A szakképzési rendszer átalakulása - Zskf.hu

MAKÓ FERENC: A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE „SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010.” ZSKF TKK FÜZETEK 6.- (2008-tól) az RFKB-k határozzák meg a szakképzés regionális szükségleteit, valamint aszakképzés főbb irányait és a beiskolázási arányokat;- a szakképzés helyi tervezését segítő szakmai tanácsadó testületet kell felállítani mindenTISZK mellett;- a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozása. Utóbbi rendszer céljaaz lesz, hogy közvetlen visszacsatolást nyújtson a szakképzés munkaerő-piacihasznosulásáról és a képző intézmények hatékonyságáról, továbbá nagy segítséget nyújtmajd a tanulási útvonalak kiválasztásában a pályatanácsadás számára. A rendszerbejogszabály szerint érkeznek majd információk az OKJ képesítésekkel rendelkezőkvégzettségéről és (a szakképesítés megszerzését követő 3 éven át) munkahelyéről,munkaköréről.Az iskolarendszerből kikerülők elhelyezkedéséről szóló információk rendszerezett gyűjtése aszakképzés- és foglalkoztatáspolitika kiemelt fontosságú területe lett az elmúlt egy-kétévben. A szakpolitika feltett szándéka, hogy ezeket az információkat a képzési keretszámoktervezéséhez felhasználja, sőt, azok ezen alapuljanak. (Átfogó és reprezentatív szakképzésipályakövetési felmérésekre csak az utóbbi években; 2008-ban és 2009-ben került sor.)A szakképzési partnerek az utóbbi években nagy hangsúlyt fektettek a szakiskolaibeiskolázás növelésére, különösen a hiányszakmákban. Az elmúlt években a fejlesztésitörekvésekkel megegyező irányban, mintegy 3 százalékkal csökkent a középfokongimnáziumban továbbtanulni kívánók száma (42,5%-ról 39,5%-ra), és 2,4 százalékkal nőtt aszakiskolába jelentkezők aránya (19,1%-ról 21,5%-ra). A szakközépiskolába törekvők arányagyakorlatilag változatlan maradt (kb. 39%).1.1. A KÉPZÉSI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERBE ILLESZTÉSEA közelmúltig fennálló szakmastruktúra és a megváltozott munkaerő-piaci igények közötttapasztalható súlyos eltérések szükségessé tették a szakképzési rendszer gyökeresátalakítását, ezáltal egy munkaerő-piaci irányultságú, keresletvezérelt szakképzési rendszerkialakítását Magyarországon. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1993-ban keletkezett és –noha folyamatosan, minden évben módosult – nem tudta követni a gazdaság, amunkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A Jegyzékben szerepeltek elavultnak tekinthető8