Műemlékvédelem LII. évfolyam 2008/6. - KÖH

kérdôjelezett „virágos reneszánsz” fogalmátalkotta meg az Erdély autochton fejlôdésébentapasztalható reneszánsz folyamatos továbbélésére.Az erdélyi késô reneszánsz a padovai tanultságúBáthory István fejedelemsége alattérte el elsô csúcspontját. Ezt követôen aBethlen-korszak és I. Rákóczi György fejedelemségeteremtett ismét lehetôséget kibontakozására.A kiállítás másik egységeezt szeretné némiképp illusztrálni. A kastélyokvilágába kalauzol a szentbenedeki Korniss-kastélybejárata az elhíresült két unicornisszal.Egyiket jelen sorok elôadója2005-ben már elhagyatottan egy bozótosbanárválkodva látott viszont. Az Arad vármegyeiBorosjenô négy saroktornyos vára azegyik legjelentôsebb végvár volt a XVI–XVII. században. A szilágysági Somlyókastélyát a Báthoryak 1592-ben építették.1600-ban Basta ostrommal foglalta elBáthory Zsigmondtól. 1703-ban a kurucokfoglalták el. Kerítôfala ma már romos, de azemeletes épület épen áll, címeres kapujávalegyütt. A korszak városi építészetét Beszterceegyik lakóháza képviseli.Erdély egyházi emlékei közül a Barcaságlegjelentôsebb templomerôdje, Prázsmártöbb felvételen is szerepel, melyet a XV.században jelentôsen átalakítottak. A megközelítôlegegyenlô szárú kereszt alaprajzútemplom fölé tornyot, a szentély északi ésdéli falához egy-egy kápolnát emeltek, atemplom köré pedig hármas védôfalrendszertépítettek. A külsô védôfal a várost vettekörül, a toronyból szétnézve még ma isfölismerhetôk az egykori város határai,amelyen belül a telkek és a házak is kisebbekvoltak. A külsô falgyûrûbôl semmi semmaradt, a középsônek azonban még állnakrészletei és a templom közelében két egykorivédôtornya.Történelmi képek egy történelmi napon.Az ötven évvel korábbi, hazai drámai eseményekrôlaligha itt kell szólni, de arraviszont érdemes utalni, mert kevésbé köztudott,hogy az 1956. november 4-én Brassóbanlétrejött, s egy évvel késôbb kegyetlenüleltiport, Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségetöbbek között a magyar múlt ezen építettörökségének megmentése érdekében alakult.(Elhangzott a kiállítás megnyitásán.)Kerny TeréziaJanuárÉPÍTÉSZETI ÉVFORDULÓK2009.1. 225 éve (1784) történt a soproni evangélikustemplom felszentelése.115 éve (1894) jelent meg a KözmunkatanácsÉpítési Szabályzata és BudapestÉpítési Szabályzata.35 éve (1974) halt meg ifj. PAULHEIMFERENC, egyebek közt a budapesti fedettlovarda (Tattersaal) tervezôje.25 éve (1984) halt meg FODOR KÁ-ROLY diplomadíjas, aki Gyôrben éskörnyékén nagyon sok magasépítési éstelepülésrendezési tervet készített.11. 185 éve (1824) született KÜHNEL PÁL,az esztergomi prímási palota és a bazilikaelsô variációjának tervezôje.12. 180 éve (1829) született FREY LAJOS,Baján, Budapesten dolgozó építész,Kauser Lipót és Gerster Kálmán társa.80 éve (1929) született DR. ZÁDORMIHÁLY egyetemi tanár, a mûv. tört.tudományok doktora, a magyar posztgraduálismûemlékvédelmi oktatásmegszervezôje, szakíró.70 éve (1939) halt meg BERZENCZEYDOMOKOS, Zenta majd Szeged városfômérnöke, városépítészeti szakíró.14. 170 éve (1839) született HENCZ LA-JOS, Keszthelyen és környékén sokatalkotó építész, Bergh Károly társa.18. 105 éve (1904) halt meg SCHLAUCHIMRE, Pécsett mûködô építész, egyebekközt a Nádor Szálló alkotója.19. 90 éve (1919) született LACKO JÓ-ZSEF felvidéki építész, a PozsonyiMûegyetem tanára.21. 145 éve (1864) született BAUMGAR-TEN SÁNDOR, aki Szegeden, Budapesten,Kecskeméten, Rozsnyón, Lôcsén,Marosvásárhelyen nagyon sokköz- és lakóépületet alkotott.5 éve (2004) halt meg TÓTH JÁNOSépítészmérnök, elôbb a honvédség, azÉGSZI, majd a 43. sz. ÁÉV munkatársa,szakmai oktató.24. 75 éve (1934) halt meg YBL LAJOS,Ybl Miklós unokaöccse, sok köz- és la-411