01.12.2012 Views

Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Olvasó!

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

4<br />

Kamara<br />

Megújul az agrárkamara<br />

F<br />

Átalakulás elôtt áll a hazai agrártársadalom szervezeti irányítása, vagyis megújul<br />

a kamara. Igazi önkormányzatiság a cél, több állami feladatot is átvennének,<br />

növekedhet a kistermelôk, a családi gazdaságok súlya. A törvénytervezet társadalmi<br />

vitája május 12-én Gyôrött zárult a Gyôr-Sopron Megyei Agrárkamara által<br />

rendezett fórumon. Az eseményen részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési<br />

Minisztérium parlamenti államtitkára is.<br />

azekas Sándor vidékfejlesztési<br />

miniszter még április végén az agrártársadalom<br />

szervezeti irányításának<br />

tervezett átalakításáról elmondta, hogy<br />

alanyi jogon lehetne mindenki kamarai<br />

tag, aki az agráriumban él, termel, kereskedik,<br />

feldolgoz. Ha ôk egy szervezetben<br />

vannak, a kamara meg tudja jeleníteni<br />

az ágazat teljes spektrumát.<br />

Ezenkívül azokat az agráriumon belüli<br />

vitákat – például a sertéshús- vagy borimportról<br />

–, amelyek eddig egymás<br />

mellett elbeszélve zajlottak, a jövôben<br />

egy szervezeten belül le lehet rendezni.<br />

A miniszter szerint kulcsfontosságú,<br />

hogy a magyar mezôgazdaság valamennyi<br />

szereplôje, az alapanyag-termelôk,<br />

a feldolgozók és a kereskedôk<br />

képesek legyenek összefogni. A tárcavezetô<br />

szerint az agrárkamara az a<br />

szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a<br />

közös célok elérése érdekében. Lényeges,<br />

hogy ne szûk érdekcsoportok<br />

érdekérvényesítô képességének fórumává,<br />

hanem a magyar vidék teljes<br />

összefogásának intézményévé váljon<br />

az újjászervezett köztestület. A cél az,<br />

hogy a kamarai keretek segítsék az<br />

agrárium összefogását, például az etikai<br />

normák betartását. A köztestületnek<br />

alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több<br />

százezer tagra lehet majd számítani.<br />

A gyôri fórumon Ángyán József<br />

hangsúlyozta, hogy az agrárkamarai<br />

törvény tervezetének megalkotása egy<br />

folyamat része, amely kapcsolódik az<br />

ország újjászervezéséhez, aminek része<br />

az agrárium átalakítása is. Ez utóbbihoz<br />

az intézményrendszer átalakítására<br />

is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb<br />

átalakítandó intézménye a<br />

Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét<br />

jól jelzi az agrárkamara nevének<br />

megváltoztatása is, amely a törvényter-<br />

agrárium 2011. május<br />

vezet szerint a jövôben Vidékfejlesztési,<br />

Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara<br />

néven fog tovább mûködni.<br />

A névváltozás jelzi az európai normákhoz<br />

való igazodást is ezen a területen.<br />

Az agrárkamara szervezete alulról<br />

szervezôdô lesz, ennek jegyében települési<br />

mezôgazdasági bizottságok alakulnak.<br />

Létrejönnek az önálló megyei<br />

kamarák és a megyei kamarák elnökségébôl<br />

választják majd meg az új köztestület<br />

elnökségét úgy, ahogyan ez<br />

Nyugat-Európában szokásos.<br />

Az agrárkamara új mûködési rendszere<br />

gazdasági önkormányzatiságot is<br />

jelent egyben. Emellett érdekegyeztetô<br />

fórum is lesz, amely köztestületként<br />

várhatóan a kormány és a törvényhozás<br />

legfontosabb partnere is lesz ezen a<br />

területen. A szervezeti rendszert úgy<br />

kívánják felépíteni, hogy a kamara<br />

szolgáltató jellegû intézménnyé váljon.<br />

A törvény erejénél fogva mindenki,<br />

aki agrárgazdasággal foglalkozik, alanyi<br />

jogon tag lesz az új szervezetben.<br />

Egy tag egy szavazat elven mûködik<br />

majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat<br />

pedig csak azoknak kell fizetniük, akik<br />

bruttó 100 millió forintot meghaladó<br />

árbevételt értek el. Így 100–300 millió<br />

forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét<br />

kell fizetni, míg 300 millió forint<br />

és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke<br />

lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek.<br />

Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel<br />

rendelkezô vállalkozások<br />

pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek.<br />

Az agrárkamara mûködésére szánt<br />

forrás a tagdíjakból, az állami feladatok<br />

átvállalása után kapott állami támogatásból,<br />

továbbá a szolgáltatási díjak<br />

árbevételébôl adódik össze. A kamarai<br />

tagdíj akár 3–4 milliárd forint is lehet.<br />

A fórumon Hadházy Árpád, a Tolna<br />

Megyei Agárkamara alelnöke a tervezet<br />

erôsségeként említette a mezôgazdasági<br />

bizottságok létrehozását, gyengéjének<br />

pedig a tagdíj-elképzeléseket tartotta.<br />

Nagy László, a Gyôr Sopron Megyei<br />

Agrárkamara elnökségi tagja úgy vélekedett,<br />

hogy azok, akiknek nem lesz<br />

tagdíj-kötelezettségük, nem kötôdnek<br />

majd a kamarához. A minimális tagdíj<br />

éppen ezért legyen 5 ezer forint.<br />

Stoller Csaba családi gazdálkodó<br />

egyebek között arról beszélt, hogy nem<br />

kellene erôltetni a külterjes gazdálkodást,<br />

mert az inkább csak a gazdagok<br />

hobbija, és nem produkál tömeges árut.<br />

Helytelenítette, hogy jövôre megjelennek<br />

az állatjóléti felelôsök is.<br />

Fazekas Imre, a jánossomorjai Szemes<br />

Mûvek Kft. cégvezetôje a külföldiek<br />

földszerzésével foglalkozott. Mint<br />

megfogalmazta, a kamara lehet az<br />

egyetlen olyan szervezet, amely hatósági<br />

jogkörrel felruházva eredményesen<br />

felléphet ez ellen.<br />

Tamási Béláné Fejér megyébôl szorgalmazta<br />

a jelenlegi kamara feloszlatását,<br />

s kifejezte aggodalmát, hogy azokban<br />

a falvakban, ahol sem a Magosznak,<br />

sem MOSZ-nak nincsenek tagjai,<br />

nem tudnak majd delegálni agrárkamarai<br />

tagot. Mint elmondta, sok településen<br />

nem is hallottak róla, hogy elkészült<br />

az új kamarai törvény, pláne,<br />

hogy vitáznak róla. „Elhiszem a kormány<br />

tisztességes szándékát, de úgy<br />

tûnik, olyanokra hagyták a dolgot, akik<br />

a saját pecsenyéjüket sütögetik” – jegyezte<br />

meg Tamási Béláné a fórumon.<br />

Páva Zoltán, a Magyar Tojás Kft.<br />

ügyvezetôje javasolta, hogy a tagdíjat a<br />

hozzáadott érték alapján határozzák meg,<br />

és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban,<br />

hogy esetleg országos cégek nem

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!