Tisztelt Olvasó!
Tisztelt Olvasó!
Tisztelt Olvasó!
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4<br />
Kamara<br />
Megújul az agrárkamara<br />
F<br />
Átalakulás elôtt áll a hazai agrártársadalom szervezeti irányítása, vagyis megújul<br />
a kamara. Igazi önkormányzatiság a cél, több állami feladatot is átvennének,<br />
növekedhet a kistermelôk, a családi gazdaságok súlya. A törvénytervezet társadalmi<br />
vitája május 12-én Gyôrött zárult a Gyôr-Sopron Megyei Agrárkamara által<br />
rendezett fórumon. Az eseményen részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium parlamenti államtitkára is.<br />
azekas Sándor vidékfejlesztési<br />
miniszter még április végén az agrártársadalom<br />
szervezeti irányításának<br />
tervezett átalakításáról elmondta, hogy<br />
alanyi jogon lehetne mindenki kamarai<br />
tag, aki az agráriumban él, termel, kereskedik,<br />
feldolgoz. Ha ôk egy szervezetben<br />
vannak, a kamara meg tudja jeleníteni<br />
az ágazat teljes spektrumát.<br />
Ezenkívül azokat az agráriumon belüli<br />
vitákat – például a sertéshús- vagy borimportról<br />
–, amelyek eddig egymás<br />
mellett elbeszélve zajlottak, a jövôben<br />
egy szervezeten belül le lehet rendezni.<br />
A miniszter szerint kulcsfontosságú,<br />
hogy a magyar mezôgazdaság valamennyi<br />
szereplôje, az alapanyag-termelôk,<br />
a feldolgozók és a kereskedôk<br />
képesek legyenek összefogni. A tárcavezetô<br />
szerint az agrárkamara az a<br />
szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a<br />
közös célok elérése érdekében. Lényeges,<br />
hogy ne szûk érdekcsoportok<br />
érdekérvényesítô képességének fórumává,<br />
hanem a magyar vidék teljes<br />
összefogásának intézményévé váljon<br />
az újjászervezett köztestület. A cél az,<br />
hogy a kamarai keretek segítsék az<br />
agrárium összefogását, például az etikai<br />
normák betartását. A köztestületnek<br />
alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több<br />
százezer tagra lehet majd számítani.<br />
A gyôri fórumon Ángyán József<br />
hangsúlyozta, hogy az agrárkamarai<br />
törvény tervezetének megalkotása egy<br />
folyamat része, amely kapcsolódik az<br />
ország újjászervezéséhez, aminek része<br />
az agrárium átalakítása is. Ez utóbbihoz<br />
az intézményrendszer átalakítására<br />
is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb<br />
átalakítandó intézménye a<br />
Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét<br />
jól jelzi az agrárkamara nevének<br />
megváltoztatása is, amely a törvényter-<br />
agrárium 2011. május<br />
vezet szerint a jövôben Vidékfejlesztési,<br />
Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara<br />
néven fog tovább mûködni.<br />
A névváltozás jelzi az európai normákhoz<br />
való igazodást is ezen a területen.<br />
Az agrárkamara szervezete alulról<br />
szervezôdô lesz, ennek jegyében települési<br />
mezôgazdasági bizottságok alakulnak.<br />
Létrejönnek az önálló megyei<br />
kamarák és a megyei kamarák elnökségébôl<br />
választják majd meg az új köztestület<br />
elnökségét úgy, ahogyan ez<br />
Nyugat-Európában szokásos.<br />
Az agrárkamara új mûködési rendszere<br />
gazdasági önkormányzatiságot is<br />
jelent egyben. Emellett érdekegyeztetô<br />
fórum is lesz, amely köztestületként<br />
várhatóan a kormány és a törvényhozás<br />
legfontosabb partnere is lesz ezen a<br />
területen. A szervezeti rendszert úgy<br />
kívánják felépíteni, hogy a kamara<br />
szolgáltató jellegû intézménnyé váljon.<br />
A törvény erejénél fogva mindenki,<br />
aki agrárgazdasággal foglalkozik, alanyi<br />
jogon tag lesz az új szervezetben.<br />
Egy tag egy szavazat elven mûködik<br />
majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat<br />
pedig csak azoknak kell fizetniük, akik<br />
bruttó 100 millió forintot meghaladó<br />
árbevételt értek el. Így 100–300 millió<br />
forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét<br />
kell fizetni, míg 300 millió forint<br />
és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke<br />
lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek.<br />
Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel<br />
rendelkezô vállalkozások<br />
pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek.<br />
Az agrárkamara mûködésére szánt<br />
forrás a tagdíjakból, az állami feladatok<br />
átvállalása után kapott állami támogatásból,<br />
továbbá a szolgáltatási díjak<br />
árbevételébôl adódik össze. A kamarai<br />
tagdíj akár 3–4 milliárd forint is lehet.<br />
A fórumon Hadházy Árpád, a Tolna<br />
Megyei Agárkamara alelnöke a tervezet<br />
erôsségeként említette a mezôgazdasági<br />
bizottságok létrehozását, gyengéjének<br />
pedig a tagdíj-elképzeléseket tartotta.<br />
Nagy László, a Gyôr Sopron Megyei<br />
Agrárkamara elnökségi tagja úgy vélekedett,<br />
hogy azok, akiknek nem lesz<br />
tagdíj-kötelezettségük, nem kötôdnek<br />
majd a kamarához. A minimális tagdíj<br />
éppen ezért legyen 5 ezer forint.<br />
Stoller Csaba családi gazdálkodó<br />
egyebek között arról beszélt, hogy nem<br />
kellene erôltetni a külterjes gazdálkodást,<br />
mert az inkább csak a gazdagok<br />
hobbija, és nem produkál tömeges árut.<br />
Helytelenítette, hogy jövôre megjelennek<br />
az állatjóléti felelôsök is.<br />
Fazekas Imre, a jánossomorjai Szemes<br />
Mûvek Kft. cégvezetôje a külföldiek<br />
földszerzésével foglalkozott. Mint<br />
megfogalmazta, a kamara lehet az<br />
egyetlen olyan szervezet, amely hatósági<br />
jogkörrel felruházva eredményesen<br />
felléphet ez ellen.<br />
Tamási Béláné Fejér megyébôl szorgalmazta<br />
a jelenlegi kamara feloszlatását,<br />
s kifejezte aggodalmát, hogy azokban<br />
a falvakban, ahol sem a Magosznak,<br />
sem MOSZ-nak nincsenek tagjai,<br />
nem tudnak majd delegálni agrárkamarai<br />
tagot. Mint elmondta, sok településen<br />
nem is hallottak róla, hogy elkészült<br />
az új kamarai törvény, pláne,<br />
hogy vitáznak róla. „Elhiszem a kormány<br />
tisztességes szándékát, de úgy<br />
tûnik, olyanokra hagyták a dolgot, akik<br />
a saját pecsenyéjüket sütögetik” – jegyezte<br />
meg Tamási Béláné a fórumon.<br />
Páva Zoltán, a Magyar Tojás Kft.<br />
ügyvezetôje javasolta, hogy a tagdíjat a<br />
hozzáadott érték alapján határozzák meg,<br />
és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban,<br />
hogy esetleg országos cégek nem