Füsti-Molnár SzilveszterAZ „ÚJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA TERTULLIANUSRAAz észak-afrikai keresztyénség ekkléziológiájának sajátos formálódásaEz a tanulmány arra törekszik, hogy az ókori észak-afrikai keresztyénségen belülnagyvonalakban bemutassa az „új prófétaság” elterjedése nyomán azokat a tendenciákat,melyek az ekkléziológia sajátos formálódásához járultak hozzá a nyugati keresztyénségtradíciójában. Ez a folyamat egyik csúcspontját érte el a Donatista egyházszakadással,amely prototípusát adta az ekkléziológiai kérdések egy jelentős részénekegészen napjainkig. Ennek a folyamatnak egy szeletét kívánjuk bemutatni az „Újprófétaság” vagy közismertebb nevén montanizmus észak-afrikai elterjedésének szemszögéből.Aaz észak-afrikai keresztyénség páratlan volta a korai egyházéletébenA korai egyház életében Észak-Afrika keresztyénsége sok szempontbóltekinthető a teológiai kérdések és megoldások kísérleti laboratóriumának 1 . Akeresztyénség első hat évszázadában mentek végbe létének legjelentősebbváltozásai. Az egyik ilyen drámai és jelentékeny változás volt, hogy üldözöttszektából az egyetemes hitet hordozó egyházzá vált, ami kifejezettenegyik néphez sem volt szorosan köthető, de erős szálakkal kapcsolódott aJudaizmushoz.Chadwig mutat rá, hogy a monoteista vallások természetére vezethetővissza az egyetemessé válásra való törekvés, még annak ellenére is, hogyezzel egy időben megfigyelhető a vallásoknak az a karaktere is, amelynélfogva a törzsi jellemvonások is felerősödnek, hogy megtalálják a védelmezőistent, akinek áldozatot lehet bemutatni. Amikor egy vallás eléri a hitegyetemessé válását, akkor válik a legvonzóbbá a különböző ideológiákszámára, különösen is olyanok számára, amelyek világuralomra törekszenek(például esetünkben a Római Birodalom). 2 Ezek a tendenciák a keresztyénségtörténetében a Donatista mozgalommal összefüggésben is jólmegfigyelhetők, különösen is az üldözéseket követő időszakban, melynekgyökerei közvetett módon Tertullianusig vezethetők vissza.Az észak-afrikai keresztyénség megkülönböztetett szerepet töltött be aRómai Birodalmon belül. Nem volt ugyanis a birodalomnak még egy1 A kifejezést Peter Brown használja az Augustinus of Hippo című művében.Brown, Peter: Augustine of Hippo. Bekleey and Los Angeles, 1969, (1984), Universityof California Press.2 Chadwick, Henry: The Church in Ancient Society, From Galilee to Gregory the Great. Oxford,2001, Oxford University Press, 1-3. p.79
Füsti-Molnár Szilveszterolyan pontja, amely olyan hevesen utasította volna el a császárkultuszt,mint Észak-Afrika egyháza. A keresztyénség feltehetően a Római Birodalomgyarmatosító tevékenysége során jutott el a térségbe. A keresztyénségjelenlétét igazoló első írásos dokumentumok a Scillitian mártírok cselekedetei(180) és Passio Sanctuarum Perpetuae et Felicitas (203) 3 . Mind a két írás kitűnőbizonyíték arra, hogy az észak-afrikai keresztyénség milyen radikális mértékbenutasította el a római kultúra, a családi kapcsolatok és a római életstílusfontosságát, hogy előtérbe állítsa a keresztyén testvériesség irántérzett mély elkötelezettségét és tiszteletét. Észak-Afrika helyzeténél fogvaképessé vált arra, hogy a keresztyénségen belül sajátos teológiai tradíciótalakítson ki Tertullianustól elkezdve karthágói Cyprianuson át egészenDonatusig. Természetesen Augustinusnak megkülönböztetett helye vanaz Észak Afrika keresztyén egyházban, teológiája azonban számos pontonnem egyeztethető össze a tradicionális észak-afrikai teológiával, hiszenszámos kérdésben sokkal inkább a tengeren túli Római Egyház álláspontjátképviselte.A negyedik századra Észak-Afrika egyháza a keresztyénség egyik fellegváránakszámított és egészen a hetedik századig az is maradt, jelentős szerepetbetöltve ezzel a nyugati latin keresztyénség formálódásában. Így anegyedik században, a térségben bekövetkezett Donatista egyházszakadás,amely jelentősen megosztotta Észak-Afrika keresztyénségét különösképpenis fontossá válik ennek az időszaknak a megértése szempontjából. Ígyaz előzmények, amelyek a negyedik századi szakadáshoz vezettek, elmélyíthetikaz ekkléziológiai problémák megértését.„Militia Christi” 4A montanizmusra vonatkozó ismereteink egyik meghatározó forrásaEusebios egyháztörténete, aki a katolikus ellenvéleményt képviselte, ésTertullianus, akire később nagy hatást gyakorolt a montanizmus tanítása.A montanizmus 5 a korai egyház életében az egyik legkorábbi rigoristairányzat. Alapvetően egy eksztatikus prófétai mozgalom, amelynek bölcsőjea kis-ázsiai Phrygia. A mozgalom kezdetének időpontjára nézvenem egységes a kutatók álláspontja, valamikor a 126-180-as évek közé3 Perpetua és Felicitas Septimius Severus római császár keresztényüldözésénekesett áldozatul. Életéről mindössze annyit tudunk, amennyit a „PassioSanctuarum Perpetuae et Felicitas" (Perpetua és Felicitas szenvedése) című műbenolvashatunk. Ennek 3-10. fejezete valószínűleg Perpetua saját, eredetilegtalán görögül írt feljegyzése. A latin fordítást és a vértanúságról szóló kiegészítéstTertullianus írhatta vagy adta ki. L. Musurillo, H.: (szerk.) The Acts of the ChristianMartyrs. Oxford, 1972.4 A monatinisták előszeretettel használták magukra a „Krisztus katonája” elnevezést,ezzel is kifejezve céljaikat.5 A mozgalomra vonatkozó más elnevezések: phrygiaiak, cataphrigiaiak,priszcillianistásk, jól mutatják a mozgalom széleskörű nemzetközi elterjedését.80
- Page 1 and 2:
Sárospataki Füzetek
- Page 3 and 4:
TARTALOMOKTASS, HOGY ÉLJEK!Kocsis
- Page 5 and 6:
Kocsis Attilatete hű, tiszta - Ig
- Page 7 and 8:
Dr. Szathmáry Sándortuális létk
- Page 10 and 11:
DR. NAGY ANTAL MIHÁLY PROFESSZOR
- Page 12 and 13:
DR. NAGY ANTAL MIHÁLY PROFESSZOR
- Page 14 and 15:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 16 and 17:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 18 and 19:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 20 and 21:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 22 and 23:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 24 and 25:
ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 26 and 27: ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 28 and 29: ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 30 and 31: ISTEN LÉTEZIK - IGAZ VAGY HAMIS AZ
- Page 32 and 33: Dr. Börzsönyi JózsefMAGNALIA DEI
- Page 34 and 35: MAGNALIA DEIis van egy többes szá
- Page 36 and 37: MAGNALIA DEIAmit Isten népével el
- Page 38 and 39: MAGNALIA DEIy÷cƒy §EJk h’d”K
- Page 40 and 41: MAGNALIA DEIAz Istent magasztaló h
- Page 42 and 43: Dr. Peres ImreESZKATOLÓGIA ÉS HIT
- Page 44 and 45: ESZKATOLÓGIA ÉS HIVALLÁS A KATAK
- Page 46 and 47: ESZKATOLÓGIA ÉS HIVALLÁS A KATAK
- Page 48 and 49: ESZKATOLÓGIA ÉS HIVALLÁS A KATAK
- Page 50 and 51: Dr. Szathmáry SándorA SZABADSÁG
- Page 52 and 53: A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJAsággal k
- Page 54 and 55: A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJAfeltámasz
- Page 56 and 57: A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJAéletébe
- Page 58 and 59: A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJABabilont b
- Page 60 and 61: A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJAtól: „M
- Page 62 and 63: Dr. Dienes DénesFARKAS ANDRÁS:
- Page 64 and 65: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 66 and 67: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 68 and 69: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 70 and 71: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 72 and 73: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 74 and 75: FARKAS ANDRÁS: „A ZSIDÓ ÉS MAG
- Page 78 and 79: AZ „ŰJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA
- Page 80 and 81: AZ „ŰJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA
- Page 82 and 83: AZ „ŰJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA
- Page 84 and 85: AZ „ŰJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA
- Page 86 and 87: AZ „ŰJ PRÓFÉTASÁG” HATÁSA
- Page 88 and 89: Dr. Liptay LotharA NEM-KERESZTYÉN
- Page 90 and 91: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 92 and 93: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 94 and 95: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 96 and 97: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 98 and 99: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 100 and 101: A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KE
- Page 102 and 103: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRTnyugati v
- Page 104 and 105: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRTFundament
- Page 106 and 107: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRTarab áll
- Page 108 and 109: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRT(Nahw an-
- Page 110 and 111: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRTirányuln
- Page 112 and 113: HARC AZ ISZLÁM IGAZÁÉRTamit az A
- Page 114 and 115: MEGFONTOLÁSOKamúgy figyelemre mé
- Page 116 and 117: MEGFONTOLÁSOKha a magasságos Iste
- Page 118 and 119: Dr. Kovács ÁbrahámVALLÁSI TOLER
- Page 120 and 121: VALLÁSI TOLERANCIA, FUNDAMENTALIZM
- Page 122 and 123: VALLÁSI TOLERANCIA, FUNDAMENTALIZM
- Page 124 and 125: VALLÁSI TOLERANCIA, FUNDAMENTALIZM
- Page 126 and 127:
VALLÁSI TOLERANCIA, FUNDAMENTALIZM
- Page 128 and 129:
Gilicze Tamás-I.Továbbgondolásra
- Page 130 and 131:
A KÉRDÉS KÉRDÉSEvégtelen, ám
- Page 132 and 133:
Tarsoly EszterA SZCIENTOLÓGIA KERE
- Page 134 and 135:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 136 and 137:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 138 and 139:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 140 and 141:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 142 and 143:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 144 and 145:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 146 and 147:
A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZEMME
- Page 148 and 149:
Nagy Károly ZsoltTOD UND TROMMELA
- Page 150 and 151:
TOD UND TROMMELLoschge, Leonhard:Nu
- Page 152 and 153:
TOD UND TROMMELE két kiadvány azz
- Page 154 and 155:
TOD UND TROMMELhatott, ám másfél
- Page 156 and 157:
TOD UND TROMMELsainak megfelelően
- Page 158 and 159:
TOD UND TROMMELrében minden bizonn
- Page 160 and 161:
TOD UND TROMMELA tanulság…A tanu
- Page 162 and 163:
KonferenciaDr. Hendrik M. VroomFord
- Page 164 and 165:
A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOKdile
- Page 166 and 167:
A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOKden
- Page 168 and 169:
A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOKmint
- Page 170 and 171:
A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOKókk
- Page 172 and 173:
A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOKskol
- Page 174 and 175:
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A NEM KERESZT
- Page 176 and 177:
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A NEM KERESZT
- Page 178 and 179:
A KERESZTÉNYSÉG ÉS A NEM KERESZT
- Page 180 and 181:
HIT, ÉLET, MEGLÁTÁSOK - TÜKÖR
- Page 182 and 183:
HIT, ÉLET, MEGLÁTÁSOK - TÜKÖR
- Page 184 and 185:
ElőadásDr. Ágoston István Györ
- Page 186 and 187:
RÉSZLETEK A PARÓKIÁLIS KÖNYVTÁ
- Page 188 and 189:
RÉSZLETEK A PARÓKIÁLIS KÖNYVTÁ
- Page 190 and 191:
RÉSZLETEK A PARÓKIÁLIS KÖNYVTÁ
- Page 192 and 193:
RÉSZLETEK A PARÓKIÁLIS KÖNYVTÁ