Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatóinak a

ŐSZI KALÁSZOSOK ANTIOXIDÁNS ENZIMAKTIVITÁS-VÁLTOZÁSAI ABIOTIKUS STRESSZHATÁSOKRAVarga Balázs, Bencze Szilvia, Veisz OttóMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MartonvásárA globális klímaváltozás számos hatása kedvezőtlenül érinti a mezőgazdasági termelést.A léghőmérséklet emelkedése – melynek mértéke a Kárpát-medencében valószínűlegmeghaladja a globális szintet – és a fokozatosan átrendeződő csapadékeloszlás hatásárahazánkban egyre többször kell egyre súlyosabb aszályos periódusokkal számolni. Téli-tavasziidőszakban a túl nagy mennyiségű csapadék okoz egyre komolyabb belvízproblémákat. Acsapadékhiány éppúgy kedvezőtlenül érinti a kalászos gabonákat, mint a túl sok csapadékokozta stresszállapot.Martonvásáron az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében 2005 óta 4 ismétlésbenrandomizálva, kisparcellás rendszerben vetettünk el 4 őszi búzát (Mv Regiment, Mv Mambó,Mv Emma, Mv Béres) egy durum búzát (Mv Makaróni) és egy őszi árpafajtát (Petra). Akísérlet célja az abiotikus és biotikus stresszhatások növényélettani folyamatokra, valamint atermésmennyiségre gyakorolt hatásainak nyomon követése a különböző évjáratokban. Akísérleti területen ECH 2 O (Decagon Inc., USA) típusú adatgyűjtőhöz kapcsolt léghőmérséklet,csapadék, és 15 valamint 25 cm mélységben elhelyezett talajnedvesség mérő szenzorokkalóránként nyomon követtük az állományban a meteorológiai elemek alakulását. A klimatikustényezők növényélettani hatásait 2007-2008 tenyészidőszakában 2 hetes gyakorisággal, azonosidőpontokban gyűjtött levélminták antioxidáns enzimaktivitásának módosulásain keresztülvizsgáltuk. A glutation-reduktáz, a glutation-S-transzferáz, a kataláz, a gvajacol-peroxidáz, azaszkorbát-peroxidáz enzimek aktivitás-változásait a tenyészidőszak különböző szakaszaibanelemeztük. A szignifikáns különbségek meghatározására kéttényezős varianciaanalízistalkalmaztunk.2007-2008-as tenyészidőszak időjárása kedvezett a kalászosok termesztésének. Akiegyenlített csapadékellátottság mellett a decemberi hideg időjárást követően az enyhe januárés február kedvező volt az áttelelés szempontjából. Április-májusban az átlagosnál kevesebbcsapadék hatására a talaj nedvességtartalma fokozatosan csökkent, a vízhiány május elejétőlstressz-állapotot eredményezett.A december végi – január eleji fagyos időjárás hatását a glutation-reduktáz aktivitássaltudtuk igazolni, ahol az emelkedő napi középhőmérséklet és a lehullott csapadék hatására azMv Regiment, az Mv Béres és az Mv Emma esetén fokozott enzimaktivitást tapasztaltunk. Areduktáz-aktivitás szintén megemelkedett március végén, melynek oka a mintavételt megelőzőnapok csapadékos időjárása volt. A glutation-S-transzferáz aktivitása decembertől januárvégéig kismértékű növekedést mutatott, majd ezt követően minden fajtát csökkenőenzimtevékenység jellemzett. A kataláz aktivitása az alacsony hőmérséklet gátló hatása miatt atéli hónapokban kisebb volt, de március végéig minden fajtánál fokozódott. Ezt követően akataláz mennyisége átmenetileg csökkent, majd április közepétől a szárazság hatására ismétjelentősebb enzimaktivitást tapasztaltunk. A gvajakol-peroxidáz a január közepén elértmaximális szintet követően az őszi árpa (Petra) kivételével minden fajtánál csökkent. Azárpánál a fokozott enzimtevékenység február végéig kitolódott. A gvajakol aktivitása csak abúzafajtáknál a májusi száraz időjárás hatására fokozódott ismételten. Az aszkorbát-peroxidázaktivitása csak a májusi aszályos időszakban emelkedett meg az ezt megelőző időszakban nemtapasztaltunk változásokat.A kutatásokat az AGRISAFE 203288 EU-FP7-REGPOT 2007-1 projekt valamint az OTKAIroda K 63369 számú pályázata támogatta.36