Boross Mihály aranytollaLelőhely: Sárbogárdról, Boross Mihály dédunokáinak ajándékaként került a múzeumba,1998-ban.Kor: 1874.Méret: 20,3 cmLeltári szám: SzIKM 98.9.1.Irodalom: Boross M.: Élményeim 1848-1861. Vörösmarty Nyomda, Szfvár, 1881-82.; Bogár ).:Boross Mihály Kézirat. Fejér Megyei Levéltár; Borostyán S.: Boross Mihály élete, irodalmi és politikaiműködése. Számmer Nyomda, Szfvár, 1893.; Horváth |.: „Óh nagy nap volt az..." (BorossMihály: Élményeim 1848-1861.) Árgus, 1998. 3-4. sz.„ 1874. uj-év napján drága aranytollal leptek meg barátaim s az irodalom barátai s ez lesza legnagyobb kincs, melyet gyermekeimnek hagyhatok" - olvashatjuk Boross Mihály Székesfehérvárott,1881 -82-ben megjelent emlékirataiban.Boross Mihály 1815. január 9-én a Komárom <strong>megyei</strong> Ószőnyben született, szegényföldműves családban. Korán megtanulta a betűvetést, 16 éves korában megjelentek elsőversei. Kapcsolatba került az irodalmi élet nagyjaival: Petőfivel, Jókai Mórral, Vahot Imrével.1843-ben ügyvédi vizsgát tett, és Fehérváron telepedett le. Közéleti pályára lépett, de azirodalom művelésével sohasem hagyott fel. 1848. március 15-én szemtanúja és résztvevőjevolt a pesti forradalom eseményeinek, aztán hazaindult, s egyenesen a Fekete Sas Kávéházba,a fehérvári ifjúság kedvelt találkozó helyére sietett. Ettől kezdve mindvégig a forradalom ésszabadságharc egyik helyi irányítója, s közben egymás után jelentek meg tanító célzatú röpiratai.1851 -ben letartóztatták, s négy évi várfogságra ítélték. Szabadulása után Pestet jelöltékki tartózkodási helyéül. Ezekben az években kizárólag írói hivatásának élhetett. Munkái a korvezető lapjaiban jelentek meg, országszerte ismert és népszerű író. Mikor Eötvös Józsefkultuszminiszter támogatásával megindult a Vasárnapi Könyvtár sorozat, Borosst is felkértékegy népies regény írására. Hamarosan megjelent a Boldogháza, buzdító és oktató történetcímű műve. A legenda szerint, mikor Eötvös József elolvasta a regényt, magához kéretteBorosst, és így szólt hozzá: „Ifjú barátom! Ön megalapította a valódi népirodalmat, de megalapítottavalódi népírói nevét is!"1862-ben hazahívták Székesfehérvárra, másodalispánná, a <strong>megyei</strong> törvényszék elnökévéválasztották.Kötetei gyors egymásutánban jelentek meg. Rendkívül termékeny író volt. Lenyűgözőéletművének műfaji gazdagsága: írt verset, novellát, regényt, drámát, életrajzot, történelmimunkát, jogi kézikönyvet; szerkesztett hetilapot és folyóiratot. „Csaknem hihetetlen, hogyegy ember minden nagytehetség és egyéb elfoglaltság mellett ennyit össze bírjon írni és akkéntírni, hogy azok által dicsősége növekedjék" - olvashatjuk a Trombita ünnepi számában,melyben Boross Mihály ötvenedik írói jubileumára emlékeztek kortársai. Nyugalomba vonulásaután Sárbogárdon, családja körében folytatta alkotó munkáját. Itt hunyt el 1899. március5-én.150
1998 márciusában dédunokái úgy határoztak, hogy a legendás aranytollat, több dokumentumés relikvia kíséretében, múzeumunknak ajándékozzák.H /.)151