2008. december - Zskf.hu

PALYA 

Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN III. ÉVFOLYAM 2008/2009. DECEMBER–JANUÁR

Tartalom 

Zsigmond Király Fõiskola 

A hallgatóbarát 

fôiskola 

FELVÉTELI 2009 

Jelentkezési határidô: BA szakok: 2009. február 16. 

MA szakok: 2009. március 16. 

NYÍLT NAP: 2008. december 9. 10 óra 2009. január 13. 10 óra 2009. február 3. 10 óra 

KIS KÁVÉ- 

TÖRTÉNELEM 

Közeledik a vizsga - 

idôszak. Virrasztás, 

nem alvás, kimerültség 

a végsôkig. Mindezt nem 

bírnánk erôvel, ha nem 

lenne egy mentôöv, 

segítség a hajnalig tartó 

tanulásban. Ez pedig 

a kávé. Szinte nincs 

olyan egyetemista vagy 

fôiskolás, aki ne ivott 

már volna kávét 

valamilyen formában. 

28 16 

10 

20 

KARRIER 

CENTRUM 

Interjú 

Dr. Szabó Szilviával: 

„Kompetencia 

képzések a használható 

tudásért a Zsigmond 

Király Fôiskolán” 

MIÉRT A ZSIGMOND KIRÁLY 

FÔISKOLÁT VÁLASSZAM? 

• mert jók és segítôkészek 

a tanárok, 

• mert nem maradnak el órák, 

• mert a nyelvi képzésért 

nem kell külön fizetni, 

• mert helyben lehet 

nyelvvizsgázni, 

• mert sok és jó szakon 

tanulhatok, sôt közben 

még szakot is válthatok, 

• mert érdekes 

szakirányok vannak, 

• mert a ZSKF diplomával jól 

el tudok helyezkedni, 

• mert itt master diplomát is 

szerezhetek, 

• mert minden tankönyvet 

meg tudok vásárolni 

a fôiskolán, 

• mert gyors és könnyû 

a hallgatói ügyek intézése, 

• mert kedvesek és rendesek 

a Tanulmányi Osztályon, 

• mert a ZSKF 

hallgatóbarát fôiskola. 

Alapszakjaink: 

• Andragógia BA 

• Emberi erôforrások BA 

• Gazdálkodási 

és menedzsment BA 

• Kommunikáció 

és médiatudomány BA 

• Nemzetközi 

gazdálkodás BA 


tanulmányok BA 

• Pénzügy és számvitel BA 

• Politológia BA 

• Szabad bölcsészet BA 

• Szociológia BA 

Mesterképzéseink: 

• Nemzetközi gazdaság 

és gazdálkodás MA 


tanulmányok MA 

• Politikatudomány MA 

• Vallástudomány MA 

Nyelvoktatás: 

• angol • német • francia 

• spanyol • olasz • orosz 

Részletes tájékoztató 

a www.zskf.hu oldalon, 

ill. a felveteli@zskf.hu 

e-mail címen 

www.zskf.hu 

1039 Budapest, Kelta u. 2. 

Telefon: 1- 454 7600 

Telefax: 1- 454 7623 

E-mail: felveteli@zskf.hu 

FDKK 

Interjú Dr. Teszler B. 

Istvánnal 

Fôiskolánk legújabb 

kutatási egysége az 

e félévben megalakított 

Fenntartható 

Demokrácia Kutató 

Központ, amely fô 

céljául a ZSKF 

kutatási, oktatási és 

publikációs tevékeny - 

ségének és szakmai 

kapcsolatainak 

fejlesztését tûzte ki. 

GLOBALIZÁCIÓ 

Interjú: Dr. Bayer 

Józsefel 

A globalizáció ma 

már mindenkit érint, 

még ha nem is 

figyelünk fel rá, de 

jelen van a mindennapjainkban. 

Befolyásolja 

életünket, gazdasági 

helyzetünket, gondol - 

kodásmódunkat, és 

talán világképünket is. 

A globalizáció megállíthatatlan 

folyamat, 

amivel nem lehet 

radikálisan szembehelyezkedni, 

legfeljebb 

csak késleltetni. 

FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Bodor Adrienn, Csillik 

Blanka, Esztergályos Máté, Szollár Krisztina, Palánki Réka, Wallner Zsófia. 

SZERKESZTÕSÉG ELÉRHETÕSÉGE: E-mail: szerk@zskf.hu KIADJA: 

Zsigmond Király Fõiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft. 

MEGALAKULT 

A ZSKF ALUMNI KLUB 

14 

„Az olykor bosszúságot, nehézségeket okozó vizsgák, 

a magas kihívásokat állító oktatók emléke mára meg szé - 

pült, élménnyé vált, s mosolygós arccal emlékezhetünk 

vissza egy-egy finom étel és ital társaságában” 

PALYA 

Tisz telt Di ák tár sa ink! 

Tel: +36(30)5565969 

Ema il: szerk@zskf.hu 

A „Pá lya” szer kesztõsé ge sze ret né 

szí ne seb bé ten ni az új ság tar tal mát, ezért 

vár juk azok nak a hall ga tók nak a je lent ke zé - 

sét, akik szí ve sen pub li kál ná nak az írott 

saj tó ban. Ha azt sze ret né tek, hogy a cik ke i - 

te ket so kan ol vas sák, ak kor ve gyé tek 

fel a kap cso la tot a szer kesztõség gel, és bát - 

ran ír já tok meg az ér deklõdé si kö rö tö ket.

Hírek 

Hírek 

Konferencia 

a Fenntartható 

Demokrácia 

Kutató Központ 

Szervezésében 

Bemutatkozott a ZSKF Fenntartható 

Demokrácia Kutató Központja 

(FDKK), amely három hónapja nyitotta 

meg kapuit az iskola falai kö - 

zött, vezetôje Dr. Teszler B István. 

December 2-án igazán impozáns 

körülmények között megtartotta elsô mûhelyprogramját a kutató központ, „Erôforrások – Konfliktusforrások” 

címmel. A konferenciát Dr. Szatmári Péter, általános rektor-helyettes nyitotta, aki kiemelte a 

minôségi felsôoktatás fontosságát, és azt is, hogy minôségi magyar felsôoktatáshoz a ZSKF tizennégy 

BA szakkal- és négy MA szakkal kíván hozzájárulni, amellett, hogy ebben a hónapban további öt MA 

szak kerül meghirdetésre. Szatmári Péter továbbá kifejtette, hogy kész a ZSKF Vallástudományi Doktori 

iskolája, amely ma Magyarországon unikális – tehát egyedülálló. És hozzátette: „ez lehet a következô 

lépcsô az egyetemé válás útján”. A tárgyszerûség kedvéért Szatmári doktor megemlítette a még korrigálásra 

váró hiányosságokat is, tehát azt, hogy még mindig gyengék vagyunk az Erasmus terén, és ezen 

mindenképpen javítanunk kell. Ezt követôen Teszler doktor bemutatta dr. Gergely Erzsébetet (KVVM 

NYÍLT NAPOK 

Kedves Érdeklôdôk! 

A Zsigmond Király Fôiskola az alábbi 

három alkalommal tartja nyílt napjait: 

• 2009. január 13. 10.00 (kedd) 

• 2009. február 03. 10.00 (kedd) 

A nyílt napok alkalmával az idelátogatók 

egy minden részletre kiterjedô tájékoztatáson 

vesznek részt, megismerhetik 

alap- és mesterképzéseinket, betekintést 

nyerhetnek a fôiskolai életbe, avagy 

beülhetnek egy-egy órára. 

Az általános tájékoztatót követôen 

mindenki a maga érdeklôdési körének 

megfelelôen beszélgethet az Intézetek 

vezetôivel és munkatársaival, a Tanulmányi 

osztály pedig segít eligazodni a 

felvételi eljárás menetében. 

A ZsKF megközelíthetôsége 

www.zskf.hu oldalon látható. 

További információ: felveteli@zskf.hu 

Várjuk kedves Érdeklôdôinket! 

Eredeti, minôségi 

szakdolgozat a hiteles 

diploma garanciája 

Nincs többé plágium! 

stratégiai igazgatója), aki megtartotta elôadását, „Erôsforrások – Konfliktusforrások” címmel. Gergely 

Erzsébet kiemelte a globális nemzetközi konfliktusok összefüggéseit/kontextusait a politikai célokat, 

a környezeti változásokat és a tudományt, amely minderre megoldást kínálhat, a globális felelôsségre és 

a megelôzésre helyezve a hangsúlyt. Érdekességképpen bemutatta a világ összes országának ökológiai 

lábnyomát, amely diagram az egyes országok és térségek világméretû környezetkárosító és energia felhasználását 

hivatott bemutatni. „Az utóbbi húsz év rapid változásaival fel kell vennünk a harcot, és azt 

is látni kell, mely országok azok, amelyek nem veszik komolyan a környezeti terhelés mérséklését; ezek 

az államok nemhogy nem csökkentették, hanem épp ellenkezôleg, növelték a széndioxid kibocsájtásukat. 

Ebben sajnos „élenjárnak” a mediterrán államok: mindenekelôtt Spanyolország, Portugália és Görögország 

is. Ezzel szemben például Magyarország meglehetôsen nagy arányban csökkentette a széndioxid 

kibocsátását. A konferencián részvett: Dr. Szatmári Péter, Dr. Teszler B. István és Gergely 

Erzsébet mellett Bárány Ibolya, a Hunida Kht igazgatója, Bukosza Gábor, a SOTE képviseletében, 

Kállai Tünde (managing director, Prolog GmbH), a Máltai Interdiszciplináris Intézettôl, Marton Anna, 

Éger Ákos (NGFT titkárság), és Kossuth Zsuzsanna, aki a Bristole Egyetemen végzett. 

Tudósított: Szarka 

A ZSKF a nemzetközi szinten is bevált 

Turnitin szoftver segítségével ellenôrzi 

a szakdolgozatok és házi dolgozatok 

eredetiségét. Az elôfizetéses program 

az internet teljes tartalmával, valamint 

a rendszerbe korábban feltöltött tar - 

tal makkal veti össze a dolgozatokat, 

színekkel, valamint százalékokkal jelzi 

az egyezô szövegrészeket. A ZSKF így 

garantálni tudja, hogy hallgatóinak 

jegyei mögött valódi teljesítmény áll, 

és hogy minden egyes diplomát megérdemelten 

szereznek. 

WiFi a ZsKF-en! 

A Zsigmond Király Fôiskola közelmúltban 

átadott aulája teret ad a hallgatók 

közösségi életének. Figyelembe véve 

a hallgatói igényeket a mai naptól 

teljesen térítésmentesen elérhetô a 

vezeték nélküli internet, amelyen keresztül 

többek között elérhetô a fôiskola 

elektronikus könyvtára, az Ilias, 

illetve minden egyéb webhely, amely 

az infósztrádán megtalálható! 

Óriási téli könyvvásár 

az OSIRIS KIADÓ rendezésében! 

2008. november 17-december 23.-áig rendkívüli 

akció keretében számos kiadványunk 35%-50%-os 

kedvezménnyel * vásárolható meg! 

Helyszín: OSIRIS KÖNYVKLUB Budapest, V. kerület, 

Egyetem tér 5. 2. emelet, 22 kapucsengô 

Nyitva tartás: Hétfô-péntek: 9-17 óráig 

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk! 

* 

A kedvezmény a helyszínen megvásárolt könyvekre érvényes! 

Alma Mater – A Globalizáció 

politikai hatásai – Tv-adás 

A Zsigmond Király Fôiskola adott otthont az Alma Mater címû mûsornak, amely 

során a fôiskola rektora, prof. dr. Bayer József úr tartott elôadást a globalizáció 

témakörében. A „globalizáció” korunk egyik legdivatosabb kifejezése, 

jelentôségét sokan eltúlozzák, hatásaitól félnek és tartalmával nincsenek tisztában. 

Prof. Dr Bayer József segít abban, hogy megismerkedjenek ezzel a ma 

még sokak számára misztikusnak tûnô fogalommal (globalizációról bôvebben, 

lásd. interjú Bayer Józseffel). A film ismertetése: Az Alma Mater adásaiban 

azonban nemcsak egyes tudományterületekkel ismerkedjünk meg a nézôk, hanem 

képet alkothatnak arról is, hol és kiktôl érdemes alaposabb ismereteket 

szerezni az adott témában. Tudományos érdeklôdésû nézôknek és pályaválasztás 

elôtt álló fiataloknak egyaránt ajánlott a produkció, hiszen az adásokból az 

is kiderül, hogy nem csak a legnépszerûbb egyetemeken, a sztárszakokon képeznek 

piacképes szakembereket. 

A sorozatban kiváló professzorok, természet- és társadalomtudományokkal, 

illetve különbözô mûvészeti ágakkal foglalkozó szakemberek mutatják be 

területük izgalmas és fontos kérdéseit. Az Alma Mater adásai a tudományok 

széles skáláját fogják át: segítségükkel a többi közt a táncmûvészetet, a stresszkezelést, 

a régészeti geológiát, a térképészetet, a hídépítés mesterségét és a 

robotikát ismerhetik meg az érdeklôdôk. 

Forrás: zskf.hu 

2 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 

PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 3

Hírek 

Megtartotta elsô ülését a Nemzetbiztonsági Klub 

A Zsigmond király Fôiskola Hallgatói Centrumában 2008. október 29-én 

megtartotta elsô ülését a Nemzetbiztonsági Klub. Szatmári Péter rektorhelyettes 

és Pintér István a Geopolitikai Tanács elnöke köszöntötte 

a jelenlevôket és kifejtették, hogy miért tartják fontosnak a Fôiskola és a 

civil szervezet együttmûködését ebben a témában. 

Kuti Ferenc rámutatott a fogalomrendszer 

hiányosságaira. Részletesen elemezte, hogy 

miért tartja túlhaladottnak a nemzeti biztonsági 

stratégiát a mostani veszélyhelyzeteket 

is figyelembe véve. Álláspontja szerint politikai 

jellegû döntésekre van szükség, habár a 

magyar nemzetbiztonság témakörében egyszerre 

van jelen a globalitás probléma halmaza, 

ugyanúgy, mint a környezô országok 

egymásra utaltsága. Legnagyobb biztonsági 

kockázatnak a „tudatlanságot” jelölte meg. 

Célzott kutatáso kat javasol, amelyben elsôsorban 

a fogalomrendszer kialakítása, másodsorban 

a szükséges lépések megtervezése 

szerepelne. 

Jávor Endre hozzászólásában azt emelte ki, 

hogy szerinte az az állam van biztonságban, 

amely egyrészrôl rendelkezik a szükséges információkkal, 

valamint azokkal a képességekkel, 

amelyek a hatékony reakciót biztosítják. 

Pintér István szerint a biztonsággal kapcsolatos 

fogalomzavar valóban akadályozza a 

hatékony feladatszabást. Ugyanakkor nem 

kevés fogalom-meghatározásról, hanem 

inkább túl sokról van szó. Kiemelte az olyan 

nemzetbiztonsági kockázatokat, mint az 

államigazgatási rendszer kirívóan gyenge 

mûködését, avagy a közérdek hiányát a politikai 

döntéshozatalokban. 

Botz László hozzászólásában fontosnak 

tartotta megemlíteni, hogy a fogalomrendszer 

tisztázása fontos ugyan, azonban 

célszerû lenne a jól mûködô demokráciák 

gyakorlatának adaptálása. Külön gondot 

jelent szerinte, hogy sem a nemzet, sem a 

biztonság fogalma nem tisztázott Magyarországon, 

és különösen a biztonság kérdéskörében 

a legtágabb megközelítést javasolja. 

Ez a felfogás megjelenik a magyar nemzeti 

biztonsági stratégiában is, de a továbbgondolása, 

különösen a jelenlegi pénzügyi 

válságban aktuális. Nagyon fontosnak tart - 

ja, hogy a nemzetbiztonság kérdése nem 

lehet kizárólag az öt szolgálat tevékenysége, 

amelyeket az elmúlt évtizedek alatt 

egyébként is folyamatosan támadnak a 

különbözô sajtóorgánumok. 

Hajas Barnabás, az Országgyûlési Biztos Hivatala 

részérôl elsôsorban az alkotmányozási 

kérdések tisztázatlanságát emelte ki. Az ideiglenes 

alkotmányunkban sem tûnik megfelelônek 

a nemzetbiztonsági kérdések kezelése. 

Szükségesnek látja a párt ellenôrzés fokozá - 

sát, elsôsorban az Állami Számvevôszék és az 

Ombudsmani Hivatal keretében. 

Kiemelte a nemzetbiztonsággal 

kapcsolatban már a koncepció is 

hiányzik, a továbblépés egyik lehetséges 

módjának a rendvédelmi 

oktatás erôsítését célozta meg, 

elsősorban a jogi ka ro kon. A hatalom 

megosztás elsôsorban az államhatalmi 

ágak megosztását jelenti, 

a média szerepét fontosnak 

tartja, de nem tekinti azt önálló hatalmi 

ágnak. Az OBH javaslatokat dolgoztat ki a 

nemzetbiztonsági szolgálatok ellenôrzésének 

fokozására, azonban nem kívánják csökkenteni 

az Országgyûlés Nemzetbiztonsági 

Bizottságának hatáskörét. 

Juhászné Belatiny Katalin, a Zsigmond Király 

Fôiskola elnöke, ráirányította a figyelmet a 

külkapcsolati képzés jelenlegi helyzetére Magyarországon, 

valamint a biztonsággal kapcsolatban 

jelezte, hogy véleménye szerint 

a reklámok olyan vásárlásra is ráveszik a családokat, 

amelyekre valójában nincs szükségük, 

és olyan anyagi megterhelést jelentenek 

a számukra – akár hitelfelvétellel történô 

eladósodás útján is – amire ténylegesen nincs 

szükségük. 

A kibontakozott élénk vitában több hozzászóló 

is kifogásolta a hazai médiahelyzetet, 

különösen azt, hogy nemzetbiztonsági kérdések 

valódi szakértôi megbeszélése hiányzik 

a palettáról 

Szatmári Péter zárszavában megköszönte a 

részvételt, a hozzászólásokat és a Nemzetbiztonsági 

Klub folytatását ígérte azzal, hogy 

annak üléseire negyedévente fog sor kerülni. 

Új Pedagógia Szemle 

kávéházi beszélgetése 

Egy új típusú irodalomtanítás felé? 

2008. november 26-án került sor fôiskolánk aulájában 

Dr. Fûzfa Balázs, szombathelyi középiskolai 

tanár Irodalom 12 c. tankönyvének bemutatójára. 

A beszélgetést – amely az Új Pedagógia Szemle 

kávéházának keretében zajlott – Mayer József, 

az OKI igazgatója, a lap fôszerkesztôje moderálta. 

A beszélgetés résztvevôi Sz. Tóth Gyula középiskolai 

tanár, Horváth Zsuzsanna tanár, az érettségi rendszerek 

egyik összeállítási felelôse, és Dr. Jászberényi 

József irodalomtörténész voltak. A bemutató során 

mindenki kiemelte, hogy Fûzfa Balázs könyve kísérletet 

tesz egy többirányú irodalmi olvasásmód kialakítására, 

és számol a jelenkori információs társadalmi 

kihívásokkal. A könyv szép kivitelû, s többféle szöveg- 

és feladat-típusával az interaktivitás nagyobb és 

korszerûbb lehetôségeit rejti, mint a korábbi tankönyvek. 

A tankönyv további szemléleti újdonságokkal 

is bír: a Kulcsár-Szabó Ernô és a Szegedy Maszák 

Mihály képviselte "posztmodern" irodalomértelmezés 

korábban soha nem látott intenzitással, és teljesen 

érthetô formában jelenik meg a kötetben. Ezzel kapcsolatban 

a KMI intézetvezetôje jelezte, hogy bár az 

„én-sokszorozás” filozófia gondolatán alapuló posztmodern 

értelmezés rendkívül korszerû olvasás- és 

értelmezésmód, de ennek tankönyvi bôvítése volna 

szükséges a könyv további fejezeteinek írásakor, hiszen 

az alternatív kánonok (szegénység- nôi szerepek, 

kisebbségek, öko-nézpontok, stb.) még számos 

értelmezési lehetôséget rejtenek. Ezek beemelésével 

nemcsak deklarálódna a többféle olvasat-gondolat, 

hanem meg is jelenne a tankönyv lapjain. Az esten 

szép számmal jelentek meg a fôiskola szabad bölcsész 

és andragógia szakos hallgatói is. A rendezvényrôl 

hangfelvétel készült, amely nyomtatott formában 

várhatóan az ÚPSZ januári számában jelenik meg. 


4 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR

Tudománynapok 


BESZÁMOLÓ 

„Gazdaságunk a világgazdasági kihívások 

tükrében„ c. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKRÓL 

A Zsigmond Király Fôiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi 

Intézete az MTA Világgazdasági Kutató Intézetével közösen a 

2008. évi Tudomány Napja alkalmából tudományos ülésszakot 

szervezett 2008 november 20-án. 

BESZÁMOLÓ 

Andor László: Összehasonlító 

gazdaságtan globális 

szemléletben c. tankönyvének 

bemutatója alkalmából 

szervezett kerekasztalról 

beszélgetésről. 

Az ülésszak megnyitóját Fôiskolánk rektora, 

Bayer József akadémikus tartotta, aki 

kiemelte a Fôiskola elkötelezettségét a tudományos 

tevékenységek iránt és üdvözölte a 

Fôiskola valamint a Világgazdasági Kutató Intézet 

együttmûködésének ezen újabb, fontos 

állomását. 

A nyitó plenáris ülésen két elôadás hangzott 

el Simai Mihály illetve Sipos Zoltán részérôl. 

Simai Mihály akadémikus a globalizáció új 

fejleményeirôl és annak következményeirôl 

tartott nagyívû elôadást. A globalizáció új 

szakaszának jellemzôi között kiemelte az un. 

papírgazdaság és a reálgazdaság közötti 

szakadék mélyülését s azt, hogy a globalizáció 

igazi területe a papírgazdaság. Kitérve 

mindennek Magyarországi következményeire 

is, felhívta a figyelmet arra a kevésbé közismert 

tényre, hogy a transznacionális cégek 

külföldi hitelfelvétele is növeli az egyébként 

is magas magyar adósságot. 

Sipos Zoltán intézetvezetô elôadásának középpontjában 

az kérdést állt, hogy a végbemenô 

világgazdasági változások milyen alkalmazkodást 

igényelnek a marketing területén. Magyarország 

szempontjából az egységes európai 

piac kialakulását tartotta kiemelendônek, 

amely az eszközök és az intézményrendszer területén 

is folyamatos változást igényel. A helyzetértékelés 

alapján az elôadás záró részében 

stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg. 

A plenáris ülést követôen a tudományos 

ülésszak két szekcióban folytatta munkáját. 

Az I. szekcióban (Globalizáció és versenyképesség), 

amelyet Sipos Zoltán vezetett Mráz 

Katalin (GVI) a makrogazdasági teljesítmény 

mérésérôl és a legismertebb versenyképességi 

rangsorokról, Szalavetz Andrea (VKI) a versenyképesség 

és az innováció 21. századi 

összefüggéseirôl, Szemlér Tamás (VKI) a globalizáció 

és integráció kapcsolatáról , az egységes 

Európa jövôbeli kilátásairól, Botos Balázs 

(GVI) pedig a versenyképesség és a külkereskedelmi 

folyamatok összefüggéseirôl tartott 

elôadást. 

A II. szekcióban (Versenyképesség és az emberi 

erôforrások), amelyet Nagy Károly vezetett 

Artner Annamária (VKI-GVI) arra a kérdésre 

kereste a választ, hogy milyen a versenyképes 

munkaerôpiac? Szilágyi Eszter (GVI) Tudásmenedzsment 

Magyarországon – lehetôségek és 

buktatók, Körösi István (VKI) Szûkösek–e az 

emberi erôforrásaink és Szabó Szilvia (GVI) 

Az érzelmi kompetencia jelentôsége a versenyképes 

munkaerô kiválasztásában és fejlesztésében 

címmel tartott elôadást. 

Mindkét szekcióban az elôadásokat tartalmas 

és érdekes vita követte és a résztvevôk egyértelmûen 

hasznosnak és tovább folytatandónak 

ítélték a tudományos párbeszédet. 

2008. november 18-án a Zsigmond Király Fôiskola 

Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézete kerekasztal-vitát 

szervezett Andor László fenti tankönyvének 

megjelenése alkalmából. 

A vitát Szatmári Péter rektorhelyettes bevezetô szavai 

nyitották meg, aki kiemelte a tankönyv interdiszciplináris 

jellegét, azt a jótékony hatást, hogy 

a könyv elolvasása érdeklôdést kelt további mûvek 

elolvasására és végül utalt a továbbfejlesztés lehetôségeire. 

A vitában résztvevô külsô meghívottak és Intézeti 

munkatársak egyöntetûen hangsúlyozták, hogy egy 

korszerû szemléletû, olvasmányos és nem csak oktatási 

célra használható írásról van szó. Felmerült, 

hogy a jelenkori válság lehet-e egy paradigmaváltás 

alapja, hogy a könyv által is képviselt komparatív 

gazdaságpolitika képes-e választ adni a jelenkor 

égetô kérdéseire. 

Számos javaslat és ötlet hangzott el a könyv továbbfejlesztésének 

témájában is. A vita résztvevôi egyértelmûen 

támogatták, hogy a jelenlegi, alapvetôen BA 

szintû oktatást szolgáló mû kiegészítésével és bôvítésével 

szülessen egy MA szinten is használható tankönyv, 

amely biztosan keresett lenne a Fôiskolán 

kívül is. Andor László megköszönve az észrevételeket 

és javaslatokat ígéretet tett arra , hogy lehetôségeit 

és elfoglaltságát figyelembe véve dolgozni fog a továbblépés 

érdekében. 







„Diplomácia és az információ” 

– TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A ZSKF-EN 

A Tudomány Napja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan 2008. november 19-én „Diplomácia és az Információ” 

címmel tudományos konferencia került megrendezésre a Zsigmond Király Fôiskolán. Dr. Szatmári Péter rektorhelyettes 

köszöntô bevezetôjét követôen kutatási és mûködési területükön nagy tapasztalattal és tudományos 

munkássággal rendelkezô, neves elôadók négy blokkban taglalták a magyar diplomácia történetét. 

A MAGYAR KÜLPOLITIKA 

GYENGESÉGEI ÉS A VILÁG– 

HÁBORÚ UTÁNI RENDEZÉS 


Torma Béla, a magyar honfoglalás korának kutatója, 

a Kárpát-medencében letelepedett ôseinknek 

a diplomácia eszközeivel gyakorolt érdekérvényesítésérôl 

tartott elôadást. A korszak, 

amelynek kutatása még sok, eddig ismeretlen 

részlet tisztázását, ezen belül ôseink diplomáciai 

tevékenységének megismerését eredményezheti, 

világosan mutatja a térségben élô népek 

viszonyában a kapcsolatok alakításához felhasznált 

információk biztosításának egyik eszközét, 

a korai diplomácia alakulását. 

Második elôadóként Dr. Pritz Pál történész, 

egyetemi tanár, az MTA doktora elôadásában 

rávilágított a Osztrák-Magyar Monarchia idôszakában 

háttérbe szorított magyar diplomácia 

önállósodási próbálkozásaira. „Ebben az 

idôszakban a magyar állam ugyan nem folytathatott 

önálló külpolitikát, ennek megfelelôen 

a budapesti kormánynak nem volt külügyminisztere, 

nem voltak önálló magyar külképviseletek, 

ellenben a dualista birodalom 

külpolitikájára a magyar politikai vezetô rétegek 

(ha nem is mindenkor azonos intenzitással) 

számottevô befolyást tudtak gyakorolni. A 

nyomásgyakorlásnak és érdekérvényesítésnek 

egyik fontos eszköze éppen a külügyi szolgálat, 

annak magyar szempontból mind kedvezôbb 

személyi összetétele volt. Amikor 1914. 

június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip revolvergolyói 

kioltották Ferenc Ferdinánd életét, 

az osztrák-magyar diplomácia nemhogy 

nem tudta elhárítani a háború kirobbanását, 

amely azután a Monarchia összeomlásához vezetett, 

hanem inkább a konfliktus elmélyítésén 

szorgoskodó német diplomácia segédcsapataként 

mûködött” – mutatott rá Pritz, majd folytatta. 

„Monarchia szétesését követôen az önálló 

magyar külügyi igazgatásról 1918. december 

13-án rendelkeztek. Károlyi tisztában volt 

a külügyi poszt fontosságával, ezért a miniszterelnöki 

tiszt mellett a külügyi tárca irányítását 

is saját kezében tartotta, nem hivatalos követektôl, 

hanem inkább személyes megbízottainak 

munkájától várta a nemzetközi elszigeteltség 

enyhítését. A Külügyminisztérium, a 

diplomáciai és konzuli képviseletek kiépítése 

folyton beleütközött abba a ténybe, hogy az 

egyharmadára zsugorodott ország kénytelen 

eltartani korábbi alkalmazottainak szükségtelenné 

vált hányadát is. Az önálló magyar külügyminisztérium 

elsô negyedszázadában nem 

volt elter jedt gyakorlat külsô személyek magas 

diplomáciai posztokra való helyezése, jóllehet 

a szomszédos országok diplomáciai szolgálatai - 

ban, vezetô álláshelyein szép számmal szol gál - 

tak olyan politikusok, akik az új állam megteremtésében 

játszottak jelentôs szerepet, szereztek 

komoly érdemeket. A hiányos felkészültség, 

a külügyek irányításában jelentkezett hatá - 

rozatlanság nyomta rá bélyegét a II. Világháború 

idôszakának magyar diplomáciájára is”. 

A VILÁGHÁBORÚK 

UTÁNI MAGYARORSZÁG 

Az önállóvá vált Magyarország rendszerváltozásig 

tartó nyolc évtizedes diplomáciai kihívásairól 

elsôként Dr. Bánlaki György nagykövet, 

a Magyar Atlanti Tanács elnöke tartott elô - 

adást, bemutatva a második világháborút követô 

bilaterális diplomácia kialakításában, a 

kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében végzett 

munka nehézségeit, Magyarország nemzetközi 

elfogadtatásának, a kapcsolatok újrafelvételének 

és erôsítésének feladatával megbízott 

diplomaták tevékenységét. Ôt követte 

Erdôs André nagykövet, aki Magyarország 

Nemzetközi Szervezetekhez (ENSZ, GATT, 

VSZ, KGST, EBEÉ, EBESZ) történô közeledést, 

kapcsolódást, azokban végzett feladatokat, 

tehát a multilaterális diplomáciát mutatta be 

elôadásában, párhuzamot vonva a kétoldalú 

kapcsolatok kezelése és a nemzetközi szerve- 

zetek által képviselt és megkövetelt rendszerbe 

való beilleszkedés feladatai között. 

RENDSZERVÁLTOZÁS 

ÉS INTEGRÁCIÓ 

A magyarországi rendszerváltozást követô 

idôszakban kiemelt jelentôséggel bírt az euróatlanti 

integrációhoz való közeledés. Ezen törekvések 

napi problémáiról Dr. Granasztói 

György nagykövet, professzor emeritus tartott 

elôadást, aki mint Belgiumban akkreditált 

nagykövet, feladatul kapta a NATO és az EU 

szervezeteivel való „liaison” kialakítását, a késôbbi 

csatlakozás lehetôségeinek, feltétel rendszerének 

felmérését. Az adott idôszak legsúlyosabb 

problémájaként a stratégiai irányítás 

hazai hátterének kiépítetlenségét, bizonytalanságát, 

a kommunikáció alacsony színvonalát 

jelölte meg. Dr. Szôke Péter, a Külügyminisztérium 

EU Koordinációs és Jogi Fôosztály osztályvezetôje, 

elôadásában pedig kiemelte Magyarország 

2011. évi EU soros elnökségére való 

felkészülésének jelentôsségét. Továbbá bemutatta 

a felkészülés folyamatának, ezen belül az 

elnökségi stáb kiválasztásának/képzésének, a 

tevékenység koordinálásának és a szervezeti 

struktúra kialakításának folyamatát. Szôke 

szólt még a bilaterális és a multilaterális diplomáciát 

érintô napi és hosszú távú feladatokról 

is. Ezt követôen Dr. Gyarmati István nagykövet, 

az Euro-Atlanti Demokrácia és Integrációs Központ 

igazgatója a 2008-ban – civil szervezetek, 

tudományos mûhelyek bevonásával – elkészült 

Külkapcsolati Stratégia megfogalmazásának 

folyamatáról, a dokumentum tartalmáról, az 

egyes feladatok értelmezésérôl tartott elôadást. 

Dr. Berta Krisztina, a Külügyminisztérium Konzuli 

Fôosztályának vezetôje elôadásában a 

schengeni együttmûködés történetét, Magyarország 

1990. elejétôl folytatott célirányos tevékenységét, 

a schengeni együttmûködés új biztonsági 

filozófiáját, Magyarország csatlakozásának 

mozzanatait mutatta be. Beszélt az Európai 

Szomszédságpolitikán belüli speciális könnyítésekrôl, 

amelyek értelmében sza bá lyozásra került a 

kishatárforgalmi mozgás, valamint vízumkönnyítési 

megállapodások kerültek megkötésre az EU 

és a Nyugat-Balkán országai, Ukrajna, Oroszország 

és Moldova között. A magyar kormány 

döntése alapján a szerbiai és az ukrajnai magyar 

közösség tag jainak 2008. január 1-tôl új támogatási 

formaként bevezetésre került a magyarmagyar 

kapcsolattartási támogatás. Elôadását 

azzal összegezte, hogy Magyarország Schengen 

tagsága nem rontotta a régió biztonságát, ezzel 

együtt a határon túli magyarság érdekei figye - 

lembe vételre kerültek. Dr. Boda József rendôr 

ezredes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 

Nemzetközi Oktatási Központ jának igazgatója 

a rendvédelmi szervek diplomáciai tevékenységének 

fontosságát emelte ki. „A magyar 

rendvédelmi erôk már a XX. Század elejétôl 

részt vettek nemzetközi konfliktusok kezelésében 

(béke-mûveletek), majd a század végére – 

igaz, hogy csekély számban – egyes országokban, 

követségeken megje lent a rendôr-attasék 

intézménye. A jelen idôszak rendvédelmi diplomáciai 

tevékenysége a világ konfliktus övezetei - 

ben – ENSZ, EBESZ, EU válságkezelô mûveletek 

kereteiben – szolgálatot teljesítô rendvédelmi 

képviselôk mentoring, monitoring, illetve képzési 

munkájában jelenik meg – fejezte be mondandóját 

Boda. Bali József, a Honvédelmi Minisztérium 

szakállamtitkára az 1918-ban önállóvá 

váló Magyarország napjainkig tartó katonadiplomáciai 

tevékenységét húzta alá. Utalt az 

önálló Magyar Katonai Hírszerzés 90. évfordulójára, 

mivel a katonadiplomáciai feladatok végrehajtásának 

koordinálása, irányítása e szervezettel 

való szoros együttmûködésben történik. 

Jelezte, hogy a katonadiplomácia területén az 

ezredfordulót követô eddigi években megfigyelhetô, 

hogy gyakorlatilag minden ország 

próbálja hozzáigazítani rendszerét a megvál - 

tozott körülményekhez. „A változó körülmények 

nem kizárólag a biztonságpolitikai környezet 

változásaiból erednek. Jellemzôen ugyan az 

új információigény dominál, de az informatika 

és az egyre terebélyesedô személyes kapcsola tok 

adta lehetôségek miatt az országok könnyebben 

zárnak be attaséhivatalokat bizonyos helyeken, 

külö nösen akkor, ha új hivatalok nyitásához 

csak így tudnak forrásokat teremteni – mondta 

Bali, majd számokkal folytatta. „Magyarország 

jelenleg négy földrészen, 24 ország fôvárosában 

rendelkezik katonai attaséhivatallal. További 

14 fôvárosban átakkreditálás útján vagyunk jelen, 

illetve hazai bázisról két regionális attasénk 

7 országba van akkreditálva. Tehát mindösszesen, 

valamilyen formában, 45 országban biztosított 

a katonadiplomáciai képviseletünk A fe la - 

datot 24 kihelyezett és 2 hazai bázisú regionális 

attasé, 5 helyettes és egy titkár-gyakornok, összesen 

32 fô látja el.” 

Végül Dr. Szatmári Péter zárszavában jelentôsnek 

és eredményesnek értékelte a konferenciát, 

bizonyítva látván a kezdeményezés 

helyességét és idôszerûségét. Megköszönte 

az elôadók magas szintû, tartalmas hozzájárulását, 

a hallgatók részvételét. 

NPTI 


Doktoranduszok 

bemutatkozása 

2008. november 14-én 15 órától került 

sor a ZSKF Európa-termében a KMI Tudománynapi 

rendezvényére, amelyen 

készülô doktori disszertációk egy-egy 

fejezete került bemutatásra. 

A rendezvénnyel a KMI célja az volt, 

hogy a tudománynapi konferenciakavalkádban 

egy saját mini-konferenciát 

hozzon létre, amelyen azon tanáraink 

lépnek föl, akik éppen a doktori védés 

elôtt állnak. A háromfôs csapatot kiegészítette 

egy "erdélyi vendégjátékos" is, 

aki a jövô félévben levelezô órákat tart 

fôiskolánkon. 

Az elôadások sorrendben a következôk 

voltak: Tóth Péter István humánetológus: 

Reális félelem vagy kognitív hiba: 

A harmadik-személy hatás elmélet az 

evolúciós pszichológia nézôpontjából; 

Lukács Márton Réka pszichológus (Sapientia 

Egyetem): A szépségipar fogságában. 

A szépségiparban dolgozók testi 

és evési attitûdjei; Malkovics Tibor politológus: 

A populizmus jelentéseirôl; 

Felföldi Barnabás antropológus: Felügyeleti 

hatalom a szervezeti életben. 

A rendezvényen szép számban jelentek 

meg az Intézet hallgatói, és a dolgozatok 

utáni vitában számos értékes, megfontolandó 

javaslat hangzott el a készülô 

dolgozatokhoz. 


Interjú 

Interjú 

GLOBALIZ ÁCIÓ 

Az Alma Mater filmfelvételhez kapcsolódva 

A globalizáció ma már mindenkit érint, még ha nem is figyelünk fel rá, de jelen van 

a mindennapjainkban. Befolyásolja életünket, gazdasági helyzetünket, gondol - 

kodásmódunkat, és talán világképünket is. A globalizáció megállíthatatlan folyamat, 

amivel nem lehet radikálisan szembehelyezkedni, legfeljebb csak késleltetni. 

Eredményeibôl mindenki hasznot húzhat, de veszíthet is, ha nem tud hozzá alkal - 

mazkodni. A globalizáció hatása ellentmondásos, növelte a legfejlettebb orszá gok 

gazdagságát, de sok helyen a szegénységet is, miközben kétségtelenül esélyhez 

juttatta a fejlôdô országok nagyobb gazdaságait, mint Kína, India, Brazília. Hatá - 

sát befolyásolják a hatalmi és érdekviszonyok, ezért ahhoz, hogy többen részesül - 

jenek az elônyeibôl, a világ rendjének is változnia kell. A téma szakértô kutatóját, 

Dr. Bayer József rektor urat kérdeztem a globalizáció hatásairól. 

Ideológiák kapcsolata 

a globalizációval 

– Azt nyilatkozta, hogy „mára nem csupán 

a radikális baloldali és kommunista alternatíva 

szûnt meg, hanem válságba került a szociáldemokrácia 

is, mert a globalizáció aláásta 

a hagyományos szociáldemokrata politika 

feltételeit. A szociáldemokráciát mindaddig a 

marginalizálódás veszélye fenyegette, ameddig 

passzívan viselkedett, az aktív alkalmazkodás 

viszont sikert hozott. A globalizációs 

versenyre hivatkozva a szociáldemokrata 

kormányok sok olyan reformot vezettek be, 

ami kihátrálást jelentett a korábbi szociális 

vállalásokból”. Kérem, fejtse ki, mit is jelent 

ez pontosan. 

– A globalizáció felgyorsulása mögött a neoliberális 

gazdaságpolitika állt, amelyet Thatcherizmus 

vagy Reaganomics néven emlegetnek. 

Ennek fô elveit foglalja össze az úgynevezett 

Washingtoni Konszenzus, ami a következôket 

jelenti: dereguláció és privatizáció (az állam 

ne szabályozza a gazdaságot, az állam nem jó 

gazda, az állami tulajdonú vállalatokat adják 

privát tulajdonba), liberalizáció (a tôke és 

pénz, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, 

amely nem ismer államhatárokat); továbbá 

alacsony adók, ami az állam kivonulá - 

sát jelenti a közszolgáltatásokból, mondván, 

mindenki gondoskodjon magáról. 

Nem vitás, hogy mindez elsôsorban az amerikai 

gazdaság javát szolgálta, amely a legnagyobb 

és legtöbb transznacionális társasággal 

rendelkezett, és a dollárral mint világpénzzel 

kompenzálni tudta saját veszteségeit. Az 

amerikai nagyvállalatok elôtt megnyíltak 

a nemzeti határok, az ô terjeszkedésük volt a 

leglátványosabb, persze nem kizárólagos. 

Idôvel mások is észbe kaptak, az Európai Unió 

és Japán éppen az Egyesült Államokba ruházott 

be sok pénzt, bevásárolta magát az ottani 

iparágakba és bankokba is. 

Ezt a politikát általában a neokonzervatív 

kormányok vezették be, de miután globálisan 

érvényesült, mindenki kénytelen volt ehhez 

alkalmazkodni, ha nem akarta elveszteni 

a nemzetközi versenyképességét, és ártani a 

saját országának. A szociáldemokrata kormányoknak 

ezért olyan reformokat kellett 

bevezetni, amelyek ellentmondtak a korábbi 

jóléti állami gondoskodásnak. Le kellett építeni 

a hagyományos iparágakat, megnyirbálni 

a szakszervezeti jogokat, rugalmas munka - 

idôt követelni a munkavállalóktól, és kevesebb 

közszolgáltatást nyújtani. 

– Tovább folytatva elôzô gondolatmenetét, 

azt is mondta, hogy „a szociáldemokrácia e 

fordulatát második neoliberális revizionizmusnak 

is szokás nevezni. Sok a közös vonása 

a neoliberális neokonzervatív politikával, de 

nagy különbség az, hogy a szociáldemokraták 

megôrzik a szociális igazságosság iránti 

elkötelezettséget. A szociáldemokrácia az 

utóbbi egy-másfél évtizedben végrehajtott 

átalakulással sikeres idôszakot élt meg. 

Ennek azonban a populista pártok elôretörése 

volt az ára”. És azt is hozzátette, 

hogy „ma a szociáldemokrácia fô feladata 

egy olyan baloldali populizmus kialakítása, 

amely a globalizációs átalakulás 

veszteseit képes kompenzálni”. Én azt 

látom, hogy a világtörténelem minden 

kataklizmáját gazdasági- és társadalmi 

válság elôzte meg, ez többnyire a szélsôségeseknek 

kedvezett, ami pedig különféle háborúkhoz 

vezetett. Nem tart attól, hogy a történelem 

ismétli önmagát? 

– A mai világhelyzet egészen más, mint 

a nagy gazdasági világválság idején, és éppen 

a globalizációnak köszönhetôen más. Ma szerintem 

egy gazdasági recesszióval, néhány évnyi 

visszaeséssel a gazdasági növekedésben 

megúszhatjuk azt a válságot, amit a szabályozatlan 

piacgazdaság, a reálfolyamatoktól elszabadult 

pénzügyi spekulációk idéztek elô. 

A globalizáció felgyorsulása mögött 

a neoliberális gazdaságpolitika állt, 

amelyet Thatcherizmus vagy 

Reaganomics néven emlegetnek. 

Nem tartok attól, hogy a szélsôségek hatalomra 

kerülnek a válságok nyomán, mint a múlt 

század húszas-harmincas éveiben. Ehhez semmilyen 

feltétel nem adott, legalábbis a fejlettebb 

világban, és a radikálisoknak nincs is semmilyen 

koherens gazdasági elképzelésük. 

Ne feledjük, hogy a fasizmus idején a nemzeti 

tôke támogatta például a fasiszta kormányok 

megalakulását, ma ilyet nem tudok elképzelni. 

Ehhez már a tôke is túlzottan nemzetközivé, 

transznacionálissá vált. 

A populizmus ugyan reális fenyegetés, de mivel 

a populista pártok az ígéreteiket úgysem 

tudják beváltani, hatalomra kerülve 

általában belülrôl felbomlanak, kiesnek 

a kormánykoalíciókból, és elveszítik tömegtámogatásukat. 

Ma a munkahelyek 

és a jövedelem elvesztésének réme, a bevándorlók 

konkurenciájától való félelem, 

és a kulturális identitás megôrzéséért való 

aggódás táplálja a populista törekvéseket. 

A kívánatosnak mondott baloldali populizmuson 

nem azt értem, hogy demagóg és 

beválthatatlan ígéreteket kellene hirdetni, 

hanem azt, hogy az emberek alapvetô félelmeire, 

aggodalmaira, az ôket elsôsorban érintô 



Interjú 

Interjú 

kérdésekre kell alkotó, és fôleg 

érthetô válaszokat adni. 

Ma túl sok a politikai blabla 

és az ideológiai üledék a baloldal 

retorikájában, amit a 

jobboldali radikálisok kihasználhatnak. 

A jobboldali populizmus, 

könnyen felfogható, 

leegyszerûsítô nézeteivel szemben fel kell 

venni a harcot, és ehhez másfajta politikai stílus 

kell, mint az eddigiek. 

A globalizáció feltétele: 

a növekedési kényszer 

– A közgazdászok szerint a globalizáció önmagában 

hordozza az állandó növekedési kényszert, 

és ha ez nincs meg, akkor bekövetkezik 

a stagnálás, és a recesszió. Nem lehet, hogy a 

globalizáció ellenesek legnagyobb problémája 

az állandó növekedési kényszerbôl adódó 

többlet fogyasztásból fakad, vagyis az ebbôl 

következô anomáliákból? Mondanék egy egyszerû 

példát. Azért az tényleg abszurdum, 

hogy ma már például a német autógyárak is 

többnyire - némi túlzással 5 évre gyártott - „eldobható” 

autókat készítenek, hogy minden 

autó öt-tíz éven belül csereérett legyen, vagy, 

hogy a használati tömegcikkek pár év alatt 

leamortizálódnak, csak hogy továbbra is biztosított 

legyen a többlettermelésbôl és többletfogyasztásból 

adódó kierôszakolt növekedés. 

Nincs túl erôltetve a globalizáció? A természet 

nincs erre „felkészítve”. 

– A probléma valós, bár a példa nem a legszerencsésebb. 

A növekedés határait már a hetvenes 

években kifejtette a Római Klub, és 

azóta is nagy kérdés, hogy az energiaforrások 

és a természeti erôforrások végesek, és az 

ezek kizsákmányolásán alapuló termelés 

elôbb-utóbb a természet korlátaiba ütközik. 

Ez olyan probléma, amely az egész jövônket, 

a kapitalizmus jövôjét is meghatározza, és 

olyan következményekhez vezet, mint például 

a klímaváltozás. Abban igaza van, hogy ez 

a fogyasztói kapitalizmus eddigi formáját is 

aláássa, amely pazarló és nem fenntartható. 

A fenntartható fejlôdés modelljének kidolgozása 

ma a legfontosabb elméleti és gyakorlati 

feladatok közé tartozik. 

A felhozott példa azonban azért nem jó, mert 

manapság éppen azzal lehet eladni az autókat, 

hogy sokáig jól, hibátlanul mûködnek. Akinek 

pénze van, az cserélgetheti az autóját háromnégy 

évente újra, mert a sok technikai újítás 

miatt erkölcsileg amortizálódik, de az autóját 


Magyarország a rendszerváltással nyitott 

gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, 

mint ahogy európaizálódott volna, vagyis 

nem élvezte az Európai Unió védelmét 

a gazdasági átalakulás során. 

megveszi az, aki csak használt autót engedhet 

meg magának. Ezáltal például húsz év alatt 

majdnem teljesen lecserélôdött az ország autóparkja, 

és ez éppen környezetvédelmi szempontból 

nem is rossz. A túl gyors termékcsere és 

elavulás ma inkább az informatikai kütyük termelésére 

igaz, ahol nagyon gyors a termékgenerációk 

változása, és ez nagy pazarláshoz is vezet. 

Hány mobiltelefon is hever otthon az asztalfiókban, 

ami már nem jó semmire? 

Magyarország merre tart? 

– Ön szerint milyen helyzetben van a mai Magyarország, 

mennyire „globalizálódott”? Az 

európai bezzegország (Szlovákia) sikerének 

egyik kulcsa, hogy kedvezôbb feltételeket biztosít 

a transznacionális tôke áramlásának, 

ezért is sikeresebb a gazdasága, nagyobb mértékben 

bôvül, ezért versenyképesebb is, és a 

fogyasztás is tetten érhetôen növekszik északi 

szomszédunknál. Magyarország élenjárt a 

reformokban, és most leszakadóban van. Ön 

szerint mit csinálunk rosszul, ha egyáltalán 

rosszul csinálunk? 

– Magyarország a rendszerváltással nyitott 

gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, 

mint ahogy európaizálódott volna, vagyis nem 

élvezte az Európai Unió védelmét a gazdasági 

átalakulás során. Magyarország induló pozíciói 

több tekintetben jobbak voltak, mint a szomszéd 

országoké, például egy évtizedig ide irányult 

messze a legtöbb beruházó tôke a térségünkben. 

De az ország súlyosan el volt adósodva, 

míg például Csehszlovákia egyáltalán 

nem, Románia pedig keserves áron, de még 

Ceausescu idején kegyetlenül visszafizette az 

adósságait. Magyarországon az életszínvonal 

és a létbiztonság is jóval magasabb volt. Ezt 

nem sikerült megtartani, a rendszerváltás idején 

sok mindent elrontottunk a gazdaságban. 

Az adósságszolgálat fejében eladtuk az állami 

vállalatokat külföldi befektetôknek, de sokan 

csak piacot akartak venni, az üzemeket bezárták, 

és nem folytattak termelést. Emellett 

nemcsak az ipar leépülése okozott súlyos munkanélküliséget, 

szétziláltuk az egyedül versenyképes 

mezôgazdasági nagyüzemeket is, és 

ezáltal óriási foglalkoztatási problémák keletkeztek 

vidéken, amit máig nem tudtunk orvosolni. 

A foglalkoztatás és ezért az adózók köre 

is rendkívül alacsony, miközben egyetlen kormány 

sem merte drasztikusan visszavágni a 

szociális és egészségügyi ellátásokat, az ingyenes 

oktatást stb.. Ezért az történik, hogy újratermeljük 

az eladósodást, minden kormány 

többet költ, mint amennyi bevétele van, és ez 

hosszú távon nem tartható. Ez tett minket sebezhetôvé 

a mai pénzügyi válságban. 

Azért megjegyzem, hogy sok a misztifikáció 

az új tagállamok gyors növekedésével kapcsolatban 

is. Ha valaki nagyon alacsony szintrôl 

indul, akkor nagyon látványos növekedést lehet 

produkálni pár évig, de ennek is ára van, 

elôbb-utóbb súlyos aránytalanságok keletkeznek, 

beindulhat az eladósodási spirál. Már 

vannak erre utaló jelenségek, mindenekelôtt 

a balti államokban. 

– A szkeptikusok szerint egy felfújt lufihoz lehetne 

hasonlítani a világgazdaságot, amely 

az utóbbi idôben elkezdett ereszteni. Visszatérve 

példámhoz, Szlovákia gazdasági bôvülését 

is nagyrészt meghatározzák a nemzetközi 

transznacionális vállalatok és az általuk 

mozgósított tôke, amely új munkahelyeket 

teremt, fejleszti az infrastruktúrát stb. De ha 

ezek a vállalatok továbbállnak (ha már nem 

elég alacsony a munkabér, vagy nem kedvezôek 

a feltételek), vagy „becsôdölnek”, akkor 

a felfújt gazdasági lufi nagyon gyorsan kipukkanhat. 

Nem beszélve arról, hogy mindennek 

milyen társadalmi kihatásai vannak. 

Nem csak a munkahelyüket veszítik el az emberek, 

hanem nagyban ennek tudható be a 

hitelválság is. Természetesen a globalizáció 

mellett ezernyi pozitívumot lehetne felhozni, 

de nem gondolja, hogy a globalizáció nincs 

kellôképpen szabályozva? 

– Elsôsorban a nemzetközi pénzügyi rendszerben 

keletkeztek azok a lufik, amik most a jelzálog-hitel 

válságban kipukkantak, mert kb. 

50-szer, százszor annyi spekulatív pénz forgott 

a világ tôzsdéin, mint amennyi a reálgazdaságban. 

Ez nem volt a végtelenségig fenntartható, 

a pénzgazdaság és a reálgazdaság, ha nagyon 

elszakad egymástól, általában egy nagy krach 

formájában szokott újra egymásra találni. Ezt 

már Marx meggyôzôen leírta, és most is ezt 

éljük át újra. Ez nem jelenti a piaci kapitalizmus 

végét, de annyi bizonyos, hogy szabályozottabb 

formában kell helyreállnia a világgazdaság 

új rendjének, ha nem akarjuk, hogy ez 

megismétlôdjék. Ez a felismerés vezeti ma az 

Egyesült Államok vezetô köreit éppúgy, mint a 

G8, a G20 pénzügyi tanácskozásait. Mindenki 

arról beszél, hogy egy új bretton woodsi egyez - 

mény kell, új intézményekkel, amelyek keményebb 

szabályokat érvényesítenek a pénzpiacon. 

Az állam szerepét is erôsíteni kell a pénzpiac 

és a gazdaság szabályozásában. 

Ami a globalizáció sorsát illeti, ez a válság 

nem fogja visszavetni, mint ahogy a XIX. században 

fejlôdô szabadkereskedelmet visszavetette 

az elsô és második világháború és a 

nemzeti bezárkózás. A nemzetközi munkamegosztás 

sokat fejlôdött, a szabad piacra a 

fejlôdô országoknak is szükségük van. Létre - 

jött a világháló, és sokkal több nemzetközi 

szervezet és intézmény van, mint a korábbi korszakokban, 

amelyek kezelhetik a konfliktu - 

sokat. Csak egy olyan világrendre lenne ehhez 

szükség, amelyik multilaterális és kooperatív, 

nem pedig egy hatalmi központ hegemóniá - 

ján alapul, amely a többieknek diktál. Ez 

a bushi világkép, amelynek most várhatóan 

leáldozik, mert kiderült, hogy ez nem vezet 

sehová, Amerika is óriási tekintélyvesztést 

szenvedett el az unilaterális diplomáciával és 

a preventív háborúival. 

A globalizáció is akkor lesz méltányosabb, és 

a konfliktusai akkor lesznek kezelhetôbbek, 

ha egy ilyen új szabályozottabb világrend és 

világgazdaság létrejön. Ezt a koncepciót 

hívják alternatív globalizációnak vagy fair 

globalizációnak a globalizáció kritikusai is. 

– Ön szerint milyen lenne egy pozitív értelemben 

globalizálódott világ, megoldható a jövôben, 

hogy a globalizáció vesztesei (a periféria 

területek) is felzárkózzanak? 

– Egy szép új világ, amilyen a hatvanas évek tudományos 

fantasztikus filmjeiben megjelent, 

egységes és jóindulatú világkormánnyal és 

egységes civilizációval, nem fog egyhamar létrejönni. 

De azért sokat lehet tenni, hogy többen 

részesedjenek a globalizáció által generált 

gyors fejlôdés áldásaiból. Csak egy példát 

mondok: Kína mai gyors iparosodása a környezeti 

problémák súlyosbodásával fenyeget, ami 

felgyorsíthatja a globális felmelegedést a szénhidrogén 

alapú energiahordozók (szén, kô olaj) 

felhasználása miatt. De a tudományos-technikai 

fejlôdés alternatív energiaforrások felhasználásához 

is hozzásegítheti Kínát, amely mára 

a világ mûhelye lett, amiként Angliát annak 

Biztos, hogy azt tanulod, amit szeretnél? 

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyarok 

több mint egyharmada visszatekintve 

úgy gondolja teljesen más irányba 

tanult volna tovább a középiskola befejezése 

után, ha lehetősége lett volna rá; minden 

negyedik pedig úgy érzi, hogy nem a 

megfelelő pályát választotta. 

A Kelly Services nemzetközi munkaerőközvetítő 

és kölcsönző cég felmérést végzett 

33 országban mintegy 115.000 dolgozó 

véleményét, köztük több mint 4.400 magyar 

munkavállalóét összegyűjtve a témában. 

A felmérésből egyértelműen az derül 

ki, hogy Magyarországon számos munka - 

vállaló megkérdőjelezi saját (közép- illetve 

felsőfokú/szakmai) tanulmányainak és végzettségének 

színvonalát, és sokan nincsenek 

meggyőződve arról, hogy jó döntést hoztak 

a pályaválasztást illetően. 

A felmérés főbb megállapításai 

a következők: 

• a megkérdezettek 76%-a bánja, 

hogy nem tanult tovább, 

• 42% bánja, hogy nem teljesen más 

területen tanult tovább, 

• 29% úgy érzi, nem a megfelelő 

pályát választotta, 

• további 26% pedig „nem tudja”, 

hogy vajon jó döntést hozott-e. 

Sajnos nem meglepő, hogy sokan bánják, hogy 

nem tanultak szorgalmasabban a középiskolában, 

a főiskolán vagy az egyetemen illetve, sokaknak 

vannak kétségeik saját pálya vá lasz tásukat 

illetően. Ezért hangsúlyoznánk a választás fontosságát 

és, hogy ha felismertük, hogy nem a 

megfelelő pályát választottuk, merjünk váltani. 

Sajnálatos, de tény, hogy aki felismeri, hogy 

nem a megfelelő pályát választotta, az valószínűleg 

nem is olyan produktív a munkájában, 

amilyen lehetne. Mindeközben pedig vélhetően 

elszalasztja egy olyan karrier lehetőségét, 

ahol sokkal jobban kiteljesedhetne és megvalósíthatná 

önmagát. 

Tehát tanulmányainkkal illetve pályaválasztásunkkal 

kapcsolatos döntéseink értékelése 

során ne ringassuk magunkat hamis illúziókba, 

és ne reagáljuk túl, ha ráébredünk, hogy valami 

nem a legtökéletesebben alakult. 

A „váltás” a mai munkaerőpiac egyik kulcsfo - 

galma. Ma már a legtöbb ember számára tel - 

jesen természetes, hogy élete során akár 

többször is pályát módosítson, így ha valaki 

nem elégedett a munkájával vagy a karrierjével, 

módja van rá, hogy pozitív irányba változtasson 

rajta. Ma már nincs olyan munkahely, 

ahol a nyugdíjig dolgozhatnánk. Időnként váltani 

kell és folyamatosan tanulni, változni. 

Magyarországon a válaszadók 45%-a elégedett 

a választott pályával, 29% úgy véli, 

rosszul választott, 26% pedig „nem tudja”, 

hogy vajon jó döntést hozott-e. 

Manapság a karrierünket nem csak úgy egyszerűen 

kiválasztjuk, hanem inkább felépítjük 

rengeteg olyan döntésen keresztül, melyeket 

tanulmányainkkal illetve munkákkal, munkahelyünkkel 

kapcsolatban hozunk meg. 

Mennyi tanulás az elég? Ez a kérdés természetesen 

vitákat generál, vannak, akik minimális ta - 

nulmányokkal megélnek, míg mások az életen át 

tartó tanulásban hisznek. A tanulmány eredményei 

egyértelműek: a megkérdezettek 69%-a 

bevallotta, hogy tovább kellett volna tanulnia. 

Összegzésként elmondhatjuk, fontos a továbbképzés, 

a folyamatos tanulás, de mint 

általában mindent, ezt is mértékkel érdemes 

tennünk. Ne a különböző oklevelek, 

diplomák és egyéb tanúsítványok gyűjtése 

nevezték a XIX. századi ipari forradalom idején. 

Ehhez csak az információk és technológiák 

megosztása kell, és a belátás, hogy a katasztrófa 

felé rohanunk, ha nem teszünk semmit. A 

tudásgazdaság elôretörése és a tudás megosztása 

az egyik fô esély arra, hogy a globalizáció 

pozitív gazdasági hatásai felerôsödjenek. 

Ugyanilyen esély a kultúrához való hozzáférés 

az infokommunikációs hálózatok és az egész 

emberi kultúra digitalizálása és interneten való 

elérése révén. Az is fontos, hogy a globális 

kommunikációs hálózatok természetessé teszik 

az emberi jogok normáit, és ezzel segítenek 

az emberellenes diktatúrák felszámolásában. 

A jövô az alkotmányos demokráciáké, 

amelyek elegendô alternatívát teremtenek és 

képesek konszenzust is elérni, támogatást szerezni 

az élhetô megoldásoknak. Csak az ilyen 

országok egymásra utaltsága és békés kooperációja 

lehet a fenntartható fejlôdés záloga, 

és valami hasonlóról álmodott a német felvilágosodás 

filozófusa, Immanuel Kant is az Örök 

béke c. mûvében. 

– Köszönöm az interjút! 

Szarka Gábor 

legyen a célunk, hanem a valóban használható, 

alkalmazható tudás megszerzése. 

www.kellyservices.hu, 

www.kellyit.hu, 

www.kellyfinance.hu 

Kelly Services 

Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, 

KELYB) egyike a világ vezető emberi erőforrás 

megoldásokat kínáló vállalatainak, központja 

Troy-ban Michigan államban található. 

Szolgáltatási palettája munkaerő-kölcsönzés, 

kiszervezés, on-site menedzsment, és munkaerő 

közvetítés. A Kelly Services a világ 37 

országában van jelen és évente több mint 

750,000 munkavállalónak biztosít munkát 

irodai, pénzügyi számviteli, műszaki mérnöki, 

informatikai, jogi, tudományos, marketing, 

kreatív szolgáltatások, ipari, oktatási és egészségügyi 

területeken. 2007 évi árbevétele 5.7 

milliárd USD volt. 

www.kellyservices.com. 


Karrier Centrum 

Karrier Centrum 

AZ IRODA JELENLEGI 

FELÁLLÁSA: 

Tájékoztatjuk a kedves hallgatókat, 

hogy az iroda elérhetôségei nem változtak 

meg, és továbbra is várjuk a 

kérdéseket, észrevételeket, problémás 

ügyeket ügyfélfogadási idôben. 

Szabó Szilvia – Karrier Centrum vezetô 

Járdánházy Monika - Jogtanácsos 

Sánta Georgina – Menedzser 

Varga Mátyás – Menedzser 

MUNKAERÔPIACI KÉPZÉSEK: 

A 2008/2009-es ôszi félévben is elindultak 

a munkaerôpiacra való sikeres bekapcsolódást 

elôsegítô kurzusok a BA szakos hallgatóknak, 

amelyeket szakképzet trénereinkkel 

és partnereinkkel közösen tartunk. 

A szorgalmi idôszakban párhuzamosan 

4 tréning indult: 

• Karrier és életpálya tréning, 

• Kommunikációs tréning, 

• Személyiséglélektan- és 

• Személyiségfejlesztô tréning. 

Az óratartó cégek az alábbiak: 

• Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. 

• Kelly Services Hungary 

• Randstad Hungary Kft. 

• Citycartel Ingatlanközvetítô Kft. 

• Universitas Iskolaszövetkezet- Starjobs 

Magyarország Kft. 

• Siemens Zrt. 

Örömünkre szolgál, hogy a hallgatóktól 

kapott visszajelzések pozitívak és egyhangúlag 

értékelik a gyakorlati, életszerû 

szituációkkal foglalkozó tréningeket. 


– Sokszor hallhattuk, hogy a ZSKF-en egy 

egyedülálló képzési modell került bevezetésre 

a kompetencia képzés. Dr. Szabó 

Szilviát a Zsigmond Király Fôiskola Karrier 

Centrumának vezetôjét kérdeztük, mit 

is jelent ez? 

– A hazai felsôoktatási intézmények között egyedülálló 

módon biztosítja a Zsigmond Király Fôiskola 

a kompetencia képzéseket a használható 

tudásért. A Fôiskola támogatva az egyes intézetek 

szakmai munkáját gondoskodik a komplex 

gyakorlati ismeretek bôvítésérôl. Ennek megfelelôen 

a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô, 

kompetencia-fejlesztô, gyakorlatorientált képzési 

programmal biztosítja a hallgatók számára 

a piacképes diploma megszerzését. 

Minden nappali tagozatos hallgató részt vesz egy 

speciális, a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô 

programban. A képzés részeként megjelenô gyakorlati 

rendszer alapvetô feltétele, hogy a hallgatók 

olyan készségekkel, képességekkel rendelkezzenek, 

melyek képessé és alkalmassá teszik 

ôket a munkaerôpiacon megjelenô problémák 

kiküszöbölésére. Az elsajátítandó kompetenciák 

körének kijelölésében messzemenôen hasznosítottuk 

a munkaerôpiac szereplôinek a friss diplomásokkal 

szembeni munkáltatói elvárásait. 

– Milyen speciális gyakorlati ismeretek 

megszerzésével segítik a hallgatók sikeres 

kilépését a munkaerôpiacra? 

– A 3 éves fôiskolai tanulmányokkal párhuzamos 

képzésen a fôiskola oktatói és trénerei, valamint 

a versenyszférából érkezô gyakorlati 

szakemberek készítik fel a résztvevôket. A nyílt 

kompetencián (fôiskolai diploma, nyelvvizsga, 

informatikai vizsga, stb..) túl meg kell, hogy jelen 

jenek kulcskompetenciák, melyek a választott 

szakterülettel összefüggésben kulcsfontosságúak 

a hallgató életében. Ilyenek a helyesírás, 

szövegértés és fogalmazás, üzleti, vagy hivatali 

Dr. Szabó Szilvia 

levezés és tárgyalás, valamint a karrier és életpálya 

tréningek. A minden nappali hallgató számára 

kötelezô kompetenciafejlesztô kurzusok 

elsô három modulja arra irányul, hogy a ZSKFrôl 

helyesen író, jól fogalmazó, a környezô világot 

értô, a világra nyitott mûvelt diplomások 

kerüljenek ki a munka világába. A kompetenciaképzés 

záró programja az önmagát ismerô, jól 

kommunikáló, prezentáló, a viselkedési kultúrában 

jártas diplomások képzését szolgálja. Nagy 

hangsúlyt fektetünk továbbá arra, hogy az önéletrajz 

írástól az álláskeresési technikákon és 

interjús helyzeteken át egészen a bértárgyalásos 

szituációkig gyakorlati tudást adjunk a 

résztvevôk kezébe. 

A tanterv részeként, külön költségtérítés nélkül 

vesz részt a hallgató a Kompetencia kurzusokon, 

már a második szemesztertôl modulrendszerû 

képzésben, mely a választott karrier 

célnak megfelelôen specializálódik, azaz közszolgálati, 

vagy üzleti munkára való felkészülést 

segít, angol vagy magyar nyelven. 

A hazai felsôoktatásban egyedülálló képzési 

program segítségével, minden Zsigmondos 

hallgatónk a használható tudás birtokában, 

felkészülten kezdheti meg munkáját. 

ÁLLÁSBÖRZE A ZSKF-EN: 

Az idei 2008. májusi állásbörze sikerén 

felbuzdulva 2009. március 27-én újra 

megnyitja kapuit a Zsigmond Király 

Fôiskola Karrier Nap és Állásbörzéje. 

A rendezvényt egy-két napos felkészítô 

Interjú Dr. Szabó Szilviával: 

„Kompetencia képzések a hasz nálható tudásért a Zsigmond Király Fôiskolán” 

nap fogja megelôzni, illetve hasonlóan 

az elsôhöz, idén is szakmai worksho - 

pokkal gazdagított színvonalas prog - 

ram várja majd az érdeklôdôket. Részletek 

a www.zskf.hu és a karrier.zskf.hu 

oldalakon! 

ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS 

CSATORNÁK: 

A Karrier Centrum a fiatalos lendület 

és a könnyû elérhetôség érdekében 

immár Skype-on is elérhetô! Ügyfélfogadási 

idôben a zskf.karrier.centrum 

azonosítón várjuk a hívásokat! 

Továbbá a Karrier Centrum az iWiWen 

is megtalálható. Csatlakozz Te is a klubhoz, 

értesülj a hírekrôl, kérdezz, informálódj! 

Dr. Járdánházy Monika elérhetôségei: 

A Fôiskola jogtanácsosa, Járdánházy 

Monika szeptembertôl a Karrier Centrumban 

érhetô el. 

Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. 

E-mail: jardanhazy.monika@zskf.hu 

Tel.: 454-7600/273; 0630/686-1984 

Ügyfélfogadási idô: 

Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig 

Pénteken: 12-14 óráig 

Karrier Centrum elérhetôségei: 

Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. 

E-mail: karriercentrum@zskf.hu 

Tel.: 454-7600/255 

Skype: zskf.karrier.centrum 

Ügyfélfogadási idô: 

Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig 

Pénteken: 12-14 óráig 

KARRIER 

CENTRUM 


Az elnök emberei 

Megalakult a Fenntartható Demokrácia Kutató 

Központ (FDKK) – Interjú Dr. Teszler B. Istvánnal 

Fôiskolánk legújabb kutatási egysége az e 

félévben megalakított Fenntartható Demokrácia 

Kutató Központ, amely fô céljául 

a ZSKF kutatási, oktatási és publikációs 

tevékenységének és szakmai kapcsolatainak 

fejlesztését tûzte ki. A központ által 

érintett kutatási projektek a nemzetközi 

fejlesztési együttmûködés és a nemzetközi 

biztonság- és krízismenedzsment témakörét 

fedik le, amelyeket a Nemzetközi és 

Politikai Tanulmányok Intézete oktatói 

bázisára alapozva valósít meg. 

A kutatóközpont alapvetô célkitûzése a ZSKFen 

folyó kutatási, publikációs és curriculumfejlesztési 

tevékenységek növelése mellett a 

hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése. 

Céljainak megvalósítása érdekében 

az FDKK törekszik a minél több, hasonló profillal 

bíró hazai és nemzetközi felsôoktatási 

intézménnyel, szakmai és civil társadalmi 

szervezettel, valamint a kutatási eredményekben 

érdekelt magán-, intézményi és vállalati 

partnerrel és donorral való különbözô szintû 

kooperációra. 

DR. TESZLER B. ISTVÁN 

• PhD világgazd. (Corvinus Egyetem, 

Budapest), MA politológia, nemz. fejlesztési 

politika és afrikanisztika (Bécsi 

Egyetem), posztgr. dipl. nemzetközi 

kapcsolatok (Bécsi Egy. Jogi Kar). 

• Közel 20 éves szakmai, gyakorlati 

tapasztalat nemzetközi fejlesztési projektek 

tervezésében és menedzselésében 

Afrikában, Latin-Amerikában és 

Portugáliában. 

• 1991-tôl tanácsadó a nemzetközi és 

külgazdasági kapcsolatok témakörében, 

ad-hoc oktatás és publikációk, 

részvétel nemzetközi konferenciákon 

és szemináriumokon 

• 1994-tôl az európai integrációs folyamatokban 

kutatási és fejlesztési/harmonizációs 

projektmenedzselési tapasztalat, 

valamint az azzal kapcsolatos 

oktatási és tréning tevékenység. 

• 2003-2008 a tanácsadói szervezet 

igazgatója, majd a nemzetközi projektekért 

és tanácsadásért felelôs alelnök 

a Közép-Európai Egyetemen 

• 2008- a Zsigmond Király Fôiskola oktatója, 

a „Fenntartható Demokrácia Kutató 

Központ" megbízott igazgatója 

• Fôbb oktatási és kutatási témák: 

nemzetközi kapcsolatok aktualitása és 

trendjei, nemzetközi fejlesztési együttmûködés, 

Európán kívüli térségek, integráció 

érettség 

• Nyelvtudás: angol, német, spanyol, 

portugál (felsôfok) horvát, orosz, olasz 

A tervek szerint a fentiekkel kapcsolatos kutatási 

és oktatási programokat publikációs tevékenység, 

valamint szemináriumok, szakelôadások, 

mûhelybeszélgetések és konferenciák szervezése 

egészítik ki. 

A szervezeti egység élén Dr. Teszler B. István áll, 

aki több évtizedes szerteágazó szakmai tapasz - 

talattal rendelkezik nemzetközi és európai uniós 

fejlesztési projektek tervezésének és kivitelezésének 

területén. A 2 gyermekes családapa folyékonyan 

beszél angolul, németül, spanyolul, portugálul 

és horvátul, emellett alapfokú orosz és olasz 

nyelvtudással rendelkezik. Elárulta, hogy szabadidejében 

az olvasáson és úszáson kívül kedvenc 

idôtöltése idegen nyelvû rejtvényeket fejteni – ez 

utóbbit mindenkinek ajánlja, mert a legjobb 

nyelvtanulás és karbantartás. Ôt interjúvoltam az 

intézmény megalakításának körülményeirôl, a kitûzött 

céljairól és saját szakmai elôéletérôl. 

– Teszler Úr, hogyan merült fel a Központ létrehozásának 

ötlete? 

– A kezdeményezést nevezhetjük egy szerencsés 

találkozás produktumának is. A ZSKF-nek sikerült 

– viszonylag rövid idô alatt – egy jó imidzset 

kialakítani magáról, és stabilizálnia helyzetét a 

magyar felsôoktatási piacon, jogosan merült fel 

tehát a továbblépés gondolata a kutatás-fejlesztés 

és a fokozott nemzetközi kooperáció irányába. 

Jómagam pedig – nem elôször és némi tapasztalattal 

a hátam mögött – kerestem a lehetôséget, 

hogy valami újat hozzak létre szakterületemen: 

tanulmányaim, referenciáim és érdeklôdési 

területem elsôsorban a nemzetközi kapcsolatokra, 

a nemzetközi fejlesztési politikára 

épülnek. Az így adódott lehetôség által – a Fôiskola 

vezetésének jóváhagyásával – belevágtunk 

egy „próbaházasságba”. Hangsúlyozom, hogy a 

szakmai tisztesség és a kellô óvatosság is azt diktálja, 

hogy tartsunk egy próbaévet. Minden új 

kezdeményezésnél aranyszabály, hogy kb. 3 év 

kell a kifejlesztéshez. Egy év után azonban már 

látni kell, hogy hogyan tovább… 

– A koncepciót kidolgozták, ehhez kapcsolódóan 

milyen konkrét kutatási lehetôségeket 

lát az FDKK által? 

– Alapvetôen két irányt látok, nevezetesen a nemzetközi 

fejlesztési politikát és a nemzetközi biztonság- 

és krízismenedzsmentet. Mindkét területen természetesen 

szükség van egyéb, interdiszciplináris 

háttérkutatásokra is, például általában a nemzetközi 

kapcsolatok, a kelet-közép-európai összehasonlító 

tanulmányok és egyes egyedi témák terén. 

Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett, amikor 

a napokban magyar és a nemzetközi sajtóban 

olvastam az USA Nemzeti Hírszerzési Taná - 

csának jelentésébôl kiszivárgott részleteket. Az 

általuk 2025-ig vizsgált idôszak várható trendjei, 

témái és következtetései szinte szóról szóra megegyeznek 

azzal, amit mi gondolunk és szeretnénk 

mûvelni; az erôforrásokért való harc élesedése, 

a többpólusú világrend alakulása, az Egye - 

sült Államok, Európa és azon belül Közép-Kelet- 

Európa növekvô gondjai, a nagy biztonságpolitikai 

kihívások, mint a vallási radikalizmus, a klímaváltozás, 

az emigráció vagy a bûnözés. 

– Körvonalazódott-e már az elsô (netán több) 

projekt témája? Ha igen, milyen módon valósítják 

meg a kutatást? 

– Kezdeti terveink három irányba mutatnak; 

hazai és nemzetközi kapcsolatépítés, hazai és 

nemzetközi pályázatokon való folyamatos 

részvétel és a tudatos kommunikáció. 

Az elsô projektek témái beleillenek az általános 

tervekbe; nemzetközi fejlesztési kooperáció, 

nemzetközi kapcsolatok trendjei, biztonságpolitika, 

azon belül is új MA, esetleg PhD 

kurzusok felépítése. Jelenleg három, a Svájci 

Alaphoz, az EU-hoz illetve az NFÜ-höz benyújtandó 

pályázaton dolgozunk. 

– Az oktatói tudásbázis erôsítése mellett kínálkozik-e 

részvételi lehetôség a projektekben 

a hallgatóknak is? 

– Természetesen ez az egyik fô cél, minden kutatási 

és egyéb projekt keretében nagy szükség 

van junior kutatókra/szakértôkre. Ez jelenthet 

önálló szakmai feladatot, a szervezésben és a 

menedzselésben való részvételt, a projekt természetétôl 

függôen pedig rövidebb külföldi tevékenységet 

is. Ennek kapcsán – és általánosságban 

is – szeretném aláhúzni a nyelvismeret fontosságát. 

Minimum angolul kell ahhoz olvasni, 

A kutatóközpont fókuszába vett 

kiemelt célterületek a következôk: 

• A nemzetközi fejlesztési együttmûködés 

kutatása és oktatása 

• A XXI. sz. potenciális nemzetközi 

konfliktusainak lehetséges forrásai 

A fenti témakörök kidolgozására 

interdiszciplináris kutatásokra van 

szükség az alábbi területeken: 

• Közép-kelet-európai összehasonlító 

tanulmányok, különös tekintettel az 

1989/90-es rendszerváltó folyamatok 

eredményére 

• A nemzetközi kapcsolatok, 

a világrend változásai és trendjei 

• Oroszország és az Európai unió, s 

azon belül Oroszország és Közép- 

Kelet-Európa kapcsolatainak jövôje 

írni és kommunikálni tudni, hogy valaki érdemben 

részt vehessen az ilyen típusú munkában! 

Tavasszal – remélhetôen – már tudunk a pályázataink 

eredményérôl (az elbírálás köztudottan bü - 

rokratikus és lassú), s akkor – együtt az Intézetekkel 

és a Karrier Centrummal – konkrét feladatokról 

is beszélhetünk a tettrekész hallgatókkal. 

– A stratégiában megfogalmazták a hasonló tevékenységi 

körû nemzetközi és hazai szakmai intézményekkel 

és civil szervezetekkel való együttmûködés 

fejlesztését is. Milyen kapcsolati rendszerrel 

rendelkezik a központ a kezdetek kezdetén? 

– Megkerestünk számos magyar és külföldi szakmai 

partnert, valamint potenciális szponzort, 

emellett a jövôben remélhetôen elnyert projektek 

az új kapacitások vonzásának is a legjobb eszközei 

lehetnek. A kapcsolatépítés jegyében rendezvényeket 

szervezünk: az elsô egy mûhelybeszélgetés 

volt Kovács László EU-biztossal, amelyet majd egy 

szakmai bemutatkozó mûhely fog követni. 

Eddig az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével, a 

Külügyi Intézettel, a Corvinus és az ELTE releváns 

oktatóival, az NGO-k közül az ICDT-vel (International 

Centre for Democratic Transition) és a HUN- 

IDÁ-val alakítottunk ki ígéretes munkakapcsolatot, 

de a Külügy- ill. a Környezetvédelmi Minisztérium, 

valamint az Országgyûlés új, Fenntartható Fejlôdés 

Tanácsa is érdeklôdik. Külföldön e rövid idô alatt 

néhány svájci, osztrák, horvát egyetemmel és fôiskolával 

tárgyaltunk, de a jövô év elején más európai, 

USA-beli és orosz partnert is szeretnénk találni. 

– Magyarország EU-elnöksége 2011-re datálódik. 

Várható-e, hogy az FDKK szakértôi szinten 

bekapcsolódik az EU politikai munkájába, 

esetleg más, politikaalkotáshoz kapcsolódó 

munka lebonyolítását tervezik-e? 

– Törekedni fogunk arra, hogy igényt tartsanak a 

munkánkra, de ezért még sokat kell tennünk... 

Most az elején azt gondolom például, hogy a 

nemzetközi fejlesztési politikák, a természeti erôforrások, 

mint posszibilis konfliktusforrások területén 

látom talán az elsô konkrét feladatokat. 

– Az önéletrajzából kitûnik, hogy számos nemzetközi 

fejlesztési projektben és európai integrációs 

fejlesztési és harmonizációs munkálatban 

vett részt. Milyen szakterületeken szerezte szakmai 

tapasztalatát, s milyen projektekben lelhetôk 

fel munkásságának eredményei? 

– 1994/1995-ben az Európai Bizottság Budapesti 

Delegációja Vezetôjének voltam a tanácsadója, s 

azt követôen – máig – mintegy 30 különbözô EU-s 

fejlesztési és harmonizációs projektben töltöttem 

be különbözô funkciót idehaza és külföldön egyaránt. 

A projektek témái meglehetôsen szórtak, 

de elsôsorban az EU fejlesztési politikák, a környezetvédelem 

és a civil társadalom területén 

adódott szakértôi és projektmenedzseri feladat. 

Ezt megelôzôen közel 15 évet töltöttem el nemzetközi 

fejlesztési projektek tervezésével és kivitelezésével, 

elsôsorban Afrikában és Portugáliában. 

Ezek a gyakorlati tapasztalatok sokat segítenek 

az akadémiai feladatok ellátásában. 

Remélem, hogy majd a hallgatók is értékelik a 

személyes, hazai és nemzetközi tapasztalatokon 

alapuló megközelítést, például tavasszal, amikor 

nemzetközi fejlesztési együttmûködést és afrikai 

tanulmányokat is tanítok majd. 

P. Réka 



KMI 

KMI 

„Mi elsősorban kommunikációs 

szakembereket képezünk” 

– Sokan úgy gondolják, hogy a MA képzés 

valamint a szakirányú továbbképzések egy és 

ugyanazt jelentik. Mi errôl a véleménye, illetve 

mik azok a pontok, amikben ez a két ág lényegesen 

elkülönül? 

– Két dologban hasonlít a két képzési forma a 

ZSKF-en: mindkettôhöz diploma kell, és mindkettôt 

a lehetô legszínvonalasabban fogjuk 

megszervezni. A szakirányú továbbképzések 

általában két évesek, és egy-egy szakmát adnak 

az ember kezébe. Ez a mai világban óriási 

re, akkor akár egy félév alatt egyetemi diplomát 

tud szerezni, mert a másik három féléve 

kreditjeit teljesítette a szakirányú továbbképzésen. 

– A ZSKF szakirányú továbbképzés palettáján 

nem egy újságíró képzés szerepel. Melyik intézet 

felelôs az elektronikus újságírás, a gazdasági 

szakújságírás valamint a politikai szakújságírás 

továbbképzések lebonyolításáért? 

– A ZSKF-en az intézetek szervezik az oktatást, 

de rengeteg az együttmûködés, és na gyon jó 

geteg ismeretet szerez. Ezekre épülnek ezek 

a képzések. 

Szintén jelentôs különbség az, hogy más intézmények 

újságíró-képzésein gyakorta kis újságírói 

gyakorlattal bíró tanárok vagy a regionális 

sajtóban dolgozó kollégák tartanak kurzu - 

sokat. Nálunk ilyen nem lesz, igyekszünk minden 

témában a legjobbakat megnyerni. 

– Mi volt a célja az iskola vezetésének, amikor 

ilyen széleskörû újságíróképzést indított? 

– Felmértük, hogy mire van igény, és ez az út, 

hozó bulvár felé fordul, akkor azt hiszem, igaza 

van. Ma Gyôzikérôl többet olvashatunk, 

mint a romák egyes csoportjainak nyomorúságos 

helyzetérôl. Ma a Barátok közt színészeinek 

magánéletérôl több cikk készül, mint a 

vészesen öregedô társadalomról vagy a posztadoleszcenciáról 

(gyerekfelnôttségrôl). A neves 

francia szociológus, Pierre Bourdieu egy 

elôadásában azt mondta, hogy az egész újság 

írói mezôt a szenzációkeresés jellemzi, 

amelyben semmilyen erkölcsi mérce nem szá- 

(Beszélgetés a szakirányú továbbképzésekrôl Dr. Jászberényi Józseffel, a KMI 

intézetvezetôjével) 

elôny, hiszen egyre több a BA-diplomával rendelkezô 

ember, s ezek közül azokat választják 

ki a munkaadók, akiknek vannak plusz szakmai 

végzettségeik. A szakirányú továbbképzések 

ráadásul munka mellett is végezhetôk, várhatóan 

heti két napot vesznek csak igénybe. 

A Master (MA) képzésekre az egész országban 

a BA-végzettek alig több, mint 30%-a 

juthat be, s ez is két évig tart, de egyetemi 

végzettséget ad. A limit miatt a maradék 

70% végzettnek eleve ajánlható a szakirányú 

továbbképzés, s bízunk abban, hogy élni 

is fognak a lehetôséggel. Annál is inkább, 

mert a szakirányú továbbképzéseken szerzett 

kreditekbôl jelentôs mennyiséget be tudunk 

számolni az MA-képzések során. Ez optimális 

esetben azt is jelentheti, hogy valaki 

a BA-diploma megszerzése után elvégez egy 

ilyen továbbképzést, majd felveszik az MA- 

a kapcsolat az intézetek között. Ezért a szakirányú 

továbbképzéseket is logikusan szerveztük, 

úgy, hogy ki-ki a maga területének lett 

a felelôse. Az elektronikus újságírás teljesen a 

KMI asztala, itt várhatóan többek között 

olyan neves médiaszemélyiségek tanítanak 

majd, mint Szegvári Katalin vagy Érdi Sándor. 

A gazdasági újságírásnak formálisan mi vagyunk 

a felelôsei, de a GVI rengeteget segít 

majd nekünk, a politikai újságírást pedig az 

NPTI-vel együtt szervezzük. Ôk adják a politológiát, 

mi a kommunikációt. 

– Miben különböznek a szakirányú továbbképzések 

újságíró képzései más intézmények 

újságírói oktatásától? 

– A különbség alapvetô. Itt már diplomás emberek 

tanulnak, a BA-szakokra épülô struktúrában. 

A tanulás elsô három éve alatt az ember 

számos kompetenciát megerôsít, és ren- 

ebben a formában értelmesnek látszott. 

Mindazonáltal egy tényt fontos rögzíteni: 

nem akarunk és nem is válunk médiaiskolává. 

Mi elsôsorban kommunikációs szakembereket 

képezünk, ami sokkal több, mint az újságíró. 

A mi szakembereink képesek válságkezelésre, 

ismerik a kommunikáció színtereit, értenek a 

médiatervezéshez, tudnak a szociológiai alapkutatásokról. 

Nagyképûbben, de pontosabban 

fogalmazva, mi azok fônökeit képezzük, 

akiket ezek a más típusú iskolák kibocsátanak. 

Annak, aki a BA-képzésben szakemberré 

válik, nagyon jól jöhet egy gyakorlatcentrikus 

újságíróképzés, hogy még jobban megismerje 

a mindennapi médiamûködést. 

– Ön szerint milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie 

egy jó újságírónak? 

– Amióta az eszemet tudom, újságíróként is 

dolgoztam. Szakmailag, de emberileg is sok 

jó kollégát és sok rosszat ismertem meg a 

több mint 20 év alatt. Jó újságíró szerintem 

csak az lehet, aki figyel a társadalom legalsóbb 

rétegeibe tartozókra – a megalázottak 

és megszomorítottak világára. Ha már úgy 

alakult, hogy az újságíró képes az átlagnál 

jobban formálni a szavakat, akkor kötelessége 

azokra figyelni, akik különféle okokból erre 

nem annyira vagy egyáltalán nem képesek 

– a „nyelv alatt” élnek. Ezt a szociális érzékenységet 

minden másnál elôrébb valónak 

gondolom. Csak ezután jön a jó fogalmazókészség; 

annak pontos tudata, hogy kiknek 

írunk (ezt elvontabb elméletek megcélzott 

olvasónak mondják); illetve a mûfajismeret. 

– Mi a feltétele annak, hogy valaki az egyes 

újságírói továbbképzésekre felvételt nyerjen? 

– Kizárólag a diploma, ami lehet „kimenô 

szakos” is, azaz Mûvelôdésszervezô vagy Kommunikáció-Mûvelôdésszervezô 

is, sôt a másik 

két intézet szakjairól is szívesen látunk bárkit. 

A képzések nyitottak az ország bölcsészkarai 

felé is: innen is várjuk a piacképes ismereteket 

szerezni kívánó hallgatókat. 

– A szakirányú továbbképzések területén is 

biztosított az átjárhatóság? Tehát például egy 

szabad bölcsész alapsza kot végzett hallgató 

jelentkezhet-e politikai szakújságírás továbbképzésre, 

anélkül, hogy a BA képzés során 

ilyen témájú órákat hallgatott volna? 

– Pontosan így van. 

– Ön szerint a ZSKF javíthat a mai magyar 

megélhetési média morálján és szakmai hozzáértésén? 

– Ha a megélhetési média kifejezésen azt érti, 

hogy ma a magyar újságírás szinte osztállyá 

szervezôdve hallgat a legszegényebbekrôl, és 

mind stílusában, mind témáiban a jó pénzt 

mít már. Ezzel a véleménnyel – persze csak 

nagyjából, de – egyetértek. 

Akkor is igaza van, ha arra gondol, hogy ma 

Magyarországon az újságírók jelentôs csoportja 

a politika kiszolgálója lett, és nem a feszültségek 

enyhítésében, hanem azok keltésében 

érdekelt. 

Úgy gondolom, a ZSKF ezen a katasztrófahelyzeten 

nem sokat tud változtatni, hiszen 

mi egy kis pont vagyunk a sok intézmény kö - 

zött, amelyekbôl viszont sokkal több megélhetési 

szemléletû újságíró kerül ki. Mi arra lehetünk 

csak képesek, hogy kissé patetikusan 

fogalmazva: „fehérek között európaiként”, 

egyfajta „mégis-moráltól” ûzötten és megverten 

megôrizzük és a jelenhez igazítjuk a 

nemes szakmai hagyományokat, és átadjuk 

azoknak, akiket ez érdekel. 

Bodor Adri 



Interjú 

MEGALAKULT 

A ZSKF ALUMNI KLUB 

INTERJÚ SZILÁGYI ESZTERREL, AZ ALUMNI ANYJÁVAL 

Marczellné Szilágyi Eszter 

1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi 

Egyetemen, marketing 

szakirányon. 

A diploma megszerzése után multinacionális 

cégeknél dolgozott a pénzügyi tanácsadó-, 

majd a telekom – üzletágakban, 

majd egy kisebb kereskedelmi cég ügyvezetôje 

lett. 

Gyermekei születése között HR-tanulmányokat 

folytatott, majd a ZsKF-en kezdett 

tanítani: a közgazdaságtani-, ill. a 

munkaer piac gazdaságtana tantárgycsoportokon 

túl a marketing-, a kommunikáció 

és a tudásmenedzsment tárgyakat oktatja 

– ez utóbbi területet választotta 

doktori témájául: jelenleg a Veszprémi 

Egyetemen doktorandusz – hallgató. 

Három gyermek édesanyja. 

– Elôre bocsátom, hogy Eszter az én évfolyamomat 

is bevezette – méghozzá sikerrel – a 

makro-, és a mikro ökonómia rejtelmeibe 

(ezer köszönet utólag is), különös tekintettel 

a szigorlatok elôtti idôszakra, továbbá Eszterrôl 

azt is tudni kell, hogy igazán közvetlen 

hangnemben oktatja a hallgatóit, ezért a tegezôdést 

nézze el nekem mindenki. Tehát, 

kérlek, mondj pár szót a „korai” Alumniról. 

– Egy évvel ezelôtt született meg bennem az 

ötlet, mi lenne, ha a ZSKF-en is lenne a volt 

hallgatóknak egy bulija, ami ma egyet jelent 

az Alumnival. Ennek az ötletnek alapvetôen 

pozitív visszhangja volt, mind a volt hallgatók, 

mind a vezetôség részérôl. Ennek ellené - 

re nem volt egyszerû eljutni a júniusi találkozóig, 

mert bár mindenki a kezdeményezés 

mellé állt, azonban valahogy mégis nehezen 

„Az olykor bosszúságot, nehézségeket okozó vizsgák, a magas kihívásokat 

állító oktatók emléke mára megszépült, élménnyé vált, s 

mosolygós arccal emlékezhetünk vissza egy-egy finom étel és ital 

társaságában” – mondta Kinga, egy diplomás nemzetközi kapcsolatok 

szakos hallgató. A lényeg tényleg ez lenne, de hogy emellett 

mirôl is szól az Alumni, megtudhatod, ha elolvasod a cikket. 

jutottunk egyrôl a kettôre. Ez számokban úgy 

néz ki, hogy hétszáz érdeklôdôbôl nagy nehezen 

végül háromszáz embert láttunk vendégül 

Pomázon annak ellenére, hogy már fél 

éve meg volt a nagy találkozás idôpontja. 

– Mi volt a cél, miért volt fontos létrehozni az 

Alumni – Klubot? 

– A legalapvetôbb cél az volt, hogy az öregdiákok 

kapjanak egy olyan fórumot, ahol egymással 

találkozhatnak, megoszthatják élményeiket, 

tapasztalataikat, vagy bármi olyan dologról 

beszélhessenek, ami az azóta eltelt idôszakban 

történt. Tehát célunk, hogy valóban 

élô diákélet jöhessen létre a ZSKF-en. Nyílván 

ez valahol az iskola érdeke is, hiszen így jobban 

nyomon tudjuk követni volt hallgatóink 

boldogulását, mi is kapcsolatokat építünk és 

mi is szeretnénk tájékozódni, hogy voltaképpen 

mi is az, amit jól, avagy rosszul csináltunk 

az évek folyamán. Tehát a lelkesedés, az akarat 

megvolt, csak ezt valahogy formába kellett 

önteni. Természetesen tudtuk, hogy jó pár alkalom 

szükségeltetik ahhoz, hogy kialakuljon 

egy „ütôképes” csapat, ezért tulajdonképpen 

sikerként könyvelhettük el, hogy háromszáz 

ember eljött az elsô „nagy” találkozásra. 

– Ez elsôre nem is olyan jó , már ha a számo - 

kat nézzük. Viccet félre téve én a probléma 

mikéntjét abban látom – már ha lehet egyáltalán 

problémáról beszélni – hogy egy fiatal 

iskoláról beszélhetünk, ahol sokféle ember 

megfordul. Tehát adott egy épülôben lévô 

brand, a ZSKF, ami a mai magyar felsôoktatási 

piacon egyre fényesebben csillog, de még 

túlzottan heterogén az a massza, amelyet befogad. 

Én ezt nem rónám fel az iskola hibájának, 

sokkal inkább azoknak, akik céltalanul 

bolyongnak egyik iskoláról a másikra. Szerintem 

ennyiféle embert nehéz összehozni, nem 

ez a valós probléma? 

– A heterogén szó stimmel. Az elején sok prob - 

léma felvetôdött, tapasztaltunk olyat is, amire 

elsôre nem számítottunk. Sokan jöttek volna, de 

mivel még az iskolai évek alatt sem sikerült igazán 

közelebbrôl megismerkedniük egymással, 

ezért jó néhány emberben nem volt meg a bátorság, 

hogy számára kevéssé ismert emberekkel 

találkozzék. Tehát a mi munkánk lényege abban 

áll, hogy ebben az elidegenedett világban megtaláljuk 

az emberek és az intézmény közötti kapcsolódási 

pontokat; ez általában úgy történik, 

hogy ha tudjuk kik azok, akik ismerik egymást, 

akkor ôket összehozva – „összetelefonálva” tud - 

juk segíteni – bátorítani, hogy eljöjjenek, és ekkor 

már építhetjük tovább a következô kört. 

Az elsô találkozás alkalmával szervezett szórakoztató 

programmal – ahol profi pókerasztalon, 

profi krupiék osztották a lapot – 

ugyanez az elv lebegett a szemünk elôtt: 

olyan játék lehetôségét megteremteni, ami 

szórakoztató, de egyben könnyû beszállni és 

könnyû ki is szállni belôle: egymást csak lazán 

ismerô társaságnál ez tûnt a legjobb választásnak. 

Igazság szerint ez a ki-kit ismer, vagy 

ki-kinek a barátja probléma valahogy függetlenül 

az elôzôekben említettektôl az iskola 

szervezetén belül is megfogalmazódott. 

Hiszen az iskola fennállása óta már jó pár évfolyam 

végzett, és éppen ezért kifejezetten 

nehéz dolgunk volt, ha meg akartuk találni az 

egymáshoz kapcsolható embereket, akik ismerték 

egymást, jóban voltak egymással és 

még hajlandóak is lettek volna egymással találkozni. 

A hajlandóság nagy úr manapság. 

– Nem lehet, hogy valahogyan érdekeltté kellene 

tenni az embereket, mert úgy látom, 

sokan azt sem tudják, hogy nekik éppen mi 

lenne az elônyös, pedig urambátyám idôszak 

van – remélhetôleg nem sokáig. 

– Persze- persze, mindenkinek kiküldhettünk 

volna egy meghívólevelet és várhattunk volna, 

hogy mindenki egymástól függetlenül 

eljöjjön, de lássuk be, a mi társadalmi berendezkedésünk 

ennél azért jóval kötöttebb. 

Azért a számok adnak némi okot a bizakodásra. 

Igazad van, általában az emberek azt 

már tudják, hogy mit nem akarnak, meg kell 

tanulniuk azt is, mi jó nekik. 

– Tudnál egy megközelítô számot mondani, 

hogy a ZSKF mekkora mennyiségû embertömeget 

juttatott a munkaerôpiacra a nyolcéves 

fennállása óta? 

– Jelenleg kb. négyezer hallgató koptatja a 

padokat, és úgy tudom, a végzettek száma 

meghaladja az ötezret. Ez a massza kezdi meghaladni 

az Alumnival kapcsolatos önálló szervezôi 

képességinket. A legszebb reményünk az 

lenne, hogy ha az a folyamat, melyet az alumni- 

rendezvényekkel kezdünk útjára indítani, 

az idôk során valamiféle öngerjesztô „mozgalomként” 

élne tovább. Ezért is nem szervezünk 

még szakmai napokat, meg olyan kötelezô 

programokat, amelyek jelenleg nem sokakat 

érdekelnének, mi most csak ahhoz szeretnénk 

igazán jó feltételeket, kellemes környezetet 

biztosítani, hogy mindenki jól érezze magát és 

egy jót beszélgethessen. A rendezvényeken is 

e célnak megfelelôen szervezzük a programo - 

2008. június 28-án igazán impozáns 

körülmények között, Pomázon 

a Kóruskastélyban hivatalosan 

is megalakult a Zsigmond Király 

Fôiskola Öreg Diákok Klubja, 

más néven: ZSKF Alumni Klub, 

november 28-án pedig – immáron 

a fôiskola aulájában – lezajlott 

a második felvonás, az Adventi 

kocsma névre keresztelt 

alumnis buli is. 

kat, de azok természetesen a szakmai jelleg 

helyett a szórakoztatást, a közösség építését 

célozzák. Mindemellett még mindig a nagybetûs 

közöny jelenti a legnagyobb problémát. 

Csinálni kell, és talán elôbb-utóbb mindenki 

megszokja, hogy miért is lehet jó a saját életében 

az Öregdiák-Klub – hiszen ez mindenkinek 

lehetôség lehet a kapcsolatépítésre. 

Az iskola vezetése abszolút támogatja a kezdeményezést 

– a marketinges – és a technikuskollégák 

mellett már hallgatói segítséget is kaptam 

a munkához. Örülök neki, hogy HR-szako sokkal 

dolgozhatok együtt, mert így talán már ôk is betekintést 

nyerhetnek, hogy ha majd egyszer ôk 

is végeznek az iskolában, attól még a korábbi 

emberi kapcsolataikat nem kell megszüntetniük. 

Úgy is fogalmazhatnék – szigorúan tudományosan 

(mosoly) –, hogy a jogviszonnyal rendelkezô 

hallgatók ezzel a teamworkkel könnyebben 

beleszokhatnak egy közvetlenebbül mûködô 

kultúrába. 

– Úgy tudom, van a ZSKF-en valamiféle terv, 

hogy a volt és a jelenlegi hallgatók között létrejöhessen 

valamiféle – mondjuk így – szakmai 

kapcsolat? 

– Ez a régi nagyobb múltú egyetemeken már 

egy bevált formula, sôt a professzionális alapon 

szervezôdô multik is üzemeltetnek Alumni 

Klubokat. Mi is erre törekszünk. Tehát egyrészrôl 

szükség van kooperációra a volt és a jelenlegi 

hallgatók között, másrészrôl ehhez a ZSKF 

tud megfelelô keretet és szakmai segítséget 

nyújtani, ebben nagy szerepe van az iskola Karrier 

Centrumának is. Látni kell a hálózat kapcsolódási 

pontjait, akár az iwiw-en – ez szólhat 

arról is, hogy a hálózatban jelen vannak olyan 

emberek, akik rendelkeznek hasznos információkkal, 

mondjuk betölthetô álláslehetôségekrôl 

tudnak, vagy másról és vannak olyanok is, 

akinek pontosan ezekre az információkra lenne 

szüksége a továbblépéshez. Mindez jó, ha a 

kölcsönösség alapján mûködik, mert a mai világban 

könnyen fordulhat a kocka. 

– Mi lehet az Alumni-Klub jövôképe? 

– Szerintem jó úton járunk, és az optimizmusra 

jó okon van. A Zsigmond létszámban bôvülô, 

innovatív és kiemelkedô szakembergárdával 

rendelkezô felsôoktatási intézmény – a puszta 

létszámhiányból adódó nehézségekkel így 

nekünk kevésbé kell szembenéznünk, mint jó 

néhány más intézménynek. Nem ülünk a babérokon, 

ezért az Alumnit is folyamatosan fejleszt - 

jük, cél egy jól mûködô hálózat kialakítása. A 

Zsigmond Király Fôiskola az oktatási tevékenysége 

mellett törekszik arra, hogy társadalmi, társasági 

életet is biztosítson a jelenlegi és volt hallgatói 

számára is, így az Alumni-Klubba a belé - 

pési lehetôség folytonos, minden Zsigmondos 

számára nyitva áll a megújult aula kapuja! 

– Köszönöm szépen az interjút! 

Szarka Gábor 

A INFORMÁCIÓKÉRT KÖSZÖNET BUDAI KRISTÓFNAK, 

A MARKETING CENTRUM MENEDZSERÉNEK 



Interjú 

Kultúra 

Interjú a Zsigmond Király Fôiskola 

Kutatási Igazgatóság vezetôjével 

Bár a Zsigmond Király Fôiskola fiatal intézmény a felsôoktatásban, mégis évrôl-évre 

egyre intenzívebben vesz részt a tudományos életben. Nem csak az iskola oktatói, 

hanem a diákok is hozzájárulnak a fôiskola nevének öregbítéséhez. Mindehhez a 

legjobb színteret nem más, mint az OTDK, vagyis az Országos Tudományos Diákkonferencia 

szolgáltatja. Egyúttal fôiskolánkon megkezdôdött a XXIX. (2009. évi) országos 

OTDK-n induló hallgatók felkészítése – Dr. Artner Annamária fôiskolai tanár 

tudományos diákköri szemináriumára jelenleg 13 hallgató jár. Meg kell említenünk 

még, hogy Sulyok Tamás fôiskolai adjunktus szervezésében és Dr. Bajomi-Lázár 

Péter kutatási igazgató koordinálásával intézményünk 2007 novemberében – a 2008 

novemberében rendezendô intézményi versenyt elôkészítô – háziversenyt rendezett, 

amelyen hallgatóink a fôiskola oktatóiból álló szakmai közönség és a tágabb nyilvánosság 

elôtt is bemutathatták készülô projektjeiket. 

HAGYOMÁNYÔRZÉS 

FELSÔFOKON 

Mit lehet tudni errôl a rendez vény - 

rôl? Mikor és hol rendezik meg, 

illetve milyen célból? 

Az OTDK célja az, hogy az érdeklôdô hallgatókat 

bevezesse a tudományos közéletbe. Aki 

sikeresen szerepel, szakmai kapcsolatokat létesíthet, 

publikációs lehetôséghez juthat, akár 

a késôbbi elhelyezkedését is megkönnyítheti. 

– A különbözô szekcióüléseknek különbözô 

intézmények adnak otthont 2009 áprilisában. 

A Humán Tudományi Szekciót a Szegedi Tudományegyetem 

látja vendégül, a Közgazdaságtudományi 

Szekciónak a Debreceni Egyetem 

ad otthont, a Pedagógiai Szekció ülését a 

Pécsi Tudományegyetem rendezi meg, a Társadalomtudományi 

Szekció versenyét pedig a 

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi 

Egyetemen tartják meg. 

– A rendezvény nevében is benne rejlik a 

„tudományos” jelzô, ami arra utal, hogy 

ez több, mint amit az iskolában teljesíteni 

kell. Mit várnak el a tanárok azoktól a 

hallgatóktól, akik úgy döntenek, hogy 

nekiindulnak a megmérettetésnek? 

– A fôiskola mindent megtesz azért, hogy az 

érdeklôdô hallgatók tudományos pályán folytassák 

karrierjüket – ezt a célt szolgálják a 

különbözô módszertani és kutatószemináriumok, 

illetve a szakdolgozat –, de tény, hogy 

az OTDK-n való részvételt különösen azoknak 

a hallgatóknak ajánljuk, akiknek kutatói ambícióik 

vannak. Országszerte minden évben 

végzett hallgatók ezrei kezdenek munkát keresni; 

a munkáltatók elônyben részesítik azokat, 

akik kiemelkednek a mezônybôl, vagyis 

az életrajzukban szerepel egy OTDK-helyezés 

is. Az OTDK sikeres teljesítése megnyithatja 

az utat a szakfolyóiratokban való publikálás 

elôtt is, ami ugyancsak elônyt jelent a továbbtanulásban, 

illetve a munkavállalásban. 

– Milyen lehetôségeket érdemes figyelembe 

venniük a diákoknak, ha még javítani, 

finomítani, vagy csiszolni szeretnének a 

munkáikon? És egyénileg – mintegy szakdolgozati 

konzultáció formában – dolgoznak 

a tanáraikkal, vagy csoportosan más 

diáktársaikkal? 

– Azoknak a hallgatóknak, akiknek az országos 

versenyre való jelentkezését támogatja 

a fôiskola zsûrije, még van idejük arra, hogy a 

bírálóbizottság javaslatait beépítsék dolgozatukba 

a jelentkezési határidôig, 2009 január - 

jáig, illetve kisebb javításokat még végezhetnek 

munkájukon a 2009. áprilisi országos 

megmérettetésig is. Személy szerint azt gondolom, 

hogy a szakmai siker kulcsa a szakmai 

alázat: az, ha a kutató-hallgató kész megfo - 

gadni a kritikát. 

– A ZSKF hallgatói mióta vesznek részt a 

rendezvényen, és milyen eredményekkel 

büszkélkedhetnek? 

– Fôiskolánk a XXVIII. (2007. évi) Országos Tudományos 

Diákköri Konferencián való részvételre 

a 2006. november 14-én rendezett intézményi 

versenyen kiválasztott nyolc hallgatóját delegálta. 

Az országos megmérettetésen – 2007. április 

12-én és 13-án a Pécsi Tudományegyetemen – 

valamennyi hallgatónk a Társadalomtudományi 

Szekcióban nevezett. Kiemelkedô eredményt 

mutatott fel a Béki Orsolya-Homó Barbara-szerzôpáros 

("Az Ormánság gazdasági és kulturális 

helyzete. Egy falukutató program eredményei"; 

konzulens: Sulyok Tamás), akik a Menedzsmenttudományok 

Tagozaton a második helyezést 

érték el, valamint Nagy Szandra Krisztina 

("Interkulturális kommunikáció, avagy a kultú - 

rák megismerése, mint a nemzetközi érintkezés 

sikerének záloga"; konzulens: dr. Artner Annamária), 

aki ugyanezen a tagozaton különdíjat 

kapott. 

A nemrégiben megrendezett háziverseny so rán 

(2008.11.27) a hallgatók bemutatták készülô 

projektjeiket, errôl bôvebben a következô 

számban számolunk be. 

Bodor Adri 

Tix Richárd elsôéves politológia-hallgatót kérdeztem 

nem éppen hétköznapi hobbijáról. Többek között vív, 

csak egy kicsit másképp. Ricsi ugyanis a Mare Temporis 

Történelmi Hagyományokért Alapítvány fellépôcsoportjának 

tagja. 

Nem volt nehéz témát választanom, mivel a 

„mûfaj” igen közel áll a szívemhez. Ha olyasvalakivel 

beszélgethetek aki érdekes hobbival 

büszkélkedhet hallgatótársaim közül, elsôként 

Ricsi jut eszembe. Szeptember óta már 

eltelt annyi idô, hogy bevezetésként megkérdezhessem, 

mit gondol a fôiskoláról. 

– Tix Richárd: Egyelôre teljesen meg vagyok 

elégedve vele, a tanárok szimpatikusak, az iskolának 

jó a légköre. Egyetlen problémám az, 

hogy a parkoló felôl nem lehet bejönni, ezért 

minden reggel meg kell kerülni az egész épületet, 

ha a hév felôl jössz. 

– Van kedvenc tantárgyad? 

T.R.: A politológia szemináriumokat és a jo got 

kedvelem a legjobban. 

– Hogyan tudod összeegyeztetni az ala pít - 

ványt az iskolával? 

T.R.: Sajnos elég messzirôl járok be, naponta másfél 

óra csak az odaút a sulihoz, ezért az elôadá sok 

után néha nincs energiám, hogy visszamen jek edzeni 

Pestre. Hetente egyszer le szoktam nézni az 

edzésekre, de legalább kettôn kéne résztvenni, 

hogy formában tudjak maradni... Sajnos túl könynyû 

az iskolai elfoglaltságokra fogni a lógást. 

– Hogy kerültél az alapítványhoz? Mióta 

csinálod és konkrétan mi a te feladatod? 

T.R.: Ezen a télen leszek itt harmadik éve. Még 

középiskolában kerültem a csapathoz, egy felsôéves 

iskolatársam mutatta meg az edzéseket. 

Tetszett a dolog, így jelentkeztem. Az évek so rán 

szépen az alapoktól kezdve építettem a vívótudásomat, 

ami mellé egy idô után a felszerelés is 

elkezdett gyûlni. Fél év után már a fellépésekre 

is elmentem mint kisegítôszemélyzet, de késôbb 

a vívómûsorokban is szerepet kaptam. 2008 a reneszánsz 

év miatt különösen sûrû volt, több 

mint tíz fesztiválon és egyéb fellépésen voltam 

ebben a szezonban. 

Van a hagyományôrzéssel valami terved, 

például hogy a régészettel vagy a történelemmel 

szeretnél foglalkozni a jövôben 

vagy inkább csak hobbinak tekinted? 

T.R.: Valahogy a kettô között. Foglalkoztat a történelmi 

háttér is, de valójában maga a vívás miatt 

csinálom az egészet, szeretném minél jobban 

elsajátítani a kardforgatást és nem utolsó sorban 

némi kondíciót is fent szeretnék tartani. 



Kultúra 

Akikre büszkék vagyunk 

Milyen a közösség, könnyen befogadják 

az újoncokat vagy kevésbé? 

T.R.: A társaság elég nyitott az új emberekre, ha 

megmutatod, hogy mit tudsz és nem adod fel két 

edzés után az egészet, akkor biztosan ki fogsz 

jönni mindenkivel. Szerencsére nálunk nem olyan 

gyilkos a munkamorál mint a keleti harcmûvészeteknél, 

mindenki magáért dolgozik az edzésen, 

ha ellógod a gyakorlatokat az a te bajod. 

Kiknek ajánlod, hogy csatlakozzon a csapathoz? 

T.R.: Azoknak a ajánlanám, akik alternatívát keresnek 

a harcmûvészetek között és akiket megmozgat 

az a gondolat, hogy a klasszikus sportvívók 

drótpengéi helyett valami gyilkosabb dologgal 

tanuljanak meg harcolni. Hosszú kard, pajzs, 

páncélok – kell ennél több? A történelmi érdeklôdés 

nem hátrány. Az edzések két órásak, amibôl 

az elsô erônléti gyakorlatokat tartalmaz, 

tehát aki erôsíteni szeretne nem fog csalódni. 

Nem csak annak érdemes ellátogatnia az 

alapítványhoz, aki vívni szeretne, hiszen hogy 

egy történelmi kort hitelesen bemutasson az 

ember, nem elég pusztán egyetlen oldalról 

szemlélnie azt. 

Gyakran találkozhatunk azzal, hogy a történelmi 

hitelesség az üzleti érdekek áldozatául esik, 

ezért egy lelkes csapat nyolc éve elhatározta, 

hogy alkot valami nagyot. Sok töprengés és kutatómunka 

eredményeképp született meg az 

Idôk Tengere, azaz latinul a Mare Temporis csapata. 

Ahogy alapító okiratukban áll, „az alapítvány 

célja, hogy feltámassza és ápolja a IX.-XIX. 

század történelmi hagyományait, és azt minél 

szélesebb körben terjessze oktató, szórakoztató 

jelleggel.” E nemes célt szem elôtt tartva az ala - 

pítvány 16-35 év közötti tagjai idôt s energiát 

nem spórolva szabadidejükben azon fáradoznak, 

hogy a lehetô leghitelesebben mutathassák be az 

életvidám reneszánsz, a titokzatos késô középkor 

és a kora barokk szenvedélyes korszakát. 

A tánc, akár a vívás, a mutatványosok vagy a 

színház kultúránk szerves részét képezi. Az elsôsorban 

reneszánsz és kora barokk táncokat – eredeti 

táncleírásokat, ruhaábrázolásokat és udvari 

illemkódexeket követve – mutatják be a tánco - 

sok az érdeklôdôknek. A hastáncosok a XV-XVI. 

század török hagyományokra épülô tánc- és viseletkultúráját 

keltik életre. A vívók elsajátítják 

a történelmi bajvívást, valamint tanulmányozzák 

a korabeli fegyvereket, szokásokat és technikákat 

vívókódexek, források segítségével. A mutatványosok 

a régi korok és a jelenkor legkülönfélébb 

eszközeivel (szalag, tûz, zászló) elevenítik 

fel évszázados hagyományaikat. Az Európa-szerte 

nagy hagyományokkal rendelkezô angyaltánc 

pedig Magyarországon még egyedülálló produkciónak 

számít. Végül, de nem utolsó sorban a 

színészek korabeli és kortárs darabokat színpadra 

állítva igyekeznek a múltat hitelt érdemlôen, 

szórakoztatóan bemutatni a közönségnek. 

A Mare Temporis Alapítvány lelkes csapatával 

számos hazai és külföldi rendezvényen – több 

helyütt visszatérô vendégekként – is találkozhat 

az érdeklôdô: fôvárosunkon kívül (csak a kiemelt 

helyszíneket említve) felléptek már Visegrádon, 

Egerben, Sárospatakon, Szombathelyen, Mezôkövesden, 

Ozorán, Diósgyôrben, Miskolcon vagy 

Szerencsen éppúgy, mint Szlovákiában, Ausztriában 

vagy Romániában. A lista pedig folyamatosan 

bôvül... 

Sæunn 

Forrás és további információk: www.maretemporis.hu 

vagy www.maretemporis.eu 

Ricsin kívül megkérdeztem még néhány vívót, ôk hogy kerültek a csapatba. 

Talán hamarosan olyat is hallhatok, hogy „a Pályában olvastam...” 

„Engem nem érdekelt semmi akkoriban a gépen és a második világháborún kívül. Egy ba rátom 

levitt. Érdekes volt. Fél év múlva újra lementem, akkor már edzeni. Beálltam, jó volt a 

társaság, tetszett a sport, és ottmaradtam.” (Aradi Adrián) 

„Mindig is érdekelt a történelem, és sokat is olvastam a különbözô korokról. Talán valahol 

ott kezdôdött, mikor lovagos Legot kaptam egyszer Karácsonyra... 

A közvetítések a visegrádi palotajátékokról is nagyon magukkal ragadtak. Valahogy tudat 

alatt már ott gyökerezett bennem, hogy ezt ki akarom próbálni: páncélban-karddal küzdeni. 

De konkrétan, hogyan is jutottam el az elsô edzésre, ami annyira megfertôzött, hogy azóta 

is ezt csinálom? Egy komolyabb lábsérülés után voltam, és épp az egyetemi orvos felé vettem 

az irányt, mikor út közben, reneszánsz ruciba beöltözött emberkék a kezembe nyomtak egy 

szórólapot, amin az állt, hogy «középkori vívás». Valamiért nem a kukában kötött ki, de aztán 

el is feledkeztem róla. Úgy másfél hónap múlva, mikorra nagyjából rendbe jött a lábam, 

elkezdtem valamiféle sportolási lehetôséget keresni. Ekkor sikerült belerúgnom véletlenül az 

egyik fotel lábába (igen, persze, hogy a sérült, fájós lábammal), amitôl elvágódtam, és a fotel 

alatt megláttam egy összegyûrt cetlit. A cetli, az a bizonyos szórólap volt. Felhívtam a számot. 

Elmentem, megnéztem, kipróbáltam, megtetszett!” 

(Lengyel Gábor József) 

„Én úgy kerültem ide, hogy tört a szék, és mozogni kellett. Az ember olyasmit keres, amihez 

eléggé hülye, én pedig már a homokváraimat sem találomra építettem. 

Engem mindig az érdekelt a történelemben, hogy mi miért éppen úgy történt. Gyakran 

találkozol azzal, hogy azt mondják, HA a delikvensünk ezt meg ezt csinálta VOLNA, akkor… 

És hogy mekkora hibát követett el, azt csak a vak nem látja. A marhák. 

De nem csinálta. Miért nem? Hogyan gondolkozott a dolgokról, pontosabban miért úgy 

súlyozta, ahogy. 

Ha kicsit belebújok a bôrébe, kipróbálom a fegyvereit, a ruháját, egypár korlátját megtalálhatom, 

ha kellô alázattal mûvelem. És akkor néha rájöhetek, hogy esetleg nem is látott 

olyan alternatívát ami ma egy gyereknek is evidens. 

Kedvenc sztorim e témában: egy lövész muskétája nem akar elsülni. Semmiképp. Ahogy ott 

bajlódik vele, egy okostojás nézô bekiabál: – És mondja, mit csinált közben az ellenség? 

Mire a higgadt válasz: – Hát mégis mit csinált volna? Ugyanezt.” 

(Morlin Bálint) 

Azért legyünk rá büszkék, mert 

hallgatói évei alatt szinte csak 

ötösöket „kaszált be”? Vagy mert 

sokoldalúságát bizonyítandó sikeres 

rádiómûsort vezetett, szépségversenyen 

indult és helyezést ért el? 

Kétségkívül mindez szót érdemel, 

de Pandzarisz Diána életében 

kiemelt helyet kap: az éneklés. Dina 

tavaly júliusban végzett a Zsigmondon 

kommunikáció-mûvelôdés - 

szervezô szakon. Elsô beszélgetésünkre 

– bekapcsolt diktafon 

mellett – négy hónapja került sor. 

„Azt tervezem, hogy kimegyek 

külföldre” – mondta akkor. 

Az éneklés kettôs játék 

MINDENKI AD 

ÉS MINDENKI KAP 

– Vázolnád énekesi pályád fôbb állomásait? 

– Az elsô zenekarom a Civil Hétfô nevû punkrock 

zenekar volt. Zenélni igazából egyik „zenész” 

sem tudott, de annál lelkesebbek voltunk. 

Apukám díszhal és madár üzletében próbáltunk, 

halott teknôsök társaságában. A dobozba zárt 

kis tetemekrôl még dalt is írtunk. 

Anti-populáris volt a zenénk 

– Tizenhét éves koromban ismerkedtem meg Sályik 

Andrással, aki meghatározó szerepet töltött 

be az életemben. Rajta keresztül kapcsolatba kerültem 

a Watchful Eye együttes többi tagjával. 

Négy évig zenéltem velük. Név szerint: Tóth Szabolccsal 

(gitár) és Tóth Zoltánnal (basszusgitár). Sályik 

András volt a dobosunk, én pedig énekeltem. 

– Milyen zenét játszottatok? 

– A mi zenénk abszolút anti-populáris volt. Semmilyen 

kompromisszumot nem kötöttünk. Elsôdleges 

célként tûztük ki, hogy valami egészen 

mást képviseljünk, mint a mostani, uralkodó 

trend. Az én zenei stílusomat nagyban meghatározta 

a keleties irány. Sok dalt énekeltem 

szanszkritul, héberül és más keleti nyelveken, de 

angolul és magyarul is születtek számok. 

A Watchful Eye-ra jellemzô, hogy a hajlításos 

énekstílus ötvözôdött a keményebb, durva 

rock hangzással. Nehéz lenne besorolni, leginkább 

„pszichedelikus art rocknak” nevezném 

a zenénket. 

– Olyan zenei világot képviseltetek, ami nem 

létezik? 

– Létezik, csak nem ebben a formában. Zenekarunkra 

nagy hatással voltak többek között 

King Crimson, David Thorn, The Gathering stb. 

Olyan, mint egy hippi kommuna 

– Hogy nézett ki az alkotói folyamat, milyenek 

voltak a dalok? 

– Nem játszottunk feldolgozásokat, kizárólag saját 

számokat. A zenekaron belül hasonló világlátással 

rendelkeztünk. Például mindannyian vegetáriánusok 

voltunk, hasonló könyveket olvastunk, 

mindannyian érdeklôdtünk a buddhizmus és a taoizmus 

iránt. Nagyon inspiráló közösség vált belôlünk, 

együtt írtuk a számokat, és mindezek következtében 

nagyon jó barátok lettünk. Olyan 

volt, mintha egy hippi kommunában élnénk. 

Az intenzív alkotói fázist intenzív koncertezés 

követte, és tulajdonképpen ebben az idôszakban 

teljesedett ki a zenekar. Másfél éven keresztül 

az összes budapesti klubban megfordultunk. 

(Hogy csak párat említsek: Benczúr 

Ház, Kuplung, Pótkulcs.) 

Az elsô a legemlékezetesebb 

– Melyik fellépésre emlékszel vissza legszívesebben? 

– A legelôsôre. A Fészek Klubban léptünk fel. 

Aznap este semmi sem mûködött úgy, ahogy elterveztük. 

A technika összeesküdött ellenünk, 

mégsem törôdtünk vele. Eljött az összes ismerôs, 

a kis klubhelyiség teljesen megtelt. Felemelô élmény 

volt, hogy ezekkel az emberekkel valami 

hatalmas dolgot mûvelhetünk és a közönség részérôl 

is pozitív visszajelzések érkeztek. 

– A zenekar mégis felbomlott. Miért? 

– Nagyon begyakorolt, de iszonyú bonyolult 

dolgokat játszottunk. A szokatlan témaválasztás, 

tempó és számszerkezet miatt nem igazán 

volt táncolható, háttérzenének viszont túl intenzív. 

Mivel rétegzenérôl van szó, havi négy-öt 

alkalommal nem lehetett elsütni. Arról nem is 

beszélve, hogy hihetetlenül kevés pénzt kaptunk 

a fellépésekért. A zenekar atomjaira esett, 

mert úgy éreztük szélmalomharcot vívunk. 

– Miért nem „engedtetek”? 

– Annyira benne élt mindenki ebben a világban, 

hogy nem akartunk kompromisszumot kötni. 

Voltak, akik szerették a zenénket, de ez nagyon 

szûk réteget érintett. Az a zene, amit mi ját- 



Akikre büszkék vagyunk 

KlubD 

szottunk, külföldön – mondjuk 

Amszterdamban – létjogosult 

lett volna. 

A Watchful Eye után 

– Ezt követôen több neves zenésszel 

is alkalmad nyílt színpadra 

állni. 

– Nagyon szeretek improvizálni 

és ebbôl kifolyólag minden 

olyan alkalmat megragadok, 

amikor együtt zenélhetek másokkal. 

Sok neves zenésszel léptem 

fel így, többek között Szakcsi 

Lakatos Bélával vagy Balázs 

Elemérrel. 

– Egy darabig a Sziámiban is 

énekeltél. 

– A Watcful Eye-jal egyszer felléptünk 

a Trafóban a Sonwriters Club keretein 

belül, ahol a Sziámi szintén meghívott vendég 

volt. Itt ismertem meg az együttes frontemberét, 

majd fél évig vokáloztam a Sziámi zenekarban. 

Ez idô alatt lehetôség nyílt saját dalom 

bemutatására is. Végül azért váltam ki az együttesbôl, 

mert nem tudtam teljes mértékben 

azonosulni a zenekar szellemiségével. 

– Sok ígéretet kaptam... 

– Életem során sok ígéretet kaptam. Többször is 

válhatott volna belôlem pop énekes, szerzôdést 

ajánlottak, de mindig arra törekedtem, hogy legyen 

értéke annak, amit csinálok. Amikor az 

ember öncélúan csak arra tör, hogy sztár legyen 

belôle, a végén odajut, hogy már köze nincs ahhoz, 

amit az elején akart. 

Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy ne 

keverjem össze a célokat az eszközökkel. A cél 

mindig is a megvilágosodás, az éneklés pedig egy 

eszköz arra, hogy a szeretet és teljességet megosszam 

másokkal. Van akinek más a munkája, de 

nekem ez a legtökéletesebb eszköz. Igazából 

azért énekelek, hogy segítsek az embereknek, de 

ez egy kettôs játék. Mindenki ad és mindenki kap 

is egyben. Én az énekemmel adok a közönségnek, 

de kapok is tôlük – energiát, szeretetet. 

A tehetségkutató verseny gyôztese 

– Megnyertél egy tehetségkutató zenei versenyt. 

– Az Izrael 60 rendezvény keretén belül került 

megrendezésre az a zenei tehetségkutató verseny, 

amelyen elsô helyezést értem el. Izraellel 

kapcsolatos zeneszámokat kellett elôadni, amelyekre 

a hajlításos énekstílus jellemzô. Nálam ez 

valahogy ösztönösen mûködik; édesapám görög, 

a családom többi tagja pedig zsidó, ez a stílus 

pedig mindkét nemzetre jellemzô. 

Az egyik dal, amit elénekeltem az 

Eli, eli volt, amelyet rezignált 

hangvétele, a belôle kicsengô ôsigazság 

miatt leginkább egy himnuszhoz 

tudnék hasonlítani. A 

Gyerek a világ pedig annak ellenére, 

hogy saját szerzemény, olyan 

mint egy népdal. Nyereményem 

egy izraeli utazás volt, amelynek 

külön örültem, mert már nagyon 

régóta vágyódtam vissza. 

„Sohasem hittem a konvenciókban” 

– A sikereid azt bizonyítják, 

hogy zenei pályára születtél. 

Miért nem zenei oktatási intézményben 

folytattad tanulmányaidat? 

– Sohasem tanultam zene elméletet, mindig 

csak az éneklés technikai része érdekelt. A konvenciókban 

sem hittem soha, teljes mértékben 

kielégített, hogy énektanárhoz járok. 

– Kitôl tanultál énekelni? 

– Éveken keresztül jártam Horváth Máriához. 

Nagyon hálás vagyok neki. Megtanított úgy énekelni, 

hogy soha ne fájjon, hogy bármikor szabadon 

tudjak mozogni a hangommal. 

Magunkban építsünk várat, 

nem magunkon kívül 

– Nem mentél tehát Zeneakadémiára, de miért 

esett a választásod a Zsigmond Király Fôiskolára? 

– Intuitíven, nem hiszek a véletlenekben. 

– Mindig is érdekelt. Ennyi mindent csinálsz, 

mégis kizárólag ötösöket kapsz? 

– Egyszer-egyszer azért becsúszott egy négyes. 

Úgy vagyok vele, hogy az ember tanuljon abból, 

amit csinál, hiszen abból kell profitálni. Az, hogy 

a dolgokat meg kell élni, hozzátartozik a világszemléletemhez. 

Nem telhet el holt idô, luxus, ha 

nem használunk ki minden pillanatot arra, hogy 

tanuljunk belôle. Önmagunkon belül építsünk 

várat, ne önmagunkon kívül. Ezért egyébként 

nagyon hálás vagyok az iskolának, tanulmányaim 

során mindig kerestem az összefüggéseket. 

Gyakorlaton a Civil Rádiónál 

– Egyórás mûsorod volt a Civil Rádiónál fél éven 

keresztül. Hogy csöppentél bele a rádiós életbe? 

– Mint feltörekvô, fiatal zenészeket, meghívtak 

bennünket a rádióba a Watchful Eye-jal. A mûsorvezetônek 

megtetszett ahogy beszélek, így ragadtam 

ott. A Civil Rádiónál „szolgáltam le” a 

szakmai gyakorlatomat. Hamarosan saját mûsorom 

lett, és szabad kezet kaptam abban, hogy milyen 

témák kerüljenek napirendre. Ezekben az interaktív 

mûsorokban leginkább elmélkedôs, spirituális 

kérdésekkel foglalkoztam. A karácsonyi mûsor 

különösen jól sikerült, után rengetegen betelefonáltak, 

sok olyan visszajelzés érkezett miszerint 

az emberek elgondolkodtak az életükön és 

azon, hogy hogyan tudnának boldogok lenni. 

A mûsoromban többnyire a „nagy kérdésekrôl” 

volt szó, sokszor bevittem a verseimet, meg a 

témához kapcsolódód zenéket. Az volt a lényege 

az egésznek, hogy megpróbáltam más szemszögbôl 

megmutatni a hétköznapi dolgokat. 

Az érem másik oldala... 

Miss Universe Hungary: különdíj 

– Sokkal kevésbé hétköznapi dolog viszont 

egy szépségverseny. 

– A 2007-es Miss Universe Hungary-n húszan kerültünk 

a döntôbe. Különdíjas lettem, a Miss GIGI 

izraeli natúr kozmetikai cég díját kaptam meg. 

Így utólag úgy érzem, a szépségverseny nagyon 

hasznos volt abból a szempontból, hogy felbecsülhetetlen 

értékû tapasztalatokat szereztem. 

Megtapasztaltam, hogy milyen a másik oldala 

annak, amit egész életemben vallottam. 

„… kimegyek külföldre” 

– Elsô beszélgetésünk alkalmával elejtetted, 

hogy el szeretnéd hagyni az országot. Most 

pedig már zsebedben a repülôjegy, pár nap 

múlva hosszú idôre elutazol. 

- A fôiskolai éveim alatt százszorosára erôsödött 

bennem az az érzés, amit már elôtte is éreztem. 

Mégpedig, hogy azok a mély dolgok, amelyek 

iránt érdeklôdöm nehezen valósulhatnak meg 

egy ilyen társadalmi berendezésben. Hiszek abban, 

hogy vándorlelkek vagyunk, és én is ilyen 

vándorlélek vagyok. És abban is hiszek, hogy van 

valahol egy lakatlan sziget, ahol úgy élhetek, mint 

a szerelmesek a kék lagúnában. Mindig is szerettem 

volna egy olyan békebeli kis szigetre kerülni, 

ahol nincsenek társadalmi konvenciók, ahol az 

ember foglalkozhat pusztán azzal, hogy szereti a 

környezetét és spirituálisan fejlôdik. Most jutottam 

el arra a pontra, hogy elutazom álmaim szigetére, 

ahonnan nem biztos, hogy hazatérek. 

– Útravaló a nagy út elôtt azoknak, akik maradnak 

és ezeket a sorokat olvassák? 

– Mindenre érvényes, nem csak a szerelemre: 

Szeretetünk tárgyát nem kell magunkévá tennünk 

ahhoz, hogy szeressük. Azt pedig, hogy 

mi a helyes döntés, legbelül mindig érezzük, 

csak hallgatni kell rá és jó lesz az irány. 

Csillik Blanka 

KlubD és KlubD Junior 

Az elôzô Pályában már szót ejtettünk arról, miképp épül fel Magyarország egyetlen diplomásainak/felsôoktatási 

intézmény hallgatóinak szóló (lásd: interjú Tomka Barnabással, a KlubD 

alapítójával), multi-kultikus közösségi honlapja. Az azóta eltelt növekedési idôszakban sem 

tétlenkedtek a KlubD vezetôi, megalkották a KlubD (www.klubd.hu) kisöccsét, a KlubD Juniort 

(www.klubdjunior.hu), amelyre már november elejétôl felregisztrálhattak azok, akik 

ugyan még nem rendelkeznek diplomával, de már valamely felsôoktatási intézmény hallgatói 

– egyszerûbben hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. 

A KlubD/KlubD Junior, speciális közösségi 

portálok 

• A felhasználókat végzettségük és tanulmányaik 

szerint klubokba sorolja a rendszer 

• Egy – pontosabban, most már kettô – kö zösségi 

portálra regisztrálhatsz fel attól függôen, 

hogy diplomával rendelkezel-e vagy sem. 

• A Rendszer a szakjuknak/szakmájuknak megfelelôen 

szortírozza a regisztrálókat (a közgazdász 

a közgazdász klubba-, stb., de fennáll annak 

a lehetôsége is, hogy a felhasználók saját 

klubokat létesítsenek). 

• Feltölthetsz jegyzeteket, de le is tölthetsz a 

kölcsönösség elvén (kizárólag kézzel írottakat) 

• Feltöltheted az önéletrajzodat munkakeresés cél - 

jából, és mazsolázhatsz az állás ajánlatok között. 

• Gyakornoki helyet és albérletet kereshetsz. 

• A KlubD-n már több mint 25.000 a regisztráltak 

száma és ez folyamatosan bôvül 

• Az idén még 2000Ft-ért vásárolhatsz sorszámo - 

zott KlubD Junior Tagkártyát, amely számtalan 

kedvezményre feljogosít (jövôre ez 4000Ft – már 

most megrendelheted). A tagkártya érvényessége 

1 év. A kártya kiváltása nem feltétele a tagságnak!. 

• Ha december 31-ig megrendeled KlubD Junior 

Kártyádat, megnyerheted, az Anubis Travel által 

felajánlott, 2 fô részére szóló, all inclusive, 1 hetes 

egyiptomi nyaralást Hurghadára, amit 2009. 

január 13-án sorsolunk ki azon klubtagok kö - 

zött, akiknek van 2008-as KlubD Junior Kártyájuk. 

A sorsoláson automatikusan, KlubD Junior 

Kártyád sorszámával veszel részt – tehát a nyertem 

az ötösös lottón, de nem adtad fel a szelvényt 

effektus elmarad. 

Mire jó a klubkártya? 

Mint korábban írtuk a KlubD Junior Kártya kiváltása 

nem feltétele az oldal használatának, ugyanakkor 

a kártya birtokosok számos elônyhöz és kedvezményhez 

jutnak a KlubD Junioron belül és kívül. 

Ha van KlubD Junior Kártyád, jelenleg az alábbi 

elônyökben részesülhetsz: 

• egész évben 50% kedvezményt kapsz 

a KlubD Junior bulikban a belépô árából; 

• a bulikban 10-20% kedvezményt kapsz a 

fogyasztásból; 

• egész évben ingyenesen használhatod a Társkeresôt; 

• vásárláskor 5-20%-os kedvezményre vagy jo - 

go sult a KlubD Kártya Elfogadóhelyeken. A budapesti 

és vidéki KlubD Kártya elfogadóhelyek 

száma naponta növekszik. 

• A KlubD Kártyát személyesen a KlubDélutánok 

és a KlubD bulik alkalmával válthatod ki vagy az 

az interneten keresztül is megrendelheted. 

Összeállította: Szarka 

Forrásanyag: www.klubd.hu 



Gasztro 

Gasztro 

Kis kávétörténelem, 

avagy miért szeretjük 

a feketelevest? 

Közeledik a vizsgaidôszak. Virrasztás, 

nem alvás, kimerültség a végsôkig. 

Mindezt nem bírnánk erôvel, 

ha nem lenne egy mentôöv, segítség 

a hajnalig tartó tanulásban. Ez 

pedig a kávé. Szinte nincs olyan 

egyetemista vagy fôiskolás, aki ne 

ivott már volna kávét valamilyen 

formában. Nézzük mélyebben a 

csészébe, és fedezzük fel azt a fekete 

és sûrû italt, amely meghódította 

a világot. 

Ki a fejvadász? 

A „fejvadász” egy ráragadt szleng kifejezés 

a személyzeti tanácsadóra vagy munkaközvetítőre. 

Ő az, aki általában nagyobb vállalatoknak 

keres bizonyos pozíciókra megfe - 

lelő jelölteket. Hazánkban sok ilyen cég van. 

A fejvadász nem éppen találó kifejezés, hiszen 

ő nem csak felsővezetőket, „fejeket” 

keres, hanem bizonyos területen képzett, 

tapasztalt specialistákat, vagy pályakezdőket, 

illetve olyan diplomásokat, akik nem 

azon a területen helyezkednének el, ahol 

tanulmányaikat végezték. 

Mire jó a fejvadász vagy 

személyzeti tanácsadó cég? 

Az álláskereső a tanácsadó megkeresésével 

semmit sem veszíthet, csak nyerhet. Ez kicsit 

túlzó reklámszövegnek tűnik, pedig így 


Mire jó a fejvadász? 

Mire lehet használni? 

Végh Péter, Beck & Partners Kft. 

tanácsadója foglalja össze a legfontosabbakat 

Bár legalább 80 alfaja létezik a Coffea nemzetségnek, 

érdemben, kávéfogyasztásra két 

fajtáját termesztik és importálják, melyeknek 

neve Coffea Arabica és Coffea Rhobusta. 

Elôbbit Közép- és Dél- Amerika országaiban 

lelhetjük fel. Az Arabica a világ összes kávétermésének 

a 75%-át teszi ki. A Rhobustát Indonéziában 

és Nyugat- Afrikában termesztik, 

ez kevésbé jó minôségû, nyersebb, erôteljesebb 

ízû kávé. 

A kávé örökzöld növény, zöld színû levelei 

akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik. 

Gyümölcshúsa páros csonthéjas termést foglal 

van. A fejvadász 

szigorúan nem 

kerül semmibe a 

jelöltek számára 

még akkor sem, 

hogyha a világ 

legjobb állásába 

sikerül elhelyezkednie. 

A személyzeti ta - 

nácsadónál csak és kizárólag a megbízó 

cég fizet és sokszor nem is keveset. 

Jogszabály tiltja, hogy bármilyen költségre, 

tagdíjra is pénzt kérjen. Cégünk, a BECK 

AND PARTNERS Kft. egy személyzeti tanácsadó 

cég. Büszkén állíthatom, hogy 

visszatérő ügyfeleink különböző területek 

meghatározó nagyvállalatai közül kerülnek 

ki pl. a Coca-Colától, Nestlé-től a Prímagázon, 

a Microsoft-on keresztül a Schne i- 

der Electric-ig. Sokáig sorolhatnám a többszáz 

vagy többezer fős nagyvállalatokat, 

akikhez mind-mind sikerült embereket elhelyeznünk. 

Mit jelent mindez? 

Azt, hogy kiváló kapcsolatrendszerrel rendelkezünk 

és nagyon sokszor olyan állá - 

sokra is keresünk jelölteket, melyek nincsenek 

meghirdetve. 

Mindezek mellett a tanácsadótól rengeteg 

tapasztalatot lehet szerezni arról, hogy milyen 

egy állásinterjú, érdemes figyelni arra 

amit kérdez, mond és kérdezni is lehet tőle, 

hiszen neki aztán tényleg nagy tapasztalata 

van. Akár karrier tanácsadásban is tud 

segíteni és felkészíti a pályázót egészen a 

megállapodásig. 

Hogyan lehet megtalálni 

a tanácsadót? 

Cégünkhöz regisztrálhat www.bap.hu-n 

keresztül is, de talán a legegyszerűbb módszer 

jelentkezni egy hirdetésére. Példának 

okáért cégünk, a Beck and Partners Kft. 

számos internetes állásportálon folyamatosan 

hirdet. www.profession.hu, 

a www.jobpilot.hu, a www.workania.hu, 

a www.jobforce.hu, a www.bigjob.hu és 

más oldalakon mindig 40-100 hirdetésünk 

van kint. Ki kell választani a megfelelő hirdetést 

és azon keresztül lehet jelentkezni. 

Fontos tudni, hogy kicsit komolytalanná 

teszi magát az a jelentkező, aki minden második 

hirdetésre elküldi az önéletrajzát, 

akkor is, ha szinte semmiben sem felel meg 

a kiírásnak, illetve alappontokban különbözik 

az elvárásoktól pl. felsőfokú angol 

nyelvtudás az elvárás, de ő alapfokú némettel 

érdeklődik. Sajnos ilyen is előfordul. 

A visszajelzés kérdése igazi mumus. Az álláskereső 

lelkesen nézegeti a hirdetéseket, 

majd elküld 2, 10, 20, 50 önéletrajzot és 

SEMMI visszajelzés. A lelkesedése alábbhagy, 

majd elhelyezkedik valahol, ahol nem is akarna 

dolgozni. Csak a cégünkről beszélhetek, 

magába. A szüretelést kizárólag kézzel történik, 

amikor is az érett pirosas kávészemeket 

szedik csak le. A szüretelés után következik 

a kávészemek érlelése, amely a jobb vagy kevésbé 

jó minôségû kávéfajtáknál változó. 

Alapvetôen kétfajta eljárás létezik. 

A száraz érlelésnél a kávébogyókat rétegesen 

rakják egymásra, amíg a belsejük el nem kezd 

rothadni. Ezután kiteszik a napra kb. 10 napig 

száradni, majd a magokról lehántva a gyümölcshúst, 

azokat súly szerint osztályozzák. 

A nedves érlelés alkalmával a bogyók egy víztartályba 

kerülnek. Itt az éretlenebbek fel- 

mi minden beérkező önéletrajzot átnézünk, 

feldolgozunk, de csak akkor jelentkezünk, ha 

az anyag megfelel a kiírásnak. 

Mi történik ezután? 

Két eset lehetséges 

Bekerül az adatbázisunkba rögtön a kiválasztott 

pozíció alá. Így az illetékes toborzási 

specialistánk felhívja és behívja egy 

személyes interjúra. 

A másik eset az, amikor az illető nem konk - 

rét pozícióra jelentkezett vagy éppen nem 

felel meg az elvárásoknak. Anyaga ebben az 

esetben sem kerül a szemetesbe. Miért is 

kerülne? Itt is bekerül az adatbázisunkba. 

Miért jó ez? 

Összefoglalás: 

A fejvadász vagy tanácsadó hasznos. Csak 

javasolni tudjuk a „használatát”. Az álláskereső 

úgy tudja a saját kezébe venni a kezdeményezést, 

ha nem adja fel. Csak ajánlani 

tudjuk, hogy jelentkezzen akár 120. hirdetésre 

is és menjen el ugyanolyan lelkesen 

az 50. állásinterjúra is, mint az elsőre. 

Fontos észben tartani, hogy ők most látják 

először és nem voltak ott az előző 49-en. 

Ismerős a szlogen? 

Aki nem játszik, nem is nyer! 

Beck&Partners Kft. 

www.bap.hu 

Kis kávélexikon 

Latte Macchiato: Az espresso kávét 

egy pohár felgôzölt tejjel öntik össze, 

tetejére tejhabot öntenek. 1,5 rész te - 

jet felgôzölnek, 1 rész espressot hoz zátöltenek, 

így lesz teljes a trikolor, alul 

a tej, középen a kávé, felül a tejhab. 

Hosszú Kávé: Az espresso kávét 

több vízzel fôzik fel (1-1.5 dl) vagy 

szokás még az espressokávét forró 

vízzel felönteni. 

Kapucíner: Espresso kávéból készül, 

kis csészében tálalva, édes tejhabbal, 

tetején kakaóporral megszórva. 

Espresso: Meglehetôsen erôs ízû, 

rövid kávé, melyet úgy készítenek, 

hogy a pörkölt kávéra forró vízgôzt 

engednek. 

Espresso con panna: Tejszínhabbal 

krémesített presszókávé. 

Capuccino: Az espresso 

krémes állagú változata, 

habosított tejjel. 

Macchiato: Az alap espresso kávé, 

egy kevés tejhabbal a tetején. Fordított 

változata a latte maccchiato soksok 

meleg tejjel, tejhabbal. 

Americano: Forró vízzel higított 

eszpresszó, amely filterkávéra hasonlító 

kávéital, de megmarad az 

eszpresszó íze. 

Melange: Feketekávé, tej és tejszín 

keveréke. 

Mokka: Csokoládés ízû, 

tejalapú espressó kávé, habosított tejjel. 

Wiener melange: ½-ed rész 

normál erôsségû kávé és ½-ed 

rész meleg tej, csokoládéval 

meghintve. 

emelkednek a víz felszínére, így választódnak 

ki. A maradékról ugyanúgy eltávolítják a húsréteget. 

A szemek az erjesztô medencébe kerülnek, 

amely folyamat után szárítják és válogatják 

azokat. 

A pörkölés a legutolsó fázis, amelyet folyamatosan 

növekvô hômérsékleten végeznek. A minôségi 

besorolás csak ezután történik, hiszen 

ekkor tudják csak megállapítani, milyen az íze 

a kávénak. A kávébabszemeket egészben vagy 

ôrölt formában csomagolják, és szállítják. 

A kávé felfedezésérôl több legenda is fennmaradt. 

Amit biztosan tudunk, hogy a legelsô 

megjelenése a valláshoz kapcsolódott. Jemenben 

a különbözô gyógynövényekbôl fôzött 

serkentôk fogyasztása nagyon népszerû volt 

már korábban is. A kávé, megjelenésével bizonyos 

vallásos szertartások kellékévé vált, 

hogy a szúfi szerzetesek az éjszakai szertartásokon 

ébren maradhassanak. Ezután a kereskedôk 

kb. a 15. században terjesztették el 

Egyiptomban, ahol rohamos iramban nyíltak 

a kávét áruló bódék, valamit a kávé ivására 

szolgáló helyek. Az egyik legôsibb kávékultúrával 

rendelkezô népnek tartott arabokhoz 

csak meglehetôsen késôn, a 16. században 

alakult ki a kávézás szokása. Az olaszokhoz 

1624-ben érkezett az elsô kávészállítmány, 

melynek megszentelésére Velencében megnyílt 

az elsô kávéház. A kávéház kulturális jelentôségére 

hamar rájöttek a kávéfogyasztók. 

Az idô múlásával egyre másra 

nyíltak a kávéházak, a nôi egyenjogúság 

kialakulásával már a nôk is járhattak 

egyedül, kíséret nélkül kávézni. A 20. 

században az amerikai kávéfogyasztási 

kultúra vált követendôvé. A gyorséttermi 

hatékony kiszolgálást ötvözték a hôálló, 

hordozható papírpohárra. Mára a 

„coffe to go” a világ legismertebb formája 

a kávéfogyasztásnak. 

Nálunk azt hiszem még mindig a kis fehér 

és mûanyag keverôvel ellátott automatás 

pohár dívik. Ezzel persze nem 

leszünk világrengetô újítók, de legalább 

a miénk. 

A kávét leginkább hatóanyaga, a benne lévô 

koffein élénkítô hatása miatt fo gyaszt - 

juk, de ugyanannyira népszerû aromája, 

kellemes illata vagy a meghitt hangulat 

megteremtése miatt. Sokan kétségbe 

vonják élettani hatása miatt, de kutatások 

igazolják, hogy a kávé kiváló az asztmás és 

allergiás megbetegedések enyhítésére, 

fôleg értágító hatása miatt. Ugyanezen 

hatása miatt, egyeseknél növelheti a szívpanaszok 

kockázatát. Viszont segít az 

emésztésben, persze ha nem éhgyomorra 

isszuk. A sokféle kávé elkészítési 

mód között megtalálható a koffeinmentes 

kávé is, amelybôl pörkölés 

elôtt kivonják a koffeint; a pótkávé, 

amely cikóriából, fügébôl, malátából, rozsból, 

cukorrépából, mogyoróból, szôlômagból, 

vagy szójából készül, vagy az instant 

kávé, mely fagyasztásos eljárással kristályokká 

alakítanak, majd porítják. 

Akárhogyan isszuk, a lényeg, hogy fekete, 

gôzölgô, és aromás legyen, no meg 

persze ébren tartson, amíg megtanuljuk a 

legutolsó jegyzetet. 

Szollár Krisztina 

Forrás: www.noiportal.hu 


Ajánló 

Anna bekattanva – (Caótica Ana) 

2007, színes spanyol, romantikus dráma, feliratos, 

118 perc. Rendezte: Julio Medem 

Fôszerepben: Manuela Vellés (Ana), Charlotte Rampling 

(Justine), Asier Newman (Anglo), Nicolas Cazalé (Said) 

Az Anna bekattanva, tulajdonképpen a saját történetébôl 

ötletet merítvén, hipnózisként adagolja a történetet, 

kisebb egységekre bontva magát, természetesen 

visszaszámlálás formátumban. Akarva akaratlanul 

feszélyez, hogy tudom, még mennyi idôm van hátra… 

10. Lehetne egy klasszikus, zseniális spanyol film, de 

erre nem számítottam, bevallom, így nem is csalódtam 

a tényben, hogy az Anna bekattanva, nem az. Mert mik 

adottak Medem számára, egy ilyen erejû alkotáshoz? 

Tulajdonképpen Spanyolországon kívül, sajnos az ég 

világon semmi. Ráadásul nem Barcelonát veszi cél ke - 

resztjébe, hanem Madridot, ami egyfelôl jó ötlet lenne, 

de mint mûvész-telep? Ahhoz más perspektívából kéne 

látnunk a fôvárost. 

9. Lehetne egy nagyon erôs film, amit még biztos, hogy 

meg is néznék többször a moziban, de egyszerûen nem 

az. Nem kerít hatalmába semmilyen filmbéli sors varázsa, 

és nem elég meseszerû ahhoz, hogy szabadon ábrándozhassunk. 

Nincsenek karakteres színészek, akik 

elvinnék úgymond a filmet, bár tény, hogy jó figura 

Nicolas Cazalé, de üres. Üres, mint mindnyájan, s üres, 

mint a barlang, ahol elképzelhetetlen, hogy a fôszereplô, 

a német apjával (!) él, a tenger felett. (Mondjuk a fürdôszobában a „falfestmény” egyszerû nagyszerûsége 

hatásos, ahogyan a többi rajz a falakon. Kár értük.) 

8. Nagyon jó film lenne, ha ezek a meseszerû képek kicsit átcsapnának a szürrealitásba, de nem 

elég bátrak hozzá. (Pl. Az álom tudománya.) De azt is élvezném, ha nem akarna feltétlenül belecsempészni 

Medem, a filmjébe, - végzetes hibaként- erôsen elfogult kritikát az amerikai-iraki háborúról. 

7. Hozzá tartozik, hogy tetszene egy erôsen elfogult kritika a háborúról, ha nem ennyire öncélúan 

közönségesen lenne ábrázolva, ráadásul rendkívül közhelyesen. Így persze ugrott a film vége is, bár 

tartalmilag persze világossá válik a keret. Ami közötte van, az pedig leginkább egyszerûen értelmezhetetlen. 

Ana kínzó, fojtogató látomásai, s rémképei, valamint önmagát, s szerelmét kutató utazásai 

a világban. Egy hipnotizôr fiú próbál ugyan segíteni rajta, miközben Ana nem kizárólag térben, 

de idôben is csak suhan, vissza egészen az elôzô, s jövôbeli életeinek sokaságába. Zavaros. S így végül 

se Ana, se a film nem menekül. 

6. Megmenekülne talán azonban, ha a rémképek rémesek lennének, vagy legalább annyira keserédesek, 

hogy megmaradjanak az emlékezetünkben, de nem. Pedig mennyi lehetôséget kínál egy álszentül 

emelkedett hangvételû festôiskola, ahol mindenki mûvészibbnél mûvészibb retteneteket 

fest. A feminizmus is hódít a filmben, ami még nem is lenne baj. Ha ez lenne a legnagyobb problémája 

a filmnek, akkor itt meg is állnék. 

5. De nem tudok. Szégyenszemre nem tudok, mert a párbeszédek nagyon mûvik, és Ana ugyan bá jos, 

de bája a filmével együtt a spanyol homályba vész, amikor az Egyesült Államokba utazik. Igazából 

értem, hogy nem kéne semmit komolyan vegyek, amit látok, mert ez egy szürreális agymenés, álomképek 

sora, de semmi ötlet nincs a filmben, semmi eredeti. Nem lehet úgy szürreálist alkotni, hogy 

azért mindenkinek meg kell feleljek, mert így hiába, de senkit nem fogok megérinteni. 

4. Szóval a film nem elég bátor, de nem is elég gyáva, ezért olyan esetlenül semmilyen, de mégis felkavaró 

képek sora kerít hatalmába, miközben nézem, s bár egyáltalán nem köt le, mégis emlékszem 

pár nagyon rossz jelenetre. 

3. Most itt tartok az én öncélú hipnózisomban. A hármasnál, és ennél azért nem merészkedem lejjebb 

az értékelésben, mert nem akarom senkinek a kedvét szegni, aki már látta a filmet, ellenben aki 

nem… Hát én nem tudom. Nekem sok volt egyrészt, másrészt rettentôen kevés. És ráadásul joggal 

okolom a készítôket, hiszen a film, szerkezetbeli, kisebb egységekbôl álló visszaszámlálása jó ötlet 

lenne, a sztoriban megjelenô hipnózis alteregójaként. De hát hiába, nem szenderültem mély álomba 

mégsem a film végére, tehát annyira mégsem lehetett akkor jó/rossz… 

emk 

ÉRTÉKELÉS: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

KULCS: kiábrándító mûvészi utóérzés, 

falfestések 

Túlélőcsomag pályakezdőknek 

Az egyetemek, főiskolák ezerszám ontják a frissdiplomás szakembere 

ket, akik magas elvárásokkal vágnak neki első állásuk 

felkutatásának. Az alábbiakban kis „túlélőcsomagot” ajánlok 

azoknak, akik még a diploma megszerzése előtt állnak. 

A legtöbb szakíró a kompetenciák fontosságát hangsúlyozza. A munkáltatók 

képességeket várnak el a pályakezdőktől, melyek hasznosításával 

sikereket érhetnek el szakterületükön. Melyek ezek az úgynevezett 

kulcskompetenciák? A következőkben felsoroltak egy felmérés során 

kiderített valós eredmények: munkabírás, megfelelő csapatszellem 

kialakítása, munkaszervezés, együttműködés, elméleti szaktudás, felkészültség, 

konfliktuskezelés, szaktudás alkalmazása gyakorlatban, problémamegoldó 

képesség, konfliktustűrés. Kiegészítésképpen néhány tulajdonságot 

még hozzátennék ezek mellé: megbízhatóság, lelkesedés, 

szakmai alázat. Van még egy fontos dolog, amit a cégek elvárhatnak a 

lelkes diplomástól. Ezt a „dolgot” önismeretnek hívják. 

A pályakezdő első és legfontosabb feladata, hogy tanuljon meg dolgozni! 

Tanulja meg, mit jelent, ha van egy főnöke, tanuljon meg határidőre végezni 

egy feladattal, tanuljon meg együttműködni kollégáival. Mindezek 

mellett ismerje meg saját jellemét a munka világában, és szép lassan ébredjen 

rá, hogy milyen vezetővel, milyen környezetben, milyen felada - 

tokat szeret igazán végezni. Hogyan? A válasz egyszerű: DOLGOZNI 

KELL! Tulajdonképpen bármit, bárhol. Az a munkavállaló, aki volt már 

munkahelyi környezetben, szervezett már meg valamit, oldott már meg 

problémát, volt főnöke, stb., többet ismer a munka világából, mint az a 

társa, aki „csak” az intézményi (főiskolai, egyetemi) közeget ismeri. 

De hol dolgozzon a törekvő hallgató? A megoldást a legtöbb esetben 

az iskolaszövetkezetek által nyújtott munkalehetőségek jelentik. 

Magyarországon mintegy ötven iskolaszövetkezet szervezi a diákokat a 

legkülönfélébb feladatokra: a szórólapozástól az adatrögzítésen, az árufeltöltésen, 

a forgalomszámláláson át az egyszerűbb mérnöki feladatokig. 

Évente kb. kétszázezer diák dolgozik az iskolaszövetkezetek szervezésében, 

a diákmunka éves volumenét pedig 20 milliárd forintra becsülik. 

Tehát a konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, 

a diákmunkát igénybevevő vállalkozások, és az iskolaszövetkezetek 

számára egyaránt. 

A tapasztalatok szerint egy diák átlagosan 4-6 munkát próbál ki diákévei 

során. Így több munkahelyet, vállalati kultúrát, vezetési stílust megismerhet, 

mint ha csak a szakmai gyakorlaton venne részt. Szélesebb 

rálátással fog rendelkezni a munka világára, tisztában lesz a felelősség 

fogalmával. Több esetben nem csak a saját munkájáért lesz felelős, 

hanem egy csoport tagjaként az egész csoport teljesítményéért. 

A Pannon-Work csapatában is dolgoznak olyanok, akik diákként kerültek 

a céghez, adott esetben éppen a diákmunka szervezése volt a feladatuk. 

Ezen sorokat első kézből származó tapasztalataim alapján írom, hiszen 

magam is diákként kerültem a Pannon-Work-höz. Sőt, a Pannon-Work 

Zrt. jelenlegi vezérigazgatója is diákként került először kapcsolatba a 

cégcsoporttal. 

Összefoglalásként azt tanácsolom a diákoknak, hogy szerezzenek minél 

több információt az álláskeresésről, ismerjék meg saját magukat minél 

jobban, és dolgozzanak a főiskola, egyetem mellett, mert olyan tapasztalatokra, 

és kapcsolatokra tehetnek szert, mely nagy előnyükre válhat 

a későbbiekben. 

Ne feledjék el, a vezérigazgató sem abban a székben kezdte! 

Siket Mónika 

Munkaerő-közvetítési 

üzletág-vezető 



Infó 

Őszi Diákhitel-határidő: december 15. 

Idén itt az utolsó alkalom azoknak, akik eddig még 

nem kértek Diákhitelt, de szeretnének pénzhez 

jutni ebben a szemeszterben. Ez az összeg akár 

200 ezer forint – a költségtérítéseseknek 250 ezer 

forint– is lehet. 

Aki 2008. december 15-ig leadja az igénylését, az 2009. 

január 15-én hozzájuthat a teljes őszi félévre járó (öt havi) Diákhiteléhez. A szükséges papírokat 

a nagyobb postahivatalokban, illetve néhány bank-, és takarékszövetkezeti fiókban lehet leadni. 

Aki lekési a december 15-i határidőt, az végérvényesen elesik az őszi szemeszterre esedékes pénztől. 

A Diákhitel a hallgatókért van. Bármely 40 alatti magyar hallgató hitelbírálat nélkül, egyszerűen 

hozzájuthat. Ezzel a szabadon felhasználható kölcsönnel több pénz jut a hasznos dolgokra, ugyanakkor 

lehetőség nyílik a sokszínű diákéletre is. Csak a tanulás befejezése után kell törleszteni, ráadásul a banki 

hiteleknél jóval könnyebben visszafizethető. A kötelező törlesztőrészlet független a kamattól, hiszen 

csak az egyén jövedelméhez igazodik. Van előtörlesztési lehetőség, ami díjmentes, sőt az így befizetett 

pénz közvetlenül a tőketartozást csökkenti. 

A Diákhitel nem bankhitel. A Diákhitel Központ – a jogszabály szerint - önköltségi (nonprofit) elven, 

üzleti haszon nélkül ad hitelt a diákoknak. További info: www.diakhitel.hu 

32 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR

2008. december - Zskf.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?