Helynevkonyv - Q..

TEKINTİ 

Erdélyi helynévkönyv 

Adattári tallózásból összehozta Vistai András János 

Harmadik kötet Q-Zs 

Q. ........................................................................................................................................................ 809 

R.......................................................................................................................................................... 809 

S. ......................................................................................................................................................... 844 

Sz......................................................................................................................................................... 896 

T – Ty................................................................................................................................................ 1046 

Ty...................................................................................................................................................... 1113 

U – Ú. ................................................................................................................................................ 1114 

Ü........................................................................................................................................................ 1131 

V........................................................................................................................................................ 1133 

W....................................................................................................................................................... 1185 

Z........................................................................................................................................................ 1186 

Zs. ..................................................................................................................................................... 1200

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv Harmadik kötet Q-Zs 

Q. 

R. 

Quintum Forum Fe : Monora. 

Rábé * Te (Zsombolya-K) 1482: Belsew Rabe, Kylsew Rabe; 1494: predia Kylsew Rabe, Belsew 

Rabe. 1481: Rabefalwa. Talán a föntebbi helységekkel azonos? (Cs 2: 59). 

Rácfalu * Bi (Diószeg-ÉNy) 1493, 1520: Rácfalu (Jakó 237). 1587: Raaczfalu (Kiss 693). – Su 2: 

391. {Beolvadt Egyed határába} 

Rackfalva * Kr (Detta táján, Ezeres mellett) 1389: Rackfalwa (Pesty: Krassó II/2. 132). =: ≈. 

Remete tartozéka volt (Cs 2: 106. Racskfalva). – Su 2: 391. 

Rácszabadi Kr (Lippa-DK) 1427: Ohaba, 1717: Hoaba (Pesty: Krassó II/2. 78). 1808: 

Ohábaszerbaszka (119). 1851: Ohaba-Szerbaszka, Kr vm, 892 óhitü lak., s anyatemplommal. F. u. 

a kamara (Fé 3: 158). 1888: Ohába-Szerbászka KrSzö Marosi js (Je 550). 1913: Rácszabadi 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ohaba-sârbească, Ohábaszerbászka, L 866: r 843; m (126). > Ohaba 

Română = Su 2: 11. 1427–1913. – 1974: c. Ohaba Lungă {Hosszúszabadi kzs faluja ÉNy-ra} [32 

D] 

Rád 1. * Kr (Detta táján) 1370: Rad {?}. – Su 2: 391. 1370 {Csánki II. 88-nak tulajdonítva} 

Rád 2. * Te (Lugos táján, Kiszetó mellett) 1443: Raad a Kizithew család elınevében (Cs 2: 88. 

Rádi); 1488: Rádfalva Czikóvásárhely kastély tartozéka volt (Cs 2: 12); 1492: a Rádi család több 

falu birtokosa (Cs 2: 88. Rádi). – Su 2: 391. 

Radafalva * Kr (Detta táján, Ezeres mellett) 1389: Radafalua (Pesty: Krassó II/2. 132). =: ≈ (Cs 

2: 106). – Su 2: 391. 

Radajócz * Ar (Marosborosznok mellett) 1440: Radowecz, 1477: Radayowcz Solymos vár 8. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 392. 

Radamlya * Kr (a Néra vize mentén, Harampatak mellett) 1376: Radmlia, Radomia, Radumlya, 

Radumla; 1370: Radymlia (Pesty: Krassó II/2. 132). =: ≈ (Cs 2: 106. Radomlya). – Su 2: 391. 

Radamócz * Ar (Sistaróc és Aradkövi mellett) 1440, 1477: Radomewcz Solymos vár 50. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 392. 

Radefalva * Te (Temesvár-K, Belinc táján) 1369: Radefalva (Cs 2: 59). – Su 2: 391. 

Rádfalva * Te (Temesrékás táján) 1488: Raadfalwa Czikóvásárhely kastély tartozéka volt (Cs 2: 

12; 59. Rf b). – Su 2: 391. {Rádhoz téve} 

Radimna KrSzö (1888) : Radonya. 

Radist * Kr (Facsád táján, Lökösfalva mellett) XV–XVI: Radysth (Su). – Su 2: 392. 

Radmanóc Ar (Lippa-DK) 1440: Radmanocz, in comitatu Arad; 1454: Radfalva. Suggya (Te 

vm) tartozéka (Cs 2: 59. Rádfalva, Radmanócz); 1477: Radmanowcz Solymos vár 24. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). 1690–1700: Radmanovecz, 1717: Radmanuvsci, 1723: Radmoniest 

(Pesty: Krassó II/2. 133). 1808: Radmanyest (134). 1851: ≈, Kr vm, 6 kath., 715 óhitü lak., 

anyatemplommal. F. u. a Halász nemz. (Fé 3: 273). 1888: ≈ KrSzö Bégai js (Je 595). 1913; 

Radmanóc KrSzö vm (Az). – 1909/19: Rădmăneşti, Radmanyest, L 723: r 690; m, n (143). = Su 

2: 71. 1437{?}, 1454–1913. – 1974: c. Bara {Barafalva kzs faluja É-ra} [32 D] 

809


Radna 1. Ar (Lippa-Ny hrs a Maros j. p.) 1440, 1477: Magyar Radna, Kezepsewradna, 

Raaczradna, Wyradna Solymos vár 68., 69, 70., 72. tartozékai voltak (Cs 1: 761. Solymos). 1660: 

Radna palánka (Evlia Cselebi 40). 1730: Ferenc-rendi klastroma épül. 1808: opp. Rádná Ar (134). 

1851: Radna, mezıváros Ar vm, igen regényes tájékon. Határa 7700 hold, ... Lakik itt 634 magyarshokacz-német 

romai kath., 831 n. e. óhitü, ... Birja a kir. kincstár. A város felett emelkedı 

hegyen fekszik a capistranus sz.-ferencziek zárdája, s két tornyu szép temploma, sok 

drágaságokkal, egészen márványból készült mellékoltárral, s mi legfıbb, a csudatevı Szőz Mária 

képével, mellyhez felette népes bucsujárások történnek (Fé 3: 273). 1888: Radna (Mária-Radna) 

Radnai js szh, ház 478, L 2136 (Je 595). 1913: Máriaradna Ar vm Máriaradnai js (Az). # 

Magyary Pál (1857–1937): Mária-Radna története. Tv 1904. – 1909/19: Radna, Mr, L 2418: r 

1389; m, n, sokác, zs (143). = Su 2: 68. 1440, 1477; 1494: Radna, Alsoradna, Felseradna (Csánki 

I. 761) {!}, 1808–1851. [32 A] 

Radna 2. Ar 1440, 1477: Raaczradna Solymos vár 70. tartozéka volt (Cs 1: 761). – Su 2: 391. 

{Beolvadt Máriaradna határába} 

Radnai-hágó a Radnai-havasok és a Borgói-hegység között, 1253 m (1939. tk). 1806: Passus 

Radna (11 P 67) Radna-ÉK. 1808: Radna passus, ~ Rodna, Borgó {!} BSz (134). {1806: Passus 

Borgo (11 Q 66-67) Borgó-K} 

Radnai-havasok ... 

Radna 3. Be (Beszterce-ÉK, a Nagy-Szamos j. p.) Az egyik legjelentısebb ezüstbánya az 

Árpád-kori Magyarországon. A XII. században már bizonyosan mőködött. 1235: k bani ... Rodna. 

Rogerius 1241: rex Cadan ... pervenit ad ... Rudanam inter magnas montes positam Theutonicorum 

v-m regis argentifodinam, in qua morabatur innumera populi multitudo. 1268: Nos iudices et iurati 

de Rodna. 1274: magister Paulus comes de Rodna et de Byzterce. 1310: argentifodinam de Rodna, 

C-m de Byzterce. Radna saját ispánja vezetése alatt állott már a tatárjárás elıtt, s ispánság maradt a 

XIII. század végéig. 1264-ben megtudjuk, hogy Radna és Beszterce emberemlékezet óta királynéi 

birtok. „Radna és Beszterce“ ispánját 1279-ben említik utoljár; ezentúl csak besztercei ispánról 

olvasunk. A városi építkezést 1268-i oklevélbıl ismerjük meg. 1310-ben László vajda a szász és 

székely ispánságok mellett a radnai ezüstbányát is átadta Károly királynak. Károly idején a város 

elvesztette országos jelentıségét, mert az arany- és ezüstbányászat fı helye Körmöcbánya lett (Gy 

1: 562-4). [1239–1240 k.] IV. Béla király Sófalvát Herystoldus Rodna-i comesnek adományozza 

(Er I. 189). [1270–1272] Hans Rodena-i comes, 12 esküdtjével és a köznéppel együtt – V. István 

királyrtól nyert felhatalmazás alapján – részletesen szabályozza a város, a bánya és az 

erdıgazdálkodás jogviszonyait (307). 1358: Radna; 1414: castrum Rodna, castellani vel 

vicecastellani de Rodna (Ub II. 150, III. 613). 1440 tájától hozzá tartozik: Major, Makód, Naszód, 

Nyírmezı vagy Földra, Rebra (1440: Felsew Rebre, Alsow Rebre), Szálva, Szentgyörgy, Telcs, 

Zágor. 1444.VI.13.u.: Kusalyi Jakcsok tiltják Bethlen Gergely székely alispánt Radnawelge 

districtus és vár jogtalan elfoglalásától (KmJkv 496); 1450.IX.29.e.: Kusalyi Jakcs György tiltja 

Kémeri Miklóst, hogy a jogtalanul kezére került Radna-i birtokrészt, az ottani vámban levı jussal 

együtt, átadja Somkeréki Erdélyi Miklósnak (901); 1460.II.11.: Kusalyi Jakcsok tiltják Mátyás 

királyt Radna várának és völgyének Horogszegi Mihály javára szándékolt eladományozásától 

(1425); 1475: opp. nostrum Radna (Do) Mátyás király Beszterce városnak adományozza Radnát, 

az itteni ezüstbányákat és az uradalom (pertinentiis Radnawelgye) tartozékait. 1502.XI.25.:a 

Radna-i vásárolt arany- és ezüstbányát Harinai Farkas Tamás végrendeletileg leányára: Margitra s 

az ezt feleségül vevı Bikali Bikli János hunyadi ispánra hagyta (KmJkv 3261). 1576: Radna 

Banna. 1733: Rothnabánya. 1766: az itteni magyarokat áttelepítik Felsıszászújfaluba, s az ottani 

románokat ide (BP). 1808: Radna h., Roden vel Rodnen g., Rodná val. 1861: Radna Na (26). 

1888: Ó-Radna (Rodna vechia, Alt-Rodna) BN Óradnai js szh, 1888: ház 655, L 3088 (Je 548 & 

Kolbu telep). 1913: Óradna BN vm (Az). – 1909/19: Rodna-veche, Óradna, Altrodna, & Valea- 

Vinului (Radnaborberek), L 4350: r 2945; m, zs, n (146). > 1956: Rodna = Su 2: 81. 1235–1854. 

[14 A; L] 

810


Radna 4. Be (Óradna-ÉK hrs a N-Szamos j. p.) 1808: Radna (Új-), Contumacz (134). 1839: 

Passus regius, Alt Römerschantz-pass, Rodna nova (Lenk). 1861: Uj-Radna Na (26). 1888: Új- 

Radna (Rodna noua, Siantiu) BN Óradnai js (Je 703). 1913: Újradna BN vm (Az). – 1909/19: 

Rodna nouă sau ŞanŃu, Újradna, Neuradna, L 2139: r 1802; n, zs (146). > ŞanŃ = Su 2: 167. 1839– 

1854. [14 B] 

Radnaborberek Be (Óradna-É) 1853: a Borpatakhoz (Vale-Zsinulu) (Kıváry 167). 1909: 

Radnaborberek Óradna tartozéka BN. – 1909/19: Valea-Vinului, Radnaborberek, v. Rodna-veche 

(194). > Principesa Elena > Valea Vinului = Su 2: 234. 1909. [14 A] 

Radna-völgy 1444: Radnawelge districtus (KmJkv 496). Ld Radna. 

Radnót Fe>Kü (Ludas-K, a Maros bp-i úton) [1286] az elhunyt Imre magister fia János magister 

magára nézve is kötelezınek ismerte el néhai apjának és testvérének: Mykud bánnak azt az 

adományát, mellyel a Bor nemzetségbeli Jóbtól vásárolt Renolt nevő földjüket hő szolgálati 

jutalmául serviensüknek: János fia Miklósnak engedték át, de azon kikötéssel, hogy ha utód nélkül 

halna meg vagy saját hibájából elvesztené a birtokot, akkor az szálljon vissza az adományozókra, 

illetve azok utódaira (Er I. 422) 1300: p. Renolth (Cs 5: 891. Radnolt). =. Kökényesrénold nb. 

Mykud bán testvére: Imre leányának, Katának, Monoszlai Egyednének adta jegyajándékba; tılük 

1300-ban Mykud fiai: Miklós és Péter 50 M-ért megváltották (Gy 2: 181. Fe vm). 1347: Radnolth, 

1436: Radnoth (Iczkovits 61). 1587: Radnott. – E: fl. 23. A: fl. 8. Ser. Rex magn. dom. Francisco 

Kendy integram vita durante contulit (Dé 24). 1635 Sófalva (Uh): Mihály deák Radnoton lakik; 

1635.XI.27. I. Rákóczi György fejedelem radnóti birtokára érkezik; 1635.XI.30. Radnótról 

Kolozsvárra utazik (SzO). 1648.XI.3.: itt hunyt el Kornis Zsigmond (1578–), Gáspár fia, Boldizsár 

öccse, tanácsúr, fıgenerális. 1733: Jarnod, 1750: Rethnoth. 1808: Radnóth h. 1840. Sept: 1sö 

Radnót: folytatva a multakat (ti. elızı napok leírását). Radnóton ó alaku vára van Gr: Bethlennek, itt 

étettünk (Tanárky). 1861: Radnóth, Iernut Kü (8). 1888: ≈ KK Radnóti js szh, ház 234, L 1227 

(Je 596). 1913: Radnót KK vm (Az). # Kovács A. MtT 1980. 82: A radnóti kastély földszinti 

alaprajza. 26. kép: A kastély délnyugati homlokzata 1971. – 1909/19: Iernut (Ernot), Radnót, L 

2012: r 621; m (95). = Su 1: 304. 1257: t. Ranolta (Tr), 1300–1854. [23 D] 

Radnótfája To (Régen-DK hrs) 1332-7: sacerdos de Arnolfaya, v. Reduoldi, Reinolfaya, v. 

Renuoldi; 1453: p/v. Ranolthfaia. ¤Görgény vára tartozéka (Cs 5: 728). 1614: Radnothfaya 

(Károlyi IV. 109). 1645: Rannotfaia, Radnotfaia (Makkai 623, 628) I. Rákóczi György birtoka. 

1733: Radnothfája, 1760–2: Radnótfája. 1808: Radnothfája, Etschdorf (134). 1861: Radnótfája, 

Jernotfaja To (11). 1888: Radnótfája (Etschdorf, Jernofáje) MT Régeni alsó js (Je 596). 1913: 

Radnótfája MT vm (Az). – 1909/19: Iernutfaia, Rf, L 1044: r 375; m, n (95). > IernuŃeni = Su 1: 

304. 1332–1854. [24 A] 

Radomérfalva * Kr (a Berzava vize mellett) 1421: Radomelfalva; 1427, 1428: Radomerfalva 

(Pesty: Krassó II/1. 134). =: ≈ (Cs 2: 106). – Su 2: 391. 

Radomérpataka * Te (Facsád táján) 1405: Radomerpathaka Ikus uradalom 4. tartozéka volt (Cs 

2: 42. Ikus). – Su 2: 391. 

Radomlya * Kr (a Nyárád/Néra vize mellett, Patak táján) 1367: Radmlia, Radomlia, Radumlya, 

Radumlia; 1370: Radymlya (Pesty: Krassó II/1. 134). – Su 2: 391. 

Rádonya Szö (Újmoldova-ÉNy, az Oravicabányai úton) 1690–1700: Radimir, 1707: Radigna, 

1743: Radimna (Pesty: Krassó II/2. 133). 1808: Radimna (134). 1888: ≈ KrSzö Moldovai js (Je 

595). 1913: Rádonya KrSzö vm Újmolodvai js (Az). – Radimna = Su 2: 68. 1690–1840 {1913}. – 

1974: c. Pojejena {Pozsgás kzs faluja É-ra} [54 A] 

Rados * Ko (Széplak táján) ^1228: v. Radus. A széplaki uradalom határleírásában említik a 

Piszterna-patak (Flossen-Bach, Puszti p.) felsı végétıl jobbra, tehát látszólag Vajola területén, 

mely az uradalmon belül feküdt, míg hn-ben ma azon kívül: Paszmos és Péntek között található: 

{1864} Rodescha (Pesty), 1913. tk: D. Rodeşii, Păr. Rodesi (Gy 3: 368). 

811


Rádos Sv (Segesvár-DK) 1356: Radus, 1369: Radenthal (Ub II. 121, 322). 1368, 1376: Radas 

(Jakó: Thorotzkay 12, 13). 1642: Rádas (Ve: Doc. X. 120). 1645: Rados (SzO IV. 282). 1733: 

Rhoades, 1760–2: Rádos. 1808: Rados, Radlen (134). 1861: ≈, ≈ Sv (35). 1888: ≈ (Radeln) NK 

Kıhalmi js (Je 596). 1913: Rádos NK vm (Az). – 1909/19: Roadeş, Rádos, Radeln, L 723: r 162; 

n, c (146). > Roadăş = Su 2: 81. 1356–1854. > 1974: Roadeş c. Buneşti {Szászbuda kzs faluja 

ÉK-re} [36 B] 

Radotest * Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1486: Radothest (Pesty: Szörény II. 469). – Su 2: 391. 

Radovecz * Ar (Csánki) : Radajócz. 

Radulencz * Te~Szö (Karánsebes táján) 1467: Radwlencz in districtu Karansebes (Cs 2: 59). 

1555: Radulencz (Pesty: Szörény II. 469). – Su 2: 392. 

Radulesd Hu (Jófı-DK) 1491: p. Radwlyesd; =: p. Radwlesth. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs 

birtoka (Cs 5: 129). 1733: Radulest, 1750: Radulesci, 1805: Radulyesd. 1808: Radulesd (134). 

1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 596). 1913: Radulesd Hu vm (Az). – 1909/19: 

Răduleşti, R, L 373 ort. r (143). = Su 2: 71. 1491–1854. – 1974: c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} 

[33 D] 

Radvány 1. * Bi (Marciháza és Cséffa közt) 1214: Rodwan; 1291–4: in Rodoan; 1341: Nicolaus f. 

Johannis de Radawan. 1214-ben Nyárér határában tőnik fel. Papja 1291–4 között 1 unciát ad a 

püspöknek. 1341-ben idevaló nemes királyi ember (Gy 1: 656). 1808: pr. Radvány (Kis- et Nagy-) 

h., Rodváje val. Hnt. 13: Püspökradvány. – Su 2: 394. 1291–1828. 

Radvány 2. * Sza (Nagykároly mellett) 1458: pr. Radwan, 1520: pr. Radowan. A Károlyiak eltőnt 

pusztája (Maksai 198). – Su 2: 391. Radowan. 

Rafna Kr (Boksánbánya-É) 1364: Rauna Superior, 1369: Rauna, 1400: Rafna, 1418: Ravna, 

1717: Rabna (Pesty: Krassó II/2. 134). 1364, 1418: ≈ (Cs 2: 106). 1808: Ráfná (134). 1851: 

Raffna, Kr vm, erdık közöt, 9 kath., 2205 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 3: 275). 1888: Rafna 

KrSzö Bogsáni js (Je 596). 1913: Rafna KrSzö vm Boksánbányai js (Az). 1909/19: Ramna, 

Raffna, L 2507: r 2437; n, zs, szerb (143). = Su 2: 69. 1364–1913. [42 A] 

Rafnik KrSzö (1888) : Kengyeltó. 

Ragáld * Sza (Érendréd közelében) 1244: Csán faluból való Gela – Péter nevő fia egyetértésével, 

de fıként IV. Béla király engedélyével – Csán, Dengeleg és Ragald falubeli örökjogú földjeinek 

három részét átengedte Szentemágocs nembelieknek (Er I. 197). 1265: t. in C-u de Zothmar ... 

Ragald vocata ... iuxta Eer, 1282: t. reginalis ≈, 1308: p. ≈ (Tr). 1338, 1392: p. Ragald, 1408: pr. 

≈, 1446: p. ≈ (Cs 1: 621). 1446: Rogald (Csáky 382). – Su 2: 392. 1265–1446. 

Ragasfölde * Ar (Marosnagyvölgy mellett) 1440, 1477: Ragasfewldew Solymos vár 3. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 392. 

Rágla (Rádla) Do (Beszterce-DK) 1319: v/p. Radla; 1323: ≈. A Kácsik-nem birtoka. Sorsa közös 

Barlával (Gy 2: 85). A Sajói uradalom faluja (Cs). 1587: Radla ld Sajó-1 Ns (Dé 45). 1733: 

Ráglya, 1750: Ragla. 1808: Ráglya h., Rageldorf g., Reglá vel Roglá val. 1861: Rágyla Na (26). 

1888: Rágla BN Jádi js (Je 596). 1913: Rágla BN (Az). – 1909/19: Ragla, R, L 492: r 433; c 

(143). = Su 2: 68. 1319–1854. [14 C] 

Ragyincz * Te (Temesvár táján) 1471: Ragyncz, 1477: Rodyncz Borzlyuk város 12. tartozéka volt 

(Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 392. 1471. 

Rahonca * Csa (Temesnagyfalu mellett, a Maros b. p.) 1232: Roancensis eccl.; 1233: eccl. de 

Roncha; [1239 k.] fr. Adam prior de Rohonca; 1333–5: Barlabas (sacerdos) de Ruhuncha, --- de 

Rohunccha, Dominicus de Rehunda; 1355: p. Rohoncha. A tatárjárás elıtt Sz. Mihály tiszteletére 

szentelt monostor állt rajta, melynek birtokai közé tartozott 1232-ben Széplak, Szat és Surány falu. 

1239 körül hiteleshelyi mőködést folytatott. A XIV. század elején Hasznosi Aydua örökös nélkül 

812


elhunyt testvére: Miklós birtoka volt Nagyfaluval együtt, s mint ilyen a koronára szállt. Papja 1233: 

9 báni, 1334 I: 9 báni 1 kis dénár, 1334 II: 4 báni, 1335: 1 gs 1 báni pápai tizedet fizet. Pontos 

helye ismeretlen; Nagyfalu közelében feküdt (Gy 1: 868). 1403: Rohonch, 1454: Rohoncz, XVI-i 

adólajstromban Rohoncza (Cs 1: 702). 1561: Rahoncza (Borovszky: Csanád II. 518). – Su 2: 394. 

Roance. 1232–1561. 

Raj Za (Honctı-D) 1533: Also-Ray, Felsev-Ray; 1601: Zatulra, 1634: Szatulreo (Márki II/1. 245). 

1602: Rayon (Ve: Doc. VII. 31). 1808: Szaturó (155). 1851: ≈, Ar vm, 13 katholikus, 502 óhitü 

lakossal (Fé 4: 72.). 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je 642). 1913: Raj Ar vm (Az). – 1909/19: Saturău, 

Szaturó, L 264: r 247; m (161). > 1964: Brazii = Su 1: 102. 1553–1964. [33 A] 

Rajkány AF (Gyulafehérvár-É) 1913: Rajkány Csáklya tartozéka (H). – Răicani = Su 2: 71. 

{1981 Ø} 

Rajkókpataka Csik 1888: Rajkókpataka, telep (t) Gyimesfelsılok Csik (Je 597). 1913: 

Rajkópataka (H). – Valea Raico = Su 2: 232. 1913. » Lunca de Sus [25 D] 

Rajtolc 1. Do (Zilah-DK) 1554.IV.24.: Alsoraytocz Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). 1600: 

Alsó Rajtocz (Ve: Doc. VI. 45). 1603: Raytocz, 1641: Raytócz, 1772: Raitotz (Petri IV. 267). 1808: 

Rajtolcz (Kis-) (134). 1861: Puszta-Rajtolcz Do (16). 1888: Puszta-Rajtolcz Szi Zilahi js (Je 592). 

1913: Pusztarajtolc Szi vm (Az). –1909/19: RăstolŃul-deşert, Pr, L 499: r 495 (144). R D = Su 2: 

72. 1600–1854. > 1974: RăstolŃu Deşert c. Agrij {Felsıegregy kzs faluja DK-re} [12 C] 

Rajtolc 2. Ko (Zilah-D) 1334: Rotolch, 1560: Rajtolcz (Petri IV. 267). 1554.IV.24.: 

Felseoraytocz Somy Anna birtoka (KmJkv 5299) 1808: Rajtolz, Reitholz, Resztolczu (134). 1861: 

Rajtolcz Ko (14). 1888: Nagy-Rajtolcz (Restolc) Szi Zilahi js (Je 528). 1913: Nagyrajtolc Szi vm 

(Az). – 1909/19: RăstolŃul-mare, Nr, L 696: r 688 (144). RăstolŃ = Su 2: 71. 1334–1854. – 1974: 

c. Buciumi {Vármezı kzs faluja DK-re} [12 C] 

Raka 1. * Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor mellett) 1617: pr. Raka (Pesty: Krassó II/2. 137). – Su 2: 

392. 

Raka 2. * KSz (Tasnádcsány mellett) 1387: Raka (Petri IV. 273). – Su 2: 392. 

Rakasd Kr (Oravicabánya-DNy) 1690–1700: Rakastia, 1717: Rakustia, 1749: Rakastie; 1785, 

1799: Rakasztia (Pesty: Krassó II/2. 137). 1808: Rakasdia (134). 1851: ≈, Kr vm, 10 katholikus, 

1310 óhitü lakossal, aanyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 3: 277). 1888: ≈ KrSzö Jámi js (Je 

597). 1913: Rakasd KrSzö vm (Az). – 1909/19: Răcăşdia, Rakasdia, L 2975: r 2910; n (142). = Su 

2: 70. 1690– 1913. [42 C] 

Rakató 1. Fe (Alvinc-ÉNy) 1488: Rakasho (Berger 50). 1733: Rakato, 1750: Reketeu, 1805: 

Rakató. 1808: Rákató (134). 1861: Rakató AF (6). 1888: ≈ (Reketeu) AF Alvinci js (Je 597). 

1913: Rakató AF vm (Az). – 1909/19: Răcătău, Rakató, L 533 ort. r (142). = Su 2: 70. 1488–1854. 

– 1974: c. Blandiana {Maroskarna kzs faluja Ény-ra} [34 B] 

Rakató 2. Ko (Gyerımonostor-D) 1485: Rakatho Gyerımonostor hr (Cs 5: 357). 1485.VII.6.: 

Rakatho és Lespathaka (KmJkv 2531). 1727: Vagyon Kramba Kirillának és Borla Jánosnak is a 

Rakatoban egy malmok, ... a revolutioban erigáltatott ... Rakato n. helyben bírtanak ezek 

{hévszamosi havasi zsellérek} közül némelyek szántó- és kaszálóföldeket, de a hévszamosiak 

eltiltották most tıle ... Ezek a Marisel, Sznicziak, Kopcsel, Magura, Czigány és Rakato n. helyeken 

laknak (Gyalu 352). – Răcătău-Măguri = Su 2: 70. 1954. » Măguri. 

Rakavicza * Te (Facsád táján) 1447: Rakawycza Doboz 8. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). 

Rakitó Kr (Oravicabánya-É) 1690–1700: Rakitova, 1717: Rakidova, 1785: Ragittova (Pesty: 

Krassó II/2. 138). 1808: Rakittová (134). 1851: Rakitova, Kr vm, 4 kath., 1028 óhitü lak., 

anyatemplommal (Fé 3: 277). 1888: Rakittova KrSzö Oravicai js (Je 597). 1913: Rakitó KrSzö 

vm Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Răchitova, Rakitova, L 974: r 965 (142). = Su 2: 70. 1690– 

1913. [42 C] 

813


Rakitta Kr (1808) : Rekettyı. 

Rakocs * Ar (Lippa mellett) 1577: Rakoch {Forrásadat nélkül}. – Su 2: 392. 

Rákos folyó 1498.III.2.: Gyéresen malom a Rakos folyón (KmJkv 2988). 

Rákos 1. Asz (Torda-DNy, az Aranyostól D-re) Határában római épületmaradványok. 1357: 

Rakus. (Ub II. 141). 1483.VI.14.: Rakos-i néhai János fia Bálint deák (Vár)Kudun (BSz vm) 

részbirtokos (KmJkv 2458); 1524.II.4.: Túrcsáni Nagy Máté a Rakos-i nemestelekben és kúriában 

levı részét elcserli túrcsáni hasonlóval (3982). 1587: Vaarfalwa et Rakos. – E: fl. 18, A: fl. 6 (Dé 

70). 1760–2: Aranyos Rákos. & Arayosrákosi Székely Sándor (1797–1854) író, 1845-tıl unitárius 

püspök. 1808: Rákos (Aranyos-) (134). 1861: ≈, Rályis {!: Rátyis} Asz (33). 1888: A-R (Rátis) 

TA Torockói js (Je 217). L 1910: 815 (m, r) (Le). 1913: Aranyosrákos TA vm (Az). 1918 e. 

Jósika cs. kastélya. *1920: Létay Lajos költı. – 1909/19: Rachiş, Ar, L 866: r 142; m (142). 1929: 

Rachişul-de-Arieş Vezi Văleni (AnR). > Vălenii de Arieş = Su 2: 240. 1357–1854. » (Varfalău >) 

Moloveneşti {Várfalva). 

Rákos 2. Cs (Szereda-É, az Olt bp-i úton) 1333: sacerdos de Rakus, 1334: Batus [; Racus] (Tr). 

1463.I.19.: Simon de Rakws királyi ember árapataki birtokügyben (SzO VIII. 101). 1567: 

Rakosffalwa, 1602: Rákos (SzO II. 221, IV. 223). 1614: Rákos 126 családfı (Cs 30). Cserei Mihály 

a tatár veszedelemrıl. Temploma védfalát ezután építették. 1772-ben bukkantak rá a torony 

festményeire. 1795.VI.25.: itt hunyt el Zöld Péter plébános, a csángómagyarok egyik elsı 

történetírója (sz. 1727.IX.21., Madéfalva). 1808: ≈ (134). 1861: ≈ Cs-Gy-K (31). 1888: Csik- 

Rákos Cs Felcsiki js (Je 277 & Fehéraszó telep, Sugópatak). 1913: Csikrákos Csik vm (Az). 

*1925: Sárosi Bálint népzenekutató. Templomáról Tüdıs S. Kinga 2004.VI.30. Duna Tv. – 

1909/19: Racoş, Csr, L 1436: r 47; m (142). > Racul = Su 2: 67. 1333–1854 {1913}. > 1974: 

Racu c. Siculeni {Madéfalva kzs faluja É-ra} [25 D] 

Rákosi-Hargita 1758 m magas havas. – Harghita Racu. 

Rákos 3. Do (Hidalmás-É, az Almás bp-i Zsibói úton) 1320: t/p. Rakus; 1345: Rakus. Zsombor 

nb. Lırinc fia István fiai: Chumpas és László birtoka; Károly király elkobzta tılük s 1320-ban 

Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak, majd Brassai [utóbb Sombori] Jánosnak és Jakabnak adta. 

Területébıl vált ki mint új települkés Bányika (Gy 2: 85). 1507.XI.8.: Rákos egészbirtok Sombori 

Péteré (3439). 1552.I.24.: Sombory Mihály fe: Zólyomi Katalin Naghrakos-i (Do vm) birtokrészét 

100 Ft-on zálogba adja Sulyok Ferencnek (5119). XVII-tıl Csáky, Gyulaffy, Wesselényi és 

Prépostvári-birtok. 1733: Rákos. 1808: Rákos h. 1837: Ort.fatemplom. 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ 

(Rákis) Szi Zsibói js (Je 597). L 1910: 943, 1956: 598 (Le). 1913: Almásrákos Szi vm (Az). – 

Rachiş > 1909/19: Racâş (Rachiş), Rákos, L 866: r 822; m, zs (142). 1956: Racîş = Su 2: 67. 

1350–1854. – 1974: c. Hida {Hidalmás kzs faluja} [12 C] 

Rákos 4. Fe 1. (Kıhalom-K, az Olt j. o.) 1377: Racus; 1417: Daniel de Rakos vel Mathias de 

eadem. 1377-ben fele Teremi Ponya fia Mihályé; ekkor Kü vm-hez számítják. 1417-ben Rákosi 

Daniel Fe vm-ben királyi ember; ettıl kezdve a Vargyasi Daniel család birtoka (Gy 2: 200). 1498: 

harangja, XVI: Református erıdtemploma. 1583: Nagy Zsigmond, a Sükösdök itteni tiszttartója 

tanú Zsombor határperében. 1634-ben épült kastélya rom. 1637: Alsó Rákos (Makkai 479) I. 

Rákoczi György birtoka. Közelében, a Töpe hegyen középkori vármaradványok. 1760–2: A(lsó) 

Rákos. 1808: Rákos (Alsó-) h. 1861: A-R FF (3). 1888: A-R NK Kıhalmi js (Je 209). 

Bazaltbányászat. L 1910: 1973; 1956: 2369 (90% m) (Le). 1913: Alsórákos NK vm (Az). – 

1909/19: Racoşul-de-jos, Ar, L 1657: r 286; m (142) = Su 2: 67. {+}1421 {Cf. Gy}, 1459–1854. > 

Racoş [37 A] 

Rákos 5. Fe 2. (Alsórákos-ÉK, Barót-Ny hrs a Persányi-hegyek lábánál; 479 m) 1417: Rakos 

(Ub IV. 41); 1421: predia Rakus Superior et Inferior; 1499: Rakas, p. Rakos; 1554: Felsö Rakos 

(SzO I. 115, III. 136, 137, II. 116). Majdnem fele sík terület s a Kormos pataktól Ny-i irányban 

fekszik, másik része dombos-hegyes vidék, sok erdıvel, legelıvel és kaszálóval. A monda szerint 

az ısi falu a mai községháza körül létesült sátortelepülés volt, és már a XII. században fennállt; 

814


erdeti neve Sátoros-Rákos. Késıbb erıdített hely lehetett: a falu D-i végén Várhegy, fölötte Bakvár. 

A vár nyomai itt eltőntek, de erıdítés nyomai találhatók a Rika vára nevő sziklás hegyen, s 

település nyomai a Vécer nevő szántóföldön. A falu területén Alsórákos felıl áthúzódik a 

Kakasbarázda (erıdített sánc vonala), s a vargyasi határ felé hagyja el Felsırákos határát (JJ). 

1733: Felsö Rákos. 1808: Rákos (Felsı-) (134). 1861: Felsı-Rákos FF (3). 1888: F-R (Rakesu din 

szusz) Uh Homoródi js (Je 326). 1913: Felsırákos Uh vm (Az). 1968: Barót faluja 4 km. 1969 L 

1291. # Janitsek J.: Felsırákos helynevei {243 hn} (NyIrK 1977.2). – 1909/19: Racoşul-de-sus, Fr, 

L 1292: r 98; m (142). Racoşul de Sus = Su 2: 67. 1417–1854. > Racoşu de Sus [37 A; L] 

Rákos 6. Fe 3. (Torockó-DK) 1494.VII.3.: Rakos Teremi Sükösd János és fia: Gáspár birtoka 

(KmJkv 2923). 1750: Rekisel, 1760–2: Oláh Rákos. 1808: Rákos (Oláh-) (134). 1861: O-R AF 

(6). 1888: O-R (Rátyes) AF Nagyenyedi js (Je 552). 1913: Oláhrákos AF vm (Az). – 1909/19: 

Răchişel, Or, L 181 gkat. r (142) Rachiş = Su 2: 67. 1750–1854. – 1974: c. Mirislău {Miriszló 

kzs faluja ÉNy-ra} [22 D] 

Rákos 7. * Te (Detta táján, Partos mellett) 1446: Rakos (Cs 2: 59). – Su 2: 392. 

Rákos 8. To (Torda-ÉNy, j. o. a Fenes vizébe ömlı Rákos-patak mellett) 1456, 1500: p. Rakos. 

¤Léta vár tartozéka (Cs 5: 395). 1468.I.4.: Rakus-on lakó Mozordan Dionisie; ld Tótfalu (KmJkv 

1777); 1485.IV.28.: Szentlászlói Ács Zsigmond özvegye: Erzsébet (pr) fogott bírák útján 

megbékélt néhai férje gyilkosával: Rakos-i Basarab Sandrinnal, aki vérdíj címén 40 arany Ft-ot 

fizetett neki (2523). 1652 Hévszamos, Fugitivi: Fatosan Simon Rakoson, Viczei Péter földén lakik 

(Gyalu 112). 1733: Rákis, 1760–2: Oláh Rákos. 1808: Rákos (Oláh-) (134). 1861: O-R To (11). 

1888: O-R (Ratyis) TA Alsójárai js (Je 552). 1913: Járarákos TA vm (Az). – 1909/19: Rachişulromân, 

Or, L 327 gkat. r (142). > Vălişoara = Su 2: 240. 1456–1854 {1913}. – 1974: c. Săvădisla 

{Tordaszentlászló kzs faluja DK-re} [22 D] 

Rákos 9. Sza (Avasújváros-DK) 1493: Rakos, 1512: Raksa, 1529: Raxa. Az avasi uradalom 

faluja, mely kezdetben magyar volt. Románok és ruténok a századforduló táján kerülnek ide 

nagyobb számban (Maksai 199). Szirmay szerint Szinér várához tartozott (Cs 1: 483). 1808: 

Ráksa (134). 1851: ≈, szétszórva, dombokra és völgyekre épült falu Sza vm, az Avasságon: 1268 g. 

kath. lak., s anyatemplommal. A Tana vizén malma van. F. u. Teleki, Kornis és Károlyi grófok, 

Vesselényi, Vécsey bárók s m. t. (Fé 3: 279). 1888: Raksa Szinérváraljai js (Je 598). 1913: Ráksa 

Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Racşa, Ráksa, L 1490; r 1437; zs, m (143). = Su 2: 67. 1493– 

1851. – 1974: c. Oraşu Nou {Avasújváros kzs faluja} [2 D] 

Rákosd Hu (Vajdahunyad-ÉNy) {1329 e.} 1333: domina Margareta ... relicta Thome f-i Dees 

de Rakuzd. 1329-tıl 1333-ig Rákosdi Tamás övegye követelte Gáldtı (Fe vm) negyedét 

leánynegyedként (Gy 3: 298). 1358: p. Rakustd, p. Rakustdh; 1387: Rakosd; 1511: p. ≈; 1522: 

Rakozd. Rákosdi, Barla, Benczefi, Bódi, Dávid, Dienesi, Farkas, Fejér, Gergelyfi, Jakab, Kis, 

Mátéfi, Petı; Fahídi, Licsinai-birtok. Hn 1358: Zeuleuhig, Hegyesdomb, Cseperkésmál, Nádasdbércz, 

Nádas patak (1358-tól Cs 5: 130). 1733: Rákosd, 1750: Rekestij, 1760–2: Rakosd. A Hu 

vm-i 2. román határırezred rákosdi századához tartozott 13 falu; ezek nemeseibıl lettek a 

határırök. 1808: Rákosd h., Rekestyiá val. 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ (Rekestyie) Hu Hunyadi js 

(Je 598). 1913: Rákosd Hu vm. # Kós: A nemzetségi szervezet nyomai Rákosdon (:1972). – 

1909/19: Răcăştia, R, L 940: r 264; m (142). = Su 2: 70. 1358–1854. [33 D] 

Rákosfalva BSz (Magyarlápos-ÉK) 1344: Batiz (Kádár V. 495). 1760–2: B(atiz) Poján. 1808: 

Pojána (Batiz-), Polendorf, Botizá-Pojáná (130). 1861: Batiz-Poján BSz (17). 1913: Rákosfalva 

SzD vm (Az). – 1909/19: Poiana-Botizei, Rf, L 276: r 269 (137). Poiana Botizii = Su 2: 51. 1344– 

1854 {1913}. – 1974: c. BăiuŃ {Erzsébetbánya kzs faluja DK-re} [13 A] 

Rakottyás 1. Cs (1888) < Hosszúhavas. 

Rakottyás 2. Gy/Cs (Bélbor-DK hrs) Rakottyás. – Răchitiş 1974: c. Bilbor {Bélbor kzs falua} 

[15 C] 

815


Rakovica 1. Fe (Talmács-ÉK, az Olt bp-i úton) 1451: Rakawycza-i Iván fia Miklós fia Mihály 

– testvére: Anna, Zanobius de Florentia szebeni polgár felesége nevében is – tiltakozik amiatt, 

hogy a szászpiáni polgárok és vendégek Oláhpián nevő birtokuk felét hosszú idı óta elfoglalva 

tartják és ezzel nagy kárt okoznak nekik (KmJkv 997); 1467.XII.: Mátyás király parancsára 

Ernuszt János udvari vitézt beiktatták Rakowicza (Fe vm) birtokába (1769); 1492.V.26.: 

Rakawycza (Fe vm), néhai Altemberger Thomas birtoka, cserében Bogáti Istvánhoz kerül (2790); 

1523.II.23.: Rakowycza-n Vizaknai Miklós részbirtokos (3898). 1733: Rakovitza, 1750: Rakovicze, 

1760–2: Rákovitza. 1808: Rakovicza (134). 1861: Rákovicz Sze (34). 1888: ≈ (Rakovita) 

Nagyszebeni js (Je 598). 1913: Oltrákovica Sze vm Nagydisznódi js (Az). – 1909/19: RacoviŃa, 

Or, L 1634 gkat. r (142). = Su 2: 67. 1494–1854 {1913}. [35 D] 

Rakovica 2. * Hu (Jófıi kerületben) 1439: Georgius Pop de Rakowycza (Cs 5: 130). – Su 2: 392. 

Rakovicza 3. Te (Buziásfürdı-ÉÉK) 1808: Rakovicza (134). 1888: ≈ Buziási js (Je 598). 

1913: Rakovica Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: RacoviŃa, Rákovicza, L 1892: r 1755; m, n 

(142). = Su 2: 67. 1447 {Egyetlen név: Rakawycza. Ld ott}, 1828, 1851. [32 C] 

Rakovicza 4. * Te~Szö (Karánsebes mellett) 1428: Rakovicza, 1451: Rakavicza (P); 1458: 

Rakowycza in comitatu Themes; 1485: ≈ in districtu civitatis Karansebes. Ma (népes) puszta 

Karánsebes mellett (Cs 2: 59); =: ≈ (Pesty: Szörény II. 473). – Su 2: 392. 

Rákpatak * KSz (Zilah táján, Kásapatak mellett) 1573: Rákpataka, 1580: Rák Patak, 1594: 

Rágpatak, 1575: Rákpatak, 1760: pr. Rak Pataka (Petri IV. 273). – Su 2: 392. 

Rákrév * Te (Temesrékás táján) 1387: Rakreu-t, Cserivel együtt, Zsigmond király a 

Kórógyiaknak adta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 392. 

Ráksa Sza (1913) < Rákos. 

Ramacsa Ké 1307: Ramacha egyik részét Torjával együtt adják Opor fiainak (An 2: 236). 1317: 

Ramacha fia Omode nemes (An 4: 593). 

Ramna * Te~Szö (Karánsebes mellett) 1447: Rampnapathaka [: Rawnapathaka], 1448: Rawna in 

districtu Caransebes in comitatu Themes; 1475: Felsew Ramna et Also Ramna in districtu Sebes ≈; 

XV: Rawnapatha; 1492: Ravna in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi (P); 1561: 

Rawna (Csáky 577); 1576: Rauna, 1636: Rouuna (Pesty: Szörény II. 91). – Su 2: 341. 

Rams (1206) : Romosz. 

Ránapatak 1888: Rapatak, telep (t) Gyimesfelsılok Cs (Je 598). 

Ranolt (Apród, Apródpálfalva, Felsıbarcsa) Hu (Déva-DK) 1257: t. Ranoltu; 1365: relicta 

Michaelis de v. Aprod; 1365 u.: p. Aprodpalfolua; 1367: ≈ alio nomine Felseubarcha. 1257-ben 

Miklós fia Herricus itteni földjét 5 M-ért eladta Chom fia Simonnak. A föld szomszédosai: László 

mester, Jula, István és a bulcsi apát. 1365 u. a Ranoltra vonatkozó oklevéllel kívánták bizonyítani 

az Apródfalvára való tulajdonjogot. Az 1257-ben említett szomszédokról nem tudjuk 

megállapítani, hogy melyik faluba valók, viszont a bulcsi apát földje azonos lehet Apáti, más néven 

Orosz(-falu) birtokkal, mely a bulcsi apáté volt, és amely 1513-ban Kisbarcsával határos (Gy 3: 

299). 1365: v. Aprod, p. Aprodhaza; 1367: p. Aprodfalua a. n. Felseubarcha; 1508: Kysbarcha; 

1521: ≈. Kisbarcsaiak ~ Barcsai Dévaiak ~ Barcsaiak birtoka (Cs 5: 74). 1733: Kis-Barcsa. 1808: 

Barcsa (Kis-) h., Nyigyigyis val. 1861: K-B Hu (22). 1888: K-B (Nyigyigyis) Hu Dévai js (Je 

419). 1913: Kisbarcsa Hu vm (Az). – 1909/19: Nighighiş (Bârcia-mică), Kb, L 289: r 164; m 

(122). Bîrcea Mică = Su 1: 82. 1367–1854. – 1974: or. Simeria {Piski vs faluja} [34 C] 

Ránta TA (Marosludas-DK) 1954: Ránta Marosbogát tartozéka. – Ranta = Su 2: 69. [23 D] 

Rápolt 1. Hu 1. (Déva-K, a Maros jp-i úton) 1332–4: Rapolt (Cs). 1346: Jacobus f. Thome de 

Rapolt. A Törekiek iktatásához kiküldött nemes nevébıl ismert (Gy 3: 299. Cs korábbi adatáról 

nem szól). 1346: Rapolth (Tr). 1357: p. Rapolth; 1526: opp. Rapolth. Rápolti, Macskási, M. 

816


Tárnok, Bélai s más köznemes birtoka. 1511: udvarház (Cs 5: 130). 1440.I.20.: Rápolti Miklós 

leánya: Margit Vásárhelyi Gyerıfi Miklósné üv (184). 1452.V.7.: Rápolti Margit: Vh-i Gyerıfi 

Miklós özvegye üv, Rápolti Mátyást is (1024). 1452–1457: Rápolti Gothárd kolozsmonostori 

apátság gubernator, gyfv-i prépost, nagybányai plébános (Km 56, 95). 1455.V.10.: Rápolti László 

deák ü: Báthori László (1203). 1526.VII.4.: Foltiak és Macskásiak tiltják a királyt és az erdélyi 

vajdát, hogy Rapolth mezıvárost eladományozzák (4162). Ld még KmJkv I. 1012, II. 971, 1015. 

1587: Rapoltt. – E: fl. 40. A: fl. 10 (Dé 24). 1666 Szászlóna (Ko): Rapoti János drabant a gyalui 

várban (Gyalu 152). 1808: Rápolt (Nagy-) h., Gross-Rapolden g., Rapoltu val. 1861: N-R Hu 

(23). 1888: N-R Hu Algyógyi js (Je 529). 1913: Nagyrápolt Hu vm (Az). – 1909/19: Rapolt 

(Rapoltul-mare), Nr, L 1144: r 933; m (143). Rapoltul Mare = Su 2: 69. 1346–1854. [34 C] 

Rápolt 2. Hu 2. (Déva-K, Nagyrápolt-É) 1495: p. Thothfalw; 1505: p. Tothfalw; 1513: p. 

Rapolth et Olah Rapolth a. n. Thothfalw (Cs 5: 130). 1760–2: Kis Rápold. 1808: Rápolt (Kis-), 

Klein-Rapolten, Rapoczel {!} (134). 1861: K-R, Rapoczel {!} Hu (22). 1888: K-R (Rapolcel) Hu 

Algyógyi js (Je 431). 1913: Kisrápolt Hu vm (Az). – 1909/19: RapolŃel (Rapoltul-mic), Kr, L 424: 

r 417 (143). = Su 2: 69. 1513–1854. [34 C] 

Rápolt 3. * Te (Bozovics táján) 1486: Rappolt (Cs 2: 57, 59). – Su 2: 392. 

Rapsonné vára Uh XI–XII-i edénytöredékek. 

Ráróstelek * Csa (Nagylak és Sajtény közt) 1403: Rarosthelek, Rarusthelek; 1454: Rarosteleke, 

1488: Raros, 1561: Melykvtvraros, 1564: Melykwtwraros (Borovszky: Csanád II. 385, 504). – Su 

2: 392. 

Raszlófalva * Hu (Déva-DK, Lozsád, Tóti táján) 1366: Stroya, kenesius domini regis de v. 

Razloufolwa (Cs 5: 130). – Su 2: 392. 

Rasznicza * Ar (Lippa táján, Solymos mellett) 1510: Raznicza (Márki II/1. 213). – Su 2: 392. 

Rasztóc Za (Nagyhalmágy-Ny) 1439, 1441, 1445: Raztolcz; Alsó- és Felsı-Raztolcz; 1461: 

Rastoch Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 743). (Hoctı-ÉK, a Fehér-Körös b. p.) 1760–2: 

Rosztocs. 1808: Rostócz ~ Rosztócz Za (138). 1888: Rosztocs (Rostocs) Ar Nagyhalmágyi js (Je 

608). 1913: Rosztócs Ar vm (Az). – 1909/19: Răstoci, Rosztocs, L 357ort. r (143). Rostoci = Su 2: 

84. 1439–1854. – 1974: c. PleşcuŃa {Peleskefalva kzs faluja DNy-ra} [33 A] 

Raszuráta * Szö (Orsova táján, Asszonyrét mellett) 1598: Razwrata (Pesty: Szörény II. 91) dunai 

halászhely volt. – Su 2: 341. 

Rát * Kr (Krasznaszentmiklós mellett) 1488: Rath, Rach; 1490: pr. Racz (Petri IV. 272). – Su 2: 

392. 

Rátka Fe Gy 2: 181 ld. Tövis. 

Ratmanfalva * Za (?) 1406: Rathmanfalua ~ Ratinva. Egregy várához tarozott (Cs 1: 722. 

Egregy). – Su 2: 392. Ratinva. 

Ráton Kr (Somlyó-DK) 1259: t. Rathon; 1323: Akur f. Stephani nobilis de Rakon [: Raton]; 

1341: p. Ratun. Rátoni Akur idevaló nemes 1323-ban eskütárs Váradon. 1259, 1341: a somlyói 

uradalom határosa (Gy 3: 519). 1259: ≈ (Er). 1414: Rathon (Cs 1: 584). 1440: Rathon-i Mihály ü: 

Nagydoba (KmJkv 227); 1441.V.9.: Rathon-i Mihály deák ü: Sándorhaza (309); 1449: Raathan-i 

Ferenc fia György – testvérei: Máté, Antal, Mihály, Pál és Domokos, továbbá Rathan-i Buda Máté 

fiai: István és György, valamint György deák, Kálmán László és fia: Ferenc nevében is – tiltja 

Rathan-i Nagy Lászlót, András fia Jakabot, Simon fia Pétert, Rathan-i néhai Nagy Pál fiait: 

Damjánt és Istvánt Rathan-i birtokrészei, azaz az említett László, Jakab, Péter, Damján és István 

birtoka negyed-, és néhai Bíró Imre birtoka harmadrészének elfoglalásától, minthogy ezek jog 

szerint ıt illetik (669); 1449.IV.5.: Rathon-i néhai Nagy Jakab leánya: Krisztina üv, saját anyját: 

Rathon-i Csobod özvegyét és Rathon-i Nagy Lırincet is (680); 1449.VI.13.u.: Rathon-i Mihály és 

János ü: Menyı (713); 1450.II.6.: Rathon-i Buda György üv (799); 1450.II.6.: Rathon-i Mihály 

817


deák ü: Récse (802); 1450.II.11.: Rathon-i Buda György és Csobod András ü: Horvát (804). 

1450.VIII.17.: Rathon-i Miklós fia Péter üv (880); 1450.VIII.20.: Rathon-i Buda Máté és Rathon-i 

Dénes fia: György fia Benedek üv, Rathon-i Mihály deákot is (886). Ld még KmJkv I. 1013, II. 

1016. 1551: Ráthon, 1584: Ráton, 1656: Rátony (Petri IV. 279). A Rátoniak kihalta után a falu 

Dobaiak, Spácaiak, Majádiak kezébe kerül, majd 1584-ben Báthory Zsigmond Bánffy Boldizsárnak 

adományozta. További birtokosai a Nagy és Gencsi család. 1725-ben a faluban összeírtak 46 

kisnemest, számos jobbágy és zsellér lakost. 1760–2: Raton. 1768-ban épült harmadik református 

fatemploma, s 1809-ben, kıbıl, a jelenlegi. 1814-ben említenek iskolamestert. 1808: Ráton Kr 

(135). 1888: ≈ (Rati) Szi Krasznai js (Je 599). 1913: Ráton Szi vm (Az). 1942 L 630; 1992 L 410: 

257 m, 153 r. # Major M.: Ráton. Szilágysági magyarok 1999. 448. – 1909/19: Rati, Ráton, L 

440: r 109; m, zs, c (144). Ratin = Su 2: 69. 1259–1854. – 1974: c. Crasna {Kraszna kzs faluja} 

[11 D] 

Ratosnya To (Régen-ÉK, a Maros jp-i úton; 524 m) Erdımunkások szálláshelyébıl alakult faipari 

település. 1808: Restolcza To (136). 1888: Ratosnya MT Régeni felsı js (Je 599). *1913.XI.10.: 

Balla Károly író, újságíró (–1959.XI.14., Kv). 1913: Ratosnya MT vm (Az). – 1909/19: Răstoşnea, 

Ratosnya, L 560: r 302; m, zs (144). > RăstoliŃa = Su 2: 71. 1850, 1854. [24 B] 

Rava Uh (Erdıszentgyörgy-D) 1566: Rawa, 1676: Rava (SzO I. 199, IV. 38). 1614: Rava 44 

családfı (Uh 123). 1808: Rava ~ Rova (135). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 

599). Vásári pecsenyesütık, fonottkalácsosok voltak. 1913: Rava Uh vm (Az). "Rava talán 

ravatalán?" (X) – 1909/19: Roaua, Rava, L 813: r 17; m (146). Roua = Su 2: 86. 1566–1854. – 

1974: c. Fîntînele {Gyulakuta kzs faluja DK-re} [24 C] 

Ravas ~ Rawas Fe : Rovás. 

Ravaszd * Ar (a Maros mellett, Kisfalud/Angyalkút faluval szemközt) 1478: Rawazd nemesi 

névben; 1489: Rawazd (Cs 1: 777). – Su 2: 392. 

Ravaszlyuk * Bi (Félixfürdı-K, Kegyek mellett) 1483, 1570: Rawazlyk (Jakó 328). – Su 2: 392. 

Ravenska Kr : Róna KrSzö. 

Ravna Ar (1888) < Róna Za. 

Ravna * Te~Szö (Karánsebes táján) 1447; p. Ramnapathaka; 1448: Rawna in districtu 

Caransebes in comitatu Themes; 1475: Felsew et Also Ramna in districtu Sebes in comitatu 

Themes; 1492: Ravna in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi (Cs 2: 59). 

Rázsafalva * Te (Lugos táján) 1447: Rasafalwa Doboz 27. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz; 59: 

Rasafalva). – Su 2: 392. 1462. 

Rébás ~ Répás ~ Répásfalva * Hu (Déva-ÉNy, Branyicska, Bikó táján) 1484, 1485: p. Rebas; 

1503: p. Repas; 1521: ≈ (szılıhegyei); 1516: p. Repasfalwa. Barancskaiaktól Werbıczyek birtoka; 

kenézük 1503: Bokor János (Cs 5: 130). 1484.III.22.: Rebas ld Barancska (KmJkv 2481); 

1485.III.9.: Repas része, ld Barancska (2519). – Su 2: 393. 

Rebra 1. Be 1. (Naszód-ÉK) 1440: Felseo Rebra, 1547: Rebra maior (Su). 1616: Nagy Rebre 

(Ve: Doc. IX. 27). 1733: Rebra. 1808: Rebra (Nagy-), Gross-Rebern, Rebra-máre (135). 1861: N- 

Rébra Na (26). 1888: Nagy-Rebra (Rebra mare) BN Naszódi js (Je 529). 1913: Nagyrebra BN 

vm (Az). – 1909/19: Rebra (Rebra-mare), Nagyrebre {!}, L 1273: r 1244; c (144). = Su 2: 72. 

1440–1854. [14 C] 

Rebra 2. Be 2. (Naszód-K hrs) 1440: Also Rebra, Alsorebre; 1547: Rebre minor (Su). 1733: 

Kis-Rebra, 1760–2: Kis Rebra. 1808: Rebra (Kis-), Klein-Rebern, Rebra-mike (135). 1861: Kis- 

Rebra Na (26); {Uo., alább: Rebrisora is}.1888: ≈ (Rebrisora) BN Naszódi js (Je 431). 1913: 

Kisrebra BN vm (Az). – 1909/19: Rebrişoara, Kisrebra, L 3095: r 3018; zs (144). = Su 2: 72. 

1375: rivulus Rebra, 1440–1854. [13 D] 

818


Rebra 3. 1806: Rebra (K. Rebern) 11 P 64, ahol Párva falu van. 1861: Kis-Rebra Na (26) 

ugyanaz lehet. 

Réc 1. (Nagy-) Fe (Vizakna-ÉÉK, a Medgyesi úton) 1263: t-s vdvornicorum nostrorum (regis) ... 

Nogrech. 1263-ban István ifj. király Nagyrécet mint lakatlanná vált udvarnoki földet Kán nb. 

László fia Julának adta. Hásság után említik (Gy 2: 181). = (Er I. 241). 1424: p. Ruz (Ub IV. 218). 

1440.VIII.14.: Szebeni néhai Walter özvegy leánya: Anna Rwz és Szenterzsébet falu határán levı 

szılıket Almakeréki Apafi Miklósra és Dobokai néhai Mihály leánykájára hagyja (KmJkv 264). 

1494: Rewssen, 1506: Ruz (Scheiner 119). 1733: Russ, 1760–2: Rus, 1805: Reisen. 1808: Rüsz h., 

Reussen g., Rusz val. 1861: ≈, ≈ Sze (34). 1888: ≈ (Reussen, Rusi) Sze Nagyszebeni js (Je 612). 

1913: Rüsz Sze vm (Az). – 1909/19: Ruşi, Rüsz, Reussen, L 1121: r 600; n (149). = Su 2: 90. 

1424–1854. – 1974: c. Slimnic {Szelindek kzs faluja É-ra} [35 D] 

Réc 2. Szh Gy 2: 81: A másik Récet ld Szászföld, Szerdahely-szék (Szerdahely-DNy) 1309: 

Resz, 1330: Reech, 1332: Beeth [: Reeth], Beech [: Reech] (Tr). 1309: Baldinius Resz-i plébános 

(An 2: 610). 1733: Retsul, 1750: Réts, 1760–2: Rétse. 1808: Récse, Rätsch, Retsch (135). 1888: ≈ 

(Raetsch, Rece) Sze Szerdahelyi js (Je 600). 1913: Szebenrécse Sze vm (Az). – 1909/19: Reciu, 

Récse, Rätsch, L 751: r 424; n (145). = Su 2: 73. 1309 – 1854 {1913}. – 1974: c. Gîrbova 

{Szászorbó kzs faluja Ny-ra} [34 D] 

Recefalva Gy/Cs (Borszék-DK) 1956: Recefalva Gyergyótölgyes tartozéka. – Recea = Su 2: 73. – 

1974: c. Tulgheş {Gyt faluja D-re} [25 B] 

Récepatak Cs 1888: Réczepatak, telep (t) Gyimesfelsılok Cs (Je 600). 1913: Réczepataka (H). – 

Valea RaŃei = Su 2: 232. 1913. » Lunca de Sus [25 D] 

Récs * Kr (Lugos táján) 1373: Récs (Pesty: Krassó II/1. 25). – Su 2: 393. 

Récse 1. Fo 1. (Fogaras-D) 1534: Recze (Ve: Fontes IV. 237). 1556: boieronatus in Retse, Reche, 

Wajda Récse (Su). 1640: Rétse (Makkai) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Vajda Récse, 1760–2: 

Vajda Rétse.1808: Recse (Vajda-) (135). 1861: V-Récse Fo (25). 1888: V-R Fogarasi js (Je 711). 

1913: Vajdarécse Fo vm (Az). – 1909/19: Vaida-Recea, Vr, L 701: r 698 (191). = Su 2: 223. 

1534–1854. + Recea Nouă: Recea [36 D] 

Récse 2. Fo 2. (Fogaras-D) 1560: Teleki-Recsa, 1619; Récsa (Su). 1733: Teleki-Récse, 1750: 

Recse, 1760–2: Teleki Rétse. 1808: Recse (Teleki-) (135). 1861: T-Récse Fo (25). 1888: T-R 

Fogarasi js (Je 681). 1913: Telekirécse Fo vm (Az). – 1909/19: Telechi-Recea, Tr, L 741: r 713 

(180). > 1964: Recea Nouă = Su 2: 73. 1560–1964. + Vaida Recea: Recea [36 D] 

Récse 3. Kr 1. (Kraszna-ÉK) [1270–72]: t. Rechie (Gy). =: ≈ (Er I. 303). 1314: comes 

Laurentius dictus de Reche et Joannes f. eiusdem; 1320: Laurentius f. Pauli de Reche; 1328: comes 

Laurentius de Reche; 1341: p. Reche, Blasius f. Laurentii de ≈; 1359: p. Kysreche. Récse falut V. 

István király korában Lırinc fiai: Pál és Hwnth felosztották Dedach comes királyi ember 

jelenlétében oly módon, hogy D-i fele Pálé, K-i fele Hwnthé lett; határok: Abo kereky ... 2 m-e, 

que sep. t-m Keghe (?) a t. Karazun [: Karazna] ... qd. Potok. Kisrécse 1359-i metálisából kiderül, 

hogy ez az Egrespatak mellett, a mai Gurzófalva területén feküdt, és határa a Meszes gerincéig 

terjedt. Lehet, hogy 1270/72-ben Récsét a késıbbi Kisrécsétıl választották el. 1314-ben Récsei 

Lırinc és fia: János megkapta (Páncél-)Cseh, 1320-ban Keresztúr falut (Do vm) és 1328-ban 

feleségével Szengyel (To vm) felét. 1341-ben Kraszna határosa (Gy 3: 519). 1439.III.26.: 

Rewchew-i Mátyás fia Gergely pictor 300 Ft-on zálogba adja Dobai Miklósnak Rewchew-n lévı 

minden birtokát (KmJkv146). 1440: Rewchew (Cs 1: 584). 1440.VI.1.: Lırinc, a Rechen-i bíró ü: 

Keresztúr (KmJkv 239); 1441.V.4.: Rechen-en lakó Szilágyi Mátyás és Szakál Bálint ü: Keresztúr 

(307); 1449.IX.24.: Reche-i Péter – gyermekei: János és Orsolya, valamint többi osztályos atyafia 

nevében is – tiltakozik amiatt, hogy Hadadi és Kusalyi Jakcsok az ı Horvát, két Sereden nevő 

vásárolt birtokát és Reche örökjogon bírt negyedrészét elfoglalták (757); 1450.II.6.: Reche-i 

Gergely üv (802); 1453.V.24.: Uı ü: Szucság (1090); 1478.I.28.: Reche-i Lırinc üv (2258); 

1505.V.21.: Lupsai Miklósné Sajókeresztúri Péntek asszony Reche-i (Kr vm) birtokrészét 100 Ft- 

819


on zálogba adja Keczeli Mártonak s fiainak: Miklósnak és Györgynek (3357); 1549.IX.9.: Reche-i 

Gáspár kiegyezik nıvérével: Deritei Kabos Ferencné: n. Récsei Mihály leánya: Klárával az ıt 

Reche-n illetı leánynegyed felıl (4957). Ld még KmJkv I. 1013, II. 1016. Birtokosok voltak még 

itt Borzásiak, Sarmaságiak, Haraklányiak s a Guti család tagjai. Vsz XV-i a református templom; 

egyik harangja 1442-bıl való. 1664: Szilágy-Récse, 1651: Recze (Petri IV. 426). 1701: nemes Guti 

Farkas új harangot öntet a récsei eklézsiának. 1725-ben 126 kisnemes, 21 jobbágy és 81 zsellér élt 

a faluban. 1754: A harangláb építése. 1808: Recse h. 1888: ≈ (Recea) Szi Krasznai js (Je 600). 

1913: Krasznarécse Szi vm (Az). 1992 L 677. # Major M.: Krasznarécse. Szilágysági magyarok 

1999. 407. Kép: Református templom ... és harangláb. – 1909/19: Recea, Récse, L 1025: r 750; m; 

33 zs (144). = Su 2: 73. 1326–1854. – 1974: c. VîrşolŃ {Varsolc kzs faluja K-re} [12 C] 

Récse 4. Kr 2. Kisrécse. 1359–1420: Kisrécsét a Zilah szomszédségában fekvı Pálvárával együtt 

említik mint Récsei Balázs fiainak és rokonainak birtokát. 1420-ban Récsei András kanonkot 

erısítik meg Kisreécse birtokában. Kisrécse ma Krasznarécse és Szilágypanit között fekvı 

színtiszta román település (Major M.: Krasznarécse 407). – Recea Mică v. Recea (r. Şimleu) = Su 

2: 73. 

Récse Szh : Réc 2. 

Récselény * Bi (Belényes mellett) 1600: Recheeleny (Jakó 328). – Su 2: 393. 

Recsenyéd Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród jp-i úton) 1487: Rechenijed, 1566: 

Rechenied, 1576: Recenied, 1602: Recsenyéd (SzO I. 263, II. 196, V. 40, IV. 300). 1614: 

Recsenyéd 28 családfı (Uh 16). 1750: Recsenéd. 1808: Recsenéd (135). 1861: Recsenyéd Uh 

(28). 1888: ≈ Homoródi js (Je 600). 1913: Recsenyéd Uh vm (Az). – Recened > Rareş = Su 2: 

69. 1487–1854. – 1974: c. Mărtiniş {Homorószentmárton kzs faluja D-re} [37 A] 

Réd 1. * Fe (Enyed táján, Lapád mellett) 1202–3: Red (Tr). – Su 2: 393. 

Réd 2. * To (Toldalag melett) 1449: pr. Reed. A Toldalagiaké volt s, úgy látszik, Toldalag 

vidékén {Régen-DNy} feküdt (Cs 5: 728). 1449: Tholdalagi András familiárisa: Fülöp fia Pál – ura 

és annak fiai: Balázs, Pál, Benedek nevében – tiltja Tholdalagi Zsigmondot Reed prédium jogtalan 

használatától (KmJkv 704). – Su 2: 393. 

Réde * KSz (Pacal mellett) 1465: p. Redo, 1470: pr. Rede (Petri IV. 283). – Su 2: 393. 

Rédefalva * KSz (Hadad környékén) 1424: Redefalwa (Cs; P); 1462: Redefalva (P); 1470: 

Redefalwa (Cs); 1475: Redegfalwa (Cs 1: 562. Redegfalva). 1461.I.2.: Redefalwa Kusalyi Jakcsok 

birtoka (1497); 1461.III.23.: K. J. János tiltakozik amiatt, hogy Bélteki Drágfi Miklós elfoglalta 

Redefalwa-i részét, amelyet ı örökjogon Jakcs Péternek engedett át (1530). 1543: Redeefalwa; 

1555: Rhedefalva (P). 1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják I. Ferdinánd királyt, hogy Redefalwa-t 

eladományozza (KmJkv 5418). 1646: Redekfalva (Petri IV. 284). – Su 2: 393. {Petri szerint} 

Régen 1. vár To 1501: castrum Reghewn; =: Regen. Régen város földesurai bírták (Cs 5: 675). 

1501.IV.26.: Reghewn ~ Regen vár tartománya (KmJkv 3188). – Su 2: 393. 

Régen 2. To 1. vs (Marosvásárhely-É) To 1228: magna via que ducit de Sceplok usque in Regun 

(Cs). =: ? Regun (Er I. 152); 1286: Mykud lelki üdvössége érdekében – testvére: Regun-i András 

comes s fiai: Jakab, András és Péter egyetértésével – hőséges szolgálatai jutalmaként 

felszabadította Kunc nevő vásárolt szolgáját (424). 1325: p-es ad Regun pertinentes; 1332–7: 

sacerdos de ≈, plebanus de ≈, Decanatus de ≈; 1437: Reghen; 1452: parochialis ecclesia plebania 

nuncupata Beate Marie oppidi Regen; 1469: opp. Regen et p. Magyar Regen; 1507: magister 

civium opidi Regen; 1509: p. Nagh Regen et Magyar Regen. 

Losonczi, Bánffy, Dezsıfi-birtok. Jbn 1437: Szabó (Sartor) Andorman, Hofgrecz János; 1503: 

Asztalos László; 1507: Hermel Balázs. 1507: Benedek Pál, 1509: Kym Balázs; Olajos Lukács, 

Geréb György, Kádár Jakab, Csiszár Balázs esküdt polgárok (Cs 5: 681. vs). 1427: Régeni Dénes, 

György, István, László és Tamás (KmJkv 24); 1440.III.29.: Regen-ben lakó Olnozar Imrének a 

Maros folyón épített malom felelrészéért Szentiváni Mátyás, János és Ferenc hiánytalanul 

820


megfizetett (222); 1441.V.18.: a Regen-i dékán István (317); 1451.IX.9.: a Regen-i plébánia 

kegyúri joga körüli vita; Miklós plébánost kinevezte Bánffy István, Péter papot Losonczi Albert 

(978); 1460.X.31.: Miklós Regen-i dékán ü: Bánffy János (1480); 1461.VII.8.: Máté Regen-i 

plébános üv (1582); 1478.I.29.: Ozsvát Regen-i dékán ü: Bánffy Mihály (2261); 1482.XI.6.: Tıki 

Bálintról maradt Regen-i zálogos részek Madarasi Miklóshoz kerülnek (2417); 1509.X.19.: 

NaghRegen és MagyarRegen Bánffy Péter és András birtoka (3519); 1511.III.10.: Regen-i 

Szilveszter deák felesége Kecseti Katalin (3572); 1519.IV.28.: ZaazRegen-i részét Bánffy Miklós, 

több részbirtok átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723). Ld még KmJkv II. 1016, 

1034. Régeni kpt 1587–9: in auro cuso fl. 15. Restat (Dé 71). 1808: opp. Régen (Szász-), Regen ~ 

Rennmarkt, Reginu (135). 1861: Szász-R (oppidum), Regen To (11). 1888: Sz-R (Sächsisch-Reen, 

Regyinu) MT Régeni-alsó js szh, ház 926, L 5652 (Je 641). 1913: Szászrégen MT vm (Az). – 

1909/19: Reghinul-săsesc, Szr, S-R, L 6552: r 1009; n, m, zs (145). Reghin = Su 2: 74. 1228–1854. 

[24 A] 

Régen 3. Régeni káptalan 1587–9: Capitulum Reghen. 

Régen 4. To 2. 1358: Magyarregen (Anjou VII. 113). 1381: p. Magar Regen; 1469: opp. 

Regen et p. Magyar Regen; 1509: p. Nagh Regen et Magyar Regen (Cs 5: 681). 1482.XI.6.: Tıki 

Bálintról maradt MagyarRegen-i zálogos részek Madarasi Miklóshoz kerülnek (2417); 

1502.XI.25.: MagyarRegen fele Harinai Farkas János birtoka (3261); 1509.X.19.: MagyarRegen 

Bánffy Péter és András birtoka (3519); 1519.IV.28.: MagyarRegen-i részét Bánffy Miklós, több 

részbirtok átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1546.III.29.: ZazReghen-ben és 

MagyarReghen-ben Harinai Farkas részbirtok (4879). 1587: Magyar Régen. – E: fl. 4/66, A: fl. 2 

den. 34 (Dé 68). 1635 Berekeresztúr (Msz): Abodi Péter drabant Magiar Regenbe ment lakni 

(SzO). 1645; Magiar Regen (Makkai 623) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Magari, 1760–2: 

MagyarRégen, 1808: Régen (Magyar-) (135). 1861: M-R To (10). 1888: M-R (Ungarisch-Reen, 

Regyinu ungureszk) MT Régeni felsı js szh, ház 196, L 1019 (Je 487). 1913: Magyarrégen MT 

vm (Az). – 1909/19: Reghinul-unguresc, Mr, L 1393: r 372; m, n (145). > Reghin-Sat = Su 2: 74. 

1358–1854. » Reghin 

Régenréve * To (Régen táján, Alsóidecs mellett) 1345: Regenreueu (Tr). – Su 2: 393. 

Régeny * Bi (Bihar-ÉNy) 1177: v. Reguen; 1313: p. Regun; 1336: ≈. Az aradi prépostság birtoka. 

Lakossága 1177-ben 66 család, kb. 330 lélek volt. 1313-ban Gutkeled nb. Kis Kozma két 

szomszéddal: Aba fia Péterrel és Renoldus fia Imrével együtt tiltakozott az ellen, hogy Ajkai Péter 

Régeny birtokát cserébe adja a váradi püspöknek. 1336-ban Thyuodor fiai: István és János 

tiltakoztak, mivel rokonaik, Szarvadi Hegun fia László fiai elfoglalták régenyi birtokrészeiket (Gy 

1: 656). 1599: Regeny (Kiss, 854). 1692: Regen (Mezısi 100). 1808: pr. Régény h., Rengye val. 

Hnt. 13: Régenypuszta. – Su 2: 393. 1177–1828. 

Regfalva {< regös} * Kr (Perje mellett, Szi vm) 1481: Regfalva Bogdaháza mellett tőnik fel mint 

Valkó várhoz tartozó falu (Cs 1: 585). 1497: Rethfalwa, 1508: Regpatak, ..., 1590: Réghpataka 

(Petri IV. 275). – Su 2: 393. 1481 p. olahalis –1590. 

Regis Villa Kü (1332) : Királyfalva. 

Regkörtvély * Te (Detta táján, Gyér mellett) 1322: Regkurthwyly, 1343: Reeygh, 1379; 

Regkurthuely. Györrel együtt emlegetik (Cs 2: 59). – Su 2: 393. 

Regulustelke (Ompoly) Fe (Gyulafehérvár-ÉNy) 1265: Regulo archidiacono de Zonuk; 1288: 

magister Regulus canonici Albenses; 1299: molendinum magistri Clementis et Pauli custodes 

prope sub v. Ompey sive Regulusthelk, t. Ompey; 1299/XVI: t. capituli Regulusthelke. Ompolynak 

nem csupán az Ompoly folyó hegyek közti völgyét, hanem sík partvidékét is nevezték, ahol a 

gyulafehérvári káptalan birtokolt. Az itt kialakult falut 1288 táján mint káptalani javadalmat 

Regulus kanonok élvezhette, s róla nevezték Regulustelkének. (1299-ben már másik két kanonok 

élvezte a falu malmának jövedelmét.) É-i és K-i határát Borbánd 1299-i metálisában írták le, s ez 

nagyjából megfelel Ompolykisfalud mai K-i határának. D-i határa: ... in berch sub monte Wkrws 

821


cadit in Gianpataka ... t. Chiatar ... iuxta fl-m Ompey ... E határ az Ökrös-hegytıl az Ompoly 

mellékágáig nagyjából Kisfalud és Gyulafehérvár mai határán fut (Gy 2: 181). 1430.II.15.e.: 

Kysfalud-i Péter ü: Sándorháza (KmJkv 28); 1430.III.6.: Kisfalud-i Péter ü: Sámson (34); 

1450.VI.24.: Kysfalwd-on lakó Péter deák ü: Válaszút (852); 1459.XII.4.: Albert Kysfalw-i 

plébános ü: Papfalva (1403); 1461.II.23.: Albert Kysfalwd-i plébános ü: Doboka (1514); 

1492.V.16.: Dyanpathaka nevő Kysfalwd-i szılı káptalani birtok (2786); 1498.IX.22.: Borbánd 

és Kysfalwd határán, az Ompoly folyó mellett 300 holdnyi szántóföld káptalani birtok (3070). 

1733: Kisfalud, 1750: Kisfalu. 1808: Kisfalud h. 1840.aug.15. Estvére két kocsival Kisfaludra Gr: 

Teleky Pálnéhoz érkezénk (...) Kisfaludon az öreg Splényiné, s testvérje Gr: Telekyné igen szivesen 

fogadtak. Amaz jó, derék aszszon, ez lelkes, s valódi nagyvilági dáma. (...) Holdvilágon meg jártuk a 

grofné szép kis angol kertjét, mellynek kiességét a szép tájék, s a rajta keresztül vonuló Ompoly ág felette 

emelik (Tanárky). 1854: Kisfalud h., Kisfălău val. 1861: Kis-Falud AF (5). 1888: ≈ (Kleindörfel, 

Micesci) AF Alvinci js (Je 436). 1913: Ompolykisfalud AF vm (Az). – 1909/19: Chuşfalău 

(Miceşti), Kisfalud, L 912: r 895; m (46). Miceşti = Su 1: 395. 1299: Kysfalud (Iczkovits 57) 

téves, 1520–1850 {1854}. [34 B] 

Rehó Se (Szászsebes-DK) 1291: Ryho falu Kút határosa (Er I. 496). 1309: Dániel Ryon-i plébános 

a szentszéki követ elé idézettek közt (An 2: 551); 1309: Dániel Rychove-i plb is képviselteti magát 

a követi curián (610); 1311: Chelo fia néhai Jakab comes fia Dániel Ryho-i plb; ld Demeterpataka 

(An 3: 52). 1587: Riho. – E: fl. 18. {A -} Petro Virginas vita durante (Dé 25). 1750: Reheu, 

1805: Reho. 1808: Rehó ~ Rihó, Reichenau ~ Reinhau ~ Richau (135). 1861: Réhó, Reichenau 

Sebes (36). 1888: Rehó (Reichau, Reheu) Sze Szászsebesi js (Je 601). 1913: Rehó Sze vm (Az). – 

1909/19: Răhău, Rehó, Reichau, L 2905: r 2090 (143). = Su 2: 71. 1291–1854. [34 D] 

Reja Hu (Csánki), 1913: Rea < Gonoszfalu. 

Rékás 1. Ar (Temesvár-ÉK, az Ó-Béga mellett) 1436: Rekas, 1499: Kys-Rekas (Cs 1: 778). 

1723–5: Rokasicza (Mercy-tk), 1770–71: Altringen (Borovszky: Temes 58). 1808: Altringen, 

Aldringen, Rekasel (7). 1851: Altringen, Te vm, 250 kath. német, 30 óhitü lak. Határa 3-ik 

osztálybli s van 16 egész urb. telke. Birja Laczkovics István (Fé 1: 24). 1888: Altringen (Rekesely) 

Te Lippai js (Je 213). 1913: Kisrékas Te vm (Az). – Altringen = Su 1: 37. 1436–1913. – 1974: 

c. Bogda {Rigósfürdı kzs faluja Ny-ra} [32 A,C] 

Rékás 2. Te (Temesvár-K, a Lugosi úton) 1359: Rykas (DocVal 141). 1443: Rekas. Ez évben I. 

Ulászló király – Rékási Szaniszló és Csáky László megvaszakadtával – zálogba adta Csornaiaknak, 

Demsusiaknak és Bizereieknek; 1453-ban pedig V. László király adományul a Csornaiaknak négy 

részt, a Bizereieknek az ötödiket. 1470: opp. Rekas vámhely és erısség (castellum) is volt, mely 

fölött 1476-ban és 1489-ben a Csornaiak és Dobozi Dánfiak pörösködnek. 1472-tıl a Dócziak is 

földesurak Rékáson. 1483-ban Bizerei Miklós a maga részét lekötötte Haraszti Ferencnek; 1484ben 

a Nagylaki Jaksicsok Dobozi Dánfi András náluk levı zálogos részét szintén Harasztinak 

vetették zálogba; 1489-ben a Csornaiak némely részüket 3000 aranyért eladták Harasztinak (Cs 2: 

19). {Tartozékait ld helyükön.} 1469.VIII.30.: Rewkas-i Nagy István ü: Valkó (1907). 

1482.XI.13.: Rekas-i Miklós nevében is tiltják a Valkóhoz tartozó aranybánya elfoglalását (2420); 

1493.X.8.: Rekas-i Csarnai Mihály zálogba vesz Illyei Dienesi birtokrészeket (2894); 

1493.XI.11.: Uı és fe: Katalin s leányuk: Sára 100 arany Ft-ért megveszi az Illye falun kívüli 

kstély melletti nemesi lakóházat (2897). 1808: Rékas (135). 1851: ≈, Te vm, a lugosi postautban, 

saját postahivatallal, 2500 német és horvát kath., 230 n. e. óhitü lak., kath.paroch. templommal. 

Határa részint róna, részint dombos, s bıtermékenységő, van 98 2/8 urbéri telke, ign sok 

szılıhegye. F.u. a kamara, s a tisz(t)tartóság székhelye (Fé 3: 285). 1888: Rékás (Recasiu) Te 

Rékási js szh, 1888: ház 715, L 3663 (Je 601). 1913: Temesrékás Te vm Temesrékási js (Az).– 

1909/19: Recaş, Tr, L 4104: r 166; n, sokác, m, rutén, horvát, szerb (144). = Su 2: 73. 1359–1913. 

[32 C] 

Rekece 1. * Hu 1. (Hátszeg-DNy, Pestyén táján) 1436: p. Rekycze in d-u de Ha.; 1505: p. 

Rekecze. Pestyéni-birtok (Cs 5: 131). – Su 2: 383. 

822


Rekece 2. Hu 2. (Vajdahunyad-Ny) 1506: v. Rekeze. 1506, 1510: v. Rekeche. ¤Hunyadvár 

(Cs 5: 131. Ma Pojána-Rekiczeli). 1850: Polyana Retyczeli, Pojana Retyzeli (Su). 1888: Rekiczeli- 

Pojána Hunyadi js (Je 601). 1913: Pojanarekiceli Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: 

Poiana-RăchiŃelii, Pojánarekiczeli, L 324: r 320 (137). P R = Su 2: 52. 1506–1854. – 1974: c. 

Cerbăl {Cserbel kzs faluja DNy-ra} [33 D] 

Rekeczel Ko (1805) : Havasrekettye. 

Rékes Za (Honctı-Ny, a Fehér-Körös j. p.) 1553–61 : Revkecz, 1574: Revekes, 1613: Rebetisul 

(Márki II/1. 245). 1746: Revetés (Su). 1808: Revetes Ar (137). 1851: Revetis, Ar vm, 7 kath., 423 

óhitü lak., anyatemplommal (Fé 3: 289). 1913: Rékes Ar vm Borossebesi js (Az). – 1909/19: 

ReveŃiş, Revetis, L 491: r 486 (146). Revetiş = Su 2: 77. 1553–1913. – 1974: c. Dieci {Deákfalva 

kzs faluja Ny-ra} [33 A] 

Reketye Hu (Hátszeg-Ny) 1360: p. Reketya (Rekethya) in d-u de Ha.; 1508: Rekechye; 1516: p. 

Rehethye. Demsusi ~ Morsinai, D. Árka (Cs 5: 131). 1600: Rekettyefalva (Ve: Doc. VI. 3). 1733: 

Rekitova, 1750: Rekitov. 1808: Rekettye ~ Rekettyefalva (135). 1861: Reketyefalva Hu (23). 1888: 

≈ (Retyisor) Hátszegi js (Je 601). 1913: Reketyefalva Hu vm (Az). « Nyíresfalva. – 1909/19: 

Rechitova, Rf, L 1896: r 1883 (144). Răchitova = Su 2: 70. 1360–1854. [43 B] 

Rekettye * Te (Detta táján) 1420: Rekethe, a komjáti kerületben feküdt (Cs 2: 59). – Su 2: 383. 

Rekettyés * Te (Lugos táján, Vásáros mellett) 1488: Rekethyes (Cs 2: 29. Bokorfalva). – Su 2: 

383. 

Rekettyésvölgye * Ké (Kézdivásárhely-ÉNy, Torja mellett) 1307: p. Reketyasuelge (Tr). – Su 2: 

383. 

Rekettyı Kr (Újmoldova-ÉK) 1393: Reketyes (Ortvay, I. 233), 1453: Reketyew (P); 1454: 

Rekethyew (Cs 2: 59); 1518: Rekethés, 1690–1700: Rekita (Pesty: Krassó II/2. 137). 1808: 

Rakitta (134). 1851: Rakita, Kr vm. Határa 4422 hold, ... Lakja 1063 n. e. óhitü, anyatemplommal. 

Birja a kamara (Fé 3: 277). 1888: Rakitta (Rakita) KrSzö Bégai js (Je 597). 1913: Rekettyı 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Răchita, Rakitta, L 1528: r 1480; c (142). = Su 2: 70. 1393–1913. [54 

B] 

Rekicze * Kr (Detta táján) 1503: Rekycze, 1591: Rekettie, 1699: Rekita (Pesty: Krassó II/2. 139). 

– Su 2: 393. 

Rekita Te 1888: Rekita psz (t) Keszinc Te Lippai js (Je 601). 

Rekitta Se (Szászsebes-DDNy, a Sebes b. o. völgyében) 1574: Rekitte (Ve: Doc. II. 237). 1733: 

Rákita, 1750: Rakita, 1760–2: Reketıfalva, 1805: Rekita. 1808: Rekitte ~ Rekicze, Rekitzdorf, 

Rekite (135). 1861: Rekite Se (36). 1888: Rekita (Rechita) Sze Szászsebesi js (Je 601). 1913: 

Rekitta Sze vm (Az). – 1909/19: Răchita, Rekitta, L 1035 ort. r (142). = Su 2: 70. 1574–1854. – 

1974: c. Săsciori {Szászcsór kzs faluja Ny-ra} [34 D] 

Remec Bi (Barátka-DK, a Jád j. p.) 1888: Remecz (Remete) Élesdi js (Je 601). » Lóró-Ponor- 

Remecz > Remetelórév (Az). > 1913: Jádremete Bi vm Élesdi js (Az). – RemeŃ 1974: c. Bulz [21 

B] 

Remeta Kr~Szö (Karánsebes közelében) 1699: Remeta (Pesty: Szörény II. 476). – Su 2: 393. 

Remete 1. Ar (Mácsalaka mellett, Lippa-DNy, az Ó-Béga b. p.) 1471: Remethe Mácsalaka város 

tartozéka volt (Cs 1: 765. Macsalaka). 1808: Königshof, Remete-Nemczeszk (90). 1828: Königshof 

(Nagy 376). 1913: Németremete Te vm Lippai js (Az). – 1909/19: Remetea-germană, Nr, Kh, L 

682: r 56; n, m (145. > Remetea Mică = Su 2: 75. 1471, 1828, 1851. – 1974: c. Maşloc {Máslak 

kzs faluja DK-re} [32 C] 

Remete 2. Bi (Belényes-É) XII~XIII-i templomában XIV-i freskók Szent László életét 

ábrázolják. 1422: Remethe (Cs; J); 1445: Magyarremethe, Olahremethe (J); 1520: Remthe vámhely 

823


volt (Cs 1: 621); 1552: Magyar Remete, Wanchya Remethe (Jakó 328). 1650: Belsö Remete 

(Györffy István 80). 1692: Remete (Mezısi 119). 1702: Belényes Remete (Györffy). 1731 Vista 

(Ko): Régi Aszalos Benedek, aki innen elszökött volt, gondolják, hogy volna még valami 

maradéka Belényes körül, Remete nevő faluban, de bizonyosan nem tudatik. 1731 Vista: Nagy 

János, Nagy Istók egyek. Belényes körül, egyik Tárkányon, másik Remetén lakik, úgy hallatik 

(BfNz. lt). 1808: Remete (135). 1851: ≈, Bi vm, rónás helyen, 3 romai, 42 g. kath., 183 n. e. 

óhitü, 455 ref., 5 zsidó lak., ref. anyatemplommal, melly alakját tekintve felette régi épület lehet. F. 

u. a váradi görög püspök (Fé 3: 286). 1888: ≈ Belényesi js (Je 601). 1913: Magyarremete Bi vm 

(Az). – 1909/19: Remetea, Remete, L 1180: r 379; m; 18 zs (145). = Su 2: 75. 1422–1913. [21 A] 

Remete 3. * Csa (Nagyszentmiklós táján, Szárafalva mellett) 1480: Remethe (Cs 2: 701). – Su 2: 

394. 

Remete 4. Fe (Enyed-Ny) 1441: Remete (Iczkovits 61). 1539: Kys Remethe (Jakó: Thorotzkay 

28). 1733: Remete . 1808: ≈, Einssiedl (135). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Rimetz) AF Nagyenyedi js 

(Je 601). 1913: Remete AF vm (Az). – 1909/19: RâmeŃ (RimeŃ), Remete, L 1911: r 1903 (143). 

RîmeŃi = Su 2: 80. 1441–1854. > RîmeŃ [34 B] 

Remete 5. Gy (Ditró-Ny) 1567: Remete (SzO II. 221) 6 kapu (Venczel 36). 1614: Remete 26 

családfı (Gy 8). 1808: Remete (136). 1861: ≈ Cs (31). 1864: Gyergyóremete (SzTA: Gyergyó 47). 

*1882: Balázs Jenı (–1938). 1888: Gyergyó-Remete Cs Gyergyószentmiklósi js (Je 353). 1913: 

Gyergyóremete Csik vm (Az). *1918: Cseres Tibor író (–1994, Bp). 1938 L 1762 család 6422 fı, 

17 302 hold megmővelhetı föld. Tartozékai: Csutakfalva, Eszenyı, Martonka (FDN 1970.23.sz.). 

– 1909/19: Remetea, Gyr, L 5105: r 68; m (145). = Su 2: 75. 1567, 1854, 1864. [25 A] 

Remete 6. * Ko (psz. Hódosfalva hr, Bánffyhunyad-ÉNy) 1437: Remethey ~ Remethei Albert 

püspöki jobbágy Türében (Cs 5: 421). 1439: Remethe; 1473: p. ≈ ; 1519: p. ≈. ¤Sebesvár tartozéka, 

majd Bánffy-birtok (1439-tıl Cs 5: 396). 1587: ≈ Ksz: Remeteh. fl. 8 (Dé 62). 1808: ≈ praedium 

Ko. Hnt.13: azh {!} (136). 1864 Hunyad hr: Remete szép k(aszáló), cserjéssel vegyest, a monda, 

hogy e helyen régen falu volt, amely elpusztulván, kesıbb egy remetenek (joslopapnak) volt tanyája 

(KszHn 26). # KszHn 128. 

Remete 7. Kr (Lugos-ÉK) 1514–6: Remethe, 1690–1700: Remete, 1717: Remeta; 1785: 

Remeti, Remete Lunga, Remete Lunka (Pesty: Krassó II/2. 139). 1808: Remete, (i) Remeti, 

Remetea (135). 1851: Remete (Alsó és Felsı), Kr vm, az elsı 8 kath., 563 óhitü a második 2 kath., 

762 óhitü lakossal, s anyatemplomokkal. F. u. a Sebastiani család (Fé 3: 286). 1888: Remetelunga 

KrSzö Bégai js (Je 602). 1913: Hosszúremete KrSzö vm (Az). – 1909/19: Remetea-Luncă, Rl, L 

737: r 707; zs (145). = Su 2: 75. 1514–1913. – 1974: c. Mănăştiur {Bégamonostor kzs faluja Éra} 

[32 D] 

Remete 8. Te~Kr (Resicabánya-É, a Lugosi úton) 1323: possessiones Remethe de silva nostra 

(regis) custodiali excepta; 1343, 1424: Remethe. 1370-ben I. Lajos királytól, Himfi Benedek 

kérésére, hetivásár tartására nyert jogot. 1434 körül újraépítik a Boldogságos Szőzrıl nevezett 

egyházát (Cs 2: 106). 1343: Remete (Tr). 1369: Remethee, 1584: Remethe (Pesty: Krassó II/2. 

140). 1808: Remete, (i) Remeti, Remetea (135). 1888: Remete-Poganest KrSzö Lugosi js (Je 602). 

1913: Pogányosremete KrSzö vm (Az). – 1909/19: Remetea-Pogănici, Rp, L 591: r 547; n, szerb, 

zs, rutén (145). = Su 2: 76. 1343–1913. – 1974: c. Fîrliug {Furluk kzs faluja É-ra} [42 B] 

Remete 9. Mm (Técsı-DK, a Tisza bp-i úton) 1363: Remete, 1465: Remethe (Bélay 183). 

1808: Remete, (s) Remec, Remjut (136). 1851: ≈, orosz falu Mm vm, 17 romai, 298 gör. kath., 

anyatemplommal, termékeny szántóföldekkel, rétekkel és erdıvel. F. u. többen (Fé 3: 287). 1913: 

Pálosremete Mm vm (Az). 1920: határfalu. – RemeŃi = Su 2: 76. 1363–1851. [2 D] 

Remete 10. Msz (Marosvásárhely-ÉK, a Nyárád bp-i úton) 1567: Remete, 1580; Remethe (SzO 

II. 218, IV. 77). 1614: Remete 62 családfı (Msz 52). 1808: Remete (136). 1848 elıttrıl három 

tanítója ismert (Sipos 131). 1861: ≈ Msz (32). 1888: Köszvényes-Remete MT Nyárádszeredai js 

824


(Je 453). 1913: Nyárádremete MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Chişiniş-Remetea, 

Kr, L 1918: r 167; m (46). > Eremitul = Su 1: 221. 1567–1854 {1913}. > Eremitu [24 D] 

Remete 11. KSz 1. (Nagybánya-D, a Lápos bp-i úton) 1405, 1424, 1475, 1487: Remethe (Cs 1: 

562). 1454.VII.3.: Remethe-n Sarmaságiak részbirtokosok (KmJkv 1170); 1466.X.9.: Sarmasági 

jogutódok tiltakoznak az ellen, hogy Sarmasági Ambrust bevezessék Remethe birtokbeli részeikbe 

(1692); 1492.I.18.: Remethe-i Wanka (ds) Thywadar Ioan kisjéderi (KSz vm) birtokrészét 40 Ft-ért 

eladja Bınyei Jánosnak (2768); 1550.V.6.: Remethe-i Remethey Demeter 37 Ft-on Girolt faluban 

zálogba vesz két jobbágytelket, egy szılıt (5024). 1760–2: Kıvár Remete. 1808: Remete Kıv 

(136). 1888: Kıvár-Remete (Remetea) Sza Nagysomkúti js (Je 453). 1913: Kıvárremete Sza vm 

(Az). – 1909/19: Remetea, Kr, L 1175: r 1112; zs, m (145). Remetea Chioarului = Su 2: 75. 1566– 

1854. [12 B] 

Remete 12. * KSz 2. (Sarmaság és Hidvég mellett) 1405, 1424, 1475, 1487: Remethe (Cs 1: 

562). – Su 2: 394. 1405, 1466 (Csánki I. 562) {!} 

Remete 13. Sza (Avasújváros-ÉK, a Bikszádi úton) 1335: Eremita (Tr). 1470: Remete (Cs 1: 

484). 1512, 1520: Remethe. A XV. század végén kapcsolódott be a Móricok avassági birtoktestébe 

(Maksai 200). 1808: Remete (136). 1828: Köszegh Remete (Nagy 368). 1851: Remete (Kıszeg-), 

Sza vm, az Avasságon: 400 ref., 21 zsidó lak., ref. anyatemplommal. A Túr, Fejér, Terep, 

Mogyorós, Lekencze patakjai itt szakadnak egybe, és ezen tul Túr neven neveztetnek. F. u. gr. 

Teleki, Ormos, b. Vesselényi és Vécsey s m. t. (Fé 3: 287). 1888: K-R Sza Szinérváraljai js (Je 

452). 1913: Kıszegremete Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Remetea, Kr, L 726: r 42; m, zs 

(145). Remetea Oaşului = Su 2: 75. 1335–1851. – 1974: c. Oraşu Nou {Avasújváros kzs faluja} [2 

D] 

Remete 14. Te 1. (Temesvár-K, a Rékási úton) 1333: p. Remete (Tr) egyházas hely. 1476: 

Remethe (Cs 2: 60). 1723–5: Remeta (Borovszky: Temes 114). 1808: Remete (136). 1851: ≈, Te 

vm, a Béga csatorna partján, 1389 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 3828 hold, ... F. u. 

báró Ambrózy Lajos, kinek itt diszes emeletes kastélya van (Fé 3: 286). 1913: Temesremete Te vm 

Központi js (Az). – 1909/19: Remetea-timişană, Tr, L 1352: r 1099; m, n (145). > Remetea Mare = 

Su 2: 75. 1333–1913. [31 D] 

Remete 15. * To (Torda-DNy, a Jára völgyében) 1351: v. Scentmihalremetey; 1426: p. Remethe; 

1524: p. ≈. ¤Jára vár tartozéka; Berkesi, Járai, Petlendi, Peterdi, Szarkadi, Lupsai, Turcsáni, T. 

Nagy, Bogáti (Cs 5: 728). 1440.III.23.: Szarkadi Tamás fia Miklósról Remethe birtok részben 

Bogátiakra szállott (KmJkv 218); 1507.VI.9.: Járai Szarkadi István Remethe negyedét, azaz itten 

birtokrészét négy arany Ft-on zálogba veti Túrcsáni Nagy Jánosnál (3421); 1508.II.1.: Szarkadi 

István Kysremethe-i birtokrészét nyolc arany Ft-on zálogba adja ugyannak (3447); 1516.III.25.: 

Szilvási Cseszelicki András Remethe nevő egészbirokát 100 Ft-on zálogba adja Lullai Johann 

szebeni királybírónak (3603). Ld még KmJkv II. 1017. 

Remete 16. Uh (Székelyudvarhely-K hrs) 1601: Kezepes aliter Remethe Homorod (Ve: Doc. 

XI. 125). 1808: Remete (136). 1888: ≈ Uh Homoródi js (Je 601). 1913: Homoródremete Uh vm 

(Az). – 1909/19: Homorod-Remetea, Hr, L 296: r 13; m (90). > Călugăreni = Su 1: 125. 1601, 

1850, 1854. – 1974: c. Mărtiniş {Homoródszentmárton kzs faluja É-ra} [37 A] 

Remetefalu AF (Enyed-Ny) 1909: Remetefalu > Remete-Pilis » Remete. – 1909/19: RâmeŃ-Sat 

(Pleaşa), Rf, R-Plesa, R-Pilis v. RâmeŃ (143). RîmeŃ-Sat = Su 2: 80. 1909. » RîmeŃ. 

Remeteiszoros AF (Enyed-Ny) 1909: Remetei szoros Remete tartozéka. – 1909/19: Cheia- 

RâmeŃului, Remetei-szoros, &, v. RâmeŃ (42). > RîmeŃi-Cheia = Su 2: 80. 1909. > 1974: Cheia c. 

RîmeŃ {Remete kzs faluja Ny-ra} [34 B] 

Remetekolostor AF (Enyed-Ny) 1909: Remete-Kolostor Szabaderdı tartozéka. – 1909/19: 

Mănăstire (Râpa-RâmeŃului), R-K, &, v. RâmeŃ (110). > RîmeŃ-Valea Mănăstirei = Su 2: 80. + Su 

1: 385. » RîmeŃ { Szabaderdı}. 

825


Remetelórév Bi () 1808: Lóré (99). 1888: Lóró Élesdi js (Je 477). Hnt. 13: Köröslóró » 

Remetelórév Bi vm. – Lorău 

Remetemezı Sza (Szinérváralja-DK, a Szamos b. p. közelében) 1407: Remethe, 1424: 

Remethemezew, 1461: p. Valahalis Remethemeze. A Drágfiak erdıdi uradalmának XIV. század 

végén megtelepült, román többségő faluja (Maksai 200). 1424: Remethemezew; 1461, 1463: 

Remethemeze (Cs 1: 484). 1808: Remetemezı (136). 1851: ≈, Sza vm, 15 romai, 1203 gör. kath., 

10 ref., 31 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. Lapályos határa elég termékeny; erdeje is van. F. 

u. a Toldy örökösök, Horváth, Mándy, Éles s m. t. (Fé 3: 287). Kastélya volt itt Újfalussy 

Miklósnak (?–1899 u.). 1888: ≈ (Pomi) Szinérváraljai js (Je 602). 1913: Remetemezı Sza vm 

(Az). – 1909/19: Pomi, Rm, L 1595: r 1458; zs, m (138). = Su 2: 54. 1407–1851. [12 A] 

Remeteszeg Msz (Marosvásárhely hrs) 1567: Remete (SzO II. 221). 1602, 1603: Remeteszeg (SzO 

V. 262, 282). 1760–2: Remeteszeg. 1808: ≈ (136). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js 

(Je 602). 1913: Remeteszeg MT vm Marosvásárhely környéke (! Az). » Marosvásárhely. – 

1909/19: Remetea, Rsz, v. Murăş-Oşorheiu (145). = Su 2: 75. 1567–1854. » Tîrgu Mureş + 2: 393. 

Remeteszeg, 1602, 1603. 

Renged Hu (Szászváros-ÉNy, Algyógy és Máda közt) 1518: v. Rendged. Al-Diód vs birtoka 

(Cs 5: 131). 1733: Renged, 1750: Rengetı, 1760–2: Renget, 1805: Rengeteg. 1808: Renget, 

Rengyety (136). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ (Ringyetu) Hu Algyógyi js (Je 602). 1913: Renget Hu 

vm (Az). – 1909/19: Renghet, Renget, L 997: r 983 (145). = Su 2: 76. 1518–1854. – 1974: c. 

Geoagiu {Algyógy kzs faluja É-ra} [34 C] 

Rény Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös jp-i úton) 1588: Ryeen, 1600; Rhen (Jakó 331). 1692: 

Rhenye (Mezısi 111). 1753: Ortodox fatemplom. 1808: Rieny (137). 1888: ≈ Vaskohi js (Je 604). 

Híres pálinkafızıje, szeszgyára. 1913: Rény Bi vm (Az). – 1909/19: Rieni, Rieny, L 506: r 492; zs, 

m (146). = Su 2: 79. 1588–1913. [21 C] 

Répa 1. Ko 1. (Régen-É) 1332: sacerdos de Villa Rapularum (Tr). 1351: Repafalua (Anjou V. 

427). 1381: p. Repafalwa; 1495: p. Repa; 1509: Repafalva. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, N. Ungor, 

D. Árka és Szobi-birtok (Cs 5: 396. To vm is). 1473.VIII.30.: Repafalwa Nádasdi Ungor János 

birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Repafalwa Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós 

birtoka (3264). XVIII–XIX: magyar és szász lakossága helyébe románok települtek. 1733: Repa de 

Gyós, 1750: Al(so) Ripa, 1760–2: Alsó Répa. 1808: Répa (Alsó-) ~ Alsórépás ~ Répás, Rübendorf, 

Ripá de dzsosz (136). 1861: A-R To (9). 1888: A-R MT Régeni felsı js (Je 209). L 1910: 944; 

1956: 928 (Le). 1913: Alsórépa MT vm (Az). – 1909/19: Râpa-de-jos, Ar, L 961: r 941; zs (143). 

Rîpa de Jos = Su 2: 80. 1332–1854. [24 A] 

Répa 2. Ko 2. (Régen-É) 1638: Repafalva, 1639: Repaffalua, 1648: Felseö Repa (Makkai 558, 

584, 640) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Repa de Szusz, 1750: F(elsı) Ripa, 1760–2: Felsı 

Répa. 1808: Répa (Felsı-) ~ Felsırépas ~ Répas {!!}, Rübendorf, Ripá de dzsosz (136). 1861: F-R 

Ko (12). 1888: F-R MT Régeni felsı js (Je 326). 1913: Felsırépa MT vm (Az). – 1909/19: Râpade-sus, 

Fr, L 1228: r 1174; c (143). > Vătava = Su 2: 242. 1332–1495 {Ar}, 1638–1854. [24 A] 

Répafalva * Fe (prédium Péterfalva közelében) 1366: Répafalva {? Su}. 1460.V.5.: Gerendi és 

Dobokai jogutódok Péterfalva birtokot és a melette levı Repafalwa prédiumot 1000 arany Ft-on 

zálogba adják Veresmarti Péternek, Szebenszék királybírájának (KmJkv 1445). – Su 2: 394. 1366. 

Répás 1. * Ar (Kisgye mellett) 1477: Repes Solymos vár 79. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos; 

778: Repes). – Su 2: 391. 1440 Repes, 1477: Repas (Csánki I. 761) {!}. {Kisgye mellett valea 

Repaş} 

Répás 2. Hu (Szászváros-Ny, Lozsád hrs É-ra) 1396: Repas (Szeredai: Notitia 62). 1430, 1482: 

p. Repas, mons Kysrepas, v. Nagrep[as]. Káptalani birtok (Cs 5: 132). 1430.X.23.: Repas ~ 

Nagrepas határjárása (KmJkv 65); 1485.III.9.: Repas részébe Werbıczy Jánost és fe: Barancskai 

Lúciát iktatják zálogjogon (2519). 1650: Répás (Amlacher 228). 1808: Répas, Rübendorf (136). 

1861: Répás Hu (23). 1888: ≈ (Ripasu) Hu Szászvárosi js (Je 602). 1913: Répás Hu vm (Az). – 

826


1909/19: Ripaş, Répás, L 128 ort. r (146). Rîpas = Su 2: 80. 1396–1854. > 1974: Rîpaş c. Turdaş 

{Tordos kzs faluja DNy-ra} [34 C] 

Repszeg Za (Borosjenı-DK, a Fehér-Körös j. p.) 1553: Rakaszegh, Rakassigh; 1650: Rakaszeg, 

1744: Rekszig (Márki II/1. 245). 1808: Repszeg ~ Rabszék {!} Ar (136). 1851: Repszeg, Ar vm, 5 

kath., 618 óhitü lak., anyatemplommal. Lapályos határa a Fejér-Köröstıl és Tız vizétıl sokat 

szenved (Fé 3: 288). 1888: Repszeg Ar Borosjenıi js (Je 602). 1913: Repszeg Ar vm (Az). – 

1909/19: Repsig, Repszeg, L 1279: r 1127; m, n (145). > Regele Carol > Răpsig = Su 2: 71. 1553– 

1851. – 1974: c. Bocsig {Bokszeg kzs faluja K-re} [20 D] 

Resica 1. Kr 1. (Krassóvár-É) 1673: Reszinitza; 1690–1700: Resicza; 1771: Retsiza; 1799: Olah 

Repsicza, Német Repsicza (Pesty: Krassó II/2. 142) kohászati iparteleppé nyilvánítják. 1808: 

Resicza (Német-), Deutsch-Reschitza (136). Kereszthegyen 48-as emlékmő. 1851: Resicza (Német- 

), Kr vm, kamarai bánya mezıváros, 646 kath., 441 óhitü, 11 evang. lak., kath. és óhitü 

anyatemplommal, vashámorokkal, bányákkal, ovaszóházzal (Fé 3: 288). 1888: Resicza-Bánya 

(Resicza) KrSzö Resicai js (Je 602). 1913: Resicabánya KrSzö vm (Az). *1932: Horváth Pál 

tanár, népmővelı, pedagógiai szakíró (–1978, Beszterce). A város magyar lapja: Délnyugat, 1990es 

évektıl. – 1909/19: ReşiŃa ~ ReciŃa-montană, Resiczabánya, L 11 700: r 1840; n, m, cseh, 

szlovák, zs, rutén, szerb (145). R = Su 2: 77. 1673–1851. [42 D] 

Resica 2. Kr 2. (Krassóvár-É) 1808: Resicza (Oláh-), Walachisch-Reschitza (136). 1851: ≈, Kr 

vm, 27 kath., 978 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 3: 288). 1872–84: Ortodox templom. 1888: 

Román-Resicza KrSzö Resicai js (Je 607). Rr 1890: 361 ház 2655 r. Hnt. 13: Resicafalu KrSzö. » 

Resicabánya. – 1909/19: ReşiŃa, sau ReciŃa- română, Románresicza, L 3165: r 1284; n, m, cseh, 

szlovák (146). » ReşiŃa [42 D] 

Resinár Sze (Szeben-DNy) Korai neve szerint Szeben falujaként települt. 1488: Stederdorff 

(Berger 56). 1492: Steterdorf, 1496: Roscheneyra, 1506: Roszinar (Scheiner 117). 1631: 

Stadterdorfer Walachen (Păcală: Monograifa Răşinari 36). 1733: Resinar, 1760–2: Resinár. 1808: 

≈, Städterdorf, Resináriu (136). 1861: ≈, ≈, Resinár Sze (34). 1888: ≈ (Stätendorf, Resinari) 

Nagyszebeni js (Je 603 & Riu-Sadului telep). 1913: Resinár Sze vm Nagydisznódi js (Az). – 

1909/19: Răşinari, Resinár, Städterdorf, L 5412: r 5362 (143). = Su 2: 72. 1488–1854. [35 C] 

Restyiráta Za 1828: Restyirata vel Restyirasa (Nagy, I. 31). 1851: Restyirata, Ar vm, Dezna fil., 

10 kath., 102 óhitü lak. (Fé 3: 288). 1888: Restyiráta, telep (t) Dézna Ar Brossebesi js (Je 603). – 

1909/19: Reştirata, Restyiráta, v. Dezna (146). = Su 2: 77. 1828, 1851. D [21 C] 

Reszege Sza (Nagykároly-DNy) 1215: A szolnoki vár jobbágyai: Ogyuz és Tumulot azzal 

vádolták a Kezuga falubeli Ioab-ot, Moc-ot és Forcos-t, továbbá a Penészlek falubeli Tiba-t, 

valamint Péter jobbágyait: Kesa-t és Micou-t, hogy erıszakkal tíz márka kárt okoztak nekik. A 

király által kirendelt bíró Mica bihari ispán, a poroszló a Csedreg falubeli Iano volt. Ogyuz és 

Tumulot megbízott embere: Cherpha [bőnösként] összeégette magát (Er I. 80). 1284 körüli 

tulajdonosai már legalább négy különálló család-ágazat tagjai: helyi kisnemesek (Maksai 200). 

1316: a Rezege-i nemesek: Péter fia Péter, Olivér (e Péter fratere) fia Pál, ill. Rezege-i Sándor fia 

Sándor, az elıdeik által tett, Rezege birtokot illetı felosztást megerısítik (An 4: 290); 1317: Károly 

király Kis Cosmas comesnek fiai haláláért Rezege birtokon vámszedést engedélyez (525, 528). 

1421: Mezererekeze {!?}; 1428, 1462: Rezege; 1439: pr. Mezewrezege (Cs 1: 484). 1459.X.4.: 

Rezege-i Gergely ü: Béltek (KmJkv 1376); 1473.X.25.: Rezege-i Péter üv, Rezege-i Gergelyt és 

Pált is (2112). 1808: Reszege (136). 1851: ≈, Sza vm, Bi vm szélén, 17 romai, 544 gör. kath., 6 

ref., 7 zsió lak., gör. kath. anyatemplommal. F. u. a Jasztrabszky nemzetség (Fé 3: 288). Szent 

József, a munkás-templom, b: V.1. (RKNt 1999). 1888: Reszege Nagykárolyi js (Je 603). 1913: 

Reszege Sza vm (Az). – 1909/19: Resighea, Reszege, L 713: r 530; m, zs (145). = Su 2: 76. 1215– 

1851. [11 A] 

Résztelek Sza (Erdıd-ÉK) 1411: p. populosa Reztheleke, 1424: p. Valahalis Reezthelek intra 

terminos possessionis Hyryp, 1470: Rezthelek (Cs 1: 484). Megtelepülése a Bükk-hegységet 

elárasztó román hullám lecsapódásaként a XIV. században történt; 1424-ben a Drágfiaké, 1431- 

827


ben Károlyiak követelik mguknak (Maksai 201). 1648: Reztelek (Makkai 406) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Réztelek, Tatarest ~ Teteresti (137). 1851: ≈, {r} Teter{e}ty, Sza vm, 700 g. kath. 

lak, s anyatemplommal. Határa 4949 hold, ... 102 telkes gazda ... Medes nevü pataka gyakran 

károkat okoz. Birja Szahmár város, és gr. Károlyi Lajos (Fé 3: 291). 1888: Résztelek (Tataresci) 

Sza Erdıdi js (Je 603 & Tirák psz). 1913: Résztelek Sza vm (Az). – 1909/19: Tătăreşti, Rt, L 

1028: r 962; zs, m, c (179). = Su 2: 184. 1411–1851. – 1974: c. Viile Satu Mare {Szatmárhegy kzs 

fasluja ÉK-re} [12 A] 

Resztolcs KSz (Zsibó-ÉK, a Szamos jp-i úton) 1530: Rosztoczfalva, 1566: Rastocz (Kádár IV. 53). 

1639: Résztocz, 1647: Restozz (Makkai 433, 444) I. Rákóczi György birtoka. 1668: Kis-Rásztoltz, 

1720: Rasztocz (Kádár IV. 53). 1733: Restocs, 1760–2: Resztots. 1808: Restolcz Kıv (136). 1888: 

Resztolcs (Restoci) SzD Nagyilondai js (Je 603). 1890: Hosszúrév (Kádár). 1913: Hosszúrév SzD 

vm (Az). – Răstolci, Hr, l 326: r 300; m, zs (144). > Răstoci = Su 2: 71. 1530–1890. – 1974: c. 

Ileanda {Nagyilonda kzs faluja ÉNy-ra} [12 D] 

Réten (Retersdorf, Militum Villa, Reter, Réten) Fe (Segesvár-DDK) ?1206: Villa Militum (Er 

I. 33). =: ≈; 1353: p. Reter; 1389: comes Ladislaus de v. Retherii. Voldorf kétes hielő 

határleírásában említik Sáros és Báránykút között. Vitatható, hogy a Villa Militum megnevezés 

egy Rittersdorf-féle névalak helyes vagy téves fordítása-e, tény, hogy a johannita lovagrend 1353ban 

mint régi birtokát követelte vissza Segesvárszéktıl. 1389-tıl mint nemesi birtok szerepel, így 

kikerült Segesvárszékbıl és Fe vm-hez tartozott (vö. SzO I. 137). Réten nem határos Voldorffal, 

Báránykút fekszik köztük (Gy 2: 200). 1490.X.13.k.: Rethen-i Miklós és Mihály mindkét Rethen és 

Moha birtokban hatalmasul halásszák Márk doktor és apát halastavát, maguknak veszik az erdık, 

rétek minden hasznát, s a Tabiási urak négy jobbágyházát és ezek 20 Ft jövedelmét is maguknak 

foglalták (2716); 1555.IV.26.: Sárpataki Tamás deák és Listi János királyi kancelláriai titkár 

Retheny Ádám, Mohay Bálint özvegye: Zsófia és Mohay Lajosné: Dorottya javára lemond azon 

királyi jogról, amelyet az uralkodó a felsoroltak Rethen-i birtokrészében nekik adományozott 

(5363); =: Retheny Ádám sárpataki birtokrészét, amely feleségére: Borbálára apjáról: Sárpataki 

Lırincrıl szállott, és amelyet ı Balázs Boldizsár Rethen-i jobbágy telkével cserélt el, Mohay Bálint 

özvegye: Zsófia Alant Fábián Rethen-i jobbágy telkét, Mohay Lajosné: Dorottya pedig Mohán egy 

puszta jobbágytelkét vallja örökösen Sárpataki Tamás deáknak (5364); =: Retheny Ádámné 

Sárpataki Borbála sárpataki birtokrészéért cserébe adja Rethen-en Balázs Boldizsár jobbágy telkét 

(5365); 1555.VIII.21.: Rethen-i néhai Retheny György fia Ádám néhai Retheny Mihály Rethen-i 

birtokrésze harmadát, a nemesi udvarház kivételével, Sárpataki Tamás deáknak ajándékozza 

(5403); =: Rethen-i Retheny Ádám mohai puszta jobbágytelkét hő szolgálatai viszonzásaként 50 

Ft-ért eladja Rethen-i Sárpataki Miklósnak (5405). 1648: Réthen (Ve: Doc. X. 202). 1733: Réten, 

1750: Retisdorff, 1760–2: Rettisdorf. 1808: Réten h., Retersdorf g., Ritu vel Retisdorf val. 1808: 

FF Réteni js szh. 1861: ≈, Restesdorf, Redisdorf FF (4). 1888: ≈ (Reteschdorf, Retisdorf) NK 

Keresdi js (Je 603). 1913: Réten NK vm Nagysinki js (Az). # Binder P.: Réten. Közös múltunk, 

1982. 84. – 1909/19: Retişdorf, R, Reteschdorf, L 1056: r 759; n, m (146). Retişul = Su 2: 77. 

1353–1854. & 2: 115. Seliştat (Boldogváros} > 1974: Retiş c. Brădeni {Hégen kzs faluja DK-re} 

[36 B] 

Réthát Te (Arad-D, Angyalkút mellett, Asszonylaka helyén települt) 1808: Ibéd h., Wiesenhaid g. 

1828: Réthát (Nagy 137). 1888: Réthát (Wiesenheid) Te Újaradi js (Je 603). 1913: Réthát Te vm 

(Az). – Ibed > Wiesenheid > Viesenhed > Vizenhaid > Tisa Nouă = Su 2: 195. 1135–1405: Abad; 

1828, 1851. [31 B] 

Rétkert * Csa (Nagylak mellett) 1421: Rethkert (Borovszky: Csanád II. 509). – Su 2: 394. 

Retkonia * Kr~Szö (Karánsebes táján) 1603: Retkonia (Pesty: Szörény II. 475). – Su 2: 394. 

Retteg BSz (Dés-ÉK, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1283: p. Petheeg [: Retheeg], 1332: Rettek, 1333: 

Bettek [: Rettek], 1334: sacerdos de Reteg (Tr). 1361: Rettegh, 1405: opp. Retteg (BfO I. 483). 

1458.VIII.21.: Rettegh-en Vécsi Dezsı fia László részbirtokos (KmJkv 1306); 1482.IV.13.: 

Retheg-i Bágyi János és Retheg-i Nagy Gergely ü: Koronczói Nagy Domokos csicsói várnagy 

828


(2352); 1487.VI.27.: Reththeg mezıvárosban lakó Székely Jánosné: Orsolya, aki egykor 

Kolozsmonostoron lakott néhai Csapó György leánya, rokona: a gyulafehérvári vikárius tudós 

jegyzıje: néhai Mihály magister ingó és ingatlan hagyatéka kijárását Dési Domokos deákra és 

Tordai Szıke Péter deákra bízza (2655); 1554.XI.3.: Rettheg-i Balog László (pr) tanúvallomást 

tesz kolozsvári polgár özvegye vagyoni helyzetérıl (5326). 1587: Rettegh, Bacza. – E: fl. 50, A: fl. 

25. In rationem ill. Principis accumulanda Rettegh fl. 50 (Dé 48. Retteg 50, Baca 25 Ft-ot fizetett). 

1750: Retyagu. 1808: opp. Retteg, Reckenbeck ~ Reckendorf ~ Retteneck, Retyág (136). 1861: ≈ 

(város) BSz (19). 1888: ≈ (Retyag) SzD Dési js (Je 603). 1913: Retteg SzD vm (Az). # Binder P.: 

Retteg. Közös múltunk, 1982. 193. – 1909/19: Reteag, R, L 2272: r 1025; m, zs (146). = Su 2: 77. 

1283–1854. [13 C] 

Réty Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-K 10 km., a Feketeügy j. p.; 520-548 m) XIII-i templom. 1334: 

sacerdos de Reech (Tr). 1426: Rethye (Ub IV. 258). 1488: Recz (Berger 53). 1508: Retij, 1602: 

Retie (SzO VI. 300, III. 171). 1611: Reti (Ve: Doc. VIII. 202). 1614; Réty 37 családfı (Se 19). 

1635: Bálint pap (SzO). 1733: Retyiul, 1750: Rethy. 1808: Réty ~ Réti (136). *1819.XII.22.: Antos 

János 1848–49-es honvéd vezérkari alezredes, naplóíró (– 1906.XI.20., Abony). 1861: ≈ Hsz (30). 

1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 603). Több székely lófıi udvarház ma is áll. 1913: Réty Hsz vm (Az). 

1920 után vagy száz itteni lakos dolgozott Bukarestben. 1969 L 1535. Tartozékaival 2768. 

Egerpatak 4 km (525), Bita 3 km (456), Szacsva 5 km (256). 2004-ben nyolcosztályos iskola, 

orvosi rendelı mőködik a faluban. Határában a híres Rétyi Nyír és 20 hektárnyi mesterséges tó 

kedvelt üdülıhely, mellette szálló van. 2004.VIII.7. Duna Tv. – Reti > Reci = Su 2: 73. 1334– 

1854. [37 D] 

Retyezát-hegység a Zsil szorosától nyugatra, a Sebes völgyéig húzódik. Erdély legvadabb 

hegycsoportja. A hegység átlagos magassága 2200-2300 m, északi oldalágán a hegységnek nevet 

adó Retyezát magassága 2477 m. 

Rétyiczel Ko (1861) : Havasrekettye. 

Reuka * Sze (Talmács mellett) 1453: Rewka {? Su}. – Su 2: 394. 

Reusor Fo (Fogaras-DK hrs a Sebes b. p.) 1509: Rusor, 1511: Russol, 1556: Russor (Su). 1733: 

Ruossor, 1750: Ruschor, 1805: Rousor (Su). 1808: Rusor ~ Russor, Reissen, Russu (139). 1861: 

Rusor Fo (25). 1888: Rusor (Reusor) Fogarasi js (Je 611). 1913: Reusor Fo vm (Az). – 1909/19: 

Râuşor, Reusor, L 649: r 642 (144). Rîuşor = Su 2: 81. 1509–1854. – 1974: c. Mîndra {Mondra 

kzs faluja Ny-ra} [36 D] 

Rév Bi (Élesd-DK) 1257, 1284: tributum de Berthem ... in portu Crysii; 1332–7: Ladislaus 

sacerdos de v. Rev, Cosmas de v. Rev. A Bertény melletti Körös-rév 1257-ben és 1284-ben 

felerészben Geregye nb. Pált, ill. fiát: Acho-t illette, felerészben a Csanád-nemzetséget. Maga Rév 

falu a Geregye nb-ek oldalán feküdt. Papja 1332–7: évi 7 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 657). 1405, 

1435, 1458: Rew, 1520: Rewelew, Rew vámhely; Sólyomkı várához tartozott (Cs 1: 621). 1808: 

Rév h., Vád val. 1851: Nagy-Rév, Bi vm, a Sebes-Körös mellett, 758 g. kath., 413 ref. lak., s két 

anyatemplommal. Birja gr. Batthyáni Arthur, s feje egy uradalomnak, mellyhez tartoznak: az 

Orosztelek puszta, A. Lugos, Czigány-Tomkafalva, Kövesd, Feketetó, Bánlak, Lóre, Ponor, 

Remecz, Lokk helységek (Fé 3: 289). 1888: ≈ (Vad) Élesdi js (Je 603 & Orosztelek psz). 

Jellegzetes népi kerámiája volt a fehér fazekasság. Közelében a Zichy-csepkkıbarlang. 1913: Rév 

Bi vm (Az). # Juhász V.: A révi fazekasság (Mővelıdés, 197%). – 1909/19: Vad, Rév, L 2849: r 

2145; m, zs (190). > Vadul Crişului = Su 2: 222. 1256 {!}–1851. > Vadu Crişului 

Revetes Za (1808) : Rékes. 

Revid * Bi (Szalonta-É, Rojt mellett) 1374: Rywid, 1406: Revid, 1552: Rewydh (Jakó 332). – Su 2: 

396. Rywid. 

Révkápolnok KSz (Magyarlápos-ÉNy) 1424: Rew Kapolnok (Cs); =: Rewkapolnok (K); 1475: 

Recapal, hibásan Retapal (Cs 1: 562); 1602: Vad, 1669: Rév-Kapálnok, 1679: Vád (Kádár V. 

534). 1808: Vád ~ Vaád Kıv (178). 1888: ≈ (Vaád) SzD Magyarláposi js (Je 709). 1913: 

829


Révkápolnok SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Vad, Rk, L 453: r 437; zs (190). = 

Su 2: 222. 1424–1854. – 1974: c. Copalnic-Mănăştur {Kápolnokmonostor kzs faluja ÉK-re} [13 

A] 

Révkolostor BSz (Dés-ÉNy, a Szamos b. p.) 1467: Rew, 1536; Rev, 7047 [= 1539]: Vad (Su). 

1599: Rewffalva (Kádár V. 550). 1733: Vád. 1749: Kolostorvád (Kádár). 1808: Vád ~ Vaád (178). 

1861: ≈ BSz (20). 1888: Kolostor-Vád SzD Dési js (Je 441). 1913: Révkolostor SzD vm (Az). – 

1909/19: Vad, Rk, L 577: r 565 (190). = Su 2: 222. 1467–1854. [13 C] 

Révpataka * KSz (Zilah táján, Kásapatak és Boronamezı közt) 1546: Révpataka, Rehpathak; 

1547: Rehpatak, 1565: Rézpatak, 1585: Rhevpataka (Petri IV. 274). – Su 2: 394. 

Révtízfalu Bi (Barátka-DNy) 1913: Révtízfalu Rév tartozéka (H). – Zece Hotare = Su 2: 272. 1913. 

– 1974: c. Şuncuiuş {Vársonkolyos kzs faluja DNy-ra} [21 A] 

Rézalja tájegység a Szilágyság, Bihar és Kolozs vm határán (KmJkv II. 1018) 1535.VII.26.: 

Rezalya vidéki (districtus) Karaszna vm-i birtokrészek (4534); 1549.IV.26.: Kraszna vm Szilágy 

vidékének Meszesalja és Reezallya nevő tartozékában Bánffy-birtokok (4919). 1548: Rezallya; 

1553: Reezallyaa, 1604: Rezallia, 1614: Rézallya (Petri IV. 297). – Su 2: 393. {Eleinte egy falu, 

majd kerület kilenc faluval (1658), a Réz-hegy lábánál, Kraszna vm-ben, Nagyfalu, Zovány és Ipp 

között} 

Rézalja, Rézvidék: a bihari Réz-hegység északi és nyugati lejtıin fekvı dombvidék, Margitta, 

Telegd, Élesd környéke. A ≈-t a magyarság közvetlenül a honfoglalás után benépesítette. A 10–11. 

sz-ban Telegd környékén székelyek éltek, akik az Erdélybe vivı utat ırizték. A középkorban a ≈-t 

Középkalotának {: Közép-Kalota} nevezték A ≈ magyar lakossága a 16–17. sz. háborúiban fontos 

hadiút közelében feküdvén megritkult, ma a középkor végén feltőnt románokkal vegyesen lakik. A 

18. sz-ban a Réz-hegység fennsíkján létesített üveghuták munkásaiként szlovákokat telepítettek, 

akik ma is ott élnek. A Nagyvárad és a Réz-hegység közé esı tájat Hegyköznek hívják. A Rézhegységtıl 

délre esı vidék neve Báródság (K. L. 162). 

Rézbánya Bi {< Rézbányaváros + Rézbányafalu] (Vakoh-K) 1585: Rezbanya (Ve: Doc. III. 62). 

1599: Kys Banya (Györffy István 56). 1600: Kis Bania (Jakó 330). 1692: Rez Banya (Mezısi 106). 

1808: Rézbánya, Baicza (137). *1828.XI.4.v.6.: Abt Antal fizikus, 1883/4: KvEgy rektora (– 

1902.IV.2., Kv). 1851: Rézbánya, Bi vm, kozel a Bihar havasához, felette hegyes, kısziklás 

vidéken, 380 r. kath., 750 n. e. óhitü, 10 ref. lak., kath. és óhitü anyatemplommal. E város 

nevezetes bányáiról, mellyekben arany, ezüst, réz és ólom ásatik ... Rendes bányadolgos 239, falusi 

60 ... A bányák tulajdonosa a kincstár és még 8 magán személy; feleügyelı a királyi bányász 

hivatal, egy hegymester elnöksége alatt ... a város határát a váradi deák püspök birja (Fé 3: 290). 

1888: Rézbányafalu Bi Vaskohi js (Je 604). Rézbányaváros Bi Vaskohi js (Je 604). 1913: 

Rézbánya Bi vm (Az). – 1909/19: BăiŃa-Oraş, Rv, L 643: r 397; m, n, zs, c (12); BăiŃa-Sat, Rf, L 

259: r 230; m, n (12). BăiŃa = Su 1: 62. 1585–1851. » Nucet [21 D] 

Rézbányamezıs Bi (Vaskoh-ÉK) 1600: Also Kompantth (Jakó 279). 1692: Kimpani (Mezısi 196). 

1808: Kimpány (Alsó-) (83). 1851: A-K, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában: 426 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal (Fé 2: 219). 1888: Alsó-Kimpány Bi Vaskohi js (Je 205). 1913: 

Alsómezıs Bi vm (Az). – 1909/19: Câmpanii-de-jos, Ak, L 429: r 427 (36). Cîmpanii de Jos = Su 

1: 155. 1600–1913. » Cîmpani + 1600: Felsee Kompantth (Jakó 279). 1692: Felsö Kimpani 

(Mezısi 107). 1808: Kimpány (Felsı-) (83). 1851: F-K, a váradi deáp püspök vaskohi 

uradalmában: 205 n. e. óhitü lak., anyatemplommal (Fé 2: 219). 1888: Felsı-Kimpány Bi Vaskohi 

js (Je 322). 1913: Felsımezıs Bi vm (Az). – 1909/19: Câmpanii-de-sus, Fk, L 335: r 331 (36). 

Cîmpanii de Sus = Su 1: 155. 1600–1913. » Cîmpani [21 C] 

Réztelek Bi (1808) : Résztelek. 

Reztoka * Bi (Belényes táján) 1587: Reztoka, 1600: Raztoka (Jakó 328). – Su 2: 394. {Beolvadt 

Vasaskıfalva határába} 

830


Rezzee Sza (Nagykároly mellett) 1466: Rezzee. Nyomtalanul eltőnt Károlyi-puszta (Maksai 201). 

– Su 2: 394. 

Ribica ~ Ribice 1. Za 1. (Brád-É) 1417: RibiŃa (román fatemplomon Su). 1430: falfestmények 

(RoLib 1995.II.22). 1439: Ribicza, 1441: Kisribicza, 1445: Kysribicze; 1525: Ribicha mare és 

Ribicyor. Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 743). 1499.VII.17.: Báródi Vaida Ştefan özvegye: 

Anastasia nemes asszony jelenleg Ribicha-i Vaida Mihai felesége (KmJkv 3098). 1733: Ribitze, 

1760–2: Ribicze. 1808: Ribicze Za (137). 1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 604). 1913: Ribice Hu 

vm (Az). – 1909/19: RibiŃa, Ribicze, L 769: r 762 (146). = Su 2: 78. 1417–1854. {....} 

„restauratorul Dan Căceu a descoperit la RibiŃa cel mai complet şi mai original program 

iconografic bizantin cunoscut pînă în prezent în întregul Ardeal“ (RoLib, 1995.II.22). [33 B] 

Ribica 2. Za 2. (Brád-É) 1441: Kisribicza, 1445: Kysribicza, 1525: Ribicyor Világos vár 

tartozéka volt (Cs 1: 743). 1733: Ribicsora, 1760–2: Rbitsora. 1808: Ribicsora Za (137). 1888: ≈ 

Hu Körösbányai js (Je 604). 1913: Ribicsora Hu vm (Az). – 1909/19: RibiŃioara, Ribicsora, L 818 

r (146). Ribicioara = Su 2: 78. 1441–1854. [33 B] 

Ribisova Kr~Szö (Újmoldova-ÉNy, Báziás-K) 1761: Ribischova (Pesty: Krassó II/2. 147). – Su 2: 

394. 

Rigacsteleke * Te (Lippa táján, Temesillésd mellett) 1318, 1323: p. Rygachteluke (Tr). – Su 2: 

395. 

Rigmány Msz (Marosvásárhely-K) 1522.XI.28.k.: Rygman-i Kovács László üv (KmJkv 3884); 

1555.VI.20.: Ryghman-i Kovács Ferenc visszavonja azt a bevallását, amelyet erdıszentgyörgyi 

apai székely jószágával kapcsolatosan sógora: Kaczai János javára tett (5382). 1567: Rijgmanij, 

1602: Rigmány (SzO II. 217, V. 273). 1614: Rigmány 29 családfı (Msz 113). 1644: Rikmany 

(Makkai 554) I. Rákóczi György birtoka. 1758–1850: öt tanítója ismert; mind lévita (Sipos 131). 

1808: Rigmány (137). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ (Ritmány) MT Nyárádszeredai js (Je 605). 1913: 

Rigmány MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Rigman > Rîgmani = Su 2: 80. 1567–1854. > 

1974: Rigmani c. Neaua {Havad kzs faluja É-ra} [24 C, D] 

Rigósfürdı Te (Lippa-DNy) 1436: Felsebaagd, Alsobaagd; 1476: Bagd (Cs 2: 24). 1723–25: 

Bogdan (Mercy-tk), 1761: ≈ (Borovszky: Temes 90) 1808: Neuhof, Bogdá (116). {….} 

Bogdarigós (Su). 1913: Rigósfürdı Te vm Lippai js (Az). – Bogdarigoş 1909/19: Bogda, 

Bogdarigos, Neuhof, L 464: r 198; n (23). = Su 1: 89. 1436–1913. [32 C] 

Rigótelke Do * 1320: p. Rigotheleke. A Zsombor-nem birtoka. Sorsát ld. Köblös alatt, amelyhez 

tartozott. A Köbös határában fellelhetı Palota és Boroszló között sorolják fel. 1639-ben 

Magyarköblös határában Rigótelek, Rigótelek homloka hn-et említenek (Gy 2: 85). – Su 2: 394. 

Rika hegy Székelyudvarhely és Barót közt. - %... ballada. 

1840.aug.29. A Rikán hágtunk keresztül. Sürü erdök fedik a magas hegy csoportozatot, messzéröl tünik 

fel a sombori vár, egyike a hét szász váraknak (Tanárky). 

Rika-patak Felsırákos határában É-ra. – Rica 

Rika vára Felsırákos (Fe>Uh) határában „erıdítés nyomai találhatók a Rika vára nevő sziklás 

hegyen“ (Janitsek J.). 1981. tk [37 A; L] a Rica és Nadaş vize között, a falutól É-ra. 

Rikics * Kr (Facsád táján, Kisbékés és Rekettyı mellett) 1717: Rikitsch (Pesty: Krassó II/2. 147). 

– Su 2: 394. 

Rikosd Bi (Élesd-DK) 1552: Rekasdh, 1561: Riskod (Jakó 331). 1692: Rékosd (Mezısi 101). 

1808: Rikosd, Bután (137). 1851: ≈, Bi vm, hegyes vidékn, 6 rom. kath., 162 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Van egy pompás forrásvize, csekélysaját határa, de közös birtokáról lásd 

Szászfalvát. Birják Servánszky Sándor, János és Erzsébet (Fé 3: 293). 1888: Rikkosd (Rikosd, 

Busán) Élesdi js (Je 605). 1913: Rikosd Bi vm (Az). – 1909/19: Butan, Rikosd, L 321: r 277; m 

(33). Butani = Su 1: 115. 1552–1851. – 1974: c. Măgeşti {Szászfalva kzs faluja Ny-ra} [21 A] 

831


Rimán * Csa (a Marostól délre, Temesnagyfalu mellett) 1456: Ryman (Borovszky: Csanád II. 

517). – Su 2: 395. 

Ringelkirch Fe * (Gy 2: 182) : Lengyelkék. 

Riomfalva Me (Medgyes-DK) 1283.VI.23.: Henrik riomfalvi (de villa Rihuini) pap; ld Medgyes 

(Er I. 399); 1289.V.30.: Henricus riomfalvi (de villa Richoinii) pap; ld Medgyes (445). 1359: Villa 

Richini, 1393: Villa Rychuyni, 1429: Villa Riquini (Ub II. 157, III. 58, IV. 380). 1492: 

Rychenfalwa, 1520: Richinium, 1532: Rychesdorf (Scheiner 116). 1733: Rekisdorff, 1750: 

Rekistorff, 1760–2: Reichersdorf, 1805: Reichersdorff. 1808: opp. Riomfalva, Reichesdorf, 

Rekisdorf ~ Rietyesdorf (137). 1861: ≈ (oppidum), ≈, Richisdorf Me (36). 1888: ≈ (Reichesdorf, 

Richisdorfu) NK Bolya-berethalmi js (Je 605). 1913: Riomfalva NK vm Medgyesi js (Az). – 

1909/19: Râchişdorf, Rf, Reichersdorf, L 1170: r 319; n (142). > Richiul = Su 2: 78. 1283–1854. 

{1808-ban nincs Riomfalva!} > Richiş [36 A; L] 

Ripafalva * Me (Nagyselyk mellett) 1366: Ripafalva (Tr). – Su 2: 394. 

Rippa Bi (1808) : Körösmart. 

Riska 1. Ko (Gyerımonostor-D) 1727: A Hideg Szamos vize a Riskán alol a faluig, mindpedig a 

Riska pataka mindenütt sub poena fl. 12 tilalmas (Hidegszamos. Gyalu 332). 1808: Riska, Rissdorf 

(137). Hnt. 13: Alsóroska » Felsıgyerımonostor; Felsıroska » Magyargyerımonostor; 

Középroska » Kalotabikal Ko vm. – Rişca = Su 2: 79. {1.} R, u. Roska, 1909. (2.} R, 1954 

{Hideghavas tartozéka} Roska (Gyerımonostor-D) – Rişca [22 A] 

Riska 2. Ko (Riska 1.-tıl K-re; 965 m : Siebenbürgen 90). – Mărceşti = Su 1: 386. 1956. [22 A] 

Riska 3. Za (Körösbánya-É, a Fehér-Körös j. p.) 1427: Ryska. Czebével együtt Körösbánya 

királyi adományul nyert birtoka; 1439: Felsı-Richa és Középsı-Richa; 1441: Felsı-Rach és 

Rachka; 1445: Felsew Rechka ~ Felsew Rach és Rachka; 1525: Rychka és Rezkulicya Világos vár 

tartozékai voltak (Cs 1: 743. Riska és Riskulicza). 1750: Riska, 1760–2: Ritska. 1808: Riska (137). 

1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 605). 1913: Riska Hu vm (Az). – 1909/19: Rişca, Riska, L 512: r 

496; m (146). = Su 2: 79. 1427–1854. – 1974: c. Baia de Criş {Körösbánya kzs faluja} [33 B] 

Riskulica Za (Riska-É) 1525: Rezkulicya (Cs 1: 743). 1808: Riskulicza (137). 1888: ≈ Hu 

Körösbányai js (Je 605). 1913: Riskulica Hu vm (Az). – 1909/19: RişculiŃa, Riskulicza, L 1155: r 

1136; m (146). = Su 2: 79. 1525–1854. [33 B] 

Rittberg Te (1808) : Végvár. 

Ritupádi Ar 1888: Ritupádi psz (t) Apáti Ar Borosjenıi js (Je 605). 

Riu-Sadului Sze (1888) : Szádpatak. 

Riusor 1. * Ar (Pernyefalva és Soborsin mellett) 1479: Ryncsor ~ Rewesor Váradja vár 33. 

tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia; 778: Rincsor, Riusor). – Su 2: 395. {Csánkinak tulajdonítva 

még ugyanott Rynestor} 

Riusor 2. Hu (Hátszeg-DK, a Sztrigy bp-i úton) 1377: fl. Ryusoor; 1411–12: Rysary (kenéz); 

1462: Ryusori (köznemes); 1519: nobiles p-is Rywsor. Riusori ~ Sieréli ~ Seréli-birtok (Cs 5: 

132). 1750: Ruschor, 1760–2: Rusor. 1808: Rusor (139). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ (Riusor) Hu 

Puji js (Je 611). 1913: Rusor Hu vm (Az). – 1909/19: Râuşor, Rusor, L 494: r 478; m (144). 

Ruşor = Su 2: 91. 1411–1854. – 1974: c. Pui {Puj kzs faluja ÉNy-ra} [44 A] 

Ró 1851: Ró vize Nánhegyes határpataka (Fé 2: 97. Nán-Hegyesel). 

Roba * KSz (Nyirsid határában) 1219: Roba faluból való Vince, Vendegu és Voca azzal vádolták 

a falujukbeli Ézsaut, Forcus-t, Pétert és Bota-t, hogy hamis áskálódásuk következtében a Vajda 

nevő nagúr hat márka kárt okozott nekik. Emezek erre azt válaszolták, hogy Vajda nem az ı 

nógatásukra vette el tıluk, amit elvett, hanem mert századosuk és ık mint várnépek tartoznak neki 

832


a várnépek adójával, bár lehet, hogy többet szedett be tılük. Viszontválaszukban a panaszosok 

kijelentették, hogy ık nem tartoznak a várnépek közé, hanem várjobbágyok. Tóbiás, a szolnoki 

curialis comes tehát a feleket mind a kártétel, mind a társadalmi állapot tisztázása céljából az Akna 

faluból való István poroszlóval Váradra küldte. Ott Voca – testvérei helyett is – tüzesvas-próbával 

tisztázta igazukat, és bizonyította, hogy valóban hat márka kárt szenvedtek, mert ık nem várnépek, 

hanem várjobbágyok (Er I. 99). 

Robogány Bi (Belényes-ÉNy) 1552: Rebeghefalwa et Lazur (Jakó 331). 1692: Rabogany (Mezısi 

116). 1808: Lazur (Rebegány-) (96). 1851: Robogány-lazúr, Bi m, dombos, völgyes helyen, 439 

lak., kik kevés kath. és ref. kivéve, n. e. óhitüek, anyatemplommal. Birják özv. Miskolczy Istvánnı, 

és özv. Beliczay Miksanı asszonyságok (Fé 3: 294). 1888: Robogány Bi Belényesi js (Je 606). 

Kénsavas borvízforrás. 1913: Robogány Bi vm (Az). – 1909/19: Răbăgani, R, L 636: r 588; zs, m 

(142). = Su 2: 70. 1552–1851. [21 A] 

Ród Szh (Szerdahely-DK, a Szelistyei úton) 1488: Rothbrockerdorff, 1508: Rodtbochersdorff 

(Berger 54). 1532: Rat (Scheiner 120). 1733: Rod, 1760–2: Rood, 1805: Rodt. 1808: Thodt (169). 

1861: Rodt Szh (37). 1888: Ród (Rodt, Rodu) Sze Szerdahelyi js (Je 606). 1913: Ród Sze vm 

(Az). – 1909/19: Rod, Ród, L 1227 ort. r (146). = Su 2: 81. 1488–1854. – 1974: c. Tilişca {Tilicske 

kzs faluja Ny-ra} [35 C] 

Rodomersdorf * Szv (Balomer mellett) 1488: Rodomersdorff (Berger 51). – Su 2: 394. 

Roff * Bi (Margitta határában) [1249–1255] Rofh falu a Berettyó folyó mellett (Er I. 210); 

1270.VIII.20.: Rofh (288); 1277: Gothard comes felesége Roff falut úgy hagyta leányukra {aki 

Panit fia Ábrahám magister felesége}, hogy gyermektelen halála esetén az a Szőz Mária-szigeti 

apácákra szálljon (354). 1270: pr. Rof, 1330: p. Roph, 1352: pr. Rof, 1363: p. Raph (Cs 1: 563. 

KSz, Margitta hrs). – Su 2: 394. 1270–1363. 

Rogna BSz : Kornislaka SzD. 

Rogosan * Kr (Facsád táján, Drágfalva mellett) 1511: Rogosan, 1597: Rugosan, 1620: Rugesana 

(Pesty: Krassó II/2. 147). – Su 2: 395. {Rogozanu határrész ırzi emlékét} 

Rogosel Ko (1861) : Havasrogoz. 

Rogoz 1. Bi 1. (Bél-É) 1552: Rogoz (Jakó 331). 1808: Rogoz (Beél-), Rogy (138). 1851: Bél- 

Rogoz, Bi vm, a váradi deák püspök béli uradalmában, hegyes vidéken, 183 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal (Fé 3: 295). 1888: Bél-Rogoz Béli js (Je 235). 1913: Bélrogoz Bi vm (Az). – 

1909/19: Rogoz, Br, L 248: r 245 (147). Rogoz de Beliu = Su 2: 82. 1552–1851. – 1974: c. Craiva 

{Bélkirálymezı kzs faluja ÉK-re} [20 D] 

Rogoz 2. Bi 2. (Magyarcséke-D, Venter-ÉK hrs) 1568: Rogoz (Jakó 331). 1808: Rogoz (Venter-, 

Vintyer-) (138). 1851: ≈, Bi vm, 427 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Birja a váradi görög 

püspök (Fé 3: 295). 1888: Venter-Rogoz Magyarcsékei js (Je 721). 1913: Venterrogoz Bi vm 

(Az). – 1909/19: Rogoz, Vr, L 485: r 461; m, zs (147). = Su 2: 82. 1568–1851. – 1974: c. Sîmbăta 

{Szombatság kzs faluja DNy-ra} [21 A] 

Rogoz 3. Bi 3. 1808: Rogosz ~ Rogoz (138). Hnt. 13: Rogoz » Cséhtelek Bi vm. 

Rogoz 4. * Kr (Zsuppa és Zaguzsény mellett) 1690–1700: Rogoz (Pesty: Krassó II/2. 147). – Su 

2: 395. {Talán a mai Rugyinóc} 

Rogoz 5. BSz (Magyarlápos-ÉK) 1488.VIII.11.: Rogoz egészbirtok Losonczi, zálogon 

Györgyfalvi, most Harinai (2686); 1502.XI.25.: Rogoz Bikali Bikli János hunyadi ispán birtoka 

(3261). 1594: Rhogoz, 1598: Rogoch (Kádár V. 561, 1488-tól). 1808: Rogoz (138). 1861: ≈ BSz 

(19). 1888: ≈ SzD Magyarláposi js (Je 606). 1913: Rogoz SzD vm (Az). – 1909/19: Rogoz, 

Rogoz, L 1134: r 1110; zs (147). = Su 2: 82. 1488–1854. [13 A] 

Roh-völgy To 1435/XVI: Roh-völgyének nevezik azt a völgyet, a melyben e helység 

{Egres/Ruhaegres} fekszik (Cs 5: 701. Egres). 

833


Rohamezı BSz (Magyarlápos táján) 1584: Rohamezö (Kádár V. 577). – Su 2: 395. 

Rohi BSz (Magyarlápos-D) 1325: p. Ruhy (Tr). 1500: Rohy (Ve: Fontes IV. 52). 1500.II.13.: 

Rohy Lápos tartozéka (KmJkv 3126); 1500.IV.3.: Rohy ıket illetı felerészét Bánffyak eladják 

István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak (3130). 1584: Rohi (Kádár V. 571). 1733: Rossa, 

1750: Rohej. 1808: Rohi (138). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Rohiá) SzD Magyarláposi js (Je 

606).1913: Rohi SzD vm. – 1909/19: Rohia, Rohi, L 972: r 937; m, zs (147). = Su 2: 82. 1325– 

1854. [13 A] 

Rójahida SzD 1888: Rójahida, bányatelep (t) Oláhlápos SzD (Je 606). 1909: Rojahida. – 1909/19: 

Păduroi, Rh, &, v. Lăpuşul-român (129). = Su 2: 29. {1981 Ř} 

Rojkafalva * Te (Lugos-ÉNy, Vásáros mellett) 1488: Roykafalwa Czikóvásárhely tartozéka volt 

(Cs 2: 12; 60). – Su 2: 395. 

Rojt Bi (Várad-DNy; 107 m) 1291–4: in Ruyd; 1332–7: Valentinus sacerdos de v. Rudh. A falu 

papja 1291–4 között 1 unciát ad a püspöknek; 1332: 18, 1333: 20, 1334: 20, 1335: 15, 1336: 20, 

1337: 20 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 657). 1374: Royth (Jakó 331). 1599: Roit (Kiss, 844). 1808: 

Rojt h. 1851: ≈, Bi vm, a mezıségen. Lakja 918 n. e. óhitü, 8 kath., 7 ref., óhitü anyatemplom. 

Birja a váradi deák káptalan (Fé 3: 296). 1888: ≈ Cséffai js (Je 606 & Káptalan psz). 1913: Rojt Bi 

vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Roit, R, L 930: r 894; m, zs (147). = Su 2: 82. 1291–1851. – 

1974: c. Cefa {Cséffa kzs faluja} [20 A] 

Rokszin * Za (Borosjenı-K, a Fehér-Körös b. p., Monyoró mellett) 1553, 1561: Rokzyn (Márki 

II/1. 254). – Su 2: 395. 

Romád * Sza (Nagysomkút táján, Remetemezı mellett) 1231: Romad, 1338: p. Rumad in 

comitatu Zothmariensi iuxta fl-m Zomus (Tr). 1393: Roman, 1397: Ruman (Cs 1: 484). A Fentıserdı 

határjárásában említik elıször, 1296-ban már temploma van, melyet Mindenszentekrıl 

neveztek. A Gutkeledek talán még a XII. században szerezték meg: az 1231-ben említett Drudnem 

a nemzetség egyik ága, 1296-ban pedig az egyedmonostori ág tagjai nevezik herediariajuknak. 

Késıbb az ı ıseik, majd a Móricok, Albisi Zólyomiak osztoznak rajta (Maksai 203). – Su 2: 395. 

Román-elıtagúak 1888 (Je 607): Bencsek, Bogsán, Bunya, Csiklova, Facset, Gladna, Oravicza, 

Pozsezsena, Resicza, Szárcsa, Szászka, Szent-Mihály, Sztamora, Világos (O-Világos, Siria). 

Romanest Te (Facsád-DK) 1464: Romanesth Turdhoz tartozott (Cs 2: 60). 1514–1516: ≈; 1596: 

Rumunest ~ Romaniest; 1617: pr. Rumuniesthi; 1717: Rumunesche (Pesty: Krassó II/2. 149). 1808: 

Rumunyesty Kr (139). 1851: Rumunyest, Kr vm, 3 kath., 649 óhitü lak., anyatemplommal. F. u. a 

Fábry család (Fé 3: 304). 1888: Rumunyest KrSzö Facseti js (Je 611). 1913: Rumunyest KrSzö 

vm Facsádi js (Az). – Româneşti, Rumunyest, L 681: r 660; m (147). = Su 2: 83. 1464–1851. – 

1974: c. Tomeşti {Tamásd kzs faluja É-ra} [33 C] 

Románfalva 1. * Hu (Branyicska-Brettye-É, talán Bóz táján) 1516: p. Romanfalwa. 

Barancskaiak birtoka (Cs 5: 132). 

Románfalva 2. KSz (1808) < Szalmapatak. 

Románfalva 3. * Te (Lugos táján) 1471: Romanfalwa Hódos kastélyhoz tartozott Szeri Pósafibirtok 

(Cs 2: 13, 60). =: Románfalva (Nyelvır 1970. 483). – Su 2: 395. 

Románfalva 4. * Za (Ribice mellett) 1439: Romanfalva Világos vár tartozéka volt a ribiczei 

kerületban (Cs 1: 743). =: Románfalva (Nyelvır 1970. 483). – Su 2: 395. 

Romlott KSz (Zilah-DK, az Egregy bp-i Zsibói úton) 1408: Romlott, 1460: Romloth (Petri IV. 

298). 1460.XI.25.: Dobokai Lökös János Romloth birtokbeli részét zálogba adja Kusalyi Jakabfi 

Györgynek (KmJkv 1485); 1461.II.2.: Uı Romloth-i birtokrészét nyolc Ft-on zálogba adja Dobokai 

Miklósnak (1508); 1471.V.26.: Romloth birtokon elvett fegyvreket, hat lovat és egy csikós kancát 

adnak vissza (2017). Ld még KmJkv II. 1018. 1733: Romita, 1750: Romlot. 1808: Romlott, 

Romlya Do (138). 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ (Romita) Szi Zsibói js (Je 607). 1913: Romlott Szi vm 

834


(Az). – 1909/19: Romita, Romlott, L 364: r 344; zs, m (147). = Su 2: 83. 1408–1854. – 1974: c. 

Românaşi {Alsóegregy kzs faluja É-ra} [12 C] 

Romoly Be (Naszód-É, a Borsai úton) 1750: Sztrimba. 1808: Romoly Be (138). 1861: Romuli 

Na (26). 1888: ≈ (Strimba) BN Naszódi js (Je 607). 1913: Romoly BN vm (Az). – 1909/19: 

Romuli ~ Strâmba, Romuli, L 1396: r 784; zs, m, rutén (147). = Su 2: 83. 1750–1854. [13 B] 

Romosz Szv (Szászváros-K hrs) 1206: II. András király – elıdeihez hasonlóan – az erdıkön túli 

Karako {Boroskrakkó}, Crapundorph {Magyarigen} és Rams faluban lakó királyi hospeseket 

felmenti a vajda joghatósága alól (Er I. 32); 1291: ... Inde venit ad partem meridionalem ad metam 

terre Saxonum de Romoz ... Sohtheluk {Bencenc} határosa (495). 1332: plebanus de Ramas, 1333: 

Ramach; 1334: ≈, v. Ramaz (Tr). 1659: Romosz (Amlacher 238). 1750: Szász-Romosz. 1808: 

Romosz ~ Romos, Romessdorf, Romosz (138). 1861: Rómos, Rumes, Romos Szv (38). 1888: 

Romos (Rumess) Hu Szászvárosi js (Je 607). 1913: Romosz Hu vm (Az). – 1909/19: Romos, 

Romosz, Rumess, Romulia, L 1614: r 1417; n, m (147). = Su 2: 83. 1206–1854. [34 C] 

Romoszhely Szv (Szászváros-DK) 1493: Ramaschel (Amlacher 55). 1733: Romosel, 1750: ≈, 

1760–2: Romoshelly. 1805: Romosz Hely. 1808: Romoshely, Klein-Rumesch, Romosel (138). 

1861: Rómoshely, Rumeschil, Romosél Szv (38). 1888: ≈ (Klein-Rumess, Romosel) Hu 

Szászvárosi js (Je 607). 1913: Romoszhely Hu vm (Az). – 1909/19: Romoşel, Rh, L 1290 ort. r 

(147). = Su 2: 83. 1493–1854. [34 D] 

Róna folyó Mm-ban 1353: inter 2 fl-os Rona et Feketewpatak ~ Feketupatak. (Gy 4: 111/4). 

Róna 1. Mm 1. (Sziget-K, a Róna menti Bocskói úton) 1360: Rona (DocVal 152) Dragomér fia 

Iván birtoka. 1373; Rohina; 1390: Also Rouna, Alsorowna (DocVal 390). 1402, 1480: Alsorona; 

1411: Rohnya; 1418, 1459: Rona, 1431: salisfodina Rona; 1460: fodine (regales) Rona. Az itteni 

sóbánya és sókamara királyi birtok volt (1373-tól Cs 1: 451). Román és rutén jobbágyok lakták, 

akik az újkorban a bocskói uradalom sóját fuvarozták. 1720-ban 13 nemes is élt itt. XIX: Ort. 

fatemplom, zsinagóga. Román népmővészeti központ. 1808: Rhona (Alsó-), (s) Dolnj-Runa, Rona 

gye dzsosz (137). 1851: Rhóna (Alsó-) Mm vm, 638 {r} g. kath., 202 zsidó lak., g. kath. 

anyatemplommal, synagógával.F. u. többen (Fé 3: 291). 1888: A-R (Rohne de jos) Tiszavölgyi js 

(Je 209). L 1910: 2402 (r, n); 1956: 2384 (Le). 1913: Alsóróna Mm vm Szigeti js (Az). – 

1909/19: Rona-de-jos, Ar, L 1856: r 1403; zs (147). Rona de Jos = Su 2: 83. 1360– 1851. [3 C] 

Róna 2. Mm 2. (Sziget-DK, a Róna menti Bocskói úton) 1360: p. olachalis Felseurouna Stani 

filii Petri Olahy, Felseu Rouna (Bélay 185). 1390: Felsewrowna (Cs 1: 451). 1808: Rhona (Felsı- 

), (s) Gornj-Runa, Rona gye szusz (137). 1851: Rhóna (Felsı-), Mm vm, 52 romai, 997 (orosz) g. 

kath., 2 ref. lak., g. kath. anyatemplommal. F. u. a k. kincstár (Fé 3: 291). 1913: Felsıróna Mm 

vm Szigeti js (Az).– 1909/19: Rona-de-sus, Fr, L 2900: r 86; rutén, zs, m (147). [3 C] 

Róna 3. KSz (Zsibó-ÉK hrs) 1338: p. Rona (Tr). 1423: v. olachalis Rona (P); 1475: Vona 

(hibásan), 1489: Rona (Cs 1: 563); 1548: Ronya, 1584: Rhona (Petri IV. 302). 1707.VIII.22.: Rona 

Wesselényi István birtoka (We). 1727 Egerbegy (Ko vm), Fugitivi: Pop Juon és Gábor Sibo mellett, 

Robnán laknak, Méltoságos Ur Wesselényi István Uram ö Nagysága földén (Gyalu 321). 1733: 

Rokna. 1808: Rhóna ~ Róna, Rohnen, Rogná (137). 1888: Róna (Romná) Szi Zsibói js (Je 607). 

1913: Szilágyróna Szi vm (Az). – 1909/19: Romna, Róna, L 404: r 363; m, zs (147). Rona = Su 2: 

83. 1338–1854 {1913}. [12 C] 

Róna 4. Szö (Újmoldova-ÉK) 1826 (Pesty: Szörény II. 476). 1829: Almás (Nagy II. 205). 

Ravenszka > 1913: Almásróna KrSzö Bozovicsi js (Az). – Ravensca = Su 2: 70. 1826–1913. – 

1974: c. Şopotu Nou {Újsopot kzs faluja DK-re} [54 B] 

Róna 5. Za (Dézna-É) 1556: Rona, Ronak (Márki II/1. 245). 1808: Rávná, Rohna (135). 1851: 

Ravna, Ar vm, 8 kath., 297 óhitü, 10 ref. lak., óhitü anyatemplommal, hegyes határral (Fé 3: 283). 

1888: Ravna Ar Borossebesi js (Je 600). 1913: Kisróna Ar vm (Az). – 1909/19: Ramna, Ravna, L 

478: r 459 (143). > Rănuşa = Su 2: 71. 1556–1913. – 1974: c. Moneasa {Menyháza kzs faluja Dre} 

[21 C] 

835


Rónapataka * Te (a Berzava mellett, Detta táján, Sósd közelében) 1343 k.: p. Ronapataka penes 

fl-m Borsua (Cs 2: 60). – Su 2: 395. 

Rónaszék Mm (Sziget-DK 18 km, a Róna-patak völgyében) A legjelentısebb máramarosi 

sóbányatelep, sókamara székhelye várral megerısítve. 1474, 1475: castellum Ronaszek; 1475: 

Ronazek, 1479: Ronazeek (Mihályi 522, 527, 528, 546). 1479: castellanus in Ronazeek (Cs 1: 444). 

1808: Rhonaszék ~ Ronaszék, (s) Kosstyl, Gosztyuj (137). Nepomuki Szent János-templom, b: 

V.16. R-Kálvária A Szent Kereszt felmagsztalása-templom, b: IX.14. (RKNt 1999). 1851: 

Rhónaszék, orosz-m-n-o falu Mm vm, 660 romai, 652 g. kath. lak., romai és g. kath. 

anyatemplommal, nevezetes és gazdag sóbányákkal (Fé 3: 291). 1888: Rónaszék (Kostyul) 

Tiszavölgyi js (Je 608). 1913; Rónaszék Mm vm Szigeti js (Az). # Janitsek J.: Rónaszék helynevei 

(NyIrK 1984.1). – Coştiui = Su 1: 170. 1474–1479. + 395. 1479. [3 C] 

Ronk 1. Hu 1. (Vajdahunyad-Ny) 1482: p. Rwnk. 1506: v. ≈ ; = : v. Ronk; 1510: ≈. 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 132. Ronk -b). 1808: Runk (139). 1861: ≈ Hu (23). 1888: N-R Hu 

Hunyadi js (Je 529). 1913: Nagyrunk Hu vm (Az). – 1909/19: Runcu-mare, Nr, L 525: r 492 

(148). Runcul Mare = Su 2: 88. 1482–1854. > Runcu Mare [33 D] 

Ronk 2. Hu 2. (Déva-ÉNy) 1499: p. Ronk. Hermán-nz. ivadékaié volt, mint Felpestesi Mátyás 

birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul (Cs 5: 132. Ronk -a). 1733: 

Runk. 1808: Runk (139). 1850: Erdıhát Runk, Runku Mik (Su). 1888: E-R Hunyadi js (Je 611). 

1913: Erdıhátrunk Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Runcu-mic, Er, L 123: r 116 (149). 

Runcul Mic = Su 2: 88. 1499–1854. – 1974: Runcu Mic c. VeŃel {Vecel kzs faluja} V [33 D] 

Rontó Bi (Félixfürdı-É hrs) 1552: Rontho (Jakó 332). 1808: Ronthó (138). 1851: Rontó, Bi vm, 

dombos helyen, 330 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Itt folyik a Pecze vize, mellyen a 

földesuraságnak, a váradi deák káptalannak 2 jövedelmes malma van (Fé 3: 297). 1913: Rontó Bi 

vm Központi js (Az). – 1909/19: Rontău, Rontó, L 569: r 535; m, zs (147). = Su 2: 84. 1552, 

1828, 1851. – 1974: c. Sînmartin {Váradszentmárton kzs faluja K-re} [20 B] 

Rósa 1. Ar (Zám-É) 1743: Roschia (Su). 1808: Rossia (138). 1851: ≈, Ar vm, Erdélyország 

szélén, hegyek közt, 758 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 4500 hold, ... 

Van itt a kısziklák közt egy barlang, továbbá 2 urasági liszt- és 4 deszkametszı malom, s egy 

rézbánya ... F. u. Szálbek György ur (Fé 3: 299). 1888: ≈ Radnai js (Je 608). 1913: Rósa Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Roşia, Rossia, l 1453: r 1442 (147). Roşia Nouă = Su 2: 85. 

1743–1913: Rosa. – 1974: c. Petriş {Marospetres kzs faluja É-ra} [33 A] 

Rósa 2. Bi (Belényes-É) 1445: Rossa (Jakó 332). 1692: Roze (Mezısi 119). 1808: Rossia (138). 

1851: ≈, Bi vm, magas hegyek közt, 989 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. F. u. a váradi görög 

püpök (Fé 3: 299). 1888: ≈ Belényesi js (Je 608). 1913: Biharrósa Bi vm (Az). – 1909/19: Roşia, 

Rossia, L 2427: r 2401; zs, c (147). = Su 2: 84. 1445–1913. [21 A] 

Rósa 3. Za (Deákfalva-É) 1553: Kys-Rossa, Nagh-Rossa; 1561: Rossfalva (Márki II/1. 245). 1746: 

Rosia (Su). 1808: Rossia (138). 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je 608). 1913: Borosrósa Ar vm (Az). 

– Roşia = Su 2: 84. 1553–1913. – 1974: c. Dieci {Deákfalva kzs faluja} [21 C] 

Rosarum Villa : villa Rosarum : Rozsnyó; Rozsonda. 

Rosk * Ko (BN, MT és Ko vm szöghatárán, Monor táján) 1319: p. Rosk (Cs). =: p. Roosk. A 

régeni uradalom tartozéka. Tomaj nb. Losonci Dénes fiainak osztozásakor Tamásnak jut. Ma hn 

Monor határában DNy-ra. 1880. tk: D. Roscului. Bátos és Monor között feküdt (Gy 3: 368). 1509: 

p. Roskh; 1519: p. ≈. Bánffy-birtok (Cs 5: 396. 1519: To vm). 1509.X.19.: Roskh-on Bánffy Péter 

és András részbirtokos (3519); 1519.IV.28.: Roskh-i (To vm) részbirtokát Bánffy Miklós, több rb 

átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1539.VIII.5.: Bánffy Pétert és Andrást 

tiltják Rosk-i részük elidegenítésétıl (4718); 1554.V.16.: Roskew ~ Rosk prédium (5306-7). – 

Su 2: 395. Roosk, 1319–1509. {Helye nélkül.} 

Roska Ko : Riska. 

836


Roskány Hu (Jófı-D) 1491: p. Roskan. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 5: 132). 1601: 

Roskany (Ve: Doc. VI. 370). 1733: Ruskán, 1750: Roskány. 1808: ≈ (138). 1861: ≈ Hu (23). 1888: 

≈ Marosillyei js (Je 608). 1913: Roskány Hu vm (Az). – 1909/19: Roşcani, R, L 829: r 817 (147). 

= Su 2: 84. 1491–1854. [33 D] 

Roskatelep Ko (1026 m : Siebenbürgen, 90). – 1936/9. tk: Dealul Mare (Roska-K). 1954: Dealul 

Mare {Roska tartozéka} = Su 1: 194. > Dealu Mare [22 A] 

Roskest * Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor mellett) 1598: Roskest (Pesty: Krassó II/2. 148). 1888: 

≈ psz (t) Kuttina {> Gutonya} KrSzö Bégai js (Je 608). – Su 2: 395. 1598. 

Rossán * Hu 1485, 1509: p. Rwsan; 1511: p. Rossan; 1518: v. Rossan. 1485-ben a Foltiak kapták 

újadományul. Késıbb Al-Diód város tartozékai közt említik (Cs 5: 132). – Su 2: 395. Rwsan. 

Rossia 1 3. (1808) : Rósa. 

Roszcsőr : Csőr 3. Oroszcsőr. 

Rosztócs Za>Ar (1913) : Rasztóc Za. 

Rosztoka(falva) * Za (Almás mellett) 1439: Rozthoka, 1441: Pastukafalva, 1445: Rozthoka, 1525: 

Razthoka Világos vár tartozéka volt a kápolnai kerületben (Cs 1: 743). – Su 2: 395. 

Rotarest Bi (1808) : Kerekesfalva. 

Rotterpuszta Te (Temesvár mellett) 1828: Vörös Csárda (Nagy, I. 401). {?} Rotterpuszta. – 

Ciarda Roşie = Su 1: 146. 1828. + 1: 281. Hanul Roşu 1956. » Timişoara. 

Rotund Mm (Sziget-DK, Borsa mellett) {1920 e.} Rotund. – Borşa-Rotundă = Su 1: 96. 1956. » 

Borşa. 

Rovás Fe (Medgyes-D) 1302.V.1. recte: 1382.IV.15.: Rawas-i Mihály nemes bevallási tanú; ld 

Bolya (An 1: 206-207. közt). 1394: p. Rowas, 1397: Rauas, 1400: Ravas, 1428: Rawasd (Ub III. 

68, 169, 200, IV. 368). 1483.VI.4.: Gerendiek tiltják Musnai Jakabot Rawas birtokbeli részeikbe 

való beiktatásától (KmJkv 2454); 1485.XI.7.: Uık apjukat tiltják, hogy Rawas-i részeket 

elidegenítse (2550); 1534.V.25.: Rawas-i Cseh Mihály Rawas-i nemeskúriáját, három lakott és két 

puszta jobbágytelekkel együtt {s más birtokrészeit} elcseréli Kövesdi Tomori Miklós budai 

várnaggyal, aki viszonzásul a Rawas-i kúriáért három jobbágytelket, a telkekért pedig ugyanannyi 

lakott és pusztatelket ad neki Galacon (Fe vm) (4465); 1537.V.8.: Uı mártonfalvi puszta 

nemestelkét és egy lakott jobbágytelkét zálogba veti Tomori György kolozsmonostori officiálisnál 

(4605). 1733: Ravasel, 1750: Revesel, 1760–2: Rovás. 1808: Rovás, Raweschd, Revasel (138). 

1861: ≈, Revesel FF (4). 1888: ≈ (Rosch, Rovasell) NK Bolya-berethalmi js (Je 609). 1913: Rovás 

NK vm Szentágotai js (Az). – 1909/19: Răvăşel, Rovás, Rosch, L 498: r 282; n (144). = Su 2: 72. 

1394–1854. – 1974: c. Mihăileni {Sálfalva kzs falua ÉK-re} [35 B] 

Rovina 1. Bi 1888: Rovina psz (t) Csételek Bi Margittai js (Je 609). 

Rovina 2. * Kr (Zaguzsén táján) 1690–1700: Rovina (Pesty: Krassó II/2. 148). – Su 2: 395. 

Rovina 3. Za (Brád-ÉK) 1850: Rovina (Su). 1888: ≈ Hu Brádi js (Je 609). 1913: Rovina Hu vm 

(Az). – 1909/19: Rovina, Rovina, L 669: r 639 (148). = Su 2: 86. 1850, 1854. [33 B] 

Rozália Mm Visó-Ny, az Iza menti Szigeti úton) 1373: villa Iohannis Woywode; 1390: Hrozawlla, 

Hrozallya (DocVal 379). 1411; Rozaulya, Rozavlia; 1430: Rosallya; 1431: Janoswaydafalwa; 

1525: Rozanlye (Bélay 187). 1808: Rozállya ~ Rosállya ~ Rozsállya, (s) Grozawla, Rozávlea (139). 

1851: Rozavlya, vagy Rozalia, Mm vm, 1149 g. kath., 120 zsidó lak., anyatemplommal és 

synagógával. F. u. többen (Fé 3: 301). 1888: Rozávla (Rozália, Rozávlya, Rozávlea) Izavölgyi js (Je 

609). 1913: Rozália Mm vm (Az). – 1909/19: Rozavlea, Rozália, L 2363: r 1690; zs; 22 m (148). = 

Su 2: 86. 1373–1851. [3 D] 

Rozva Do (1292) > Balázsfalva. 

837


Rózsafalva Bi (Tenke-ÉK) 1583: Rwssfalva (Jakó 332). 1692: Ruza falua (Mezısi 119). 1808: 

Rózsafalva ~ Rósafalva, Forro {!} (139). 1851: ≈, {r} Fonó, Bi vm, dombos vidéken, 350 n. e. 

óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 1294 hold, ... F. u. a váradi deák püspök (Fé 3: 301). 1888: ≈ 

(Fonó) Bi Tenkei js (Je 609). 1913: Rózsafalva Bi vm (Az). – 1909/19: Fonău, Rf, L 495: r 481 

(76). = Su 1: 245. 1583–1851. – 1974: c. Husasău de Tinca {Biharhosszúaszó kzs faluja K-re} [20 

B] 

Rózsamál 1849.VI.24.: Borbándtól ... fel a Rózsamál nevő szılıhegyig (Wass Pál). 

Rózsapallag Sza (1913) < Parlag (1270). 

Rózsapatak SzD (1913) < Dragomérfalva. 

Rózsás Bi 1888: Rózsás psz (t) Papfalva Bi Magittai js (Je 609). 

Rozsnyó Br (Brassó-DNy, a Barcasági-medence DNy-i peremén, a Keresztény-havasok lábánál, a 

Vidombák-patak partján) 1331: Jo-is et Jac-i f-rum Nic-i Magni de Rosnou. A Rozsnyai másként 

Brassai család nevében tőnik fel; tagjai 1331-ben Feketehalom várát átadták a királynak, s ezért 

rokonuk, a hőtlen Salamon brassói ispán minden birtokát megkapták (Gy 1: 831). Szász telepesek 

alapították; a XIV. század végétı románok is betelepültek. 1377: v. Rasnow, 1388: v. Rosarum, 

1394: Roznaw, 1398: Rosinow, Roznow (Ub II. 480, 628, III. 97, 210, 425). Szabad szász falu, 

1400 k.: Ev. temploma (román-gótikus; korabeli freskókkal). 1427: opp. nostrum (regis) Rosonow, 

opp. Rosno mezıváros. A város fölé emelkedı mészkıszirtre, a tatárok által elpusztított (1335) 

német lovagrendi vár helyén építették fel Erdély legnagyobb parasztvárát, a környéknek is 

mentsvárát. 1808: opp. Rosnyó h., Rosenau g., Rusá vel Ruse val. 1834: Ortodox templom. 1861: 

Rosnyó (város), ≈ Br (39). 1888: Rozsnyó (Rosenau, Resnavu) Felvidéki js (Je 610). 1913: 

Barcarozsnyó Br vm (Az). – 1909/19: Râşnov, Rozsnyó, Roseanau, L 4801: r 2611; n, m (143). 

1956: Rîşnov = Su 2: 80. 1331–1854. [47 A] > Râşnov 

Rozsonda Sink (Szentágota-É) 1349: p. Rosundal (Tr). 1362: Rosental, 1373: RosintaL, 1406: 

Rosundal, 1416: villa Rosarum (Ub II. 197, 407, III. 417, IV. 23). 1601: Rosondal (Ve: Doc. VI. 

378). 1733: Rusa, 1750: Rizsa, 1760–2: Rosonda. 1808: ≈, Rosslen, Rusá (138). 1861: ≈, Roßlen, 

Rusa Sink (37). 1888: Rozsonda (Roseln, Ruja) NK Szentágotai js (Je 610). 1913: Rozsonda NK 

vm (Az). – 1909/19: Ruja, Rozsonda, Roseln (Rosslen), L 1075: r 448; n (148). = Su 2: 87. 1349– 

1854. [36 A; L] 

Rıd Ko (Kolozsvár-DK, a vm hr) 1292: magister Demetrius f. Herbarth nob. de Revd; 1318: 

Michael f. Nicolai f-i Herbordi nob. de Reud pro se et Ladislao germano suo; 1324: Georgius ds 

Cheh de Reud; 1326: Georgius ds Cheh nob. de Reud; 1336: Petrus f. quondam Jacobi dicti Cheh 

nob-i de Beud [: Reud]. A Rıdi ~ Rıdi Cseh család birtoka (Gy). 1292: Urkund fia János comes 

tordalaki nemes 30 márkáért megvette Gyéresteleket; az összeget a vevı helyett apósa: Herbert fia 

Demeter magister Revd-i nemes fizette ki (Er I. 512). 1318-ban Mihály és László öröklött 

szolganıjét (Sebe) Gergely nevő kisebb fiával együtt 10 M-ért felszabadítja. Cseh György, aki 

1324-ben az erdélyi nemesek kiküldötte a királynál és felmentést szerez a vajdai megszállás alól, 

1326-ban királyi ember Zsukon (Gy 3: 368). 1377: p. Rewd; 1499: plebanus de = ; 1500, 1503: p. 

Magyar Rewd, Olah Rewd; 1521: Olah =, Maghyar =. Rıdi Cseh, R. Kályáni, Macskási, Patai 

Dezsıfi-birtok. 1418 óta ismert Kályáni-kúriát Mihály a Dezsıfiek és Cseheknek engedi át. Hn 

1428: Nagyerdı, Vaspéterpataka (Ajton felé), Vadverempataka (Györgyfalva felé), Bidespataka 

mellett erdık, Kyralmezewfeyw n. erdı és más erdık; 1476: Kezep Erdew, Harmad Erdew; 1501: 

Chonka és Gyar erdı (Csány felé); 1503: Erdewfew rét. 1398: ortodox kápolna (Olah Rewd?). Szn 

1460: Székely Jakab, Varga Bertalan, Peterdi János, Pathanthyws György; 1461: Benefi Antal, 

Kardos Mihály, Jakab deák (1468-ban is), Székely György; 1476: Sebestyen János, Deák Mátyás, 

Kis Péter (o), Erdıháti István és János (o); 1482: Peterdi János, Czakó Gellért, Péter és Mihály; 

1500k: MR: Nagy, Darvas, Szász; OR: Seres. 1461: c.q. (1292-tıl Cs 5: 396). Rıdi Cseh 

középbirtokos család a XIV. szd elejétıl. 1440: Rıdi Cseh György gyfvi éneklıkanonok. 1503: 

RCsGy gyfvi püspöki udvari provisor. *1440/50: Rıdi Cseh István (–1508), az anyanyelvő 

838


írásbeliség egyik erdélyi úttörıje; 1507: vrd, 1508: Suky István menedéklevele RCsI írásában (Jakó 

1962 : 1976). Cheh István deák nyelvéhez (SzTA: 1971). 

1431.IV.26.u.: Rewd-ön Valkai, Iklódi és Kályáni közös részbirtok; Rewd-i Veres N., Cseh Bálint 

(KmJkv 72); 1439.II.5.: Rıdi Cseh Bálint ü: Kályán (111); 1439.II.5.: Rıdi György fia: János 

leánya: Dorottya Szomordoki Gyögy felesége üv (112); 1439.II.13.: R-i Cseh Miklós két 

pusztatelket vesz Pata faluban (118); 1439.III.23.: R-i Cseh Miklós ü: Papfalva (144); 

1440.III.29.u.: Rıdi György fia: néhai János leánya: Dorottya üv (224). 1440.VI.1.: Rıdön lakó 

Kardos György eljár Györgyfalviak ügyében (240). 1440.VI.9.: Rıdi Cseh Bálint fia: György – 

György fehérvári éneklıkanonok, s te: András és János nevében is – tiltakozik amiatt, hogy néhai 

Kályáni Mihály Rıd, Bós és Pata felerészét elzálogosította Patai Dezsı fiainak (243); 1442.I.2.: 

Rıdi Cseh Bálint fiai: György és Cantor [!] elfoglalták Pataiak rıdi birtokrészét (394); 1442.V.7.: 

Rıdi Cseh György, másik György, az erdélyi káptalan éneklıkanonokja, Rıdi Cseh János (455); 

1442.V.30.: Rıdi Cseh Miklós, György és Pál ü: Pata (468). 1444.IV.23.: Rıdi György fia: néhai 

János leánya: Dorottya üv, Cseh György gyfv-i énelıkanonokot, Rıdi Cseh Pált, Cseh Istvánt is 

(490); 1447.II.12.: Rıdi Cseh Miklós választott bíró: Valkó (614); 1450.VII.11.: Uı jobbágytelket 

és nyolc hold földet vásárol Patán (862). 1452.V.7.: Rıdi Cseh György és Miklós ü: Gyvh (1024); 

1452.VIII.5.: Rıdi Cseh István ü: Csán (1058). 1452.VIII.6.: Rıdi Dezsı fiai: Antal és György üv 

(1062); 1461.XII.7.: Rıdi Cseh Györgyné Potenciana üv, Rıdön lakó Benefi Antalt is (1649); 

1469.II.19.: Rıdi Cseh György özvegye: Potenciána üv, Rıdi Cseh Pétert is (1839); 1470.IV.16.: 

Rıdi Cseh János fia Imre Kóródon öt népes jobbágytelket ad el (1949); 1471.III.7.: Rıdi Cseh 

János ü: Gyvh (2004); 1473.VI.21.: Rıdi néhai Cseh Miklós fia Péter birtokrészt ad zálogba 

Alsópatán (2100); 1473.VIII.12.: Uı (fiai: Sandrin és Mihály nevében is) birtokrészt ad zálogba 

Bóson (2106). 1473.X.25.: Rıdi n. György fia: Gergely üv, Cseh Pétert és Balázst is (2113); 

^1482.IV.24.: Rıdi Cseh Gergely üv, Rıdi Cseh Balázst is (2355); 1482.XI.7.: Rıdi néhai Cseh 

Miklós fia: Péter birtokait Patai Dezsı Antal védelmére bízza (2419); 1484.VII.25.: Rıdi néhai 

Cseh György fia Márk bósi és patai birtokrészét 10 jó magyar arany Ft-on zálogba adja Markos 

János kolozsvári bírónak (2494); 1489.V.13.: Rıdi néhai Cseh György fiai: Gergely és Márk 

Szentmárton (To vm) ısi birtokuk felét eladják (2697); 1494.XI.22.: Sárdi Jánosné: Rıdi néhai 

Cseh Márton leánya: Jusztina nyugtatja Rıdi néhai Cseh István fia Gergelyt hitbére és 

jegyajándéka kifizetése felıl (2932); 1499.XII.18.: Rıdi Cseh Márk birtokrészt ad el Bóson 

(3117); 1503.I.26.: Rıdi n. Cseh György fia: Gergely MagyarRewd és OlahRewd birtokbeli részét, 

nemeskúriája kivételével, 22 arany Ft-on zálogba adja Péter pap oláhfenesi plébánosnak (3269). 

1503.V.24.: Rıdi Cseh Márk (fia: Kálmán nevében is) Göc (Do vm), Kajla és Szentandrás (BSz 

vm) birtokbeli részeit 80 arany Ft-ért eladja Szf-i Gyerıfieknek (3284); 1508.III.22.: Rıdi Cseh 

Gergely bevallást tesz Vásárhelyi Gyerıfi László és Salatiel perében (3458); 1510.II.27.: Rıdi 

néhai Cseh István fia: Gergely két telket vásárol Oláhbóson (3537). [1514.VI.5.k.] Patai Dezsı 

János MagyarRewd-ön Nagy ... és Darvas Mihály népes, Szász György lakatlan jobbágytelkét, 

OlahRed-ön Seres Miklós népes és két lakatlan jobbágytelkét, s a Magyarrıd határán fekvı Chonka 

nevő erdıbeli teljes részét elidegeníti (3582); 1519.V.22.: Rıdi Cseh Gergely aranykúti birtokrészt 

vesz zálogba (3728, 3729); 1521.II.9.: Nádasi Ferenc tiltja Rıdi Cseh Pált Rıd és Bós (Ko vm) 

birtokbeli részei eladásától és elzálogosításától (3804); 1540.III.14.: Patai n. Dezsı János évekkel 

ezelıtt részbirtokot adott e Magyarrıdön (4743). 

1587: Reod. – E: fl. 6, A: fl. 2 (Dé 57). 1652 Ajton: Rıdi Mihály esküdt jb, Rıdi András mostan 

korcsmáros, de szolgál az után, Rıdi János drabant az Udvarnál (Gyalu 143). 1740: A 

Seregélyesben (e); 1815: a’ Seregéjes n. h. (k), Kis Seregéjesbe (e). 1733: Rajud, 1750: Ree, 1760– 

2: Rodd. 1808: Rıd h., Rediul vel Reugyu val. 1861: Rıd Ko (14). 1888: ≈ (Röıd, Roty) Kolozsvári 

js (Je 610 & Seregélyes telep). 1913: Rıd Ko vm (Az). – 1909/19: Rediu, Rıd, L 1525: r 1448; 

m, zs (145). = Su 2: 74. 1292–1854. – 1974: c. Aiton {Ajton kzs faluja Ny-ra} [23 A] 

Rögmezı * Kr/Szi (Bogdánháza és Bagolyfalva környékén, Valkó vára tartományában) 

1519.IV.28.: RegMezew-i részbirtokát Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak (KmJkv 3723). 

Rubeaturris (XV); Rubra Turris (1825) Sze : Verestorony. 

839


Ruda Hu (Vajdahunyad-DNy) 1482: p. Rwda; 1506, 1510: p. ≈; 1515: Alsorwda, Felsewrwda. 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 132). 1733: Ruda. 1808: Ruda (139). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ 

Hunyadi js (Je 610). 1913: Ruda Hu vm vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Ruda, Ruda, L 467: r 

461 (148). = Su 2: 86. 1482–1854. [33 D] 

Rudabánya Za (Brád mellett) 1599: Rudabania (Ve: Doc. V. 251). – 1909/19: Ruda-baia, 

Rudabányatelep, v. Ruda (148). Ruda-Baia = Su 2: 86. 1599, 1909. {Rudafalva tartozéka} 

Rudafalva Za (Brád-DK hrs) 1439: Rudafalwa, 1441: Kudafalva, 1445: Rudafalwa; 1525: Ruda 

(Cs 1: 743). 1808: ≈ Za (139). 1850: Rudafalva (StTr). 1854: Rudafalva, Ruda (Bul. 104). 1861: 

Ruda Hu (23). 1888: ≈ Hu Brádi js (Je 610). 1913: Ruda Hu vm (Az). – 1909/19: Ruda, Ruda, & 

Ruda-baia (Rudabányatelep), Musari (Muszári), L 1001: r 605; m, n (148). > Ruda-Brad = Su 2: 

86. 1439–1854. [33 B] 

Rudály (Rundal) Fe/FF (Segesvár-DNy) 1322: p. Rundal. 1322-ben Becsegergely nb. Miklós fia 

Gergely és Apa-fi Jakab birtokolta; az almakereki uradalommal együtt Fe vm-hez tartozik (Gy 2: 

200). 1340: Ruental , 1345: v. Rundal, 1349: p. Rundal (Tr). 1491.I.3.: Apafi Lénárd Rwdal-i ısi 

részét eladja testvéreinek: Ferencnek és Miklósnak (KmJkv 2717); 1534.XII.12.: Rwdal-on 

részbirtokos Apanagyfalvi Apafi Miklós özvegye: Monostori Katalin és fia: Gergely (4507). 1760– 

2: Radully, 1805: Rundály. 1808: Rudály h., Rennthal g., Rudol val. 1861: Rudaly FF (4). 1888: 

Rudály (Rauthal, Rudei) NK Keresdi js (Je 610). 1913: Rudály NK vm Segesvári js (Az). – 

1909/19: Roandela, R, Rautal, L 547: r 79; n, c (146). 1956: Roandola = Su 2: 81. 1322–1854. – 

1974: c. Laslea {Szászszentlászló kzs faluja DNy-ra} [36 A] 

Rudaria Kr (1808) : Gerlistye : Ógerlistye KrSzö. 

Rudincz * Szö (Orsova táján, Tiszóca mellett) 1596: pr. Rudincz (Pesty: Szörény II. 477). – Su 2: 

395. 

Rudna Te (Csák-DNy, a Temes j. p.) 1333: Rudna (Tr) egyházas hely. 1429, 1430: Ruda, 1458; 

Rwda (Cs 2: 60). 1806: Rudna (30 cc 43). 1828: ≈ (Nagy 399). 1851: ≈, Tt vm, kies erdık és 

ligetek szomszédságában, 22 kath., 2 evang., 998 (szerb-o) n. e. óhitü lak., óhitü anyatemplommal, 

48 4/8 egész telekkel. F. u. a Nikolics család (Fé 3: 303). 1913: Rudna Tt vm Módosi js (Az). – 

1909/19: Rudna, Rudna, L 1622: r 218; szerb, n, m (148). = Su 2: 87. 1333, 1828, 1851. – 1974: c. 

Giulvăz {Torontálgyülvész kzs faluja D-re} [41 A] 

Ruffa Ecclesia Csa (1335) : Veresegyház. 

Rugacsháza * BSz (Dés táján) 1325: Rugachhaza (Tr) Bogát {Alsóbogáta} faluval együtt 

említik. – Su 2: 395. 

Rugacz * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Rwgacz Hódos kastély tartozéka volt (Cs 2: 

60). – Su 2: 395. 

Rugas * Te (Temesrékás táján) 1473: Rwgas Cseri vára tartozéka volt (Cs 2: 11). 1473.VIII.30.: 

Rwgas Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Rwgas Nádasdi néhai Ungor 

János fiai: János és Miklós birtoka (3264). – Su 2: 395. 1473. 

Ruginos * Kr (Facsád táján, Zsupánfalva és Rumunyest mellett) 1596: Ruginos, 1599: Ruchynoz, 

1617: Ruczinosa (Pesty: Krassó II/2. 154). – Su 2: 395. 

Rugonfalva Uh (Székelykeresztúr-ÉK hrs) XII-i település; XIII-i templomrészlet. Ref. 

Harangján: Sancta Katerina ora pro nobis deum 1512 (Orbán B. I. 119. Az elsı világháborúban 

megsemmisült). 1518: Rwgonffalwa, 1566: Rwgonfalwa, 1576: Rugonfalva (SzO I. 322, II. 199, 

IV. 39). 1614: Rugonfalva 29 családfı (Uh 105). 1733: Rugunfalu. 1808: Rugonfalva (139). 

*1848.XI.14.: Bartha Miklós politikus, közíró (–1905.X.19.) 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ 

Székelykeresztúri js (Je 611). 1913: Rugonfalva Uh vm (Az). & Rugonfalvi Kiss István (1881– 

1957). Itt jegyezték fel Görög Ilona balladáját (Benedek Elek, Sebesi Jób: MNGy III. 37. sz.); 1902 

Vikár dallammal, fonográfra; 1932 Kodály a Székely fonó-ba bedolgozta; 1960-ban helybeli tanuló 

840


jegyezte le. 1971 L 760. 1980: Múzeumház (Benedekfy-kúria) avatókalákája tv-film 1980.X.20. # 

Dávid L. 241-253; Benkı E.: Rugonfalva középkori emlékei (EM 1991. 15-28). – Rugonfalău > 

Rugăneşti = Su 2: 87. 1518–1854. [36 B] 

Rugyinócz Te~Kr (Karánsebes-ÉNy) 1411: Rugyinolcz in districtu Sebes; 1440: Ruginocz in 

districtu Karansebes; 1470: ≈ in districtu de Sebes (Cs 2: 60). 1559: Rwgynoz, 1603; Ruginosz, 

1723: Ruzsinosz (Pesty: Krassó II/2. 152). 1808: ≈ (140). 1888: Ruzsinos (Ruzsinosz) KrSzö 

Temesi js (Je 611). 1913: Rugyinóc KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ruginos, Ruzsinosz, L 399: r 392 

(148). Ruginosu = Su 2: 87. 1411–1913. – 1974: c. Copăcele {Ruténtelep kzs faluja D-re} [42 B] 

Ruhaegres TA 1888: Ruhaegres, havastelep (t) Ruhaegres TA Alsójárai js (Je 611). 

Rujen Kr -- 1888: Rujen KrSzö Karánsebesi js (Je 611). 

Ruka Ko (?) 1808: pagus Ruka Ko, azh (139). 1861: ≈ Ko (14). 

Rukar Fe (Fogaras-Ny, az Olt j. p.) 1387: villa Ruckeri dicta, v. Ruackeri (Ub II. 609). 1492: 

Rwckersdorf, 1506: Rwkenn (Scheiner 123). 1611: Ruchar (Ve: Doc. VIII. 181). 1614: Rukar: 

Olah István Rukarj Markodon (Msz) vm-i jobbágy (SzO). 1658: Rukaj (Teleki Mihály lev.; 

Trócsányi 20). 1733: Rukkor, 1750: Rukor, 1760–2: Rukkür, 1805: Rukkor. 1808: Rukor ~ Rukárd, 

Ruckendorf, Rukur (139). 1861: Rukkor FF (4). Rukor részben Szebenszékhez tartozik FF (4); 

Rukur Sze (34). 1888: Rukkor (Ruker, Rukur) Fo Alsóárpási js (Je 611). 1913: Rukkor Fo vm 

(Az). – 1909/19: Rucăr, Rukkor, Rukendorf, L 673: r 658 (148). = Su 2: 86. 1387–1854. – 1974: c. 

Viştea {Vist kzs faluja ÉK-re} [36 C] 

Rumunyest KrSzö (1913) : Romanest. 

Runk 1. Be (Naszód-ÉNy) 1547: Ronck; 1642: Runkfalva, Runcu; 1689: Rung (Su). 1733: 

Runkul, 1750: Runk, 1760–2: Runck. 1808: Runk Be (139). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ BN Naszódi 

js (Je 611). 1913: Runk BN vm (Az). – 1909/19: Runcu, Runk, L 1133: r 1126 (148). > Runcul 

Salvei = Su 2: 88. 1547–1854. > 1974: Runcu Salvei c. Salva {Szálva kzs faluja ÉNy-ra} [13 D] 

Runk 2. * Kr (Facsád táján, a Marszinai kerületben) XV–XVI: Rwnk (Su). – Su 2: 395. 

Runk 3. To 1. (Torockó-ÉNy, az Aranyos b. p.) 1733: Runk. 1808: ≈ (139). 1861: ≈ To (11). 

Közelében a Ronki-sziklaszoros és cseppkıbarlang. 1888: Runk TA Alsójárai js (Je 611). L 

1910: 606, 1992: 319 (Le). 1913: Aranyosronk TA vm Torockói js (Az). – 1909/19: Runc, Runk, 

& Lunca-largă, L 580: r 576 (148). = Su 2: 88. 1733–1913. – 1974: c. Ocoliş {Alsóaklos kzs 

faluja} [22 A] 

Runk 4. To 2. 1888: Runk-Lunka-Lárga TA Alsójárai js (Je 611). Aranyosronk tartozéka.– 

Lunca Largă = Su 1: 367. 1954. 

Runk Hu 1–2. : Ronk 1–2. 

Runksor Hu (Illye-ÉNy) 1750: Runksor-Mika, 1805: Runksor. 1808: ≈ (139). 1861: ≈ Hu (23). 

1888: ≈ Marosillyei js (Je 611). 1913: Runksor Hu vm (Az). – 1909/19: Runcşor, Runksor, L 318 

ort. r (148). = Su 2: 88. 1750–1854. – 1974: c. Gurasada {Szád/Guraszáda kzs faluja É-ra} [33 D] 

Rusor 1. Hu : Riusor. 

Rusor 2. KSz (1808) < Dragomérfalva (> Rózsapatak). 

Russ Hu : Oroszfalu. 

Russán Hu : Rossán. 

Russor SzD (1888) < Dragomérfalva KSz. 

Rusz 1. * Hu (Kisbarcsa és Alpestes között) 1485.III.9.: Werbıczy Jánost és feleségét: Lúciát 

beiktatták Barancsaki István birtokaiba, köztük Rwz felébe is (KmJkv 2519). 

841


Rusz 2. Kr (?) 1851: Rusz, Kr vm, Karánsebeshez 1 órányira: 1 kath., 543 óhitü lak., s 

anyatemplommal. F. u. a Petrovics család (Fé 3: 304). 

Ruszinos KrSzö (1888) : Rugyinóc. 

Ruszka Te~Kr (Teregova-K, a Karánsebesi út közelében) 1430: Rwzka (P); =: ≈ (Cs 2: 60); 1579: 

Ruzka, 1611: Ruszka (Pesty: Szörény II. 477). 1808: ≈ (139). 1888: ≈ KrSzö Teregovai js (Je 611). 

1913: Ruszka KrSzö vm (Az). – 1909/19: Rusca, Ruszka, L 1598: r 1579 (149). = Su 2: 89. 1430 – 

1840/1872. – 1974: c. Teregova {Teregova kzs faluja} [43 C] 

Ruszkabánya Kr (Karánsebes-ÉK) 1803-ban alapították vas- és márványbánya mővelésére (Pesty: 

Szörény II. 478). 1888: Ruszkabánya (Ruszkahegy, Ruszkberg) KrSzö Karánsebesi js (Je 612 & 

Ruszkicza telep). 1913: Ruszkabánya KrSzö vm (Az). – Ruscberg > Rusca-montană (Ruscberg), 

Rb, & RuschiŃa (Ruszkicza), Lozna-Pleş (Loznaplesch), Padeşrusca (Pades-Ruszka), Baia-depeatră 

(Kıbánya), L 2946: r 1381; n, szlovák, m, olasz, cseh (149). > Rusca Montană = Su 2: 89. 

1803; 1851: Ruskberg {?}. [43 A] 

Ruszkatı Kr Facsád-DK) 1514–6: Pleyen [: Pojen], 1596: Poyen, 1617: Poeni, 1785: Bojin [: 

Pojin] (Márki II/1. 212). 1808: Pojen, Pojeni (130). 1851: Pojen, Kr vm, Erdélyhez közel, magas, 

hegyes vidéken, 4 kath., 376 óhitü lak., anyatemplommal, szép erdıvel. A Béga vizének egyik ága 

itt veszi eredetét. Birják Draskovics és Bogdanovics családok (Fé 3: 246). 1888: Pojén KrSzö 

Facseti js (Je 583). 1913: Ruszkatı KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Poieni, Pojén, L 636: r 

582; m, n (137). = Su 2: 52. 1514–1913. – 1974: c. Pietroasa {Kıfalu kzs faluja DK-re} [33 C] 

Ruszkica Szö (Ruszkabánya-É) 1803-ban alapított bányászfalu (Pesty: Szörény II. 481). 1888: 

Ruszkicza telep (Je 612). 1913: Ruszkica KrSzö vm Karánsebesi js (Az). – RuschiŃa = Su 2: 89. 

1803, 1909. – 1974: c. Rusca Montană {Ruszkabánya kzs faluja} [43 A] 

Ruszkova Mm (Csánki; 1888) : Oroszvíz. 

Rusznik * Te~Szö (Bozovics táján, Ógerlistye mellett) 1484: Rwsnyk in districtu Halmas. 

Gerlistyével együtt tőnik fel (Cs 2: 60). – Su 2: 395. {P} 

Ruszolc : Óruszolc és Újruszolc KrSzö (1913) < Oroszi Kr (1319). 

Ruszova-1-2 KrSzö(1888) < Oroszi Kr (1319). 

Ruténtelep KrSzö < Kopács Szö (1503). 

Ruténtelep KrSzö (Lugos-DK) 1910: Ruthéntelep Krassógombás tartozéka DK-re. – 1954: Zorile 

= Su 2: 282. 1913, 1954. [42 B] {Vö. Kopács {1998} tk: Copăcele / Ruténtelep} 

Ruthenica Villa Sze : villa Ruthenica (1380) : Csőr : Oroszcsőr. 

Ruthenorum Villa : villa Ruthenorum : Csőr : Oroszcsőr (1403); Oroszfalu; Szerdahely. 

Ruzs Kr (Karánsebes-DNy) 1585: Rucz, 1690–1700: Rucsi, 1717: Ruscha, 1803: Ruzs (Pesty: 

Krassó II/2. 151). 1808: ≈, Rus, Ruzsi (140). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 612). 1913: Ruzs 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Rugi, Ruzs, L 932: r 925 (148). = Su 2: 87. 1585–1851. – 1974: c. 

Păltiniş {Ökörpatak kzs fluja D-re} [42 B] 

Ruzsatag Szi (Tasnád-DNy) 1913: Ruzsatag Tasnádbajom tartozéka (H). – Rugea = Su 2: 87. 

1913. – 1974: c. Boianu Mare {Tasnádbajom kzs faluja} B M [11 A] 

Rücs Ko~To (Marosvásárhely-ÉNy) 1305: terre duo Ruvch (Cs). 1305: a Ko vm-i Ryuch föld és 

Scentpetur közt fekszik Kodori Márton fia János {és testvérei} Komlous ~ Komlus földje (An 1: 

749). 1429: p/pr. Rywch; 1468: p. Rewch; 1493: p. Rywch; 1519: p. ≈; 1525: p. Ryew (!). 

¤Gernyeszeg tartozéka; Alárdfi, Meggyes, Báthori, Futaki Nagy, Barcsai, Csapi, Betleni-birtok (Cs 

5: 728). 1481.VI.18.: Rych-ön Somkeréki Eerdélyi részbirtok (KmJkv 2323); 1482.VI.27.: Mátyás 

király parancsára Báthori Istvánt, adomány címén, bevezették Rych birtokába (2375); 1483.II.7.: 

Rych-ön Meggyesfalvi részbirtok (2426); 1492.VI.7.: Rewch (To vm) birtokbeli örökös részeit 

842


Somkeréki Erdélyi János átengedi Szentiványi Székely Miklósnak (2793). 1639: Ruts, Rütts 

(Makkai 573, 582) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Ricsu. 1808: Rücs (Mezı-) (140). 1861: 

Mezı-Rücs To (11). 1888: ≈ (Réjesu) MT Marosi felsı js (Je 504). 1913: Mezırücs MT vm (Az). 

– 1909/19: Râciu, Mr, L 1477: r 1311; m (142). Rîciu = Su 2: 79. 1305–1854. [23 B] 

Rüsz Sze (1913) < Réc Fe (1263). 

843


S. 

Saborest * Kr (Tótvárad-Ny, Bulcs mellett) 1596: Saborest (Pesty: Krassó II/2. 301). – Su 2: 350. 

Sacerdotum mons (Papok hegye) Földvár (Fe) határán. 

Ság 1. Ar (Arad-D, a Temesvári úton) 1333–5: Egidius (sacerdos) de Mezeusak, Mezesag. Papja 

1333: 13 báni, 1334.I: 4 gs, 1334.II: 7 báni, 1335: 3 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 184). 1489: 

Sagh, 1561-i adólajstromban: Saagh (Cs 1: 778). 1808: Ság vel Ságh h., Segenthau vel Dreispitz g. 

{Gy-ben tévesen Temesság} 1913: Németság Te vm Újaradi js (Az). – 1909/19: Nemeciag, Ns, Ds, 

Segenthau, L 1986: r 69; n, m (121). > Şagul = Su 2: 167. 1333–1913: Mezıság (H) {!} > Şagu 

[31 B] 

Ság 2. Te (Temesvár-D) 1333: Sagad; 1334: Swag, Sag (Tr) egyházas hely. 1401: Sagh (P); 

1425: ≈ (Cs 2: 60); 1717: Sasch (Pesty: Krassó II/2. 135). 1808: Ság ~ Saág ~ Ságh Te (140). 

1851: Ságh, Te vm, rónaságon, a Bega csatorna és Temes vize közt, 598 r. kath., 1153 n. e. óhitü 

lak., kath. és óhitü anyatemplommal, derék kath. tanodával, s uradalmi épületekkel. Határa 3895 

hold, ... Birja a csanádi r. kath. káptalan (Fé 4: 3). 1888: Ság (Ságh) Te Központi js (Je 612). 

1913: Temesság Te vm (Az). – 1909/19: Şag, Ts, L 2564: r 808; n, m (170). = Su 2: 167. 1333– 

1851. [31 D] 

Ság 3. * Za (Varsány és Pél hrs) 1453, 1467: Saag (Zichy II. 351, X. 426). 1495: Sagh (Cs 1: 

743). – Su 2: 397. 

Sajád Bi (Bél-É) 1344: t. Sayath (Tr). 1580: Syatth (Jakó 338). 1808: Siád (145). 1851: ≈, Bi vm, 

egy völgyben, 425 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 1146 hold, ... Birja a váradi deák 

püspök (Fé 4: 26). 1888: ≈ Béli js (Je 623). 1913: Sajád Bi vm (Az). – 1909/19: Şiad, Siád, L 433: 

r 425 (173). = Su 2: 171. 1344–1913. – 1974: c. Craiva {Bélkirálmezı kzs faluja É-ra} [20 D] 

Sajgó BSz (Dés-DNy) 1379: Solgo, 1405: Salgo (Kádár VI. 5). 1461: Borzásiak és Keczeliek 

tiltják Mátyás királyt Salygo birtokbeli részeik eladományozásától (KmJkv 1581); 1515.VII.24.: 

Salgo-n Bánffy Péter részbirtokos (3588); 1519.IV.28.: Salgo-i részbirtokát Bánffy Miklós, több rb 

átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1524.XI.26.: Salygo-i részét Bánffy László 

eladja Podvinyai Pál deáknak (4055); 1554.VIII.30.: Salgo-n Bonchidai Bánffy Mihály 

részbirtokos (5319). 1590: Salygo, 1616: Sajgó (Kádár). 1637: Sajgo (Makkai 556) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: Sajgó, Sigo (140). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Sigeu) SzD Dési js (Je 613). 

1913: Sajgó SzD vm (Az). – 1909/19: Şigău, Sajgó, L 276: r 268 (173). = Su 2: 172. 1379–1854. 

– 1974: c. Jichişu de Jos {Alsógyékényes kzs faluja DNy-ra} [13 C] 

Sajka folyó Fráta határán 1534.VI.27. Sayka; mellette halastó (Km). 

Sajkó (1861) : Salgó. 

Sajó {< só + jó: 'víz'} folyó: a Nagy-Szamos b. o. mellékvize; Sajófelsısebes határában ered; 

Sófalva határán felveszi a Besztercét; Bethlen fölött torkollik Do>BN 1228: caput Souyou, 1243: 

aqua Sayou (Gy 1: 553). = ubi Byztricia cadit in Sayow Sófalva határán (Er I. 196). 1482: ad 

fluvium Sayo Sajószentandrás határa (KmJkv 2395). 1808: rivulus Sajó Be-v (140). – Şieu 

Sajó 1. Do (Beszterce-DK) 1228: caput (fluminis) Soyo; 1319: p/v. Nogsoyou (Cs). 1319/320: 

v/p. Nogsoyou; 1319/323: p. Nogsayou; 1332-5: Petrus sacerdos de Soyo, Pet. plebanus de Soyana, 

Pet. de Soyov Inferiori, Sonyano Maiori, Soyo. A Sajó folyó felsı szakasza mellékén két Sajó falu 

keletkezett: Nagysajó vagy Alsósajó Dobokában és Kissajó vagy Felsısajó Kolozsban. Nagysajó a 

Kácsik-nem birtoka volt. 1319-ben Károly király mint öröklött birtokot adta vissza e nb. Mihály fia 

Simon ispánnak, de még ez évben Simon unokatestvérének: Farkas fia Tamásnak mint a hőtlen 

Sárpataki Ipoch fia András elkobzott birtokát adományozta, majd 1323-ban Szécsényi Tamás 

erdélyi vajdát megerısítette birtokában. Papja 1332 II: fél fertó és 1 sectinus, 1333 I: 22 régi báni, 

844


1334 I: 8 gs, 1334 II: 7 kuntinus, 1335 I: fél fertó pápai tizedet fizet (Gy 2: 86). 1443: p. Nagsayo; 

1453: Sayo, Alsosayo; 1504: Also Sayo. 1515: p. Sayo. Kacsics nembeliek; rb. Tomaj nembeliek 

birtoka (Cs 5: 397. Ko vm). A nagysajói uradalom Do vm-i tartozékai 1473: Sajó, Barla, Serleng, 

Simontelke, Várhely, Radla, Olmos, Budag, Ardán, Fris, Felsı-Sebes, Alsó-Sebes, Gezsenfı; 1502: 

Alsó-Sajó, Barla, Serlen, Várhely, Radla, Olmos, Oláh-Budak, Ardán, Fris, két Sebes, Gezsenfı 

(Cs 5: 502). 1587: Sayo cum pertinentiis utraque Sebes, Olmos {: Solmos}, Radla. – E: fl. 18, A: 

fl. 7. Accumulandum ad rationem ill. domini cardinalis (Dé 45). Be/Ki 1587–9: Magna Villa in 

auro cuso fl. 8 solvit (Dé 71). 1642: Nagy Sajó, Sajó (Ve: Doc. X. 110). 1733: Schigul Mare, 

1760–2: Nagy Sajo. 1808: Sajó (Nagy-) h., Gross-Schogen g., Siou-máre val. 1861: N-S Do (16). 

1888: N-S (Gross-Schogen, Sieu mare) BN Besenyıi js (Je 529). 1913: Nagysajó BN vm (Az). – 

1909/19: Şieul-mare, Ns, Grossschogen, L 1754: r 612; n, m (173). 1956: Şieu = Su 2: 172. 1319– 

1854. [24 A] 

Sajó 2. (Fel-, Kissajó) Ko (Teke-ÉK) 1228: in littoe Soyou; 1319: p. Sayo; 1332–4: Cunradus 

sacerdos de Boyano superiori, Chunradus plebanus de Soyo, ≈, Benedictus ≈ de Sarov Monori, ≈ 

sacerdos de Sorano Superiori. Felsı- vagy Kissajónak nevezték a Sajó folyó felsı szakaszának 

kolozsi oldalán kialakult helységet, megkülönböztetésül a Dobokában fekvı Alsó- vagy 

Nagysajótól. 1228-ban a széplaki uradalom határát a Sajóig állapították meg, s ezen belül 

keletkezett Kissajó (ld. Széplak). 1319-ben a régeni uradalom része, a Tomaj-nem birtoka. Losonci 

Dénes fiainak osztozásakor Tamás mester kapja. Papja 1332 I: 3 lat, 1332 II: 3 lat, 1333 I: 11 régi 

báni, 1334 I: 80 dénár, 1334 II: 1 fertó pápai tizedet fizet (Gy 3: 369). 1473.IV.26.: Sayo birtok Ko 

vm, ld Bátos (KmJkv 2098). 1474: p. Kys Sayo; 1483: p. ≈. 1492: p. Felsewsayo. 1495: p. Felsew 

Sayo; 1508: ≈. Tomaj nembeliek birtoka (Cs 5: 397). 1482.XI.6.: Tıki Bálint Kyssayo-i zálogos 

része, ld Régen (KJkv 2417); 1483.V.25.: KysSayo-i zálogos része visszakerül Losonczi Lászlóhoz 

(2450). Régeni káptalan 1587–9: Kissaio in auro cuso fl. 6. Restat (Dé 72). 1645: Kiis Sajo 

(Makkai 623) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Schieutz, 1760–2: Kis Sajo. 1808: Sajó (Kis-), 

Kleinschangen, Siou-mik (140). 1861: K-S Na (26). 1888: K-S (Klein-Schogen, Sijutzu, Sieutiu) 

BN Besenyıi js (Je 432). 1913: Kissajó BN vm (Az). – 1909/19: ŞieuŃ, Ks, Ksch, L 902: r 845; 

n, c (173). = Su 2: 172. 1319–1854. [24 A] 

Sajó-elıtagú hs 1888 (Je. 613-4): Keresztúr, Magyaros, Polyána, Solymos, Szent-András, Szent- 

Ivány, Udvarhely. 

Sajó folyó Mm-ban 1353: fl. Sospathak, 1377: v. Sayo (Gy 4: 112/7). 

Sajó 3. Mm (Visó-Ny, az Iza menti úton) 1373: Sayo (Mihályi 66). 1411: Sayow, 1420: Sajou, 

1458: Sayo (Bélay 188). =: Sayow (Cs 1: 452. 1411-tıl). 1808: Sajó, Sieu (140). 1851: ≈, Mm vm, 

Rozavlyával általellenben, az Iza mellett, 855 g. kath., 54 zsidó lak., anyatemplommal, és 

synagógával. F. u. többen (Fé 4: 4). 1888: ≈ (Saieu) Izavölgyi js (Je 613). 1913: Sajó Mm vm (Az). 

– 1909/19: Şieu, Sajó, L 1437: r 1038; zs; 15 m (173). = Su 2: 172. 1373–1851. [3 D] 

Sajómagyarósvölgy SzD (Beszterce-Ny) 1913: Sajómagyarosi völgy (H). – Vale > Şieu-Măgheruş 

> Valea Măgheruşului = Su 2: 230. 1913. – 1974: c. Şieu-Măgheruş {Sajómagyarós kzs faluja Éra} 

[13 D] 

Sajómezı Mm (Izakonyha-Ny) 1430: Sajo-Polyana, Polyana; 1431: Pollyana; 1453: Polyanfalva; 

1605; Sajo Poiana (Bélay 180). 1808: Polyána (Sajó-), Sajópolyána (131). 1888: Sajópolyána 

(Pojény) Mm Izavölgyi js (Je 613). 1913: Sajómezı Mm (Az). – 1909/19: Poieni, Sm 

(Sajópolyána), L 942: r 782; zs (137). > Poeni > Poenile Glodului > Poienile Izei > Poienile Şieului 

> Poienile Glodului = Su 2: 52. 1430–1913. > 1974: Poienile Izei c. Botiza {Batiza kzs faluja 

ÉNy-ra} [13 B] 

Sajóagyfalu (Magna Villa) Be (Beszterce-DNy, a Sajó menti úton) 1334: Hermanus plebanus de 

Magna Villa. Papja 1334.I: 14 gs pápai tizedet fizet (+1243, 1334. Gy 1: 562). 1632: Nagyfalu 

(Ve: Doc. IX. 322). 1733: Nagy-falu, 1750: Nagyfalu. 1808: Nagyfalu h., Grossdorf g. 1861: ≈ Na 

(26). 1888: ≈ (Nusfaleu) BN Besenyıi js (Je 533). 1913: Sajónagyfalu. BN vm (Az). – 1909/19: 

Nuşfalău, Nf, L 825: r 823 (123). > Mărişelu = Su 1: 386. {+}1243–1854. [24 A] 

845


Sajószentandrás SzD < Igalja Do. 

Sajóudvarhely SzD (1913) < Darócudvarhely. 

Sajté * Kr (Érszentkirály mellett) 1214: de v. Saicu Basam. 1214-ben pecselyi lakos a krasznai 

vár bírái elıtt latorsággal vádolt pecselyi és Saicu-i embereket (Gy 3: 519). =: ≈ (Er I. 63). 1450: 

Sehthe (P); 1475: Sewte (Cs 1: 563. Sıte. Tasnád-ÉK; P); 1545: Sajta, 1847: Sajtény (Petri IV. 

305). 1850: Sajte (osztrák összeírás). 1888: Sajté psz (t) Érszentkirály Szi Tasnádi js (Je 614). – 

Su 2: 397. 1214. {Pecsely táján} + 401. Sehte, 1450–1850. 

Sajti Csa (Nagylak-DK, a Maros j. p.) {1108 u.} 1138: v. Sahtu. Álmos herceg 1108 után a 

dömösi prépostságnak adott itt 25 sószállítót, akik éveként hatszor két hajóval Erdélybıl 

Szombathelyig (Arad vm) sót szállítottak (Gy 1: 868). 1221: Soht (Tr). 1555: Saythy, 1648: Sajthy, 

1723: Schaittin (Borovszky: Csanád II. 520). 1808: Sajtin vel Sajtény h., Shajtin ill. 1851: ≈, Csa 

vm, a Maros mellett, 58 kath., 5020 n. e. óhitü, 14 ref., 12 zsidó lak., n. e. óhitü anyatemplommal, 

igen termékeny határral, sok réttel és legelıvel. F. u. a kamara (Fé 4: 4). 1913: Sajtény Csa vm 

Nagylaki js (Az). – 1909/19: Şeitin, S, L 4696: r 4246; m, szlovák, zs, szerb (172). = Su 2: 169. 

1138–1851. [31 A] 

Sajtos * Te (Temesvár táján, Széphely mellett) 1425: Sahtos (Cs 2: 60). – Su 2: 397. {Parác 

mellett} 

Sajtostelek Hu ld. Batizháza (Gy 3: 299). 

Sál ~ Sálfalva {< Saul szn.} Hu (Déva-K) 1377: Sauli (közns); 1387: Salfalua; 1406: Sawly; 

1429: Salfalwa, p. ≈; 1520: ≈. Barcsai és Sálfalvi ~ S. Sálfi-birtok (Cs 5: 132). 1587: Sallyffalwa, 

Dedaczy, Zentt Gyeorgy, Joffew, Zentt Imreh, Barcza, Hecze. – E: fl. 35, A: fl. 10 (Dé 26). 1733: 

Seulesti, 1750: Seulest, 1760–2: Sárfalva, Szeulesd. 1808: Sárfalva, Seulie (142). 1861: ≈ Hu (23). 

1888: ≈ (Seulesti, Seulia) Dévai js (Je 617). 1913: Sárfalva Hu vm (Az). – 1909/19: Şeuleşti, 

Sárfalva, L 400 ort. r (172). > Săuleşti = Su 2: 109. 1377–1854. > Şăuleşti [34 C] 

Sálafı * Ar (Lippa táján, talán Gyarak és Ménes közt) 1561: Salafe (Márki II/1. 213). – Su 2: 397. 

Salamás 1. Gy (Ditró-ÉNy, a Maros jp-i úton) 1850: Salomás (Su). 1888: Gyergyó-Salamás Cs 

Gyergyószentmiklósi js (Je 353). 1913: Salamás Csik vm (Az). – 1909/19: Şărmaş, Salamás, L 

1485: r 1340; m (170). Sărmaş = Su 2: 107. 1850, 1854, 1864. [25 A] 

Salamás 2. Hsz (Zágon-DNy) 1956: Salamás Zágon tartozéka. 1968: Salamás Bárkány faluja 5 km 

Ny-ra. 1969 L 611. – Sărămaş > Sărmaş = Su 2: 107. 1956. > Sărămaş 1974: c. Barcani [38 C] 

Salamon 1. Do (Hidalmás-ÉK) 1336: p. Salamontelek; p. Salamonteluk ~ t. Salamonteluky. A 

Zsombor-nem gorbói uradalmához tartozott (Gy 2: 86. Salamontelek). 1560: Villa Abbatis, 1561: 

Salamon (Kádár IV. 56). 1750: Solomon. 1808: Salamon h., Számoile val. 1861: ≈ BSz (19). 1888: 

≈ (Solomon) SzD Csákigorbói js (Je 614). 1913: Gorbósalamon SzD vm (Az). – 1909/19: 

Solomon, Salamon, L 656: r 647 (166). = Su 2: 139. 1336–1854. – 1974: c. Gîrbou {Csákigorbó 

kzs faluja ÉK-re} [12 D] 

Salamon 2. * Kr (Resicabánya táján, Érszeg és Pogányosremete közt) 1369–1377: Salomon 

(DocVal 222). – Su 2: 398. 

Salamon 3. * Te (az Apord vize mentén, Detta táján, Széphely mellett) 1415: p. Salamon (Cs 2: 

60). – Su 2: 397. 

Salamonfalva * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Salamonfalwa Hódos kastély 

tartozéka volt (Cs 2: 60). – Su 2: 397. 

Salánk * Csa (Sajtény és Szemlak közt, a Maros j. p.) 1318: Dombou de Sa[lank]; 1322: p. 

Wrusport ... inter p-es Pobor et Salaank; 1329: Dombo de Zalank; 1330: Dombo de Salank de iuxta 

Morisio. A XIV. század elején köznemesi birtok. Salánki Dombó, aki 1318-tól királyi emberként 

szerepel, 1329 és 1332 között a Becseiekkel áll perben hatalmaskodás miatt (Gy 1: 869). 1330: ≈, 

846


1455, 1485: Salaank (Cs 1: 702). 1648: Szalank (Borovszky: Csanád II. 524). – Su 2: 397. 1318– 

1648. 

Salanth 1308: Salanth, Zalonch. A közeli Ragald kapcsán említik (An 2: 340). {R * Sza vm, az Ér 

mellett, Adony és Szalacs táján. Talán Szalacs?} 

Sálfalva Fe (Medgyes-D) 1382: Saltorph, 1390: Saldorf, 1394: Baldorff [: Saldorf], 1398: 

Salkdorf, 1416: Saldorph (Ub II. 563, 43, III. 103, 226, IV. 15). 1733: Sáldorf, 1750: Saldorff, 

1805: Schalendorff. 1808: Sáldorf, Schalendorf, Soale FF (141). 1861: Saldorf, ≈, Schoale FF (4). 

1888: Sáldorf (Schalldorf) NK Bolya-berethalmi js (Je 614). 1913: Sálfalva NK vm Szentágotai js 

(Az). – 1909/19: Şaldorf, Sáldorf, Schaldorf, L 509 gkat. r (170). > Mihăileni = Su 1: 398. 1382– 

1854 {1913}. [35 B] 

Sálfalva Hu < Sál. 

Salgó(vár) Fe (Orlát, az egykori Váraljafalu határában ÉK-re) 1322: castrum Salgo; 1324: castrum 

Solgow. Királyi vár volt, amely a váratlan ellenséges betörések elhárítására épült. A Kán nb. László 

vajda fiai elleni harcok idején Talmácsi Corrardus fia Miklós kezén volt, aki visszaadta Károly 

királynak a várat tartozékaival: Szászszékessel, Omlással, Feketevízzel és Váraljafaluval, továbbá 

más 5 román faluval együtt. Ezen 5 román falu 1383-ban mint Omlás tartozéka tőnik fel: 4 v-is 

Olachalibus, videlicet Gorozdorph cum Galusdorph, Graphondorph, Budinbach et Cripzbach, 

azaz: Nagyfalu (1383/385: p. Nogfalu), mai nevén Grossdorf – Szelistye – Sălişte, Galusdof – 

Szebengálos – Galeş, Grafendorf – Vále – Vale, Budenbach – Szibiel – Sibiel és Krebsbach – 

Szebenkákova – Cacova. 1324-ben Károly király Salgó várát, mint amely a hőtlen Corrardus fia 

Jánosé volt, Kácsik nb. Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta. 1880, 1914. tk: Cetate hely Orlát 

határában; német neve: Riesenberg (Gy 2: 183). – Su 2: 397. 1322–1524. {Téves adatokkal: Gy} 

Salhausen * Kr (Oravicabánya táján, Újruszolc és Miklósháza mellett) 1717: Salhausen, 

Saalhausen (Pesty: Krassó II/2. 154). – Su 2: 398. 

Salisfodium Fe (1309: 1277-re) : Vizakna. 

Salis Villa : Villa Salis Do> Be (1292) : Sófalva. 

Salkó Fe (Medgyes-D) 1394: p. Salka, Salko (Ub III. 103). 1733: Salkó, 1750: Selkeu, 1760–2: 

Falko [: Salko]. 1808: Salyko ~ Sajko, Schalkenberg, Sejká (141). 1861: Sajkó FF (4). 1888: Salkó 

(Selkevu) NK Bolya-berethalmi js (Je 614). 1913: Salkó NK vm Szentágotai js (Az). – 1909/19: 

Şelcău, Salkó, Schalko, L 386: r 341; m, n (172). Şalcău = Su 2: 167. 1394–1854. – 1974: c. 

Mihăileni {Sálfalva kzs faluja D-re} [35 D] 

Sállaka * Za (Zerind mellett) 1371: p. Peel et Saadlaka in cottibus Bihar et Zarand; 1371: p. Peel 

et Sallaka in comitatu Zarand; az 1549. és 1561. évi adólajstrom Sarlaka ~ Saarlaka néven ismeri 

és Karulos, Zerint, İsi táraságában említi (Cs 1: 743). – Su 2: 397. 

Sálvására Ko {< Saulvására} Ko (Bánffyhunyad-DK) 1391: p. regalis Saluasara, via que ducit de 

≈ in Ordomanus; 1399: p. Salwasara; 1519: p. ≈. ¤Sebesvár tartozéka. A középkorból fennmaradt 

mai toronytalan (református) temploma csúcsíves alkotású. Jbn 1493: Székely, Kis, Farkas, Albert, 

Bíró. Vámját 1500-ban említik (Cs 5: 398). 1587 Ksz: Salwasar. fl. 16 (Dé 63). 1666: Sárvasara 

zabdézmája az gyalai várhoz szokott járni (Gyalu 161); =: Sarvasara. Bánffy Dénes jobbágyai: 

Koltsár Márton 2 fia, 6 ö, 2 te, 1 tu, 9 di; Koltsár Pál 1 fia, 5 ö, 3 te, 2 tu, 7 di. 2 csf = 4 + 3 {+ 3} 

= 10 fı (Gy 176). 1670: Saruassar. Zentelke tartozéka. Kolczar Márton, Kolczar Pál: Ezeket 

Bonczidara vitték. Puszta helyek 6 (196). 1741: Kalotaszegi rektorok közül hat személy tesz 

hőségesküt Mária Teréziára: Parajdi Mihály Sárvásárról (Se); 1760: Ladányi Mihály iskolamester; 

1776–1848: még három tanító ismert (Sebestyén 159). 1808: Sárvásár, Seula (142). 1835: 

Tőzvészben temploma is leég. 1861: Sárvásár (14). 1888: ≈ (Seula) Ko Bánffyhunyadi js (Je 619). 

1907: Barta Sámuel öreg molnár bútorfestırıl Malonyay 1: 27. 1913: Sárvásár Ko vm (Az). 1938: 

Ambrusné Márton Kata Bartóknak énekelt. *19..: Lukács Ferenc valkói ref. lp. L 1885: 596; 1890: 

277, 50 ház; 1930: 324; 1993: 230, 90 ház. # KszHn 1942. 130. Ke 1: 212; 268: ref. temploma 

847


nem a régi helyén épült fel (BNM). Sebestyén K. MtT 1979. Kalotaszeg, 1993.4. – 1909/19: Săula, 

Sv, L 277: r 6; m (161). Şaula = Su 2: 168. 1219 villa Shulusth, 1391–1854. {1219: S = Sonkolyos 

Bi vm. Er Mut. 454.} – 1974: c. Izvoru Crişului {Körösfı kzs faluja ÉNy-ra} [22 A] 

Sálya {< Sauli < Saulus} Me (Medgyes-DNy) 1331: p. Saal (Tr). 1359: Sauli, 1368: v. Sauli; 

1414: ecclesia de Schalis, Scalis (Ub II. 318, III. 217, 600). 1733: Salla, 1750: Schoala. 1808: 

Sállya, Schaal ~ Schalendorf, Soale ~ Solá (141). 1861: Schaal, ≈, Scoale {!} Me (36). 1888: ≈ 

(Schall, Soala) NK Bolya-berethalmi js (Je 615). 1913: Sálya NK vm Medgyesi js (Az). – 19- 

9/19: Şoala, Sálya, Schaal, L 721: r 276; n (174). = Su 2: 174. 1331–1854. – 1974: c. Valea Viilor 

{Baromlaka kzs faluja D-re} [35 B] 

Sályi {< Sauli < Saulus} 1. Bi (Várad-D) 1291–4: in Sauli; 1319: v. nostra [cap-i Warad.] Sawuly; 

1332–7: Andreas sacerdos de v. Sauli. A váradi káptalan birtoka; Pósa {K-i} határosa (1319). 

Papja 1291–4 között egy évben 1/2 M-t ad a püspöknek; 1332–6: évi 15 gs, 1337: 14 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 658). 1808: Sályi h. 1851: ≈, {r} Savai, Bi vm, egy dombon, 290 r. kath., 316 

g. kath., 6 ref., 3 zsidó lak., kathol. És óhitü anyatemplommal. Határa 1590 hold, ... Birja a váradi 

deák káptalan (Fé 4: 7). 1888: ≈ Bi Tenkei js (Je 615). 1913: Biharsályi Bi vm (Az). – Şauai > 

1909/19: Şauaieu (Şauai), S, L 711: r 278; m (171). = Su 2: 168. 1216: villa Sari {?}, 1291–1913. 

– 1974: c. Nojorid {Nagyürögd kzs faluja DK-re} [20 B] 

Sályi 2. Kü (Dicsıszentmárton-É) 1379: p. Sauly, 1384: v. Sauli, 1428: Sauli, 1439; p. Sal (Cs 

5: 891). 1503.III.17.: Saly-n birtokrészt kap Orbonász István; ld Ádámos (KmJkv 3280); 

1503.V.24.: Saly-n egy nylias szénafüvet kap Csapai Imre; ld Ádámos (3281); 1534.IV.23.: Salyban 

Gyerımonostori Kemény Péter részbirtokos (4459). 1733: Saulye, 1750: Soulie, 1760–2: Oláh 

Sályi. 1808: Sályi (Oláh-), Salya ~ Seulye (141). 1861: ≈, Seulije Kü (8). 1888: O-S (Siulia 

romane) KK Radnóti js (Je 552). 1913: Oláhsályi KK vm (Az). –1909/19: Şeulia-română, Os, L 

622: r 556 (172). Şeulia de Mureş = Su 2: 171. 1379–1854. – 1974: c. Cucerdea {Oláhkocsárd kzs 

faluja ÉNy-ra} [23 D] 

Sályi 3. To (Mezıméhes-DK) 1377: p. Sauly; 1453: p. Mezewsali; 1461: Sawly nobilium; 1467: 

plebanus de Saly; 1468: kenezius de ≈; 1498: Mezewsaly; 1519: p. Saly. Alárdfi, Meggyes, 

Báthori, Erdı, Széplaki Borda, Nyéni Tél, Barcsai, Gyulakutai, Polyák, Kecseti, Rápolti-birtok. 

1461: c.q. (Cs 5: 729). 1733: Seulya, 1750: Seulia, 1760–2: Mezı Sállyi . 1808: Sályi (Mezı-) 

(141). 1861: M-S, Saulie To (11). 1888: M-S (Saulie, Siaulia de Campie) TA Marosludasi js (Je 

504). 1913: Mezısályi TA vm (Az). – 1909/19: Şeulia, Ms, L 1461: r 1304; m, zs (172). Şăulia = 

Su 2: 169. 1377–1854. [23 D] 

Sáma * Kr (?) 1410, 1418: Sama. Krassómegyei köznemes nevébıl ismeretes (Cs 2: 106). 

Samsfalva * Za (Körösbánya mellett) 1439: Samsfalva Világos vár tartozéka volt a körösbányai 

kerületben (Cs 1: 743). – Su 2: 398. 

Sámson KSz (Zilah-ÉNy, a Sarmasági úttól jobbra) 1349: sacerdos parochialis de Samson, nobiles 

de Samson (Tr). 1366: Sámsoni Péter birtokát (nem lévén utódja) Nagy Lajos király a Kusalyi 

Jakcsoknak adományozta (SL). 1430: Sampson (Cs; P); =: ≈, Sampsond (Petri IV. 315). 

1430.III.6.: Sampson-i Gergely Sampsond határán 24 hold földjét és a Vitorna nevezető kaszáló két 

részét 50 új Ft-on zálogba adja Sampsond-i Magas Bálintnak s gy: Gergelynek és Annának, 

továbbá te: Tamásnak (KmJkv 32); =: Uı Sampson-on a házához tartozó Rakathyakuth nevő hely 

melletti kaszálója egy darabját, továbbá két jobbágytelkét, amelyeken Sebestyén fia Barla és Vajda 

Antal lakik, 60 új Ft-on zálogba adja osztályos atyafiának: Sampson-i László fia Jánosnak (33); =: 

Uı üv, te: Sampson-i Jánost és Sampson-i Sebestyént, Sampson-i Magas Bálintot is (34); =: 

Sampson-i Magas Bálint, Gergely nevő fia és hajadon leánya, továbbá Dobaiak és mások nevében 

is Kusalyiakat tilt bizonyos Sampson-i részbirtokuk használatától (35). 1451, 1475: Samson. 1475 

körül 39 Ft évi adót róttak rá (Cs 1: 563). 1451.IX.18.: Samson-i Albert és Antal vallomást tett 

sarmasági és ököritói birtokvitában (980); 1454.IV.28.u.: Sampson-i Albert ü: Zutor (1158); 

1455.II.5.: Sándorháziak Samson-ban részbirtokosok (1192); 1455.VII.24.: Imre Sampsond-i 

plébános ü: Losonczi István és János (1214); 1461.VIII.19.: Kusalyiak peres jószágot adnak át a 

848


Samson-i vicearchidiaconus házánál (1613); 1468.II.12.: Samson-i László deák – Kırösi Lászlóné 

Klára és gy: János, Zsigmond, Mihály és László, továbbá Samson-i István gy: László és Dorottya 

nevében – titja Seléndi Aantal deákot megbízói Samson-i birtokrészeinek bitorlásától (KmJkv 

1789); 1517.XII.6.: Sampson-i néhai Kırösi Zsigmond fia Miklós apjuk Sampson-i nemestelkét, 

amelyen az épületeket a felkelt keresztes népség az elızı idıben teljesen felégette, mely az ország 

törvénye szerint mint a legkisebb fiút ıt illeti, cserébe adja testvérbátyjának: Mihálynak egy 

kedvére választott, minden tekintetben azonos kiterjedéső és értékő Sampson-i másik telekért, ahol 

házat építhet magának (3647). Ld még KmJkv II. 1020. 1600 után a Wesselényiek birtokolták. A 

sámsoniak Bethlen Gábor fejedelemsége idején tértek a református hitre; elsı lelkipásztoruk Markó 

Dániel volt. A templom építésének ideje ismeretlen; legrégibb harangjának felirata: Anno Domini 

MDCLII In honorem dei fundit me Georgius Wien in Epperjes. 1760–2: Szilágy Sámson. 1808: 

Sámson (141). 1888: Szilágy-Sámson Szi Zilahi js (Je 662). 1913: Szilágysámson Szi vm (Az). 

1992 L 1207 fı (1006 református, 120 baptista, 51 roma, 30 ortodox). # Almási I.: Szilágysági 

magyar népzene, 1979. {Benne 69 sámsoni népdal.} Sípos L.: Szilágysámson. Szilágysági 

magyarok 1999. 538. Képek: Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet {1910}, Borpincék, 

Református templom. – 1909/19: Şamşod, Szs, L 1175: r 121; m; 61 zs (170). > Şamşud = Su 2: 

167. 1349–1854. [12 C] 

Sámsond Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1332: sacerdos de Sancsund [: Samsund], 1334: Samsond, 

1335; Samsud (Tr). 1470: vniversorum populorum et Inhabitatorum Siculorum p-um n-um 

Mezewmadaras, Kewlpen et Samsond (SzO I. 217): „populorum“ = jobbágy magyarság. Benkı 

L.) 1471: Samsond-i Nemes Lırinc ü: Szentanna (SzO VIII. 126). 1614: Sámsond 28 családfı 

(Msz 16). 1625: Samsond. Kereszturi István deáknak szolgája van itt (SzO). 1750: Schamsud. 

1808: Sámsond (141). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Maros felsı js (Je 504). 1913: 

Mezısámsond MT vm (Az). – 1909/19: Şamşudul-de-câmpie, Ms, L 2034: r 1072; m, c (170). > 

Şincai = Su 2: 173. 1332–1854. [23 D] 

Sancta, Sanctus : Szent-. 

Sancta Crux : Keresztúr. 

Sancta Maria Hu : Boldogasszony. 

Sanctae Mariae Castrum Br : Földvár. 

Sancti Michaelis rupes (1561) : Szentmihályköve. 

Sancti Petri Mons Br : Szentpéter : Barcaszentpéter. 

Sánci * Bi (Micske mellett) 1255: p. Santusy iuxta Bereyklou; 1291–4: v. Santusy. A Geregyenem 

birtoka; 1255-ben Gerge fia Barnabás átengedte a rokon Eech fia Pál ispánnak. A falu 1291–4 

között másodízben 10 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 658). 1406: Sanchy (J); 1458: Zanchy 

Sólyomkı várához tartozott (Cs 1: 622. Szánczi); 1552: Zanchy (Jakó 334). 1692: Santschi 

(Mezısi 52). 1808: pr. Sánczi h. 1888: Sánczi psz (t) Micske Bi (Je 615). Hnt. 44: Sáncipuszta. – 

Su 2: 398. 1295 Sancusy, 1291: Santusy (Tr), 1406–1692. 

Sándorfalva 1. * Ar (Buzád mellett) 1455: Sandorfalwa; ez idıben lakatlan volt (Cs 1: 771. 

Hasznosfalva). – Su 2: 398. 

Sándorfalva 2. Sza (Erdıd-D) XIV–XV: Sándorfalva (Cs 1: 484. Sf b). 1648: Sandorffalwa 

(Makkai 408) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Sándorfalu, (s) Ssándrowa (141). Szent Erasmustemplom, 

b: VI.2. (RKNt 1999). 1851: ≈, Sza vm, Béltekhez közel, 567 romai kath. német, 20 g. 

kath., 8 zsidó lak., r. kath. anyatemplommal. F. u. gr. Károlyi ház (Fé 4: 8). 1888: ≈ Erdıdi js (Je 

615). 1913: Krasznasándorfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Şandra, Sf, L 521: r 25; n, zs, m (170). 

= Su 2: 167. 1387 Sandorfalva (Csánki I. 484) {!}, 1648–1913. – 1974: c. Beltiug {Krasznabéltek 

kzs faluja K-re} [11 B] 

Sándorfalva 3. Sza (Nagybánya-DK) 1411: Sandorfalva (Cs 1: 484. Sf a). =: Sandorfalwa, 1491: 

p. Wolachalis Sandorfalwa. A Nagybányától délre fekvı, általa telepített uradalom XIV. század 

849


végén keletkezett, román lakosságú falva. Egy idıben a Drágfiak tartották birtokukban (Maksai 

204). 1851: ≈, Sza vm, közel F. Bányához, 355 g. kath. lak., fil. templommal. F. u. a kamara (Fé 4: 

8). 1808: Sándorfalu, Sandresty (141). 1888: ≈ (Saendresty) Nagybányaii js (Je 615). 1913: 

Felsısándorfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Şandreşti, Fsf, L 463: r 454 (170). > Sindreşti = Su 2: 

122. 1411–1851 {1913}. > 1974: Şindreşti c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja K-re} [12 

B] 

Sándorfalva 4. Uh (Székelyudvarhely-DDK) 1567: Sandorffalwa, 1576: Sandorfalva (SzO II. 

219, IV. 39). 1614: Sándorfalva 12 családfı (Uh 31). 1808: ≈ (141). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ 

Homoródi js (Je 615). 1913: Sándortelke Uh vm (Az). – Şandrufalău > AlexandriŃa = Su 1: 30. 

1567–1854 {1913}. – 1974: c. Feliceni {Felsboldogfalva kzs faluja DK-re} [37 A] 

Sándorháza * KSz (Menyı közelében) 1439.I.31.: Sandorhaza-i János fiai: János, Tamás és 

Balázs – Sandorhaza-i István fiai: László, Balázs, Damján, [S-i] Mihály fiai: Pál és Bertalan, [S-i] 

György fia Miklós fia: Máté nevében is – tiltják [S-i] János fiait: Istvánt és Mihályt, meg 

Sandorhaza-i László fia Györgyöt Sandorhaza-i birtokrészük ngyedével kapcsolatos bevallástól 

(KmJkv 106). 1401: Sandorhaza (Petri IV. 328). 1441.V.10.: Sandorhaza-i János fia István fia: 

László – testvérei: Balázs és Damján, Mihály fiai: Pál, Bertalan és Miklós, Sandorhaza-i György 

fia Benedek nevében is – tiltakozik amiatt, hogy apja: János fia István és nagybátyja: János fia 

Mihály, továbbá Sandorhaza-i Veres György bizonyos birtokrészüket Sandorhaza-n néhai 

nıvérük: Anna leánynegyede címén átengedték Anna gyermekeinek. Annát ugyanis a 

leánynegyednek csupán fele illette volna (KmJkv 313); 1441.XII.20.: Sandorhaza-i János – 

Sandorhaza-i Tamás és Balázs, Sandorhaza-i István fia László, Sandorhaza-i Mihály fiai: Balázs, 

Damján és Pál, Sandorhaza-i Tamás fiai: Bertalan, Miklós, János és Tamás meg Sandorhaza-i 

György fia Benedek nevében is – tiltja Sandorhaza-i Mihályt attól, hogy Sandorhaza-i birtokukból 

a leánynegyed felét kiadja, Sandorhaza-i néhai Péter fiait: Jánost és Miklóst, valamint 

Sandorhaza-i néhai Nagy Pál fiait: Demetert, Simont, Tamást, Benedeket és Györgyöt pedig attól, 

hogy azt elfogadják (390); 1449.IV.3.: Sandorhaza-i Nagy László ü: Szentkirály (675); 

1478.I.1.: Sándorházi György fogott bíró: Póka (2253); 1492.IX.27.: Horváti Peres János Vataháza 

prédiumot (Ko vm) cserébe adja Sándorházi Györgynek és Pálnak ezek sándorházi birtokrészéért 

(2813); 1508.III.22.: Sándorházi Ambrus bevallást tesz Vásárhelyi Gyerıfi László és Salatiel 

perében (3458). 1524.VII.24.: Sándorházi András 20 Ft-ért eladja újbudai részét (4030). Ld még 

KmJkv I. 1017, 1018 (Sándorháziak), II. 1021. 1570: Sandorhaza (Kiss 424). 1808: pr. 

Sándorháza (141). 1888: ≈ psz (t) Menyı Szi (Je 616). Hnt. 13: Sándorházapuszta » Menyı. – Su 

2: 398. 1401, 1452, 1570. 

Sándorháza 2. Tt (Zsombolya-ÉK) 1833: Sándorháza (Borovszky: Torontál 110). 1851: ≈, igen 

szép uj német falu, Tt vm, 1259 kath. lak., paroch. templommal, az urad. fıtiszt saját lakával. 

Határa 3475 hold, ... Birja a zágrábi püspök (Fé 4: 8). 1913: Sándorháza Tt vm Perjámosi js (Az). 

– Şandra = Su 2: 167. 1833, 1851. – 1974: c. Biled {Billéd kzs faluja ÉNy-ra} [31 C] 

Sándorpataka * Kr (Oravicabánya táján, Szokolár és Illyéd mellett) 1436: Sandorpathaka (Cs 2: 

106). – Su 2: 399. {P} 

Sándortelep TA (Marosludas-ÉK) 1913: Sándortelep Mezıbodon tartozéka (H). – Şandru = Su 2: 

167. 1913. – 1974: c. Papiu Ilarian {Mezıbodon kzs faluja} P I [23 D] 

Sántatelek Cs (Szereda-ÉK, a Gyimesi úton; északi határában ered a Tatros) 1888: Sántatelek 

(t) Gyimesfelsılok Cs (Je 616). 1956: Sántatelek. – 1956: Şantatelec > 1964: Izvorul Trotuşului 

= Su 1: 313. – 1974: c. Lunca de Sus {Gyimesfelsılok kzs faluja D-re} [25 D] 

Sáp 1. * Csa (a Harangod mellett, Besenyı hr) 1274: Saap. A Csanád nb. Makófalviak és 

Tömpösiek ıseinek osztozásakor elıbbieknek jut. Utóbb Károly király a besenyıknek adta (Gy 1: 

869). =: ≈ (Er I. 334). 1369: Saap (Cs 1: 702; 706. Veres-dob). – Su 2: 397. 1369. 

Sáp 2. * Te (Temesvár táján, Újpécs mellett) 1311: p. Sap (Tr). 1405: v. Sap (Cs 2: 60. Ormánd 

vidékén feküdt). – Su 2: 397. 1311 (Tr), 1369 Saap {Csánkinak tulajdonítva. Ld feljebb.}, 1405. 

850


Sár Sza (Szatmárnémeti-É) 1181: Saar, 1261; p. Sar, 1332: sacerdos de Zar (Tr). 1379: Sar 

(Zichy IV. 89). 1332–7: Saar, 1486: ≈ (Cs 1: 484). A szatmár–ugocsai Káta-uradalom magyar 

faluja (Maksai 205). 1808: Sár (141). 1851: Sár, kis orosz falu, Sza vm, a Sár vize partján, 

mellyben halat, csíkot, teknısbékát halász. 8 romai, 138 g. kath., 6 ref. lak., s egy fil. görög 

templommal (Fé 4: 10). 1888: ≈ (Saár) Szatmári js (Je 616). 1913: Kissár Sza vm Szatmárnémeti 

js (Az). – Şar > Noroieni = Su 1: 428. 1181–1913. [1 D] 

Sára * Za (Honctı-ÉNy, Décse mellett) 1553: Saara (Márki II/1. 245). – Su 2: 397. 

Sarád * Te (Temesgyarmat és Piski/Hidasliget közt) 1330: p. Sarad, 1334: sacerdos de Sarad 

(Tr) egyházas hely. 1395: Saraagh, 1408: Saraad, 1479; opp. Sarad; 1492: Sarad. 1395-ben a 

király zálogba adja a Garaiaknak, bár már 1330-ban Garai-birtoknak írják. 1479-ben Garai Jób 

Sarád várkastélyt és tartozékait eladta Alsólendvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak (Cs 2: 20). 

{Tartozékait ld helyükön.} – Su 2: 399. 1330–1479. 

Sárán Bi (Élesd-K) 1913: Sárán Nagybáród tartozéka (H). – Seran > Şerani = Su 2: 170. 1913. – 

1974: c. Borod {Nagybáród kzs faluja ÉK-re} [11 D] 

Sárd 1. Fe (Gyulafehérvár-ÉNy) 1238: v. Sard; 1282: in v-is ... sive curtibus pontificalibus ... v. 

Sard; 1295: populis nostris (episcopi) de v. Sard; 1333–4: Emericus plebanus de Sard. 1238-ban 

Igen határjárásában tőnik fel. Az erdélyi püspök faluja, ahol püspöki udvarház állt; 1282-ben IV. 

László király megfogyatkozott népeit (inquilini) kiveszi az erdélyi vajda, az ispánok és más bírák 

joghatósága alól, s csupán a püspök által állított bíró alá rendeli ıket. 1295-ben Péter püspök 

számos kiváltságot ad sárdi népeinek. 1325-ben András püspök e szabadságokat megerısítette. 

Plébánosuk 1333 I-II: 5 pensa, 22 dénár, 1334 I: 4 pensa, 1334 II: 10 pensa pápai tizedet fizet. 

1299: Borbánd, Fülesd és Bocsád határosa (Gy 2: 183). 1238–1299: ≈ (Er I. M 450). 1364: libertas 

populorum seu iobagionum nostrorum (episcopi) de Sard (Ub II. 206). 1635 Gidófalva (Hsz): 

Csiszér András, Csiszér Tamás fia János Sardra házasodott, Fejervar mellett (SzO); Nagy András 

(Uh vs): Sardon lakik (SzO). 1733: Sárd, 1760–2: Sáard. 1808: opp. Sárd vel Sáárd h., Sardu val. 

1861: ≈ (oppidum) AF (6). 1888: ≈ AF Magyarigeni js (Je 616). 1913: Sárd AF vm (Az). A XX. 

század közepéig nevezetes volt boráról. – 1909/19: Şard, S, L 1689: r 1503; m (170). = Su 2: 168. 

1238–1854. – 1974: c. Ighiu {Magyarigen kzs faluja DK-re} [34 B] 

Sárd 2. Ko (Kolozsvár-ÉNy, a Zilahi út b. o. köz.; 424 m) {XIII-i templom romjai} 1332-7: 

plebanus de Sard; egyházas hely magyar lakossággal. 1353: ns de ≈; 1449: plebanus de Saard; 

1453: ecclesia parochialis in p-e ≈, domus seu curia principalis ibidem; 1500: p. Sard. Sárdi ~ S. 

Budai ~ Budai, Szomordoki, Földvári, Szancsali, Deáki, Gorbói ~ S. Új, Gym-i Kabos, S. Haczaki, 

S. Esztényi, S. Kis és Szegı (1332–1500. Cs 5: 398). 1341: riv. Saardpataka. Vataháza 

felosztásánál említik a Sárdpatakát (Gy 3: 369). *1495.k.: Haczaki Márton ~ Martinus Haczius 

humanista, költı; 1544.VIII.8.: a pápa a macedóniai Citrum címzetes püspökévé és Martinuzzi 

váradi püspök segédpüspökévé nevezte ki (–1547.IV.22.e). 1543: Sárdi Haczaki Gáspár konventi 

jegyzı; utóbb Ko vm-i notarius (Ja). 1587: Saard. – E: fl. 10, A: fl. 3 den. 33 (Dé 58). 1715: 

Magiar Saárd (KszHn 228). 1723: az elnéptelenedett ref. egyház templomának harangját Gyaluba 

vitték. 1733: Sárd, 1760–2: Magyar Sárd. 1808: Sárd h., Sardu val. *1832.IV.2.: Halmágyi Sándor 

költı, regényíró, Kolozs vármegyei fıjegyzı, jogtudós (–1917.X.13., Bp). 1861: M-S Ko (13). 

1888: M-S (Soard) Nádasmenti js (Je 487). 1913: Magyarsárd Ko vm (Az). 1920-ban a 

Halmágyi-birtokot kisajátították. # KszHn 1942. 228-231. 1332–1941 (hn: 1715, 1719, 1725, 

1864, 1941). Kabay 1973. – 1909/19: Şardul-unguresc, Ms, L 772: r 680; m, zs (170). 1926: Şard. 

1936/9. tk: Şardu = Su 2: 168. 1353–1854. – 1974: c. Sînpaul {Magyarszentpál kzs faluja Ny-ra} 

[22 B] 

Sárd 3. Kü (Segesvár-KÉK) 1301: t. Sard (Cs); 1301: Sard Bún hrs (An 1: 92); =: ≈; 1343: p. 

Sard. 1343-ban Kemen fia Desew fia Jakab kérésére az erdélyi nemesek igazolták, hogy Sárd 

elıdeié volt, de [1300 k.] Kán nb. László vajda elfoglalta (Gy 3: 559). 1334: plebanus de Saard 

(Tr). 1492: Sardj (Cs 5: 892). 1587: Saard. – C. Pr: fl. 2. A: fl 1 (Dé 34). 1733: So-Várda, 1750: 

Soard. 1808: Sárd h. 1861: Sáárd Kü (8). 1888: ≈ KK Erzsébetvárosi js (Je 617). 1913: 

851


Küküllısárd KK vm (Az). – 1909/19: Şard, S, L 531: r 320; m (170). Şoard = Su 2: 174. 1301– 

1854. – 1974: c. Vînători {Héjasfalva kzs faluja É-ra} [36 B] 

Sárd 4. Msz (Marosvásárhely-K) 1360.X.13.: Nicolaus filius Sandur de Saard kijelölt vajdai 

ember brassói visszaiktatásra (SzO VIII. 24); 1502.I.24.: Sárdi Bicsak Lırincné Bolyai Margit – 

Margaretha Laurentii Bychak de Sard – lırincfalvi elvett lófıségét perli (Uo. 190); 1518.V.21., 

Héderfája: Héderfájai Barlabássy Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán elıtt Kabos Gáspárné 

Szentgyörgyi Megyes Zsófia Sárdon egy halastóhelyet, sárdi Nagy Ferenc és Szegı Imre pedig 

ugyanott az Abran nem Ujág vonalán egy lófıséget 20-20 arany Ft-ért sárdi Bicsak Lırincnek 

örökbe vallanak; utóbbiak azon kikötéssel, hogy amíg élnek, a sárdi „lófınyil“ békés birtokában 

megtartja ıket (Uo 260); 1575.VII.9.: a kerelıszentpáli csatán a fejedelem hadában volt Bakach 

István, Sárd (Uo. 304). 1603.II.7.: Sard – tota deserta (SzO). 1808: Sárd (142). 1861: ≈ Msz (32). 

1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 617). 1913: Székelysárd MT vm (Az). – 1909/19: Şard, Szs, L 

449: r 229; m (170). > Şardul Nirajului = Su 2: 168. 1360–1854. > 1974: Şardu Nirajului c. 

Miercurea Nirajului {Nyárádszereda kzs faluja ÉNy-ra} [24 C] 

Sáregyház * Ar (Lippa táján, Aradkövi mellett) 1561: Saregyhaz (Márki II/1. 213). – Su 2: 399. 

Sárfalu Sza (1999) : Sár : Kissár. 

Sárfalva Hu (1913) < Sál. 

Sárfalva Ké/Hsz (Kézdivásárhely-K) 1614: Sárfalva 71 családfı (Ké 23). 1733: Sárfalu, 1760–2: 

Sárfalva. 1808: ≈ (142). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Kézdi js \(Je 617). 1913: Kézdisárfalva 

Hsz vm (Az). – Şarfalău > Tinoasa = Su 2: 194. 1733–1913. » Lunga {Nyujtód} [38 A] 

Sárga * Kr (Resicabánya táján, Zsidovin mellett) 1464: Sarga (Pesty: Krassó II/2. 134). – Su 2: 

399. 

Sárhíd * Kr/Szi (ismeretlen fekvéső település) 1465.IX.24.: Saarhyd birtok felét Bályoki 

Szilveszter zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (KmJkv 1677). 1465: ≈ (Cs 1: 

585). – Su 2: 397. 

Sarkaica Fo (Fogaras-DK) 1584: Sarkaitza (Su). 1632: Sarkanicza; 1637: Sarkanyicza, Sarkanitza 

(Makkai 458, 480, 482) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Sarkaicza, 1750: Serkaicza, 1758: 

Serkaitza, 1760–2: Surkaitza. 1808: Sarkajcza, Scharkendorf, Serkeicze (142). 1861: Sarkaicza Fo 

(25). 1888: Sárkaicza (Sercaitia) Fo Sárkányi js (Je 617). 1913: Sarkaica Fo vm (Az). – 1909/19: 

ŞercăiŃa, Sarkaicza, Kleinscharkany, L 1098: r 1079 (172). = Su 2: 170. 1584–1854. – 1974: c. 

Şinca {Ósinka kzs faluja DNy-ra} [36 D] 

Sarkágyfalva * Te (Lugos táján) 1410: Sarkogfalu, 1462: Sarkaag Doboz tartozéka volt (Cs 2: 

34, 33. Doboz). – Su 2: 399. 

Sárkány Fo (Fogaras-K) (Fogaras-K) 1235: Hermanum et Gerlacum sacerdotes de Sarcam ... 

Ultrasilvane dioc. (Gy). =: ≈ (Er I. 180). 1372: forum dictum Scherkkengen situm in t. Fugaras 

prope Alt. Egyháza mint német telepítvény felett pereskedett az erdélyi püspök s az esztergomi 

érsek; ekkor két papja volt. A XIV. 1.f. Barnabás fiai birtoka, utánuk László havaselvi vajda és 

Fogaras-föld ura mint Fogaras-földhöz tartozó vásárhelyet bírta; 1372-ben átadta unokabátyjának, 

Kökényesrénold nb. Dobokai Lászlónak (Gy 2: 452). 1429: Sorkinghen (Ub IV. 374). 1497: 

Zarkan, 1503–1526: Sarkan (Scheiner 134). 1585: Sárkány (Ve: Doc. III. 27). 1637: Sarkany 

(Makkai 481) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Sárkány, 1760–2: pagus Saxonicus. 1808: Sárkány 

h., Scharken g., Serkaje val. 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ (Sercaia, Schirkonjen) Sárkányi js szh, 

1888: ház 258, L 1443 (Je 617). 1913: Sárkány Fo vm (Az). # Binder P.: Sárkány. Közös múltunk, 

1982. 185. Ad 273, 275. – 1909/19: Şercaia (vechiul Serpeni), S, Schirkanjen, L 1737: r 590; n, m 

(172). = Su 2: 170. 1235–1854. [36 D] 

Sárkány erdeje = Persányi-hegység 1625: az Sárkány erdején levı négy falut: Sárkányt, Parrót, 

Gritet és Persányt urunk elvevé [Brassótól] és Fogarashoz foglalá (Tatrosy). 

852


Sárköz Sza (Szatmárnémeti-ÉK, az Avassági és a Nagybányai út találkozáspontjában) 1270: 

Sarkuz. 1270-ben István király az Ur Benedek magtalan kihalása után rászállott Sárközt Poknembeli 

Móric fia Miklósnak adja, alapját vetvén meg ezzel a késbbi hatalmas Móric-uradalomnak 

(Maksai 205). 1490: Saarkez (Cs 1: 484). 1808: Sárköz (142). 1851: ≈, Sza vm, 432 romai, 520 

orosz gör. kath. 341 ref., 8 zsidó lak. Fekszik egy térségen, s nevét vette a Sár-Eger és Rákta-Eger 

között való fekvésétıl ... Van romai kath. és ref. anyatemploma, az uraságnak négyszegü 3 

emeletes kastélya, nagy majorsága szép tehenészettel együtt, jó bort termı szılıhegyei, termékeny 

szántóföldje és rétje. Nevezetes erdeje, mellyben a Tana a Túr vizével egyesül, tölgy, bik, éger, 

cserfás. Fris forrásai szinte {=szintén} emlitést érdemelnek. F. u. b. Vécsey Miklós (Fé 4: 13). 

1888: ≈ Szatmári js (Je 617 & László és Sárközhegy telepek, Újmajor, Barkócza, Görbedszeg, 

Gyertyános, Tánaköz és Kukukmalom). – Sarchiuz > Livada = Su 1: 360. 1270– 1851. [2 C] 

Sárköz: a Szamos és a Túr között fekvı síksági terület, Szinyérváralja és Túrterebes környéke. A 

18–19. sz-ban Szatmár vm egyik járását alkotta. A Szamoshát és a Túrhát része (K. L. 164). 

Sárközhegy Sza 1888: Sárközhegy, telep (t) Sárköz Sza (Je 617). 

Sárközújlak Sza (Sárköz-D hrs) 1331: Wylok, 1332: sacerdos de Vylak (Tr). 1339: Wylak, 1481: 

Sarkwzwylak (Maksai 226). 1484: A templom szentélyboltozatának megújítása. Az évszám a 

zárókı vagy boltozatkı címerpajzsán. 1808: Újlak (Sárköz-) (176). 1888: Sárköz-Újlak Szatmári js 

(Je 617). A Szent Kereszt felmagasztalása-templom, b: IX.14. (RKNt 1999). 1913: Sárközújlak 

Sza vm (Az). – Sărchiuz Uilac > Livada Colonie > Livada Nouă > Livada Mică = Su 1: 360. 1331– 

1828. [2 C] 

Sárkút (?) Kü (Dég, Kocsárd, Csapó helységekkel együtt említik) 1360: p. Sarkuch. Dégiek 

birtokolták. Azonos lehet a mai Szélkút faluval, Dég mellett, KK é-i sarkában (Cs 5: 892). – Su 2: 

399. 

Sarlód * Ar (Lippa táján, Ópálos mellett) 1213: v. Sorloud (Tr). – Su 2: 403. 

Sármás 1. Ko 1. (Kolozsvár-K) 1311: p. Sarmas; 1329: v. Saramas; t. Sarmas; 1332–5: 

Henchmannus sacerdos de v. Michaelis, Jacobus ≈ de v. Dominici, Symonis ≈, Albertus ≈. A Suki 

nemeseké, akik 1311-ben megosztották, az 1348-ban perlekedık ısei: Albert fiai: Mihály és 

Miklós, s Domokos között. Mihály faluját 1329 e. Szécsényi Tamás vajda serviensei kirabolták, és 

halálos sebesüléseket okoztak a faluban. Az okozott kár négy faluban állítólag 2000 M-ra rúgott. 

Mihály falujának papja 1332 I: 1 lat ezüstöt, Domokos falujának papja papja 1332 I: 16, 1333 I: 6 

dénár, 1335 I: 1 gs pápai tizedet fizet. Megjegyzendı, hogy 1348-ban a megosztott Sármáson csak 

egy parochialis egyház volt, mely a mai Kissármáson állott. 1329-ben Szilvás határosa (Gy 3: 369). 

1348: p. Sarmas, ecclesia parochialis in ≈; 1402: Osarmas {Ósármás}; 1438: Sarmas hungaricalis; 

1467...1516: p. Magyar Sarmas , Olah Sarmas. Farnasi ~ F. Veres, Piski, Suki, S. Darabos, 

Pongrácz, Erdélyi, Geszti, Sándorházi, Ombozi ~ O. Kisfaludi, Haranglábi-birtok. Hj 1348 

(Sukiak osztálya): Petrosvölgy, Hygis, Remetheweulge, Munoros, Wagutherdew, Auas, 

Gyurthyanus, Kerekerdew, Wezzeuserdew (Cs 5: 399). 1468.III.23.: Magyarsarmas, Olahsarmas 

volt Suki egészbirtokot Csupor Miklós kapta királyi adományul (1797); IV.1.: birtokbaikatása 

(1800). 1482.VI.28.: Magyarsármás, Oláhsármás és Unoka egykor Veres Benedek, majd néhai 

Csupor Miklós kezére kerültek (2376). 1636: Sarmass (Makkai 573) I. Rákóczi György birtoka. 

1808: Sármás (Nagy-) h. 1861: N-S Ko (13). 1888: ≈ Ko Mocsi js (Je 529). 1913: Nagysármás 

Ko vm Nagysármási js (Az). – 1909/19: Şărmaşul-mare, Ns, L 1530: r 615; m; 24 zs (171). > 

Sărmaşu = Su 2: 107. 1329–1854. [23 B] 

Sármás 2. Ko 2. (Nagysármás-ÉK hrs) {1348} 1438: Sarmas valahalis; 1460: Sarmas Michaelis 

de Swk; 1483: utraque Sarmas; 1514: Saarmas (Cs 5: 399). 1733: Kis-Sármás, 1750: Sarmasel. 

1808: Sármás (Kis-) h. 1861: K-S Ko (13). 1888: ≈ Ko Mocsi js (Je 432). 1913: Kissármás Ko 

vm Nagysármási js (Az). – 1909/19: Şărmăşel, Ks, L 842: r 633; m, zs, c (171). > Sărmăşel = Su 

2: 107. 1438–1854. [23 B] 

853


Sarmaság KSz (Somlyó-É) [1299]: Moch comes és Sarmasag-i Márton fiai, noha e birtokok 

osztály révén ıket illetnék, atyjukfia: Martonos fia Martonos Szér nevő birtokát és Mázsatelek 

birtok felét, melyek Dezsı comes jószágával szomszédosak, átadták Dezsı comesnek mindazon 

károk és jogtalanságok jóvátételeként, amelyeket Martonos neki okozott (Er I. 579). 1355: 

Sarmasagh (Petri IV. 306). 1423: Zsigmond király Kusalyi Jakcs Györgynek adományozza (HJ). 

1454.IV.28.u.: Sarmasag-i Elek ü: Zutor (1158). {1460.III.} Sarmasag-i Elek ü: Zsombor (1429). 

1475: Sarmassagh (Cs 1: 563). 1760–2: Sarmaság. 1808: ≈, Szermesag (142). 1910-ben megnyílt 

az elsı kıszéntárna. 1913: Sarmaság Szi vm Zilahi js (Az). 1992 L 4950: 3834 m, 973 r (a 

bányatelepen), 129 roma, 2 német, 1 ukrán (3200 ref., 700 ort., 180 r. kat., 100 baptista más). 

1993.VII.4.: római katolikus új templomát felavatta Bálint Lajos gyfvi püspök. # Horváth József: 

Sarmaság. Szilágysági magyarok 1999. 451. Képek: Római katolikus templom, Református 

templom, Baptista imaház, A régi kastély. – 1909/19: Şărmăşag, Sarmaság, L 1735: r 168; m; 55 

zs (171). = Su 2: 168. [11 D] 

Sarmaságbánya Szi 1954: Sarmaságbánya Sarmaság tartozéka. − Mina Şărmăşag = Su 1: 399. 

1954. » Şărmăşag. 

Sarold * {972-997 Géza fejedelem felesége, Sarolt nevérıl} Kü (Segesvár-ÉK, Bún területén 

vagy mellette) 975: Sarolth filia Gyula (Gesta); 975-re: Geula genuit ... Saroltu et Sarolt fuit mater 

S. regis Stephani (Anonymus). 1343: p. Sarold. Gyula leánya Sarolt nevét ırizte. 1343-ban Kemen 

fia Desew fia Jakab kérésére az erdélyi nemesek igazolták, hogy Sarold falu elıdeié volt, de [1300 

k.] Kán nb. László vajda elfoglalta. Sárd és Nádas között sorolják fel (Gy 3: 559). 1343: p. ≈ (Cs 

5: 892. Hétúr, Bún, Sárd és Nádas hs-kel együtt). 1343: ≈ (Tr). – Su 2: 399. 

Saroltavár Te (Lippa-DNy, az Ó-Béga j. p.) 1770–71-ben alapították. 1808: Charlottenburg, 

Bariczá (31). 1828: ≈ (Nagy, I. 375). 1888: ≈ (Baricza) Te Lippai js (Je 265 & Iphygenie). 1913: 

Saroltavár Te vm (Az). – Charlottenburg > Şarlota > Şarlotenburg = Su 2: 168. 1828, 1913. > 

Charlotenburg [32 A, C] 

Sáromberke To (Marosvásárhely-É, a Maros bp-i úton) 1319: p/v. Sarumberg; 1332-7: sacerdos 

de Sauimberg, Sarumberg; 1405: p. Saromberek; 1446: domus et curia in ≈; 1453: ecclesia 

parochialis B. Michaelis archangeli in oppido Sarombergh fundata, Michael plebanus de ≈; 1462: 

villicus de Sarmberk; ... 1514: p. Saromberk. Vámszedı hely volt. 1415: Zsigmond király a 

székelyeket és szászokat az itteni szokásos vám megfizetésére kötelezi. Ugyanekkor földesura, 

Somkereki Antal szerdai hetivásár s pünkösdi és Sz. Mihály-napi országos vásár tartására kapott 

jogot a királytól. Szécsényi, Somkereki, Sk. Erdélyi (udvarház), Harinnai Farkas-birtok. 1462: Tót 

László bíró (Cs 5: 682. vs). 1453.X.11., Görgény: Vingárti Geréb János görgényi várnagy jelenti 

Hunyadi Jánosnak, hogy a nagyernyei székelyek a Maros széki székbíróval és hadnaggyal 

Sáromberke és Nagyernye vitás határának kiigazítását megtagadták, ı azonban a kiigazítást 

végrehajtotta (SzO VIII. 81). 

Régeni káptalan 1587: Saromberk in monetis usualibus fl. 10. Ill. Princeps egr. Gregorio Erdely 

primam solutionem mediarum fl. 2/50 relaxavit. Idem Princeps egr. Nicolao Erdely medias anno 

praesenti relaxavit (Dé 72). Teleki Sámuel barokk kastélya és kriptája. 1733: Sárom-Berke, 1760– 

2: Saromberke. 1808: Sáromberke (142). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 618). 

*1907.V.7.: Szabédi László költı, író, irodalomtörténész (– 1959.IV.19., Kv). 1913: Sáromberke 

MT vm (Az). # Mózes A.: Sáromberke helynevei. {180 hn} (NyIrK 1971.1.131-133). Szabó M.: 

Sáromberke története. Kv 1994. – Şaromberc > Şarombărc, Sb, L 1003Ş r 63ş m (171). > 

Dumbrăvioara = Su 1: 213. 1319–1854. [24 C] 

Sáros 1. Fe>FF>Sink (Fogaras-ÉÉNy) 1206: v. Sars. Voldorf kétes hitelő 1206-i határleírásában 

Ny-on említik (Gy). ?1206: v-m Soarz (Er I. 33). 1289: Saras fia László comes a maga és fiai – 

Mihály, László, Imre és Apor (Opour) – nevében is eladja a dályai Henning fia Péter comesnek 

Moha és Sáros földjét (terras suas Muhy et Sarustelek) a Kézd-patak forrásvidékén (Er I. 456); 

1293: III. András király átírja és megerısíti az 1289-i oklevelet Mohy és Sarustelek vásárlásáról 

(524). 1322: t. Sarustheluk ~ Sarustelek (Ub I. 363); 1329: p. Sarustheluk (426). 1375: Georgius de 

854


Scharz; 1389: Halperphaff de Schars. 1375-ben [nemes] birtokosa volt, 1389-ben Sinkszékhez 

tartozó falvak közt szerepel (Gy 2: 201). 1494: Scharas, Scharosch; 1506: Scharon, 1507; Saros 

(Scheiner 129). 1508: Scharosch (Berger 67). 1750: Sááros, Schoros, 1760–2: Sáros. 1808: Sáros 

(Nagy-) h., Scharesch g., Sarossá val. 1861: ≈, ≈ Sink (37). 1888: N-S (Scharosch, Soarsa) NK 

Szentágotai js (Je 529). 1913: Sáros NK vm Nagysinki js (Az). – 19ö9-19: Şoarş, Ns, Scharesch, L 

1101: r 430; n; 12 m (174). = Su 2: 175. 1206–1854. [36 D] 

Sáros 2. Kü (Dicsıszentmárton-DDK) 1322: quarte decimarum de Sarus, Petrus sacerdos eccl-e 

S. Nicolai de Sarus; 1332: Nycolaus sacerdos de v. Sarus. Sáros földje egy ideig lakatlan volt, s 

ezalatt a Dicsıszentmártoniak mővelték. A földet Körösi Péter vásárolta meg. Betelepítése után 

tizede negyedét a szentmártoni pap követelte a sárosi Szent Miklós-plébániával szemben, de a 

káptalan a parochiális egyház papjának ítélte. Utóda 1332 I: 20, 1332 II: 10 dénár pápai tizedet 

fizet (Gy 3: 559). 1443: Sarws; 1448: p. Saarus; 1453: Kyssarus (1332-tıl Cs 5: 892). 1587: 

Kissaros. – C. Pr: fl. 36. A: fl 12 (Dé 34). 1600.V.18. Elkészül a református harangláb, Domokos 

György és Szabó Mihály mőve. A harangtartó gerendán: PER ARTI GEOR. DOMOKOS ET 

MICH. SZABO MAGYAR SAROS A 1600 18 MAII. 1624: nagyharang; 1697: kisharang 

(Kós). 1635 Osdola (Hsz): Czülje Jakab ... gyermekei is vele vadnak Magiar Saroson (SzO). 1733: 

Saáros, 1760–2: Magyar Saros. 1808: Sáros (Kis-) h. 1854: ≈, Kleinferken g., Şaroş val. 1861: 

Kis-S Kü (8). 1888: Magyar-Kissáros (Schörschken) KK Dicsıszentmártoni js (Je 486). 1913: 

Magyarsáros KK vm (Az). – Şaroş > 1909/19: Şaroşul-unguresc, Ms, Kf, L 1317: r 409; m, c 

(171). > 1954: Delenii = Su 1: 196. 1322–1954.[35 B] 

Sáros 3. Me (Erzsébetváros-D hrs a Kis-Küküllı b. p.) 1283.VI.23.: Henrik Saros-i pap; ld 

Medgyes (Er I. 399); 1289.V.30.: Miklós Saros-i pap; ld Medgyes (445). 1337: Sarus (Tr). 1432: 

Schars (Ub IV. 487). 1733: Saáros, 1760–2: Szász-Sáros. 1808: Sáros (Szász-), Scharesch, Saressá 

(142). 1861: Sáros, Scharesch Me (36). 1888: Szász-Sáros (Scharossch) NK Bolya-berethalmi js 

(Je 641). 1913: Szászsáros NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Şaroşul-săsesc, Szs, Scharesch, 

L 1557: r 462; n; 82 m (171). Şaroşul pe Tîrnave = Su 2: 168. 1283–1854. > Şaroş pe Tîrnavă [36 

A] 

Sáros 4. * Za (Ágya táján) 1177: a zarándi Sáros mellett a bihari vár vadászai laknak (Gy 1: 

574). 1202–1203: v. Saris, Saros; 1266: t. Saros, 1341: p. Sarus (Tr). – Su 2: 399. 1202–1341. + 

1453: Nagysaros, 1467: Kyssaros, 1479: Nagsaros, Kyssaros (Cs 1: 743. Sáros. Ágya mellett, 

Vadász és Miske felé). – Su 2: 376. Nagysaros 1453, 1479. {Miske mellett} + 1469: Kyssaros, 

1477: Kyssarus (Márki II/1. 245). – Su 2: 360. {Ágya és Tızmiske közt} 

Sárosd 1-2. * Te (Temesrékás táján) 1459: Naghsarosd, Kyssarosd Cseri vára tartozéka; Mátyás 

király a Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). 1473: Sarosd, Kyssarosd Cseri vára 

tartozéka, Nádasdi Ungor János birtoka (Cs 2: 12. Cseri). 1473.VII.30.: Sarosd, Kyssarosd 

Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Sarosd, Kyssarosd Nádasdi néhai 

Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). – Su 2: 360. Kyssarosd 1473. + 2: 371. 

Naghsarosd 1459. + 2: 399. Sarosd 1473. 

Sárpatak 1. Fe/Sev (Segesvár-DK) 1231: Béla királyfi erdélyi szász lovagjai: Johannes Latinus 

fiai: Corrardus és Daniel Fehéregyház (v. Albe ecclesie), Homuspotoc, Sarpotok és Voldof (v. 

Latina) faluját és Oplid [Apold] falubeli népeiket felementi minden adó és teher alól; csupán évi 

három fertó aranyat tartoznak fizetni a királynak, de hadbavonulásuk idjén ezt a pénzt is saját 

szükségletükre fordíthatják (Er I. 163). =: 1231-ben Nagydisznódi Olasz (Latinus) János fia 

Konrád és Dániel királyi szász vitézek bírták (Gy 2: 201). 1733: Sárpatak. 1808: Sárpatak h., 

Scharpendorf g. 1861: ≈ FF (4). 1888: ≈ (Scharpendorf) NK Keresdi js (Je 618). 1913: Sárpatak 

NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Şarpotoc, Sp, Schd, L 607: r 247; m; 8 n (171). > Şapartoc = 

Su 2: 168. 1231–1854. – 1974: c. Albeşti {Fehéregyháza kzs faluja D-re} [36 B] 

Sárpatak 2. To (Marosvásárhely-É, a Maros j. p.) 1263: Sarpatak, 1319: p. Sarpataka, 1332: 

sacerdos de Sarpotok, 1333: Sarpatak (Tr). 1318: Károly király Hennyng fia Jánosnak adta (Gy 1: 

560. Beszterce). 1444: Sarpathaak; 1458: districtus Sarpathak Beszterce vár tartozéka; 1468: p. 

855


Sarpathak simulcum castello; =: castellum integrum ≈; =, 1469: castellum ≈. Szentiváni Székely 

Mihályé, utána M. Csupor Miklósé (1444–1478. Cs 5: 675; 729). 1446: 5 faluból álló uradalom: 

Sajó, Sárpatak, Unoka, Kisfülpös, Nagyfülpös Losonczi-birtok; censusba (földbér) minden telek 

után 60-60 dénárt fizetnek Szent Márton- és Szent György-napon (Demény L.: Bábolna). 1587: 

Saarpatak. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 67). 1760–2: Sárpatak. 1808: Sárpatak, Schellenberg (142). 

1861: ≈ To (11). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 618). 1913: Marossárpatak MT vm (Az). # 

Murádin L.: Marossárpatak {tájszavaiból} (NyIrK 1963.1.118-119). – Şarpotoc, Msp, L 1405: r 

260; m (171). > Glodeni = Su 1: 267. 1263–1854. [24 C] 

Sárszeg Bi (Margitta-DNy, a Szalárdi ~ Telegdi úton) 1490: Sarzeg, 1534: Zarzeg (Jakó 335). 

1808: Sárszeg (142). 1851: ≈, Bi vm, lapályos helyen. Lakja 350 n. e. és egyesült {r}. Határa, mely 

részben lapályos, részben dombos, 1253 hold, ... határát a Gyepes folyó öntözi, s a Kutyaharapás 

nevü domboldalból foly ki egy igen tiszta forrásviz Kuits kút név alatt. Ebbıl a forrásból folydogáló 

viz a legelın keresztül egy Papsár nevü mocsárt idéz elı. Birtokosa a szentjóbi apáturság (Fé 4: 

15). 1888: ≈ Margittai js (Je 619). 1913: Sárszeg Bi vm (Az). – Şărsig > 1909/19: Sărsig, Sárszeg, 

L 468: r 430; m, zs (159). = Su 2: 107. 1490–1851. – 1974: c. Chişlaz {Vámosláz kzs faluja DNyra} 

[11 C] 

Sárszó * Ar (Lippa-D) 1330 k.: Stephanus f. Syke f-i Benedicti nob. de Saarzov, p. Saarzow. A 

Sárszói nemesek birtoka; István itteni részét tartozékaival átadja rokonainak: Turek-i Vatala fia 

Tamás fiainak: Jánosnak, Istvánnak, Lászlónak és Györgynek (Gy 1: 184). 1439: Sarzow (Cs 1: 

778). 1723. tk: Sarsow (psz) Buzád és Temeskövesd között (Gy). – Su 2: 397. 1330, 1439. 

Saruld * Te (Detta táján, Tolvád és Partos mellett) 1334: Saruld (Tr) egyházas hely. 1338: Saarud 

(Cs); =: Saruld, 1371–1372: Sormuld (DocVal 241); 1400: Sarud (P); 1411: ≈, 1438: Saarud. 

1438-ban bizonyos rác fıurak (barones) kezérıl királyi jóváhagyásal a Tellóczia birtokába kerü. 

Olykor Krassó vm-hez számítják (Cs 2: 60); 1438: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 155). – Su 2: 403. 

Sárvár 1. Do (Beszterce-Ny, a Sajó bp-i úton) 1345: p. Sarwar Keresztúr hrs; az erdélyi vajda 

bálványosi váráé; ennek népei lakták (Gy 2: 86). 1434: Saruar, 1438: Sarvar, 1475: Sarwara, 

1486: Sasvár (K). 1555.VII.7.: {Csulai} Váncsa György özvegye: Gerendi Anna Sarwar-on azt a 

16 népes jobbágytelket, amelyet néhai férje javaiból hitbér címén járó 66 Ft fejében kötöttek le 

neki, leányának: Kemény Ferencné Váncsa Margitnak ajándékozza (5397). 1587: Sárwaar. – E: 

fl. 8, A: fl. 4 (Dé 44). 1615: Saarvar (Kádár VI. 61). 1733: Siriovara, 1750: Sirioara, 1760–2: 

Sárvár. 1808: Sárvár h. 1861: ≈, Siriován Do (16). 1888: ≈ (Sirivra) SzD Bethleni js (Je 619). 

1913: Sajósárvár SzD vm (Az). – 1909/19: Şirioara, Ssv, L 520 gkat. r (174). = Su 2: 174. 1250 

monasterium de Sarwat [?], 1345–1854. – 1974: c. Şieu-Odorhei {Sajóudvarhely kzs faluja D-re} 

[13 D] 

Sárvár 2. * Te (Temesvár-K) 1478–9: Sarwar. Vámhely s felében a Hu vm-i Szentgyörgyiek 

birtoka volt (Cs 2: 60.). – Su 2: 399. 

Sárvárad * Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D) 1420: Sarwarad. Bodola, Gidófalva és Angyalos 

sorában említk (SzO I. 112). – Su 2: 399. 

Sárvásár Ko < Sálvására. 

Sasad * Bi (Vámosláz mellett) 1214: peliparium eccl-e de Igged nomine Kana de v. Sashad. Az 

egyedi monostor birtoka; 1214-ben egy idevaló szőcsöt vádol egy lázdi ember a bihari ispán elıtt. 

Többé nem szerepel; helye ismeretlen (Gy 1: 659). – Su 2: 399. {Vámosláz mellett} 

Sáságy * Ko (Szászfenestıl É-ra, a Kis-Szamos b. p.) 1291: Sasag (Gy); = (Er I. 474); 1295: t. 

Sassag (Cs, Gy); 1297: t. Saasadg; 1313: super p-bus ... Sasagh littere metales. A birtok a XIII. 

sz-ban Barsa (Borsa) nb. Almásmelléki György vajda fia Gyurk ispáné volt, akitıl a rokon 

Szentpáli Rudolf fia: Gyula s Péter fiai: Tamás és Miklós szerezték meg. Miután Tamás és Miklós 

egyik felét 1291 elıtt eladta az erdélyi káptalannak, másik felét Gyula is eladta 1295-ben 12 M-ért 

a szomszédos Mykula fia Elya mester beleegyezésével. A káptalan már 1291-ben olyan 

kiváltságlevelet szerzett a királytól, hogy az ide költözı telepeseket kivették az erdélyi vajda és az 

856


ispán ítélkezése alól. Amikor 1297-ben Kolozsmonostor és Szentbenedek közös határát megvonták, 

Sáságy föld határa a Szamos partján kezdıdött és Bács falu határáig (a mai Hójáig) tartott. Kiderül 

ebbıl, hogy Sáságy a Szamos völgyében, ennek bal partján, Szászfenestıl É-ra terült el, és határa a 

hegygerincig tartott. A kolozsmonostori apátságnak volt egy 1313-i oklevele, amely Monostor, 

Szentbenedek és Sáságy határleírását tartalmazta. A Bongár-patak környékén vagy a Csiga-domtól 

D-re kereshetı (Gy 3: 369). 1343: p. Sasagh; 1447: p. Saasag (1263–1447: Cs 5: 399. Tévesen 

kikövetkeztetet Saság néven; apátsági birtoknak írja). 1427: Sasaagh (KmJkv 24). – Su 2: 397. 

Saasadg, 1263–1437. 

Sasánfalva * Te (Temesrékás-K) 1492: Sasanfalwa Rádi-birtok már elıbb is Dóczi Imrénél volt 

zálogon (Cs 2: 88. Rádi). – Su 2: 399. 

Sasd (Sásd) Te (Csánki) : Sósd. 

Sasfalu KSz (Nagyilonda-É) 1553: Sachay, Saczay; 1566: pagus Sasza (Su). 1567: Sasa Wyfalu, 

1609: Saza (Kádár VI. 71). 1639: Sássza (Makkai 436) I. Rákóczi György birtoka. 1648: Sazay, 

1668: Sassza, 1720: Szásza (Kádár VI. 71). 1760–2: Sásza. 1808: Szásza Kıv (154). 1888: ≈ 

(Sasa) SzD Nagyilondai js (Je 641). 1913: Sasfalu SzD vm (Az). – 1909/19: Şasa, Sásza, L 297: 

r 295 (171). = Su 2: 168. 1553–1854. – 1974: c. Ileanda {Nagyilonda kzs faluja} [12 B] 

Sástelek Bi (Margitta-D) 1406: p. walachalis Sasthelek (Jakó 336). 1692: Sastulek (Mezısi 53). 

1808: Sastelek, Szakallaszo (142). 1851: Sástelek, {r} Szákálátsen, Bi vm, a Rézalján. Lakja 290 

g. kath., 3 ref., 6 zsidó. G. kath. anyatemplom. Határa 1600 hold, ... Határán keresztül foly egy 

tiszta patak, ... van ezen Barthos Gábor urnak 2 vizimalma, s egy pálinkaháza. Birja Bathos Gábor 

(Fé 4: 17). 1888: Sástelek Margittai js (Je 619). 1913: Sástelek Bi vm (Az). – 1909/19: Săcalaşău, 

St, L 343: r 305; m, zs (150). Săcălăşău = Su 2: 101. 1406 –1851. > 1974: Sacalasău c. Derna 

{Derna kzs faluja D-re} [11 C] 

Sástó * Te (Temesrékás táján) 1459: Saasstho Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 397. 

Sásvár 1. * Kr (Resicabánya táján, Zsidovin mellett) 1371–1372: Saasvar (DocVal 242). – Su 2: 

397. {Milleker Temesremete mellett nyugatra keresi} 

Sásvár 2. * Te (Temesvár-ÉK, a Béga északi partján) 1333: Gaswar [: Saswar], 1334: Sasuar, 

1335: Sabuar [: Saswar] (Tr) egyházas hely. 1428–9: via Saaswarwtha; 1444: Sooswar nemesi 

névben, 1471: Saswar, 1489: Saswaar, 1492: opp. Saswar, 1523: Saswar. 1454-ben V. László 

király cserébe adta Szentmiklósi Pomgrácz Jánosnak; 1471-ben Dóczi László és Guti Ország 

Lırinc egyezkedik rajta mint volt Mutnoki-bitrtokon; 1483-ban és 1503-ban Sásvári Belmosevityek 

szerepelnek; 1490-ben itteni királyi jobbágyokat említenek (Cs 2: 21). – Su 2: 399. {Várának 

romjai Temesremete és Temesjenı közt láthatók} 

Sásvári * Msz (Marosvásárhely mellett) 1567: Saswarij, 1580: Saswary (SzO II. 217, IV. 69). – 

Su 2: 399. {Beolvadt Marosvásárhely határába} 

Sátoralja * BSz (Magyarlápos táján) 1583: Satorallya (Kádár VI. 76). – Su 2: 399. {Talán 

Balázsszeg mellett} 

Sátoros * Kr (a Berzava és a Pogányos vize mentén) 1389: p. Januskenezfalva in {districtu} 

Saturus existens (Pesty: Krassó II/2. 156). – Su 2: 399. 

Sászavincza TA (1888) : Szászavinc. 

Sauli ~ villa Sauli : Sályi. 

Sauli (villa) Hu : Sál > Sálfalva. 

Savanyúkútfürdı Te (Lippa-D; 138 m) 1913 Savanyúkútfürdı Te vm Lippai js (Az). – Băile 

Lipova = Su 2: 61. 1913. [32 A] 

Schnellersruhe KrSzö(1888): Bigér. 

857


Schöndorf Te (1808) : Szépfalu. 

Schönthal * Kr (Bozovics mellett, a Néra mellékvize: a Ménes völgyében) 1828: Schönthal (Pesty: 

Szörény II. 482). – Su 2: 400. 

Scumpach * Szv (Szászváros táján) 1488: Scumpach, 1508: Sthwmpach (Berger 50). – Su 2: 400. 

Sebed Te (Detta-ÉK) 1462: Zebet et Magerzebeth; =: Sebet et Magyarzeben, 1483: Sebed; 1497: 

Tothsebeth et Magyarsebeth (Cs 2: 61). 1717: Schipeth (Borovszky: Temes 93). 1808: Sipeth, 

Sippet (147). 1851: Sipet, Te vm, rónaságon, 12 r. kath., 6 ref., 9 zsidó, 2448 n. e. óhitü lak., s 

anyaegyházzal. Határa 7951 hold, ... Birja báró Duka Péter (Fé 4: 30). 1913: Sebed Te vm Csáki js 

(Az). – 1909/19: Şipet, Sipet, L 2805: r 2447; n, m, zs, szerb (174). = Su 2: 174. 1462–1913. + 2: 

412. Thothsebed. – 1974: c. Tormac {Végvár kzs faluja Ny-ra} [41 B] 

Sebes 1. * Ar (Odvas és Konop közt) 1440, 1477: Sebes Solymos vár 63. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 400. 

Sebes folyó Bi > Ko : a Sebes-Körös b. o. mellékvize; Biharfüredtıl északra ered; 1806: Fons 

Sebes (15 T 53). Bi vm határán, a Szamos-forrástól északra. 1808: fons fluvii Sebes (143). Csucsa 

fölött torkollik. 1808: fluvius Sebes (143). – {felsı völgye:} Sebeş, {alsó völgye:} Valea 

Drăganului [21 B] 

Sebes 2. Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös menti út j. o.) 1552: Nagyhsebes (Jakó 336). 1692: 

Sebes, Nagy Sebes (Mezısi 116). 1808: Sebes, Sebris {!} (143). 1851: ≈, Bi vm, 511 n. e. óhitü 

lak., anyatemplommal, patakkal. Urb. szántó 226, rét 64, legelı 64 hold; erdı nincs. Bira a váradi 

gör. püspök (Fé 4: 19). 1888: ≈ Belényesi js (Je 620). 1913: Körössebes Bi vm (Az). – 1909/19: 

Şebiş, Sebes, L 378: r 373 (171). > Sebiş = Su 2: 113. 1552–1913. > 1974: Şebiş c. Drăgăneşti 

{Dragánfalva kzs faluja DK-re} [21 C] 

Sebes 3. Do 1. (Nagyajó-DK) 1319: v/p. Sebus; 1332–3: Gothfridus sacerdos de Zebus, Johannes 

sacerdos de Sebus. A Kácsik-nem birtoka. Papja 1332. I és 1333.I: 1-1 sectinus ezüst pápai tizedet 

adott (Gy 2: 86). 1473.VIII.30.: Alsosebes Szobi Mihály birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: 

mindkét Sebes ugyanazé (3264). 1587: utraque Sebes, ld Sajó 1. Ns (Dé 45). 1733: Ruschcsorj, 

1750: Ruschori, 1760–2: Alsó Sebess. 1808: Sebes (Alsó-) h., Sebesul de dzsosz val. 1861: A- 

Sebess Do (15). 1888: Alsó-Sebes (Rustioru, Sebesiu din josu) BN Besenyıi js (Je 209). 1913: 

Sajósebes BN vm (Az). – 1909/19: Rustior (Sebişul-de-jos), As, L 551: r 535 (149). Ruştior = Su 

2: 91. 1228 Ruscia {?}, 1319–1854. – 1974: c. ŞieuŃ {Kissajó kzs faluja ÉK-re} [24 A] 

Sebes 4. Do 2. (Sajósebes-K, a Sajó felsı völgyében) 1440: Sebes (BfO I. 632). 1473.VIII.30.: 

Felsewsebes Szobi Mihály birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: mindkét Sebes ugyanazé (3264). 

1587: utraque Sebes, ld Sajó 1. Ns (Dé 45). 1642: Felsı Sebes (Ve: Doc. X. 111). 1808: Sebes 

(Felsı-), Sebesul de szusz (143). 1861: F-S Do (15). 1888: ≈ (Sebisiu din susu) BN Besenyıi js 

(Je 326). 1913: Sajófelsısebes BN vm (Az). – 1909/19: Şebişul-de-sus, Fs, L 1021: r 1007 (171). > 

Sebiş = Su 2: 112. 1319, 1332, 1333 {Alsósebes adatai}, 1440–1854. – 1974: c. ŞieuŃ {Kissajó kzs 

faluja ÉK-re} [24 A] 

Sebes folyó Fo: az Olt b. o. mellékvize. A Fogarasi-havasokban ered, Fogaras fölött torkollik. – 

Sebeş 

Sebes 5. Fo (Fogaras-D, a Sebes j. p.) 1589: Sebes (Ve: Doc. III. 162). 1628, 1630: Sebes 

(Su). XVIII: Şebăş, Şibiş, Schebesch (Scheiner 137). 1808: Sebes (143). 1861: Sebess Fo (25). 

1888: Sebes (Sibis) Fogarasi js (Je 620). 1913: Sebes Fo vm (Az). – 1909/19: Şebeş, Sebes, L 887: 

r 862 (171). > Sebeş = Su 2: 112. 1589–1854. – 1974: c. Hîrseni {Herszény kzs faluja D-re} [36 D] 

Sebes 6. Hu > Sebesel ~ Sebisel Hu (Hátszeg-DNy, Malomvíz-K hrs) 1359: Kis Sebes 

(DocVal 143). 1359, 1440: p. Sebesel; 1519: p. Sibisel. Kendefi, Kenderesi-birtok (Cs 5: 133). 

1808: Sibisel Delsi, Delsi-Sibisel (145). 1861: Sibisel Hu (24). Hnt. 13: » Ohábasibisel. 

1733: Sébisél, 1750: Szibisel Ohaba, 1760–2: Ohaba Szibisel. 1808: Sibisel Ohába, Ohabá-Sibisel 

(145). 1861: Ohába-Sibisel Hu (23). 1888: O-S Hátszegi js (Je 550). 1913: Ohábasibisel Hu vm 

858


(Az). – Ohaba-Sibişel = Su 2: 11. 1359–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs faluja} [43 

B] {Ld még Szabadfalu} 

Sebes folyó Ko : a Körös b. o. mellékvize; Kalota havasából ered, Sebesvár alatt torkollik. 1967: 

Sebuswar ... la confluenŃa rîului Sebeş cu Crişul Repede (Su 2: 401). 1981: HenŃ [21 B] 

Sebes 7. Ko 1. (Csucsa-D, Sebesvár-ÉNy; 508 m) 1455: Naghsebes (Bánffy I. 685). 1493: p. 

Nagh Sebes; 1500, 1519: p. Nagysebes, Kyssebes. Bánffy-birtok. Jbn 1493: Sós Miklós és György, 

Kende, Mánus (Cs 5: 400). 1519–1554 KmJkv. 1554: Naghsebes Sebesvár tartozéka. Késıbb a 

gyalui vártartomány faluja. 1808: Sebes (Nagy-), Sebgyisu (143). 1861: N-Sebess Ko (13). 1888: 

N-Sebes Ko Bánffyhunyadi js (Je 529). 1913: Nagysebes Ko vm (Az). – 1909/19: Sebeşul-mare, 

Ns, L 1679: r 1619; zs, m, c (162); > 1936/9. tk: Valea Drăganului = Su 2: 227. 1455–1854. – 

1974: c. Poieni {Kissebes kzs faluja Ny-ra} [21 B] 

Sebes 8. Ko 2. (Sebesvár-ÉNy, a Sebes-Körös j. p.; 483 m) {1455}; 1500, 1519: p. 

Nagysebes, Kyssebes (Cs 5: 400). 1519–1554 KmJkv. 1554: Kyssebes Sebesvár tartozéka. Késıbb 

a gyalui vártartomány faluja. 1733: Kis-Sebes. 1808: Sebes (Kis-), Pojáne (143). 1861: K-Sebess 

Ko (13). 1888: Kis-Sebes (Pojáne) Ko Bánffyhunyadi js (Je 432). 1913: Kissebes Ko vm (Az). – 

1850: Sebisu Mik (Su). 1909/19: Poieni, Ks, L 1227: r 657; m, zs, c (137); 1936/9. tk: Poeni = Su 

2: 49. 1500–1854. > Poieni [21 B] 

Sebes folyó Szászsebesszék : a Maros b. o. mellékvize; a Surjánon ered; Gyulafehérvár alatt 

torkollik. 1806: Sebes Fl. (25 Z 58). 1808: fluvius Sebes, Mühlenbach (143). – Sebeş 

Sebes 9. Se (Sebus, Mühlbach) Szászsebesszék fıhelye (Gyulafehérvár-D, b. o. a Marosba 

ömlı Sebes j. p.) 1245.II.22.: IV. Ince pápa Teodoricusnak, az erdélyi egyházmegyében levı 

Malembach plébánosának, szebeni kanonoknak. Minthogy a tatárok pusztításai következtében 

magyarországi javadalmaiból alig van jövedelme, kérésére engedélyezi, hogy az egyetemes zsinat 

végzései ellenére újabb javadalmakat is szerezhessen megának, de a kánonjog szabályainak 

betartásával (Er I. 198); 1300.VII.13.: Wasmold comes fia Peter Sebus-i plébános végrendeleti 

tanú Alvincen (597). (1301.VI.2.e): a szebeni bíró, esküdtek és népek arra kérik a Sebus-i bírót, 

esküdteket és hospeseket, hogy területükön szabad átjárást biztosítsanak számukra (An 1: 51); 

1301.VI.2.: a Sebus-i bíró {etc.} válasza: szabad átjárást biztanak. Scripta in Sebus (54); 1308: 

Sebus (An 2: 499); 1309: Herricus Sebz-i plébános (An 2: 551); 1309: Henricus Mulnbach-i plb 

(576, 610); 1309: Sebys oklevelét is bemutatják Alvincen (599); 1309: Sebz-i bírói szék oklevele 

(602). 1317–1320: Sceps sive Mulunak; 1328–1330: publicus notarius qui est in Sebus; 1334: 

Mylenbach, Mylunbach; 1345: civitas Sebus, Milundbak; 1349: villicus de Mulbach (Tr). 1352: 

scholasticus de Sebuus, hospites de Sebuus; 1369: Milumbaz; 1376: Mülnbach; 1382: Sebus maior; 

1402: opp. Sebes; 1403: decanatus de Schebes; 1419: Petrus Buzar proconsul de Mulumbacch; 

1423: Mullenbach; 1426: Malembach; 1435: Zazsebes (Ub II. 85, 324, 449, 557; III. 269, 291; IV. 

83, 207, 242, 546). 1509 Paris (1437 utánra): Schebesch, Mülenbach a Sebesi Névtelen elsı 

kiadásában (Veress: Bibl. R–U 7). 

Szapolyai-kastély (Königshaus; ma múzeum); 1540.VI.17. (vagy VII.21.) itt hunyt el I. János 

király. 

1540.VIII.21. Fráter György vezetésével innen indul az I. János király holttestét Székesfehérvárra 

kísérı menet. 

1551.VI.14. Itt kezdıdnek a tárgyalások Erdély átadásáról Izabella királyné és Nádasdy Tamás 

között, Fráter György jelenlétében.© 

1808: clr Sebes (Szász-), Sabesium, Mühlenbach ~ Müllenbach, Sebisá (143). 1861: Sz-S sz. k. 

v., Müllenbach, Sebes Szászsebesszék (36). 1888: Szász-Sebes sz. kir. vs (Mühlbach, Sabesiu) 

Sze Szászsebesi js szh, 1888: ház 1138, L 6244 (Je 641 & Dumbrava és Fatia-Plajului telepek). 

1913: Szászsebes Sze vm (Az). 1977 L 24 000, Ľ n, kb. 350 m. – 1909/19: Sebeş (Sebeşul-săsesc), 

Szászsebes, Mühlbach, Sabaesium, L 7770: r 4857; n, m (161). = Su 2: 112. 1245–1854. {1808: 

Mühlenbach, Mullenbach} [34 D] 

859


– Sebesi dékánátus ~ káptalan 1303: a Sebus-i dékánátus plébánosai és a káptalani testvérek közti 

vitát lezáró egyezséget Péter erdélyi püspök megerısíti (An 1: 344); 1308: Sebus-i kápt (An 2:499); 

1309: Bertoldus kelneki plb Sebz-i dékán (551, 552); 1309: Sebuz-i káptalan (576); 1309: Sebus-i 

dékánság (604); Bertoldus kelneki plb Zebus-i dékán (610); (1309): Scebus-i káptalan plébánosai 

(645); (1309): Bertoldus Sebus-i dékán a 7 káptalan képviselıje census ügyben; fellebbezés; a 

szentszéki követ tájékoztatása (661, 663, 666, 667, 687, 688, 743); (1309.)VI.20., Buda. Sebes-i 

dékánság (670, 672). 1329 körül a dékánátushoz tartozik Szászsebes-, Szászváros- és 

Szerdahelyszék, továbbá Alvinc, Magyarigen (Krapundorf) és Krakkó mezıváros; ezek együttes 

lakossága 3120 füst (x 5) kb. 15 600 lélek (Györffy 1984. MályuszElk 148). 

{Sebes 2.} Szászsebesszék XIX. {th} Szászsebesszék. Gyüléseit tartja Szászsebesbe (a 36. lapon 

felsorolja 11 helységét. Ezeknél a szék jelzése Se). Szászsebesi járás 1876-tól, Sze; hs 1888 (Je 

53): Alsó-Pián, Dál, Felsı-Pián, Kákovicza, Kápolna, Kélnek, Lámkerék, Láz, Lomány, Péterfalva, 

Rehó, Rekita, Sebeshely, Strugár, Sugág, Szász-Csór. 

Sebes patak Szebenszék : a Cibin j. o. mellékvize; 1806: Sebes R. (35 aa 61) Resinár fölöt ered; 

Bongárd alatt torkollik. 1808: rivulus Sebes (143). 

Sebes 10. Sze 1. (Talmács-KDK, az Olttól délre) 1733: Also-Sebes . 1760–2: Alt Alsó Sebes, Al 

Sebes . 1805; Sebes Inferior (c. D). 1808: Sebes (Alsó-), Unter-Schewisch, Sebesul de dzsosz 

(143). 1861: A-S, Scheventisch, Sebissa Sze (34). 1888: A-S (Unter-Schebesch, Sebesul-Inferior, 

Sebesul dejos {!}) Nagyszebeni js (Je 209). 1913: Oltalsósebes Sze vm Nagydisznódi js (Az). – 

1909/19: Sebeşul-de-jos, Oltalsósebes, Unterschebesch, L 1370: r 1365 (161). = Su 2: 112. 1733– 

1854 {1913}. > 1974: Sebeşu de Jos c. Turnu Roşu {Vöröstorony kzs faluja K-re} [35 D] 

Sebes 11. Sze 2. (Talmács-KDK, az Olttól délre) 1733: Felsı-Sebes . 1760–2: Fel Sebes . 1805: 

Sebes Superior (c. D). 1808: Sebes (Felsı-), Ober-Schewisch, Sebesul de szusz (143). 1861: F-S, 

Ober Schevisch, Sebissa Sze (34). 1888: F-S (Ober-Schebesch, Sebesul superior, Sebesul de sus) 

Nagyszebeni js (Je 327). 1913: Oltfelsısebes Sze vm Nagydisznódi js (Az). – 1909/19: Sebeşulde-sus, 

Oltfelsısebes, Oberschebisch, L 991: r 976 (162). = Su 2: 112. 1733–1854 {1913}. > 

1974: Sebeşu de Sus c. RacoviŃa {Oltrakovica kzs faluja D-re} [35 D] 

Sebes patak KrSzö a Temes j. o. mellékvize; több ágból ered; Karánsebes alatt torkollik. 1808: 

rivulus Sebes (143). – Sebeş 

Sebes Te~Kr : Karánsebes. 

Sebes 12. Za (Borosjenı-DK, a Fehér-Körös j. p.) 1552: opp. Sebes (Márki II/2. 167). 1661: 

Sebesvár várához, vagyis Peszánvár városához érkeztünk (Evlia Cselebi 92). 1808: Sebes (Boros-), 

Sebes (143). 1851: Boros-Sebes, mezıváros Ar vm, 50 kath., 386 n. e. óhitü, 291 reform., 5 zsidó 

lak., ref. és óhitü anyatemplommal. Határa hegyes-völgyes; szılıhegye, szép erdeje van; 

gyümölcscsel, fával, cserép-edényekkel kereskedik. F. u. gr. Königsegg (Fé 4: 20). 1888: B-S Ar 

Borossebesi js szh, ház 342, L 1659 (Je 252 & Kornyest psz). 1913: Borossebes Ar vm (Az). – 

1909/19: Şebiş (Boroşşebiş), Bs, L 2252: r 1025; m, n, szlovák (171). Sebiş = Su 2: 112. 1552– 

1851. [20 D] 

Sebesfok * Te (Temesrékás mellett) 1387: Sebesfok birtokot, Cseri várával együtt, Zsigmond 

király a Kórógyiaknak adta (Cs 2: 11. Cseri). 1463: Sebesfok, 1472: Sebesfoka, 1484: Sebesfog 

Rékás város 4. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 400. 1387, 1472, 1484. 

Sebeshely Fe < Péterváralja. 

Sebeshely 1. Hu (Szászváros-DK) 1808: officina ferraria Eisenhammer ~ Vashámor, Baia de 

fjer (48). 1888: Új-Sebeshely Hu Szászvárosi js (Je 703). Hnt. 13: Újsebeshely » Ósebeshely Hu 

vm (Az). – Sibişelul Nou = Su 2: 118. 1854. » Sibişelu Vechi. > Sibişel. 

Sebeshely 2. Szv (Szászváros-DK, a Kis-Sebes partján) 1663: Sebeshely (Amlacher 240). 1733: 

Kis-Sebes, 1750: Sebesel, 1760–2: Sebestsely. Köteles: vasmőhely. 1805: Sebes Hely. 1808: 

Sebeshely ~ Felsısebes, Sebisá (144). 1861: ≈, Sebeschel, Sebisel; Sebeshelyi-vasbányák, 

860


Sebescheler Eisenhammer, Bájá gye Fiér din Sebisel Szv (38). 1888: Ó-Sebeshely (Sibisel) Hu 

Szászvárosi js (Je 548). 1913: Ósebeshely Hu vm (Az). – 1909/19: Şibişelul-vechiu, Ósebeshely, L 

1306: r 1211; m, n (173). Sibişelul Vechi = Su 2: 118. 1663–1854. > 1974: Sibişel c. Beriu 

{Berény kzs faluja DK-re} [34 C; L] 

Sebesláz Sze (1913) < Láz Fe. 

Sebesmezı KrSzö (1913) : Polyána Te~Kr. 

Sebes Minor Fe : Kissebes < Péterváralja > Sebeshely. 

Sebespatak folyó Mm-ban 1353: fl. Sebuspatak – a Kárpátokból ered, ma Valea Bistrii Bisztra 

falunál (Gy 4: 112/5). 

Sebespatak 1. Mm (Borsa mellett) 1913: Sebespatak Borsa tartozéka (H). – Borşa-Repedea = Su 

1: 96. 1913. » or. Borşa [14 A] 

Sebespatak 2. Sza (Szinérváralja-D, a Sárközi úton) 1493: Sebespathak (Cs 1: 485). 1512: 

Sebespataka. A Móric-uradalom faluja; lakossága magyar és román elemekbıl állott (Maksai 206). 

1851: ≈, Sza vm, Váralján túl dombokon szanaszét, 35 füstös, kémény nélkül való kalibával, s 236 

g. kath., 10 zidó lak., kik többnyire golyvások vagy némák. F. u. Károlyi, Teleki grófok, s más 

nemes birtokosok (Fé 4: 20). 1808: Sebespatak, Sebesty (144). 1851: ≈, Sza vm, Váralján túl 

dombokon szanaszét, 35 füstös, kémény nélkül való kalibával, s 236 g. kath., 10 zidó lak., kik 

többnyire golyvások vagy némák. F. u. Károlyi, Teleki grófok, s más nemes birtokosok (Fé 4: 20). 

1888: ≈ Szinérváraljai js (Je 621). 1913: Kissebespatak Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Săbişa, 

Sp, L 574: r 544; zs, m (150). = Su 2: 101. 1493–1913. [2 D] 

Sebesrom KrSzö (1913) < Pokolpatak Szö. 

Sebestorok Hu (Hátszeg-DNy, Malomvíz hs és patak szomszédos völgyében) 1439: p. Sebestorok 

in d-u Ha; 1495: p. Gwren; 1499: p. Sebesthorok; 1519: Gywren. Kendefi, Kenderesi-birtok (Cs 5: 

133. Mai Gurény). 1733: Osztroviel-Gureni, 1750: Osztrovej Gureny. 1808: Gurény, Gurendorf, 

Gauréni (62). 1888: Gureny, telep (t) Malomvíz Hu (Je 351). Hnt. 13: » Malomvíz Hu vm (Az). – 

1909/19: Gureni, & v. Râu-de-mori. > Găureni > 1964: Brazii = Su 1: 102. 1439–1964. [43 B] 

Sebestorony Szö (Karánsebes-DK, a Sebes b. p.) 1467: Turris lapidea, 1588: Twrn, 1603: Toron, 

1690–1700: Tura (Pesty: Szörény II. 556). 1808: Turnul (174). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 

698). 1913: Sebestorony KrSzö vm (Az). – 1909/19: Turnul, Turnul, L 472; r 471 (185). > Turnul 

Ruieni = Su 2: 208. 1467–1913: Sebestorony, Sebesrom (H). > Turnu Ruieni [43 A] 

Sebesújfalu Bi (Margitta-DK) 1472: p. walachalis Wyfalwa (Jakó 373). 1692: Papuifalu (Mezısi 

51). 1808: Újfalu (Bisztra-), Spurkany (175). 1851: Bisztra-Ujfalu, {r} Spurkány, Bi vm, a 

Rézalján, 260 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 3500 hold, ... F. u. Baranyai Károly és 

Gruden Imre (Fé 4: 235). 1888: Bisztra-Újfalu Margittai js (Je 245). 1913: Sebesújfalu Bi vm. – 

1909/19: Spurcani, Bisztraújfalu, L 333: r 315; m, zs (167). > 1964: Bistra = Su 1: 81. 1472– 

1964. – 1974: c. Popeşti {Papfalva kzs faluja É-ra} [11 C] 

Sebesvár 1. Ko {a Sebes folyó torkolata – Körösbe ömlése – fölött épült} (Bánffyhunyad-Ny) 

Alatta a völgyben, a Sebes folyócska partján egykor római táborhely állott, melyet az ásatások 

tanúsága szerint a vidéket uralmuk alá vett magyarok is használtak. Ez a völgyben épült erısség 

valószínőleg az 1241-es tatárjárásnak esett áldozatul. Ezután épülhetett a pusztulás tanulsága 

alapján a mai helyére, a lovasságnak megközelíthetetlen magaslatra az új Sebesvár (Ke). 1242 

utánra tehetı a Királyhágón átvezetı utat ırzı Sebesvár építése, s ezt a Geregye-nemnek 

tulajdoníthatjuk, amely a tatárjárás után a sólyomkıi {Élesd-É} és az Almás völgyi uradalmat 

birtokolta. 1319: Elefánti Dezsı mester sebesvári királyi várnagy (magister Deseu de Elewant 

castellanus de Sebuswar). 1330-ban is még itteni várnagy (1319–1330. Gy 1: 660). 1332-ben a 

királyi bíróság tagjaként említik. Emlékét ırizte Almásvár Dezsıvára névváltozata és a vár alatt 

települt (újabban elenyészett) Dezsıfalva. (Az Elefánt szn. a regés Roland-énekkel elterjedt 

mondai Olivant-kürtre utal. Gy 4: Elefánt, Nógrád vm. Fügedi: Az Elefántiak. Bp 1991.) 1336: 

861


castellanus de Sebusuar. 1377: ≈ de Sebuswar; 1393: castrum (regis) Sebeswar. 1397: castrum 

(regis) Hunyad; 1399: castrum ≈. 1498: castrum Sebeswar a. n. Hwnyadwar vocatum ...; 1500: 

castrum Sebeswar. 1522: castrum ≈ a. n. castrum Kalathazeg. Királyi vár, és az erdélyi vajda 

hornor-birtoka tartozékaival. Zsigmond király alatt került, adományként, a Báffyak kezére (1319– 

1522. Cs 5: 299). 1554.VIII.30.: Sebeswara vár Bonchidai Bánffy Mihály birtoka; tartozékai: 

Váralja, Nagysebes, Kissebes, Csucsa, Füld, Hódosfalva, Malomszeg, Marótlaka, Kalota, Bocs, 

Bökény, Székelyjó, Cigánfalva, Remete, Ketesd, Sálvására, Nyárszó, Csinkó, Damos, Zentelke, 

Szentkirály, Mogyorókereke és Hunyad mezıváros (KmJkv 5319). 1598.X.31. Erdélyi 

országgyőlés Sebesvárott (Kolozs vm). (A portai fennhatóság alá visszatérésrıl tárgyal, de döntést 

nem hoz.)© 1613: Báthory Gábor itt szökött el felbomlásban levı seregétıl (Ke). 1665: a 

gyulafehérvári országgyőlés elrendelte Sebesvár védelmi állapotba helyezését. A törökök ellenezték 

Sebesvár felépítését, mert ezzel az erdélyiek útját vágták Kolozs, Belsı-Szolnok és Doboka vm 

behódolásának. A budai és váradi pasák követelésére Apafi kénytelen volt 1669-ben elrendelni 

Sebesvár lerombolását. 1666: Sebes várból hozott puskák Gyaluban (Gyalu 163); Az 1920-as 

években Kós Károly tervei szerint újrafedték. # 1680-ból és 1715-bıl való leírása B. Nagy Margit: 

Várak ..., 178-179, 368-369. Kelemen Lajos: Ksz ..., 1944. = Ke 1: 206-207. 92. kép: Sebesvár 

(Horváth József fv.). Kabay 1973. – Su 2: 400. Sebuswar, 1319–1522. [21 B; L] 

Sebesvár 2. Kr (Karánsebes mellett) 1325: castrum Sebes, 1443: Sebus, 1490: Sebuswar (Cs 2: 

11). – Su 2: 400. 

Sebesváralja Ko (Bánffyhunyad-Ny, a Sebes völgyében) 1446: Suburbium castri Sebes (KvO I. 

180; Cs 5: 299). 1519: Váralja. Bánffyak birtoka (Cs 5: 423). 1519.IV.15.: Waralya-i részbitokát 

Bánffy Miklós leköti Báthori Szaniszlófi Istvánnak (KmJkv 3720); 1554.VIII.30. Warallya 

Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy Mihály birtoka (5319). Utóbb Gyalu tartozéka. 1733: 

Sebesvár, 1760–2: Sebes Várallya. 1808: Várallya (Sebes-) h., Bologa val. 1861: Sebes-Várallja 

(14). 1888: Sebesvár Ko Bánffyhunyadi js (Je 621; mint vasúti "m. h. (Sebes-Váralja)", Je 715). 

1913: Sebesvár Ko vm (Az). – 1909/19: Bologa, Sv, L 900: r 887; zs, m (25). = Su 1: 93. 1519– 

1854. – 1974: c. Poieni {Kissebes kzs faluja D-re} [21 B] 

Sebesvármegye 1553.II.20.: Alsogawasdya, Felseorgawasdya, Trygowa, Krwswecz, Zaly, Jebasnya 

(Km). 

Sebred * Za (Simánd környékén) 1412: Sebrith, 1423: Sebren, 1464: Sebred (Cs 1: 743). 

1472.IX.28.: Zebbryk-en Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda részbirtokos; ld Erdıhegy 

(KmJkv 2063). 1548: pr. Sebryn Erdıhegy tartozéka (Márki II/1. 246). – Su 2: 400. 

Ség Ar (Arad É-i külvárosa a Holt-Maros partján) 1177: v. Segh; 1214: Kelemen de v. Segu. Az 

aradi káptalan birtoka. Határa négy faluval közös: [1177]/405: Segh, Mylona, Chemperlaca, Abad 

... habent m-s cum nepotibus Valtory supra rippam Morisii, que vocatur Fuc, inde cum t. ecc-e de 

Hvdust, postea cum t. abb-is de Eperyes ... cum v. Desku, inde ad montem ... cum f-is eccl-e de 

Geled ... cum pr-o Bani usque ad portum Esteuerd, et ibi eccl. habet tertiam partem tributi ... 1214ben 

egyik lakója mint vádlott tüzesvaspróbán vesz részt Váradon (Gy 1: 184). 1398-ban 

Kyralseegh nevő birtokot adományoz a király Ar vm-ben; 1411: Seeg ~ Seeg (Cs 1: 778). 1561: 

Papok Ségje, Kis-Ség, Nagy-Ség (Márki II/1. 214). 1808: Séga vel Seéga val. 1828: Sega (Nagy, 

33). – Su 2: 401. Segu, 1214–1828. 

Segasa TA 1888: Segasa, telep (t) Felsı-Podsága TA (Je 621). 

Segesd Sv (Segesvár-D, az Apoldi úton) 1302: t. Segus (Tr). 1309: Bertoldus Kyzd-i dékán és 

Zegis-i plébános (An 2: 576); 1309: Bertoldus Kizd-i dékán és Zegus-i plb a tizedmegtagadó szász 

papok között (610). 1349: p. Segus (Tr). 1372: Schais, 1373–5: Seges, 1393: Scheghs (Ub II. 371, 

415, III. 78). 1760–2: Segesd. 1808: ≈, Schäss (144). 1861: ≈, Schaas Sv (35). 1888: ≈ (Schaas, 

Sais) NK Keresdi js (Je 621). 1913: Segesd NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Şaeş, Segesd, 

Schaass, L 1272: r 568; n; 24 m (170). = Su 2: 167. 1302–1854. – 1974: c. Apold {Apold kzs 

faluja É-ra} [36 A] 

862


Segesvár Sv (Gyulafehérvár-Medgyes-K, a Nagy-Küküllı b. p.) 1280: 

de Castro Sex (Ub I. 141). ?1280: a segesvári (de castro Sex) seniorok adásvételi tanúk (Er I. 384: 

gyanús). 1298.III.20.: a Schespurch-i domonkosok Szőz Mária-egyházának búcsút engedélyeznek 

(Er I. 567); 1300.VII.13.: a Segusvar-i ~ Seguswar-i domonkosoknak 10 márkát hagyományoz 

Alvinci Henning fia Herbord comes özvegye: Elisabet (597-8). 1301/500: Segesvár ~ Seguswar 

Bún (Kü) hrs. 1302: Segesvar-i [Vasmundus] comes és fia: Mihály hatalmaskodott a szebeni 

domonkos perjelen és a minorita gvárdiánon (An 1: 297); 1309: János Schesburg-i pap (2: 551); 

1309: Uı Zegisvar-i pap a tizedmegtagadó szász papok között (610); 1309: Simon Schesburg-i 

dékán (An 2: 743). 1334: Segeswar, 1349: comites castri Sches (Tr). 1407: civitas Segeswar (Ub 

III. 49). 

1498: Vergilius: Bucolica, Georgica – deventeri (Németalföld) kiadvány – néhány évvel késıbb 

egy segesvári dominikánus tulajdonában volt. 

1538.XI.: János király megrendezi az elsı nyilvános hitvitát Szegedi Gergely ferences barát és 

Szántai István kassai protestáns pap között. (Döntés a katolikus döntıbírák javaslatára nem 

történt.) (Heltai: Háló. Kv 1570) 

1587: Segeswar. – C. Pr: fl. 50. A: fl. 25 (Dé 28). 

1605.IX.9. Bocskay fejedelem hadai elfoglalják Segesvárt és ezzel megtörik a szászok 

ellenállását.© 

1635 Almás (Uh): Csike István Segesuarat házasult (SzO). 

1750: Segesvar, 1760 – 2: Scäsburg, 1805: Segesvár. 

1808: c. l. r. Segesvár, Schaesburgum, Schässburg, Segissorá (144). 1861: Segesvár sz. k. v., 

Schäsburg, Segyisore Sv (35). 1888: ≈ (Schässburg, Sighisora, Sigisvare) sz. kir.vs, NK vm és a 

Keresdi js {> Segesvári js} szh, 1888: ház 1668, L 8788 (Je 621). *1892.II.29.: Apor Vilmos báró, 

1941-tıl gyıri püspök (–1945.IV.2., Gyır). 1913: Segesvár NK vm (Az). *1919.V.13.: Kiss László 

író, költı, színész (–1968.I.14., Mvh). – 1909/19: Sighişoara, Sv, Schässburg, L 10 868: r 2800; n, 

m, c, zs (163). = Su 2: 120. 1280–1854. [36 A] 

Segesvárszék ~ Schässburger Stuhl : szász szék a Nagy-Küküllı bal partján, keskeny sávban a 

jobbparton is. Szomszédai; Ny-on Medgyesszék és Fehér/FF vm egyik szigete, DNy-on 

Nagysinkszék, DK-en Kıhalomszék, K-en Udavarhelyszék, ÉK-en Fehér/FF vm egy másik szigete, 

É-on Küküllı vm 

1861 XVII. {th} Segesvárszék. Gyüléseit tartja Segesvártt (a 35. lapon felsorolja 17 helységét. 

Ezeknél a szék jelzése Sv). 

Segyest Bi (1808) : Szegyesd 1. 

Segyestyel Bi (1808) : Szegyesd 2. Kisszegyesd. 

Sehter * Ko (Kolozsvár-K, Bós és Ajton mellett) 1366: p. nobilium de Reud Sehter vocata; 1411: 

t. Sehter, p. Sehter vocata noviter per nobiles de Reud congregata. Torda vs és a Rıdi Cseh és R. 

Kályáni családok osztozkodnak rajta (Cs 5: 400). – Su 2: 401. 

Seldeu Ko (Er) : Süldı. 

Selénd 1. Bi (Érmihályfalva-DDNy) {1141–62} [1163–73]>520 k: v. Zerend ~ Serend; 1281: 

t./v. Serend; 1282: p. Serend; 1312: Serind. 1141–62 k. II. Géza király a szentjobbi apátságnak 

adta 6 háznéppel. 1281-ben már Csák nb. Baarch ispán fiaié; földjébıl ekkor az erdélyi püspök 12 

ekényit követel Barátpüspökihöz, de lemond róla. 1292-ben birtokosai Csák nb. Baroch fia Mihály 

és Baroch fiai: Baroch és János ekkor Bagamér felé is elhatárolják. 1312-ben a Csák-nem Darahi 

ágából való Nagy Barch 4 fia az osztozáskor közös birtoknak hagyja (Gy 1: 660. Selind, Serend). 

1419: Selend (Cs 1: 620). 1808: Selind (Ér-) aliis Ér-Szelind h. 1851: Ér-Selind, Bi vm,. Lakja 650 

lélek, kik kevés ref. és zsidót kivéve görög katholikusok, s eredetre nézve oroszok, de már csak az 

863


öregek tudják még e nyelvet, mindnyájan elmagyarosodtak, tornyos anyatemplommal, s Fráter 

Bertalan urnak csinos lakházával. Határa 4000 hold, ... A határt egy Krasznából kifolyó szakadék 

futja át, és Balázsgát nevü patak .. Van itt a rétek között egy 4 öl magas, 20 öl hosszu s széles 

domb, melly Törvényes-dombnak neveztetik, ... honnan az idevaló nép véleménye az: hogy hajdan 

az emberek itt itéltettek és nyakaztatak le. Birja 1/2 a váradi deák káptalan, 1/2 Fráter Bertalan, 

Alajos, Miklós, Tamás; Boér Lajos, Pécsy, Ormós, Miskolczy, Szunyogh, özv. Kölcsey Sámuelnı, 

Chernel, Gulácsy, Vay, Ilosvay, Dobozy, Martinides, Sárközy s más Fráter nemzetségbeliek (Fé 4: 

20). 1888: Ér-Selind Érmihályfalvi js (Je 309). 1913: Érselénd Bi vm (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: Şilindru, Érselind, L 892: r 32; m, zs (173). = Su 2: 173. 1281–1913. – 1974: c. Şimian 

{Érsemlyén kzs faluja DNy-ra} [10 B] 

Selénd 2. Za (Pankota-K, a Csigér j. p.) 1334: Solend (Tr). 1475: Selend nemesi elınévben (Cs 1: 

744. Borosjenı-DK). 1808: Silingyia, Selind (146). 1851: ≈, Ar vm, Boros-Jenıhöz délre, a Csiger 

vize mellett, 12 kath., 542 óhitü lak., anyatemplommal, pokrócz kallóval (Fé 4: 28). 1888: ≈ Ar 

Ternovai js (Je 623 & Liget). 1913: Selénd Ar vm (Az). – 1909/19: Şilindia, Silingyia, L 1402: r 

787; m, n (173). = Su 2: 173. 1334–1913. [20 D] 

Selle * Ar (a Maros mellett, Lippa táján) 1479: Selle Szád vár 15. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). 

=: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 156). – Su 2: 401. {P} 

Sellenberk Sze (Szeben-DK hrs a Vöröstoronyi úton) 1323: Schellenberg; 1327: Schellenberch, 

Schallenberch (Tr). 1438.X.25.: Chellemberg plébánosa a kolozsmonostori apát levelének egyik 

címzettje szebeni lakos ügyében (KmJkv 101). 1488: Schellenburch, 1508: Schellemburg (Berger 

55). 1599.X.18-án Sellenberk mellett Báthory András fejedelem csatát veszt Mihály havaselvi 

vajdával szemben. 1605: Seliemberg (Amlacher 187). 1733: Silimber. 1808: Schellenberg, (m) 

Selembér ~ Selimbér, Selmbrig ~ Selimber (143). 1861: Sellenberk, Schellenberg, Sélinber Sze 

(34). 1888: ≈ (Schellenberg, Selimber, Selimbru) Nagyszebeni js (Je 621). 1913: Sellenberk Sze 

vm Nagydisznódi js (Az). – 1909/19: Şelimbăr, Sellenberg, Schellenberg, L 895: r 313; n (172). = 

Su 2: 170. 1323–1854. [35 D] 

Sellı Ug (Ugocsakomlós-Ny) 1913: Sellı Ugocsakomlós tartozéka (H). 1920: határfalu. – Şirlău = 

Su 2: 174. 1913. – 1974: c. Bătarci {Batarcs kzs faluja ÉNy-ra} [2 A] 

Selye {< Selyester ~ Silyester < Silvester} Msz (Nyárádszereda-ÉK, Szováta-Ny) 1487: Syle, 

1567: Selije (SzO IV. 12, II. 217). 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt 

Domokos Balázs, Domokos András, Sele (SzO VIII. 303). 1609: p. Sellye (SzO VI. 410). 1614: 

Selye 39 családfı (Msz 58). 1739–1850: kilenc tanítója ismert (Sipos 130). 1808: Sellye (144). 

1861: Selye Msz (32). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 621). 1913: Nyárádselye MT vm (Az). # 

Sipos G. MtT 1980. 2003-i szüreti mulatság; csıszruhák, lovasfelvonulás 2004.VIII.30. Duna Tv. 

– Şilea > 1929: Şilea Nirajului, L 1036, H {Vá} Călugăreni 5 km (AnR). = Su 2: 172. 1487–1854 

{1913}. – 1974: c. Măgherani {Nyárádmogyorós kzs faluja É-ra} [24 D] 

Selyk 1. Me (Medgyes-DNy, a Szebeni úton) 1308–1310: Selk (Tr). Selyk 1311–42: az egresi 

apátság birtoka (Gy 1: 856). (1315.)V.2.: Salchelk {ld Apátfalva} (An 4: 63); 1315.VIII.12.: Selk-i 

szász communitas {ld Medgyes} (An 4: 143). 1318: Seelk, 1322: Schelk, 1337: Seel (Tr). 1357: 

Zelk, 1365: Schelken; 1412: civitas Schelk maior; 1414: sedes Schelk, communitas de Scelk maiori; 

1415: Schelka maior; 1430: sedes Sek [: Selk] (Ub II. 146, 228, III. 524, 628, 646, IV. 420). 1503: 

Grosz Schelken, 1507: Nagy Schelk (Scheiner 131). 1541: Nagyselyki országgyőlés. A rendek a 

szultán parancsára II. János uralma mellett döntenek.© 1653: Thomas Litteratus bíró; ekkor 

Medgyesnek fizetnek tizedet (Kraus). 1733: N(agy) Sejk, 1750: Nagy Seik, 1760–2: Nagy Schelk. 

1808: opp. Selyk (Nagy-), Gross-Schelken ~ Markt-Schelken, Sejká-máre ~ Selka-máre (144). 

1861: N-S (oppidum), Markt Schelken, Seika máre Me (36). 1888: N-S (Markt-Schelken, Seica- 

Mare) NK vm Bolya-berethalmi js (Je 529). 1913: Nagyselyk NK vm Mesdgyesi js (Az). « 

Hidegvíz. – 1909/19: Şeica-mare, Nagysink {!}, Marktschelken, L 1593: r 749; n, m, c (171). = Su 

2: 169. 1308–1854. {1808: Seiká máre, Selká-máre !} [35 B] 

864


Selyk 2. Me Nagyselyk-ÉNy hrs) 1311–1348: v. Salchelk, 1318: Sacheelk, 1331: Sachzeelke 

(Tr). 1365: Schadschelken, 1369: Sachselk, 1383: Sachkselk; 1414: ecclesia de Schelk minori, 

commnitas de Scelk minori; 1415: Schelka minor; 1419: Seelk, Kysseelk; 1425: Schad Schelk (Ub 

II. 125, 160, 228, 326, 371, III. 591, 646, IV. 120). 1454.II.26.u.: Balázs kisselyki (de Selk minori) 

plébános (KmJkv 1147). 1495: Schelk Minus (Scheiner 130). 1598: Kis Selyk (Ve: Doc. V. 204). 

1733: Kis-Sejk, 1750: Kis Selk, 1760–2: Kis Schelk. 1808: opp. Selyk (Kis-), Klein-Schelken, 

Sejká-mike ~ Selka mike (144). 1861: K-S (oppidum), Kleinschelken, Sejka mike Me (36). 

1888: ≈ Kisselyk (Klein-Schelken, Seica-Mica) NK Bolya-berethalmi js (Je 432). 1913: Kisselyk 

NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Şeica-mică, Kisselyk, Kleinschelken, L 1867: r 603; n (172). 

= Su 2: 169. 1311–1854. [35 B] 

Selykszék () [1270–1290] Selk székben Mártonfalva (Er I. 324). 1454.II.26.u.: Péter ivánfalvi 

plébános és Selk széki dékán (KmJkv 1147). 

Selymes Te (Temesvár-DK, Újpécs táján) 1334: Sormus, Sewrinis [: Sewrmis] (Tr) egyházas hely. 

1399: Selmes, 1456: Sewrmes, 1464: Sewrmes Ötvény tartozéka volt (Cs 2: 55). – Su 2: 403. 

Sormus. 

Semesnye BSz (Nagyilonda-D) 1314: Kysscemesnya ~ Kysscemesnye Szolnok vm (An 3: 869). 

1322: Zemesnye, 1325: p. Symisne (Tr). 1325: Apa fia Jakab és fia Jakab egyezséglevele Dénes fia 

Tamással: Tamást a rajta elkövetett károkért, különösen Idecs vára elhamvasztásáért kárpótolják 

Mylsid nevő halommal és Symisne birtokkal (BfO I. 51; SzTA). 138: Kylsescemesnye, 1381: 

Semesennew, 1428: Scemesnye (Kádár VI. 77). 1519.IV.28.: Zemesnye-i részbirtokát Bánffy 

Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723). 1750: Simiczne. 1808: 

Szemesnye ~ Semesnye, Szimisnya (156). 1888: Semesnye (Simizsná) SzD Csákigorbói js (Je 

621). 1913: Semesnye SzD vm (Az). – 1909/19: Şimişna, Semesnye, L 1401: r 1262; zs, m (174). 

= Su 2: 173. 1314–1854. – 1974: c. Rus {Oroszmezı kzs faluja DK} [12 D] 

Semjén Bi (Érmihályfalva-DNy hrs) 1321.V.3.: in v. Wysimean; 1322.I.9.: in Wysemien; 1332–7: 

Nycolaus sacerdos de Symian, v. Visemian, Vysemyan. Jelentékeny helység, ahol Dózsa nádor 

1321–3-ban több ízben tartott győlést 4, ill. 5 vármegye számára. Papja 1332–7: évi 20 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 660). 1332: Symian, Vysemian; 1467: Semyen. 1520-ban vámhely (Cs 1: 622). 

1647: Semjen (Makkai, 542) I. Rákóczi György birtoka. *1759.X.27.: Kazinczy Ferenc író, a 

korabeli magyar irodalom és a nyelvújítás vezéralakja (–1831.VIII.22., Széphalom). 1808: Semjén 

(Ér-) aliis Ér-Szemlyén h. 1851: Ér-Semjén, Bi vm, rónaságon, 1800 lak., kik kevés zsidót és kath. 

kivéve, mind reformatusok, anyatemplommal, több csinos urilakkal. Posta helyben van, s N. Léta 

és Piskolt közt vált levelet. Határa 14 500 hold, ... Tagositva van ... Birják a Fráter család mindkét 

ágon levı tagjai, Fráter Mihály, Pál, János, Benedek, Fráter Lajosnı, Pécsy örök., Krajnik Alajos, 

Dobozy István, Fényes Dienes, Szunyogh János, Nagy Gábor, Dobsa, Decsy, Lipcsey, Kazinczy, 

Pongrácz, Ördög stb. (Fé 4: 23). 1888: ≈ Érmihályfalvi js (Je 309). 1913: Érsemjén Bi vm. 1920: 

határfalu. – 1909/19: Simian, Érsemjén, L 2587; r 5; m; 128 zs (164). Şimian = Su 2: 173. 1332– 

1851. [10 B] 

Semlak 1. Kr 1. (Detta-K, a Moravica és az Egres b. p.) 1597: Somlyug a. n. Morawa, 1723: 

Semlak (Pesty: Krassó II/2. 171). 1808: Semlok (Nagy-), Gross-Schemlok, Morava Te (144). 

1888: Nagy-Semlak (Morava) Dettai js (Je 529). {Tévedésbıl:} 1913: Mezısomlyó Te vm (Az). – 

1909/19: Şemlacul-mare sau Murava, Nagysemlak, L 674: r 10; n (172). Şemlacul Mare = Su 2: 

170. 1270–1913. > 1974: Şemlacu Mare [42 A] 

Semlak 2. Kr 2. (Detta-DK, a Moravica b. p.) Az újkorban települt a görögkeleti monostor köré 

(Gy 3: 494. Somlyó 2. Mezısomlyó). 1808: Semlak (Kis-) h., Klein-Schemlok g., Monastir val. 

1888: Kis-Semlak (Pernyavcza) Dettai js (Je 432). 1913: Vársomlyó Te vm (Az). – Şemlacul-mic 

sau Bârneava, Kissemlak, L 674: r 10; n (172). Şemlacul Mic = Su 2. 170. 1404–1913. > 1974: 

Şemlacu Mic c. Gătaia {Gátalja kzs faluja D-re} [41 B] 

Seprıd Msz (Nyárádszereda-K, a Kis-Nyárád bp-i úton) 1451.IX.24.e.: Sárdi László felesége: 

Seprewd-i Gergely leánya: Orsolya – gyemekei: Tamás és Márta nevében is – továbbá Seprewd-i 

865


Gergely fia András gy: Miklós, Bálint {...} nevében is Vataháza (Ko vm) negyedét 200 arany Ft-ért 

eldják Farnasiaknak (KmJkv 983). 1548: Seprewd, 1567: Sepród (SzO V. 67, II. 217). 1614: 

Seprıd 9 családfı (Msz 97). 1635 Vece (Msz): Seprıdi Pál Felvinczen lakik (SzO). 1687: Sepröd 

(SzO VI. 410). 1808: ≈ (145). 1861: Seprıd Msz (32). 1888: ≈ MT Nyárászeredai js (Je 622). 

1913: Seprıd MT vm (Az). & Seprıdi János zenetanár. – Şepriod > Şipred > Drojdii = Su 1: 211. 

1548–1854. – 1974: c. Măgherani {Nyárádmagyarós kzs faluja DNy-ra} [24 D] 

Seprıs Za (Borosjenı-ÉNy, a Kisjenıi úton) 1413, 1466, 1479: Seprews (Cs 1: 744. Söprös. 

Kisjenı-ÉK). 1644: Sepeosi [!] dézmabúzáról. A falu Bethlen István birtoka; Bethlenısi tartozéka 

(Dé 79). 1808: Seprıs Ar (145). 1851: ≈, Ar vm, erdıs vidéken. Róna határa termékeny volna, de a 

vizek rongálják; áll 19 000 holdból, ... Van 28 kath., 2621 n. e. óhitü lakosa, temploma, oskolája, 4 

uri lakháza. A határban láthatók Bethlehenes és Oroskesz régi helységek romjai. Birják a 

helységet: Czárán Márton, Emanuel, János, Gergely, Tivadar, ifj. János és Antal urak. Vizek: Tız, 

Szartos folyók, és Darvas tó (Fé 4: 25). 1888: ≈ Ar Kisjenıi js (Je 622). 1913: Seprıs Ar vm (Az). 

– 19ö9-19: Şepreuş, Seprıs, L 4238: r 3452; m, c, horvát, zs (172). = Su 2: 170. 1407 Seprews, 

1412 Cheprews, 1425 Sewpreus (Csánkinak tulajdonítva), 1644–1851. [20 C] 

Sepsilunka Hsz (Uzon hrs) 1956: Vesszıtelep. 1969: Sepsilunka L 182 (Kovászna megye). – 

Lunca Ozunului = Su 1: 368. 1968. – 1974: c. Ozun {Uzon kzs faluja} O [37 D] 

Sepsiszék : a Tusnádi-szoros és a Barcaság között az Olt völgyében kialakult székely szék. 

Szomszédai: DK-re Orbaiszék, ÉK-re Kézdiszék, É-ra Kászonszék és Csikszék, ÉNy-ra 

Udavarhelyszék és Fehér/FF vm egyik szigete, DNy-ra pedig Brassó-vidék. 

1224: II. András király a Géza király által behívott erdıntúli királyi német vendégeket Waras-tól 

kezdve Boralt-ig, a Sebus-i székelyek földjével és Daraus {Daróc} földdel együtt, megszüntetve az 

ottani többi ispánságot, a szebeni ispán kizárólagos joghatósága alatt egyetlen néppé egyesíti (Er I. 

132); 1252.VIII.20.: IV. Béla király külföldi követségekben tett szolgálataiért Akadás fia Vince 

comesnek, Sebus-i székelynek adományozza a kerci románok, Barasu-i szászok és a Sebus-i 

székelyek területe közötti Zek {Szék} nevő földet, amely egykor Fulkun nevő szász birtoka volt, 

de a tatárjárás óta lakatlanul áll (216). 

1861: XII. Háromszék, vagy Sepsi, Kézdi, Orbai, Miklósvár fiuszék. Gyüléseit tartja Sepsi-Sz.- 

Györgyön. (A 29-30. lapon felsorolja helységeit.) 

Sepsiszentgyörgy Se/Hsz (Brassó-ÉÉK, az Olt jp-i úton; 520-580 m) 1332; sacerdos de Sancto 

Georgio (Tr). 1415: Sanctus Georgius (SzO I. 122). 1424.VII.10. Szentgyörgyi Forró László 

székely, Csáki Miklós erdélyi vajda familiárisa, ld Háporton. 1424.VII.10.: Zsigmond király 

Szentgyörgyi {de Zenthgjevrgh} Forró László székelynek, fiainak és rokonainak adományozza az 

urafogyott Fe vm-i Háporton birtokot (SzO VIII. 48). 1427.IV.28., Sepsiszentgyörgy. Zsigmond 

király oklevele szerint minden székely székben van egy-egy város. 1448.I.2-án Szentgyörgyön 

székely közgyőlést tartottak (SzO VIII. 72); 1462.XI.21.: Szentgyörgyi Balázs hídvégi ikatásra 

kijelölt vajdai ember (97); 1512.II.1.: Szentgyörgyi Daczó János vizsgálatra kijelölt vajdai ember 

(236); 1513.XI.8.: Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán Sepsiszék tisztségének 

meghagyja, hogy Kilyéni Czirjék Balázst és Szentgyörgyi Daczó Pétert hittel fogadott ígéretük 

ügyében a panaszos Gidófalvi Béldy Pállal együtt hallgassák ki és tegyenek közöttük igazságot 

(399-400). 1520: opp. nostrum (regis) Sepsi Zenhghewrgh. 1547: Daczó Pál templomot építtet. 

1570: Daczó Pál sepsi kapitány (inter Ciculos autem sit unus ex potioribus et vicinus Barciae ... 

Quellen VIII. 47). Daczó Ferenc (?–1602.I.21.) sírköve a Vártemplomban: Hic jacet G. D. 

Franciscus Daczo de Sepsi Szent Geogi, qui obiit in urbe Mediensi Anno LV aetatis suae, 21 jan 

Anno vero Salutis 1602. Scio quod Redemtor meus vivit {Tudom, az én Megváltóm él} (Orbán B. 

III. 43-44). 1604.V.15.: in oppido Sepsi Szent Georgy kelt a Sepsi egyházmegyei törvényszék 

eljegyést érvénytelenítı döntése (SzO VIII. 352). 1614: Szentgyörgy város 128 családfı (Se 27). 

1614: Peter Pap és Balint Pap prédikátor; mindkettı lófı; Kele Istók, nemes, puer, scholába jár 

(SzO). 1625.IX.3.: Bethlen Gábor fejedelem Sepsiszentgyörgy, Ilyefalva, Kézdivásárhely és Bereck 

mezıvárosokat Sepsi, illetve Kézdi szék bíráskodása alól kiveszi (SzO VIII. 360-361). 1808: opp. 

866


Szentgyörgy (Sepsi-) (157). 1840.aug.26. SzGyörgyön van a huszár ezred stábja, s a szék hegyre tett 

emeletes derék praetorialis háza, ide szálltunk a fı tiszthez Horváth Berczihez. Nıje magas sovány 

aszszony, született Gr: Lázár, kissé feszesebb mint Erdély eddig esmert hölgyei. A férj kicsiny, mivelt 

külsejü és lelkü ember. Uri ebéddel vendégeltek meg (Tanárky). 

Református Székely Mikó Kollégium. 

1861: XXXVII. {th} Sepsi-Szent-György (város) Hsz (30). 

Székely Nemzeti Múzeum # Emlékkönyv a ~ ötvenéves jubileumára. Szerk. Csutak Vilmos. Sszgy 

1929. 

1888: S-Sz-Gy Hsz vm és a Sepsi js szh, 1888: ház 931, L 5268 (Je 622 & Szemerja városrész). 

1913: Sepsiszentgyörgy Hsz vm (Az). 1969 L 20 759; Kilyén és Szotyor falukkal 22 049 

(Kovászna megye, 1969). – 1909/19: Şepşi-Sângeorgiu, Sszgy, L 7131: r 533; m, zs (172). Sfîntul 

Gheorghe = Su 2: 117. 1332–1854. > Sfîntu Gheorghe [37 D] 

Septely * Za (Apatelek táján) 1214: Septil, 1217: Siptul {Tr?}. 1474: Septe (Bánffy II. 173). 1496: 

Septhel. XV-i adólajstromokban Pankota és Zaránd táján említik (Cs 1: 744. Septely). – Su 2: 401. 

1214, 1217 (Csákinak tulajdonítva), 1474, 1496. 

Septér Ko (Teke-DNy) [1295–1299]: Septer (Gy). [1296?] = (Er I. 543). 1321: p. Septer; 1329: 

p. Septeer; 1336: p. Septer. 1295/99-ben Kán nb. László vajdáé volt, akitıl cserébe Szentiványi 

Myke kezére jutott. Myke magtalan halála után, 1321-ben Károly király Kácsik nb. Simon fia 

Péternek adta, 1329-ben viszont a király Hontpázmány nb. Pogány Istvánnak adományozta. 1336ban 

Pogány István cserébe adta Zsombor nb. Sumbur fiai: Gyula és Petı rokonságának (Gy 3: 370). 

1340–79: v. Septer; 1360: p. ≈ nuncupata in comitatu (!) de Ozd existens; 1412: v. Septeer; 1461: 

c.q. Septer nobilium; 1495: p. Septher a parte p-is Wylak a plaga orientali, a quodem lapide magno 

metali usque ecclesiam lapideam hungaricalem; 1510: Septher. Septéri, S. Porkoláb, S. Bár és 

Gyula; Silei, Botos, Györgyfalvi, Gy. Henke, Kályáni, Somkeréki Erdélyi, Toroszkai, N. Ungor, 

Szobi, T. Bolgár, Horvát, Bánffy, s káptalani birtok. 1510: János, a káptalan kenéze. Jbn 1510: 

Drakus János, Makra Mihály, Sorbán Dénes (1321-tıl Cs 5: 400. 1502, 1519: To vm). 1733: 

Soptyér, 1750: Sopter. 1808: Septér h., Siebendorf g., Sodtyeru val. 1861: ≈, Szoptyér Ko (14). 

1888: ≈ (Soptyér) Mezıörményesi js (Je 622). 1913: Septér Ko vm (Az). – 1909/19: Şopteriu, S, L 

954: r 826; m; 14 zs (176). = Su 2: 177. 1321–1854. – 1974: c. Urmeniş {Mezıörményes kzs faluja 

É-ra} [23 B] 

Sereden Kr (Kraszna-DK, a Meszes Ny-i oldala alatt) 1270: fl. Seredunke (Gy). = (Er I. 283). 

1323: Pethene f. Alexandri nobilis de Gereden [: Sereden], item Ladislaus f. Bachou, item Andreas 

f. Andree de Sereden. 1270-ben Horvát határleírása szerint Petenye és Sereden területe Horváthoz 

tartozott. Seredenke patak ma Petenye határában van (Petri IV. 255). 1323-ban Seredeni nemes 

eskütársak szerepelnek Váradon. Seredeni Pethene névadója lett Petenyefalvának (Gy 3: 519). 

1413: Alsosereden, Felsesereden; 1429: Sereden, Seredenke; 1449: utraque Sereden (Petri IV. 

321). 1423: Alsosereden, Felsewsereden; 1475: utraque Sereden (Cs 1: 585). 1597.V.10.: 

Petenyefalwa, Fel Sereden, Al Sereden in Crasnensi Mezımadarasi Bernáld János birtoka volt, 

most te: Bernáld Klára perli (SzO VIII. 334). 1733: Serediul, 1750: Sereden, 1760–2: Seeréd. 

1808: Sereden aliis Szereden val. {?} 1888: Szereden (Sereden) Szi Krasznai js (Je 660). 1913: 

Sereden Szi vm (Az). – 1909/19: Şeredeiu, S, L 965: r 927; zs, c (172). = Su 2: 170. 1270–1854. – 

1974: c. Horoatu Crasnei {Krasznahorvát kzs faluja DK-re} [12 C] 

Seregélyes Ko 1888: Seregélyes, telep (t) Rıd Kolozsvári js (Je 622). 

Serél ~ Serelye Hu (Hátszeg-DK, a Sztrigy b. o. völgyében) 1453: villa libera Syerel; 1453: p. 

Syerel in d-u Ha.; 1472: Serel; 1518: ≈; 1523: Serelye. Riusori és Seréli-birtok (Cs 5: 133). 1750: 

Scherelu, 1760–2: Serél. 1808: Serell, Scherl (145). 1861: Serél Hu (23). 1888: ≈ (Serelu) Puji js 

(Je 622). 1913: Serél Hu vm (Az). – 1909/19: Şerel, Serél, L 863: r 847; m, n (172). = Su 2: 171. 

1453–1854. – 1974: c. Pui {Puj kzs faluja DNy-ra} [44 A] 

867


Serény Bi 1888: Serény, telep (t) Nagykér Bi Központi js (Je 622). 

Serfesd (Servus dei) * Ar (Fönlak-ÉNy, a Maros b. p.) 1330: p-es Fullak et Seruusdey; 1478: pr-a 

Fellak, Serfesdev et Farkasthelek. A Dorozsma nb. Garaiak osztoznak rajta mint öröklött 

birtokukon (Gy 1: 184). 1455: Serfesd, 1478; pr. Serfesdev (Cs 1: 778). 1530: Czyfora, 1539: 

Cherfesd, 1663: Cziffresd (Borovszky: Csanád II. 528). Ma hn Fönlak mellett ÉNy-on. 1884/91. 

tk: Csuvrest erdı (Gy). – Su 2: 401. 1330–1663. 

Serges Bi (Élesd-DNy) 1438: p. wolachalis Serges, 1470: Serkes (Jakó 337). 1561: Serghes 

(CsákyOkl 579). 1808: Serges, Sergis (145). 1851: ≈, Bi vm, erdıs, hegyes vidéken, 510 n. e. óhitü 

lak., fa anyatemplommal. Határa 7351 hold, ... Rengeteg erdejében nagy vadak is tanyáznak. Birja 

gr. Frimont Béla (Fé 4: 26). 1888: ≈ Élesdi js (Je 622 & Karpin psz). 1913: Serges Bi vm (Az). – 

1909/19: Şerghiş, Serges, L 677: r 623; c, m, zs (172). > Serghiş = Su 2: 117. 1438–1851. > 

Şerghiş [21 A] 

Serind Ar 1888: Ó-Serind psz (t) Szıllıs Ar Borosjenıi js (Je 548). 

Serjén 1. * Csa (Besenyı-K hrs) 1232: t. Seryan. Kérdéses, hogy nem változata-e az oklevélben 

felmerülı Suran névnek (Gy 1: 869. S 1.). 

Serjén 2. * Csa (Pecska-ÉNy) 1329: p. Syrien ~ Serian ~ Serien. Az Ajtony-nem birtoka. 1329ben 

a király visszaadta e nb. Szuhai Simonnak és Demeter fia Bekének; a beiktatásnak a birtok 

felére nézve Vruz (ds) Iwanka ellentmondott. 1723. tk: Schirian, 1764. tk: Siriany (Gy 1: 869). 

1352: Seryen, 1560: Kys Serien, Nagyseryen, Nagy Serien, 1663: Sirjan, 1723: Schirian 

(Borovszky: Csanád II. 292). 1449, 1454: Seryen, 1456: Kysseryen, XVI-i adólajstromban Kis- és 

Nagy-Serjén (Cs 1: 702). – Su 2: 401. 1232–1723. 

Serked * Te~Kr (Lugos táján) 1440: p. Serkeed, 1469: Serked, 1479: Serged, 1488: pr. Serked a 

Lugosi kerületben feküdt (Cs 2: 61). 1570: Serkeod, 1650: pr. Serge (Pesty: Krassó II/2. 156). – Su 

2: 401. 

Serling Do (Nagysajó-Ny, a Sajó jp-i úton) 1319: v/p. Serleng. A Kácsik-nem birtoka (Gy 2: 86). 

Utób a sajói uradalom tartozéka. 1440: Serlingh (Bánffy I. 632). 1587: Serlingh. – E: fl. 2 {A -} 

(Dé 45). 1733: Sirling, 1750: Sirlin, 1760–2: Serling. 1808: Serling h., Scherling g. 1861: ≈ Do 

(16). 1888: ≈ (Sirlingu) BN Besenyıi js (Je 622). 1913: Serling BN vm (Az). – 1909/19: Şirling, 

Serling, L 341: r 313 (174). > Cucutenii pe Şieu > 1956: Măgurele = Su 1: 384. 1319–1854. – 

1974: c. Mărişelu {Sajónagyfalu kzs faluja É-ra} [14 C] 

Serpest * Kr (Facsád táján, Pogányfalva mellett) 1596: Serpest (Pesty: Krassó II/2. 157). – Su 2: 

401. 

Seságy * Kr (?) 1427: pr. utraque Sesaagh (Cs 2: 106). Nagymihályi Albert és fiai királyi 

adományul kapják a magvaszakadt Nagylaki Jánkfi János birtokait, köztük e két pusztát is (Cs 2: 

112. Nagymihályi). – Su 2: 401. 

Seszur Hu (1913) < Zdragurfalva Za. 

Seszura Mm (Borsa mellett) 1956: Seszur Borsa tartozéka. – Şesurile > Şesul = Su 2: 171. » 

Borşa. 

Setétpatak Cs 1888: Setétpatak, telep (t) Gyimesközéplok Cs (Je 622). 

Setéttelek * Te (Lugos táján, Belinc/Belence mellett) 1467: Setheththelek a Belinczi Bésánok 

birtoka Bél kerületben (Cs 2: 26. Bél). – Su 2: 401. Sethethelek 1484. 

Setz * Za (?) 1169 k.: v. Setz (Tr). – Su 2: 401. 

Siád Bi (1808) : Sajád. 

Sibisán AF (Alvinc mellett) 1733: Sebisel, 1760–2: Sibisán, 1805: Sebesény. 1835: Sebisán, 

1854: Sebesán, Şebişan (Su). – Sebişani > Sibişeni = Su 2: 118. » VinŃu de Jos {Alvinc} 

868


Sibisel Hu (1808) : Sebes. 

Sicse (?) 1661: Sicse dereszi [= Sicse völgye]; Sicse folyó, mely két konaknyira, Déva vára 

közelében a nagy Maros folyóval egyesül (Evlia Cselebi 94); Boscsa dereszi [= Boscsa völgye] 

szájánál Sicsevár várához érkeztünk (Evlia Cselebi 95. ilyen néven egészen ismeretlen, 95/2.). 

Sidilest * Kr (Facsád táján) 1598: Sidilest (Pesty: Krassó II/2. 163). – Su 2: 402. 

Sikárló 1. Sza 1. (Nagybánya-ÉNy, a Szamos menti út j. o.) 1407: Ó-Sikárlo (Szirmay), 1493: 

Sykarlo (Cs 1: 485). Az avasi Móric-falukkal együtt végsı formájában ezt a telepet is a románság 

XIV. századi idetelepülése hozta létre, bár a ″Sikárló″ s magyar jobbágynevek arra engednek 

következtetni, hogy a magyarságnak is szerepe volt a faluban (Maksai 206). 1698: Sikarlo (Csáky 

776). 1808: Sikallo (Nagy-) (145). 1851: Nagy-Sikárló, Sza vm, hegyek oldalában szerteszéljel 

szórva, 10 romai, 702 g. kath., 14 ref., 52 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. Bik, tölgy, cserfás 

és bércses erdeje elég; szılıhegyei szépek. F. u. gr. Károlyi, b. Vesselényi, Darvay Gábor, Horváth 

Zsigmond, s m. t. (Fé 4: 26). 1888: ≈ Nagybányai js (Je 530). 1913: Nagysikárló Sza vm 

Szinérváraljai js (Az). – 1909/19: Cicârlău, Ns, L 1250: r 1167; zs, m (47). Cicîrlău = Su 1: 147. 

1407 O-Sikarlo, 1493–1851. [12 B] 

Sikárló 2. Sza 2. (Nagybánya-ÉNy, a Szamos j. p.) 1493: Sykarlo (Cs 1: 485). 1808: Sikallo 

(Kis-), Borgo (145). 1851: Kis-Sikárló, {r} Borgó, Sza vm, 315 g. kath., 6 zsidó lak. Térséges 

határa szők, s ez is csak tengerivel vettetik. F. u. gr. Károlyi ház (Fé 4: 26). 1888: ≈ Nagybányai 

js (Je 432 & Gr. Károlyi Alajos és Veres László majorok). 1913: Kissikárló Sza vm 

Szinérváraljai js (Az). – 1909/19: Bârgău, Ks, L 254: r 230; m, zs (15). Bîrgău = Su 1: 82. 1407– 

1851. [12 B] 

Sikaszó hn 1219: Sycozov Felvinc határpontja (Er I. 107). 

Sikaszó 1. * Fe (Enyed táján, Marosörményes és Csákó mellett) 1219: Sycozov, Tikozou (Tr). – 

Su 2: 405. 

Sikaszó 2. Uh (Zeteváralja-ÉÉK, b. o. a Nagy-Küküllıbe ömlı hasonnevő patak partján) 1913: 

Sikaszómezeje Zetelaka tartozéka (H). 1943/4. tk: Sík aszó. Újabban üdülıteleppé alakult. – Sicaso 

> Sicasău = Su 2: 119. 1913, 1956. > Şicasău 1974: c. Zetea {Zetelaka kzs faluja} [25 C] 

Sikló Za (Kisjenı-NyDNy) 1406, 1456: Soklo (Cs 1: 744. Sokló. Ma Sikló Arad-É). 1446.VII.16.: 

Soklay-i Ispán Pál ü: Nagydobai Csiszár Fülöp (KmJkv 580); =: Schoklay-i Ispán Pál ü: Dobai 

Bartos György (581); 1449.VIII.19.: Soklos-i Ispán Pál ü: Désházi Esze Pál (734). 1746; Sikló 

(Su). 1808: opp. Sikló Ar (145). 1851: ≈, mezıváros Ar vm, szép rónaságon, 25 katholikus, 2600 

n. e. óhitü lak., anyatemplommal. ... valami régi vár alapja látható, nagy sáczokkal körülvéve; a 

malom-csatornán van az uradalomnak 4 kıre épitett felette jövedelmes malma. Birja István 

fıherczeg, volt nádor (Fé 4: 27). 1913: Sikló Ar vm Eleki js (Az). 1920: határfalu. – Şiclău, Sikló, 

L 3347: r 3124; m, zs (173). = Su 2: 171. 1446: Soklo (Csánki I. 744) {!}, 1746, 1851. – 1974: c. 

Grăniceri {Ottlaka kzs faluja DK-re} [19 D] 

Siklód Uh (Parajd-DNy) Sóvidék faluja. 1566: Sijclodh, 1567: Siklod, 1570: Syklod (SzO II. 200, 

220, III. 330). 1614: Siklód 84 családfı (Uh 82). 1646: Siklód (SzO V. 305). 1808: ≈ (145). 1861: 

≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 623). 1911: zsellérház leírása Viski Károlytól (László 

F.). 1913: Siklód Uh vm Parajdi js (Az). # Murádin L.: Siklód – Şiclod – {tájszavai}. MNyjA 

anyagából (NyIrK 1965.2.322.324). – Şiclod = Su 2: 171. 1566–1854. – 1974: c. Atid {Etéd kzs 

faluja É-ra} [24 D] 

Siklódoldal Uh 1956: Siklódi oldal. – Şiclod Coastă = Su 2: 171. 1956. > 1974: Şiclod-Coastă » 

SărăŃeni {Sóvárad} [24 D] 

Siklós * Za (Pankota vidékén) 1406: ville sclavonicales Nagsiclus, Kezepsiclus et Felsewsiclus 

Egregy várához tartozta; 1561-i adóljastromokban Also Syklos és Felse Syklos (Cs 1: 744). – Su 2: 

402. Siclus. 1406–1407 ville sclavonicales [: valachicales] 

869


Síktelep SzD (Bethlen-É) 1956: Síktelep Ispánmezı tartozéka. – Şesuri Spermezeu = Su 2: 171. 

1956. – 1974: Şesuri Spermezeu-Vale c. Spermezeu {Ispánmezı kzs faluja} [13 D] 

Sikula Za (Borosjenı-Ny hrs) 1334: Sicula, Sycula (Tr). 1332–7: Sicula, Sycula (Cs 1: 744). 1449: 

Sicola (Bánffy I. 666). 1746: Sikula (Su). 1808: ≈ Ar (145). 1851: ≈, Ar vm, a Fejér-Körös mellett, 

14 kath., 1468 óhitü lak., anyatemplommal, szinte lapályos, vizenyıs határral, szép tölgyes 

erdıséggel, jeles sertéstenyésztéssel (Fé 4: 28). 1888: ≈ Ar Borosjenıi js (Je 623 & Pipáj, 

Nagyrét, Pajsza és Aczélháza). 1913: Sikula Ar vm (Az). – 1909-19: Şicula, Sikula, L 3500: r 

2970; m (173). = Su 2: 172. 1334–1851. [20 C] 

Síkvölgy Mm (Borsa mellett) 1913: Sikvölgy, Lapályvögy Borsa tartozéka (H). - Şesul Poeni = Su 

2: 171. 1913. > Şesu Poeni 1974 » or. Borşa [14 A] 

Silingyia Ar (1808) < Selénd Za. 

Simánd 1. * Ar (Vinga-DK, Füves-DK) 1274: Symand; 1323: nobiles de ≈; 1333: Nycolaus 

(sacerdos) de ≈; 1339: p., homines de ≈. A Csanád-nem birtoka; Vaffa utódainak 1274-i 

osztozásakor Csanád fiai: Dénes és Gergely, a Makófalviak ısei kapják. 1290-ben Csanád ispán fia 

Dénes 36 M-ért eladta Moka fia Zallas ispánnak és 13 megnevezett társának (9 apa, 13 fia, 1 vı). 

Leszármazottaik 1323-ban mint 13 Simándi „nemes“ szerepelnek Fülöplaka szomszédai között. 

Papja 1333-ban 9 báni pápai tizedet ad. 1339-ben a Csanád nb. Telegdiek 22 megnevezett simándi 

„ember“-tıl (11 apa 22 fia) perrel visszaváltják a bitokot. Ma psz. Füvestıl DK-re. 1723. tk: 

Simanda pr.; 1884. tk: Hodaja Sumanda; Hnt. 13: Sumandapuszta (Gy 1: 184). – Su 2: 406. 1274 

(Gy; Tr); 1339, 1360, 1446 Symand (Csánki I. 778). {!} 

Simánd 2. * Ar (Mácsalaka mellett) 1328: Simand (Tr). 1339, 1446: Symand (Cs 1: 778); 1471: 

≈ Mácsalaka város tartozéka (Cs 1: 765. Macsalaka). – Su 2: 402. 1328. {Máslak mellett} 

Simánd 3. Za (Kisjenı-DDNy, a Fehér-Körös b. p.) 1290: p. Simand, 1339: Symand (Tr); 1387: 

Apas a. n. Symand; 1403: Simand; 1465, 1466, 1467: opp. Simand. Marótiak birtoka. 1403: 

vámját, 1456: országos vásárját említik (Cs 1: 724). 1387: a Losoncziak kapták kir. adományul. 

1403: vámjával együtt a Marótiaké. ... Késıbb Corvin János, majd Brandemburgi György szerezte 

meg. 1605–1650: mint elpusztult falu Jenı vára tartozéka (Le). 1808: opp. Simánd Ar (146) 1811: 

Római katolikus templom. 1853: Görögkatolikus templom. Török-kúria. *1888.VII.16.: Török 

Gyula író, újságíró (–1918.X.20., Bp). L 1910: 3256 (r, m, n); 1956: 4642 (Le. Ide vonta Simánd 

1. 1274-i adatát). 1913: Alsósimánd Ar vm Kisjenıi js; Felsısimánd uo. (Az). – 1909/19: Şimand, 

Edelspachersimánd, L 3061: r 1918; m, n, zs (174). Şimand, Csernovicssimánd, L 1959: r 1260; 

m, zs (173). Şimandul de Jos + Şimandul de Sus > Şimand = Su 2: 173. 1290–1851. [20 C] 

Simánd 4. vár Za 1469: castellum Symand. Marótiak birtoka (Cs 1: 722). 1549.IX.v., Simánd 

(Za/Ar): Fráter György helytartó a nyírbátori egyezmény végrehajtásáról tárgyal Petrovics Péter 

temesi ispánnal és Patócsy Péterrel, a tiszántúli rendek vezetıjével.© 1550-ben a törökök 

elfoglalták. 

Simanócz * Ar (Soborsin-É) 1479: Symanocz ~ Symanowcz Váradja vár 22. tartozéka volt (Cs 1: 

763. Váradia). 1483: Symanowcz (Márki II/1. 214). – Su 2: 406. 

Simaság * Hu (Déva-DNy, Ölveság, Odvas, Ronk, Kökény táján) 1499: p. Symasag. Hermán-nz. 

Ivadékai bírták. 1499: Felpestesi Mátyás bietokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi 

adományul (Cs 5: 133-4). – Su 2: 406. 1449. {Nándor mellett} N [33 D] 

Siménfalva 1. Uh (Székelykeresztúr-ÉK) 1333: sacerdos de Sancto Simone, 1334: ≈ de Sancto 

Symone (Tr). 1567: Sijmijenffalwa, 1574: Semyenffalw, 1576: Semienfalva; 1583: p. Simenfalva, 

Siményfalva (SzO II. 219, IV. 30, 39, 87). 1598.III.1. Báthory fejedelem adománylevele 

Siménfalvi Székely Mózesnek: a vitéz férfi kitőnt az 1595. évi havaselvi törökellenes harcokban is 

(SzO IV. 13). 1614: Siménfalva 81 családfı (Uh 101). 1733: Simisfalu, 1760–2: Siménfalva. 1808: 

≈ (146). 1861: Alsó-Siményfalva Uh (27). 1888: Alsó-Siménfalva Székelykeresztúri js (Je 209). 

870


Határában római kori dák település nyomai (László A.). 1913: Siménfalva Uh vm (Az). – 

Şiminfalău > Simoneşi {!} = Su 2: 122. 1333–1854. > Şimoneşti [24 D] 

Siménfalva 2. Uh (Székelyudvarhely mellett) 1808: Siménfalva (146). 1861: ≈ Uh (27). 1888: 

Felsı-Siménfalva psz (t) Bethlenfalva Uh (Je 327). Hnt. 13: » Székelybetlenfalva Uh vm. 

Simon Fo (Törcsvár-D hrs) 1805: Simon. 1808: La Simon Br-v (95). 1854: Simon, Şimon (Su). 

1888: ≈ Törcsvári js (Je 624). 1913: Simon Fo vm (Az). – Simon > 1909-19: Şimon, Simon, L 

1122: r 1083 (174). = Su 2: 173. 1805, 1854. – 1974: c. Bran {Törcsvár kzs faluja} [47 A] 

Simonis Villa : Villa Simonis Do (1215) : Simontelke BN. 

Simonócz 1. * Krassó (?) 1421: Symonoch (Cs 2: 106). – Su 2: 406. {P} 

Simonócz 2. * Szö (Orsova-É, Miháld/Mehádia mellett) 1500: Symonowcz, 1501: Simonovecz, 

1531: Simonolcz, 1578: Simonocz, 1587: pr. Symonowcz (Pesty: Szörény II. 511). – Su 2: 406. 

Simontelke Do (Beszterce-D) 1215: Joanca de v. Simonis; 1318: t. Symonteluke ... iuxta t-m 

Bodaht; 1319: p. Simonteluke; 1323: ≈. Ipoch fia András magister birtoka; elkobzás után a király 

Kácsik nb. Simon fia Mihálynak, ill. unokaöccsének: Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta (Gy 

2: 86). Utóbb a sajói uradalom tartozéka. 1587: Simontelke. – E: fl. 2 {A -} (Dé 45). 1760–2: 

Simon. 1808: Simontelke h.; 1854: ≈, Simonsdorf g., Şimontelniku val. 1861: ≈ Do (16). 1888: 

Simontelke (Seimesdorf, Simontelnicu, Simontyelek) BN Besenyıi js (Je 624). 1913: Simontelke 

BN vm (Az). – 1909/19: Şimotelnic, St, L 423: r 411 (174). > 1956: Simioneşti = Su 2: 122. 1215– 

1854. – 1974: c. Budacu de Jos {Szászbudak kzs faluja D-re} [14 C] 

Simonyifalva {< Vitézvári báró Simonyi József (1777–1837) huszár ezredes nevérıl} Ar (Vadász- 

K hrs) Simonyi Lajos báró (1824–1894) 48-as huszártiszt, politikus alapította. 1888: Simonyifalva 

Ar Kisjenıi js (Je 624). 1913: Simonyifalva Ar vm (Az). *1939.IX.3.: Matekovics János újságíró, 

szerkesztı, mőfordító. 2004.VIII.15-én emléktáblát avattak a falu névadója tiszteletére. 

2004.VIII.16. Duna Tv, 2004.VIII.24. RTV. # Jókai: A legvitézebb huszár. – Şimoneşti > Satul 

Nou = Su 2: 99. 1828, 1851. {Téves. Ld Újfalu} > 1974: Satu Nou c. Mişca {Tızmiske kzs faluja 

ÉK-re} [20 C] 

Sinfalva Asz (Torda-DNy, az Aranyos jp-i úton) 1332: sacerdos de Semfalua, Zemhaza; 1333: 

Zeuhaza; 1334; Gemfalua [; Semfalua] (Tr). 1514.V.10.: Senffalwa-i Tatár János, Garda György 

özvegye: Senffalwa-i néhai Tatár Mihály leánya: Márta és említett Tatár Mihály fia: néhai Tatár 

Tamás leánya Zsófia csúcsi (Fe vm) birtokrészeiket 100 Ft-ért eladják Csúcsi Tömöri Istvánnak 

(KmJkv 3580); 1545.X.13.: Semfalwa-i Tatár Orbán a Seemfalwa melletti Nagyberek szigetet 200 Fton 

zálogba adja Szentmihályfalvi Antalfi Lırincnek (4868); 1549.VI.6.: Sólyomkıi Menyhárt János 

fe: Serenffalwa-i néhai Hadrévi András leánya: Tatár Eerzsébet a Serenffalwa-n vagy bármely más 

aranyosszéki helyen ıt illetı székely nemességet, primori, kapitányi és lófıi joghatóságot 300 Ft-ért 

eladja Várfalvi Jánosnak (4926). 1587: Utraque Senffalwa, Mezkeo. – E: fl. 18, A: fl. 6. Ill. Princeps 

egr. Joanni Zolthay assessori integram Mezkeo contulit. Idem Princeps eidem utramque Senffalua 

anno praesenti contulit (Dé 70). Unitárius egyház. 1635 Koronka (Msz): Sylvester György lófı 

Aranias Szeken Sinfaluan lakik (SzO). 1760–2: Sinnfalva. 1808: Singfalva (146). 1861: ≈, Somfalu 

Asz (33). 1888: Sinfalva (Sonfaleou) TA Tordai js (Je 624). 1913: Sinfalva TA vm (Az). 2004: 251 

unitárius. İszi hálaadás ünnepi istentiszelete IX.u.vs. Híradás a falu múltjáról, jelenérıl 2004.X.3. 

Duna Tv. 

– Şomfalău > 1909/19: Şonfalău, Sinfalva, L 768: r 166; m (175). > Corneşti = Su 1: 166. 1332– 

1854. [23 C] 

Sink 1. Si 1. (Fogaras-ÉNy, a Szentágotai úton) 1328: Chenk, 1329: sedes Schenk, 1337: Senk, 

1349: Schenk (Tr). 1389: Schenk maior, 1432: Nagsenk (Ub II. 637, IV. 465). 1540.XI.1. 

Nagysinki országgyőlés. Hőséget esküsznek I. Ferdinándnak.© 1601: Nagy Schink, 1602: Nagy 

Sink (Ve: Doc. Vi. 378, VII. 76). 1808: opp. Sink (Nagy-), Gross-Schenk, Sinkul-máre (146). 

1861: N-S (város), Großschenk, Sinka máre Sink (37). 1888: N-S (Gross-Schenk, Cincu mare) 

871


NK Szentágotai js (Je 530). 1913: Nagysink NK vm Nagysinki js (Az). – *1869: Valeriu Branişte 

publicista, politikus (–1928) 1909/19: Cincul-mare, Ns, Grossschenk, L 2534: r 1107; n, m, c (48). 

Cincul = Su 1: 149. 1328–1854. > Cincu [36 C; L] 

Sink 2. Si 2. (Fogaras-Ny, az Olt j. p. közelében) 1332: Parvum Promotorium (Tr). 1434: opp. 

Kyssenk (Ub IV. 523). 1532: Kleyn Schenk (Scheiner 13). 1601: Kis Schink (Ve: Doc. VI. 378). 

1750: Kis Sink, 1760–2: Kiss Sink. 1808: Sink (Kis-), Klein-Schenk, Sinkisor (146). 1861: K-S, 

Klein Schenk, Sinkisor Sink (37). 1888: K-S (Klein-Schenk, Cinksor) NK Szentágotai js (Je 432). 

1913: Kissink NK vm Nagysinki js (Az). – 1909/19: Cincşor, Ks, Kleinschenk, L 925: r 325; n; 20 

m (48). = Su 1: 148. 1332–1854. [36 D] 

Sinkszék A Hortobágy vize és az Olt közt kialakult szász szék. Szomszédai: Ny: Fe vm, D: 

Fogarasföld, K: Kıhalomszék, É: Segesvárszék. 1478.VI.26.: Margondor {Morgonda} Senk 

székben (KmJkv 2268) 1861 XXI. {th} Nagy-Sinkszék. Gyüléseit tartja Nagy-Sinken (a 37. lapon 

felsorolja 23 helységét. Ezeknél a szék jelzése: Sink). 

Sinka 1. Fo 1. (Fogaras-DK, a Rozsnyói úton) 1511: Sinke (Su). 1592: Synka (Ve: Doc. II. 

219). 1808: Sinka (Alsó-) (146). 1861: Ó-Sinka Fo (25). 1888: Ó-Sinka (Sinca veche) Fo 

Sárkányi js (Je 548). 1913: Ósinka Fo vm (Az). – 1909/19: Şinca-veche, Ósinka, L 1424: r 1380 

(174). = Su 2: 173. 1511–1854. [36 D] 

Sinka 2. Fo 2. (Sárkány-DK, a Rozsnyói úton) 1805: Sinka (c. D). 1808: Sinka (Új-) (146). 

1861: Uj-Sinka Fo (25). 1888: Új-Sinka (Sinca noua) Fo Sárkányi js (Je 703). 1913: Újsinka Fo 

vm (Az). – 1909/19: Şinca-nouă, Ujsinka, L 1640: r 1628 (174). = Su 2: 173. 1805, 1850, 1854. 

[37 C] 

Sinkova * Kr (talán Resicabánya közelében) 1597: Synkowa (Pesty: Krassó II/2. 164). – Su 2: 406. 

Sipolt * Bi (Rogoz és Bél közt) 1580: Sypoltth (Jakó 338). 1692: Lipota (Mezısi 119). – Su 2: 406. 

Siprács * Bi (talán Belényes táján) 1345: Sypprach (Tr). – Su 2: 406. 

Sipszó * Te (Temesjenı mellett) 1488: Sypzo. Jenıvel szomszédos nemesek elınevébıl ismerjük 

(Cs 2: 61). – Su 2: 406. 

Siri Za (Gy 1: 669): Világos. 

Sirkecs * Kr (Lugos táján, Krassóhódos mellett) 1371–1372: Syrkech (DocVal 243). – Su 2: 406. 

Sírmezı * Kr (Bályok környékén) 1465: Syrmeze (Cs). 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter ≈ birtok 

felét zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (KmJkv 1677). 1465: ≈ (P); 1484: 

Sarmezew (Cs; P); 1487: Zevrmezev (Cs); 1490: Zyrmezev (Cs 1: 625. Szörmezı Bi vm; Petri IV. 

335). – Su 2: 406. 

Sirnea Fo (1913) < Szernye. 

Sisak Kr (Újmoldova-ÉNy, a Duna-parti úton) 1717: Sieska (Pesty: Krassó II/2. 236). 1808: 

Szuska, (i) Sushka 1888: ≈ (Suska) KrSzö Moldovai js (Je 674). 1913: Sisak KrSzö vm 

Újmoldovai js (Az). – 1909/19: Şuşca, Suska, L 657: r 588; szerb (177). = Su 2: 179. 1717–1913. – 

1974: c. Pojejena {Pozsgás kzs faluja Ny-ra} [54 A] 

Sistaróc Ar (Lippa-DDK) 1440: Alsosestarocz, Felsewsestarocz; 1477: Sestharowczy Solymos vár 

52. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1723–5: Sisteroz (Borovszky: Temes 93). 1808: 

Szisztarovecz, (i) Sistarovec (162). 1851: Sistarovecz, Te vm, 1332 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Van itt 8 egész, 74 fél, 59 negyed, 13 nyolczad telkes, 59 urbéri, 11 szerzıdési 

zsellér, 40 lakó. Hegyes-völgyes határa kiterjed 7616 holdra, ... Birja a kir. kincstár (Fé 4: 31). 

1888: ≈ Te Lippai js (Je 625). 1913: Sistaróc Te vm (Az). – 1909/19: ŞiştaroveŃ, Sistárovecz, L 

1168: r 1107; m (174). ŞiştarovăŃ = Su 2: 174. 1440–1851 {1913}. [32 A] 

872


Siter (Sejter, Söjtör) Bi (Várad-ÉK) 1291–4: v. Suhtur, in Sehtur; 1332–7: Emilianus sacerdos 

de v. Sehter. A falu 1291–4 között másodízben 26 kepe tizedet ad a püspöknek, papja 1 fertót fizet. 

A pap 1332–5: évi 10 gs, 1336: 9, 1337: 8 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 661). XIII: Suhtur, Sehtur 

Adorján vár tartozéka volt (Cs); 1421: Sehther (Cs; J); 1457, 1489: Seyther (Cs 1: 621); 1489: ≈ 

(Jakó 328). 1692: Siter (Mezısi 93). 1808: Siter h., Sistyer val. 1851: ≈, Bi vm, hegyes vdéken, 

980 ref. lak., anyatemplomal. Határa 2800 hold, ... Birja gróf Csáky Antal (Fé 4: 31). 1888: ≈ 

Szalárdi js (Je 625 & Haraszti és Bangita). 1913: Siter Bi vm. # Murádin L.: Siter {tájszavaiból} 

(NyIrK 1963.1.115-116). – 1909/19: Şiştirea, S, L 1295: r 15; m; 29 zs (174). > Şişterea = Su 2: 

174. 1291–1851. – 1974: c. Cetariu {Hegyközcsatár kzs faluja KÉK-re} [10 D] 

Sitervölgy Bi (Várad-ÉK, Siter-DK) 1372: Surdula; 1489: p. walachalis Seytherwelgh, 

Esytherwelg (Jakó 338). 1489: Seytherwelgh (Cs 1: 621). 1625: Seiter Veölgy Valacorum, 

Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye (Mezısi 100; Csáky 645, 654, 857). 1808: Sitervölgye, 

Sustoros (147). 1851: ≈, {r} Sustorozs, Bi vm, hegyektıl övedzett domoldalban, 440 n. e. óhitü 

lak., s anyatemplomal. Határa 330 hold, … Birja gróf Csáky Antal (Fé 4: 31). 1888: Sitervölgy 

Szalárdi js (Je 625). 1913: Sitervölgy Bi vm (Az). – Şuştoroj > 1909/19: Şuştorogi, Sitervölgy, L 

480: r 462; zs, m (177). = Su 2: 179. 1372–1851. – 1974: c. Cetariu {Hegyközcsatár kzs faluja Kre} 

[10 D] 

Sitke * Krassó (Detta táján) 1341: Sytke (Tr). – Su 2: 406. 

Sitte * Krassó (?) 1421, 1427: Sythe (Cs 2: 106). – Su 2: 406. 1421. {P} 

Sitve Kü : Zsidve. 

Skaszin * Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tó közelében fekvı Egerszeg/Érszeg és 

Pogányosremete közt) 1367–1377: Scascyn (DocVal 222). – Su 2: 399. 

Skej 1. Bi (Vaskoh-É, a Fekete-Körös menti Belényesi úton) 1580: Skeey, 1588: Skey (Jakó 359). 

1692: Stéj (Mezısi 111). 1808: Stej, Sztej (150). 1851: ≈, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi 

uradalmában, 386 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, 6 4/8 urbéri telekkel (Fé 4: 43). 1888: ≈ Bi 

Vaskohi js (Je 630). 1913: Vaskohsziklás Bi vm (Az). – 1909/19: Şteiu, Stej, L 417: r 411 (176). 

1945 után várossá növekedett. > 1958: Dr. Petru Groza = Su 1: 205. 1580–1958. [21 C] > 1990: 

Ştei 

Skej 2. Hu 1888: Vaspatak-Stej Hu Hátszegi js (Je 718). 

Skorei Fo (Alsóárpás-NyDNy, a Szebeni úton) 1392: Szkore, 1486: Scorei, Skorey; 1520; Zkorei 

(Su). 1632; Schore, 1637: Schora (Makkai 467, 483) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Szkorej . 

1808: Szkóré, Szkorej (163). 1861: Szkoré Fo (25). 1888: Skorei (Szkore) Alsóárpási js (Je 625). 

1913: Skorei Fo vm (Az). – 1909/19: Scorei, Skorei, L 1293: r 1270 (161). > Scoreiu = Su 2: 111. 

1392–1854. – 1974: c. Porumbacu de Jos {Alsóporumbák kzs faluja K-re} [36 C] 

Slavendorf * Sze (Szibiel mellett) 1403: Slavendorf {?}. – Su 2: 402. 

Smikolcz * Te (?) 1495: Smykolcz (Cs 2: 61). 1561: Smykolcz (Pesty: Krassó II/2. 164). – Su 2: 

402. {P} 

Sóakna To (Régen-K hrs a Görgény jp-I úton) 1453: Szebencs (SzO II. 105). 1644: Soakna 

(Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Sóakna, 1760–2: Görgény-Sóakna. 1808: Akna 

(Görgény-, Só-), Salzau ~ Salzhau, Sabenicza {Olv: Zsabenica} (4). 1861: Görgény-Sóakna, 

Zabenyitza To (10). 1913: Görgénysóakna MT vm Régeni alsó js (Az). – 1909/19: JabeniŃa, Gsa, 

L 1070: r 1041; m, zs (98). = Su 1: 314. 1453–1854. – 1974: c. Solovăstru {Görgényoroszfalu kzs 


Soborsin Ar (Lippa-DK, a Maros menti úton) 1479: Zawasim, Zawasyn (Márki II/1. 214). 1808: 

opp. Soborsin, Ohába (147). 1851: ≈, mezıvárs Ar vm, a Maros partján, hegyek alatt, az erdélyi 

országutban, 91 romai katholikus, 980 óhitü lakossal, óhitü anyaegyházal. Van itt egy diszes 

urasági kastély, egy szép angolkert közepén; az angolkertbıl a Maros-partra egy platánsor vezet 

873


egy más, fenyıültetvényekkel szegett uton pedig Ivánliget vadaskerbe járnak mulatni a lakosok, hol 

szarvasok, ızek, és vaddisznók tanyáznak; a város elıtt egy kupalaku Czukorhegy nevezetü nyulik 

fel, bokorral benıve, melly az ide sereglett rókák kedves tanyája. Van itt postahivatal is és 

pénteken hetivásár, ezen kivül 4 országosvásár febr. 14., május 13., aug. 18., és dec. 3. napján. 

Birja a várost báró Forray Iván (Fé 4: 32). 1888: ≈ Radnai js (Je 625). 1913: Soborsin Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Săvârşin, Soborsin, L 1707: r 1196; m, n, zs (161). Săvîrşin = Su 

2: 109. 1479–1851. [33 A] 

Sófalva 1. Do (Beszterce-DNy hrs a Beszterce b. p.) [1239–1240] Sow (Er I. 189). 1243: t. Sow 

(Gy). [1242–1252] IV. Béla király Sofalua birtokot Lırinc erdélyi vajdának adományozta (Er I. 

194); 1272–1290] IV. László király Sofalua birtokkal kapcsolatban [Radnai Brendolinus fia Henc 

comes javára?] ad ki oklevelet (319). [1293–313]: v. Salis. A tatárjárás elıtt Lumbardus 

adománybirtoka volt. Tıle IV. Béla király visszacserélte és Herystoldus radnai ispánnak adta. A 

tatárjárás alatt azonban az ispán meghalt, az oklevél pedig elveszett; ezért 1243-ban oklevelet adott 

róla Herystoldus fivéreinek, Hench ispánnak, Lothardnak és Gunthernek s fiaiknak és 

rokonaiknak, azzal, hogy hadjárat idején kellıképpen felfegyverkezve a király zászlaja alatt 

tartoznak harcolni. Radnai Miklós ispán és unokaöccse, Benus ispán a falun és a benne lévı 

malmon fele-fele arányban osztozik (Gy 2: 87). 1587: Sooffalwa. – E: fl. 8. {A -} Ill. Princeps 

egr. Nicolao Gaway integram vita durante contulit (Dé 45). 1733: Somfalva, 1750: Somfalu, 

1760–2: Sófalva. 1777-tıl panaszok oskolai állapotjáról a nagysajói káptalan jegyzıkönyvében. 

Református egyházközség, de az igehirdetés egyik helybeli birtokos udvarházában folyik (NJ). 

1808: Sófalva h., Salz g., Sumfáló val. 1835: Református templom. 1861: ≈, Sumfalu Do (16). 

1888: ≈ (Soófalva, Salz, Sonfaleu) BN Besenyıi js (Je 625). 1913: Sófalva BN vm (Az). 1958 L 

900 fınyi, r, m, c. # Nagy J.: Sófalva ... Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok, 1984. 304-327. – 

1909/19: Şomfalău, Sf, Salz, L 757: r 322; m (175). > 1956: Sărata = Su 2: 106. 1292–1854. [13 

D] 

Sófalva 2. Uh 1. (Parajd-DK, a Székelyudvarhelyi út j. o.) Sóvidék faluja. Római 

épületmaradványok, sóbányatelep. 1760-ban vált külön Felsısófalvától. XVIII.szd: ref. templom 

(barokk). 1808: Sófalva (Alsó-, Felsı-) (147). 1861: A-S Uh (27). 1888: Alsó-Sófalva Udvarhelyi js 

(Je 210). *1907: Biró Sándor tanár, töténetkutató, közíró (–1975). 1910 L 1981 (m). 1913: 

Alsósófalva Uh vm (Az). 1956 L 1884 (Le). Tánctábor. 2004: 10. tábor. 2004.IX.15. Duna Tv. 

– Şomfalăul de Jos > Ocna de Jos = Su 2: 7. 1854. {Felsısófalva korai adatait ide vonta! Utána Le 

is! Vö. Dávid L. 125-130.} – 1974: c. Praid {Parajd kzs faluja} [24 D] 

Sófalva 3. Uh 2. (Parajd-DK, a Székelyudvarhelyi út b. o.) Sóvidék koraibb faluja. 1493: 

Soofalva, 1566: Sofalwa, 1567: Soffalwa, 1576: Sofalva (SzO I. 276, II. 200, 220, IV. 40). 1760–2: 

Felsı Sófalva. 1808: Sófalva (Alsó-, Felsı-) (147). 1861: F-S Uh (27). 1888: Felsı-Sófalva 

Udvarhelyi js (Je 327). 1913: Felsısófalva Uh vm (Az). – Şomfalăul de Sus > Ocna de Sus = Su 2: 

7. 1760, 1854. – 1974: c. Praid {Parajd kzs faluja} [24 D] 

Sofronya Ar (1913) < Sopron. 

Sokorlát * Te (hihetıleg Facsád környékén) 1524.II.28.: Sokorlath (Te vm) birtokban Gyulayak öt 

jobbágytelket zálogba adnak Bozvári Miklósnak (KmJkv 3983). 

Soluhán * Za (Székudvar táján) 1214: v. Soluhan (Tr). – Su 2: 402. 

Solymos 1. Ar (Lippa-ÉK, a Maros j. p.) .) [1271] V. István király, a nádor és Benedek 

magister alkancellár tanácsára, a cseh király ellen Moson mellett vívott csatában tanúsított 

vitézsége jutalmaként megengedi Pál bánnak, hogy örökjogú és szerzett birtokait, gyermektelen 

lévén, bárkire hagyhassa (Er I. 308). 1278: castrum Solymos; 1311: Dominicus castellanus de 

Solumus et comes Orodiensis (Gy); = (An 3: 82, 83); 1319: magistro Thome f-o Farkassy c-i 

Orodiensi ... et castellano ... de Solumus; 1319/414: ≈ de Solmos; XIV. eleje: Alexandrii castellani 

... de Solumus et c-is Orodiensis. A tatárjárás után épült várak egyike. Birtokosa, Pál bán 1278-ban 

úgy végrendelkezett, hogy t: János ispán fiait fiaiul fogadta s közülük Pósára hagyta Solymos várát 

874


erdeje felével, a mellette levı szılıvel, Erdıszádkeszi és Lipóc földekkel; szolgái közül Benedeket 

malommal; Chotov-t 1 fiával; feleségeiket s Chotov 1 fiát pedig felszabadította. A solymosi 

Boldogságos Szőz egyháznak adta Kovászi és Beti földet és Bud-i szılıjét, míg a kegyuraságot 

Pósára hagyta. Az unokaöccseire hagyott tordai sóaknák tizedét szintén az egyháznak juttatta. 

Károly idejében királyi vár; jelentıségét mutatja, hogy a várnagy egyben aradi ispán (Gy 1: 184). 

1398–1437 Solymos királyi vár; 1402-ig az erdélyi vajdák, majd Szeri Pósa fia Péter, Ozorai Pipó 

(1406, 1414) és Guti Ország János (1437) kezén találjuk tisztségül. Vn: Zeleméri László és 

Álmosdi Csire János 1398, utóbbi egyedül 1400 (Engel Pál 251.). 1439-ben a királytól Berekeszói 

Hagymás László temesi ispán birtokába jut zálog címen. 1456-ban Hunyadi János újadományul 

kapja a várat; késıbb Mátyás király kezén találjuk, aki 1462-ben Gikra Jánosnak adományozta, a 

vár fenntartására szánt 1000 Forinttal. 1471-ben már Lendvai Bánfi Miklós (és te: Jakab) bírja, 

szintén királyi adományul. 1487-ben azonban hőtlenségük miatt elvátette tılük a király s aztán 

Korvin Jánosnak adta, aki 1490 októberében rendelkezik a várról és tartományáról. Hozzá tartozott 

1440-ben Lippa város (többi tartozékát ekkor a vm megnevezése nélkül említik), 1477-ben Arad 

vm-i tartozékai sorában 95 birtok és puszta volt (Cs 1: 760-762). 1514.VI.11.: Székely Dózsa 

György beveszi Solymos várát.© 1525: Felpestesi Bási György solymosi és lippai vn kir. 

adományul kapja Dombravicát (Hu 2.: Cs 5: 86). 1660: Solymos vára (Evlia Cselebi 43). 1808: 

Solymos h. 1851: ≈, Ar vm, az erdélyi országutban, csaknem átalellenben Lippa városával. Van 19 

romai kath., 1389 n. e. óhitü, 4 zsidó lak., óhitü kıtemploma, uradalmi tisztlaka, 3 Maros-, 7 

patak-malma, 3 kallója. Hegyes-völgyes határa roppant kiterjedéső, mert 15 000 holdra felrug. ... 

Régi várának falai egy sziklás hegytetın nagyrészben maig is fenállnak. Ez a vár fekvésénél fogva 

igen erıs lehetett, mert keleti és déli oldalát mászhatatlan kısziklák fedezték; e mellett a 

várhegynek szinte tövét mosó Maros vize itt legsebesebben folyik. Elsı épitıjét a történetírók még 

eddig fel nem fedezték. 1597-ben Solymos várát Jósika István birta. 1607-ben Rákóczi Zsigmond 

Lugossi Jánosnak, lippai várkapitányak elzálogositotta 4000 forintért. Ma Solymos kincstári birtok. 

Van itt jó épületi kıbánya, s nehány évvel ezelıtt egy magántársulat ólommal vegyes rézbányát 

nyitott itt (Fé 4: 34). 1888: Solymos Ar Radnai js (Je 626). 1913: Solymosvár Ar vm Máriaradnai 

js (Az). – 1909/19: Şoimoş, S, L 1649: r 1530; m, n (175). > 1956: Şoimuş » Lipova {Lippa} Su 

2: 175. 1278–1913. + Su 2: 402, 1278–1335, castrum Solymos. 1981: Şoimoş [32 A; L] 

Solymos 2. Bi (Belényes-É) 1213: Dema de v. Solumus; 1264: ad locum ... Solumosfey; 1294: 

intra indagines Solumus; 1332–7: Michael sacerdos de v. Solmus, Briccius ≈. 1213-ban az egyik, 

talán a hegyek között fekvı Solymos lakója gyantai embert vádol. Solymos lehetett a neve a 

késıbbi Remete pataknak (1808: riv. Pokola val.; 1931. tk: Rossia p.) {1981 At: Valea Roşie 

Solymostól Poklosig}; eredıhelyét 1264-ben Solymosfınek nevezik.. Papja 1332: 30, 1333: 31, 

1334: 20, 1335: 17, 1337: 21 gs pápai tizedet fizet. – Ma kzs. Belényestıl É-ra, 1808: Solymos 

(Petrás-) h. Hnt. 26: Gyepüsolymos, R. Şoimoş-Petreasa; IAL 56: Şoimuş-Petreasa. A 

középkorban Al- és Felsolymos néven két faluból állott. Solymos felett Remete falu fekszik, 

melynek románkori temploma van Sz. László életének jeleneteit ábrázoló falfestményekkel. 

Solymos 1445-ben a remetei vajdák kezén volt. Minthogy Remete nem szerepel az 1291–4-i 

jegyzékben és a pápai tizedjegyzékben, Felsolymost a mai Remete faluban vagy legalábbis egy 

részében kell keresnünk, és a remetei egyházat a pápai tizedlajstromban igen magas összeggel 

szereplı solymosi egyházzal kell azonosítanunk (Gy 1: 661. S 1.). 1422: Alsolmos, Felsolmos (Cs 

1: 622). 1851: Petrász-Sólymos, Bi vm, lapályos helyen: 433 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. F. 

u. a váradi görög püspök (Fé 3: 232). 1888: Solymos (Petrász-Solymos) Belényesi js (Je 626). 

1913: Gyepüsolymos Bi vm (Az). – 1909/19: Şoimuş-Petreasa, Solymospetrász, L 633: r 621 

(175). > Şoimuş = Su 2: 175. 1213–1913. [21 A] 

Solymos 3. Bi 2. * (Marciháza-É) 1219: Cheka et Leseu de v. Solumus; 1332–7: Damyanus 

sacerdos de v. Solmus. 1219-ben két lakosa gyoroki embert vádol. Papja 1332–7: évi 8 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 661. S 2.). 1417: Solmos (CsákyOkl. 303). 1499: Solymos (Jakó 339). 1808: 

pr. Solymos h., Sojmus val. 1808/1987 (148): Hnt. 13: » Cséffa Bi vm. – Su 2: 402. 1219–1588.. 

Solymos 4. * Csanád (Óbesenyı határában) 1345: p. Sulumus (Tr). 1478.I.29.: Solmus-i László 

ü: Bánffy Mihály (KmJkv 2261). – Su 2: 405. 

875


Solymos 5. Do (Beszterce-DK, Nagysajó-É) 1319: v/p. Solmus; 1323: ≈. A Kácsik-nem birtoka. 

Sorsát ld. Nagysajó alatt (Gy 2: 87). 1587: Sayo cum pertinentiis, utraque Sebes, Olmos [!], 

Radla. – E: fl. 18, A: fl. 7. Accumulandum ad rationem ill. domini cardinalis (Dé 45). 1733: 

Solymos, 1750: Sojmos, 1760–2: Sajó Solymos. 1808: Solymos h. 1861: ≈ Do (16). 1888: Sajó- 

Solymos (Solymos, Soimosu) BN Jádi js (Je 613). 1913: Sajósolymos BN vm Besenyıi js (Az). 

– 1909/19: Şoimuş, Ss, L 306: r 297 (175). = Su 2: 175. 1319–1854. – 1974: c. Şieu {Nagysajó kzs 

faluja} [14 C] 

Solymos 6. Fe (Enyed-DK, a Maros b. p. közelében) 1318: Solumus, 1399: Solmus (Iczkovits 

61). 1808: Solymos (Kis-) (148). 1861: ≈ (praedium) AF (6). 1888: Kis-Solymos (Sujmus) AF 

Nagyenyedi js (Je 432). 1913: Magyarsolymos AF vm (Az). – 1909/19: Şoimuş, Ks, L 210: r 

101; m (175). = Su 2: 175. 1318–1854 {1913}. – 1974: c. Rădeşti {Tompaháza kzs faluja DK-re} 

[35 A] 

Solymos 7. Hu (Déva-ÉNy hrs a Maros j. p.) Gy 3: 280. térképén: Solymos; a Helységek 

sorából hiányzik. 282: Dévától ... nyugatra „solymos“ udvari szolgálónép emléke. 1440: p. Solmos; 

1459: opp. Solymos; 1479, 1502: p. Solymos; 1507: opp. ≈. 1440-ben I. Ulászló király 

adományozta Hunyadi Vajk fiaiak: a két János szörényi bánnak, mint királyi birtokot. 1453: 

Hunyadi János birtoka, ¤Déva vár tartozéka; 1465: Nádasdi ~ N. Ungor; Szobi (Cs 5: 64-66. vs). 

1587: Solymos, Haro. – E: fl. 20. A: fl. 10 (Dé 26). 1750: Sojmos, 1760–2: Maros Sollymos. 

Barcsay Ábrahám itteni birtokos volt. 1791. VII.31. Barcsayné gr. Bethlen Zsuzsa innen ír 

férjének (ItK 1893. 475). 1808: Solymos (Maros-), Solymisá (148). 1861: M-S Hu (23). 1888: M- 

S (Selymus) Dévai js (Je 495 & Baláta). 1913: Marossolymos Hu vm (Az). – 1909/19: 

Şoimuşul- murăşan, Ms, L 1194: r 1065; m, n (175). Şoimuş = Su 2: 175. 1278 {?}, 1318 {Ko 

vm}, 1440–1854. [33 D] 

Solymos 8. Ko (Teke-DNy) [1270–1272] S[ulumus] (Er I. 302). 1297: t. S– – – inter t-m 

Erkud ..., Vruzfaya ... ac v-m Kubulkuth; 1318: t. Solumus; 1319: ≈. Egy 1297-i foltos oklevél 

szerint egy Erked, Oroszfája és Köbölkút között fekvı földet, amely ezek szerint Solymos területén 

fekhetett, még V. István király adott Fatai Herman-nak; fiai viszont 1297-ben eladták 40 M-ért a 

rokon Miklósnak és Gergelynek. Károly király 1318-ban mint a királyt illetı földet adományozta 

Kácsik nb. Mihály fia Péternek (Gy 3: 370). 1397: Olahi de Solmus; 1398: volachi de ≈; 1443: p. 

Solmos; =: p. Solymos; 1457: p. Solmos volacalis; 1464: p. Olahsolmos, 1503: p. Solmos. 

Szécsényi, Salgai, Bánffy, Losonczi, Hunyadi, Várdai, Toldalagi-birtok (1318-tól Cs 5: 401). 

1473.VIII.30.: Solymos Szobi Mihály birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Solymos ugyanazé 

(3264). 1733: Sztupin. 1808: Solymos (Oláh-) h., Sztupin val. 1861: O-S Ko (13), Stupin (14). 

1888: Oláh-Solymos (Sztupin) Ko Mezıörmányesi js (Je 552). 1913: Mezısolymos Ko vm (Az). – 

1909/19: Stupini, Os, L 668: r 651; zs, m (168). = Su 2: 148. 1318–1854. – 1974: c. Sînmihaiu de 

Cîmpie {Mezıszentmihály kzs faluja DK-re} [23 B] 

Solymos 9. * Krassó vm (Ferde mellett) 1361: Solumus (Pesty: Krassó, II/2. 165). – Su 2: 

402. 

Solymos 10. Kü (Balavásár-Ny, a Kis-Küküllı b. p.) 1405: p/v. Solmus, 1415: p. Solymos (Cs 5: 

893). 1450.IX.1.: Solmos birtokbeli részét Losonczi Dezsfi László zálogba adja (KmJkv 890); 

1464.IV.30.: Solymos-on L. Dezsfi idsebb László részbirtokos (1671); 1473.IV.26.: Solymos L. 

Dezsıfi Mihály birtoka volt, ld Bátos (2098); 1473.VIII.30.: Solymos Nádasdi Ungor János birtoka 

(2108). 1733: Solijmos, 1750: Sojmos, 1760–2: Oláh-Sollymos. 1808: Solymos (Oláh-) (148). 

1861: O-S Kü (8). 1888: O-S (Salmen, Soimus) KK Erzsébetvárosi js (Je 552). 1913: 

Küküllısolymos KK vm (Az). – 1909/19: Şoimuşul-român, Os, L 668: r 635 (175). Şoimuş = Su 

2: 175. 1405–1854 {1913}. – 1974: c. Coroisînmărtin {Kóródszentmárton kzs faluja D-re} [24 C] 

Solymos 11. KSz (Zilah-ÉK, Zsibó-ÉNy) 1219: Solumus faluból való Ocy lopással vádolta 

Goroszló falubeli Bela négy jobbágyát (Er I. 106); 1300: Kyusolumus birtokot (másokkal) Mykud 

bán fiai leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (Er I. 595). 

1367: Solymus, 1387: villa olachalis Salumus (P); 1475: Solymos (Cs 1: 563); 1499: Kissolymos, 

876


1540: Nagy-Solymos; 1570: Nagysolmos, Kyssolymos (Petri IV. 335). 1733: Solymos. 1808: 

Solymos, Solmus KSz (148). 1888: ≈ (Sioimusiu) Szi Zsibói js (Je 626). 1913: Szilágysolymos 

Szi vm (Az). – 1909/19: Şoimuş, Solymos, L 893: r 814; c, rutén, m, zs (175). = Su 2: 175. 1205 

{?}, 1219–1854. – 1974: c. Someş-Odorhei {Szamosudavrhely kzs faluja DNy-ra} [12 C] 

Solymos 12. KSz (Zsibó-ÉK) 1543: Somosfalva (K); 1475: Solymos (Cs 1: 563); 1546: 

Solmosfalwa, 1566: Solymosfalwa; 1675: Kis-Solymos, Solymoseny (Kádár VI. 88). 1733: Solmos, 

1760–2: Solymoseny seu Kis Salajmás. 1808: Solymos (Kis-) Kıv (148). 1913: Kıvársolymos 

SzD vm Nagyilondai js (Az). – 1909/19: Şoimuşeni, Kissolymos, L 241: r 236 (175). = Su 2: 176. 

1543–1854 {1913}. – 1974: c. Letca {Letka kzs faluja Ny-ra} [12 D] 

Solymos 13. * Sza (Batiz és Szentmárton közt) 1213, 1226: v. Solumus. Ismert birtokosai a 

Kárászi, a Móric és a Hontpázmány-nem honti ágáról leszakadt Solymosi család (1226–1433. 

Maksai 207). – Su 2: 402. 1213–1387. 

Solymos 14. Szö (Báziás-É 5 km, a Duna-parttól nem messze) 1472: Solmos (Cs 2: 20). 1808: 

Szakalovacz, (i) Sakalovacz (152). 1888: Szokolovácz (Szakalova) KrSzö Moldovai js (Je 666 & 

Báziás telep). 1913: Nérasolymos KrSzö vm Újmoldovai js (Az). 1920: határfalu. – Socol = Su 2: 

138. 1472–1913. [53 B] 

Solymos 15. * Te (Temesrékás táján) 1470–72: Solmos Rékás város 14. tartozéka volt (Cs 2: 20. 

Rékás). – Su 2: 402. 1363, 1472. 

Solymos 16. Uh 1. (Székelykeresztúr-ÉNy) 1333: sacerdos de Solumus (Tr). 1514: presbiter de 

Solijmos (SzO I. 327). 1545.VI.10.: Naghsolymos-i néhai İsi Ferenc leánya Dorottya tiltja 

rokonságát Do és Ko vm-i birtokrészei bitorlásától (KmJkv 4860); =: Kisesküllıi Sombory János 

kisesküllıi birtokrészét elcseréli felesége: Naghsolymos-i néhai İsi Ferenc leánya Dorottya Do és 

Ko vm-i birtokrészeivel (4861). 1550.IV.1.: Naghsolmos-i İsi Mihály vizsgálara kijelölt 

személyek közt (SzO VIII. 282). 1602: Nagy Solymos (SzO V. 316). 1614: Nagysolymos 57 

családfı (Uh 120). 1808: Solymos (Nagy-) Uh (148). 

1840.aug.30. SzErzsébethen, SzAndráson keresztül NSolymosnál el estvéledtünk. Ugron Lázár tanácsa 

következésében fel kerestük Simén urat. Tarack mellett találtunk egy inges, pantallonos közép idejü 

férjfit, a falu calvinista papjával, noha ı maga unitarius. Szivesen fogadott. Háza, háznépe, maga – 

mindene a leg közép nemesség annyira esmeretes sajátságainak minden vonásait viselte. Beszéltünk 

Erdély ügyeiröl, politicarol, s mind a házi urat, de kivált a papot, Böjte Moses urat átkozott 

szabadelmüknek örültem találni. Házi urunk méltóságos czimel tisztelteték környezıi által, erdélyi 

szokás szerint, mert talán valamellyik öse királyi hivatalt viselt, vagy illyen családba házasodott, mert 

ezek Erdélyben mind méltóságosak, ... (Tanárky). 

1861: Nagy-Sólymos Uh (28). 1888: Nagy-Solymos Uh Székelykeresztúri js (Je 530). 1913: 

Nagysolymos Uh vm (Az). & Nagysolymosi Koncz József, a MvhRefKoll tanára, történész (Bözöd, 

1829–1906, Mvh). – Şoimuşul Mare = Su 2: 176. 1333–1854. > 1974: Şoimuşu Mare c. Săcel 

{Székelyandrásfalva kzs faluja É-ra} [24 D] 

Solymos 17. Uh 2. (Székelykeresztúr-ÉNy) 1566.e.: Kws Solijmos, 1576: Kis Sollymos, 1602: 

Kis-Solymos (SzO II. 199, IV. 39, V. 316). 1591.VII.4.: Simó Mihály földei: Kis Sardban, Keoles 

Osztoroban {Kölesüsztürü}, Sard Higiaban, Doman Ponkiaban, Doman Ponkia wegheben alol 

Nagy Mezeoben, Horghas Bewk teoweben, Giortian Liuk alatt ... a Nagy Szakadas, melliet 

Giortian Liukanak hinak (SzO 1). 1614: Kissolymos 56 családfı (Uh 121). 1733: Solymos. 1808: 

Solymos (Kis-) (148). 1861: Kis-Solymos Uh (28). 1888: Kis-Solymos Uh Székelykeresztúri js 

(Je 432). 1913: Kissolymos Uh vm (Az). – Şoimuşul Mic = Su 2: 176. 1566–1854. > 1974: 

Şoimuşu Mic c. Săcel {Székelyandrásfalva kzs faluja É-ra} [24 D] 

Solymos 18. Za (Honctı mellett) 1439: Solmosfalva, 1441, 1445: Solmus, 1525: Solmos 

Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 744. Ma Solymosbucsa). 1746: Solymos (Su). 1808: Solymos ~ 

Solmos Ar (148). 1909: Solymos Solymosbucsa tartozéka. – Şoimuş = Su 2: 175. » Buciava- 

Şoimuş. 1913: Solymos+Bucsa > Solymosbucsa Ar vm. 

877


Solymosbucsa Za (Honctı-D, a Fehér-Körösbe b. o. ömlı Solymos vize mellett) 1439: 

Solmosfalva, Felsew Buchwa, Középsö Buchwa, Alsobuchava, 1441: Solmus, 1445: Buchawa, 

1525: Solmos (Cs 1: 728). 1808: Bucsava (28). 1888: Solymos-Bucsáva Ar Borossebesi js (Je 

626). 1913: Solymosbucsa Ar vm (Az). – 1909/19: Şoimuş-Buciava, Solymosbucsáva, L 561: r 

490; vend és m (175). > Buceava-Şoimuş = Su 1: 108. 1439–1913. – 1974: c. Brazi {Raj kzs 


Solymosfı patakfı Bertény (Bi) határán. 1264: . Solumosfey. 1913. tk: V. Şoimuşului, D. 

Şoimuşului (Gy 1: 600). 

Solymoskı Ko (?) 1367: Zholmuskyu (talán a mai Sólyomkı hs Cs 5: 371). Kölesmezı * Ko 

(Bodonkút táján). 

Sólyom Bi (Belényes-NyÉNy, a Fekete-Körös b. p.) 1487: Solyond, Sylyond; 1600: Soliond (Jakó 

340). 1692: Solom, Solondi (Mezısi 117, 119). 1808: Solyom (Beél-) ~ Bélsólyom, Solym (148). 

1851: Sólyom, Bi vm, 149 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Urbéri szántó 85, rét 60, majorsági 

erdı 420 hold. Folyóvize a Fekete-Körös. Határában láthatók egy régi épület romjai, melly azonban 

vár volt-e vagy zárda, nem tudhatni. Birja a váradi görög kath. püspök (Fé 4: 35). 1888: Sólyom 

Belényesi js (Je 626). 1913: Sólyom Bi vm (Az). – 1909/19: Şoim, Sólyom, L 422: r 356; c, m, zs 

(175). Şoimi = Su 2: 175. 1487–1851. [20 B] 

Sólyomalja KSz (hihetıleg helyesen Somlyóalja, Somlyó vár tartomámányának neveként) 

1489.IX.26.: Solyomalya (! KSz vm) Báthori Miklós ısi birtoka (KmJkv 2705). 

Sólyomkı 1. Bi (Élesd-É, Sólyomkı falu mellett) 1306: magistro Paulo f. Bud castellanus de 

Solumkeu; 1309: comes Ladislaus f. Hegun castellanus de Solumku; 1322: magister Dyonisius de 

Futak comes Byhoriensis et castellanus de Solyumku; 1323: ≈ de Solumkw; 1325: castrum 

Solyumku ~ Solumkow. A Geregye-nemzetség uradalmán épült fel, s így e nem tagjait tekinthetjük 

építtetıinek. Elsı várnagyai Kopasz serviensei. Kopasz nádor hőtlensége után, 1316-ban Károly 

király ostrommal vette be; ettıl kezdve a király által kinevezett várnagy ült benne (Gy 1: 661). 

1389–1437: királyi vár, 1389-tıl Kaplai Jánosé adományul, de pénzért, így 1397-ben Zsigmond 

visszaveszi a temesvári végzésekre hivatkozva. 1401 után Kaplai ismét birtokba veszi, de 1403-ban 

a felkeléskor végleg elveszíti. 1406-ban a Szántai Lackok kapják adományban Nekcséért cserében; 

az 1409. évi osztály alapján Jakab vajdáé lesz, fiától: Lászlótól 1433/34 körül Zsigmond király 

elkoboztatja bőncselekményei miatt és 1435-ben Kusalyi Jakcs Lászlónak és Losonci Bánfi 

Istvánnak adja zálogba 6750 arany Ft-ért. 1437-ben egyedül Jakcs Lászlóé. Vn: Chornok Tamás 

1419 (Engel 252.). 1394: castrum regale Solyomkew, 1406: Solyomkw; 1458-ban tartozékai: 

Sólyomkı, Micske, Tóti, Szánczi, Szent-Lázár, Poklostelke, Almaszeg, Magyar-Lugas, Élesd, Rév, 

Bánlaka; 1466-ban Tinoldot, Legságot, Közepest és Terjét is ide számítják a Drágfiak (Cs 1: 595). 

1622: arx Solyomkeo; 1630: Solyomkı (Ve: Doc. III. 139, IX. 303). 1711-ben a császáriak 

lerombolták. – Su 2: 402: 1306–1630. 

Sólyomkı 2. Bi (Élesd-ÉK, az egykori vár közelében) 1458: Solyomkew (Cs 1: 622). 1535: 

Semtheesth (Ve: Fontes IV. 248). 1888: Sólyomkı psz (t) Pestes Bi (Je 626). 1913: Sólyomkıvár 

Bi vm Élesdi js (Az). – Şinteu = Su 2: 174. 1535. [11 C] 

Sólyomkı 3. Csik (Tusnád mellett) 1421: munimentum ac turris Solyomkew olim Spiculatorum in 

territorio Thwsnad Siculorum de Chik, prope fluvium Olth (SzO I. 117). – Su 2: 402. {Erısség és 

ırtorony volt a Sólyomkı hegyen. A dokumentumot hamisnak tartják} 

Sólyomkı (Elefánt) 4. Do (Doboka-Ny, a Kolozsvári úton) 1320: v/p. Solumkuu a. n. Elefant; 

1332–5: Anthonius sacerdos de Solumku, ≈, Johannes ≈. Zsombor nb. Mihály fiai: Theke János, 

Bothos Miklós és Ördög András bírták; tılük Károly király 1316-ban elvette, és [a nyitrai 

Elefántról nevezett] Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta. 1331-ben azonban Mihály fiai 

visszakapták. Papja 1332. I: 20 d, 1332.II: 20 új dénár, 1334.II: 1 gs pápai tizedet fizet (Gy 2: 87). 

1431: Sólyomkıi Menyhért fia Mihály, valamint Solyomkw-i Ördög fiai: Mihály, László és János 

üv, Solyomkw-i Menyhért fia Jánost, Solyomkw-i Györgyöt és János deákot is (KmJkv 77); 

878


1431.V.4.: Solyomkw-i Menyhért fia János és Ördög János – Menyhért fia János fiai: Sandrin és 

Ozsvát, valamint Ördög Mihály fiai: János, Antimos, Benedek nevében is – tiltakozik amiatt, hogy 

néhai Ördög Miklós, Teke Bereck és Solyomkw-i Ördög László a Szentkatolnához tartozó 

Szárazpatak és Mikes nevő földjük egy részét eladták Pánczél Péternek (78); 1431?V.4.: 

Solyomkw-i Ördög László – te: Ördög Mihály és János, továbbá Solyomkw-i Menyhért fia János 

nevében is – tiltja Sombori Jánost attól, hogy a Nagyesküllıhöz tartozó Unokfölde és Ábránavasa 

nevő birtokot erıvel Kisesküllıhöz foglalja (79); 1440.I.14.: Solywmke-i Menyhárt János ü: 

Papfalva (179); 1441.VIII.15.: Péter Solywmkew-i plébános üv: Újfalu (347); 1450.I.28.: S 

Menyhért fia: János és familiárisa: Kelemen ü: Papfalva (794); {1460.III.} Solywmkew-i Antal ü: 

Zsombor (1429); 1473.I.21.: Solyomkew-i Ördög Antimus fogott bíró: Sztána (2074); 1473.IX.29.: 

Ördög Antimus familiárisa: Szörényi Nagy János zálogba veszi Sombori Péter Dál nevő 

egészbirtokát (2110); 1485.VII.13.: Solyomkew-i Menyhár János fia Gergely Solyomkew falu 

Bábocz felıli végén, jobboldalt levı jobbágytelkét, ahol Pokol Benedek él, valamint hat ökrét és egy 

lovát cserébe adja Solyomkew-i néhai Ördög János fia Istvánnak ennek szintén Solyomkew-n, a 

Menhár Gergely telke szomszédságában levı puszta házáért, melyben korábban Képíró Bálint 

lakott, és 12 db ménesbeli lováért (2535). Ld még KmJkv I. 1024, II. 1026. 1587: Solyomkeo. – 

E: fl. 6. A: fl. 2. In sallarium Antonii literati decimatoris deputati fl. 8 (Dé 38). 1619–1632: 

Gyalui János ref. lp Sólyomkın és Ördögkeresztúron (Rettegi). 1733: Si(n)tyeu, 1760–2: 

Solyomkı. 1808: Sólyomkı h. 1861: Solyomkı Do (16). 1888: (Sintyesu) Ko Kolozsvári js (Je 

626). 1913: Sólyomkı Ko vm. – 1909/19: Şinteu, Solyomkı, L 765: r 683; m, zs (174). > 1956: 

Şoimeni = Su 2: 175. 1332–1854. – 1974: c. Vultureni {Borsaúfalu kzs faluja Ny-ra} [22 B] 

Sólyomtelke Ko (Egeres-K, Bogártelke-ÉK hrs; 477 m) [1370 k.]: Solymtelke. A kolozsmonostori 

apátság birtoka (Er I. 239). 1397: p. Hontelke (Cs 5: 389). {Anttelkével azonosítja. Vö. 1741} 

1425: p. Soliumthelke, Solyumthelke; XV: p. Solyumthelke (1263–XV. Cs 5: 401; +263, +1296, 

+1324 Gy 3: 370.). 1609-tıl a gyalui vártartomány faluja; több adat (Gyalu). 1733: Somtelke. 1741: 

Somtelke, quondam Hontelke (Bogártelke szomszédai közt: KszHn 200/4). 1808: Sólyomtelke h., 

Somtyelek val. 1861: Solyom-Telke, Somtyelek (14). 1888: ≈ (Somtyelek) Ko Nádasmenti js (Je 

626). Környékbeli neve "Sontelke". 1913: Sólyomtelke Ko vm (Az). – 1909/19: Şomtelec, St, L 

235: r 226 (175). > 1929: Şomtelec: Corneşti (AnR). = Su 1: 166. 1263, 1296 {!}, 1425–1854. [22 

B] 

Sólyomtı * Bi (Élesd táján, Sólyomkı mellett) 1406: Sulyumtew {?}. – Su 2: 405. 

Som * Bi (Nagyürögd hr) 1214: Nenecy de v. Sum impetit convillanum suum ... Volotcu; 1319: 

Sum. 1214-ben tőnik fel két pereskedı lakója nevében. 1319-ben Pósa tartozéka, melyet ekkor 

Károly király Hontpázmány nb. Gergely fia Istvánnak adott (Gy 1: 662). 1319: Som (Cs 1: 622). 

1552: Som (Jakó 341), 1692: Som (Mezısi, 120). 1864: Somi dőlı (Pesty). – Su 2: 405. 1214–1692. 

Soma 1. * Ko (Kolozsvár-Ny, Szucság hrs) 1428: Soma; 1525: p. ≈. Somai, S. Darabos, Nagy, 

Tóth, Vas-birtok. Hn 1474: Kysrethfel, Hawasmelletthwalo Erdew, Harapfyles és silva Ewrdoglyk 

penes magnam viam wlgo Feneswth. 1492: Somai-udvarház. (Cs 5: 401). 1439–1555 KmJkv. & 

1704: Somai Gergely Doboka vm-i fıbíró. 1781: Somai völgy Szucság hr (Hn). 1808: Szucság vel 

Szucsák cum pr-o Bócz [: Bocz] et Soma h. # KszHn 1942. 252. – Su 2: 403. 1428–1808. 

Soma 2. * Te 1370: v. Soma (DocVal 227). – Su 2: 403. 

Somály Kr (Szilágysomlyó-ÉNy) 1452: Somal (Cs 1: 585); =: ≈, 1459: Sommal (Petri IV. 341). 

1453: Somaly-i Balázs ü: Sámsoni Gergely (KmJkv 1110); 1459.IV.14.: Bályoki Szilveszter 

Sommal nevő birtoka elpusztítása, itteni jobbágyai kifosztása és megölése miatt Zutoriakkal perel 

(1343); 1465.IX.24.: Uı Sommal egészbirtkot zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi 

vajdának (1677). 1546: Sommaly, 1656: Somály, 1713: Somáj, 1795: Sommály (Petri). 1733: 

Sumal, 1750: Somal. 1808: Somály ~ Somáj (148). 1888: ≈ (Soómaly, Siumaiu) Szi 

Szilágysomlyói js (Je 627). 1913: Somály Szi vm (Az). – 1909/19: Şumal, Sommály, L 660: r 584; 

m, zs (176). = Su 2: 178. 1452–1854. – 1974: c. Marca {Márkaszék kzs faluja É-ra} [11 D] 

879


Somatelek * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk-DK hrs) 1332: p/t. Sumateluk (Cs 5: 401). =: ≈ Zsuk 

határosa DK-en. Ma hn Kötelend és M. Kályán között. 1880. tk: Dealu Somi (Gy 3: 370). – Su 2: 

405. 

Somfa Szö (Herkulesfürdı-É, a Karánsebesi úton) 1539: Somffa, 1582: Somfalu, 1603: Korny, 

1607: Somfalua, 1690–1700: Kornyi, 1717: Kornia (Pesty: Szörény II. 277). 1808: Kornja, Kornya 

1888: Kornya (Kornia) KrSzö Teregovai js (Je 445). 1913: Somfa KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Cornea, K, L 1543: r 1494; m, n (54). = Su 1: 166. 1539–1913. [43 C] 

Somfalu KSz (Szilágycseh-ÉNy) 1451: Somtelek, 1719: Somfalu (Petri IV. 344). 1760–2: Somos. 

1808: Somos, Kornye (149). 1888: Somfalu (Kornia) Szi Szilágycsehi js (Je 626). 1913: Somfalu 

Szi vm (Az). – 1909/19: Corni, Sf (Szilágysomfalu), L 735: r 713; zs (55). = Su 1: 167. 1451– 

1913. – 1974: c. Bicaz {Bikácfalva kzs faluja É-ra} [12 A] 

Somfalu Mm (1888) : Somosfalva. 

Somfalva * BSz (Ködmönös és Konkolyfalva között) 1554.IV.24.: Somffalwa Somy Anna birtoka 

(KmJkv 5299). 

Somkerék 1. BSz (Bethlen-K, a Sajó j. p.) 1325: p. Sumkerek; 1332: Zumkerech, 1333: 

Sumberec, 1334: sacerdos de Sumberek. 1392; Somkerek (Su). 1407: Swmkerek, Somkerek; 1417; 

Zomkerek (Kádár VI. 93). 1430.III.16.: Somkerek-i néhai Erdélyi Antal fia Gergely; testvérei: 

Miklós és István (KmJkv 44); 1430.IV.9.: Zomkerek-i Miklós fia Antal, Miklós fia János fiai: 

Péter és János (56); 1440.VI.9.: Somkerek-i Erdélyi Miklós üv, Somkerek-en lakó Miklóst is (242); 

1441.VIII.18.: SE néhai Antal fiai: Miklós és István familiárisuknak: Losádon lakó Kónya 

Márknak és Erzsébet nevő leányának adják, hő szolgálatai jutalmául, Nagydenk nevő (Hu vm) 

birtokukat (350). 1448: Somkeréki Erdélyi Miklós erdélyi alvajda (KmJkv M 899); 1449.IV.24.: 

SE Miklós fe: Apafi Anna, gy: László, Ilona, Katalin és Dorottya (685); 1452.VIII.6.: SE Miklós 

és István faragói és nyulasi birtokos (1060); 1462–1465: Somkeréki Erdélyi István erdélyi alvajda 

(KmJkv M 899); 1466.I.3.: SEM ü: Farnas (1685); 1471.VI.1.u.: Kırösi János deák fogott bírák, 

köztük SE Miklós útján kiegyezik a rajta hatalmaskodó SE István ellen indított perében; Erdélyi 

kötelezi magát és fiait: Tamást, Jánost, Mártont, hogy 96 Ft-ot fizet János deáknak (2024); 

1473.I.21.: SE Miklós fogott bíró: Sztána (2074); 1483.VI.14.: SE István le: Anna Szf-i Gyerıfi 

Tamás felesége (2457); 1530.V.31.: SE Gergely özvegye: Magdolna, gy: Bertalan, Miklós, 

Lénárd, Elek és Katalin, néhai SE Tamás leánya: Klára Haranglábi György felesége (4300); 

1553.XII.9.: Somkeréki néhai Erdélyi Gergely fiai: Miklós és Lénárd – Miklós saját fia: János és 

mindketten néhai testvérük: Erdélyi Bertalan fia Gergely nevében is – Szentiványi Kendy Ferenc 

erdélyi vajdának és székely ispánnak, s fiainak: Jánosnak és Farkasnak vallják Magyarzsuk, 

mindkét Kályán, Asszonyfalva és Visa (Ko vm) egészbirtokukat a Magyarzsukon épült nemesi 

udvarházzal és a Kyszamos-on levı malommal együtt, annak viszonzásaként, hogy miután apjukat 

Petru [Rares] moldovai vajda lefejeztette, rokonaik meghaltak és mindenki elhagyta ıket, éretlen 

korú gyermekeket, Kendy védelmébe vette ıket, Zsuk, Somkerék (BSz vm) és Gernyeszeg (To 

vm) birtokot tartozékaival, a rájuk vonatkozó oklevelekkel, továbbá Suki néhai Erdélyi István és 

néhai fia: Ferenc ugyanitteni jószágaival együtt visszaszerezte az idegen bitorlóktól. Ha Kendy 

Ferencnek és fiainak férfiágon magva szakadna, e fenti jószágok visszaszállnak az Erdélyiekre. Ha 

viszont Erdélyi Miklós, Lénárd és Gergely hal meg fiú-utód nélkül, minden jószáguk, mégpedig 

Somkerék, Alsóberéte, Egres, Kach, Magosmart, Virágosberek, Magyarnemegye, Oláhnemegye, 

Luska, Priszlop, Csépán, Pusztanémeti, Tóhát, Udvarhely, Felsıberéte (BSz vm) egészbirtok, 

Szentandrás és Kajla (Do vm) részbirtok, továbbá Gernyeszeg, Sáromberke, Körtvélykapu, 

Sárpatak, Nagysármás egészbirtok, Méhes, Nádas, Szederjes, Tuson, Velkér, Záh, Bölcsi, Kók, 

Gerebenes részbirtok, Lırinctelke és Pusztamóric prédium Kendyre és fiaira száll. Kendy, hogy 

enyhítse Erdélyi Miklós, Lénárd és Gergely nincstelenségét, 2000 Ft-ot adott nekik (5248). Ld még 

Erdélyi család KmJkv. 1587: Somkerek. – E: fl. 6 {A -} (Dé 48). 1750: Sinkereag, 1760–2: 

Somkerék. 1808: ≈, Szintyereág (148). 1861: ≈, Szintyerág BSz (19). 1888: ≈ (Santeragu) SzD 

Bethleni js (Je 626). 1913: Somkerék SzD vm (Az). # Decsényi Gy.: A somkereki Erdélyi család 

880


1415. évi czímeres levele és nemzedékrendje (Turul 1892. 105-112). – 1909/19: Şintereag, Sk, L 

1128: r 458; m, zs (174). = Su 2: 173. 1325–1854. [13 D] 

Somkerék 2. * Te (Detta táján) 1410: v. Somkerek; 1466: Swmkerek in districtu Ozkola (Cs 2: 54. 

Oszkola). – Su 2: 403. 

Somkút 1. BSz Dés-Ny, az Alparéti úton) 1356: Somkuth (Kádár VI. 115). 1423: Sumkwth (BfO 

I. 567). 1439.III.15.e.: Kecsetiek Somkwth-nak (BSz vm) a Somkwth-i László fia néhai Miklóstól 

vásárolt felét 150 Ft-ért és 30 Ft-ot érı három hordó borért átengedik Losonczi Dezsı erdélyi 

vajdának, minthogy azt elıdei is csicsói várukhoz bírták (KmJkv 139); 1467.XI.21.: Somkwth s az 

itteni vám Csicsó vár tartozéka (1764); 1473.III.10.: Kecseti Gál deák tiltja a Bánffyakat és 

Somkuth-on lakó jobbágyaikat Keménye és Törpény (BSz vm) határához tartozó földjei 

használatától és erdıi vágásától (2086). 1733: Somkut. 1808: Somkút, Somkutá BSz (148). 1888: 

Kis-Somkút SzD Dési js (Je 432). 1913: Kissomkút SzD vm (Az). – 1909/19: Şomcutul-mic, Ks, 

L 585: r 572 (175). = Su 2: 176. 1356–1854. > Şomcutu Mic [13 C] 

Somkút 2. KSz (Szilágycseh-ÉK, a Nagybányai úton) 1358: Somkuth (Su). 1405, 1470: 

Somkwth; 1475: Sumkwth (Cs 1: 563). 1566: Somkut, 1603: pagus Somkut (Su). 1639: Som Kuth 

(Makkai 431) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Somkuta, 1760–2: Nagy Somkut. 1808: Somkút 

(Nagy-) Kıv (148). Szent László-templom (RKNt 1999). 1888: N-S, Sza Nagysomkúti js szh, 

1888: ház 388, L 1873 (Je 530). 1913: Nagysomkút Sza vm (Az). *1938: Szilágyi Domokos költı 

(–1976). – 1909/19: Şomcuta-mare, Ns, L 1544: r 1223; zs, m, c (175). = Su 2: 176. 1358–1854. 

[12 B] 

Somkútpataka KSz (Nagysomkút-DDNy) 1566: Somkwthpataka, villa nova Somkut Pataka; 

1603: pagus Somkutpataka (Su). 1733: Welyeny, 1750: Velyen, 1760–2: Velleny, Somkutpataka. 

1808: Somkútpataka, Kornbach, Valényi Kıv (148). 1888: Somkútpatak (Valeni) Sza 

Nagysomkúti js (Je 626 & Rimk telep). 1913: Somkúpataka Sza vm (Az). – 1909/19: Văleni, 

Skp, L 1181: r 1178 (194). = Su 2: 239. 1566–1854. > 1974: Vălenii Şomcutei c. Şomcuta Mare 

{Nagysomkút kzs faluja} [12 B] 

Somlyó-hegy 1808: mons Somlyó, Bányahegy, Somló Bi (148). – Şimleu 

Somlyó 1. Cs (Szereda-K hrs; újabban a város része) XII-i temploma volt. 1333: sacerdos de 

Sumbov [: Sumlov], 1334: Sumlov (Tr). 1444: v. Somlyo (SzO I. 154). Ferences kolostor, iskola, 

nyomda. 1808: Somlyó (Csik-) (149). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csiksomlyó-Várdotfalva Cs 

Felcsiki js (Je 277). 1913: Csiksomlyó Csik vm Csobotfalva és Várdotfalva egyesülése (Az). 

1931: Ezer székely leány ünnepe. Domokos Pál Péter szervezte. 1990 után felújították. Csiksomlyó 

plébániatemplomában végzett újabb feltárások XII. századi templom maradványaira bukkantak. 

2004.VI.27. Duna Tv. Jakab Antal Tanulmányi Ház 2004.IX.19. Duna Tv. – Şumuleu = Su 2: 

178. 1333–1854. » Miercurea-Ciuc {Csikszereda} [25 D] 

Somlyó 2. Kr Somlyó (Vatasomlaja) 3. Kr (Kraszna-ÉNy) 1258: p. Wathasomlyowa; 

1259/409: Vatha somlyoia; 1319: p-em ... Schech ... ad Sumlow continentem; 1341: p. Somlya; 

1351: castrum ... Somlyo ... prope fl-m Karazna. A lázadó Vatától leszármazó Csolt-nem ısi 

birtoka. 1258-ban Csolt nb. Watha fia Watha és Dénes fia Pósa Vatasomlaját uradalmával együtt 

120 M-ért eladja Rátót nb. Roland nádornak és Pok nb. Móric országbírónak, és határát leíratta 

{...}. E határjárás felölelte a mai Szilágysomlyó határának nagy részét a hozzá tartozó Petlend és 

Szék 2. földdel, továbbá a szomszédos Cseh, (Somlyó-)Újlak és Gyırtelek falvakat ill. pusztákat. A 

K felıl elinduló határjárás helynevei közül Kalowfew ma Kálló patak, Perecseny és Zwarcofew ma 

Szovárkı patak Kraszna határában (1906. tk, Petri III. 713), az Achabykfew neve él a W. H. Bükk 

és a Valea Bicului [patak] nevében; Petlend területe 1259 elıtt, Mátáé 1259–1341 között beolvadt 

D felıl Szilágysomlyóba, de 1259-ben Máta határa még Somlyó templomáig beékelıdött; Nagyfalu, 

Bürgezd, Zovány, Kerestelek és Maladé felé nagyjából a mai határt követi; a Keresteleknél szereplı 

Widuna ma Vidonya (szılıhegy), Vidonya patak (Petri III. 647) ill. Valea Vidiei, az Ilosvánál 

említett Egres ma Egres patak, berch Kereky ma Kerek bükk; a Sumlw kebel a mai Somlyói Mgr. 

Badacsony felé nézı É-i oldala (1887. tk). 1319-ben Pok nb. Móric fia Miklós vajda a somlyói 

881


uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adja. 1341-ben elhatárolták a valkói uradalom falvai 

felıl, nagyjából az 1259-i nyomvonalon; ekkor Miklós vajda fia Meggyesi Móric fia Simon és 

István fia István bírta. Várát elıször 1351-ben említik, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric 

leánya: Anna, Báthori Lászlóné megkapta leánynegyedbe (Gy 3: 519-521). Ez idıtıl a Somlyai 

Báthoryak birtoka 1635-ig, majd Báthory András leánya Zsófia II. Rákóczi György felesége révén 

Rákóczi-birtok. 

1405: Somlyai Báthory István (–1455), Szaniszló (1355, 1390) fia; felesége 1.: Várday Dorottya, 2. 

Turóczi Orsolya; fia: Miklós 1453–1500. 

1429: opp. Somllyo (Petri IV. 534). 

1435–47: Somlyo (1341-tıl Cs 1: 585). 

1446.IX.17.: Bathor-i László üv, Somloy-n lakó Szántó Jánost is (KJkv 587); 

1450.III.16.: Bathor-i Szaniszló fia István fia: László és fia: Mátyus üv, Somlyw-n lakó Szántó 

Jánost és Pál pap Somlyo-i plébánost is (813); 

1453: Báthory Miklós (–1500), Báthory István fia; felesége 1. Kázméri Borbála, 2. Bánffy Zsófia. 

1455.II.2.: Somlyo-i Szaniszló fia István (1187); 

1461.IX.20.: Újlakon Bélteki Drágfi Bertalannal szemben perbe idézték Bathor-i Szaniszló fia 

István fia: Mátyust (1621); 

1473.X.26.: Sombori Tamás özvegye Somlyo birtoka nagyedét átadja Patai Dezsı Antalnak és 

Esküllıi Eördög Simonnak (2114); 

1475 körül évi 42 Ft-ot fizetett adóba (Cs). 

1530: Somlyai Báthory Kristóf, István bátyja; 1576-tól Erdély vajdája (–1581.V.27., Gyfv). 

*1533.IX.27.: Somlyai Báthory István, Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Kata fia; Kristóf 

öccse; 1571.V.25-tıl Erdély fejedelme, 1576-tól lengyel király (–1586.XII.22., Grodno, L); 

felesége Jagello Anna volt. 

1543.I.24.: Somlyo-i Báthory Imre – Báthory László és Farkas nevében is – tiltja [Báthory?] 

Andrást, hogy Somlio, Perecsen, Újlak, Hídvég, Bereczktelke, Csehi, Gyulakuta, Szoros, Maladé, 

Gyırtelek és Badacsony (Kraszna vm) nevő birtokuk osztatlan részein irtasson (4773); 

1546.IV.16.: Borzási Jakab vajai (Kr vm) részbirtokát átengedi nıvérének: Somlio-i Szilágyi 

Jakabné Zsófiának (4883); 

1549.VIII.14.: Somlyo-i Báthory Andrást tiltják attól, hogy fejérdi (Ko vm) két részbirtokát 

elidegenítse (4946); 

1550.IV.23.: Fejérdi Ferenc perecseni nemesi udvarházát egy szılıvel, a falu felett két hold, 

Somlyo felé pedig négy hold szántófölddel együtt, 50 Ft-ért eladja Somlyo-i Báthory Andrásnak s 

testvéreinek: Kristófnak és Istvánnak (5023); 

1554.V.1.: Tamás magister (n) Somlyo-i orgonista – gy: László, Mihály, György, János, Dorottya, 

Ilona és Borbála nevében is – kijelenti, hogy Kisvárdai Mihály 32 Ft vérdíj lefizetésével elégtételt 

szolgáltatott neki, amiért szolgái és jobbágyai Anarcsi Tegzes Antal Berencsen (Szabolcs vm) 

épülı udvarházánál mulatozás közben megölték fiát: Lukács deákot (5302). 

1560: Somlyai Báthory Boldizsár, András testvére; Zsigmond alatt tanácsúr, a Habsburg-ellenes 

erdélyi párt egyik vezére (–1594.IX.11., Szamosújvár). 

1563-ban Báthory András szatmári kapitány. 

1566: Somlyai Báthory András, Báthory András szatmári kapitány és Majláth Margit fia; 1584: 

bíboros; 1599.III.30-tól Erdély fejedelme (–1599.X.31., Csikszentdomokos). 

882


A város felett magasodó Magura-hegy csúcsán emelt, régi, elıször 1351-ben említett, ún. felsı vár 

vagy fellegvár a XVI. században teljesen elpusztult, Somlyó várából csak csekély, alaktalan 

maradványok maradtak a hegyen. 

1570 Báthory István levele a besztercei bíróhoz. Trombitás Jakab nevő szolgájának adassa ki 

elhunyt anyjától maradt javait. Datum in [arce] nostra Somlyo 21 Juny 1570. Stephanus Bathory 

de Somlyo (NyIrK 1977.2.204. Benkı A.). 

1572: Somlyai Báthory Zsigmond, Báthory Kristóf és Bocskay Erzsébet fia, 1581–1602 Erdély 

fejedelme (–1613.III.27.) 

*1589.VIII.15.: Somlyai Báthory Gábor, Báthory István és Bebek Zsuzsanna fia, 1608–1613 

Erdély fejedelme (–1613.X.27., Várad). 

A városban épült alsó vár (várkastély) építését 1592-re vagy 1597-re teszik, és Somlyai Báthory 

István, ill. Báthory Zsigmond nevéhez kötik. A reneszánsz várkastély falainak egy része, boltozatos 

kapujával, viszonylag ép állapotban, ma is látható (Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp 

1987. 405-408). 

1614: Somlyó református papja és rektora Bethlen Gábor fejedelem adományából megkapja a 

lecséri dézmát. 

1629: Báthory Zsófia (–1680), Báthory András (?–1635) és Zakerska Anna leánya; II. Rákóczi 

György felesége. 

1638 Bogártelke (Ko): 9. Puszta házhely Máté vargáé volt, Varga Pál Somlion vér hozzá (Gyalu 

40). 

1665: a török lerombolási követelésével szemben Bánffy Dénes kapitány sikeresen megvédte a 

várat. 

1693 Somlyóról Pixner (Trócsányi: Kirándulás 138). 

1705.XI.9.: Rákóczi uram Somlyónál van, az német Zilahnál ... a Meszest elállották volna (We). 

*1719: Halmágyi István jeles naplóíró, a Kir. Tábla bírája, Marosszék fıkirálybírája, Háromszék 

fıispánja (–1785.V.1., Kilyén). 

A XVIII. században alakulnak céhek: bır- és prémfeldolgozók, gubások, szőcsök és csizmadiák 

alkották az iparosok legnépesebb csoportját; a város legszámottevıbb céheibe tömörültek a 

fazekasok, szíjgyártók, patkolókovácsok, kulcskészítık, ácsok, kımővesek, szitaszövık, kékfestık, 

kötélverık, kalaposok és kádárok. 

1808: Somlyó aliis Szilágy-Somlyó h. 1808: opp. Somlyó ~ Szilágysomlyó (148). 

1840 Aug: 3ka Hétfı – Somlyó. ... Csehi kis falut a hegy oldalban, s valami Renér Ur csinos mulató lakát 

balra hagyván, végre szoros hegy környezte szorulaton el értük Somlyót, honnan egykor Báthoryak 

nevezék magokat. E városka furcsa jellemő, sem al sem fel földi városainkhoz nem hasonlit. Az egész 

három négy sor, néhány jól épült házbol áll, lakosai nagy része mesterember. Van Cath., Reform. s 

óhitü temploma, Minorita zárda, két emeletes oskola épületje, itt van a megye háza, kicsin mint a 

megye, s egy régi váromladék, mellynek két bástyája, s a nyugoti részének egy darabja áll még fenn 

(Tanárky). 

*1869.I.8.: Bede Jób újságíró, parlamenti tudósító; írt elbeszéléseket, fordított regényeket (– 

1919.II.16., Bp) 

1888: Somlyó Szi Szilágysomlyói js szh, 1888: ház 892, L 4189 (Je 662). 1890-tıl vasútállomása 

van. 1913: Szilágysomlyó Szi vm (Az). 1990: Báthory István Alapítvány – a várkastély állagának 

megırzésére, illetve helyreállítására. 1992 L 9967 r, 4913 m, 226 c, 52 szlovák, 34 más nz. # Tóth 

Miklós: Szilágysomlyó. Kv 1994. Szilágysomlyó, a gepida királyok aranykincsei. Kiállítási album. 

Bp 1999. Joikits A., Nagy M., Fodor L.: Szilágysomlyó. Szilágysági magyarok 1999. 587-614. 

883


Képek: A Báthory-vár bejárata ... és bástyája; A régi Rákóczi utca; Városház utca; A Magura-hegy; 

Római katolikus templom; Református templom. Hajdu A.: Mártonfi István (1895–1966) Uo. 614- 

616. Ref. ehk 2001: 22 / 40 / - 18 (PaK, 2002.1). Báthory-napok 2004.X.1. Duna Tv. – 1909/19: 

Şimleul-Sălagiului (Ş.-Silvaniei), Szs, L 5658: r 1095; m, zs, c (74). Şimleul Silvaniei = Su 2: 

173. 1251–1854. > Şimleu Silvaniei [11 D] 

Somlyómezı Szi (1913) < Hosszúmezı Kr. 

Somlyópatak Gy 1956: Somlyópatak Gyergyócsomafalva tartozéka. – Pîrîul Şumuleu = Su 2: 45. 

1956. > 1974: Pîrîul Şumleu » Ciumani {Gyergyócsomafalva}. 

Somlyóújlak Kr (Somlyó-ÉNy 13 km, a Kraszna bp-i úton) 1259: t. Wylak ~ Iwylak. 1259-ben a 

somlyói uradalomhoz tartozott, s ezzel együtt határolták meg (Gy 3: 521). = (Er I. 230). 1281 táján 

Meggyesi Miklós a Sudak családnak adományozta a falut; késıbbi elnevezése e birtokos családtól 

ered: 1434: Swthakfalwa, 1444: Swchakwylaka (Petri IV. 707). 1444: Swthakfalwa. Elınévben (Cs 

1: 585). 1452.II.29.: Wylak-i Sutak János ü: Keresztúr (KmJkv 1013); 1453.XI.11.: Wylak-i Sutak 

János, Wylak-i néhai Sutak György leányai: Anna és Margit üv, Wylak-i Bor Lırincet, Wylak-i 

Istvánt is (1116); 1455.XII.3.: Majádiak tiltakoznak amiatt, hogy Kusalyi Jakcsok Wylak-on és 

Kusalyon leánynegyed ügyében, bírói eljárás nélkül, piaci közhírrétételt foganatosítottak velük 

szemben (1233); 1459: Wylak-i Sutak János ü: Kémer (1355); 1459.X.4.: Wyhel-i [!] Sutak János, 

Bor Lırinc, Wylak-i István ü: Ippi László (1380); 1461.IX.20.: Wylak-on Bélteki Drágfi 

Bertalannal szemben perbe idézték Báthori Szaniszló fia István fia: Mátyust (1621). 1468: 

Swchakwylaka; 1476, 1480: p. Wylak (Cs). 1480.IV.13.e.: Swthakwylak-i Cseh Tamás Majádi 

János szakácsi (Külsı-Szolnok vm) zálogos birtokát továbbzálogosítja Szakácsi Nagy Bálint 

özvegyének (KmJkv 2299); 1543.I.24.: Vylak Somlyai Báthoryak osztatlan birtoka (4773). 

Utóbb Bánffy-birtok. 1673.IX.30.: a diózsegi közzsinaton részt vett újlaki lelkipásztor: Paulus 

Vaczi Somlyo Ujlakinum. A XVIII. század elején újratelepült. 1725: 14 jobbágycsalád, 11 

zsellércsalád, 143 fınyi lakosság. A falu egyik jobbágyi szolgáltatása sószállítás Désaknáról 

Somlyóra. Templomának építési ideje bizonytalan; renoválása 1754-ben fejezıdött be. 1808: Újlak 

h. 1888: Somlyó-Újlak Szi Szilágysomlyói js (Je 627). 1913: Somlyóújlak Szi vm (Az). 

Hozzátartozik Ellefalu a Kraszna j. p.; 10-11 házból áll. {Su Ř} # Major M.: Somlyóújlak. 

Szilágysági magyarok 1999. 464-468. Képek: Református templom; Református fejfás temetı; 

Templombelsı falfolyosóval. – 1909/19: Uileacul-Şimleului, Somlyóújlak, L 613: r 51; m; 16 zs 

(188). = Su 2: 215. 1240: Vylok {?}, 1259–1854. > 1974: Uileacu Şimleului c. Măerişte 

{Krasznahídvég kzs faluja D-re} [11 D] 

Somlyóvármegye (Oravicabánya-Ny) 1277: comitatus Sumplio, comes de Sumlow (Tr). – Su 2: 

405. 

Somogy * Bi (Váradles-ÉNy) 1319: Sumugy. Pósa tartozéka; sorsa Sommal azonos (Gy 1: 662). 

1347: plebanus de Sumugy (Tr). 1382: Somogy (Cs 1: 622; J); 1552: ≈, Apacza Somogyh (Jakó 

341). 1808: pr. Somogy h., Sumus val. – Su 2: 405. 1319–1552. 

Somogyi(telek) * Fe (Nagylak-DNy) 1288: Sumugiteluk; comitem Nicolaum dictum de Sumugy, 

officialem nostrum de S. Emerico. Nagylak tartozéka. Kérdéses, hogy idevaló avagy Somogy 

megyei volt-e Somogyi Miklós, Szécsényi Tamás erdélyi vajda szentimrei tisztje, aki Tövisen 

hatalmaskodást szenvedett el. Ma Nagylak határának DNy-i határpataka: Somogyi-patak (Gy 2: 

183). 1288: Sumugiteluk (Er I. 439); 1293: ≈ (515). 1913: Somogyi Marosnagylak tartozéka (H). 

– Şumud = Su 2: 178. 1913. – 1974: » Noşlac {Nagylak}. + 2: 405. 1288, 1293. 

Somogyom Kü (Erzsébetváros-Ny) 1317: p. Sumugun (Cs). =: ≈; 1325: t/p. Symyg. 1317-ben 

Károly király Szalók nb. Simon bánt hívei közé fogadva e birtokát is védelmébe veszi az 

ispánokkal és medgyesi szászokkal szemben, és biztosítja, hogy bármely szabad ember 

megtelepedhet benne. 1325-ben Simon bán fiai osztoznak rajta (Gy 3: 559). 1317: Károly király 

Simon bánt, annak birtokait, kiváltképpen az Almás, Darlac és Sumugun nevőeket, különleges 

pártfogása alá veszi (An 4: 435. Vö. Küküllıalmás). 1352: Sumugy (Tr). 1355: p. Sumugyn; 1389: 

Sumugyon; 1395: Somogy (Cs 5: 893). 1449.X.6.u.: Somodyon-i Miklósné Bakaji Potenciána is 

884


átdja a nagydemeteri és törpényi szászoknak Fata, Bocsonya, Cege és Tıkés nevő prédiumait 

(KmJkv 764); 1451.II.26.: Somogyon-i Mihály fia Zsigmond fiai: Péter és Miklós – fiaik: Péter 

fiai: János és Fülöp, Miklós fia Péter nevében is – Somogyon-i Mihály fia Bálint fiai: Mihály és 

György – ez utóbbi fia: László nevében is – egyezséget köt Cikmántoriakkal, Kendiekkel és 

Kémeriekkel birtokaik visszaserzésére (936); 1468.IX.16.: Somogyon-i Péter ü: Mócsiak (1826); 

1470.IX.3.e.: Uı ü: Torockó (1986); 1477.XII.10.: Uı Bábóc (Do vm) felét zálogba veti Zalai 

Lászlónál (2249); 1483.II.7.: Somogyon-i Jánosné Alárd Margit (2426); 1526.VI.22.: Somog-ban 

Almási Tabiási János részbirtokos (4161). 1587: Somogyon. – E. Pr: fl. 32. A: fl. 16 (31). 1733: 

Smig, 1760–2: Somogyom. 1808: Somogy aliis Somodgyon h., Schmiegen g., Zsnik val. 1861: 

Somogyom, Zsnik Kü (8). 1888: ≈ (Schmigen, Smigu) KK Erzsébetvárosi js (Je 627). 1913: 

Somogyom KK vm (Az). – 1909/19: Şmig, S, S, L 816: r 515; m, n (174). = Su 2: 174. 1317– 

1854. – 1974: c. AŃel {Ecel kzs faluja ÉNy-ra} [35 B] 

Somos : a Fehér-Kösrös b. o. mellékvize; Honctı fölött torkollik. 

Somos 1. * Bi (talán Bélrogoz mellett) 1475: Somos nemesi elınévben (Cs 1: 622). 1692: ≈ (Mezısi 

120). – Su 2: 403. 

Somos 2. * Kr (Hídvég és Doh között) 1459.VI.27.: Csomafájiak Somos prédiumbeli részüket 

zálogba adják Perecseni Gáspár papnak (KmJkv 1361); 1459.VII.11.: Kémeriek Somos-i részüket 

zálogba adják Szilvási Péternek (1366). 1464: Somos. Tán Hidvég vidékén feküdt (Cs 1: 585). 

1466.XI.14.: Guti Ország Mihály nádor ítéletlevele értelmében elfoglalták Kémeri Pál s fiai 

Kémer és Somos birtokbeli részeit, leánya jussának kivételével. A bíró illetı két részbe jutott 

Somos-on két lakott jobbágytelek. Az ellenfélnek járó harmadik részként Csaholyi Miklósnak 

átadták Somos-on a Magdolna nevő özvegyasszonytól lakott telket (KmJkv 1705); 1502.V.19.: 

Kémeri Tamás Somos-i részét zálogba adja Kémeri Andrásnak (3248); 1524.X.24.: Kémeri János 

Somos-i részét átengedi Dobokaiaknak (4050); 1532.I.30.: Kémeri-örökösök Somos felét eladják 

Somlyai Báthory István erdélyi vajdának (4370); 1545.VII.8.: Farnasi Veres Zsigmond tamásfalvi 

{Ko vm} birtokrészét elcserélte Középlaki Kémeri László és János Kémer, Somosheg és Dohtelke 

birtokbeli részével (4864); 1553.X.1.: Somos birtokban Mákói Illés deák Kémeri Tamás részén 

zálogos részbirtokos (5232); 1553.XII.5.: Középlaki Kémeri János Somos-i része felét zálogba adja 

ugyanannak (5246). 

Somos 3. * KSz (Hadad, Gyırtelek, Szilágycseh és Szilágyszeg környékén) 1405: Somos (Cs; 

P); 1424: ≈. A Béltekiek és Drágfiak ez évi osztálylevele két ilyen nevő falut ismer (Cs); 1475: 

Somus; (Cs; P); az 1549. évi adólajstrom szerint már Somosfalva a neve (Cs 1: 563); 1549: 

Somosfalwa (Petri IV. 344). 1461.I.2.: Somos egészbirtok Kusalyi Jakcsoké (KmJkv 1497); 

1461.III.23.: Kusalyi Jakcs János tiltakozik amiatt, hogy Bélteki Drágfi Miklós elfoglalta Somos 

birtokbeli részét, amelyet Jakcs Péternek engedett át (1530); 1555.X.10.: Somos birtok Bélteki 

Drágfi Györgyrıl Kusalyi Jakcsokra szállott (5418). – Su 2: 403. 1405, 1475, 1549 {Petri 

szerint}. 

Somos 4. * KSz (Doh és Krasznahídvég közt) 1405: Somos; 1424: ≈. A Béltekiek és Drágfiak 

ez évi osztálylevele két ilyen nevő falut ismer (Cs 1: 563). 1459: Somos, 1497: Zolmus, 1701: pr. 

Somosy (Petri IV. 349). – Su 2: 403. {Petri szerint} 

Somos 5. * Za (Erdıhegy-D, Köröscsente és Nadab közt) 1438: Nogsomos, Kyssomos (Cs 1: 744). 

1746: Somos (Su). 1806: Somos (22 V 46. Kisjenı-DK). 1808: pagus Somos Ar. Hnt. 13: azh 

(149). 1828: Somos (Nagy, I. 32). – Su 2: 377. Nogsomos. + 2: 360. Kyssomos. 

Somosd Msz (Marosvásárhely-D, a Nyárád b. p. közelében) 1497.X.13.: Zomoss-i Bán Máté és 

Mátyás részes volt a székelyvásárhelyi plébános megölésében, a templom és a temetı 

meggyalázásában (KmJkv 3031). 1506.XI.1.k.: II. Ulászló király megparancsolja Lázár András 

marosszéki székely fıúrnak, hogy Szabó Imre ügyében, aki önvédelembıl megölte Fülöp somosdi 

székelyt, a felek kihallgatása után hozzanak új ítéletet (SzO VIII. 224). 1575.VII.9.: 

Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt Simon Balázs zsoldosa Apa Bertalan, Somosd 

(SzO VIII. 306). 1614: Somosd 44 családfı (Msz 105). 1649: Iskolájának említése. 1693–1850: 24 

885


tanítója ismert (Sipos 131). 1808: Somosd (149). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 

627). 1913: Somosd MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Şomoşdeu > Corneşti = Su 1: 167. 

1497–1854. – 1974: c. Crăciuneşti {Nyárádkarácsony kzs faluja D-re} [24 C] 

Somosfalva Mm (Sziget-DK, a Kaszó bp-i úton) 1418: Somyafalwa, 1465: Somos, 1470; 

Somosfalva, 1475: Somosfalwa, 1479: Samosfalwa (Bélay 190). 1475, 1484: Somosfalwa, 1479: 

Samosfalwa (Cs 1: 452. 1418-tól). 1808: Somfalva, Kornestyi (148). 1888: Somfalu (Kornyesty) 

Szigeti js (Je 626). 1913: Somosfalva Mm vm Sugatagi js (Az). – 1909/19: Corneşti, Somosfalva 

(Somfalva), L 403: r 392 (55). = Su 2: 166. 1418–1913: Somfalva (H). – 1974: c. Călineşti 

{Felsıkálinfalva kzs faluja É-ra} [3 C] 

Somosmál-Bérc hn [1259] : Somosmal Bercz Gyırtelek határában Kr/Szi vm (Er I. 230). 

Somosréve Szö (Buziásfürdı-ÉK) 1518: Konyorova, 1584: Kornieroua (Pesty: Szörény II. 281). 

1808: Kornjareva, Kornyaréva (88). 1888: Kornareva KrSzö Teregovai js (Je 445). 1913: 

Somosréve KrSzö vm (Az). – 1909/19: Corneareva, Kornyaréva, L 4499: r 4456; m (55). 

Cornereva = Su 1: 166. 1518–1913. [43 C] 42 km 2 területő község; 46 tartozéka részint alig 

megközelíthetı (2002.VII.24. Radio Buc). 

Somostelke Kü (Dicsıszentmárton-ÉK, Radnót-DK) 1438: p. Somostelke; 1440: Somusthelky; 

1453: Samosteleke (Cs 5: 893). 1459.VII.9.: Somosthelke-n Gym-i Kemény István részbirtokos 

(KmJkv 1364); (2537); 1485.IX.2.: Somosthelke-n Héderfáji Mihály rb (2943); 1505.I.30.: Harinai 

Farkas János Somosthelke nevő egészbirtokáról lemond Csesztvei Barlabásiak javára (3337); 

1530.IX.26.: Somosthelke-n Désfalvi Haranglábiak részbirtokosok (4320); 1555.II.12.: 

Somostelke-n Héderfáji Barlabásiak rb (5347). 1733: Futák, 1750: Futak, 1760–2: Somostelke. 

1808: Szamostelke {!} ~ Somostelke, (n) Futak, Futaka (153). 1861: ≈, Futák Kü (8). 1888: ≈ 

(Szamostelke, Simnostelnik, Futacu) KK Radnóti js (Je 627). 1913: Somostelke KK vm (Az). – 

1909/19: Futac, St, L 643: r 536; m, c (77). Şomoştelnic = Su 2: 176. 1438–1854. – 1974: c. Mica 

{Mikefalva kzs faluja ÉNy-ra} [23 D] 

Somróújfalu Do (Zilah-KDK, az Egregy j. p.) 1585: Ujfalu, 1602: Vyfalu, 1722: Somorouj Fallu 

(Petri IV. 703). 1733: Brusztur, 1750: Somonyujfalva, 1760–2: Somor Ujfalu. 1808: Újfalu 

(Somlyó-, Somró-), Brusztur (176). 1861: Somró-Ujfalu, Brusztur Do (16). 1888: Somró-Újfalu 

(Brusztur) Szi Zsibói js (Je 627). 1913: Somróújfalu Szi vm (Az). – 1909/19: Brusturi, 

Somróújfalu, L 329: r 306; m, zs (30). = Su 1: 107. 1585–1854. – 1974: c. Creaca {Karika kzs 

faluja D-re} [12 C] 

Somszeg(falva) * Te (Lugos táján) 1410: Thothsomzegfaua, 1447, 1452: Tothsomzegh Doboz 

tartozéka volt (Cs 2: 34, 33. Doboz). 1462: Magyarsomzeg (Cs 2: 33). – Su 2: 366. 1462. + 2: 

413. 1452. 

Somtelke * Do 1320: t/p. Sumteleke. Zsombor nb. Lırinc fia István fiai: Chumpas és László 

bírtoka volt; tılük Károly király 1316-ban elkobozta s Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta. 

1554: Somffalva; 1560, 1591: Zakatura másként Somfalva. 1844 k. a régi Sakatura falu helye erdı 

Kiskeresztes határában (Gy 2: 87). – Su 2: 403. Somffalva, 1554–1844. 

Sona Kh (Fogaras-K, az Olt j. p.) 1488: Sonden, 1508: Sondenn (Berger 57). 1532: Schynen, 

1539: Sona (Scheiner 156). 1750: Schona. 1808: Sona, Schona ~ Schönen, Sonáj (149). 1861: ≈, 

Schönen, Sonág Kh (37). 1888: Sóna (Schönau, Sonag) NK Kıhalmi js (Je 627). 1913: Sona NK 

vm Nagysinki js (Az). – 1909/19: Şona, Sona, Schönen, L 917 ort. r (175). = Su 2: 176. 1488– 

1854. – 1974: c. Mîndra {Széptelek kzs faluja É-ra} [36 D] 

Sonkolyos 1. Bi (Élesd-DK, a Sebes-Körös b. p., Rév-D) 1256: t/p. Sunkulus; 1264: m. ≈; 1283: 

p. ≈; 1308: ≈. A Csanád-nem bertényi uradalmának része. 1256-ban Geregye nb. Pál visszabocsátja 

Csanád nb. Pongrác fiainak. 1264-ben megjárják Berténnyel és Jofamezıvel közös határát. Pongrác 

fia Tamás fiainak 1308-i osztozásakor Miklós kapja (Gy 1: 662). 1294: Sunkulus (Cs 1: 622. S a). 

1808: Sonkolyos vel Sonkojos h., Sunkujus val. 1851: Sonkolyos, Bi vm, a Sebes-Körös mellett, 

206 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birják: Haller és Kornis grófok, gr. Batthyáni Artur, b. 

886


Rudnyánszky, Esztegár, Bagossy (Fé 4: 38). 1888: V-S Bi Élesdi js (Je 714).1913: Vársonkolyos 

Bi vm (Az). – 1909/19: Şuncuiuş, Vs, L 1188: r 1166; zs, m (176). = Su 2: 178. 1256–1851. [21 A] 

Sonkolyos 2. Bi (Belényes-Ny, a Fekete-Körös b. p.) 1422: Sonkolos (Cs 1: 622. S b). 1587: 

Sonkolyos (Kiss 692). 1808: Sonkolyos ~ Sonkojos, Sunkujus (149). 1851: ≈, Bi vm, 228 reform., 

355 g. kath. lak. Mind a két felekezetnek helyben van papja. Földe a Fekete-Körös mellékén 

termékeny ... Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 38).1888: Sonkolyos Belényesi js (Je 627). 1913: 

Belényessonkolyos Bi vm (Az). – 1909/19: Şoncoiuş, Sonkolyos, L 789: r 370; m, c (175). > 

Şuncuiş = Su 2: 178. 1422–1913. – 1874: c. Finiş {Várasfenes kzs faluja ÉNy-ra} [21 C] 

Sontelke Kü (Dicsıszentmárton táján, Magyarsülye és Nagymedves mellett) 1348: Sunteleke (Tr). 

– Su 2: 405. 

Sopot Szö (Bozovics-D, a Néra bp-i út egyik ágán) 1607: Sopot, 1690–1700: Schopsz (Pesty: 

Szörény II. 483). 1808: Sopot, Schopot, Shopot (149). 1888: Ó-Sopot KrSzö Bozovicsi js (Je 

548). 1913: Ósopot KrSzö vm (Az). – 1909/19: Şopotul-vechiu, Ósopot, L 1443: r 1441 (176). 

Şopotul Vechi = Su 2: 177. 1607–1840. > 1974: Şopotu Vechi c. DalboşeŃ {Dalbosfalva kzs faluja 

K-re} [54 B] 

Sopot Kr Újsopot (1828) < Kövesdpataka (1358). 

Sopron 1. Ar (Arad-É, a Kürtösi úton) 1437: Kethsopron; 1446: Keeth Sopron in districtu 

Zarazermelleke; 1455: Kethsoffrony (Cs 1: 778). 1808: pr. Soffronya (147). 1851: Sofronya puszta 

Ar vm, 3606 hold, ... Elosztatik 3 osztályra. Elsı osztályt birja Vörös Zsigmond, ... Második 

osztály birtokosa Tóth Károly örökösei, ... Harmadik osztályt birja Fribelsz Károly (Fé 4: 33).1888: 

Sofronya psz (t) Kurtics Ar (Je 625). 1913: Sofronya Ar vm Aradi js (Az). – Şofronea = Su 2: 175. 

1437–1851. [31 B] 

Sopron 2. * Ar (Lippa-DNy, Temesillésd mellett) 1446, 1449: Sopron ~ Sopprony, 1450: p/pr. ≈ 

Palotai ~ Gyérei Czibakok birtoka (Cs 1: 778). – Su 2: 403. Sopprony 1446. 

Sorbánfalva * Bi (Székelytelek mellett) 1599: Sorbanfalva (Jakó 342). – Su 2: 403. {Beolvadt 

Székelytelek határába} 

Sorokszó * Fe (meghatározhatatlan fekvéső település) 1441.I.5.: Hari Mihály testvérei nevében is 

az erdélyi káptalan tiltja a néhai Gerek [!] Györgyrıl rájuk szállott pócstelki részbirtoka s a 

Sorokzo nevő (Fe vm) jószág harmadrésze elfoglalásától (KmJkv 290). 

Soropháza To (Régen-DK, a Bölkény b. p.) 1453: p/v. Sorbhaz. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 

730). 1642: Saraphaza (Makkai 616) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Sorophaza, 1750: 

Soroohaza, 1760–2: Sarapháza. 1808: Sarapháza (141) 1861: ≈, Sebény To (11). 1888: Soropháza 

(Serbény) MT Régeni alsó js (Je 628). 1913: Soropháza MT vm. – 1909/19: Şerbeni, Sh, L 585: r 

576 (172). = Su 2: 170. 1453–1854. – 1974: c. Beica de Jos {Alsóbölkény kzs faluja DK-re} [24 B] 

Sorostély (Schorsten, Caminus) Fe (Vizakna-É) [1315–25]: v. Sorensten; 1332–3: Philippus 

sacerdos de Berunsten, Camino. Az egresi apátság (Csanád vm) birtoka. László vajda 1301–13 k. 

elfoglalta; ezt köveıen Károly király visszaadta az apátságnak, s kérte a szebeni szászokat, hogy ne 

zaklassák, hanem védelmezzék. A selyki dékánátushoz tartozó papja, akit elıször a fehérvári 

esperességhez, másodszor ugyanoda és a selyki dékánsághoz tartozónak mondanak, 1332 II: 33, 

1333 I: 33 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 183). (1315.)V.2.: Sorensten (An 4: 63. Vö. Apátfalva). 

1417: p/v. Sorosthen, 1468: Sorosther (Iczkovits 61). 1587: Sorostelly. – E: fl. 36. Monora 

accumulandum (Dé 24). 1647: Sorostely (Makkai 632) I. Rákóczi György birtoka. Teleki-kastély. 

*1671.I.15.(ker): gróf Teleki Mihály, ifj., politikus, naplóíró (–1720). {M 1970.12.60.} 1733: 

Sorostéj, 1750: Sorotyén. 1808: Sorostély h. alias Serestély h., Schorsten g. 1861: ≈ AF (6). 1888: 

≈ (Schorsten, Sorostin) AF Balázsfalvi js (Je 628). 1913: Sorostély AF vm (Az). – 1909/19: 

Şoroştin, S, Sch, & Sădinca (Szedinka), L 1315: r 866; n, m (176) = Su 2: 177. 1311–1854. > 

1974: Soroştin c. Şeica Mică {Kisselyk kzs faluja DNy-ra} [35 A] 

887


Sós 1. Sza 1. (Szatmár mellett) 1411: p. populosa Sostheleke. (Cs 1: 485). A mai Sós-puszta 

Szatmárnémeti határában. Résztelekkel együtt Szatmár város lakott birtoka. Megtelepülésük 

bizonyára közös folyamat eredménye (Maksai 208). – Su 2: 403. 

Sós 2. Sza 2. (Erdıd-KDK) 1648: Soos (Makkai 408) I. Rákóczi György birtoka. 1808: pr Sós ~ 

Soós (149). 1851: Sós puszta Sza vm, az erdıdi szılıhegyek alatt, nevezetes juhtenyésztéssel. F. u. 

gróf Károlyi nemzetség (Fé 4: 40). 1888: ≈ (Soós) psz (t) Oláhgyürüs Sza Erdıdi js (Je 628). Hnt. 

13: » Oláhgyőrős Sza vm. – Şoş > Sărătura = Su 2: 107. 1411 {!}–1851. – 1974: c. Ardud {Erdıd 

kzs faluja} [12 A] 

Sósd Te (Detta-KÉK, a Berzava j. p.) 1343: kenezius de Sosd (Tr). 1387: p. Sasd, 1387: v. Sasd, 

1404: p. Sasdy, 1424: Saasd (P); 1449-ben Tornyallyai Liptai János és Nagy Simon zálogba vetik 

Helembai Sandrinnak ″medietatem p-is Naghsasd, Felsesasd et utriusque poss. Sasd et predii 

Ewlywes penes fl-m Borsa″ (Cs 2: 61); 1690–1700: Sosda, 1717: Sosdia (Pesty: Krassó II/2. 176). 

1808: Sósdia Te (149). 1851: ≈, Te vm, dombos vidéken, a Berzava vize mellett, 1153 n. e. óhitü 

lak., s anyaegyházzal. Határa 7184 hold, ... Nevezetes, hogy az itteni erdıben szalonkák nagy 

mennyiségben találtatnak. Birja báró Lopresti Josepha (Fé 4: 40). 1888: Sosdia Te Dettai js (Je 

628). 1913: Sósd Te vm (Az). – 1909/19: Şoşdia, Sósd, L 1529: r 1211; m, n (176). > Şoşdea = Su 

2: 177. 1343–1851. – 1974: c. Măureni {Móricföld kzs faluja É-ra} [42 A] 

Sóskút * Te (Temesvár táján, Papd mellett) 1447: Soskwth birtokon a Papdi és Beréndi Bak 

család tagjai egyezkednek (Cs 2: 86. Papdi). – Su 2: 403. 

Sósmezı 1. Ké/Hsz (Bereck-Ojtoz-ÉK, az Ojtozi-szoros kijáratában) Bereck határában települt. 

1850: Sóósmezı (StTr). 1861: Sósmezı Hsz (30). 1888: ≈ Kézdi js (Je 628). 1913: Sósmezı Hsz 

vm (Az). Határırs képe 1916 (ErT). – 1909/19: Poiana-sărată, Sm, L 1579: r 1232; m (137). 

Poiana Sărată = Su 2: 52. 1850, 1854. [38 B] 

Sósmezı 2. BSz (Nagyilonda-DK, a Szamos bp-i úton) 1538: Sosmezeu, 1550: Sosmezeö (Kádár 

VI. 123). 1647: Soos Mezeo, Soosmezeo (Makkai 443) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Sós-Mezı, 

1750: Glod, 1760–2: Sómezı. 1808: Sósmezı, Klód (149). 1888: ≈ (Soósmezı, Glodu) SzD 

Nagyilondai js (Je 628). 1913: Szamossósmezı SzD vm (Az). – 1909/19: Glod, Sm, L 909: r 868; 

zs (83). = Su 1: 266. 1538–1854 {1913}. – 1974: c. Gîlgău {Galgó kzs faluja É-ra} [12 D] 

Sóspatak 1. Fe (Gyulafehérvár-K hrs) 1332–4: Johannes sacerdos de Sospotek; 1369: p. 

Sospathak. Az erdélyi káptalan birtoka (1369); İregyház határosa. Papja 1332 I-II: 30, 1334 II: 

30 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 184). 1369: p. Sospathak dominorum de capitulo ecclesia 

Transilvanae (Iczkovits 61). 1486.VII.5.: Sospatak káptalani birtok (KmJkv 2600). 1619: 

Sospathak (Ve: Doc. IX. 206). 1733: Soós-Patak, 1750: Schenuse, 1760–2: Sospatak. 1808: 

Sóspatak vel Sópataka h., Sausá val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Salzbach, Seusa) AF Alvinci js 

(Je 628). 1913: Sóspatak AF vm (Az). – 1909/19: Şeuşa, Sp, Sb, L 673 g. kat. r (172). = Su 2: 171. 

1332–1854. – 1974: c. Ciugud {Maroscsüged kzs faluja É-ra} [34 B] 

Sóspatak 2. * Kü (Pánád határában) 1290: Sospathak Pánád határosa (Er I. 460). 

Sóspatak 3. Mm (Szurdok-DNy hrs az Iza b. p. közelében) 1431: Zlatyna, 1514: Sospathak, 

1549: Zlatyna a. n. Soospathak, 1555: Soospathak (Bélay 201). 1458: Zlatina (Cs 1: 452). 1808: 

Szlatinka, (s) Slatjnka, Szlatiora (163). 1851: ≈, Mm vm, 439 g. kath., 57 zsidó lak. F. u. többen 

(Fé 4: 143). 1888: ≈ (Szlatina, Szlatiora) Izavölgyi js (Je 665). 1913: Izasóspatak Mm vm (Az). – 

Hatiuca > 1909/19: Slătioara, Izasópatak (Szlatinka), L 727: r 603; zs (165). = Su 2: 137. 1431– 

1913. – 1974: c. Strîmtura {Szurdok kzs faluja} [3 D] 

Sóspatak 4. Msz~To (Marosvásárhely-Ny) 1511: v. desolata Sospathak (SzO III.178). 

1580.III.23.: Sospatak To vm-ben (SzO VIII. 316). 1602.VIII.16.: Sospatak Puzta; 1603.II.7.: 

Sospatak Deserta (SzO). 1733: Szeutsa, 1805: Sos Patak. 1808: Sóspatak (149). 1861: ≈, Sousa; 

egy része Marosszékhez tartozik To (11); ≈ Msz (32). 1888: ≈ (Soussa, Székely-Sóspatak) MT 

888


Marosi alsó js (Je 628). 1913: Székelysóspatak MT vm (Az). – 1909/19: Şăuşa-săcuiască, Szsp, L 

164: r 162 (171). Şăuşa = Su 2: 169. 1461: c. q. {? To}, 1511–1854. » Sóspatak 5. 

Sóspatak 5. To (Vidrátszeg-ÉÉNy, „TA DK-i zugában, a MT-i Székelysóspatak hrs“) 1414: 

p. Sospathak; 1420: p. Volahsospatak; 1435: p. Sospathak; 1519: p. ≈. Héderfáji, Bolgár, Apafi, 

Sk. Erdélyi, Erdıszgy. Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Toroszkai, N. Ungor, Farnasi ~ F. 

Veres, Vizaknai, Geréb, Kemény-birtok. 1511: Hossu Péter kenéz (Betlenieké) (Cs 5: 730). 

1473.VIII.30.: Sospathak Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1482.VI.27.: Mátyás király 

parancsára Báthori Istvánt, adomány címén, beiktatták Sospathak birtokába (2375); 1502.XII.13.: 

Sospathak Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264); 1510.IV.27.: Bánffy 

Ferencné Dobokai Katalin Sospathak-i részét zálogba adja Csesztvei Barlabási Jánosnak (3549). 

1733: Soos Patak, 1750: Seusche, 1760–2: Kerelı Sospatak, 1805: Sos-patak. 1888: Kerellı- 

Sóspatak (Siausia) TA Marosludasi js (Je 412 & Pusztaszentmiklós telep). 1913: Kerelısóspatak 

TA vm (Az). – 1909/19: Şeuşa-de-Câmpie, Ksp, L 389: r 319; m (173). > Şăuşa = Su 2: 169. 

1414–1854. [23 D] 

Sóspatak 6. TA (Torda-ÉÉK) 1913: Sóspatak Ploszkos tartozéka (H). – Valea Sărată = Su 2: 232. 

1913. – 1974: » Valea Florilor {Virágosvölgy} c. Ploscoş [23 C] 

Sóspataktelke * Ko (Ajton-K) 1320: v. Sospotokteleky. (Cs 5: 401). =: ≈. A hőtlen Zsombor nb. 

Lırinc fia István fiai birtokolták Ajtonnal együtt; tılük Károly király elkobozta, és 1320-ban 

Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta. Ajton határának K-i felén feküdt; itt ered a Sós-patak 

(1886. tk), amely Tordánál torkollik az Aranyosba (Gy 3: 370). – Su 2: 403. 

Sósséd patak: a Kis-Küküllı j.o. vize. 1177: Sossed Asszonynépe falu (Fe) hr (Gy 2: 131), 1290: 

Sospatak Pánád hr; 1914. tk: Sóspatak ~ Panádi p[atak], Sărătura (Gy 3: 558). 1981: Pănade [35 

A] 

Sóstó KrSzö (Karánsebes mellett) 1913: Sóstó (H). – 1954: Balta Sărată = Su 1: 55. 1913, 1954. » 

Caransebeş 

Sóvárad Msz (Szováta-DNy, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1332: sacerdos de Varad (Tr). 1567: 

Waradgija (SzO II. 217). 1614 : Sóvárad 59 családfı (Msz 77). 1643: Iskolájának említése. 1644: 

Sovaradgya (Makkai 554) I. Rákóczi György birtoka. 1648–1850: 23 tanítója ismert (Sipos 132). 

*1788.VI.3.: Péterfi László pedagógus (–1848.okt., Borosbocsárd; a felkelı románok megölték). 

*1790.IV.17.: Kibédi Péterfi Károly ref. pap, tanár, filozófus, a magyar esztétikai irodalom egyik 

úttörıje (–1873.I.23., Mvh). *1800.VI.14.: Péterfi Albert ref. lelkész, enyedi tanár; 1848-tól 

Bukarest ref. papja (–1850.III.29., B). 1808: Sóvárad ~ Sóvárda (149). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ 

MT Nyárádszeredaii js (Je 629). 1913: Sóvárad MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Şovarad, Sv, 

L 1878: r 54 (176). > Sărata > Oradia Sărată > SărăŃeni = Su 2: 107. 1332–1854. [24 D] 

Sóvidék: kistáj a Székelyföldön, a Kis-Küküllı és a Korond-patak völgyében. Sóvárad, Szováta, 

Parajd, Alsó- és Felsısófalva, Korond és Atyha tartoznak hozzá. Nevét régóta mővelt sóbányáiról 

kapta (K. L. 168). Fürdıirıl 2004.VII.4. Duna Tv. 

SOVY-01 

Sötétpatak Cs (Szereda-ÉK) 1913: Sötétpatak Gyimesközéplok tartozéka (H). – Valea Întunecoasă 

= Su 2: 228. 1913. – 1974: c. Lunca de Jos {Gyimesközéplok kzs faluja} [25 D] {1981 Ř} 

Sötétvölgy TA (Torda-ÉÉK) 1913: Sötétvölgy Ploszkos tartozéka (H). – Valea Întunecoasă = Su 2: 

228. 1913. » Ploscoş 

Sövényes Ar (1913) < Lésza Za. 

Sövényfalva Kü (Küküllıvár-ÉK hrs a Kis-Küküllı bp-i úton) 1332: Nycolaus sacerdos de v. 

Sveyu, Guenfalia. Papja 1332 I: 20, 1332 II: 13 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 559). 1405: p. 

regalis Sewenfalwa, Swenfalwa; 1462: p. Sewenfalwa. ¤Küküllıvár tartozéka (1332-tıl Cs 5: 892). 

1587: Sewinffalwa. – C. Pr: fl. 24. A: fl. 12 (30). 1609: Református temploma szentélykarzatának 

889


díszítménye (1898-ban megsemmisült. Ke 1: 41). 1733: Somfalu, 1760–2: Sevenfalva, 1805: 

Sövényfalva. 1808: Sövényfalva h. 1861: ≈ Kü (8). 1888: ≈ (Soufaleu) KK Dicsıszentmártoni js 

(Je 629). 1899: Új ref. templomot építenek. 1913: Sövényfalva KK vm (Az). – 1909/19: Şomfalău, 

Sf, L 1161: r 739; m (175). > Corneşti = Su 1: 166. 1332–1854. – 1974: c. Adămuş {Ádámos kzs 

faluja DNy-ra} [35 B] 

Sövénység Kh (Kıhalom hrs) 1488: Schowiszer, 1508: Schowyszer (Berger 58). 1532; 

Schuyscher (Scheiner 137). 1760–2: Schweischer. 1808: Sövényszeg ~ Sövénység, Schweischer ~ 

Schweisser, Sovenul Kh (149). 1850: Sövénység, Chiser (StTr). 1861: Sövényszeg, Schweicher, 

Csiser Kh (37). 1888: ≈ (Schweischer, Cisszer) NK Kıhalmi js (Je 629). 1913: Sövénység NK vm 

(Az). – 1909/19: Fişeriu, Sövénység, Schweischer, L 839: r 151; n, c (75). Fişer = Su 1: 241. 

1488–1854. » Rupea {Kıhalom} [37 A] 

Spinarum Villa, Spinae Fe (1290–95) : Tövis. 

Spring Fe Spring Fe (Szerdahely-É) {1270 e.} [1290–95]: t. fratrum Cheel Spreng; 1299: v. 

Spreng; 1309: Henricus decanus de Spinc; =: Spring; 1332–4: Chunradus decanus de Spungi, 

Beneuis capellanus de ≈, Johannes sacerdos de Spring, rector ecclesie de ≈; 1345: Sprengh. 

Kelneki Cheel szerzeménye (1270 k., ld. 1345). 1290/95-ben fiai birtokolják. Egyházilag a sebesi 

esperesség alá tartozó szász dékánság központja, amelyhez Buzd, Dálya, Drassó, Gergelyfája, 

Gorbó, Henningfalva, Ringelkirch (Lengyelkék), Ludas, Pókafalva és Vingárt tartozott. Dékánja 

1309-ben a kiközösített szász papok között szerepel. A springi dékán 1332 I: 34 dénár, a káplán 

ugyannyi, a springi plébános 1332 II: 3 forint, 1334 I: 88 dénár pápai tizedet fizet. Buzd (1290–95, 

1299), Gergelyfája (1313) és Lengyelkék (1324) szomszédosa (Gy 2: 184). [1291] Spreng (Er I. 

497), 1299: v. Spreng (589/7). 1308: Spring-i káptalan (An 2: 499). 1446.III.18.: Spring Vingárti 

Geréb János által perelt birtok (KmJkv 562); 1446.XI.13.: Nádasdi Salamon fia Mihály Spring 

nevő birtokát a gyulafehérvári egyháznak adományozza (597); 1498.IX.22.: Spreng fehérvári 

káptalani birtok (3070). 1576.VI.18.: Spring Bánffy György birtoka (Dé 14). 1587: Spring, ld 

Vingárt (Dé 20). 1808: Spring h., Gespreng g. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Gespreng) AF Kisenyedi 

js (Je 629). 1913: Spring AF vm (Az). – 1909/19: Şpring, S, Gespräng, L 1451: r 1442 (176). = 

Su 2: 177. 1290–1301, 1309–1854. [35 C] 

Stadincz * Kr (Lippa táján) 1440: Stadincz (Pesty: Krassó II/2. 155). – Su 2: 403. 

Stájerlakanina Kr (Oravicabánya-ÉK) 1733: Steuerdorf (Pesty: Krassó, II/2. 157). 1888: 

Steyerlak-Anina KrSzö Oravicai js (Je 630). 1913: Stájerlakanina KrSzö vm Oravicabányai js 

Stájerlak és Anina egyesülése (Az). – 1909/19: Anina, Stájerlakanina, L 13 723: r 1026; n, csehek, 

lengyelek, szlovákok, m, zs (7). = Su 1: 39. 1733–1909. [42 D] 

Stefan * Bi (?) {Talán elírás.} 1291–4: Stefan (Tr). – Su 2: 404. 

Stej Bi (1808) : Skej > Vaskohsziklás. 

Steja Za (Körösbánya-NyÉNy, a Fehér-Körös jp-i úttól É-ra) 1760–2: Stea. 1808: Steé, (n) Stipid 

(150). 1888: Steja Hu Körösbányai js (Je 630). 1913: Steja Hu vm (Az). – 1909/19: Ştea, Steja, L 

385 ort. r (176). Şteia = Su 2: 177. 1760, 1854. – 1974: c. Tomeşti {Tomesd kzs faluja DNy-ra} 

[33 B] 

Stejvaspatak Hu (1913) : Szkej. 

Stephanopolis : Brassó. 

Stepkófalva * Kr (Oravicabánya táján) 1343: Steepkfolua p. castri regis Ersomlyo (Cs 2: 107). – 

Su 2: 404. 1343 Steepkofolua (Tr). 

Sterkócz 1. * Ar (Marosborosznok, Radmanóc táján) 1421; Sterkolch, 1427; Sterkolcz, 1428; 

Sterkolcs, 1477: Stherkowecz, 1598: pr. Sterkovecz (Pesty: Krassó II/2. 162, 213). 1477: 

Stherkowacz Solymos vár 18. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos; 778: Sterkovácz). – Su 2: 404. 

1421–1598. 

890


Sterkócz 2. * Te~Kr (?) 1427–28: Sterkolcz. Igazóval és egy Krassó vm-i Sterkolcz nevő faluval 

együtt említik. A mai KrSzö vm területén fekhetett (Cs 2: 61). 

Sterkovácz * Ar (Lugos táján, Dobrosd mellett) 1477: Sterkowacz Solymos vár 18. tartozéka volt 

(Cs 2: 761. Solymos). – Su 2: 404. 

Sterkoványa * Ar (Pernyefalva mellett) 1479: Stherkowannya ~ Sterkovanya Váradja vár 32. 

tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). – Su 2: 404. 

Steuerdorf Kr (1808) : Kiskárolyfalva. 

Steuerdorf Kr (1808) : Stájerlakanina. 

Stezár * Bi (Belényes táján) 1692: Stezár (Mezısi 102). – Su 2: 404. {Talán beolvadt Fehérlak 

határába} 

Strac Do/BN (prédium Bongárd környékén) 1461.VI.16.: Bongárdiak tiltják az İsieket, hogy 

Bongárd İs felé esı részén levı Strach nevő földön új határjeleket emeljenek, minhogy Srach 

földet még néhai IV. Béla király adományozta Bongárdi Benedek elıdeinek (KmJkv 1574); 

1462.X.6.e.: İs és Bongárd közötti vitás határon Straczfewldew (1658); 1476.VI.21.: Bongárdi 

Benedek fia Antal Stracz prédiumbeli részét zálogba veti Dengelegi Pongrácz Jánosnál (2213). 

Strása AF (1861) : İregyház. 

Stredolcz * Kr (?) 1427: Stredolcz. Nagymihályi Albert és fiai kapták királyi adományul a 

magvaszakadt Jánkfi János birtokaival együtt (Cs 2: 112). – Su 2: 404. 

Stregolcz * Ar (Kisgye mellett) 1440, 1477: Stregolcz Solymos vár 94. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 404. {1400 : 1440} 

Strezfalva * Kr (Oravicabánya táján, Jám mellett) 1421: Strezfalwa et Stryzfalwa (Cs 2: 107). – 

Su 2: 404. 

Strigius 1808: fluvius Strigius, Sztrigy, Sargatia, Strehl ~ Stry, Sztrej (150). – Strei 

Strizfalva * Kr (Oravicabánya táján, Jám mellett) 1421: Strezfalwa et Stryzfalwa (Cs 2: 107). – Su 

2: 404. 

Stulcsu * BSz (Csákigorbó mellett) 1335: p. Stulchu (Tr). – Su 2: 404. 

Styuka Te (Csánki; 1808) : Csukás. 

Subcastrum Petri Fe (1309) : Péterváralja > Sebeshely. 

Subtolya Ar 1888: Subtolya psz (t) Ternova Ar Ternovai js (Je 631). 

Suburbium (1309) : Váraljafalu > Orlát. 

Sugág Se (Szászsebes-D) 1750: Schugag . 1805: Sugág (c. D). 1808: ≈ AF (150). 1861: ≈ AF 

(6). 1888: ≈ Sze Szászsebesi js (Je 631). 1913: Sugág Sze vm (Az).


sós kúttól ({r} Szlatyina), mellyet mint nemesi brtokon lévıt a máramarosiak tetszésük szerint 

használják. Minthogy pedig ezen sós kút mellett, mintegy 50 évvel ezelıtt sóbánya nyittatott, azon 

környéket a kamara megszerezvén, az illetı birtokosok kifizettettek. Itt igen szép fejér só vágatik. 

1825-ben 90 280 mázsa 50 font kı-só, 14 905 mázsa por-só (Fé 4: 45). 1888: Akna-Sugatag 

(Okna de Sugatag) Mm Szigeti js (Je 198). L 1910: 1797; 1956: 1127 (Le). 1913: Aknasugatag 

Mm vm (Az). # Janitsek J.: Aknasugatag helynevei (NyIrK 1984.1). – Ocna Şugătag > 1909/19: 

Ocna-Şugatag, A, L 1792: r 465; m, zs (124). O Ş = Su 2: 7. 1355–1851. [3 C] 

Sugatag 2. Mm 2. (Sziget-D, a Mára bp-i úton) 1360: Zalatyna, villa olachalis Sugatagfalva, 

Swgathakfalwa; 1365: Sugatagh; 1459: Sugathagh (Bélay 190). 1808: pagus Sugatag (150). 1851: 

≈, Mm vm, 583 g.kath., 8 zsidó lak., anyatemplommal. F. u. a királyi kincstár és gróf Vay Ádám 

(Fé 4: 45). 1888: Falusugatag (Sugatag sat) Szigeti js (Je 313). 1913: Falusugatag Mm vm 

Sugatagi js (Az). – 1909/19: Sat-Şugatag, Fs, L 1086: r 1032; zs (160). = Su 2: 98. 1360–1851 

{1913}. [3 C] 

Sugó patak: a Mára b. o. mellékvize. – Şugău 

Sugó Mm (Sziget-D, a Sugó vize torkolata fölött) 1913: Sugó (H). – Şugău = Su 2: 178. 1913. 

[3 C] 

Sugur Kü 1301: Sugur ~ Sugusföld Bún hrs (An 1: 92). 

Suggya * Te (Lugos-ÉK, Lökösfalva táján) 1367: Sugdia (P); 1427: Swgya; 1453: districtus 

volahalis Swgdya ~ Swggya ~ Swdya in comitatu Themes. 1427-ben Zsigmond király Garai 

Jánosnak zálogosítja; 1453-tól királyi adományban Hunyadi János birtoka (Cs 2: 61). {1454-i 

tartozékait ld helyükön.} 1514–1516: Swgdie; 1597, 1620: Sugdia (Pesty: Krassó II/2. 178). – Su 

2: 404. 

Sukaman * Fe (Magyarlapád mellett) 1202–1203 k.: v. Suqaman (Tr). – Su 2: 404. 

Sulcza Cs (Szereda-ÉK) 1888: Sulcza, telep (t) Csikszépvíz Cs (Je 631). 1956: Sulcavölgy. – SulŃa 

= Su 2: 151. 1956. > 1974: Valea ŞulŃă » Frumoasa {Csikszépvíz} [25 D] 

Sumicza KrSzö (1888) : Cseherdıs. 

Supafalva * Te (Csánki) : Zsupafalva. 

Suppa * Kr (Resicabánya táján, Pogányosremete mellett) 1369–1377: Suppa (DocVal 222). – Su 

2: 405. 

Suptal * Ar (Lippa táján, Füves mellett) 1234: v. Suptal. A bizerei apát népei lakták, akik 1234ben 

hatalmaskodással vádolták Füvesi Tubot. Helye ismeretlen, de vsz nem messze feküdt Füvestıl 

(Gy 1: 185). – Su 2: 405. 

Súr * Za (a vm nyugati részén) 1169: v. Suur (Tr). – Su 2: 405. 

Surány 1. * Csa (Egres-Ny) {1108 u.} 1138: circa Sunadi in v. Suram; 1232: v. Suran. Álmos 

herceg adta 1108 után a dömösi prépostságnak 4 molnárral (Sata, Sothmar, Hadadi, Sanka) s egy 

malommal. 1232-ben a rahoncai monostor birtoka Pony és Besenyı 1. határosa. A tatárjárás után 

többé nem szerepel. Ld. még Serjén (Gy 1: 869). – Su 2: 405. 

Surány 2. * Kr (Rafnik/Kengyeltó mellett) 1364: Suran (Pesty: Krassó II/1. 179). =: ≈ (Cs 2: 

107). – Su 2: 405. 

Surilla * Kr (Facsád táján, Rekettyó-Ny) 1690–1700, 1723: Surilla (Pesty: Krassó II/2. 176). – Su 

2: 405. 

Surjánfalva Sza (Kapnikbánya-DNy hrs) A nagybányai uradalom XIV. század végén keletkezett 

román faluja (M). 1411: Swrgyanfalwa, 1491: Swuryanfalwa (Cs 1: 485). =: p. wolachalis 

Swryanfalwa (Maksai 208). 1808: Sürgyefalu, Surgyesty (151). 1851: ≈, Sza vm, 738 g. kath. lak., 

s anyatemplommal. Roppant erdıs, kısziklás bérczei vannak, s köves telkeiken igen kevés tengeri 

892


teremvén, köszörőkı készitésébıl s napszámokból élısködnek. ... Itt laknak Karácson Tódornak 

nemességgel nyert telkein, mostani szegény ivadékai azon bátor vitéznek, ki kevesed magával 

1717-ben Borsánál a tatárokat szörnyen megverte. F. u. a kamara (Fé 4: 47). 1888: ≈ (Szürgyefalu, 

Sürgyesty) Sza Nagybányai js (Je 632). 1913: Dióshalom Sza vm (Az). – 1909/19: Şurdeşti, 

Dióshalom, L 879: r 861; zs (177). = Su 2: 179. 1411–1913. – 1974: c. Şişeşti {Lacfalu kzs faluja 

DK-re} [13 A] 

Surjánpéterfalva * Te (Lugos táján) 1410: Suryanpeterfalua, 1447: Suryanfalwa Doboz 

tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 405. 1410, 1462. 

Surukszó * Te (?) 1346: Surukzow (Tr). – Su 2: 405. 

Susányfalva Za (Vaskoh-DNy) 1574: Zuzzanfalva (Márki II/1. 249). 1746: Szuszán (Su). 1808: 

Szuszány Ar (165). 1851: ≈, Ar vm, magas bérczek közt, Bi vm szélén, 7 kath., 524 óhitü lak., s 

anyatemplommal (Fé 4: 167). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 674). 1913: Susányfalva Ar vm (Az). – 

1909/19: Susani. Szuszány, L 457: r 453 (170). = Su 2: 152. 1574–1913. – 1974: c. Igneşti 

{Ignafalva kzs faluja É-ra} [21 C] 

Susd Bi (Vaskoh-É, a Fekete-Körös b. p.) 1588: Közebsusdh, 1600: Svsd (Jakó 342). 1808: Susth 

(151). 1851: Sust, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 258 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal (Fé 4: 47). 1888: Sust Vaskohi js (Je 632). 1913: Susd Bi vm (Az). – 1909/19: 

Şuştiu, Sust, L 377: r 370 (177). = Su 2: 179. 1588–1913. – 1974: c. Lunca {Biharlonka kzs faluja 

D-re} [21 C] 

Sustra Te (Temesvár-K, a Lugosi úton) 1717: Schustra, 1723–5: Schustla (Borovszky: Temes 94). 

1808: Schusztra (143). 1888: Sustra Rékási js (Je 632). 1913: Sustra Te vm Temesrékási js (Az). 

– 1909/19: Şuştra, Sustra, L 851: r 826 (177). = Su 2: 179. 1717–1851 {Ø}. > 1974: Suştra c. 

TopolovăŃu Mare {Nagytopoly kzs faluja Ny-ra} [32 C] 

Susztulaháza * Csa (Csanád mellett) 1360: Zanad cum piscinis ... cum Suztulahaza. Telegdiosztály 

(Cs 1: 702). – Su 2: 405. 

Suthak-Ujlak Kr (Csánki) : Somlyóújlak. 

Süketelke * Sza (Szatmárnémeti közelében) 1348: p. Syketeluke (Tr). – Su 2: 405. 

Süketfalva Msz (Nyárádszereda-DNy hrs a Nyárád b.p.) 1484: Sykesfalwa; 1567: Sijketfalwa, 

Demeerfalwa (SzO I. 243, II. 217). 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt: 

Ladó Máté, Bakó Lırinc, Kovács György, Bakó Péter szolgája Dajka Balázs, Syketfalwa (SzO 

VIII. 305). 1602: Süketfalva, Demeterfalva (SzO V. 273). 1635 Siketfalva: Kozmay Demeter régi 

lófı fia Mihály predicator (SzO). 1760–2: Bityedfalva [: Süketfalva]. 1808: Süketfalva (151). 

1861: Siketfalva Msz (32). 1888: Süketfalva MT Nyárádszeredai js (Je 632). 1913: Süketfalva 

MT vm (Az). > Süket-Demeterfalva. – 1930: Dumitreşti, Surda > 1956: Surda-Dumitreşti > 1964: 

Dumitreştii = Su 1: 215. 1484–1964. [24 C] 

Sükı Uh (Székelyudvarhely-Ny 13 km; 720 m a templomküszöb, 925 m a Rez-tetı) 1526: Swkeo, 

1567: Sijkeö, 1576: Sükeö, 1602: Sükö (SzO II. 203, 220, IV. 40, V. 307). 1614: Sükı 29 családfı 

(Uh 87). 1766 L 145 (82 f, 63 nı). 1808: Sükı ~ Sükkı (151). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ 

Udvarhelyi js (Je 632). 1913: Sükı Uh vm (Az). 1930 L 258 (117 ref. f, 110 ref. nı; 11 unitárius, 

20 katolikus). 1974 L 224. – Sichio > Crişeni > Cireşeni = Su 1: 150. 1526–1854. – 1974: c. 

Feliceni {Felsıboldogfalva kzs faluja Ny-ra} [24 D] 

Sükıd * Csik (Szereda-ÉK, Csikszépvíz mellett) 1576: Sükeöd (SzO IV. 44). – Su 2: 405. 

Süldı Ko (?) 1229: pristaldus Forcos f. Choka de v. Seldeu. Kolozsi ispán kolozsi várjobbágyok 

ügyében kiküldött poroszlója nevében szerepel. Helye ismeretlen (Gy 3: 370). = (Er I. 156. Seldeu). 

Sülelmed KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szamos bp-i úton) 1405: Silelmed, Sylelmed falut Zsigmond 

király a Drágfiaknak adományozza (P); 1405, 1450: Sylelmed (Cs 1: 563); 1413: Sylelmed (Petri 

IV. 357). 1455.I.22.: Sywlelmed-en Kusalyi Jakcsok részbirtokosok (KmJkv 1180); 1461.I.2.: 

893


Sylelmed-i részeik zálogosítását tiltják ugyanazok (1497); 1461.III.23.: Sylelmed elidegenítését 

tiltják (1528); =: KJ János Sylelmed-i részét zálogba adja Bélteki Drágfi Miklósnak (1532); 

1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják I. Ferdinánd királyt attól, hogy a néhai Bélteki Drágfi 

Györgyrıl rájuk szállott Sylelmed-i részüket eladományozza (5418). Birtokosai ezután 1566: 

Báthory György; 1636: I. Rákóczi György; Gyulafi Sámuel, Thököly, Apafiak. 1703-tól Wesselényi 

Istváné. Utóbb több birtokosé. Jobbágyairól 1475-tıl vannak adatok; ekkor 10 Ft adót fizettek; 

1543-ban 9 kapu után adóztak (mentesül 1 bíró, 4 szabados, 11 szegény és 5 új ház); 1549-ben 

Kıvár tartozéka, 15 kapu adózik (mentesül 1 bíró, 2 szolga, 7 szegény és 17 új ház); 1566-ban 32 

jobbágycsaládból 10 egésztelkes, 22 féltelkes, a falu bírói: Michael Nemes judex és Benedictus 

Bwna; 1569-ben 39 jobbágycsalád élt a faluban. 1601-ben Basta seregei felperzselik, 1682-ben a 

császáriak ismét feldúlják. 1720-ban 23 adózót írnak össze, ebbıl 3 nemes, 10 jobbágy és 10 zsellér 

(13 magyar, 10 román). Ez évben görögkatolikus fatemplom épül {ma ortodox}. 1733: 

Sulelmegyul, 1750; Schülemed, 1760–2: Sülelmed. 1808: ≈, Silelmegy (151). 1812: Református 

templom épül. 1888: ≈ (Silimeghiu) Szi Szilágycsehi js (Je 632). 1913: Sülelmed Szi vm (Az). 

1921-ben kiosztják Károlyi László birtokait, valamint Károlyi, Récsei, Wesselényi Róza és 

Degenfeld Márta cikói, illetve kelencei erdıit a sülelmedieknek. Jelentékenyek ipari létesítményei: 

1937-ben gyógynövény-, gyümölcs- és gombaszárító, 1938-ban üveggyár, gátter és malom épül. 

1945-ben kiosztják Récsei Lajos és Péchy Ferenc birtokait, majd államosítják Soós Károly malmát. 

1992 L 1789. Ortodox 1400. 1996-ban 120 református. # Vicsai J.: Sülelmed. Szilágysági 

magyarok 1999. 469. Sülelmed-Szamoscikó ref. ehk 2001: 200 lélek (PaK, 2001.14). – 1909/19: 

Şilimeghiu, Sülelmed, L 784: r 534; m, zs (173). > Ulmeni = Su 2: 217. 1405–1854. [12 A] 

Sülye Fe (Marosújvár-DK) 1319: p. Syle; 1320.II.19: Nicolaus vice vaiv.: Datum in Syle; 1332–5: 

Stephanus sacerdos de Sile; 1336: p. Sile. Talmácsi Corrardus fia birtokolták; 1319-ben harmadát 

átadták sógoruknak, Kácsik nb. Mihályfia Péternek. 1336 e. Corrardus fia Miklós e birtokot 

elcserélte. Papja 1332 I: 24, 1332 II: 22, 1333 I: 22, 1334 II: 20, 1335 I: 30 dénár pápai tizedeet 

fizet (Gy 2: 184). 1430.III.11.: Bogáti János összes birtokát Syle-i Barnabás oltalmára bízza 

(KmJkv 41); 1441.VII.6.: Syle-i Benedek ü: Szentpál Ko vm (337); 1449: Syle-i Mihály 

meghiúsult iktatáson (656); 1467.XI.21.: Syle-i Mihály és Fülöp Csicsó vári iktatáson (1764); 

1468.V.14.: Syle-i Bálint ü: Rıd (1806); 1470.V.24.: Syle-i Valkányi Miklós eljár Thorotzkayak 

ügyében (1960); 1482.V.8.: Syle-i Albertné Sárdi Anna üv, Syle-i Bálintot, Antalt, Pált is (2357); 

1486.XI.2.: Syle-i Syley Péter bevallást tesz elekesi birtokügyben (2623); 1501.V.12.: Syley 

Albert kijelölt királyi ember meggykeréki iktatáshoz (3193); 1526.VI.17.: Syewle-i Forró László 

Szf-i Mikola birtokrészt vesz zálogba Dombón (4158). 1587: Sewlye. – E: fl. 15. A: fl. 5 (Dé 22). 

1733: Sillye, 1750: Süle, 1760–2: Magyar-Süllye, 1805: Magyar-Selye nobilium, Magyar-Selye 

rusticorum. 1808: Sülye (Magyar-) h. 1861: Magyar-Sülje AF (6). 1888: Magyar-Sülye (Silia) AF 

Marosújvári js (Je 487). 1913: Magyarsülye AF vm (Az). – 1909/19: Şilea-ungurească, Ms, L 907: 

r 638; m, c (173). Şilea = Su 2: 172. 1319–1854. – 1974: c. Fărău {Magyarforró kzs faluja DK-re} 

[35 B] 

Sünetelke Fe (Er) : Süvetelke. 

Sütmeg To (Torda-Ny, a Hesdáti-tó déli oldalán) 1456: p. Swthmeg; 1500: p. Swthmes. ¤Léta vára 

tartozéka (Cs 5: 730). 1733: Suth, 1750: Sutu, 1760–2: Sütmeg. 1808: Sütmeg ~ Süttmeg (151). 

1861: Süttmeg To (11). 1888: Sütmeg (Sutu) TA Alsójárai js (Je 632). 1913: Sütmeg TA vm 

(Az). – 1909/19: Şutu, Sütmeg, L 352: r 345 (177). = Su 2: 179, 1456–1854. – 1974: c. Ciurila 

{Csürülye kzs faluja D-re} [22 D] 

Süveg * Za (Kalodva mellett) 1441, 1445: Sywegh Világos vár tartozéka volt a kalodvai kerületben 

(Cs 1: 743). – Su 2: 406. 

Süvegd * Bi (Szalárd-DNy hrs) 1307, 1310: portionem ... in p-e Syuegd ... eccl-m in honore S. 

Georgii in se continemtem; 1323: Sym. f. Thome de Syvegd. Osl nb. Keserői András birtoka, 

melyet 1307-ben a benne levı Sz. György-templommal együtt 15 M-ért zálogba adott Teletlen (ds) 

Pálnak és Péternek, majd 1310-ben végleg eladta nekik. 1323-ban idevaló nemes eskütárs (Gy 1: 

894


662). 1353: Suuegd (Cs); 1357: Syvegd (Cs 1: 622; J); 1388: Syuegd (Jakó 342). 1599: Siöghd 

(Kiss 857). – Su 2: 406. 1307–1599. 

Süvetelke * Fe (İregyház közelében) 1274: rura sive sessiones v-rum ... Syueteluke. 

İregyházához tartozó „telek“, ld. ott (Gy 2: 184). =: Syneteluke (Er I. 330). – Su 2: 406. 1274 villa 

Syveteluke. 

Syret Bi (a hibás feljegyzés miatt azonosíthatatlan település a Szilágysággal határos részen) 

1491.V.5.: Újnémeti Lászlóné Mihályfalvi Anna Syret birtokot eladja Bınyeieknek (2722). 

895


Sz. 

Szabad Msz (Marosvásárhely-É) 1495.IV.6.: Szentannai Tóth Balázs Zabad birtokbeli részét 

elcseréli te: Miklós Kraszna vm-i birtokrészeivel (SzO VIII. 162; KmJkv 2951). 1602.VIII.16.: 

Zabad Puzta; 1603.II.7.: Zabad – deserta est (SzO). 1635: Szabad (Lt 1635–1898). 1733: Szebád. 

1808: Szabad (151). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ (Mezı-Szabad) MT Marosi felsı js (Je 633). 

1913: Mezıszabad MT vm (Az). # Bartók: Román népi táncok elsıje – bottánc (joc cu bâta) – 

innen való forrásból: 1912-ben két cigány játszotta Bartóknak. – 1909/19: Săbadul-de-Câmpie, 

Msz, L 860: r 819; c, m (149). > Voiniceni = Su 2: 256. 1495–1854 {1913}. – 1974: c. Ceuaşu de 

Cîmpie {Mezıcsávás kzs faluja D-re} [24 C] 

Szabaderdı Fe (Enyed-Ny) 1808: Szabaderdı (Λ Remete), Walddorf, Szábérdeu (151). 1861: ≈ 

AF (6). 1888: ≈ (Oltyén) AF Nagyenyedi js (Je 633). Hnt. 13: » Remete AF vm. – 1909/19: 

Olteni, Sze, L 114 ort. r (126). > RîmeŃi-Olteni = Su 2: 80. 1913. g. Freiwald. » RîmeŃ [34 B] 

Szabadfalu 1. Ar (Lippa-DK) 1440: Zabadfalw Solymos vár 83. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). 1597: Sabacz (Pesty: Krassó II/2. 387). 1808: Zabálcs (187). 1851: Zabalcz, Kr vm, Te 

vm szélén, 5 kathol., 635 óhitü lak., anyatemplommal. Határa felette hegyes és sziklás, ... F. u. a 

kamara (Fé 4: 417). 1888: Zabalcz KrSzö Marosi js (Je 733). 1913: Szabálcs KrSzö vm (Az). – 

1909/19: ZăbalŃ, Zabalcz, L 730: r 683; m, n (200). = Su 2: 271. 1440–1913. [32 B] 

Szabadfalu 2. Hu (Malomvíz közelében) 1439: p. Zabathfalw in d-u Ha. Kendefiek kapták 

ekkor Albert királytól (Cs 5: 134. Sibisel (Kis-Sebes) hs-gel egyesült Ohába hs-re gondolhatunk, 

melyet a XV. sz. közepe óta állandóan e néven emlegetnek a Malomvízi Kendefiek és ... 

Kenderesiek birtokában. Vö. Ohába -i). Sztrigyohába. 1440: Zabadfalwa Zeyk István birtoka 

(KmJkv 259). 

Szabadfalu 3. Te (Temesvár mellett) 1369: Zabadfalua és Zabadfalu néven említett két helség a 

Bélvidéki vagy Szabadfalvi Nexafiak, Belinczi vagy Szabadfalvi Besánok birtokából 1406-ban és 

Hollódiakhoz kerül; 1415, 1482: Zabadfalu (Cs 2: 62. Szf b). 1808: Freydorf, Frajtok (56). 

1851: Freidorf, magyarul Szabadfalva, Te vm, 613 r. kath. lak., kik Temesvárra sok tejet 

hordanak. Határa 2417 hold, ... Birja a kir. kincstár (Fé 2: 24). 1888: Freidorf (Szabadfalva) Te 

Központi js (Je 334). 1913: Szabadfalu Te vm (Az). – Freidorf = Su 1: 246. 1828, 1851. + 2: 427. 

1369. » Timişara {Temesvár} 

Szabadfalu 4. * Te~Kr (Karánsebes táján) 1433: Zabadfalu in districtu Sebes; 1448: Zabathfalwa 

in Districtu Caransebes in comitatu Themes (Cs 2: 62. Szf a). – Su 2: 427. 

Szabadhely Ar (1913) < Szombathely. 

Szabéd Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1451: v. Zabedy (SzO I. 160). 1453.V.16.: Zabed-i Ercsei 

Márton eljár Diódiak ügyében (KmJkv 1087). 1496: p. Zabeed, 1567: Zabedh, 1568: Zabed, 1603: 

Szabéd (SzO I. 284, II. 218, 240, V. 1267). 1614: Szabéd 44 családfı (Msz 25). 1635: Márton deák 

Koronkára ment (SzO). 1733: Szebed. 1808: Szabéd (151). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Marosi felsı js (Je 633). 1913: Szabéd MT vm (Az). – 1909/19: Săbed, Szabéd, L 973: r 26; m 

(149). = Su 2: 101. 1451–1854. – 1974: c. Ceuaşu de Cîmpie {Mezıcsávás kzs faluja Ny-ra} [23 

D] 

Szabófalva * Kr (Szilágysomlyó táján, Tuszatelke mellett) 1547: Zabofalva, 1568: Zaboffalva 

(Petri IV. 364). – Su 2: 427. 

Szabolcs Bi (Telegd-Ny hrs) 1256: t/p. Zobolch; =: t. Zabolch; 1308: p. Zabolch. A Csanád-nem 

birtoka; a telegdi uradalom része. 1256-ban Geregye nb. Pál ispán visszabocsátja Csanád nb. 

Pongrác fiainak, s ekkor Telegddel közös határát megjárják. 1271-ben Geregye nb. Miklós vajda 

átengedi Telegd és Szabolcs részeit erdıkben és szántóföldekben Pongrác fia Tamásnak. 1291–4 

között a falu másodízben 20 kepe tizedet ad a püspöknek. Tamás fiainak 1308-i osztozásakor 

896


Csanád váradi olvasókanonok kapja (Gy 1: 663). 1257: Zabouch ~ Zabolch (Cs 1: 622). 1308: 

Csanád nb. Tamás fiai: Chyanadinus magister váradi olvasókanonok, Lırinc, Miklós és Pongrác 

magisterek megosztoznak az örökölt ... Zabolch-on (An 2: 466). 1518 u.: Zabolcz-i Havasi Lırinc 

Szf-i Mikola László intézıje alsófüldi (Ko vm) visszaiktatáson (KmJkv 3699). 1587: Szabolcz 

(Kiss, 692). 1808: Szabolcs h. 1851: ≈, Bi vm, 381 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Sárga 

agyagos földje jó mivelést kiván; erdeje derék. Birják: Bölönyi, Szegezdy, Sulyok, Várady, Bogdán, 

Miskolczy, Tardi, Lélek, Büge (Fé 4: 50). 1888: M-Sz Kpi js (Je 634: Sz & Szabolcs psz, Kis- 

Hódos telep). 1913: Mezıszabolcs Bi vm (Az). – 1909/19: Sabolciu, Sz, L 555: r 470; m, c, zs 

(150). > Săbolciu = Su 2: 101. 1256–1913. – 1974: c. Săcădat {Mezıszakadát kzs faluja É-ra} [10 

D] 

Szacsal 1. Hu 1. (Kalán-ÉK hrs a Sztrigy j. p.) 1392: p. Kysfalu; 1440: p. Szachal (!); 1472: 

Zanchal; 1493: p. Zachal; 1511: ≈. Szentgyörgyi, Szálláspataki, N. Ungor, D. Árka, Vingárti 

Geréb, Bélai, Folti, Czobor s más birtokosé (Cs 5: 134). 1733: Szetsel, 1750: Szecsel, 1805: 

SztrigySzacsal. 1808: Szacsal (Sztrigy-) (151). 1861: Sz-Sz Hu (24). 1888: Sz-Sz Hátszegi js (Je 

672). 1913: Sztrigyszacsal Hu vm (Az). – 1909/19: Streiu-Săcel, Szsz, L 310: r 306 (168). > Strei 

Săcel = Su 2: 146. 1392–1854. > Strei-Săcel [34 C] 

Szacsal 2. Hu 2. (Hátszeg-DNy) 1440: Saachal Zeyk István birtoka (KmJkv 259). 1444: 

Zenchel; 1453: p. Zachal in d-u de Ha.; 1514: Zachal; 1521: Zachel. Szacsali, Sz. Dán, Lupsa s 

mások birtoka (Cs 5: 134). 1733: Szetsel, 1750: Szecsel, 1760–2: Szatsal, 1805: Szacsal. 1808: 

Szacsal, Satschallen, Szecsel (151). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Szecsel) Hátszegi js (Je 634). 1913: 

Szacsal Hu vm. – 1909/19: Szacsal, Săcel (jud. Hunedoara) (252). {Săcel Hu nincs.} Săcel = Su 2: 

102. 1444–1854. – 1974: c. SîntăMăriaOrlea {İraljaboldogfalva kzs faluja Ny-ra} [43 B] 

Szacsal 3. Mm (Felsıvisó-D, a határában eredı Iza mellett, a Borsai és a Naszódi út 

találkozáspontján) 1453: Zachal, keneziatus de Kys Zachal, Kis Zachal; 1468: Szatzal; 1486: p. 

Zachel, Zachol; 1495: Zachyall (Bélay 191). 1453: Kys Zachal; 1486, 1495: Zachol (Cs 1: 452). 

1808: Szacsal, Szecsel (151). 1851: ≈, Mm vm, az Iza mellet, melly ezen határban veszi eredetét, 2 

romai, 1276 g. kath., 97 zsidó lak., két gör. kath. parochiával, egy synagógával. F. u. többen (Fé 4: 

51). 1888: ≈ (Secelu) Izavölgyi js (Je 634). 1913: Izaszacsal Mm vm (Az). – 1909/19: Săcel, Isz, L 

2631: r 2128; zs; 20 m (150). = Su 2: 102. 1453–1913. [13 B] 

Szacsal 4. * Te~Szö (Karánsebes táján) 1475: Sachyal in districtu Sebes in comitatu Themes; 

1492: Zachal in ≈ Karansebes et sub banatu Zewriniensi (Cs 2: 62). 1495: Zaccel (Pesty: Szörény 

II. 486). – Su 2: 397. 

Szacsó * Kr (Boksánbánya-K, Ezeres mellett) 1389: Zacho (Pesty: Krassó II/2. 287; DocVal 361). 

=: ≈ (Cs 2: 109. Zacsó). – Su 2: 427. 

Szacsot * Bi (Élesd táján) 1490: Felsozochoth (Jakó 375). – Su 2: 327. 

Szacsva Se/Hsz (Zágon-Ny; 565 m) 1567: Zachwa, 1602: Zacziva, 1611: Szachva (SzO II. 223, 

V. 202, VI. 138). 1614: Szacsva 32 családfı (Se 14). 1733: Szatsva, 1750: Szacsova. 1808: Szacsva 

(151). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 634). 1913: Szacsva Hsz vm (Az). 1968: Réty 

faluja DK-re. 1969 L 256. – Saciova = Su 2: 92. 1567–1854. [28 C] 

Szád Ar A Maros Erdélybıl a Kapu nevő szoroson jut Ar vm-be; alább Szádnál (1337: Zad) 

szőkül össze, s ér Bulcs vidékének tágasabb medencéjébe (Gy 1: 163). Szád ld Dobordon. 

Szád 1. Hu (Illye-ÉNy) 1292: t. Zad (Cs). =: III. Endre király megengedi Ákos nb. Gurk fia 

Sándornak, hogy Szádföldre románokat (Olacos) telepítsen, minden adót neki engedvén át (Gy 3: 

299). 1292.VI.16.: örökölt földjére (Er I. 505). 1468: p. Zaad; =: Zadya. Illye tartozéka; részben 

Foltiak bírták (Cs 5: 134). 1468.IX.5.: Zadya Folti-birtok (KmJkv 1824). {Szád tautologikus 

átalakulása:} 1733: Guraszáda, 1750: Gura Szaduluj. 1808: Guraszáda vel Gurásza val. 1861: ≈, 

Gaurény Hu (21). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 351). 1913: Guraszáda Hu vm (Az). – 1909/19: 

Gurasada, G, L 696: r 630; m, n (85). = Su 1: 275. 1292–1854. [33 D] 

897


Szád 2. * Kr (Lippa táján, Marosnagyvölgy mellett) 1371: Zaad, 1427: p. Zaad; 1479: opp., 

castellum Zadya; 1483: Zadya; 1596: opp. Magyarzad (Pesty: Krassó II/2. 134). – Su 2: 401. 

{1479-ben 17 tartozéka volt Arad és Szörény vm-ben} 

Szád vize Sze 1808: rivulus Czod, Sodenbach, Szád Szebenszék (36). – Sadu 

Szád 3. Sze (Szeben-D, Nagydisznód-DDK hrs) 1488: Czot, Czoth (Berger, Kbl), 1503: der 

keysz von Czot, Sat, 1506: misso knesione de Zatth ad banum et Raduspatha˙r, 1508: Zaadt, 1509: 

knezius de Zadgya (Quellen I. 363, 372, 433, 520). 1733: Szad, Szád, 1760–2: Szaad. 1808: Czod, 

Sodenbach, Szád (36). 1861: Czód, Száád Sze (34). 1888: Czód (Zood, Sodenbach, Sadu) Sze 

Nagyszebeni js (Je 285). 1913: Cód Sze vm Nagydisznódi js (Az). – 1909/19: Sadu, Cz, Z, L 1882: 

r 1777; c, n (151). = Su 2: 93. 1488–1854. [35 D] 

Szád 4. * Te~Kr (Facsád táján) 1364: v. Zaad. Ikus határosa volt Gladna táján (2: 62). =: ≈ 

(Pesty: Krassó II/2. 187). – Su 2: 427. {P} (Facsád táján, Ferde mellett) 

Szaditor * Hu (Marosillye-D) 1601: Felsı Zaditor (Ve: Doc. VI. 370). – Su 2: 327. 

Szádkı Fe (Torockógyertyános-ÉK) 1299: 3 metas in dorso montis Zaadkw et Mezkew existentes 

supra puteum positas; 1321: castrum Zaadkeu; 1342–43: 3 m-s ... in dorso montis Zadkew et 

Mezkew ...; 1377: inter montem Zaadkw. 1299-ben az enyedi uradalom határa az Enyedbe folyó 

Torockó és a Rákos patak közt a Szádkı hegy mellett megy fel. A hegyen az erdélyi püspök várat 

épített, melyet Ákos nb. Ehelleus erdélyi alvajda és fiai elfoglaltak. 1321-ben ígérik, hogy a várat 

két éven belül visszaadják a püspöknek. Helyét a Gyertyános mellett ÉK-re fekvı sziklás hegyen 

kereshetjük, ahol Cetate hn található (1880. tk). Noha Orbán Balázs (Székelyföld V. 241) itt vár 

nyomait nem találta, a hely természettıl kialakított várhely (Gy 2: 185). 1299: Scadkw, Zaadkw 

hegy Orbó hr (Er I. 589/1). – Su 2: 427. 

Szádpatak Sze (Szád/Cód-DNy, Vöröstorony-NyÉNy) 1850: Riuszáduluj (StatTr). Riuszád. 1913: 

Codpatak (H, Su). 1913: Riuszád Sze vm Nagydisznódi js (Az). – Rîul Sadului = Su 2: 81. 1850– 

1913. > Rîu Sadului [45 B] 

Szadva 1. Te~Kr 1. (Karánsebes-D, a Temes menti úton) 1467: Zadwa (P); =: ≈ in districtu 

Karansebes (Cs 2: 62); 1531: Also-Zadwa, 1576: Zadowa, 1603: Zadova (Pesty: Szörény II. 487). 

1808: Szadova (152) 1888: Ó-Szadova KrSzö Teregovai js (Je 548). 1913: Ószagyva KrSzö vm 

(Az). – Sadova Veche = Su 2: 93. 1467–1913. – 1974: c. Slatina-Timiş {Temesszaltina kzs faluja 

K-re} [43 C] 

^Szadva 2. Te~Kr 2. (Ószagyva-KÉK hrs) 1531: Felsö-Zadwa, 1576: Zadova, 1603; Zadova, 

XIX: Újszádova (Pesty: Szörény II. 487). 1888: Új-Szadova KrSzö Teregovai js (Je 703). 1913: 

Újszagyva KrSzö vm (Az). – 1909/19: Sadova-nouă, Újszádova, L 533 ort. r (151). Sadova Nouă 

= Su 2: 93. 1467 {!}, 1531–1913. – 1974: c. Slatina-Timiş {Temesszaltina kzs faluja K-re} [43 C] 

Szagya 1. * Hu 1. (Marosillye-ÉNy, Vika táján) 1485: p. Zagya. Foltiak birtoka volt (Cs 5: 135. 

Sz -a). – Su 2: 428. 

Szagya 2. * Hu 2. (Jófı-Ny, Laszó, Fintóág táján) 1491: p. Also Zagya. ¤Déva vár tartozéka, Jófı 

város birtoka (Cs 5: 135. Sz -b). – Su 2: 428. Zagya. 

Szagya 3. * Hu 3. (Jófı-Ny) 1491: p. Felsew Zagya. ¤Déva vár tartozéka, Jófı város birtoka (Cs 

5: 135. Sz -b). – Su 2: 428. Zagya. 

Szaggyú * Te (Csák-DNy) {1332–7:} Zago a Temesi fıesperességben (Cs); 1492: Magyar Zagyw, 

Thoth Zagyw (Csáky 473). 1494: pr. Thothzagyw, Magyarzagyw (Cs 2: 62). – Su 2: 366. Magyar 

Zagyw, 412. Thoth Zagyw. {Beolvady Szoka faluba} 

Száka 1. * Bi 1. (Várad-D, Szılıs mellett) 1322: p. Zaka, 1333: Leukus de Zaka. 1322-ben 

Balázs fia Leukus birtoka, melyet András fia András kirabolt, 60 M kárt okozva, és 3 jobbágyot 

megölt. Leukus 1333-ban királyi ember (Gy 1: 663). 1587, 1588: Zalka (Kiss 694, 695, 696). 1600: 

898


Szaka (Jakó 346). 1692: Szalka (Mezısi 102). 1887/94. tk: Alsó,Felsı-Szálka; Hnt. 82: Szálka 

(Gy). – Su 2: 428. 1322–1692. 

Száka 2. Bi 2. (Belényes-K) 1587: Zeek (Kiss 692). 1588: Zaka, 1600; Szaka (Jakó 346). 1625: 

Szakha (Csáky Okl 650). 1647-ben Szalárdi János 1919 magyar Ft-ért megvásárolta (Szalárdi 23). 

1692: Szaká (Mezısi 104). 1808: Száka (152). 1851: ≈, Bi vm, a havasok tövében, 369 n. e. óhitü 

lak., anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 52). 1888: ≈ Belényesi js (Je 634). 

1913: Száka Bi vm (Az). – 1909/19: Saca, Száka, L 346: r 342 (150). = Su 2: 92. 1587–1851. – 

1974: c. Budureasa {Bondoraszó kzs faluja DNy-ra} [21 C] 

Száka 3. * Kr (Zám-DNy, a Maros D-i p-i Pozsga-D) 1510: Zaka; 1723 és 1761. tk: Saka (Pesty: 

Krassó II/2. 179). – Su 2: 428. 

Szaka patak Cs 1808: rivulus Szaka Csikszék (152). – Seaca 

Szakács 1. Bi (Bél-ÉÉK, a Medes felsı völgyében) 1580: Szekass (Jakó 343). 1808: Szakács 

(152). 1851: ≈, Bi vm, a váradi deák püspök béli uradalmában, 204 óhitü lak., s anyatemplommal. 

Lakosai dióból, szilvából, almából s faragásból keresnek egy kis pénzt. Földe sovány (Fé 4: 52). 

1913: Felsıszakács Bi vm Béli js (Az). – 1909/19: Săcaciu, Szakács, L 262 ort. r (150). Secaciu = 

Su 2: 113. 1580–1913. > 1974: Secaci c. Beliu {Bél kzs faluja} [20 D] 

Szakács 2. Za (Honctı-DDNy, a Fehér-Körös egyik b.o. mellépatakja mentén) 1439, 1441: Alsó- 

Szakács és Felsı-Szakáacs; 1445: Also Zekas, Felse Zekas; 1477: pr. Zakachy; 1525: Also Zekas, 

Felse Zekas Világos vár tartozékai voltak (Cs 1: 744. Nagyhalmágy-DNy). A váradjai uradalom 

faluja és a Bánfffyak, 1510: Brandenburgi György birtoka. 1786: Ortodox templom. 1808: Szakács 

(152). 1851: ≈, Ar vm, Buttyin fiókja, 4 kath., 410 óhitü lak., s anyatemplommal, hegyes-völgyes 

határral (Fé 4: 52). 1888: Szakács Ar Borossebesi js (Je 634). L 1910: 602 (r); 1956: 600. 1913: 

Alsószakács Ar vm (Az). – 1909/19: Secaş, Szakács, L 578; r 568 (162). = Su 2: 113. 1439–1913. 

– 1974: c. Brazii {Raj kzs faluja DNy-ra} [33 A] 

Szakácsi 1. KSz (Tasnád-K) [1235–1270] IV. Béla király megállapítja Zakachy birtok határait 

(Er I. 183); 1297.XII.4.: Száznagyi Anduma fiai: Thela, Nezda és Pál Zakachy nevő örökjogú 

birtokukat átadják benépesítésre Szopori Erdew fia Dénesnek (563); 1300.XII.10.: Uık Zakachy-t 

visszakövetelik (603). 1361: Zakach, 1414: Zakaczi (Petri IV. 363). 1441.V.18.: Zakach Dobokai 

és Majádi-birtok (KmJkv 318); 1452.V.11.: Zeréndiek és Sámsoniak tiltanak Sámsoniakat 

Zakach-i részük elidegenítésétıl (1033); 1454.VII.3.: Sarmaságiak Zakach-i István deákot is 

tiltják birtokfoglalástól (1170). 1459: Zakaczy, 1461: Zakach, 1475, 1489: Zakachy. Vámhely volt 

(Cs 1: 563). 1468.I.28.: Zakachy-i István deák fia Mihály üv, Zakachy-ban lakó Nagy Istvánt is 

(KmJkv 1786); 1479: Zakachy-i György deák közremőködött Dési Péter birtokainak megosztásán 

(2272); 1480.IV.13.e.: Swthakwylak-i Cseh Tamás Majádi János Zakachy-i (Külsı-Szolnok vm) 

zálogos birtokát – Magi Simon telke kivételével – továbbzálogosítja Zakachy-i Nagy Bálint 

özvegyének (2299). Ld még KmJkv I. 1029, II. 1032. 1533: Szakáczy, 1558: Szakácsi (Petri). 

Református templomának kiemelkedıen szép mennyezete egyedülálló mővészi akotás a környéken. 

1808: Szakácsi, Szakácsu (152). 1888: ≈ Szi Tasnádi js (Je 634). 1913: Érszakácsi Szi vm (Az). – 

1909/19: Socaciu, Szakácsi, L 1640: r 257; m; 64 zs (165). > Săcăşeni = Su 2: 102. 1240–1854. 

[12 B] 

Szakácsi 2. * Te (?) 1450: Zakachy falut Palinával együtt Paniak és Besenyeiek kapták a 

kormányzótól (Cs 2: 56. Palina). 

Szakadág * Te~Kr (?) 1364: Zagatag, 1370: Zakadag (Pesty: Krassó II/2. 291). 1387: Zakadag. 

Temesmegyei királyi ember nevében bukkan fel; 1408-ban és 1419-ben pedig bizonyos Zalai Péter 

elınevében (Cs 2: 62). – Su 2: 428. {P} 

Szakadás KSz (Nagyilonda-É) 1546: Zsakathura (Kádár VI. 274). 1600: Zakatura (Ve: Doc. VI. 

145). 1750: Szeketura. 1808: Szakatura Kıv (152). 1819-tıl itt birtokolt Ujfalvy Sándor. 1888: ≈ 

(Sakatura) SzD Nagyilondai js (Je 635). 1913: Szakadás SzD vm (Az). – 1909/19: Săcătura, 

Szakatura, L 311: r 294; zs (150). > 1964: Luminişul = Su 1: 365. 1546–1964. > Luminişu [12 D] 

899


Szakadát 1. Bi (Várad-K, a Telegdi úttól D-re) 1466: pr. Zakadath inter metas p-is Zabolch (Cs 

1: 622); =: pr. Zakadat, 1508: Alsozakadath, Felsewzakadath (Jakó 343). 1692: Szakasat (Mezısi 

102). 1808: Szakadat (152). 1851: ≈, Bi vm, Telegdez 1/2 órányira, 564 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal, hegyes-völgyes határral, 30 7/8 urbéri telekkel. Birják gr. Kornis Károly, 

Zomborky, özv. Haller Jánosnı, Kovács Imre (Fé 4: 53). 1888: ≈ Bi Központi js (Je 634 & Brüll, 

Parobek és Túri tanyák). 1913: Mezıszakadát Bi vm (Az). – 1909/19: Săcădat, Sz, L 1014: r 923; 

m, zs (150). = Su 2: 101. 1256 {?}, 1466 –1913. [10 D] 

Szakadát 2. MT (Régen-DK) 1909: Szakadát Felsıköhér tartozéka. – 1909/19: Săcădat, Szakadát, 

&, v. Chierul-de-sus (150). = Su 2: 101. 1909; 1956: Köhérszakadát. {Szovátához csatolja!} [24 B 

Ř] 

Szakadát 3. MT (Szováta-ÉÉNy, a Régeni úton) 1956: Szakadát Szováta tartozéka. – Săcădat = 

Su 2: 101. 1956. {Faluja?} [24 D] 

Szakadát 4. Sze (Szeben-DK, az Olt jp-i úton) 1359: Zeckat, v. Czacket; 1372: Czectat (Ub 

II. 172, 373, 607). 1494: Wngari de Cheketh; 1496: Cheket per knesionem solvit (Bi). 1506: 

Sakadath, Zakadath (Scheiner 144). 1523: Laurentius Zekel pap említése; 1582.X.13.: Szakadát 

falutörvénye (Gesetz und Statuta), Blasius Weiss székbíró és Sebastian Czumpolius szebeni 

esküdtpolgár adta ki; 1594: Márton Ambrus falunagy/folnagy (villicus) mellet tanácsbeli volt a 

román Mihul Roman és Petru Maxim, valamint a magyar Pál Tamás és Székely Simon; 1691-beli 

összeírás szerint Szakadáton egymás szomszédságában laktak románok és magyarok; 1721-ben 27 

magyar evangélikus családfı és 100 román gazda élt Szakadáton (Bi). 1733: Szekadáth, 1750: 

Szekedate, 1760–2: Szakadát, 1805: Szakadáth. 1808: Szakadat, Sekedaten, Szekedate (152). 

1861: Szakadát Sze (34). 1888: ≈ (Sacadate) Sze Újegyházi js (Je 634). 1913: Oltszakadát Sze 

vm (Az). # Vámszer G.: Szakadát. Kv 1937. Binder P.: Oltszakadát. Közös múltunk, 1982. 57. Ad 

249. – 1909/19: Săcădate, Osz, L 1181: r 1009; m (150). = Su 2: 101. +1306, 1359–1854 {1913}. 

# I. Prodea: Monografia comunei Săcădate. Sibiu 1911. – 1974: c. Avrig {Felek kzs faluja ÉK-re} 

[35 D] 

Szakál 1. Ko (prédium Monor és Gléden környékén) 1539.VIII.5.: Zakal prédium (Ko vm) 

Bonchidai Bánffyak birtoka (KmJkv 4718). 

Szakál 2. To 1. (Régen-É, a Maros j. o. pataka mellett) 1228: mons qui vocatur Zakal, Paulus 

Zakal (Cs). ?1228: ascendit in montem qui vocatur Zakal (Er I. 152). 1319: Magiar Zakal, 

Magarzakaal, Zaazzakal; p. Zaazzakal; 1332: sacerdos de Duabus Ecclesiis (Tr). 1461: p. Zakal; 

1508: ≈. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, N. Ungor, Báthori, Bethleni, Szobi (Cs 5: 730). 1461.V.18.: 

Zakal-on Dezsıfi János örökös részbirtokos (KmJkv 1556); 1473.IV.26.: Zakal, ld Bátos (2098); 

1473.VIII.30.: Zakal Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 1475.VII.23.: Dezsıfi László, magtalan 

halála esetére, Nádasdi Ungor Jánosnak vallja Zakal birtokbeli részét (2188); 1484.I.19.: 

Vajdaszentiváni Ferenc övegyének: Katalinnak Vajdaszentivániak hitbért fizettek Zakal birtokból 

(2475); 1502.XII.13.: Zakal Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264); 

1519.IV.28.: Pwzthazakal-i részbirtokát Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László 

kezébe adja (3723). 1733: Szakáll, 1750: Szekal, 1760–2: Erdı Szakál. 1808: Szakáll (Erdı-) 

(152). 1861: Erdı-Szakál To (9). 1888: E-Sz MT Régeni felsı js (Je 310). 1913: Erdıszakál MT 

vm (Az). – 1909/19: Săcalul-de-Munte, Esz, L 831: r 824 (150). Săcalul de Pădure = Su 2: 101. 

1319–1854. > 1974: Săcalu de Pădure c. Brîncoveneşti {Marosvécs kzs faluja ÉNy-ra} [24 A] 

Szakál 3. To 2. (Ludas-ÉÉK) 1292: Urkund fia János tordalaki nemes Zakalus birtokbeli részét 

eladta Péter nev Lekence melléki székelynek (Er I. 513). 1365: p. Zakaltelke, p. Zakal; 1391: 

Zakal; 1521: p. ≈; = p. Zakaal. rb ¤ Diód vár (Fe), ¤ Gernyeszeg tartozéka, rb Bikali Vitéz, 

Csesztvei, Barrabási, Alárdfi, Kendi Baládfi, Kerelei s más birtokosé (Cs 5: 731). 1452.II.4.: 

Zakal-on Kendi János özvegye: Györgyfalvi Katalin zálogos részbirtokos (KmJkv 1006); 

1452.VII.20.: Szamosfalvi János Zakal-on rb (1052); 1452.X.18.: Keresztúriak Zakal-on 

részbirtokosok (1071); 1460.III.15.: Zakal-on Dengelegi, Dobokai, Domahidi rb (1432). Ld még 

KmJkv II. 1032. 1661: Szakál (SzO VI. 248). 1733: Mezı-Szakáll, 1750: Szekal, 1760–2: Mezı- 

900


Szakál. 1808: Szakáll (Mezı-) (152). 1861: M-Sz To (11). 1888: M-Sz (Sacalulu de Campie) TA 

Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıszakál TA vm (Az). – 1909/19: Săcal, Msz, L 1258: r 911; m, 

c, zs (150). > Bărboşi = Su 1: 64. 1365–1854. – 1974: c. Zau de Cîmpie {Mezızáh kzs faluja DKre} 

[23 D] 

Szakalár KrSzö (1913) < Szokolár Kr. 

Szakálasvölgy * To (Csánki) : Szakálos. 

Szakálháza Te (Temesvár-Ny hrs a Zsombolyai úton) 1392: Zakalhaza (Cs 2: 62). 1808: 

Szakálház, Sackelhaus (152). 1851: ≈, te vm, 2430 r. kath., 83 n. e. óhitü lak., kath. 

anyatemplommal. Kiterjed 10 327 holdra. Lakosai 1756-ban költöztek be Loharingiából, s Mainz 

vidékérıl, igen vagyonos emberek ... Határát a Beregszó patak nedvesiti, melly nyáron kiszárad. 

Birja a kir. kincstár (Fé 4: 54). 1888: ≈ Központi js (Je 635). 1913: Szakálháza Te vm (Az). – 

1909/19: Săcalhaz, Szh, L 4136: r 71; n, m (150). > Săcălaz = Su 2: 101. 1392, 1828, 1851. [31 D] 

Szakállasbikó Sza 1463: Zakalosbyka (Cs 1: 471; Maksai 117). 1808: Bikó (Szakállos-), 

Bikogyenikimp (20). Hnt. 13: Szakállasbikó » Barlafalu Sza vm. 

Szakállasdombó Sza (1913) : Dobravica. 

Szakállasfalva KSz (Nagybánya-D, a Somkúti úton) 1405: Zakalosfalwa, 1475: Zakalusfalva (Cs 

1: 563). 1639: Szakallosffalva, 1647: Szakalosfalua (Makkai 429, 444) I. Rákóczi György birtoka. 

1733: Szakállosfalu, 1750: Szekelesén, 1760–2: Szakálasfalva. 1808: Szakállosfalva Kıv (152). 

1888: Szakállasfalu (Szekeleseny, Sacalasieni) Sza Nagysomkúti js (Je 635). 1913: Szakállasfalva 

Sza vm (Az). – 1909/19: Săcălăşeni, Szakállosfalu, L 772: r 723; zs, m (150). = Su 2: 101. 1405– 

1854. [12 B] 

Szakálos * To (?) 1292, 1339: p. Zakalus. Urkund-fi János és fia: Jakab birtoka. 1368: t. Zakul. 

Tetrehi Urkund-fi. 1382: p. Zakalaswelg. Tetrehi Urkund-fi, Figödi, Gerendi. 1382: p. 

Zakalostelky, mint elıbbi. 1383: p. Zakol. L. Dezsıfiek új birtoka (Cs 5: 731). – Su 2: 428, 

Zakalaswelg, 1382–1407. {Aranyosegerbegy és Gyéresszentkirály hs sorában említik} 

Szakalovacz Kr : Nérasolymos KrSzö. 

Szakamás Hu (Jófı-K, a Maros bp-i Dévai úton) 1478, 1491: p. Zakamas. ¤Déva vár tartozéka, 

Jófı vs birtoka. 1478 (vsz nemes) Zakamasy Péter (Cs 5: 135). 1733: Szakamás, 1750: Szekemas, 

1805: Szakamás. 1808: Szakamás, Szekemas (152). 1861: Szakomás Hu (24). 1888: Szakamás 

(Szekemás) Marosillyei js (Je 635). 1913: Szakamás Hu vm (Az). – 1909/19: Săcămaş, Sz, L 449: 

r 447 (150). = Su 2: 102. 1478–1854. – 1974: c. Ilia {Marosillye kzs faluja DK-re} [33 D] 

Szakasz Sza (Erdıd-D, a Bélteki úton) 1423, 1424; Sachaz, p. Valachalis Zakaz (M). 1461, 1470: 

Zakaz (Cs 1: 485). A Drágfiak erdıdi uradalmának XIV. század végén telepített román többségő 

faluja. 1424-ben a „capella Olahorum“-on kívül egy „domus ecclesie“-rıl is hallunk, ami magyar 

templomot kell hogy jelentsen. Szakasz telepesei közt tehát nem a román volt az egyedüli népelem 

(Maksai 208). 1808: Szakasz, Sakass, Retyesz (152). Szent Flórián-templom, b: V.4. (RKNt 1999). 

1851: ≈, Sza vm, 504 romai, 170 gör. kath., 20 reformatus lak., r.kath. anya-, görög filial 

templommal. Határa nagyon középszerő, de erdeje, szılıje jó. F. u. nagy részt gr. Károlyi ház (Fé 

4: 55). 1888: ≈ Erdıdi js (Je 635). 1913: Szakasz Sza vm (Az). Sváb telepes falu volt; 1944 végén 

többen elmenekültek, majd különösen 1989 után szinte mind visszaköltöztek Németországba. – 

1909/19: Retest, Sz, L 815: r 195; n, zs, m (146). > Răteşti = Su 2: 72. 1423–1851. – 1974: c. 

Beltiug {Krasznabéltek kzs faluja ÉK-re} [11 B] 

Szaklód KSz (Szilágycseh-ÉK) 1759: Szaklód Monó tartozéka (Petri IV. 381). 1808: predium ≈ 

(152). Hnt. 13: » Monó Szi vm. – Su 2: 406. 1759. [12 A] 

Szaklyán * Sza (Daróc és Majtény közti Csákipuszta) 1469: Zaklyan, 1489: pr. ≈ (Cs 1: 485; 

Maksai 208). – Su 2: 428. 1469. {Maksai} 

901


Szakojafalva * Te (Lugos táján) 1447: Sakoyafalwa Doboz 11. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). 

– Su 2: 397. 1462. 

Szakol * To (Mezıszakál mellett) 1368: t. Zakul. A Tetrehi Urkundfi család birtoka. 1383: p. 

Zakol. A Losonczi Dezsıfiek új birtoka (Cs 5: 731). – Su 2: 428. 

Szákos 1. Kr (Daruvár-DNy) 1369: Nogzekes, Zeekus; 1371–2: Zekus (Pesty: Krassó II/2. 188). 

1631: Szakos (Makkai 448) I. Rákóczi György birtoka. 1761: Magir-Saosch (Pesty). 1808: Szákos 

(Magyar-), (i) Sakosh Te (152). 1851: Magyar-Szákos, Te vm, Kr vm szélén, hegyes-völgyes 

helyen, 3000 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Sovány, hegyes határa 8270 hold, ... Birja a kir. 

kincstár, s a lugosi tiszttartósághoz tartozik. Hajdan magyarok lakták, s Nyaláb, Kereszlı, Kovácsi, 

Kóróbánya, Beres, Bogáros dőlık nevei maig fennmaradtak, s másfél öl széles, 3 öl hosszu 

forráskutja is magyarok maradványának tekintetik (Fé 4: 56). 1888: Magyar-Szákos Buziási js (Je 

487). 1913: Magyarszákos Te vm Buziásfürdıi js (Az). – Scoşul-unguresc, Msz, L 3067: r 2971; 

n, zs, m (151). > Sacoşul Mare = Su 2: 92. 1369–1851. > Sacoşu Mare [42 A] 

Szákos 2. Te (Buziásfürdı-Ny, a Temesvári úton) 1321: Zekes, 1717: Fakosch, 1723–5: Sakosch 

(Borovszky: Temes 119). 1808: Szákos (Török-), (i) Sakosh (152). 1851: Török-Szákos, Te vm, 

rónaságon, 1646 n. e. óhitü lak., kiket 3 rendes lelkész vezérel. Határa 4668 hold, ... Itt van a 

megyei szolgabirói lak. Birja a kir. alapitvány (Fé 4: 57). 1913: Törökszákos Te vm Buziásfürdıi 

js (Az). – 1909/19: Sacoşul-turcesc, Tsz, L 1408; r 1196; m, n (151). S T = Su 2: 92. 1321–1851. > 

Sacoşu Turcesc [32 C] 

Szakszonyavára * To (Torda melletti hegyen) 1323: Saxonyavara (Tr). – Su 2: 399. 

Szákul Kr (Lugos-DK, a Temes bp-i Karánsebesi úton) 1548: Zaak, 1586: Zakony, 1593: 

Zakfalw, 1608: Zakul, 1639: Szakul, 1690–1700: Szakuly, 1740 u.: Szaku (Pesty: Krassó II/2. 188). 

1808: Szakul (152). 1828: opp. Szakul (Nagy 180). 1851: Szakul, Kr vm, 14 kath., 1012 n. e. 

óhitü, 9 reformatus, 5 zsidó lakossal, óhitü anyatemplommal, postatisztséggel, szép szilvásokkal, 

erdıkkel. Birja Házy család (Fé 4: 57). 1888: Szákul KrSzö Temesi js (Je 635). 1913: Szákul 

KrSzö vm (Az). –1909/19: Sacul, Sz, L 1198: r 1010; n, m (151). = Su 2: 92. 1548–1851. > Sacu 

[42 B] 

Szala Ko : Zalaháza. 

Szalacs 1. Bi (Érmihályfalva-DK) [1067 k.]: ad magnam viam Zoloch; [1162–72]: cum ... tributis 

de Zolochy; 1215: Pousam f-m Pauli de v. Zolos; 1261.VII.4.: St. iun. rex: Datum in Zoloch; 1267: 

salinaris de Zalach; 1332–7: Vincentius sacerdos de v. Salach. Az észak-eerdélyi só szállításának 

fı lerakodóhelye. A XII. században jelentékeny hely volt: III. István király (1162–72) Szalacs és 

Szatmár vámját a szentjobbi apátságnak adományozta. Német telepesek lakták. Jelentısebb 

esemény színhelye volt 1317-ben, amikor Dózsa ispán öt vármegyének itt tartott általános győlést. 

Papja 1332–7: évi 20 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 663). 1215: Csög falubeli szolnoki várnép 

(castrensis): Sama azt állította a Zolos falubeli Pál fia Pósáról, hogy vele azonos rendő (concivis). 

Sama és poroszlója: Absalon azt is kijelentette, hogy a panaszost e tekintebne a szolnoki vár 

jobbágyai is támogatják, de csak Sama jelent meg Váradon. Pósa viszont úgy nyilatkozott, hogy ı 

német eredető szabad ember. A feleket Angelus, a szolnoki curialis comes az említett poroszlóval 

Váradra küldte, ott azonban Sama, elkerülendı a tüzesvas-próbát, kijelentette: hamisan állította 

Pósáról, hogy vele azonos rendő személy (Er I. 81); 1261: Désvár hospesei katonai 

kötelezettségeiket a királyfinak a Zoloch-i és a szatmári hospesek szabadsága szerint teljesítik 

(233). 1317. VIII. 1: Datum in Zoloch (Zaloch); Dausa magister bihari és szabolcsi comes, 

Szatmár, Szolnok és Karaszna vm-be a király helyett kiküldött különleges bíró királyi utasításra 

különleges congregatio-t tartott Zaloch-on Omode-fiak hatalmaskodási ügyeiben (An 4: 527); =: 

Datum in Zolach. Rezege birtokon szedendı vámról (528). 1397: Zalach királyi sókamarahely; 

1407-ben Zsigmond király a váradi káptalannak adományozta, amely 1557-ig bírta; 1520-ban 

vámhely volt (Cs 1: 622). 1461.IX.17.: Zalach-on lakó Tamás deák ü: Dési Nagy Jánosné (KmJkv 

1620). 1570: Szalaczy (Kiss 406). 1692: Szalácz, Szaláz (Mezısi). 1808: Szalacs h. 1851: ≈, Bi 

vm, az Érmelléken. Lakja 5300 lélek, kik közt 900 rom. kath., a többi reformatus, s mind a két 

902


felekezetnek van helyben anyaszentegyháza. Tágas határa mindennel megáldatott ... Mária Terézia 

szerint itt 111 telek volt, de ez 1782-ben 77-re szállittatott le. Birja a váradi deák káptalan (Fé 4: 

57).1888: ≈ Bi Érmihályfalvi js (Je 635 & Kopócz psz). 1913: Szalacs Bi vm (Az). « Kupolcz. 

*1918: Balaskó Nándor szobrász (–1996, Portugália). – 1909/19: Sălaci, Sz, 3482: r 27; m; 90 zs 

(151). > 1956: Sălacea = Su 2: 103. 1163–1173 (Györffy Gy. 663), 1214: v. Ziloch {!: Zilah}, 

1215–1851. [11 A] 

Szalacs 2. * Külsı-Szolnok (?) 1343: terra Zoloch (Tr). – Su 2: 436. 

Szalakna Szö (Karánsebes-DK) 1503: p. Zlathna, v. Zlatyna; 1566: Zlattna, 1640: Zlakna, 1774: 

Slakna (Pesty: Szörény II. 493). 1808: Szlakna, (i) Slakna (163). 1888: Szlagna KrSzö 

Karánsebesi js (Je 665). 1913: Szalakna KrSzö vm (Az). – 1909/19: Zlagna, Szlagna, L 501 ort. r 

(202). = Su 2: 280. 1503–1913. – 1974: c. Turnu Ruieni {Sebesrom kzs faluja DNy-ra} [43 A] 

Szalárd {924: Salardus magyar seregvezér} Bi (Várad-ÉÉK, a Berettyó b. p.) 1291–4: in v. 

Zalard voyuode, in Zalard; 1310: a hereditate de gen. Borsa, quam Kopoz palatinus illo tempore 

possidebat; 1325: via transeuntibus per Zalard ve. Zothmar ... via transiens de Zalard ... per 

Zekulhyda ... ve. Zothmar; 1332–7: Johannes sacerdos de v. Zarand, Jacobus ≈ de v. Zarad, 

Nycolaus ≈ de v. Zalard. 1291–4 között Barsa nb. Roland vajda birtoka volt. 1310-ben Süvegd 

határjárásában a Szalárd és Latabár felıli oldal megjárása után azt mondják: „a határ elválik a 

Barsa-nem öröklött birtokától, melyet Kopasz nádor tart kezén“; 1325-ben a király a Szalárdról 

Szatmárra vezetı út vámját Olasziból Székelyhídra teszi át. A falu 1291–4 között a második 

fizetéskor 42 kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig 1 fertót fizet. Papjai 1332: 6, 1333: 15 + 6, 

1334: 20, 1335: 20, 1336: 20 + 6, 1337: 20 gs pápai tizedet fizetnek (Gy 1: 665). 1387: civitas 

Zalardiensis, 1395: opp. regale Zalard; 1433; Zalaard. 1395-ben került királyi adományként a 

Csákyak kezére, akik Adorján várához bírták. Ez idı tájt tőnik föl (1421-ben is) a Boldogságos 

Szőz tiszteletére szentelt ferences kolostora is. Vámhely és királyi sókamarahely volt (Cs 1: 599). 

1470: Zalard-i Miklós deák ü: Thoroczkaiak (KmJkv 1986). 1490: Szalard (Csáky Okl. 472). 

Szalárdi János történetíró (1601.VII.21.–1666.IX., Fogaras). 1808: Szalárd h. 1851: ≈, 79 r.kath., 

1983 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Vizimalom a Berettyó vizén. ... van fördıintézete és 

savanyuvize; 1848-ban birták Vodiáner Sámuel, Almásy Pál, Figdor Herman, Stern Manó stb. (Fé 

4: 58). 1888: ≈ Bi Szalárdi js szh, 1888: ház 355, L 1616 (Je 636). „Szalárd alatt folyik el a 

Berettyó ...“ Miklós huszárt sirató kalotaszegi balladás dal. 1913: Szalárd Bi vm (Az). 

*1948.XI.20.: Molnár Gusztáv filozófiai író, politolóus, szerkesztı. – 1909/19: Sălard, Sz, L 2100: 

r 62; m; 127 zs (151). = Su 2: 103. 1291–1851. [10 D; L] 

Szalati hegy Hu 1808: mons Szalati Hu (152). 

Szalatnya * Ar (Kaprevár táján) 1337: Stalatina [: Scalatina] Fülöpköve tartozéka (Gy 1: 176). 

1366: Salathniakwtha a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 770. Fizes); 1455: Zlathana ~ Zlathyna. 

A Csanád nemzetség bírta. Tán azonos az ugyane nemzetség birtokában 1366-ban feltőnı 

Szalatnyakutával (Cs 1: 778. Szlatina a). 1468: Zlathyna, 1479: Sclathyna, Slathyna; 1592: 

Zlatina, Zlatyna; 1717: Sladina (Pesty: Krassó II/2. 183). – Su 2: 397. Zalathniakwtha. + 399. 

Scalatina, 1337 (Tr). + 406. Szalatnyakuta, 1366 {talán Marosszlatina mellett}. 

Szalcsva Ar (Zám-Ny hrs a Maros b. p.) 1455: p. Zaczwa; 1508: Salchwa (Pesty: Krassó II. 201 

szerint Cs 1: 778. Ar vm). 1445: Zaczwa (Pesty: Krassó III. 401 szerint Cs 5: 135. Hu vm). 1468: 

p. Zalchwa. 1455-ben a Csanád nb. Telegdiek mint Ar vm-i helységet zálogba adták Illyei Dienesi 

Jánosnak. 1468-ban mint Hu vm-i hs-et sorolják fel a Dienesiek birtokában. 1508-ban azonban a 

Telegdiek kapják újadományul II. Ulászló királytól (Cs 5: 135). 1539, 1592: Zelchova, 1622: 

Zalcsova, 1690–1700: Szalcsova, 1717: Salschova (Pesty: Krassó II/2. 201). 1808: Szelcsova Kr 

(156). 1851: ≈, Kr vm, a Maros mellett, 5 kath., 572 óhitü lak., anyatemplommal, részint róna, 

részint kısziklás határral. F. u. a kamara (Fé 4: 82). 1888: ≈ KrSzö Marosi js (Je 645). 1913: 

Szolcsva KrSzö vm (Az). – 1909/19: Sălciva, Szelcsova, L 684: r 679 (152). = Su 2: 104. 1455– 

1913. [33 A] 

Száldobágy < száldob: 'hárs' + ágy: 'völgy'. 

903


Száldobágy 1. * Ar (Marosberkes mellett) 1479: Zaldobagh ~ Zabolath ~ Zalobath Szád vár 9. 

tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). =: ≈; 1483: Zabolath ~ Zalobat (Pesty: Krassó II/2. 197). – Su 2: 

428. 

Száldobágy 2. * Bi 1. (Feketebátor-DNy hrs) 1226: Vsi procurator v-e Scaldubag; 1341: v. 

Zodobag, 1347: p. Zoldubag. A Fekete-Körös völgyébe helyezhetı azon Száldobágy, melynek 

gondnoka 1226-ban Váradon tüzespróba elé állított 12 kereki embert Kán nb. László országbíró, 

kereki birtokos megbízásából. Mivel Vásári 1250-ben Kán nb. László vajda birtoka, Száldobágyot 

is Kán nb. birtoknak kell tekintenünk. 1341-ben a Vásárriaké; ekkor Vásári és Gyarak után 

említik. A Gyepes patak és a Fekete-Körös között állt (1347). Feketebátor 1819-i térképén Kisbátor 

psz mellett DNy-ra: Szaldobágy (Gy 1: 665. Sz 1.). 1587: Zadobagy (Kiss 690). – Su 2: 436. 1341– 

1587. 

Száldobágy 3. Bi 2. (Várad-ÉK hrs) 1236: v/t. Zaldubag; 1291–4: Zaldubag. 1236-ban tőnik fel 

mint Jenı határosa. A falu 1291–4 között 1 M-t fizet a váradi püspöknek, birtokosának (Gy 1: 665. 

Sz 2.). 1808: Szaldobágy vel Szoldobágy h. 1851: ≈, Bi vm, hegyen épülve, 786 ref. lak., s 

anyatemplommal. Határa 3500 hold, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 4: 59). 1888: H-Sz Bi 

Központi js (Je 366). 1913: Hegyközszáldobágy Bi vm (Az). – 1909/19: Săldăbagiu, Hsz, L 864: r 

6; m (152). > 1956: Săldăbagiu de Munte = Su 2: 104. 1226 {!}, 1236–1913. – 1974: c. Cetariu 

{Hegyközcsatár kzs faluja D-re} [10 D] 

Száldobágy 4. Bi 3. (Margitta-DK, a Berettyó b. p.) 1406: p. walachalis Zaldobag (Jakó 347). 

1465: Zaldobag (Cs 1: 622). 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Zaldobag egészbirtokot zálogba adja 

Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (KmJkv 1677). 1587: Zaldobagy (Kiss 695). () 1808: 

Szaldobágy ~ Szoldobágy (152). 1851: Száldobágy, Bi vm, dombos vidéken, 300 n. e. óhitü, 30 

zsidó lak., óhitü anyatemplommal. Határa 450 hold, ... Birják gr. Kun Gergely és Kabos József (Fé 

4; 59). 1888: Száldobágy Margittai js (Je 636). 1913: Szoldobágy Bi vm (Az). – 1909/19: 

Săldăbagiu, Szoldobágy, L 472: r 403; m, zs (152). > Săldăbagiu de Barcău = Su 2: 104. 1406– 

1851. – 1974: c. Balc {Bályok kzs faluja Ny-ra} [11 C] 

Száldobágy 5. Bi 4. (Tenke-DK) 1599: Also Zaldobagy, Felseo Zaldobagy, Zelistie (Jakó 348). 

1808: Szaldobágy ~ Szoldobágy (152). 1851: Száldobágy-Szelistye, Bi vm, lapályos helyen, 32 gör. 

kath., 619 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birja a váradi deák püspök (Fé 4: 85). 1913: 

Körösszáldobágy Bi vm Magyarcsékei js (Az). – 1909/19: Săldăbagiu, Szelistyeszáldobágy, L 

903: r 886; m, zs (152). > Săldăbagiu Mic = Su 2: 104. 1599–1913. – 1974: c. Căpîlna 

{Feketekápolna kzs faluja K-re} [20 B] 

Száldobágy 6. * Krassó (Zsidovin mellett) 1371–1372: Zaldubag (DocVal 242). – Su 2: 428. 

Száldobágy 7. * KSz 1. (Dersida, Felsıszopor és Girokúta közt) 1414: Zoldobagy, 1475: 

Zaldobagh, 1526: Zoldobagh, 1631: Szoldob, 1697: Száldob, 1698: Szoldobágy (Petri IV. 615). – 

Su 2: 436. {A Kraszna egyik mellékvize: SoldobiŃa ırzi emlékét} 

Száldobágy 8. KSz (Erdıd-DK, a Homoródi úton) 1441.V.18.: Zaldobag (KSz vm) Dobokai és 

Majádi-birtok (KmJkv 318); 1459.V.30.: Zaldobag-on Ilosvaiak részbirtokosok (1356); 

1461.X.1.: Zaldobag-i részét Majádi László zálogba adja Sarmasági Valkai Ozsvátnak (1623). Ld 

még KmJkv II. 1048. 1475: Zaldobagh (Cs 1: 563). 1640: Zoldobagy (Makkai 406) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: Szoldobágy, Száldobagy Sza (163). 1851: Szoldobágy, Sza vm, 355 g. kath. 

lak., igen sovány, köves határral, de vadakkal bıvelkedı gyönyörő erdıvel. Patakja a Bikk tetırıl 

veszi eredetét, hol egy puszta várnak romai látszanak, alatta régen Dedemes helysége feküdt. F. u. 

gr. Károlyi (Fé 4: 147). 1888: Száldobágy (Szoldobágy) Sza Erdıdi js (Je 636 & Hamuzsir huta). 

1913: Bükkszoldobágy Sza vm (Az). – 1909/19: Solduba, Szoldobágy, L 583: r 564; zs (165). = 

Su 2: 139. 1475– 1913. – 1974: c. Homoroade {Középhomoród kzs faluja D-re} [12 A] 

Száldobágy 9. * Te (Lugos táján) 1440: Zolobagh (Cs 2: 62); 1444: Zoldabag Zsidóvár 32. 

tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár); 1452: Zaldobagh (Cs 2: 62). – Su 2: 436. 

904


Száldobágytelke * Bi (Élesd táján) 1406: p. Hungaricalis Zaldubachtheleke (Jakó 341). – Su 2: 

428. 

Száldobos 1. Ar (Temesfőzkút mellett) 1471-ben Záldobos nevő birtokát Keszi Balázs deák a 

csanádi káptalannak adja (Cs 1: 785. Keszi cs.). =: Zaldobos (Márki II/1. 215). – Su 2: 428. {M} 

Száldobos 2. Uh (Barót-É, a Kormos-patak Ny-i oldalán, Bardóccal átellenben) 1332: Zaldubus 

(Orbán B. I. 223) a Sepsi esperességben. 1462: Zaldob (SzO I. 198); 1566: Zaldopos (SzO II. 197). 

1576: Záldobos (SzO IV. 43). Neve valamikor hársfákkal borított erdıs területre utal. Lakossága a 

tatárok által elpusztított Kisszáldobos és Valál lakóinak egy részével gyarapodott, majd a fülei 

határban a XVII. században elpusztult Dobó lakosságának egy része is itt kapott menedéket (JJ). 

1614: Száldobos 18 családfı (Uh 15). 1760–2: Székely Száldobos. 1808: Szálldobos ~ Száldobos 

(152). 1861: Száldobos Uh (28). 1888: ≈ Uh Homoródi js (Je 636). 1913: Székelyszáldobos Uh 

vm (Az). # Janitsek J.: Székelyszáldobos helynevei. {168 élı és több eltőnt hn.} (NyIrK 1978.2). 

– 1909/19: Saldăbuş, Szsz, L 769: r 153; m (152). > Doboşeni = Su 1: 203. 1566–1854. – 1974: c. 

BrăduŃ {Bardóc kzs faluja} [37 B] 

Száldobos 3. * Za (Bökény mellett) 1553: Zaldobos. A XVIII. században Körösbökénybe olvadt. – 

Su 2: 428. (Csánki I. 785) {Téves. Lapján a Kesziek vannak}. 

Száldobpataka * Kr (Tinkova mellett) 1411: Zoldobpotoka (Pesty: Krassó II/2. 197). – Su 2: 

428. 

Szalin * Te~Kr (Miháld/Mehádia táján, Jablanica mellett) 1402: Zalyn in districtu Myhald (P); 

1428: ≈ in ≈. Jablaniczával együtt említik (Cs 2: 62). 1552.VII.11.: Bánffy Mihály Zalyn birtokbeli 

részét zálogba adja Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak (KmJkv 5162-3); 1553.III.20.: 

Kornyáti Bekes László Zaly birtokbeli részét zálogba adja Tövisi Cservicse Jánosnak (5178). 1564: 

utraque Zalyn (Pesty: Szörény II. 490). – Su 2: 428. 

Szallagfalva * Za (Borossebes-K, a Sebes bp-i Dézna és Déznaláz mellett) 1553: Zallaghfalva 

(Márki II/1. 247). – Su 2: 428. 

Szálláspatak 1. Hu 1. (Hátszeg-D, a Sztrigy b. o. völgyében) 1360: Zallas; 1392: p. 

Zalaspathaka; 1404: p. seu keneziatus Zallaspataka; 1457: p. Alsozallas; 1493: Zallas; 1514: p. 

Alsozallaspathaka; 1519: ns p-is Zalaspathaka. Hátszeg vára és több román kisnemes: 

Szálláspataki, Szp. Kovács, Szerecsen, Szentgyörgyi s más birtokosé (Cs 5: 135). 1440: 

Zalaspathaka-i Dénest birtokfoglalástól tiltják (KmJkv 259). 1733: Also-Szállás, 1750: Also 

Szalas, 1760–2: Alsó Szállás Pataka. 1808: Szálláspataka (Alsó-) (152). 1861: A-Szp Hu (20). 

1888: A-Szp Hu Puji js (Je 210). L 1910: 493 (r); 1956: 433 (Le). 1913: Alsószálláspatak Hu vm 

(Az). – 1909/19: Sălaşul-de-jos, Aszp, L 464 gkat. r (151). = Su 2: 103. 1360–1854. > Sălaşu de 

Jos [44 A] 

Szálláspatak 2. Hu 2. (Hátszeg-D, Aszp-D) 1453: p. Felsewzallaspathak in d-u Ha; 1508: ≈, 

Zallaspathaka superior; 1514: p. Felsewzallaspathaka in d-u Ha. Birtokosai mint Aszp (Cs 5: 

135). *1758.XI.17.: Kendersi Mihály táblabíró, író, színügyér (–1824.IV.26., Kv). 1733: Felsı- 

Szállás, 1750: Felsı Szálás, 1760–2: Felsı Szállás Pataka. 1808: Szálláspataka (Felsı-) (152). 

1861: F-Szp Hu (21). 1888: F-Szp (Szelasu-din-szusz) Hu Puji js (Je 327). Határában XIII–XIV. 

századi várrom. 1913: Felsıszálláspatak Hu vm (Az). – 1909/19 Sălaşul=de-sus, Fszp, L 1143: r 

1088; m (151). = Su 2: 103. 1453–1854. > Sălaşu de Sus [44 A; L] 

Szalmapatak KSz (Nagyilonda-ÉÉK) 1566: Nagh Szalmapathak, 1567: Zalnicapathaka, 1615: 

Romanist, Romanfalva (Kádár V. 580). 1639: Romanffalwa (Makkai 435) I. Rákóczi György 

birtoka. 1733: Romanest, 1750: Ruminests, 1760–2: Romenestyi. 1808: Románfalva Kıv (138). 

1888: ≈ (Rumunesci) SzD Nagyilondai js (Je 607). 1913: Szalmapatak SzD vm (Az). – 1909/19: 

Româneşti, Románfalva, L 196: r 186 (147). = Su 2: 83. 1566–1854. – 1974: c. Boiu Mare 

{Nagybúny kzs faluja KÉK-re} [12 B] 

Szalmáspatak Cs 1888: Szalmáspatak, telep (t) Gyimesközéplok Cs (Je 636). 

905


Szálnapataka KSz (Magyarlápos-DNy) 1566: p. Szalnapataka, p. nova Szalna, Szalnapathaka 

(Su). 1567: Zanicza, Zalniczapataka, Uj Szalna; 1583: Zelnicze (Kádár VI. 307). 1733: Szelnicsa, 

1750: Szelnicza, 1760–2: Szelnicze. 1808: ≈ Kıv (156). 1888: ≈ (Selnitia) SzD Nagyilondai js (Je 

646). 1913: Erdıszállás SzD vm (Az). – 1909/19: SelniŃa, Szelnicze, L 877: r 869 (162). SălniŃa = 

Su 2: 106. 1566–1854. – 1974: c. Vima Mică {Drágavilma kzs faluja; DNy-i hrs} [12 A] 

Szalófalva * Za (Világos mellett: Su) 1441: Zalofalwa, 1445: Zalovfalva Világos vár tartozéka 

volt (Cs 1: 743). – Su 2: 428. 

Szalóivánfalva * Te (Detta táján) 1410: Zaloyuanfalua Doboz 62. tartozéka volt (Cs 2: 33. 

Doboz). – Su 2: 428. 1462. 

Szalókfalva * Kr (a vm déli vidékén) 1421: Zalokfalwa (Pesty: Krassó II/2. 180). =: ≈ (Cs 2: 107). 

– Su 2: 428. 

Szalom pataka a Nyikó j. o. mellékvize (NyIrK 1978. 2. sz.) 

Szalonna BSz (Zsibó-K) 1554.IV.24.: Zalonna Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). 1591: Nagy 

Zalonnapatak, 1594: Nagy Szalonna (Kádár VI. 132). 1733: Szalonna, 1750: Szolona. 1808: 

Szalonna ~ Szolonna, Szalnyiná ~ Szlányina (152). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Szoloná) SzD 

Csákigorbói js (Je). 1913: Szalonnapatak SzD vm (Az). – 1909/19: Solona, Sz, L 369: r 363 (166). 

= Su 2: 139. 1554–1854. – 1974: c. Surduc {Szurdok kzs faluja ÉK-re} [12 D] 

Szalonta Bi (Várad-DNy) 1332–7: Nycolaus sacerdos de Zalancha, Zalanta; Thomas ≈ de v. 

Zalanta. Papja 1332–5, 1337: évi 8 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 665). 1341: Zalanda (Tr). 1462: 

Zalontha. Földesurai a Toldiak voltak (Cs 1: 622). 1602: Szalonta (Kiss 688). 1610.X.2. Báthory 

Gábor fejedelem hajdúszabadságot adományoz Szalonta városának. (A kiváltságot megújítja 

Bethlen Gábor 1625.IX.22-én, majd I. Rákóczi György 1631.IV.27-én.)© 1710: Esterházy Pál 

nádor megszerzi Szalontát. 1712: a szalontaiak elvesztik Kölesért, Szil, Barmód, Kéza, Pata és 

Budacs határrészeket. 1715-ben nem ismerik el a hajdúnemességet. 1720: 137 család közt Arany 

Ferenc és Arany János; mindkettı jobbágyportán. 1773.II.18.: Szalonta herceg Esterházy Miklós 

birtoka, lakja 226 jobbágycsalád, 304 házas zsellércsalád. 1808: opp. Szalonta (Nagy-) h. 

*1817.III.2.: Arany János, a legnagyobb magyar epikus költı (–1882.X.22., Bp). 1851: Szalonta 

(Nagy-Szalonta) mezıváros Bi vm, 10 300 lakossal, kik kevés kath., óhitőt és zsidót kivéve 

mindnyájan reformatusok, s köztök több 200 nemes családnál találtatott. Posta helyben, s egy ref. 

anyaegyház, s a nagy tőz után igen számos vörös cserép fedelő házak láthatók. ... Birtokosa: h. 

Eszterházy, de a város régente hajdui szabadsággal élvén, földjeit mindig szabad adás-vevés 

mellett örökös szerzıdésnél fogva birta és birja. Hajdui korának emlékét most is egy fennálló 

csonka torony falai tartják fel (Fé 4: 62). 1888: N-Sz Bi Nagyszalontai js szh, 1888: ház 1893, L 

10403 (Je 530 & Szil, Barmód, Andacs, Atyás és Cserepes psz, Kölesér telep). 1913: 

Nagyszalonta Bi vm (Az). « Andacspuszta, Barmódpuszta. Ref. ehk 2001: 89 / 164 / - 75 (PaK, 

2002.1). # Molnár J.: Nagyszalonta 1606–1906. Nsz 1906. Dánielisz E.: „Szülıhelyem Szalonta 

...“ Tanulmányok, esszék Arany János körébıl. Nagykırös 1992. – 1909/19: Salonta-mare, Nsz, L 

14 107: r 618; m; 683 zs; szlovák, n (153). Salonta = Su 2: 94. 1332–1851. [20 A] 

Száltelek Msz (Marosvásárhely-NyÉNy) 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János özvegye: Bogáti 

Orsolya Zathelke határában levı székely örökségét és lófıségét legközelebbi vérrokonainak: 

Náznánfalvi Tamási Ferencnek és Bernátnak vallja (KmJkv 3385). 1602: Száltelek (SzO V. 281). 

1603.II.7.: Zaltelek {egyetlen név:} L{ibertinus} Paulus Vas (SzO). 1614: Száltelek 20 családfı 

(Msz 35). 1694: Száltelek (SzO IV. 336). 1733: Csipterek, 1750: Czinterek, 1760–2: Száltelek. 

1808: ≈ (152). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je). 1913: Száltelek MT vm (Az). – 

1909/19: Ciptelnic, Sz, L 309: r 230; m (49). łiptelnic = Su 2: 213. 1602–1854. – 1974: c. Band 

{Mezıbánd kzs faluja K-re} [23 D] 

Szálva Be (Naszód-Ny hrs a Nagy-Szamos menti úton) 1440: Zalva, 1717: Szalva (Su). 1733: 

Szálva. 1808: Szálva (152). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ (Salua) BN Naszódi js (Je). 1913: Szálva 

BN vm (Az). – 1909/19: Salva, Sz, L 1691: r 1665; zs (153). = Su 2: 94. 1440–1854. [13 D] 

906


Szalvatı * Kr (Kecel és Krasznahorvát táján) 1422: Zalwathew (Cs 1: 585). – Su 2: 428. 

Szamarócz * Ar (Szombathely/Szabadhely mellett) 1440, 1477: Samarowcz Solymos vár 73. 


Szamársziget hn 1278: Zamarziget Dicsıszentmárton hrs (Er I. 362). 

Szamártelek Ko (Gyalu-ÉNy) 1288: Za...teluke (Cs). =: t. Zamarteluke. Mykula fiai: Kemény 

(Keminus) és János birtokolták (Gy 3: 370. Ma Kiskapus kzs. Ny-i, románok lakta része: 

Szamára). 1288.VI.8.: Zamarteluke (Er I. 437. Elnéptelenedettnek írja) 1357: v. Zamartelek; 1441: 

p. Zamarthelek (1288–1441. Cs 5: 403. Eltőntnek írja). Holott: 1391: Olahkapus; 1483: Olah 

Kyskapws: Cs 5: 365. Kiskapushoz tévesztve! 1441–1549 KmJkv Szentpáli, Gyerıvásárhelyiek, 

Szamosfalvi, Kiskapusi és Zutori Gyerıfiek rb; zálogon Somi Gáspáré is. 1666 Sólyomtelke: 

Hajdu János Olah Kis Kapuson lakik (Gyalu 161). # KszHn 1942. Szamártelek 180. – Su 2: 428. 

Zamarteluke, 1288–1733. 1733: Szamáre, contopit în Căpuşul Mare {recte: Căpuşu Mic}. 

Szamos 1. 1806: Szamos (Losád-DK hrs) 1808: pagus Szamos Hu. Hnt. 13: azh (153). 

Szamos 2. Szamos patak 1806: Szamos r. (Orosztelek-Ny) 1808: Szamos riv Uh (153). 

Szamos 3. Hév-Szamos folyó a Kis-Szamos egyik forrásága. 1524.VII.30.: Valkó határpataka: 

fluvius Naghpathak ... transit ad fluvium Zamos (KmJkv 4034). 1808: fluvius Szamos (Hév-), 

Warme-Samosch (153). > Meleg-Szamos. – Someşu Cald. 

Szamos 4. Hévszamos (Gyalu-DNy, a Meleg-Szamos b. p.) 1448: Hewzamus. Püspöki birtok. 

(Cs 5: 360). 1448.X.24.: Hewzamus-on lakó Ştefan kenéz, Roşu (rufus) Ioan, Cristian Ştefan, Tatul 

Petru püspöki jobbágyok részesek voltak ölvesi román jobbágy megölésében (KmJkv 634). Utóbb 

Gyalu tartozéka. 1608: Hew Samossi korcsomáros 1608: Huzzu Demeter ... 1609 Michael Faber 

{Kovács Mihály} ... Item Tombok András ... Item Tattamer János ... Item Joannes Boldar ... / Hew 

Samosi lószám 1609 November 16: Halas Péternek No. 1, Kerest János 2, Talas Gál 1, Chuka 

Kozma 1, Tombok Mária 1, Chuka János 1, Tombok Péter 1, Sterczel Lukács 2, Tekeniw Tamásné 

1, Gall Péter 1, Marcus Dienes 1, Hozzu Demeter 1, Hozzu István 1, Sto{l}nai György 1, Salanczi 

János 1, Tattamer János 1, Mihály Kovács 1, Dragus Gál 1, az vajdának 2. Gyalogszeresek 1609: 

Sto{l}nai Demeter, Tattamer Gál, Salaczi Christell, Charainik Farkas, Keöbleössi Tivadar, Botthos 

Tivadar, Sto{l}nai Tamás, Gall János, Tombok András, Chuka János, Chuka István, Sos János, 

Gall Demeter, Burko János, Samar Simon, Tott János. Özvegyasszonyok 1609: Kerestien Jánosné, 

Kerestien Mihályné, Onthoro Mihályné, Tompa Jánosné, Tombok Jakabné, Pap Gálné, Márta 

asszony, Diemienné. / Anno 1608 ostoradóba adtak fl. 30. Mindenekbıl az dézmát megadták. Az 

fejedelem vendégségére bornyut adtak No. 1. Tyúkot adtak No. 4, tyúkmonyat No. 20. (Gyalu 429). 

Tovább is Gyalu tartozéka volt. 1733: Meleg Szamos, 1750: Meleg Szomos. 1808: pagus Szamos 

(Hév-) ~ Hévszamos (153). 1861: Hév-Szamos Ko (12). 1888: Meleg-Szamos (Hév-Szamos, 

Somesu-Káld) Gyalui js (Je 500). 1913: Melegszamos Ko vm (Az). – 1909/19: Someşul-cald, 

Msz, L 515: r 509 (166). 1936/9. tk: Someşul Cald = Su 2: 140. 1448–1854. Helyén: Gyaluihavasok 

1999. tk: Lacul Someşul Cald / Meleg-Szamos-tó. Ettıl alább: Lacul Gilău / Gyalui-tó. 

Szamos 5. Hideg-Szamos folyó a Kis-Szamos másik forrásága. Gyalu fölött egyesülnek. 1808: 

fluvius Szamos (Hideg-), Kalte-Samosch (153). Hideg-Szamos. – Someşu Rece. 

Szamos 6. Hidegszamos (Gyalu-DNy hrs a keleti Hideg-Szamos és a nyugati Meleg-Szamos 

összefolyása fölött) 1448: Hydegzamus. Püspöki birtok. (Cs 5: 360). 1448.X.24.: Hydegzamus-i 

lakos Nicolae kenéz és Crişan Mihai püspöki jobbágyok részesek voltak ölyvesi román jobbágy 

megölésében (KmJkv 634). Utóbb Gyalu tartozéka. 1609: Hidegh Samosy ökrös emberek : Barr 

Pálnak No. 6, Mihály Kovács 4. Gyalogszeresek: Sandor Simon, Baar Péter, Huzu Demeter, Huzu 

Pál, Huzu János, Botthos Tamás, János Kovács, Lupsa kenéz. Özvegyasszonyok: Maggo Jánosné, 

Sandor Simon nénei, Tallas Györgyné. / Anno 1608 Az ostoradóba adtak fl. 8. és mindenbıl 

megadták a dézmát. In primo az fejedelem vendégségére adtak juhot No. 1. Tyúkot adtak No. 3, 

tyúkmonyat No. 10. 2-do az fejedelem vendégségére adtak tyúkmonyat No. 12. (Gyalu 428-429). 

Tovább is Gyalu tartozéka volt. 1808: pagus Szamos (Hideg-), Hidegszamos (153). 1861: H-Sz Ko 

907


(12). 1913: Hidegszamos Ko vm (Az). – 1909/19: Someşul-rece, Hsz, L 1012: r 929; m, c, zs 

(166). 1936/39 tk: Someşul Rece = Su 2: 140. 1448–1854. – Gyalui-havasok 1999. tk: Someşu 

Rece / Hidegszamos. Alatta Lacul Gilău / Gyalui-tó 

Szamos 7. Kis-Szamos folyó: a Gyalui-havasokból Szamosfınél eredı Hév-/Meleg-Szamos és 

Hideg-Szamos Gyalu (Ko) fölött egyesülten: Kis-Szamos; már itt felveszi Kapus (b), majd Lóna 

(j) patakát, Kolozsvár alatt a Sárd patakával bıvült Nádas (b) vizét, odébb a Borsa (b) patakot. 

1269: ... iuxta fl-m Zomus (Gy 2: 73): (Szamos)Jenı. 1308: Zomus folyón malom Kolozsmonostor 

határán (An 2: 437). 1488.VI.18.: a Zamos-on malom Jenı h (KmJkv 2681); 1493.VII.4.: a 

Zamos-on kétkerekő malom Vasasszilvás h (2876); 1517.XII.13.: a Kyszamos-on malom Jenı h 

(3648); 1524.XII.2.: a Zamos mellett halastó Kolozsvár h (4060); 1553.XI.12.: a Zamos-on 

malomhely Iklódszentiván h (5239); 1553.XII.9.: a Kyszamos-on nalom Magyarzsuk h (5248). 

1808: fluvius Szamos (Kis-) Ko, Kleine-Samosch (153). – Someşu Mic 

Szamos 8. Nagy-Szamos folyó: a Radnai-havasokból ered; fı mellékvize b. o. a Bestercét és a 

Budakot egyesítı Sajó. 239: Samum (acc.); 1268: aqua Zhomus – Radnánál (Gy 1: 553). =: a 

Zhomos folyón túli malom Radnán (Er I. 264). 1492.X.25.: a NaghZamos-on malom Bethlen 

határán (KmJkv 2823); 1511: a NaghZamos folyó mellett, a Rosashegye alatt malom Dés h 

(3575); 1516.VI.27.: a Naghzamos-on malomhely, a Nagzamos-on túl szántóföld Dés h (3616); 

1524.III.16.: a Naghzamos folyóban sziget Bethlen h (3992). 1808: fluvius Szamos (Nagy-) BSz, 

Grosse-Samosch (153). – Someşu Mare 

Szamos 9. Szamos folyó {a Kis-Szamos és Nagy-Szamos Désnél egyesülten Szamos; a 

Tiszába ömlik} [1270–72]: a Zomos-on közlekedı sószállító hajóktól {Mezı}Aranyos falunál 

(Szo>Sza) vámként 20-20 kısót szednek; ua: [1280-82], 1292 (Er I. 299, 386, 507). 1405: Also 

Aranyas que est ex alia parte Zamus: Mezıaranyos; 1424: p. Aranyas penes fluvium Zamos (Cs 1: 

150): Erdıaranyos. 1808: fluvius Szamos, Samusius, Samosch KSz (153). – Someş 

Szamos 10. 1861: Havasi-Szamos Ko (12). Talán Szamosfı elızı neve. 

Szamos 11. BSz (azonosíthatatlan település a Szamos völgyében, hihetıleg Kozárvár környékén) 

1249.I.21.: IV. Béla király {Geregye nb.} Pál országbírónak adományozza Zomus földet (Er I. 

209). 

Szamos 12. Szamos-elıtagú hs 1888 (Je 637): Kóród, Nagy-Goroszló, Széplak, Udvarhely, Újlak, 

Újvár, Újvár-Németi. 

Szamosfalva Ko (Kolozsvár-K hrs) „XIII. századi emlék a templom félköríves diadalíve, s annak 

látszik az a csinos és érdekes kı keresztelıkút is, mely több mint fél évszázaddal ezelıtt innen 

került Kolozsvárra, az akkori Erdélyi Múzeum Régiségtárába“ (Ke 2: 109). 1280: f-i Mikola 

comitis; 1332–5: Johannes sacerdos de Zomus; 1339: Gereu, Kemen, Joannem, Nicolaum et 

Jacobum filios Joannis f-i Mykola de v. Zamus. 1280: Mikola fiai birtokolták (ld. Szentmiklós). 

1332-ben az innen nevezett Mikola-fi János fiait az Ernyeiek anyjuk leánynegyede miatt 200 M 

értékben perelték. Papja 1332 I: 50 liliomos dénár + 1 d, 1333: 1 gs, 20 d, 1334 I: 6 gs, 1334 II: 3 

gs, 3 d, 1335 I: 5 gs, 4 új d pápai tizedet fizet (Gy 3: 370). 1345: p. Samusfalua; 1363: nobiles de 

Zamusfolua; 1419: magna via, qua itur de silvis p-is Gewrgfalva ad p-m Zamusfalwa; 1455: 

plebanus de Zamosfalwa, scolasticus de eadem; 1460, 1486: scolasticus in ≈; 1486: Sz. Erzsébeteh. 

1488: nobiles de ≈; 1511: p. ≈. Mikola-fiak; Czegei Wass, Veresmarti Czikó, Györgyfalvi, Gyf. 

Henke-birtok. Mai r. k. temploma csúcsíves alkotású, román kori keresztelıkúttal. Szn 1439: Vas 

Pál; 1444: Nagy Benedek, Réti Kelemen, Sárdi Balázs; 1450: Nagy Benedek; 1461: Kis Kelemen, 

Éles István, Balog Domokos, Magyari Jakab; 1466: Szıke András, Fekete Kelemen, Vas Pál: 1472: 

Rıdi Mihály, Kozma Gál; 1475: Réti Pál; 1504: Pénzes Albert; 1511: Rargyas Benedek (1332– 

1511. Cs 5: 403). „Az elsı templom építtetıi azok a közös eredető ısi családok voltak, melyekbıl 

itt a Mikolák és a Gyerıffyek maradtak patrónusoknak a XVIII. század elsı felében történt 

kihalásukig. Közülük a Mikolák emelkedtek leghamarabb országos vezérállásba, s a XVI. század 

közepe elıttrıl kétszáz évig erıdített kastélyuk a templom közelében állott. Mikola László 1537ben 

erdélyi alvajda és a székelyek alispánja volt“ (Ke 2: 109). 1558, 1564: Szamosfalvi András 

908


wittengergi diák; 1563: tállyai rektor (Dn 64). 1587: Zamosffalwa. – E: fl. 8, A: fl. 4 (Dé 56). 1649 

ısze: Szf-i Mikola Zsigmond (?–1679) feleségül veszi Szentlászlói Kamuthi Zsuzsát; 1656 k. Torda 

vm fıispánja; 1657: a lengyelországi hadjáratban fogságba esik, öt év múlva szabadul; egy ideig 

Sárospatakon tartózkodik, majd hazatér; 1675–1679.VIII.10. Kolozs vm fıispánja (Ke 2: 228). 

Nyolc udvaházát építtette újra – mint fia feljegyezte. *1665.VI.8., Sárosptak: Szf-i Mikola László 

(Szf. Mikola Zsigmond és Szentlászlói Kamuthi Zsuzsánna fia), az Erdélyi Udvari Kancellária 

tisztviselıje (–1742.IV.16). Benne családjának is magvaszakadt. Megírta családja s az elıkelıbb 

erdélyi familiák történetét (Szinnyei VIII. 1360; Gyalu 312/4). A Valkaiak rokona (GyL 38). 

Magyarfenesen halt meg (Ke 2: 228). 1750: Szamosfalu. (1759) 19-ma Novembris volt instellatiója 

br. Korda György úrnak a Kolozs vármegyei fıispánságba Szamosfalván (Rettegi 95). 1805: néhai 

gróf Béldi Antalné udvarháza elıtt galambbúgos kapu (SzTA). 1808: Szamosfalva h. 1861: ≈ (14). 

1888: ≈ Ko Kolozvári js (Je 637 & Csonthegy). 1913: Szamosfalva Ko vm. # Esterházy János: 

A szamosfalvi egyház (ArchKöz 1868. 146-147). Balogh Jolán 1943. 282-283. Ke 1: 206. Entz 

Géza: A szamosfalvi Mikola-udvarház (EM 1946. 56-58). 1957 k.: Bágyuj Lajos restaurálja a 

templomot. Kelemen Lajos: A szamosfalvi római katolikus templom (1958) = Ke 2: 109. Kabay 

1973. – 1850: Szamosfaleu, 1854: Samoşfalău (Su). 1909/19: Someşfalău, Szf, L 1613: r 1146; m; 

17 zs (166). > 1929: Someşeni = Su 2: 140. 1332–1854. » Cluj [22 B] 

Szamosfı (Gyalu-DNy, a Havasnagyfalu-D; 682 m) 1724: {Szamosfı} (Siebenbürgen, 1993. 

89). 1805: Magura (c. D). 1808: Magura (Alpestris-) {Havasmagura} (101). 1861: Magura Ko 

(13). 1888: ≈ (Magur) Ko Gyalui js (Je 484). 1913: Szamosfı Ko vm (Az). – 1909/19: Măguri, 

Magura, L 1262: r 1231; m, zs (109). = Su 1: 384. 1805–1854. – 1974: c. Măguri-Răcătău {Reketó 

kzs faluja Ny-ra}Gyalui-havasok 1999. tk: Măguri / Szamosfı. D-re a Hideg-Szamos-tó. [22 C] 

Szamoshát: Szinyérváralja és Mátészalka között a Szamos folyása mentén mindkét parton fekvı 

falvakat körülfogó táj neve. Lakossága túlnyomórészt magyar. Keleti felén románok is laknak. 

Természetes központja, régi vásáros helye Szatmárnémeti (K. L. 168). 

Szamoshévíz KSz (Zsibó-ÉK, a Szamos j. p. közelében) 1546: Thoplycza (Su). 1733: Toplicza. 

1808: Toplicza Kıv (171). 1888: Toplicza (Toplitia) SzD Nagyilondai js (Je 690). 1913: 

Szamoshévíz SzD vm (Az). – 1909/19: TopliŃa, T, L 270 g. kat. r (183). = Su 2: 201. 1546–1854 

{1913}. [12 D] 

Szamosköz 1579: SAMOSKVS – a Samos és a Tur közt (Zsámboki: Ungariae loca ... 

Antwerpiae). 1565–1612: Szamosközi István humanista történetíró. 1609 Zilah: Szamosközi 

János jobbágy (Gyalu 431). 

Szamosköz: a Tisza és a Szamos közötti síkság neve. Részei a szatmári Tiszahát, a Túrhát, 

Szamoshát és a közéjük esı szatmári Erdıhát. A honfoglaló magyarok a ritka szláv népességő 

Szamosközt a 10. sz-ban benépesítették. 17–18. sz-i szórványos román beköltözéseket nem 

tekintve, a középkortól folyamatosan magyarlakta terület maradt. A ≈ mint tájnév a múlt század 

második feléig járásnévként is élt, ma feledésbemerülıben van (K. L. 168). 

Szamos mente: a Kis- és Nagy-Szamos melléke a Mezıség északi és nyugati szélén. Két külön álló 

táj. A Nagy-Szamos mente Retteg és Bethlen környéki, a Kis-Szamos mente a Dés, Szamosújvár és 

Kolozsvár környéki magyarlakta községeket foglalja magába. A ≈ Erdélynek a magyarság által 

legkorábban betelepült vidékei közé tartozik (10–11. sz.). A középkorban a bükkerdık övéig 

viszonylag sőrőn magyar lakosságú táj volt, csupán néhány szász (12. sz. vége) és szórványos 

román település bontotta meg etnikai egységét (15–17. sz.). A 16–17. sz. pusztító háborúi 

ritkították meg erısen a magyar lakosságot, különösen a tizenötéves háborúban (1591–1606) 

szenvedett sokat a vidék, annyira, hogy etnikai képe is megváltozott. Magyar lakossága ma 

románokkal vegyesen lakik. A ≈ korábban közigazgatásilag Belsı-Szolnok és Doboka vm-hez, 

majd Szolnok-Doboka vm-hez tartozott. Néprajzilag alig kutatott. Népi mőveltségében hozzá 

hasonló a nyugatra fekvı Borsa völgye és a szomszédos Mezıség is (K. L. 169). 

Szamosmonostor Sza (Nagybánya-Ny, a Szamos j. p.) 1493: Monosthory (Cs 1: 481). 1512: 

Monostor. Kialakulása a XV. század végén történt; a meggyesi uradalom faluja. Középkori népe 

909


magyar–román–rutén keveréknek látszik (Maksai 180). 1648: Monostor (Makkai 392) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: ≈ (110). 1851: ≈, Sza vm, közel Misztótfaluhoz a Szamos-parton, 238 g. 

kath., 12 ref., 16 zsidó lak., g. kath. fil. templommal. Mezeje kevés kukoriczát, de jó szénát terem. 

F. u. b. Apor Lázár s m. (Fé 3: 114). 1888: ≈ Nagybányai js (Je 512). 1913: Szamosmonostor 

Szinérváraljai js (Az). – 1909/19: Mănăştiur, Monostor, L 294: r 280 (110). > Merişor Su 1: 391. 

1493–1913. – 1974: c. TăuŃii-Măgheruş {Misztmagyarós kzs faluja Ny-ra} [12 B] 

Szamospart BSz (Naszód-D hrs) 1392: Luchka (Su). 1530.V.31.: Lwzka Somkeréki Erdélyiek 

birtoka (KmJkv 4300); 1553.XII.9.: Lwchka Somkeréki Erdélyiek egészbirtoka (5248). 1750: 

Luska. 1808: Luska (100). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ BN Naszódi js (Je 481). 1913: Szamospart 

BN vm (Az). – 1909/19: Luşca, L, L 434: r 415 (107). = Su 1: 370. 1392, 1750, 1854. [13 D] 

Szamostelek Sza (Apa-D, a Szamos jp-i úton) 1249: p. Zomus, 1329: Zamostelek (Tr). 1490: 

Zamosthelek Szinér várához tartozott (Cs 1: 485). A meggyesi birtoktest része. 1490: Zamosthelek, 

1493: Zamostheleke, 1512–1525: Samosthelek (Maksai 210). 1808: Szamostelek (153). 1851: ≈, 

Sza vm, a Szamos tekerületében, 7 romai, 396 g. kath., 36 ref., 15 zsidó lak., g. kath. 

anyatemplommal. Róna határát a Szamos árja kövériti, s azért felette termékeny; kaszálói jók. F. u. 

Vécsey, Rápolti Nagy, Tolnay, Zaffiry, Katona stb. (Fé 4: 62). 1888: ≈ Szinérváraljai js (Je 637). 

1913: Szamostelek Sza vm (Az). – 1909/19: Somoştelec, Szamostelek, L 495: r 462; zs, m (166). > 

Someşeni = Su 2: 140. 1249–1851. – 1974: c. Apa {Apa kzs faluja} [2 C] 

Szamostelke Kü (1808) : Somostelke. 

Szamosudvarhely KSz (Zsibó-É, a Szamos bp-i úton) 1387: Udvarhely (P); 1452: Odwarhel (Cs; 

P); 1475: Vdwarhel (Cs; Petri IV. 391); 1491: ≈ (Cs 1: 565). 1491.VII.11.: Wdwarhel Oláhnádasd 

határosa (2740); 1555.X.10.: ≈ Kusalyi Jakcsok birtoka (5418). 1570: ≈ (Petri). 1760−2: Szamos 

Udvarhelly. 1808: Udvarhely (Szamos-), Odorhej KSz (175). 1888: Szamos-Udvarhely (Somesiu- 

Odorheiu) Szi Zsibói js (Je 637 & Ozokerit bányatelep). 1913: Szamosudvarhely Szi vm (Az). – 

1909/19: Someş-Odorheiu, Szuh, L 1336: r 1186; m, zs (166). = Su 2: 140. 1387−1854. > Someş- 

Odorhei [12 C] 

Szamosújfalu Sza (Nagybánya-DNy, a Szamos bp-i úton) 1648: Olah Uyfalu (Makkai 407) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Újfalu (Oláh-), Buzesti (176). 1851: Ujfalu (Oláh-), Sza vm, 321 

gör. kath. lak., anyatemplommal, sovány hegyes határral, tölgyes erdıvel. F. u. gr. Károlyi (Fé 4: 

233). 1888: Oláh-Újfalu (Szirb) Nagybányai js (Je 553). 1913: Szamosújfalu Sza vm (Az). – 

1909/19: Buzeşti, Oláhújfalu, L 450: r 432; zs (33). = Su 2: 116. 1648–1913. – 1974: c. Fărcaşa 

{Farkasaszó kzs faluja Ék-re} [12 B] 

Szamosújvár Do (Dés-D) a város magva 1291: Gerlahida vámos hely (Er I. 465). 1410: Gerhah 

(Kádár VI. 138). 1430: Gerlah-i Szél Mihály ü: Szántói Laczk György (KmJkv 50); 1457.VIII.9.: 

Gerla Bálványos vár tartozéka (1275). 1540: Épül Szamosújvár I. János király és Fráter György 

által megterveztetett erıdítménye.© 1543.III.12.: Wybalwanyos vár (KmJkv 4777); 1549.VI.21.: 

Bánk Pál Wybalwanyos vár várnagya (4934); 1549.VII.26.: Bánk Pál Vywar praefectusa (4940); 

1551.IV.22.: Dobay János dési kamarás és Wywar udvarbírója (5088); 1553.III.9-én Báthory 

András erdélyi vajda Wywar-ból ad parancsot < X.1. (5231); 1553.X.28.: Wywar tartománya 

(5235); 1555.VI.19-én Wywar-on kelt Szentiványi Kendy Ferenc és Ruszkai Dobó István erdélyi 

vajdák bírói határozata (5398). 1578: Magyargyerımonostori Ebeni Gábor újvári várnagy (Gyalu 

86/1). 1587: Gerla. – E: fl. 17, A: fl. 6. In rationem Principis accumulandum (Dé 50). 

1594.IX.11. három jeles férfiú halála (gy): Báthory Boldizsár (1560–) tanácsúr, Kovacsóczy Farkas 

(1540–) kancellár, Jósika István (?–). 1596: Szentbenedeki Keresztúri Kristóf levele Szabó 

besztercei bíróhoz. Ex arce Vyuar die 6 January 1596. (NyIrK 1977.2.204. Közli: Benkı A.). 

{1605. u.} fıkapitány Kiskapusi Gyerıffy János, 1605.V.4.: Kolozs vm fıispánja (Gyalu 422/1). 

1635 Kurtapatak (Hsz): Baka István Szamosujvarat lakik; Somosd (Msz): Darkó István Zamos 

Viuarban lakik (SzO). 1636.I.30.: Datum in arce nostra Szamos Vyuar, ... Georgius Rakoczy m. pr. 

(SzO VIII. 376). 1637: Szamosuyuar (Makkai 556) I. Rákóczi György birtoka. 1658-ban a tatár 

pusztítás miatt a kolozsmonostori konvent levéltárát Szamosújvár biztonságot nyújtó várába 

910


menekítették (KmJkv 146). 1666.VI.26.: Bánffy Dénes szamosújvári fıkapitány – Supremus 

Capitaneus Arcis Szamos Uyvariensis (Gyalu 144). 1700 után örmények települtek ide. Örmény 

temploma Világosító Szent Gergely tiszteletére épült. Ünnepe a pünkösd utáni negyedik 

szombaton. 1808: clr Szamosújvár, Örmányváros, Újvár, Armenopolis, Armenienstadt, Gyerlá 

(153). 1861: Dobokamegye. Gyüléseit régebben Bonczhidán {tartotta}, jelenleg Szamosujvártt 

tartja (15). 1888: Szamos (Armenierstadt, Gherla) sz. kir. vs, SzD Szamosújvári js szh, 1888: 843, 

L 5317 (Je 637). 1913: Szamosújvár SzD vm (Az). 2001: Ref. ehk Emmaus Napközi Diákotthon. 

2004: Örmény templomi ünnepélyérıl híradás 2004.VII.23. Duna Tv. 2004.VIII.29.: a református 

templomban emlékezı istentisztletet tartottak az önkényuralom idején elítélt tíz református 

lelkészért. VIII.30. Duna Tv. # Rácz J.: Szamosújvár (Regélı, 1843.II.46.sz). Szongott K.: 

Szamosújvár. Szú 1893; Uı: Szamosújvár sz. kir. város monographiája. I-IV. Szú 1901–1911. 

Kádár J.: Szamosújvár szabad királyi város, a vár és uradalom története. Dés 1903. Sebestyén Gh.: 

Cetatea Gherlei. Cronologie (I). StM de Istorie Medie XVI, 1998. 209-224. (1291–1599). – 

1909/19: Gherla, Sz, Armenerstadt (Neuschloss), Armenopolis (Nova arx), L 6363: r 3403; 

örmény, m, zs (80). = Su 1: 258. 1291–1854. [13 C] 

Szancsal Kü (Böszörmény-, Magyar-, Borsjakabháza) Kü (Balázsfalva-ÉK hrs a Kis-Küküllı 

bp-i úton) 1252: t. Zonchel (Gy). = (Er I. 217). 1271: t. Zanchalteluky; 1315: p. et v. Zanchal; 

1347: Egydius f. Joannis, Joannes Magnus, Nicolaus ds Tholwe (~ Tholuey) et Michael f. Blasii 

nobiles de Zanchal, p. ≈; p/v. ≈ ... que alias Bezermenzanchal vocabatur ... a pt. v-e Borsyacobhaza 

alias Magyarzanchal ... inc. in fl-o Kyskukullew ... in loco Sugoku; 1350: Egidius f. Joannis de 

Bezermen Zanchal; 1361: Egidius f. Bazarab de Zanchal ... Joannes ds Zaz de Borsiyacobfolua. 

Szancsal eredetileg egy nagyobb földterület neve volt a két Küküllı összefolyásánál. É-i, 

terjedelmesebb részét, a mai Szancsalt böszörmény lakóiról Böszörményszancsalnak is nevezték. 

Árpád-kori adataink csak kisebb, DNy-i felérıl szólnak. 1252-ben Márton comes fiai: Balad, 

Márton és Tamás, akiket a Balád név alapján a Szalók-nemhez kapcsolhatunk, rokonságuk 

beleegyezésével öröklött földjük, Szancsal felét, amelyen virágzása idején 3 egész falu volt és Sz. 

Mártonról nevezett egyház a két Küküllı összefolyásánál, 5 [: 50?] M-ért eladták Herbord 

comesnek és fivérének: Lırincnek. E fél rész utóbb Herbord fiáról, Balázsról Balázsfalva nevet 

kapott (ld. ott). Herbord vajda faluját és a vele határos másik felet, az ún. Szancsaltelke földet (a 

késıbbi Magyarszancsalt) V. István király Brassai Teel fia Eblnek adományozta, ez pedig 1271ben 

eladta Kelneki Cselnek. 1315-re már falu létesült rajta; ekkor Károly király Turmiz (ds) 

Benedek királyi emberrel visszaiktatni rendelte Csel fiait: Dániel comest és Salamont e szerzett 

birtokba, mivel idıközben Pál fia János és mások elfoglalták tılük. 1347-ben János fia Egyed és 

társai részére Szancsal más néven Böszörményszancsal falut körülhatárolták, s ekkor kiderül, hogy 

Böszörményszancsal a mai Szancsallal azonos; vele DNy-on Magyarszancsal más néven 

Borsjakabháza volt határos, mely Balázsfalva É-i határrészén terült el, Péterfalvával szemközt. 

1350-ben is szereplı Böszörményszancsali János fia Egyedet 1361-ben Bazarab fia Egyed néven 

említik, s mivel ez az eredetileg Bazarad-nak hangzó személynév ismert mohamedán tiszteleti név, 

kétségtelen, hogy Szancsalon böszörmény eredető, de már a római kereszténységre tért és 

elmagyarosodott (pl. Tolvaj ragadványnevet viselı) nemesek éltek. Valószínő, hogy e helyen egy 

kora Árpád-kori böszörmény telep volt, tekintettel arra, hogy a késıbb beköltözött mohamedánszaracénokat 

nem nevezték böszörményeknek (Gy 3: 559). 1350: p. Bezermen Zanchal; 1513: p. 

Magyarzanchal, Olahzanchal; 1519: p. Zanchal. Szancsali, Sz. Sulyok, İsz, Porkoláb, Lozsádi, 

Kis Burján, Balázsfalvi, Bf. Herbart és Csifudi, Várfalvai ~ Kövendi ~ K. Székely-birtok. 1513: 

királyi út (via regalis) a hs mellett. 1461: c.q. (1315-tıl Cs 5: 894). 1431: Zanchal-i N ü: Doboka 

(KmJkv 73); 1451.IX.24.e.: Zanczal-i Péterné: Seprıdi Erzsébet, gy: János, Zsófia és Ágota (983); 

1453.X.4.: Zanchal-i Mihályné Sárdi Ilona is kiegyezik sárdi része miatti perében (1108); 

1455.VIII.12.: Zanchal-i néhai Sulyok Gergely fia Péter Szentmárton (To vm) birtokbeli részét 16 

Ft-on zálogba adja Szentmártoni Császári Mihálynak és Zsigmondnak (1216); 1467.VIII.11.: Uı – 

fia: Pál nevében is – szentmártoni ısi birtokrészét 69 Ft-ért eladja SzCsZs-nak (1761); 

1468.V.14.: Zanchal-i Sulyok Péterné Cseh Erzsébet üv, Zanchal-i lakos Mártont és Illés deákot is 

(1806); 1471.VI.3.: Zanchal-i János mint szomszéd részt vett fehérvári hatalmaskodási ügy 

kivizsgálásán (2027); 1481: Uı Sárdon (Ko vm) részbirtokos (2325); 1482.III.28.: Zanchaly 

911


Antalné Szentegyedi/Botos Ilona szentegyedi birtokrészt és pulyoni jobbágytelket kap vissza 

(2344); 1483.IV.4.: Uı szentegyedi részét eladja Szentegyedi Valkai Jánosnak (2441); =: Uı 

pulyoni részét eladja Szentegyedi Székely Lırincnek (2442); 1487.IV.4.: Zanchal-i László Do vmi 

birtokrészeket vesz zálogba (2642); 1495.III.19.: Uı és Zanchal-i Antal deák Do vm-i 

birtokrészeket vesz zálogba (2945); 1519.II.14.: Gyf-i Henke Salatielné: Szancsali Sulyok György 

leánya: Katalin patai részével elégíti ki Szancsali Sulyok Benedeket (3712); 1552.I.24.: Sulyok 

Ferenc és fe: Szentpáli Anna Nagyrákoson (Do vm) Sombori részbirtokot vesz zálogba (5119). 

1587: Zanczyal. – C. Pr: fl. 16. A: fl. 8 (Dé 36). 1647: Szanczal (Makkai 631) I. Rákóczi György 

birtoka. 1760–2: Szantsal. 1808: Szancsal h. 1861: ≈ Kü (8). 1888: ≈ (Szincsel) KK Hosszúaszói js 

(Je 637). 1913: Szancsal KK vm (Az). – 1909/19: Sâncel, Sz, L 1710: r 1535; c, m, zs (153). 

Sîncel = Su 2: 125. 1252–1854. [35 A] 

Szancsesd Hu (1808) : Sztancsesd. 

Szaniszló Sza (Nagykároly-DNy) 1306: t. Zoyzlo, 1338: p. Zanyslo, 1347: Zanyizlav, Zanislaw 

(Tr). 1306: t. Zoyslo, 1347: p. Zanyzlav, 1446: Stanyzlo (Cs 1: 485). Korai település; elsı 

birtokosa, a váradi káptalan, valószínőleg alapításakor szerezte. A káptalant a Gutkeled-nemzetség 

Bátori-ága követi. Templomának védıszntje Szent Márton (Maksai 210). 1352: Zanizlou (Károlyi 

I. 211). 1455.V.10.: Zanislofalwa-n lakó Rompaz Balázs ü: Báthori László (KmJkv 1203). 1808: 

Sztaniszló (164). Kisboldogasszony-templom, b: IX.8. (RKNt 1999). 1851: ≈, Sza vm, 490 romai, 

1420 görög kath., 265 ref., 18 zsidó lak., romai és görög kath., ref. anyatemplommal. Határa nagy 

kiterjedéső, ... F. u. gr. Károlyi (Fé 4: 63). 1888: Szaniszló Nagykárolyi js (Je 637). 1913: 

Szaniszló Sza vm (Az). – 1909/19: Sanislău, Sz, & Coroiu (Karuj), Logota (Legota > Zsuzsánna 

major), L 4830: r 1282; m, zs, n (155). = Su 2: 96. 1306–1851. [11 A] 

Szaniszlókenézfalva * Kr (Detta táján, Ezeres mellett) 1389: Zanyslokenezfalwa. Nyolc jobbágyuk 

volt itt ekkor a Himfieknek (Cs 107). – Su 2: 429. {P} 

Szántó 1. Bi 1. (Várad-ÉNy) 1219: Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem ≈; 1291–4: in v. 

Zanto, ...; in Zanto; 1333–5: Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael ≈ de v. Zantho, Zanto. 1219ben 

tőnik fel három Szántó falubeli, midın Vnuka vádolja Pált, s Agard a poroszló. 1291–4 között 

a második fizetéskor Szántó falu 10 kepét fizet a püsöknek. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a 

püspöknek; 1333–5: évi 7 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 665). 1465: Zantho, 1489: Nagyzantho (Cs 1: 

622). 1808: Szántó (Nagy-) h. 1851: Nagy-Szántó, Bi vm, egészen rónaságon, 523 lak., kik kevés 

görög, s még kevesebb romai kath. kivéve, mindnyájan reformatusok, ref. és g. kath. pappa, s Józsa 

Péter urnak egy szeszgyárával. Határa 1842 hold, ... Birtokosok: Józsa Péter, Bige Imre, Márton és 

Károly, özv. Beliczay Jánosnı (Fé 4: 63). 1888: ≈ Mezıkeresztesi js (Je 530). 1913: Nagyszántó Bi 

vm Biharkeresztesi js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Santăul-mare, Nsz, L 772: r 75; m (158). 

= Su 2: 96. 1219–1851. > 1974: Santău Mare c. Borş {Bors kzs faluja É-ra} [10 D] 

Szántó 2. Bi 2. (Várad-ÉNy) 1291–4: in v. Petri f-i Vrdug. 1291–4 között a második fizetéskor 

23 kepét adott a püspöknek. Ördögszántó > Kisszántó (Gy 1: 665). (1304.V.22. e) Zamtou-i Pousa 

a váradi káptalan által kiküldött egyik bíró (An 1: 610, 613). 1398: Wrdugzantho (J); 1489: 

Kiszantho (Cs 1: 622); =: Kyszanto (Jakó 347). 1808: Szántó (Kis-) h. 1851: Kis-Szántó, Bi vm, 

kies rónaságon, 459 ref., 4 r. kath., 4 g. kath., 7 óhitő lak., ref. anyatemplommal, az uraságnak 

csinos épületeivel s kertével és egy olajgyárral, melly most nem asztali, hanem lámpa olajat készit. 

Határa 1581 hold, ... Birja Lányi Imre (Fé 4: 64). 1888: ≈ Mezıkeresztesi js (Je 432). 1913: 

Kisszántó Bi vm Biharkeresztesi js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Santău, Ksz, L 690: r 9; m 

(157). > Santăul Mic = Su 2: 96. 1291–1851. > 1974: Santău Mic c. Borş {Bors kzs faluja É-ra} 

[10 D] 

Szántó 3. KSz (Tasnád-ÉNy) 1213: Zumtou faluból való Lengeii szolnoki várjobbágyok küldötte 

Váradon (Er I. 53); [1219] Zanpto (92). 1335: sacerdos de Zamptov (Tr). 1421: opp. Zantho; 

1435: forum Zantoviense, azaz országos vására; részben Csákiak birtoka volt (Cs 1: 549). 

1441.IV.10.: Zantho-i Becski János üv, Zantho-i lakos Szabó Andrást is (KmJkv 299); 

1450.V.20.: Zantho-i Bekcs fiai: László és Péter vallomást tettek nádasdi birtokügyben (833); 

912


1451.IX.18.: Zantho-i Bekcs Dénes vallomást tett sarmasági és ököritói birtokügyben (980); 

1459.IX.15.: Zantho-i Becsk László és Péter ü: Ilosvai Gelbert László (1371); 1468.III.21.: 

Zantho-i Bekcs Péter familiárisa: Szıke László ü: Károlyi Láncz László (1795). 1570: Szanto 

(Kiss 425). 1750: Szontoul, 1760–2: opp. Tasnád Szántó. 1808: Szántó (153). 1888: Tasnád- 

Szántó Szi Tasnádi js (Je 679 & Újfalu major). 1913: Tasnádszántó Szi vm (Az). – 1909/19: 

Santău, Tsz, L 2172: r 1140; m; 123 zs (158). = Su 2: 96. 1213–1854. [11 A] 

Szántóhalma 1. * Csa (Nagylak mellett) 1477: Szántohalma (Márki II/1. 247). – Su 2: 406. 

Szántóhalma 2. Hu (Déva-DK, a Piski úton) 1453: Zanthohalom. ¤Déva vár tartozéka; 1491-ben 

már nem (Cs 5: 135). 1587: Zanthohalom, Zentt Andras. – Magn. dom. Francisco Gezty ad arcem 

Dewa (Dé 26). 1733: Szántohalom, 1750: Szenthalmu, 1805: Szántohalma. 1808: pagus 

Szántóhalma (153). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Szintohelmu) Dévai js (Je 638 & Földvár). 1913: 

Szántóhalma Hu vm (Az). – 1909/19: Sântuhalm, Szh, L 543: r 536 (158). > Sîntuhalm = Su 2: 

136. 1453–1854. [34 C] 

Szantosháza * Za (Szantus psz Pankota-DK, Tornova mellett) 1384: Santhohaza; 1406: 

Sanctushaza; 1467: Santhoshaza; 1496: Sankthwshaza (Cs 1: 744). – Su 2: 399. 

Szapáryfalva KrSzö (Lugos-É, a Bálinci úton) 1881-ben alapított telepes falu (Pesty: Krassó II/2. 

197). 1888: Szapárifalva KrSzö Bégai js (Je 638 & Mária psz, Bukin telep). 1913: Szapáryfalva 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: łâpar, Szf, L 1548: r 92; m, szlovák, n (186). łipari = Su 213. 1881, 

1913. – 1974: c. Coşteiu {Kastély kzs faluja É-ra} [32 D] 

Szapáryliget Ar (Kisjenı-DK) 1888: Szapáriliget Ar Kisjenıi js (Je 638). 1910 L 2758 (1315 m, 

843 szlovák, 554 n). 1913: Szapáryliget Ar vm (Az). – Saparilighet > łipar = Su 2: 213. 1913. – 

1974: c. Sintea Mare {Szinte kzs faluja D-re} [20 C] 

Szaplonca patak Mm 1808: rivulus Szaploncza, (s) Saplunca Mm (153). – SăpînŃa 

Szaplonca Mm (Técsı-DK, a Hosszúmezıi úton) 1373: Zapancha, 1389: Zaploncha (DocVal 

250, 344). 1389: Zapancha, 1390: Zoponcza, 1427: Chaponcha, 1468: Zaploncza, 1492: Zaponcza 

(Cs 1: 452). 1390: Zaploncha, 1457: nobiles wolaky de Soponcza, 1468: Zaploncza (Bélay 192). 

1492.IX.21.: Zaponcza-n Úrmezıi Veresmarti László fia Tamás részbirtokos (KmJkv 2811). 

1808: Szaploncza, (s) Sapunka, Szapunka (153). 1851: ≈, Mm vm, a Tétsırıl Hosszúmezıre vivı 

országútban: 8 romai, 791 g. kath., 291 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal, synagógával, hires 

savanyuvizzel, s derék bikkes és tölgyes erdıvel. F. u. a Szaplonczay nemzetség (Fé 4: 65). 1888: 

≈ (Szepuncze, Sapnitia) Szigeti js (Je 638). Színpompás síremlékeirıl, vidám temetıjérıl híres 

falu. 1913: Szaplonca Mm vm (Az). 1920: határfalu. 2001: Szaplonca vidám temetıjérıl; újra 

2004.VIII.12. Duna Tv. – 1909/19: SăpânŃa, Sz, L 2658: r 1730; zs, m, rutén (158). SăpînŃa = Su 

2: 106. 1373–1851. [2 D] 

Szappanpataka KSz (Nagybánya-DNy) 1603: pagus Sapanpataka (Su). 1639: Szapan Pataka, 

1647: Szappanpatak (Makkai 430, 444, 445) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szapanya, 1750: 

Szelpia. 1808: Szappanpatak Kıv (153). 1888: ≈ (Szepuja, Sápia, Sepnia) Sza Nagysomkúti js (Je 

638). 1913: Szappanpataka Sza vm (Az). – 1909/19: Săpâia, Szp, L 133: r 130 (158). Săpîia = Su 

2: 106. 1603–1854. » Poşta {Pusztafentıs} [12 B] 

Szárafalva Csa (Egres-DNy hrs a Szentmiklósi úton) 1333–5: Nycolaus (sacerdos) de Zarafolua, 

Vitus ≈. Két papja adózik; 1333: az egyik 7 gs, a másik 4 gs, 1335: a kettı együtt 5 gs pápai tizedet 

fizet (Gy 1: 870). 1464, 1466: Zarafalwa. Dóczi-birtok a Harangod (ma Aranka) vize mellett (Cs 1: 

702); 1479: castellum de ≈, habitatio videlicet dominarum. Dóczi Lászlóné és leányaira mutat, akik 

ellen támadt hatalmasul Dóczi Imre (Cs 1: 691). 1582: Saravola, 1647: Sarafalva, 1723: 

Szaravolla, Sarravolla (Borovszky: Csanád II. 538; Torontál 111). 1808: Szaravolá val., 

Szárafalva h., Saravola ill. 1851: Szaravola, Tt vm, az Aranka vize mellett: 112 kath., 4 evang., 

4112 n. e. óhitő, 8 zsidó lak., óhitő anyatemplommal, 248 4/8 egész telekkel. F. u. gr. Gyulay 

családbéliek (Fé 4: 65). 1888: Szaravolla (Szárazfalva) Tt Perjámosi js (Je 638). 1913: Sárafalva 

913


Tt vm (Az). – 1909/19: Sarafola (Saravale), Sf, L 4279: r 2190; szerb, n, m, zs, c (158). Saravale 

= Su 2: 96. 1333–1851. – 1974: c. Sînpetru Mare {Nagyszentpéter kzs faluja Ny-ra} [31 A] 

Szarakszó Fe (Algyógy-K, a Maros jp-i úton) 1733: Szerekszo, 1750: Szerekszeu, 1760–2: 

Száraztó, 1805: Szarakszó. 1808: Szarákszó (153). 1861: Szarakszó AF (6). 1888: ≈ (Szerekzeu) 

AF Alvinci js (Je 638). 1913: Szarakszó AF vm (Az). – 1909/19: Sărăcsău, Sz, L 389 ort. r (158). 

= Su 2: 107. 1733–1854. – 1974: c. Şibot {Alkenyér kzs faluja} [34 D] 

Száránd vár Bi (Várad-DK, Félixfürdı-K) 1232: castrum Zarand [Szarand] (Tr). – Su 2: 429. 

{Eltőnt vár} 

Száránd (Zarám) Bi (Várad-DK, Félixfürdı-K) 1236: v. Zaram; 1249: t. Zaram; 1332–7: 

Stephanus sacerdos de v. Zaland, Zarad, Nycolaus ≈ de v. Zarand, Paulus ≈ de v. ≈. 1236-ban 

tőnik fel, Jenı határjárásában. 1249-ben IV. Béla király Geregye nb. Pál országbírónak adja. Papja 

1332: 4, 1333: 5, 1334: 10, 1335: 10, 1336: 4, 1337: 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 666). 1469: 

Zarand (Jakó 388). 1482: ≈ (Cs 1: 623). 1808: Zaránd aliis Szaránd h. 1851: Szaránd, Bi vm, 

dombon, 410 n. e. óhitő lak., fa imaházzal, derék udvarházakkal. ... Birják b. Radivojevich István 

és Thuolt József (Fé 4: 65). 1888: Száránd Központi js (Je 638 & Brachfeld tanya). 1913: 

Szaránd Bi vm (Az). – 1909/19: Sărand, Sz, L 590: r 574; m, zs (159). = Su 2: 106. 1236–1851. – 

1974: c. Copăcel {Kiskopács kzs faluja É-ra} [20 B] 

Szarata Fo Alsóporumbák-DK hrs) 1582: Zaratha (Ve: Doc. II. 219). 1637: Szaratha (Makkai 

481) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szaráta, 1750: Szerata. 1808: Szeráta, Szarata (160). 1861: 

Szaráta Fo (25). 1888: Szerata (Sarata) Fo Alsóárpási js (Je 659). 1913: Szarata Fo vm (Az). – 

1909/19: Sărata, Sz, L 1004: r 992 (159). = Su 2: 106. 1582–1854. – 1974: c. Porumbacu de Jos 

{Alsóporumbák kzs faluja} [36 C] 

Szárazány a Béga mellékvize. Lugostól K-re ered és Bégamonostor alatt torkollik. – 1981: Săraz 

[32 D] 

Szárázány Kr (Lugos-ÉK) 1514–6: Zaraz, Felsı-Zaraz, Zarazel; 1596: Zarazany, 1600: Szarazan, 

1717: Sarasaing (Pesty: Krassó II/2. 180). 1808: Szarazán (153). 1851: ≈, Kr vm, 4 kath., 531 

óhitő lak., anyatemplommal, bortermesztéssel. Birja Malenicza (Fé 4: 65). 1888: Szárazány KrSzö 

Facseti js (Je 638). 1913: Szárazány KrSzö vm Lugosi js (Az). – 1909/19: Sărăzani, Sz, L 527: r 

489; m, n (159). = Su 2: 107. 1514–1851. – 1974: c. Bîrna {Barnafalva kzs faluja É-ra} [32 D] 

Szárazberek Sza (Szatmárnémeti-É 16 km) 1216: Berche; késıbb szakadt le szomszédjáról, 

Mikoláról. Szárazbereki, Simai és Mikola családok bírták. 1336: Zarrasberek. 1340-ben az erdélyi 

vajda és a Csaholyiak is kaptak belıle (Maksai 211). 1348: Zarazberek (Tr). 1348: Zarazberuk, 

1351: Zarrazberek (Cs 1: 485). 1493.VIII.20.: Mikolai Tamás Zarazberek-i részbirtoka zálogon 

Egri Györgynél, aki most tovább adja zálogba Mikolai Lászlónak (KmJkv 2882). 1808: Berek 

(Száraz-) Sza (17). Magyar g. k. t: Mihály és Gábor fıangyalok, b: XI.8. (RKNt 1999). 1851: 

Szárazberek, Sza vm, a Szamosközben. Lakja 383 ref., 203 g. kath., anyatemplomokkal. Földe 

róna és fekete agyag, melly mindent megterem. Birják többen (Fé 4: 66). 1910 L 992 m. 1913: 

Szárazberek Sza vm Szatmárnémeti js (Az). 1920: határfalu. – Bercu = Su 1: 71. 1216–1851. – 

1974: c. Lazuri {Lázári kzs faluja} [1 D] 

Szárazér Csa, Ar vm 1256: Zarazer in comitatu Chanad (Tr). – Su 2: 358. Artera Seacă Ar. 

Szárazorbó hn 1299: Zarrazorbou völgy Orbó határán (Er I. 589/1). 

Szárazpatak 1. * Bi (Cséklye és Kisbáród környékén) 1500.XII.21.: Zarazpathak Venter-birtok, 

ld Báród (KmJkv 3162). 

Szárazpatak 2. * Do (Szentkatolna határában) 1431.V.4.: Sólyomkıiek tiltakoznak a 

Szentkatolnához tartozó Zarazpathak egy részének eladása miatt (KmJkv 78); 1456: Uık 

tiltakoznak amiatt, hogy Csehi Pánczél Péter Zarazpathak nevő földjüket Csehhez foglalta (1248). 

914


Szárazpatak 3. Fe/FF (Kézdivásárhely-É 9 km, a Bodoki-hegység K-i lábánál; 622 m) 1311: t. 

Zarazpatak; 1320: ≈; 1324: Stephanus f. Joannis nob. de Zarazpotok. 1311-ben a kézdi székely Olci 

fia Balázs úgy végrendelkezett, hogy Szárazpatakot Apor fia János comes fiaira hagyta és 7 rab 

cselédjét felszabadította. 1324-ben Szárazpataki János fia István panaszolta, hogy unokabátyjai vele 

Torján igazságtalan osztályt tettek: rab háznépeket ill. udvarokat köteles osztályrész gyanánt erıvel 

neki adtak, viszont a szabadok udvarait maguknak tartották meg, és atyjától örökölt oroszait 

maguknak foglalták. Az erdélyi káptalan a helyszínen megállapította, hogy János fia István és testvérei 

itt 10 ház rab cselédet és 14 szabad ember udvarát, közte oroszokét kapták, míg Sandrinus, Opour és 

Egyed 85 háznép oroszt és más szabadot maguknak foglaltak. Eszerint a faluban 109 háznép élt. Az itt 

lakó oroszokat a Torja és Szárazpatak között, FF vm-ben fekvı Karatna és Volál irtásfalvakba 

telepítették; ezek határában Oroszhegy, Oroszok lábja és Oroszok hn ırizte emléküket (Gy 2: 201). 

1349: Zarrazpatak (Tr). 1521: Szarazpatak (SzO II. 7). 1635 Bélafalva (Hsz): Szántó István Fejer 

Varmegjeben Szarasz Patakon lakik (SzO). 1735: a püspöki vizitáció romos templomot talál. 1798: új 

termploma épül. 2004.X.31. Déli harangszó Duna Tv. 1808: Szárazpatak h. 1861: ≈ FF (4). 1888: ≈ 

Hsz Kézdi js (Je 638). 1913: Kézdiszárazpatak Hsz vm (Az). 1968: Kézdiszentlek kzs faluja 4 km. 

1969 L 756. – Valea Seacă = Su 2: 232. 1311–1854. [38 A] 

Szárazpatak 4. * Szö (Karánsebes vidékén, Örményes mellett) 1501: Zarazpatak, 1537: 

Zarazpathak, 1613: Szárazpatak (Pesty: Szörény II. 508). – Su 2: 429. 

Szárazpatak 5. Ug (Bocskó-D hrs az Avas-hegység Ny-i lábánál) 1378: Zarazpatak. A 

Perényiek telepítették. Elsı lakói ruszinok és vlachok voltak, a XVIII. század óta románok lakják. 

1808: Szárazpatak, Suchypotok, Valleszaka (153). 1851: ≈, Ug vm, dombos, erdıs, sovány 

vidéken, 237 g. kath. lak., filial templommal. F. u. Berényi, Majos, Bessenyei örökösök (Fé 4: 66). 

1910 L 930 (r, m). 1913: Avaspatak Ug vm Tiszántúli js (Az). 1920: határfalu. 1992 L 1335 (Le). 

– 1909/19: Valea-sacă, Szp, L 859: r 814 (194). Valea Seacă = Su 2: 232. 1378–1913. [2 A] 

Szárazvám AF (Marosújvár-DK) 1913: Szárazvámtanya Ispánlaka tartozéka (H). – Vama Seacă 

= Su 2: 236. 1913. – 1974: c. Hopîrta {Háporton kzs faluja ÉK-re} [23 C] 

Szárcsaháza * Ar (Óbodrog-É) 1487: Zarchahaza ~ Zarthahaza; 1495: Sarsahaza. Az 1549. évi 

adólajstrom: Zarciahaza, az 1561. évi pedig: Szarchyahaza alakban sorolja föl Kı és Bodrog 

mellett (Cs 1: 778). – Su 2: 429. 

Szárhegy Gy (Gyergyószentmiklós-ÉNy hrs a Ditrói úton) XIII-i keresztelımedence, XIII–XVIIIi 

elemek a templomban (EM 1941). 1482.IX.15.: Kidei Bíró Erzsébet tiltja Zarhegh-i Lázár 

András székelyt és Szilvási Pétert az ıt hitbér és jegyajándék címen illetı kidei birtokrész 

elidegenítésétıl (KmJkv 2400). 1508.V.6.: Andreum Lazar de Gijergyo seu Zarheghallija (SzO III. 

169). 1532 e.: a Lázár-kastély egyik lakótornyának építése. 1557: 48 porta (Orbán B.). 1566: 

Zarhegij (SzO II. 209). 1567: Zarhegy 48 kapu (Venczel 36). 1576: Szárhegy (SzO IV. 43). 1614: 

Szárhegy 89 családfı (Gy 5). 1660: a templom elıtti kıkereszt állítása. XVII–XVIII. szd: a 

ferences kolostor építése. 1808: Szárhegy (153). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Gyergyó-Szárhegy Cs 

Gyergyószentmiklósi js (Je 353). *1892: Szini Lajos újságíró (–19..) 1913: Szárhegy Csik vm 

(Az). 1970-es évektıl nyári képzımővésztábor; a Lázár-kastély lakótornyában múzeum. – 1909/19: 

Giugeu-Sarheghi, Gyszh, L 3850: r 70; m (82). > Lăzarea = Su 1: 354. 1566–1854. [25 A] 

Szárhegyalja * Bi (talán beolvadt Szovárhegy határába) 1490: Zarhegalya (Jakó 375, 213). – Su 

2: 429. 

Szarkad 1. Szv (Szászváros-D) 1332: sacerdos de Zarkad, Zorka; 1335: Zarka (Tr). Egyházas 

hely katolikus lakossággal. 1559: Szarka, 1673: Szaraka (Amlacher 134, 249). 1733: Szereka, 

1760–2: Szerake. 1808: Szereka, Elsterdorf, Szeráká (161). 1861: ≈ {fölötte: Szarkafalu, 

Elsterdorf} Szv (38). 1888: Szereka (Szarkafalva, Elsterdorf) Hu Szászvárosi js (Je 660). 1913: 

Szereka Hu vm (Az). – 1909/19: Sereca, Sz, Ed, L 233 ort. r (163). = Su 2: 117. 1332–1854. – 

1974: c. Beriu {Berény kzs faluja Ny-ra} [34 C] 

915


Szarkad 2. * To (Torda-Ny, Peterd, Egres, Indal vidékén feküdt) 1310: t. Zarka (Cs). 1310: 

Zarka föld (Puszta)Szentkirály körül (An 2: 899). 1312: t. Zarkad; 1332-7: sacerdos de ≈; 1339: v. 

≈; 1507: p. ≈ a. n. Naznanhaza; 1514: p. Zarkaad. Tetrehi Urkund ~ Urkund-fi, Figedi, Gerendi; 

Szarkadi, Peterdi, P. Fancsika, Hosszúaszói-birtok. Szn 1430: Boros János; 1473: Székely Miklós; 

1483: Gál Imre, Vas János. Hn 1507: Aranyhegy (Cs 5: 731). 1430.III.7.: Zarkad-i János üv, 

Zarkad-i Benedek fia Lászlót, Zarkad-on lakó Boros Jánost is (KmJkv 37); 1437.VII.6.: Zarkad-i 

Benedek fia László az erdélyi nemesség egyik képviselıje a kolozsmonostori egyezségen (88); 

1439.II.9.: Zarkad-i Miklós, Z-i Benedek fia László ü: Szamosfalva (117); 1440.II.22.: Zarkath-i 

Tamás fia Miklós ü: Gyerıvásárhely (200); 1441.X.8.: Zarkad-i Benedek fia László ü: Szf (358); 

1507.VII.18.: Peterdi János Zarkad másként Naznanhaza birtoknak az Aranyhegytıl az 

Indalpataka folyócskán túl terjedı harmadrészét rokoni szeretetbıl, 200 Ft kötés terhe alatt, 

átengedi Peterdi Fancsika Kristófnak (3424); 1545: Alsójárai Bolyai Zsigmond özvegye: Dorottya 

és fia: Bolyai Mihály Peterd és Sarkad birtokbeli részeit és prédiumait 70 Ft-ért eladja Peterdi 

Hosszúaszói Mihály özvegyének: Katalinnak és fiának: Gáspárnak (4870). 1587: Peterd cum 

Zarkad. – E: fl. 4/15, A: fl. 1 den 39 (Dé 65). – Su 2: 429. 1310–1587. 

Szarkatelek * Te (Temesrékás táján) 1472: Zarkathelek, 1476: Zarkatheleke Rékás város 12. 

tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 429. 

Szarkó Bi (Szalárd-KDK) 1800: Szarko (Csáky 857). 1808: Szarkó, Szarkeni (153). 1851: ≈, Bi 

vm, a Lakságon, egy dombtetın, 227 g. kath. lak, anyatemplommal. Határa 716 hold, ... Vize az 

Almás patak. Birja gr. Csáky György (Fé 4: 66). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 639). 1913: Szarkó Bi vm 

(Az). – 1909/19: Sarcău, Sz, L 198: r 180 (159). = Su 2: 97. 1800, 1828, 1851. – 1974: c. Sîrbi 

{Alsótótfalu kzs faluja ÉK-re} [10 D] 

Szarkó hegy Krassó vm 1808: mons Szarkó (153). – łarcu 

Szartasd * Te (Temesrékás táján) 1387: Zarthas birtokot, Cseri várával együtt, Zsigmond király a 

Kórógyiaknak adta (Cs 2: 11. Cseri). 1476: Zarthasd. A Temesvár melletti Remetével és 

Gyertyánossal együtt említik (Cs 2: 26. Békástó). – Su 2: 429. 

Szartos folyó Bi a Fekete-Körös b. o. mellékvize. Pusztahódos (Bi) határában ered, Csermı alatt 

É-ra fordul, s Talpos fölött torkollik. 1851: Szartos (Fé 1: 215. Csermı). Szartos folyó Za/Ar 

Vadász határán (Fé 4: 250). – 1981: Sartiş [20 D-B] 

Szártos Fe (Aranyosbánya-K hrs az Aranyos bp-i úton) 1733: Szartesul, 1750: Szartos. 1808: 

Szartos (154). 1861: Szártos AF (6). 1888: ≈ (Szártes) TA Torockói js (Je 639). 1913: Szártos 

TA vm (Az). – 1909/19: Sartăş, Sz, L 524: r 503; c (159). = Su 2: 97. 1733–1854. [22 C] 

Szarvad 1. KSz 1. (Tasnád-NyDNy) {1241 e} 1279: IV. László király Hegun comes és fia: 

Goganus bán hőséges szolgálataiért a tatárok pusztításai következtében elnéptelenedett Zorwod 

nevő örökjogú birtokukat újólag nekik adományozza, hogy engedélye alapján benépesíthessék (Er 

I. 374). 1329: Zarauad, 1330: p. Zurwod, 1331: Zarwad, Zaward (Tr). 1430.III.6.: Zarwad-i Hégen 

Péter ü: Sámsoni Gergely (KmJkv 34); 1441.V.3.: Uı ü: Nagydobaiak (306). 1447: Kis-Zarvad 

(Cs 1: 563). 1450.V.20.k.: Zarwad-i Miklós is vallomást tett nádasdi birtokügyben (KmJkv 833); 

1451.IX.18.: Zarwad-i István és Pál, Zarwad-i Miklós, Mihály, Gothárd is vallomást tett sarmasági 

és ököritói birtokügyben (980); 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Zarwad-i részjószágát zálogba 

adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (1677); 1466.XII.23.: Zarwad-on lakó Tamás 

deák ü: Kémeriek (1714); 1468.I.28.: Zarwad-i Szénás János ü: Szakácsi Mihály (1786). Ld még 

KmJkv II. 1033. 1475: Pele-Szarwad (Petri IV. 405). 1493: Pele-zarwadia (Cs 1: 563). 1733: 

Szereud, 1750: Szarvad, 1760–2: Petes [: Pele] Szarvad. 1808: Szarvad (Pele-), Szovorel (154) 

1888: P-Sz Szi Tasnádi js (Je 572). 1913: Peleszarvad Szi vm (Az). – 1909/19: Sărvăzăl (Pele- 

Sărvăzăl), Psz, L 355: r 310; zs, m (160). Sărvăzel = Su 2: 107. 1329–1854. – 1974: c. Pir 

{Szilágypér kzs faluja K-re} [11 A] 

Szarvad 2. KSz 2. (Tasnád-K hrs) [1235–1270] IV. Béla király megállapítja Kurmud másként 

Zaruad birtok határait (Er I. 183); 1297: Száznagyi Anduma fiai: Thela, Nezda és Pál Kurmud 

916


másként Zaruda nevő telküket átadják Hegen fia Lászlónak három évre benépesítésre (563); 

1300: Uık visszakövetelik Zaruad-ot (603). 1330: Zarwod, 1455: Sarwad (P); 1475, 1487: Zarwad 

(Cs 1: 563); 1592: Thasnadzarva, 1649: Tasnád-Szarvagya (Petri IV. 405). 1733: Szerevad. 1808: 

Szarvad (Tasnád-), Szervoad (154). *1863.VII.11.: Petri Mór költı, történetkutató, zilahi tanár, a 

Szilágy c. hetilap szerkesztıje, Szilágy vármegye monographiája (I–VI. 1901-1906) szerzıje (– 

1945.III.2., Bp). 1888: T-Sz Szi Tasnádi js (Je 679 & Szent-Miklós, Kékeczi és Imretag). 1913: 

Tasnádszarvad Szi vm (Az). – 1909/19: Sârâuad {!}, Tsz, L 1352: r 830; m; 40 zs (159). Sărăuad 

= Su 2: 107. 1279–1854. [11 B] 

Szarvaság Ar (Tótvárad-É hrs a Maros menti út közelében) 1479: Zarwasag ~ Zarwassag Váradja 

vár 19. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). 1808: Szorosság (164). 1851: ≈, Ar vm, két hegy közt, 

318 n. e. óhitő lak, kis fatemplommal, 2 patakmalommal, szilvásokkal. Hegyes határa 3000 hold, 

mellybıl csak 160 h. szántó, a többi erdıség. Birja özv. Kasonyi Aloysia asszony (Fé 4: 153). 1888: 

≈ Radnai js (Je 668). 1913: Szarvaság Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Soroşag, Szorosság, 

L 470: r 456; m (166). > Stejar = Su 2: 144. 1479–1913. – 1974: c. Vărădia de Munte {! : Mureş} 

{Tótvárad kzs faluja} [32 B] 

Szarvasmezı * Ko (a vm K-i hr, Vajola, Monor táján) 1381: p. Zarvasmezeu; 1390: p. 

Zaruasmezew. 1507, 1508: pr. Zarwasmezew. Losonczi, Dezsıfi, N. Ungor, Szobi-birtok (Cs 5: 

404). – Su 2: 429. 

Szarvaspatak Fe (Abrudbánya-K, Verespatak-D hrs) 1850: Korna, 1854: Karna, Corna (Su) 

1888: Korna AF Verespataki js (Je 445). 1913: Szarvaspatak AF vm (Az). – 1909/19: Corna, K, 

L 801: r 793 (54). = Su 1: 166. 1850–1913. – 1974: c. Roşia Montană {Verespatak kzs faluja} [34 

A] 2004-ben pusztulás fenyegeti: elárasztják a verespataki aranybányászat szennyvizével. 

2004.IX.14. Duna Tv. 

Szarvastelek * Te~Kr (Facsád táján, Ferde mellett) 1382: Zaruastelek; =: kenezius in 

Zarvastelek (Pesty: Krassó II/2. 182). 1382-tıl 1453-ig fordul elı (Cs 2: 63). – Su 2: 429. 

Szarvastó vize 1329: Feketelak (Do vm) határpataka Kérıig: ... ad fl-m Zarwastou et per ipsum ≈ 

usque Kwrew ... (Gy 2: 77. Lak). 

Szarvaszó Mm (Sziget-Ny, a Hosszúmezı–Técsıi úton) 1345: kenezyatus de Zorwazou, 

Zarwazow (DocVal 187). 1360: Zarvassov, 1457: nobiles wolay de Zarwazo, 1672: Szarvaszó 

(Bélay 193). 1390: Zarwazow, 1461: Sarwazo (Cs 1: 452). 1808: Szarvaszó (154). 1888: ≈ 

(Saraseu) Szigeti js (Je 639). 1913: Szarvaszó Mm vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Sarasău, 

Sz, L 1103: r 1033; zs, m (159). > Sărăsău = Su 2: 107. 1345–1851. > Sarasău [3 C] 

Szász ? 1861: Szász {Szent-Ágota után!} Sinkszék (37). 

Szász csn 1439: Zaz János királynéi alkancellár (Km 160). 

Szász-elıtagú hs 1888 (Je 639-641): Akna, Almád, Almás (Sz-Kis-), Bányicza, Bongárd, Bonyha, 

Bréte, Buda, Budak, Csanád, Csávás, Csór, Czegı, Dálya, Dányán, Encs, Erked, Ernye, 

Fehéregyház, Fellak, Fenes, Hermány, Ivánfalva, Keresztúr, Kézd, Lóna, Ludvég, Magyarós (Br, 

KK), Máté, Móricz, Nádos, Nyires, Orbó, Örményes, Patak, Péntek, Pián, Régen, Sáros, Sebes, 

Szent-György, Szent-Iván, Szent-Jakab, Szent-László (másik Sz-L: Kis-Szent-László), Tyukos, Új- 

O/s, Újfalu (AF, NK, Sze, SzD), Felsı-Sz-Újfalu, Vesszıd, Vesszıs, Zalatna, Zsombor. {De Szász- 

Város: Szászváros.} 

Szászavinc TA (?) 1825: Válye-Vintz, 1835: Szasza Lupsii (Su). 1854: Szásza-Lupsa-Vincze, 

Sasa-VinŃa (Su). 1888: Sászavincza (Szásza-Vincza) TA Torockói js (Je 619). 1913: Szászavinc 

TA vm (Az). Ma 2 hs: Şasa (Geamăna) + VinŃa (Az). Şasa VinŃa v. Geamăna; VinŃa v. Geamăna = 

Su 1: 253. 1825, 1835, 1854. {1981 Ř} 

Szászcsór Sze (1913) < Nagyoláhfalu Fe (1345). 

917


Szaszest * Kr (Lugos-DK, Tinkó és Rugyinóc sorában) 1440: Zazesth, Zazest; 1447: Zazszestes, 

1470: Zazest (Pesty: Krassó II/2. 292). – Su 2: 429. 

Szászfalu 1. Gy/Cs (Gyergyószentmiklós-DNy) 1913–1928: Szászfalu Gyergyócsomafalva 

tartozéka (Su). – Sasfalu > Săseşti = Su 2: 108. {1981 Ř} 

Szászfalu 2. Ké/Hsz (Kézdivásárhely-ÉK hrs a Berecki úton) 1479: Zazfalw, 1567: Zazffalw, 

1602: Szászfalu (SzO II. 222, I. 231, V. 187). 1607.VI.27.: Marthonos, Nyuytód, Zázfalu buzát 

vékát 1, zabot cub. 1, tyukot 4, ludat 2 (adjanak a fejedelmi biztosok élelmezésére) (SzO VIII. 360). 

1614: Szászfalu 30 családfı (Ké 22). 1808: Szászfalu ~ Szászfalva (154). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: 

≈ Kézdi js (Je 641). 1913: Kézdiszászfalu Hsz vm (Az). – Sasfalău > Săsăuş = Su 2: 108. 1479– 

1854. » Lunga {Nyujtód} [38 A] 

Szászfalu 3. * Za (Halmágycsúcs mellett) 1520: Zazfalu (Márki II/1. 247). – Su 2: 429. 

Szászfalva Bi (Élesd-D, Rév-ÉNy, a Sebes-Körös j. p.) 1508: Zazhaza, 1552: Zazfalwa (Jakó 349). 

1622: Szászfalva (Ve: Doc. IX. 250). 1808: ≈, Mosesti (154). 1851: ≈, Bi vm, hegyes-völgyes 

vidéken, 120 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa magának a helységnek kicsiny; hanem va 

itt egy vidék, mellyben 10 falu, u. m. Szászfalva, Krajnikfalva, Duhricsony, Gálosháza, Rikosd, 

Oláh-Kakucs, Birtzin, Rév és Sonkolyos közösen bir szántóföldeket, réteket, külön legelıt és 

roppant – mintegy 20 000 holdnyi – erdıséget. E közös tért birják a váradi deák káptalan, gr. 

Batthyáni József és Vince, gr. Kornis Károly, gr. Haller Sándor, Servánszky János, Sándor és 

Erzsébet, Nemes Ádám, Áron János stb. Magát Szászfalvát birja a váradi deák káptalan (Fé 4: 69). 

1888: ≈ (Mazesd) Élesdi js (Je 641). 1913: Szászfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Măgeşti, Szf, L 237; 

r 213; m, zs (108). = Su 1: 382. 1508–1851. [21 A] 

Szászföld ld Királyföld. 

Szászház Újeh (Újegyház-DK) 1848: Sagezenhwsen, 1508: Sagczennhawzen (Berger 57). 1532: 

Sossenhüssen (Scheiner 124). 1674: Sassahuss (Amlacher 256). 1733: SzaazaHuss, 1750: 

Szaszhauz, 1760–2: Szaszahuz. 1808: Szeszahuz, Szászalamor, Sachsenhausen, Szaszau (161). 

1861: Szászahuz, ≈ Újeh (38). 1888: Szászahuz (Sachsenhaus, Sachsenhausen, Sasaus) Sze 

Újegyházi js (Je 641). 1913: Szászház Sze vm (Az). – 1909/19: Săsăuş, Szászahúz, 

Sachsenhausen, L 911: r 902 (160). = Su 2: 108. 1448–1854. – 1974: c. Arpaşu de Jos {Alsóárpás 

kzs faluja É-ra} [36 C] 

Szászka Kr (Szászkabánya-É hrs a Néra b. p.) 1690–1700 {Szászka?}, 1723–1725, Mercy-tk 

(Pesty: Krassó II/2. 197). 1808: Szászka (Oláh-), Walachisch-Saszka (154). 1851: Oláh-Szászka, 

Kr vm, a Néra vize mellett, 34 kath., 865 óhitü lak., s anyatemplommal, kısziklás határral (Fé 4: 

69). 1888: Román-Szászka KrSzö Jámi js (Je 607). 1913: Szászka KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Sasca-română, Rsz, L 1447: r 1425; n (160). Sasca Română = Su 2: 98. 1828, 1851. [54 A] 

Szászkabánya Kr (Újmoldova-É) Római kori bányahelység. Újratelepült 1710–1740 közt. 1761: 

Soska (Pesty: Krassó II/2. 198). 1808: Szászka (Német-), Bergwerk-Saszka ~ Deutsch-Saszka 

(154). 1828: opp. montanum camerale German Szászka (Nagy 180). 1851: Német-Szászka, 

kamarai mezıváros Kr vm, a Néra vize mellett, hegyek közt, 830 kath., 1186 n. e. óhitő, 2 evang. 

lak., kath. és óhitő anyatemplommal, postatisztséggel s váltással Oravicza és Fejértemplom közt, 

gyönyörü és nagy erdıséggel, gazdag réz-, vas-, ón-bányákkal, márványtöréssel, bányahivtallal és 

helyettes törvényszékkel (Fé 4: 69). 1888: Német-Szászka (Szászka) KrSzö Jámi js (Je 641). 

1913: Szászkabánya KrSzö vm (Az). – 1909/19: Sasca-montană, Szb, L 2581: 1958; n, m, szerb 

(160). Sasca Montană = Su 2: 97. 1761–1851. [54 A] 

Szászkilyefalva Te (Detta táján) 1447: Zazkylyefalwa Doboz 29. tartozéka volt (Cs 2: 33. 

Doboz). – Su 2: 429. Zazkylyenfawa 1462. 

Szászmezı * BSz (Magyarlápos mellett) 1553: Zazmezeu. 1602-ben Láposhoz tartozó puszta volt 

(Kádár VI. 290). – Su 2: 429. {Beolvadt Magyarlápos határába} 

918


Szászpatak Fe (Balázsfalva-D, a Székási úton) 1367: aqua Sospatak vocata (Ub II. 299). 1482: 

Zazpathak (Iczkovits 62). 1647: Szaszpatak (Makkai 632) I. Rákóczi György birtoka. 1733: 

Szpaták, 1750: Szászpatak, 1760–2: Szász Patak. 1808: Szászpatak, Sachsenbach, Szpaták (154). 

1861: Szász-Patak AF (6). 1888: Szászpatak (Sachsenbach, Szpeták) AF Balázsfalvi js (Je 640). 

1913: Szászpatak AF vm (Az). – 1909/19: Spătac, Szp, L 439 gkat. r (166). = Su 2: 142. 1367– 

1854. [35 A] 

Szászsebes ld Sebes. 

Szászújfalu Sze (Szeben-ÉK) 1322: p. Uyfalu, 1332: Novavilla, 1332–35: Nova Villa, 1349: Nova 

villa (Tr). 1372: v. Wyfalw (Ub II. 374). 1468: Newndorff, 1501: Nayendorff (Scheiner 101). 1733: 

Nou, 1760–2: Szász-Ujfalu. 1808: Újfalu (Szász-), Neudorf, Noe (176). 1861: Sz-Ujfalu, ≈, Noul 

Sze (34). 1888: Szász-Újfalu (Neudorf, Noul-Sasesc) Nagyszebeni js (Je 641). 1913: Szászújfalu 

Sze vm (Az). – 1909/19: Noul-săsesc, Sz, Nd, L 1096: r 699; n (123). Noul = Su 1: 429. 1322– 

1854. > 1974: Nou c. Roşia {Veresmart kzs faluja ÉNy-ra} [35 D; L] 

Szászút hn Asz 1450.III.30.: a Zazwt nevő út mellett aranyosi székelyek földje (KmJkv 818). 

Szászváros (Warasium, Brasium, Broos, Saxopolis) Szászvárossszék fıhelye (Gyulafehérvár- 

DNy, a Maros bp-i úton) 1224: Waras Királyföld/Szászföld nyugati határpontja (Er I. 132); 1283: 

Waras-on használatos nehezék (399); 1291: Hench szászvárosi (de Wrasio) plébános (485); 1291: 

t. Saxonum de Waras Sótelek/Bencenc hrs (495). 1302: Warasium (An 1: 171). 1324.VIII.12. 

Károly király okl: in terra Transilvana prope civitatem Waras nominatam (AO II. 154). 1332: 

plebanus de Varosio, 1333: decanus de Warosio, 1334: Warosyum (Tr). 1403: Brasium, 1421: 

Zazwaros, 1433: civitas Warasyum (Ub III. 291, IV. 146, 499). 1449: Broos (Amlacher 22). 

1505.V.23.: Oláh Iistván (e), Zazwaras királybírája – fe: Borbála, s fiai: Miklós és Máté nevében 

is – Csúcs, Gabod, Gezse (Fe vm) birtobeli részeit, csúcsi nemestelkével együtt, 1000 Ft-ért eladja 

Tótprónai Cherubinnak (KmJkv 3559). 1532: Saxopolis (Amlacher). 

– Minorita rendház 1302.I.30.: D. in Warasio: Germanus erdélyi minorita custos innen ír a magyar 

provincia ministerének (An 1: 171); 1309: Péter Varasium-i minorita lector a szentszéki követi 

utasítás egyik címzettje (An 2: 551); 1309.IV.4 5. Péter Varasium-i lector is aláírja az alvinci 

tanúkihallgatási tájékoztatót (599). 

– Szászvárosi dékánság ~ káptalan 1309: Corardus Warasium-i dékán a szentszéki követ egyik 

tájékoztatója (An 2: 743). – 

1557: Dávid Mihály királybíró (1554: judex regius oppidi Zazwaros) magyar nyelvő levele 

Augustinus Hedvig szebeni polgármesterhez Romosz faluval folytatott határperben (Amlacher: Ub 

... Broos, 249). 

1571: Zazwaros: D. Stephanus Banyaz judex regius et Matthias Wargha juratus. 

Geszti Ferenc (1545–1595.V.11., Szv) tanácsúr, országos fıkapitány, majd Déva vár kapitánya; 

költségén fordítják s itt adják ki Mózes 1-2. könyvét: Palia de la Orăştie, 1582. 

Szászvárosi káptalan 1587–9: Capitulum Zaz Varas. – In monetis usualibus fl. 40. Modus 

solutionis: Plebanus oppidi Zaz Varas fl. 16. Romaz {Romos} in monetis fl. 7. Kaztho {Kasztó} in 

monetis fl. 6. Berjn {Berény} in monetis fl. 7. Thordas in monetis fl. 4 (Dé 72). 

1603.VIII.7. Kenyérmezei tábor. Basta kivégezteti a szászvárosi királybírót és két tanácsbelit, 

megtorlásul, hogy 1602 áprilisában nem engedték be a városba a Maros völgyén portyázó hadát, 

amelyet a nép megfutamított (M. Forgats: Chronica. Quellen IV. 44). 1603: Opppidum Zazwaros 

Tanácsa: Michael Mikoch judex regius Saxopolitanus, Senatores jurati (12), Quadraginti viri 

senatores (EOE XVII. 395, 461-462). 1733: Szászváros. 1808: opp. Szászváros, Saxopolis ~ Villa 

Sancti Ambrosii, Bros, Orastie ~ Orostyie (154). 

919


1840.aug.16. Benczenczen, Hunyad egyik vég falujában, ebédeltünk, s ott irám Naplómat. Innen rövid 

idın ismét Szász földre értünk, Szászváros székbe, s Szászvárosra, melly derék hely, de lakosainak nagy 

része szinte oláh. ... Szászváros. Aug: 19. Szerda. {Itt Hátszegrıl ír} (Tanárky). 

1861: Szászváros (sz. kir. város), Broos, Orestyie Szv (38). 1888: Sz-V (Broos, Orastie) sz. kir. vs, 

Hu Szászvárosi js szh, ház 1086, L 5451 (Je 642). 1913: Szászváros Hu vm (Az). # Binder P.: 

Szászváros. Közös múltunk, 1982. 136. Ad 267. – 1909/19: Orăştie, Szv, Broos, Villa sancti 

Ambrosii (Saxopolis), L 6934: r 3619; m, n (127). = Su 2: 18. 1224–1854. {1808: Orostyie !} [34 

C] 

Szászvárosszék 1861 XXIV. Szászvárosszék. Gyüléseit tartja Szászvároson (a 38. lapon felsorolja 

16 helységét. Ezeknél a szék jelzése Szv). # Amlacher A.: Urkundenbuch zur Geschichte der Stadt 

und des Stuhles Broos bis zum Uebergang Siebenbürgens unter Erbfürsten aus dem Haus 

Oesterreich (1690). Hst 1879. {Su szerint} A. E. Dörner: Scaunul Orăştie (Anuarul InIsAr CN 

XXVIII/1987–1988). 

Szászvölgy Kü (Küküllıvár-ÉNy) 1503: p. Zazwelye. Bethleniek birtoka (Cs 5: 894). 

1534.IX.10.: Zazwelgye Bethleni Farkas birtoka (KmJkv 4487). 1733: Szász-Völgy, 1750: 

Valeszaszuluj. 1808: Szászvölgye, Deutschbeck, Szaszuluj Valje ~ Válje-Szaszuluj (154). 1861: ≈, 

≈, Válye Szászuluj Kü (9). 1888: Szászvölgy (Valae-Sasului {!}) KK Hosszúaszói js (Je 642). 

1913: Szászvölgy KK vm (Az). – 1909/19: valea-Sasului, Szv. Db, L 353 gkat. r (194). Valea 

Sasului = Su 2: 232. 1290: t. Sospathak (Tr) {?}, 1503–1854. – 1974: c. Şona {Szépmezı kzs 


Szászvölgye Ko (Teke-DK) 1956: Szászvölgye Kozmateke tartozéka. – Valea Sasului = Su 1: 64. 

{1981 Ø} 

Szat * Csa (Egres-Ny) 1232: v. Zoth. A rahoncai monostor birtoka. Pony határosa. A tatárjárás 

után többé nem szerepel (Gy 1: 870). – Su 2: 437. 

Szatlán * Fo (?) 1473.V.17., Bucureşti: Sătlani (DIR B {I.} 149). – Su 2: 399. 

Szatmárhegy Sza (Erdıd-ÉK) 1796-ban alakult református egyháza (Zoványi 579). 1888: 

Szatmárihegy (t) Szatmár-Németi (Je 642). 1909: Szatmárhegy. 1913: Szatmárhegy Sza vm 

Szatmárnémeti környéke (Az). – 1909/19: Viile-Sătmarului, Szh, &, v. Sătmar (198). > Viile Satu 

Mare = Su 2: 247. 1909. [12 A] 

Szatmárnémeti (< Szatmárvár + Szatmár város + Németi) (Várad-ÉK, a Szamos partján) 

Németi (Szatmárvár mellett) XI-i bajor település: „Gizella királyné védelmében jöttek 

Magyarországra“ – in fide domine regine Keysle ad Hungariam convenisse (Szatmárnémeti vs 

1230. évi kiváltságlevele. Györffy: István király és mőve 512). 1213: castrum Zathmar, 

archidiaconus de Zothmar; 1230: theotonici de Zathmar-Nemethi, 1261: hospites de Zotmar (Tr). 

1261: Désvár hospesei katonai kötelezettségeiket a királyfinak a szalacsi és a Zotmar-i hospesek 

szabadsága szerint teljesítik (Er I. 233). 1264-ben István ifjabb királytól Fejérvár város 

privilégiumait kapja Szatmár (Cs 1: 469). 1308: Machabeus Nymty-i hospes (An 2: 442); 1308: v. 

Zatthemar (514); 1310: Zatmar. A dési királyi hospesek itt is árulhatnak sót (1004); 1310.XII.8.: 

Károly király Zathmar-i hospesei kérésére átírja V. István király {1270–72} szabadságukról szóló 

privilégiumát (1006. Ái: I. Lajos: 1359; I. Ferdinánd: 1548; I. Miksa: 1571; Rudolf: 1577; II. 

Mátyás: 1609; II. Ferdinánd: 1630; I. Lipót: 1662). 1312: Péter Zatmar-i plébános és a Zatmar vmi 

4 szolgabíró oklevele (An 3: 233); 1312.II.16.: ≈ (234); 1312: Károly király a Zathmar-i egyház 

rectorát Vada föld iktatására utasítja (420); 1315: Péter Zotmar-i plébános az erdélyi püspök 

Meszesen túli vicariusa (An 4: 55); 1316: Péter Zothmar-i plb az ≈ Meszesen túli vicariusa (301, 

302). 1316: Ferenc-rediek betelepedése; rendházuk és kis templomuk volt (RKNt 1999). 1317: 

Péter Zotmar-i pap és alesperes (An 3: 424); 1317: a Zathmar-i Boldogságos Szőz cintermébıl 

holttestet ásatnak ki (641). 1322: forum de Nempty, 1331: civitas de Nympti, 1341: civitas 

Zotmarnemeti, 1349: Nemety (Tr). 1411-ben tartozékai voltak: Réztelke és Sóstelke helységek, 

Szentegyed és Beszermény puszták. 1411-tıl Mátyás uralkodásáig Szatmár és Németi város sorsa 

920


azonos Asszonypataka városéval; ekkor azonban a Szapolyaiak kezére jut (Cs 1: 469). 1450.II.7.: 

Zathmar-i László deák ü: Dobai György (KmJkv 803). 1460-ban kastély épül Szatmár városban 

(Cs 1: 467). 1467.II.17.: Sárospataki Benedek frater a ferencesek Zathmar mezıvárosi Szőz 

Mária-kolostorának guardianja (KmJkv 1732). 1470: castellanus de Zathmar tőnik fel (Cs 1: 467). 

1475.VIII.9.: néhai Szentpéterszegi Angelo Zathmar-i kamarás volt (2191); 1553.III.25.: 

Szentiványi Kendy Ferenc feleségének: Homonnay Borbálának Zathmar és Nemethy nevő birtokára 

vonatkozó okleveleket adtak vissza (5182); 1554.II.1.: Nemethy mezıváros a Báthoryak birtoka 

(5277); 1554.XI.3.: Zathmarnemethy-i Szécsi Gergely (pr) is vallomást tesz néhai Szécsi György 

nıvére: debreceni Nyíri Pál (pr) özvegye: Orsolya vagyoni helyzetérıl (5326). 

1555 tájától helvét szellemben szervezkedik egyháza. 1606 után a várbeliek is külön gyülekezetet 

alakítottak; régi templomukat 1646-ban I. Rákóczi György lebontatta, gondoskodván egyúttal arról 

is, hogy újat kapjanak. Ezt azonban 1670 táján elvették a jezsuiták. 

1610.I.1. Tanácsi határozat: „a jelenvaló és jövendı idıknek állapotjokhoz képest a becsületes 

tanács ugy rendelte, hogy amikor alkalmasság adatik, wittenbergus scholamestert tartson, amikor 

pedig abban fogyatkozás lenne, hon hazánkban tanult deákot“ (Bakcsy 8). 1610–tıl 1754-ig 

aránylag virágzó állapot, ekkor felsıbb parancs csak elemi oktatást engedélyezett. Azután mégis 

állított az egyház gimnáziumot. Series sive Catalogus studiosorum (1754–1852). 1860-as 

években felsıbb leányiskolát. 1890: fıgimnázium (Zoványi 579). # Bakcsy Gergely: A 

szatmárnémeti ref. gimnázium története 1888-tól, 1893. Bura László: ...... 

& Szathmári Király Anna Petneházi István borosjenıi fıkapitány felesége, 1627/32 u. özvegye; 

1638: tulkai birtokos (Gyalu 42/2); 

1660: Szakmár (Evlia Cselebi 44. A 8. jegyzet hibásnak írja, de nem az. Vö. 1536. Máig élı 

népnyelvi alakváltozat. Ld még Móricz Zsigmondnál.) 1703-ban a kurucok felégették a várost; 

súlyos károkat szenvedett a reformárus egyház; elpusztult temploma helyett 1712-re épített újat. 

1749-ben a szatmári egyház egyesült a németivel; 1788–1807 között épített nagyszabású 

templomot. 

– Ferences rendház 1316-tól. 1535: a ferencesek "megválasztották ide Kárpádi Bálintot 

guárdiánnak, Dombai Miklóst igehirdetınek, Buday Jánost orgonistának". Amikor 1545 táján az 

egész város lutheránus lett, a ferencesek helyükön maradtak. De 1556-ban a kolostor a Báthoriak 

testvérháborújának áldozata lett, Balassa Menyhért csapata előzte a ferenceseket. 1856: Hám János 

püspök Németiben építtet rendházat. 1906.XI.1.: Boromissza Tibor püspök felszenteli 

templomukat Sz. János ap. és ev. tiszteletére. 1913.VII.29.: a visszatért ferenceseknek 

ünnepélyesen átadják a rendházat. P. Ungváry Antal tartományfınök P. Tamás Alajost nevezte ki 

házfınöknek; munkáját két szerzetes és három fráter segítette. Könyvtára ma néhány 

ısnyomtatvány mellett tartalmaz 80 antikvát (18 Gyöngyösrıl), 250 régi könyvet (26 Gyöngyösrıl, 

19 Egerbıl, 4 Kassáról, 14 Máriaradnáról) és több kézírásos munkát (RKNt 1999. Erdélyi). 

1715. évi CIX. tc egyesíti Szatmárt és Németit (CJH). 1808: clr Szathmárnémethi, (n) Sathmar 

(154). 1888: Sz-N (Szatmár) Sza vm szh, ház 2432, L 19 708 (Je 642 & Szatmárihegy). 1913: 

Szatmárnémeti Sza vm (Az). & Szatmáry Király Miklós kuruc ezereskapitány; fia Ádám (1692- 

1752) II. Rákóczi Ferenc nemes apródja. Szathmáry Pap Károly festı (1812–1887). *1914: sipeki 

Balás Géza kertészmérnök, egy. tr (–1987). *1917: Antal Péter tanár, tankönyvíró (?). *1918: 

Borghida István mőkritikus (–1982, Kv). 1990 utáni iskolái: Kölcsey Líceum, Református 

Gimnázium, Hám János Katolikus Gimnázium. Szmn-Láncos Ref. ehk. 2001: 48 / 89 / - 41 (PaK, 

2002.1). # Karácsonyi J.: Szatmár város eredete. Klebelsberg Ekv. Bp 1925. – 1909/19: Sătmar 

(Satu-mare), Sz-N, L 26 881: r 914; m, zs, n és más nz (160). > Satu Mare = Su 2: 98. 1213–1851. 

[1 D] 

Szatmári fıesperesség – Archidiaconatus (Erdélyi Ehm) 1303 Miklós Zothmar-i fıesperes-kanonok 

(An 1: 383); 1309 Gáspár Zathmar-i fe (An 2:605); (1309.VII.4. v.e): G Zatmar-i fe (689); 

(130)9.VII.14., Buda: G Zathmar-i fe (695); 1309: az erdélyi egyház Zathmar-i és Ouzd-i fe (710, 

727). 1460.X.27.: László Zathmar-i fıesperes, váradi kanonok ü: István dékán és szászfenesi 

921


plébános (KmJkv 1479); 1536.V.18.: néhai Nagyfalusi Gergely Zakmar-i fıesperes 

végrendeletében 70 Ft-ot hagyot Szentmiklósi Nagy Miklósra (4572). 

– Szatmári Református Egyházmegye 

# Egyházi Kánonok {...} Geleji Katona István erdélyi püspök 1649. Függelék: Szatmár-németi 

1646-os nemzeti zsinat végzései.{...} Ford. Kiss Áron. Kiadja a Szatmári Reform. Egházmegye. 

1875. 

– Szatmári Római Katolikus Püspökség 1804 (....–1990 közt Szatmár-Nagyváradi) 

1828.IV.15–1849 nyara, 1850–1857.XII.30.: Hám János (1781–1857), az egyházmegye második 

megalapítója. 28 új plébániát (templomot, paplakot és iskolát) épített, 118 papot szentelt. – 

Meszlényi Gyula (– ); – Boromissza Tibor ( – ); Scheffler János (1887–1952). 1950.V.23-án 

Körösbányára számőzték. 1956–1967: Czumbel Lajos (1891–1967) ordinarius substitutus. 

1990.V.: Reizer Pál. 1999: 7 esperesi kerületben 56 plébánia, kb. 70 filia. 2004: Szatmári Római 

Katlikus Püspökség 200. évfordulójáról 2004.VIII.8. Duna Tv. 

Szatmárvármegye 

1301: Zothmar (An 1: 14); 1305: Zathmar (790); 1306: Kopasz nádor, kun bíró, szatmári comes 

(An 2: 9); =: Zothmar (101); 1307: provincia Zathmar (119, 120); 1308: Zothmar (374); 1308: 

Zothmar ~ Zathmar comitatus ~ provincia; 4 szolgabíró (440, 442); 1310: Zathmar (977); 1311: C. 

Zothmar (An 3: 73); (1312.)I.22. Szatmár vm-i 4 szb. (221); (1312): Péter Zatmar-i plébános és a 4 

vm-i szb okl (233, 234); 1312: C. Zotmar (330); 1314: C. Zothmar (723); 1316: Szatmár vm-i 

Rezege-i nemesek {-> Reszege} (An 4: 290); =: Gek fia P. Zothmar-i alispán és a 4 szb (365); 

1317: István fia Pethew magister Zathmar-i comes {ld Dob} (440; 476); =: Zothmar vm-i nemesek 

is részt vesznek Dousa magister különleges congregatioján (527); =: Zathmar ua. (608). 1444: 

Kalathelek Zathmar vm-ben; districtus Zathmariensis: Zathmar-vidéki Mikola (KmJkv 524); 

1553: Sza vm-i ispán Báthory György; 1553–1554: Báthory András (KmJkv M 1035). 

# Szirmai Szirmay A.: Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. I-II. Budán 

1809–1810. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky S. Bp 1901. Szendrey Zs.: Szatmár megye 

néphagyományai (Ethn 1928). Maksai F.: A középkori Szatmár megye. Bp 1940. 241 + térkép 

(több szövegközi is). Szatmár vidéki néphagyományok. Népdalok és szıttesek. Bura László, Fejér 

Kálmán, Petkes József munkája. Szatmár 1979. 

Szatumik Kr : Lugoskisfalu KrSzö. 

Szaturó Ar : Raj. 

Szava Do (Szék-DK) 1318: v. Zaua; 1320: t. Zawa ~ Zwa; 1332: p. Zawa. Gyógyi Miklós fia 

Wos (ds) Corrardus birtoka volt; Tamás erdélyi vajda bírság fejében elvette, és 1332-ben 

Hontpázmány nb. Pogány (Pagan dicto) küküllıi várnagynak adta. Bogács (1318) és Omboztelke 

(1320) hrs (Gy 2: 87). 1438: királyi parancsra örök adomány címén július 24-én Zawa-i Domokost 

beiktatták a Do vm-i Omboz birtokába (96); 1441.V.: Zawa-i János ü: Fodorházi Albert (308); 

1442.V.22.: Szilvásiak 16 Ft-ban zálogba adják Zawa-i részüket Zawa-i néhai Tamás fia 

Gergelynek és leányának: Girolti Jánosné Magdolnának, Zawa-i néhai Domokos leánykája: 

Magdolnának és Zawa-i Domokos özvegyének: Mihály fia néhai Tamás leánya: Veronikának 

(466); 1446.V.19.: Sawa faluban örökölt Szomordoki rb; ezt megvásárolta Farnasi Dénes (574); 

1449.X.30.: Móré Pál Zawa-i lakos ü: Farnas (765); 1449.XI.5.: Zawa-i Tamás fia Gergely bogácsi 

(Do vm) teljes részét elzálogosítja Farnasi Dénesnek (766); 1452.XII.3.: Zawa-n Lónai, majd 

Mátéi birtokrész (1080). 1460.XII.4.: Szamosfalviak Zawa-n részbirtokosok (1490); 1468.V.29.: 

Zawa-ban Farnasi rb (1809). 1475.VII.13.: Zawa-ban Szf-i Gyerıfi Antal rb (2183). 

1484.VII.26.: Zawa-ban (Omboz felıl) Szomordoki rb fele zálogban Szentegyedi Valkai Jánosnál 

(2496). 1487.V.30.: Szomordoki Mihály Zawa birtokbeli részét eladja Frátai Hesdátiaknak (2650). 

1509.VII.26.: Zawa-ban Bartha Péter és fiai: Péter és István jobbágyok telkei, korábban Frátai 

Boncza Miklós birtokai, Frátai Vas Gergelyhez kerülnek (3510); 1510.VII.29.: Zawa-i Angyalló 

922


Péterné Balázsfalvi Cserényi Anna Besenyı és Széplak (Kü vm) birtokbeli részét 150 Ft-ért eladja 

Almakeréki Apafiaknak (3565); 1549.VIII.1.: Zawa-ban Patai Kabos Ferenc részbirtokos (4943). 

1587: Zawa. – E: fl. 16, A: fl. 5 (Dé 42). 1733: Száva, 1750: Szava. 1808: Száva h. 1861: ≈ Do 

(16). 1888: ≈ Ko Mocsi js (Je 642). 1913: Mezıszava Ko vm (Az). – 1909/19: Saua, Száva, L 

425: r 317; m, c, zs (161). Sava = Su 2: 100. 1318–1854. – 1974: c. Pălatca {Palatka kzs faluja Éra} 

[23 A] 

Szavatelek * Ko 1332: t/p. Zauatelek. Zsuk D-i felének tartozéka, a Suki nemesek birtoka (1332). 

Felsızsuk vagy Nemeszsuk területén kereshetı (Gy 3: 371). 

Szavoj Kr (1808) : Závoly KrSzö. 

Százhalom Sink (Szentágota-ÉK) 1355: Hundertpuch, 1368: Zazhalm, 1374: villa dicta 

Hundertbüchel, 1384: homines de Centum Cumulis quae villa vulgariter dicitur Hundirtbucheln 

(Ub II. 111, 313, 432, 433). 1488: Hundert Buchlen 54 adófizetıje volt (Berger 66). 1506: 

Antonius Pauli de Centum cumuli krakkói diák (Dn 202). 1601: Zazhalom (Ve: Doc. VI. 378). 

1733: Szászhalom, 1750: Hondorbék. 1808: Szászhalom {!} ~ Százhalom, Hundertbüchlen, 

Hunderberk (154). 1861: Százhalom, ≈ Sink (37). 1888: Szászhalom {!} (Hundertbücheln, 

Hundurbech) NK Szentágotai js (Je 641. Vö. Je 41: Százhalom). 1913: Százhalom NK vm 

Nagysinki js (Az). – 1909/19: Hundrubechiu, Szh, Hb, L 773: r 295; n (91). > Movile = Su 1: 409. 

1355–1854. – 1974: c. Iacobeni {Jakabfalva kzs faluja DK-re} [36 A] 

Százház * Csa (Szıreg és Béb között) 1330: v. Zazhaz. Köznemesi birtok. 1330-ban Bernát fia 

Lırincet itt idézik meg. 1723. tk: Saikais; 1888. tk: Szegyház (Gy 1: 870). 1330: ≈ (Cs 1: 702). – 

Su 2: 429. 1330. {Óbéb mellett} 

Szeben 1. * Bi (psz Szentjános hr) 1214: irrigus Scebin Rethe; 1326: Ladislaus f. Petri nobilis de 

Zeben, ... p. ipsorum = ... prope Waradinum; 1332: Ladislaus et Abraam de Zebeni. 1214-ben 

Micske határjárásában tőnik fel Szeben réte. A Szebeni nemesek birtoka. 1326-ban László 

tilalmazza apját és testvérét Szeben felének elzálogosításától 1332-ben László és Abraam Belice fia 

Miklóssal pereskedik (Gy 1: 666). 1335: Zybyn a parte ville Zantow (Cs); 1351: p. Zeben (Cs 1: 

623; Jakó 348). 1692: Szeben (Mezısi 99). 1808: div. Szeben h. 1851: ≈ psz Bi vm, Sz. János 

mellett, 1500 holdnyi igen termékeny róna határral. Brja gr. Frimont Béla (Fé 4: 73). 1888: ≈ psz 

(t) Szentjános Bi (Je 642). Hnt. 13: Szebenpuszta » Biharszentjános. – Su 2: 430. 1333–1828.. 

Szeben 2. * Krassó~Te (Lugos táján, Dragomér mellett) 1468: Zeben in districtu Beel (Cs 2: 26). 

– Su 2: 430 

Szeben 3. {Szeben városának neve a 765–67-ben uralkodó bolgár fejedelem: Sebin (görögül 

Sabinos) nevével azonos. Rásonyi 61} Cibiniun ~ Hermannstadt ~ Nagyszeben Szebenszék 

fıhelye (Gyulafehérvár-DK, a Cibin partján) 1191–6: Adorján erdélyi püspök és P. szebeni 

(Cipinensem) prépost joghatósági pere (Er I. 22); 1199: szebeni (Cibiniensis) prépost (25); 1211: 

III. Ince pápa Vilmos erdélyi püspöknek. Értesült, hogy a megürült szebeni (Scibiniensi) 

prépostságra, mely közvetlenül a Szentszéknek alárendelt, R. magistert választották meg. 

Ellenrıizze, hogy valóban az egyházi elıírásoknak megfelelıen történt-e a választás, és ha így 

találja a dolgot, a Szentszék nevében erısítse meg és hatalmazza ıt fel a lelki ügyek intézésére 

(39); 1212: III. Ince pápa a kalocsai választott érseknek és prépostnak. R. magister értesítette, hogy 

a magyar király ıt terjeszti elı a szebeni (Cibiniensem) prépostságra. Minthogy azonban e 

prépostság lelkiekben közvetlenül a Szentszéknek alávetett, e tekinteben tıle is kéri az 

adományozást. Iktassák be tehát R. magistert a Szentszék nevében is a prépstságba (Er I. 41); 

1223: II. András király Kisdisznód birtokot Borotnyk földért cserébe vette volt vissza a szebeni (de 

Zebeniensi) egyháztól; villa Hermani a birtok egyik határpontja (125); 1224: II. András király a 

Géza király által behívott erdıntúli királyi német vendégeket a szebeni (Chybiniensis) ispán 

kizárólagos joghatósága alatt egyetlen néppé egyesíti (132); 1234–1235: Szebenben (Villa 

Hermanni) premonrei apácakolostort talált Fredericus rendi visitator (176); 1235: Florentinus 

Scibin-i prépost (181); 1241: Évkönyvi feljegyzés a tatárok erdélyi pusztításairól: [április 11.] 

occiderunt in civitate, que villa Hermanni dicitur plus quam C. milia ... (191); [1241. április] A 

923


tatárok elpusztítják Szebent és a domonkosok itteni rendházát (192); 1248: Lırinc erdélyi vajda a 

vinci és borbereki német hospeseknek az erdı, legelı és a vizek használata tekintetében a szebeni 

ispánság (comitatus Scybiniensis) lakói által élvezett jogokat adja (208); 1261: Benedek magister 

Scybin-i prépost István királyfi alkancellárja (233); 1264: István ifjabb király, erdélyi herceg, a 

kunok ura Kerc kolostora népeinek biztosítja, hogy az adókat a szebeniek (Scibiniensium) 

kiváltságai szerint és velük együttesen fizessék (250); 1274.VIII.27.: Sándor szebeni (de Scybinyo) 

és dobokai ispán (331); 1289: János szebeni (Cibiniensis) prépost (445); 1292.VII.21.: III. András 

király a szebeni szászok (de Cybinio) kérésére jóváhagyja az Apold falubeli megvaszakadt Ornold 

comes özvegyének ajándékozását (506); 1292.VI.24., in Cybinio: Szeben falu (ville Cybiniensis) 

bírái, esküdtjei és egész közössége azt a szebeni házukat, amelyet világi kezelésben eddig is 

ispotályként használtak, tartozékaival együtt a Szent Lélek-rendi keresztes testvéreknek 

ajándékozzák, hogy ott a szegényeket, elesetteket, sántákat és jövevényeket segíthessék. Ugyanott 

misézhetnek és más egyházi szertartást is végezhetnek. Az oklevelet Szeben provincia pecsétjével 

erısítik meg (508); 1296: János Zibyn-i prépost birtokátadáson (546); 1300.VII.13.: Alvinci 

Henning fia Herbord comes özvegye Elisabet 10-10 márkát hagyományoz a szebeni (de Cybino) 

domonkosok Szent Kereszt-egyházának és a minoriták Szent Erzsébet-egyházának (597). 

Ferences rendház 

Keresztes rendház 1309.II.16. Konventje oklevelet erısít meg pecsétjével (An 2: 576). 1309.X.20.: 

Waltherus magister (An 2: 759). 

Minorita rendház 1302: a gvárdián hatalmaskodásról panaszkodott (An 1: 297). 

Szent Lélek-hospitalis 1309: Walterus a szebeni SzL-h magistere (An 2: 599); 1309 Datum 

Cybinii: Walterus vallomása a vajdai tilalomról (643). 

Szebeni káptalan ~ dékánátus 1302: Walbrunus dékán (An 1:286); 1308: Medgyes és a fehérvári 

fıesperes vitájának lezárására utasítja a pápa az Esztergomi Ehm szebeni prépostját (An 2: 303); 

1308: Uı ugyanazt az egyezség betartatására utasítja (311); 1309.X.20.: Giselbertus dékán (759). 

1315: Károly király a medgyesi, selyki és berethalmi szász communitast visszaállítja a szebeni 

szászok communitasával azonos szabadságukba (An 4: 143); 

1317.V.25.: Károly király a szebeni szászok egész universitasát és a Szebenszékhez tartozókat 

képviselı Blafuuz ~ Blauuz és Hennyng comesek kérésére kettıs pecsétjével megerısített 

privilégiumban átírja és megerısíti a szabadságukról szóló 1224. évi privilégiumot (An 4: 473. Ái: 

1. I. Lajos király 1366. VI. 20. [...] 17. Báthory István erdélyi fejedelem 1583. III. 3.). 

1324: Szécsényi Tamás vajda comes de Zonuk et de Cibinio (Ub I. 379. NB! Nem szebeni szász 

comes, hanem magyar ispán). 

1324.VIII.10. Károly király Szeben közelében tartózkodik. 

1351.XII.16. Lajos király a szebeni kereskedıknek a szokásos vámok megfizetése ellenében szabad 

közlekedést biztosít az ország egész területén.© 

1367.VI.29. Lajos király a szebeni polgároknak Buda város kereskedelmi szabadságjogait 

adományozza. (Bécs, Prága, Zára és Velence felé szabadon kereskedhetnek, Buda városának 

árumegállító joga nem érvényesül velük szemben.)© 

1370.III.8. Lajos király kiváltságlevelet ad a szebeni kereskedıknek: nemcsak Bécs és Buda között 

közlekedhetnek szabadon, hanem Buda, Zára és Dalmácia többi városa között is szabad 

kereskedelmet folytathatnak.© 

1371.XI.18. Lajos magyar és lengyel király a szebeni kereskedıknek a lengyelországi 

kereskedelemben Krakkóhoz, Kassához és Lıcséhez hasonló kiváltságokat adományoz.© 

1373.III.18. Lajos király szabadalmat ad a szebeni polgároknak. A finomviaszt olvaszthatják, 

önthetik, s azzal az egész ország területén szabadon kereskedhetnek.© 

924


1376.XI.9. Az erdélyi szászok (a királyföldi 7 szék) Lajos király által megújított céhszabályzata (a 

legkorábbi fennmaradt hiteles céhszabályzat); ekkoriban 25 mesterséget őztek 19 céhben 

(fraternitates); ezek: mészáros, sütı, tímár, irhás, varga, kovács, szőcs, kesztyős, késkovács, szabó, 

szőrszabó, süveges, kötélverı, posztós, takács, kádár, fazekas, íjgyártó, erszényes (TOlv II. 282-4). 

1401: Hermanstat, Hermannstat (Ub III. 263). 

1438: Szeben (ma evangélikus) temploma építésének befejezése. 

1442: a plébániai könyvtár jegyzéke 139 kötetet sorol fel; köztük Arisztotelész (Nikomalkhoszi 

etika), Trójai história, Gesta Romanorum (: 1591). 

1438.VII.18.: Jakob volt szebeni (Cybiniensis) proconsul által képviselt szebeni ispotály ügyének 

kivizsgálására Antal kolozsmonostri apát kapott megbízást (95); 1438.X.25.: König Johann és 

felesége: Katarina (aki Nak Nicolaus özvegye) ügyében ugyanı hoz ítéletet (101); 1439.XII.13.: 

szebeni (de Cybinio) Ladislaus ötvös (aurifaber) ü: Kolozsvár (163); 1440.VIII.14.: Szebeni (de 

Cybinio) néhai Walter özvegy leánya: Anna az apjáról reá szállott szebeni házát és földjeit, s az 

apja és testvére: Ladislaus halála után ıt illetı szılıket Rüsz és Szenterzsébet falu határán, 

továbbá összes ingóságait, drágaságait Almakeréki Apafi Miklósra és Alcinai Hedreh leányának: 

N-nek Dobokai Miklóstól született leánykájára: N-re mint legközelebbi rokonaira hagyja (264); 

1441.IV.8.u. és 1444.IX.21.e.: Kolozsvári polgárok egykori nótáriusuk, a jelenleg Szebenben lakó 

János magister ellen, mivelhogy beleegyezésük nélkül távozott el, ítéletet kérnek a rábízott javak 

felıl (298); 1446.X.14.: Szebeni (de Cibinio) Alexius és felesége: néhai Herbrank Georg leánya: 

Anna s fiaik: Caspar és Meinhard tiltják a gyulfehérvári káptalant és Enyeden lakó Ferencet, hogy 

az ı ottani házukat és környezı szılıiket elfoglalják (590); 1450.VIII.30.: Antonius Italicus 

Mediolanensis szebeni (Cibiniensis) polgár üv (889); 1450.X.14.: Dobokai Miklós – te: Mihály 

leánykája: Anna és Alcinai Hedreh leánya: Apollónia asszony nevében – tiltakozik amiatt, hogy a 

múlt napokban Kolozsváron elhunyt Trautemberger Anton (pr et c) volt szebeni (Cibiniensis) 

polgármester utódai a néhai Hedrehtıl megırzés végett átadottt arany-ezüst kincseket és nagy 

mennyiségő házi holmit, Jakob polgármester pedig a kölcsönvett 1600 Ft-ot többszöri kérésre sem 

adta vissza nevezett Annának (911); 1451.III.29.: Dobokai Miklós az említett javakat perrel 

visszaszerezte Jakob polgármestertıl és Johann ötvöstıl (946); 1451: Rakovicai Mihály – te: 

Anna, Firenzei Zanobius szebeni polgár felesége nevében is – tiltakozik amiatt, hogy a szászpiáni 

polgárok és vendégek Oláhpián nevő birtokuk felét hosszú idı óta elfoglalva tartják (997). 

1459: Tordai Bajoni Lırinc szebeni kamaraispán. 

1464: Mátyás király engedélyezi Szeben polgárainak, hogy maguk válasszák királybíráikat (akiket 

eddig az uralkodók neveztek ki. Tá). 

1465.VIII.7.: Id. Vizaknai Miklós erdélyi alvajda végrendeltében szebeni házát, a hozzá tartozó 

halastóval együtt, a szebeni templomban lelki üdvéért mondandó misét minden idkre biztosító 

alapívány céljaira hagyja, aranyozott nagy övével és ezüst sárkányával együtt, hogy ez utóbbiakon 

misekönyvet és kelyhet készíttesenek (KmJkv 1676); 1466.III.28.: Greb Peter szebeni 

polgármester helyettese: Ziglauer Nikolaus a város közhitelő pecsétje alatt átírja néhai id. 

Vizaknai Miklós végrendeletét (1687); 1467.X.29.: Mátyás király Kovács István (e) volt szebeni 

kamaraispánnak adományozott több dobokai birtokot (1763); 1471.XI.7.: Szebeni aranyváltó 

kamara (2039); 1477.IV.11.: Szebeni Horváth Pál és fe: Brigitta 400 Ft-on zálogba veszi Guti 

Ország Sebestyén Mikeszászán levı 27 puszta jobbágytelkét, a kúriához tartozó 50 hold 

szántóföldjét és az erdı felét (2221); =: Uık és gyermekeik: Gáspár és János 300 Ft-on zálogba 

veszik G. O. S. Lodormány és Tótfalu nevő (Kü vm) birtokát (2222); 1477.V.23. Uı 100 Ft-on 

zálogba veszi Csániak hosszúaszói és hosszúpataki (Kü vm) birtokrészét (2226); 1480.VIII.10.: Uı 

4000 Ft-on zálogba veszi G. O. S. mikeszászi 36 népes és puszta jobbágytelkét, az erdı felét, 

továbbá Tótfalu, Lodormány, Bükkös és Keszler (Kü vm) nevő ısi egészbirtokát (2305); 

1483.III.15.: Id. Vizaknai Miklós özvegye: Katalin vizaknai nemeskúriáját, minden tartozékával 

együtt, 200 Ft-on zálogba adja Thomas magister (c et pr) szebeni polgármesternek (2434); =: Uı 

minden birtoka védelmét és gondviselését ugyanarra bízza (2435); 1486.VII.6.: Altemberger 

925


Thomas magister szebeni polgármester (2604); 1497.I.27.: Szebeni Simon pap, a város plébánosa 

ü: ? (3001). 

1505: Hermannstadt (Ve: Fontes IV. 211). 

1516–1523: Lulai Johann szebeni kamarás (KmJkv M II. 1035). 

1518.VI.3., Buda: II. Lajos király Ambrust Jakab, Mátyás, Lırinc, János és Ferenc szebeni 

polgároknak címert adományoz néhai Ambrust Mihály szebeni polgármester érdemeiért. (A: 

Armbrust = nyílpuska. Zay 152. u.) 

1518.VI.16.: Lulai Johann szebeni királybírót és kamaraispánt királyi parancsra bevezették Bolya, 

Saldorf, Salkó, Ingodály és Felsıbolya birtokbeli részekbe (KmJkv 3678); 

1520.IV.13.: Thomas Wal harmadszor utazik Bécsbe, hogy tanulmányait befejezze; megékezett 

oda V.2-án. 

1523: Armbruster Matthias polgármester; 1523–1526: Pamflinger Markus királybíró (KmJkv M 

II. 1035). 

1524.VIII.: A királyi biztosok elégetik Luther könyveit, a papokat pedig katolikus hitelvek 

hirdetésére kényszerítik. 

1529: Pamflinger Markus szebeni ispán (KmJkv M II. 1035). 

1529.II.: Szeben városa kitiltja falai közül a szerzetesrendeket. (Csak 1531-ben térhetnek vissza.) 

1529: Szebenben megkezdi mőködését a városi nyomda, Erdély elsı nyomdája.© Vezetıje 

Theobaldus Gryphius (1538/9-tıl Honterus munkatársa. „T.GR“: Th. G. Reutlingensis). 

1529: Libellus grammaticus. Cibinii – szebeni iskolamester munkája, a legkorábbi feltételezett 

szebeni kiadvány. 

1530–1586 Kolozsvári Czementes János: Aranyolvasztók könyve (Szebenben feljegyzett munka. 

MNM, ms) 

1543: Szeben (Ve: Doc. I. 33). 

1550–1555: Haller Peter polgármester (KmJkv M II. 1035). 

1550.XI.2. Élias moldovai vajda török parancsra betör Háromszékre és a Barcaságra. – Mircse 

havaselvi vajda a Vöröstoronyi-szoroson Szeben felé nyomul.© 

1550.XI.16. Mircse havaselvi vajda Szeben közelében csatát veszt. © 

1555.VIII.21.: Haller Peter szebeni polgármester második felesége Gyerımonostori Kemény 

Katalin (5402). 

1556.IX.25.: Petrus Haller magister civium civitatis Cibiniensis balázstelki dézmaperben idézett fél 

(Dé 12). 

1562.III.8.: Szász protestáns zsinat. 

Szebeni káptalan 1587–9: Capitulum Cibiniense. In sortem census chatedratici pro antiqua 

consuetudine archiepiscopo Strigoniensi quolibet anno solet numerare in monetis fl. 40 (Dé 72). 

1602 Szebenben magyar falinaptárt nyomtatnak (Segesvár vs Számadáskönyve kötéstáblájából 

került elı (Ír). 

1630.II.24.: „Kolmanus Gitzmeister judex regius Cibiniensis in Transilvania“ bejegyzés egy 

albumban (Dn 366). 

1703–1708: az erdélyi kormányzat szebeni fogságáról, de az itteni viszonyokról is bıven adatol 

Wesselényi: Sanyarú világ, I-II. 

926


1733: suburbium Cibiniense, 1750: suburbia Cibiniensia. 

1778–1779: A Brukenthal-ház vagy Brukenthal-palota Erdély legnagyobb mérető városi palotája. 

A kétemeletes ház fıhomlokzatát és udvari szárnyát Erdély kormányzója, Brukenthal Sámuel 

1778–1779 között építtette, a kereszttraktust és a második udvart 1785-ben fejezték be. 

Nagyszabású, ünnepélyes palota, tiszteletet parancsoló, oszlopos udvarával, erıt sugárzó hatalmas 

falpilléreivel, kapuoszlopaival. Barokk bejárata és függıfolyosójának kovácsoltvas korlátja értékes 

alkotás (Bíró: Erdély mővészete 139). 

1805: Compagnia Graecorum Cibiniensum. 

1808: clr Cibinium, Nagyszeben ~ Szeben, Hermanstadt ~ Hermannstadt, Szibiu (32). 1861: N-Sz 

sz. k. vár(os), Hermannstadt, Szibij Sze (34). 1888: N-Sz sz. kir. vs (Hermannstadt, Sibiiu, Sabiu, 

Cibinium) Szebenvármegye és a Nagyszebeni js szh, ház 1869, L 19 446 (Je 530 & Dortleff 

major). 1913: Nagyszeben Sze vm (Az). *1915.VII.13.: Gálffy Mózes nyelvész (–1988.VII.23., 

Bp). 2004: 3200 magyar. Ref. ehk keretében Szórványkollégium létesült magyar diákok számára. 

Híradás 2004.X.12. Duna Tv. # E. Sigerius: Chronik der Stadt Hermannstadt. Sibiu - Hst 1931. – 

1909/19: Sibiiu, Nsz, Hst, Cibinium, Villa Hermanni, L 29 577: r 7106; n, m, zs, c (163). Sibiu = 

Su 2: 118. 1192–1854. {1808: Szibiu!!!} « GuşteriŃa {Szenterzsébet} [35 D] 

Szebenszék () [1210 után] II. András király a zalai várföldek közül kivett Szolovna (Zala vm) 

birtokot Beche comes fia Iwachinus szebeni (Scibiniensi) ispánnak adományozza, mert 

szászokból, románokból, székelyebıl és besenykbıl toborzott serege élén megsegítette Boril bolgár 

cárt, az Obozt folyónál legyızött három kun vezért, akik közül az életben maradt Karaz-t elfogta, 

Bodon várát visszafoglalta a cár számára, de közben maga is megsebesült, négy rokona és több más 

vitéze pedig elesett (Er I. 37). [1291] in districtu Cibiniensi ... Alcina, Mikuzala[sa] {Ivánfalva} 

(Er I. 490). 1460.V.5.: Veresmarti Péter, Szebenszék királybírája 1000 Ft-on zálogba veszi 

Péterfalva birtokot és a mellette lévı Répafalva (Fe vm) prédiumot (KmJkv 1445). 1861 XVI. {th} 

Szebenszék. Gyüléseit tartja Szebenben (helységei 34-35). 

Szebencs * To (Régen-K, Hodák után) 1453: p/v. Zebench. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 732). 

Szebenitz * Kr (Detta táján, Zsidovin mellett) 1707. tk: Zebenitz (Pesty: Krassó II/2. 200). – Su 2: 

430. 

Szebun * Bi?Sza (Vasad faluval együtt említik) 1321: p. Zebun (Tr). – Su 2: 430. 

Szécs 1. Kr (Somlyó-ÉK) 1235: Zich ... Filia Sancti Stephani. Váradhegyfok filiájaként mőködı 

premontrei rendházat talált itt Fredericus rendi visitator (Er I. 176). 1259: t. Sczeck ~ Seech; 

1319: p. Schech. A somlyói uradalom határosa ÉK-en (1259). Feltehetıen ezzel s nem Csehivel 

azonosítandó azon 1319-ben említett Schech, melyet mint már a somlyói uradalom részét 1319-ben 

Pok n. Móric fia Miklós vajda és fiai rokonaiknak: Luka fiainak (Gregorius, Ladislaus, Petrus 

magistri) adtak át (Gy 3: 521). 1351: Szech, 1364: Zech, 1409: Sech (Petri IV. 481). 1434: Zeech 

Kr vm; 1453: Zeych, 1475: Zewch KSz (Cs 1: 564). 1441.V.4.: Zeche/Zechen-i András ü: 

Keresztúri Antal (KmJkv 307); 1444: Zewch birtok román során két jobbágytelket és több puszta 

telket Zewch-i András és Lırinc erıvel elfoglalt Fülpösi Tamástól (537); =: Fülpösi Tamás 

Zewch-i zálogos birtokrészét Lırinc fia néhai János fiai: András, Mihály, Lırinc, Bálint és György 

elfoglalták (538); 1445: Zecher-en lakó Mátyás és famikiárisa: Kis Dénes ü: Torockó. (546); 

1449.VIII.18.: Zechy-i Zsigmond fiai: Zechy (dicti) Balázs és Benedek Torda vm több falujában 

részbirtokosok (733); 1450.II.11.: Zeech-i Tamás és András ü: Horvát (804); 1452.II.16.: Zech-i 

Albert deák ü: Peterdiek (1009); 1455.II.2.: Ozeech Szerjeszentgyörgyiek egészbirtoka (1187); 

1455.V.10.: Zech-i András és Tamást ü: Báthori László (1203); 1461.VIII.20.: Domahídi András – 

fogott bírák közbelépésére – elengedi Zeech-i Andrásnak az ellene elkövetett hatalmaskodás 

ügyében Mátyás király levele értelmében leteendı esküt Zeech-en adandó két hordó bor fejében 

(1614); 1492.IX.21.: Zeech-i Lukács eljár Dolhaiak ügyében (2810); 1500.IV.11.: Zeech-i 

Budaházy Jánosné Katalin birtokrészt vásárol Sámsonban (3131); 1531.X.13.: Zech-i Budaházy 

Boldizsár eljár Majádiak ügyében (4361); 1534.XII.12.: Zych-en Fülpösi Benedek részbirtokos 

927


(4506); 1539.III.19.: Zalai Indali Péterné Zeech-i néhai Budaházy János leánya: Effraxia Zeechen 

lévı apai kúriáját és a birtok nyolcadrészét 50 Ft-ért eladja nıvérének: Sárának és férjének: 

Karasznai Ferenc deáknak (4689). 1569: Szecs, 1652: Szilágy-Szécs, 1671: Széts (Petri IV. 481). 

1733: Szitsul, 1750: Szécs, 1760–2: Szöts. 1808: Szecs aliis Szöcs h., Szics val. 1888: Szécs Szi 

Szilágysomlyói js (Je 642). 1913: Somlyószécs Szi vm (Az). – 1909/19: Siciu, Sz, L 722: r 707; zs, 

m (163). = Su 2: 119. 1259–1954 {1913}. > 1974: Sici c. Pericei {Perecsen kzs faluja É-ra} [11 D] 

Szécs 2. MT (Régen-K) 1956: Szécs Görgényszentimre tartozéka. – Seci > 1964: Orşova-Pădure 

= Su 2: 20. 1956, 1964. – 1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja} G [24 B] 

Szécs (Gezés) ld. Szászföld, Szeben-szék (Gy 2: 201). 

Szécs 3. Sze (Szeben-ÉK, a Hortobágy egyik mellékpatakja mentén) 1319: p. Zeech, 1335: p/v. 

Gesez (Tr). 1364: Seez (Ub II. 208). 1491.I.3.: Gezech Apafi-birtok (KmJkv 2717) 1534: Ghezecz 

(Jakó: Thorotzkay 27). 1733: Also Kisása, 1750: Alsó Gezses, 1805: Also Gezés. 1808: Gezés 

(Alsó-), Unter-Gesäss, Gyisa de dzsosz ~ Visa de dzsosz (59). 1861: A-G FF (3). 1888: A-G 

(Unter-Gesäss, Ghisata de jos) NK Szentágotai js (Je 204). L 1910: 719; 1956: 736 (Le). 1913: 

Alsógezés NK vm (Az). – 1909/19: Ghijasa-de-jos, Ag, Untergesäss, L 726: 717 (80). = Su 1: 259. 

1319–1854. – 1974: c. Nocrich {Újegyház kzs faluja ÉNy-ra} [35 D] 

Szecsel-1 Hu : Szacsal. – Szecsel-2 Sze (1913) : Feketevíz. 

Szecseleváros (Brassó-DK hrs a Predeáli úton) 1950-ben Négyfalu: Bácsafalu, Türkös, 

Csernátfalu és Hosszúfalu egyesítésébıl. 1978 L 30 000. 21 gazadasági egység, 405 mérnök és 

technikus; 41 orvos; 298 tanár és tanító. – Săcele = Su 2: 102. u. Hétfalu {Error!} [47 B] 

Szécsény 1. Ar (Arad-D) 1256: Zechin (Er I. 198). +1256: Zechen; 1274: Scechen (Gy), ≈ 

(Er I. 334). 1335: forum de Zechen; 1334: Ladislaus (sacerdos) de ≈; 1337: p. Scecheen. – 2. 

1333–5: Benedictus (sacerdos) de Zechen, Johannes (sacerdos) de ≈, Zethu(n) Pauli. Két egymás 

mellett fekvı Szécsény falu volt. 1. A Csanád-nem birtoka; 1274-ben a Makófalviak és Tömpösiek 

ıseinek osztozásakor elıbbieknek jut. Papja 1334.I: 1 báni híján 12 gs pápai tizedet fizet. 1335-ben 

vásáros hely. 1337-ben a Telegdiek és Makófalviak kétfelé osztották: keleti fele Telegdi Csanád 

érseké és testvéreié lett, nyugati része a Makófalviaké. A falu több utcából állott; lakosok udvarai 

között említik egy varga udvarát. A választó utca a templomhoz vezet. – 2. Papja 1333: 19 báni, 

1334.I: 3 gs, 1334.II: 13 báni, 1335: 3 báni pápai tizedet fizet. A falu 1335-ben Pál birtoka (Gy 1: 

185). 1360: Kyszechien Telegdi-birtok; 1442: Zechen et altera ≈, ≈, majd: Nagzechen, 1480: 

Zechewn, 1484: Zechen (Cs 1: 779). 1536: Ketze[che]n, 1537: utraque Zechen, 1582: Mali 

Szecsan, Veliki ≈, 1728: Czetsan (Borovszky: Csanád, II. 434). 1808: Szécsán h., Szecsani ill. 

1851: ≈, Tt vm, a Temes parton, 1616 kath. német, 2 evang., 6 óhitü lak.,szép két tornyu kathol. 

anyatemplommal, 87 6/8 egész telekkel. F. u. az auranai perjel (Fé 4: 73). 1888: Szécsány Te 

Vingai js (Je 642). 1913: Temesszécsény Te vm (Az). – 1909/19: Seceani, Szécsány, L 1923: r 

1717; n, m (162). = Su 2: 113. 1256–1913. – 1974: c. OrŃişoara {Orczyfalva kzs faluja K-re} [31 

D] 

Szécsény 2. * Ar (Arad-D, Szécsény mellett) 1360: Kyszchien Telegdi-birtok. Inkább Ar vm-hez 

számítandó (Cs 1: 779). 1403: Kysschechen, 1442: Zechen, 1530: Kiszechen, 1537: utraque 

Zechen, 1560: Kis Szeczen (Borovszky: Csanád II. 294). 1582-ben még megvolt. – Su 2: 360. 

Kyszechien. 

Szécsény 3. Kr (Lugos-ÉK) 1596: Zechien, 1607: Zechyen, 1717: Sezsany (Pesty: Krassó, II/2. 

213). 1808: Szécsán, (i) Secsani (155). 1851: Szécsan, Kr vm, 197 óhitü lak. (Fé 4: 73). 1888: 

Szécsán KrSzö Facseti js (Je 643). 1913: Kisszécsény KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: 

Săceni, Szécsény, L 240: r 230 (151). = Su 2: 102. 1596–1913. [32 D] 

Szedecs * Te (Zsombolya táján) 1478: Zedech, 1492: Sedecz, 1494: pr. Zedech. Erdıssel együtt 

említik (Cs 2: 63). – Su 2: 430. 

928


Szederhát Ar (Arad-Ny) 1888: Szederhát psz (t) Ópécska Ar (Je 643). 1913: Szederhát (H). – 

Sederhat = Su 2: 114. 1913. {1968: falu} [31 B] 

Szederjes 1. Fe (Székelykeresztúr-DNy) ?[1270–1272] V. István király megparancsolja a telegdi 

székelyek közösségének, hogy Hylyea fia Lırincet és ennek fiát: Leostachius-t, saját kérésükre 

fogadják be maguk közé, hogy a szomszédságukban elterülı Scederyes nevő örökjogú birtokukat, 

melyen Szőz Mária tiszteletére emelt kıtemplom áll, és Scentkerest nevő, szintén örökjogú 

jószágukat, melyen a Szent Kereszt tiszteletére épült kıtemplom található, közös határként a 

székelyek törvénye szerint élhessék (Er I. 292). 1466: p. Zederyes (Cs 5: 894. Kü vm). 

1597.XI.25.: Fekete Péter zederyesy, Baladfi János uram tiztartoya Feyerwarmegjeben. 

Alsóboldogasszonyfalván tartott vallatás jegyzıkönyvének aláírója (SzO 2-bıl a tolvaj olah miatt 

mellızve). 1643: Szederjes (Ve: Doc. X. 158). 1808: ≈, Neureckel ~ Sedresch FF (155). 1861: ≈ 

FF (4). 1888: ≈ (Neuzekel, Szidirjas) Uh Székelykeresztúri js (Je 643). 1913: Szederjes Uh vm 

(Az). – Sindrieş > Sidriaş > Sedriaş > Mureni = Su 1: 412. 1270–1854. – 1974: c. Vînători 

{Héjasfalva kzs faluja K-re} [36 B] 

Szederjes 2. Te~Kr 1. (Lugos-ÉK) 1371–2: Zederies (DocVal 243). 1383: Scederyes, 1388: 

Zederyes (P); 1390: Scederyes (Su 2: 399. < Csánki II. 63); XIV–XV: Zederyes. A mai Szudrás 

(Cs 2: 63); 1514–6: Zederyes, 1658: Szudre, 1690–1700: Szudrujas, 1723: Sudriasch (Pesty: 

Krassó II/2. 230). 1808: Szedrias, Szudrias (155). 1851: Szudriás, Kr vm, a bégai kerületben, 484 

többnyire óhitü lak., s anyatemplommal. Határa hegyes, ... Birja a kamara (Fé 4: 161). 1888: 

Szudreás KrSzö Bégai js (Je 672). 1913: Bégaszederjes Kr Szö vm (Az). – 1909/19: Sudriaş, 

Szudriás, L 572: r 535; m (169). > Sădriaş > Sudriaş = Su 2: 150. 1371–1913. [32 D] 

Szederjes folyó Te 1444: Ohabycha penes fl-m Zederjes Zsidóvár táján (Cs 2: 15. 

Szederjes 3. * Te~Kr 2. (Lugos-DK, Dragomér és Csukás közt) 1407: Zederyes. Bajjal együtt 

szerepel (Cs 2: 107). 1444: Zederyes (P); =: ≈ Zsidóvár 15. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár); 

1467: ≈ (Cs 2: 63); 1585: Zederyes a. n. Zeldebacz; 1590: Zederies, 1627: Zederjes, 1642: pr. 

Zederjes (Pesty: Krassó II/2. 200). – Su 2: 430. 

Szederjes 4. To 1. (Marosvásárhely-ÉK) 1359: Zedryes (BfO I. 229). 1393: Zederyes (Su). 

1411: p. Cheryes; 1439: p. Zederyes; 1505: p. Magyar Zederyes et Olah Zederyes; 1514: p. 

Zederyes. ¤Gernyeszeg tartozéka; Dezsıfi, Andrásfalvi, Af. Balási, Szengyeli, Szederjesi, Bicsak, 

Csikfalvai, Náznánfalvi Tamási-birtok (Cs 5: 732). 1439.II.1.: Zederjes Szentiványi és Losonczi 

Dezsıfi-birtok (KmJkv 107); 1481.VI.18.: Zederyes Gernyeszeg tartozékaként Somkeréki Erdélyibirtok 

(2323); 1495.IV.12.: Zederyes/Sederyes-en Andrásfalviak részbirtokosok (2953); 

1502.IV.20.: Zederyes-en Somkeréki Erdélyiek részbirtokosok (3243); 1505.IX.15.: 

Magyarzederyes birtokbeli részét Szengyeli János zálogba veti Galaczi Istvánnál (3372); 

1507.IV.16.: Zederyes-i vásárolt birtokrészét néhai Somkeréki Erdélyi János sáromberki Nagy 

Illésnek hagyta hő szolgálatai jutalmául (3415); 1515.XI.6.: Somkeréki Erdélyi Mártont 

bevezették Zederyes részbirtokba (3592); 1553.XII.9.: Zederyes-en Somkeréki Erdélyiek 

részbirtokosok (5248). 1587: Illye et Szederjes. – E: fl. 7, A: fl. 2 den. 25 (Dé 69). 1733: Nagy- 

Szederjes, 1750: ≈. 1808: Szederjes (Nagy-), Gross-Sedresch (155). 1861: N-Sz To (11). 1888: N- 

Sz MT Régeni alsó js (Je 530). 1913: Nagyszederjes MT vm (Az). – 1909/19: Sidrieşul-mare, 

Nsz, L 224: r 209 (163). > Mura Mare = Su 1: 411. 1359–1854. – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg 

kzs faluja KDK-re} [24 C] 

Szederjes 5. To 2. (Marosvásárhely-ÉK) (Marosvásárhely-ÉK) 1505.IX.15.: Olahzederyes 

birtokbeli részét Szengyeli János zálogba veti Galaczi Istvánnál (KmJkv 3372). 1733: Kis- 

Szederjes, 1750: Kis Szederjes. 1808: Szederjes (Kis-), Klein-Sedresch (155). 1861: Kis-Sz To 

(10). 1888: Kis-Sz (Szedereiusu mic) MT Régeni alsó js (Je 433). 1913: Kisszederjes MT vm 

(Az). – 1909/19: Sedrieşul-mic, Ksz, L 221: r 188; c (163). > Mura Mică = Su 1: 411. 1733–1854. 

– 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja KDK-re} [24 C] 

Szederkény * Za (Erdıhegy mellett) 1406: Zederchen, 1485: Zederken (Cs 1: 744). – Su 2: 430. 

{Szederkény puszta ırzi nevét} 

929


Szedinka AF (Vizakna-É) 1909: Szedinka. 1913: Szedinkatanya Sorostély tartozéka (H). – 

Sădinca > Sedinca = Su 2: 114. > Sădinca 1974: c. Loamneş {Ladamos kzs faluja ÉNy-ra} [35 C] 

Szegázs TA (Aranyosbánya-É) 1835: Szegadsa (Su). 1909: Szegázsa. 1913: Szegázs Felsıpodsága 

tartozéka (H). – Segaşa > Segagea > Săgagea = Su 2: 103. – 1974: c. Poşaga de Jos {Alsópodsága 

kzs faluja ÉNy-ra} [22 D] 

Szeged * Te (Facsád táján, Zsupán mellett) 1453: Zeged. Az idevaló kenéz ekkor földesura: 

Hunyadi János nevében mint Zsupán szomszédja szerepel (Cs 2: 63). – Su 2: 430. 

Szegeháza * Te (Temesrékás vidékén) 1410–1415: Szegeházi János deák magister konventi jegyzı 

(KmJkv 47, 101); 1427: Zegehaza (24). 1443: Zegehaza (Cs 2: 63). – Su 2: 430. 1443. 

Szegfalva 1. * Hu (Déva-ÉNy, Marosbrettye, Bóz táján) 1484: p. Zeghfalwa; 1485: p. Zegfalwa. 

Barancskai-birtok (Cs 5: 135 6. Talán a XVI. sz elején ugyane cs. birtokai között fölsorolt 

valamelyik más hs-gel azonos?). 1484.III.22.: Barancskai néhai Miklós fia István Zegfalwa 

birtokbeli része felét zálogba veti vejénél: Verbıczy Jánosnál (KmJkv 2481); 1485.III.9.: Verbıczy 

Jánost és feleségét: Barancskai Lúciát zálogjogon beiktatták Zegfalwa felébe (2519). – Su 2: 430. 

Szegfalva 2. * Sza (?) 1493: Zegfalwa. Szinér várához tartozott (Cs 1: 485). =: ≈. Egy 

alkalommal az avasi uradalom falui közt sorolják fel (Maksai 212). – Su 2: 430. 

Szegyesd 1. Bi (Vaskoh-É) 1505: prebiter valachalis de Segesfalva, 1580: Seges, 1588: 

Nagysegesdh, 1600: Segesd (Jakó 336). 1808: Segyest, Szegyesty (144). 1851: Segyest, Bi vm, a 

váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 457 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, 8 2/8 urbéri 

telekkel (Fé 4: 20). 1888: ≈ Vaskohi js (Je 621). 1913: Szegyesd Bi vm (Az). – 1909/19: Şeghişte, 

Segyest, L 521: 513 (171). Seghişte = Su 2: 1503–1913. – 1974: c. Lunca {Biharlonka kzs faluja 

ÉK-re} [21 C] 

Szegyesd 2. Bi (Vaskoh-ÉK) 1600: Segistel (Jakó 336). 1692: Segestel (Mezısi 107). 1808: 

Segyestyel, Szegyestyel (144). 1851: Segyestel, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 

287 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, 5 4/8 urbéri telekkel (Fé 4: 20). 1888: Segyestel Bi Vaskohi 

js (Je 621). 1913: Kisszegyesd Bi vm (Az). – 1909/19: Şighiştel, Segyestel, L 332: r 329 (173). 

Sighiştel = Su 2: 120. 1600–1913. – 1974: c. Cîmpani {Bányamezı (< A- + F-m) kzs faluja K-re} 

[21 D] 

Szejkefürdı Uh Szombatfalva határában, egykor Orbán Balázs birtoka. Sírjához székely kapuk 

sora vezet. Borvíze is vonzó. Fesztiválok színhelye. 1888: Szejke -Y- Szombatfalva tartozéka (Je 

667). 

Szék 1. Bi 1. (Széplak-DK, Somlyó-Ny) 1327: p. Scek. 1327-ben Turul nb. Széplaki Lırinc 

fiainak osztozásakor Seraphinnnak jutott (Gy 1: 666). 1479: Marka, Zeek (Cs 1: 584); =: Marka, 

Szék (Petri IV. 44). 1519.IV.28.: Zeek-i részbirtokát Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak 

(KmJkv 3723); 1553.XII.30.: Nagyfalusi id. Bánffy Miklós fia György Zeek-en Treffa jobbágy 

telkét zálogba adja Bartakovit Jánosnak (5268). 1733: Szikul, 1750: Szék, 1760–2: Márkaszék. 

1808: Markaszeg aliis Markaszék h. 1888: Márkaszék (Márcza) Szi Szilágysomlyói js (Je 493). 

1913: Márkaszék Szi vm (Az). – 1909/19: Marca, Msz, L 970: r 917; zs, m (110). = Su 1: 378. 

1314 Markus {Ld Márka}–1854. [11 D] 

Szék 2. Bi 2. (Bél-DK hrs) 1552: Zeek (Jakó 355). 1808: Markuszék (104). 1851: Szék, Bi vm, a 

váradi deák püspök béli uradalmában, 404 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 481 h. 

szántóföld és rét, s 1403 h. erdı ... Hajdan a Teleki nemzetség birta, s a kastély omladékai nem rég 

még látszottak (Fé 4: 78). 1888: Márkaszék (Szék) Bi Béli js (Je 493). 1913: Bélmárkaszék Bi 

vm (Az). – 1909/19: Sâc. Márkaszék, L 505: r 441; m, zs (150). > Sic > 1964: Seliştea = Su 2: 

115. 1552–1964. – 1974: c. Cărand {Nagykáránd kzs faluja ÉNy-ra} [20 D] 

Szék 3. Do 1. (Kolozsvár-ÉK 40 km, Szamosújvár-DK 10 km, Bonchida-KÉK hrs) {XI-i sóakna, 

XIII-i templom: félköríves stílusú háromhajós bazilikatemplom} 1291: hospites nostri de ... Zek 

(Gy). 1307: Zeek Gyula föld hrs (An 2: 241). 1310: v. Zeek cum officio camere; 1315: v. Scekakna; 

930


1318: vallem ... Zykywelg; 1326: per hospites de Zek; 1326: decime salium de Zekakna ... officiales 

sales decimales de Zeekakna; 1333: Elyas plebanus de Zeeg. Mezıváros jeletékeny sóbányával, 

melyet már a XI. szd-ban mőveltek. 1326-ban Károly király elismerte, hogy az erdélyi püspök a 

„szent királyok“ adományából birtokolja a széki és másik három erdélyi akna sótizedét. 1291-ben 

III. Endre Désakna, Szék és Kolozs telepeseinek szabadságait adja Tordaakna telepeseinek. 

Szentegyed (1315), Bogács (1318), Szilvás (1326), Gyulatelke (1329) hrs. A kolozsi esperességben 

felsorolt plébánosa 1333. I-II: 14 gs pápai tizedet fizet; ez mezıvárosi szintre mutat (Gy 2: 87). 

1370: Syk (BfO I. 301). 1375: salisfodina de Zeekakna, 1410: comites camerarum salium de Szek, 

1430: opp. Szek (Kádár VI. 380). 1437: Széki Tamás mester Budai Nagy Antal vezérei közt. 1438tól 

ismeretes a város önkormányzati jogú igagatási egységekre való felosztása (Hodor 649); ezek 

(utóbb): Felszeg, Forrószeg, Csipkeszeg. 1439.III.24.: a Zeek-i kamarás Cseh Balázs nevő 

familiárisát Szebenbıl jövet a Bénye és Pánád közötti úton bizonyos latrok feltartóztatták, súlyasan 

megsebesítették és 96 Ft-ot elvetek tıle (KmJkv 145); 1445: Seek-en lakó Nagy János ü: Torockó 

(546); 1451.II.28.: Soan Zek-i kamarás (938); 1454.IV.4.: Hidegvízi Nagy Jakab officialis – 

Vizaknai Miklós nevében – tiltja Odvardus Italicus (pr) dési kamarást a Zek mezıváros határán 

levı, jelenleg a nagy víztıl megrongálódott halastó eldugásától és bitorlásától. Odvardus és 

Vizaknai Miklós halastava ugyanis egyazon mederbıl kapja a vizet (1151); 1459.IX.15.: György 

Zeek-i plébános – Bálint deák és Madarász (ds) György Zeek városi esküdtpolgárok jelenlétében – 

érvénytelennek nyilvánítja a Zeek plébániájával kapcsolatban Mátyás királytól, Vingárti Geréb 

Jánostól és Antal egyházjogi doktortól, a gyulafehérvári egyház vikáriusától kiállított okleveleket, 

és kijlenti, hogy a plébánosság visszavétele miatt Zeek elöljárói és közönsége ellen nem 

szándékszik bírói keresetel élni (1372); 1459.XI.1.: Szentkirályi János almási várnagy a Vagio és 

Tamás deák Zeek-i királyi sókamarásokkal folyó perében 40 Ft-ot fizet Tamás deáknak (1392); 

1459.XI.7.: György Zeek-i plébános ü: Cege (1394); 1460.VIII.13.: Szentpéterszegi Angello Zeeki 

királyi sókamarás üv (1471); 1465.VIII.7.: Idısebb Vizaknai Miklós erdélyi alvajda 

végrendeletében Zek-i kúriáját és halastavát a kolozsvári domonkosokra hagyja (1676); 

1468.III.21.: Kovácsi Kovács István dési és Zek-i királyi kamarás 100 Ft-ért vásárol Iklódon (Do 

vm) birtokot (1796); 1469.IV.10.k.: Kolozsvári Lırinc deák Zeeki-i almamarás (1864); 

1469.IV.27.: Kovácsi István budai polgár dési és széki királyi sókamarás (1878); 1470.I.13.: 

Mátyás király a Szent Lélek iránt érzett tisztelebıl Zeek mezıváros Szent Lélek tiszteletére emelt 

parochialis egyháza plébánosait felmenti a papi személyekre akár a pápa jóváhagyásávaal is 

kivetendı mindenféle rovás és illeték fizetése alól. Egyben elrendeli, hogy a Zeek-i sókamara 

kamarásai a nevezett egyház papjainak adjanak a sójövedelembıl, a régi királyoktól származó 

kiváltságaiknak megfelelıen, évenként 25 arany Ft-ot, 12 rıf lundi posztót és gondoskodjanak 

asztalukról. Végül meghagyja az erdélyi részek egyházi adószedıinek, valamint a Zeek-i kamara 

tisztjeinek, hogy Illés Zeek-i plébánost és utódait többé ne adóztassák, illetve a fenti járandóságokat 

szolgáltassák ki nekik. Oklevelét magyar királyként használt titkos pecsétjével erısíti meg 

(1938); 1485.I.17.: Zek-i plébános Domokos pap (2510); 1504.I.5.: Domokos Zeek-i plébánost 

elhunytnak mondja testvére: Balázs kolozsi plébános {ld Kolozs} (2299); 1508.V.9.: Gál Zeek-i 

pap Balázs kolozsi plébános testvére (3463). 1522: Bánffyak birtokába kerül. 1523.II.23.: 

Darhóczi Pál Zek-i alkamarás felhatalmazza Kálnay Andrást, a kolozsmonostori apátság 

jövedelmeinek administratorát, hogy kinyomozza, kik azok, akik régi pecsét és írás segítségével 

kilopják a király sóját a Zek-i kamarából, és az ilyen sót el is vehesse tılük (3897); 1525.VII.6.: 

Kalmár (Mercator) Péter Zeek-i polgár mezıvárosa nevében tiltakozik amiatt, hogy néhai Gyulai 

István deák dési kamaraispán a Zeek határán fekvı Kodoritó nevő halastavat Szilvási Kodoriaktól 

az ı tudtuk nélkül megvásárolta és végrendeletileg az ágostonos barátok dési konventjére hagyta, 

mert a közelebbi szomszédság jogán ıket illeti (4111); 1537.IV.4.: Galaczi Gáspár hő szolgálatai 

viszonzásaként mostohaapjának: Zeek-i Nagy Benedeknek vallja két galaci (Do vm) jobbágytelkét 

(4596); 1554.V.6-án Zeek mezıvárosa bírói döntés színhelye volt < VII.4. (5316). 

1555 Széki zsinat: megalakul a protestáns superintendentia. 1587: Zeek. – E: fl. 46, A: fl. 23. 

Accumulandum ad cameram (Dé 41). 1635 Siklód (Uh): Kovács János Zeken lakik (SzO). 1638 

Bogártelke (Ko): 15. Puszta házhely, Soldos Jánosé, vér hozzá Soldos Lırinc, a fia, Zéken lakik; 

33. Puszta házhely, Kis Soldos Lırincé volt, maga Zéken lakik (Gyalu 40, 41); 1652 

931


Kolozsmonostor: Széki János jobbágy (132). 1664: szabad polgárok és nemesek perlekedésérıl 

országgyőlési határozat (Nagysinki ogy). 1704 ıszén 50 széki volt kuruc katona. 

1717.VIII.24.: Birtalan-nap Szék örök gyásznapja lett: tatár betörés elpusztította a kuruc háború 

után megélemedett mezıvárost; 600 embert elhurcoltak (lakosainak majdnem felét). 1750: 

Székváros. 1754. évi összeírás a református egyház belsı javai közül megemlíti a nagy 

kıtemplomot, az elsı és második parochiális telket, az iskolát mesteri lakással, a temetıt és még 

három boltépüületet. 1783: a régi városháza építése (az évszám a pinceajtó fölött); késıbb Felszeg 

utcaháza, majd fonóház (rajza Kós 458). 1793-tól Juhos István „a nemes ecclesia curatora és a 

nemes város fıbírója“, mindkettı választás útján. Utóbb a fıbírót a fıispán kinevezéssel állította 

hivatalába. 

1808: opp. Szék olim Székakna h., Secken g., Szik val. 1812: a sóbányászat megszőnése. 1837-ben 

a 15. életévét betöltött 45 ifjú közül 14 (30%) elvégezte a hatosztályos iskolát. 1849-ben 104 

gazdaság égett porig futótőzben. 1861: XLVI. {th} Szék (oppidum), Szik Do (16). 1888: Szék 

(Szeék, Szik, Sziku) SzD Szamosújvári js (Je 644). 1890-ben a község egész határa 12 000 hold 

(6300 ha), mintegy 40%-a, azaz kb. 4000 hold szántó és 1000 hold szılı és gyümölcsös volt 

magántulajdonban, többi része (2000 hold erdı, 2500 hold legelı, kierjedt tavak, nádasok és rétek) 

köztulajdonban. 180 hold volt egyházközségi birtok. 1890–1909: Bornemisza báró, felsége révén 

széki nagybirtokos, fıispán szorgalmazása nyomán végbemegy a tagosítás és arányosítás; az erdık 

és legelık közbirtokossági kezelésbe kerültek. 1913: Szék SzD vm (Az). 1946-ban renoválták a 

templomot. 1958-ban Csipkeszeg 425, Forrószeg 350 és Felszeg 347 füstbıl (lakóház, család, 

gazdaság) állott. # Bencze K.: Székváros nagyközség tanügyének története. Szú 1898. Kádár J.: 

Székváros nagyközség monographiája. Dés 1904. Entz G., K. Sebestyén J.: A széki református 

templom. Kv 1947. Lajtha L.: Széki győjtés. Bp 1954. Kós: Szék népviselete (FDN 1968.39). Kós: 

A régi Szék községi rendjérıl (1958 : 1979). Szentimrei Judit: Széki iratosok. 1982. – 1909/19: Sic, 

Szék, L 3386: r 404; m, zs (163). = Su 2: 119. 1291–1854. [23 A] 

Szék 4. Do 2. (Szék-É hrs) 1379: Zekulay, 1513: Zekelay, 1551: Székelyaly; 1607: Szekeli Ayl, 

Szekeli Ay; 1630: Zekay, Zeékay (Kádár IV. 378). 1733: Szekalae, 1750: Szeko, 1760–2: Szekulai. 

1808: Szekulaj ~ Székallya, (r) Székolaj (156). 1861: Székuláj Do (16). 1888: Szekuláj (Szekelája) 

SzD Szamosújvári js (Je 645). 1913: Kisszék SzD vm (Az). – 1909/19: Săcălaia, Ksz, L 363: r 355 

(150). = Su 2: 101. 1379–1854 {1913}. – 1974: c. Fizeşu Gherlii {Ördöngösfüzes kzs faluja D-re} 

[23 A] 

Szék 5. Fe (Árapatak és környéke) {1241 e.} 1252: t. Zek ... per devastationem Tartarorum 

vacua et habitatoribus destituta ... inter t-s Olacorum de Kyrch, Saxonum de Barasu et t-s 

Siculorum de Sebus. 1241 elıtt Fulcun szász birtoka volt; a tatárjárás alatt lakatlanná vált. 1252ben 

IV. Béla király Akadas fia Vince sepsi székely [a Kálnoki, Mikes és Nemes családok ısének] 

tulajdonába adta, és Lırinc erdélyi vajdával beiktattatta. Határai: ab Or. super qd. monte nomine 

Vecul ... ad flumen Olth, ... ad monticulum ... Berch ... predicto monti Vecul ve. Or. (Gy). = (Er I. 

216). 1349-ben ugyanezt a területet mint a Kü vm-hez tartozó Árapatakot határolták körül Hidvégi 

Myko fiai és unokaöccsei részére: in fine montis Vechul iuxta fl-m Olth ... per Kuzepberch ... ad 

Debrefew et ad Houad et ad Corlathpataka et ad Zoltangypew, et ibi iuxta fl-m Olth ... a pt. t-e 

Barza ipse fl. Olt ... Az említett hn-ek közül ma is megvan 1875. tk: V. Icelu (Veczer) hegy, 

Debren p[atak], Korlát patak; 1912. tk: Havad út; Hídvég hn-i között 1872: Felsıhavad. E föld a 

mai Erısd, Árapatak, Elıpatak, Hídvég, Nyáraspatak és Liget területét ölelte fel (Gy 2: 201). – Su 

2: 430. 1252. 

Szék 6. * Kr 1. (Nagyfalu-ÉNy) 1259: Zekpataka, t. Szeek. Szék föld a Nagyfaluról Somlyóra 

vezetı Büdüskúti-völgy É-i oldalán terült el (Gy 3: 521. Sz 1.). = (Er I. 230). 

Szék 7. Kr 2. (Kraszna-DNy) 1341: v. olachalis Zeek a valkói uradalom tartozéka (Gy 3: 507/16). 

=: Zeek, 1481: Zek Valkó várhoz tartozott (Cs 1: 585). 1445: Zeech (Bánffy I. 650). 1481: Zek, 

1646: Széék (Petri). 1708.VII.2.: (Zsibótól visszatérı gyalog kurucok) a faluk marháját elhajtották, 

kivált Széken (We). 1708.VIII.25.: Szék Bánffy-birtok (We). 1733: Sigul, 1750: Felsı-Szeg, 1760– 

932


2: Felsı Szék. 1808: Felsıszeg ~ Felsıszék, Szeg 1888: Felsı-Szék (Sigu) Szi Krasznai js (Je 

327). 1913: Felsıszék Szi vm (Az). – 1909/19: Sâg, Fsz, L 993: r 977; zs (151). Sîg = Su 2: 123. 

1257{! Cf. Szék Kr 1.}, 1341–1854. [11 D] 

Szék 8. * Za (Székudvar közelében, az országút mellett) 1394: Szék (Márki II/1. 247). – Su 2: 

406. 

Székás folyó () 1808: fluvius Székás (155). – Secaş 

Székás 1. Ar 1. (Lippa-DK, a Ménes j. p.) 1440: Kyszekas; 1477: Naghzekas, Felsewzekas 

Solymos vár 35. és 38. tartozékai voltak (Cs 1: 761. Solymos); 1479: Felsesekas ~ Fewlsezekas, 

Alsosekas ~ Alsozekas Váradja vár 20. és 21. tartozékai voltak (Cs 1: 763. Váradia). 1723–5: 

Seccass (Borovszky: Temes 116). 1808: Székás, (i) Sekash (155). 1851: ≈, Te vm, 608 n. e. óhitő 

lak., anyatemplommal. Határa 383 hold, ... Birja Nikolics Dániel ur (Fé 4: 79). 1888: ≈ Lippai js 

(Je 644). 1913: Temesszékás Te vm (Az). – 1909/19: Secaş, Sz, L 911: r 792; n, m, szerb (162). = 

Su 2: 113. 1440–1913. [32 D] 

Székás 2. * Ar 2. (Arad-K, Ménes mellett) 1440: Kyszekas, 1477: Felsewzekas Solymos vár 38. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1479: Felsesekas, Fewlsezekas (Pesty: Krassó II/2. 218). – Su 

2: 360. Kyszekas. 

Székás 2. Te~Kr 1. (Oravicabánya-É, a Karas j. p.) [1342 e.]: 2 p-es Zekas ~ Kethzykas; 1357: 

p. Zekaspotak ~ Zekaspataka; 1358: vallis Zekaswelgh ~ Zekuswelgh ~ Zykaswelgh, fl. Zekas riv., 

p. Zekaspatak ~ Zykaspatak ~ Zekaspataka; montane regalis Zekusbanya ~ Zekasbanya. Károly 

király 1342 e. állítólag a két Szákás falut Zokul kenéznek adta. Zokul (~ Zekul) fiai 1358-ban 

perelték Besenyı János érsomlyói várnagyot, akinek Lajos király odaadta Székásvölgyet 

Székásbányától (ma Dognácska) egészen a Krassó folyóig; a kiegyezés során Besenyı János 

megkapta Székásvölgyet, de Zokul fiai számára kihasítottak belıle egy 50 háznép és tartozékait 

befogadó részt, és mindkettı határát részletesen leírták (Gy 3: 495). 1357, 1361: Zekaspataka; 

1358: Kethzykas (Cs); 1376: Zeekas (P); 1418, 1451: Secas, Zekas (Cs 2: 107); 1738: Székás 

(Pesty: Krassó II/2. 214). 1808: Székás val. {!}, Sekash ill. *l873: Iosif Siegescu budapesti tanár, 

ogy. kv (–1931?). 1888: Székás KrSzö Oravicai js (Je 644). 1913: Krassószékás KrSzö vm 

Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Secaş, Sz, L 1512: r 1479; n (162). > 1956: Secăşeni = Su 2: 

113. 1357–1913. – 1974: c. Ticvaniu Mare {Nagytikvány kzs faluja ÉK-re} [42 C] 

Székás 3. * Te~Kr 2. (Karánsebes-Ny, Perlı mellett) 1440: Also Szekas, Felsev Szekas in 

districtu Karansebes; 1447: Zekas in ≈ ≈; 1470: Zekas in ≈ Sebes (Cs 2: 63). 1578: Zekesthelek, 

1613: Zekas (Pesty: Krassó II/2. 218). – Su 2: 430. {Beolvadt Perlı faluba} 

Székás AF (1913) < Székes Fe. 

Székás Za (Csáki) : Szakács. 

Székásbánya Kr (Resicabánya-Ny) 1358: montane regalis Zekusbanya ~ Zekasbanya. Lajos király 

Besenyı János érsomlyói várnagynak adta Székásvölgyet Székásbányától (ma Dognácska) egészen 

a Krassó folyóig (Gy 3: 495. Székás(pataka), -bánya). 1722: Dognácska (Pesty: Krassó II/1. 134). 

1808: opp. Dognácska, Bergwerk-Dognácska (45). 1851: ≈, Kr vm, kamarai bánya-mezıváros, 952 

kath. német, és 1063 n. e. óhitő lak., kath. és óhitő templomokkal, postahivatallal, 

márványtöréssel, rézbányákkal (Fé 1: 272). 1888: ≈ KrSzö Bogsáni js (Je 296). 1913: 

Dognácska KrSzö vm Boksánbányai js {Az). – 1909/19: Dognecea, D, L 3525: r 2195; n, m. 

horvát, szerb (67). = Su 1: 205. 1722–1851. 

Székásgyepü AF (1913) < Konyha Fe (1296). 

Székásszabadja AF (1913) < Újfalu Fe (1372). 

Szekatura TA (1888) : Aranyosvágás. 

Székcsereje erdı Kászonimpér határán; késıbb felosztották falvak és tízesek szerint (Kós). 

933


Székelı * Te (Temesvár táján) 1471: Alsozykellew, Felsewzykellew; 1477: Alsozekhel, 

Fesewzekhel Borzlyuk város 13., 17. tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 295. 

Alsozykelleew 1471; 327. Felsewzykellew 1471. 

Székelyek – Székelyföld – 1222: terra Siculorum 

942 u. Csaba vezér székely kísérete kitelepül a határszélre. 

1116: Székelyek elsı említése: részt vesznek az olcsvai csatában (Ostmaark/Csehország); = (Er I. 

8). 

1146: Székelyek újabb említése: részt vesznek a lajtai csatában (Ostmark) (ÚjEM 1990. 110). = (Er 

I. 8). 

1210: Székelyek (Siculis) a szebeni ispán vezette csapatban harcolnak Boril bolgár cár oldalán. 

1213: Barca föld lakóinak tizedét, az odaköltözött magyarok és székelyek tizedének kivételével, 

Vilmos erdélyi püspök a német lovagoknak adja (Er I. 62). 

1222/280: cum transierint per t-m Siculorum aut per t-m Blacorum (Ub I. 19-20); 1222/Pp: cum 

per Sicolorum t-m transierint aut Blachorum (Ub I. 23). =: ≈ (Er I. 123). 

1224: II. Endre király az ún. Andreanumban szabályozza a Szeben-vidéki szászok jogait és 

kiváltságait. – Sepsiszék székely lakosságát jelenlegi lakóhelyén említi (elsı hiteles adat. Székely, 

1973); terra Sebus – a Sebes patak vidéke (Szászsebes) még székely terület: terra Syculorum terra 

Sebus (Ub I. 34.; Gy: Kel, 41). =: ≈ (Er I. 132). 

A várszervezetben is számolhatunk azzal az 1 : 4 aránnyal, amely a székely lófı és közszékely 

réteg számarányában is megfigyelhetı. A székely lófı réteget ugyanis társadalmi helyzete és a 

magyar törzsnévvel nevezett „nemei“ (Kürt, Jenı) eredetében a várjobbággyal azonos rétegnek 

mutatják be (Györffy: István király és mőve, 198). A székely társadalomban minden lófı-nem négy 

ágból állt, s az ágak, mint a lófık középkori ágszáz nevébıl kiderül, egy-egy századot tettek ki (Uo. 

450). 

1234 k. Bogomir székely ispán (Mo. t. I. 83). 

1252: Vicentius comes filius Akadas Siculus de Sebus (Ub I. 78.; Gy: Kel, 41). Akadás fia 

Bencenc Sepsiszentgyörgy és a Barcaság közt kap birtokot (ld Szék); ı építhette Höltövény várát. 

Utódai Sepsiszék legısibb nemesi jogú családja. 1252: ≈ (Er I. 216). 

XIII. szd 2. f. A kézdi székelyek egy része Aranyos földjére költözik (SzO I. 18). „Ez a székely 

csoport bizonyára nem Kézdiszékbıl, hanem még Szászkézd vidékérıl költözött át.“ (Benkı L.) 

1270: Abrud földet {ezelıtt/eddig} a székely Zubuslaus birtokolta (Er I. 287). 

1272.III.11.: Székely (Siculus) Péter comes fia Péter; ld Karácsonfalva (Er I. 314). 

1280 A hódtavi csata. A lázadó kunok ellen vívott, Howd melletti csatában IV. László királyt az 

Aranyos földén lakó székelyek is segítették. 

[1285.április-május körül] A tatárok újabb betörése során a székelyek, románok és szászok 

Erdélyben elvágták a támadók menekülésének útját (Er I. 407). 

1291.III.12.: Moyus a székelyek ispánja (Er I. 478). 1291: Majos székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1291: a székelyek nemzetségébıl (de genere Siculorum) való Bencenc fiai: István és Domokos 

eladják Sótelek nevő @ földjüket; ld Bencenc (Er I. 495). 

1292: Péter Lekence melléki székely; ld Szakál (Er I. 513). 

1294.XII.: Bı nembeli Ders fia: István comes fia Péter magister székely ispán (Er I. 530); 

1295.I.9.: Uı (533). 

1297: Székely (Siculus) János adásvételi tanú Jobostelkén, Fe vm (Er I. 564). 

934


1298.VII.28.: (Magyaroszág fıpapjai és fıurai,) valamint a magyar, székely, szász és kun 

nemesek összessége (universitas) Albertet, Szlavónia hercegét és Pozsega ispánját, III. András 

király nagybátyját felveszi Magyarország báróinak és nemeseinek közösségébe (Er I. 570). 

1307.IX.19. ErK: Vduor fia András Kyzdy-i székely és két fia: Fulkun és István Thorja örökölt 

birtokukat, s Ramacha-ból Reketyesuelge nevő részüket 120 M-ért eladják Opor fiainak: Jánosnak 

és Sandernek, s István fia Egyednek (An 2: 236). 

1315: Károly király elıtt Dénes fiai: Tamás és István magisterek, a székelyek comes-ei tiltakoznak, 

hogy a Szolnok vm-i örörökölt Lapus birtokukat aranybányával és összes tartozékával – 

Munusturzeg, Kozarwar, Vrbou, Bogath, Mana – László volt erdélyi vajda mostanáig elfoglalva 

tartotta. A király hő szolgálataikért visszaadja nekik, s mindenkit tilt Dénes fiainak zaklatásától 

(An 4: 109). 

1325.VII.11.: Symian telegdi székely fiai megosztoznak részint vármegyei területen, részint inter 

siculos de Tylegd fekvı birtokaikon; ez utóbbiakon malmok és szılısök is voltak (SzO II. 414). 

1408.IV.9.: (SzO III. 426) – Symian unokája Simon telegdi birtokai Marosszékben voltak (Brassói 

Lapok, 1981.II.2. Bakó G.). 

1332–1337 Pápai tizedszedés. Székelyföldön ez idıben 168 egyházas falu volt (Mo. t. 1964. 71, 

97). 

1339: tria genera Siculorum elnevezés feltőnése (SzO I. 48, 220): a székelység társadalmi 

rétegzıdése nyomán még a nemzetségi keretek között kialakul a fıember, a lovas és a gyalogkatona 

megkülönböztetése (Jakó. Székely felkelés 19). 

1340: László magister comes Siculorum de Medyes. 

1344: mr. Andreas comes trium generum Siculorum, de Brassow et de Bistricia. 

1344.X.18.: Székely közgyőlés elsı említése. A győlést eleinte a telegdi kapitány, majd 

Udvarhelyszék kapitánya hívta össze. 

1345 nyara: Lajos király hadjáratot rendel el a tatárok ellen Laczkfi András székely ispán 

vezetésével. A székely sereg Moldovában fényes gyızelmet arat a tatárokon. (1345–1355 évek 

története Kétyi János (?) munkájának részlete (Dubnici Krónika). Szent László megsegíti Laczkfi 

András hadát. 

1347: Erdı székely ispán (utódai Erdıszentgyörgyi Erdıfiak. Cs 5: 877. Filetelke Kü). 

1349: magister Andreas comes Siculorum, Brassouiensis, Zathmariensis et Maramorosyensis. 

1367–1370: Csáktornyai Laczkfi István székely ispán. 

1368.VIII.25.: Elıször említenek városba költözött, polgárrá vált székelyt.© 

1371–1376: székely ispán Tomaj nb. Losonczi Dezsıfi László (1376-92: erdélyi vajda). 

1389: Drág székely ispán Hosszúmezı (Mm) birtokosa (Cs 1: 445). 

1390.V.–1391: székely ispán Szécsényi Simon (Ja). 

1391.III.28. székely ispán Kanizsai István (Ja). 

1404: székely ispán Marczali Dénes (Dn 1230). 

1405–1419: Nádasi Mihály székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1407: Ez évben tőnik fel írásban székely fıemberek (seniores) és lófık emlegetése (SzO I. 102.; 

Ja). 

1413: Nádasdi Mihály székely ispán. 

1415: Nádasdi Salamon székely ispán. 

935


1420: (Kisteremi >) Oláhteremi. „Marosszéknek alighanem ez a pontja az, ahol a románság 

elıször jelent meg a mai Székelyföld nyugati határán“ (Benkı L.). 

1427.IV.28. Sepsiszentgyörgy. Zsigmond király oklevele szerint minden székely székben van egyegy 

város. 

1427–1432: {Kusalyi} Jakcs János székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1427–1439: {Kusalyi} Jakcs Mihály székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1430.VII.19. Zsigmond király levele Csáky László erdélyi vajdához a székely felkelésrıl (Parf. 69). 

1434.VI.2.: Kusalyi Jakcs Mihály székely ispán levele Brassó városához bizonyos fogarasi román 

felkelésrıl (Parf. 69). 

1437: Kusalyi Jakcs Mihály és Tamási Henrik székely ispán. 

1437–1438: Tamási Henrik székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1439.III.29. Székelyvásárhelyi generalis congregatio. 

1441: Losonczi Bánffy István székely ispán (Dn 1209). 1427-ben kir. udvarnok volt. 

1441–1444: Emıkei Miklós székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1444: Bethlen Gergely székely alispán (KmJkv I. M 1035). 

1446: Emıkei Miklós székely alispán (KmJkv I. M 1035). 

1449.III.14.: a nemesek, székelyek és szászok univerzitása Kápolnán (Kü vm) győlést tartott 

(KmJkv 671). 

1449–1453: Rozgonyi Rajnald székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1455–1458: Rozgonyi Osvát székely ispán. 

1456–1458: Rozgonyi Rajnáld székely ispán. 

1459–1460: Lábatlani László székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1459.XI.10.; a nemesek, székelyek és szászok legutóbb Kocsárdon tartottak közgyőlést (KmJkv 

1395). 

1460–1461: Rozgonyi Sebestyén székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1461: Mátyás király a székely ispánságot is a mindenkori erdélyi vajdára bízza, hogy egyetlen 

kézben egyesítse Erdély teljes katonai erejét (Ja). 

XV. szd 2.f.: Székely öröknaptár. E korból származó rovásbotról 1690 k. másolta Marsigli olasz 

hadmérnök (ms Bolognai EKt). 

1464 ... 1470: Marosszéken és Udvarhelyszéken a jobbágyság = magyarság – 1464: siculos et 

populos de Naghernee (SzO VIII. 106), 1470: vniversorum populorum et Inhabitatorum Siculorum 

p-um n-um Mezewmadaras, Kewlpen et Samsond (SzO I. 217; Benkı L.) 

1462–1465, 1468–1475: {Dengelegi} Pongrácz János székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1465–1467: Szentgyörgyi és Bazini János székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1466: Mátyás király utasítására kiadott vajdai szabályozás kimondja: a közrendő székelyek 

nincsenek szolgaként alávetve a fıembereknek; a székbíróságok esküdtjeinek 2/3-át a közemberek 

közül válasszák, s ezek védjék a közrendőek érdekeit a fıemberekkel szemben (SzO III. 82-87; Ja). 

1468.III.9.: Mátyás király az erdélyi lázadásba belekeveredett Maros és Aranyos széki 

székelyeknek megbocsát és megerısíti ıket szabadságaikban, a mindenkire kötelezı kincstári adók 

kivételével (KmJkv 1793. Közlés: SzO VIII. 119-120). 

936


1468–1471: Csupor Miklós székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1473.XI.9.: Mátyás király elrendeli a székelyek összeírását (eredménye nem ismert), egyben 

megtiltja a székely elıkelıknek, hogy a lófıktıl vagy a gyalogoktól adót követeljenek.© 

1473: A katonailag értékes székely középrétegek védelmében Mátyás király szembefordul a 

fıemberek jogbitorlásaival, amelyek felborítással fenyegették a székelyek hármas tagolódású 

hagyományos társadalmi rendjét (SzO I. 220; Ja). 

1479–1493: Báthory István székely ispán (KmJkv I. M 1035). 

1486 e: Pongrácz János székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1486–1492 {! : 1493}: Báthory István székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1492.XII.: A székelyek felzendülnek az erdélyi vajda, Báthory István országbíró ellen; 

zendülésüket a szász városok is támogatják. (II. Ulászló király 1493.I.19-én leváltja a vajdát. # 

Szabó K.: Báthori István erdélyi vajda és székely ispán bukása (Sz 1889). 

1493: Lábatlani László székely fıkapitány (KmJkv II. M 1036). 

1493–1494: Losonczi László székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1493–1497: Drágfy Bertalan székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1499.VII.13.: II. Ulászló király szabályozza a székelyek szabadságjogait. (A más földjén elı 

székely zselléreket, valamint azokat a szegényeket, akiknek ingó vagyona nem haladja meg a 3 Ft 

értéket, mentesíti a hadkötelezettség alól, de kiveszi ıket a nemesi jogúak közül.)© 

1499–1510: Szentgyörgyi és Bazini Péter székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1503.IX.15. Püspöki levél a székelyföldi iskolamesterek fizetésérıl – a plébániák székhelyein 

iskolák mőködtek. 

Székely nemek és ágak 

1505.II.17.: Esztergomi Székely Ferenc a Meggyes-nem Dudor és Kwrt ágán s a Halom-nem 

Nánznán ágán bírt három lófıségét zálogba adja Nagyernyei Székely Bernátnak (KmJkv 3340); 

1505.VI.27.: Uı ugyanazokat eladja Csávási Erdı Miklósnak és Gergelynek (3363); 

1509.VII.26.: Frátai Vas Gergely a Meggyes ágon és a Halom-nem Náznán ágán két lófıséget bír 

(3510). 

1505.XI.20., Udvarhely: Az udvarhelyi székely nemzetgyőlés végzései (SzO VIII. 218-221). 

1506.I.1.: „Lajos világra születésekor“: székely felkelés a rájuk kivetett adó, az "ökörsütés" miatt 

(Istvánffy) . A lázadást Tomori Pál fogarasi várnagy leveri, s kényszeríti a székelyeket az adó 

beszolgáltatására. Tomori nyilatkozata: „Még él közöttük a pogány kor azon hite, hogy akiket a 

földön megölnek, azok a mennyországban szolgáik lesznek.“ 

1511: Csik-Gyergyó-Kászonszék közszékelyei fellázadnak a székely elıkelık (primorok) 

elnyomása ellen. Több fıember házát felperzselik.© 

1515: Konstantinápolyi rovásírásos falfelirat: „... László király öt követét várattáq itt ...“ Keteji 

Székely Tamás véste be, aki tagja volt II. Ulászló király Bélai Barlabás vezette portai követségének; 

Bélait hét esztendeig (1512–19) tartotta vissza Szelim szultán. 

1517–1526: Zápolya János székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1520–1524: Barlabási Lénárd székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1522: Báthory István székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1523–1525: Tomori István székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1535–1539: Majlád István székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

937


1537.III.11.: Kendi Ferenc, Mikola László erdélyi alvajda és székely alispán (4592). 

1528 karácsonyán Székelyudvarhelyen Kun Kocsárd hadvezér a székely nemzetgyőléssel 

elismerteti I. János királyt. 

1529–1534: Báthory István székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1531–1534: {Szentiványi} Kendy Ferec székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1535.I.2., Székelyvásárhely: A tartományi győlés honvédelmi rendelkezéseiben a székely lovasok 

közül csak a két lóval szolgálókat illetik lófı névvel (MOE I. 613-614.; Ja). 

1535.II., Szvh. Az erdélyi rendek győlése kimondja: a jobbággyá lett közszékelyeket a nemesek 

kötelesek 15 napon belül korábbi szabad állapotukba visszahelyezni; aki nem teszi, árulás bőnébe 

esik. 

1537: Mikola László székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1539: Balassa Imre székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1540.III.9.: Szvh: Maylád és Balassa vajdák győlést tartanak. A megjelentek nem támogatják 

felkelésüket.© 

1551: Ödönfi László székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1553: Báthory András székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1553–1555: Dobó István székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1553–1556: Kendy Ferenc székely ispán (KmJkv II. M 1036). 

1553: Bánk Pál székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1555.IV.28., Szvh: Kendy Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák és székely ispánok megerısítik a 

Székely Constitutio nevezető és a székely szokásjogot rögzítı határozatot (SzO III). 

1555: Kemény János székely alispán (KmJkv II. M 1036). 

1562.V.1. A székely község (köz-székelyek) felkelése Nagy György, Gyepes Ambrus és Bán 

András vezetésével. – A székely felkelık küldöttei Segesváron csatlakozásra hívják a szászokat; 

kitérı válasz: Szebentıl várnak utasítást; innen Gergely aranymőves viszi a hírt Szebenbe. 

1562.V.9. Szeben Tanácsa futár révén levélben tudatja a székely felkelés hírét Kolozsvár bírájával, 

Haller Péterrel (SzO V. 160). 

1562.V.13. Despot moldovai vajda levele János Zsigmondhoz: a barátság és jószomszédság 

nevében támogatást ígér a székelyek ellen. 

1562.V.14. A Szász Univerzitás felszólítja a szász székeket: a segítséget kérı székely követeket 

fogják el és küldjék a fejedelem elé. 

1562.V.17. A Szász Univerzitás Beszterce Tanácsához: fogják el a segíséget kérı székely 

küldötteket. 

1562.V.: A fejedelmi hadak Holdvilágnál (Fe vm) leverik a felkelést.© 

1562.V.20. Segesvári Ogy. Hőtlenségi pert indít a székely fölkelés vezetıi ellen, kimondja, hogy a 

székely fıemberek és lófık jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a 

jobbágyokéval.© A királybírák, székbírák és székülık (12) minden 15. napon széket üljenek; 

fellebezés a fejedelem elé; a 12 székülıt fınépek és lófık közül válasszák. – A székely társadalmi 

tagozódás törvényi rögzítése. A székelyek fékentartására a fejedelem két erıdöt emeltet, egyik a 

Székelytámadt (Uh), a másik a Székelybánja (Ké/Hsz). 

938


1562.V.26. Szeben Tanácsa letartóztatja a székely felkelık küldötteit (Antalffy Mátyás Uh, Ember 

János Cs, Kovács György Sepsiszék. SzO V. 161). „1562. Siculi vincuntur a Joanne rege 

secundus et in servitutem relliguntur“ (Gyulaffy Lestár). 

1567: Szászsebes vára építésére minden lófı 25 dénár adó fizetésére köteles. Székelyföldön 

összeírják a portákat. Marus, Wdvarhelj, Chyk et Gyergyo huszonötdénáros adójának összeírása 

(SzO II. 220). 

1575 tavasza Bekes Gáspár a szászokat és a székelyeket Báthory fejedelem ellen a maga pártjára 

szervezi.© 

1602.VIII. Basta generális a székelyeket felesketi a császár-királyra (SzO. Kb. 10 000 családfı. 

Aranyosszék összeírása nem maradt fenn). 

1605.I.6., Kassa: Bocskay levele Petky János székely fıkapitányhoz: hőséglevelét és követét várja 

(41. levél). 

1605.II.16. Bocskay kiáltványa a székelyekhez: megerısíti Báthory Zsigmond fejedelem székely 

szabadságleveleit, biztosítja a székely szabadságjogok helyreállítását és tiszteletben tartását. 

1605.II.21. Marosszeredai (Nyárádszeredai) Ogy a vármegyei nemesek és a székelyek 

részvételével. Bocskay István (1557–1606) erdélyi fejedelemmé választása. 

1605.IX.4., Medgyes: Bocskay fj tudósító levele Illésházy Istvánhoz, elsı tanácsosához 

(Trencsénbe): „Az székelység mindenkoron kész fejek fennállásáig nekünk szolgálni. Szeben 

városa is, ki az több szász városoknak eleje és feje, azonnal, mihelen bejöttünk, az mi hőségünk alá 

hajlott. Fogarasból is az németek kijövén és mi szolgálatunkra advan magokat, immár abban is 

magyarokat, mi nemzetünket küldöttük. Radul is, a havaseli vajda, minden boérival együtt hozzánk 

esküdt, hogy minden szerencsében együtt akar velünk élni, halni. Így immár Isten segítségébıl 

Erdély minden vérontás nélkül a mi birodalmunkban vagyon“ (69. levél. Stephanus mp.; M. 

Káthay cancellarius, Martinus Madacsány secretarius). 

1605.XII.18. Bocskay fj parancsa Derzsi Petky János székely fıkapitánynak: minden székben 

tartson „generális mustrát“ – általános hadszemlét (EOE V. 400; 76. levél). 

1606.IV.4. KvOgy: Bocskay 4000 fınyi székely hadat kér; Petky vezesse oda, ahová fejedelmi 

parancs rendeli. Emellett 500 székely gyalogos és 200 lovas álljon „gubernátor uram 

parancsolatjára“ (EOE V. 405-406). 

1606 tavasza A székelyek között szervezkedés folyik Radu havaselvi vajda támogatásával Bocskay 

erdélyi uralma ellen.© 

1606.VI.7. Rákóczi Zsigmond erdélyi kormányzó elfogatja a székely mozgalom egyik szervezıjét, 

Rácz Györgyöt. A mozgalmat megfélemlítéssel elfojtják.© 

1606.VII.20., Kassa: Bocskay levele Petky Jánoshoz: „kegyelmed az ide kirendelt székelyeket 

mindjárt jó módjával elkészítvén, az kétezer darabontot éppen és a kétezer lovagot adja eleiben 

Nagy Albertnek ... regestrumban mind kapitányoknak, hadnagyoknak és mind az egész seregnek 

neveket felírván, meglássa kegyelmed, hogy azok közt szolgarend, béres, micsoda ne legyen, 

hanem ki-ki személye szerént maga legyen jelen, és annak mássát kegyelmed minékünk küldje ki“ 

(90. levél. Stephanus mp.; Simon Pechy mp.). 

1606.VII.23. Radu Serban havaselvi vajda levele Petky János székely fıkapitányhoz: „minden 

szomszédságos barátsággal akarunk lenni“. 

1606.XI.10. Bocskay levele Petky Jánoshoz: Fejérvárra készülıben „a székely atyafiakot ... 

kényszerítteténk ... megtalálni valami jóakaratjok szerint való élésnek adása felıl“: búza, abrak, 

vágóbarom. Külön négyszáz fogolymadarat kér (94. levél. Stephamus mp.; Simon Péchy mp.). 

1606.XI.13. Bocskay levele Petky Jánoshoz: „Az székelység felıl szertelen sok mód nélkül való 

dolgokról ... panaszok jınek elınkben ... Kegyelmednek egyátaljában ugyan értésére akarjuk adni, 

939


mi a székelységnek amint egyszer szabadságokat megadtuk, nekünk nincs több szónk afelıl ... úgy 

oltalmazza ıköt ..., hogy nekik adott szabadságokban éppen megmaradhassanak“ (95. levél. 

Stephanus mp.; Simon Péchy mp.). 

1606.XII.8. Bocskay levele Petky Jánoshoz: „Értvén, hogy az országon széjjel az utakon álló 

tolvajok megsokasodtanak volna, mi magunk írtunk volt gubernator uramnak, hogy mindenütt 

kergettesse ıköt; ... az tisztviselık ... nem az latrokat kergetnék, hanem [a székelyek] régi 

szabadságok ellen szokatlan ispánságot indítottanak közöttök. Csodálkozunk azért kegyelmeden, 

hogy a mi parancsolatunkra kegyelmednek semmi vigyáztatása nincsen affélékre; nem is úgy 

bíztuk kegyelmedre az botot, hogy kegyelmed ilyen beteges állapotunkban ennyi panaszt bocsásson 

reánk“ (97. levél. Stephanus mp.; Simon Péchy mp.). 

1704 Hsz, Cs-Gy-Ksz adóösszeírása. Domokos P. P. (Agrártörténeti Szemle 1977. 3-4). 

# Szabó, Szádeczky, Barabás: Székely Oklevéltár. I-VIII. Kv – Bp 1872–1934. Hankó V.: 

Székelyföld. Bp 1896. (Repr. Bp 1993) Jakab E.: Székely telepek Magyarországon (Sz 1896). 

Thúry J.: A székelyek eredete (EM 1898). Karácsonyi J.: A székelyek eredete és Erdélybe való 

települése. Bp 1905. Szádeczky-Kardoss L.: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp 1927 

{Repr. Bp 1993}. Dankanits Á.: Az oktatásügy kezdeteirıl a Székelyföldön (Korunk, 1970. 11). 

Kovács P.: Oktatásügy az erdélyi székelyeknél. = A székely mővelıdés évszázadai. Bp 1988. {Több 

pontatlansággal.} Székely Oklevéltár. Új sorozat. 1-2. Demény, Pataki, Tüdıs. B 1983, 1984; 3. 

Demény, Tüdıs. B–Bp. 1994; 4. Demény, Kv 1998; 5. Demény, Kv 1999; 6. Demény, Kv 2000. # 

Gálffy M., Márton Gy.: Székely nyelvföldrajzi szótár. Bp 1987. Garda D.: Székely hadszervezet és 

faluközösség. Gyszm 1994. Vofkori L.: Székelyföld útikönyve. I-II. Bp 1998. 

Székely csn 1312.VIII.28.: Székely (Syculus) János fehérvári káptalani dékán (An 3: 363). 1473: 

Székely Miklós Szarkad * faluban To (Peterd táján). 

Székely-elıtahú hs 1888 (Je 644): Földvár, Keresztúr, Kocsárd, Szállás, Udvarhely, Uraly. 

Székely 1. Ko (Kalotadámos hr) 1754: A Székelyben ... (Szabó T. A.: Ksz hn, 44.; Györffy: Kel, 

41). 

Székely 2. * (Keve, Krassó, ill. Torontál vm) 1432: Zekel (Krassó III. 343), azonosítása kétes, 

lehet Szekulics Bókától DK-re (Lip: 42-dd) vagy Szekula ~ Szakula, utóbb Torontálsziget ~ Sakule 

(Milleker, 39-40, Gy 3: 308; Gy: Kel, 41). – Su 2: 430: Zekel, 1432 (Pesty: Krassó, II/2. 219), 

{Krassó vm déli részén} 

Székely 3. : Bor-Székely * Te (Tv-ÉNy) 1391: Borzekeli (Cs 2: 30; Gy: Kel, 41). 

Székely 4. : Újszékely Uh (Héjasfalva és Székelykeresztúr közt, a Nagy-Küküllı jp-i úton) 1448: 

Vyzekel (SzO VIII. 75, Orbán I. 18; Gy: Kel, 42). 1448: Valentinum Zabo de Vyzekel üv: Hidvégi 

Bálint (SzO VIII. 75). 1566: Wyzekelij, 1567: Wij Zekel, 1571: Wyzekely, 1576: Ujszékely, 1602: 

Uj Székely (SzO II. 199, 219, IV. 30, 39, V. 318). 1635: Kristóf deák fia Tamás schola mester. 

Buzogány Boldizsár Feyeruarat Scholaban tanol (SzO). 1760–2: Uj Székelly. 1808: Székely (Új-) 

(155). 1861: Uj-Sz Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 705). 1913: Újszékely Uh vm (Az). 

– 1909/19: Uisechel, Ujszékely, L 837: r 17; m (188). > Săcueni > Secueni = Su 2: 113. 1448– 

1854. > Secuieni [36 B] 

Székelyáj Do (Szék mellett ÉÉK) Katonai telepítés. 1379: Zekulay (Gy 2: 48; Gy: Kel, 41). 

Székelybánja vár Kézdiszék 1566 (SzO III. 161; Gy: Kel, 42). 

Székelybérc Do (Szék mellett) 1334: Zekelberch (Gy: Kel, 42). 

Székelyfalva 1. Msz (Szentanna és Vásárhely között; ma Marosvásárhely része) 1467.V.27: certos 

nobiles et siculos in villa Zenthkyral et Zekelfalwa commorantes a szentkirályi kolostor némely 

szántóföldeinek és erdeinek élésétıl tiltják (SzO VIII. 118). 1482: Mezewmalom ... inter p-es 

Zenthanna ... et Zekelfalwa (Uo. 147). 1467.V.27.: Zekelfalwa (KmJkv 1752. Marosszentanna 

határában elpusztultnak írja); 1540.V.23.: Zekelfalwa-i Polyák Albert özvegye: Györgyfalvi Zsófia 

940


szentmiklósi (Ko vm) birtokrészét elcseréli rokonának: Récsei Olaszi Benedek özvegyének: néhai 

Récsei Gergely leánya: Ilonának keszüi (Ko vm) birtokrészével (4756). 1567: Zekelifalwa, 1602: 

Székelyfalva (SzO II. 218, VI. 282). 1854: Szakejfalva, Sacheifalău (Su). – Su 2: 430. 1467–1854. 

Székelyfalva 2. To (Pókakeresztúr határában keletkezett) 1496: Zekelfalwa (SzO I. 284; Hnt. 

1882; Gy: Kel, 42). 1854: Székelyfalva (Su). – Su 2: 406. 1854. » Păcureni. 

Székelyháza Msz (a Mvh-hez csatolt Szentkirálynál) 1498: Zekelhaza-n pálos monostor (SzO 

VIII. 177; Orbán 1: 83.; Gy: Kel, 42). 1498.XII.5.: Márton, a székelyházi pálosok priorja 

bizonyítja, hogy azt a lófıséget, melyet nagyernyei Káli Jakab a szentkirályi pálosoknak 

hagyományozott volt, anyja: Káli István özvegye visszavásárolta (SzO VIII. 177). 

Székelyhíd 1. Bi (Várad-Szalárd-ÉÉK) 1278: t. Zekulhyd; 1291–4: Zekulhyd, = voyuode; 1319: 

p. Zekelhyd; 1333–5: Marcus sacerdos de v. Zekulhid. A környéken lakott székelyek átkelıhelyérıl, 

hídjáról kapta nevét. A tatárjárás elıtt Gutkeled nb. Dorogh fiaié volt, akiktıl 1242 után Geregye 

nb. Pál és fiai foglalták el, de IV. László király 1278-ban visszaítélte Dorogh fiainak. 1291–4 táján 

Barsa nb. Lóránt vajda birtokolta, s csak 1323-ban Károly király adta vissza a Dorugh-fiaknak, 

majd 1325-ben a nádor újra Durug unokáit erısíti meg birtokában Kereki Jánossal szemben. A falu 

1291–4 között egy ízben 50, máskor 57 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333–5: évi 10 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 666). 1305: Zekelhyd föld Dorog fiaié volt (An 1: 720); 1317: ≈. Károly király 

Gutkeled nb. Dorugh fia Péter magister fiai: Iwachun és Péter magisterek kérésére, kiváltképpen 

te: Durugh magister haláláért átírja és megerısíti IV. László király 1278.IX.1-i privilégiumát a 

Bihar vm-i ≈ föld visszaadásáról, amelyet új adomány címén nekik adományoz (An 4: 656). 1325: 

Zekulhyda, 1338: Scekelhyd cum tributo, 1401–2, 1417: p. Zekelhyda. Elsı ismert lakói székelyek 

(1217) {!}; 1401-ben ígéretképp, 1402-ben (a Székelyhidiak kihaltával) pedig királyi adományul 

Albisi Zólyomiak kapták, akik vájához országos (1417) és heti (1418) vásárt is kieszközöltek 

számára (Cs 1: 599). 1439.IV.21.: Zekelhyd-on lakó Jég (ds) Balázs fia: János – apja és te: Péter, 

Antal, Imre, László nevében is – kijelenti, hogy testvérük: Domokos megölése miatti minden 

keresetüktıl elállanak, ha Valkai Benedek és társai: Szentpáli Miklós, János, László, Pál, valamint 

Sárdi Péter IX.29-ig a 40 arany Ft vérdíjat kifizetik. Ha ezt elmulasztanák, az összeg kétszeresével 

tartozzanak. Ha viszont a sértettek nem akarnák felvenni ezt az összeget, veszítsék el a vérdíjhoz 

való jogukat (KmJkv 153). 1459, 1469, 1481: opp. Zekelhyd. 1460-ban az Albisi Zólyomiak 

engedélyt kaptak a királytól, hogy városukban várat építhessenek (Cs 1: 599). 1514.VI. közepe: A 

bihari keresztesek elfoglalják Váradot és Székelyhidat.© 1536.VIII.13.: Sombori Mihály – fe: 

Zólyomi Katalin és gy: Kristóf, György, Petronella, Katalin, továbbá [feleségének] Sarmasági 

Jánostól született gy: Mihály és Anna nevében – tiltja János királyt Zekelhyd (Bi vm) 

mezıvárosbeli birtokrésze eladományozásától (KmJkv 4586). 1630–44: Várának erısítésérıl 

Haller Gábor naplójában. *1634: Paskó Kristóf diplomata, költı, emlékíró (–1678, Sárospatak). 

1665.I.9.: a Porta követelésére lerombolták a várat. 1808: opp. Székelyhid cum Székelyváros h., 

Zickelhid g. 1851: ≈, mezıváros Bi vm. Egy része a városnak kies dombon fekszik, s ez hajdan 

Székelyváros nevet viselt, különös birája, s r. kath. lakossága volt holott a hegy alatt a lapályban 

elterjedt alsó város, mellyet reformatusok laknak többnyire maiglan is, neveztetett Székelyhidnak, 

szinte {szintén} külön birája lévén, de a mult {XVIII.} század végével ... egyesittetvén, együtt is 

csak Székelyhidnak neveztetik. Határa, mellynek kisebb része dombos, nagyobb része róna, tesz 

összesen 13 072 holdat, ... Népessége 3441 lélek, kik közt 2239 reformatus, 1079 r. katholikus, 46 

g. kath., 11 n.e. óhitü, 25 ágostai, 41 zsidó; földes gazda 382, zselér 108, lakó 116, kézmüves 86, 

boltos 2. Gyógyszertár helyben van. A város feje egy uradalomnak, mellyet bir özv. Gr. Stubenberg 

Gusztávnı, és fia: gr. Stubenberg József. Székelyhid Toféus Mihály erdélyi hires ref. püspök hazája 

volt (Fé 4: 80). 1888: ≈ Székelyhidi js szh (Je 644 & Büdöstó és Schwaizer majorok, Csikostó 

kocsma, Becsali csárda). 1913: Székelyhid Bi vm (Az). *1928.VIII.1.: Mészáros József 

bibliográfus, irodalomtörténész, marosvásárhelyi könyvtáros. – 1909/19: Săcheihid, L 4853: r 81; 

m; 409 zs (151). > Săcueni = Su 2: 102. 1214: Sashad (?), 1278–1851. [10 D] 

Székelyhíd 2. To (Bazéd mellett) Székelyhíd (Nyr. 1899. 383; Gy: Kel, 42). 

941


Székelyjó 1. folyó 1408: transirent ad fluuium Zekelyo (Dl. 28 773. OklSz 901: Székely). A 

Sebes j. o. mellékvize {a Sebes vize Sebesvár alatt a Körösbe ömlik, s ettıl kezdve a Körös: Sebes- 

Körös. NB! Ez ikernév!} 

Székelyjó 2. falu {< székely + jó : ‘víz’} Bi>Ko (Bánffyhunyad-DNy, Magyarókereke-DNy hrs; 

602-643 m), X. szd-i székelyek települése, ahol aztán a Kalota ~ Mikola nemzetség birtokolt. 

1408: transirent ad fluuium Zekelyo. 1461: p. Zekelyo; 1475: Zekewlyo in pertinentiis Kalathazeg. 

⊗ Szentkirályi, Sz. Csenkesz, Gyerımonostori Radó, Kabos, Madarászi, M. Móré, Álmosdi Csire 

(1461–1495. Cs 5: 405). 1461–1554 KmJkv. 1554.VIII.30.: Zekelyo Sebesvár tartozéka, Bonchidai 

Bánffy Mihály birtoka (5319). Késıbb a gyalui vártartomány faluja. 1733: Bekuly [: Szekuly], 

1750: Szekelya, 1805: Székellı. 1808: Székely, Székelyo, Szekulyu (155). 1861: Székely {!} (14). 

1888: Székelyó (Szekujo) Ko Bánffyhunyadi js (Je 644). 1913: Székelyjó Ko vm (Az). – 1909/19: 

Săcuieu, Sz, L 777: r 769 (151). 1936/9. tk: Secueu. 1956: Săcueu = Su 2: 103. 1461–1854. 

Székelykı hegycsúcs Torockó fölött. 

Székelylı 1. * Te 1. Alsószékelylı (Temesrékás táján) 1471, 1477: Alsozykellew ~ Alsozekhel 

(Cs I. 16; Gy: Kel, 41). – Su 2: 289. {Ua.} (Cs II. 16). 

Székelylı 2. * Te 2. 1471, 1477: Felsezykellew ~ Felsewzekhel (Uo). – Su 2: 327. {Ua.} (Cs II. 

16). 

Székelynéz Hsz (Kisborosnyó határán épült ırtorony) 1353: propugnaculum Zechelneez (SzO I. 

63). – Su 2: 430. 

Székelyoldal Uh (Székelyszállás mellett) 1590: Zekeloldal ... a Zekel-zallasi hatar felöll (SzO Új I. 

120; Gy: Kel, 42. Székelyszállás adataként). 

Székelyrét Ko (Magyarnádas határában) 1752: Székely Rét (Szabó T. A.: Ksz hn, 222; Gy: Kel, 

41). 

Székelyszállás Uh () 1590: Zekeloldal ... a Zekel-zallasi hatar felöll (SzO 1: 120.; Gy: Kel, 42). 

1808: Székelyszállás (155). 1861: Székely-Szállás Uh (28). 1888: Sz-Sz Székelykeresztúri js (Je 

644). 1913: Székelyszállás Uh vm (Az). – Sălaşuri 

Székelyszeg Csa>Te (Arad-DNy, az Aranka b. p.) 1359: Zekulzegh (Su; Gy: Kel, 41). 1389: 

Zekulzeg, 1405: Zekelzegh, 1486: Zekelzeug (Cs 1: 702). 1808: Szekusit ~ Székesút, (i) Sekusich 

(156). 1851: Székesút, mezıváros Te vm, az Aradról Torontálba vivı jó országutban, 150 német 

kath. és 2359 n. e. óhitő lak, kiknek nejök mindenféle ruha szöveteket készitenek. Van itt egy 

nagyszerő, szép belszerkezető óhitő templom, 3 óhitő lelkész, igen csinos kath. kápolna, kath. és 

óhitő tanoda, derék vendégfogadó. Határa 8299 hold, ... Galambos és Aranka patakok a határt 

keresztül futják. Jelenlegi birtokosa: b. Szina György (Fé 4: 81). 1888: ≈ Te Újaradi js (Je 645). 

1913: Székesút Te vm (Az). – Secusigiu = Su 2: 114. 1359–1851. 

Székelytámadt vár Uh (Székelyudvarhely felett) 1566: Zekeltamatt (SzO II. 210, Orbán B., I. 57; 

Gy: Kel, 42). 

Székelytelek 1. Bi (Várad-D, Szalonta-ÉK) 1213: apud Betum de v. Scecul; 1291–4: in 

Zekulteluk; 1332–7: Paulus sacerdos de v. Zecultelek, Zekultelek, Johannes ≈. A magyarok székely 

törzsébıl valók lakhatták. A -telek továbbképzés arra mutat, hogy Székely falu 1213 után, 

bizonyára a tatárjáráskor, elnéptelenedett, de de a XIII. század végére újratelepült. Papja 1291–4 

között 1 unciát ad a püspöknek; 1332: 6, 1333: 6, 1334: 9, 1335: 6, 1337: 7 gs pápai tizedet fizet 

(Gy 1: 666). 1415: Zekeltelek (Cs 1: 623). 1808: Székelytelek h., Szetyintyelek val. 1851: ≈, {r} 

Szityityelek, Bi vm, 519 n. e. óhitő, 170 g. kath., 8 ágostai, 2 zsidó lak., két anyatemplommal. 

Határa 2000 hold, ... Birja a váradi deák káptalan (Fé 4: 81). 1888: ≈ Tenkei js (Je 644). 1913: 

Székelytelek Bi vm (Az). – 1909/19: Sititelec, Szt, L L 999: r 909; m, n, zs (164). = Su 2: 123. 

1213–1851. – 1974: c. Husasău de Tinca {Biharhosszúaszó kzs faluja É-ra} [20 B] 

942


Székelytelek 2. Ko (Bánffyhunyad hr) 1731: Szekelly Telek (Szabó T. A.: Ksz hn, 12.; Gy: Kel, 

41) 

Székelyteleke * Te (Csák-D) 1494: Zekeltheleke (Cs 2: 63). – Su 2: 430. 

Székelyudvarhely : Udvarhely. 

Székelyút : Székely út (BSz) 1644: Székely út (SzD 2: 192.; Gy: Kel, 41. SzD). 

Székelyvásárhely : Marosvásárhely. 

Székely-Zsil a Zsil keleti ága 1501: fluvios Olahsyl et Zekelsyl (Cs 5: 110. Malomvíz 

tartozékainál; Györffy: Kel, 41). 

Székelyek: magyar néprajzi csoport Erdély délkeleti részében. Az elmúlt kétszáz évben majdnem 

minden néppel vérségi kapcsolatba hozták ıket, amely Erdélyben élt a honfoglalás elıtt (hunok, 

gepidák, avarok, bolgárszlávok) vagy amellyel a magyarság a népvándorlás korában érintkezett 

(kazár, kaukázusi kabar, besenyı, kun, jász), sıt román részrıl elmagyarosodott románoknak is 

tartották a székelyeket. Különösen sokáig élt, és a nemzeti romantika korában megerısödött az 

Árpád-ház eredethagyományának örökségeként a hun származás elmélete. Azonban eddig sem a 

hun, sem a tudományos módszerekkel közelítı besenyı, avar, kazár, bolgár eredetet felvetı 

elméletek nem nyertek igazolást a történetkutatásban. Krónikáink elıször az 1116. évi Olsava 

melletti és az 1146. évi Lajta menti csatában említik a székelyeket, mint akik a besenyıkkel együtt 

a magyar sereg elıvédjei voltak. Ez a körülmény arra vall, hogy a székelyek alapnépessége késıbb 

csatlakozott a magyarsághoz, annak védelmét kérve és a török népek korabeli szokása szerint 

hadbavonuláskor segédcsapatokat alkottak. Az okleveles emlékek és a földrajzi nevek bizonysága 

szerint az Árpád-korban az ország különbözı vidékein, elsısorban a gyepüvonalak közelében éltek 

székelyek: Baranya, Szerém, Temes, Szabolcs, Abaúj, Gömör, Bars, Moson, Fejér, Tolna vm-ben, 

valamint nagyobb számban a morva határszélen, Pozsony vm hegyen túli részén, Sasvár közelében, 

illetıleg Biharban a Körösök vidékén. Az Erdélybe költözöttek kivételével a többiek a 15. sz. 

végére elvesztették területi-népi különállásukat. A székelyek Erdélybe telepítése – melyet 

megelızhetett szétszórt csoportjaik tömörítése – vsz összefüggött a 11. sz-ban megszaporodott 

besenyı támadásokkal és a magyar gyepüvonalnak a Kárpátok vízválasztójáig való kiterjesztésével. 

A bihari székelyek a 10. sz-ban az Erdélybe vezetı utakat ırizték. Belılük települt a 12. sz. elsı 

felében a Maros-széki és az Udvarhely-széki székelység, akiket ekkortájt „telegdi“-nek neveztek, 

feltehetıen a Bihar vm-i Telegdrıl. Székelyek laktak ez idıben Dél-Erdélyben a két Küküllı közén 

és völgyében, Medgyes és Nagy-Selyk környékén, és a Maros mentén, nagyobb csoportokban a 

késıbbi Szászorbó, Szászkézd és Szászsebes közelében. Innen költöztek a 13. sz. elsı felében a 

majdani Háromszék (Sepsi, Kézdi, Orbai szék) területére. Ez idı tájt népesült be Udvarhelybıl 

Csik is. A Nyugat-Erdélyben fekvı távoli Aranyosszéket, a tordai várbirtok részét 1260 körül kézdi 

származású székelyek szállták meg. A Székelyföld nagy részét a székelyek letelepedésekor sőrő 

erdıségek borították. Háromszékben jelentısebb, Marosszékben és Erdıvidéken csekély számú 

bolgár-szláv lakosság élt, Udvarhely területe majdnem teljesen lakatlan volt. Feltehetı, hogy 

korábban letelepült magyarok is lakhattak szétszórtan a késıbbi Székelyföld területén. Pl. 

Marosszék a már kialakult Torda vm területébe ékelıdött bele. A Székelyföldet megülı székelyek 

már mind magyarul beszéltek. Nem tagadható, hogy eredetileg lehettek közöttük nem magyarul 

beszélı törökös népelemek – akik még Dél-Ukrajnában csatlakoztak és magyarországi avar 

töredékek is –, azonban kapcsolódásuk után a magyar elemmel szemben kisebbségbe szorultak. A 

székelyek a róluk szóló korábbi források szerint nemzetségi szervezetben éltek. Törökös nomád 

mintára törzsenként 6-6 nemre, a nemek 4-4 ágra oszlottak. Azonban már törzsi szervezetük 

létrejötte idején is magyarok lehettek, mert a nemek és ágak fennmaradt nevei között nincsen török 

eredetre valló. Sem az általuk adott székelyföldi földrajzi nevek, sem népi kultúrájuk (kivéve a 17. 

sz-ig megırzött türk típusú „székely“-nek nevezett rovásírást, amely azonban már a magyar 

fonetikához igazítva maradt ránk), sem nyelvjárásuk nem mutatja, hogy népességük nem magyar 

lett volna. Elképzelhetı, hogy törzsi szervezetük felsıbb parancsra alakult ki, nem maguk 

szervezték meg. A nyelvföldrajz tanúsága szerint a különben sok jelenségben nem egységes 

943


nyelvjárásuk több jellegzetességében azonosságot mutat a magyar nyelvterület távoli pontjainak 

népnyelvével (Csallóköz, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Felsı-Tisza-vidék, Abaúj) [O/rség]. Mindez 

azonban csupán erısíti, de még nem teljesen bizonyítja a székelyek túlnyomórészt magyar eredetét. 

A történetírás, a régészet, a nyelvészet és a néprajz további alapos kutatásaira van szükség az 

eredetkérdés megoldásához. A mai lakóterületüket megszálló székelyek elsısorban életmódjukban 

különböztek a magyarság más csoportjaitól. Nagy tömegükben szilaj vagy félszilaj állattartással 

foglalkoztak. A keleti és délkeleti határok védıiként nem kerültek földesúri fennhatóság alá. Az 

egyházi tizedet állatban fizették és az egész középkorban „ökörsütés“-sel rótták le idıszakos 

adójukat a királynak. Azaz a király koronázása, házasságkötése és elsı fia születése alkalmából 

meghatározott számú állatot, rendszerint ökröket adtak az uralkodónak és azokra a székek bélyegét 

sütötték rá. A végsı letelepedés után teljes erıvel megindult a székelyek között a földmővelés 

fejlıdése. A korábban áganként közösen használt földet és erdıt a faluk felosztották egymás között 

és falusi földközösségben kezdték használni. A letelepedést követıen az eredetileg egyformán 

szabad jogi állapotot – a tisztségeket gyakran változó választott tisztségviselık viselték – vagyoni 

tagozódás okozta differenciálódás kezdte felváltani. Korán kialakultak jelentıs állatmagántulajdonok. 

Az erdıirtással nyert szabad földek és a gyakori hadjáratok eredményezte 

hadizsákmány elısegítette a székely társadalom rétegzıdését. Kialakultak a székely nemesek 

(primorok), a lovon hadbavonuló lófık és a gyalogosan harcoló közszékelyek rétegei. A 14–15. szban 

eltőnt nemzetségi szervezet helyét területi egység, a hét székely szék egyeteme (Universitas 

Siculorum septem sedium Siculicalium) foglalta el, melynek élén a székely ispán állt. 1300 körül 

már mezıváros a mai Marosvásárhely elıdje, és a 15. sz. elsı harmadában minden székben van 

egy-egy szabadalmas város. A népesség szaporodásával a székek is osztódtak. 1390-ben Kászon 

elszakad Csiktól, de csak Mátyás királytól nyert szabadalomlevéllel gyakorolhatta önálló jogait. 

Stibor vajdától kapott különbíráskodási engedéllyel 1395–99-ben vált el Miklósvárszék 

Sepsiszéktıl. Gyergyónak Csiktól való különállását 1466-ból említik. A 17. sz-ban válnak el 

Udvarhelyszéktıl Bardóc és Keresztúr fiúszékek. Közben a székelyek 1437-ben a kápolnai unióban 

a magyar nemességgel és a szászokkal mint Erdély egyik rendi nemzete (natio) szövetségre lépnek 

és ezzel századokra beépülnek a feudális Erdély rendi szervezetébe. A székelyek vagyoni 

tagolódása a 15. sz. folyamán egyre inkább mélyült és 1465-ben a közrendőek elsı felkeléséhez 

vezetett. A 15–16. sz. folyamán a nincstelen székelyek közül mind többen álltak önként 

jobbágynak. 1562-ben az új adók és a régi szabad állapotot sértı jogtalanságok ellen felkelés tört 

ki, melyet János Zsigmond kegyetlenül levert, és büntetésbıl a közszékelyeket megfosztotta a 

közszabadságtól. Együttesen fejedelmi jobbágyokká tette ıket, a magánbirtokon lakók pedig 

földesúri jobbágyokká lettek. A 17. sz-ban az erdélyi fejedelmek, hogy megnyerjék a székelyek 

jelentıs haderejét, többször visszaállították és megerısítették az ún. székely szabadságot, de a 

székelység nagyobb része megmaradt jobbágysorban egészen az 1848-as jobbágyfelszabadításig. A 

17. sz. folyamán a korábban elszakadt fiúszékek ismét egyesültek az anyaszékekkel és kialakult 

Háromszék is Sepsi, Kézdi és Orbai székekbıl. A 17–18. sz-ban rajzanak ki a Székelyföldrıl 

legelıt keresni a Gyimesi-szorosba (gyimesi csángók), Borszék és Bélbor zárt hegyi medencéibe. 

Erdély Habsburg kézre kerülése után a székelyek helyzete az egyre növekvı állami adók és a 

földesúri elnyomás következtében tovább romlott. A korábban szórványos Moldvába vándorlás 

egyre sőrőbbé vált. A kivándorlásnak lökést adott a Mária Terézia által elrendelt, Csikot, 

Háromszéket és Erdıvidéket érintı határırség szervezése (1762–64). A szervezés ellen tiltakozni 

összegyőltek szétverése, a „madéfalvi veszedelem“ (1764.I.7.) után tömegesen szöktek át a 

székelyek a Kárpátok átjáróin (bukovinai székelyek). 1848-ban a székelyek végleg elvesztették 

rendi különállásukat. 1876-ban a széki szervezet is megszőnt, a törvényhatóságokat vármegyékké 

alakították át. A dualizmus idején a Székelyföld Magyarország egyik legelhanyagoltabb, 

iparosítatlan vidéke volt. A vasúti hálózatba is késın kapcsolták be. A túlnépesedett területrıl, 

különösen a magyar–román vámháborút (1880-as évek) követıen ismét nagy számban vándoroltak 

ki Óromániába és Amerikába. A székelyek közé letelepedésük után szórványosan románok és 

szászok is költöztek be, akik azonban hamarosan elvesztették nyelvüket és nemzetiségüket. A 18. 

sz-ban nagyobb csoportban beköltözött románok (Gyergyó, Háromszék, Marosszék) 

nyelvszigetekben megırizték népi különállásukat. A székelyek körében – bár egy részük jobbággyá 

süllyedt – erıs maradt az egykori szabadalmas különállás tudata. A magyar nyelvterület peremén 

944


fekvı Székelyföld népi kultúrája értékes archaikus rétegeket ırzött meg. Gazdag népköltészetére a 

múlt században elıször Kriza János győjtései hívták föl a figyelmet. A székelyeknek máig 

legjobban ismert a folklórjuk, népi kultúrájuk más részeit kevésbé ismerjük. Jellemzı rájuk a 

faépítkezés, viseletükben a legutóbbi idıkig a háziipar készítette anyagok nagyarányú 

felhasználása. A földmővelés és állattenyésztés mellett megélhetésük kiegészítı foglalkozásaként 

gyakran foglalkoznak különféle háziipari ágakkal: gazdasági eszközök és faedények faragása, 

szalmafonás, szitakéreg-készítés, taplókészítés, szénégetés, fazekasság, gyapjúszövés stb. (K. L. 

170-175). 

Székelyföld: székelylakta vidék Erdély délkeleti sarkában. A székelyek a 12–13. sz-ban 

népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagolódásukat a 14–15. sz-ban területi 

szervezet váltotta fel. Kialakultak a vármegyéknek megfelelı közigazgatási egységek, a székek: 

Háromszék, Csikszék, Udvarhelyszék, Marosszék. A 13. sz-ban (1260-as évek) kézdi székelyekbıl 

települt Aranyosszék Nyugat-Erdélyben. A székely székek különállása 1876-ban szőnt meg. Ekkor 

az egész ország területi újjárendezésekor vármegyéket szerveztek belılük. 1952–60 között mint 

Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány néven külön közigazgatási 

egység volt. 1960–68 között a Maros Magyar Autonóm és Brassó tartományhoz, azóta Maros, 

Hargita és Kovászna megyéhez tartozik. A Székelyföld változatos felszínő terület. Folyó- és 

patakvölgyek, folyó menti síkságok, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják. Ennek 

következtében az egykori székek jelezte nagyobb tájakon belül több kisebb táj is található a 

Székelyföldön. Jól elkülönülı medencék Gyergyó és Kászon. Jellegzetes folyó menti tájak Nyárád 

mente, Nyikó mente, Homoród mente, Maros mente. Természetrajzi elnevezése az Erdıvidék és a 

Sóvidék. Újabb tréfás iző neve a Nyárád mente zöldségtermelı vidékének: Murokország (K. L. 

175-176). # Kriza, 1863; Orbán, 1868–1873; Majland: Székelyföldi győjtés. Bp 1905; Malonyay: A 

székelyföldi, a csángó és toroczkói nép mővészete. Bp 1909; Csutak: Emlékkönyv a Székely 

Nemzeti Múzeum ötvenéves évfordulójára. Sszgy 1929; Bözödi: Székely bánja. C – Kv 1938; 

Rugonfalvi Kiss: A nemes székely nemzet képe. I-III. Debrecen 1939–1940; Ember Ö.: A székelyek 

eredetének irodalma és annak hatása nemzeti népi törekvésekre. D 1940; Györffy György: A 

székelyek eredete és településük története. Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Bp 1941. {Ua. 

1999}; Györffy: A székely társadalom. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 

14. században. Szerk. Székely György. Bp 1953; Benkı L.: A nyelvföldrajz történeti tanulságai. 

MTA I. OK 24. k. 29-48. 

Szekérberéte * BSz : Beréte 2. 

Szekerembánya (Nagy-Ág) 1861: ≈ Hu (24): Nagyág. 

Szekeres 1. Sza (Felsıszopor-ÉNy hrs) .... Szekeres Felsıszopor tartozéka. – Sechereşa = Su 2: 

113. {Sine data!} – 1974: c. Supur {Alsószopor kzs faluja DNy-ra} [11 B] 

Szekeres 2. * KSz (Szilágyszeg mellett) 1475: Sekeres. Szilágyszeg mellett fordul elı az 

adólajstromban (Cs 1: 564). 1475: Sekeres, Sekerest (Petri IV. 447). – Su 2: 401. 

Szekerestanya Sza (Felsıszopor határán alakult) 1913: Szekerestanya Szekeres tartozéka (H). – 

Colonia Sechereşa = Su 1: 162. 1913. » Sechereşa [11 B] 

Székes 1. Fe 1. (Gyulafehérvár-K) [1290–95]: t-is Scekes; 1293: ... ad pr. nostrum regale Scekes; 

1295 procurator p-is Zekes; 1304: Gregorfaya ... in loco Zekes; 1329: p-m Wyngartkeerh ... in 

Zekes existentem. Székes-földnek eredetileg a mai Székes-patak medencéjére kiterjedı királyi 

uradalmat nevezték, amelyre a XIII. század végétıl több falu települt. E királyi uradalmat a királyi 

kamaraispán kormányozta (1295). III. Endre 1293 elıtt a bárók tanáacsával együtt elrendelte, 

hogy minden román, aki nemesek vagy bárki más birtokán ül, köteles a székesi uradalomba, a 

király földjére visszatelepülni. E rendelet alól 1293-ban felmentést adott az erdélyi káptalannak, 

megújítva IV. László engedélyét, mely szerint a káptalan birtokára 60 háznép románt telepíthet. Az 

uradalom D-en Buzdnál kezdıdött (1290–95), hozzá tartozott Ringelkirch (Lengyelkék), melyrıl 

Vivianus kamaraispán 1295-ben mondott le a Vizaknaiak javára, Vingárd (1329) s Gergelyfája és 

Veresegyház. 1313-ban Veresegyházzal együtt járták körül a mai Székást; határai a Küküllıig 

945


nyúltak. Uradalmához sorolható Cserged és a Székás völgye eredetéig (Gy 2: 185). 1304: Zekes 

helyen levı Gregorfaya (An 1: 546); 1313: Zekes-ben Vereseghaz (An 3: 522). 1805: praedium 

Székás. 1808: pr., fl. Székás. 1861: Székás AF (7). 1888: ≈ (Zäkesdorf, Zeckesdorf, Kolibele) AF 

Balázsfalvi js (Je 644). 1913: Székás AF vm (Az). – 1909/19: Colibi, Sz, Zeckeschdorf, L 326: r 

322 (53). = Su 1: 161. 1805, 1850, 1854. – 1974: c. Ohaba {Székásszabadja kzs faluja É-ra} [35 

A] 

Székes 2. Fe 2. Szászszékes (Szerdahely-ÉNy, a Szászsebesi út j. o.) 1291: t-m ... Kut ... inter vm 

Ryho et Zekes (Gy). = (Er I. 496-7). 1322: v. Zaszekees; 1330: Henchmannus de Zekes; 1332: 

Thomas sacerdos de Zekes. Salgó vár tartozéka, melyet Talmácsi Corrardus 1322-ben visszaadott 

Károly királynak. A sebesi dékánsághoz tartozó papját 1330-ban az engedetlen szász papok között 

említik; utóda 1332 II: 33 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 185). 1525: Koncza (Iczkovits 62). 1733: 

Kontza. 1808: Koncza h., Zeikeschdorf g. 1861: Koncza AF (5). 1888: ≈ (Zeckeschdorf) AF 

Kisenyedi js (Je 443). 1913: Konca AF vm (Az). – 1909/19: CunŃa, K, Zd, L 555: r 514; m (60). = 

Su 1: 183. 1291–1854. – 1974: c. Şpring {Spring kzs faluja D-re} [35 C] 

Székes 3. Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1451: v. Sekesfalwa (SzO I. 162). 1570.X.25., Ikland: 

György Pált és Balázst iklandi és székesi székely birtokaiba beiktatták (SzO VIII. 293); 1571.III.2., 

Székelyvásárhely: II. János király az iklandi és székesi {p-bus Ikland et Székes} székely 

örökségeket iklandi György Pálnak és Balázsnak a Pált illetı házzal együtt visszaítélte (Uo 294- 

298). 1614: Székes 28 családfı (Msz 37). 1635: Péter deák schola mester (SzO). 1641: 

Iskolájának említése; 1692–1849: 24 tanítója ismert (Sipos 134). 1808: Székes (156). 1861: ≈ 

Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 644). 1913: Székes MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. 

– Săcăreni = Su 2: 102. 1451–1854. – 1974: c. Ernei {Nagyernye kzs faluja K-re} [24 C] 

Székes 4. Te 1444: Zekes Zsidóvár 31. tartozéka (Cs 2: 15. Zsidóvár); 1471: Zekes (Cs 2: 15, 63). 

– Su 2: 430. {Azonos lehet Magyarszákossal} 

Székeshelyfalva Za () 1441, 1445: Zekeshelfalwa Világos vár tartozéka volt az aranyági 

kerületben. Késıbb ez a helység 1464: Zekas Aranyak, 1525: Zekasaranyagh (Cs 1: 743). Ld 

Aranyág. 

Székespatak Hu (1499, Cs) < Patak (1392). 

Székesút Te < Székelyszeg. 

Szeketura BN (Naszód-ÉK) 1909: Szeketura Magura tartozéka. – 1909/19: Săcătura, Sz, &, v. 

Măgura (150). = Su 2: 102. {1981 Ø} 

Szeketura AF (1861) : Aranyosvágás. 

Székpataka hn 1259: Zekpathaka ~ Schekpathaka Szilágynagyfalu hr (Er I. 230.). 

Székudvar Za (Kisjenı-DNy hrs) 1299: p. Zeekwdwor, 1311: Zekuduor, 1334: Zecuduor (Tr). 

1406: Zekudwar; 1481, 1485: Zeekwdwar (Cs 1: 745. 1311-tıl). 1746: Szék-Udvar (Su). 1808: 

Székudvar (156). 1851: ≈, {r} Szokodor, Ar vm, szép rónaságon, 600 r. kath., 10 ref., 3407 n. e. 

óhitü lak, óhitü anyatemplom, kath. és óhitü oskola, a körösi malomcsatornán jövedelmes 4 kerekő 

szép malom. Határa 26 026 hold, ... Birtokos gr. Wenkheim József (Fé 4: 82). 1888: ≈ Ar Kisjenıi 

js (Je 645). 1913: Székudvar Ar vm (Az). – 1909/19: Socodor, Sz, L 5207: r 4201; m, n (165). = 

Su 2: 138. 1299–1851. [20 C] 

Szekul KrSzö 1888: Szekul, telep (t) Kuptore KrSzö Resicai js (Je 645). 

Székuláj Do (1861) : Szék-2 : Kisszék. 

Szelecse 1. * Ko (Kolozsvár-ÉNy, Szomordok hrs) 1285: t. Zeleche. A vajdaság birtoka volt, 

melyet Nádas részével együtt Nádasi Herczeg fia Gál halála után rokonai: Beduen és Scewe kaptak 

meg a vajdától. Ma psz Szomordok határában. 1808: Szelistye junct. cum Szomordok h. Hnt. 13: 

Szelıcskevölgy (Gy 3: 371). 1285: ≈ (Er I. 410, 411). 

946


Szelecse 2. To (Torda-ÉNy, Ko vm hr) 1297: p. Zeleche; 1367: p. Zelliche; 1415: p. Zeleche; 

1435: p. ≈ nobilium de Ziluas; 1437: p. Zeleche nobilium de Zylwas. Szilvási [Magyarszilvási] 

nemesek bírták (+1297-tıl Cs 5: 732). 1459.IX.28.: Bogáti László Zelesthe-i részét 20 Ft-ban 

zálogba adja Pongrác volt erdélyi alvajda özvegyének: Klárának (KmJkv 1373; 1466.I.2.: Bogáti 

András Zelesthye birtokbeli ısi részét újra cserébe adja Meggyesfalvi Alárd Lászlónak (1678); 

1467.XII.9.: Mátyás király parancsára udvari vitézét: Ernuszt Jánost s fiait: Zsigmondot és Jánost 

királyi adomány címén beiktatták Zelesthye egészbirtokba (1769); 1476.IV.25.: Zelesthe Bogáti 

egészbirtok (2207); 1482.IV.2.: Selesthen ugyanaz (2347). Ld még KmJkv II. 1038. 1733: 

Szelicsa, 1760: Szelitse. 1808: Szelestye (156). 1861: Szelitye {< Szelitse?} To (11). 1888: 

Szelicse TA Tordai js (Je 646). 1913: Szelicse TA vm (Az). – 1909/19: Sălicea, Sz, L 578: r 

562; c, zs (152). = Su 2: 104. 1297–1854. – 1974: c. Ciurila {Csürülye kzs faluja É-ra} [22 D] 

Szelecske BSz (Dés-ÉNy, a Szamos jp-i úttól É-ra) 1405: v. olachalis Zelechke, 1467: 

Zerechke, 1553: Zelecske, 1576: Zelechey, 1593: Zeletska, 1615: Szeliczke, 1642: Zelechyke 

(Kádár VI. 97). 1733: Szeletske, 1750: Szeleska. 1808: Szelecske, Szelicska (156). 1861: ≈ BSz 

(19). 1888: ≈ (Szeliska) SzD Dési js (Je 645). 1913: Szelecske SzD vm (Az). 1995: 60 református; 

templomukat 1994 ıszén egy hét alatt tették rendbe (Üzenet, 1995.3.) – 1909/19: Selişca, Sz, L 

589: r 459 (162). > Sălişca = Su 2: 105. 1405–1854. – 1974: c. CîŃcău {Kackó kzs faluja K-re} 

[13 C] 

Szelektelek TA (Torda-É) 1913: Szelektelek Ploszkos tartozéka (H). – Valea Vîntului = Su 2: 234. 1913. » 

Ploscoş 

Szélepatak MT (Maroshévíz mellett) 1956: Szélepatak. – Secul = Su 2: 114. 1956. » TopliŃa 

{Maroshévíz} 

Szeleste 1. Ar (Zám-ÉNy, a Maros j. p.) 1479: Silesthe, Sylysthe; 1510: Sylesthe (Cs 1: 763). 

1493.X.8.: Illyei Dienes Dénes Zelisthe birtokbeli részét zálogba veti Rékási Csarnai Mihálynál 

(KmJkv 2894) 1601: Zeliste (Ve: Doc. VI. 378). 1808: Szelistye (156). 1851: ≈, Ar vm, Erdély 

szélén, hegyen-völgyön szétszórva, 310 n. e. óhitü lak., paroch. fatemplom. Határa 2556 hold, ... 

Birja b. Lopresti Józsepha (Fé 4: 84). 1888: ≈ Radnai js (Je 646). 1913: Marosszeleste Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Sălişte, Szelistye, L 374: r 367 (152). Selişte = Su 2: 115. 1479 – 

1913. – 1974: c. Petriş {Marospetres kzs faluja D-re} [33 A] 

Szeleste 2. Bi 1. (Belényes-KDK) 1588: Zelesthe, 1600: Szeliste (Jakó 348). 1808: Szelistye 

(Belényes-) (156). 1851: Belényes-Szelistye, Bi vm, 364 n. e. óhitü lak., anyatemplom. Birja a 

váradi görög püspök (Fé 4: 85). 1888: B-Sz Belényesi js (Je 235). 1913: Belényesszeleste Bi vm 

(Az). – 1909/19: Sălişte, Belényesszelistye, L 398: r 395 (152). Sălişte de Beiuş = Su 2: 105. 

1588–1913. – 1974: c. Budureasa {Bondoraszó kzs faluja DNy-ra} [21 C] 

Szeleste 3. Bi 2. (Belényes-ÉNy) 1583: Felseozeleste (Jakó 348). 1587: Felsö-Zelestyeh (Kiss 

691). 1808: Szelistye (Papmezı-) (156). 1851: Papmezı-Szelistye, Bi vm, egy dombon, 141 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal. Birja Dobsa Sámuel (Fé 4: 85). 1888: P-Sz Belényesi js (Je 567). 

1913: Papmezıszeleste Bi vm (Az). – 1909/19: Sălişte, Pmsz, L 223: r 219 (152). Sălişte- 

Pomezeu = Su 2: 105. 1583–1913. > 1974: Sălişte de Pomezeu c. Răbăgani {Robogány kzs 


Szeleste 4. Bi 3. (Vaskoh-DK, a Fekete-Körös j. p.) 1588: Zelesthe, 1600: Szeliste (Jakó 348). 

1692: Szetestye [: Szelestye] (Nagy 96). 1808: Szelistye (Vaskóh-) (156). 1851: Vaskoh- 

Szelistye, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, magas hegyek közé szoritott 

völgyben, 350 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Lakosai közt 20 fazekas találtatik (Fé 4: 85). 

1888: V-Sz Vaskohi js (Je 718). 1913: Vaskohszeleste Bi vm (Az). – 1909/19: Sălişte, 

Vaskóhszelistye, L 564: r 559 (152). Sălişte de Vaşcău = Su 2: 105. 1588–1913. [21 C] 

Szeleste 5. To (Kolozsvár-D, a Tordai út közelében) 1418: p. Zelesthe; 1467: p. Zelestye; 

1504: p. Zelysthye; 1523: p. Zelesthye. Bogáti, Alárdi, Altemberg, Vizaknai, Szilvási Csezeliczki, 

Lónai Tıki-birtok (Cs 5: 733. Szelestye. Olykor Ko vm). 1733: Szelistye, 1760–2: Szeliste. 1808: 

947


Szelistye ~ Szelicse (156). 1861: Szelistye To (11). 1913: Tordaszeleste TA vm Tordai js (Az). – 

1909/19: Sălişte, Sz, L 356: r 338; c, zs (153). = Su 2: 105. 1418–1854 {1913}. – 1974: c. Ciurila 

{Csürülye kzs faluja K-re} [22 D] 

Szelestya Hu (Déva-ÉNy, Fornádia köz) 1499: p. Zelesthya. Hermán-nz-beli Pestesi ~ 

Felpestesi; a hőtlen Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul (Cs 

5: 136). 1733: Selistioara, 1750: Szelistyiora, 1760–2: Selistyora. 1808: Szelicsora, Seligsdorf, 

Szelisoará (156). 1861: Szelistyora Hu (24). 1888: Szelistyora (Szelicsora) Dévai js (Je 646). 

1913: Szelistyora Hu vm (Az). – 1909/19: Săliştioara, Sz, L 483: r 475 (153). = Su 2: 106. 1499– 

1854. – 1974: c. Vălişoara {Valisora kzs faluja D-re} [33 B] 

Szelestye 1. Sza (Alsóhuta-D hrs) 1648: Szellyestye (Makkai 407) I. Rákóczi György birtoka. 

Pusztáján épült üveghutája. 1808: Huta (Új-), Zelestye (71). 1828: Zelestye, Új Huta (Nagy 369). 

1851: Szelistye, puszta, Uj-Hutának is neveztetik, Sza vm, zordon erdıs vidéken. Határa 5000 

hold, s csak nem mind erdıség. Nevezetessé teszi jó hirben álló üveggyára, melly gr. Károlyi 

Györgyé, de Schreiner Ferenc ur által béreltetik. A gyár 60 munkást foglalatoskodtat (Fé 4: 84). 

1888: Új-Huta Sza Szinérváraljai js (Je 702). Szent IX. Lajos-templom, b. aug. 29. (RKNt 1999). 

1913: Szelestyehuta Sza vm (Az). – Huta Nouă > 1909/19: Poiana (Huta-nouă), Ujhuta, L 435: r 

241; n, m (137). > Poiana Codrului = Su 2: 51. 1648–1913. – 1974: c. Crucişor {Borválaszút kzs 

faluja D-re} [12 A] 

Szelestye 2. * Za 1. (a Fehér-Körös közelében, Keszend mellett) 1471-ben Gerlai Ábrahámfi 

Bálint birtokrészeit: Selestje-t, Keszend tartozékát is zálogba veti Muronyi Vér Andrásnak (Cs 1: 

737. Keszend). 1472: Selesthew (Márki II/1. 247). – Su 2: 401. 

Szelestye 3. * Za 2. (Borossebes-É hrs, Kertes mellett) 1553: Thews-Zellestye (Márki II/1. 247). – 

Su 2: 411. 

Szeleus Te 1888: Szelus psz (t) Román-Sztámora Te Csákovári js (Je 646). 

Szélesút Ko (Csucsa mellett) 1913: Szélesút Csucsa tartozéka (H). – Calea Lată = Su 1: 119. » 

Ciucea. 

Szelezsény Za (Borossebes-K hrs) 1574: Zelechyn, 1806: Szeledsény (Márki II/1. 247). 1808: 

Szeledsény, Szelezsény Ar (156). 1851: Szelezsán, Ar vm, 284 óhitü lak. (Fé 4: 84). 1888: 

Szelezsány Ar Borossebesi js (Je 646). 1913: Szelezsény Ar vm (Az). – 1909/19: Sălăgeni, 

Szelezsány, L 470: r 458; m (151). > Sălăjani > Selejani = Su 2: 114. 1574–1913. > Sălăjeni [21 

C] 

Szélha * Te~Kr (Lugos-ÉNy, a Temesvári úton) 1479: Zela, Zehla (Pesty: Krassó II/2. 221); 

1488: castellum Zehla; 1510, 1511: castellum Zalha. Harasztiak birtoka volt (Cs 2: 14). 1479–80: 

Zela, Zelha. A Lugosi kerületben feküdt. Ma Szilha Lugos közelében (Cs 2: 63). 1554: Zelha 

(Pesty: Krassó II/2. 223). 1631: Szalha (Makkai 448) I. Rákóczi György birtoka. 1650: Szelha, 

1690–1700: Silha, 1709: Sylha, 1717: Schilla (Pesty). 1808: Szilha (162). 1851: Szilha, Kr vm, a 

bégai kerületben, 10 kath., 1290 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa igen jó ... Birja a 

kamara (Fé 4: 134). 1888: ≈ KrSzö Lugosi js (Je 662). 1913: Szilha KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Sâlha, Szilha, L 1150: r 1119; m, zs (152). > Silha > Sîlha = Su 2: 123. 1479–1851. + Su 2: 431. 

{Resicabánya-É, Nagyzorlenc és Ezeres közé teszi} » Coşteiu {Kastély} [32 D] 

Szelicska * KSz (Zsibó-ÉK, Létka és Kocsoládfalva közt, a Szamos j. p.) 1579: Zelychka (Kádár 

V. 306). – Su 2: 431. 

Szeliges * Te (Temesrékás táján, Cseri vára tartományában) 1473.VIII.30.: Zelyges Nádasdi 

Ungor János birtoka (KmJkv 2108). 

Szelindek Sze (Szeben-É, a Medgyesi úton) 1282.XII.10.: Lodomér esztegomi érsek Reynaldus 

Stolchunbercht-i plébános, Zibin provinciai dékán kérésére megerısítve átírja Fülöp érsek 1264. 

május 6-án kelt és a Zybin-i domonkos vikárius: Péter s konventje pecsétje alatt átírt két oklevelét 

(Er I. 394). 1309: Reynoldus magister Stolzemberg-i plébános a szentszéki követi utasítás egyik 

948


címzettje (An 2: 551); 1309. IV. 4 5. : Renoldus Stolzimber-i plb is ott volt az alvinci 

tanúkihallgatáson, s maga is aláírja a követnek küldött választ (599). 1324: Stolcumberg (AO II. 

155; Ferenczi S.: Kászon 55). 1341: Zelenduk (Tr). 1518.VI.16.: Nagzelendek-i királyi jobbágyok: 

Per Thomas villicus és Goczmeister Lorenz mint szomszédok jelen voltak Fehér vm-i iktatáson 

(KmJkv 3678). 1808: Szelindek, Stolzenburg, Szlimnik (156). 1849.I.19.: Bem tbk Szelindeknél 

(MT V. 416. u. tk). 1861: ≈, ≈, Szlimnyik Sze (34). 1888: ≈ (Stolzenburg, Slimnic, Szlimnik) 

Sze Nagyszebeni js (Je 646). 1913: Szelindek Sze vm (Az). – 1909/19: Slimnic, Sz, Sb, L 2929: r 

1549; n (165). = Su 2: 137. 1282–1854. [35 D] 

Szelistye 1. * Ar (Kisbaja és Soborsin mellett) 1479: Silesthe ~ Sylysthe ~ Sylesthe Váradja vár 13. 

tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). – Su 2: 319. Silestye {!}. 

Szelistye 2. AF (Abrudbánya mellett) 1850: Szelistye, 1854: Szelistie (Su). – Sălişte = Su 2: 115. + 

Abrud Selişte = Su 1: 24. » Abrud. 

Szelistye 3. Hu (Illye-ÉNy, Zám-ÉK, j. o. a Marosba ömlı Almás j. p.) 1468: p. Zelesthe. Illye 

vár tartozéka. 1485: ≈. Foltiak kapták újadományul (Cs 5: 136). 1733: Szelystye. Ortodox 

fatemplom. 1805: Almás-Szelistye. 1808: Szelistye (Almás-) (156). 1861: A-Sz Hu (20). 1888: A- 

Sz Hu Marosillyei js (Je 201). L 1910: 643 (r); 1956: 424 (Le). 1913: Almásszelistye Hu vm 

(Az). – 1909/19: Almaş-Sălişte, Asz, L 652 r (6). = Su 1: 31. 1468–1854. – 1974: c. Zam {Zám 

kzs faluja} [33 A] 

Szelistye 4. Hu 2. (Jófı-DNy, a Jófı vize b. p.) 1491: p. Zelysthe. ¤Déva vár tartozéka, Jófı 

város birtoka (Cs 5: 136). 1733: Szelistye, 1760–2: Pánk Szelistye, 1760–2: Pánk Szelistye. 1808: 

Szelistye (Bánk-, Pánk-) (5). 1861: Szelistye Hu (24).1888: Pánk-Szelistye Hu Marosillyei js (Je 

566). 1913: Pánkszelistye Hu vm (Az). – 1909/19: Sălişte, Psz, L 183 ort. r (152). Panc Selişte = 

Su 2: 25. 1491–1854. > 1974: Panc-Sălişte c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} [33 C] 

Szelistye 5. * Kr (Facsád-ÉK, Bégaszentes mellett) 1548: v. Zelysthye, 1597: Zeleste, 1598: 

Zeliste, 1617: Zelitye (Pesty: Krassó II/2. 202). – Su 2: 431. {Beolvadt Bégaszentes határába, ahol 

Selişte határrész ırzi emlékét} 

Szelistye 6. Mm (Felsıvisó-D, az Iza bp-i úton) 1365: Keethzeleste (Mihályi 57) 1486: 

Zelysthye; 1495: Zelisthe, Zelesthye (Bélay 195). XV: Zelisthe, Zelesthye (Cs 1: 452). 1622: 

Szelestie (Ve: Doc. IX. 246). 1808: Szelistye (156). 1851: Felsı-Szelistye, Mm vm, 5 romai, 1312 

g. kath., 83 zsidó lak., két g. kath. parochiával és synagógával. F. u. többen (Fé 4: 84). 1888: 

Felsıszelistye Mm Izavölgyi js (Je 327). 1913: Felsıszelistye Mm vm (Az). – 1909/19: Sălişte, 

Fsz, L 2793: 2299; zs; 29 m (152). Săliştea de Sus = Su 2: 105. 1365 – 1851. [13 B] 

Szelistye 7. Sze (Szeben-Ny, a Szerdahelyi úttól D-re) 1354. p. Nogfalu; 1383: Magna Villa 

Walachikalis, v. olachalis Grozdorph, p. Nadhfalu, v. Olachalis Grozdorph alio nomine 

Galusdorph, Nogfalu (Ub II. 105, 565, 575, 577, 578, 583). 1496: Salistsia, 1507: Zelestye sive 

Grosdorff (Su). 1667: Szeleste (Ve: Doc. X. 80). 1733: Szelistye. 1808: ≈, Grossdorf ~ Langendorf 

(156). 1861: ≈, Großdorf, Seliste Sze (34). 1888: ≈ (Szeliste, Grossdorf, Saliste, Seliste) Sze 

Szelistyei js szh, 1888: ház 1284, L 4048 (Je 646). 1913: Szelistye Sze vm (Az). # Mikszáth: 

Szelistyei asszonyok. – 1909/19: Sălişte, Sz, Gd, L 3572: r 3240; m, n, c (153). = Su 2: 105. 1354 – 

1854. [35 C] 

Szelistye 8. * Te 1. (Lugos táján) 1444: Zelistye Zsidóvár 28. tartozéka volt (Cs 2: 15. 

Zsidóvár). – Su 2: 431. 1444 Zeliste, Zelistye. 

Szelistye 9. * Te 2. (?) 1444: Zeliste Zsidóvár 38. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 

Szelistye 10. * Te 3. (Bozovics táján) 1484: Zelyste in districtu Halmas (Cs 2: 63). – Su 2: 

431. 

Szelistye 11. Za (Brád-DK) 1439: Szelistafalva Világos vár tartozéka volt a ribiczei kerületben 

(Cs 1: 743. Szelistafalva. Ma Szelistye). 1439: Szelistafalva, 1574: Zelisteh; 1597: Szelistye, Alsó- 

Szelistye, Felsı-Szelistye; 1601: Sziliste, 1613: Zelestie (Márki II/1. 247). 1648: Szelestye (Csánki 

949


V. 136; Su). 1808: Szelistye Za (156). 1888: ≈ Hu Brádi js (Je 646). 1913: Szelistye Hu vm. – 

1909/19: Sălişte, Sz, L 645: r 588 (152). = Su 2: 105. 1439–1854. [33 B] 

Szelistye Ar (1808) : Szeleste. 

Szelistye Bi (1808) : Szeleste. 

Szelistye Ko : Csonkatelep. 

Szelistye To : Szeleste (Tordaszeleste) TA. 

Szelistyora Hu (1888) : Szelestya. 

Szelitye {!} To (1861) : Szelecse. 

Szélkút Kü : Szilkút. 

Szelnice KSz : Erdıszállás SzD. 

Szélszeg KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szilágy vize j. p., a Szamos menti úton) 1387, 1451: Zelzegh 

(Petri IV. 426). 1475: Zelzeg (Cs 1: 564). 1555.X.10.: Zelzegh Kusalyi Jakcsok birtoka (KmJkv 

5418). 1640: Zelszegh (Petri). 1715: Szelszegh (Su). 1733: Szelszig. 1808: Szélszeg (156). 1888: ≈ 

(Selsigu) Szi Szilágycsehi js (Je 646). 1913: Szélszeg Szi vm (Az). – 1909/19: Sălsâg, Sz, L 1268: 

1161; zs, m, c (153). Sălsig = Su 2: 106. 1387–1854. [12 A] 

Széltalló Bi (Margitta-DK, a Somlyói úton) 1406: p. walachalis Zeltarlow (Jakó 356). 1451: 

Zeltarlo (Cs 1: 623). 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Zeltharlo egészbirtokot zálogba adja 

Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának és székely ispánnak (KmJkv 1677). 1520-ban vámos 

hely (Cs). 1808: Széltalló, Marsinye ~ Marzsinye (156). 1851: ≈, {r} Márzsinye, Bi vm, dombon 

fekszik, 360 n. e. óhitü lak., s anytemplommal, 33 urbéri telekkel. Határa 8000 hold, ... Birtokosai: 

gr. Gyulay Karolina báró Frimont Péterné, gr. Bethlen Ádámné, gr. Degenfeld Pál, gr. Teleki 

József, b. Radák, gr. Teleki, Eötvös Tamás, Baranyai rész (Fé 4: 85). 1888: ≈ Margittai js (Je 646 

& Kalászos psz). 1913: Széltalló Bi vm (Az). – 1909/19: Margine, Széltálló {!}, L 618: 491; m, 

zs (111). = Su 1: 378. 1406–1851. – 1974: c. Abram {Érábrány kzs faluja K-re} [11 C] 

Szelveszter * To (Régen-K, Hodák elıtt) 1453: p/v. Scelwester. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 

733). – Su 2: 399. 

Szemerja Se/Hsz < Szentmária. 

Szemerkes hegy Mm-ban, az Avastól K-re 1353: mons Zemerkus – Konyha hr – a mai Szermetes 

– Sermatiesci (1310 m) hegy (Gy 4: 111/3). 

Szemlék Csa (Pécska-DNy, a Maros j. p.) 1326: magister Scennlek ... p. sua Scenlek vocata; 

1330: t. comitis Zemlek similiter Zemlek nominata. Szemlék ispán öröklött birtoka (Gy 1: 870). 

1330, 1453: ≈; 1346: Scemlukhaza; 1454, 1478: Scemlek (Cs 1: 703). 1556: Zeemlek, 1558: 

Szemlek, 1647: Szömlak, Szemlak (Borovszky: Csanád II. 550). 1808: Szemlak val. 1851: ≈, 

mezıváros Ar vm, magasan fekvı rónaságon. Lakja 353 romai kath., 348 reformatus, 1150 

ágostai, 3400 n. e. óhitü, ágostai és óhitü anyaegyházakkal. Határa 17 447 hold, ... Birja a várost 

gr. Hadik Gusztáv (Fá 4: 87). 1888: ≈ (Semlacu) Ar Pécskai js (Je 647). 1913: Szemlak Ar vm 

(Az). – 1909/19: Semlac, Sz, L 6058: r 2691; n, m, szlovák, rutén, c, zs (162). = Su 2: 116. 1256: 

p. Zemekhaza {! ! Ld Szemegyháza Makó É, ÉK felé fekhetett. Többé nem szerepel Gy 1: 870}, 

1326–1851. [31 A] 

Szemnicsealja * Kr (Sereden és Krasznahorvát mellett) 1548: Zemnyche-allya, 1549: Zelicze 

Allya (Petri IV. 814). – Su 2: 431. 

Szenalja (?) Szénalja Hu 1482: p. Zenalya. Barancskaiak birtoka. Barest, Domus, ... hs sorában 

(Cs 5: 136). – Su 2: 431. 

Szénakert hn 1516: Zenakerth a Nagy-Szamos révében Dés város határán (KmJkv 3616). 

950


Szénamezı hn 1440: Zenamezew nevő helyen három kaszaalja szénafő Szarkad * (To vm) 

határán (KmJkv 288). 

Szénarét oldala hn 1444: Zenareth oldala Magyarbikal (Ko vm) határán (KmJkv 497). 

Szénás 1. * Ar (?) 1440, 1447: Zenas Solymos vár 54. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 

431. 

Szénás 2. * Za (Csermı-D) 1555: Zenas (Márki II/1. 248). – Su 2: 431. 

Szénásáj {'szénásvölgy'} hn 1459: Zenasay nevő helyen 40 kaszaalja rét Jára (To vm) határán 

(KmJkv 1388). 

Szénásfalu * Hu (Illye-ÉNy) 1468: p. Zenasfalw. Illye vs birtoka (Cs 5: 136). 

Szénásszeg * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1371–1372: Zynaszeg (DocVal 24). 1471: 

Zenaszeg ~ Zenaszek (Cs 2: 63). – Su 2: 431. + 2: 439. 

Szénaverıs Kü (Balavásár-D) 1430: Zenaweres; 1505: p. ≈ (Cs 5: 894). 1430.III.8.: János pap, 

Zenaweres-i plébános és Atos Tamás familiáris ü: Kendhidai Tamás (KmJkv 39); 1526.VI.22.: 

Almási Tabiási János Zenaweres-ön részbirtokos (4161); 1550.XII.18.: Eczeli Tabiási János 

Zenawereos-ön birtokos (5054). 1587: Zenaweress. – C.Pr: fl. 64. A: fl. 32 (Dé 28). 1638: 

Szenavereös, Szenaveres (Makkai 558, 567) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szinereus, 1760–2: 

Szénaverıs. 1808: ≈, Senbersch (156). 1861: ≈, Zendersch Kü (9). 1888: ≈ (Zendrisch, Senerus, 

Szenareus) KK Erzsébetvárosi js (Je 647). 1913: Szénaverıs KK vm (Az). – 19ö9-19: Senereuş, 

Szv, Zendrisch (Zendersch), L 1221: r 108; n (162). = Su 2: 116. 1430–1854. – 1974: c. Bălăuşeri 

{Balavásár kzs faluja} [24 C] 

Szendelak KrSzö (Lugos-DK, a Temes j. p.) 1888: Szendelak KrSzö Temesi js (Je 647). 

Szendelak és Magur (Magura) egyesülése: Szendelak-Magur > 1913: Szendelak KrSzö vm (Az). – 

Măguri = Su 1: 384. 1913: Szendelakmagur (H). {Többi adata Magur(a) 1448-tól} [32 D] 

Szenderı * Te (Temesrékás táján) 1327: p. Zendereu, terra Zenderew; 1333: Zenderev, 1334: 

Zunduru, Zundure (Tr) egyházas hely. 1473: p. Haromzenderew Cseri vára tartozéka, Nádasdi 

Ungor János birtoka (Cs 2: 12, 63). – Su 2: 431. 

Szénégetı * Za @ (Borosjenı mellett) 1553: Zenegethö (Márki II/1. 248). – Su 2: 431. 

Szénégetıbérc hn 1448: Zeeneghetew Bercz Acintos (Acinthus) és Szentjakab határán (KmJkv 636). 

(SzTA: Cinegetı) 

Szenerdi * Za @ (Borosjenı-D, Apatelek mellett) 1214: Zenerdy (Márki II/1. 253). – Su 2: 431. 

Szenesfalu Kr (Szászkabánya-D, az Újmoldovai úton) 1785: Kohlendorf (Pesty: Krassó II/1. 280). 

1808: Kohldorf (87). 1851: ≈, Kr vm, 8 kath., 592 óhitü lak., s anyatemplommal, igen hegyes, 

erdıs, köves határral. F. u. a kamara (Fé 2: 232). 1888: ≈ (Carbunár) KrSzö Jámi js (Je 440). 

1913: Szenesfalu KrSzö vm (Az). – 1909/19: Cărbunar, Kohldorf, L 1550: r 1539 (37). Cărbunari 

= Su 1: 127. 1785, 1909, 1913. [54 A] 

Szenéta Gy/Cs (Gyergyószentmiklós-D) 1956: Szenéta Tekerıpatak tartozéka. – Senetea = Su 2: 

116. 1956. – 1974: c. Suseni {Gyergyóújfalu kzs faluja} {1981 Ř} 

Szénfalva Bi (Belényes-K) 1588: Zenfalwa, 1600: Korbonar (Jakó 269). 1808: Karbonár (79). 

1851: Kárbonár, Bi vm, az Erdélytıl elválasztó havasok tövében, 617 n. e. óhitü lak. Birja a váradi 

görög püspök (Fé 2: 180). 1888: Karbunár Belényesi js (Je 404). 1913: Biharszenes Bi vm (Az). 

– 1909/19: Cărbunari, K, L 360: r 346 (37). = Su 1: 127. 1588–1913. » Budureasa {Bondoraszó} 

[21 A, C] 

Szengyel 1. To 1. (Torda-K) 1333: p. Zengel; 1441: p. Zengyel; 1478: Mezewzengyel. ¤ 

Gernyeszeg, ¤ Diód vár (Fe) tartozéka; Bikali Vitéz, Csesztvei Barlabási, Szentiváni Székely, M. 

Csupor, Héderfái, Szentiváni-birtok (1333–1522. Cs 5: 733-4). 1370–1383: Szengyeli István deák 

951


magister kolozsmonostori konventi jegyzı (KmJkv 39-40); 1440.III.17.: Zengel-i Benedek ü: 

Petlendi István (211); 1440.IX.13.u.: Zengel-i Kis Bendek ü: Gerendiek (272); 1469: Szengyeli 

Mátyás Torda vm alispánja (KmJkv I. M 1036). Ld még KmJkv II. 1036, 1039. 1585: Zengiel-en 

Borbély György részbirtokos (Dé 18). 1587: Meszeoszengyell. – E: fl. 7, A: fl. 2 den. 34 (Dé 65). 

1733: Szentgyel, 1750: Mezei Szentgyöl, 1760–2: Mezı Szengyel. 1808: Szengyel (Mezı -) (157). 

1861: Mezı-Sz, Szintser gyepe Kimpie To (11). 1888: M-Sz (Sangerulu de Campie) TA 

Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıszengyel TA vm (Az). – 1909/19: Sânger, Msz, L 1554: 

1018; m, c, zs (154). Sînger = Su 2: 128. 1328–1854. [23 D] 

Szengyel 2. To 2. (Régen-D) 1496: Szengyeli Benedek birtokrészt vásárol Illyén, 1507-beli okl: 

Somkeréki Erdélyi János Csanádon – bizonyára korábban – részeket hagyományozott SzB-nek (Cs 

5: 818. Szengyeli cs.). 1587: Zengyell. – E: fl. 11, A: fl. 3 (Dé 68). 1733: Erdı Szengyel, 1750: 

Erdı Szentgyel. 1808: Szengyel (Erdı-) (157). 1861: E-Sz, Szincser gye Marus To (9). 1888: E-Sz 

MT Régeni alsó js (Je 310). 1913: Erdıszengyel MT vm (Az). – 1909/19: Sânger, Esz, L 458: r 

323; m (154). Sîngerul de Pădure = Su 2: 128. 1409–1854. > 1974: Sîngeru de Pădure c. Ernei 

{Nagyernye kzs faluja É-ra} [24 C] 

Szenne * Sza (a Szamos vize mellett, Vetés és Dara közt) 1312: p. Szenne, Szeneo (Tr). – Su 2: 

406. 

Szennyes * KSz (csak puszta lehetett) 1411: Szennyes a Kusalyi Jakcsoktól ez évben az erdélyi 

püspök birtokába kerül (Cs 1: 564). – Su 2: 406. 

Szentábrahám Uh (Székelykeresztúr-É, Korond-DNy) 1334: sacerdos de Sancto Abraam (Tr). 

1567: Zent Abran, 1576: Szent Abrany, 1602: Szent Ábram (SzO II. 219, IV. 38, V. 12). 1614: 

Szentábrahám 48 családfı (Uh 115). 1733: Abrám. 1808: Szentábrahám ~ Ábrahámfalva (157). 

1861: Sz-Á Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 647). 1913: Szentábrahám Uh vm (Az). – 

Sânavram > Avrămeşti = Su 1: 48. 1334 –1854. [24 D] 

Szentágota Sink (Segesvár-DNy, a Fogarasi úton) 1317–20: Vallis Sancte Agnetis, 1329: Vallis 

Agnetis, 1349: p. Scenthagata (Tr). 1376: Sancta Agatha, v. Zenthagotha; 1379: Villa Agnethis, 

1381: Villa Sancte Agnethis, 1392: Zenthagata (Ub II. 452, 511, 543, III. 39). 1488: Agnetental 

(Berger 65). 1532: Agnetlen (Scheiner 15). 1733: Agnetta, 1750: Agnita, Szent Agota. 1808: opp. 

Szentágotha, Agnethlen, Agnita (157). 1861: Sz-Á (város), ≈, Agnitha Sink (37). *1881: 

Michael Barner zeneszerzı, folklorista (–1961). 1888: Sz-Á (Agnetheln, Agnita) NK Szentágotai 

js szh, 1888: ház 560, L 3175 (Je 647). 1913: Szentágota NK vm (Az). – 1909/19: Agnita, Sz, 

A, L 3940: r 847; n, c, m (4). = Su 1: 26. 1317–1854. [36 C] 

Szentalbert * Ar (Szinte mellett) 1418: Zenth Albert a Marótiak birtoka (Cs 1: 730. Fajdas). 1418: 

Zenth Albert (Márki II/1. 247). – Su 2: 431. {M} 

Szentandrás ~ Sanctus Andreas : András apostol nevérıl: 

Szentandrás 1. * Ar (Gyorok-ÉNy) 1380: Senthanduryas, 1451: Zenthandras az aradi prépostság 

birtoka volt (Cs 1: 779). – Su 2: 401. 

Szentandrás 2. Bi (Várad-Ny) 1291–4: in S. Andrea; 1311 k.: Paulus sacerdos de ≈; 1319: ≈; 

1329: Petrus ≈ de ≈; 1332–5: ≈ de v. S. Andree, Michael ≈. Egyházas hely, melynek papja 1291–4 

között egy évben 1 unciát ad a püspöknek; több ízben a váradi káptalan kiküldetésében jár el. 

1332–5: évi 11 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 667). 1311: v. S. Andree (Cs 1: 623). 1370: 

Zenthandras (Jakó 349). 1599: Bihar Zentandras (Kiss 883). 1808: Szent-András h. 1851: ≈, Bi 

vm, szép rónaságon, 450 g. kath. Paroch. templom. Határa 1066 hold, ... Birják 1/2 részben a 

váradi deák káptalan kisprépostja, 1/2 részben gr. Frimont Albert és Servánszky Ferenc (Fé 4: 90). 

1888: ≈ Központi js (Je 647 & Iklód és Ösi psz, Felsı-Vadász csárda). 1913: Biharszentandrás Bi 

vm (Az). –1909/19: Sântandreiu, Bsza, L 1624: r 1117; m, zs, c (157). > Sîntandrei = Su 2: 133. 

1291–1913. [10 D] 

952


Szentandrás 3. Do (Bethlen-DK, a Sajó jp-i Besztercei úton) 1230: v. Igalia iuxta fl-m Syov, 

in qua ... eccl. B. Andree (Gy). =: ≈ (Er I. 157). 1288: t. Zentand(re)as. III. Béla király Igalját Lob 

és Tamás testvéreknek [a Wassok ıseinek] adta, s az adományt Béla herceg 1230-ban megerısítette 

Lob fia Chama részére. Ekkor Sz.Andrásról nevezett templom állott benne, melyrıl utóbb a falut 

elnevezték. 1288-ban Viszló fia Lırinc fia Péter szentandrási földjét tartozékaival 30 M finom 

ezüstért eladta Kajlai Vilkinus ispánnak (Gy 2: 72). 1482.VIII.27.: Keresztúr (Do vm) Zenthandras 

felıli határjárása (KmJkv 2395); 1486.VI.23.: Zenthandoryas-on Szf-i Gyerıfi részbirtok (2593); 

1503.V.24.: Zenthandras-on Rıdi részt eladnak Szf-i Gyerıfieknek (3284). 1510.III.23.: Szentpáli 

János Z-on Vég Fülöptıl lakott jobbágytelkét zálogba adja Balázsfalvi Cserényi Pálnak (3540). 

1533.II.21.: Hidalmási Kántor Gáspárné Szentegyedi Valkai Zsófia szentandrási kúriáját elcserélte 

Balázsfalvi Cserényi Boldizsárral 20 Ft-ért és egy farnasi jobbágytelekért (4403). Ld még KmJkv 

II. 1039. 1587: Zentthandras, Kayla. – E: fl. 18, A: fl. 9 (Dé 44). 1615: Sajo-Szent-András (Kádár 

VI. 31). 1733: Szvintul, Szintul, 1750: Szfintul, 1760–2: Sajó-Szent-András. *1804.III.8.: Ürögdi 

Nagy Ferenc ref. lelkész, tanár, kertész, újságíró, az EMGE titkára (–1876.II.22., Kv). 1808: 

Szentandrás (Sajó-) h. 1861: Sz-A Do (16). 1888: Sajó-Szentandrás (Szvintu) SzD Bethleni js (Je 

613). 1913: Sajószentandrás SzD vm (Az). – 1909/19: Sântu, Ssza, L 573: r 379; m (158). > 

Şieu-Sfântu; 1956: Şieu-Sfîntu; > Şieu-Sfînt = Su 2: 172. 1173–1854. > 1974: Şieu-Sfîntu c. 

Şintereag {Somkerék kzs faluja D-re} [13 D] 

Szentandrás 4. Hu (Déva-DK, Piski-Ny hrs a Cserna j. p.) 1332: Emilianus sacerdos de 

Sancto Andrea; 1380: p. Zenthandreas. Papja 1332 I: 50 dénár pápai tizedet fizet. 1380-ban a 

Szentandrási nemeseké (Gy 3: 299). 1380: p. nobilium de Zenthandreas in eadem Zenthandreas; 

1441: p. Zenthandras; 1508: ≈. Szentandrási, Sz. Csıkesz, Barcsai-birtok. 1453: ¤Déva vár 

tartozéka, de 1491-ben már nem (Cs 5: 136). 1491.VIII.25.: Zenthandras Barcsai-birtok (KmJkv 

2751). 1587: Zanthohalom, Zentt Andras. {A tized feltüntetése hiányzik.} – Magn. dom. 

Francisco Gezty ad arcem Dewa (Dé 26). Barcsay Ábrahám birtokos volt itt. 1733: Szent András, 

1750: Szent Andras. 1808: Szent-András h. 1861: Sz-A Hu (24). 1888: Sz-A (Szint Andrasu) Hu 

Dévai js (Je 647). 1913: Szentandrás Hu vm. – 1909/19: Sântindrieş, Sza, L 839: r 820 (158). 

Sîntandrei = Su 2: 133. 1332–1854. [34 C] 

Szentandrás Ko < Szentesháza. 

Szentandrás 5. * Kr (Bégaszederjes mellett) 1362: Zenthandras (Pesty: Krassó II/2. 201). 

1362, 1383: Zeth Adras (Cs 2: 107). – Su 2: 431. 

Szentandrás 6. Te (Temesvár-ÉÉNy, a Berekszó j. p., a Szentmiklósi úton) 1333: sacerdos de 

Sancte Andrea (Tr). 1391: Zenthandorias, 1462: Zenthandras (Cs 2: 63). 1717: St. André 

(Borovszky: Temes 95). 1808: Szentandrás (157). 1828: Sanctus Andreas, Szent András, Sankt 

Andreas (Nagy 373). 1851: Szent-András mezıváros, 1381 r. kath, 648 n. e. óhitü, 13 zsidó lak., 

kath. és óhitü anyatemplommal. Van itt 117 egész, 99 fél és 10 negyedtelkes, 96 zsellér, 40 lakó, 

38 mesterember, 3 boltos. Urbéri szántóföld 4056 hold ... Vize a Beregszó patak, melly 2 malmot 

hajt. Birja a kir. kincstár, s itt van a tiszttartóság székhelye (Fé 4: 90). 1888: Sz-A Központi js 

(Je 648). 1913: Szentandrás Te vm (Az). – 1909/19: Sântandreiu (Sântandraş), Sza, L 3011: r 

418; n, m, szerb (157). Sînandrei = Su 2: 125. 1333–1851. [31 D] 

Szentanna 1. Ar 1. 1808: Szentanna (Ó-) ~ Komlós (157). 1888: Komlós-Ószentanna Ar 

Világosi js (Je 443). 1913: Ószentanna Ar vm (Az). – Comlăus » Sîntana = Su 1: 163. 

Szentanna 2. Ar 2. (Pankota-Ny) 1808: opp. Szentanna (Új-) (157). 1828: Sancta Anna, Ó, Új 

Szent Anna, St. Anna (Nagy 27). 1888: Új-Szentanna Ar Világosi js (Je 703 & Morócz és Nék 

psz). 1913: Újszentanna Ar vm (Az). – 1909/19: Sântana, Ujszentanna, L 5830: r 170; n, m, zs 

(157). Sîntana = Su 2: 133. 1828, 1851. [20 C] 

Szentanna 3. Msz (Marosvásárhely-É hrs a Csávási úton) 1332: sacerdos de Sancta Anna (Tr). 

1409: Zentanna, 1451: v. Zenthanna (SzO III. 28, I. 161). 1459: Zenthanna-i Tóth István ü: 

Kémeri Miklós deák özvegye: Sombori Ilona (KmJkv 1355); 1461.VIII.12.: Zenthanna-i Tóth 

Miklós fia István (1606); 1466.XI.13.: Zenthanna-i Tóth István – fiai: György, Miklós, Albert és 

953


Balázs nevében is – tiltja Horváti Peres Tamást Horvát és Tormafalva (Kraszna vm) birtokbeli 

részeik elidegenítésétıl (1704); 1469.X.26.u.: Zenthanna-i Ambrus ü: Bándi Gál (1930); 

1471.V.31.: Zenthanna-i Tóth István üv, Zentanna-i Gergelyt is (2020); 1482.VI.27.: Zenthanna-i 

Tóth Miklóst képviselı Sályi Tamás Kolozs vm-i iktatáson (2375); 1497.I.27.: Györgyfalvi Henke 

Zsigmond tiltja Gyf-i Henke Miklóst attól, hogy a Gyf-i néhai Henke Lászlóról kettıjükre szállt 

Györgyfalva, Pata (Ko vm) és Cegı (Do vm) birtokbeli részeiket eldegenítse Zenthanna-i Polyák 

Albertnek és Zsigmondnak (3001). 1567: Maros Zent Anna (SzO VI. 408). 1614: Szentanna 20 

családfı (Msz 41). 1632.IV.15.: Györgyfi Lukács nemes ember Marosszntannán marosszéki, az 

nemzetes néhai Toldalagi Mihályné Petki Erzsébet asszonyom tisztartaja fogott közbíró 

Udvarfalván (SzO VIII. 364). 1661: Iskolájának említése; 1793–1848: öt tanítója ismert (Sipos 

127). 1808: Szentanna (157). 1861: Maros-Sz.-A. Msz (32). 1888: M-Szentanna MT Marosi felsı 

js (Je 495). 1913: Marosszentanna MT vm (Az). # Kovács I.: A marosszentannai 

népvándorláskori temetı. Kv 1912. Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Sântana-de-Murăş, Msza, L 

1055: 632; m (157). Sîntana de Mureş = Su 2: 133. 1332–1854. [24 C] 

Szentanna 4. Msz (Nyárádszereda mellett) 1332: sacerdos de Sancta Anna (Tr). 1553.V.3.: 

Zenthanna-i Lázár Ferencet gyámjául és oltalmazójául választja Fülpösi Suky István (KmJkv 

5197); =: Uıt válsztja zsuki Suky István (5198); =: Gyergyói Lázár Ferenc özvegye: Bikli Katalin 

Szászfülpös, Tancs, Újfalu, Szentandrás (Ko vm) birokbeli részeit rokoni szretetbıl örökösen vallja 

testvére: Suky Jánosné Bikli Margit leányának: Zenthanna-i Lázár Ferenc felesége: Suky 

Katalinnak (5199). 1567: Zereda Zent Anna, 1602: Szent-Anna, (SzO II. 217, VI. 409). 1615: 

Iskolájának említése. 1643–1850: 36 tanítója ismert (Sipos 130). 1687: Nyárád Szt-Anna (SzO 

V. 273). 1808: Szentanna (Szereda-) (157). 1861: Szereda-Sz.-A. Msz (33). 1888: Nyárád- 

Szentanna MT Nyárádszeredai js (Je 543). 1913: Nyárádszentanna MT vm (Az). # Sipos G. 

MtT 1980. – Sîntana Nirajului = Su 2: 133. 1332–1854. » Miercurea Nirajului {Nyárádszereda} 

[24 C] 

Szentanna 5. Szent Anna-tó (Tusnádfürdı-DK) 950 m magasan, a Csomád vulkáni kráterében 

(Hargita megye, 1973. 61., tk). Közelében, magasabb (1050 m) ikerekráterben a Mohos havasi 

tızegláp. 1808: lacus Szentanna Csikszék (157). Regéjét többen megírták. – Lacul Sfînta Ana ~ 

L. Sf. Ana [37 B] 

Szentantal * Te 1392: Zenthanthal. Te vm-i királyi ember nevébıl ismerjük (Cs 2: 64). – Su 2: 

432. 

Szentbenedek ~ Sanctus Benedictus : Nursiai Szent Benedek (kb. 480–542), a bencés rend 

alapítója nevérıl: 

Szentbenedek 1. * Bi 1333: Paulus sacerdos de v. S. Benedicti. Papja 1333: 4 gs pápai tizedet 

fizet. A Fekete-Körös völgyében kereshetı, hol mint puszta 1692-ig szerepel (Gy 1: 667). 1692: 

Szent Benedict (Mezısi 116). – Su 2: 406. 1692. 

Szentbenedek 2. * Bi (Bél mellett) 1333: sacerdos de villa Sancti Benedicti (Tr). – Su 2: 398. 

Szentbenedek 3. Fe (Enyed-K) 1332–4: Petrus sacerdos de S. Benedicto; 1339: nobilibus de S. 

Benedicto, p. Zent Benedek. 1339-ben mint a Szentbenedeki nemesek birtokát Gambuc 

metálisában említik. Papja 1332 I: 20 dénár, 1334 II: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 2: 185). 

1458.II.1.: Zenthbenedek-en Csesztveiek részbirtokosok (KmJkv 1279); 1458.III.7.: Zenthbenedeken 

Csekelaki Lukácsiak rb (1281); 1461.VI.13.: Mócsi Miske fia Balázs felesége Szentmiklósi 

Dorottyának hitbért fizettek Zenthbenedeg [!] birtokból (1571); 1469.III.3.: Zentbenedek-i Dénes 

ü: Tıki László (1846). Ld még KmJkv II.1039. 1587: Zentt Benedek. – E: fl. 36. A: fl. 12 (Dé 

23). 1733: Szent-Benedek. 1808: Szent-Benedek h. 1861: Sz-B AF (7). 1888: ≈ (Benyik) AF 

Marosújvári js (Je 648) 1913: Magyarszentbenedek AF vm (Az). – 1909/19: Sânbenedic, Szb 

(Marosszentbenedek), L 886: r 559; m (153). Sînbenedic = Su 2: 125. 1332–1854. [35 A] 

Szentbenedek 4. * Ko (Kolozsmonostor és Szászfenes közt) 1297: p. Zenthbeneduk; 1313: p. 

Zenthbenedek. A kolozsmonostor apát birtoka, melyet 1297-ben és – úgy látszik – 1313-ban is 

954


közös határral foglaltak egybe Monostorral. Az 1297-i határleírás szerint területét Ny felıl a 

Gorbó-patak választotta el Fenestıl, így Kolozsmonostor Ny-i sávját foglalta el (+1263–1324. Gy 

3: 371). 1367: capella Zenthbenedek; 1397: ecclesia nomine et ordine olim Sancti Benedicti (az 

erdélyi püspök az itteni egyházat leromboltatta); 1409: t. Zenthbenedek. 1437: pr. ≈ (1263–1437. 

Cs 5: 405). – Su 2: 406. Szent Benedwk, 1263–1437. 

Szentbenedek 5. * Kr (Harampatak mellett) 1378: Zentbeneduk (Pesty: Krassó II/2. 204). – Su 

2: 431. 

Szentbenedek 6. Msz (Marosvásárhely-DK, a Nyárád jp-i úton) 1332: sacerdos de Sancto 

Benedicto (Tr). 1460.XI.10.: Zenthbenedek-i Erdı János fia: néhai László fia János Ilye, Bodon és 

Keménytelke (To vm) birtokban levı prédiumait, testvéri szeretetbıl, örökre Zenthbenedek-i Erdı 

János fia: néhai László fia Tamásnak ajándékozza (KmJkv 1484). Ld még KmJkv II. 1ö39. 1614: 

Szentbenedek 38 családfı (Msz 102). 1635 Keresztúrfalva (Uh): Péter György schola mester Zent 

Benedeken (SzO). 1660–1849: 14 tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 130). 1808: Szentbenedek 

(Nyárad-, Nagy-) (157). 1861: Sz-B Msz (32). 1888: Ny-Sz-B MT Marosi alsó js (Je 543). 

*1900.IX.16.: Ady László ref. lp, helytörténész (–1974.X.1., Magyarkapus). 1913: 

Nyárádszentbenedek MT vm (Az). – 1909/19: Sânbenedic, Nyszb, L 489: r 128; m (153). > 

Murgeşti = Su 1: 412. 1332–1854. – 1974: c. AcăŃari {Ákosfalva kzs faluja K-re} [24 C] 

Szentbenedek 7. BSz (Dés-DK, a Kis-Szamos jp-i úton) 1308: t. Scenbenedek Zilagteu 

(Szilágytı) hrs (An 2: 330). 1393: Zenth-Benedek, 1456: Zenth-Benedek (Kádár VI. 310). 

1457.VIII.9.: Zenthbenedek Bálvános vár tartozéka (KmJkv1275). 1517: Szent-Benedek (Kádár). 

1596: Szentbenedeki Keresztúri Kristóf levele Szabó besztercei bíróhoz. Ex arce Vyuar die 6 

January 1596. Christophorus Kereztury de Zent Benedek (NyIrK 1977.2.204. Közli: Benkı A.). 

1808: Szentbenedek, Beneduk (157). 1861: Sz-B BSz (19). 1888: Sz-B (Benedik, Beneduk) SzD 

Dési js (Je 648). 1913: Szentbenedek SzD vm. – 1909/19: Benediug {!}, Szb, L 605: r 511; m (18; 

a 254. lapon: Szentbenedek, Benedig). > Mînăstirea = Su 1: 402. 1308–1854. > 1974: Mănăstirea 

c. Mica {Mikeháza kzs faluja D-re} [13 C] 

Szentdemeter ~ Snctus Demetrius: 

Szentdemeter 1. * Csa (Arad mellett) 1338–1342: sacerdotes de sancto Demetrio de Czenadino 

(Tr). – Su 2: 398. 

Szentdemeter 2. * Csa (Tornya és Sofronya közt) 1484: Zenthdemether (Cs 2: 703). – Su 2: 432. 

Szentdemeter 3. Uh (Balavásár-K hrs a Kis-Küküllı b. p.) 947–952 Fajsz-kori bizánci jellegő 

templom (Györffy: István király, 48). 1503: villa siculicalis Zenthdemether (SzO II.219). 

1550.VI.2.: Zenthdemether-i Balogh Balázs és felesége: budai Szitás Dorottya, aki korábban 

Kalmár Tamás elıbb budai, majd kolozsvári polgár özvegye volt, kifizette néhai Kalmár Tamás 

testvérét (KmJkv 5031-2); 1553.VIII.16.: Zenthdemeter-i Nyujtódi Tamásné Dorottya (5227). 

1567: Zent Demeter, 1576: Szent Demeter (SzO IV. 38, 48). 1614: Szentdemeter 36 családfı (Uh 

129). 1808: Szentdemeter (157). 1861: Sz-D Uh (28). 1888: Sz-D Székelykeresztúri js (Je 648). 

1913: Szentdemeter Uh vm (Az). – Sân-Dumitru > Dumitreni = Su 1: 215. 1503–1854. – 1974: c. 

Fîntînele {Gyulakuta kzs faluja D-re} [24 C] 

Szentdomokos Cs (Balánbánya-D, a Szeredai úton) 1567: Zent Damokos (SzO II. 221), Zent 

domokos: 34 kapu (Venczel 35). 1576: Szent Damokos (SzO IV. 45). 

1599.X.31. (Újabb adat szerint XI.3.). Csikszentdomokos Pásztorbükk nevő határrészében 

meggyilkolják Báthory András (1566–) bíboros fejedelmet és hő kísérıjéül maradt utolsó emberét, 

Mikó Miklóst. A gyilkosság miatt a pápa a falu népét és Fel-Csikot évszázados böjttel sújtotta. A 

tett színhelyén 1817-ben keresztet állítottak s minden évben búcsújárást tartanak. A kereszt felirata 

(Orbán Balázs nyomán): 

„Báthori cardinál, Erdély fejedelme 

Éltét itt végezte, végsı veszedelme 

955


Tulajdoníttatik Nagy Kristály Andrásnak, 

S azután tizenhét s kétszáz esztendıkkel 

Tétetett e kereszt, hogy lenne örök jel.“ 

1614: Szentdomokos 57 családfı (Cs 36). 1638: Sanctus Dominicus, Szent Domonkos (Ve: Doc. X. 

31). 1750: Szent Domokos. 1808: Szentdomokos (Csik-) (157). 1861: Sz-D Cs (21). 1888: Csik- 

Sz-D Felcsiki js (Je 277). *1896.VIII.28.: Márton Áron, 1938.XII.24.–1980.IV.2. Erdély római 

katolikus püspöke (–1980.IX.29., Gyfv). 1911: Bartók itt jegyzi fel Ahol én elmegyek ... népdalt 

(Le I. 677: autográf; dallam és szöveg). 1913: Csikszentdomokos Csik vm (Az). Két országos 

vására: III. 17 19. szentjózsefi sokadalom; X. 7 10. szentferenci sokadalom. 1944.X.28-án 11 

magyart gyilkoltak le a bevonuló román katonák. 2004.X.9. Duna Tv. # Kós: Csikszentdomokosi 

sokadalmak (:1976). P. Szıke János: Márton Áron. Nyíregyháza 1990. Dr. Balázs L.: Menj ki én 

lelkem a testbıl. Elmúlás és temetkezés Csikszentdomokoson. Cssz 1995. – 1909/19: Ciuc- 

Sândominic, Csszd, L 4430: r 222; m (50). Sîndominic = Su 2: 126. 1567–1854. [25 D] 

Szentegyed ~ Sanctus Egidius: 

Szentegyed (Vászol, Vászoltelek) Do (Szék-K hrs) 1230: p. Wesscel (Gy). = (Er I. 157). 1315: p. 

Vasculteleke; 1329: v. Zentheged; p. Zenteged; 1331: v/p. Vazunteluk ... in qua eccl. ad honorem 

B. Egidii est fundata; 1334: Petrus sacerdos de S. Egidio. III. Béla király (1173–96) adta Lob és 

Tamás testvéreknek, [a Wassok ıseinek], s az adományt Béla herceg 1230-ban megerısítette Lob 

fia Chama részére. A tatárjáráskor elpusztulhatott, mert „telek“ néven említik. 135-ben a rokonság 

úgy osztozik rajta, hogy a K felé esı 2/3 rész Tormach fia János, a Ny felé esı 1/3 rész Emuch fia 

János, Choma fia Jakab és Wass Miklós ispán, csicsói várnagy kapja. 1317-ben a király elkobozta 

Wass Miklóstól. 1321-ben a vajda azzal bocsátja vissza Eymoch fia Miklós volt várnagynak 

szentegyedi öröklött részét, hogy serviensei és jobbágyai felett szabadon bíráskodhat. 1329-ben 

Wass Miklós és László tiltakoznak, hogy Elefánti Dezsı ispán Szenegyedre rontva a falut teljesen 

lerombolta. 1331-ben Csomafáji János Vászoltelke felét, ahol a Sz. Egyed-templom áll, 15 finom 

ezüst M-ért ealdja 2/3 részben Emich fia idısebb Wass Miklósnak, 1/3 részben Chama fia 

Jakabnak. 1332-ben és 1337-ben Jakab vajdai ember. Papja 1334 II: 9 gs pápai tizedet fizet; 1337: 

Nicolaus ds Wos de S. Egidio ..., p. Zenthegied (Gy 2: 88). 1430.III.22.: Zentheged-i Wass Tamás 

Szentgothárd, Cege, Pulyon birtokbeli részeit 50 Ft-ban leköti Zentheged-i Wass Mihálynak 

(KmJkv 48); 1430.IV.14.: Zentheged-i Istvánné: korábban Csáni Péter özvegye: Erzsébet birtokai 

oltalmazását fiára: Mártonra és Thoroczkai Elyüsre bízza (63); 1438.VIII.2.k.: Zenthegeth-i 

Zsigmond ü: İsi (100); 1440.III.18.: Zentheged-i néhai Wass László fia Miklós – testvérei: János 

és Ilona nevében is – Zentheged, Szentiván, Cege, Szilvás (Do vm) birtokbeli részeiket megóvás 

végett átengedi Kendi Györgynek (212); 1441.V.6/7.: Zentheged-i Máté ü: Fodorházi Albert 

(308); 1441.V.20.: Zentheged-i Wass Vid – Gergely nevő fia s Zentheged-i László fiai: János és 

Miklós nevében is – tiltja Zentheged-i Wass Tamást, hogy apja Szilváson (Do vm) épült kúriáját 

elzálogosítsa (319); 1442.IV.29.: Zentheged-i Mihály fia István – Járai Pál és Miklós mostohaapja 

– kifizette mostohafiait apjuk: János fia Miklós birtokából (448); 1444: Zentheged-i Máté 

felperes, valamint Zentheged-i Bothos László és István alperes között bizonyos Zentheged-i 

birtokrészek feletti jogvitában a fogott bírák közt Zentheged-i Wass Pál is; a végzés szerint Bothos 

László és István Zentheged-i harmadrészének negyede Mátét és testvérét illeti (536); 1449.III.1.: 

Zentheged-i Bothos János és Ozsvát vajdai ember besztercei polgár ügyében (659); 1452.V.7.: 

ZenthEged-i Istvánné Rápolti Anna üv, Zentheged-i Istvánt is (1024). 1452.VII.26.: Zentheged-i 

Székely István ü: Herepe (1055); 1459.XI.7.: Uı és Zentheged-en lakó György deák üv: Cege 

(1394); 1461.IV.13.: ZenthEged-i Wass Domokos – fe: Keresztúri Margit és fiuk: János nevében 

is – azokat a részeket, amelyeket felesége apjának haláláért 50 arany Ft fejében zálogként bír Buda, 

Diós és Kölesmezı (Ko vm) birtokokban, rokoni szeretetbıl és 12 arany Ft ellenében átengedi 

Zalaházi Jánosnak (1538); 1482.VII.5.: ZenthEgyed-i Valkai János ü: Kapus 2. Ko vm (2381); 

1483.II.26.: Szentegyedi Valkai János fogott bíró: Szentkirály 1. Ko vm (2430); 1484.VII.26.: 

Szentegyedi Valkai János Szomordoki részbirtokot vesz zálogba Szavában és Bogácson (2496). 

1533.II.21.: Szentegyedi néhai Valkai Péter leánya: Zsófia Hidalmási Kántor Gáspárné (4403). 

956


1533.VI.26.: Bikali Vitéz Tamás és Gyerıfi Jeromos 75 Ft-ért eladják Kendy Ferenc erdélyi 

alvajdának és székely alispánnak ZenthEghyed-en azt a három jobbágytelket, amelyeken Retkes 

László és Lırinc, valamint Szabad Fülöp lakik (4425). Ld még KmJkv I. 1036, II. 1040. 1587: 

Zentth Egyed. – E: fl. 33, A: fl. 12 (Dé 42). 1733: Szent Egyöd, 1750: Szentedzude, 1760–2: Szent 

Egyed. 1808: Szentegyed h. 1861: ≈, Szintyez-zsudje {!: Szinty-ezsudje} Do (16). 1888: Sz-E 

(Szinte-Sugye) SzD Kékesi js (Je 649). 1913: Vasasszentegyed SzD vm (Az). – 1909/19: 

Sântejude, Sze, L 930: r 802; m (158). 1956: Sîntejude = Su 2: 134. 1173–1854. [23 A] 

Szentegyházasfalu Uh (Székelyudvarhely-K, a Szeredai úton) 1406: Olahfalu, 1566: Olahfalw, 

1576: Tulso Olahfalu, 1602: Szentegyházas Oláhfalu (SzO I. 100, II. 196, IV. 42, V. 284). 

Szentegyházasfalu 41 családfı (Uh 25). 1808: Oláhfalu (Szentegyházas-) (120). 1861: Sz-Of Uh 

(27). 1888: Sz-Of Udvarhelyi js (Je 657). 1913: Szentegyházasfalu Uh vm (Az). Újabban 

Szentegyházasváros. – VlăhiŃa = Su 2: 265. 1301 {gyanús. An szerint hamis. Ld Oláhfalu}, 

1406–1854 {1913}. [25 C] 

Szentelek Bi (Félixfürdı-DK, a Tasad partján) 1435: Zentelek (Cs 1: 607. Eszenytelek); =: ≈, 

1552: Zenthelek (Jakó 354). 1599: Zenttelek (Kiss 888). 1692: Zentelek (Mezısi 102). 1808: 

Szentelek, Szintyelek (157). 1851: Szent-Elek, Bi vm, dombon, 450 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Birja a váradi deák káptalan (Fé 4: 94). 1888: ≈ Bi Magyarcsékei js (Je 649). 

1913: Biharszentelek Bi vm (Az). – 1909/19: Sântelec, Sze, L 669: r 662 (158). Sîntelec = Su 2: 

134. 1435–1913. – 1974: c. Hidişelu de Sus {Harangmezı kzs faluja É-ra} [20 B] 

Szenterzsébet 1. Sze (Szeben mellett) 1309: v. Umbertus ~ Vmbertus. János plébanos (An 2: 

599. Index = Humbertus, U, V faluja, 552 és 645 is). 1309: plebanus de Villa Umberti, plebanus de 

Villa Humberti; 1332–1335: Villa Hupardi [: Humberti]; 1342, 1349: Villa Humperti (Tr). 1414: 

Hammersdorf (Ub III. 607). 1438.X.25.: v. Humperti viceplébánosát Antal kolozsmonostori apát 

felszólítja, hogy eljárjon szebeni ügyben (KmJkv 101); 1440.VIII.14.: Hommolzdorph falu határán 

szılık {ld Réce 1.} (264). 1733: Gustericze, 1750: Gusterica. 1808: Szenterzsébet, Hammersdorf, 

Gusztericza (157). 1861: Sz-E, ≈, Gustericza (28). 1888: ≈ (Hammersdorf, Gusterica, Gusterita) 

Nagyszebeni js (Je 649). 1913: Szenterzsébet Sze vm (Az). – 1909/19: GuşteriŃă, Sze, Hd, L 1542: 

r 682; n, m (85). GuşteriŃa = Su 1: 276. 1309–1854. » Sibiu {Szeben} 

Szenterzsébet 2. Uh {< Árpádházi Szent Erzsébet, 1235} 2. Uh (Székelykeresztúr-Ny) 1333: 

sacerdos de v. Sancte Elysabeth, 1334: Sancta Elisabeth (Tr). 1566: Zenth Ersebeth, 1567: Zent 

Ersebet, 1576: Szent Ersebeth, 1602: Szent Erzsébet (SzO II. 199, 219, IV. 38, V. 317). 1614: 

Szenterzsébet 68 családf (Uh 119). 1760–2: Székely Szent Erzsébet. 1808: Szenterzsébet (157). 

1861: Szent-Ersébet Uh (28). 1888: Sz-E Székelykeresztúri js (Je 649). 1913: 

Székelyszenterzsébet Uh vm (Az). *19..: Nagy Géza tanár, irodalomtörténész, mőfordító (–197?, 

Kv). *1918: Abodi Nagy Béla képzımővész, tanár. 2004: Háromnapos cigány táncünnepély 

2004.VIII.18. Duna Tv. Roma hagyományırzı együttes. Roma egyesület irodával. Háromnapos 

cigányzene. Híradás 2004.X.13. Duna Tv. Abodi Nagy Béla 2004.XI.15. Duna Tv. – 1909/19: 

Sânterjebet, Szsze, L 1237: r 75 (158). > Eliseni = Su 1: 218. 1333–1854. – 1974: c. Secuieni 

{Újszékely kzs faluja ÉNy-ra} [36 B] 

Szentes * Te~Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1438: Zenthes, 1440: Zenthesy (Pesty: Szörény II. 

508). Csánki Te vm-be teszi 1436–1480: Zenthes (Pesty nyomán! 2: 64). – Su 2: 432. 

Szentesd Kr (Facsád-ÉK, a Béga j. p.) 1511: Senthes, Senthesd; 1597: Sentest, 1612: pr. Zintest, 

1616: Szentesd, 1723: Zintiest; 1796: Szintiest, Szentes (Pesty: Krassó II/2. 224). 1808: Szintiesty, 

Szentes ~ Szentesd, Sintesh, Szintiest (162). 1851: Szintyest, Kr vm, 7 kath., 817 óhitü lak., 

anyatemplommal, nagy részt termékeny róna határral, bortermesztéssel. F. u. a kamara (Fé 4: 138). 

1888: Szintyest KrSzö Marosi js (Je 663). 1913: Bégaszentes KrSzö vm (Az). – 1909/19: Sinteşti, 

Szintyest, L 927: r 924 (164). = Su 2: 122. 1511–1913. {1808: Szintiesty !} 1974: c. Margina 

{Marzsina kzs faluja ÉNy-ra} [33 C] 

Szentesháza Ko (Teke-DDK, a Régeni út j. o. közelében) 1228: t. comitis Bana; 1319: v/p. 

Zentushaza; =: p. Scentushaza; 1323: p. Zentushaza; 1332: Hermanus sacerdos de Gindusdorf [: 

957


Sindusdorf]. 1228-ban Széplak (Dedrád) határjárásában mint Bana ispán birtokát említik. 1319ben 

a király mint öröklött birtokot adja vissza Kácsik nb. Mihály fia Simon ispánnak; még ez 

évben Simon unokatestvérének: Farkas fia Tamásnak mint a hőtlen Ipoch fia András elkobzott 

birtokát adományozza, majd 1323-ban Szécsényi Tamás vajdát erısíti meg birtokában. Kisfülpös és 

Harasztos közt sorolják fel. Ha azonosításunk helyes, papja 1332 I: 2 1/2 kuntinus pápai tizedet 

fizet (Gy 3: 371). 1358: p. Zenthandryas; 1362: p. Zenth Andreas; 1468: p. Zenthandras; 1508: p. 

≈. Bánffy, Toroszkai, N. Ungor, D. Árka, Szobi, Bethleni, Bikli, Farnasi ~ F. Veres, Kecseti, H. 

Farkas, Papfalvi (1358-tól Cs 5: 405. 1502: To). 1444.VIII.18.: Papfalvi János ZenthAndreas nevő 

birtokát Farnasi Dénes védelme alá helyezi (518); 1444.VIII.19.: Papfalvi János ZentAndreas (Ko 

vm) egészbirtokát 10 arany Ft-on zálogba adja Farnasi Dénesnek (521); 1458.I.4.: Zenthandoryason 

ius quartalicium illeti meg Farnasi Veres Dénes leányát: Annát, aki Kecseti László felesége 

(1278); 1473.VIII.30.: Zenthandras Nádasdi Ungor János birtoka (2108). Ld még KmJkv II. 1039. 

1639: Zent Andras (Makkai 581) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szentöl, 1750: Szantul. 1808: 

Szent-András h. 1861: Sz-A Ko (14). 1888: ≈ (Szfántu) Ko Tekei js (Je 648). 1913: 

Mezıszentandrás Ko vm (Az). – 1909/19: Sântu, Sza, L 615: r 608; zs (158). Sîntu = Su 2: 138. 

1319–1854. – 1974: c. Lunca {Tekeújfalu kzs faluja D-re} [24 A] 

Szenteskirályi * Za (Simánd-Ny)) 1374: Eghazaskyraly, 1473: Zenteskyraly és Kyskyraly együtt 

(Cs 1: 736. Királyi). 1387: Zenchkeral, 1406: Zenteskyraly (Márki II/1. 236). 1472.IX.28.: 

Zentheskyraly {ld Erdıhegy} (KmJkv 2063). – Su 2: 431. + 434. Zentkyral, 1256 {! Cs I. 736, 

ahol nincs}. 

Szentföld 1. : a Nyárád mente felsı részét, a Mikháza környéki katolikus falvakat nevezi így 

tréfásan a vidék protestáns lakossága (K. L. 176). 2. : Háromszék északi, többségében katolikusok 

lakta, nagyjából az egykori Kézdiszék területére esı vidéket nevezi így a déli protestáns lakosság 

(K. L. 177). 

Szentgerice Msz (Marosvásárhely-DK, a Nyárádtól D-re) 1332: sacerdos de Sancta Gerecia [: 

Gracia], 1334: Sancta Gratia (Tr). 1497.X.13.: Zenthgracia-i Boros János és Nagy Gergely 

részesek voltak a székelyvásárhelyi plébános megölésében, a templom és temetı meggyalázásában 

(KmJkv 3031). =: Boros János és István deák (SzO VIII. 172-173. Nagy Gergely nélkül). 1569: 

Szent Gericze, 1580: Szenthgérecze, 1602: Szent Gereczie, 1603: Zenthgereche (SzO II. 266, IV. 

69, V. 272). 1614: Szentgerice 60 családfı (Msz 101). 1635: Jakab Simon régi drabant (SzO). 

1697: Iskolájának említése; 1738-ból Simén György tanító ismert (Sipos 134). *1774.IX.19.: 

Kozma Gergely unitárius pap, író; 1798-tól szentgericei lelkész, majd esperes, 1833-tól kövendi 

lelkész (–1849.VIII.14., K). 1808: Szentlélek ~ Szentgerlicze (160). 1819–1844: itt volt tanító 

Tiboldi István (1793–1880) népköltési győjtı, költı. 1841-ben megjelent Bacchus utazása Szent- 

Gericzén c. költeménye. „E versben valódi székely humorral írta le a szentgericzei 36 bortermı 

hegyet s az ott termı bornak jó és rossz tulajdonságait, hatását egyik-másik lakosra élénken 

festve“; habár benne senkit bántani nem akart, magára vonta a falu hangadóinak haragját, s a 

szentgericeiek valósággal elüldözték a szívvel-lélekkel tanító mestert (Adomák és tanítómesék. S. 

a. r. Mészáros József, 1988). *1820.II.13.: JakabElek levéltárnok, történész (–1897.VII.22., Bp). 

1861: Sz-Gerlicze Msz (32). *1869.XII.27.: Gál Kelemen tanár, a Kolozsvári Unitárius Kollégium 

történetírója, 1900–25: igazgatója (–1945.II.10., Tatabánya). 1888: Szentgericze MT Marosi aalsó 

js (Je 649). 1913: Szentgerice MT vm (Az). & Szentgericzei Jakab Jenı kolozsvári könyvkiadó. # 

Ürmösi K.: A szetgericzei unitárius eklézsia (KerMagv 1894.85-97). Csekme Á.: A szentgericei 

református egyház története. Mvh 1934. Sipos G. MtT 1980. – SângeriŃa > GălăŃeni = Su 1: 253. 

1332–1854. – 1974: c. Păsăreni {Backamadaras kzs faluja D-re} [24 C] 

Szentgothárd Do (Szék-KDK) (Szék-KDK, a Füzes vize melleti úton) 1320: t. Zentguthard; 

1321: p/v. Scenthgotharth; 1332–4: Emericus sacerdos de S. Gothardo, Nycolaus ≈ de S. 

Boyhardo, Petrus ≈ de S. Gothardo. 1317-ben Károly király Wass Miklóstól elkobozta, de 1321ben 

megbocsátott Eymech fia Wass Miklós ispánnak, és visszaadta neki Szentgothárdot, majd 

1324-ben mint öröklött birtokban erısítette meg ıt. Papja 1332 I: 20 d, 1333 I: 30, 1334 II: 20 

denar montanus pápai tizedet fizet (+1245–1334. Gy 2: 89). 1430.III.22.: Zenthgothard {ld 

958


Szentegyed} (KmJkv 48); 1430.IV.6.: İsi Jankafi Gyorgy tiltja a mócsi és a Zenthgothard-i 

nemeseket s jobbágyaikat, hogy Légen és Palatka határán lévı földjeiket marháikkal legeltessék, 

továbbá, hogy a Légenhez tartozó Körös nevő erdıjüket a Zenthgothard-i nemesek égessék (55); 

1431.IV.25.: a Zenthgothard-i nemesekt tiltják Gyeke bitorlásától (68); 1442.III.9.: 

Zenthgowthharth-on Györgyfalvi részbirtok (433); 1451.II.28.: Suky Miháy – Szentegyedi Wass 

Pál fia Domokos nevében – tiltakozik amiatt, hogy Szentegyedi Wass Vid tíz évvel ezelıtt 

elfoglalta megbízója Zenthgothard-i birtokrészét, arra házat építtetett magának és a bitorlással 100 

arany Ft kárt okozott (937); 1464.IV.13.: Zenthgothard-i néhai Wass Vid fia István 

Zenthgothard, Pulyon, Szentegyed, Szilvás, Mohaly, Szentiván és Cege birtokbeli ısi részeit 100 

Ft-on zálogba adja Vasakszentiváni Wass Lászlónak (1666); 1483.IV.3.: ZenthGothard-i Wass 

Zsigmond üv, ZenthGothard-i Barnabás deákot és ZenthGothard-i Fodor Antalt is (2440); 

1496.X.31.: Polyák Albertné: Györgyfalvi Zsófia Zenthgotharth-i részét zálogba adja férjének 

(2996); 1539.V.1.: Zenthgothard-on Gym-i Radó rb (4695). Ld még KmJkv I. 1037, II. 1040. 

1587: Pwlyon, Zentt Gotthartt. – E: fl. 50, A: fl. 20 (Dé 42). 1733: Sukutárd, 1750: Szász-Gothárd, 

Szukurhard, 1760–2: Sz(en)t Gothárd. 1808: Szent-Gothárd h. 1861: Sz-G Do (16). 1913: 

Vasasszentgothárd SzD vm Kékesi js (Az). – 1909/19: Sucutard, Szg, L 783: r 737; m (169). = Su 

2: 150. 1320–1854. – 1974: c. Geaca {Gyeke kzs faluja É-ra} [23 A] 

Szentgyörgy – Sanctus Georgius Sárkányölı Szent György: 

nagy népszerőségére vall, hogy tájainkon az ı tiszteletére vette fel nevét a legtöbb település; 

templomok védıszentjeként is gyakori. 

Szentgyörgy 1. * Ar (Mondorlak és Öthalom közt) 1444: Zenthgergh (Cs 1: 779). 1561: Zenth 

Gyergh (Márki II/1. 215). 1723. tk: Szent-György (Cs 1: 775. Martonoslaka). – Su 2: 432. 

Szentgyörgy 2. 1. (Beszterce-DNy, a Lekence bp-i Sármási úton) 1317–1320: fructus ecclesiae 

de Sancto Georgio (Tr). 1320: eccl. S. Georgio; 1332–4: Johannes plebanus de ≈, plebanus de v. 

S. Georgii, de S. Georgio. 1453: v. Zenth Ghewrgh. Egyháza jövedelmét 1317-ben 20 M-ra 

becsülik, s az üresedésben levı plébánia után 10 M-t fizetnek a pápai adószedınek. Papja 1332.I: 8 

pondus, 1332.II: 5 gs, 1333.I: 1 1/2 fertó, 1334.I: 16 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 564). 1430.IV.5. : 

Zenthgewrg Bongárd hrs (KmJkv 53); 1486.VII.1.: Zenthgerg ua (2596); 1517.X.27.: 

Zazzenthgyewrgh Galac hrs (3640); 1523.I.10.: ZenthGhyergh ua (3889. Ko vm-be tette mind). 

1587: Sanctus Georgius in auro cuso fl. 25 solvit (Dé 71) Capitulum Kiralje tartozéka. 1733: Szent 

György, 1750: Szász Szent György; 1806: Sz. György. 1808: Szent-György h., Sank-Görgen g., 

Szin-Giorzs vel Szin-Gyuru val. 1861: Sz-Gy Na (26). 1888: Szász-Szentgyörgy (Sanct-Georgen, 

San-Georgiu sasescu) BN Besenyıi js (Je 641). 1913: Szászszentgyörgy BN vm (Az). – 

Sângeorgiu-săsesc > 1909/19: Sângeorgiu (S-s), Szszgy, Sanktgeorgen, L 1120: r 218; n (154). > 

1956: Sîngeorgiu Nou > Sîngeorgiul Nou = Su 2: 127. 1317–1854. > 1974: Sîngeorzu Nou [23 B] 

Szentgyörgy 3. Be (Naszód-ÉK, a Nagy-Szamos partján; 435 m) Régóta ismeretes és látogatott 

fürdıhely 1032 m (ÉK) és 932 m (DNy) magas hegyek közt. 1440: Zenthgyurgh, 1576: Szent 

György. 1607: Oláh Szentgyörgy (Ve: Doc. VIII. 38). 1806: Sz. György (St. Georgen). 1808: 

Szentgyörgy, Sanct-Görgen, Szin-Giorzs ~ Szin-Gyuru (157). 1861: Sz-Gy Na (26). 1888: O- 

Szgy (Saugeorgiu [!]) -Y- BN Óradnai js (Je 553). 1913: Oláhszentgyörgy BN vm (Az). – 

1909/19: Sângeorgiul-român, Oszgy, L 3320: r 3222; zs (154). > Sîngeorz-Băi = Su 2: 127. 1440– 

1909. {Ide vonta 1587 Szászszentgyörgyöt!} [14 A] 

Szentgyörgy 4. Cs (Szereda-DK, a Fiság vize mellett) 1567: Zent Gijergy (SzO II. 221); =: 

Zent gyeorgy cum Keórysmenyffalwa 15 kapu (Venczel 35). 1569: Zent[g]eorgi, 1569 k.: 

ZentGeorgij, 1570: Zenttgyeorgh, 1576: Szent György, 1601: Zent Georgj (SzO II. 262, 274, 

288, IV. 46, 149). 1614: Szentgyörgy 207 családfı (Cs 1). 1808: Szentgyörgy (157). 1854: 

Csik-Szent-György, Cic-Sîn-Georz (Su). 1861: Sz-Gy Cs (31). 1888: Csik-Szentgyörgy Kászonalcsiki 

js (Je 277). 1913: Csikszentgyörgy Csik vm (Az). – 1909/19: Ciuc-Sângeorgiu, Csszgy, L 

3602: 283; m (50). Ciucsîngeorgiu = Su 1: 152. 1567–1854. [25 D] 

959


Szentgyörgy 5. Do (Zilah-D, a Meszes déli oldalán, az Egregy-parti úttól É-ra) 1453: 

Zenthgerg, Zenthgeuorg, Zentgewrg (Petri IV. 65). 1460.XI.25.: Dobokai néhai Lökös Péter fia 

János Zenthgerg-i részét zálogba adja Kusali Jakabfi Györgynek (KmJkv 1485); 1461.II.2.: 

Dobokai néhai Lökös György fia János Zenthgerg-i birtokrészét 10 Ft-ban zálogba adja Dobokai 

Miklósnak (1508); 1473.I.31.: Zenthgewrg-ön Iklódi Tamás és Márta részbirtokos (2078); 

1521.V.27.: Zenthgyewrgh-ön Hidalmási Kántorok rb (3810). Ld még KmJkv II. 1040. 1733: 

Szent György . 1760–2: Meszes-Szent-György . 1808: Szentgyörgy (157). 1861: Sz-Gy Do (16). 

1888: M-Sz-Gy Szi Zilahi js (Je 502). 1913: Meszesszentgyörgy Szi vm (Az). – 1909/19: 

Sângeorgiul-de-Meseş, Mszgy, L 768: r 755; zs, m (154). = Su 2: 127. 1453–1854. > 1974: 

Sîngeorgiu de Meseş c. Buciumi {Vármezı kzs faluja Ny-ra} [12 C] 

Szentgyörgy 6. Hu 1. (Vajdahunyad-DK, Kalán-K hrs a Sztigy partján) {S-végő hajkarikák; 

1131–41: II. Béla pénze; XIII. 2. f.: kıtemplom} 1313–4: templomában szláv felirat; 1377: Petrus 

f. Zayk de districtu fl-i Stryg ... unacum Nicolao f-o Ladislai de S. Georgio fr-e suo ... v-s Volacales 

vidl. Kytid Superiorem et Inferiorem ac Olacus sub duobus keneziatis existentes, que ... sub 

kenezatu condam Kend et f-is eorum fuissent; 1377: Nicolaus f. Ladislai de Zengwrg ... Petrus f. 

Zayk de d-u fl-i Stirik ... super collatione kenezatus v-rum Olahalium Felkytid et Alkytid ac Aklus. 

A Szent György tiszteletére a XIII. század 2. felében emelt kıtemplom körül feltárt temetıben, 

mely egy elızı fatemplom cinterme lehetett, számos S-végő hajkarika, cserépbogrács-töredék és II. 

Béla (1131–41) pénze került elı (Popa, Dacia 1976. 50), melyek a román betelepítést megelızı és 

a helyeknek (Aklos, Keted, Szentgyörgy) nevet adó magyar lakosság emlékei. A kıtemplomban 

1313/14-re datált szláv felirat került elı. Eszerint Balea kenéz építette újjá a templomot 1313/14ben, 

Naneş pap idejében, és Theofil festı díszítette. Balea kenéz beköltözése a XIII. század végére 

tehetı. 1377-i oklevélbıl értesülünk, hogy Szentgyörgy birtokosa, [a román] László fia Miklós és a 

Sztrigy kerületbeli Zeyk fia Péter [Zeykfalva, R. Streiu birtokosa] megkapta a hajdan [1358 e.] 

(Malomvízi) Kend által birtokolt két kenézséget Alketed, Felketed és Aklos oláh falvakkal. Nyitott 

kérdés, hogy Kend leszármazottja volt-e a Szentgyörgyöt birtokló Balea kenéznek (Gy 3: 299). 

1377: Nicolaus de Zengewrg et Petrus f. Zayk de d-u fluvii Stirik (Stryg) frater suus patruelis; =: 

Sanctus Georgius; 1392: p. Zentgeorgh in d-u de Dewa; 1486: p. Zenthgyewrgh; 1523: ≈. 

Szentgyörgyi, Szálláspataki, N. Ungor, D. Árka, Vingárdi Geréb; ErK, Bélai, Folti, Czobor, 

Bradács-birtok. 1453: ¤Déva vár tartozéka volt (Cs 5: 137. Sz-Gy -a). 1536.IV.17.: Zenthgewrgh 

Szálláspataki Szerecsenek közös birtoka (KmJkv 4564). 1733: Szent György, 1760–2: Szrigy Szent 

György. 1808: Szent-György (Sztrigy-) h. 1861: Sztrigy-Sz.-György Hu (24). 1888: Sz-Sz-Gy Hu 

Hátszegi js (Je 672). 1913: Sztrigyszentgyörgy Hu vm (Az). – 1909/19: Streiu-Sângeorz, Szszgy, 

L 456: r 420; m, n (168). Streisîngeorgiu = Su 2: 146. 1377–1854. [34 C] 

Szentgyörgy 7. * Hu 2. (Dédács, Bakaj, Gyalmár Maros-menti hs-ek sorában) 1490: p. 

Zenthgyergh. Dédácsi, Szentgyörgyi, Szgy. Báncza (Huszár), Iklódi és Hari Erdélyi-birtok (Cs 5: 

137). 1485.XI.7.: Indali Kis István tiltja Zenthgergh-i Albertet attól, hogy Indal és Alsóegres (To 

vm) birtokbeli részeibe bevezettesse magát (KmJkv 2549); 1493.VI.30.: ZenthGyergh-i Albert és 

Mészkıi Maray Miklós Indal déli részében fekvı pusztatelkét és halastóbeli részét 60 Ft-ért eladja 

János kercsedi papnak (2875); 1505.XI.28.: Zenthgyewrgh-i György, Albert és Dénes pap, 

testvéreik: Zenthgyewrgh-i néhai Gergely fiai: László és Pál, s Zenthgyewrgh-i Makray Bertalan és 

te: Sebestyén Kövesdfalván (Hu vm) részbirtokosok (3383); 1507.III.21.: Zenthgyerghi/Zenthgyewrgy 

György Mocsaly egészbirtok felét, Felpestesen egy és Tamástelkén (Hu vm) két 

lakott jobbágytelkét, a Középtelek (Hu vm) határán lévı malom nyolcadát 33 Ft-on zálogba veti 

Felpestesi Nagy Pálnál (3402). 1587: Zentt Gyeorgy, ld Sál(falva) (Dé 26). – Su 2: 432. 

Szentgyörgy 8. * Ko 1. (Kolozsvár-ÉK) 1299: t. Scentgyurg inter p-es episcopi Transs-i; 

1299/300: p. Sendgyurgh. A kolozsmonostori apát birtoka; 1299-ben cserébe átadta az erdélyi 

püspöknek, mivel ennek birtokai között feküdt (+1263 ...; 1299. Gy 3: 371). 1299: t. Zenthgergh. 

1299 cserében Nádas és Bogártelke hs-ért ({+}1263 ...;1299. Cs 5: 405). Szentgyörgy-hegy 

Kolozsvár határán 1461: in Sancto Georgii szılık (KmJkv 1512). 1888. tk: Szt. György h. 

Kolozsvár-Szentgyörgy-hegy. 

960


Szentgyörgy 9. Ko 2. (Nagysármás-K) 1329: t. Zengurgy; 1334: t/v. Scenthgurg. Szilvás hrs 

(1329). Barsa nb. Szentmártoni László fiai: Simon és János, felét 1334-ben eladták a 

Szentpéterieknek 14 M duplájáért (Gy 3: 371). 1344: p. Zenthgurgthelke; 1419: Zentgeurgh; 1466: 

Olah Zenthgyerg; 1511: p. Zenth Gyewrgh. Szentmártoni ~ Majosi, Szentpéteri; Alárdfi, Esz. 

Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Bethleni, Györgyfalvi ~ Gyf. Henke-birtok (1329–1511. Cs 

5: 406). 1462.X.6.e.: Zenthgewrg-i Kemec Benedek is részt vett az İsi és Bongárd közötti határ 

kijelölésén (1658); 1468.XI.30.: Zenthgergh határán levı két halastóból részt vesz zálogba Gyekei 

Kemec Benedek (1831); 1476.VI.21.: Olahzenthgyerg-en levı részeiket Bongárdiak zálogba vetik 

Dengelegi Pongrácz Jánosnál (2213); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, 

adomány címén, beiktatták Zenthgyergh birtokába; a szomszédok közül a Somkeréki Erdélyi 

Jánost képviselı Zethgyergh-i György is jelen volt (2375); 1482.IX.22.: Zenthgyergh-i György 

felesége: Márta nevében is kibékül Csehi Désiekkel folytatott perében (2408); 1483.II.7.: 

Zenthgyergh-en Forrai, Megyesfalvi Alárd és Thoroczkai részbirtok (2426). Ld még KmJkv II. 

1041. 1639: Olah Zent György (Makkai 583) I. Rákóczi György birtoka. 1733: SzentGyörgy, 1760– 

2: Mezı Sz(ent) György. 1808: Szent-György (Mezı-) h., Szin-Gyordzsu val. 1861: Sz-Gy Ko (14). 

1888: M-Sz-Gy Ko Mezıörményesi js (Je 504). 1913: Uzdiszentgyörgy Ko vm (Az). – 1909/19: 

Sângeorgiul-de-Câmpie, Mszgy, L 459: r 424; m, zs (154). Sîngeorgiu de Cîmpie = Su 2: 127. 

1329–1854. – 1974: c. Sînpetru de Cîmpie {Uzdiszentpéter kzs faluja ÉK-re} [23 B] 

Szentgyörgy 10. Kr (Denta-ÉK) 1247: Kalanteluk iuxta S. Georgium; [1319]: v. S. Georgii; 

1333–4: Nycolaus (sacerdos) de S. Georgio. 1335: p-es ... Jam et Borzascenthgywrgy. 1319-ben 

Gergely mester jogtalanul 16 kepe szénát vitetett át Omorból ide, birtokára. A Berzava mellett 

fekvı helység 1335-ben Jánki Kis Miklós birtoka Jámmal együtt. Egyházának papja 1333: 1/2 M 

16 báni dénár, 1334: 22 gs pápai tizedet fizet. 1247: a Berza mellett fekvı Kalántelek szomszédja 

(Gy 3: 495). 1319, 1333: v. Sancti Georgii, 1421: Zenthgywrgh, 1427: Zentgewrgh. Vámhely volt 

(Cs 2: 107). Castellum in Zenthgwrgh. A Nagylaki Jánkfiaké volt; majd János magvaszakadtával 

(1427) a Nagymihályiaké lett (Cs 2: 96). Ma két kzs. Dentától ÉK-re: 

1. (a Berzava bp-i úton) 1808: Szent-György h., Sveti-Gjuraj ill., Szint-Zsorzs val. 1913: 

Tárnokszentgyörgy Te vm Dettai js (Az). – 1909/19: Sângeogiu (cameral), Kincstárszentgyörgy, 

L 640: r 148; szerb, m, n (145). > 1956: Sîngeorge = Su 1: 126. 1319–1913. [41 B] 

2. (a Berzava j. p.) 1808: claustrum Szent-György h., Pernyavor ill. 1913: Monostorszentgyörgy 

Te vm Dettai js (Az). – 1909/19: Sângeorgiu (dela mănăstire), Zárdaszentgyörgy, L 434: r 264; 

szerb (154). Mînăstire = Su 1: 402. 1909, 1913. [41 B] 

Szentgyörgy 12. * Kr (Detta-ÉK, Sebed mellett) 1343: Sentgurg (Tr). – Su 2: 401. 

Szentgyörgy 13. Msz 1. (Balavásár-K, a Nagy-Küküllı jp-i úton) 1333: sacerdos de Sancto 

Georgio (Tr). 1347 Erdı székely ispán; utódai Erdıszentgyörgyi Erdıfiak (Cs 5: 877. Filetelke Kü 

vm). 1442.V.19.: Zenthgergh-i Balázs ü: Bogáti Péter (KmJkv 464); 1442.VI.29.u.: 

Erdewzenthgergh-i Erdı felesége: Herepei Anna s ennek fia: András nevében is tiltják Budaki 

Mihályt a Budaki Arnót özvegyének halála után maradt budaki birtokrészek elfoglalásától (472); 

1443.XI.14.: Zenthgergh-i Balázsné: Dorottya nevében is tiltják Indali Pétert néhai Bontha László 

Indal és Egres birtokbeli részei bitorlásától (476); 1451.XII.29.: Zenthgerg-i Erdı fia László 

özvegye: Tordafi Orsolya Méhes (Ko vm), Kisszılıs és Kund (Kü vm) faluban részbirtokos (995); 

1453.IX.22.: Erdewzenthgergh-i Meggyes fia Péter mint szomszéd részt vett Sáromberke és 

Nagyernye vitás határrészének kiigazításán < X.11 (SzO VIII. 82). 1459.V.4.: Zenthgewrg-i 

Erdısi László özvegye: Orsolya gy: János, Ilona, Dorottya és Katalin (KmJkv 1347); 1459.V.20.: 

Zenthgerg-i János Hédefáji István megbízottja (1352); 1471.V.31.: Zenthgerg-i Meggyes Balázs üv 

(2020); 1481.XI.10.: Széplaki Borda István fe: Erdewzenthgyewrgh-i néhai Erdı Zsigmond 

leánya: Ilona és fia: Bertalan nevében is tiltják Erdewzenthgyewrgh-i Meggyes Balázst, hogy To, 

Kü és Ko vm-i birtokrészeket elfoglaljon (2335). 

1501.III.23., Székelyvásárhely: Szentgyörgyi Péter országbíró, erdélyi vajda és székely ispán a 

bándi és havadtıi székely örökségek s a Meggyes nemzetség Meggyes ágán való székbírói tisztség 

961


felett erdıszentgyörgyi Theel Balázs felperes és Meggyes Balázs leánya Zsófia, Barcsai Gáspárné 

alperes közt folyó perben a kitőzött idıben meg nem jelent felperest ötven arany forinton s az 

említett székely örökségek elvesztésén marasztalja (SzO VIII. 187-191). 

1518.V.21., Héderfája: Héderfájai Barlabássy Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán elıtt Kabos 

Gáspárné Szentgyörgyi Megyes Zsófia Sárdon egy halastóhelyet, sárdi Nagy Ferenc és Szegı Imre 

pedig ugyanott az Abran nem Ujág vonalán egy lófıséget 20-20 arany Ft-ért sárdi Bicsak 

Lırincnek örökbe vallanak; utóbbiak azon kikötéssel, hogy amíg élnek, a sárdi „lófınyil“ békés 

birtokában megtartja ıket (SzO VIII. 260). 1555.VI.20.: Rigmányi Kovács Ferenc visszavonja azt 

a bevallását, amelyet Erdeewzentgheorgh-i (Msz) apai székely jószágával kapcsolaosan évekkel 

ezelıtt tett sógora: Kaczay János javára (KmJkv 5382). 1567: Erdeö Zent Gijeórgij, 1602: Szent 

György, 1603: Erdö Sz. György (SzO II. 217, V. 271, 249). 1614: Erdıszentgyörgy 71 családfı 

(Msz 85). 1626: Fiátfavi György iskolamester; 1850-ig 24 tanítója ismert (Sipos 123). 1644: Erdeö 

Zent Georgy (Makkai 552) I. Rákóczi György birtoka. 1647-tıl volt itt Rhédey-kastély. 1733: 

Erdı-Szentgyörgy, 1750: Kükllı Sz(ent) György. 1758-ban itt hunyt el gróf Rhédei Zsigmond 

(1758. Böjtmás h. 13. n., 37 éves); drági és kolozsvári búcsúztatása után ide temettetik (ld Drág). 

*1788.VI.22.: Bodor Péter mechanikus, székely ezermester (–1849.VIII.17., Kv). 1808: 

Szentgyörgy (Erdı-) (157). 1808–1809: Kastélyának újjáépítése (Keresztes Gy.: Maros megyei 

kastélyok és udvarházak. Mvh 1995. 44). Az újjáépített kastély Erdélyben ritka módon kétemeletes; 

a késı barokk díszítéső, roppant tetejő épületet feltehetıleg marosvásárhelyi mesterek építették a 

XVIII. század utolsó negyedében. Zárt tömegével inkább városi palotára emlékeztet (Bíró: Erdélyi 

kastélyok, 73; Bíró: Erdély mővészete, 137). *1824.II.24.: Szentgyörgyi József orvos, a hazai 

meteorológiai kutatások úttörıinek egyike (–1901.III.10., Bp). 

1840. Aug: 31. Solymostol meg köszönvén a jó család szivességét, hegyeket mászva Erdö SzGyörgyöt 

értük, hol Gr: Rhédeynének, a Wittembergi [: Sándor würtembergi] Hg: napának kevély, emeletes 

kastélya diszlik, szép kertre nézve alá (Tanárky). 

1861: Erdı-Sz.-György Msz (31) 1888: E-Sz-Gy MT Nyárádszeredai js (Je 310). 1913: 

Erdıszentgyörgy MT vm (Az). 1936: Református templomának renoválása angol királyi 

adományból, Debreczeni László tervei alapján. # Sipos G. MtT 1980. Rostás Z.: Falukép változó 

magasságból (A Hét, 1985.VIII.29.). 2004-tıl város. Kettıs templomszentelés: katolilus és 

unitárius. Tudósítás 2004.X.24. Duna Tv. – 1909/19: Erdeo-Sângeorgiu, Eszgy, L 2320: r 812; m, 

zs (70). > Sîngeorgiul de Pădure = Su 2: 127. 1333–1854. > Sîngeorgiu de Pădure [24 C, D] 

Szentgyörgy 14. Msz 2. (Marosvásárhely-ÉK hrs a Régeni úton; 350 m) 1332: sacerdos de 

Sancto Georgio (Tr). 1412: Jacobus et Valentinus filii Ladislai de Zenthgywrgh Marosszék vénei 

közt nagyernyei határjáráson (SzO VIII. 45). 1423: p. Zenthgywrgh; 1496: Zenthgyergh. 1508: 

Zenthgygyewrgh. Szentgyörgyi, Szentannai Tót és Bodogi Czerjék-birtok (1423-tól Cs 5: 734. Sz- 

Gy -b. To vm). 1441.III.1.: Györgfalvi János a Zenthgerdh [!] birtok felıl esı halastavát 32 arany 

Ft-ban elzálogosítja Ercsei Alárd fia: Jakabnak vagy Tusoni Bolgár (ds) Miklósnak (293); 

1453.X.13.: Zenthgergh-i László fia: Jakab fia Barnabás és gy: Péter, Balázs, György, Margit, 

Márta és Katalin nevében is tiltják Keresztúr birtok s Majos, Bala (To vm), Szentmárton (Ko vm) 

birtokbeli részek bitorlását (1109); 1495.V.30.: Bodogi Czerjék Aantalné: néhai Zenthgyergh-i 

Balázs leánya: Márta, leánya: Júlia nevében is megosztozik néhai Zenthgyergh-i Balázs birtokain 

Szentannai Tóth Miklós feleségével: néhai Zenthgyergh-i Balázs leánya: Annával és 

gyermekeivel (János, Balázs, István, Druzsina, Katalin). Ennek értelmében a Majos, Bala, 

Szetgyörgy (To vm) birtokbeli részek Tóth Miklósnénak, a Keresztúr és Szentmárton (To vm) 

birtokban levık pedig Czrjék Antalnénak jutottak (2963); 1534.III.30.: Zenthgyergh-i Kemény 

László, Csernátoni Bernáld Balázs, Paniti Alárd Ferenc és Sámsondi Erdélyi Mihály (egregii) a 

királytól nekik adományozott Szeszárma várát (BSz vm) tartozékaival együtt 4000 Ft-ért és Méhes, 

Kisnyulas, Faragó (Ko vm), Sóspatak, Kapus, Pusztaszentmiklós (To vm) birtokbeli bizonyos 

részekért eladják Bethleni Farkasnak (4446-8); =: Gyulai János – veje: Barcsay Boldizsár 

nevében – tiltja elıbbieket, hogy a nekik átengedett birtokrészekbe bevezettessék magukat (4452); 

1534.IV.23.: Zenthgyergh-i Tóth Mihály összes birtokát, rokoni szeretetbıl, testvére: néhai Tóth 

962


János gyermekeinek: Gáspárnak és Mártának ajándékozza (4460); 1555.V.30.: Zenthgeorgh-i 

néhai Tóth Mihály (e et a) Mihály nevő fiacskája gyámjaként Kecseti Menyhért pert folytatott 

Daczó Máténé Márton Annával (5373). 1567: Maros Zent Gijeórgj (SzO II. 216). 1614: 

Marosszentgyörgy 21 családfı (Msz 116). 1733: Maros Szt. György, 1760–2: M(aros) Sz(ent) 

György, 1805: Maros Szent György. 1808: Szentgyörgy (Maros-) (157). 1861: Maros-Sz.-György 

Msz (32). 1888: M-Sz-Gy MT Marosi felsı js (Je 495). 1913: Marosszentgyörgy MT vm (Az). 

– 1909/19: Sângeorgiul-de-Murăş, Mszgy, L 1660: r 845; m, c (154). Sîngeorgiul de Mureş = Su 

2: 127. 1332–1854. > Sînngeorgiu de Mureş [24 C] 

Szentgyörgy 15. Se/Hsz : Sepsiszentgyörgy. 

Szentgyörgy 16. * BSz (Vízszentgyörgy puszta Szamosújvár-D, Széplak közelében) 1343: 

Zenthgyergh, 1350: Zenthgeorgh (Tr). 1430: Zenthgewrg-i Balázs ü: Szántói Laczk György 

(KmJkv 50); 1439.II.25.: Zenthgergh-i László ü: Nyíresi Lukács (126); 1439: Valkai Kis Benedek 

és Zenthgerg-i Imre néhai Simon javai fell megállapodásra lép Andrásházi Nagy Gergellyel (170); 

1440.VI.18.: Zenthgergh-i Balázs fiai: Albert és András és nvére: Dorottya Alsóegres (To vm) 

negyedének birtokosai (251); 1440.IX.13.u.: Zenthgerd-i László fia Miklós – fia: Gergely nevében 

is –, Zethgerd-i Makray Péter fia Fábián – fiai: Albert, Tamás, Egyed, továbbá Zenthgerd-i Balázs 

fia Fülöp nevében is – tiltja Olasz Sebestyén várnagyot Zenthgerd és Széplak (BSz vm) birtokbeli 

részük elfoglalásától (273); 1449.IV.14.: Zenthgerth-i [!] Porkoláb Sebestyén tanú dengelegi 

birtokügyben (682); 1453.V.24.: Zenthgwg-i [!] Miklós ü: Szucság (1090); 1455.I.2.: Zenthgewrg-i 

László fia Miklós – fiai: Gergely, György, Albert és Dénes nevében is – tiltja Felpestesi Makray 

Tamást Felpestes és Németi birtokbeli részeik további bitorlásától (1175); 1459.X.15.k.: 

Zenthgerg-i Gergely deák ü: Szilvási Péter (1385); 1467.XI.21.: Zenthgerg-i Gergely, Zenthgerg-i 

Tamás familiárisa: Márton részt vett csicsói iktatáson (1764). Ld még KmJkv I. 1037, II. 1040. 

1587: Zentt Gyeorgy. – E: fl. 12, A: 4 fl. (Dé 49). 1614: Viz-Zamos Zent-György (Kádár VII. 

114). A XVIII. század elsı felében elnéptelenedett. – Su 2: 432. 1343–1614. 

Szentgyörgy 17. * Te 1. (Mezızsadány mellett) 1421: Zenthgywrgh (Cs 2: 51). – Su 2: 432. 

Szentgyörgy 18. * Te 2. (Sebed és Fólya közt) 1497: Zenthgyewrgh (Cs 2: 64). – Su 2: 432. 

Szentgyörgy 19. * To 1. (Szentgyörgy psz Marosorbó határában Cs; Csapószentgyörgy psz 

Maroslekence közelében KmJkv I. 1038) 1347: p. Zenthgyurg; 1447: Zenthgeergh; 1504: 

Chapozenthgergh; 1519: Chapozethgyewrgh. Szengyeli ~ Mezıszengyeli, Szentgyörgyi, Szgy. 

Csegedi, Szentiváni Tatár, Szengyeli ~ Csombordi Tompa-birtok (Cs 5: 734. Sz-Gy -a). 

1480.IX.22.: Zenthgyergh-i István, Zenthgyergh-i Csegedi Gergely ü: Nagyfalusi Apafi Ferenc 

(2306); 1501.IV.27.: Zenthgyergh-i Csegedi Tamás kijelölt vajdai ember kelementelki iktatásra 

(3190); 1519.I.28.: Szucsáki néhai Demeternek néhai Chapozenthgyewrgh-i Mátyás leánya: 

Ilonától született fia: Ábrahám Szengyel határán halastórészt ad a tordai Sz. Miklósplébániatemplomnak 

(3705); 1544.III.23.: Apanagyfalusi Nagy Andrásné: Katali és Teremi Bernát 

özvegye: Teremi Sárkány Márta Szengyel és Szakál (To vm) birtokbeli részét 1540.XI.25-én 

cserébe adta Zenthgyewrgy-i Csegedi Antalnak (e et n) és Zengyewrgy-i [!] néhai Szengyeli 

Miklósnak ez utóbbiak Zenthgyewrgy-i (To vm) puszta nemestelkéért, 75 Ft készpánzért, egyenkét 

három Ft-ot érı 50 darab, jó bárányos juhért, egy négy Ft-ot érı lóért és egy borjas tehénért 

(4819); 1445.II.23.: Chapozenthgergh-i Csegedi Antal kiegyezik osztályos atyafiaival: Pókai Zsidó 

Simonnal és Mátyással Zenthgergh, Magyardellı, Oláhdellı (To vm), Gyulas (Kü vm) birtokban és 

máshol levı atyai jószágok felıl (4848). 1587: Czyapo Zentt Georgy. – E: fl. 10, A: fl. 3 den. 34 

(Dé 66). 1808: Szentgyörgy (Csapó-) (157). 1861: Csapó-Sz. György To (9). 1888: Csapó-Szent- 

György, telep (t) Maros-Orbó TA (Je 268). Hnt. 13: Csapószentgyörgy » Marosorbó TA vm. – 

Su 2: 432. 1347–1850. 

Szentgyörgy 20. To 2. : Torockószentgyörgy. 

Szentgyörgy 21. * To 3. (Kresztur {Gerendkeresztúr} és Sauli {Mezısályi} közt említik) 1382: 

p. Zenthgywrgh. Tetrehi Urkund Mihály a vele egy nemzetségbıl eredı Figödiektıl és Gerendiektıl 

követeli vissza. "E hs fekvésérıl azonban semmi pontosabbat nem tudok." (Cs 5: 734. Sz-Gy –d). 

963


Szentgyörgy 22. * Za (Simánd és Székudvar mellett) 1487: Zenthgyergh (Cs 1: 745). 1472.IX.28.: 

Zenthgergh {ld Erdıhegy} (KmJkv 2063). – Su 2: 432. 1412 Zenthgyergh, 1486 pr. Zent Gergh 

(Csánkinak tulajdonítva). 

Szentgyörgyválya Hu (1913) < Patak. 

Szentháromság Msz (Marosvásárhely-DK, a Nyárádtól D-re) 1332: sacerdos de Sancta Trinitate 

(Tr). 1412: Stephanus filius Valentini de Zenthtrinitas Marosszék vénei közt nagyernyei 

határjáráson (SzO VIII. 45). 1484-beli harangja az 1870-es években az ENM-ba került (Benkı 

E.). 1493.V.29.: ZenthTtrinitas-i Forró János – gy: György, Katalin és Hedvig, s testvérei: 

Mihály, Péter, Miklós nevében is – csergedi (Kü vm) örökös birtokrészeit 200 Ft-ért eladja 

Apanagyfalusi Apafi Lénárdnak (KmJkv 2867); 1523.X.27.: Forró Balázsné: Katalin nevében is 

tiltják a szebeni királybírót több Fe vm-i birtokrész megszerzésétıl (3961); 1550.IX.7.: 

Thorotzkay Péter és Péterfalvi Nagy Mihály (egregii) tiltják Forró Miklóst (e) Péterfalva, Iklód, 

Pánád (Kü vm) birtokbeli részei elidegenítésétıl és a péterfalvi határon való malomépítéstıl 

(5049). 1554: Zenthtrijnithas, 1567: Zent Orontas, 1569: Szent-Torontás, (SzO III. 304, II. 217, 

267). 1575.VII.9: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt Botos Lırinc szolgája Tót 

Benedek, Lırinc deák, Zent Torontás (SzO VIII. 305). 1602: Szentrontás, Szent Rontás (SzO V. 

173). 1607: Iskolájának említése; 1607–1850: 18 tanítója ismert (Sipos 134). 1614: 

Szentháromság 87 családfı (Msz 70). 1808: Szentháromság ~ Szentrontás (158). 1861: Sz-H Msz 

(33). 1888: Sz-H MT Marosi alsó js (Je 650). 1913: Szentháromság MT vm (Az). # Sipos G. MtT 

1980. – 1909/19: Sânharomşag, Szh, L 1240: r 114; m (154). > TroiŃa = Su 2: 205. 1332–1854. – 

1974: c. Găleşti {Nyárádgálfalva kzs faluja DK-re} [24 C] 

Szentilona Szö (Újmoldova-DK, a Duna-parti út közelében) 1437-ben határában állt Librasd 

végvár (Engel 169.). 1823, 1874: Szentilona (Pesty: Krassó II/2. 207). Szenthelena > 1913: 

Dunaszentilona KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Sîntelena > Sînta Elena > Sfînta Elena = Su 2: 

117. 1823–1913. – 1974: c. Pescari {Lászlóvára kzs faluja K-re. 1981 Atlas Pescari alá teszi a vár 

jelét: L} [54 A] 

Szentilonaasszonyképe * Bi (Genyéte mellett) 1454: Szentilonaaszonyképe (Jakó 245). – Su 2: 

407. 

Szentimre ~ Sanctus Emericus (~ Sanctus Henricus) 

1083.XI.5.: Imre herceg szenttéavatása. Erdélyben is több település ırzi nevét; létrejöttük nem 

lehet sokkal késıbbi. Templomok is védıszentjükként tisztelik, néhol kápolnát szenteltek 

tiszreletére. 

Szentimre 1. Bi (Szalárd-É hrs) 1220: abbas de S. Henrico et patronus eccl-e; 1291–4: in S. 

Emerico; 1312: monasterium S. Emerici; 1332–6: Marcus sacerdos de v. S. Emerici, Johannes ≈. 

1220-ban tőnik fel az itt állott monostor apátja és kegyura. Monostora 1312-ben már a váradi 

káptalan birtokában volt. A falu 1291–4 között elsı fizetéskor 10 kepe tizedet ad a püspöknek; 

papja 1332, 1333, 1336: évi 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 667). 1312: Sz. Imre-monostor; a váradi 

káptalan itt részbirtokos (An 3: 213). 1332: v. Sancti Emerici (Cs 1: 623). 1459: Zenthemreh 

(Jakó 350). 1692: Szent Imre (Mezısi 35). 1808: Szent-Imre h. 1851: ≈, Bi vm, szılıhegy déli 

oldalában, honnan felséges kilátás esik a Berettyó tágas völgyére, 1200 lak., kik kevés kath. és 

zsidót kivéve mindnyájan reformatusok, tornyos anyatemplommal. Határa 4015 hold, ... Bora az 

egész Érmelléken a legjobbak közé tartozik. Birja a váradi deák püspök (Fé 4: 99). 1888: H-Sz-I 

Szalárdi js (Je 366). 1913: Hegyközszentimre Bi vm (Az). – 1909/19: Sântimreu, Hszi, L 1147: r 

15; m (158). Sîntimreu = Su 2: 135. 1220–1913. – 1974: c. Sălard {Szalárd kzs faluja} [10 D] 

Szentimre 2. Cs (Tusnád-ÉNy, a Szeredai úton) 1567: Zent Emreh (SzO II. 220) 30 kapu, 

Bedecsy nevő tízese 26 kapu (Venczel 35). 1569: Zentimre, Zent Imre, Zentimre, Zent Imreh; 

1576: Szent Imreh, 1580: Zenth Imreh; 1583: Szentimreh, 1602: Szent Imre (SzO II. 257, 259, 

262, 275, IV. 45, 72, 88, V. 233). 1614: Szentimre 166 családf (Cs 14). 1638: Sanctus Emericus 

(Ve: Doc. X. 31). 1738: Csik-Szent Imre (SzO VII. 393). 1750: Szent Imbre. 1808: Szentimre 

964


(Csik-) (158). 1861: Sz-I Cs (31). 1888: Csik-Sz-I Kászon-alcsiki js (Je 277). *1893: Bálint Ákos 

tanító, gyergyószentmiklósi karvezetı (–?). 1913: Csikszentimre Csik vm (Az). – 1909/19: Ciuc- 

Sântimbru, Csszi, L 1739: r 26; m (50). Sîntimbru = Su 2: 134. 1567–1854. – 1974: c. Sîncrăieni 

{Csikszentkirály kzs faluja D-re} [37 B] 

Szentimre 3. (Gyomord) Fe (Gyulafehérvár-ÉK 16 km, a Maros jp-i úton) 1238: meta cum 

Petro bylocho; 1266: t. castri Albensis Gyvmurd; 1289: t. Gomord ... iuxta fl-m Morus (Gy). [1266 

e.]: Gomord; 1266: Gywmurd; 1289: Gomord (Er I. 258, 260, 453). 1314: in S. Emerico; 

1326.VI.10.: Datum in ≈; 1332–4: Thomas sacerdos de ≈. Fehérvári várföld volt, melyet 1238-ban 

Péter billogos lakott; ekkor Krakkó határosa. 1266-ban István ifj. király lakatlanul a krakkói és 

igeni telepeseknek adta mővelésre, majd IV. László 1289-ben megerısítette a krakkói telepesek 

birtokában. Párhuzamosan azzal, hogy az erdélyi vajda Krakkó határában felépítette Kecskés várát, 

a Krakkóhoz tartozó Gyomord, melyet most már templomáról Szentimrének neveztek, az erdélyi 

vajda ítékezıhelye lett. 1314-tıl gyakran az alvajda, azaz a vármegye és a vajda győléseinek 

színhelye, ahol okleveleket adnak ki (1325, 1326 és Iczkovits 62). Papja 1332 I: 40 d, 1332 II: 20 

dénár és 7 régi báni, 1334 I: 5 gs, 1334 II: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 2: 186). 1326: congregatio 

generalis in Sancto Emerico, 1332: Zentemreh (Tr). 1442.III.18.: a szentimrei csatában Hunyadi 

csatát veszt Mezid bég ellen. A harcon elesik Lépes György erdélyi püspök (1427-tıl). 1442.III.25én 

fényes gyızelmet arat a Szeben felé törı Mezid bégen. Ennek emlékére újjáépítteti a templomot. 

1448.I.5.: Szántai György az erdélyi egyház birtokainak szomszédságában, a Maros folyó mellett 

fekvı Zenthemreh (Fe vm) nevő birtokát, melyet néhai Zsigmond császár Egerszegért (Tolna vm) 

adott neki cserébe, a Szent Imre hercegnek szentelt templom kegyuraságával együtt a 

gyulafehérvári káptalannak ajándékozza (KmJkv 625); 1459.V.18. : Zenthembreh-i Kelemen ü: 

Timár Bereck kolozsvári polgár özvegye: Erzsébet (1350). 1648: Szent Imre (Makkai 456) I. 

Rákóczi György birtoka. 1750: Szent Imbre, 1760–2: Maros Szent Imreh. 1808: Szent-Imre h., 

Emrischdorf g., Szint-Imbru val. 1861: Maros-Sz-I AF (6). 1888: M-Sz-I (Szint-Imbru) AF 

Magyarigeni js (Je 495). 1910 L 586; 1920 L 603 (43 m, 5 zs). 1913: Marosszentimre AF vm 

Tövisi js (Az). 1915–23: Vincze Géza ref. lp. (Korábban Cegıtelkén és Istvánházán volt lp.) 

Templomának megırzésért vívott küzdelmét tovább nem bírván, 1923 ıszén Magyarországra 

távozott. # Jékely: A marosszentimrei templomban (vers, 1936); Szépréti Lilla: Szemében 

mérhetetlen fájdalom (Erdélyi Figyelı, 1990. 15. 8-9., 8 fk). 1992.XI.2.: Hunyadi János temploma 

romló állapotban. Vetési L. lp elıadása, Boros Z. kísérızenéje RTV. Debreczeni I.: Mentsük meg a 

marosszentimrei templomot (RMSzó. 1993.I.21.). – 1909/19: Sântimbru, Mszi, L 604: r 569; m 

(158). Sîntimbru = Su 2: 134. 1238: villa Sancti Emerici, 1270: Datum in Sancto Emerico {?}, 

1326 –1854. [34 B; X] > Sântimbru 

Szentimre 4. * Hu (a Sztrigy alsó folyása mentén; Piski és Dédács közelében) 1380: 

Zenthemruh; 1382: Zentemreh inferior; 1431: Sthrigzenthemrich, Zentemrich; 1507: Zenthymreh; 

1515: ≈. Szentimrei, Szi. Sztrigyi, Barcsai, Kolonityi, Márgai s más birtokosé. Szn 1491: Bíró 

Fülöp (Cs 5: 137). 1430.X.23.: ... a parte p-is Pisky ... pro parte ... {fluviis} Strig videlicet Nicolai 

filii Dionisii et Emerici filii Petri ac fratrum condivisionalium de Sancto Emerico (KmJkv 65); 

1491.VIII.25. : ZenthEmreh-en lakó Bíró Fülöp (pr) eljár Barcsaiak ügyében (2751); 1497.IV.29. : 

Zenthemreh Barcsai-birtok (3014). 1587: Zentt Imreh, {ld Sál} (Dé 26). – Su 2: 432. 1382– 

1587. 

Szentimre 5. Msz (Nyárádszereda-K) 1332: sacerdos de SanctoEmerico (Tr). 1566: 

Zentijmreh, 1567: Zent Imre, 1602: Szent Imre, 1603: Szent Imreh (SzO II. 204, 217, V. 274, 

253). 1614: Szentimre 35 családfı (Msz 90). 1643: Iskolájának említése; 1692–1850: 31 tanítója 

ismert (Sipos 131). 1808: Szentimre (158). 1861: Sz-I Msz (33). 1888: Ny-Sz-I MT 

Nyárádszeredai js (Je 543). 1913: Nyárádszentimre MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 

Eremieni = Su 1: 220. 1332– 1854. – 1974: c. Măgherani {Nyárádmogyorós kzs faluja DNy-ra} 

[24 D] 

Szentimre 6. To : Görgényváralja ~ Görgényszentimre MT. 

965


Szentimre 7. Uh (Székelyudvarhely hrs) 1567: Zent Emreh, 1568: p. Zentimreh, 1577: Zent 

Imreh (SzO II. 220, III. 320, IV. 54). » Székelyudvarhely. – Su 2. 431. 

Szentimrefürdı Cs (Csikszentimre-Ny hrs) 1956: Szentimrefürdı. – Băile Sîntimbru > Sîntimbru- 

Băi = Su 2: 135. 1956. – 1974: Sîncrăieni {Csikszentkirály kzs faluja DNy-ra} [37 D] 

Szentistván Msz (Makfalva-DNy, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1332: sacerdos de Sancto Stephano 

(Tr). 1614: Szentistván 24 családfı (Msz 87). 1643: Iskolájának említése. 1644: Szent István 

(Makkai 533) I. Rákóczi György birtoka. 1692–1850: 25 tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 133). 

1808: Szentistván (158). 1861: Szent-István Msz (33). 1888: Nyárád-Szentistván MT 

Nyárádszeredai js (Je 651). 1913: Székelyszentistván MT vm (Az). Sipos G. MtT 1980. 

2004.VIII.13-15.: a Szent Korona Szövetség talákozójáról 2004.VIII.24. RTV. – » Hármasfalu. – 

Sînişvan > Ştefăneşti = Su 2: 177. 1332–1913. » Trei Sate 1974: c. Ghindari {Makfalva kzs 

faluja} [24 D] 

Szentiván ~ Sanctus Johannes : János apostol nevérıl: 

Szentiván 1. * Ar (Arad-DK, Öthalom táján) 1434: Zenthywan nemesi elınévben (Cs 1: 778); 

1499-ben a Palotai Czibakoktól jószágokat kap itt az aradi káptalan (Cs 1: 782). 1444, 1498–1499, 

1607, 1761: ≈ (Márki II/1. 215). – Su 2: 433. 

Szentiván 2. Be (Beszterce-DDK, a Sajó b. p.) 1332–3: Henricus sacerdos de S. Johanne. 

1453: v. Zenth Iwany. Papja 1332.I és II: 1/2 fertó, 1333.I: 10 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 564). 

1587: Sanctus Joannes in auro cuso fl. 5 solvit (Dé 71). 1589 in festo Martini honorabiles dom. 

Henrici pastor ecclesiae Sancti Joannis, item ... {ld Besztercei káptalan} (Dé 75). 1733: Szent- 

Iván, 1750: Szent Anna {!}, 1760 – 2: Szent Ivan. 1808: Szent-Ivány h., Johannsdorf {g.}. 1861: 

Szent-Iván Na (26). 1888: Sajó-Szentivány (Sant-Joana [!]) BN Besenyıi js (Je 613). 1913: 

Sajószentiván BN vm (Az). – 1909/19: Sântioana, Sajószentivány, Johannesdorf, L 535: r 534 

(158). > 1956: Sîntioana = Su 2: 135. 1332–1854. – 1974: c. Mărişelu {Sajónagyfalu kzs faluja Kre} 

[24 A] 

Szentiván 3. Do 1. (Szék-ÉK, a Füzes vize melletti úton) 1305: p. Scenthyuan; 1321: p. Scenth 

Iwan; 1334: Demetrius sacerdos de S. Johanne. 1305-ben birtokosa, Wass Miklós perel a falu Göc 

felé esı határjelei miatt. 1317-ben Miklóstól elkobozták, de 1321-ben Tamás vajda a kegyelmet 

nyert Eymech fia Miklós csicsói várnagyot visszaiktatja Szentivánba mint öröklött birtokába. Papja 

1334 II: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 2: 89). 1438.VIII.2.k.: Zenthyuan-i Wass György ü: İsi (100); 

1440.II.4.: WosacZenthJuan-i Wass néhai Mihály fia Kónya (ds) Wass László üv (190-1); 

1440.III.18.: Zenthywan {ld Szentegyed} (212); 1440.VIII.4.: Zenthywan-i Wass László {ld Cege} 

(262); 1441.X.29.: Zenthywan-i Péter 20 Ft-on Deáki-részt vesz zálogba Keresztes (Do vm) 

birtokban (364); 1454.I.15.: Zenthywan-i Péter tiltakozik az ellen, hogy a Gyerıfiak Keresztes (Do 

vm) prédiumbeli részét elidegenítsék Iklódiaknak, minthogy annak megvásárlására, mint osztályos 

atyafinak, neki van joga (1122); 1459.VII.11.: Czegei Wass Tamás a Zenthywan-i és szilvási (Do 

vm) négykerekő malmokban, halastóban, házban levı részét 12 Ft-on zálogba adja Zethywan-i 

Wass Mihály fia Lászlónak (1367); 1460.VI.30.: Zenthywan-i Wass László ü: Szamosfalva (1452); 

1464.IV.27.: Wass László üv, Albert Zenthywan-i scolasticust is (1669); 1483.II.26.: Szentiváni 

Wass Domokos fogott bíró: Szentkirály Ko 1. (2430). Ld még KmJkv II. 1041, 1073. 1583.IV.8.: 

Georgio Zenth Juany de eadem Zenth Jwan fejedelmi levél címzettje (Dé 17). 1587: Zentt Jwany. – 

E: fl. 26, A: fl. 8 den. 66. Accumulandum ad rationem ill. dom. Princeps (Dé 42). 1733: Szent- 

Iván, 1760–2: Vasas Sz(ent) Ivan. 1808: Szent-Ivány (Vasas-) h. 1861: Vasas-Szent-Ivány Do (17). 

1888: V-Sz-I SzD Kékesi js (Je 718). 1913: Vasasszentiván SzD vm (Az). – 1909/19: Sântioana, 

Vszi, L 435: r 374; m (158). 1956: Sîntioana = Su 2: 135. 1305–1854. – 1974: c. łaga {Cege kzs 

faluja ÉNy-ra} [23 A] 

Szentiván 4. * Do 2. (KmJkv I. 1038) ld Szentiván : iklódszentiván BSz. 

Szentiván 5. * Ko (Kolozsvár-Ny, Bács ÉK-i hrs volt) [1370 k.]: Szent Iwan a kolozsmonostori 

apát birtoka (Er I. 239; +1263, +1296, +1324 Gy 3: 371). cca 1420: pr. Zenthywan; 1439: pr. ≈ 

966


(1263-1439. Cs 5: 406). 1451.VII.21.: Zenthywan prédiumban lévı bizonyos földekért Papfalvi 

János perel a kolozsmonostori apáttal (KmJkv 971). {1941}: Szentivány ~ Sînion, Szentiványi kút, 

Szent János kút. # KszHn 330. – Su 2: 406. Szent Iwan, 1263–1420. 

Szentiván 6. * Ko 2. (Budatelke és Nagycég között) 1329: t. Zentiwan; 1359: p. 

Zentywantelku. Földje Budatelk határosa D-en (1329). 1359-ben Tomaj nb. Régeni Tamás szerzett 

birtokaként adta Makrai Miklósnak Nagycéggel együtt (Gy 3: 371). – Su 2: 433. 1329. 

Szentiván 7. Kü (Erzsébetváros-É) (Erzsébetváros-É) {1250 k.} 1303: Lucas f. Ladislai de S. 

Johanne pro se et Dominico fr-e; 1368: p-um ... quondam ... Ladislai, avi eiusdem Petri f-i 

Georgiis in ... p-bus Zenthywan. Szentiváni László fia Lukács 1303-ban Gomboc (Fe vm) határosa. 

A XIII. század derekán élt László Szentivánon, Hondorfon, Gógánfalván, Kundon és Ebesfalván 

volt birtokos < 1368 (Gy 3: 560). 1366, 1368: Sanctus Johannes, Zenthywan; 1373: Zenth Iwan ~ 

Zenthyuan; 1391: p. Sent Iwan; 1491: Zaz Zenth Iwan (1366-tól Cs 5: 894). 1377, 1494: Zenth 

Iuan (Jakó: Thorotzkay 13, 21). 1491.VII.19.: ZazzenthIwan Bethleni-birtok; tóhely (KmJkv 

2748); 1492.II.22.: Bethleni Bernát ZenthIwan birtokbeli részét eladja te: Miklósnak (2846); 

1526.VI.22.: ZenthIwan-on Almási Tabiási János részbirtokos (4161). 1587: Zentt Jwany. – C. 

Pr: fl. 32. A: fl. 16 (29). 1733: Szen-Ivan, 1760 – 2: Szász Sz(en)t Iván. 1808: Szentivány (Szász-), 

Johannsdorf (158). 1861: Szász-Sz. Ivány, Johannesdorf Kü (9). 1888: Szász-Szentiván 

(Johannisdorf, Sintivana) KK Erzsébetvárosi js (Je 641). 1913: Szászszentiván KK vm (Az). – 

1909/19: Sântioana-săsească, Szszi, Jd, L 696: r 260; n, m (158). > Sîntioana = Su 2: 135. 1303– 

1854. – 1974: c. Viişoara {Csatófalva kzs faluja Ny-ra} [36 A] 

Szentiván 8. Msz (Nyárádtı-ÉNy) 1303: Sanctus Johannes, 1332: sacerdos de Sancto 

Johanne (Tr). 1442.I.29.: Patai Bálint fia János, hogy birtokjogait kiskorúsága ellenére 

megvédhesse, birtokai felébe befogadja Chychzenthyvan-i Tatár Mihályt s te: Györgyöt és Antalt 

(411); 1468.II.22.u.: Hetényi Fejes János tiltja Mátéi Miklós özvegyét: Orsolyát, aki jelenleg 

ChydZenthIwan-i Kemec Benedek felesége, hogy Gyeke (Ko vm) és Szentmiklós (Do vm) felét 

elidegenítse (1792); 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János özvegye: Bogáti Orsolya Zenthywan 

határában levı székely örökségét és lófıségét legközelebbi vérrokonainak: Náznánfalvi Tamási 

Ferencnek és Bernátnak vallja (3385). 1602: Csitt Zentt Iván, 1603: Csitszentiván (SzO II. 213, 

VI. 56). 1614: Csittszentiván 38 családfı (Msz 6). 1733: Szent Ioan, 1750: Szent Iuona, 1760–2: 

Csitt Szent Iván, 1805 SzentIvan. 1808: Szentivány (Csik-) (158). 1861: Csit-Sz.-Ivány Msz (31). 

1888: Csitt-Szentiván MT Marosi alsó js (Je 278). 1913: Csittszentiván MT vm (Az). – 1909/19: 

Sântiuana, Csszi, L 1038: r 194ş m (158). Sîntioana de Mureş = Su 2: 135. 1303–1854. – 1974: c. 

Pănet {Mezıpanit kzs faluja DNy-ra} [23 D] 

Szentiván 9. Msz (Marosvásárhely-K) 1332: sacerdos de SanctoJohanne (Tr). 1451: v. 

Zenthywan (SzO I. 160). 1505.II.17.: Esztergomi Székely Ferenc a Kebelezenthywan határán fekvı 

földeket zálogba adja Nagyernyei Székely Bernátnak (KmJkv 3340). 1567: Kebele-Zent Iwan, 

1602: ZenttIuan. 1614: Kebeleszentiván 5 családfı (Msz 36). 1661-ben a török pusztítás áldozatául 

esett Kebeleszentiván temploma és scholaháza; Bós, Kebele és Agárd, a hozzá tartozó három falu 

csak 1759 után tudott közös iskolát építeni Bósban (Sipos 108). 1760: Kebele Szent Ivány. 1808: 

Szentivány (Kebele-) (158). 1861: Kebele-Sz.-Ivány Msz (32). 1913: Kebeleszentivány MT vm 

Marosi felsı js (Az). Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Chibelia-Sântiuan, Kszi, L 212: 173; m (44). 

> Chibelia-Sântioana > Ivăneşti = Su 1: 312. 1332–1854. – 1974: c. Livezeni {Jedd kzs faluja} » 

L [24 C] 

Szentiván 10. Se/Hsz (Uzon-ÉK 3 km a Feketeügy-parti úton) 1332: sacerdos de Sancto 

Johanne (Tr). 1380: Zenthyvan (SzO V. 2). 1427: Michael filius Ladislai dicti similiter Forro de 

Zenthywan árapataki iktatasra kijelölt királyi ember (SzO VIII. 53); 1462: Zenthivan-i Máténak is 

megkegyelmez Mátyás király (Uo. 95); 1512.II.1.: Zenth Iwan-i Apor Lukács vizsgálatra kijelölt 

alvajdai ember (Uo. 236). 1602: Szent Iván (SzO V. 202). 1614: Szentiván 85 családfı (Se 22). 

1614: Szabó Mihály, puer, scholába jár (SzO). 1750: Szint Iuana, 1760–2: Szent Ivány, 1805: Szent 

Ivány-Laborfalva. 1808: Szentivány (Sepsi-) (158). 1861: Sepsi-Sz.-Ivány Hsz (30). 1888: Szent- 

Ivány Hsz Sepsi js (Je 651). Sepsiszentiván és Laborfalva egyesülése 1913: Szentivánlaborfalva 

967


Hsz vm (Az). 1969 L 1010. – 1909/19: Sântion-Lunca. Szilf, L 940: r 159; m (158). Sîntionlunca 

= Su 2: 135. 1332–1854. – 1974: c. Ozun {Uzon kzs faluja} [37 D] 

Szentiván 11. * BSz (1806: 16 S 59: Nagyiklód-É hrs) 1345: Zentthynan [: Zenthyuan] (Kádár 

IV. 91). 1430.III.7.: Zenthywan-i Gergely, Zenthywan-i Benedek, Zenthywan-i János familiárisa: 

András ü: Losonczi Dezsıfi János magister (KmJkv 36); 1439.V.18.: Zenthywan-i András fia 

Benedek, te: Gergely nevében is, kijelenti, hogy Zenthywan-i Simon fia: János fia Gergelyt 

Zenthywan birtok felerészében ugyanúgy megvédi, amiként ezt nagyapja és apja is tette Gergely 

nagyapjával, apjával és anyjával (154); 1440.I.7.: Zenthywan-i Gergely özvegye Szilkeréki Katalin 

és fia: Albert Dengelegen (BSz vm) részbirtokos (174); 1440.I.11.: ZenthIwan-i Benedek ü: Kémer 

(176). 1440.II.16.: Zenthywan-i Gergely özvegye Szilkeréki Katalin üv, Zenthiwan-i Jánost is 

(196); 1441.VI.19.: Zenthywan-i várnagy Miklós ü: Szántai György (330); 1442.III.9.: Zynthywan-i 

[!] néhai János fia Péter – nıvérei: Széplaki Bordi Domokosné Vernonika, Kálosai Csaba Jánosné 

Anna, Bekes Imréné Ilona, Mórici Lászlóné Margit nevében is – Zenthywan-i Miklós fia András 

fiait: Benedeket és Györgyöt menteseknek nyilváníta a Zenhywan északi részében lévı szántókért, a 

Ménes erdı negyedéért és a Kútcsereje nevő egész erdıért indított peres keresete alól (430); =: 

Zenthywan-i Miklós fia András fiai: Benedek és György Zenthywan (BSz vm) negyedrészét 

átengedik Zenthywan-i Péternek és nıvéreinek, amiért a Zenthywan-i szántók és erdık erıszakos 

elfoglalása miatt indított peres keresetüktıl elálltak (431); 1446.IV.28.: Zenthywan-i György a 

Zenthywan-i malomban lévı részét 10 Ft-ban zálogba adja Zenthywan-i Péternek (570); 

1449.III.4.u.: Zenthywan-i Erdélyi Péter, ld Szolnok 1. (662). 1461–1462: Szentiváni György 

erdélyi alvajda (KmJkv I. M 1038). 1466.XI.13.: ZenthIwan-i György fogott bíró: 

Gyerımonosstor (1702); 1467.I.14.: ZenthIwan-i György ü: Gym (1720); 1497.III.20: Szentiváni 

Roth Benedek özvegye: néhai Szentiváni Máté leánya: Anasztázia Iglogzenthywan-i (BSz vm) 

teljes si birtokát, mely egy nemestelekbl és egy pusztatelekbl áll, 46 Ft-ért eladja Szf-i Mikola 

Ferencnek (3005); 1497.XI.7.u.: Kecseti Péter ZenthIwan-i (BSz vm) birtokrészét is elcseri 

Szentmihályiak birtokrészeivel (3035); 1499.V.15.: Egyrészrıl Szf-i Mikola Ferenc, másrészrıl 

ZenthIwan-i néhai György fia János perükben úgy egyeznek ki, hogy Mikola visszaadja néhai 

ZenthIwan-i György nála lévı ZenthIwan-i (BSz vm) kúriát és azt a malomrészt, amelyet 

szolgálataiért Rod özvegyétıl kapott (3085). 1499.V.15.: Uı ZenthIwan Iklód felıli részén két 

jobbágytelket kap vissza (3086); 1500.XI.8.: Székelykecseti Kecseti Péter Zenthywan-i részét eladja 

Héderfájai Barlabási Jánosnak és Lénárdnak (3156); 1501.VIII.25.: Yklodzenthywan-on Sombori 

özv. Rod Benedekné: Anasztázia puszta nemestelket és két puszta jobbágytelket kap vissza Szf-i 

Mikola Jánostól (3207); 1502.XI.21.: Szf-i MJ apjáról Zenthywan-on reá szállott nemeskúriáját 

elcseréli Szilvásiak kalotaszegi birtokrészeivel (3260); 1505.I.27.: Valkai Tamás, néhai Kémeri 

László gyermekei: Mihály – te: János nevében is – és Gyulai Porkoláb István özvegye: Borbála – te: 

Katalin nevében is – Yklodzenthywan-i (BSz vm) birtokrészüket 200 Ft-ért eladja Temeseli Dés 

Péternek (3329); 1505.IV.2.: Szf-i Mikola János – te: István, László, Ádámosi Horváth Gáspár fe: 

Katalin és Klára nevében is – Yklodzenthywan-i részét és nemeskúriáját 110 Ft-on elzálogosítja 

Temeseli Dés Péternek (3347); 1505.X.23.: Zenthywan-i Jánosné: Katalin lakatlan jobbágytelket 

vásárol Alsótıkön (3378); 1508.IX.22.: ZenthIwan-i János – fiai: András és Kálmán nevében is – 

öt jobbágytelekbl álló ZenthIwan-i birtokrészét, mégpedig Szántó Pál lakott és Pet Tamás, Molnár 

Dénes és Albert, s néhai Szabó Bertalan egykori, most pusztatelkét 200 Ft-ért eladja Temeseli Dés 

Péternek s fiainak: Jánosnak és Mihálynak (3476); 1510.X.24.: Zenthywan-i, egykor Széplaki 

Bordi birtokrészt mint anyai birtokot Lupsai Lászlóné Kodori Ágnes férjének vallja (3566); 

1523.XI.14.: Szavai Nagy Aandrás IklodZenthIwan-i (BSz vm) részjószágát 100 Ft-ban, felesége: 

Jankafy Zsófia pedig Újfalun (Fe vm) egy népes és egy puszta jobbágytelkét 50 Ft-ban Meggyesi 

Istvánnak adományozza hő szolgálataiért (3963); 1524.IV.6.: ZenthIwan-on Kecsetszilvási Szilvási 

Máté részbirtokos (3999); (4728); 1553.XII.16.: Iklodzenthywan-i Székely István keresetével 

kapcsolatos eskü (5255); 1554.V.10.: Bánffyak kiegyeznek birtokmegosztási perükben, 

Zenthywan-i jószágaikat illetıen is (5304); 1554.VIII.30.: Zenthywan-on Bonchidai Bánffy Mihály 

részbirtokos (5319); 1555.I.16.: Fejérvári Ambrus Zenthywan vára várnagya (5339); 1555.V.17.: 

Farna Mihály özvegye: Szilvási Katalin Iklodzenthywan-on (Do vm) László Ágoston jobbágy 

telkét korábban Szilvási Andrásra bízta; most visszavonja (5369). 1587: Jklood Szentt Jwany. – E: 

968


fl. 6, A: fl. 2 (Dé 50): BSz. 1808: Szentivány (Iklod-), Wüst-Sanct-Johann, Szintivan (158). 1913: 

Iklódszentivány » Dengeleg SzD vm. – Su 2: 398. 1334 {! Cf. Gy 2: 89}, 1345–1839. 

Szentiván 12. To (Régen-DDNy, az Egres j. p.) 1303: László fia Lukachius de S. Johanne maga 

és te: Domokos nevében mint szomszéd beleegyezik Gombostelke cseréjébe (An 1: 400); 1313: 

Mykud bán fiai: Miklós magister és Péter tiltakoznak: szentjánosi [!] Myke fia Gergely és Márton 

fia Péter Mykud bán fiainak Torda vm-i Hushorou birtokán határjárást tartottak, s kárukra új 

határokat jelöltek ki (An 3: 461). 1332–7: sacerdos de Sancto Johanne; 1366: Zenthyuan (s ezután 

csak Zenthiwan Cs). Tomaj nb. Losonczi Dezsıfi László 1371–1376: székely ispán. 

1376.(VI.21.e.)–1391/92 (tele): erdélyi vajda. Udvarát kedvenc családi birtokán, Szentiványon 

rendezte be, innen kormányozta Erdélyt. „A fényes vajdai udvar emlékét ırizte meg az erdélyi 

magyar lakosság azáltal, hogy a községet mindmáig Vajdaszentiványnak nevezi“ (Jakó: Tá). 1451: 

Waydazenthywan; 1523: ≈. ¤Gernyeszeg tartozéka; Szentiváni Székely, M. Csupor, Szakácsi, L. 

Bánffy és Dezsıfi, Bonchidai Nagy, Dengelegi, Szentiváni ~ Vajdaszentiványi, Butkai, Kecsetibirtok. 

Jbn 1425: Tornyos Mátyás, Kis Pál, Májos János; 1509: Sıreg Kelemen, Mihályfi Tamás, 

Szász Bálint. Hn 1411, 1424: Zöldszög; 1468: Vajdaszer (1332–1523. Cs 5: 734). 1430.I.27.e.: 

Régen mezıváros meletti Zenthiwan Bánffy-birtok (25); 1439.II.1.: Zenthyuani-i János Csanádon 

Szederjesen részbirokos (107); 1440.III.29.: Régenben lakó Olnozar Imre a Zenthywan-i határban a 

Marosra malmot épített; felesrészéért Zenthywan-i Mátyás, János és Ferenc hiánytalanul 

megfizetett neki (222); =: Zenhywan-i János fia Miklós fia: Mátyás üv, Zenthywan-on lakó Szász 

Andrást és Tóth Bálintot is (223); 1446.I.20.: Zenthiwan-i Jakabné: Márta, Zenthiwan-i Fodor 

László {ld Toldalag} (550); 1451.V.11.: Pókai Erzsébet Póka és Bala (To vm) birtokbeli részeit 

200 Ft-on zálogba adja férjének: Waydazenthywan-i Jánosnak, te: Ferencnek, s Waydazenthywan-i 

Mátyás fia Lászlónak (956); 1451.IX.9.: Bánffy István bonchidai officiálisának: Persei Nagy 

Gáspárnak hő szolgálatai jutalmaként Waydazenthywan-on részbirtokot adományoz (977); 

1452.II.4.: Zenthywan-i Péter eljár Györgyfalvi Katalin nevében (1006); 1452.X.18.: Zenthywan-i 

Péter felesége Kendi Dorottya (1071); 1453.X.13.: Zenthywan-i János fia Pétert is titják Keresztúr 

birtok, s Majos, Bala (To vm), Szentmárton (Ko vm) birtokbeli részek bitorlásától (1109); 

1455.VIII.14.: Tótıri Balázs özvegye: Waydazenthywan-i néhai István leánya: Margitnak Tótır 

(Do vm) és Mikeháza (BSz vm) birtokból hitbért fizettek (1217); 1456.V.19.u.: Zenthywan-i 

néhai Ferenc és János nıvére: özv. Tótıri Pálné Dorottyának ugyanonnan hitbért fizetek (1250); 

1459.IV.28.: Bánffy István fiai: László és János azt a Waydazenthywan-i birtokrészüket, amelyet 

apjuk 260 Ft-ban korábban zálogba adott Székely Mihály várnagynak, újabb 240 Ft-ban újra 

zálogba adják neki (1344); 1459.VII.9.: Zenthywan-i Székely Mihály besztercei ispán (1364); 

1460.III.31.: Uı ugyanaza (1438); 1477.VIII.1.: ZenthIwan-i Fodor Antal és Dengelegi Tamás 

deák tiltja Mátyás királyt attól, hogy WaydazenthIwan-i birtokrészüket eladományozza (2239); 

1478.VI.25.: ZenthIwan-i Fodor Antal ZenthIwan-on azt a két jobbágytelkét, amelyen Czohlo János 

és Görgényi Antal lakik, nyolc Ft-on zálogba veti Hosdáti Ferencnél (2265); =: Uı ZenthIwan 

határán a Maros vagy Lúc folyón lévı malomhelyét átengedi Hesdáti Ferencnek (2266); 1484.I.19.: 

WaydaZenthIwan-i Ferenc özvegye: Katalin kijelenti, hogy WaydaZenthIwan-i Tamás deák és 

felesége: Margit 22 Ft-tal kifizették a WaydaZenthIwan, Szakál (To vm), Szombattelke és Báré (Ko 

vm) birtokból neki járó hitbér és jegyajándék rájuk esı harmadrészét (2475); 1519.VI.7.: 

Zenthywan-i néhai Székely Mihály fia: néhai János fia Miklóss Sárpatak és Körtvélykapu (To vm) 

egészbirtokot cserébe adja Somkeréki Erdélyieknek 200 Ft-tért és utóbbiak Faragó (Ko vm), Néma 

és Rücs (To vm) birtobeli részeiért (3731). 1531–1534: Szentiványi Kendi Ferenc erdélyi alvajda, 

1553–1556: erdélyi vajda (KmJkv II. M 891). Ld még KmJkv I. 1038, II. 1041, 1068. & 

Szentiványi György (Georgius de Sancto Joanne) 1577–95: kolozsmonostori requisitor, levélkeresı 

(KmJkv I. 1038). 1587: Vajda Szentt Jwanj. – E: fl. 22, A: fl. 10 den. 66 (Dé 69). 1733: Szent- 

Ioán, 1750: Szent Anna (!), 1760–2: Vajda Szent Ivány. 1808: Szentivány (Vajda-) (158). 1861: 

Vajda-Sz. Iván To (11). 1888: V-Sz-Ivány (Szint-Juone) MT Régeni alsó js (Je 711). 1913: 

Vajdaszentivány MT vm (Az). – 1909/19: Sântioana, Vajdaszentivány, L 1790: 496; m (158). > 

Voivodeni = Su 2: 256. 1332–1854. [24 A] 

Szentivántelek * Za (?) 1489: Zenth Iwan Thelek (Márki II/1. 247). – Su 2: 431. 

969


Szentjakab 1. Do (Beszterce-DNy, Bethlen-DK, a Lekencei út mellett) 1332: dominus 

Bernardus (sacerdos) de v. Jacobi. Papja 1332. I. és II: 2 gs pápai tizedet fizet. 1456: p. Zenthiacab 

(Gy 2: 90). 1440.III.18.: Szántai Bánffyak tiltakoznak az ellen, hogy Losonczi Dezsı azokat a 

szántókat, amelyeket Zenthjacab határán évi bér fejében átengedtek a lekencei királyi hospeseknek 

és lakosoknak, végérvényesen odacsatolja (KmJkv 213); 1441.VII.2.: Uık tiltják Losonczi Dezsı 

(m) volt erdélyi vajdát a Vécsi néhai Dezsı fiait: Jánost, Lászlót és Benedeket illetı Zenthjacabhoz 

tartozó bizonyos föld elfoglalásától (336); 1457.VIII.9.: ZenthJakab Bálványos vár tartozéka 

(1275). 1587: Zenttjakab. – E: fl. 32, A: fl. 16. Ser. Rex. dom. Joanni Bornemisza integram vita 

durante contulit (Dé 44). 1733: Szent Jakab, 1760–2: Szász Szent Jakab. 1808: Szent-Jakab h., 

Jakobsdorf oder Jackesdorf g., Szin Jakob val. 1861: Sz-J Do (16). 1888: Szász-Szentjakab 

(Jakobsdorf, Szijákob) SzD Bethleni js (Je 641). 1913: Szászszentjakab SzD vm (Az). – 1909/19: 

Sâniacob, Szszj, L 586: r 203; n (154). 1956: Sîniacob = Su 2: 128. 1332–1854. – 1974: c. 

LechinŃa {Szászlekence kzs faluja É-ra} [13 D] > Sâniacob 

Szentjakab 2. Fe (Marosújvár-KÉK, Ludas-DK) 1300: p. Scent Jacob. Kökényesrénold nb. 

Mykud bán fiai bírták Oroszival együtt. Sorsát ld. ott (Gy 2: 186). 1381: Zenthiacobtelke (Iczkovis 

62). 1466.I.2.: Bogáti András ZenthJakab birtokbeli ısi részét újra cserébe adja Megyesfalvi Alárd 

Lászlónak, ill. eladja ugyanannak (KmJkv 1678-80); 1488.VII.30.: Bogáti László ZenthJacab 

egészbirtok felét 50 Ft-on zálogba veti Bogáti Imre özvegyének: Vizaknai Affrának, aki jelenleg 

Thomas magister szebeni polgármester felesége (2685); 1492.V.26.: ZenthJacab-i részbirtoka felét 

Bogáti István átadja anyjának: Affrának (2790); 1494.II.9.: Bogáti László ZenthJacab egészbirtok 

Affrának elzálogosított felét eladja Bogáti Istvának (2905); 1523.II.23.: Radnóti Bogáti Ozsvát 

ZenthJakab-on részbirtokos (3898). 1587: Zentt Jakab. – E: fl. 8 den. 25. A: fl. 2 den. 67. Ser. 

Rex magn. dom. Francisco Kendy integram vita durante contulit (Dé 23). 1733: Sz(en)tjacob, 

1750: Szent Jacob, 1760–2: Maros-Szent-Jakab, 1805: Szent Jakab. 1808: Szent-Jakab h. 1861: 

Sz-J AF (7). 1888: Sz-J (Jakobsdorf, Szin-Jacob) AF Marosújvári js (Je 651). 1913: 

Marosszentjakab AF vm (Az). – 1909/19: Sâniacob, Mszj, L 441: r 414 (154). Sîniacob = Su 2: 

128. 1381–1854. – 1974: c. AŃintiş {Jácintos/Cintos kzs faluja K-re} [23 D] 

Szentjakab 3. * KSz (Hadad táján) 1335: sacerdos de villa Sancti Jacobi (Tr). – Su 2: 398. 

Szentjakab 4. * Te (Beregszó vidékén) 1334: sacerdos de Sancto Jacobo (Tr). 1462: 

Zenthyacab. A Berekszói Hagymás-féle birtokok közt (Cs 2: 64). – Su 2: 398. 

Szentjakab 5. To (Torda-ÉK) 1300.VII.1.: ScentJacob birtokot korábban Mykud bán lekötötte 

Egyed magisternek; ez most Gyógyiaknak fizet kiváltására (Er I. 595). 1341: p. Zent Jacaptelke; 

1348: Zenthyakab; 1470: kenezius de Zenth Jacab; 1525: p. Zenth Jakab. Farnasi ~ F. Veres, 

Nagyvölgyi, Bartáni ~ Tetrehi Peres, Kecseti, Belény-szállási Sándor, Kövendi Székely s más 

birtokosé (Cs 735). 1413.VI.11.: Galacziak Zethiakab-i részüket eladják Örkei Szopós Péter 

özvegyének: Csáni Katalinnak és gyermekeinek (KmJkv 19); 1422.X.16.: Galaczi nemesek 

Zenthiakak [!] és Bı (To vm) birtokon szerzett részek megvásárlásáról (22); 1430.IV.11: 

Zenthiakab-i László fia Miklós – fe: Csáni Ilona és gy: István, János, Gergely nevében – tiltja 

Detrehemi Peres Györgyöt s gyermekeit: Mihályt és Farnasi Veres Dénesné: Katalint Zenthjakab 

és Bı birtokbeli örökös részeik bitorlásától (58); =: Uı – György és Domokos, továbbá Gergely 

fiai: Miklós deák, Tamás, János, László és Mihály, végül Bertalan fiai: János és Bertalan nevében 

is – tiltakozik az ellen, hogy Túri Péter az ı Baromlak nevő bitokukat most Túrnak nevezze, új 

házakat és gátakat építsen reá és használja (59); 1441.IV.10.u.: ZenthJacab-on lakó néhai Sorban 

fia: Simion {ld Aranykút} (300); 1448.X.24.: Szilvási János Zenthjacab-on lakó jobbágya: Toma 

kenéz (kenesii) fia: Folthus, akinek személyazonosságát İrön lakó Vasile kenéz igazolta (rokonai: 

Neagu fiai: Bogdan és Neagu, Călugăr Ioan, Septel Petru, valamint FrăŃilă és Toma román papok 

(presbiterum Wolahorum) nevében is) kijelenti, hogy az erdélyi püspök Gorbo Walachali nevő 

birtokán lakó Nicolae vajda, Blasiu és Ioan kenézek, Cristian Petru, Aranyász László és Lıkös 

Miklós, tótfalui lakos Budai István, Esztolnán lakó Mare (magnus) Nicolae és testvére: Valentin, 

hidegszamosi lakos Nicolae kenéz és Crişan Mihai, Hévszamoson lakó Ştefan kenéz, Roşu (rufus) 

Ioan, Cristian Ştefan, Tatul Petru, Egerbegyen lakó Demeter Ştefan volt kenéz, Dobra Petru, Data 

970


Petru, Ciocuş Ioan püspöki jobbágyok 40 arany Ft lefizetésével, fogott bírák útján létrehozott 

megegyesésük értelmében, eleget tettek Farnasi Dénes Ölvesen lakott jobbágya: Stanislau fia: néhai 

Neagu megöléséért (634); 1448.X.31.: Zenthiacob Bogáti Péter birtoka Acintus hrs (636); 

1452.V.9.: Dobokaiak tiltakoznak az ellen, hogy testvérük: Kántor Mihály ZenthJacob-i 

birtokrészét elidegenítette Csáni Tordafi Lászlónak (1030); 1454.VII.3.: Tetrehi Peres Mihály 

atyafiságos szeretetbıl és sok jótéteménye viszonzásaként Farnasi Veres Benedeknek adja 

ZenthJacab birtokbeli részét (1171); 1458.I.4.: ZenthJakab-on ius tertialicium illeti meg Kecseti 

Lászlóné Farnasi Veres Annát (1278); 1458.XII.15.: ZenthJakab harmadát Farnasiak átengedik 

testvérüknek: Kecseti Lászlóné: Annának (1328); 1470.V.17.: Mezıcsáni János ZenthJakab 

birtokbeli részét 12 Ft-ban zálogba adja Tamási Lászlónak (1956); 1479.VII.5.: ZenthJakab-on 

Szilkeréki Gebárt Benedek részbirtokos (2278); 1482.X.8.: Csáni Antal ZenthJacab-i részét 

zálogként leköti Szf-i Gyerıfi Dorottyának, akit feleségül vett (2412); 1518.I.14.: ZenthJakab-i 

részét Farnasi Veres Márton leköti Koppándi Gergelynél (3653). Ld még KmJkv II. 1041. 1733: 

Szent-Jakab, 1750: Szent Iakob, 1760–2: Mezö Szent Jakab. 1808: ≈ (158). 1861: Sz-J To (11). 

1888: M-Sz-J TA Tordai js (Je 504). 1913: Mezıszentjakab TA vm (Az). – 1909/19: Sâniacob, 

Mszj, L 652: r 619; m (154). > Sâniacobul de Câmpie > Iacobeni = Su 1: 300. 1341–1854. > 

Pădurea Iacobeni – 1974: c. Ceanu Mare {Mezıcsán kzs faluja ÉK-re} [23 C] 

Szentjános 1. Bi (Várad-ÉNy) 1215, 1229, 1235: monasterium S. Joannis Baptiste; 1249: abbatia 

S. Johannis Baptiste super Crisium; 1291–4: in S. Johanne; 1332–7: Dominicus sacerdos de S. 

Johanne, v. S. Johannis. Keresztelı Szent Jánosról nevezett apátsága 1215-ben tőnik fel mint 

Dusnok falu birtokosa. 1282-ben Hontpázmány nb. Szentjánosiak szerepelnek, amibıl kiderül, 

hogy ezek birtoka volt. A falu 1291–4 között másodízben 42 kepe tizedet ad a püspöknek, s az apát 

a falu papjával 1 M-t fizet. Papja 1332–3, 1335: évi 14 gs, 1336: 23 gs, 1337: 14 gs pápai tizedet 

fizet (Gy 1: 667). 1238.II.11.: IX. Gergely pápa az erdélyi Cubis-i és Várad egyházmegyei 

szentjánosi (Sancti Johannis) apátnak s a váradi prépostnak ír Almás monostor ügyében (Er I. 

187). 1421: Zenthyvanus, 1445: Zenth Janos, 1485: Zenth Janus. A megye olykor itt tartá 

győleseit; 1485 körül és 1520-ban locus sedis iudiciariae-nak nevezik. Apátság is állt itt 

tiszteletére (Cs 1: 623). 1808: Szent-János h. 1851: ≈, Bi vm, egy igen kies rónaságon, a Sebes- 

Körös mellett, 1354 reform., 5 romai, 5 gör. kath., 7 óhitü, 1 ágostai, 6 zsidó lakossal, reformatus 

anyatemplommal, csinos urasági házzal s 2 emeletes magtárral. Határa 3074 hold, ... Szép 

erdejében egy dombon valami zárda romaji szemlélhetık; ehez közel az 1705. év táján elpusztult 

Sz. János falu helye, temploma omladékával ma Teleknek neveztetik. Birtokosa gr Frimont Béla 

(Fé 4: 102). 1888: Sz-J Mezıkeresztesi js (Je 652 & Palota és Szeben psz). 1913: 

Biharszentjános Bi vm Biharkeresztesi js (Az). – Sîntion = Su 2: 135. 1215–1851. – 1974: c. Borş 

{Bors kzs faluja} [10 D] 

Szentjános 2. * Ké (Kézdipolyán/Kézdiszentkereszt mellett) 1584: pr. Szent János (SzO IV. 91). 

– Su 2: 406. 

Szentjános 3. Sza (Nagykároly mellett) 1808: pr Szentjános (158). 1851: Szent-János, Kide, 

puszta, Sza vm, gr. Károlyi házé (Fé 4: 102). 1888: ≈ psz (t) Nagykároly Sza (Je 652). Hnt. 13: 

Szentjánosmajor » Nagykároly. – Sînianoş = Su 2: 128. 1913. » Carei. 

Szentjános 4. To 1315: Szentjános falu a Torda vm-i Keresztes hrs (An 4: 160. K:-). 

Szentjános 5. * Za (Székudvar mellett) 1418: Zenth Janos a Marótiak birtoka (Cs 1: 730. Fajdas). 

1418: Zenth Janos (Márki II/1. 248). – Su 2: 431. {M} 

Szentjánosfalva > Szentjánoshegy Fe (Szeben-K, a Hortobágy vize b. p. közelében) 1387: villa 

regia ZentJanusfalua, 1435: p. Zenthjanoshegye (Ub II. 618, IV. 567). 1435.V.1.: Zsigmond király 

Johanni magistri filii Baltasar de Enyed, a királyi kancellária jegyzıjének a Fe vm-ben fekvı 

Szentjánoshegyét adományozta (Dn 935). 1539: Janusfalva (Ve: Doc. I. 20). 1733: Nucsed, 1750: 

Nucset, 1760–2: Szt. Jánoshegy. 1808: Szentjánoshegy, Jannesberg ~ Johannesberg, Nucséd FF 

(158). 1861: Szent-Jánoshegye, Johannsberg, Nutsed FF (4). 1888: ≈ (Johannisberg, Nucet, 

Nucset) Sze Újegyházi js (Je 652). 1913: Szentjánoshegy Sze vm (Az). – 1909/19: Nucet, Szjh, 

971


Johnnisberg, L 753: r 750 (123). = Su 1: 430. 1387–1854. – 1974: c. Roşia {Veresmart kzs faluja 

DK-re} [35 D] 

Szentjobb (Szentjog, Sancta Dextra, Berettyómonostor) Bi (Szalárd-ÉK) 1083-ra: viri dei 

manum ... ad monasterium ... deportavit; 1162–72: anno 1078 S. rex Ladislaus ... monasterium 

lapidem construxit et ibidem Sanctissimam Dexteram collocavit; 1213: Teku abb-e de Beruchyo; 

1239: in litteris conv. S. Dextre; 1326: Ladislaus abbas de S. Jog; 1332–7: Paulus abbas de S. Jog. 

A Szent Jobbot ırzı monostor helye volt. A Hartvik-legenda szerint István király szenttéavatásakor 

(1083) Mercurius szerzetes, székesfehérvári ırkanonok a felnyitott sírnál egy látomás kapcsán 

jutott a Szent Jobb birtokába és a kormányzata alatt álló monostorba vitette. ... Az apátság már 

1239-ben hiteleshelyi mőködést folytat és eskütétel helye. Apátja 1333–7: évi 4 M pápai tizedet 

fizet (Gy 1: 668). 1449: Zenthyvg, 1469: Zenth Jog. 1486-ig bencés apátsága hiteles hely volt, 

1490-ben a pálosok birtokába jutott. 1475-ben várszerően meg volt erısítve: castellum seu 

fortalicium consequenterque domus abbatialis dicte Zenthjogh (Cs 1: 623). 1470.IX.3.e.: 

Zenthjogh-i Dezsı János ü: Torockó (KmJkv 1986); 1472.VIII.24.: ZenthJog-i Dezsı ü: Horváti 

Peres László (2059); 1473.X.4.: ZenthJog-i Dezsı János ü: Kémeri János (2112); 1478.I.29.: Uı ü: 

Bánffy Miklós (2261); 1479: a ZenthJog-i konvent ügyvédvalló levele (2288); 1482.V.19.: 

Zenthyog-i Dezsı ü: {Szilágyfı}Keresztúr (2366); 1485.VII.26.: Benedek frater – Péter kalocsai 

érsek, a ZenthJog-i apátság gubernátora, s egész konventje nevében – tiltakozik amiatt, hogy 

Márton frater, a ZenthJog-i egyház custos-a Poklostelke (Bi vm) egészbirtokot az ı tudtuk és 

beleegyezésük nélkül elzálogosította Bélteki Drágfy Bertalannak, és érvénytelennek nyilvánítja 

bármely hiteleshely elıtt tett ilyen bevallását (2536); 1486.I.26.k.: ZenthJog-on lakó orgonista: 

Miklós magister – Antal modrusi püspök és ZenthJog-i apát, s konventje nevében – tiltakozik 

amiatt, hogy az elmúlt esztendıben a király udvarbírája: Ráskai Balázs által ZenthJog-ra beültetett 

két officiális: Zeleméri Mihály és Pinkóci Miklós, uruk parancsára, több hordó bort, szalonnát, 

gabonát és takarmányt vitetett el és ezáltal 600 Ft kárt okozott megbízóinak (2556); (2684); 

1493.VIII.20.: a ZenthJog-i konventben {korábban} Mikolai Tamás zálogba adott birtokokat 

(2882). 1587: Zenthiob (Kiss 694). Zentelki István 1698: lp Szentjobbon, majd Tulkán; 1704-ben 

a szerbek itt megölték (Dn 2703). 1808: Szent-Jób vel Joób h. 1851: Szent-Jobb, mezıváros Bi vm, 

kies vidéken. Lakja 863 r. kath., kik német és tót nyelven is beszélnek, 452 reform., kath. és ref. 

anyatemplomokkal. Kiterjedése 4000 hold ... A Berettyón nagy malma van az uraságnak 3 kerékre 

és 6 kıre. Többi nevezetesebb épületei a r. kath és reform. anyatemplomok, az urasági lak, melly 

hajdan hires vár volt, most egy kapujánál, s benıtt sánczánál egyéb nem látható. A 16-ik 

században Bocskay birta, de tıle 1604-ben Barbianus kassai császári vezér Concin Cyprian váradi 

alkapitány által elvétette. 1660: a törökök elfoglalták. 1686: Caraffa 4000 német és 3000 magyar 

katonával ostrom alá vevén, feladásra kényszerítette. 1711-ben Löwenburg cs. tábornok 

széthányatta. E várban tartatott Bi vm közgyülése 1688-ban ... Ekkor iktattatott be bihari 

fıispánnak Benkovics Ágoston váradi püspök. Ez idıben várkapitny Horváth János volt ... 

Birtokosa a sz.-jobbi apátság (Fé 4: 103). 1888: Szent-Jobb Székelyhidi js (Je 652). 1913: 

Szentjobb Bi vm (Az). 1200 lélek. 2000: Szent István-mellszobrot állítanak a templomkertben. 

2004-ben, földmunkák során, rábukkantak az 1711 után lerombolt vár alapjaira. 2004.VI.30. Duna 

Tv. 2004-ben négy katolikus szervezet létesítetteTanulmányi Ház; Öreggondozó; Szivárvány 

ifjúsági ház 2004.XI.7. Duna Tv # Simon, M.: Supplementum ad dissertationem historicocríticam 

clar. Georgii Pray de Dextra S. Stephani primi Hungariae regis cum historia monasterii 

Sz. Jog, ubi olim sacra haec Dextra asservabatur. Vacii 1797. – 1909/19: Sâniob, Szentjobb, L 

1580: r 7; m; 79 zs (155). Sîniob = Su 2: 128. 1169–1851. – 1974: c. Ciuhoi {Berettyócsohaj kzs 

faluja É-ra} [10 D] 

Szentjózsef Be (Naszód-ÉK, az Ilva menti úton) 1760–2: Pojana. 1808: Szentjósef (158). 1808: 

Szent-Jósef cum Major (Lipszky > Su). 1861: Szent-József Na (26). 1888: Sz-J (Szin-Josifu, 

Poiana) BN Óradnai js (Je 652). 1913: Szentjózsef BN vm (Az). – 1909/19: Poiana (Sâniosif), 

Szj, L 789: r 768 (137). Poiana Ilvei = Su 2: 51. 1760–1854. – 1974: c. Măgura Ilvei {Magura kzs 

faluja DNy-ra} [14 A, C] 

972


Szentkatalin 1. Bi ld. Körösszeg (Gy 1: 669). 1396: Zenthkatarena Azzonfalua, 1421: 

Zenthkatherinaazonfolwa. Körösszeg városba olvadt (Cs 1: 623). 

Szentkatalin 2. Do (Drág-K, Páncélcseh-Ny) 1308: Sancta Katherina. Ulricus S. K-i plébános 

(An 2: 499). 1320: p. Scentkatherina. Zsombor nembeli Mihály fiainak birtoka (Gy 2: 90). 1359: 

Zenthkatolna (Kádár VI. 357). 1431.V.4.: Zenthkathalna-hoz tartozó Szárazpatak és Mikes nevő 

földjük egy részét Sólyomkıiek eladták Pánczél Györgynek és fiának: Péternek (KmJkv 78); 

1456.V.19.e.: Sólyomkıiek tiltakoznak amiatt, hogy az ı Zenthkatherina és Fodorháza birtokukhoz 

tartozó Mikestelke és Szárazpatak nevő földjüket Csehi Pánczél Péter Cseh faluhoz foglalta 

(1248); 1482.XII.31.: Zenthkathalna-n Sólyomkıi idısebb Eördög Simon részbirtokos (2424); 

1487.V.13.: Zenthkathalna-n Köblösi Teke István rb (2649); 1500.VI.4.: Zenthkathalna-n 

Sólyomkıi Eördög Menyhért rb (3136); 1523.XII.28.: Zenthkathalyna-n Sólyomkıiek 

részbirtokosok (3973); 1545.VI.10.: Zenthkatholna-n Nagysolymosi İsiek rb (4860); 1553.III.25.: 

Katholna Szilvási Máté birtoka (5182); 1555.VI.29.: Zenthkatholna-n Valkai és Sólyomkıi 

részbirtok (5392). 1808: Katalina (79). 1861: Szent-Katolna (praed.) Do (17). 1888: Sz-K-D 

(Keteliná) SzD Csákigorbói js (Je 652). 1913: Szentkatolnaddorna SzD vm (Az). – 1909/19: 

Cătălina (Sfînta-Cătălina-Dorna), Szkd, L 321: r 304 (39). > Cătălina-Dorna > 1956: Cătălina = Su 

1: 129. 1320–1854. – 1974: c. Panticeu {Páncélcseh kzs faluja} [12 D] 

Szentkatalin 3. Ké/Hsz (Kézdivásárhely-DK 5 km; 550 m) 1334: Sancta Katherina (Tr). 1533: 

Zenthkathholna (SzO IV. 13). 1607.VI.27.: Szenttkatolna buzát vékát 1, zabot cub. 1, tyukot 4, 

ludat 2. Eze[k b]erbécset is eggyet adgyanak {a fejedelmi biztosok élelmezésére} (SzO VIII. 360). 

1614: Szentkatolna 78 családfı (Ké 18). 1808: Szentkátolna (158). *1844.III.4.: Bálint Gábor 

nyelvész, orientalista (–1913.V.26., Temesvár). *1860.V.20.: Bálint Benedek grafikus, fametszı, 

iparmővész (–1920.IX.20., Békéscsaba). 1861: Szent-Katolna Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 

652). 1913: Szentkatolna Hsz vm (Az). 1968 kzskp. 1969 L 1514 (3653): Hatolyka 471 (3 km), 

Imecsfalva 282 (3 km), Martonfalva 631 (6 km), Márkosfalva 755 (8 km). – Sîncatolna > 

Catalina = Su 1: 122. 1334–1854. [38 A] 

Szent-Kereszt Hu : Keresztúr. 

Szentkereszt 1. * KSz (Perje mellett) 1216: villa Sancte Crucis, 1413: Zenthkryzthefalwa, 1423: 

Zenhkereztfalwa (Cs 1: 585). 1429: Zentkerezthfalwa (Petri IV. 447). 1495: Zenthkerezthfalwa Kr 

(SzO VIII. 161-162). {Utóbbi adattól ld Petenye} – Su 2: 432. 

Szentkereszt 2. * Za (Kresztaménes mellett) 1561: Szent-Kereszt (Márki II/1. 248). – Su 2: 406. 

Szentkeresztbánya Uh 1888: Szentkeresztbánya vasgyár (t) Lövéte Uh Homoródi js (Je 652). 

1913: Szentkeresztbánya Uh vm (H). # Vajda L.: A szentkeresztbányai vasgyártás története, 1973. 

– Baia Sfînta Cruce = Su 1: 53. 1913. » VlăhiŃa {Szentegyházasfalu} 

Szentkeresztfalva ~ Petenyefalva Kraszna vm: Petenye. 

Szentkeresztfalva * Te (Temesvár-DDK) 1334: Sancta Crux (Tr), 1462: Zenthkerezthfalwa (Cs 

2: 64). – Su 2: 398. 1334, 1462. {Fólya és Sebed mellett} 

Szentkeresztmacskása : Macskás. 

Szentkirály ~ Sanctus Rex: 

1083. augusztus 20. Székesfehévár: I. István király (1001-1038) szenttéavatása. Erdélyben is 

helységek sora ırzi emlékét. Ezek nem lehetnek 1192 utániak: I. László szenttéavatása után már 

két szent királya volt a magyarnak, ezért nem lehetett egyszerően Szentkirály nevet adni újabb 

falunak. 

Több helyen templomot szenteltek tiszteletére. Egyik korai adatunk: 1296: az Arannyos melletti 

Farkad * püspökségi faluban Sz. István király tiszteletére emelt templom (Er I. 545). Batiz (Sza) 

falu temploma 1512: ecclesia Sancti Regis (Maksai 112). 

973


Szentkirály 1. * Ar (Arad, Simánd és Székudvar közt) 1202–1203: villa Scencural (Tr). – Su 

2: 401. 

Szentkirály 2. Cs (Szereda-DK, az Olt menti úton) {1332–7} sacerdos de Sancto Rege (Tr) 

egyházas hely volt. 1566: Zent Kyraly; 1567: Zent Kiralij (SzO II. 209, 220) 33 kapu; mint tízese: 

Pokland ffalwa 11 kapu (Venczel 35). 1569: Zentt Kiralj, p. Zentkiralij; 1570: Zentkiral, 

Szentkiralj; 1576: Szent Királly, 1580: Zenthkiraly (SzO II. 257, 261, 274, 288-289). 

Csikszentkirályi Bors János: Krónika 1595–1619 (ETA). 1614: Szentkirály 138 családfı (Cs 8). 

*1720: Lestyán Mózes katolikus paptanár (–1774). 1760–2: Csik Szent Királly. 1808: Szentkirály 

(Csik-) (158). 1861: Sz-K Cs (31). 1888: Csik-Sz-K Kászon-alcsiki js (Je 277). *1913.II.12.: 

Léstyán Ferenc egyházi író, egyháztörténész. 1913: Csikszentkirály Csik vm (Az). 2001: Szent 

István-szobrot avatnak. 2004.VIII.20-i háromnapos ünneprıl, falunapról VIII.28. Duna Tv. 2004: 

A Sütı-kertben végzett ásatások során Árpád-kori leletek kerültek elı: kerámia-töredékek, nyílhegy 

2004.XI.14. Duna Tv. – 1909/19: Ciuc-Sâncraiu, Csszk, L 1670: r 61; m (50). Sîncrăieni = Su 2: 

{1332?}, 1566–1854. [25 D] 

Szentkirály 3. Fe (Enyed-DK, a Maros b. p.) 1256: Zenthkyral. Csanád nb. Belenig fia Nagy 

Fülöp birtoka volt; Kelemen és Waffa utódai közös birtoknak hagyják (Er I. 222); 1274: 

Zenthkeral Barabás fiai és Fülöp fia Benedek tulajdonába kerül (334). 1291: comes Gregorius de 

S. Rege; 1303: ≈; 1317: v-e Scentkeral et nobilium de eadem; 1319: Stephanus de S. Rege iudex 

nobilium provincie Albensis; 1332–5: Mathaeus sacerdos de S. Rege. 1274-ben Waffa unokái 

osztoznak rajta. 1291-tıl a Csanád nb. Szentkirályi nemesek kezén volt, akik 1296-ban Lapád 1. és 

Bagó felett pereltek és a megyei közéletben is szerepeltek (1303, 1320). Papja 1332 I: 4 gs, 1332 II: 

40 d, 1333 I: 20 d, 1334 I: 12 d és 8 rossz d, 1334 II: 34 d, 1335 I: 4 gs, 9 dénár pápai tizedet fizet. 

1317, 1319L Lapád határosa (Gy 2: 186). 1303: Sanctus Rex-i Gergely comes szolgabíró tövisi 

iktatáson (An 1: 463). 1430.IV.6.: Zenthkyral-on İsi Jankafiak részbirtokosok (KmJkv 54); 

1431.IV.25.: Zenthkyral-on Dabolczi és Györgyfalvi részbirtok (70); 1449.IV.3.: Zenthkyral-i 

Dénes vajdai kiköldött Bogáti Péter Szentjakab nevő birtokán (676); 146ö.XII.11.: Zenthkyral-i 

Sztrigyi Dénes ü: Rıdiek (1491); 1461.V.15.: Zenthkyral-i Benedek, Penye és Gyula részt vett 

tinódi iktatáson (1552); 1461.VI.13.: Zenthkyral-ból Mócsiak hitbért fizettek Mócsi Balázs 

özvegye Szentmiklósi Dorottyának (1571); 1468.X.6.: Rıdi Cseh Imre Zenthkyral-i birtokrészét 

zálogba köti le apja özvegyének: Sólyomkıi Menyhárt Erzsébetnek, ama 66 Ft fejében, mellyel 

hitbér és jegyajándék címén tartozik neki, de nincs honnan megfizesse (1829); 1471.VI.3.: 

Zenthkiral-i Gyula és Zenthkiral-i Sztrigyi Dénes is vallomást tett a Fehérvár városi püspöki 

jobbágyok káptalani földek elleni támadásáról (2027); 1494.VI.10.: Alsóbalázsfalvi Rákosi 

Gáspár és Boldizsár Zenthkyral-on a Bika Györgytıl és Tóth Jánostól lakott két jobbágytelküket 

21 Ft-ért eladják Mócsi Salatielnek (2915); 1499.V.10.: Rıdi Cseh Márk Zenthkyral-i 

birtokrésyét 19 Ft-on zálogba veti Sülyei Péternél (3082); 1501.I.4.: Zenthkyral-i néhai Gyula 

leánya: Anna Újfalusi Vértesi Tamás özvegye (3168); 1516.VIII.1.e.: Zenthkyral-ról Csesztvei 

Barlabási János özvegyét: Magdolnát, s fiait: János és Ferencet mint iktatásnak ellentmondókat a 

vajda színe elé idézi a konvent (3618); 1534.VII.8.: Albert magister vajdai nótárius Zenthkyral-i 

birtokrészét, melyet szolgálataiért Forrai Benedektl kapott, 60 Ft-tért eladja Buday Istvánnak 

(4481). 1576.VI.18.: Zenthkyraly Bánffy György birtoka (Dé 14). 1587: Zenttkyraly. – E: fl. 

40/50. A: fl. 13 den. 50 (Dé 21). 1705.XI.19.: Pekrinek újobban commendója van, és kétezer 

székellyel van Szentkirályon a Maros mellett (We). 1750: Szent-Király, 1760–2: Maros 

SzentKirály. 1808: Szent-Király (Maros-) h. 1861: M-Sz-K AF (6). 1888: M-Sz-K (Szin-Kráj) AF 

Nagyenyedi js (Je 495). 1913: Enyedszentkirály AF vm (Az). – 1909/19: Murăş-Sâncraiu, Mszk, 

L 602: r 412; m (119). Sîncrai = Su 2: 125. 1291–1854. [35 A] 

Szentkirály 4. Hu (Kalán-ÉNy hrs a Sztrigy bp-i út közelében) 1320: Andreas f. Petri de S. 

Rege; 1358: Scenkyral. Szentkirályi nemes 1320-ban Pál dévai várnagy fiának serviense (Gy 3: 

300). 1358: Scenkyral; 1366: Zenthkyral; 1506: v. Zenthkyral; 1510: ≈. Szentkirályi és Pestyénibirtok; 

részei (1482–1510) ¤Hunyadvár tartozékai (1358-tól Cs 5: 137). 1733: Szentkirály, 1750: 

Szent-Király. 1808: Szent-Király h., Szin-Kraj val. 1861: Sz-K Hu (24). 1888: Sz-K (Szint-Kráj) 

974


Hunyadi js (Je 652). 1913: Szentkirály Hu vm (Az). – 1909/19: Sâncraiu, Szk, L 662: r 649 (153). 

Sîncraiu = Su 2: 125. 1320–1854. [34 C] 

Szentkirály 5. Ko 1. (Bánffyhunyad-DNy, a Kalota b. p.; 595 m) 1337: Paulus sacerdos de v. 

Senkral – papja 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 669). 1437: p. Zenthkyral; 1523: Kalota Zenthkyral 

(KmJkv). Szenkirályi, Szentkirályi Csenkesz, Béli, Gym-i ~ Szentkirályi Radó s más birtokosé. A 

középkorból fennmaradt mai (református) temploma csúcsíves alkotású. Hn 1461, 1498: 

Málnabércz, Kalotavize. Jb 1482: Bak Tamás, Balog János (Cs 5: 406. Sz-K -a). 1440–1554 

KmJkv 1554.VIII.30.: Zentkyral Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy Mihály birtoka (5319). 

Késıbb a gyalui vártartomány faluja. 1587 Ksz: Zenttkjrally. fl. 18 (Dé 61-62). 1808: Kalota 

Szent-Király h. 1861: Kalota-Sz.-Király Ko (12). 1888: K-Sz-K Ko Bánffyhunyadi js. 

*1889.IV.12.: Vincze Géza ref. lp, vallástanár, számos egyházi és irodalmi cikk szerzıje (– 

1964.VI.3., Bp). 1913: Kalotaszentkirály Ko vm (Az). Ady-emlék. 1993-tól nemzetközi 

Tánctábor augusztusban; 2004-i Tánctábor 2004.VIII.20. Duna Tv. – 1909/19: Zam-Sâncraiu 

(Sâncraiu), Kszk, L 838: r 207; m; 21 zs (201). 1936/9. tk: Zam-Sâncrai; 1956: Sîncrai = Su 2: 

125. 1337–1854. [22 A] 

Szentkirály 6. Ko 2. (Egeres-ÉK, a Zilahi úton, Topa-tetı, a régi erdélyi határszél Ny-i oldalán; 

347 m) 1345: p. Senkyral; 1429: p. Zentkyral; 1449: plebanus de Zenthkyral; 1471: p. 

Thopazenthkyral; 1497: p. Zenthkyral et ecclesia parochialis ibidem; 1522: p. ≈. Gyerıvásárhelyi 

~ Gyvh-i Gyerıfi, Wass, Szentpáli stb. 1461: c.q. fizetık is (Cs 5: 407. Sz-K -b). 1440–1554 

KmJkv. 1551-re: „Elindítá {Fráter György} barát {Izabella királyné} asszont Kassa felé, / İtet 

elkéséré Meszes uta felé, / Szentkirálig méne, ı ott búcsút veve, / Asszonnak fiával ajándékot 

jelente.“ (Tinódi: Erdéli história, II.). 1587: Topa Zenttkjrallj. – E: fl. 20, A: fl. 7 (Dé 56). 1733: 

Topa Sz(ent) Király, 1750: Topa Szent Király. 1808: Szentkirály (Topa-), Szin-Kraj (158). 1861: 

Topa-Szentkirály, Sinkráj Ko (14). 1888: T-Sz-K Ko Almási js (Je 689). 1913: Topaszentkirály 

Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Topa-Sâncraiu, Tszk, L 823: r 790; m, zs (183). 1936/9. tk: 

Sâncraiul-Almaşului = Su 2: 126. 1345–1854. {1461 census quinquagesimalis de Topa > Topa 

Mică!} > 1974: Sîncraiu Almaşului c. Zimbor {Magyarzsombor kzs faluja DK-re} [22 B] 

Szentkirály 7. * Kr (Újpécs mellett) 1333: Scentkural, 1334: sacerdos de Sancto Rege, 1343: 

iuxta ecclesiam beati Stephani regis, [Zentkyral] (Tr). 1416: Zenthkyral (P); =: ≈ (Cs 2: 64); 1458: 

≈ birtokához a Dócziak tartanak igényt örökjogon (Cs 2 99. Berek); 1516: allodium Zenthkyrali 

(Pesty: Krassó II/2. 207). – Su 2: 400. 

Szentkirály 8. * Me (Mikeszásza mellett) 1332: sacerdos de Sancto Rege (Tr). – Su 2: 398. 

Sanctus Rex. 

Szentkirály 9. Msz (Marosvásárhely-Ny hrs) 1293: Frátai Ös comes s fiai: Péter és Miklós 

Nagy- és Kisméhes s Velkér nevő örökjogú földjük felét eladták Naznanusnak és a szentkirályi (de 

Sancto Rege) székely servienseknek (Er I. 525). 1390.I.23.: Discretis viris de Zenkyral et de 

Nyartthew ecclesiarum rectoribus – Péter erdélyi püspök idézılevele a szentkirályi és nyárádtıi 

plébánosokhoz, hogy Teremi Mihály fia Lászlót özvegy Meggyesfalvi Péter fia Lászlóné ellen 

idézzék ı elébe (SzO VIII. 36-37). 1441.III.1.: Zenthkyral-i Ercsei Alárd fia Jakab zálogba vesz 

halastavat (KmJkv 293); 1449.IV.24.: Zenthkiral-i Bolgár László a legutóbbi hadjárat során eltnőt 

(685); 1449.VIII.18.: ZBLnál zálogon van Aklos (To vm) birtok (733); 1451.X.2.: Zenthkyral-i 

néhai Bolgár László Lekencével határos prédiumát említik (986); 1467.V.27.: Vince frater, a 

pálosok Zenthkyral-i Szőz Mária-kolostorának perjelje tiltja Meggyesfalvi néhai Alárd Jakab fiait: 

Lászlót és Pétert, Szentannai Székely Ambrust, Zenthkyral-on és Székelyfalván lakó más 

nemeseket és székelyeket a kolostor bizonyos szántóföldjei és erdıi elfoglalásától (1751); 

1474.IV.19.: néhai Tholdalagi István {!↑ András} Torda vm-ben nyolc jobbágytelket, egy 

halastavat és két kétkerekő malmot végrendeletileg a pálos remeték Szőz Máriáról nevezett 

Zekelzenthkyral-i kolostorára hagyott (2141); 1485.V.24.: Tholdalagi Lukács fia néhai András 

leánya: Zsófia Toldalag birtok ıt illetı felerészét, a Dobocz hegy alatti halstóval együtt, 

végrendeletileg a Zenthkyral-i pálos kolostorra hagyta (2526); 1486.II.19.: Zenthkyral-i János 

özvegye: Szentiváni Dorottya (2561); 1523.IX.6.: Zenthkyral-i Demterné Peczken Ilona (3948); 

975


1529.II.13.: Gyulafehérvári András és Krasznai Máté fraterek a pálos remeték Zenthkyral-i Szőz 

Máriakolostora nevében tiltakoznak amiatt, hogy Mihályfi Péter elfoglalta Tófalván a kolostort 

illetı egész lófıséget (4246); =: Uık tiltakoznak amiatt, hogy Gernyeszegi Erdélyi János magának 

foglalta Unoka (To vm) nevő birtokukat (4524); 1550.II.8.: Piski György s Cserényiek tiltják a 

Vásárhely mezıváros melletti Zenthkyral-kolostor pálos szerzeteseit, hogy Unoka nevő 

egészbirtokuka elidegenítsék (5005). 1614: Szentkirály 20 családfı (Msz 27). 1687: Maros Szent 

Király (SzO VI. 408). 1760–2: Sz(ent) Király, 1805: Szent Király. 1808: Szentkirály (158). 1861: 

Sz-K Msz (33). 1888: M-Sz-K MT Marosi alasó js (Je 495) 1913: Marosszentkirály MT vm 

(Az). – 1909/19: Sâncraiu, Mszk, L 742: r 287; m, zs (154). Sîncraiu de Mureş = Su 2: 126. 1293– 

1854. [24 C] 

Szentkirály 10. Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D, az Olt jp-i út közelében) 1334: sacerdos de Sancto 

Rege (Tr). 1508: Zenthkiralj, 1567: Zenthkiral, 1602: Szentkirály (SzO III. 171, II. 222, V. 206). 

1611-ben Báthory Gábor fejedelem erdıt adományoz az itteni egyháznak. 1614: Szentkirály 54 

családfı (Se 26). 1614: Márton Deak, nemes, schola mester; János Deak, szabad, mostan schola 

mester; Ferencz Bálint, régi drabant, puer, scholába jár; Orbán Tamás, szabad, puer, scholába jár; 

1635: Bálint deák schola mester volt, Márton deák, nemes, schola mester is volt (SzO). *1709: 

Ágh István, 1758-tól unitárius püspök (–1786). 1760–2: Szent Királly. 1808: Szentkirály (Sepsi-) 

(158). 1861: Sz-K Hsz (31). 1888: Sepsi-Szentkirály Hsz Sepsi js (Je 652). 1913: 

Sepsiszentkirály Hsz vm (Az). 1968: Illyefalva kzs faluja É-ra. 1969 L 502. 2004-i ünnepélye 

2004.VIII.20. Duna Tv. 2004.XII.14. Déli harangszó Duna Tv. – Sîncraiu = Su 2: 126. 1334– 

1854. [37 D] 

Szentkirály 11. KSz (Tasnád-ÉK) 1334: Zenkyral; 1335: sacerdos de Sancto Rege; 1342: 

Zentkyral (Tr). 1430.III.6.: Zenthkyral-i Lesták ü: Sámson (KmJkv 34); 1450.II.6.: Gesztesi 

Jánosné: Mikola Magdolna és leánya: Margit (796). 1451.II.20.: Gesztesi János fe: Dezméri néhai 

Mikola Miklós leánya: Magdolna (932). 1452, 1475, 1478: Zenthkyral. 1475 körül évi 55 Ft adót 

fizetett (Cs 1: 564). 1469.V.5.: Zenthkyral-i Gesztesi János ü: Gyerımonostor (KmJkv 1880). 

1470.IV.16.: Szentkirályi Gesztesi János és István ü: Kémer (1950). Ld még KmJkv II. 1042. 

1570: Szenkyrall (Kiss 429). 1760–2: Ér Sz. Király. 1808: Szentkirály (Ér-), Szin-Kraj (158). 

1888: Ér-Szentkirály Szi Tasnádi js (Je 309 & Sajté psz). 1913: Érszentkirály Szi vm (Az). – 

1909/19: Sâncraiu (Eriu-Sâncraiu), Érszk, L 1171: r 521; m, zs, c (154). = Su 1: 221. 1334–1854. 

> 1974: Eriu-Sîncrai c. CraidorolŃ {Királydaróc kzs faluja DNy-ra} [11 B] 

Szentkirály 12. KSz (Zilah-ÉÉK 19 km a Szilágycsehi úton) 1444.VIII.25.e.: Zenthkyral-i 

Miklós felesége Anna Kalatelke birtokát Dengelgi Pongrác erdélyi alvajda visszaadja Mikolai 

Miklós fia Lászlónak (KmJkv 524); 1446: Zentkyral birtokot illetı egyezség Nagydobaiak közt 

(604); 1449.IV.3.: Zenthkyral-i Imréné: néhai Zenthkyral-i István leánya Erzsébet és Zenthkyrali 

Kis Demeterné: néhai Zentkyral-i András leánya: Katalin üv, Zenthkyral-i Orbán fia Miklóst is 

(675); 1449.IV.3.k.: Zenthkyral-i György fia István fia: Imre és fe: Erzsébet tiltja Zenthkyral-i 

Nagy Pálné Vérvölgyi Ilonát stb. vérvölgyi birtoka elfoglalásától (678); 1449.V.2.: Vérvölgyi 

András fia Imre vérvölgyi birtokrésze negyedét átengedi nıvérének: özv. Zenthkyral-i Benedekné 

Skolasztikának, s leányainak: Zentkyral-i Bertalan fia Mihály felesége: Ilonának és Katalinnak, 

minthogy az ıket illeti (690); 1450.VII.26.u.: Zenthkyral-i Jakab fia Demeter és fe: Zenthkyral-i 

István fia András leánya: Katalin, Zenthkyral-i István fia Imre és fe: Zenthkyral-i Moldvai 

Zsigmond leánya: Erzsébet, Zenthkyral-i Pete fia András üv (876). Ld még KmJkv I. 1039, II. 

1042. 1452: Zenthkyral (Zichy IX. 317). 1452, 1478: Zenthkyral (Cs 1: 564). 1549: Zentkiraly 

(Petri IV. 449). 1617: Zentkjral (Ve: Doc. IX. 138). 1760–2: Szilágy Szent Király . 1808: 

Szentkirály (Szilágy-), Szin-Kraj (158). 1913: 1888: Szilágy-Szentkirály Szi Zilahi js (Je 662). 

Szilágyszentkirály Szi vm (Az). # Kovács Kuruc J.: Szilágyszentkirály. Szilágysági magyarok 

1999. 546. Kép: Öreg ház. – 1909/19: Sâncraiu, Szszk, L 275: r 34; m; 14 zs (154). Sîncraiul 

Silvaniei = Su 2: 126. 1452–1854. > 1974: Sîncraiu Silvaniei c. Dobrin {Debren kzs faluja} [12 

C] 

976


Szentkirály 13. To 1. (Torda-DK) 1219: v. Sancti Regis Felvinc hrs (Er I. 107). 1282: v. Sancti 

regis (Cs). 1282.III.21.: IV. László király Péter erdélyi püspök kérésére a püspöki birtokokat, 

köztük a To vm-i Szentkirályt (v. Sancti Regis) kiveszi az erdélyi vajda és a vármegye 

joghatósága alól (Er I. 391); 1298.I.13.: Péter püspök Szentkirály (v. Sancti Regis) birtokát 

korábban cserébe adta Újvár és Faludi birtokért; ezeket most elcseréli a Ko vm-i Lónáért (566). 

1312: v. Sancti regis (Cs). =: ≈ Farkad dicta Tordalaka hrs (An 3: 269). 1332: sacerdos de Sancto 

Rege (Tr). 1339: v. Zenthkyral; 1523: p. ≈. Tetrehi Urkund, Figödi, Gerendi, Bogáti, Barancskaibirtok. 

1465: plébanosát említik. Jbn 1499: Kis István és Tamás, Nagy Benedek, Szabó Máté (Cs 5: 

736. Sz-K -b). 1430.I.27.: Zenthkyral-on lakó Török Benedek és Egres János ü: Gerendi Miklós 

(KmJkv 27); 1440.VI.24.: Zenthkyral-i Oláh János To vm alispánja (253); 1449.II.7.: Gerendi 

Miklós fiai: Miklós és Mihály Lónán és Zenthkyral-on lakó jobbágyai {ld Tordalaka} (655); 

1450.V.20.: Zenthkyraly Bálint Gerendi Miklós és Mihály familiárisa (832); 1450.IX.21.u.: 

Zenthkyral {ld Tordalaka} (897); 1450.XI.10.: Thordalaka prédium Zenthkyral határosa (920); 

1455.VI.30.: Zenthkyral-i Szilágyi János 100 Ft-on kilenc jobbágytelket és erdırészt vesz zálogba 

Bongárd (Do vm) Főzkút felıi oldalán (1210); =: Uı uo. két jobbágytelket kap az İsi felıli oldalon 

(1211); 1460.I.5.: Zenthkyral-i lakos Veres Bálint, László fia János, Szász János, Ambrus fia 

Bálint, László fia Ambrus, Bíró Antal, Székely Balázs, Kis Illés Ambrus fia Benedek, Seres 

Balázs, Kis Zsigmond, Vég Demeter, Antal fia Mihály 25-25 társsal tegyen esküt, hogy Gyérest 

nem rohanták meg éjnek idején (1416); 1475.II.15.: Zenthkyral-i Szilágyi János Tancson 

részbirtokos (2164). 1587: Zenttkjrally. – E: fl. 6, A: fl. 2 (Dé 67). 1661: Gyéres-Szent-Király 

(SzO VI. 226). 1808: Szentkirály (Gyéres-) (158). 1861: Gy-Sz-K (10). 1888: Gy-Sz-K TA 

Tordai js (Je 353). 1913: Gyéresszentkirály TA vm (Az). – 1909/19: Ghiriş-Sâncraiu, Gyszk, L 

707: r 480; m, zs (81). Sîncraiu = Su 2: 125. 1219–1854. » Cîmpia Turzii {Aranyosgyéres} [23 

C] 

Szentkirály 14. To 2. (Torda-ÉNy) 1310: v. Scentkyraly; 1367: v. domini regis Zenthkyral; 

1430: p. nostra (regis) volahalis Zenthkyral; 1516: p. Olahzenkyral. ¤Léta vár tartozéka; Rıdi ~ 

Patai Dezsı ~ Dezsıfi, Sk. Erdélyi, Szilvási Csezeliczki-birtok. 1450 k: kenézét említik. 1461: c. q. 

(Cs 5: 736). 1450.IX.27.: Dul (ds) György vallja, hogy Patai Dezsı fia: György Szentkirályon lakó 

román (Volahus) jobbágya: Mihai – felesége: Dragol és fia: Nicolae nevében is –, valamint Herepei 

Márk alvajda jobbágyai: Berbatfalwa-n lakó Nicolae kenéz (kenesius) és Alsófülén lakó Mancha 

kenéz fogott bírák útján kiegyeztek Dezsı fia György szintén Szentkirályon lakó jobbágyával: 

Benedict fia: Nicolae fia: Petru kenézzel, aki megölte Dragol asszony nıvérét: Oieraş (Oeras) 

Nicolae leányát: Stana-t (Ztana) (900); 1501.IX.8.: Somkeréki Erdélyi János Zenthkyral birtok felét 

300 Ft-ért eladja Szilvási Cseszelicki Mátyásnak (3211); 1516.VI.16.: a Hosdáttorka közelében 

fekvı Olahzenthkyral egészbirtokot Gyvh-i Gyerıfy Salatielné Szilvási Ilona (korábban SzCsM 

özvegye) kapja (3613). 1861: Puszta-Szentkirály praedium To (11). 1888: P-Sz-K TA Tordai js 

(Je 592). 1913: Pusztaszentkirály TA vm (Az) – 1909/19: Pusta-Sâncraiu, Pszk, L 225: r 220 

(141). > Crăeşti = Su 1: 173. 1310–1854. > 1974: Crăieşti c. Petreştii de Jos {Alsópeterd kzs 

faluja ÉNy-ra} [22 D] 

Szentkirály 15. Uh (Székyludvarhely-É) 1566: Zenthkijralij, 1567: Zenkiral, 1576: Szent 

Királly (SzO II. 203, 220, IV. 39). 1597.V.11.: Georgius Zentkiraly de eadem Zenthkiraly 

szentléleki iktatásra kijelölt fejedelmi ember (SzO VIII. 338). 1602: Szent Király (SzO V. 293). 

1614: Szentkirály 60 családfı (Uh 58). 1808: Szentkirály (158). 1861: Sz-K Uh (28). 1913: 

Székelyszentkirály Uh vm (Az). – Sîncraiu = Su 2: 126. 1566–1854. [25 C] 

{Lásd még Szenteskirály; Szentistván: Székelyszentistván} 

Szentlászló 1. Ko~To (Kolozsvár-DNy, Torda-ÉNy, a Járai úton) 1285: partem superiorem iuxta 

Fenos in qua est sita ecclesia Sancti Ladislai; 1332–5: Nicolaus sacerdos de S. Ladislao, S. 

Ladyslao, Benedictus sacerdos de S. Ladislao. A hesdáti [létai] uradalomhoz tartozott (To vm), 

melyet Imre király levele szerint – – – esperes vett meg, majd jogutódai, [a Sukiak] 1285-ben úgy 

osztoztak, hogy János kapta a Fenes melléki felsı részt a Sz. László templommal, Demeter és 

Domokos pedig Hesdátot, s az uradalmat elválasztották a püspök Fenes {Magyarfenes} birtokától. 

977


Papja 1332. I: 35 új báni, 1332. II: 113 új báni és 24 liliomos, 1335. I: 7 gs pápai tizedet fizet (Gy 

3: 372). 1409: p. Zenthlazlo regalis (azaz Léta királyi vár tartozéka). 1450: plebanus de ≈, ecclesia 

parochialis B. regis Ladislai in ≈, capella B. ≈ ≈ a parte castri Letha; 1461: Zenthlaslo. 1450: 

Herepei Márk erdélyi alvajda halastavat és szılıhegyet hagyományoz a Sz. László tiszteletére épült 

egyháznak; a Léta vár felıli hegyen kápolnát épített ugyan Sz. László király tiszteletére (1332– 

1500: Cs 5: 407). 1449.III.1.: in Zenthlazlo kelt Herepei Márk erdélyi alvajda levele (KmJkv 659); 

1450.II.14.: Herepei Márk alvajda káplánja Gál szentlászlói plébános (805). 1569.III.10.. Kamuthi 

Balázs katonai érdemeiért megkapja Szentlászlót kúriájával és Kisfenest, majd a Kékbikk és 

Magyaróság határában levı halastavat kétkerekő malmával és Barbátfalván, a Hesdát vize mellett, 

egy nagy rétet. Ezekhez csakhamar, több más birtokkal, kezükbe került Fenes is. Fıbirtokuk 

Szentlászló volt, s a Kamuthiak innen írták elınevüket (Ke 2: 227). 1587: Zentt Lazlo. E: fl. 12, 

A: fl. 4. Ser. Rex dominae relictae Blasii Kamuthj integram vita durante contulit (Dé 57. Ko vm). 

1606: Iskolájára elsı adat: „Hic fuit Gasparus Türei rector scholae Szentlaslensis et [...] 

fenesiensis anno 1606, 20 die Decembris“ (Itt volt Türei Gáspár a szentlászlói és [...] fenesi iskola 

rektora. A magyarfenesi római katolikus templom 1935. évi renoválásakor bukkantak rá e feliratra, 

a fıoltár mögötti falon). 1733: Szent László. 1808: Szent-László h. To vm. 1853–1866: kolozskalotai 

esperes Újvári Czirják György szentlászlói lp. 1861: Sz-L To vm (11). *1878.V.25.: 

Györkös Ferenc színmőíró (–1946.I.25., Kv). 1888: T-Sz-L TA Alsójárai js (Je 653). 1913: 

Tordaszentlászló TA vm (Az). *1922: Györkös Mányi Albert festı. 1929: Tordai Ferenc tanító 

vezetésével ref. népiskolát építenek 50 gyermek (I-IV. o.) számára; ez 1948-ig mőködött. 

*1935.XI.2.: Palocsay Zsigmond költı, hegedőtanár (–1994). *1940.III.3.: Köntös-Szabó Zoltán 

író. # Madaras E.: A Tordaszentlászlói református egyház története (BfhRefEh lt.). Ke 1: 206. 

Boldizsár Zeyk Imre: Fényforrás századokon át. Tszl iskolája 1606–1981. (A Hét, 1981.XII.25.). 

Janitsek J.: Todaszentlászló helynevei (NyIrK 1996.2.) {1650-tıl 1993-ig 276 ma is élı és sok 

elenyészet hn.} 1990-tıl a Szent László király tiszteletére rendezett ünnepélyek színhelye. 2004. 

évi Szent László-napi kórustalákozóról, turizmusról Boldizsár Zeyk Imre tanár; Tamás Gebe 

András polgármester; a könyék vízimalmairól, ványolókról 2004.VII.2.Duna Tv. – 1909/19: 

Săvăghisla sau Savadislav, Tszl, L 1397; r 30; m (161). 1926: Săvădisla = Su 2: 109. 1332– 

1854. [22 D] 

Szentlászló 2. * Kr~Te (a Berzava mellett) 1404: v. Zenthlazlo, 1438: Zenlazlo, Zenthlazlov 

(Pesty: Krassó II/2. 207). 1404, 1444: Zenthlazlo. 1404-ben és 1437-ben Krassó, 1444-ben pedig 

Te vm-hez számították (Cs 2: 64). – Su 2: 432. {P} 

Szentlászló 3. Kü 1. (Erzsébetváros-É, a Kis-Küküllı közelében) 1332: Chunradus sacerdos de 

Sancto Ladislao; 1390: p. Zenthlasclo. Német nevő papja 1332 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 

3: 560). 1390: p. regalis Zenthlasclo ad castrum nostrum (regis) Wywar appellatum pert.; 1411: p. 

Zenthlazlo; 1446: Kyszenthlazlo (1332-tıl Cs 5: 895). 1451.V.12.: Kyszenthlazlo birtokot, a váradi 

Szent-Lélek-kápolna adománybirtokát Hunyadi János kormányzó elfoglalta (KmJkv 958). 1587: 

Zentt Lazlo, Vamos Udwarhelly. – E: fl. 12. A: fl. 6. Ill. Princeps magn. dom. Alexandro Kendy 

integram vita durante contulit (32). 1733: László, 1760–2: Szász Sz. László. 1808: Szent-László 

(Szász-) h., Lasslen g. 1861: Szász-Sz. László, Laßlen Kü (9). 1888: Kis-Szent-László (Szász- 

Szent-László, Klein-Lasseln, Lasleu sesescu) KK Erzsébetvárosi js (Je 433). 1913: Kisszentlászló 

KK vm (Az). – 1909/19: Laslăul-săsesc, Kszl, Kleinlasslen, L 702; r 68; n (101). > Laslăul Mic = 

Su 1: 352. 1332–1854. > 1974: Laslău Mic c. Suplac {Küküllıszéplak kzs faluja D-re} [24 C] 

Szentlászló 4. Kü 2. (Erzsébetváros-É, a Kis-Küküllı b. p.) 1733: László, 1750: Laszlo, 1760– 

2: Oláh Sz. László. 1808: Szentlászló (Oláh-) (158). 1861: O-Sz. László Kü (8). 1888: Oláh- 

Szent-László (Walachisch-Lasseln, Lasleo roman) KK Erzsébetvárosi js (Je 553). 1913: 

Oláhszentlászló KK vm (Az). – 1909/19: Laslăul-român, Oszl, W-L, L 765: r 740 (101). > Laslăul 

Mare = Su 1: 352. 1733–1854. > 1974: Laslău Mare c. Suplac {Küküllıszéplak kzs faluja D-re} 

[24 C] 

Szentlászló 5. Msz (Marosvásárhely-DK, a Nyárád jp-i úton) 1332: sacerdos de Sancto 

Ladislao (Tr). 1567: Zent-Lazlo, 1602: p. Szent-László (SzO II. 217, V. 277). 1614: Szentlászló 35 

978


családfı (Msz 95). 1687: Nyárád-Sz. László (SzO VI. 412). 1808: Szentlászló (158). 1861: Sz-L 

Msz (33). 1888: Ny-Sz-L MT Marosi felsı js (Je 543). 1913: Nyárádszentlászló MT vm (Az). – 

1909/19: Sânlaslăul-Niragiului, Nyszl, L 508: r 33; m (155). > Sânlaslăul Nirajului > Sînvăsi = Su 

2: 136. 1332–1854. » Găleşti {Nyárádgálfalva} [24 C] 

Szentlászló 6. Sv (Segesvár-Ny, a Nagy-Küküllı bp-i út közelében) 1309: Ulricus Szent László 

districtusi dékán (An 2: 743). 1308–1310, 1328: Sanctus Ladislaus; 1348: p. Zenthlazlow, 1349: 

Scentlazlov (Tr). 1391: Zenthlazlov, 1404: Zenthlazlo (Ub III. 34, 314). 1427: Zenthlachlow a 

kolozsmonostori apát birtoka (KmJkv 24). 1432: villicus de Magno Ladislao (Ub IV. 487). 

1450.VII.2.: Nagzenthlaslo-i András özvegye: néhai Budaki Ozsvát leánya: Veronika Zenthlaslon 

június 29-én üv, fiát: Márk erdélyi alvajdát, Márk alvajda káplánját: Péter papot és nótáriusát: 

Mihályt is (KmJkv 855). 1488: 82 porta. 1495: Zentlazla, 1530: Nagy Zentlazlo, 1532: 

Grosslaselen (Scheiner 82). 1593: 180, 1602: 100, 1671: 52 porta (Binder). 1733: László, 1750: 

Laszle. 1808: Szentlászló (Szász-), Lasslen (159). 1861: Szász-Sz.-L, Laßlen Se (28). 1888: 

Nagy-Sz-L (Gross-Laslen, Lászle) NK Keresdi js (Je 641). 1913: Szászszentlászló NK vm 

Segesvári js (Az). – 1909/19: Laslea-mare, Szszl, Grosslasslen, L 1295: r 178; n, c; 28 m (101). > 

Laslea = Su 1: 352. 1308/10–1854. [36 A] 

Szentlászló 7. Uh (Székelyudvarhely-D) 1448: Zenthlazlo, 1567: Zent Lazlo; 1576, 1602: 

Szent László (SzO I. 158, II. 198, 219, IV. 40, V. 291). 1614: Szentlászló 21 családfı (Uh 35). 

1760–2: Szent László. 1808: ≈ (158). 1861: Sz-L Uh (28). 1888: Sz-L Homoródi js (Je 653). 

1913: Homoródszentlászló Uh vm (Az). – Vasileni = Su 2: 238. 1566–1854. – 1974: c. Ulieş 

{Kányád kzs faluja ÉK-re} [37 A] 

Szentlászlófalva * Bi (Élesd táján) 1435: p. walachalis Zenthlazlofalwa (Jakó 341). – Su 2: 432. 

Szentlászlóvára Szö (romjai Coronini/Lászlóvára mellett) 1430: castrum Zenthlazlowara, 1433: 

Zenthlazlovara, 1437: Zenthlachow, 1460: Zentlazlo, 1536: Sanctus Ladislaus (Pesty: Krassó II/2. 

208). Zsigmond király 1427-ben az átellenben fekvı Galambócz vár ellen építteté. 1430-ban állta 

ki a tőzpróbát, abban a csatában, melyben Rozgonyi Cecilia is kitőnt. 1437-ben, 1460-ban és 1462ben 

megint említik. Omladékai Galambócz várával szemközt, a Babakaj nevő dunai szirt 

közelében ma is láthatók (Cs 2: 96). – Su 2: 432. – Su 2: 432. 

Szentlázár (Sanctus Lazarus) Bi (Micske-É hrs) {1242–51: Geregye nb. Pál országbíró új 

telepítése} 1291–4: in v. Lazar, in in S. Lazaro; 1332–5: Stephanus sacerdos de v. S. Lazari, Petrus 

= de v. de S. Lazaro. A falu 1291–4 között másodízben 10 kepe tizedet ad a püspöknek; papja 

ekkor 1 unciát fizet; 1332–5: évi 10 gs pápai tizedet (Gy 1: 669). 1406: v. Zenthlazar (Jakó 351). 

1458: Zenthlazar Sólyomkı várához tartozott (Cs 1: 624). 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter 

Zethlazar birtokbeli részét a vámmal együtt zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi 

vajdának (KmJkv 1677). 1808: Szent-Lázár h. (159). 1851: ≈, Bi vm, a Berettyó partján, nagy 

lapályban, 319 gör. kath., 7 n. e. óhitü, 4 zsidó, 67 földesagazda, 18 zsellér, 7 lakó, 1 kontár 

lakossal, g. kath. anyaegyházzal. Birtokosai a Baranyi család után: Szártory, Osváth, Dessewffy, 

Buday urak (Fé 4: 106). 1888: ≈ Margittai js (Je 653). 1913: Szentlázár Bi vm (Az). – 1909/19: 

Sânlazăr, Szl, L 471: r 419; m, zs (155). > Sînlazar = Su 2: 128. 1291–1851. > 1974: Sînlazăr c. 

Chişlaz {Vámosláz kzs fsluja ÉK-re} [11 C] 

Szentleányfalva Ar (Arad-ÉK hrs) 1888: Szentleányfalva Ar Aradi js (Je 653). 1913: 

Szentleányfalva Ar (Az). – 1909/19: Sentlani, Szlf, L 1253: r 56; m, n (162). Sînleani = Su 2: 128. 

1913. – 1974: c. Livada {Gósd kzs faluja D-re} [31 B] 

Szentlélek ~ Sanctus Spiritus: 

Szentlélek 1. Cs (Szereda-KDK hrs) 1251: castrum Zenth Lelewk (SzO I. 8). 1333: sacerdos de 

Sancto Spiritu (Tr) egyházas hely volt. 1567: Zent Lelek (SzO II. 221) 15 kapu (Venczel 35). 1602: 

Szentlélek (SzO V. 231). 1614: Szentlélek 66 családfı (Cs 6). 1638: Szent Lélek (Ve: Doc. X. 31). 

1733: Szilink, 1750: Szentlelek. 1808: Szentlélek (Csik-) (159). 1861: Sz-L Cs (31). 1888: Csik- 

Szentlélek Cs Kászon-alcsiki js (Je 277). 1913: Csikszentlélek Csik vm Felcsiki js (Az). « 

979


Alszeg. – Cic-Sânlelec > Leliceni = Su 1: 356. 1251 castrum Zenth Lelewk, 1333–1854. – 1974: c. 

Sîncrăieni {Csikszentkirály kzs faluja É-ra} [25 D] 

Szentlélek 2. Ké (Kézdivásárhely-É 6 km; 588 m) XII-i királyi vár a falu fölötti Perkın, 

gyepüvédı magyarság a székelyek elıtt. 1251: castrum Zenth Lelewk (SzO I. 8). 1332: sacerdos de 

Sancto Spiritu (Tr). XV-i katolikus templom. 1401-re teszik templomának építését (Orbán B.). 

1517, 1540: castrum Zenttlelek (SzO III. 192, II. 111). 1551.IV.26.: Herencsényi Péter Zenthlelek 

várában és Kézdi széki tartozékaiban levı részét bátyjának: Herencsényi Jánosnak vallja örökösen 

(KmJkv 5089). 1584 Emlékezet a szentléleki várról (ETA I. 265). Kaputornyos vár. 1607.I.27.: 

Szenttlélek buzát vékát 1, zabot cub. 1, tyukot 6, ludat 4 (ad a fejedelmi bitosok élelmezésére (SzO 

VIII. 359). 1614: Szentlélek 173 családfı (Ké 10). *1680: Balás Ágoston ferences szerzetes, tanár 

(–1748.VIII.26., Esztelnek). 1686: Kálnoky Sámuel a Perkın Szent István-kápolnát épít. Falképei 

magyar szenteket ábrázolnak (1995-i feltárás). Eleitıl búcsúhely Felsı-Háromszék katolikus 

népének. 1942-ben a falubeliek itt elıadták Nyirı Jézusfaragó ember c. színjátékát (2004.VIII.20. 

Duna Tv). Kálnoky-udvarház, Könczey-ház, Tamás-ház. 1760–2: Szent Lélek. 1808: Szentlélek 

(159). 1861: Sz-L Hsz (30). 1888: K-Sz-L Hsz Kézdi js (Je 416 & Kis-Kászon psz). Vá: Kvh– 

Bereck. 1913: Kézdiszentlélek Hsz vm (Az). 1968: kzs központ. 1969 L 2747. Három falujával 

4944: Kiskászon 434, Kıvár 1007, Szárazpatak 756. 2004 L 3000, katolikus. 2004.VI.20. Duna 

Tv. – Sânlelec > Sînzieni = Su 2: 136. 1332–1854. [38 A] 

Szentlélek 3. Uh (Farkaslaka-DK hrs) 1333: sacerdos de Sancto Spiritu (Tr). 1566: Zentlelek, 

1567: Zent Lelek, 1584: Szentlélek (SzO II. 202, 218, IV. 91). 1598.II.23., Derzs: Zsámbokréthy 

Mihály és Bogárdfalvy Mihály jelentik a fejedelemnek, hogy Perusics Mátét és Apafi Mihályt a 

szentléleki részjószágba beiktatták; p. Zentlelek; mint szomszéd jelen volt Bartók Sebestyén és 

Hegyi Lukács ... de eadem Zenthlelek ... omnino primipilis, item ... (SzO VIII. 337, 340). 1602: 

Szent-Lelek (SzO V. 202). 1614: Szentlélek 35 családfı (Uh 67). 1635 Pálfalva (Uh): László János 

lófı Zent Lelekj schola mester (SzO). 1808: Szentlélek (159). 1861: Sz-L Uh (28). 1888: ≈ 

Udvarhelyi js (Je 653). 1913: Szentlélek Uh vm (Az). – Sânlelec > Bisericani = Su 1: 80. 1333– 

1854. – 1974: c. Lupeni {Farkaslaka kzs faluja} [25 C] 

Szentlélekfalva * Te (Temesrékás táján) 1472: Zenthlelekfalwa, 1484: Zenthlelek. Rékás város 

tartozékai közt említik (Cs 2: 20). – Su 2: 432. 

Szentlırinc ~ Sanctus Laurentius: 

Szentlırinc 1. (Sanctus Laurentius) * Bi (Várad mellett) 1273: v. S. Laurentii; 1285: villicum 

et populos nostros [ep-i Waradienensis] de ... S. Laurentio. A váradi püspök és káptalan közös 

birtoka. 1285-ben a püspök a káptalannak ítéli a szentlırinci falunaggyal és lakosokkal szemben az 

itt megszállott kereskedık vámját. Várad melletti faluk (Püspöki, Szıllıs, Olaszi) között sorolják 

fel, s így Várad tövében keresendı. A váradi vár mellett DK-re elterült Vadkert elıvárossal 

azonosítható, melynek Szent Lırinc-napi vásárja nevezetes volt (Gy 1: 669. Szl 1.). 

Szentlırinc 2. Msz (Nyárádszereda-Ny hrs) 1332: sacerdos de Sancto Laurentio, 1334: Sanctus 

Laurentius (Tr). 1499: Zenthleowrijncz, 1567: ZentLeórynch (SzO I. 291, II. 218). 1570.II.20.: II. 

János király Másfél András és Márton közszékelyeket a lófık sorába emeli (SzO II. 221). 

1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt Másfél András, Másfél Márton, Zent 

Leorinch (SzO VIII. 304). 1614: Szentlırinc 15 családfı (Msz 66). 1808: Szentlörincz (159). 1861: 

Sz-L Msz (33). 1888: Sz-L MT Nyárádszeredai js (Je 653). 1913: Kisszentlırinc MT vm (Az). – 

1909/19: SânliorinŃ, Kszl, L 291: r 257; m (155). > Lăureni = Su 1: 354. 1332–1854. – 1974: c. 

Miercurea Nirajului {Nyárádszereda kzs faluja} [24 C] 

Szentmargita 1. BSz (Dés-K, a Nagy-Szamos bp-i úton) 1330 k.: terra Sanctae Margarethae, 

1332: Sancta Margareta, 1333: sacerdos de Sancta Margaretha (Tr). 1405: Zenthmargytha (Zichy 

IX. 562). 1452.II.15.: Losonci Dezsıfi János és fe: Pásztói Hedvig Zentmargytha-i házuknál üv 

(KmJkv 1008); 1454.VI.3.: Uık uo. üv (1160); 1468.VIII.21.: Kerelıi Pál Zenthmarghyta-n lakó 

familiárisa: Márton eljár ura és mások Vidrádszeget illetı ügyében (1820); 1471.XII.27.: 

Losonczi Dezsıfi Mihály Zenthmargytha felét 20 Ft-ban zálogba adja Szerdahelyi Imrefi Jánosnak 

980


(2043); 1473.I.11.: Bánffy Mihály Zenthmargitha nevő birtokát, lakókúriája kivételével, 50 Ft-ban 

zálogba adja Fodor Albert deák volt dési királyi sókamarásnak (2068); 1473.IV.26.: 

Zenthmargytha ld Bátos (2098); 1477.XII.19.: Zenthmargytha-i Dezsıfi Mihály Zenthmargytha-t, 

nemesi lakóháza kivételével, 200 Ft-on zálogba adja Nádasdi Ongor Jánosnak (2251); 

1483.X.24.: L. Dezsıfi Mihály – fia: János és vérrokonai nevében is – Zenthmargytha-n levı kı 

lakóházát, kúriája felével és 17 lakott jobbágytelekkel együtt, melyeken Pálfi Demeter, Szekeres 

Albert, Gyakros Gergely, Takács István, Gellért Domokos, Éles Miklós, Bartalis Balázs, Éles 

Antal, Orbán, Tıki Simon, Abai Jakab, Király Benedek, Pálfi Tamás, Baczai Mátyás, Lıcse 

Benedek és Nemes Fábián háza áll, továbbá kilenc puszta telekkel együtt, melyeken korábban 

Disznós György, Szabó Mihály, Szakács István, Szabó Imre, Éles Albert, Éles Ferenc, Varga 

Mihály, Szıcs Barla és Lukács Antal lakott, 1000 Ft-on zálogba veti Báthory István (m) 

lovászmesterének: Kisfaludy Miklósnak (2467); 1485.I.21.: Zenthmarghyta-i DM Zenthmargythan 

tíz népes jobbágytelkét 100 Ft-on zálogba adja Désen lakó Maglas Bálintnak (pr) (2513); 

1497.II.24.: L. Dezsıfi néhai idısebb János Zenthmargytha nevő birtokát négy egyenlı részre 

osztották, ezekbıl 11 jobbágytelken Mátyus Tamás, Gál Balázs, Abai Benedek, Kis Balázs, Szabó 

Balázs, Tıki Mihály, Illyési Antal, Gyakros Bereck, Süket Miklós, Gyakros Antal és Szekeres 

Albert lakik (3004). 1495: opp. Zentmargita (Kádár VI. 365). 1546.IV.13.: Bethlen Farkas (m) 

jobbágya: Pál, ura nevében, tiltja Petru [Rareş] moldovai vajdát (sp et m) ZenthMarghytha 

egészbirtok elidegenítésétıl (KmJkv 4882) 1587: Zentt Margitha. – E: fl. 20, A: fl. 10 (Dé 47). 

1646: Szent Margita (Makkai 420) I. Rákóczi György birtoka. 1760–2: Szent Marghita. 1808: 

Szentmargita KSz (159). 1861: Sz-M BSz (19). 1888: Sz-M SzD Dési js (Je 654). 1913: 

Szentmargita SzD vm. – 1909/19.: Sânmărghita, Szentmarghita {!}, L 1336: r 897; m, zs (155). 

Sînmărghita = Su 2: 129. 1330–1854. – 1974: c. Mica {Mikeháza kzs faluja K-re} [13 C] 

Szentmargita 2. To (Marosludas-K, a Maros j. p.) 1408: Zentmargitha; 1438: p. 

Zenthmargitafalua; 1468: Zenthmargytha; 1473: p. ≈; 1501: p. ≈. Szentmargitai, Kerelıi, Kiskendi 

Baládfi és Hosszúaszói, Mocsi, Mocsi Miskefi, Madarasi Székely, Mikefalvi-birtok (Cs 5: 736). 

1760–2: Mezı Sz(en)t Margita. 1808: Szentmargita (159). 1861: Sz-M praedium To (11). 1888: 

Mezı-Sz-M (San-Margita) TA Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıszentmargita TA vm (Az). 

– 1909/19: Sânmărghita, Mszm, L 324: r 259; m, zs (155). Sînmărghita = Su 2: 129. 1408–1854. – 

1974: c. Sînpaul {Kerelıszentpál kzs faluja ÉK-re} [23 D] 

Szentmária 1. * Ar (Zádorlak mellett) 1465: Zenth Maria, 1470 Zenthmaria (Márki II/1. 248). 

1477, 1487: Zenth Maria (Cs 1: 779). – Su 2: 431. 1465 Zenth Maria, 1470 Zenthmaria (Csánki I. 

779; Márki II/1. 248). {Sorrend!} 

Szentmária 2. Do (Zilah-DK, a Kolozsvári úttól D-re) 1334: Zenth Marya (Le). 1452.IX.28.: 

Zenthmarya-n lakó Pál üv: Kémer (KmJkv 1063); 1522.XII.19.: Somi Gáspárt tiltják, hogy 

ZenthMaria egészbirtokot elidegenítse (3886); 1553.X.1.: Zutori László deák vajdai ember és 

István frater custos, konventi kiküldött IX.28-án ... Gyarmati Balassa Imre özvegyét: Somy Annát 

és Alsólindvai Bánffy László fe: Somy Borbálát visszaiktatta Zenthmaria (Do vm) egészbirtokba az 

alábbi szomszédok jelenlétében: Nemesek: Csireki Ferenc, Zutori Kovács Péter, Kémeri János, 

Középlaki Kabos György; – Zutorról: Nagy Mihály jobbágya: Pálfi Ambrus, László deák jobbágya: 

Varga György, Szabó Lukács jobbágya: Julina Péter, Siroki Ferenc jobbágya: Katona Péter; – 

Középlakról: Csireki Ferenc jobbágya: Cseh György, Kémeri János jobbágya: Székely Mihály, 

Szabó Lukács jobbágya: Nehéz Balázs, Székely Sebestyén jobbágya: Kovács Péter; – 

Tamásfalváról: Veres Zsigmond övegyének jobbágya: Boczi Márton, Tamásfalvi András jobbágya: 

Sárkán István, Székely János jobbágya: Havasi Imre (5231); 1554.IV.24.: Zenthmaria-n Somy 

Anna részbirtokos (5299); 1554.XI.9.: Zenthmaria-n Budai János deák (e) öt népes jobbágytelket 

kap Somy Borbálától (5329). 1587: Zentt Marya. – E: fl. 12. A: fl. 3 den. 50 (Dé 39). 1733: 

Szvinte-Marie, 1750: Szent Mária. 1808: Szentmária (159). 1837-ben 30 ház (Hodor 538). 1861: 

Sz-M Do (17). 1888: Sz-M (Szinte Marie) Ko Almási js (Je 654). L 1910: 642 (r); 1956: 739 (Le). 

1913: Almásszentmária Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Sântămăria, Szm, L 565: r 560 

(157). > Sânta Măria > Sînta Maria = Su 2: 133. 1587–1913. > 1974: Sîntă Măria c. Sînmihaiu 

Almaşului {Almásszentmihály kzs faluja Ny-ra} [12 C] 

981


Szentmária 3. ? Hu 1404: Zenthmaria. László királyi ember nevében tőnik fel, Szálláspatakával 

kapcsolatban (Cs 5: 138. Késıbb tán más néven nevezik). – Su 2: 432. 

Szentmária 4. Se/Hsz > Szemerja (ma Sepsiszentgyörgy városrésze) 1332–1334: v. Sancte 

Marie (Tr; Su 2: 398). 1407: v. Zentmaria, 1508: Zentmeria, 1559: Zentmariazzon, 1567: Zent 

Maria, Zemerija; 1602: Szent Mária (SzO I. 103, III. 317, 318, II. 213, 222, V. 207). (1612.e.) 

Szemerjai Elekes János 1612.IX.13-ig illyefalvi prédikátor; ekkor a brassói had elfoglalja a 

templomot, s a prédikátort Brassóba viszi; ottani prédikátor lett (Tatrosy). 1635 Pastores: Elekes 

János pap ob{iit}., Máté András pap ob., Gede György pap, Bora István pap; 1635 Udvarhely vs: 

Lakatos János Harom Zekj drabant, Sepsi Zent Mariaj (SzO). 1727: Szemeria (SzO VII. 331). 

1808: Szemerja ~ Szentmária (156). 1861: ≈ Hsz (30). 1913: » Sepsiszentgyörgy Hsz vm. # Cs. 

Bogáts D.: Szemerja község és ref. egyházának története. Sszgy 1943. – Su 2: 434. 1407–1854. 

Szentmáriaasszonytelke Szo 1320-ban Nyerce (Ko) Szmt hrs (Gy 3: 365). 

Szentmárton ~ Sanctus Martinus: 

Szentmárton 1. Bi 1. (Várad-DK) 1291–4: Pocha de S. Martino; 1332–7: Paulus sacerdos de 

v. S. Martini, Nycolaus = =. A váradi püspök 1291–4 között készült számadásában szerepel egy 

idevaló ember 7 köböl gabonával. Papja 1332, 1336–7: évi 14 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 669). 

1425: Genthe (Cs); 1489: Zenthmarthon aliter Genyete Csáky-birtok (Cs 1: 608; Jakó 352). 1492: 

Zenthmarthon (Csáky 488). 1588: Zentmarton (Kiss 659). 1619: Thermae Varadienses Sancti 

Martini (Ve: Doc. IX. 258). 1808: Szent-Márton h. 1808/1987: Szentmárton (Félix-), Szamartin 

(159). 1851: Pecze-Szent-Márton, Bi vm, dombos térségen, 183 romai kath. lak., templommal s 

jeles urilakkal. Határában van a Felix melegfürdı ... Birja a helységet a praemonstrati szerzet 

Váradi Hegyrıl nevezett prépostsága (Fé 4: 110). 1888: ≈ Bi Központi js (Je 571 & Félix -Y-). 

1913: Váradszentmárton Bi vm (Az). 2004.X.27. Déli harangszó Duna Tv. – Sînmartin = Su 2: 

128. 1291–1913. [20 B] 

Szentmárton 2. Bi 2. (Belényes-ÉNy hrs) 1808: Szentmárton (159). 1851: Belényes-Szent- 

Márton, Bi vm, dombos helyen, 33 g. kath., 261 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birja a váradi 

görög püspök (Fé 4: 109). 1888: ≈ Bi Belényesi js (Je 235). 1913: Belényesszentmárton Bi vm 

(Az). – Sânmărtin, Bszm, L 370: r 364 (155). > Sînmartin de Beiuş = Su 2: 129. 1828, 1851. – 

1974: c. Pocola {Biharpoklos kzs faluja K-re} [21 A] 

Szentmárton 3. Cs (Tusnád-É) 1333: sacerdos de Sancto Martino (Tr). 1567: Zent Marthon 

(SzO II. 220) 47 kapu (Venczel 35). 1569: Zent Marton, 1570: Zenthmarton (SzO II. 276, 288). 

1614: 109 családfı (Cs 4). 1638: Szent Márton (Ve: Doc. X. 31). 1808: Szentmárton (Csik-) (159). 

1861: Sz-M Cs (31). 1888: Csik-Sz-M Kászon-alcsiki js (Je 277 & Uzvölgyi vámhivatal). 1913: 

Csikszentmárton Csik vm Kászonalcsiki js (Az). Szentmárton és Csekefalva együtt 1752: 4 

fiatornyos templom, lıréses védfal. Tőzoltótorony. Tibai Nagy Imre Liceum. Falumúzeum. 

2004.X.24. Déli harangszó Duna Tv. – 1909/19: Ciuc-Sânmărtin, Csszm, L 1464: r 42; m (50). 

Sînmartin = Su 2: 129. 1333–1854. [37 B] 

Szentmárton 4. * Do 1. (Hidalmás-K, Drág és Vajdaháza közt) 1312: p. Zenthmartun. A 

Kalocsa-nem Szil ágának birtoka. (Gy 2: 90). 1346: p. Zenthmartun, Sanctus Martinus (Tr). 

1441.IV.8.: Zenthmarthon-i Szilágyi János ü: Drági Jakab (KmJkv 296); 1493.V.2.: Mikai Máté és 

fia: András egy nagydobai (KSz vm) pusztatelküket elcserélik néhai Mikai János fia Mihály 

ZenthMarthon-i pusztatelkével és még hét Ft értékkülönbözetet fizetnek Mihálynak (2861); 

1524.IV.20.: Sombori néhai Sombori Péter fia: Mihály, apjának és neki teljesített hő szolgálataik 

jutalmául Kisesküllın (Do vm) két jobbágytelket ad 75 Ft-ért familiárisainak: ZenthMarthon-i 

Nagy Boldizsárnak és Domokosnak (4003); 1526.VI.20.: Sólyomkıi Menyhárt Mátyás – te: 

Menyhárt László nevében is – nıvérük: néhai Menyhárt Gergely leánya: Nádasy Ferencné: Katalin 

és ennek leánya: Zenthmarthon-i Nagy Domokosné: Anna hitbére és jegyajándéka, valamint ama 

40 Ft fejében, amelyet Zenthmarthon-i Nagy Boldizsár te: Domokos fizetett le, fodorházi 

birtokrészüket átengedik az említetteknek (4159); 1539.IX.8.: Zenthmarthon-ban Kisesküllıi 

Török Péterné Nádasi Anna részbirtokos (4722); 1544.VI.17.: Zenthmarthon-ban Károlyi 

982


Zsigmondné Drági Anna részbirtokos (4830-1); 1553.III.29.: Zenthmarthon-i Nagy Mihály 200 

Ft-ért kıházat, udvart, szılıt, szántót és szénfüvet vásárol a dési ágostonos kolostortól (5187). 

1808: Szentmárton (159). Hnt. 13: Szentmárton » Drág Ko vm. – Su 2: 432. 1346. 

Szentmárton 5. Do 2. (Szék-ÉK) 1335: p. Scenthmarthun Cente határosa (Gy 2: 90). 1347: t. 

Zenthmartun (Tr). 1370: Sentmarton, 1372: Zenthmarton, 1456: Zenthmarthon (Bánffy I. 291, 313, 

698). 1457.VIII.9.: ZenthMarthon Bálványos vár tartozéka (KmJkv 1275). 1587: Zentt Marton. 

– E: fl. 22, A: fl. 12. Ad rationem ill. dom. Princeps accumulandum (Dé 43). 1625: Zepkenierü 

zent Marton, 1754: Szépkenyerü-Szent-Márton (Kádár VI. 426). 1808: Szent-Márton h. 1861: Sz- 

M Do (17). 1888: Szk-Sz-M SzD Kékesi js (Je 658). 1913: Szépkenyerőszentmárton SzD vm 

(Az). # Lajtha L.: Szépkenyerő-Szent-Mártoni győjtés. Bp 1954. – 1909/19: Sânmărtin, Szszm, L 

825: r 344; m (155). 1956: Sînmărtin = Su 2: 129. 1292 vaivoda de Sancto Martino {?}, 1335– 

1854. [23 A] 

Szentmárton 6. * Fe (Magyarigen és Sárd között) 1238.II.12.: villa Sancti Martini (Er I. 188). 

=: ≈. 1238-ban Igen és Krakkó határjárásában említik. A tatárjárás alatt elpusztulhatott. {? Vö. 

1347} Magyarigentıl K-re, Krakkótól D-re feküdt, nagobbrészt Sárd ÉK-i határában (Gy 2: 186). 

1347: v. Sancti Martini (Tr). – Su 2: 398. 1238, 1347. 

Szentmárton 7. Ko (Sármás-K, a Lekence mellett) 1288–1291: Szentmártoni László erdélyi 

alvajda (Er I. 437, 467, 479, 500); [1291–1292] Szentmártoni (de Sancto Martino) a káptalanhoz 

ír a Radnaiak birtokosztályáról (Er I. 500). [1296–1313]: Ladislaus vaivoda de S. Martino; 1306: 

≈ wayouda de S. Martino f. Ladislai de genere Borsa; 1329: t. Zenmartun; 1334: Joannes sacerdos 

de S. Martino; 1334: Sym. f. Ladislai nob. de S. Martino pro se et Joanne fr-e. 1306-ban Barsa 

nb. László vajda errıl a birtokáról nevezi magát. 1334-ben László fiai eladják Szentgyörgy felét. 

Papja (ha ez a Tordai esperességbeli harmadik Szentmárton) 1334: 50 dénár pápai tizedet fizet 

1329: Örményes határosa (Gy 3: 372). 1357: p. Zenmartun; 1394: p. Mynes in p-e Zenthmarton; 

1408: p. Zenthmarthon; 1461: c. q. de ≈ nobilium Erdeli et Bethlen. 1465: plebanus de ≈, 

decanatus sedis ≈; 1511: p. ≈. ¤Gernyeszeg (To) tartozéka, Szentmártoni, Majosi, Alárdfi, 

Erdıszentgyörgyi Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Somkeréki Erdélyi, Bethlen, Pókai 

Detrefi, Kecseti, Rápolti s más birtokosoké. Jbn 1447: Sorbán, Vlád, János, Magas, Nincsol, Nán, 

Dragomir, Gál, Péter, Mihály Ilyés, Dez, Tamás, Barla kenéz; 1493: Pap Mihály, János, Dán és 

István kenézek (1329-tıl Cs 5: 408. 1468, 1495: To vm). 1447.II.6.u.: néhai Semyen Zenthmarton 

birtokát megosztják (KmJkv 606); 1453.X.13.: Zenthmarton-ban Ernyeiek és Szentgyörgyiek 

részbirtokosok (1109); 1482.VI.22.u.: Zenthmarthon részében Gyulakútiak új adományosok, ld 

Aranykút (2370); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt bevezették Zenthmarthon 

birtokába (2375); 1483.II.7.: Zenthmarthon-ban Forraiak részbirtokosok (2426). Ld még KmJkv 

II. 1043. 1639: Olah Zentt Marton (Makkai 583) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szent Márton, 

1750: Semarton, 1760–2: Mezı Sz. Márton . 1808: Szentmárton (Mezı-) h., Szin-Martinu val. 

1861: Sz-M Ko (14). 1888: M-Sz-M (Szint-Martyin) MT Marosi felsı js (Je 504). 1913: 

Mezıszentmárton MT vm (Az). – 1909/19: Sânmărtinul-de-Câmpie, Mszm, L 1157: r 1050; m, 

zs (155). Sîmărtinul de Cîmpie = Su 2: 130. 1329–1854. > 1974: Sînmărtinu de Cîmpie c. Rîciu 

{Mezırücs kzs faluja É-ra} [23 B] 

Szentmárton Kü 1. : Dicsıszentmárton KK. 

Szentmárton 8. Kü 2. (Marosvásáhely-D, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1324: Sanctus Martinus, 1325: 

p. Zentmarten, 1332: sacerdos de Sancto Martino (Tr). 1369: Sanctus Martinus, Zenthmarthun; 

1412: Korogzethmarthon; 1444: Chorodzenthmarthon; 1507: Koroghzenthmarton. Kórógyi ~ 

Kórógyszentmártoni ~ Szentmártoni, Vajai, Szentbenedeki, Kórógyi Silei (Sülei), Simonfi, Teke, 

Karácsonfalvi Mihályfi, Kórógyszentmártoni Bicsak családoké volt (1332-tıl Cs 5: 885). 

1430.III.8.: Zenthmarthon-i Márk fia Péter ü: Kendhidai Tamás (KmJkv 39); 1471.V.31.: 

Zenthmarthon-i Bicsak Benedek üv (2020); 1495.III.27.: KoroghZenthMarthon-i néhai Süllyei 

Orbán fiai: Gergely és Mihály, Bothos Jánosné: KoroghZenthMarthon-i néhai Süllyei Benedek 

leánya: Dorottya eladják septéri birtokrészüket (2947); 1550.II.1.: Palothay Pálné Istvánházy 

Katalin Koroghzenthmarton birtokbeli részét átengedi Válaszúti János deáknak és fe: 

983


Magdolnának, aki neki leánya (4999). 1587: Korod Zentt Marton. – C. Pr: fl. 15. A: fl. 5 (Dé 

35). 1638: Kórod Szentmarton, Korod Zent Marton; 1642: Korod Szent Marton (Makkai 558, 565, 

604) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Felsı Szent Márton. 1808: Szentmárton (Kórod-), 

Martinsdorf (159). 1861: Kóród-Sz. Márton Kü (8). 1888: Kóród-Sz-M (Korod-Szentmertinu) KK 

Erzsébetvárosi js (Je 445). 1913: Kóródszentmárton KK vm (Az). – 1909/19: Coroiu-S.-Mărtin, 

Korodszentmárton, L 807: r 281; m, zs (55). Coroisînmărtin = Su 1: 167. 1324–1854. [24 C] 

Szentmárton 9. Msz (Nyárádszereda-É, a Hódos menti úton, a Nyárád b. p. közelében) 1453: 

Zenthmarton-i János fia György sáromberki határkiigazításon (SzO VIII. 82), 1498: ZenthMarton 

határán, a Nyárád vizén kétkerekő malom (179). 1567: ChijkZentMarton {Vö. Csikfalva} (SzO II. 

217). 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejdelem hadában jelen volt Keneres Simon, Zentmárton 

(SzO VIII. 304). 1614: Szentmárton 21 családfı (Msz 59). 1635: Nyárádi József praedicator fia 

Eq. 1 (lóval mustrált. SzO). 1808: Szentmárton (Csik-) {!} (159). 1888: Ny-Sz-M MT 

Nyárádszeredai js (Je 543). 1913: Nyárádszentmárton MT vm (Az). 2004. évi unitárius ifjúsági 

találkozóról 2004.VIII.28. Duna Tv. – 1909/19: Sânmărtinul-Niragiului, Nyszm, L 501: r 20; m 

(155). > Mitreşti = Su 1: 401. 1453–1854. – 1974: c. Vărgata {Csikfalva kzs faluja É-ra} [24 C] 

Szentmárton 10. Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos j. p. közelében) Jóval a XIII. század elıtt 

települt meg (1213: sacerdos de villa SanctiMartini). Késıbbi ismer birtokosai a Kárásziak (1268), 

Hontpázmány nembeli Jánokiak vagy Solymosiak (1433), utóbb a meggyesaljai Móricok szervezik 

hatalmas uradalmukba (1364). A család kihalta után az örökösök és egy familiáris-család közt 

oszlik meg (1520). A Móric-birtok harmadaként 1493-ban 11 jobbáagytelket osztanak ki. Népe 

színmagyar (Maksai 214). 1263: v/t. Zenthmarton (Tr). 1808: Szentmárton (159). 1851: Szent- 

Márton, Sza vm, 400 lak., kik nagyobbára reformatusok, kevesebb gör. kath. Határa 1200 hold, ... 

Brják: Gápár Dániel, Péterffy Albert, Péterffy Ferdinánd, Márkus Imre, Téglásy József, Szıke 

Károly, Pap György, és egy telket a királyi ügyvéd (Fé 4: 108). 1913: Kakszentmárton Sza vm 

Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: Sânmărtin, Kszm, L 598: r 44; m (155). > Mărtineşti = Su 1: 

387. 1213–1913. [1 D] 

Szentmárton 11. Te (Temesvár-DNy) 1333: Sanctus Martinus (Tr) egyházas hely. 1478: Zenth 

Marthon, Porkoláb Pál királyi ember elınevében tőnik fel (Cs 2: 64). 1828: Magyar Szent Márton 

(Nagy 398). 1851: Magyar-Szent-Márton, Tt vm, 127 házzal, 872 kath., 2 zsidó lakossal, kik 

dohánykertészek. F. u. a kamara (Fé 4: 109). 1913: Magyarszentmárton Tt vm Párdányi js (Az). 

– Sînmartinul Maghiar = Su 2: 129. 1333–1851. > > 1974: Sînmartinu Maghiar c. Uivar {Újvár 

kzs faluja D-re} [31 C] 

Szentmárton 12. Tt (Temesvár-DNy) 1806: Sz. Márton (30 bb 42). 1828: Rátz Szent Márton 

(Nagy 398). 1851: Rácz-Szent-tMárton, Tt vm, rácz falu, 18 kath., 10 ref., 1562 n. e. óhitü, 4 

zsidó lak., óhitü anyatemplommal, 105 egész jobbágytelekkel. F. u. a kamara (Fé 4: 110). 1913: 

Szerbszentmárton Tt vm Párdányi js (Az). – Sînmartinul Sîrbesc = Su 2: 129. 1333 {!}, 1828, 

1851 {1913}. > 1974: Sînmartinu Sîrbesc c. Peciu Nou {Újpécs kzs faluja Ny-ra} [41 A] 

Szentmárton 13. To 1. (Torda-ÉNy, a Kolozsvári út j.o.) 1332: sacerdos de Sancto Martino, 

1336: t. Sancti Martini (Tr). 1348: Scentmartun; 1362: p. Zenthmarthon; 1502: v. ≈ inter 

Colwswar et Torda sita; 1514: p. Zentmarthon. Szentmártoni, Marai, M. Szabó, Császári, 

Györgyfalvi, Kereki, Mészkıi Székely, Petlendi Czompó, Esztényi Solymos, Szancsali Sulyok, 

Rıdi Cseh, Göczi, Járai, Koppáni, Szamosfalvi Gyerıfi, Szf. Pinkóczi, Szentgyörgyi és Bazini, 

Tótprónai-birtok. 1467: Sz. Márton-egyház. Hn 1501: Rewdpathaka, Zenthmarthonytho halastó, 

rajta malom (1348–1514. Cs 5: 736. Sz-M -a). 1440.VI.18.: Zenthmarthon-i Császári Mihályné 

Egresi/Alsóegresi Skolasztika (KmJkv 250); 1440.IX.13.u.: Zenthmarthon-i Lukács fia István ü: 

Gerend (272); 1441.V.9.: Császári László deák ü: Sándorházi László (309); 1442.VI.2.: Ze...-i 

Jakabné [néhai] Császári György leánya: Anasztázia üv, Zenthmarthon-i Császári Mihályt is (469); 

1453.VII.25.: Zenthmarthon-i Császári Mihály ü: Torockó (1103); 1455.VIII.12.: Szacsali Sulyok 

Péter Zenthmarthon-i birtokrészét 16 Ft-on zálogba adja Zentmarthon-i Császári Mihálynak és 

Zsigmondnak (1216); 1459.XI.5.: Z-i Császári Mihály ü: Szentlászló Ko~To (1393). 

1489.V.13.: Rıdi Cseh Gergely és Márk Zenthmarthon-i ısi birtokuk felét 170 Ft-ért eladják 

984


Császár Zsigmondnak (2697); 1509.XII.6.: Szf-i Pinkóczi Bernát és fe: Ilona, korábban Szf-i 

Gyerıffy Pál özvegye – GyP-tól született fia: Imre nevében is – szentmártoni (To vm) 

birtokrészüket 40 Ft-ért eladják Szentgyörgyi és Bazini Péter országbírónak, erdélyi vajdának 

(3523); 1554.IX.22.: Kapoztaszenthmarton-ban Csulai Váncsa részbirtok (5321). 1587: Kapoztas 

Zentt Marton. – E: fl. 10, A: fl. 3 den. 34 (Dé 67). Magyar lakossága elpusztult. 1733: Szent- 

Márton, 1750: Szentmertin, 1760–2: Puszta Szent Márton. 1808: Szentmárton (Puszta-) (159). 

1861: P-Sz. Márton To (11). 1888: P-Sz-M TA Tordai js (Je 592). 1913: Pusztaszentmárton TA 

vm (Az). – 1909/19: Sânmărtinul-deşert, Pszm, L 226 gkat. r (155). > Mărtineşti = Su 1: 387. 

1332–1854. – 1974: c. Tureni {Tordatúr kzs faluja É-ra} [22 D] 

Szentmárton 14. To 2. (Torda-DK) 1332: sacerdos de Aranos de Sancto Martino, = de Sancto 

Martino (Tr). 1339: p. Zenthmarton; 1362: p. Regun a. n. Scenthmartun iuxta fluvium Aranias; 

1521: p. Gerend Zenthmarthon; 1523: p. Zenthmarthon. Tetrehi Urkund, Figödi, Gerendi, 

Barancskai, Szentgyörgyi, Hadrévi-birtok. 1362: Sz. Márton-egyház. Hn 1362: Voyuoda thoua 

halastó, Woyuodascige erdı (ma Vajdaszeg hs), Nagylak és Gerend felé vezetı út. Jbn 1499: 

Lırinczi Márton és Zsigmond deák (1339–1523. Cs 5: 737. Sz-M -b). 1440.II.25.: Zenthmarthon 

fele Hadréviek birtoka (KmJkv 201); 1518.III.14.: Gerendy Mátyás ZenthMarton egészbirtokot s 

az itt lakó Bíró Zsigmond, Illés és Gergely, Sebestyén Márton, Kovács Demetr, Bíró Lırinc veje: 

János, Szász Simon, Arcul Simon, Kónya Antal, János testvére: Benedek jobbágyot zálogba veti 

Csúcsi Tomory Istvánnál (3669); 1520.XII.4.: Uı Zenthmarthon határában az Aranyos folyó 

mellett fekvı Papréti, Bikaréti, Nagyvíz és ... Eley nevő rétjét a füzesekkel együtt 66 Ft-on yálogba 

veti ugyanannál (3793); 1521.XII.29.: Uı Gerendzenthmarthon-on az Aranyos folyón túl Hadrév 

felé esı minden fıldjét, a Nyárasberek nevő liget kivételével, 800 Ft-ért eladja Csúcsi Tokus 

Istvánnak (3831). 1587: Gerend Szentt Marton. – E: fl. 26, A: fl. 8 den. 68. Ser. Rex dom. 

arendatori (Sombory) tres quartas vita durante fl. 26 relaxavit. Eadem Maiestas dom. Nicolao 

Apaphj unas quartas durante beneplacito fl. 6 den. 68 relaxavit (Dé 66). 1733: Szent Márton, 

1760–2: Sós-Szent-Márton. 1808: Szentmárton (Sós-), Sanct-Marten, Szin-Martinu (159). 1861: 

Sós-Sz. Márton To (11). 1888: Sós-Sz-M TA Felvinci js (Je 628). 1913: Sósszentmárton TA vm. 

– 1909/19: Sânmărtinul-sărat, Sszm, L 471: r 448; m, zs (155). > Gligoreşti = Su 1: 266. 1332– 

1854. – 1974: c. Luna {Aranyoslóna kzs faluja DK-re} [23 C] 

Szentmárton 15. To 3. (Régen-K) 1453: p/v. Zenthmarton. (¤) Görgény vár tartozéka (Cs 5: 737. 

Sz-M -c). 1644: Szent Marton, 1646: Szentmarton (Makkai 617, 627) I. Rákóczi György birtoka. 

1808: Szentmárton (Sós-), Martins-Salz ~ Salz, Szin-Martinu (159). 1888: Sós-Sz-M (Szin- 

Martyin) MT Régeni alsó js (Je 628). Hnt. 13: » Görgénysóakna MT vm. – Su 2: 407. 1644, 1646, 

1824. 

Szentmárton 16. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród bp-i úton) 1333: sacerdos de 

Sancto Martino (Tr). 1487: p. Zenthmarton, 1523: Senthmarthon, 1552: p. Sancti Martini, 1567: 

Zent Marthon (SzO I. 264, III. 228, II. 218). 1590.V.11.: Homorod-Zent-Martonj Péter mester 

giráztatja Tornya Antal zetelaki drabantot (SzO 1: 101/36). 1614: Szentmárton 62 családfı (Uh 1). 

1636: Homorod-Szent-Marton (SzO VI. 136). 1808: Szentmárton (Homorod-) (159). 1888: 

Homoród-Sz-M Homoródi js (Je 374). 1913: Homoródszentmárton Uh vm (Az). – Homorod- 

Sânmărtin > Mărtiniş = Su 1: 387. 1333–1854. [37 A] 

Szentmárton 17. Za (Simánd-Ny) 1374: Zenthmarthun Egyházaskirályi határosaként tőnik fel (Cs 

1: 736. Királyi); 1477: Zenthmarthon (Cs 1: 745). 1515.IV.24.: Zenthmarthon-on Nagylucsei 

Dóczy Ferenc részbirtokos (Ru 241). 1808: Szentmárton Ar (159). 1851: Szent-Márton, német 

falu, 1826 kath., 32 óhitü, 7 ref. lak., kath. par. Templommal. Határa róna, és szerfelett termékeny; 

szılıs kertet mivel, dohányt, fejes káposztát sokat termeszt. F. u. gr. Venkheim József (Fé 4: 107). 

1913: Szentmárton Ar vm Eleki js (Az). 1920: határfalu. – Sînmartin = Su 2: 128. 1477–1851. 

[19 D] 

Szentmártonmacskása ld Macskás. 

Szentmihály ~ Sanctus Michael: 

985


Szentmihály 1. * Bi (Várad-DNy) 1291–4: in S. Mychaele; 1329: p. Scentmihal; 1333–6: 

Petrus sacerdos de v. S. Michaelis. Papja 1291–4 között egy évben 1 fertót ad a püspöknek; 1333: 

23, 1334: 22, 1336: 30 gs pápai tizedet fizet. 1329: Iklód határosa (Gy 1: 670). – Su 2: 398. 

Szentmihály 2. * Csa (Csanád és Egres között) 1333–4: Stephanus sacerdos de S. Michaele. 

Papja 1333: 2 gs, 1334 I: 2 gs 1 báni pápai tizedet fizet. 1528. tk: S. Mihel (Gy 1: 871). 1332–7: 

Sanctus Michael (Cs 1: 703). 

Szentmihály 3. Csik (Szereda-É) 1333: sacerdos de Sancto Michaele (Tr). 1501: rovásírásos 

templomfelirat. 1539: p. Zent Mijhal (SzO II. 57). 1552: Zentmyhal (Ve: Doc. I. 66). 1567: Zent 

Mijhalij (SzO II. 221) 64 kapu (Venczel 35). 1576: Szent Mihálly, 1602: Szent Mihály (SzO IV. 

45, 226). 1614: Szentmihály 164 családfı (Cs 19). 1684: Csik Szent Mihály (SzO VI. 393). 1808: 

Szentmihály (Csik-) (159). 1861: Sz-M Cs (31). 1888: Csik-Sz-M Felcsiki js (Je 277 & Ajnád és 

Lövész telepek). 1913: Csikszentmihály Csik vm (Az). – 1909/19: Sânmihaiu, Csszm, L 2244: r 

292; m (156). > Cic-Sânmihaiu > Mihăileni = Su 1: 398. 1334–1854. [25 D] 

Szentmihály 4. Do (Hidalmás-DNy hrs a Szamosba ömlı Almás b. p.) 1334: Zenmichal (Le). 

1452.VI.10.u.: Nagzenthmyhal-on lakó özv. Nagy Pálné: néhai Lovas Pál leánya: Klára üv az 

újfalusi plébánost: Balázst és másokat (1047); 1459.XII.10.: Zenthmyhal-i néhai Tompa (ds) 

István fia: Mihály több részbirtokot ad cserében Farnasiaknak (1406); 1461.IV.8.: Zenthmyhal-i 

Mihály ü: Sámsoni Ambrus (1537); 1466.XII.21.: Zenthmihal-i László – fe: Ilona és gy: Márta, 

Katalin, Borbála, Anna, továbbá néhai Zenthmihal-i György leányai: Zsófia, Potenciána és 

Erzsébet nevében is – tiltakozik bizonyos bevallások miatt (1713); 1473.III.10.: Nagzenthmihalon 

lakó Farkas Gál, Jakab István és Gyenge István (circumspecti) ellen indított per (2087); 

1484.VII.29.: Naghzenthmyhal-i Jakab Isván (pr) hét Ft-on zálogba veszi Hidalmási Kántor Pál 

vármezei birtokrészét (2497); 1484.VII.30.: Uı (c et pr) 12 Ft-on zálogba veszi Kémeri László 

zutori és Valkai Tamás farnasi birtokrészét (2498); 1485.X.26.: Uı (c et pr) 150 arany Ft-on 

zálogba veszi Sombori Péter Oláhrákos (Do vm) egészbirtokát (2548); 1490.III.19.: 

Naghzentmyhal-i Ágoston ü: Szentlászló (2710); 1495.I.13.: ZenthMyhaly-i Polyák (ds) Albert és 

fe: Gyf-i Henke Zsófia birtokrészeket vesznek zálogba (2938); 1495.III.24.: NaghMyhaly-i Polyák 

Albert 60 Ft-on zálogba vesz Pynar-i (To vm) részbirtokot (2946); 1496.II.17.: NaghMyhaly-i 

Polyák Albert és fe: Zsófia 50 Ft-ért keszüi birtokrészt vásárol (2987); 1496.X.31.: Uık és fiuk: 

Gáspár 2000 arany Ft-ért megvásárolják Gyulakúti Miklós számos birtokrészét (2995); 1497.XI.: 

özv. Szentmihályi {de Zenthmyhal} Györgyné Erzsébet asszony és leánya: Katalin (SzO VIII. 176- 

177) ld Kecset. 1522.XII.19.: NaghzenthMyhal Somi Gáspár birtoka (KmJkv 3886); 

1524.VIII.19.: ZenthMyhal-i Csimori Máté – testvérei: ZenthMyhal-i Tamás és András 

(egregiorum) nevében – eleve érvényteleneknek nyilvánítja azokat a nyilatkozatokat és 

kötelezettségeket, amelyeket nevezett két testvére Várdai Ferenc erdélyi püspök kegyetlen 

fogságában kényszer alatt tesznek (4040); 1524.X.5.: Zenthmyhal-i Lukács (e) – testvérei: 

Zenthmyhal-i Tamás és András nevében – kijelenti, hogy Várdai Ferenc püspök megszegte 

egyezségüket, mert a kezesként börtönben hátrahagyott Zenthmyhal-i Andrást nem bocsátotta el a 

nehéz fogságból, noha Zenthmyhal-i Tamás, miután kezességre kiszabadult, kifizette azt a 2500 Ftot, 

mely összeg megtérítésére kényszerítés hatása alatt kötelezte magát (4047). 1546: Naghzenth- 

Myhal, Nagy Zenth Mihal (Ve: Doc. I. 35, 36). 1552.II.10.: Naghzenthmihal-on Bonyhai Dezsıffy 

László részbirtokos (KmJkv 5128); 1554.IV.24.: Naghzenthmihal Somy Anna birtoka (5299). 

1587: Zentt Mihally. – E: fl. 12. A: fl. 3 den. 50 (Dé 39). 1750: Puszta Szent Mihály. 1808: 

Szentmihály (Puszta-) (159). 1861: Puszta-Sz.-M Do (16). 1888: Puszta-Szentmihály Ko Almási 

js (Je 592). L 1910: 1441 (r); 1956: 1905 (Le). 1913: Almásszentmihály Ko vm Hidalmási js 

(Az). – 1909/19: Sânmihaiul-deşert, Pszm, L 1188: r 1136; m, zs (156). Sînmihaiul Almaşului = 

Su 2: 130. 1546–1854. > Sînmihaiu Almaşului [12 C] 

Szentmihály 5. * Kr~Te (a Berzava vize mellett) 1406, 1444: Zenthmyhal (Pesty: Krassó II/2. 

211). =: ≈; 1404: Krassó vm, 1444: Temes vm-hez számítják (Cs 2: 64). – Su 2: 433. 

Szentmihály 6. * Sza (?) 1403: Puzta Zenthmihal. A mai Értarcsa és Vasad sorában említik (Cs 1: 

483). – Su 2: 390. 

986


Szentmihály 7. Te (Temesvár-DNy, a Béga-csatorna j. p.) 1327: Sanctus Michael (Tr). 1808: 

Szentmihály (159). 1851: Oláh-Szent-Mihály, Te vm, 20 romai kath., 11 zsidó, 2120 n. e. óhitő 

lak., kik 3 pap által vezéreltetnek. ... Kiterjed 7657 holdra, ... Birja a kir. kincstár (Fé 4: 112). 

1888: Román-Szentmihály Te Központi js (Je 607). 1913: Bégaszentmihály Te vm (Az). – 

1909/19: Sânmihaiul-român, Rszm, L 2021: r 1666; m, n (156). Sînmihaiul Român = Su 2: 131. 

1327–1723. > Sînmihaiu Român [31 D] 

Szentmihály 8. Te (Temesvár-DNy) 1333: sacerdos de Sancto Michael (Tr). Középkori magyar 

lakossága elpusztult. Svábokkal települt újra. 1809: Rauthendorf (Borovszky: Temes, 82). 1851: 

Német-Szent-Mihály, németül Rautendorf, Te vm, 1020 romai kath. lak. Róna határa elsı 

osztálybeli, fıleg gyönyörő tiszta buzát terem. Kiterjed 1105 holdra, ... E helység 1808-ban 

telepittetett ide; földesura a kir. kincstár (Fé 4: 112). 1888: N-Sz (Raut) Központi js (Je 539). 

1913: Németszentmihály Te vm (Az). – 1909/19: Sânmihaiul-german, Nszmfalva, L 1453: r 15; n 

(156). Sînmihaiul German = Su 2: 131. 1333–1851. > 1974: Sînmihaiu German c. Sînmihaiu 

Român {Bégaszentmihály kzs faluja Ny-ra} [31 C] 

Szentmihály 9. Te (?) 1888: Kis-Szentmihály Te Újaradi js (Je 433). 

Szentmihály 10. To (Régen-DK) 1319: v. Scenmihalteluke (Tr). 1453: p/v. Zenthmyhaltelke. 

¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 737). 1644: ZentMihalytelke, 1645: Szentmihalytelke (Makkai 617, 

628) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szent Mihálytelke. 1808: Szentmihálytelke (159). 1861: Sz- 

Mihálytelke To (11). 1888: Sz-M-Telke (Szint Mihály) MT Régeni alsó js (Je 654). 1913: 

Szentmihály MT vm. –1909/19: Sânmihaiu, Szm, L 454: r 444 (156). > Sînmihaiul de Pădure = 

Su 2: 130. 1319–1854. > Sînmihai de Pădure [24 B] 

Szentmihály 11. * Uh (?) 1333: sacerdos de villa Sancti Michaelis (Tr). – Su 2: 398. {Alábbi 

Szentmihály parókiájával együtt említik} 

Szentmihály 12. Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1334: sacerdos de Sancto Michaele (Tr). 

1537.VII.6.: ZenthMyhal-i Geréb Miklós nevében is eladják túri (To vm) birtokrészét (KmJkv 

4612). 1566: Zent Mihaly, 1567: Zent Mijhalj, 1576: Szent Mihálly (SzO II. 202, 209, IV. 41). 

1598.II.23.: Zenth Mihaly-i Geréb János és Mihály szentléleki iktatásra kijelölt fejedelmi ember 

(SzO VIII. 338). 1602: Szent Mihály (SzO V. 296). 1614: Szentmihály, Demeterfalvával együtt, 57 

családfı (Uh 72). 1808: Szentmihály (159). 1861: Sz-M Uh (28). 1913: Székelyszentmihály Uh 

vm Székelykeresztúri js (Az). – Sânmihaiu > Mihăileni = Su 1: 398. 1334–1854 {1913}. [24 D] 

Szent-Mihály Ar (Csánki) : Vezete másik neve. 

Szentmihályfalva Asz 1. (Torda-DNy, az Aranyos j, p.) X. századi építkezést megörökítı kazár 

írású, kazár nyelvő felírat a csatlakozott kavarok jelenlétére mutat (a kavarok kazárok voltak), s 

„bizonyosan a kavarok fejedelmétıl, a gyulától származnak“ (Vékony 200). 1310: datum in villa 

Beati Michaelis; 1332: sacerdos de Villa Sancti Michaelis, sacerdos de Sancto Michaele (Tr). 

1483: p. Zenthmyhalfalva. A székely Aranyos-székhez tartozott. Ez az oklevél azonban To vm-hez 

számítja (!), mint a Budai vagy Óbudai és szent-mihályfalvi Székely családok birtokát (Cs 5: 737). 

Korai templomának egyik átfaragott félköríves ablakkeretén „ANO 1675 Ko-Farago ANDRAS“. 

1972-ben Benkı Elek rovásfeliratot fedezett fel a templom falába illesztett kıtömbön: emléktábla 

lehetett, ma csak egyetlen latin szó töredéke: [CON? IN?]STITVTVS. 1674–85. évi újjáépítéskor 

falkınek használták. Rovásírásos szövege ismeretlen jegyeket is tartalmaz. Olvasata 

(Ferencziéktıl): rak torony. 

1430.III.11.u.: Zenthmihalfalwa-i Dénes fiait: Pétert és Albertet tiltják Szucsáki néhai Kothos 

János birtokrészeinek használatától (KmJkv 42, 43); 1441.VII.20.u.: Zenthmyhalfalwa-i Dénes fia 

Péter – fiai: Mihály és Gergely, valamint te: György nevében is – tiltja a királyt Dipse (Do vm) 

eladományozásától (341); 1441.VII.29.: Zenthmyhalfalwa-i Dénes fia Péter, Alsozenthmyhalfalwai 

Kis Mihály ü: Felvinc (342); 1446.XII.27.: Alsowzenthmihalfalua-i Mátyás fia Mihály az 

Alsowzenthmihalfalua-i htáron, Keresztes és Polyán között fekvı rétjét 20 Ft-ért eladja 

Felsowzenthmihlfalua-i Dénes fia Péternek (601); 1447.II.12.: Szentmihályfalvi Dénes fia Péter 

987


választott bíró: Valkó (614); 1448.X.28.: Szentmihályfalvi Dénes fia: [Péter felesége]: Papfalvi 

Katalin üv, saját familiárisait: Szentmihálfalváról János fia: Miklóst és Bíró Mihályt, Mérában lakó 

Bácsot is (635); 1449.IX.15.: Szentmihályfalvi Dénes fia: Péter özvegye Papfalvi Katalin (754); 

1450.V.27.: Zenthmihalfalwa-i Dénes fia: Albert fia György kiegyezik Peterdi Istvánnal (836); 

1452.V.6.: Szentmihályfalvi Dénes fia Péter ü: Soma (1023); 1452.V.23.: Uı bírótárs: Szucság 

(1041); 1458.VI.13.: Szentmihályfalvi Dénes fia: Péter fia: Gergely jobbágytelket vesz zálogba 

Szentpálon Ko (1286); =: Uı ugyanazt vesz Kóródon Ko (1287); 1473.II.10.: Zenthmyhalfalw-i 

László gyalui várnagy (2082); 1483.III.26.: Óbudai István tiltja Zenthmyhalfalwa-i Székely Jánost 

Zenthmyhalfalwa-n lévı részbirtoka bitorlásától (2438); 1502.VI.23.: Zenthmyhalfalwa-i Gergely 

deák 12 Ft-on két jobbágyelket vesz zálogba Berkesen (3249); 1508.XII.31.: Zenthmyhalfalwa-i 

néhai László deák fia: Vitályos (a) felesége: Indali Orsolya eladja berkesi birtokrészét (3483). 

1587: Utraque Szenttmihalfalwa. – E: fl. 36, A: fl. 12. Ill. Princeps egr. Petro Ajkay magistro 

agazonum integram anno praesenti contulit (Dé 70). 1635 Hilib (Hsz): Nagy Bálint Aranyas földen 

Sz. Mihalyfalvan lakik; Bitai Máté Szent Mihalifalván lalik; =: Lécfalva (Hsz): Várhegyi Péter Z. 

Mihalifalvan lakik (SzO). Református templomát 1703: Rabutin császári hadvezér felégette. 1808: 

Szentmihályfalva (Alsó-) (159). 1861: A-Sz-Mf Asz (33). 1888: Alsó-Szentmihályfalva TA 

Tordai js (Je 210). 1910 L 1119 (m, r). 1913: Alsószentmihály TA vm (Az). 1966 L 3439 (Le). – 

1909/19: Sânmihaiul-de-jos, Aszmf, L 1067: r 396; m (156). Sînmihaiu de Jos + Sînmihaiul de Jos 

= Su 1: 130. 1310–1854. » Mihai Viteazul 

Szentmihályfalva 2. Asz 2. 1394.XII.23.: Zsigmond király László fia Márk, Nagylaki Tamás és 

Felsezenthmyhalfalwa-i Gergely fia Dénes aranyosi székelyek kérésére megerısítve átírja III. 

András 1291. március 12-i oklevelét a tordai vár Aranyas nevő földjének eladományozásáról (18); 

1446.XII.27.: Felsowzenthmihlfalua-i Dénes fia Péter ld Alsószentmihályfalva (601); 1455.IX.2.: 

Felsewzenthmyhalfalwa-i Pál fia: néhai Ábrahám leánya: Magdolna leánya: Szilágyi Lúcia tordai 

Szabó Tamás felesége visszakapja a polyáni peres rétet és cserjést (1220); =: 

Felsewzenthmyhalfalwa-i néhai Sziágyi András leánya: Anasztázia Polyáni Ferenc felesége (1222); 

1468.IX.19.: A kolozsmonostori konvent Nagylaki Márton, Veresmarti Czikó Mihály, Mészkıi 

Gálfy Márton és Felsewzenthmyhalfalw-i Torkos Márton (nobiles et agiles) kérésére átírja 

Zsigmond királynak az Aranyos széki székelyek javára adott kiváltságlevelét (KmJkv 1828). 

1760–2: Felsı Sz(ent) Mihály. 1808: Szentmihályfalva (Felsı-) (159). 1888: Felsı- 

Szentmihályfalva (Szint-Mihály din szusz) TA T ordai js (Je 328). 1913: Felsıszentmihály TA 

vm (Az). – 1909/19: Sânmihaiul-de-sus, Fszmf, L 823: r 181; m; 20 c (156). Sînmihaiul de Sus = 

Su 2: 130. 1394–1854. » Mihai Viteazul 

Szentmihálykı (S. Michaelis Castrum, Lapis) Fe (Tótfalud határában DNy-ra 660 m magas 

hegyen) 1299: (a parte Zentmyhalkew) ... ad viam per quam itur ad castrum S. Michaelis ... (Gy). 

1299.X.19.: iuxta viam, per quam itur ad castrum Sancti Michaelis Kisfalud hrs; ... castrum beati 

Michaelis Fülesd hrs (Er I. 589/10-11). 1320: castrum ... quod Lapis S. Michaelis nominatur; 

1326: magistro Garmano condam castellano de Lapis S. Michaelis. Az erdélyi káptalan fülesdi 

uradalmában épült fel a tatárjárás után Szentmihálykı vára. Elıször az uradalom 1299-i 

határleírásában említik. 1320-ban a káptalan tagjai a nyugtalan idık miatt a várat megırzésre 

átadták a püspökké jelölt András prépostnak, azzal, hogy a káptalan kívánságára visszabocsátja. 

1326-ban az erdélyi káptalan elıtt a káptalan fülesdi kenézei 60 M vérdíjat fizetnek Gyármán 

mesternek, a volt szentmihálykövi várnagynak és Egyed nevő unokaöccsének, rokonuk: Kormos 

Péter megölése, Gyármán megcsonkítása és egyéb kártételek miatt. 1384-ben ugyanitt pálos 

kolostor létesül (Gy 2: 187). 1357: castrum Zenthmyhalkwe (Ub II. 137). 1454.IV.28.: Sleser 

Johann kolozsvári polgár özvegye: Margarete végrendeletábn öt arany Ft-ot hagyományozott a 

Szentmihályköve vára alatti Szőz Mária-kolostor remetéinek (KmJkv 1153); 1460.VI.19.: 

Benedek és Antal, a pálosok Szentmihálykı vára alatt épült Szőz Mária-kolostorának lakói 

tiltakoznak amiatt, hogy Gyerıvásárhelyi Miklós özvegye: Margit, s fiai: Gergely, György és 

Zsigmond, továbbá officiálisuk: Bálint az egész papság megcsúfolására nyílt úton kifosztották az 

erdélyi részekbıl több szekérrel sót szállító laikus testvérüket: Mihályt (1449); 1470.VI.18.: 

Zenthmyhalkewe vára az erdélyi püspökség birtoka (1971, 1972). 1508: Balázs kolozsi plébános e 

988


kolostorba lépni szándékozván, te: Domonkos volt széki plb által Kolozson alapított Sz. Katalinkápolnát 

és annak felszerelését (miseruhák, kehely, misekönyv), továbbá a kolozsi szılıhegyen 

levı két szılıjét, e városbeli házát, itteni halastavát és méneslovait maga és te: Domokos lelki 

üdvéért mondandó misék fejében a pálos kolostorra hagyományozta (Cs 5: 307. Kolozs). 

1508.V.9.: ugyanaz (KmJkv 3463). 1520: Zent Myhalykewe (Zichy XII.410). 1535.X.26.u.: a 

Zenthmyhalkew-i vár várnagya: Tamás vallomást tett kisesküllıi ügyben (KmJkv 4539); 

1536.III.17.: Pathai Nagy Sebestyén (e) Zenthmyhalkewe vára várnagya csáni birtokrészt vásárol 

(4559). 1561: Datum sub rupe Sancti Michaelis 12 die mensis Julii Anno domini 1561 Joannes 

Electus Rex innen ír Báthory István váradi kapitánynak és bihari fıispánnak, hogy a török adót a 

bihari nemeseken behajtsa (Báthory Lev. 1: 6). Ma várrom Tófalud határában DNy-ra 660 m 

magas hegyen: 1880. tk: Piatra Taberi a Dosu Varului hegyoldal felett; 1912. tk: Cetatea TauŃului 

(Gy). – Su 2: 307. Castrum Sancti Mychaelis, 1299, 1356, 1561. + 433. Zenthmyhalkwe, 1357, 

1520. 

Szentmihályremetéi 1351: v. Scenthmihalremetey. – Su 2: 400. Remete To. 

Szentmihálytelke-1 Szmt Do (Gy 2: 90) ld. Szolnok vm. 

Szentmihálytelke 2. Ko 1. (Kolozsvár-ÉNy, Sárd-É hrs, a Zilahi úton; 445 m) 1283: viam que 

venitur de Zentmyheltelke Kajántó határleírásában tőnik fel. 1299: Nycolaus Chol ds de 

Zenthmyheltek; 1315: S. Michaelis Theleky; 1341: v. Zenmihalteluke. 1299-ben Szentmihálytelki 

Csal Miklós vajdai megbízott. 1315-ben Mikola fiai birtokolják. 1341-ben Mikola unokái úgy 

osztják ketté, hogy a Topa felé esı rész, továbbá az Egyházbérce (Eghazbercy) melletti üres 

házhelyek, amelyek jobbágytelepítésekre jelöltek ki, Demeter fiainak jutnak. Szomordok (1315) 

határosa (Gy 3: 372). 1343: Homrukzenthmyhalteleke. János mester fejérvári fıesperes a gyfi Sz. 

Mihály-egyháznak és az erdélyi püspöknek hagyományozza (Cs 5: 361). (1343. VII. 29.e.): János 

magister volt fıesperes végrendelete: az erdélyi egyháznak és mindenkori püspökének adja Kolos 

vm-i Auruk Sz. Michálytelke örökölt birtokát. 1343.VII.29. {< 1303.VII.29.} VáK: András erdélyi 

püspök kérésére tartamilag átírja János magiser végrendeletét (An 1. 425-426. közt). 1358: 

Scenmihaltelekw; 1365: viceofficialis de Zenthmyhaltelke; 1367: via qua venit de Zenthmihaltelke 

... {Zsomborra}; 1427: p. ≈; 1452: p. Zenthmihalthelke; ... 1518: p. ≈. ¤Almás. Úgy látszik, 

részben Almás várához tartozott; részben Tamásfalvi ~ Bikali, T. ~ B. Vitéz, Túri, Bánffy, 

Farnasi, Veres, Dengelegi Pongrácz s más birtokosé. Hn 1450: Ketöskepataka; 1511: Budayto 

nevő halastó. Jbn 1450: Zengö; 1511: Balog, Kovács, Deák (1315–1518. Cs 5: 409). 1430.III.28.: 

Szomordoki Imre tiltja a Zenthmihalteleke-i nemeseket attól, hogy Szomordok határát bitorolják 

(KmJkv 52); 1439.II.19.: Zenthmyhalthelke-n lakó ... fia: Mihály deák (124); 1440.I.14.: 

Szentmihálytelkén lakó Goges Lukács ü: Papfalva (179); 1449.II.7.: Szentmihálytelkén lakó Szegı 

János és Bíró Albert ü: Farnas (654); 1450.VI.13.: Zentmihaltelke-n lakó Jánosi Albert – több 

társával – Szent György-nap körül Debrecen vásárán volt (846); 1459.XII.10.: Zenthmyhaltelke-n 

Farnasi zálogbirtok cserében Szentmihályi Tompa Mihályhoz kerül (1406). {1460.III.} SzTM ü: 

Zsombor (1429); 1460.XII.20.: SzTM ü: Kémer (1495); 1461.I.29.: Mihály Zenthmyhalthelke-i 

plébános ü: Zsombor (1505); 1468.VII.4.k.: SzTM üv, ZenthMyhaltheke-n lakó Albertet is (1817); 

1470–1479 között: Zenthmyhalthelke-i Tompa István atyafiúi szeretetbıl Bikali Bikali Ambrusnak 

vall Zenthmihaltelke birtok Barthawewlgethorka nevő részén két puszta jobbágytelket és egy 

nemestelket, melyek közül egyik a Barthawewlge felé menı út felett balra, a másik Kovács 

Kelemen háza mellett, ott, ahol most egy kıkép (imago) áll, a harmadik pedig az erdı mellett, 

Balog Dénes háza felett északra fekszik (1998); 1471.VII.3.: Zenthmihalthelke-i Márton Mihályt 

birtokfoglalástól tiltják (2030); 1482.IV.24.: SzTM ü: Rıd (2355); 1482.VII.4.: SzTM ü: Sólyomkı 

(2379); 1483.II.26.: SzTM fogott bíró: Szentkirály Ko 1. (2430); 1483.X.29.: Zenthmyhalthelke-n 

Farnasi rb (2468); 1484.I.23.: SzTM zálogba veti aranykúti birtokrészét (2476); 1484.I.25.: SzTM 

bándi székelységet és halastavat szándékszik visszaszerezni (2478); 1508.IV.18.: SzT István 

tamásfalvi részét 72 Ft-on zálogba veti Farnasi Veres Jánosnál (3461); 1509.VII.11.: SzTI 

tamásfalvi örökös birtokrészét, azaz a falu felét, 250 Ft-ért eladja Farnasi Veres Jánosnak (3507); 

1518.XII.10.: Naghzenthmyhalthelke-i Olcsárdi János Kolozs vm-i szolgabíró (3691); 1519.XI.17.: 

Sárdi Budai Gergely, öccsét is részeltetni kívánván a saját szolgálataival szerzett javaiból, Szmt-i 

989


néhai Tompa Istvántól zálogban bírt Zenthmyhalthelke-i teljes birtokrészét öccsének: Vincének 

engedi át. Ezen az öt jobbágytelken Deák Mihály és Antal, Balog Dénes és Tamás, s Kovács István 

lakik. Öccse beleegyezésével megtartotta magának a Zenthmihalthelkitho nevő halastavat, de ebbıl 

öccse is halászhat saját asztala szükségére (3751); 1536.VIII.3.: Sárdi Budai István 

Szentmihálytelkén a Kovács Ambrustól (pr) lakott telkét és azt a pusztatelkét, amelyen Mihály 

deák lakott, 10 Ft-on zálogba veti Újbudai Marai Jakabnak (4582); 1545.II.24.: Bikaliak, 

Szentpáliak és Tamásfalviak tiltják az ıket örökjogon illetı Zenthmihalthelke-i részbirtok 

elidegenítését (4849). 1587: Zentt Mihaltelke. E: fl. 6, A: fl. 2 (Dé 53). 1733: Szentmihalytelke, 

1750: Szent Mihály Telke, 1760–2: Sz. Mihállytelke. 1808: Szent-Mihálytelke vel Szent- 

Mihályfalva h., Szin-Mihályu val. 1861: Szent-Mihálytelke, Szint Miháju (14). 1870.IV.6.: ehunyt 

Harnoczi Gergelyné Pataki Zsuzsánna 67 éves korában (Vistai H. Akv). 1888: Szent-Mihálytelke 

Ko Nádasmenti js (Je 655). 1913: Nádasszentmihály Ko vm (Az). – 1909/19: Sânmihaiulunguresc, 

Szmt, L 557: r 472; m, zs (156). 1926: Sânmihaiu > 1936/9. tk: Mihăeşti, 1956: 

Mihăieşti = Su 1: 397. 1283–1854. {„1343 ... vocată în comitatul [!!!] de Kolus existens“.} – 1974: 

c. Sînpaul {Magyarszentpál kzs faluja É-ra} [22 B] 

Szentmihálytelke 2. Ko 2. (Teke-Ny, a Lekence b. p.) 1319: v. Scenmihalteluke; 1322: p. 

Zenthmihaltelke; 1329: t. Zentmihalfolwa ~ Zentmihalteleke. A régeni uradalom tartozéka. 1319ben 

Tomaj nb. Losonci Dénes fiainak osztozásakor Tamásnak jut. 1322-ben Tamás és fiai 100 Mért 

eladják Tivan fia Balázsnak. 1329-ben Budatelke határosa, de említik Búza metálisában is a 

Lompérthegyese felıli oldalon (Gy 3: 372). 1349: Zenthmyhalteluke; 1357: p. Zenmihaltelku; 

1360: Zenth-Myhalthelke; 1374: p. Zenthmihaltelke; 1375: p. ≈; 1381: p. Zentmyhaltelke; 1501: p. 

Zenth Mihaltelke. Bánffy, Losonczi; Harinnai Farkas, Bongárti Porkoláb és Tótıri-birtok; a 

besztercei apácáké is volt. 1455: Tótıri Pálnak idevaló kenéze ura nevében jár el (1319-tıl Cs 5: 

409). 1501.IV.26.: A besztercei Szőz Mária-kolostor apácáit vezessék be Zenthmihalthelke 

egészbirtokba (ama rész kivételével, amelyet Farkas Tamás korábban Bongárti Porkoláb 

Demeternek adományozott), továbbá a falu alatt dél felé fekvı ZenthMyhalthelkyTho nevő 

halastóba és a rajta levı háromkerekő malom két részébe. Vajdai emberek: Széplaki Erdıs János 

és Kajtor Gergely, Monyarosi Gyula László (KmJkv 3187); 1501.V.13.: Széplaki Kajtor Gergely 

vajdai ember és a konvent tanúbizonysága: Pál frater pap a besztercei Szőz Mária-kolostor apácáit 

IV.28-án beiktatta ZenthMyhalthelke egészbirtokba. Szomszédok Főzkútról Ungor János jobbágyai: 

Geréb Kilián és Varga Kelemen, Török Imre jobbágya: Geréb Jakab (3195). 1808: Szent- 

Mihálytelke h. 1861: Szent-Mihályfalva {?} Ko (14). 1888: M-Sz-Mihálytelke (Szint-Mihály) Ko 

Mezıörményesi js (Je 504). 1913: Mezıszentmihály Ko vm (Az). – 1909/19: Sânmihaiul-de- 

Câmpie, Mszmt, L 980: r 886; m, zs (156). Sînmihaiul de Cîmpie = Su 2: 130. 1329–1854. > 

Sînmihaiu de Cîmpie [23 B] 

Szentmihálytelke 1319 To : Szentmihály. 

Szentmiklós ~ Sanctus Nicolaus episcopus et confessor, Szent Miklós püspök és hitvalló: 

Szentmiklós 1. Ar (Arad mellett) 1489: Zenthmiklos (Cs 1: 779). 1808: Szentmiklós (Kis-) 

(160). 1913: Kisszentmiklós Te vm Újaradi js (Az). – 1909/19: Sânmiclăuşul-mic, Kszm, L 2684: 

r 1097; n, m, szerb (156). > Sînnicolaul Mic = Su 2: 131. 1471–1828. + 2: 407. » Arad 

Szentmiklós 2. Bi 1. (Belényes-Ny) 1291–4: de S. Nicolao; 1332–7: Stephanus sacerdos de v. 

S. Nycolay, Johannes = de v. S. Nycolai. 1291–4 táján püspöki birtok, ahonnan 36 köböl szép 

gabonát szállítottak a püspök fenesi várába. Papja 1332: 22, 1333: 16, 1334: 14, 1337: 14 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 670). Mellette állt (tán a XV. sz-ban is) a pálosok Szent Miklósról nevezett 

kolostora (Cs 1: 624). 1552: Zenthmiklos (Jakó 353). 1808: Szent-Miklós (Belényes-) h. 1851: 

Belényes-Szent-Miklós, Bi vm, 326 n. e. óhitő lak., anyatemplommal. Folyóvize a Fekete-Körös. 

Határában van egy omladozott templom és csonka torony. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 113). 

1888: B-Sz-M Belényesi js (Je 235). 1913: Belényesszentmiklós Bi vm (Az). – 1909/19: 

Sânmiclăuş, Bszm, L 363: r 346; m, zs (155). > Sînnicolaul de Beiuş = Su 2: 131. 1552–1851. > 

Sînnicolau de Beiuş [20 B] 

990


Szentmiklós 3. Bi 2. (Szentjobb-É) 1336: Stephanus sacerdos de S. Nycolao. Papja 1336: 7 gs 

pápai tizedet fizet. A falu É-i végén húzódik a Márkos völgy (1886/906. tk), s így lehet, hogy itt 

kell keresnünk azon Marcus falut, melyet I. László király 1078-ban a szentjobbi apátságnak adott 

(Gy 1: 670). 1447: Zenthmiklos (Jakó 352). 1449–54: {Szentmiklós} Szentjobb mellett, amellyel 

együtt járják meg határát (Cs 1; 624. Sz-M a). 1808: Szent-Miklós (Magyar-) h. 1851: Hegyköz- 

Szent-Miklós, Bi vm. Van 856 ref. lak., s uj tornyos anyatemploma. ... határa 7000 hold, ... 

Birtokosa a váradi deák püspök (Fé 4: 114). 1888: ≈ Székelyhidi js (Je 366). 1913: 

Hegyközszentmiklós Bi vm (Az). – 1909/19: Sânmiclăuş, Hszm, L 967: r 5 (156). Sînnicolaul de 

Munte = Su 2: 131. 1291–1851. > 1974: Sînnicolau de Munte c. Săcueni {Szelyhíd kzs faluja DKre} 

[10 D] 

Szentmiklós 4. Bi 3. (Cséffa-É) 1462, 1485 k. {Szentmiklós} Toldi-birtok (Cs 1: 624. Sz-M c). 

1478: Zenthmiklos (Jakó 353). 1808: Szentmiklós (Oláh-) (160). 1851: Oláh-Szent-Miklós, Bi vm, 

termékeny rónaságon, 1350 n. e. óhitő lak., s anyatemplommal. Határa 3680 hold, ... Majorság itt 

nincs, mert a lakosok örökös szerzıdés mellett birják földjeiket Eszterházy herczegtıl. ... láthatók 

itt egy régi földvár romjai (Fé 4: 114). 1888: ≈ Cséffaj js (Je 553 & Libárdi psz). 1913: 

Oláhszentmiklós Bi vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Sânmiclăuşul-român, Oszm, L 2232: r 

2123; m, zs (156). > Sînnicolaul Român = Su 2: 131. 1332: sacerdos de villa Sancti Nycolay {! 

Cf. Gy 1: 670 Belényesszentmiklós}, 1478–1851. > 1974: Sînnicolau Român c. Cefa {Cséffa kzs 


Szentmiklós 5. Bi 4. (Nagykároly-DNy) 1808: Szenmiklós (159). Hnt. 13: Szentmiklóspuszta » 

Piskolt Bi vm. 

Szentmiklós 6. * Csa (Pécska és Szemlak között, a Maros j. p.) 1329: p. Scenmiclos. Ekkor 

Fetimár és Szıllıs határosa. 1723. tk: St. Micklos; 1764. tk: Szt. Miklos (Gy 1: 872). 1359: 

Zenmiclos, 1393: Zenthmyklos (Cs 1: 703). 1479: ≈ (Pesty: Krassó III. 449). 1561: Szent Miklos, 

1614: Zent Miklos (Borovszky: Csanád II. 570). – Su 2: 433. 1329–1723. 

Szentmiklós 7. Csik (Szereda-É, a Gyimesi úton) 1333: sacerdos de Sancto Nycolao (Tr). 

1495.IX.25.: Senth Miclos-i Kary Balázs a csiki tizstség egyik képviselıje jenıfalviak peres 

ügyében (SzO VIII. 168). 1496: Szent Miklos, 1567: ZentMyklos (SzO I. 298, II. 221) 22 kapu 

(Venczel 35). 1569: Zentmjklos (SzO II. 271). 1614: Szentmiklós 71 családfı (Cs 22). 1638: 

Sanctus Nicolaus, Borsos-Szent Miklos (Ve: Doc. X. 31). 1808: Szentmiklós (Csik-) (160). 1861: 

Sz-M Cs (31). 1888: Cs-Sz-M Felcsiki js (Je 277). 1913: Csikszentmiklós Csik vm (Az). – Ciuc- 

Sânmicloş > Nicoleşti = Su 1: 426. 1333–1854. – 1974: c. Frumoasa {Csikszépvíz kzs faluja D-re} 

[25 D] 

Szentmiklós 8. Do (Beszterce-DNy, Szászzsombor-ÉNy) 1329: t. Zentmiclos; 1335: t. 

Arunscenthmiclos Noszoly határosa; részben Centéhez tartozik (Gy 2: 98). 1341: 

Arunzenthmyklos, p. Aronzenthmyclos, 1347: Aron-Zenthmiclosa, Aron-Zenthmiclos (Tr). 

1438.VIII.2.k.: Zenmiklos-i Ördög Miklós ü: Jankafi György özvegye: Orsolya (KmJkv 100); 

1441.V.: Zenthmyklos-i Balázs ü: Fodorházi Albert (308); 1441.VII.15.: Zenthmyklos-i Miklós, 

Balázs és Ördög Miklós ü: İsi Jankafi László özvgye: Békési Potenciána (339); 1442.III.9.: 

Zenthmyklos-on Kendi részbirtok (433); 1443.XI.19.: Szentmihályfalviak tiltják Ugocsai Fejes 

Lászlót Arwazenhmiclos-i birtokrésze elzálogosíásától (478); 1449.V.9.: Zenthmiclosarwa-n 

Szentgohárdi Wass rb (695); 1449.IX.15.: Arwazentmiclos-on Tamásfalvi rb (754); 1461.VI.13.: 

Mócsi Miske fia Balázs özvegye: néhai Zenthmyklos-i Ferenc leánya: Dorottya – néhai 

Zenthmyklos-i Péter fia Imre nevében is – kijeleni, hogy néhai férjénk mindkét István nevő fia és 

Mócsi Miske fia Simon teljesen kifizették a férje birtokaiból neki járó hitbért és jegyajándékot 

(1571); 1478.I.28.: Zenthmyklos-on lakó Szász János ü: Récsei Lırinc (2258); 1498.I.21.u.: 

Zenthmyklos-i Károly Pál övegye: Erzsébet, aki Zenthmyklos-i Károly Ferenc fia: néhai Miklós 

leánya – leányai: Ilona és Fruzsina nevében is – Aranzenthmyklos-i birtokrészét, a Lovásztelek 

nevő földdel együtt, 200 Ft-ért eladja Bethlen Miklósnak (3040); 1523.VI.4.: Zenthmyklos-on 

Kiskapusi Gyerıfi Zsigmond részbirtokos (3928); 1524.VI.7.: Ádámosi Horváth Gáspár 

991


Olahzenthmyklos-i birtokrészé 33 Ft-on zálogba adja Kiskapusi Gyerıfi Zsigmondnak (4024). Ld 

még KmJkv II.1044. 

XV. szd: Szentmiklósi; XVI–XVII: Bethlen, Kendi, Bornemisza, Báthory. 1603-ban magyar 

lakossága Basta pusztításai nyomán megsemmisült. Helyébe román jobbágyokat telepítettek. 1733: 

Szent-Milos, 1760–2: Aranyos Sz(ent) Miklós. 1805: Görögkatolikus fatemplom. 1808: Szent- 

Miklós h. 1861: Sz-M Do (17). 1888: A-Sz-M SzD Kékesi js (Je 217). L 1910: 399, 1992: 189 

(Le). 1913: Aranyosszentmiklós SzD vm (Az). – Miclăuşi > 1909/19: Sânnicoară, Aszm, L 373: r 

339; m (156). 1956: Sînnicoară = Su 2: 131. 1329–1854. [23 B] 

Szentmiklós 9. * Fe (Tövis mellett) 1339: Zenthmiclos, 1440: Zemmyklos, 1341: Zent Miklos, 

1342: Scenthmiclos (Tr). – Su 2: 433. 

Szentmiklós Gy : Gyergyószentmiklós Cs. 

Szentmiklós 10. Ko (Kolozsvár-Szamosfalva-K, a Kis-Szamos jp-i úton) 1280: t-m S. Nicolaum; 

1332/344/XVIII: p. Szent Miklos. 1280-ban Kán nb. László vajda fiai: Jula bán és Miklós 

Szentmiklós földet, Mikola fiai és Apáthida szomszédságában eladják Magnus fia Jánosnak 50 Mért 

(Gy). = ?1280: t-m Sanctum Nicolaum, ... Pons Abbatis (Er I. 385). 1322-ben Magnus fia János 

fiai: Miklós magister és László elpusztították Mikola-fi Gyerı és fivérei Dezmér faluját, ezért 

Szentmiklóst átadták Gyerıéknek (Gy 3: 372). 1363: v. Zenthmiklos; 1364: p. Apathhyda a parte 

ville Scentmiclous; 1371: p. Zenthmyklos; 1389: hospites de Sancto Nicolao. Szf-i Mikola ~ 

Mikolafi, Gyerıfi, Gym-i Kabos, Radó, Kemény, majd Györgyfalvi Henke, Bádoki, Kendi s más 

birtokosé (1363–1501. Cs 5: 410). 1431.IV.25.: Zenthmiklos-i Péter deák, Zenthmiklos-i Mátyás 

ü: Kide (KmJkv 69); 1431?IV.26.u.: Szentmiklósi Péter deák ü: Néma (76); 1439.II.21.: 

Szentmiklósról: Albert famulus, Szıke Simon, János, Kis Mihály ü: Gym (125); 1456.I.6.: 

Zenthmuklos-on Dezméri rb (1239); 1467.I.14.: Zenthmiklos-i lakos Egresi Jakab és Fodor Dénes 

ü: Gyerımonostor (1720); 1469.V.5.: Zenthmyklos-i Bara János ü: Gym (1880); 1469.VI.13.u.: 

Suki János néhai Györgyfalvi Balázs szentmiklósi birtokrésze felét visszabocsátja Récsei 

Gergelynek (1894); 1469.VIII.23.: Zenthmyklos-on Szamosfalvi rb; lekötik Iklódi Mártonnak 

(1903); 1473.IV.8.: Szentmiklósi Nagy Péter Györgyfalvi földeket vesz zálogba Patában (2092); 

1476.VIII.1.: Uı Karában két Györgyfalvi jobbágytelket vesz zálogba (2216); =: Uı kilenc arany 

Ft-on ugyan Györgyfalvi birtokrészt vesz zálogba Szentmiklóson (2217); 1480.IX.29.: 

Szentmiklósi Nagy Miklós ü: Bartafi János kolozsvári polgár (2307); 1482.VIII.27.: ZenthMyklos-i 

Károlyi László mint szomszéd sajókeresztúri határjáráson (2395); 1498.I.21.: Szm-i néhai Nagy 

Péter fia: Nagy Miklós visszaadja Szf-i Mikola Ferencnek mint a telek tulajdonosának 

Szentmiklóson a plébániatemplom mellett, a Wyzzamos folyó felıli oldalon lévı jelenlegi 

lakóházát, melyet néhai apja: Péter a Mikola földjére épített. Ennek viszonzásaként kívánságára 

MF Szentmiklóson vagy Szamosfalván tetszése szerint jobbágytelket enged át neki, melyet élete 

végéig minden census és egyéb szolgáltatás fizetése nélkül használhat (3039); 1539.V.1.: 

Zenthmyklos-on Gym-i Radó rb ajándékul rokonoknak (4695); 1553.IV.2.: Zenthmiklos-i Kemény 

Ferenc patai jobbágytelket ad zálogba (5191); 1554.VI.26.: Györgyfalvi Kabos Bernát 

Zenthmiklos-on egy népes és két puszta jobbágytelkét 25 Ft-on zálogba adja Nagy Fábiánnak 

(5315). 1587: Zentt Miklos cum Dezmer. – E: fl. 12, A: fl. 4 den 33. ... (Dé 56). 1760–2: Puszta 

Sz(en)t Miklós. 1808: Szent-Miklós (Puszta-) h. 1861: Puszta-Sz.-Miklós Ko (14). 1888: Puszta-Sz- 

M Ko Kolozsvári js (Je 592). 1913: Szamosszentmiklós Ko vm (Az). – 1909/19: Pusta- 

Sânmiclăuş, Pszm, L 313: r 281; m (141). 1926: Sânmiclăuş. > 1936/9. tk: Sânicoară; > 1956: 

Sînnicoară = Su 2: 131. 1363–1854. – 1974: c. Apahida {Apahida kzs faluja D-re} [23 A] 

Szentmiklós 12. * Kr~Te (a Berzava vize mellett) 1404: Zenthmyklos, 1440: Crasso Szent 

Miklos (Pesty: Krassó II/2. 211). 1404-ben Krassó, 1444-ben Temes vm-hez számítják (Cs 2: 62). – 

Su 2: 433. 

Szentmiklós 13. Kü : (Küküllıvár-Ny, a Kis-Küküllı j. p.) 1309: Symonem sacerdotem de v. S. 

Nicolai; 1332: Jacobus sacerdos de v. Nycolay, Nycolai; 1390: p-em ... regalem Zenthmyklos 

appellatum ad castrum ... Kykyllev spectantem. Küküllıi várbirtok volt, melyet Zsigmond király 

992


1390-ben Bethlen Gergelynek adott. Papját 1309-ben a tizedmegtagadó kiközösített szász papok 

közt említik. A németől Miklosdorf-nak nevezett Villa Nicolai papja 1332 I: 40, 1332 II: 40 dénár 

pápai tizedet fizet (Gy 3: 561). 1309: v. S. Nicolai. Simon pap Kis-Küküllı-i dékán (An 2: 551). 

1462: Zenthmyklos; 1464: Sentmyklos; 1491: Zaz Zenthmyklos, Olah Zenth Myklos. Késıbb is a 

Bethleniek birtokában találjuk. 1464-ben Bíró Tamás szentmiklósi jobbágy jelenik meg ura, 

Betleni Antal személyében (1390-tıl Cs 5: 895). 1484.V.8.: Bethleni Gergely biztosítékként leköti 

Zenthmyklos-i birtokrészét Bethleni Miklósnak és leányának: Katalinnak (KmJkv 2485); 

1484.XI.13.: Bethleni néhai Márk fia Miklós (e) visszaengedi te: Bethleni Bernátnak 

Zenthmyklos-i birtokrészét, melyet az korábban 100 Ft-on neki zálogba adott, minthogy 

visszakapta a zálogösszeget (2506); 1491.VII.19.: Bethleni Gergely és fiai: Balázs, Elek, János, 

valamint Bethlni Miklós és Bernát közötti osztály: Gergely a Szászszentiván és Ebesfalva határán 

levı összes tóhelyet, a Szászszentivánon megépített tó kivételével, továbbá egy-egy halastavát 

Borzás alsó részén a Mellyes folyón, valamint Bıd (BSz vm) határának Nagyfalu felé esı alsó 

részén szintén a Mellyes folyón átadja Bernátnak és Miklósnak. Ezzel szemben ık a 

Zazzenthmyklos, Olahzenthmyklos és Kápolna (Kü vm) határán lévı megépített és puszta 

tóhelyiket, továbbá egy-egy tóhelyet Ecs (Do vm) határában és Borzásnak a Bıd felıli részén a 

Mellyes folyón, végül a Nyíres (Do vm) határán lévı két halastóbeli részüket engedik át 

Gergelynek és gyrmekeinek (2748); 1493.II.22.: Bethleni néhai Márk fia Bernát Bethlen, Egres, 

Füge, Karácsontelke, Oomlásalja, Árpástó, Málom, Bıd (BSz vm), Borzás, Ketel, Encs, 

Felsıborgó, Alsóborgó, Boncnyíres (Do vm), Zenthmyklos, Kápolna, Olahzenthmyklos, Ebesfalva, 

Szentiván, Gogánfalva (Kü vm), Keresd, Bese, Fewczenthelke (Fe vm), Bozkút és Szentmárton 

(Ko vm) birtokbeli részeit 4000 Ft-ért eladja testvérének: Miklósnk, azon megkötéssel, hogy ha ez 

gyermektelenül halna meg, a fenti részbirtokok leánytestvéreikre: Geszti Lászlóné Katalinra, 

Keczeli Szele Mártonné Borbálára és a még hajadon Annára, illetve utódaikra szálljanak (2846); 

1534.IX.10.: Disznajóiak tiltják Bethleni Farkast, hogy Zenthmyklos, Kápolna és Szászvölgye (Kü 

vm) nevő birtokait elidegenítse (4487). 1587: Zentt Miklos. – C. Pr: fl. 28. A: fl. 14 (29). *1639: 

Bethlen Farkas, Erdély kancellárja, történetíró (–1679.XII.30., ui). 1648: Szentmiklós (Makkai 

392) I. Rákóczi György birtoka. 1668–1673: a kancellár fia: Bethlen Miklós (1642–1716) 

udvarhelyszéki fıkapitány (a késıbbi kancellár), saját tervei szerint, reneszánsz stílusú kastélyt 

épít. 1733: Szent Miklos. *1792.II.9.: gróf Bethlen János, politikus, reformer, szabadságharcos (– 

1851.III.17., Pest). 1805: Bethlen Sz(en)t Miklos. 1808: Szentmiklós (Bethlen-) h., Betelsdorf g. 

1854: Bethlen-Sz.-Miklós h., Klosdorf g., Sîn-Miklăuşu val. 1861: Bethlen-Sz. Miklós Kü (7). 

1888: B-Sz-M KK Hosszúaszói js (Je 242). 1913: Bethlenszentmiklós KK vm (Az). *1948: 

Németi Rudolf költı, mőfordító, szerkesztı. 1957 L 4000, 16 pedagógus. 1977 L 4500: 2/3 m, 1/3 

r, 23 pedagógus; 152 tanuló magyar osztályokban, 103 tanuló román osztályokban; a kastélybeli 

óvodában 4 óvónı, a faluban 2 óvónı. – 1909/19: Sânmiclăuş, Bszm, L 1400: r 467; m (156). 

Sînmiclăuş = Su 2: 130. 1309–1854. – 1974: c. Şona {Szépmezı kzs faluja ÉK-re} [35 A] 

Szentmiklós 14. Msz (Marosvásárhely-D, a Nyárád j. p.) 1332: sacerdos de Sancto Nycolao (Tr). 

1451: v. Zentmiclos (SzO I. 161). 1497.X.13.: Szentbenedekiek Zenthmiclos birtokbeli székely 

örökségeiket és lófıségüket Vingárti Geréb László gyulafehérvári püspöknek vallják (KmJkv 

3031); 1544.XI.21.: Kapozthaszenthmyklos-i Mátyás deák özvegyét tiltjáka a Banyin és 

Harasztoson (Ko vm) Harinai Farkast illetı birtokrészek elidegenítésétıl (4843). 1574: Kapoztas 

Zentt Miklos (Bálintitt lt. 1/1574. Benkı S. 1972. 10). Sokáig volt Lukafalva és Ilencfalva 

(„Murokország“) anyaegyházközsége. 1612: Iskolájának említése. 1614: Szentmiklós 43 családfı 

(Msz 8). 1670–1850: 23 tanítója ismert (Sipos 121). 1760–2: Miklos. 1808: Szentmiklós 

(Káposztás-) (160). 1861: K-Sz-M Msz (32). 1888: K-Sz-M MT Marosi alsó js (Je 402). 1913: 

Káposztásszentmiklós MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Sânmiclăuş, Kszm, L 604: r 

45; m (156). > Nicoleşti = Su 1: 426. 1332–1854. » Crăciuneşti {Nyárádkarácsony} [24 C] 

Szentmiklós 15. * KSz (Szakácsi környékén) 1316: p. Zenthmiclos, 1349: Zenth Miklos (Tr). 

1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Zenthmiklos-i részjószágát zálogba adja Dengelegi Pongrácz 

János erdélyi vajdának (KmJkv 1677). 1469, 1475: Zenthmiglos. Szakácsi mellett sorolják föl. 

993


Darócz határosa volt (Cs 1: 564). 1488: Zenthmyklos, 1549: Zenthmiklos, 1550: Puztazenthmiklos, 

1784: Pusztaszentmiklós (Petri IV. 468). – Su 2: 433. 1316–1784. {Szarvad mellett} 

Szentmiklós 16. Sza (Nagykároly-DK, a Kraszna j. p., a Királydaróci úton) Ez a Majtény 

szomszédságában felvı s azzal együtt bizonyára királyi alapítású falu Lajos király adományából 

jutott néhány kisbirtokos tulajdonába. Az 1390-ben üresen álló Kathoolnak megmaradt a Szent 

Miklósról nevezett temploma, ami az új lakók névadását érthetıvé teszi (Maksai 215). 1391: 

Kathool (Cs 1: 477); 1428: Katazenthmyklos, 1433, 1469: Zenthmyklos (Cs 1: 486). 1808: 

Szentmiklós (159). 1851: Szent-Miklós, Sza vm, 586 görög kath., 169 ref. lak., g. kath. és ref. 

anyatemplommal. Fekete földje jó buzát, és hires dohányt terem; rétjei jók. F. u. gr. Károlyi 

nemzetség (Fé 4: 113). 1888: ≈ Nagykárolyi js (Je 655). 1913: Krasznaszentmiklós Sza vm (Az). 

– 1909/19: Sânnicolau (Sânmiclăuş), Kszm, L 969: r 739; m, zs (156). Sînmiclăuş = Su 2: 130. 

1390–1913. – 1974: c. Moftin {Majtény kzs faluja D-re} [11 B] 

Szentmiklós 17. * To 1. (Torda mellett, az Aranyos-hídtól Ny-ra) 1177: t. castri de Thorda 

az aradi Szent Márton-egyház birtokának határpontja (Er I. 13. > XIV-XV: Szentmiklósfalva: 

tenet metam cum terra castri de dicta Thorda, quam nunc Zenthmyklosfalwa nominant). [1262 k.] 

IV. Béla király az Aranas melletti Scenthmyklos birtokot Kökényes-Radnót nemzetségbeli Mykud 

comes fiainak: Mykud bánnak és Imre magisternek adományozza (Er I. 236). 12[8]8: p. 

Scenthmyklous (Cs). 12[8]8: Mykud comes fia: Mykud bán az Aranas folyó melletti Scentmyklous 

nevő birtokát átengedi Péter erdélyi püspöknek a Szent Mihály-székesegyház építésére (Er I. 434- 

5); 1291: v. Sancti Nicolai in comitatu de Torda (Tr); 1291: v. Sancti Nicolai püspöki birtokra is 

kiterjed az erdélyi egyház és népei kiváltsága (Er I. 474). 1393/398: t. castri de Thorda nunc 

Zenthmyklosfalwa nominatur; 1406: p. episcopalis Zenthmiclos unacum domo lapidea, curia 

videlicet episcopali, molendino etc. in vicinitate oppidi (regis) Torda; 1429: p. regalis Senthmiclos 

... in fine civitatis Thorda penes Aranyas habita; 1467: pr. Zenthmiklos in fine civitatis nostre 

(regis) Tordensis; 1469: p. Zenthmyklos. 1288 körül Mikud bán az erdélyi püspökségnek 

ajándékozta. 1406-ban Zsigmond király cserébe vette és a tordai királyi sókamarához csatolta. 

1288 k. határosa K-re: Egyházfalva*, Ny-ra: Kerekegyház*, É-ra: a Járaiak Szind birtoka. 

Szentmiklós vár sorsában osztozott (1288–1469. Cs 5: 738). 1469.II.25.: Torda mezıváros nevében 

László deák esküdtpolgár (c) visszaadja Losonczi Bán fia: néhai Dezsı vajda fiai: ifjabb László és 

Zsigmond Zenthmyklos nevő To vm-i birtokát a Tordán szedni szokott vámmal együtt (KmJkv 

1840). – Su 2: 433. Zenthmzklosfalwa, 1197–1469. + 2: 398. Sanctus Nicolaus. 

Szentmiklós 18. * To 2. (Kerelısóspatak mellett) 1336: p. Zenthmyclos nunc habitatoribus 

destituta; 1370: p. Zenthmyklos; ... 1478: Pwsthazenthmyklos; 1519: p. Zenthmyklos. Héderfáji, 

Tuzsoni Bolgár; Erdıszentgyörgyi Meggyes, Báthori, Futaki Nagy, Barcsai, Vizaknai, Geréb, 

Kemény, Apafi s más birtokosé. Szn 1511: Bíró Fábián Bethleni Miklós itteni bírája (Cs 5: 737). 

1466.I.3.k.: Héderfáji István és Lökös a kolozsmonostori konvent emberét Zenthmyklos és Sóspatak 

birtokra vitette át (KmJkv 1684); 1470.VI.5.: Dellıi János Zenthmiklos-i birtokrészét zálogba adja 

Szentgyörgyi Jánosnak (1964); 1473.VIII.30.: Zenthmyklos Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 

1477.XII.2.: Dellıi János Zenthmyklos felét 40 Ft-on zálogba veti Madarasi Jánosnál (2247); 

1478.VI.29.: Pwzthazenthmyklos-on Karácsonfalvi Mihály részbirtokos (2270); 1482.VI.27.: 

Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, biktaták Zenthmyklos birtokába 

(2375); 1486.I.22.: PwzthaZenthmyklos-on Magyardellıi Sandrin részbirtokos (2554); 

1502.XII.13.: Zenthmyklos Ungor János és Miklós birtoka (3264); 1510.IV.27.: Zenthmyklos 

Bánffy-birtok (3549); 1534.III.30.: Puzthazenthmyklos ld (Maros)Szentgyörgy (4446); =: Bethleni 

Farkas Szeszárma vára és tartozékai vételárában Pwzthazenthmyklos-on Paniti Alárd Ferencnek 

átengedi általa választandó hat népes jobbágytelkét (4449). 1587: Puzta Szentt Miklos. – E: fl. 11, 

A: fl. 3 den. 68 (Dé 66). 1808: Szentmiklós (159). 1861: Sz-M praedium To (11). 1888: Puszta- 

Szent-Miklós, telep (t) Kerelısóspatak TA Marosludasi js (Je 592). Hnt. 13: Kerelıszentmiklós » 

Kerelısóspatak TA vm. – Su 2: 433. 1336–1587. 

Szentmiklós 19. Tt (Zsombolya-ÉNy) 1357: Scentmiclos (Anjou VI. 554). 1806: Nagy Szent 

Miklós (21 Y 40). 1808: oppidum Nagy-Szent-Miklós, Német-Szent-Miklós, Gross-Sankt-Niklas 

994


(Su). 1851: Német-Nagy-Szent-Miklós, mezıváros Tt vm, az Aranka vize mellett, 1568 kath., 2 

evang., 30 óhitő, 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, 119 egész jobbágytelekkel. F. u. gróf 

Nákó Sándor (Fé 4: 114). 1888: Szerb-Nagyszentmiklós Tt Nagyszentmiklósi js (Je 659 & Szent- 

István, Erzsébet, Berta és Mina psz). 1913: Nagyszentmiklós Tt vm (Az). Jeles szülöttei: 

1750.II.24.: Révai Miklós nyelvész, író, „a magyar nyelv elsı tudós esmérıje“ (–1807.IV.1., Pest). 

1881.III.25.: Bartók Béla zeneszerzı, zongoramővész és zenetudós (–1945.IX.26., New York). – 

1909/19: Sânmiclăuşul-mare, Szerbnagyszentmiklós, L 10 720: r 4115; n, m, szerb, zs (156). 

Sînnicolau Mare = Su 2: 131. 1334 {hibás lehet, mint írja}, 1357–1913. [30 B] 

Szentmiklós 20. Tt (Nagyszentmiklós mellett) 1752-ben alapított falu (Borovszky: Temes 

94). 1851: Rácz N. Szent-Miklós, Tt vm, Német N. Sz. Miklós mellett, 1970 kath., 146 evang., 172 

ref., 5716 n. e. óhitő, 302 zsidó lak., óhitő, ev. anyatemplomokkal, csinos magán és uradalmi 

épületekkel, gyógyszertárral, vendégfogadóval. Földes ura gróf Nákó Sándor (Fé 4: 115). 1888: 

Német-Nagyszentmiklós Tt Nagyszentmiklósi js (Je 538 & Kristóf psz). 1913: Németszentmiklós 

Tt vm. Deutsch Sankt Nicolaus. » Nagyszentmiklós (Az). – Sînnicolau German = Su 2: 131. 1752. 

» Sînnicolau Mare 

Szentmiklós 21. Uh (Székelykeresztúr-ÉNy, a Nyikó jp-i mellékvölgyében) 1333: sacerdos 

de Sancto Nycolao (Tr). 1497: Zenth Miklosfalwa-n lófıséget cserélnek, ld Kecset (SzO VIII. 177, 

480). 1567: Zent Mijklos, 1576: SzentMiklos (SzO II. 219, IV. 39). 1614: Szentmiklós 8 családfı 

(Uh 100). *1793: Tiboldi István unitárius tanító, népköltési győjtı, költı (–1880, Kede; ld Adomák 

és tanítómesék, 1988). 1808: Szentmiklós (160). 1861: Sz-M Uh (28). 1888: Szent-Miklós 

Széklykeresztúri js (Je 655). 1913: Székelyszentmiklós Uh vm (Az). – Sânmicloş > Nicoleni = Su 

1: 426. 1333–1854. – 1974: c. Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja ÉNy-ra} [24 D] 

Szentmiklósháza * Te (Nagyszentmiklós táján, Nagykomlós mellett) 1406–9: Zenthmikloshaza. 

Horogszeghez sorolható; ekkor lakatlan (Cs 2: 64). – Su 2: 433. 

Szentmiklósmacskása ld Macskás. 

Szentmiklóstelke * Ar (Lippakeszi mellett) 1471: Szent-Miklos Thelke-t Keszi Balázs deák a 

csanádi káptalannak adja (Cs 1: 785. Keszi cs.). 1471: Szent-MiklosThelke (Márki II/1. 215). – Su 

2: 407. 1471 {Márki}. 

Szentmiklósvára * To (település és vár az Aranyos partján, Torda város mai területén) 1441: 

castrum nostrum (regis) Zenthmikloswara secus fluvium Aranyas habitum; 1453: castrum 

Zenthmyklos; 1508: castrum Zenthmykloswara. 1441-ben I. Ulászló király mint a Torda vs-beli 

királyi sókamarához tartozó kirirályi várat Szentmiklós hs-gel és a tordai vámmal Bogáti Péternek 

adományozta. 1453-ban V. László király Losonczi Deszı volt erdélyi vajdának adományozta. 

Mátyás király 1467-ben Torda vs közönségének adományozta. Dezsıfiek kiegyeznek Tordával. 

1508-ban, mikor ismét feltőnik, nem tudni, kinek a birtoka (Cs 5: 675). 1508.VIII.22.: a tordai 

határon, Zenthmykloswara közelében az Aranyoson épült malom negyedét János lercsedi pap 

leköti Salamonvári Péter deáknak, a tordai bánya királyi sókamarásának (KmJkv 3473). – Su 2: 

433. 

Szentösháza * Ko (Teke-DK, Fülpös és Harasztos közt említik) 1319: p. Zentushaza; = : p. 

Scentushaza. Kacsik nembeliek birtoka (Cs 5: 411).– Su 2: 434. 

Szentpál 1. Ar (Arad-ÉNy) 1235: ecclesia de Pauli, 1335: Zenthunpauli [: Zenthpauli], 1343: 

nobilis de Sancto Paulo (Tr?). 1332–7: Zenthunpauli; 1471: opp. Zenthpal. Szıdi vár sorsában 

osztozott. Hozzá tartoztak: Háromfülő, Deczk, Geled, Kölp, Ménesi, Bike, Bodorlaka és 

Ötvenablaka. Ma Aradtól ény. találunk ily nevő pusztát. A XVI. századi (1553, 1561) 

adólajstromok is csak ezt ismerik (Cs 1: 765). 1808: Szentpál (Kis-) (160). 1851: Kis-Szent-Pál, 

puszta és kertész község Ar vm. A dohánykertészközség népessége 280 r. kath. magyarság. Birja 

Almásy Pál, volt hevesi alaispán (Fé 4: 116). 1888: Szentpál psz (t) Kurtics Ar Aradi js (Je 655). 

1913: Kisszentpál » Kürtös Ar vm. Ma ismét 2 helység: Kürtös és Szentpál (Az). – Sfântul Paul > 

995


Sînpaul = Su 2: 132. 1235–1471 {mind Csánkinak tulajdonítja}, 1828, 1851. – 1974: c. Şofronea 

{Sofronya kzs faluja DNy-ra} [31 B] 

Szentpál 2. Ko (Kolozsvár-ÉNy, Sárd-ÉK hrs, a Zilahi út j. o.; 428 m) 1295: Gyvla f. c-is Rodolfi 

de S. Paulo de genere Borsa (Gy). = (Er I. 537). 1315: metas ... magister Gyula erexerat (Gy). 

1341: v. Zenpal (Cs). =: ve. v-am Zenpal. A Barsa nb. Szentpáliak birták (1295). Gyula 1315-ben 

Szomordok határosa; 1341: Szentpál Vataháza szomszédja (Gy 3: 373). 1358: p. Zenthpal. 1449: 

plebanus de ≈; 1501: p. ≈. Szentpáli, Szp. Fogas és Gyulafi, Kóródi Horvát, Papfalvi, 

Szentmihályfalvi, Dienesi, Székely, Szmf. Csege, Cseh-birtok. Jbn 1450: Magyari István, 

Harangozó Antal; 1501: Magyari Kelemen, İsz János, Keresztély Ágoston, Tapasztó János 

(1341–1501. Cs 5: 410). 1439.IV.21.: Zenpal-i Miklós, János, László, Pál vérdíj fizetésére 

kötelesek: Székelyhíd (KmJkv 153); 1441.IV.29.: Szentpáli Antal, Pál és László ü: Bádok (305); 

1441.VII.6.: Szentpáli Jánosné: néhai Antal leánya: Ilona és te: Pál üv, említett Szentpáli Jánost, 

Szentpálon lakó Fekete Pétert is (337); 1442.I.27.: Szentpáli János és László ü: Papfalva (409); 

1448.XI.2.: Szentpáli László ü: (Alsó)Balázsfalva (638); 1449.I.15.: Uı ü: Lóna Do vm (645); 

1449.II.27. Gyalu districtusbeli papok közt Szentpál: Illés plébános (657); 1452.V.6.: SzL, Sz 

Miklós ü: Soma (1023); 1452.V.7.: SzL ü: Gyvh (1026); 1452.V.23.: SzL bírótárs: Szucság 

(1041); 1452.IX.28.: SzL és Pál ü: Kémer (1063); 1493.VI.14.: Szentpáli Mihály Kolozs vm-i 

szolgabíró fogott bíró: Gorbó (2872); 1521.VI.23.: Szentpáli András szentpáli nemeskúriáját és 

malmát 300 Ft-ban átadja saját fe: Lelei Szilágyszegi Margitnak, s leányainak: Borbálának és 

Annának (3814); 1525.II.7.: Szentpáli Menyhértnek adják a vistai plébániát; jelen volt te: SzA is 

(4075); 1528.IX.14.: Sz János vajdai kiküldött szucsáki iktatáson (4227); 1529.VIII.18.: Szentpáli 

András a konventben vallomást tett a Nagy Gergely havaselvi zsákmánya felıl, ld Gyalu (4268); 

1535.V.6.: Uı 500 Ft-ért vásárol részbirtokot Papfalván (4526); 1537.III.11.: Szentpáli András 

Doboka vm ispánja (4592). 1562: Gyulafehérváron meghal Szentpáli Menyhért, Valkai András 

költı nagybátyja; „valami köze lehetett a fejedelmi udvarhoz“ (GyL: Valkai 36). 1587: Zentt Pall. 

– E: fl. 6, A: fl. 2. Egr. Joanni Zenttpalj integra arendata in ultima plenarie (Dé 56). 1733: 

Szempál, 1760–62: Magyar Sz. Pal. 1808: Szent Pál h., Szin-Paul val. 1861: Magyar-Szentpál (13), 

Szent-Pál, Szint Paul (14). 1875.III.3.: elhunyt Berzétei János 62 éves korában; 1875.IV.18.: 

elhunyt özv. Lengyel Jánosné Bartha Anna 85 éves korában, ... megfojtatott és öszve töretett 

(Vistai H. Akv). 1888: M-Sz-Pál Ko Nádasmenti js (Je 487). 1913: Magyarszentpál Ko vm (Az). 

– 1909/19: Sânpaulul-unguresc, Mszp, L 694: r 666; m, zs (157). 1926: Sânpaul; 1956: Sînpaul = 

Su 2: 131. 1295–1854. [22 B] 

Szentpál 3. Kü (Radnót-K, a Maros j. p.) 1332: Nycolaus sacerdos de S. Paulo; 1343: Ladislaus et 

Dominicus f-i Dominici f-i Chepan nobiles de S. Paulo. A Szentpáli (másként Széplaki) nemesek 

birtoka (1343). Papja 1332 I: 40 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 561). 1376: Scenpal; 1379: 

Zenthpaal; 1465: plebanus de Zenthpal. A Szentpáli, Kerelıi, Haranglábi, Szentgyörgyi, 

Hosszúaszói, Kasuhi, Bolyai családoké és Korvin Jánosé volt. 1500-ban a Kerelıiek itteni 

jobbágyai: Bíró Sebestyén és Lajtos, 1516-ban pedig Székely Balázs (Cs 5: 895). 1453.X.13.: 

Zenthpal-i ... fia: néhai Miklós fia Mihályt birtokbitorlástól tiltják (KmJkv 1109); 1469.III.3.: 

Zenthpal-i néhai Mihály fia István – te: Miklós és Anna nevében is – Póka és Ercse (To vm) 

birtokbeli részeiket 50 Ft-ban zálogba adja Toldalagi Andrásnak (1847); 1475.V.25.: Szenpáli 

Simonfi Antal – Szentpáli Miklós nevében – tiltja megbízója testvérét: Szentpáli Istvánt attól, hogy 

Szentpál, Lackod, Gyulas (Kü vm) birtokbeli részeit elidegenítse Szentgyörgyi Balázsnak (2176); 

1493.V.23.: Zenthpal-i néhai Barnabás fia: néhai Mihály fia István frater, a ferencesek váradi Szőz 

Mária-kolostorának lakója Zenthpal, Ugra, Besenyı és Kerelı egészbirtokot, valamint Széplak, 

Lackod, Gyulas, Lırincfalva (Kü vm), Póka, Ercse, Almás (To vm) birtokban lévı ısi részeit 

atyafiúi szeretetbıl néhai Hosszúaszói György fiainak: Ferencnek és Mártonnak adja (2865); 

1525.V.4.: Kerelıi Alárd ferenc – te: Alárd miklós nevében is – tiltja mostohaapjukat: Zenthpal-i 

Szarvasdi Zsigmondot attól, hogy birtokrészeiket elidegenítse (4087). 

1575.VII.8.: Kerelıszentpáli csata. Bekes Gáspár teljes veresége. A gyıztes Báthory István még 

eznap megkezdi a pártütık szigorú megbüntetését: a szenpáli kastély (akkor Alárdi-, késıbb 

Haller-birtok) udvarán az elfogott urak közül ötöt lefejeztet. Július 9-i kelettel Barabás Samu 

996


közzétette a csatában a fejedelem hadában jelen volt, továbbá a harc után érkezett és végül a 

távolmaradott Maros széki székelyek névsorát (SzO VIII. 302-311). 1587: Ugra, Zentt Pal. – C. 

Pr.: fl. 18, A: fl. 6 (Dé 34). 1733: Szempál, 1750: Szentpal, 1760–2: Kerelı Szent Pál. 1808: 

Szent-Pál (Kerellı-) h., Paulsdorf g., Páli val. 1861: Kerelı-Sz. Pál, Szint Paul Kü (8). 1888: K- 

Sz-P (Sant-Paul) KK Radnóti js (Je 412). 1913: Kerelıszentpál KK vm (Az). – 1909/19: 

Sânpaul, Kszp, L 984: r 185; m, c (157). Sînpaul = Su 2: 132. 1332–1854. [23 D] 

Szentpál 4. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród jp-i úton) 1334: sacerdos de Sancto 

Paulo (Tr). 1448: Zenthpal (SzO IV. 193). 1525: Vargyasi Dane Péter szentpáli halastavát 10 Fton 

zálogba veti Kornis Miklósnak (SzO VIII. 269). 1566: Zent Pal, 1576: Szent Pál (SzO II. 209, 

IV.40). 1587. január: Forró János itteni esküvıjére készült Bogáti Fazekas Miklós Aspasia 

asszonynak dolga és a jó erkölcső asszonynak tüköre c. okató éneke (mj Kv 1591). 1614: Szentpál 

47 családfı (Uh 17). Homoródszentpáli Kornis Margit: Rhédey János felesége, fiuk: Kornis Ferenc 

(–1684), Kolozs vm fıispánja (Gyalu 216/4). 1724: Kornis Péter táblai írnok (Gyalu: C). 1808: 

Szentpál (Homorod-) (160). 1861: Homoród-Sz.-Pál Uh (27). 1888: H-Sz-P Uh Homoródi js (Je 

374). 1913: Homoródszentpál Uh vm (Az). – Sânpaulul Homorodului > Pauleni > Sînpaul = Su 

2: 132. 1334–1854. [37 A; L] 

Szentpelbárt * Ko (Báréval együtt) 1468: pr. Zenthpelbarth. Szentiváni Székely Mihály és 

Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajda birtoka volt (Cs 5: 411). – Su 2: 433. 

Szentpéter 1. Ar (Arad-NyDNy, a Maros b. p. közelében) 1335: sacerdos de Sancto Petro (Tr). 

1564: Kys Zent Peter, 1717: St. Peter (Borovszky: Temes 82). 1808: Szentpéter (Német-) Te 

(160). 1888: Német-Sz-P Te Újaradi js (Je 539). 1913: Németszentpéter Te vm (Az). – 1909/19: 

Sânpetru-german, Nszp, L 2801: r 121; n, m, szerb, zs (157). Sînpetru German = Su 2: 132. 1335– 

1828. {Csánkit ide vonja, holott a Perjámos mellettire utal} [31 B] 

Szentpéter 2. Br (Brassó-ÉK hrs) 1240: eccl-s in Burzia ... vidl. ... Montem S. Petri (Gy, Er 

190). 1415: villicus de Petersberg; 1421: v. Zenthpeter. 1240-ben IV. Béla a falu egyházának 

jövedelmét a ciszterci rendnek adományozta (Gy 1: 831). 1416: Andreas Jublini de Monte sancti 

Petri bécsi diák (Dn 67); =: Martinus plebanus de Monte sancti Petri bécsi diák, Helman néven a 

jogi karon (Dn 1405). 1450.VI.13.: Czekeler Georg egyházjogi licentiatus, szentpéteri (in Monte 

Sancti Petri) plébános ü: Prázsmár (KmJkv 845). Szabad szász falu volt. Határának egy részét a 

hétfalusiak bérelték. XIII. századi templomát (benne XIV-i falfestmények) a XV. században a 

Barcaság legerısebb erıdtemplomává fejlesztették. 1510-ben 96 adófihzetıje volt (Berger 70). 

Várát 1611-ben Báthory fj bevette, de 1658-ban és 1683-ban a tatároknak ellenállt. 1760–2: Szent 

Péter. 1808: Szent-Péter h., Petersburg g., Szin-Petru val. 1861: Sz-P, =, Szinpétru Br-v (39). 

1888: Sz-P (Petersberg, Szin-Petru) Alvidéki js (Je 656). L 1910: 2228, 1956: 2968 (Le). 1913: 

Barcaszentpéter Br vm (Az). – 1909/19: Sânpetru, Szp, Pb, L 2197: r 817; n, m (157). 1956: 

Sînpetru = Su 2: 132. 1240–1854 {1913}. [37 D; L] > Sânpetru 

Szentpéter 3. Csa (Perjámos-Ny hrs) 1333–5: Demetrius (sacerdos) de S. Petro. Papja 1333: 1/2 

fertó, 1334 I: 14 báni, 1334 II: 6 báni, 1335: 1 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 872). 1434: Zenthpeter 

(Borovszky). 1466: Zenth Peter (Cs 1: 704). 1559: Nagyzenthpeter, 1690: Ráczszentpéter 

(Borovszky: Csanád II. 437). 1808: Szent-Péter (Rácz-) h. 1851: Rácz-Szent-Péter, Tt vm, az 

Aranka mellett, 806 kath., 12 evang., 2270 n. e. óhitő, 42 zsidó lak., kath. és óhitő 

anyatemplomokkal, erdıvel, 219 3/8 egész telekkel. F. u. gr. Szapáry József és Antal (Fé 4: 118). 

1913: Nagyszentpéter Tt vm Perjámosi js (Az). – 1909/19: Sânpetru, Szp, L 2869: r 217; szerb, n, 

m (157). > Sînpetrul Mare = Su 2: 132. 1333–1913. > Sînpetru Mare [31 A] 

Szentpéter 4. * Csa (az Aranka vize mellett) 1421: Zenthpeter, 1564: Kys Zent Peter, 1717: St. 

Peter (Borovszky: Csanád II. 295). – Su 2: 433. 

Szentpéter 5. Do (Hidalmás-ÉK hrs) 1312: p. Zenpetur. A Kalocsa-nem Szil ágának birtoka. 

Sorsát ld. Kalocsa alatt (Gy 2: 90). 1350: Sanctus Petrus (Tr). 1370: Senpeter (Bánffy I. 191). 

1454.I.30.: Köblösiek Esküllın két, Köblösön négy jobbáagytelket, Alsótıkön pedig teljes 

birtokrészüket és a kúriájukhoz foglalt földekbıl minden fordulón egy-egy hold szántót rokoni 

997


szeretetbıl átenednek nıvérüknek: Zenthpether-i Miklós özvegyének: Köblösi néhai Teke Bereck 

leánya: Veronikának (KmJkv 1131-2); 1487.III.14.: Drági néhai István fia Márk Zenthpether-i 

részbirtoka cserében Iklódi Dési Péterhez kerül (2635); 1492.I.30.: Zenthpether-en Drági 

Zsigmond és Sombori Péter részbirtokos (2772); 1492.VIII.20.: Drági Márk Zenthpther-i 

birtokrészét zálogba veti Sombori Péternél (2806); 1534.II.26.: Zenthpether Hidalmás határosa 

(4442); 1544.VI.17.: Zenthpeter Drági Anna birtoka (4830-1). 1733: Szent Péter, 1750: Füzes 

Szent Péter, 1760–2: Sz(en)t Péterfalva. 1808: Szent-Péter h. 1861: Sz-P Do (17). 1888: F-Sz-P 

(Szinty-Petru) SzD Csákigorbói js (Je 337). 1913: Füzesszentpéter SzD vm (Az). – Sânpetru; 

1909/19: Fizeş-Sânpetru, Fszp, L 1096: r 1034; zs (75). 1956: Sînpetru Almaşului; Sînpetrul 

Almaşului = Su 2: 132. 1350–1854. > 1974: Sînpetru Almaşului c. Hida {Hidalmás kzs faluja} 

[12 D] 

Szentpéter 6. (Ózd-, Uzdi-) Ko (Kolozs-K) [1303 u.]: p-es ... in C-u de Ozd ... t-m 

Ozdscentpet(ur); 1305: Mychael f. Dionisii de S. Petro, t. Komlous ... inter t-m Ryuch et t-m 

Scentpetur (Gy). 1305: Scentpetur, S. Petrus. ErK: Kodori Márton fia János {testvérei nevében is} 

a Ko vm-i Ryuch és Scentpetur közt fekvı Komlous ~ Komlus földet rokonának adja; hozzájárul 

Szentpéteri (de S. Petro) Dénes fia Mihály is (An 1: 749). 1329: t. Ozdscenpetur; 1334: Abraham 

ds Magnus f. Nicolai nob. de S. Petro. 1303 u. Ózdszentpétert Ózd megyében fekvınek mondják, 

ami esperesi „megyét“ jelenthetett. Az Agmánd-nem birtoka; 1303 u. birtokain megosztozván, 

Máté fia Máté átengedi Uzdiszentpétert tartozékaival Márton fiai: János és Herceg, Márton fia 

Lırinc fiai: Péter és Mihály és Pereglyn fia Domokos részére. Uzdiszentpéterhez ekkor Komlós, 

Csısz és Pogánytelke föld tartozott. 1305-ben az említett „Kodori“ Lırinc fia Péter sógora: Dénes 

fia Mihály nevezi magát Szentpéterrıl. 1334-ben Miklós fia Nagy Ábrahám megveszi Szentgyörgy 

felét. Komlós szomszádja (1305), 1329: Szilvás határosa (Gy 3: 373). 1332-7: archidiaconus, 

sacerdotes de Archidiaconatu de Ozd, de Oza; 1348: p. Ozdizentpeter; cca 1360: Septer ... in 

comitatu de Ozd existens; 1434: judex de Zenthpeter; 1496: plebanus de Zenthpether; 1509: p. ≈. 

Bizonyára ez a hs az Ozd nevő egyházas hely, melyrıl az innen KÉK felé elterülı Ózdi 

fıesperesség is nevét vette. Szentpéteri, Szp. Székely; Meggyesfalvi Alárdfi, Erdıszentgyörgyi 

Meggyes, Báthori, Futaki Nagy, Barcsai, Betleni, Frátai, Györgyfalvi, Gyf. Henke-birtok (1305: t. 

Ozd Scentpeter ... Cs 5: 411). 1440: Zenthpeter-i néhai László leányát: Dengelegi Péter özvegyét 

tiltják Faragóiak és Frátaiak dengelegi birtokrészeik elfoglalásától (KmJkv 194); 1468.XI.30.: Gyfi 

Henke (ds) László Zenthpether-en (To vm) azt a két örökös jbt-t, amelyen Magyari Elek és János 

lakik, s a szentgyörgyi két halastó ıt illetı részét 12 arany Ft-on zálogba veti Gyekei Kemez 

Benedeknél (1831); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, 

beiktatták Zenthpeter birtokába (2375); 1483.II.7.: Zenthpeter-en Meggyesfalviak részbirtokosok 

(2426); 1494.VI.12.: Szentmiklósi Nagy Miklós fe: Gyf-i Henke Anna Zenthpether birtokbeli 

részét zálogba adja Szomordoki Mihálynak (2918). 1587: Twson, Zentt Peter. – E: fl. 13, A: fl. 3 

den. 33. Accumulandum. (Dé 60). 1642: Szent-Péter (Makkai 609) I. Rákóczi György birtoka. 

1707.XII.25.: Az estve, midın elérkezett volna, az ölyvesi prédikátor beszéli, hogy Szentpéterrıl 

jöttenek volna hozzá emberek, akik hívták communióra által Szentpéterre, mivelhogy papjok nem 

volt (We). 1760–2: Uzdi Szent Péter. 1808: Szentpéter (Uzdi- vel Ozdi-) h. 1861: Sz-P Ko (14). 

1888: U-Sz-P Ko Mezıörményesi js (Je 708). 1913: Uzdiszentpéter Ko vm Nagysármási js (Az). 

« Gyula praedium (1808). – 1909/19: Sânpetru, Uszp, L 1326: r 1071; m, zs (157). Sînpetrul de 

Cîmpie = Su 2: 132. 1305–1854. > Sînpetru de Cîmpie [23 B] 

Szentpéter 6. * Kr (?) 1438: Zenthpeter, 1439: Zentpeter (Pesty: Krassó II/2. 211). – Su 2: 433. 

Szentpéter 7. * Te (Temesremete mellett) 1333: sacerdos de Sancto Petro (Tr). Sárvár, majd 

Acsád mellett említik (Cs 2: 64). – Su 2: 398. Sanctus Petrus. 

Szentpéter 8. Te (Varjas-ÉK) 1843-ban alapított falu. 1851: Kis-Szent-Péter, Kétfél faluban a 

majorsági földeken nem rég 2 kertész község telepíttetett meg, um. Kis-Szent-Péter, és Kis-Telep 

nevő, ... a két község évenként 492 holdat szokott dohánynyal beültetni. Birja Kétfélt a királyi 

kincstár (Fé 4: 216). 1888: Kis-Szent-Péter (Totina) Vingai js (Je 433). n: Kleinsanktpeter. 

998


1913: Kisszentpéter Te vm (Az). – Sînpetrul Mic = Su 2: 132. 1843, 1851. > 1974: Sînpetru Mic 

c. Variaş {Varjas kzs faluja} [31 B] 

Szentpéter 9. Tt (Nagyszentpéter mellett) 1796-ban alapított falu (Borovszky: Torontál 134). 

Szerb-Szent-Péter > 1913: Újszentpéter Tt vm Perjámosi js (Az). – Sînpetrul Nou = Su 2: 133. 

1796, 1913. » Sînpetru Mare {Nagyszentpéter} [31 A] 

Szentpéter 10. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród jp-i úton) 1520: Templomának ez 

idı táji karzatmaradványai a Székelyudvarhelyi Múzeumban. 1567: Zent Peter, 1576: Szent Péter 

(SzO II. 218, IV. 40). 1614: Szentpéter 23 családfı (Uh 21). 1760–2: Homoród Szt. Péter. 1808: 

Szentpéter (Homorod-) (160). 1861: Homoród-Sz.-Péter Uh (27). 1888: H-Sz-P Homoródi js (Je 

374). 1913: Homoródszentpéter Uh vm (Az). – Homorod-Sânpetru > Petreni = Su 2: 38. 1567– 

1854. – 1974: c. Mărtiniş {Homorószentmárton kzs faluja D-re} [37 A] 

Szentpéterfalva 1. Do (Zilah-D, a Meszesi úton) 1480.V.19.: Zenthpetherfalwa-n Hidalmási 

Kántor Pál részbirtokos (KmJkv 2303); 1521.VI.19.: Hidalmási Kántor Péter Zenthpeterfalva 

birtokbeli részét örökre átadja testvéreinek: HK Tamásnak, Balázsnak és Gáspárnk (3811); 

1533.I.23.: Szentpáli András Felegregy és Zenthpetherfalwa (Do vm) birtokban hat népes 

jobbágytelket fizetés nélkül átenged Hidalmási Kántor Gáspárnak (4400); 1538.VI.29.: Hidalmási 

néhai Kántor Gáspár fia János átenged anyjának: Zsófiának és jelenlegi férjének: Hodosi 

Ferencnek Zenthpetherfalwa-n három jobbágyot (4649); 1554.XI.7.: Csomafájai Kántor Pál – fe: 

Tıki Orsolya nevében is – Zenthpeterffalwa birtokbeli részét eladja Szenttamási Szalánczi 

Jánosnak s fe: Bánffy Dorottyának (5327); 1555.VI.30.: Kántor János tiltja Kántor Pált, hogy 

Zenthpetherfalwa birtokbeli részét elidegenítse Szalánczi Jánosnak (5393). 1619: Szent 

Peterfalva, 1657: Szentpeterffalva, 1722: Sent Peterfalva (Petri IV. 471). 1733: Bozna, 1750: 

Szent Péterfalva. 1808: Szentpéterfalva (160). 1861: Sz-Pf, Bozna Do (17). 1888: ≈ (Bozna) Szi 

Zilahi js (Je 657). 1913: Szentpéterfalva Szi vm (Az). – 1909/19: Bozna, Szpf, L 555: r 531; zs, 

m (28). = Su 1: 100. 1619–1854. – 1974: c. Agrij {Felsıegres kzs faluja É-ra} [12 C] 

Szentpéterfalva 2. Hu (Hátszeg-DNy, a Kis-Sebes bp-i úton) {1443} 1447: p. Zenthpeterfalua; 

1451: Zenthpeter in d-u de Ha.; 1496: p. Zenthpetherfalwa in d-u de Ha; 1507: ≈. (1443. {!} óta, I. 

Ulászló király adományából) részben a Malomvízi Kendefieké és Kenderesieké volt; részben Szpf. 

Oncsokfalvi, Szentpéterfalvi ~ Szentpéteri, Szpf. Törlis, Szacsali ~ Szecseli ~ Szocseli Dán-birtok 

(Cs 5: 138). 1733: Szent-Péter, 1760–2: Szent Péterfalva. 1808: Szentpéterfalva, Szin-Ptyetru 

(160). 1861: Sz-Pf Hu (24). 1888: Sz-Pf (Szin-Petru) Hu Hátszegi js (Je 657). 1913: 

Szentpéterfalva Hu vm. – 1909/19: Sânpetru, Szpf, L 545: r 536 (157). Sînpetru = Su 2: 132. 

1447–1854. – 1974: c. Sîntămăria-Orlea {İraljaboldogfalva kzs faluja DNy-ra} [43 B] 

Szentpéter-hegy 1660 Várad határán az Ablakos mellett nap kelet felıl [szılıhegy, melyet] Szent 

Péternek hinak (Szalárdi: Eml) 

Szentsimon 1. Cs (Tusnád-ÉNy, az Olt bp-i úton) 1333: sacerdos de Sancto Symone (Tr). 1456: 

Zenthsimon, 1477: v. Sancti Simonis, Sent Simon, 1567: Zent Sijmon (SzO I. 173, III. 110, II. 220) 

27 kapu (Venczel 35). 1569: Zentt Simon, p. Zent Simon (SzO II. 253, 262). 1614: Szentsimon 97 

családfı (Cs 12). 1808: Szentsimon (160). 1861: Sz-Simón Cs (31). 1888: Csik-Szent-Simon 

Kászon-alcsiki js (Je 277). 1913: Csikszentsimon Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Sînsimion = 

Su 2: 133. 1333–1854. [37 B] 

Szentsimon 2. Msz (Marosvásárhely-DK) 1332: sacerdos de Sancto Symone, 1333: ≈ de Sancto 

Simone (Tr). 1567: Zent Sijmon (SzO II. 217). 1614: Szentsimon 19 családfı (Msz 86). 1615: 

Iskolájának említése; 1693–1848: hat tanítója ismert (Sipos 131). 1808: Szentsimon (160). 1861: 

Sz-S Msz (33). 1888: Sz-S MT Nyárádszeredai js (Je 657). 1913: Nyárádszentsimon MT vm 

(Az). # Sipos G. MtT 1980. – Sînsimion = Su 2: 133. 1332–1854 {1914}. 1974: c. Neaua {Havad 

kzs faluja} » N [24 C] 

Szenttamás ~ Sanctus Thomas: 

999


Szenttamás 1. (S. Thomas) Ar (Arad-ÉNy) 1331: Benche de S. Thoma; 1334: Michael 

(sacerdos) de S. Thoma. Köznemes birtokosa 1331-ben nádori megbízott. Papja 1334.I: 4 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 185). 1485: Zenththamas (Cs 1: 778); =: ≈ (Márki, II/1. 215). 1808: Szent- 

Tamás. 1828: Szent Tamás (Nagy, I. 33). 1851: Szent-Tamás, puszta és dohány-kertész község, Ar 

vm, Pécska szomszédságában. Róna határa egy részben gazdag feketeföld, részben mocsáros, 

részben pedig homokos. Áll az egész 1642 holdból. Ebbıl a kertészközség, melly 380 r. kath. 

magyart számlál, 1034 holdat bir; a többi majorságilag kezeltetik. Az erdı kiterjedése 102 hold. 

Birja a pusztát Mahler Ferenc; ezelıtt Stettner Máté referendár birta (Fé 4: 119). Hnt. 13: 

Pécskaszenttamás » Ópécska Ar vm (Az). – Su 2: 134. 1334, 1485 (Cs), 1828, 1851. + 2: 398. 

1331–1485. 

Szenttamás 2. Cs (Szentdomokos-D, az Olt bp-i úton) 1333: sacerdos de Sancto Thoma (Tr). 

1441: Zenth Thamas, 1527: Zentthamas (Ve: Fontes IV. 143). 1528: Zenth Thamas (Ve: Doc. I. 5). 

1549: Szent Tamás, 1567: Zent Thamas (SzO III. 56, II. 221) 32 kapu (Venczel 35). 1614: 

Szenttamás 85 családfı (Cs 35). 1741: Csik Szent-Tamás (SzO VII. 411). Határában középkori 

templomának romtornya. Katolikus temploma 1760–1780. 1808: Szenttamás (Csik-) (160). 1861: 

Sz-T Cs (31). 1888: Csik-Szenttamás Felcsiki js (Je 277). 1913: Csikszenttamás Csik vm (Az). 

2004: Felcsik számára öregek otthona épül 2004.VII.16. Duna Tv. Szent Anna Nıegylet vállalta az 

öregek gondozását 2004.VIII.15. Duna Tv. 2004 L 2700. Déli harangszó Duna Tv 2005.I.9. – 

1909/19: Sântămaş, Csszt, L 2500: r 268; m (157). > Tomeşti = Su 2: 199. 1333–1854. – 1974: c. 

CîrŃa {Karcfalva kzs faluja É-ra} [25 D] 

Szenttamás 3. * Te (Szentandrás-É) 1333: (sacerdos) de Sancto Thoma (Tr). =: S. Thomas (Cs 

2: 64). – Su 2: 398. 

Szenttamás 4. Uh (Székelyudvarhely-É) 1333: sacerdos de Sancto Thoma (Tr). 1441: 

Zenthamas, 1566 e.: Zentamas, 1567: Zent Thamas, 1576: Szent Tamás (SzO III. 56, II. 203, 220, 

IV. 40). 1614: Szenttamás 11 családfı (Uh 61). 1808: Szenttamás (160). 1861: Sz-T Uh (28). 

1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 657). 1913: Székelyszenttamás Uh vm (Az). – Sântomaş >Tămăşeşti > 

Tămaşu = Su 2: 182. 1333–1854 {1913}. [25 C] 

Szenttemplomalja Cs 1808: Szenttemplomallya. Hnt. 13: azh (168). 

Szépfalu Ar (1913) < Szıdi. 

Széphavas 1. Cs Csikszépvíz fölötti hegy; rajta Szent László-kápolna. Bándi Vazul csiksomlyói 

fıgimnáziumi igazgató feljegyzése szerint idáig ment a somlyói diákság a gyergyói búcsúsokkal a 

búcsúra érkezı moldovai magyarok fogadására (DPP, 1979. 16). Vö. Bálványos havasa. 

Széphavas 2. Mm DK-i részén 1353: Alpes ... Zephauas, 1390: mons Zepheg a mai Frumuşava 

völgy fölötti Şerban (1795 m) hegy (Gy 4: 111/2). 

Széphegy * Ug (?) 1263: Ziphigh, 1378: p. valachalis Zephegh, 1388: Sepheg, 1393: Zepheg {?}; 

1405, 1454: p. Zephegh. Nyaláb vár tartozékai közt tőnik föl (Cs 1: 435); 1454: Zarraspathaka, 

1471: Zarazpatak; villa volachalis volt (Cs 1: 435. Szárazpatak). 1777: Széphegy nunc 

Szárazpatak (Szabó István 483). – Su 2: 435. 

Széphely 1. Te 1. (Temesvár-D, a Temes menti Dettai úton) 1334: Zephel (Tr) egyházas hely. 

1425-i határjárásakor a falu mellett „in silva unum castellum ... de ligno factum“ találtak. 

Ugyanekkor a Temes folyón levı malmait és hetivásárjait említik. A század elején (1401) is állt itt 

erısség (a Nevnai Treuteleké), melynek azonban ekkor lerombolását rendelték el az országnagyok 

(Cs 2: 64). 1661: Zepel mezeje ... E helynek rájái mind oláhok (Evlia Cselebi 84). 1808: Zsebely, 

Schebel, (i) Xebel, Sebel {Olv: "Zsebel"} (189). 1851: ≈, németül Schebel, Te vm, saját 

postahivatallal. Van 4654 n. e. óhitü lakosa, s anyatemploma. Birja az alapitványi kincstár (Fé 4: 

335). 1888: ≈ Csákovári js (Je 341 & Józsefszállás). 1913: Széphely Te vm Csáki js (Az). – 

1909/19: Jebeliu, Zs, L 3993: r 3088; m, n, zs, szerb (98). Jebel = Su 1: 315. 1334–1913. {Csánki 

alábbi adatáva együtt} [41 B] 

1000


Széphely 2. * Te 2. (Temesrékás táján) 1479: Zephel. Sarád város tartozéka volt. E két helység 

valamelyikében idınkén többször megfordult Zsigmond király, pl. 1397, 1398 (Cs 2: 20. Sarád). 

Széplak 1. Bi 1. (Margitta-DK) 1291–4: in v. Zeplak, in Zeplok. 1327: p. Sceplak; 1332: Paulus 

sacerdos de v. Zeplak. 1291–4 között tőnik fel, midın a falu a második fizetéskor 20 kepe tizedet 

ad a püspöknek. A Turul nb. Széplakiak öröklött birtoka. 1327-ben Lırinc fiai: Seraphin, Rubert és 

Gergely a falut három egyenlı részre osztják. Templomának védıszentje Sz. Tamás volt. Papja 

1332: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 671. Sz 1.). 1461: Zeplak (Cs 1: 624). 1461.V.2.: Bánffy 

László és János a Mátyás király levelében elıírt esküt 25-25 nemessel együtt letették Borsi Mihály 

ellenében arról, hogy ártatlanok a Zeplak, Baromlak és Kérı birtokon elkövetett 

hatalmaskodásokban (KmJkv 1543); 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Zeplak birtokbeli részét 

zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (1677). 1808: Széplak h. 1851: ≈, 

mezıváros, Bi vm. Fekszik a Rézhegyek tövében apróbb dombokon, s némely részben ezek 

völgyeiben. Népessége 1400 lakos, kik közt 1160 reform., 200 g. kath., 40 pedig romai kath. Hegye 

a Réz, melly e határban is a Somlyó oldalban kıszént adhatna. BirtokosaiÉ gr. Kun Gergely, Kabos 

József a Szénásy ágon, és több apró mintegy 45 közbirtokosok az ugynevezett Kója lineán (Fé 4: 

124). 1888: ≈ Magittai js (Je 658). 1913: Berettyószéplak Bi vm (Az). – 1909/19: Suplac, Sz, L 

1918: r 316; m; 132 zs (169). > Suplacul de Barcău = Su 2: 151. 1291–1913. > Suplacu de Barcău 

[11 C] 

Széplak 2. Bi 2. (Tenke-DK) 1291–4: Zeplak; 1333 e.: v. Sceplac cum suo districtu. 1332–7: 

Gregorius sacerdos de v. Zeplak, Jacobus =, Paulus = Seplak. Széplak falu uradalmával együtt 

Barsa nb. Tamás fia István fia István birtoka volt, aki 1333 elıtt a váradi püspökségre hagyta. 

Papja 1291–4 között 1 fertót ad a püspöknek; 1332–7: évi 32 gs pápai tizedet fizet. Az összeg 

magas voltát az magyarázza, hogy dézmája nem a püspököt, hanem egészében az itteni Szőz 

Mária-egyházat illette (Gy 1: 671. Sz 2.). 1692: Szeplak (Mezısi 117). 1808: Széplak, Sziplak 

(160). 1851: ≈ {r} Szuplák, Bi vm, lapályban. Van 724 n e. óhitü, 84 reformatus lak., n. e. óhitü 

templommal, s a reform. régi templomának romjaival. Birja a váradi deák káptalan (Fé 4: 124). 

1888: ≈ Tenkei js (Je 658). 1913: Tenkeszéplak Bi vm (Az). – 1909/19: Suplac, Sz, L 1005: r 

871; m, zs (169). > Suplacu de Tinca = Su 2: 151. 1291–1913. – 1974: c. Căpîlna {Feketekápolna 

kzs faluja D-re} [20 B] 

Széplak 3. * Csa (Temesnagyfalu közelében, a Maros b. p.) 1232: v. Sceplok. Pony határában 

említik mint a rahoncai monostor birtokát. Járától É-ra feküdt (Gy 1: 872). =: ≈ (Cs 1: 704). – Su 

2: 400. 

Széplak 4. Ko (Teke-DK, Régen-É) 1228: p. nomine Sceplok ultra Silvas (Cs). 1228: Sceplak 

Ultra Silvas; 1319: p. Sceplak; 1333–4: Petrus sacerdos de =, Scyplak. II. Endre a széplaki 

uradalmat [1217 u.] a Gertrúd királyné megölésében részes Kácsik nb. Simon bántól elkobozta, és 

1228-ban Tomaj nb. Dénes tárnokmesternek adta tartozékaival együtt (cum omnibus v-is, pr-is, 

libertinis, servis, ancillis), s határát leíratta. Az uradalom felöleli Disznajó, Erdıszakál, Bátos, 

Széplak, Dedrád (németül Zepling = Széplak), Vajola, Monor, Kissajó és a mögöttes hegyvidék 

területét. A határjárásban szomszédos faluként Magyaró, Vécs, Lövér; határos birtokosként Dénes 

mester (régeni uradalom), Bana ispán (Szentesháza), István fia János, Imre (Újfalu), Kökényes 

(Ludvégfalva, Péntek) és Demeter (Paszmos) említtetik. A ma is élı hn-ek Lúc p., Puszti, D. 

Rodeşi (ld. Rados, 1880. tk), Sajó, Budak és Kelemen-havasok (ld. Do vm). 1319-ben a régeni 

uradalom része; ekkor Losonci Dénes fia Dénes fiainak osztozásakor Istvánnak jut. Papja 1333 I: 

6, 1334 I: 6 régi báni pápai tizedet fizet (Gy 3: 373). 1393: p. Sceplak; 1508: p. Zeplak. Kacsicsnz; 

Tomaj nembeli Bánffy, Losonczi; Galaczi, Széplaki Erdıs, Kajtor, Szabó, Nagy és Kis, 

Széplaki-birtok. Jbn 1470: Kopa Tamás malomhelyet kap a Losoncziaktól, hogy malmot építsen a 

Lucz folyócskán; 1501: Mochy Barnabás (Cs 5: 412). 1451–1457?: Széplaki Balogh (ds) János 

fia István konventi jegyzı (KmJkv 101); 1482.XI.6.: Tıki Bálint Zeplak-i zálogos része, ld Régen 

(2417); 1483.V.25.: Zeplak-i zálogos része visszakerül Losonczi Lászlóhoz (2450); 1501.IV.26.: 

Széplaki Erdıs János és Kajtor Gergely kijelölt vajdai ember szentmihálytelki {Mezıszentmihály} 

iktatásra (3187); 1501.V.13.: Széplaki Kajtor Gergely vajdai ember a besztercei apácákat IV.28-án 

1001


beiktatta (3195); 1508.V.15.: Újbudai Szabó (ds) Lázár Széplak egészbirtok nyolcadrészét 27 Ft-on 

zálogba adja Széplaki Kis Jánosnak és Búzai Bartos Györgyné: Jusztinának (3466). Ld még KmJkv 

II. 1045. 1587: Zeplak. – E: fl. 3, A: fl. 2 (Dé 59). 1733: Széplak. 1808: Széplak h., Schöndorf g. 

1861: Sz, Scöndorf Ko (14). 1913: Dedrádszéplak Ko vm Tekei js (Az). – 1909/19: Săplac, Dszl, 

L 685: r 275; m (158). > Goreni = Su 1: 268. 1228–1854. – 1974: c. Batoş {Bátos kzs faluja D-re} 

[24 A] 

Széplak 5. * Kr (a Karas mellett, Györög: Karasszentgyörgy-Ny) 1285: t-e ... iuxta fl-m 

Karasu ... usque Gyreug a pt. Or., Zeplok nuncupate. Germen fia Egyed és rokonsága öröklött 

birtoka. 1285-ben Egyed a csanádi káptalan elıtt felét átadja vejének: Gergely fia Jakabnak, másik 

felét Miklós eladta Simon fia Simon mesternek (Gy 3: 495). – Su 2: 434. 

Széplak 6. Kü (Marosvásárhely-DDNy, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1325: t/p. Zeplak; 1331: v. 

Zeeplak; 1332: Paulus sacerdos de Sceplok, Sceplak; 1343: Ladislaus f. Dominici f-i Chepan de 

Zeeplak. 1325-ben Szalók nb. Simon bán fiai osztoznak rajta. 1331-ben Domokos fiai: László és 

Domokos követelésére Simon bán fiai közül Tamás megmutatta a Széplak és Héderfája közt 

húzódó határt (ld. Héderfája). Domokosék 1343-ban Széplaki, majd Szentpáli vezetéknéven 

szerepelnek. Papja 1332 I: 6 régi báni, 1332 II: 12 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 561). 1384: p. 

Zeplak, 1414: ≈, 1523: p. Zeeplak. A XIV. században a Szalók nembelieké (Czikmántoriaké, 

Darlasziaké), majd Meggyesfalvi Alárdfi, Teremi ~ T. Sikesd, Kecseti, Szentmihályi, Haranglábi, 

Lengyel, Gym-i Kemény, Folti, Csulai ~ Gálfalvi Váncsa, İsi, Hunyadi, Szentiváni Székely, 

Szentiváni és Héderfá(ja)i, Bordi vagyis Széplaki, Széplaki Lászlófi, Bot, Karácsonfalv(a)i, 

Szıkefalvi, Héderfájai Barlabási, Szentpáli, Hosszúaszói, Bolyai, Barancskai, Bogáti és Vizaknai, 

Balázsfalvi Cserényi, Szilvási Angyalló, Almakeréki Apafi, Lapádi, s a (Vizaknaiaktól) a szász 

eredető Altemberger családé, Lukács csanádi püspöké s te: Miklósé is volt (1332-tıl Cs 5: 896). 

1448.XII.22.: Zeeplak-on Haranglábi részbirtok (KmJkv 640); 1449.VIII.21.k.: ≈ ua (743); 

1459.VII.9.: Zeplak-on Gym-i Kemény részbirtok (1364); 1466.I.2.: Meggyesfalvi Alárd László 

Zeplak-i része cserében Bogáti Andráshoz kerül (1678); 1481.XI.10.: Zeeplak-i Bordi Istvánné 

Erdıszengyörgyi Erdı Ilona (2335); 1493.V.23.: Zeplaak, ld Szentpál (2865). Ld még KmJkv II. 

1045. 1587: Zeplak. – E: fl. 10. A: fl. 5. Urunk ı Nagysága Horváth Györgynek adta éppen 

segítségül (32). Kis unitárius eklézsia; tanítói állása sokáig academicum benficium volt (Benkı S.). 

1733: Széplak, 1760–2: Küküllı Széplak. 1808: Széplak h., Schöndorf g., Szépláká val. 1861: ≈ 

Kü (9). 1888: Küküllı-Széplak (Suplac) KK Dicsıszentmártoni js (Je 462). 1913: Küküllıszéplak 

KK vm (Az). – 1909/19: Suplac, Kszl, L 963: r 479; m (169). = Su 2: 151. 1325–1854. [24 C] 

Széplak 7. BSz (Szamosújvár-É hrs) 1343: Zenthgyergh, 1356: Zenth Georgh, 1411: Zeplak, 

1413: Zenthgeorgh (Kádár VI. 434). 1440.IX.13.u.: Zeplak Szentgyörgyi-birtok (KmJkv 273); 

1482.XI.26.: Zeeplak-i György ü: Szentgyörgyi Makrai Tamásné: Adviga (2422). 1733: Széplak. 

1808: ≈ (160). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ SzD Szamosújvári js (Je 658). 1913: Széplak SzD vm 

(Az). – 1909/19: Seplac, Sz, L 818: r 729; rutén, m (163). > Buneşti = Su 1: 113. 1343–1854. – 

1974: c. Mintiu Gherlii {Szamosújvárnémeti kzs faluja Ny-ra} [13 C] 

Széplak 8. KSz (Szilágycseh-DK, a Szamos bp-i úton) 1246: Sceplok (Tr). =: Gutkeled 

nemzetségbeli Miklós fia Pál örökjogon bírt földjeibıl a Szamos melletti Sceplok, egy másik folyó 

melletti Alus, Micov és a Szilágy vize melletti Ugruc falu határát, továbbá a Lápos mellett 30 

ekealjnyi földet és az ottani vár mellett egy vár építésére alkalmas helyet, valamint Sceplok faluból 

a várig biztonságos utat örökre átengedi anemzetségebeli Dragun comes fia Istvának, a királyi 

udvar bírájának és nyitrai ispánnak (Er I. 202); =: ld még Szilágyszeg (203). 1318: p. Lechmer, in 

C-u de Karazna iuxta fl-m Berekyo in vicinitate ... p-is Dedach et p-is Sceplak (Gy 3: 616. 

Lecsmér). 1387: Zeeplak, 1423: Zeplak (Petri IV. 382). 1450, 1475: Zeplak (Cs 1: 564). 

1461.III.5.: Zeplak-on Kusalyi Jakcsok részbirtokosok (KmJkv 1516); 1461.III.23.e.: Zeplak, 

Zeplak-i malom ld Aranyosalja (1521); 1508.VII.9.: Zeplak-on Bélteki Drágfiak részbirtokosok 

(3468); 1533.VI.17.: Kusalyi Jakcs Mihály, Közép-Szolnok vm ispánja Zeplak-on részbirtokos 

(4417); 1538.X.7.: Zeeplak-on Álmosdi Csire Ferenc részbirtokos (4659); 1551.III.29.u.: Zeplakon 

Vajai Borzási Miklósnak kúriája van (5076); 1552: Jelentés I. Ferdinánd királyhoz: Somlyai 

1002


Báthory András (m) javára Zeeplak-i Nagy Mátyás alperes ellen adott ítéletlevele értelmében Ippi 

Bernát királyi ember és György frater pap konventi kiküldött január 29-én és a következı napokon 

Zeeplak-on, nevezett Nagy Mátyás házánál, szomszédos nemesek elıtt elégtételt kért, de az alperes 

{többek közt} Ippi Bernát és Bideskúti György Zeeplak-i jobbágyai: Felsıbagosi János és Mátyás, 

Péter Márton és Sebestyén, Illyés Balázs és Gergely jelenlétében azt válaszolta, hogy neki semmije 

sincsen, hanem csak feleségének vannak jószágai ... (5124); 1555.X.10.: Bélteki néhai Drágffy 

György (m) Zeplak-i része Kusalyi Jakcsokra szállott (5418). 1808: Széplak, Szépláku (160). 

1888: Szamos-Széplak Szi Zsibói js (Je 637). 1913: Szamosszéplak Szi vm (Az). – Săplac > 

1909/19: Someş-Săplac, Szszl, L 575: r 527; m, zs (166). > Aluniş = Su 1: 37. 1246–1913. – 1974: 

c. Benesat {Benedekfalva kzs faluja D-re} [12 A] 

Széples Mm-ban, az Avastól K-re 1373: mons Zepleshauasa a mai Cibles (1842 m) havas (Gy 4: 

111/3). – MunŃii łibleşului 

Szépmezı-1 : kistáj Háromszéken, az Olt és a Feketeügy közötti síkság Sepsiszentgyörgy 

közelében (K. L. 178). 

Szépmezı 2. Kü (Küküllıvár-DNy, a Kis-Küküllı bp-i úton) 1313: t/p. Scepmezeu iuxta 

Kukullew (Cs). 1322: v. Zepmezew iuxta fl-m Minoris Kykullew; 1324.VIII.21.: Kar. I: Datum 

iuxta fl-m Kukulleu prope v-m Zeepmezeu; 1332: Syfridus sacerdos de Scepmezev, Gothfridus ≈, 

Zepmezev. Kelneki Chel fiai 1313-ban mint vásárolt birtokukat átadták cserébe Kán nb. László 

vajdának. Ekkor az elcserélt gergelyfáji–veresegyházi uradalommal szomszédosnak mondták. 

László vajda fiaitól Károly király hőtlenségük miatt elkobozta, és 1322-ben Talmácsi Miklósnak 

adta, aki 1324-ben továbbadta testvérének: Katalinnak és férjének: Kácsik nb. Mihály fia Péternek. 

1324.VIII.21-én Károly király itt adott ki oklevelet. Német nevő papja 1332 I: 30, 1332 II: 30 

dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 561). 1313.V.29: Scepmezeu-t Kelneki Chel fia Dániel comes és 

fiai cserébe adják László erdélyi vajdának Gergelyfája és a Székesben levı Veresegyház birtokért 

(An 3: 522); 1313.VI.22: Scepmezeu ~ Sepmezeu. Károly király elıtt egyazon ügylet; itt S a vajda 

birtokaival hrs (An 3: 548. E: 2. v o XV: Zepmezew). 1474: p. Olahmezew; 1477: kenesius de 

Zepmezew; 1492: Zaz Zep Mezew; 1525: p. Zepmezew. Monoszlai Csupor, Szebeni ~ Mikeszászai 

Horváth, Illyei Dienesi, Vajdaszentiványi Székely, Bényei Bíró, Csesztvei, Varsányi, Váradjai, 

Kizdi Sándor, Somkeréki Erdélyi, Almakeréki Apafi, Diódi s más birtokosé. 1417-ben a Váradjai 

Péter néhai erdélyi alvajda után maradt kúriát, kerek erdıt, halastavat s a Kis-Küküllın levı 

malmot, 1499-ben Szász Istvánt, Bagdi István itteni bíráját említik (Cs 5: 896). 1492.VI.6.: Illyei 

Dienesi néhai András fia Dénes ZazzepMezew-i ısi birtokrészét 12 Ft-ért eladja Mikeszászai 

Horváth Pálnak, Remzer Paulnak és Szászsebesi Szász Ferencnek (KmJkv 2802); 1496.II.9.: 

Vajdaszentiványi néhai Székely Mihály fia János ZazZepMezew és OlahZepMezew nevő birtokban 

levı részeit 28 Ft-ért eladja MHP-nak (2983); 1502.IV.20.: Zepmezew-n Kizdi néhai Sándor 

Simon fia János részbirtokos (3243); 1517.IV.26.: Somkeréki Erdélyi Márton a Zeepmezew-i 

részbirtokot átengedi Kiskendi Baládfi Jánosnak (3621); 1525.I.5.: Vesszıdi néhai Nagy János 

fia Miklós Zepmezew birtokbeli részét nıvéreinek: Katalin asszonynak és Annának ajándékozza 

(4064); 1553.VI.7.: Gerendi Ferenc özvegye: Dienesi Katalin Zeepmezeo-n három jobbáagytelkét 

100 Ft-on zálogba adja Bényei Nagy Bertalannak és fe: Temesvári Katalinnak (5215). 1587: 

Zepmezeo cum Beonye. – C. Pr: fl. 50. A: fl 25 (Dé 33). 1647: Szép Mezı (Makkai 632) I. Rákóczi 

György birtoka. 1760–2: Szépmezı. 1808: Szépmezı h., Schönau vel Schienen g., Sóne val. 1861: 

≈, ≈, Sona Kü (9). 1888: ≈ (Schönau, Solna) KK Hosszúaszói js (Je 658). 1913: Szépmezı KK 

vm (Az). – 1909/19: Şona, Szm, Sch, L 1427: r 269; n (175). = Su 2: 176. 1313–1854. [35 A; L] 

Szépmezı 3. * Kr (Berzovia/Zsidovin mellett) 1371–1372: kenezius de Zepmezeu (DocVal 242). 

– Su 2: 434. 

Szépmezı 4. * Szö (Bolvásnicza/Bolvás mellett) 1480: Zepmezeye in districtu Zeureniensi 

(Pesty: Szörény II. 510). – Su 2: 434. 

1003


Szépmezı 5. * Te (Lugos táján, Zsidóvár mellett) 1440: p. Zypmezew a Lugosi kerületben (Cs 2: 

65); 1444: Zeepmezew Zsidóvár 13. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 1487: pr. Zepmezew (Cs 2: 

65). – Su 2: 439. 

Szépnyír Be (Beszterce-Ny, a Magyarós vize b. p.) 1332–5: Seyfridus plb de Chichmar, Syfridus 

sacerdos de Chitmar, Nycolaus de (...) Stepnir, Zynir. Papja 1332 I: 1 lat, 1332 II: 6, 1334.I: 2, 

1334 II: 2, 1335 I: 2, 1335 II: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 564). 1733: Szekmér, 1750: Szep 

Nyir, 1760–2: Szépnyir. 1808: Szépnyér aliis Szepnyir h., Zippendorf g., Szipnik vel Kipnik val. 

1861: Szépnyir, Zepner, Szikmnyir Be (39). 1888: Szépnyir (Zippendorf, Sicmiru, Schönbirk, 

Szikmér) BN Jádi js (Je 658). 1913: Szépnyír BN vm (Az). – 1909/19: Sigmir, Sz, Zd 

(Schönbirk), L 562: r 66; n (163). = Su 2: 120. 1332–1854. [13 D] 

Széptelek * Kr (Detta táján) 1370: Zeepteleky (Cs 2: 107). – Su 2: 429. 

Széptelep AF Vizakna-É) 1750: Mondra. 1808: Mundra, Kladendorf (111). 1888: Mundra AF 

Kisenyedi js (Je 515). 1913: Széptelep AF vm (Az). – 1909/19: Mândra, Mundra, L 196: r 189 

(110). Mîndra = Su 1: 402. 1750–1854. – 1974: c. Loamneş {Ladamos kzs faluja DNy-ra} [35 D] 

Szépvíz {„Szent László adta a Szépvíz nevet a falunak“. Ld Pogányhavas} Cs (Szereda-É, a 

Gyimesi úton) 1567: Zepwijz (SzO II. 211) ~ Zepwyz 53 kapu (Venczel 35). 1602: Szépviz (Sz O V. 

227). 1614: ≈ 113 családfı (Cs 24). 1750: Szepviz. 1808: ≈ (160). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csik- 

Szépvíz Felcsiki js (Je 277 & Bükklok (Tatárbükk), Kostelek, Sulcza, Pricsketı, Gyepecze és 

Csügés telepek). 1913: Szépvíz Csik vm Szépvízi js (Az). # Murádin L.: Csíkszépvízi tájszavak 

(NyIrK 1967.1.138-139). – 1909/19: Ciuc-Sepviz, Csszv, L 2811: r 435; m (50). > Frumoasa = Su 

1: 246. 1567–1854 [25 D] 

Szér 1. * Csa (Valkány környékén Er) 1274: in C-u Chanad ... p. Scer in qua eccl. ad laudem et 

honorem B. V. esset fundata. A Csanád nb. Mákófalviak és Tömpösiek ıseinek osztozásában a B. 

Szőzrıl nevezett templomával az utóbbiaknak jut. Többé e néven nem szerepel. Végvalkány és 

Szilas között sorolják fel. Helye ismeretlen (Gy 1: 872). = (Er I. 334). 

Szér 2. KSz (Hadad-DNy hrs) 1299: Zeertelek Mortunus fia Mortonus birtoka volt; kártételei 

miatt átadták a szomszédos Dezsı comesnek; ld Sarmaság (Er I. 579). 1349: Zceertelek, 1423: 

Zeer (Petri IV. 422). 1454: Zeer, 1475: Zeel (Cs 1: 564). 1461.III.5.: Zeer-en Kusalyi Jakcsok 

részbirtokosok (KmJkv 1516); 1487.IX.6.: KJ László Zeer-i részét zálogba veti Bélteki Drágfy 

Bertalannál (2658); 1508.IX.20.: KJL özvegye: Anna Zeer-i birtokrésze védelmét BD Györgyre 

bízza (3475); 1533.VI.17.: Kusalyi Jakcs Mihály, KSz vm ispánja Zeer-en részbirtokos (4417). 

Utóbb Wesselényi-birtok. 1470-es években kéttornyos kıtemploma volt (Bunyitay), a mai 

református templom helyén állott, melynek elsı, nyugati hajója 1793-ban épült. 1760–2: Szér. 

1808: Szér ~ Szeér, Szir (160). 1888: ≈ (Szeır) Szi Szilágycsehi js (Je 659). 1913: Szér Szi vm 

(Az). 1920 L 834 (744 ref., 90 g. kat.), 1975 L 1150, 1992 L 899 (856 m, 41 r). # Sípos L.: 

Szilágyszér {!}. Szilágysági magyarok 1999. 551. Kép: Református templom. – 1909/19: Ser, Szér, 

L 912: r 144; m; 16 zs (163). = Su 2: 116. 1349–1854. – 1974: c. Bogdand {Bogdánd kzs faluja 

DK-re} [12 A] 

Szerb 1. * Kr (Ferde és Drágfalva mellett) 1596: v. Zerb, 1617: Szijrbi predium (Pesty: Krassó 

II/1. 225). – Su 2: 434. 

Szerb 2. Za (Nagyhalmágy-ÉK hrs) 1561: Ráczfalva (Márki II/2. 168). 1746: Szerb (Su). 1808: 

Szirb, Raissendorf, Szirbul Za (162). 1851: Szerb, Ar vm, Buttyin fiókja, hegyek, erdık közt, 5 

kath., 428 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 4: 125). 1888: Szirb (Ráczfalva) Ar Nagyhalmágyi js 

(Je 664). 1913: Szerb Ar vm (Az). – 1909/19: Sârbi, Szirb, L 498 ort. r (159). Sîrbi = Su 2: 136. 

1561–1854. – 1974: c. Hălmăgel {Kishalmágy kzs faluja É-ra} [33 B] 

Szerbesd Bi (Vaskoh-É) 1692: Szurbesty (Mezısi 116). 1808: Szerbest (Foltest-), Foltest-Szerbest 

(160). 1888: Szerbest Vaskohi js (Je 659). 1913: Szerbesd Bi vm (Az). – 1909/19: Sârbeşti, 

Szerbest, L 412: r 407 (159). Sîrbeşti = Su 2: 136. 1692–1913. – 1974: c. Lunca {Biharlonka kzs 


1004


Szerbfalva Hu (Marosillye-ÉK) 1494: Thothfalw, Thothfalwa. 1516, 1519: p. Zerbfalw; 1518: p. 

Zerb. Barancskai-birtok, majd Werbıczyeké. 1518: mint a magvaszakadt Barancskai László 

birtokát Korlátkıi P. és az Illyei Dienesiek kapták királyi adományul (Cs 5: 138. L. Tótfalu hs is). 

1733: Szirb, 1750: Szirbi, 1805: Szirby. 1808: Szirb, Szirp (162). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ 

Marosillyei js (Je 664). 1913: Szirb Hu vm (Az). – 1909/19: Sârbi, Szirb, L 885: r 870; m, n 

(159). Sîrbi = 2: 136. 1484–1854. [33 D] 

Szerdafalva * Bi (Élesd táján) 1490: Zerdafalva (Jakó 375). – Su 2: 434. 

Szereb * Te (Detta vagy Lugos táján) 1447, 1462: Zereb. Dobozi Dánfi László birtoka, nagy 

uradalmának 4. tartozéka (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 434. 1462. 

Szereda Cs : Csikszereda. 

Szereda Szeredaszék/Msz (Marosvásárhely-K, a két Nyárád összefolyása fölött) Neve a szeredai 

törvénykezési s egyben vásárnaptól ered. Századokon át volt Szeredaszék fıhelye. 1567: opp. 

Zereda, 1570: Maros Zereda (SzO II. 218, 286). 1605.II.21.: Erdélyi országgyőlés Marosszeredán 

a vármegyei nemesek és a székelyek részvételével: Bocskai Istvánt fejedelemmé választja.© 1606: 

Marosszereda ez évtıl vásártartási jogot gyakorol (Kós). 1614: Szereda 45 családfı (Msz 68). 

1635: Szeredai János deák (SzO). 1687: Nyárád-Szereda (SzO IV. 409). 1760–2: Szereda. 1790ben 

három sokadalma volt. 1808: opp. Szereda (Maros-), Szegényszereda (161). 1861: Maros- 

Szereda (város) Msz (33). 1888: Ny-Sz MT Nyárádszeredai js szh, 1888: ház 156, L 738 (Je 543). 

1913: Nyárádszereda MT vm (Az). 2003-tól újra város. # Kós: Nyárádszeredai nagyvásárok 

(:1976). – Mercurea Niraj > Miercurea Nirajului = Su 1: 306. 1567–1854. [24 C] 

Szeredahely 1. Szh (Szeben-ÉNy, a Szászsebesi úton, a Marosba ömlı Székás vize mellett) 1291: 

Jung Peter fia: Ruzmark-i Jung Peter, Jakob és Hannus nevő testvérei nevében is, az alcinai 

szászok foldje mellett fekvı Mikószállása nevő földjét, melyet a szászok Ivánkatelkének neveznek, 

eladta az alcinai comeseknek (Er I. 490); =: Alard comes rokona: Vizaknai Peter fia: Ruzmark-i 

Jung Peter – te: Jakob és Henneng nevében is – a Ruzmark közelében kelet felé esı Mun nevő 

földjét eladja Felapoldi Heneng comesnek (491); [1291] Ruhcmark falu Buzd déli hrs (496). 1330: 

Rusmark; 1334: Forum Ruthenorum, Zeredahel (Tr). 1404: Zerdahel alias Rewssmark (Ub II. 575, 

III. 325). 1552: Zerdahel, 1563: Reismark, 1645: Szeredahely (Amlacher). 1708.VI.25.: Ma pedig 

jövének posták, és Récsei uram {Récsei Zsigmond} is eljöve elöl, és referálák, hogy az éjszaka 

Szeredahelyt háltanak volna és ma minden bizonnyal béjı {báró Kirchbaum generális, Rabutin 

távozása után az erdélyi fıparancsnok}. Azért az urak elkészülének, hogy eleibe kimenjenek (We). 

1750: Szereda, 1760–2: Mercurium. 1808: opp. Szerdahely, Mercurium, Reissmarkt ~ Reussmarkt, 

Mnyerkur (161). 1861: Szeredahely (város), Reussmarkt, Myerkur Szer (37). 1888: Szerdahrly 

(Reussmarkt, Mercurea, Mercuri, Mierkur) Sze Szerdahelyi js szh, ház 363, L 1701 (Je 659). 

1913: Szerdahely Sze vm (Az). – 1909/19: Mercurea, Szh, Rm, L 2008: r 924; n, m (112). 1929: ≈ 

L 2022 (AnR). = Su 1: 390. 1290–1300: terrae villae Ruhcmark, 1291–1854. > Miercurea Sibiului 

[35 C] 

Szeredahelyszék – Reussmarkter Stuhl – szász szék Szebentıl ÉNy-ra, Szeredahely szőkebb 

környékén. Szomszédai: K-en és É-on Fehér/AF vm, Ny-on Szászsebesszék, D-en Szebenszék és 

Fehér/FF vm egyik szigete. 1861 XXII. {th} Szeredahelyszék. Gyüléseit tartja Szeredahelytt (a 

37. lapon felsorolja 12 helységét. Ezeknél a szék jelzése Szh). Szerdahelyi járás Sze 1888 (Je 

53): Doborka, Kerpenyes, Kis-Apold, Ngy-Apold, Nagy-Ludas, Omlás, Pojána, Récse, Ród, Szász- 

Orbó, Szerdahely, Toporcsa, Zsinna. 

Szeredahely 2. * Kr (Csorda táján) 1335, 1425: Zerdahel, 1411: universi cives et hospites de 

Zeredahel (Pesty: Krassó II/2. 211). – Su 2: 434. 

Szeredaszék alegység Marosszéken, a Nyárád mellékén. Fıhelye Marosszereda > Nyárádszereda 

volt. 1509.VII.26.: Berekeresztúr, Maja és Kendı in sede Zerdazek (KmJkv 3510). 

Szeredvára ard Mikovára, Szeredavára Hnt. 13: azh (161). Ld. Mikó vár Csikszereda. 

1005


Szereka Hu (1913) < Szarkad Szv. 

Szeremiklósfalva * Za (Medvefalva mellett) 1464: Zeremyklosfalwa. Csak ez egy ízben említik 

Világos vár tartozékai közt, Medvefalva mellett (Cs 1: 754). 1464: Zeremyklosfalwa, Zere- 

Miklosfalwa, Zeremyklosfalva (Márki II/1. 216). – Su 2: 434. {Márki nyomán Körösbánya mellé 

teszi.} 

Szerén * Za (Borossebes-K, Dézna mellett) 1553: Zerren (Márki II/1. 248). – Su 2: 434. 

Szerénd * Kr (?) 1414: Zerend. Krassómegyei nemes (Torma István) elınevében fordul elı. 

Azonos lehet Szörénddel (Cs 2: 107). 

Szerep * Kr (?) 1333: Zerep (Tr). Hódos, Karán és Sebes helységekkel együtt említik. – Su 2: 434. 

Szeretefalva Za (Székás mellett) 1464: Zerethefalwa, 1525: Zerrest. Világos vár tartozékai közt 

Székás mellett sorolják föl. Szeretefalvának a Székással tıszomszédos mai Szaturó látszik 

megfelelni (Cs 1: 745). – Su 2: 434. {Szaturó mellett} 

Szeretfalva Do (Beszterce-DNy, a Sajó bp-i úton) [1235–70, 1272–90]>355: p. Zereth (Gy). 

[1242–1252] IV. Béla király Zereth birtokot Lırinc erdélyi vajdának adományozta (Er I. 194); 

1272–1290] IV. László király Zereth birtokkal kapcsolatban [Radnai Brendolinus fia Henc comes 

javára?] ad ki oklevelet (319). [1293–313]: Zereth, silva in Szereth. 1300 körül Radnai Miklós 

ispán és unokaöccse: Benus osztozásakor megfelezik a falut; a szereti erdıt mindkét fél jobbágyai 

közösen használhatják. 1355-ben Benes fia Miklós IV. Béla és IV. László okleveleit mutatta fel e 

birtok jogát igazolandó (Gy 2: 90). 1412: p. Rewsyndorff, 1428: p. Orozfalu alio nomine Zereth 

(Ub III. 530, IV. 359). 1457: Orozfalw alio nomine Zeereth (Zichy X. 199). 1532: Zoreth (Su). 

1733: Szereczel, 1760–2: Szeretfalva. 1808: Szeredafalva aliis Szeretfalva h., Sered g., Szereczel 

val. 1861: Szeretfalva, Re{u}ssen, Szeretzel Do (17). 1888: ≈ (Reussen, Seretielu, Szerecel) BN 

Besenyıi js (Je 660). 1913: Szeretfalva BN vm (Az). – 1909/19: SărăŃel, Szf, R, L 357: r 292; n 

(159). = Su 2: 107. 1292–1854. – 1974: c. Şieu-Măgheruş {Sajómagyaros kzs faluja DK-re} [13 D] 

Szeretfalva (Szeretfalva) Hu Marosillyei js 1888 (Je 671) mint Sztrettye ~ Sztrétye névpárja. 

Szeretszeg Cs (Tusnád és Lázárfalva közt) 1614, 1639, 1686, 1690: Szeretszeg (SzO VI. 424, 440, 

442, IV. 273). 1861: Szeretszeg Cs (31). – Su 2: 407, Szeretszeg 1614–1690. {Ma Cseretszeg 

puszta Tusnád és Lázárfalva között} 

Szerfalva Mm (Aknasugatag-D, a Kaszó bp-i úton) 1459: Zerfalwa; 1475, 1484: Syrpfalwa (Cs 1: 

452). 1459: Zeer, Zenfalu, Zerfalwa; 1465: Zerpfalva, 1475: Syrpfalwa, Szirpfalva; 1480: Zerfalva 

(Bélay 196). 1808: Szerfalva, Szirb (161). 1851: Szerfalu, Mm vm, 482 g. kath., 37 zsidó lak., 

anyatemplommal. F. u. Demján, Borodi, s mások (Fé 4: 129). 1913: Szerfalva Mm vm Sugatagi js 

(Az). – 1909/19: Sârbi, Szf, L 969: r 838; zs (159). Sîrbi = Su 2: 136. 1459–1851. – 1974: c. 

Budeşti {Budfalva kzs faluja É-ra} [3 C] 

Szericse * Kr (Facsád mellett) 1548: Zeryche (Pesty: Krassó II/2. 212). – Su 2: 434. 

Szernye Fo (Törcsvár-DNy) 1805: Szernye. 1808: Sirná (La-) (147). 1888: Sirnea Törcsvári js 

(Je 625). 1913: Sirnea Fo vm (Az). – 1909/19: Şirnea, Sirnea, L 788 ort. r (174). = Su 2: 174. 

1805, 1854. [47 A] 

Szervesd Szö (Karánsebes-K hrs) 1591: Servesta, 1690–1700: Zervest, 1769: Servesti, 1785: 

Serviescht (Pesty: Szörény II. 509). 1808: Szervestie, (i) Servestie (161). 1888: Szervestye KrSzö 

Karánsebesi js (Je 660). 1913: Szervesd KrSzö vm (Az). – 1909/19: Zerveşti, Szervestye, L 682: r 

677 (202). = Su 2: 278. 1591–1913. – 1974: c. Turnu Ruieni {Sebesrom kzs faluja Ny-ra} [43 A] 

Szesz * Kr (Facsád táján, Ferde mellett) 1597: Zez (Pesty: Krassó II/2. 293). – Su 2: 435. {ŞeŃ és 

Şesul nevő határrész ırzi emlékét} 

Szeszló * Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tó közelében fekvı Egerszeg/Érszeg és 

Pogányosremete közt) 1367–1377: Scezlaw (DocVal 222). – Su 2: 399. 

1006


Szészárma {'Fehértülök' ~ 'Fehérkürtı' m < szé ~ szö: 'fehéres', ma: szıke + szarm(a) ~ szarv L 

1055: kokuzarma. Köpeczi} BSz (Bethlen-ÉK hrs a Nagy-Szamos jp-i úton) [1242–1252] IV. 

Béla király Zeyzorma birtokot Lırinc erdélyi vajdának adományozta (Er I. 194); 1272–1290] IV. 

László király Zeyzorma birtokkal kapcsolatban [Radnai Brendolinus fia Henc comes javára?] ad ki 

oklevelet (319); [1291–1292] A Radnaiak osztozásakor Weizhorn ~ Sceizorma falu Benus comes 

fiainak jutott (500). 1300: Scezorma, Weizhorn (SzDMon VI. 440, elsı adat). 1332–7: Zeyzarma. 

János pap évente 32 dénár pápai tizedet fizet. 1360: Lajos király szerdai vásártartási jogot ad 

Szészárma falunak (F. IX/6. 109). 1355: Zeyzorma. A XIV–XV. században teljesen 

elmagyarosodott (K). 1449.I.19.: Harinai Farkas Tamás fia János végrendeltében 100 arany Ft-ot 

hagyományoz, hogy abból te: Miklós beszerezze az általa Szent Miklós tiszteletére épített Zezarmai 

templomhoz szükséges dolgokat (KmJkv 648). {Maradványai a XIX. században eltőntek.} 

1450.I.14.: Zezarman-i Farkas János nevében is tiltakonak Bilak (Do vm) elzálogosítása ellen 

(789); 1451.III.31.: HFT fia János zálogon bírt kozmatelki (Ko vm) birtokrészét visszabocsátja 

(többek közt) Zezarman-on lakó Gergely feleségének: Ilonának, Zezarman-i Gergely fiainak: 

Péternek és Bálintnak (947); 1456.III.5.: Zezarma-i néhai Farkas Tamás fia Miklós malomrészt 

vásárol Németi határán, a Beszterce folyón (1241); 1459.I.2.: Baki Pál – Harinai Farkas Miklós 

(e) nevében – tiltja ura osztályos atyafiát: Zezarman-i Farkas Jánost (e) ingóságai, ezütnemői és 

egyéb értékei elidegenítésétıl vagy örökül hagyásától (1332); 1485.IX.2.: a Zezarman-i kastély és 

Zezarman egészbirtok Harinai Farkas Tamásé és Miklósé (2537); 1497.IV.18.: Zezarma-n lakó 

Szabó Zsigmondné Girolti Margit – gy: Zsófia, Ágnes és Katalin nevében is – girolti (BSz vm) 

birtokrészét 32 Ft-ért eladja Temeshelyi Dési Péternek (3012); 1503.IV.23.: Zezerman-i Szabó 

Zsigmond özvegye Girolti Margit leánya: Margit 60 Ft-ért nemeskúriát és puszta jobbágyytelket ad 

el ugyanott ugyanannak (3276); 1505.IX.24.: Bikli János köteles Zezerma várát a néhai Farkas 

Tamásól otthagyott régi fegyverekkel együtt Farkas János kezébe adni (3375); 1534.III.30.: 

Szentgyörgyi Kemény László, Csernátoni Bernáld Balázs, Paniti Alárd Ferenc és Sámsondi Erdélyi 

Mihály a királytól nekik adományozott Zezarma várát 4000 Ft-ért és Méhes, Kisnyulas, Faragó 

(Ko vm), Sóspatak, Kapus, Pusztaszentmiklós (To vm) birtokbeli bizonyos részekért eladják 

Bethleni Farkasnak (4446). A XV. század végétıl román lakossága is volt. A magyarság a 

reformációval kálvinista lett. 1560-ban a faluban volt 24 ház, 2 házikó (zsellér asszonyé), 3 üres 

ház (K). 

1587: Zezermany. – E: fl. 2, A: fl. 1. In rationem ill. domini Principis accumulandum (Dé 48). 

1601–3: a falu magyar lakosságát legyilkolták vagy előzték. Újratelepült moldovai románokkal 

(mint a szomszédos Kıfalu). 1622-ben a bethleni ref. parókiának földje van itt a pap és a mester 

számára (lencsét vetnek belé). 1644: a kálvinista templom romos. Vsz a Bethlen család építteti 

újra. 1678-tól Bethlen-birtok (K). 1733: Szészárma . 1750-ben 5 unitus papja van. 1808: 

Szeszarma, Sessarmb, Szaszarma (161). 1855-ben román iskola épül, a község tartja fenn. 1861: 

Szeszárma BSz (19). 1866-ban román kıtemplom épül a gróf Bethlen család támogatásával. 1888: 

Szeszárma (Szeszármu) SzD Bethleni js (Je 660). 1900 L 811 (757 r, 47 m, 7 német; vall: 475 un, 

40 ref., 26 izr), 57 beszél magyarul, 59 tud írni és olvasni. 1910 L 952 (861 r, 67 m, 24 n; vall: 856 

un, 64 ref., 1 kat. r, 1 luth., 7 ort, 23 izr), 78 beszél magyarul. 1913: Szészárma SzD vm (Az). 

1941 L 964 (907 r, 50 m, 7 zs; vall: 907 un, 48 ref., 2 kat. m, 7 izr). # Köpeczi B. 1985. – 

1909/19: Săsarm, Sz, L 811: r 757; m, zs (160). = Su 2: 108. 1292–1854. [13 D] 

Szeszcsor Fo (Fogaras-D, a Récsei úton) 1432: Sescsori, 1518: Sesciori (Su). 1632: Sesczior, 

Szesczior (Makkai 462, 471) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Sescsor, 1760–2: Szeszcsor. 1808: 

Szescsor (161). 1861: Szeszcsor Fo (25). 1888: Szeszcsor (Szaszcsor) Fogarasi js (Je 660). 1913: 

Szeszcsor Fo vm (Az). – 1909/19: Săsciori, Sz, L 404 gkat. r (160). = Su 2: 108. 1432–1854. – 

1974: c. Recea {Récse kzs faluja É-ra} [36 D] 

Szeszur Hu (1888) : Zdragurfalva Za. 

Szevden * Za (Kalodva mellett) 1439: Szevden Világos vár tartozéka volt a magyarkalodvai 

kerületben (Cs 1: 745). – Su 2: 407. 

1007


Szevesztrény Fo (Fogaras-D, a Récsei út mellett) 1589: Zevestreny, 1601: Zewestreni, 1610: 

Zauaztyen (Ve: Doc. III. 162, VI. 378, VIII. 95). 1632: Szeuesztren (Makkai 462) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Sevestreny, 1750: Szevesztren. 1808: Szevesztrény (161). 1861: Szevestrény 

Fo (25). 1888: ≈ Fogarasi js (Je 660). 1913: Szevesztrény Fo vm (Az). – 1909/19: Sevestreni, Sz, 

L 376: r 375 (163). Săvăstreni = Su 2: 109. 1589–1854. – 1974: c. Recea {Récse kzs faluja É-ra} 

[36 D] 

Szézs * Hu (Jófı-NyDNy, Ohába, Lapugy táján) 1491: p. Seez. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs 

biroka (Cs 5: 138). – Su 2: 401. 

Szibiel Sze (Szeben-Ny, Szelistye-DK) 1383: villa Olachalis Budinbach (Ub II. 575). 1492: 

Bwdenbach, 1495: Zybiniel (Scheiner 139). 1733: Szibiel, 1760–2: Szibiell. 1808: Szibiel, 

Budenbach (161). 1861: ≈ Sze (35). 1888: ≈ (Budenbach, Sibiel) Sze Szelistyei js (Je 660). 1913: 

Szibiel Sze vm (Az). – 1909/19: Sibiel, Sz, Bb, L 1005 ort. r (163). = Su 2: 118. 1383–1854. [35 

C] 

Szidanicza * Kr (Lugos táján, Krassóhódos mellett) 1471: Zydanicza (Cs 2: 107). – Su 2: 438. 

Szidó * Mm (?) 1402: Zydo (Bélay 221). – Su 2: 438. 

Sziget 1. (Szigeti) * Bi 1. (Paptamási és Jákóhodos között) 1214: Paulus de v. Scigetij; 1291–4: 

in Zygety. 1214-ben tőnik fel, midın egy lakosa bizonyította, hogy 2 zálogba vett lovat átadott 

Mica ispán szolgájának, Scemelnek, Ereu megbízott tudtával. A falu 1291–4 között elsı ízben 4 

kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 672. Sz 1.). 1808: Szigeti h. Hnt. 13: Szigetipuszta » Paptamási 

Bi vm. – Su 2: 400. 1214. + 435, Zigeti, 1291 predium (Jakó 299) {Bihar hs közelébe teszi}. 

Sziget 2. (Insula) * Bi 2. (Várad mellett) 1318: Stephanus f. Zaah, iob. noster de Insula cum 

Cyne uxore sua et Elys, socru sua. A váradi káptalan idevaló jobbágyai 1318-ban szılıt 

birtokolnak Várad területén. Beolvadt Váradba; 1599-ben Vicus Zigett ırizte nevét (Gy 1: 672. Sz 

2.). 1456: Zigeth Kecsetiek birtoka (Cs 1: 624, 635). – Su 2: 343. 1318, 1599. 

Sziget 3. * Kr 1. (a Berzava mentén, Denta-DNy, Tolvád mellett) 1401: Zygeth (Cs); 1407: 

Scigeth, 1414: Zyged (Pesty: Krassó II/2. 220; Cs 2: 107). – Su 2: 438. 

Sziget 4. * Kr 2. (Facsád táján, Barnafalva és Györösd között) 1514–1516: Zygeth, 1599: Ziged 


Sziget 5. KSz (Sarmaság-K hrs) 1466.I.3.: Sarmasági Eleknek teljes elégtételt szolgáltatott 

Kusalyi Jakcs János, amiért familiárisaival elpusztíttatta Zygeth nevő birtoká és egyik jobbágyát 

fogolyként Hadad mezıvárosába hurcoltatta, ott szemét kitolatta (KmJkv 1682); 1470.VI.17.: 

Zygeth-i Sügér Máté üv: Szécsi Ozsvát (1967). 1475: Zygeth, 1487: Zygethy (Cs 1: 564). 

1510.II.25.: Zygeth birtok Sámson és Ököritó határosa (KmJkv 3536). 1466: ≈, 1547: Ziget, 1641: 

Szigeth, 1746: Sziget (Petri IV. 499). 1733: Szidette, 1760–2: Szilágy Szigeth. 1808: Szigeth, 

Szigetyu (161). 1888: Szilágy-Sziget Szi Szilágysomlyói js (Je 662). 1913: Szilágysziget Szi vm 

Zilahi js (Az). – 1909/19: Sighetul-Silvaniei, Szsz, L 492: r 433; m, zs (163). = Su 2: 119. 1466– 

1854. > 1974: Sighetu Silvaniei c. Chieşd {Szilágykövesd kzs faluja D-re} [11 D] 

Sziget 6. Mm : Máramarossziget. 

Sziget 7. Sza (a Sárerdı vidékén, Szatmár-É : Csánki) 1303: Zygeth föld {ld Deus} (An 1: 

383). 1406, 1449: Zygeth, 1493: Zigeththelek (Cs 1: 486). 1554.II.1.: Zygeth prédiumot 

visszaadják Anarcsi Bacskai Péternek (KmJkv 5277). – Su 2: 438, Zyketh, 1341 (?), 1406, 1493, 

1494, 1520 Puzthazygeth (Csánki szerint!). 

Sziget 8. Za Gy 1: 672: Sziget 3. (Bi) ld. Zaránd vm. 

Szigetfalu Te (Detta-ÉK, a Berzava b. p.) 1333: Zoruka [: Ozcula], Zkola, 1334: Scalla [: Sculla], 

Sculd [: Scula], Soruld (Tr). 1410: tres ville communiter Ozkolla vocate ..., 1466: Tothozkola in 

districtu Ozkola (Cs 2: 54. A mai Szkulya). 1467.VII.21: Ozkola-i Arka László említése (KmJkv 

1759). 1808: Szkulya, (i) Skulja (163). 1888: ≈ Dettai js (Je 665). 1913: Szigetfalu Te vm (Az). – 

1008


1909/19: Sculea, Szkulya, L 1324: r 633; m, n, szerb, zs (161). Sculia = Su 2: 111. 1333–1851 

{1913}. [42 A] 

Szigetfı Ar (Tótvárad-D, a Maros b. p. közelében) 1169 k.: Zygethffeo, Zigetfeu, Sigetfeu (P); 

1479: Zygethfew Szád vár 14. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád); =: ≈, 1510: Zyketfew, 1569: Ostrow 

(Pesty: Krassó II/2. 90, 221). 1808: Osztróv, Ostrov (122). 1888: Osztrov KrSzö Marosi js (Je 

559). 1913: Marossziget KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ostrov, Osztrov, L 626: r 620 (128). = Su 2: 

21. 1169–1913. + 438. 1169–1596: Szigetfeö, Veresmart mellett (Pesty 221 szerint!) – 1974: c. 

Birchiş {Marosberkes kzs faluja Ny-ra} [32 D] 

Szigeti * Bi (Tenke és Bélfenyér között) 1214: v. Scigueti, 1291–4: Zygety, 1332: sacerdos de v. 

Zigieti, 1333: Zigiedi, 1334: Ziegeti, 1336: Zigeti (Tr). 1552: Zygethy (Jakó 357). 1587: Szigethy, 

1599: Szigeti (Kiss 691, 868). 1692: Szegeth (Mezısi 117). – Su 2: 400. 

Szigetkamara Mm (Sziget mellett) 1913: Szigetkamara (H). Nepomuki Sz. János-templom, b: 

V.16. (RKNt, 1999). – Cămara Sighet = Su 1: 125. 1913. » Sighet {Máramarossziget} 

Szigetkút * Ar (Lippa táján?) 1169 k.: Zigethkut (Tr). – Su 2: 435. 

Szikesfalu Szö (Újmoldova-K, a Duna-parti úttól É-ra) 1690–1700: Szitthevicza, 1774: Sikevicza, 

1785: Cschikowicz (Pesty: Szörény II. 510). 1808: Szikevicza, (i) Sikevica (161). 1888: ≈ KrSzö 

Moldovai js (Je 661). 1913: Szikesfalu KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – SicheviŃa = Su 2: 119. 

1690–1840 {1913}. [54 B] 

Sziklás Te (Temesrékás-K) 1359: Susanfalwa (DocVal 141). 1717: Sescherovaz, 1723–1725: 

Susanivac (Borovszky: Temes 97). 1808: Szuszanovecz, (i) Susanovec (165). 1828: Susanovetz 

(Nagy 378). 1913: Sziklás Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: ŞuşanovăŃ, Sziklás, L 1085: r 

1039; m, n (177) > ŞanoviŃa = Su 2: 167. 1359–1828 {1913}. – 1974: c. Ghizela {Gizellafalva 


Szikszó * Te (Vinga-DNy) 1231, 1237: Szikszó Csák nb. Miklós birtoka (beolvadt Baracháza 

{1411} határába. Le). 1421: Zekzow a csanádi püspök birtoka (Cs 2: 51. Monyarós). – Su 2: 430. 

1421. {Mezızsadány mellé teszi} 

Szil Bi (Szalonta mellett) 1808: pr Szill (162). 1888: Szil psz (t) Nagyszalonta (Je 661). Hnt. 13: 

Szil » Nagyszalonta Bi vm. 

Szilágy 1. Szilágy patak: a Szamos b. o. mellékvize. Görcsön falu határában ered, átfolyik 

Szilágycsehen, Szélszeg fölött torkollik. 1246: Sylag vize melletti Ugruc * falu (Er I. 202). 1479: 

usque fluvium Zylaghpathaka Bınye határán (KmJkv 2288); 1524.VI.26.: a Zylagh folyó felıl 

fekvı jobbágytelek Bınye határán (4028). – Sălaj 

Szilágy 2. Szilágy tájegység Kraszna és Közép-Szolnok vm-ben 1449.V.30.: Zylagh-i Domokos 

és Balázs ü: Nagydoba (KmJkv 700); 1449.VII.8.: Zylagh-i István ü: Jánoki Derzs (718); 

1449.XI.21.: Zylagh-i István ü: Szentkirály Ko 1. (768); 1461.III.28.: Zylag-i Nagy Lırinc ü: 

Szentpéterszegi Angelló (1535); 1516.VII.6.: Kraszna vm Zylag nevő vidékén Bánffy-birtokok 

(3617); 1539.V.14.: Kraszna, Lecsmér, Varsolc, Horvát birtok Kraszna vm Zylag részében fekszik 

(4699); 1549.IV.26.: Kraszna vm Zylagy vidékének Meszesalja és Rézalja nevő tartozékaiban 

Bánffy-birtokok (4919); 1553.II.18.: a Zylag vidékén (in districtu) bizonyos birtokok elvesztése 

miatti per (5172). 1666 Gyalu: a vár pincéjében ... Szilagi bor is még vagyon hat hordóval (Gyalu 

172), 1727: ... a Szilágyban ... lakik (266), 1737: A juhok hasonlóképpen az ısszel 

kihajtattattanak volt teleltetni az Szilágyba (364). # Kıváry: Föld- és ásványtani vázlatok 

Szilágyról (Tudománytár VIII. 1840). = Kıváry László: Tájképek utazási rajzokban. Vál., bev. 

Bálint József. 1984. (Téka). 

Szilágy 3. Szilágyság – 1494: Zilagysag. 1579: SYLAGSAG (Zsámboki: Ungariae loca ... 

Antwerpiae). 

1009


Szilágy 4. Szilágy, Szilágyság: a Réz- és a Meszes-hegység, a Szamos, valamint az Érmellék 

által közrezárt dombság. A magyarság nem sokkal a honfoglalás után benépesítette a gyér szláv 

népességő ≈ot. A középkorban magyar lakosságú, csak a 16. sz-ban bomlik meg etnikai egysége a 

beköltözı románokkal, majd a 18. sz-ban néhány német községgel (pl. Hadad). Ma románok és 

magyarok vegyesen lakják. A ≈ egyik legkorábbi tájnevünk, a 14. sz-tól említik a források. Jóllehet 

egységes földrajzi táj, mégis a történelem folyamán két vm-hez (Kraszna és Közép-Szolnok) 

tartozott. Ezekbıl és Kıvár-vidék egy részébıl alakították 1876-ban Szilágy vm-t. A ≈ kisebb tájai: 

Kraszna vidéke, az 1876-ig fennállt Kraszna vm egykori területe a ≈ déli részén, a Réz- és a 

Meszes-hegység láncai közt, mintegy 8-10 magyarlakta helységgel. Központjai: Szilágysomlyó, 

Kraszna. A Berettyó mente Szilágynagyfalu és Berettyószéplak központokkal. Tövishát a középsı 

vidéke, a Krasznába és a Szamosba futó patakok hátsága. Nevezetes helysége Diósad (K. L. 180). 

Szilágy 5. Szilágyság # Kós, Nagy, Szentimrei: Szilágysági magyar népmıvészet. Kriterion, 

1974. Szilágyi tájakon 2004.X.1. Duna Tv. 

Márton Gy.: Mutatvány a „Szilágysági Tájnyelvi Atlasz“-ból (NyIrK 1976.1.3-20). „A szóban 

forgó nyelvjárási alakulat déli határa kétségtelenül a Meszes-hegység, pontosabban az a 

képzeletbeli vonal, mely Zilahot nyugat felé haladva Egrespatakkal, Kecellel és Krasznahorváttal, 

majd a Szilágysomlyó környéki Alsóvalkóval összeköti. A tájszólás keleti határának megvonása 

szintén egyszerő: itt a Szamos folyó a határa. Mivel a folyó mentének lakossága jelentıs mértékben 

román anyanyelvő, a Szamos menti pontok közül mindössze Zsibót említhetjük, majd nagy 

ugrással Benedekfalvát, Cikót és Sülelmedet. Az északi határt nagy vonalakban az a vonal képezi, 

amely a Sülelmedtıl néhány km-re északra fekvı Monóból kiindulva Hadadot, Bogdándot és 

Dobrát érintve Tasnád környékéig vezet. Dobra környékéig az északi határ viszonylag pontosnak 

minısíthetı, mivel idáig a tılünk meghúzott vonaltól északra tszta román lakosságú vidék 

található, Dobrától északnyugat felé haladva azonban, fıleg Tasnád környékén, a tılünk megjelölt 

vonaltól északra lakó magyarság nyelvjárásának tanulmányozása fogja eldönteni, helyesen jártunké 

el vagy sem. A nyugati határ megvonása szintén nehézségekbe ütközik, mivel a bihari magyar 

tájszólást sem tanulmányozták még kellıképpen. Itt arra törekedtem, hogy ne vegyek föl a 

kutatópontok közé érmelléki és bihari helységeket. Így alakult ki aztán az a határ, amely északról 

déli irányba haladva Pelét, Csaholyt, Kémert, Lecsmért érintve Ippon át Borzás és a már említett 

Alsóvalkó közt húzható meg. Mivel az így körülhatárolható vidék magyar nyelvjárása (...) 

korántsem egységes, a határ megállapításakor, különösen Tasnád környékén és a Bihar felé esı 

részeken, mindig figyelembe vettem a lakosság tájismeretét is, s csak azokat a helyeket vettem föl 

az atlasz ponthálózatába, amelyeknek lakói szilágyságiaknak tartják magukat.“ (3-4, 20). 

Szilágysági magyarok. Kriterion, 1999 {Tıkés László: Ajánlás; Egyed Ákos: Elıszó). 

Szilágy 6. Szilágyi Tractus 1758: a SzT seniora Zoványi József (ld Zsibó). 

Szilágy-Szolnoki Református Egyházmegye 

# Szabó P.: A Szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye története. I-VII. rész. Névkönyv 1874–1880. 

Szilágy 7. Szilágyvármegye 1876-ban létesült, Kraszna és Közép-Szolnok vm-bıl; szh Zilah, 

1888: r. t. vs. Járásai (Je 55-6): 1. Krasznai, 2. Szilágycsehi, 3. Szilágysomlyói, 4. Tasnádi, 5. 

Zilahi, 6. Zsibói járás. 

Szilágy-8. Szilágy-elıtagú hs 1888 (Je 661-2): Bagos, Cseh, Kövesd, Nagyfalu, Paczalusa, 

Paptelek, Sámson, Somlyó, Szeg, Szent-Király, Sziget. 

Szilágy-9. * Za (Kalodva mellett) 1445: Zylaag Világosvár magyarkalodvai kerületéhez tartozott 

(Cs 1: 745). – Su 2: 438. 

Szilágynagyfalu Kr (Szilágysomlyó-DNy 9 km; 215 m) Határában avar és nyugati-szláv temetı. 

1213: Pogu villico et Dezuan et Buncu et Luzen de v. Nog; 1249: Nogffalw; 1259: t. Naghfalw; 

1333.VIII.31.: Datum in Nogfolu; 1335: Petrus sacerdos de Nogfalu; 1341: Nogfolw. 1213-ban ippi 

és kaznacsi emberek perében a lébényi apát, kegyura: Gyır nb. Ders fia Ders, valamint Nagyfalu 

1010


bírája és lakói tanúskodnak. Eszerint a lébényi apátság (Gyır vm) e tájon is birtokolt. 1249-ben IV. 

Béla király Nagyfalu földjét Valkóval együtt Geregye nb. Pál országbírónak adta. 1333-ban a 

krasznai ispán itt ad ki oklevelet. Papja 1335-ben beiktat Ilye faluba. 1259, 1341: a somlyói 

uradalom határosa (Gy 3: 518). 1213: ≈ (Er I. 60). 1349: Nagyfalu (Tr). A XV. század elejétıl 

Bánffy-birtok. 1444: opp. Nagfalw (Petri IV. 115). 1461.I.29.: Nagfalw-i Ördög Simon ü: Zsombor 

(1505); 1469.VIII.28.: Naghfalw-i Márton Mihály kúriát vásárol Deritén (1906); 1493.IV.19.: A 

Szőz Máriáról nevezett Naghfalu ~ Naghfalw-si pálos kolostor perjelje: Pál frater Kémeri Imre s 

nıvérei: Gyerıfy Gergelyné: Katalin és Nagy Imréné: Anna, továbbá néhai Kémeri Miklós leányai: 

Margit és Zsuzsanna kezébe bocsátja Lecsmér felét, a mellette fekvı Lisnecsna és Táncosfalva 

prédiummal együtt (Kr vm), melyeket néhai Bályoki Szilveszter mint Kémeri Imrétıl származó 

zálogos birtokait végrendeletileg a kolostorra hagyott, minthogy a nevezettek a 200 Ft 

zálogösszeget megfizették a kolostornak (2858); 1514.XII.2.: Kabos Pál és Ozsvát, Valkai Tamás 

kijelölt királyi ember Bánffyak iktatására (3585); 1515.I.10.: Bánffy László kalotaszegi officiálisa: 

Valkai Tamás (3586); 1517.XI.2.: Bánffy András, hő szolgálatai jutalmaként, Naghfalw 

mezıvárosban lakó jobbágy-familiárisának: Nagy Mihálynak vallja 200 Ft-ban néhai Gyenge 

Albert jobbágy egykori telkét ≈-ban, s felmeni ıt és utódait a jobbágyok között való szolgálattól, 

census, taksa és kilenced fizetésétıl (3642); 1519.IV.28.: Naghfalw-i részbirtokát Bánffy László 

átengedi fiának: Miklósnak (3723); 1538.I.9.: Naghffalw-i Bánffy Miklós, hő szolgálatai 

jutelmaként, ≈-i Baksa Demeternek adományozza ≈ mezıvárosban azt az épületekkel elátott 

nemestelket, mely néhai Eördög Jánosé volt és Baksa Demeter meg Kaszás Dénes háza között 

fekszik (4624); 1549–1555: Nagyfalusi Péter deák Kraszna és Közép-Szolnok vm jegyzıje 

(KmJkv II. 988); 1551.VIII.5.: Nagyfalusi Bánffy Miklós 24 jobbágytelkét zálogosítja Apafi 

Gergelynek és fe: Gerendi Erzsébetnek, több helyen (5106); 1551.VIII.17.: Naghfalw-i Benedek 

deák felesége: Bartha Margit eskütársa volt ≈-i Bánffy Gáspár özvegye: Jaksics Annának (5109); 

1553.I.13.: Naghffalw-ban Foris Miklós és Kaszász Demeter jobbágy telke Bánffy György birtoka 

(5171). 1576.VI.18.: Nagyfalu Bánffy György birtoka (Dé 14). 1600: a papnak járó 120 kalangya 

búza harmada a rektort illeti (MM). 1626-tól Szilágynagyfaluban, majd Szilágycsehben lp, szilágyszolnoki 

esperes Szilvási K. Márton (?–1634). Szilágysági papi családból származott. 1617.IV.7.: 

Heidelberg, 1618.IX.: Marburg; Bethlen Gábor alumnusa volt. 1619: gyulafehérvári rektor. 1622– 

1626: kolozs-kalotai esperes, bánffyhunyadi lp (Dn 1684). *1739.II.3.: Verestói György versszerzı, 

ref. lelkész (–1794.IX.14., Kv. MIL); ifj. Verestói György (Cséri), VGy püspök fia, 1767-tıl 

kolozsvári lelkész, több gyászbeszéd szerzıje (EhtL). 1760–2: Nagyfalu. 1788: 118 jobbágy-, 158 

zsellércsalád. 1808: Nagyfalu h. 1811–19: báró Bánffy Jánosnál itt volt zenetanító Ruzitska 

György (Bécs, 1789–1869.XII.2., Kv) zeneszerzı, pedagógus. *1853: Bánffy György politikus, 

zeneszerzı, író (– 1889.III.31., Bécs). 1888: Szilágy-Nagyfalu Szi Szilágysomlyói js (Je 662). 

1899-ben megnyílik vasútállomása a Székelyhíd–Szilágysomlyó vonalon. 1900 L 2160; 1910 L 

2500. 1913: Szilágynagyfalu Szi vm (Az). 1938: Felépül a római katolikusok Jézus szívetemploma. 

1941 L 3200; 1977 L 3570. # Major M.: Szilágynagyfalu. Szilágysági magyarok 1999. 

514. Képek: Református templom, 1886-ban készült gombfa bütyökkel, Nıi és férfi fejfa, Nıi és 

férfi gombfa szívvel. – 1909/19: Naşfalău, Nf (Sznf), L 2165: r 271; m; 194 zs (121). Nuşfalău = 

Su 1: 430. 1213–1854 {1913}. [11 D] 

Szilágyszeg KSz (Szilágycseh-D 5 km a Szilágy-patak menti úton) 1246: Gutkeled nemzetségbeli 

Miklós fia Pál, a korábban átengedett földeken kívül {ld Széplak}, Scylag nevő birtoka felét, az 

itteni szabadosok és szolgák felével együtt, rokonának: Gutkeled nemzetségbeli István nádornak és 

somogyi ispánnak adja át ama 100 márka törlesztése fejében, melyet Majád nevő birtoka 

visszaváltására kölcsönzött tıle. A birtokon úgy osztoznak meg, hogy a földbıl mindkettıjüknek 

legyen pontosan elhatárolt része és a Széplak felıli részt István comes, az Újlak felılit pedig Pál 

birtokolja. A nagy erdıséget és az ottani vadászatot közös használatban hagyták (Er I. 203). 1329: 

Zylagzegh (Cs; Tr); 1334: Zylag (Tr). 1377: Scyladzeg, 1439–44, 1455, 1475: Zylagzegh (Cs 1: 

564). 1441.IX.3.: Zylagzeghy-i Pál fia János említése (354); 1446.VIII.14.: Zylagzegh-i Mihály ü: 

Moni Imre (585); 1446.XI.14.: Zyalaghzegh-i Bereckné: Dorottya és Zylaghzegh-i László özvegye: 

Anna üv, Zylaghzegh-i Mihályt is (598); 1449.VIII.21.: Zylagzeg-i Imre fia Mihály, Zylagzeg-i 

Pál fiai: Bereck, Domokos és János üv (739); 1449.VIII.21.k.: Zylagzeg-i Bereckné: Zylagzeg-i 

1011


Domokos leánya: Dorottya és Zylagzeg-i László özvegye: István leánya: Anna március 28-án 

Zylagzeg-en tett nyilatkozatával kapcsolatos feljegyzés töredéke (740); 1452.III.11.: Zylagzegh-i 

Mihály és fe: Zylagzegh-i Imre leánya: Lúcia, s ennek testvérei: Anna és János nevében is tiltják a 

Kusalyi Jakcsokat attól, hogy báldoni birtokukat elidegenítsék (1032); 1459.XII.14.: Zylagzeg-i 

Kis Mátyás, Zylagzeg-i Antal deák ü: Kusalyi Jakcs Péter (1408); 1461.X.12.: Zylagzeg-i Mihály, 

Zylagzeg-i Kis Mátyás ü: ugyanaz (1633); 1469.VIII.26.: Zylagzegh-i János leánykája: Zsófia üv, 

Zylagzegh-i Mihályt is (1904); 1470.VIII.22.: Valkai Ozsvát özvegye: néhai Zylagzegh-i László 

leánya: Erzsébet bınyei egészbirtokát és Zylagzeg-i birokrésze felét 16 Ft-ban zálogba adja 

Zylagzegh-i Mátyásné: Dorottyának (1984); =: Zylagzegh-i Hódosi Mihály, Bálint, László és 

Márton, Zylagzegh-i Mátyásné: Dorottya üv, említett Zylagzegh-i Mátyást és Zylagzegh-i Pált is 

(1985); 1474.I.17.: Zylagzeg-i néhai Buda (ds) György fia Mihály és Zylagzeg-i Kis Mátyás – Kis 

Mátyásné: említett Buda György leánya: Dorottya, továbbá ennek gy: Gergely, Bertalan, Erzsébet 

és Margit, valamint Buda Mihály gy: Máté és Katalin nevében is – Zylagzeg-en a zálogból 

visszaszerzett birtok felét átengedik Bideskúti néhai Kun János gyermekeinek (2127); 

1475.XII.10.: Zylagzeg-i Kis Gergely fia Mátyás fiai: Mihály és Bertalan nevében is tiltják néhai 

Zylagzeg-i László leánya: Erzsébetet, hogy Zylagzeg-i néhai Bedı Mihály és István Zylagzeg és 

Bınye birtokbeli részeit elidegenítse (2200); 1479: Zylagzeg-i Pál deák, Zylagzeg-i Bereck fiai: 

Péter, Mátyás és Mihály, Zylagzeg-i Antal deák özvegye: Erzsébet (másokkal együtt) 

érvénytelennek nyilvánítják a bınyei birtokperben adott okleveleiket (2288). 1495: Szilágyszegi 

Pál görgényi ispán (KmJkv II. M 1047). 1577: Szilagyszeg; 1631: Szilágyszegh (Petri IV. 426), ez 

évbıl ismert elsı kálvinista papja: Kémeri János. Birtokosai, néhány köznemes mellett, zömükben 

kisnemesek, egyházi (részint adómentes, részint adófizetı) nemesek voltak. 1808: Szilágyszeg, 

Szilaszegu (161). 1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 662 & Bönye psz). 1913: Szilágyszeg Szi vm 

(Az). 1920 L 449 (265 r, 173 m, 11 zs). 1992 L 498 (296 r, 202 m). 1998-ban 215 református élt a 

faluban. # Kovács Kuruc J.: Szilágyszeg. Szilágysági magyarok 1999. 541. Kép: A Horváth-kúria, 

A Benkı-kúria, A református templom. – 1909/19: SalaŃâg, Sz, L 398: 200; m, zs (151). SălăŃig = 

Su 2: 103. 1329– 1854. [12 C] 

Szilágytı BSz (Dés-DK, a Kis-Szamos jp-i úton) 1308: t. Zilagteu ~ Zilaghteu. Marcellus fia 

János a Szamos mindkét partján fekvı ≈ földet eladja Myke comes bálványosi várnagynak (An 2: 

330); 1308.III.29.e., Baluanus. László erdélyi vajda oklevele szerint bálványosi várnagya, Myke 

comes bemutatni köteles az ErK privilegiumát Zilaghteu föld ügyében Marcellus fia János 

ellenében (An 2: 331); 1308.III.29., Baluanus. László erdélyi vajda elıtt bálványosi várnagya, 

Myke comes bemutatja az ErK privilegiumát (333). 1347: Zylagtheu, Zylagthu (Tr). 1393: 

Silagthu, 1421: Ziladthew (Kádár IV. 451). 1467: Zylagthew (Bánffy II. 95). 1506I.6.: Kendy Gál 

elcseréli Zylaghthew-i birtokrészét Nyíresi István alsótıki (Do vm) részjószágával (KmJkv 3386); 

1543.IV.26.: Tótıri Pál özvegye: Ágnes tiltakozik az ellen, hogy Tótıri Balázs az ı Sylagtw-i 

birtokrészét, malomrészével együtt, bitorolja, minthogy ez ıt hitbér és jegyajándék címén néhai 

férje javaiból megilleti (4784). 1733: Szilágytı, 1750: Szilagy, 1805: Salathiu. 1808: Szilágytı, 

Szilágytó (161). 1861: ≈ BSz (19). 1888. ≈ (Szalatyiu) SzD Szamosújvári js (Je 662). 1913: 

Szilágytı SzD vm (Az). – 1909/19: Salatiu, Sz, L 292: r 279 (152). = Su 2: 94. 1308–1854. [13 

C] 

Szilágyújlak KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szilágy-patak j. p. közelében) 1246: Vylok; Széplak és 

Szilágyszeg kapcsán említik (Er I. 203). 1383: Ujlak, 1423: Vylak (P); 1462: Wylak (Cs; Petri IV. 

715); 1475: ≈. A nagyobb helysek közé sorolható: 1475 körül évi 47 Ft adót fizetett (Cs 1: 565). 

1508.IX.20.: Wylak-on Kusalyi Jakcs László özvegye: Anna részbirtokos (3475); 1527.XII.16.: 

Kusalyi Jakcs János Wylak-i részbirtokát zálogként leköti Csehi Vajda Jánosnak (4201); 

1533.VI.17.: Kusalyi Jakcs Mihály, KSz vm ispánja Wylak-on részbirtokos (4417). 1577: Uylak, 

1620: Zamosuylak, 1629: Zamosujlak (Petri). 1715: 14 háztartásban 126 lélek, mind magyar. 

1720: 20 háztartásból (12 jobbágy, 8 zsellér) 16 magyar, 4 román, L 180: 144 m, 36 r. A 

földesurak az olcsó munkaerıt Moldovából hozták be. 1736-ban református templom épül, 

harangja az elpusztult vicsai egyházé volt. 1751: Szilágyujlak, 1760–2: Szamos Ujlak. 1808: Újlak 

(Szamos-) KSz (176). 1888: Szamos-Újlak (Somesiu-Uleacu) Szi Szilágycsehi js (Je 637). 1897- 

1012


ben a régi ref. templomot lebontják, helyébe épül a mostani. 1913: Szilágyújlak Szi vm (Az). 

Jelenleg Szilágyújlakon 19 református él. # Vicsai J.: Szilágyújlak. Szilágysági magyarok 1999. 

554. Kép: Fatornyú templom. – 1909/19: Someş-Uileac, Samoszujlak {!}, L 657: r 598; m, zs 

(166). Someş-Uilac = Su 2: 140. 1383–1854 {1913}. [12 A] 

Szilas 1. * Ar (Halalis/Áldásos mellett) 1479: Zylas Váradja vár 4. tartozéka volt (Cs 1: 763). – 

Su 2: 438. 

Szilas 2. * Bi (Szalonta-DNy: Szil puszta) 1221: v. Scilos (Tr). 1374: Zylas (J); 1475: Zyl (Cs 1: 

624; Jakó 357). 1587, 1588: Zyll (Kiss 688, 649). – Su 2: 400 + 438. 

Szilas 3. * Csa (feltehetıen Szér környékén) 1274: in C-u Chanad ... Scylas in qua ecc. ad 

laudem B. Emerici est dedicata. Sorsa Szérrel közös, amely után említik. Temploma Szent Imre 

tiszteletére épült (Gy 1: 872). = (Er I. 334). 

Szilas 4. Sza (Nagybánya-ÉK) 1888: Ulmásza, telep (t) Nagybánya Sza (Je 706). 1913: Szilas 

(H). – 1909/19: Ulmoasa, Szilas, v. Baia-mare (189). = Su 2: 217. 1909, 1913. – 1974: c. TăuŃii- 

Măgherăuş {Miszmogyorós kzs faluja ÉK-re} [2 D] 

Szilas 5. Te 1. (Buziásfürdı-D) 1462: Zylas (B); =: ≈ (Cs 2: 65); 1717: Sillage, 1723: Syllascha 

(Borovszky: Temes 97). 1808: Szilas, (i) Silash (161). 1888: ≈ Buziási js (Je 662). 1913: 

Nagyszilas Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Silaj, Szilas, L 2240: r 2027; m, n (163). > 

Silagiu Su 2: 120. 1462–1913. [42 A] 

Szilas 6. * Te 2. (Berekszó közelében) 1462: Zylas Berekszótól délre (Cs 2: 65). 1491.VII.9.: 

Zylas-i György deák eljár Temesvári Vince hunyadi várnagy nevében (KmJkv 2737); 1523.II.7.: a 

királyi udvarból kiküldött Zylas-i Albert nádori ember Kiskapusi Gyerıfy Zsigmond ügyében 

(3896). – Su 2: 438. 1462. 

Szilas 7. * Za (Székudvar és Nadab között) 1291: Loránd erdélyi vajda és szolnoki ispán, 

valamint Zaránd megyének (provincie) a megyebeliek áltl választott és a király által megerısített 

bírái: András, Zahias és Mihály tanúsítja, hogy Zylos-i Arnold és te: Luchas és rokonai: Máté, 

Domokos, Márton, János többi Zylos-i atyafiukkal együtt visszaadták rokonuknak: Gergely babnai 

comesnek Köbli nevő öröklött földjét (Er I. 499). 1334: Zilas {Tr}. 1463: Zylas (Cs 1: 745). 

1482.XI.6.e.: Zylas-i Márton deák ü: Piski György torockói várnagy (KmJkv 2416). – Su 2: 438. 

Zylas. 1334, 1463, 1532 Sylas (Csáki I. 745) {!} 

Szilfa * Te~Szö (Karánsebes vidékén) 1430, 1444: Zylfa in districtu Karansebes, 1579: Zilfa 

(Pesty: Szörény II. 511). 1444: ≈ Te vm (Cs 2: 65). – Su 2: 438. 

Szilha Te~Kr (Lugos-ÉNy, a Temesvári úton) 1479: Zela, Zehla (P); =: ≈ a Lugosi kerülethez 

tartozott (Cs 2: 63); 1510: Zalha (Pesty: Krassó II/2. 221). 1631: Szalha (Makkai 448) I. Rákóczi 

György birtoka. 1650: Szelha, 1690–1700: Silha, 1717: Schilla (Pesty). 1808: Szilha (162). 1888: 

≈ KrSzö Lugosi js (Je 662). 1913: Szilha KrSzö vm (Az). – 1909/19: Sâlha, Szilha, L 1150: r 

1119; m, zs (152). > Silha > Sîlha = Su 2: 123. 1479–1851. » Coşteiu {Kastély} [32 D] 

Szili 1. * Do (Hidalmás közelében K-re) 1213: v. Silu; 1219: v. Scil; 1220: Adriano de genere 

Kalatha de v. Scily. 1213–1220 szerepel Kalota (Kalocsa?) nb. Szili Adorján, s mivel 100 év múlva 

Kalocsán a Szil-nem birtokos, jó okkal lehet a Kalocsa és Szil nemet azonosítani, ill. a Kalocsanem 

Szil ágáról beszélni ... 1346-ban e nb. Kalach, Job fia Gergely s István fiai birtokolják Mikót 

és Szentmártont. A nemzetség fiágon való kihalása után, 1370-ben leányágra szállt. 1377-ben Szilt 

és Szentpétert a Szentpéteriek bírják (Gy 2: 91). 1219: Scil (Er I. 102). 

Szili 2. * BSz (Szamosújvár táján) 1338: Szili (Tr). = Su 2: 407. 

Szili 3. * Za (Ágya mellett) 1202–3: Scily, 1213: Sili (Tr). – Su 2: 400. 

Sziliste * Szö (Bozovics-K hrs, a Néra jp-i Perebı mellett) 1452: Sylisthe, 1484: Zelyste (Pesty: 

Szörény II. 508). – Su 2: 405. 

1013


Szilitelek * Ko (Bánffyhunyad-K, Farnas és Stána közt) {1260 elıtti} 1262–66: Scylyteluk (Er I. 

238) ~ 1260–70: Scylyteluk; Fylpus fia Mikola c-t beiktatták Dénes fiainak e birtokába (Gy 1: 672). 

1813-ban a Farnas melletti Sztána határában: Sziliben való Kender Föld (KszHn 307). – Su 2: 

404, Stylyteluk, 1267–1270. 

Szilkerék BSz (Szamosújvár-ÉNy) 1219: Scil, 1220: v. Scily; 1273: t. Zylkerek, Sylkereke (Tr). 

1275: Zylkerek-en birtokos Balázs fia Domokos (Er I. 336); 1292: ... ad unam silvam super 

Sylkereke Péntek hrs (511). 1307: Zylkereek (Tr). 1307-ben Mórici Márton fia János s te: 

Domokos Szilkerék (Szolnok vm) negyedét nıvére fiainak adja (Gy 2: 81. Móric Do vm). 

1430.III.7.: Zylkerek-i Antal, Zylkerek-i János familiáris ü: Losonczi Dezsıfi János magister 

(KmJkv 36); 1430.IV.26.u.: Zylkerek-i István, Mihály és Antal ü: Némai Miklós (76); 1440.I.7.: 

Szentiváni Gergely özvegye: Zylkerek-i István leánya: Margit [!] és ennek fia: Albert nevében is 

tiltják a Dengelegieket Dengeleg egészbirtok elfoglalásától (174); 1440.VI.13.k.: Zylkerek-i 

Gebárt Miklós, Zylkerek-i Márton ü: Girolti Andrásné Szilvási Deák Katalin (248); 1442.V.6.: 

Szilkeréki néhai István leánya: Katalin Sombori János felesége (453); 1449.IV.14.: Szilkeréki 

Gebárt Miklós, Szilkeréki Márton s testvérei: Máté és András, Szilkeréki Móricz Péter is vallomást 

tesz Dengeleg birtoklását illetıen (682); 1453.V.24.: Gebárt Miklós, Szilkeréki Márton, András 

és Máté ü: Szucság (1090); 1454.I.16.: Zelkerek-i Gebárt Miklós jobbágya: László, ld Pata (1124); 

1458.IV.17.: Szilkeréki Márton ü: Szucság (1283); 1458.VI.28.: Szilkeréki Imréné Frátai Ilona 

Botháza, Oláhfráta és Magyarfráta faluban örökös részbirtokos (1289); 1461.V.7.: Szilkeréki néhai 

Gebárt Miklós fia: Benedek erdélyi alvajda és [fe?:] Szomordoki Márta birtokrészt kapnak 

Szomordokon (1544); 1468.I.5.: Szilkeréki Bertok is jelen volt Kovács István birtokbaiktatásán 

(1778); 1469.IV.27.: Szilkeréki András és Máté ü: Dés (1878); 1479.VII.5.: Szilkeréki Gebárt 

Benedek Zylkerek és Péntek birtokbeli részeit lakókúriájával együtt átengedi feleségének: Gym-i 

Kabos Margitnak (2277); =: Uı Kékes, Vajdaháza, Füzes, Szava, Bogács, Márkháza (Do vm) és 

Szentjakab (To vm) birtokbeli részeit 150 Ft-ban zálogba adja feleségének (2278); 1480.I.28.: 

Szilkeréki András – saját és fia: Lırinc nevében, valamint néhai Máté fia Ambrus, néhai Márton 

fia Mihály, néhai Márton fia Márton, néhai Mihály fiai: Fülöp, Miklós, Antal és Gergely s fiaik[?]: 

Imre és Miklós, néhai Péter fia Miklós és fiai: Dénes és Ferenc, végül Szilkeréki néhai Jakab fiai: 

Demeter és Fábián nevében is – tiltja Mátyás királyt attól, hogy Szilkeréki néhai Gebárt Benedek 

szilkeréki birtokrészeit eladományozza (2290); 1482.VI.29.: Szilkeréki András ü: Iklódi Dési 

Péter (2377); 1482.VI.30.: Uı ü: Kolozsvári Fekete Miklós özvegye: Katalin (2378); 1482.VII.5.: 

Uı ü: Kapus 2. Ko vm (2381); 1482.VII.30.u.: Uı ü: Teremi Péter kolozsvári polgár (2387); 

1482.IX.16.: Szilkeréki Bertalan (2403); 1482.XI.7.: Szilkeréki Márton ü: Rıd (2418); 

1483.IV.30.: Szilkeréki Albert özvegye: Katalin s gy: Lukács és Márta nevében is tiltják Lónai 

Tıki Imrét, hogy az alsótıki halastóbeli részét elidegenítse (2443); 1485.II.2.: Nyíresiek meg 

Szilkeréki András és fia: Lırinc dévai plébános alsótıki peres ügye (2514); 1523.VII.12.: 

Szilkeréki Péter deák fe: Sz-i néhai Lukács leánya: Katalin sárdi (Ko vm) birtokrészét 40 Ft-ért 

eladja Sárdi Haczaki Andrásnak (3938). 1580: Swlkerek (Kádár VI. 528). 1587: Zilkerek. – E: fl. 

11, A: fl. 3 den. 66 (Dé 50). 1619: Sziilkerek, Zwlkerek, 1696: Uj-Szilkereke (Kádár). 1733: 

Szükerek, 1750: Somkerek. 1808: Szükerék, Szintyerág (166). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ 

(Sintyerág) SzD Szamosújvári js (Je 674). 1913: Szilkerék SzD vm (Az). – 1909/19: Sintereag, 

Szükerék, L 299: r 281 (164). > Corneni = Su = 1: 166. 1219–1913: Somkerék {!}. – 1974: c. 

Aluniş {Kecsed kzs faluja É-ra} [13 C] 

Szilkút Kü (Dicsıszentmárton-ÉNy) 1332–3: Stephanus sacerdos de Zilkuich, Zilkuch. A 

fehérvári esperességhez tartozó papja 1332 I: 20, 1332 II: 20, 1333 I: 12 dénár pápai tizedet fizet. 

Utóbb Küküllı vm-hez tartozott (Gy 2: 185. Szélkút, Szilkút). 1403: Zylkwth et Petherlaka 

wolahalibus falut (mint Szentmárton tartozékait) Zsigmond király Kizdi Sándornak adományozza 

(SzO VIII. 39). 1412: v. Zylkuth volahalis; 1425: p. Zylkwth; 1521: Zylkwt. Szentléleki ~ Kizdi ~ 

Dicsszentmártoni Sándor, Keszi ~ Keszi vagy Tarnóczi Székely, majd Somkeréki Erdélyi, Gerendi, 

Bánffy és Szapolyai-birtok (Cs 5: 897. Vö. Sárkút hs). 1482.IV.1.: Zylkwth birtok Dég határosa 

(KmJkv 2346); 1492.V.6.: Keszi Székely László Zylkwth birtokbeli részét elcseréli, ld 

Dicsıszentmárton (2783); 1502.IV.20.: ≈ Kizdi János birtoka (3243); 1517.IV.26.: ≈-on 

1014


Somkeréki Erdélyi Márton részbirtokos (3621); 1522.VIII.6.: Keszi Székely Simon (e) maga 

részérıl is hozzájárul te: Keszi Székely Sándor ama bevallásához, amellyel Csüdıtelke és Zylkwth 

egészbirtokukat, segítségük fejében, átengedte Héderfájai Barlabási Lénárd alvajdának és 

Haranglábi Eleknek (3864); 1523.VII.10.: Haranglábi Elek (e) Zylkwth, Csüdıtelke birtokbeli és 

az Ádámosi Horváth Gáspártól (e) 91 Ft-ban neki elzálogosított Gyulas (Kü vm) birtokbeli részeit 

zálogként leköti Pemflinger Markus (e) szebeni királybíró fe: Klaranak, a tıle kölcsönzött 500 Ft 

fejében (3937); 1555.II.12.: Zylkwth-on Szentmihályi Gerébek, Tótfalviak és Keresdi Bethlenek 

részbirtokosok (5347). 1733: Szélkút, 1750: Szelkud, 1805: Szélkut. 1808: Szélkút h. 1861: ≈ Kü 

(9). 1888: ≈ (Selcudu) KK Radnóti js (Je 646). 1913: Szélkút KK vm (Az). – 1909/19: Sălcud, 

Szélkút, L 1026: r 998 (152). = Su 2: 104. 1332–1854. – 1974: c. Iernut {Radnót kzs faluja DNyra} 

[23 D] 

Szilotena (?) Hu 1416: p. Sylotena; Damsosi ~ Morsinai-birtok, Reketye, Nyires, Tótfalu után 

(Cs 5: 138. Meglehet, késıbb más néven fordul elı). – Su 2: 405. 

Szilva KSz 1759: Szilva (Petri IV. 602). Ma Szilágybagos tartozéka. – Su 2: 407. 

Szilvágy * Za (Kalodva mellett) 1439: Zylwagh, Zilvakkaludva, 1525: Zylwag Kalodwa (Márki 

II/1. 216). 1525: ≈ (Cs 1: 734. Kalodva). – Su 2: 438. {M} 

Szilvák (Szilvás) * Za (Kalodva táján) 1439-ben mint Két-Szilvák puszta, 1441-ben és 1445-ben 

pedig mint Két-Szilvás jelenik meg Világos vár tartozékai közt a kalodvai kerületben; 1525: 

Zylwagh (Cs 1: 745). 

Szilvás 1. Do Szék-ÉNy, a Kis-Szamos j. p. közelében) 1321: p/v. Zaaszyluas; 1326: Zcyluas ~ 

Ziluas; 1332: Symon sacerdos de Ziluas. Wass Miklós öröklött birtoka volt; 1317 körül Károly 

király elkobozta tıle, de 1321-ben visszaadta Eymech fia Miklós ispánnak, és Tamás vajda 

birtokba iktatta ıt. Szász- jelzıvel szerepel, ami német telepesekre mutat. Midın 1326-ban 

Eymuch fia Wass Miklós részére határt akartak járni Szilváson, e föld Zenasay nevő részét illetıen 

ellentmondtak a széki telepesek. Papja 1332 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 91). 

1440.III.18.: Zylwas Wass-birtok, ld Szentegyed (KmJkv 212); 1441.V.20.: Zylwas-on Wass-kúria, 

ld uo (319); 1441.VII.20.: Czegei Wass Tamás Wasaszylwas-i lakatlan házát, a Szamosra épített 

malomban lévı részeivel és egyéb tartozékokkal együtt 20 Ft-on zálogba adja Manini Giovanni volt 

dési kamarásnak (340); 1444.IV.9.: Szentegyedi Wass Miklós Zylwas-on három pusztatelket 20 Fton 

zálogba ad Iklódi Zovan feleségének (487); 1444.VII.20.: Szentiváni Wass László Wyzzylwas-i 

birtokrészét 40 Ft-ban zálogba adja Márta nemesasszonynak és férjének: Iklódi Zovannak (509); 

1459.VI.11.: Czegei Wass Tamás a Zylwas-i és szentiváni (Do vm) nágykerekő malmokban, 

halastóban, házban lévı részét 12 Ft-on zálogba adja Szentiváni Wass Lászlónak (1367); 

1469.VIII.3.: Wasakzylwas-on Olnoki Herczegek zálogbirtokosok (1897); 1473.IV.12.: 

Wasagzylwas-on lakó Petı Kelemen eljár Iklódiak ügyében (2094); 1475.VII.13.: Récsei 

Gergelyné Szentgothárdi Wass Dorottya Zylwas-on részbirtokos (2184); 1486.VI.3.: Vasakszilvási 

Angyalló János 100 Ft-ért birtokrészeket vásárol Vajdaházán és Felsıfüzesen (2586). Ld még 

KmJkv II. 1047, 1073. 1587: Vasaszyllwas. – E: fl. 13, A: fl. 4. Ill. Princeps magn. dom. 

Alexandro Kendy mediam vita durante fl. 8 den. 50 relaxavit. Idem Princeps dom. Georgio Vass 

mediam vita durante fl. 8 den. 50 relaxavit. (Dé 41). 1616: Viz-Szilvás (Kádár VII. 119). 1733: 

Szilvás, 1750: Viz Szilvás, 1760 – 2: Vizi Szilvás. 1808: Szilvás (Viz-) h. 1861: Viz-Szilvás Do (17). 

1888: Víz-Szilvás SzD Szamosújvári js (Je 728). 1913: Vízszilvás SzD vm (Az). – 1909/19: 

Silivaş, Vsz, L 503: r 408; m (163). = Su 2: 120. 1321–1854. [23 A] 

Szilvás 2. Fe (Marosújvár-D) 1202–1203: Sciluas (Tr). [1295–99]: Benedictus de Syluas. Az 

erdélyi káptalan által kijelölt nemes a László vajda elleni perben (Gy 2: 187). 1300–1310: Zyluas 

(Iczkovits 63). 1461: c. q. de Zylwas Capituli Albensis (Su). 1733: Szilvás, 1750: Szilvas, 1760–2: 

Oláh-Szilvás. 1808: Szilvás (Oláh-) h. 1861: O-Sz AF (6). 1888: O-Sz (Szilivasu) AF 

Marosújvári js (Je 553). 1913: Mikószilvás AF vm (Az). – 1909/19: Silvaşul-român, Osz, L 538: r 

430; m (164). Silivaş = Su 2: 120. 1202–1854. – 1974: c. Hopîrta {Háporton kzs faluja ÉNy-ra} 

[23 C] 

1015


Szilvás 3. Hu 1. Hátszeg-ÉNy) 1360: Zyluas; 1497: Alsozylwas; 1509: p. Kezepsewzylwas, pr. 

Alsozylwas in d-u Ha; 1511: p. ≈. Szilvási ~ Alsószilvási, 1509: Középsı-Sz és Alsó-Sz puszta 

részei a Mezıkeszi Palásti és Szilvási Szilva család birtokából cserében Szentimrei András deák 

birtokába jutottak. 1498: a hőtlen Szilvási (vsz "Alsószilvási") Kende, Simon és János részbirtokát 

Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászlótól, de nem birtokolta (Cs 5: 138). Szilvás faluban 

1360-tól szerepel Dragumir kenéz, a Szilvásiak és Nopcsák ıse (Gy 3: 297. Mácsó). 1706-ban 

Csáky András kuruc hadai itt szenvedtek vereséget a császáriaktól. 1733: Alsó-Szilvás. 1808: 

Szilvás (Alsó-), Szilvasú de dzsosz (162). 1861: A-Sz Hu (20). 1888: ≈ Hu Hátszegi js (Je 210). L 

1910: 918 (r); 1956: 744 (Le). 1913: Alsószilvás Hu vm (Az). – 1909/19: Silvaşul-de-jos, Asz, L 

861: r 848 (164). = Su 2: 121. 1360–1854. > Silvaşu de Jos [33 D] 

Szilvás 4. * Hu 2. (Alsószilvás és Felsıszilvás közt) 1509: p. Kezepsewzylwas ~ Kewzepzylwas (Cs 

5: 138). – Su 2: 353. 

Szilvás 5. Hu 3. (Hátszeg-ÉNy) 1446: Zylwas superior, Felsewziluas; 1519: nobiles p-is 

Fewlsewzylwas. Szilvási ~ Felsıszilvási, Fszi. Ötvös, (vsz) Szilvási Török és Kopasz (Cs 5: 138). 

1733: Felsö-Szilvás. 1808: Szilvás (Felsı-), Szilvasú de szusz (162). 1861: F-Sz Hu (21). 1888: ≈ 

Hátszegi js (Je 328). 1913: Felsıszilvás Hu vm (Az). – 1909/19: Silvaşul-de-sus, Fsz, L 554: r 543 

(164). = Su 2: 121. 1360–1444: Zyluas {!}, 1446–1854. > Silvaşu de Sus [43 B] 

– Prislop kolostor. Zamfíra, Moise havaselvi vajda (1529–30) leánya építette; sírkövének felírata 

szerint „Saphíra ... moritur anno 1580 ...“ Alakjához fızıdı mondák ihlették Halmágyi Sándor 

Saphira c. történeti regényét (Kv 1859). A hátszegi püspöki helytartóság felsıszilvási Priszlop 

szent klastromának siráma. G. Păteanu fordítása. Miskolczy A., G. Păteanu: Két ortodox verses 

krónika. Europa Annales 2/B. Bp 1995. 

Szilvás 6. Ko (Teke-DNy, a Kolozsvári úton) 1296.IV.3.: Zyluas-i Benedek a káptalan egyik 

képviselıje Buzd, Egerd és Bogács határvitáján (Er I. 543). 1321: p. Sciluas; 1329: p. Zyluas cum 

t. Nagyakazto; =: p. Zylwas cum t. Nogakazto, t. ≈ et Kysakazto (Cs). 1321: ≈; 1329: p. Zywas cum 

t. Nogakazto; 1332–5: Petrus sacerdos de Ziluas, Siluas; 1336: p. Ziluas. Kán nb. László vajda 

adta cserébe Miklós fia Mykének, s ı elhalván, a király kezére jutott, aki 1321-ben Kácsik nb. 

Simon fia Péternek adta, majd 1329-ben Hontpázmány nb. Pogány Istvánnak, s ekkor Nagyakasztó 

földdel, Örményessel és Septérrel közös határát leírták. A határjárás szerint Nagyakasztó föld 

Kiscég mai területére is kiterjedt, ami ellentétben van azzal, hogy Kiscéget külön említik. 1336ban 

Pogány István cserébe adta Zsombor nb. Sumbur fiainak: Gyulának és Péternek, ezen „Jula“ 

fia Jánosnak és a Zsombor nıvérétıl leszámazó Dénes fia Pál fia Andrásnak. Papja 1332 I: 33, 

1332 II: 18 régi báni, 1333 I: 15 dénár, 1 báni, 1334 I: 6 gs, 1334 II: 8 gs, 3 dénár, 1335 I: 4 gs, 2 

báni pápai tizedet fizet (Gy 3: 374). 1372: Nogziluas; 1447: Mesezylwas; 1448: p. Puzthazylwas 

a.n. Waydazylwasa; 1448: p/pr. Mezwzylwas a.n. Waydazylwasa nunc habitatoribus destituta; 1450: 

Mezesiluas; 1461: c.q. de Zylwas cum pertinentiis; 1468: Pwzthasilwas; 1473: Olahzylwas; 1506: 

p. Waydazylwas a.n. Mezewzylwas. Farnasi Veres, Kecseti, Somkeréki Erdélyi, Szilvási, Sz. 

Csezeliczki; Pongrácz, Tuzsoni, T. Bolgár, Szentkirályi, Tót-birtok. Jb 1426: Fodor Mátyás (Cs 5: 

412). 1440.VI.6.: Koppándiak tiltják Zylwas-i Bálintot, Jánost, Balázst, Gergelyt és Jánost 

koppándi birtokrészük elfoglalásától (KmJkv 257); 1447.II.11.: Zylwas-i András fia Bálint, tordai 

fıesperes és ≈-i Bertalan fia Balázs és László fia János, az említett András unokái, nagyapjuk és 

Bálint fıesperes Mezezylwas-i elzálogosított birtokrészét kiváltani szándékoznak (613); 

1448.II.28.: Zylwas-i András fia László fia: János, ≈-i András fia Bertalan fia: Balázs – ≈-i András 

fia Bálint tordai fıesperes és Bertalan fia János nevében is – Waydazylwaza, máként 

Mezewzylwaza felét örökre átengedi Farnasi Dénesnek eddigi és ezután teendı jószolgálatai 

viszonzásaként (628); 1448.X.24.: Silwas-i János Szentjakabon birtokos (634); 1449.III.10.: 

Herepei Márk alvajda kérésére Szf-i Gyerı László vajdai és Bertalan frater konventi kiküldött 

Farnasi Dénest II.24-én bevezette Waydazilwas, másként Mezewzilwas felének birtokába (664); 

1449.III.10.u.: [HM alvajda?] kéri a konventet, hogy Györgyfalvi Balázs, illetve János, vagy ...-i 

Benedek a konvent küldöttének jelenlétében tartson vizsgálatot Farnasi Dénes, Zylwas-i András 

fiai: Balázs és János, ≈-i László fia: János és ennek fia: Ambrus panaszában, mely szerint Tusoni 

1016


Tóth István Mezewsilvas-i jobbágyaikat, köztük Toma kenézt (kenezium), Frátai Mihályt, Dant, 

Pagocsai Miklóst és Budatelki Bálintot, életveszéles fenyegetésekkel arra kényszerítette, hogy 

számára tíz ekealja földet szántsanak-vessenek, és ezzel 300 arany Ft kárt okozott nekik. Ezenkívül 

tombi jobbágyaival használtatta és elpusztította az ı jobbágyaiktól használt Nagyakasztó nevő 

erdejüket, újabb 200 arany Ft kárt okozva nekik. Mindezekért a konvent hívja ıt perbe (666); 

1450.V.8.u.: Bánffyak tiltják atyafiaikat, hogy Mezewzilwas birtokot elidegenítsék Farnasi 

Dénesnek (822); 1474.IV.14.: Zylwas-i Ambrus – te: Gergely nevében is – OlahZylwas-i örökös 

birtokrészét 52 Ft-on zálogba veti Zalaházi Lászlónál (2139); 1482.II.27.: Somkeréki Erdélyi 

István és fia: János Zylwas birtok és az itteni halastó ıket illetı felét 350 Ft-ért eladja ugyanannak 

(2343). Ld még KmJkv II. 979, 1047, 1068. 1733: Szylvás, 1750: Szilvas, 1760–2: Mezö-Szilvás. 

1808: Szilvás (Mezı-) h. 1861: Szilvás Ko (14). 1888: M-Sz Ko Mezıörményesi js (Je 504). 1913: 

Mezıszilvás Ko vm (Az). – 1909/19: Silvaşul-de-Câmpie, Msz, L 1284: 1120; m; 12 zs (164). > 

Silivaşul de Cîmpie = Su 2: 121. 1329–1854. > Silivaşu de Cîmpie [23 B] 

Szilvás 6. * Se (Szászsebes táján) 1345: p. vacua et habitatoribus destituta Zyluas vocata (Tr). – 

Su 2: 438. 

Szilvás 7. BSz (Szamosújvár-Ny) 1275: IV. László király az erdélyi káptalannak. Küldje ki 

tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Bonc fia János királyi ember a helyszínen gyızıdjék meg 

Zylvas birtok jogi helyzetérıl, s ha valóban magvaszakadt emberek jószága, iktassa be azt a 

szomszédos Szilkeréken birtokos Balázs fia Domokosnak (Er I. 336); 1275.IX.14., Buda: IV. 

László király Csépán, Zege és Primus Zylvas nevő földjét, mely Szilkerék tıszomszédja, kérésére 

Balázs fia Domokosnak adományozza, miután az erdélyi káptalan jelentésébıl megbizonyosodott a 

birtok jogi helyzetérıl (337). 1440.VI.13.k.: Girolti Andrásné: néhai Zylwas-i Deák István leánya: 

Katalin üv, ≈-on lakó Ág Simont és Székely Györgyöt is (248); 1440.XII.2.k.: ≈-i János özvegyét: 

Csoronk Katalint hitbére és jegyajándéka felıl Csepegımacskási Deák Imre kielégítette néhai férje 

macskási birtokrészébıl (286); 1441.XI.9.: Girolti Andrásné Kechethzylwas-i István leánya: 

Katalin üv (372); 1442.II.15.: Zylwas-i Fülöp – testvérei: Péter, Tamás és Katalin, továbbá ≈-i 

Dénes fia László, Koppándi István és Girolti Andrásné: Katalin neváben is – tiltja ≈-i János 

özvegyét a leánynegyed Kechetzylwas-on való kiadásától (423); 1442.V.22.: Zylwas-i Imre 

özvegye: Salamonfi Ilona – fiai: Tamás és Fülöp nevében is – 16 Ft-ban zálogba adja Szava 

birtokbli részüket (466); 1444.VI.27.u.: ≈-i Fülöp felperes és ≈-i István alperes között ≈-i Bálint 

megölése miatti per lezárása: István 66 arany Ft vérdíjat fizet Fülöpnek (502); =: ≈-i László saját 

≈-i birtokrészét elcseréli ≈-i István szentkeresztmacskásai birtokrészével (503); 1473.I.31.: ≈-i 

Nagy Albert néhai Iklódi Márton familiárisa volt (2078). Ld még KmJkv II. 939, 1047. 1493– 

1499: Kecsetszilvási Szilvási Kristóf vajdai notarius. 1587: Keczyett Zyllwas. – E: fl. 14. A: fl. 4 

den. 66. Ill. Princeps magn. dom. Alexandro Kendy suam partem vita durante fl. 7 relaxavit (Dé 

40). 1733: Ketset Szilvás, 1750: Kuzset Szilvas, 1760–2: Ketsed Szilvás. 1808: Szilvás (Kecsed-) 

(162). 1861: K-Sz Do (16). 1913: Kecsedszilvás SzD vm Szamosújvári js (Az). – 1909/19: 

Chiced-Silvaş, Ksz, L 273: r 241 (44). > Pruneni = Su 2: 62. 1275–1854. – 1974: c. Aluniş 

{Kecsed kzs faluja Ny-ra} [13 C] 

Szilvás 8. KSz (Tasnád-Ny hrs) 1234: II. András király a Szolnok vm-ben fekvı, de a vármegye 

joghatósága alól kivett Scilovas ~ Scilvas nevő birtokába, cserébe, Ákos fia Péterrel bevezettette 

Káta nemzetségbeli István comes feleségét (Er I. 174). 1459.VII.11.: Kémeriek a Tamás nevő 

néhai testvérüket Kémer, Doh, Somos és Domoszló (Kr vm) birtokban megilletı részeket zálogként 

átengedik Zylwas-i néhai István fia Péternek és fe: Kémeri Klárának (1366); 1459.X.15.: ≈-i Péter 

és fe: Kémeri Klára, ≈-i István özvegye: Erzsébet üv, István ≈-i plébánost is (1385); 1469.VIII.27.: 

≈-i Péter és felesége üv, ≈-i Andrást is (1905). 1475: Zylwas (Cs 1: 564). 1487.IX.26.: ≈-i Péter 

varsolci bírája: Vég András tanúskodott varsolci birtokügyben (KmJkv 2659); 1488.II.26.: ≈-i Péter 

varsolci birtokrészét 20 Ft-on zálogba adja Zilah mezıvárosban lakó Márkus Pálnak (2665). 1631: 

Zylwas (Petri IV. 602). 1750: Szilvas. 1808: Szilvás KSz (162). 1888: ≈ Szi Tasnádi js (Je 662). 

1913: Tasnádszilvás Szi vm (Az). – 1909/19: Silvaş, Sz (Tasnádszilvás), L 315: r 297; m; 12 zs 

(164). = Su 2: 121. 1234–1854 {1913}. – 1974: c. Săuca {Szıdemeter kzs faluja K-re} [11 A] 

1017


Szilvás 9. * Te 1. (Temesberény táján) 1408: Zylwas Berény város tartozéka volt (Cs 2: 65). – 

Su 2: 438. {Detta táján} 

Szilvás 10. * Te 2. (Tolvád táján) 1494, 1497: pr. Zylwas (Cs 2: 65). – Su 2: 439. 

{Moravicza/Temesmóra mellett} 

Szilvás 11. To (Torda-ÉNy, a Hesdát b. o. völgyében) 1367: v. Ziluas, nobiles de ≈; 1415: p. 

Zylwas; 1450: piscina prope villam Syluas cum molendino; 1499: Zylwas. Szilvási, Losonczi, 

Dezsıfi, Szilvási Csezeliczki-birtok (+1297-tıl Cs 5: 739). 1525.XII.2.: Zylwasy András és János 

nıvérüket: Gyerımonostori Kabos Zsigmond fe: Borbálát az apai jószágokból ıt illetı jussok felıl 

a Mikes és Szelestye (To vm) birtokbeli részekkel, Zylwas-on pedig néhai Zylwasy Balázs 

nemeskúriájával és a hídon túl a Kenderföld nevő földig esı pusztatelkekkel elégítik ki (KmJkv 

4129); 1532.VII.28.: Zylwas-i Zylwasy András és te: János úgy osztoztak meg birtokaikon, hogy a 

≈-i kıház egyik fele ≈ felével és Remete (To vm) birtokkal együtt Andrásnak, a ház erdı felıli 

másik fele ≈ és Csürülye felével, valamint Szelecse (To vm) egészbirtokkal együtt Jánosnak jutott. 

Mindkét Jára, Kisbánya, Ivánfalva és Kisaklos birtokbeli apai jussukat is fele-fele részben osztották 

el egymás között (4382); 1539.VIII.14.: Zylwassy András árvái: János és István gyámsága mint 

legközelebbi rokont Haray Sebestyénné Zylwas-i Borbálát illeti (4719). 1587: Zylwass. – E: fl. 

10, A: fl. 3 den. 34. Emerico Zilwassy (Dé 65). 1733: Szilvás, 1750: Szilvas, 1760–2: Magyar 

Szilvás. 1808: Szilvás (Magyar-) (162). 1861: M-Sz To (10). 1888: M-Sz TA Tordai js (Je 488). 

1913: Magyarszilvás TA vm (Az). – 1909/19: Silvaşul-unguresc, Msz, L 300: r 281 (164). > 

Pruniş = Su 2: 62. 1297, 1367–1854. – 1974: c. Ciurila {Csürülye kzs faluja DK-re} [22 D] 

Szilvásfalva Ar (Lippa táján, Kalodva mellett) 1464: Silvasfalva (Márki II/1. 216). – Su 2: 407. 

Szilváshely Kr (Kövesd/Gavosdia-D, a Temes vize egyik b. o. völgyében) 1411: Zylwas, 1690– 

1700: Szilbacsel, 1717: Sylbagie, 1723. Sylbasel (Pesty: Krassó II/2. 223). 1808: Szilváshely, 

Szilvasel (162). 1851: ≈, Kr vm, 6 kath., 855 óhitü lak., anyatemplommal, termékeny földekkel. 

Birja báró Bruckethal (Fé 4: 136).1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 663). 1913: Szilváshely KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Sălbăgel, Szh, L 1003: r 622; n, szlovák (152). = Su 2: 104. 1411–1851. – 1974: 

c. Gavojdia {Kövesd/G kzs faluja} [42 B] 

Szilvástelek (Érd) * Ko (Kajántó tartozéka volt) [1370 k.]: Eerd, másként Szyluastelke a 

kolozsmonostori apát birtoka (Er I. 239). 1427: Zyluasthelek (KmJkv 24). 1448: p/t. Sylwastelek a. 

n. Erd; 1450: p/t. Zylwasthelek. 1314-re: Warhegh, Zakaduth nevő kis-út, Zyluastelkeberke, melyet 

Macskási József fiai Józsefberkének (Josephyberke) akarnak nevezni (1263–1450 Cs 5: 413; 

+1263, +1296, +1314, +1324 Gy 3: 374). +(1314): t. Zyluastelek. Badoki Péter királyi ember 

határjárás után Lázár apátnak iktatja. Hj: Warhegh magas hegy, út, az apát erdejébıl kifolyó patak, 

Zakaduth nevő berch, Genemachkasa (2x), Feyerd falu, Kayantou birtok (An 3: 753). – Su 2: 321. 

Eerd. 

Szilvaszeg * Csa (Nagyszentmiklós-É) 1360: Zylwazegh. Szentmiklós és Palota közt említik a 

Teledgi-birtokok sorában (Cs 1: 704). – Su 2: 439. {P} 

Szin * Kr (Karánsebes táján) 1440: Zyn, Zynfalwa (Pesty: Krassó II/2. 293). =: Zynfalwa (Cs 2: 

107. Szinfalva). – Su 2: 439. {Talán Krassóbarlang mellett} 

Szind To (Torda-Ny hrs) 1288: t. nobilium de Jara Scint vocata (Cs). =: Scinth (Er I. 434). 1310: 

Scend (Cs). 1310: Zind (Tr). (1310): Scend-i János fia János kijelölt vajdai ember Zarka föld 

határjárására (An 2:894). 1332: sacerdos de Stend [: Scend], 1333: Scend, 1334: Zend, 1335: 

Seud [: Send] (Tr). 1360: Zend, 1374: p. Zynd (Cs). 1448: Szindi Imre tordai sókamarás (Dn 

2319). 1508: p. Zynd. ¤Jára vár tartozéka; részben Szendi ~ Szindi, Szindi Dienesi, Járai, Peterdi, 

Csáni, Csáni Tordafi s más birtokosé. Jbn 1503: Mészáros Antal (Cs 5: 739). 1440.III.26.: Zend-en 

Szarkadiak részbirtokosok (219); 1444.IV.22.: Zynd-en Bogáti Pétertıl visszaváltott két telekben 

Hosszúaszóiak és Szarkadiak érdekeltek (489); 1445.XII.9.u.: Járai Domokos fia János Zinth-en 

részbirtokos (549); 1449.VIII.18.: Zynd-en Csáni és Szécsi részbirtok (733); 1449.IX.15.: Zynden 

Tamásfalvi rb (754); 1452.VI.5.: Zynd-i Tancs (ds) Domokos üv, Zend-en lakó Padacs ...-t, 

1018


Zend-i Péter fia Antalt is (1045); 1452.VIII.5.: Zynd-en lakó Szakács Antal ü: Csán (1058); 

1482.X.8.: Csáni Antal Zynd birtokbeli részét leköti fe: Szf-i Gyerıfy Dorottyyának (2412); 

1501.IX.15.: Alsójárai Szarkadi István Zynd-i birtokrészét 25 Ft-on zálogba adja Szilvási 

Cseszeliczki Mátyásnak (3212); 1508.VIII.7.: Zynd-i birtokrészüket Csániak átengedik Csegezi 

Fábián deáknak (3472). 1587: Zynd. – E: fl. 22, A: fl. 7 den. 34 (Dé 65). 1733: Szend, 1750: 

Szind. 1808: Szind (162). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ TA Tordai js (Je 663). Nagy Albert festı 

családja innen származik; nagyapja itteni birtokos volt; apja pénzügyi tisztviselı és lapszerkesztı 

Tordán. 1913: Szind TA vm (Az). # Janitsek J.: Szind helynevei (NyIrK 1982. 2). – Sind > 

1909/19: Sând, Szind, L 659: r 522; m, zs (154). > Sănduleşti = Su 2: 106. 1288–1854. [23 C] 

Szindi család Kolozsvárt 1453-tól (KmJkv I. 1045). 

Szineke Za (Zaránd-Ny, a Fehér-Körös b. p. közelében) 1478: Zyneke (Cs 1: 745). 1520.V.29.: 

Zyneke Nadabi István birtoka (Ru 378). 1808: Szinitye (162). 1851: Szinitye, Ar vm, 10 kath., 909 

n. e. óhitü lak., templommal. Róna határa gazdag s elsı osztálybeli. Kiterjed 3860 holdra, ... 

Folyóvize a Fejér-Körös. Birtokosa a Reviczky család (Fé 4: 137). 1888: Szinitye Ar Kisjenıi js 

(Je 663). 1913: Szineke Ar vm (Az). – 1909/19: Sinitea, Szinitye, L 810: r 800 (164). > Sintea 

Mică = Su 2: 122. 1467: Kyssynthe (Csánkinak tulajdonítja!), 1478: Zyneke, Zyncke, Czyneke, 

Zenyke (detto), 1746, 1828, 1851; 1913: Szinike (H). – 1974: c. Olari {Fazekasvarsánd kzs faluja 

ÉK-re} [20 C] 

Szinér-patak Szamosberence (Sza vm) alatt j. o. a Szamosba ömlı patak. 1851: Szinyér patak (Fé 

1: 120). – 1981: Sinelul [2 C] 

Szinérszeg Te (Buziásfürdı-K, a Lugosi úton) 1631: Szemczeg (Makkai 448) I. Rákóczi György 

birtoka. 1723–1725: Sinérseck (Borovszky: Temes 98). 1808: Szinerszeg, (i) Sinerseg (162). 1851: 

≈, Te vm, Kr vm szélén, egy domb alatt lapályos helyen terül el, 510 n. e. oláh, 237 magyar kath. 

lak., óhitü anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2992 hold, ... Birja Gyürky Pál, ki itt sok ezer 

birtkát tenyésztet, s a magyar kath. lakosok is tartanak juhokat (Fé 4: 137). 1888: Szinérszeg 

Buziási js (Je 663). 1913: Szinérszeg Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Sinersig, Szsz, L 924: 

r 605; m, n, zs (164). = Su 2: 122. 1631–1851. – 1974: c. Boldur {Boldor kzs faluja DNy-ra} [32 

C] 

Szinérváralja Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos jp-i Bányai úton) 1334: Synir, 1335: Symir, 

Waralya, Zynyrwarallya (Tr). 1382: itt lakó Móric-jobbágyok, 1465: castrum Waral (M). 1490: 

Waralya Szinér vár tartozéka volt (Cs 1: 488). 1499: castrum Zynyr. Lehet, hogy a megtelepülés is 

a Móric-birtoklás elıtt, királyi uradalom keretében történt; vára legalább a XIII. századból való. A 

castrum hamarosan nagyszámú jobbágynépet vonz maga köré: közvetett úton tudjuk meg, hogy 

Szinyér egyharmadát a XV. század végén (1493) 42 lakott és 34 lakatlan jobbágyteleknyire 

becsülték (Maksai 216). 1484.VIII.9.: Warallya-n Medgyesaljai Morocz László részbirtokos 

(KmJkv 2503); 1491.VI.21.: Zynyr vára Báthory Szaniszlófiak birtoka (2733); 1493.I.31.: ≈ vára 

Báthory András és Perényi János birtoka (2842). *1504: Sylvester János humanista tudós, 

bibliafordító (Új Testamentom, 1541), a magyar nyelv elsı tudományos rendszerezıje (–1551 u.). 

1520: oppidum, mezıvárosnak számított. 1808: opp. Szinyérváralja (162). Szőz Mária Szeplıtelen 

fogantatása-templom, b: XII. 8. 1851: Váralja (Szinyér-), mezıváros Sza vm, 575 romai, 1373 g. 

kath., 709 ref., 151 zsidó lak., gazdag r. kath. plebániával, ref. és g. kath. anyatemplommal, 

synagógával. F. u. Kornis és Teleki grófok, Vesselényi és Vécsey bárók s m. többen (Fé 4: 268). 

1888: Szinyérváralja Sza Szinyérváraljai js szh, 1888: ház 629, L 3691 (Je 664). n: 

Leuchtenburg. 1913: Szinérváralja Sza vm (Az). – 1909/19: Săini, Szinyérváralja, L 4638: r 2096; 

m, zs (151). Seini = Su 2: 114. 1334–1913. [2 C] 

Szinérváralja-Zúgó () Rózsafüzér Királynıje-templom, b: X.7. (RKNt. Sza 1999). 

Szinfalva Sza (Szamosborhíd-DNy) 1424: p. Valahalis Zynfalua. A Drágfiak erdıdi birtoktestén 

kialakult román falu. Megtelepülése a XV. század elejére esik (Maksai 217). 1424: Zynfalwa (Cs 1: 

486). 1648: Szénffalwa (Makkai 406) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Szinfalu ~ Szénfalu, (n) 

Sinfalu (162). Szent Anna-templom, b: VII.26. (RKNt, 1999). 1851: ≈, Sz vm, 500 r. kath. lak., s 

1019


fiókegyházzal. Birja gr. Károlyi Lajos, kinek itt szeszgyára is van (Fé 4: 137). 1888: ≈ Erdıdi js 

(Je 663 & Mogyorós psz, Szinfalusi major). 1913: Szinfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Sâin, 

Szinfalu, L 1071: r 211; n, m, zs (151). > Săi > Sîi = Su 2: 1424–1913: Színfalva. – 1974: c. Valea 

Vinului {Szamosborhíd kzs faluja} [12 A] 

Szinicze Szö (Orsova-DNy, a Duna-parti úton) 1443: castrum Zinicze. Királyi vár volt (Cs 2: 14, 

Pesty szerint). 1443: Zinicze, 1690–1700: Szvinyicze, 1774: Svinica (Pesty: Szörény II. 512). 1808: 

Szvinicza, (i) Svinica (166). 1888: ≈ KrSzö Moldovai js (Je 674). 1910 L 1448 szerb. 1913: 

Szinice KrSzö vm Orsovai js (Az). – SviniŃa = Su 2: 153. 1443–1913. + 2: 435. [54 D] 

Szinkad * Kr (Oravicabánya táján) 1367: Zynkad (Pesty: Krassó II/2. 293). – Su 2: 439. 

Szinte Za (Kisjenı-K hrs) 1337: sacerdos de villa Sinka, 1338: p. Zynta, 1340: Zintha, 1342: 

Zynche (Tr). 1459.X.15.: Zenthay-i János deák ü: Szentpéterszegi Angelló (KmJkv 1384). 1467: 

Kyssynthe a váradi püspök birtoka (Cs 1: 614. Bi vm). 1510.IV.24.: Zenthay György bizonyos 

kifizetés tanúja (KmJkv 3548); 1531.X.13.: Zyntha-i János deákot és fe: Katalint birtokbitorlástól 

tiltják (4361); 1553.VI.23.: Zentha-i Henczy Máté tiltja Bánk Pál erdélyi alvajdát és Hamvay 

György dési kamaraispánt néhai Zentha-i Nagy Kristóf Dés mezıvárosban levı örökségeinek 

elfoglalásától (5218). 1808: Szintye ~ Szente (162). 1851: ≈, Ar vm. Van 1300 n. e. óhitü lak., 

sanyatemploma. Róna határa gazag ... Kiterjed 11 177 holdra. Folyóvize a Tız. Birja István 

fıherczeg, volt nádor (Fé 4: 137). 1888: ≈ Ar Kisjenıi js (Je 663 & Rekettyés psz). 1913: 

Szinte Ar vm (Az). – 1909/19: Sintea, Szintye, L 1897: r 1566; m (164). > Sintea Mare = Su 2: 

122. 1337–1913. [20 D] 

Szinye BSz (Dés-Ny, Alparét-K) 1507: Zynye (Kádár VI. 457). 1587: Zynye. – E: fl. 12, A: fl. 4 

(Dé 51). 1599: Zynije (Kádár), =: zynyey hatarba (SzT 4: hazafelé). 1650 u. itteni románokat 

telepítenek Szászfenesre (Gyalu LXXXII). 1733: Szinye, 1750: Szöje. 1808: Szinye, Szuje (162). 

1861: Szinnye BSz (19). 1888: ≈ (Szuja) SzD Dési js (Je 663). 1913: Radákszinye SzD vm 

(Az). – 1909/19: Suia, Szinye, L 411: r 357; m, zs (169). > Răzbuneni = Su 2: 1507 – 1854 

{1913}.– 1974: c. Bobîlna {Alparét kzs faluja} [13 C] 

Szira * Te (Temesvár közelében, Nagyremete mellett) 1476: Zyra; Mercy-tk: Zera (Cs 2: 26. 

Békástó). – Su 2: 439. 

Szirb Hu (1888) : Szerbfalva. 

Szirb Za (1808) : Szerb Ar. 

Szirbó Te (Buziásfürdı-ÉNy) 1717: Sirbova (Borovszky: Temes 98). 1808: Szirbova, (i) Sirbova 

(162). 1851: ≈, Te vm, síkságon, 1010 n. e. óhitü lak., s egy rozzant fatemplommal. Határa 3417 

hold, ... F. u. a k. alapitvány, sa kövéresi uradalomhoz tartozik (Fé 4: 139). 1888: ≈ Buziási js (Je 

664). 1913: Szirbó Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909 Sârbova, Szirbova, L 866: r 833; n (159). 

Sîrbova = Su 2: 137. 1717–1913. – 1974: c. RacoviŃa {Rákovica kzs faluja Ny-ra} [32 C] 

Szirinya KrSzö (Újmoldova-DK, a Duna-parti úton) 1909: Szirinya. 1913: Szirinyatelep 

Berszászka tartozéka Újmoldovai js (H). – 1909/19: Sirinea, Szirinya, v. Bârzasca (164). = Su 2: 

123. 1913. » Berzasca [54 B] 

Szita BSz (Bethlen-É, Ispánmezı-ÉK hrs) 1576: Zytafalva, 1607: Zita, 1611: Zytta (Kádár VI. 

466). 1733: Szita. 1808: ≈ (162). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ SzD Bethleni js (Je 664). 1913: Szita 

SzD vm (Az). – 1909/19: Sita, Sz, L 344: r 337 (164). = Su 2: 123. 1576–1854. – 1974: c. 

Spermezeu {Ispánmezı kzs faluja} [13 D] 

Szitabodza (Fe) Hsz (Bodzaforduló-D hrs) Magyarbodzából vált ki. Ld Bodza 6. 1854: Szita 

Bodza (Bul. 50). 1913: Szitabodza Hsz vm Sepsi js (Az). – 1909/19: Sita-Buzău, Szitabodza, v. 

Buzăul-ungar (164). Sita Buzăului = Su 2: 123. 1533–1721: Bodza, 1854: Szita Bodza [38 C] 

Szitány Bi (Belényes-ÉNy, Kispapmezı-É hrs) 1508: Zythaanfalwa, Thwrbolyfalwa (Jakó 357). 

1692: Szitany, Turburics (Mezısi 102). 1808: Turburesty (Szitány-) (173). 1851: Szitány, Bi vm, 

1020


hegyes-völgyes vidéken, 450 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. ... Birja Ulmann Móric (Fé 4: 

140). 1888: Szitány (Turburest-Szitány) Magyarcsékei js (Je 664 & Külsımajor). 1913: Szitány 

Bi vm (Az). – 1909/19: Sitani, Sz, L 633: r 577; m, zs (164). = Su 2: 123. 1508–1851. [21 A] 

Szivágy (< Aszúág 1391: Azzywag) : a Szilágy patak b. o. mellékvize. Szélszeg közelében 

torkollik. – Asuaj 

Szivágy 1-2. Sza>KSz < Aszuágy 1-2. 

Szize * Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tó közelében fekvı Egerszeg/Érszeg és 

Pogányosremete közt) 1367–1377: Scizee (DocVal 222). – Su 2: 400. 

Szkej Hu (Hátszeg-DNy, a Demsus-patak felsı völgyében) 1438: p. Scley in d-u de Ha; 1480: p. 

Skey in d-u Ha; 1516: p. Eskey in d-u de Ha. Damsosi ~ Morsinai, D. Árka, (rb) Nádasdi Ungorok 

birtoka (Cs 5: 139. Ma Sztejvaspatak). 1600: Zkey (Ve: Doc. VI. 3). 1854: Demsus-Szkey (Su). 

1888: Vaspatak-Stej Hu Hátszegi js (Je 718). 1913: Stejvaspatak Hu vm (Az). – 1909/19: Şteiu, 

Stejvaspatak, 746: r 721; m (176). = Su 2: 177. 1438–1854 {1913}. > 1974: Ştei c. Densuş 

{Demsus kzs faluja Ny-ra} [43 B] 

Szkerisora AF (1861) : Aranyosfı. 

Szkeus Kr : Bojtorjános KrSzö. 

Szkoba Ko 1808: Szkoba (Λ Mezıszilvás) Hnt. 13: azh (163). 

Szkomját * Te (Temesvár táján) 1462: Zkomyath, 1471: Zkonyath Borzlyuk város 35. tartozéka 

volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 435. 1471. 

Szkradina 1. * Kr (Facsád táján) 1597: v. Zkradina, 1598: Scradina, 1617: Szkragina (Pesty: 

Krassó II/2. 183). – Su 2: 435. 

Szkradina 2. * Za (Vaskoh-DNy, Susányfalva mellett) 1553: Zkradyna (Márki II/1. 202). – Su 2: 

435. 

Szkrocz * Te~Kr (Karánsebes táján) 1485: Zkrocz in districtu civitatis Karansebes. Talán a mai 

Ohába-Bisztra vidékén feküdt (Cs 2: 65). – Su 2: 435. {Bisztere mellett ScorŃa hegy és völgy ırzi 

emlékét} 

Szkrofafalva Za (Brád-DDNy, a Dévai úttól jobbra) 1439: Skrofafalva Világos vár tartozéka volt; 

1525: Scropha (Cs 1: 745). 1599: Zkroffa (Ve: Doc. V. 251 ). 1733: Scroffa, 1750: Szkroafa, 

1760–2: Szkrofa. 1808: Szkrofa, Skrofa Za (163). 1888: ≈ Hu Brádi js (Je 665). 1913: Szkrófa Hu 

vm (Az). – 1909/19: Scroafa, Szkrofa, L 463 ort. r (161). > Stejărel > Stejerel = Su 2: 144. 1439– 

1854. > Stejărel [33 B] 

Szkulya Te : Szigetfalu. 

Szlanafalva * Te (Detta táján) 1410: Zlanafalua Doboz 45. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). – 

Su 2: 435. 1462. 

Szlanest * Kr (Facsád táján, Kıfalu és Homapatak mellett) 1514–1516: Zlanesth, 1597: Zlanesty, 

1723. tk: Slavest (Pesty: Krassó II/2. 184). – Su 2: 435. 

Szlánfalva * Br (Bácsfalu mellett) 1366: Zlanfalua (Ub II. 242). – Su 2: 435. {Beolvadt Bácsfalu 

határába} 

Szlatina 1. Ar (Lippa-KÉK, Tótvárad-É) 1479: Sclathyna ~ Slathyna Váradja vár 24. 

tartozéka (Cs 1: 763). 1808: Szlatina, Lespegye (163). 1851: ≈, Ar vm, magas hegyek közt, 400 n. 

e. óhitü lak., paroch. fatemplommal. Hegyes-völgyes határa 6000 hold, ... Birja gr. Wickenburg (Fé 

3: 142). 1888: Szlatina (Maros-Szlatina) Radnai js (Je 665). 1913: Marosszalatna Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Slatina, Marosszlatina, L 899: r 547; m, n, zs (164). > Slatina de 

Mureş = Su 2: 137. 1439 {?}, 1479 (Csánki I. 779) {!}–1913. – 1974: c. Bîrzava {Marosborsa kzs 

faluja ÉK-re} [33 A] 

1021


Szlatina 2. * Hu (a Maros déli p, KrSzö ÉK-i zugában) 1455: p. Zlathana; 1468: p. Zlathyna 

~ Zlatina ~ Zlatyna. Csanád nembeli Telegdiek birtoka volt (Cs 5: 139). 

Szlatina 3. Kr 1. (Karánsebes-DK, a Temes b. p.) 1433: Szlatina, 1500: Zlathyna, 1603: Also- 

Zlatina (Pesty: Szörény, II. 495-505). 1493, 1495: ≈ (Cs 2: 65. Sz-a). 1808: Szlatina, (i) Slatina 

(163). 1888: Temes-Szlatina KrSzö Teregovai js (Je 681). 1913: Temesszlatina KrSzö vm 

(Az). # {Szlatina krónikája 1738–1771. 1840-ben írta Joseph Novák helybeli római katolikus pap} 

StIsMed 6/1973. 309-324. – 1909/19: Slatina-mică, Tsz, L 2115: r 1885; n, m (165). > Slatina- 

Timiş = Su 2: 137. 1433–1913. [43 C] 

Szlatina 4. * Kr 2. (Zsidóvár közelében) 1464, 1493, 1510: Zlathyna (Pesty: Krassó II/2. 185). 

1464, 1493: ≈ Zsidóvár 41. tartozéka volt (Cs 2: 14, 65. Sz-b). – Su 2: 435. {Pesty szerint} 

Szlatina 5. Kr (Szászkabánya-ÉNy) 1808: Szlatina (163). 1851: ≈, Kr vm, 10 kath., 1134 óhitü 

lak., anyatemplommal, köves, hegyes határral, sok szilvásokkal (Fé 4: 142). 1888: ≈ KrSzö Jámi 

js (Je 665). 1913: Néraszlatina KrSzö vm (Az). – 1909/19: Slatina, Szlatina, L 1459: r 1453 (164). 

> Slatina-Nera = Su 2: 137. 1829–1913. – 1974: c. Sasca Montană {Szászkabánya kzs faluja} [54 

A] 

Szlatina 6. * Mm (Aknasugatag mellett) 1360: Slathanyfalwa (Cs 1: 452). 1360: Zlatina, 

Zalatina, 1364: Zlatyna, 1435: Zlathyna (Bélay 201). – Su 2: 435. {Gyulafalvi román nemesek 

birtokolta 6 falu központja volt. 1456 után többé nem említik.} 

Szlatina 7. * BSz (Kickó határába olvadt) 1553: Zlatina, 1579: Lonkafalva, 1597: Lonkafalva 

alio nomine Zlatina, 1680: Lonkafalva, 1694: Lunka (Kádár V. 66). – Su 2: 435. 

Szlatina 8. Za (Dézna-ÉNy hrs) 1553: Szlatina (Márki II/1. 548). 1808: Szlatina (163). 1851: 

≈, Ar vm, 278 óhitü lakossal (Fé 4: 142). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 665). 1913: Mikószalatna Ar 

vm (Az). – 1909/19: Slatina, Szlatina, L 464: r 459 (164). > Slatina de Criş = Su 2: 137. 1553– 

1913. [21 C] 

Szlatina * Ar (Csánki: Szlatina -a) : Szalatnya. 

Szlatincz * Kr (Oravicabánya táján, Néraszlatina mellett) 1363: Zlatinch, 1364: Zlawotynch 

(Pesty: Krassó II/2. 392). 1364: ≈ (Cs 2: 107. Szlavotincz). – Su 2: 435. {P} 

Szlatinik * Szö (Csernahévíz és Mehádia között) 1590: pr. Szlatinik, 1690–1700: ≈ (Pesty: 

Szörény II. 505). – Su 2: 407. {Slatinic, a Cserna mellékvize ırzi emlékét} 

Szlatinka Mm : Sóspatak (Izasóspatak). 

Szlávapatak * Kr (Karánsebes táján) 1585: Zlawapatak, Zlawapataka, Zlawa Patak; 1585, 1642: 

Zlanapatak, Zlauapatak (Pesty: Szörény II. 506; Ve: Doc. III. 31). – Su 2: 436. 

Szlavkolcz * Kr (Újmoldova táján) 1427: Zlawkolcz (Cs 107). – Su 2: 436. 

Szlobodság * Szö (Herkulesfürdı-É) 1535: pr. Zlobodsag (Pesty: Szörény II. 513). – Su 2: 436. 

{Domásnya és Szörénykanizsa faluval együtt említik} 

Szlospataka * Szö (Karánsebes táján) 1503: Zlospathaka (Pesty: Szörény II. 572). – Su 2: 436. 

{Szalakna és Temesvölgye faluval együtt említik} 

Szloveczti * Bi (Belényes táján) 1600: Zloueczti (Jakó 389). – Su 2: 436. {Beolvadt Pócsfalva 

határába} 

Szócsán Kr (Resicabánya-ÉK, a Lugosi út és a Karánsebesi út találkozáspontján) 1452: Zachel, 

1492: Zochel, 1717: Soschen, 1723: Sotschan (Pesty: Krassó II/2. 225). 1808: Szocsán, Szocseni 

(163). 1851: ≈, Kr vm, 7 kath., 1146 óhitü lak., s anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 4: 145). 

1888: Szocsány KrSzö Resicai js (Je 666). 1913: Szócsán KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 

1909/19: Soceni, Szocsán, L 1143: r 1087; c (165). = Su 2: 138. 1452–1851. – 1974: c. Ezeriş 

{Egres/Ezeres kzs faluja DK-re} [42 B] 

1022


Szocsed Hu (Vajdahunyad-Ny) 1482: p. Zechech; 1506: v. Zochiath; 1510: v. Zochath. 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 139. Szocsat). 1597: Szochiat, 1600: Szocsy (Ve: Doc. V.76, VI. 3). 

1733: Szotset, 1750: Szecset, 1760–2: Szocsed, 1805: Szotset. 1808: Szocsesd (163). 1861: 

Szocset Hu (24). 1913: Szocsed Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Socet, Szocsed, L 265 

ort. r (165). = Su 2: 138. 1482–1854. – 1974: c. Cerbăl {Cserbel kzs faluja Ny-ra} [33 D] 

Szocset Bi (Sólyomkı-É) 1888: Szocset Bi Magittai js (Je 666). 1910 L 271 szlovák. 1913: 

Forduló Bi vm (Az). – Socet = Su 2: 138. 1954. [11 C] 

Szocsot * Bi (Mezıtelegd-ÉK hrs, Pusztaújlak mellett) 1490: Alsozochoth (Jakó 375). – Su 2: 289. 

Szód Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös egyik mellékvölgyében) 1588: Zoodh (Jakó 358). 1692: 

Szehud (Mezısi 110). 1808: Szód, Szoód (163). 1851: Szoód, Bi vm, 329 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 152). 1888: Szód (Szoód) Belényesi js (Je 

666). 1913: Szód Bi vm (Az). – 1909/19: Săud, Szód, L 433 ort. r (161). = Su 2: 109. 1588–1851. 

– 1974: c. Bunteşti {Bontosd kzs faluja ÉK-re} [21 C] 

Szodoró KSz (Tasnád-ÉNy) 1215: Zudurou falubeli Guda a neki okozott nyolc márka kár miatt 

vádolta a Kaba falubeli Zot-ot és Benus-t. A bíró a bihari curialis comes: Pál, a poroszló a szintén 

bihari Lırinc volt. Guda [bőnösként] összeégette magát (Er I. 78). 1450.V.20.k.: Zwdoro-i 

Sebestyén és András vallomást tett nádasdi birtokperben (KmJkv 833); 1450.VII.6.u.: Zodoro-i 

András Közép-Szolnok vm alispánja (859). 1453, 1475: Zwdoro (Cs 1: 564). 1461.I.2.: Zwdaro-i 

Ferenc ü: Kusalyi Jakcs Péter (KmJkv 1499); 1468.III.21.: Zwdora-i András, Sebestyén és János ü: 

Károlyi Láncz lászló (1795); 1498.VI.29.: Zwdara-i Albertné Rátoni Nagy Katalin nevében is 

eladják Magyarkecel (Kr vm) negyedét (3054). 1543: Zudoro, 1566: Szodoro (Petri III. 407). 

1733: Szuduro, 1750: Szodorou, 1760–2: Ér Szodoro. 1808: Szodoró ~ Sodoró, Szuduro (163). 

1888: Ér-Szodoró (Sudereu) Szi Tasnádi js (Je 309). & Tövised). 1913: Érszodoró Szi vm (Az). 

*1951: Sipos Gábor történész, levéltárnok. – 1909/19: Sudurău, Érsz, L 578: r 319; m, zs (169). = 

Su 2: 150. 1215–1854. – 1974: c. Santău {Tasnádszántó kzs faluja ÉNy-ra} [11 A] 

Szoduba Szi 1888: Szoduba telep psz [!] (t) Nagydersida Szi Tasnádi js (Je 666). 

Szohár AF (Abrudbánya mellett Ny-ra) Szohár, 1835: Szuharu (Su). – 1909/19: Sohar, Szóhár, v. 

Abrud-Sat (165). > Soharu = Su 2: 138. 1835. [34 A] 

Szohodol 1. AF (Abrudbánya-ÉNy, az Érchegységben, az Aranyos egyik mellékpatakja mentén) 

1805: Szohodol (c. D). 1808: Szohodol (163). Közelében a Lucsia-barlang. 1834: Ortodox 

fatemplom. 1861: Szohodos AF (7). 1888: Szohodol AF Verespataki js (Je 666). 1910 L 4713. 

1913: Aranyosszohodol AF vm (Az). 1992 L 1488 (Le). – 1909/19: Sohodol, Sz, & Peleş (Peles), 

Poiana (Pojén), Valea-verde, L 4642: r 4608 (165). = Su 2: 138. 1805, 1854. [22 C] 

Szohodol 2. Bi (Vaskoh-D hrs) 1588: Zohodol (Jakó 358). 1808: Szohodol (Vaskoh-) Bi (163). 

1851: Szokodol, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, magas hegyek közé szorított 

völgyben,450 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 3062 hold (Fé 4: 146). 1888: Vaskoh- 

Szohodol Bi Vaskohi js (Je 718). 1913: Vaskohaszód Bi vm (Az). – 1909/19: Sohodol, Vsz, L 

1012: r 1007 (165). > Izbuc = Su 1: 312. 1588–1913. – 1974: c. Cărpinet {Kerpenyéd kzs faluja 

D-re} [21 C] 

Szohodol 3. Fo (Törcsvár-ÉÉK hrs) 1805: Szohodol. 1854: Szuhodol, Suhodol (Bul. 47). 1888: 

Szohodol Fo Törcsvári js (Je 666). 1913: Szohodol Fo vm (Az). – 1919/19: Sohodol, Sz, L 1235: r 

1234 (165). = Su 2: 139. 1805, 1854. – 1974: c. Bran {Törcsvár kzs faluja} [47 A] 

Szohodol 4. Hu (Vajdahunyad-Ny) 1482: p. Hohodol (!); 1506: v. Zohodor; 1510: v. 

Zohodol; 1515: p. ≈. ¤Humuadvár tartozéka; nemes kenéz Nadabori birtoka (Cs 5: 139). 1733: 

Szohodol, 1750: ≈. 1808: ≈, Szuhodel (163). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Hunyadi js (Je 666). 1913: 

Szohodol Hu vm. – 1909/19: Sohodol, Sz, L 278 ort. r (165). = Su 2: 138. 1482–1854. – 1974: c. 

Lelese {Lelesz kzs faluja Ny-ra} [33 D] 

1023


Szohodol 5. * Za (Borosjenı-ÉK, a Fehér-Köröstıl É-ra, Bél mellett) 1595: Kis-Zohodol 

{Márki?}. – Su 2: 353. 

Szohodollazur Bi : Aszóirtás. 

Szohófalva Te (Temesrékás táján)1459: Zohofalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 


Szóka Tt (1888) : Karátsonyiliget. 

Szokány Bi (1913) < Szıkefalva. 

Szokmánd Fe Gy 2: 187: ld. Vadverem. // 1272: terra Zwkmand (Tr). – Su 2: 438. {Ld Bece 

falu} 

Szokol Ko (Teke-D, Régen-Ny, a Mezıségi úttól É-ra) 1322: nobiles de Zakol, p. ≈ (Cs). =: p. 

Zokol. 1322-ben Syle fiai: Nagy István és Márk szokoli nemesek el akarták adni Tomaj nb. Dénes, 

Tamás és István mestereknek, de Kácsik nb. Simon székely ispán szomszédi jogon tiltakozott 

ellene (Gy 3: 375). cca 1340: nobiles de Zokol; 1461: c.q. de Zakol nobilium; 1481: p. Zokol; 

1508: p. ≈. Alárdfi, Nádasdi, Budai, Oroszfáji, Andorjásfalvi ~ A. Balázsi, Galaczi, Héderfáji, 

Erdıszentgyörgyi Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Betlen-birtok. Jbn 1453: Kenéz András 

(Cs 5: 413). 1430.II.15.: Faragói János tiltakozik az ellen, hogy Nádasi Salamon fia Mihály, volt 

székely ispán Zakol nevő birtokát elidegenítse (KmJkv 29); 1454.I.30.: Alárd fia Jakab részére 

másolatot kérneka Zakol-i iktatásról (1133); 1455.X.13.: Oroszfájai Miklós Cserged (Kü vm) 

hatodrészét elcserélik Ercsei Alárdfiak Zokol-i birtokrésze negyedével, mely a falu közepén folyó 

pataktól kezdve, a déli soron végig, Tancs birtok felé terül el (1226); 1459.V.20.: Uı ugyanazt 

Héderfájai Istvánnak ajándékozza (1352); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, 

adomány címén, beiktatták Zokol birtokába (2375); 1483.II.7.: Zokol-on Forraiak ées Thoroczkaiak 

részbirtokosok (2426); 1486.IX.26.: Galaczi Antal Zokol birtokbeli részét zálogba veti Galaczi 

Istvánnál (2615); 1507.XII.24.: Zakol-i Simon néhai Csehi György deák végakaratának tanúja volt 

Budán (3446); 1550.II.7.: Aknai Jóga Ferenc vajdaszentiványi (To vm) birtokrészét eladja 

Vajdaszentiványi Palothay Györgynek 100 Ft készpénzért és Palothay Zokoly-i két népes 

jobbágytelkéért (5004). 1733: Szokol. 1808: Szokóly h. 1861: Szokol Ko (14). 1888: ≈ Ko Tekei js 

(Je 666). 1913: Mezıszokol Ko vm (Az). – 1909/19: Socol, Sz, L 726: r 720 (165). Socolul de 

Cîmpie = Su 2: 138. 1322–1854. > Socolu de Cîmpie [24 A] 

Szokolár Kr (Oravicabánya-D) 1363: Mykch f. Finta de Zakalar ... ac Blasii fr-is sui necnon 

Michaelis, Lucacii et Nicolai f-rum ... Blasii, ... p. Zakalar. Nevét udvari solymászokról kaphatta. 

A Szokolári nemesek bírták Henc fia János ilyédi várnagy (1319 e.) óta; de 1363-ban a várnagyok 

a nemesek kövesd(patak)i és szokolári birtokrészét elfoglalták (Gy 3: 496). Szokolár és Patak 

határán, a 664 m Cetatie hegyen (1884/91. tk) állanak Ilyéd vár romjai (Gy 3: 485). 1981: Dealul 

CetăŃii 659 m [54 A; vár jele nélkül]. 1363, 1428 (Cs 2: 107). 1428: Zakolar, 1449: Zokolar 

(Pesty: Krassó II/2. 226). 1808: Szokolár h., Szokolariu val. 1851: Szokolán, Kr vm, 6 kath., 1159 

óhitü lak., anyatemplommal. Van itt közel egy régi hegyi váromladék, melly közönségesen Potoki 

várnak hivatik, de eredete bizonytalan. Találnak itt néha régi pénzeket is (Fé 4: 146). 1913: 

Szakalár KrSzö vm Jámi js (Az). – 1909/19: Socolari, Szokolár, L 1443: r 1435 (165). = Su 2: 

138. 1363–1913. – 1974: c. Ciclova Română {Csiklófalu kzs faluja D-re} [54 A] 

Szokolovácz Szö : Nérasolymos KrSzö. 

Szokond 1. Sza 1. (Erdıd-DK) Az erdıdi Drágfi-uradalom XV. század elején megtelepített 

román faluja: 1424: possessiones Valahales Zokond, Felsewzolond (!), valószínőleg a mai kettıs 

településnek megfelelıen (Maksai 218). 1424: Zokond, 1470: Alsozokond (Cs 1: 486). 1808: 

Szokond (Nagy-), Gross-Sokond (163). Sarlós Boldogasszony-t, b: VII. 2. (RKNt 1999). 1851: 

Szokond (Nagy-), Sza vm, 380 r. kath., 3 ref., 5 zsidó lak., kath. fil. templommal. F. u. gr. Károlyi 

ház (Fé 4: 146). 1888: N-Sz Erdıdi js (Je 531 & Károlyi tanya). 1913: Nagyszokond Sza vm 

(Az). – 1909/19: Socond, Nsz, L 583: r 72; n, m, zs (165). = Su 2: 138. 1424–1851. [12 A] 

1024


Szokond 2. Sza 2. (Nagyszokond-DK) 1424: Felsewzolond (Maksai). 1648: Felseö Zokond 

(Makai 405) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Szokond (Kis-), Szokoncsel (163). 1851: Szokond 

(Kis-), Sza vm, 4 romai, 300 g. kath., 8 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. F. u. gr. Károlyi ház 

(Fé 4: 146). 1888: Kis-Szokond (Socondielu) Erdódi js (Je 433). 1913: Kisszokond Sza vm 

(Az). – 1909/19: Soconzăl, Ksz, L 537: r 473; zs, m (165). Soconzel = Su 2: 138. 1424–1851. [12 

A] 

Szolcsva KrSzö (1913) : Szalcsva. 

Szolcsva 1. To 1. (Torockó-DK, az Aranyos bp-i úton) 1335: p. Zolchwa; 1379: Zochwa; 1470: 

p. Alsosolczwa et Felsewsolczwa; 1516: Felsewzolchwa et Alsozolchwa. ¤Torockó váruradalom 

tartozéka. 1473-ban (felében) 15 jobbágytelek részben Kenéz László, Lukács Sorbán, Csorba 

Mihály és Keresy Dán jobbágy kezén (Cs 5: 739). 1474.V.4.: Thoroczkai Péter özvegye: Alárd 

Dorottya Alsozolchwa-i részét átengedi Batinai Kis Jánosnak (2146); 1489.IV. 13.: Bogáti László 

Alsozolchwa-i ısi részét zálogba veti Dengelegi Pongrácz János volt erdélyi vajda özvegyénél: 

Erzsébetnél és fiánál: Mátyásnál (2695); 1495.III.10.: Járai Pál özvegye: Thoroczkai Anna 

Alsozolchwa-i részét zálogba adja Dengelegi Pongrácz Mátyásnak (2942). Közelében az Aranyos 

szolcsvai szorosa vízeséssel és a Torockói-hegyekhez tartozó Bedellı karsztos sziklafalai; 

búvópatak, cseppkıbarlang. 1733: Also-Szelcsova, 1750: Szelcsova Also, 1760–2: Also-Száltsa. 

1796: Görögkatolikus fatemplom. 1805: Alsó Szolcsva. 1808: Szolcsva (Alsó-) (163). 1861: A-Sz 

To (9). 1888: ≈ TA Torockói js (Je 211 & Buvopatak telep). L 1910: 1233 (r); 1956: 699 (Le). 

1913: Alsószolcsva TA vm (Az). – 1909/19: Sălciva-de-jos, Asz, & Subpiatră (Buvópatak), L 1154: 

r 1126; m, zs (152). Sălciua de Jos = Su 2: 104. 1365– 1854. [22 D] 

Szolcsva 2. To 2. (Torockó-DK, Alsószolcsva-Ny hrs az Aranyos j. p.) 1470: Felsewsolczwa; ... 

1516: Felsewzolchwa. ¤Torockó tartozéka. 1473-ban (felében) 14 jobbágytelek Orosz Tamás, 

Gewrkew, Hwchaga Péter és Juga Iván jobbágy kezén (Cs 5: 739). 1474.V.4.: Felsewzolchwa mint 

Asz (KmJkv 2146); 1489.IV.13.: Felseuzolchwa mint Asz (2695); 1495.III.10.: Felsewzolchwa 

mint Asz (2942). 1733: Felsı-Szelcsva, 1750: F. Szelcsova, 1760–2: Felsı Szalcsam (!). 1805: 

Felsı-Szolcsva. 1808: Szolcsva (Felsı-) (163). 1861: F-Sz To (10). 1888: ≈ (Szelcséna [!] din 

szusz) TA Torockói js (Je 328 & Hegyiek telep). 1913: Felsıszolcsva TA vm (Az). – Istoria 

Sindipii filosofului, care mai întîi s-au întors din limba persiană în elinească, iar acum din limba 

elinească prefăcută în românească, dată în tipar cu cheltuiala lui Simeon Pantea din satul Selcioade-Sus 

pe Ariaşi. Sibiu, Ion Bart, 1802. [A bölcs Szindipa története, mely elsıbben fordíttatott 

perzsa nyelvbıl görögre, mostan pedig görög nyelvbıl románra általtétetvén, nyomtattatott az 

Aranyos menti felsıszolcsvabeli Simeon Pantea költségén. Nagyszebenben, Ion Bartnál, 1802.] 

1909/19: Sălciva-de-sus, Fsz, & Lătureni (Hegyiek), L 1348: r 1314; c, zs, m (152). Sălciua de Sus 

= Su 2: 104. 1370–1854. [22 D] 

Szolnok 1. Belsı-Szolnokvármegye 

BSz vm a kora középkori Szolnok vm keleti harmada a Lápos felsı folyása mellékén meg a Kis- és 

Nagy-Szamos összefolyása vidékén; szomszédai: K-en Beszterce-vidék, É-on Máramaros, ÉNy-on 

Szatmár, Ny-on Közép-Szolnok, D-en Doboka vm. 

1291.III.12.: Borsa Roland (1282–1293) erdélyi vajda és Zolnok-i ispán (KmJkv 2); 1314: C. 

Zonuk. [Kopoz nádor?] Bihar, Békés, ≈ és Karaszna vm-k számára nov. 18-án generalis 

congregatiot tartott Adorján (Bi) várában (An 3: 849); 1314: Aszó, Csobánka, Semesnye birtok ≈ 

vm-ben (An 3: 869); 1315: Lapus föld ≈ vm-ben (An 4: 109); =: Miklós erdélyi vajda és ≈-i comes 

(141, 150, 176); =: ≈ és Zolnuk-i comes (179); 1316: ≈ és Zonuk-i comes (262); 1317: Dausa 

erdályi vajda és ≈-i c. (469); =: Dousa magister Zovnuk-ban (495); =: Dausa magister Zownuk-ban 

(496); =: ≈ Zonuk-ban is különleges bíró (527). 

1383.I.18.: László erdélyi vajda és Zolnok-i ispán (KmJkv 14-15); 1394.XII.23.: Szécsényi Frank 

(1393–1395) erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán (18). 1441–1452: Girolti Dávid szolnoki fıesperes 

ü: Bádoki János és Antal (305, KmJkv I. M 1046, ); 1444.IV.24.: Antal ≈ fıesperes, egyházjogi 

doktor ü: ugyanazok (492); 1449.III.4.u.: Szentiváni Erdélyi Péter kijelenti, hogy azt a birtokot, 

1025


amelyet Szolnok vm-ben neveznek Iklódnak, helytelenül hívják így, mert az Zenthywan határán 

fekszik és Iklód Doboka vm-hez tartozik. E két megyét a Kecsed felıl a Szamosba folyó 

Ménespataka választja el egymástól. E patak Kecseden úgy folyik keresztül, hogy a falu keleti fele 

Szolnok, a nyugati pedig Doboka vm-be esik (662); 1449.IV.14.: Belsı-Szolnok (Zolnok interior) 

vm-beli nemesek Dengelegen (682); 1450.V.19.: Dávid szolnoki fıesperes ü: Gyvh (829); 

1450.VII.2.: Imre szolnoki fıesperes ü: Szentlászló Ko~To (855); 1455.XII.4.: Belsı-Szolnok 

(Zolnok interior) vm ispánjai és szolgabírái esküt ítéltek alparéti ügyben (1234); 1458.VII.25.: 

Bálványos várához tartoznak Zolnok és Kolozs vm-i falvak (1301); 1471.V.5.: Mátyás király 

Belsı-Szolnok vm birtokosait, ezek népeit, jobbágyait hat esztendeig mentesíti a köztörvényszék 

tartásának terheitıl (2010); 1542.I.13., in castro Gyalw: Statileo János erdélyi püspök igazolja, 

hogy kamarás kápolnása (cubicularius): Baki Ambrus gyfv-i kanonok, szolnoki fıesperes 

hőségesen ellátta kötelességét, és felmentést ad neki szolgálata alól (4764); 1553.III.29.: Belsı- 

Szolnok vm ispánja {név nélkül} (5188). 1584.II.16., Dés: Ioannes Themesvari notarius juratus 

sedis judiciariae Comitatus Zolnok Interioris; BSz vm ítélıszéke hites jegyzıje bizonyságlevele (özı 

nyj. sk. okl: 1584.III.5., VIII.29., 1588.XI.18. Neve elıfordul még 1590.III.11., 1592.V.25., 

1593.II.13., 1606. (SzTA) 

1861 VII. {th} Belsı-Szolnokmegye. Gyüléseit tartja Désen (helységei 17-20). 

Szolnok 2. : Közép-Szolnokvármegye 

KSz vm a kora középkori Szolnok vm középsı része; e néven 1416-tól emlegetik (Pesty szerint; ld 

Cs 1: 544/1). Szomszédai: KDK-en Belsı-Szolnok, É-on Szatmár, ÉNy-on Bihar, DNy-on 

Kraszna, D-en Doboka vm. 2212,6 km 2 területő volt. 1475 körül adója 2500 Ft-nyi; a század végén 

mintegy 2600 adózó házhelye volt. Csánki három várát, kilenc mezıvárosát, 242 helységét, 196 

birtokosát említi. Fıispánjai: 1451: Dengelegi Bernát; 1460: Bélteki Drágfi Miklós; 1465: 

Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda; 1488: Bélteki Drágfi Bertalan (Cs 1: 578). 

1876-ban KSz és Kraszna vm-bıl meg Doboka néhány falujából alakult Szilágy vm. 

1340 k.: KSz fıispánja Zilahi Bekény (Vásári Miklós fivére). 

1450.V.20.: Kene-n, KSz vm győlésének színhelyén vallatást tartottak Nádasd birtoklása ügyében 

(KmJkv 833). 

1450.VII.6.u.: KSz vm alispánja: Szodorói András, s két szolgabírája: Kırösi Mihály és Menyıi 

Miklós Hunyadi János kormányzó parancsára vallatást tartott ugyanazon ügyben (859). 

1451.IX.18.: KSz vm alispánjai: Ezdenci Török Antal és Körtvélyesi Hatalmas Imre, továbbá 

szolgabírái: Keszi Mihály és Mindszenti Pelbárt Sarmaságon vallattak sarmasági és ököritói 

birtokvitában (980). 

1485.III.30.: KSz vm alispánja Keczeli Szele Márton (2521). 

1517.II.20.: Bélteki Drágfy János közép-szolnoki és krasznai ispán perbeli döntıbírák közt (3620). 

1530–1535: KSz vm ispánja Kusalyi Jakcs Mihály (KmJkv II. M 960). 

1549.IX.17.: Nagydobai Csiszér Lırinc volt szolgabíró (4961). 

1551.III.29.u.: Nagydobai Csiszér István szolgabíró, királyi ember Borzáson konventi kiküldöttel 

együtt (5076). 

1552.I.25.: Sarmasági Mihály, Kakas István, Décsei Tamás alispán és szolgabírák fogott bírákkal 

együtt közvetítenek peres felek közt (5120). 

1552–1555: KSz vm szolgabírája Kakas István (KmJkv II. M 960) 

1555.IV.28.: KSz vm alispánja Haraklyáni Miklós fogott bírák közt (5366). 

1652–55: KSz vm alispánja Érszentkirályi Szikszay Zsigmond (Gyalu 72/1). 

1026


Szolnok-Dobokavármegye, 1876-ban alakult, Közép-Szolnok és Doboka vm-bıl; szomszédai: Ken 

Beszterce-Naszód, ÉK-en Máramaros, ÉNy-on Szatmár, Ny-on Szilágy, D-en Kolozs vm. Szh 

Dés. Járásai 1888 (Je 56-7): 1. Betleni, 2. Csákigorbói, 3. Dési, 4. Kékesi, 5.Magyarláposi, 6. 

Nagyilondai, 7. Szamosújvári járás. 

# Kádár J.: Sz-D vm nevelése és oktatásügyének története. 1000–1896. Deés 1896. Kádár–Tagányi: 

Sz-D vm monographiája. I-VI. Deés 1900-1905. Szabó T. A. (szerk.): Sz-D magyarsága. Dés 

1944. 

Szolnokháza Szi : Krasznaháza. 

Szolokma Uh (Korond-Ny) 1587: Zolokma (SzO II. 220). 1614: Szolokma 25 családfı (Uh 83). 

1733: Szolokma. 1808: ≈ ~ Szolokna (163). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 

667). 1913: Szolokma Uh vm (Az). – Solocma = Su 2: 139. 1587–1854. – 1974: c. Ghindari 

{Makfalva kzs faluja DK-re} [24 D] 

Szolotyán Mm (Felsıvisó-É) 1956: Szolotyán Havasmezı tartozéka. – SoloŃia = Su 2: 139. 1956. » 

Poienile de Sub Munte [3 D] 

Szombatfalva-1 2. Fo < Szombathely. 

Szombatfalva 3. Uh (Székelyudvarhely-ÉNy hrs) 1497: Sombatfalwa-i székely örökségét özv. 

Szentmihályi Györgyné Erzsébet és leánya: Katalin elcseréli Kecseti Péterrel (SzO VIII. 177). = 

(KmJkv 3035). 1505.XI.20: Gregorium Zombathfalwai székbírónak választották Udvarhelyen 

(SzO VIII. 220). 1597.V.11.: Benedictus Zombafalwy de eadem Zombatfalwa szentléleki iktatásra 

kijelölt fejedelmi ember (SzO VIII. 338). 1614: Szombatfalva 31 családfı (Uh 64). 1635: János 

Deak régi lófı praedicator (SzO). 1808: Szombatfalva (163). Ugron Lázár (1811–1884), 1840-ben 

udvarhelyszéki alkirálybíró, késıbb fıkirálybíró, fıispán Felsı-Fehér vm-ben, regalista, fırendiházi 

tag; Szombatfalván udvarháza volt. 1861: Szombatfalva Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 667 

& Szejke -Y-). Hnt. 13: » Székelyudvarhely. – Sombatfalău > Sîmbăteni = Su 2. 124. 1497– 

1854. + 2: 403. 1497, 1505, 1598. 

Szombathely 1. Ar (Arad-K, a Maros j. p., a Lippai útban) 1138: forum Sumbuth; 1304–6: ante vm 

Zumbothel; 1333–5: dominus Johannes (sacerdos) de Zombothel, ≈, Zumbathel. 1138-ban a 

dömösi prépostság által kapott sajti (Csandád vm) sószállítók évenként hatszor kötelesek két 

hajóval sót szállítani Erdélybıl a szombathelyi vásárig. Papja 1333: 13 gs, 1334.I: 10 gs, 1334.II: 6 

gs, 1335: 2 1/2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 186). 1428, 1455, 1484: Zombathel (Cs 1: 77), 1607: 

Zabatel, Szombathel (Márki, II/1. 216), 1752: Szobothel (Su). 1808: Szabadhely h. 1851: ≈, Ar vm, 

24 kath., 1518 óhitő lak., anyatemplommal, gazdag róna határral, mellynek egy része homokos. F. 

u. a kamara (Fé 4: 49). 1888: ≈ Aradi js (Je 633). 1913: Szabadhely Ar vm (Az). – 1909/19: 

Sâmbăteni, Szabadhely, L 2231: r 2180; m, zs (153). Sîmbăteni = Su 2: 124. 1138–1851. [32 A] 

Szombathely 2. Bi .... 1660: Várad külvárosa: Szombathely [...] nevü nagy utzákatis (Szalárdi: 

Eml). 

Szombathely 3. Fo (Fogaras-Ny, az Olt bp-i Szebeni úton) {1227–33} 1291: p-es Fogros et 

Zumbothel ... iuxta fl-m Olth. Nevét szombatnapi vásárjáról kapta. A tatárjárás elıtt Csák nb. Pous 

szörényi bán és gyfv-i ispán (1227–33) birtokába került; róla fiára: III. Ugron szörényi bánra szállt; 

1291-ben szász, székely és román nemesek igazolták, hogy Ugron örökölt birtoka (Gy 2: 453). 

1534: t. Zumbuthel, Zobota (Le). 1583: Zombatfalva (Ve: Doc. II. 256). 1632: Also Zombattffalva, 

Also Szombattfalua, 1637: Also Zombatfalva (Makkai 460, 471, 478, 480) I. Rákóczi György 

birtoka. Constantin Brâncoveanu havaselvi vajda (1688–1714) II. Apafi Mihálynak 50 000 forintot 

kölcsönzött, melynek fejében a volt fogarasi kincstári birtok több faluját vásárolta meg a 

szombatfalvi kastéllyal együtt. Bánffy György gubernátortól 1000 tallérral vette meg 

Alsószombatfalvát (We II. 740/38). 1785-tıl a fogarasi ménesuradalom központja. Fıleg lipicai 

lovakat tenyésztettek. XVIII: Brukenthal-kastély. Ortodox kolostor (Le). 1808: Szombatfalva (Alsó- 

) h., Unter-Mühlendorf g., Szambatu de dzsosz val. 1840.aug.22. Szombatfalvára értünk, itt ismét 

Bruckental kastélyt és kertet néztünk. A kastély nagy – emeletes épület, egy pár szobája falait drága 

1027


szönyeg boritja. A kert, hol néhány dámvad is van, nem érdemel emlitést. Bruckenthal e tájon 10 fél 

falut bir, fele mindegyiknek határ ır katonaság (Tanárky). 1861: A-Szf Fo (25). 1888: A-Sz 

Fogarasi js (Je 211). 1910 L 986 (r, m). 1913: Alsószombatfalva Fo vm (Az). 1956 L 745 (Le). – 

1909/19: Sâmbăta-de-jos, Aszf, L 934: r 671; m, n (153). 1956: Sîmbăta de Jos = Su 2: 123. {....} 

Zumbothel, 1534: Zombata, 1583–1854. – 1974: c. Voila {Vojla kzs faluja Ny-ra} [36 C, D] 

(Szombathely-4) Szombatfalva Fo 2. (Alsószombatfalva-D) 1509: Szombat, 1585: Felsö Szombat 

(Su). 1598: Felsö Szombatfalva (Ve: Doc. III. 162). 1632: Felseö Szombattffalva, 1637: Felseö 

Zombattffalua, Felseö Zombattfalva, 1639: Felseo Zombat (Makkai 470, 478, 482, 486) I. Rákóczi 

György birtoka. Nagyapjától: Preda Brâcoveanutól Constantin Brâncoveanu havaselvi vajda (1688– 

1714) örökölte (We II. 740/38). 1805: Felsö Szombatfalva orientalis. 1808: Szombatfalva (Felsı-), 

Ober-Mühlendorf, Szombatu de szusz (163). 1861: F-Szf Fo (25). 1888: Keleti-Felsı- 

Szombatfalva (Szimbata din szusz portea neszeritama {!! "partea reseritana": răsăriteană}) Fo 

Alsóárpási js (Je 409). 1913: Felsıszombatfalva Fo vm (Az). – 1909/19: Sâmbăta-de-susapuseană, 

Nyugatifszf, L 796: r 786; Sâmbăta-de-sus-răsăriteană, Keletifszf, L 892 r (153). Sîmbăta 

de Sus = Su 2: 123. 1509–1854. – 1974: c. Voila {Vojla kzs faluja D-re} [36 D] 

Szombatság Bi (Belényes-ÉNy, a Csékei úton) 1508: Zombathsagh (Jakó 358). 1692: Szombacsaz 

(Mezısi 102). 1808: Szombatság (163). 1851: ≈, Bi vm, hegylánczolatok szép lapályán, 607 lak., 

kik közt 43 r. kath., 10 ref., 390 g. kath., 164 n. e. óhitü, g. kath. kı-, s óhitü faemplommal. A g. 

kath. tótok részben drótozásból élnek. Vize a Hollód pataka. F. u. Vertán János és Vertán Manó 

(Fé 4: 150). 1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 667). 1913: Szombatság Bi vm (Az). – 1909/19: 

Sâmbăşag, Sz, L 821: r 744; m, zs (153). > Sîmbăta = Su 2: 123. 1508–1851. [21 A] 

Szombattelke 1. Do (Szamosújvár-K) 1456: Zombathtelke, 1457: Zombatheleke, Zombattheleke, 

Zombathelek, Zombathelk, 1463: Zombathelke (Zichy IX. 562, 566, 569, 577, X. 272). 1468.II.9.: 

Wolahzombathelke-n Vajdaszentiványiak birtokosok (1788); 1484.I.19.: Vajdaszentiványi Ferenc 

özvegye: Katalinnak hitbért fizettek Zombaththelke birtokból (2475). 1665: Szombattelke (Kádár 

III. 416). 1733: Sembo, 1750: Szambou, 1760–2: Szimbo.1808: Szombattelke (163). 1854: Erdı- 

Szombattelke, Sombatelic (Bul. 79). 1861: Szombattelke Do (17). 1888: Erdı-Szombattelke 

(Szimbó) SzD Kékesi js (Je 310). 1913: Erdıszombattelke SzD vm (Az). – 1909/19: Sâmbou, 

Eszt, L 365: r 347; m (153). > Sîmboeni = Su 2: 124. 1456–1854. > 1974: Sîmboieni c. Sînmărtin 

{Szépkenyerőszentmárton kzs faluja É-ra} [13 C] 

Szombattelke 2. Ko (Kolozsvár-K, Mócs-ÉK) 1228: tangit Coquinum; 1329: t. Zombathteleke; 

=: t. Zumbatteleke. 1228-ban Gyeke falu K-en Kökényes földjével határos. Kökényesrénold nb. 

Kukenes fia János fia Renold magtalan halála után, 1322-ben a király Kácsik nb. Simon székely 

ispánnak adta. 1329: Gyeke határosa (Gy 3: 375). 1421: p. Zombaththeleke; 1463: 

Mezewzombaththelke; 1486: p. Zombaththelke. Bálványos vár (BSz) tartozéka, Kökényes- 

Rénold-nz; 1322 u: Szécsényi, Radófi; Szántai ~ Sz. Laczk; L. Dezsıfi, Várdai, Szentiváni, 

Kecseti, Piski, Földvári, F. Kóka-birtok. Jbn 1506: Haczak Tamás (Kóka-jb); Páska, a váradi 

püspök kenéze (1329-tıl Cs 5: 413). 1486.II.19.: Szentkirályi János özvegye: Szentiványi Dorottya 

Zombatthelke-i részét zálogba adja Szentiványiaknak (KmJkv 2561); 1486.VI.1.: Kecseti 

Zsigmond Zombaththelke-i részét zálogba veti ugyanazoknak (2584); 1497.VII.28.: 

Zombaththelke-n lakó Kenéz Bota ü: Herendi Ozsvát, a bálványosi kúria provisora (3025); 

1543.X.5.: Cserényi Anna apáca Zombathtelke-i birtokrészét 200 Ft-ért eladja Gerdei Demeter 

fogarasi várnagynak és fe: Komlódi Orsolyának (4804); 1553.X.28.: Harinai Farkas Farkast 

visszaiktatták katonai birtokrészébe ... az Újvár tartományához tartozó Zombattelke-rıl Kövér 

Mihály, Lukács Simon és Sülye János jelenlétében (5235). 1733: Szombattelke, 1750: 

Szombattelek, 1760–2: Mezı Szombattelke. 1808: Szombattelke (Mezı-) (163). 1861: Szombattelke 

Ko (14). 1888: M-Sz (Szomnatyelik) Ko Mocsi js (Je 504). 1913: Mezıszombattelke Ko vm 

(Az). – 1909/19: Sâmbotelec, Mszt, L 698: r 695 (153). > Sîmboleni = Su 2: 124. 1329–1854. – 

1974: c. Cămăraşu {Pussztakamarás kzs faluja ÉNy-ra} [23 B] 

Szomjufalva * Te (Lugos táján, Kistopoly mellett) 1471: Zomywfalwa Borzlyuk város 32. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 436. 

1028


Szomordok (Kolozsvár-ÉNy, Szentpál-K hrs; 453 m) {1260 elıtti} 1260–70: t. Zomordok (Gy). 

1262–66: Zomordog (Er I. 238). 1283: Zomordok; 1318: p. ≈; 1329: Paulus f. Dem-i, Andreas f. 

Nic-i dicti Chol et Jo. f. Pauli de Zumurduk; 1329: Pet. et Jo. fr-es Meynoldi de ≈, p. Zomorduk. A 

Szomordoki nemesek bírták. 1260–70 k. Myhedeus itteni birtokába István ifjabb király Fylpus fia 

Mykola ispánnak [a Kemény rokonság ıse] adja Farnassal és Szilitelekkel (Gy 1: 672). 1283-ban 

az idevaló nemesek a Kajántóhoz tartozó Máriatelke határosai. 1315-ben Pál fia János itteni földjét 

írták körülírták ... A határjárás Szomordok ÉK-i felére terjedt ki és részben egyezett a kajántó– 

máriatelki határral (ld. ott a Kyralkwthafew és Rawazlyuk hn-et). A hn-ek közül ma is él 

Bedehalma ~ Bidihalma (Szabó–Gergely: Borsavölgy 45, 67-69, 71). 1329-ben Szomordoki János, 

Miklós és Pál a Mikola-fiakat, Gerıt és Mihályt vádolták hatalmaskodás és Pál falujának kifosztása 

miatt. Ez évben Meynoldus fiai: Péter és János Szomordok 1/3 részét tartozékaival (t. arabilis, 

fenetis et silvis ... 2 domos seu fundum in ... p. Zomurduk) átadták Egyed fia János és Gergely, s 

Jakab fia Demeter birtokába (Gy 3: 375). 1338: Zurdukew (?) (Tr > Su 2: 437). 1358: p. 

Peturteleke inter p-es Mera et Zomurdug; 1427: p. olim Petherthelke nunc vero Zomordok vocata; 

1508: p. Pether Thelke vel Monyoroallya sive Zomordok. Pétertelki ~ Szomordoki ~ Pétertelki 

Bedenfi ~ Beden, Szucsáki, Szilkeréki Gebárt, Gesztrágyi, Macskási, Budai-birtok. Hn 1366: 

Kezepberch, Wluespathakberch, Zenigetepataka, Bwzus (erdı Szentpál felé), Zaldabus (e), 

Buduskuth; 1427: Száldobosbércz; 1430: Sebe-kuta, Genczpataka, Beteneges, Varjo; 1461: 

Darvastó-alja, Parlag (mezı), Ó-Buda felé vezetı országút; 1499, 1500: Kyralkutha, Vaskutpataka 

(Szentpál felé); 1501: silva Kyralkuthaerdewje. Jbn 1499: Tót Antal, Péter János, Budai Balázs, 

Kis Tamás, Petri Simon, Bende György (1315–1508. Cs 5: 414). & 1437: Szomordoki András 

püspöki jobbágy Vistán (Cs 5: 415). 1461.XII.23.: Szomordoki Domokos Kolozs vm alispánja 

(KmJkv 1652). & 1473.III.10.: Szomordoki (ds) Péter jobbágy Drágban (2087). 1733: Szurduk, 

1750: Szomorduk. 1808: Szomordok h., Szumurduk val. 1861: Szomordok (14). 1888: Szumurduk 

(Szomorduk) Ko Nádasmenti js (Je 673). 1913: Szomordok Ko vm (Az). – 1909/19: Sumurduc, 

Szumurduk, L 299: r 297 (169); 1926: Sumurduc. 1936/9. tk: Sumurducu = Su 2: 151. 1262-70, 

1283–1854. – 1974: c. Sînpaul {Magyarszentpál kzs faluja É-ra} [22 B] 

Szomonovarest * Kr (Facsád táján) 1597: Zomonovarest, 1620: Zemenarest (Pesty: Krassó II/2. 

296). – Su 2: 436. 

Szoplakorócz * Kr (Lugos-Ny, Krassóhódos mellett) 1471: Zoplakorwcz. Szönyes városhoz 

tartozott (Cs 2: 107. Szoplakoro(v)cz). – Su 2: 436. {P} 

Szopor 1. Ko 1. (Kolozsvár-DK hrs) 1213: Ela de v. Zupur. 1213-ban kolozsi várnépek pörében 

az ispán poroslója Szopori Ela, ami várbirtokra mutat. Ma hn Kolozsvár határában DK-re, 1903. 

tk.: Nagyszopor tn; Hnt. 13: Nagyszopor (Gy 3: 375. Sz 1.). Kolozsvár: Szopori út. {Jakó 

Mezıszoporhoz teszi: Er 54} 

Szopor 2. Ko 2. (Kolozs-KDK, az Aranyosgyéresi úton) Határában római kori dák temetı (189 + 

21 sír). 1320: v. Zupur; 1332–5: Albertus sacerdos de Supur, Zupur. 1320-ban Barsa nb. Csonka 

László és fiai bírták, akiktıl Károly király elkobozta és 1320-ban {?} Elefánti Dezsı sebesvári 

várnagynak adta. Papja 1332 II: 16 dénár, 1333 I-II: 18 montán dénár, 1334 I: 20 d, 1334 II: 5 gs, 

1335 I: 22 d pápai tizedet fizet (Gy 3: 375). 1348: p.Zupur; 1450: p. Zopor; 1510: p. ≈. Iklódi, i. 

Bekefi, Dési, Tót, Szentgyörgyi Valkai, Tamásfalvi, Kémeri, Tótıri, Rákosi-birtok. Szn 1465: 

Varga Antal; 1472: Mátyus Kelemen; 1510: Biró János és Balázs, Retkes Mihály (Cs 5: 415). 

1454.II.4.: Zopor-on Iklódiak részbirtokosok (KmJkv 1136); 1455.VIII.27.: Iklódi Ozsvát Zopor-i 

részét 50 Ft-on zálogba veti Iklódi Mártonnál (1218); 1458.VIII.4.: Iklódi Demeter Zopor-i részét 

eladja Iklódi Benedeknek, a bálványosi vár volt várnagyának (1304); 1467.X.29.: Mátyás király 

Kovács István volt szebeni kamaraispánnak adományozta a hőtlenség vétkébe esett Iklódi Márton 

Zopor és İr nevő birtokát s több birtokbeli részét (1763); 1468.I.19.: Zopor-on lakó Pattantyus 

György ü: Iklód (1783); 1476.VI.10.: Méhesi Tóth István – fe: Potenciána, korábban Iklódi Márton 

özvegye és ennek leánya: Márta nevében – tiltja Zopor-i Raguzai Olasz Franko-t, hogy İr és Zopor 

birtokbeli részeit Iklódi Dési Péternek elzálogosítsa vagy eladja (2211); 1477.VI.4.: Iklódi Dési 

János és te: Péter Abaúj vm-i több részbirtokát elcseréli Raguzai Olasz Franko és fia: Jeromos İr 

1029


és Zopor nevő egészbirtokával, és értékkülönbözet címén még 70 arany Ft-ot is fizet ez 

utóbbiaknak (2227); 1482.VI.22.u.: Zopor-i Tóth István jelen volt Gyulakútiak iktatásán (2370). 

Ld még KmJkv II. 1049. 1579.V.25.: Joanni et Benedicto Gyrothy de Zopor, ld Fráta (Dé 15). 

1587: Zopor. – E: fl. 6, A: fl. 2 (Dé 54). 1733: Szopor, 1760–2: Mezı Szopor. 1808: Szopor h. 

1861: ≈ Ko (14). 1888: M-Sz Ko Mocsi js (Je 504). 1913: Mezıszopor Ko vm (Az). Református 

szórványa 1992–94-ben új templomot épített (Üzenet, 2000. 21). – Soporul de Cîmpie = Su 2: 141. 

1213 {! Cf. Sz 1.}, 1332–1854. > 1974: Soporu de Cîmpie c. Frata {Fráta kzs faluja DNy-ra} [23 

A] 

Szopor 3. KSz 1. (Tasnád-K, a Kraszna b. p.) (Tasnád-K, a Kraszna bp-i úton) 1215.VII.19-26. 

: Zupur falubeli Antal az adott idıpontban nem jelent meg Váradon tüzesvas-próbára, noha 

elenfelei: Heme és Gyoma s a poroszló ott voltak. A király által kirendelt bíró Salamon nyitrai 

ispán, a poroszló Miklós volt (Er I. 75); 1215: A Zupur faluból való Kusun úgy egyezett ki a 

falujabeli Seden anyjával, akit boszorkánykodással vádolt, hogy semmit sem kap, és kifizeti Tamás 

alperes bíró részének harmadát, a poroszlónak viszont közösen fizetnek. A bírónak és poroszlónak 

járó összeg fennmaaradó részét Seden anyja tatozik kifizetni (84); 1297.XII.4.: Száznagyi Anduna 

fiai: Thela, Nezda és Pál Szakácsi, Gyuró és Kegye nevő örökjogú birtokaikat átadják három évre 

benépesítésre Salamon fia Supur-i Erdew fia Dénesnek (563); 1300.XII,10.: Uık Szakácsiból és 

Gyuróból tiltakoznak, hogy az említett birtokaikat nem adták vissza nekik (603). 1414: Zopor, 

1474: Asowzopor, p-es volahales utraque Zopor (Petri IV. 619). 1474: utraque Zopor, 1475: Zopor, 

Alsowzopor. Vámhely volt (Cs 1: 564). 1538.X.7.: mindkét Zopor-on Álmosdi Csire Ferenc 

részbirtokos (KmJkv 4659). Kövesdi vár tartozéka; XV–XVI: Drágfi-birtok. 1641-ben Kemény 

János megvásárolja. 1760–2: Alsó Szopor. 1792: Görögkatolikus fatemplom. XIX. elején: 

Andrássy, Károlyi, rb. kincstári birtok. 1808: Szopor (Alsó-), Szoporul de dzsos ~ Szupa (164). 

1888: A-Sz Szi Tasnádi js (Je 211). L 1910: 1455 (m, r); 1956: 1477 (Le). 1913: Alsószopor Szi 

vm (Az). Legtöbbször a Kraszna vízállásjelentéseiben emlegetik. – 1909/19: Supurul-de-jos, Asz, L 

1299: r 1028; m, zs (169). Supurul de Jos = Su 2: 151. 1215–1854. > Supuru de Jos [11 B] 

Szopor 4. KSz 2. (Tasnád-DK) 1474: utraque Zopor (Cs; P); 1475: Zopor superior (P); =: 

Zopor (Cs 1: 564); 1543: Felsew Zopor (Petri IV. 619). 1760–2 Feldsı Szopor. 1808: Szopor 

(Felsı-), Szoporul de szusz ~ Szupa (164). 1888: F-Sz Szi Tasnádi js (Je 328). 1913: Felsıszopor 

Szi vm (Az). – 1909/19: Supurul-de-sus, Fsz, L 962: r 825; m, zs (169). Supurul de Sus = Su 2: 

152. 1215–1854. > Supuru de Sus [11 B] 

Szopos * Za (?) 1345: voyuoda de Zopus (Tr). – Su 2: 436. 

Szordinya * Szö (Mehádia és Csernabesenyı közt) 1690–1700: Szordinya, 1717: Smirden (Pesty: 

Szörény II. 513). – Su 2: 407. 

Szoros Kr (prédium Sutakújlak és Maladé között) 1448: Zoros (Petri IV. 629). 1480: Zoros (Cs 1: 

585). 1489.IX.26.: Cseh Ferenc Drágfy-familiárist tiltják attól, hogy Újlak, Zoros és Maladé (Kr 

vm) nevő prádiumait elidegenítese urának: Bélteki Drágfy Bertalannak (KmJkv 2705); 1543.I.24.: 

Zoras Somlyai Báthoryak osztatlan birtoka (4773). 1553: Zoross, 1604: Szoross, 1703: Szoros 

(Petri). Valamikor a Somlyóaljának is nevezett völgytágulat, a Sutak-hegy közelében feküdt Szoros 

(1448: Zoros) nevő, néhány portából álló birtok, melyet korában Sutak István, késıbb a Báthoryak 

bírtak. 1703 óta puszta és csak a jelen {XX.} század elején népesült be újra. Ma Hídvéghez 

tartozik, néhány házból áll, románok lakják (Major Miklós: Somlyóújlak. Szilágysági magyarok, 

1999. 464). 1913: Szoros Maladé tartozéka (H). – Soruşa = Su 2: 142. 1448–1913. » Mălădia c. 

Măerişte {Krasznahídvég kzs faluja DNy-ra} [11 D] 

Szorosság Ar : Szarvaság. 

Szótelke (Szolttelke) Do (a szamosi Erdıháton, Doboka-ÉNy) 1320: p. Zoltheleke. Zsombor nb. 

Mihály fiainak birtoka. Sorsát ld. Köblös alatt (Gy 2: 91). 1395: Soltelke, 1399: Zoltelek, 1408: 

Soptelke, Zobtelke, 1441: Zohthelky (Kádár VI. 471). 1459.II.26.: Köblösi Teke László Köblös és 

Zothelke birtokbeli örökös részeit 100 Ft-ban zálogba adja Iklódi Mártonnak (1340); 1470.II.22.: 

KT György és István néhai TL köblösi és Zotheke-i [!] zálogos részeit 40 Ft-on elzálogosítják Tıki 

1030


Bálintnak és Lászlónak (1940); 1482.XII.31.: Zothelke-n Sólyomkıi idısebb Ewrdög Simon 

részbirtokos (2424). Ld még KmJkv II. 1049. 1721: Szótelek (Kádár). 1733: Szotelek. 1808: 

Szótelke h., Szótyelek val. 1861: ≈ Do (17). 1888: Szótelek (Szotyeleku) SzD Csákigorgói js (Je 

668). A falubelik mint ″faekések″: faeke-készítık voltak jelen a páncélcsehi vásárokon s másutt is. 

1913: Szótelke SzD vm (Az). – 1909/19: Sotelec, Szotelke, L 871: r 834; zs (166). > 1956: Sărata 

= Su 2: 106. 1320–1854. – 1974: c. Panticeu {Páncélcseh kzs faluja NyÉNy-ra} [12 D] 

Szotyor Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D, az Olt bp-i úton) 1448.I.9., Sepsiszentgyörgy: Hunyadi 

János kormányzó Sepsiszék közgyőlésén Szotyori Mátyást {Mathias filius Alberti de Zwthyor} 

Árapataki Antallal szemben elmarasztalván, megparancsolja Fejéregyházi Bálint és Bizerei Miklós 

törcsvári várnagyoknak és a székbírónak, hogy Árapataki Antalnak szolgáltassanak igazságot 

Szotyori Mátyás részérıl (SzO VIII. 70-71). 1567: Zotijorr, 1602: Szotyor (SzO II. 222, V. 103). 

1614: Szotyor 52 családfı (Se 25). 1635: Jakab István schola mester (SzO). 1733: Szotsor, 1760– 

2: Szotyor. 1808: Szotyor (164). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 668). 1913: Szotyor 

Hsz vm (Az). 1969 L 593. – Sotior > Coşeni = Su 1: 169. 1448–1854. [37 D] 

Szóvárhegy 1. Bi (Szalárd-DK, a Telegdi úton) 1469: Bogdanfalwa, Zohanhegh, 1534: 

Zowarhegy (Jakó 215). 1692: Szouar Hegy (Mezısi 100). 1808: Sóvárhegy (Bogdán-), 

Bogdánszóvárhegy, Pikló (149). 1851: Bogdán-Szováarhegy, {r} Pikló, Bi vm, a Lakságon, 328 n. 

e. óhitő lak., anyatemplommal. Határa 7163 hold, ... Birja a b. Huszár család (Fé 1: 146). 1888: 

Bogdány-Szóvárhegy Bi Szalárdi js (Je 248). 1913: Szóvárhegy Bi vm (Az). – 1909/19: Piclău, 

Bsz, L 794: r 750; zs, m (135). Picleu = Su 2: 42. 1469–1913. – 1974: c. Brusturi {Tataros kzs 


Szovárhegy 2. Kr (Szovárhegy psz Almás mellett) 1487: Zowarhegh. Almással együtt tőnik elı 

(Cs 1: 585). 1488: Zowarheges, 1519: Zovarhegy, Zohárhegy (Petri IV. 631). 1692: SzouarHegy 

(Mezısi 100). 1854: Almás (Sovárhegy) (Su). – 1909/19: Sarhigea, Szóvárhegy, &, v. Almaş (159). 

Sarhighea = Su 2: 97. 1487–1854. {Kozmaalmás tartozéka} 

Szóváros BSz (Dés-Ny) 1507: Sowaros, 1536: Zováros, 1553: Zlatina, 1576: Zoaros, 1589: 

Zavaros, 1641: Soáros (Kádár VI. 483) 1733: Szovaros. 1808: Szóváros ~ Sóváros (164). 1861: ≈ 

BSz (19). 1888: ≈ (Szuvares, Szuaresin) SzD Dési js (Je 668). 1913: Szóváros SzD vm (Az). – 

1909/19: Suareş, Szv, L 413: r 404 (168). Suarăş = Su 2: 148. 1507–1854. – 1974: c. Bobîlna 

{Alparét kzs faluja K-re} [13 C] 

Szovas * Ar (Lippa-DNy) 1231: Suous; 1237: t. Zuos. Csák nb. Ugrin t: Miklós birtoka, aki 1231ben 

két nagyobb, 1237-ben két kisebb fiára hagyja közös birtokul. Azonos lehet az 1440-ben 

feltőnı Zawas birtokkal, Solymos vár tartzékával. Lippától DNy-ra egy hegy Szobos nevet visel 

(1884. tk), talán ez alatt feküdt (Gy 1: 186). 

Szovát Ko (Kolozsvár-K, Mócs-DNy hrs) 1213: Bechy imp. de v. Zuat castrenses ... iudice Beken 

curialis comes de Clus (Gy). = (Er I. 57). 1311: p. Zoath; 1329: v. Zovath; 1332–5: Stephanus 

sacerdos de Zuach, Suath. Szovát faluban kolozsi várnépek laktak, akiket 1213-ban egy Bechy 

nevő ember 2 M miatt perelt. 1311-ben a Sukiak megosztották, 1329-ben Suki Mihály birtoka; 

ekkor Szécsényi Tamás vajda serviensei kirabolták a falut, és erıszakoskodtak rajta. Papja 1332 I: 

40, 1332 II: 60 új báni, 1333 II: 40 keresztes báni, 1334 I: 8, 1334 II: 8, 1335 I: 10 gs pápai tizedet 

fizet (Gy 3: 376). 1311: a Suki nemesek felosztják Zoath és Sármas örökbirtokukat (An 3: 209- 

210); 1312: a Suki nemesek Zowath felıli erdejétıl elhatárolják Ozuer erdıt a kolozsaknai népek 

javára. Ozuer hrs a ≈-i nemesek erdejével is (An 3: 239). 1348: p. Zoath, ecclesia parochialis in 

Zoath; 1510: Zowath. Suki, Suki Lepséni, Zsolnai ~ Szentmiklósi Pongrácz, Somkeréki Erdélyi, 

Geszti, Sándorházi ~ S. Porkoláb, Ombozi ~ O. Kisfaludi-birtok. Hn 1348: Chalanuserdew, 

Gyermwkerdew, Sumus, Lapuserdew; 1496: Sombokor n. erdı. 1410-ben Zsigmond király 

megerısíti a Sukiak I. Lajos királytól nyert vásártartási jogát: hétfıi hetivásár, Sz. Mihály-napi 

országos vásár. Jbn 1509: Rákosi Pál (Ombozi-jb), Nagy István (Suki-jb) (1329-tıl Cs 5: 324. 

vs). 1438.VII.24.u.: Sukiakat beiktatták Zowath birtokba (KmJkv 96); 1439.III.13.: Zouath-i 

Benedek ü: Túri Lırinc (137); 1440.IX.13.: Zowath-on lakó Méhes Vince ü: Gerendiek (272); 

1031


1456.V.19.: Suki Benedek (e) Zowath-on és mindkét Kályánban levı birtokrészeit 120 Ft-on 

zálogba adja néhai Suki Péter leánya: Krisztinának (1249); 1461.VII.8.: Zowath-on lakó Ispán Gál 

és Máté ü: Máté régeni plébános (1582); 1468.III.23.: Zowath volt Suki félbirtokot Csupor Miklós 

kapta királyi adományul (1797); 1474.V.31.: Zowath-on Sukiak részbirtokosok (2148); 

1474.IX.3.: Esküllıi Ewrdög Simon és Suki Péter leánya: Szmt-i Tompa Mihályné: Krisztina 

nyugtatja Suki Jánost a Zsuk, Zowath , Oláhzsuk és Kötelend (Ko vm) birtokból nekik járó hitbér 

és jegyajándék kifizetése felıl (2160); 1476.IV.17.: Suki János Zowath birtokát – néhai Suki 

István része kivételével – zálogba adja Szabó Máténak (c et pr), Torda mezıváros polgárának 

(2205); 1481.VI.18.: Zowath-on Somkeréki Erdélyi részbirtok (2323); 1496.II.9.: Somkeréki 

Erdélyiek Zowath-i birtokrészüket 1500 Ft-ért eladják Ombozi Miklósnak (2982); 1514.III.19.: 

Suky néhai János fia István úgy egyezik ki nıvérével: Hosszúaszay Ferencné: Potenciánával, hogy 

az apjuk Zsuk, Zowath, Oláhzsuk, Kötelend birtokbeli jószágából járó leánynegyed fejében 116 Ft 

készpénzt, egy köntöst és egy ezüst serleget ad neki (3579); 1525.IX.29.: Zowath-on Suky János és 

Benedek részbirtokos (4120); 1526.VIII.24.: Ombozy Miklós végrendeltében a Zowath-on épített 

Szőz Mária-kápolnában létesítendı oltárigazgatóságra hagy nyolc ménesbeli lovat (4166); 

1555.VI.25.: Zowath-i Ombozy Miklós korábban fogott bíró volt Botházán (5387). 1329-tıl 1693ig 

adatolja Szabó T. Attila (III.k.). 1529: Zowath, ld Omboz (Dé 9). 1587: Zowatt utraque. – E: fl. 

40, A: fl. 13 den. 33 (Dé 56). 1711 Alsószovát: a fekete halál (pestis) 229 áldozatot szedett (Gyalu 

LXXIX). 1733: Szováth Felsö et Alsó; 1750: Alsó Szováth, Felsö Szováth; 1760–2: Alsó Szováth, 

Felsı Szováth; Alsó Szovát. 1808: Szováth (Alsó-) h., Szováta de dzsosz val; Szováth (Felsı-), 

Szováta de szusz (164). 1861: A-Szováth, F-Szováth Ko (12). 1888: A-Sz Ko (Je 211), F-Sz 

(Szováta din szusz) Ko Mocsi js (Je 327). 1909: Alsószovát, Felsıszovát. 1913: Magyarszovát Ko 

vm (Az). *1915.VIII.5: Bodor András történész, mőfordító (–1996, Kv). – 1909/19: Soatulunguresc, 

Msz, L 2041: r 521; m; 21 zs (165). Suatu = Su 2: 148. 1213–1854. [23 A] 

Szováta Msz (Marosvásárhely-K, a Kis-Küküllı felsı völgyében; 500 m Medve-tó) 1580: Szováta 

mezején 16 család települ. 1595: Szouatan Marusszekben (SzO 2). 1602: Szavata, 1609: Szovátka 

(SzO V. 270, VI. 28). 1614: Szováta 37 családfı (Msz 84). 1727: Szovata (SzO VII. 330). 1760–2: 

Szováta. 1808: ≈ (164). 1861: ≈ Msz (33). 1888: Szováta -Y- MT Nyárádszeredai js (Je 668). 

1913: Szováta MT vm (Az). # Hetfy Gyula Andor: Szovátafürdı és környéke. Mvh 1941. Márton 

Béla: A szovátai szénégetés szakszókincse (NyIrK 1965.2). – 1909/19: Sovata, Sz, L 2231: r 346; m 

(166). = Su 2: 142. 1602–1854. [24 D] Szovátafürdı MT 1913: Szovátafürdı (H). » Szováta. 

Szıcs 1. BSz 1. (Magyarlápos-K, b. o. a Láposba ömlı Szıcs-p. j. p.) 1325: p. Zuchtu (Tr. 

Bizonytalan). 1335: Sculthu, 1381: Zeuchud (Kádár VI. 488). 1500: Alsozewch (Bánffy II. 364). 

Bánffy-birtok, Csicsó vár tartozéka (Le). 1500.II.13.: Alsosczewch Josziplápos tartozéka, a 

Bánffyak örökös birtoka, felét eladják István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak (KmJkv 

3126). 1594: Szamosújvárhoz tartozó fejedelmi birtok. XVII–XVIII: Tholdalagi, Macskási, 

Bethlen, Kemény, Wesselényi, Apor család birtoka. 1733: Also-Sucs, 1750: Alsó Szıcs. 1808: 

Szöcs (Alsó-), Sucsul de dzsosz (164). 1861: A-Sz BSz (17). 1888: ≈ (Szucsu de zsosz) SzD 

Magyarláposi js (Je 211). L 1910: 1215 (m, r); 1956: 1477 (Le). Román népmıvészeti központ. 

1913: Alsószıcs SzD vm (Az). – 1909/19: Suciul-de-jos, Asz, L 1100: r 1046; m (169). Suciul de 

Jos = Su 2: 149. 1325–1854. > Suciu de Jos [11 A] 

Szıcs 2. BSz 2. (Alsószıcs-DDK hrs, a Szıcs-p. felsı völgyében) 1325: p. Zuchtu in campo 

superiori, 1405: Zwech, 1553: Felsewzewch (Kádár VI. 494). 1733: Felsı Sucs, 1750: F(elsı) 

Szıcs, 1760–2: Felsı Szıts. 1808: Szöcs (Felsı-), Sucsul de szusz (164). 1861: F-Sz BSz (18). 

1888: ≈ (Szucsu gye szusz) SzD Magyarláposi js (Je 328). 1913: Felsıszıcs SzD vm. – 1909/19: 

Suciul-de-sus, Fsz, L 1673: r 1529; zs, m (169). Suciul de Sus = Su 2: 150. 1325–1854. > Suciu de 

Sus [11 A] 

Szıdemeter KSz (Tasnád-Ny, a Szalacsi úton) 1220: Horvát faluból való Zauida ökre ellopásával 

vádolta a Demeter majorságból (de praedio Demetrii) való Gecha-t. İ azonban Baksa faluból 

elállított egy Saden nevő embert, mondván, hogy az ökröt tıle vásárolta (Er I. 108). 1330: 

Zouudemetere, 1345: Zewdemeter. 1389-ben vásárjogot nyer. 1475 körül 44 Ft évi adót fizetnek a 

1032


több foldesurat szolgáló jobbágyok (Cs 1: 564). 1345: v. Zouudemeter, 1346: Zendemeter [: 

Zeudemeter], 1348: Zewdemeter (Tr). 1538.X.7.: Zewdemeter-en Álmosdi Csire Ferenc 

részbirtokos (4659); 1550.I.15.: Zewdemether-i Horváth György fe: Bánffy Katalinnak negyedrészt 

adtak kolozsvári polgár nagyszülık hagyatékából (4992); 1555.VI.22.: Bonchidai Bánffy János 

kiegyezik Zewdemether-i Horváth Györggyel néhai Bánffy András birtokai elfoglalása miatti 

perében (5383). 1733: Szeuka, 1750: Ször Demeter, 1760–2: Szö-Demeter. *1790.VIII.8.: Kölcsey 

Ferenc költı, kritikus, politikus, a reformkor egyik legjelentısebb alakja (–Cseke, 1838.VIII.24.) 

1808: Demeter (Ször-) ~ Szödemeter, Szöka ~ Szörka (43). 1888: Szıdemeter (Seuca) Szi Tasnádi 

js (Je 668) 1913: Szıdemeter Szi vm (Az). – 1909/19: Săuca, Szd, L 749: r 518; m; 20 zs (161). = 

Su 2: 108. 1220–1854. [11 A] 

Szıdi 1. Ar (Arad-DK) 1080–90: ... p-es sive v-is ... Zeudy ...; 1311: t. Sceudi; 1333–5: Gregorius 

(sacerdos) de Sewdy, Zewdy. I. László király és Lambert herceg a titeli prépostságnak adta 

Zábrány, Gyarru, Ivánháza és Vadkert Maros menti birtokokkal együtt. 1311-ben Bor-Kalán nb. 

Szeri Pósáé; ekkor Kérrel határos.. Papja 1333: 50 báni, 1334.II: 7 gs, 1335: 3 gs pápai tizedet ad 

(Gy 1: 186). 1402: Zeugy, Zewdy oppidum, 1471: castellum Zewdy, 1484: Zovody (Cs 1: 763). 

1808: Schöndorf g., Szépfalu vel Széplak h., Szeredin val., Seredin ill. 1851: ≈ (Schöndorf), Te vm, 

1340 kathol. lak., paroch. templommal. Gadag határa elsı osztálybeli; van 96 2/8 urbéri telke; a 

lakosok szép lovakat tenyésztenek. Birja b. Prónay Albert (Fé 4: 123). 1888: ≈ (Schöndorf) Te 

Újaradi js (Je 658). 1913: Szépfalu Te vm (Az). – 1909/19: Sepfalu, Szf, Schöndorf, L 2538: r 89; 

n, m (162). > Şefdin, > Zödin > Şöndorf > 1956: Frumuşeni = Su 1: 247. 1080–1851. – 1974: c. 

Fîntînele {Angyalkút kzs faluja K-re} [32 A] 

Szıdi 2. * Bi (Szalonta-D, Erdıgyarak mellett) 1341: Zeudi (Tr). – Su 2: 434. 

Szıdi 3. * Za (a Fekete-Körös mentén, Vadász mellett) 1409: Zewdy, 1429: Zewdyliget (Márki 

II/1. 249). – Su 2: 434. 

Szıkefalva 1. Bi (Belényes-ÉNy) 1580: Zeokefalva (Jakó 358). 1587: Zeökefalva (Kiss 691). 

1692: Szükefalua (Mezısi 116). 1808: Szokány (163). 1851: Szókány, vagy Szıkefalva, 437 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal. F. u. a váradi görög püspök (Fé 4: 146). 1888: Szokány (Szıkefalva) 

Belényesi js (Je 666). 1913: Szokány Bi vm (Az). – 1909/19: Săucani, Szokány, L 628: r 625 

(161). = Su 2: 108. 1580–1851. – 1974: c. Răbăgani {Robogány kzs faluja DK-re} [21 A] 

Szıkefalva 2. Kü (Dicsıszentmárton-K, a Kis-Küküllı b. p.) 1314: t. Zeuke (Gy); 1314: t. Zeuke 

Gálfalva hrs (An 3: 676). 1370: Zeukefolua. Nevét Szıke nevő birtokosától nyerhette; 1314-ben 

Gálfalvát modják Szıkeföldével határosnak (Gy 3: 562). 1374: Zeukeffalwa; 1376: Zeukafolua; 

1433: Zewkefaya; 1453: Zewkefalwa; 1454, 1479: Sewkefalwa. Ádám, Bedı Bede, Biró, Boró, 

Deák, Geréb, Gyengyes ~ Gyöngyes, Haró, Kár, Katona, Kis, Nagy, Nemes, Porkoláb, Szıkefalvi ~ 

Szf. Szıke-birtok. 1468-ban Szıkefalvi Antal deák itteni részeit urának és jóltevıjének: Rédei 

János erdélyi alvajdának adta, azon kikötéssl, hogy az általa Szıkefalván épített Szent Annakıegyházat 

tartsa fenn, s a hagyományozó nejét, gyermekeivel együtt, tartsa el és védelmezze 

(1370-tıl Cs 5: 897). 1442.V.19.: Zewkwfalwa-i Bíró Péter ü: Bogáti Péter (464); 1468.IX.16.: 

Zekefalwa-i Damján ü: Miske fia István és Mócsi Bertalan (1826); 1470.IX.3.e.: Zewkefalwa-i 

Lukács és Demjén ü: Thoroczkaiak (1986); 1482.V.8.: Zewkefalwa-i Illés ü: Sülyei Albertné 

(2357); 1525.VI.1.: Zewkwfalwa-i Szıke Márton Zewkwfalwa-i nemeskúriáját 60 Ft-ért eladja 

Istvánházy Lászlónak (4096); 1543.VI.30.: Zewkeffalwa-i János deák, királynéi jogügyigazgató 

fogott bíró (4799). 1587: Zeokeffalwa. – C. Pr.: fl. 3, A: fl. 1. Egr. Andreae Samsondj integra 

arendata. Solvit fl. 4 plenarie (Dé 34). 1597.V.10.: Andreas Samsondy de Zeokefalwa pro egregio 

Joanne Kyralffalwi directore causarum nostrarum fiscalium (SzO VIII.326). 1733: Széuka, 1750: 

Szeuka. *1761.IX.3.: Ujfalvy Krisztina költı (–1818.I.29., Mezıcsávás). 1808: Szıkefalva h., 

Dunkeldorf g., Szükefalo val. 1861: ≈ Kü (9). 1888: ≈ (Seuka) KK Dicsıszentmártoni js (Je 669). 

1913: Szıkefalva KK vm (Az). – 1909/19: Săuca, Szf, L 876: r 113; m, c (161). > Seuca = Su 2: 

117. 1314–1854. » Găneşti {Vámosgálfalva} [23 D] 

Szöldı * Bi (Belényes táján) 1600: Zeoldeo (Jakó 389). – Su 2: 434. 

1033


Szıllıs 1. * Ar 1. (Arad-DNy) 1333: Petrus (sacerdos) [de] Sceleus. Papja 13 báni pápai tizedet ad. 

1723. tk: két Selleus puszta Temesság és Dvorin (psz.) között (Gy 1: 186). 

Szıllıs 2. * Ar 2. (Vinga-ÉÉK=Arad-DNy) {1333} Zoleus. A pápai tizedlajstromban két ily nevő 

plébánia az aradi fıesperességben: (146) {mint Sz 1. Gy}, melyek az 1723. évi térképen látható két 

Selleus-sel azonosak. 1477; Zewlews, 1478: Zewles; Illyei Dienessy–Dóczi-féle birtok volt. Az 

1561. évi adólajstromban csak egy, t. i. Aranyas Szeoleos nevő helységet találunk (Cs 1: 778). – Su 

2: 435. Zewlews. 1333 Zewlews, Zeelews, Zelews (Tr), 1477 Zewles, 1561 Selleus {!}. {Fönlak és 

Vinga közt} 

Szıllıs 3. * Ar 3. (Vinga-Ny) 1561: Aranyos-Zewlews (Márki II/1. 217). – Su 2: 291. 

Szıllıs 4. Bi (Várad-DK) 1213: Halalus de v. Sceuleus; 1273: v. Zewlewus; 1332–7: Abraham 

plebanus de v. Zeuleus, Petrus ≈. 1213-ban a bihari ispán poroszlójának nevében tőnik fel. 

Eredetileg királyi udvarnokok lakták, de már 1273-ban a váradi püspök és káptalan közös birtoka. 

1291–4 között 30 köböl jó rozsot szállítottak be innen a püspök fenesi várába, és a falu 3 M-t 

fizetett a püspöknek. Plébánosa 1332–7: évi 28 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 672). 1303: v. Zeleus: a 

Heuyo folyón Zeleus faluban épített malom ügyében a váradi püspök az ırkanonokkal és más 

papokkal itél (An 1: 407). XV: Kisszıllıst Kusztoszfalvának nevezik a váradi ırkanonokról 

(custos), melynek birtoka volt (Cs 1: 625). 1727 Jegenye (Ko), Fugitivusok: Fabián Mihály Ferenc 

fiával Szölösön lakik, Várad mellett. Mihály Istók fiával Bandival: ez is ott lakik (Gyalu 306). 

1808: Szöllıs h., Szeleus val. 1851: Szılıs, Bi vm, térségen, 500 r. kath., szorgalmas lakossal, s 

anyatemplommal. Határa 800 hold, a váradi deák puspoké. Az itt folyó meleg Pecze van 3 malom 

és egy gubakalló, a malmok közül egy három kıre a községé (Fé 4: 155). 1888: Pecze-Szıllıs Bi 

Központi js (Je 571). 1913: Váradszılıs Bi vm (Az). – 1909/19: Seleuş, Psz, L 770: r 51; m, 

szlovák, n, zs (162). = Su 2: 113. 1213–1913. » Oradea. 

Szıllıs 5. * Csa 1. (Pécska és Szemlak közt) 1230: t. Sceuleus; 1231: pr. ≈ cum portu; 1232: t. ≈; 

1304: p. Zeuleus; 1329: p-em ... superiorem Zevleus ... in qua est eccl. in honore B. Petri 

constituta; in p-e Eghazaszeuleus; 1331: p. Zeuleus. Eredetileg csanádi várföld volt, melyet II. 

Endre király Csák nb. Miklós ispánnak adott, s 1330–31-ben megerısítette birtokában. 1304-ben 

Chama fia Péter fiai: Churba, Zeuke, Ruaz és Mihály Timárral együtt 50 M-ért eladták Hasznosi 

Péter, Miklós és Lırinc testvéreknek. 1329-tıl két Szıllıs volt egymás mellett, mindkettı 

templommal (Gy 1: 872). 1346: Zeulews, 1347: Zeuleus (Tr). – Su 2: 400, Sceuleus, 1230–1347. 

{Egrestıl Ny-ra teszi. + 2: 434. Zeuleus, 1304. Elsı adatát Gy 1: 182-bıl veszi, tovább 1329-tıl 

1688-ig Borovszky: Csanád II. 440-rıl, s ezt teszi Pécska és Szemlak közé} 1339: Sceleus (Tr). – 

Su 2: 389. 

Szıllıs 6. * Csa 2. (Pécska-DNy, a Maros jp-i Szemlak mellett) 1494: Kyszewlews; 1552-ben a 

törökök elpusztították; 1555: Kyszeles, 1556: Kys Zelews; 1561: Kyszeoleos, Kis Zólós (Borovszky: 

Csanád II. 296). – Su 2: 360. 

Szıllıs 7. * Do +1245 [1317k.] : p. Sceleus. Cege táján kereshetı (Gy 2: 91). 

Szıllıs 8. Kü (Balavásár-DNy) 1319: p. Zewles. Talmácsi Corrardus fiai 1319-ben 1/3 részét 

sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek adták, fiörökös nemlétében pedig felét neki ígérték 

(Gy 3: 562). 1392: p. Kyzsewlews; 1408: Kyszewles; 1435: Kyszeles; 1505: Kysseles; 1506: 

Zewlews (1392-tıl Cs 5: 898). 1451.V.12.: Kyszelews-t, a váradi Szent-Lélek-kápolna 

adománybirtokát Hunyadi János kormányzó elfoglalta (KmJkv 958); 1451.XII.29.: Kyszewlews-ön 

több részbirtokos jószágát elfoglalták (995); 1466.XI.3.: Madarasiak Kyszewlews-i birtokrészüket, 

azaz négy lakot és két lakatlan telket 83 Ft-ért eladják Kerelıi Pálnak (1699); 1496.I.20.: 

Kyszewlews-ön Apafi részbirtok (2977); 1497.X.13.: Szentbenedeki Márton Péter és János 

Kyszelews-i nemesi részeiket Geréb László gyulafehérvári püspöknek vallják és adják (3031); 

1505.IV.13.: Kyszeles-i részét Bethlen Miklós visszaengedte Szentbenedeki Márton Antalnak 

(3350); 1550.I.13.: Vajai Márton Bálint (e et a) Kyszewlews-i birtokrészét 120 Ft-on zálogba adja 

te: Vajai Márton Andrásnak (4991). 1587: Kisszeoleos. – C. Pr: fl. 36. A: fl. 18 (Dé 36). 1638: 

Kis Szeöleös (Makkai 558) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Szeleus, 1805: Szılıs. 1808: Szöllös 

1034


(Kis-) h., Klein-Alisch g., Szelleusul-mik val. 1861: Kis-Szölıs, Klein-Alisch Kü (8). 1888: Kis- 

Szıllıs (Klein-Alisch, Seleus) KK Erzsébetvárosi js (Je 433). 1913: Szászszılıs KK vm (Az). – 

1909/19: Seleuşul-mic (S.-săsesc), Ksz, Ka, L 669: r 45; n (162). Seleuş = Su 2: 115. 1292–1854. 

[24 C] 

Szıllıs 9. Sv (Segesvár-ÉNy, a Nagy-Küküllı j. p.) 1319: p. Zewles, 1348: Scewlws (Tr). 1393: 

Ewlüsch, 1432: Ewlesch (Ub III. 48, IV. 487). 1427: Zewlews a kolozsmonostori apát birtokai közt 

(KmJkv 24). 1587: Nagy Zeoleos. – C. Pr: fl. 64. A: fl. 32. Ser. Rex egr. Baltasaro Barchyay ac 

Michaeli Horwatt durante servitio integram contulit (Dé 29). 1635 Kissolymos (Uh): Marosi Péter 

Szólósre Segesuar Zekben felesége után való jószágban szállott (SzO). 1662.I.23.: itt esett el töröktatár 

elleni harcon Kemény János, Erdély fejedelme (szül. Bükkös, 1607.XII.14.). 1733: Szılıs, 

1750: Szeleus. 1808: Szıllös (Nagy-), Gross-Alisch ~ Olesch, Szelleusul-máre (164). 1861: N- 

Szöllıs, Großalisch, Szeleus Sv (35). 1888: Nagy-Szıllıs (Gross-Alisch, Szeleus mare) NK 

Keresdi js (Je 531). 1913: Keménynagyszılıs NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Seleuşulmare, 

Nsz, Ga, L 1509: r 197; n, c; 15 m (162). Seleuşul = Su 2: 115. 1319–1854 {1913}. > 1974: 

Seleuş c. Daneş {Dános kzs faluja É-ra} [36 A; X] 

Szıllıs 10. Za (Pankota-É) 1489: Zewles (Cs 1: 745). 1498: Zewlews (Bánffy II. 350), {1527} 

Cserni Jován (aki a déli vármegyékben összegyőlt rác menekült parasztok vezéreként hadaival 

Ferdinándhoz pártol, s 1527.III.v. háborút indít János király ellen), 1527.IV.v. Szıllısnél megveri 

Perényi Péter erdélyi vajda hadait.© 1645: Horga család nemességet kap I. Rákóczi György 

fejedelemtıl (Cernovodeanu); *1741: N. Horga-Popovici világosi tanító, tanfelügyelı (visitator), 

tb. táblabíró, 1796-tól helybeli pap (–1811). 1746: Csigerél Szıllıs (Su). 1808: Szöllıs (164). 

1851: Szılıs és Szigerel, {r} Szelem {!} si Csiggerel, Ar vm, 6 kath., 3 zsidó, 1683 n. e. óhitő lak., 

s anyatemplommal. Határa 6753 hold, ... Birja báró Ditrich József (Fé 4: 156). 1888: ≈ Ar 

Borosjenıi js (Je 669 & Tásnyik psz, Ó-Serind). 1913: Csigérszılıs Ar vm (Az). – 1909/19: 

Seleuş, Szıllıscsigerél, L 2288: r 2185; m (162). = Su 2: 114. 1489–1913. [20 C; X] 

Szılıpataka 1. SzD (Bethlen-Ny) 1913: Szıllıpataka Bethlen tartozéka (H). – Coldău-Vale = Su 

1: 160. 1913. > Coldău Vale » Coldău {Várkudu} [13 D] 

Szılıpataka 2. SzD 1913: Szıllıpataka Bethlen tartozéka (H). – Valea Viilor = Su 2: 234. 1913. 

» Beclean {Bethlen} [13 D] 

Szılıpataka 3. SzD (Bethlen-D) 1913: Szıllıpataka Apanagyfalu tartozéka (H). – Valea Viilor = 

Su 2: 234. 1913. » Malin {Almásmálom} 1974: c. Nuşeni {Apanagyfalu kzs faluja} [13 D] 

Szınyes * Kr (?) 1471: opp. Zewnyes, Zewnes. Szeri Pósafiak birtoka volt (Cs 2: 97). – Su 2: 434. 

{P} 

Szörcse Or/Hsz (Kovászna-ÉNy, a Feketeügy bp-i úton) 1567: Zeorche (SzO II. 222). 1614: 

Szörcse 18 családfı (Or 12). 1657: Szörcse (SzO VI. 212). 1733: Szortse, 1760–2: Szörtse. 1808: 

Szörcse (164). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Orbai js (Je 669). 1913: Szörcse Hsz vm (Az). 1969 L 

713. – Surcea = Su 2: 152. 1567–1854. – 1974: c. Brateş {Barátos kzs faluja É-ra} [38 C] 

Szörcsök * Kr (?) 1381, 1391: Zurchuk (Pesty: Krassó II/2. 229). – Su 2: 437. 

Szörénd * Kr (Gátalja határában D-re) 1323: Zeurin, terram sagittariorum (Gy 3: 496) nyilazó – 

sagittarius – határırök (székelyek) emléke élt benne (Gy: Kel, 41). =: p-es ... Z, t-m sagittariorum 

nostrorum regalium; 1353: p-es Egrus, Ozyuayg et Bogran, Zeurind; 1360: p-es Zeuren ...; 1363: 

p. Zeurend ... 1323-ban a király Szalók nb. Heym fiainak: Lászlónak, Pálnak és Jánosnak adta 

Karulos, Csécs, Aszuágy, Bokorán s más birtokokkal együtt; Szörén(d) után az utód nélkül elhalt 

királyi lövık földjét említik, mely vonatkozhat Szöréndre, de lehet egy mellette fekvı föld is. 

Szörénd késıbb a Himfiek birtoka az elıbbiekkel együtt (1353, 1360). Az említettek környékén, 

Mezısomlyótól KDK felé kereshetı. Ma hn Gátalja határában D-re, 1884. tk: Szeret-Flur (Gy 3: 

496). 1323: Zewryn, 1360 Zeuren; 1363: Zeurend, Zerend; 1424: Zewrum (Pesty: Krassó II/2. 229). 

1323–1424 (Cs 2: 107). – Su 2: 435, Zewryn, 1323–1424. 

1035


Szörény * Szö (Karánsebes-D, Bökény mellett) 1561: Zeoren, 1{6}43: Zeren (Pesty: Szörény II. 

54). – Su 2: 434. 

Szörény, Szörénység, Szörény-vidék: a Bánság keleti hegyvidéki területe. Hagyományos központja 

Karánsebes. A honfoglalás korában ritka szláv lakosság lakta. Az elsı évszázadokban gyepüvidék 

volt, a magyarok a 11. sz-ban szállták meg és a következı száz évben kiterjesztették hatalmukat 

Havaselve nyugati területére, melyet Szörényi bánság néven csatoltak a magyar királysághoz. A 

völgyekben lakó viszonylag gyér középkori magyar lakossága a török hódoltság alatt elmenekült 

vagy elpusztult. Ma túlnyomó többségben románok lakják, kisszámú magyar lakói a 18–19. sz-ban 

költöztek be. (K. L. 183.) Turcsányi T.: Krassó-Szörény-vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi 

vész elıtti idıkben. Lugos 1901.; Fodor F.: A Szörénység tájrajza. Bp 1930. 

Szörényi bánság 1227–1233: Csák nb. Pous szörényi bán és gyfv-i ispán; birtokában Fogaras és 

Szombathely (Szombatfalva Fo), róla fiára: III. Ugron szörényi bánra szállt (Gy 2: 445-453). 

1233.VIII.22.: Lukács szörényi bán. 

1240.III.21.: Oslu Zeuren-i bán (Er I. 190). 

1247.VI.2.: IV. Béla király Zeurin egész földjét a jeruzsálemi ispotályosoknak adományozza (Er I. 

205). 

1268: István ifjabb király, erdélyi herceg és a kunok ura Szatmár vm-ben birtokokat adományoz 

Sándor Sceurin-i bánnak (Er I. 268). 

1269/70-tıl szörényi bán Miskolc nb. Ponyt. 

1270.XII.10.: V. István király a Miskolc nembeli Panit bán zalai ispánnak birtokokat és várakat 

adományoz, mert ... a Zeurin földjét pusztító Szventszlav bolgár cártól {1264–1266} elfoglalta 

Pleva várát (Er I. 290). 

1271: Lırinc szörényi bán, volt nádor; V. István király neki adta Újhelyet uradalmával (Gy 4: 480- 

481. Vágújhely Nyitra vm). 

1272.V.23.: Lırinc Zeurin-i bán és dobokai ispán (Er I. 316). 

1274.V.7.: Pál Zeurin-i bán (Er I. 326). 

1279.I.30.: Lırinc Zeurin-i bán (Er I. 365). 

1279.V.11.: néhai Lırinc vajda fia: Lırinc Zeurin-i bán (Er I. 366). 

1281: Kökényesrénold nb. Mikod budavári rektor; korábban szörényi bán volt (Gy 4). 

1330–1341: szörényi bán Felsılendvai Szécsi Dénes (1323–24: miháldi és zsidóvári várnagy volt). 

1330–1341: Balog nb. Szécsi Miklós fia Dénes szörényi bán; 1350–55: Sz. Péter fia Miklós 

szörényi bán (Gy 3: 297. Mácsó). 

1369-tıl Vlad havaselvi vajdát szörényi bánnak és Fogaras, ill. Fogarasföld urának címezik. 1369: 

Lad. dei et regis Hungarie gratia vaivoda Transalpinibus et banus de Zewerino necnon dux de 

Fogaras; 1372: Lad. woyvoda Transalpinus, banus de Zerinio et dux nove plantationis t-e 

Fougaras; Wlad. vaivoda Transalpinus, banus de Zerinio et dux nove plantationis t-e Fugaras (Gy 

2: 450-451). 

1390.VI.k. Perényi Miklós szörényi bán és Sárói László temesi ispán a szerbiai Vitovnica mellett 

gyızelmet arat egy török csapaton. 

1458: Iktári Bethlen Gergely szörényi bán (1464: zsidóvári kapitány). 1483–1486: Patócsi Bertalan 

szörényi bán. 

1484–1491: Szokolai András szörényi bán. 

1488: Balázsfalva (Te : Balázsd) Cikóvásárhely tartozékaként Haraszti Ferenc szörényi báné. 

1036


1502: Tárnok Péter szörényi bán. 

1508, 1515: Bélai Barnabás szörényi bán (Cs 5: 60. 1508: Rápolti György özv: Arani Borbála és 

leánya: Ilona – BB felesége – jogot tart Hunyad (Vh) vasbányáihoz. 1515-ben Vajonkereszt 

faluban (Hu) rb. Cs 5: 145). 

1524.V-VI.: Végvidéki török csapatok több ízben megpróbálkoznak Szörény vára elfoglalásával. 

(A vár kapitánya Kállay János bán.) 1524.IX.: Bali nándorfehérvári bég hadai elfoglalják Szörény 

várát. 

# Pesty F.: A Szörényi hajdani oláh kerületek. Bp 1876; Uı: A Szörényi bánság és Szörény 

vármegye története. I-II.; III. Oklevéltár. Bp 1878. 

Szörénybalázsd KrSzö (1913): Vajszlova Te~Kr. 

Szörénybuzás KrSzö (Újmoldova-ÉK) Szörénybuzás (Pesty: Szörény II. 564). 1888: Weizenried 

KrSzö Moldovai js (Je 732). 1913: Szörénybuzás KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Gîrnic = Su 1: 

265. Pesty, 1913. [54 A] 

Szörényordas Szö (Resicabánya-DK, a Temes forrásvidékén) 1827: Volfsberg, Wolfsberg (Pesty: 

Szörény II. 569). 1888: Wolfsberg KrSzö Teregovai js (Je 732). 1910 L 961 n. 1913: 

Szörényordas KrSzö vm (Az). – Gărîna = Su 1: 253. 1827, 1913. – 1974: c. Brebu Nou {Temesfı 

kzs faluja DNy-ra} [42 D] 

Szövérd Msz (Balavásár-ÉK) 1332: sacerdos de Zwerd, 1334: Swend [: Swerd], 1335: Suerd (Tr). 

1484: Sewerd (SzO I. 243). 1497.X.13.: Zewerd-i Bálint familiáris is részes volt a 

székelyvásárhelyi plébános megölésében, a templom és a temetı meggyalázásában (SzO VIII. 171- 

173; KmJkv 3031). 1567: Zeówerd, 1602: Szövérd (SzO II. 217, V. 272). 1808: ≈, (n) Magerau, 

Oszverdá (164). 1861: Szıvérd Msz (33). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 670). 1913: Szövérd MT 

vm (Az). – Soverd > Suveica = Su 2: 153. 1332–1854. – 1974: c. AcăŃari {Ákosfalva kzs faluja 

DK-re} [24 C] 

Szpata Ar (Csánki) : Bégapata. 

Szpin 1. * Hu 1418: v. volahalis Spyn. Illyei Dienesiek birtoka, Kut(h)átya faluval együtt említik 

(Cs 5: 139). – Su 2: 403. 

Szpin 2. * Mm (Visóoroszi mellett) 1418: Zpyn (Bélay 221). – Su 2: 437. 

Szpin Kü : Kistövis KK.. 

Sztajnócz Kr (?) 1440: Ztainocz (Cs 2: 108). =: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 186). – Su 2: 437. {Pesty 

nyomán együvé veszi Sztojanócz faluval} 

Sztamora 1. Te (Detta-D, a Verseci úton) XVIII. századi szlovák település. 1808: Sztámora (Tót- 

), (s) Stamora (164). A XIX. században, német betelepülés után fejlıdött ki. 1851: Sztamora, Te 

vm, 1011 r. kath., 28 n. e. óhitő, 12 zsidó lak., kathol. paroch. templommel, csinos uradalmi 

kastéllyal. Határa 3060 hold, ... Birják: Malenicza Miklós és János urak (Fé 4: 159). 1888: Német- 

Sztamora (Tót-Sztamora) Te Verseci js (Je 539). Windisch-Stamora. 1910 L 1447 (n, m). 1913: 

Alsósztamora Te vm (Az). 1920: határfalu. 1956 L 925 (Le).– Stamora Germană = Su 2: 143. 

1828, 1851, 1913. – 1974: c. MoraviŃa {Temesmóra kzs faluja É-ra} [41 D] 

Sztamora 2. Te (Temesvár-DK, a Pogányos b. p. közelében) 1407: Thomas Magnus de Stamur 

királyi ember; 1411: Thomas de Stamur királyi ember (Cs 2: 65). 1407–1411: Stamur, 1717: 

Stamor (Borovszky: Temes 41). 1808: Sztámora, (i) Stamora (164). 1851: Oláh-Sztamora, Te vm, 

908 n. e. óhitő lak., s anyaegyházzal. Határa 3162 hold, ... Birja a királyi alapitvány (Fé 4: 159). 

1888: Román-Sztamora Te Csákovári js (Je 607). 1913: Felsısztamora Te vm Csáki js (Az). – 

1909/19: Stamora-română, Rszt, L 1043: r 941; m, n (167). Stamora Română = Su 2: 143. 1407– 

1851. – 1974: c. Sacoşu Turcesc {Törökszákos kzs faluja DNy-ra} [41 B] 

1037


Sztána {< Stanislav szláv szn} Bi>Ko (Bánffyhunyad-ÉK; 461 m) 1288: t. Zthana (Cs), =: ≈ 

mint Mikola-fiak: Kemen és János (a Kemény cs. ıseinek) birtoka tőnik fel (Gy 1: 673. Bihar). 

1391: p. Eztana; 1441: p. Ezthana; 1444: Stana; 1473: p. Zthana; 1523: p. Ezthana. Gyerıfi, 

Lónai, Szentpáli, Czegei Wass, Gesztrágyi, Szamosfalvi ~ Gyerıfi-birtok. Szn 1444: Pethe László; 

1457: Nemes Máté fia Pál: Patai Székely László mostohafia (1288–1523. Cs 5: 348). 1587: 

Vasarhely, Inaktelke, Zthana, Kiskapus. – E: fl. 18, A: fl. 6 (Dé 55); = Ksz: Zthana et Giereo 

Vasarhely. fl. 25 (Dé 61). 1604-ben vette fel a kálvini vallást. 1743: Templomában Gyalui 

Asztalos János öreg kori, utolsó mennyezetfestése (Ke). 1733: Sztana. 1780–1848: nyolc tanítója 

ismert (Sebestyén K. MtT 1979. 159). 1808: Sztana vel Esztána val. 1836–37: Templomának 

újjáépítése, a hajó hozzáépítése, 36 kazetta ... „az elızı mintáknak kék színben tobzódó utánzata“ 

(Kabay). 1861: Sztána (14). 1888: Sztána (Esztana) Ko Bánffyhunyadi js (Je 670). 1911-ben Kós 

Károly építész, grafikus, író (Tv, 1883–1977, Kv) innen házasodik és itt építi fel meghitt otthonát, 

a Varjúvárat (a vasúti megálló közelében). 1913: Sztána Ko vm (Az). 1914.II.1-i farsangi bálnak, 

Kós Károly gondnok meghívottjaként, vendége volt Móricz Zsigmond, aki itteni élményei nyomán 

írta Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. regényét. *1914.XI.4.: Kós András szobrász, fıiskolai tanár. 

*1916.IV.6.: Koós Zsófia (Dodó) színésznı (–1990, Kv). *1919.VIII.31.: Kós Károly néprajzkutató 

(–1996, Kv). # Szentimrei Jenı: Képeslap a sztánai Csigadombról (vers), 1935. KszHn 1942. 

306. Ke 1: 212. Kabay 1973. Sebestyén: MtT 1979. Az 1970-es években lakossága: 350 magyar és 

250 román; 2004-ben 200 magyar és 26 román. 2004.VII.25-én Pap Géza erdélyi református 

püspök hirdette az igét, amikor „Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepelte Kalotaszeg 

legkisebb református gyülekezete“ (Krónika, 2004.VII.26. Benkı Levente). Újra a sztánai 

farsangról, budapesti fıiskolások sztánai látogatásai és közmunkái 2004.VIII.27. Duna Tv. – 

1909/19: Stana, Sz, L 523: r 170; m; 10 zs (167). 1936/9. tk: Stâna. 1956: Stana = Su 2: 143. 

1288–1854. – 1974: c. Almaşu {Váralmás kzs faluja D-re} [22 A] 

Sztánafalva * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Zthanafalwa Hódos kastély tartozéka 

volt (Cs 2: 65). – Su 2: 437. 

Sztancsafalva Te (Temesrékás-ÉK) 1456: Stanschevo {!?} (B); 1462: Zthanchofalwa, 1471: 

Ztanchafalwa Borzlyuk város 32. tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk; Su 2: 437. 1471). 1718: 

Stanschevo, 1761: Stancsova (Borovszky: Temes 98). 1808: Sztáncsova, (i) Stancsova (164). 

1851: Sztancsova, falu, Te vm. Ut. posta Rékas 1 1/2 óra (Fé 4: 159). 1888: Sztancsova Te Rékási 

js (Je 670). 1910 L 2066, szerb és m. 1913: Sztancsafalva Te vm Temesrékási js (Az). – Stanciova 

= Su 2: 143. 1456–1851 {1913}. – 1974: c. Recaş {Temesrékás kzs faluja} [32 C] 

Sztancsesd Hu (Déva-Ny) 1491: p. Sthanchesd. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 5: 140. 

Ma Sztancsesd-Ohába). 1491: p. Ohaba (Su). 1733: Sztancsest, 1760 – 2: Sztanescsa-Ohana, 

1805: Sztantsesd Ohába. 1806: Szancsesd és mellette K-re: Szancsesd Ohaba (24 Z 53). 1808: 

Szancsesd, Stensed (153). 1913: Sztancsesdohába Hu vm Marosillyei js (Az). – 1909/19: 

Stâncesşti-Ohaba, Sztancsesdohába, L 412 ort. r (167). Stînceşti-Ohaba = Su 2: 145. [33 D] 

Sztancsilova Kr (Szászkabánya-DK) 1808: Stanczilova (150). 1828: Sztancsilova (Nagy, II. 205). 

Hnt. 13: Sztancsilova puszta » Újsopot KrSzö vm. – Stancilova = Su 2: 143. 1828. > Stăncilova 

1974: c. Şopotu Nou {Újsopot kzs faluja Ny-ra} [54 A] 

Sztandincz * Ar (Bégapata és Radmanóc közt) 1440: Zthandincz, 1477: Sthondyncz Solymos vár 

22. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 437. 

Sztánfalva * Te~Kr (Facsád táján, Galadna mellett) 1453: Stanfalva (Pesty: Krassó II/2. 186). 

1454: Stanfalwa (Cs 2: 65). – Su 2: 403. {P} 

Sztanilafiademeterfalva * Te (Lugos táján) 1410: Ztanylafyademeterfalwa Doboz 51. tartozéka 

volt (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 404. 1462. 

Sztanilócz * Szö (a Duna mellett) 1437: castra inferiora ... Ztanylowcz. Szinicze és Drankó várak 

közt sorolják föl s így a Duna Szvinicza és Drenkova közti partvidékére helyeshetı. S a Szörényi 

1038


bánsághoz számítható (Cs 2: 14). 1451: Stanylowcz (Pesty: Szörény II. 482). – Su 2: 404. 

Stanylowcz. + 2: 437. Ztanylowcz. 

Sztaniszlóháza Ar 1337: Stanizlohaza, que a. n. Gyurthyanos vocatur (Gy 1: 176. Fülöpköve). ld 

Gyertyános. 

Sztanizsafalva Za (Brád-ÉK) 1439: Stanisafalwa, 1441, 1445: Stanizlafalwa, 1464: Ztenosafalwa, 

1525: Zthanycza. Almás vidékén tőnik föl. Pesty szerint két ily nevő helység fordul elı Világosvár 

tartozékai közt (Cs 1: 745. Sztaniszlofalva). Köteles: Sztanica (aranybánya). 1733: Stenise, 1750: 

Sztanizsa, 1760–2: Sztanyizsa, 1805: Sztanisa. 1808: Sztanisa ~ Sztanicza, Stannsdorf, Stanisá 

(164). 1888: Sztánizsa (Stanisa, Sztanisia) Hu Brádi js (Je 670). 1913: Sztanizsa Hu vm (Az). – 

1909/19: Stânija, Sz, L 1046: r 1041 (167). > Stănija = Su 2: 144. 1439–1854. – 1974: c. Buceş 

{Bucsesd kzs faluja DK-re} [34 A] 

Sztankó 1. * Kr (Oravicabánya táján, Harampatak mellett) 1378: Ztankfolua, 1437: Stanko. Az 

illyédi várhoz tartozott 1378-ban (Cs 2: 108. a). – Su 2: 437. Ztankfolua {P}. 

Sztankó 2. * Kr (talán Herkulesfürdı mellett) 1437: Stanko (Pesty: Krassó II/2. 155). Egy másik 

ily nevő (Stanko) helységben a Himfiek voltak földesurak (Cs 2: 108. b). – Su 2: 404. 

Sztarics * Szö (Berszászka és Alsólupkó közt) 1690–1700: Sztarics (Pesty: Szörény II. 507). – Su 

2: 404. Starics; 2: 407. Sztarics. 

Sztarnik * Te (Facsád táján, Bégakalodva mellett) 1453: v. Ztharnik (P); 1454: Ztharnik Suggya 

tartozéka volt (Cs 2: 65). 1514–1516: Ztharnyk, 1597: Zternik, 1612: pr. Sterniku, 1620: Zternik 

(Pesty: Krassó II/2. 186). – Su 2: 437. {Sternicu határrész ırzi emlékét} 

Sztenka * Szö (Duna-parti halászhely volt Ogradéna/Asszonyrét mellett) 1598: Ztenka (Pesty: 

Szörény II. 571). – Su 2: 437. 

Sztépánfalva * Te (Csánki) : Istvánfalva. 

Szteregonya Hu (Jófı-DK) 1491: p. Stregowanya; =: p. Sthregowanya. ¤Déva vár tartozéka, 

Jófı vs birtoka (Cs 5: 140. Sztregoványa). 1733: Stregoja, 1750: Szteregoja, 1760–2: Sztregonya. 

1806: Szteregonya (24 Z 52). 1808: Szteregonya, Stregen, Szteregojajá {! Szteregoajá?} (164). 

1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Sztregoania) Marosillyei js (Je 671). 1913: Sztregonya Hu vm. – 

1909/19: Strigoanea, Sz, L 234 ort. r (168). > 1964: Bujorul = Su 1: 112. 1491–1964. > 1974: 

Bujoru c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} [33 D] 

Sztesér Kıv (1808) : Jávorfalu Sza. 

Sztojakfijánosfalva * Te (Lugos táján) 1410: Sthoyakfyanusfalua Doboz 54. tartozéka volt (Cs 2: 

34. Doboz). – Su 2: 404. 1462. 

Sztojakjánosfalva * Te (Detta táján, Temesberény mellett) 1408: Stoyakyanaffalwa Berény 

városhoz tartozott (Cs 2: 65). – Su 2: 404. 

Sztojánbojárfalva * Te (Facsád táján, Ferde mellett) 1405: Stoyanboyarfalwa Ikus uradalom 8. 

tartozéka volt (Cs 2: 42. Ikus). – Su 2: 404. 

Sztojanócz Ar (Bégapata és Radmanóc közt) 1440: Ztainocz, 1477: Sthoyanowczy Solymos vár 25. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1440: ≈, 1477: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 186). – Su 2: 437. {P} 

Sztojenyásza Hu (1913) < Kövesdfalva. 

Sztojkafalva BSz (Magyarlápos-É) 1589: Sztojkafalva (Kádár VI. 502). 1733: Vali Stojcsan, 

1750: Sztojcsen. 1808: Sztojkafalva, Sztojcsén (165). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Sztojcseny) -Y- 

SzD Magyarláposi js (Je 671). 1913: Sztojkafalva SzD vm (Az). – 1909/19: Stoiceni, Szf, L 416: r 

396; m (167). = Su 2: 146. 1589–1854. [13 A] 

Sztojnest * Kr (Facsád táján, Barnafalva és Derenyı mellett) 1514–1516: Ztoynesth, 1596: 

Ztooyhest, 1601: Ztojchest, 1617: Ztoiczesthi (Pesty: Krassó II/2. 228). – Su 2: 437. 

1039


Sztokapéterfalva * Te (Temesrékás táján) 1463: Stokapeterfalwa Rékás város 16. tartozéka volt 

(Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 404. 

Sztolna Ko : Isztolna. 

Sztonyafalva * Te (Detta táján, Temesberény mellett) 1408: Stonyafalwa Berény városhoz 

tartozott (Cs 2: 65). –Su 2: 404. 

Sztovárta * Te~Szö (Karánsebes táján) 1458: Stowartha Rakoviczaiak birtoka volt (Cs 2: 66). – 

Su 2: 404. 

Sztrákos Bi : Isztrákos. 

Sztrázsa AF (1888) : İregyház. 

Sztrekle * Hu (Marosillye-ÉNy, a mai Almásszelistye táján) 1485: p. Ztrekle. Foltiak birtoka volt 

(Cs 5: 140). – Su 2: 437. 

Sztrelye * Hu (Ponor táján, a Sztrigy felsıfolyása mentén) 1411: Stroya Dénes fia Sztancsul 

kenéz nevében tőnik fel; 1426: Strelye-t királyi ember (István) nevébıl ismerjük, Ponorral 

kapcsolatban (Cs 5: 140). 

Sztremba * Te (Karánsebes táján, Jász mellett) XV.2.f.: Ztremba (Cs 2: 66). 1590: pr. Ztremba 

(Pesty: Szörény II. 571). – Su 2: 437. 

Sztremtura * Te (Lugos táján, Krassóvermes-Ny) 1420: Stremptura; 1438: Stremthwra a Komjáti 

kerületben feküdt (Cs 2: 66). 1503: Zremtura (Pesty: Krassó II/2. 213). – Su 2: 404. 

Sztrettye Hu (Jófı/Dobra-É, a Maros b. p.) 1750: Sztreteje. 1805: Sztretye. 1808: Sztretfalva, 

Sztrétéu (165). 1861: Strettye Hu (24). 1888: Sztrettye (Szeretfalva, Sztrétye) Marosillyei js (Je 

671). 1913: Sztrettye Hu vm (Az). – 1909/19: Strechea, Sztrettye, L 149 ort. r (168). Stretea = Su 

2: 147. 1484 {! Csánki: Ztrekle, 1485, holott a két falu közt hat-hét helység van}, 1750–1854. [33 

D] 

Sztrigy folyó: a Maros b. o. mellékvize 

Böjthe Ödön: Hunyad megye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a 

birtokviszonyokra. Bp. 

Sztrigy 1. * Hu 1. (a Sztrigy alsófolyása mentén, Piski, Dédács táján) 1377: t. nobilium de 

Strigh; 1421: ≈; 1495: Hyzrthryg; 1499: Izthryg; 1501: p. Zthrygh; 1515: Szthryg. Leginkább 

köznemesek nevében fordul elı. Szentimrei ~ Szi. Sztrigyi, Sztrigyi Svarcz, Kolonityi, Márgai, 

Barcsai (Cs 5: 140. Sz -a). – Su 2: 404. 

Sztrigy 2. Hu 2. (?) (Ponor és Levád hs-gel együtt) 1404: p. Stryg. Borbátvíziek birtoka volt (Cs 

5: 140. Sz -b. {Borbátvíziek} valamely másik, késıbb más név alatt elıforduló, a Sztrigy 

felsıfolyása mentén fekvı birtoka értendı). – Su 2: 404. 

Sztrigy-elıtagú hs 1888 (Je 672): Ohába, Plop, Szacsal, Szent-György (Hu Hátszegi js). 

Sztrigyfalva Hu : Zejkfalva. 

Sztrigyfalva Hu Az 1453. évi Strigfalwa a mai Sztigy-Plop hs-nek felel meg (Cs 5: 149. 

Zejfalva). 

Sztrigyszentimre * Hu (a Sztrigy alsó folyása mentén) 1380: Zenthemruh; 1382: Zentemreh 

inferior; 1431: Sthrigzenthemrich, Zentemrich; 1507: Zenthymreh; 1515: ≈. Szentimrei, Szi. 

Sztrigyi, Barcsai, Kolonityi, Márgai s más birtokosé. Szn 1491: Bíró Fülöp (Cs 5: 137). 1587: 

Zentt Imreh, ld Sál (Dé 26). – Su 2: 432. 1382–1587. 

Sztrimba 1. Hu 1808: pr Sztrimba, Strimba (165). Hnt. 13: azh 

1040


Sztrimba 2. Za (Nagyhalmágy-DK) 1760–2: Sztrimba. 1808: ≈ Za (165). 1888: ≈ Hu 

Körösbányai js (Je 672). 1913: Sztrimba Hu vm (Az). – 1909/19: Strâmba, Strimba, L 340 ort. r 

(168). > 1964: Livada = 1760–1964. – 1974: c. Tomeşti {Tomesd kzs faluja Ny-ra} [33 B] 

Sztroja * Hu (Lozsád, Tóti táján) 1366: p. Stroyafalwa; 1387: p. nostra (r) Stroya vocata ... ad 

castrum nostrum Deva vocatum pert.; 1391: p. Stroyafalua. 1387-ig ¤Déva vár tartozéka. Ekkor 

Szentimreieknek (azaz Szentimrei Sztrigyieknek) adta Zsigmond király (Cs 5: 140). – Su 2: 404. 

Sztrugár Se (Szászsebes-DNy, a Kudzsiri úton) 1488: Sperban (?) (Berger 52). 1733: Sztrugari, 

1750: Sztrugar, 1805: Sztrugár. 1808: ≈ (165). 1861: ≈ Se (36). 1888: ≈ (Strugár, Strugari) Sze 

Szászsebesi js (Je 672). 1913: Sztrugár Sze vm (Az). – 1909/19: Strugari, Sz, L 231 ort. r (168). 

> Strungari = Su 2: 148. 1488–1854. – 1974: c. Pianu {Oláhpián kzs faluja D-re} [34 D] 

Szucsák 1. Bi (Élesd táján) 1475: Zwchak. Kalotával és Kövesddel együtt említik (Cs 1: 625). – 

Su 2: 437. 

Szucsák 2. {< Sucijak szláv szn} Ko (Kolozsvár-Ny, Gyalu-ÉK; 452 m) a Nádasmente 

legmagasabb pontja a falu határán NyDNy: Bátori-hegy; vistai neve 1934 k: Tekintı. 1936/9. tk: 

D. Batori 653 m, 1942: Gyalai tekintı (Báthori-h.) 652 m; 1981: Dl. Suciagului 637 m, Gyaluihavasok 

1999. tk: ≈ {XIII-i templom} 1338: Zuchak Vista korábbi határjárására rendelt vajdai 

ember nevében tőnik fel: Johannes filius Stephani de Zuchak (Ub I. n. 544). 1343.V.1.: Chue de 

Zuchak királyi ember a szomszédos Nadas {: Andrásháza} hj-án (Dl 28 726. Szr. reg. MOL). 

1348: nobiles de ≈; 1391: strata publica de Gyalow in ≈; 1430: p. Zwchak; 1507: p. ≈. 1493: Sz. 

Margit-egyház. Szucsáki, Bátor ~ Bátori, Bese, Biró, Dombi, Dósa, Gereblyés, Gyalai, Illési, 

Jánosi, Kerekes, Mike, Nagy ~ Vas ~ Negyedes, Orros, Pogány, Porkoláb, Ravasz, Sándor ~ 

Sándorfi, Sikesd, Tatár, Somai, Drági, Mikola, Budai, Budai Nagy, Hencz, Darabos s más 

kisnemesek birtokolták, akik közül többen kitőntek a vármegyei közéletben. Hn 1391: az erdélyi 

püspök Vista, Gyalu, Lóna és Fenes nevő birtokának határjárása Szucsák felé: Hordóskút 

(Hordowkwt) nevő patak és forrás, Gyaluból Szucságba vezetı út, Nagyberekpataka, Nogheg 

{Györffy szerint ez a késıbbi (1501) Bathorhawasa}, Noghegfark; 1446, 1480: Pogankut, 

Wagothberek és Kiscsere Szászfenes felé; 1454: Szilvás nevő rét; 1480: Medvésberek nevő erdı; 

1493: Chergewfeld részein újabban ültetett szılık, Chergewberek; 1499: Nywlas nevő erdı; 1501: 

Orros Mathyasgyepwye, Bathorhawasa {1950 k: "Bátori hovassa", pásztortól Tulogdy}, 

Kewzmezew, Nadasy erdew, Zulcseréje; 1504: Medwepataka, a Pogankwth-hoz vezetı régi út, 

Soma, Vágottberek, Mwsdal n. erdı, Thohel, Zazokfewlde. Szn 1474: Salamon Bereck (+1297– 

1507: Cs 5: 416). Kolozsmonostor: 1362 decemberében Kolozsvárról és Szászfenesrıl 

összeverıdött fegyveres sokaság megrohanta a monostort, kapuját betörte, berontott az apát 

palotájába, kihurcolta onnan Chuey fia Pál szucsági nemest, és a monostor elıtt fejét vette (KmJkv 

37). & 1460: Szucsáki Nagy Fábián vm-i szolgabíró (Cs 5: 636). 1461: Szucsáki Mátyás a 

Bánffyak ügyvédje; 1467-ben Kolozs vm alispánja; évtizedekig jónevő ügyvéd volt (Szucsáki János 

notarius apja. KmJkv 127). 1494: Thomas de Swczek krakkói diák (Dn 2337). 1496: Szucsáki 

János a vajdai ítélıszék jegyzıje, magister; 1497.XII.–1499.IV.: a konventi kancellária jegyzıje; 

1500-tól a vajdai kancellárián notarius, 1510.IX.23.–1516.VI.11.: vajdai secretarius (KmJkv 127). 

1512...1535: Szucsáki János magister fia: Ambrus deák pályája. 1512: homo regius apjával együtt; 

ezután vajdai ember, ügyvéd. 1516.V.19.: döntıbíró sárdi birtokperben (KmJkv 3609); 1519 elején 

konventi nótárius, ügyvéd is (VI.7.: n: 3731); 1520 márciusától Barlabási Lénárd alvajda 

notariusa; 1521-ben Báthori Szaniszlófi István alvajda notariusa; 1523-ban Tomori István alvajda 

notariusa; 1532-tıl 1535. január 4-ig ítélımester (KmJkv 101, 127). 1549.VII.26.: Bánk Pál az 

újvári vár praefectusa (4940). 1553.VI.23.: Bánk Pál erdélyi alvajda és székely alispán (5218). 

1587: Zwczyak. – E: fl. 4, A: fl. 1 den. 50. ... (Dé 57). 1635 Barót (Hsz): Ambrus Péter Kolosvar 

mellett Szutsagban lakik (SzO). 1777–1820: 43 évig tanított itt Apáczai Csere Márton (Sebestyén 

160). 1733: Szutsák, 1750: Szucsag. 1781: Endes Péterné Kornis Klára udvarháza telkén 

galambbúgos kapu (SzTA). 1808: Szucság vel Szucsák cum pr-o Bócz [: Bocz] et Soma h. 1861: 

Szucsák (14). 1888: ≈ Ko Nádasmenti js (Je 672). 1913: Szucság Ko vm (Az). *1852.II.2.: 

Versényi György költı, esztéta, elbeszélı (–1918.VI.20., Kv). Kelemen Benı (1792.IV.9.– 

1041


1883.VI.3.) 1816-tól zsibói jószágigazgató; itt hunyt el (Jakab Elek: KB. KerMagv, 1887). Szigethy 

Miklós (1824–1890) 48-as honvéd ezredes (szucsági birtokosként fejezte be életét. Csetri: Wass 

Pál). *1917.VIII.26.: Györffy György történész (–2001, Bp). # Versényi György: Népköltési 

győjtemény Szucsákról (Ellenzék, 1903. 66. sz.). KszHn 1942. 253. Kabay 1973. Sebestyén: MtT 

1979. 1999 L 1100; 500 m, 483 ref. – 1909/19: Suceag, Szucsák, L 1115: r 412; m; 15 zs (169). 

1936/9. tk: Suciagu = Su 2: 149. 1297–1854. [22 B] 

Szúd Do (prédium Ónok közelében) 1521.I.24.: Zwd egész prédium Olnoki Herczeg László birtoka 

(KmJkv 3799); 1538.VI.14.: OHL özvegye: Anna esküt tett arra, hogy elhunyt férje, amikor Olnok 

és Zwd prédiumbli birtokrészét eladta a Bonchidai Bánffyaknak, átadta a vonatkozó okleveleket is 

(4644). 1521, 1538, 1540: Zwd (Kádár VI. 512). – Su 2: 437. 

Szudas * Ar (Máriaradna mellett) 1256: Zwdas (Cs 1: 780). =: ≈ (Tr). 1477: Zouas, 1510: Zovos 

(Márki II/1. 217). – Su 2: 438. 

Szudriás Bi {?} 1888: Szudriás Bi Belényesi js (Je 672). 

Szuginul * Kr (Kisszécsény és Kisszurdok közt) 1617: Szuginul (Pesty: Krassó II/2. 232). – Su 2: 

407. 

Szuhodol * Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor-ÉK) 1514–1516: Zuhodol, 1597: Zohodol, 1620: pr. 

Zehedel (Pesty: Krassó II/2. 226). – Su 2: 437. 

Szuhor * Kr (Detta táján) 1370: Zuhor (Cs 2: 108). – Su 2: 437. {P} 

Szulicza Ko (Meregyó-Ny) 1808: Szulicza (Alpensis-) (Λ Meregyó) (165). 1861: Szulicza Ko (14). 

Hnt. 13: » Havasrekettye Ko vm. {Vsz tartozéka.} – Scrind-Frăsinet = Su 2: 111. 1954. [21 B] 

Gyalui-havasok 1999. tk is önálló hs. 

Szuliget Hu < Hosszúliget. 

Szuna * KSz (Érkırös közelében) 1214: Zuna faluból való Pál boszorkánykodással vádolta 

falustársát: Scena [asszonyt]. A bíró a szolnoki fıesperes: Farcasius, a poroszló István volt. 

Váradon Pál mentesítette Scena-t a próbától és kötelezte magát a bíró kifizetésére, Scena viszont a 

poroszlót és a káptalant fizette ki (Er I. 71). 1326, 1447: p. Zuna (Cs 1: 564). 1449.VIII.18.: Zwnai 

Péter ü: Menyıi Gebárt Antal (KmJkv 730); 1450.II.7.: Zwna-i Albert deák ü: Dobai György 

(803); 1450.V.20.k.: Zwna-i Péter és Zwna-i Bartalis Pál is vallomást tett a nádasdi birtokperben 

(833); 1453.VII.2.: Zwna-i Péter ü: Menyıi Gebárt Antal (1097); 1454.IV.28.u.: Uı ü: Menyıi 

Fodor László (1154). 1543: Zwna, 1548: Zöna, 1647: Szuna (Petri IV. 631). – Su 2: 437. 1214– 

1647. + Zunay 1395 (Petri IV. 631). – Su 2: 437. {Azonos lehet Suna-val} 

Szunyogd Bi (Margitta-K) 1374: Zywnywgd (J); 1421: Zunyogd, (Cs; J); 1422: p. volachalis ≈ 

(Cs); =: Zvnyogd, Zwnyogd, 1454: Zwnyog (Jakó 360); 1489: Zwnyogh (Cs 1: 625). 1692: Szunyok 

(Mezısi 54). 1800: Szunyogd (Csáky 857). 1808: Szunyod ~ Szunyogd, Szujug (165). 1851: ≈, {r} 

Szújog, Bi vm, 2 nagy hegy közé szorulva, 451 n. e. óhitü lak., paroch. templommal, 11 urbéri 

telekkel. Határa 1046 hold, ... Vize a Berettyó, határának déli részén. Birtokosai: Péchy Imre és 

László örökösei, gr. Csáky Károlynı, Szilágyi Lajos, Szunyogi János, Krajnik Alajos, Nagy Gábor, 

Lipcsei Gedeonnı, Martinides Alajos, Papszász Lajos, Dobsa Sándor, Kazinczy Sándor, Izsáki, 

Péchy Istvánnı, Katona László, Fráter Ferenc, Tamás, Pál és Jakab, Pap Dániel (Fé 4: 166). 1888: 

Szunyogd Margittai js (Je 673). 1913: Szunyogd Bi vm (Az). – 1909/19: Suiug, Sz, L 512: r 419; 

m, zs (169). = Su 2: 150. 1374–1851. – 1974: c. Abram {Érábrány kzs faluja K-re} [11 C] 

Szunyogfalva Za @ (Borosjenı mellett) 1553: Zwnyogfalwa ~ Zwnyoghfalva (Márki Ii/1. 249). – 

Su 2: 438. 

Szunyogszeg 1. Ar (Milova mellett) 1440, 147: Zwnyogzeg Solymos vár 60. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos). – Su 2: 438. 

Szunyogszeg 2. Br (Feketehalom-É) 1509: Zwnyogzegh, Szunyogszeg (Ve: Fontes IV. 98, 99). 

1519.I.20.: Zwnyokzeg-i Majlád Mátyás, ld Királyhalma (KmJkv 3701). 1651 elıtt Brassó birtoka 

1042


volt. 1760–2: Szunyogszeg, 1805: Szunyogszék. 1808: Szunyogszeg, Schnackendorf, Czinczáriu 

(165). 1861: ≈, ≈, Czinczár Br (39). 1888: Szunyogszék (Czinczári, Tientiari) Törcsvári js (Je 

673). 1913: Szunyogszék Fo vm Sárkányi js (Az). – 1909/19: łânŃari (łînŃari), Szunyogszék, 

Schnakendorf, L 2059: r 1998; c (186). > 1954: DumbrăviŃa = Su 1: 214. 1509–1854. [37 C] 

Szunyogszeg 3. * Hu (Déva-K, Haró táján) 1503: p. Zwnyogzeg. Harói ~ H. Géberjén, Rákosdi, 

Szunyogszegi, Sz. Tar-birtok (Cs 5: 140). – Su 2: 438. 

Szunyogszeg 4. BSz (prédium Kozárvár határában: KmJkv) 1381: Zunugszegh, 1415: 

Zunywgzegh, 1497: Zwnyogzeg, 1520: Zwnywg Zeg (Bánffy I. 362, 534; II. 343, 497). 1517.I.22.: 

Zwnyoghzeg, ld Kozárvár (KmJkv 3619); 1519.IV.28.: Bánffy Miklós apja: László kezébe adja 

Zwnyogzeg-i részét (3723); 1520.II.24.: Zwnyogzeg prédium, ld Kozárvár (3762); 1526.VII.23.: 

Bánffy László Zwnyogzeg prédiumban lévı birtokrészét 300 Ft-on zálogba adja Kozárváry 

Lászlónak (4163). – Su 2: 437. 1381–1520. {a Nagy-Szamostól délre, Mikeháza és Szentmargita 

közé teszi} 

Szupláj BN : Ciblesfalva. 

Szurakrév * Ar (Vinga-ÉK) 1256: Zwrakrew a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 780). – Su 2: 

438. 

Szurakrév 2. * Csa (Nagyszentmiklós-Ny, Óbesenyı mellett) 1256: v. Zurakerew (Tr). – Su 2: 

438. 

Szurdok 1. Bi (Élesd-DNy) 1508: Zwrdok (Jakó 360). 1808: Szurdok, Szurduk (165). 1851: ≈, 

Bi vm, erdıs, hegyes vidéken, 550 n. e. óhitü lak., s fa anyatemplommal. Sovány határa 4068 hold, 

... Birja gr. Frimont Béla (Fé 4: 167). 1888: ≈ Élesdi js (Je 673). 1913: Élesdszurdok Bi vm (Az). 

– 1909/19: Surduc, Szurduk, L 586: r 583 (169). = Su 2: 152. 1508–1913. – 1974: c. Vîrciorog 

{Vércsorog kzs faluja Ny-ra} [21 A] 

Szurdok 2. Hu (Marosillye-Ny, a Maros jp-i úton) 1462, 1485: p. Zurdok. Foltiak birtoka volt 

(Cs 5: 140). 1750: Kimpenyij, 1805: Kimpény-Szurduk. 1808: Szurdok (Kemény-), Kimpeni- 

Szurduk (162). 1861: Kimpény-Szurduk Hu (22). 1888: Szurdok-Kimpeny Hu Marosillyei js (Je 

673). 1913: Kimpényszurduk Hu vm (Az). – 1909/19: Câmpeni-Surduc, Kimpenyiszurduk, L 

566: r 557; m (36). > Cîmpuri-Surduc = Su 1: 156. 1462–1845. [33 D] 

Szurdok 3. Kr (Boksánbánya-DNy) {1280/2–1290} 1324: p. Zurduk; 1342: Stephanus f. 

Laurentii de Zurduk. A Szurdoki nemesek birtoka; elıdeik: Imre, Farkas és Kozma, testvérük: 

Bölényfı Andrásnak az egresi monostor védelmében (1280 vagy 1282) bekövetkezett haláláért 

kapták IV. László királytól Dragadollal együtt; 1324-ben az országbíró megerısíti utódaikat 

(Demetrius f. Emerici, Laurentius f. Farkasii et ... Laurentius f. Cosme) birtokában az igénylı 

Márton clericussal, Treutel Miklós serviensével szemben, majd Lırinc fia István 1342-ben átíratja 

az oklevelet (Gy 3: 496). 1324, 1406, 1436, 1490: Zurduk. Nemesi nevekben (Cs 2: 108). 1406: 

Zurduk, 1436: Zwrdok (Pesty: Krassó II/2. 233). 1808: Szurdok h., Szurduk val. 1828: Nagy- 

Szurdok (Nagy 185). 1851: ≈, Kr vm, 17 kath., 742 óhitü lak., s anyatemplommal. Birja Csiky 

család (Fé 4: 167). 1888: Nagy-Szurduk KrSzö Bogsáni js (Je 531). 1913: Nagyszurdok KrSzö 

vm Boksánbányai js (Az). – 1909/19: Surducul-mare, Nagyszurduk, L 1004: r 706; n, cseh-morva, 

m (169). S M = Su 2: 152. 1406–1913. > Surducu Mare [42 C] 

Szurdok 4. Kr~Te (Lugos-ÉK) 1469: Zwrdok (Cs 2: 66). 1511: Zwrdok (Pesty: Krassó II/2. 

233). 1808: Szurdok, Szurduk (165). 1828: Kis-Szurdok (Nagy 185). 1851: ≈, Kr vm, 38 kath., 

665 óhitü lak., s anyatemplommal. Birja a kamara (Fé 4: 167). 1888: Kis-Szurdok KrSzö Facseti 

js (Je 434). 1913: Kisszurdok KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: `ul-mic, Kisszurduk, L 808: r 

802 (170). Surducul Mic = Su 2: 152. 1511–1913. > Surducu Mic [32 D] 

Szurdok 5. Mm 1. (Sziget-DK, az Iza jp-i úton) 1326>346: Myk Olacus f. Stanislai f-i Borzan 

in sua, Negh, Mayn et Raad fr-um suorum personis ... collatione ... t-e Zurduky; 1326>1408: p. 

Zurduk, in districtu Maramorus, p. Zurdok a. n. Barczanfalva. Szurdok birtokot minden királyi 

1043


jövedelmével Károly király 1326-ban adta Stan fia Stanislaus kenéznek. 1346-ban és 1408-ban 

Stanislaus, másnéven Borzan utódai, (Rad és fivérei, majd Rad fia Ivan fiai,) Lack és Dragus az 

adományt átíratják (Gy 4: 128). 1408: Zwrdwk, 1449: Swrdok; 1408: Surdok a. n. Barczanfalwa 

(Cs 1: 452). Mint másutt is megtörtént: a falu eredeti neve feledésbe merült, s a telepítı kenéz, 

Barcán nevét vette fel. Román kisnemesi falu volt; 1514: Dózsa oldalán. 1717: a megyei hadak a 

falu mellett sikeresen megvívtak a betörı tatár seregekkel, s így a helység elkerülte a pusztulást 

(Le). 1808: Barczanfalva h., Barcanowá s., Barczáná val. 1888: Barczánfalva (Barszána) 

Izavölgyi js (Je 229). L 1910: 3362 (r, n), 1992: 4506 (Le). 1913: Barcánfalva Mm vm (Az). – 

1909/19: Bârsana, Bf, L 3025: r 2480; zs (15). 1956: Bîrsana = Su 1: 83. 1390–1851. [3 C] 

Szurdok 6. Mm 2. (Szurdok/Barcánfalva-DK, az Iza jp-i úton) 1326: t. Zurduky (Mihályi 6). 

1407: Zwrduk, 1411: Zurdug, Zwrdog, 1459: Swrdok, 1473: Zurdog, 1488: Zordok (Bélay 202). 

1808: Szurdok, Sztrimtura (165). 1851: ≈, Mm vm, 1324 g. kath., 28 zsidó lak., anyatemplommal. 

F. u. a királyi kincstár s mások (Fé 4: 167). 1888: ≈ (Sztrimtura) Izavölgyi js (Je 673). 1913: 

Szurdok Mm vm (Az). – Strîmtura = Su 2: 148. 1326–1851. {Ide hibázza, Bélaynak tulajdonítva, 

1408: Borzanfalva adatot} [3 D] 

Szurdok 7. BSz 1. (Zsibó-K, a Szamos bp-i úton) Valószínő elızménye Zsombor Do 1320– 

1336 (Gy 2: 94). 1554: Naghzwrdok (Kádár VI. 515). 1554.IV.24.: ≈ Somy Anna birtoka (KmJkv 

5299). 1705: maga Rákóczi uram ott sem volt Zsibónál a harcon, hanem Szurdokon volt, míg 

meglött a harc, és onnan szaladtanak el is. ... Kolozsváratt létemben ... Dési János nevő 

nemesember referálta vala nékem, hogy midın Rákóczi uram meghallotta volna, hogy oly szörnyő 

pusztulást tött volna, Csáki uramnak azt izente ıtőle, hogy mondja meg Csáki uramnak, hallotta, 

micsoda pusztítást tött Bonchidán, de még a lesz, hogy Bonchida megeszi Szurdokot, mondja meg 

neki (We : I. 654-655). 1733: Szurduk. 1808: Szurdok h., Szurduk val. 1840.aug.4.: Késın estve 

érkeztünk meg Szurdokra, a lakba, melly idık mulva Erdély nevezetességei közé fog számláltatni, – 

mert birtoka, lakja volt a regényirónak, falai tanúi a gondolkozó irónak, – bennök születtek az eszmék, 

asztalán jöttek iráséletbe (...) Szurdok. Aug: 5. Szerda ... Jósika Miklos lakában irok, a regény költıében, 

kinek lelke olly gyakran ragada viszsza Erdély s Magyarhon ıs korának szebb szakába. Bár tollamat is 

lelke vezérelhetné (Tanárky). 1861: Szurdok BSz (19). 1888: Szurduk (Szurduku) SzD Csákigorbói 

js (Je 674). 1913: Szurduk SzD vm (Az). – 1909/19: Surduc, Sz, L 736: r 604; m, zs (169). = Su 2: 

152. 1554–1854. [12 D] 

Szurdok 8. * BSz 2. (Szurduk közelében) 1554.IV.24.: Kyszwrdok Somy Anna birtoka (KmJkv 

5299). 1652: Kis-Szurduk alias Kásapatak (Kádár VI. 524). – Su 2: 353. 

Szurdok 9. To (Torda-Ny, a Jára völgyében, Alsójára-D hrs) 1426: p. Zordwg; 1438: p. Zwrdok; 

1522: p. ≈. ¤Jára vár tartozéka; Peterdi, Csáni, Cs. Menhár, Bogáti, Szarkadi, Hosszúaszói, 

Várfalvi Székely, Lupsai-birtok (Cs 5: 740). 1440.III.23.: Zwrdogh-on Szarkadi és Hosszúaszói 

részbirtok (KmJkv 218); 1473.VII.3.: néhai Csáni György fia Antal Zwrdok birtokbeli részét 

Hosszúaszói László zálogba adja Mihály deáknak és Kajári Pán Tamásnak, a tordai sókamara 

ispánjainak (2103); 1482.X.8.: Csáni Antal Zwrdok-i részét leköti fe: Szf-i Gyerıfy Dorottyának 

(2412); 1508.X.26.: Szarkadi István Zwrdok-i jobbáagytelkét, amelyen Hasdáti Péter lakik, három 

Ft-on zálogba adja Csáni Nagy Jánosnak és fiának: Máténak (3479); 1533.III.16.u.: Czegei Wass 

Balázs özvegye: Katalin apja anyjáról hitbére és jegyajándéka címén Zwrdok, Alsójára és Kisbánya 

birtokban reá szállott részeit 150 Ft-ért eladja Alsójárai Kerezsi Péternek (4407). 1733: Szurdok, 

1760–2: Szurduk. 1808: Szurdok (165). 1861: ≈ To (11). 1888: Szurduk TA Alsójárai js (Je 674 & 

Lunzsesty telep). 1913: Járaszurdok TA vm (Az). – 1909/19: Surduc, Szurduk, L 465: r 428; c, zs 

(169). = Su 2: 152. 1426–1854. [22 D] 

Szuska Kr: Sisak KrSzö. 

Szuszág Bi (Bél-ÉNy) 1828: Szuszak (Nagy 101). 1851: Szuszág, puszta, Bi vm, a váradi deák 

püspök béli uradalmában. Erdıség közt fekszik, s 2000 hold hatrát Belényes környékérıl jött n. e. 

óhitü oláhok tartják haszonbérben, a szerzıdést minden 3-ik évben megujitván. Lelkek széma: 600 

1044


(Fé 3: 167). 1913: Pusztaszuszág Bi vm Béli js (Az). – 1909/19: Susag, Psz, L 923: r 911 (170). = 

Su 2: 152. 1828, 1851 {1913}. [20 D] 

Szuszány Ar : Susányfalva. 

Szuszány Kr (Lugos-ÉK) 1596: Zuzany, 1598: Zwzany, 1599: Zuzan, 1785: Suschan (Pesty: 

Krassó II/2. 235). 1808: Szuszány, Szuszeni (165). 1851: ≈, 445 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. 

F. u. a kamara (Fé 4: 167). 1888: ≈ KrSzö Bégai js (Je 674). 1913: Bégaszuszány KrSzö vm (Az). 

– 1909/19: Susani, Sz, L 717: r 685; horvát (170). = Su 2: 152. 1596–1913. [32 D] 

Szuteszka * Kr (Resicabánya táján, Gerlistye mellett) 1535: Zwthezka, Kethzwthwztu; 1536: 

Kethzwthezka (Pesty: Krassó II/2. 236). – Su 2: 438. 

Szvinicza Kr : Szinice KrSzö. 

1045


T – Ty. 

Táblás NK (1913) < Tóbiásfalva Me. 

Táborhíd (? 'Hadrév') 1661: Ordu dseszri (Evlia Cselebi 84), magyarul: Tábor-hídja. Ismeretlen 

hely (84/3). 

Tacs Be (Beszterce-DNy, a Lekence és Dipse vize közt) Be/Ki 1587: Thaczy in auro cuso fl. 2 

solvit. Idem in monetis usualibus fl. 1 solvit (Dé 71). 1635 Rigmány: Sipos István Beztercze 

Vidékén Taczon lakik, odavaló drabant; Szabéd (Msz): Szabó Márton Taczon lakik (SzO). 1733: 

Toncs, 1760–2: Tantz. 1808: Tács, Taatsch, Toncsa (166). 1861: Tás {! = Táts}, Totsch, Tontsa 

Be (39). 1888: Tacs (Tats, Tatsch, Tonciu) BN Besenyıi js (Je 675). 1913: Tacs BN vm (Az). – 

1909/19: Tonciu, Tacs, Tatsch, L 427: r 45; m, n (183). = Su 2: 200. 1587–1854. – 1974: c. GalaŃii 

BistriŃei {Galac kzs faluja Ny-ra} [23 B] 

Tadd * Csa (Nagylak és Németpereg közt: Su) 1449: Thaadd (Cs 1: 705). 1450: Thadd, 1494: 

Thad, 1503: Thald ~ Thabd; 1536: Thaadh, 1560: Tadh ~ Tad (Borovszky: Csanád II. 584). – Su 

2: 413. Tod. 1430 Tod, 1417 Tadd, 1444 Thaad {Csánkinak tulajdoníva}, 1449–1560. {1552-ben a 

törökök elpusztították} 

Tádok * To (Torda-ÉNy, Túr és Komjátszeg környékén) 1270: Ereusd de v. Tadok (Cs). =: A 

Tadok faluból való Ereusd a káptalan tanúbizonysága Gerendiek hadrévi és lónai bevezetésén (Er 

I. 284). 1304: Pethlendi Erney fia István a To vm-i Pethlend és Thaduk földbeli részének felét 

rokonainak adja (An 1: 631). 1345: p. ≈; 1479: pr. Thadok; 1518: territorium Thatok. Petlendi, P. 

Czompó, Bakó és Solymos; Borz, Hunyadi, Miháldi Tót, Nádasdi Lırinczi, Budai, Szucsáki, Sz. 

Sándorházi, Gesztrágyi, Szomordoki, Györgyfalvi Henke, Szentmihályfalvi, Várfalvi és 

Tancsházai-birtok (Cs 5: 740). 1452.VI.5.: Thadok-on lakó Mihály ü: Szind (1045); 1470.V.17.: 

Petlendi Miklós Petlenden és Thathok pusztán lévı birtokrészét, a Kerekgyümölcs nevő földdel 

együtt 32 Ft-ban zálogba adja Tamási Lászlónak (1958); 1495.IV.2.: Thadok-on Szucsáki 

Sándorházi részbirtok zálogon Petlendi (2949); 1517.X.20.: Tathok és Far nevő határrész 

Petlenden (3639); 1549.III.6.: Tathok nevő határrész Petlenden (4915). – Su 2: 408. 

Tágfalva BSz (Magyarlápos-Felsıszıcs-K) 1610: Larga, Szeocz Larga valachalis (Kádár VI. 

543). 1733: Longaszad, 1760–2: Tágfalva. 1808: Lárga, Largú (96). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ 

SzD Magyarláposi js (Je 466). 1913: Tágfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Larga, Tf, L 502: r 499 

(101). = Su 1: 351. 1610 – 1854 {1913}. – 1974: c. Suciu de Sus {Felsıszıcs kzs faluja} [13 B] 

Tagy * Sza (Domahida közelében) 1328: Thag, 1337: Thoyg, Tog (Tr). 1353: Thaagh, 1398: 

Thagh. Dob és Gilvács közt tőnik föl (Cs 1: 486). 1450.III.16.: Bizonyos László és György 

beleegyezését adja egy Thogh-i birtokrésznek a Váradi káptalan elıtt 30 Ft-ban Forgolányi István 

javára történt elzálogosításához és hő szolgálatai jutalmaként ugyanott egy kuriális telket és két 

jobbágytelket engednek át neki (KmJkv 816); 1459.IV.28.: Forgolányi István fejérdi officiális azon 

birtokrészeket, amelyeket Thagh-on Báthory Szaniszlófi István fiai zálogossitottak el neki, önként 

visszaengedi a tulajdonosoknak (1346). 1566: Tagy (Maksay: Urbáriumok 811). – Su 2: 409. 

1328–1566. {Csánkinak tulajdonít 1475-i és 1500-i adatot.} 

Tahótelek Do : Tihó. 

Taja Hu (Petrilla-K hrs) 1956: Taja. – Tirici > Tirioi = Su 2: 195. 1956. [44 B] 

Takaricsfalva Za (Körösbánya-NyDNy, a Fehér-Körös b. p.) 1439: Takaricsfalva Világosvárhoz 

tartozott (Cs 1: 746). 1760–2: Teteresth. 1808: Tataresd Za (167). 1888: ≈ (Tataresci, Tataresty) 

Hu Körösbányai js (Je 679). 1913: Tataresd Hu vm (Az). – 1909/19: Tătăreşti, Tataresd, L 252 

ort. r (179). Tătăreştii de Criş = Su 2: 184. 1439–1854. > 1974: Tătărăştii de Criş c. VaŃa de Jos 

{Alváca kzs faluja DK-re} [33 B] 

1046


Talák Za (Nagyhalmágy-Ny, a Fehér-Körös j. p., szurdokvölgyben) 1439: Thalak. Világosvárhoz 

tartozott (Cs 1: 746). 1561: Thalagy (Márki II/1. 249). 1760–2: Talacs. 1808: Talács, Talácsu Za 

(166). 1888: ≈ Ar Nagyhalmágyi js (Je 675). 1913: Talács Ar vm (Az). – 1909/19: Tălagiu, 

Talács, L 972: r 950; m (177). = Su 2: 181. 1439–1854. – 1974: c. PleşcuŃa {Peleskefalva kzs 

faluja DK-re} [33 A] 

Talamiti * Cs (Talamite dőlı Sajtény határán) 1647: Talamiti, 1648: Talamithaza, 1665: 

Talamity, 1666: Thalamit alias Thalamitháza, 1680: Talamitj, 1723: Tallamith, 1761: Talamit, 

1764: Talamy (Borovszky: Csanád II. 586). – Su 2: 408. 

Taliánfalva * Kr (Detta táján) 1370: Talyanfalwa (Pesty: Krassó II/1. 237). =: ≈ (Cs 2: 108. 

Talyánfalva). – Su 2: 408. 

Talmács 1. * Bi (Szalonta-ÉÉK, Cséffa és Alsóbarakony közt) 1429: Tolmach (Jakó 360). – Su 

2: 413. 

Talmács 2. Bi (Bélkirálymezı-ÉNy) 1808: Talmács, Tolmacsiu (166). 1851: Talmács, puszta, Bi 

vm, a váradi deák püspök béli uradalmában. Határát, melly 600 holdra terjed, mintegy 200 fınyi n. 

e. óhitő oláhság tartja haszonbérben (Fé 4: 171). 1888: Puszta-Talmács Béli js (Je 592). 1913: 

Bántolmács Bi vm (Az). – 1909/19: Pusta-Tălmaciu, Pt, L 213 ort. r (141). Tălmaciu = Su 2: 181. 

1828, 1851, 1913. > 1974: Tălmaci c. Craiva {Bélkirálymezı kzs faluja} [20 D] 

Talmács 3. {955 u. határırhely; a besenyı talmács törzs vitézei alapították} Sze 1. (Szeben-DK, 

a Vöröstoronyi-szoros elıterében) ?1233 (Er I. 169); 1265: István ifjabb király, erdélyi herceg és a 

kunok ura Tolmach-i Corlard comes kérésére kettıs pecsétjével megerısítve átírja Béla királyfi 

1233. évi oklevelét Loysta föld adományozásáról (Er I. 256); [1272–1290] IV. László király a 

Selyk székben fekvı Mártonfalva birtokot Tolmach-i Corrardus fia Miklós comesnek 

adományozza (324). 1311: Károly király Tolmach-i Corlardus comes fia Miklós comes kérésére 

átírja és megerısíti V. István ifj. király 1265. évi oklevelét, amely tartalmazza IV. Béla király 

1233. évi privilégiumát Loysta föld adományozásáról (An 3: 163). 1369: Tolmasch, civitas 

Tholmasch (Ub II. 333, 335). 1370.IX.2.: Lajos király felmenti a szászokat a védelmükre és a déli 

határ biztosítására épülı – már csaknem kész – Talmács vára befejezı munkálataiban való 

részvétel alól.© 1408: Talmatsch, 1412: castellani de Tolmacz, opp. Tolmats, castellanus de 

Tholmatz, 1419: castrum Tholmaach, 1429: Talmucz (Ub III. 468, 522, IV. 83, 372). 1488: 

Thalmacz, 1508: Thalmatcz (Berger 56). 1552: Thalmacs (Ve: Doc. I. 104). 1573: A talmácsi 

papírmalom elsı adata: Báthory István fejedelem megengedi, hogy Erdélyben bárhol árusíthassa 

gyártmányait. 1733: Tolmács, 1805: Tolmats. 1808: Talmács ~ Tolmács, Talmesch, Tomácse 

(166). 1861: ≈ Sze (35). 1888: N-T (Talmesch, Talmaci) Nagyszebeni js (Je 531). 1913: 

Nagytalmács Sze vm (Az). – 1909/19: Tălmaciu, Nt, Talmesch (Talmatsch), L 818: r 114; n; 38 

m (177). = Su 2; 182. 1318–1854. [35 D] 

Talmács 4. Sze 2. (Nagytalmács-DNy hrs) 1488: Kleyn Talmacz, 1508: Cleynn Tholmacz, 

Cleynn Tolmacz (Berger 56). 1539: Kis Talmasch (Ve: Doc. I. 19). 1733: Kis-Talmács, 1750: 

Telmecsel, 1760–2: Talmacsel, 1805: Talmatsel. 1808: Talmacsel ~ Kistalmács, Klein-Talmesch 

(166). 1861: Talmacsel Sze (35). 1888: Kis-Talmács (Talmácsel, Klein-Talmesch) Nagyszebeni js 

(Je 434). 1913: Kistalmács Sze vm (Az). – 1909/19: Tămăcel, Kt, Kleintalmesch, L 1571: r 1543 

(177). = Su 2: 182. 1488–1854. [35 D] 

Talmágy * Te~Ar~Kr (Szigetfı-Marossziget és Veresmart közt, a Maros b. p.) 1453: Thamadia 

(Pesty: Krassó II/2. 236). 1454: Thamadia. A Suggyai kerülethez tartozott (Cs 2: 66); =: ≈ (Pesty: 

Krassó III. 397). Máskor Ar vm-hez számítják (Cs 2: 66). 1479: Alsothalmagh (Alsothalmonya), 

Felsethalmagh (Felsethalmonya) Ar Szád vár 11. és 12. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). 1479: 

Thalmag, Thalmonya, 1617: Thalmadia (Pesty: Krassó II/2. 236). – Su 2: 409. 1453–1617. 

{Talmadia-patak ırzi emlékét.} 

Tálna-patak Sza a Túr b. o. mellékvize; a Pietroszon több ágból ered, s Kisgérce alatt torkollik. 

1493: fl. Tholna (Maksai 227. Avasújvárosnál). 

1047


Tálosfalva BSz (Csákigorbó-DK) 1507: Tálosfalwa (Kádár VI. 546). 1733: Tálosfalva, 1750: 

Bliderestyi. 1808: Talásfalva, Bligyeresti (166). 1861: Tálosfalva, Bligyerest BSz (19). 1888: ≈ 

(Bliderésty) SzD Csákigorbói js (Je 676). 1913: Tálosfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Blidăreşti, Tf, 

L 157: r 154 (22). = Su 1: 85. 1507–1854. – 1974: c. Bobîlna {Alparét kzs faluja DNy-ra} [12 D] 

Talpasmezı Za (Szalonta-DK, a Fekete-Körös b. p.) 1344: Talpasmezew, villa Talpas (Tr). 1344: 

Talpasmezew a Körös mellett, 1515: Thalpas (Cs 1: 746). 1534.IV.16.: Gergely egeresi (Ko vm) 

plébános bizonyos visszatartott bérét (többek közt) Thalpas-on lakó rokonaira: Guba Gergelyre, 

Varga Andrásra és Ferenc deákra hagyja (KmJkv 4457). 1808: Talpas Ar (166). 1851: ≈, Ar vm, 

lapályos erdıs vidéken. Határa kiterjed 9060 holdra, ... Van 20 r. kath., 1270 n. e. óhitü lak., 

temploma, iskolája, 4 uri lakháza. Birják Kabdebo Miklós, Márton, Károly, Kálmán és Zsigmond 

urak (Fé 4: 171). 1888: ≈ Kisjenıi js (Je 676). 1913: Talpas Ar vm (Az). – 1909/19: Talpoş, 

Talpas, L 2360: r 1898; m, c, zs (177). = Su 2: 180. 1344–1851. – 1974: c. Batăr {Feketebátor kzs 

faluja D-re} [20 B] 

Tálpatak Hsz (Uzon-D) 1808: pr Talpatak (166). Hnt. 13: Tálpatak » Bikfalva Hsz. [37 D] 

Talpfalva Bi (Belényes-DK) 1580: Talpfalwa, 1588: Talph, 1600: Talpan (Jakó 360). 1692: Talp 

(Mezısi 116). 1808: Talp, Talpu (166). 1851: ≈, Bi vm, hegyes-völgyes helyen 265 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 171).1888: ≈ Belényesi js (Je 676). 1913: 

Talp Bi vm (Az). – 1909/19: Talp, Talp, L 311: r 303 (177). > Tălpi > Talpe = Su 2: 180. 1580– 

1851. – 1974: c. Drăgăneşti {Dragánfalva kzs faluja ÉK-re} [21 C] 

Tamác ~ Tamász * Za (?) 1138: Tamach a dömösi prépostságé; lakja 37 földmőves (Gy 4: 

632). 1326: Thamaaz, 1332: sacerdos de v. Thamaz, 1336: Tamas (Tr). 1458, 1467: Thamaz (Zichy 

X. 38, 426). 1473: Thamaz, 1483: Thamacz. A mai Kis-Jenı vidékén feküdt (1326-tól Cs 1: 746). 

1561: Thamasy (Márki I. 746). – Su 2: 409. Thamaz, 1326–1561. {Borosjenı mellett} 

Tamány * Za (Borosjenı-K) 1258: p. Taman, 1332: sacerdos de villa Chaman [: Thaman], 1333: 

Thaman (Tr) egyházas hely volt. 1332–7: Thaman, 1515: ≈ (Cs 1: 746). 1888: Tamánd psz (t) 

Borosjenı Ar (Je 676). 1913: Tamánd Borosjenı tartozéka (H). – Tămandul = Su 2: 182. 1258– 

1913. {1981 Ř} 

Tamásd Kr (Facsád-DK) 1597: Thomest, 1598: Thomest alias Zapodia, 1612: praedium 

Thomirest, 1690–1700: Tomest (Pesty: Krassó II/2. 249). 1808: Tomest, Tomesty (171). 1851: ≈, 

Kr vm, 50 kath., 332 óhitü lak., s óhitü anyatemplommal. F. u. Dánczély család (Fé 4: 209). 1888: 

Tomest KrSzö Facseti js (Je 689 & Tomest üveggyártelep). 1913: Tamásd KrSzö vm Facsádi 

js (Az). – 1909/19: Tomeşti, Tomest, L 696: r 471; n, szlovák, m (183). = Su 2: 199. 1597–1913. 

[33 C] 

Tamásdiüveggyár KrSzö (Facsád-DK) 1913: Tamásdi üveggyár Tamásd tartozéka (H). – Colonia 

Fabricii = Su 1: 161. 1913. [33 C] 

Tamásfalva 1. {< Thomas szebeni comes} 1. Ké/Hsz (Kovászna-ÉNy; 541 m) 1591: Tamásfalva 

(SzO V. 150). 1614: Tamásfalva 15 családfı (Ké 10). 1639: Thamasfalu (SzO IV. 273). 1750: 

Tamasfalu. 1808: Tamásfalva (166). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 676).1913: 

Székelytamásfalva Hsz vm (Az). 1969 L 858. # Thomas szebeni comesre Székely Z. (Korunk Évk 

1973. 227). – Tamaşfalău > Tămaşfalău = Su 2: 182. 1591–1854. > Tamaşfalău [38 C] 

Tamásfalva 2. Hu (Zám-K hrs) 1468: p. Tamasfalwa; =: p. Thamasfalwa. Illyéhez tartozott 

(Cs 5: 141). 1805: Tamasesd. 1808: ≈ (166). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Tamasesti) Hu Marosillyei 

js (Je 676). 1913: Tamasesd Hu vm (Az). – 1909/18: Tămăşeşti, Tamasesd, L 443 ort. r (177). = 

Su 2: 182. 1468–1854. – 1974: c. Zam {Zám kzs faluja} [33 A] 

Tamásfalva 3. Ko {Mikola fia Tamásról kapta nevét} (Bánffyhunyad-ÉK, Egeres-ÉÉNy, az E– 

Nagypetri–Középlaki úton, Középlak-D hrs az Almás j. p.; 306 m) {1300 u. ~ 1341 e.} 1341: p. 

Tamasfolwa (Cs). =: Johannes et Emericus f-i Thome f-i Mykala – – – p. Tamasfolwa. 1341-ben a 

Mikola-fiak osztoznak rajta. A falu Középlak felé esı házhelyei Demeter fiaié lettek (Gy 3: 376). 

1048


1439: p. Thamasfalwa; 1526: p. ≈. Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ T. Vitéz; Bánffy, Farnasi ~ F. 

Veres, Nagyvölgyi, Tompa, Marton, Valkai-birtok. Jbn 1498: Veres Máté (1341–1526. Cs 5: 417). 

1587: Thamasfalwa. – E: fl. 15, A: fl. 5. ... (Dé 55). A középlaki uradalom magyar jobbágyfaluja 

volt. Református temploma és magyar lakossága az 1660-as években elpusztult. 1715 u. románok 

települtek ide. 1733: Tamásfalva. 1808: Tamásfalva h., Tamása val. 1861: ≈ Ko (14). 1888: ≈ 

(Tamasa) Ko Almási js (Je 676). L 1910: 614 (r), 1956: 723 (Le). 1913: Almástamási Ko vm 

Hidalmási js (Az). # KszHn 1942. 277. – 1909/19: Tămaşa, Tf, L 646: r 606; m (177). = Su 2: 

182. 1341–1854. – 1974: c. Cuzăplac {Középlak kzs faluja} [22 A] 

Tamásfalva 4. * Sza 1493: Thamasfalwa. Sikárló mellett sorolják föl mint Szinér vár tartozékát 

(Cs 1: 486). A Móricok és örököseik déli hegyvidéki falvai közt sorolják föl (1493). Úgy látszik, 

késın települt s hamarosan fel is bomlott (Maksai 218). – Su 2: 410. 

Tamásfalva 5. * Te 1. 1405: Thamasfalva Ikus uradalom 11. tartozéka volt (Cs 2: 42, 66). – Su 

2: 410. 

Tamásfalva 6. * Te 2. 1447, 1462: Thamasfalwa Doboz uradalom 5. tartozéka volt (Cs 2: 33, 

66). – Su 2: 410. 1462. 

Tamásfalva 7. * Uh {Vargyas határában} „A másik elpusztult falu helyét a Tamásfalva nevő 

határrész ırzi; itt egy kaszálón a régi temetı nyomait is megtalálták.“ Janicsek J.: Vargyas 

helynevei (NyIrK 1971.2). 

Tamásfalva 8. * Za 1. (Vadász mellett) 1429: Tamasfalva (Márki II/1. 249). – Su 2: 408. 

Tamásfalva 9. Za 2. (Körösbánya-ÉNy) 1439: Thomesfalva, 1441, 1445: Tamasfalwa, 1525: 

Thomesth. Világos várhoz tartozott (Cs 1: 746). 1760–2: Tomest. 1808: Tomesd, Thomsdorf, 

Tomesdu Za (171). 1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 689). 1913: Tomesd Hu vm (Az). – 1909/19: 

Tomeşti, Tomesd, L 418: r 406; m, n (183). = Su 2. 199. 1439–1854. [33 B] 

Tamásháza 1. * Csa (Nagylak mellett) 1421–27: Thamashaza (Cs 1. 705). 1427: Tamashaza, 

1536: Thamasffalwa, 1550: Tamásháza (Borovszky: Csanád II. 587). – Su 2: 410. 

Tamásháza 2. * Te (Temesvár-Ny) 1462: Thamashaza (Cs 2: 66). – Su 2: 410. 

Tamáshida Za (Kisjenı-É, a Fekete-Körös j. p.) 1169: v. Tamasd, 1241: Pons Thome (Jakó). 

Rogeris 1241: forum Thome (Er I. 191). 1317.I.13: Datum in Thamashyda. Károly király itt ad ki 

oklevelet (An 4: 492). 1332: sacerdos de v. Thamashyda, Thomashida; 1334: Thamashidi; 1335: 

Thamashida; 1341: Thamashyda alio nomine Endrelaka (Jakó 360). 1332–7: Thomashida, 1341: 

Tamashida (Cs 1: 746). 1421: Thamashyda (Csáky I. 286) vámhely volt; 1520-ban a bihari 

vámhelyek közé vették (Cs). 1808: Tamásda Bi (166). 1851: ≈, Bi vm. Ref. és óhitő templom; 415 

ref., 15 r. kath., 660 n. e. óhitő. Határa 9812 hold, ... A helységben még most is fennáll egy hajdani 

török mecset, Ócska-torony név alatt. Birja a Baranyi családtól b. Névery Károly (Fé 4: 172). 1888: 

≈ Nagyszalontai js (Je 676 & Keményfok telep). 1913: Tamáshida Bi vm (Az). – 1909/19: 

Tămaşda, Tamásda, L 1687: r 807; m, szlovák, n (177). = Su 2: 182. 1169–1913. [20 C] 

Tamási 1. * Bi 1. (Körösszeg-D) 1234: t. Thomasci; 1291–4: in Tamasy; 1332–7: Thomas 

sacerdos de v. Walensi (!), Valentinus ≈ de v. Thamasy, Petrus ≈ de v. Thamasi. A váradhegyfoki 

konvent birtoka, mely Tamás ispán fia Rafaelnél volt bérben, de tıle elkobozva László országbíró 

kezére jutott, akitıl a konvent 1334-ben 100 M-ért volt kénytelen visszaváltani. Papja 1291–4 

között 1 unciát fizet a püspöknek; 1332–3: 1335–7: évi 14 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 673. T 2.). 

1396: Thamasy részben Csáky-birtok (Cs 1: 625). 1587: Thamasy, 1599: Thamassy (Kiss 688, 

842). 1808: pr. Tamási h. Hnt. 13: Tamásipuszta. – Su 2: 411. 1234–1599. 

Tamási 2. Bi (Bihar-É, a Diószegi úton) 1291–4: in Tamasy; 1332–7: Nycolaus sacerdos de v. 

Thamachi, Thamasi, Laurentius = de v. Thamasi. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek; 

1332: 6, 1333–7: évi 9 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 673. T 3.). 1692: Pap Tamasi (Mezısi 102). 

1808: Tamási (Pap-) h. 1851: Pap-Tamási, Bi vm, 856 ref. lak., s anyatemplommal. Határa 1450 

hold, ... a Berettyó és Kösmı vizek öntözik, birtokosa a váradi deák kápalan (Fé 4: 173). 1888: 

1049


Paptamási Szalárdi js (Je 567 & Benke, Kis-Újfalu és Szigeti psz). 1913: Paptamási Bi vm 

(Az). « Benkepuszta, Kisújfalupuszta. – 1909/19: Tamaşeu, Pt, L 1014: r 26; m; 36 zs (178). 

Tămăşeu = Su 2: 183. 1219: villa Tumas {! Cf. Gy 1: 673. T 1.}, 1291–1851. – 1974: c. Biharia 

{Bihar kzs faluja} [10 D] 

Tamáspatak Hu (Szászváros-DNy) 1326: p. Thamaspataka ... in propinqua vicinitate castri 

nostri (regis) de Dewa. A Hidegvizi nemesek birtoka volt; 1326-ban Károly király elvette tılük és 

Déva vár alá rendelte (Gy 3: 300). 1341: p. Tamaspataka prope castrum Dewa; 1357: p. 

Thamaspataka; 1380: p. Tamaspathaka. 1341 e. Hidegvízi; cserében a király kezére jutott, aki 

Déva várához csatolta. Késıbb Arani és Zsámboki-birtok (Cs 5: 141. 1341-tıl). 1733: Tormás- 

Patak [: Tamás-Patak], 1750: Tamásháza, 1760–2: Tamáspataka. 1808: Tamáspataka h., 

Temesásza val. 1861: ≈ Hu (24). 1888: Tamáspatak (Temesasa) Hu Szászvárosi js (Je 676). 1913: 

Tamáspatak Hu vm (Az). – 1909/19: Tămăşasa, Tp, L 368 ort. r (177). = Su 2: 182. 1326–1854. – 

1974: c. Mărtineşti {Martinesd kzs faluja DK-re} [34 C] 

Tamástelke Hu (Vajdahunyad-É, Al- és Felpestes között) 1429: p. Thanyasteleke; =: v. 

Thanyastheleke; 1507: p. Thamasthelke. Hermán-nz: Kerekegyházi Laczkfiak, Szentgyörgyiek, 

Fp. Czentúriak, Jófıi Básiak birtoka volt (Cs 5: 141. Eltőntnek írja). 1507.III.21.: Szentgyörgyi 

György Thamasthelke-n két lakott jobbágytelkét zálogba veti Felpestesi Nagy Pálnál (KmJkv 

3402). 1733: Tamás-telek . 1805: Tamástelke . 1808: ≈, Temestyula (166). 1861: ≈ Hu (24). Hnt. 

13: » Alpestes Hu vm. – Su 2: 410, Thanyasteleke, 1429–1850. 

Tamásvára * Ug (Váralja mellett) 1294: cum monte in terra Babun existente, in quo per 

magistrum Thomam castrum est constructum . – Su 2: 408. Csánki I. 435. {! Vö. Tamásváralja} 

Tamásváralja Ug (Halmi-ÉK) 1325: p. Varalya, 1348: Tamasfalva (Tr). 1364: Thamasfalwa, 

1447: Waralya, 1464: Thamaswaralya. Tamásvárát a Káta nemzetségbıl való Tamás rakatta 

Bábony határában, a XIII. sz. második felében. A XIV. sz. elején (1323) e vár már elpusztult 

ugyan, de néhány évtized múlva ujra áll Bábony vára néven. A XV. században nem látjuk nyomát. 

Tamásváralja falu azonban máig is fennmaradt (Cs 1: 435). 1473: Thamasvarallya, 1478: 

Warallya (Zichy XI. 135, 236). 1808: Tamásvárallya, Varolyia (166). 1913: Tamásváralja Ug vm 

(Az). – 1909/19: Oralău, Tv, L 536: r 9; m, zs (126). > Tămăşeni = Su 2: 182. 1325–1851. 

{Csánkit nem idézi, 1447-i és 1464-i adatát Szabó Istvánból veszi} – 1974: c. Bătarci {Batarcs kzs 


Tamásvölgye * Sze (Szentágota vidékén) 1337: t/p. habitatoribus carens Thamasvelge vocata in 

comitatu Cybiniensis in terra Transsilvana existens, 1347: p. Thamaswelge (Tr). – Su 2: 410. 

Tamona * Csa (?) 1220: villa Tamona (Tr). – Su 2: 408. 

Tanasziova Te 1888: Tanasziova psz (t) Gilád Te Csákovári js (Je 676). 

Táncosfalva Kr/Szi (prédium Lecsmér környékén) 1493: pr. Thanczosfalwa (Petri IV. 669). 

1493.IV.19.: Thanczosfalwa ld Lecsmér (KmJkv 2858. Tancófalva). – Su 2: 410. 

Tancs {< Tancs szn; 1283: Tanch fia Fülöp, Atyás Bi vm} Ko (Régen-Ny, a Mezıségi út j. o.) 

1439: Tats (Demény L. 1960). 1446: p. Tanch; 1454: p. Thanch; 1508: p. ≈. Farnasi ~ F. Veres, 

Kecseti, H. Farkas, Bikali, Toldalagi, Tamásfalvi ~ T. Vitéz, T. Erdélyi; Bethleni-birtok (Cs 5: 

417). & 1510: Tancsi Imre mezıújlaki jobbágy (Cs 5: 422). 1446.I.23.: Tamásfalvi András Tanch-i 

birtokrésze harmadát 40 arany Ft-ban elzálogosítja Farnasi Dénesnek (KmJkv 553); 1454.I.3.: 

Bikali Tamás Thanch-i birtokrészét 27 arany Ft-ban és két-két forintra becsült nyolc ökörért 

zálogba veti Farnasi Benedeknél (1120); 1455.XII.20.: Farnasiak Farnason három 

jobbágytelküket elcserélik Bikali Vitéz András Tanch-i birtokrészével, azaz a falu harmadával 

(1235); 1458.I.4.: Thanch-on ius quartalicium illeti meg Farnasi Veres Dénes leányát: Annát, aki 

Kecseti László felesége (1278); 1474.II.15.: ≈-on Farnasi Veres részbirtok (2164); 1485.IX.2.: ≈ 

Harinai egészbirtok (2537); 1502.XI.25.: ≈ HF János egészbirtoka (3261); & 1523: Tancsi Márton 

légeni jobbágy (3915); 1525.X.6.: Turcsáni Nagy Mihály és fe: Thanch-i néhai Tancsy Antal 

leánya: Lúcia Tancsháza prédiumot, mely apjáról szállt Lúciára, 200 Ft-ért eladja Koppándi 

1050


Gergely gyulafehérvári énelkıkanonoknak és te: Koppándi Ambrusnak (4121); 1553.V.3.: Fülpösi 

Suky István ≈-on részbirtokos (5197). 1587: Thancz et Zazfilpes. – E: fl. 26, A: fl. 8 den. 67 (Dé 

59). 1676: Református templomának festett mennyezete, Parajdi Iljés János munkája, 95 kazettája 

közül 19 alakos ábrázolás, egy feliratos (Vilhelm K., ÉT 1978.14.). 1711: a fekete halál (pestis) 

170 áldozatot szedett (Gyalu: LXXIX). 1733: Toncs, 1750: Töncs. 1737: néhai Tancsi Földvári Pál 

udvarházához bejáró galambbúgos kapu (SzTA). 1759: Tancsi gr. Földvári cs. 1808: Tancs (166). 

1861: ≈ Ko (14). 1888: ≈ (Toncs) Ko Tekei js (Je 676). 1913: Tancs Ko vm (Az). # Tancsi Földvári 

család levéltára a MOL-ban. 1981.XII.7. RTV: a Székelyudvarhelyi Táncház-találkozón tetszést 

aratott az öregek párostánca. – 1909/19: Tonciu, Tancs, L 724: r 6; m, c (183). = Su 2: 200. 1439– 

1854. – 1974: c. Fărăgău {Faragó kzs faluja ÉK-re} [24 A] 

Tancsfalva * Bi (Margitta táján) 1406: Thonchfalwa {?}. – Su 2: 411. 

Tancsháza Ko ld Ondó (Er). 

Tancsháza * To (Torda-ÉNy, Túr és Csán vidékén) 1356: p. Tonchaza; 1358: p. Thonchhaza; 

1359: Thanchaza; 1498: pr. Thanchhaza; 1525: pr. =. Gerolti, Csáni ~ Turcsáni Nagy, 

Tancsházai, Szindi Tancs, Czegezi-birtok (Cs 5: 740). 1508.VIII.7.: Csáni Nagy Miklós és Mihály 

kiegyezik Csegezi Fábián deákkal a Thanchhaza prédiumbeli birtokrésszel kapcsolatos perükben: 

Nagy Miklós és Mihály szindi birtokrészük és Csegezen levı kertjük felének átengedésével váltják 

megukhoz Fábián deák ≈-i részét (KmJkv 3472); 1523.X.12.: Csáni Nagy Mihály és fe: Lúcia ≈ 

prédiumot, mely apjáról szállott Lúciára, 200 Ft-ért eladják István magister papnak, az újtordai 

Szent László király-egyház plébánosának (3953); =: Fábián deák kolozsvári polgár titja CsNM-t és 

fe: Lúciát, hogy ≈ nevő prédiumukat bárkinek elidegenítsék (3954); 1523.X.18.: CsNM-t 

Koppándiak tiltják attól, hogy ≈ nevő prédiumát elidegenítse az újtordai plébánosnak (3959); 

1525.X.6.: Turcsáni Nagy Mihály és fe: Tancsi Lúcia ≈ prédiumot 200 Ft-ért eladja Koppándi 

Gergely gyulafehérvári énelıkanonokna és te: Ambrusnak (4121). – Su 2: 413. 1356–1498. 

Tankafalva * Bi (Várad táján) 1692: Tankafalua (Mezısi 100). – Su 2: 408.{Tóti és Siter faluval 

együtt említik} 

Tanyástelek * Te (Nagyszentmiklós táján) 1477: Thonasthelek. Peterd, Hetény, Csatád sorában 

említik (Cs 2: 66). – Su 2: 411. 

Tápia Kr (Lugos-K hrs) 1761: Tapia (Pesty: Krassó II/2. 237). 1808: Tapia Kr (166). 1851: Tápia, 

Kr vm, 537 óhitü lak., anyatemplommal, jó bortermesztessel. Földes ura a kamara (Fé 4: 174). 

1888: Tápia KrSzö Temesi js (Je 677). 1913: Tápia KrSzö vm. « Harmad. – 1909/19: Tapia, 

Tápia, L 558: r 478; c (178). = Su 2: 180. 1761–1851. [32 D] 

Taploca Cs (Szereda mellett) 1567: Taplocha (SzO II. 220) 44 kapu (Venczel 35). 1569: 

Taplocza, 1576: Toplocza, 1602: Taploczia (SzO II. 272, IV. 46, V. 230). 1614: Taploca 96 

családfı (Cs 28). 1720: Csik-Taplocza (SzO VII. 282). 1750: Toplicza. 1808: Taplocza ~ Tapolcza 

(166). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csik-Taplocza Felcsiki js (Je 277 & Zsombor-Újfalu, 

Csötörtökfalva). 1913: Csiktaploca Csik vm (Az). *1946: Balogh László író (Szivárgás, 1995). » 

Csikszereda. – TopliŃa-Ciuc = Su 2: 201. 1567–1854. » Miercurea-Ciuc [25 D] 

Tapolca Hu (Déva-É) 1453: Thopolycza; 1465: p. Thoplycza; 1473: p. Thapolcza; 1479: p. 

utraque Teplycha; 1502: p. Thoplycza. Két ily nevő hs állt egymás mellett. Mindkettı Solymos 

város sorsában osztozott, s egyideig ezzel együtt (1453): Déva várához tartozott (Cs 5: 141. Ma 

Toplicza Dévától é.). 1473.VIII.30.: Thapolcza Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 1502.XII.13.: 

Thoplycza néhai Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). 1808: Toplicza (171). 

1888: ≈ Hu Dévai js (Je 690). 1913: Toplica Hu vm (Az). – 1909/19: TopliŃa, Toplicza, L 315 ort. 

r (183). > 1974: TopliŃa Mureşului [33 B] {Su Măgura-TopliŃa alatt (1: 384) azt állítja, hogy 

Magura és Toplica (TopliŃa Mureşului) egyesült! Téves. Nem egyesülés, hanem 'Tapolcamagura' 

tájoló névadás! Magura falu Tapolca keleti határosa.} [34 C] 

1051


Tapolcsány * Te~Szö (Miháld/Mehádia táján) 1439: p. Thoplichan in districtu Myhald; 1440: 

Tapolchan; 1447: Toplichaan in districtu Myhald (Cs 2: 66). – Su 2: 412. {P} 

Tarajága Mm-ban 1983 m magas hegy (Gy 4: 111/2). – Toroiaga 

Tarányos Ko (Bánffyhunyad-DNy, Magyarókereke-Ny) 1850: Tranics, 1854: Trányis (Su); 1861: 

Trajnis (praedium) Ko (14). 1888: Trányis (Tranis) Ko Bánffyhunyadi js (Je 695). 1913: Tarányos 

Ko vm (Az). – 1909/19: Traniş, Trányis, L 969: r 963 (184). 1936/9. tk: Tranişu = Su 2: 204. 

1850–1913. – 1974: c. Poieni {Kissebes kzs faluja D-re} [21 B] 

Tarcaltelke * Ko (a vm K-i részén, Nagycég és Mezıszentmihály táján) 1359: p. Torzaltelku. 

Losonczi, Bánffy-birtok; utóbb Makrai (Cs 5: 419). – Su 2: 414. 

Tarcsa 1. Bi (Érmihályfalva-DK) {1141–62}[1163–73]: v. Thorsa; 1326: p. Tarcha. II. Géza 

király (1141–62) 6 ház jobbágyot adott itt a szentjobbi apátságnak; földjük viselhette utóbb az 

Apáti nevet, mely ma puszta Értarcsa határában É-ra. Károly király Tarcsát, mint örökös nélkül 

elhalt ember birtokát, Tamás fia László fia Jánosnak adta, de mint hőtlentıl elkobozta és 1326-ban 

Apátival együtt Turul nb. Nagymihályi Gergelynekadta, akit 1327-ben megerısített birtokában. 

Ugyanekkor azonban Gutkeled nembeliek is igényt formáltak rá mint Iwanka fiainak szerzett, de 

idegenek által elfoglalt birtokra, s még ez évben osztoznak rajta (Gy 1: 674). 1403: Tarcha (Cs 1: 

486). 1570: Tarczia (Kiss 405). 1692: Tarcza (Mezısi 49). 1808: Tarcsa (Ér-) h. 1851: Ér-Tarcsa, 

Bi vm, 500 ref., 430 g. kath, 20 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemplommal, sok kaszállóval, 

gazdag szántóföldekkel, 31 4/8 urbéri telekkel. Birja 1/2 a váradi deák káptalan, 2/3 Bujanovics 

Eduard, Szlávy, Csókásy, Fráter, Dessewffy, Okolicsányi, Kállay, Szilágyi (Fé 4: 177). 1888: 

Értarcsa Érmihályfalvi js (Je 309 & Tyukszer-Apáti psz). 1913: Értarcsa Bi vm (Az). – 1909/19: 

Tarcia, Értarcsa, L 1070: r 303; m, zs (178). > Tarcea = Su 2: 180. 1163–1851. [11 A] 

Tarcsa 2. Bi 2. Tarcsa hn található Bályok mellett Ny-ra is. 1887/912. tk (Gy 1: 674). 

Tarcsa 3. * Bi (Szalonta mellett) 1407: Kethetharcha. A gyáni Kethe család birtoka. Sziltarcsa psz 

ırzi nevét (Cs 1: 625). 1587: Kethetharchya, 1588: Köthetharchya (Kiss 688, 650). – Su 2: 352. 

Tarcsa 4. Ko 1808: pr Tarcsa (Λ Apahida). Hnt. 13: azh (166). {!} > Tarcsaháza > Ondótelke 

(Kolozsvár birtoka) 

Tarcsafalva Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1333: sacerdos de v. Tortha [: Torcha], 1334: Tarka (Tr). 

1462.XII.15.: Tharchafalwa-i Gergely fia Balázs és Péter fia Lırinc széki esküdtek Váralja és 

Pálfalva határvitájának rendezésén (SzO VIII. 98). 1553.III.3.: Tharchafalwa-i Aczél Mátyás deák 

eljár Harinai Farkas Farkas fiai: János és Ferenc nevében (KmJkv 5175). 1602: Tarcsafalva (SzO 

V. 320). 1614: ≈ 25 családfı (Uh 74). 1808: ≈ (167). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri 

js (Je 678). 1913: Tarcsafalva Uh vm (Az). Jeles szülöttei: 1804.I.10.: Pálffy János politikus, író 

(–1857.IV.13., Tf). 1878.VI.4.. Márkos Albert tanulmány- és tankönyvíró (–1949.XI.17., 

Székelykeresztúr). 1912.IX.16.: Benczédi Sándor szobrászmővész (–19.., Kv). – Tarceafalău > 

Tărceşti = Su 2: 183. 1333–1854. – 1974: c. Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja} [24 D] 

Tarhavas Mm-ban, Alsóvisótól É-ra 1373: mons Torhouosa; a mai Toroiaga-val (1983 m) vetik 

egybe, de ez inkább Tarajágának értelmezhetı (Gy 4: 111/2). 

Tarhavaspataka (Gyimesbükk-DK hrs a Tatros bp-i úton) 1888: Tarhavaspataka, telep (t) 

Gyimesbükk Cs Felcsiki js (Je 678). – {Su Ř} Tărhăuşi 1974: c. Ghimeş-Făget {Gyimesbükk kzs 


Tarján 1. * Ar (Novák táján?) 1355: p. Taryan. A magyar Tarján törzsbeliek települése. 

Novákkal együtt említik azon birtokok között, amelyeket a Lacfiak elfoglaltak az aradi káptalantól 

(Gy 1: 186). – Su 2: 408. {Mondorlak mellett} 

Tarján 2. Bi (Várad-Ny, a Sebes-Körös b. p.) 1341: ... de Teryan. A magyar Tarján törzs 

települése. 1341-ben Tarjáni Miklós özvegye a Süvegd birtokból ıt illetı leánynegyed fejében 15 

M-t kapott (Gy 1: 674). 1387: Tharyan (Jakó 363). 1587: Taryan, 1588: Tharian (Kiss 657, 689). 

1052


1808: Tarjány h., Tarkaje val. 1851: ≈, Bi vm, szép rónaságon, 543 r. kath., 514 n. e. óhitő, 22 g. 

kath., 12 ref. lak. A katholikusok közt van 130 német eredető, ... Kath. és óhitő templom, csinos 

urasági épületek. Határa 4000 hold, ... F. u. Beöthy Sándor volt udvari tanácos (Fé 4: 180). 1888: 

Körös-Tarján Központi js (Je 451 & Mindszent, Stépán, Cserepes, Kis- és Nagy-Besenyı és 

Vergye psz). 1913: Köröstarján Bi vm (Az). – 1909/19: Tărian, Kt, L 2071: r 958; m; 45 zs (178). 

= Su 2: 183. 1341–1851. – 1974: c. Girişu de Criş {Körösgyéres kzs faluja K-re} [10 D] 

Tárkány {< tarkán: avar közigazgatási egység vezetıje} Bi (Belényes-D, a Fekete-Körös b. 

p.)Tárkán fejedelem népe telepedett ide; Tárkán-fejedelem erdı. Szılımővelés, zöldségtermesztés. 

1332–7: Paulus sacerdos de v. Tharkand, Tharkan, Benedictus ≈ de v. ≈. Papja 1332: 1 1/2 fertó, 

1333: 18, 1334: 17, 1335: 18, 1336: 17, 1337: 17 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 674. Tárkán, 

Tárkánd). 1422: Tharkan (Cs 1: 625). 1727 Gyalu, Fugitivusok: Miklos András és Miklos Marci 

Belényes vidékén Párkányban laknak; Buczi Istok s Miklos András Pista nevő fia – ezek is arra 

felé laknak (Gyalu 266). 1731 Vista (Ko vm): Nagy János, Nagy Istók egyek. Belényes körül, egyik 

Tárkányon, másik Remetén lakik, úgy hallatik (BfNz. lt.). 1808: Tárkány h., Tarkaj val. 1851: ≈, 

Bi vm, 948 reform. lak. és anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 181). 1859: 

legújabb református temploma. 1888: Tárkány Belényesi js (Je 678). 1913: Köröstárkány Bi vm 

(Az). 1919: 89 magyar férfi esett áldozatul vérengzésnek; 1996-ban emléket állítottak nekik és az 

1944 után elhurcoltaknak. 2004.XI.14. Déli harangszó Duna Tv. & Tárkányi csn Inaktelke (Ko). – 

1909/19: Tărcaia, T, L 1304: r 23; m (178). = Su 2: 183. 1332–1913. [21 C] 

Tárkányka Bi (Köröstárkány-DDNy) 1588: Tarchanichia (Jakó 363). 1692: Tarkaicza (Mezısi 

116). 1808: Tarkajcza (167). 1851: Tarkaicza v. Kis-Tárkány, hegyes-völgyes vidéken, 272 n. e. 

óhitő lak., anyatemplommal. F. u. a váradi görög püspök (Fé 4: 180). 1888: Tarkaicza Belényesi js 

(Je 678). 1913: Tárkányka Bi vm (Az). – 1909/19: TărcăiŃa, Tarkaicza, L 549: r 527; zs, m (178). 

= Su 2: 183. 1588–1913. – 1974: c. Tărcaia {Köröstárkány kzs faluja} [21 C] 

Tárkányfalva * Za (Borossebes-K, Nádalmás és Ignafalva mellett) 1553–1561: Tarkanfalva, 

Ztarkanfalva (Márki II/1. 249). – Su 2: 408. 

Tarkı pataka Enyed patakába ömlik; fölötte a Tarkı; hozzá É-on csatlakozó hegy Gyula-havasa 

1880. tk: Vrf. Secului 1281 m (Gy 2: 141). 

Tarkı * Csik (a Maros és Olt forrásvidékén) 1333: Torku, sacerdos de Torku; 1334: Torkov (Tr) 

egyházas hely volt. – Su 2: 414. 

Tarkı-havas --- Gyergyószék és Felcsik keleti határán. – MunŃii Tarcăului [26 A-C] 

Tarna Ug (Halmi-ÉK) 1430: Torna, 1450: Tharna (Szabó, 436). 1808: Tarna (Nagy-), Weliká- 

Tarna, Tarna máre (167). Nt: Jézus Szíve-templom; Nt-Kápolna Szent Anna-t, b: VII.26. (RKNt 

1999). 1913: Nagytarna Ug vm Tiszántúli js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Tarna-mare, Nt, & 

Văgaş (Vágás), L 1851: r 585; rutén, m, zs (178). > Tîrna Mare = Su 2: 197. 1430–1851. > Tarna 

Mare [2 A] 

Tarnava Za (KmJkv) : Tornova. 

Tárnicza * Kr (Facsád táján, Forrásfalva mellett) 1514–1516: Felsı-Tharnycza; 1597: Tarnicha, 

1620: Tharnicza (Pesty: Krassó II/2. 238). – Su 2: 327. + 2: 408. 

Tarnóca 1. Hu 1. (Branyicska-É) 1484: p. Also Tharnocza; 1485: Alsotharnocza; 1492: 

Kystharnocza; 1518: p. Tharnawycza; 1519: p. Alsotharnocza. Barancskai-birtok (Cs 5: 141. a mai 

Tarnavicza ~ Tirnavicza). 1484.III.22.: AlsoTharnocza ld Barancska (KmJkv 2481); 1485.III.9.: 

Alsotharnocza fele, ld Barancska (2519); 1492.VII.3.: Kystharnocza-n Barancskai Péter 

részbirtokos (2800). 1733: Tyrnovicza, 1750: Ternavicza, 1760–2: Tirnavicza, 1805: Tirnavitza. 

1808: Tirnavicza, Tirnovicza (170). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Hu Marosillyei js (Je 685).1913: 

Tirnavica Hu vm (Az). – 1909/19: TârnăviŃa, Tirnovicza, L 537: r 531 (178). TîrnăviŃa = Su 2: 

197. 1484–1854. – 1974: c. Brănişca {Branyicska kzs faluja} [33 B] 

1053


Tarnóca 2. Hu 2. (Branyicska-É) 1484: p. Felsew Tharnocza; 1485: Felsewtharnocza; 1518: p. 

Tharnava. Barancskai-birtok (Cs 5: 141. a mai Tarnava ~ Tirnava). 1484.III.22.: 

FelsewTharnocza ld Barancska (KmJkv 2481); 1485.III.9.: Felsewtharnocza fele, ld Barancska 

(2519). 1733: Tirnava, 1750: Ternava. 1808: Tirnáva (170). 1861: ≈ Hu (24). 1888: Tirnava Hu 

Marosillyei js (Je 685). 1913: Tirnáva Hu vm (Az). – 1909/19: Târnava, Tirnáva, L 514 ort. r 

(178). Tîrnava = Su 2: 197. 1484–1854. – 1974: c. Brănişca {Branyicska kzs faluja} [33 B] 

Tárnok * KSz (Tasnádorbó mellett) 1546: pr. Tarnok, 1553: Tharnok, 1588: Tarnyok (Petri, IV. 

669). – Su 2: 408. 

Tárnoktelke * Bi (Érmihályfalva határában) 1352: Tharnokteleke. Mihályfalvához tartozó föld, 

melyen 1352-ben a Turul nb. Nagymihályiak osztoznak (Gy 1: 674). 

Tars * Za @ (Borosjenı-Ny hrs, Sikula mellett) 1508: Thars, 1561: Taars (Márki II/1. 250). – Su 

2: 410. {Ma puszta Sikula mellett} 

Tartaria AF (1861) : Tatárlaka 1. 

Tartód vár Uh XI-XII. szdi edénytöredékek. 

Tartolc 1. Sza (Avasújváros-É) Az Avasság XIV. század közepe után települt idegen többségő 

faluja a Móric család birtokában, 1482: Tharsolcz, 1493: Tharsowcz, 1512: Tharswcz (Maksai 

218). 1490: Thartolcz Szinér várához tatozott (Cs 1: 486). 1648: Tartócz (Makkai 407) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: Tartocz, Tirsolcz (167). 1851: ≈, Sza vm, az Avasságon, 1286 g. kath., 23 

zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. F. u. Teleki, Károlyi grófok, b. Vesselényi, b. Vécsey, 

Becsky, Kovács, Nagy, Dobay, Draskóczy, Luby, Irinyi, Mátai, Szıke, Korda, Sepsy, Ráthonyi s 

mások (Fé 4: 184). 1888: Tartolcz Szinérváraljai js (Je 679 & Kis-Tartolcz). 1913: Tartolc Sza 

vm Avasi js (Az). – 1909/19: TârşolŃ, Tartolcz, & Aliceni (Kistartolcz), L 1677: r 1559; zs; 5 m 

(179). TîrşolŃ = Su 2: 198. 1482–1851. [2 D] 

Tartolc 2. Sza (Tartolc-ÉNy hrs) 1888: Kis-Tartolcz Tartolcz tartozéka (Je 679). 1913: 

Kistartolcz (H). – Aliceni > TîrşolŃel = Su 2: 198. 1913. – 1974: c. TîrşolŃ {Tartolc kzs faluja} [2 

D] 

Tasádfı Bi (Félixfürdı-DK) 1508: Thasadfew (Jakó 363). 1808: Tassádfı (167). 1851: Tassádfı, 

Bi vm, hegyes vidéken, 12 r. kath., 8 ref., 790 n. e. óhitő lak., anyatemplommal. Birják a b. Vay 

örökösök és Tokody István, Imre, Kajetán urak és Tokody Lotti k. a. Van itt egy régi vármaradvány 

is (Fé 4: 184). 1888: Tasádfı Magyarcsékei js (Je 679). 1913: Tasádfı Bi vm (Az). – 1909/19: 

Tăşad, Tf, L 1242: r 1209; zs, m (179). = Su 2: 183. 1508–1851. – 1974: c. Drăgeşti {Drágcséke 

kzs faluja É-ra} [20 B] 

Tasnád KSz (Margitta-ÉK, Nagykároly-DK) 1246.V.6.: IV. Béla király, Gál erdélyi püspök 

kérésére, Tusnad (Szolnok vm) püspöki birtok életben maradt lakóit és idetelepült szabad rendő 

hospeseit kiveszi a vajda és a vármegye joghatósága alól (Er I. 201); 1279: Tosnad Szarvad 

szomszédságában (374); 1281.IX.16.: a püspök Tusnad-i népei, különösen Csató Mihály és Fuldur 

elpusztították File bán fia István comes Gyuró nevő örökös földjét (387); 1282.III.21.: IV. László 

király, Péter erdélyi püspök kérésére, egyháza felvirágoztatása érdekében bíráskodási kiváltságot ad 

birtokaira, köztük Tusnad-ra is (391). 1299: Tasnad (Tr). 1441.V.10.: Thasnad-on lakó Gut 

Gergely, Páka Albert ü: Fülpösi Mihály (311); 1444.VIII.17.: ≈-i Tamás és Balázs deák ü: Menyıi 

Gebárt Antal (515). 1446: Stephanus de ≈ bécsi diák (Dn 2216). 1449: Benedictus Gregory de 

Thasznod krakkói diák (Dn 282). 1450.II.6.: Thasnad-i Pál deák ü: Rátoni Buda György (KmJkv 

799); 1450.VIII.23.: ≈-i Pál deák ü: Rátoni Buda Máté (886). 1451: Nicolaus Benedicti de ≈ 

krakkói diák (Dn 1782). 1452.I.28.: ≈-on lakó Pál deák ü: Olnoki Herczeg Mihály és András 

(KmJkv 1002); 1454.IV.28.u.: ≈-i Pál deák ü: Zutor (1158); 1455.VII.24.: István ≈-i plébános ü: 

Losonczi István és fia: Jánoa (1214). 1456: opp. Thasnad (Cs; Petri IV. 633). 1459.IV.1-én fogott 

birák ≈-on intéztek hatalmaskodási ügyet < VI.3. (KmJkv 1357); 1460.X.27.: Antal ≈-i pap ü: 

Szászfenes (1479); 1461.V.21.: ≈-on lakó Lırincfi János, Tanka Mihály és Szent Benedek ü: Túri 

1054


Lırincné Fülpösi Katalin (1558); 1461.VI.4.: ≈-i Lırincfi János és Tanka Mihály ü: Bethleni 

Gergely özvegye: Kusalyi Jakcs Adviga (1560); 1461.X.30.: ≈-i Tanka Mihály ü: Haraklyáni 

Demeter és Haraklyáni Árva László (1642). 1464: Alexius Benedicti de Thesnad krakkói diák (Dn 

41). 1475 körül az erdélyi püspök 164 Ft évi adót fizet e birtoka után (Cs 1: 549). 1476: Vingárti 

Geréb László erdélyi püspök templomot épít. {Ez ma református.} 1486.X.15.: Menyıiek a Menyıt 

és Mont illetı kiegyezésük után felmerülı vitáik eldöntését a Thasnad-i vikáriusra bízzák (2620); 

1488.VII.16.: Sámsoniak a ≈-i vikárius székén fıbenjáró ítéleten maradtak (2683); 1497.XI.7.: 

Vingárti Geréb László gyfv-i püspök ≈-i udvarbírója Mihály pap (3034); 1507.X.23.: Köngsbergi 

Mihály deák, volt ≈-i nótárius özvegye: Anna és fia: György a ≈ mezıváros határában fekvı Csere 

és Szántóhegye nevő hegyen lévı két szılıjét másik fiának, illetve testvérének: Jeremiás deáknak 

vallja (3434); 1509.VII.13.: a ≈-i vikárius révén fizessenek bírságot (3509). 1514: Ladislaus 

Papbenedeck ex Daschnad bécsi diák (Dn 1272). 1522.XI.13.: Várdai Ferenc erdélyi püspök 

Thasnad-i udvarbírája; a ≈-i vikárius kiátkozta Károlyi Láncz Lászlót Károly mezıváros 50 Ft-nyi 

tizede miatt, ezt most megfizeti (KmJkv 3879); 1536.v.24.: Zimilovit Horváth György, a ≈-i udvar 

provisora 550 Ft-ért birtokrészt vásárol Ákoson (4574); 1539.III.27.: Váradi János ≈-i aludvarbíró 

eljár Nagyfalusi Bánffy Katalin és férje: Horváth György, a ≈ kúria udvarbírája nevében (4690); 

1550.I.13.: Tarnóczi Sebestyán Dicsıszentmárton, Királyfalva (Kü vm) és Péterlaka (Fe vm) 

birtokbeli részeit testvéri szeretetbıl Suselit Horváth János ≈-i udvarbírónak vallja (4989); 

1550.II.7.: Zimilovit Horváth György volt ≈-i udvarbíró Ákoson részbirtokos (5003). 1569: 319 

adózó családfı, censusa 1000 Ft körüli; ugyanannyi 1589-ben is (Barta: E. fjs. 199, 239). 

& 1609 Szászfenes (Ko): Tasnádi Pálné özvegy (Gyalu 434), 1638: Tasnádi Anna Bányász 

Bálintné (35), 1638, 1640, 1642, 1652: Tasnádi Márton jobbágy (Gy 31, 34, 65, 90, 119), Tasnádi 

Mihály jobbágy (32, 65, 90), 1642: Tasnádi Márton polgár (91), 1652: Tasnádi Mihályné özv., fia 

szolgál (121). *17..: Keresztessy Sámuel képzımővész (–?). 1808: opp. Tasnád ~ Tosnád, 

Tressenberg ~ Tressenburg ~ Trestenburg, Tesnádu (167). 1888: ≈ (Trestenberg, Tasnadu) Szi 

Tasnádi js szh, 1888: ház 589, L 3375 (Je 679 & Tasnád-Malomszeg telep). 1913: Tasnád Szi 

vm (Az). – 1909/19: Tăşnad, T, & Moara Banfi (Tasnádmalomszeg), L 4274: r 687; m; 610 zs 

(179). = Su 2: 183. 1246–1854. [11 B] 

Tasnyik patak Ar 1808: rivulus Tasnyik Ar (167). 

Tásnyik Ar 1888: Tásnyik psz (t) Szıllıs Ar Borosjenıi js (Je 679). 

Tatamérfalva * Bi (Kiskaránd-Ny) 1580: Thathamerfalva (Jakó 363). – Su 2: 410. 

Tatamérháza Hu (Déva-ÉNy, Marosnémeti-É) 1330: v. Tathemerhaza. Hermán-nz ivadékai; 

részei Gergely fia Barnabásnak jutottak (Cs 5: 141. Meglehet, késıbb nevet változtatot. Furnádia?) 

1330: t/v. Tathamerhaza. A Hermán nembeliek 1330-i osztozásakor Kiskaján és Tatamérháza fele 

Gergely fia Barabásnak, [a Pestesiek ısének] jut, míg másik fele Máté fia László és Péter fia 

András birtoka. Nevét oda telepített kenézérıl kaphatta. Mivel a Bezsán felett torkolló Kaján-patak 

torkolatvidéke: Kajántı Bezsánnal együtt a Lackfiak ıséé, forrásvidéke: Kajánfı Hosszúligettel 

együtt a Makraiak ıséé lett és a kettı között lévı völgyszakasz, [Kiskaján] felerészben ma is 

Fornádiához tartozik, Tatamérházát ezzel azonosíthatjuk (Gy 3: 300). 1330: v. Tathemerhaza. A 

Hermán-nemzetség ivadékai birtoka volt. 1330-ban Gergely fia Barnabásnak jutott. Meglehet, 

késıbb nevet változtatott. Furnádia? (Cs 5: 141. Tatemérháza). 1499: p. Fwrnadya; 1510: 

Furnadya. Hermán-nz bírta; Felpestesi Mátyás birtokát királyi adományul kapta Soklyósi Péter 

görgényi várnagy; 1507: Czentúri Láslótól (Hermán-nz) részben vásárlással Bási Györgyhöz kerül. 

1506, 1510 részbben ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 91. Vö. Tatemérháza). 1733: Fornadia, 1750: 

Fornadya. 1808: Fornádia val. 1861: Farnádia Hu (21). 1888: Farnádia (Fornadia) Hu Dévai js 

(Je 314). 1913: Fornádia Hu vm (Az). – 1909/19: Fornadia, F, L 590: r 573 (76). Fornădia = Su 1: 

245. 1499–1854. + Su 2: 408. villa Tathamerhaza 1330 (Tr); 2: 410. Thathamerhaza 1330 (Cs). – 

1974: c. Şoimuş {Marossolymos kzs faluja É-ra} [33 D] 

Tatárfalva 1. Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös b. p.) 1580: Totorfalua, 1588: Tateryan (Jakó 

364). 1692: Tatarfalua (Mezısi 110). 1808: Tatárfalva, Totorény (167). 1851: ≈, Bi vm, hegyes 

1055


vidéken, 268 n. e. óhtő lak., anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 4: 190). 1888: ≈ 

Belényesi js (Je 680). 1913: Tatárfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Totoreni, Tf, L 307: r 296 (184). = 

Su 2: 203. 1580–1851. – 1974: c. Tărcaia {Köröstárkány kzs faluja DK-re} [21 C] 

Tatárfalva 2. Hu (Illye-Ny, a Maros jp-i út mellett) 1418: fossatum ville Tatarfalua; 1468: p. 

Tatarfalwa. Illye vs birtoka (Cs 5: 141). 1733: Tatarest, 1750: Teteresty, 1760–2: Tataresd. 1808: 

≈ (167). 1861: ≈ Hu (24). 1888: Tatáresd Hu Marosillyei js (Je 679). 1913: Tataresd Hu vm (Az). 

– 1909/19: Tătăreşti, Tataresd, L 540: r 529 (179). = Su 2: 184. 1418–1854. > 1974: Tătărăşti c. 

Burjuc {Burzsuk kzs faluja K-re} [33 C] 

Tatárfalva 3. * Te (Temesrékás tájan) 1459: Thatharfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozza (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 410. 

Tatárhányás nevő hely Bocskó fölött, Máramarosban, 1657-ben, II. Rákóczi György útvonalán (G. 

Kraus). 

Tatárlaka 1. Szv : Alsótatárlaka AF. 

Tatárlaka 2. Kü (Küküllıvár-D) 1332: Chunradus sacerdos de Takarlaka. Német nevő papja 

1332 I: 40, 1332 II: 40 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 562). 1447: p. regalis Tatarlaka; =: p. r. 

Tatharlaka; 1462: Thatharlaka (1332-tıl Cs 5: 898). 1497.IV.13.: Thatharlaka-i Miklós eljár 

István moldovai vajda nevében (3010). 1587: Tatarlaka cum Karaczionfallwa. – C. Pr: fl. 50. A: 

fl. 25 (30). 1733: Tatár-Laka, 1750: Tatarloka, 1760–2: Tatárlaka. 1808: Tatárlaka h., Tatarloc 

g., Tatarlán val. 1861: ≈, ≈, ≈ Kü (9). 1888: ≈ (Taterloch, Taterlak) KK Hosszúaszói js (Je 680). 

1913: Felsıtatárlaka KK vm (Az). – 1909/19: Tătârlaua, Tl, Taterloch, L 1096: r 782; n, m (179). 

Tătîrlaua = Su 2: 184. 1332–1854. – 1974: c. Cetatea de Baltă {Küküllıvár faluja} [35 B] 

Tataros 1. Bi (Várad-ÉK, a Telegdi úton) 1360: locus sessionalis Tatarpatak, 1490: Tatharos 

(Jakó 363). 1692: Tataros (Mezısi 100). 1808: Tatáros, Brusztur (167). 1851: Tataros, {r} 

Brusztur, Bi vm, két hegy közti lapályos térségen, 8 kath., 840 n. e. óhitő lak., anyatemplommal. 

Határa 5000 hold, ... Hegyeiben nagy kıszénrétegek találtatnak, s ugyan itt van egy kitőnı jóságú 

asphaltbánya. Vize a Gyepes, melly pisztrangot, rákot szolgáltat. Birják b. Huszár Károly és Lajos 

(Fé 4: 180). 1888: Tataros Szalárdi js (Je 680 & Orvisel és Varassó). 1913: Tataros Bi vm (Az). 

– 1909/19: Brusturi, Tataros, L 1977: r 1062; m, zs, szlovák (30). = Su 1: 107. 1360–1851. [11 C] 

Tataros 2. * Te (?) 1597: pr. Tataras {?}. – Su 2: 408. 

Táté Fe (Gyulafehérvár-ÉK, a Maros bp-i úton) 1287: Berga comiti ac f-is suis, Kemen c-i, Andree 

et Petro; 1332: Nycolaus sacerdos de Thathey; 1343: Martinus f. Kemen de Tathey. 1287-ben 

Berga ispán fiai: Kemény, András és Péter megvették Örvényest (a mai Békás pusztát). Az említett 

Kemény fia Márton, immár Tátéi elınévvel, 1343-ban királyi ember. Papja 1332 I: 25, 1332 II: 4 

dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 187). 1366: Thate (Ub II. 272). 1379: Tate (Iczkovits 63). 1386: 

Tathe (Teleki I. 214). 1439.III.20.: Thathe-i Miklóst és Györgyöt tiltják, hogy Makótelke és Kac 

birtokot (Fe vm) eladja (KmJkv 142); 1457.II.12.: ≈-i György fia András nevében is tiltják Bogáti 

Lászlót Makó ás Kac további használatától (1259); 1475.V.29.: Tarkıi Rikalfy László Thathee 

birtokbeli részét zálogba adja Bocsárdi Bíró Mátyásnak, Sebes vára várnagyának (2177); 

1482.VII.9.: Thatha-i István ü: Indali Pálné (2382); 1482.IX.16.: Gerendi Miklósné: Anna felperes 

ellenében Thathay István ötvenedmagával esküt tett arra, hogy Thathe, Ózd és Bökényszeg birtok a 

leányágat nem illeti (2401); 1492.V.16.: ≈ felét Fahídi János a káptalanra hagyta (2785); 

1493.VII.9.: ≈-i György és fe: Anna is érdekelt Kovácsi (Do vm) birtok visszaszerzésében (2877). 

1587: Thathe. – {E -} A: fl. 25. Michaelis Saha. Restat. (Dé 25; Mellékelt cédulán: 1589. 19 

Decembris. Az wtolzori arenda fizetestwl Tatetwl fizetet Saha Mihaly ennekem fl. 15 kirwl 

quietantiat attam. 25/23). 1733: Totoj, 1760–2: Táté. 1808: Táté h. 1861: ≈ AF (7). 1888: ≈ 

(Totoj) AF Alvinci js (Je 680). 1913: Táté AF vm (Az). – 1909/19: Totoiu, T, L 967 ort. r (184). 

= Su 2: 203. 1287: terra Hewrimus {!}, 1332–1854. > 1974: Totoi c. Sîntimbru {Marosszentimre 

kzs faluja K-re} [34 B] 

1056


Tatrang {< Tatran úz szn.} vize ... 1211: Tortillou, Tertillou, 1222: ≈, 1366: Tartlaud. A 

Barcaság határát jelölı Tatrang folyó német nevében tőnik fel (Gy 1: 821/4, 831). 1541: fl. 

Tattrang (Árvay 173). 1808: fluvius Tatrang Brassó-vidék (167). – Tartlau – Tărlung 

Tatrang Br (Brassó-K, a Tatrang és a Zajzon vize közt) 1484: p. Thatrang (SzO I. 245). Zálogon 

Brassó jobbáagyfaluja. 1500: Tatrankfalva (Árvay 173). 1504: Tatrangh, Tatrang ... (Quellen I. 82, 

85). A reformáció kezdetétıl evangélikus magyarság. & 1635: Tatrangi István altorjai (Hsz) lófı 

(SzO). 1808: Tatrang (167). 1861: ≈ Br (39). 1888: ≈ (Terlunsani, Terlungenu) Br Hétfalusi js (Je 

680). 1913: Tatrang Br vm (Az). – 1909/19: Tărlungeni, Tatrang, L 3385: r 1210; m (178). = Su 

2: 183, 1484–1854. [37 D] 

Taucz Ar (1808) : Feltót. 

Téd * Kr (?) 1418: Teed. Nemesi névbıl ismert (Cs 2: 108). – Su 2: 408. {P} 

Tégen * Kr (Detta táján, Érszeg mellett) 1390: Tegen (Pesty: Krassó II/2. 238). =: ≈ (Cs 2: 108. 

Tegyen). – Su 2: 408. 

Tehenestelek * Ko (Kolozsvár-ÉK, Palatka-É határában) 1296: p. hereditaria Thehnenustelke 

(Tr). =: p. Thehuenustelke (Cs). =: ≈ (Gy). 1296.IV.7.: Thehuenusteluke (Er I. 544); 1296.VII.1.: 

Thehuenustelke (552). 1306: ≈; 1307: p. Tehenustelke; 1320: t. Tehenusteleke. Palatka tartozéka 

(sorsát ld. ott 1296–1307). Pálostelke–Omboz (Do vm) határosa (Gy 3: 376). 1306: Palathka, 

Mykotelke, Thehenustelke, Pethetelke és Legen birtokok felének adásvételi ügye. Palatkai nemestıl 

diódi nemes rokon kapja élete végéig (An 2: 102, 157). 1344: p. Tehenusteluk . A Palatkai vagy 

İsi ~ İsi Jankafi ~ Ivánkafi családé volt (Cs 5: 418). 1808: pr. Tehenestelek junct. cum Palátka. 

– Su 2: 410. 1296, 1320, 1344. 

Tehénfalva Za 1888: mint Váka Hu Brádi js (Je 711) névpárja. 

Tehénpataka * BSz (Magyarlápos táján, Petırét mellett) 1583: Tehenpataka, 1604: Thehenpataka 

(Kádár VI. 549). 1639: Tehen Pataka, 1647: Tehenpatak (Makkai 435, 445) I. Rákóczi György 

birtoka. – Su 2: 408. 

Tejed * Kr (Karánsebes táján, Csutta mellett) 1364: Teyed, 1411: Teid (Pesty: Krassó II/2. 238). – 

Su 2: 409. 

Tejes(d) Ar (Lippa-Temeshódos-D) 1274: Teyes; 1337: p. Teyesd ... cum 3 v-is sibi proximioribus; 

1340: p-m totalem Telekus, que ad p-em Teyes vocatam pertinuisset. A Csanád-nem birtoka a 

hozzá tarozó 3 faluval együtt. 1274-ben a Vaffáról leszármazó Makófalviaknak jut osztályrészül, s 

ık bírják utóbb is Telekes (1340) nevő tartozékával (+1247, +1256, 1274–1360. Gy 1: 187). 1256: 

Theyes Hwdus mellett; 1360: Teyes a. n. Hwdws (Cs 2: 108). 1808: Thés vel Tés h. 1888: Tés 

(Theés) Te Rékási js (Je 683). 1913: Tésfalu Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: Teeş, Tés, L 

565: r 354; szlovák, m, szerb (180). > Teş = Su 2: 189. 1247–1913. [32 C] + Su 2: 411, Theyes, 

1256; 1337: Fejesd; 1360: Teyes a. n. Hwdws (Márki, II/1. 203). {Hodos-Bodrog mellett} 

Teke Ko (Beszterce-D, a Régeni úton) 1318: Eberhard plebanus de Theke vicearchidiaconus de 

Ozd; 1322: p. Teke; 1332–6: Valentinus sacerdos de Theka, Teka. A Kökényesrénold-nem birtoka. 

Kukines fia János fia Rénold magtalan halála után a király 1322-ben Kácsik nb. Simon székely 

ispánnak adta. Plébánosa ózdi alesperes volt (1318); 1332 I: 1 1/2 besztercei fertó, 1332 II: 1 1/2 

fertó, 1333 I-II: 3 fehérvári fertó, 1334 I: 20 gs, 1334 II: 1 1/2 fertó régi báni, 1335 I: 1/2 M, 1336: 

24 gs pápai tizedet fizet, ami mezıvárosi szintre mutat, míg plébánosának német neve szász 

lakosságra (Gy 3: 376). 1388: p. Theke; 1435: ≈; 1439: ≈; 1443: ≈; 1503: ≈. 1446: opp. Theke; 

1456: ≈; 1486: ≈. Kökényes-Rénold nb. Rénold ispán; Kacsics nb. Palásti ~ Kendtelki Radófi és 

Libercsei; K nb. Szécsényi, Sz. Salgai, Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, Hunyadi, Horogszegi Szilágyi, 

Szobi-birtok. Jbn 1456: Szabó (Sartor) Lukács, Noza Pál; 1495: Geréb Lırinc és Mihály; 1506: 

Czafrangos Balázs. Szabadsáságok Hunyadi Jánostól; ezeket 1456.XI.21-én Hunyadi László 

megerısíti: tizedszedés, adózás, bírságok, a geréb és a földesúr tisztjének bíráskodása, szabad 

plébános-választás, országos vásár tartása stb. (1318-tól Cs 5: 325 6. vs. 1439, 1453: Do vm). 

1057


1446.III.18.u.: Losonczi Jánost tiltják Theke, Sajó, Sárpatak elfoglalásától (KmJkv 567); 

1451.VI.22.u.: Hunyadi János kormányzó Diódért és tartozékaiért Losonczi Dezsı volt erdélyi 

vajdának cserébe adta Sárpatak (To vm), Theke (Ko vm) és Sajó (Do vm) felét (969); 

1473.VIII.30.: ≈ Szobi Mihály birtoka (2108). 1486: kiváltséglevele Szobi Mihálytól (Teleki: 

Hunyadiak kora XII. 346). 1502.XII.13.: ≈ ugyanazé (KmJkv 3264); 1539.VII.27.: Kereki 

Ártándiak tiltják Werbıczy István fıkancellárt attól, hogy Theke, Solymos egészbirtokot és Vécs 

várát, Ko, To és Do vm-ben fekvı tartozékaikkal együtt, elidegenítse (4714); 1542.II.12.: ≈ 

Werbıczy Imre birtoka (4767). 1587: Theke. – E: fl. 78, A: fl. 39. Accumulandae ad rationem 

spectabilis magn. dom. Baltasaris Bathorj mediae ad Fogaras. Ill. Princeps magn. dom. Joanni 

Iffjw medias (Dé 59). 1808: opp. Teke h., Teckendorf g., Tyáká val. 1861: ≈ (oppidum), ≈, Tyáka 

Ko (14). 1888: ≈ (Tekendorf, Tyákál) Ko vm Tekei js szh, 1888: ház 410, L 2032 (Je 680). 1913: 

Teke Ko vm (Az). # Muzsnai L.: Teke története. Kv 1998. – 1909/19: Teaca, T, Td, L 2554: r 586; 

n, m, c, zs (179). = Su 2: 185. 1318–1854. {1808: Tyáká !} [24 A] 

Tekeres * Za (Borossebes-D, a Fehér-Körös bp-i Körösbökény mellett) 1553: Thekeres (Márki 

II/1. 250). – Su 2: 410. 

Tekeresfalva * Te (Temesvár táján, Aranyág mellett) 1471: Thekeresfalwa, 1477: Thekeres 

Borzlyuk város 31. tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 410. {Aranyág mellett Techeriş 

erdı ırzi emlékét} 

Tekerı Hu (Algyógy-É, Zalatna-Ny, az Érchegységben) 1407: p. Thekerew; 1412: p. Tekerew; 

1509, 1511: p. Thekerew; 1518: v. ≈. ¤Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott (Cs 5: 141). 1733: 

Tekerı. 1808: ≈, Tyekeró (167). 1861: ≈, Tyekereu Hu (24). 1888: ≈ Algyógyi js. 1913: Tekerı 

Hu vm (Az). – 1909/19: Tecărău, Tekerı, L 403: r 362 (180). Techereu = Su 2: 185. 1412–1854. – 

1974: c. Balşa {Balsa kzs faluja É-ra} [34 A] 

Tekerıpatak Gy (Szentmiklós déli határában települt) 1567: Tekereó patak 40 kapu (Venczel 

36). 1569: Tekerewpatak, 1576: Tekereopatak, 1602: Tekereı Patak (SzO II.269, IV. 43, V. 241). 

1606: Tekerıpatak (Ve: Doc. VII. 310). 1614: ≈ 126 családfı (Gy 2). 1733: Tekerı, 1760–2: 

Tekerı Patak. 1808: Tekerıpatak (167). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Gyergyó-Tekerıpatak Cs 

Gyergyószentmiklósi js (Je 353). 1913: Tekerıpatak Csik vm (Az). – 1909/19: Giurgeu- 

Tekerıpatak, Gytp, L 2300: r 394; m (82). Valea Strîmbă = Su 2: 233. 1567–1854. – 1974: c. 

Suseni {Gyergyóújfalu kzs faluja ÉK-re} [25 A] 

Teksesty AF (Tövis-ÉNy) 1909: Teksesty. 1913: Havasgyógy-Teksesty Havasgyógy tartozéka (H). 

– 1909/19: Tecşeşti, Teksesty (Havasgyógy-Teksesty), & v. Dealul-Geoagiului (180). = Su 2: 185. 

1909, 1913. – 1974: c. Înregalde {Havasgáld kzs faluja ÉK-re} [34 B] 

Telcs Be (Naszód-É, a Borsai úton) 1440: Chech [: Thelch], 1450: Thelch, 1525: Telcz, 1600: 

Teolcz, 1717: Telts (Su). 1733: Tölcs . 1808: Telcs, Teltsch Be (168). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ 

(Telciu) BN Naszódi js (Je 681). 1913: Telcs BN vm (Az). – 1909/19: Telciu, Telcs, L 3102: r 

2884; zs (180). = Su 2: 186. 1440–1854. [13 B] 

Telegd Bi (Várad-K, az Élesd–Kolozsvár úton) {1241 e.} 1256: t/p. Theled; ~ t. Thelegd (Gy). 

1291–4: v. Telegd; 1332: Blasius sacerdos de v. ... Telegd, Blasius et Dominicus sacerdotes de v. ≈. 

Ha az erdélyi telegdi székelyek és esperességük „telegdi“ neve az eredetibb bihari, Telegd vidéki 

tartózkodás emléke, Telegd hs nevének elsı alakjait a székely adatokban kell keresnünk (1235 Pp: 

archidiaconatus de Tilecde, Tilled Ub I. 62; [1270–2]/279, 1279: Siculorum de Telegd SzO III. 3). 

1256-i oklevél szerint Telegdet már a tatárjárás elıtt a Csanád-nem birtokolta, de 1242 után 

Geregye nb. Pál ispán elfoglalta, majd 1256-ban IV. Béla király visszaadta Csanád nb. Pongrác 

fiainak, akik alapítói lettek a Telegdi családnak. A Sebes-Körös két partján, Telegd és Szabolcs 

táján elterülı uradalmát 1256-ban körülhatárolták ... (Gy). *1280: Telegdi Csanád 1322–30: egri 

püspök, 1330-tól esztergomi érsek (–1349). 1329-ben Telegdi Csanád díszes kolostort építtet a 

ferenceseknek: edificavit ... fratribus minoribus pulchrum cenobium in possessione propria Telekd 

vocata (Chron. saec. XIV). A falu 1291–4 között második alkalommal 40 kepe tizedet ad a 

1058


püspöknek, papja ekkor 1 fertót fizet; papjai 1332: 14, 1333–7: évi 25 gs pápai tizedet fizetnek (Gy 

1: 675). 1308: Csanád nb. Tamás fiai megosztoznak az örökölt Thelegd falun, több birtokon, s a 

≈-i vámon, ahol a jövedelem kocsinként 1 dénár és 1 só (An 2: 466). 1366, 1406: Thelegd (Cs). 

1456: Telegden iskolamestert említenek (Benkı S. 1971. 87). 1457.IV.20.k.: Thelegd-i Lırincné 

Szántói Bánffy Dorottya (KmJkv 1265); 1457.VIII.9.: Uıt is kielégítették a Bálványos vár 

tartozékaiból neki járó leánnyegyed és hitbér felıl (1275); 1488–1497: Telegdi István erdélyi 

alvajda (KmJkv II. 1054). 1503: opp. Thelegd (Cs 1: 625). 1519.I.27.: Thelegd-i FiŃ (ds) Nicolae 

(néhai Nemes Mihai idısebb fia) jobbágytelket vásárol Meregyó faluban Ko vm (KmJkv 3703); 

1520.IV.26.: ≈-i néhai Székely (ds) Ferenc meregyói birtokrésze idegen kézben van (3773); 

1435.VII.26.: Telegd-i Katakin Báthory István volt erdélyi vajda és székely ispán özvegye (4534); 

1549.II.24.: Thelegdy Mihályné Nagyfalusi Bánffy Zsófia Hunyad mezıvárosban (Ko vm) és több 

környékbeli faluban részbirtokos (4913). 1569: Temesvári István telegdi tanító krónikás éneke az 

1479. évi kenyérmezei diadalról. 1808: opp. Telegd (Mezı-) h., Tyelégd val. 1851: Mezıtelegd, 

mezıváros, Bi vm, 235 katholikus, 1018 ref., 239 n. e. óhitő, 200 zsidó lak., kah., ref., óhitő 

anyaegyházzal, synagógával, több csinos uri lakházzal, postahivatallal. Határa 4800 hold, ... Birják 

Haller és Kornis grófok, b. Dessewffy, Miskolczy, Fráter, Sulyok, Haraszty, Várady, Szlávy, b. 

Rudnyánszly, Jakabfy, Lászlóffy, Karácsonyi (Fé 4: 193). 1888: M-T Bi Központi js (Je 504 & 

Szlávy major, Kovács tanya). 1913: Mezıtelegd Bi vm (Az). # Sass K.: Tileagd (Mezıtelegd) 

története. Különös tekintettel egyházaira. O (Nv) 1935. – 1909/19: Tileagd, Mt, 2508: r 424; m; 

304 zs (181). = Su 2: 193. 1256–1851. [11 C] 

Telegdi székelyek 1235 Pp: archidiaconatus de Tilecde, Tilled Ub I. 62; [1270–2]/279, 1279: 

Siculorum de Telegd SzO III. 3 (Gy 1: 675. T). 1303: ld (Mezı)Gerebenes. 

– Telegdi fıesperesség – Archidiaconatus (ErEhm) 1235 Pp: archidiaconatus de Tilecde, Tilled Ub 

I. 62; [1270–2]/279, 1279: Siculorum de Telegd SzO III. 3 (Gy 1: 675. T). 1301, Tylegd: Kylianus 

magister kánonjogi doctor fıesperes-kanonok (An 1: 82, 86); 1303, Tylegd: Miklós magister fe-k 

(361); 1309 Thylegd: Miklós fe-k (An 2: 707). 1449.IV.25.: István Thylegd-i fıesperes választott 

döntıbíró volt Tordalaka prédium határjárásán (KmJkv 686). 

Telek 1. * Bi 1. (Szalonta-ÉK, Nyárszeg mellett) 1341: Kystekud, 1478; Kisthelegd, 1391: 

Kysthelek (Jakó 365). 1462: Thelek. Mint Toldi-birtokot Nagyfalu és Szent-Miklós közt sorolják 

föl (Cs 1: 626). – Su 2: 360. Kystekud. + 2: 410. {Beolvadt Nyárszeg határába} 

Telek 2. Bi 2. (Belényes-K) 1580, 1692: Telek (Jakó 365, Mezısi 104). 1808: ≈ (168). 1851: 

≈, Bi vm, egy hegytetın, 162 n. e. óhitő lak., s anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 

4: 192). 1888: ≈ Belényesi js (Je 681). 1913: Telek Bi vm (Az). – 1909/19: Teleac, Telek, L 240 

ort. r (180). = Su 2: 186. 1580–1851. – 1974: c. Budureasa {Bondoraszó kzs faluja DNy-ra} [21 C] 

Telek 3. Gy (Gyergyóbékás-ÉNy) 1835: Békás Zsadány, 1909: Telec, Zsadántelek (Su). – 

1909/19: Telec, Zsadántelek, v. Bicaz (180). = Su 2: 186. 1835–1909. – 1974: c. Bicazu Ardelean 

{Gyergyóbékás kzs faluja} [25 B] 

Telek 4. Or/Hsz (Kovászna-Ny, a Feketeügy bp-i úton; 534 m) 1567: Thelek, 1602: Telek (SzO 

II. 214, V. 199). 1614: Telek 30 családfı (Or 13). 1733: Teleke. 1808: Telek (168). Horváth-kúria: 

1848/49-ben haditanács színhelye. 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Orbai js (Je 681). 1913: Orbaitelek 

Hsz vm (Az). 1969 L 847. – Telechia = Su 2: 186. 1567–1854. – 1974: c. Brateş {Barátos kzs 

faluja ÉNy-ra} [38 C] 

Telek 5. Hu 1. (Vajdahunyad-D, a Cserna bp-i úton) 1431, 1482: p. Thelek; 1506, 1510: v. 

Thelek. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 142). 1750 körül németeket telepítettek ide. 

Vasércbányászat. Közelében a Ruszka-havasban vasérctelepek már a római korban is. 1733: Telek, 

1750: Telyuk, 1760–2: Alsó Telek. 1808: Telek, Tyuluk (168). 1850: Telek Selinka (!), Telek 

Eisenhammer, Unter Telek (StTr). 1861: Telek, Tyelák Hu (24). 1888: A-T Hunyadi js (Je 211). 

1888: Alsó-Telek (Peape) telep (t) Vajdahunyad (Je 211). Untertelek. L 1910: 823 (r, m); 1956: 

1477 (Le). 1913: Alsótelek Hu vm (Az). – 1909/19: Teliuc, At, L 728: r 585; m, n (180). > 

Teliucul de Jos > Teliucul Inferior = Su 2: 187. 1431–1854. > Teliucu Inferior [33 D] 

1059


Telek 6. Hu 2. (Déva-DDNy, a Pestes patak b. p., Felpestes-Ny hrs) 1330: v. Kezeptelek. 

Nagy-Pestes tartozéka. A Hermán nembeliek osztozásakor 1330-ban Geche fia János kapta (Gy 3: 

296). 1330: v. ≈; 1429: p. ≈; 1507: p. Kezepthelek. Hermán-nz. ivadékai bírták: Szentgyörgyi, 

Szgy. Makrai, Felpestesi, Fp. Nagy, Novaji, Barcsai s más birtokos (Cs 5: 104). 1507.V.21.: 

Szentgyörgyi György a Kewzepthelek határán lévı malom nyolcadát zálogba veti Felpestesi Nagy 

Pálnál (KmJkv 3402). 1642: Gyoszán alias Középtelek (HuÉvk. XI. 155). 1733: Sosáni, 1750: 

Gsoszan. 1808: Dsoszány vel Dioszány aut Drosán aliis Suszány h., Susendorf g., Dzsoszeni val. 

1861: Dsoszány Hu (21). 1888: Zsoszány Hunyadi js (Je 743). 1913: Zsoszány Hu vm 

Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Josani, Zs, L 407 ort. r (99). = Su 1: 318. 1330–1854. [33 D] 

Telek 7. Hu 3. (Csánkinál utalás: Vajdahnyad-D) 1733: Telyuk, 1750: Telek. 1850: Felsı 

Telek (Su). 1888: F-T (Tyelák) Hunyadi js (Je 328). 1913: Felsıtelek Hu vm (Az). – 1909/19: 

Teliciul- [!: Teliucul-] de-sus, Ft, & Ploscabaia (Ploszkabánya), L 245: r 230 (180). > Teliucul 

Superior = Su 2: 187. 1531, 1506 {!}, 1733–1854. > Teliucu Superior [33 D] 

Telek 8. * Kr/Szö (Resicabánya táján) 1569: p. Felsı-Telek (Pesty: Szörény II. 62). – Su 2: 327. 

{Kuptor/Kuptorja faluval együtt említik} 

Telek 9. * Kü (Harangláb és Désfalva környékén) 1368: p. Theluk; 1370: p. Teluk; 1441: Thelek; 

1514: p. Theleg; 1523: pr. Thelek. Haranglábi, Bolyai, Gym-i Kemény, Folti, Mocsi ~ Héderfájai 

Barlabás ~ Barlabási, Lengyel, İsi, Csulai Váncsa, Vizaknai, Bogáti, Altemberger, Hunyadi s más 

birtokosé, a Bolyaiak adományából részben az erdélyi káptalané is volt (Cs 5: 898). 1441.XI.29.: 

Thelek-ben Haranglábi részbirtok (KmJkv 376); 1448.XII.22.: ≈-ben Mócsi Barkabás, Haranglábi 

és Lengyel részbirtokok (640); 1449.VIII.21.k.: ≈-ben ugyanazok birtokosok (743); 1484.VI.25.: 

Szengyeli János abosfalvai örökös és zálogos birtokrészeit 32 Ft-on zálogba veti Thelek-i Váncsa 

Jánosnak (2490); 1523.II.23.: Thelek prédium Bogáthy Ozsvát birtoka (KmJkv 3898). – Su 2: 

410. 

Telek 10. * KSz (Tasnád-DNy, Pacal mellett) 1359: Kysthelek, 1487: Kysthelegd (Petri III. 679). – 

Su 2: 360. Kysthelek. {Beolvadt Nagypacal/Érszılıs határába} 

Telek 11. Mázsatelek KSz (prédium Szilágysámson és Kövesd között) 1488.VII.16.: Sámsoni 

Ambrus és Sámsoni Mihály fejük váltságában átengedik Kırösi Zsigmondnak és fiának: Lászlónak 

Masathelek és Szertelek prédiumbeli részüket, minthogy velük szemben a tasnádi vikárius székén 

fıbenjáró ítáleten maradtak (KmJkv 2683); 1494.VII.1.: Egriek Masatheleke és Szertelek nevő 

prédiumukat 70 ft-ért eladják Báldoni Ambrusnak (2920). 

Telek 12. Szertelek KSz (prédium Szilágysámson és Kövesd között) 1488.VII.16.: Zewrthelek, 

1494.VII.1.: Zertheleke, ld Mázsatelek. 

Telek 13. * Te (Temesvár táján, Mezızsadány mellett) 1421: Telek a csanádi püspök birtoka (Cs 

2: 51. Monyarós). – Su 2: 409. 

Telek 14. To (Régen-DK) 1381: Telek (Bánffy I. 362). 1441: p. Thelek; 1443: v. Telek, 1453: p/v. 

Telk. ¤Görgény vár tartozéka; Toldalagi, Ernei ~ Ernei Székely-birtok (Cs 5: 740). 1441.I.9.: 

Ernyei Székely Ferenc Thelek birtoknak a királytól új adomány címén nyert felében, atyafiságos 

szeretetbıl, részelteti Gacsalykéri Fekete Miklóst (KmJkv 291). 1760–2: Maros Telek. 1808: Felek 

~ Telek (52). 1861: Telek To (11). 1888: Oláh-Telek MT Régeni alsó js (Je 553). 1913: 

Marostelek MT vm (Az). – 1909619: Telec, Mt, L 687: r 654; m (180). > Teleac > Teleacul = 

Su 2: 186. 1381–1854. > 1974: Teleac c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja K-re} [24 A] 

Telekes * Ar 1340: p-em totalem Telekus, in C-u Orod, que ad p-em Teyes pertinuisset. Tejes(d) 

tartozéka volt (Gy 1: 187. Tejes). 1467: Thelkes Solymos vár 62. tartozéka (Cs 1: 761). – Su 2: 

410. Thelkes, 1440, 1477. 

Telekfalva Uh (Székelyudvarhely-DK) 1566: Telekfalwa, 1567: Telekffalwa, 1576: Telekfalva 

(SzO II. 198, 220, IV. 49). 1614: ≈ 41 családfı (Uh 33). 1808: ≈ (168). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ 

1060


Homoródi js (Je 681). 1910 L 340. 1913: Telekfalva Uh vm (Az). – Telecfalău > Teleac = 1566– 

1854. – 1974: c. Feliceni {Felsıboldogfalva kzs faluja DK-re} [37 A] 

Telekfarka Ko (Kolozsvár-ÉK) 1913: Telekfarka Ko vm Kolozsvári js (Az). – Câmpeni > 

Cîmpeneşti = Su 1: 155. 1913. – 1974: c. Apahida {Apahida kzs faluja Ny-ra} [22 B] 

Teleki 1. * Bi (Szalonta-D, Ant mellett) 1341: p. Teliky (Tr). – Su 2: 409. 

Teleki 2. * To (Gyéresszentkirály környékén) 1382–1407: p. Theleky. Tetrehi Urkund-fi illetve 

Figedi és Gerendi családok pörösködtek érte (Cs 5: 741). – Su 2: 410. 

Teleki 3. * Za 1. (Apáti és Vadász közt) 1344: Teleky, Telky, Teluky (Tr). – Su 2: 409. 

Teleki 4. * Za 2. (Kisjenı-ÉK, Tızmiske mellett) 1549: Teleky, 1561: Feltelek (Márki II. 250) – 

Su 2: 409. 

Telekvincz * Fe (Alvinc mellett) 1265: terra Telukwynch (Tr). – Su 2: 409. 

Telist * Kr (Facsád táján) 1612: Telist, Telest (Pesty: Krassó II/2. 239). – Su 2: 409. 

Telkes * Ar (Odvas mellett) 1440, 1477: Thelkes Solymos vár 62. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 410. 

Telkesd Bi (Telegd-DDK) 1308: Thelukusd. A telegdi uradalom része. 1308-ban Csanád nb. 

Tamás comes fiainak osztozásakor Pongrácnak jut (Gy 1: 676). =: ≈ (An 2: 466). 1552: Thelkesdh 

(Jakó 365). 1692: Telkest (Mezısi 102). 1808: Telkesd h., Telekusu val. 1851: ≈, Bi vm, hegyes, 

erdıs vidéken, 410 n. e. ühitő lak., anyatemplommal. Birják gr. Kornis Károly, özv. Gr. Haller 

Lászlónı, özv. Dessewffy Ignácnı és Nemes Andrásnı asszony (Fé 4: 194). 1888: ≈ Bi Központi js 

(Je 681). 1913: Telkesd Bi vm (Az). – 1909/19: Tilecuş, T, L 682: r 660; m, zs (181). = Su 2: 193. 

1552–1851. – 1974: c. Tileagd {Mezıtelegd kzs faluja D-re} [11 C] 

Telki 1. Bi (Telegd-K, a Sebes-Körös bp-i úton) 1291–4: v. Teluky; 1308: Theleky. Csanád nb. 

Tamás fiainak osztozásakor Lırincnek jut. A falu 1291–4 között második alkalommal 10 kepe 

tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 676. T 1.). =: ≈ (An 2: 466). 1366: Thelky (Cs 1: 626; Jakó 365). 

1808: Telki h. 1851: Mezı-Telki, Bi vm, egyees téren, 485 ref., 150 n. e. óhitü lak., két 

anyatemplommal. Határa 1573 hold, ... Vize a Sebes-Körös és Medves patak. Birják özv. gr. Haller 

Lászlónı, gr. Kornis Károly, b. Gerliczy Ferenc, b. Dıry Józsefnı, Bölönyi Károly (Fé 3: 85). 

1888: M-T (Tyilityi) Bi Élesdi js (Je 504). 1913: Mezıtelki Bi vm (Az). – 1909/19: Telechiu, Mt, 

L 685: zs 21; r –, van 99 ort (180). = Su 2: 186. 1291–1851. – 1974: c. łeŃchea {Cécke kzs faluja 

Ny-ra} [11 C] 

Telki 2. * Csa (Szemlak-É, a késıbbi Bıtelek psz D-i felén) 1230: v. Teluki; 1332: Teluky. 

Várföld volt, melyet II. Endre király Csák nb. Miklósnak adott, de Béla hergeg 1230-ban 

visszavett. 1232-ben a király újra odaadta Miklós ispánnak (Gy 1: 873). 1444: Theleek (B); 1451: 

Thelek (Cs 1: 705); 1655: Kis Telek, 1723: Telleck (Borovszky: Csanád II. 589). – Su 2: 409. 

1230–1723. 

Tellyös * Za (Borossebes-D, Körösbökény mellett) 1553: Thellyws (Márki II/1. 250). – Su 2: 410. 

Temérdekegyház * Csa~Te (Nagyszentmiklós táján) 1402: Themerdekhaz, 1479: Temerdeghaz, 

1480: Themerdekeghaz; 1482-ben és 1489-ben Temes vm-ben tőnik fel (Cs 1: 705). – Su 2: 410. 

Temeres Kr (Facsád-ÉK) 1514–16: Thyhomeresth, 1597: Thihomerest, 1612: praedium 

Thehomirest, 1617: Tyhemeresti, 1690–1700: Temerestj, 1716: Temereschke (Pesty: Krassó II/2. 

239). 1808: Temeresty (168). 1851: Temerest, Kr vm, 8 kath., 899 óhitő lak., s anyatemplommal. 

Birja a kamara (Fé 4: 194). 1888: Temerest KrSzö Marosi js (Je 681). 1913: Temeres KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Temereşti, Temerest, L 842: r 839 (180). = Su 2: 187. 1514–1913. – 1974: c. 

Făget {Facsád kzs faluja} [33 C] 

Temerkény ~ Tömörkény * Te (Ötvény mellett) 1399: Themerken, Ötvény uradalommal, 

Zsigmond király birtokába jut; 1456-ban Hunyadi János kapja királyi adományul; =: Thwmelken 

1061


birtokot Hunyadi László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adja (Cs 2: 55. Ötvény). – Su 2: 

410. 

Temes folyó a Duna mellékfolyója. Temesfı táján, a Szemenik-havas ÉK-i oldalán, több ágból 

ered, és D-re folyva Örményes alatt, völgybe érve, É-ra fordul, s nagy ívben haladva érinti 

Karánsebest és Lugost, átfolyt Temesváron, s ettıl délre fordulva Csávosnál hagyta el a mellékén 

kialakult Temes vármegyét, áfolyt Keve vármegyén, s Pancsal (Pancsova) alatt önlött a Dunába. 

1256.XII.17.: a Tymus közelében Csávos falu (Er I. 222). 1808: fluvius Temes Te (168). – Timiş 

Temesbökény Te (1913) < Bajton (1353). 

Temesd Ar (Soborsin-ÉK) 1479: Themesest Váradja vár 40. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). 

1743: Themesestie (Su). 1808: Temesesty (168). 1851: Temesest, Ar vm, 183 n. e. óhitü lak. Birja 

báró Forray Iván (Fé 4: 194). 1888: Temesest Radnai js (Je 682). 1913: Temesd Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Temeşeşti, Temesest, L 394 ort. r (180). = Su 2: 188. 1479–1913. 

– 1974: c. Săvîrşin {Soborsin kzs faluja} [33 A] 

Temesel * Te (Mehádia környékén) 1390: kenezius de Temesel in tenutis castri nostri (regis) 

Myhald (P); =: ≈ (Cs); 1408: Themes, 1440: Themeselew (P); 1443, 1444: Themesel (Cs 2: 66. 

Temes(h)ely); 1447: Themessel (Pesty: Szörény II. 543). 1505.IV.2.: Themessel-i Dési Péter 110 

Ft-on Szf-i Mikola részt és nemeskúriát vesz zálogba Iklódszentiván (BSz) birtokon (KmJkv 

3347). – Su 2: 409, Temesel, 1390–1447. 

Temesfalva Te (Buziásfürdı-NyÉNy, a Temes b. p. közelében) 1442: kenezius de Draxafalwa (Cs 

2: 35). 1723–5: Dragschina (Mercy-térkép). 1808: Dragsina, Dragschina (46). 1888: ≈ Buziási js 

(Je 299). 1913: Temesfalva Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Dragşina, D, L 896: r 561; m, 

n, szlovák (68). = Su 1: 209. 1442–1851. [32 C] 

Temesfı Szö (Resicabánya-DK, a Szemenik-havas ÉK-i oldalán) 1828: {Weidenthal} (Pesty: 

Szörény II. 563). 1888: Weidenthal KrSzö Teregovai js (Je 732). 1913: Temesfı KrSzö vm (Az). 

– Vaidental > Brebul Nou = Su 1: 104. 1828, 1913. > Brebu Nou [42 D] 

Temesillésd Te (1913) < Ellıs ~ Ellısfalva (1334). 

Temeskirályfalva Te (Temesrékás-ÉK) 1723–25: Kralowetz (Mercy-tk), 1783: Kralovaz 

(Borovszky: Temes 106). 1808: Kralovecz (92). 1851: ≈, Te vm, 650 n. e. óhitü, paroch. 

templommal. Birja Dobrovolny Jakab (Fé 2: 273). 1888: Kralyevácz Te Rékási js (Je 456). 1910 L 

785 szerb. 1913: Temeskirályfalva Te vm Temesrékási js (Az). – CralovăŃ = Su 1: 172. 1723–1913. 

– 1974: c.TopolovăŃu Mare {Nagytapoly kzs faluja É-ra} [32 C] 

Temesköz 1463-ban Themeskewz-i Wer (ds) György özvegye és fiai: András, János és István mint 

a király anyjának belsı hívei szerepelnek (Cs 2: 52. Murony). 

Temesköz: a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a 

Bánság síkvidéki része. A magyarság a honfoglalás után közvetlenül benépesítette. A középkorban 

viszonylag sőrőn lakott virágzó magyar vidék volt. Magyar lakossága a 15–18. sz. háborúiban, 

különösen Temesvár eleste (1552) után elpusztult vagy elmenekült. A töröktıl való visszafoglalás 

után a bécsi kormányzat nem csatolta Magyarországhoz, hanem 11 vidékre osztva Temesi Bánság 

(Temeswarer Provinz, Banatus Temesvariensis) néven külön kormányozta. 1778-ban került vissza 

közigazgatásilag Magyarországhoz, a Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes központtal 

szervezett német, szerb, ill. román határırvidék kivételével. Újabbkori magyar lakosságának 

betelepedése túlnyomórészt Szeged környékérıl és a Tiszántúlról a 18. sz. végén indult meg és a 

19. sz-ban folyt le. Addig elsısorban német telepesek beköltözését tették lehetıvé a bécsi 

kormányszervek. A 17–18. sz-ra esik a ≈ román és szerb lakosságának beköltözése, mely a keleti és 

középsı, ill. a nyugati és déli részét lakja. A ≈ a legrégibb magyar tájnevek közé tartozik (1374). A 

középkorban sosem volt bánság. A 15. sz-tól a temesi fıispán (vagy temesi gróf {: comes}) a déli 

határvidék (Temes, Keve, Krassó vm és a Szörényi bánság) katonai parancsnokságával volt 

megbízva. Többek közt ezt a méltóságot viselte Hunyadi János és Kinizsi Pál is. A ≈ Temesi 

1062


Bánság nevet csupán 1718–1778, ill. 1849–1860 közt viselte (ez utóbbi Temesi Bánság és Szerb 

Vajdaság névvel a Bácska és Szerémség egy részével együtt). (K. L. 184.) # Fenyvesi L.: A 

temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365–1718) = Végvárak ... Eger 1993. 

Temesközi : Dobokai Temesközi család 1449.VII.8.: Themeskewze-i Bálint (KmJkv 718). 

Temesnagyfalu Csa (Szemlak-DK, a Maros b. p-i ártere szélén) 1333–5: Petrus (sacerdos) de 

Magna Villa, Nogfolu. 1355: p. Nogfolu cum tributo ab antiquo consueto. A XIV. század elején 

Hasznosi Aydua tetvére, az örökös nélkül elhalt Miklós birtoka volt, s mint ilyen a koronára szállt. 

Vámos hely. Papja 1333: 19 báni, 1334: I: 15 báni, 1334 II: 10 báni, 1335: 4 1/2 báni pápai tizedet 

fizet (Gy 1: 865). 1384: Nagfalou, 1723: Nagyfalua (Borovszky: Csanád II. 404). 1454, 1463: 

Nagfalw. Vámhely volt (Cs 1: 700). 1808: Nagyfalu h. 1851: ≈, Te vm, 268 r. kath., 979 n. e. óhitő 

lak. Határa 5078 hold, ... Igen szép belékességő óhitő templom, tanoda és 2 elkészi lak. A német 

katholikusok is birnak egy oskolát. F. u. Szina György (Fé 3: 128). 1888: ≈ Te Újaradi js (Je 533). 

1913: Temesnagyfalu Te vm (Az). – 1909/19: Naghifola, Nf, L 1568: r 104; szerb, n, m (120). > 

Nagfalău > Satu mare > Satul Mare = Su 2: 99. 1333–1851. > 1974: Satu Mare c. Secusigiu 

{Székelyszeg kzs faluja DDNy-ra} [31 A] 

Temespéteri Te (Temesrékás-ÉK) 1359: Horuathpeturfalua (DocVal 141). 1471: Petrova-Salla, 

1723–25: Petrova-Sello (Mercy-tk, Borovszky: Temes 113). 1808: Petrovaszella, (i) Petrovasella 

(128). 1851: ≈, szerb vagy inkább montenegrinus falu, Te vm, 762 n. e. óhitő lak., s 

anyatemplommal. Határa bı termékenységő, s van 44 egész urbéri telke. Birják Andreovics János 

árvái (Fé 4: 235). 1888: Petrovoszelo Te Rékási js (Je 577). 1910 L 924 szerb és m. 1913: 

Temespéteri Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: Petrovasela, Románpetre, L 6031: 5677; n, 

szerb, c, m, zs (134). Petrovaselo = Su 2: 41. 1359–1913. – 1974: c. Recaş {Temesrékás kzs faluja} 

[32 C] 

Temesszlatina Kr (Karánsebes-D, a Temes b. p.) 1433: Szlatina, 1500: Zlathyna, 1603: Also- 

Zlatina (Pesty: Szörény II. 495). 1808: Szlatina, (i) Slatina (163). 1851: ≈, Kr vm, 10 katholikus, 

1134 óhitő lak., anyatemplommal, köves, hegyes határral, sok szilvával (Fé 4: 142). 1888: Temes- 

Szlatina KrSzö Teregovai js (Je 681). 1913: Temesszlatina KrSzö vm (Az). – 1909/19: Slatinamică, 

Tsz, L 2115: r 1885; n, m (165). > Slatina-Timiş = Su 2: 137. 1433–1913. [43 C] 

Temesújfalu Te (Lippa-DNy, a Maros bp-i úton) 1723–25: Novosello (Borovszky: Temes 116). 

1808: Neudorf, Újfalu, Szatulnou (116). 1851: Ujfalu, németül Neudorf, Te vm, 1233 romai 

katholikus lak., s anyatemplommal. Birtokosa: gróf Zselinszky Amalia asszony született Lovász 

(Fé 4: 234). 1913: Temesújfalu Te vm Lippai js (Az). – 1909/19: Naidorf, Újfalu, Neudorf, L 1273: 

r 106; n, m (120). Neudorf = Su 1: 425. 1723–1913. – 1974: c. Zăbrani {Zábrány kzs faluja Kre}[32 

A] 

Temesújlak Te (Temesvár-DK, a Temes bp-i úton) 1723–25: Villock, 1761: Vylak (Borovszky: 

Temes 116). 1808: Újlak, Ujluk (176). 1851 Ujlak, Te vm, 1448 n. e. óhitő lak., s 

anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Birja a kir. alapitvány (Fé 4: 239). 1888: Újlak Te Buziási 

js (Je 705). 1913: Temesújlak Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Uliuc, Ujlak, L 963: r 919; 

n, m (189). = Su 2: 217. 1723–1913. – 1974: c. Sacoşu Turcesc {Törökszákos kzs faluja ÉNy-ra} 

[31 D] 

Temesvár ... (Arad-D, a középkorban a Temes partján, újabban a Béga partján) 1212: castrum 

regium Themes, 1266: terra castri de Tymes, castrenses de Tymes, 1315: datum in Temeswar (Tr). 

(1315.)VI.7. Datum in Themuswar. Károly király itt ad ki oklevelet (An 4: 100). Itteni 

tartózkodása idejébıl számos oklevele ismeretes (Pesty–Ortvay és An). 

1321.XI.21.: I. Károly király Temesvárott egyezséget köt III. (Habsburg) Frigyes osztrák herceggel. 

(A magyar király kötelezi magát, hogy megtéríti a károkat, amelyeket alattvalói okoztak az 

osztrákonak.) © 

1323: castrum nostrum (regis) de Thumuswar (Tr). 

1063


1323.II-IV.: I. Károly király Temesvárról, elsı állandóbb jellegő tartózkodási helyérıl Visegrádra 

teszi át székhelyét.© 

1334: plebanus de Temes, 1349: Temesuar, Tömösvar, Temesvar (Tr). 

1365: I. Lajos király címert adományoz Temesvárnak. (Az elsı ismert magyarországi városi 

címeradomány.) © 

1396.VII.v.: Zsigmond király európai lovagsereg élén keresztes hadjáratra indul a törökök ellen. 

(A sereg útjának állomásai: július 20.: Temesvár, július 29.: Cseri, július 30.: Hodos, augusztus 1.: 

Karánsebes, Augusztus 12-15.: Orsova, augusztus 28.: Vidin, szeptember 7.: Orjahovo.) © 

1397.IX.29.-X.: Temesvári országgyőlés. Zsigmond király itt kiadott dekrétumában megerısíti a 

nemesi szabadságjogokat biztosító 1222. és 1351. évi törvényeket. © 

1440.X.4.: Firenzei Pero Rossis tordai királyi sókamarás azt a Themeswar-on levı telkét, amely 

korábban néhai Köves Miklósé volt, de adósság fejében a város elöljáróinak döntése alapján kezére 

került, Hátszegi Rázsó Antalnak adja szolgálatai jutalmaként (KmJkv 277). 

1456.XII.: V. László király Temesvárott Hunyadi Lászlóra ruházza a fıkapitányi tisztet, és Cillei 

megöléséért esküvel bántatlanságot ígér számára. © 

1468.V.14.k.: Themeswar-i Nagy János ü: Göczi Porkoláb Lászlóné (KmJkv 1807). 

1482.IX.9.: Kinizsi Pál temesi ispán a Tisza melletti becsénél (Tt vm) megveri a Temesvár 

környékére betört török csapatokat.© 

1484.IX.: Török portyázó csapatok pusztítanak Temesvárott és környékén. © 

1496.V.: II. Ulászló király különbíróság elé állíttatja Dombai Imre alkincstartót; a bíróság 

Temesvárott bebörtönözteti.© 

1514.VI.13.: A keresztes fısereg hozzákezd Temesvár ostromához. A védelmet Báthory István 

temesi ispán vezeti. © 

1514.VI.15.u.: A keresztesek elsı rohamai Temesvár ellen.© 

1514.VII.15.: Székely Dózsa György fıserege Temesvárnál leteszi a fegyvert a Szapolyai János 

erdélyi vajda vezette nemesi hadak elıtt.© 

1514.VII.15-24.között: Szapolyai János kivégezteti Székely Dózsa Györgyöt. © 

1551–1552: Losonczy István temesi fıispán és Temesvár kapitánya. 

1552.VI.6.: Losonczy István temesi ispán részgyőlést tart Simándon (Za vm) a Temesköz 

védelmérıl.© 

1552.VI.24.: Ahmed pasa ostrom alá veszi Temesvárt, amelyet Losonczy István véd 2300 

katonával.© 

1552.VI.27. Losonczy István szabad elvonulás kikötésével feladja Temesvárt. (A török az elvonuló 

ırséget kaptányával együtt felkoncolja.) © 

1554.VIII.30.: Bonchidai Losonczy Bánffy Mihály a nemzetségébıl származó néhai Losonczy 

István Themeswar-i ispán magyarországi javaiért pert kezdett a királyi táblán (KmJkv 5319). 

1582: Hertzeg István fıbíró XIII. Gergely pápától kér magyarul tudó tanítót a városnak. Levelét 

SIGILLIUM CIVITAS TEMESVAR pecséttel hitelesíti. (Ez Tv elsı ismert pecsétje.) 

1595.V.27.: Báthory Zsigmond fejedelem Borbély Györgyöt kinevezi karánsebesi bánnak. (Az új 

bán eredményes harcokat kezd Temesvár környékének visszaszerzésére.)© 

1064


IMAGO 1596: Conterfactur Wie die Vöstung TEMESWAR von Fürste aus Siebenburge Belegert 

Gewest. Ao 1596. J. Sibmacher (?–1611) metszete. = H. A. Ortelius: Redivivus et continuatus ... 

Norimbergae 1665. 

1597.X.17.: Jósika István vezette erdélyi csapatok megkezdik Temesvár ostromát. (Tíz nap múlva 

elvonulnak, eredménytelenül.)© 

1604.IX.14.: Temesvár mellett a királyi hajdúk szétverik a törökök által támogatott bujdosók egyik 

csapatát.© 

1688.VII.11.: Thököly Imrének török parancsra Váradról Temesvár környékére kell mennie.© 

1696.VII. közepe: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem, a császári hadak fıparancsnoka, 

megkezdi Temesvár ostromát. VIII.18.: Arra a hírre, hogy II. Musztafa szultán serege Pancsovánál 

átkelıben van a Dunán, felhagy Temesvár ostromával, és a szultán elé indul.© 

1697.IX.11.: Savoyai Jenı herceg Zentánál csatára kányszeríti a Tiszán kelet felé átkelı török 

sereget, és hatalmas vereséget mér rá. A Tiszán már átkelt II. Musztafa Temesvárra menekül.© 

1699.I.26.: Karlócán (Szerém vm) aláírják a békét a Szent Liga és a Porta képviselıi. (Erdély és 

Bácska I. Lipót uralma alá kerül, a szultán fennhatósága alatt marad a Maros–Tisza köze 

Temesvárral.)© 

1716.IX.1.: Savoyai Jenı herceg vezette császári sereg megkezdi Temesvár ostromát. (Musztafa 

pasa parancsnoksága alatt 18 ezer fınyi ırség védi.)© 

1716.X.13.: Musztafa pasa szabad elvonulásra feladja Temesvár várát a császáriaknak. (Október 

16.: A vár átadása. Ezzel véget ér a 164 évig tartó török uralom. A visszaszezett terület megbízott 

kormányzója Claudius-Florimond Mercy tábornagy.)© 

1773: Elkészül a székesegyház Joseph Emmanule Fischer von Erlach tervei alapján.© 

1781: szabad királyi város jogot és új pecsétet kap. 

1785.III.18.: II. József rendelete Magyarországot (Erdély nélkül) tíz kerületre osztja fel; a kerületek 

élén királyi biztos áll, a megyék önkormányzata megszőnik; egyik kerület székhelye Temesvár.© 

1790.IX.1.: Temesvárott megnyílik a II. Lipót által egybehívott szerb nemzeti kongresszus. IX.9.: 

Schmidfeld báró tábornok, a határırvidék parancsnoka, királyi biztos jelenti II. Lipótnak, hogy a 

temesvári szerb nemzeti kongresszus területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását 

kívánja. IX.17.: II. Lipót uralkodói kézirata a királyi biztoshoz: Biztosítsa a szerb nemzeti 

kongresszust, hogy magyar királlyá koronázása után méltányos kéréseiket teljesíteni fogja.© 

1793.VIII.28.: Bécsbıl elindítják Magyarországra a forradalmi háborúk elsı francia hadifogolyszállítmányát. 

Budáig hajóval, onnan gyalog, Temesvárra is.© 

1797.X.19.: Földrengés Temesvárott és környékén.© 

1808: clr Temesvarinum, Temesvár, Temeschwar, Timisioára (168). 

1845: Megkezdi mőködését Hogl és König temesvári vegyiüzeme.© 

1848.X.16.: A temesvári vár császári ırsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar 

kormánynak.© 

1849.VIII.9.: Bem altábornagy honvédserege Temesvárnál döntı vereséget szenved Haynau 

táborszernagy hadaitól.© 

1851: Temesvár belvárosból, egy várból és külvárosokból áll. Külvárosai közül legszebb a 

Józsefváros. ... Népessége a városnak 1848-ban 19 081 lélek volt ... Legtöbben vannak közük romai 

katholikusok, aztán n. e. óhitőek, az itt egyesült reformatusok és ágostaiak csak 600 fıre menek ... 

(Fé 4: 194). 

1065


1852.VI.(4.u.): I. Ferenc József elsı magyarországi körútján Temesvárra is ellátogat.© 

1857.XI.15.: Megnyitják a Szeged–Temesvár közötti vasútvonalat.© 

1869.XII.31-i népszámlálás adatai szerint Temesvár lakossága 32 ezer fınyi.© 

1871.IV.6.: Megnyitják az Arad–Temesvár közti vsútvonalat.© 

1878.V.20.: Megnyitják a Temesvár–Karánsebes–Orsova közti vasútvonalat. (Ezzel létrejön a 

vasúti összeköttetés Romániával.)© 

1884: Egy angol–amerikai társaság váltóáramú központi városi világítási berendezést szerel fel 

temesvárott. (A kontinensen elsı ilyen berendezés.)© 

1885: Timisana néven román bankot alapítanak.© 

1888: Temesvár, Te vm szh, 1888: ház 2588, L 33 694 (Je 682). Miloš Crnjanski gyermekkori 

emlékeit idézve vissza, a régi Temesváron egy zombori asszonyról ír a legnagyobb csodálattal, 

mert úgy tudta megfordítani a város fıterén négyesfogatát, mint valami legyezıt (Herceg János, 

Híd, 1991.4.). *1882: Ballenegger Róbert agrogeológus (–1969). *1883.XII.16.: Kós Károly író, 

költı, szerkesztı, grafikus (–1977.VIII.24. Kv). *1906.IX.7.: Balogh Edgár közíró, szerkesztı, 

politikus (–1995, Kv). 1913: Temesvár Te vm (Az). 1938-ban itt hunyt el Franz Julius Wettel 

könyvkiadó és helytörténész (*1854, Versec. Ostdeutsche 1988. 120). 1989.XII.16-tól a belvárosi 

református lelkész: Tıkés László hatósági zaklatása miatt a védelmére kelt hívek csoportosulása 

vezetett a temesvári felkeléshez, amely aztán december 21-ig kiterjedt az egész országra; Temesvár 

azután is a forrongások és újítási törekvések jelképe maradt. Tv-Belváros ref. ehk 2001: 18 / 60 / - 

42 (PaK, 2002.1). 2004: 7000 református. Megmaradás Háza épül. 2004.VII.4. Duna Tv. # Jancsó 

Árpád: Temesvár régi ábrázolásai. Tv 2005. – 1909/19: Timişoara, Tv, L 53 033: r 4014; n, m, zs, 

szerb, cseh, szlovák és horvát (181). = Su 2: 193. 1212–1851. [31 D] 

Temesvármegye # Pesty–Ortvay: Oklevelek Temesvármegye és Temesvárváros történetéhez. I. 

1183-1430. Pozsony 1896. Borovszky Samu: Temes vármegye. I-II. Bp. 

Temes vm 1256.XII.17.: Thymis vm (Er I. 222). 1274: Themes vm (Er I. 334). Temes vm-i falvak 

Gy 1: 172. 1. s. 

– temesi ispánok: 1240.III.21.: Dénes lovászmester és Timis-i ispán (Er I. 190). 1318–20 k: 

Treutul (ds) Miklós temesi comes (An 4: 223-224. közt < 1316). 1371–1379: Himfi Benedek. 

1390 tavasza: A törökök elsı betörése Szerém, Krassó és Temes vármegye területére.© 

1390.VI.k.: Perényi Miklós szörényi bán és Sárói László temesi ispán a szerbiai Vitovnica mellett 

gyızelmet arat egy török csapaton.© 

1395.IX.: Török dúlás Krassó és Temes vm-ben. Csáky Miklós és Marczali Miklós temesi 

ispánok Csák mellett (Te vm) legyıznek egy török csapatot.© 

1396.VII.: Marczali Miklós temesi ispán Maráz mellett (Te vm) legyızi a Krassó és Temes vm-ben 

pusztító török csapatot.© 

1402–1403: Garai János temesi ispán. 

1403–1425: Ozorai Pipó (Filippo Scolari) temesi ispán. 1404 ıszén Zsigmond király megbízza a 

délkeleti országrész kormányzásával.© 

1519: Somi Józsa temesi ispán (KmJkv II. 1055). 1523: Báthory István temesi ispán (Uo). 1543: 

Petrovics Péter temesi ispán (Uo). 1660: a Temesvári kerületben levı járások és várak (Evlia 

Cselebi 33-34). 

Temesvármegye járásai 1913 (Az 442): 1. Buziásfürdıi, 2. Csáki, 3. Dettai, 4. Fehértemplomi, 5. 

Kevevárai, 6. Központi (szh: Tv), 7. Lippai, 8. Temesrékási, 9. Újaradi, 10. Verseci, 11. Vingai js. 

Temesvölgye KrSzö (1913) : Valisora. 

1066


Temesvukovár Te (Buziásfürdı-DNy) 1717: Vukowo, 1723–5: Wakova (Borovszky: Temes 118). 

1808: Vukova (186). 1851: ≈, Te vm, 450 ágostai, 750 n. e. óhitő lak., ez utóbbiakat két lelkész 

vezérli. A helység két hosszas dombon fekszik, s határa 2315 hold, ... F. u. a kir. alapitvány (Fé 4: 

316). 1888: ≈ Buziási js (Je 731). 1913: Temesvukovár Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909619: 

Vucova, Tv, L 1211: r 610; szlovák (200). = Su 2. 258. 1717–1851 {1913}. – 1974: c. Chevereşu 

Mare {Nagykövéres kzs faluja D-re} [42 A] 

Temlecbükke MT (Szováta-DNy) 1956: Temlecbükke Sóvárad tartozéka. – TemleŃbuche > 1964: 

Valea Bradului = Su 2: 225. {1981 Ø} 

Tenke Bi (Szalonta-K, a Fekete-Körös j. p.) 1338: Thomas de Tenky. Dél-Biharban eljáró királyi 

ember nevében tőnik fel (Gy 1: 676). 1349: Tenke (Tr). 1355: Temke, Tenke (Cs 1: 626). 1808: 

Tenke h., Tyinka val. 1851: ≈, {r} Tyinka, Bi vm, igen gyönyörő vidéken, 238 r. kath., 1316 ref., 

80 n. e. óhitő lak., szép kath. anyatemplommal, s gazdagon dotált plebániával, és ref. 

szentegyházzal, vendégfogadóval. Határa 3000 hold, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 4: 196). 

1869: Járásbíróság létesül (épülete áll). 1888: ≈ Tenkei js szh, 1888: ház 539, L 2679 (Je 682). 

1913: Tenke Bi vm (Az). – 1909/19: Tinca, T, L 3575: r 351; m; 190 zs (181). = Su 2: 194. 1338– 

1851. [20 B] 

Tenkefürdı Bi (Tenke mellett; 131 m) 1894: Tenkefürdı létesül, gyógyvizes fürdı (Erdélyi Napló, 

1994.VI.22.). – Băile Tinca 1981 [20 B] 

Tenkó (?) * Te (Temesrékás táján) 1459: Thenke (?) Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 


Terebes 1. Bi (Margitta-D hrs a Bisztra b. p.) 1219: v. Terebus (Tr). 1312: p. Terebes. 1312-ben 

Gutkeled nb. Drug unokái és a váradi káptalan birtokolnak itt (Gy 1: 676). 1334: Therebes (Jakó 

365). 1450, 1454, 1475: Therebes, 1485-ben (Csokmóval együtt) mint Biharból KSz-ba 

áthelyezett falvak (Cs 1: 626). 1692: Terebezs (Mezısi 52). 1808: Terebes h., Tiribis val. 1851: ≈, 

Bi vm, 10 ref., 200 n. e. óhitő lak., anyatemplommal. Szántó földjei meglehetıs termékenyek ... 

Birják a Fráter és Baranyi családok (Fé 4: 188). 1888: ≈ (Bisztra-Terebes) Magittai js (Je 682). 

1913: Bisztraterebes Bi vm (Az). – 1909/19: Chiribiş, Terebes, L 423: R 284; m, zs (45). = Su 1: 

143. 1219–1913. – 1974: c. Tăuteu {Tóti kzs faluja É-ra} [11 C] 

Terebes 2. Sza 1. (Erdıd-ÉNy, a Kraszna jp-i úton) 1215: Terebus, 1219: Terebes. 

Településének ideje a XII. századra esik s kapcsolati azt mutatják, hogy az erdıdi ispánság 

kereteiben történt. A XIV. század óta Bátoriak a birtokosai (1337, 1487), bár egy ízben bizonyos 

Terebesirıl is hallunk (1407). Neve szláv alapításra mutat, de lakossága a középkor végére teljesen 

magyar jellegővé vált (Maksai 219). 1270, 1417, 1433: Therebes; 1446: Theketherebes (Cs 1: 486). 

1648: Terebes (Makkai 392) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Terebes (Tıke-) (168). Urunk 

mennybemenetele-templom (RKNt 1999). 1851: Tıke-Terebes, Sza vm, 560 r. kath., 510 g. kath., 

kik közt 104 telkesgazda, 45 zsellér, 3 lakó. Római és g. kath. anyatemplom, postahivatal. Határa 

7000 hold, ... Birja gróf Károlyi Lajos (Fé 4: 198). 1888: Tıke-Terebes Erdıdi js (Je 694). 1913: 

Krasznaterebes Sza vm (Az). – 1909/19: Terebeşti, Kt, L 1675: r 789; n, m, zs (180). = Su 2: 188, 

1215–1913. [11 B] 

Terebes 3. Sza 2. (Tasnád-K, a Kraszna j. o. mellékvize partján) 1393: p. Valahalis Terebes 

(M); 1461: Therebes (Cs; M); 1470: Olahtherebes (Cs 1: 565; M). Az erdıdi uradalom XIII. 

század második fele után települt, eredetében szláv, késıbb román többségő falva (1393, 1424). 

Rákost 1432-ben ugyancsak Drágfi-birtoknak mondják (Maksai 219). 1808: Terebes (Rákos-) 

(168). 1851: Rákos-Terebes, Sza vm, 1 romai, 733 g. kath., 6 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. 

F. u. gróf Károlyi ház (Fé 4: 198). 1913: Rákosterebes Sza vm Erdıdi js (Az). – 1909/19: Racova, 

Rt, L 646: r 574; m, zs (142). = Su 2: 67. 1393–1851. – 1974: c. Supur {Szopor kzs faluja K-re} 

[11 B] 

Terebes 4. Ug (Halmi-DK, a Túr j. p.) 1216: Terebes, 1315: p. Terebes, 1319: Therebes (Tr). 

1315: Károly király István nádor hőtlen fiaitól elveszi Terebes birtokot és Dénes fia Tamás 

1067


magister beregi comesnek adja (An 4: 115). 1321: Turterebes (Szabó István 525). 1393, 1397: 

Therebes (DocVal 466, 493). 1808: Terebes (Túr-) (168). Nagyboldogasszony-templom, b: 

VIII.15.; m. g. k. t: Szent György vértanú, b: IV.23. (RKNt 1999). 1851: Tur-Terebes, magyar– 

német–orosz falu, Bereg-Ugocsa vm, 952 romai, 413 g.kath., 218 ref., 41 zsidó lak., romai és g. 

kath., ref. anyatemplommal. Régi várkastély. F. u. b. Perényi nemzetség, de bir benne Szirmay 

család is (Fé 4: 189). 1910 L 3792; m 3774. 1913: Túrterebes Ug vm Tiszántúli js (Az). – 

Turulung = Su 2: 209. 1216–1851. [2 C] 

Teregova Te~Kr (Karánsebes-D, az Orsovai út j. o. közelében) 1447: Thwreguba in districtu 

Myhald (Cs 2: 68); =: ≈, 1544: Thwrygowa, 1548: Thwregowa, 1552: Trygowa (Pesty: Szörény II. 

545). 1552.VII.11.: Bánffy Mihály Thwregowa/Thrygowa birtokbeli jószágát zálogba adja 

Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak (KmJkv 5162); 1553.III.20.: Kornyáti Bekes 

László Trygowa (Sebes vm) birtokbeli részét zálogba adja Tövisi Cservicse Jánosnak (5178). 1577: 

Theregowa, 1607: Terregova (Pesty). 1808: Teregova (169). 1888: ≈ KrSzö vm Teregovai js szh, 

1888: ház 417, L 2937 (Je 682 & Porta orientalis vasúti állomás). 1913: Teregova KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Teregova, Teregova, L 3156: r 2920; n, m, zs (180). = Su 2: 188. 1447–1840. 

[43 C] 

Terem Sza (Nagykároly-D, az Endrédi úton) 1215: v. Guernezt. 1347: Gernez (Tr). 1364: Terem, 

1383: Posanethereme, 1431: Mezewtherem. Eredete szerint korai településő királyi várjobbágyfalu. 

1215-ben itteni laksokról bizonyosodik be, hogy a Szent Király természetes jobbágyai. A 

várbirtokok bomlása idején a szomszédos Kaplonyok szereznek rá jogot, 1314-ben pedig egyik 

leányági örökösüktıl felerészében a Kántorkhoz kerül. Ettıl kezdve az ı középbirtokos családjuk s 

örökösei (1320, 1332–6), valamint a Kaplony-utód Vetésiek (1364) osztoznak rajta. A falunak 

1364-ben két vicusa van (Maksai 219). 1314: Szelesdi Dániel fia Pál Gernezt birtok Kávás felé 

esı felét leánynegyed fejében odaadja Jánosi István fia Kántor (ds) Miklósnak (An 3: 723). 1357: 

Banknetereme; 1431, 1435: Therem; 1449: Gernez a. n. Therem (Cs 1: 487). 1532.I.30.: Therem-i 

Vetési Albert özvegye: Kémeri Borbála s más Kémeri-örökösök leánynegyedük felét eladják 

Somlyai Báthory István erdélyi vajdának (4370). 1808: Terem (Mezı-) (169). 1851: Metı-Terem, 

Sza vm, 305 romai, 1106 g. kath., 2 ref. lak., g. kath. anya és romai kath. fil. templom. F. u. gr. 

Károlyi nemzetség (Fé 4: 199). 1888: M-T Sza Nagykárolyi js (Je 54: & Alsómajor). A Szent 

Kereszt felmagasztalása-templom, b: IX.14. (RKNt 1999). 1913: Mezıterem Sza vm (Az). – 

1909/19: Tiream, Mt, L 2048: r 344; m, n, zs (181). = Su 2: 194. 1215–1851. [11 A] 

Terem(alja)telek Csa (Nagyszentmiklós-DNy) 1256: Teremteluk; (Gy). = (Er I. 222). 1274: 

Teremalya (Gy). 1274: ≈ (Er I. 334). A Csanád-nem 1256-i osztálylevele szerint öt faluhellyel 

együtt a Vaffa-utódoknak jut. Ezek 1274-ben megosztozván, egy halastóval együtt a Makófalviak 

ısei kapják (Gy 1: 873). 1450: Terem, 1458: p. Theremy (Cs 1: 705, 708). 1561: Kvtaz Teremy, 

1564: Kwtas Teremy, 1658: Teremely, 1723: Teremia (Borovszky: Csanád II. 323). A hódoltság 

idején elpusztult; 1769-ben újraalapították; belıle két falu alakult: 

a) 1808: Marienfeld g., Nagy-Teremia h. 1851: Marienfeld, Nagy-Terem, 1966 kath., 4 evang., 40 

óhitő, 14 zsidó lak., kath. paroch. templommal, 118 egésztelekkel. F. u. Nákó János (Fé 3: 68). 

1888: Nagy-Teremia (Marienfeld) Tt Nagyszentmiklósi js (Je 531). 1913: Máriafölde Tt vm 

Nagykikindai js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Tirimia-mare, Nt, Mf, L 2617: r 83 (181). 

Teremia Mare = Su 2: 188. 1256–1913. + 2: 411. Theremy, 1256–1723. [30 D] 

b) 1808: Albrechtsflur g., Kis-Teremia h. 1851: Albrechtsflor, Kis-Terem, Tt vm, 1120 kath., 30 

óhtő, 26 zsidó lak.., kath. paroch. templommal, 76 1/2 egész jobbágytelekkek. F. u. Nákó Sándor 

(Fé 1: 49). 1888: Kis-Teremia (Albrechtsflor) Tt Nagyszentmiklósi js (Je 434). 1913: Teremi Tt 

vm Nagykikindai js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Tirimia-mică, Kt, Af, L 1303: r 22; n (182). 

Teremia Mică = Su 2: 188. 1828–1913. [30 D] 

Teremfı * Krassó (?) 1370: Teremfeu (Cs 2: 108). – Su 2: 409. {P} 

Teremi 1. * Fe (Borbánd mellett) 1299: usque ecclesiam Teremi vocatam, in honore S. Crucis 

sitam. A terem szó keleti szláv 'udvarház, palota' jelentése szerint eredetileg királyi udvarház 

1068


lehetett, melyhez kápolna is tartozott. 1299-ben magában álló Sz. Kereszt egyháza már határpont 

Borbánd Gyulafehérvár felé esı határán, az Ompoly akkori Marosba szakadása felett. Kb. azona 

helyen állt, ahol az 1880. és 1912. térkép Prater Wirtshaus-ot tüntet fel (Gy 2: 187). 1299: ≈ (Er I. 

589/8). 

Teremi 2. Kü 1. (Marosvásárhely-DNy, a Nyárád b. p. közeléen) 1264: t. Teremy ecclesie de 

Clus, sitam in Naradtew (Gy). = (Er I. 251); 1285.V.27., Gyfv: IV. László király Meggyes fiai: 

Péter és Miklós kérésére átírja V. István királynak Teremy földjérıl Meggyes és Fyoch javára tett 

adományát tartalmazó 1264. évi privilégiumát, és az ország égetésébıl, fosztogatásából visszatérı 

tatárok elleni harcban, Loránd erdélyi vajda oldalán tanúsított vitézségükért megerısíti ıket ennek 

birtokában (408). 1317: t. Teremy; 1319: Elena, relicta Mychaelis fr-is Belus de v. Teremi; 1332: 

Jacobus sacerdos de Rymey, de Svme; 1348: p-es ... Kechteremi ... inter Saxones et Syculos. A 

kolozsmonostori apátság birtoka volt, melyet István ifj. király az apátságtól elvett, és 1264-ben 

Meggyes és Fioch székelyeknek adott. Az apátság a „két“ Teremit próbálta visszaszerezni, de 

sikertelenül. Károly király 1317-ben megerısítette Meggyes fia Péter comest és fiát: Mihályt és 

székely rokonaikat (Siculi) birtokában. 1319-ben Teremi Mihály özvegye perlekedik sógorával, 

Jövedicsi Belüssel hitbére felett. Papja – ha az azonosítás helyes – 1332 I: 23, 1332 II: 21 dénár 

pápai tizedet fizet (Gy 3: 562). 1264: ≈ (Er I. 251). 1317.II.20.: Károly király a magát és fiát, 

Mihályt képviselı Meggy[es] fia Péter comes, Domokos fiai: Miklós és Vörös István, a Székely 

(Syculus) Meggyes fia Miklós fia Mihály kérésére pecsétjével ellátott nyílt oklevélben átírja IV. 

László király – V. István [ifjabb] király 1264. évi privilégiumát tartalmazó – 1285. május (27-)i 

nyílt oklevelét Teremy föld ügyében, s privilégium kiadását ígéri (An 4: 406). 1319: v. Teremi; 

1372: Theremi; 1420: Alsoteremi; 1438: utraque Theremi; 1501: Nagh Theremi. Teremi ~ 

Rákos(d)i ~ Teremi Sükösd, Haranglábi, Csesztvei Barlabási, Szántói ~ Szántói Laczkfi-birtok. 

1433-ban Lırinc fia Benedek a Teremiek bírója és jobbágya, 1496-ban Bíró Tamás a Sükösd 

Gáspár ugyanilyen jobbágya. Nagyteremi mai ref. temploma, úgy látszik, a középkorból való 

(1263-tól Cs 5: 898). 1427: Keththeremi (KmJkv 24); 1468.VIII.21.: Kerelıiek tiltják Theremy-i 

Sixtus fiait: Miklóst, Benedeket, Pétert és Jánost a Kerelı és Vidrádszeg között fekvı, de az 

elıbbihez tartozó bizonyos szántóföld elfoglalásától (1820); 1470.XI.19.u.: Theremy-i Sükösd fia 

Miklós ü: Boldoczi Székely Pál (1996); 1482.VI.27.: Theremy-i Sükösd Miklóst mint szomszédot 

képviselı Lırincfalvi Barnabás és Kis Balázs is jelen volt Báthory István Kü vm-i birtokbaiktásán 

(2375); 1483.V.26.: Therem-i Sükösd Miklós 500 Ft-on zálogba vesz Radnóton Bogáti-kúriát, 

Dégen erdırészt (2452); 1490.III.19.: Theremy-i Sükösd Miklós ü: Szentlászló Ko~To vm (2710); 

1494.VII.3.: Egyrészrıl Theremy-i Sükösd János fia Gáspár, másrészrıl Theremy-i néhai Sükösd 

Miklós leányai: Mócsi Salatielné: Katali és Somkeréki Erdélyi Mártonné: Magdolna kiegyeznek 

egymással néhai Sükösd Miklós jószágai feletti perükben (2921); 1494.XII.7.: Ajtonban lakó 

Basarab (ds) Anton – úrnıje: Theremy-i Sükösd Miklós özvegye: Dorottya nevében – Rıdi Cseh 

Péternek visszabocsátja bósi (Ko vm) birtokrészét (2934); 1494.XII.18.: Theremy-i Sükösd Miklós 

özvegye: Dorottya, ld Ajton (2935); 1544.III.23.: Theremy Bernát özvegye: Theremy-i néhai 

Sárkány Miklós leánya: Márta is cserébe adta Szengyel és Szakál (To vm) birtokbeli részét 

Szentgyörgyi Csegedi Antalnak szentgyörgyi (To vm) puszta nemestelkéért (4819). 1587: Utraque 

Theremi. – C. Pr: fl. 24. A: fl. 12 (Dé 36). Utóbb Bethlen-birtok. Bethlen János és Váradi 

Borbála fia: Bethlen Sámuel gróf (1663–1708) Kü vm fıispánja, majd marosszéki fıkapitány 1696ig. 

1704.IX.1.: a kurucok Teremi körül; 1707.XI.7.: Ugyan ma jöve Teremirıl ember levelekkel, 

aki referálja, hogy egynéhány nemesemberek ott lappanganának, akik is vissza akarnának jőni 

gratiára; 1707.XII.4.: Ma ... jövünk ebédre Héderfájáról Teremibe, minthogy meghadta vala 

Bethlen Sámuel uram, hogy ott megszálljunk, holott is egy Kovács nevő emberséges ember lévén 

udvarbíró, bennünket jó szível láta, jól is tarta, lovainkat is holmi patkolócigányokkal 

megpatkoltatók; 1708.II.14.: ... ebédre menék Teremibe, a szegény Bethlen Sámuel uram 

udvarházához, holott is megszállván, beszéli a tiszttartó Kovács György, hogy 7 presentis {folyó hó 

7-én}, sok hosszas nyavalyái után szegény Bethlen Sámuel uram ez világból boldogul kimúlt, ki is 

utána, maga gyámoltalan feleségét öt árva fiaival és egy árva leányával együtt hátrébb hagyta. Ki is 

egy igaz haza fia lévén, mind nemzetünk, mind pedig hazánk benne nagy kárt vallott (We). 1733: 

Tirimia, 1750: Tirimie, 1805: Teremi. 1808: Teremi (Nagy-) h., Gross-Wachsdorf g., Terim-máre 

1069


val. 1861: N-T Kü (8). 1888: N-T (Thirinie máre) KK Radnóti js (Je 531). 1913: Nagyteremi KK 

vm (Az). – 1909/19: Tirimia-mare, Nt, L 1225: r 760; m (181). > Tirimia = Su 2: 194. 1263– 

1854. – 1974: c. Gheorghe Doja {Lukafalva kzs faluja DNy-ra} [24 C] 

Teremi 3. Kü 2. (Dicsıszentmárton-ÉK) 1420 (Kisteremi >) Oláhteremi. „Marosszéknek 

alighanem ez a pontja az, ahol a románság elıször jelent meg a mai Székelyföld nyugati határán“ 

(Benkı L.). 1420: Olahteremi; 1435: utraque Theremi (Cs 5: 899). 1494.VII.3.: OlahTheremy 

határában a Bédaberke nevő berket Sükösd János átadja Teremi néhai Sükösd Miklós leányainak 

(2921). 1587: Utraque Theremj. – C. Pr.: fl. 24, A: fl. 12 (Dé 36). 1808: Teremi (Kis-) h., Klein- 

Wachsdorf g., Terim-mike val. 1861: K-T Kü (8). 1888: K-T (Thirinia mica) KK Radnóti js (Je 

434). 1913: Kisteremi KK vm (Az). – 1909/19: Tirimia-mică, Kt, L 167: r 120 (182). > 

Tirimioara = Su 2: 195. 1263 {!}–1854. – 1974: c. Gheorghe Doja {Lukafalva kzs faluja DNy-ra} 

[1981 Ø] 

Teremi 4. * Te 1. (Temesvár táján) {1332–7:} Cheremi, Teremi a Temesi fıesperességben (Cs 

2: 66). 

^Teremi 5. * Te 2. (Detta táján, az Apord vize mentén, Csák és Vejteh mellett) 1408, 1415: 

Theremy, 1425 Theremi (Cs 2: 66). – Su 2: 411. 

Teremi Tt (1913) < Terem(alja)telek Csa. 

Teremia (Nagy-Teremia, Kis-Teremia) Tt (1888) < Terem(alja)telek Csa. 

Teremiújfalu Kü (Marosvásárhely-D, a Nyárád b. p.) 1473: Wyfalw (Bánffy II. 164). 1501: p. 

Wyfalw. Teremi Sükösd, Somkeréki Erdélyi, Kendi ~ Kiskendi s más birtokosé volt (Cs 5: 900. Uf: 

b). 1808: Újfalu, Neudorf, Ujfaló (175). 1861: Teremi-Ujfalu Kü (9). 1888: T-Ú (Satu nou) KK 

Radnóti js (Je 683). 1910 L 767 m. 1913: Teremiújfalu KK vm (Az). – Uifalău > Satul Nou = Su 

2: 100. 1473–1854. > 1974: Satu Nou c. Gheorghe Doja {Lukafalva kzs faluja DNy-ra} [24 C] 

Teremtelek * Csa (Er I. M 467) ld Terem(alja)telek. 

Terep Sza (Avasújváros-ÉK, Bikszád-Ny hrs) 1493: Therep (Cs 1: 487). Az avasi románság 

népfölöslegébıl a XV. században megtelepült falu. Jbn: Katha, Kardos 2, Krachon, 1498: Kardos 

vajda, 1512: Oroz (Maksai 220). 1648: Terep (Makkai 408) I. Rákóczi György birtoka. 1808: ≈, 

Terepi (169). 1851: ≈, Sza vm, az Avasságon, 554 g. kath., 19 zsidó lak., s anya templommal, a 

falu alatt folyik a Terep vize, mellyben sok apró halat fognak, a Tuba erdı s a bikszádi borkut vele 

közös. F. u. Károlyi, Teleki, Kornis grófok, b. Vesselényi, Becsky, Dobay, Kovács, Nagy s több 

birtokos (Fé 4: 199). 1888: ≈ Szinérváraljai (Je 683). 1913: Terep Sza vm Avasi js (Az). *1928: 

Panek Zoltán író (–2001). – 1909/19: Trip, Terep, L 858: r 717; zs, m (195). = Su 2: 205. 1493– 

1851. – 1974: c. Bixad {Bikszád kzs faluja} [2 D] 

Tergovest Kr (1888) : Vásáros. 

Tergovista * Szö (Bozovics táján) 1555: pr. Thergowysthya (Pesty: Szörény II. 551). XV: 

Tergovisca (Cs 2: 108). – Su 2: 411. {P} 

Terja * Szö (Bozovics mellett) 1603, 1690–1700: Teria (Pesty: Szörény II. 542). – Su 2: 409. 

{Beolvadt Bozovics határába, ahol egy patak és határrész ırzi emlékét} 

Terje Bi (Margitta-DDNy) 1466: Therye (Cs 1: 626; J); 1470: Terye (Jakó 366). 1692: Teria 

(Mezısi 33). 1808: Terje, Trie (169). 1851: ≈, {r} Trie, Bi vm, 700 g. kath., 21 r. kath., 8 ref., 14 

zsidó. G. kath. anyatemplom. Határa 4060 hold, ... szeszgyár ... Birja: Bulyovszky János, Baranyi 

Imre, Péchy Ferencné, Hegyi Imre, Kozma Ferenc, Baranyi Félix és Nemes Ádám (Fé 4: 200). 

1888: ≈ Margittai js (Je 683). 1913: Terje Bi vm (Az). – 1909/19: Tria, Terje, L 696: r 599; m, zs 

(185). = Su 2: 205. 1466–1851. – 1974: c. Derna {Felsıderna kzs faluja ÉNy-ra} [11 C] 

Ternáva Za (1808): Tarnava. 

1070


Ternavicza Za (Nagyhalmágy-DK) 1760–2: Ternávitza. 1808: Ternavicza, Tirnavicza (169). 

1888: Tirnovicza Ar Nagyhalmágyi js (Je 685). 1913: Fazekastarnó Ar vm (Az). – 1909/19: 

TârnăviŃa, Tirnavicza, L 243 ort. r (178). > TîrnoviŃa = Su 2: 198. 1760–1854. > 1974: TîrnăviŃa 

c. Hălmăgel {Kishalmágy kzs faluja D-re} [33 B] 

Ternova Kr (Resicabánya-ÉK) 1495: Thernova, 1500: Ternova, 1717: Tirnova (Pesty: Krassó II/2. 

248). 1808: Tirnova (170). 1851: ≈, Kr vm, 7 kath., 1830 óhitő lak., anyatemplommal, rengeteg 

erdıséggel. F. u. a kamara (Fé 4: 204). 1888: ≈ KrSzö Resicai js (Je 685). 1913: Tornó KrSzö 

vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Ta/rnova, Tirnova, L 3269: r 3181; c, zs (178). Tîrnova = Su 

2: 198. 1495−1913. [42 B] 

Terpesty Bi (1808) : Törpefalva. 

Ters ~ Terzs * Kr (Oraicabánya táján, Kernyécsa mellett) 1370: Ters, 1389: Teers (Cs 2: 108). – 

Su 2: 409. {P} 

Tés Te (1888) < Tejes(d). 

Tesöld 1. Te (Temesvár-D hrs) 1333: Tesuld, 1334: Tesola, 1335: Kezeld (Tr) egyházas hely. 

1399: Thesewlch Zsigmond király birtokába jut; 1456-ban Hunyadi János kapja királyi 

adományul; még ez évben Hunyadi László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adja Thyseld 

birtokot (Cs 2: 55. Ötvény). 1462: Thessewld, 1761: Kischoda (Borovszky: Temes 118). 1808: 

Kissoda (86). 1851: Kisoda, 1463 n. e. óhitü lak., kik az egész Bánságban elsı fürjfogók. Határa 

3075 hold, ... Birja a kir. kincstár (Fé 2: 226). 1888: Kissoda Te Központi js (Je 437). 1913: 

Tesöld Te vm (Az). – 1909/19: Chişoda, K, L 1688:r 1216; n, m (46). = Su 1: 144. 1333–1913. + 

2: 411. Theswlch 1399. + 2: 413. Thyseld 1456. [31 D] 

Tesöld 2. Újtesöld Te (Temesvár-D hrs, Tesöld mellett) 1921: Újtesöld (Su). – Chişoda Nouă, u. 

Újkissoda, Újtesöld. = Su 1: 144. 1921. {1981 Ř} 

Tét * Za (Zerind táján) 1326: Teech, 1453: Theth (Cs 1: 746). – Su 2: 410. 

Tetesfalva * Te (Lugos táján) 1410: Thetesfalua Doboz 53. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – 

Su 2: 411. 1462. 

Tetreh To : Detreh. 

Tettös * Te (Detta táján, Csák mellett) 1478: pr. Theethews. Csáky- birtok volt (Cs 2: 66). – Su 2: 

410. 

Teutelep Sze (Szászsebes-D, Sugág-D) 1913: Teutelep Sugág tartozéka Sze Szerdahelyi js (H). – 

Tău > Tăul Bistra = Su 2: 184. 1913. 1956: Teutelep Sugág tartozéka. – Şugag-Tău = Su 2: 178. » 

Şugag. > 1974: Tău Bistra c. Şugag {Sugág kzs faluja} [34 D] 

Thomos (azonosíthatatlan település a Mezıségen) 1473.VIII.30.: Thomos Nádasdi Ungor János 

birtoka (KmJkv 2108). 

Thonay Te (Su): Tornyafalva. 

Thwso KSz/Szi (másolási hiba miatt azonosíthatatlan település Lampért, Ilosva és Majád 

környékén) 1552.IV.12.: néhai Majádi Gergely Thuso-i birtokrésze Bınyei Mátyáshoz került, aki 

most cserébe adja Sámsoni Kırösi Ferencnek (KmJkv 5143). 

Tiasum (1708) : Brassó. 

Tibatelke 1. * Do 1320: Tybateleke. Zsombor nembeliek birtoka. 1754: Tibapataka, ma Tiba ~ 

Tyiba hn Magyarköblös határán (Gy 2: 92). – Su 2: 415, Tybatelke, 1320, 1331 (Kádár VI. 551), 

1689 határrész. 

Tibatelke 2. * Sza (Iriny és Portelek táján) 1429, 1439: Thybateleke. Elsı ismert birtokosai 

földjük nevén kívül az alapító ıs Tiba nevét is viselik (1439), Rajtuk kívül Csaholyiak (1429), 

Zsarolyániak és Bátoriak is részbirtokosok itt. A XV. század közepén pusztán áll (1452), de addigi 

1071


lakosságáról sincs biztos adatunk (Maksai 220). 1439: Thybateleke (nemesi elınévben); 1452, 

1489: pr. ≈ (Cs 1: 487). – Su 2: 413. 1439 {Csánki}. 

Tibód {< Tibold 1282–85: Tiboldus. < n. Theobaldus. Tibold comes, „akit gravnak mondtak“ 

(Kézai), Géza fj idejében vándorolt be} Uh (Székelyudvarhely-É) 1566 e.: Thijboldh, 1567: 

Tijbold, 1576: Tibold (SzO II. 203, 220, IV. 39). 1614: Tibód 19 családfı (Uh 62). 1760–2: Tibod. 

1808: Tibóld (169). 1861: Tibód Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 684). 1913: Tibód Uh vm 

(Az). – Tiboda > Tibudeni > Tibodu = Su 2: 192. 1566–1854. > 1974: Tibod c. Dealu {Oroszhegy 


Tibor Fe (Tövis-Ny) 1352: mons Tybur (Anjou V. 603). 1441: Tiburczpataka (Iczkovits). 1733: 

Tibur, 1750: Tibru, 1760–2: Tibor. 1808: ≈, Tibru (169). 1861: ≈ F (7). 1888: ≈ (Tibru) AF 

Magyarigeni js (Je 684). 1913: Tibor AF vm (Az). – 1909/19: Tibru, Tibor, L 809 ort. r (181). = 

Su 2: 192. 1352–1854. – 1974: c. Cricău {Boroskrakkó kzs faluja É-ra} [34 B] 

Tiborc ~ Tiborctelke * Ko (Kolozsvár-É, Bodonkút és Kajántó közt » Kajántó hr) 1285.VI.28.: 

... p. Thybwrczthelke intra metas et limites annotatarum p-um Mariathelke et Kajantho ... (Er I. 

412). 1332.III.12. Károly Róbert király a magvaszakadt Tuburtius és Sándor Tiburctelke és Bénye 

nevő lakatlan birtokát Ugrin fia Jánosnak adta, mivel az ı koppándi részjószágát az újtordai királyi 

hospeseknek engedte át. 1341: Tiborctelkén kápolnát építenek (Gyalu XI). 1347: part. terre 

Tyburchtelke inter metas p-is Kayantho; 1355: nobilis de Tyborchteleke; 1363: nobiles de Tyburch; 

1380-83: p. Benye a. n. Tyburchteleke; 1452: p. Thyburcz; 1499: plebanus p-is Thyborch. Km 

apátsági birtok (1347–1499. Cs 5: 418). 1439.III.17.: Thyburch-i Benedek Zalaháziak személyét 

igazolta (KmJkv 141); 1452.X.16.u.: Thyburcz felé nagybudai erdı (1069). 1569–77: Forgách 

Ferenc birtoka. 1579: Bogártelke, Kajántó és Tiborc birtokot Blandrata György fejedelmi udvari 

orvostól közösen megvásárolja Lónai Kendi Sándor és Losonci Bánffy Farkas (Gyalu 1/2). 

1579.X.31.: Tiburc. Bánffy Farkas jobbágyai: 1. Gellért Kelemen; 2. Török Márton; 3. Antal Pál; 

4. Kovács András és Kovács Máté fél házzal, fél házhellyel és fél házhoz való öröksiggel; 5. Szász 

István négy fiával és egy unokájával; 6. Gellér Pál; 7. Bakos Ferenc {-> 1590}; 8. Tornai Pál; 9. 

Damakos György; 10. Vajas Mihály; 11. Diósi György; 12 Barabás Máté; 13. Kis Lukács; 14. 

Egyed Pál; 15. Mészáros Imre; 16. Gelérd András; 17. Gere Vince; 18. Szindi Boldizsár; 19. Bakos 

Ambrus 20. és Szindi Mihály együtt. Az mely pusztát bír Szász István, aztat is bírja. {21.} Egyed 

Mester fia Balázs és Fen Jakab fia Miklós (Gyalu 420); =: Tyburchy Zegin nepek zama kik Kendy 

Sandornak Jwtotak: {Folyamatosan sorszámozzuk:} {22.} Szabó Gergely; {23.} Barabás Lénárt; 

{24.} Szász Gáspár; {25.} Kovács Márton; {26.} Kovács Jancsi fél házzal, és fél házhellyel, és fél 

házhely örökségével; {27.} Túros Mihály öt fiával, házával; {28.} Mészáros András; {29.} Török 

János; {30.} Molnár Sebestyén; {31.} Bakos Máté; {32.} Babon Antal; {33.} Szabó László; {34.} 

Kis Gergely; {35.} Szilágyi Gergely; {36.} Mészáros Benedek; {37.} Szabó Imre; {38.} Szindi 

Balázs; {39.} Antal Máté; {40.} Kis Mátyás vagy Csengeri Mátyás; {41.} Bakos István az özvegy 

Mészáros Ambrusné házával, fiával, örökségével. Az mely pusztákat bír, Túros Mihály {27.} bírja 

most is. {42.} Szabó Józsának három árva fia: Márton, István, és az harmadiknak nevét nem 

tudjuk (Gy 2-3). 1588: Tybvrc. A kolozsvári jezsuita rendház birtoka. In Tyburc Anno 1588 in 

Augusto fuerunt coloni 35. Ex quibus sunt 15 qui habent boues (excepto iudice) 100. Conficeri 

possunt aratra 10. Prouentus pagi Tyburc ... (Gy 8). 1590: Tyborcz Gyaluhoz tartozó fejedelmi 

birtok. Bakos Ferenc bíró. 42 családfı. Ostoradó minden harmadesztendıben fl. 18. egy harmadfő 

vágó tehén. Szent Márton és Szent György adaja d. 72. Karácson ajándikába adnak 3 köböl zabot. 

Tized, borárulás, erdı, gira és kolcsárpénz (Gy 18). 1638 Szászfenes: Szász György Tibortzi volt 

(37); 1652: Tiborcz. Integra. Carsai {Kolozsvári Kassai István protonotarius} jószágaféle fejedelmi 

birtok. Kis András falusbíró, Öregbik Gellért János, Kis Gellért János Ezek esküdtek meg. 9 csf (1 

özvegy, 2 nıtelen) 6x2 = 12 + 3 = 15 + 6 fiú {és 6 leány} = 27 magyar; Egerbegi olahok: 4 csf (1 

nıtelen) 3x2 = 6 + 1 = 7 + 3 fiú {és 3 leány} = 13. Fugitivus: Szindi Mihály. Hn: Nyr pad, Bereg 

torok, Vereıfel szántó (127-128). 1652 Sólyomtelke: Gál Lázár mostohafia Tiburczon lakik (103). 

1674.XII.22.: Tiburc Kresztesi-birtok. 1704: Toborcz ~ Tiburcz falubeli kuruc katonák: Tiburczi 

Mihály (178), Pap László, Körösi Mihály (225), Krisán Flora (237), Bika Thamás (254). 1727 

1072


Hévszamos, Fugitivi közt: Szalánczi ... két fiaival ... Tiburczon laknak (Gyalu 342). 1806: Tiburcz 

(Kajántó-ÉNy). 1808: praedium Tiburcz (169). Hnt. 13: azh {!} – Su 2: 415. 1341–1652. 

Tibur KSz (azonosíthatatlan település) 1219: Chybur falubeli Tekma és Pousa lopással vádolták 

falustársukat: Andrást. A bíró Tóbiás, a szolnoki curialis comes, a poroszló Tibur faluba való 

Fintur volt. Tekma és Pousa Váradon elkerülte a tüzesvas-próbát, mert kijelentette, hogy hamisan 

vádolta Andrást tolvajlással. András a békesség kedvéért magára vállalta a bíró kifizetését (Er I. 

93). 

Tiburc vára Bibarcfalva (Uh) hr; romjai a Várhegy tetején. 

Tiha-1 Tiha patak 1808: rivulus Tiha Do vm (169). – Bîrgău 

Tiha-2 Be : Borgótiha. 

Tihó Do (Zsibó-DK, a Szamos bp-i út mellett) 1336: p. Thohotelek; p/t. Thohoteluk. A Zsombornem 

gorbói uradalmához tartozó föld. Sorsát ld. Gorbó alatt (Gy 2: 92). 1554.IV.24.: Toho Somy 

Anna birtoka (KmJkv 5299). 1607: Tiho (Petri IV. 670). 1733: Chitheul, 1750: Kihon. 1808: Tihó 

h., Tyihó val. 1840.VIII.4.: Setétedni kezdett midın Tuhut vezér vára alá Tihóra Gr: Kornis Elek 

birtokába értünk. – Ide jövet bal oldalt áll a hegy csúcs, hol egyszer Rákoczy sátora álott, – hol el 

bucsúzott Bercsényitöl, s fuvatta, – ma már Liszt újai alatt classicitasra magasult, – keserves indulóját, a 

leendett Alons enfans-t (Tanárky). 1861: ≈ Do (17). 1888: ≈ Szi Zsibói js (Je 685). 1913: Tihó Szi 

vm (Az). – 1909/19: Tihău, T, L 696: r 602; zs, m (181). = Su 2: 193. 1560–1854. – 1974: c. 

Surduc {Szurdok kzs faluja DNy-ra} [12 D] 

Tihuca (a Borgói-hágó elıterében, a Beszterce j. p.) 1849.I.3-án Bem tábornok itt haladt át 

Dornavátra felé és I.6-án visszatérıben (MT V. 416.u. tk). 1888: Tihucza, telep (t) Borgóprund 

BN Jádi js (Je 685). – 1909/19: TihuŃa, Tihucza, &, v. Borgo-Prund (181). = Su 2: 193. 1909. » 

Mureşenii Bîrgăului {Marosborgó} [14 C] 

Tikfalva * Te (Temesvár táján, Temesrékás mellett) 1472: Thywkfalwa, 1484: Thykfalwa Rékás 

város 8. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 413. 

Tikvány 1. Kr 1. (Oravicabánya-É) 1437: Tygvan, 1690–1700: Tikván, 1799: Nagy-Tikván 

(Pesty: Krassó II/2. 241). 1808: Tikván (Nagy-), Tikvánul mare (170). 1851: Nagy-Tikván, Kr vm, 

a Karas mellett: 3 kath., 1531 óhitü lak., anyatemplommal, bortermesztéssel, erdıvel. Birja a 

kamara (Fé 4: 203). 1888: N-T KrSzö Oravicai js (Je 531). 1913: Nagytikvány KrSzö vm 

Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Ticvaniul-mare, Nt, L 1832: r 1761; n, m (181). Ticvaniul Mare 

= Su 2: 192. 1437–1851. > Ticvaniu Mare [42 C] 

Tikvány 2. Kr 2. (Oravicabánya-É) 1799: Kis-Tikvány (Pesty: Krassó II/2. 242). 1808: Tikván 

(Kis-), Tikvánul mik (169). 1851: Kis-Tikván, Kr vm, a Karas vize mellett, Oraviczához 1 1/4 

órányira: 5 kath., 1069 óhitü lak., anyatemplommal, termékeny szántóföldekkel, igen jó 

bortermesztéssel. Birja a kamara (Fé 4: 203). 1888: K-T KrSzö Oravicai js (Je 434). 1913: 

Kistikvány KrSzö vm Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Ticvaniul-mic, Kt, L 1511: r 1494 (181). 

Ticvaniul Mic = Su 2: 193. 1799, 1828, 1851. > Ticvaniu Mic [42 C] 

Tilalmas Gy 1956: Tilalmas Ditró tartozéka. – Tilalmoş = Su 2: 193. 1956. » Jolotca {Orotva} 

[25 A] 

Tileg Kü 1301/500: Thileg ~ Thilegd ~ Thylegh Bún (Kü) hrs (An 1: 92). 

Tilicske Sze (Szelistye-Ny hrs) 1366: p. Thylichke, 1419: Tylsla, Tylska (Ub II. 273, IV. 119). 

1492: Tellischka, 1508: Thelyczka (Scheiner 148). 1667: Telicska (Ve: Doc. XI. 80). 1733: Tiliska. 

1808: Teliska ~ Tiliska, Tilischen (168). 1861: Teliska Sze (35). 1888: Tiliska (Telischen, 

Tiliska) Sze Szelistyei js (Je 685). 1913: Tilicske Sze vm (Az). – 1909/19: Tilişca, Tiliska, 

Telischen, L 2011 ort. r (181). = Su 2: 193. 1366–1854. [35 C] 

Tilomerest * Kr (Facsád táján) 1597, 1620: Tilomerest; {év nélkül} Thihomerest (Pesty: Krassó 

II/2.242). – Su 2: 413. 

1073


Timafalva Uh (Székelykeresztúr-K hrs) 1466: Thymafalwa (Jakó: Thorotzkay 18). 1519: p. 

Thymaffalwa, 156: Thijmafalwa, 1567: Timagffalwa, 1576: Timafalva, 1579: Timafalwa (SzO I. 

334, II. 199, 219, IV. 38, 64). 1808: Timafalva (170). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ » 

Székelykeresztúr (Je 685). – Su 2: 413. 1466–1579. 

Timár * Csa (Szıllıs mellett ÉK-re) 1232: t. Tymar; 1304: p. Tymar; 1329: Fultimar; 1331: 

Feltymar. Eredetileg királyi timárok lakhatták. 1232-ben a Szıllıs melletti Telki határosa. 1304ben 

Chama fia Péter fiai: Churba, Zeuke, Ruaz és Mihály Szıllıssel együt 50 M-ért eladják 

Hasznosi Péter, Miklós és Lırinc testvéreknek. 1329-ben Szentmiklós határosa (Gy 1: 874). 1331; 

p. ≈, 1346: Feltymarteleke (Cs 1: 705; Tr). – Su 2: 415. 1232–1346. 

Tinkák Cs (Marosfı mellett) 1956: Tinkák Marosfı tartozéka. – Tincani = Su 2: 194. 1956. – 

1974: » Izvoru Mureşului {Marosfı} [25 D] 

Tinkó Te~Kr (Lugos-DK, a Temes jp-i úton) 1411: p. Tinkova, in districtu Sebes (Cs); 1429: p. 

Also-Tinko (P); 1440: Tinko inferior in districtu Karansebes; 1464: pr. Tynko in districtu Lugas (Cs 

2: 66); 1531: v. Tjynkowa, 1559: Tynkova, 1635: Tinko (Pesty: Krassó II/2. 243). 1851: ≈, Kr vm, a 

Temes mellett, 1 kath., 744 óhitő lak., anyatemplommal. Birja a Házy család (Fé 4: 204). 1808: 

Tinkova (170). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 685). 1913: Tinkova KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Tincova, T, L 748: r 734 (181). = Su 2: 194. 1411–1851. – 1974: c. Sacu {Szákul kzs faluja K-re} 

[42 B] 

Tinód 1. Bi Bi (Élesd-K hrs) 1406: p. volahalis Thynod (Jakó 367). 1466: Thynold (Cs 1: 

626). 1808: Tinód, Tyinond (170). 1851: ≈, Bi vm, a Sebes-Körös mellett, 303 n. e. óhitő lak., 

anyatemplommal, 11 egész urbéri telekkel. Birja Batthyáni József (Fé 4: 204). 1888: ≈ Élesdi js 

(Je 685). 1913: Tinód Bi vm (Az). – 1909/19: Tinod, T, L 566: r 390; m, zs (181). Tinăud = Su 2: 

194. 1219 {!}, 1406–1851. [11 C] 

Tinód 2. * Fe (Enyed-D) 1219: Tynod falubeli Azaria poroszló Váradra kísért peres feleket (Er 

I. 94); [1268–1270] István ifjabb király a vérrokon nélkül elhalt Jób klerikus Maros melletti Kend 

nevő földjét {> Újfalu}, mely a jutalmazott Tynod nevő földjével szomszédos, szolgálataiért Gyógyi 

András comesnek és utódainak adományozza (274). 1274: p. Tynod (Gy). =: ≈ (Er I. 334). 1280: 

t. comitis Andree Tynod; 1299: t. Tynod filiorum comitis Andree. A Csanád-nem birtoka volt; 

1274-i osztozásukkor a Tömpösieknek jutott. Utóbb Gyógyi András comes (1280), majd fiai 

birtokolták (1299). Határait 1299-ben elválasztották az erdélyi káptalan Enyed-orbói uradalmától, 

amelybe beékelıdött. 1280-ban Kend (Újfalu) határosa. Ma hn Nagyenyed határában D-en. 1913. 

tk: Tinód (Gy 2: 187). 1349: v. Tinod (Tr). 1452.VII.26.: Hunyadi János (sp et m) – fiai: László és 

Mátyás nevében is – Thynod prédiumot, a nagy rét kivételével, melynek kétharmadát korábban 

Diód várához csatolt, az erdélyi káptalannak adja (KmJkv 1056); 1461.IV.24.: Rozgonyi Sebestyén 

erdélyi vajda a konventhez: Küldje ki megbízottját, aki elıtt Mátyás király különleges, írásos 

parancsára az erdélyi káptalan és prépostja: Gothárd kiigazíthassa Thynod nevő föld határát 

(1541); 1461.V.15.: Péter frater custos elıtt május 1-én a szomszédos és más Fehér vm-i nemesek 

jelenlétében Rozgonyi Sebestyén vajda, a néhai Hunyadi János kormányzótól megállapított 

határjelek között, beiktatta az erdélyi káptalant és prépostját Thynod föld birtokába (1552). 1466: 

pr. Thynod, 1521: pr. Thynod Rete (Iczkovits 63). 1599–1600: a Tinódi rét hadgyülekezı hely 

(Bethlen F.) – Su 2: 415. 1263–1521. 

Tireu MT (Régen-K) 1956: Tireu házcsoport Erdılibánfalva tartozéka. – Tireu = Su 2: 194. [24 

B] 

Tirnáva Hu (1913) : Tarnóca 2. 

Tirnavica Hu (1913) : Tarnóca 1. 

Tirnény * Kr (Detta táján) 1597: Tirneny (Pesty: Krassó II/2. 248). – Su 2: 413. 

Tirnova Kr : Tornó KrSzö. 

1074


Tisza Hu (Jófı-ÉNy, a Maros p) 1491: p. Thyza et Kys Thyza. ¤Déva vár tartozéka, Jófı város 

birtoka (Cs 5: 142). 1733: Tisza. 1808: Tisza ~ Tiszsza (170). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ 

Marosillyei js (Je 685). 1913: Tisza Hu vm. – – 1909/19: Tisa, T, L 947: r 938; m (182). = Su 2: 

195. 1491–1854. [33 C] 

Tiszafa Szö (Orsova-Ny) 1826 és 1830 között cseh telepesek népesítették be (Pesty: Szörény II. 

61). 1840: Eibenthal (Fényes, VI. 205). 1888: Eibenthal KrSzö Orsovai js (Je 307 & 

Újbánya). 1913: Tiszafa KrSzö vm (Az). – Eibenthal = Su 1: 218. 1840, 1913. [54 D] 

Tiszafalva 1. * Ar (Soborsin-É) 1479: Thysfaza ~ Thyzafalwa Váradja vár 34. tartozéka volt (Cs 

1: 763. Váradia). – Su 2: 413. Thysfaza. 1479 Thysfaza; 1510 Thyzafalwa {Utóbbi éve Csánkinak 

tulajdonítva} 

Tiszafalva 2. Za (Nagyhalmágy-Ny, a Fehér-Körös b. p.) 1439: Tyzafalwa Világos vár tartozéka; 

1477: Thiza (Cs 1: 746. Tisza). 1760−2: Tisza. 1808: ≈ (170). 1888: ≈ (Tiszafalva) Ar 

Nagyhalmágyi js (Je 685). 1913: Tiszafalva Ar vm (Az). – 1909/19: Tisa, Tisza, L 619: r 616 

(182). = Su 2: 195. 1439−1854. [33 B] 

Tiszaipálháza * Bi (Albis mellett) 1488: Thyzaypalhaza Albisi Zólyomiak birtoka (Cs 1: 626). – 

Su 2: 413. 

Tiszavölgy Mm 1913: Tiszavölgy Borsa tartozéka (H). − Valea Tisei = Su 2: 233. 1913. » Borşa 

Tiszijó MT (Régen-K, a Görgény j. p.) 1956: Tiszijó Libánfalva tartozéka. − Tisieu = Su 2: 195. 

1956. − 1974: c. Iba\neşti {Libánfalva kzs faluja K-re} [24 B] 

Tiszitı Te (Temesrékás táján) 1492: Thyzythew Rádi-birtok Dóczi Imrénél volt zálogon korábban 

is (Cs 2: 88. Rádi). – Su 2: 413. 

Tiszmostelek * Za (Iratos mellett) 1418: Tyzmostelek. Kamarásal és Belsı-Iratossal együtt tőnik 

föl a Maróti-birtokok közt (Cs 1: 746. Teszmostelek). – Su 2: 418. 

Tiszóca Szö (1806: Dissovicza: Orsova-DNy, a Duna mellett) 1484: Thyzowycza nemesi névben 

bukkan fel (Cs 2: 67). 1555: pr. Thyzowicza, 1596: Tizowa, 1774: Tiszovicza, 1785: Disnowitz [: 

Tiszowitz] (Pesty: Szörény II. 553). 1808: Tiszovicza, Dissovicza, Tisovica (170). 1888: ≈ KrSzö 

Orsovai js (Je 687). 1913: Tiszóca Krszö vm (Az). – 1909/19: TisoviŃa, Tiszovicza, L 271: r 256; 

szerb (182). = Su 2: 195. 1484−1913. [1981 ∅] 

Tisztásfalva Bi (Belényes-ÉK) 1692: Czuracel, Kuracsel (Mezısi 108). 1808: Kuraczel, Karacsel 

(94). 1851: Kuraczel, Bi vm, 456 n. e. óhiü lak., anyatemplommal Birja a váradi görög püspök (Fé 

2: 281). 1888: ≈ Belényesi js (Je 460). 1913: Tisztásfalva Bi vm (Az). – 1909/19: CurãŃele, 

Kuraczel, L 606: r 593 (61). = Su 1: 184. 1692–1913. [21 A] 

Titös * Hu (Déva-DNy) 1453: Tythews. ¤Déva vár tartozéka. 1480: p. Thythews. Zalasdi-birtok 

(Cs 5: 142). − Su 2: 415. 

Tivadarfalva 1. * Bi (Élesd táján) 1406: possessio walachalis Kazdagtyuadarfalua (Jakó 341). – 

Su 2: 349. 

Tivadarfalva 2. * KSz (Dershida és Kövesd táján) 1475: Thyuadarfalva (hibásan Rhyuadarfalwa. 

Cs 1: 565). – Su 2: 413. 

Tivadarfalva 3. * Te (Lugos táján, Krassóviszák mellett) 1410: Thywadarfalwa Doboz 41. 

tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 413. 1462. 

Tivadarfalva 4. * Za 1. (Honctı táján, Csil mellett) 1437: Thywadarfalwa (Márki II/1. 250). – Su 

2: 413. 

Tivadarfalva 5. * Za 2. (Kápolna táján) 1439, 1464: Tivadarfalva Világos vár kápolnai 

kerületéhez tartozott (Cs 1: 746). 

1075


Tivántelke * Te (Temesvár táján ÉK-re) 1333: Tywanteluky, 1335É Ticauteleke [: Tiuateleke] 

(Tr) egyházas hely. 1446: Tyuanteleke; 1455: Thinateleke, 1471: Tinomtheleke (Cs 2: 67). – Su 2: 

416. 

Tízfalu: a barcasági magyar falvak, a Hétfalu: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, 

Zajzon, Pürkerec, valamint Barcaújfalu, Krizba és Apáca. 

Tobiásfalva Me (Erzsébetváros-DDNy) 1267: Thobiasfolua; ld Medgyes (Er I. 261). 1267: p. 

Thobiasfolua (Tr). 1359: villa Tobiae, 1423: Thobisdorff, 1429: villa Thobiae (Ub II. 157, IV. 203, 

381). 1495.II.6.: Geréb Péter, aki Thabyas-i néhai Buznar (ds) Miklósnak Thabyas-i néhai Geréb 

(ds) Keresztély leánya: Dorottyától született fia, mohai (Fe vm) négy pusztatelkét 50 Ft-ért eladja 

Dersi Pethky Györgynek (KmJkv 2940). 1520: Thopesdorff, 1532: Tobesdorff (Scheiner 48). 

1520: Thopesdorff, 1532: Tobesdorff (Scheiner 48). 1733: Dupusdorff, 1750: Dupustorff, 1760–2: 

Topisdorff, 1805: Tobsdorf. 1808: Tobiás, Tobesdorf ~ Tobiasdorf ~ Topesdorf, Dupesdorf (170). 

1861: ≈, Tobesdorf Me (36). 1888: Táblás (Tobsdorf, Dupusdorfu) NK Bolya-berethalmi js (Je 

675). 1913: Táblás NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Dupuşdorf, Táblás, Toppesdorf, L 494: r 

133; n (70). Dupuşul = Su 1: 216. 1267−1854 {1913}. > Dupuş 1974: c. AŃel {Ecel kzs faluja Kre} 

[36 A] 

Tobol * Bi (Vizesgyán és Gyéres közt) 1268: Marcellus f. Ilarus de Thobol; 1270: ≈ de Tobol; 

1304: v. ≈; 1314: p. ≈. A Toboliak 1268-ban és 1270-ben Asszonyvására részbirtokosai. 1304-ben 

Dees fiai: Roland, Marcus és Solumus birtokolják e falut, melyet Turul nb. Lırinc fiai leromboltak. 

1314-ben Dees fiai osztoznak rajta (Gy 1: 676). 1304: Lırinc comes fia Serafinus {testvérei és 

mások nevében is} falurombolás – köztük Tobol – meg más károkozás felıl kiegyezik Dees 

magister fiaival (An 1: 623). 1324: Tobul, 1421, 1487: Thobol Csáky-birtok (Cs 1: 626). 1587: 

Thobolly (Kiss 688). Nevét Vizesgyán román neve tartotta fenn. 1808: Gyán (Vizes-) h., Tobol val. 

– Su 2: 411. 1268–1587. 

Todorica Fo (Fogaras-DK) 1589: Todericza, 1601: Thodericza (Ve: Doc. III. 162, VI. 378). 1627: 

Toderitza (Su). 1808: Todoricza (170). 1861: ≈ Fo (25). 1888: Todericza (Todoricza, Toderitia) 

Sárkányi js (Je 688). 1913: Todorica Fo vm (Az). – 1909/19: ToderiŃa, Todoricza, L 898: r 887 

(182). = Su 2: 198. 1589−1854. − 1974: c. Mîndra {Mondra kzs faluja D-re} [36 D] 

Todorovicza * Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1535: Thodorowycza, 1543: Twdorowycza, 1560: pr. 

Thwdorowychya (Pesty: Szörény II. 555). – Su 2: 411. 

Todoskány Naszód-v ( 1861) : Kosna BN. 

Tófája * Ar (Lippa-DNy) 1421, 1487: Thofaya; 1561. évi adólajstromba: Tofaya; 1723. tk: Totfaj 

(Cs 1: 780.). – Su 2: 411. {Arad-Ny} 

Tófalva Msz (Marosvásárhely-Ny) 1501: Thofalu (SzO V. 140). 1529.II.13.: A pálos remeték 

szentkirályi (Msz) Szu\z Mária-kolostora nevében tiltakoznak amiatt, hogy Mihályfi Péter 

elfoglalta Thofalwa-n a kolostort illetı egész lófıséget (KmJkv 4246). 1602: Tofalva (SyO V. 279). 

1614: Tófalva 16 családfı (Msz 42). 1808: Tófalva ~ Tófalu (171). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT 

Marosi felsı js (Je 688). Hnt. 13: Tófalva » Csejd MT vm. & Tófalvi Zoltán újságíró. – Tofalău = 

Su 2: 198. 1501–1854. – 1974: c. Sîgeorgiu de Mureş {Marosszentgyörgy kzs faluja} [24 C] 

Tófı * Te (Temesvár táján, Kécsa mellett) 1456: Thofew; 1462, 1477: Thoffew (Cs 2: 67). – Su 2: 

411. 

Tógy * KSz (Tasnád táján) 1475: Togh (Cs 1: 565). – Su 2: 413. 

Tógyér Tt (Detta-Ny) 1761: Togier (Borovszky: Torontál 124). 1828: Togyér (Nagy 399). 1851: 

Tógyér, Tt vm, 6 kath., 2 evang., 1246 óhitü lak., s anyatemplommal. 76 5/8 telekkel. F. u. a 

zágrábi nagyprépost s egyszersmind auraniai perjel (Fé 4: 205). 1913: Tógyér Tt vm Módosi js 

(Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Toader (Toghir), Tógyér, L 1079: r 804; m, n, szerb (182). 

Toager = Su 2: 198. 1761–1851. – 1974: c. Gierea {Gyér kzs faluja Ny-ra} [41 A] 

1076


Tohán 1. (Oláhtelek) Br (Brassó-DNy) {1288} 1294: t/v. Tohou sive Olahtheleky (Suky lt; 

DocVal. 42). IV. László adta Simon fia Miklós brassói ispánnak (vsz 1288-ban, brassói 

tartózkodása idején), II. Endre az adományt megerısítette. „Nevébıl következtethetıen a megye 

elsı román településének tekinthetı“ (Gy 1: 832). [1272–90]: Tohou, másként Olahteleky (Er I. 

320). 1395: p. nostra regalis Toha, 1398: Thoha, 1409: v. Tucha, 1412: Thucha, 1414: Thuhan, 

Tuhan; 1427: Twhon (Ub III. 147, 209, 478, 540, 595, 631, IV. 301). 1467.II.18.: A brassóiak 

mutassák be Zerne, Tholan [!] és Wolkan birtokra vonatkozó okleveleiket (KmJkv 1733). 1760–2: 

Tohan. 1808: Tohány (Ó-) h., Alt-Tauchen g., Tohánvety val. 1888: Ó-Tohán (Tohanul-Vechiu) 

Fo Törcsvári js (Je 548). 1913: Ótohán Fo vm (Az). – Tohanul vechiu; 1956: Tohanu Vechi = Su 

2: 199. {Sajtóhibásan:} "Tohanul Nou": 1294–1854. Tohanu Vechi » Zărneşti 

Tohán 2. Br (Törcsvár-É, a Rozsnyói úton) 1806: Törcsfalva (Türzdorf); 1808: Törcsfalva, ≈, 

Tounou (173). Hnt. 13: azh {!} 1861: Törcsfalva; Uj-Tohán Br (39). 1808: Tohány (Új-), Neu- 

Tauchen, Tohán nou (171). 1888: Új-Tohán (Tohanul nou) Fo Törcsvári js (Je 703). 1913: 

Újtohán Fo vm (Az). – 1909/19: Tohanul-nou, Újtohán, Neutohan, L 879: r 868 (182). > Tohanu 

Nou [47 A] 

Tóhát 1. Fe (Balázsfalva-D, Székásveresegyház-Ny hrs) 1335: sacerdos de Thohata (Tr). 1587: 

Tohallia (Vingárt tartozéka. Dé 20/7). 1602: Thohat (Ve: Doc. VII. 29). 1733: Tohat, 1750: Teul, 

1760–2: Tohát. 1808: Tóhát, Wayersdorf ~ Fayersdorf (171). 1861: ≈ AF (7). 1888: ≈ 

(Weyersdorf, Teu) AF Balázsfalvi js (Je 688). 1913: Székástóhát AF vm (Az). – 1909/19: Tău, 

Tóhát, Wayersdorf, L 889: r 876 (179). = Su 2: 184. 1335–1854. – 1974: c. Roşia de Secaş 

{Székásveresegyház kzs faluja} [35 A] 

Tóhát 2. BSz (Bethlen-ÉK) 1553.XII.9.: Thohat Somkeréki Erdélyi-birtok (KmJkv 5248). 1733: 

Taur, 1760−2: Tohát. 1808: Tóhát, Turin (171). 1861: ≈ BSz (20). 1888: ≈ (Teuri) BN Naszódi js 

(Je 688). 1913: Tóhát BN vm (Az). – 1909/19: Tăurea, Tóhát, L 698: r 684 (179). Ta\ure = Su 2: 

184. 1693−1854. − 1974: c. Şinetreag {Somkerék kzs faluja É-ra} [13 D] 

Tóhát 3. KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szamos bp-i úton) 1424: Thohath (Cs; Petri IV. 675). 1441: 

Thoatk (Bánffy I. 643). 1461.I.2.: Thohath-on Kusalyi Jakcsok részbirtokosok (KmJkv 1497); 

1461.III.23.: ≈ (1528); =: Bélteki Drágfy Miklós elfoglalta Kusalyi Jakcs János ≈-i részét (1530). 

1475, 1477: Thohad (Cs 1: 565). 1555.X.10.: Tohat birtok Bélteki Drágfy Györgyrıl Kusalyi 

Jakcsokra szállott (KmJkv 5418). 1569: Tohatt (Petri). 1733: Tóhát. 1808: ≈, Tohátu KSz (171). 

1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 688). 1913: Szamostóhát Szi vm (Az). – 1909/19: Tohat, Tóhát, L 

318: r 310 (182). = Su 2: 199. 1424−1854. − 1974: c. Ulmeni {Sülelmed kzs faluja É-ra} [12 A] 

Tóhát 4. Tóhát 4. To (Torda-K, Marosludas-É) 1454: p. Thohath; 1524: p. ≈. Bartáni ~ 

Tetrehi Peres, Farnasi ~ F. Veres, Kecseti, Kövendi Székely, Gerendi-birtok. 1466: F. Veresek és 

Kecsetiek vejszés, csatornás halastava. 1474: Kecsetiek kenéze (Cs 5: 741). 1454.VII.3.: Tetrehi 

Peres Mihály Farnasi Veres Benedeknek adja Thohath birtokbeli részét (KmJkv 1171); 1455.I.23.: 

≈ (1183); 1458.I.4.: ≈-on ius tertialicium illeti meg Kecseti Lászlóné Farnasi Veres Annát (1278); 

1458.XII.15.: ≈ harmadát Farnasiak átengedik testvérüknek: Kecseti Lászlónénak; a malom teljes 

egészében Farnasi Benedeknek és Jánosnak marad (1328); 1496.III.2.: Székely Jakab ≈-i 

birtokrésze, melyen Balda László jobbágy lakik, egy márka, egy halastóbeli rész egy márka, 20 

hold szántó két márka, hat kaszaalja szénafu\ 600 dénár (2988); 1524.IV.6.: ≈-on Kecsetszilvási 

Szilvásy Máté részbirtokos (3999); 1539.III.4.: Zutori Siroki Gergelyné Lupsai Erzsébet Thohat 

birtokban reá szállott részét férjének vallja (4688); 1543.VI.15.: Gyéresi Kecseti János Thohath-on 

négy jobbágytelkét a halstóbeli részével együtt elcseréli Várfalvi Jakab gyéresi részével (4792). 

1733: Tohát, 1750: Teuren, 1760−2: Mezı Tóhát. 1808: Tóhát, Taurety {!} (171). 1861: Tohát, 

Taurény To (11). 1888: M-T (Taureni) TA Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıtóhát TA vm 

(Az). – 1909/19: Tăureni, Mt, L 827: r 653; m, zs (179). = Su 2: 184. 1454−1854. [23 D] 

Tok Ar (Soborsin-K, a Maros jp-i út közelében) 1743: Tok (Su). 1808: ≈ (171). 1851: ≈, hegyek 

közti völgyekben elszórva, 611 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 5049 

hold ... Birja b. Lopresti Josepha (Fé 4: 205). 1888: ≈ Radnai js (Je 688). 1913: Tok Ar vm 

1077


Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Toc, Tók, L 938: r 929 (182). = Su 2: 198. 1743, 1828, 1851. − 

1974: c. Săvîrşin {Soborsin kzs faluja} [33 A] 

Toka MT (Régen-KÉK) 1913: Toka Görgényhodák tartozéka (H). − Toaca = Su 2: 198. 1913. − 

1974: c. Hodac {Görgényhodák kzs faluja ÉK-re} [24 B] 

Tokadienesfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Thokadienesfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás 

király a Kanizsaiaknak adományozza (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 411. 

Tokafalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Thokafalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozza (Cs 2: 11. Cseri). 1473: ≈ Nádasdi Ungor János birtoka (Cs 2: 12. 

Cseri). 1502.XII.13.: Thokafalwa Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (KmJkv 

3264). − Su 2: 411. 1459, 1473. 

Tokfölde * Bi (Diószeg mellett) 1433: p. Thokfelde (Cs 1: 602. Apamolna). − Su 2: 411. 

Told * Ar (Fejéregyház/Féregyház mellett) 1443: Told, 1444: Thold Fejéregyháziak birtoka (Cs 1: 

780). – Su 2: 413. 

Toldalag {< mR. toldal + ag: 'hozzátoldott birtokrész, toldalék'} To (Régen-DNy) 1268: t. 

Toldalagh; 1366: Toldalad; 1432: Tholdalag; 1471: iudex de ≈; 1474: p. ≈. Mindenszentekegyház. 

Toldalagi, T. Peczken és Gáldtıi, Farnasi ~ F. Veres, Széplaki Bordi, Szentiváni Fodor, 

Várczai Vajda, szentkirályi pálosok birtoka (Cs 5: 741). 1440.III.29.: Thodal-i [!] András, Miklós 

és Tamás ü: Szentiványi Mátyás (223); 1443.XI.19.: Tholdalagh-i zálogos és örökös birtokrészek 

miatt ≈-i András felperes és Pechken Tamás, valamint mindkét ≈-i Zsigmond alperes közötti 

jogvita (477); 1446.I.20.: Szentiváni Jakabné: Márta a Tholdalak-on levı Zamilrese nevu\ 

birtokrészét átengedi ≈-i Andrásnak a férje: Jakab és Szentiváni Fodor László, valamit Emıkei 

Miklós székely alispán familiárisai által megölt testvére: ≈-i Miklós vérdíja teljes kiegyenlítéseként 

(550); 1455−1457: Tholdalagi Balázs magister királyi kancelláriai jegyzı, 1458−1460: kolozsi 

fıesperes (KmJkv I. 1054). 1461.VIII.2.: Farnasiak tiltják Tholdalag-i Andrást és fiát: Balázst 

Unoka birtokba való beiktatástól (1598); =: Uık tiltják ugyanazokat az Unoka határán lévı szántók 

és erdı használatától (1601); 1469.III.3.: Szentpáliak Póka és Ercse (To vm) birtokbeli részeiket 50 

Ft-ban zálogba adják Thodalag-i [!] Andrásnak, fe: Dorottyának és gy: Jánosnak, Ferencnek, 

Margitnak és Zsófiának (1847). Ld még KmJkv II. 1058. 1587: Tholdalagh. – E: fl. 2, A: den. 66 

(Dé 68). 1750: Toldalag. 1808: Tóldalag (171). 1861: Toldalag To (11). 1888: ≈ MT Régeni alsó 

js (Je 689). 1913: Toldalag MT vm (Az). – 1909/19: Toldal, Toldalag, L 561: r 238; m (182). = Su 

2: 199. 1268−1854. [24 A] 

Tolésén Gy/Cs (Maroshévíz-K, a Maros jp-i úton) 1956: Tolésén Galocás tartozéka. − Toleşeni = 

Su 2: 199. 1956. − 1974: c. GălăuŃaş {Galocás kzs faluja É-ra} [25 A] 

Tolletelep Bi (Bél-ÉNy) 1913: Tolletelep Pusztaszuszág tartozéka (H). – Tîlmaciu = Su 2: 196. 

{1981 Ø} 

Tolmács * Za (Talmacs psz Vadász-K) 1429: Tholmath, Tholmach (Cs 1: 746). 1559: Bán- 

Tolmács (Márki II/1. 250). 1828: Talmats (Nagy 101). – Su 2: 293. 1559. – Su 2: 411. 1429, 

1828. 

Tolvajd Te (Bánlak-Ny hrs) 1333: Tegvid, 1334: Taluod, Tolnoyd [: Toluoyd] (Tr) egyházas hely. 

1462: Tholwayd (Cs 2: 67). 1806: Tolvadia (30 cc 43). 1851: ≈, T m, 28 kath., 106 ref., 1434 óhitü 

{r., sz}, 2 zsió lak., n. e. anyarmplommal. F. u. Bobdai, ifj. Gyertyánfi Dávid (Fé 4: 208). 1888: 

≈ Tt Bánlaki js (Je 689 & Tolvadia psz). 1913: Tolvád Tt vm (Az). – 1909/19: Tolvadia, T, L 

1854: r 855; n, szerb, m (183). > 1964: Livezile = Su 1: 361. 1333−1964. − 1974: c. Banloc 

{Bánlak kzs faluja} [41 B] 

Tolvaj-patak Uh 1808: rivulus Tolvajpatak Uh (171). – Chirui 

Tolvajos-hágó Székelyudvarhelyrıl Csikba átvezetı 997 m nagas hágó. – Pasul Tolvaioş. 

1078


Tomaj * Kr (Érszeg mellett) 1401: Thamay, Thomay. Nemesi névbıl ismert (Cs 2: 108). =: ≈ 


Tomány Sza (Nagybánya-DNy, a Szamos bp-i út j. o.) 1231: Thoman (Tr). Korai település; a 

XIV. században a Drágfiak erdıdi uradalmához kerül, de magyar többségét ott is megırzi (Maksai 

221). 1231: ≈, 1461: Thamonya, 1470: Thomaan (Cs 1: 486. Tamonya). 1808: Tomány, Tamány 

(171). 1851: Tomány, Sza vm, 544 g. kath. lak., s anyatemplommal. F. u. gr. Degenfeld (Fé 4: 

209). 1888: Tománya Nagybányai js (Je 689). 1913: Tomány Sza vm (Az). – 1909/19: Tămaia, 

Tománya, L 797: r 775; zs, m (177). = Su 2: 182. 1231−1913. − 1974: c. Fărcaşa {Farkasaszó kzs 

faluja K-re} [12 B] 

Tomatelek * Bi (Élesd táján, Pusztaújlak mellett) 1490: Thomatelk (Jakó 375). – Su 2: 411. 

Tomb Ko (1319) > Domb (Mezıdomb). 

Tomesd Za (1808): Tamásfalva. 

Tomest Kr (1808) : Tamásd KrSzö. 

Tomnatek Za (Körösbánya-ÉK) 1523: Thomnesth (Jakó: Thorotzkay 25). 1733: Tomnateg, 1750: 

Tomnatek. 1808: Tomnátek, Dammdorf, Dámne Za (171). 1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 689). 

1913: Tomnatek Hu vm (Az). – 1909/19: Tomnatecu-de-jos, de-sus), T, L 1195 ort. r (183). 

Tomnatec = Su 2: 200. 1523−1854. − 1974: c. Bulzeştii de Sus {Felsıbulzesd kzs faluja K-re} [33 

B] 

Tompa 1. Hu (Déva-DK, Piski-D hrs a Sztrigy bp-i úton) 1404: Tompafalua; 1430: Thompa; 

1501: kenezius in Thompa; 1508: p. Thompa. Tompai, Bácsi, B. Beke, T. ~ Alsóbácsi Balazsefi ~ 

Blaskó-birtok (Cs 5: 142). 1430.X.23.: Nicolaus filius Balaze de Thompa ellentmond Piski 

határjárásán (KmJkv 65); 1440.I.20.: Balasy-i Miklós ü: Gyerıvásárhely (184); 1449.IX.30.: 

Thompafalwa-i Balázs fia Miklós ü: Pestesi János (760); 1480.IX.29.: Thompa-i Balasy Albert ü: 

Szentgyörgyi Makrai Tamás (2308). 1733: Tompa, 1750: Tempa. 1808: Tompa, Tempa (171). 

1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Timpa) Hu Dévai js (Je 689). 1913: Tompa Hu vm (Az). – 1909/19: 

Tămpa, T, L 408: r 383; m (178). Tîmpa = Su 2: 196. 1404−1854. − 1974: c. Băcia {Bácsi kzs 

faluja É-ra} [34 C] 

Tompa 2. Msz (Nyárádszereda-Ny) 1459.XII.10.: Tompa-n Farnasi zálogos részbirtok cserében 

Szentmihályi (KmJkv 1406). 1494: Thompa, 1567: Tompa (SzO III. 125, II. 218). 1614: ≈ 22 

családfı (Msz 65). 1806−1849: hét tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 133). 1808: ≈ (171). 1861: 

≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 689). 1913: Székelytompa MT vm (Az). – 

Tompa > Tîmpa = Su 2: 196. 1494−1854. − 1974: c. Miercurea Nirajului {Nyárádszereda kzs 


Tompaháza Fe (Enyed-D, a Maros bp-i úton) 1439: Thompahaza (Iczkovits 64). 1439.XII.11.: 

Thompahaza-i Thompa ... említése (KmJkv 162); 1441.VII.6.: Thompahaza-n lakó Bertalan ü: 

Szentpál Ko vm (337); 1516.VIII.1.: Thompahaza-ról Hosszútelki Lászlót, aki ellentmondott 

ispánlaki iktásnak, a vajda színe elé idézi a konvent (3618). 1733: Tompa-Háza, 1750 Tompahaza. 

1808: Tompaháza (171). 1861: ≈ AF (7). 1888: ≈ AF Nagyenyedi js (Je 689). 1913: Tompaháza 

AF vm (Az). – 1909/19: Tâmpăhaza, Th, L 419: r 399 (178). > Rădeşti = Su 2: 71. 1439–1854. {A 

vele összevont Szászújfalu adataival együtt} [35 A] 

Toneatelep 1. Sze 1. (Szászcsór-Ny) 1913: Toneatelep Sztrugár tartozéka (H). − Tonea = Su 2: 

200. 1913. » Strungari [34 D] 

Toneatelep 2. Sze 2. (Kudzsir-K) 1913: Toneatelep Lomány tartozéka (H). − Tonea = Su 2: 200. 

1913. − 1974: c. Săsciori {Szászcsór kzs faluja DNy-ra} [34 D] 

Tonkes Fo 1888: Tonkes psz (t) Zernest Fo Törcsvári js (Je 689). 

1079


Topa {< Topa szn. 1211} a Fekete-Körös j. o. mellékvize. Vércsorog határában ered, Venternél 

torkollik. 1808: rivulus Topa Bi (171). – Topa 

Topa 1. Bi 1. (Várad-DK, a Fekete-Körösbe ömlı Topa völgyében) 1326: locus Tupatheluk, 

Tupatheluke (Tr). 1508: Alsotopa (Jakó 368) Csékéhez tartozó Telegdi-birtok. A török korban 

elpusztult, 1715 u. románokkal telepítették be és kincstári birtok lett. 1756: Ortodox templom. 

1808: Topa (Alsó-) (171). 1851: Alsó-Topa, Bi vm, igen hegyes vidéken, 220 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Folyója a Ró patak, birja Verner László (Fé 4: 209). 1888: A-T Bi Magyarcsékei 

js (Je 211). L 1910: 505; 1956: 434 (Le). 1913: Alsótopa Bi vm (Az). – 1909/19: Topa-de-jos, At, 

L 377: r 372 (183). Topa de Jos = Su 2: 200. 1326−1851. − 1974: c. Dobreşti {Bihardobrosd kzs 

faluja Ny-ra} [21 A] 

Topa 2. Bi 2. (Alsótopa-ÉK hrs a Topa völgyében) 1508: Felsew Topa (Jakó 368). 1808: Topa 

(Felsı-) (171). 1851: Felsı-Topa, Bi vm, igen hegyes vidéken, 540 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Van itt egy urasági szeszgyár, birják Kalicza János és Zseny János (Fé 4: 209). 

1888: F-T Bi Magyarcsékei js (Je 329). 1913: Felsıtopa Bi vm (Az). – 1909/19: Topa-de-sus, Ft, 

L 682: r 666; m, zs (183). Topa de Sus = Su 2: 200. 1508−1828. − 1974: c. Dobreşti 

{Bihardobrosd kzs faluja ÉNy-ra} [21 A] 

Topa 3. Bi 3. (Báród-Ny, a Sebes-Körös jp-i úton) 1406: p. volahalis Thopazhaz, 1470: Thopa 

(Jakó 368) 1808: Topa (171). 1828: Körös-Topa (Nagy 97) 1913: Köröstopa Bi vm Élesdi js 

(Az). – 1909/19: Topa-de-Criş, Kt, L 416: r 384; m, zs (183). = Su 2: 200. 1406−1851. − 1974: c. 

Vadu Crişului {Rév kzs faluja É-ra} [21 A] 

Topa 4. Bi 4. (Drágcséke-D, Alsótopa-Ny) 1508: Kysthoppa (Jakó 368). 1808: Topest (171). 

1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 689). 1913: Toposd Bi vm (Az). – 1909/19: Topeşti, Topest, L 254: r 

238; m (183). = Su 2: 201. 1508−1913. − 1974: c. Drăgeşti {Drágcséke kzs faluja} [20 B] 

Topa 5. Ko (Kolozsvár-ÉNy, a Meszesi–Zilahi út Kolozs vm-ben legmagasabb pontján; 

egykor Erdély határának tekintették; 480 m) {1316 e.} 1324: in conflictu quem Dousa quondam 

woywoda Trans. cum Moys f-o Moys ... in Tupa prope Clusvar habuit; 1341: p/v. Tupa. Mikolafiak 

birtoka. Az 1341-i osztáskor a falu egy része Ábrahám és Székely Pál házával (qd. curia ho-is 

Abraham nominati iuxta domum Andree ... cum tertia parte ortus in medio ipsius v-e ... cum fundo 

Pauli Siculi in vicinitate Petri Magni ... loca sessionalia iuxta riv-m ve. pt. Or.) Demeter fiaié lett. 

Topa volt színhelye annak a csatának, amelyet Károly király hadvezére, Debreceni Dózsa erdélyi 

vajda a hozzá csatlakozott erdélyi nemesekkel a "hőtlen" Majos fia Majossal szemben [1316-ban] 

vívott. 1341: Szentmihálytelke szomszédja (Gy 3: 377). 1408: p. Thopa; 1429: p. ≈; =: via que 

ducit de p-e ≈ ad Sombor; 1445: p. ≈; 1526: p. ≈. Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ T. Vitéz, Túri, 

Bánffy; Farnasi ~ F. Veres, Szentmihálytelki Tompa; Nagyvölgyi, Jaksics, Pongrácz, Nagyfalusi 

Marton, Valkai, Boczi, majd Korvin János birtoka. 1461: c.q. Tompa- és Veres-jobbágyok (1341tıl 

Cs 5: 419). 1630.X.23.: Rákóczi György és Bethlen István Topa határában megállapodnak, 

hogy kettejük között új fejedelemválasztás döntsön.© 1808: Topa h. 1854: Puszta Topa, Topa 

(Su). 1861: ≈ Ko (14). 1888: P-T Ko Nádasmenti js (Je 593). 1913: Pusztatopa Ko vm (Az). – 

1909/19: Topa-deşeartă {!}, Pt, L 491: r 479; zs, m (183). 1926: Topa desertă > 1936/9. tk: Topa 

Mică. *1941: Sándor János > Ion Alexandru költı (–2000.IX.). Topa Mică = Su 2: 200. 1324– 

1854. − 1974: c. Sînpaul {Magyarszentpál kzs faluja ÉÉNy-ra} [22 B] 

Topafalva * Bi (Szalonta táján, Karaszó mellett) 1580: Thopafalwa (Jakó 368). – Su 2: 412. 

Topánfalva Fe (Abrudbánya-É, az Aranyos mellett) 1565: Topanfalva (Su). 1595: Topanfalwa, 

1598: Topanfalva (Ve: Doc. IV. 193, V. 154). A XVII. századtól topánfalviak, vidraiak, nagy- és 

kisaranyosiak a Gyaluhoz tartozó havasokat bérbe vették állataik legeltetésére; 1720 körül az 

egerbegyi határ Dongó és Farkasmezı nevő részén a falusiaktól zálogföldeket is szereztek; 1773ban 

már 58 havason éltek abrudány és topány zsellérek (Gyalu LXXXVI). 

1640: Havas. Vagon egy havas, melyet Gyalai alias Czigan havasnak hínak, határos 

Topanffaluaual, kire mikor az Topanffaluiak juhokat hajtanak, minden szállástól egy berbécset, 

1080


egy sajtot d. 25 tartoznak adni. Egy lótól, ha ott jár, d. 2. Azonképpen egy ökörtıl, egy tehéntıl, 

egy disznótól két-két pénz, {Más tintával írt betoldás:} de azelıtt egy-egy pénz volt. Az kosthordó 

lótól semmit nem adnak (Gy 57). 1642 Hévszamos (Ko): Anka Gabrila Topanfaluaról jött ide (84). 

1652 Egerbegy (Ko), Fugitivus: Pap Tamás Topanfaluan lakik (101). 1658: Topánfalva (Ve: 

Doc. X. 327). 

1666 Gyalu: Major Demeter Advena olah Topanfalvi (146). Hévszamos: Az Topanfalviak pedig 

mind hév-, és hidegszamosi határon ekképpen dézmálnak, ut supra, addito hoc: ha sajtot nem ad, 

d. 25 tartozik (150); Lóna (Ko): Topanfalvi Tamás és Gergely jb (152). 

1679 Gyalu: Havasoknak is jövedelme készpénzül annuatim kezdett járni másfélszáz forint Flor. 

No. 150. Az topánfaliaktúl berbécs No. 50. De annak elıtte szegény úr Bánffy Dienes idejében 

{1663–1674} mindenféle marhátúl, az apró bárányokon kívül, három-három pénz Den. No. 3. 

Minden szállástúl Den. No. 25 és egy-egy berbécs s egy-egy sajt járt valamely szálláson juhok 

voltanak. Azholott penig egyéb marhák voltanak, csak huszonöt pénzzel tartoztanak, de sajttal, 

bebéccsel nem (206); Havasok. Valamelyek Gyalai havasoknak az Hévszamosi és Hidegszamosi 

havasokkal együtt, kiknek határok napnyugatrúl Sebesvári, délről Topánfalvi, napkeletről Létai, 

Járai, Kisfenesi havasok. Vadnak ezeknek tetején jó kaszálóhelyek is (207). 

1727 Egerbegy: A Dongó és Farkasmezı egy részét a falu zálogba vetette ... Sztan Jeremi, Máris 

Toma és Vadán Juon topányoknak in et pro fl. 128, az portio miatt (323), 1727 Hévszamos: ... Az 

fenn megírt réteket a két szamosiak és topányok tartoznak felgyőjteni (343); Hévszamos: Czigány 

és Rakató nevő helyeken ... túl lévı Gyalui-havasokat, a topánfalvi határig, a topánfalviak bírják 

taxában marhájok legeltetésekre (351), Limes. Amely havasokat a topánfalviak bírnak, melyek is a 

Várhoz valók, azoknak határok a létai Dobrának egy része, bisztrai, abrugbányai határok és a Béles 

nevő víznek a felén mégyen el, határosok az egerbegyi határral is (352). 

1733: Topánfalva. 

1737 Hévszamos: ... a Havason lakó topány vagy abrudány zsellérek is kölön laknak, külön íratnak 

le, és bírájok is külön vagyon (387). 1737: Loca seu Alpes Taxales. Vagyon ezen Gyalai Udvarnak 

egy igen szélyesen kiterjedett taxás havasa a két szamosi határokon, kit is a topányfalvi és az ott 

való vidéki Zalaknai Fiscale Dominiumhoz való lakosok szoktanak exárendálni in et pro florenis 

hungaricalibus quotannis 500 ~ ötszáz magyar forintokon és az udvarbíráknak adandó némőnémő 

discretiókon (413). 

1750: Kimpeni. 

1784.XII.31.: Horea és Cloşca seregét Topánfalvánál (Fe vm) leveri a császári-királyi katonaság; a 

parasztfölkelés vezetıit elfogják.© 

1805: Kempény. 1808: Topánfalva, Topersdorf, Kimpéni (171). 1861: ≈ AF (7). 1888: 

Topánfalva (Kimpény) TA Topánfalvi js szh, 1888: ház 522, L 2200 (Je 689). 1913: Topánfalva 

TA vm (Az). – 1909/19: Câmpeni, Tf, L 2562: r 2361; m, n, zs, c (36). Cîmpeni = Su 1: 155. 

1565−1854. [22 C] 

Topázfalva * Za (Honctı-É, Jószás és Zarándpatak közt) 1553–1561: Topáza, Topázfalva 

(Márki II/1. 250). – Su 2: 413. 

Topillafalva * Do (Hiadalmás-ÉK, Csernek és Bezdéd mellett) 1591: Topillafalva alias Melypatak 

(Kádár VI. 551). – Su 2: 414. 

Topla Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor-É) 1514−16: Thopla, 1717: Dobla (Pesty: Krassó II/2. 251). 

1808: Toplá (171). 1888: Topla KrSzö Marosi js (Je 689). 1913: Topla KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Topla, T, L 238: r 223; szlovák (183). = Su 2: 201. 1514−1851. + 2: 412. Thopla 1597 

(Pesty: Krassó II/2. 251). {!} − 1974: c. Mănăştiur {Bégamonostor kzs faluja} [32 D] 

Toplecz Te~Szö (Orsova-É, a Cserna jp-i úton) 1436: Toplecz (Pesty: Szörény II. 353); =: ≈ in 

comitatu Themes; 1439: Thoplocz in districtu Myhald (Cs 2: 67). 1808: Toplecz, Töplitz (171). 

1081


1888: ≈ KrSzö Orsovai js (Je 690). 1913: Csernahévíz KrSzö vm (Az). Mezıgépgyára Max 

Auschnit tulajdona volt. – 1909/19: TopleŃ, T, L 1748: r 1572; n, m (183). = Su 2: 201. 1436– 

1913. [55 B] 

Toplica 1. * Bi (Belényes táján, Pusztahollód mellett) 1374: Toplica (Jakó 275). – Su 2: 414. 

Toplicza 2. * Do (Csernek és Bezdéd környékén) 1491.VI.14.: Bánffy Ferencné Dobokai Katalin 

Tloplycza-n ısi részbirtokos (KmJkv 2730). 

Toplicza 3. Hu (Vajdahunyad-DNy, Gyalár-D hrs) 1482: p. Thoplyka; 1506: v. Thoplica; =: v. 

Thoplycza. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 142. Ma Toplicza). 1733: Toplicza., 1805: Toplitza. 1861: 

Toplicza Hu (24). {?} 1913: Toplica Hu vm (Az nem ismeri ezt). – TopliŃa = Su 2: 201. 

1482−1854 (1913). [33 D] 

Toplicza 4. * Te~Kr (Karánsebes táján) 1411, 1470: Toplicza in districtu Sebes; 1440: ≈ in 

districtu Karansebes (Cs 2: 67). 1411, 1428, 1440 (Pesty: Krassó II/2. 252). – Su 2: 414. {P} 

Toplicza 5. * Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor-É, Topla mellett) 1514–1516: Thoplycza, 1597: 

Thoplicza, 1612: pr. Toplicza (Pesty: Krassó II/2. 252). – Su 2: 412. 

Toplicza 6. Za/Ar 1909: Toplicza Kertes tartozéka Borossebesi js. − TopliŃa = Su 2: 201. 1909. » 

Prunişor {Kertes}. 

Toplicza Hu : Tapolca. 

Toplicza KSz : Szamoshévíz SzD. 

Toplicza To (1861) : Maroshévíz MT. 

Topliczel * Kr (Facsád táján, Marzsina mellett) 1597: Topliczel (Pesty: Krassó II/2. 253). – Su 2: 

414. 

Topoly 1. Te 1. (Buziásfürdı-É, a Lugos–Temesvár közti úton) 1717: Topolovaz, 1761: 

Topolovecz (Borovszky: Temes 81). 1808: Topolovecz (Nagy-) (171). 1888: Nagy-Topolovecz 

Rékási js (Je 531). 1913: Nagytopoly Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: TopolovăŃul-mare, 

Ntv, L 1461: r 1209; n, m, zs, c (183). T M = Su 2: 201. 1717–1913. [32 C] 

Topoly 2. Te 2. (Nagytopoly-D hrs) 1783: Topolovecz (Borovszky: Temes 59). 1808: 

Topolovecz (Kis-) (171). 1888: Kis-Topolovecz (Szamajuda) Rékási js (Je 434). 1913: Kistopoly 

Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: TopolovăŃul-mic, Ktv, L 226: r 217 (183). T M = Su 2: 

102. 1783–1913. [32 C] 

Topolyapuszta Tt (Detta-DNy) {1920 e.} Topolyapuszta Partos tartozéka Tt vm Bánlaki js. – 

Topolia = Su 2: 201. 1956. {1981 Ø} 

Toporcsa Szh (Vizakna-Ny hrs) 1309: Kapaka. Pál K-i plébános (An 2: 551). 1330: Chapurka, 

1332: sacerdos de Chapintha [: Chapurcha], 1336: Kapurcha (Tr). 1383: Schaporcha, Chaporcha; 

1430: v. Schaparscha (Ub II. 582, 583, IV. 416). 1532: Schafferschyn (Scheiner 149). 1707.XI.1.: 

Az úr {Bánffy gubernátor} Szentpálit kiküldvén Kisludasra, onan 12 szekér borokat szállíttatván 

bé, akik Bethlen Eleké és több kurucoké voltanak, az úton Csepercsénél eltörvén szekerek, 

kerekeket és téslákat vöttenek volna az románoktól, melynek alkalmatosságával öszvekapván a 

falusiakkal, Szentpáli a bírónak a lábát karabéllyal, sréttel meglőtte. Kin felindulván a szebeni 

szászok és ugyan a szerdahelyszéki királybíró is, kinek székiben esett a dolog, az úrra jöttenek és 

satisfactiót kértenek (We). 1733: Tepertse, 1750: Csepercse, 1760−2: Toportsa. 1808: Toporcsa, 

Topertsch ~ Tschapertsch, Tupurcsiá (171). 1861: ≈, Tschapertsch, Tupurtsa Szh (37). 1888: ≈ 

(Tschappertsch, Toparcea) Sze Szerdahelyi js (Je 690). 1913: Toporcsa Sze vm (Az). – 1909/19: 

Topârcea, T, Tschapertsch, L 1567ortr (183). Topîrcea = Su 2: 201. 1309−1854. [35 C] 

Toposd Bi (1913): Topa. 

1082


Toposicza * Za (Borossebes-K, Dézna és Déznaláz közt) 1553: Toposicza (Márki II/1. 250). – Su 

2: 414. 

Topsafalva * Te (Lugos táján) 1487: Thopsafalwa (Cs 2: 67). 1628: Topsa (Pesty: Krassó II/2. 

253). – Su 2: 412. 

Torboszló Msz (Nyárádszereda-K) 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt 

Lerenchi Péter, Berechki Máté, Berecki Máthé, Theokés Benedek, Theokés Máté, Máthé Mihály, 

Tamási János, Máté István, Torbozló (SzO VIII. 305). 1602: Torboszló (SzO V. 274). 1614: ≈ 39 

családfı (Msz 107). 1769−1850: nyolc tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 134). 1808: ≈ ~ 

Torposzló, Toperdorf, Topá {!} (171). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 690). 

1913: Torboszló MT vm (Az). – Torba = Su 2: 202. 1575−1854. − 1974: c. Măgherani 

{Nyárádmogyorós kzs faluja É-ra} [24 D] 

Torda 1. {972-997 Géza fj kori fıúr} To (Kolozsvár-DK) 1075: Ultra siluam ad castrum, quod 

vocatur Turda dedi tributum salinarum, in loco, qui dicitur hungarice aranas, latine autem aureus, 

scilicet medietatem regie partis (MonStrigon. I. 59). 1197: t. castri de Thorda az aradi Sz. Mártonegyház 

birtokának határpontja (Er I. 13. > XIV-XV: Szentmiklósfalva). 1268: iobagio castri de 

Torda; 1269: salisfodina de ≈; 1278: Pál bán Solymoson (Ar) az unokaöccseire hagyott tordai 

sóaknák tizedét a solymosi egyháznak juttatta (Gy 1: 185). 1288: Datum in villa cruciferorum de 

Thorda; 1291: hospites nostri (regis) de Thorda Akna; 1295: preceptor domus cruciferorum de 

Turda; 1297: civitas Tordensis; 1299: frater Myle preceptor domus hospitalis de Torda (Cs). 1306. 

IX. 16.: D. in v. Cruciferorum iuxta Torda (An 2: 72); 1310. VI.9. Torda-i Miklós comes (An 2: 

899); 1313.III.8.: C. Torda (An 3: 461); 1313.VII.4.: Károly király megújítja az Aranas menti 

székelyek privilégiumát a Torda-i királyi vár Morus és Aranas folyók közti Aranas föld 

adományozásáról (An 3: 567). 1315: villicus seu iudex de Thorda Akna; 1326: decime salium de 

Torda (Cs). 1332−6: sacerdos de Nova Torda, 1335: sacerdos de Anriqua Torda (Tr). 1339: die 

congregationis facte Torde celebrate (An 2: 813-814. közt). 1377: particula terre inter civitatem 

nostram (regis) Tordensem ab una et p-m nobilium de Ohtun {Ajton}, via de Torda versus p-m 

Ohtun, due strate magne de Torda ad salisfodinas de Colus {Kolozs} tendentes; 1379: hospites 

nostri de ≈, delatores salium regalium; 1391: sedes iudiciaria (nobilium in partibus Transsilvanis) 

in ≈; 1393: plebanus de Wytorda; 1416: camera Tordensis regie maiestatis; 1429: p. reg. 

Senthmiclos ... in fine civitatis Thorda penes Aranyas habita, kamerarii salium regalium; 1441: 

tributum in civitate nostra Tordensi ad castrum nostrum Zentmikloswara exigi solitum; 1452: 

magister Mathias prothonotarius civitatis Thordensis; 1469: thelonium in oppido Thorda; 1471: 

Thomas aurifaber de Thorda; 1473: comites salium de Torda; 1495: presbiter, rector altaris 

beatorum Johannis Baptiste et Elene regine in ecclesia parochiali B. Nicolai episcopi et conf. 

Thorde fundata constructi; 1503: civis oppidi veteris Thordensis, opidum nove ≈. Kewmalom nunc 

super fluvio Rakos per medium oppidi nove Thordensis; 1504: altarista in oppido Thordensi; 1508: 

opp. Thordense, locus sedis (comitatus) iudiciarie; 1523: Vetus Thorda; =: plebanus de Wythorda. 

1523.X.12. ÚjTordán Szent László-egyház. Hn 1366: locus Sospatak, meatus Sovspatak, 

Burzuskuth; 1377: Sosreth, Chukkutha; 1393-4: Kigyósfészek, Szakálosharaszt, İrhegy, Megnézı, 

Kölkeskut vagy Gyeköskut, Tubulgáta másként Sósrét. 

Királyi sóbánya-város volt királyi sóbányával, melynek kamarásait és alkamarásait, királyi 

sókamaraispánját többször említik. Erdélynek mintegy közepe táján s az Erdélyen keresztül vonuló 

régi nagy országút mentén feküdvén, jelentékeny átmeneti kereskedelmi központ is volt, ahol a 

Magyarország, illetve Szeben és Brassó felé haladó kereskedık, pl. Nagy Lajos és Zsigmond király 

oklevele szerint, eladásra kirakták portékájukat. Ezenkívül Erdélynek legállandóbb politikai 

központjává s hadászat, közigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében is egyik legfontosabb 

helyévé vált. 

E városban, illetve ennek közelében, az Aranyos folyó túlsó oldalán fekvı Keresztesmezın s az 

ezzel összefüggı „Kiskirályréte“ nevő helyen tartották XIV−XVI. század folyamán rendszerint az 

erdélyi vajdák, ritkán maguk a királyok, az erdélyrészi hét vármegye nemességének országgyőlését, 

amelyre olykor a székelyeket s fıleg a szászokat is meghívták. Hunyadi János több ízben 

1083


megfordult itt, valamint Mátyás király is, aki fıleg az 1467. évi erdélyi lázadás alkalmával 

tartózkodott huzamosan e városban. Királyi vámszedı hely, s fıesperességi székhely is volt (Cs 

5: 683-9. vs). 

1348.V.23.: congregatio in Torda (KmJkv 24); 

1438.II.22.u.: Thorda-i Péter deák részt vett Tamási Henrik székely ispántól kezdeményezett, a 

kolozsvári bírót illetı tárgyaláson (93); 1440.X.4.: Pero de Rassis ≈-i királyi sókamarás; ld 

Temesvár (277); 1441.X.8.: Demeter ≈-i pap familiárisa: Kántor László ü: Szamosfalva (358); 

1442.I.8.u.: ≈-ra január 13-ra újabb ülést hívnak össze Haranglábot illetı jogvitában (403); 

1442.V.5.: ≈-n lakó Szabó (ds) Mátyás deák ü: Kisdevecser (452); 1442.V.30.: Tordai Mátyás ü: 

Pata (468); 1444.VIII.20.k.: ≈-i Szabó Imre fia Lırinc is vallomást tett a bácsi (Ko vm) plébános 

ügyében (522); 1446.I.13.: az erdélyi nemesek ≈-n ítélıszéket tartottak < I. 27. (556); 

1447-8: Pogány Miklós sókamarai kezelıtiszt, Hunyadi híve; 1448: Szindi Imre sókamarás (Dn 

2319). 

1448.II.16., Torda: Hunyadi János kormányzó Berekszói Jakab fia Péter mr-nek vitézi érdemeiért 

címert adományoz: harcolt a várnai csatában (1444) és III. Frigyes német király ellen; kétszer 

sebesült (EMLt; MCE I. k. XVII. ábra). 

1448.VIII.4.: Thorda-i Mátyás deák ü: Pata (632); 1449.X.3.: Uı, ≈-i Bálint deák, Vince ≈-i 

plébános ü: Kolozsvár (762); 1449.XII.1.: ≈-n lakó Cseh Imre ü: Túri Lırinc (775); 1450.VI.14.: 

Vince pap a ≈-i Szent Miklós-egyház plébánosa (848); 1451.VII.28.e.: ≈-n lakó Adorján deák 

felesége: Sólyom Margit üv (973); 1452.II.1.u.: Mátyás magister, ≈ protonotariusa (1005); 

1453.VIII.16.: Hosszúmezei István kolozsvári polgár teljesen kifizette Kolozson lakó Ölyves 

Gergelyr a ≈ mezıváros Szent Miklós-temploma és Kassa özvegye: N. asszony háza 

szomszédságában álló és néhai Czompol Miklóstól vásárolt házával kapcsolatosan (1106); 

1453.XI.9.u.: Pogány (ds) Miklós ≈-i polgár (1114); 1454.II.23-án Szőcs (pellifex) Kelemen ≈-i 

polgár Randa (ds) János polgár ≈-i házánál, Pogány (ds) Miklós és Jó (ds) Gergely jelenlétében, 

vallomást tett (1146); 1455.VII.30.: Czompol Miklós kolozsvári polgár tiltakozik amiatt, hogy 

Pogány Miklós ≈-i polgár egy neki ajándékozott, 25 Ft érı övért, melynek ügyét egyházi bíróságon 

már letárgyalták, ≈ mezıvárosba perbe idézte ıt, ahol Jó (ds) Gergely bíró − noha ı e bíróság 

illetékességét nem ismerte el − pogány Miklós esküje alapján úgy ítélt, hogy az övet csak egy idıre 

adták neki viselés véget, és ezért Czompol részét ≈-n a Szőz Mária-kolostoron felül a Rákos vizén 

épült malomban − a város szokása szerint − egy évre, három hétre és három napra átadta zálogként 

használatra Pogánynak, és így neki 150 arany Ft kárt okozott (1215); 1458.VII.22.: ≈ városában 

lakó Bálint deák (honestus) tiltakozik amiatt, hogy noha ı kiegyezett az általa véletlenül megölt 

Fodor Antal vérdíja felıl és a kolozsvári bíró levelében megállapított 35 Ft-ot kifizette ≈-n lakó 

Tolvaj Mátyásnak, Nagy Fábiánnak és Bácsban lakó Kelemennek s fiának: Tamásnak, ezek − 

ígéretük ellenére − errıl mindeddig nem tettek hiteleshely elıtt nyilatkozatot (1299). 

1459: Tordai Bajoni Lırinc szebeni kamaraispán (1459-64: alkincstartó, egy ideig 

harmincadispán; 1474, 1480: budai bíró; 1483: budai pénzbíró). 

1459.VIII.16.: Jó Gergely ≈-i lakos is bizonyítja, hogy ≈-n lakó nemes Pogány Miklós teljesen 

kifizette a Rákos patakon a Szőz Mária-kolostor és Pogány László malma között épült malom 

kolozsváriaktól vásárolt részét (1369); 1459.X.26.: ≈-n lakó Sértı Péter ü: Bonchidai Bánffy 

György (1389); 1460.X.31.: ≈-i András deák ü: Bánffy János és Mihály (1480); 

1460.XII.1., in oppido Thorda kelt Vingárti Geréb János alkormányzó (vicegubernator) 

konventhez írott levele (1487); 

1461.III.28.: ≈-i László deák ü: Szentpéterszegi Angello (1535); 1461.V.20.: ≈-i András deák ü: 

Bánffyak (1557); 1461.V.21.: Uı ü: Túri Lırincné (1558); 

1461.VII.26.: Erdély nemeseinek közgyőlése < VIII.1. (1593); 

1084


1461.VII.29., Thorde kelt Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda és székely ispán konventhez írott 

levele (1590); 

1461.IX.20.: Eghazfalwa-i Sértı Péter ü: Dés (1620); 1461.XI.2.: Szentegyedi János Thorda-i 

királyi sókamarás ü: Kisfaludi Alárd László (1644); 

1464.XI.5.: Erdély nemeseinek közgyőlése; XI.6., Thorde kelt Vizaknai Miklós és Somkeréki 

Erdélyi István konventhez írott levele (1674); 

1467.X.1-én Tordán kelt Mátyás király parancsa a konventhez < XI.21. (1764); 

1467.X.3.: Mátyás király győlést tart a lázadók megbüntetésére; egyúttal kegyelemben részesíti 

Kolozs vm nemességét. 

1469.II.25.: Thorda mezıváros nevében László deák (c) esküdtpolgár visszaadja Bánffy László és 

Zsigmond Szentmiklós nevő birtokát a ≈-n szedni szokott vámmal együtt, jóllehet a város ezekre új 

adományt szerzett a királytól (1840); 

1469.III.12.: az erdélyi nemesek és lakosok közgyőlést tartottak < III.15. (1851, 1852); 

1469.IV.17.: az erdélyi nemesek közgyőlést tartottak < IV.24. (1869); 

1470.I.8.: Thorda-i Tamás deák, ≈-i András deák ü: Kolozsvár (1937); 

1471.V.5., Thorda: Mátyás király Belsı-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda, Fehér, Küküllı és 

Hunyad vm, valamint Maros és Aranyos szék birtokosait, ezek népeit, jobbágyait − kérésükre − hat 

esztendeig mentesíti a köztörvényszék tartásának terheitıl, és megbocsátja nekik a május 3-a elıtt 

elkövetett vétkeiket, de a jövıbelieket köztörvényszék elé utalja (2010); 

1471.XI.7.: ≈-i Ötvös (aurifaber) Tamás tiltakozik amiatt, hogy amikor 28 Ft értékő poraranyát a 

szebeni kamarára akarta bevinni, Bertalan Gáspár kolozsvári polgár familiárisai szeptember 12-én 

Pókafalván megtámadták, aranyát elvették (2039); 1472.VIII.25.u.: ≈-i Antal deák ü: Bánffyak 

(2061); 

1472.XII.27.: nemesi közgyőlés (2067); 

1473.VII.3.: Mihály deák és Kajári Pan Tamás a Thorda-i sókamara ispánjai (2103); 1474.VII.9.: 

Pilisi Benedek magister és Ötvös (aurifaber) János egyezséget kötnek a járai (To vm) határban lévı 

aranybányáik, zúzójuk és malmaik közös üzemeltetésére (2150); 1474.VII.27.: Ákos pap 

Kolozsvárról, Pilisi Benedek magister és Thorda-i Ötvös János a járai határon újonnan nyitott 

aranybányáikat, a hozzájuk tartozó zúzóval, házzal és malommal együtt négy részre osztják, 

bevéve maguk közé védıjükként Hosszúaszói Lászlót (2155); 1474.IX.2.: Pécsi István ≈-i 

alkamarás 63 és fél Ft-on halastó- és malomrészt s egy jobbágytelket vesz zálogba Túron (2158); 

1476.IV.17.: Szabó Máté (c et pr) ≈ mezıváros polgára 101 Ft-on zálogba veszi Suki János szováti 

(Ko vm) birtokát és a zsuki határban a Szamoson lévı malom jövedelmének negyedét (2205); 

1476.VII.29.: Szabó Máté (c et pr), ≈ mezıváros bírója 12 Ft-on zálogba vesz rıdi erdıt és öt 

jobbágytelket (2215); 

1482VII.21.u.: Pereczsütı (Pereczsythew) Antal, ≈ város bírája átírás végett felmutatja Swerychiz 

[!] János erdélyi alvajda hártyaoklevelét, mely egyéb kiváltságlevelek mellett magában foglalja 

Zsigmond király 1394.XII.23-i privilégiumát (2385); 

1487.VI.27.: ≈-i Szıke Antal fia Péter deák hagyatéki megbízott (2655); 1491.Vi.25.: ≈-n lakó 

Kercsedi János pap 200 Ft-ért halastórészt és pusztatelket vásárol Szengyelen (2734); 

1493.VIII.20.: Mátyás ırkanonok az aradi káptalan Egyházfalva határában a Rákos folyón épült 

puszta malmát XI.11-én fizetendı évi két Ft-ért átadja Egyházfalván lakó Kopasz Illésnek és 

Thorda mezıvárosban lakó Miklós deáknak (2883); 1493.XI.6.: ≈-i Antal (c et pr) fe: Gyf-i Henke 

Fruzsina négy és fél jobbágytelket és malomrészt ad el Nádason Ko vm (2896); 1494.XI.13.: ≈ 

1085


mezıvárosban lakó Thorda (ds) Tamás felesége: Eufrosina, korábban Patai Bóka László özvegye, 

szucsáki birtokrészét 32 Ft-ért eladja Gyf-i Henke Salatielnek (2930); 

1501.VII.20.: Oláh István ≈-i sókamarás (3205); 1507.IV.16.: Nova Thorda plébánosa: Ferenc 

visszaadja testvéreinek: Dénesnek és Istvánnak azt a házat, s a Rákos utca végén lévı Narmalom 

[!] nevő kétkerekő malmot és két szılıt, amelyeket ezek vele együtt a Mindenszentek-oltárhoz 

csatoltak, amikor ı volt ennek igazgatója (3411); 1508.VIII.22.: János kercsedi pap − jóllehet a 

káptalanban tett korábbi bevallása szerint a Thorda-i Szent Miklós-plébániatemplomban levı Szent 

Ilona-oltár igazgatóságát, a ≈ piacán lévı kıházzal, szılıkkel, haszonvételekkel együtt már 

visszaadta Salamonvári Péter (e) deáknak, a ≈-i bánya királyi sókamarásának − zálogként leköti 

nevezet Péter deáknak a ≈-i határon, Szentmiklósvára közelében az Aranyoson épült malom 

negyedét és az ennél lejjebb, már Egyházfalva határára, szintén az Aranyosra épített másik malom 

felét, hogy ezek jövedelmébıl térítse vissza magának ama 123 Ft-ot, melyet az oltárigazgatóság 

bizonyos malomrészeinek visszaszerzésére költött (3473); 1518.IV.14., Rome: Bartholomeus 

Ferratinus, a rómi Apostolok fejedelme bazilika kanonokja, apostoli megbízott e templom 

építkezéséhez nyújtott segítségükért általános búcsút és legkülönbözıbb egyházi kedvezményt 

biztosít Thorda-i Balázs deáknak, Pesti Lászlónak, Révbíró Mihálynak, Tóth Illésnek, 

feleségeiknek és egész családjuknak (3671); 1519−1525: Tordai Pál magister gyulafehérvári 

jegyzı, tordai oltárigazgató, hunyadi fıesperes, püspöki vikárius (KmJkv II. 1059); 1523.X.12.: 

Csáni Nagy Mihály és fe: Lúcia Tancsháza prédiumot (To vm), mely néhai apjáról szállt Lúciára, 

200 Ft-ért eladja István magister papnak, az WyThorda-i Szent László király-egyház plébánosának, 

a Szent Katalin tiszteletére mondani szokott misék céljaira (3953). 

1526.VIII.15. Szapolyai János erdélyi vajda az erdélyi hadakkal Tordáról megindul a királyi 

táborba. 

1527: Tordai János custos, 1531: prior és custos Kolozsmonostoron (KmJkv 100). 

1528.V.15.: Gergely deák (e) ≈-i sókmarás 20 Ft-on zálogba veszi Peterdi Máté középpeterdi két 

népes jobbágytelkét és pusztaegresi birtokrészét (4219); 1528.X.17.: Thorda-i Ficsor (ds) Pál deák 

vallja, hogy három évvel korábban elıtte mint közjegyzı elıtt Ebes (ds) Miklós pap és Lányi 

Simon (pr), a Szent László királyról elnevezett Wythorda-i egyház gondviselıi a Thorda-i határon 

a Varjascsere nevő hely alatt fekvı halastavat, melyet Veres Máté, néhai Péter és János vásárolt 

Pécsi Jeremiástól és 50 Ft tartozás fejében végrendeletileg templomukra hagyott, hogy az építkezés 

költségeit fedezhessék, 150 Ft-ért eladták plébánosuknak: István papnak (); 1550.II.5.: Sebestyén 

deák (p et c) Thorda mezıváros nótáriusa (5002); 

1555.I.12.: Vadai János (e) ≈-i kamarás (5338). 

1568.I. Erdélyi országgyőlés. II. János és Dávid Ferenc befolyására – elıször Európában – 

törvénybe iktatja a lelkiismereti és vallásszabadságot. 

1587: Thorda oppidum. – E: fl. 160, A: fl. 55. Ad rationem ill. dom. Principis accumulandum (Dé 

64). 

1589: Unitárius gimnázium mőködik (ekkor költözik a Rákos patak partjára). 

1635: Angyalos: Ágh Jakab Thordara ment 3 fiával; Sárfalva: Butak Mihály Tordan szolgál; 

Bölön: Cserjék Péter Tordan lakik; Dálnok: Csóra György fia János Tordan sóvágó; Altorja: Illyés 

Bartalis, Köpec: Kis Péter, Szentkatolna: László Imre, Sárfalva (Hsz): Héja István és Péter, Sándor 

János; Ákosfalva: Aranyas István, Kövesd: Barlabási Mihály régi lófı ob., fiai ..., Kibéd: Bordosi 

Benedek, Panit: Drági Mihály régi lófı, Nagyernye: Hajdu Pál régi lófı, Buzaháza: Kis Lırinc, 

Szentlırinc: Másfél András lófı, Mogyorós (Msz): Tóth Mihály (25) drabant; Medesér: Kerestély 

János lófı, Szenterzsébet: Marthi Gál fiai: András és István, Martonos (Uh): Péterfi János Tordan 

lakik; Hodgya (Uh): György Mihály bátyja György Vy Tordan lakik (SzO). 

& 1640, 1642, 1652 Gyalu: Tordai György jb (Gy 55, 79, 116), 1652, 1666: Tordai István jb, 1670: 

polgár (116, 146, 182), 1666, 1670: Tordai Mihály jb (146, 182), 1666: Tordai Márton darabant 

1086


(146), 1679: Todai Márton Szászlónán lakik (204); 1679 Mostan nemesedett gyaluiak közt: Tordai 

Mihály, Tordai István (208, 217). 

I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevéhez főzıdik a két, különálló város egyesítése. 1660-ban a 

váradi várat elfoglalták a törökök. A fejedelem Várad életben maradt védıit 1665-ben a Torda 

melletti Egyházasfalvára és Ótordára telepítette, a birtokosok nélküli telkekre. Ótordát, mely addig 

polgárváros volt, Egyházasfalvával egyesítve a nemesi jogállású városok sorába emelte és 

Újtordával egyesítette, amely már egyébként is nemes volt. 

1668-ban Apafi az új telepeseknek és egész Ótordának nemességet adott (adó és dézma fizetése 

alól kivette ıket), s a két Tordának egy törvényhatóságba való egyesítését szentesítette (Orbán B.: 

T). 

Bánffyhunyadi (Abacs) Márton ref. lp. Kolozsvárt tanult. 1694.VIII.4. Franeker egyetemén; 

1696.VI.29-én uo. disszertált Banffi Hunyadi néven. Hazatért 1696-ban, ref. lp 

Torockószentgyörgyön, 1710-tıl Ótordán, 1728-tól az Enyedi Ehm esperese (–1737.XII.20.) (Dn 

1764). 

*1710: Hunyadi Abats Márton ref. lp (–1768, T); 1726, 24 Jan. Enyed: Martinus Abats Hunyadi 

salutavit collegium Claudiopolitanum, dein academias. 1732.VII.: Franeker, 1736: Utrecht. 1737tıl 

ótordai lp, atyjának utóda. Halotti prédikációi 1763, 1768 (EhtLe: Abacs). 

1733: Thorda, 1750: Torda, 1760–2: opp. Thorda. 

1808: opp. Thorda ~ Torda, Thorenburg ~ Tohrenburg, Thurda {!} (169). 

1840. Torda: Aug: 9én Vasárnap: ... meg pillantánk Ó és Uj Torda most már egyesült város hat tornyait. 

Hát e felekezetek mikor egyesülendnek, mint Torda, – ha nem dogmákra, leg alább lélekre nézve! – hol 

az egy akol? – felséges ideálja a jóbani egyesülésnek. ... Torda alföldi városainkhoz hasonlit, házai nagy 

része apró épületecskék, s egyet sem láttam valamire valót. A két calvinista templom közzül az egyik 

derék épület, régi falakkal keritve. Torda: Sept: 2.: Ismét Tordán irom Naplómat. Viszsza kerülve 

utunkrol, szinte jól esik esmerıs helyet látni, nem csudálom, ha kedves, hoszszas távollét után, a szülö 

föld elsı meg pillantása (Tanárky). 

1878: az Unitárius Algimnázium polgári iskolává alakul. 1888: Torda (Thorenburg, Turda) TA vm 

és a Tordai js szh, ház 1869, L 9434 (Je 690 & Virágosvölgy). 1900 L 12 000. Szeszgyár, 

gipszgyár, mészégetı, agyagipar. 1905.XI.12.: az Unitárius Algimnázium újra megnyílik; 

1908.IX.: Fıgimnázium nyílik. 1913: Torda TA vm (Az). « Keresztes, Kenderes, Aranyospolyán. 

# Orbán B.: Torda város és környéke. Bp 1889. ≈, I-II. Szerk. Katona T. Lászlóffy A. útószav. 

Bp. 1986. Varga D.: A tordai unitárius gimnázium története. T 1907. [Gyallay] Pap Domokos: 

Torda és környéke. Turistakalauz. T 1909, 1913. Kiss A.: Források és értelmezések. − 1909/19: 

Turda, Torda, Torenburg, ist. Potaissa, L 12 177: r 2768; m, c, zs, n (185). = Su 2: 207. 

1197−1854. {1808: Thurda, Tohrenburg!} [23 C] 

Tordai fıesperesség – Archidiaconatus 1303: Sampson comes fia Saul magister kanonok tordai fe 

(An 1: 378); 1308.V.1.: Saul mr. k (An 2: 354); 1308.XI.14.: Salvus magister fe, vicarius (An 2: 

486, 514); 1309: Saulus fe (An 2: 707). 1424.VII.10. Balázs tordai fıesperes kanonok, 

Szentgyörgyi Forró László testvére, ld Háporton. 1448.II.28.: Szilvási András fia Bálint fe (KmJkv 

628); 1452−1460.: Imre dékán fe (KmJkv I. 1055). 

Torda vár (?) 1177: az aradi egyház Torda-n levı földje határos cum terra castri de Torda (Er I. 

13). 1268: iobagio castri de Torda (Cs 5: 683). 1289.IX.18.: a Thorda-i vár Aranyas és Morus folyó 

közötti földje (KmJkv 1); 1291.III.12.: a Thorda-i vár Aranyas nevő földje (2); 1394.XII.23.: a 

Thorda-i vár ≈ (18). 1323: terra castri de Thorda Saxonyavara (Tr>Su). 1393−1398: t. castri de 

Thorda, que nunc Zentmyklosfalwa nominatur (Cs 5: 683). {A kettı nem lehet ugyanaz! 

Régészeti ásatások Várfalva határába teszik Torda várát.} 

Tordavármegye Cs 5: 638-837. 

1087


1303: C. Thorda (An 1: 378, 400). 1304: Thorda vm-i Pethlend és Thaduk föld (An 1: 631); 1312: 

Gerendi Péter comes fia Miklós tordai comes peres fél {-> Tordalaka} (An 3: 269); 1313: C. 

Torda. Hushorou f/b To vm-ben (An 3: 461); 1315: Keresztes falu To vm-ben (An 4: 160). 1536: 

Gerendi Márton To vm ispánja (KmJkv II. 1059). 

– To vm Várai és erısségei (Cs 5: 669-679): Bélvár = Járavár; Disznajó 1508 (Cs 699-700); 

Gernyeszeg 1477 (–1515); Görgény 1364 (–1517; romjai Görgényszentimre hr); Idecs 1325 (Cs 

708-709. egyszeri említés); Jára (Járavára) 1417 (–1440; Bélavár psz Felsıpodsága hr); Léta 

(Létavár) 1324 (–1524; romjai "Géczi vár" Magyarléta hr); Mentı 1319 (–1494; 1553-ban már 

elhagyott Mentheowar Monyoró hr, Régen-ÉK); Régen 1501; Sárpatak 1468, 1469; Szentgyörgy = 

Torockó; Szentmiklós 1441 (–1508; az Aranyos melletti, eltőnt falu nevét viselı királyi vár volt); 

Torockó (Cs: Toroszkó) 1289 (–1516; romjai Torockószentgyörgy fölött); Vécs 1228 (–1511). 

Összesen: 11 vár. 

– To vm Városai (Cs 5: 679-690): Aranyosbánya 1325 (–1506); Offenbánya: Aranyosbánya; 

Régen 1228 (–1509); Sáromber(e)k 1319: p/v., 1453: opp., 1464: p. (–1514); Szentimre 1453 

(Görgényszentimre); Torda (Tordaakna) 1075 (–1523); Torockó 1291: libera villa, 1464: civitas, 

1470: opp., 1511, 1516: p. T. : 6 vs. 

– To vm Helységei (Cs 691-745). : 209 hs. 

– To vm Fıbb birtokosai: Cs 745-838. : 409 birtokos. Fıispánjai (Cs 5: 838): E korszakból 

egynek nevét sem ismerjük. 

Torda-Aranyosvármegye 1876-ban To vm nyugati részeibıl és Aranyosszék falvaiból alakult. 

Járásai (Je 59-60): 1. Alsójárai, 2. Felvinci, 3. Marosludasi, 4. Topánfalvi, 5. Tordai, 6. Torockói 

járás. 

Tordafalva To : Csán. 

Tordai-hasadék karsztos sziklaszoros Torda-ÉNy 1291: Thordahasadekja (F. VI/1. 107). 1291: 

ultra Torda hasadekja (Er I. 482). Hozzá kapcsolódik egyik Szent László-legendánk: László herceg 

fohászára az ıt üldözı kunok elıtt kettéhasadt a hegy, s az isteni kegyelem így mentette meg életét. 

A XVIII. század végétıl a mai névalak használatos. Kedvelt kirándulóhely. A szoroson átfolyik a 

Hesdát-pataka, baloldalában csorgó (1946.X. közepén jégcsapos), déli kijáratánál (egykor) malom, 

menedékház. – Cheile Turzii [22 D] 

1840. Torda. Aug: 10: ki kocsiztunk ... a hires Tordai hasadékhoz. ... Szind helységét el hagyva, hegyröl 

le bocsátkozva a hasadékhoz értünk. ... égbe meredı roppant – több ölnyi sziklák közt sebesen rohanó 

patak zuhog le. E helynél Isten jut eszünkbe, vagy egy nagy való, nevezzük azt bár minek, világnak, 

természetnek, mellynek müvei bámulatosok, s mellettök kicsinségökben eltörpülve kell hogy 

megalázodjanak az emberek minden ön alkotta világ csudáikkal. ... egy óránál tovább így tartó vándorlás 

után ki értünk a hasadék vége felé, s itt mind két oldalrol meg pillantánk a szikla csucsok harmad 

magosságu táján tátongó üregek emberkéz csinálta ajtait, s ablakait. A jobbra fekvıhöz, talán a 

Baglukához felmásztunk, gyertya világ mellett be mentünk, végre fell bujtunk a barlangba, s örök 

emlékül neveinket plajbászal fel íránk[.] Innen le ereszkedvén, temérdek fáradság közt fel másztunk az 

ellen oldalon egész a leg magasabb sziklákig, s innen bámultuk a természet dicsı nagyságát. A hegytetın 

kelet felé haladva el értük az ugy nevezett monasteriumot, hol egy oláh templomot, kertet, s közepében 

házikot, a házikoban két oláht találtunk. Valaha itt remete féle kalugyerek tartozkodtak (Tanárky). 

Tordalaka * To (Torda-DK, Gyéres, Szentkirály, Lóna hrs) 1292: nobiles de Thordalaka; 1406: p. 

≈; 1442: t. litigiosa predii ≈; 1449: p/pr. ≈; 1475: pr. Thordalak. Tetrehi Urkund, T. Peres, 

Gerendi, Farnasi ~ F. Veres, Nagyvölgyi, Kecseti, Kövendi Székely, Szilvási-birtok (Cs 5: 741). 

1449.II.7.: Farnasi Dénes és fia: Benedek tiltakoznak amiatt, hogy Gerendi Miklós fiai: Miklós és 

Mihály Lónán és Szentkirályon lakó jobbágyai a nekik korábban bérbe adott Thordalaka földjéért 

egy idı óta nem fizetnek és azt falvaikhoz akarják c satolni (655); 1449.III.14.: Thordalaka pr. 

Gerendi és Farnasi vitás birtok (670); 1449.IV.25.: A Kolozsmonostori konvent Magyarország 

bárói elé terjeszti a Thordalaka határa körüli jogvitát (686); 1450.IX.21.u.: Farnasi Dénes 

1088


Tordalaki György és fe: Ilona nevében is tiltakozik amiatt, hogy a szentkirályi jobbágyok 

Thordalaka prédiumban közel 50 szekér szénát kaszáltak, a többit pedig marháikkal 

összegázoltatták és megsemmisítették (897); 1450.XI.10.: FD kiegyezik a Gerendiekkel Tordalaka 

vitás határjelei felıl: ... Thordalaka penes fl-m Aranyas, a parte meridiei, in quodam loco quasi 

aquarum meatu, quem locum pro meta deputassent. Inde ad meridiem ... viam pertranseundo, ... 

parvum ascensum montis pro meta reliquissent. Abhinc in planitie ... eundo ... metas Siculorum 

attigissent, ... a parte orientali adiacentibus ipsis nobilibus de Gerend, a parte vero occidentali ad 

impsum predium Thordalaka ... Inde penes cursum metarum eorundem Siculorum semper ad 

occidentem eundo pervenissent quousque mete eorundem Siculorum et dicti predii Thordalaka ad 

metam possessionis Zenthkyral coniungerentur. A quibus tribus metis declinando ad partem 

septentrionalem ... attigit fontem rivuli Fyzegpathaka, quem pro meta reliquissent. Inde ... ad 

alterum portum ... rivuli Fyzeghpathaka penes antiquam meatum fl-i Aranyas situm, ubi inter ... 

Fyzeghpathaka et ... Aranyas quoddam nemus existeret ... attigit unam viam que de Egerbegh ad 

Lonam iret, quam pertranseundo pervenit ad aliam viam publicam de ... Egerbegh ad Hadrew 

euntem, ... tertiam viam de ... Egerbegh ad Ewrke ~ Ewrkew ducentem, quam in latere montis 

ascendunt aliorem summitatem ipsius montis, cuius summitatem pro meta reliquissent. Deinde ad 

plagam orientalem declinando ... predictas duas vias et fl-m Aranyas directe pertranseundo, 

pervenissent ad primum locum metalem sicque terminassent (920); 1455.I.23.: Tetrehi Peres 

Mihály Thordalaka birtokbeli részét eladja Farnasi Veres Benedeknek (1183); 1458.I.4.: Kecseti 

Lászlóné Farnasi Veres Annát ius tertialicium illeti meg ≈ birtokban (1278); 1458.XII.15.: ≈ 

harmadát Farnasiak átengedik testvérüknek: Kecseti Lászlónénak (1328); 1505.V.28.: ≈ Gerendiek 

egészbirtoka idegen kézen (3361); 1518.I.14.: ≈-i részét Farnasi Veres Márton leköti Koppándi 

Gergelynél (3653). − Su 2: 412. 1292−1461. 

Tordátfalva Uh (Székelykeresztúr-ÉK) 1566 e.: Tordatfalwa, 1567: Tordatffalwa, 1576: 

Tordátfalva (SzO II. 201, 219, IV. 40). 1614: ≈ 43 családfı (Uh 75). 1760–2: Thordátfalva. 1808: 

Tordátfalva, Turdá (172). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 690). 1913: 

Todátfalva Uh vm (Az). *1924: Orbán Lajos újságíró. – Tordatfalău > Turdeni = Su 2: 207. 

1566−1854. − 1974: c. Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja} [24 C] 

Tordas Fe (Enyed-K, Asszonynépe hrs) 1177: v. Tordosi de Vyuar. Marosújvárhoz tartozó falu 

volt; Asszonynépe határosa (Gy 2: 188. Tordos). 1361: p. Turdas (Iczkovits 63). 1388: p. Tordas 

(Ub II. 621). 1461: census quinquagesimalis de Thordas nobilium (Su). 1461.VII.13.: Mócsi Miske 

fia Balázs özvegye: Szentmiklósi Dorottyának Mócsiak hitbért fizettek néhai férje Thordas nevő 

birtokából (KmJkv 1571); 1507.II.10.: Thardas birtokbeli részjószágát Csombordi Tompa Péter 

cserében Csombord harmadáért Apanagyfalusi Sárkány Miklósnak adja (3395). 1733: Tordas, 

1750: Kis Torda, 1760−2: Olah-Thordos. 1808: Thordas vel Tordas h., Thorendorf g., Turdás val. 

1861: O. Tordas AF (7). 1888: Oláh-Tordas (Turdásu) AF Marosújvári js (Je 553). 1913: 

Oláhtordos AF vm (Az). – 1909/19: Turdaşul-român, Ot, Td, L 692: r 660 (185). Turdaş = Su 2: 

207. 1202–1854. − 1974: c. Hopîrta {Háporton kzs faluja K-re} [35 A] 

Tordos Szv (Szászváros-NyÉNy hrs) 1332: sacerdos de Cordas [: Tordas], Torda, 1333: 

Tordas, 1334: Thordas (Tr). 1430.X.23.: Pad harmadik határosa Thordas regis (KmJkv 65). 1577: 

Mi Kultsár György Tordasi Eskütt Folnagy, Kelemen Antal, Kiss Mihály Eskütt Polgárok az egész 

Falubelieknek képiben ... (SzTA). 1733: Tordos, 1750: Tardos. 1810-tıl 1816-ig itt volt ref. lelkész 

Sipos Pál (1759−1816) tanár, matematikus, filozófiai író; 1816-ban Kazinczy meglátogatta. 1733: 

Tordos . 1808: Thordás ~ Tordas, Thorendorf, Turdás (169). 1861: Tordos, Thurdás Szv (38). 

1888: ≈ (Turdás) Hu Szászvárosi js (Je 690). Határában ıstelep; mélyített díszítéső 

agyagmővesség; Torma Zsófia (1840−1899) ısrégész tárta fel. 1913: Tordos Hu vm (Az). # Torma 

Zs.: A tordosi ıstelep. Hu vm monográfiája, 1897. – 1909/19: Turdaş, T, L 577: r 461; m (185). = 

Su 2: 207. 1332–1854. [34 C] 

Torja Fe/Ké/Hsz (Kézdivásárhely-ÉNy 8 km; 590-630 m) 1307: p-m ... Thorya et Reketyesuelge 

vocatam; 1324: p. Feltoria v. seu p., t. Feltorya; 1332–4: Paulus sacerdos de Thorya Superiori. 

1307-ben Vduor fia András kézdi székely és két fia: Fulkun és István ezt az örökölt birtokot, amely 

1089


Ramacha ıket illetı része, rokonaik beleegyezésével eladták Opor fiainak: Jánosnak és Sandernak 

120 M-ért. 1324-ben Sárpataki János fia István panaszára az erdélyi káptalan megállapította, hogy 

István és unokabátyjai (Opour fiai: Sandrinus és Opour, s István fia Egyed) között igazságtalan 

osztály történt: Feltorjából Istvánnak csak egy jobbára lakatlan rész jutott, amelyen csak 30 háznép 

lakik, míg Egyednek 125, Sandrinusnak pedig 107 háznép jutott. Ezek szerint Feltorján 262 

háznép lakott. Papja 1332 II: 18 régi báni, 1333 I: 10 dénár, 1 régi báni, 1333 II: 3 verıcei báni, 

1334 II: 4 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 202). 1307: Thorya ..., s Ramacha-ból Reketyesuelge 

nevő részüket ..., s István fia Egyednek (An 2: 236). 1479: Zenthmiklos Thorya, Zenthmarton 

Thorya (SzO I. 231). 1502.IV.20.: Felthorya egészbirtok Kizdi Sándor Jánosé (KmJkv 3243); 

1517.IV.26.: Somkeréki Erdélyi Márton Felthorya (Fe vm) egészbirtokot átengedi Kiskendi 

Baládfi Jánosnak (3621); 1517.VI.25.: Somkeréki Erdélyi János özvegye: Petronella a reászállott 

Felthorya egészbirtokot Somkeréki Erdélyi Mártonnak vallja (3628). 1567: Also-Torija, Felseo- 

Torija (SzO II. 214). 1614: Alsótorja 195 családfı (Ké 7), 1614: Felsıtorja 68 családfı (Ké 8). 

1635: Gergely András pap volt, obiit (SzO). 1648: iskolaalapítás. *1677: Apor Péter. @ Apor 

Gábor. 1733: Alsó Torja, Felsı Torja, 1750: Also Türe, Felsı Türe, 1760–2: All Torja, Fel Torja. 

1802: földrengésben leomlik a katolikus templom tornya. 1808: Torja (Alsó-) (172). 1808: Torja 

(Felsı-) h. *1815.XII.11.: báró Apor Károly királyi táblai elnök, a Kemény Zsigmond Táraság 

egyik alapítója és elsı elnöke (−1885.X.31., Mvh). 1861: Al-Torja Hsz (29). 1861: Felsı-Torja Hsz 

(29). 1888: Al-Torja Hsz Kézdi js (Je 199). 1888: Fel-Torja Hsz Kézdi js (Je 317). 1913: Torja 

Hsz vm (Az). Felsıtorja ld Torja (Az). Torja 1969 L 3832. 1994: Apor Vilmos vértanú püspök 

emlékére szobrot állítanak. 2000: Árpád fejedelemnek szobrot állítanak. 2004.VIII.28. Duna Tv. 

Torjai napok. Lovasfelvonulás. Pityókafızés. Favágóverseny. 2004.IX.28. Duna Tv. # Gálffy M., 

Márton Gy., Nemes Zoltánné: Torjai szójegyzék. 1974. – 1909/19: Turia, T, L 2764: r 145; m 

(185). = Su 2: 208. 1307–1854. [38 A] 

Torjai-Büdös Hsz () 1888: Torjai-Büdös -Y- Hsz Kézdi js (Je 690). 

Torjás Ar (Soborsin-ÉK) 1808: Trojás (173). 1888: ≈ Radnai js (Je 696). 1913: Torjás Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Troaş, T, L 880: r 817; m (185). > Troiaş = Su 2: 205. 1828, 1851. 

> 1974: Troaş c. Săvîrşin {Soborsin kzs faluja ÉK-re} [33 A] 

Tormafalva 1. * Bi (Margitta táján) 1472: p. wolahalis Formafalva [: Tormafalva] (Jakó 369). 

1828: Tormafalu (Nagy 97). – Su 2: 414. {Beolvadt Biharvajda határába} 

Tormafalva 2. * Kr (Horvát környékén) 1458, 1474: Thormafalva alias Mathyas Ilese; 1469: 

Thormafalwa a. n. Mathias Ilese in pertinenciis possessionis Horwath adiacens (Cs 1: 585). 

1466.XI.13.: Szentannai Tóth István fiai nevében is tiltja Horváti Peres Tamást és fiait Horvát és 

Thormafalwa birtokbeli részeik elidegenítésétıl (KmJkv 1704); 1469.IV.10.: Horváti Peresek 

tiltják Mátyás királyt attól, hogy a Horvát (Kraszna vm) birtok tartozékát alkotó Thormaffalwa-t és 

Mátyásülését eladományozza (1863); 1519.IV.28.: Thormafalwa-i részbirtokát Bánffy László 

átengedi fiának: Miklósnak (3723). – Su 2: 412. 1429: Thormateleke (Csánkinak tulajdonítja), 

1458. 

Tormaháza * Kr 1481: Thormahaza Valkó vár tartozékaként Szék és Tótfalu közt fordul elı (Cs 

1: 585). – Su 2: 412. 1481 p. volahalis. 

Tormapataka BSz (Csákigorbó-ÉK) 1594: Lak, 1609: Thormapatak, alias Vyfalu (Kádár VI. 

561). 1625: Haranpataka (Csáky 654). 1632: Tormapataka alias Haranpataka (Kádár). 1750: Valea 

Hiranuluj. 1808: Tormapataka, Valye-Heranye (172). 1861: ≈, Válje Hirianul BSz (20). 1888: ≈ 

(Váleá-Herányi) SzD Csákigorbói js (Je 690). 1913: Tormapataka SzD vm (Az). – 1909/19: 

Valea-Hranii (Valea-Hreanului), Tp, L 295: r 283 (192). Valea Hranei = Su 2: 228. 1594−1854. − 

1974: c. Zalha {Zálha kzs faluja ÉK-re} [12 D] 

Tormás Hu (Szászváros-DNy hrs) 1486: Tormas (Amlacher 42). 1733: Tormas, 1750: Turmas, 

1760−2: Tormás. 1808: Tormás, Turmás (172). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Szászvárosi js (Je 691). 

1913: Tormás Hu vm (Az). – 1909/19: Turmaş, T, L 118 ort. r (185). = Su 2: 208. 1486−1854. 

{1496, 1521: két Tormás családnévvel együtt! Ezek Csánkinál a birtokosok sorában állanak.} − 

1090


1974: c. Mărtineşti {Martinesd kzs faluja} M [34 C] {1981: Turdaş vize? Avagy Martinesdtıl 

északra elfolyó víz vajon nem Turmaş?} 

Tormatelke * Kr (Horvát környékén) 1429: pr. Thormateleke, Tormateleke; 1458: Thormafalva 

alias Mathyas Ilese, Tormafalva, Mathiasilese (Cs 1: 585). – Su 2: 412. 

Tornó KrSzö (1913) : Ternova Kr. 

Tornód * Te (Detta táján, Temesberény mellett) 1408: Tornod Berény város tartozéka volt (Cs 2: 

67). – Su 2: 414. 

Tornova 1. Za 1. (Pankota-DK) 1406−1409: Thornowa (Márki II/1. 250). {....} Thornowa az 

Egregyi Kolbász család birtokai közt (Cs 1: 746. T b). 1490: Thernowa (Bánffy II. 285). 1808: 

Ternová ~ Eperies Ar (169). 1888: Ternova Ar vm Ternovai js szh, 1888: ház 458, L 2259 (Je 683 

& Subtolya psz, Szántus). 1913: Tornova Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Ta/rnova, Ternova, 

L 2887: r 2639; m, zs (178). Tîrnova = Su 2: 198. 1406−1913. [32 B] 

Tornova 2. Za 2. (Körösbánya-Ny, a Fekete-Körös jp-i úton) 1439-ben Alsó- és Felsı-Tornova 

Világos vár tartozékai voltak (Cs 1: 746. Tornova a. Ma Ternava Körösbánya-Ny). 1497.I.26.u.: 

Tharnawa Moga Petru birtoka, ld Aranyosbánya (KmJkv 3000). 1808: Ternava, Tirnava (169). 

1888: Ternáva (Ternavica) Hu Körösbányai js (Je 683). 1913: Ternáva Hu vm (Az). – 1909/19: 

Târnava, Ternáva, L 503: r 500 (178). > Tîrnava de Criş {Su Ø} 1974: c. VaŃa de Jos {Alváca kzs 

faluja É-ra} [33 B] 

Tornya Csa (Arad-ÉNy) 1555: Thorony, 1558: Toron, 1560: Torony (Borovszky: Csanád II. 599). 

1561: Bak (Cs 1: 766. Ar). 1647: Tornya (Borovszky). 1806: Tornya (21 X 43). 1913: Tornya Csa 

vm Battonyai js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Tornia, Tornya, L 2516: r 623; m, szerb, n, zs, 

szlovák (184). > Turnu = Su 2: 208. 1333–1851. − 1974: c. Pecica {Pécska kzs faluja ÉK-re} [31 

B] 

Tornyafalva 1. * Te 1. (Hodostól inkább nyugot felé) 1369: Tornyafalua a Bélvidéki ~ 

Szabadfalusi Nexafiak (Nexefiak) birtokában (Cs 2: 67). 1371–2: Thonay = Tornyafalva (DocVal 

242). − Su 2: 411. 1371. {Lugos táján} 

Tornyafalva 2. * Te 2. (Krassóviszák mellett) 1471: Thornyafalwa Hódos kastély tartozéka volt 

(Cs 2: 67). − Su 2: 412. 

Tornyos * Csa (Zsombolya mellett) 1479: Thornos, 1489: Thornus, 1492: Tornias, 1650: 

Thornyos. A XVII. század második felében tőnt el (Borovszky: Csanád II. 598). 1479: Thornos, 

1489: Thornas, ugyanez 1482-ben Te vm-ben tőnik fel (Cs 1: 705. Csa). − Su 2: 412. 1479−1650. 

Torockó vár To (romjai Torockószentgyörgy fölött) 1289.IX.18.: IV. László király a lázadó 

kunok ellen a Hód melletti csatában nyújtott segítségükért, több mint ezer személynek Turuskou 

vára alatt a tatárok fogságából való kiszabadításáért ... újra az Aranyos földjén lakó székelyeknek 

adja a tordai vár Aranyos nevő földjét (Er I. 452); 1291.III.12.: Turuskou vára a megyebeliekkel 

közös (478); 1291: Torozko-i Ehellews fia Ehelleus comes örökjogon bírt Twrozko-i várát, 

tulajdonjoga fenntartásával, átengedte szomszédainak, az Aranyos menti kézdi székelyeknek, hogy 

utódaikkal együtt mindig bírhassák (492). 1470: castrum Thorozkozenthgywrg; ... 1516: castrum 

Thorozko. 1470 elején Mátyás király az erdélyi lázadásban részt vett és ezáltal hőtlenségbe esett 

Toroszkai László, Zsigmond és Elyus birtokait Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdának 

adományozta. Tartozékai ekkor: Toroszkó vs, Gyertyános és Borrév (egészen), Szentgyörgy, 

Bedelı, Felsıszolcsva, Alsószolcsva, Podsága, Újfalu és Vidal fele. A beiktatásnak a Toroszkaiak 

ellentmondanak a vár keleti felére, Toroszkó vs és Borrév felére, Bedelı negyedére, végül a 

Toroszkó vs melletti malomra, 3 vaskohóra, másik 2 felére, s 8 és fél vasverıre (Waswerew). 

További hasonló birtokviták, de a Toroszkaiak kezén marad (1289-tıl Cs 5: 676-9. Toroszkó vár). 

1469.X.24-én Rédei János erdélyi alvajda Thorozko várában felkereste Kendi Antalt (KmJkv 

1925); várnagyok: 1471: Hetényi Fejes János; 1473: Fiti Máté; 1482: Piski György (I. 1056). 1704- 

1091


ben Tiege császári hadvezér a kuruccá lett Thorotzkay István szentgyörgyi várát felégette és 

leromboltatta. 

Torockó vs To (Torda-Ny) Ákos nembeli Torockaiak örökbirtoka. 1257–72: Toroczko (Jakó– 

Valentiny: Thorotzkay 9). 1294: Turuzkov-i Ehelleus fia Ehelleus magister Gerebenes nevő (To 

vm) örökjogú földjének felét örök tulajdonként átadja rokonainak: Helemban fiainak: Istvánnak és 

Andrásnak, akik apja: nevezett Ehelleus nıvérének gyermekei, és ezek utódainak (Er I. 532); 

1299.X.19.: Orbó határa ... venit ad fluvium Thorozko/Twruzco (589/1). 1303: Thurusko-i 

Ehelleus fia Ehelleus erdélyi alvajda és Heym fia Gambuci János comes csereügylete: Ehelleus adja 

Torda vm-i Gerebenus örökölt földje felét; mint szomszéd hozzájárult Halymban fia István a maga 

és te: András nevében, telegdi székelyek, akik Ehelleus alvajdától, rokonuktól kapták Gerebenes 

föld másik felét. János comes Ehelleusnek adja Heuduasara, Ileerteluke és Bykus vásárolt földbeli 

részeit, s Gambuc földet (An 1: 400). 1332−7: sacerdos de Thuruzkov; 1336: Turusco; 1344: 

nobiles de Thuruzkow; 1470: opp. Thorozko; 1492: p. ≈ necnon folles in eadem et conflatoria ferri 

ac molendina ibi constituta; 1516: p. ≈. ¤Toroszkó vár tartozéka. Jbn 1473: Tót, Jelna, Kaskethew, 

Barta, Katona, Hajgó, Józsa, Orbonáz, Kessy, Fekete, Gendel, Ekhert, Hajnal, Korod, 

Molendinator, Anger, Faber, Jafol, Grivald, Gewbel. Ugyanekkor az erdélyi vajdának 16, a 

Toroszkaiaknak 8 jobbágytelke van (a hs fele); összesen 50 jb-t lehetett ekkor. Ue. egyik vaskohó 

mellett kıbıl épült fújtató. 1464-beli Várköve: Székelykı ({+}1291–1516. Cs 5: 689-690. 

Toroszkó vs). 

1430.IV.14.: Thorozko-i Elyüs (KmJkv 63); 1440.IX.13.u.: ≈-i Péter és testvérei: Erzsébet, 

Zsigmond, s ≈-i László hiánytalanul visszaszolgáltatták a Gerendieket illetı okleveleket (271); 

1441.VI.22.: Dobokai Miklósné: néhai Thoroczko-i László leánya: Katalin és Erzsébet nevő 

gyermeke üv (332); 1445.XII.2.u.: Thorusko-i Péter és fe: Almakeréki Apafi Ilona üv (546); 

1451.X.2.: Thorozko-i Franciás Jánosné: Katalin és fia: Antal (986); 1452.VIII.6.: ≈-i Elyüs 

faragói és nyulasi birtokos (1060); 1453.VII.25.: ≈-i néhai László gyermekei: Péter, László és özv. 

Csomaközi Pálné: Ilona [!] üv, ≈-i Elyüs Pétert is (1103); 1453.XI.11.: Túri Lırincné Fülpösi 

Katalin nyugtatja ≈-i Pétert s fiait: Zsigmondot és Lászlót a ≈-i Miklós fia Mihály özvegye: néhai 

Fülpösi Ilonának ≈-ból járó hitbér és jegyajándék kifizetése felıl (1115); {1460.III.} ≈-i Péter ü: 

Zsombor (1429); 1462.III.15.: ≈-i idısebb Péter özvegye: Drági Adviga meghatalmazza testvérét: 

Drági Zsigmondot, hogy megállapodjék ≈-i Elyüssel a ≈-ból neki járó jegyajándék felıl (1655); 

1464.VII.19.: az Aranyos széki székelyek és a Thorozko-i nemesek közötti vitás határ bejárása. 

Határnevek: fl. Aranyas, aqua Apathewrwenye, magnus lapideus mons vulgo Kewzyrth, ... ad unum 

altum Chwp, ad unum Eel/El, ad unum Pathak, ad locum Feyeragagoskewes, versus lapidem castri 

ad unum Kapws, ad latus maximi montis videlicet Kewzyrth, qui mons Warkewe nuncupatur et 

precise supra civitatem Thorozko adiaceret (1673); 1470.V.24.: ≈-i László és te: Zsigmond, s 

László [!] gyermekei: János, Péter, Ferenc, Mátyás, Balázs és Ilona (1960); 1470.IX.3.e.: 

Thorozko-i [?] László és Zsigmond üv (1986); 1473.VIII.30.: ≈ Nádasdi Ungor János birtoka 

(2108); 1474.V.4.: Throzko-i Péter özvegye: Alárd Dorottya ≈ mezıvárosban, Szentgyörgy, Bedelı, 

Alsószolcsva, Felsıszolcsva, Vidal, podsága, Újfalu (To vm), Gyákos és Kund (Kü vm) birtokbeli 

részeit, eltartás fejében, élete végéig átengedi Batinai Kis Jánosnak (2146); 1484.IV.29.: Járai 

Péter − Thorozko-i László s fiai: Ferenc és Jakab, továbbá ≈-i Zsigmond nevében − tiltakozik az 

ellen, hogy ≈-i László fiú utód nélkul elhalt testvére: Péter leányai: Kövendi Balázsné: Anna, 

Bogáti Lászlóné: Potenciána, valamint Dorotya, akiket nevezett ≈-i László árvaságukban tartott, 

felnevelt és kiházasított, továbbra is használják néhai apjuk birtokrészeit ≈-n és tartozékaiban, 

minthogy ezek jog szerint a tiltakozókat illetik (2484); 1494.VIII.2.: Thoroczkay Ferenc tiltja 

Geréb László erdélyi püspököt Vingárt tartozékaival kapcsolatban (2924); 1495.III.10.: Járai Pál 

özvegye: néhai Thorozko-i Péter leánya: Anna Torockószentgyörgy várában, Thorozko 

mezıvárosban, Bedelı, Alsószolcsva és Felsıszolcsva birtokbeli részit 150 Ft-on zálogba adja 

Dengelegi Pongrácz Mátyásnak (2942); 1497.I.27.: ≈-i László, öreg korára való tekintettel, minden 

ingatlan és ingó java védelmét Ferenc nevő fiára bízza (3002); 1500.XI.8.: ≈-i Ferenc közbíró: 

Inaktelke (3155); 1502.XII.13.: ≈ Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264); 

1530.VI.21.: ≈-i Móré Péter − ≈-i néhai Thorozkay Ferenc gyermekei: Ferenc, Antal, Mátyás, 

1092


János, Péter és Kristóf, Pestyéni Dénesné: Ilona, Fruzsina, Zsófia, Katalin, Ilona és Anna, valamint 

Thorotzkay Ferenc özvegye: Erzsébet nevében − tiltja János királyt attól, hogy Kund egészbirtokot 

eladományozza (4309); 1553.III.25.: Thorozkay Péter (5182). 

1579: Esenberg (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 1590: városi pecsétje. 1635 

Felsıcsernáton: Mácsa Mihály Turoszkon kovács mővet tanol; Kovács Mihályné fia Mihály 

Toroszkoban lakik; Nagyborosnyó: Kovács István; Feltorja: Illyés Balázs régi lófı Thoroszkon 

lakik; Bacon (Hsz): Péter Bálint Turoszkoban kovács mőet tanol (SzO). Vasmővesei a XVII. 

század közepétıl küzdenek a földesúri joghatóság alóli szabadulásért. 1658–59-ben II. Rákóczi 

György fj támogatta üggyüket, de a besztercei országgyőlés kimondta jobbágysorban tartásukat. 

1702 elején ifj. Thorotzkay Péter tisztázatlan okokból elfogatja Tóbis Mihály bírót; lázadás, a 

bányászlegények kiszabadítják. 1702.XI.17.: császári csapatok támadják a helységet, lázadás címén 

Ekárt Andrást és Szabó Gergelyt megkínozzák és felakasztják. 1727 Lóna (Ko): Szodos János, 

nıtelen, Toroczkon szolgál (Gyalu 279). 1878: Tőzvész pusztítja a helység számos házát. 

Segítség. Toroczkói album Jókai elıszavával. Bp 1879 (a tőzkárosultak felsegélyezésére). 

Lakossága: 1786: 1964 fı; 1847: 1780 (127 bányász, 104 szénégetı, 52 vaskészítı, 40-45 

segédmunkás); 1880: 1423; 1910: 1501; 1930: 1311 (1112 m, 176 r, 18 c, 2 n, 3 zs); 1956: 1135; 

1966: 965 fı. 

1805: Thoroczko. 

1808: opp. Toroczkó ~ Thoroczkó (172). 1861: Toroczkó (oppidum), Trétzko To (11). 1888: 

Toroczkó (Treszku) TA Torockói js szh, ház 406, L 1423 Unitárius (Je 691). Eisenmarkt ~ 

Eisenburg. 1913: Torockó TA vm (Az). # Jókai: Egy az Isten. Borbély I.: Toroczkó története 1848– 

49-ben. Kv 1906; Gyallay: Vaskenyéren. Regény. Kv 1926. {stb., Buk. 1996.} Borbély I.: A régi 

Torockó. Kv 1927. Jakó: Adatok a torockói jobbágylázadások történetéhez (EM 1945.1-2). 

Szentmártoni K.: Adatok a torockói iskola történetéhez. Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kv 1957. 

Ignácz R.: Torockói gyász. Történeti regény, 1959. Szabó T. A.: Torockó és vidéke XVIII-XIX. 

századi írásbeliségének nyelvébıl (NyIrK 1968.1. 112-120). Kós: Torockó, a vasmőves község 

(Mővelıdés, 1971). Jakó: A torockói legenda születése és kritikája (Korunk, 1974, 1975), ua. Írás, 

könyv, értelmiség. 1976. 62-79. Kós: Hajdani torockói vásárok (:1976). Janitsek J.: Torockó és 

Torockószentgyörgy helynevei (NyIrK 1981.1). Uı: T és Tszgy hely- és családnevei. Bp 1992. F. 

Halay H., Szentimrei J.: Torockói varrottasok. 1997. – 1909/19: Trascău, T, L 1402: r 121; m, c, zs 

(184). > Rimetea = Su 2: 79. 1257−1854. [22 D] 

Torockószentgyörgy To (Torockó-D hrs) 1332: sacerdos de Sancto Georgio; 1461: Zent Georg 

Siculorum (JJ, 42). 1470: p. Zenthgywrg (Cs). 1470: castrum Thorozkozenthgywrg (Cs 5: 676); 

1489: p. Thorozko Zenthgergh; 1516: p. Zenth Gyewrgh. Jbn 1473: Szabó, Bíró, Kis, Tót, Kele, 

Nagy, Poják, Székely, Szakács, Boncza, Kemenczés, Szıke, Fábián, Lukácsi, Köres. A hs felében 

26 jobágytelek (Cs 5: 742). 1453.VII.25.: a Zenthgewrg-i plébános: László pap, ≈-ön lakó Bíró 

Máté és Balázs ü: Torockó (1103); 1470.V.24.: Zenthgerg vára (1960); 1474.V.4.: ZenthGergh ld 

Torockó (2146); 1482.VII.21.: Trozkozentgyergh-i Kis Andrásné: özv. Csomafájai Lászlóné: néhai 

Margit leánya: Margit csomafájai birtokrészét 11 Ft-on zálogba adja Csomafájai Györgynek és 

Gergelynek (2383); 1489.IV.13.: Bogáti László Thorozkozenthgergh-i nemesházát, ≈, Bedelı, 

Vidal, Újfalu, Podsága, Alsószolcsva és Felsıszolcsva birtokbeli ısi részét 100 Ft-on zálogba veti 

Dengelegi Pongrácz János volt erdélyi vajda özvegyének: Erzsébetnél és fiánál: Mátyásnál (2695); 

1495.III.10.: Thorozkozenthgyergh vára ld Torockó (2942). 1587: Thoroczko Zentt Georgy. – E: 

fl. 10, A: fl. 3 den. 34. Ser. Rex egr. Nicolao Thoroczkay suam partem vita durante fl. 2 den. 22 

relaxavit. Egregiis omnibus Thoroczkayensibus ceterae partes arendate. In prima solverunt fl. 5 

den. 56, ultima totidem (Dé 67). Torotzkai István aranyosszéki fıkirálybíró, fe: Kapivári Kapi 

Borbála, gy: János (1675–1745.I.25., Nsz) 1733-tól fogarasi fıkapitány, 1733.VI.1-én báróságot 

kapott, 1742-tıl kincstartó és guberniumi tanácsos (Gyalu 265/2). Bánffyhunyadi (Abacs) Márton 

(?–1737.XII.20.) külföldi tanulmányairól hazatért 1696-ban, ref. lp Torockószentgyörgyön, 1710tıl 

Ótordán, 1728-tól az Enyedi Ehm esperese (Dn 1764). 

1093


Toroczkai Mátyás és Surányi Nádudvari Erzsébet leánya: Ágnes (1703–1733.III.6., Kv) gr. Bánffy 

Györgyné (Gyalu 238/1). 

1724.X.29. ifj. Torotzkai Péter – az E. Kir. Tábla adsessora – temetésén Szigeti Gyula István 

enyedi teológiai tanár prédikál. 1757 Pünkösd havának 26. napján Ketzeli Borbára özv. Torotzkai 

Péterné ... testének Koporsóba lett zárattatása alkalmatosságával, a Torotzkó Sz. Györgyi gyászos 

Udvarban megsereglett Halotti Gyülekezet elıtt ... Tsernátoni V. János tszgyi lp; 1757.X.9.: ugyan 

K.B.-ról Hermányi D. Josef enyedi lp ... a' T. Szent-Györgyi udvarban ujonnan épült szin alatt, ua. 

Dési Lázár György enyedi második pap (vsz a sírnál). = Oratio Exequialis super funere 

Illustrissimi ac Spectabilis Domini PETRI TOROTZKAI Junioris de Torotzko Sz. György, ex sua 

linea ultimi, dum viveret, Inclytae Tabulae Regiae Transilvanico Judiciariae Adsessoris. etc. 

Habita in Torotzkó Sz. György Anno 1724. Die 29. Octobris. a STEPHANO GYULA SZIGETI, 

SS. Theologiae in Illustri Collegio N. Enyediensi Professore. CLAUDIOPOLI, Impress. per 

STEPHANUM PÁLDI Anno 1759. (Colligatumban.) A 1: címlap; A 1v: A' Keresztyén Olvasonak 

Istentıl kegyelem! (Torotzkai Kata szorgalmazta a kiadványt); A 2–B 2v : SzGyI: Oratio 

Exequialis; B 3–D: Az elébbi deák oratzionak magyar forditása, mellyet Méltoságos Kegyes 

Patrona Asszonya parancsolatjára készitett Szathmári Pap Mihály, A' Kolos'vári Refor. Colleg. 

Alumnussa és Hites Bibliothecariussa; D 2–H 3v : TsVJ; H 4–Nv : HDJ; N2–Pv : DLGy; P 2–P 

4: ... a' régtöl fogván virágzó Farnasi Tekintetes KETZELI Familiák ... Genelogiájok...; Q–Q 3v: 

Butsuztató {atyafiságától, háznépétıl; részben verses}. 

1808: Szentgyörgy (Toroczkó-) (157). *1816.X.27.: Gáspár János pedagógus, kolléegiumi tanár, 

tankönyvszerkesztı (–1892.III.6., Nagyenyed). 1861: Toroczkó-Sz. György To (11). 1888: T-Sz-Gy 

TA Torockói js (Je 691). 1913: Torockószentgyörgy TA vm (Az). # Jakó–Valentiny: A 

torockószentgyörgyi Thorotzkay család levéltára. Kv 1944. – 1909/19: Trăscău-Sângeorgiu, Tszgy, 

L 941: r 19; m (184). ColŃeşti = Su 1: 162. 1332−1854. [22 D; L] 

Torockóvidéke: szők völgy az Érchegység keleti végében; két magyarlakta helysége van: Torockó 

és Torockószentgyörgy. Elsı magyar lakosai valószínőleg a 11. sz-ban a közeli tordai várispánság 

szervezıdésével párhuzamosan ülték meg. A 14. sz-tól vált jelentıssé a torockóiak manufakturális 

vasbányászata, kohászata és vasfeldolgozó ipara. A mezıvárosi fejlıdés útjára lépett Torockó a 16. 

sz. elejétıl 1848-ig küzdött szabadalmas jogaiért földesuraival. Ennek során a 18. sz-ban 

hamisították azt az oklevelet, melynek következményeként a lakosságban megerısödött és kialakult 

az az erıs történeti tudat, hogy ıseik a tartárjárás elıtt kaptak az Árpád-házi királyoktól 

privilégiumokat, és ezt III. Endre király a közéjük telepített felsı-ausztriai bányásznépnek is 

megerısítve biztosította. Történeti tény, hogy néhány német család csak a 15–16. sz-ban költözött 

közéjük, szabadalmaik régiségére viszont nincsenek írásos bizonyítékok. A vasbányászat és 

vasfeldolgozás a múlt század második felében a bányák kimerülésével és technológiai elavulásával 

visszaesett, és ez a tény a települések fejlıdését erısen lefékezte. ≈ nyelvsziget volta és endogám 

házassági szokásai miatt igen sok archaikus vonást ırzött meg népi kultúrájában. Különösen 

nevezetes gazdag és színes népviselete, hímzése és bútorfestészete. Torockószentgyörgy státusa 

1848-ig jobbágyközség volt. Ennek következtében népi kultúrája is egyszerőbb, nem annyira 

gazdag és színes, mint a szomszédos, egykor városi rangú Torockóé. (K. L. 189.) Orbán B., 1872. 

Jankó J.: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Bp 1893. Jakó: Az Aranyos mente 

múltjából. (Mővelıdés, 1971. 6. 7–11). Kós: Népélet és néphagyomány. 1972. 

Torontáldinnyés Tt (Temesvár-DNy) 1723: Dingnas (Borovszky: Torontál 125). 1828: Dinyas 

(Nagy, I. 397). 1851: Dinnyás, Tt, rácz falu 8 kath., 1618 óhitő lak., anyatemplommal, s 104 6/8 

egésztelekkel. F. u. a kamara (Fé 1: 260). 1910 L 1665 szerb. 1913: Torontáldinnyés Tt vm 

Párdányi js (Az). – Diniaş = Su 1: 200. 1723–1851. – 1974: c. Peciu Nou {Újpécs kzs. faluja; ÉNyi 

hrs} [31 C] 

Torontálvármegye # Borovszky Samu: Torontál vármegye. Bp 1911. 

Tosula * Te (Temesvár táján) 1334: Tosula (Tr). – Su 2: 414. 

Tót Za (Csánki) : Feltót. 

1094


Tót(i) * Csa 1 2. Nevükbıl következtethetıen azon szláv falvak közé tartoznak, amelyeket a XI– 

XII. században telepítettek királyi birtokra. 1. (Szemlak-É) 1232: t. vdvornicorum Tovth. Királyi 

udvarnokok lakták; ekkor Bı és Telki határosa. 1561–2-ben Tóti psz (Gy 1: 874). – Su 2: 414. – 

2. (Temesnagyfalu és Székelyszeg közt) 1333–5: Johannes (sacerdos) de Toti. Papja 1333: 2 gs, 

1334 I: 6 báni, 1334 II: 2 báni, 1335: 1 gs 1 báni pápai tizedet fizet. 1723. tk: Tottin (Gy 1: 874). 

1332–7: Toti (Cs); 1439: Thoti (Cs; B); 1485: Thothy (Cs 1: 706); 1597: Thoty (Borovszky: 

Csanád II. 607). – Su 2: 414. 1333–1723. 

Totesd Hu (1888) : Tótfalu Hu 1. 

Tótfalu 1. Bi (Várad-ÉK, a Berettyóba ömlı Almás- és Bosnya-patak összefolyásánál) 

1291−4: v. Alumas (Tr, Le). Magyar lakossága mellé románok és a török elıl menekülı délszlávok 

települtek. 1625: Tootfalu Valachorum (Csáky 639, Jakó 194) a Csákyak adorjáni uradalmához 

tartozott. 1808: Tótfalu (Nagy-), Szirbi (172). 1888: Nagy-Tótfalu Bi Szalárdi js (Je 532). L 1910: 

979 (r, m); 1956: 533 (Le). 1913: Alsótótfalu Bi vm (Az). – 1909/19: Sârbi, Ntf, L 1217: r 808; 

m, zs (159). Sîrbi = Su 2: 136. {1291–4 Györffy Szalárdalmásnak írja; 1421 Csánki Almásnak}, 

1625−1913. [10 D] 

Tótfalu 2. Bi 2. (Szalárd-DK, a Telegdi úton) 1413: Tothfalwa (Jakó 369). 1625: Totfalu 

(Csáky 654). 1692: Tot-Falu (Mezısi 100). 1808: Tótfalu (Kis-), Paulesty (172). 1888: Kis-Tótfalu 

Bi Szalárdi js (Je 435). 1913: Felsıtótfalu Bi vm (Az). – 1909/19: Pauleşti, Kistótfalu, L 24: r 234 

(131). Păuleşti = Su 2: 32. 1413−1913. − 1974: c. Brusturi {Tataros kzs faluja ÉNy-ra} [11 C] 

Tótfalu 3. Do (Szamosújvár-ÉNy) 1405: Tothfalu (Kádár VI. 568) Bonchidához tartozó királyi 

birtok. Nagy Lajos király adományozta a Bánffyaknak. 1406: Thotfalw (Bánffy I. 502). 1470.II.22.: 

Bánffy László Thothfalw birtokbeli részét zálogba adja György magister kolozsi fıesperesnek 

(KmJkv 1941); 1515.VII.24.: Bánffy Péter ≈-i részét átengedi Kendi Gálnak (3588); 1515.IX.4.: 

Bánffy András ≈-i részét zálogba adja ugyanannak (3590); 1519.IV.28.: ≈-i részbirtokát Bánffy 

Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1524.XI.26.: ≈-i részét 

Bánffy László eladja Podvinyai Pál deáknak (4055); 1554.VIII.30.: Thothffalw Bonchidai Bánffy 

Mihály birtoka (5319). 1661-ben Kemény János fj Haller Gábornak, 1688-ban Apafi fj Teleki 

Mihálynak adta. 1733: Tótfalu, 1750: Görögkatolikus fatemplom, 1760–2: Valya. XIX: a Bánffy, 

Szilvási, Váradi és Teleki család birtoka volt. 1808: Tótfalu (172). 1861: ≈, Válya Do (17). 1888: 

≈ (Valea, Vályá) SzD Szamosújvári js (Je 693). L 1910: 354 (r), 1992: 209 (Le). 1913: 

Bánffytótfalu SzD vm (Az). – 1909/19: Vale, Tf, L 302: r 291 (192). = Su 2: 224. 1405−1854 

{1913}. − 1974: c. Aluniş {Kecsed kzs faluja É-ra} [13 C] 

Tótfalu 4. Hu 1. (Hátszeg-DNy, a Várhelyi úton) 1416: p. Tothfalw; 1438: p. Tothesth in d-u 

de Ha.; 1447: p. Thethewfalwa; 1493: kenezii de Thothesd, nobiles de ≈; 1519: nobiles p-is 

Thodesd. Damsosi ~ Morsinai, D. Árka, Totesdi, Kernyesti, Kendefi, Brezovai-birtok (Cs 5: 142. 

Tf 3.). 1733: Torresti [: Tothesti], 1750: Totesty, 1760–2: Totesd. 1808: Totesd (172). 1861: ≈ Hu 

(24). 1888: ≈ (Togyesgyu) Hu Hátszegi js (Je 693). 1913: Totesd Hu vm. – 1909/19: Toteşti, 

Totesd, L 361: r 325; m, n (184). = Su 2: 202. 1416−1854. [43 B] 

Tótfalu 5. Hu 2. ? (Illye-ÉK, Gyulakuta, Kabiest vidékén) 1494: p. Thothfalw ~ Thothfalwa. 

Barancskai-birtok (Cs 5: 142. Meglehet, azonos ... Szerb vagy Szerbfalva ... Szirb hs). 

Tótfalu 6. Hu 3. (1495, 1505) > Rápolt 2. (Kisrápolt). 

Tótfalu 7. Ko (Kolozsvár-DNy, Szászfenes-D; 449 m) XIII/XIV. századi szláv telepítés. 1341: 

v. Toutfolu püspöki birtok (Gy 3: 340/51). 1448: Thotfalw; kenezius St. Buday (Cs 5: 419). 

1448.X.24.: Thothfalw-i lakos Budai István püspöki jb részes volt ölyvesi román jb megölésében 

(KmJkv 634); 1468.I.4.: Danciu fia Manciu, a püspök Thothfalw-i jobbágya és Rákoson lakó 

Mozordan Dionisie − az említett néhai Danciu fia: néhai Nicolae fia Nicolae nevében is − 53 

arany Ft-ban kiegyeztek [Felek-i lakos] Feier Ştefannal és fiaival az általuk megölt Danciu fia 

Nicolae vérdíja felıl, de kikötötték, hogy Feier Ştefan többé sohase lakhassék ≈-ban (1777). 1587: 

Magyar Tottfalu. – E: fl. 7. {A -} (Dé 53). 1733: Tótfalu, 1750: Toucz. 1808: Tótfalu ~ Tótfalva ~ 

1095


Tótújfalu, Toócz (172). 1861: Totfalu Ko (14). 1888: ≈ (Teuc, Teutus) Ko Gyalui js (Je 693). 

1913: Kolozstótfalu Ko vm (Az). – 1909/19: TăuŃi, Tf, L 367; r 361 (179). = Su 2: 185. 1448– 

1854. − 1974: c. Floreşti {Szászfenes kzs faluja} [22 B] 

Tótfalu 8. * Kr (Ferde mellett) 1464: Thotfalwa, Tothfalw (Pesty: Krassó II/2. 254). − Su 2: 

412. 

Tótfalu 9. Kr (Kraszna-DNy) 1481: p. volahalis Thotfalu Valkó várhoz tartozott (Cs 1: 585); 

=: ≈, 1508: Totfalva, 1519: Tothfalw (Petri IV. 679). 1519.IV.28.: Thothfalw-i részbirtokát Bánffy 

László átengedi fiának: Miklósnak (KmJkv 3723). 1546: Totfalu, 1559: Thotffalwa (Petri). 1733: 

Szirb . 1760−2: Kraszna-Tótfalu. 1808: Tótfalu (172). 1888: Kraszna-Tótfalu (Sirbi) Szi Krasznai 

js (Je 456). 1913: Krasznatótfalu Szi vm (Az). – 1909/19: Sârbi, Ktf, L 417 gkat. r (159). Sîrbi = 

Su 2: 136. 1481−1854. − 1974: c. Sîg {Felsıszék kzs faluja D-re} [11 D] 

Tótfalu 10. Kü (Mikeszásza, Keszlér, Lodormán stb. hs-kel együtt; talán a mai Lunka 

Mikeszásza mellett ÉNy-ra) 1477: p. Thothfalw; 1487: p. Thotfalw; 1511: p. Wythothfalw (Cs 5: 

899). 1477.IV.11.: Guti néhai Ország János fia: Sebestyén Thothfalwa ~ Thothfalw nevő 

egészbirtokát zálogba adja szebeni Horváth Pálnak (KmJkv 2222-2223); 1480.VIII.10.: Thothfalw-t 

ua. zálogba adja ugyanannak (2305). 1733: Lunka . 1760–2: Lunca . 1808: Lunka (100). 1854: 

Lunka, Langendorf, Lunca (StTr). 1861: Lunka Kü (8). 1913: Küküllılonka KK vm Hosszúaszói 

js (Az). – 1909/19: Lunca, L, Ld, L 521: 510 (105). = Su 1: 366. 1447–1854. + 2: 412. [35 A] 

Tótfalu 11. KSz (Szilágycseh-ÉNy) 1410: Totfalu (Petri IV. 679). 1474: Thothfalw (Zichy XI. 

151). 1543: Thofalw, 1629: Tottffalu (Petri). 1733: Strentz, 1750: Sztrencz, 1760−2: Tótfalu. 1808: 

≈, Sztremsz (172). 1913: Bükktótfalu Szi vm Szilágycsehi js (Az). − 1909/19: StremŃi, Btf, L 

617: r 612 (168). StremŃ = Su 2: 147. 1410−1854. − 1974: c. Băseşti {Illésfalva kzs faluja Ny-ra} 

[12 A] 

Tótfalu 12. * Sza 1. (Börvely-É) 1366: Tothfalw. Börvelytıl nem messze feküdt, emlékét egy lápi 

dőlınév ırzi (Maksai 222). − Su 2: 414. 

Tótfalu 13. Sza 2. (Felsıbánya-Ny hrs) Asszonypataka és Középhegy bírája 1329-ben engedélyt 

kapott arra, hogy a két város közt elterülı erdıségen telepíthessen. A század folyamán az itteni 

irtáson alakult ki a szláv és magyar lakosságú Tótfalu (Maksai 142. Giród). 1400, 1430: Tothfalu 

alio nomine Gerod (Cs 1: 487). 1408: Gyrolth a nagybányai ispotály birtoka; utóbb Albisi 

Zólyomiaké és Drágfiaké (Maksai). 1808: Tótfalu (Girót-) (172). Keresztelı Sz. János fejvételetemplom, 

b: VIII.29. (RKNt 1999). 1851: Girod-Tótfalu, Sza vm, 93 romai, 386 g. kath, lak., 

romai kath. anya-, g. kath. fil. templom Omechin János 1406-ban 600 arany forinton megvévén, 

mint nagybányai polgár az odavaló korháznak ajándékozta. 1605-ben Bocskay István a reform. 

gyülekezet gondviselésére birta. 1684-ben a váradi török basák által biratott; 187-ben a minorita 

szerzetes atyák kapták meg, melly iránt az országgyülésen panasz is tétetett. F. u. a nagybányai 

minorita szerzetes atyák (Fényes 4: 214). 1888: ≈ (Teucz din sus) Sza Nagybányai js (Je 345). 

1913: Giródtótfalu Sza vm (Az). – 1909/19: TăuŃii-de-jos {!: -sus}, Gtf, L 814: r 688; m, zs (179). 

TăuŃii de Sus = Su 2: 185. 1400−1851. [12 B] 

Tótfalu 14. Sza 3. (Nagybánya-Ny hrs) 1440: Thothfalw. A megtelepülés minden jel szerint − 

Láposbányáéval együtt − az elsı adat kelténél jóval korábban történt. Láposbányával való 

kapcsolata adott rá okot, hogy bánya- és szılımővelı városoknak járó kiváltságokban részesüljön 

(Maksai 221). 1490-ben tőnik fel a mai Misztótfalu mint Szinér vár tartozéka (Cs 1: 487. Tf). 

1614: Misztottfalu (Maksay: Ub 814). 1648: Mizthotfalu (Makkai 393) I. Rákóczi György birtoka. 

*1650: Tótfalusi Kis Miklós betőmetszı, nyomdász, a magyar mővelıdés nagy úttörıje 

(−1702.III.20., Kv). 1760−2: Kis Tótfalu. 1808: Misztótfalu (109). 1888: ≈ (Teucz din jos) Sza 

Nagybányai js (Je 509). Szent Lırinc-templom, b: VIII.10. (RKNt 1999). 1913: Misztótfalu Sza 

vm (Az). – 1909/19: TăuŃii-de-jos, Mtf, L 973: r 497; m, zs (179). = Su 2: 185. 1440−1851. > 

TăuŃii Măgheruş = Su 2: 185. 1648, 1760. {Mogyorós adataival együtt} » TăuŃii-Măgherăuş 

{Miszmogyorós} [12 B] 

1096


Tótfalu 15. Sza 4. (Nagybánya-DNy, a Szamos bp-i úton) 1424: p. Valahalis Tothfalu. Más 

Tótfaluktól megkülönböztethetıen 1424-ben tőnik fel a Drágfi-uradalomban, keletkezése tehát csak 

néhány évtizeddel esik korábbi idıre. A településkor bizonyára fontos szerepet játszó szláv 

lakosokról csak a falunévbıl tudunk (Maksai 222). 1475: Thotfalw Zólyomiak birtoka (Cs 1: 565). 

1648: Olah Tootfalu (Makkai 407) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Tótfalu (Oláh-) (172). 1851: 

Oláh-Tótfalu, Sza vm, közel Tományhoz, 436 g. kath. lak., s anyatemplommal. Határa szük és 

sovány. Tölgyes erdeje van. F. u. gr. Károlyi ház (Fé 4: 215). 1888: Oláh-Tótfalu (Buzesty) Sza 

Nagybányai js (Je 553). 1913: Oláhtótfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Sârbi, Otf, L 646: r 622; zs 

(159). Sîrbi = Su 2: 136. 1424–1851. − 1974: c. Fărcaşa {Farkasaszó kzs faluja KÉK-re} [12 B] 

Tótfalu 16. * Sza 5. 1490, 1491: v. valachalis Thothfalw. Ez az eltőnt telep a Krassótól keletre 

fekvı területen, a déli Szamos-parton kereshetı. Tótfalu lakosságának nagy része is a XIV−XV. 

századi román hullámmal került ide. A Móric-uradalom faluja volt (Maksai 222). − Su 2: 412. 

Tótfalu 16. * Za 1. (Kápolna táján) 1439, 1464: Tótfalu Világos vár kápolnai kerületéhez tartozott 

(Cs 1: 764). 

Tótfalu 18. * Za 2. (Honctı-DNy, Almás és Mosztafalva közt) 1439: Tothfalw (Márki II/1. 251). – 

Su 2: 414. 

Tótfalu 19. * Za 3. (Nadab mellett) 1473, 1481, 1494: Tótfalu Nadab vidékén (Cs 1: 746). 1473, 

1520: Thotfalw (Márki II/1. 251). 1515.IV.24.: Tothfalw (Ru 241). − Su 2: 412. 1473, 1520. 

Tótfalu 20. * Za 3. (Talpas mellett) 1515-ben és XVI-i adólajstromban: Tótfalu (Cs 1: 747). 1515, 

1561: Totfalu (Márki II/1. 251). – Su 2: 414. 

Tótfalud Fe (Gyulafehérvár-ÉNy, az Ompoly j. p.) 1341: v. episcopalis Tontfolu [: Toutfolu] (Tr). 

1453: kenezius de Thoti (Su). 1508.V.9.: ZenthMyhalkew vára alatt a pálos remeték SzőzMáriakolostora 

(3463); 1520.VIII.5.: a Thothfalw feletti pálos kolostor lakói nevében István frater 

generalis vicarius, Demeter frater pap és Ferenc conversus a váradjai (Fe vm) birtokrészt 300 Ft-ért 

eladják a káptalannak, hogy jövedelmezıbb birtokot szerezzenek kolostoruk számára (3779). 

1644: Totfalu (SzO VI. 172). 1648: Totfalud (Makkai 406) I. Rákóczi György birtoka. 1733: 

Totfalu, 1750: Teucz. 1808: Tótfalud ~ Tótfalu ~ Tótfalva, Toócz (172). 1861: Tótfalu AF (7). 

1888: Tótfalud AF Magyarigeni js (Je 693). 1913: Tótfalud AF vm (Az). – 1909/19: TăuŃi, Tf, L 

656: r 647 (179). = Su 2: 185. 1341−1854. − 1974: c. Meteş {Metesd kzs faluja K-re} [34 B] 

Tótfalva * Te (Facsád táján, Ferde mellett) 1464: Thotfalwa (Cs 2: 67). – Su 2: 412. 

Tótháza Ko (Mócs-D, az Aranyosgyéresi úton) 1378: Tothaza; 1381: ≈; 1441: p. Thothaza; 1503: 

p. ≈. Tótházi; Hosszúaszói, Szarkadi, Dombi-birtok (Cs 5: 420). 1450.XI.18.e.: Egyrészrıl 

Botházai Kakas Imre − botházai jobbágyai nevében − másrészrıl Hosszúaszói János − saját és 

testvérei: Péter, György, Máté és László, valamint Tothaza-i jobbágyaik nevében − a két falu népe 

közötti viszályokban kibékülnek közbírák elıtt. Ennek értelmében a Hosszúaszói nemesek 

jobbágyai néhai Sárvári (ds) Benedek megöléséért 40 Ft-ot fizetnek Kakas Imre botházai 

jobbágyainak (922); 1452.VII.6.: Thothaza (1048); 1503.VI.28.: Szarkadi Tamás és István 

Thothhaza egészbirtok felét 80 Ft-ért eladják Hosszúaszói Gergelynek (3289). 1587: Tootthaza. – 

E: fl. 4/67 {A -} (Dé 54). 1733: Thoth-Haza, 1750: Tothaza. 1808: Tótháza (172). 1861: ≈ Ko 

(14). 1913: Tótháza Ko vm Mocsi js (Az). – 1909/19: Tothaza, Th, L 360: r 355 (184). > Crişeni = 

Su 1: 1378−1854. − 1974: c. Mociu {Mócs kzs faluja} [23 A] 

Tóthlászlóháza * Bi (Élesd táján) 1406: p. walahalis Tothlaszlohaza (Jakó 341). – Su 2: 414. 

Tóti 1. Bi 1. (Margitta-D) 1291–4: v. Toty. A falu második alkalommal 10 kepe tizedet ad a 

püspöknek (Gy 1: 677. T 2.). 1458: Thothy Sólyomkı várához tartozott (Cs 1: 626); =: ≈ (Jakó 

370). 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Thoty birtokbeli részét zálogba adja Dengelegi Pongrácz 

János erdélyi vajdának (KmJkv 1677). 1599: Thoti (Kiss 885). 1692: Tothi (Mezısi 38). 1808: Tóti 

vel Tóthi h., Totyin val. 1888: ≈ Margittai js (Je 693 & Réti psz). 1913: Tóti Bi vm (Az). – 

1097


1909/19: Tăuteu, T, L 1210: r 55; m; 94 zs (179). = Su 2: 185. 1291; 1333: sacerdos de v. Chuti, 

1334: Tuti, 1336: Thati, 1337: Tati {! Cf. Gy 1: 677. T 1.}, 1458–1851. [11 C] 

Tóti 2. Bi 2. (Szalonta-DK) 1316: p-es comunes Toty et Kauastelek iuxta mon. Bator et Nigrum 

Crisium existentes vacuas. Becsegergely nb. Apa fiai: Jakab és Gergely Tótit és Kávásteleket 

átadták telepítésre rokonuknak, Onth-nak és Leel-nek (Gy 1: 677. T 3). 1405: Thoty, 1552: Thooth 

(Jakó 369). 1587: Toth (Kiss 687). 1808: Tóti (Fekete-) h. 1888: F-T Bi Tenkei js (Je 316 & 

Vaka és Dalini psz). 1913: Feketetót Bi vm Tenkei js (Az). – 1909/19: Tăut, Ft, L 1764: r 1390; 

m, zs (179). = Su 2: 185. 1316–1851. − 1974: c. Batăr {Feketebátor kzs faluja K-re} [20 B] 

Tóti 3. * Csa (a Marostól délre, a mai Temesnagyfalu közelében) 1502.XII.13.: Thothy (Csa vm) 

Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (KmJkv 3264). 

Tóti 4. Hu 1. (Piski-DK) 1366: p. Thoty; 1380: p. Toti; 1498: via magna qua de ipsa p-e 

Pysky versus p-m Thothy vocatam ducitur;...1506: v. Thothy. Tóti, Zsámboki, Szentkirályi ~ 

Piskeczi, Bojtori, Hunyadi-birtok. 1453: rb. ¤Déva vár, 1482, 1506, 1510: ¤Hunyadvár tartozéka 

(Cs 5: 143). 1733: Tolti, 1750: Toltie, 1760–2: Nagy Toti, 1805: Tothi. 1808: Tóti (172). 1861: 

Toti Hu (24). 1888: N-T (Toltia mare) Hu Dévai js (Je 532). 1913: Nagytóti Hu vm (Az). – 

1909/19: Toltia-mare, Nt, L 207: r 198 (182). Totia = Su 2: 203. 1366−1854. − 1974: c. Băcia 

{Bácsi kzs faluja K-re} [34 C] 

Tóti 5. Hu 2. Kistóti (Piski-DK) 1888: Lozsád-Kistóti (Losad, Zseledince) Hu Szászvárosi js 

(Je 478). » Nagytóti. 

Tóti 6. * Te (Temesrékás táján) 1473: Thoty Cseri vára tartozéka, Nádasdi Ungor János 

birtoka (Cs 2: 11. Cseri). 1473.VIII.30.: Thothy Nádasdi Ungor János birtoka; 1502.XII.13.: ≈ 

Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (KmJkv 2108, 3264). – Su 2: 411. 

Tótmonostor * Te (Horogszeg táján, Nagykomlós mellett) 1406–9: Thothmonostra. Ekkor lakatlan 

(Cs 2: 68). – Su 2: 412. 

Tótszállás BSz (Zsibó-DK, a Csákigorbói úton) 1554: Tothzallas (Kádár VI. 564). 1554.IV.24.: 

Totthzallas Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). 1600: Toth Szállás (Ve: Doc. VI. 145). 1733: 

Briglezii, 1750: Büglecz, Totszállás; 1760–2: Toth Szállás. 1808: Tótszállás, Bliglicz (172). 

...1840.aug.6. Hegyek közti szük völgyben haladva el értük Tótszállást, Jósika Miklós jószágát, továbbá 

találtuk Jósika János czukor gyárát czukor répa földjeivel (Tanárky). 1861: Tótszállás BSz (20). 1888: 

≈ (Brigléz) SzD Csákigorbói js (Je 693). 1913: Tótszállás Szi vm (Az). – 1909/19: Briglez, Tsz, L 

422: r 401; zs (29). > Brîglez = Su 1: 106. 1554−1854. − 1974: c. Surduc {Szurdok kzs faluja DKre} 

[12 D] 

Tóttelek 1. Bi 1. (Várad-ÉK, Szalárd-D) 1272–90: Totthelek ~ Thothelek; 1291–4: Toutteluk; 

1335–7: Stephanus sacerdos de v. Tortelek, Michael ≈ de Tottelek. Geregye nb. Pál fia Miklós 

vajdáé volt, akitıl IV. László király elkobozta és a váradi káptalannak adta. A falu 1291–4 között 

második alkalommal 35 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1335: 6, 1336: 8, 1337: 8 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 678. Tt 1.). 1504: Thoththelek, 1625: Tottelke (Csáky 519, 654). 1808: Tóttelek 

h. 1851: Tóttelek., Bi vm, dombon, 403 r kath. lak., kik tót eredetüek, s a váradi deák püspök 

által telepittettek ide, Van kath. paroch, temploma (Fé 4: 215). 1888: Tóttelek Szalárdi js (Je 693). 

1913: Hegyköztóttelek Bi vm (Az). – 1909/19: Tăutelek, Tt, L 550: r 9; m, szlovák, zs (179). = Su 

2: 185. 1272–1913. − 1974: c. Cetariu {Hegyközcsatár kzs faluja K-re} [10 D] 

Tóttelek 2. * Bi 2. (Érihályfalva határába olvadt) 1329: v. Tothteluk. Nagymihály határosa (Gy 1: 

678. Tt 2.). 1349: Thotfalw (Jakó 369). 1439: Thotfalw (Cs 1: 626. Tf b). – Su 2: 414. 

Tóttelke Ko (Egeres-ÉNy hrs; 393 m) XIII–XIV. századi szláv telepítés (Gy 3: 340). 1523: p. 

Thoth Theleke ~ Toththeleke ¤Almás vár tartozéka, Somi Gáspár birtoka (Cs 5: 420). 1523.XII.7: 

Somi Gáspár ThothTheleke nevő egészbirtokát 200 Ft-on zálogba adja Kálnai Andrásnak (KmJkv 

3969); 1523.XII.29.: TothThelek ~ Thoththelek Somi Gáspár egészbirtoka (3976); 1554.IV.24.: 

Totthelek Somi-örökösöké, ld Almásvár (5299). 1733: Totelke, 1750: Tótelek. 1808: Tóttelke 

1098


(172). 1861: ≈ (14). 1888: Tóttelek Ko Almási js (Je 693). 1913: Tóttelke Ko vm Hidalmási js 

(Az). – 1909/19: Totelec, Tt, L 481: r 459; m, zs (184). > 1936/9. tk: Gălăşeni = Su 1: 252. 1523– 

1854. − 1974: c. Cuzăplac {Középlak kzs faluja D-re} [22 A] 

Tótülés * Za (Borosjenı-ÉNy, Seprıs mellett) 1413: Toth Iles (Márki II/1. 251). – Su 2: 414. 

Tıfalu * Te (Facsád táján) 1469: Thewfalw. Szurdok és Zsupán vidékén feküdt (Cs 2: 68). – Su 2: 

411. 

Tık 1. Do 1. (Kolozsvár-É, a Kis-Szamos egyik mellékpatakja mellett) {XIII-i templom} 

{1280: inferior Theuk} 1392: Alsotewk, 1406: Alsow-Theuk, 1442: Also-Thewk (Kádár VII.5). A 

XIV. században várjobbágyok lakták. 1430.II.21.u.: Thewk-i Gál említése Báldoni-ügyben (KmJkv 

31); 1431.IV.25.: ≈-i Lırinc ü: Kide (69); 1439.II.25.: ≈-i Máté és Gergely ü: Nyíres (126); 

1440.VI.12.: Alsotewk Köblös határosa (245); 1441.IV.29.: Thewk-i Imre és Gergely ü: Bádok 

(305); 1442.III.9.: ≈-i Kis Antal és Koda Máté ü: Kend (432); 1442.IV.20.: Alsothewk-i Kis Mihály 

fia Antal és te: Péter felsıtıki birtokrészét 12 Ft-ban zálogba adja Péter váci püspöknek és 

biztosítja neki az erdık használatát is (440); =: Thewk-i Gergely bizonyítja, hogy Nyíresi István fia 

Mihály neki és ≈-i Máténak visszafizette a 15 Ft-ot, amennyiért Nyíresi-fiak náluk zálogba vetették 

Alsothewk és Felsewthewk birtokbeli részük felét (442); =: Alsothewk-i Fürményes Gergely és 

Máté, ≈-i Antal ü: Nyíresi István (443); 1444.VIII.28.: Thewk-i Antal ü: Kend (526); 1450.II.25.: 

Péter váci püspök Thewke-ben lakó familiárisa: Kelemen ü: Kémer (809); 1452.I.13.u.: Esztényiek 

tiltakoznak az ellen, hogy Thewk-i Pál fe: Esztényi Gorbay (ds) Jakab leánya: Lúcia elidegenítse 

birtokrészeit (1001); 1452.V.22.: ≈-i Marai Albert ü: Mikó (1037); 1454.I.30.: Köblösiek 

Alsótıkön (in Thwk inferiori) teljes birtokrészüket és a kúriájukhoz foglalt földekbıl minden 

fordulón egy-egy hold szántót átengednek Szentpéteri Miklós özvegyének: Köblösi Teke 

Veronikának (1131); 1455.V.3.: Thewk-i István ü: Valkó (1199); 1457.VII.14.: ≈-i Máté leánya: 

Annától született leányai: Anasztázia és Ilona nevében Esztényi Domokos tiltja Marai Albertet, ≈-i 

Lászlót és Bálintot, Köblösi Teke (ds) Györgyöt és Istvánt, néhai ≈-i Máté leánya: Katalint atól, 

hogy leányai ≈-i birtokrészeit tovább bitorolják (1272); 1458.VII.6.: ≈-i Lászlóné: Zsófia (1292); 

1459.X.15.: Thewky László ü: Kide (1381); 1460.XI.6.: AlsoThewk-i Albert ü: Dobokai István 

(1482); 1461.III.28.: Thwch-i [!] Marai Albert ü: Szentpéterszegi Angello (1535); 1461.VII.9.: 

Thewk-i Kis Antal ü: Bánffyak (1585); 1461.X.2.: ≈-i Marai Albert ü: Esztényi Bertalan (1626); 

1468.I.10.: ≈-i Bálint és János (1780); 1468.I.19.: ≈-i Antal ü: Iklód (1783); 1469.V.5.: Thwk-i 

Pattantyús György ü: Gyerımonostor (1880); 1470.VI.13.: Alsothewk-i Bene fia: néhai István fia 

Tamás − apja özvegye: Erzsébet s gyermekei: Márta és Balázs nevében is − FelsewThewk-i két 

lakatlan telkét három Ft-ért eladja néhai Thewk-i György fia Bálintnak (1966); 1470.X.13.: ≈-i 

néhai Gergely fia László Kölesmezın Budai részbirtokot vesz zálogba (1992); 1470.X.30.: ≈-ön 

lakó Pattantyús György ü: Doboka (1994); 1472.VII.8.: Esküllıiek Újfalu (Do vm) határában levı 

halastavukat átengedik ≈-i Bálintnak és fe: Gym-i Kabos Margitnak (2056); 1472.XII.7.: Thewky 

László fia Imre az AlsoThewk határán levı halastó felét 25 Ft-ért eladja Nyíresieknek (2065). 1481 

körül román kori, XIII-i templomát gótikus stílusban átépítik. 1481.III.28.e.: Nyíresi Mihály fia 

Tamás deák hat forintot adott az Alsothewk-i plébániatemplom építésére (KmJkv 2314); 

1482.VII.21.: néhai Tewky Benedek fia Albert (2384); 1485.II.2.: fogott bírák jelentik, hogy 

amikor 1484. június 24-én Nyíresiek és Szilkerékiek peres ügyének eldöntése végett Alsothewk-ön 

összegyőltek, Szilkeréki András erıszakoskodása miatt nem határozhattak (2514); 1500.VI.10.: 

néhai Thewky László leánya: Ilona Gym-i Kabos Jakab felesége (3136); 1502.VIII.18.: Alsothewk 

határán az Orbopathaka medre fölött Kend felé halastó; két részét Nyíresiek 40 Ft-ért eladják 

Köblösi Teke Jánosnak és Balázsnak (3253); 1542.VIII.24.: Patócsi János Thewk-i birtokrészét 

eladja fe: Kabos Margitnak (4770). 1587: Also Theok. – E: fl. 6. A: fl. 2 (Dé 40). XVII: Hallerbirtok. 

1658–61 között magyar lakosságának egy része kihalt, helyükbe románok települtek. 1808: 

Tök (Alsó-), Tyók de dzsosz (172). 1861: A-Tök, Tyok Do (15). 1888: A-T (Alsó-Töık, Tyoku 

din zsos) SzD Szamosújvári js (Je 211). L 1910: 568 (r, m); 1966: 506 (Le). 1913: Alsótık SzD 

vm (Az). 2004: 42 református. 2004.VIII.6. Duna Tv. – 1909/19: Teocul-de-jos, At, L 484: r 286; 

1099


m (180). 1956: Tiocu de Jos > Tiocul de Jos = Su 2: 194. 1392–1854. > 1974: Tiocu de Jos c. 

Corneşti {Szarvaskend kzs faluja É-ra} [12 D] 

Tık 2. Do 2. (Alsótık-É hrs) {XIII-i templom} 1280: t. superior Theuk; 1379: Felseutheuk. A 

XIII. század végén már két faluból állt. 1280-ban az egy nembıl származó Ipus fia Erney és Péter, 

Yeduch fia Bata és Pál, Anias testvére, Benedek és gyermeke, Kanar öröklött felsıtıki közösen bírt 

földjét eladta 10 M-ért Bálintnak, Fekete Miklósnak, Zalaudus-nak és Wylme-nek, Miklós fiai: 

Benedek és Demeter, s a szomszédos Zsombor nb. Lırinc fia Mihály és János beleegyezésével (Gy 

2: 92). = (Er I. 381). 1379: Felseutheuk (Kádár VII. 14). 1442.IV.20.: Nyíresi Mihály 

Ffelsewthewk birtokbeli részét 25 Ft-ban zálogba adja Agmándi Péter váci püspöknek, akit ≈-i Pál 

magister képviselt (439); =: ld Alsótık (440); =: Felsewthewk ld Alsótık (442); =: ≈-i Pál 

magister ü: Nyíresi István (443); 1468.XI.23.: FelsewThewk egészbirtok felét Szentgyörgyi 

Erdélyiek átadják Gothárd prépost nagybányai plébánosnak és te: Rápolti Györgynek (1830); 

1470.VI.13.: ≈ ld Alsótık (1966); 1473.I.15.: Felsewthewk egészbirtok felét Rápoltiak végleg 

átadják Kecsetieknek (2070); 1491.VIII.4.: Thewk-i Imre FelsewThewk birtokbeli részét zálogba 

adja Fekecs (ds) Sebestyénnek (2749); 1495.X.6.: Lónai néhai Thewky László fia Imre Lóna, 

FelsewThewk, AlsoThewk, Poklostelek, Kide (Do vm) és Miklóslaka (Fe vm) birtokbeli s a lónai 

udvarházban lévı részét 500 Ft-ért eladja Szancsali Antal deáknak (2970); 1510.III.20.: Köblösi 

Teke Imre Fodorházán levı két lakatlan jobbágytelkét cserébe adja Fodorházi Gál Simonnak 

Felsewthewk-i két lakatlan jobbágytelkéért, melyek Móré Lukács és Lénárt Máté (providorum) 

háza szomszédságában fekszenek (3539); 1523.V.26.: Köblösiek tiltakoznak az ellen, hogy Péter 

deák és fe: Szilkeréki Katalin a nekik zálogba adott Felsethewk és AlsoThewk birtokbeli részeiket 

tovább zálogosítsák Kecskeméti Patócsi Miklósnak (3926); 1536.VIII.2.: KPM Felsewthewk birtok 

ama felét, amely néhai Tárnok Péteré volt, cserébe adja féltestvérének: Patócsi Jánosnak (4581); 

1549.VI.20.: Boncnyíresi Nyiressy Gáspár tiltja Nyiressy Tamást attól, hogy Felsewthewk-i 

birtokrészét elidegenítse Bethleni Farkasnak (4933). 1587: Felseo Theok. – E: fl. 20. A: fl. 6 

(Dé 40). 1721: FelsıTık (Kádár VII. 14). 1750: Felsıtık. 1808: Tök (Felsı-) h., Tyók de Szusz val. 

1861: F-Tök, Tyok Do (15). 1888: F-T (Felsı Töık, Tyoku din szusz) SzD Szamosújvári js (Je 

329). 1913: Felsıtık SzD vm (Az). 1918–40: Almási István kántortanító lakóházát iskolául adta. 

1945-ben kisajátították. 1995-ben fia: Almási István népzenekutató visszaperelte. 2004-ben 20 

református élt a faluban. 2004.VIII.6. Duna Tv. Halványzöldes árnyalatú mészkövébıl utóbbi 

évtizedekben számos sírkövet állítottak a kolozsvári Házsongárdon. – 1909/19: Teocul-de-sus, Ft, 

L 565: r 408; m (180). 1956: Tiocu de Sus > Tiocul de Sus = Su 2: 194. 1280–1854. > 1974: 

Tiocu de Sus c. Corneşti {Szarvaskend kzs faluja É-ra} 

Tıki-völgy Szabó T. A., Gergely B.: A szolnokdobokai Tıki völgy helynevei. Kv 1945. Volt Orbaivölgy 

neve is (SzTA). A táj múltjáról, Budai Nagy Antalról, a környékbeli falvak sanyarú 

állapotáról Vetési László szórványgondozó ref. lelkész és Almási István népzenekutató 

közremőködésével tudósítás 2004.VIII.6. Duna Tv. 

Tıkefalva 1. Bi (Félixfürdı-DK) 1508: Bwchon (Jakó 221). 1808: Bucsum (28). 1888: ≈ Bi 

Magyarcsékei js (Je 260). 1913: Tıkefalva Bi vm (Az). – 1909/19: Buciumi, B, L 325: r 300; m, 

zs (31). Bucium = Su 1: 108. 1508−1913. − 1974: c. Ceica {Magyarcséke kzs faluja} C [21 A] 

Tıkefalva 2. Hu (Vajdahunyad-ÉNy) 1447: p. Thwkefalwa in districtu Ha.; 1453: p. Gros; 

1458: p. Thekefalwa in d-u Ha. Csulai és Domsosi-birtok (Cs 5: 143). 1808: Gross {Bósgros 

közelében} Hnt.13: Grós Hu vm (62). 1888: Gros (Groos) Hunyadi js (Je 350). {Az nem 

ismeri.} – 1909/19: Groşi, Grós, L 154: r 149 (84). Su 2: 412. Thwkefalwa 1447 {Nagycsula 

mellett eltőntnek írja}. – 1981: Groş [33 D] 

Tıkepataka BSz (Kackó-ÉNy, a Szamos b. p.) 1519.IV.28.: Thewkes-i reszbirtokát Bánffy 

Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1524.IV.19.: Thewkees 

(4002); 1524.XI.26.: ≈ birtokbeli részét Bánffy László eladja Podvinyai Pál deáknak (4055-6). 

1590: Teokpataka, 1595: Teokepatak, 1594−1596: Teökesfalva, Thekepataka (Kádár VII. 23). 

1733: Tökepataka, 1750: Valegrosilor. 1808: Tökepataka, Válye-Glosilor (172). 1861: 

Tıkepataka, Válje Glostor {!} BSz (20). 1888: ≈ (Valea grosilor) SzD Nagyilondai js (Je 694). 

1100


1913: Tıkepataka SzD vm (Az). – Valea Groşilor = Su 2: 227. 1519−1854. − 1974: c. Vad 

{Révkolostor kzs faluja É-ra} [13 C] 

Tıkés 1. * Do (prédium Szásztörpény környékén) 1449.X.6.u.: Thewkes prédium Györgyfalvi és 

Zalaházi nemesek birtoka (KmJkv 764); 1451.X.16.: a nagydemeteri és törpényi szászok teljesen 

kifizeték ≈ prédium eladási árát (989). 

Tıkés 2. BSz (Magyarlápos-ÉK) 1594: Teokeös, 1662: Tokés (Kádár VII. 27). 1733: Gross, 

1750: Grosch, 1760−2: Tökés. 1808: Tıkés, Grosz (172). 1861: ≈ BSz (20). 1888: ≈ (Gros) SzD 

Magyarláposi js (Je 694). 1913: Tıkés SzD vm (Az). – 1909/19: Groşi, T, L 1614: r 1374; m, zs 

(85). = Su 1: 272. 1594−1854. > Groşii łibleşului 1974: c. Suciu de Sus {Felsıszıcs kzs faluja} 

[13 A] 

Tıkés 3. Sza (Nagybánya-D) 1411: Thwkes (Cs 1: 487). A Nagybánya területén felnövekvı 

falukkal együtt ez is a XIV. század végén keletkezett (Maksai 222). 1614: Teökes (Ve: Doc. IX. 

26). 1808: Tıkés, Grosi Sza (172). 1888: ≈ (Gross) Sza (Je 694). 1913: Tıkésbánya Sza 

Nagybányai js (Az). – 1909/19: Groşi, Tökés, L 945: r 938 (84). = Su 1: 272. 1411−1851. [12 B] 

Tölgyes 1. Gy (Borszék-K) 1797-ben 24 család lakta (Tarisznyás). 1850: Tölgyes, Tulgyes (Su). 

1861: ≈ Cs (31). 1888: Gy-T Cs Gyergyótölgyesi js szh, 1888: ház 546, L 2501 (Je 353 & 

Barasszó, Hágótıalja, Nagyrézpatak, Márpatak, Pojána és Reczefalva). 1913: Gyergyótölgyes 

Csik vm (Az). – 1909/19: Tulgheş, Gyt, L 3053: r 894; m, zs (185). = Su 2: 206. 1850–1854. [25 

B] 

Tölgyes 2. KSz (Nagybánya-DNy, a Szamos jp-i út közelében) 1405: Twlges, 1424: Thelges, 

1475: Thewlges (Cs 1: 565). 1639: Teölgyes (Makkai 431) I. Rákóczi György birtoka. 1733: 

Tudsies; 1760–2: Töllyes. 1808: Tölgyes Kıv (172). 1888: ≈ (Tolgiesiu, Tulzsics) Sza 

Nagysomkúti js (Je 694). 1913: Szamostölgyes Sza vm (Az). – 1909/19: Tolgieş, Szt, L 383: r 371 

(182). Tulghieş = Su 2: 206. 1405−1854. − 1974: c. Mireşu Mare {Nagynyíres kzs faluja K-re} [12 

B] 

Tölgyes 3. Te (Temesrékás-ÉK) 1913: Tölgyes Sztancsafalva tartozéka (H). − Stejaru > Valea 

Stejarului = Su 2: 233. 1913. » Stanciova [32 C] 

Tölös * Tt (Nagyszentmiklós-D, Vizesd mellett) 1346: possessio Teuleus (Tr). – Su 2: 409. 

Tömörkény Ar (a Maros mellett) {1223} 1266: duas t-s ... Temerken vocatas, scil. Muk greci, et 

Mike origine ismaelitis sine herede decedentius ... iuxta Morisium in C-u Orod. Eredetileg Muk 

görög és Mike böszörmény földje volt. Bizonyára az itt lakó böszörményekkel állt perben az aradi 

prépost 1223-ban. Muk és Mike kihalta után földeiket IV. Béla a kun Parabuch ispánnak adta, s 

1266-ban István megerısítette azzal, hogy a föld régi nevét eltörli és azontúl Parabuch-nak kell 

nevezni. Az új név azonban nem lépett életbe; viszont 1333-ban a Maros partján az ösztövérdi rév 

mellett feltőnik Mikelaka, mely alighanem Mike nevét ırzi s a régi Tömörkény helyén épült (Gy 1: 

187). > Mikelaka. – Su 2: 409. 

Tömös vize (a Vidombák j. o. mellékvize; Felsıtömös határában ered, Barcaszentpétertıl Ny-ra 

torkollik) 1211: ab ortu aque que Timis vocatur Barca föld határa Kunország felé (Er I. 38); 1222: 

≈ (123). 1360: in fluvio Themes 2 malom Hidvégi Pál fia Miklós volt brassói bíró birtokából 

idegenek kezére került; Dénes erdélyi vajda most visszaadatja az unokának: Hidvégi Benedeknek 

(SzO VIII. 24). 1808: rivulus Tömös Brassó-vidék (172). – Timiş 

Tömösi-hágó 1808: passus Tömös, Toemoescher-Pass Brassó-vidék (172). 

1840.aug.25. Útunk a hét faluk egyikén vitt keresztül, mellynek lakosi pokrocz készitésböl a jóllét biztos 

fokán állanak. Innen hegy szorosba bocsátkozánk, s vad szép vidéken jutottunk Temesre, Oláh ország 

egyik passusára. Itt egyedül harminczadi s cordon tisztek laknak. A tárak, veszteglö házak, s más lakok 

jól épült cserép fedeles épületek. A felügyelı tiszt 18 lovat hozata már számunkra. ... Dicsö látványhoz 

jutottunk. Elıttünk völgy terült el, mellynek hátulján emelkedett Bucses meglepö nagyszerü szikláival, ... 

1101


Sürü erdök közt, szük nyíláson ereszkedtünk meredeken lefelé itt magasztas látvány nyilék fel. A 

Schuler berg sziklái függének fejeink felett, s mi alant a patak medréböl bámultuk a természetet, melly 

olly roppant müveiben. Királyi sasok szárnyallának fent a magasban, szabadon az uratlan bérczeken. A 

látvány meg lepö s fel emelö volt (Tanárky). 

Tömös vár 1808: arx terre {földvár} Tömös Brassó-vidék (172). 

Tömös 1. Br 1. (Brassó-DDK, a Tömösi-szorosban) 1849.VI.19 20. itt zajlott le a Tömösiszorosi 

második ütközet. A Kiss Sándor honvéd ezredes vezette székely honvédek ellenállása 

sikertelen volt az orosz sereggel szemben. (A csata emlékmőve – 1879 – Felsıtömösön.) 1850: 

Tömös, Vama Timisului, Tömös Pass (Su). 1854: Alsó-Tömös, Unter-Tömös, Timisul de Jos (Su). 

Turisztikai központ (Nagykıhavas). 1888: Alsó-Tömös (Unter-Tömös, Timisiu de sosu [Olv: 

"Zsoszu"]) telep (t) Brassó (Je 211). 1913: Alsótömös Br vm (Az). – 1909/19: Timişul-de-jos, At, 

&, v. Braşov (181). Timişul de Jos = Su 2: 193. 1850, 1854. > Timişu de Jos [47 B] 

Tömös 2. Br 2. (Predeál-D hrs; 820 m) 1854: Felsı-Tömös, Ober-Tömösch, Timisul de Sus (Su). 

1888: Felsı-Tömös (Ober-Tömös, Timisiu de susu), telep (t) Brassó (Je 329). 1913: Felsıtömös Br 

vm Brassó környéke (Az). – Timişul de Sus = Su 2: 193. 1854. > Timişu de Sus » Predeal [47 B] 

Tönköd Bi (Borossebes-É) 1580: Groos (Jakó 246). 1692: Gros (Mezısi 117). 1808: Gross ~ Grós, 

Grosi (62). 1888: ≈ Béli js (Je 350). 1913: Tönköd Bi vm (Az). – 1909/19: Groşi, G, L 983: r 970 

(84). > Groşeni = Su 1: 272. 1580–1851. − 1974: c. Archiş {Bélárkos kzs faluja K-re} [20 D] 

Törcsfalva Br (Törcsvár-É) 1806: Törcsfalva (Türzdorf); 1808: Törcsfalva, =, Tounou (173). Hnt. 

13: azh {!} 1861: Törcsfalva; Uj-Tohán Br (39). 1913: Újtohán Fo vm Törcsvári js (Az). – 

Tohanu Nou [47 A] 

Törcsvári-hágó~szoros Br (Brassó-DNy; 1240 m {Isk. atl}, 1290 m {1981 Atl} 1091.IV.29.u.: 

Kun betörés Erdélybe a Törcsvári-szoroson.© 1808: passus Törcsvár, Türzburger-Pass Brassóvidék 

(173). A Törcsvári-hágó közelében lévı 11 havasi telep lakói, az ún. kalibások, a XIX. 

század elsı felében fıként Havaselvérıl, részben Moldovából betelepült román, illetve 

elrománosodott cigány telepesek leszármazottai (Orbán B. VI. 381). 

Törcsvár Br: a Törcsvári-szoros elıtt (750 m) épült, nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli 

irányú, belsıtornyos vár. Rendeltetése a fontos kereskedelmi út ellenırzése volt. A vár építésének 

idejére vonatkozó vélemények megoszlanak. Orbán Balázs szerint a várat a XI. században építették 

a Szent László által határıröknek idetelepített székelyek. Más vélemények szerint azonban a II. 

Endre király által 1211–1215 között betelepített német lovagok építettek ide várat a sziklára. 

Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megırzött várának falai teljes 

épségükben, de többször kijavítva, ma is állnak (Kiss Gábor 136). 1367: Terch, 1377: lapis 

Tydrici, 1395: castrum Terch (Ub II. 279, 407, 480). 1413, 1437: Görgény és Höltövény várával 

együtt a székely ispán alá rendelt királyi vár. 1476-ban a vár birtok és jövedelem nélkül maradván 

az erdélyi vajda Brassót utasította, hogy gondoskodjék ellátásáról. Így került uradalmába 

Kilencfalu (Neun-Dörfer), 9 barcasági magyar falu: Hosszúfalu, Csernátfalu, Türkös, Bácsfalu, 

Tatrang, Pürkerec, Zajzon; Apáca, Krizba; 1498–1650: zálog, 1651–1848: örökbirtokként Brassóé. 

1514: az uradalom elsı összeírása szerint Kilencfaluban 1498-ban 156, 1514-ben 249 családfı 

lakott. 1651.IV.25-i adománylevelével I. Rákóczi György fj Törcsvárt minden tartozékával együtt 

Brassó város örök tulajdonába juttatta. Törcsvári várnagy ~ castellanus: 1733−1739: Hajdu István 

ev. pap; 1748−1775: Matthaeides Mihály (brassói magyar ev. pap fia; 1768: kurátor); 

1775−1780: Csernátfalusi Pap Sámuel (Pap István pürkereci lelkipásztor fia); 1789−1796: 

Privigyei József (az apácai pap fia) {Bi}. 1760–2: Törtsvár; 1805: Törtsfalva. 1808: arx Törcsvár, 

Törzburg ~ Türzburg (173). 

1760–2: Törtsvár, 1805: Törtsfalva. 1808: arx Törcsvár, Törzburg ~ Türzburg (173). 

1840.aug.25. A kali basák {!: kalibások} szét szort csinos lakai közt el haladván, Tölcsvár hoz jutottunk. 

– Két sorszikla hegy szoros tért formál, itt épült Tölcsvár, hol szinte 30ad és cordoni tisztek laknak. – 

Egyikén a szikláknak, – bele a sziklába van épitve a kis vár, csinos, szeszélyes alakban. Meg látogattuk a 

1102


vári jegyzıt, – az inspectort, – egyik korcsmában oláh görög dinnyét, – túrót, bort és borvizet osonnálva, 

– igen vigan valánk. – Meg látogattuk Bittó commendans fö hadnagyot, – csinos, hajlékony ember, – 

török dohánnyal, s oláh borral vendégelt (Tanárky). 

1861: Törcsfalva, Törzburg, Brán Br (39). 1888: Törcsvár és Porta (Bran-Porta, Törzburg) Fo 

Törcsvári js szh, 1888: ház 192, L 906 (Je 694). 1913: Törcsvár Fo vm (Az). – Bran-Poartă > 

Bran = Su 1: 101. 1367–1854. [47 A] 

Törek * Hu (Algyógy és Folt között) [1330]: magister ... Joannes f. Thome f-i Vatala de Turek 

nob. de partibus Transilvanis, ... magistro Joanni f-o Thome et Stephano fratri suo ... ac Ladislao fo 

Georgii f-ii dicti Thome; 1332–6: Lucas sacerdos de Turek, Dominicus = de Thurek; 1346: 

magistri Stephanus dictus Bakoch et Joannes f. Thome f-i Wachala milites ... Stephani woyuode 

Transilvani. A Töreki nemesek 1330-ban rokonaiktól, a Sárszóiaktól földet kapnak Sárszón (Ar 

vm), 1346-ban a királytól, mint az erdélyi vajda vitézei, Bényén (Kü vm). Papja 1332 I: 60, 1334 I: 

40, 1335 I: 60, 1336: 50 dénár pápai tizedet fizet. Ma romok Folt és Algyógy között, „melyet a nép 

... Turjaknak nevez“ (Gy 3: 300). 1364: Turek; 1375: Thwreek; 1418: v. Tewrek; 1509, 1511: pr. 

Thewrek; 1518: v. ≈. Töreki ~ T. Bakócz, Lépes, Sálfalvi ~ Sálfi, Illyei ~ I. Dienesi, Hunyadi, 

Macskási, M. Tárnok; rb. Al-Diód vár birtoka (Cs 5: 143). 1468.IX.5.: Therek harmada 

Váraskeszi Lépes Tamás birtoka (KmJkv 1824). – Su 2: 415. 1364–1518. 

Törökfalva KSz (Nagysomkút-D) 1475: Therekfalwa (Cs 1: 565). 1566: Törökfalu (Petri IV. 

778). 1639: Törökffalva, 1647: Theoreokffalua (Makkai 431, 444) I. Rákóczi György birtoka. 

1733: Bucsum, 1760–2: Butsumi, 1805: Törökfalva. 1808: ≈, Bucsum Köv (173). 1888: Törökfalu 

(Bucsumi) Sza Nagysomkúti js (Je 695). 1913: Törökfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Buciumi, Tf, L 

868: r 763; zs, m (31). = Su 1: 108. 1566−1854. − 1974: c. Şomcuta Mare {Nagysomkút kzs 

faluja} [12 B] 

Törökpatak Gy (Ditró-É) 1956: Törökpatak Ditró tartozéka. − Torocpatac = Su 2: 202. 1956. − 

1974: » Jolotca {Orotva, Ditró kzs faluja} [25 A] 

Törösd * Csa (Csanád-DDNy) 1329: p. Beez .. p-bus Turuszd et Kukyner vicinate; 1332: p. 

Terusd; 1337: Jacobus de Turwsd ~ Twrwsd. Köznemesi birtokosa 1337-ben királyi ember. Bézzel 

határos (Gy 1: 875). 1408: Thurusd, 1434: Theresd, 1451: Therusd (Cs 1: 705). 1519: Thewrewsd, 

1723: Turusda (Borovszky: Csanád II. 609). – Su 2: 415. 1329–1723. 

Törpefalva Bi (Magyarcséke-DDK) 1508: Therpefalwa (Jakó 366). 1808: Terpesty (169). 1888: 

Kisterpest Magyarcsékei js (Je 434). 1913: Törpefalva Bi vm (Az). – 1909/19: Cârpeştii-mici, 

Kiskerpest, L 433: r 404; m, zs (38). > 1964: Zăvoiul = Su 2: 272. 1508−1964. − > Zăvoiu 1974: c. 

Simbăta {Szombatság kzs faluja É-ra} [21 A] 

Törpény {törpény: XI. szd közepétıl elınyomuló, újonnan beköltözı török nép nevét ırzi} 1. Be 

(Beszterce-ÉNy) 1332–5: Petrus (sacerdos) de Cupimo, plebanus de Tripio, ...; 1380: Therpen; 

1412: v. Triping. Papja 1332.I: ½ fertó, 1332.II: 1 fehérvári M, 1333.I: 1/2 fertó, 1334.I: 4 gs, 

1334.II: 16 gs, 1335.I: 1/2 fertó pápai tizedet ad (Gy 1: 565). 1430.III.26.u.: Szántai Laczk György 

magister nyugtatja Kusalyi Jakcs Jánost és Mihályt, valamint a Nagydemeteren és Therpen-en lakó 

királyi szászokat ama 200 Ft kifizetése felıl, mely összegben Zsigmond király néhai Szegı Miklós 

és Gergely Fata és Nagycegı birtokát, továbbá Kiscegı, Chegerdorf és Petefalva (Do vm) nevő 

prédiumát a nevezett szászoknak zálogba adta (KmJkv 49); 1449.X.6.u.: a király Nagydemeter és 

Therpen nevő birtoka meg a Györgyfalvi és Zalaházi nemesek Fata, Bocsonya, Czege és Tıkés 

nevő prédiumai közti határ miatt régóta folyó perben a felek kiegyeztek; a nemesek prédiumaikat 

átadták a nagydemeteri és Therpen-i királyi szászoknak; viszonzásul ezek képviselıi 100 arany Ftot 

adtak a Czegıi nemesek vérdíjába fizetendı 400 Ft-ba (764); 1451.X.6.: a nagydemeteri és 

Therpen-i királyi szász hospesek teljesen kifizették ama 2000 Ft-ot, amely összegért a nemesek 

eladták nekik Fata, Bocsonya, Czege és Tıkés prédiumokat (989); 1527.I.21. János királyt tiltják a 

Besztercéhez tartozó Threppen birtok eladományozásától (4175). 1587: Terpen in auro cuso fl. 15 

solvit (Dé 71). 1733: Terpi, 1750: Terpely, 1760–2: Torpény. 1808: Törpény aliis Terpény h., 

Treppen g., Tirpis val. 1861: ≈, ≈, Terptyi Be (39). 1888: ≈ (Treppen, Terpiu) BN Jádi js (Je 

1103


695). 1913: Szásztörpény BN vm (Az). # Fr. Krauss: Treppener Wörterbuch. Marburg 1970. – 

Terpiu > 1909/19: Terpiiu, Törpény, Treppen, L 1108: r 268; n (181). 1956: Tărpiu = Su 2: 183. 

1332–1854. − c. Dumitra {Nagydemeter kzs faluja DNy} [13 D] 

Törpény 2. BSz (Dés-Ny, Alsógyékényes-Ny hrs) 1440: Tewrpen (Zichy IX. 4). 1440.VIII.21.: 

Kecseti Péter Therpen-i birtokrészét kilenc Ft-on zálogba veti Pape dési kamarásnál (KmJkv 266); 

1450.IX.25.: Kecseti István özvegye: Tusoni Mártának Therpen-bıl hitbért fizettek (898); 

1461.VII.8.: Thewrpen-ben Borzási és Keczeli Szele részbirtok (1581); 1473.III.10.: Kecseti Gál 

deák tiltja a Bánffyakat s Mánya és Somkút birtokon lakó jobbágyaikat Keménye és Therpen 

határához tartozó földjei használatától és erdıi vágásától (2086); 1475.VI.24.: Kecseti Gál deák 

özvegye: Suki Ilonának hitbért fizettek Therpen-bıl (2182); 1491.III.23.: ≈-ben Kodoriak 

részbirtokosok (2719); 1503.VII.12.: Kodori Jakab Thwrpewn-i részét eladja Bethleni Miklósnak 

(3291); 1518.III.9.: Kodori György Therpen-i részét eladja ugyanannak (3667). 1587: Kodor et 

Terpen. – E: fl. 15, A: fl. 5. Ill. Princeps magn. dom. Alexandro Kendy integram vita durante 

contulit (Dé 51). 1616: Törpény (Kádár, VI. 290). 1733: Törpen. 1808: Törpény (Szekeres-) (173). 

1861: Sz-T BSz (19). 1888: ≈ (Tirtyin, Terpiu) SzD Dési js (Je 644). 1913: Szekerestörpény SzD 

vm (Az). – 1909/19: Tărchiu, Szt, L 256: r 241; m (178). > Tărpiu = Su 2: 183. 1440–1854. − c. 

Jichişu de Jos {Alsógyékényes kzs faluja} [13 C] 

Törvény-domb Hadad határában (Révai: Hadad). Törvényes-domb 1851 Érselénd határán (Fé 4: 

20). 

Törvényfa. „Anno 1763 Die 25 Febr. Ujfalusi Lénárt András orvgazdaságban találtatván, mikoron 

megsententiáztatottt s azután harmadnapig szüntelen való tanításokkal, imádságokkal és 

éneklésekkel a Tanácsházban halálhoz készíttetett volna, tehát angyali énekszók között való 

imádsággal az törvényfához kivitetvén felakasztatott“ (Brassói MEvEhAkv). 

Törzsökös Hu Brettyelin > Törzsökös (Déva-Ny) 1453: p. Thersek; 1491: p. Thersekws ~ p. 

Thersekes. Hunyadi János kormányzó adományozta volna nemes Teodor kenéznek a Déva vár 

tartozékában levı Törz(s)ök birtokot Kalmárfölde nevő részzbirtokkal (particula) együtt (Cs 5: 

142. Terzsek; 166 7. Bretyelin család). 

Tıs * Kr (Karánsebes mellett) 1478: Tews, 1548: Thews, 1552: Thys; 1586; Thussy, Theus (Pesty: 

Szörény II. 552). – Su 2: 409. {Beolvadt Karánsebes határába} 

Tösfalu * Hu (Marosillye-ÉNy, Hu ÉNy-i hr) 1468: p. Thewsfalw; =: p. Thywsfalw. Illye vs 

birtoka (Cs 5: 144). − Su 2: 411. 

Tısfalva Bi (1913) < Tövis (1492). 

Tötır (Tótır) Do (Doboka-ÉÉK) 1305: t. Toutheur; 1317: v. Thotheur. Eredetileg ırök lakták, s 

ezek vagy a falu egyéb lakói szlávok voltak. 1317-ben a király a hőtlen Deme és Miklós birtokát 

Kökényesrénold nb. Mykudban fia Miklós magisternek adta. 1305-ben Esztény szomszédja (Gy 2: 

92). 1317.I.5: Thotheur (An 4: 388); 1317.V.10: ≈ (463). 1434: Tothewr-i Katalin asszony említése 

(KmJkv 82); 1439.II.5.: Thother-i néhai Péter leánya: Katalin Kályáni Mihály felesége (111); 

1440.I.11.: Thothewr-i János deák ü: Kémer (176); 1440.II.18.: Mikeháza perében létrejött 

kiegyezés szerint a birtok fele Thewtheur-i Mihály fia Balázsnak, Miklós fiainak: Pálnak, 

Jánosnak, Istvánnak, valamint Lukács fiainak: Istvánnak és Pálnak jutott (197); 1440.II.22.: 

Thewther-i Gergely ü: Bádoki László (199); 1444.IV.24.: Thothewr-i Balázs ü: Szentpáliak (492); 

1455.VIII.27.: ≈-i Balázs özvegye: Vajdaszentiványi Margit nyugtatja néhai ≈-i Lukács fia Istvánt, 

s néhai ≈-i Miklós fiait: Pált és Istvánt a ≈ és Mikeháza (BSz vm) birtokból neki járó hitbér és 

jegyajándék megfizetése felıl (1217); 1456.V.19.u.: Özv. ≈-i Pálné: Szentiványi Dorottyának 

ugyanonnan ugyanazt fizetek (1250); 1459.X.15.k.: Tothewr-i Tamás ü: Szilvási Péter (1385); 

1475.XI.22: Thot[hewr]-i Istvánné: Ilona említése (2196); 1482.VI.29.: Thother-i István ü: Iklódi 

Dési Péter (2377); 1486.VI.28.: Tótıriek tiltják Gym-i Radó Domokost Monyorókereke, Székelyjó 

és Szentkirály birtok ıket örökjogon megilletı felerésze elidegenítésétıl (2594); 1554.XI.7.: 

Tothewr plébánosa: Mihály pap nov. 1-én Olnokon végrendelti tanú volt (5328). Ld még KmJkv II. 

1104


1062. 1561 die 23 Aprilis egregiis Blasio, Stephano Thotteory in p-e Totteor integra decima 

arendata ... fl. octo solvit (Dé 11). 1587: Thootteor. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 41). 1635 Dálnok 

(Hsz): Veres János (néhai Veres Gáspár régi lófı öccse) Tótórben lakik (SzO). 1621: Toteor (K). 

1635 Dálnok (Hsz): Veres János (néhai Veres Gáspár régi lófı öccse) Tótórben lakik (SzO).1651: 

Totthör; 1654: Tötör, Thotor, Tibtir (Kádár VII. 32). Ketzeli Borbála (?–1757) Torotzkai Péterné 

kegyességérıl „Szóljon a' Tötöri Ref. kitsin Ekklésia, az holott az ISTENnek ditsöségére, az elromladozott 

Templomát Újonnan kıbıl maga költségén szépen fel-építette“ (Tsernátoni V. János 

torockószentgyörgyi lp. Oratio exequialis ... Kv 1759. Páldi. [G 4v]). 1808: Tötör h, Tyutyur val. 

1861: Tıtör, Tyultyur Do (17). 1888: ≈ (Tyoltyur) SzD Szamosújvári js (Je 695). 1913: Tötır 

SzD vm (Az). 1958: Veres Károly, az itteni utolsó magyar beköltözött Szamosújvárra. Ref. 

templomának romjai ekkor még láthatók voltak (ad vocem M. Szabó, 1997). Szószékét, Sipos 

Dávid mővét, a kidei katolikus templomba vitték át (ad vocem J. Murádin, 1998). Murádin B. 

Katalin: Faragott kıszószékek Erdélyben. 1994. – 1909/19: Teoltiur, Tıtır, L 656: r 576; m, zs 

(180). > Tioltiur = Su 2: 194. 1317–1854. − 1974: c. Corneşti {Szarvaskend kzs faluja DK-re} [23 

A] 

Tötös 1. Bi (Élesd-K, a Csucsai úton) 1406: p. walachalis Thythews (Jakó 371). 1692: Tütós 

(Mezısi 101). 1808: Töttös, Grossi (173). 1828: Töttös, Grós (Nagy 97). 1888: Tötös (Gross) 

Élesdi js (Je 695). 1913: Tötös Bi vm (Az). – 1909/19: Groşi, Tıtıs, L 660: r 612; m, zs (84). = Su 

1; 272. 1406−1851. − 1974: c. Auşeu {Kisösi kzs faluja Ny-ra} [11 C] 

Tötös 2. * Za (Pankota mellett) 1508: Thewthes (Márki II/1. 251). – Su 2: 411. 

Tövis 1. * Ar 1. (Váradja-É) 1427: Thys (P). 1479: Thys ~ Thywys Váradja vár 7. tartozéka volt 

(Cs 1: 763. Váradia). 1479: Thywys, 1510: Thewys, 1540: Zpyn, 1598: Zpyn a. n. Theowis, 1622: 

Zpin (Pesty: Krassó II/2. 254). – Su 2: 413. 

Tövis 2. * Ar 2. (?) 1479: Thys ~ Thywys Szád vár 2. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). 

{Ugyanakkor azonnevő falu másik várhoz tartozott!} 

Tövis 3. Bi (Belényes-ÉNy) 1492: Thyws, 1508: Thywys (Jakó 359). 1692: Sinos Falua (Mezısi 

102). 1808: Spinus, Szpinus (149). 1913: Tısfalva Bi vm Magyarcsékei js (Az). – 1909/19: 

Spinuş, Szpinus, L 414: r 407 (167). > Spinuş-Pomezeu = Su 2: 143. 1492−1913: Tövisfalva (H). 

{!} > Spinuş de Pomezeu [21 A] 

Tövis 4. (Spinarum Villa, Spinae, Rátka) Fe (Gyulafehérvár-ÉK 25 km, Enyed-D 11 km, a 

Maros jp-i úton) 1269: t-m Elye et Pousa ... Ratka vocatum; 1293.X.6: Roland vaiv.: Datum in v. 

Thywes; [1294–5].IX.24/25.: Ladislaus woyv.: Datum in v. Tyuys, ... t. Germand ... iuxta v-m 

Spinarum; 1303: v. Tyvis; 1319.VIII.8.: vicevaiv.: Datum in Tuys; 1319: Dominicus plebanus de v. 

Spinarum; 1332: v. Twys; 1332–5: Dominicus sacerdos de Spinis. 1269 e. az örökös nélkül elhalt 

Illés és Pósa birtoka volt Rátka néven, s mint ilyet adta István ifj. király Gyógyi Andrásnak. Ettıl 

kezdve a Gyógyi család birtoka. 1293–4 k. a vajda döntése alapján Tövis földbérének (terragii) és 

más hasznainak harmada Gyógyi Sámson comest illeti, s ennek alapján 1303-ban László vajda 

Sámson fia Istvánnak ítélte András fiaival szemben. Ekkor a Gyógyi út felé esı részét, amely a 

leprások házánál kezdıdik és Enyed felé megy, a vásárbírság (iudiciorum fori) harmadával 

Istvánnak adták, míg az egyházat, malmokat és a Tövisen átfolyó Gyógy-patakot közösnek 

hagyták. Vajdai és alvajdai ítélkezı hely, ahol oklevelet adtak ki (1293–4, 1305–10, 1319). 1332ben 

Gyógyi Konrád Tövisen hatalmaskodott Somogyi Miklós ispánnal. 1319-ben is említett papja 

1332 I: 80, 1332 II: 80, 1334 I: 80 d, 1334 I: 4 pensa, 1335: 6 dénár híján 3 pensa pápai tizedet 

fizet, ami mezıvárosi szintre mutat (Gy 2: 188). 1410: Tywys antiquo nomine Kokka (Iczkovits 

63). 1437.I.13: Diódi Mihály Thywys-en lakó familiárisa: Antal (pr) ld Diód (KmJkv 86); 

1440.V.28.k.: ≈-en lakó Antal eljár ura nevében (236). 1449: Tövisen ferences templom épül. Az 

egyházat Hunyadi kormányzó az obszervánsok részére alapította. 1464: Tövis libera civitas 

harmincad- és vámmentességgel (JtK 1980.10.663. Balás). 1474.I.19.: Ozsvát Thys-i plébános, 

Thys-en lakó Szıke János ü: Kalota 1. (KmJkv 2131). 1476.XII.22-én elhunyt Pongrácz János 

erdélyi vajda (1462-5, 1468-72, 1476), sírköve fennmaradt Tövisen. 1481.X.24.: Thewys 

1105


mezıvárosban lakó Kovács Gergely és néhai Fésüs Mihály fia László elismerik, hogy Szekeres 

Lukács és apósa: Márton Gergely kifizette nekik azt a nyolc Ft-ot, mely összegért a ≈-i Újszılımál 

nevő hegyen, Kutas Antal és Györe János ≈-i lakos szılıje között fekvı örökös szılıjüket tılük 

megvásárolták (KmJkv 2333); 1501.VII.2.: Thywys-en lakó Pokol Mátyás mint szomszéd jelen 

volt meggykeréki iktatáson (3203). 1526: Tövis kolostorában élı Nyujtódi Judit számára fordította 

testvérbátyja: Nyujtódi frater András a bibliai Judit könyvét (Székelyudvarhelyi Kódex). 

1553.III.20.: Thewys-i Cservicse János 100 Ft-on zálogba veszi Kornyáti Bekes László több 

részbirtokát Karánsebes táján (KmJkv 5178). & 1557 e. Tövisi Imre váradi observáns ferences 

provinciális. 1587: Theowis. – E: fl. 40. A: fl. 20. Albam accumulandum (Dé 24). 1602.VII.2. 

Tövisi csata: Báthory hívei – élükön a török földrıl visszatért Székely Mózessel – vereséget 

szenvednek Basta hadaitól.© Székely Mózes „16 száz lovasból álló vitézlı népe“ (nemesi serege) 

vesztett Basta generális kétszerannyi hadával szemben. SzM Szelestei János és Bethlen Gábor 

oldalán a Maroson átusztatva menekül. Ezután sokan a temesvári basa fennhatósága alá tartozó 

területen kerestek menedéket. 1603: opp. Teowys (Ve: Doc. VII. 123). & 1614: Tövisi 4 név a 

marosszéki Bodonban (SzO). 1733: Tövis. 1808: opp. Tövis h., Dreykirchen auch Dornstadt g., 

Tyous val. 1840.aug.12. keresztül mentünk Tövis mezı városkán, hol Hunyady János Sz[ent]imrei 

gyözelmére tett temploma még áll (Tanárky). 1861: Tövis (oppidum), Dreykirchen, Tyous AF (7). 

1888: ≈ (Tyius, Dreikirchen) AF Nagyenyedi js (Je 695). 1913: Tövis AF vm (Az). # Tövis neve 

1290−1702: SzTA III. – 1909/19: Teiuş, T, D, L 2878: r 1623; m, zs, c, n (180). = Su 2: 186. 

1290–1854. {1808: Tyous, Dornstadt !} [34 B] 

Tövis 5. * KSz (Tasnád-DK, Nagyderzsida mellett) 1423: Twuis; 1643: Töuis, Tövis (Petri IV. 

685). – Su 2: 415. 

Tövis 6. * Za (Honctı táján, a Fehér-Körös mellett) 1283: Tyus (Tr). – Su 2: 415. 

Tövised KSz (Tasnád-ÉNy) 1475: Tyussed (Cs 1: 565). 1543: Thywyssed, ... 1616: Tövised, 1620: 

Töuissed (Petri IV. 686). 1808: Tövissed ~ Hodály, Hodel Ksz (173). Hnt. 13: Tövised » 

Érszodoró Szi vm. − 1909/19: Spinuş, Értıvised {!}, &, v. Sudurău (167). = Su 2: 143. 1909, 1913 

(H). + 2: 415. 1475–1620. 

Tövisegyház Za (Simánd-D) 1433: Thwiseghaz; 1462: Thywseghaz a Toldiak birtokai közt (Cs 1: 

747). 1471-ben Keszi Balázs deák Tüvösegyház (Tövisegyház?) nevő birtokát a csanádi 

káptanannak adja (Cs 1: 785. Keszi cs.). 1808: pr Tövisegyháza (173). 1828: Tovésegyháza (Nagy 

33). Hnt. 13: » Alsósimánd Ar vm. – Su 2: 412. 1433, 1462; 1559, 1562 (Utóbbiak is Csánkinak 

tulajdonítva), 1828. + 2: 415. Tüvösegyház 1471. 

Tövishát: kistáj a Szilágyságban Szilágycseh és Zilah között, a Szamosba és a Krasznába futó 

patakok közén. Egykori kisnemesi falvai közül a legnevezetesebb Diósad. Magyar lakossága 

románokkal vegyesen lakik. (K. L. 190.) Nagy J.: A Tövishát népi öltözete (Mővelıdés, 1970. 6). 

Tövisk * Te~Kr (Karánsebes táján) 1440: Tyvisk, 1447: Tyws, 1454: Alsothewis, Alsothys (P); =: 

Alsothewis. Macskással együtt emlegetik, amely Zaguzsen környékén feküdt (Cs 2: 68); 1470: 

Tews, 1478: Tövis, 1532: terra Spyn (Pesty: Krassó II/2. 255). – Su 2: 415. 

Töviskvár * Ar (Szomathely/Szaadhely-K) 1483: Thywsykwar. Lippával kapcsolatban említik (Cs 

1: 780.). – Su 2: 413. 

Tövissed * Te (Keve és Te vm határán, Fövény: Fény körül) 1400: p. Tywessed (Gy 3: 497). – Su 

2: 416. 

Tız folyó a Fekete-Körös b. o. mellékvize. Borosjenıtıl ÉK-re ered, s Tamáshida alatt torkollik. 

1808: fluvius Töz Ar (173). 1851: Tız folyam Ágya falu vize (Fé 1: 15). 1851: Tız folyam Csermı 

egyik vize (Fé: 1: 215.). 1851: ≈ vize Repszeg határán (Fé 3: 288). 1851: Tız folyó Seprıs határán 

(Fé 4: 25). 1851: ≈ Bélzerénd határán (Fé 4: 326). – 1981: Teuz [20 D-C] 

Traineitelep Sze (Szeben-DNy) 1854: Trainei (Bul. 38). 1913: Traineitelep Resinár tartozéka (H). 

− Trăinei = Su 2: 204. » Răşinari [35 D] 

1106


Trányis Ko (1854) : Tarányos. 

Traunau Te (1808) : Cserealja. 

Trencsén * Uh A szájhagyomány szerint (Orbán B., I. 268) Vargyas egyik részét, Vízelvét, a 

völgyben feljebb fekvı s a tatárok által feldúlt Trencsén nevő falu elmenekült lakossága alapította. 

Janicsek J.: Vargyas helynevei (NyIrK 1971.2). 

Tresztia Ar (Kisjenı-ÉK) 1888: Tresztia psz (t) Miske Ar Kisjenıi js (Je 696). 1913: Nádasmajor 

Miske tartozéka (H). − 1909/19: Trestia, Tresztia, v. Mişca (185). = Su 2; 205. 1909, 1913. M [20 

C] 

Tresztyefalva Za (Brád-DK) 1439: Trestyefalva; 1441: Terchye; 1464: Teresthe; 1525: Trezthe 

Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 747). Köteles: aranybánya. 1733: Trestye, 1760–2: Tretztye, 

1805: Tresztyia. 1808: Tresztyia, Rohrbach, Tresztie (173). 1888: Tresztia (Nádfalva) Hu Brádi js 

(Je 696). 1913: Tresztia Hu vm (Az). – 1909/19: Trestia, Tresztia, L 551: r 526 (184). = Su 2; 

204. 1439−1854. − 1974: c. BăiŃa {Kisbánya kzs faluja K-re} [34 A] 

Trifest 1. * Fo (?) 1453.X.4., Târgovişte: Trifeşti (DIR B I. 127). – Su 2: 414. 

Trifest 2. * Kr (Facsád-DK, Forrásfalva mellett) 1514–1516: Tyryfesth, Tryfest; 1597; Thrisest, 

1612: Trifest, 1620: Thresest, 1717: Trivineste (Pesty: Krassó II/2. 249). – Su 2: 415. {Trifeşti 

határrész ırzi emlékét} 

Trimpoel Fe (1808) : Kénesd AF. 

Trisztye Br (1806: Brassó-DK hrs) 1808: pagus Trisztye Br-v. Hnt. 13: azh (173). {!} Ld 

Derestye. 

Trojás Ar (1808) : Torjás. 

Trokfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Trokkamyhalfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozza (Cs 2: 11. Cseri). 1473.VIII.30.: Throkfalwa Nádasdi Ungor János 

birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: ≈ Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka 

(3264). – Su 2: 411. 

Tronk Ar>Kr {?} (Soborsin-DK, a Maros b. p. közelében, Kaprevár mellett) 1596: p. Tronk 


Tuba * Za (Kisjenı-K hrs, Szinte mellett) 1342: p. Thuba (Tr). – Su 2: 412. 

Tubultelke * Sza (Nagykároly vidékén) 1335: p. Tubulthelke (Tr). =: Tubultheleke. A XV. 

században bizonyára csak puszta volt (Cs 1: 487). – Su 2: 414 (Tr). 

Tudorócz * Ar (Lippa-DDNy, Temeskövesd mellett) 1477: Thwdorowcz (Márki II/1. 218). – Su 2: 

412. 

Tuffás Szö (Orsova mellett) 1717: Duferi, 1734: Toffujer, 1785: Tufura (Pesty: Szörény II. 555). 

1808: Toffier (171). 1888: Tuffiér KrSzö Orsovai js (Je 697). 1913: Tuffás KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Tuferiu, Tuffier, L 665: r 581; n, m, zs (195). Tufări = Su 2: 206. 1717−1913. » Orşova 

Tuka KSz (azonosíthatatlan település, hihetıleg KSz/Szi területén) 1214: Tuka faluba való Forcos 

poroszló, Pongrác szolgája, Alba és Mon falubeli peres feleket kísért Váradra (Er I. 66). 

Tulka Bi (Szalonta-K hrs) 1215: Zovizlou de v. Tulka; 1300: p. ≈; 1332–7: Laurentius sacerdos 

de v. ≈. 1215-ben poroszló nevében tőnik fel. 1300-ban a Görbediek és Jolanth bán rokonsága úgy 

egyeznek meg rajta, hogy felsı része utóbbiaké, alsó része elıbbieké lesz. Papja 1332: 12, 1333–6: 

évi 14, 1337: 9 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 678). 1397: Tulka, 1458: Twlka (Cs 1: 627). 1638 

Bogártelke (Ko): Vég János Petneháziné tulkai jobbágya (Gyalu 42; Szathmári Király Anna 

Petneházi István borosjenıi fıkapitány felesége, 1627/32 u. özvegye (42/2). 1692: Tülka (Mezısi 

119). Zentelki István 1698: lp Szentjobbon, majd Tulkán; 1704-ben a szerbek itt megölték (Dn 

1107


2703). 1808: Tulka val. 1888: ≈ Nagyszalontai js (Je 697 & Ösi, Pata). 1913: Tulka Bi vm (Az). 

– 1909/19: Tulca, T, L 3152: r 2979; m, zs (185). = Su 2: 206. 1215–1851 {?}. [20 A] 

Tulnikfalva * Za (Honctı-DDNy, Alsószakács mellett) 1553: Thulnykfalva (Márki II/1. 251). – 

Su 2: 412. 

Tulogd * Bi (Székelyhíd hrs) 1291–4: Tulukd; 1296: p. Thulugd; 1312: p. Tulugd. 1291–4 között 

elsı ízben a falu 4 kepe tizedet ad a püspöknek. 1296-ban Gutkeled nb. Drug fiai Tulogdot a Sz. 

Jakab-templommal és halastóval cserébe adják a rokon Lukács fia Péternek. 1312-ben mégis Drug 

unokái osztoznak rajta, amikor is Péter fiainak jut (Gy 1: 678). 1438: Tulugd (Cs); 1419: Tulogd 

(Cs); =: Twlogd (J); 1488: Thwlogd (Cs 1: 627; Jakó 372). 1599: Tulogd (Kiss 877). 1808: pr. 

Tulogol val. [a térképen: Tulogd !]. 1808/1978: Tulogol (173). Hnt. 13: azh {!}. & Tulogdy János 

földrajztudós, egyetemi tanár (–Kv). – Su 2: 415. 

Túlsóvíz Gy/Cs 1956: Túlsóvíz Gyergyótölgyes tartozéka. − 1956: Sîngeroasa > 1964: Valea 

Frumoasă = Su 2: 227. » Tulgheş [25 B] 

Tululod * Ar (Lippa táján) 1213: Tululod (Tr). – Su 2: 415. 

Tumban * Bi (Szentjános-D) 1235: t. mon-i de Kuru nomine Tumban. Hat Tunnal falubeli pintér 

követelte a körüi apát Tumban nevő földjét a Körös mellett, végül lemondtak a földrıl az apát 

javára (Gy 1: 678). =: ≈, Tunnel (Tr). – Su 2: 415. 

Tunnal * Bi (Szentjános-D) 1235: tunnarios regales de v. Tunal. Hat királyi pintér (Andreas, 

Tupur, Chama, Thurch, Halad et Bogy) perelte a körüi apátot Tumban föld miatt (Gy 1: 678). – Su 

2: 415. Tunnel » Tumban 

Tupd * Bi (Szalonta-ÉNy) 1273: villa Tupd (Tr). – Su 2: 417. 

Túr To (Torda-ÉNy hrs, a Túr patak mellett) 1279: Deers de v. Tuur (Cs). =: ≈ faluból való Deers 

királyi ember Báréban iktatott (Er I. 376). 1289: ns de ≈ (Cs). =: Deers nevő ≈-i nemes királyi 

emberként iktatta Gerendi Miklós magistert Keresztúr, Görgöd és Örke (To vm) földekbe (Er I. 

455). 1310: Twr (Cs). =: Twr-i Ders fia Benedek, ≈-i Fulcianus fia Benedek, határos nemesekkel, 

Zarka föld határjárására hívottak (An 2: 899). 1332−7: sacerdos de Tur, Tuur; 1367: v. Twr; 1441: 

p. Thwr; 1514: p. ≈. Turi, Etelei, Peterdi; rb. kolozsvári domonkosok. 1493: Turiak atyai nemes 

udvarháza. 1474–1520: halastó, rajta kétkerekő malom. Jbn 1449: Tapasztó, Fadjus, Vikárd, 

Csintalan, Fazakas (Cs 5: 742). 1430.III.7.: Thwr-i Péter ü: Szarkadi János (KmJkv 37); 1439.II.9.: 

≈-i Péter ü: Szamosfalva (117); 1439.III.13.: ≈-i Péter fia Lırinc üv, ≈-on lakó Cseh Imrét, ≈-i 

Pétert és Gergelyt is (137); 1440.I.13.: ≈-i Györgyné Eczeli Margit és ≈-i Péterné Petlendi Erzsébet 

üv saját féjét (178); 1440.VII.6.: Koppándiak tiltják Thwr-i Pétert és fiait: Györgyöt, Lırincet, 

Antalt és Lászlót koppándi birtokrészük elfoglalásától (257); 1441.XII.1.: Csáni László − 

Cikmántori Lászlóné Veres Katalin és te: Imre nevében − tiltja Thwr-i Pétert s fiait: Lırincet, 

Györgyöt, Mihályt, Jánost, Antalt, Istvánt, Lászlót Thwr és Csán birtokbeli részük elfoglalásától 

(381); 1449.IX.25.u.: ≈-on lakó Tapasztó András özvegye: Margit − gy: Ilona, Dorottya, Imre és 

Pál nevében is −, ≈-i Lırinc és több más ≈-i lakos (providorum) közbenjárására, megbékél Faggyus 

(ds) Tamás fia János szintén ≈-i lakossal, aki Vikárius Balázzsal és fiával: Miklóssal, testvérével, 

valamint familiárisaival: Csintalan (ds) Dénes fiai: Istvánnal, Fazakas Jakabbal és Bálinttal együtt 

megölték férjét: Andrást (759); 1449.X.30.: ≈-i Lırinc ü: Farnas (765); 1449.XII.1.: Uı üv (775); 

1452.III.3.: ≈-i Imre fia Balázs említése bizonyos birtokok átadásával kapcsolatosan (1017); 

1456.X.15.u.: ≈-i Lászlónak Csánon jobbágya van (1258); 1457.VII.15.: Thur-i Lászlóné Petlendi 

Barlabási Zsófia nevében is tiltják bizonyos petlendi birtokrész elidegenítését (1273); 1461.V.21.: 

Thwr-i Lırincné Fülpösi Katalin (1559); 1461.VI.14.: ≈-i Lırinc ü: Gyerımonostor (1572); 

1461.VIII.29.: Rıdi Cseh Péter tiltja néhai ≈-i Péter fiait: Györgyöt és Lırincet, hogy a ≈-i Péter fia 

László özvegyének ≈ és Csán birtokból járó hitbért és jegyajándékot Csehi Istvánnak kifizesse, 

minthogy az ıt illeti (1615); 1461.IX.5.: Néhai ≈-i Péter fia Lırinc és fe: Fülpösi Katalin s gy: 

János, Dávid, Benedek, Péter és Ilona kijelentik, hogy Gyulai Miklós váradi éneklıkanonok 

teljesen kifizette ıket a néhai Fülpösi Miklós fia: néhai Albert deák ingóságaiból és pénzébıl nekik 

1108


járó javak felıl (1616); 1466.I.3.: ≈-i Lırinc ü: Farnas (1685); 1468.III.21.: ≈-i Mátyás ü: Károlyi 

Láncz László (1795); 1474.IX.2.: ≈-i Lırinc özvegye: Katalin ≈-i halastava és kétkerekő malma 

felét s Varga Benedek jobbágytelkét 63 és fél arany Ft-on zálogba adja Pécsi István tordai 

alkamarásnak (2158); 1481.V.1.: Etelei Tamás almási várnagy és Túri néhai Lırinc fia: Péter 

kölcsönösen egymást nyilvánítják örökösüknek birtokaikban és atyai házaikban (2318); 

1483.X.29.: Farnasi Veres István özvegye: Margit most már Túri Péter felesége (2468); 

1483.X.29.: Túri Péterné: Margitnak Farnason 66 Ft-on Bikali részbirtokot adnak zálogba 

(2469); 1484.VI.21.: Túri néhai Lırinc fia Benedek zálogba veti túrcsáni birtokrészét Etelei 

Tamás almási várnagynak (2489); 1523.I.2.: Túri Péter özvegye: Margit és leánya: Anna, aki Túri 

Benedek felesége, kalotaszentkirályi birtokrészét 150 Ft-ért eladja Gyerıvásárhelyi Gyerıfi 

Salatielnek (3888). Ld még KmJkv II. 1062. 1587: Thwr. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 64). & 1737 

Gyalu: Túri Mihály zsellér (Gyalu I. t). 1758: nobilis Georgius Vajna de Thur, 48 (EHA). 

Kisnemesi-jobbágyparaszti faluközösség. 1733: Thur. 1808: Túr (173). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ 

TA Tordai js (Je 697 & Hármasfogadó telep). Túr-Ny, a mőút mellett, kis település : Hármas (TL). 

1913: Tordatúr TA vm (Az). # Tibád L.: Tordatúr helynevei (1969–71) (NyIrK 1972.2). – 

1909/19; Tur, Túr, L 1134: r 497; m; 14 zs (185). > Tureni = Su 2: 208. +1276, 1279−1854. [23 

C] 

Túri-hasadék (Torda-ÉNy, Tordatúr hr) Hangay O. (1896. Erdély, V. 15) ; Czárán Gy.: Túr és a 

Túri hasadék (E, XV. 13-21); Bodocz K.: A Túri-hasadék (E, XLV. 27-31. = Tibád L.) 

Túr vize : a Tisza b. o. mellékvize. Avasfelsıfalutól K-re, a Kıháton ered, Adorján fölött, balról, 

felveszi a Tálna vizét, alább, jobbról, a Turc vizét, majd balról az Éger vizét. 1808: fluvius Túr 

Ug (173). # Petıfi: ... a kanyargós Tiszánál, ott, ahol a kis Túr siet beléje … – Tur 

Tura * Sza 1493: Thwra Szinér vár tartozéka volt (Cs 1: 487). – Su 2: 413. 

Turbarıcz * Kr (Szászkabánya-ÉNy, Néraszlatina mellett) 1427: pr. Twrbareuch (Cs 2: 108). 

1427-ben Nagymihályi Albert és fiai kapták királyi adományul a magvaszakadt Nagylaki Jánkfi 

János birtokaival együtt (Cs 2: 112. Nagymihályi). 1427: Twrbarewcz, 1428: Twrbareucz (Pesty: 

Krassó II/2. 256). – Su 2: 415. 

Turbóca KSz (Zsibó-K, a Szamos j. p.) 1387: v. olachalis Torbicza, 1388: Torbocha (DocVal 

327). 1390: Turbucza, 1405: Turbolcha (Cs); =: Turbolcza (P); 1489: Thwrbocza (Cs 1: 565); 

1582: Turbotza (Petri IV. 689). 1733: Turbuza. 1808: Turbúcza (173). 1888: Turbucza (Turbutia) 

Szi Zsibói js (Je 697). 1913: Turbóca Szi vm (Az). – 1909/19: TurbuŃa, Turbucza, L 473: r 469 

(185). = Su 2: 207. 1387−1854. [12 D] 

Turburesty Bi (1808) : Szitány. 

Turc Ug (Halmi-K) 1378; v. walachalis Thwrch (DocVal 280). 1471: Thwrcz, 1478: Thwrch 

(Zichy XI. 84, 229). 1488: Thwrcz, 1499: Thurcz, Turocz (Szabó István 522). 1808: Turcz (173). 

1851: ≈, Bereg-Uocsa vm, tobb hegyeken s völgyekben elszórva; 1614 g. kath. lak., s parochiával. 

... hajdan arany ezüst bányái is votak. F. u. Pogány, Rátonyi, Ilosvay, b. Perényi, Gazda, Zuffiry, 

Száraz, Pap, Fejér, Balabány, gr. Haller, és Csató örökösök (Fé 4: 224). 1888: ≈ Tiszántúli js (Je 

697). 1913: Turc Ug vm (Az). – 1909/19: TurŃ, Turcz, L 3406: r 2935; zs, m (186). = Su 2: 209. 

1378−1851. [2 C] 

Turcibánya Sza (Turc-ÉK) 1925: az erdı szélén keresztet állítanak, nyáron itt imádkoztak. 1935: 

Kisboldogasszony-t, Liptai Ferenc által felajánlott telken. 1970–1997: Puskás Antal gondnok. 

Csn: Locker, Liptai, Kerszka, Virlics, Kölcsey, Kámpó, Iványicki; azaz eleik közt volt magyar, 

sváb, szlovák, lengyel; többsége r. k. Új gondnoka Puskás Gábor. Halmi plébánia filiája (RKNt 

1999). – TurŃ-Băi = Su 2: 209. 1954. [2 C] 

Turd * Te (Lugos-ÉK) 1427: Twrd in comitatu Themes; 1453, 1454: districtus wolahalis Thwerd; 

1464: Therd in comitatu Themes. 1454-ben Hunyadi Jánost iktatják birtokába; 1464-ben 

1109


Temeshelyi Dési Pétert és Balotai Miklóst iktatják ez uradalomba (Cs 2: 68). {Tartozékait ld 

helyükön.} 

Turegyház Te (Vinga-Ny) 1454, 1465: Thwreghaz a Tariak birtoka. Turegyház ma Majlátfalva 

nevet visel (Cs 2: 51. Monostor). Ld Majláthfalva. – Su 2: 413. 

Turnul Kr (1808) : Sebestorony KrSzö. 

Túrterebes Ug (Halmi-DK) 1216: Terebes; 1315: p. Terebes (Tr). 1315: Károly király István 

nádor hőtlen fiaitól elveszi Terebes birtokot és Dénes fia Tamás magister beregi comesnek adja 

(An 4: 115). 1321: Turterebes (Szabó 525). 1808: Terebes (Túr-) (168). Nagyboldogasszonytemplom, 

b: VIII.15.; m. g. k. t: Szent György vértanú, b: IV.23. (RKNt 1999). 1851: TurTerebes, 

magyar-német-orosz falu Bereg-Ugocsa vm, a Tur vize mellett, 952 romai, 413 g. kath., 218 ref., 

41 zsidó lak., romai, g. kath., ref. anyatemplomokkal. Régi várkastély. F. u. b. Perényi nemzetség, 

és bir benne Szirmay család is (Fé 4: 199). 1910 L 3792; m 3774. 1913: Túrterebes Ug vm 

Tiszántúli js (Az). – Turulung = Su 2: 209. 1216–1851. [2 C] 

Túrterebeshegy Sza (Túrtebes-K) Magyarok Nagyasszonya-templom, b: X.8. Túrterebeshegyikápolna 

Szent Dónát-templom, b: VIII.7. (RKNt1999). 1913: Túrterebesi szılıhegy Túrterebes 

tartozéka (H). – Turulung Vii = Su 2: 209. 1913. – 1974: c. Turulung {Túrterebes kzs faluja} [2 

C] 

Túrvékonya Sza (Avasújváros-ÉK, a Túr b. p.) 1478: Thwrwykonya. Avassági Móric-falu, 

vegyeslakosságú (Maksai 223). 1490: Thwrwekonya Szinér várához tartozott (Cs 1: 487). 1808: 

Turvékony (174). 1851: Turvékonya, Sza vm, az Avasságon, lapos helyen elszórt házakban, 613 g. 

kath., 14 zsidó lak., s anyatemplommal. Földje sovány, de erdeje szép (Fé 4: 225). 1888: 

Túrvékonya -Y- Sza Szinérváraljai (Je 698). 1913: Túrvékonya Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: 

Tur, Turvékonya, L 855: r 771; m, zs (185). = Su 2; 206. 1478−1851. [2 D] 

Turzon Kh (Kıhalom-DK) 1507: Thurzon (Wa 368: 13b Freithum). 1854: Turzon (Bul. 95). 

1861: ≈ (praedium) Kh (37). Turzonpuszta. – Turzun = Su 2: 209. 1854. » Hoghiz {Olthévíz} 

[37 A] 

Tusna * Hu (Tustya mellett) 1504: p. Thwsna in d-u Ha. Mór és Ficsor családok ısi birtokai közt 

(Cs 5: 144). − Su 2: 413. 

Tusnád Cs (Szereda-DK, az Olt bp-i úton) 1421: p. Thwsnad (SzO I. 177). 1567: Twsnad 41 

kapu (Venczel 35). 1569: Twsnad, 1569 k.: Tusnadfalwa, 1576: Tusnád (SzO II. 262, 276, IV. 45). 

1614: ≈ 134 családfı (Cs 10). 1750: Tosnad. 1808: Tusnád (174). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csik- 

Tusnád Kászon-alcsiki js (Je 277 & Tusnád -Y-). 1913: Tusnád Csik vm (Az). – 1909/19: 

Tuşnad, Tusnád, L 2342: r 107; m, zs (186). > Tuşnad Sat = Su 2: 209. 1421–1854. > Tuşnad [37 

B] 

Tusnádfürdı Cs (Tusnád-D, az Olt b. p., vasútállomással; 650 m) 1888: Tusnád -Y- (t) Csik- 

Tusnád (Je 698). 1913: Tusnádfürdı Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Tuşnad Băi = Su 2: 209. 

1913. > Băile Tuşnad [37 B] 

Tusnádújfalu Cs (Tusnád-DNy hrs) 1854: Tusnád Újfalu, Tuşnad Uifalău (Bul. 53). 1861: 

Tusnád-Ujfalu Cs (31). Újtusnád (Su). – Tuşnadul Nou = Su 2: 209. 1854. > Tusnadu Nou 1974: 

c. Tuşnad {Tusnád kzs faluja} [37 B] 

Tuson Ko (Nagysármás-KDK hrs) {1316 e.} 1319: v. Tusun; 1323, 1326: filios Michaelis: 

Kylianum, Symianum, Salamonum, Stephanum, Michaelem, Ladislaum et Joannem nobiles de ≈; 

1325: ... Tusun; 1326: ≈; 1332–5: Joannes sacerdos de ≈, Paulus ≈ de ≈. A telegdi székely eredető 

Tuzsoni Symjén fia Mihály fiainak birtoka (1319), melyet 1316-ban Iwahun tordai ispán kifosztott; 

itt, Dombon és Marocházán 500 M kárt okozva. 1323-ban és 1326-ban tilalmazták a Tuzsoniakat 

(Felsı-)Palatka megvételétıl, ill. birtoklásától. 1325-ben Mihály fiai kettéosztják Tuzsont. Papja 

1332 I: 33 régi báni, 1332 II: 3 régi báni, 9 dénár, 1334 II: 2 gs, 1335 I: 6 régi báni pápai tizedet 

fizet (Gy 3: 377). 1348: nobiles de Thusun; 1366: Tusund; 1395: p. Tusun; 1481: p. Thwson; 1498: 

1110


p. ≈; 1502: p. ≈; 1505: p. ≈; 1511: ≈. ¤Gernyeszeg (To) tartozéka; Pongrácz, Kendi Baládfi, 

Betleni, Kendi, Patai Dezsı s más birtokosé (1325-tıl Cs 5: 420. 1481, 1502: To vm). 1441.III.1.: 

Thwson-i Bolgár (ds) Miklós említése (293); 1447.II.11.: Tuzon-i néhai Bulgár Miklós fia 

Lászlónak zálogba adott mezıszilvási birtokrészt Szilvásiak vissza akarják venni (613); 

1449.III.4.: [Tuzon-i] Bolgár László Tombon részbirtokos (660); 1449.III.10.u.: Thwson-i Tóth 

Miklós fia István mezıszilvási jobbágyokat életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerített, hogy 

tíz ekealja földet neki szántsanak-vessenek, és ezzel 300 Ft kárt okoztak Szilvásiaknak (666); 

1449.XII.11.: Uı ≈-i birtokrészét 40 Ft-ban zálogba adja Tholdalagi Andrásnak (778); 

1450.IX.25.: Kecseti István özvegye: Thuson-i Tamás fia Péter leánya: Márta (898); 1467.I.28.: 

Thwson-i néhai Tamási András fia Péter, ld Sályi To vm (1724); 1468.V.29.: Thwson-ban 

Farnasi részbirtok (1809); 1473.VIII.30.: Thwsan Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 

1481.VI.18.: Thwson-ban Somkeréki Erdélyi részbirtok (2323); 1482.VI.22.: Mátyás király 

parancsára Gyulakúti Balázst és te: Jánost beiktatták ≈ prédium részébe (2370); 1482.VI.27.: 

Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, beiktatták ≈ birtokába (2375). Ld még 

KmJkv II. 1063. 1587: Twson, Zentt Peter. – E: fl. 13, A: fl. 3 den. 33. Accumulandum. (Dé 60). 

1652 Vajdakamarás: Ez puszta Curianál lakik egy Szeoleosi György nevő szabados, ... Urunk ı 

Nagysága, hogy mind életéig lova hátán szabadosságával szolgáljon, kegyelmesen megengedte. De 

mivel Thusumban vagyon öröksége, vissza akar menni, onnét is Sz. peterhez {: Szentpéterre: 

Uzdiszentpéter, Tuzson szomszédságában}, mindazáltal szabadosságával, lova hátán akar 

szolgálni (Gyalu 138-139). 1647: Tuson (Makkai 612) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Tussin, 

1750: Tusid [: Tusin]. 1808: Tuszony [: Tusony] interdum {olykor} Aranylábú-Tuson h., Tussen g., 

Tusinu val. 1861: Aranylábu-Tuson Ko (12). 1861: Tuson Ko (14). 1888: Túson Ko 

Mezıörményesi js (Je 698). 1913: Tuson Ko vm Nagysármási js (Az). – 1909/19: Tuşin, Túson, 

L 828: r 565; m, c, zs (186). > Tuşinu = Su 2: 209. 1525–1854. − 1974: c. Sînpetru de Cîmpie 

{Uzdiszentpéter kzs faluja ÉNy-ra} [23 B] 

Tusovó * Ar (Lippa táján) 1440: Twsovo Solymos vár 80. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – 

Su 2: 415. Twsowo. 1440 Thwsovo, 1477 Thwstrew {Utóbbi Csánknak tulajdonítva} 

Tustya Hu (Hátszeg-Ny) 1360: sacerdos olahalis ecclesie de Tusta; 1462: Thwztya; 1508: 

Thwstha, Thwsthe. A Tustyai ~ Tustyei család birtoka (Cs 5: 144. Vö. Tusna hs). 1733: Tustija, 

1750: Tustya. 1808: Tustya (174). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Hu Hátszegi js (Je 698). 1913: 

Tustya Hu vm (Az). – 1909/19: Tuştea, Tustya, L 609: r 559; m (186). = Su 2: 209. 1360−1854. − 

1974: c. Unirea {Alsófarkadin kzs faluja Ny-ra} [43 B] 

Tuszatelek Kr (Kraszna-DNy) 1341: v. Olakalis Thuzateleke a valkói uradalom tartozéka; új 

telepítvény az egykori erdıbirtokon (Gy 3: 507/16). =: Thuzateluke, 1481: Thuza. Valkó várhoz 

tartozott (Cs 1: 585). 1481: Thuza, 1497: Thwza (Bánffy II. 223, 342). 1760–2: Tusza. 1808: Tusza, 

Tussenthal, Tuszakú (174). 1888: ≈ (Tusa) Szi Krasznai js (Je 698). 1913: Tuszatelke Szi vm 

(Az). – 1909/19: Tusa, Tusza, L 592: r 585 (186). = Su 2: 209. 1341–1854. − 1974: c. Sîg 

{Felsıszék kzs faluja D-re} [11 D] 

Túzokrét Te 1888: Túzokrét psz (t) Gilád Te Csákovári js (Je 698). 

Tőr Fe (Tövis-KDK, Balázsfalva-DNy hrs) 1313: terram ... comes Blasius [f. Herbordi] dixit esse 

suam; 1336: t-rum Herbordi et Nicolai f-rum Blasii; 1369: p. Thyr. A Veresegyház-székesi 

uradalom 1313-i és Cserged 1336-i határleírásában területét Csufud területével együtt Balázsfalvi 

Balázs fia Herbord és Miklós birtokának mondják. Egy 1369-i metális szerint a Henningfalvi 

nemeseké (Gy 2: 188). 1587: Thewr. – E: fl. 36. A: fl. 12. Stephani Tholdy integra. Restat (Dé 

22). 1647: Tür (Makkai 631) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Thur. 1808: Tür h., Dürrdorf g., 

Solmusá val. 1854: Tőr h., Tür g., Tiuri val. 1861: Tür AF (7). 1888: ≈ (Tiur) AF Balázsfalvi js 

(Je 699). 1913: Tőr AF vm (Az). – 1909/19: Tiur, Tür, L 1589: r 1107; m (182). = Su 2: 195. 

1332: sacerdos de Turek, 1350: Tyry (Tr), 1367: Tyur (Ub II. 325), 1369–1854. [35 A] 

Türe Ko (Egeres-K, a Nádas b. p.; 431 m) 1299: p. Tyre episcopalis; via magna euns de p-e 

Bogartelke ad p-m Tyre (Cs). 1299: p. Tyre ep-is; 1332–4: Demetrius sacerdos de Thure. Az 

1111


erdélyi püspök birtoka; Bogártelke határosa (1299). Papja 1332 I: 100 dénár, 1332 II: 18 gs, 1333 

I-II: 22 gs, 1334 II: 18 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 377). 1338: p. Tyre; 1384: rector ecclesie de ≈ ; 

1427: p. Thyre; 1437: p. ≈ episcopalis; 1446: plebanus de Thire; 1449: plebanus de Thywre; 1460: 

p. Thyre. 1437-ben 56 felnıtt püspöki jobbágy: Balázs fia Mihály, Balog János, Békes Antal, Békes 

Imre, Bene Breck, Bertalan fia János, Biró András, Boczi Kelemen, Császári Albert, Császári 

Balázs, Egredi ~ Egregyi Damján, Egredi Imre, Egredi János, Fábián fia János, Finta Benedek, 

Finta Péter, Futó János, Gál fia János, Gál fia László, Gál fia Simon, Gergely fia Albert, Gergely 

fia Benedek, Gorbai Jakab, Imre fia Domonkos, János fia Benedek, János fia Simon, Kis Barta, 

Kis János, Kósa János, Kósa Tamás, Kovács (Faber) Demeter, László deák, László fia Antal, 

László fia Mihály, Magyari Pál, Márkus János, Meszes (Mezes) Jakab, Mikai Demeter, Mikai 

Péter, Miklós fia Demeter, Molnár Benedek, Nagy Jakab, Nagy János, Péntek Albert, Pocsa(j)i 

Pál, Remetei Albert, Simon fia Antal, Sombori János, Szász Fábián, Szász Máté, Székely 

Domokos, Szörnyı János, Tar János, Trencsel Domokos, Varga Mihály, Veres Antal {Itt 

betőrendbe szedve}. Ez idıben a vidék legnagyobb faluja; további fejlıdése azonban elakadt. 1452ben 

s 1459 táján Máté erdélyi püspöktıl zálogban 500 arany Ft-ban Gyerımonostori Kémény 

István kezén volt (Cs 5: 420). 

1441.V.4.: Thywre-ben lakó Gergely ü: Récsekeresztúr (KmJkv 307); 1446: Domokos türei 

plébános, Türei János deák ü: Fenes 2. (602); 1449.II.27. Gyalu districtusbeli papok közt Türe: 

Domokos plébános (657); 1453.VII.5.: Domokos Thyre-i plébános ü: Kolozs (1100). 1466: 

Türében scolarist említenek (Se 138). 1525.XII.6.: Márk pap türei plébános (KmJkv 4130). Utóbb 

a gyalui vártartomány faluja. 1587: Thewre. – E: fl. 20, A: fl. 10. In rationem ill. dom. Principis 

accumulandum ad arcem Gjalu (Dé 52). XVIII. szd: barokkos Bánffy-kúria (1944-ben községház. 

Ke). 1733: Türe. 1750-ben készült román fatemplomát elvitték a bukaresti Falumúzeumba. 1750: 

Pataki K. Sámuel iskolamester; 1780–1835: még öt tanító ismert (Se 160). 1759: Ref. templom 

díszes kıszószéke kidei Sipos Dávid mőve (Ka). 1760–2: Turia. 1763: a báró Bánffy-udvarház 

telkén galambbúgos kapu; 1802-ben gróf Teleki Katalin udvarháza telkén is (SzTA). Mai 

temploma XVIII. szd végi késı barokk építmény. 1808: Türe h. 1861: ≈ (14). 1888: ≈ Ko 

Nádasmenti js (Je 699). 1913: Türe Ko vm (Az). # Hn 1942. 1942. 259-269. Kelemen Lajos: Ksz 

..., 1944. = Ke 1: 209, 212, 268.; 125. kép: A régi türei ref. templom bejáratának faragott kövei 

(Benkı Elek fv.), 126. A templom szószéke (Horváth József), 127. A régi templom faragott kövei 

(BE), 129. A régi román fatemplom (Kós Károly linóleummetszete). Kabay 1973. Sebestyén: MtT 

1979. Vavrinecz Béla: Türei legényes. Táncfeldolgozás, 1995.XI.11. KossuthRá. 2003 Mikulás 

elıtti krampuszjárásról 2004.VIII.27. Duna Tv. – 1909/19: Tiurea, T, L 812: r 284; m (182). 

1926: Tiurea. 1936/9. tk: Turea = Su 2: 208. 1299–1854. [22 B] 

Türefalva * Te (Lugos táján, Drágonyfalva-É) 1447: Thywzelefalwa, 1462: Thywrefalwa Doboz 

12. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 413. 

Türetelke * Kr (Szilágysomlyó táján, Felsıvalkó mellett) 1341: terra Thyreteluke (Tr). – Su 2: 

413. 

Türkös {< türk: 'úz'} Br (Brassó-KDK) Régi nevei között ”Villa Turcica“ is szerepel (Árvay 86 

nyomán Rásonyi 94). 1366: p. Turchfalua (Ub II. 242). 1456: v. Turkester, 1460: Therkes alio 

nomine Temes (SzO I. 172, 185). 1492; Thewrkews, 1500: Thyrkes (Árvay 86). 1531: Twrkes (SzO 

II. 23). 1554: Tirkes (Quellen III. 469). 1652: Türkös (Árvay 86). 1800-as években hírneves 

kordoványosainak termékét zömében Magyarországra szállították (Miskolczy: Br). 1808: Türkös, 

Türckesdorf, Turkul (173). 1861: ≈, Türkesdorf Br (39). 1888: ≈ (Türköndorf, Türkeschdorf) 

Hétfalusi js (Je 699). 1913: Türkös Br vm (Az). – 1909/19: Turcheş, Türkös, Türkesdorf, L 3204: r 

1356; m (185). = Su 2: 207. 1366−1854. » Négyfalu ~ Săcele [47 B] 

Tősfalu * Za (Barza és Repszeg közt) 1553: Thywsfalu (Márki II/1. 251). – Su 2: 413. 

Tüskés * Csa (Nagylak-DK) 1555: Tywskes, 1561: Theovyskes, 1564; Towyskeoz, 1655: 

Teovisköz, 1700: Tövisköz, 1757: Teöviskess (Borovszky: Csanád II. 610). – Su 2: 416. {Töviskes 

határrész ırzi emlékét} 

1112


Ty. 

Tyej 1. ~ Tyel Hu (Jófı-DNy) 1491: p. Thel; 1526: p. They. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs 

birtoka (Cs 5: 144). 1601: Tej (Ve; Doc. VI. 370). 1733: Thiej, 1750: Tejul, 1760−2: Tyej. 1808: ≈ 

(174). 1861: Tyéj Hu (24). 1888: Tyej (Teiu) Marosillyei js (Je 699). 1913: Tyej Hu vm (Az). – 

1909/19: Teiu, Tyej, L 457 ort. r (180). = Su 2: 186. 1491−1854. − 1974: c. Lăpugiu de Jos 

{Alsólapugy kzs faluja ÉK-re} [33 C] 

Tyej 2. Hu 1888: Tyej, telep (t) Cseb Hu Algyógyi js (Je 699). 

Tyirákpuszta Sza (Erdıd-ÉK) 1954: Tyirákpuszta Résztelek tartozéka. − Tireac = Su 2: 194. 

1954. − 1974: c. Viile Satu Mare {Szatmárhegy kzs faluja Ék-re} [12 A] 

Tyiszelica TA (Mezıbánd-NyDNy) 1913: Tyiszelicza Mezıkapus tartozéka (H). − ChisăliŃa = Su 

1; 143. 1913. − 1974: c. Iclănzel {Kisikland kzs faluja É-ra} [23 D] 

Tyukó Kr (Szászkabánya-ÉNy) 1464: Thywko, az Illyédi kerületben (Cs 2: 108). 1690−1700: 

Zsukisch (Pesty: Krassó II/1. 256). 1808: Csukics (40). 1888: Csukics KrSzö Jámi js (Je 282). 

1913: Tyukó KrSzö vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Ciuchiciu, Cs, L 1789: r 1771; n (50). 

Ciuchici = Su 1: 152. 1464–1913. [54 A] 

Tyukolos MT (Makfalva-DK) 1956: Tyukolos Makfalva tartozéka. − 1956: Tiucoloş > 1964: 

Cireşeni = Su 1: 150. » Solocma {Szolokma} [24 D] 

Tyukos Fe (1808) < Korláttelke. 

Tyukos 1. Kh 1. (Kıhalom-DNy) 1733: Tikus, 1750: Oláh Tyukos. 1808: Tyukos (Oláh-), 

Walachisch-Tekesch, Gajnáriu (174). 1861: O-Ty, ≈, Gainár Kh (36). 1888: O-Ty (Walachisch- 

Tekes, Tykisu romanesca {!} NK Kıhalmi js (Je 553). 1913: Felsıtyukos NK vm (Az). – 

1909/19: Ticuşul-român, Oty, W-T, L 720: r 715 (181). Ticuşul Nou = Su 2: 192. 1733, 1750, 

1850. > Ticuşu Nou 1974: c. Comana {Alsókomána kzs faluja Ny-ra} [36 D] 

Tyukos 3. Kh 2. (Kıhalom-DNy) 1373: Thikus, 1396: Tykus (Ub II. 407, III. 165). 1488; Teyx 

(Berger 57). 1494: Tex (Scheiner 146). 1512: Symone Gereb in Ugra, Nicolao similiter Gereb et 

Luca Zygyartho in Thykus (TT 1891. 629. Mayláth). 1578−79: Felmér, Tyúkos és Kóbor 

határpere. 1606: Tikoss (Ve: Doc. VII. 308). 1627: különálló román faluközösség alakul 

Újtyúkoson. Az 1641.I.1-i összeírásban kb. fele-fele arányban szász és székely gazdák. 1733: 

Szász-Tikus, 1750: Tyukos, 1760–2: Szász Tyukos. 1750 után nem tartottak istentiszteletet 

magyarul, a székelyek elszászosodtak. 1808: Tyukos (Szász-), Deutsch-Tekesch, Gajnáriu (174). 

1861: Szász-Tyúkás {!}, ≈, Gelinár Kh (37). 1888: Szász-Tyukos (Deutsch-Tekes, Tyikosu 

szaszilor) NK Kıhalmi js (Je 641). 1913: Szásztyukos NK vm (Az). # Binder P.: Szásztyúkos. 

Közös múltunk, 1982. 69. Ad 254, 259. – 1909/19: Ticuşul-săsesc, Szty, D-T, L 1484: r 243; n, c 

(181). Ticuşul Vechi = Su 2; 192. 1373−1854. > Ticuşu Vechi [36 D; L] 

Tyiulesd Hu (1913) < Kiulfalva Za. 

Tyzny * Ko (talán Palatka környékén) 1300: Tyzny birtokot (másokkal) Mykud bán fiai 

leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (Er I. 595). 

1113


U – Ú. 

Ucsa 1. Fo 1. (Viktóriaváros-É, az Oltba ömlı Ucsa-patak torkolata fölötti j. p., a Fogarasi úton) 

1413: v. altera Gassendorf (Le). 1509: Ucsa. 1582: Also Wcza (Ve: Doc. II. 219). 1632: Also 

Uczia, 1637: Also Uczya, 1640: Also Utsa (Makkai 461, 475, 503) I. Rákóczi György birtoka. 

1750: Also Ucse. 1808: Ucsa (Alsó-), Ucsa de dzsosz (174). 1849.III.15-én Bem tábornok itt halad 

át Fogaras felé. 1861: A-U Fo (25). 1888: Utsa (Alsó-Ucsa) Alsóárpási js (Je 212). L 1910: 1054 

(r, m); 1956: 968 (Le). 1913: Alsóucsa Fo vm (Az). – 1909/19: Ucea-de-jos, Au, Unterutscha, L 

1076: r 943; m, n, zs (187). = Su 2: 214. 1509–1854. [36 C] 

Ucsa 2. Fo 2. (Asóucsa-D, az Ucsa-patak b. p.) 1509: Felsı Ucsa (Su). 1632: Felsı Uczia, 1637: 

Felseı Uczya, Felseı Utsa (Makkai 461, 475, 480) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Felsı-Utsa, 

1750: Felsı-Ucse, 1805: Utsa. 1808: Ucsa (Felsı-), Ucsa de szusz (174). 1861: F-U Fo (25). 1888: 

Felsı-Ucsa (Felsı-Utsa, Ucza din szusz) Alsóárpási js (Je 329). 1913: Felsıucsa Fo vm (Az). – 

1909/19: Ucea-de-sus, Fu, Oberutscha, L 1301: r 1263 (187). = Su 2: 214. 1509–1854. [36 C] 

Udvard * Ar (Vinga-ÉNy) 1323: Uduard, Uduord (Tr; Borovszky: Temes 116). 1471: Uvadry 

(Udvari?) birtokot Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adja (Cs 1: 785. Keszi cs.); 1480: 

Wdwary, 1484: Vdwary, 1488: pr. Kyswdwary; 1723. tk: Dvorin (Cs 1: 780). − Su 2: 417. Uduard 

1323. + Uvadry. 

Udvarfalva Msz (Marosvásárhely-É) 1332: sacerdos de Odourfalwa, 1334: Udorfalua (Tr). 

1449.III.4.: Odwarfalwa-i Tóth István familiárisa: Hamar Márton ura és Bolgár László nevében 

titja Farnasi Dénest Tomb birtok tervezett határjárásától (660). 1452: Oduarfalwa (SzO I. 161). 

1569.V.26., Gyfv: II. János király Vdwarfal7wa székely birtokot Mogyorói Bánffy Pálnak 

adományozza (SzO VIII. 293). 1614: Udvarfalva 17 családfı (Msz 23). 1632.IV.15.: Udvarfalván a 

falu földjébıl hét jövevénynek lakhelyet és földet, Borsos Tamás és Toldalaghy Mihályné Petky 

Erzsébet asszony két-két jobbágyának pedig földet osztanak, s ezzel kapcsolatban a falu határát 

megjárják (SzO VIII. 364-370). 1643: Iskolája említése; 1724−1849: tíz tanítója ismert (Sipos G. 

MtT 1980. 134). 1808: Udvarfalva (175). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 700). 

1913: Udvarfalva MT vm (Az). Kertészfalui jellegzetességei 2004.IX.6. Duna Tv. – 1909/19: 

Odorfalău, Uf, L 606; r 46; m (125). > Curteni = Su 1: 184. 1332−1854. − 1974: c. Sîntana de 

Mureş {Marosszentanna kzs faluja ÉK-re} [24 C] 

Udvarhely 1. Kr (Facsád-DK) 1517–18: Wdwarchel; 1597: Kurtha; 1612: pr. Kurta; 1612: p. 

Kurtyan (Pesty: Krassó II/1. 303). 1808: Kurtya (94). 1888: ≈ KrSzö Facseti js (Je 461). 1913: 

Kurtya KrSzö Facsádi js (Az). – 1909/19: Curtea, K, L 1306: r 1262; n, zs (61). = Su 1: 184. 

1517–1851. + 2: 417. 1517. [33 C] 

Udvarhely 2. Kü : Vámosudvarhely KK. 

Udvarhely 3. BSz : Sajóudvarhely SzD. 

Udvarhely 4. KSz : Szamosudvarhely Szi. 

Udvarhely 5. Uh ~ Székelyudvarhely 

(Kolozsvár–Marosvásárhely-DK, a Nagy-Küküllı partján, három fıútvonal találkozási pontján: 

ÉK-re Csikszereda, ÉNy-ra Parajd, Szováta, Marosvásárhely, DNy-ra Székelykeresztúr, Segesvár 

felé) 

1334: sacerdos de Oduorhel (Tr). 1357: Vduarhely, Oduarhel; 1448: Wdwarhel, 1472: Odwarhel 

(Su). 

1495: opp. Wdwarhel. 

1114


1492 k. A korábban vsz domonkos rendházat Báthory István erdélyi vajda várrá alakítja. 1492: 

castellum Wdwarhel. 

1505.XI.20. Datum in Wdwarhel: Az udvarhelyi székely nemzetgyőlés végzései (SzO VIII. 221). 

SzékelyudvarhelyiKódex, 1526–1528. (S.a.r. N. Abaffy Csilla. Bp 1993.) 

1528 Karácsonyán: Kun Kocsárd hadvezér a székely nemzetgyőléssel elismerteti I. János királyt. 

1562 u. Felépül a helybeliek által “Csonkavár”-ként emlegetett, iratokban Udvarhelyi, illetve 

Székelytámad vár a domonkos rendház helyére és annak fölhasználásával. Az így kialakított vár 

megközelítıen szabályos négyzet alaprajzú volt, kaputoronnyal és négy bástyával a sarkain, 

továbbá két rondellával is megerısítve. A kaputornyot kettıs fallal, a várat pedig vizesárokkal 

vették körül. A székelység körében a XVI. századtól egyre fokozódó eljobbágyosítási folyamat 

erısödése miatt a szabadságában veszélyeztetett székely köznép régi szabadságainak visszanyerése 

érdekében fegyverhez nyúlt. A felkelés leverése után, a székelyek fékentartása érdekében a 

Báthory által korábban kialakított vár korszerősítésével létrehozták a romjaiban ma is álló, ún. 

olaszbástyás erıdítményt (Székelytámad). {1564: castrum Zekeltamadt.} 1599-ben a székelyek 

Mihály vajda engedélyével lerombolták, de hamarosan újjá kellett építeniük. A Rákócziszabadságharc 

idején még tekintélyes erısséget annak utolsó kuruc parancsnoka, Pekry Lırinc, 

végleg leromboltatta. Falainak egy része, nyugati és északi rondellája, az északnyugati, északkeleti 

és délkeleti bástyájának maradványai ma még láthatók. (Kiss G. 202-206.; Hermann G. 1996. 3-5). 

Mindszenti Benedek várkapitány (M. it. I. 535). 

1572: a fazekas céh kiváltságlevele. 

1593: Vásárhelyi Mészáros Gergely (1562–1623) hitszónok és író szorgalmazására jezsuita 

kolostoriskola létesül. A XVII. században évtizedekig, majd II. József idejében rövidebb idıre 

szünetelı intézmény, a katolikus papnevelde (másként: szeminárium) épületét 1735-ben emelték és 

szentelték fel Szent Imre tiszteletére, a város felett magasodó Szent Mihály-hegyen. Ez a 

középfokú iskola a Katolikus Gimnázium elıdje. (Orbán B. I. 51-52; Hermann, 1993. 27-30. és 34- 

42). 

*1620: Lakatos István lelkész, helytörténeti író (–1706.III.14., Csikkozmás). Munkája: Siculia 

delineata. Claudiopoli 1702. {M:} Székelyudvarhely legrégibb leírása. Ford. Jaklovszky Dénes. 

Kv 1942. 

1623: Szekelij Udvarhely. 

1635: Bekesi Jánosné háza Ecclesiae. Az ortodoxus praedicator lakik benne; Nobilis Boldisar deák 

háza; György pap háza nemes hely; Mozes pap fia ugyan Mozes, háza nemes; Rácz György most 

schola mester, háza nemes hely (SzO). 

1635-40: ref. lp Veresmarti Gáspár, 1661.IV-tól püspök 1668.III.1. k. bekövetkezett haláláig (Dn 

613). 

1670.III.15.: Bethlen János (1613−1678), Apafi Mihály fejedelem kancellárja Református 

Kollégiumot alapít. 

1730: A Ferenc-rendi templom – kéttornyú barokk épület – alapkıletétele. (1734-ben már 

miséztek benne. Ideiglenesen tetı alá hozott tornyainak építésén még sokkal késıbb is dolgoztak. 

A tornyok által közrefogott bejárat reneszánsz ihletéső faragott kıkeretén az 1778-as évszám 

olvasható. Hermann: Kalauz 5-7). 

1733: Udvarhely. 

1768: Backamadarasi Kis Gergely (1737–1787) református teológus, egyházi író, a Református 

Kollégium “második alapítója”, újjáépíttetıje 1768-tól a Kollégium rektora. 1771-ben hatalmas 

építkezésbe fogott és a következı tanévet már teljesen átalakított iskolában nyithatta meg. A 

1115


református egyház zsinata fıjegyzıi (generalis notarius) címmel is megtisztelte. 1838-ban a tanuló 

ifjúság a Kollégium belsı udvarán emlékoszlopot állított tiszteletére. 

1808: Udvarhely (Székely-), Areopolis, Oderhen, Odorhej (175). 

1840.aug.29. SzPálon, SzMártonon, hol éppen vásár volt, Patak és Árvád falván keresztül utazván, 

estvére a Székely föld fı városába Udvarhelyre értünk. A vidék hegyes, kevés erdövel, jól mivelt 

földekkel, s el lepve falukkal. ... Aug: 29. Udvarhely: Udvarhelyt fel irtam a napszámot, de a lap üres 

maradott. Most Rákosfalván, egy székely korcsmában folytatom. ... Aug: 30.kán Udvarhelyen szét 

néztünk a városban, melly kicsin, s keveset mutató. A Székely támad, régi vár romai még fenn vagynak. 

Büszkén tekint le egy dombról a catholicus papnevendék ház. A ferencziek temploma sajátságos 

épitészet. Voltunk a reformatum templomban, ez tágas és egyszerü, leg alább tiszta fehér. Szembe áll vele 

a collegium. Emeletes négyszeg épület, udvara közepén áll az oskola alapitójának Kiss Jósefnek a tanuló 

ifjúság szük erszényéböl emelt veres márvány, még minden felirás nélküli emléke. A könyvtár mint egy 

nyolcz ezer kötetet foglal magában, de semmi nevezetességet. Az ugy nevezett archivumban néhány 

silány természettani müszer, egy pár kitömött állat, köztök egy emberfejü borju csuda, nyolczlábú 

bárány, s a. Számos kicsin szobák szolgálnak diáklakul, mindegyik valamelly város nevét viseli. A casino 

kisszerü, egy olvasó, s egy billiard tereme van; ... Udvarhely nevezetességei meg tekintésében azon 

székely ifjak egyike volt szives segéd, kivel tavaly Posonba utaztamkor a gızhajón jöttem öszve. Akkor 

hoszszú hajat, s magyar ruhát viselt, mert Bécsbe ment, most frackba jár, s rövid hajjal (Tanárky). 

1861: Udvarhely XL. Sz.-Udvarhely (város) Uh (28). 

1885–86: a Református Kollégium új épülete. 

1888: Sz-U (Odorhellen, Oderheiu) Uh vm és az Udvarhelyi js szh, ház 871, L 5003 (Je 644) 

1890–92: Római Katolikus Fıgimnázium épül. 

Szuh szülöttei: 1913: Jodál Gábor zeneszerzı (–1989, Kv). 1915: H. Balázs Éva történész. 

Uh + : 1958: Haáz Ferenc Rezsı (*1883, Szepesbéla). 1971: Bányai János geológus (*1886, Kvh). 

1913: Székelyudvarhely Uh vm (Az). « Behlenfalva, Czibrefalva (1566–1614), Gyárosfalva, 

Kadicsfalva, Szentimre, Szombatfalva. Palló Imre Mővészeti Középiskola 2005.I.13. Duna Tv. 

# Szemlér F.: Udvarhelyi Odüsszea. Cs. Gergely Gizella, Haász Sándor: Udvarhelyi varrottasok. 

Írás utáni varrottas minták. Szentimrei Judit elıszavával. 32 + mell. 1976. Hermann G.: 

Székelyudvarhely mővelıdéstörténete. Kriterion 1993. Vofkori Gy: Székelyudvarhely. 

Várostörténet képekben. Kv 1995. Évfordulónkra. 1670–1995. Benedek Elek Tanítóképzı. 

Évkönyv. Cssz 1995. Róth A. L.: Szuh Haáz Rezsı Múzeum Tudományos Könyvtára. Szuh 1996. 

Hermann G.: Székelyudvarhelyi mőemlékkalauz. Szuh [1996]. − 1909/19: Odorheiul-săcuiesc, 

Szuh, Odorhellen, Hofmarkt, L 8045: r 88; m; 170 zs (125). Odorhei = Su 2: 9. 1334−1854. > 

Odorheiu Secuiesc [37 A] 

Udvarhelyszék 

1586: Uhsz kapitánya Bodoni Balázs (< 1590. SzO 1). 

1606.VI.22., Kassa: Bocskay fejedelem Udvarhelyszéknek: „Mi penig valamint a köztetek lakó 

nemesembereket régi szabadságokban hogy meg nem akarjuk igazságokban háborítani, szintén úgy 

kegyelmeteket is kicsintıl fogva nagyig az mitılünk adott szabadságban meg akarjuk tartani és 

oltalmazni ígéretünk szerént, nem engedjük azt meg senkinek, hogy kegyelmetek szabadságában 

megháboríttassék és erıvel vagy valami szín alatt jobbággyá tétessék. Írtunk azért gubernátor 

uramnak és az kapitányoknak is ...“ (89. levél. Stephanus mp.; Simon Pechy mp.). 

1606.XII.1. Bocskay levele Udvarhelyszékhez: „Meg akarjuk azt mutatni, hogy az kegyelmetek 

fogyatkozása kedvünk ellen vagyon ...“ (96. levél. Stephanus mp.; Simon Péchi mp.). 

1861 XI. Udvarhelyszék Keresztur és Bardocz fiuszékekkel. Gyüléseit tartja Sz. Udvarhelytt 

(helységei 27-28). 

1116


# Szigeti M. Gy.: Nemes Udvarhely Szék Statisztikája (Nemzeti Társalkodó, 1831.8.sz.). Jakab– 

Szádeczky: Udvarhely vármegye története a legrégibb idıktıl 1849-ig. Bp 1927. (Repr.) Cssz 

1994. Haáz F.: Udvarhelyszéki famesterségek. Kv 1942. – Dávid L.: A középkoriUdvarhelyszék 

mőemlékei. Kriterion 1978. 

Udvarhelyszék: az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A Székelyföld nyugati részén 

fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllı és a Fehér-Nyikó 

völgyében, illetıleg a felsorolt vizek mellékpatakjainak mentén. Uh-et a 12. sz. elsı felében 

szállták meg a bihari (telegdi) székelyek. Korábban sőrő erdı borította, nagyobb részén lakatlan 

vidék volt. Uh székhelyén, Székelyudvarhelyen tartotta a korai századokban udvarát a székely 

ispán. Itt folyt a székelyek bíráskodása, peres ügyeinek intézése, itt tartották a székelyek győléseit. 

Központi szerepére utal neve is és az, hogy a forrásokban és a köztudatban gyakran „anyaszék“ként 

szerepel. Uh felszíne hegyvonulatokkal, folyó- és patakvölgyekkel erısen tagolt, ezért több 

kisebb táj is létrejött a nagyobb tájegységen belül. Ilyenek a Homoród mente, Nyikó mente, Gagy 

völgye. A 16–17. sz-ban önálló közigazgatási egység, ún. fiúszék volt Erdıvidék egy része, 

Bardócszék és Székelykeresztúr vidéke Keresztúr-fiúszék néven. A Nagy- és Kis-Küküllı közén 

fekszik a Partium, amely valószínőleg késıbb csatlakozott Uh-hez. Uh-hez tartozik északon a 

Sóvidék egy része is (K. L. 191). Orbán B., 1868. 

Udvahelyvármegye járásai 1913: 1. Homoródi (szh: Oklánd), 2. Parajdi, 3. Székelykeresztúri, 4. 

Udvarhelyi js (Az 443). 

Udvari 1. * Ar (Vinga-ÉNy) 1471: Uvadry [Udvari] birtokot Keszi Balázs deák a csanádi 

káptalannak adja (Cs 1: 785); 1480: Wdwary, 1484: Vdwary, 1488: pr. Kyswdwary; 1723. tk: 

Dvorin (Cs 1: 780). − Su 2: 417. 

Udvari 2. Sza (Szatmárnémeti-K 8 km, a Szamos j. p.) Korai település, a királyi udvar 

szolgálónépei lakták (Maksai 225). 1335: sacerdos de Odwoi (Tr). 1382: Odwary a Móricuradalomhoz 

tartozik; 1493: Wdwary-ban a Móric-birtok harmadaként 27 lakott és 7 üres 

jobbágytelket osztanak ki (Maksai). 1463: Odwary, 1481, 1490: Udwary Szinér várához tartozott 

(Cs 1: 488). 1580: Udvari (Ve: Doc. II. 180). 1808: ≈ (175). 1851: ≈, Sza vm, 800 g. kath., 400 

ref., 18 r. kath., 80 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemplomokkal. Határa 6752 hold, ... Birják 

{többen} (Fé 4: 228). 1888: ≈ Szatmári js (Je 700 & Böszörményi, Szent-Pál, Papp Gy., Szıke, 

Nagy K., Kölcsey tanyák és Lankák). Urunk színeváltozása-templom, b: VIII.6. (RKNt 1999). 

1913: Szatmárudvari Sza vm (Az). 1970-i árvíz után újjáépült négy falu népének. 1977 L 4900. – 

1909/19: Odorău, U, L 1882: r 1060; m, zs (125). Odoreu = Su 2: 8. 1335−1913. [2 C] 

Udvarlak Te (Detta táján, Széphely mellett) Ha ez 1200 elıtt keletkezett, az Árpád-ház udvarhelye 

volt; ha késıbbi, nemesi központ is lehetett (Györffy: István király 269). 1334: Hudurlak (Tr). 

Huduarlak (Cs 2: 68). – Su 2: 341. 

Udvarnok ~ Udvarnoktelek Bi (Bors hrs) cca 1169: Vduarnuk (Tr). 1319: t/p. Vdvornukteluk. 

1319-ben Borsi Endre borsi és udvarnoktelki öröklött részét leányára hagyta (Gy 1: 679. Ut). – Su 

2: 419. 1169, 1319. 

Udvarnoktelek * To (Torda város határában) 1291: t. Wdvarnukteluk, Udvar Mykthelek (Tr). – Su 

2: 423. 

Ugra Kh < Galt. 

Ugra {1093: Ugra fıúr a király kíséretben} Kü (Radnót-K, a Maros bp-i úton) 1376: p. Wgra, 

Vgra; 1379: Wgra; 1414: p. Vgra, 1516: ≈. Szentpáli, Szentgyögyi, Hosszúaszói, Kasuhi, Bolyai, 

Kerelıi-birtok, majd Korvin Jánosé (Cs 5: 900). 1469.III.3.: Vgra-n Szentpáli részbirtok (1847-8); 

1493.V.23.: Szentpáli istván frater, a ferencesek váradi Szőz mária-kolostorának lakója Wgra 

egészbirtokot atyafiúi szeretetbıl Hosszúaszói Ferencnek és Mártonnak adja (2865). 1587: Ugra, 

Zentt Pall. – C. Pr: fl. 18. A: fl. 6 (Dé 34). 1750: Ogra, 1760−2: Maros Ugra. 1808: Ugra, 

Ugern, Ugrá 1861: ≈ Kü (9). 1888: ≈ (Ogra) KK Radnóti js (Je 701). 1913: Marosugra KK vm 

(Az). – 1909/19: Ogra, Mu, L 1203: r 353; m (125). = Su 2: 10. 1376−1854. [23 D] 

1117


Ugrapataka Cs (Gyimesfelsılok-K hrs) 1888: Ugrapataka telep (t) Gyimesfelsılok Cs (Je 701). 

1913: Ugrapataka (H). « Ugra 1956. − Valea Ugra = Su 2; 233. 1913. − 1974: c. Lunca de Sus 

{Gyimesfelsılok kzs faluja} [25 D] 

Ugrinócz Kr (Oravicabánya táján) 1421, 1428: Vgrinoch (Cs 2: 108). 1421: ≈, 1427: Vgrinolch 

(Pesty: Krassó II/2. 257). – Su 2: 420. {Talán Gerıc falu (Milleker 136).} Vö. Péterfalva Greonnal 

egyesítve Greovácz (Hnt. 26: Gerıc, R. Greoni) nevet kapott (Gy 3: 492). 

Ugróc Do (Drág-DNy) 1345: p/v. Wgruch. Zsombor nb. Lırinc fia István bírtoka volt; 1320-ban 

azonban, mikor elkobzott birtokait összeírták, e néven nem említik. 1345-ben Brassai [Sombori] 

János és Jakab birtokolta (Gy 2: 92). 1452.V.23.: Wgrwchy [Mihály?] részérıl történt nyilazás és 

vérontás fejében Solymosi Katalin és Ágota 36 arany Ft-ot tartozik fizetni Somai Jánosnak 

(KmJkv 1041); 1464.II.27.: Sombori Péter Vgrwcz felét, azaz ısi részbirtokát zálogba veti Iklódi 

Mártonnál (1664); 1473.I.19.: az Wgrocz-i haráron levı halastava negyedét Sombori Péter átengedi 

özv. Sombori Lászlóné Somkeréki Erdélyi Potenciánának (2072); 1473.XI.17.: Sombori Péter 

Wgrocz ~ Wgrucz nevő egészbirtokát végérvényesen átengedi Esküllıi Eördög Simonnak (2117); 

1482.XII.31.: Vgrocz egészbirtok Sólyomkıi idısebb Eördög Simoné (2424); 1491.VI.15.: Wgrocz 

EES (2731); 1502.II.25.: ≈-n EE Benedek részbirtokos (3229). 1523: Szentpáli András (Borbála 

apja, Valkai András anyai nagyapja) elcserélte Ugrócot Ördög Ferenccel Esküllıért (Nagy Iván, X. 

662; György L.: Valkai 36). 1524.V.4.: Wgrocz-on Eördög Ferenc részbirtokos (KmJkv 4007); 

1529.IX.30.: Szentpáli András Nagyesküllın öt puszta jobbágytelket ad cserébe Nagyesküllıi 

Eördög Péter ≈-i öt népes telkéért, melyeken Fekete Ioan, łiban Luca, Filip, Rafai és Costa nevő 

jobbágyok laknak, és a halastóhelyért (4274); 1555.VI.29.: Valkay Miklós Eordög Ferenc nevében 

is tiltja Kendy Mihályt és Antalt ≈ birtokbeli részeik elidegenítésétıl (5392). 1661: Ugrocz (SzO 

VI. 236). 1733: Ugruzul, 1750: Ugra, 1760–2: Ugrutz. 1808: Ugrócz h. 1861: Ugrucz Do (17). 

1888: Ugrucz (Ogruc) Ko Almási js (Je 701). 1913: Ugróc Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: 

UgruŃ, Ugrucz, L 740 g. kat. r (187). > UgruŃiu = Su 2: 214. 1461 c. q., 1661–1854. − 1974: c. 

Dragu {Drág kzs faluja} [22 B] 

Ugruc * KSz (a Szilágy patak mellékén, talán Szilágyszeg környékén) 1246: a Szilágy vize 

melletti Vgruch falu Gutkeled-birtok; ld Széplak : Szamosszéplak (Er I. 202). =: ≈ (Petri IV. 694). 

– Su 2: 420. 

Ugrunhida * Te (Detta-ÉNy, Csák és Újpécs közt) 1461: Wgrwnhyda (Cs 2: 68). – Su 2: 424. 

Wguwnhyda {!}. 

Ugtelek * Bi (Örvén és Telek határosa) 1475: Wgthelek (Cs 1: 627 ). – Su 2: 424. 

Újbánya Szö/KrSzö (Orsova-Ny, Tiszafa mellett) XVIII. századi bányásztelepülés. 1913: Tiszafa 

Újbánya (H). – Baia Nouă = Su 1: 53. 1913. [54 D] 

Újbártfalva Bi (1913) : Bártfalva. 

Újbártfalva Za (Brád-ÉÉNy, Ribica-É hrs) 1439: Jubarfalwa, 1441, 1445: Wyborfalwa, 1525: 

WBorfye {!} Világos várhoz tartozott (Cs 1: 747). 1733 Uberes, 1750: Ujberes, 1760–2: 

Ujbaresth, 1805: Barest. 1808: Baresd (Új-) h., Nobaresti val. C. Za. 1888: Újbaresd Hu 

Körösbányai js (Je 701). 1913: Újbáresd Hu vm (Az). – 1909/19: Uibăreşti, Újbaresd, L 385 r 

(186). = Su 2: 214. 1439–1854. [33 B] 

Újbesenyı Te (1913) : Besenyı. 

Újbocskó Mm : Bocskó. 

Újbodrog Te (Arad-Ny, a Maros bp-i úton) 1808: Bodrog (Új-), Hodos (22). 1828: Neo Bodrogh, 

Új-Bodrogh, Neu Bodrogh, Nowy Bodrogh (Nagy 375). 1888: Új-Bodrog Te Újaradi js (Je 701). 

1913: Újbodrog Te vm (Az). – 1909/19: Bodrogul-nou, Ujbodrog, L 315; r 227; n (23). Bodrogul 

Nou = Su 1: 88. 1828–1851. > Bodrogu Nou [31 B] 

1118


Újboksán KrSzö 1828: Neuverk (Nagy, I. 183). 1913: Újboksán Boksánbánya tartozéka (H). – 

Neuwerk = Su 1: 425. {1981 Ř} 

Újbokszeg Ar (Borosjenı-K) 1909: Újbokszeg Bokszeg tartozéka. – 1909/19: Bocigul-nou, 

Újbokszeg, &, v. Bocsig (23). Bocsigul Nou = Su 1: 86. {1981 Ø} 

Újegyház 1. Újeh (Szeben-ÉK, a Szentágotai úton) 1349: Leuskyrch (Tr). 1351: Löskirchen; 

1402: Noua Ecclesia (Ub II. 83, III. 27). 1563: Leskirch (Amlacher 144). 1600: Wyegyhaz (Ve: 

Doc. VI. 72). 1674: Ujegyhaz (Amlacher 256). 1733: Nokrehaj, 1750: Uj Egyház, 1760–2: 

Ujegyház. 1808: opp. Újegyház, Leschkirch, Nokrig (175). 1861: ≈ (város), Nokrich Újeh (38). 

1888: ≈ (Leschkirch, Neukirch, Nocrichi) Sze Újegyházi js szh, 1888: ház 219, L 990 (Je 703). 

1913: Újegyház Sze vm (Az). – 1909/19: Nocrich, Ujegyház, Leschkirch, L 1104: r 322; n, c, m, zs 

(122). = Su 1: 427. 1263 terra Nogrech {Téves; Gy 2: 181. Réc}, 1349−1854. [36 C] 

Újegyház-2 1861 XXIII. {th} Ujegyházszék. Gyüléseit tartja Ujegyházan (a 38. lapon felsorolja 

12 helységét:) Bendorf, Czikendal, Fofeld, Glimboka, Holczmány, Illenbak, Körpöd, Magare, 

Márpod, Olczina, Szászahuz, Ujegyház (Ezeknél a szék jelzése Újeh). 

Újegyházi járás Sze hs 1888 (Je 54): Alczina, Bendorf, Czikendál, Fófeld, Glimboka, 

Holczmány, Hortobágyfalva, Illenbák, Kürpöd, Márpod, Szakadát, Szászahúz, Szent-Jánoshegy, 

Újegyház, Vurpód. 

Újfalu ~ Nova Villa ~ Villa Nova: 

Újfalu 1. Ar (Mácsa-D) 1808: Újfalu (175). 1851: Ujfalu (Kis- és Nagy-) Ar vm, népes puszta 

Kurtics és Szentanna között: 1100 kat. lak (Fényes 4: 235). Hnt. 13: » Mácsa Ar vm (Az). – 

Fényes adatát Su 2: 99: Satul Nou, Simonyifalvához teszi; ez 1913: Kisjenıi js; Mácsa Aradi js 

(Az). 

Újfalu 2. Be: Felsıszászújfalu BN. 

Újfalu 3. Bi 1. (Várad: Újváros) 1285: Nova Villa; 1374: Venetia .. cum vico ... Wyfalu. 1285ben 

a püspök az újfalusi falunaggyal és lakosokkal szemben a káptalannak ítéli az itt megszállott 

kereskedık vámját (Gy 1: 679. Újf 1.). – Su 2: 377. 

Újfalu 4. Bi 2. (Margitta-DK) 1472 : Sebesújfalu. 

Újfalu 5. * Bi 3. (Hodos-D) 1421, 1489: Wyfalw Csáky-birtok volt (Cs 1: 627. Uf b). 1489: 

Wyfalw (Jakó 374). 1587: Wyfalu, 1599: Vyfalu (Kiss 690, 857). 1625: Uj Falu, Vyfalu (Csáky 634, 

654). − Su 2: 426. 1489–1625. 

Újfalu 6. Bi 4. 1808: Újfalu (Kis-) (176). 1888: Kis-Újfalu psz (t) Paptamási Bi (Je 435). Hnt. 

13: Kisújfalupuszta » Paptamási Bi vm. 

Újfalu 7. Bi 5. : Köröskisújfalu (1913) < Hosszúaszó (1236). 

Újfalu 8. Br : Barcaújfalu. 

Újfalu 9. * Csa Újfalu (Újlak) (Pécska és Szemlak közt) 1230: t-m ... quod vulgo dicitur 

Huyfolu; 1231: p. Wyloc; 1239: v-m Novam. Canádi várbirtok volt, amelyet II. Endre király Csák 

nb. Miklósnak adott, s 1230-ban megerısítette birtokában. Miklós ispán 1231-i végrendeletében 

Lırinc fiára hagyta, [1238-ban] magának tartotta fenn, végül 1239-ben legifjabb fiára íratta. 1230– 

31-ben Szıllıs után említik. Helye ismeretlen (Gy 1: 875). – Su 2: 341. 

Újfalu 10. Csik 1. : Ménaságújfalu. 

Újfalu 11. Cs 2. : Tusnádújfalu. 

Újfalu 12. Cs 3. : Kászonújfalu. 

Újfalu 13. Do 1. : Borsaújfalu Ko. 

Újfalu 14. Do 2. : Kékesújfalu SzD. 

1119


Újfalu 15. Do 3. : Komlósújfalu Ko. 

Újfalu 16. Do 4. : Somróújfalu Szi. 

Újfalu 17. Fe 1. ( 1319) < Kend. 

Újfalu 18. Fe 2. (Balázsfalva-DNy) 1372: v. Wyfalu (Ub II. 374). 1488: Newdorff (Berger 51). 

1466.XI.26.: Iklódi Mártonné Drági Potenciána Wyfalw birtokbeli részét eladja Vingárti Geréb 

Jánosnak (1710); 1469.IX.7.: Somkeréki Erdélyi István ≈-i részét eladja ugyananak (1909); 

1469.X.4.: Esztényi Bertalan ≈-i részét eladja ugyanannak (1912); 1477.XII.19.: Suki János 

Vyfalw-i részét zálogba adja Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak (2252); 1523.III.22.: İsi 

Jankafyak perelnek Wyfalw feléért (3915); 1523.XI.14.: Szavai Nagy Andrásné Jankafy Zsófia ≈ban 

egy népes és egy puszta jobbágtelkét 50 Ft-ban Meggyesi Istvánnak adományozza (3963); 

1525.VI.17.: İsi Jankafyak ≈-i részüket Vingárti Horváth Gáspárnak vallják (4104). 1733: 

Ohaba, 1760–2: Ohába. 1808: Ohabá (119). 1861: Ohába AF (6). 1888: ≈ (Neudorf) AF 

Balázsfalvi js (Je 550). 1913: Székásszabadja AF vm (Az). – 1909/19: Ohaba, O, Nd, L 1502: r 

1483 (125). = Su 2: 10. 1372–1913. [35 A] 

Újfalu 19. Fe 3. : Apaújfalu NK. 

Újfalu 20. Fe 4. : Oláhújfalu Fo. 

Újfalu 21. Fe 5. FF 3. (prédium Mihályfalva közelében. Esetleg azonos az Olt menti 

Oláhújfaluval) 1523.II.23.: Wyfalw prédium Vizaknai Miklós birtoka (KmJkv 3898); 1525.I.5.: 

Vesszıdi Nagy Miklós ≈ prédiumbeli részét nıvéreinek: Katalin asszonynak és Annának 

ajándékozza (4064). 

Újfalu 22. Gy : Gyergyóújfalu Csik vm. 

Újfalu 23. * Hu (Berekszó, Boholt sorában) 1479: p. Wyfalw. Solymos vs birtoka (Cs 5: 

144). 

Újfalu- 24. Ko 1. : Kalotaújfalu. 

Újfalu 25. Ko 2. : Bartalosújfalu (Tekeújfalu). 

Újfalu 26. Ko 3. 1861: Csáki-Ujfalu (Praed.) Ko (12). 1888: Csáki-Újfalu psz (t) Kásapatak 

Szi Zilahi js (Je 267). 

Újfalu 27. Kü 1. 1314: Wyfalu : Pócsfalva. 

Újfalu 28. * Kü 2. (Gogánfalva környékén) 1473: p. Wyfalw. L. Dezsıfiek, N. Ungorok bírták 

(Cs 5: 900. Uf: a). 1473.IV.26.: ≈ Dezsıfi Mihálytól Nádasdi Ungor Jánoshoz kerül; ld Bátos 

(KmJkv 2098-9). – Su 2: 425. 

Újfalu 29. Kü 3. : Teremiújfalu KK. 

Újfalu 30. Szv (Szászváros-ÉK) 1532: p. Wyfalw alias Waydey, Wyffalw, 1534: Waydej, 1550: 

Wayde aliter Wyffalw, Wyfalw, 1659; Wayde, 1673: Vajdenj (Amlacher 103-253). 1733: Vájdéjéj, 

1750: Vajdejej, 1760–2: Vajdej. 1808: Vajdej, Waiwoden, Vojvod (178. Tévesen a Hu-nál). 1861: 

Vajde, Vájdei Szv (38). 1888: ≈ Hu Szászvárosi js (Je 711). 1913: Vajdej Hu vm (Az). – 1909/19: 

Vaidei (Vaivodei), V, L 1437: r 1436 (191). Vaidei = Su 2: 223. 1532–1854. − 1974: c. Romos 

{Romosz kzs faluja ÉK-re} [34 C] 

Újfalu 31. * Sza 1. (Vetés-DK) 1364: Vyfolu; 1416: Gyulwez; 1449: Wyfalu, Gyulwez, Gyuluez; 

1449: Gewluez alio nomine Ujjfalu. XIV. században történt betelepítése a Vetési család munkája. 

Egy 1364-i oklevél ırzi az anyafaluval való összetartozás emlékét is: Újfalut Vetés területén 

állónak mondja. 1416-tól inkább másik nevét, a Gyülvészt hasznáják. A középkorban végig 

telepítıi kezén marad és magyar jobbágylakosságát is megtartja. Jbn 1523: Thewser (Maksai 226). 

– Su 2: 421. 

1120


Újfalu 32. Sza 2. (Nagybánya-DDNy, a Lápos j. p. Dombvidéki szórvány település) 1808: Újfalu 

(Alsó-), Szatul nou de dzsosz (175). 1828: Also Újfalu, Satunow ... (Nagy 369). Nagybánya város 

birtoka; lakosai Nagybánya bányáiban dolgoztak. Kiterjedt erdısége jelentıs mértékben fedezte a 

bányászat faigényét. 1888: Alsó-Újfalu (Satu nou din jos) Nagybányai js (Je 211). L 1910: 715, 

1956: 801 (Le). 1913: Alsóújfalu Sza vm (Az). – Satul Nou de Jos = Su 2: 100. 1329 (?), 1828, 

1851. > Satu Nou de Jos [12 B] 

Újfalu 33. Sza 3. (Nagybánya-DDK) 1808: Újfalu (Felsı-), Szátul nou de szusz (175). 1828: 

Felsö Újfalu, Satunow Dye Szusz (Nagy 369). 1913: Felsıújfalu Sza vm Nagybányai js (Az). – 

Satul Nou de Sus = Su 2: 100. 1329 (?), 1828, 1851. > Satu Nou de Sus [12 B] 

Újfalu 34. Sza 4. : Avasújfalu. 

Újfalu 35. Sza 5. : Szamosújfalu. 

Újfalu 36. Sze : Szászújfalu. 

Újfalu 37. BSz 1. : Csabaújfalu SzD. 

Újfalu 38. BSz 2. : Csicsóújfalu SzD. 

Újfalu 39. BSz 3. : Pusztaújfalu SzD. 

Újfalu 40. BSz 4. (Magyarlápos-DNy) 1521: Uyffalu, 1585: Felseo Galigo, 1590: Dilleofalwa 

alias Felseo-Galgo, 1607: Dalmare (Kádár III. 349). 1733: Gyalumare, 1750: ≈, 1760–2: ≈. 1808: 

Dalmár, Dalmaren, Gyálu máre BSz (41). 1861: ≈, Gyalu máre BSz (18). 1888: ≈ (Dealu mare) 

SzD Nagyilondai js (Je 286). 1913: Dőlıfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Dealu-mare, Dombhát, L 

560: r 550 (64). Dealul Mare = Su 1: 194. 1521–1854. {1808: Gyálul máre!} – 1974: c. Coroieni 

{Karulyfalva kzs faluja; DK-i hrs} [13 C] 

Újfalu 41. * BSz 5. (Dés-ÉNy, Csákigorbó-K, Almáscsáka mellett) 1594: Vyfalu; 1607: 

Chiurfalva, Cherefalwa alio nomine Ujfalu; 1627: Chyrfalva a. n. Ujjfalu; 1658: Czurfalva; 1820: 

Klicz alias Czurfalu; 1831: Csürfalva (Kádár II. 475). {Nevét 1861-ben az eredetileg Kilic nevő 

falu új neve: Csőrfalva vette át.} – Su 2: 421. 

Újfalu 42. KSz 1. : Dabjonújfalu Szi. 

Újfalu 43. KSz 2. : Hosszúújfalu Szi. 

Újfalu 44. KSz 3. : Nagymonújfalu Szi. 

Újfalu 45. * KSz 4. (Tasnád-ÉNy, Tasnádszántó mellett) 1490: pr. Wyfalu (Petri IV. 706). – Su 

2: 425. 

Újfalu 46. Te 1. : Temesújfalu. 

Újfalu 47. * Te 2. (Belinc és Buziás közt) 1369: Wyfalw (Cs 2: 69. d); 1467: ≈ in districtu Bel (Cs 

2: 26. Bél hs). − Su 2: 426. 

Újfalu 48. * Te 3. (Köcse és Csatád mellett) 1470, 1477, 1498: Wyfalw (Cs 2: 68. a). − Su 2: 426. 

Újfalu 49. * Te 4. (Lugos vidékén) 1471: Wyfalw Hodos kastély tartozéka volt (Cs 2: 68. b). − Su 

2: 426. 

Újfalu 50. * Te 5. (Temesvár-DDK, Fólya vidékén) 1483, 1497: Wyfalw az Oszlári Majosikaké 

volt (Cs 2: 68. c). − Su 2: 426. 

Újfalu 51. To 1. : Aranyoslonka TA. 

Újfalu 52. To 2. : Mezıújfalu TA. 

Újfalu-53. Uh 1. : Bözödújfalu. 

Újfalu 54. Uh 2. : Homoródújfalu. 

1121


Újfalu 55. * Za (Nagyhalmágy táján) 1477: Wyfalw, 1525-i világosi urbarium is e néven ismeri 

(Cs 1: 747). – Su 2: 425. {A XVIII. században Bökénybe olvadt} 

Újfalu 56. * Za (psz Simánd-D) 1644: Uyfalui dézmabúza, az Uyafalui köles dézmája. A falu 

Bethlen István birtoka; Bethlenısi tartozéka volt (Dé 79). 

Újfalu Csomója hegy Uh (Uh határán, Vasláb-DNy) 1808: mons Újfalu Csomója (175). 

Újhely Tt (Zsombolya-ÉK) 1828: Ujhely (Nagy, I. 401). 1851: Ujhely, Tt vm, népes magyar 

puszta, a bébai uradalomban: 10 házzal, 78 kath. lak., dohánytermesztéssel. F. u. gr. Batthyáni 

család (Fé 3: 237). 1888: Újhely Tt Perjámosi js (Je 704). 1910 L 672 német. 1913: Újhely Tt vm 

(Az). – Uiheiu = Su 2: 215. 1828, 1851. − 1974: c. Biled {Billéd kzs faluja ÉNy-ra} [31 C] 

Újlajoskisfalu KrSzö (Lugos-D hrs) {1913} Újlajoskisfalu telep Lugoskisfalu tartozéka. – 

Colonia > Ilie = Su 1: 306. {1981 Ø} 

Újlak 1. * Ar 1. (Mácsalaka táján) 1349: t. eccl-e Byzere Wylak Györk határosa, a bizerei 

monostor földje (Gy 1: 177). 

Újlak 2. * Ar 2. (vsz Fejéregyház/Féregyház mellett) 1367: Vilak, 1443: Wylak a bulcsi apátság 


Újlak 3. Bi 1. (Telegd-ÉK hrs) 1283 : Pusztaújlak. 

Újlak 4. Bi 2. (Várad-ÉK) 1291–4: Hegyközújlak. 

Újlak 5. Bi 3. (Belényes-Ny) 1332: Belényesújlak. 

Újlak 6. * Bi 4. (prédium Véd határában, Asszonyvására és Érolaszi között) 1551.III.27.: néhai 

Tóth Ferenc jobbágynak Wylak prédium területén kaszálója volt; ld Véd (KmJkv 5072). 

Újlak 7. Ko (Teke-DNy, 1329) : Mezıújlak. 

Újlak 8. Kr : Somlyóújlak Szi. 

Újlak 9. * Kü 1. (Segesvár-ÉK) 1301: t. Vjlak ... fl. Vjlak; 1325: p. Vylak. Az Újlak-patak 

választotta ketté Újlak földet, melynek DNy-i része 1301-ben Bún határán belül feküdt, s ezzel 

együtt írták össze. 1301-ben Kán nb. László vajda Búnnal együtt cserébe adta Dés fiainak: 

Miklósnak és Pázmánnak. ÉK-i, „Telegd felıl“ (1301) esı 2/3 részét 1325-ben Tylegd fivére: 

András comes fiával: Lászlóval és öccsével: Hus-sal eladták Sarus fia László fia Apornak s az ı 

fiának: Lászlónak. Ma puszta Segesvártól ÉK-re, 1875. tk: Ujlak p[atak] a Székelyföld (Uh vm) és 

Kü vm határa; tıle DNy-ra Ujlaki erdı; tıle ÉK-re Újlak település (Gy 3: 563). 1301/500: Vylak ~ 

Vjlak folyó {: Ujlaki patak} Bún hrs; Vjlak föld Bún (Kü vm) határai közt (An 1: 92). 1888: Újlak 

telep (t) Oláhhidegkút Uh Székelykeresztúri js (Je 705). 

Újlak 10. Kü 2. (Székelykeresztúr-ÉNy) 1301: t. Vilak, 1325: p. Vylak (Tr). 1647: Uylak 

(Makkai 558) I. Rákóczi György birtoka. 1854: Újlak (Bul. 55). 1888: Újlak psz (t) 

Oláhandrásfalva Uh Székelykeresztúri js (Je 705). Hnt. 13: Újlak (Gy). – Uilac > 1956: Uileac = 

Su 2: 215. 1301–1854. > 1974: Uilac c. Săcel {Székelyandrásfalva kzs faluja Ny-ra} [36 B] 

Újlak 11. KSz : Szilágyújlak Szi. 

Újlak 12. Sza : Sárközújlak. 

Újlak 13. Te : Temesújlak. 

Újnémet KSz (Tasnád-ÉK, Ákos-DNy hrs) 1297.XII.4.: Vynemethy-i Chama fia Márton 

beleegyezését adta Szakácsi, Gyuró és Kegye betelepítésre való átadásához (Er I. 563). 1383: 

Wynemty (Petri IV. 722). 1430.II.15.e.: Vynemeth-i Péter ü: Sándorházi Pál (KmJkv 28). 1460, 

1475: Wynemethy, 1491: Wynemeth (Cs 1: 565). 1466.X.30.: Wynemeth-i Albert ü: Sándorházi 

György (KmJkv 1696); 1489.V.22.: ≈-i Benedek ü: Sámsoniak (2699); =: Uı ü: Keczeli Szele 

Márton (2700); 1491.V.5.: ≈-i Lászlóné Mihályfalvi Anna Mihályfalva, Girolt, Mindszent 

1122


birtokbeli részeit, s Potyáz, Iléd, Kispera (KSz vm) nevő prédiumát és Syret (! Bi vm) birtokot 200 

Ft-ért eladja Bınyei Jánosnak s fe: Mihályfalvi Katalinnak (2722); 1551.III.12-én Haraklyáni 

Orbán Zsigmond királyi ember és György frater konventi kiküldött Wynemethy-ben Ákosi Mihály, 

Imre Orbán, továbbá Farnasi János jobbágya; Kántor Pál, Ákosi Mihály jobbágya: Selymes Pál, 

Bınyei Ferenc jobbágya: Pándi Lukács, Görbedi Imre jobbágya: Csula Gál, Horváth Vid jobbágya: 

Puskás Ignác és Szodorai János jobbágya: ≈-i Gál János jelenlétében − I. Ferdinánd királynak néhai 

Haraklyáni Miklósné: néhai Wynemethy György leánya: Erzsébet fia: néhai Haraklyáni László fia 

javára és Wynemethy Bertalan alperes ellenében hozott ítéletének megfelelıen − az Wynemethy-i 

vitás birtokrészt úgy osztotta fel, hogy Haraklyáni Miklósnak jutott Turja Petru, Pinte Osvald, 

Conta Gal, özv. Farkas Tivadarné, ifj. Turja Luca azzal a nemeskúriával együtt, amelyben lakik, 

Wynemethy Bertalannak pedig özv. Turja Teodorné, id. Turja Luca, Cotra Dumitru, Turja Ioan, 

Turja Simion vajda és Lúcia nevő özvegyasszony (5073). 1588: Uj-Németi, 1631: Vynemeth, 

1797: Ujjnémeth (Petri IV. 722). 1733: Uj-Németh, 1750: Uj-Német, 1805: Ujjnémet. 1808: 

Némethi (Új-), Neudorf KSz (115). 1888: Újnémet (Unimetu) Szi Tasnádi js (Je 702). 1913: 

Újnémet Szi vm Tasnádi js (Az). – Uinimet > 1909/19: Unimăt, Újnémet, L 945; r 822; m, zs 

(189). = Su 2: 219. 1383–1854. − 1974: c. Acîş {Ákos kzs faluja} [11 B] 

Újnép Te (Temesvár-DK) 1334: Huyunen, Hnyuep [: Huynep], 1335: Wynep (Tr) egyházas hely. 

1477: Wyneph, 1717: Junip, 1723−25: Unip (Borovszky: Temes 116). 1808: ≈ (177). 1851: ≈, Te 

vm, 1190 n. e. óhiü lak., s anyatemplommal. Határa 286 hold, ... Juhtenyésztés. Birja a kir. 

alapitvány (Fé 4: 243). 1888: ≈ Te Buziási js (Je 706). 1913: Temesújnép Te vm Buziásfürdıi js 

(Az). – 1909/19: Unip, Unip, L 742: r 654; n, zs (189). = Su 2: 219. 1334−1851. [31 D] 

Újpécs Tt (Temesvár-DNy, a Temes jp-i úton) 1333: Veybech, 1334: Wybech, 1335: Vybech (Tr). 

1806: Új Pécs (30 bb 43). 1828: Új Péts (Nagy 396). 1851: Uj-Pécs, Tt vm, szép kis német m. v., 

Te vm szélén, 1040 kath., 14 óhitü, 14 zsidó lak., kath. paroch. templommal, lovas kaszárnyával, 

gyógyszertárra, vendégfogadóval. Határa szerfelett termékeny ... F. u. a kamara (Fé 4: 240). 1910 L 

2442 német. 1913: Újpécs Tt vm Párdányi js (Az). − Peciul Nou = Su 2: 33. 1333−1851. > Peciu 

Nou [41 B] 

Újpuszta Ar (Arad-ÉK) 1913: Újpuszta Zimándköz tartozéka (H). – Colonia Nouă = Su 1: 161. 

1913. » Zimandcuz [31 B] 

Újradna Ar (Máriaradna mellett) 1440, 1477: Wyradna Solymos vár 72. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 426. {Beolvadt Máriaradna határába} 

Újrév * Te (Detta táján, Fény mellett) 1400: Wyrew (Cs 2: 69). – Su 2: 426. 

Újsáld * Kr (Lugos-Ny hrs, Boldor mellett) 1488: Wyssald (Pesty: Krassó II/2. 283). – Su 2: 426. 

Újsopot Kr (1828) < Kövesdpataka (1358). 

Újszékely Uh (Székelykeresztúr-DNy, a Nagy-Küküllı jp-i úton) 1448.II.17.: Vyzekel-i Szabó 

Bálint ü: Hidvégi Bálint (SzO VIII. 75). 1566: Wyzekelij, 1567: Wij Zekely, 1571: Wyzekely, 1576: 

Ujszékelly, 1602: Uj-Székely (SzO II. 199, 219, IV. 30, 39, V. 318). 1614: Újszékely 42 családfı 

(Uh 111). 1635: Kristóf deák fia Tamás schola mester; Buzogány Boldizsár Feyeruarat Scholaban 

tanol (SzO). 1760–2: Uj Székelly. 1808: Székely (Új-) (155). 1861: Uj-Sz Uh (28). 1888: ≈ 

Székelykeresztúri js (Je 705). 1913: Újszékely Uh vm (Az). # Szemlér F.: Libasorban c. 

kisregényének helyszíne (gyermekszereplık). – 1909/19: Uisechel, Ujsz, L 837: r 17; m (188). > 

Secuieni = Su 2: 113. 1448−1854. [36 B] 

Újszentes Te (Temesvár-É hrs) 1891-ben, szentesi telepesek alapították. Vadászerdı > 1913: 

Újszentes Te vm Központi js (Az). − 1921: Sânteşti, Uisenteş, Újszentes > DumbrăviŃa = Su 1: 

214. 1913. [31 D] 

Újtasnád Szi (Tasnád mellett) {....} Újtasnád, Neu Taschnad, Neutrestenburg Tasnád tartozéka 

{?}. – Tăşnadul Nou = Su 2: 182. {1981 Ř} 

1123


Újtelek * Asz (Aranyospolyán környékén) 1291.III.12.: Wythelek Aranyas földjén (KmJkv 2); =: 

Wyteluk (Er I. 478). − Su 2: 426. Wyteluk (Tr). 

Újtorda » Torda. 

Újudvar * Te (Bánlak határában Idvor puszta) 1322: p. Wyoduor, 1329: Wyodwar; 1333: 

Viudwar; 1334: Viwdour, Huyuduar; 1335: Wyuduor egyházas hely; 1343: Wyoduar (Tr). 1343: 

Szent Kereszt-templom; a falu ekkor az Omoriak birtoka; 1379: Wyodwar (Cs 2: 69). – Su 2: 426. 

Újvágás Kr (Kraszna-DNy, a Nagyfalui úton) 1481: Wywagas Valkó várhoz tartozott (Cs 1: 586); 

=: v. olachalis Wywagas (Petri IV. 731). 1519.IV.11.: Wywagas Bánffy László birtoka (3719); 

1553.XII.30.: Nagyfalusi Bánffy György Wywagas-on Bal Andrei jobbágy telkét zálogba adja 

Bartakovit Jánosnak (5268). 1575: Vyvagas (Petri). 1733: Lazur, 1760–2: Uj Vágás. 1808: 

Újvágás, Lazuri (176). 1888: ≈ (Lazuri) Szi Krasznai js (Je 705). 1913: Újvágás Szi vm (Az). – 

1909/19: Lazuri, Újvágás, L 292: r 283; c, zs (102). = Su 1: 353. 1481−1854. − 1974: c. Valcău de 

Jos {Alsóvalkó kzs faluja DK-re} [11 D] 

Újvár 1. Csikban: Mikóújvár : Mikó vár Csikszeredában. 

Újvár 2. Do : Szamosújvár SzD. 

Újvár 3. Fe : Marosújvár AF. 

Újvár 4. Kü ld. Váralja (Gy 3: 563) : Gógánváralja. 

Újvár 5. Tt (Temesvár-DNy) 1851: Újvár, Tt vm, 512 kath., 8 ref., 4 óhitü lak., kath. paroch. 

templommal. Contractualis hely. F. u. gr. Buttler János örökösei (Fé 4: 240). 1913: Újvár Tt vm 

Csenei js (Az). − Uivar = Su 2: 216. 1851. [31 C] 

Újváros 1. Sink (Segesvár-D, a Hortobágy vize b. p.) 1355: populi de Noua villa, 1389: comes 

de Noua civitate, 1423: plebanus de Nova civitate (Ub II. 111, 637, IV. 178). 1488: Neyerstaad, 

1508: Newerstatt (Berger 66). 1532: Neyrstat (Scheiner 101). 1733: Noistadt, 1750: Noistat, 1760– 

2: Neustadt. 1808: Neustadt ~ Újváros, Nojstadu (116). 1850: Ujváros (StTr). 1861: Neustadt Sink 

(37). 1913: Újváros NK vm Szentágotai js (Az). – 1909/19: Noiştat (Noustat), Újváros, Neustadt, 

L 706: r 226; n (123). = Su 1: 428. 1355−1854. − 1974: c. Iacobeni {Szászjakabfalva kzs faluja Kre} 

[36 A] 

Újváros 2. Sza : Avasújváros. 

Újvinga Ar (Arad-NyDNy, a Maros bp-i úton) 1913: Újvinga (H). – 1956: Vinga Nouă > 1964: 

Călugăreni = Su 1: 125. 1913–1964. [31 B] + 2: 250. Vinga Nouă, 1913: Újvinga, » Vinga. 

Uknyéd Uh (Székyludvarhely-É, Zetelaka-ÉNy hrs) 1956: Uknyéd Székelyszentkirály tartozéka. – 

Valea Rotundă = Su 2: 232. [25 C] 

Ulicze * Kr (Lugos-ÉK, a Béga bp-i Bégamonostor mellett) 1597: v. Vliczo; 1612: Olcze, Olchie 

predium; 1620: Ulicze (Pesty: Krassó II/1. 257). – Su 2: 420. 

Ullyes Hu (1913) < Ölves. 

Ulm Hu (1913) < Ólyom. 

Ulma * Ar (Farkasháza mellett) 1479; Wlma Váradja vár 16. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). – 

Su 2: 424. 

Ulmafalva * Ar (Temesd mellett) 1479: Wlmafalwa ~ Wyllenfalwa Váradja vár 35. tartozéka volt 

(Cs 1: 763. Váradia; 781: Villenfalva, Ulmafalva?). – Su 2: 319. 

Ulmásza Sza (1888) : Szilas. 

Ulmul * Kr (Karánsebes-ÉNy, Szákul mellett) 1585: terra Ulmul (Pesty: Krassó II/2. 257). – Su 2: 

417. 

1124


Ulpár * Te~Szö (Karánsebes táján) 1468: Ulpar, 1499: Wlpar nemesi névben bukkan fel (Cs 2: 

69). 1503: Wlpar (Pesty: Szörény II. 557). – Su 2: 417. 

Ultrasilvana (1212: in Vltrasilvana diocesi) : Erdélyi ~ Gyulafdehérvári egyházmegyében. 

Uncza * Kr (Miháld/Mehádia mellett) 1550: Felsıuncza (Pesty: Szörény II. 64). – Su 2: 327. 

Uncsukfalva Hu (1913) < Oncsok. 

Ung * Kr (Facsád-DK, Avasfalva mellett) 1514–1516: Wngli, 1597: Vngiul, 1612: pr. Ungh, 1620: 

Ungyul (Pesty: Krassó II/2. 258). – Su 2: 417. {Dealul Unghiului nevő erdı ırzi emlékét} 

Ungurest * Kr (Facsád-DNy, Bukovec és Bégaszederjes közt) 1596: Ungurest, 1599: Unguresth, 

1607: Ungerest (Pesty: Krassó II/2. 258). – Su 2: 417. 

Ungurfalva BSz (1861) : Nemesbudafalva. 

Ungyecz 1. Ar (Borosjenı-DK) 1909: Ungyecz. 1913: Ungyeczpuszta Repszeg tartozéka (H). 

1909/19: UngheŃ, U, &, v. Repsig (189). = Su 2: 218. 1909, 1913. 

Ungyecz 2. Te (Boksánbánya-DNy) 1909: Ungyecz Ferend tartozéka. – 1909/19: UngheŃ, U, &, v. 

Ferendia (189). = Su 2: 218. {Év és forrás nélkül} 

Unoka To (Régen-DNy) 1268: Vanakatelke; 1319: p/v. Vnkateluke; 1443: p. Vnoka; 1447: p. in pt. 

Sarpathak Vnoka vocata existens; 1459: p. Wnoka; 1519: p. ≈. Ipot fia András, Szécsényi; 

¤Gernyeszeg tartozéka; Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, Hunyadi, Horogszegi Szilágyi, Farnasi ~ F. 

Veres, Kecseti, Nagyvölgyi; királyi birtok; M. Csupor Miklós birtokába jut (Cs 5: 743). 

1460.XII.4.: Wnwka felét Farnasiak maguknak foglalták (1489); 1461.III.19.: ≈ Farnasi-birtok 

(1519); 1461.VIII.2.: Farnasiak tiltják Tholdalagi Andrást és fiát: Balázst ≈ birtokba való 

beiktatásától (1598); =: Uık tiltják uıket az ≈ határán lévı szántók és erdı használatától (1601); 

1481.VI.18.: Vnoka birtok Gernyeszeg tartozéka (2323); 1482.VI.28: Piski Györgyöt visszaiktatták 

≈ birtokába (2376); 1529.II.13.: Gyulafehérvári András és Krasznai Máté fraterek a pálos remeték 

szentkirályi (Msz) Szőz Mária-kolostora nevében tiltakoznak amiatt, hogy Gernyeszegi Erdélyi 

János (e) magának foglalta Wnoka nevő birtokukat, amelyet Szentiváni Piski György (e) özvegye: 

néhai Dorottya saját lelki üdvéért tett misealapítvány céljaira a kolostornak hagyott (4247); 

1550.II.8.: Piski György s Cserényi János és György tiltja a Vásárhely mezıváros melletti 

Szentkirály-kolostor pálos szerzeteseit, hogy Wnoka nevő egészbirtokukat elidegenítsék (5005). 

1587: Vnoka. – E: fl. 5, A: fl. 1 den. 67 (Dé 69). 1733: Vunka, 1760–2: Unoka. 1808: Unoka 

(177). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ (Unok) MT Régeni alsó js (Je 706). 1913: Unoka MT vm (Az). – 

1909/19: Unoca, U, L 257: r 59; m (189). Onuca = Su 2: 16. 1268−1854. − 1974: c. Fărăgău 

{Faragó kzs faluja DK} [24 A] 

Unokfölde Do 1431.V.4.: Sólyomkıiek tiltják Sombori Jánost attól, hogy a Nagyesküllıhöz tartozó 

Vnokfewlde és Abranawassa nevő földeket erıvel Kisesküllıhöz foglalja (KmJkv 79). 

Uraly To (Mezıbánd-D hrs) 1332: sacerdos de Vrey, 1335: Vray (Tr). 1367: p. Vray; 1465: p. 

Wray; 1519: p. ≈. Meggyesi Alárdfi, Bogáti, Iklódi Dési, Erdıszentgyörgyi Meggyes, Báthori, 

Futaki Nagy, Barcsai s mások birtoka (Cs 5: 743). 1430.III.7.: Oray-i Meggyes Mihály ü: Losonczi 

Dezsıfi János magister (36); 1444.IV.24.: Vroy-i László ü: Szentpáliak (492); 1477.VIII.16.: 

Iklódi Dési János (e) Wray és Pete (To vm) birtokbeli részét 50 Ft-on zálogba adja Meggyesi 

Balázsnak (2241); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, 

beiktatták Vray birtokába (2375); 1483.II.7.: Wray-on Meggyesfalvi részbirtok (2426); 1497.X.13.: 

Szentbenedeki Márton Péter és János (nobiles et agiles) ≈ birtokbeli nemesi részüket Vingárti 

Geréb János püspöknek vallják (3031); 1505.IV.13.: Vray birtokbeli részét Bethleni Miklós 

visszaengedte Szentbenedeki Márton Antalnak (3350); 1554.III.9.: Szentkirályi Csáni László (e) 

Wray-on azt a jobbágytelket, amelyen Szekeres Mihály (pr) lakik és amelyet még néhai Tamási 

László adott neki szolgálataiért, kiveszi a jobbágyi szolgáltatások alól és ezzel Szekerest a 

valóságos nemesek közé sorolja, utólagos királyi hozzájárulás reményében (5287). 1587: Vray. – 

1125


E: fl. 10, A: fl. 3 den. 34 (Dé 66). 1603.II.7.: Vrai Msz {egyetlen név:} L. Michael Thot (SzO). 

1674: Uraj (SzO IV. 336). 1733: Oroj, 1760–2: Mezı Uraj. 1808: Uraj ~ Uraly (177). 1861: Uraj; 

egy része Marosszékhez tartozik To (11); Uraj Msz (33). 1888: Mezı-Uraly (Uroiulu de Campie) 

TA Marosludasi js (Je 504). 1888: Székely-Uraly MT Marosi alsó js (Je 644). 1913: Mezıuraly 

TA vm (Az) & Székelyuraly MT vm (Az). – 1909/19: Oroiul-de-Câmpie, Mu, L 325: r 317 (127); 

Oroiul-săcuiesc, Szu, L 423: r 411; m (127). » Oroiu = Su 2: 19. 1332−1854. [23 D] 

Úrháza Fe (Enyed-ÉNy) 1733: Kakova, 1760–2: Oláh Háza [: Vlád Háza], 1805: Kákova. 1808: 

Vládháza, Lasslenkirch, Káková ~ Vád (185). 1861: Vládháza AF (7). 1913: Úrháza AF vm 

Nagyenyedi js (Az). – 1909/19: Cacova, Vh, L 1156 gkat. r (34). > 1964: Livezile = Su 1: 361. 

1733−1964. [22 D] 

Uricse MT (Régen-K) 1913: Uricse Görgényhodák tartozéka (H). − Uricea = Su 2: 220. 1913. − 

1974: c. Hodac {Görgényhodák kzs faluja} H [24 B] 

Urik Hu (1913) < Örökfalva. 

Urikány Hu (Zsil-völgyi bányásztelepülés Lupény-Ny 8 km) 1808: Urikány, Urik (172). 1835: 

Urikáni et Hobiczeni (Su). 1861: Urikány Hu (24). 1888: Hobicza-Urikány Petrozsényi js (Je 372). 

1913: Hobicaurikány Hu vm (Az). Ref. leányegyház (Lupény); imaháza 2000.IX.10. (Üzenet, 

2000.21.). 2002: 120 ref. (Üzenet, 2002.2). – 1909/19: Uricani-Hobiceni, Hu, L 1306: r 1290; n 

(189). Uricani = Su 2: 220. 1835, 1850, 1854 {1913}. [44 A] 

Urka * Kr (Krasznamihályfalva mellett) 1545: Urka (Petri IV. 734). – Su 2: 417. 

Urkonfalva (?) To (Tetreh és Szengyel hrs) 1447: p. Vrkonfalwa. Farnasi Veresek birtokai közt. 

(Talán máskor más nevet viselt. Cs 5: 743). – Su 2: 417. 

Urkontelke * Do (a Dobokai-völgy felsı vízvidékén) 1320: p. Wrkunteleke. Zsombor nb. Mihály 

fiai bírták. Sorsát ld Köblös alatt (Gy 2: 92). =: ≈ (Kádár VII. 48). – Su 2: 425. 

Úrkuta * Ar XI. századi jelentése 'herceg kútja' (Gy 1: 164). 1337: p. Wrkuta Dobordon tartozéka 

(Gy 1: 175). =: ≈; 1344: Wrkutha in districtu Zaad (Cs 1: 780; Tr). – Su 2: 425. 1337, 1344. 

{Kaprevár táján} 

Urolcz * Kr (Szászkabánya-É, Szokolár mellett) 1428: Wrolcz, 1449: Vrowlch (Cs 2: 108). – Su 2: 

425. {P} 

Urszád Bi (Belényes-Ny) 1374: p. walachalis Vyzath, 1580: Vorzad (Jakó 375). 1692: Urszád 

(Mezısi 116). 1808: ≈ (177). 1851: ≈, Bi vm, igen hegyes vidéken: 278 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Urb. szántó 90, rét 68, majorsági rét 50, urasági erdı 430 hold. F. u. a váradi 

deák káptalan (Fé 3: 244). 1888: ≈ Belényesi js (Je 707). 1913: Urszád Bi vm (Az). – 1909/19: 

Ursad, U, L 439: r 413; m, zs (190). = Su 2: 220. 1374−1851. − 1974; c. Şoimi {Sólyom kzs faluja 

Ny-ra} [20 B] 

Urszaja TA (Marosludas-ÉK) 1913: Urszajatelep Mezıbodon tartozéka (H). − Ursoaia = Su 2: 

221. 1913. − 1974: c. Papiu Ilarian {Mezıbodon kzs faluja DK-re} [23 D] 

Úrtelek ~ Úrtelke * Do (Drág közelében) 1320: p/t. Wrtelek. Zsombor nb. Mihály fiai bírták. 

Sorsát ld. Kisesküllı alatt. 1864: Úrtelek Ugróc hr (Gy 2: 92). 1430.IV.13.: Drágiak tiltják a 

Somboriakat a Kisesküllı, Drág és Berend között fekvı Vrthelke prédium felének használatától 

(KmJkv 61); 1544.VI.17.: Kyseskelew, másként Wrthelke volt Drági-birtok fele Sombori Jánosnak 

jut az Wrthelke völgyben fekvı halastóval (4831). 

Urzest Bi (Vaskoh-É, Biharlonka mellett) 1600: Vrzest (Jakó 375). – Su 2: 421. {Beolvadt 

Biharlonka határába} 

Uszlár * Te (Detta-ÉK, Sebed mellett) 1343: Vzlar (Tr). – Su 2: 421. 

1126


Úsztató KSz (Tasnád-DNy, a Margittai úton) 1474: Wzthatho poss. olahalis (Cs 1: 565). 

1538.X.7.: Wztato-ban Álmosdi Csire Ferenc részbirtokos (KmJkv 4659). 1733: Pegaj, 1760–2: 

Usztató. 1808: Úsztató, Pagaje (177). 1888: Usztató (Pagaje) Szi Tasnádi js (Je 708). 1913: 

Úsztató Szi vm (Az). – 1909/19: Păgaia, U, L 317: r 290; m, zs (129). = Su 2: 29. 1474−1854. − 

1974: c. Boianu Mare {Tasnádbajom kzs faluja ÉNy-ra} [11 A] 

Uszte * Kr (Facsád táján) 1612: Uszte, Vszre (Pesty: Krassó II/2. 260). – Su 2: 401. 

Utak: 

1223: ad viam, que ducit de ipso montem {Kisdisznód} ad villam Ruetel {Nagydisznód} ... per 

quandam viam usque ad metam, que dividit territoria de villa Hermani {Szeben} et de villa 

Ruetel (Er I. 125). 

1228: magna via que ducit de Sceplok usque in Regun : Széplak – Régen. 

1299: via magna euns de p-e Bogartelke ad p-m Tyre episcopalis : Bogártelke – Türe : az Egeres– 

Kolozsvár közti út eleje. 

1312: Myketeleke hj: út Polotka-ról Kezw erdı felé, út Kezw erdı felıl Kamaras faluba (An 3: 

307) : Miketelke – Palatka – Mezıkeszü – Vajdakamarás (Ko vm, Kolozsvár-K). 

1312: via que procedit de Eurke versus Lona (Cs 5: 723) : Mezıörkérıl Aranyoslónára. 

1325: via transeuntibus per Zalard ve. Zothmar ... via transiens de Zalard ... per Zekulhyda ... ve. 

Zothmar (Gy 1: 665): Szalárd–Székelyhíd–Szatmár 

1326: Molnárok útja – via molendinatorum – Nemeszsuk hr (Ko vm, Kolozsvár-K). 

1331: tres vie, una veniens de v. Hedruhfaya, altera Zaazut, tertia descendens de Zeeplak; via 

magna usque ad litus Kukullew : három út: egyik Héderfája felı jön, másik a Szász út, a 

harmadik Széplak felıl ereszkedik alá; nagyút a Küküllı partjáig. 

1336: per viam ... de Chergewd in Farkasteleke : Csergöd – Farkastelek (Fe vm, Gyfv-K). 

1343: viam ad dictam p-m Nadas de dicta t. Boch ducentem : Nádas (: Andrásháza) – Boc * 

{Szucság-É}; viam, quae ducit de eadem Boch ad p-m Baach : Boc * – Bács (: Kisbács, 

Kolozsvár-Ny szomszédja). 

1343: Gyosmachkas a pt. p-is Machkas Joseph usque viam euntem ad Cluswar : Diósmacskás (Kv- 

É) – Kolozsvár. 

1348: magna via, per quam itur ad Zenthmartun : Dicsıszentmárton (Kü vm). 

1360: via tendens versus v. Kalyan : Magyarkályán (Ko vm, Kv-K). 

1366: via que venit de civitate Cluswar et vadit in villam Gurfolua : Kolozsvár – Györgyfalva 

(Kolozsvár-DK): a Györgyfalvi út. 

1366: via qua vadit versus v-m Patha : Kolozspata (Kolozsvár-KDK) 

1367: via qua venit de Zenthmihaltelke (Cs 5: 409) : Nádasszentmihályról (Ko) : Magyarzsomborra 

(Hidalmás-D). 

1371: magna via versus p-m Deesfolwa : Désfalva (Kü vm Dicsıszentmárton-ÉK). 

1377: via de Torda versus p-m Ohtun : Torda–Ajtony (Kolozsvár-K). 

1377: due strate magne de Torda ad salisfodinas de Colus tendens (Cs 5: 305-7) : Tordáról a 

kolozsi sóaknákig. 

1391: strata publica de p. Gyalow in Zuchak (Cs 5: 416) : Gyaluból, a Kis-Szamos mellékérıl 

Szucságba, a Nádas völgye felé (Kolozsvár-Ny). 

1127


1405: via qua de p-e Adamus itur ad p-m Kyralfalwa (Cs 5: 866) : Ádámosról (Kü vm) 

Magyarkirályfalvára. 

1416: via magna, que a parte p-is Balasfalwa penes Kykullew maiorem vadit versus p-m 

Mykehaza, in loco Lowdonis vocato (Cs 5: 867) : Balázsfalvától a Nagy-Küküllı mellett 

Mikeházára. 

1419: magna via, qua itur de silvis p-is Gewrgfalwa ad p-em Zamusfalwa : Györgyfalva 

(Kolozsvár-DK) erdeibıl – Szamosfalvára (újabban Kolozsvár keleti városrésze) 

1419: publica via de Hatzak ad p-em Hosdath (Cs 5: 58) : Hátszegtıl Hosdátig (Vajdahunyad-DK). 

1429: via que ducit de p-e Thopa ad Sombor (Cs 5: 419) : Pusztatopáról Magyarzsomborra 

(Hidalmás-D); a Sárd pataka völgyébıl Zilah felé vezetı út; az Almás völgyén haladt 

régente is. 

1430: magna via de qua agreditur de Warasio ad Dewam : Szászváros – Déva. 

1430: magna via per quam de Losad itur ad p-m Pisky : Lozsád (Hu vm, Déva-DK) – Ópiski. 

1430: magna via per quam de Losad itur ad p-m Pisky, via per quam directe de Pisky transitur ad 

Hatchak : Lozsád – Ópiski –Hátszeg (Hu vm). 

1435: via Wagaswth nuncupata de Gyos ad p-m Machkas ducens : Diós – Macskás (Kolozsvár-É). 

1437: via de Kethesd ad Alsofyld : Ketesd – Alsófüld (Ko vm Bánffyhunyad-ÉK) az Almás vize 

mentén; Zsombornál rátér a Zilahi útra. 

1450: via que de Egerbegh ad Lonam iret, alia via publica de Egerbegh ad Hodrew, via de 

Egerbegh ad Ewrke : Aranyosegerbegyrıl három út vezet: 1. Aranyoslónára; 2. Hadrévre; 

3. Örke faluba (Torda-K). 

1473: Kerelı és Cseged felé Kövesút nevő közút (via communis Kweswth) Vidrádszeg hr (Kü vm, 

Dicsıszentmárton-ÉK). 

1474: ... silva Ewrdoglyk penes magnam viam wlgo Feneswth : Soma * [Szucság hrs] – Szászfenes 

(Kolozsvár-Ny). 

1483.II.27.: Wasaroswth nevő nagy út (KmJkv 2431) Esküllı {és Fordorháza közt? Mutató nem 

pontosítja.} 

1498: via magna qua de ipsa p-e Pysky versus p-m Thothy vocatam ducitur : Ópiski – Nagytóti (Hu 

vm) 

1501: publica et magna via inter opp. Gyalo et p. Naghkapus : Gyalu – Magyarkapus (Kv-Ny): a 

Bánffyhunyad – Királyhágó felé vivı út. 

1508: p. Pysky, via publica regni in loco Gewse vocato existens : Ópiski (Hu vm). 

1513: királyi út (via regalis) Szancsal mellett (Kü vm, Balázsfalva-ÉK). 

1525: Utas út a Bodzamezın át Havaselvére vezetı út. A huszadszedı pecsétje nélkül tilos és álút 

volt (1525.IX.5.: via Wthas nominata, que per campum Bozamezew appellatum 

Transalpinam vadit); IX.14.: Wthas út (KmJk 4117, 4118). 

1544.VI.17.: Kisesküllı felıli Körtvélyesvölgye, ahol a Drágból Kolozsvárra vezetı országút megy 

(4831). {Ez az országút tehát Zsibó felıl jövet Hidalmásnál nem a mai útvonalon: jobbra, 

hanem balra tért, s a két Eküllı–Fodorháza–Sólyomkı–Diós–Kajántó vonalon érkezett 

Kolozsvárra.} 

1667: Alsómacskásra út vezet Gyuláról – ez ma Szentmártonmacskásra vezet (Kolosvár-ÉK). [Ti. 

ez azt bizonyítja, hogy az egykori Alsómacskás azonos Szentmártonmacskással.] 

* 

1128


Utfalva * Za (Olcs mellett: Su) 1439: Uthfalva. Pesty szerint ma Ocs (?) Nagy-Halmágytól d. De 

úgy vélem, inkább az ugyanakkor Világosvár tartozékai közt föltőnı ″Kisolch″ felel meg a mai 

Ocsnak (Cs 1: 747). – Su 2: 416. 

Utvin Te (1808) : Ötvény. 

ÚZ-1 Úz ~ Úz(d) XI. század közepétıl elınyomuló, újonnan beköltözı török nép nevét ırzi 

(Gyöffy: István király, 514). 

Úz-2 Úz-patak – Kászon és Kézdiszék határán ered; a Tatros mellékvize. 

Uzest * Kr (Lugos-K, Hegyeslak mellett) 1510: Wzesth, 1597: Vzesthy, 1620: Uzesti, 1739: Usecz 


Uzon 1. {< kun uzun: 'hosszú' Rásonyi 155} Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-DK, a Feketeügy jp-i 

úton; 515 m) 1332: sacerdos de Uzmi [: Uzun], 1334: Uzum, 1335: Uzun (Tr). 1464.IV.10.: Mátyás 

király megparancsolja Pongrácz János erdélyi vajdának és székely ispánnak, hogy Hidvégi 

Bálintnak és fiának: Mihálynak Borosnyai István fia Péter uzoni plébános s a Borosnyai János fiai 

részérıl, akik illyefalvi és uzoni házaikat felverték és elfoglalták, szolgáltasson igazságot (SzO 

VIII. 103); 1538.VII.26.: Majlát István erdélyi vajda és székely ispán Uzoni Forró Jánosnak 

megparancsolja, hogy Uzoni Csiky Mihály panaszost a saját földjén termelt gabonájának 

learatásában ne gátolja ... (404); 1543.IX.27.: Uzoni Béldy Pál ... (405); 1546.VI.30.: Szamosfalvi 

Mikola László erdélyi alhelytartó a felperes uzonfalvi lakosoknak alperes Uzonfalvi Gergely ellen 

hétszáz darab idegen juhnak az uzoni határon való legeltetése miatt a Sepsi széki törvényszéken 

indított és innen Udvarhelyre fellebbezett perében az utóbbi törvényszék ítéletét helybenhagyja 

(407). 1567: Wzon (SzO II. 223). 1614: Uzon 94 családfı (Se 23). 1614: Kowachy János, lófı, 

schola mester (SzO). 1621–1679 Uzoni Béldi Pál (Deák F.: ≈ Bp 1887). 1625: Uzoni Béldy 

Kelemen háromszéki fıkapitány (SzO VIII. 485). 1635: ifj. Márk Mihály lófı a fejedelem 

cancellaristája; Nagy György Jakabosné unokája schola mester (SzO). Uzoni származású lelkészek: 

1605/6: Uzoni Jakab Boldizsár ref. esperes (−1648, Déva); Uzoni Sz. Balázs ref. lelkész (−1671 u., 

Bethlenszentmiklós); 1729: Uzoni Fosztó István unitárius lelkész (−1777.II., Bágyon) (EhtLe 669). 

1750: Ozun, 1760–2: Ozon. 1808: Uzon (177). 1849.VII.2-án, az uzoni csatatéren esett el Gábor 

Áron tüzér ırnagy, a székely tüzérség megteremtıje. 1861: Úzon Hsz (30). 1888: Uzon Hsz Sepsi 

js (Je 708). 1913: Uzon Hsz vm (Az). A két világháború hısi halottainak emlékezetére tartott 

ünnepélyrıl 2004.VIII.8. Duna Tv. 

*1927.VIII.3.: Beke György író, mőfordító. 1969 L 2269. # Széplaki K.: Három évszázad 

iskolamesterei Uzonban (A Hét 1979. 28). Uı: 345 éves iskola a székely végeken (Honismeret, 

1993.5). – 1909/19: Ozun, U, L 1828: r 257; m (129). = Su 2: 23. 1332−1854. [37 D] 

Uzon 2. * Mm (a Kaszó völgyében, Kálinfalva mellett) [1342–1382] p. Olah Uzon in terra 

Maramaros (Cs 1: 453). – Su 2: 379. 

Uzonka 1459: Wzonka (SzO VIII. 92) Miklósvárszék faluja. 

Uzonkafürdı Hsz (Málnásfürdı-É) 1956: Uzonkafürdı. − Ozunca-Băi = Su 2: 23. 1956. [37 B] 

Uzredek * Szö (Orsova táján) 1528: Wzredek (Pesty: Szörény II. 558). – Su 2: 426. 

Úzvölgy Cs (Szereda-K, a Tatrosba folyó Úz b. p.) 1888: Úzvölgy vámhivatal (t) Csikszentmárton 

Cs Kászon-alcsiki js (Je 708). 1913: Uzvölgy Csikszentmárton tartozéka (H). 1943/44. tk: Úzvölgy 

(647 m). {Keletebbre: Úzi vám (582 m), az ekkori határon túl.} 1944.VIII.26.: szovjet betörés; az 

elsı falu az egykori Magyarország területébıl. A harcon 150 magyar honvéd esett el. A 60. 

évfordulón az elesettek emlékezetére kopjafát és keresztet állítottak. 2004.VIII.27. Duna Tv. − 

Valea Uzei > Valea Uzului = Su 2: 234. 1909, 1913. − 1974: c. Sînmartin {Csikszentmárton kzs 

faluja ÉK-re} [26 C] 

1129


Uzsopa Bi (Félixfürdı-D) 1692: Somody, Sumeggy, Pusta Somogy (Mezısi 119). 1808: Usopa 

(Somogy-) (177). 1913: Váraduzsopa Bi vm Központi js (Az). – 1909/19: Şumugiu, 

Somogyuzsopa, L 739: r 702; c, m, zs (176). = Su 2: 178. 1692−1913. [20 B] 

1130


Ü. 

Ülke Uh (Székelyudvarhely-ÉNy) 1550: Wlke, 1567: Illke, 1572: Ilyke, 1602: Ülke (SzO II. 87, 

220, IV. 42, V. 302). 1614: ≈ 27 családfı (Uh 60). 1760–2: Ulke. 1808: Ülke. (178). 1861: ≈ Uh 

(28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 708). 1913: Ülke Uh vm (Az). – Ulche > Ulcani = Su 2: 217. 

1550−1854. − 1974: c. Dealu {Oroszhegy kzs faluja Dny-ra} [25 C] 

Üllyes Hu (KmJkv) < Ölves. 

Ülmez * KSz (Kegye határában) 1275.VII.5.: IV. László király hő szolgálataiért a Káta 

nemzetségbeli Panit fia Ábrahám comesnek adományozza az utód nélül elhunyt Gyela nevő 

szolnoki várjobbágy és Gábor hadnagy Csány és Wlmez nevő Szolnok vm-i lakatlan földjét (Er I. 

335). 

Ünıkı 2280 m magasan álló kıszál. – Inăul 

Ünımezı BSz (Magyarlápos-ÉNy) 1584: Ewneömezeö, 1589; Wneöpatak, 1615: Ünömezeö 

(Kádár VII. 48). 1733: Iuno, 1750: Inou, 1760–2: Ünımezı. 1808: Ünımezı, Jinó (178). 1861: ≈ 

BSz (20). 1888: ≈ (Ineu) SzD Magyarláposi js (Je 708). 1913: Ünımezı SzD vm (Az). – 

1909/19: Inău, Üm, L 601: r 597 (96). = Su 1: 308. 1584−1854. [13 A] 

Ürgeteg Bi (Élesd-DK, a Sebes-Körös bp-i úton) 1335: Urguteg (Jakó 376). 1341: p. Wrgeteg, 

Vrgeteg (Tr). 1692: Urgeteg (Mezısi 101). 1808: Ürgeteg, Orgyetyag (178).1888: ≈ (Ortyityág) Bi 

Élesdi js (Je 708). 1913: Ürgeteg Bi vm (Az). – Urtiteag > 1909/19: Ortiteag, Ü, L 504; r 481; m, 

zs (128). = Su 2: 21. 1335−1851. − 1974: c. Măgeşti {Szászfalva kzs faluja É-ra} [11 C] 

Ürmös Fe (Apáca-É, az Olt bp-i úton) Eleinte Sükösd-birtok. 1642-ben I. Rákóczi György 

fejedelem udvari emberének: Maurer Mihálynak adományozta. 1652: Ürmös, orphanorum generosi 

quondam Michaelis Maurer de Beszterce Bánya (Törcsvári összeírásból Bi). 1733: Örményes, 

1750: Ormenyes, 1760−2: Ürmös. 1808: ≈ (178). 1861: ≈ FF (4). 1888: ≈ NK Kıhalmi js (Je 709). 

1913: Ürmös NK vm (Az). Tájházban falumúzeum. Faluünneprıl 2004.IX.28. RTV. – 1909/19: 

Ormeniş, Ü, L 1468: r 540; m (127). = Su 2: 19. 1733−1854. [37 A] 

Ürögd 1. * Ar (Mácsalaka mellett) 1349: p. Wrugd Györk hrs (Gy 1: 177. Györk). 

Ürögd 2. Bi (Várad-D) 1273: t. Ireg; 1291–4: in Irugd; 1319: Ireuugd domini nostri episcopi ... 

Ireuugd prepositi nostri; 1332–7: Paulus sacerdos de v. Irugd. 1273-ban Ürög egyenlı módon 

oszlik meg a váradi püspök, a káptalan és a váradelıhegyi konvent között. Pósa és Somogy 1319-i 

határjárásában két Ürögdöt említenek: egyik a püspöké, másik a préposté. Papja 1291–4 között 1 

unciát ad a püspöknek; 1332–7: évi 18 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 680. Ü 3.). 1273: Irugd (Cs 1: 

627). 

Ürögd 2a 1403: Kys Irugd, 1552: Kysewrogd (Jakó 376). 1808: Ürögd (Kis-) h., Irigd mike val. 

1850: Kis-Ürögd, Bi vm, dombos vidéken, 313 n. e. óhitü, 7 r.kath. lak., óhitü anyatemplommal, 

derék urasági lakházzal és gyümölcsöskerttel. Határa 2539 hold, ... Birja a váradi deák nagyprépost 

(Fé 4: 247). 1888: Kisürögd Bi Kpi js (Je 435). 1913: Kisürögd Bi vm (Az). – 1909/19: Chişirigd, 

K, L 687: r 655; m, zs (46). > Chişirid = Su 1: 144. 1214, 1273 villa Irgud (Tr), 1273 Yrug, Ireg. 

Irgud, 1319: Irenugd {! Cf. Gy 1: 680. Ü 1.} 1403–1851. [20 B] 

Ürögd 2b 1552: Nagy Iregdh (Jakó 376). 1808: Ürögd (Nagy-) h., Irigd mare val. 1850: Nagy- 

Ürögd, Bi vm, 15 r. kath., 320 n. e. óhitü, 280 g. kath. lak., anyatemplomokkal. Határa 4200 hold, 

... Birja a váradi deák püspök (Fé 4 : 247 ). 1888: N-Ü Bi Központi js (Je 532 & Kis-Sumusdi psz, 

Püspök, Szabó és Csapó tanyák). 1913: Nagyürögd Bi vm. & Ürögdi: 1679 Gyalu, Régi nemesek 

közt: Ürögdi Mihály (Gyalu 208). – 1909/19: Nogiorid, N, L 1171: r 986; m, zs (123). Nojorid = 

Su 1: 428. 1229 villa Irug, 1273 Panchyrgdy, Irgud {! Cf. Gy 1: 680. Ü 1.} 1291–1851. [20 B] 

1131


Ürs * Csa (Valkány-Ny) 1256.XII.17.: a Tisza közelében ... Wrs (Er I. 222). 1256: v-e prope 

Tyciam .. Wrs. Magyar törzsnév jellegő helynév. A Csanád nb. Telegdiek osztálylevele szerint 

Kelemen fiainak jutott. Ma psz. Valkány mellett Ny-ra. 1876. tk: Ürs major; Hnt. 13: Ürspuszta 

(Gy 1: 875. Hamisnak véli). 1360: Vrs, 1479: Irys {?}. 1888: Ürs psz (Je 713). – Su 2: 425. 1256, 

1360, 1479. 

Üsz * Bi (Élesd-Ny, Örvend és Alsólugas közt) 1376: Ws, 1475: Wzthelek (Jakó 271). – Su 2: 425. 

UZY-04 Üvegcsőr 1. Fe (?) 1806: Üveg Csür FF (29 Z 72, Volál-Ny, Málnás-É) 1808: vicus 

Üvegcsőr, Glashütte, Glasarie Ko {!}. Hnt. 13: azh (178). 1861: Üvegcsür FF (4). 

Üvegcsőr 2. Hsz : Zalánpatak. 

Üvegcsőr 3. To : Görgényüvegcsőr MT. 

1132


V. 

Váca 1. Za 1. (Brád-ÉNy, a Fehér-Körös b. p.; 238 m) 1439: Felsı-Vattya és Vattya 

(Vacchya?) Világosvár tartozékai. A mai Al- és Fel-Vácza. 1441: Felseo-Veechka; 1464-ben 

Felsew Watha, Kezep Watha; 1525-ben Nagh Wacha és Felse Wacha (Cs 1: 747. Körösbányától 

nyugatra). 1760–2: Alvacza. Közelében kénes, sós gyógyfürdı (36°C). 1808: Vácza (Al-), Vacza de 

dzsosz (178). 1888: ≈ (Alvácza) Hu Körösbányai js (Je 212). L 1910: 397 (r), 1956: 529 (Le). 

1913: Alváca Hu vm (Az). – 1909/19: VaŃa-de-jos, A, L 314: r 284; m (196). = Su 2: 238. 1439– 

1854. [33 B] 

Váca 2. Za 2. (Alváca-DNy hrs ) 1439: Felso-Vattya (Cs 1: 747). 1760–2: Felvacza. 1808: 

Vácza (Fel-), Vacza de szusz (178).1888: ≈ (Felvácza, Vatia din szusz) Hu Körösbányai js (Je 

329). 1913: Felváca Hu vm (Az). – 1909/19: VaŃa-de-sus, F, L 521: r 511; m (196). = Su 2: 238. 

1439–1854. [33] 

Vácman Msz (puszta Koronka határában) 1484: Waczmany, 1505: p. Waaczman, 1580; Waczman 

(SzO I. 243, III. 105, IV. 69). 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János özvegye: Bogáti Orsolya 

Waaczman határában lévı székely örökségét és lófıségét legközelebbi vérrokonainak: Náznánfalvi 

Tamási Ferencnek és Bernátnak adja (KmJkv 3385). − Su 2: 422. 

Vacsárcsi Cs (Szereda-É) 156: Mocharchy [: Wocharchy], 1567: Vachijarchij (SzO II. 209, 221) 

47 kapu (Venczel 35); 1569 k.: Vachijarchj, 1576: Vacharchi, 1591: Vacsárcsi (SzO II. 271, IV. 

45, V. 151). 1614: ≈ 126 családfı (Cs 17). 1760–2: Vatsártsi. 1808: Vacsárcsi (178). 1861: ≈ Cs 

(31). 1888: Csik-Vacsárcsi Cs Felcsiki js (Je 277). 1913: Vacsárcsi Csik vm (Az). – Vaciarci > 

Văcăreşti = Su 2: 239. 1566−1854. [25 D] 

Vád 1. Fo (Sárkány-D) [1414] Vadul Şercaiei (DIR B I. 67; Su 2: 418). 1417: Vad, 1509: Vaad, 

1527: Vaád, 1534: Wad (Ve: Fontes IV. 237). 1633: Vád (Su). 1808: Vád ~ Vaád (178). 1861: ≈ 

Fo (25). 1888: ≈ (Vaád, Vádu) Sárkányi js (Je 709). 1913: Vád Fo vm (Az). – 1909/19: Vad, 

Vád, Waadt, L 1296: r 1278 (190). = Su 2: 222. 1417−1854. [36 D] 

Vád 2. Hu : Nalácvád. 

Vád 3. Hu (Vajdahunyad-DNy) 1733: Vád, 1750: Vadul. 1850: Vadu Dobri (Su). 1888: Dobri- 

Vadu Hunyadi js (Je 295). 1913: Vádudobri Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Vadu- 

Dobrii, Vd, L 255: r 228; n, m (190). > Vadul Dobrei = Su 2: 222. 1733–1854. > Vadu Dobrii 

Vád Hu : Nalácvád. 

Vád BSz : Révkolostor SzD. 

Vád KSz : Révkápolnok SzD. 

Vada * Sza (psz Csanálos-DNy) 1221: Voda várnépei azzal vádolják a Kaplony-nemzetség 

néhány tagját hogy hét ekealjnyi földjüket elfoglalták és András királytól kapott 15 ekealjnyi saját 

földjükhöz csatolták. 1288: Naguoda (Maksai 228). 1312: Károly király Vada földet Kaplony nb. 

Péter fiainak: Péternek és Vrdung (ds) Andrásnak, és Eudus fia Györgynek adja, s a szatmári 

egyház rectorát utasítja iktatásra (An 3: 420). 1332–7: Voda; 1419: Wada (Cs 1: 488). 1425: mete 

p-is Wada iungerentur cum metis p-is Chanaloswada (Maksai). 1579.V.25.: Danieli Vadaj ld 

Fráta (Dé 15).1808: Vada pr (178). 1851: ≈, Sza vm, psz. F. u. gróf Károlyiak, de bír benne a 

Csomaközy család is (Fé 4: 250). Hnt. 13: » Mezıfény Sza vm (Az). – Su 2: 420. 1221–1425. 

Vadad 1. * Kr (Gyertyános: Gertenyes körül) 1333–5: Nycolaus (sacerdos) de Wodad; 1370: 

Vodad. Egyházának papja 1334: 4 gs pápai tizedet fizet. 1370-ben Ordas András birtoka (Gy 3: 

497). 1411: Badad, 1414: Wadach (Pesty: Krassó II/2. 260). 1333–1414: ≈ (Cs 2: 108). – Su 2: 

424. 1333–1414. 

1133


Vadad 2. Msz (Marosvásárhely-ÉK) 1567: Wadad, (SzO II. 217). 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál 

a fejedelem hadában jelen volt: Philep Péter, Vadad (SzO VIII. 304). 1590 Kolozsmonostor: ≈-i 

Bálint suttor (Gyalu 11). 1614: ≈ 47 családfı (Msz 50). 1711 után Kálról jött ide a Káli Hegedüs 

család; ismert tagjai 1718: István; 1726: Zsigmond, János, István; 1762−70: András az unitárius 

egyház gondnoka; 1781: Vadadi Hegedüs András, 1798-ban is élt, azonos lehet a Vadadi Hegedüskódex 

leírójával (SzTA). 1808: ≈ (178). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Régeni alsó js (Je 709). 

1913: Vadad MT vm (Az). – Vada > Vadu = Su 2: 222. 1567−1854. [24 C] 

Vadad-3 4. * Za (Körösbánya vidékén) 1446: p. Wadad et alter Wadad. Fövényes és Kígyós 

határában említik (Cs 1: 747). 

Vadafalva KSz (Szilágycseh-ÉNy) 1424: Odafalwa (P); 1475: Vadazfalwa (Cs 1: 566; P); 1543: 

Wodafalwa, 1549; Vadafalwa, 1569: Wadaffalwa, 1629: Vadaffalva (Petri IV. 737). 1733: Odesti. 

1808: Vádafalva, Vogyestye (178). 1888: Vadafalva (Odesci) Szi Szilágycsehi js (Je 709). 1913: 

Vadafalva Szi vm (Az). – 1909/19: Odeşti, Vf, L 707: r 674; c, zs (125). = Su 2: 8. 1424−1854. 

[12 A] 

Vadány * Kr (Facsád-DK hrs, Vadpatak mellett) 1597: Vadany, 1612: pr. Vadan (Pesty: Krassó 

II/2. 261). – Su 2: 418. {Vadpatak határán, ahol Vădana határrész és Valea Vădanei taláható} 

Vadas Sza (Erdıd-ÉNy, a Majtényi úton) 1888: Vadas psz (t) Tıketerebes Sza Erdıdi js (Je 709). 

1913: Vadaspuszta Krasznaterebes tartozéka (H). − 1928: Vadas > 1930: Gelu (Recens. 1930. II. 

394). = Su 1: 254. 1913−1930. − 1974: c. Terebeşti {Krasznaterebes kzs faluja K-re} [11 B] 

Vadasd 1. * Fe (Csekelaka környékén) 1458.II.1.: Csesztvei Jakab Wadasd birtokbeli részének 

felét átadja Csesztvei Miske fiainak (KmJkv 1279). 

Vadasd 2. Msz (Nyárádszereda-D, a Havad pataka völgyében) „a hagymány azt tartja, hogy itt egy 

nagy úrnak volt vadaskertje, s onnan eredne a falu neve“ (Orbán B. IV. 31). „A Vadasd 

településnév a vad szó -s képzıs és -d helynévképzıs származéka, és eredetileg vadban gazadag 

helyet jelent“ (SzTA-tól Székely F., ND 1982). 1567: Wadast, 1574: Wadasd, 1602: Vadasd (SzO 

II. 217, IV. 30, V. 273). 1614: ≈ 28 családfı (Msz 71). 1643: Iskolájának említése; 1693−1850: 18 

tanítója ismert (Sipos 135). 1760–2: Vadad. 1808: Vadasd (178). *1854.VII.26.: Jakab Ödön költı 

(−1931.III.5., Bp). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 709). 1913: Vadasd MT vm 

(Az). # Sipos G. MtT 1980. 1982: 1043 hektárnyi területébıl 325 ha erdı; hr: Vágásalja, 

Bozodbükke erdeje, Vaddisznófürdı, Gorzsád erdeje. – 1909/19: Vădasd, V, L 540: r 22; m (190). 

> Vădaş = Su 2: 239. 1567−1854. [24 C] 

Vadassa * Bi (Félixfürdı-D, Kardó és Betfia közt) 1552: Wadassa (Jakó 377). – Su 2: 422. 

Vadász 1. * Bi 1. Vadász(ó) (Várad-Ny, Palota mellett) 1214: v. Wodazow; 1341: p. Wodaz. 

Eredetileg királyi vadászok lakhatták. 1214-ben Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adott 

a falu mellett 2 területet 2 malomhellyel. 1341-ben a Hontpázmány nembeliek birtoka Palota 

közelében (Gy 1: 681). 1587: Vadasz, 1599: Vadász (Kiss 689, 844). 1808: pr. Vadászi h., 

Uodasza val. 1808/1978 Hnt. 13: Vadász » Biharszentandrás. – Su 2: 424. 1214–1599. {Tarján- 

DK} 

Vadász 2. * Bi 2. (Várad-Ny, Vadász mellett) 1333: sacerdos de villa Vodaz (Tr). – Su 2: 420. 

{Nem azonos elıbbi Vadász faluval} 

Vadász 3. Bi 3. (Félixfürdı-DDK) 1888: Vadász psz (t) Almamezı Bi Központi js (Je 709). 

Vadász 4. Za (Kisjenı-ÉK, a Fekete-Köröstıl délre) 1332: sacerdos de v. Vadaz, 1335: Vadas 

(Tr). 1363: Wadaz, 1461: Vadaz, 1467: Wadaz (1332-tıl Cs 1: 747). 1552: Jenö-Vadász, Cseke- 

Vadász (Márki II/1. 251). 1808: Vadász Ar (178). 1851: ≈, Ar vm, lapályos erdıs vidékn. Van 20 

kath., 1400 ref., 600 n. r. óhitü lakosa, kath. kápolnája, ref. és óhitü anyatemploma, jeles urilaka. 

Kitrjed 11 000 holdra, ... Vizei a Fekete-Körös és Szartos folyók, a Gyepes és Leveles erek. Birja 

1134


báró Simonyi Lajos (Fé 4: 250). 1888: ≈ Ar Kisjenıi js (Je 709). 1913: Vadász Ar vm (Az). – 

Vînători = Su 2: 254. 1214 Wadazo (Tr) {? Cf. Vadász 1.} 1332−1851. [20 C] 

Vadászfalva KSz (Csánki) : Vadafalva. 

Vadkert * Ar (Zábrány táján) 1080–90: Vodkerth, iuxta fl-m Morus. Nevét vadon termı 

gyümölcsösrıl kapta. I. László király és Lambert herceg adta Szıdivel együtt a titeli prépostságnak 

(Gy 1: 187). 1367: ≈ a bulcsi apátság birtokai közt sorolják föl (Cs 1: 780). – Su 2: 420. 1367. 

Vadkert városrész Váradon. 1526.IX.19.: Várad Wadkerth nevő részében lakó Magyari Péter 

Perényi Ferenc váradi püspök jobbágya (KmJkv 4167). 

Vadpatak 1. Kr (Facsád-DK hrs) 1597: Balyest, 1598: Batest (Pesty: Krassó, II. 128). 1808: 

Batiest, Batiesti (15). 1888: Batyest KrSzö Facseti js (Je 232). 1913: Vadpatak KrSzö vm 

Facsádi js (Az). – 1909/19: Băteşti, B, L 568: r 562 (16). = Su 1: 65. 1597–1913. [33 C] 

Vadpatak 2. TA (Járabánya-Ny) 1888: Vadpatak, telep (t) Kákova TA Alsójárai js (Je 710). − 

Valea Vadului = Su 2: 234. 1909. » Muntele Băişorii {Bányahavas falu, Járabánya kzs} M B [22 

D] 

Vádtelep Hu (Vajdahunyad-DNy, a Cserna völgyében) 1913: Vádtelep Felsınyíresfalva tartozéka 

(H). – Fîntîna = Su 1: 242. {1981 Ř} 

Vádudobri Hu (1913) < Vád. 

Vádul * Kr (Facsád-DK, Bégabalázsd mellett) 1514: Vadul, Vadol; 1597: Wrzul; 1598: Vrzul alias 

Vadul; 1723: Urszu (Pesty: Krassó II/2. 259). – Su 2: 422. 

Vadverem (Szokmánd) Fe (Enyed-DK, Magyarlapád-D) 1177: v. Suqman; 1272: Zwkmand; 1303: 

Vaduerem. 1177-ben Asszonynépe (s a vele körölírt Fugad) határosa Aknától Ny-ra „Szukmán“ 

néven. Szokmándot 1272-ben V. István király, mint Fehérvár földjét, a vár joghatósága alól kivéve 

Gyógyi Pál fia Salamonnak adta. 1303-tól a Gyógyi nemesek birtoka (Gy 2: 189). 1461: c. q. de 

Vadverem domini Gubernatoris (Michael Szilágyi) (Su). 1733: Otverem, 1760−2: Vad Verem. 

1808: Vadverem h. 1861: ≈ AF (7). 1888: ≈ AF Nagyenyedi js (Je 710). 1913: Vadverem AF vm 

(Az). – 1909/19: Odverem, V, L 369: r 365 (125). = Su 2: 9. 1303–1854. {1977-ben kb. 100 

román család lakta; a falut lebontásra ítélték, de maradt} [35 A] 

Vaffaülése (Waphaylese) Kökényér másik neve, l. ott (Er I. M 472). 

Vágás 1. Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1334: sacerdos de v. Voygias (Tr). 1505.XI.20: Emericum 

Wagasi székbírónak választották Udvarhelyen (SzO VIII. 220); 1550.IV.1.: ... iuxta legationem 

agilis Clementis Vagassy nuncii sedis Vdwarhel ... széki kiküldött véckei és kisgalambfalvi peres 

ügyben (283). 1576: Vágás (SzO IV. 40). 1614: ≈ 44 családfı (Uh 89). 1644: Waghas (Makkai 

552) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Vágás (178). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 

710). 1913: Vágás Uh vm (Az). – Vagaş > Tăetura = Su 2: 181. 1334−1854. > Tăietura 1974: c. 

Mugeni {Bögöz kzs faluja Ny-ra} [36 B] 

Vágás 2. Ug (Nagytarna-DK hrs) 1909: Vágás Nagytarna tartozéka. 1920: határfalu. – 1909/19: 

Văgaş, Vágás, & Tarna-mare (191). = Su 2: 239. 1909. – 1974: c. Tarna Mare {Nagytarna kzs 

faluja} [2 A] 

Vaiszlova Szö (1808) : Szörénybalázsd KrSzö. 

Vaja (Patak) 1. * Kr (a Karas mellett) 1277>378: p-es Woya et Kereszeg; 1339: Patak a. n. 

Woya. IV. László király a somlyói (verseci) ispánsághoz tartozó Vaja és Keresszeg falut 1277-ben 

Lırinc erdélyi vajda fiának, Lırinc mesternek adta. Vaján 1339 e. a kun nevő Timan [: Tiwan] fia 

Péter vlach (de gen. Olacali) kenéz fiai: Mihály, János és Miklós telepedtek meg, s a király 

1339/42-ben nekik adta Vaja más néven Patak földet örök szálláshelyül, egyben határát leíratta. 

Eszerint Vaja kb. a mai Vrány (Alsóvarány, R. Vrani) és részben Heierdorf (Lip.: Hajerdorf h., 

Heuerdorf g., Jertof val.; Hnt. 26: Hévér, R. Iertof) helyén terült el; a német Haierdorf név a 

1135


Vajerdorf népetimológiás alakja is lehet (Gy 3: 497). 1277: Woya in comitatu de Sumplio; 1342, 

1431: Woya máskép Patak (Cs 2: 108). 1361: Voya (Pesty: Krassó II/2. 261). – Su 2: 425. Woya. 

a) Varány (Oravicabánya-Ny, a Karas b. p.) 1476: Waran (Cs 2: 108). 1402: Wran, 1464: Wrani, 

1699: Vranya (Pesty: Krassó II/2. 274). Román kenézek alapították. A XVIII. században kincstári 

birtok. 1808: Vrany (186). 1851: Vrány, Kr vm, 3 kath., 943 óhitü lak., anyatemplommal, igen 

termékeny róna vidéken, ... F. u. Vrányi Constantin pesti nagykereskedı (Fé 4: 316). 1888: Vrány 

KrSzö Jámi js (Je 731). L 1910: 1875, 1956: 1064 (Le). 1913: Alsóvarány KrSzö vm (Az). 

1920: határfalu. – 1909/19: Vraniu, Vrány, L 1872: r 1863 (200). > Vrani = Su 2: 258. 1402– 

1913. [42 C] 

b) Herdorf (Oravicabánya-NyDNy) 1723: Herdorf, 1761: Haiesdorf, 1779: Heinersdorf (Pesty: 

Krassó II/1. 112). 1888: Heuersdorf KrSzö Jámi js (Je 370). 1913: Hévér KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Iertof, Heuerdorf, L 657: r 655 (95). = Su 1: 304. 1723–1913: Hevér. – 1974: c. Vrani 

{Alsóvarány kzs. faluja, DK-i hrs} [42 C] 

Vaja 2. KSz (Zilah-É, a Zsibói úton) 1341: v. Voya, Vaya (Tr). 1387: Cziganvaya (Petri IV. 

740). 1402: Baja KSz, 1410: Walya, 1465: Czyganwaya (Cs 1: 566). 1442.I.3.: Borzási György 

Waya-i egész birtokrészét és a Waya-i vámot zálogba adja Péterházi Kis Antalnak (KmJkv 397); 

1444.VII.6.: Waya-i Antal deák Borzási László, Miklós és Mihály nevében tiltakozik amiatt, hogy 

Borzási György ≈-i birtokrészét elzálogosította Esztényi Kis Antalnak (508); 1459.XII.14.: ≈-i 

István ü: Kusaly (1408); 1467.VIII.1.: Borzási Mihály ≈ birtokbeli részét zálogba adja Bályoki 

Szilveszternek (1760); 1489.V.22.: ≈-i Borzási Benedekné: Veronika üv (2699); 1500.IV.11.: Uı 

birtokrészt vásárol Sámsonban (3131); 1503.V.24.: ≈-ban Borzási László részbirtokos (3282); 

1519.III.30.: Dénes ≈-i pap Désházi István esztergomi udvarbíró káplánja (3717); 1519.IX.29.: ≈-i 

Ibrányi István és Péter magisterek ü: Szentpál Ko vm (3745); 1524.VIII.1.: Borzási Györgyné 

Haraklyáni Borbála ≈-i lakóházánál kiegyezett Haraklyáni Miklóssal (4035); 1527.I.4.: Vaya-ban 

Borzási pusztatelkek (4168). 1548: Vaja, 1751: Cziganyvaa, Cziganvaay (Petri). 1808: Vaja ~ 

Voja, Vaje (178). 1888: ≈ Szi Zilahi js (Je 711). Hnt. 13: » Cigányi Szi vm. − Vaia > Oaia = Su 2: 

5. 1341−1854. » Crişeni 

Vaja 3. Msz (Marosvásárhely-DK, a Balavásári úton) 1332: sacerdos de Voya (Tr). 1484: Waya 

(SzO I. 243). 1487 (v. 1497) harangfelirata (Balogh J. 1943. I. 338). 1497.X.13.: Szentbenedeki 

Márton Péter és János Waya birtokbeli székely örökségeiket és lófıségüket Vingárti Geréb László 

püspöknek vallják; ≈-i Gál familiáris részes volt a székelyvásárhelyi plébános megölésében 

(3031). 1501, 1548: Waija (SzO III. 105, II. 149). 1602: Koborj Péter deák iskolamester; 1850-ig 

26 tanítója ismert (Sipos 133). 1614: Vaja 44 családfı (Msz 106). 1687: Vaja (SzO VI. 411). 

1635: (Teke) Mihály deák régi drabant (SzO). 1808: Vaja (178). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT 

Marosi alsó js (Je 710). 1913: Székelyvaja MT vm (Az). # Vajai Harkó család levéltára (SzT). 

Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Oaia, Szv, L 920: r 67; m, zs (123). 1964: Văleni > Vălenii = Su 2: 

240. 1332−1964. [24 C] 

Vaja 4. * Te (Temesvár táján, Berekszó mellett) 1333: Vaya (Tr) egyházas hely. 1462: Waya (Cs 

2: 69). – Su 2: 419. 1333. 

Vaja(n)mezeje * Kr (Mezısomlyó és Karulyos táján) 1331: p. Woyamezey; 1400: Michael de 

Wayanmezey. 1331-ben, midın a csanádi káptalan Vajamezejét, Karulyost és Vara(s)dot a 

mezısomlyói vendégek birtokába akarta iktatni, Heym fiai: Heym és Pál, s Magyar Pál és Tamás 

ellentmondott. 1400-ban Vajanmezei Mihály királyi ember Rafnán jár el (Gy 3: 498). 1400: 

Wayanmezeje. Nemesi névben (Cs 2: 108. Vajánmezeje). – Su 2: 423. Wayamezeye 1400. {P} 

Vajasd Fe (Gyulafehérvár-ÉÉK, a Tövisi úton) 1238: v. Woyasd; 1299: t. Wayosd, rivus Vayosd; 

1302: in Woyasd; 1307: Woiasd; 1321: Datum cca v-m Woyosd. 1238-ban Krakkó határleírásában 

tőnik fel. Az erdélyi káptalan birtoka; 1299-ben határát megjárták. 1302-ben az erdélyi püspök 

tizedérıl lemond a káptalan javára. 1307-ben a káptalan volt vajasdi német jobbágyának fiai a 

hunyadi esperes malmában bírt harmadrészüket 11 M-ért eladták az esperesnek. A malom a Gáld 

1136


malomárka mellett a vajasdi kıhíd alatt volt. 1321-ben a csanádi és a váradi püspök Vajasd mellett 

ad ki oklevelet (Gy 2: 190). 1302: ≈ (An 1: 275). 1307: Néhai Walterius – az ErK W-i jb – fia 

Jeclinus és 2 megjelent t: Bertholphus és Marsilius – Herricus nevében is – az Elyas magister 

malmából (a Gald folyó árka fölött a W-i kıhid alatt) ıt illetı harmadrészt, amelyet e 3 testvér 

eladott, most ı adja el Elyas magister hunyadi fıesperesnek (An 2: 255). 1337: p. Wayasd (Tr). 

1587: Vaiasd. {Üres sor.} (Dé 25). Református egyházközség. 1616.VI.14.: Bethlen Gábor 

fejedelem ide telepítette a töröknek átadott Lippa vitézeit és eltávozott lakosságát (TT 1888. 598). 

1635 Bélafalva: Kis Ferenc; Zágon (Hsz): Sido György fia Mihály Vajasdon lakik (SzO). 1733: 

Vajasd, 1760–2: opp. Vajasd. 1808: opp. Vajasd h. 1861: ≈ (oppidum) AF (7). 1888: ≈ (Ojesdea) 

AF Magyarigeni js (Je 711). 1913: Vajasd AF vm Tövisi js (Az). – 1909/19: Oiejdea, V, L 886: r 

393; m (126). = Su 1: 12. 1238–1854. − 1974: c. Galda de Jos {Alsógáld kzs faluja D-re} [34 B] 

Vajda Bi (Szalárd-ÉNy) 1285 k.: Elyam preb-m de Waiuuada; 1291–4: Woyada, v. domini ep-i 

Voyada, Woyuoda; 1300: Phylem sacerdotem de Woyada; 1332–7: Petrus sacerdos de v. Voyada. 

Részben a váradi püspökség birtoka. Papja a káptalan kiküldötte (1285 k., 1300). 1312-ben a 

Gutkeled-nem szerzett birtokai között említik, mint amelyre a káptalan is jogot tart. A falu 1291–4 

között elıször 40, másodszor 13 kepe tizedet ad a püspöknek; a pap 1 fertót fizet, 1332–7: évi 7 gs 

pápai tizedet ad (Gy 1: 681). 1315: Antal Woyuoda-i pap a káptalan kiküldötte (Bihar)Diószegen 

(An 4: 167, 475). 1475: Wayda (Cs 1: 627); =: Woywoda, Wayda (Jakó 377). 1808: Vajda h. 1851: 

≈, Bi vm, egy hegytetın, honnan pompás kilátás esik a Berettyó regényes völgyére, 860 ref. lak., s 

anyatemplommal, a Doboziaknak két szilárd épületü lakával. Birja egészen a Dobozy család (Fé 4: 

254). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 711). 1913: Biharvajda Bi vm (Az). – 1909/19: Vaida, V, L 800: r 

24; m; 37 zs (191). = Su 2: 223. 1285–1913. [10 D] 

Vajdafalva 1. Bi (Belényes-ÉK hrs) 1552: Vajdafalva (Jakó 307). 1692: Vaydafalua (Mezısi 

117). 1808: Vajdafalva, Nyimoesd (178). 1888: Nyimoesd (Vajdafalva) Bi Belényesi js (Je 544). 

1913: Nyimesd Bi vm (Az). – 1909/19: Nimăeşti, Nyimoesd, L 929: r 911; zs (122). Nimăieşti = 

Su 1: 426. 1552−1913. [21 A] 

Vajdafalva 2. * Bi (Bélárkos és Tönköd közt) 1505, 1599: villa olachalis Vajdafalva (Jakó 388). 

1606: Vaydafalva (Ve: Doc. VII. 267). 1692: Voiuogyesti (Mezısi 117). 1828: Vajvogyest (Nagy, I. 

101). – Su 2: 418. {Ma Voivodeşti tanya} 

Vajdafalva 3. Fo (Fogaras-DNy) 1432: Voivodeni, Vajdafalva, 1555: Nagy Vajdafalva (Su). 

1640: Uaidaffalwa, Nagy Waydafalva (Makkai) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Nagy Vajvadjen, 

1750: Nagy-Voivodeni, 1760−2: Nagy Vajdafalva. 1808: Vajdafalva (Nagy-), Gross-Waiwoden, 

Vajdafalo-máre (178). 1861: N-Vf Fo (25). 1888: N-Vf (Vojvodeni mare) Fogarasi js (Je 532). 

1913: Nagyvajdafalva Fo vm (Az). – 1909/19: Voivodenii-mari, Nvf, Grosswoiwoden, L 586: r 

572 (200). Voivodenii Mari = Su 2: 256. 1432–1854. » Voivodeni [36 D] 

Vajdafalva 4. Fo (Fogaras-DNy) 1520: Voivodeni, 1589, 1590: Kis-Vajdafalva (Su). 1639: Kis 

Vaidaffalua, 1640: Kis Waydafalva (Makkai) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kis-Vojvodeny, 

1750: Kis Voivodeni, 1760−2: Kis Vajdafalva. 1808: Vajdafalva (Kis-), Klein-Waiwoden, 

Vajdafalo-mike (178). 1861: K-Vf Fo (25). 1888: K-Vf (Vojvodeni mik) Fogarasi js (Je 435). 

1913: Kisvajdafalva Fo vm (Az). – 1909/19: Voivodenii-mici, Kvf, Kleinwoiwoden, L 360 ort. r 

(200). Voivodenii Mici = Su 2: 256. 1520–1854. » Voivodeni c. Voila {Vojla kzs faluja D-re} [36 

D] 

Vajdafalva 5. * Kr (?) 1447: Waydafalwa-i Vajda fia Miklós Kıszeg város {Kr vm, a Dunaparton} 

szomszédságában birtokos. Tán Vajdafalva is Krassómegyében feküdt? (Cs 2: 113. 

Vajdafalvi). 

Vajdafalva 6. * Te (Lugos táján, Izgár mellett) 1410: Waydafalua Doboz 49. tartozéka volt (Cs 

2: 34. Doboz). – Su 2: 423. 1447, 1462. 

Vajdafalva 7. Za (Borossebes-Ny, a Fehér-Körös bp-i úton) 1553: Vajdafalka {?} (Márki II/1. 

251). 1808: Vajvogyen Ar (179). 1851: Vojvogyen, Ar vm, a Fehér-Körös mellett, B. Jenı fil. 6 

1137


kathol., 403 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 4: 312). 1888: Vojvogyen Ar Borosjenıi js (Je 

729).1913: Körösvajda Ar vm (Az). – 1909/19: Voivodeni, Vojvogyen, L 287: r 283 (200). = Su 2: 

256. 1553–1913. − 1974: c. Bîrsa {Barza kzs faluja ÉNy-ra} [20 D] 

Vajdaháza Do (Hidalmás-K) 1320: p. Woiuadahaza. Nevét Barsa nb. László vajdáról kaphatta, 

aki 1320-ban Chunka (ds) László néven szerepel. Tıle s Beke és Domokos nevő fiaitól a király 

1316-ban elkobozta, Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta (Gy 2: 93). 1437: Waydahaza 

(Demény 259). 1437: Vajdaházi Nagy Pál zászlótartó Budai Nagy Antal seregében (Kós). 

1440.I.11.: Waydahaza-i Jánost ü: Kémer (KmJkv 176); 1440.VII.30.: Iklódi Beke-fiak ≈-i 

birtokrészüket zálogba adják Maneni Govanni dési sókamarásnak (261); 1455.IX.19.: Iklódiak ≈ 

negyedét kitevı birtokrészüket 100 Ft-on zálogba adják Odvardus dési kamarásnak (1223); 

1459.X.20.: ≈-i Pál ü: Iklódi István (1387); 1467.X.29.: Mátyás király a hőtlenségbe esett Iklódi 

Márton ≈-i részét Kovács István volt szebeni kamaraispánnak adományozta (1763); 1468.I.19.: 

Iklódi Márton ≈ és Füzes (Do vm) negyedrészét, mely a ≈-i Krisztus Teste-kolostor remetéit illeti, 

önként visszaadja nekik (1784); 1469.IV.24.: Iklódi Demeter ≈-n részbirtokos (1871); 

1473.III.10.: ≈-i Nagy Márk fogott bíró volt Drági-ügyben (2087); 1484.VII.30.: Szomordoki 

Mihály ≈-i birtokrészét 24 Ft-on zálogba veti Baracs Mihálynak (2499); 1486.VI.3.: Uı ≈-i 

birtokrészét eladja Vasakszilvási Angyalló Jánosnak (2586); 1521.III.19.: Szentkirályi Radó 

Györgyé Iklódi Zsófia ≈ birtokbeli részét eladja mostohaapjának: {dési} Lupsai Lászlónak (3806). 

Ld még KmJkv II. 1068. 1587: Vaydaháza. – E: fl. 25. A: fl. 8 den. 33 (Dé 39). 1665 körül az 

elpusztult Vajdaházára a Kıvár-vidéki Törökfalváról jöttek románok (SzD VII. 59 ; Jakó). 1733: 

Vaydahaza, 1750: Vajdahaza, 1760–2: Vajdaháza. 1808: Vajdaháza h. 1861: ≈ Do (17). 1888: ≈ 

(Vojdoháza) SzD Csákigorbói js (Je 711); 1913: Vajdaháza SzD vm (Az). – 1909/19: Vaidahaza, 

Vh, L 1017: r 1001; m (191). > 1956: Voivodeni = Su 2: 256. 1320–1854. [12 D] 

Vajdahunyad : Hunyad ~ Hunyadvár. 

Vajdakútja Kü (Balavásár-NyÉNy, a Kis-Küküllı j. p. közelében) 1530.IX.26.: Waydakwthya-n 

Désfalvi Haranglábiak részbirtokosok (4320). 1733: Vajda-Kút, 1750: Vajdakut, 1760−2: Vajda 

Kuta. 1808: Vajdakúta, Wajdenbrunn (178). 1861: ≈ Kü (9). 1888: ≈ (Vaidacuta) KK Radnóti js 

(Je 711). 1913: Vajdakuta KK vm (Az). – 1909/19: Vaidacuta, Vk, L 491: r 485 (191). = Su 2: 223. 

1733−1854. − 1974: c. Suplac {Küküllıszéplak kzs faluja É-ra} [24 C] 

Vajdaszeg To (Torda-DK, az Aranyos jp-i úton) 1362: silva Woyuodascige (Régön ~ 

Szentmárton hj); cca 1414: p. Waydazege; 1416: Waydazegh; 1523: p. ≈. Gerendi, Barancskaibirtok 

(Cs 5: 743). 1518.III.14.: Gerendi Mátyás Vaydazegh egészbirtokot zálogba veti Csúcsi 

Tomori Istvánnál (3669). 1661: Vajdaszeg (SzO VI. 248). 1733: Vaidak, 1750: Vajdaszék, 

1760−2: Vajda Szeg. 1808: Vajdaszeg (178). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ TA Felvinci js (Je 711). 

1913: Vajdaszeg TA vm. – 1909/19: Vaidasig, Vsz, L 574: r 541; m (191). Gura Arieşului = Su 1: 

273. 1291: Fijuzeg {*}, 1362–1854. [23 C] 

Vajdej 1. Hu (Hátszeg-D, Fejérvíz-D hrs) 1523: p. Waydeyey in districtu Haczak (Cs 5: 117). 

1733: Vajdejéj, 1750: Vajdej. 1808: Vajdej, Wajwoden, Vojvod (178). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ 

(Vajgyeju) Puji js (Je 711). 1913: Vajdej Hu vm (Az). – 1909/19: Vaidei, V, L 263: r 262 (191). 

> 1964: Rîul Mic = Su 2: 81. 1517: Waydaohaba {! Cf. p. 11: Ohaba de Sub Piatră}, 1523–1964. 

> 1974: Rîu Mic [44 A] 

Vajdej 2. Szv>Hu (1913) < Újfalu. 

Vajdi Hu (az Oláh-Zsiltıl É-ra) 1808: pr Vajdi (179). Hnt. 13: azh {Lehet Zsily-Vajdej > 

Zsilvajdej kezdeménye} 

Vajkfalva * Kr/Szi (Valkó vára tartományában, Boronamezı és Perje környékén) 1481: 

Waykfalwa Valkó vár tartozéka (Cs 1: 586). 1519.IV.28.: Waykhfalwa-i részbirtokát Bánffy László 

átengedi fiának: Miklósnak (KmJkv 3723). 1520: Vajkfalva, 1594: Vajfalva, 1768: Valjokfalva 

(Petri IV. 744). − Su 2: 423. 

1138


Vajlalonga Hu (Marosillye-ÉK) 1468: p. Waylalonga. Illye vs birtoka (Cs 5: 145). 1539.XI.8.: 

Walalwngha-ban Illyei Dienesiek részbirtokosok (KmJkv 4726). 1599: Valielung (Ve: Doc. V. 

251). 1733: Valya, 1750: Vale lunga, 1805: Vállyalunga. 1808: Vallyaszirb, Valjalunga ~ 

Valjaszirbului ~ Vallyalunga (180). 1861: Válye-Lunge Hu (24). 1888: Valea-Lunga Marosillyei 

js (Je 712). 1913: Valealunga Hu vm (Az). – 1909/19: Valea-lungă, Válealunga, L 338: r 332 

(193). Valea Lungă = Su 2: 229. 1468−1854. − 1974: c. Ilia {Marosillye faluja} [33 D] 

Vajnafalva Hsz (Kovászna hrs) 1808: vicus Vajnafalva (179). 1854: Vajnafalva, Vainafalau (Su). 

Hnt. 13: Vajnafalva » Kovászna Hsz vm. − Voineşti > Valea Voineşti = Su 2: 234. 1854. » 

Covasna [38 C] 

Vajnákfalva * Hu (Déva-ÉNy, Branyicska táján) 1482: p. Waynakfalwa. Barancskai-birtok (Cs 

5: 145). − Su 2: 423. 

Vajola Ko (Teke-KÉK, Monor-Ny, a Régeni út végpontján) 1319: p. Veylla; 1332–5: Hertwicus 

sacerdos de Veyla, Jacobus ≈ de ≈. A régeni uradalom része (ld. Széplak). 1319-ben Tomaj nb. 

Losonci Dénes fiainak osztozásakor Dezsınek jut. Német nevő papja 1332 I: 5 kuntinus (kuntinus 

facit IIII partem trium ponderum), 1333 I: 7 kuntinus, 1334 I: 6 gs, 1334 II: 6 gs, 1335 I: 5 gs 

pápai tizedet fizet (Gy 3: 378). 1455: p. Wayola; 1508: p. ≈. L. Dezsıfi, N. Ungor, Báthori, 

Bethleni, Szobi-birtok. 1455-ben az itteni gerébet említik (Cs 5: 422). 1461.V.18.: Waolla L. 

Dezsıfi János birtoka (1556); 1473.IV.26.: Wayola ld Bátos (2098); 1473.VIII.30.: ≈ Nádasdi 

Ungor János birtoka (2108); 1502.XII.13.: ≈ Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka 

(3264); 1507.X.9.: Szobi Mihály familiárisának: Nádasdi Mihálynak vallja, szolgálatai jutalmaként 

azokat a Wayolla és Kissajó (Ko vm) birtokbeli részeit, amelyek Ongor János halála után szálltak 

rá (3432); 1536.V.11.: János király parancsára Almádi Bálintot beiktatták a neki adományozott 

Wayola-i birtokrészbe; jelen volt Werner Simon ≈-i biró, ≈-i Gerstorfer Lorenz is (4571). 1587: 

Vajola. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 60). 1645: Vaiola (Makkai 623) I. Rákóczi György birtoka. 1733: 

Ujla. 1808: Vajola h., Wela g., Vojlá val. 1861: ≈ Ko (14). 1880, 1913. tk: Weilau (Gy). 1888: 

Vajola (Wellau, Vela, Vojla) Ko Tekei js (Je 711). 1913: Vajola Ko vm (Az). – 1909/19: Uila, V, 

Wela, L 926: r 50; n (188). = Su 2: 215. 1319–1854. − 1974: c. Batoş {Bátos kzs faluja É-ra} [24 

A] 

Vajonkereszt ~ Vajonkeresztúr * Hu (a Sztrigy és a Cserna afm) 1417: Waynkerezthy; 1453: 

Wayonkerezth; 1515: Antonius Fekethe in Wayonkerezthwr commorans. Leginkább köznemes 

nevében, 1440-ben Olaz Kelemen elıneve. 1515: Fekete Antal itteni lakos (Cs 5: 145). – Su 2: 

423. 

Vajsza * Te (Detta vagy Lugos táján) 1447: Waysa Doboz 34. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). 

– Su 2: 423. 1462. 

Vajszlófalva * Te (Lugos-Ny) 1369: Woyzlofalwa (Cs 2: 69); 1467: Wayzlofalwa in districtu Beel 

(Cs 2: 26. Bél). – Su 2: 423. 

Vajszlova Te~Kr (Karánsebes-ÉK, a Bisztra bp-i úton) Római neve: Pons Augusti, Statio Pontis 

Augusti. 1397: Wazylyowa, 1430: Weyzlawa (P); 1430: Woyzlawa in districtu Sebes (Cs 2: 70); 

1544: Whezyowa, 1580: Veizlova, 1603: Voizlova, 1690–1700: Voiszlova (Pesty: Szörény II. 558) 

1808: Vaiszlova (178). 1913: Szörénybalázsd KrSzö vm Karánsebesi js (Az). – 1909/19: 

Voislova, Voiszlova, L 562: r 539; n (200). = Su 2: 256. 1397– 1913. [43 A] 

Vajvogyen Ar (1808) < Vajdafalva. 

Vaka Bi 1888: Vaka psz (t) Feketetót Bi Tenkei js (Je 711). 

Váka Za (Körösbánya-K, Brád-É) 1439, 1441, 1445, 1525: Waka Világosvár tartozéka volt (Cs 1: 

747). 1600: Vaka (Ve: Doc. VI. 265). 1808: Váka Za (179). 1854: Tehénfalva, Vaca (Bul. 104). 

1888: Váka (Tehénfalva) Hu Brádi js (Je 711). 1913: Váka Hu vm (Az). – 1909/19: Vaca, Váka, L 

787: r 761 (190). > Crişan = Su 1: 176. 1439−1854. − 1974: c. RibiŃa {Ribica kzs faluja K-re} [33 

B] 

1139


Valál Uh (?) A tatárok által elpusztított Valál lakosságának egy része Száldoboson kapott 

menedéket (Janitsek J). 

Valány 1. Bi (Belényesújlak-É hrs) 1806: Valány (14 T 50). 1808: Valány (Petrany-) (179). 

1851: Belényes-Valány, Bi vm, hegyes vidéken, 316 gör.kath. lak., anyatemplommal. Urb. szántó 

241 1/2, rét 88, legelı 52, szılı 1 1/2, majorsági erdı 1050 hold. Birja a váradi görög püspök (Fé 

4: 256). 1888: Belényes-Valány Belényesi js (Je 235). 1913: Belényesvalány Bi vm (Az). – 

1909/19: Vălani, Bv, L 378: r 376 (191). Vălanii de Beius = Su 2: 239. 1828, 1851. − 1974: c. 

Uileacu de Beiuş {Belényesújlak kzs faluja } U de B [21 A] 

Valány Bi : Alsópatak > Papmezıvalány. 

Valár Hu (1913) : Válya 3. 

Válaszút 1. Do (Kolozsvár-ÉK, Bonchida-Ny, a Kis-Szamos b. p.) 1315: Walazuth-i népekket 

tiltanak (Kendi)Lona birtok használatától (An 4: 176). 1325/326: p. Abelteleky ... inter Suk et 

Valazut; 1326: v. domini woyuode Walazuth ~ Walazut; 1332–4: Stephanus sacerdos de Valazuch, 

Valazut. 1326-ban Kácsik nb. Szécsényi Tamás vajda bírta Bonchidával együtt. Papja 1332 I: 15 

dénár, 1334 II: 3 gs pápai tizedet fizet. Ábeltelke (1325–6) és Zsuk (1326) határosa (Gy 2: 93). 

1450.V.11.: Walazwth-on lakó János ü {?} (KmJkv 823); 1450.VI.24.: ≈-on lakó ... Koncz fia ..., 

Szabó György, Borsai Imre, Lırinc fia János, Miklós fia Bálint, Simon fia Gergely és Székely 

János üv, ≈-on lakó Domokos deákot és Fülöp fia Balázst is (852); 1472.VIII.25.u.: ≈-i Csergı 

István és Ambrus ü: Bánffyak (2061); 1515.VI.10-re ≈-ra győjtik össze néhai Bánffy János állatait, 

terményeit, a halakból bevett pénzt, s itt osztják fel testvérei (3587); 1515.XI.4.: Bánffy István és 

Péter ≈-i jobbagyai: Nagy Balázs és Nagy Péter szomszédsági iktatáson (3591); 1519.IV.28.: 

Walazwth-i részbirtokát Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja 

(3723); 1538.VIII.2.: Lónai Kendy Mihály Walazwt-on részbirtokos (4650); 1543.V.1.: Valazwt-i 

Poncz Ferenc fogott bíró volt Bánffyak osztályán (4785); 1550.II.1.: Palothay Pálné Istvánházy 

Katalin Istvánháza, Pócstelke, Kissáros és Kórodszentmárton (Kü vm) birtokbeli részeit átengedi 

Walazwth-i János deáknak és fe: Magdolnának, aki neki leánya (4999); 1552.III.15.: ≈-i Koncz 

Máté eljár Bánffy-ügyben (5138); 1553.III.23.: Bonchidai Bánffy János ≈-on azt a jobbágytelket, 

amelyen most is lakik, familiárisának: János deáknak (n) s vele élı testvéreinek: Ferencnek és 

Gáspárnak eladja 150 Ft-ért a Sugóhát nevő hegyen levı kaszálóval és két hold szántófölddel, 

továbbá a néhai Bánffy Lászlótól szántani szokott földbıl szintén két holdat, a Ménesoldal nevő 

hely oldalán hat fachya kiterjedéső szénafővel együtt (5181). & 1530: Válaszúti Benedek 

kolozsvári polgár (4329). 

& Válaszúti György unitárius lp, 1571 Kv senior, 1574 pécsi másodpap. 1587: Valaszwtt. – E: fl. 

16. A: fl. 8 (Dé 37). 1687 Hidegszamos (Ko): Kozma Marian 2 fia: Tivadar és Péter Walaszuton 

laknak (Gyalu 221); 1687 Hévszamos: Dano Mirenna özvegy Walaszuton, apjánál lakik (223). 

1733: Válaszut, 1750: ≈. 1808: Válaszút h. 

1840.aug.7. meg állottunk Válaszúton, s meg nézénk Gr: Bethlen Dénes [! Bánffy-birtok] néhány 

ómintára készült kerek épülettel diszes lakát, kertjét, istállóját s fıleg lovait, mellyek fél vér vagy erdélyi 

eredetőek (Tanárky). 1861: Válszut Do (17). 1888: Válaszút Ko Kolozsvári js (Je 712). *1908.I.8.: 

Wass Albert író, egy. tr Kv; 1956-tól Florida: német, francia irodalom, történelem (–199?). 1913: 

Válszút Ko vm. *1926.III.25.: Kallós Zoltán folklorista; 1990 után visszakapott háza és telke 

tánctáborok színhelye. Ref. ehk Szórványközpont. {rN: Vălăsud}. – 1909/19: Valăsut, V, L 1408: 

r 777; m; 28 zs (191). 1956: Răscruci = Su 2. 71. 1325–1854. − 1974: c. BonŃida {Bonchida kzs 

faluja Ny-ra} [23 A] 

Válaszút 2. Sza (Szinérváralja-DDNy) 1393: Valaswd, 1394: Valazuta, 1424: p. Valachalis 

Valazwth. Az erdıdi uradalom 1231 után kialakult telepe. A Drágfiak XIV. század végén hozott 

román jobbágyai lakták (Maksai 231). 1494: Valazuta, 1424: Walazwth (Cs 1: 488). 1648: Valaszut 

(Makkai 407) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Válaszút (179). 1851: Válaszut, Sza vm, 245 g. 

kath. lak., a Borpatakán vizimalommal. Határában van a Bikk nevü hegy, mellyen hajdan vár volt, 

s a hely jelenleg is Cseterzának neveztetik. Birja a gr. Kárlyi család (Fé 4: 236). 1888: ≈ 

1140


Szinérváraljai (Je 712 & Maraborsa telep). 1913: Borválaszút Sza vm (Az). – 1909/19: Valăsut, 

Bv, L 595: r 569; m, zs (191). > Crucişor = Su 1: 177. 1231 {!}, 1393–1913. [12 A] 

Valcsapolya * Szö (Orsova táján) 1564: pr. Valchiapolia (Pesty: Szörény II. 559). – Su 2: 418. 

Valcsel Hu 1. : Jóvalcsel. 

Valcsel Hu 2. Pokolvalcsel (1913) < Gonoszpatak. 

Váldény Kr (Resicabánya-ÉK) 1548: Vladan, 1572: pr. Valedeamin, 137: Vallia Denye, 1670: 

Valedin, 1690−1700: Vallyedeni, 1717: Vagliaden (Pesty: Krassó II/2. 271). 1808: Válliadény, 

Váleadéni (180). 1888: Valeaden KrSzö Resicai js (Je 712). 1913: Váldény KrSzö vm 

Resicabányai js (Az). – 1909/19: Valeadeni, Valeadény, L 1035: r 1027 (192). = Su 2: 234. 

1548−1913. [42 B] 

Váldhid Me (Erzsébetváros-D) 1345: v. Walhyd, 1349: Walthyd, Valdhyd, p. Wachyd (Tr). 1359: 

Valdhuttin, 1363: Waldhyd, 1406: Valthwdys; 1428: Valdhudia, Waldhudia; 1431: v. Walthwdya 

(Ub II. 137, 203, 411, IV. 328, 447). 1532: Waldhyt, Waldheyden (Scheiner 153). 1733: Valhid, 

1760–2: Waldhütt. 1808: Valdhütt ~ Váldhid, Waldhütten (179). 1861: Valdhid, Waldhutten, 

Valdhidu Me (36). 1888: ≈ (Waldhütten, Valdhia) NK Keresdi js (Je 712). 1913: Váldhid NK vm 

Segesvári js (Az). – 1909/19: Valchid, Váldhid, Waldhütten, L 1044: r 340; n (192). = Su 2: 

1345−1854. [36 A] 

Valdorf Inferior Be (1332) : Aldorf 1. 

Vále Sze (Szelistye-D) 1383: v. olachalis Graphondorph, Graphyndorph (Ub II. 575). 1492: 

Grabendorffs Walya, 1508: Grawendorff (Scheiner 151). 1733: Válje, 1750: Vake {!}, 1760–2:: 

Wallye. 1808: Vállye, Valje (180). 1861: Válye Sze (35). 1888: Vále (Válye, Grabendorf) Sze 

Szelistyei js (Je 712). 1913: Vále Sze vm (Az). – 1909/19: Vale, Vále, Gd, L 1167 ort. r (192). = 

Su 2: 224. 1383−1854. [35 C] 

Valeabolvasnicza Szö : Bolvásvölgy KrSzö. 

Valeaboul Kr (1888) : Ökörpatak KrSzö. 

Valea-Dilzsi Hu (1888) < Dalsánpatak. 

Valea-Doszului AF (1888) : Nagyompoly. 

Váleajepi Hu (Zalatna-Ny) 1805: Valye Iepi. 1808: Vallya Jepi ~ Valjajepi (180). 1861: Válya- 

Jepi Hu (24). 1888: Valea-Jépi Algyógyi js (Je 712). 1913: Váleajepi Hu vm (Az). – 1909/19: 

Valea-Iepii, Valeajepi, L 517: r 514 (192). > 1964: PoeniŃa = Su 2: 49. 1805, 1854, 1964. > 

PoieniŃa [34 A] 

Váleakáluluj * Kr (Resicabánya-ÉK, Perlı mellett) 1637: Vallia Kaluluj (Pesty: Krassó II/2. 

271). – Su 2: 418. 

Valealunga Hu : Vajlalonga. 

Valealunga Hu (Brád-D hrs) 1913: Valealungatelep Alsólunkoj tartozéka (H). – Valea Lungă = 

Su 2: 229. {1981 Ø} 

Valealunga Kr : Bégahosszúpatak KrSzö. 

Valeamare 1. Hu (Zalatna-D) 1733: Válya . 1805: VályaMare (c. D). 1808: Vallya-máre (180). 

1861: ≈ Hu (24). 1888: Valea-Mare (Valea-Bulbukului) Algyógyi js (Je 712). 1913: Valeamare 

Hu vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Váleamáre, L 556 ort. r (193). Valea Mare = Su 2: 230. 

1733−1854. [34 A] 

Valeamare 2. Za (Körösbánya-Ny) 1439: Vallya, 1464: Walyafalva, 1525: Valye mayr Világos 

vár tartozéka (Cs 1: 747). 1808: vicus Vallye-máre Tyulesd határában Za (180). 1888: Valemáre 

1141


(Valiamare, Valyemare) Hu Körösbányai js (Je 712). 1913: Valeamare Hu vm (Az). – 1909/19: 

Valea-mare, Valea-máre, L 109 ort. r (193). > Valea Mare de Criş = Su 2: 230. 1439−1854. >? 

Valeamare Hu (1913) < Patakfalva Za. 

Valeamare Kr (1888) : Bisztranagyvölgy KrSzö. 

Valeamare Za : Zarándpatak Ar. 

Valeamer-Poganest Kr (1888) : Pogányosvölgy KrSzö. 

Valeamori 1. Sza 1888: Valeamori, telep (t) Kisbuny Sza Nagysomkúti js (Je 712). 

Valeamori 2. Sza 1888: Valeamori, telep (t) Váralja Sza Nagysomkúti js (Je 712). 

Valeanyágra Bi : Feketevölgy 1 2. 

Valeapáj Kr (Boksánbánya-ÉK, a Pogányos b. p.) 1808: Vallepaj, Váleapaj (180). 1888: Valeapaj 

KrSzö Bogsáni js (Je 712). 1913: Valeapáj KrSzö vm Boksánbányai js (Az). – 1909/19: Valeapaiu, 

Valeapáj, L 1122: r 1084; n, zs (193). > Valeapai = Su 2: 235. 1597−1851. − 1974: c. Ramna 

{Rafna kzs faluja ÉK-re} [42 A] 

Valelupa * Kr (Facsád-DK, Bégalankás mellett) 1596: Valelupa (Pesty: Krassó II/2. 271). – Su 2: 

418. {Ahol Valea Lupului található} 

Valemáre Kr (1888) : Marosnagyvölgy KrSzö. 

Valény 1. Hu 1888: Valény, telep (t) Nyirmezı Hu Algyógyi js (Je 712). 

Valény 2. * Kr (Lugos-DK, Kricsó mellett) 1602: Valeny, 1603: Valen (Pesty: Krassó II/2. 271). – 

Su 2: 418. 

Valf * Bi (Várad és Fugyivásárhely közt) 1374: Wolf (Jakó 388). 1692: Valf (Mezısi 102). – Su 2: 

425. {Ma puszta} 

Valiare * Kr (Facsád-DK, Forrásfalva mellett) 1597: Valiareh, 1620: Valliareh (Pesty: Krassó 

II/2. 272). – Su 2: 418. 

Valiora Hu (1888) : Válya 1. 

Valisora 1. Hu (Déva-É, Kisbánya/Boicza-ÉK) 1506, 1510: p. Walisora. ¤Hunyadvár tartozéka 

(Cs 5: 145). 1733: Valyisor, 1750: Valisor, 1760–2: Valisora, 1805: Valisoara. 1808: Kıfalu, 

Valisorá (90). 1861: ≈, Valisora Hu (22). 1861: Valisora Hu (24). 1888: ≈ Dévai js (Je 713). 

1913: Valisora Hu vm (Az). – 1909/19: Vălişoara, V, L 1082: r 1047 (194). = Su 2: 241. 1506– 

1854. [34 A] 

Valisora 2. Te (Karánsebes-D, a Temes jp-i út mellett) 1468: Walyssora in districtu Karansebes; 

1486: Walissora in ≈ (Cs 2: 69). 1503: Waliswara, 1613: Valicswar (Pesty: Szörény II. 561). 1808: 

Vallisora, (i) Vallishora (180). 1888: Vályisora (Valisorra) KrSzö Karánsebesi js (Je 713). 1913: 

Temesvölgye KrSzö vm (Az). – 1909/19: Vălişoara, Valisora, L 1012: r 990; n (194). = Su 2: 241. 

1468–1913. [43 A] 

Valk * Te (Lugos táján) 1447: Walk Doboz 37. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 423. 

1462. 

Valka * Ar (Arad-DDK, Vinga-K, Féregyház mellett) 1519, 1525: Walka (Márki II/1. 218). – Su 

2: 422. 

Valkánfalva * Te (Temesrékás táján) 1387: Wlkan birtokot, Cseri várával együtt, Zsigmond 

király a Kórógyiaknak adta (Cs 2: 11. Cseri). 1472: Wolkanfalwa, 1473: Wakanfalwa, 1484: 

Walkanfalwa Rékás város 11. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 424. 

1142


Valkány Csa (Nagyszentmiklós-DNy, az Aranka b. p.) 1256: v. Kywolkan, Wegwolkan; 1274: 

Heyusuolkan in qua eccl. in honore S. Elene essett costructa, ... Tumpanvolkan ... Weguolkan in 

qua eccl. in honore S. Elizabet esset constructa. A Csanád-nem birtoka. 1256-ban két faluból áll: 

Kül- és Végvalkányból, melyeket Vaffa fiai kapnak. 1274-ben ezek fiai már három falun 

osztozkodnak: Hegyes- és Tompavalkány a Makófalviak ıseié, Végvalkány a Tömpösiek ıseié. 

Utóbb Károly király mindhárom Valkányt a besenyıknek adta (ld Besenyı 2.). Hegyesvalkány és 

Végvalkány már 1274-ben külön-külön templomos hely, egyikben Sz. Ilona, másikban Sz. 

Erzsébet tiszteletére emelt egyházzal (Gy 1: 875). 1256: ≈, 1332–7: Wolkan {?} (Cs). 1334: 

Wolkan, 1337: p. Wegwolkan (Tr). 1438: Walkazallas nevő kun szállást említenek e tájon (Cs 1: 

706). 1647: Valkany, 1723: Valkan (Borovszky: Csanád II. 616). 1808: Valkány val. 1888: Valkány 

Tt Nagyszentmiklósi js (Je 713 & Ürs, Simon, Imre és Kocsóhát psz, Lujza, Benkı-Velcsov, 

Kozek, Junker és Báló [t]). 1913: Valkány Tt vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Vălcani, 

Valkány, L 4829: r 3105; m, n, zs, szerb (191). = Su 2: 239. 1256–1851. [30 B] 

Valkányháza (?) 1316: Walkanhaza Leel magister és testvérei örökbirtokai közt {Vö. Árki; Csil, 

Hármasalmás, Hódos Za} (An 4: 294). {Valkányhoz sorolva.} 

Valkó 1. Bi>Ko {Valkó < szláv vlk: ‘farkas’; 1271: Folkus > Farkas szn.} (Bánffyhunyad-D, 

Gyerımonostor-Ny hrs; 724 m) {XIII-i templom} 1213: Vulchoi (Er I. 47). 1261: Valkó 

templomának építése {Transsylvania (USA) 1993. X. 15.}. 1291–4: in Wolkou a falu második 

alkalommal 20 kepe tizedet fizetett a váradi püspöknek (Gy). =: ≈ XX capetie (Er I. 501). 1337: 

Gregorius sacerdos de v. Valka papja 1337: 2 gs pápai tizedet fizet (1291–1337. Gy 1: 681. Bihar). 

1358: nobiles de Wolkow; 1408: p. Walko; 1467: villicus de ≈; 1468: p. ≈ in d-u de Kolothazeg; 

1518: p. ≈. Valkai, Tamásfalvi ~ Bikali, ~ B. ~ Tf. Vitéz, Boczi, Farnasi ~ F. Veres, Turi, Bánffy, 

Nagyvölgyi, Nagylaki Jaksics, Mérai. 1487-ben Valkai Rafael fia János fehérvári kanonok volt 

itteni plébános. Temploma román-kori és csúcsíves részleteket mutat. Hn 1427 Gyerımonostor 

felıl: Déde n. föld, Bikkfı, Kapus patak. Jbn 1504: Szakács Dénes, Veres István és Dénes, Tolvaj 

Péter, Bolt Antal, Jegenye Bálint, Cziczér Bálint (1297–1518. Cs 5: 423). 1431–1554 (KmJkv). 

Jeles szülötte Valkai András (1540–1587) históriás énekszerzı, több verses krónika költıje. Bonfini 

nyomán megverselte Bánk bán s a magyarok történetét. 1587 = Ksz: Valko. fl. 20. – In ratine ill. 

Principis accumulanda ad Egeres quarta una fl. 5. ... (Dé 61). 1733: Valko, 1750: Magyar Volku, 

1805: Alpestris Valko. 1808: Valkó (Magyar-) h., Walken g., Vilkou val. 1861: M-V Ko (13; a 

14: Valkó). .... Miháltz Elek lp. 1888: M-V (Valkeu) Ko Bánffyhunyadi js (Je 488). 1913: 

Magyarvalkó Ko vm. Kónya Gyula lp, Kónya Gyuláné – az írásos felélesztıje – Áprily L., Jékely 

Z., Kemény J. emlékeiben. # Kónya Gy.: A magyarvalkói református egyház története. 1931 

(Bánffyhunyadi RefEhk lt). Nagy J.: A népi kendermunka mőszókincse Magyarvalkón 

(Kalotaszeg) Debrecen 1938. Uı: Lakodalom a kalotaszegi Magyarvalkón. Kv 1943. – 1909/19: 

Vălcăul-unguresc, Mv, & GiurcuŃa (Gyurkucza), L 2110: r 1239: m; 94 zs (191). > 1936/9. tk: 

Văleni = Su 2: 240. 1213–1854. [22 A] 

Valkó 2. Valkó(vár) Kr (Kraszna-NyDNy) 1249: t. Wolko; 1318: Moys f. Moys ... castellanum 

nostrum de ... castro Wolko Kenez nomine captivavit ...; 1319: castrum Volko; 1333: magister Gola 

vicecastellanus de Volko et comes de Krazna. 1341: p. Wolko ~ Volko. Királyi föld volt, melyet IV. 

Béla, alighanem puszta állapotban, Zovány és Nagyfalu földjével együtt Geregye nb. Pál 

országbírónak adott. Neki tulajdoníthatjuk a vár építését. 1333-ban alvárnagya Kraszna vm 

ispánja; ez arra mutat, hogy a király kezén van. 1341-ben uradalmát, melyhez Nagyfalu és Balla is 

tartozott, elhatárolták a somlyói uradalomtól (Gy 3: 521). 1319: castrum Volko, 1341: castellanus 

de Volko (Tr < Su 2: 421). 1342: iobagiones hungari et olaci de Walkou (Tr). 1459.IX.15.: Walko-i 

Bezdencz László ü: Ilosva (KmJkv 1371). 1481, 1483: Walko (Cs 1: 586). 1481: castrum Valko 

(Petri II. 242). 1495.XII.2.: Krasznai Kis Péter, Walko vára várnagya 23 Ft-on récsei (Kr vm) 

birtokrészt vesz zálogba (2975); 1515.VI.10.e.: néhai Bánffy János javainak felosztása után Sebes 

várát és a hozzá tartozó vámokat te: István és Kristóf használja addig, amíg Walko várát 

helyreállítják (KmJkv 3587); 1518.XII.14.: Bánffy László Magyarwalko, Olahwalko, Warallya ... 

birtokbeli részeit hő szolgálataik jutalmául Borzási Györgynek és Péternek ajándékozza (3692); 

1519.V.3.: Walko-i Székely János (pr) eljár Bánffy András és Gáspár nevében (3725); 1522.I.8.: 

1143


Losonczi Bánffy Péter özvegye: Petronella egyetlen leánykájára: Annára ruházza át Walko várában, 

s a hozzá tartozó Olahwalko, Maghyarwalko, Nagyfalu, Kraszna és Zovány birtokbeli jószágait ... 

(3836); 1530.X.31.: Gym-i Kabos Ozsvát bevallása Walko vára felıl: Bánffy András bácsi prépost 

a Walko várában ıt illetı részt 1000 Ft-ban lekötötte Bánffy Mihálynak, akit Isépi Péter váradi 

kanonok be is iktatott (4327). 1546: castrum Walkowara (Petri II. 242). 1549.IV.26.: Walko 

Báthoryak birtokában (KmJkv 4919); 1550.VIII.24.: Nagyfalusi Bánffy Miklós a Walko vára 

elfoglalásával kapcsolatosan támadt nagy szükségében Kraszna mezıvárosban öt népes 

jobbágytelkét, melyet már korábban 50 Ft-on zálogba vetett, most újabb 50, azaz összesen 100 Ftban 

zálogba adja Somlyai Báthory Andrásnak (5048); 1551.VIII.5.: Uı, a Walko várára teendı 

költségei miatt, 24 jobbágytelkét 300 Ft-on zálogba adja Apafi Gergelynek (5106); 1553.XI.5.: Uı 

és István familiárisai július 26. körül fegyveres embereikkel éjnek idején megrohanták Walkowarat, 

melyet Bánffy Gáspár kb. öt esztendıvel ezelıtt történt halála óta özvegye: Jaksics Anna és 

leányai zavartalanul birtokoltak, várnagyukat: Fekete másként Pesti Pált lelıtték, a várat 

elfoglalták (5237); 1553.XII.30.: Walko-n Sipos András jobbágy telke (5268); 1554.VII.4.: 

Bánffyak ötvenedmagukkal megesküdtek, hogy Régen mezıvárosra és a hozzá tartozó hét birtokra 

vonatkozó okleveleik a parasztfelkelés idején a keresztesektıl elfoglalt Walko várában elkallódtak 

(5316); 1555.XI.25.: Bánffy Pál tiltja Nagyfaluis Bánffy Miklóst és Istvánt attól, hogy Walko várát 

és tartozékait elidegenítsék Bánffy Gáspár özvegyének: Jaksics Annának, most Kendy Antal 

feleségének (5435). 1604: Magiar Valko (Petri IV. 745). 1665: a törökök lerombolták a várat. A 

falu tovább is Bánffy-birtok. XVIII-i Ref. templom (barokk). 1733: Magyar Valko, 1760–2: Al 

Walko. 1808: Valkó (Magyar-) h. 1888: M-V (Valkeu-Magiaru) Szi Krasznai js (Je 488). L 1910: 

900 (r, m), 1956: 1082 (Le). 1913: Alsóvalkó Szi vm (Az). # Major M.: Alsóvalkó. Szilágysági 

magyarok 1999. 340. Kép: Valkóvára. – 1909/19: Vălcăul-unguresc, Mv, L 852: r 537; m, zs 

(192). > Valcăul de Jos = Su 2: 224. 1214: v. Saicu (nesigur), 1249–1854. > Valcău de Jos [11 D] 

Valkó 3. Kr 2. (Valkó vár alatt kialakult falu) 1405: Waray (Cs 1: 566). 1481: Waralya (Cs 1: 

586); =: ≈, 1497: Várallya (P). 1518.XII.14.: Warallya ld Valkó (KmJkv 3692); 1519.IV.11.: 

Waralya Bánffy László birtoka (3719); 1534.XI.12.: Warallya egészbirtokot Bánffyak Dobokay 

Miklósnak adják (4490); 1553.XII.30.: Walko vára alatt Soldos Lázár jobbágy telke (5268). 1573: 

Valkó Várallya, 1583: Várallya, 1638: Valko Váralja (Petri IV. 770). 1733: De sub Cetate. 1808: 

Várallya h. 1888: Váralja (Subcsetate) Szi Szilágysomlyói js (Je 715). 1913: Valkóváralja Szi vm 

(Az). – 1909/19: Subcetate, V, L 383: r 375 (168). = Su 2: 149. 1481–1854. [11 D : L] 

Valkó 4. Kr (Kraszna-DNy) 1417: Olahvalko (Petri IV. 745). 1491: Olahwalko, 1497: Olah 

Walko (Bánffy II. 297, 345). 1518.XII.14.: Olahwalko ld Valkó (3692); 1519.IV.11.: ≈ Bánffybirtok 

zálogon Borzási (3719); 1522.I.8.: ≈ Valkó vár tartozéka (3836). 1750: O(lah) Volkü, 1760– 

2: Oláh Valkó. 1808: Valkó (Oláh-) (180). 1888: Oláh-Valkó (Valkeu romanu) Szi Krasznai js (Je 

553). 1913: Felsıvalkó Szi vm (Az). – 1909/19: Vălcăul-român, Ov, L 681: r 666 (191). > Valcăul 

de Sus = Su 2: 224. 1214: v. Saicu (nesigur), 1249–1854. > Valcău de Sus [11 D] 

Valkókelecel Ko (Bánffyhunyad-Kiskalota-D; 1150 m) 1786: Valkokelecel (Siebenbürgen, 1993. 

90). 1808: Keleczel (Válkó-), vicus + pagus Válkokeleczel (80). 1861: Valkó-Keleczel (14). 

1888: Keleczel (Valkó-Keleczel) Ko Bánffyhunyadi js (Je 409). Hnt. 13: Balktelep » Jósikafalva 

Ko vm. – 1909/19: Bălceşti, &, v. Bánfffy-Dângău (13). = Su 1: 63. 1909. {Béles tartozéka} 

Vallár Hu (1888) : Válya 3. 

Valldorf Fe (KmJkv) : Dombos. 

Valle Kr (Pesty) : Ferencfalva. 

Valleri Te 1888: Valleri psz (t) Gilád Te Csákovári js (Je 713). 

Vallisora Szö (1808) : Temesvölgye KrSzö. 

Valterfalu Do (KmJkv) : Demeter 2. (Kisdemeter). 

Valteri Villa Be/Ki (1587: Villa Valteri < Waltersdorf) : Demeter 2. (Kisdemeter). 

1144


Válya 1. Hu 1. (Hátszeg-Ny) 1447, 1453, 1458: p. Walya. Csulai és Domsosi-birtok (Cs 5: 145. 

Vállya -b. Talán a Kiscsula hs közelében fekvı mai Valiora). 1733: Visioara, 1750: Veliora, 1760– 

2: Valiora. 1808: Vallyora, Valjora (180). 1861: Valiora Hu (24). 1888: ≈ (Valeóra) Hu Hátszegi 

js (Je 713). 1913: Valiora Hu vm (Az). – 1909/19: Vălioara, Váliora, L 535 g. kat. r (194). = Su 

2: 240. 1447–1854. − 1974: c. Răchitova {Reketyefalva kzs faluja K-re} [43 B] 

Válya 2. Hu 2. 1479: Wlahi de Valya; p. Walya. A Vályai (Oláh, talán kenéz) család nevében, 

Haczak várával és Kendefiekkel kapcsolatban bukkan fel (Cs 5: 145. Vállya -c. Pontosan nem 

tudom, melyik Válya hs értendı). {Vállya -a: > Székespatak > Szentgyörgyválya} {Su Válya 1-hez 

teszi} 

Válya 3. Hu 3. (Vajdahunyad-DNy) 1482: p. Walya; 1506: v. Wayla; =, 1510 : v. Wallya. 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 145. Válya. Vajla. Ma Valár, Velár, Valiora). 1733: Velári, 1750: 

Velar, 1805: Velár. 1808: Vallár ~ Golyes-Valár (180). 1861: Valár Hu (24). 1888: Vallár (Velár) 

Hu Hunyadi js (Je 713). 1913: Valár Hu vm. –1909/19: Vălar, V, L 99 ort. r (191). = Su 2: 239. 

1482–1854. > Vălari [33 D] 

Válya 4. Hu 4. : Nándorválya. 

Válya 5. Hu 5. : Vályadilsi (1913) < Dalsánpatak. 

Vályabrád Za (Körösbánya-K, Brád-ÉK hrs) 1441, 1445: Walyafalva, 1464: Kyswalya, 1525 

Valya Brad a Ribiczai kerületben Világos vár tartozéka (Cs 1: 747). 1808: Vályabrád, Valjabrád ~ 

Brádvalja (180). 1888: Valea-Brad (Valea-Bradului) Hu Brádi js (Je 712). 1913: Vályabrád Hu vm 

(Az). – 1909/19: Valea-Bradului, Vb, L 942: r 927 (192). V B = Su 2: 226. 1441−1854. [33 B] 

Vám Ar (Soborsin mellett, a Maros j. p.) 1479: Wama Váradja vár 27. tartozéka (Cs 1: 763. 

Váradia). 1510: Wygenisth, 1812: Vinyest vulgo Váma (Su Csánkinak tulajdonítja). 1808: 

Vinyesty, Váma (184). 1888: Vinyest Radnai js (Je 726). 1913: Vám Máriaradnai js (Az). – 

1909/19: Vieneşti, Vinyest, L 430: r 401; m (198). Vineşti = Su 2: 250. 1479−1851. » Săvîrşin 

{Soborsin} [33 A] 

Vámfalu Sza (Avasújváros-K, a Tálna jp-i úton) 1270: p. Vamfalu (Tr). Az avasi Móricbirtoktest 

XIII. század közepe után megtelepült faluja, hol a magyarság a középkor végén (1490, 

1493) is tartotta többségét. 1512: egyházának védıszentje Szőz Mária (Maksai 231). 1490: 

Wamfalw Szinér várához tartozott (Cs 1: 488). 1808: Vámfalu (180). 1888: ≈ Szinérváraljai js (Je 

713 & Büdössári -Y-). 1913: Vámfalu Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Vama, Vf, L 1894: r 

1003; m, zs (194). = Su 2: 236. 1270−1851. [2 D] 

Vámhely * Hu (Szántóhalom és Árki sorában, Déva-DK) 1453: Wamhel. ¤Déva vár tartozéka (Cs 

5: 146). − Su 2: 422. 

Vámosmárga KrSzö (1913) : Márga. 

Vámosmezı szántó, Vámosreze vsz irtványföld Bertény rév- és vámhely (Bi) hr: 1256: qd. 

montem, qui Vamusreze vocatur ... in fine eiusdem campi Vamus (Gy 1: 600). 

Vámosudvarhely Kü (Balavásár-Ny, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1332: Benedictus sacerdos de 

Oduorbed, Uduorfel. Neve szerint eredetileg királyi udvarhely volt. Papja 1332 I: 20, 1332 II: 13 

dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 562). 1390: p. Odwarhel; 1414: p. Vduarhel; 1420: p. Wamus 

Wdwarhel; =: p. Wamuswduarhel, Vamuswduarhel; 1481: Udwarhel. Vámszedı hely s Megyesfalvi 

Alárd-fi, Teremi, majd Teremi Sikesd, Haranglábi, Szántai-birtok; zálogon többeké (1332-tıl Cs 

5: 899). 1440.I.15.: Fejéregyházi Salamon fia Mihály Odvarhel nevő birtokát visszaadja Ercsei 

Alárd-fiaknak (KmJkv 181); 1466.I.2.: Wdwarhel Meggyesfalvi Alárd László birtoka (1678); 

1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, beiktatták Vdwarhel 

birtokába (2375); 1494.VII.3.: Teremi Sükösd János Wdwarhel egészbirtok két részét átadja 

Haranglábi Zsigmond özvegye: Sükösd Klárának (2922); 1530.IX.26.: Wdwarhel Désfalvi 

Haranglábiak birtoka (4320); 1546.III.23.: Bonyhai Vid deák WamosVdwarhel birtokbeli részét fe: 

Hosszútelki Apollóniának vallja (4877). 1587: Zentt Lazlo, Vamos Udwarhelly. – E: fl. 12, A: fl. 6. 

1145


Ill. Princeps magn. dom. Alexandro Kendy integram vita durante contulit (Dé 32). 1638: Olah 

Vdvarhely (Makkai 558) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Udvarhely, 1760–2: Vámos Udvarhely. 

1808: Udvarhely (Vámos-) h., Hofmarkt g., Udvarhelyá val. 1861: V-U Kü (9). 1888: V-U 

(Odorheiu Vamosiu) KK Erzsébetvárosi js (Je 714). 1913: Vámosudvarhely KK vm (Az). – 

1909/19: Vameş-Odriheiu, Vu, L 641: r 471; m (194). > Odrihei = Su 2: 9. 1332–1854. − 1974: c. 

Coroisînmărtin {Kóródszentmárton kzs faluja Ny-ra} [24 C] 

Vancsfalu * Za (Almás mellett: Su) 1439: Vancsfalu Világos vár kápolnai kerületéhez tartozott 

(Cs 1: 747). =: Wanchfalwa (Márki II/1. 252). – Su 2: 422. {M} 

Váncsfalva Mm (Sziget-DK, az Iza jp-i uton) 1360: p. olachalis Waralia; 1405: Vanchukfalua, 

1408: Varalya alio nomine Vanchokfalva, 1605: Váncsfalua (Bélay 213). 1405: Vanchukfalua, 

1411: Vanchfalwa; 1427, 1511: Wanchykfalwa (Cs 1: 453). 1808: Váncsfalva, Vancsesti (180). 

1888: Váncsafalva (Oncicesci) Izavölgyi js (Je 714). 1913: Váncsfalva Mm vm Sugatagi js (Az). 

– 1909/19: Onceşti, Vf, L 1365: r 1248; zs (126). = Su 2: 16. 1360−1851. [3 C] 

Vancsikó Mm (Felsıvisó-É) 1913: Vancsikó Havasmezı tartozéka (H). – Vancicu = Su 2: 236. 

{1981 Ø} 

Ványa * Do (?) 1320: p. Vaania, in C-u de Doboka. Zsombor nb. Mihály fiainak birtoka. Sorsát 

ld. Köblös alatt. Helye ismeretlen (Gy 2: 93). 

Vápa vár (Sepsibükszád-ÉNy, az Olt j. p.). – Cetatea Vapa 1981 [37 B] 

Vár Kr (1808) < Mészfalva Szö. 

Várad 1. (Biharvárad, Varadinum, Waradinum) 1068-ra: episcopus Waradiensis; 1071-re: ≈; 

1077–95-re: in par. castri Bihor inter flumen Keres in venatione sua invenit locum ... quem locum 

Varad nominavit. Azon a helyen, ahol a Sebes-Körös az Alföld síkságára ér, a XI. században 

kisebb mérető földvár (várad) állott. Itt alapított I. László király 24 kanonokból álló káptalant, 

egyházat építtetett számára Szőz mária tiszteletére, végül ide helyezte át Bihar városából a bihari 

püspökséget. A káptalan elsıbbségét igazolja, hogy a város területe késıbb is a káptalan tulajdona, 

s a püspöknek nem volt része benne. Elsı püspöke, 1095-i megkoronázásáig Könyves Kálmán 

herceg volt. 1095-ben a székesegyházban temették el az alapító királyt; síremléke, fıként 1192-i 

szenttéavatása után, zarándoklatok, istenítélet (tüzesvas-próba), eskütétel s más ünnepélyes aktusok 

színhelye lett. Már 1134-ben, a zágrábi egyház perében a váradi egyház oltára az eskü színhelye, s 

a káptalan tagjai állítanak ki az ügyrıl oklevelet. Hiteleshelyi mőködésének páratlan emléke a 

Váradi Regestrum, mely az 1208 és 1235 között a káptalan elıtt lezajlott jogügyletek (fıként 

tüzesvas-próba esetek) írásba foglalása. A város 1241-i pusztulását részletesen leírja Rogerius 

kanonok. A kátalan újjáéledésének elsı jele egy 1250-ben kiadott oklevél s 1256-ban Szent László 

sírjánál tett eskü. Ezt követıen V. István (ifj.) király, aki 1263-ban itt is tartózkodott, olyan 

kiváltságokat adott a püspökségnek, hogy az anyagilag talpraállhatott (1283). IV. László király, aki 

többször járt a városban (1279, 1282, 1286) 1276-ban Szıllıst adományozta a káptalannak, s 

1279-ben 7 vm számára itt tartott győlést. Az 1291-ben és 1293-ban itt idızı III. Endre király 

trónralépése után 5 vm számára tartott Váradon generalis congregatiót, s megfordult itt Ottó király 

is (1307). A város legtekintélyesebb plébániája, a Szent Keresztrıl nevezett templom, a város Ny-i 

részén feküdt; plébánosa 1332: 2 M, 1333–7: évi 2 1/2 M, papja 1332–4, 1337: 28 gs, 1335: 7 gs, 

1336: 1/2 M pápai tizedet fizet (Gy 1: 681-688. Várad a XIV. század elején, tk., 687). 

1291.III.12.−1296: Benedek váradi püspök (KmJkv 2, I. 1064); 

1303.VI.11. D. Waradyni. Imre püspök oklevele (An 1: 407); 

1307.II.8.: D. Waradini. Ottó király oklevele (An 2: 120); 

1312.III.15. D. War[adini]. Károly király oklevele (An 3: 249). 

1383−1395: Czudar János váradi püspök (KmJkv 18, I. 1064); 

1146


1390: Szent László király lovas bronz szobrát – Kolozsvári Márton és György remekmővét – 

Zsigmond király jelenlétében felavatják. A Kolozsvári testvérek mőve István, László és Imre 

állószobra is. (1660 után megsemmisültek.) 

1419.VIII.14.: a székesegyháznak külön javadalmat adományoznak a Sz. Katalin-kápolnában 

elhelyezett könyvtár kezelésére (Ja). 

1439.IV.14.u.: Concordinus (ds) Miklós váradi polgár (152); 1440.VI.6.: Váradon lakó István 

deák tanúskodik brassói kalmárok kolozsvári ügyében (249); 1441.II.3.: Váradi Tamás deák ü: 

Kémeriek (292); 1442.I.27.: Váradon lakó Harangozó (ds) János ü: István deák kolozsvári polgár 

(408); 

1445−1465: Vitéz János váradi püspök (KmJkv 1141, I. 1964) 

1446.III.18.: Péter váradi éneklıkanonok az iskolában tanulók eltartására Szent Lélek-ispotályt 

létesített (562); 

1450.II.6.: Rácz Mihály váradi polgár üv (801); 1450.X.19.: Váradon lakó Tar Miklós, Olasz 

Mihály, Szatmári Benedek, Klein Hensel, Olasz Péter ü: Temesvári Ozsvát kolozsvári polgár 

(913); 1451.V.12.: László magister a váradi Szent Lélek-isptály kápolnájának igazgatója (958); 

1451: Janus Pannonius váradi látogatása. Távoztában elbúcsúzik Várad szent királyaitól: Búcsú 

Váradtól. 

1454: Várad. Breviarium (lectionale sanctorum) – Jenıi Pál másolta Imre váradi kanonok és gyulai 

plébános részére (kéthasábos papírkódex. Ja). 

1455 Tertullianus: Apologeticus. Kolofonja szerint Palánkai Bereck másolta a váradi püspök 

számára. Vitéz János könyvtárának ma ismert legkorábbi kódexe (Salzburg). [PB 1455–57: egyik 

másoló; 1464–66: Bereck ırkanonok?] 

1458.VIII.28.: Gyulai Miklós Gyulafehérváron kolozsi fıesperes váradi éneklıkanonok (1308); 

1458.XI.7.u.: Máté váradi prebendarius (1320); 

1460.X.27.: Miklós kolozsi fıesperes, váradi kanonok, Váradon lakó Jakab deák és Vasvári István 

deák, a váradi vikáriusi szék jegyzıje ü: István szászfenesi plébános (1479); 1460.XI.6.: Domokos 

dobokai fıesperes és váradi kanonok ü: Dobokai István (1482); 

1461.I.3.: Tamás váradi kanonok és kalotai fıesperes (1500); 

1461.IV.27.: a váradi Szent Kereszt-egyház plébánosa: János ü: Dobokai Miklós (1542); 

1471.VIII.12.: néhai Horváth László Warad-i polgár fia: Horváth Demeter, a szabad mővészetek 

borostyánosa halálos ágyán magához kérette Dobozi János gyulafehérvári fıesperest, és utolsó 

akarataként jóvátenii kívánta azt a sok háborgatást, méltatlanságot és kart, amelyet Hunyadi László 

kolozsvári polgárnak okozott (2032); 

1465−1468: Beckensloer János váradi püspök (KmJkv 1788, I. 1064) 

1473.VIII.21.: Bánffy András magister váradi kanonok (2107); 

1476−1490: Filipecz János váradi püspök (KmJkv 2376, I. 1064). 

1493.V.23.: Szentpáli István frater a ferencesek váradi Szőz Mária-kolostorának lakója (2865). 

1514−1526: Perényi Ferenc váradi püspök (KmJkv II. 1070). 

1514.V.22. A váradi táborba összegyőlt keresztesek (vezérük Lırinc pap váradi szerzetes) legyızik 

a nemesi hadakat (vezérük Pöstyéni Gergely, a váradi püspökség adminisztrátora).© 

1514.VI. közepe: A bihari keresztesek elfoglalják Váradot és Székelyhidat.© 

1526.IX.19.: Perényi Ferenc váradi püspök két jobbágya: Várad Wadkerth nevő részében lakó 

Magyari Péter és az Olazy negyedben lakó Bíró Péter (4167). 

1147


1526−1534: Czibak Imre váradi püspök (KmJkv II. 1070). 

1530.X.31.: Isépy Péter váradi kanonok Bánffy Mihályt beiktatta Valkó (Kr vm) várába (4327); 

1534−1551:Martinuzzi Fráter György váradi püspök (KmJkv II. 1070). 

1538.II.24. Váradon I. János aláírja az I. Ferdinánddal kötött békét. (A két király megtartja a kezén 

levı területeket ...).© 

1540.III.17.: Eszenyi Péter váradi polgár özvegye: Veronika Zalai Indali Péter felesége (4744). 

1545 (III.) Várad, „Reminiscere vasárnap elıtti szombaton“: Martinuzzi György barát Önéletrajza 

(Verancsics Antal felkérésére írta). 

1546.V.: Fráter György helytartó több magyar fıúrral tanácskozik Várdon. Magyarországnak II. 

János alatti egyesítéséhez a Porta hozzájárulását kérik.© 

1546.VII.26.: Szele Klára (g) apáca az ágostonosok váradi Szent Anna-kolostorában (KmJkv 4888- 

9). 

1553.XII.20.: Meggyesi Ferenc egyházjogi doktor, kolozsmonostori apát a váradi Szent László 

király-egyház nagyprépostságáról lemond Ilosvay István váradi segédpüspök javára (5263). 

„Váraddá ment barát lengyel urakval“ (Tinódi: Erdéli história, 1553). 

*1570.X.4.: Pázmány Péter, 1616–37: esztergomi érsek, 1629: bíboros (–1637.XI.19., Pozsony). 

IMAGO {1595>} VARADINVM, vulgo Gros Wardein, Transiluaniae oppidum, cum munitissimo 

propugnaculo. In prouinciae introitu secundo, a Mahumeta Turcarum Imp. obsessum, et frustra 

tentatum. A. Sakmar {a bal f. sarokban, hegyormon}. B. Hospitale. C. Suburbium Italicum 

{Olaszi}. D. Suburbium Venetum {Velence}. E. Statua Regis equestris, et tres statuae pedestres ex 

arce fusili. {A szövegkeret alatt:} Communicavit Georgius Houfnaglius. (Akadémiai Kiadó 1997. 

évi képes naptára. Május. Más képeken (pl. Visegrád) ez olvasható: Communicavit G. 

Houfnaglius, depict: a filio Ao. 1595. Ismét másokon 1617). 

1598.XI. Várad török ostromáról Debreczeni S. János: Jaj szép hazámnak ékes palotája ... (Lipcsei 

Kódex 1615). 

1602.IV. Lırinc deák éneke: Cantio az Erdély veszedelmérıl – Basta vérengzéseinek visszhangja 

„Zsigmond király városában“: Váradon költ. 

1606.XI.22. Várad várát a császári ırség feladja Bocskay megbízottainak.© 

1607–10 Újfalvi Imre (1550–1615) ref. lp; az angol puritánus mozgalom híve. 

1635 Szemerja (Hsz): Sas Péter fiai Varadon laknak; Szováta: Abodi Gergely régi lófı Varadra 

ment lakni, Csávás (Msz): Fancsali Bálint Varadon lakik (SzO). 

Szalárdi: Emlékirat Várad várának 1660. évi megszállásáról. (Irodalomismeret, 1997. 1 2. sz. 

Kny 17). 

1763–1769: felépül a Püspöki palota. 

1808: civitas Varadinum (Magno-) lat., Nagyvárad h., Grosswardein g., Orágyea-máre val. 1808: 

civitas episcopalis Varadinum (Magno-), ... 

V-i ref. ehk: Olaszi (a püspök gyülekezete), Újváros, Rét, Rogériusz, Velence, Szılıs, İsi, 

Csillagváros, Biharpüspöki. 2001-ben születés: 246, temetés 449, fogyás 203 (PaK, 2002.1.). 

2004-ben a lakosság 33%-a magyar. 2004.X.26. Déli harangszó Duna Tv. 

Itt született: 1913: Benda Kálmán történész (–1994, Bp). 1916: Bajkó Barnabás nıgyógyászfıorvos, 

szakíró, közíró (–1985, Cssz). 

1148


# Nagy E.: Egy város regénye. Bp 1936; Uı: Várad-Pest-Párizs. Bp 1958. Fleisz János: Város, 

kinek nem látni mását. Nv a dualizmus korában. Nv 1996 (Nv thj vs térképe 1902). – 1909/19: 

Oradea-mare, Nv, Gw, Magno-Varadinum, L 50 177: r 3335; m, zs, n, szlovák és más. G. kat. 

püspökség; Ort. vicariatus (126). Oradea = Su 2: 17. 1113: episcopus Vvaradiensis, –1851. 

Várad 2. Váradi püspökség 1061 e-re: Lieduinus ep. Bichariensis, genere Lotharinsis (1068 u. Gy 

1: 601). Várad 2. Váradi püspökség 1061 e-re: Lieduinus ep. Bichariensis, genere Lotharinsis 

(1068 u. Gy 1: 601). 1203: 2 partes tributorum ... tam de v-is, quam de foris totius C. Bichoriensis, 

tam circa Byhor, quam circa Zarand et de Bekes; a bihari vásárvámok 2/3-át Imre király a 

püspökségnek adta (Gy 1: 602-3). 1278.XII.8. Benedek püspök e napon Váradon kelt okl-ét a VáK 

átírja 1309.III.15. (An 2: 591); 1303: Imre pü az ırkanonok Zeuleus falujabeli malom ügyében 

dönt (An 1: 407); 1304: Imre pü távol van (670); 1308.V.1., Pozsony. Tivadar gyıri, Imre váradi, 

János nyitrai és Herricus boroszlói püspökök 40 napi bőnbocsánatot adnak a Bécsben újonnan épült 

B. Szőz Mária-kápolnának (An 2: 352); 1308.XII.4.–1309.I.10., Buda. Kiközösítési ügyben tartott 

parlamentumon részt vett a váradi püspök is (An 2: 505); 1309.I.8.–VII.3., Buda. Imre váradi 

püspök Belényesben látta az erdélyi vajda szabad utat biztosító levelét (552); 1309.III.28., 

Avignon. V. Kelemen pápa utasítja Imre püspököt: végezzen vizsgálatot a (szász)nádasi rector 

panasza (évi census) ügyében (596); 1309.V.24. Buda. Ágoston zágrábi pü a szentszéki követ 

utasítására a budaújvári B. Mária-eh-ban a Váradi ehm-i Star-i Jakab fia Balázs diaconust pappá 

szenteli. D. Bude (650); 1309.VI.15., Budavár. Imre váradi püspök is részt vesz Károly király 

eskütételén és koronázásán (668); (1309.)VI.20., Buda. Imre püspök tanúsítja: László erdélyi vajda 

szabad utat biztosított a szász dékánságok papjainak (670); (1309.)XII.14., Mályi: Károly király 

kéri Imre püspököt: Egyed monostor kegyurasági ügyét tegye át a király bírósága elé (785); 

1310.I.17. Imre püspök okl hitbér ügyében. D. Waradini (827); 1310.V.12. Imre püspök okl 

kegyúri jog ügyében. D. W (884). {1310.V.24. recte 1340.V.21.} 1310.X.2. Imre püspök vicariusa 

Jakab magister békési fıesperes. (966); 1311.I.1.: Imre püspök és a VáK elıtti nyilatkozat (An 3: 

1). 1555.I.7.: Datum in arce nostra Varadiensi. Mathias Zaberdinus episcopus ecclesiae 

Varadiensis, comes perpetuus comitatus Bihariensis, sacratissimae regiae maiestatis consiliarius ac 

partium inferioris regni Hungariae capitaneus supremus ... Bánffyhunyad 80 Ft dézmájának 

átvételét igazolja (Dé 10). # Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I-II. Nv 1883-1884. 

Várad 3. Fıesperesség – Archidiaconatus 1213: Pousa archidiaconus de Byhor; 1285: Franciscus 

≈ Byhoriensis; 1303: Martinus Bihariensis ≈; 1319: vacavit ... archidiaconatus de Bihor in dicta 

eccl. Waradiensi (Gy 1: 602). 1340.V.21. (< 1310) László budai olv-k, váradi kanonok, András 

püspök vicariusa (An 2: 890-891. közt). 

Várad 4. Várad 4. Váradelıhegy (Szentistván) (Várad-É, a Várad feletti szılıhegyen) 1213: 

... Bela, Vadasa és Vardou (kolozsi várnép) Váradra ment, és a konvent elıtt bevalotta, hogy ... 

alaptalan dolgot állítottak (Er I. 54). XII: Drogonis abb-is S. Stephani in Hungaria. Premontrei 

prépostságát rendi történeti feljegyzés szerint II. István király (1116–31) alapította. Hiteleshelyi 

mőködést folytatott 1251-tıl (Gy 1: 688). Váradhegyfoki premontrei konvent mint a rend elsı 

kolostora a fr. Prémontre anyamonostortól függött, és vezetıje volt a rendtartomány (circaria) 

rendházainak. A XIII. szd végéig 14 leánymonostort létesített és népesített be. [1234–1235] András 

váradhegyfoki kanonok 1234-ben szerkönyveket hozott magával, hogy egyházában biztosíthassák a 

szertartások Premontréével egyezı rendjét. 1235-ben Fredericus volt hamborni apát, rendi visitator 

magyarországi szemleútja során az erdélyi részeken az alábbi premontrei monostorokat látogatta 

meg és vette jegyzékbe: Váradhegyfok, Meszes, Szécs, Almás, Ábrány, valamint apácakolostor 

Brassóban és Szebenben (Er I. 176); 1284.VIII.22.: A váradhegyfoki (de promontorio Waradiensi) 

Sz. István-konvent és prépostja: János oklevele Oroszi birtok adományozásáról (403); 1294.V.23.: 

Loránd vajda a váradhegyfoki Sz. István-konvent elıtt esküt tesz (528). Konventje a XV. szd 

közepén commendatorok kezére került, néhány évtized alatt elnéptelenedett. 1495-ben 

társaskáptalanná alakították (Ja). 1313.XI.18-án Kopasz nádor itt generalis congregatiót tartott; 

birtok adásvételét tartalmazó okl-t ad ki. D. Waradyni, in Promonthorio S. Stephani (An 3: 631). 

1427: a premontrei szerzetes kolostor könyvtárának leltára (Jakó 1972). 1538.X.7.: Álmosdi Csire 

1149


Ferenc korábban itt tett bevallást birtokügyben (4659); 1550.II.6.: a váradhegyfoki káptalanos urak 

érdekeltek Ákos (KSz vm) birtokban (5003). 

Várad 5. Ar (Lippa-KDK, a Maros j. p-i úton) 1369: Waradia (DocVal 325). 1427: p. Zaad et 

Waradya (Cs 1: 762. Szád); 1479: castellum Varadya, opp. Varadia; Szád vár sorsának részese; 

Garai Jóbtól Lendvai Bánfiakhoz kerül; ekkor felsorolják 46 tartozékát (Cs 1: 763). {Tartozékait ld 

helyükön.} 1551-ben várát a török elfoglalta, 1595-ben Báthory Zsigmond kiőzte a törököt, de 

Bethlen Gábor visszaadta. 1660: Váradja vára a Maros folyó partján (Evlia Cselebi 41). 1709-ben 

várát lerombolták. 1808: opp. Várad (Tót-) ~ Tótváradja (180). 1913: Tótvárad Ar vm (Az). – 

1909/19: Totvărădia, Tv, L 1142: r 1081; m (184). > Vărădia de Mureş = Su 2: 241. 1369–1851. + 

2: 422. [32 B] 

Várad 6. Kr (Oravicabánya-ÉNy, a Karas j. p.) Arcidava régi magyar neve Várad volt, de erre 

csak 1390-tıl van adat az immár szláv -(i)a végzıdéssel ellátott Varadia alakban (Gy 3: 470/11). 

1390, 1392: Varadia Érdsolyó vár tartozéka (Cs 2: 108). 1808: Varadia (181). 1913: Varadia Te 

Verseci js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Vărădia, Varadia, 3224: r 2921; n, m, szerb (195). = 

Su 2: 241. 1390–1851. [42 C] 

Váradja 1. (Várda) 1. Fe 1. (Gyulafehérvár-D, a Maros b. p.) [1290–95]: Thomas f. Petri de 

Warda; 1291: ≈ quondam de ≈; 1300: p/v. ≈; 1331: nauta nostri (capituli) de Warda ~ Warada; 

1332: Jacobus sacerdos de Varda. Várdai Tamás 1290 k. eladta Buzd felét Alvinci Herbordnak, 

1291-ben pedig Kutyfalvát Kelneki Dánielnek. Tamástól juthatott Alvinci Herbord kezére Várda 

is, tartozékaival, Damásföldével, ahol a Sz. Háromságról nevezett kıtemplom állott, kikötıjével, 

révhajójával stb.; mindezt Herbord özvegye 1300-ban az erdélyi káptalanra hagyta, azzal, hogy 

átvételkor a káptalan 50 M-t adózik kegyes célokra. 1331-ben a káptalan itteni révészei 9 + 3 M-t 

(latja 32 dénár) 1 fertó 96 d híján, s ezt pótolva 12 M-t szolgáltattak be, melynek 1/3-a a préposté 

lett, 2/3-a 24 személy között oszlott meg. Papja 1332 II: 40 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 190). 

1344−1350, 1359−1368: Váradjai Péter erdélyi alvajda (KmJkv 39) 1346: Waradia, Waradya 

(Tr). 1346: Járai-birtok (Le). 1445.XII.2.u.: Waradia-n lakó Horvát Mátyás ü: Torockó (546); 

1471.VI.3.: Waradya-i Horváth Mátyás fehérvári vizsgálat egyik bizonysága (2027); 1502.IV.20.: 

Waraggya-n Kizdi Sándor János részbirtokos (3243); 1505.IV.9.: Péterfalvi Porkoláb Zsigmond 

Waradya-i birtokrészét 50 Ft-ért eladja a káptalannak (3349); 1517.VI.25.: Somkeréki Erdélyi 

János özvegye: Petronella Waraggya-i részbirtokát Somkeréki Erdélyi Mártonnak vallja (3628); 

1520.VIII.5.: a Tótfalu feletti pálos remetekolostor lakói Waragya-i hagyatékos birtokrészüket 300 

Ft-ért eladják a káptalannak (3779). XVI–XVII: sókikötı és harmincadhivatal. 1630: Varadgia 

(Makkai 43) I. Rákóczi György birtoka. 1635 Sárfalva (Hsz): Héja György Varadgian lakik (SzO). 

Magyar és szász lakosságát románok váltották fel. 1733: Varadya, 1750: ≈, 1760–2: Al(só) 

Váradja. 1808: Váradgya vel Váradja (Maros-alalsó-) h., Unter Wardein g., Várdá vel Várdá de 

dzsosz val. 1861: Alsó-Maros-Váradgya, Oarde AF (4). 1888: Alsó-Marosváradja (Oarda din 

zsosz) AF Alvinci js (Je 206). L 1910: 637 (r, m), 1956: 931 (Le). 1913: Alsóváradja AF vm (Az). 

– 1909/19: Oarda-de-jos, Amv, L 583: r 475; m, n (124). Oarda de Jos = Su 2: 5. 1290–1854. » 

Oarda [34 B] 

Váradja 2. Fe 2. Felsıváradja < Damas(a)földe {1290} 1300: t. Damasfeldu ~ Damasfeldy ~ 

Damasafeldy, Damasafeldu. 1290 k. Várdai (Váradjai) Péter fia Tamás birtoka volt; róla kaphatta 

nevét. 1300-ban Alvinci Herbord Várdát, Damasföldével együtt, hol a Szent Háromságról nevezett 

kıtemplom áll, az erdélyi káptalanra hagyta. Vsz ebbıl indul Felsıváradja (Gy 2: 139). 1733: 

Váradgya, 1750: Varadya, 1760–2: Fel(sı) Váradja. 1808: Váradgya vel Váradja (Maros-felsı-) 

h., Ober-Wardein g., Várdá vel Várdá de szusz val. 1861: Felsı-Maros-Váradgya AF (5). 1888: 

Felsı-Maros-Váradja (Oarda din szusz) AF Alvinci js (Je 323). 1913: Felsıváradja AF vm (Az). – 

Oarda de Sus = Su 2: 5. 1733–1854. + 2: 315. Damasfeldu, 1300. {Elenyészettek közt.} » Oarda 

Váradja 3. * Te~Kr (Facsád táján, Zsupán mellett) 1453: Varadya (Cs 2: 69. Váradia). 1453: 

Varadya-t Temeshelyi Dési Péter és Balotai Miklós kapta királyi adományul (Cs 2: 72. Zsupán). – 

Su 2: 418. 

1150


várak: Almás (Ko, Váralmás hr.); Aranyos (?); Árdány (Do>BN); Árokalja (BSz/SzD, hr. 

földvár); Baca (BSz); Bágy (Uh); Cseh (KSz: Szilágycseh); Doboka; Feketevár (Br, Apáca hr); 

Firtos; Gogán; Sebesvár (Ko); Valkó (Kr: Valkóváralja fölött, Szi); Váraskeszi vára (Za/Ar, Apáti 

hr.). 

Váralja 1. * Ar (Solymos mellett) 1440, 1477: Waralya Solymos vár 66. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). 1510, 1514: ≈ (Márki II/1. 218). – Su 2: 422. 

Váralja 2. (Váraljafalu, Váralatt, Orlát; Suburbium, Civini Mons, Winsberg) Fe (Szeben- 

DDNy) 1309: Joannes plebanus de Suburbio; 1319: eccl. de Monte Civinii; 1322: v. Warolyafolw; 

1383: Varalya; 1495: Winsperg; 1507: Oralat. Salgó-vár alatt kialakult helység. 1322-ben 

Talmácsi Miklós a várral együtt visszaadta a királynak. Plébánosát 1309-ben a kiközösített szász 

papok között említik. 1318-ban az üresedésben levı plébánia jövedelmét 12 M-ra becsülik (Gy 2: 

190). 1451.V.12.: Waralya birtokot Nádasi Salamon fia Mihály a káptalannak ajándékozta; 

Hunyadi János kormányzó most elfoglalta (957); 1491.I.3.: Waralya Apafi-birtok (2717); 

1556.IV.22.: Apanagyfalusi Apafi László Feketevíz és Warallya birtokbeli részét 100 Ft-ért eladja 

Szeben város polgárainak és a hét szász széknek (5443). 1733: Orlát. 1790: oppida Orlath, et 

Naszad (M. Horváth: Statistices regni Hungariae). 1808: Orláth h., Ortenbach g. 1861: Orlát Sze 

(34). 1888: ≈ Szelistyei js (Je 556). 1913: Orlát Sze vm (Az). – 1909/19: Orlat, O, L 1770: r 

1658; m, n (127). = Su 2: 19. 1317–20, 1322–1854. + 2: 312. Civini mons 1319. {Orlát mellé 

teszi} [35 C; L] 

Váralja 2. Hu (Hátszeg-K hrs a Sztrigy b. p.) 1447: Waralya. 1453: ¤Déva vár tartozéka. 1462: 

Mátyás király adományából a Kendefiek, és Kenderesieké. De 1482: p. Waralya, 1506: v. ≈ és 

1510: ≈ ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 52 3. vár; 146. hs). 1808: Várallya (Orlya-), Vorstadt, 

Várálau (172). 1861: Váralja, Szupt Tsetkatye {!: Tsetatye} Hu (24). 1888: ≈ (Orlya sub Csetate) 

Hu Hátszegi js (Je 715). 1913: Váralja Hu vm. – 1909/19: Subcetate (Orlea-sub-cetate), V, L 649: 

r 567; m (168). = Su 2: 149. 1447–1854. [44 A : L] 

Váralja 3. * Kr (Illyéd vár mellett) 1382: Varalya, 1646: Varallya (Pesty: Krassó II/2. 276). – Su 

2: 418. 

Váralja 4. * Mm (Váncsfalva mellett) 1473: Warallya. Egy ízben fordul csak elı a Drágfybirtokok 

közt (Cs 1: 453). – Su 2: 422. 1360 possessio olacalis Waralia, 1378 Varalya, 1473 

Warallya, Varallya (Csánki I. 453). {1360: ld Váncsfalva, Bélaynál} 

Váralja 5. * Te (Zsidóvár mellett) 1478: suburbium castri Zsidovar {Varalja} (Pesty: Krassó II/2. 

276). – Su 2: 418. 

Váraljafalu Fe (1322) : Váralja > Orlát Sze. 

Váraljafalu Uh (1459) : Firtosváralja. 

Váralja falvak: Bálványos-, Firtos-, Gogán-, Kıváralja, Sebes-, Szinér-, Valkó-, Zsidóváralja. 

Váralja To: Mentıvár. 

Varalyecz * Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1547: pr. Waralyecz, 1590: pr. Valalecz (Pesty: 

Szörény II. 559). – Su 2: 422. 

Varány 1. : Alsóvarány KrSzö (1913) < Vaja Kr (1277). 

Varány 2. Kr (Oravicabánya-DNy) 1690−1700: Vranyucz, 1717: Wrangez, 1723: Vranjocz; 1785, 

1799: Wranjucza (Pesty: Krassó II/2. 276). 1808: Vranyucza (186). 1888: Vranyucz KrSzö Jámi 

js (Je 731). 1913: Felsıvarány KrSzö vm (Az). – 1909/19: VrăniuŃ, Vranyutz, L 1598: r 1580 

(200). = Su 2: 258. 1690−1913. [42 C] 

Vara(s)d * Kr (Ermény-É hrs; a mai Kornis psz táján) 1323: p. Worosd; p. Vorosd; 1331: p-es 

Woyamezey, Korulos et Worod [: Worosd]. 1331-ben Varasd, Karulyos és Vajamezeje 

1151


helységeknek a mezısomlyói vendégek részére való iktatása ellen tiltakoztak a Himfiek, s Magyar 

Pál és Tamás (Gy 3: 498). 1323: Worosd (Cs 2: 108; Tr). – Su 2: 425. 1323. 

Várasfalva * Kr (Detta táján) 1471: Warasfalwa (Cs 2: 108). – Su 2: 422. {P} 

Várasitó KSz (Zilah-ÉK) 1475: Varsito, 1549: Warastho Zilah környéki falvak közt (Cs 1: 566). 

1499: Varasitho, 1733: Vraszitorij (Petri IV. 751). 1808: pagus Várasitó KSz. Hnt. 13: azh (181). 

» Fürményes. − Su 2: 418. 

Varaszó Bi (Szalárd-DNy) 1913: Varaszótanya Tataros tartozéka (H). − Vărăsău > Varasău = Su 

2: 237. 1913. − 1974: c. Brusturi {Tataros kzs falujaK-re} [11 C] 

Varat ~ Varold * Szö (Újmoldova és Lászlóvára közt) 1723: Warat, Warth, Warold (Pesty: Krassó 

II/2. 276). – Su 2: 422. 

Várbükkfı hn 1259: Warbykfew Kerestelek (Kr/Szi) határán (Er I. 230). 

Várca 1. Hu (Marosillye-É) 1468: p. Warcza; =: p. Worcza. Illye vs birtoka (Cs 5: 148). 1733: 

Wortza, 1750: Vorcza, 1805: Vortza. 1808: Vorcza ~ Várcza (186). 1861: Vorcza Hu (24). 1888: 

Vorcza (Várcza) Marosillyei js (Je 729). 1913: Vorca Hu vm (Az). – 1909/19: VorŃa, Vorcza, l 

638: r 625; m (200). = Su 2: 257. 1468−1854. [33 B] 

Várca 2. * Ko (Bánffyhunyad-D, Incsel, Meregyó hrs) 1435: Wayda de Warsca; 1439: p. Warza. 

1470: Warcza; 1507: ≈. Várczai ~ V. ~ Kalotai Vajda ~ Incseli, Kalotai, Gym-i Radó és Kabos, 

Várczai Olcsárdi (Cs 5: 423). 1470–1555 KmJkv. 1587 = Ksz: Vaarsza. fl. 2. – Nobiles (Dé 64). 

1763: pr. Vársza (Hn), 1808: Várszó (182). # KszHn 137. 

Várca 3. KSz (Szilágycseh-ÉNy, a Szilágy-patak b. o. mellékvölgyében) 1391: Tryvarcha in 

districtu de Erdeud (Cs); =: Trywarcha (P); 1475: Alsowarcza (Cs 1: 566; Petri IV. 771). 

1555.X.10.: Alsowarczya Kusalyi Jakcsok birtoka (KmJkv 5418). Közép- és Felsıvarcával együtt a 

XV. századig Sza vm-hez számított. Szilágycseh vár tartozéka lett. XV–XVI: Kusalyi Jakcs-, majd 

Drágfi-birtok. Késıbb kincstári, s Báthory, Gyulaffy; 1676: a Kapi és Bethlen családé; 1797: 

Bornemisza, Bethlen, Teleki, Gyulay, Thorotzkay. 1733: Oarcza, 1750: Felsı also arcza, 1760–2: 

Alsó Várcza. 1808: Várcza (Alsó-), Várczao KSz (181). 1823: Görügkatolikus. fatemplom. 1888: 

Alsó-Várcza Szi Szilágycsehi js (Je 212). L 1910: 821, 1956: 932 (Le). 1913: Alsóvárca Szi vm 

(Az). – 1909/19: OarŃa-de-jos, Av, L 761: r 737; zs (124). = Su 2: 5. 1391–1854. [12 A] 

Várca 4. KSz 2. (Szilágycseh-ÉNy) 1391: Tryvarcha in districtu de Erdeud (Cs); =: Trywarcha 

(P); 1475: Kezepwarcza (Cs 1: 566; Petri IV. 771). 1555.X.10.: Kewzepsewwarczya Kusalyi 

Jakcsok birtoka (KmJkv 5418). 1733: Oarzele, 1760–2: Kis Vártza. 1808: Várcza (Kis-, Közép-) 

(181). 1888: Közép-Várcza (Vartia de medilocu [!]) Szi Szilágycsehi js (Je 455). 1913: 

Középvárca Szi vm (Az). – 1909/19: OrtiŃa, Kv, L 294: r 289 (128). = Su 2: 21. 1391–1854. [12 

A] 

Várca 5. KSz 3. (Szilágycseh-ÉNy) 1391: Tryvarcha in districtu de Erdeud (Cs); =: 

Trywarcha (P); 1475: Felsewarcza (Cs 1: 566; Petri IV. 771). 1461.III.23.: Kusalyi Jakcs János 

Felsewarcza birtokbeli részét zálogba adja Bélteki Drágfy Miklósnak (KmJkv 1532); 1555.X.10.: 

Felsewwarczya Kusalyi Jakcsok birtoka (5418). 1733: Oarcza de szúsz, 1750: Felsı also arcza, 

1760–2: Felsı Varcza. 1808: Várcza (Felsı-) (181). 1888: Felsı-Várcza (Vartia din szusz) Szi 

Szilágycsehi js (Je 329). 1913: Felsıvárca Szi vm (Az). – 1909/19: OarŃa-de-sus Fv, L 675: r 640; 

c, zs (124). = Su 2: 6. 1391–1854. [12 A] 

Varcsaró Kr (Karánsebes-DK, a Temes j. o. mellékvölgyében) 1433: Worchorowa (P); =: 

Worchorwa in districtu Sebes; 1448: Worchorowa in districtu Caransebes in comitatu Themes; 

1492: ≈ in ≈ Karansebes et sub banatu Zewriniensi (Cs 2: 71); 1495: Alsoworchorowa, 1563: 

Keozep Worchorowa, Felseo Worchorowa, 1580; Varcharowa, 1656: Varcsarova (Pesty: Szörény 

II. 565). 1808: Vercserova (183). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 722). 1913: Varcsaró KrSzö 

1152


vm (Az). – 1909/19: Vârciorova, Vercserova, L 1373: r 1356 (195). Vîrciorova = Su 2: 254. 

1433−1913. − 1974: c. BolvaşniŃa {Bolvás kzs faluja DK-re} [43 A] 

Várdotfalva Cs (Szereda mellett) 1519: Vardotfalwa, 1567 k.: Vardoffalwa (SzO I. 340, II. 220); 

=: Wardotfalwa 13 kapu (Venczel 35). 1602: Vardófalva (SzO V. 230). 1760–2: Várdotfalva. 

1808: Várdotfalva ~ Várdodfalva (181). 1861: ≈ Cs (31). 1888: ≈ (t) Somlyó: Csiksomlyó- 

Várdotfalva. 1913: Várdotfalva Csik vm (Az). – Vardotfalău » Şumuleu = Su 2: 178. 1519–1760. 

{Somlyó adataival együtt.} » Miercurea-Ciuc {Csikszereda} [25 D] 

Várelı * Te (az Apord vize mentén, Vejteh és Széphely táján) 1408–15: Warelew (Cs 2: 69). – 

Su 2: 422. 

Várfalva Asz (Torda-NyDNy, az Aranyos menti úttól délre) Területén állt Tordavár. „Itt volt a X. 

század elsı felében a gyula központja, itt épült a legkorábbi erdélyi erıdítmény, Tordavár (Vf), míg 

a X. század közepén a mai Gyulafehérvárra nem került át ...“ (Vékony 200). 57 Árpád-kori sírt 

talált itt Roska Márton (ET). 1291.III.12.: Thordawar Aranyas földjén (KmJkv 2). 1332: sacerdos 

de Warsalua [: Warfalua], Varfalua; 1334: Warfalua, Waarfalua (Tr). 1441.VII.29.: Warfalwa-i 

András üv (342); 1441.IX.3.: Warfalwa plébánosa: Albert ü: Peterdi István (353); 1446.IX.19.: 

Gyulán lakott néhai Kerékgyártó Miklós fia Miklós − nıvérei: Anna és Ilona, s fiai: Péter és István 

nevében − Ambrus nevő testvérük megölése ügyében, 40 arany Ft kötés alatt, úgy egyezik meg 

Warfalua-n lakó jános fia Györggyel, hogy ha karácsonytól számított egy esztendın belül Rómába 

való zarándoklással nem szerez megának felmentést, a per újrakezdıdik (589); 1464.VII.19.: 

Warfalwa-i Domokos is bevallást tesz az Aranyas széki székelyek és a Thoroczkai nemesek közötti 

vitás határ bejárásáról (1673); 1549.VI.6.: Warffalwy János 300 Ft-ért Sinfalván székely 

nemességet, primori, kapitányi és lófıi joghatóságot vásárol (4926). 1587: Vaarfalwa et Rakos. – 

E: fl. 18, A: fl. 6 (Dé 70). Unitárius egyházközség. 1769, 1771: Stephanus Fodor de Várfalva 

bejegyzések a Várfalvi Fodor Énekeskönyvben (SzTA). 1808: Várfalva (181). *1847.V.30.: Nagy 

János jogász, újságíró, történetkutató (−1882.IX.22., Kv). 1861: ≈, Orfalu Asz (33). 1888: ≈ TA 

Torockói js (Je 715). 1913: Várfalva TA vm (Az). # Nagy Jenı nyelvjárási győjtése 1956. – 

1909/19: Varfalău, Vf, L 1123: r 169; m (195). > Moldoveneşti = Su 1: 405. 1075−1854. [22 D] 

Vargyas {< nyj. vargyú + s: 'varjús'} Uh (Barót-ÉNy) Messze felnyúlik a Vargyas pataka szők 

völgyében. Határa hegyes-dombos, nagyrészt erdı borítja, de sok a szántó és kaszáló is. A 

szájhagyomány szerint a Vargyas torkolatánál mocsaras, berkes terület volt (ezt a helynevek is 

igazolják), s hogy a falu elsı települési helye a ligetes, berkes terület mellett, a Kalapács nevő 

határrészben volt (ma ennek egy része szántó, másik része újabban beépült). Vargyas fejlıdésére 

jelentısen hatott a már 1393-ban említett Daniel család; udvarházat, majd kastélyt épített; számos 

jobbágya volt. A falu többször szenvedett tatártól, töröktıl; a helynevek egy része – Csudáló kı, 

Alsó és Felsı les, Síró kút, Síró pataka, Rabsán utca, Szomorú, Tatár hídja, Tatár pataka – 1612 

elıtti tatárbetörésekkel lehetnek kapcsolatba; közülük egyesek ugyanis már 1612-i iratból 

ismeretesek. A XVIII. szd elıtt a falu határában tanyaszerő házcsoportok voltak; ezeket több 

helyen felszínre került településnyomok igazolják. Ugyancsak Vargyas határában ismeretes két 

elpusztult falu helye; ezek: Trencsén és Tamásfalva. A szájhagyomány szerint (Orbán B., I. 268) 

Vargyas egyik részét, Vízelvét, a völgyben feljebb fekvı s a tatárok által feldúlt Trencsén nevő falu 

elmenekült lakossága alapította; e falurésznek még a XVIII. században is külön falusbírója volt, s 

csak a XIX. század elején olvadt össze teljesen Vargyassal. A másik elpusztult falu helyét a 

Tamásfalva nevő határrész ırzi; itt egy kaszálón a régi temetı nyomait is megtalálták. A falu 

határát vsz népvándorláskori, földhányásos sáncerıdítés, az ún. Kakasbarázda szeli át; s különbözı 

idıkbıl való erıdítési nyomokat figyelhetünk meg Bódi hegy, Csudáló kı, Kincstetı, Kustalytetı, 

Lapjas tetı, Lencsés, Szörhegy és Zobor teteje nevő helyeken (JJ). 1334: sacerdos de villa Wardach 

(Tr). 1499: Wargyas; (SzO II. 197). 1525: Petrus Dane de Vargyas szentpáli halastavát zálogba 

veti (SzO VIII. 269). 1590, 1591: Dersi Boldizsár (Daniel Péter jobbágya) egy hold földjét a 

Rákosoldalon vargyasi Bojér György elfoglalta (SzO 2).Unitárius egyházközség. 1635: Markó 

Mihály pap, Kis Sós György schola mester (SzO). – Daniel Ferenc (1660.IX.30., temetése. Dn 

2853). *1684: báró Daniel István író (−1774). 1733: Vardgyas, 1750: Vargis. Vargyas, 

1153


1758.II.22.: id. Daniel István vigasztaló levele leányához: Polixéna özv. Wesselényi Istvánnéhoz 

(Földi rövid pálya-futásnak örökké tarto Mennyei Jutalma ... Kv 1759) WI temetésén tartott 

prédikációk élén. 

Likaskı: itt van „Betlehem feredıje“ (a mezıbıl térdmagasságra kiemelkedı kı); Látóhegy, 

tövében: Vízelve (katonacsaládok egyik telephelye); Hagymás-tetın mészkıbányák, Szármány 

oldalából feketekı; Csudálókı sziklavilág; Vaspataka határrészben barnaszén. 1733: Vardgyas, 

1750: Vargis. 1760–2: Vargyas.1808: Vargyas (181). 

1840.aug.27. Vargyason Daniel Imréhez szállottunk, ö még nem ért haza, de házában otthoniasan 

telepedénk le. Nötlen ember, háza rendetlen, kevés kényelem, semmi fesz, a házi úr szivessége 

mindent kipótól. A szomszéd ház Wesselényi Miklósé, ennek szomszédja Daniel Eleké, az elnöké, 

Imre ide vitt vacsorára. A ház egyszerü, a család csak kevés ideig szokta lakni. Sophie házi kellemeiben 

tünt fel. Az aszszony született Cserey, kedves nyilt aszszony, mint az egész ház; wistheztünk, az ifjak 

mulattak. ... Vargyas. Aug: 29. Szombat: El mult néhány napom annyi elszóródás közt telt el, hogy 

Naplom rövid soraira sem lophaték idıt. ... Aug: 29.: Vargyastol nehezen tudtunk meg válni. Mi elıtt el 

indultunk át mentünk Danielékhez. ... Még egyszer fel sétáltunk az erdöbe, s végre el bucsuzánk. Daniel 

Imre tetézte barátságát, s el kisért Oklándig. Én vele utaztam. Politicai dolgok voltak beszédünk tárgya 

(Tanárky). 

1861: Vargyas Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 716). 1913: Vargyas Uh vm Homoródi js (Az). 

# A vargyasi Daniel család okmánytára. Szerk. Vajda E. Bp. 1894. Vargyasi id. Daniel Gábor: A 

vargyasi Daniel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Az eredeti családi okmányok és más 

hiteles adatok után. Bp. 1896. Újabb adattár a vargyasi Daniel család történetéhez. Szerk.: 

Kelemen L. Kv 1913. Janitsek J.: Vargyas helynevei (1959, 1970).{483 hn} (NyIrK 1971.2). Kós 

K.: A vargyasi festett bútor. Kv 1972. Balogh E.: Vargyasi változások. Kriterion 1979. Vargyas 

múltjáról 2004.VI.26. Duna Tv. – 1909/19: Varghiaş, V, L 1704: r 169; m (195). > Vârghiş > 

Vîrghiş = Su 2: 254. 1334–1854. [37 A] 

Vargyasdobó Uh () 1602.VIII.11.: Vargias Dobo (SzO). 

Várhegy 1. Gy (Ditró-ÉNy) 1750: Varviz; 1760–2: Várhegy. 1808: ≈ (Ditró-), Burgberg, 

Csétátye (181). 1853: Várhegyalja; 1854: Várhegy-Allya, Varviz (Su). 1861: Ditró-Várhegy Cs 

(30). 1888: Gyergyó-Várhegy Cs Gyergyószentmiklósi js (Je 354 & Várhegy-Galoczás, Várhegy- 

Fülpe és Ploptyis telepek). 1913: Gyergyóvárhegy Csik vm (Az). – 1909/19: Varviz, Gyvh, L 

2290: r 2136; m (195). > Subcetate = Su 2: 149. 1750–1854. [25 A] 

Várhegy 2. Ké/Hsz (Lécfalva és Nagyborosnyó közt) 1332: castrum Waarhegij, Waarheghij 

(SzO I. 62). 1352: castrum Waarheghij, 1353: castellanus in Waarheghij; 1556, 1578: Varhegy, 

1579: arx Warhegy , 1579: praefectus arcis Warhegy (SzO I. 62, III. 313, II. 177, V. 120, IV. 61, 

V. 120). 1580.I.28.: Nagy Mihály arcis Warheg kapitánya (SzO VIII. 315) 1808: Várhegy (181). 

1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 716). 1913: » Lécfalva Hsz vm. – Varheghiu = Su 2: 

237. 1352−1854. + 2: 422. 1332−1579. > Boroşneu Mare {Nagyborosnyó tartozéka} BM [38 C; 

L] 

Várhegy 3. Kraszna (Szilágysomlyó fölött, ahol az ún. Felsıvár vagy Fellegvár állott) 1351: 

castrum Somlyo prope fl-m Karazna (Cs 1: 580). A a vár a XVI. században teljesen elpusztult. 

Várhegy neve manapság Magura. – Su 2: 419. Vathasomlyova. 

Várhegy 4. Mm (Sziget mellett) 1956: Várhegy. − Dealul CetăŃii = Su 1: 193. 1956. » Sighet [3 

C] 

Várhegy 5. To (Marosvásárhely-É, a Maros jp-i úton) 1319: p. Pynar; 1519: p. ≈. Szécsényi, 

Losonczi, Hunyadi; Meggyes, Bátori, Erdı, Széplaki Borda, Nyéni Tél, Futaki Nagy, Barcsai; 

Betleni; Gyulakutai, Polyák; Kecseti, Farnasi s más birtokosé (Cs 5: 727. Eltőntnek írja). 

1460.VII.25.: Pynar (To vm) Kecseti részbirtok cserében Farnasi (KmJkv 1464); 1481.XI.10.: 

Pynar-on Széplaki részbirtok (2335); 1482.VI.22.u.: Mátyás király parancsára Gyulakúti Balázst és 

János beiktatták Pynar részébe (2370); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, 

1154


adomány címén, beiktatták Pynar birtokába (2375); 1495.III.24.: Rédei Pál a Székely Pál 

özvegyétıl neki elzálogosított Pynar-i részbirtokot 60 Ft-ban tovább zálogosítja Nagymihályi 

Polyák Albertnek (2946); 1495.V.8.: Szentmártoni Jánosi György özvegye: Szentkirályi Semjén 

Margit Pynar birtokbeli részét eladja Szentkirályi Csáni Lırincnek és Lázárnak (2962); 

1496.X.31.: Gyulakúti Miklós Pynar birtokbeli örökös részét eladja Györgyfalvi Zsófiának, 

férjének: Polyák Albertnek és fiának: Gáspárnak (2995). 1587: Pinar. – E: fl. 8, A: fl. 2 den. 33 

(Dé 69. 69/9: Kelemen Lajos szóbeli közlése szerint a Marosvásárhelytıl északra fekvı mai 

Várhegy – Pinart – Schlossberg községgel azonosítható. Várhegy 1725-ben készült harangjának 

felirata a falu egyházát még Pinar néven említi). 1639: Pinárd (Makkai 583) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Várhegy (181). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ (Orheiu) MT Marosi felsı js (Je 716). 

1913: Várhegy MT vm (Az). – 1909/19: Chinariu, Vh, L 495: r 290; m (45). > Chinari = Su 1: 

142. 1319−1854. + 2: 386. Pinar. − 1974: c. Sîntana de Mureş {Marosszentanna kzs faluja ÉK-re} 

[24 C] 

Várhegy 6. Uh 1808: Várhegy arx desoluta {elhagyott vár} Uh (181). 

Várhely 1. Do (Beszterce-DK, a Budak b. p.) 1319: v/p. Varhel; ~ p. Warhel; 1323: ≈. A 

Kácsik-nem birtoka. Sorsát ld. Nagysajó alatt (Gy 2: 93). A sajói uradalom tartozéka. 

1473.VIII.30.: Warhel Szobi Mihály birtoka (2108); 1502.XII.13.: ≈ ua. (3264); 1532.X.30.: 

Kisbudaki Inancsi Bálint ≈-en három jobbágytelkét, amelyeken bizonyos Zsigmond és Bartos lakik, 

illetve Farkas Boldizsár lakott, 50 Ft-ért eladja Borzási Györgynek (4385). 1587: Vaarhely. – E: fl. 

6. Ad rationem ill. domini Princeps accumulandum, fl. 4 den. 50 (Dé 45). 1760−2: Várhely. 1808: 

Várhely h., Burgelau g., Orhely vel Oarhely val. 1861: ≈ Do (17). 1888: ≈ (Burghalle, Orheiu) 

BN Jádi js (Je 716). 1913: Óvárhely BN vm (Az). – 1909/19: Orheiu, Vh, Bh, L 689: r 67; n, zs 

(127). 1956: Orheiu BistriŃei = Su 2: 19. 1319–1854. [14 C] 

Várhely 2. Hu 1. (1398) : Bertonia (1315). 

Várhely 3. Hu 2. : Hobicavárhely. 

Várhely-4 Hu 3. : Gredistye. 

Várhid * Sza (Szinérváralja mellett) 1493: Warhyd Szinér várához tartozott (Cs 1: 489). – Su 2: 

422. 

Varjadtelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk-ÉK) 1326: t. Woryadteleke; 1332: t/p. Variadteluke. Zsuk 

tartozéka határának ÉK-i sarkában, ott, ahol a Varjúpatakát említik Gyulatelke (Do vm) hj (Gy 3: 

378). Sukiak bírtoka (1332-bıl Cs 5: 424. Varjadtelöke). − Su 2: 418. 1332 (Tr). 

Varjas 1. Csa (Perjámos-DK hrs) 1333–5: Petrus (sacerdos) de Voras, Worias (3x). Papja 1333: 

17 báni, 1334 I: 20 báni 1 kis dénár, 1334 II: 5 báni, 1335: 10 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 876). 

1464: Waryas (Cs 1: 706). 1597: Nagiwarias, 1723: Warias (Borovszky: Csanád II. 618). 1808: 

Varjas h. 1888: ≈ Te Vingai js (Je 716). 1913: Varjas Te vm (Az). – 1909/19: Variaş, V, L 4961: r 

52; n, szerb, m, zs (195). > Dănculeşti > Variaş = Su 2: 237. 1333–1851. [31 A] 

Varjas 2. Csa (Arad-ÉNy) 1446: Varjas (Borovszky: Csanád II. 620). 1507.XI.27.: Madisi Ferenc 

kiegyezik Waryas-i néhai János fia Jakabbal, aki, két társával együtt, az ı pesti szállásáról ellopta 

szekerét, három jó lovát és 32 Ft-ját (3443). 1808: pr Varjas ~ Varjasháza (181). 1888: Kisvarjas 

és Nagyvarjas Ar Pécskai js (Je 435). 1913: Nagyvarjas Ar vm Magyarpécskai js (Az). 1920: 

határfalu. – Variaşul Mare = Su 2: 237. 1446–1851. > Variaşu Mare 1974: c. Iratoşu {Nagyiratos 

kzs faluja D-re} [31 B] 

Varjas 3. (Csa) Ar (Arad-ÉNy) 1888: Kisvarjas és Nagyvarjas Ar Pécskai js (Je 435). 1913: 

Kisvarjaspuszta Ar vm (H). Kisvarjas (Az). 1920: határfalu. – Variaşul Mic = Su 2: 237. 1913. > 

Variaşu Mic 1974: c. Iratoşu {Nagyiratos kzs faluja D-re} [31 B] 

Varjas 4. Kh (Homoródalmás mellett) XVI. szd: Varjas. − Su 2: 418. 

1155


Varjótelek * Te (az Apord vize mentén, Vejteh és Csák táján) 1408–15: p. Variotele (Cs 2: 69). 

– Su 2: 418. 

Varjúpatak Fe 1458: Warywpathak, 1462: Chorra a. n. Warywpathaka). > Csóra : Alsócsóra. 

Vármegye * Sza (Szamoskrassó mellett) 1339: Warmedye, 1446: Warmeghge, 1450: Varmegye. 

Ez a régen eltőnt Szamos-menti telep nevében királyi várispánság itteni birtokának nyomát ırizte 

meg. A XIV. század elején a Karásziak birtoka volt (Maksai 231). – Su 2: 422. 

Vármezı 1. Do (Zilah-D, az Egregy völgyében) 1470.IX.3.: Dobokai Miklós Warmezew-i részét 

Rédei János alvajda erıvel elfoglalta (KmJkv 1988); 1480.V.19.: ≈-n Hidalmási Kántorok 

részbirtokosok (2303); 1484.VII.29.: Hidalmási Kántor Pál WarMezew-i birtokrészét hét Ft-on 

zálogba adja Nagyszentmihályi Jakab (ds) Istvánnál (pr) (2497); 1486.V.16.: Warmezew-n Bánffy 

Ferencné Dobokai Katalin részbirtokos (2577); 1491.VI.14.: Uı tiltja Iklódi Dési Pétert Warmesew 

birtokbeli ısi része bitorlásától (2730); 1492.I.11.k.: Dobokai Sánta Salatiel tiltja Majádi Miklóst 

attól, hogy Warmezew birtokbeli részjószágát elidegenítse (2764); 1500.XI.24.: Dersei Dobokai 

Miklós hidalmási és ≈-i birtokrészeit, amelyeket apja korábban 24 Ft-ban Hidalmási Huszár 

Jánosnak zálogosított el, most újabb 12 Ft felülfizetés ellenében ugyanannak adja zálogba (3158); 

1503.VIII.14.: néhai Lökös János ≈-i részébıl özvegyének hitbért fizetnek Dobokaiak (3292); 

1507.X.10.: Dobokay Salatiel és Dersei Dobokay Miklós Hidalmás és ≈ birtokbeli részeiket 200 Fton 

zálogba adják Csehi György deák volt erdélyi királyi sókamarásnak (3433); 1521.V.27.: 

Hidalmási Kántor Péter ≈ birtokbeli részét örökre átadja testvéreinek (3811); 1527.I.26.: ≈ 

Dobokai-birtok (4176); 1554.IV.24.: Warmezeo-n Somy Anna részbirtokos (5299); 1555.VI.29.: 

Kántor János tiltja Somy Annát és Borbálát attól, hogy ≈ egészbirtokát elidegenítse (5393). 1559: 

Bachon, 1753: Butsum (Petri III. 178. 1491-tıl, Bucsin. Vármezıt nem ismeri). 1670 Malomszeg 

(Ko): Futo Demeter Varmezın lakik (Gyalu 197). 1733: Butsumi, 1750: Vármezö, 1805: Vármezö 

seu Bucsum. 1808: Vármezı, Bucsum (181). 1861: ≈, Butsumnyik Do (17). 1888: ≈ (Bucsum) Szi 

Zilahi js (Je 716). 1913: Vármezı Szi vm (Az). – Buciumi = Su 1: 109. 1491−1854. [12 C] 

Vármezı 2. MT (Szováta-ÉNy, a Nagy-Nyárád mellett) 1913: Vármezı Nyárádremete tartozéka 

(H). Lókodi család pisztrángtenyészete; áfonyaszüreti mulatság 2004.IX.13. Duna Tv. − Varmezo 

> Cîmpul CetăŃii = Su 1: 155. 1913. > Cîmpu CetăŃii 1974: c. Eremitu {Nyárádremete kzs faluja 

K-re} [24 B; L] 

Várorja Be (Naszód-K, a Nagy-Szamos j. p.) 1717: Varajra (Su). 1733: Varare, 1750: Verare, 

1760–2: Varaire. 1808: Vorária ~ Várorja, Voraire (186). 1839: Varara-Nepos (Lenk). 1861: 

Nepos Na (26). 1913: Várorja BN vm Óradnai js (Az). « Nepos (H). – 1909/19: Nepos ~ Vărarea, 

Nepos, L 1372: r 1370 (121). Nepos = Su 1: 424. 1717–1854. [14 C] 

Város Cs 1861: Város Cs (31). ? 

Városfalva Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród mellett) 1566: Warosfalwa, 1602: 

Városfalva (SzO II. 196, V. 299). 1614: ≈ 20 családfı (Uh 22). 1624: Iskolájának említése. 1808: 

Városfalva (181). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Homoródi js (Je 717). *? Cseke Péter orvos (?). 

1913: Városfalva Uh vm (Az). 1974.XI.17.: Iskolájának 350. évfordulója (M). – Varoşfalău > 

Orăşeni = Su 2: 17. 1566−1854. − 1974: c. Mărtiniş {Homoródszentmárton kzs faluja D-re} [37 A] 

Városvize cca 1444: Waraswyze – b. o. a Marosba ömlı Berény-patak Szászváros fölött. 

Városvize 1. Hu 1. (Szászváros-D, a Berény-patak mellett) cca 1444: p. Waraswyze, Also 

Waraswyze; 1455: p. Alsowaraswyze; 1500: providus Wlaykwl kenezius et honestus vir plebanus 

wolachalis de Alsowwaraswyze; 1520: p. Alsowaraswyze. Töreki ~ T. Bakócz, Lépes, Sálfi, Rápolti 

és Barcsai (Cs 5: 147). 1733: Alsovárosvize, 1750: Also Orestyiora, 1760–2: Alsó Város Viz. 

1808: Városvize (Alsó-), Orastyoara de dzsosz (181). 1861: A-Városvize Hu (20). 1888: Alsó- 

Városvíz Szászvárosi js (Je 212). L 1910: 512, 1956: 519 (Le). 1913: Alsóvárosvíz Hu vm (Az). 

– 1909/19: Orăştioara-de-jos, Av, L 531: r 473; m, n, c (127). = Su 2: 18. 1444−1854. − 1974: c. 

Beriu {Berény kzs faluja D-re} [34 C] 

1156


Városvize 2. Hu 2. (Szászváros-D, a Berény-patak mellett) 1455: p. Felsewaraswyze; 1520: p. ≈ 

(Cs 5: 147). 1733: Felsıvárosvize, 1750: Felsı Orestyiora, 1760–2: Felsı Város-Viz. 1808: 

Városvize (Felsı-), Orastyoara de szus (182). 1861: F-V Hu (21). 1888: Felsı-Városvíz (Orestiora) 

Hu Szászvárosi js (Je 329). 1913: Felsıvárosvíz Hu vm (Az). – 1909/19: Orăştioara-de-sus, Fv, 

L 692 ort. r (127). = Su 2: 18. 1444, 1455−1854. [34 C] 

Várpatak Gy Gyergyószentmiklós határán települt. 1854: Várszeg (Bul. 54). 1956: Várpatak. − 

Varpatoc = Su 2: 237. 1854, 1956. 

Varság Uh (Székelyudvarhely-É, a Nagy-Küküllıbe b. o. önlı Varság középvölgyében) 1598.II.23. 

Oroszhegy Szentlélek felıli határának leírásában: ... az Varságra, Varságh tövérıl az Kikelıbe, ... 

(SzO VIII. 337-346). 1888: Varság-Tisztás psz (t) Oroszhegy Uh Udvarhelyi js (Je 717). 1910 L 

1233. 1913: Székelyvarság. Uh vm Udvarhelyi js (Az). Tisztás ma felsı falurész. Határában 

pisztrángos, vadászlak. − Vărşag > Vîrşag = Su 2: 254. 1913. > Vărşag [25 C; L] 

Varsánd 1. Ar : Fazekasvarsánd. 

Varsánd 2. Za (Gyula-DK) 1214: v. Vozian, 1217: Vosyan, 1232: t. Vosian, 1332: Vossyan, 

1335: Wosyan, 1338: Mathyas Wossana, 1341 Vessyan, Mathiaswossana (Tr). 1311: Wasyan (An 

3: 200). 1479: Gywlawarsan (Cs 1: 748. Varsány). 1480.IX.29.: Gywlawarsan-i Dancs Lırinc, ≈-i 

Benedek deák ü: Szentgyörgyi Makrai Tamás (2308); 1482.XI.6.e.: ≈-i Dancs Lırinc és Pethı 

Miklós ü: Piski György torockói várnagy (2416). 1808: Varsánd (Gyula-) (182). 1888: Gyula- 

Varsánd Ar Eleki js (Je 357). 1913: Gyulavarsánd Ar vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Giula- 

Varşand, Gyv, L 2666: r 1909; m, n, zs, szlovák (82). > Vărşand = Su 2: 241 2. 1214–1851. [19 

D] 

Varsaszeg Bi 1888: Varsaszeg psz (t) Kiskereki Bi Székelyhidi js (Je 717). 

Varsolc Kr (Kraszna-ÉÉK) 1341: v. Worsolch. A somlyói uradalom, Perecseny és Balla határosa 

(Gy 3: 522). 1361: Varsuch, 1423: Varsocz (Petri IV. 753). 1362: Vorsolch, 1459, 1481: Warsolch. 

Határfalu volt Közép-Szolnok és Kraszna vm kozt, mert hol amahoz, hol emehez számítják, sıt 

1486-ban részszerint ide, részszerint amoda tartozott (Cs 1: 586). 1451.VI.22.: Warsolcz Báldon 

hrs (KmJkv 968); 1452.II.29.: Warsolch-on Kémeri Miklós részbirtokos (1014); 1459.V.29.u.: 

{Varsolci} Sós István Sombori familiáris, ü: Zsombor (1355); 1461.I.2.: Kusalyiak tiltják Kémeri 

Miklós deák özvegyét, hogy Warsolcz-ot elzálogosítsa (1498); 1461.III.25.: Kusalyi Jakcs János 

mindkét Báldon nevő birtokát 100 Ft-ban zálogba adja Warsocz-on lakó Péntek Istvánnak, 

Bálintnak és Mártonnak (1534); 1469.VIII.27.: Warsolcz-i Sós István ü: Szilvási Péter (1905); 

1470.VIII.16.: Uı ü: Szilvási Péterné (1982); 1482.V.19.: Warsolczy-i Bíró Máté ü: Keresztúri 

György (2366); 1487.IV.6.: Kırösi Zsigmond Varsolcz zálogos részét zálogba veti Bélteki Drágfy 

Bertalannál (2644); 1487.IX.26.: Szilvási Péter Warsolcz-i bírája: Vég Ambrus fia András és 

Kémeri Imre ugyanitteni bírája: Tamás fia Vajas János is tanúsította, hogy Keczeli Szele Márton 

kifizette a 150 Ft [zálogösszeget] Kusalyi Jakcs Péter ≈-i részbirtokáért (2659). Ld még KmJkv II. 

1072. 1576.VI.18.: Varsocz Bánffy György birtoka (Dé 14). 1808: Vársolcz (182). 1888: Varsolcz 

(Varsoltiu) Szi Krasznai js (Je 717). 1913: Varsolc Szi vm (Az). # Major M.: Varsolc. Szilágysági 

magyarok 1999. 561. – 1909/19: VârşolŃ, V, L 1107: r 318; m; 39 zs (195). VîrşolŃ = Su 2: 255. 

1341–1854. [11 D] 

Vársomlyó Te Kissomlyó lehet Mezısomlyó határosa D-en a hegy D-i oldalánál, míg a mai 

Vársomlyó (Lip.: Kis-Semlak h., Klein-Schemlok g., Monastir val.; Hnt. 26: Vársomlyó, R. 

Şemlacul mic) az újkorban települt a görögkeleti monostor köré (Gy 3: 493-494. Mezısomlyó). 

Vártelek KSz (Zilah hrs) 1411: Varteleke (Cs; P); 1423: v. olachalis Vartelek, 1437: Warthelek 

(P); 1451: Warthelek (Cs); 1475: ≈ (Cs 1: 566); =: Varthelek (Petri IV. 782). 1524.VIII.1.: 

Haraklyáni Miklós átadta Borzási Györgyné Haraklyáni Borbálának Warthelek birtok és Kisbáldon 

másként Pusztabáldon prédium felét Borzásiék haraklyáni birtokrésze ellenében (4035); 

1525.VIII.30.: WarThelek birtokon Főzkút másként Főzkútvölgye, illetve Szilos másként 

Szilosvölgye nevő kaszáló (4116); 1549.IX.10 13. : Warteleke-n Borzási Miklós és Haraklyáni 

1157


Miklós javára tett tanúvallomások a Fekete Lukács jobbágy által a Főzkút nevő forrás alatt irtott 

kaszáló és bizonyos szántóföldek felıl, amelyeket néhai Borzási György fe: Borbála kapott 

kiházasításakor ≈ felével együtt testvérétıl: Haraklyáni Miklóstól (4959). 1733: Ortelek, 1750: 

Vártelek. 1808: Vártelek, Ortyelek (182) 1888: ≈ Szi Zilahi js (Je 717). 1913: Vártelek Szi vm 

(Az). – 1909/19: Ortelec, Vt, L 1090: r 1035; m, zs (128). = Su 2: 20. 1411−1854. » Zalău {Zilah} 

[12 C] 

Vartótelep Sze (Szászsebes-D) 1956: Vartótelep Sugág tartozéka. – Şugag-Vîrtoape = Su 2: 178. 

» Şugag. 

Várvíz 1. Bi Várvíz(i) (Margitta-DK) 1327: p. Warvyzy ~ Warvysy. Turul nb. Széplaki Lırinc 

fiai osztoznak rajta (Gy 1: 690). 1406: p. hungaricalis Warviztheleke, 1438: Varvyza (Jakó 384). 

1438: Varvyze (Cs 1: 627). 1692: Varuiz (Mezısi 51). 1808: Várvíz h. 1888: ≈ Margittai js (Je 

717). 1913: Várvíz Bi vm (Az). – 1909/19: Varviz, Vv, L 482: r 441; zs, m (195). = Su 2: 238. 

1327–1851. − 1974: c. Popeşti {Papfalva kzs faluja DK-re} [11 C] 

Várvíz 2. Gy > Várhegy. 

Vasad 1. Bi (Érmihályfalva-K) 1219: v. Voznad (Tr). =: Voznad faluból való Gilianus poroszló 

Váradra kísért Iriny és Penészlek falubeli pereseket (Er I. 100). 1380: p. Vasad (Jakó 378). 1403, 

1449, 1464: Wasad (Cs 1: 489). 1808: Vasad (182). 1888: ≈ Érmihályfalvi js (Je 717 & Kopócz 

psz). 1913: Érvasad Bi vm (Az). – 1909/19: Văşad, V, L 1350: r 1153; m, zs, c (195). = Su 2: 242. 

1219–1913. [11 A] 

Vasad 2. * Bi (Bihar-ÉNy, Pelbárthida mellett) 1350: p. Vasad (Tr). – Su 2: 419. 

Vasaizgara Te (Csánki) : Izgara. 

Vasand Bi (Tenke-ÉÉK) 1332–7: Petrus sacerdos de v. Wasand, Vasand. Papja 1332–6: évi 4, 

1337: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 690). 1692: Vassand (Mezısi 119). 1727 Egerbegy (Ko), 

Fugitivi: Csurka Lupul fiai: Togyer, Nikula és Jonucz Várad vidékén, Osamandon laknak; Susman 

Juon: ez is ott lakik (Gyalu 321). 1737 Egerbegy, Jobbagiones fugitivi: 1. Dsurka Thogyer, Nyikula 

és Jonúcz egytestvér ifjú legények ezelıtt cir. 18 esztendıkkel szöktenek el, és a Körösben, Osánd 

faluban telepedtek meg; 2. Susmán Juon, ugyanazokkal együtt menvén ki, ugyanazon Osánd n. 

faluban telepedett volt meg (384). 1808: Vasand h., Osánd val. 1888: ≈ (Osand) Tenkei js (Je 

718). 1913: Vasand Bi vm (Az). – 1909/19: Oşand, V, L 899: r 855; zs, m (128). = Su 2: 22. 1213 

villa Vosian {?}, 1332–1851. [20 B] 

Vásárhely: 1. Bi : Fugyivásárhely. – 2. Do : Kékesvásárhely. – 3. Ké/Hsz : Kézdivásárhely. 

– 4. Ko : Gyerıvásárhely. – 5. Msz : Marosvásárhely. – 6. BSz : Erdıvásárhely. 

Vásárhelyek – vásártartás: 

1291 III. András király a Thorda Akna-i hospeseknek péntek reggeltıl szombat estig tartó 

hetivásárt engedélyez (Er I. 482). 

1293 Roland erdélyi vajda a Deeswar-i hospesek kérésére csütörtöki hetivásárukat mentesíti a 

vajdai officiálisok és a kamarások joghatósága alól (Er I. 518). 

1296 Hejıd * Fe (a Lándor és Csekelaki patak egybefolyásánál): Heuduasara (Er I. 557). 

1360 Lajos király vásártartási jogot ad Szészárma falunak (F. IX/6. 109). BSz/SzD. 

1447 Székelyvásárhely hetivásár tartására szerez jogot (Teleki Okl II. 28-29). 

1447: opp. regale Bodogazzonfalva simulcum foro annuali et thelonio in d-u Ha (HuÉvk IV. 90, 

91): évi vásárral és a Hátszeg-vidéki vámmal İraljaboldogfalva Hu vm. 

1482.XII.4. Mátyás király Bolkács mezıvárosnak (Kü) vásártartási jogot ad (egy hetivásár, évente 

két országos vásár).© 

1158


1489.II.14. Mátyás király elrendeli, hogy az erdélyi országos és hetivásárokon a szász székek és 

Brassó városa mértékeit (rıf, mázsa, font) használják.© 

1500: II. Ulászló király Nagy-Boldogasszony, Anna és Sz. Márton napjára országos vásárt 

engedélyez Hátszeg városnak (Cs 5: 58-59). 

Vásári 1. * Bi (Szalonta-D hrs) 1290: t/v. Vasary; 1295: 2 v-s Wasari; 1332–7: Clemens sacerdos 

de v. Vasari, Michael = de =, sacerdotes de = Benedictus et Mataeus; 1341: p. Vasary. Eredetileg 

vásáros hely volt. A XIII. századra már két falu alakult ki területén. K-i felét 1290-ben Kán nb. 

László fia László vajda hívének, Bulderi Mihály fia Péter ispánnak adományozta. 1320-ban Gyarak 

határjárásában említik a falut s az ide vezetı utat. 1326-ban az Éri és Árpád közti elhatároláskor az 

utolsó pont Vásári, ekkor Ajkai Péter fia Pál birtoka. Papjai 1332: 28, 1333: 19, 1334–7: évi 18 gs 

pápai tizedet adnak 1341-ben, amikor Ajkai Péter fiai megosztoznak Vásárin, 46 jobbágytelek van 

rajta (Gy 1: 690). 1412: Nagvasary, 1447: Kyswasary (Jakó 385). 1422, 1453: Wasary, 1473: 

Wasar (Cs 1: 628). 1473.VIII.30.: Wasar Szobi Mihály birtoka (2108); 1480.IX.29.: Wasary-i 

Lırinc ü: Szentgyörgyi Makray Tamás (2308); 1482.XI.6.e.: Uı ü: Piski György torockói várnagy 

(2416); 1502.XII.13.: Wasary Szobi Mihály birtoka (3264). 1808: pr. Vásári (Kis- et Nagy-) h. 

Hnt. 82: Vásári. – Su 2: 419. 1290–1588. 

Vásári 2. * Za (Zaránd és Nyék táján) 1334, 1335: Vasari (Tr). Vasari, Wasari a pankotai 

fıesperességben; 1492: Wasary, XVI-i adólajstromban Nemes Vasary (Cs 1: 748). 1492: Wasary, 

1561: Nemes Vasary (Márki II/1. 252). – Su 2: 419. Vasari 1334–1561. {Szentanna és Zaránd 

közt} 

Vásári 3. * Za (Pankota mellett: Su) XVI-i adólajstromokban Banvasary Nadab vidékén (Cs 1: 

748. Vásári). – Su 2: 294. Bánvásári, 1553 (Csánki I. 748). {!} 

Vásármezı hn 1466: ... versus campum Wasarmezew Lele határában (KmJkv 1708). 

Vásármezıkútja hn 1524: fons Wasarmezewkwthya Valkó (Ko vm) határán (KmJkv 4034). 

Vásármezıréte hn 1549: Wasarmezeorethe kaszáló Gyerımonostor határán (KmJkv 4965). 

Vásáros Kr (Lugos-ÉNy) 1690−1700: Tergovistie, 1761: Targovista, 1785: Terdowi (Pesty: 

Krassó II/2. 240; Uı: Szörény II. 551). 1808: Tergovistye (169). 1888: Tergovest KrSzö Bégai js 

(Je 683). 1913: Vásáros KrSzö vm (Az). – 1909/19: Târgovişte, Tergovest, L 667: r 661 (178). 

Tîrgovişte = Su 2; 196. 1690−1913. − 1974: c. BalinŃ {Bálinc kzs faluja Ny-ra} [32 D] 

Vásártelke Ko (Egeress-ÉÉK, a Bozolnok-patak felsı volgyében; 334 m) 1521: Vasartelek, 

Vasartelke; 1523: p. Wassartelek. ¤Almás vár tartozéka (Cs 5: 424. Vásártelek). 1523: 

Wassarthelek Somi Gáspár egészbirtoka (KmJkv 3976). 1528: Wassarthelek Somi Gáspártól 

zálogban Háportoni Forró Tamásnál (4213). 1554.IV.24.: Wassartelek Almásváré (5299). Késıbb 

Gyaluhoz tartozott. Bánffy Dénes kivégzése után idegenedett el az uradalomtól. 1731-ben Bánffy 

György végleg visszaszerezte (Gyalu 411/5). 1737: Vásár-telke (Gyalu 408). 1808: Vásártelke, 

Sztobor (182). 1861: ≈, ≈ Ko (14). 1913: Vásártelke Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Stobor, 

Vt, L 290: r 286 (167). Stoboru = Su 2: 145. 1521–1854. [22 A] 

Vásártetı – Csikmadaras határán (Kós). 

Vasaskıfalva Bi (Belényes-DK) 1587: Petroz (Jakó 321). 1692: Petraz (Mezısi 103). 1808: 

Petrósz (128). 1888: ≈ (Petrocz) Bi Belényesi js (Je 577). 1913: Vasaskıfalva Bi vm (Az). – 

1909/19: Petroasa, Petrosz, L 896: r 878 (134). > Pietroasa = Su 2: 43. 1587– 1913. [21 C] 

Vasegyháza * Ar (Arad-ÉNy, a Szárazér mellett) 1437: Vasegyhaza (Márki II/1. 218). – Su 2: 

419. 

Vaskapu 1. Do (Zilah-DK, az Egregy j. p. közelében, a Kolozsvári úton) 1491.VI.14.: Waskapw 

Bánffy-birtok (KmJkv 2730). 1514.XI.24.: p. ≈ (Ru 209). 1527.I.26.: ≈-n Károlyi Láncz és Dersei 

Dobokay részbirtok (KmJkv 4176); 1529.III.20.: Dobokai Dobokay Sandrin ≈, Ördögkút és 

1159


Csebernye nevő egészbirtokát 500 Ft-on zálogba adja Csúcsi Tomori Istvánnak (4250); 

1553.XII.4.: néhai Dobokay Anna ≈-i részébıl Bánffy Pál és Ferenc fizetett járandóságokat (5245). 

1808: Vaskapu (182). 1861: ≈ (praedium) Do (17). 1888: ≈ Szi Zilahi js (Je 718). 1913: Vaskapu 

Szi vm (Az). – 1909/19: Vaşcapău, Vk, L 303: r 281; zs, m (196). > Poarta Sălajului = Su 2; 47. 

1525, 1854. − 1974: c. Românasi {Alsóegregy kzs faluja D-re} [12 C] 

Vaskapu 2. "Erdélyi-Vaskapu" Pala Hu (Vaskapu-Ny, 1390: p. Pala in c-u et d-u Ha. 1390: porta 

vulgo Capeu. (A hs vsz Alsó-/Felsı-Bauczár. Csánki) 1493.VIII.24.: intra ambitum huius regni 

Transsilvanensis, aut extra metam Waskapw nuncupatam (KmJkv 2885). 1661: Madsar demir 

kapuszi {Magyar Vaskapu} (Evlia Cselebi 87-88). 

Vaskapu-hágó 700 m magas hágó Hunyad vm területén, a Karánsebesrıl Hátszegre vezetı út 

legmagasabb pontja, Zajkány elıtt; elsı említése 1390: porta vulgo Capeu (Gy 3: 278). 1579: 

Vascapu – HATZAG-tól Ny-ra (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 1613.IX.19.: Bethlen 

Gábor innen fordul kiáltványban Erdély rendeihez: álljanak el Báthory Gábortól, a török had 

szabadulásukra, nem leigázásukra jön. IX.24.: Szkender pasa temesvári helytartó csapataival a 

Vaskapu-hágón bevonul Erdélybe.© II. Rákóczi Ferenc Eml 543: r. Marmara. 1808: Vaskapu 

passus, Porta ferrea, Zajkensis Passus, Eisenthor-Pass (182). – Poarta de Fier a Transilvaniei = 

1981: 699 m [43 B] 

Vaskoh Bi (Belényes-DK) 1552: Nagyhko (Jakó 378). 1692: Vaskoh (Mezısi 112). 1704: Vascho 

(Györffy István 57). 1808: opp. Kóh (Vas-) (87). 1888: Vaskoh Vaskohi js szh, 1888: ház 123, L 

525 (Je 718). 1913: Vaskoh Bi vm (Az). « Körösbarafalva. – 1909/19: Vaşcău, Vaskóh, L 753: r 

488; m, zs (196). = Su 2; 238. 1552−1851. [21 C] 

Vaskohaszód Bi (Vaskoh hrs D-re) 1588: Zohodol (Jakó 358). 1808: Szohodol (Vaskoh-) Bi 

(163). 1888: Vaskoh-Szohodol Bi Vaskohi js (Je 718). 1913: Vaskohaszód Bi vm (Az). – 1909/19: 

Sohodol, Vsz, L 1012: r 1007 (165). > Izbuc = Su 1: 312. 1588–1913. [21 C] 

Vaskohmezı Bi (Vaskoh mellett) 1600: Keompeolsboy (Jakó 279). 1808: Kimpuly, Kimpulbouluj 

(83). 1851: Kimp, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, sziklás hegyek közé 

szorított völgyben: 600 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 3058 hold, ... hegyeibıl nagy 

mennyiségü vasércz ásatik (Fé 2: 219). 1888: Kimp Vaskohi js (Je 416). 1913: Vaskohmezı Bi vm 

(Az). –1909/19: Câmp, Kimp, L 1071: r 1062 (36). Cîmp = Su 1: 155. 1600–1913. » or Vaşcău [21 

C] 

Vaskohsziklás Bi (1913) : Skej. 

Vaskı Kr (Boksánbánya-DDK hrs) 1828: Eisenstein (Nagy 182). 1888: Vaskı (Moravicza, 

Eisenstein, Ocna de feru) KrSzö Bogsáni js (Je 718). 1913: Vaskı KrSzö vm Boksánbányai js 

(Az). – 1909/19: Ocna-de-fer, Vaskı, Eisenstein, L 1242: r 1072; n (124). Ocna de Fier = Su 2: 7. 

1828, 1851, 1913. [42 A] 

Vaskútpataka hn 1499: penes fluvium Waskwthpathaka mellett jobbágytelkek Szomordokon Ko 

vm (KmJkv 3095). 

Vasláb Gy (Gyergyószentmiklós-DK) 1750: Gyergyo-Vasláb, 1760−2: Vasláb. 1773: 24 

jobbágytelek. 1808: ≈ (182). 1820: 32 jobbágytelek. 1861: ≈ Cs (31). 1888: Gyergyó-Vasláb Cs 

Gyergyószentmiklósi js (Je 354). 1913: Vasláb Csik vm (Az). – 1909/19: Vaşlab, Vasláb, L 825: r 

778; m (196). > Voşlobeni = Su 2: 257. 1750−1854. > Voşlăbeni [25 D] 

Vasmelyfalva * KSz (Kölcse hrs volt) 1405: Vasmelfalua (Cs 1: 566). – Su 2: 419. 

Vassafalva KrSzö (1913): Vasziló Kr. 

Vasvári Sza (Szatmárnémeti-É) 1215: v. Vosvary, 1216: Vosvari, 1226: Vosuari, 1332: sacerdos 

de Usuan, 1333: Vasvar, 1334: Vosnam, 1339: Waswar (Tr). A vidék egyik legrégibb faluja; a 

várispánsághoz tartozott; utóbb a Káta nembeli Vasvári család és rokonsága kapcsolta be a 

nemzetség birtoktestébe (Maksai 232). 1406: Waswary (Cs 1: 489). 1648: Vasvari (Makkai 392) I. 

1160


Rákóczi György birtoka. 1808: Vasvári (Batiz-) (182). 1913: Batizvasvári Sza vm Szatmárnémeti 

js (Az). – 1909/19: Oşvarău, Bvv, L 753: r 522; m, zs (128). = Su 2: 22. 1215−1851. » Botiz [2 C] 

Vasziló Kr (Boksánbánya mellett) 1437: Vazylow in pertinenciis Borzafew (Cs 2: 108. Vasziló). 

1544: Whezyowa, 1597: Alsó-Vasziova, 1690−1700: Vasziova (Pesty: Krassó II/2. 273). 1808: ≈ 

(182). 1888: ≈ KrSzö Bogsáni js (Je 719). 1913: Vassafalva KrSzö vm Boksánbányai js (Az). – 

1909/19: Văşîova, Vasziova, L 1327: r 879; n, m, zs, szerb, szlovák (196). Vasiova = Su 2: 238. 

1544−1913. » Bocşa [42 A] 

Vataháza 1. * Ko { mR. Vata (1174) szn.} (Kolozsvár-Ny, ma psz. Magyarnádas-É) 1341: p. 

Vatahaza. Ekkor Mikola unokái úgy osztják meg, hogy a Sárdpatakától Szentpál felé esı rész 

Demeter fiainak jut (Gy 3: 378). 1427: p. Wathahaza; 1502: territorium Watahaza; 1505: p. 

Wathahaza; 1522: pr. ≈. Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ Tf. Vitéz, Túri, Farnasi ~ F. Veres, Valkai, 

Horváti Peres, Boczi, Gesztrágyi, Seprıdi, Szomordoki, Fejérdi-birtok (1341-tıl Cs 5: 424). 1427– 

1839 Magyarnádas hr. 1808: pr. Vataháza iunct. cum Nagy-Nádas h. 1913. tk: Vad (Gy 3: 378). # 

KszHn 1942. 269. 1341–1839 (Mn hr: 222-228. 1717–1941. Téképén rossz helyen piroslik). – Su 

2: 419. 1341–1839. 

Vataháza 2. * Msz (Márkod, Deményháza, Buzaháza sorában említik) 1579: pr. Watahaza in sede 

Maros (SzO IV. 67). – Su 2: 423. 

Vataháza 3. * Te (Temesvár táján) 1471, 1477: Wathahaza Borzlyuk város 1. tartozéka volt (Cs 

2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 423. 1471. 

Vayrét Bi 1888: Vayrét psz (t) Pósalaka Bi Központi js (Je 719). 

Vece Msz (Nyárádszereda-ÉNy) 1567: Wiche, 1602: Veczie (SzO II. 216, V. 274). 1614: Vece 14 

családfı (Msz 43). 1614: „húshagyó hétfın nem akart táncolni“ Fórika Bálint, így lett fejekötött 

jobbágy (SzO). Székely-magyar lakossága elpusztult; helyébe románok települtek. 1760–2: Vetze, 

1805: Vétzke. 1808: Vecze ~ Veze (182). 1861: ≈ Msz (33). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 

719). 1913: Vece MT vm (Az). – 1909/19: VeŃa, Vecze, L 227: r 200; m (197). = Su 2: 245. 

1567−1854. − 1974: c. Miercurea Nirajului {Nyárádszereda kzs faluja} [4 C] 

Vecel Hu (Déva-ÉNy, a Maros bp-i úton) 1278: t. Vecil. 1278-ban Pál bán, Solymos vár (Ar vm) 

ura úgy végrendelkezett, hogy öröklött veceli földjének 1/3-át unokaöccsei: István és Pousa 

comesek, Miklós mester csanádi prépost, Pál mester és János kapják, 2/3-át pedig Hodosmonostor 

(Gy 3: 301). 1371: officialis de Vechel; 1430: p. Veczel; 1479: opp. Weczel et p. Weczeltew; 1491: 

p. Magyarweczel et Olahweczel ad castrum Solmos pt.; 1521: Michael Dragotha kenezius in 

Olahwechel, Stephanus Brathyna kenezius in Magyarwechel. Hermán-nemzetségbıl eredı 

Laczkfiak, utánuk a Garaiak, Bánffyak birtoka volt. 1430 körül Hermán nb. Makrai, Szentgyörgyibirtok. 

1491: ¤Solymos vár (Ar) tartozéka. Szn: 1491: Péter deák; 1519: Monyorossy János (1371tıl 

Cs 5: 66. vs). 1491.VIII.27.: Magyarweczel-en lakó Péter deák (pr) Hunyadi János, néhai 

Mátyás király fia nevében tiltakozik az ellen, hogy II. Ulászló király a Solymos várhoz tartozó 

Magyarweczel, Olahweczel, Herpelye, Velcsesz és Hidegfalu (Hu vm) egészbirtokokat Báthory 

István erdélyi vajdának adományozza (2752). Köteles: rézbányászat. 1733: Veczel, 1760–2: Vicze, 

1805: Vetzel. 1808: Veczel h., Viczel val. 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Dévai js (Je 719). 1913: Vecel 

Hu vm. – 1909/19: VeŃel, V, L 470: r 450 (197). = Su 2: 246. 1371–1854. [33 D] 

Vecer hegy 1252: quondam monte nomine Vecul a késbbi Hídvég környékén (Er I. 216). – Icalu 

Veck BSz (Csákigorbó-DK) 1378: Vrock, 1511: Weech, 1561: Wechk, 1589: Veszk, 1591: Vechke 

(Kádár VI. 79). 1760−2: Veczk . 1808: ≈, Wetzendorf, Jeczk (182). 1861: ≈ BSz (20). 1888: ≈ 

(Jeszku) SzD Csákigorbói js (Je 719). 1913: Veck SzD vm (Az). – 1909/19: Iescu, Veczk, L 291: 

r 286 (95). Escu = Su 1: 222. 1378−1854. [12 D] 

Vécke Uh (Balavásár-DK) 1342: Veychake (Tr). 1448: Veczke, Weczke; 1566: Weczke, 1567: 

Wechke, 1576: Veche, 1602: Veczike (SzO I. 157, II. 199, 219, IV. 38, V. 319). 1614: Vécke 34 

családfı (Uh 125). 1760−2: Véczke, 1805: Vétzke. 1808: Véczke (182). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ 

1161


Székelykeresztúri js (Je 720). 1913: Székelyvécke Uh vm (Az). – VeŃca = Su 2: 245. 1319 

Weichkefew {ld alább}, 1342−1854. [24 C] 

Véckefı Kü ld. Zsákod (Gy 3: 563). 

Vécs To (Régen-É, a Maros j. p.) 1228: castrum Wecheu; 1319: p. Veech; 1332-7: sacerdos de 

Vech, Veech, sacerdos capellanus de ≈; 1473: castellanus castri Wech; 1508: p. Veech; 1511: 

castrum Wech. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, N. Ungor, Bethleni, Szobi-birtok (Cs 679. vár; 744). 

1441.VII.2.: Szántaiak tiltják Losonczi Dezsı volt erdélyi vajdát a Wech-i néhai Dezsı fiait: 

Jánost, Lászlót és Benedeket illetı Szentjakabhoz (Do vm) tartozó bizonyos föld elfoglalásától 

(336); 1461.X.2.: Wechy-i Simon ü: Losonczi Dezsı László (1624); 1468.VI.18.: Wech-en 

Losonczi Dezsıfiak részbirtokosok (1812); 1473.IV.26.: Wech várnagya: Vati Mátyás deák eljár 

Nádasdi Ungor János nevében (2099); 1473.VIII.30.: Weech Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 

1477.X.22.: Kecske Ozsvát Wech-i várnagy (2245); 1491.VII.9.: Disznajói Dezsıfi Mihály fia 

János − Imre nevő testvére nevében is − tiltja apját: Mihályt a Wech-i kastély elidegenítésétıl 

(2744); 1530.II.3.: Szilkeréki Almádi Bálint Wech-i várnagy (4285); 1534.XI.23.: Veech vár 

(4498). 1587: Véczy oppidum. – E: fl. 2, A: fl. 1 (Dé 68). 1590.V.39.: Joannes Veczy pedes 

pixidarius Vduarheliensis (SzO). *1752: Szacsvay Sándor, az elsı magyar poitikai újságíró, 

tehetséges közíró, a Magyar Hirmondó és a Magyar Kurir szerkesztıje (−1815.V.15., Kv). 1808: 

Vécs (182). 1861: ≈, Féts To (11). 1888: ≈ (Jiécs) MT Régeni felsı js (Je 719). 1913: Marosvécs 

MT vm (Az). 1926-tól Kemény János báró kastélyában tartották az Erdélyi Helikon találkozóit. Itt 

van Kemény János sírja. % Jékely verse.– 1909/19: Ieciu, Mv, L 1083: r 133; m (94). > 

Brîncoveneşti = Su 1: 106. 1228–1854. [24 A] 

Vecsefı * Kr (Facsád-DK hrs, Vadpatak mellett) 1365: Vechefeu, 1365: Wechepataka, 1511: 

Weche, 1690–1700: Veza, 1717: Veka, 1743: Wetza (Pesty: Krassó II/2. 279). – Su 2: 419. 

Vecseháza Kr (Lugos-DNy) XVIII: Petroza (Pesty: Krassó II/2. 109). 1806: Vécseház (Petroza) 

(32 bb 48). 1808: Vecseház, Petroza (183). 1809: Wécseháza (Pesty). 1888: Vecseháza KrSzö 

Lugosi js (Je 719). 1910 L 1208 német. 1913: Vecseháza KrSzö vm (Az). – Petroasa Mare = Su 2: 

41. 1809, 1828, 1851. [42 B] 

Vecsepataka Te (Csánki) L. Ikus falu tart. 12. {Ott nincs! Ikus 12. tartozéka Alsoweze volt. Vö. 

Vecsefı} 

Vecsérd Fe (Szentágota-Ny) 1337: t/p. Wecheerd, 1347: p. ≈ (Tr). 1366: Vecherd, Wecherd; 

1428: Wecher (Ub II. 232, IV. 368). 1536.VIII.31.: Ferenc doktor musnai plébános Mártontelke, 

Weecheerd és Bürkös birtokbeli részeit, amelyeket Kozárvári László fe: Katalintól vásárolt, 600 Ftért 

eladja Tomori Miklósnak (4590). 1586: Vecsierd (Ve: Doc. III. 70). 1733: Vecser, 1750: 

Vecserd, 1760–2: Vetserd, 1805: Vetsérd. 1808: Vecsérd (183). 1861: ≈ FF (4). 1888: ≈ (Vecerdu) 

NK Szentágotai js (Je 719). 1913: Vecsérd NK vm (Az). – 1909/19: Vecerd, Vecsérd, L 622: r 619 

(196). = Su 2: 242. 1337−1854. [36 C] 

Vécsfoka * Za (Apáti és Kerülıs mellett: Su) 1465: Wechfoka, királyi ember nevében, Kót 

vidékével kapcsolatban fordul elı (Cs 1: 748). – Su 2: 423. 

Véd * Bi (Albis-DNy) 1215: Vitalis de v. Vedu; 1291–4: Veed, in Weed; 1333–5: Gabriel sacerdos 

de v. Ved. 1215-ben tőnik fel egy fegyverneki lakost vádoló ember nevében. 1291–4: Hontpázmány 

nb. Myko birtoka, s 1310-ben az ı fiai osztoznak rajta. A falu 1291–4 között elıször 12, másodszor 

5 kepe tizedet ad a püspöknek, s papja 1 unciát fizet; 1333–5: évi 7 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 

691). 1430: Wed (Jakó 387). 1435, 1453: Ved, 1473: Wed Ujhelyi-birtok (Cs 1: 628). 1692: Vér, 

Ved, Wed (Mezısi 40, 45, 56). 1808: pr. Véd h. Hnt. 13: Védimajor » Albis. – Su 2: 419. 1215– 

1692. 

Vég * Kr (Lugos-Ny, Krassóhódos mellett) 1471: Wegh (Pesty: Krassó II/2. 282; Cs 2: 109). – Su 

2: 423. 

1162


Végvár Te (Buziásfürdı-DNy) 1806: Rittberg (Tormák) (31 bb 46). 1808: Rittberg, Tormák (137). 

1888: ≈ Buziási js (Je 605). 1913: Végvár Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Tormac (R), Vv, 

L 2494: r 70; m, n (184). = Su 2: 202. 1828, 1851. [42 A] 

Veiskirch Szh 1861: Veiskirch (praedium) Szeredahelyszék (37) : Fehéregyház. 

Vejteh {1199: Csanád nb. Vejteh kir. udvarispán} Te (Detta-É, a Temesvári úton) Csanád 

nembeli Vejtehiek törzsbirtoka. 1256: Theodor fia Weyteh (Györffy: Ro 538). 1322: Weyteh, 1333: 

≈, 1334: ≈ (Tr) egyházas hely. 1370 k.: Veyceh, 1410: Weytheh, 1425: Veyteh (Cs 2: 70). 1438: 

Weythe (Sztáray II. 344). 1462: Weytheh Berekszói Hagymások birtoka (Cs). 1808: Vojtek (185). 

1888: Vojtek Te Csákovári js (Je 729 & Kincstári psz, Králik tanya). 1913: Vejte Te vm Csáki js 

(Az). – 1909/19: Voiteg, Vojtek, L 1893: r 700; n, m, szerb (200). = Su 2: 256. 1322–1913. [41 B] 

Velc Me (Medgyes-ÉNy) 1359: Velz, villa Velcz, Veolcz; 1372: Weulch, 1375: Vewlch, 1415: 

Welch, Velch, p. Wewlcz; 1422: villa regalis Welcz (Ub II. 157, 166, 167, 377, 439, III. 655-656, 

662, IV. 135). 1497.IV.13.: Welch lakói falujukhoz foglaltak hatalmasul Küküllıvár 

tartományához tartozó bizonyos földeket (KmJkv 3010). 1587: Meggyes cum Veolcz. – E: fl. 90. 

A: fl. 45. 1733: Völtz, 1750: Völcz, 1760–2: Völtz. 1808: Völcz (186). 1861: ≈, Wolzen, Velcz 

Med (36). 1888: Wölcz (Völcz, Volca) KK Dicsıszentmártoni js (Je 732). 1913: Velc KK vm 

(Az). – 1909/19: VelŃ, Völcz, Wölz, L 1112: r 651; n (196). = Su 2: 243. 1359–1854. [35 B] 

Velcsesdfalva * Te~Kr (a Béga folyó közelében, Facsád táján, Nörincse mellett) 1480: 

Welchesdfalwa, Welkocz (P); 1483; Welchesthfalwa (Cs 2: 70); 1539: Welchych, Welkfalva; 1573: 

Velchest; 1598: Velezest (Pesty: Krassó II/2. 279). – Su 2: 423. 

Velcsesz Hu (Déva-ÉNy, a Maros b. p.) 1491: p. Welczez ad castrum Solmos pert.; = : p. 

Welchez. ¤Solymos vár (Ar) tartozéka volt (Cs 5: 147. Ma Vulcsesd). 1491.VIII.27.: Welchez 

Solymos vár tartozéka, ld Vecel (KmJkv 2752). 1601: Vultzecz (Ve: Doc. VI. 370). 1733: Velcsez, 

1760–2: Vulcsesd. 1808: Vulcsesd (186). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Dévai js (Je 731). 1913: 

Vulcsesd Hu vm (Az). – 1909/19: Vulcez, V, L 298: r 287 (200). = Su 2: 258. 1491–1854. » 

Herepeia {Herepe} [33 D] 

Velence 1. Bi (Várad-K, a Sebes-Körös j. p.) 1291–4: de Venecys; apud Valentinum de Venecia. 

Várad külvárosa, a váradi püspök birtoka, ahonnan 1291–4 között 2 köböl jó gabonát szállítanak 

Fenes várába; a püspöknek Velencei Bálintnál 2 kepe járandósága van (Gy 1: 691). 1338: in vico 

de Venetiis, 1339: in vico Venetiarum (Tr). 1437: vicus Venetorum (Jakó 383). 1808: opp. Velencze 

(Várad-) alias {: aliis} Katonaváros. Hnt. 13: {a} Nagyvárad-Velence vasútállomás. {b} 

Váradvelence » Nagyvárad Bi vm (Az). – VelenŃa = Su 2: 243. 1291–1909. 

Velence (Venetiae) 2. Fo > Venice 1. (Fogaras-K, az Oltba ümlı Venice torkolata fölötti b. p.) 

1235: Conrad plebanus de Venetiis az erdélyi püspök által a szentszéki legatusnál bepanaszolt 

papok között (Er I. 180). 1235: de ≈; 1372: v-m dictam Venecze. Egyháza felett pereskedett az 

erdélyi püspök és az esztergomi érsek (1235), mivel a korai német telepítvények egyházaira az 

érsek formált jogot. A XIV. század elsı felében a Barnabás-fiak birtokolták, utánuk László (Vlad) 

havaselvi vajda és Fogarasföld ura bírta, aki 1372-ben átadta unokabátyjának: Kökényesrénold nb. 

Dobokai Lászlónak (Gy 2: 203. Venice). Római katolikus magyar vagy szász lakosságát az 1241. 

évi tatárjárás elpusztította. A XIV–XIX. században román jobbágyfalu volt. 1372.VII.14., Argeş: 

VeneŃe, VeneŃia (DIR B I. 24, 295 < Su 2: 419). Közelében meleg viző gyógyfürdı. 1637: Also 

Venicze, 1640: Also Wenicze (Makkai 481, 531) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Also-Venecze, 

1760–2: Alsó Venitze. 1808: Venicze (Alsó-) (183). 1861: A-V Fo (25). 1888: A-V (Venetia 

inferior) Fo Sárkányi js (Je 212). L 1910: 1283 (r), 1956: 1268 (Le). 1913: Alsóvenice Fo vm 

(Az). – 1909/19: VeneŃia-de-jos, Av, L 1271: r 1236 (196). = Su 2: 243. 1235–1854. [37 C] 

Venice 2. Fo (Alsóvenice-DK hrs) 1589: Felsö Venicze, 1601: Felseo Venecze (Ve: Doc. III. 162, 

VI. 377). 1632: Felseo Venicze, 1637: Felseo Uenicze (Makkai 469, 481) I. Rákóczi György 

birtoka. 1708.V.14.: Tarpai (Almakerékrıl) írja, hogy Felsıvenicén is 9. Maji mutogatták magokat 

holmi fegyveres emberek az erdıbıl (We). 1733: Felsö-Venicze, 1750: Felsö-Venecze, 1805: 

Venitze. 1808: Venicze (Felsı-) (183). 1861: F-V Fo (25). 1888: F-V (Venetia-superior) Fo 

1163


Sárkányi js (Je 329). 1913: Felsıvenice Fo vm (Az). – 1909/19: VeneŃia-de-sus, Fv, L 626: r 533; 

m (196). = Su 2: 244. 1589–1854. [37 C] 

Velence 3. Hsz (Bereck-Ny) 1956: Velence Lemhény tartozéka. – VeneŃia = Su 2: 243. 1956. » 

Lemnia {Lemhény; összenıtt vele} [38 A] 

Velkér Ko (Nagysármás-D) 1293: t. Velkeralwke [: Velkertelwke] Frátai Ösz ispán és fiai eladták a 

két Méhes és Velkértelke felét Náznán székelynek és Szentkirályi székely servienseinek (SzO VIII. 

5; Gy 3: 378. Velkértelke). = (Er I. 525). 1394: p. Velker. 1408: p. Welkeer; 1424: p. valahalis 

Velker; 1429: p. ≈; 1461: Velker Alardi et Stephani Erdely; 1468: p. Welker; 1497: p. ≈; 1511: p. 

≈. ¤Gernyeszeg tartozéka (To); Zsolnai ~ Szm. Pongrácz, Alárdfi, Szarkadi, Eszgy. Meggyes, 

Báthori, Futaki Nagy, Barcsai s más birtokosé. Jbn 1447: Mageri Péter, János, Tamás; Barla, 

Abres, Dán, János, Draguta, Haczaki Péter, Sorbán, Gorzó (a Szentkirályi-rokonság jobbágyai). 

1461: c.q. Alárdi- és Erdélyi-jobbágyok (Cs 5: 424. 1468: To vm ). 1447.II.6.u.: néhai Semjén 

Velker s más birtokbeli részeit felosztják (606); 1481.VI.18.: Welker-en Somkeréki Erdélyi 

részbirtok (2323); 1482.VI.22.u.: Mátyás király parancsára Gyulakúti Balázst és Jánost bevezették 

≈ részébe (2370); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, adomány címén, 

bevezették Velker birtokába (2375); 1495.V.8.: Szentmártoni Jánosi György özvegye: Szentkirályi 

Semjén Margit ≈-i részét eladja Szentkirályi Csáni Lırincnek és Lázárnak (2962); 1502.IV.20.: 

Welker-en Somkeréki Erdélyi részbirtok (3243); 1509.VII.26.: ≈-en Stoica Ştefan, Kenez 

Valentin, Dan jobbágytelke (3510); 1553.XII.9.: ≈-en Somkeréki Erdélyi részbirtok (5248). 1808: 

Velkér h., Welken g., Veltyér val. 1861: ≈ Ko (14). 1888: M-V (Velcheriu de Campie) TA 

Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıvelkér TA vm (Az). – 1909/19: Velcheriu, Mv, L 1434: r 

1358; zs, m (196). > Răzoare = Su 2: 1293–1854. [23 B] 

Velkfalva * Te (Lugos táján) 1444: Welkfalwa, 1483: Welchestfalwa, 1539: Velkfalva, Velkocz, 

Velcsest, Velcse (Pesty: Szörény II. 565). {Vö. Velcsesdfalva} – Su 2: 423. 

Vendrász * Kr (Krassófı táján) 1437: Vendraz-i László krassómegyei nemes. Tán Krassófı 

vidékén feküdt (Cs 2: 109). – Su 2: 419. 

Veneciarum Vicus : Vicus Venetiarum, Vicus Venetorum : Velence : Váradvelence » 

Nagyvárad. 

Venécze 1. * Msz (Marosvásárhely táján) 1567: Veneche (SzO II. 218). – Su 2: 419. 

Venécze 2. * Te (Lugos táján, Temesdoboz közelében) 1462: Wenecze Doboz 6. tartozéka volt 

(Cs 2: 33. Doboz); 1471: Alsowenetcze, 1477: Alsowenecze Borzlyuk város 7.; 1471, 1477: 

Felsewenecze 24. tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 423. 1462, 1471. 

Venencze * To (Torda táján) 1487: pr. Wenencze. Somkeréki Erdélyi Miklós után leányágon 

Farnasi Veres, Kendi Baládfi, Bethleni, Kendi, Patai Dezsı bírta (Cs 5: 744). – Su 2: 424. 

Wenecze {!}. 

Venice < Velence 2. 

Venter Bi (Tenke-DK) 1349, 1386: Felventer (Cs 1: 628). 1349: t/p. Felwenter, Felventer (Tr). 

1468.VI.25.: Kalotai Ilie román vajda Incsel nevő egészbirtokát (Ko vm) 30 Ft-ban elzálogosítja 

Gheorghe Wenther-i vajda özvegyének: Anának, aki néhai Dan meregyói nemes vajda leánya, s 

fiainak: Vasile és Nicolae-nak (KmJkv 1813). 1513: Magyarventer; 1557: Magiarventer, 

Olahventer; 1599: Puztaventer, Kapolnasventer (Jakó 599). 1808: Venter (183). 1888: ≈ 

Magyarcsékei js (Je 721). 1913: Venter Bi vm (Az). – 1909/19: Vintiri, Venter, L 1138: r 1112; m, 

zs (198). Vintere = Su 2: 250. 1349–1851. [20 B] 

Vépe * Te (Temesvár táján) 1375: p. Wepe. Mint a fejérmegyei Dobi család birtokát említik (Cs 

2: 70). – Su 2: 424. 

Verbócz Kr (Oravicabánya-D, Illyéd vár kerületében) 1464: Werbolcz (Cs 2: 109). – Su 2: 424. 

{P} 

1164


Vércsorog Bi (Élesd-DNy) 1492: Verchelog, 1555: Werchellew (Jakó 388). 1561: Wachyarog, 

Wachyargh (Csáky 576, 579). 1808: Vircsalog (184). 1888: ≈ Élesdi js (Je 726). 1913: Vércsorog 

Bi vm (Az). – 1909/19: Vârciorog, V, L 869: r 799; m, zs, c (195). Vîrciorog = Su 2: 254. 1492– 

1851. [21 A] 

Vérd Sink (Szentágota-DNy hrs) 1317–20: ecclesia de Wert (Tr). 1488: Werdt (Berger 65). 1494: 

Werd, 1532: Vert (Scheiner 157). 1601: Verd (Ve: Doc. VI. 378). 1733: Werd, 1760–2: Vérd. 

1808: Vérd, Werd ~ Wierd (183). 1861: ≈, Werd Sink (37). 1888: ≈ (Werdt, Verdu) NK 

Szentágotai js (Je 722). 1913: Vérd NK vm (Az). – 1909/19: Vărd, Vérd, Werd, L 685: r 491; n 

(195). = Su 2: 241. 1317–1854. [36 C] 

Verebes Cs (Tusnád-É hrs) 1576: Verebes (SzO IV. 45). 1614: ≈ 11 családfı (Cs 15). 1614: 

Verbes Laksag: 9 ısjobbágy, 2 zsellér (SzO). 1690: Verebes (SzO VI. 419). 1808: ≈ (183). 1861: 

≈ Cs (31). 1888: Csik-Verebes Kászon-alcsiki js (Je 277). 1913: Csikverebes Csik vm (Az). – 

1909/19: Verebeş, Csv, L 405: r 12; m (196). > Vrabia = Su 2: 258. 1576–1854. [37 B] 

Veremága Hu (Déva-ÉK) 1492, 1505: p. Weremaga. Kéméndi, K. Nagy és Pap, Teremi Sikesdbirok 

(Cs 5: 147). 1733: Vármaga, 1750: Vermag, 1760–2: Varmága, 1805: Vormagia. 1808: 

Vármaga, Wormagen (181). 1861: Vormága Hu (24). 1888: ≈ Dévai js (Je 729). 1913: Vormága 

Hu vm (Az). – 1909/19: Vărmaga, Vormága, L 936: r 929 (195). = Su 2: 241. 1492– 1854. [34 C] 

Verempatak * Bi (Várad-D, Tenke-DK, Alsókocsoba mellett) 1493: villa olachalis Werempatak, 

Verempatak (Jakó 222, 280). – Su 2: 424. 

Verenden Te~Kr (Teregova-DNy) 1439: Werenden inferior et superior in districtu Myhald (Cs 2: 

70). =: Felsı-Werenden, Werenden; 1540: Verendin, 1547: Pherdyn, 1585: Verenden, 1603: 

Verendin (Pesty: Szörény II. 568). 1808: ≈ (183). 1888: ≈ KrSzö Teregovai js (Je 722). 1913: 

Verend KrSzö vm (Az). – 1909/19: Verendin, Verendin, L 1941: r 1921 (196). = Su 2: 244. 1439– 

1913. – 1974: c. LuncaviŃa {Nagylankás kzs faluja D-re} [43 C] 

Veresdob * Csa (a Harangod {>Aranka} mellett, Besenyı és Valkány táján) 1256: Weresdub 

(Gy). =: ≈ (Er I. 222). 1337: p. Weresdub. A Csanád-nem birtoka; 1256-i osztozásukkor Vaffa fiaié 

lett. 1337-ben ezek utódai, a Makófalviak és a rokon Telegdiek úgy egyeztek meg, hogy mindkét 

fél méneseinek legeltetésére használják e birtokot az ide telepített s telepítendı jobbágyokkal (Gy 1: 

877). 1345: Veresdub Csanád nb. Telegdiek öröklött birtoka, 1369: Weres Dob a besenyıi nemes 

besenyık birtoka (Gy 1: 849. Besenyı 2.); 1345, 1369: Veresdob (Cs 1: 706). – Su 2: 424. 1256, 

1369. 

Veresdragomérfalva * Te (Temesvár táján) 1410: Veresdragomerfalua, 1447: Weresfalwa Doboz 

54., 19. tartozéka volt (Cs 2: 34, 33. Doboz). – Su 2: 419. Veresdragomerfalva; 423. Weresfalwa 

1462. 

Veresegyház ~ Rufa Ecclesia: 

Veresegyház 1. * Ar (Szécsény táján) 1331: p. Wereseghaz ... cca aquam Fyves. Hasznosi Péter 

birtoka volt; ennek fiúutód nélküli halála után 1331-ben a király Péter özvegyének és leányának, 

ill. Móric fia Tyges Miklósnak adta. 1418-ban Szécsény és Fejéregyház között említik(Gy 1: 187). 

=: particula terre Vereseghaz vocata inter possessiones Scechen et Feiereghaz: Szeri Pósafi Péter 

Fejéregyházi Benedekre bízza betelepítés végett (Cs 1: 781. V b). 1723. tk: Zervenka [: Červenka] 

psz (Gy). – Su 2: 424. 1331. {A csanádihoz téve!} 

Veresegyház 2. * Ar (Ópálos mellett) 1347: Wereseghaz (Tr). 1360: Wereseghaz. Almaszeggel 

együtt említik (Cs 1: 781. V a). – Su 2: 424. 1347. 

Veresegyház 3. * Csa (Egres-Ny) 1333–5: Martinus (sacerdos) de Weresheghaz, Wereseghaz, 

Ruffa ecclesia. A csanádi esperességbe tartozó egyházas falu, melynek papja 1333: 10 gs, 1334 I: 7 

gs 2 báni, 1335: 4 1/2 báni pápai tizedet fizet. Az esperesség területén két Veresegyház feküdt. Az 

egyik valahol Egrestıl Ny-ra, a másik fekvése ismeretlen (Gy 1: 877). 1451: Wereseghaza, 1495: 

1165


pr. Wereseghaz Egres vidékén (Cs 1: 706). 1663: Vörös Egyhaz (Borovszky: Csanád II. 625). – 

Su 2: 424. 1331{! Ide hibázta az Ar vm-it!}; 1333–1663. 

Veresegyház 4. Do (Kékes-K) 1373: Weresseghaz, 1391: Wereseghaz (Kádár VII. 83). 

1450.VI.8.u.: Désen lakó Szász Simon bevallása arról, hogy Máté erdélyi püspök adósságai fejében 

≈ birtok tizedét átengedte nekik (KmJkv 842); 1459.XI.23.: Máthéi Miklós özvegye: Gyekei Fejes 

Orsolya Wereseghaza-n azt a hét telket, amelyeket néhai férje Herczeg Pétertıl 20 Ft-on zálogban 

bírt, Herczeg Péter visszaváltási jogának sérelme nélkül, Máthéi Gál kezébe bocsátja (1397); 

1505.IX.24.: Wereseghaz-on Máthéi részbirtok (3374); 1510.X.24.: ≈-on Kodori rb Lupsai 

Lászlóhoz kerül (3566); 1512.IV.28.: Kodori Jakab ≈ ngyedrészét eladja Orosztonyi Porkoláb 

Domokosnak (3577); 1523.IX.6.: Hari Erdélyi Péter WeresEghaz-on a plébániatemplomon alul, 

keletrıl Vajda Dénes, nyugatról pedig Kis Balázs háza szomszédságában fekvı lakatlan és épületek 

nélküli jobbágytelkét, valamint Bíró Lırinc jobbágy lakott telkét cserébe adja Toldalagi Kajtor 

Máténak (3948); 1529.V.2.: Bongárti Porkoláb Demeter özvegye: Jusztina WeresEghaz-on Vajda 

Dénes jobbágytelkét leányának vallja (4254); 1532.X.30.: Wereseghhaz-on Koppándi-birtok 

(4386); 1546.V.5.: Szilvásy Márton tiltja Kendy Ferencet Wereseghaz birtokbeli része eladásától 

(4885). 1587: Weres Egház. – E: fl. 10, A: fl. 5 (Dé 43). 1808: Veresegyháza, Rothkirchen (183). 

1861: ≈ Do (17). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 722). 1913: Mezıveresegyháza SzD vm (Az). – 

1909/19: Vereşhaza, Veresegyház, L 544: r 95; m (196). > Strugureni = Su 2: 148. 1373–1854. 

[23 B] 

Veresegyház 5. Fe (Gyulafehérvár-K) 1313: p. Veresyghaz ~ Vereseghaz; 1324: prat. de Rufa 

Ecclesia; 1334.VIII.12.: Datum prope Wrusyghaz; 1332–5: Franciscus sacerdos de Rufa Ecclesia, 

Joannes ≈; 1336: t. Werusyghaz; 1345; Vereseghaz. A székesi uradalomban feküdt. 1313 e. Kán 

nb. László erdélyi vajda birtoka volt, aki 1313-ban cserébe adta Kelneki Dánielnek és Salamonnak 

Gergelyfájával és székesi részekkel együtt, s határait leíratta. A körülírt határ kiterjedt Székás mai 

területén át a Küküllıig; Ny-i határa a Székás-patak és Színpatak (1875. tk: V[alea] lui Sinui). 

Veresegyház 1369-ben már csak a Hegyeshalomig (ma Gorgan 431 m) birtokolta a határt; ettıl Nyra, 

a mai Besenyı területe Bervéhez (Lotryd) tartozott. Cserged 1336-i metálisa szerint is a 

Kelnekiek bírták. 1324-ben Károly király itt keltezett. A springi szász dékánátushoz tartozó papja 

1332 I: 15, 1333 I: 70, 1334 II: 20, 1335: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 191). 

1313.V.29: ... Kelnuk-i Chel fia Dániel comesnek és fiainak a Kü vm-i Szépmezı vásárolt f/b-ért 

(An 3: 522. E: v o XIV-XV: Super Gergorfaya et Vereseghaz; XV.: Dir bryf gehoert of den hatert 

Rodkirg); 1313.VI.22: Werusighaz. Károly király elıtt ugyanazon ügylet (548. E: 2. v o XV: 

Gergelfaya, Zepmezew, Wereseghaz). 1466.XI.26.: Iklódi Mártonné Drági Potenciána Wereseghaz 

birtokbeli részét eladja Vingárti Geréb Jánosnak (1710); 1469.IX.7.: Somkeréki Erdélyi István ≈-i 

részét eladja ugyannak (1909); 1469.X.4.: Esztényi Bertalanné Drági Erzsébet ≈-i részét eladja 

ugyanannak (1912); 1477.XII.19.: Suki János VeresEghaz-i részét zálogba adja Sándorházi 

Ambrus gyalui várnagynak (2252); 1523.III.22.: WeresEghhaz İsi Jankafiak peres birtokai közt 

(3915); 1525.VI.19.: İsi Jankafy Miklós ≈-i részét Vingárti Horváth Gáspárnak vallja (4104). 

1587: Veres Egyház, ld Vingárt (Dé 20). 1808: Veresegyháza h., Rothkirchen g., Rosiá val. 1839: 

Rubra ecclesia (Lenk). 1861: Veresegzháza AF (7). 1888: ≈ (Rothkirch, Rosie) AF Balázsfalvi 

js (Je 722). 1913: Székásveresegyház AF vm (Az). – 1909/19: Roşia (Roşia-de-Săcaş), Ve, Rk, L 

1129: r 1092 (147). Roşia de Secaş = Su 2: 85. 1306–1854. [35 A] 

Veresegyház 6. * Te (Detta táján, Vejteh és Biléd közt) 1462: Wereseghaz a Berekszói 

Hagymások birtoka (Cs 2: 40. Haraszthegy). – Su 2: 424. 

Veresfalva Bi (Belényes-ÉNy) 1508: Weresfalwa (Jakó 377). 1692: Veres Falua (Mezısi 102). 

1808: Krisany Veresány (93). 1913: Veresfalva Bi vm Magyarcsékei js (Az). – 1909/19: Vărăşeni, 

Varosány, L 608: r 592; zs, m (195). = Su 2: 241. 1508–1913. [21A] 

Veresjánosfalva * Te (talán Temesjenı mellett) 1459: utraque Weres Janusfalwa Cseri vára 

tartozéka; Mátyás király a Kanizsaiaknak adományozza; 1473: Weres Janosfalva Nádasdi Ungor 

1166


János birtoka (Cs 2: 11, 12. Cseri). 1502.XII.13.: Weresianosfalwa Nádasdi néhai Ungor János 

fiai: János és Miklós birtoka (KmJkv 3264). – Su 2: 424. 1459. 

Vereskı havas: 1215 m magas hegy. – Piatra Roşie. 

Veresmart 1. * Ar (?) 1479: Weresmarth Szád vár 13. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). 

Veresmart 2. Asz (Torda-D, az Enyedi úton) 1441.VII.29.: Weresmorth-i Széles Péter 

erıszakkal elfoglalta Csegez harmadát (KmJkv 343); 1449.VIII.24.: VeresMorth-i Czikó András ü: 

Mócsi Miske István (747); =: WeresMorth-i Czikó Andrásné Veronika (749); 1459.XI.5.: 

Weresmorth-i Czikó (ds) András és István ü: Szentlászló Ko~To (1393); 1468.II.22.: Eczeli 

Tabiási György Babocz nevő (Do vm) birtokát 100 Ft-ban zálogba adja ≈-i Czikó Mihálynak 

(1791); 1468.IX.19.: ≈-i Czikó Mihály aranyosszéki elöljáró (1828); 1470.X.22.: ≈-i Czikó Mihály 

özvegyének: Gyerıfi Katalinnak, s Katalin nevő leányának egy lakott és egy lakatlan jobbágytelket 

adnak Szamosfalván cserébe ezek Bedecs és Inaktelke birtokbeli részeiért (1993); 1472.V.23.: ≈-i 

Porkoláb János Szamosfalván Gyvh-i Gyerıfi részbirtokot vesz zálogba (2051); 1520.I.3.: 

Weresmarth-i Boldizsár petlendi birtokrészt ad el (3753). 1587: Veresmartt. – E: fl. 12, A: fl. 4. 

Ill. Princeps magn. dom. Joanni Galffj integram vita durante contulit (Dé 70). 1808: Veresmart 

(183). 1861: ≈ Asz (33). 1888: ≈ TA Felvinci js (Je 722). 1913: Marosveresmart TA vm (Az). – 

1909/19: Vereşmort, Vm, L 816: r 735; m (197). = Su 2: 244. 1441–1854. + VinŃul de Sus : Unirea 

[23 C] 

Veresmart 3. Br (Brassó-ÉÉNy, az Olt bp-i úton) 1413: Weresmort, 1417: Weresmorth, 

Weresmarth; 1423: v. Veresmarth (Ub III. 568, IV. 31, 36-37). 1488: Roderbach (Berger 72). 

1760–2: Veresmart. 1808: Veresmarth, Rothbach, Rosie ~ Rotbák (183). 1861: Veresmart, ≈ Br 

(39). 1888: ≈ (Rothbach, Rotbávu) Br Alvidéki js (Je 722). 1913: Szászveresmart Br vm (Az). – 

1909/19: Rotbav, Vm, Rb, L 967: r 528; n (148). = Su 2: 85. 1413–1854. – [37 C] 

Veresmart 4. (Veresmart, -part) * Csa (Szemlak-DNy, a Maros j. p.) {1300 e.} 1322: p. 

Wrusport; 1323: p./v. Wrusport; 1330: villicum de Verusmort Laurentium; 1333: Paulus (sacerdos) 

de Veresmorth; 1355: p. Veresmarth. Az Árpád-korban „kénytelen mosó“-nak nevezett, mosásra 

kötelezett királyi szolgálattevık lakták. A XIV. század elején révjével együtt István fiai: Miklós és 

Fülöp birtoka volt, akik az idıben, amikor Károly király Temesvárott székelt [1315–22], a királyt 

meg akarták ölni, s ezért a birtokot elkobozták tıluk. 1322–3-ban a király Becsei Imre lévai 

várnagynak adta, de 1331-ben már vissza is cserélte tıle. 1330-ban az itteni falunagyot Salánki 

Dombó megölte. Papja 1333: 23 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 877). 1331, 1332: Weresmort; 1403, 

1454: Veresmarth (Cs 1: 706). 1560: Weresmart, 1561: Weoreosmarth, 1651: Veresmart 

(Borovszky: Csanád II. 626). – Su 2: 425. 1322–1651. 

Veresmart 5. Kr (Tótvárad-D, a Maros bp-i úton) 1374: Veresmarth (Tr). 1427: Weresmarth, 

1596: Weresmart, 1717: Wismurthi (Pesty: Krassó II/2. 281). 1808: Veresmarth ~ Vörösmarth, 

Virismarth (183). 1851: Vörösmart, Kr vm, közel a Maroshoz: 6 kath., 295 óhitü lak., s 

anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 4: 315). 1888: Vörösmart KrSzö Marosi js (Je 730). 1913: 

Szádvörösmart KrSzö vm (Az). – 1909/19: Vereşmort, Vörösmart, L 279: r 278 (197). > 

Virişmort = Su 2: 251. 1374– 1913. [32 D] 

Veresmart 6. Mm (Sziget-K hrs) 1374: Veresmart (Mihályi 71). 1374: Veresmarth, 1385: 

Weresmarth, 1412: Verusmarthy (Bélay 214). 1418, 1492, 1495: Weresmarth (Cs 1: 453). 

1492.IX.21.: Weresmarth Úrmezei WeresMarthy László fia Tamás birtoka (KmJkv 2811). 1808: 

Veresmarth ~ Vörösmarth, (u) Mikowá (183). Jézus Szíve-templom (RKNt, 1999). 1888: 

Veresmart (Meková) Tiszavölgyi js (Je 722). 1913: Tiszaveresmart Mm vm. # Janitsek J.: A 

párhuzamos helynévadás Tiszaveresmart névrendszerében (NyIrK 1992.1). – 1909/19: Virişmort, 

Tvm, L 643: r 108; rutén, m, zs (198). Virişmort la Tisa > 1964: Tisa = Su 2: 195. 1374–1964. [3 

C] 

Veresmart 7. Sza (Szatmárnémeti-DK, a Szamos b. p. közelében) A Szamos és Bükk 

összehajlásának a XIV. század elején még valószínőleg lakatlan területén keletkezett. Végleges 

1167


népi aránya akkor szilárdult meg, mikor néhány évtizeddel azután a hegyvidéket megszálló 

románság ide is bocsátott egy rajt. A középkori Veresmart a meggyesaljai Móricok és utódaik 

uradalmának keretében élt. 1409: Veresmarth, 1490: Weresmarth, 1491–1519: Felsewweresmarth, 

Alsoweresmarth (Maksai 233). 1490: Weresmarth Szinér várához tartozott (Cs 1: 489). 1808: 

Veresmarth ~ Vörösmarth (183). 1888: Veresmart Szinérváraljai js (Je 722). 1913: 

Szamosveresmart Sza vm (Az). – 1909/19: Vâşmort, Szvm, L 934: r 870; zs, m (196). > Roşiori = 

Su 2: 85. 1409–1913. [12 A] 

Veresmart 8. Sze (Szeben-DK) 1327: plebanus de Ruffomonte, 1332–35: ≈ de Ruffo Monte, 

1337: Weryzmorth, 1339: comes de Ruffo monte (Tr). 1449.VIII.21.k.: Petrus de Ruffo Monte 

ecclesiarum plebani (KmJkv 741); 1460.V.5.: Weresmorth-i Peter (e), Szebenszék királybírája 

Gerendiektıl 1000 Ft-on zálogba veszi Péterfalva birtokot és a mellette lévı Répafalva prédiumot 

(1445); 1465.VIII.7.: Wereschmart-i Peter szebeni polgármester idısebb Vizaknai Miklós egyik 

végrendeleti tanúja (1676). 1468: Rodenberg (Scheiner 122). 1805: Rothberg (c. D). 1808: 

Veresmarth, Rothberg, Rosiá (183). 1861: Veresmart, ≈, Rosie Sze (35). 1888: ≈ (Rothberg, 

Rosie, Rosia saseasca) Nagyszebeni js (Je 722). 1913: Veresmart Sze vm (Az). A falu DK-i 

szélén római kori dák település maradványai. – 1909/19: Roşia-săsească, Vm, Rotberg, L 1011: r 

583; n (148). Roşia = Su 2: 84. 1327–1854. [35 D; L] 

Veresmart 9. * Te (Temesrékás táján) 1459: Weresmarth Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozza (Cs 2: 11. Cseri). 1473.VIII.30.: Weresmarth Nádasdi Ungor János 

birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: ≈ Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka 

(3264). – Su 2: 424. 1459. 

Veresnégyfalva (?) Hu (Algyógy-É, Almás helységek táján) 1418: v. volahalis Veresneegfalwa. 

Ákos nembeli Folti és Illyei ~ I. Dienesi-birtok (Cs 5: 147. V-Nf. Meglehet, késıbb valamely más 

néven sorolják föl Al-Diód vár vagy vs tartozékai közt). – Su 2: 419. 

Verespatak folyó 1523.VII.5.: Abrudbánya környéki Walachi capras et oves suas ad rubeum 

flumen propellerent (KmJkv 3935). 

Verespatak Fe (Abrudbánya-ÉK) Alburnus Maior római kori bányahelység. Köteles: 

aranybányászat. Reformátu templom, Unitárius templom, Ortodox templom. 1733: Rosije, 1760–2: 

Verespatak. 1808: ≈ (183). 1840.aug.14. A vidék folyvást le irhatatlan kiességü volt. – Három órai 

lovaglás után meg pillantánk Verespatakot, (...) A gazdag bánya sárga hegyek százszorosan ki lyuggatva, 

a friss zöld fenyvesek, a hegy oldalban el terülı, mind jol épült fehér házakkal kevély – hajdan gazdag 

bánya város, – meg lepı látvány (Tanárky). *1877.VIII.19.: Barabás Ábel irodalomtörténész (–1915, 

Kv). 1888: Verespatak (Rosia) AF Verespataki js szh, 1888: ház 758, L 3439 (Je 722). 1913: 

Verespatak AF vm (Az). 2004: A település megmentése érdekében rendezett ifjúsági menet 

útvonaláról 2004.VIII.27. Duna Tv. 2004.VIII.29.: Ifjúsági találkozó, ingyenes koncert: Mentsétek 

meg Verespatakot. VIII.30. Duna Tv. Ugyanekkor Kökény Ágoston „Kis-Kalifornia“ c. 

dokumentumfilmje. Vussza-visszatérnek a tárgyra. – 1909/19: Roşia-montană, Vp, L 3550: r 1918; 

m (148). Roşia Montană = Su 2: 85. 1733–1854. [34 A] 

Verespataktorka AF 1909: Verespataktorka Verespatak tartozéka. – 1909/19: Gura-Roşie, Vt, &, 

v. Roşia-montană (85). Gura Roşie = Su 1: 274. {1981 Ø} 

Verespiliske hegy 1299: Verespyleske Bocsárd határán (Er I. 589/12). 

Veresszék ~ Veresszeg * To (Régen-É) 1319: p. Vereszeek; 1473: p. Wereszeg; 1492: 

Wereszewk; 1502: p. Wereszeg. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, N. Ungor, Báthori, Bethleni-birtok (Cs 

5: 744). 1473.VIII.30.: Wereszeg Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1475.VII.23.: 

Wereszek birtokbeli részét Dezsıfi László, magtalan halála esetére, Nádasdi Ungor Jánosnak vallja 

(2188); 1502.XII.13.: Wereszeg Nádasdi Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). – Su 2: 

419. 

Verestamásfalva * Te (Temesrékás táján, Cseri vára tartományában) 1473.VIII.30.: 

Weresthanosfalwa [!] Nádsdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108). 

1168


Verestorony ~ Vöröstorony Sze (Szeben-D) XV: castrum Rubeaturris (Ub II. 84). 1470: 

Weresthoron (Su). 1560: Rubea Turris; 1606: Verestoron, Verestorony (Ve: Doc. I. 191, VII. 271, 

303). 1850: Turnurosu, 1854: Verestorony, Rotherthurm, Turnu Rosu (Su). 1888: Verestorony 

(Rothenthurm, Turnu-Rosu), telep (t) Boicza Sze Nagyszebeni js (Je 723). Ferences rendház. 

Márton Áron is szolgált itt. – 1909/19: Turnu-roşu, Verestorony, Rotenturm, &, v. BoiŃa (185). > 

Castelul Turnu Roşu = Su 1: 121. 1839, 1854, 1909. » BoiŃa. + 2: 208. Turnu Roşu. XV–1854. 

Verestoronyi-szoros ~ Vöröstoronyi-szoros 350 m magasan vivı hegyszoros Szebentıl D-re 

{Délebbre az Olt-völgyi Cozia-soros 230 m}. 1808: Vöröstorony passus ~ Verestorony, Turris 

rubris, Rother-Thurm (186). 1825: Rubra Turris (Su). 1839: Verestorony-Passus, Porta Trajana, 

Rubra Turris, Rotherthurmer Pass, Turnu-Rossu (Lenk). 1854: Verestoronyi szoros, Rotherthurm 

Pass, Turnu Roşu pasul (Su). – Pasul Turnu Roşu 

Veresvágása * Fe (Veresegyház környékén) 1469.X.4.: Wereswagasa birtokbeli részét Esztényi 

Bertalan eladja Vingárti Geréb Jánosnak (KmJkv 1912). 

Veret Ar (Arad-K) {....} Veret ~ Vereth az aradi káptalan birtoka (Cs 1: 782). 1663: Vereth 

(Márki II/1. 219). – Su 2: 419. 

Vergye Bi 1888: Vergye psz (t) Köröstarján Bi Központi js (Je 723). 

Vermes 1. Be (Beszterve-DNy, Lekence-D hrs) 1332: Jacobus plb de Veruus, Vermus. Papját 

1332.I: jövedelme felének fizetésére kötelezik; uı 1332.II: 1 fertó pápai tizedet ad (Gy 1: 565). 

1439: Vermes (Demény, 1960. Doc. 1). 1441: Wermes (Bánffy I. 643). 1456.III.5.: Wermes-en lakó 

néhai Merkel (ds) János fiai: Simon és Miklós (providi) beleegyezésüket adják néhai apjuk 

megállapodásához, melynek értelmében a Németi határán, a Beszterce folyóra épült malom ıt 

illetı 3/8 részét birodalmi pénzben számított 100 Ft-ért és nyolc ökörért eladta Szeszármai néhai 

Farkas (ds) Tamás fia Miklósnak (e) (KmJkv 1241). 1587: Vermesiensis in auro cuso fl. 16 solvit 

(Dé 71). 1733: Wermes, 1750: Vermes. 1808: Vermes h., Wermesch vel Warmisch g. 1861: ≈, 

Wermosch Be (39). 1888: ≈ (Wermesch) BN Besenyıi js (Je 723). 1913: Vermes BN vm (Az). 

& Vermesy Péter zeneszerzı (1939–1989). – 1909/19: Vermiş, V, Wermesch, L 810: r 228; n 

(197). > 1926: Vermeş > 1956: Vermiş = Su 2: 244. 1439–1854. > 1974: Vermeş [23 B] 

Vermes 2. Te~Kr (Boksánbánya-ÉÉNy, a Pogányos-tó K-i oldala közelében) 1369: 

Vermispatakfı, 1389: Wermespataka {P}; 1405: Wermes (Cs 2: 70); 1650: v. Vermes (Pesty: 

Krassó II/2. 282). 1808: ≈ (183). 1888: ≈ KrSzö Bogsáni js (Je 723). 1913: Krassóvermes KrSzö 

vm Boksánbányai js (Az). – 1909/19: Vermeş, V, L 2067: r 1836; m, szlovák, n (197). = Su 2: 244. 

1369–1913. [42 A] 

Verneld * Bi (Várad-Ny, Körösszeg mellett) 1332–7: Joannes sacerdos de v. Vened ... Laurentius 

≈ de eadem, Joannes ≈ de v. Verneld, Vened, Verneld, Verneds. Papjai 1332: 13 + 15, 1333: 13, 

1334: 14, 1335: 14, 1337: 14 gs pápai tizedet fizetnek. 1504-ben Körösszeg és Nagyböszörmény 

között feküdt (Csáky II. 519), ahol az 1887/91. tk. Vén erdı hn-et tüntet fel (Gy 1: 691). 1504: 

Wernelth, 1552: Wernylth (Jakó 386). – Su 2: 419. {Beolvadt Körösszeg határába} 

Vers * Te (Temesvár táján) 1399: Weers Zsigmond király birtokába kerül; 1456-ban Hunyadi 

János kapja királyi adományul; még ez évben Hunyadi László és Mátyás Horogszegi Szilágyi 

Mihálynak adja. Talán Örsnek olvasható (Cs 2: 55. Ötvény). – Su 2: 423. 1456. 

Versény * KSz (Désháza határába olvadt) 1213: Vrsei faluból való Yleguen poroszló Váradra 

kísért Hatvan és Dobrin faluból való pereseket (Er I. 56); 1300: Versunteluk birtokot (másokkal) 

Mykud bán fiai leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (595). 

Versicz * Za (Borossebes-Ny, Körösvajda és Zarándhódos közt) 1553: Vershycz (Márki II/1. 252). 

– Su 2: 419. 

Verteczke * Ar (Lippa táján) 1479: Werthethke Váradja vár 28. tartozéka volt (Cs 1: 763. 

Váradia). – Su 2: 424. 

1169


Vérvölgy {< üvér + völgy} KSz (Zilah-É, a Csehi úttól balra) 1334: p. Vervulg (Tr). 1387: 

Werwewlg (Petri IV. 788). 1441.IX.3.: Néhai Werwelgh-i Antal fia Balázs – te: Bertalan és 

Szilágyszegi Pál fia János nevében is – összes birtokát Sándorházi Antalnak engedi át (354); 

1442.II.4.: ≈-i néhai Anthos (ds) Antal fia Balázs ≈, Ilyéstelke és Borzás birtokbeli részét 200 Ftért 

eladja Sándorháziaknak (417); 1444.IX.2.: Werwewlgh-i Nagy Benedek ü: Sándorháziak (528); 

1446.VII.16.: Wyrfelg-i [!] Anthus (ds) Péter üv (580); 1446.XI.14.: Werwewlg-i Balázs fia András 

ü: Szilágyszegiek (598). 1446, 1447: Werwelg (Cs 1: 566). 1449.IV.3.k.: Szentkirályi Imre és fe: 

Erzsébet tiltja Werwewlg-i László fia Mihály fiait: Dénest és Jánost s leányait: Szentkirályi Nagy 

Pálné: Ilonát és Bınyei Bideskúti Jánosné: Mártát {stb.} az említett Werwewlg-i Mihály néhai 

nıvérérıl: Erzsébetrıl a tiltakozó Erzsébetre szállott birtokrész elfoglalásától (KmJkv 678); 

1449.V.2.: Wyrwolg-i András fia imre – gy: Mátyás, Ambrus, Margit és Ilona nevében is – 

Wyrwelg-i birtokrésze negyedét átengedi nıvérének: özv. Szentkirályi Benedekné: Skolasztikának, 

s leányainak: Szentkirályi Bertalan fia Mihálz feÉ Ilonának és Katalinnak, minthogy az ıket illeti 

(690); 1449.VIII.21.: Werwewlg-i Balázs fia András üv (739); 1450.I.12.: Werwewlgh-i László fiai: 

Dénes és János üv (787); 1450.VIII.16.: Werwelg-i Miklós üv (879); 1461.VI.12.: Werwewlgh-i 

Pál deák, Werwewlg-i Antos Péter ü: Nagydobaiak (1563); 1461.X.12.: Werwewlg-i Antos Péter üv, 

Wewelg-i Pál deákot is (1633); 1461.X.28.: Werwewlg-i Pál fia István és ≈-i Miklós fiai: Tamás, 

Gergely, Márton és Balázs üv, ≈-i Pál deákot is (1639); 1505.IV.9.: Werwelgh-i Anthos Miklós 

magister, a gyulafehérvári székesegyház Urunk színeváltozása-oltára igazgatója zálogba vesz 

ugróci (Do vm) birtokrészt (3348). Ld még KmJkv II. 1075. A XVI. század elsı felétıl református 

egyháza önálló, Bethlen Gábor fejedelem dézmát adományoz számára. 1760–2: Vérvölgy. 1803ban 

felépül ref. temploma. 1808: Vérvölgy, Blutigel, Virvölgy (183). 1888: ≈ (Valea-Sangulei {!}, 

Verveghiu) Szi Zilahi js (Je 723). 1913: Vérvölgy Szi vm Zsibói js (Az). # Fejér L.: Vérvölgy. 

Szilágysági magyarok 1999. 565. Képek: A református templom, Öreg szalmás ház. – 1909/19: 

Verveghiu (Valea-Sângelui), V, L 547: r 10; m; 9 zs (197). = Su 2: 244. 1334–1854. [12 C] 

Verzár Bi : Füves 

Vesafalva * Za (Borossebes-K, Dézna mellett) 1553: Vesafalva (Márki II/1. 252). – Su 2: 419. 

Vészalja Za (Borossebes-D) 1574: Bozoj, 1650: Vaszolicza (Márki II/2. 169). 1808: Vaszoja 

(182). 1888: ≈ Ar Borosebesi js (Je 719). 1913: Vészalja Ar vm (Az). – Văsoaia, Vaszoja, L 785: 

r 748; m (196). = Su 2: 242. 1574–1851. [32 B] 

Vésze * Te (Facsád táján, Ferde mellett) 1405: Alsoweze Ikus 12. tartozéka volt; Ikust és kerületét 

1439-ben a király Hunyadi Jánosnak adományozza (Cs 2: 42. Ikus). – Su 2: 285. 1403 {!}. 

Vesszı * Ar (a Maros mellett, Pécska táján) 1430: Wezew (Cs 1: 781). – Su 2: 424. 

Vesszıd 1. Fe (Vizakna-ÉK) 1379: Veseng, 1392: Vezed, 1394: v. Wezewd, Wezzewd; 1429: 

Bessodia, 1432: Vessewd (Ub II. 500, III. 37, 103, 106, IV. 337, 465). 1467.XII.9.: Mátyás király 

parancsára Ernuszt János udvari vitézt és fiait beiktatták Wezzed birtokába (1769); 1485.X.3.: 

Wesseuwd-ön Vizakanai és Bolyai részbirtok (2541); 1486.VI.1.: Wezewd-i néhai Lırinc fia 

Pongác Lackod, Gyulas (Kü vm) és Farkastelke (Fe vm) birtokbeli örökös részeit 50 Ft-on zálogba 

adja Vizaknai Ferencnek (2585); 1518.VI.16.: néhai Wezewd-i János részbirtokait említik (3678); 

1523.II.23.: Wezzewd-ön Vizaknak Miklós részbirtokos (3898); 1523.X.23.: Wezewd-i Miklós és 

Elek Wezewd-ön részbirtokos (3961); 1515.I.5.: Wezzewdy néhai Nagy János fia Miklós Wezzewd 

és más birokbeli részeit nıvéreinek: Katalin asszonynak és Annának ajándékozza (4064); 

1530.VI.19.: Désfalvy Istvanné Wezzewdy Katalin, te: Désfalvi Lászlóné ≈ Anna, néhai ≈ Miklós 

birtokainak említése (4307); 1549.IX.10.: ≈ András említése (4958); 1554.III.5.: Sárközi 

Mihályné ≈ Anna birtokperben áll te: ≈ Andrással(5281). 1520: Zacharias Wessedi, nobilis, bécsi 

diák. A hasonló nevő, Fe vm-bıl származó köznemes család tagja. 1525-ben Miklós fia János 

Szépmezı és Bénye Kü vm-i helységekben volt birtokos (Dn 2496). 1733: Vesszıd, 1750: Vesszıs, 

1760–2: Szász Vesszıd. 1806: Szász-Veszöd. 1808: Veszöd (Szász-), Wassid (184). 1861: Szász- 

Veszszıd, Wesid FF (4). 1888: Vesszıd (Zied, Veseud) NK Szentágotai js (Je 723). 1913: 

1170


Vesszıd NK vm (Az). – 1909/19: Vesăud, Vesszıd, Zied, L 567: r 256é n (197). Ves{e}ud = Su 2: 

245. 1379–1854. [35 D] 

Vesszıd 2. Sink (Szentágota-D) 1332–35: Wozodya (Tr). 1373: Wessodia, Vessodia (Ub II. 408). 

1488: Weszod (Berger 66). 1733: Veszıd. 1806: Szász-Veszöd. 1808: Veszöd (Szász-), Zid ~ Ziedt 

~ Zindt, Veszent (184). 1861: Veszszıd, Zied Sink (37). 1888: Szász-Vesszıd (Wasied, 

Veseud) NK Bolya-berethalmi js (Je 641). 1913: Szászvesszıd NK vm Medgyesi js (Az). – 

1909/19: Vesăud, Szv, Wessid, L 611: r 488; n, m (197). Veseud-Agnita = Su 2: 245. 1332–1854. > 

1974: Veseud c. Chirpăr {Kürpöd kzs faluja ÉK-re} [36 C] 

Vesszıs Kü Vesszıs (Michaelis Villa) Kü (Küküllıvár-ÉNy) 1332: Danyel sacerdos de Vezeus, v. 

Michaelis. Papja 1332 I: 6, 1332 II: 6 régi báni pápai tizedet fizet (Gy 3: 563). 1393: p. Wezzews; 

=: p. regalis Wesseus; 1403: Wessews; 1424: Mihalfalwa; 1515: Wezews. Küküllıvárhoz tartozott, 

1398-ban Zsigmond király zálogba adta Bethlen Gergelynek. Késıbb (1462, 1515) újra a vár 

tartozéka, 1504-ben ism a Bethleniek zálogbirtoka (1332-tıl Cs 5: 900). 1587: Veszeos. – C. Pr: fl. 

50. A: fl. 25 (30). 1733: Vesszıs, 1750: Veszeusch, 1760–2: Szász Vesszıs. 1754.VII.23.: itt hunyt 

el ifj. Vargyasi báró Daniel Istvánné gr. Bánffy Ágnes (Gyalu 353/2). 1808: Veszös vel Vesszös h., 

Mechelsdorf g. 1861: ≈, ≈ Kü (9). 1888: Szász-Vesszıs (Michelsdorf, Veszeus) KK Hosszúaszói js 

(Je 641). 1913: Szásznagyvesszıs. – 1909/19: Vesăuş, Szv, Md, L 1127: r 448; n, c, m (197). > 

Veseuş = Su 2: 245. 1332–1913. [35 B; L] 

Vesztény Sze Vesztény Sze (Szeben-DK, a Talmácsi úton) 1468: Westen, Westhen. Wezthen, 

Vesten (Scheiner 152). 1539: Westa (Ve: Doc. I. 20). 1733: Vestem, 1750: Vestyen, 1760–2: 

Vesten. 1808: Vesztény, Westendorf (184). 1861: Vestén Sze (35). 1888: Vesztény (Westen, 

Vestem) Nagyszebeni js (Je 724). 1913: Vesztény Sze vm (Az). – 1909/19: Veştem, V, W, L 1289: 

r 1224; m, n (197). = Su 2: 245. 1468 – 1854. [35 D] 

Vetés Sza (Szatmárneti-Ny hrs a Szamos b. p.) 1238: Vetis (Tr). A falut Kaplony nembeli 

tulajdonosai közvetlenül 1238 után telepítették. 1265-ben már temploma van (Maksai 234). 1312: 

p. Vetes. Kopoz nádor a VáK-hoz: mivel Péter fia Péter magister, Wrdung (ds) András magister és 

Endus fia György magister szerint ık Myke fia András rokonai és örökösei, András birtokai inkább 

ıket illetik: ennek Kulch, Vetes, Olcha és többi birtokait nádori emberrel iktassák Péter, András és 

György magistereknek (An 3: 221); 1312.II.16.: Vetes. Zunga Péternek, Wrdung Andrásnak és 

Endus fia Györgynek iktatják András Vetes birtokát, ahol András anyja él (An 3: 234). 1334: 

sacerdos de Vetus (Tr). & Vetési Albert (1410–1486) a Kaplony nb. család tagja, apja: Vetési Jakab 

szatmári alispán (MÉL); mindkét jog doktora, királyi alkancellár, nyitrai, majd veszprémi püspök 

(KmJkv I. M 1069). 1435: Wetes, 1459: Vetes, a Szamoson révje volt (Cs 1: 489). Vetési László 

(1450 k–?) latin-görög mőveltségü humanist költı, szónok (1475.II.9.: Mátyás követe IV. 

Sixtusnál; 1484: az új pápát, VIII. Incét üdvözli a király nevében; késıbb pápai kamarás). 

1446.III.18.u.: Wetis-i Jakab fia László leánya: Anna Dobokai Ördög Keresztély, majd İsi Jankafi 

Osvát felesége (565); 1454.VI.11.u.: Uı üv (1166); 1460.III.15.: Wethes-i Jánosné: Adviga 

(1432); 1460.XII.20.: Wethes-i Miklós ü: Kémer (1495); 1461.VI.5.: Wethes-i János ü: Majádi 

László (1561); 1466.X.31.: Wethes-i Miklós üv, Wethes-i Jakabot és Wethes-en lakó Tóth 

Kelement is (1697). 1808: Vetés (184). Sarlós Boldogasszony-templom, b: VII.2. (RKNt 1999). 

1888: ≈ Csengeri js (Je 724). 1913: Vetés Sza vm. & Vetési László ref. lp, szórványgondozó, 1992tıl 

a Felebarát c. lap szerkesztıje. – 1909/19: Vetiş, V, L 1760: r 333; m; 55 zs (197). = Su 2: 245. 

1228–1851. [1 D] 

Veze (Víz) > Véza Fe (Balázsfalva-DK hrs) 1263: Wiz (Gy). = (Er I. 241). 1320: p. Weze. 1263ban 

István ifj. király Monorával együtt mint lakatlan udvarnoki földet Kán nb. László fia Jula 

magisternek adta. 1313-ban Balázsfalvi Herbord fia Balázs mondta magáénak D-i részét. 1320-ban 

Dózsa erdélyi vajda DK-i részéke, a késıbbi Szászpatak (ma: Spătac) területébe az egresi apáttal 

szemben Balázs fia Herbordot iktatta be, és határát leíratta (Gy 2: 191). 1647: Vezze (Makkai 632) 

I. Rákóczi György birtoka. 1733: Veze, 1750: Vezen. 1808: Véza aliis Veze vel Veczke h. 1861: 

Véza AF (7). 1888: ≈ AF Balázsfalvi js (Je 724). 1913: Véza AF vm (Az). – 1909/19: Veza, V, L 

539: r 506 (197). = Su 2: 246. 1320–1854. 1263: t. Wyz (Tr) {Vizaknához hibázta} [35 A] 

1171


Vezend Sza (Szalonta-D) 1262: Wezend-et a magister hospitalis generalis cruciferorum ekkor 

adja el Kereki Jánosnak, de mint az érvidéki gyepü egyik korai telepe, bizonyára jóval régibb ennél 

a századnál (Maksai 235). 1302: VáK: Kereki János comes kérésére átírja 1262.VI.4-i, Odon és 

Wezend birtokról szóló saját privilégiumát (An 1: 193). 1381: Vezend, 1396: Vezentelky, Wezenth 

(Maksai). 1419, 1435, 1483: Vezend (Cs 1: 489). 1522.XI.13.: Wezend-en Károlyi Láncz László 

részbirtokos (KmJkv 3879). 1808: Vezénd (184). 1851: Vezend, Sza vm, 3 romai kath., 958 g. 

kath., 7 ref. lak., g. kath. anyatemplommal. Gazdag fekete földe mindent bıven terem; rétjei igen 

jók; erdeje is van. F. u. a gr. Károlyi család, de a Csomaközy ivadék is bir bene egy kis részt (Fé 4: 

299). 1888: ≈ Sza Nagykárolyi js (Je 724). 1913: Vezend Sza vm (Az). – 1909/19: Vezend, V, L 

928: r 874; m, zs (197). > Vezendiu = Su 2: 246. 1262–1851. [11 A] 

Vezete * Ar (Arad-K, Szombathely/Szabadhely táján) 1428: Vezethe a. n. Zent-Mihaly; 1449: 

Zenth Mihaly a bizerei apát birtoka volt (Cs 1: 781). – Su 2: 420. 1359 {!} Vezethe a. n. Zent- 

Mihaly, 1449: Zenth Mihaly. 

Viaderitz * Kr (Resicabánya-DDNy, Krassócsér és Nermed közt) 1723. és 1761. tk: Viaderitz 


Vice 1. Ar (Keszend mellett) 1471-ben Keszi Balázs deák Vice nevő birtokát a csanádi 

káptanannak adja (Cs 1: 785. Keszi cs.). – Su 2: 420. 

Vice 2. Do (Szék-ÉK) 1315: Wyche; 1332–3: Johannes sacerdos de Vitex, Vite, Bartholomeus de 

Vite; 1334/XV: v. Vyce. 1315-ben a néhai Kán László vajda mindkét László mester nevő fia bírta; 

idevaló népeiket Becsegergely nb. Apa tilalmazza Bıd és Babos használatától (Gy; Apa fia Jakab 

comes An 4: 150). Papja 1332 I: 20, 1332 II: 25, 1333 I.: 11 denar montanus pápai tizedet fizet. 

1334: Bıd határosa (Gy 2: 93). 1457.VIII.9: Wycze Bálványos vár tartozéka (KmJkv 1275); 

1523.VIII.8.: Viczei Tamás kolozsvári polgár (3944). 1587: Wicze. – E: fl. 12, A: fl. 6. Ad 

rationem ill. dom. Princeps accumulandum (Dé 43). 1808: Vicze h., Witzen g., Sicza {Olv: 

"Zsica"} val. 1861: Vicze, Zsiitza Do (17). 1888: Vicze (Jica) {Olv: "Zsica"} SzD Kékesi js (Je 

724). 1913: Vice SzD vm.– 1909/19: ViŃa, V, L 995: r 121; m (199). = Su 2: 253. 1315–1854. [13 

D] 

Vicsa KSz (Szilágcseh-ÉK) 1387: Vyccha, 1430: Vycha (Petri IV. 795). 1462: Wycha (Cs 1: 566). 

1508.IX.20.: Wycha-n Kusalyi Jakcs részbirtok (KmJkv 3475); 1527.XII.16.: ≈ ua. (4201); 

1530.I.28.: Kusalyi Jakcs Mihály, KSz vm ispánja és KJ János hőséges szolgálatai jutalmául 

familiáriusuknak: ırmezıi Móré Jánosnak s fiainak: Mihálynak és Mártonnak adományozzák ≈-i 

birtokrészeiket (4283); 1538.X.7.: ≈-n Álmosdi Csire Ferenc részbirtokos (4659); 1544.X.3.k.: ≈n 

Csehi Kalmár és Csehi Vajda részbirtok (4835); 1555.X.10.: ≈-n Bélteki Drágffy Györgyrıl 

Kusalyiakra szállott részbirtok (5418). 1682-ben teljesen elpusztult, 1716-ban települt újra (ld 

Szilágyújlak). 1733: Vicse, 1750: Vecse. 1808: Vicsa, Witzeldorf, Vicse (184). 1888: ≈ Szi 

Szilágycsehi js (Je 724). 1913: Vicsa Szi vm (Az). & Vicsai János tanár, a Szilágysági magyarok 

(1999) egyik szerzıje. – 1909/19: Vicea, V, L 231: r 211; zs, m (197). = Su 2: 246. 1387–1854. 

[12 A] 

Vidacstelke * Do - 1320: p. Vidachteleky. Barsa nembeli Chunka (ds) László és fiai bírták. Helye 

ismeretlen (Gy 2: 93). – Su 2: 420. 1320 Vidachteleke (Kádár VI. 106) {Vajdaháza mellett} 

Vidafalva * Te (Temeshódos táján) 1471: Wydafalwa Hódos kastély tartozéa volt (Cs 2: 70). – Su 

2: 425. 

Vidaly To (Torockó-ÉNy hrs az Aranyos j. p.) 1470: p. Wydal; 1511: p. ≈. ¤Toroszkó vár 

tartozéka. 1473: (felében) 11 jobbágytelek, részben Ivánus, Sorbán, Valkó és Mihály jobbágyok 

kezén (Cs 5: 744). 1474.V.4.: Wydal Thoroczkai-birtok (KmJkv 2146); 1489.IV.13.: Bogáti néhai 

Péter fia László ≈ birtokbeli ısi részét zálogba veti Dengelegi Pongácz János volt erdélyi vajda 

özvegyénél: Erzsébetnél és fiánál: Mátyásnál (2695). 1733: Vidolmul, 1750: Vidolm, 1760–2: 

Vidám, 1805: Vidály. 1808: Vidaly (184). 1861: Vidály To (11). 1888: Vidaly (Vidolmu, Sidolm 

1172


{Olv: "Zsidolm"}) TA Torockói js (Je 724). 1913: Vidaly TA vm (Az). – 1909/19: Vidolm, V, L 

311 ort. r (197). = Su 2: 246. 1470–1854. [22 D] 

Vidék * Ar (Lippa-K, a Maros bp-i Bulcs és Váradja közelében) 1510: Also-Videk (Márki II/1. 

191). Lehet, hogy districtus volt. – Su 2: 289. 

Vidombák-patak 1808: rivulus Videnbak, Fidenbach ~ Wiedenbach Brassó-vidék (184). – 

Ghimbăşel 

Vidombák Br (Brassó-Ny hrs) 1324: Widinbach (Gy 1: 821/6). 1342: Widinbach (Tr). Szász 

szabadfalu. 1351: Wiedenpach (SzO I. 60). 1413: Widembach (Ub IV. 148). 1488: Weidenbach 

(Berger 70). 1689: Gimbav (Ve: Doc. XI. 390). 1760–2: Vidombák. 1808: Videnbak, Weidenbach 

~ Wiedenbach, Gyenváff {!} ~ Vidombák (184). 1861: Vidonbák, Weidenbach, Gyenbass Br (39). 

1888: Vidombák (Weidenbach, Gimbávu) Br Felvidéki js (Je 724). 1913: Vidombák Br vm (Az). 

– 1909/19: Ghimbav, V, Wb, L 1670: r 566; n, m (80). = Su 1: 259. 1342–1854. [37 C] 

Vidonya * Kr (Kerestelek-ÉNy) 1259: t. Wyduna iobagionum castri ... Wydunapathaka (Gy). = 

(Er I. 230). 1341: t-es sessionali Vydenyefew. Várjobbágyok földje volt; 1259-ben már bizonyára 

lakatlan. 1341-ben Videnyefı föld Somlyó tartozéka, s Zovány és Káloztelek határosa. Ma 

Kerestelek határában ÉNy-ra : Vidonya (Szılıhegy) és Vidonyapatak (Petri III. 647) és Valea 

Vidiei (1887. tk. Gy 3: 522). – Su 2: 425. 1259. 

Vidra 1. Fe 1. (Topánfalva-Ny, a Kis-Aranyos b. p.) 1595: Vidra (Ve: Doc. IV. 193). XVIII: Ort. 

fatemplom. 1760–2: KisAranyos. 1808: Aranyos aliis Aranyas (Kis-) h., Vidrá val. Pagus. C. 

Albensis inf. 1854: AlsóVidra, Vidra de Jos (Bul. 100; Su 1: 44. Arieşul Mic). 1861: Kis-Aranyas 

AF (5); Alsó-Vidra AF (4). 1888: A-V TA Topánfalvi js (Je 212). Móc népi építészet, 

kézmőipari fafeldolgozás. L 1910: 2674, 1956: 2278 (Le). 1913: Alsóvidra TA vm (Az). – 

1909/19: Vidra-de-jos, Av, L 2655: r 2644 (198). > Vidra = Su 2: 247. 1595–1854. [21 D] 

Vidra 2. Fe 2. (Alsóvidra-DNy hrs) 1839: Felsı-Vidra, Vidra-gyin-szusz (Lenk). 1861: Felsı- 

Vidra AF (5). 1888: F-V TA Topánfalvi js (Je 329). 1913: Felsıvidra TA vm (Az). – 1909/19: 

Vidra-de-sus, Fv, L 3112: r 3089; c (198). {1940 e.} > Avram Iancu = Su 1: 48. 1839–1854. [21 

D] 

Vidra 3. Za (Nagyhalmágy-ÉNy) 1477: Wydra (Cs 1: 748). 1808: Vidra (184). 1888: ≈ Ar 

Nagyhalmágyi js (Je 725). 1913: Vidra Ar vm (Az). – 1909/19: Vidra, V, L 758: r 744 (197). = Su 

2: 247. 1477–1854. [33 A] 

Vidrádszeg Kü (Radnót-ÉK, a Maros bp-i úton) 1383: Vidrazeg; 1465: p. Vydradzeg; 1467: p. 

Wydradzeg; 1519: ≈; 1473: ecclesia parochialis B. Elizabet vidue in Wydradzeeg {1235: Árpádházi 

Szent Erzsébet} tiszteletére szentelt templom. Vidraszegi ~ Vidrádszegi, Mf. Alárdfi, Teremi ~ 

T. Sikesd, Szengyeli, Bethleni, Forrai s más birtokosé. Hn 1473: Kerelı és Cseged felé Kövesút 

nevő közút (via communis Kweswth), Berethalom nevő hegytetı (Cs 5: 901). 1466.I.2.: 

Wydradzeg-en Meggyesfalvi Alárd László birtoka cserében Bogáti Andráshoz kerül (KmJkv 1678); 

1467.I.29.: Szengyeli néhai benedek fia Mátyás tiltakozik amiatt, hogy néhai apja ≈ negyedét elada 

Meggyesfalvi Alárd Jakabnak (1725); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthory Istvánt, 

adomány címén, beiktatták Wydradzegh birtokába (2375). 1587: Vidradzegh. – C. Pr: fl. 15. A: fl 

5. Ill. Princeps dom. Ladislao Boronkay integram vita durante contulit (Dé 34). 1643: Vidrádszeg 

(Ve: Doc. XI. 148). 1805: Vidrátszeg. 1808: Vidraszeg (184). 1861: Vidrátszeg Kü (9). 1888: 

Vidrátszeg (Vidraseu) KK Radnóti js (Je 725). 1913: Vidrátszeg KK vm (Az). – 1909/19: 

Vidrasău, V, L 697: r 532; m, c (198). = Su 2: 247. 1383–1854. [23 D] 

Vika Hu (Illye-ÉNy) 1485: p. Wyka. Foltiak bírták (Cs 5: 147). 1733: Vika. 1808: ≈ (184). 

1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 725). 1913: Vika Hu vm. – 1909/19: Vica, V, L 248 

ort. r (197). = Su 2: 246. 1485–1854. [33 B] 

Vikegy * Te (Lugos táján) 1471: Wykegy Hódos kastély tartozéa volt (Cs 2: 70). – Su 2: 426. 

1173


Viktóriaváros Fo (Alsóucsa határában alakult ipartelep, 1945 után) Viktória. – Victoria = Su 2: 

246. 

Világos Za (Lippa-É) 1162–72: Siri a szentjobbi monostor (Bi) birtoka (Gy 1: 669). cca 1169: v. 

Seuri, 1326: Wilaguswar, 1329: p. Syrien, Serian, Serien, 1331: castrum Siry, v. Vilagosvar, 1334: 

Syri (Tr). 1332–7: Syri. 1403: parochialis ecclesia S. Martini de Siri Agriensis diocesis. 1444: 

opp. Syry, Syri, Sery; 1453, 1485: ≈ (Cs 1: 724). 1808: opp. Világos, Siri Ar (184). 1888: 

Magyar-Világos Ar Világosi js szh, 1888: ház 385, L 1931 (Je 488). 1888: Román-Világos (Oláh- 

Világos, Siria) Ar Világosi js (Je 607 & Barnazel psz).1913: Világos Ar vm. « Barnót, 

Világosföldvár. – 1909/19: Şiria, V, L 6694: r 4342; m, n, zs, c (174). = Su 2: 174. 1169–1851. [32 

A : L] 

Világosvár Za (Világos mellett) 1326-ban tőnik fel. 1438-ban még királyi vár. 1439-ben Albert 

király Barankovics rác despotának adja; 1441-ben I. Ulászló visszaveszi és Maróti Lászlónak adja. 

1442-ben az oszággyőlés Erzsébet királynénak adja át. 1445-tıl Hunyadi Jánosé. 1456-ban H. 

Szilágyi Mihálynak engedik oda; 1461-ben Mátyás király zálogosítja SzM özvegye: Báthori 

Margitnak. 1464-ben mint Arad vm-i helyet Mátyás a Báthoriaknak adományozza, s ık bírják 

1490-ben is. Tartozékait 1464-ben és 1525-ben sorolják fel (Cs 1: 722). 1660: Világos vára (Evlia 

Cselebi 43). 

Világosváralja Za 1411: Suburbium castri nostri Wylaguswar (Pesty: III. 267) = Világosváralja 

(Cs 1: 724). 

Vilma 1. BSz (Magyarlápos-DNy) 1390: Vydma et alia Vydma (Cs 1: 566); =: Vydma, 1405: v. 

olacalis Vylma, 1553: Vilma, 1590: Torda-Vilma, 1598: Chicho-Vilma, 1614: Thorda-Vilma 

(Kádár VI. 554). 1637: Thorda Wilma (Makkai 417) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Vima 

Turdej; 1760–2: Torda Vilma, 1805: Thorda-Vilma. 1808: Vilma (Torda-), Wilmen, Csima-máre 

(184). 1861: T-V BSz (20). 1888: T-V (Vima mare) SzD Nagyilondai js (Je 690). 1913: 

Tordavilma SzD vm Magyarláposi js (Az). – 1909/19: Vima-mare, Tv, L 862: r 845; zs (198). 

Vima Mare = Su 2: 249. 1390−1854. [13 A] 

Vilma 2. KSz (Magyarlápos-DNy) 1390: Vydma et alia Vydma ; 1405, 1424: Wilma; 1475: 

Vilma penitus deserta (Cs 1: 566); 1543: Draga-Vilma, 1598: Dragia-Vilma, 1603: pagus Vilma 

(Kádár III. 369). 1733: Vimma, 1750: Vima dredzaszke, 1760–2: Draga Vilma. 1808: Vilma 

(Drága-) Kıv (184). 1888: ≈ (Vima micá, Selnitie) SzD Nagyilondai js (Je 299). 1913: 

Drágavilma SzD vm Magyarláposi js (Az). – 1909/19: Vima-mică, Dv, L 863: r 844; zs (198). V 

M = Su 2: 249. 1390–1854. [13 A] 

Vilmest * Ar (Vám mellett) 1479: Wylmesth Váradja vár 29. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). 

– Su 2: 426. 

Vinc : Alvinc, Felvinc. 

Vincenc (Vincentii Terra, Rauendorf) Fe (Henningfalva mellett?) 1269: t-m Vincencii; 1345: 

Vinchench a. n. Rohundorph; 1374: Rouendorf. Vincenc földje fehérvári várföld volt. 1269-ben 

István ifj. király Demeterpatakával együtt Kelneki Chyl comesnek adta; utódai a XIV. században is 

birtokolták Rauendorf néven. 1374-ben Spring és Ringelkirch között sorolják fel. Mittelstrasse 

(116-7) Henningfalvával azonosítja, de ezt 1374-ben külön említik; lehet, hogy Henningfalva 

határába olvadt (Gy 2: 193). – Su 2: Vinchench, 1345. {Szászsebestıl É-ra helyezi.} 

Vinces Mm (Budfalva mellett) 1402: Vynces; 1405: Vinchfalwa; 1405, 1474: Wynczfalwa. 1402ben 

Vynces alakban találjuk föl a Drágfiak birtokai közt. » Budfalva (Cs 1: 453. Vinczfalva). – Su 

2: 421. 

Vincoló hn 1507.III.10.: Cege (Do) határán Kyswynczolo nevő erdı (KmJkv 3398). 

Vinda Be (Beszterce-K hrs) 1332–5: Chunradus plebanus de Vinda, Hermannus de Vinda. Papja 

1332.I: 1/2 fertó, 1333.I: 3 sectinus, 1334.I: 4, 1334.II: 4, 1335. II: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 

565). 1587: Vinda in auro cuso fl. 7 solvit (Dé 71). 1808: Vinda h., Windau vel Wendau g. 1861: ≈, 

1174


Windau, Gyinda Be (39). 1888: ≈ (Windau, Ginda) BN Jádi js (Je 726). 1913: Vinda BN vm 

(Az). – 1909/19: Vinda (Ghinda), V, W, L 519: r 77; n (198). Ghinda = Su 1: 259. 1332–1854. 

[14 C] 

Vinga Ar (Arad-DNy, a Temesvári úton) 1231: Wynga; 1237: t./v. Vinga; 1333–5: Stephanus 

sacerdos de Vinga. Csák nb. Ugrin érsek te: Miklós ispán öröklött birtoka, aki 1231-ben két fiára 

hagyja közösen; 1237-ben két kisebbik fiára, azzal, hogy magának visszatart 7 szabadost 

(libertinus ... Artus, Arcus, Zarand, Cosma, Beneduc, Benus et Rophoen). Papja 1333: 16 báni, 

1334.I: 3 gs, 1334.II: 10 báni, 1335: 1 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 187). 1454: Wereswynga, 

Kerekwynga (Cs 1: 781). 1717: Vinka (Borovszky: Temes 125). 1806: Vinga (Theresiopolis). 1888: 

≈ (Theresiopolis) r. t. vs, Te Vingai js szh, 1888: ház 1000, L 4796 (Je 726 & Vinga psz). 

1913: Vinga Te vm (Az). – 1909/19: Vinga, V, L 4762: r 455; bulgár, n, m, zs, szlovák, szerb 

(198). = Su 2: 250. 1231–1851. [31 B] 

Vingárd (Guga, Weingartskirchen) Fe hs és várkastély (Gyulafehérvár-KDK) 1309: 

Bartholomeum de Wyngartkyrchen; 1332–5: Joannes sacerdos de Wynkarthkyr; 1345: p. Guga a. n. 

Vengherskirch. A székesi uradalomhoz tartozott. 1300 k. Bakaji „Nagy“ Illés és fiai: Illés Wz, 

Zereth és Both birtokolták, s adták el 50 M-ért Kelneki Dánielnek. 1329-ben Illés fia András 

megerısíti a Kelnekieket birtokában. Papját 1309-ben a springi dékánátushoz tartozó kiközösített 

szász plébánosok között említik. Utóda 1332 I: 4 gs, 62 régi báni, 1332 II: 1/2 M 1 lat, 1333 I: 5 

lat, 1334 I: 5 lat, 1334 II: 7 lat (1 lat = 33 dénár), 1335 I: 5 lat pápai tizedet fizet (Gy 2: 193). 

1309: ≈ (An 2: 551). & Vingárti Geréb László (1452–1502) 1476–1501 erdélyi püspök, 1501–1502 

kalocsai érsek; ≈ János 1458–1460: erdélyi alkormányzó; ≈ Péter 1478–1479: erdélyi vajda, 

1495–1497: országbíró, 1499–1503: nádor; ≈ Mátyás 1482–1490: dalmát-horvát-szlavón bán 

(KmJkv I. 913). 1467.XI.14.: Geréb Jánosné Szilágyi Zsófia (1772); 1465.VIII.7.: Weyngarth-i 

Geréb János id. Vizaknai Miklós erdélyi alvajda végrendeletének egyik végrehajtója (1676); 

1466.XI.1.: Somkeréki Erdélyi István a Wyngarth tartozékaiban lévı birtokrészeit 40 Ft-ban 

zálogba adja ≈-i Geréb Jánosnak (1698); 1466.XI.26.: Iklódi Mártonné Drági Potenciána ≈-i 

részét eladja ugyanannak (1710); 1469.IX.7.: Somkeréki Erdélyi István eladja ≈ birtokbeli részét ≈ 

Geréb Jánosnak és fiainak: Péternek, Mátyásnak, Lászlónak (1909); 1469.X.4.: Esztényi Bertalan 

Wengarth-i részét eladja Wingarth-i Geréb Jánosnak és fiainak (1912); 1471.VI.1.u.: Wyngarth-i 

Geréb János fogott bíró: Kırös (2024); 1477.XII.19.: Suki János Vyngarth-i részét zálogba adja 

Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak (2252); 1492.VII.3.: a Wyngarth-i kastély várnagya Looz 

(2800). 1506: castrum Wyngarth (Scheiner 156). 1523.III.22.: ≈-on İsi Jankafiak peres jószága 

(KmJkv 3915); 1525.VI.19.: Uık ≈-i részüket ≈-i Horváth Gáspárnak vallják (4104); 1533.I.9.: 

Bethleni Farkas tiltja János királyt attól, hogy a ≈-i kastélyt eladományozza (4395); 1539– 

1542.II.12.: Székely Máté ≈-i várnagy (4767). 1587: Vingart cum pertinentiis: Spring, 

Gergellyffaya, Kys Lwdas, Lengyelkek et Veres Egyház . – E: fl. 100. A: fl. --- (Dé 20). 1733: 

Wingardt, 1750: Wingard, 1760–2: Vingárd. 1808: Vingárd h., Weingarten vel Weingartskirchen 

g. 1861: ≈, Weingartskirchen AF (7). 1888: ≈ (Weingarte, Weingartskirchen) AF Kisenyedi js (Je 

726). 1913: Vingárd AF vm (Az). – 1909/19: Vingard, V, W, L 2145: r 1201; n, m, c (198). = Su 

2: 250. 1309–1854. + 2: 426. Wyngartkeerch 1329 (Tr) {Gyulafehérvár-K, Gergelyfája mellett 

elenyészettnek írja.} [35 A] 

Virághát * Te (Nagyszentmiklós táján, Nagykomlós mellett) 1462: Wyraghath. Horogszegel 

együtt említik (Cs 2: 70). – Su 2: 426. 

Virágosberek BSz (Bethlen-ÉK, Nemegye-DNy hrs) 1325: Vylagusberk, 1333: Wyragusberek, 

sacerdos de Vylagulbereg [= Wyragusberek] (Tr) egyházas hely magyar lakossággal. 1437: 

Wyragosberk (Demény, 1960. 269). 1530.V.31.: Wyragosberek-en Somkeréki Erdélyiek 

részbirtokosok (4300); 1553.XII.9.: ≈ ua. (5248). 1587: Zeker Brette, Viragos Berek. – E: fl. 12 

{A -} (Dé 48. Szekérbréte * BSz psz Sajóudvarhely határában). 1808: Berek (Világos-, Virágos-), 

Zsirág (17). 1861: Virágosberek BSz (20). 1888: ≈ (Sirágu {Olv: "Zsirágu"}) SzD Bethleni js 

(Je 726). 1913: Virágosberek SzD vm. – 1909/19: Vireag, Vb, L 484: r 445; zs (198). > Floreşti = 

Su 1: 243. 1325–1854. [13 D] 

1175


Virágospatak Hsz (Bodzaforduló-ÉNy) 1968: Virágospatak Bodzaforduló vs faluja. 1969 L 1591 

(Kovászna megye, 1969). – 1954: Floroaia Mare, 1956: Floroaia Mică = Su 1: 244. > 1974: 

Floroaia [38 C] 

Virágosvölgy TA (Torda-É) a Kolozsbós határában eredı és Aranyosgyéres fölött az Aranyosba 

ömlı patak völgye, ahol vasút kanyarog. 1808: val+riv Világosvölgy ~ Virágosvölgy (184). 

Tanyaszerő lakott helyeinek egy része Virágosvölgy néven faluvá szervezıdött. 1913: Virágosvölgy 

Ploszkos tartozéka (H). – Valea Florilor = Su 2: 227. 1913. – 1974: c. Ploscoş {Ploszkos kzs 


Virikócz * Ar (Ménes mellett) 1440: Wrekolcz, iterum Wregkolcz; 1477: Wyrygkowcz Solymos vár 

33. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 425. 

Virtyeska Szi (Zsibó-DK) 1913: Virtyeskatelep Gorbómezı tartozéka (H). – Virtiesca > Vîrteşca = 

Su 2: 255. 1913. – 1974: c. Zalha {Zálha kzs faluja DDNy-ra} [12 D] 

Visa Ko (Apahida-ÉK) 1326: silva Visaerdei. 1332: t/p. Vizateluke. Zsuk tartozéka; a Suki 

nemesek birtoka mint erdı (1326) és mint „telek“ 1332-ben (Gy 3: 378). 1368: p. Wisa; 1450: 

ecclesia filialis p-is Wysa; 1468: p. Wyssa; 1491: p. ≈; 1502: p. ≈; 1507: p. ≈; 1516: p. ≈. Suki, 

Zsolnai ~ Szm. Pongrácz, Sk. Erdélyi, Geszti, Sándorházi ~ S. Porkoláb, Ombozi, ~ O. 

Kisfaludi, Rıdi Cseh-birtok (1326-tól Cs 5: 425). 1438.VII.24.u.: Wysa-t Sukiaknak iktatják (96); 

1467.I.15.: Szilvási Imre özvegye néhai Wyssa-i Salamonfy István leánya: Ilona szavai birtokrészét 

50 Ft-ért eladja Suki Mihálynak (1721); 1468.III.23.: Wyssa volt Suki egészbirtokot Csupor Miklós 

kapta királyi adományul (1797); 1474.V.32.: Wysa-ban Sukiak részbirtokosok (2148); 

1481.VI.18.: Wyssa-ban Somkeréki Erdélyiek részbirtokosok (2323); 1482.VIII.7.: Visa Zsuk 

tartozéka (2388); 1483.XII.16.: Wysa-ban Haranglábi részbirtok (2472); 1491.IX.27.: Wyssa 

egészbirtokhoz néhai Suki Mihály leányai tartanak jogot (2756). Ld még KmJkv II. 1076. 1587: 

Visa. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 54). 1652: Vissa integra Uj Joszag. Gyalu tartozéka. Szabó István 

falusbíró, marhájával szolgál; Rosos Mihály Úr bírája, nem szolgál; Katona Gergely, 1 fia; Kovats 

Ferenc; Kis Ferenc, 2 fia; Kis Gyögy, 2 fia, egy mostohafia nıtelen; Jano Lırinc, 2 fia; Budai 

György, 3 fia; Galambodi Szabó István, 1 fia; Kis Gergely, 1 fia; Vajda Lırinc, 1 fia; Burjan 

Boldizsárné özvegy; Balko Miklósné özvegy. 13 csf (2 özvegy) 11x2 = 22 + 14 fiú {és 14 leány} = 

50 lakos. Fugitivi: 1. Szaz János ...; 2. Türei János ... Nagy Devetserben Doboka vármegyében 

lakik. Desertae: 1. Cegledi Boldizsáré, kinek egy fia vagyon, most, a szők idıben, Székelyföldre 

adta egy nemesembernek, most is oda vagyon; 2. Szabo Mihályé; 3. Nagy Gegelyé, ehez egy kis 

gyermek vagyon, néhai Cziki Mihály fia volt, most az fenn specificált Szabo Istvánnal lakik; 4. 

Nagy Gergelyé. Fundi elegendı volna, csak ember szállana meg. Hn: Keıris allyban, Szeoleı alatt, 

Varju Saasban (sz), {! Vö.:} Varjasban, Eıerben (k) {vsz Üvér}; Czere erdı. Szölı: Vagyon egy 

darab szılı is, mely most igen szép terméssel vagyon ..., az Keıris oldalában vagyon ... (Gyalu 

135-137); 1652 Asszonyfalva: Az Visai határon vagyon két erdeje is az Fejedelemnek, czere 

erdınek híják (141). 1665 k.: Kassai Ferenc folyamodik a fejedelemhez, hogy nagyapja szerzett 

négy falut: Oláh Egerbegyet, Türét, Vistát és Visát; ezek közül Türe négyezer, Vista háromezer 

forintban volt nála inscriptióban. Árvákul maradva a fejedelem tutorsága alatt, az említett falukat 

elvették, Egerbegyért és Visáért Kıvár-vidékén Csokotestet és Málfalvát adta a fejedelem; Vistáért 

és Türéért a fejedelem „a sommát nem deponálta, hanem pénz nélkül vette el tılünk“. Kéri az 

elıbbi két falut: Vistát és Türét kezébe visszabocsátani (Bánffy Rok. Lázár lt. 32. f. 11. sz. EHA). 

1679 Jegenye (Ko), Fugitivi: Sipos István Vissában lakik (Gyalu 211), 1687 Jegenye, Fugitivi: 

Ormándi Máté Wisaban lakik (224). 1711: a fekete halál (pestis) 292 áldozatot szedett itt (Gyalu 

LXXIX). 1808: Visa h., Jisa {Olv: Zsisa} val. 1861: ≈, Gyisa Ko (14). 1888: ≈ Ko Mocsi js (Je 

726). 1913: Visa Ko vm (Az). – 1909/19: Vişa, V, L 628: r 234; m (198). > Vişea = Su 2: 252. 

1326–1854. [23 A] 

Viság Ko (hegyi település a Székelyjó bp-i hegyein, Sebesvár-D) 1808: vicus Viság (185). 1861: 

Visság Ko (14). 1888: Viság (Lunka) Bánffyhunyadi js (Je 726). 1913: Viság Ko vm (Az). – 

1909/19: Vişag, Viság, L 1173: r1167 (199). Vişagu = Su 2: 252. 1850, 1854. [21 B] 

1176


Viságmezı Ko (Viság-Ny) 1909: Lunka (Su). 1913: Viságmezı Ko vm Bánffyhunyadi js (Az). – 

Lunca > Lunca Vişagului = Su 1: 368. 1909. 

Visó folyó Mm-ban; a Borsai-hágó alatt ered és Visóvölgy falu fölött ömlik a Tiszába. 1353: fl. 

Wysso ~ Viso (Gy 4: 111/3). 

Visó 1. Mm 1. (Sziget-DK, a Visó partján) 1365: Ket-Viso, Ketwyssou (Mihályi 57); 1385: Viso 

inferior, 1476: Also Vyso (Bélay 218). 1390: Vyso; 1463, 1480: Alsó-Visó és két {!} Visó is (Cs 1: 

453). Román kisnemesek által lakott kenézjogú román falu. A XV. században a Dolhaiak 

birtokolták. 1808: Visó (Alsó-), (s) Dolnj-Wyssen, Wyssová, Visenye gye dzsosz (185). 1888: A-V 

(Alsó-Vissó) Visói js (Je 212). L 1910: 3852 (r, n), 1956: 5231 (Le). 1913: Alsóvisó Mm vm (Az). 

–1909/19: Vişăul-de-jos, Av, L 3501: r 2923; zs, m (199). Vişeul de Jos = Su 2: 252. 1365–1851. 

Vişeu de Jos [3 D] 

Visó 2. Mm 2. (Borsa-NyÉNy) 1600: Kezepseouyso (Bélay 219). 1808: Visó (Közép-), (s) 

Strebnj-Wyssen, Wyssová, Visenye de minslok (185). 1888: Középvisó (Közép-Vissó, Visieu de 

medilocu) -Y- (Je 455 & Válye-Vimului {!}). 1913: Középvisó Mm vm (Az). – 1909/19: Vişăulde-mijloc. 

Kv, cu staŃ. baln. Valea-Vinului, L 1659: r 1263; zs, m (199). > Vişeul de Mijloc = Su 2: 

252. 1600–1851. [13 B] 

Visó 3. Mm 3. (Sziget-DK, a Visó bp-i úton) 1365: Ket-Viso, Ketwyssou (Mihályi 57); 1468: 

Felsewysso (Bélay 219). 1808: Visó (Felsı-), (s) Gornj-Wyssen, Wyssová, Visenye gye szusz (185). 

1888: F-V (Felsı-Vissó, Visien din szusz) Visói js (Je 330 & Lunka-Lui-Bálmos, telep, Fojna és 

Regiászé). Szent Anna-templom, b: VII.26. (RKNt, 1999). 1913: Felsıvisó Mm vm (Az). – 

1909/19: Vişăul-de-sus, Fv, L 7562: r 2158; zs, n, m, rutén (199). > Vişeul de Sus = 2: 252. 1365– 

1851. g. Oberwischau. [3 D] 

Visóvölgy Mm (Sziget-K, a Tisza b. p.) 1913: Visóvölgy Mm vm Visói js (Az). – Gura Tisei {!}, 

Valea Vişeului = Su 2: 234. 1913. [3 D] 

Visáld * Kr (Lugos táján) 1488: Wysald (Cs 2: 109). – Su 2: 426. {Pesty szerint Boldor faluval 

együtt említik} 

Vissád * Te (Detta táján, Szóka és Partos közt) 1442: Vissaad, 1446: Vissad (Cs 2: 70). – Su 2: 

420. 

Vist 1. Fo 1. (Fogaras-Ny, az Oltba ömlı Vist-partak torkolata közelében) 1511: Also Vist (Su). 

1632: Also Uist, Also Vistth (Makkai 461, 471) I. Rákóczi György birtoka.1808: Vist (Alsó-), 

Unter-Wittendorf, Vista de dzsosz ~ Fista de dzsosz (185). 1861: A-Viszt Fo (25). 1888: A-Vist 

Alsóárpási js (Je 212). L 1910: 1158, 1956: 1174 (Le). 1913: Alsóvist Fo vm (Az). – 1909/19: 

Vis/tea-de-jos, Av, Unterwischt, L 1196: r 1128; m, n (199). = Su 2: 252. 1511–1854. [36 C] 

Vist 2. Fo 2. (Alsóvist-D) 1511: Felsö Vist (Su). 1632: Felseo Vist, Felseo Uist (Makkai 461) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Vist (Felsı-), Ober-Wittendorf, Vista de szusz ~ Fista de szusz 

(185). 1861: F-Viszt Fo (25). 1888: F-Vist (Gyisztia din szusz) Fo Alsóárpási js (Je 330). 1913: 

Felsıvist Fo vm (Az). – 1909/19: Viştea-de-sus, Fv, Oberwischt, L 1461: r 1401 (199). = Su 2: 

252. 1511–1854. [36 C] 

Vista Ko {< Visata szn.; 1220: ≈ várjobbágy VR} (Kolozsvár-Ny, Gyalu-É, 397-425 m) {XIII-i 

templom} 1291: Vysta (Gy); = (Er I. 474). 1332–4: Johannes sacerdos de Diusta, Vista, Vysta. Az 

erdélyi püspök faluja, melynek telepeseit a király kiveszi az erdélyi vajda és a vm joghatósága alól. 

Papja 1332. II: 16, 1333. II: 14, 1334. II: 12 garas és 6 keresztes báni pápai tizedet fizet (Gy 3: 

378). 1304: t. Wysta Gyereche hrs (Cs 5: 425; Gy 3: 348; An 1: 547. E: v o XV: Wista). A Nádas 

folyó közelében eladott föld egyik határpontja – "usque ad 1 locum palatii lapidei" (kıpalota helye) 

– a mai Palota nevő határrész Gerecse alatt. 1338: p. Wysta (Ub I. 494). 1350 körüli idıre tehetık a 

templom töredékes falfestményei (mészréteg alatt). 1391: p. Vysta hj: A Szucsáki nemesek Szucsák 

helysége felé a püspöki birtok határa a Nádas vize mellett kezdıdik, ... penes fluvium Nadas ubi 

quidem rivulus Hordowpathak vocatus cadit ad dictum fluvium Nadas ..., ahol a Hordóskúti patak 

1177


a Nádasba ömlik, s felmegy a patak medre vagy folyása mellett ... ad locum fontis scaturientis qui 

vulgo Hordowkuth appellatur ... és tovább ... ad caudam alterius montis excelsi Capulak vocatam ... 

Ez a Hordowpathak {2x} ma: Hordóskúti patak, Capulak pedig Kapulat (erdı) Vista, Szucság, 

Gyalu és Fenes közt (Ortvay: Oklevelek Temesvár ... I. n. 125). 1395.II.24. IX. Bonifácius pápa 

bullája a vistai Szent Péter titulusú plébánia templom oltárigazgató papjának, Lászlónak jutalmul 

szép javadalmakat rendel. (Ke 1: 89). 1437: p. Wystha; 1444: plebanus de Vystha; 1449: plb de 

Wystha; 1450: ≈. Jbn 1437: Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András, 

Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy Tamás, Drági Albert. Szn 1450: 

Barnabás fia Balázs (1304–1450. Cs 5: 425). 1525.II.7.: Szegedi Csomay Benedek fia: Miklós 

deák, Bács egyházmegyei pápai közjegyzı elıtt és Barnabás gyalui plébános, Albisi Bernát 

káplánja: Péter, Péter pap, volt kispetri plébános, Szucsáki Miklós deák, Mérai Dezsı Antal, 

Demeter deák Kolozs vármegye dézmaszedıje jelenlétében, a Wystha-i plébániaházban, Mihály 

pap Wystha-i plébános plébániáját átengedi Albisi Bernát egri éneklı kanonoknak, királyi 

titkárnak, az erdélyi püspökség kormányzójának mint az erdélyi püspök személyének, aki azt 

Szentpáli Menyhértnek adja. A közjegyzı Bernát úr és Szenthpáli András kérésére több oklevelet 

állít ki (KmJkv 4075); =: a közjegyzı elıtt Mihály pap tiltakozást jelent be a vistai hívektıl 

plébánossága idejére járó fizetése felıl (4076). 1542: A gyalui vártartomány falvait – benne Vistát 

is – a fejedelmi udvartartáshoz rendelik. 1580: Vista iskolájának elsı említése (Antal Gyula 

tanfelügyelı közlése. 1980: emléktábla). 1587: Vista. – E: fl. 30, A: fl. 15 (Dé 52). 1602–1848 

(rövid megszakításokkal): Vista magánföldesúri, 1666-tól Bánffy-, végül Esterházy-birtok. 1760–2: 

Visia [: Vista]. 1808: Vista iuxta alios Viszta [?] h., Jisa {Olv: Zsisa} val. 1861: Vista Ko (14). 

1888: ≈ Nádasmenti js (Je 727). 1910: Magyarvista Ko vm (1913: Az) *1911: Mátyás István 

Mundrucz, a kalotaszegi legényes tánc kiváló mestere (–1977). # KszHn 1942. 269-276. 1942-ben 

a Kalodánál (a falu központjában) felállítják az elsı világháború hısi halottainak Kós Károly 

tervezte emlékmővét. 1995-ben a második világháború hısi halottainak nevét is felvésték az 

emlékmőre. 2004-ben a falu lelkipásztorai: Felházi Zoltán és Klára buzgó lekesítése nyomán, 

kıfaragó mesterek és mások közremőködésével felújították az emlékmővet és környékét. 

2004.VII.25-én „Hosszú szünet után falunapot ültek a kalotaszegi Magyarvista lakói“ (Krónika, 

2004.VII.26. Boros Dalma. A tudósításbeli képen Felházi Klára tiszteletes asszony a felíjított 

emlékmőnél. Az 1. oldali színes a lovas felvonuláson készült). 2004.VII.30. Duna Tv. – 1909/19: 

Vista, V, L 1149: r 135; m; 19 zs (199). 1926: Vişta. 1936/9. tk: Viştea = Su 2: 1229 {! Cf. 

Pata},1291–1854. 

Viszák Kr (Buziásfürdı-DK) 1369: rivulus Vizak, 1371–2: Wyzag (P); 1444: Wizzag Zsidóvár 3. 

tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár); 1717: Vischul, 1785: Wischak (Pesty: Krassó II/2. 283.). 1808: 

Viszák (185). 1888: Viszág KrSzö Lugosi js (Je 727). 1913: Krassóviszák KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Visag, Viszág, L 1891: r 1805; n, m (199). = Su 2: 251. 1369–1913. [42 B] 

Viszdorf * Me (Medgyes mellett) 1359: Viszdorff (Ub II. 158). – Su 2: 420. 

Viszerván * Ko (Bánffyhunyad-DDNy, Székelyjó és Meregyó hrs) 1511: pr. Vyzerwan. Meregyói 

Botos, Béli Vajda, Telegdi Székely-birtok volt (Cs 5: 425). – Su 2: 421. 

Viszka Hu (Marosillye-ÉÉNy) 1468: p. Wyzka. Illye vs birtoka (Cs 5: 147). 1750: Viszka. 1808: 

Vizka ~ Viszka (185). 1861: Viszka Hu (24). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 727). 1913: Viszka Hu 

vm (Az). – 1909/19: Visca, V, L 1183: r 1163; m (199). = Su 2: 251. 1368 {!: 1468}–1854. [33 B] 

Visznek * Za (Borosjenı-ÉNy, Kerülıs határában) 1162–72: Visznek a szentjobbi monostor (Bi) 

birtoka (Gy 1: 669). 1169: v. Viznek (Tr). 1433: Visnek (Cs 1: 748). – Su 2: 420. 1169; 1433 

Visanek {!} [20 C] 

Viszolótelek (Vajszoló) * Do 1291>345: t. Vizouloteluk; 1345: ≈. Farkas fia Péter Cege és Vt 

negyedét Pousa fia Péternek, másik negyedét Pethus fia Ropha székelynek és Buyhus fia Imrének 7 

M-ért eladta. Ezt az oklevelet az erdélyi vajda 1345-ben érvénytelennek nyilvánította. 1507: Kis- 

Vajszoló (erdı) Cege határában (Gy 2: 93). ?1291: ≈. Esetleg a szomszédos Szentegyed korábbi 

neve (Er I. 498). 

1178


Viszolya Ko (Sármás-ÉK) 1296: Kán nb. László erdélyi vajda Wyzula birtokot cserébe adja a 

káptalannak (Er I. 546). 1329: ad metas terre capituli ... a t. Wyzulya ... cca silvam Wyzulya ... t. 

Wyzuliateleke. Az erdélyi káptalan birtoka; Szilvás és Budatelke határosa (Gy 3: 379). cca 1360: 

Wyzula; 1465: plebanus de Wezalya; 1515: p. Wyzolya. Jbn 1506: Jankó Gál bíró; 1506, 1515: 

Széki Mihály (1329-tıl Cs 5: 425). 1515.XI.4.: a káptalan Wyzolya-i jobbágya: Székly Mihály 

jelen volt több szomszédsági iktatáson (3591). 1587: Vyzolya, Keobeoollkwtt, Wylak. – E: fl. 42, 

A: fl. 22 (Dé 60). 1638: Viszolya, 1639: Wiszolya (Makkai 538, 574) I. Rákóczi György birtoka. 

1733: Viszuja, 1750: Viszua, 1760–2: Viszollya. 1808: Viszolya h., Zsiszulye val. 1861: ≈ Ko (14). 

1888: ≈ (Zsiszulye) Mezıörményesi js (Je 727). 1913: Mezıviszolya Ko vm (Az). – 1909/19: 

Visuia, V, L 834: r 785; m, zs (199). = Su 2: 251. 1329–1854. [23 B] 

Visszafolyó Gy/Cs (Gyergyószentmiklós mellett) 1956: Visszafolyó Gyergyószentmiklós tartozéka. 

– Visafolio = Su 2: 251. 1956. » Gheorgheni. 

Vizakna (Salisfodium) {< Vizaakna < Viza + Akna: a Viza patak forrásvidékén} Fe (Szeben-ÉNy) 

{1277 e.} 1291: Petrus Jung de Ruzmark f. Petri de Vyzakna (Gy). =: Vyzachna (Er I. 491); 1295: 

Vyzakna-i Gyán fia Alardus (538). 1309/Cod. [1277-re]: nob. nomine Joannes f. Alardi comitis de 

Salisforio [: Salisfodino]; 1327: plebano ... de Salisfodio; 1328: salisfodinam in Vizokna. 

Nevezetes sóbánya, melyben a szebeni prépostnak régi idı óta része volt (1328, 1330). A szász 

Vizaknai Alárd-fi család fészke, amely arról vált hírhedtté, hogy Alárd fia János (Gyán) nevő tagja 

1277-ben elpusztította Gyulafehérvárat. Helytörténetileg is lényeges leszármazásukat a családfa 

mutatja. {Ábrával.} Birtokolták többek között Múnt és Lengyelkéket. Plébánosa, aki a szebeni 

prépost mellett szerepel mint bírótárs (1327) és a Szeben megyei papokkal együtt pápai nunciusi 

fenyítésben részesül (1322), 1332–5: mint a szebeni dékánsághoz tartozó pap 4 évre 1/2 M pápai 

tizedet fizet (Gy 2: 193). 

(1309): Bertoldus sebesi dékán a 7 káptalan képviseletében: a fehérvári egyház lerohanása és 

felégetése nem más, mint vizaknai (de Salisforio) Alardus comes fia János nemes bosszúja apja 

haláláért, amelyet a fehérvári püspök okozott; ezért lépett fel Péter püspök és a 3 kanonok ellen, 

akik ott meghaltak (An 2: 661). 

1350 után elszakad a Királyföldtıl, Fehér vm-hez kerül. 1418: Fülöp sókamarás (Ozorsai Pipo 

embere). Vizakni Bertalan, fia: 1439–1446, 1462– 1465: id. Vizaknai Miklós erdélyi alvajda 

(KmJkv I. 1070). 1453–79: Sigismundus de Salisfodio vizaknai plébános és szebeni dékán 

(esperes), 1469: Sigismundo plebano a capitulique Cybiniensis decano (Ub 6: 3767). 1439.III.20.: 

Miklós erdélyi alvajda, fe: Erdélyi Katalin, leányuk: Magdolna (142-3); 1439.III.24.: a Wyzakna-i 

sókamara ispánja nemes Firenzei Pero de Rassis (145); 1450.IX.21.u.: ≈-i Miklós fia László (896); 

1450.X.9.: ≈-i Miklós (907); 1451.X.2.: ≈-i Miklós leányai: Potenciána és Dorottya, Torockai 

Franciás Jánosné: Katalin (986); 1452.VIII.6.: Vyzakna-i Miklós faragói és nyulasi birtokos 

(1060); 1461.XII.4.: ifjabb Wyzakna-i Miklós zálogba veszi Mikes (To vm) birtok felét (1647); 

1465.VIII.7. in Vizakna: id. Wizakna-i Miklós (egregius) erdélyi alvajda végrendelete (2 1/2 lap. 

KmJkv 1676); ≈ gerébségét testvére kapja; ≈-i Cseh János és felesége adósságából, szolgálataiért, 

engedjenek el 100 Ft-ot, a másik 100 Ft-ot Potenciána nevő leánya kapja (1676). 1472: Franciscus 

de Wizaokna bécsi diák (Dn 522). 1481.XI.3.: Wyzakna-i Miklós özvegye: Katalin – leányai: 

Katalin, Afra, Borbála és Margit nevében is – tltakozik az elen, hogy fia: Ferenc bárhol lévı 

birtokait elidegenítse (2334); 1485.X.3.: ≈-i Ferenc tiltja Bolyai Gáspárt, hogy Felsıbolya, 

Alsóbolya, Sáldorf, Salgó, Vesszıd, Mihályafalva és Hidegvíz birtokbeli részeit elidegenítse 

(2541); 1486.VII.6.: néhai ifjabb ≈-i Miklós leánya: Afra Altemberger Thomas szebeni 

polgármester felesége (2604). 

1515: Tömjénes csn (n. Weihrauch) : Blasius Themyenes judex de Vizakna. & Vizaknai Gergely 

(XVI. szd) kolozsvári iskolamester, egyházi író. 

Sókmarások: 1522: martinus Makray, Gregorius Literatus racionista; 1530: Scher aus Überlingen 

(St. Fugger kamarása); 1540: Hamvay György. 

1559: a Negyvenek Tanácsában 20-20 magyar és szász, a belsı tanácsban 2-2 esküdtpolgár. 

1179


1567.I.6.: Csáky Mihály kancellár szebeni bizottságot küld Vizaknára az itteni viszályok 

rendezésére. Vízkereszt napján megérkezik a bizottság Haller Péter szebeni királybíró vezetésével, 

s még ez nap oklevelet ad a városvezetés rendezésére. Többek közt elrendeli: „Az folnagynak pedig 

mikor esztendöje el telik, az tisztet addig le ne tehesse, migh nem az Gereb elewt, Tanach elewt es 

az 40 ember elewt [meg nem esküszik] ... az tavaly folnagy Nagy Lászlo és az Wy folnagy Istuan 

biro (TT 1881. 189-191. Szabó K.). A királybíró és a jegyzı felváltva szász és magyar, a folnagy 

tisztséget pedig egyik évben magyar, a másikban szász ember viseli; a négy polgár közül kettı 

magyar, kettı szász (Szebeni lt. 1359. Schuller: Rechtgeschichte, III. 207/2). 1583: Oltovány csn: 

Olthovan László vizaknai esküdtpolgár (juratus). 

1585-ig szász fıpap mellett magyar prédikátor, 1585-tıl református lelkész mellett szász diakónus. 

1635 Dálnok (Hsz): Szabó Ferenc; Kissolymos: Dávid János fia Gyurkó; Farkaslaka (Uh): Kelemen 

István Viz Aknan lakik (SzO). 1638 Bogártelke (Ko): 47. Puszta házhely Nagy Jánosé volt, egy fia 

Szakmaron, más Vizaknan (Gyalu 42). 1709–: diaconus Salisfodiensis Martinus Leonhard. 

1721: 381 család = 2286 lakos: 159 családfı cives oppidani (városi polgár), 72 csf salisfodio 

(sóvágó), 23 csf inquilinus (kamarai zsellér), 127 csf exemptus (adómentes, fıleg nemesek). 

1727 Gyalu: Vizaknai Miklós kertje (Gy 248); 1737 Gyalu: Nemes emberek specificatiojok, akik 

paraszt szılıket colálnak: Vizaknai Miklósné egyet (271). 1808: opp. Akna (Viz-), Vizakna h., 

Salisburgum lat., Salzburg g., Ocna val. *1824: Barabás Júlia, a 48/49-es szabadságharc hısnıje, 

fıhadnagy, majd százados (–1883, Kairó). 1861: ≈ (oppidum), Salzburg, Okná AF (7). 1888: ≈ 

(Salzburg, Okna) r. t. vs és -Y- AF, ház 992, L 3683 (Je 728). 1913: Vizakna AF vm (Az). 1984: 

mőkedvelı vendégjátékok szervezıje Zöldi Mária. # Szabó K.: Vizakna történetéhez (TT 1881). 

Bakk E.: Vizakna monographiája (Brukenthal Múzeum Kt Ms V. 151) Binder P.: Vizakna. Közös 

múltunk, 1982. 150. Ad 269, 270, 272, 273. – Vizocna > 1909/19: Ocna-Sibiului (Vizocna), 

Vizakna, Salzburg, Salisburgum, L 3920: r 2642; m, n (124). = Su 2: 7. 1263: t. Viz {! Cf. Veze}, 

1291–1954. [35 C, D] 

Vizes 1. * Kr 1. (Lugos-ÉÉK, Bunya és Dobosd mellett) 1514–1516: Wyses, 1597: Vizesul; 1612: 

Vises, pr. Vizessul; 1761. tk: Visescht (Pesty: Krassó II/2. 284). – Su 2: 426. 

Vizes 2. Kr 2. (Resicabánya-DNy hrs) 1723: Wadneck (Pesty: Krassó II/2. 285). 1808: Vodnik 

(185). 1888: ≈ KrSzö Resicai js (Je 729). 1913: Vizes KrSzö vm Resicabányai js (Az). – Vodnic = 

Su 2: 255. 1723– 1913. [42 C] 

Vizes 3. * Te (Temesvár táján, Alsóbencsek mellett) 1479: Wyzes Sarád város és uradalom 

tartozéka volt (Cs 2: 20. Sarád). – Su 2: 426. 

Vizesd Tt (Nagyszentmiklós-D) 1424: Michael Thege de Vizesgyan ... capitaneus cumanorum 

sedis Zenthel, 1451: p. Wizesgyan, Szıllıssel határos, szomszédosok gyanánt megjelennek innen: 

Kun László és István. Ez idıben tehát kun hely volt, de meglehet, mint Hollós, Szentelt, Valkány 

stb. E tájon, részben e helység is nemesi uralom alatt állott (Cs 1: 707). 1561: Vyzesgyan, 1647: 

Vizesgian, 1723: Wisesta (Borovszky: Torontál 136, Uı: Csanád II. 628). 1806: Pred. Vizesda, Kis 

Vizesda (Spitza) (21 Z 40). 1913: Vizesd Tt vm Zsombolyai js (Az). – 1909/19: Vizeşda, 

Kisvizesda, L 982: r 208; n (199). Vizejdia = Su 2: 253. 1424–1913. [30 D] 

Vízköz Hu (Hátszeg-DK, Borbátvíz-D hrs) 1411: v. libera nomine Wyzkuz; 1453: Wizkwz; 1457: 

p. Wyzkez in districtu Ha. 1473, 1476: p. Ohabycza; 1478: p. Ohwbycza; 1494: p. Hobycza in ≈ de 

Ha.; 1501, 1518: p. Ohabycza in ≈ Ha. 1429: p. Ohabicha; 1440: p. Ohabycha. Osztróiak bírták; 

rb. Pestyéni, Klopotivai-birtok (Cs 5: 118. a mai Hobicza értendı). 1453: V. László király bizonyos 

magszakadás következtében a Kendefieknek adományozta. 1519 (p. Ohabycza): Kendefiek és 

Kenderesiek birtokai közt (Cs 5: 147). 1524.V.31.: Osztrói Haczaky Gáspár Alsoozthro, 

Felsewozthro és Hobawycza (Hu vm) birtokbeli részeit zálogként leköti Szucsáki Sándorházi 

Tamás magister gyulafehérvári kanonoknak bizonyos dézmatartozás fejében (KmJkv 4012). 1808: 

Urik (Hobicza-), Hobitzen, Hobiza (177). 1861: Hobicsény Hu (22). ? 1861: Hobicza-Urik Hu 

1180


(22). 1888: Hobicza Puji js (Je 372). 1913: Hobica Hu vm (Az). – 1909/19: HobiŃa, H, L 285: r 

235; c (89). = Su 1: 290. 1411–1854. [44 A] 

Vizma Ar (Lippa-DK) 1440: Wyzma, 1477: Wysnya Solymos vár 28. tartozéka; 1477: Wysnya 

(Cs 1: 761. Solymos). 1717: Visma (Borovszky: Temes 126). 1808: Vizma Te (185). 1888: ≈ 

Lippai js (Je 728 & Prapacz hodáj). 1913: Vizma Te vm (Az). – 1909/19: Vizma, V, L 689: r 

659; n (199). = Su 2: 253. 1440–1851. [32 D] 

Vízmellék : Küküllı mente. 

Vízszamos folyó: a Kis-Szamos régi neve 1496.XI.25.: Apahidán a Wyzzamos mellett dél felé 

elterülı Holtvízszege nevő rét (KmJkv 2997). 

Vizvár * Kr (Oravicabánya táján) 1370, 1392: Vizuar. Érsolyó várához ratozott. Hihetıleg enek 

felel meg az 1343-ban ugyane vár tartozékai közt említett Feketezywar is (Cs 2: 109). – Su 2: 420. 

1370, 1392. {P} 

Vizsoly * Sza (Szamosdara határában KmJkv) 1312: p. Viszl, Wysul; 1326: Viszoly (Tr). A Csáknemzetség 

Darai ágának egyik fiatalabb, Szamos-parti telepe (1312, 1329, 1339). A XIV. század 

végén Drágfiak szerzik meg vámját (1381). Száz évvel késıbb predium áll a helyén (1483, 1498). 

Nevét az itt vagy a környéken élı németek adták (Maksai 235). 1381: p. Visol (Cs 1: 489). 

1503.V.24.: Wyssol prédium Borzási László birtoka (KmJkv 3282). – Su 2: 420. 1312–1381. 

Vladány * Kr () 1597: Wladany (Pesty: Krassó II/2. 274). – Su 2: 424. 

Vladesd ~ Vladestfalva * Hu (Vladest psz Szirb hs közelében Illye-ÉK) 1516: p. Wladesthfalwa; 

1519: p. Vladesd. Barancskai-birtok (Cs 5: 148). 

Vladest * Te~Szö (Karánsebes táján) 1430: Bladost, 1447: Wladisty, 1454: Wladesth (Cs 2: 70). 

– Su 2: 299. {P} 1440: Vlogesch. Nemesi névben, Karánsebes körüli falvakkal kapcsolatban. Tán 

Vladesttel ugyanegy (Cs 2: 70). =: Vlogeesh, Vlogesh (Pesty: Krassó II/2. 286). – Su 2: 420. 

{Facsád tájára teszi} 

Vládháza AF (1861) : Úrháza. 

Vlanpataka * Te (Temesvár táján) 1450 u.: p. Wlanpathaka. Bizereiek birtoka volt (Cs 2: 70). – 

Su 2: 424. 

Vlasolcz * Kr (Szászkabánya-É, Harampatak mellett) 1367: Vlasolch (Cs 2: 109). – Su 2: 420. 

{P} 

Vledény Br (Feketehalom-ÉNy, a Fogarasi úton) 1570: Vledény (Su). 1808: Vledény, Wladein 

(185). 1861: ≈, Wladen Br (39). 1888: Vladeny (Vladeni, Vladény) Fo Törcsvári js (Je 728). 1913: 

Vledény Fo vm (Az). – 1909/19: Vlădeni, Vledény, Wladein, L 1390: r 1360 (199). = Su 2: 255. 

1570–1854. [37 C] 

Vlegyászatanya SzD (Dés-ÉNy) 1913: Vlegyászatanya Csicsókápolna tartozéka (H). – Gura 

Vlădesei = Su 1: 274. 1913. – 1974: c. Gîlgău {Galgó kzs faluja} {1981: Ř} G [13 C] 

Vlogyest Te (Csánki) : Vladest. 

Voda KSz (elírás miatt azonosíthatatlan; hihetıleg KSz) 1221: Fede faluból való Metsa lopással 

vádolta a Voda falubeli bizonyos Zounuc [nevő ember] János nevő hospesét. A bíró a szolnoki 

curialis comes: Maurianus és a billogos: Bulsu, a poroszló Dombró faluból való Atanasius volt. 

Váradon János a tüzesvas-próbán [bőnösként] összeégette magát (Er I. 116). 

Vodnik Kr (1808) : Vizes KrSzö. 

Vojincze * Kr~Szö (Herkulesfürdı-É, Domásnya mellett) 1539: Woynche (Pesty: Krassó II/2. 

286). – Su 2: 425. 

1181


Vojkafalva Za (Honctı-ÉK, a Fehér-Körös j. p.) 1553–61: Voikafalva (Márki II/1. 252). 1760–2: 

Guravoj. 1808: Guravoj, Guraroj {!} Za (62). 1888: Guravoj (Guravalej) Ar Nagyhalmágyi js (Je 

351). 1913: Vojkaháza Ar vm (Az). – 1909/19: Guravale, Guravoj, L 401: r 394 (85). > Gura 

Văii = Su 1: 274. 1553–1913. [33 A] 

Vojla 1. Fo (Fogaras-Ny, az Olt bp-i úton) 1511: Voila, 1520: Vojla (Su). 1534: Woyla (Ve: 

Fontes IV. 237). 1808: Vojla (185). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ Fogarasi js (Je 729). 1913: Voila Fo 

vm (Az). – 1909/19: Voila, Voila, L 926: r 888 (199). = Su 2: 256. 1511–1854. [36 D] 

Vojla 2. * Szö (a Duna mellett) 1230: terra Woyla, 1247: terra nomine Woila ixta Danubium 

(Tr). – Su 2: 425. 

Vojni-Pojenicza Hu (1888) : Pojan 1. 

Vojtek Te (1888) : Vejteh. 

Vojufalva * Te (Detta táján, Temesberény közelében) 1408: Voyufalwa Berény városhoz tartozott 

(Cs 2: 71). – Su 2: 421. 

Vojvogyen Za : Körösvajda Ar. 

Vojvonyesd Bi 1888: Vojvonyesd psz (t) Árkos Bi Béli js (Je 729). 

Vokmér * Te~Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1480: Wokmeer, 1539: Wokmir, Wokmér (Pesty: 

Szörény II. 569). – Su 2: 425. 

Vokszincz * Ar (Marosborosznok mellett) 1440: Woxyncz, 1477: p. Woksynczy Solymos vár 85. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 425. {Marosborosynok-K: Valea VocsinŃului} 

Volál-1-2. Fe/FF : Karatna > Karatnavolál Hsz. 

Voldorf (Kozdfı, Villa Latina) Fe (Fogaras-É 16 km) 1206: Cwezfey – Kozdfı. II. András király 

Johan Latinus lovag hospesnek adományozza Kozdfı földet (Er I. 33). Kozdfı területén alakult ki 

Voldorf. 1231: Béla királyfi erdélyi szász lovagjai: Johannes Latinus fiai: Corrardus és Daniel ... és 

Voldorf (v. Latina) faluját ... felementi minden adó és teher alól; csupán évi három fertó aranyat 

tartoznak fizetni a királynak, de hadbavonulásuk idjén ezt a pénzt is saját szükségletükre 

fordíthatják (Er I. 163). +1206/257: ≈; 1231: ≈; 1396: Waldorph. II. Endre a Kozd patak fejét a 

vallon-olasz Nagydisznódi János vitéznek adományozta, és 1206-ban János itteni földjét 

meghatárolta: ... de Barancvth ... v. Lewenech ... cum v. Cowrnh [: Cowruh] ... ad v-m Welmer ... 

v-m Sars ... v-e Militum, ... v-m Barancuth. Az oklevél megerısíti Imre király 1204-i kiváltságát 

(vö. ZW {Ub} I. 7), azzal, hogy János csak a király vagy a nádor bíráskodása alá tartozik, s ı és 

szolgái vásárba menve minden adó és vám alól mentesek. Míg az adomány és határleírás 

elfogadható, a kiváltságok – legalábbis részben – utólagos interpolálás révén kerülhettek a 

szövegbe. {1231 = Er} 1257-ben István királyfi Corrardus fia Gyaninus és János fia Dániel 

kérésére megerısítette a három oklevelet (Gy 2: 203). 1478.VI.25.: Waldorf Eczeli Tabiási-birtok 

(KmJkv 2268). 1488: Volmor (Berger 57). 1733: Wolffdorff, 1750: Valendorf, 1760–2: Vallendorf. 

1808: Volldorf aliis Wallendorf g. 1861: ≈, ≈ FF (4). 1913: Dombos NK vm Nagysinki js (Az). – 

1909/19: Valendorf, D, W, L 492: r 342; m (194). > Văleni = Su 2: 240. 1231–1854. [36 D] 

Volkánfalva * Te (Temesrékás táján) 1472: Wolkanfalwa, 1473: Wakanfalwa, 1484: Walkanfalwa 

Rékás város 11. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su : 424. Wlkan. 1387, 1391 Wlkan 

{Csánkinak tulajdoníva}; 1472, 1473, 1484. 

Volkán havasa Hu 1501: alpes Wolkanhawasa; metales partium Transalpinarum (Cs 5: 110) 

Malomvíz tartozékainak határa Havaselve felé – a Vulkán-szoros tája. 

Volkány 1. Br (Feketehalom-D) 1369: v. Wolkendorf, 1377: Wolkan, 1421: ≈, 1427: Walkan (Ub 

II. 322, 480, IV. 148, 269). 1467.II.18.: a brassóiak mutassák be Zerne, Tohán és Wolkan birtokra 

vonatkozó okleveleiket (KmJkv 1733). 1488: Wolkendorff (Berger 70). 1760–2: Volkány. 1808: ≈, 

Wolkendorf, Vulkan (186). 1861: ≈, ≈ Br (39). 1888: ≈ (Wolkendorf, Vulkán) Br Felvidéki js (Je 

1182


729). 1913: Szászvolkány Br vm (Az). – 1909/19: Vulcan, V, Wd, L 1630: r 609; n (200). = Su 2: 

258. 1369–1854. [37 C; L] 

Volkány 2. Fe (Segesvár-DDK) 1315: p/v. Wolquinlaka. Blauuz fia Arnold vásárolt birtoka; 

1315-ben Károly király utasítja Fejéregyházi Mihályt, hogy Volkánylaka jogszolgáltatása miatt ne 

zaklassa a falut, és lakóit ne kényszerítse bírósága alá (Gy 2: 203). 1315: Károly király Arnold fia 

Blauuz comest megerısíti vásárolt ≈ birtoka tulajdonában {ld Fehéregyház} (An 4: 122). 1369: 

Wolkendorf, 1393: Wolkan, villa Walkendorf (Ub II. 322, III. 57). 1488: Wolkendorff (Berger 69). 

1760–2: Volkány. 1808: Volkány h., Wolkendorf, Vulkan (186). 1861: ≈, ≈, Volkán FF (4). 1888: 

≈ (Wolkendorf) NK Keresdi js (Je 729). 1913: Volkány NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: 

Vălcăndorf (Vulcan), V, Woltendorf {!}, L 232: r 38; n (191). Vulcan = Su 2: 258. 1206: t. 

Cewzfey {! Voldorf > Dombos elızménoye}, 1315–1854. [36 B] 

Volya 1. Hu (Algyógy-ÉNy) 1509, 1511: p. Wolya; 1518: v. Woya. ¤Al-Diód vár tartozéka (Cs 5: 

148. Ma Voja, Vaja). 1602: Voi (Ve: Doc. VIII. 25). 1733: Voj, 1750: Boje [: Voje], 1760–2: Voja. 

1808: Voja (185). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Algyógyi js (Je 729). 1913: Voja Hu vm (Az). – 

1909/19: Voia, Voja, L 550: r 544 (199). = Su 2: 255. 1509–1854. [34 A] 

Volya 2. * Te~Kr (Karánsebes táján, Novákfalva mellett) 1448: Wolya in districtu Caransebes in 

comitatu Themes. Mél és Novákfalva után említik (Cs 2: 71). – Su 2: 425. 

Vonuz * Csa (Fönlak-Ny) {1241 e.} 1266: 3 t-s Wonuz; 1343: p. Wonuz ... in qua est ecc. B. 

Martini confessoris fundata iuxta v-m Kerekeghaz adiacens. A tatárjárás elıtt királyi íjkészítık 

lakták. Ezek három földjét István ifj. király 1266-ban Parabuch kun ispánnak adta, azzal, hogy 

azontúl Parabuchnak kell nevezni. Az új név nem honosodott meg, mert 1343-ban is régi nevén 

nevezik; már egyházas falu s az aradi káptalan birtoka (Gy 1: 877). 1343: p. Vonucz iuxta villam 

Kerekeghaz adiac. Ar vm (Cs 1: 781). – Su 2: 421. Vonuz. 1266 (Tr), 1343 pred. {!} Wonuz (Gy). 

+ Uo. Vonucz. 1343 p. Vonucz …, Vonuk {!} (Cs), 1720 Vonukháza (Márki II/1. 219). {Beolvadt 

Arad város északkeleti részébe – írja Su; de ez csak Vonukházára vonatkozhatik} 

Vorca Hu (1913) : Várca. 

Vormága Hu (1913) < Veremága. 

Vormága Déva-ÉK, j. o. a Marosba ömlı folyó. 

Vosdóc Za (Halmágy-É) 1561: Vassaticha (Márki II/1. 252). 1760–2: Vosdocs. 1808: Vosdócz Za 

(186). 1825: Vostots, 1850: Vozdots, 1854: Vozdócz, Vozdoci (Su). Hnt. 13: » Hosszúsor Ar vm. – 

1909/19: Vâşdoci, Voszdocs, L 139 ort. r (196). Voşdoci = Su 2: 257. 1561–1854. » Luncşoara 

[33 B] 

Vote * Te (Temesvár táján) 1471: Vote helységbıl Keszi Balázstól részt kapott a csanádi káptalan 

(Cs 2: 75). – Su 2: 421. 

Vozestya * Te (Csánki) : Libánmezeje másik neve. 

Vozonie * Kr (Lugos-ÉK, Bégamonostor mellett) 1597: Vozonie, 1598: Vozoanie, 1612: Vrzume, 

1620: Wezvanie (Pesty: Krassó II/2. 259). – Su 2: 421. 

VORY-01 Völcz Kü (1808) : Velc. 

Völcs Do (Páncélcseh-É hrs) 1378: Wlch, 1419: Welchy, 1427: Welch, 1452: Weulch (Kádár 

VII. 131). 1538.XII.29.e.: Welch Somy Gáspár egyik elpusztult birtoka, zálogon Kendy Gálnál 

(4672); 1554.IV.24.: Weolch Somy Anna birtoka (5299). 1760–2: Völts. 1808: Völcs, Wölz, Velcs 

(186). 1861: ≈, Feltsu Do (17). 1888: ≈ (Jélcsu {Olv: "Zsélcsu"}) SzD Csákigorbói js (Je 730). 

1913: Völcs SzD vm (Az). – 1909/19: Ielciu, Völcs, L 510: r 501 (94). Elciu = Su 1: 218. 1230: p. 

Wesscel (Tr) {! Cf. Szentegyed}, 1378–1854. [12 D] 

Völcsök KSz (Szilágycseh-É hrs) 1387: Völcsek {!}, Aranyos vár tartozéka; 1423: Veolchiegh, 

1460: Welchek (P); 1462: Wlchek (Cs); 1475: Velchok (Cs 1: 566; Petri IV. 802). 1502.IV.14.: 

1183


Welchewk Kusalyi Jakcs László egészbirtoka (KmJkv 3242); 1553.VI.17.: Wewlchewk-ön Kusalyi 

Jakcs Mihály, KSz vm ispánja részbirtokos (4417). 1582-ben, Kusalyi Jakcs Boldizsár 

magvaszakadtával Wesselényi Ferenc nyeri el. 1584.XI.6.: Wesselényi Ferenc Völczök-i jobbágyai: 

Lırincz Balázs, Fejes György és Cinege György mint szomszédok bısházi iktatáson. 1603.II.16.: 

Giwgei András, elsı ismert református lelkésze. 1692: Vöcsök (Petri). 1760–2: Völtsög. 1780: 

Református templom épül. 1808: Völcsök, Haardorf ~ Hahrdof, Ulcsuk (186). 1888: ≈ (Ulciugu) 

Szi Szilágycsehi js (Je 730). 1899: Új ref. templom épül a régi helyébe; benne Wesselényi Farkas 

címere látható. 1900 L 781: 482 ref., 280 g. kat., 6 r. kat., 13 izraelita. 1913: Völcsök Szi vm (Az). 

# Vicsai J.: Völcsök. = Szilágysági magyarok 1999. 570. Kép: A református templom. – 1909/19: 

Ulciug, Völcsök, L 781: r 273; m; 13 zs (188). = Su 2: 217. 1387–1854. [12 A] 

Völgy * Te (Karánsebes táján) 1433: Weelgh in districtu Sebes; 1434; Wlgh. Úgy látszik, 

Vercsorova közelében feküdt (Cs 2: 71). – Su 2: 423. {P} 

Vöröscsárda Tt 1888: Vöröscsárda Nagyszentmiklósi js (Je 730). » Keglevichháza. 

Vörösmart KrSzö (1888) : Veresmart Kr. 

Vöröstorony Sze : Verestorony. 

Vratotus Kh ? (az átíráskor eltorzult neve miatt azonosíthatatlan település, talán Kıhalom 

környékén) ?1206: II. András király Johan [!] Latinus lovag hospesnek adományozza hőtlen 

poroszlója: a Vratotus faluban lakó Martinus Teutonicus fia Andreas Cwezfey nevő örökjogú 

földjét (Er I. 33). – Su 2: 421. 

Vrehıcze * Ar (Bégapata és Vizma közt) 1440, 1477: Wrehewcze Solymos vár 32. tartozéka volt 

(Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 425. 

Vrisu (?) * KSz (talán Désháza mellett) 1213: villa Vrisu, villa Vresei (Tr). – Su 2: 421. 

Vucsecs * Ar (Pécska-Ny) 1377: Vuchech az aradi káptalan birtoka volt (Cs 1: 781). – Su 2: 421. 

Vukova Te : Temesvukovár. 

Vukuva * Kr (Karánsebes-Ny, Ökörpatak mellett) 1699: Vukuva, 1690–1700: Vukovo (Pesty: 

Krassó II/2. 286). – Su 2: 421. 

Vulaska * Kr~Szö (Karánsebes táján) 1603: pr. Vulaska (Pesty: Szörény II. 570). – Su 2: 421. 

Vulcsesd Hu (1913) < Velcsesz. 

Vulkán 1. Hu (Petrozsény-DNy, a nyugati Zsil-völgy keleti végében) 1462: Wolkan (Su). 1808: 

Vulkán XXXIV cc 56 {Vajdi van ott!} ~ Volkány (186). 1861: Vulkány Hu (24). 1888: Vulkán 

(Zsily-Vajdej és Vulkán). Petrozsényi js (Je 743). 1913: Zsilyvajdejvulkán Hu vm (Az). Vulkán 

2002: ref. ehk, 847 lélek; filiája Aninósza 58 (Üzenet, 2002.2). – 1909/19: Jiu-Vaidei-Vulcan, 

Zsvv, L 1496: r 836; m, n (99). Vulcan = Su 2: 258. 1462–1854. [44 A] 

Vulkán 2. * Te (Cseri vára tartományában) 1387: Wlkan birtokot, Cseri várával együtt, 

Zsigmond király a Kórógyiaknak adta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 421. Vulka 1387. 

Vultur AF (Zalatna-É hrs) 1805: Vultury. 1850: Voltori, 1854: Vultur, Vulturi (Su). 1909/19: 

Zalatna-Vultur (200). – 1909/19: Vultori, Z-V, &, v. Zlatna (200). = Su 2: 258. 1805–1909. [34 A] 

Vurpód Sze (1913) < Hıhalom. 

Vys (?) * Bi (Szalonta vidékén) 1343: Vys (Tr). – Su 2: 421. 

1184


W. 

Waldorf Inferior Be – Su 2: 422. Ld Aldorf. 

Wassaye (azonosíthatatlan, hihetıleg eltőnt település feltehetıen Karánsebes vidékén) 

[1545.VII.15.e.] Wassaye birtokért Valkai Miklósnak 250 Ft-ot fizetnek Karánsebesiek (KmJkv 

4865). Weidenthal KrSzö (1888) : Temesfı. 

Weizenried KrSzö (1888) : Szörénybuzás. 

Wolfsberg KrSzö (1888) : Szörényordas. 

Wolkesdorf * Szv (Kudzsir-É hrs, Felkenyér mellett) 1488; Wolkesdorff, 1508: Wolkensdorff 

(Berger 52). – Su 2: 425. 

1185


Z. 

Zabálcs Kr (1808) : Szabálcs KrSzö. 

Zabola Or/Hsz (Kovászna-É hrs) XII-i temetı; a Tatárhalom n. É-D irányú dombon 192 sírt 

magában foglaló temetıbıl 1141–1196 közti magyar ezüstdénárok. 30-40 családból álló közösség 

temetıhelye 80-100 évig. Soros köznépi temetı; határvédı magyarság a székelyek elıtt. XV. 

századi templom, ma református. 1466: Zabolai győlés: Szentgyörgyi és Bazini János erdélyi vajda 

és székely ispán jelenlétében elhatározzák, hogy minden székben legyenek székbírák (SzO I. 205). 

1503.VIII.14.: Zabola-i Lukácsné Dobokai Lökös Katalin (3292). 1567: 45 porta. 1581.IX.9.: 

Zabolai Székely (Bacz) András végrendelete, ld Esztelnek (SzO V. 129). 1614: 196 családfı (Or 

6). 1635 Martonfalva (Hsz): Bögözi Mihály schola mester Zabolán (SzO). 1653–61: lp Jenei G. 

István (1603/4–1661.IX.13., Z); 1641-tıl kolozsvári lp; 1645–52 kolozs-kalotai esperes volt (Dn 

2615). 1660 Várad: Nemzetes Zabolay Miklos Uram [...] meg holta (Szalárdi: Eml). 1666: 

Befejezıdik a középkori templomvár utolsó megerısítése. 1750: Zebola. *1805: Hídvégi Mikó Imre 

gróf mővelıdés-politikus, államférfi (–1876.IX.16. Kv). 1808: Zabola (187). 1861: ≈ Hsz (30). 

1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 733). 1913: Zabola Hsz vm (Az). 1943: 23 000 kat. holdnyi területébıl 

3200 szántó és kaszáló, a többi erdı. 1969 L 3723. # Fejér M.: Zabola helynevei (NyIrK 1972.1.). 

– 1909/19: Zăbala, Z, L 2525: r 289; m (200). = Su 2: 271. 1466–1854. « Pava [38 C] 

Zábrány (Magyar-, Tót-) Ar (Lippa-NyDNy) 1080–90: Zabraan Magyar, Tothzabraan ... iuxta flm 

Morus. I. László király és Lambert herceg adta a titeli prépostságnak Szıdivel együtt (Gy 1: 

188). 1349: Zabran; 1463: Belsewzabran, Kylsewzabran; 1471: Zabrany utraque; 1472: Zabran 

(Cs 1: 781). 1808: Zabrány h. 1888: Zábrány Te Lippai js (Je 733). 1913: Zábrány Te vm (Az). « 

Temeshidegkút. – 1909/19: Zăbrani, Z, L 121: r 44; n (200). = Su 2: 271. 1080–1851. [32 A] 

Zabrató Hsz (Bodzaforduló-DK) 1968: Zabrató Szitabodza faluja 4 km DK, 1969 L 792. – 

Zăbrătău = Su 2: 271. 1954. [38 C] 

Zacsó Kr (Csánki) : Szacsó. 

Zádorlaka Ar (Arad-DNy, a Maros bp-i úton) 1333–4: Petrus (sacerdos) de Zadarlaka. Papja 

133: 3 gs, 1334.II: 10 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 188). 1480: castellum Zadorlaka. Dóczi Imre 

birtoka (Cs 1: 764); 1482, 1484: Zadorlaka (Cs 1: 781). 1514.V.v.-VI.e.: Székely Dózsa György 

serege elfoglalja az Arad vm-i Csálya, Arad, Zádorlaka várakat.© 1808: Szaderlak vel Zaderlak h., 

Saderlak g. 1888: ≈ (Szádorlak, Zaderlak) Te Újaradi js (Je 733). 1913: Zádorlak Te vm (Az). – 

1909/19: Zădărlac, Z, L 2339: 180; n, m (201). > Zădîrlac > Zădăreni = Su 2: 271. 1333–1851. [31 

B] 

Zágon Or (Kovászna-DNy; 570-630 m) 1567: Zagon, 1602: Zágon (SzO II. 214, V. 192). 1614: 

Zágon 281 családfı (Or 16). *1690.VIII.: Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc apródja, hő követıje, 

a Törökországi levelek írója (–1761.X.2., Rodostó). 1794–1815: oskolamester Mihályfalvi 

Kolumbán Gábor. 1808: Zágon (187). 1861: ≈ Hsz (30). *1874.XI.6.: CsutakVilmos tanár, a 

Székely Nemzeti Múzeum igagatója (–1917.V.14., Sepsiszentgyörgy). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 

733 & Bárkány telep). 1913: Zágon Hsz vm (Az). 1969 L 4170. – 1909/19: Zagon, Z, L 4849: r 

1748; m (201). = Su 2: 267. 1567–1854. [38 C] 

Zágonbárkány Hsz (Bodzaforduló-ÉK 5 km; 720–750 m) 1888: Bárkány, telep (t) Zágon Hsz (Je 

230). 1913: Zágonbárkány Hsz Orbai js (Az). 1968: 3 faluja: Nagypatak, Ladóc, Salamás. L 

1969: 2153 (4547). – 1909/19: Bărcan, Zb, &, v. Zagon (14). > Barcani = Su 1: 57. 1913. – 1968: 

or. Întorsura Buzăului {Bodzaforduló vs községe} [38 C] 

Zágor {< török szn} Kü (Balavásár-DNy) 1412: p. Zagor; 1492: p. ≈; 1502: p. Zaghor; 1513, 

1517, 1518: p. Zagor. Szentléleki ~ Kizdi, Dicsıszentmártoni Sándor, Keszi, Keszi ~ Tarnóczi 

Székely, Somkeréki Erdélyi, Kiskendi Baládfi, Gerendi, Bánffy, Szapolyai-birtok (Cs 5: 901). 

1186


1492.V.6.: Keszi Székely László Zagor birtokbeli részét elcseréli, ld Dicsıszentmárton (KmJkv 

2783); 1502.IV.20.: Zagor Kizdi Sándor Simon egészbirtoka (3243); 1517.IV.26.: ≈ egészbirtokot 

Somkeréki Erdélyi Márton átengedi Kiskendi Baládfi Jánosnak (3621); 1550.I.13.: Tarnóczi 

Sebestyén ≈-i részét Romhányiaknak és Herencsényieknek vallja (4990); 1551.IV.26.: Herencsényi 

Péter ≈-i részét bátyjának: Jánosnak vallja (5089); 1553.VIII.16.: ≈-ban Tarnócziak részbirtokosok 

(5227); 1553.X.6.: a korábban Várkonyi Pál ≈-i birtokrésze most Tarnócziaké (5233). 1587: 

Zaagor. – C. Pr: fl. 50. A: fl. 25 (29). 1733: Záger, 1805: Zágor. 1808: Zágor, Roth, Zagur (187). 

1861: ≈, Roth Kü (9). 1888: ≈ (Rode, Zager) KK Erzsébetvárosi js (Je 733). 1913: Zágor KK vm 

(Az). – 1909/19: Zagăr, Z, L 1373: r 250; n (201). = Su 2: 267. 1412–1854. [24 C] 

Zagoricza * Ar (Temeshódos mellett) 1440: Zagwrincz, 1477: Zagorycza Solymos vár 6. 


Zagorján * Kr (Szászkabánya-É, Harampatak mellett) 1366: Zagaryan, Zagarian; 1367: 

Zagurian, Zagoryon, Zagoryan; 1579: Zagorianul (Pesty: Krassó II/2. 287). 1366–7: Zagoryon, 

Zeguryan, Zagoryan (Cs 2: 109). – Su 2: 428. Zagaryan. 

Zágra Be (Naszód-ÉNy) 1440: Zagra, 1450: Zagor, 1547: Sagra (Su). 1760–2: Zágra. 1808: 

Zagra (188). 1861: Zágra Na (26). 1888: ≈ BN Naszódi js (Je 733). 1913: Zágra BN vm (Az). – 

1909/19: Zagra, Z, L 1344: r 1311 (201). = Su 2: 267. 1440–1854. [13 D] 

Zagrádja * Szö (Újmoldova-ÉK, Dalbosfalva mellett) 1553: pr. Zagraddya (Pesty: Szörény II. 

570). – Su 2: 428. 

Zaguzsén Kr (Lugos-DK, a Karánsebesi úton) 1532: Zegwsen, 1559: Zagwsen, 1569: Zagwsan, 

1590: Alsó-Zaguseny, 1632: Alsó-Zagusen, Zagusan; 1690–1700: Sagusen, 1717: Sakosciani 

(Pesty: Krassó II/2. 288). 1808: Zaguzsén (188). 1888: Zaguzseny KrSzö Temesi js (Je 733). 

1913: Zsaguzsén KrSzö vm (Az). – 1909/19: Zăgujeni, Z, L 566: r 494; m, n (201). = Su 2: 271. 

1532–1851. [42 B] 

Záh {Záh szn < iráni sah méltóságnév alán-oszét alakja. Gy 4: 216} To (Torda-K, a Ludasi úton) 

1339: p. Zaah, Zah; =: p. Zah; 1401: p. habitatoribus destituta Zah; 1414: p. Zaah; 1519: p. ≈. 

Somkeréki Erdélyi, M. Csupor, Patai Dezsıfi, Dobokai Besenyei, Szentmiklósi, Szentmihálytelki 

Tompa, Solymosi, Héderfáji, Sztrigyi, Lozsádi s más birtokosé. 1504: Naghtho nevő halastó, rajta 

malom (Cs 5: 744). 1482.II.27.: Zaah-on S. E. István és fia; János részbirtokos (KmJkv 2343); 

1502.IV.20.: Zah-on S. E. néhai István fia János és te: Tamás és Márton részbirtokos (3243); 

1502.VII.29.: Dobokai Bessenyei Bernát ≈-i részét eladja S. E. Jánosnak (3251); 1510.IV.27.: 

Bánffy Ferenc ≈-i részét zálogba adja Csesztvei Barlabási Jánosnak (3549); 1530.V.31.: ≈-on 

Somkerékiek részbirtokosok (4300); 1530.IX.10.: Farnasi Veres Márton tiltja János királyt, hogy 

≈ birtokot Madarasi Bernáld Balázsnak adományozza (4317); 1553.XI.9.: 1553.XII.9.: ≈-on 

Somkerékiek részbirtokosok (5248). 1642: Zaha (Makkai 614) I. Rákóczi György birtoka. 1750: 

Zach, 1760–2: Mezı Záh. 1808: Záh (188). 1861: ≈ To (11). 1888: Mezı-Záh (Zaulu de Campie) 

TA Marosludasi js (Je 505). 1913: Mezızáh TA vm (Az). – 1909/19: Zau, Mz, L 1303: r 895; m, 

zs (201). Zaul de Cîmpie = Su 2: 270. 1339–1854. > Zau de Cîmpie [23 D] 

Zajdrugháza * Kr (Ermény körül) 1323: p. Zaydrughaza. Ermény tartozéka; Magyar Pál birtoka 

(Gy 3: 498). 1334: Zaydrughaza (Pesty: Krassó II/2. 291). =: ≈ (Cs 2: 109). – Su 2: 429. 1334. {P} 

Zajkány Hu (Hátszeg-DNy, a Vaskapu-hágótól 4 km K-re) 1475: Zaykan. 1489: Zeykan; 1500: 

Zeekan, ~ Zekan; 1516: Zayka; 1519: nobiles p-is Zeykan. Zajkányi ~ Zejkányi, Poklisai ~ 

Zejkányi Móré, Z. Hunyad-birtok (Cs 5: 148). 1659 végén: Zajkány közelében török gyızelem II. 

Rákóczi György seregén (Bethlen Mklós I. 173). 1661: Zaikán (SzO VI. 262). 1760–2: Zaykány. 

1808: Zajkány (188). 1861: ≈ Hu (24). 1888: Zajkány Hátszegi js (Je 734). A Hunyadiemlékoszlop. 

1913: Zajkány Hu vm. – 1909/19: Zăicani, Z, L 511: r 498; m (201). Zeicani = Su 

2: 274. 1475–1854. [43 B; A] 

1187


Zajzon Br (Brassó-K, Négyfalu egyike) 1367: Zayzen, 1373: Zezyna (Ub II. 279, 407). Brassó 

jobbágyfaluja. 1500: Zayzon (Árvay 201). 1531: Zajzon, 1658: ≈ (SzO II. 23, VI. 215). 1808: ≈ 

(188). 1861: ≈, Zizin Br (39). 1888: ≈ (Zaizon, Zaizendorf, Zizinu) -Y- Hétfalusi js (Je 734). 

Kedvelt borvizérıl közismert. 1913: Zajzon Br vm (Az). – 1909/19: Zizin, Z, Zeizendorf, 1298: r 

224; m (202). = Su 2: 280. 1367–1854. [37 D] 

Zala * Kr (?) 1400: Zala (Pesty: Krassó II/2. 291). – Su 2: 428. 

Zalaháza * Do (Esküllı közelében) 1288: Némai Miklós fia Dersyk comes, nıvére: Margit 

leánynegyedeként, átadja sógorának Zala-i Bekének Néma nevő örökjogú birtokának Beke nevő 

darabját (Er I. 433). 1429, 1451: p. Zalahaza; 1464: Sala, Zala Akna hs hrs. Zalai László birtoka. 

Jbn 1464: Beg Mátyás (Cs 5: 635 6. Zalaházai, Ko). 1431.IV.26.u.: Zala-i István ü: Doboka 

(KmJkv 73); 1431.V.4.u.: Zalahaza-i Istvánné Cegıi Anna (80); 1439.III.5.: ≈-n lakó Csaga Albert 

ü: Sólyomkı (131); 1439.III.17.: ≈-n lakó Korlát Mihály fia: Mihály és Fodor János fia: János, 

akiknek személyét Tiburci Benedek igazolta – ≈-n lakó Lukács és Magyari János fe: Korlát Pál 

leánya: Katalin (pr), továbbá minden vérrokona nevében is – elismerik, hogy Szentmihálytelkén 

lakó Demeter fia: Mihály az általa megölt Korlát Pálné: Markos Simon leánya: Ilona (pr) vérdíját 

hat ökör, egy ló és két borjas tehén átadásával teljesen kifizette (141); 1441.V.18.: ≈-n lakó Nagy 

Albert ü (316); 1441.X.29.: özv. ≈-i Istvánné: Anna ü: Györgyfalva (366); 1449.III.1.: Zala-i 

László vajdai ember besztercei polgár ügyében (659); 1449.X.6.u.: Györgyfalvi és Zalahaza-i 

nemesek határpere Nagydemeter és Törpény lakóival (764); 1450.II.3.: Zala-i István fiai: János és 

László 80 Ft-ban zálogba veszik Kékes birtok felét (795); 1450.VI.5.: Uık 38 Ft-ban zálogba 

veszik Cegı negyedének felét; másik felét már korábban zálogba vették 32 Ft-on (839); 

1450.X.29.: Uık zálogba veszik Cegı Bakaji-féle felét (915); 1450.XI.8.: Zalahaza-i István fiai: 

János és László 20 Ft-on zálogba veszik Boroszlótelke egészbirtokot (919); 1451.II.17.: Zala-i 

István leánykái: Ágota és Erzsébet cegıi birtokrészüket Miklós frater konventi kiküldött elıtt 

február 12-én Zalahaza-n lévı lakóházuknál testvéreiknek: Jánosnak és Lászlónak ajándékozták 

(929); 1451.II.17.: Zalahaza-i István fiai: János és László – ≈-i Szaniszló és Szentmártonmacskási 

Szilágyi (ds) Jakabné: Margit nevében is – tiltják Gyula birtok felének és Szentmiklósmacskása 

(Do vm) negyedének elfoglalását (930); 1451.V.6.: ≈-i István fiai: János és László, ≈-i Mihály fia 

Szaniszló és fiai: Lukács, Pál, Zsigmond és György Gyulán részbirtokosok (952); 1458.IV.17.: 

Zala-i László ü: Szucság (1283); 1458.X.4.: Zalahaza-i néhai István fia László visszaenged 

józsefmacskási birtokrészt (1313); {1460.III.} Zala-i László ü: Zsombor (1429); 1461.IV.13.: n. 

Zalahaza-i néhai István fia János, ld Szentegyed (1538); 1461.VI.12.: Nagzalad-on [!] lakó Nagy 

István ü: Keresztúri György (1564); 1467.V.14.: Zalahaza-i László fogott bíró: Gyerımonostor 

(1750); 1470.VII.5.u.: Zala-i László ü: Szentmihálytelke (1977); 1473.I.21.: Zalahaza-i László 

fogott bíró: Sztána (2074); 1473.XI.24.: ≈-i Szaniszló – gy: Ágoston és Márta nevében is – a Gyula 

határán fekvı Zalamusagarus nevő erdejét és Vekker nevő szántóföldjét, amelyeket Gyulai Erdélyi 

György fia Miklós nagyapja Zalai Mihálynak adott zálogba, hat és fél Ft-ban elzálogosítja az 

említett Miklósnak (2118); 1482.II.27.: Zalahaza-i Zalay László Szilváson (Ko vm) 350 Ft-ért 

birtokot vásárol (2343); 1553.III.25.: ≈ Kecseti-birtok (5182); 1555.IX.2.: Zalay Antal (5407). 

[1555.IX.2.] Zalai Antal ü: Inaktelke (5408). – Su 2: 328. Zala, 1429, 1451, 1464. 

Zalán Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É, az Olt j. o. mellékvölgyében) {XIV-i templom} 1332: sacerdos 

de Zalan, 1333: Zlalan [: Zalan], 1334: Salan (Tr). 1473.VII.27.: Zalan-i Veres Péter és Albert 

peres felek; 1581.V.16., Zalán: Zalán Sepsi széki falu törvénye (SzO VIII. 398; 318-9). 1614: 

Zalán 65 családfı (Se 28). 1614: Jankó Balázs, nemes, puer, scholába jár; 1635: Veres Lırinc 

Megyies Deak volt (SzO). Séra-kúria (reneszánsz boltozat és falfestmény). 1733: Zalány. 1808: 

Zalány ~ Zalán (188). 1861: Zalány Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 735). 1913: Zalán Hsz vm 

(Az). 1968: Sepsibodok kzs faluja Ny-ra. 1969 L 801. – 1909/19: Zălan, Zalán, L 862: r 27; m 

(201). = Su 2: 271. 1332–1854. [37 D; L] 

Zalánpatak Hsz (Málnás-Ny; 650 m) 1692.II.27.: Kırösptaki Kálnoky Sámuel, Háromszék 

fıkirálybírája, menekült oláhoknak, évenként négy-négy heti szolgálatért, a szárazajtai erdın 

(Zalánpatak) falu alapítására egy helyet általenged (SzO VIII. 385-387). 1808: Üvegcsür ~ 

1188


Málnásüvegcsür, Glashütte, Glaserie (178). 1854: Zalánpatak (Üveg-Csür), Glashütte, Glăjărie 

(Bul. 49) 1861: Üvegcsőr Hsz (30). 1888: Zalánpatak Miklósvári js (Je 735). 1913: Zalánpatak 

Hsz vm (Az). 1969 L 306. # Janitsek J.: Zalánpatak helynevei (NyIrK 1973.2). – 1909/19: 

Zălanpatac, Zp, L 356: r 172; m (201). > Valea Zălanului = Su 2: 234. 1854. [37 B] 

Zalasd Hu (Vajdahunyad-Ny) 1414: Zalasd, p. ≈; 1480: p. Zalosd; 1482: p. Dobromer; 1506, 

1510: v. Zalasd a. n. Dobramer. 1515: Zalazd, Zalasd. Zalasdi-birtok. 1482, 1506, 1510 (rb): 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 148). 1733: Zlászt, 1750: Zasty. 1808: Zalásd, Zlasgyu (188). 1861: 

Zalasd, Zlasti Hu (24). 1888: ≈ Hunyadi js (Je 735). 1913: Zalasd Hu vm (Az). – 1909/19: 

Zlaşti, Z, L 642: r 596; m, n (202). = Su 2: 280. 1480–1854. Zlăşti » Hunedoara [33 D] 

Zalatna 1. Fe 1. (Gyulafehérvár-NyÉNy, az Abrudbányai úton) [1316–20]: p. Zalathna; 1338: ≈. 

Szláv neve: 'aranyos' régi aranylelıhelyre enged következtetni. A gyulafehérvári káptalan fülesdi 

uradalmán belül feküdt. 1316 és 1320 között Lampert országbíró az igeni és krakkói telepeseknek 

juttata, bányamővelés végett. 1338-ban a káptalant mint régi birtokosát iktatják be (Gy 2: 194). 

1347: montana Zalathna (Tr). 1357.XI.28.: Lajos király megerısíti Zalatna kiváltságlevelét s 

engedélyezi, hogy ugyanazon szabadságokat élvezze, mint a többi bányaváros.© 1428: 

Zalathnabanya (Ub IV. 350). 1442.II.11.: Zalathna-i János üv (KmJkv 422). 1733: Zalatna. 1739: 

Magyarvalkó (Ko) Szirb nevő havasán „Abrudányokat, az az: zalatnai Felsı Dominiumbeli Nagy- 

Aranyosi jobbágyokat találtam lakni“ (EFLt. IV. f. 259. N. idézi Jakó: Gyalu 379). Köteles: 

aranybánya. 1750: Zalathna, 1805: Zalathna Metallurgorum oppidum cum Vultury. 1808: opp. 

Zalathna, Auraria minor, Auropolis, Goldenmarkt ~ Klein-Schlatten, Zalákná (188). 1861: 

Zalathna (oppidum) AF (7). 1888: Zalatna (Gross-Schlatten, Zlákna) AF Magyarigeni js (Je 

735). 1913: Zalatna AF vm (Az). Itt volt ref. lp Gruzda János festı. 1953-tól itt szolgált, 

1995.VIII.: itt hunyt el id. Szegedi László ref. lp, volt enyedi ehm-i esperes; 1945-tıl magyarigeni, 

1971–81: verespataki és abrudbányai lp (RMSzó, 1995.VIII.26 27. , Csávossy). – 1909/19: 

Zlatna, Zalatna, Kleinschlatten (Goldmarkt), Auraria Daciae, Auraria minor, Auropolis, & Vultori 

(Zalatna-Vultur), L 3823: r 2703; m, n (202). = Su 2: 280. 1347–1854. [34 A] 

Zalatna 2. Fe 2. FF (Medgyes-DK) 1290/356>364/651: Szálakna; 1318: p. Zalathna; 1326: ≈; 

1336: ≈, in medio Saxonum Chibinyensium. Az erdélyi káptalan birtoka. 1290-ben 

körülhatárolták, de a határleírás nem maradt ránk. 1318 e. Talmácsi Corrardus fia Miklós és 

Alcinai István elfoglalták, de 1318-ban Károly király felét visszaadta a káptalannak; 1326-ban 

megerısítette döntését és 1336-ban bevezettette a káptalant (Gy 2: 203). 1357: Salatna; 1360, 

1361: Zalathna, 1362: Zlatna, 1417: Zazzalathna (Ub II. 136, 184, 192, 197, IV. 49). 1586: 

Zalatna (Ve: Doc. III. 70). 1661: Anno 1661 die 22 mensis Decembris Száz Zalaknárol az Lázár 

Györgyné asszonyom jószágáról administrált én kezembe az ı kegyelme Sram Jakab nevő 

gondviselı bírája az Szent Márton-napi arenda pénzben hat forintot, az melyrıl ı kegyelmét 

praesentium testimonio quietáltam. Actum Zaz Zalakna. Berzy István, Fejérvármegye Vice 

Arendatora (Dé 11). 1733: Zlakna, 1760–2: Zalakna. 1808: opp. Zalathna (Szász-) h., Villa 

Auraria lat., Schlatt vel Schlattendorf g., Zalakná vel Zlákná val. 1861: Szász-Zalatna, Klein 

Schlatten, Zlágna FF (4). 1888: Szász-Zalatna (Schlatt, Zlagna) NK Szentágotai js (Je 641). 1913: 

Szászzalatna NK vm (Az). – 1909/19: Zlagna, Szz, Kleinschlatten, L 613: r 360; n (202). = Su 2: 

280. 1318–1854. [36 A] 

Zálha BSz (Csákigorbó-ÉK) 1378: Zalha (Kádár VII. 137). 1554.IV.24.: Zalha Somy Anna 

birtoka (KmJkv 5299). 1595: Zaliha, 1607: Zálya (Kádár). 1750: Zálha. 1808: ≈, Zalhé (188). 

1861: ≈ BSz (20). 1888: ≈ SzD Csákigorbói js (Je 735). 1913: Zálha SzD vm (Az). – 1909/19: 

Zalha, Zálha, L 725: r 604; zs (201). = Su 2: 268. 1378–1854. [12 D] 

Zaliz (azonosíthatatlan, elírt helységnév) 1241: in villa Zaliz (Er I. 191). Vajon nem lehet Salis < 

Salisburgum = Vizakna? 

Zálnok KSz (Tasnád-DK) [1270–1272] V. István király Zanok és Csalános (Szolnok vm) birtokot 

Ippi és Széplaki nemeseknek adományozza (Er I. 300); 1297.XII.4.: Zanuk-i Lırinc fiai: Serephel 

[?], Róbert és Gergely beleegyezésüket adták Szakácsi, Gyuró, Kegye, Szarvad és Csög 

1189


betelepítésre való átadásához (563). 1327: Zanuk (Cs; P); 1354: p. ≈ (Cs; P); 1467: Zanok (Cs; 

Petri IV. 807); 1475: Zanak (Cs 1: 567). 1450.IX.29.e.: Zanok Kusalyi Jakcsok birtoka (KmJkv 

902); 1452.II.29.: ≈-on {Kémeri} János fia György részbirtokos (1014); 1461.I.2.: ≈-on Kémeri 

Miklós deák özvegye rb (1498); 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter ≈ nevő részjószágát zálogba adja 

Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának (1677); 1474.V.1.: Kémeri Imre ≈ birtokbeli részét 

zálogba veti Bályoki Szilveszternél (2143); 1493.VIII.30.: Kusalyi Jakcs Ferenc ≈ egészbirtok felét 

eladja Dobay Györgynek (2888); 1504.VII.17.: Keresztúri Péter ≈ birtokbeli részét eladja Dobay 

Ferencnek (3307); 1504.VIII.11.: Szilvási Kristóf ≈-i részét eladja Csomborházi Porkoláb 

Ferencnek (3309); 1523.XII.7.: Sajókeresztúri Keresztúri Bernát Zanak-i részét cserébe adj Borzási 

Györgynek (3970); 1550.XII.20.: Zanok-ra vonatkozó oklevelek átadása (5055). 1733: Zanokul, 

1750: Zonok. 1808: Zálnok, Zalnuk (188). 1888: Zálnok -Y- Szi Tasnádi js (Je 735). 1913: Zálnok 

Szi vm (Az). – 1909/19: Zalnoc, Z, L 866: r 702; m, zs (201). = Su 2: 268. 1327–1854. [11 D] 

Zám Hu (Marosillye-ÉNy, a Maros jp-i úton) 1407: p. Zan; 1468: p. Zam. Illye vs birtoka (Cs 5: 

148). 1808: Zám (188). 1848 Zámon Asztalos százados gyızelmet nyert ..., és a' Nopcsa kastélát 

feldúlatta (Gyulay, XII.9.). 1861: Zám Hu (24). 1888: ≈ (Zám mika) Marosillyei js (Je 735). 1913: 

Zám Hu vm (Az). – 1909/19: Zam, Zám, L 1030: r 866; m, n (201). = Su 2: 269. 1407–1854. [33 

A] 

Zamárd * Za (Honctı táján) 1553: Zamord; 1597–1633: Zamarzel, Szamarchiel (Márki II/1. 253; 

II/2. 167). 1746: Zemerzel (Su). – Su 2: 429. {Zemera tanya Borosrósa és Décse/Diécs közt} 

Zamarinócz * Ar (Marosborosznok táján) 1440: Zwmarynocz, 1477: Zamarynocz Solymos vár 9. 


Zamárkút * To (Mezısályi vidékén) 1332: t/p. Zamarkuth (Cs 5: 744). – Su 2: 428. 

Zámsor * Ar (Zám mellett) 1438: Alsozamsor, Felsozamsor az Illyeiek birtoka (Cs 1: 787. 

Bánliget; 782: Zamsor). – Su 2: 289. Alsozamsor; 327. Felsozamsor. 

Zand * BSz (Szamosújvár-Ny hrs, Kérı mellett) 1337: Zand, Zond alio nomine Marcelteleke, 

Marchilteleke (Tr). – Su 2: 429. 

Zanyr * Tt (Temesvár-D, Bánlak mellett) 1329: villa Zanyr (Tr). – Su 2: 429. 

Zapodéa Gy/Cs (Maroshévíz-KDK) 1956: Zapodéa Galócás tartozéka. – Zăpodea = Su 2: 271. 

{1981 Ř} 

Zapodia Ko (Teke-DK) 1956: Zapodia Kozmatelke tartozéka. – Zăpodia = Su 2: 271. {1981 Ř} 

Zapodja * Za (Borosjenı mellett) 1553: Zapodya (Márki II/1. 2532). – Su 2: 429. 

Zápróc BSz (Dés-ÉNy) 1507: Zaproch (Kádár VII. 143). 1587: Zaprocz. – E: fl. 3, A: fl. 1 (Dé 

50). 1599: Zaproos, 1616: Zaprocz (Kádár). 1733: Záprocz. 1808: Zaprocz (188). 1861: ≈ BSz 

(20). 1888: Záprocz (Zepurtz) SzD Dési js (Je 735). 1913: Zápróc SzD vm (Az). – 1909/19: 

ZăpârŃ, Záprocz, L 810: r 782; zs (201). > Băbdiu = Su 1: 60. 1507–1854. [12 D] 

Zarad * Te (Temesvár-ÉK, Hidasliget mellett) 1333: Zaradd (Tr). – Su 2: 429. 

Zaramaz * Te (Csánki) Aranyásó másik neve. 

Zaránd Za (Borosjenı-Ny, a Kisjenıi úton) 1150 k.: comitatum de Zarand (Anonymus 52; FrL 

718). 1318: Zanad, 1334: Zarand (Tr). 1332–7, 1449: Zarand. A megyei győlések helye volt (Cs 1: 

748). 1474: Zarand (Zichy XI. 151). 1808: opp. Zaránd Ar (188). 1851: ≈ mv, 50 kath., 2105 n. 

e. óhitü lak., anyatemplommal, szeszgyárral. Róna határa gazdag és elsı osztálybeli. Kiterjed 12 

313 holdra ... Zaránd város mostani birtokosa gr. Gyulay Ferenc altábornagy. Régi várából, melly a 

megyében legrégibb, jelenleg csak némely sánczok nyomai láthatók (Fé 4: 321). 1888: ≈ Ar 

Kisjenıi js (Je 735 & Lipótháza és Galasó). 1913: Zaránd Ar vm (Az). – 1909/19: Zărand, 

Zaránd, L 3168: r 2852; m, c, n (201). = Su 2: 271. 1318–1854. [20 C] 

1190


Zarándvármegye A Fehér-Körös mellékén kialkult vm. Szomszédai: K-en Fe/AF és Torda, É-on 

Bihar, ÉNy-on Békés, DNy-on Csanád, D-en Arad, DK-en Hunyad vm; részeit korábban, 1876-ban 

területét végleg megosztották e két utóbbi közt. 

Zaránd határai: Kingyed, Földvár és Kasa még Aradhoz tartozott, ettıl K-re a Makra hegy 

gerincén futott a határ (Gy 1: 164); Galsa, Szentkirály, Megyer, Bárd, Felkér, Sáros, Homrok, 

Csuba Za vm-i falvak (171). Brádtól kezdve hirtelen délnek hajlik e határ s e tájon a két Lunkoj, 

Szkrofa és Boicza Za vm legszélsıbb pontjai (Cs 1: 718). 

1203: 2 partes tributorum ... tam de v-is, quam de foris totius C. Bichoriensis, tam circa Byhor, 

quam circa Zarand et de Bekes; a bihari vásárvámok 2/3-át Imre király a püspökségnek adta (Gy 1: 

602-3). 

1279.I.30.: IV. László király által a hatalmaskodások és törvénytelenségek megtorlása végett hét 

vm részére Váradra összehívott győlésen ott volt Zarand vm is (Er I. 365). 

1291: Zarand megyének (provincie) a megyebeliek által választott és a király által megerısített 

bírái: András, Zahias és Mihály tanúskodnak Szilosiak ügyében (Er I. 499). 

1306.(II.7.u.): Dénes comes Kopasz nádor helyett és mint Scarand-i comes: mivel a nádor által 

megnevezettek II. 7-én nem jelentek meg a nádor ≈-i congregatioján, a nemesekkel és a bírákkal 

együtt úgy ítélkezik, hogy Gergely comes bírói ítélet nélkül felakaszthatja ıket (An 2: 12, 13); 

(1317): Penteklaka birtok Zaránd vm-ben (An 4: 674) 

1846-ban Zarándban 2024 nemest és 519 honoratiort írtak össze; ez utóbbiaknak a reformellenzék 

nyomására a vármegyei közgyőlés szintén szavazati jogot adott (Kozma). 

1848: Böjti [Beöthy] Ödön, még mind Zarándban van, a' Bihari Fıispán, ki a' Partium átvételére 

van Biztosnak ki nevezve. Ideiglenes tisztujjitás megtörtént addig, mig Fı Ispánya Zarándnak, 

törvényest intézhetne. Hollaki Albert maradt alispánnak, Brádi János, és Bálint Sándor lettek Fö 

szolgabirák; Csóka Ferenc középponti szolgabiró; allszolgabirák pedig Kristsori János, és Csóka 

Sándor; Esküdtek: Brádi Pál, ifj. Benedek Károl, Török Lajos, és ifj. Baternai Imre; Perceptor: id. 

Baternay Imre; Fıjegyzı: Brádi Péter; Aljegyzı: Benedek Károl. Fı Ügyved Dobolyi Károl; 

alügyvéd Ung Miklos; Számoltató: id. Ribicei Ferenc; Levélkiadó: Bodó Ádám; Tábla birák: id. 

Hollaki Ferenc és Bálint Sámuel. Ez így, alkalmasint jól el is van találva, a' mostani ellenzéki 

szellemben (Gyulay, V. 19.). 

# Kozma Pál táblabíró: Zaránd vármegye földiratai, statistikai és történeti leírása (akadémiai 

pályázatra írt munka). Kv 1848. – Cs 1 (1890) 718-756. 

Zarándbánya Za>Ar 1441: Banyafalva, 1445: Felsew Banyafalwa; 1451: Kisbanya Világosvár 

tartozéka (Cs 1: 726). 1808: Bányesd, Boja Za (13). 1888: Banesd Ar Nagyhalmágyi js (Je 226). 

1913: Zarándbánya Ar vm (Az). – 1909/19: Băneşti, Bánesd, L 519: r 516 (13). = Su 1: 63. 1441– 

1913. 

Zarándpatak Za (Körösbánya-ÉNy, Honctı-É) 1439: Vallya; 1441, 1445: Walyafalva. Világos 

vár tartozékai sorában a körösbányai és ribiczei kerületben mint két helység fordul elı. Úgy látszik, 

a mai Valea-Mare és Valea Brad értendı. E két falu az 1464. évi világosi uradalomban: 

Walyafalva és Kyswalya, 1525-ben pedig Walya mayr és Valya Brad (Cs 1: 747). 1808: Vallemáre 

Ar (180). 1854: Patakfalva, Valea Mare (Bul. 103). 1888: Valemáre Ar Borossebesi js (Je 712). 

1913: Zarándpatak Ar vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Valemáre, L 361: r 333; m (193). V M de 

Criş = Su 2: 230. 1439–1854. [33 A] 

Zavas * Ar (Lippa táján) 1440, 1477: Zawas Solymos vár 76. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 

– Su 2: 429. Zavas. 

Zavasin * Ar (?) 1479: Zawasim ~ Zawasyn Váradja vár 42. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). 

Závoly Kr (Karánsebes-ÉK, a Hátszegi úton) 1430: Zaboy in d. Sebes, 1444: Zawoy in d. 

Karansebes (Cs 2: 63. Szavoj Te vm). 1579: Alsó-Zawoy, Felsı-Zawoy; 1583: Zavay, 1585: Felsı- 

1191


Zavoy (Pesty: Szörény II. 491). 1602: Zavoi (Ve: Doc. VII. 25). 1690–1700: Zavoy, 1783: Szavoj 

(Pesty: Szörény II. 491). 1808: Szavoj, (i) Savoja (155). 1888: Zavoi (Savoj, Szávoj) KrSzö 

Karánsebesi js (Je 737). 1913: Závoly KrSzö vm (Az). – 1909/19: Zăvoiu, Zavoj, L 456: r 454 

(201). Zăvoi = Su 2: 272. 1430– 1913. [43 A] 

Zaz ~ Zaaz (azonosíthatatlan település a Mezıségen) [1370 k.] a két Zaz, egyik egyházas, a másik 

templomtalan. Kolozsmonostori apátsági birtok (Er I. 239). 

Zazar vize: Nagybánya pataka, a Lápos j. o. mellékvize; Bozinta fölött torkollik. 1540.III.17.: 

Bozontha (Sza vm) határában a Zazarwyze-n malom (KmJkv 4744). 

Zazár Sza (Nagybánya-Ny hrs a Zazar b. p.) 1327: Zazarbanya; 1347: Zazar Banya, Zazurbanya 

(Tr). 1410: Zazar, 1475: Zazaar. Jelentékeny helység (s vámszedı hely is) volt: a Zólyomiak itteni 

birtokára 62 forint évi adót vetettek ki 1475 körül (Cs 1: 564. Szaszár). 1808: Szaszár Kıv (154). 

1888: Szaszar, Zazar Sza Nagybányai js (Je 641). 1913: Zazár Sza vm (Az). – 1909/19: Săsari 

(Zăzari), Zazár, L 1034: r 1003; zs, m (160). Săsar = Su 2: 108. 1327–1854. [12 B] 

Zazest * Te~Kr (a Temes vize mentén) 1440: Zazesth in districtu Karansebes; 1447: Zazszestes 

≈; 1470 k.: Zazesth in districtu Sebes (Cs 2: 71). – Su 2: 429. {P} 

Zazinfalva * Te~Kr (Detta táján, Érszeg és Sósd között) 1435: p. Zazinfalua a Remetei Himfiek 


Zboristye 1. Bi (Csucsa-Ny) 1913: Zboristye Nagybárod tartozéka (H). – Zborişte = Su 2: 272. 

1913. » Borod [21 B] 

Zboristye 2. Szö (Karánsebes mellett) 1560: Zboristye (Pesty: Szörény II. 571). Beolvadt 

Karánsebesbe. – Su 2: 429. 

Zdragurfalva Za (Brád-DK) 1439: Zdragurfalva. Világosvár körösbányai kerületéhez tartozott 

(Cs 1: 748; Su 2: 430). 1888: Szeszur (Seszur, Sicsuri) Hu Brádi js (Je 660). 1913: Seszur Hu vm 

(Az). – 1909/19: Şesuri, Seszur, L 875: r 859 (172). = Su 2: 171. 1439, 1854 {1913}. [33 B] 

Zdrápc Hu (1913) < Zeropa Za. 

Zebernyik vár Fe 1248-ban épült mentsvár az Érchegység déli nyúlványának egyik magaslatán, a 

Maros jobb partján, a "Várhegy"-en (> Burgberg > Borberek), Alvinccel átellenben. 1552/1574: 

„Lın vitez Francisco Zebernik varaban, / Kirai vtan kit bir hiue szolgalatiaban“ (Ráskai Gáspár: 

Egy szép história az vitéz Franciscoról és az ı feleségérıl). 1708.X.1.: „A Pálffi regimentje pedig 

ki fog innen menni, amint mondják, Zebernyik vára alá, akiben még kurucok szorultanak“ (We). 

A Horea-lázadás idején még fennállt. 

Zegozsán * Szö (Herkulesfürdı-ÉNy, Bélajablánc mellett) 1547: pr. Zegosan; 1590: Zaguzen, 

Felsı-Zaguson, 1632: Zegusen, pr. Alsó-Zegusen (Pesty: Szörény II. 570). – Su 2: 430. 

Zeledinc * Hu (Hátszeg-Ny) 1504: Zeledyncz. Barnabás, Mihály és Bálint királyi emberek 

nevében tőnik fel, a haczaki kerületbeli Szilvás helységgel kapcsolatban (Cs 5: 149). – Su 2: 431. 

Zelend * Sza (Krasznabéltek-K, Laphegy mellett) 1424: Felsew Zelend. Drágfiak birtokai közt 

Laphegy mellett sorolják föl (Cs 1: 489). – Su 2: 327. Felsew-Zelend, 1421 {Csánki !}. 

Zelénszky Te 1888: Zelénszky psz (t) Újfalu Te Lippai js (Je 737). 

Zeliges * Te (Temesrékás táján, Cseri vára tartományában) 1473: Zelyges Cseri vár tartozéka (Cs 

2: 12). 1502.XII.13.: Zeliges Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (KmJkv 

3264). – Su 2: 431. 1473. 

Zemerd Za (Honctı-ÉNy, a Fehér-Körös j. p. közelében) 1808: Zemerzel (188) 1888: ≈ psz (t) 

Diécs Ar Borossebesi js (Je 737). 1913: Zemerd » Décse Ar vm. Dieci [33 A] 

Zemlén * Bi (Várad-ÉNy, Kisszántó mellett) 1430: Kyszemlen, 1478; Kys Zamlen, Kyszemlen 

(Jakó 389). 1587: Kys-Zemlen (Kiss 691). – Su 2: 360. 

1192


Zemléndombja * Bi (Telegd táján) 1466: p. populosa Zemlendombya (Cs 1: 628). 1466: 

Zemlendomb (Jakó 343). – Su 2; 431. {Szabolcs mellett} 

Zenke (?) 1317: Zenke föld {ld Cente} (An 4: 408). 

Zentelke Bi>Ko (Bánffyhunyad-DNy) 1291–94: in Zemteluk. A falu 1291–94 között másodízben 

6 kepe tizedet fizetett a váradi püspöknek (Gy 1: 691. Bihar); =: ≈ VI capetie (Er I. 501). 1451: p. 

Zentheleke; 1473: p. Zenthelke; 1519: ≈. Bánffyak birtoka. Jbn 1493: Andok, Buza, Varga, Benk, 

Tót, Huszár, Kovács, Marton, Miklós, Rusa, Bot, Pap (XIII. sz.v.–1519. Cs 5: 426). 1473–1554 

KmJkv. Felszeg birtokközpontja. 1554.VIII.30.: Zentelke Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy 

Mihály birtoka (5319). 1576.VI.18.: Zentelke Bánffy György birtoka (Dé 14). 1587 = Ksz: 

Zentelke fl. 16 (Dé 63). *16..: Zentelki István 1690 Kv senior, 1691: zilahi rektor; 1692–1695 

Franeker egyetemén; 1696-tól Teleki Mihály udvari papja Kıvárhosszúfaluban, 1698: lp 

Szentjobbon, majd Tulkán; 1704-ben a szerbek itt megölték (Dn 2703). 1737–1823: négy tanítója 

ismert (utóbb egyesült Kalotaszentkirály iskolájával. Sebestyén K. MtT 1979. 158). 1808: Zentelke 

olim Zengidegentelke h., Zam val. 1861: Zentelke, Zám (14). 1888: ≈ (Zám) Bánffyhunyadi js (Je 

738). 1899: Vikár Béla népdalokat győjt itt. 1913: Zentelke Ko vm (Az). 1920-as földreform után a 

Bánffy- és Jósika-udvarházat lebontották. # KszHn 1942. 137. – 1909/19: Zam, Zt, L 740: r 112; m 

(201). 1926: Zam; 1936/9. tk: Zam-Sâncrai > Zam = Su 2: 269. 1288–1854. » Sîncraiu 

{Kalotaszentkirály} [22 A] 

Zepodia AF (Enyed-D) 1909: Zepodia. 1913: Zapodiatanya Obrázsa tartozéka (H). – 1909/19: 

Zăpodia, Z, &, v. Obreja (201). = Su 2: 271. {1981 Ř} 

Zereb * Te (Csánki): Szereb. 

Zerénd 1. Za 1. (Kisjenı-É, a Szalontai úton) 952–972 Taksony fejedelem kori fıember uralmi 

területe (Györffy: István király 50). 1249.I.21.: IV. Béla király Zaram birtokot Geregye nb. Pál 

országbírónak adományozza (Er I. 209). 1326: Zerend (Cs 1: 748). 1332: sacerdos de villa zeleud 

[: Zelend], 1333: Zelend, 1334: Sylend, 1335: Belen [: Selen], 1336: Zilent, 1337: Selend (Tr). 

1483: Zelend in c-u Zarand; 1512: Nagy Zelend, 1561. évi adólajtsom szerint Naghzelend szintén 

Zarándban (Cs). 1452.V.11.: Zelend-i Antal deák teiltja a Sámsoniakat, hogy szakácsi (KSz vm) 

birtokrészüket elidegenítsék (1033); =: Uı Sámsoni Gergely leánya: Anna gy: János, Péter, Katalin 

nevében tiltja anyjukat: Annát sámsoni leánynegyede elidegenítésétıl (1034); 1460–1472: 

Zeréndi Miklós küküllıi fıesperes (KmJkv I. 876); 1467.XII.18.: Zelend-i pethes István ü: Iklód 

(1776); 1469.IV.6.: Péter frater kolozsmonostori apát Fejérd (Ko vm) birtok zálogos felét 270 Ftban 

zálogba adja Miklós küküllıi fıesperesnek és testvéreinek: Zelend-i néhai Buda (ds) Péter 

fiainak: Istvánnak és Pálnak (1861). 1808: Zerénd ~ Nagyselénd, Zerind (188). 1851: Nagy- 

Zerind, Ar vm, 1896 ref. lak., anyaekklézsiával, urasági épületekkel, postahivatallal, 

vendégfogadóval. Róna határa igen termékeny, de lapályos, vizenyıs. Kiterjed 9162 holdra ... Vize 

a Fekete-Körös. F. u. István fıherczeg volt nádor (Fé 4: 326). 1888: Nagy-Zerind Ar Kisjenıi js 

(Je 532 & Ösi psz). 1913: Nagyzerénd Ar vm (Az). 1920: határfalu. – Zerind = Su 2: 278. cca 

1169–1913. [20 C] 

Zerénd 2. Za 2. (Nagyzerénd-K, a Fekete-Körös b. p. közelében) 1326: Belzerend, 1512: Beel 

Zelend, 1561: Belzelend (Cs 1: 748). 1808: Zerénd ~ Bélselénd, Bélzerind, Zerind (188). 1851: 

Bél-Zerind, Ar vm. Lakja 562 ref., anyatemplommal. Róna lapályos határa 4000 hold ... Sok 

sertést és marhát tenyészt. Vizei a Fekete-Körös, Szartos, Tız és Leveles folyók, és Kalakompos tó. 

F. u. b. Simonyi Lajos (Fé 4: 326). 1888: Bélzerind Ar Kisjenıi js (Je 235). 1913: Bélzerénd Ar 

vm (Az). – Zerindul Mic = Su 2: 278. 1326–1913. > Zerindu Mic [20 C] 

Zerjes AF (Tövis-DK, a Maros b. p.) 1806: Zerjes (Alsógáld mellett) (25 Y 59). 1835: Zeriás; 

1850: praedium Zeres, 1854: Zeries. – Zărieş = Su 2: 271. 1835–1854. – 1974: c. MihalŃ 

{Mihálcfalva kzs faluja} M [35 A] 

Zerne ~ Zerneháza ~ Zernest Br (Brassó-DNy, Rozsnyó-Ny hrs) 1367: Zerneháza (MR I. 209). 

1395: p. regalis Zerne (Ub III. 139). 1467.II.18.: Vingárti Geréb János és Brassó város peres ügye 

1193


Zerne birtokot illetıen (KmJkv 1733). 1760–2: Zernest. 1808: Zernyest, Zernest (188). 1861: ≈ Br 

(39). 1888: ≈ Fo Törcsvári js (Je 738 & Tonkes (Tonches) psz). 1913: Zernest Fo vm (Az). – 

1909/19: Zârneşti {!}, Zernest, L 3901: r 3167; m, n (201). Zărneşti = Su 2: 271. 1395–1854. [47 

A] 

Zernest * Kr (Lugos-ÉÉK, Dobosd mellett) 1514–1516: Zarnosth, Zernesty, 1597: Zerniesty; 

1612: Cziernest, pr. Chiernest; 1620: Zernniesthu (Pesty: Krassó II/1. 117). – Su 2: 429. Zarnosth. 

Zeropa Za (Brád-ÉK, az Abrudbányai úton) 1441, 1445: Zeropa Világosvár tartozéka volt (Cs 1: 

748). 1750: Zdrapcze, 1760– 2: Zdáptz. 1808: Zarápcz ~ Szarápcz, Rapsdorf, Rapczá (188) 1888: 

Zdrápcz (Zdraptiu) Hu Brádi js (Je 737). 1913: Zdrápc Hu vm (Az). – 1909/19: ZdrapŃi, Zdrápcz, 

L 855: r 852 (202). = Su 2: 272. 1441–1854. [33 B] 

Zervas AF 1808: pr Zervas (Λ Alsógáld). Hnt. 13: azh (188). Ld Zerjes. 

Zetelaka Uh (Székelyudvarhely-ÉK, a Nagy-Küküllı jp-i úton) 1333: sacerdos de Zokaloka, 

1334: Zathalaka (Tr). 1493: v. Zethelaka, 1566: Zetelaka, 1578: Zetelak (SzO I. 275, II. 204, IV. 

62). 1589.VIII.18.: zethalakj Boros András, IX.14.: zetalaki Nagy Imre nemes, zetalaki lófejek és 

darabantok (SzO 1). 1614: Zetelaka 79 családfı (Uh 56). 1808: Zetalaka ~ Zetelaka (188). 1861: 

Zetelaka Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 738). 1913: Zetelaka Uh vm (Az). – Zetea = Su 2: 

278. 1333–1854. [25 C] 

Zetetelek * Asz (ismeretlen fekvéső) 1291.III.12.: Zekethelek Aranyas földön (KmJkv 2); =: 

Zeteteluk (Er I. 478). – Su 2: 434. 

Zeteváralja Uh (Székelyudvarhely-ÉK, a Nagy-Küküllı menti úton) 1956: Zeteváralja. – 

Subcetate = Su 2: 149. 1956. > 1974: Sub Cetate c. Zetea {Zetelaka kzs faluja É-ra} [25 C] 

Zetnicza * Szö (Orsova-DNy, a Duna menti Tiszóca mellett) 1596: pr. Zetnicza (Pesty: Szörény II. 

571). – Su 2: 434. 

Zetz * Za (?) 1169 k.: Zetz (Tr). – Su 2: 434. 

Zeykfalva Hu (Vajdahunyad-DK, Kalán-D hrs a Hátszegi úton) 1377: Petrus f. Zayk de districtu 

fl-i Stryg ... unacum Nicolao f-o Ladislai de S. Georgio fr-e suo ... v-s Volacales vidl. Kytid 

Superiorem et Inferiorem ac Olacus sub duobus keneziatis existentes, que ... sub kenezatu condam 

Kend et f-is eorum fuissent; 1377: Nicolaus f. Ladislai de Zengwrg ... Petrus f. Zayk de d-u fl-i 

Stirik ... super collatione kenezatus v-rum Olahalium Felkytid et Alkytid ac Aklus. 1377-i 

oklevélbıl értesülünk, hogy Szentgyörgy birtokosa, [a román] László fia Miklós és a Sztrigy 

kerületbeli Zeyk fia Péter [Zeykfalva, R. Streiu birtokosa] megkapta a hajdan [1358 e.] 

(Malomvízi) Kend által birtokolt két kenézséget Alketed, Felketed és Aklos oláh falvakkal (Gy 3: 

299. Szentgyörgy). 1471: Zeyfalwa (!); 1475: Zeykh; 1480: Zaykfalwa; 1492: Zeykfalva; 1518: ≈. 

Zejkfalvi ~ Zf. Zejk. Azonosnak látszik 1507: Strigfalwa; =: Zthrigfalwa Sztigyfalvi Zejk 

birtokával (Cs 5: 149. Zejkfalva. Az 1453. évi Strigfalwa a mai Sztigy-Plop hs-nek felel meg). 

1808: Zajkfalva ~ Zejkfalva, Zeikdorf, Sztej ~ Sztrej (188). 1861: Zejkfalva, Sztrej Hu (24). 

1888: Zeikfalva (Zeykfalva, Strejn) Hátszegi js (Je 737). 1913: Zeykfalva Hu vm (Az). – 

1909/19: Streiu, Zf, L 356: r 276; m, n (168). = Su 2: 147. 1453–1854. > Strei [34 C] 

Zgribiestie Kr (1808) : Krassógombás KrSzö. 

Zilah KSz (Nagybánya-DNy, a Meszes-hegység nyugati lábánál) [1173–1184] Anna királyné, III. 

István király felesége a zilahi (Zyloh) vámjövedelem ötödét lelki üdvössége biztosítására a Sz. 

Margit tiszteletére emelt Meszesi monostornak adományozza (Er I. 11); 1214: Barnabás fancsali 

(Bi) jobbágya: Virhar lopással vádolta a Ziloch falubeli Bozc urat. A bíró Pers, a szolnoki curialis 

comes, a poroszló Sceraka volt. Boze tüzesvas-próbával tisztázta magát (69); 1220: Ziloc faluból 

való Kusid lopással vádolta a falujabeli Farkast. A bíró István, a Ziloc-i curialis comes, a poroszló 

Guestiua volt. Farkas tüzesvas-próbával tisztázta magát (111); 1246.V.6.: IV. Béla király Zylac 

püspöki birtok életben maradt lakóit és idetelepülı szabad rendő hospeseit kiveszi a vajda és a 

vármegye joghatósága alól (201); [1264–1270] Mária királyné, IV. Béla király felesége, változtatás 

1194


nélkül megerısíti III. Béla király feleségének: Anna királynénak a Zyloh-i vámjövedelem ötödére 

vonatkozóan 1173 és 1184 között a Meszesi Sz. Margit-monostor javára tett adományát (253); 

1281: Erzsébet királyné, István frater apát kérésére visszaadja a Meszesi Sz. Margit-monostornak 

a Zyloh-i vámjövedelem ötödrészét (389); 1282.III.21.: IV. László király, Péter erdélyi püspök 

kérésére, egyháza felvirágoztata érdekében bíráskodási jogot ad a püspöki birtokoknak, köztük 

Zylah-nak is (391). 1475: opp. Zylah (Petri II. 449). 1483.V.3.: ≈-i Kalmár (ds) Fülöp 

(circumspectus et prudens) a Kusalyi Jakcsok hatalmaskodásai miatt a királyi udvarban ellenük 

indított perében elengedi az esküt (KmJkv 2444); 1488.II.26.: Szilvási Péter varsolci birtokrészét 

20 Ft-on zálogba adja ≈ mezıvárosban lakó Márkus Pálnak (2665); 1491.V.23.: egykor ≈-on lakott 

Markos Pál (pr) özvegye Dobokai Lökös Ilona (2724); 1494.XI.15.: Gym-i Kabos Ilona, aki Zutori 

Tamás özvegye volt, jelenleg ≈-i Bálint deák (pr) felesége (2931); 1516.II.27.: ≈-i néhai Bálint 

deáknak Szentmártoni Borbálától született fia: János deák – fia: András és testvére: Ferenc pap 

nevében is – Szentmárton és Mikó (Do vm) birtokbeli részét 32 Ft-on eladja Drági Bedı Pálnénak 

(3601); 1519.III.30.: Markos Miklós ≈-i polgár özvegye: Csögi Dorottya – fiai: István, Adalbert és 

Ferenc nevében is – csögi (Külsı-Szolnok vm) birtokrészét 25 Ft-ért eladja Désházy István 

esztergomi udvarbírónak (3716); 1531.X.24.: Zylahy Pál kolozsvári esküdtpolgár Zylah-on levı 

javait korábban testvérére: Járai Istvánra hagyta (4362); 1544.VI.17.: Goroszlói Székely Gergely 

özvegye: ≈-i Szilágyszegi Erzsébet jelenleg Nagy Lırinc kolozsvári polgár felesége (4829); 

1549.II.12.: ≈-i Székely András (prudens) fe: Majádi Justina (g); elızı férje néhai Sombory Péter 

volt (4911); 1549.IX.13.: Várteleken kihallgatott tanúk közt Zilahról: Orbai Miklós officiális, 

Boczor Mihály és Márton, Ekegyártó Mihály, Kovács Mihály, Major Benedek, Sipos Gergely 

(4959). 

1545 körül létrejön a város elsı iskolája Szegedi Kis István (1505–1572) reformátor és költı 

tevékenysége nyomán. 

1571.VII.31-i okmány a bíró, esküdtek és tanácsbeliek választásáról, a város jegyzıje ekkor Petrus 

Literatus. 

1590: Báthory Zsigmond által 1590-ben családja tagjainak tett nagy adományok során Gyalut 

Báthory András bíboros, Báthory István és Boldizsár nyerték el 50 ezer forintért zálogba. Ebben az 

adománylevélben tőnik fel elıször az uradalom kiegészítı részeként Zilah (Gyalu XIII-XIV); 1614ig 

Gyaluval együtt többször cserélt gazdát (Uo). Anno 1609 Proventi Zilaienses ... Anno Domini 

1609 Regestrum embör és barom szám ... {A jobbágyok felsorolása után:} Ezökön kövöl az bíró 

tizenharmadmagával vagyon, kik esküdtpolgárok és ezeökkel egyetömben urunk ı Felsége gondját 

és ı Nagysága gondját és dolgait és az szegény váras gondjait viselik, az váras notariussával 

egyetömben. Ismét az bíró mellett két futóbíró vagyon, és négy erdı- és mezıkerülı pásztorok 

vannak. Item egy vámos és egy vásárbíró (Gy 430-432); Anno 1609 19 die Decembris Zilairól 

hoztanak tyúkot No. 47, tyúkmonyat No. 122 (436); Anno 1610 Januarii 6 die Az Zilai 

dézmabúzából Péter deáknak Uram ı Nagysága parancsolatjából adtam cub. 4. 8 die ... Zilai 

bordézmából ... (435). 1620? 1630? Kollégium. „Alapítási év 1640“ (Partiumi Könyvesház); 1646tól 

Album (anyakönyv); 1713: Libri Scholae Zilahinae; 1816: önkormányzatú kollégium. Tört: 

1895 Somogyi Imre; 1901 Petri Mór; Kt 1894 Kincses Gyula. 1640 Daróc (Ko): Johos János Ez 

Zilahról jött, fazakas mívével akar szolgálni (Gy 51). 1737 Gyalu: Zilahi Istvan puszta telke (365). 

1737 Lóna (Ko): Zilahi György háza (370), 24 éves zsellér, fazekas, és taxába két katlan fazikot ad 

(Gy II. t). 1808: opp. Zilah, Waltenberg ~ Zillenmarkt, Zalahu ~ Zilahu (189). 1838: kaszinó 

alakul (Petri II. 547). Szilágy c. lap helyi nyomdában (Mővelıdés, 1972). 1876: 

Szilágyvármegye és a Zilahi js szh, 1888: ház 1034, L 5961 (Je 738). 1887: Nagykároly–Zilah, 

1890: Zilah–Dés vasútvonal megnyitása. 1902.IX.18.: A város fıterén felavatják Fadrusz János 

Wesselényi-szobrát, a Vármegyeház mögött a Tuhutum-emlékmővet. 1913: Zilah Szi vm (Az). Z- 

Belváros ref. ehk 2001: 27 / 36 / -9 (PaK, 2002.1). Z-Fenyves és Z-Liget ref. ehk. Új református 

temploma van. 2004.X.1. Duna Tv. # Márton Gy.: A zilahi fazekasmesterség. Kv 1948; Uı: A 

tímárok zilahi mesterségszavaiból. Kv 1948. Uı: A zilahi fazekasmesterség szakszókincse. = Bolyai 

Tudományegyetem. Kv 1956. 393-444. Kovách G.: A zilahi céhek története. 1956. Kovács Kuruc 

J.: Zilah. Szilágysági magyarok 1999. 617. Képek: A zilahi fıtér szegelete a századfordulón, Báró 

1195


Fejérváry m. kir. honvéd gyalogsági laktanya, A református templom keleti része, A baptista 

imaház, Kossuth téri vásár 1926-ban, A Kossuth tér nyugati része, Városi Vigadó, Wesselényi 

Kollégium 1906-ban, Állami Polgári Leányiskola (most S. BărnuŃiu) 1920 elıtt, Ady mellszobra a 

gimnázium elıtt, a Kraszna utcai ház az Ady-emléktáblákkal, A Wesselényi-szobor az új 

talapzaton, A szobor felállítása 1942-ben, A városi RMDSZ épülete a fıtéren, Az egykori 

turulmadaras emlékmő, A Városháza és a Dózsa György utca. – 1909/19: Zălau, Zilah, L 7639: r 

368; m; 317 zs (201). > Zalău = Su 2: 268. 1220–1854. [12 C] 

Zimánd Ar (Arad-ÉÉK, a Kisjenıi úton) 1808: pr Zimánd (189). 1888: ≈ psz (t) Fakert Ar 

Aradi js (Je 738). 1913: Zimándújfalu Ar vm (Az). – Zimandul Nou = Su 2: 279. 1913. > 

Zimandu Nou [31 B] 

Zimándköz Ar (Arad-É, a Kisjenıi úton) 1743: Zimand (Su). 1851: Zimánd, puszta, Ar vm, Arad 

városával határos. Gazdag róna határa 7029 hold szántóföldet és 298 hold kaszálót foglal magába. 

F. u. a királyi kincstár (Fé 4: 326). 1888: Zimándköz Aradi js (Je 738). 1913: Zimándköz Ar vm 

(Az). – Zimandcuz – Su 2: 279. 1743–1851 {1913}. [31 B] 

Zimbro Ar (1808) : Zombrád. 

Zimc MT (Régen-K) 1956: Zimc Erdılibánfalva tartozéka. – ZimŃi = Su 2: 279. 1956. ZimŃi, 

Zimc. [24 B] 

Zivernicza * Ar (Soborsin-DK, a Maros bp-i Kaprevár mellett) 1508: Zivernicza (Márki II/1. 

220). – Su 2: 435. 

Zlanafalva * Te (Csánki) : Szlanafalva. 

Zlasinafalva ~ Zlassafalva * Te (Temesjenı mellett) 1471: Zlawsynafalwa, 1477: Zlassafalwa 

Borzlyuk város 29. tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 435. 1471. 

Zlatnicza * Szö (Újmoldova-DK, a Duna-parti Drenkova mellett) 1452; pr. Zlathnicza (Pesty: 

Szörény II. 506). – Su 2: 435. 

Zlatinik * Te (Karánsebes táján, Priszáka/Gyepesfalu mellett) 1485: Zlatynyk in districtu civitatis 

Karansebes (Cs 2: 71). 1548: terra Zlathinik, 1850: Zlatinik (Pesty: Szörény II. 506). – Su 2: 436. 

Zobor KSz (Zilah-É, Dósad és Nagydoba közt) 1828: Zobor (Petri IV. 814). – Su 2: 436. 

Zocs * (?) Hu (Hátszeg-Ny, hegyvidéki hs-ek közt) 1516: p. Zoch in dristictu de Ha; 1518: p. ≈ in 

d-u Ha. Damsosi ~ Morsinai-birtok (Cs 5: 149). – Su 2: 436. 1516. 

Zokonya * Te (Nagyszentmiklós táján, Nagykomlós mellett) 1415: Zokona, 1429: Zokonya, 

1482: Zokona. Nemesi névben vagy elınévben fordul elı Komlós vidékén (Cs 2: 71). – Su 2: 436. 

Zold Kr (Facsád-DK) 1453–4: p. Zolthur, 1464: Zolth (P); =: ≈ (Cs 2: 71); 1599: v. Zolt, 1617: 

pr. Zolthul, 1717: Zoloda (Pesty: Krassó II/2. 295). 1806: Zold. 1808: Zóld, Zóldul (189) 1888: 

Zold KrSzö Facseti js (Je 739). 1913: Zold KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Zolt, Zold, L 

391: r 349; m, n (202). = Su 2: 281. 1453–1851. [33 C] 

Zoltán 1. Fe (Segesvár-DK, a Kıhalmi úton) 1003 u-ra: locavit ibi ... Zoltan, qui postea 

hereditavit illas partes Transilvanas et ideo ... dici Erdeelui Zoltan; 1361: p. Zoltan; 1383: ≈. 

Minden bizonnyal Erdıelvi Zoltán erdélyi „vajda“ (1003 u.) nevét ırzi. 1361-ben Szancsali 

Egyednek ítélik meg kézdi és erkedi szászokkal szemben. 1383-i oklevél szerint e Kü vm-i helyet I. 

Lajos király elvette Segesvári Salamontól, majd Mária királynı visszaadta neki (Gy 2: 204). 

1451.V.12.: Zoltha-t, a váradi Szent-Lélek-kápolna adománybirtokát Hunyadi János kormányzó 

elfoglalta (KmJkv 958); 1480.X.26.: ≈-i Menczo Péter, ≈-i Tamás ü: Olnoki Herczeg Jánosné 

(2309); 1523.II.23.: Zolthan (Fe vm) Vizaknai Miklós egészbirtoka (3898). 1733: Zoltán, 1750: 

Zsoltán. 1808: Zoltány h. 1861: ≈ FF (4). 1888: Zoltán (Zoltendorf) NK Keresdi js (Je 739). 

1913: Zoltán NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Zoltan, Z, Zd, L 664: r 486; m (202). > Mihai 

Viteazul = Su 1: 397. 1341–1854. > Mihai Viteazu [36 B] 

1196


Zoltán 2. Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É, az Olt b. p.) 1359: p. Zoltam, 1439: Soltan, 1500: 

Zoltanffalwa; 1567: Zoltan, Zolthan, 1602: Zoltán (SzO I. 66, 139, v. 33, II. 214, 223, V. 210). 

1614: ≈ 29 családfı (Se 38). 1733: Zoltány, 1760–2: Étfalva Zoltán. 1808: Zoltány (189). 1861: 

Zoltán Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 739). 1913: Étfalvazoltán Hsz vm (Az). 1969 L 500. – 

Zoltan = Su 2: 281. 1359–1854. [37 D] 

Zoltángyepü az Olt-kanyarban; ld Szék(föld). 

Zombor * Te (Kisbecskerek és Szentandrás közt) 1333: Zombur (Tr) egyházas hely. 1421: 

Zombor a csanádi püspök birtoka (Cs 2: 51. Monyarós). – Su 2: 436. 

Zombrád Za (Borossebes-KDK) 1553–1561: Zombrad, Zombrod; 1574: Zombrul (Márki II/1. 

253). 1746: Zimbru (Su). 1808: Zimbro (1189). 1888: Zimbró Ar Borossebesi js (Je 738). 1913: 

Zombrád Ar vm (Az). – 1909/19: Zimbru, Zimbró, L 732: r 650; m (202). = Su 2: 279. 1553–1913. 

[21 C] 

Zombró Ar (Temesd mellett) 1479: Zombro ~ Zwmbro Váradja vár 38. tartozéka volt (Cs 1: 763. 

Váradia). 1483, 1510: Zwmbro (Márki II/1. 220). – Su 2: 438. Zwmbro. 1479, 1483, 1510. 

Zomlin * Bi (Kisszántó közlelében) 1215, 1334: Zomlun, 1335: Zomlan (Tr). 1346: Zomlyn, 1435: 

Zomlen (Jakó 389). 1446.VII.21.: Zomlen-i néhai Ramaz (ds) Mihály magister fia: István (gy: 

Mihály és Miklós, továbbá te: Gábor magister és Rafael, s Gábor fiai: László és Mihály nevében is) 

Jákótelke más néven Hortlaka (Ko vm) birtokukat 500 arany Ft-ért eladja Farnasi Veres Dénesnek 

(583). 1447.II.10.: Zomlen-i néhai Ramas (ds) Mihály magister fia: Rafael beleegyezését adja, 

hogy te: Gábor és István Jákótelke, másként Hortlaka (Ko vm) birtokukat FD-nek eladják (607, 

608). 1447.II.11.: Zomlen-i néhai Ramas (ds) Mihály magister fiai: G, I, R (610). 1448: Zamlen 

(Cs). 1452.X.23.: Zemlen-i Bertalan deák ü: Bogáti Péterné Kölcsei Ágnes (KmJkv 1074); 

1453.XI.9.: Uıt ü: Bogáti Péter özvegye (1112); 1458.XI.7.u.: Zomlen-I Tamás ü: Lukács 

kolozsmonostori apát (1320). 1470: Naghzamplen (Cs; Jakó 389); 1478: Kyszamlen (Cs 1: 628). 

1828: Kis Zemlény, Nagy Zemlény (Nagy 102). {Vö. Bors 1888} – Su 2: 436. 1215–1828. 

Zorány Kr (Facsád-KÉK) 1597: v. Zoran, Zorany; 1612: pr. Zoran, villa Zoradinie; 1620: 

Soranyi, 1761: Soran (Pesty: Krassó II/2. 296). 1808: Zorány (189). 1888: ≈ KrSzö Facseti js (Je 

739). 1913: Zorány KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Zorani, Zorány, L 295 ort. r (202). = Su 

2: 281. 1597–1851. [33 C] 

Zorilencz > Zorlenc 1. Te~Kr (Karánsebes-Ny, a Pogányos b. p.) 1499: Zorilencz in districtu de 

Comyath et sub banatu Zewriniensi (Cs 2: 71). 1503: Zorlencz (Pesty: Krassó II/2. 298). A XV. 

században egy Zorlenc volt, s a Szörényi bánság Komjáti kerületéhez tartozott. XVI: Valkay rb. 

1658: török uralom alá került. 1855-ig kincstári birtok, majd az Osztrák-Magyar 

Államvasúttársaság tulajdona. 1808: Zorlencz (Nagy-), Zorlenczul-mare (189). 1888: Nagy- 

Zorlencz KrSzö Resicai js (Je 533). L 1910: 3309 (r), 1956: 2613 (Le). 1913: Alsózorlenc KrSzö 

vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: ZorlenŃul-mare, Nz, L 2902: r 2756; n, c, zs (202). = Su 2: 

282. 1499–1913. > ZorlenŃu Mare [42 B] 

Zorlenc 2. Kr (Alsózorlenc-ÉK hrs) 1603: Kis-Zorlencz (Pesty: Krassó II/2. 197). 1808: Zorlencz 

(Kis-), Zorlenczul-mik (189). 1888: Kis-Zorlencz KrSzö Temesi js (Je 436). 1913: Felsızorlenc 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: ZorlenŃul-mic, Kz, L 596: r 571; m (202). > Zorlencior = Su 2: 282. 

1603–1913. [42 B] 

ZOVY-00 

Zovánd * Te (Detta táján, Vejteh mellett) 1462: Zowand a Berekszói Hagymások birtoka (Cs 2: 

45. Kereki). – Su 2: 437. 

Zovány Kr (Somlyó-Ny, a Margittai úton) 1249: t. Zwan, 1259: Zwany; 1326: populi nostri 

(regis) de Zoan; 1341: p. Zoan. 1249-ben IV. Béla király Zovány földjét Valkóval együtt Geregye 

nb. Pál országbírónak adta. 1326-ban a király idevaló népei Kaznacs részét és erdejét elfoglalták. 

1259, 1341: a somlyói uradalom határosa, a valkói uradalom része (Gy 3: 522). 1341: Zoan; 1445, 

1197


1481: Zowan. Mint Valkó vár tartozékát említik (Cs 1: 586). Utóbb Bánffy-birtok, 1445: Soan 

(Bánffy I. 650). 1460: Zowan (Petri IV. 815). 1381: Gergely Zouan-i hospes (KmJkv 4); 

1452.IX.28.: Zowan-i lakos Katona Gergely ü: Kémeriek (1063); 1454.II.8.: ≈ Bánffy-birtokot 

János váradi püspök magának foglalta (1141); 1454.IV.28.u.: Katona Gergely és Cseh János ü: 

Zutoriak (1158); 1460.I.17.: Zovan-i lakos Cseh János üv: Kémeri Tamás (1419); 1519.IV.28.: 

Zowan-i részbirtokát Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak (3723); 1522.I.8.: ≈ birtok Valkó 

vár tartozéka (3836); 1551.IV.13.: Bánffy Miklós ≈-i bírója: Katona Balázs kémeri határjáráson 

(5085); 1553.I.13.: ≈-ban Darabos Albert jobbágy telke (5171); 1553.VI.1.: Nagyfalusi id. Bánffy 

Miklós zálogba adja Bartakovit Jánosnak ≈-ban Nagy Miklós házát és a Rosas Maal hegyen 

Bánffy Jánosnak a Kaszás István és özv. Kaszás Dénesné szılıje között fekvı szılıjét (5211); =: 

... Rosasmaal (5212); 1553.XII.30.: Zowany-ban Bertalan János jobbágy telke (5268). 

1576.VI.18.: Zouany Bánffy György birtoka (Dé 14). 1652 Bács (Ko), Fugitivi: Galicz János 

Zovanyan, kopaz Banfi Sigmond földén lakik (BS: Losonci (zentelki) Bánffy Mihály és 

nagykárolyi Károlyi Fruzsina fia, Belsı-Szolnok vm fıispánja. Gyalu 129/4). 1680-ban református 

kıtemplom épül; 1770-ben mennyezetét festett kazettákkal borítják. & Zoványi József (Somlyó, 

1700/12–1775, Szilágycseh) ref. lp, 1758–69: a Szilágyi Tractus seniora {ld Zsibó}. 1760–2: 

Zovany. 1808: Zovány (189). 1888: Zovány Szi Szilágysomlyói js (Je 739). *1865.IX.11.: Zoványi 

Jenı ref. egyháztörténész (–1958.VI.24., Bp). 1913: Szilágyzovány Szi vm (Az). 1992 L 1162. # 

Major M.: Szilágyzovány. Szilágysági magyarok 1999. 556. Képek: Református templom, 

Körtvélyesi pincesor, Régi festett kazetták a református templomból, Világháborús emlékmő. – 

1909/19: Zovani, Z, L 1033: r 66; m; 24 zs (202). Zăuan = Su 2: 271. 1249–1854. [11 D] 

Zoványfüdı KSz (Zovány északi határán) XVIII. század elsı fele: kén-timsó-rézgálic tartalmú 

gyógyfürdıjének létrejötte. A timsós vizet már használták ekkor, s fürdıt is létesítettek mellette 

(Petri, I. 137-138). 1913: Zoványfürdı Szi vm Szilágysomlyói js (Az). 2001 L 120 szlovák. szl. n: 

Zavanske Kupele Ipp kzs. faluja (RMSzó, 2001.VII.6.). – Băile Zăuan > Zăuan-Băi = Su 2: 273. 

1913. [11 D] 

Zölce * KSz (Tasnád környékén, Csány közelében) 1277: Panit fia Ábrahám magister Scelte 

birtokot leköti felesgének (Er I. 354); 1279: Tenke Szarvad szomszédságában (374). 1279: Theuke 

[: Sheuke] (Tr). 1477: p. Zewlcze (Cs 1: 567). 1550.I.9.: Csaholyi Gáspár Zewlcze birtokbeli részét 

testvéri szeretetbıl Melith Györgyné Csaholyi Annának vallja (KmJkv 4987). 1888: Zölcze psz 

(t) Balázsháza Szi Tasnádi js (Je 739). – Su 2: 401, Sewlche, 1279 (Tr), 1429: Sewlche, 1454: 

Seulcse, 1455: Seölcze, 1476: Seulcze (Csánkinak tulajdonítva!), 1477: Zewlcze, Szulcze (Cs). 

Zöldes 1. * Te (Temesvár táján, Szentandrás mellett) 1333: Zeldes, 1334: Zeudes (Tr) egyházas 

hely.1418: Zeudes, 1456: Zewldes (Cs 2: 72). – Su 2: 430. 

Zöldes 2. Za (Honctı-D, a Somos vize j. p.) 1439: Zeldefalu, 1441: Zewdesfalva, 1445: Felsew 

Zeldes, 1525: Zewldes Világos vár kápolnai kerületéhez tartozott (Cs 1: 748. Zöldesfalu). 1808: 

Zöldes Ar 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je 739). 1913: Zöldes Ar vm (Az). – 1909/19: Zeldiş, 

Zöldes, L 596: r 564; m (202). > Iacobini = Su 1: 300. 1439–1851. [33 A] 

Zöldesel * Za (talán Zöldes mellett) {....} Zeldesel (Márki II/2. 169). – Su 2: 430. 

Zöldpatak * Hu (Hátszeg-DK, Borbátvíz táján) 1391: p. Zwldpathak in districtu de Ha. 

Borbátvízi-birtok (Cs 5: 149). – Su 2: 438. 

Zugó Za/Ar (Borossebes-K) 1909: Zugó Dézna tartozéka. – 1909/19: Zugău, Z, &, v. Dezna (202). 

= Su 2: 283. {1981 Ø} 

Zulica * Hu (Szkej és Kriva hs után) 1516: p. Zwlicha in districtu de Ha. Damsosi ~ Morsinaibirtok 

(Cs 5: 149). – Su 2: 438. 

Zulyánfalva * Te (Detta táján, Temesberény közelében) 1408: p. Zwlyanfalwa populis destituta. 

Berény város tartozéka volt (Cs 2: 72). – Su 2: 438. 

1198


Zumarinfalva * Ar (a Maros b. p., Veresmart táján) 1479: Zwmarynfalwa Szád vár 6. tartozéka 

volt (Cs 1: 762. Szád). 1479: Zumarinfalva Zwmarynfalwa; 1596: Szentmarinest (Pesty: Krassó 

II/2. 300). – Su 2: 437. Zumarinfalva. 1579, 1596. {P} 

Zusina * Te (Lugos táján) 1488: Zwsyna Czikóvásárhely kastély tartozéka volt (Cs 2: 71. 

Vokfalva). – Su 2: 438. 

Zutor Ko (Bánffyhunyad-ÉK, az Almás j. p., a Kolozsvár–Zilah úton) 1334: p. Zuthur. 

Szentmáriaasszonytelke (Szolnok, ill Doboka vm) határosa (Gy 3: 379). 1435: Zutor, Zwthor. 

1452: Zwdor. 1461: p. Zwthor; 1525: ≈. Középlaki ~ K. Kémeri, Zutori, K. ~ Z. Tamási, Erdélyi, 

Z. Dávid, Sólyomkıi Ördög, Sombori, Szilvási, Z. Siroki, Keczeli, Dobai, Szf. Mikola, Géresi, 

Szilvási s más birtokosé. Jbn 1504: Oláh György, Varga Máté, Varju Vince, Csáki Péter, Kis Péter 

(1435-tıl Cs 5: 426). 1511.VIII.4.: Zutor (KmJkv 3574); 1532.I.30.: ≈ ld Kémer (4370); 

1525.VII.16.: Darah-i Kristófné Kémeri Zsófia, korában Siroki Mátyás özvegye s fiai: Zutori 

Siraki Ferenc, György, Antal, Gergely és Albert Bábony, Kökénypatak és Dezsıfalva (Ko vm) 

birtokbeli részeiket 400 Ft-ért eladják Somi Gáspárnak (4113); 1555.I.10.: Zutori László deák, 

Kolozs vm szolgabírája (5336). 1587: Zwthor. – E: fl. 6. A: fl. 2. Ser. Rex dom. arendatori 

{Sombory} duas quartas vita durante fl. 4 den. 33 relaxavit. Ill. Princeps dom. Joanni Cheffej unas 

quartas perpetuo fl. 2 den. 67 relaxavit. Restat fl. 1. quarta media apud patronos (Dé 54). 1808: 

Zúdor alias Zutor h., Zutur val. 1861: Zútor Ko (14). 1888: ≈ Ko Almási js (Je 740). 1913: Zutor 

Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Zutor, Z, L 280: r 247; m, zs (202). > Sutoru = Su 2: 153. 

1435–1854. [22 A] 

1199


Zs. 

Zsábár Kr (Lugos-ÉNy hrs) 1597: Sabar, 1650: Zábor, 1785: Scabor (Pesty: Krassó II/1. 300). 

1808: Zsabar, (i) Xabar (189). 1888: Zsábár KrSzö Lugosi js (Je 740). 1913: Zsábár KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Jabăr, Zs, L 986: r 979 (98). = Su 1: 314. 1597–1851. [32 D] 

Zsadány Sza (Szatmárnémeti-DNy, a Homoród vize mellett) 1215: v. Sadan, 1249: p. Zwdan, 

Zwodan; 1332: sacerdos de Gadan [: Sadan], 1334: Sadan (Tr). A Váradi Regrestrum egyik 1215-i 

pere Sadan villáról beszél, a falu tehát még az elızı században megalakult. A következı 

másfélszáz év alatt melléktelepülés kibocsátására is elég erıs volt: Nagyzsadány, az eredeti falu, 

ekkor és késıbb a Piskárkosi vagy Zsadányi család jómódú kisbirtokos tagjai kezén van, akik 

Piskárkosról származtak s ısük Zsadányt – egykor a királyé – vétel útján szerezte meg, míg a 

kisebbik és fiatalabbik Zsadány tovább is a király uradalmába tartozik s az uralkodó csak a Szántai 

Petıfiak itteni XIV. századi térhódításakor mond le róla, hogy az ı uradalmuknak engedje át 

(1362). Ezzel együtt kerül késıbb (1393) Bátori-kézre (Maksai 236). 1314: Saudan-i Vrachka ~ 

Wrachka fia Péter comes nıtestvére: Batur fia Ector fe: Lili[um] hozománya és jegyajándéka 

fejében Od-i {Diósad} és Haraklian-i {Haraklány} birtokrészekért összesen 42 M-t kap (An 3: 

774). 1393: Sadan, 1433: ≈, 1425: Nogsadan, 1446: Kyssadan. Vámhely volt (1332-tıl Cs 1: 489). 

1808: Zsadány, Jedani (189). 1888: ≈ Szatmári js (Je 740 & Jezsuita, Dienes és Mittelmann 

tanyák). 1913: Szatmárzsadány Sza vm Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: Jidani (Gidani), Szzs, 

L 1458: r 1303; m, zs (99). > Sătmărel = Su 2: 108. 1215–1851. [1 D] 

Zsadány 2. Te (Temesvár-É, Vinga-D) 1334: sacerdos de Sadan, 1335: Zadan (Tr). 1355 k.: 

Sadan, 1487: Sadaan (Cs 2: 72). 1808: Zsadány (189). 1888: ≈ Vingai js (Je 740). 1913: 

Mezızsadány Te vm (Az). – 1909/19: Jadani, Zs, L 1130: r 971; m, n (98). > 1964: Corneşti = Su 

1: 167. 1334–1964. [31 D] 

Zsákfalva KSz (Zilah-K, Zsibó-DDNy) 1499: Sakfalva (Petri IV. 832). 1535.V.27.: Ramocsa 

Imre (e), Cseh várának várnagya – ura: Bélteki Drágffy Gáspár (m) nevében – tiltja Kusalyi Jakcs 

Mihályt (e), KSz vm ispánját attól, hogy Sybo és Sakffalwa (KSz vm) birtokbeli részeit elidegenítse 

Gyarmati Balassa Imréneknek (KmJkv 4531). 1543: Sakfalu, 1545: Sakfalwa, 1582: Zsákfalva, 

1685: Sákfalva (Petri). 1808: Sákfalva ~ Szákfalva ~ Zsákfalva, Saku KSz (140). 1888: ≈ (Zsák) 

Szi Zsibói js (Je 740 & Lauka psz). 1913: Zsákfalva Szi vm. – 1909/19: Jac, Zsf, L 696: r 678; 

zs (98). = Su 1: 314. 1499–1854. [12 C] 

Zsákod 1. Kü (Segesvár-É, Szásznádas-K) 1301/500: Veezkefö, Veichkefeö Bún hrs (An 1: 92). 

1325: t/p. Saako. Szalók nb. Simon vajda birtoka; 1301-ben Véckefı néven említik Bún 

határjárásában. 1325-ben Simon bán fiai osztoznak rajta (Gy 3: 563. Zsáko(d), Sákod, Véckefı). 

1344: p. Sakud; 1466: p. Sakod. XIV. 1.f. Szalók-nembelieké, 1466: Nyujtódi, Eczeli Tabiási, 

Fiádfalvi, F. Geréb s mások birtoka (1325-tıl Cs 5: 891. Sákod). 1808: Sákod aliis Zsákod (Oláh-) 

h., Walachisch-Sacken g., Szakudu rumuneszk val. 1861: O-Zs Kü (8). 1888: Oláh-Zsákod 

(Sacken, Zsakau rumunesc) KK Erzsébetvárosi js (Je 553). 1913: Oláhzsákod KK vm (Az). – 

Jacodul-român > 1909/19: Jacul-român, Ozs, L 373: r 356 (98). Jacul = Su 1: 314. 1466–1854. 

{Korai adatait Magyarzsákodhoz sorolta; viszont – eligazítás ellenére – ide vette Jakó dézmaadatát.} 

> Jacu [36 A] 

Zsákod 2. Uh (Balavásár-DK) 1487: Sákod (SzO I. 265). 1587: Saakod, ld Cikmántor Kü (Dé 

31). 1614: Zsákod 44 családfı (Uh 124). 1645: Magyar Zsákod (IV. 299). 1778: Imprimatur. 

Cibinii Die 10-ma Mensis Julii, A. 1778. Antonius Horváth de M. Zsákod, Regestrator 

Gubernialis, & Commissionis Librorum Censoria Actuarius. mp. Erdély Országának ... Törvényes 

Könyve Kv 1815-i kiadásán. 1808: Sákod (Magyar-), Ungrisch-Sacken, Szakudu ungureszk (140). 

1838.V.15., Kv: Bölöni Farkas Sándor levele Méltóságos M. 'Sákodi Horváth István királyi táblai 

táblabiró urnak Mvásárhelytt. A büntetıjogi reformmal megbízott barátjának kérdéseire Bentham, 

Beaumont, Tocqueville, Beccaria mőveit, a francia Code penale-t, a Tudománytár recenzióit s a 

1200


Magyar büntetı törvényszéki törvényt (1836) ajánlja. „Olvasnád meg a Magyarországi regnicolaris 

deputatio e tárgybeli munkáját is, – nézetem szerint nem sokat ér, s a miénket is szinte mind 

cassálnám.“ (NyIrK 1965.2.318.) 1861: M-Zs Uh (28). 1888: Magyar-Zsákod Székelykeresztúri js 

(Je 488). 1913: Magyarzsákod Uh vm (Az). – Jacodul = Su 1: 314. 1334 {!}, 1487–1854. > 

Jacodu [24 D] 

Zsám Te (Detta-DK, az Oravicabányai úton) 1343: v. Zamer, Zanier (Tr). 1377: Sama, Suma (B); 

1424: Saan (Cs 2: 109. Zsán. A mai Zsám); 1717: Seham, 1787: Freudenthal (Borovszky: Temes 

81). 1808: Zsám (Nagy-), Gross-Scham, Zsam-máre (189). 1913: Nagyzsám Te vm Verseci js 

(Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Jamul-mare, Nzs, L 3961: r 140; n, m, c (98). = Su 1: 315. 1343– 

1851. > Jamu Mre [41 D] 

Zsarápabánya Mm (Sziget-D) 1909/19: Zarápabánya Budfalava tartozéka (98). 1913: 

Zsarápabánya (H). – Jarapa-Baia > 1956: Jereapăn = Su 1: 316. 1909–1956. {1981 Ř} 

Zsebed Te (Csánki) : Sebed. 

Zsebely Te (1808) : Széphely. 

Zsedánpatak Gy (Gyergyóbékás mellett) 1850: Zsedánypataka, Zsadán (StTr). 1853: Zsedánpatak 

(SzTA: Gyergyó 66). 1854: Zsedánypataka, Jedan (Bul. 54). 1888: Gyergyózsedánpatak Cs 

Gyergyótölgyesi js (Je 354 & Almásmezı, Bisztrapatak és Zsedántelek). – Valea Jidanului = Su 2: 

228. 1850, 1853, 1854. Gyergyóbékás tartozéka {Bicazu Ardelean 25 B} 

Zselice Kr (prédium Krasznahorvát határában) 1543: Keczeli Szele Márk Zelycze prédiumot 

feleségének: Sarmasági Annának vallja jegyajándéka fejében (KmJkv 4810); 1544.Iv.22.: Selicze 

prédiumban Keczeli Szele János is érdekelt (4820); 1555.IV.28.: Horváton a Silicze nevő rész 

visszakerül Szele Klárához (5366). 

Zselyk (Silk) Be (Beszterce-D 23 km, Sajónagyfalu-D hrs) 1332: dominus de Sylk. Papját a pápai 

adószedık 1332-ben megidézték (Gy 1: 565). Be/Ki 1587: Selk in auro cuso fl. 2 solvit (Dé 71). 

1635 Kölpény (Msz): Kovács Mihály fiai: Ferenc és Gergely Selyken, az Lakságon laknak (SzO). 

1808: Selyk h., Schelken g., Sejká val. 1861: ≈, ≈, Zseiku Be (39). 1888: Zselyk (Schelk, Sica) BN 

Besenyıi js (Je 742). 1913: Zselyk BN vm (Az). Magyar nyelvjárássziget (Nagy Jenı kutatásai). – 

1909/19: Jeica, Zs, L 684: r 24; m (8). = Su 1: 315. 1332–1854. [24 A] 

Zséna Kr (Lugos-DK, a Temes bp-i Karánsebesi úton) 1548: Chzena, 1803: Zsena (Pesty: Krassó, 

II/2. 301). 1808: Zséna, (i) Xena (189). 1888: Zséna KrSzö Temesi js (Je 742). 1913: Zséna 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Jena, Zsena, L 587: r 490; n, szerb, m (99). = Su 1: 316. 1548–1851. 

[42 B] 

Zsiberk Kh (Kıhalom-Ny, Fogaras-ÉK) 1289: t-is v-e Syberg, Moha és Sárostelek határosa (Gy 

2: 199. Moha); = (Er I. 456). 1345: Sybeerk, Syberk (Tr). 1351–59: Syberk fia Péter deák magister 

Kolozsmonostoron a hiteleshelyi kancellária alkalmazottja (KmJkv 36). 1488: Sibricht (Berger 57). 

1641: Ziberk (Ve: Doc. X. 89). 1808: Siburg ~ Siberk, Seyburg ~ Syburg, Seibrigh (145). 1861: 

Siberk, Seyburg Kh (36). 1888: Zsiberk (Seiburg, Siberga, Siberk) NK Kıhalmi js (Je 742). 

1913: Zsiberk NK vm (Az). – 1909/19: Jibert, Zs, Seiburg, L 1376: r 538; n, c (99). = Su 1: 316. 

1289–1854. [36 B; L] 

Zsibó KSz (Zilah-ÉK 25 km, a Szamos b. p.) {XIII-i templom} 1205–1235: Chybur (Zsibó 654. 

lap), 1219: villa Chybur (?) (Su 316). 1387: Zsibotheleke Aranyos vár tatozéka; 1423: Sybo (Petri 

IV. 836). 1461.I.2.: Kozma Zybo-i plébános, Ambrus ≈-i bíró ü: Kusalyi Jakcs Péter (KmJkv 

1499). 1475: Sybo (Cs 1: 567). 1509.VII.29.: Nagyesküllıi Eördög Benedek fe: Annának néhai 

Jakcsi Ferenc Sybo-i birtokából hitbért fizettek (KmJkv 3511); =: Egyrészrıl Kusalyi néhai Jakcsi 

Ferenc fia Imre, másrészrıl NEB és fe: Anna, aki korábban JF özvegye volt, megegyeznek abban, 

hogy JI augusztus 10-én Sybo-n nyolc fogott bíró elıtt átad NEB és feleségének 125 jó disznót és 

16 darab szántóföld aratatlan termését. Ugyane fogott bírák Sybo-t – az eddig is Jakcsi Imrétıl bírt 

Györke István és Kovács Benedek jobbágytelke kivételével – három egyenlı résre osztják nevezett 

1201


Imre, testvére: Mihály és Annának Jakcsi Ferenctıl született fiacskája: Ferenc között (3512); 

1535.V.27.: Ramocha Imre (e), Cseh várának várnagya (ura: Bélteki Drágffy Gáspár (m) nevében) 

tiltja Kusslyi Jakcs Mihályt (e), KSz vm ispánját attól, hogy Sybo és Sakffalwa (KSz vm) birtokbeli 

részeit elidegenítse Gyarmati Balassa Imréneknek (KmJkv 4531). 1564: opp. Sibo; 1582: Zsibo 

(Petri IV. 836): ekkor református hire tér. 

Sybo-t 1584.III.6-án adományozta Báthory István lengyelországi kincstartójának: Wesselényi 

Ferencnek, Hadad várával meg további 16 faluval. Ez idıtıl a Hadadi Wesselényiek 

birtokközpontja. 

1658-ban a tatárok, 1705-ben a labanc csapat rácai égetik fel. 

1700.VI.22.: Wesselényi István házasságot köt Bánffy Katával (Bánffy György gubernátor 

leányával). 1707-ben említett birtoka: Zsibó, Komlód (anyai), Perecsen (anyjától levél XI.7.), 

Róna. 1734.IV.27-én, Kolozsvárt elhunyt Hadadi báró Wesselényi István (W. Pál, Apafi 

fıgenerálisa és Uzoni Béldi Zsuzsánna fia; *1674.VIII.21., Gerend), 1699-tıl Közép-Szolnok vm 

fıispánja, status praesidens, guberniumi tanácsos; eltemették Zsibón, aug. 22-én, a 12-én elhunyt 

feleségével együtt. 1703–1708. évi naplói: Sanyarú világ. I-II. 1982, 1983. 

1758.II.10.: elhunyt Wesselényi István (a naplóíró István és Bánffy Kata fia; *1708, Szeben), 

katonatiszt. 

Földi rövid pálya-futásnak örökké-tarto Mennyei Jutalma ... Halotti Tanitások ... Kv 1759. 

(Colligatumban.) Címlap; Av: 1 Kor. IX. 24.; §–§2v: Daniel István vigasztaló levele leányához. 

Vargyas, 22-da Febr. 1758; §3–§4v: Szomorú kesergö versei L. B. Hadadi Vesselényi Polikséna 

kis-aszszonynak ... Maga és öt kissebb Méltoságos Testvérei képekben ... Sz. György Havának 

Második Napján; A–Cv: Utolsó Kenet ... Zoványi Josef, a Szilágyi Tractus seniora {templomi 

prédikációja} Böjt-elö Hav. 26-dik Napján; C 2–G 3v: ... Halandó Teste midön a Sibói 

Mausoleumba ... bé-helyheztetett ... Szathmári Pap Sigmond kolosvári lp, és az Erdélyi Ref. 

Eklésiának Generalis Notariussa ... Sz. György Havának Második Napján; G 4–L 2v: Politicus 

Inculpatus, Illustrissimus ac Magnificus Dominus D. Stephanus Liber Baro Vesselenyi de Hadad, 

Venerab. Ecclesiae Reform. Claudiopolitanae et Ill. Collegii Reform. Claudiopolitani Curator 

Supremus, Oratione Funebri Celebratus a Georgio Verestói, IN AEDE SACRA ECCLESIAE 

SIBOENSIS INTER LVGVBRES PLANCTVS EXVBERANTESQVE FLETVS LVGENTIS 

PANEGYREOS, DIE QVARTO ANTE NONAS APRILES.; L 3-Pv: ... a Sibai Reform. 

Ekklésiának Templomában Halotti Tanitást Tett Intze Mihály ... Szent György Havának Második 

Napján. {Ov-tól végbúcsú húsz pontban.} 

1808: Sibó, Siben, Sibeu {Olv: "Zsibeu"} (145). 

1820-ban 81 adózó családot írtak össze. A lakosok száma 400-450 lehetett. 

1840.aug.4. el hagyók Zilaht. Utunk ... vive ... Sibóra, hol büszkén emeli föl fejét a Wesselényi család 

lakhelye. ... birtoka annak, ... a Széchenyi útitársáé, a 825ki szónoké, – a Szathmári beszéllıé, – a 

Balitéletek irójáé, – az Árvizi hajósé, – a Buda vári fogolyé, – s Graefenbergi betegé!! ... Jegenye sor közt 

meredeken viszen fel az út a nagyszerü, három cupulájú kastélyhoz. ... Meg néztük a valóban nagyszerü 

istállót, s lovagló iskolát, ... Meg néztük a kastély[t] környezı kertet, mellynek alsó része pusztulásban 

felsıje még növekedésben van. Fel mentünk a kert felsı részén fekvı nemzetségi sirbolthoz ... A hegy 

oldalban pompázik a lak, a völgyben terül el a szép uradalom. ... Szétnéztem a szép tájon, hol a szem 

erıs hegyekbe ütközik, s a hegy lábainál látja kanyarogni Szamos vizét; éreztem érzelmeket, tollal e 

gyenge tollal le irhatatlanokat, ... Egy emlék kövén egyik Wesselényinek ez is áll a többek közt: “Luge 

viator, Nicolaus Wesselényi L.B. de Hadad, Sedibus Naturalibus extorris, Procul luget” (Tanárky). 

1845: „Zsibó gyönyörő helyen fekszik, a kastély, hol szállva vagyunk, emeletes, jó magas dombon, 

a Szamos rétei felett, mely a kanyaró Szamossal s azon túl változatos alakú hegyekkel félkörüleg 

zárva van“ (Vörösmarty Mihály 1854 májusában írta, feleségének) 

1202


1888: Zsibó Szi Zsibói js szh, 1888: ház 263, L 1660 (Je 742). 1913: Zsibó Szi vm (Az). 

1968.III.27.: város. # Deák Zoltán, Mátyus Éva: Zsibó. Szilágysági magyarok 1999. 653-677. 

Képek: Királyi járásbíróság, ma városi kórház, Unió szálloda, Református templom, Az egykori 

zsinagóga, A volt járásbíróság, A zsibói csata emlékoszlopa, Katolikus templom, Síremlékek, 

Faragott kövek a Wesselényi-kastélyban, Részlet az egykori Kossuth utcából, {Wesselényi 

Miklósnak állított} emlékplakett a református templomban, {Wesselényi-kastély} Képeslap a két 

háború közötti korszakból, Kıoroszlánok a kastély elıterében, A református templom bejárata. – 

1909/19: Jibău, Zs, L 2544: r 490; m, zs, n, c (99). > Jibou = Su 1: 316. 1219 (?), 1387–1854. [12 

C] 

Zsidimirpataka Te (Zsidóvár közelében) 1464; pr. Sidimir Pataka in districtu de Lugas (Cs 2: 

72). 1548: Zydimir, 1590: Sidomerfalva, 1599: Sidomir, 1607: Sidemir (Pesty: Krassó II/2. 163). – 

Su 2: 402. 

Zsidó * Mm (?) 1402: Zydo (Bélay 221). – Su 2: 438. 

Zsidóvár Te (Lugos-DK, a Temes vize j. p.) 1320: castellani de Sydouar, 1323: Sydovar (Tr). 

1387: castrum Sydowar; 1440, 1444: castellani de de ≈; 1464: castrum ≈ in comitatu Themes. 

1330-ban tőnik fel mint királyi vár, s fennáll az egész XIV. és XV. században. 1440-ben még a 

királyé, 1444-ben már Hunyadi mint saját várát adja a király beleegyezésével Guti Országoknak 

cserében az Ar vm-i Solymosért. 1454-ben Szentmiklósi Pongrácz Jakab kapja cserében V. László 

királytól. Mátyás király 1464-ben mint királyi várat Dengelegi Pongrácz Jánosnak és Andrásnak 

adta. 1478-ban földesura: Dengelegi Pongrácz János özvegye „circumspecti et providis iudicibus 

iuratisque civibus et toti communitati suburbii castri nostri Sydowar Varalya vocati“ intéz 

rendeletet; amibıl következtethetjük, hogy e hely városi privilégiumokat élvezett (Cs 2: 22). 1478 

után Korvin János kezére kerül. 1444-ben 47 tartozéka volt (1320-tól Cs 2: 15). {Tartozékait ld 

helyükön.} 1552: Zydowar, 1553: arx Sidowar (Ve: Doc. I. 112). 1586: Sidovár, 1590: castrum et 

oppidum Sidováros, 1599: Zsidovár, 1688: Schidowa (Pesty: Krassó II/2. 303). 1661: Zsidóvár 

(Evlia Cselebi 85). 1808: Zsidóvár, Xidovar, Zsidiora (189). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 742). 

1913: Zsidóvár KrSzö vm (Az). – 1909/19: Jdioara, Zsv, L 1405: r 1199; n, m (98). = Su 1: 315. 

1320–1851. + 2: 405. Sydouar. + Su 2: 405. Sydowar Varallya. – 1974: c. Criciova {Kricsó kzs 

faluja DK-re} [42 B; L] 

Zsidóváralja Te > Zsidóvár. 

Zsidovin Kr (1690–1700: Sidovin) < Boldogasszonyfalva Kr (1330). 

Zsidve Kü (Küküllıvár-DNy, a Kis-Küküllı bp-i úton) 1309: Joannem de Sido (Gy); 1309: ≈ 

(An 2: 551). 1319: p. Sythwe; 1323: Heydenrico Hammano de Sydo; 1324: v/p. Sytue; 1332: 

Jacobus sacerdos de Situk, decanus de Sytue. Talmácsi Konrád fiai: Miklós és János harmadát 

1319-ben átadták sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek, és fiutód nemlétében felét is neki 

ígérték. 1324-ben Miklós comes át is adta az egészet nıvérének: Katának ill. sógorának: Péternek 

mint vásárolt birtokát. Papja 1309-ben a tizedmegtagadó kiközösített szász papok között szerepel. 

Utóda 1332 I: 80, 1332 II: 80 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 563). 1343: p. Zytue; 1391: p. 

Sythue; 1395: ≈; 1450: p. Situe; 1453: ≈; 1517: p. Sythue. Sorsa nagyjából azonos volt Bolkács 

városéval (1319-tıl Cs 5: 893. Sitve). 1460 körül Mátyás király Bolkácsot és Zsidvét Rápolti 

Gothárd fehérvári prépostnak adományozta {ld Bolkács} (KmJkv 57). 1587: Sittwe. – E: fl. 100. 

A: fl. 50. Ill. Princeps magn. dom. Joanni Galffy integram vita durante contulit (Dé 27). 1808: 

Sitve h., Seiden vel Sögden g., Sidve val. 1861: Sidve, Seiden, Sitvei Kü (8). Vegyes igazgatású: 

Zsidve, egy része Szebenszékhez tartozik Kü (9); Sitve (Portio), ≈, Sitvej Sze (34). 1888: Zsidve 

(Seiden, Sitve) KK Hosszúaszói js (Je 742). Zamatos fehér boráról nevezetes. 1913: Zsidve KK vm 

(Az). – 1909/19: Jidveiu, Zs, Seiden, L 1362: r 254; n (99). > Jidvei = Su 1: 317. 1309–1854. [35 

B] 

Zsigmondháza Ar (Arad mellett) 1828: Zsigmondház (Nagy 33). 1888: Zsimondháza Aradi js (Je 

742 & Forray-Nagy-Buzsák psz). 1913: Zsigmondháza Ar vm (Az). < Nagybuzsák. – Schela > 

1203


1909/19: Jigmondhaz, Zsh, L 981: r 266; n, m (99). > Murăşel > Mureşel = Su 1: 412. 1828, 1913. 

» Arad 

Zsigmondtelep Uh 1913: Zsigmondtelep Zetelaka tartozéka (H). – Uzinele Sigismund = Su 2: 221. 

1913. » Zetea [25 C] 

Zsil folyók Hu: 1501: fluvios Olahsyl et Zekelsyl (Cs 5: 110) Malomvíz tartozékainál (Gy: Kel, 

41). – Oláh-Zsil a Zsil nyugati ága; a Retyezát DNy-i oldalából ered, átfolyik Urikány, Lupény és 

Vulkán városokon (Zsil-völgy); a Székely-Zsil a Zsil keleti forrásága, átfolyik Petrilla és 

Petrozsény városon; a két ág Vulkántól DK-re egyesül. A Székely-Zsil 1981: Jiul de est [44 B] 

Zsil havasa 1777: Még juhász sipot nem fujt Zsily havassain {= korán; vö. Ojtoz} (Barcsay). 

Zsilykorojesd Hu (Vulkán mellett) 1850: Sili Korojesd, Korojesdény (StTr). 1854: Sily-Korojesd, 

Coroieşdeni (Bul. 111). 1888: Zsily-Korojesd Hu Petrozsényi js (Je 742). 1913: Zsilykorojed Hu 

vm (Az). – Jiu Coroeşti = Su 1: 318. 1850, 1854. » or. Vulcan [44 A] 

Zsilymacesdparoseny Hu (Lupény és Vulkán közt) 1854: Párosány (Bul. 111). 1888: Zsily- 

Maczesd-Parosény Hu Petrozsényi js (Je 742). 1913: Zsilymacesdparoseny Hu vm (Az). – Jiu 

Paroşeni = Su 1: 318. 1854. > Jiu-Paroşeni [44 A] {Vö. Parosény} 

Zsilyvajdejvulkán Hu () 1850: Sili Vajdej, Sili Vaigyeu (StTr). 1854: Sily-Vajdej-Vulkány, Jiu- 

Vaidei-Vulcan (Bul. 111). 1888: Zsily-Vajdej és Vulkán Hu Petrozsényi js (Je 743). 1913: 

Zsilyvajdejvulkán Hu vm (Az). – Jiu-Vaidei-Vulcan = Su 1: 318. 1850, 1854. » or. Vulcan [44 A] 

{Vö. Vulkán} 

Zsinna Sze (Szerdahely-DNy) 1733: Zina, 1750: Zsina, 1760–2: Sinna. 1808: Sinna ~ Sina, 

Schina (146). 1861: Sina Sze (35). 1888: Zsinna (Sinna, Sina, Jina) Szerdahelyi js (Je 743 & 

Dobra telep). 1913: Zsinna Sze vm (Az). – 1909/19: Jina, Zs, & Dobra-Jinei (Zsinnadobra), L 

3177: r 3140 (99). = Su 1: 317. 1733–1854. [34 D] 

Zsirka MT (Régen-ÉK) 1909: Zsirka. 1913: Zsirkatelep Palotailva tartozéka (H). – 1909/19: 

Jirca, Zs, &, v. PoleŃi-Ilva (99). = Su 1: 318. 1913. {1981 Ř} 

Zsittiny Kr (1808) : Dicsény KrSzö. 

Zsobok Ko {< Sobok szn} (Bánffyhunyad-ÉK; 394 m) 1381: p. Subak birtok Dezméri Mikola 

jószág (KmJkv 10). 1391: nobiles de Sobok; 1399: Sabouk; 1446: p. Zobok; 1450: p. Sobok; 1469: 

p. ≈; 1470: p. ≈; 1522: p. ≈. Mikola-fiak: Gyerıfi, Kabos, Radó, Kemény birtoka (1391–1522. Cs 

5: 426). 1470.XI.19.: Sobok Dezméri Mikola Ferenc egészbirtoka (KmJkv 1995). 1490-ben épült 

{ma ref.} temploma (utolsó maradványa kıbıl faragott, gótikus vonalvezetéső 

keresztelımedencéje. Ka). 1522.III.24.: Sobok-on Szf-i Mikola részbirtok (KmJkv 3845). 1587 = 

Ksz: Sobok. fl. 17. (Dé 63). 1681: Zsobok templomának mennyezetfestése. 1760: Jakabfi Sámuel 

iskolamester; 1770–1862: még 6 tanító ismert (Se 160). 1808: Sobok, Soboku (147). 1861: Sobok 

(14). 1879: Tûzvészben elpusztul temploma. 1888: Zsobok (Sobok, Zsebuk) Ko Bánffyhunyadi js 

(Je 743). 1908: Tûvész pusztít a faluban; ezt követoen hatvannál több elõregyártott házat rendeltek 

Bedecsrõl (Kós). 1913: Zsobok Ko vm (Az). *1923: Bódis Erzsébet textilmûvész (Mûvelıdés, 

1968.5.14. Sütı). # Hn 1942. 323. Ke 1: 266. Kabay 1973. Sebestyén: MtT 1979. Lakosaiból ref. 

600 > 1990: 300 (Kalotaszeg). Ref. ehk 1995: Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskolaközpont. 

– Şoboc > Jebucu 1909/19: Jebuc, Zs, L 647: r 6; m; 14 zs (98). > 1936/9. tk: 

Jebucu. > 1956: Jebuc = Su 1: 315. 1391–1854. > 1974: Jebucu [22 A] 

Zsolna (Silna) Be (Beszterce-DK hrs a Budak vize j. p. közelében) 1332–5: Henricus (sacerdos) 

de Silva, Henczmannus plebanus de Silna. Papja 1332.I: 1/2 fertó, 1332.II: 3 1/2 f, 1333.I: 1/2 f, 

1334.I: 16, 1334.II: 8, 1335.I: 2, 1335.II: 4 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 565). 1587: Zolna in auro 

cuso fl. 12 solvit (Dé 71). 1750: Zsolna, 1760–2: Senndorf. 1808: Solna h., Sendorf g. 1861: Sólna, 

≈, Zselna Be (39). 1888: Zsolna (Senndorf, Szelna) BN Jádi js (Je 743). 1913: Kiszsolna, BN vm 

(Az). – 1909/19: Jelna, Zs, Sd, L 590: r 51; n, c (99). = Su 1: 316. 1264 villa seu terra Zolosim {?}, 

1332–1854. [14 C] 

1204


Zsomboly * Za (Pankota és Muszka közt) 1248: Somboly {Tr?}. 1261: Sombol; 1493–6: 

Somboreghaza, Zomboreghaza; 1494-ben desertum; XVI-i adólajstromok szerint Sombol az egri 

püspöké; 1518: Sombol (Cs 1: 749. Zsomboregyháza, Zsomboly). – Su 2: 403. Somboly, 1248 

Somboly {Tr? Csánkinak tulajdonítva}, 1493–1494. 

Zsombolya Tt (1913) < Csomboly Te. 

Zsombor 896 u-ra: Tuhutum, pater Horca, cuius filii fuerunt Gyyla et Zombor(Anonymus 1200 

k.). 1291: Sumbor et Paulo f-is Petri de gen. Sumbur (Gy); =: Sumbur nb. Péter fia: Pál (Er I. 493). 

Anonymus Zombort (akit az erdélyi Gyulákkal rokonít) Géza fejedelem kortársaként szerepelteti. 

Zsomborról, a Zsombor-nemzetség névadó ısérıl három helység nyerte nevét Doboka vm-ben: 

Zsombor 1. Do 1. (Hidalmás-D) 1320: t/p. Sumbur; 1332–4: Marcus sacerdos de Sumbur, ≈, 

Zumbur, Celemens ≈. 1334: iuxta fl-m Almas ... usque in v-m Sumbur. Zsombor nembeli Lırinc fia 

István és fiai birtoka; elkobzás; Elefánti Dezsı sebesvári várnagy kapja, majd Zsomborirokonságbeli 

Brassai János és Jakab, akiket már 1333-ban Somborinak is neveznek. 1333 elıtt ıket 

a püspök elıtt zsombori tisztjük: Márk deák képviselte, aki azonosítható Márk zsombori pappal. Ez 

1332. I: 40 dénár, 1332. I: 12 kis d és 3 régi báni d, utóda 1334. I: 3 gs pápai tizedet fizet. 

Szentmária- és Szentmihálytelke határosa az Almás folyón, ahol Péter kovácsnak malma van (Gy 

2: 94). XIV. századi temploma, XV. századi gótikusan bordázott szentélye. 1431.IV.26.u.: 

Sombori János ü: Sólyomkı (KmJkv 77); & 1437 Türe: Sombori János püspöki jobbágy (Cs 5: 

421). 1440.V.18.: Sombori Gergely ü: Drág (KmJkv 231); 1441.VII.15.: Sombori Dávid és János 

ü: İs (339); 1441.XII.13.: Sombori néhai Wystay (ds) Gergely fia: János eljár Devecseriek 

ügyében (386); 1442.V.19.: Zombory Pál és Ferenc deák ü: Bogát (464); 1446.IX.17.: Sombori 

Gergely ü: Báthori László (587); 1449.III.1., III.14.: Sombori Gergely gyalui várnagy (659, 671); 

1451.X.7.: Sombori Lászlóné: Somkeréki Erdélyi Potencia (986); 1461.I.29.: Sombori néhai 

György fia Péter üv, István zsombori plébánost, Kisesküllın lakó familiárisait: Szakács Gergelyt 

és Gál Jánost is (1505); 1461.X.31.: Sombori néhai Tamás fia László – anyja: Báthori Adviga meg 

leánytestvérei: Patai Dezsı Antalné: Anna és Ilona, s Báthori Krisztina és Zsófia nevében is – 

tiltja a Báthoriakat, hogy Fejérd ıket közösen illetı felét elidegenítsék ottani officiálisuknak: 

Forgolányi Istvánnak (1643); 1464.II.27.: Sombori néhai Gergely fia Péter Dál és Ugróc (Do vm) 

felét, azaz ottani ısi részbirtokát 86 arany Ft-on zálogba veti Iklódi Mártonnál (1664); 1467.I.31.: 

Sombori Tamás fia László Kémeri részbirtokot vesz zálogba Középlakon és Nyercén (1726); 

1469.IV.12.: Sombori Tamás fia László tiltja Sombori Gergely fia Pétert birtokai elidegenítésétıl 

(1866); 1480.IX.22.: Sombori Gyerı András ü: Apanagyfalu (2306); 1482.II.21.: Sombori Péter, 

mielıtt Rómába elzarándokolna, feleségével: Zsófiával együtt végrendelkezik: Szászzsombori (Do 

vm) birtokrészüket, az ottani halastóval együtt, misealapítványul a kolozsvári Szőz Mária-kolostor 

szerzeteseinek hagyják. A halstó jövedelmébıl a Sombor-i Szőz Mária-templom cintermét javítsák 

ki és állítsanak kıoszlopot Fábián és Sebestyén vértanú alakjával. A Sombor-i határon általuk 

létesített Wytho nevő halastavat a Sombor-i plébániatemplomban lévı Sz. Klára-oltárra hagyják, 

hogy jövedelmébıl oltárigazgatót tarthassanak. A jobbágyaiktól járó Sz. Márton adójából 

familiárisaikat elégítsék ki (2342); 1492.I.30.: SP – fiai: Péter és Benedek nevében is – kiegyezik 

a drági vám felıl (2772); 1507.XI.8.: SP fiai: Péter, Benedek és Mihály (3439); 1518.XII.15.: 

Sombori György deákné: Polyák Magdolna (3693); 1520.I.24.: Sombori néhai Péter fiai: Péter és 

Benedek – testvéreik: Mihály és János nevében is – elállnak az apjuknak egykori udvarbírósága 

címén átengedett, de Somi Gáspár engedélyével általuk is használt Bányika és Balázsháza (Do vm) 

egészbirtok miatt kezdett perüktıl, és nyugtatják Somi Gáspárt keresetük felıl (3758); 

1520.XII.12.: SP özvegye: Klára és fia: Mihály, utóbbi testvérei: János, Borbála, Margit (3796); 

1522.IV.28.: Sombori Mihály ügyvédet vall (3852); 1523.III.22.: Sombori Bálint, Bertók és 

Mátyás ü: İs (3917); 1526.III.1.: Sombory Péter és Benedek ırmezıi részüket – a só után évente 

fizetett 100 Ft-ból nıvéreiknek: Czakó Benedek fe: Margitnak meg Klárának és Fruzsinának járó 

évi 25 Ft kivételével – 450 Ft-on zálogba adják Bélteki Drágfy Jánosnak (4139); 1533.VII.31.: 

Sombori János apjuk sombori, kıbıl épült nemeskúriájabeli részét eladja te: Sombori Mihálynak 

(4427); 1537.VII.3.: Sombori Benedek Somboron Damokos Albert jobbágya lakott és egy puszta 

jobbágytelkét … eladta Szalai Györgynek; nemesi udvarházához tartozó földekbıl is átengedett 

1205


Somboron négy holdat két helyen és Wythorna nevő két szénafüvet (4611); 1540.III.1.: Sombori 

Nagy Kelemen – Sombori Mihály s fiai: Kristóf és György, továbbá Sombori néhai Péter fiai: 

Miklós, István, Gergely, Péter és László nevében – tiltja Sombori Benedeket attól, hogy bárhol lévı 

birtokrészeiket, de különösen Sombor végén, az Almaswyze-n épült, visszaváltott malombeli és a 

Dálvölgyében (Do vm) levı halastóbeli részét elidegenítse Drági Ferencnek (4737); 1544.VI.17.: 

Sombori néhai Péter fiai: Mihály és János, Mihály fiai: György és Kristóf (4831); 1545.VII.8.: 

Sombory Mihály fogott bíró: Középlak (4864); 1549.II.12.: Zilahi Székely András (prudens) fe: 

Majádi Justina (generosa) – elızı férjétıl: néhai Sombory Pétertıl született fiai: István, Gergely, 

Péter és László nevében – tiltja Sombory Jánost és Mihályt attól, hogy elhunyt férjének 

Farkasmezı, Borzova és Újfalu (Do vm) nevő birtokából neki járó leánynegyedet elidegenítsék 

(4911); 1549.VIII.26.: Sombori Mihály ü: Valkó (4955); 1549.XII.29.: Sombori néhai Benedek 

fia: János, öccsei: Ferenc, Lırinc és György, Sombori néhai Péter fia István (4986); 1550.IV.21.: 

Sombory László is jelen volt korábban Ombozi Gáspár birtokait illetı megállapodáson (5022); 

1552.I.24.: Sombory Mihály fe: Zólyomi Katalin (5119); 1552.I.25.: Sombory János – fia: Márton 

és te: Sombory Mihály, János és István nevében is – tiltja Károlyi Zsigmond fe: Drági Annát 

birtokai elidegenítésétıl (5123); 1552.XII.11.: Sombory Klára Kisesküllıi Székely Sebestyén 

felesége (5167); 1553.X.23-án Sombory László mint szomszéd jelen volt Katonán birtokiktatáson 

(5235); 1553.XII.1.: Sombori János és fe: Szentpáli Borbála birtokrészt vásárol Hidalmáson 

(5242); 1555.I.10.: Sombory Mihály fogott bíró Zutoriak ügyében (5336). 1575.VI.: Sombory 

László, humanista mőveltségő hivatalnok, a Bekes-ügyben közvádló (közügyigazgató, director 

causarum fiscalium); késıbb ítélımester, majd a Kormányzótanács tagja (fe: Valkai Miklós leánya: 

Zsuzsa); fia: Sándor 1591-ben Szamosközyvel ment Páduába egyetemre (György L. 51, 38). 1587: 

Sombor. E: fl. 3, A: fl. 1. Ser. Rex dom. arendatori {Sombory} integram vita durante contulit (Dé 

54. Ko vm). 1742: Kehelyformájú kıszószéke kidei Sipos Dávid munkája; 1759: Két díszített 

mennyezettábla; egyiken a Sombori-címer, a másikon felirat; Umling-munka a legénykarzat 

mellvédje, egy tábla és mindkét karzat alsó párkánya; a hajó északi falában Sombori Antal 

emlékköve (Kabay). 1742: Gyıri bokáj kettı, egy üveg kancsó (SzTA IV.). Fogyatkozó magyar 

lakói mellé román jobbágyok települtek. 1750: Zsombor. 1808: Sombor (Magyar- et Nagy-) h., 

Simberá {Olv: "Zsimberá"} val. 1861: M-N-Zs Ko (13); 1888: M-Zs és N-Zs (Simbor) Ko Almási 

js (Je 488). 1913: Magyarzsombor Ko vm Hidalmási js (Az). # Ke 1: 209. Kabay 1973. – 

1909/19: Jimborul-mare, Mnzs, L 897: r 578; m, zs (99). 1936/9. tk: Zimborul-Mare; > 1956: 

Zimbor = Su 2: 279. 1332–1854. [22 A] 

Zsombor 2. Do 2. (Szék-K, Buza-ÉK) 1320: Sumbur ... cca fl-m Melies; t. Sumbur; 1332–3: 

Chunradus sacerdos de Sumbur, Zumbur; 1345: p/v. Sumbur. Zsombor nembeli Lırinc fia István 

fiainak birtokából kerül a Somboriak birtokába. Szász lakosságra mutat német nevő papja, aki 

1332.II: 2 gs, 1333.I: 1 gs pápai tiedet fizet (Gy 2: 94). 1407: Zaz-Sombor (Kádár VII. 150). 

1441.IV.8.: Zazzombor-i János ü: Drági Jakab, Drági Ozsvát (KmJkv 296-7); 1456.VI.6.: Drági 

Ferenc volt Doboka vm-i ispán özvegye: Margit Zazsombor-i néhai Csúcsi (ds) Miklós Zazsombori 

birtokrészét, amelyet elhunyt férje elfoglalt és használt, 20 Ft ellenében visszaengedi Sombori 

Dávidnak és Miklósnak (1251); 1482.II.21.: Zazsombor, ld Zsombor 1. (2342); 1481VI.18.: 

Sombor-on Somkeréki Erdélyi részbirtok (2323); 1482.VIII.23.: Sombor-i Rod András vajdai 

kiküldött földvári birtokügyben (2394); 1487.III.14.: Drági Márk Zazsombor-i része cserében 

Iklódi Dési Péterhez kerül (2635); 1488.IV.5.: Sombori Péter Zazsombor ıt illetı negyedrészét 138 

Ft-ért eladja Almási Mihálynak (2670); 1492.I.30.: ZazSombor negyedét Drági Tamás özvegye: 

Pánczél Angléta kapja, aki jelenleg Almási Mihály felesége (2772); 1492.VIII.20.: Drági Márk ≈-i 

részét zálogba veti Sombori Péternél (2806); 1492.XI.13.: Drági Klára ≈ egészbirtok negyedét 

eladja anyjának és jelenlegi férjének: Almási Mihálynak (2831); 1493.XII.24.: Siroki Mátyásné 

Drági Klára ≈-i zálogos részét zálogba adja férjének (2902); 1494.VI.10.: ≈-on lakó Bátor Illés 

(pr) és ≈-i néhai Tóth László leányától: Potenciánától született fia: Bertalan Bozkút prédium (Ko 

vm) felét 40 Ft-on zálogba veti Mócsi Salatielnél (2916); 1499.V.8.: Girolti János Zazsombor-on a 

keletrıl Rod András kúriájával szomszédos puszta nemestelkát 14 Ft-ért eladja említett Rod 

Andrásnak (3080); 1501.VIII.25.: Sombori özv. Roth Benedekné: Anasztázia puszta nemestelket 

és két puszta jobbágytelket kap vissza Iklódszentivánon Szf-i Mikola Jánostól (3207); 1505.IX.24.: 

1206


Zazsombor-on Mátéi Máthé András részbirtokos (3374); 1505.X.23.: ≈-i Rod Jánosné: Girolti 

Ilona jobbágytelket vásárol Alsótıkön (3378); 1516.IV.28.: Sazzombor-i Zombory Salatiel és fiai: 

Péter, Bálint és László 50 Ft-on jobbágytelket vesz zálogba Galacon (3605); 1532.X.30.: 

Zazsombor Koppándi Ambrus egészbirtoka (4386); 1536.VI.29.: Sombori János Felsewreeth, 

Kezepreeth, Alsoreet és Zenas nevő rétjét elzálogosítja Hidalmási Szentpáli Andrásnak (4577); 

VIII.3.: 200 Ft-ért eladja ugyannak (4583); 1546.V.5.: Zazsombor-on Kendy Ferenc részbirtokos 

(4885); 1551.V.8.: Károlyi Zsigmond Székely Gergelynek adja Zaazsombor-on, lakóháza 

szomszédságában, Gál Tamás és Csabai Simon jobbágy két telkét (5092); 1551.V.9.: Zazsomboron 

Drágiak részbirtokosok (5094). 1587: Zaz Sombor. – E: fl. 8, A: fl. 6 (Dé 46). 1754: 

Haparnyak n. h., 1864: Hoportak, ol. Hopirtyok, kaszáló (SzTA V.). 1808: Sombor (Szász-) h.; 

1861: Sz-S (16); 1888: Sz-Zs (Simbor szaszeszk) SzD Kékesi js (Je 641). 1913: Szászzsombor 

SzD vm (Az). – 1909/19: Jimborul-săsesc, Szzs, L 696: r 521; m (99). > 1929: Jimbor, 696 L, H 

{Vá} 8 km Budeşti {Budatelke} (AnR). = Su 1: 317. 1320–1854. [23 B] 

Zsombor 3. * Do 3. 1320: v. Sumbur iuxta fl-m Zomus maiorem, in in C-u de Dobuka; 1336: 

p-es ... Sumburtelek ... in C-bus de Doboka et Zolnuk; p-es Sumburteluk ..., Sumburteluky iuxta flm 

Zomus mayorem. Zsombor-nembeliek bírták; elkobzás után a mányiki ágból származó Sumbur 

fiaira szállt, akik 1336-ban cserébe adták Hontpázmány nb. Pagan (ds) Istvánnak. A XIV. 1. f. már 

puszta volt. 1320-ban İrmezı után, 1336-ban Salamontelek és Tihótelek között dorolják fel. Ezek 

mellett, a Nagy-Szamos partján feküdt, vsz a mai Szurdok területén, 1808: Szurdok h., Szurduk 

val. (Gy 2: 94). 1554.IV.24.: Naghzwrdok Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). Tovább ld Szurdok 

BSz. 

Zsombor 4. Fe/FF (Sepsibükszád mellett) 1342: p. Sombur; 1349: p. Sombur, in districtu de 

Kukullew. A Hidvégiek birtoka, amelyet a sepsi székelyek 1342-ben elpusztítottak. 1349-ben 

Gerebenccsel közös határát megjárták. Ma hn Sepsibükszád határában D-en. 1915 tk: Zsombor 

p[atak], Zsombor m[alom] (Gy 2: 204). – Su 2: 403. 

Zsombor 5. Fe~Kh (Kıhalom-ÉK 18 km, a Kis-Homoród mellett) 1392: Sombor; 1481: ≈. 

Részben a szászok Kıhalom-székéhez, részben Fe vm-hez tartozott, ahol 1481-ben a teremi 

Sükösdök birtokoltak (Gy 2: 204). 1488: Sumerburch 38 telek, iskola (Berger 58). 1583: Zsombor 

szabadfalu határpere Teremi Sükösd Gáspár részbirtokossal (Fe vm-i falurészben). 

Transmissionales in causa Magistratus Cibiniensis contra Casparum Sukesd de Theremi ratione 

potentia in nonnullos incolas de Sombor peracta (Szeben vs lt V. 1243). 1574-tıl itteni plébános 

Nicolaus Ramasius. 1583: Zsombor határpere Mirkvásárral (déli szomszéd); Ferenc plébános 

tanú: „két esztendeig voltam én Somboron prédikátor“. 1603-ban a Fe vm-i portio Sennyei 

pongácé, majd ismét Sükösd István tulajdona. 1635 Szabéd (Msz): Ábrám Gergely régi drabant 

Somboron szolgál (SzO). 1636: I. Rákóczi György Weihrauch segesvári székbírónak adományozta 

a Fe vm-i portiót. 1642: Georgius Porr Somboriensis, Mathias Thadei ≈ brassói diák. 1653: 76 

gazda (9 német). 1693: Cserei Mihály vacsorára Somborra a folnagyhoz szállott. 1713: 149 

családfıbıl 126 Kıhalomszékhez, 23 Fe vm-hez tartozott. 1722: Johannes Balás iudex. 1763–82: 

itteni lelkész Szeli József (1710–1782) krónikaíró. 1808: Sombor h., Sommerburg g., Somborá 

{Olv: Zsomborá} val. 1861: Sombor FF (4). Sombor részben Kıhalomszékhez tartozik FF (4); ≈, 

Sommerburg, Simbor Kh (37). 1888: Zsombor (Sommerburg, Szinbor) Uh Homoródi js (Je 743). 

1913: Székelyzsombor Uh vm (Az). # Jókai: Minden poklon keresztül {a helybeli Rozsondai 

József nyomán írta meg a képzeletbeli várúr kalandos történetét}. Murádin L.: Székelyzsombor 

{tájszavaiból} (NyIrK 1963.1.116-118). Binder P.: Szászzsombor. Közös múltunk, 1982. 77. Ad 

263. – 1909/19: Jimbor, Szzs, L 1210: r 280; m (99). 1929: ≈, L 1254, H {Vá}: 16 km Homorod 

(AnR). = Su 1: 317. 1342, 1349 {! Cf. Su 2: 403}, 1488–1854. [37 A; L] 

Zsomborújfalu Cs 1888: Zsombor-Újfalu (t) Csiktaplóca (Je 743). 

ZSOY-00 Zsoszány Hu (1913) < Középtelek. 

ZSOY-01 Zsögöd Cs (Szereda-D hrs) 1567: Szeógeód (SzO II. 220), ≈ cum Marthonffalwa 36 

kapu (Venczel 36). 1569: Sijged, 1576: Sükeöd, 1602: Szwged (SzO II. 273, V. 231, IV. 40). 

1207


1614: Zsögöd 81 családfı (Cs 9). 1808: Sögöd (149). 1861: Zsögöd Cs (31). 1888: ≈ Kászonalcsiki 

js (Je 277). *1893: Nagy Imre festımővész (–19..). 1913: Zsögöd Csik vm (Az). » 

Csikszereda. Zsögödi Nagy Imre Múzeum. – Jigodin > Jogodinu = Su 1: 317. 1567–1854. > 

Jogodin » Miercurea-Ciuc 

Zsögödfürdı Cs (Zsögöd mellett) 1913: Zsögödfürdı Csik vm Felcsiki js (Az). » Csikszereda. – 

Jogodin Băi = Su 1: 317. 1913. » Miercurea-Ciuc 

Zsuk 1. Ko 1. (Kolozsvár-ÉK, a Kis-Szamos bp-i úton) 1311: a Suki nemesek felosztják Szovát 

és Sármás örökbirtokukat (An 3: 209-210); 1312: Swk. László erdélyi vajda elıtt István, Mihály, 

Domokos és Miklós Swk-i nemesek, Both fia János, ill. Vince és Péter kolozsaknai villicusok 

kérték az Ozuer erdı elhatárolását Both fia János erdejétıl és a Swk-i nemesek Zowath falu felıli 

erdejétıl (239); 1312: Zuku-i István comes {a provincia egyik bírája} (307). 1314: Stephanus de 

Suk; 1320: Michael nob. de Suuk; Michael et Nicolau f-i Alberti de Sukky ... Dominicus de Zuky; 

1324: Michael et Nicolaus f-i Alberti de Suky; 1325: p-m Abelteleky ... inter Suk et Valazut; 1329: 

t. nobilium de Suuk Sarmas vocata; 1332–5: Stephanus de Sunk. A Suki nemesek birtoka, akik a 

megyei közéletben szerepelnek (1312, 1314, 1320, 1332). 1320-ban megkapják Pálostelkét, ill. 

Ombozt (Do vm), amelynek elfoglalása miatt Mihály kolozsi ispán és testvére Wass Miklós 

tiltakozott serviense: Zsuki Kenchey fia Nagy János által. 1325-ben megszerzik és meghatárolják 

Ábeltelkét, mely ezentúl Zsuk ÉNy-i részét alkotja, 1326-ban pedig meghatárolják Zsukot és 

tartozékait egyéb oldalai felıl. {...} 1329-ben az erdélyi vajda Miklós négy faluját (Szovát, Sármás, 

Kötelend, Omboz) pusztította el. 1332-ben a Suki nemesek megosztották Zsukot. {...} Zsuk 

területének részei közül Zsuk fele, Szavatelek, Kiserdıtelek, Ménestelek és Kedelentelek fele 

Demeter és Domokos fiaié, Zsuk másik fele, Visatelke, Korostelke, Varjadtelke és Bodróvölgytelke 

Albert fiaié lett. Zsuk Gyulatelkével határos (1329). Papja 1332 II: 30 új báni, 1333 I-II: 3 gs, 1334 

II: 2 gs, 1335 I: 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 379-381). 1344: nobiles de Zuk; 1435: p. Swk; 1450: 

ecclesia parochialis seu matrix de Swk; 1481: p. ≈; 1496: p. ≈; 1515: p. ≈. Suki ~ Felsısuki, 

Zsolnai ~ Szm. Pongrácz, Somkeréki Erdélyi, Suki Lepséni, S. Sánta, Sándorházi ~ Sh. Porkoláb, 

Ombozi ~ O. Kisfaludi s más birtokosé. 1332: Sz. Lénárt-egyház; tanító háza (domus scolaris). Hj 

1326: Csipkés, Élösbércz, Méneserdeibércz, Vidafája, Hegyeshalom; Puddrájabércz, Buziáserdei, 

Körösér, Visaerdei, Kedlen és Apátharasztja, Kiserdı; Borjádpataka, Kályánpataka, Hatyáspataka, 

Szamos; Apátlába és Ököritó. Molnárok útja (via molendinatorum); 1332: Pudurvölgy és 

Kisvölgy; Köveslıtı (Kuesleutheu), Gerfabércz, Cseresnyésbércze, Nagykedelenbércz; Sóshíd 

(Soushyd), Cseresnyéspatak, Kedelenpatak, Szárazpatak; Kedelentó (halastó); Köröserdı; 1370 

(Bonchida felıl): Büdössár (locus aquosus Bydussar uocatus); Csipkésbérc. 1488: Suk alatt 

négykerekő malom a Kis-Szamoson (1320-tól Cs 5: 401 3. Suk). 1437.VII.6.: Swk-i Benedek az 

erdélyi nemesség egyik képviselıje a kolozsmonostori egyezségen (KmJkv 88); 1438.VII.24.u.: A 

király parancsára örök adomány címén beiktatták Swk-i benedeket, Mihályt, Pétert és Jánost Swk, 

Szovát, Visa, Kötelend, két Sármás (Ko vm) és Onboz (Do vm) birtokba (96); 1439.III.13.: Swk-i 

Darabos Péter ü: Túri Lırinc (137); 1439.IV.9.: Swk-i Benedek és Péter ü: Gyerıvásárhely (148); 

1439.IV.9.: SB ü: Létavár (149); 1440.III.21.u.: SB ü: Zutor (216); 1440.V.27.: Swk-i Péter és 

Benedek ü: Gyerımonostor (234); 1441.V.31.: Swk-i Péter és Mihály fogott bíró: Gyvh (320); 

1441.X.8.: SB és Péter ü: Szamosfalva (358); 1446.IX.18.: SB és Mihály ü: Valkó (588); 

1450.II.6.: SB és Mihály ü: Gyula (800); 1452.V.7.: Swk-i Péter, Benedek és Mihály ü: Gyvh 

(1025); 1452.VII.26.: SB ü: Herepe (1055). {1460.III.} SM ü: Zsombor (1429); 1460.V.2.: SM ü: 

Szamosfalva (1441); {1460.VIII.} SM ü: Alsóbalázsfalva (1472); 1461.I.29.: SM ü: Zsombor 

(1505); 1461.III.12.: SM ü: Szamosfalva (1517); 1466.I.3.: SM ü: Farnas (1685); 1467.I.14.: SM 

ü: Gym (1720); 1468.III.23.: Mátyás király a Kolozsmonostori konventhez: Küldjön 

tanúbizonyságot, aki elıtt Kemény Mihály, Dezsı Antal, Kabos György vagy Mócsi Bertalan 

királyi ember Csupor Miklós erdélyi vajdát és székely ispánt beiktassa Swk, Visa, 2 Kályán, 2 

Sármás, Asszonyfalva és Oláhbáré egészbirtokba, Szovát, Kötelend (Ko vm), Omboz (Do vm) 

birtok felébe. E birtokok a Gróf János erdélyi vajda {1465–1467} lázadásához csatlakozott Suki 

Mihályéi voltak, aki fejével lakolt azért, hogy tanácsaival másokat is hőtlenségre vitt. Most Csupor 

Miklósnak adományozza e falvakat a moldovai hadjárat során tanúsított vitézségéért (1797); 

1208


1468.IV.1.: Ipolit frater pap konventi és Patai Dezsı Antal királyi kiküldött – Mátyás király 

1468.III.23-i parancsára – a szomszédok: Mócsi Bertalan, Iklódi István, Suki János és István meg 

Péter apát képviseletében Apáthidán lakó Soldus (ds) Péter (c) és mások jelenlétében Csupor 

Miklós vajdát ellentmondás nélkül beiktatta Swk, Visa, mindkét Kályán, Magyarsármás, 

Oláhsármás, Asszonyfalva, Oláhbáré és Omboz egészbirtokba, Szovát és Kötelend felerészébe 

(1800); 1468.VII.4.k.: Suki János ü: Szentmihálytelke (1817); 1469.III.21.: Suki néhai Péter 

leánya: Krisztina Szentmihálytelki Tompa Mihály felesége (1855); 1469.III.21.: Suki néhai Péter 

fia István üv, Suki Jánost és Suki Kis Gergelyt is (1856); 1472.V.7.: Csupor Miklós Swk-i 

officiálisa Háti András (2048); 1474.V.31.: Suki János és Pál, s néhai Suki Mihály leányai: Ilona 

és Margit részbirtokosok {az 1468-ban említett falvakban} (2148); 1474.IX.3.: Esküllıi Eördög 

Simon és Suki Péter leánya: Szentmihálytelki Tompa Mihályné: Krisztina nyugtatja Suki Jánost a 

Swk, Szovát, Olahswk és Kötelend birtokból neki járó hitbér és jegyajándék kifizetése felıl (2160); 

1476.IV.17.: Suki János Szovát birtokát – néhai Suki István része kivátelével – és a Swk-i határban 

a Szamoson lévı malom jövedelmének negyedét 101 Ft-on zálogba adja Szabó Máté (c et pr) tordai 

polgárnak (2205); 1477.XII.19.: Suki néhai Mihály fia János több részbirtokát zálogba adja 

Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak (2252); 1479.X.31.: Suki János – gy: István és Orsolya 

nevében is – tiltja Mátyás királyt néhai Suki Mihály fiai: néhai Pál és János Swk, Asszonyfalva, 

Kötelend, Szava, Magyarsármás, Oláhsármás (Ko vm), Omboz és Pálostelke (Do vm) prédiumbeli 

részei eladományozásától, Sándorházi Ambrust és Suki Pál özvegyét: Jusztinát pedig azok 

bitorlásától (2281); 1479.XI.1.: Swk-on lakó Kántor Demeter ü: Harangláb (2282); 1481.VI.18.: 

Swk-on Somkeréki Erdélyi részbirtok (2323); 1482.VIII.7.: Haranglábi Zsigmond anyja: néhai Suki 

János leánya: Veronika; Sándorházi Ambrus gyalui várnagy felesége: néhai Suki Mihály leánya: 

Ilona (2388); 1489.VIII.1.: Suki Erdélyi Tamás ü: Potenciána asszony (2704); 1491.IX.27.: 

Ombozon lakó Nagy Lırinc (pr) – Kisfaludi Miklósné: néhai Suki Mihály leánya: Ilona és 

gyermekei, továbbá néhai Haranglábi Zsigmond fiai nevében – tiltakozik az ellen, hogy II. Ulászló 

király néhai Suki Mihály Swk, Szovát, Magyarkályán, Oláhkályán, Kötelend birtokbeli részeit és 

Asszonyfalva, Visa, Magyarsármás, Oláhsármás nevő egészbirtokait eladományozza (2756); 

1493.II.5.: Szászsebesi Swky Sandrinné Kecseti Ilona (2843); 1495.IV.30.: Suki néhai János fia 

István újra hozzájárulását adja az Asszonyfalva és OlahSwk egészbirtokot, Swk, Kötelend és Szovát 

részbirtokokat illetıen Somkeréki Erdélyi Jánossal és fe: Jusztinával együtt tett korábbi kölcsönös 

bevalláshoz (2961); 1510.III.8.: Swk-on lakó Nagy Mátyás (pr), aki korábban újfaluban lakott, részt 

vett a megyilkolt derzsei (Do vm) plébános javainak széthordásában (3538); 1514.III.19.: Swky 

néhai János fia István úgy egyezik ki nıvérével: Hosszúaszói Ferencné Potenciánával, hogy apjuk 

Swk, Szovát, Olahswk, Kötelend birtokbeli jószágából járó leánynegyed fejében 116 Ft készpénzt, 

egy köntöst és egy ezüstserleget ad (3579); 1515.XI.4.: II. Ulászló király parancsára Somkeréki 

néhai Erdélyi István fia Mártont beiktatták az általa már régen bírt és most a királyi jogokkal 

együtt újra neki adományozott Swk, Asszonyfalva, mindkét Kályán, Visa, Sármás, Mezıszilvás 

másként Vajdaszilvás, és Méhes (Ko vm) birtokba és részekbe. Mint szomszéd megjelent Suki 

István is (3591); 1519.IX.29.: Suki István özvegye: Margit (3743); 1520.V.30.: Swk-i Lepsényi 

István és fe: Teremi Margit, s ez utóbbinak néhai Suki Istvántól született fiai: János és Benedek 25 

Ft-on egy lakott és két puszta jobbágytelket, szénafüvet és fél halastavat vesznek zálogba Korpádon 

(3774); 1525.III.29.: Suki Lepsényi István 50 Ft-on birtokrészt vesz zálogba Somán (4083); 

1525.IX.29.: Uı – néhai Swky István fiai: János és Benedek nevében – tiltja a besztercei domonkos 

barátokat a néhai Swky Istvántól Swk határán nekik ajándékozott halastó elidegenítésétıl, másokat 

pedig Swky János és Benedek szováti földjének bitorlásától (4120); 1530.IX.3.: Somkeréki Erdélyi 

Tamás özvegye: néhai Swky János leánya: Orsolya, minthogy te: néhai Suki István birtokait, annak 

gyermekkorától, férjével együtt kilenc éven át használta, a neki járó leánynegyed harmadát 

elengedi néhai Swky István fiainak: Jánosnak és Benedeknek (4316); 1532.III.6.: Bányai Mártonné 

néhai Suky János leánya: Ilonának 40 Ft-ot fizettek a neki anyai jogon járó leánynegyed címén 

néhai Suky János fia: néhai István fiai: János és Benedek (4375); 1539: Gergely Swk-i plébános 

tiltakozik az egeresi Bojtos Antal (pr) eljárásai miatt, ld Egeres (4733); 1543.VII.15.: Egyrészrıl 

Kolozsvár, másrészrıl Suki János és Benedek Olahswk nevő birtoka közötti vitás Kwkoritho-nak 

nevezett Szamos melletti földön új határjeleket állítanak (4797); 1553.V.5.: Gyergyói Lázár Ferenc 

üzvegye: Bikli Katalin Szászfülpös, Tancs, Újfalu, Szentandrás és Dedrád birtokbeli részeit rokoni 

1209


szeretetbıl örökösen vallja testvére: Swky Jánosné Bikli Margit leányának: Szentannai Lázár 

Ferenc fe: Swky Katalinnak (5199); 1553.XII.9.: MagyarSwk-on Somkeréki Erdélyi udvarház van 

(5248); 1555.VI.30.: Lepsényi Miklós eljár Mezıszengyeli Barcsay Györgyné Gyerıffy Ilona 

nevében (5394); 1555.XI.17.: Swky Jánosné Somlyai Báthory Anna, korábban Borsai Bánffy 

Ferenc özvegye volt (5430). 1808: Súk (Nemes-) h., Nyemnisu val. 1861: Nemes-Zsuk Ko (13). 

1888: N-Zs (Zsuku nimis) Ko Mocsi js (Je 537). 1913: Nemeszsuk Ko vm Kolozsvári js (Az). – 

1909/19: Jucul-nobil, Nzs, L 691: r 669; zs, m (100). > 1929: Jucul-Nobil v. Jucul-de-Mijloc, L 

831, H {Vá} 3 km Jucul-de-Jos (AnR). Jucul de Mijloc = Su 1: 319. 1314–1854. > Jucu [23 A] 

Zsuk 2. Ko 2. (Kolozsvár-ÉK) 1475: p. Swk, Magyarswk, Olahswk. 1503: Magyarzwk, 

Olahzwk. Suky nemesek, majd Csupor Miklós erdélyi vajda birtoka. Jbn 1482: Székely, Tót, Kis, 

Magyar, Papfalvi, Hunyadi (2x), Tar, Fistes, Nagy, Monyó, Molnár, Kántor, Damján, Somogyi, 

Kutos, Varga, Boza, Bonyó, Rubondi, Szántó, Szép, Szováti, Visai, Jánosi, Széki, Szász (Cs 5: 

401 3. Suk. 1501: Do vm). 1587: Alsoswk. – E: fl. 10, A: fl. 4. Ill. Princeps relictae dominae olim 

Joannis Teoreok integram anno praesenti contulit (Dé 54). 1652: a gyalui vártartományhoz 

tartozott. 1652 Magyarkályán: Szabó Márton Suki tiszttartó (Gyalu 139), Asszonyfalva: Sztanka 

János Sukon az havasalföldi juhok mellett major (140), Simon György béres Sukon, Zoltán Tivadar 

ménespásztor Sukon (141), Az Suki Curiahoz vagyon egy darab rét ... Az Suki határon egy ... 

csereerdı, ezt is ık szabadoson hordják (141). 1652: Magyar Also Suk. Gyalu tartozéka. Bakk 

Lırinc fia 1, ökre 6, tehene 4, tinója 6, sertése 6, méhkasa 7. Méhész, kertész az Udvarhoz; Beres 

Pál fia 2, tehene 1, tinója 1. Fia mostoha, egyik borjupásztor; Beres István fia 2; Beres Mihály 

Erıtlen, béna, öreg ember. {17 lakossal lehet számolni.} Fundi elegendı ... (Gy 142). Magyar 

lakossága az 1660-as években elpusztult. 1733-ban román esperesi székhely. 1791: Ort. 

fatemplom. XVIII.szd. v: Székely Ádám, majd a Teleki család birtoka. XIX. szd: Teleki-kastély. 

XIX–XX. szd: minden ısszel megrendezett lóversenyei tették híressé. 1808: Súk (Alsó-) cum pr-o 

Asszonyfalva h., Suka de dzsosz val. 1888: A-Zs Ko Mocsi js (Je 212). L 1910: 959 (r, m), 1956: 

1457 (Le). 1913: Alsózsuk Ko vm Kolozsvári js (Az). » Felsızsuk. – 1909/19: Jucul-de-jos, Azs, 

L 682: r 578; m (99). = Su 1: 319. 1314–1854. 

Zsuk 3. Ko 3. (Kolozsvár-ÉK) 1325: Abelteleky inter Suk et Valazut existens (Ábel te: András 

birtoka); 1461: Olahswk; 1475: ≈; 1482: p. OlahSwk; 1483: p. Aboltheleke a. n. Olahswk; 1415: p. 

Olahswk. Jbn 1482: Krestyén, Nagy, Rumon, Fejér, Gólya, Háva, Patai, Medves, Tót, Feleki, 

Fodor, Kenéz, Sánta, Fekete, Répás, Mele (Cs 5: 401 3. Suk). 1495.IV.30.: OlahSwk, ld Zsuk 1. 

(KmJkv 2961); 1514.III.19.: Olahswk, ld Zsuk 1. (3579); 1527.XII.11.: FelsewSwk-i lakosok 

halastava (4198); 1543.VII.15.: Olahswk Suki János és Benedek birtoka (4797). 1587: 

Felseowsuk. – E: fl. 10, A: fl. 4 (Dé 54). 1808: Súk (Felsı-) h., Suka de szusz val. 1888: F-Zs 

(Zsuku din szusz) Ko Mocsi js (Je 330). Felsızsuk Ko vm Kolozsvári js (Az). » Nemeszsuk. – 

1909/19: Jucul-de-sus, Fzs, L 554: r 486; m; 17 zs (100). = Su 1: 319. 1325–1854. 

Zsuktelek Ko * (Gorbófı–Mákó hr) 1317: t. Sukteluk iuxta fluvium [N]adas. Omori Gál kir. 

jegyzı és fivére: János fia György [szerzett] birtoka; 1317-ben a király az ide költözıknek 5 évre 

adómentességet és szabad költözést biztosít (Gy 3: 381; a Mákóhoz tartozó Gorbófı psz. hr 1781: 

Suk; ma Zsúk. KszHn 1942. 20, 236-239). 1907: Zsuk Mákó hn közt (Erdély, 1 2. sz. 29. Közli: 

Hutter Kálmán). Ld Cente (An 4: 408). 

Zsunk Za>Hu (1913) < Gyönkfalva (1439). 

Zsupafalva * Te (Lugos táján, Ezeres mellett) 1389: Supafalva (DocVal 361). 1410: Supafalua, 

1462: Supafalwa Doboz tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 405. 1389, 1462. 

Zsupánfalva Kr (Facsád-DK) 1514–16: Swpanesth, 1548: Supanesth, 1717: Subuneste (Pesty: 

Krassó II/2. 325). 1808: Zsupunyesty, Xupanesti, Supunesti {Olv: "Zsupunesty"} (190). 1888: 

Zsuppunyest KrSzö Facseti js (Je 744). 1913: Zsupánfalva KrSzö vm Facsádi js (Az). – 

1909/19: Jupâneşti, Zsuppunyest, L 232 ort. r (100). Jupîneşti = Su 1: 320. 1514–1851 {1913}. [33 

C] 

1210


Zsupány Szö (Orsova hrs) 1717: Supan; 1747: Also-Supanek, Felsö-Supanek; 1768: Ó-Zsupanek, 

Új-Zsupanek (Pesty: Szörény II. 572). 1808: Xupanek (Stari), Ózsupanek, Alt-Schupanek (187); =: 

Xupanek (Novi-), Újzsupanek, Neu-Schupanek (187). 1888: Ó-Zsupanek és Új-Zsupanek KrSzö 

Orsovai js (Je 549). 1913: Nagyzsupány KrSzö vm (Az). » Orsova. – 1909/19: Jupalnic, Ó- és 

Újzsupanek, L 1732: r 981; m, n, cseh, zs, szerb (100). = Su 1: 320. 1717–1913. » Orşova [55 A] 

Zsuppa Kr (Karánsebes-ÉNy hrs a Temes menti úton) Római neve Tibiscum volt. 1369, 1389: 

Suppa (DocVal 222, 361). 1588; Swpa, 1641: Supan, 1690–1700: Supa (Pesty: II/2. 323). 1808: 

Zsuppa, (i) Xuppa (190). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 744). 1913: Zsuppa KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Jupa, Zsuppa, L 519: r 414; m, n (100). = Su 1: 320. 1369–1851. [43 A] 

Zsuppány Te~Kr (Lugos-ÉK, a Béga b. p.) 1446: p. et districtus Suppan, 1447: utraque Suppan 

et pertinencie; 1453: districtus olahalis Swpan in comitatu Themes; 1453–4: Felsew-Swpan, 

Also-Swpan. 1446-ban Hunyadi János cserébe adta Országoknak és Berekszói Hagymás Lászlónak, 

1453-ban azonban ismét királyi adományul kapta Alsó-Zsupánt tartozékaival: Farkasest, 

Pogánfalva és Klicsova faluval; Felsı-Zsupánt 1453-ban Temeshelyi Dési Péter és Balotai Miklós 

kapta királyi adományul (Cs 2: 72). 1470: Swpan; 1717: Sapang (Pesty: Krassó II/2. 324). 1808: 

Zsuppán, (i) Xuppan (190). 1888: ≈ KrSzö Bégai js (Je 744). 1913: Zsuppány KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Jupani, Zsuppány, L 607: r 570; m (100). = Su 1: 320. 1446–1851. [32 D] 

Zsuresty Kr (1808) : Györösd KrSzö. 

Zsurkfalva * Te (Temesvár táján) 1415: Lucas Surk de Surkfalwa úgy látszik, temesmegyei 

nemes (Cs 2: 72). – Su 2: 405. 

Zsurzsova Kr (1808) < Györög > Karasszentgyörgy KrSzö. 

1211

Helynevkonyv - Q..

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?