Műemlékvédelem LII. évfolyam 2008/6. - KÖH

Medvecký, J.: Renesančné pastofórium v Nitre. Pamiatkya múzeá 57. 1. (2008) 72–73.Mikó Á.: Jagelló-kori reneszánsz sírköveinkrôl. ArsHungarica XIV (1986) 97–113.Mikó Á.: Reneszánsz. In: Galavics G. – Marosi E. –Mikó Á. – Wehli T.: Magyar mûvészet a kezdetektôl1800-ig. [Bp.] 2001. 212–316.Mikó Á.: Stílus és felirat. Kôbe vésett, klasszikus éskorai humanista kapitálissal írott feliratok a Mátyás-és Jagelló-kori Magyarországon. MûvészettörténetiÉrtesítô, LIV (2005) 205–244.Papp Sz.: A királyi udvar építkezései Magyarországon1480–1515. Bp., 2005.Réti M.: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai.In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára– tanulmányok. Szerk. Lôvei P. Bp., 1993.219–237.Tóth S.: Az esztergomi Bakócz-kápolna történelmi helye.Ars Hungarica, XVIII (1990) 207–228.JEGYZETEK1. 32nd Congress of the International Committee ofthe History of Art CIHA 2008. Crossing Cultures –Conflict / Migration / Convergence. The Universityof Melbourne, 12-18th January 2008.2. Panosky, E.: Renaissance and Renaissances in WesternArt. New York 1972.3. Entz G.: Magyarországi mûvészet 1470 és 1630 között.Operatív tanulmány a magyarországi mûvészettörténetikézikönyv III. kötete számára. MûvészettörténetiÉrtesítô XXV (1976) 269.4. L. Nußbaum, N.: Konformität und Individualität inder deutschen Architektur nach 1350. In: „Herbstdes Mittelalters”? Fragen zur Bewertung des 14.und 15. Jahrhunderts. Hrsg. v. Aertsen, J. A. –Pickavé, M. Berlin/New York 2004. 231–248.5. Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Törökháborúk és képzômûvészet. Bp., 1986. 53–61.Marosi ErnôAZ ESZTERGOMI BAKÓCZ-KÁPOLNAAz esztergomi Bakócz-kápolna belseje azoltárral (fotó: KÖH Fotótár)502 évvel ezelôtt helyezték el a Bakócz Tamásesztergomi érsek által a Szent Adalbertszékesegyházhajójának déli oldalánál alapítottsírkápolna alapkövét, ahogyan ezt az1823-as bontás során elôkerült alapkô feliratatanúsítja. Fatális, párhuzamok vonásárakésztetô – és a Bakócz-kápolna mûvészettörténetiirodalma nem is tartózkodottezektôl – adat az, hogy viszont éppen mára[2008. április 18., az elôadás napja – szerk.]esik a római San Pietro alapkôletételénekugyancsak 502. évfordulója (Horler 1987,5; Tóth S. 1990, 213–213). A következô,1507-es évszám már a kápolna fôpárkányafrízének ünnepélyes feliratában olvasható.Az egyéves építési idô szinte hihetetlenülközeli lenne, ha már 1501-ben nem tanúsítanákirályi oklevél az érsek és újdonsültkardinális szándékát emlékének megörökítésére(Balogh J. 1955, 73). Szándékánakeleget tett végrendeleteiben; utoljára közvetlenülhalála elôtt, 1521-ben (Balogh J.1955, 75–76), s noha az esztergomi kápolnaa magyarországi mûvészettörténet kivételesrészletességgel dokumentált mûalkotásainakegyike, 1507 után mégis alig van adatunka mûrôl. Mindössze 1519-ben van szóegy, az érsek által írott ajánlólevélben arról,360