Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatóinak a

A MAGAS HŐMÉRSÉKLET ÉS A SZÁRAZSÁG HATÁSA AMARTONVÁSÁRI BÚZAFAJTÁK MINŐSÉGÉREBalla Krisztina, Rakszegi Mariann, Bencze Szilvia, Veisz OttóMTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MartonvásárA magas hőmérséklet és a szárazság azon elsődleges stressztényezők közé tartoznak,amelyek jelentős hatással vannak a búzaszemek beltartalmi összetételére, így az összesglutenin-, gliadin és albumin-globulin tartalomra. A glutenin és a gliadin sikérfehérjék sorban atészta rugalmasság és nyújthatóság kialakításáért felelősek. Az albumin-globulinok a tésztaminőségnek nem alapvető fontosságú meghatározói, bár néhány kutatás szerint csekélyebbjelentőségük mégis lehet a jó minőség kialakításában. Fontosak továbbá táplálkozásiszempontból is a nagy mennyiségű esszenciális aminosav tartalmuknak köszönhetően. Az érésfolyamán a keményítő endospermiumba történő beépülésekor is számottevő változás megyvégbe a keményítőszemcsék méretében és alakjában. Míg a sikérfehérjék a sütőipari minőségkialakításában, addig a keményítőszemcsék más egyéb ipari élelmiszerek és nemélelmiszeripari termékek előállításában játszhatnak lényeges szerepet.Kutatásaink célja, hogy fitotroni körülmények között meghatározzuk a különbözőbúzafajták termésének minőségbeli változását extrém magas hőmérsékleten és szárazságidején. A kiválasztott fajták a hő- és szárazság stresszt (35 o C) kalászolás után 12 nappal kapták15 napon keresztül (Zadoks-75). A talajnedvességet a természetes vízkapacitáshoz (NWC)viszonyítva állítottuk be. A kontroll növényeknél ez az érték 60-70%, a szárazság stresszkezelésnél pedig 40-45% volt. Az öntözés súlyra történt. Az extrém magas hőmérsékletnek ésszárazságnak kitett növényeken vizsgáltuk a búzaszemek fehérjetartalmának és a fehérjeösszetevők% arányának változását, a keményítő szemcseméretének módosulását, a termésmennyiségének és ezerszemtömegének alakulását.A hőstressz és szárazság, valamint a két stressz együttes alkalmazásának hatásárajelentős különbségeket kaptunk a vizsgált paraméterekben. Az alkalmazott 35 o C-os kezelés afajták átlagában 22,4%-kal és a vízmegvonás 53,5%-kal, már önmagában is terméscsökkentőtényezőnek bizonyult. A növények ezerszemtömegét is szignifikáns (fajták átlagában 20,7% és46,9%) visszaesések jellemezték. Mindemellett a legdrasztikusabbnak a kombinált (szárazság+ hő) stresszkezelés mutatkozott, fajták átlagában a termés 73,2%-os, az ezerszemtömeg66,22%-os csökkenésével. A kezelések hatására bekövetkezett fehérje tartalom emelkedésére ajelentős mértékben zsugorodott szemek is adhattak magyarázatot. A fehérje-összetevők %arányát vizsgálva, megállapítható volt, hogy a kezelt növények szemtermésében tapasztalhatófehérjetartalom emelkedés nem minden esetben utalt jobb minőségre, mivel az oldhatatlanpolimer frakció (UPP%) és/vagy a glutenin/gliadin arányának (Glu/Gli) a csökkenéselegtöbbször minőség romlására utalnak a fehérjetartalom növekedése ellenére is. A stresszhatására a keményítő szemcseméretében (7 µm alatti granulumok) szintén számottevőmódosulás ment végbe. Míg a hőstressz jelentősen nem, addig a szárazság és a kombináltstressz nagymértékben csökkentették a szemcseméretet.Az általunk kapott eredmények is bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van az egyreszélsőségesebbé váló időjárási körülmények és a gabonafélék termésmennyisége, illetveminősége között. A jelen kísérletben vizsgált minőségi jellemzők környezeti reakcióinakismerete ugyanakkor segítséget nyújthat a megváltozott környezeti feltételekhez adaptált újfajták előállításában.A kutatásokat az OTKA K63369., az OTKA 68099 és az AGRISAFE 203288 sz. EU-FP7-REGPOT 2007-1 pályázatok támogatták.19