125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok ... - MEK

e lépő Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület 358 taggal 1910. április 14-éntartotta első közgyűlését. A múzeum egy évvel később, 1911. május 14-én nyílt meg azIskola utca 16. számú házban bérelt helyiségekben.A későbbiekben soha meg nem közelíthető anyagi feltételek intenzív múzeumi tevékenységettettek lehetővé. Marosi az 1910 és 1939 elején bekövetkezett halála között elteltidőben számtalan leletmentést végzett, amelyek közül kiemelkedő a pákozdi hatalmas bronzkoriföldvár, az első táci ásatások, a csákvári késő római temető, a nagy csákberényi és azelőszállási avar kori temetőkben végzett kutatások. О kezdeményezte a székesfehérvári bazilikaúj ásatását is az I 936-38. években. О vetette meg a múzeum néprajzi, várostörténeti,antropológiai és természettudományi gyűjteményét is. E tevékenységét tudományos és népszerűcikkekkel, az 1931-39 között rendszeresen megjelenő Székesfehérvári Szemle kiadásával,előadások tartásával tette teljessé. A nagyranőtt gyűjtemény elhelyezési gondjain -nagyrészt az Egyesület támogatásával - új épületszárny felépítésével segített, ami nemcsakkorszerű raktárakhoz juttatta a múzeumot, de különösen kedvező kiállító térhez is, amelylehetőséget adott arra, hogy a Szépművészeti Múzeum támogatásával színvonalas képtárnyílhatott a múzeum falai között. Marosi Arnold három évtizedes tevékenysége a székesfehérvárimúzeumot a hazai vidéki múzeumok sorában a legjobban működők közé emelte.Marosi halálával véget ért a Múzeumegyesület támogatásával működő múzeum virágkora.A Székesfehérvári Szemle már az 1939. évi első számával megszűnt. Jelentősebb ásatás ismár csak Százhalombattán, a római táborban folyt.A háború, a front háromszoros váltása a múzeumépületben jelentős károkat okozott, agyűjtemények azonban sértetlenek maradtak. Egyedül Csók István Báthory Erzsébet képetűnt el, amely nagy mérete miatt a Városi Kultúrház pincéjében került elhelyezésre. Súlyosabbmegpróbáltatást jelentett Dormuth Árpád múzeumigazgató nyugatra menekülése: amúzeum a legnehezebb időszakban vezető nélkül maradt. A Múzeumegyesület I 945-tőlcsak papíron létezett. A Közgyűjtemények Országos Felügyelősége I 947-ben Fülep Ferencszemélyében az első régész igazgatóra bízta a múzeum ügyeinek vitelét.Fülep Ferenc, szinte pénz és támogatás nélkül, másfél évet töltött Székesfehérvárt, a belövésektőljórészt használhatatlan múzeumépületben. I 949-ben, a „fordulat évét" követőena KOF vezetését megbízható párttaggal kellett megerősíteni, ezt az igényt csak székesfehérváritudta kielégíteni. Ez a megtiszteltetés, amely a múzeumot is érte, új vezetőváltást tettszükségessé. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsa ekkor helyezett át Fülep utódakéntSzékesfehérvárra. A Múzeumegyesület emléke ekkor már csak a megye és a város adminisztrációjábanélt tovább abban az 5-5000 forint támogatásban, amely összeg szerint megegyezetta 20-as évek óta pengőben juttatott tagdíjjal.István KirályMúzeumAz államosítás után, a helyreállított épület első emeletén a Múzeumok és Műemlékek OrszágosFelügyelőségének kiállításrendező gárdája Wagner Nándor művészi kivitelezésében újrégészeti-történeti és a Velencei-tó néprajzát, állatvilágát bemutató állandó kiállítás készült,amelyet éveken át a legjobb magyar kiállítások közé soroltak. Központi támogatás korszerűraktárak kialakítását, nyilvántartás bevezetését tette lehetővé, és fedezte az egyre szaporodó8