A szakképzési rendszer átalakulása - Zskf.hu

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.________________________________________________________________________________________„PEGAZUS” PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011________________________________________________________________________________________37/TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS„A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA.”________________________________________________________________________________________________A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZERFEJLESZTÉSEMAKÓ FERENC________________________________________________________________________________________________ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLATÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTKÉSZÜLT AZOKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNYTÁMOGATÁSÁVAL„SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.”ZSKF TKKBUDAPEST2010. FEBRUÁR________________________________________________________________________________________________ZSKF TKK FÜZETEK 6.________________________________________________________________________________________________2

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás „A gazdasági szereplők elvárásai aszakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódóelvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzéskülönböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés)”keretein belülkészült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a „PEGAZUS” TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 program.© L’Harmattan Kiadó, 2010.© Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2010.© Makó Ferenc, 2010.A kiadványt szakmailag lektorálta: Bánhidyné Szlovák ÉvaISBN 978-963-236-359-2Sorozatszerkesztő: Kabai ImreA kiadásért felel: Gyenes ÁdámA kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyelmegvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16.harmattan@harmattan.huwww.harmattan.huA borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája.3

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.TARTALOMJEGYZÉKOLDALAK1. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE 5.1.1. A KÉPZÉSI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERBE 8.ILLESZTÉSE1.2. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS 9.1.3. AZ ÚJ OKJ FEJLESZTÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁRSADALMIPARTNERSZEREPEK1.4. KOMPETENCIA ELV ÉS MODULARIZÁCIÓ A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSIPROGRAMOKBAN1.5. A SZAKKÉPZÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE, INDIKÁTORAINAK BEVEZETÉSE 23.2. A KOMPETENCIA ALAPÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSE 27.2.1. A SZAKKÉPESÍTÉSEK SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY (SZVK) 27.JELLEMZŐI2.2. A SZAKKÉPESÍTÉSEK AJÁNLOTT KÖZPONTI PROGRAMJAINAKFELÉPÍTÉSE (KP)2.3. A SZAKKÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TARTALOMFEJLESZTÉS 29.31.2.4. AZ OKTATÁS-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE A GYAKORLATIKÉPZÉSBEN, A KVALIFIKÁLT SZAKEMBERKÉPZÉS KOMPETENCIÁINAKFEJLESZTÉSE2.5. A KIMENETI KOMPETENCIÁK MÉRÉSI RENDSZERE, AVIZSGARENDSZER FEJLESZTÉSE2.6. A TANULÁST, PÁLYAVÁLASZTÁST ÉS FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐTÁJÉKOZTATÓ ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSEFORRÁSJEGYZÉK 41.17.21.28.35.38.________________________________________________________________________________________________ZSKF TKK FÜZETEK 6.________________________________________________________________________________________________4

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.1. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSEA napjainkra kialakult tudásalapú társadalmakban a legjelentősebb értékteremtőtényezővé a versenyképes tudás vált. A felgyorsuló tudományos-technológiai fejlődésvilágszerte új kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Olyan új intézményi modellekbevezetése válik szükségessé, amelyek dinamikusan képesek összehangolni az átfogótársadalmi kezdeményezéseket, a regionális foglalkoztatási igényeket. A tudásátadáshagyományos (rendszerközvetítő) útjai immáron egyre kevésbé képesek kiszolgálni amegváltozó társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci igényeket. Az oktatás céljánakhomlokterébe a képességek, készségek elsajátíttatása került, amelyek lehetővé teszik, hogyaz egyén saját egyedi élethelyzeteinek és adottságainak megfelelő tudást szerezzen meg,amellyel újra meg újra biztosítani tudja érvényesülését a társadalmi-, gazdasági-, munkaerőpiacikörnyezetben.A magyar szakképzés-fejlesztési stratégia az európai szakképzési rendszerek azon élenjárótapasztalatainak figyelembe vételével készült, amelyek szerint a szakképzésnek korszerűoktatási szolgáltatásként kel funkcionálnia. Célja a gazdaság által igényelt mennyiségi ésminőségi szakemberigény szerinti munkavállaló képzése. A vállalkozások számárára iskulcsfontosságú a szakképzésben történő aktív szerepvállalás, abból a célból, hogy leendő,illetve alkalmazásban álló munkavállalóik magas színvonalúan képzett személyek legyenek.Az egész életen át tartó tanulási stratégiával összhangban a 2013-ig tartó időszakban azalábbi kihívásokra kell felkészülnie a szakképzésnek:- a gazdaság versenyképességének növelése, a gazdasági aktivitás növelése és apotenciális munkaerő mobilizálása;- a munkaerő fokozott alkalmazkodásának segítése, a képességek fejlesztése, atudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés;- a foglalkoztatást meghatározó készségek és képességek, szakmai személyiségjellemzőkelsajátításának biztosítása a képzés rendszerében;- megfelelő színvonalú képzési infrastruktúra, tárgyi- és humánerőforrás feltételrendszerbiztosítása minden szakképzésbe kapcsolódó számára.5

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.A stratégiát megalapozó kutatások szerint az utóbbi évtized munkaerő-piaci változásai sorándifferenciáltabbá vált a munkaadók által támasztott igény a munkaerő-piaccal, a potenciálisés tényleges munkavállalókkal szemben. Nőtt a kereslet a magas képzettségű szellemi ésfizikai munkavállalók, a betanítható mobil munkaerő iránt, a szakmák egy részeleértékelődött, mások felértékelődtek. Egyre erőteljesebb, a munkaerőpiaccal szembenielvárásként jelenik meg a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás képessége.Elvárás lett a korszerű szakmai-, informatikai-, idegen-nyelvi kompetenciák készség szintűelsajátítása, amelynek a munkaerő-piaci kínálat jelenleg még csak részben képes megfelelni.A szakképzés tartalmi fejlesztése, korszerűsítése az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerintiszakképzési programokhoz kapcsolódóan indult meg, de ennek érdemi hatása csak az elsőteljes szakképzési ciklusok lefutása után válik teljes mértékben érzékelhetővé.Az iskolarendszerű szakképzéssel szemben támasztott erős elvárás a gyakorlat orientáltság,amelyet számos szakképzési kutatás emel ki az utóbbi években. Minden szakterületenszükségessé vált a gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek növelése, amelyhez agyakorlati képzés rendszerének kialakítására, továbbá pedagógiai és módszertani munkamegújítására (paradigma-váltásra) van szükség. A magyar szakképzés egyik jelentősengyenge pontja a megfelelő- és korszerű gyakorlati tudás alacsony színvonala, pedig éppen azalkalmazható gyakorlati ismereteket kérik számon leginkább a munkaadók.Következésképpen a jelenleg biztosítottnál lényegesen nagyobb számban kellene agazdálkodó szervezeteknél megszerezniük a tanulóknak a gyakorlati ismereteket.A gyakorlati képzés eredményességéről a szakmai vizsga bizonyítványa ad érdemiinformációkat, folyamat-közbeni minősítő mérés nincs. Fontos volt ebben a tekintetben aMagyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) kezdeményezése a gyakorlati szintvizsgákrendszerének általános bevezetésére, amelynek hatására növekszik a gyakorlati képzésszínvonala, illetve a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedése. A munkaerő-piaciorientáltságú szakképzési rendszer irányába tett progresszív lépés a tanulószerződésintézményrendszerének kiszélesítése. A vállalkozásokhoz szakmai gyakorlatra kihelyezetttanulók tanulószerződéssel történő foglalkoztatása bevezeti a fiatalokat a munka világába,biztosítja a gazdasági szektorok, a foglalkozások, a munkaerő-piac megismerését, továbbá aképzettek értékteremtő munka folyamatában ismerik meg szakmájuk munkahelyi6

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.körülményeit. A tanulószerződés rendszerének általánossá válását különösen ahiányszakmák képviselői támogatják- és hajlandók harmonikus együttműködésre.A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) létrehozásával megkezdődött aszakképzés tagolt intézményrendszerének koncentrációja, a képzési és beiskolázásilétszámok racionalizálása. Funkciójukat tekintve a szakmai gyakorlati képzés és vizsgáztatásmodern, rugalmas és széles körű fejlesztési lehetőségeket nyújtó központjaiként működnek.A TISZK-ek a szakmai és az élethosszig tartó tanulás oktatási-módszertani központjainakszerepét is betöltik. A fejlesztési folyamatok fő céljaivá – a fentiekkel összhangban – azalábbiak váltak:- kompetencia elvű, modulrendszerű és gyakorlatorientált szakképzési struktúramegteremtése, amely rugalmasan alkalmazkodik a foglalkoztatási igényekhez;- szolgáltatásorientált, korszerű tanulási feltételeket biztosító iskolarendszer kialakítása;- a szakképzés modernizációjában a gazdasági szereplők, a vállalkozói szektor partnerségiegyüttműködésének megteremtése, továbbá az azt megalapozó szakmaiérdekegyeztetés rendszerének a kialakítása;- a gazdasági kamarák a szakképzés területén betöltött állami feladatok szélesítése az elérteredményekre építve, új feladatok átadása, különös tekintettel a tanulószerződésrendszerének koordinálására;- a gazdálkodó szervezetek számára a gyakorlati képzésben történő részvétel érdekeltségiés sokoldalú funkcionális kapcsolódási rendszerének további növelése.Magyarország jelenleg még nem rendelkezik készségek-, kvalifikációs szükségletekelőrejelzéséhez kapcsolódó stratégiával. A munkaerő-igény előrejelzésével kapcsolatban aszakképzés-politika az elmúlt években két fő célra helyezte a hangsúlyt. Annak biztosítására,hogy a képzési kínálat megfeleljen a regionális és helyi foglalkoztatási igényeknek, valamintaz OKJ szerkezeti és tartalmi korszerűsítésére. A képzési kínálathoz kapcsolódó intézkedésekközül az alábbiak emelhetők ki:- a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) feladatul kapták a régiókhiányszakmáinak meghatározását, az ezen szakmákban való képzés elősegítéseérdekében a tanulószerződéses képzésben résztvevő tanulók és képzést folytatógazdálkodók anyagi ösztönző rendszerének kidolgozását;7

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.- (2008-tól) az RFKB-k határozzák meg a szakképzés regionális szükségleteit, valamint aszakképzés főbb irányait és a beiskolázási arányokat;- a szakképzés helyi tervezését segítő szakmai tanácsadó testületet kell felállítani mindenTISZK mellett;- a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozása. Utóbbi rendszer céljaaz lesz, hogy közvetlen visszacsatolást nyújtson a szakképzés munkaerő-piacihasznosulásáról és a képző intézmények hatékonyságáról, továbbá nagy segítséget nyújtmajd a tanulási útvonalak kiválasztásában a pályatanácsadás számára. A rendszerbejogszabály szerint érkeznek majd információk az OKJ képesítésekkel rendelkezőkvégzettségéről és (a szakképesítés megszerzését követő 3 éven át) munkahelyéről,munkaköréről.Az iskolarendszerből kikerülők elhelyezkedéséről szóló információk rendszerezett gyűjtése aszakképzés- és foglalkoztatáspolitika kiemelt fontosságú területe lett az elmúlt egy-kétévben. A szakpolitika feltett szándéka, hogy ezeket az információkat a képzési keretszámoktervezéséhez felhasználja, sőt, azok ezen alapuljanak. (Átfogó és reprezentatív szakképzésipályakövetési felmérésekre csak az utóbbi években; 2008-ban és 2009-ben került sor.)A szakképzési partnerek az utóbbi években nagy hangsúlyt fektettek a szakiskolaibeiskolázás növelésére, különösen a hiányszakmákban. Az elmúlt években a fejlesztésitörekvésekkel megegyező irányban, mintegy 3 százalékkal csökkent a középfokongimnáziumban továbbtanulni kívánók száma (42,5%-ról 39,5%-ra), és 2,4 százalékkal nőtt aszakiskolába jelentkezők aránya (19,1%-ról 21,5%-ra). A szakközépiskolába törekvők arányagyakorlatilag változatlan maradt (kb. 39%).1.1. A KÉPZÉSI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERBE ILLESZTÉSEA közelmúltig fennálló szakmastruktúra és a megváltozott munkaerő-piaci igények közötttapasztalható súlyos eltérések szükségessé tették a szakképzési rendszer gyökeresátalakítását, ezáltal egy munkaerő-piaci irányultságú, keresletvezérelt szakképzési rendszerkialakítását Magyarországon. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1993-ban keletkezett és –noha folyamatosan, minden évben módosult – nem tudta követni a gazdaság, amunkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A Jegyzékben szerepeltek elavultnak tekinthető8

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.szakképesítések, de voltak olyan (modern, napjainkban a munkaerőpiacon hangsúlyos)szakmák is, amelyek hiányoztak belőle. Az eddigi képzési jegyzékben a szakképesítések csaklaza kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes szakmák egymásra épülése. Ez azt iseredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem volt lehetőség a korábban megszerzettismeretek beszámítására, így nem jöhettek létre hatékony és modern képzési pályák. Mindeznagyon megnehezítette az élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósulását, azt, hogy atanulni vágyók lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.Az "Új szakképzési szerkezet" Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.2.1komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezetelemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak afejlesztésén alapuló – megújítását foglalta magában. Egyik legfőbb célja az volt, hogy olyanmunkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer jöjjön létre, amelyfelkészíti a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon valóeredményes részvételre. A projekthez kapcsolódó feladatelemzések 480 foglalkozásraterjedtek ki. A feladatelemzés a foglalkozás/munkakör feladatainak tartalmát, valamintazoknak a dolgozóval szembeni elvárásokkal és a foglalkozás/munkakör további ismérveivelfennálló összefüggéseit tárta fel.1.2. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSMagyarországon a szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokonfolyik szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés (1.számú táblázat). Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történőtovábbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik. Az iskolai rendszerű szakképzésaz OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelősminiszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítésközponti programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretébentörténik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlatiképzés keretében történhet.A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzéstvégző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni9

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.vállalkozó által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető ésfolytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírtfeltételei biztosítottak.1. számú táblázat: Az iskolai rendszerű szakképzés intézménytípusaiSzakiskola [1] (ISCED 3)Szakiskola [2] (A kurzus / B kurzus [3] ) (ISCED2 + ISCED 3)Szakiskola [4] (ISCED 4)Szakközépiskola (ISCED 3)14-18 éves korig (2 + 2 év)15/16-18/19 éves korig (1-2 + 2 év)18-19/20 éves korig (1-2 év)14-18/19/20 éves korig (általában 4 év)(Forrás: OKM, 2009.)[1]Ez a Szakiskola lényegében az eredeti Szakmunkásképző Iskolát váltja fel. 2 éváltalános és további 2 év szakképzésből áll.[2] Ez a típusú felzárkóztató Szakiskola egy általános felzárkóztató, 1-2 éves kurzusból,valamint egy rövid 2 éves szakmai képzésből áll. Ezek az iskolák általában olyan diákokatfogadnak, akik nem tudták befejezni az általános iskolát, vagy problémáik vannak azalapkészségekkel (írás, olvasás, számolás).[3] Az A és B kurzusok közötti különbség az, hogy más szinten kezdik el a felzárkóztatást.Azon diákok számára, akiknek speciális alapoktatási igényeik vannak.[4] A Szakiskolák által szervezett kiegészítő szakképzés, 1-2 év.1.2.1. A SZAKISKOLAI OKTATÁS- ÉS ANNAK FEJLESZTÉSEA szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükségesszakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzékhatározza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzésiévfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhetnekegymástól.A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás,továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlatioktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint – az Országos KépzésiJegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. Agyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.10

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskolautolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötöttszakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló aszakmai vizsgára készül fel.A szervezett oktatásban résztvevők számára rész-szakképesítés megszerzésére irányulófelkészítés is folyhat. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX.törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az előrehozott szakképzés jelentmeg a szakiskolai képzés rendszerében. Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év,amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozópedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti ésgyakorlati tudáselemek átadására fordítható.Az (eredetileg a 2003-2006-os időszakra tervezett, majd a 2006-2011 közötti időszakrakiterjesztett) Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) a szakiskolai képzés korszerűsítését, alemorzsolódás csökkentését, a szakiskolákból kikerülők felkészültségének, munkaerő-piaciértékének növelését és a szakiskolák presztízsének javítását tűzte ki célul. A program elsőszakaszában 90, második szakaszában 70 szakiskola vett részt.A szakiskolai képzés fejlesztésének 2003-2006 között (Szakiskolai Fejlesztési Program I.) kéttársadalmi cél megvalósulását szolgálta. Egyrészt a szakiskolai képzés első szakaszában atankötelezettség teljesítésének érvényre jutása mellett, a tanulóknak el kellett sajátítaniukazokat az általános készségeket és ismereteket, amelyek az életben való eligazodáshoz,továbbá a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek, másrészttörekedni kellett a gazdaság munkaerőigényének kielégítésére, a pályakezdő szakmunkásokmunkaerő-piaci értékének növelésére.A program forrásai az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítását, a szakiskolákgép/berendezés- és eszközparkjának tervszerű modernizálását szolgálta. Az eszközfejlesztéselsődleges célja a korszerű ismeretek átadását segítő körülmények és lehetőségekbiztosítása volt. Az új elemek (módszerek és programok) szerinti képzés bevezetéséhezfeltétlenül szükségessé vált a tanárok, oktatók korszerű pedagógiai és szakmódszertanieljárások alkalmazására történő felkészítése, továbbképzése, valamint a modernoktatástechnikai eszközök hatékony használatához szükséges ismeretek biztosítása. Hasonló11

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.jelentőségű volt a tanárok és szakoktatók felkészítése a fejlesztések nyomán telepítettúj/korszerűsített gépek/berendezések és eszközök bevezetésére és alkalmazására.1.2.2. A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI PROGRAM – II.E program keretében a szakképzés fejlesztés fő céljai az alábbi hangsúlyozott területekenkerültek meghatározásra:- hátrányos helyzetűek reintegrációja, amelynek célja kis létszámú osztályokindításával az általános iskolát el nem végzett hátrányos helyzetű, aszociális, tanulásiproblémákkal küzdő tanulók felzárkóztatása, akik egy tanév alatt megszerzik azáltalános iskola kilépő, illetve a szakképzés belépő kompetenciáit;- a közismereti oktatás- és szakmai alapozás a szakiskolák 9-10. évfolyamán azalapismeretek hiánypótlásával, a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek,készségek fejlesztésével, a gyakorlati oktatás időkeretének növelésével,tevékenységközpontú tananyagfejlesztéssel, hatékonyságnövelő módszerekbevezetésével és kipróbálásával, a tárgyi feltételek javításával, továbbá apedagógusok módszertani és pedagógiai és szakmai ismereteinek fejlesztésével. aközismereti és szakmai alapozó oktatásának átalakításához járul hozzá;- a szakképzési évfolyamokon megvalósítandó módszertani fejlesztés révén a szakmaitanárok és oktatók felkészítése valósul meg a kompetencia alapú, moduláris jellegűszakképzésre, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT-II.) keretében kidolgozottmodulrendszerű tananyagok adaptálására és a szakmai tartalom munkaerő-piaciigényeknek megfelelő fejlesztésére irányul;- a szakiskolai mérés–értékelés programrész keretében a tanulók ismeretanyagában,készségeiben, jártasságaiban fellelhető hiányosságok, erősségek gyors módszerekkeltörténő, objektív feltárása; az országos és helyi elvárásoknak megfelelő mérésiértékelésirendszer kidolgozása valósul meg.- a szakiskolai minőségfejlesztés jegyében a Szakképzési MinőségbiztosításiKeretrendszer (CQAF) alapján adaptált hazai modell bevezetése.A szakiskolai képzés fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósított munkaerő-piacimegfelelőség értékelések részeként, 2009-ben második alkalommal került sor az MKIK GVI12

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.szakiskolai kutatására, melynek alapját egy 9000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedőkérdőíves adatfelvétel képezte. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az üzleti szektor ésa közszféra munkaerő-keresletét a szakképző iskolát végzettek iránt. Az adatelemzéseredménye azt mutatta, hogy a szakképzett pályakezdők iskolájukkal, szakmájukkal ésgyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban általában elégedettnek mondhatóak. A szakiskolátvégzett fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről ugyanakkor problémákkal telített képetformálnak az adatok: a kérdezés időpontjában a megkérdezetteknek csak 45%-a voltalkalmazott, 20%-uk munkanélküli volt és 29%-uk éppen továbbtanult szakmája megszerzéseután. A munkanélkülieket, a továbbtanulókat és a foglalkoztatottakat egyaránt figyelembevéve elmondható volt az is, hogy a szakképzettek 60-70%-a nem a szakmájában dolgozott(vagy egyáltalán nem dolgozott) a felmérés időpontjában.1.2.3. A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁSA szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négyközépiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervbenmeghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az OrszágosKépzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat.A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőlega tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő szakképzésiévfolyamok számát az OKJ határozza meg. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon azOrszágos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyamelvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében szakmaivizsgára készít fel. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül azérettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, éselőkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény értelmében a szakközépiskolák működhetnek kizárólag szakképző évfolyamokkal is,amennyiben érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készítenek fel szakmai vizsgára.A szakközépiskolák – felsőoktatási intézménnyel együttműködve – a felsőfokú szakképzéshezkapcsolódva az új, OKJ szerinti 55 szintkódú szakmai képzések (ISCED 5B) indítására isjogosulttá váltak.13

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.1.2.4. FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSA szakképzés egy új szintje az úgynevezett felsőfokú szakképzés (FSZ) 1998-ban kerültbevezetésre. E felsőfokú szakképzettséget, de felsőfokú végzettséget nem nyújtó programok(ISCED 5B) eredeti célja, hogy a felsőoktatásnál rövidebb idő alatt moduláris, a változómunkaerő-piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó képzést adjon, mely magas szintűszakmai munkára készíti fel a résztvevőket, ugyanakkor biztosítja a megszerzett ismeretek(kreditek) beszámítását is a szakképzésből a felsőoktatásba történő belépés elősegítésére.Felsőfokú szakképzést csak főiskolák és egyetemek szervezhetnek, de a képzés folyhat – ésjelentős arányban folyik is – szakközépiskolában, az intézmények közti megállapodás alapján,így a résztvevők jogállása és az irányítási, finanszírozási rendszerek a képző típusától függőenváltoznak. A belépés általános előfeltétele az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A), ezen kívül azadott OKJ-s szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (SZVK) meghatározhatnak további(pl. egészségügyi/szakmai alkalmassági) feltételeket is. Amennyiben a képzés hallgatóijogviszonyban folyik, a felsőoktatási intézménybe történő felvétel az általános – a kormányáltal rendeletben meghatározott – felvételi szabályok szerint történik, a kétszintű érettségivizsga és a középiskolai tanulmányi eredmények alapján működő pontrendszer révén.Amennyiben a képzés szakközépiskolában tanulói jogviszonyban folyik, a felvétel feltételeit aszakközépiskola határozza meg, a fenntartó által meghatározott keretek között. Az előzetes,megegyező tartalmú szakképzésben folytatott tanulmányok a képzés során 30-60 kreditértékben beszámíthatóak a felsőoktatás alapképzési programjaiba.1.2.5. A TISZK RENDSZER KIALAKÍTÁSAA szakképzésről szóló törvény szerint a közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlatiképzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények aközoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtásáratérségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A törvény a TISZK-ek számos jogiformáját engedi meg (pl. iskolafenntartó helyi önkormányzatok szakképzés-szervezésitársulása, non-profit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság, iskolák egyintézmény keretében történő fenntartása stb.), melyeket önkéntes alapon hozhatnak létreaz iskolafenntartók, esetleg a gyakorlati képzést végző gazdasági szervezetekkel és felsőfokú14

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel együttműködve. A TISZK-ek szakképzőiskolát tarthatnak fenn, illetve bekapcsolódhatnak a felnőttképzésbe is, meghatározzák azáltaluk vagy tagjaik által fenntartott iskolák szakképző évfolyamain indítható osztályokszámát és egyetértési jogot gyakorolnak az iskolák szakmai programjának jóváhagyásánál.2009 júliusáig 77 ilyen központ jött létre az országban.A TISZK rendszer kialakításának célja, hogy a tartalmi, módszertani fejlesztésekmegvalósulásával, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával ésfejlesztésével a képzési rendszer azokat a naprakész ismereteket adja át, amelyekre agazdaság igényt tart. (Mind a közoktatási, mind a szakképzési törvény módosításaszorosabbra fűzte a szakképző intézmények integrációját – a szakképzésnek a munkaerőpiaciigényekkel való erősebb összehangolása érdekében – elsősorban a térségi integráltszakképző központok új koncepciója által.)Az integráció ösztönzésével – nem kizárva a vertikális TISZK-ek létrehozását –, a tartalmi,módszertani fejlesztések összehangolásával a munkaerő-piaci igényekre jobban reagáló,versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer megteremtésére nyíliklehetőség.1.2.6. CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERHEZ, AZORSZÁGOS KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER LÉTREHOZÁSAAz EKKR-hez (Európai Képesítési Keretrendszer) történő csatlakozás a magyar oktatásügykitüntetett érdeke. Egyfelől előfeltétele annak, hogy az elkövetkező évek soránMagyarország a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség egyenrangú szereplőjévéváljon, s a magyar oktatási rendszerben mindenekelőtt a felsőoktatásban keletkezettképesítések tekintélye, elismertsége növekedjék, ez által oktatási rendszerünk európai ésszélesebb nemzetközi kitekintésben kellő vonzerőt gyakoroljon. Másfelől elengedhetetlenahhoz, hogy hazánk lépést tartson az európai oktatási, képzési rendszerekben jelenlegvégbemenő átfogó strukturális és tartalmi reformokkal. Magyarország az EKKR-hez történőcsatlakozás szakmapolitikai, jogi és költségvetési kereteit az Országos KépesítésiKeretrendszer (OKKR) létrehozásával (2069/2008. VI. 6. – kormányhatározat) teremtettemeg. A jogszabály az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) elveivel és szerkezetévelkompatibilis OKKR létrehozásáról és 2013-tól történő egységes bevezetéséről rendelkezik.15

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.Az OKKR létrehozásának átfogó célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek ésformáinak egységes – az Európai Képesítési Keretrendszer elveivel megegyező ésszerkezetével kompatibilis – rendszerbe foglalása, általa az egész életen át tartó tanulásgyakorlati megvalósításához szükséges feltételek megteremtése. Az OKKR kidolgozásánakközvetlen céljai:- az oktatás és képzés különböző szintjei kimeneti szabályozóinak egységes rendszerbefoglalása, e kimeneti szabályozók harmonizációjának segítése;- az oktatás és képzés minőségbiztosítási rendszereinek az erősítése és összhangjukkialakításának támogatása;- a nem-formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás éskompetenciák elismerése;- az oktatási és képzési rendszeren belüli szakmapolitikai koordináció, a társadalmipartnerekkel való együttműködés erősítése;- az oktatási-képzési programok tervezésének és kidolgozásának eredményesebborientálása;- az egyén pályaválasztásának, a pályaorientációs és tanácsadási rendszerekeredményesebb működésének a támogatása;- a vállalkozások (munkaadók) számára európai kontextusban is értelmezhetőrendszerszerű információk szolgáltatása a képesítésekről.1.2.7. AZ OKKR BEVEZETÉSÉNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK LEGFONTOSABBELVÁRT EREDMÉNYEIAz Országos Képesítési Keretrendszer kialakítása a következő elvárásokhoz kapcsolódik:1. Javul az oktatási és képzési rendszerek átláthatósága, amely- orientálja az egyént, az oktatás és a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét aképesítések tartalma és gyakorlati hasznosíthatósága tekintetében;- hozzájárul az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának, munkaerőpiacirelevanciájának az erősítéséhez.2. Javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, továbbá a formális, nem formális tanulásiutak közötti átjárhatóság, és ennek révén össztársadalmi méretekben erősödik a tanulás16

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.vonzereje, a tanulás különböző formáihoz való hozzáférés lehetősége, javulnak atársadalmi mobilitás esélyei.3. Megteremtődnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő csatlakozás szakmai,jogi feltételei. Ennek eredményeként:- Magyarország belátható időn belül a kialakulóban lévő egységes európai oktatásitérség aktív szereplőjévé válik;- európai méretekben erősödik a bizalom a magyarországi képesítések iránt, aminemzetközi szintéren növeli a hazai oktatási rendszerek, mindenekelőtt afelsőoktatás elismertségét, vonzerejét;- javítja a magyarországi képesítéssel rendelkező munkaerő versenyképességét azeurópai munkaerő-piacon.1.3. AZ ÚJ OKJ FEJLESZTÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁRSADALMIPARTNERSZEREPEKMagyarországon 1993-ban adták ki először az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Azújabb, 2006-ban kibocsátott jegyzék modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát. Az új OKJkialakításának fő célja a modernizáció volt. Korábban ugyanis mind mennyiségi problémák (akapacitásfejlesztés elmaradása), mind minőségi problémák (tartalmi fejlesztésekelmaradása) jelentkeztek. Emellett hiányzott a formális tanulás keretein kívül szerzettismeretek elismerésének gyakorlata, a vizsgarendszer pedig nem vette figyelembe a piacielvárásokat (ismeret alapú volt).Az 1/2006. (II.17.) OM rendeletben kiadott új OKJ a szakképesítések számát 804-ről 416-raredukálta, és egy olyan szakképzési rendszert vezetett be, melynek résztvevői – képzésimodulok egy előre meghatározott csoportjának követelményeit teljesítve – teljesszakképesítést szerezhetnek az iskolarendszeren belül vagy kívül, és amely részképesítésekés ráépülő képesítések meghatározásával elősegíti az egész életen át tartó tanulást.Az új jegyzékben a kompetencia-alapúság és a modularitás elve érvényesül. Az új OrszágosKépzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:17

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.• jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobbankihasználható kapcsolatban levő szakképesítések kialakítása;• kompetencia-alapú kimenet felőli szabályozás létrehozása;• különösen kívánatossá vált egy korszerű, többcélú és funkciójú oktatási és képzésiintézményrendszer kialakítása, amely egyszerre teszi lehetővé a szakmai ismeretekgyakorlatorientáltabb átadását, valamint a regionális szintű gazdasági párbeszédösztönzését;• a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudásbeszámíthatóságának megteremtése. A tartalmi fejlesztés fő eleme az említettkompetencia-elv, vagyis annak elérése, hogy a szakképesítés tananyaga és annakvizsgakövetelményei ténylegesen az adott szakmához szükséges készségekrekészítsenek fel, olyan szakképesítéseket váljanak elérhetővé, amelyek valóbanösszhangban vannak a munkaerőpiac igényeivel, továbbá a képzési tartalmak ésképzési programok modularitása;• a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása. Az új rendszerlegfőbb célkitűzése a munka és a szakképzés világának közelítése; a gazdaságbanbekövetkező változások rugalmas és gyors követése, a szakképzés tartalmánakhatékony korszerűsíthetősége, a már megszerzett kompetenciák eredményesebbtovábbfejlesztése, a képzésben részt vevők naprakész gyakorlati ismereteinekbővítése.• az előzetesen megszerzett tudás elismerhetősége, és a szakmák közötti átjárhatóságszabályainak kidolgozása, lehetőségeinek biztosítása;1.3.1. AZ ÚJ OKJ JELLEMZŐIA szakképzés tartalmának korszerűsítésére és az új szakmaszerkezet kialakításárairányuló fejlesztések megteremtik a modularitás érvényesíthetőségét, illetve az országosmodultérkép létrehozását (több szakmában azonos modulok bevezetését, a szakmákcsökkenthetőségét, az átfedések megszüntetését, a rész-szakképesítések, elágazások ésráépülések megvalósítását, a szakmák közötti átjárhatóságot).A moduláris szerkezet bevezetése azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagátugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így aki egy szakma megszerzése során sikeres18

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és amásodik szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy – az első szakma keretébenmár megismert – része alól is. A kompetencia alapú szakképesítések kidolgozása pedig – amunkaerő-piaci igényeknek is megfelelő, gyakorlat-, illetve alkalmazásorientált –tartalomfejlesztést, képzést, mérést, értékelést és vizsgáztatást vezeti be a szakképzésrendszerébe. A korábbiaktól eltérő, a munkaerő-piaci orientáltságot és az életpályaszemléletet erősítő szakképesítés típusok kerültek bevezetésre az alábbiak szerint:• Az alap-szakképesítés a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottmodulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.• A rész-szakképesítés egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelménybenmeghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Arész-szakképesítés egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelménybenmeghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Ezeksegítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdettképzését valamilyen okból nem tudja befejezni, illetve a szakmai vizsgán nem tudminden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések– amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik – azt is biztosítják, hogy amár megszerzett ismeretek későbbi beszámításával folytathassák tanulmányikat.• Elágazások, ráépülő szakképesítések esetében a szakképesítések sokkal szorosabbkapcsolatban állnak egymással, így – amellett, hogy az OKJ is átláthatóbbá válik –hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése)jöhetnek létre. Az elágazás a szakképesítés részeként a szakmai ésvizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezőenválasztandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. A ráépülésnéla szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazásmoduljaira épül a képzés, meghatározza, hogy melymodulokból épül fel, így együtt újabb munkakör ellátására képesít.19

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozott. Az eddig 8 számjegyűkód helyét 15 számból álló azonosító vette át, amely leírja az adott szakma helyét arendszerben, tükrözi az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. A korábbi OKJ többmint 800 alapszakmájával szemben az új OKJ-ban csak 420 van, ez azonban messze nemjelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást,ráépülő szakképesítést is találhatunk. Az új OKJ szerinti szakképzést az újonnan kiadottszakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben 2007. január 1-től, aziskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a2008/2009. tanévben kellett megkezdeni. Az SZVK-k új OKJ alapján történő kidolgozása ésmegjelentetése 2006-tól 2008-ig zajlott, ezt követte a kerettantervek (központi programok)Szakmai és Vizsga Követelmények (SZVK-k) alapján történő kidolgozása. Jelenleg – 2010elején – folyik a modulszintű tartalomfejlesztés, valamint egy nagyszabású informatikaifejlesztés, amely a modul-tananyagok internetes letölthetőségét fogja eredményezni.A kompetencia-alapúság és a kimeneti követelményrendszer a szakképzésbenerőteljesebben érvényesül, mint a közoktatásban. A 2004-2006-ban kiadott új OKJ és a hozzákapcsolódó SZVK-k ugyanis munkakörelemzésekre épülő, kompetencia alapú tanulásikimeneteket határoznak meg. Az egyes foglalkozások kompetenciaprofiljai – melyeketképzési tapasztalattal bíró gyakorló szakemberek dolgoztak ki – meghatározzák az adottfoglalkozás/munkakör részét alkotó különböző feladatok végzéséhez szükséges szakmaiismereteket és készségeket, valamint emellett a módszer (gondolkodás, problémamegoldás,munkastílus), társas (kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés) és személyi(rugalmasság, kreativitás, önállóság, adottságok, jellemvonások) kompetenciákat is. Atanárok/oktatók bevonásával készült új, központilag meghatározott kerettantervek és azezekre épülő helyi szakképzési tantervek az SZVK-ban meghatározott szakmaikövetelményeknek megfelelő tananyagegységekből épülnek fel, és a kompetenciákfejlesztésére összpontosítanak.20

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.1.4. KOMPETENCIA ELV ÉS MODULARIZÁCIÓ A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSIPROGRAMOKBANA gazdaság egyre kevésbé elégszik meg azzal, hogy valaki valamit (egy technológiaileírást, tudományos ismereteket, szabályzatokat stb.) ismerjen; számára az a fontos, hogy amunkaerőként jelentkező szakember valamit eredményesen meg tudjon csinálni. Ekövetelmény fejeződik ki kompetenciafogalomban. A kompetencia teljesítő képes tudást, amegszerzett tudásnak és a meglevő személyes adottságoknak- készségeknek egy adott,konkrét környezetben való alkalmazási képességét jelenti: a foglalkozási/munkakörifeladatok sikeres ellátásának személyi feltételrendszere (Udvardi, 2002). Az OECDkompetencia kutatások eredményeképpen 2003-ra az OECD egyértelműen úgy fogalmazott,hogy a kompetencia nem a képesség (skill) szinonimája, hanem komplex feladatok adottkontextusban való sikeres megoldására való képesség (ability). Ezzel a definícióvalegyértelműen kizárta a kompetencia köréből a műveltséget és amellett foglalt állást, hogy akompetencia esetében a megismerés pszichológiai sajátosságai (és nem valamely kultúra)szerint szerveződött tudásról van szó. Egy adott szakma sikeres gyakorlásához kapcsolódókompetenciák jellemzően öt alapvető jelentőségű tulajdonsággal bírnak:A kompetencia lehetővé teszi, hogy tudatosítsuk az informálisan és nem formális keretekközött megszerzett tudás szerepét a hozzáértő munkavégzésben, továbbá a"procedurális"-nak tartott képességek együttesét.A kompetencia mindig cselekvéshez kapcsolódik. Lehetővé teszi a cselekvést, a feladatokelvégzését, ekképpen pontosan körülírható. Nem létezik önmagában, a megoldandóprobléma megoldásától, illetve a megoldás során használó személytől függetlenül.A kompetencia mindig egy meghatározott összefüggéshez kapcsolódik, mindig egykonkrét és döntő szituációhoz, ami ekképpen elsősorban az átjárhatóság és azátvihetőség elméleti problémáját veti fel.A kompetenciák lényegében három képességcsaládot érintenek: a tudást, vagyis agenerikus ismeretanyagot, a know-how-t, vagyis a jártasságokat és készségeket, illetve a„létezés tudományát”, vagyis a kapcsolatteremtő képességet és a szociális viselkedésiformákat.21

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.Ezek a képességek integrálódtak. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy ateljesítményben testet ölt egy bizonyos képességmennyiség, hanem inkább arról, hogyezek a képességek strukturáltak és egymásra épülnek. Olyan forrástőkét alkotnak,amelyek egymással keveredve lehetővé teszik magát a tevékenységet, ezáltal ateljesítményt is.A fejlett szakképzési rendszerrel rendelkező országokban a – már régóta alkalmazott –moduláris rendszer lényege, hogy az adott szakma ismeretanyagát tananyagegységekre, un.modulokra osztják. (A legáltalánosabb megfogalmazás a modulfogalomra Goldschmidt-tőlszármazik: a "tanulási tevékenységek megtervezett sorozatának önmagában zárt, függetlenegysége, amely a hallgatót egyértelműen meghatározott feladat megoldásában segíti".Lényegében minden modult zárt egységnek lehet tekinteni, annak ellenére, hogy az oktatásáltalában modulcsoportokban vagy tömbök formájában folyik, amelyeket szintén hozzá lehetigazítani az egyéni igényekhez. A modul, mint építőelem a jellegétől függően tehát egyszertantervet, máskor tananyagot épít. Természetesen az is fennállhat, hogy a két "építkezésiforma" egyszerre valósul meg.)Mivel léteznek olyan egységek, amelyek több szakmához is szükségesek, azonosismeretanyagot tartalmaznak, ezeket a kompetencia-együtteseket követelménymodulkénthatározzák meg. Így az új struktúra segítségével, amely lehetővé teszi a szakmák közöttiátjárhatóságot, illetve a korábban iskolai rendszerben vagy azon kívül elsajátítottismeretanyag beszámítását, a munkavállalók is könnyebben igazodhatnak a munkaerő-piacigényeihez. Az OKJ – a FEOR-ban szereplő foglalkozások, munkakörök elemzése alapján –négy kompetenciakategóriát/főcsoportot használ:• szakmai kompetenciák;• személyes kompetenciák;• társas kompetenciák és• módszerkompetenciák.A moduláris felépítés az egész OKJ-ra, azon belül minden szakmacsoportra, szakképesítéscsoportraés szakképesítésre is jellemző. (A modultérkép biztosítja az egyes szakképesítések22

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.– szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai- és követelménymodulokegymáshoz történő kapcsolódásainak áttekintését.)Az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai moduljai, illetve kimenetikövetelménymoduljai a szakképesítések vonatkozásában 6-8 modulból álló modulárisképzési szerkezetet eredményeznek, amelyet tartalmi oldalról a tananyag modul-, atananyagegység és a tananyagelem, mint tananyag építési szerkezet egészít ki.1.5. A SZAKKÉPZÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE, INDIKÁTORAINAK BEVEZETÉSEAz elmúlt években az Európai Unióban egyre erősödött a szakmapolitikai együttműködésaz oktatás és szakképzés területén, hiszen Európa gazdasági és társadalmi fejlődéseérdekében kitűzött célok (versenyképesség növelése, a tudásalapú társadalomba valóátmenet, a foglakoztathatóság növelése, az EU bővítésével az európai munkaerőpiacmegnyitása) EU-szinten is újra előtérbe és középpontba helyezték a szakképzés minőségénekkérdését.A Koppenhágai Folyamat minőségbiztosítással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítására,a minőségbiztosítás terén az európai együttműködés elősegítésére az EU Bizottságlétrehozta a „Minőség a szakképzésben” Szakmai Munkacsoportot, amely 2003–2004-benkidolgozta a szakképzésben alkalmazandó, európai szinten közös minőségbiztosításikeretrendszert (CQAF). A munkacsoport célja, hogy elősegítse a szakképzés minőségénekfejlesztését és e téren az EU tagállamok szakképzést érintő szakmapolitikaikezdeményezéseinek növekvő áttekinthetőségét és konzisztenciáját, továbbá hogy közösirányt adjon a nemzeti és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek kialakításához ésfejlesztéséhez.A modell logikája arra épül, hogy amennyiben egy szakképzést irányító vagy folytatóintézmény teljesíti ezeket az alapvető minőségi követelményeket, akkor ezáltal megteremti alehetőségét annak, hogy jó képzési minőséget szolgáltasson. A CQAF keretrendszer az alábbialkotóelemekből épül fel:- egy modellből, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlatbaátültetését, működtetését, értékelését és felülvizsgálatát a megfelelő szinteken;23

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.- megfelelő módszertana van a rendszerek értékelésére és felülvizsgálatára, afolyamatos fejlesztés előmozdítása céljából: a hangsúly a külső értékelésselegybekötött önértékelésen van;- monitoring rendszere: egy külső szerv általi monitoringot tesz lehetővé nemzeti vagyregionális szinten (lehetőség szerint európai szintű Peer Review *azonostevékenységet végzők egymás általi értékelése+ alkalmazásával kombinálva);- egy mérőeszköz is: adott számú referenciamutató kifejlesztésével, amelyek az a célja,hogy segítse a tagállamokat saját rendszereik országos vagy regionális szintűellenőrzésében és értékelésében.A CQAF Modell négy, egymással szoros kapcsolatban álló elemre tagolódik. Az 1. Tervezés, 2.Megvalósítás/végrehajtás, 3. Mérés és értékelés, 4. Felülvizsgálat (visszacsatolás és aváltozás bevezetésének eljárásrendje) elemek – amelyeket a módszertan fog össze egységesrendszerré – azonosak a folyamatos fejlesztés (PDCA - ciklus) lépéseivel, amelyek mindenminőségmodell vagy rendszer fő lépéseit alkotják.A CQAF Modell hozzáadott értéke abban rejlik, hogy minden egyes lépéshez európai szintenelfogadott, közös alapvető minőségkövetelményeket határoz meg.A minőség és összetevőinek mérése minden szinten kulcsfontosságú kérdés aminőségirányításban. A CQAF javaslatot tesz a szakképzés minőségének mérésére ésértékelésére vonatkozó, rendszerszintű közös indikátorok első csoportjára. Ezt a 10indikátort a tagállamokban alkalmazott több mint 200 indikátor közül választották ki azzal acéllal, hogy a minőségirányítási tevékenységeket összekapcsolják a szakképzési rendszerekrevonatkozó, európai szinten megállapított szakmapolitikai célkitűzésekkel. A kiválasztottindikátorok környezeti információkat, valamint a bemeneti követelményekhez, afolyamatokhoz, a kimeneti követelményekhez és az eredményekhez kapcsolódóinformációkat tartalmaznak. Az alkalmazott 10 indikátor leírása:1. minőségirányítási rendszert alkalmazó szakképző intézmények aránya;2. a képzők képzésére fordított befektetések;3. munkanélküliségi ráta;4. hátrányos helyzetű, érzékeny, veszélyeztetett csoportok aránya;5. a szakképzésben és az élethosszig tartó tanulásban (LLL) való részvételi arány;24

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.6. a szakképzésbe jelentkezők és azt sikeresen elvégzők aránya;7. a tanulók/képzésben részt vevők státusza a képzés befejezése után hat hónappal;8. a megszerzett készségek alkalmazása a munkahelyen;9. a munkaerő-piaci igények változását követő mechanizmusok minőségi mutatója;10. a szakképzéshez való hozzáférés fejlesztése érdekében végzett intézkedésekminősége.Az önértékelés rendszeres visszajelzést szolgáltat a partnereknek az oktatási-képzésiszolgáltatásokkal való elégedettségéről, a munkaerőpiac igényeiről, valamint amunkavállalók képzés során nyert képességeinek és készségeinek megfelelőségéről,lehetővé teszi továbbá a szakképzési rendszerek eredményességének és hatékonyságánakértékelését, ezáltal a szakképzés és a munka világa közötti kapcsolat erősítését is.A magyarországi Közoktatási Törvény is arra kötelezi az intézményeket, hogyminőségpolitikát határozzanak meg és minőségfejlesztési rendszert működtessenek. A KMD(Közoktatás Minőségéért Díj Modell (3/2002. (II. 15.) OM rendelet), mint az intézménykiválósági fokának megítélésére szolgáló önértékelési keretrendszer – az ösztönzés (díj)mellett – elsősorban az intézményi önértékelést, azaz a szervezet erősségeinek éslegfontosabb fejlesztendő területeinek az azonosítását, valamint a továbbfejlesztés(stratégiai) irányainak a kijelölését szolgálja. A Szakiskolai Fejlesztési Programban akezdetektől kiemelten fontos fejlesztési terület a szakiskolai minőségfejlesztés, amelynekkeretében – 2005 óta, az elsők között az Európai Unióban – jelentős számú szakképzőiskolában került bevezetésre és alkalmazásra az európai közös minőségbiztosításikeretrendszeren alapuló és a hazai sajátosságok figyelembevételével adaptált SzakképzésiMinőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) szerinti, teljes körű szervezeti önértékelésenalapuló minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer.A Szakiskolai Fejlesztési Programban az önértékelés megvalósításának elősegítésére2003-ban kidolgozásra került a Szakiskolai Önértékelési Modell, majd 2006-ban a CQAFadaptáció eredményeképpen a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM), amely átfogja azadott intézmény teljes működési rendszerét, érinti a szervezet folyamatait, képességeit és azelért eredményeit egyaránt.Az SZFP I. eredményei lehetővé teszik, hogy az SZFP II. - ben – az Európai Unióban elsőkközött – jelentős számú szakképző intézményben vezessék be az európai uniós – a25

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer alapján adaptált – hazai modellt. Fontosterület az önértékelés során kapott eredmények felhasználása. Az önértékelés fontos eszköza feltárt problémák korrekciójához. Ezek alapján lehet kidolgozni olyan eljárásokat,algoritmusokat, amelyek képessé teszik az iskolák vezetőit arra, hogy megfelelő választtudjanak adni az iskolai rendszerű szakképzés minőségét jól leíró indikátorrendszer egyeselemeiben beállt kedvezőtlen változásokra.A Közoktatás Minőségéért Díjhoz hasonlóan, a Szakiskolai/Szakképzési Önértékelési Modellmegalkotása nemzetközi viszonylatban is egyedülálló szakmai fejlesztés volt, hiszen az elsőolyan intézmény specifikus önértékelési modell, amely közvetett módon az Európai MinőségDíj alapját képező EFQM Kiválóság Modell kritériumrendszerén alapszik, ugyanakkorfigyelembe veszi a szakképző iskolák feladatait és működési sajátosságait. A SzakképzésiÖnértékelési Modell alkalmazása az intézmények számára fokozatosan, három bevezetésiszinten valósulhat meg: I. Helyzetfelmérő szint, II. Fejlesztési szint, III. Kiválóság szint. Azönértékelés mindhárom szinten azonos alapokon nyugvó, de tartalmában részben eltérőönértékelési modell alkalmazásával történik. A modellben szereplő kritériumok – az EFQM ésa KMD önértékelési modellekhez hasonlóan – itt is két fő csoportra oszthatók: azAdottságokra (azaz az intézményben alkalmazott módszerekre, technikákra, eljárásokra) ésaz ezekkel elért Eredményekre.Az önértékelési modell rendszeres alkalmazásával az intézmény (de a fenntartó és akülönböző szinteken megvalósuló oktatás-irányítás is) átfogó és átlátható képet kaphat azintézmények működéséről, ennek részeként a nevelési és képzési tevékenységhatékonyságáról, továbbá annak eredményességéről. Az önértékelést egy független,harmadik fél – országos, regionális vagy ágazati szintű, külső testület – által rendszeresidőszakonként elvégzett külső értékeléssel szükséges kiegészíteni, megerősíteni.26

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.2. A KOMPETENCIA ALAPÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSE2.1. A SZAKKÉPESÍTÉSEK SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY (SZVK) JELLEMZŐIAz új OKJ szerinti szakképesítések szakmai követelménymoduljának tartalma két főrészből épül fel a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból.A feladatprofil a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörbenelvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája. A feladatprofil azoknak amunkavállaló személyéhez köthető, a szakképesítés megszerzését követő munkába álláskorellátható munkafeladatoknak, cselekvéseknek a rendezett listája, amelyeket egy dolgozó aszakképesítés megszerzése révén el tud végezni. (A feladatprofilban felsorolt feladatok a„mit csinál?” kérdésre adnak választ.)A tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmaikészségek, képességek, módszer, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek révéna személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére. Atulajdonságprofil a személyt jellemző tulajdonságok kategóriákba csoportosított, egyeskategóriákban adott készletből választott, a teljesítmény, minőség típusát, illetve szintjét istartalmazó megnevezéseinek rendezett felsorolása. A szakképesítés szakmai követelményeiközött a tulajdonságprofil részeként kizárólag a munkatevékenység során közvetlenülhasznált, alkalmazott ismereteket szerepeltetik. A szakmai ismeretek a munkatevékenységsorán közvetlenül alkalmazott, a műveletek sorrendjére, technológiai szabályokra, aműveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra gyakorolt hatására, azösszetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazott számszerű paraméterekre ésminőségi jellemzőkre vonatkozó adatok, információk. A szakmai ismeretalkalmazásoktípusai, és azok értelmezése, felmérési lehetőségei A-E szintekkel jelölve, 5 szinten kerültekleírásra. A munkatevékenység során a feladat elvégzéséhez a tulajdonság-kompetenciák –amellett, hogy összetételük is különböző – eltérő szintű megnyilvánulásai szükségesek.A szakmai készség a szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudatközvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készségbirtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi. A szakmai készségek, képességek27

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.alkalmazott öt szintje a következő: az 1. szintet az alapszintnek, a 3. szintet a közép szintnek,az 5. szintet a felső szintnek, a 2. és a 4. szintet ezek közötti szinteknek tekintik. További leíróelemeket képeznek a személyes kompetenciák, a társas kompetenciák és amódszerkompetenciák.A személyes kompetencia Azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások,értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi amunkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. A személyes kompetenciákkategóriája két csoportból áll: az adottságok, illetve a jellemvonásokkompetenciacsoportjából. Adottságok kompetenciacsoportban a szakmához tartozófeladatok ellátásához szükséges fizikai (pl. erős fizikum), fiziológiai (pl. látás, hallás, térlátás)és pszichológiai (pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) képességek találhatók. A jellemvonásokkompetenciacsoport pedig olyan személyiségbeli sajátosságokból áll, melyek ösztönzik,szervezik és regulálják az értékes és eredményes munkavégzést.A módszerkompetencia a munkatevékenység során a személy munkamódszerére,munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek amunkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát,valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek. A szociális kompetencia amunkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre amunkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket,különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leírójellemzők.2.2. A SZAKKÉPESÍTÉSEK AJÁNLOTT KÖZPONTI PROGRAMJAINAK FELÉPÍTÉSE (KP)A szakképzés tartalmi szabályozása részint kimeneti szabályozásként, részintfolyamatszabályozásként valósul meg. A kimeneti szabályozás alapvetően a szakképesítésszakmai- és vizsgakövetelménye, a folyamatszabályozás a központi programja által valósulmeg.A szakképzési törvény fogalom-meghatározása szerint a központi program a szakképzésfolyamatának megszervezéséhez, valamint nevelési-oktatási dokumentumok, azon belül aszakmai program, valamint a tankönyvek, segédletek elkészítéséhez kiadott dokumentum.28

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.Az új központi programok a kompetenciaelvűség egyik megnyilvánulásaként a régiektőleltérő módon tervezik meg, építik fel a képzési folyamatot.Az új központi programokban rögzített tananyagtartalom három szintre tagolódik. Alegkisebb rész a tananyagelem, a középső szint a tananyagelemekből álló tananyagegység. Atananyagegységek a legnagyobb részhez, a követelménymodulokhoz vannak rendelve. Aközponti programban megadott tananyagelem a képzési folyamatnak egy tovább nembontott, tartalmát és alapvető folyamatbeli jellemzőit tekintve homogén részlete. Atananyagegységek célja a követelménymodulokban megfogalmazott tulajdonságokkialakítása. A tanulói munkaformák azokat a feladatokat kell, hogy lefedjék, amelyeket akövetelménymodul feladatprofilja határoz meg.A központi programban megadott tananyagegység a képzési folyamatnak atananyagelemekből valamilyen képzésszervezési elv alapján összetett része. A központiprogramokban a kompetenciaelvnek megfelelően a tananyagegységeken belüli elemeketjellemzően a céltartalom, azon belül is elsősorban a feladatkompetenciák főzik össze. Aközponti programok elkészítésének munkamódszeréből következően a tananyagegységekvalamelyik követelménymodulhoz kötődnek.2.3. A SZAKKÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TARTALOMFEJLESZTÉSAz új szakképzési szerkezet kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelményei, illetveközponti programjai azonban csupán címszavakban tartalmazzák a szakmai feladatokat, aszakmai ismereteket és készségeket, illetve a tulajdonságkompetenciákat. A képzők ezzelszemben igénylik a tananyagtartalmak részletes kifejtését, az egyértelmű, egységeskompetenciaelvű tartalomelem-fejlesztést a sikeres kimenet biztosítása érdekében. Agazdaság igényeihez igazított szakmaszerkezet kialakítása során olyan új technikák,technológiák, nyersanyagok, illetve szolgáltatások jelentek meg a szakmai ésvizsgakövetelményekben, illetve központi programokban, amelyekhez jelenleg még nincsajánlott tananyag. Az eddig bevezetett és a közeljövőben bevezetendő képzésekhez a mégjelenleg forgalomban lévő tankönyvek csak részben használhatóak fel, mivel nemkompetenciaalapúak, nem illeszkednek az új szakmaszerkezethez, a munkaerő-piaciigényekhez, esetenként korszerűtlenek, elavultak, hiányosak. Az új szakmaszerkezet szerintbevezetett képzések, valamint a gyakorlatorientált képzés előtérbe helyezése módszertani29

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.megújulást is igényel, továbbá a tanulásirányítás/tanulástámogatás kifejlesztését ismegköveteli.A tartalomelem-fejlesztés az új OKJ-ben található, iskolai rendszerben oktathatószakképesítések egyes moduljaira vonatkozik, melynek kiindulópontja a modultérkép és aténylegesen kiadott új központi programok. A folyamatban lévő fejlesztési projektek azalapmodulokra, a páros modulokra, a páros-többes modulokra, valamint néhány un. sajátmodulra irányul. A fejlesztés első két évében várhatóan mintegy 3000 tartalomelem kerülkidolgozásra.A tananyagtartalom-fejlesztésben nem csak a szakiskolákban tanító tanárok, de a gazdaságszereplői, szakemberei is aktívan részt vesznek, biztosítva ezzel a megfelelő eredményt és aszakképzésből kikerülő diákok munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodását. (Aszakképzésből így kikerülő és a munkaerőpiacon elhelyezkedő munkavállalók a szakmáktársadalmi megítélését, elismertségét pozitívan befolyásolják.) Ennek következtében aszakképzetséggel rendelkezők foglakoztatási esélyei megnőnek, csökken a szakmunkavilágában tapasztalható munkanélküliség, illetve ennek köszönhetően várhatóan növekszik aszakképzettséggel rendelkező munkavállalók társadalmi megbecsülése, és csökkennek atársadalmi egyenlőtlenségek.A szakértők által kifejlesztett tananyagtartalom-elemek webes felületre történő feltöltéserévén a projekt keretében létrehozott szellemi termékek szabadon kinyomtathatóak,összefűzhetőek és tankönyvvé szerkeszthetők lesznek, úgy a szakképző iskolák, mint amunkáltatók és munkavállalók vagy akár a könyvkiadók számáraAz SzTTR (Szakmai Tankönyvi Tartalomszolgáltató Rendszer) felületén tárolt tartalomelemekrugalmasan illeszthetőek lesznek a központi programok alapján készülő helyi tantervekhez,továbbá lehetővé teszik az egyéni tanulási utakat segítő és követő tananyagszerkesztést is, arugalmas szak- és felnőttképzési, valamint az atipikus tanulási körülmények között.30

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.2.4. AZ OKTATÁS-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN, AKVALIFIKÁLT SZAKEMBERKÉPZÉS KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSE2.4.1. A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKPARTNERSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉBENA gazdaság munkaerőigényének jobban megfelelő képzettség biztosítása, a pályakezdőszakmunkások munkaerő-piaci értékének növelése, a szakmai életút biztosabb megkezdése,majd későbbi eredményes korrekciója érdekében a szakiskolákban hatékonyabb ésgyakorlatiasabb elméleti képzés szükséges, amelyet ki kell egészíteni a munka világába valóbelépéshez szükséges ismeretek és készségek elsajátításával. Olyan új módszerekkifejlesztése, bevezetése a feladat, amelyek elősegítik a tanulók tanulás alattisikerélményeinek megszerzését, önálló munkavégzésre serkentenek, és ezáltal növelik afiatalok szakma iránti érdeklődését, továbbá jelentős motivációs erőt adnak a szakképesítésmegszerzéséhez.A gazdasággal való kapcsolat és együttműködés szorosabbá tétele, a gazdaság gyakorlatiképzésben való közreműködésének erősítése, illetve a pályakezdő szakmunkások gyakorlatiképzettségének növelése érdekében a vállalkozások gyakorlati képzésben valóérdekeltségének megerősítése vált szükségessé. A gazdálkodó szervezetek bevonásávalolyan gyakorlati képzés megvalósítása a cél, amelyben a tanulók a munkakör betöltéséhezszükséges életszerű munkatapasztalatra tehetnek szert. A színvonalasabb munkahelyigyakorlati képzés jobban segíti az iskolai képzési pedagógiai munkát, javul a TISZK-ek, aziskolák és a gazdálkodó szervezetek együttműködése, bővül kapcsolatrendszerük, fejlődikpartnerségi viszonyuk. A képzésekben érintett vállalkozásoknál javul a tanulószerződésesgyakorlati képzés pedagógiai színvonala, hatékonysága, eredményessége, erősödik a tanulókkötődése a gyakorlóhelyhez és javulhat a továbbfoglalkoztatás aránya. A munkahelyigyakorlati képzések és az így megszerzett szakképzettségek tényleges tartalma a helyiigények mellett jobban megfelel a szakmai és vizsgakövetelménynek is. A gazdasági válsághatására azonban 2009-ben csökkent a vállalkozások aktivitása a szakképzésben ésfejlesztésekben, és némileg szűkültek a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségei.Jelentős problémaként fogalmazódik meg a felsőfokú szakképesítésekhez kapcsolódóan a31

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.legtöbb SZVK-ban előírt szakmai gyakorlati kötelezettség (3 hónap) teljesítéséhez szükségesmunkaadói fogadó készség.2.4.2. A KAMARÁK SZEREPE A GYAKORLAT ORIENTÁLT SZAKMAI KÉPZÉSFEJLESZTÉSÉBENA szakképzési törvény módosítása során szélesedtek, illetve új elemekkel bővültek agazdasági kamarák szakképzési feladatai. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában,korszerűsítésében, illetve a gyakorlati szintvizsgák rendszerének bevezetésében a gazdaságikamarák törvényi felhatalmazást kaptak. Ezzel összhangban a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara 16 gyakorlatigényes szakmában elvégezte a szakmai és vizsgakövetelményekmunkaerő-piaci követelményeknek megfelelő korszerűsítését, illetve kidolgozta a gyakorlatiszintvizsga bevezetésének rendszerét, amelyet pilot jelleggel 4400 tanuló körében el isvégzett. (Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara dolgozza ki aszakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara agazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – azilletékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjénekközreműködésével – szervezi.)A vizsga- és kompetencia-központok működtetésében a gazdasági kamaráknak ésérdekképviseleti szerveknek meghatározó szerepet kell a továbbiakban is kapniuk ahhoz,hogy a felhasználói oldal elvárásai megfelelően érvényesüljenek. A gazdaságiérdekképviseletek részére pedig delegálási jog biztosítása szükséges a szakmaivizsgabizottságokba.A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet azilletékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseletiszervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzésellenőrzését.A korábbiakhoz képest a kamarai szakképzési feladatok ellátásának finanszírozása is kedvezőváltozásokon ment keresztül, mivel az éves feladatokra lebontott tanulószerződések számáravetített normatív finanszírozási rendszer bevezetésre került. Az MKIK aktív és felelősszereplőjévé vált az iskolarendszerű szakképzés modernizációjának, amelynek révénkidolgozásra és bevezetésre került a gyakorlati képzés minőségbiztosítási rendszere.32

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.A gazdasági kamarák részvételét növeli a szakmai tanulmányi versenyekben az, hogy az MKIKa gondozásra átvett 16 szakképesítésben a nappali tagozaton végzős tanulók számárarendezi meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. A nívós szakmai verseny a magyarszakképzés színvonalának emeléséhez, a szakképzés eredményeinek minél szélesebb körűbemutatásához egyaránt hozzájárul. Célja a végzős tanulók és iskoláik (tágabban a magyarszakképzés) szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. A szakképzésbenrészt vevő tehetséges tanulók számára a jelenleginél alaposabb, átfogóbb megmérettetéstbiztosít. A gyakorlati szintvizsga szerepének erősítése, szakmai megfeleltetése a gazdaságigényeinek és elvárásainak, életszerű, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérő feladatsorokbevezetésével történik. (Forrás: http://www.mkik.hu/download.php?id=8449 Letöltésideje: 2010.03.10.)2.4.3. A SZAKKÉPZÉSI PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A PÁLYAKÖVETÉSBENÉS EREDMÉNYEI VISSZACSATOLÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKMAIKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉRENapjainkban még hiányzik a rendszeresen megszervezett, sztenderdizált adatgyűjtésarról, hogy mi történik a képzést eredményesen befejezőkkel a szakmai vizsgákat követően.Kevés (projektkutatási eredmény) adat áll rendelkezésre arról, hogy miként tudjákhasznosítani szakmai és személyes kompetenciáikat, és ezek közül melyekre van szükségük amunkavégzés során, illetve melyek hiányoznak a sikeres életpálya megkezdésekor. Aszakképzési pályakövetési rendszer hazai fejlesztése eredményeként a képzésekről és azegyénekről gyűjtött adatok lekérdezhetőségével, valamint a képzések színvonalára és amunkahelyi beválásra vonatkozó munkáltatói és munkavállalói véleményekvisszacsatolásával a társadalom minden csoportjának és tagjának érdemi információsszolgáltatás lesz nyújtható. Pontosabb képet kaphatunk a szakmák a gazdaság által történőmegítéléséről, a képzések szerkezetének és összetevőinek munkaerő-piaci értékeléséről.Települési önkormányzatok szerepe a térségi munkaerő-igények rugalmas kielégítésében. Azönkormányzatok az adott régiók társadalmi-gazdasági fejlődését felmérve felelősszakképzés-fejlesztési koncepciót kialakítva képesek biztosítani egy-egy térségszakképzésének munkaerő-piaci megfelelőségét és annak támogatását. E tekintetben az33

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.önkormányzatok többsége alapos hatásvizsgálatokkal tervezi meg a szakképesítésekindítását. Jó példaként emelhetjük ki az önkormányzatok gyakorlatából, hogy amunkaadókkal szoros partnerségi együttműködést alakítottak ki a munkaerő igényprognosztizálására. A kis létszámú igényeket is összegyűjtve megfelelő képzési csoportokattudnak indítani. A 2009-es FSZ képzési kutatások eredményei alapján az önkormányzatoksikeresen képesek összekapcsolni a munkaadókat-, a szakképző intézményeket, a szakmaikamarákat, az RFKB-at és a felsőfokú szakképzettséget megszerezni kívánó fiatalokat afenntartói, koordinatív és partnerségi szerepeik gyakorlása folyamán. További szerepük leheta pályaorientációs, információs és egyéb szakmai szolgáltatások fejlesztésében, fórumokszervezésében; ezzel is elősegítve a fiatalok vidéki városokban, kistérségekben valómegtartását.2.4.4. A MUNKAHELYI GYAKORLATI KÉPZÉS ÖSZTÖNZÉSEA tanulószerződéses képzés fontos megkülönböztető jegye, hogy a tanulószerződéseket atanuló (nem a szakképző iskola) és a gazdálkodó szervezet kötik meg az illetékes területigazdasági kamara képviselőjének felügyelete alatt, és a kamara ellenőrzi a képzésmegkezdése előtt és a későbbiekben is a képzés feltételeit és színvonalát. A tanulószerződéselőfeltételeit és tartalmát „A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény” szabályozza. Aszerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számáraegészséges és biztonságos munkahelyen gondoskodik az adott szakképesítés törvénybenelőírt szakmai és vizsgakövetelményeinek megfelelő gyakorlati képzésről. A tanulóhasonlóképpen köteles a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartani és a képzésrevonatkozó utasításait végrehajtani, valamint a biztonsági és egészségügyi előírásokatmegtartani.A tanulószerződés jogi kapcsolatot létesít a tanuló és a gazdálkodó szervezet között, melyjogviszony csak közös megegyezéssel vagy a törvény által szabályozott feltételek alapjánbontható fel. A szerződés nem változtat a tanuló tanulói státuszán, csupán különbözőelőnyöket biztosít a számára.A tanulószerződéses képzés további fontos sajátossága, hogy a gyakorlati képzést folytatógazdálkodó köteles a tanuló részére rendszeres havi pénzbeli juttatást fizetni (aszakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulók esetében ez az összefüggő nyári34

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.gyakorlat idejétől eltekintve nem kötelező). Ezen felül a tanulók a tanulószerződésnekköszönhetően társadalombiztosítási juttatásokban részesülnek, és a tanulószerződésesképzés ideje a szolgálati időbe is beleszámít. Az oktatáspolitika (különösen az utolsószakképző évfolyamon) egyre inkább a tanulószerződéses képzést támogatja, mint aszakképzés és a gazdaság közti kapcsolatok erősítésére leginkább alkalmas képzési formát. Atanulószerződések számának további növelése érdekében került sor a közelmúltban aszakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítására, melynek értelmében 2007.január 1-jétől, amennyiben a gyakorlati képzési idő több mint ötven százalékábangazdálkodó szervezetnél folyik a képzés, az csak tanulószerződés alapján végezhető. Atanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés költségeit a képzést folytató gazdálkodóállja, aki szakképzési hozzájárulásának (SZH) egy részét vagy egészét az ezzel kapcsolatbanfelmerülő költségek fedezésére fordíthatja2.5. A KIMENETI KOMPETENCIÁK MÉRÉSI RENDSZERE, A VIZSGARENDSZERFEJLESZTÉSEAz új OKJ-ban megjelenő szakképesítések kompetenciaelvű és moduláris szakmaikövetelményei tartalmuknál és szerkezetüknél fogva szükségessé tették a szakmaivizsgáztatás rendszerének, módszereinek és tartalmának átalakítását. Az egyes változásokalapvetően a kompetenciaelvűség és a modularitás alapelveinek érvényesülését szolgálják.A szakmai- és vizsgakövetelmények (SZVK-k) – többek között – tartalmazzák avizsgafeladatok legfontosabb jellemzőit: a vizsgafeladatok rövid leírását (milyen módontörténjék a kompetenciák mérése és értékelése); az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemzővizsgatevékenységet és a feladat végrehajtásához szükséges időt.A modulárisan kapcsolódó szakképesítések azonos követelményei alkotják akövetelménymodult. Ez a központi meghatározású feladatok esetében teljes azonosságotjelent. Eltérések – az egyes vizsgák esetében pl. a vizsgáztatók tevékenységével összefüggőtermészetes eltéréseken kívül – csupán a helyi meghatározású feladatok esetében az eltérőhelyi szakmai környezetből következnek. Ezáltal egyensúlyban tartható a szakképesítéskövetelményeinek garanciális célú központi meghatározottsága és a helyi igények-, elvárásokszerepe. A szakmai vizsgán elsősorban a munkavégzésre való alkalmasságot kell felmérni, és35

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.csak másodsorban szolgál az iskolai teljesítmény utólagos felmérésére. Ennek megfelelően avizsgatevékenységnek a lehetséges határig azonosnak kell lennie a munkatevékenységgel,illetve modelleznie, szimulálnia kell azt. Az így sem megjeleníthető munkafeladatoknak atulajdonságprofilok alapján meghatározott vizsgafeladatokban kell tükröződniük. Mindenegyes vizsgán előforduló feladatnak és értékelési részletnek kapcsolódnia kell akompetencia-profilhoz, azon belül is elsődlegesen a feladatprofilhoz. A vizsga –természetesen a szokásos véletlenszerű feladat-kiválasztás mellett – lehetőséget ad- a teljeskompetencia-profilnak való megfelelés felmérésére.A régi vizsgarendszerben a szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből állt, avizsgarészek szakképesítésektől függően a szakmai elmélethez, illetve a szakmaigyakorlathoz kötődtek. Az új vizsgarendszerben egy vizsgarész egy – a szakképesítésszakmai- és vizsgakövetelményében megadott – követelménymodulhoz kötődik, az abbanfoglalt kompetenciák felmérésére szolgál. Egy teljesített vizsgarész (követelménymodul) egyvagy több szakképesítésben lehet érvényes. A vizsgarész feladatait a vizsgázó általában egyalkalommal egymást követően, esetenként összefüggően végzi el, függetlenül attól, hogyazok milyen vizsgatevékenységgel járnak. A vizsgarészek általában hatnál nem többvizsgafeladatból állnak. A vizsgafeladatok adataként, jellemzőjeként a szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelménye a vizsgafeladat megnevezését, a vizsgafeladat teljesítésérerendelkezésre álló időt, a jellemző vizsgatevékenységet tartalmazza, valamint megadja avizsgafeladat százalékos súlyát a vizsgarész értékelésében. A vizsgatevékenység lehetírásbeli, számítógépes interaktív, szóbeli és gyakorlati. Az egyes típusok értelmezését azalábbiakban mutatjuk be:• Az írásbeli vizsgatevékenységhez kapcsolódóan az írásbeli vizsgafeladat értékelése atanuló produktuma alapján történik, az értékelő személyesen nem találkozik avizsgázóval, a munkatevékenység közvetlen megfigyelésére nincs lehetőség.• Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység esetében az értékelés a produktumértékelése mellett a tevékenység több jellemző részlete alapján lehetséges(válaszadási idő, hibázás, hibajavítási idő, az igénybe vett segítség). Ez a munkavégzés36

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.értékelésének sajátos, szűkebb körre irányuló, kevésbé komplex, de egzaktabb,paraméterezett eredményt hozó változatának tekinthető.• Szóbeli vizsgatevékenységnél a szóbeli vizsgatevékenység értékelése a valós-,életszerű szakmai feladat megoldásához kapcsolódóan elhangzottinformációtartalomra, a kommunikáció minőségére és szakmai beszélgetés eseténannak szakszerűségére irányulhat.• Gyakorlati vizsgatevékenységnél törekedni kell arra, hogy a feladatok tartalma,teljesítési körülményei (helyszín, eszközök, anyagok, produktumok, információskörnyezet, felügyeleti körülmények stb.) és értékelése minél inkább azonos legyen amunkavégzés során tipikusan szokásossal. A munkavégzés modellezésének általábanaz tekinthető, amikor a vizsgázó tevékenysége megegyezik a munkabelivel, akörnyezet azonban eltér az eredetitől, többnyire egyszerűbb annál, a tevékenységnem jár pl. veszéllyel, kockázattal, jelentős költséggel. A vizsgázó gyakorlatifelkészültségének átfogóbb felmérése érdekében a szakmai és vizsgakövetelmény aszakmai vizsgát megelőzően külön gyakorlati „vizsgaremek” készítését – vagy egyébvizsgaprodukció megvalósítását, illetve szakdolgozat készítését – is előírhatja.Egy vizsgarészen belül több, azonos tevékenységgel járó vizsgafeladat is lehet. Avizsgafeladat a vizsgafolyamatnak a szakmai- és vizsgakövetelményben meghatározottlegkisebb része. Az egyes vizsgatevékenységek a kompetenciaelvűségnek, illetve amunkafolyamatok vizsgán való megjelenítésének megfelelő tartalmi meghatározást kaptak.Eszerint mind a négy definiált vizsgatevékenység egyformán a szakképesítés birtokábanvégezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység aszakmai vizsgán. A meghatározások ezen kívül a tevékenységi tartalomban rejlő alapvetőközös sajátosság mellett egy-egy jellegadó, – elsősorban a tevékenység értékelésévelösszefüggő – körülményt ragadnak meg.A szakmai vizsga értékelése: A vizsgázó szakmai vizsgán nyújtott teljesítményét avizsgafeladatok értékelésével kezdve, annak alapján kell elvégezni. Az egyesvizsgafeladatokat – minden vizsgafeladat esetében – a feladatlap részeként kezelendő37

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.javítási és értékelési útmutató alapján százalékosan kell értékelni. A vizsgafeladatokszázalékos eredményeit a vizsgarész eredményének megállapításához a szakmai ésvizsgakövetelményben rögzített súlyok szerint kell összegezni. A szakképesítés vizsgájaeredményének megállapítása hasonlóképpen, a vizsgarészek eredményei és a szakmai ésvizsgakövetelményben megadott súlyuk alapján történik.A minőségelvű oktatáspolitikai célkitűzések megvalósításában kiemelt szerepe van a szakmaivizsgáztatásnak. A gazdasági kamarák 1994-tõl jogosultak a szakmai vizsgák bizottságaibakamarai vizsgabizottsági tagok delegálására. 2007. április 1-jétől tovább erősödött a kamarákszakmai vizsgáztatásban betöltött szerepe, amely egyben a gazdaság szakképzésbenbetöltött szerepének növekedését is jelenti. A gazdasági kamarák delegáltjaik útján – aszakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével – közvetítik a gazdaságelvárásait a vizsgázók, vizsgaszervezők és képzést végzők részére. A képzéseredményességének megítéléséhez a kiképzett-, továbbképzett személy teljesítményénekmérése mellett, a szakmai képesítés elismertetése is szükséges. A munkaadók számárafontos, hogy olyan mérési rendszer, eljárás működjön a vizsgáztatás során, amely aképzésben résztvevők felkészültségéről reális képet ad. A szakképesítést igazoló tanúsítványmögött a tudás, a képességek és készségek meglétének államilag elismert és igazoltteljesítése van.2.6. A TANULÁST, PÁLYAVÁLASZTÁST ÉS FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSEMagyarországon a pályaválasztási információs és tanácsadó szolgáltatásoknak nincsegységes, központi irányítása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) irányítja aszolgáltatások fejlesztését, azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium is fontos szerepettölt be ezen a téren. A két minisztérium között azonban jelenleg még nincs hosszú távústratégiai együttműködés. Az állampolgárok, a munkáltatók nincsenek tisztában a tanulást,pályaválasztást és foglalkoztatást segítő tájékoztató és tanácsadó szolgáltatások céljaival,módszereivel és hasznával.38

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.A European Lifelong Guidance Policy Network (ELGPN) létrehozása adott lendületet ahazai fejlesztéseknek. 2008. januárjában megalakult a Nemzeti Pályaorientációs Tanács(NPT), majd ugyanazon év szeptemberében az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)2007-2013 Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében indult el egy újnemzeti program, amelynek a célkitűzései közé tartozik az országos tanácsadói hálózatlétrehozása. A pályaorientáció magyar rendszerének legfőbb hiányosságai napjainkban azalábbiakban foglalhatóak össze:- a szervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy komplex tanácsadóiszolgáltatásokat nyújtsanak;- a szakpolitikák összehangolása és intézmények közötti koordináció alacsony szintű;- kevés az információ az elérhető szolgáltatásokról;- az ügyfelek elvétve kapnak személyre szabott tanácsadást.A pályainformációs és tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó ágazatok között gyenge akoordináció mind az intézményi, mind pedig a szakmai kapcsolatok tekintetében. Aszolgáltatások jelenlegi rendszerének megítélése nem kedvező, a szolgáltatásokhoz valóhozzáférés nem megoldott széles körben; fejlesztésük fontosságát és szükségességétszakpolitikai dokumentumok is évek óta kiemelik, azonban az utóbbi években indítottfejlesztési programok nagy része elsősorban az információs rendszerek, valamint amunkaerő-piaci információk adatbázisának kialakítására és weboldalak létrehozásárahelyezte a hangsúlyt.2008-ban nagyszabású, a pályaorientáció (életpálya-építés) nemzeti szintű, integráltrendszerének kialakítását célzó fejlesztés indult a fenti TÁMOP projekt keretében. Az onlineés hagyományos eszközrendszerekre építendő, a meglévő és újonnan kialakítandó pályatanácsadási,pályaorientációs és pályakövetési rendszereket fejlesztő és a munkaerő-piaciinformációs rendszerekkel összekapcsoló, az rendszereibe – European QualificationFramework (EQF), EUROPASS, PLOTEUS stb. – bekapcsolható nemzeti pályaorientációsrendszer kialakítását a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) irányította.Az Állami foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 1992 óta Világbanki segítséggel létrehozott kilencregionális képző központja különféle hátrányos helyzetű csoportból kikerülő ügyfelei39

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.számára kínál pályaorientációs, információs és tanácsadó szolgáltatásokat, beleértvepályaorientációs képzési programok szervezését is.A Szakiskolai Fejlesztési Program I. keretében jelentős innovatív fejlesztésekre került sor aszakiskolákban folyó pályaorientáció fejlesztése érdekében. A program különféletevékenységei – így a kompetencia-alapú tananyag és innovatív taneszközök (az érdeklődésés a kompetenciák értékelését segítő, illetve pályainformációkat nyújtó tanulói munkafüzetés módszertani kézikönyv, pályaismertető filmek és multimédiás DVD) fejlesztése,pedagógus-továbbképzések és a tapasztalatcseréket lehetővé tevő regionális konferenciákszervezése – azt célozták, hogy a pályaorientációs foglalkozásokon a fiatalok motivációsszintje fokozódjon. A 11. évfolyamon induló tényleges szakképzést minél jobb alapozás,önismereti és pályaismereti felkészítés alapján, tudatos szakmaválasztási döntés hatásárakezdjék meg. A projekt fejlesztési tevékenysége fokozottan figyelembe vette a szakiskolaidiákok körében kimutatott motivációs deficitet, a kudarcélmények magas szintjét és alemorzsolódások magas számát.Jelenleg a pályatanácsadást és tájékoztatást végzők tevékenysége ellenőrzésének sincsegységes, az egész országra kiterjedő minőségbiztosítási rendszere, a szolgáltatók magukértékelik tevékenységüket. A Nemzeti LLG Fejlesztési Program keretében az oktatás mindenterületén kidolgozásra kerül egy országos elégedettségi felmérés; a személyes, csoportos, ésaz online szolgáltatásokkal való elégedettség mérésére. A szakiskolákban pályaorientációtoktató tanárok számára nyújtható továbbképzési lehetőségek kidolgozása és megvalósítása aSzakiskolai Fejlesztési Program pályaorientációs projektjének is lényeges része volt.A felnőttképzést szabályozó (2001. évi CI.) törvény előírja, hogy az akkreditált intézményekfolytassanak a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat. A pályatanácsadás ilyen,ajánlott szolgáltatás. Ennek szakmai követelményeit azonban nem határozza meg avonatkozó törvény, felügyeletük sem biztosított.40

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.FORRÁSJEGYZÉK1. A 2008-AS RFKB DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ELEMZÉSE. AZ RFKB DÖNTÉSEK, TIHANYI JAVASLATOK ÉSMUNKAERŐPIACI ELŐREJELZÉSEK ÖSSZEVETÉSE, MKIK GVI, 2009.HTTP://WWW.GVI.HU/DATA/RESEARCH/SZAKISKOLA_2009_RFKB_DONTESEK_090307.PDF2. A KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. BUDAPEST,EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ, 2009.3. A KÖZOKTATÁS A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ SZOLGÁLATÁBAN. AZ OKTATÁSIMINISZTÉRIUM HOSSZÚ TÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2005 – 2015, KÉZIRAT,SULINOVA, OPEK, 2005.4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013-IGOKTATÁSI MINISZTÉRIUM, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM BUDAPEST,5. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁGOK HATÁROZATAINAK FELDOLGOZÁSA A SZAKKÉPZÉSIRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL 2009., HTTP://WWW.OH.GOV.HU6. A SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM I. SZAKASZÁNAK HATÁS- ÉS BEVÁLÁS VIZSGÁLATA – VEZETŐIÖSSZEFOGLALÓ. BUDAPEST, MONDOLAT IRODA, 2008.7. A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2009. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS. BUDAPEST, OKTATÁSIOBSERVATORY, 2009.8. A SZAKKÉPZÉS TARTALMI, MÓDSZERTANI ÉS SZERKEZETI FEJLESZTÉSE: ÚJ SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET(ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁS) /NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV PROGRAMIRODA.HTTPS://WWW.NIVE.HU/NFT/DOKUMENTUMTAR/3.2.1_OSSZEFOGLALO_LEIRAS.PDF9. BARBER, M.– MOURSHED, M. (2007): MI ÁLL A VILÁG LEGSIKERESEBB ISKOLAI RENDSZEREITELJESÍTMÉNYÉNEK HÁTTERÉBEN? MCKINSEY & COMPANY.10. BÁNHIDYNÉ SZLOVÁK ÉVA – MAKÓ FERENC – JANÁK KATALIN: AZ OKJ KORSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAIUNIÓS CSATLAKOZÁS FIGYELEMBE VÉTELÉVEL. BUDAPEST, NSZI, 2003.41

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.11. CSERMELY PÉTER: SZÁRNY ÉS TEHER –A MAGYAR OKTATÁS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE. (HÁTTÉRANYAG. ABÖLCSEK TANÁCSA OKTATÁSI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL FELKÉRT SZAKÉRTŐKNEKAZ ELEMZÉSEI) BUDAPEST, 2009.12. FAZEKAS KÁROLY – KÖLLŐ JÁNOS – VARGA JÚLIA (SZERK.): ZÖLD KÖNYV A MAGYAR KÖZOKTATÁSMEGÚJÍTÁSÁÉRT 2008 (GREEN BOOK FOR THE RENEWAL OF HUNGARIAN PUBLIC EDUCATION 2008).HTTP://OKTATAS.MAGYARORSZAGHOLNAP.HU/IMAGES/ZKTARTALOM.PDF13. GUBÁN GYULA – KADOCSA LÁSZLÓ: ADEKVÁT KOMPETENCIA-FEJLESZTÉSI KUTATÁS A FELSŐFOKÚSZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEINEK ÉS ERŐSSÉGEINEK FELTÁRÁSÁRA – ALKALMAZHATÓ ADATGYŰJTÉSI ÉSOKTATÁSI MÓDSZERTAN KIDOLGOZÁSA. BUDAPEST, NSZFI, 2009.14. HENCZI LAJOS (SZERK.): KÉZIKÖNYV A SZAKMAI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉHEZ. MKIK-NSZFI, BUDAPEST,2007.15. HERMANN ZOLTÁN – IMRE ANNA – KÁDÁRNÉ FÜLÖP JUDIT – NAGY MÁRIA – SÁGI MATILD – VARGAJÚLIA: TALIS – ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ OECD NEMZETKÖZI TANÁRKUTATÁS ELSŐ EREDMÉNYEIRŐL.BUDAPEST, OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET, 2009., ISBN 978-963-682-646-816. JEKKEL ANTAL (SZERK.): A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE. BUDAPEST, MKIK, 2006. ISBN 9639008 85 017. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.): A SZAKKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2008. REFERNET ORSZÁGJELENTÉS.OKTATÁSI OBSERVATORY 2008.18. KÖPECZI BÓCZ TAMÁS (SZERK.): REFERNET SZAKKÉPZÉS-POLITIKAI JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2008.ELŐREHALADÁS A SZAKKÉPZÉST ÉRINTŐ SZAKMAPOLITIKAI PRIORITÁSI TERÜLETEKEN.19. LÁZÁR GYÖRGY: A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISOK KÉSZÍTÉSÉNEK KIALAKULÁSA ÉSFEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON, 1989-2008 INTERNETEN ELÉRHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEN:HTTP://WWW.MMPP.HU/DOCS/PROGNOZIS_2008_LAZAR_GYORGY_PROGNOZIS_TORTENELEM_080605.PDF42

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.20. NAGY LÁSZLÓ: A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI STRUKTÚRA – A HUMÁNERŐFORRÁS –FEJLESZTÉSI PROGRAM 3.2.1 INTÉZKEDÉSÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI IN: SZAKKÉPZÉSI SZEMLE XXI.ÉVFOLYAM 2005/4 BUDAPEST, NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET, 2005.21. RADÓ PÉTER (SZERK.): TANULÁS MAGYARORSZÁGON. BUDAPEST, SULINOVA KHT., 2005.22. SZABÓ ZOLTÁN: A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÉS A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ALULNÉZETBŐL, SZAKOKTATÁS 2008.10. SZÁM23. SZÉKELY ISTVÁN: AZ ELŐZETES TUDÁS FELMÉRÉSÉNEK ÉS ELISMERÉSÉNEK ELVEI, FORMÁTUMAI ÉSRENDSZERSZERŰ ALKALMAZÁSA A HEFOP 3.5.1 PROGRAMFEJLESZTÉS SORÁN. BÉKÉSCSABAIREGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT, 2006.24. SZILÁGYI JÁNOS (SZERK.): A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉSISTRATÉGIÁJA 2005-2013. BUDAPEST, MKIK, 2005.25. TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (INFORMATION ONTHE LEGAL REGULATION OF REGIONAL INTEGRATED VOCATIONAL TRAINING CENTRES)/ MINISTRY OFEDUCATION AND CULTURE, JANUARY 7 2008.HTTP://WWW.OKM.GOV.HU/MAIN.PHP?FOLDERID=2085&ARTICLEID=230427&CTAG=ARTICLELIST&IID=126. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZER.): ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FEJLESZTÉSEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN – HEFOP 3.5.1„KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA”. BUDAPEST, NSZFI, 2008.27. ZACHÁR LÁSZLÓ (SZERK.): A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE - HEFOP 3.5.1 „KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSIMÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA.” BUDAPEST, NSZFI, 2008.43

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.________________________________________________________________________________________________ZSKF TKK FÜZETEK 6.________________________________________________________________________________________________44