás - managerA Karrier Centrum elérhetõségei:Telefon: 454-7600/255e-mail: karriercentrum@zskf.huFordulj hozzánk bizalommal bármikor– mi biztosan segítünk!12 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 13

Akikre büszkék vagyunkÖTTUSANÉMETH RÓBERTTEL, AZ ISKOLA HALLGATÓJÁVAL, LEENDÕOLIMPIKONUNKKAL BESZÉLGETTEM ARRÓL, MILYEN ÉRZÉSSZÁMÁRA ZSKF-ESNEK LENNI, ILLETVE ARRÓL, HOGY A KÍ-NA FELÉ INDULÓ REPÜLÕGÉP HELYETT, MIÉRT ÉPPEN DÉL-KOREA FELÉ VESZI AZ IRÁNYT. BESZÉLGETÉSÜNK ALKAL -MÁVAL SZÓ ESETT ARRÓL IS, HOGY MIKÉPP VÁLHATVALAKIBÕL SIKERES SPORTOLÓ ÉS ARRÓL IS, HOGY EHHEZVAN NÉMI KÖZE MÜLLER PÉTERNEK IS.– Miért nem Te utazol Beijingbe? Az idõsödõBalogh Gábor néhány utolsó versenyénenyhén szólva sem remekelt,mégis kijutott…– Balogh Gábor a világ egyik, ha nem az egyetlenlegjobb öttusázója. Ez nem az a sport, melybenaz ember mindig a már egyszer elért leg -jobb eredményét produkálja. Akkor beszélhetünka pillanatnyilag legjobb eredményrõl, haNeked aznap minden összejön – mentálisan,fizikálisan és melletted áll a szerencse is. TehátBalogh tényleg az egyik leg jobb! Természetesena válogatók alkalmával le akartam gyõzni, csakhát a sérülésem közbeszólt. Sõt, a sérülésig mindenrendben ment. Olyannyira, hogy csak az edzéssel,a fizikai terheléssel foglalkoztam – ezt akkorén na gyon élveztem, és bírtam a terhelést is– de a lábam sajnos nem. Fáradásos törést szenvedtemhúsvét elõtt, az orvosok mindezt júniusbandiagnosztizálták. Mindent összevetve,kezdve a három hónapos kényszerszünettel ki jelenthetem:annak is „örülök”, hogy egyáltalánKoreá ba repülök, az akklimatizációs táborba!– Milyen eredménylistával büszkélkedsz?– Ifjúsági koromban top-on voltam. Mindkétévemben világbajnok lettem. Junior korombanpedig mintha új lennék a sportágban, vagy minthaúj sportágba kezdtem volna – nem ta láltammeg a dobogót! Kínos évek voltak! De azértbeértem utolsó éves juniorként! Nagyon sokatdolgoztam, más edzõk segítségét is igénybe vettem,ami nem tetszett egyesületem edzõinek –az igaz sághoz hozzátartozik, hogy világbajnokiesélyesként két héttel a verseny elõtt eltiltottak.De minden rosszban van valami jó – mivel ígyNÉMETH RÓBERT A ZSKF VILÁGBAJNOKA14 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 15

Akikre büszkék vagyunkAkikre büszkék vagyunkkerültem fel Pestre, a mai egye sületembe, azUTE-ba.– Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?– Van egy pár (nevetés), a legbüszkébb arra va gyok,hogy egy nagyon súlyos sérülés után – két kezemenhárom csont tört el – 2007. augusztusában, elsõ felnõttvilágbajnokságomon egyéni 3. helyezést értemel, és megszereztem az olimpia kvótát!– Utólag is minden elismerésünk! Mikor kezdtedel a versenysportot? Egy nap hány edzésedvan és milyen jellegû ek/idõ tartamúak?– Úszóból lettem öttusás. Az óvodai úszásoktatásután kiválasztottak úszónak. Nagyon szíve -sen csináltam. Aztán egy edzésen alkalmávalodajött hozzám Édesanyám és azt mondta, hogyáttesz egy másik pályára, folytassam ott azúszást. Hetek múlva derült ki, hogy ez a pályaváltásegyben sportágváltást is jelentett! Így lettemöttusás. Egyébiránt minden nap edzem, ahétköznapokon legalább négy számot. Reggellövök, vagy lovagolok, utána futok, úszok, késõdélután pedig vívok. Tulajdonképpen az egésznapom edzéssel és közlekedéssel telik. Szombatvasárnap pedig, csak levezetek, tehát csak futok!Kedvenc filmjeim, zenéim:Szelek szárnyán, rajzfilmek minden mennyiségben (Horton, L'ecsó,Billy és Mandy kalandjai a Kaszással, Mézga Család), valamint imádomDr. House-t, és a Kés Alatt címû sorozatot!Kedvenc idõtöltésem:Természetesen pihenek, szeretek céltalanul bolyongania "világban", szörfölök a neten-hírek minden mennyiségben,mozi... Forma 1 és MotoGP, pszichológiai témájú könyvet, cikketolvasokÉletkoncepcióm: "Tökéld el, hogy véghezviszed, amit meg kelltenned, s vidd végbe múlhatatlanul, amit eltökéltél"– Érdekes, hogy az öttusázóknál a futás je -lenti a levezetést… Én versenyúszó voltamés hasonlóképpen váltottam sportágat,mint Te, csak én vízilabdázó lettem, de nálunka futás mindig ördögtõl valónak számított.Mi vízilabdások többnyire az úszótréningetmegelõzõen, szisztematikusancsaltuk el a Margit-sziget köröket…– Nekem a futás is az életem része, az edzésekkitöltik a nap 24 óráját, legalábbis nem tudommit jelent unatkozni!– Hazai vizekre evezve, miért éppen aZSKF-et választottad, miért nem mond -juk a TF-et? Mik a tapasztalataid az iskoláról,segítették, vagy hátráltatták a tanárok/vezetõka sportéletedbõl- illetve idõhiányodbólfakadó egyéni tantervedet –már ha volt ilyen?– Eszembe sem jutott, hogy TF-re menjek!Ennyi edzés mellé nem kell még sport! Úgy gondoltam,hogy valaha majd a hétköznapi életbenvalamilyen hétköznapi foglalkozást akarok ûzni!Olyan iskolát kerestem, ami szerzõdésben áll aMOB-al. Tulajdonképpen közgazdász szerettemvolna lenni, hogy majd egyszer sportdiplomatakéntdolgozhassak! De azért nem olyan egyszerûélsportolónak lenni és felsõfokú tanulmányokatvégezni! Mint él sportoló és levelezõ tagozatoshallgató, csak kifutok és befutok! Örülök, ha idõbenbeérek a vizsgára, és eredményesen teljesítek!A legnehezebb, hogy a vizsgaidõszak mindigegybeesik a felkészülési idõszakkal, alig tudomösszehangolni, hogy a külföldi edzõtáborból ideérjek a vizsgára! Kemény szervezést igényel éssok eltolt vizsgát eredményez! Nem vagyok minimalistaa tanulmányaimat illetõen, de néha aligvárom, hogy a vizsgáztatók azt mondják: köszönöm,elfogadtam. Szerintem senki sem tudja aziskolában, hogy én válogatott sportoló va gyok.Ennek elõnyét, akár egyéni tanrend címén sosemélveztem. Lehet, én csináltam rosszul, az önmarketingemmég hiányos.– Milyen szakra jársz és mire szakosodtál?– Tanulmányaimat nemzetközi kapcsolatokszakon kezdtem – szerintem nagyon színvonalasés nehéz szak – egyúttal sportdiplomáciáraakartam szakosodni, de mivel jelentkezõk hiányában– vagy nem tudom, miért – nem indultez a képzési forma, barátaimra hallgatva sza kotváltottam – így lettem HR szakos!– Tulajdonképpen a HR-esek is félig-meddigközgazdászok, mivel tudtommal atanrendjükben olyan gazdasági tantárgyakszerepelnek, mint a nemzetköziseknél.A témánál maradva: milyen tantárgyakatkedvelsz/kedveltél a tanulmányaidfolyamán és melyek voltak azok, amiknehézségeket okoztak?– Az idõ hiánya miatt, minden olyan tárgy, amelya matekkal kapcsolatos volt kisebb-na gyobb nehézségeketokozott számomra. Inkább az emberközelidolgok érdekelnek. Az edzõtáborokbanleginkább Müller Pétert olvasok, igazán ez a téma– emberi lélek, pszichikum, pszi chológia érdekelés ez is kapcsol ki.– Egy leendõ sikeres és ambiciózus sportdiplomatafeladatai megkívánják, hogy ahumán ismereteket mellett, a reáltárgyakbanis otthon legyen, hiszen a kettõ összefügg,csak ezt sokan titkolják, nemde?!– Igen, de nem kell a matematikáig elmenni ahhoz,hogy az ember olyan nehéz tárgyat találjon a ZSKFfalain belül, amivel világgá lehet kergetni (nevetés).Számomra a kínok- kínját a Hubai-féle 20. századiMagyar történelem jelentette.– No comment. Mi leszel, ha „nagy” leszel?– Még nagyon sokáig elsõsorban sikeres, sérülésmentesSPORTOLÓKÉNT szeretnék tevékenykedni!Nem szeretnék elszakadni a sporttól, késõbbcsak a szervezésében, irányításában dolgoznékszívesen! De nem mondtam le a sportdiplomáciaikarrierrõl sem, hajlandó vagyok érte áldozatokathozni! Sõt, a sporton túl is tudnék magammal mitkezdeni: sok minden érdekel, vevõ vagyok mindenújra és másra – pl. dietétikára, pszichológiára,logisztikára.– Szerinted a tanulás és a sport összefüggegymással, a kettõ tud egymásból meríteni?A kitartás, önuralom, gyõzni akarás,versenyszellem, relaxáció átültethetõ asportból?– A legnehezebb a kettõt együtt csinálni! Külön-különmindkettõ EGÉSZ embert igényel! Számomrasokszor úgy tûnik a versenysport és atanulás, így együtt felér egy tudathasadásos állapottal(nevetés). Olykor arra vágyom, hogy csaksportolhassak, és olyan jó lenne csak fõiskolásnaklenni! Mindkettõ az önuralomról, a gyõzni akarásról,a versenyrõl szól. A relaxáció pedig mûvészet,melyet tanulni kell – jó, ha van benne segítséged– de egyedül kell megoldanod! Mindegy,hogy tanulsz, vagy sportolsz, de különbözõképpenrelaxálsz!– Mitõl lesz jobb egy sportoló a másiknál?A pozitív emberi tulajdonságoknak,illetve a tudásnak milyen mértékbenvan szerepe egy sportoló életében?– Minden sport önzõ, mint minden ember. Ez azénrõl-, vagyis csak Rólad, az egódról szól! S haigazán szereted magadat, megteszel a sikerértmindent! S ha majd „fürdesz” a népszerûségben,a többiek elismertségében és ez Nekedöröm, ezért érzed azt: ezt neked csinálnod kell!De olykor nagyon fáj, mikor nem sikerül! Akkormindenki bánt, sért, lekezel! Elveszíted azt atekintélyt, amelyet a sikereid kovácsoltak! Mivelazonban szereted ma ga dat, azt szereted, haboldog vagy, ezért újra a teljesítményed által aSIKERT akarod elérni!– Érdekes dolgokat mondasz, olyan igaz -ságokat, titkokat, amiket kevesen tudnak.Biztos vagyok benne, hogy szinte mindensikeres ember és sikeres sportoló így „mûködik”.Azt hiszem az imádók, a másbannemönmagukban hívõk, tehát a középszerebbõl eredezteti rossz sorsát és sikertelenségénekokát – a sikeres ember ettõl fogvamás nem lehet csak: kiváltságos mázlista,esetleg csaló, bûnözõ, egy szerencsés flótás.Tehát némi iróniával: léteznek olyan„kiváltságosok”, akik – mint mondjuk Te –,így születtél, kész bajnokként. Mondd, eztaz általános metódust, hogyan lehet feldolgoznisikeres sportolóként?– Nézd, ahhoz azért kell némi intellektualitás,hogy valaki felfogja, az emberek egyenlõnekszületnek, senkit nem a sors keze lökdös fel avilágbajnoki pódiumra! Én hiszek önmagamban,a családomban, az elvégzett munkában, de az ishozzátartozik az igazsághoz, hogy az eredményeimben,a pillanatnyi teljesítményembenmeghatározó szerephez jut a szellemi munka!Itthonról is ezt viszem: a fizikai és mentális teljesítményterõsíti az „okoskodás”!– Szerinted attól, hogy a ZSKF-re járszjobb sportoló lettél?– Épp testben épp lélek, ez az eredményességalapja. Épp lélek pedig nincs tudás nélkül, tudáspedig tanulás nélkül.– Köszönöm az interjút, sérülésmentes felkészüléstés további szép sikereket kívánok!Szarka GáborPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 17

KultúraOKTATÓINKCIVILBENDr. Zsigó Ferenc, Malkovics TiborMookie Brando avagyismertebb nevén Dr. ZsigóFerenc, a Politika-tudományitanszék vezetõjeés Malkovics Tibor (Kommunikáció-és MûvelõdéstudományiIntézet) napközbenkatedrán, esteszínpadon állnak – õketkérdeztem zenérõl, munkáról,hobbiról.(Ismerjük egymást, hiszen a koncertfelvételeiketegy ideje van szerencsém nekem elkészíteni.Innen jött az interjú ötlete is.) Örülök,hogy elfogadtátok a felkérést. Nem tudom...most tegezõdhetünk?Malkovics Tibor: Hogyne, persze, szigorúan.Köszönöm – akkor vágjunk is bele!– Mióta tanítotok a Zsigmond KirályFõiskolán?Zsigó Ferenc: Én most fejezem be az ötödik évem.Malkovics Tibor: Én mióta a Fõiskola üzemel,2001 óta.– Van kedvenc témátok, amit a legszívesebbenoktattok?ZsF: Én most nagyon beleéltem magam a politikaieszmetörténetbe. Az lett a kedvenc tantárgyam,de a diákok nem értenek velem egyet.MT: Nekem most a társadalmi kommunikációmeg a sajtó-médiatörténet tetszenek, azokbanérzek kihívást, azokban lehet szárnyalni.– A hallgatóknak meséltek magatokrólvagy iskolában csak a tananyag a téma?ZsF: Nekem a régi álláspontom az volt, hogy atanítást és a zenélést külön kell választani egymástól,de a kedves kollégaúr rábeszélt engemarra, hogy nincs azzal semmi baj, ha a hallgatótudja, mi zajlik a magánéletünkben – egy szintig–, és ilyenformán a zenei tevékenység teljesenbelefér. Nem kell ezt eltitkolni, nem kell hirdetõtáblátkitenni a suli elõtt, de el lehet mondaniazoknak, akik érdeklõdnek.MT: Én azt gondolom, hogy az órákon a tananyagrólvan szó. Persze hogyha példákatmondok, akkor elsõsorban azokat a magampraxisából hozom, így elõfordul, hogy a zenélésis szóba kerül. Az egy másik kérdés, hogy vannakszünetek, ahol az ember beszél arról, hogy zenélvagy hogy mikor annyi idõs volt, mint akikide járnak, akkor miket csinált. Az esetek többségébenelõfordul, hogy beszélünk, vagy én leg -alábbis beszélek ilyen dolgokról. Nagyon szeretemBartók Bélát meg Kodály Zoltánt.Kodály Zoltán mondta egyszer, hogy “a zenemindenkié”, és én azt is gondolom, amit a hetvenesévek végén többek között ugye a punkokis mondtak, hogyha tudsz három akkordot,akkor alapíts egy rock&roll zenekart.ZsF: Mi hány akkordot tudunk? Kettõ és felet...MT: Legalább ötöt. Szerintem arról van szó,hogy az “úgynevezett” felnõttek társadalmábannagyon sok ember épp azért frusztrálódik,mert nagyon kevés lehetõsége van arra,hogy saját magát kifejezze, viszont a zene egyolyan lehetõség, egy olyan önkifejezési mód,ahol – akár egy zenekarban vagy szólóban –az ember saját magát adja, saját magábólvalamit megmutat. Fontosnak tartom, hogyakik zenélnek, azok a fiatalabbak számára ezta lehetõséget megmutassák itt a Fõiskolán is,hogy a hallgatók lássanak valamit belõlünk,lássák azt, hogy mi tudunk komoly dolgokrólis beszélni, legyen az eszmetörténet vagy éppentársadalomtörténet vagy médiatörténet,és lássák azt, hogy az önkifejezésnek, a kicsitilyen exhibicionista viselkedésnek vannak másmódozatai is, nem csak az, hogy az ember akatedrán áll.ZsF: A tanítás is exhibicionista, úgyhogy valamilyenformában az ember ugyanazt csinálja.– Melyik az igazi “énetek”, a tanárvagy a zenész?ZsF: Is. Is. Nem lehet, nem szabad a kettõt különválasztani.MT: Ez egy egyszerû képlet: az ember önmagábannagyon sok elemet vegyít.ZsF: Több identitást vállal, ettõl komplett ember.MT: Ettõl válik személyiséggé.ZsF: És ha engedi, hogy lebeszéljék valamelyikidentitásáról, akkor annál kevesebb lesz.MT: Én nagyon sokat szenvedtem egyébként,mert hosszú ideig úgy gondoltam – és ezért ötévig nem is zenéltem –, hogy van bennem leg -alább két “én”, amit te láttál eddig vagy ti láttok.Tehát van egyszer a Malkovics Tibor aki tanít, ésvan egy zenész énem. Ezek folyamatosan küzdenekegymással, hogy melyik kerüljön elõtérbe, ésaz a jó, ha egyik sem küzdi le a másikat.ZsF: Ha az egyiket fel kéne adni, melyiket adnádfel?MT: Nem tudom. Én egyszer megpróbáltam a zenészénemet feladni és az nagyon rosszul sikerült.Egy állandó hiányérzet volt bennem, hogy valamiolyasmit nem csinálok, ami hozzátartozik az életemhez.Tehát én zenésznek is, meg egy csomómás mindennek is tartom magam.ZsF: Ahhoz nem kéne megtanulni zenélni?MT: Ahhoz meg kéne...– A zenén és a tanításon kívül mi fontosszámotokra? Mit csináltok szabadidõtökben?ZsF: Sör, cigi... (nevet) Én sportolok egy csomót,kirándulok egy csomót, igyekszem utazniegy kicsit.MT: Nagyon banális közhely, amit mondanifogok, de ezt így is gondolom: amit én csiná -lok – ez egy nagyon szerencsés eset – az az,amihez kedvem van. Tulajdonképpen amikornem dolgozom, akkor is dolgozom.ZsF: Fordítva is igaz. Mikor nem szórakozik,akkor is szórakozik valamilyen formában.MT: Így van. Tehát szerintem ilyen szempontbólszerencsések vagyunk.ZsF: Abszolút.MT: Tehát az a hobbink, amit csinálunk. Ez kicsitfellengzõsnek tûnik, de én szeretek írni,olvasni, zenélni, és amikor nem dolgozom,akkor is ezeket csinálom.– Miket szeretsz olvasni?MT: Elég széles a skála. Szeretem a szépirodalmat,a verseket. Néha mondom a hallgatóknak,hogy olvassanak több verset, hogy olvassanakszépirodalmat. Szeretek tanulmányokat, tudományoskönyveket, szakirodalmat olvasni.ZsF: Én a szabadidõmben szépirodalmat olva sok,és úgy vagyok vele, hogy van egy klasszikus “kánonja”az irodalomnak, ami nagyon tág, bõ éssokszínû, és ezt szeretném valaha legyõzni. Nemfogom soha, de mindig keresem az új klasszikusmûveket, az új alapmûveket, akkor is, ha mégnem olvasta õket senki, akkor is hoz zá tartozik azén kánonomhoz, úgyhogy igyekszem, de a melóhoztanulmányokat, tanulmányo kat és néha tanul -mányokat is olvas az ember.– Mióta zenéltek?ZsF: Én másodikos lehettem, mikor Torontóban– általános iskolás voltam nyilván – egy öreg néniprospektusokat dobott be az iskolába, hogykiscsoportoknak vállal zongoratanítást. Én ezt aprospektust hazavittem a szüleimnek, mondtam,hogy nagyon szívesen zongoráznék, és õkezt valamiért komolyan is vették. Zongoráztamjó néhány évet, nem tanultam semmit, nem volthozzá tehetségem, nem is élveztem. Tizenhatévesen összeszedtem egy kis pénzt, és vettemegy basszusgitárt. Rá egy hónapra beálltam egykis rockformációba, azt csináltam egy évig.Aztán jött az egyetem – akkor nem zenéltem.Huszonnégy évesen észrevettem, hogy valamihiányzik az életembõl, ahogy Tibi is mondta.Vettem egy akusztikus gitárt, és elkezdtem magamattanítani. Úgyhogy így.MT: Nekem úgy alakult a sorsom, hogy miutánédesanyámék nagyon sokat dolgoztak – vendéglátósokvoltak –, rám a szomszéd néni vigyázott,PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 19

Kultúra– három-négy éves lehettem–, aki zongoratanárnõvolt a városmajori iskolában.Vitt magával a munkahelyére,tehát nagyonkisgyerek korom óta a zenebenne van az életemben.Elsõs általános iskolásvoltam, mikor indult egyzenei elõképzõ, de már féléve. Nekem akkor esett lea tantusz, hogy én szeretnékzenei elõképzõbe járni,mert ott énekeltekmeg tapsoltak meg jóhangulat volt. Fél év alattbepótoltuk az éves lemaradásomat.Miután végevolt ennek a zenei elõképzõnek,utána lehetetthangszert választani, és...ZsF: Kaptál egy basszusgitárt.MT: Nem. A zeneiskolábangitározni szerettem volnaalapvetõen, de nem voltgitároktatás, ezért én csellistalettem. Tehát nekem aklasszikus zenei alap a csellóvolt. Az általános iskolavégén, ugye nyolcadikbanmár érdekelt a basszusgitármeg általában a gitár,viszont nekem nagyontetszett a nagybõgõ is,ezért elkezdtem nagybõgõttanulni. Utána rájöttem,hogy a nagybõgõhangolása ugyanolyan, mint a basszusgitáré, ésakkor az édesapám vett az egyik kollégájától háromezerforintért egy basszusgitárt. Soha nemfelejtem el, mert apukám késõ estig dolgozott,este tíz körül volt, mikor hazahozta ezt a basszusgitárt.Aznap éjjel le sem feküdtem. Egész éjjelgyakoroltam ezen a basszusgitáron. Nekem ígyindult a basszusgitározás, és olyan szintre jutottmár általános iskolás koromban (ez '80 körül volt)hogy mi is alapítottunk egy zenekart. Elindultunkegy tehetségkutató versenyen, ahol nyertünk isegy díjat – akkor voltam hetedikes –, és akkor jelentmeg Magyarországon a Ki kicsoda a magyarrockzenében? címû kiadvány, amiben az elsõ zenekarommár benne volt. A rockzenélés azóta isaz életem szerves része. Amikor elõször megnõsültem– még egyetemre jártam –, nem voltunkvalami jól eleresztve anyagilag, ezért munkát kellettvállalnom, így egy vagy két évig a zenélés abbamaradt.Aztán persze újra elkezdõdött, akkorcsináltuk az egyik barátommal a Wounded Kneenevezetû zenekart, és a Tilos azÁban játszottunk.Akkor volt itt a Metallica meg a Cult Magyarországon,és a Cult zenekar lejött a TilosazÁba – miilyen indiános rockzenét csináltunk – és akkor(ami nagyon jól esett) gratulált nekem azAstbury (Ian Astbury a The Cult énekese – aszerk.), tehát tetszett neki ez a zene. Aztán mikorújra megnõsültem, megint kicsit abbamaradt azenélés. Miután elváltam, akkor lett a PsychedelicCowboys, ezt a Mouksa csinálja, egy '56-banAmerikába disszidált házaspár Amerikában születettfia. És íly módon nekem most két zenekaromvan, a Ferivel játszom ugye meg a PsychedelicCowboysszal.– Melyik a kedvenc hangszeretek?ZsF: Nekem az akusztikus gitár. Ha maradnaegy hangszer, az az akusztikus gitár.MT: Nekem a basszusgitárlett, de én nagyonszeretem a zongorát.Mondjuk nem tudokzongorázni, de úgy adtambe a pályázatomat– József Attila Tudományegyetemnekhívtákakkor még –, hogy adzsesszkonzira is jelentkeztem,és mind a kéthelyre felvettek. Akkoregy kicsit tanultam zongorázni,és nekem azongora nagyon tetszik,mint hangszer, de mégegyszermondom, nemtudok zongorázni.ZsF: Ha lenne egy második hangszer, akkor énegy pedál-steel gitárt szereznék be. Megta -nulnék pedál-steel gitáron játszani, Magyarországonvan összesen két-három ember, aki érthozzá, úgyhogy ez egy üzleti lehetõség isilyenformán...MT: Többek között Bródy János ugye, aki aFonográfban játszott.– Van kedvenc számotok? Akár külföldi,akár magyar.ZsF: Rengeteg kedvenc számom van, nem tudomlefaragni egyre. Bizonyos idõszakokbanmás dalok veszik át a vezetést, de én klasszikuszene-rajongóvagyok, reggel bekapcsolom a hifimet,nyomom a CD-ket egész nap. A gyûjteményemúgy nyolcszáz CD-bõl áll – nagyon kevésnektartom –, és alig van benne olyan, amitnem hallgatok szívesen bármikor, úgyhogy nemlehet azt mondani, hogy van kedvenc dalom.MT: Hetedikes koromban kaptam meg a SexPistols elsõ lemezét, nagyon szeretem a régi punkzenét, de imádom a Stonest (The Rolling Stones –a szerk.), a Beatlest... inkább a Stonest, az a favorit.ZsF: Én vagyok a Beatleses, õ a Stonesos.MT: És a Stonesnak szinte minden száma nagyon tetszik, de a Sex Pistolsnál nálam a GodSave the Queen címû szám az etalon. A Beatlestis szeretem, de én Stones-fanatikus vagyok.ZsF: Ez egy régi klasszikus törésvonal a '60-asévekbõl, így lehet felismerni embereket.MT: Állítólag amikor a Sid Vicious a Pistolsbanbasszusgitáros lehetett (ugye elõtte a GlenMatlock volt az), akkor azért rúgták ki a SteveJonesék a Glen Matlockot, mert õ szerette aBeatlest. Ez tényleg egy klasszikus törésvonal.– Kik a kedvenc elõadóitok? Kik hatnaka ti zenétekre?ZsF: Ki nem?MT: Nekem nagyon sokan. Megmondom õszintén,nekem elég széles a zenei horizontom, demondjuk így a két szélsõség az a Jaco Pastoriusa Weather Reportból illetve a Pistols, és ott is aSteve Jones. És van még egy, amit nagyon szeretek,a Led Zeppelin, ott pedig a Jimmy Pageaz, aki meghatározó élmény volt az életemben.Mondok még egy zenekart, ahol elsõsorban abasszusgitár tetszett, az Emerson, Lake & Palmer.Egy kiállítás képei, ugye Muszorgszkij, deõk többek közt csináltak Bartók-feldolgozá -sokat is. Ezek elég szélsõséges példák, de ezekinspiráltak engem. Manapság is, hogyha tehetem,akkor ezeket szivesen hallgatom.ZsF: Nálam úgy az '50-es, '60-as, '70-es évekbõlfõleg azok, akik erõs dalszerzõk voltak,akik melódiacentrikusan tudtak alkotni. Lennonis például. Szóval ott a Beatles, Bob Dylanfeltétlenül, Elvis Costello is a '70-es évekbenkezdte nyomni. Van néhány kemény zene,amit nagyon szeretek a mai napig, a Rush alegnagyobb példa, torontói együttes, úgyhogya földije vagyok ilyenformán. Manapság,ami kortársabb, az alt.country (alternativcountry – a szerk.) zenéket imádom, és éjjelnappalképes vagyok õket hallgatni. Ezeketitthon annyira nem ismerik, de felsorolok párnevet: Emmylou Harris, aki a világ legjobb nõiénekese – véleményem szerint –, aztán RyanAdams, nem a Bryan Adams. A Wilco egynagyszerû zenekar Chicagóból, a Blue RodeoTorontóból megint és a Jayhawks Minnesotából.Bevallom õszintén, etnocentrikus vagyok.Az amerikai zene érdekel, és a brit zenében azérdekel, ami az amerikai zenére hasonlít. Azakusztikus zenét is imádom, de az amerikaikvázi folk-vénában fõleg. Steve Earle kimaradt,nagyszerû texasi dalszerzõ.MT: Én Lennont hagytam ki, nem véletlenülmondtam tehát, hogy a Beatlest Lennon miattszeretem. Az '50-es évek rock&rolljábólpedig Buddy Holly a nagy kedvencem.ZsF: Itt is egy törésvonal, nekem inkább RoyOrbison, de Johnny Cash is.MT: De ez egy kapcsolódási pont, nem? Õt énis szeretem.ZsF: Vannak átfedések, barátom.MT: Nagyon érdekes, amit egyik barátunk – SomogyiTibornak hívták, szegény idén áprilisbanmeghalt, játszott a Mookie Brandóban, a 100Folk Celsiusban meg a Bojtorjánban is –, mondottegyszer nekem. Úgy kell fölfogni a countryt,mint egy ilyen rock&roll elõtti rock&rollt, és márarájöttem, hogy igaza van, ugyanis eredetilegnem tartottam sokra a country zenét. Nagyontüzes, nagyon pezsgõzene ez a country, és emiatt nekem Johnny Casha kedvenceim közé tartozik. Ez mondjuk ténylegegy kapcsolódási pont.– Mióta létezik Mookie Brando, és honnanjött a neve?ZsF: Mookie Brando az én vagyok. Mindig Mukivoltam, anyukám és apukám is Mukinak hívtak,amióta megszülettem. Szóval az onnan van, csakangolosítottam a betûzését. A Brando pedigabból jött, hogy '91-ben találkoztam valakivel, akielég jól értett a családnevekhez, és megkérdeztemtõle, hogy mi az a Zsigó. Erre azt mondta,hogy szerb-horvátul annyit jelent, hogy megbélyegezni,és ez angolul “brand”. Hozzátettem az“o” betût a “brand”-hez és Brando lett. Gondoltam,hogy biztos a Marlon Brandónak valami távolirokona lehetek, de még nem hoztam össze akét nevet ilyenformán. Aztán kerestem egy mûvésznevet,mert úgy gondoltam, hogy Zsigó Ferikoncertre lehet, hogy nem jönnek szívesen, deMookie Brandóra talán. Elkezdtem használni ba rá -ti körökben, és elterjedt, szóval csomóan engemcsak Mookie-ként ismernek a zenei világban. Voltegyszer egy házibuli, ahol egy srác beszélt MookieBrandóról úgy, hogy ott álltam mellette és fogalmasem volt, hogy én ki vagyok. Ez nagyszerû élményvolt – kicsit nagyképû, de mindegy. Azt vettemészre elõbb-utóbb, hogy az emberek úgyfogják fel, hogy Mookie Brando egy együttes neve,úgyhogy az akkori srácokkal kerestünk egy kiegészítõnevet, ez klasszikus a rockzenében: TomPetty & The Heartbreakers, Johnny Cash & TheTennessee Three, Elvis Costello & The Attractionsvagy The Imposters. Ez nekem is tetszett, úgyhogytöbb mindennel kísérleteztünk. Voltunk MookieBrando & The Acts of Contrition, voltunk MookieBrando & The Burning Sensations stb. és azt hiszem,én találtam ki, de erre nem vennék mérget,hogy családként kéne felfogni a zenekart, így jött,hogy miért nem Second Cousins? Mintha egynagy család lenne. Az embereknek nagyon tetszik,nekem is bejött, úgyhogy azóta ezt használ -juk. Ez az együttes most már több, mint öt éves.Sok külföldi zenészt alkalmazunk, gyakran elköltöznek,elmennek szülni vagy bármi, úgyhogy kicsita rotációs elv volt jellemzõ az utóbbi években.Most is dobost cserélünk, mert a dobosunk elköltözikAusztráliába, de úgy látom, hogy most márvan egy stabil magja az együttesnek. Szerintem aTibivel harminc év múlva ugyanígy fogunk zenélni.Jól kijövünk egymással, zenei leg megértjük egymást,barátilag is tök jóban vagyunk hálaistennek,és nap mint nap itt látom a ZsKF-en, nem tudomelkerülni ezt a srácot, nem tudnám kirúgni a zenekaromból.(nevetnek)PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 21

Kultúra– Nem érzik úgy a többiek, hogy kicsitelnyomod õket? Rendben van, hogy tevagy az énekes, de a zenekar neve isolyan, hogy vagy te és vannak õk.ZsF: Egy zenekar olyan, mint egy bármilyen szervezet.Vannak demokratikus és vannak autoriterelemei, ezt a kettõt próbálom úgy egyensúlyozni,hogy mindig a zenekar érdekeit képviseljem. Vannakbizonyos döntéselõkészítõ szakaszok, amikorkitárgyaljuk egymással az ügyeket. Tibi véleményétmajdnem minden kérdésben kikérem, Zoliét is(Varga Zoltán, billentyû – a szerk.), Tonyét is (TonyLippold, dob – a szerk.), de ha gyors döntésre vanszükség, akkor én döntök. Szerintem ezt a srácoknagyjából meg is értik.MT: Szerintem arról szól ez a dolog, hogyha fölállnaka színpadra, akkor a közönség az énekest,illetõleg azt nézi, akinek A gitár van a nyakában.És ezt egyszerûen be kell látni, el kell fogadni. Aztis el kell fogadni, hogy ki írja a számokat. Ugye itta Feri, aki ezt a “humántõkét” belerakja. Van a zenész,aki eljátsza a zeneszerzõ dalait. A hatékonymunka alapja az, hogy ezt elfogadja az ember.Abból csak konfliktus lenne, ha én vagy bárki mása zenekarból elõtérbe akarná magát tolni. Ez egykompromisszum a zenészek szempontjából, és aza szerencsés, amikor a zeneszerzõ vagy az énekesis tud kompromisszumokat kötni, akkor ez egykonstruktív együttmûködés.ZsF: Ugyanakkor a zenekar tudat alatti szintenbefolyásol engem. Például amióta a Tibi belé -pett, sokkal rockosabb lett minden koncertünk,és ez az õ személyiségének köszönhetõ. Én alapvetõenfolkdalokat írok, nem rock&rollban gondolkodom,amikor dalt szerzek, de odaviszemõket az együtteshez, és ezekbõl rockdalok lesznek.Ez egy örömteli dolog. Ilyenformán mindendalnak megvan a saját kis evolúciója. Ha felveszem,az az evolúciónak az egyik ágazata, de haszínpadra visszük, akkor egy másik ágon fut, ezszerintem egy zseniális dolog. Sokszínûbbé teszia zenei életemet.MT: Az a jó zenész, aki nem csak játszik egyhangszeren, hanem a játékán keresztül megje -lenik az egyénisége is. Feri pont errõl beszél,hogy rockosabbak lettek a számok, mert az egyé -niségembõl fakadó hangszeres játékomhoz eztartozik hozzá. Valamikor tavaly nyáron beszéltünkelõször arról, hogy nekünk együtt kéne játszanunk,és nagyon rövid idõ alatt kellett valaminagyot alkotnom. Tetszett az, hogy Feri teljesenmás irányból közelít a zenéhez, és ami megszületik,az az érdekes. A színpadi játék, egy koncertegészében ad komplett élményt. Az élõ zenéléshezhozzátartozik, hogy az ember néha elrontjaa játékot, mert mondjuk jól érzi magát a színpadon.Feri azt mondta, hogyha a zenekar úgy mûködik,mint egy család, akik együtt hoznak létrevalamit – nevezzük ezt nagyképûen mûvészetnek–, akkor az együttes játék örömöt jelent nekünk.Az a jó, hogyha a közönség is élvezi megmi is élvezzük az együttes játékot, mert ha ez akettõ nincs szinkronban egymással, akkor megettea fene ezt az egész zenélést. Nekem nagyonnagy élmény volt Ferivel elkezdeni együtt zenélni,mert valami egészen mást találtam megebben a zenekarban, mint amit a PsychedelicCowboysnál. Mindkettõt szeretem, de más egyklasszikus értelemben vett rockzene, és másugye ez az alt.countrynak elnevezett valami. Ésugye errõl beszéltünk, hogy saját magunkbantöbb identitást hordozunk, ez a két dolog is azidentitásom a része és ezt élvezem, szeretem csinálni.ZsF: Én akusztikus szólóesteket is rendezek amai napig – ez a gyökereimhez tartozik –,imádom csinálni. Akkor nem hívom meg azegyüttest, hanem Cseh Tamás-stílusban felál -lok, nyomom, szájharmonikázok egy kicsit, ésez is fontos, hogy emlékeztessem magam arra,mibõl indult az egész. Úgyhogy nekem istöbb zenei énem van.MT: Viszont az érdekes volt, hogy a 2006-os választásokidején, az egyik párt rendezvényén, anemrég elhunyt barátommal, a Somogyi Tibcsivelmeg még két zenész haverommal zenéltünk.Mindent játszottunk, a Little Richardtól aTutti Fruttit, meg Beatlest meg Rolling Stonestmeg mindent. Én azt is nagyon élveztem, merta zenélésrõl szólt. Kodály Zoltán azért mondtanagyon helyesen, hogy “a zene mindenkié”,mert nagyon fontos lenne, hogyha az emberekfelismernék, hogy a zenére az életünkbenszükség van. Szükség lenne hallgatni, és az isfontos lenne, hogyha valamilyen szinten mindenkimegpróbálná, hogy milyen zenélni. Nemfeltétlenül a minõség és a virtuozitás számít, deén azt gondolom, hogy a zene egy nagyonfontos dolog. Az emberi kommunikációnak– ha fogalmazhatok így – nagyon fontos részea zenélés. Ugye nem véletlenül alakultak ki akülönbözõ stílusok és mûfajok.– Hány számot vettetek fel eddig? Vanvagy lesz (a boltokban is kapható) albumotok?ZsF: Itt jön az autoriter dolog. Mielõtt Tibi belépettvolna az együttesbe, akkor egy fél évignem nagyon csináltunk semmit, csak egy-kétfellépést vállaltunk. Én akkor fogtam magam,a laptopomat, hangkártyámat, mikrofonomat,gitárjaimat, vettem egy kis billentyûszerûséget,és néhány barát segítségével csi nál -tam egy lemezt. Ez elérhetõ a neten(http://www.mookiebrando.com – a szerk.),ingyen letölthetõ, töltik, hallgatják, nem nagyszám, de majd az unokáimnak mondhatom,hogy hát igen, gyerekek, én 2006/2007-bencsináltam egy ilyet, és nagyon jól éreztem magam.Nem azt mondom, hogy tökéletes amitelvégeztem, de van eredménye, és most vároma folytatást. Paul McCartney mondta,hogy a Beatles attól volt jó, hogy minden lemeznéltörekedtek arra, hogy jobb legyen,mint az elõzõ. Nekem is ilyen mentalitásomvan. Szeretnék majd egy összességébenakusztikus zenét csinálni valamikor, de mostjól játszik a kis együttesünk, és szerintem eztélõben muszáj lesz felvenni, hogy a koncerthangulatis átjöjjön a felvételeken. Szerintema nyár folyamán neki fogunk állni, csak eznagyon veszélyes helyzet egy zenekarnak, mikoritt tényleg elõjönnek a különbözõ elképzeléseka dolgokról, és attól tartok, a diktátorénemegy kicsit elõ fog bukkanni néha, deszerintem a srácokkal ezt majd elõre megbeszéljükés lesz, ami lesz. Mindig fontolgatom,hogy megpróbáljak lemezt kiadni, de õszinténszólva a lemezkiadással manapság na gyon nehézkeresni, és nem éri meg azt a befektetést.A befektetés az az, hogy szívvel-lélekkel lejátszottada hálószobában vagy a konyhában, felvetted,összekeverted, büszke vagy rá, és akikhallgatják, azok élvezik. Ez a nyeresége a dolognak.Ha ettõl többen jönnek el koncertre,akkor annál jobb.– Milyen összetételû a közönségetek?Fiatalabbak, idõsebbek vagy vegyes?ZsF: Vegyes. Mint minden zenekarnál, a zenészekbarátai eljönnek – nem mindig ugyanazok,nem minden alkalommal, de eljönnek –és mindig támogatnak. Tibi megközelítésenagyon pozitív, hogy a hallgatóknak is szól -junk, hogyha kiváncsiak, akkor jöjjenek el, úgyhogyfiatalok, kollégák is eljönnek. Idegenek isjönnek a koncertekre. Ez marketing kérdése.Jönnek, élvezik, de hogy õk kicsodák... nemtudom. Beszélgetek emberekkel fellépés elõtt,de inkább után, mikor már lezajlott a meló.Különbözõ fórumokon hallanak errõl vagyegy újságban látják, hogy lesz ilyen stb. Úgyhogyez mûködõképes, de az õszinte válasz akérdésre, hogy kik szeretik ezt a zenét: egyrésztmindenki, gyerekek is jönnek, nyugdíjasokis jönnek néha, de õszintén mondva középkorúnõk. Azt hogy milyen dalokat írok,hogy ilyenformán énekelek, ez a korosztály,ami leginkább vevõ erre a zenére. Nem zárjaki, hogy egy húszéves fõiskolás nagyon élvezze,de valamiért ez a tendencia, és ez nemszándékos.– Milyen célból zenéltek? Szeretnétekelérni vele valami nagyobb dolgot,mint világmegváltás és egyebek, vagycsak “magatoknak” muzsikáltok?ZsF: Azért zenélünk, mert imádunk zenélni. Hanem veszteséges, akkor annál jobb. De én nemvárom, hogy valaha ez nyereségessé váljon. Azértcsinálom, mert imádom csinálni, része az életemnek,el sem tudom képzelni az életemet enélkül.Ehhez kell egy kis ráfordítás, egy kis idõ, egy kisenergia, akkor annál jobb lesz az eredmény, ésannál jobban fogom érezni magam.MT: Mondtam az elején, hogy szerintem mi szerencséscsillagzat alatt születtünk, mert amikorcsinálunk valamit, akkor azt csináljuk általában,amihez kedvünk van. Nekem például a zene kikapcsolódás.Sokszor van úgy, hogy elmegyekkoncertre vagy próbára, halál fáradt vagyok –ugye többször volt ilyen – odamegyek a próbaterembe,alig bírok mozogni is, és elkezdünk játszani.Akkor engem feltölt a zenélés. A másik érdekesdolog meg talán az, hogy játszottam egy– ha nem is teljesen professzionális zenekar volt,de félprofik voltunk – Rouge nevezetû zenekarbana '90-es évek elején, ami egy idõ után üzletivállalkozássá kezdett válni. Egy baromi nagy összeveszéslett belõle, mert elegem lett abból,hogy olyan számokat csinálunk, amihez mértenén már sokkal jobb számokat akartam játszani.Tehát ez a “profizmus” konfliktust szül.ZsF: Tegnap mondtad te, Tibi, hogy a mi zenekarunk– és ezzel teljesen egyetértek – az aboldog amatörizmus.MT: Igen, de ez nem azt jelenti, hogy rosszuljátszunk, hanem azt, hogy az a szerencsés ebbena zenekarban, hogy nem ebbõl élünk, hanemezért élünk, és ez egy nagyon fontos dologszerintem.– Volt eddig nagyon jól sikerült buli,emlékezetes hely, ahol játszottatok,netán nagy kudarcélmény, csalódás?MT: Nekem mindegyik emlékezetes volt.ZsF: Szerintem a zenekarban én vagyok a nagykritikus, én vagyok az, aki letolja a többieket,ha úgy érzem, hogy rosszul játszottunk.Ugyanakkor nem mondanám azt, hogy valahaúgy léptem le a színpadról, hogy rosszul éreztemmagam. Szóval játszunk nagyon kis füstös,bohém klubokban, és...MT: Ahol föl sem férek a színpadra.ZsF: (nevetve) A lépcsõn ül – tudod te, Zsófi!És játszunk egyre jobb, nagyobb helyeken,több ember elõtt. Mindegyik élvezetes. Igaz,hogy a Népstadionbanmég nem játszottam, de ki tudja, hogy elvállalnám-e.– Milyen gyakran próbáltok?ZsF: Minimum heti egyet, ami nem elég. Nemelég, de egy minimum szintnek megfelel.– És milyen gyakran léptek fel?ZsF: Általában havonta egyszer. Az együttesselkicsit kevesebb, mert néha szólóesteket iscsinálok.MT: Egyet-kettõt inkább. Legalábbis a múlthónapban kettõ volt, meg elõtte is volt, amikortöbbször.ZsF: Szóval legyen havi másfél.– Még valami eszembejutott: a sajátdalaitok közül van kedvencetek?ZsF: Én túl közel állok hozzájuk, hogy aztmondjam, kedvenc. Valamirõl azt gondolom,hogy jobban sikerült, mint a többi, de azt nemúgy fogalmazom meg, hogy kedvenc. Mindegyikaz én gyerekem, mindegyiket ápolom ésetetem és szeretem, egyenlõ a bánásmód. Eznem azt jelenti, hogy mindegyikük az együtteselé kerül, vagy mindegyikük felvételre kerül,mert azt kell nézni, hogy mi az, amire vevõlenne egy zenerajongó, de ezt inkább Tibitõlkellene megkérdezni.MT: Ez egy érdekes dolog, mert ugye amiketjátszunk, részint feldolgozások, részint Ferisaját számai. Feldolgozásokat azért játszunk,mert azok valami miatt tetszenek nekünk.Miket játszotok, ami feldolgozás?MT: Mit tudom én... Elvis Costellótól JohnnyCashig.ZsF: Bob Dylan.MT: Iggy Pop.The Everly Brothers.ZsF: The Everly Brothers, tényleg. Azt nagyonszeretem játszani. (Love Hurts – a szerk.)MT: Iggy Popot is ugye, mert õ kicsit a punk nagypapája,úgyhogy nekem ez is nagyon tetszik.ZsF: Tibi javaslata volt.MT: Viszont Feri számai közül nagyon sokolyan van, amirõl mondtam is neki, hogy jóértelemben vett slágerszámok, szeretem õketjátszani. Van ez a Mr. Cliché nevezetû szám,ami kicsit olyan, mintha Kispál és a Borzos lenne,annál jobb egyébként!ZsF: Abban van basszusszóló, azért tetszik neked.MT: Van, azt szeretem játszani. Meg van pl. egyblues, a You Are My Blessing, de van egy csomó.Igazából nem is tudom, hogy melyik a kedvencem,mert mindegyiket szeretem játszani.ZsF: Mennyivel tartozom?MT: Hát most így... várj... összeadom. (nevetnek)Wallner Zsófia (Sæunn)22 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 23

KultúraKultúraRofusz Ferenc: A légyANIMÁCIÓMÛFAJ VAGY TECHNIKA?AZ ANIMÁCIÓS FILM A SZÜLETÉSE ÓTA KEDVELT FILMTÍPUS, HISZENHATALMAS SZABADSÁGOT AD ALKOTÓJÁNAK. LELKET ÖNTHETÉLETTELEN TÁRGYAKBA, S ÍGY EGY OLYAN VILÁGOT TEREMTHETMEG, AMELY KÉSZ ELVARÁZSOLNI A NÉZÕT.Norman McLaren: Narcissus24 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 25

KultúraKultúraAZ ANIMÁCIÓSFILMEKHEZ VEZETÕHOSSZÚÚTRÓL RÖVIDENAz emberek már az õskorban is próbálták kezdetlegesrajzeszközökkel és technikával ábrázolnia valóság mozdulatait barlangrajz formá -jában. Hogy az állatok mozgását érzékeltessék,a futó állat más helyzetben lévõ lábát halványanugyan, de odarajzolták. Az óegyiptomimûvészek illetve a görög vázafestõk népükfontos eseményeit ábrázolták képregényszerûen,tehát az egymást követõ eseményeket szépsorjában vitték fel a falra vagy a vázára. A középkorbanaz írni-olvasni nem tudó hívõknek aBiblia történeteit raj zok formájában elevenítettékmeg és Biblia Pauperum (szegények Bibliája)néven vonult be a köztudatba. Elõzménykéntkönyvelhetõk el a könyvekben látható illusztrációk,amelyek a papírra vetett történetet vizuálisformába öntik.Egyesek szerint az animáció legközelibb„rokonmûvészete” a képregény, amely 1896.február 16-án született meg. Az elsõ sorozat aYellow Kid címet viselte és alkotója Richard F.Outcault. Ez volt az elsõ képregény, ahol aképkockán belül tüntették fel mind a narrá toriszöveget, mind a szereplõk által mondott vagygondolt szöveget. Késõbb ezek az alkotásoknem napilapok oldalain jelentek meg, hanemkülön füzetekben. Az évek múlásával a lehetõlegkülönbözõbb képességû szuperhõsök letteka történetek fõszereplõi, akik késõbb afilmvásznon elevenedtek meg akár mozifilm,akár filmsorozat formájában.AZ ANIMÁCIÓS FILMSZÜLETÉSEA legelsõ rajzfilmet a francia Emila Reynaud készítetteel. Mûveit egyenest a celluloid szalagrafestette kézzel. Elsõ rajzfilmjei (Egy jó pohár sör1889, A kabin körül 1894) Párizsban kerültek bemutatásra.Az Egyesült Államokban 1906-banmutatták be az elsõ animációs filmet Humorousphases of funny faces (Egy arc humoros változásai)címmel, melynek rendezõje James StuartBlackton volt. A korszak úttörõi voltak még: W.Mac Coy, Émile Cohl illetve Max és Dave Fleischer,akik a híres tengerész, Popeye figurájának megalkotóivoltak.Az igazi áttörést Walt Disney hozta meg, aki1923-tól foglalkozott rajzfilmek készítésével,munkásságát 30 Oscar-díjjal jutalmazták.Nevéhez fûzõdik a rajzfilm nagyipari gyártásánakmegszervezése. Mára közismert mûvei(Streamboat Willy, Hófehérke és a hét törpe,Pinocchio stb.) nagy hatást gyakoroltak az amerikaialkotókra.Magyarországon az 1930-as években indultútjára a rajzfilmgyártás. Jeles alakjai (a teljességigénye nélkül természetesen): Bortnyik Sándor,Kassowitz Félix, Halász János, Macskássy Gyula,Pál György. Sajnos a fiatal alkotók a ’30-as évekvégén, ’40-es évek elején elhagyták az országot,és külföldön kamatoztatták tehetségüket. Magyarországonaz animációs film alkalmazott mûvészetkéntindult útnak, kezdetben reklámfilmekkészültek ugyanis a hazai stúdiókban. Az elsõszínes magyar rajzfilm 1951-ben került bemutatásra:A kiskakas gyémánt félkrajcárja MacskássyGyula és Fekete Edit közös alkotása.ÉS A FOLYTATÁSA komputer megjelenéséig a kézzel készítettrajzfilmek gyártása a folyamatos újításoknak köszönhetõenegyre gyorsabbá vált. A 20. századmásodik felében a számítástechnika – az életszámos területe mellett – az animációs film készítéstis megkönnyítette. Kényelmesebben,gyorsabban és nem utolsó szempont, hogy olcsóbbankészültek immár a népszerû alkotások.Az elsõ egészestés mozifilm, amely az elsõtõlaz utolsó képkockáig számítógép segítségévelkészült, 1996-ban került a mozikba Toy Storycímmel John Lasseter rendezésében.A magyar animációs film gyártás a ’70-es, ’80-as években lendült fel, a magyar animátorok számoskülföldi kitüntetést kaptak munkáikért. Nagyelõrelépést jelentett, hogy sikerült megnyerni atelevíziót, így rengeteg sorozat készült (A mézgacsalád különös kalandjai, Kukori és Kotkoda,Pom-pom meséi, Kérem a következõt!, Magyarnépmesék). Az elsõ egészestés rajzfilm 1973-igváratott magára. Ekkor készítette el JonkovichMarcell János vitéz címû filmjét. Ezt olyan klasszikusokkövették mint a Ludas Matyi, Szaffi, Fehérlófia,Macskafogó. A ’90-es években alig készültanimációs film (leszámítva a reklámokban hasz-nált betéteket). A csendet a számítógépes technikávalkészült Nyócker (Gauder Áron) címû filmtörte meg 2004-ben.ÉS A NAGY KÉRDÉSA VÉGÉRE: VAJONAZ ANIMÁCIÓ MÛFAJVAGY FILMKÉSZÍTÉSITECHNIKA?Az animációs film történeténél mind – mind„meséket” hoztam példának, pedig az animációsfilm fogalmába ennél jóval szélesebb kör tartozik.Nyilvánvaló, hogy az esti mesék a színes, mókásfigurákkal könnyedén életre kelthetõek avásznon. Ám nem csak a tündérmesék kalandostörténetei ihletik meg az alkotókat. Vannakolyan rendezõk, akik a különféle ábrázolási lehetõségektárházával kísérleteznek, és vannak, akikaz emberi lét nagy kérdéseit, intellektuális, szociális,etnikai, gazdasági, pszichológiai prob lémákatvetnek fel filmjeikben.A ’20-as években, amikor az animációs film elérteEurópát, elsõsorban kísérletezõ kedvû függetlenképzõmûvészek készítettek jelentõs alkotá -sokat. Ezek a korai filmek az avantgárd mûvészetés a mozgókép rendkívüli találkozása. A kísérletezõkedv nem hagyta el a következõ évtizedekbensem az amerikai, európai, japán és kanadairendezõket. Kiemelkedik közülük Norman McLaren(Narcissus), Karel Zeman (Svejk, a derék katona),Jurij Norstein (Mesék meséje).Magyarországon sem tétlenkedtek az alkotók,a ’70-es években számos filozófiai kérdéstboncolgató rövid és egészestés film látott napvilágot:Nepp József: Öt perc gyilkosság, MacskássyGyula, Várnai György: Tíz deka halhatatlanság,Macskássy Kati: Nekem az élet tetsziknagyon… A tetõpont minden bizonnyal RofuszFerenc A légycímû filmje,amely elnyerteaz Oscardíjat.A 3 perces rövidfilm tömören összefoglaljaaz életet, egy légy szemszögébõl.Napjainkban évente készülnek blockbusternekszánt animációs filmek, fõként karácsony környékénés a nyár folyamán. Az alkotók ezektõlnem csak az eladott mozijegyek után várnak tetemesösszeget, hanem a film szereplõivel díszítettajándéktárgyak, írószerek után is remélneknem csekély bevételt. Olyan filmekkel, mint aShrek, L’Ecsó, Verdák tehát nem csak a mozibanilletve DVD üzletek polcain találkozhatunk, hanembevásárló körútjaink során is. A mainstreamvonulat alkotói azonban még mindig sokkalkevesebb alkotással büszkélkedhetnek, mint a kísérletezõkedvû rendezõk.A kisebb-nagyobb filmfesztiválok filmes szek ciói -ban lelhetünk igazi remekekre. Találkozhatunkérdekes történetekkel, szabad ecsetvonásokkal,különféle ábrázolásmódok színes kavalkádjával,melyek mögött kreatív rendezõk állnak. Õknem feltétlenül komputerrel dolgoznak, aminyílván lassítja munkájukat, olyannyira, hogynémely alkotás több évig is készülhet. Miutánmegvan az ötlet, ki kell dolgozni a történetet,és ki kell választani a megfelelõ eljárást, amivelmindez papírra vethetõ. A munkálatok soránelõfordulhat, hogy valami szikra más útra tereliaz animátorokat, ami lehet, hogy fellendíti amunkát, de lehet, hogy zsákutcába futnak. Arajzolás nem jelent gondot számukra, hiszenmegvan bennük a tehetség, bármilyen érzéstképesek képekbe önteni. Nekik az a természetes,hogy ceruzát, ecsetet ragadjanak, ha ötletüktámad. Vannak közöttük olyanok, akik elsem tudnák képzelni, hogy valaha színészeknekadjanak instrukciókat, csupána szinkronszínészeikkel(abban az esetben, haszükségük van rá) tudnakegyütt dolgozni. Ez a viselkedés persze érthetõ:a nagy egoval rendelkezõ sztárokkal nem könynyûa munka, a rajzolt figurák azonban a rendezõtetszése szerint kelnek életre. Egy festettalak ugyan nem fejez ki tiszta emberi érzelmeket,de pont ezért képes arra, hogy megmozgassaa nézõk fantáziáját, és gondolkodásrakésztesse arról, amit éppen látnak, mivel egyanimációs film esetén elvontabban jelenik megminden. A közönségnek el kell rugaszkodniaegy picit a valóságtól, és szabadjára kell engednieképzelõerejét, hogy összeálljon a fejében atörténet (már ha cselekményes mûrõl van szó)vagy át kell adnia magát azoknak az emócióknak,melyeket a látottak váltanak ki belõle.Ezek után azt hiszem, kidomborodik, hogy azanimáció sokkal inkább egy technika, mintsemmûfaj. Találunk példát rajzolt dokumentumfilmre,szerzõi filmre, kísérleti filmre és számosmás típusra. Egy animációs film csupán abbankülönbözik egy „élõ” filmtõl, hogy más eljárássalkészül. Történetesen élettelen tárgyakatkeltenek életre. Lehet az ceruza, festék, gyurma,báb, homok bármi. Egy animációs film esetébenugyanúgy kell gondot fordítani a narrációra,a hangokra, az idõzítésre, a ritmus ra, mintegy „élõ” film estében. Mind egyik kiragad egydarabot az idõbõl, egy történetet, amit be akarmutatni. Az, hogy ezt a rendezõ színészeksegítségével vagy ecsetvonásokkal szeretnémegtenni, teljesen mindegy.A segítséget köszönöm Sandrine Stoianovnakés Jean-Charles FincknekBodor Adri26 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 27

Ajánló„ A J O K E R H A L O T T ”Sötét lovag – (Dark knight)2008, amerikai akciófilm– színes, feliratos, 152 perc.Rendezte: Christopher Nolan,Fõszerepben: Christian Bale(Bruce Wayne/Batman), HeathLedger (Joker),Aaron Eckhart (HarveyDent/Two-face)”komoly dolgok” – HeathLedger/Bruce Wayne, elõször 2005-ben, a szemünk láttárahozta létre Batmant. Az „elõzményben”(Batman: begins, 2005) minden addigi kérdésünkre,gondos magyarázattal feleltek. Ezek után egyetlenmegválaszolatlan felvetés maradt csupán, vajonmilyen folytatást, remake-et készítenek egy mármeglévõ sablonnak. Az elsõ Batman-film, Batmannélkül, a címben…Ugye arról van szó, hogy jó régen már az útjáraengedtek egy Batman projectet, akkor pont TimBurton (Batman, 1989) rendezésében, s MichaelKeaton fõszereplésével. Na, most akkor még (sazóta a Val Kilmeres, s a George Clooney-s verziókkalegyetemben) semmilyen precíz magyarázattalnem szolgált maga a film, Batman létének miértjére,s az addigi elõ/magán-életére.Kapva a lehetõségen, s egy ötletes forgatókönyven,Chris Nolan, 2005-re, egy tökéletes elõzményeketbemutató Batman-filmet készített. Megengedtékazt a luxust, hogy egy ilyen történetbenkörülbelül a film fe lé ig ne is jelenjen meg a címszereplõmaskarás alak, s mégis végig izgalomban tartottáka publikumot. Feszengõ lehetett úgy ilyen sikeresfilmet csinálni, hogy már akkor egyértelmûvéteszik, hogy jön majd a várt folytatás, ám onnantólfogva követniük kellene az addigi kész Batmansztorit.Azaz visszakényszerültek térni a Burton-féleeredeti produkcióhoz, a hagyományos sablonhoz,az elsõ részhez, s lényegében ugyanazzal a történettel,de mégis nagyon mással kellett elõállniuk.Summa summarum, az egyedi nulladik részük után,fel kellett újítaniuk a már ósdi elsõ részt is.Már 1989-ben sem Michael Keaton állt igazából areflektorfényben, hanem egy bizonyos Jack Nicholson,aki a Jokert, Batman elsõ jelentõs ellenfelét alakította;parádésan. (Az akkori részben is feltûnt már Gordonfelügyelõ, s Alfred is, sõt már Harvey Dent is.)Nolanék szerencséjére Christian Bale már adottvolt, mint Batman, s a nagyszerû Michael Caine is,28 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBERWayne inasaként. Morgan Freeman ismét vállalta az„ezermester” szerepét, ám a nõi fõszereplõnek nemKatie Holmes került be végül, hanem Maggie Gyllenhaal.(Holmes maga mondta le a szerepet, anyagiokokra hivatkozva.) Aaron Eckhart, mint HarveyDent, s hosszas meghallgatások után a Joker szerepéreHeath Ledgert választották. (Elméletileg, hanem õ, akkor akár Robin Williams, vagy Adrian Brodykerülhettek volna a helyére.) Készen állt a gárda, s atörténet is, nézzük a filmet.Nagyon nagyok a kihívások, s nagyon nagybeharangozással hirdették meg a filmet, melyetkörülbelül megszázszorozott Heath Ledger év ele ji,január 22-ei tragikus halála. Ilyen elõzményekkelkezdenek peregni a képkockái minden idõk legsötétebbBatman-filmjének.A Jokerrel nem sokat babrálnak Nolanék, egybõlkészen lökik elénk, semmit nem tudunk az õ eddigiéletérõl. Nem is baj, mert amit viszont most kapunk, aztényleg kárpótol mindenért, legfõképpen a film buktatóiért.A nicholsoni tréfamester egy hátborzongatópszichopata bõrében, s itt már hiába remélünk fél méterhosszú csövû pisztolyokat váratlanul a nadrágjából.Hús-vér Joker, avagy innentõl Heath Ledger önállóest -je. Senki nem a Batmant várja már, habár néha hiányoznaka szenzációs szerkezetei, trükkjei; engem egyrepülés a tetõrõl, és az új motor semkárpótolt, s valami már Morgan Freemanneksem tetszhetett, fel ismond inkább õ maga is. Megítélésemszerint egy ilyen filmben, aholennyire új, és félelmetesen jó Jokertkreáltak, ráadásul tisztában voltaknyilván azzal is, hogy Two-face alak jamár nem ér meg egy különálló filmet,ott teljesen felesleges ezt az újfigurát beleszõni a történetbe. Kisem alakítják ráadásul a karakterétrendesen, s habár a maszkmesterekbrillíroztak, a képregényhõsre hajazó kétarcú, inkábbmár a túlzásba átnyúló komikum kategóriáját súrolja.Megfejthetetlen, hogy a film vége miért húzódikel ennyi érzelmi szállal, s miért torzul el adenevérember személye, de végül, ha depresszívenis, azért befejezik a filmet, s lebegtetnek egykis folytatás-félét is.És persze, jó élménnyel gazdagodnak a nézõk,egy iszonyatos Jokerrel, de azért a film, egészében,közel sem olyan jó, mint a hatalmas felhajtás, amikörülvette. Mondjuk a reklámnak nem is az a célja,hogy tetsszen az embereknek a film, hanem, hogymegnézzék. Azért ez nagy különbség. (Szegény Ledgerbizonyult persze a legjobb reklámnak.)Morgan Freeman szerintem kiszállt, bár könynyenvisszaírhatják, s Bale maga nyilatkozta, hogynem szívesen osztozkodna a köpönyegén egy fiataltárssal a jövõben. Ami a történelmet illeti, a pingvinemberjön, ám ez felejthetõ, s hallani olyan pletykákat,hogy Jim Carrey Rébuszát szeretnék beleírni afolytatásba. (Megint csak Carrey nélkül elképzelhetetlen,akkor már Batman is lehetne más legközelebb.)Jöhet macskanõ, vagy bármi új, de nem leszkönnyû dolguk. Eddig sem volt.Ami a legszomorúbb, és legsajnálatosabb ténymindenesetre, hogy egy szereplõvel már nem számolhatnakegy ideig a jövõben.A Joker halott. Ráadásul egylegendás Joker halott, s képmutatáside, vagy oda, még egypost humus Oscar-díj sem fogjafeltá masztani…/”Batman árnyékában”/ÉRTÉKELÉS: 1 2 3 4 5 6 7.78 9 10KULCS: Heath LedgeremkA magyar krimifeltámadásaKondor Vilmos: Budapest NoirAkárhány magyar krimi akadt is a kezembe azévek során mindig kissé elkeseredve tettem fel akérdést: hogy lehet, hogy az oly figyelemreméltómagyar irodalomban a krimi szerepe ennyire háttérbeszorult, egész egyszerûen, hogy lehet amagyar krimi-irodalom ennyire rossz?Választ eddig nem kaptam, de a remény végre felcsillant! A Budapest Noir a harmincasévek légkörét hozza el úgy, hogy szinte már halljuk a kocsik zörgését a macskakövesutcákon és látjuk a cselédlányok piacra sietõ alakjait.Igazi noir ez a javából, Gordon Zsigmond bûnügyi újságírót pedig ki más is alakíthatnáegy filmben, mint Humphrey Bogart, füstölgõ cigarettával a kezében. Bár a sötét, fürkészõtekintet itt is rabul ejti a nõk szívét, szokatlan módon esélyük nem lehet, mertGordon szíve már foglalt.A fõhõs egy jelentéktelennek tûnõ haláleset szálait kezdi követni, ám ezek a szálak hamarosanösszegabalyodnak, és olyan helyekre vezetnek, ahol Gordonnak semmi keresnivalója.És ezt elég egyértelmûen az értésére is adják. De a kíváncsiság és az igazságvágy mindigerõsebb, mint a fõhõs félelme, így Budapest eldugott utcáin vagy egy Rózsadombi villa lépcsõinkövetve detektívünket mi is rájövünk a gyilkosság megdöbbentõ okára.Végezetül pedig egy jó hír a krimi-rajongóknak: Kondor Vilmos elsõ regénye biztosannem az utolsó, már készül Gordon Zsigmond kalandjainak folytatása.Hasznos praktikákKathy Lette:Hogyan öljük meg a férjünketIgazi könnyed, nyári, szórakoztató könyvet vehetünkismét a kezünkbe az Ulpius-háztól. Bár nem egyPulitzer-díjas alkotás, mégis érthetõ, miért lett bestsellerez a regény. Olyan életszerûen mutatja be háromházasság és egyben három barátnõ történetét,hogy egy kicsit, vagy inkább nagyon, valahol mindennõ magára ismer benne.Jazz, Hannah és Cassie három nagyon különbözõszemélyiség, mégis évek óta jó barátok. És kívülrõlúgy tûnik mindannyiuk élete rendben megy amaga útján. Szeretõ férj, gyerekek, jó munka, háztartás.De lassan kiderül, hogy a munka semmindig olyan jó, a férj sem olyan szeretõ, mint aztgondolták és úgy általában is csak egy pillanat kell ahhoz, hogy rombadõljön egy nõélete.Így tehát felmerül a kérdés: Hogyan öljük meg a férjünket?Aggódni nem kell, tippeket is kapunk, nem is keveset. És azt is megtudjuk mire jó egybörtönviselt szeretõ. De amikor Jazz a rács mögött találja magát, már nem tûnik olyanviccesnek az addig is inkább tragikomikus helyzet.Cassienek és Hannahnak kell összefognia, hogy túllépve összeomlott házasságukon,elkeseredettségükön, barátnõjük segítségére siessenek. És nem mellékesen visszaszerezzékami az övék, ha nem is teljesen egyenes utakon járva.És rá kell jönnünk, a barátokra sem lehet mindig számítani. Vagy mégis?GörömbolyiJohn Updike: Falvak;Gyere hozzámfeleségülJohn Hoyer Updike (szül.1932. márc. 18, Reading,Pennsylvania, USA) amerikaiíró, költõ, novelista. Ahuszadik század egyik legnagyobbja.Õ írta többekközt Az eastwicki boszorkányokat,amibõl a sokakáltal ismert film is készült.Legújabb regénye ennek folytatása lesz majd októberben,igaz, a magyar fordításra valószínûlegmég várnunk kell. Hazánkban mûvei az EurópaKönyvkiadó gondozásában jelennek meg.A Nyúl-történeteirõl is ismert írótól Falvak (Villages,2004) címû mûvét olvastam elõször. A Falvakfejlõdésregény. A fõhõs, Owen Mackenzie életút -ját követhetjük nyomon születési helyétõl, apennsylvaniai Willow városkától nyugdíjas koráig,a massachusettsi Haskells Crossing gazdagöregek lakta falujáig. A könyv tulajdonképpen azamerikai szexualitás fejlõdését mutatja be. MegismerjükOwen két feleségét, az elsõ szerelmét,barátnõit. Updike szókimondó, mert hogy hiteleslegyen, annak kell lennie, de nem alkalmazza a“minél trágárabb, annál jobb” elvét, nyelvezetepont olyan, amilyenneklennie kell. Érdekes, a nõtszinte mint tanítómestertleíró, olykor meglepõ fordulatokkaltûzdelt életrajziregény.Nemrég olvastam el Gyerehozzám feleségül (MarryMe, 1977) címû regényét,mely két éve, Göncz Árpádzseniális fordításában jelentmeg. “Jerry Conant szeretiSally Mathiast – de Sallynem a felesége, Sally szeretiJerry Conantot – de Jerry másnak a férje.” A fülszövegkezdõsorai – hogy szakszerûen fogalmazzak– felvázolják az alapkonfliktust. Maga a történetin medias res kezdõdik a szerelmesek találkozásával.Ekkor még semmit nem tudunk róluk,családjukat is csak késõbb ismerjük meg. A regénynem pusztán egy szerelmi négyszögrõl szól, hanemarról, hogy a szerelem nem két ember magánügye,van felelõsség is, sõt maga az érzés semegyértelmû. Egy döntésképtelen férfi, egy akara -tos nõ, egy okos, odaadó feleség, egy racionálisférj és féltucat gyerek. Jerry és Sally képesek otthagynia családjukat, és feladni az egész addigiéletüket a talán csak elképzelt szerelemért vagytekintettel lesznek a környezetükre? A válasz egyértelmûnektûnik, pedig annyira nem is az...SæunnPÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 29

KultúraKultúraEdward S. CurtisSzent örökségfotókiállításCurtis történelmi jelentõsségû képeitmájus 29-tõl július 10-ig nézhettékmeg az érdeklõdõk a Millenárison.„Az egyedülálló kiállítás fotográfiáin megörökítettészak-amerikai indiánokból a jellemolyan nemessége és ereje árad, amely mégma is érezhetõ.” - olvashatjuk a szórólapon.De ki is ez a Curtis, és miért fontosak az AmerikaiEgyesült Államok Nagykövetsége általszervezett kiállítás képei?Edward Sheriff Curtis (1868. febr. 16. – 1952.okt. 19.) Wisconsin államban született amerikaifotográfus, etnográfus. Curtis és testvéreiMinnesotában nõttek fel egy – az amerikaipolgárháborúban – elszegényedett családban.Tinédzserként már sok idõt töltött a különbözõfényképezési technikák megismerésével,St. Paulban pedig egy fényképész segédjekéntdolgozott, akitõl megtanulta a fényképezésalapjait. 1896-ra Seattle legkiválóbbstúdió fényképészévé vált. Sikerei anyagi biztonságotnyújtottak számára. Seattle környékénfényképezett, mikor – nyomokban még ahagyományos indián életvitelt követõ – indiánközösségekkel találkozott. Curtis ekkor kezdettel érdeklõdni kultúrájuk iránt, aminekeredményeképp megszületett az amerikai indiánoklegátfogóbb fotográfiai és néprajzimegörökítése. 1899-ben részt vett egy expedíción(Harriman Alaszkai Expedíció) több tudóssal,néprajzkutatóval és természettudóssalegyetemben. A közel három hónap alatttöbb ezer mérföldet tettek meg Seattle és azÉszaki Sarkkör között. A századfordulóra Curtisországosan ismert és elismert lett, képeinemzetközi kiállításokon vettek részt. 1906 és1930 között hatalmas személyes kockázatotvállalva készítette el negatívok ezreit az Egye -sült Államok nyugati része és Kanada tájain.Curtis nem pusztán fotós volt: õ volt a projektelsõszámú néprajzkutatója, ügyintézõje, kiadójaés az anyagi támogatás szerzõje. 1907-ben adták ki az 1500 képét tartalmazó Azészak-amerikai indiánok (The North AmericanIndian) címû albumát. (Az Anne Makepeacerendezte,Edward S. Curtis munkásságát bemutatódokumentumfilm, a Coming to Light2000-ben jelent meg.)Curtis elsõsorban fénynyomatairól ismert. Ennélaz eljárásnál a kép negatívját vegyi útonrámaratják egy réz nyomólemezre, a lemeztmegtisztítják, nyomdafestékkel kenik be éskézzel, egyesével lenyomatokat készítenekróla. A platina nyomatokat ritkán használtáka fotográfusok, mert ez az eljárás igen drága,“Minden férfi és nõ halálatradíciók, szent jogok tudásánakelmúlásához vezet, amit mársenki más nem birtokolhat.”/Edward S. Curtis/Curtis mégis gyakran alkalmazta, és csodálatosplatina lenyomatokat hagyott az utókornak.A platina oldat beleivódik a papírba,ahelyett hogy a felszínén maradna. Ezek anyomatok feketeségük gazdagságáról, kifinomultcsillogásukról és jól megkülönböztethetõközéptónusaikról ismertek. Curtis platinaképei finomak, meleg fényûek, gyakran kivá-PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 31

HÖKló minõségû akvarell papírra készültek. Azaranyfürdõ a Curtis stúdió jelképe volt. Curtisaz eljárás úttörõjeként népszerûsítette a drágaés bonyolult eljárást. Ezerbõl egy negatívotnyomtatott így, mégis ez volt a kedvencmódszere. A fényképet ekkor közvetlenülüvegre nyomtatják, és az üveglapot aranyfolyadékkalvagy aranypermettel vonják be.Curtis aranyszínezésû, tökéletesen háromdimenziósnyomatai nagyon értékesek és kere -settek voltak. Kis mennyiségben ezüstszínezésûnyomatokat is készített. Mint a platinanyomatoknál, ezeket is úgy alakította, hogymeleg szépiaszínük legyen, ami illett a képtárgyához. Sokakkal ellentétben õ több platinanyomatát keretezte be, mint ezüst nyomatát,mert ezüst nyomatai nem annyira lenyûgözõk,mint platina nyomatai. Karrierjesorán szívesen próbált ki különféle fotográfiaitechnikákat, mint a gumi nyomatot, kevervea nyomdafestéket, olajakat, pasztelleket,és/vagy kálium-dikromátot, hogy személyesebb,kézmûves érzést nyújtson. Ezek a nyomatokmesterkópiának tekinthetõk.A Szent örökség hatvan fotográfiát bemutatókiállítás, az észak-amerikai indiánok kultúrájánakhatalmas jelentõségû történelmi nyilvántartása.A képeket nézve “Curtis indiánjai” szintemegelevenednek. Az õslakosok szomorúsorsa, küzdelme, halhatatlan reménye mind ottcsillog ezekben a szemekben. A kiállítás képeiközül a kedvencem Mosa lett 1903-ból. Pontezért. Egy fiatal mohave lány, de több ezer évvan a szemében. A nagyszerû múlt és a sivárjövõ. Mereven bámul a kamerába, kisséijedten, rácsodálkozva a “civilizáció” eme vívmányára.Kiváncsi vagyok, milyen élete volt. Aza kép csak egyetlen pillanat, mégis benne vanminden: múlt, jelen, jövõ. Az aranyszínezésûnyomatok közül az Apache (1906) fogott meglegjobban. A férfi egy folyómedernél áll, a fotósnakháttal, a bõre, a ruhája, a haja olyanélethû, mintha hús-vér emberként állna a nézõelõtt. A víz mintha csak arra várna, hogy bele -mártsuk a lábunk. Bár ezen a kiállításon nemvolt ott, az abszolút kedvencem a CheyenneWarriors (1905) címû kép. A harcosok minthanem is evilágiak lennének, ahogy ülnek a lovaikonszinte beleolvadva a napfénybe. A rengetegcsodálatos kép közül nem volt egyszerû kiemelnia három dobogós helyezettet, de azokatválasztottam, amelyektõl már az elsõ pillanatbanelállt a lélegzetem.Hihetetlen, hogy száz évvel ezelõtt ezek azemberek ott ültek, álltak, dolgoztak a kameraelõtt, maguk közé fogadva a lelkes fotóst,aki ezzel megvalósította az álmát. A mai moderntechnikával talán lehetetlen ilyen nagyhatású fényképeket készíteni.Curtis képeit mindenkinek látnia kell(ene).Vannak köztük portrék (férfiak, nõk, gyerekek),kézmûvesek, vadászok, lovasok, hétköznapiés ünnepi fotók. A hagyományos indiánmindennapokat mutatja be fizikailag és érzelmilegis a lehetõ legközelebbrõl.Forrás: A Szent örökség fotókiállítás szóróanyaga,képei és ismertetõi valamint http://en.wikipedia.org/wiki/Edward_S._CurtisSæunnFESZTIVÁLOKImmáron harmadik éve szervez a ZsigmondKirály Fõiskola kutatótáborokat ahallgatói számára különbözõ nyári fesztiválokon.A kutatásokat a fõiskola TársadalomtudományiKutatóközpont jánakvezetõjével, Dr. Kabai Imrével végzik adiákok, aki mellett könnyedén elsajátíthatjáka kutatás technikáját. Az idénnyáron az EFOTT- on végeztek a vállalkozószellemûek elõvizsgálatot majd aSzigeten kérdezték a fesztiválozókatkortól és nemtõl függetlenül karrierükrõl,tanulmányaikról, jövõ- vagy jelenbéli elképzeléseikrõl. A kutatás nagy sikerrelzárult, hiszen a szigetlakók vállalkozószellemûnek bizonyultak, így a lekérdezettemberek száma elérte a majdfélezres álomhatárt. A kérdezõbiztosoknak,vagyis a ZsKF hallgatóinak ez remeklehetõség a gyakorlati ismereteinek fejlesztésére,ami igazán hasznos, hiszenezt a késõbbiek folyamán remekül kamatoztathatjákmajd a munkaerõpiacon.GÓLYATÁBORIdén 7. éve kerül megrendezésre a HallgatóiÖnkormányzat szervezésébenZsigmond Király Fõiskola Gólyatábora,augusztus 28-31- ig, melynek hagyományszerûena zsóry fürdõi Zsóry ZsibongóÜdülõ ad helyet. Várhatóan körülbelül200 leendõ ZsKf-es hallgató búcsúztatjaa nyarat és ezzel a közép iskolaiéveket. A táborozókat a 4 nap alatt rengetegcsapatépítõ játék, sorverseny vár -ja, és persze a melegre való tekintettel aközös strandolás sem marad el a szomszédosfürdõben. Fõiskolánkat méltánmondhatjuk hallgatóbarátnak, hiszentanáraink nem csak azon igyekeznek,hogy év közben a magas színvonalú oktatásmellett mindenben segítsék a hallgatókat,hanem idén nyáron különlegesmeglepetéssel is készülnek a gólyatáborra;egyik este a ZsKF oktatóiból állórock zenekar szórakoztatja majd a táborozókat.Másnap a diákok kötetlen beszélgetéskeretében választ kaphatnaktanáraiktól az Õket foglalkoztató oktatássalkapcsolatok kérdéseikre. A színesprog ram a gólyatábor királyának és királynõjénekmegválasztásával, illetveegy közös bográcsozással zárul. Reméljükrengeteg szép emlékkel és sok új ba -ráttal térnek haza a gólyák, hogy másnapa tanévkezdés könnyedén menjen.32 PÁLYA 2008 AUGUSZTUS-SZEPTEMBER