Magyar Szemle 45. kötet (1943. 7-12. sz.) - izamky.sk

is a régi, amin összeütköztek 1848 ellentétei: a nemzetiség önmagábanmit sem ér, ha nem segítik nagy emberi ideák ; a megoldás felé vezető útpedig a kölcsönös jóakarat és egyéni szabadság útjelzőin halad keresztül:ne az uralom elve vezessen, hanem hogy e nagy emberi kérdésben természetjogiértelemben egyenlő mértékkel mérjünk mindenkinek. Azegyéniség, az ember megbecsülése, az emberben rejlő természeti elemekés tulajdonságok méltánylása tehát kezdete a nemzetiségi kérdés megoldásánakis.GOGOLÁK LAJOSA NÉMET SZELLEM ŰTJA ROMÁNIÁBANEGY NAGYON CÉLTUDATOS, merész és következetes propagandaeredményeként Romániát félévszázad óta latin kultúrájúországnak ismerik. A francia kultúra kizárólagosságát mindenKelet-Európában utazó idegen Románia legsajátosabb ismertetőjelénektekintette s az első világháború után senki sem csodálkozott azon, ha arohamosan városiasodó Bukarest utcáin sokszor hallott francia beszédet.Az antant segítségével megnagyobbodott Románia minden téren hódolta nyugati szellemnek, művelt ember nem lehetett meg francia vagy angolnyelvtudás nélkül s alig mult el hét, hogy Bukarest színpadain, előadótermeibenvagy szalonjaiban ne ünnepeltek volna valami nyugati szelleminagyságot. A tájékozatlan idegent el is kápráztatta ez a minden téren megnyilvánuló,egyetemleges franciáskodó hangulat, de a beavatottak tudták,hogy a kifelé fordított kép korántsem hű s a mélyben más, hatalmas erőmunkálkodik : a hagyomány ereje.Kelet-Európában a politikai érdek nem mindig haladt párhuzamosana külföldről jövő kulturális áramlatokkal s Románia esetében is az történt,hogy az ortodox egyházban megtestesülő ónacionalista életszemlélet irtózvafordult el a hangos, lármás nyugati világtól s a maga területeit makacsulelzárta a külvilág, a hivatalos tényezők és a politikai divat elől. ígylassú, észrevétlen hasadás állt be s a kissé frivol, franciáskodó szellemi éspolitikai irányzattal szemben mereven és engesztelhetetlenül ott álltak ahagyománytisztelő, katolikusellenes és miszticizmusra hajló ortodoxkörök s a velük rokonszenvező költők, írók, gondolkodók. így történt aztán,hogy a francia kultúra természetes ellenhatásaként a hagyományok híveia német kultúra oltalma alá menekültek. Eminescu óta nagy és tiszteletreméltótradíciók őrzik a román szellemtörténetben a német irányzatot, csaképpen Európa mitsem tudott erről, pontosabban: az első világháborúelőtti hivatalos tényezőknek nem állt érdekükben, hogy ez nyilvánosságrakerüljön. Viszont most, amikor Románia visszatért az I. Károly általkezdeményezett németbarát politikához s maga a kormányzat is támogatjae tényezőket, mindenki elámulva látta, milyen mély nyomokat hagyottRomániában a német kultúra és politikai gondolkodás.Messze vezetne, ha évszázadokra mennénk vissza, meg kell elégednünka mult század dereka óta történt események ismertetésével s csakfutólag említhetjük meg a német romantika hatását Romániában. Amitanulmányunk szempontjából kimagaslóan fontos Eminescu Mihaiu, alánglelkű román költő ragaszkodása, sőt rajongása a német kultúra iránt.Eminescu nyitja meg a német kultúra emlőin felnőtt írók hosszú sorát