125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok ... - MEK

Kapcsolótagos boglárpárLelőhely: Sárosd - Jakabszálláspuszta,Templomdomb. Gyimesi Károly 1974. évi felszínigyűjtése. Szórvány, ajándék.Kor: WW. század vége - XIV. századMéret: átmérő: 5,6 cmIrodalom: Hatházi G.: 14. századi ruhakorongpár Sárosdról és viselettörténeti kapcsolatai. ArchÉrt,I 14. 1987-88. 106-120.Az aranyozott ezüstlemezből préselt, ún. „hólyagos" díszítésű korongpár két részből áll. Akét tag alapformája, mérete, díszítése azonos. A kerek lemezek síkjából enyhén kiemelkedőközépmezőt kettős zsinórkeretbe foglalt, peremes félgömböcskék - hólyagok - sora övezi.Mindkét példány szélein felfedezhetők a ruhára való felvarrást szolgáló lyukak. Az egyik tagszegélyén - a hátlapra utólag - fejénél karikává kiképzett, összekapcsolást szolgáló akasztófültalálható. Az ebbe kapcsolható horog a másik példány hátoldaláról letört, csupán az elfedéséreszolgáló töredékes lemeznyúlvány jelzi egykori meglétét.Tárgytípusunk formai előképei jól ismertek már a VII-VIII. századi avar emlékanyagból, deszórványosan fellelhetők - rombusz alakú variációkban - a honfoglaló magyaroknál is. Eredetüklényegében a bizánci kultúrkörre (Kaukázus, Dél-Oroszország, Balkán) vezethetővissza: az ortodox miseruhák öveinek, a korong alakú fibulák és dobozkák formai és díszítőjegyeineksajátos ötvözeteként. Használatuk a Kárpát-medencei népek viseletéből a X. századmásodik felétől kikopott, „reneszánszuk" a keleti népek újabb hullámával, a XIII. századközepén érkező, főként jászok és ritkábban kunok viseleti szokásaihoz köthető. E divat ittenieltűnése (XIV. század vége) szervesen kötődik a magyarságba való betagolódásukhoz, asszimilációjukhoz.Érdekes kultúrtörténeti adalékként említhető viszont, hogy e ruhakapcsok akaukázusi török népek körében még a XX. század elején is népszerűek maradtak.A kaftánra varrt XIV. századi boglárpár Fejér megyei jelenléte nem véletlen, hiszen nemcsak azAlföldön éltek kunok a középkorban, hanem a Mezőföldön is, a Velencei-tótól délre, a Dunáighúzódó löszhátságon. Tizenöt szállásból állótelepüléscsoportjuk - a Hantos-szék -1399-től adatolható az írott forrásokban.Régészetileg viszont már a XIII. század végétőlgyanítható az itteni kun jelenlét. A lelőhely(középkori templom körüli temető ésfalu maradványai) maga is konkrét kun szállásokhozlátszik kötődni: Sárosdot 1417 és1537 között, Jakabszállást 1481 és 1537között említik több ízben is kun település-I ként.(H. G.)90