Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatóinak a

A SZALICILSAVAS MAGÁZTATÁS HATÁSAI GAZDASÁGINÖVÉNYEKBENSzalai Gabriella, Horgosi Szabina, Majláth Imre, Janda TiborMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MartonvásárVáltozó környezetünkben egyre fontosabb szerepet játszik a növények abiotikusstresszekkel szembeni toleranciája. Ismert, hogy a szalicilsav fontos szerepet játszhat mindbiotikus, mind pedig abiotikus stresszkörülmények között, s megnövelheti a növényekstressztoleranciáját. Ezt a hatást a gyakorlat számára is hasznosítható módon a magvakszalicilsavas áztatásával is elérhetjük. Kísérleteinkben ezért vizsgáltuk, hogy a magvakszalicilsavas áztatásának hatására milyen védekező mechanizmusok indulnak be a fiatalnövényekben, melyek hozzájárulhatnak a megnövekedett stressztoleranciához. Ezenfolyamatok jobb megismerése a növénynemesítés szempontjából is fontos lehet.A kísérletekhez borsó (Pisum sativum L. „Kelvedon”) és kukorica (Zea mays L.„Norma” hibrid) növényeket használtunk. A magvakat 1 napig 0,1, illetve 0,5 mM szalicilsavoldatban áztattuk, majd 1 hétig földben neveltük, és mintákat gyűjtöttünk az analízisekhez. Aborsónál a hajtást, epikotilt, gyökeret és az elvetett magvakat, míg a kukoricánál a hajtást, agyökeret és szintén az elvetett magvakat vizsgáltuk. Mértük az antioxidáns enzimek (glutationreduktáz,glutation-S-transzferáz, kataláz, aszkorbát-peroxidáz, gvajakol-peroxidáz) aktivitását,valamint a poliaminok és az endogén szalicilsav szintjében bekövetkezett változásokat. Aszalicilsavas magáztatás hatására a borsó csírázási százaléka nőtt, míg a kukoricánál hasonlóváltozást nem tapasztaltunk. A borsó növények egy részét termésig neveltük és azt tapasztaltuk,hogy a magáztatás hatására a növényeken mind a szeszám, mind a szemtömeg megnövekedett.A vizsgált enzimek közül borsó növényekben a gvajakol-peroxidáz aktivitása mind agyökérben, mind a hajtásban megnőtt, míg az epikotilban nem változott. Az aszkorbátperoxidázenzim aktivitás a hajtásban és az epikotilban növekedett, míg a gyökérbenkismértékben csökkent. A kukoricában a magáztatásos kezelés hatására nem változott azantioxidáns enzimek aktivitása.A 0,5 mM szalicilsavas magáztatás hatására borsóban a poliaminok mennyiségelecsökkent, a kukorica hajtásában viszont a putreszcin, gyökerében pedig a spermicinmennyisége megnövekedett.A kötött szalicílsavszint mindkét növény gyökereiben és magvaiban magasabb volt,szintje a hajtásban viszont csak a kukoricában emelkedett meg. A szabad szalicilsavmennyisége legnagyobb mértékben a borsó epikotilban nőtt meg. Vizsgáltuk még a szalicilsavegyik prekurzorának, az orto-hidroxi-fahéjsavnak (oHCA) a változását is. A kötött oHCAszintje az egész borsó növényben, míg kukoricában csak a levelekben és a magvakbanemelkedett meg. A gyökerekben a kimutathatósági határ alatt volt a szintje. Az oHCAszintjében (a szabad szalicilsavhoz hasonlóan) a legnagyobb növekedés a borsó epikotiljábantörtént. A fenti adatokból kitűnik egyrészt, hogy a két növényben a szalicilsavas magáztatáskülönböző védekező mechanizmusokat indított be, másrészt, hogy bizonyos protektív anyagok(pl. oHCA, bizonyos poliaminok) felhalmozódásának, valamint egyes antioxidáns enzimekaktivitás-fokozódásának szerepe lehet a megnövekedett stressztoleranciában.A munka a 68158. sz. NKTH-OTKA valamint az AGRISAFE 203288 sz. EU-FP7-REGPOT2007-1 pályázat támogatásával készült.15