Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

TEKINTİ 

Erdélyi helynévkönyv 

Adattári tallózásból összehozta Vistai András János 

Második kötet I-P 

I – Í...................................................................................................................................................... 429 

J........................................................................................................................................................... 447 

K. ........................................................................................................................................................ 460 

L.......................................................................................................................................................... 598 

Ly........................................................................................................................................................ 631 

M......................................................................................................................................................... 632 

N.......................................................................................................................................................... 704 

Ny........................................................................................................................................................ 723 

O – Ó................................................................................................................................................... 731 

Ö – İ................................................................................................................................................... 751 

P. ......................................................................................................................................................... 761

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv 

Második köte 

I – Í. 

Ibaszó * Te (Temeshódos táján) 1471: Ibazo Hódos kastély tartozéka volt (Cs 2: 42). 1475: ≈ 

(Pesty: Krassó II/1. 218). – Su 2: 342. 

Icsme * Ug (Halmi-Ny hrs, Kökényesd mellett) 1319: p. Ichme (Tr). – Su 2: 342. 

Ida Ko (Kolozsvár-ÉK, Teke-ÉNy) 1322: p. Ida; 1332–5: Nicolaus sacerdos de Ida. 

Kökényesrénold nb. Kukenes fia János fia Rednold magtalan elhunytával a király 1322-ben Kácsik 

nb. Mihály fia Simon székely ispánnak adta. Papja 1332 I: 1 fertó, 1332 II: 1 besztercei súlyú ezüst 

fertó, másodszor 1332 II: ugyanannyi, 1333 I: 50 régi báni, 1334 I: 12 gs, 1334 II: 11 gs, 1335 I: 

21 régi báni és 12 verıcei pápai tizedet fizet (Gy 3: 350). 1502: p. ≈. Kökényesrénold nb. Rénold 

ispántól a Kacsics nb. Radófi és Libercsei; utóbb Szécsényi és Harinai Farkas-birtok. 1492: a 

besztercei domonkosok H. Farkas Tamástól és Miklóstól két halastavat és két házhelyet kaptak itt 

(Cs 5: 361). 1587: Ida. ld Akna. – Ser. Rex dom. Joanni Bornemisza integram Ida vita durante 

contulit fl. 31 (Dé 60). 1670: Nagj Idán Harinai Ferenc ref. egyházat alapít (Dé 83-85). 1732-bıl 

galambbúgos kapu (SzTA). 1733: Juda, 1750: Iuda, 1760–2: Nagy Ida. 1808: Ida (Nagy-) h., Juda 

val.; 1854: Nagy Ida h., Eida g., Iuda Mare val. 1861: N-I Ko (13). 1888: ≈ Ko Tekei js (Je 523). 

1913: Kolozsnagyida Ko vm (Az). – 1909/19: Iuda-mare (Ida-mare), Ni, Grosseidau, L 1120: r 

612; n, m, c, zs (97). > 1964: Viile Tecii = Su 2: 247. 1332–1964. – 1974: c. Teaca {Teke kzs 

faluja} [23 B] 

Idecs 1. To 1. (Régen-ÉK hrs a Maros bp-i úton) 1319: p. Felydeech, Olydeech; 1325: castrum 

Idech (1x): Apa fia Jakab és fia Jakab egyezséglevele Dénes fia Tamással: Tamást a rajta 

elkövetett károkért, különösen Idecs vára elhamvasztásáért kárpótolják Mylsid n. halommal és 

Symisne (Semesnye BSz) birtokkal. 1332-7: sacerdos de Idech, Idech Inferior; egyházas hely szász 

lakossággal. 1393: p. Idech inferior, Idech superior; 1507: p. Also Idech. Losonczi, Bánffy, L. 

Dezsıfi, N. Ungor, Bálványosi Bánffy, Bethleni és Szobi-birtok (Cs 5: 708). 1473.IV.26.: 

AlsoIdech ld Bátos (KmJkv 2098). Régeni kpt 1587–9: Ideczy inferior in auro cuso fl. 8. Restat (Dé 

72). 1642: Also Idecz (Makkai 614) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Idecs, 1760–2: A(lsó) Idets, 

A(lsó) Idest. 1808: Idécs (Alsó-), Unter-Eydisch (71). 1861: A-Idecs To (9). 1888: ≈ MT Régeni 

felsı js (Je 204). Határában sósfürdı. L 1910: 1019 (n), 1956: 874 (Le). 1913: Alsóidecs MT vm 

(Az). – 1909/19: Ideciul-de-jos, Ai, Niedereidisch, L 937: r 31; n, m (94). I de J = Su 1: 302. 1319– 

1854. > Ideciu de Jos [24 A] 

Idecs 2. To 2. (Régen-ÉK, Alsóidecs-É hrs a Maros bp-i úton) 1319: Felydeech; 1332-7: 

plebanus de Idech, Idech Superior; egyházas hely ugyancsak szász lakossággal. 1393: Idech 

superior; 1507: Felsew Idech (Cs 5: 708). 1473.IV.26.: FelsewIdech ld Bátos (KmJkv 2098). 

Régeni kpt 1587–9: Ideczy superior in auro cuso fl. 4. Restat (Dé 72). 1648: Felseö Idecz (Makkai 

639) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Idecs, 1760–2: Felsı Idest. 1808: Idécs (Felsı-), Ober- 

Eydisch (71). 1861: F-Idecs To (10). 1888: ≈ (Ober-Eidisch, Igyis din szusz) MT Régeni felsı js 

(Je 321). 1913: Felsıidecs MT vm (Az). – 1909/19: Ideciul-de-sus, Fi, Obereidisch, L 812: r 11; n, 

c, m (94). I de S = Su 1: 303. 1319–1854. > 1974: Ideciu de Sus c. Ideciu de Jos {Alsóidecs kzs 

faluja} [24 A] 

Idecs 3. To (Régen-ÉK) 1319: Vruzfolu superior, 1393: una villa ruthenorum in Idechpataka 

existens (Cs 5: 723). 1648: Orosz Idecz (Makkai 640) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Patak, 

1760–2: Orosz Idecspataka, 1805: Orosz Idets. 1808: Idécs (Orosz-), Walachisch-Eydisch (71). 

1861: Orosz-Idecs-Patak {!} To (11). 1888: Oroszidecs (Oroszpatak, Potok) MT Régeni felsı js (Je 

557). 1913: Oroszidecs MT vm (Az). – 1909/19: Potoc, Oi, L 673: r 567; horvát (140). > Deleni = 

Su 1: 196. 1319–1854. – 1974: c. Ideciu de Jos {Alsóidecs kzs faluja ÉK-re} [24 A] 

Idecsfalva * Hu (a Sztigy alsó völgyében) 1373: Idechfolua. Hu vm-i királyi ember nevében tőnik 

fel. 1508: p. Igechfalwa. Szentgyörgyi Báncza-birtok (Cs 5: 97. Vö. Igesd hs). – Su 2: 342. 

429



Idecspataka To (Régen-ÉK) 1393: p. Idechpataka cum duabus villis valahalibus et una villa 

ruthenorum in eadem Idechpataka existentibus; 1461: Alsodechpathaka, Felsewdechpathaka [!]; 

1495: p. Alsoydechpathaka, Kezepydechpathaka, Felsewydechpathaka; 1508: ≈. L. Dezsıfi, N. 

Ungor, Báthori, Bethleni és Szobi-birtok (Cs 5: 709). 1473.IV.26.: Idechpathaka, 

AlsoIdechpathaka ld Bátos (KmJkv 2098). 1733: Idicsel, 1760–2: Idécspataka, 1805: Ideth Patak. 

1808: Idécspataka, Eydischbach (71). 1861: Idecspataka To (10). 1888: Idecspatak (Eidisdorf) MT 

Régeni felsı js (Je 381). 1913: Idecspatak MT vm (Az). – 1909/19: Idicel, Ip, Ed, L 1532: r 1504; 

m (94). = Su 1: 303. 1393–1854. – 1974: c. Brîncoveneşti {Marosvécs kzs faluja K-re} [24 A] 

Igalja Do (1230) > Szentandrás (Sajószentandrás) SzD. 

Igazfalva Kr (Lugos-ÉK, Ferde mellett) 1453: Also-Igazfalwa, Fesew-Igazfalwa (P); 1454: Also 

Igazfalwa, Felsew Igazafalwa; 1464: Igazfalwa (Cs 2: 42); 1464: Igazfalva; 1514–6: Igaz; 1596: 

Ighaz; 1617: pr. Ogikazul (Pesty: Krassó II/1. 218). 1894-ben Békés és Csongrád vm-i 

agrárproletárokból, elsısorban kubikusokból települt (K. L. {Bánság} 66). 1913: Igazfalva KrSzö 

vm Facsádi js (Az). – Dumbrava = Su 1: 213. 1453–1913. + Su 2: 288. Also-Igazfalwa 1454, 1464. 

[32 D] 

Igazó * Te~Kr (Karánsebes-Ny) 1421: due possessiones Igazovo ... in comitatu Themes; 1427: 

Fewlse Igazow et Alsoigazow cum pertinenciis ≈; 1428: Fesew Igazo, Also Igazo, Igazo, Kwzep 

Igazow ≈; 1470: Igazo in distrctu Sebes (Cs 2: 42). 1637: Igazeo (Pesty: Krassó II/1. 134). – Su 2: 

342. {Resicabánya-ÉK, Perlı mellett Valea Igaseu, Apádia mellett pedig Muchea Igazeu határrész 

ırzi emlékét} 

Igecsfalva (?) Hu 1508: p. Igechfalwa (Cs 5: 97. Igecsfalva ~ Idecsfalva). 

Igen (Krapundorf) Fe (Gyulafhérvár-ÉNy) 1206: primos hospites regni de 3 v-is Ultrasilvanis ... 

Crapundorph; 1225: Crapundorph; 1266: hospites nostri (regis) de Yguen ~ Ygun; 1299: inter 

Fylesd et Igwen, cum hospitibus Yguen; 1334–5: Johannes plebanus de Igun. XII. századi Rajnán 

túli szász telepítés, idıben a legkorábbiak közül. 1206-ban II. Endre király szabadságlevelet adott 

az igeni, krakkói és romoszi telepeseknek. A krakkói és igeni telepesek szabadságait István ifj. 

király 1266-ban megújította, mivel ezek azt panaszolták, hogy a vajda gyakori megszállással 

terhelte és az alvajda bírósága elé állította ıket. Papja 1334 I: 1 M, 1335 I-II: 3 M pápai tizedet 

fizet, 1334 II. pedig, mikor a pápai tizedjegyzékben nem szerepel, egy adószedı pap 217 füstöt, 

azaz háznépet számlált itt össze, és kivetett a papra 3 1/2 M és 1 kuntinus híján 1 fertót (Gy 2: 

166). 1206-tól (Er I. 32, 141, 188, 258, 260, 558, 589/8, 11, 12). 1347: civitates nostre (regis) 

Carko et Igen, populi villarum regalium videlicet Ighen et Carco (Tr). 1366: nostra regalis villa ad 

castrum nostrum Kechkes dictum spectans Vngarice Igen et Saxonice Krappundorff nuncupata; 

1367: p. Igen; 1405: Igen (Ub II. 267, 288, III. 339, 366). 

Igen Fe Km I. 930 

1450.V.19.: az Igen-i plébános: János borostyános ü: Gyerıvásárhely (829). 

Régeni káptalan 1587–9: Oppidum Igen in auro cuso fl. 9. Restat (Dé 72). 1646: I. Rákóczi 

György Szalárdi János fejedelmi vicesecretariusnak adományozza (Sz 23). 1733: 176 haláleset 

pestis miatt; a papi temetıben ez évben Pelsıtzi K. J. állított sírkövet: Dersi Anna nagyanya, 

Barakonyi Ersók leánya, Lydia, Josef, Ersébet, Anna unokák emlékezetére. 1733: Magyar-Igen, 

1750: Igeny. 1749–69: itteni lelkész Bod Péter (Felsıcsernáton, 1712.II.22.–1769.III.3., 

Magyarigen). 1778: „Magyarigen, vagyis latinul Hungaricus Hyginus, a Szent Hyginusról 

elnevezett mezıváros ... Hetipiacát pénteken tartja, nemes borral büszkélkedik. Kıfaragó mőhely is 

mőködik, ... Br. Josinczi, a híres Danczkai-ház és nem tudom még melyik mágnások, nemesek 

jutottak örökséghez ...“ (Benkı J. I. 197). 1808: opp. Igen (Magyar-) h., Kuppendorf aliis 

Krapundorf g., Ige vel Ighiu val. 1861: Magyar-Igen (oppidum) AF (6). *1865: Zoltán Ákos 

kertész (–1916, Nb). 1888: M-I (Grabendorf, Igyij, Krapendorf) AF Magyarigeni js szh, 1888: ház 

297, L 1315 (Je 486). 1913: Magyarigen AF vm (Az). 1969: Szegedi László ref. lp 

430



kezdeményezése nyomán Bod Péternek sírkövet állítanak. 1977: 50 magyar ref. és kat. – 1909/19: 

Ighiu, Mi, Gd, L 1585: r 1182; m, n (95). = Su 1: 305. 1206–1854. [34 B] 

Igenpataka Fe (Gyulafehérvár-ÉNy, Magyarigen-Ny hrs) 1733: Igen-Pataka, 1750: Kis-Igeny, 

1760–2: Igen Pataka. 1808: Igenpataka, Igensbach, Ighiel (72). 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ (Igyel) 

AF Magyarigeni js (Je 382). 1913: Igenpataka AF vm (Az). – 1909/19: Ighiel, Ip, L 766 ort. r (95). 

= Su 1: 305. 1733–1854. – 1974: c. Ighiu {Magyarigen kzs faluja} [34 B] 

Igesd * Hu 1391: Igesd. Hu vm-i királyi ember nevében tőnik fel, Rákosd, Aran, Kitid hs 

kapcsolatosan (Cs 5: 97. Meglehet, ugyanegy Igecsfalvával). – Su 2: 342. {Aranyág mellett} 

Ignafalva Za (Borossebes-ÉK) 1553: Agnafalva (Márki II/1. 221). 1808: Ignesty Ar (72). 1851: 

≈, Ar vm, sovány, bérczes vidéken, 198 óhitü lak. (Fé 2: 130). 1888: Ignest Ar Borossebesi js (Je 

382). 1913: Ignafalva Ar vm (Az). – 1909/19: Igneşti, Ignest, L 350: r 348 (95). = Su 1: 305. 

1553–1913. [21 C] 

Igrecsverse * Za (Borosjenı-É, Somoskeszi és Csermı közt) 1429: Igrechwerse (Márki II/1. 233). 

– Su 2: 342. 

Igrici 1. * Asz (?) 1291.III.12.: Igrychy Aranyas földjén (KmJkv 2). 1291: Igrechi az aranyosi 

székelyek faluja (Er I. 478). 

Igrici 2. Do (Doboka-É) 1379: p-es regalem Igrichy. Királyi udvarhoz vagy a várhoz tartozó 

igricek földje lehetett; 1379-ben királyi birtok (Gy 2: 72). 1515.VII.24.: Bánffy Péter (e) Igrecze-i 

részét átengedi Kendy Gálnak (KmJkv 3588); 1515.IX.4.: Bánffy András (e) néhai Bánffy Jánosról 

reá szállott Igrecz-i részét zálogba adja ugyananak (3590); 1519.IV.28.: Ygrecz-i részbirtokát 

Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1524.XI.26.: Bánffy 

László Igryczy-i részét eladja Podvinyai Pál deáknak (4055); 1536.VIII.2.: Kecskeméti Patócsi 

Mikló Igreczy negyedét, mely Monyorói Bánffy Lászlóé volt, cserébe adja féltestvérének: Patócsi 

Jánosnak (4581); 1542.VIII.24.: Patócsi János Igriche-i birtokrészét 600 Ft-ért eladja fe: Kabos 

Margitnak (4770); 1554.VIII.30.: Igreczy-n Bonchidai Bánffy Mihály részbirtokos (5319). 1616: 

Igricz (Kádár IV. 60). 1733: Egrecze, 1750: Igricze, 1760–2: Egretzei. 1806: Igricze (16 R 58). 

1808: Igicze {?} (72). 1861: Igricze Do (15). 1888: ≈ SzD Szamosújvári js (Je 382). 1913: 

Kisigrice SzD vm (Az). – 1909/19: IgriŃa, Igricze, L 232: r 227 (95). = Su 1: 305. 1290: p. Igey 

(Tr), 1379–1854. > IgriŃia [12 D] 

Igriczi * Kr (Oravicabánya táján) 1421: Igryci (Cs); =: tres ≈ (P); 1427: Igrechy. Három ily nevő 

falu is állt egymás mellett e megyében (Cs 2: 102). 1550: Igricy (Pesty: Krassó II/1. 220). – Su 2: 

342. 

Igrictelek * To (Torda-Ny, az Aranyos b. p.) 1270–72: V. István király Mykud comes fiainak: 

Mykud bánnak és Imre magisternek adományozza Doboka várának Dobokavárfalva nevő faluját, 

valamint Lusad nevő és egyéb lakatlan földjét (Do vm), továbbá Kis Gergely magvaszakadt tordai 

várjobbágy Aranyos melletti Igruchteluk és Kerekegyház nevő (To vm) földjét (Er I. 294). 1279: ≈ 

(Er I. 368). 1279: t. Gregorii Parvi iobagionis castri de Torda sine herede decedentis Igruchteluk 

vocata (Ub 1: 137. Vö. Orbán B.: Torda 120, 121. Cs 5: 709. Igröcztelök). – Su 2: 342. 1279 (Tr). 

Iharpatak * Bi (Szalonta-ÉK, Székelytelek mellett) 1580: Iharpataka (Jakó 262). 1692: Iharpatak 

(Mezısi 119). – Su 2: 342. {Beolvadt Székelytelek határába} 

Ika > Ikafalva Ké/Hsz (Kézdivásárhely-Ny hrs) 1332: sacerdos de v. Ika (Tr). 1567: Ikaffalwa, 

1568: Ikafalwa, 1587: p. Ikafalva (SzO II. 222, V. 86, IV. 97). 1614: Ikafalvaa 60 családfı (Ké 9). 

*1751: Andrád Sámuel orvos, író, anekdotagyőjtı (–1807.VIII.31., Sepsiszentgyörgy). 1808: 

Ikafalva (72). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 382). 1913: Ikafalva Hsz vm (Az). & 

Ikafalvi Dienes Jenı (Nagyenyedi diákélet. Kv 1924). – 1909/19: Icafalău, If, L 683: r 18; m (93). 

= Su 1: 302. 1332–1854. – 1974: c. Cernat {Csernáton kzs faluja ÉNy-ra} [38 A] 

Ika vára {ika a régiségben: 'karika'} 

431



Ikertelke * Bi (Élesd táján) 1406: possessio hungaricalis Ikertelke (Jakó 341). – Su 2: 342. 

Ikland 1. Msz (Marosvásárhely-ÉK) 1556: Ikland (SzO II. 209). 1614: 31 családfı (Msz 45). 

1635: Makai Nagy Demeter új drabant schola mester; Iklodi György deák praedicator, fia Mihály 

új drabant (SzO). 1643: korábban ez évre tették Iklánd iskolájának elsı említését; 1730–1848 közt 

öt tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 124). 1808: Iklánd, Iklodá (72). & Iklandi György László 

Praefectus (Árokalyi énekek. Kv 1811). 1861: Ikland Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 

382). 1913: Ikland MT vm (Az). – Icland = Su 1: 302. 1556, 1850, 1857. – 1974: c. Ernei 

{Nagyernye kzs faluja, ÉK-i hrs} [24 C] 

Ikland 2. To 1. (Marosludas-ÉK) 1315.IX.26: a Torda vm-i Keresztes határjárásakor a régi 

határjeleket iklandiak jelenlétében felújították (An 4: 160). (1315.)IX.27. D. in Ikland. Miklós 

erdélyi vajda okl (An 4: 161. K:-). 1419: p. Ikland; 1521: ≈. ¤Diód vár (Fe) tartozéka, rb. Bogáti, 

Altember, Tötıri, Dengelegi Pongrácz s más birtokosé. Szn 1515: János kenéz Bethlenieké (Cs 5: 

709). 1733: Nagy Ikland, 1760–2: Nagy Iklánd. 1808: Iklánd (Nagy-), Iklandu-Máre (72). 1861: 

N-Ikland To (11). 1888: N-I (Iklandulu mare) TA Marosludasi js (Je 523). 1913: Nagyikland TA 

vm (Az). – 1909/19: Iclandul-mare, Ni, L 1241: r 1033; m, zs (93). I M = Su 1: 302. 1419–1854. 

> 1974: Iclandu Mare c. Iclănzel {Kisikland kzs faluja, Ny-i hrs} [23 D] 

Ikland 3. To 2. (Marosludas-ÉK) 1501: Iklank (Cs 5: 709). 1733: Kis Ikland, 1805: Kis 

Iklánd. 1808: Iklánd (Kis-), Iklandu-mik (72). 1861: Kis-Ikland To (10). 1888: ≈ (Iklencel, 

Iclandiclu) TA Marosludasi js (Je 425). 1913: Kisikland TA vm (Az). – 1909/19: Iclănzel, Ki, L 

714: r 707 (94). = Su 1: 302. 1501–1854. [23 D] 

Iklód 1. * Bi (Várad-DNy) 1329: p. Icloud. Meggyes, Kakucs, Szentmihály és İsi szomszédosa 

(Gy 1: 626). 1374, 1495: Iklod (Jakó 262). XV, 1495: Iklud a váradi káptalané (Cs 1: 611). 1588: 

Ikland (Kiss, 660). A XVI. szd végi török harcokban pusztult el. 1808: Iklód h. 1888: ≈ psz (t) 

Szentandrás Bi (Je 383). 1913: Iklódpuszta » Biharszentandrás Bi vm (Az). – Su 2: 342. 1329– 

1588. 

Iklód 2. Do 1. (Bonchida-É) 1320: p. Iklud iuxta fl-m Vyzzomus. Barsa nb. Chunka László és 

fiai: Beke és Domokos birtoka volt; hőtlenségük miatt Károly király elkobozta és 1320-ban Elefánti 

Dezsı sebesvári várnagynak adta, de László fia Beke 1333-ban és 1348-ban újra birtokolta (Gy 2: 

73). 1587: Iklod. – E: fl. 13, A: fl. 4 den. 50 (Dé 41). 1733: Iklod, 1750: N(agy) Iklód, 1760–2: 

Nagy Iklód. 1808: Iklód (Nagy-) h. 1861: N-I Do (16). 1888: N-I (Iklodu mare) SzD Szamosújvári 

js (Je 523). 1913: Nagyiklód SzD vm (Az). – Iclodul mare; 1909/19: Iclod (Iclodul-mare), Ni, L 

1512: r 1134; m, zs (94). = Su 1: 302. 1348–1854. > Iclod [23 A] 

Iklód 3. * Do 2. (Zsombor és Milvány táján) 1320: t/p. Iuklodtelke. Zsombor nb. Lırinc fia 

István és fiai: Chumpas és László birtoka volt; tılük elkobozva Károly király Elefánti Dezsınek 

adta (Gy 2: 73). 

Iklód 4. Do 3. (Szamosújvár-DNy) 1667: Kis Iklod (Kádár IV. 66). 1760–2: Iklód. 1808: Iklód 

(Kis-) (72). 1861: K-I Do (16). 1888: ≈ (Mikludeu {-n}, Iklodu mik, Iklozel) SzD Szamosújvári js 

(Je 425). 1913: Kisiklód SzD vm (Az). – 1909/19: Iclozel, Ki, L 448: r 302; m (94). = Su 1: 302. 

1667–1854. – 1974: c. Iclod {Nagyiklód kzs faluja K-re} [23 A] 

Iklód 5. * Hu (Déva-DK, Piski és Dédács hrs) 1377: nobiles de Iklod; 1501: Iklod. Iklódi 

nemesek birtoka (Cs 5: 97). – Su 2: 342. 

Iklód 6. Iklód (Apátvölgye) Kü (Balázsfalva-É, a Kis-Küküllı j. p.) 1290: p. Apathwlge 

mon-i de Kere [: Kerc]; 1347: Paulus f. Petri dicti Waguth de Iclod; 1351 [1330-ra]: p. Yclod. 

1290-ben Apátvölgye néven a kerci monostor birtoka és Pánád határosa DNy-on a Küküllı mellett. 

1351-ben a Péterfalviak azt vallják, hogy míg ık Károly királlyal a havaselvi hadjáraton voltak, 

Hermán nb. Lack székely ispán Iklód nevő birtokához foglalta Péterfalva egy részét, és 

famulusának, Vágott Pálnak adta, aki 1343-ban Iklódi Waguth Pál néven szerepel (Gy 3: 554). 

1410: p. Iklod; 1461: ≈. Péterfalvi, Pf. Sárdi, Diódi, Tövisi-birtok. 1461: c. q. (1410-tıl Cs 5: 881). 

432



1760–2: Kis-Ikklód. 1808: Iklód h., Mikluden g., Ikluda val. 1861: ≈ Kü (8). 1888: Kis-Iklód 

(Mikluden) KK Hosszúaszói js (Je 425). 1913: Küküllıiklód KK vm (Az). – 1909/19: Iclod, 

Kisiklód, M, L 517: r 516 (94). = Su 1: 302. 1347–1854 {1913}. – 1974: c. Sîncel {Szancsal kzs 

faluja É-ra} [35 A] 

Iklód 7. Te (Temesvár-DK, a Pogányos j. p.) 1717: Iklovida, 1723–5: Ikloda (Mercy-tk 

Boroszky: Temes 53). 1808: Ikloda (72). 1851: ≈, Te vm, rónaságon. Lakja 793 n. e. óhitü, 

anyaegyházzal. Határa 2028 hold, … Birja a kir. alapitvány (Fé 2: 132). 1888: ≈ Buziási js (Je 

383). 1913: Iklód Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Icloda, Ikloda, L 719: r 637; n, m (94). 

= Su 1: 302. 1717–1913. [31 D] 

Iklódtelke * Do (Zsombor és Milvád táján) 1320: t/p. Iuklottelke. Zsombor nembeli Lırinc fia 

István és fiai birtoka volt (Gy 2: 73). 

Iktár Te (Lugos-ÉNy) 1335: Iktári Bethlen Péter Krassó vm alispánja és galambóci várnagy 

(Csetri: BG). 1365–1420: Ikthar (Cs 2: 42). 1407: Iktári Bethlen Gergely a boszniai hadjáratban. 

1458: Iktári Bethlen Gergely szörényi bán; 1464: zsidóvári kapitány. 1468–1472, 1475–1477: 

Iktári és Betlenısi Bethlen Domokos erdélyi alvajda. 1613.X.23.–1629.XI.15.: Iktári Bethlen 

Gábor fejedelem. 1630.IX.28.–XI.26. Iktári Bethlen István fejedelem (Bethlen Gábor unokaöccse). 

1808: Iktár (72). 1888: ≈ Rékási js (Je 383 & Józseffalva). 1913: Iktár Te vm Temesrékási js 

(Az). – 1909/19: Ictar, I, L 848: r 810; m, zs (94). = Su 1: 302. 1365–1851. – 1974: Ictar-BudinŃ c. 

TopolovăŃu Mare {Nagytopoly kzs faluja, K-i hrs} [32 C] 

Ikus-1 2. * Ar (a Temes mellett) 1288: p. Olykus. Alikus Csanád nb. Vejtehi Mihály bán és 

Vejteh, Tivadar bán bátyjai öröklött birtoka, akik 1288-ban átadják leánynegyedbe nıvéreiknek és 

ezek férjeiknek: Mihálynak és Oroz (ds) Iwannak, [aki Tivadar bán lázadása (1316) után 

Bulgáriában játszik nagy szerepet]. – Felikus 1368-i határjárásából kiderül, hogy a Temes folyó 

(ma Béga) mellett, Marzsina táján feküdt, mely terület mint distr. seu prov. Ikus már 1439-ben Te 

vm-hez tartozott. 1876. tk: V(alea) Ikui; 1884/89. tk: V(alea) Icui a Marzsina fölötti völgy neve 

(Gy 1: 178). Marzsina 1981: Margina Facsád-K hrs, az É-i Icui patak és a D-i Homojdia 

összefolyásánál [33 C] 1361: Ikus; 1364: Fel-Ikus, Ikusfö, Ikuspataka; 1371, 1405: districtus Ikws 

(P); 1405: districtus Ikws és villa Ikws {Ekkor említett tatozékait ld helyükön}; 1439: districtus seu 

provincia Ikws in comitatu Themes. Hunyadi János kapta a királytól, egész kerületével s ebben 

Morsina városával együtt (Cs 2: 42); 1440: Also Ikes; 1518: aurum de Ikes (Pesty: Krassó II/1. 

220) – Su 2: 380. 1288–1518. {Galadna és Ferde közt: Facsád-D [33 C] Facsád-DDNy [32 D] 

Iléd * KSz (Érkávás hr) 1219: Yled falubeli Pál és Tena azzal vádolták falujukbeli Mogodia-t és 

Kávás faluból való Cicusu-t, hogy két márka értékő holmijukat erıszakkal elvették. A bíró Tóbiás, 

a szolnoki curialis comes, a poroszló Macs faluban lakó Bota volt. Pál – testvére nevében is – 

vállalkozott a tüzesvas-próbára, de [bőnösként] elégette magát (Er I. 96). 1464: Ilre, 1484: 

Iledthelke, 1518: Ylleed, 1772: Illyéd (Petri III. 543). – Su 2: 427. 1219–1772. {puszta Érkávás-É} 

Ilencz * Ar (Zádorlak mellett) 1440: Ilencz, 1477: Illynczy Solymos vár 36. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos). – Su 2: 342. {Ma Zádorlak határrésze} 

Ilendfalva Msz (Marosvásárhely-DNy, a Nyárád jp-i úton) 1567: Ilendfalwa, 1580: Ilendfalva 

(SzO II. 217, IV.69). 1580: Báthory István részbirtokokat adományoz Lırincfalván és Ilencfalván 

Kovacsóczy Farkas kancellárnak és öccsének (SzO IV. 69; Benkı S. 1972. 28). 1603: Illendfalva 

(SzO V. 262). 1614: Ilencfalva 30 családfı (Msz 7). Református egyháza: Lukafalva. 1687: 

Ilenczfalva (SzO VI. 407). 1760–2: Ilentzfalva. 1808: Illénczfalva (72). 1861: Ilenczfalva Msz 

(32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 383). 1913: Lukailencfalva MT vm (Az). – IlenŃfalău > Ilieni 

= Su 1: 307. 1567–1854. » Gheorghe Doja [24 C] 

Ilértelke Fe (1303, An 1: 400) : Hilértelke. 

Illéd * KSz (Érkávás hr) 1219: Yled falubeli Pál és Tena azzal vádolták falujukbeli Mogodia-t és 

Kávás faluból való Cicusu-t, hogy két márka értékő holmijukat erıszakkal elvették. A bíró Tóbiás, 

a szolnoki curialis comes, a poroszló Macs faluban lakó Bota volt. Pál – testvére nevében is – 

433



vállalkozott a tüzesvas-próbára, de [bőnösként] elégette magát (Er I. 96). 1464: Ilre, 1484: 

Iledthelke, 1518: Ylleed, 1772: Illyéd (Petri III. 543). 1491.V.5.: Újnémeti Lászlóné Iled prédiumát 

eladja Bınyei Jánosnak (KmJkv 2722-3); 1493.VII.14.: Ileththelke prédium (2870); 1518.VI.12.: 

Girolt határán elterülı Ylled prédium egyaránt illeti a fiú- és leányágat (3677). – Su 2: 427. 1219– 

1772. 

Illenbák Újeh (Újegyház-DK) 1375: Ulenbach; 1382: v. Villembach, v. Vlenbach; 1429: 

Ullembach (Ub II. 435, 552, 554, IV. 375). 1488: Vllebach (Berger 57). 1532: Yllenbach (Scheiner 

49). 1733: Illenban, 1750: Ilinbav, 1760–2: Illenbach. 1808: Illenbach, Dulenbach ~ Eulenbach, 

Elbak (72). 1861: Illenbak, Eulenbach Újeh (38). 1888: ≈ (Eulenbach, Elbák, Ilimbav) Sze 

Újegyházi js (Je 383). 1913: Illenbák Sze vm (Az). – 1909/19: Ilimbav, Illenbák, Eulenbach, L 

571: r 560 (96). = Su 1: 307. 1375–1854. – 1974: c. Marpod {Márpod kzs faluja K-re} [36 C] 

Illény Fo (Fogaras-D) 1511: Ilyen, Illény; 1534: Illien, Jelne (Ve: Fontes IV. 237). 1603: Ilény, 

1677: Illyeni (Su). 1760–2: Illyén. 1808: Illyén, Elisdorf, Ilie (72). 1861: Ilyén Fo (25). 1888: Ilén 

(Ileni) Fogarasi js (Je 383). 1913: Illény Fo vm (Az). – 1909/19: Ileni, Illény (Ilén), L 1702 {? 

1072}: r 1056 (96). = Su 1: 306. 1511–1854. – 1974: c. Mîndra {Mondra kzs faluja DNy-ra} [36 

D] 

Illésfalva KSz Szilágyillésfalva Szi (1913) : Bazafalva. 

Illoncz * Kr (Krassó vm déli részén) 1370: Illoncs, 1375: Ilonch, 1567: Illoncz (Pesty: Krassó II/1. 

228). – Su 2: 343. 

Illópatak Szö (Karánsebes-DK) 1519: Hylhova, Jelhova; 1531: Ylhova; 1690–1700: Ilhova (Pesty: 

Szörény II. 91). 1808: Illova, Ilova (72). 1888: ≈ KrSzö Teregovai js (Je 383). 1913: Illópatak 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ilova, Illova, L 1060 ort. r (96). = Su 1: 308. 1519–1913. – 1974: c. 

Slatina-Timiş {Temesszlattina kzs faluja ÉK-re} [43 C] 

Illuk * Kr (Resicabánya-DNy, Kengyeltó és Nermed mellett) 1334: Illuc (Tr). – Su 2: 343. 

Iloba Sza (Nagybánya-ÉNy) 1490: Iloba; 1493: Illubabanya Szinér várához tartozott. 

Vámszedıhely volt (Cs 1: 426). 1808: Ilobá ~ Illoba (72). 1851: Iloba, Sza vm. Számlál a 

Handallal egyutt 38 római, 415 g. kath. lakost. Van g. kath. anyatemploma, pstahivatala, 

jövedelmes bányái, mellyek fıképen rezet adnak; veres érczes vize, melly a vasat rézzé változtatja, 

patakjában sok kıvé vált fája, roppant bikkes bércze és gyeptızege, vagy turfája. F. u. nagyobb 

részt gr. Károlyi, gr. Teleki, Becsky örökösök (Fé 2: 133). 1888: Iloba (Illoba) Sza Szinérváraljai 

js (Je 384). 1913: Iloba Sza vm (Az). – 1909/19: Ilba, Iloba, & Hăndal, L 921: r 751; m, zs (95). = 

Su 1: 306. 1490–1851. – 1981: Ilba [2 D] 

Ilobabánya Sza (Nagybánya-ÉNy, Iloba-ÉK) 1909/19: Ilobabánya Iloba tartozéka, Szinérváraljai 

js. 1999: Ilobahandal Szent István-templom (RKNt 1999). – 1909/19: Hăndal, Ilobabánya, &, v. 

Ilba (86). > Băile Ilba = Su 1: 61. 1919. > 1974: Handalu Ilbei c. Cicîrlău {Nagysikárló kzs faluja 

É-ra} [2 D] 

Ilonda BSz (Dés-ÉNy, a Szamos jp-i úton) 1390: Ylandameze, 1467: Ilonda, 1615: Nagy-Ilonda 

(Kádár IV. 102). 1750: Ilanda. 1808: Ilonda (Nagy-) ~ Illonda, Ilanda (72). 1861: N-I BSz (19). 

1888: N-I (Ileanda mare) SzD Nagyilondai js szh, 1888: ház 163, L 702 (Je 523). 1898.IV.22.: 

Fodor József költı (–1973, Bp). 1913: Nagyilonda SzD vm (Az). – 1909/19: Ileanda-mare, Ni, L 

986: r 622; m, zs (95). Ileanda = Su 1: 306. 1390–1854. [12 D] 

Ilondapatak BSz (Dés-ÉNy) 1571: Dolha, 1590: Ilondapataka, 1598: Dolhafalva, 1730: Dolheny 

(Kádár IV. 112). 1750: Dolhej, 1760–2: Dolheny, Illonda Paataka. 1808: Ilondapataka, 

Bachenthal, Dolheni Kıv (72). 1888: ≈ SzD Nagyilondai js (Je 384). 1913: Ilondapatak SzD vm. 

– 1909/19: Dolheni, Ip, L 291: r 287 (67). = Su 1: 206. 1571–1854. – 1974: c. Ileanda 

{Nagyilonda kzs faluja ÉK-re} [12 D] 

Ilosva 1. Kr (Somlyó-ÉÉK hrs) 1259: t. Pauli Irswa; 1321: p. Ilswa; 1341: p. f-rum Thome 

Islwa [: Ilswa]. 1259-ben Ilosva mint Pál földje szerepel Somlyó metálisában. 1321 elıtt a Nógrád 

434



vm-i Dráhiak birtokolták. Károly király elkobozta tılük, és Szécsényi Tamás királynéi 

tárnokmesternek adta, de 1321-ben visszaadta Dráhi Tamás fiainak, akik 1341-ben is bírták (Gy 3: 

513). 1259: Irswa (Er I. 230). 1388: Ilosvai György birtoka; 1404-ben Zsigmond király az Ilosvai 

családot hőtlenség címén megfosztotta birtokától (HJ). 1441: Iloswa (Petri III. 551). 1451: Iloswa 

(Cs 1: 583). 1441.V.18.: Dobokai Imre fia Miklós – Majádi György fia László nevében is – tiltja 

Iloswa-i Gerbert fiait: László és Jánost, Iloswa-i István deákot, Bınyei Jánost Iloswa {s más 

falvak} birtokbavételétıl (KmJkv 318); 1452.V.11.: ≈-n lakó István deák említése (1033); 

1459.v.30.: ≈-i Gerbert László – fiai: Miklós, István, Tamás nevében is – és János – fiai; Mihály és 

Pál nevében is – Iloswa, Lompért, Hosszúmezı (Kr vm), továbbá Majád, Dershida és Száldobágy 

(KSz vm) birtokbeli és Iloswa-i István deáknak s fiainak: Mihálynak és Jeromosnak korábban 

elzálogosított jószágaik harmadrészét s szakácsi (KSz vm) teljes részüket örökre átengedik István 

deáknak és fiainak (1356); 1461.VI.5.: Iloswa-i Nagy János ü: Majádi László (1561); 1461.X.3.: 

Iloswa-i Gerbert László és ≈-i István deák fia Mihály üv, ≈-i István deákot és ≈-n lakó Török 

Lászlót is (1628); 1468.I.28.: ≈-i Gerbert László ü: Szakácsi Mihály (1786); 1475.XII.21.: ≈ 

Gerbert Miklós – te: Tamás, Erzsébet, Zsófia és Potenciána nevében is – elengedi azt a fıbenjáró 

ítéletet, amelyet a királyi udvarban a vele szemben hatalmaskodó Szakácsiak ellen hoztak (2202); 

1486.X.11.: Majádi János és István tiltja Szakácsi Jeromost, Iloswa-i Gerbert Miklóst s ≈-i Mihályt 

és Pált attól, hogy Iloswa, Hosszúmezı, Lompért (Kr vm), Majád, Dershida, Száldobágy, 

Babuctelke és Szakácsi (KSz vm) birtokbeli részeiket elidegenítsék (2617); 1492.X.13.: ≈-i 

Gerbert Tamás ugyanazon birtokbeli rászeit 100 Ft-on zálogba veti Báthory Andrásnak (2820); 

1493.VI.14.: ≈-i Jeromos – fia: Miklós és leánykája nevében is – visszabocsátja Bınyei Jánosnak és 

feÉ Mihályfalvi Katalinnak Mihályfalva, Girolt egészbirtok és Iléd prédium zálogos felét (2870); 

=: Uı Szakácsi, Száldobágy, Dershida, Majád, Bálinttelke (KSz vm), Lomperth (cum telonio), 

Hosszúmezı és Iloswa (Kr vm) birtokbeli részeit 200 Ft-on zálogba adja saját fiának: ≈-i 

Miklósnak (2871); 1497.IX.24.: ≈-i Kilián és Jeromos, minthogy Geréb László gyulafehérvári 

püspöknek teendı sürgıs szolgálatuk miatt nem jelenhettek meg a konventben, szeptember 21-én 

≈-i házuknál Balázs frater pap hiteleshelyi kiküldött elıtt kölcsönösen ügyvédül vallották egymást 

(3029); 1497.X.22.: ≈-i néhai Gerbert János fia Pál ≈-n a néhai Majádi László fia Gergely 

kúriájának kapuja elıtti puszta jobbágytelkét 13 Ft-ért eladja említett Majádi Gergelynek (3033); 

1499.X.23.: ≈-i Gerbert Mihály, minthogy te: Gerbert Pál leánya: Margitot férjhez adta Ternói 

Zsigmondhoz, átengedi nekik Iloswa, Lompért, Hosszúmezı (Kr vm), Majád, Dershida, 

Száldobágy és Babudtelke (KSz vm) birtokbeli résyeit, amiért ezek ıt és fe: Ilonát életük végéig 

tartják és gondoskodnak róluk (3111); 1499.XII.11.: ≈-i Jeromos és Kilán – ez utóbbi fe: Borbála 

nevében is – semmisnek nyilvánítja minden keresetét, melyet az elmúlt öt évben indított Yloswa-i 

Gerbert Tamás ellen, bizonyos örökbirtokért való pere kivételével (3114); 1499.XII.14.: Yloswa-i 

GT – fe: Borbála és gy: Ferenc, István, László, András és Tamás nevében is – Yloswa-i Jeromos, fe: 

Katalin és fia: Miklós, valamint Yloswa-i Kilián fe: Borbála és gyermekei ellenindított minden 

perét semmisnek nyilvánította, és azon birtokrészeket, amelyeket Yloswa-i Jeromos te: Femia, 

elıbb Mándi Ambrus, most pedig Császári András felesége, néhai Báthory Andrásnak 

elzálogosított {feljebb emlegetett birtokokban}, ez pedig 12 Ft-on Gerbert Tamásnak adott zálogba, 

most minden fizetség nélkül visszaengedi Yloswa-i Jeromosnak és Kiliánnak (3116); 1507.VI.11.: 

Yloswa-i Gerbert Mihály és fe: Ilona Yloswa {s többi} birtokbeli részeiket 4000 Ft-on zálogba adják 

Yloswa-i Majádi Istvánnak és Gergelynek (3423); 1529.V.15.: Majádiak tiltják Iloswa-i Torday 

Andrást (e) és fe: néhai Majádi Gergely leányát: Zsófiát, hogy zálog vagy vétel címén beiktattassák 

magukat néhai Majñi Gergely Iloswa {s többi} birtokbeli részeibe, minthogy ezek néhai Majádi 

Gergely testvérét: Majádi Jánost és ennek fiait illetik (4259); 1543.VI.3.: Iloswa-i Olcsárdi 

Vitályos visszavonja évekkel korábban kényszer alatt tett nyilatkozatát, és vallja, hogy Dobai 

Banga János szolgájával meg jobbágyaival kiőzte ıt és feleségét Iloswa-i lakóházából, kertben 

legelı lovait, ökreit, szekerét pedig elvette (4790); 1544.VI.12.: Ilosvai Mihály deákné: Majádi 

Katalin említése (4825); 1551.IV.22.: Dobay János dési kamarás és Újvár vára udvarbírója 

Babudtelke (KSz vm) prédium területén lévı négy puszta jobbágytelkét, 18 hold szántóföldjét és 

két wythorna szénafüvét cserébe adja Iloswa-i Nádasy Boldizsár nádasi (Ko vm) birtokrészéért 

(5088); 1551.VI.29.: A kolozsmonostori konvent I. Ferdinánd királyhoz: Nagydobai Csiszér István 

435



királyi ember és György frater pap konventi kiküldött április 24-én Ilosswa-n Iloswa-i Mihály deák, 

Lompérti Majády Bertalan, Majádi Majády Miklós, Iloswa-i Nádasdy Miklós és Keresztúri Csögi 

Mátyás, továbbá Benedek Dávid jobbágya: Szarvadi Miklós, Nádasdy Boldizsár jobbágya: lompérti 

Kovács Mihály, Drágfy Gáspár özvegyének Iloswa-i bírója: Bodor Albert, Bíró Lırinc, Iloswa-i 

Imre, Sámsoni Kırösy Ferenc jobbágya: Nagy Tamás, Nádasdy Boldizsár jobbágya: Iloswa-i Kis 

Ferenc és Demeter jelenlétében megkísérelte a határjárást, becslést és zálogjogon való iktatást 

Dobai János és fe: Guthy Anna javára, de Iloswa-i Cseh Miklós alperes nevében Földesy Gáspár 

kivont karddal ellenállt s ezért május 8-ra a felség színe elé idézte (5102); 1553.VI.24.: Iloswa-i 

Mihály deák királyi ember Sámsoniak ügyében (5219); 1553.VII.2.: Iloswa-i Dobay János (e) 

magyarnádasi (Ko vm) birtokrészét 150 magyar arany Ft-ért örök áron eladja Macsó Györgynek 

(5223); 1554.I.18.: ≈-i Gerbert Tamás – gy: György, Bertalan és Borbála neváben is – ≈-n Sinka 

János apja jobbágytelkét, melynek szomszédja nyugatról korábban néhai Gerbert Pál, jelenleg ≈-i 

Miklós, délrıl régebben néhai Nemes Péter, most Székely István, keletrıl pedig ezelıtt Nádasdy 

Boldizsár, jelenleg Bınyey Mátyás háza, Sinka (ds) János deáknak valja örökösen nemesi 

udvarházul, mentesítve azt földesúri hatalma alól (5273); 1555.IV.28.: Iloswa-i Mihály deák 

Kraszna vm alispánja (5366); 1555.X.10.: Iloswa-i Ilosvay Bernát eljár urai: Kusalyi Jakcsok 

nevében (5418). 1586-ban a birtok Gencsi János tulajdona. 1624-beli harangjának felirata: Oppidi 

Ilosva Anno MDCXXIV. 1720 L 180: 171 m, 9 r. 1760–2: Ilosva. 1793: Iskolaépületének 

említése (HJ). 1808: Ilosva vel Illosva h., Ilisvá val. 1847 L 1126: 1051 ref., 67 r. kat., 8 izraelita. 

1881: Szent József-templom (HJ). 1888: ≈ (Ilisiu) Szi Szilágysomlyói js (Je 384). 1913: 

Selymesilosva Szi vm (Az). & Ilosvai Selymes Péter vándorlantos, epikus énekszerzı (XVI. szd). 

{1998} L 787: 683 m, 21 r, 83 c. # Horváth J.: Selymesilosva {1321: Iloswa}. Szilágysági 

magyarok 1999. 459. Kép: Református templom, Római katolikus templom, Gencsi-udvarház. – 

1909/19: Ilişiua, I, L 683: r 68; m; 23 zs (96). > Ilişua = Su 1: 307. 1321–1854. – 1974: c. 

Şărmăşag {Sarmaság kzs faluja D-re} [11 D] 

Ilosva 2. BSz (Bethlen-ÉNy) 1405: Ilswa, 1467: Illoswa, 1628: Nagy Ilosva, 1703: Alsó-Ilosva 

(Kádár IV. 116). Csicsó vár tartozéka; Bánffy, 1590: Bocskai-birtok. 1603-ban elpusztult. Eredeti 

rutén lakosságát magyar és román váltotta fel. A XVII. században jelentıs unitárius egyháza volt. 

1733: Ilisegwa, 1750: Ilisuoa. 1759: Petrichevich Horvátok birtoka; Coşbuk ısei innen kerültek 

Hordóra (SzTA). 1808: Ilosva (Alsó-), Ilosvá de dzsosz ~ Ilisvá de dszosz (73). 1816: 

görögkatolikus fatemplom. 1861: A-I BSz (17). 1888: ≈ SzD Bethleni js (Je 205). L 1910: 693 (r, 

m); 1956: 874 (Le). 1913: Alsóilosva SzD vm (Az). – 1909/19: Ilişiua, Ai, L 703: r 420; m (96). 

Ilişua = Su 1: 307. 1405–1854. – 1974: c. Uriu {Felır kzs faluja, ÉK-i hrs} [13 D] 

Ilosva 3. BSz (Naszód-ÉNy) 1501: Ilosva (Ve: Fontes IV. 58). 1576: Ilosva, 1607: Kis-Ilosva, 

1618: Felsö-Ilosva (Kádár IV. 127). 1733: Illosva, 1750: Intrilisuoa. 1808: Ilosva (Felsı-), Csilisva 

de szusz ~ Ilisva de szusz (73). 1861: F-I, Tsilisva BSz (18). *1884: L. Rebreanu író (–1944). 

1888: F-I (Tirlisua) SzD Bethleni js (Je 321). 1913: Felsıilosva SzD vm (Az). – 1909/19: Tirlişiua, 

Fi, L 1098: r 1061; zs (182). Tîrlişua = Su 2: 197. 1501–1854. [13 B] 

Iltıtó Ar (Soborsin-K, a Maros jp-i úton) 1337: pisc. Ilteuthow vocata super v. Pesthus (Gy 1: 

176. Fülöpköve alatt). 1743: Iltyio (Su). 1808: Iltyó alias Ilgyó h. 1888: Iltyó Ar Radnai js (Je 384). 

1913: Iltı Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Ilteu, Iltyó, L 795: r 758; m (96). = Su 1: 308. 

1743–1913. – 1974: c. Petriş {Marospetres kzs faluja DNy-ra} [33 A] 

Ilva 1. Be (Naszód-KÉK, a Nagy-Szamosba önlı Ilva vize mellett) 1552: Ilva, 1576: Ilwa, 1601: 

Ilova (Su). 1564-ben határpere volt Szentgyörgy faluval. 1733: Ilioa, 1750: Iloa, 1760–2: Illva. 

1808: Ilovamáre, Nagyilova (73). 1854: Nagy Ilva, Ilva Mare (Bul. 70). 1861: Nagy-Ilva Na 

(26). 1888: ≈ (Ilva mare) BN Óradnai js (Je 523). 1913: Nagyilva BN vm (Az). – 1909/19: Ilvamare, 

Ni, L 3236: r 3021; c, zs (96). Ilva Mare = Su 1: 308. 1552–1854. [14 B] 

Ilva 2. Be (Naszód-K) 1808: Ilovamike, Kisilova (73). 1861: Kis-Ilva Na (26). 1888: ≈ (Ilva 

mica) BN Óradnai js (Je 425). 1913: Kisilva BN vm (Az). – 1909/19: Ilva-mică, Ki, L 1345: r 

1313 (96). Ilva Mică = Su 1: 308. 1825–1854. [14 C] 

436



Ilva 3. To (Régen-ÉK, a Maros jp-i úton) 1808: Palota To (124). 1888: Palota (Palota-Ilva) MT 

Régeni felsı js (Je 565). 1913: Palotailva MT vm (Az). – 1909/19: PoleŃi-Ilva, Pi, & Andreneasa 

(Andrenyásza), Ilva (Ilva), Jirca (Zsirka), L 946: r 635; m, zs (138). > Lunca Bradului = Su 1: 367. 

1854. [24 B] 

Ilye 1. * Ar (Arad táján) ^1219: Ylye (Tr). – Su 2: 427. 

Ilye 2. Bi (Szalonta-DNy) 1219: Dem. et Narad et Toul de v. Ylye; 1332–7: Paulus sacerdos de 

v. Helye, Nycolaus =, Stephanus =. 1341: ... de Elya. 1219-ben tőnik fel vádlottak nevében. Utóbb 

az Illyei nemesek birtoka, akik közül 1327-ben Ghuereges fiai: Ghuereges és Mikou, 1341-ben 

Mike fiai szerepelnek. Papja 1332: 7, 1333: 6, 1335: 7, 1337: 6 gs pápai tizedet fzet. 1327-ben 

Barmó és Kölesér határosa (Gy 1: 626. Illye). 1435: Ilye (Cs 1: 611). 1808: Illye h., Csumegyu val. 

(72). 1851: Illye, {r} Csömegy, Bi vm, rónaságon, 900 n. e. óhitü, anyatemplom. Határa 1838 

hold, ... Határát a Gyepes folyó környékezi, és sok posványa van. Birja a báró Szepessy család (Fé 

2: 133). 1888: Illye Nagyszalontai js (Je 383). 1913: Illye Bi vm. 1920: határfalu. – 1909/19: 

Ciumeghiu, Illye, L 2117: r 1503; m, c, szlovák, zs (51). = Su 1: 153. 1216: v. Semec {!: 

Csömög}, 1219–1851. [20 A] 

Ilye 3. Hu (Déva-Ny) 1266: v. Helya (Gy) =: ≈ (Er I. 259), 1292: p. Elye (¤ Cs, Gy); =: ≈ (Er I. 

505). 1266-ban részben Kalán nb. Pósa fia Nánáé volt erdeivel, rétjeivel stb. együtt; Nána e részt a 

margitszigeti apácákra hagyta. 1292-ben Ákos nb. Gurk fia Sándor birtoka; ekkor III. Endre 

engedélyt ad neki, hogy birtokaira, köztük Illyére románokat telepítsen, minden adójukat átruházva 

Sándorra (Gy 3: 295). 1350: p. Elya, v. hungaricalis Elya; 1363: Illya; 1377: Ellye; 1407: Illye; 

1468: castellum Ilye; 1468: .. ac quarundam montanarum auri et argenti in pert. p-is Ilye 

existentium; 1468: p. Magyar-Ilye; 1493: p. Illye prope et penes castellum; 1506: Hylle. Illyei ~ 

Illyei Dienesi és Folti-birtok. 1350: meghatározzák az itteni vásárkor tartandó ítélkezés módját. 

1412: kıtemplom, 22 népes és 12 puszta jobbágytelek volt a faluban (D. és F.). 1508-tól marosi 

révjével együtt csak a Dieneseké (1292-tıl Cs 5: 51. kastély, 97. hs). 1503.II.21.: Yllye-i özv. 

Dienesy Jánosné Dorottya asszony a Harinnai Farkas Tamás javaiból neki járó leánynegyedre 

nézve kielégíttetvén, azt Harinnai Farkas Jánosnak és Bikali János Hu vm-i fıispánnak visszaadja 

(SzO VIII. 203). *1580: Iktári Bethlen Gábor, 1613.X.23-tól Erdély fejedelme (–1629.XI.15., 

Gyfv). 1583.III.: Antonio Possevino pápai legátus Bethlen Farkas kapitánynál (1584: Emlékirata). 

1587: Illye. – E: fl. 8. {A -} Dom. Volfgango Bettlen (Dé 26). 1635 Ehed (Msz): Nagy Mátyás 

Illyen lakik (SzO). 1750: Ilia, 1760–2: Maros Illye. 1784: nemes Krajnik László, Görög György 

itteni birtokos. 1805: Ilye Armalistarum. 1808: opp. Illye h., Eliopolis lat., Elienmarkt g., Ilia vel 

Ilie val. 1861: Illye (város) Hu (22). 1888: M-I (Illya) Hu Marosillyei js szh, ház 225, L 974 (Je 

495). 1913: Marosillye Hu vm (Az). # Koncz J.: Maros-Illye vára és uradalma. Déva 1899. – 

1909/19: Ilia, Mi, Illiendorf, Eliopolis, L 1329: r 753; m, n (96). = Su 1: 306. 1266–1854. [33 D] 

Ilye 4. (Elye) * Kr (Zilah-DNy hrs Egrespatak hr) 1299: p. Elye in vicinitate v-e Zilah; 1333: p. 

Elia; 1335: p/t. Elie. 1299-ben Tomaj nb. Samud fia Lesták és Pete fia Dénes átadja Leustah és 

Mikefölde (Szolnok vm) birtokkal együtt Szarvadi Hegun fia Lászlónak és Jánosnak használatra, 

azzal, hogy népeket tartoznak telepíteni rajta. 1335-ben Tomaj nb. Losonci Dénes fiai: Tamás, 

István és Dénes kezén találjuk, akiket ekkor az erdélyi káptalan újra beiktat e birtokba. Ma hn 

Egrespatak határában: Ilye (Gy 3: 513. Ilye). 1299: Elye: ... a Kraszna melletti Lesták és a Zilah 

szomszédságában fekvı Elye nevő birtokukat, tulajdonjoguk fenntartásával, betelepítés végett 

használatra átengedik Hegun fiainak: Lászlónak és Jánosnak, azon kikötéssel, hogy a két 

kedvezményezett a földbért és a királyi adót nekik fizetik mint földesuruknak. Ezen kívük Lesták 

még a Mikefölde nevő földjét is Hegun fiaira bízza (Er I. 585). – Su 2: 322.Elye 1299. 

Ilye 5. To (Marosvásárhely-ÉK) 1460: p. Ilye; 1473: Illye; 1492: Ille, Kis-Illye; 1513: Ilye. 

¤Gernyeszeg tartozéka, rb. Szentannai Gyulakutai és Polyák, Szentbenedeki Erdı, Andrásfalvi s 

más birtokosé (Cs 5: 710). 1587: Illye et Szederjes. – E: fl. 7, A: fl. 2 den. 25 (Dé 69). 1760–2: 

Kis Illyie. 1808: Illye (Kis-), Ilie mike (72). 1861: Kis-Ilye To (10). 1888: Kis-Illye MT Régeni 

alsó js (Je 425). 1913: Kisillye MT vm (Az). – 1909/19: Ilia, Ki, L 315: r 69; m (96). > Ilioara = 

437



Su 1: 307. 1460–1854. {1808: Ilie mike !} – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja DK-re} [24 

C] 

Ilyéd 1. (Elyéd) vár Kr (Oravicabánya-D) 1223: regale ... pr. quod Elyad vulg. appellatur; 1248: 

Laurentius vaiv.: Datum in Yliad; 1312 és 1316: v-s seu p-es Matheteleke, Patrugh et Orozy in C-u 

de Elyed; 1319: magister Thomas castellanus de Ilyed et Ethele fr. eiusdem de Karthal; 1325: 

magistro Pose de Zer castellano de Sebus et de Elyed; 1326: magister Pousa de Zeer castellanus de 

Elyed; ≈ de Zeyry ≈ de Sebes et de Ilyed; 1334: de archidiaconatu Karasow ... Blasius de Elyad; 

1363: magister Ladislaus f. Zubunya comes de Keve et Gregorio ac Mychaele vicecastellani 

eiusdem de Ilyed, ... v. Illyeed, ... temporibus Joannis f-i Hench, Thome de Kartal et ... magistri 

Pose condam castellanorum dicti castri. Királyi uradalom központja, melyet II. Endre húgának, 

Margitnak, Angelosz Izsák bizánci császár özvegyének adott haszonélvezetre, s ebben a pápa 

1223-ban megerısítette ıt. 1248-ban Lırinc erdélyi vajda itt adott ki oklevelet. 1312/16-ban 

ispánság {? kerület}, melyhez Mátételke, Pátrig és Oroszi (Ruszolc) is tartozott. Az itt épült királyi 

vár várnagyságát Henc fia János [1323 u. budai rektor], Kartal nb. Kartali Tamás (1319) és Bor- 

Kalán nb. Szeri Pósa viselte (1325–26). Várnagyai 1363-ban a kövesd(patak)i jobbágyokat ide 

telepítették. Egyházának papja 1334: 17 báni pápai tizedet fizet. 1359 k. Ilyéd és Almás között 

fekszik Kövesdpatak (Gy 3: 485. Ilyéd). 1248: in Yliad ... az alvinci telepeseknek (Er I. 208). 

1312: az Elyed comitatus-beli Matheteleke, Patrugh és Orozy falu/b-t Károly király mint örökös 

nélkül elhalt emberek birtokait Oldruh fia Dénes fiainak: Miklós, Pál, Tamás és Gergely 

magistereknek adja (An 3: 418). 1316: Elyed (An 4: 370. K:-). 1378: castrum Elyad, Elyed 

(Pesty: Krassó II/1. 225). 1428: opp. nostrum (regis) Elyed, 1454: districtus Ileyed, 1457: ≈ Illed, 

1717: Jeladia (Pesty: Krassó II/1. 224). 1808: Illadia val. A vár omladékai tıle DK-re, az egykori 

uradalmához tartozó Szokolár {: Szakalár} és Patak határán, a 664 m Cetatie hegyen (1884/91. tk) 

állanak (Gy). 1981: Dealul CetăŃii 659 m {54 A; vár jele nélkül}. 1851: Illadia, Kr vm, 8 kath., 

1553 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 2: 132). 1888: Illadia (Iladia) KrSzö Jámi js (Je 383). 

1913: Illyéd KrSzö vm (Az). – 1909/19: Iladia, Illadia, L 2144: r 2120 (95). > Ilidia = Su 1: 306. 

1223–1851. + Su 2: 322. 1378. [42 C] 

Ilyéd 2. * KSz (Tasnád-É, Érkávás mellett) 1219: v. Yled, Elep; 1464: Ilre, 1489: Iledtheleke, 

1518: Ylled, 1722: Illyéd (Petri III. 543). – Su 2: 427. 

Ilyefalva Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D 7 km, az Olt jp-i úton) 1332: sacerdos de v. Helye, 1333: 

Villa Elye (Tr). 1443: Villa Elie (SzO I. 146). 1431.VI.7.: Jakcs Mihály székely ispán bizonyítja, 

hogy Illyefalvi Kis Gergely (Gregorius Parvus de Iliefalwa) és az odavaló székelyek némely peres 

kaszálókra nézve Kálnoki Demeter székbíró elıtt egyezséget kötöttek (SzO VIII. 64). 1443: vsz a 

régi helyén váras templom épül. 1461: Ilyefalva (SzO I. 190). 1612.IX.13. a brassói had elfoglalja 

Illyefalva templomvárát. Ekkor „Itt való prédikátor lévén Johannes Zemerjai Elekes és innét 

mintegy rabul vitetvén be Brassóba, lött azután az itt való magyar eklézsiának leki tanítója, ki 

ezután 14 esztendıvel nekem jámbor ipam lın“ (Tatrosy). 1614: Ilyefalva város 138 családfı (Se 

11). 1635: Erdélyi Péter pap. Illyefalva azok közé a taxalis városok közé tartozott, amelyek 

elıjogokat élveztek, az államnak egy összegben rótták le pénzadójukat. 12 tagból álló 

magisztrátusa volt (Szentiváni 170; Orbán B. III. 31). & 1703: Illyefalvi István Finta-jusson 

Gyaluban birtokhoz jutott kisnemesi család tagja (1727: Gyalu 257/2). 1803: Botz Sámuel ref. 

rectort 60 évesen is katonai szolgálatra akarják kényszeríteni (huszár családból való). 1808: opp. 

Illyefalva (72). *1811: Gál Dániel (–1861), *1815: Németh László (–1893) 48-as ogy. kv, 

kormánybiztosok. 1861: XXXVI. {th} Ilyefalva (m. város) Hsz (29). Ifjúsági Önképzıkör 

(könyvtárának egyik darabját – Vörösmarty Kisebb költeményei. Pest 1871 – 1982-ben kolozsvári 

antikvárium kirakatában láttam). Jókai és Mikszáth országgyőlési képviselıi voltak. 1888: 

Ilyefalva Hsz Sepsi js (Je 384). Bornemisza-kúria. 1913: Illyefalva Hsz vm (Az). 2004 L 1000; 2/3 

református, 1/3 katolikus. Illyefalva múltjáról, újjászületésérıl 2004.VI.27. Duna Tv. # Kós: Az 

ilyefalvi székely vártemplom alaprajza. Erdély. Kv 1929. 47. – 1909/19: Ileni, If, L 1366: r 131; m 

(96). Ilieni = Su 1: 306. 1332–1854. [37 D; L] 

Illyeháza ~ Illyefalva * Bi (Cséke táján) {....} Bunyitay III. 465 (Cs 1: 611). 

438



Illyék * Te (Temesrékás táján) 1459: Thothyllek, Magyaryllek Cseri vára tartozéka; Mátyás király 

a Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 366. M; 412. T. 

Illyésfalva * Mm (Hernécs és Aknasugatag mellett) 1576: Illyesfalua (Bélay 154). – Su 2; 343. 

Illyéslaka * Bi (Élesd táján) 1406: p. walachalis Illyeslaka (Jakó 341). – Su 2: 343. 

Illyésmezı Msz (a Juhod vize mellett, Szovátától 3 órai járásra) 1760–70: Ilyés irtást végez, oda 

telepedik. 1799: 5, 1841: 25, 1845: 27 taxás család (bérlı zsellérek. Tófalvi Z., A Hét 1976. 44). 

1850: Illyes, 1854: Illyésmezö, Ilieş (Su). Orbán B.: „... Illyés-mezeje, egy alig 80 éves telep“. 

1888: Illyésmezı MT Nyárádszeredai js (Je 383). 1913: Illyésmezı MT vm (Az). – 1909/19: 

Ilieşmezău, Im, L 253: r 149; m (96). > Ilea > Ilieşi = Su 1: 307. 1850, 1854. [24 D] 

Illyéspolyána * Mm (Glód mellett) 1630: Illyespolyana (Bélay 154). – Su 2: 343. 

Ilyéstelke * KSz (Sarmaság melett) 1440.V.18.e.: Hylyesthelke-n Kisdobai Kakas Máté és te: 

János, Kisdobai Székely Tamás részbirtokos (KmJkv 228-9); 1442.II.4.: Vérvölgyi Antos Balázs 

Elyestheleke-i részét eladja Sándorháziaknak (417); 1451.V.3.: Ylyestheleke másként Paztheleke 

(950); 1455.XI.8.: Ilyesthelek makkos erdı (1231). 1440: Ilylyesthelke, 1442; Elyestheleke, 1519: 

Illyéstelke, 1520: Elystheleke (Petri III. 550). Ma psz Sarmaság határában. – Su 2: 343. 

Ilyéstelke * KSz (psz Sarmaság határában) 1440.V.18.e.: Hylyesthelke-n Kisdobai Kakas Máté 

és te: János, Kisdobai Székely Tamás részbirtokos (KmJkv 228-9); 1442.II.4.: Vérvölgyi Antos 

Balázs Elyestheleke-i részét eladja Sándorháziaknak (417); 1451.V.3.: Ylyestheleke másként 

Paztheleke (950); 1455.XI.8.: Ilyesthelek makkos erdı (1231). 

Iltyó Ar (1888) < Iltıtó. 

Imecsfalva Or/Hsz (Kovászna-É, a Feketeügybe ömlı Gelence j. p.) 1561: Imecsfalva, Imeczfalva; 

1567: Imechfalwa, Imechffalwa (SzO V. 81, II. 214, 222). 1614: Imecsfalva 51 családfı (Or 3). 

1733: Imetsfalva, 1750: Imecsfalva. 1808: ≈ (73). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Orbai js (Je 384). 

1913: Imecsfalva Hsz vm (Az). – Imecifalău > Imeni = Su 1: 308. 1561–1854. [38 C] 

Impér ~ Impérfalva : Kászonimpér. 

Inad * Csa 1230: t. Inad, in C-u Chenad. Várbirtok volt, melyet II. Endre király Csák nb. Miklós 

ispánnak adott, s 1230-ban megerısítette az adományt. 1444-ben Inaad psz a teleki Varjasoké. 

Helye ismeretlen (Gy 1: 859). – Su 2: 343. {Egres-Ny} 

Inakfalva Asz (Marosújvár-Ny hrs a Maros j. p.) 1733: Inokul, 1750: Inok, 1760–2: Inakfalva. 

1808: Inokfalva ~ Inakfalva ~ Inaktelke (73). 1861: Inakfalva, Inok Asz (33). 1888: ≈ TA 

Felvinci js (Je 384). 1913: Inakfalva TA vm (Az). – Inoc = Su 1: 309. 1291: t. Igrici {? Igrictelke 

*}, 1773–1854. – 1974: c. Unirea {Felvinc kzs faluja, DNy-i hrs} [23 C] 

Inakháza * Do (Bonchida-É) 1315: prope domum Inok iobagionis castri iuxta fl-m Lona; 1345: 

Petrus f. Pauli de Inokhaza; 1370: p. ≈. Lóna 1315-i határjárásában említik Inak várjobbágy házát, 

amely 1345-tıl Inakháza néven szerepel. Bonchida 1370-i határjárása szerint ettıl É-ra feküdt 

(Gy 2: 73). 1474: Inaktelke (Kádár 4: 131). – Su 2: 343. 1315 Inok, 1343: Inokhaza, 1474. 

{Doboka mellett} 

Inaktelke Ko (Kolozsvár-Ny, Egeres-D hrs; 520 m) 1299: p. Inaktelke, rivulus Inaktelkepataka. 

1299-ben a [Gyerı-]Vásárhelyi Mikola-fi nemesek birtoka; Bogártelke határosa (Gy 3: 350). 1437: 

p. ≈ nobilium de Vasarhel; 1507: p. Inakthelke. Gyerıvásárhelyi ~ Vásárhelyi ~ Inaktelki 

Gyerıfiek, Mikola-fiak bírták. Hn 1452: Hasznos-pataka (Cs 5: 361). Ma is élı pataknév. 1587: 

Inaktelke, ld Gyerıvásárhely (Dé 55). 1808: Inoktelke h., Inok val. 1861: Inaktelke, ≈ Ko (12). 

1888: ≈ Ko Nádasmenti js (Je 384). 1913: Inaktelke Ko vm (Az). # KszHn 1942. 200-206. – 

1909/19: Inuc, It, L 639: r 4; m (97). 1926: Inuc; 1929: Inucu, L 708, H{Vá}: Şorecani {Egeres- 

Gipszgyár} 4,5 km (AnR). = Su 1: 309. 1270–1854. [22 A] 

439



Inánd Bi (Szalonta-ÉK, a Váradi úton) 1369: Inand, (J); 1396: Iwand (Cs); 1411: Ivand (Jakó 

263); 1489: Iuand (Cs 1: 611). 1587: Inand (Kiss 687). 1808: Inánd (73). 1851: ≈, Bi vm, 

rónaságon, 310 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. A cséffai határtól egy patak választja el. Birja 

gr. Csáky Károly özvegye (Fé 2: 134). 1888: ≈ Cséffai js (Je 384 & Kistelek psz). 1913: Inánd Bi 

vm (Az). – 1909/19: Inand, I, L 596: r 511; m (96). = Su 1: 308. 1369–1851. – 1974: c. Cefa 

{Cséffa kzs faluja, DK-i hrs} [20 A] 

Incsel Ko (Bánffyhunyad-D) 1408: p. Inchel; 1461: Enchel Elye waywode; 1493: Inchel. Incseli 

~ Várczai, Kalotai ... Vajda, Kalotai, Rados, Kabos, Sárdi-birtok. Hn 1439 hj Várcza felé: 

Kalatapataka, Medyesmal, Chychere és Lázbik n. hegyek, Körhegy (Kwrhwgh), Berhespataka, 

Nedeviczapataka, Hercsepataka, Köveskut, Kom-mezı (?), Dorozloeusuenye, két országút, Valkó, 

Meregyó, Bocs és Bekény hrs hs (Cs 5: 362). 1733: Entsel, 1750: Incsefalva. 1808: Incsel, Csula 

(73). 1861: ≈, Tsula Ko (12). 1888: ≈ (Csula) Ko Bánffyhunyadi js (Je 384). 1913: Incsel Ko vm 

(Az). – 1909/19: Ciula, I, L 439: r 392; m, zs (50). > 1929: Ciula : Ciuleni, L 864, H{Vá}: 

CalăŃele 3 km (AnR). = Su 1: 153. 1408–1854. – 1974: c. Mărgău {Meregyó kzs faluja, ÉK-i hrs} 

[22 A] 

Indal To (Torda-ÉNy, a Tordai-hasadéktól É-ra) 1310: Indol (Cs). =: Idol-i Florys fia Egyed 

nemes határjáráson (An 2:899); 1311: Indala-i Flórián fia Egyed királyi ember mészkıi 

határjáráson és iktatáson (An 3: 22). 1360: nobiles de Indal. 1521: ≈. Indali, Indali Bonta, 

Csemete, Csegezi, Dienesi, Kis, Nagy, Nemes, Szurda, Tárnok, Török és Vincz; Kocsárdi Szemes, 

Koppáni s más birtokosé. 1496: kenezius de Indal. Jbn 1496: Fodor János (Cs 5: 710). 1439.II.13.: 

Indal-i Gergely ü: Szamosfalva (KmJkv 120); 1439.IV.9.: Indali Gergely ü: Méra (147); 

1439.IV.9.: Indali Gergely ü: Gyerıvásárhely (148); 1440.II.22.: Yndal-i Gergely és Péter ü: 

Gyvh (200); 1440.IV.28.: Indali Szurd István (225); 1440.XII.19.: Indali Mihály fia Péter, László 

leánykája Margit (287); 1441.VII.14.: Indali Török László ü: Berzeviczei Detre (338); 

1444.III.24.: Indali Gergely ü: Szamosfalva (485); 1451.X.12.: Antal kolozsmonostori apát a 

Jegenyén ez évben neki járó gabonatizedet nemes Indali Gergelynek adja jó munkája jutalmaként 

és a Jób könyvérıl szóló fejtegetések lemásolásáért (988). 1458.IV.17.: Indali Gergely ü: Szucság 

(1283). 1459.XI.5.: Indali Péter ü: Szentlászló Ko~To (1393). {1460.III.} Indali Gergely ü: 

Zsombor (1429). 1474.III.14.: Indali Zsigmond, Pál, István, Benedek és Albert Szucsáki 

birtokrészt vesz zálogba Csepegeımacskáson (2133). Ld még KmJkv I. 933, II. 927. 1760–2: 

Indally. 1808: Indal (73). 1861: Indall To (10). 1888: Indal TA Tordai js (Je 385). 1913: Indal 

TA vm (Az). – 1909/19: Indol, I, L 655: r 647 (96). > Deleni = Su 1: 196. 1310–1854. – 1974: c. 

Petreştii de Jos {Alsópeterd kzs faluja, ÉK-i hrs} [22 D] 

Ingodály Fe/FF (Medgyes-DNy) 1394: p. Engodal (Ub III. 103). 1467.XII.9.: Indagal prédium 

részbirtokba beiktatták Ernuszt Jánost (KmJkv 1769); 1518.VI.16.: Ingodal (3678); 1523.X.27.: 

Ingodal-on Vizaknai, Bolyai, Nyujtódi, Kocsárdi, Vesszıdi, Hosszútelki részbirtok (3961); 

1525.I.5.: Vesszıdi Miklós Ingodal-i részét nıvéreinek ajándékozza (4064). 1760–2: Ingodály, 

1805: Ingoldály. 1808: Ingodály, Engelthal ~ Ingenthal, Minjondalu 1861: ≈, Engelthal, 

Mingondalu FF (3). 1888: ≈ (Engenthal, Mighindale) NK Bolya-berethalmi js (Je 385). 1913: 

Ingodály NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Mighindoala, I, Engental {!}, L 209: r 139; n 

(114). = Su 1: 396. 1394–1854. – 1974: c. Şeica Mare {Nagyselyk kzs faluja K-re} [35 B] 

Inics * Ar (Lippa-K, a Maros b. p., Bulcs mellett) 1528: Inych, 1717: Innik, 1723: Inits, 1734: 

Inniz (Pesty: Krassó II/1. 228). – Su 2: 343. 

Inó KSz (Zsibó-É, a Szamos bp-i úton) 1387: Ineu, 1423: v. valachalis {-} (Petri III. 576). 1438, 

1475: Ino (Cs 1: 557). 1533.VI.17.: Ino-n Kusalyi Jakcs részbirtok (KmJkv 4417); 1555.X.10.: Ino 

birtok Bélteki Drágfi Györgyrıl Kusalyi Jakcsokra szállott (5418). 1733: Inno, 1750: Jenı. 1808: 

Inó, Inoá (73). 1888: ≈ Szi Zsibói js (Je 385). 1913: Inó Szi vm (Az). – 1909/19: Inău, I, L 756: r 

724; zs, m (96). = Su 1 : 308. 1387–1854. – 1974: c. Someş-Odorhei {Szamosudvarhely kzs 

faluja, É-i hrs} [12 C] 

440



Insula, Insula Cristiana, Insula Cristiani, Insula Magna, Insula Maior, Insula Minor, Insula 

Sancte Crucis (Su) : Kereszténysziget Sze. 

Insula Gerhardi Sze (1335) : Fenyıfalva. 

Intregáld 

AF (1888) : Havasgáld. 

Iphygenie Te 1888: Iphygenie psz (t) Charlottenburg Te Lippai js (Je 385). 

Ipp Kr (Somlyó-Ny) 1208: venatores bubalorum de v. Ypu; 1213: Perman de v. Ip ... Bolu et 

Joachim villico de Ipu; 1214: Ioachim vicarius iudex Ladislai comitis venatorum bubalinorum; 

1327: p. Ip ... iuxta fl-m Berukyou. Az ippi királyi bölényvadászok 1208-ban perbefogták Gunther 

fiait Dédács földért, de visszaléptek a tüzesvas-próba elıtt. Ippi Perman 1213-ban kaznacsi 

jobbágyokat vádolt, hogy Rugas nevő szolgájától 8 M-t elvettek; a választott bírák közt volt 

Joachim ippi falunagy is. Utóbb ez mint a királyi bölényvadászok ispánja: László helyettese 

bíráskodott Volura és Péter perében (Volura 1 M ezüstöt követelt Pétertıl, aki kardot rántott rá). 

1327-ben Turul nb. Széplaki Lırinc fiai: Seraphin mester, Rubert és Gergely három részre osztotta 

Ipp területét, melyen Sz. Andrásról nevezett templom állott ... Határa az újkorban kiterjedt a 

Berettyó bal partján levı erdıkre Bihar vm-ig (Gy 3: 514). 1420: újabb templomának említése. 

1430.II.15.e.: Iph-i Bertalan ü: Sándorháza (KmJkv 28). 1438: Ip (Cs 1: 583). 1439.VIII.26.u.: 

Iph-i Bertalan és Imre (KmJkv 155); 1441.V.4.: Ip-i Bertalan s fiai: László és János ü: Keresztúr 

(307); 1450.II.11.: Iph-i László üv, Iph-en lakó Forgács Istvánt és Rácz Jánost is (804). 1459.X.8.: 

Ip-i László üv, Ip-i FI, RJ, Ip-i Gergelyt is (1380); 1461.V.18.: Ip-i Szabó Mátyás, Ip-i László ü: 

Bánffyak (1557); 1472.VIII.24.: Ip-i Fekete Gergely ü: Horváti Peres László (2059). Ld még 

KmJkv I. 934, II. 927. 1500-ból való harangját elvitte a háború. 1620-tól 20 ref. papja ismert. 1727 

Sólyomtelke (Ko), Fugitivi: Illyes Gábor öccse: Illyes a Szilágyban, Ipon lakik, ennek fia Onul, a 

másik Timok, együtt vannak az apjokkal (Gyalu 312); 1737 Uo: Ilie Stephán, ki ezelıtt cir. 10 

esztendıkkel szökött el, és most Ns. Kraszna vármegyében, Ipon lakik, Nemzetes Balog Péter 

Uram {a Somlyói Balogh család tagja} földén, és két fiai is vadnak, úgymint: Móka és Onul, magát 

peniglen most is Stéphánnak hívják (410). 1793: Ref. templom jelen alakjának kialakulása. 1808: 

Ipp h. 1888: Ip (Ipp) Szi Szilágysomlyói js (Je 385). 1896: román iskola. 1913: Ipp Szi vm (Az). 

1993-tól nyári festıtábor. 1998 L 1600: 900 ref., 100 baptista. # Major M.: Ipp. Szilágysági 

magyarok 1999. 379. Kép: Baptista imaház, Református templom. 2001: Ipp L 1700; kzs.: (2 

Kaznacs, Zovány és Zoványfürdı) L 4250; 52,3% m (RMSzó, 2001.VII.6.). – 1909/19: Ip, Ipp, L 

1291: r 383; m; 38 zs (97). = Su 1: 310. 1208–1854. [11 D] 

Iratos 1. Csa 1. (Arad-ÉNy) 1446, 1455: Irathos Ar vm (Cs 1: 772). 1454, 1498: Irathos, 1484: 

Nagh Iratos Csa vm (Cs 1: 697. Néha Zarándhoz és Aradhoz is számítják; s csakugyan e tájon 

érintkezett e három megye). 1485: Iratus, 1537: Nag Iratus, 1777: Nagyiratos (Borovszky: Csanád 

II. 414). 1808: Irátos (Nagy-) (73). 1851: Almásy-Nagy-Iratos, puszta, Ar vm, Csanád vm szélén. 

Kiterjedése 5212 hold ... Haszonbérlık bírják, de van itt egy kis 30 holdnyi erdı mellett egy 

dohány-kertész község is megtelepitve, 480 r. kath. magyarból álló. Birja a pusztát Almásy Pál volt 

hevesi alispán; Forray-Nagy-Iratos, puszta, Ar vm, Csa vm szélén. Az egész róna határ igen 

gazdag föld ... Ebbıl bir a rátelepitett kertész község 1500 hold szántóföldet, 464 hold legelıt; 

majorságilag kezeltetik 2750 hold szántóföld, és 750 hold gyep. A dohány-kertész község számlál 

688 lelket, kik mindnyájan magyarok és római katholikusok. Birja a pusztát báró Forray Iván (Fé 

2: 135, 136). 1913: Nagyiratos Ar vm Magyarpécskai js (Az). 1920: határfalu. – Iratoşul Mare > 

Iratoşul = Su 1: 310. 1446, 1453 {Csánkinak adja!}, 1484–1777. > Iratoşu [31 B] 

Iratos 2. Csa (Kürtös-Ny hrs) 1454: Irathos (Márki II/1. 204). 1828: Kis-Iratos (Nagy 138). 

1851: Kis-Iratos, puszta, Csa vm, Arad vm szélén: 259 lakossal, nevezetes ló-, marha- és 

juhtenyésztéssel. F. u. Szalpek uraság, kinek itt szép lakhelye van (Fé 2: 136). 1888: Kis-Iratos 

Csanád vm Battonyai js (Je 425 & Kis-Iratos psz). 1910 L 2210 m (Révai). 1913: Kisiratos Csa 

vm (Az). 1920: határfalu. # Kovács F.: Iratosi kertek alatt. Kisiratosi népköltészet, 1958. 2004-ben 

Gazdaköri székházat avattak. Híradás 2004.IX.6. Duna Tv. – Iratoşul Mic > DorobanŃi = Su 1: 

207. 1454, 1828, 1851. [19 D] 

441



Iregd * Te>Ar (Lippa és Hosszúaszó közt) 1421: Iregd a csanádi püspök birtoka (Cs 2: 51. 

Monyarós). 1447, 1484, 1511: Igred (Sztáray II. 403; Márki II/1. 204). 1484: Iregd (Cs 1: 772); a 

Patócsiakat ″de Eperjes alias Iregd″ nevezték: e család mindkét helységben földesúr volt (Cs 1: 

769. Eperjes). – Su 2: 343. 1421 Iregd (Csánki II. 54) {!: 51}, 1447, 1484, 1511. 

Irigyvésze Uh (Székelyudvarhely-ÉK) 1913: Irigyvésze Zetelaka tartozéka (H). – Irigvese = Su 1: 

310. 1913. {1981 Ø} 

Iriny Sza (Nagykároly-D) 1219: v. Ivren, 1279: Iriny, 1329: Juren, 1349: Jwren (Tr). A Váradi 

Regestrum 1219-ben lakosairól beszél; kialakulásának ideje a megye legelsı falvaiéval esik egybe. 

1279-ben az Irinyi nemesek arról panaszkodnak, hogy Theodorus, a szatmári vár Irinyen élı 

jobbágya, három ekealjnyi földjüket elszántotta. Most, hogy Theodorus örökösök nélkül halt meg, 

kérik s meg is kapják a szóban forgó birtokrészt (Maksai 150). 1366: Iryn, 1458: Iren, 1460: Irin 

(Cs 1: 476). 1449.VIII.16.: Yryn-i Illés ü: Keresztúr (KmJkv 727); 1452.I.29.: Iren-i Tamás fia 

Illés (1003); 1454.IV.28.u.: Menyıi Fodor László és fe: Yren-i néhai Mátyás leánya Ilona üv 

(1154); 1458.X.23.: Iren-i néhai Mátyás leányai: Klára, Márta és Ilona is tiltja Mátyás királyt, 

hogy Iren-i néhai Mátyás fia Mátyás Iren-i birtokrészét eladományozza (1316); 1459.V.29.: Ireni 

néhai Illés fiai: László és István (1354). Ld még KmJkv I. 934, II. 927. 1808: Iriny (73). 1851: 

≈, magyar falu, Sza vm, Dengeleghez 1/2 órányira: 68 r., 200 g. kath., 411 ref., 18 zsidó lak., ref. 

anyatemplommal. Határa fekete, s kövér búzatermı; rétjei jók; erdeje kettı. F. u. a régi jeles Irinyi 

nemzetség (Fé 2: 136). A Szent Kereszt megtalálása-templom, b: V.3. (RKNt 1999). 1888: ≈ 

Nagykárolyi js (Je 385). 1913: Iriny Sza vm. # Irinyi Irinyi István: Az irinyi Irinyi család levéltára. 

Sza 1902. – 1909/19: Irim, I, L 759: r 26; m; 27 zs (97). Irina = Su 1: 310. 1219–1851. – 1974: c. 

Andrid {Érendréd kzs faluja ÉK-re} [11 A] 

Irtásfalu Za>Ar (1913) < Lazurfalva Za. 

Ispánlaka Fe (Marosújvár-DK) 1329: t., v. Ispanlaka; =: v. Spanlaka; 1332–4: Georgius sacerdos 

de Spanlaka. Csesztvei János fiainak birtoka. 1329-ben a vajda elrendelte, hogy iktassák be Ravsz 

Pétert és fivéreit abba az ispánlaki két telekbe, amely ıket anyjuk: Katalin, Csesztvei Jakab nıvére 

leánynegyede jogán illeti, s mikor ez megtörtént, Jakab váltsa vissza a földet becsü szerint. János 

fiai azonban nem jelentek meg az átadásra. Papja 1332 II: 20 és 30, 1334 II: 7 dénár pápai tizedet 

fizet (Gy 2: 167). 1446.X.31.: Espanlaka-i Istvánné Márta (KmJkv 594); 1449: Yspanlaka-i 

Tamás (656); 1450.I.10.: Ispanlaka-i Antal ü: Gyarak (785); 1450.V.27.: Ispanlaka-i Gergely 

fogott bíró Peterdiek ügyében (836); 1461.VI.13.: Espanlaka-n Mócsi részbirtok (1571); 

1461.X.24.: Espanlaka-i ısi birtokrészüket Mócsiak elcserélik novaji részért (1635). Ld még 

KmJkv II. 928. 1505: Petrus Bewlkeny de Yspanlaka (SzO VIII. 222). 1505: Petrus Bewlkeny de 

Yspanlaka (SzO VIII. 222). 1587: Haporton, Ispanlaka. – E: fl. 8, A: fl. --- (Dé 21). 

*1735.IV.11.: Báróczi Sándor író, mőfordító; 1760-tól Mária Terézia magyar nemesi testırségének 

tagja (–1809.XII.24., Bécs). 1750: Ispanloka. 1808: Ispánlaka h. 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ 

(Spenlaka) AF Marosújvári js (Je 386). 1913: Ispánlaka AF vm (Az). – 1909/19: Şpălnaca, Il, L 

1131: r 1073 (176). = Su 2: 177. 1329–1854. – 1974: c. Hopîrta {Háporton kzs faluja É-ra} [23 

C] 

Ispánmezı BSz (Bethlen-É) 1456; Ispanmezew, 1560: Espánmezew, 1576: Ispan-Mezew, 1607: 

Espan-Mezeö (Kádár IV. 133). 1665 körül Ispánmezırıl 40-50 román család széledt le az 

elpusztult falvakba; 14 faluba szóródtak szét (Torma lt.; Jakó). 1733: Nuzamezı, 1750: 

Szpelmezeu, Ispánmezı, 1760–2: Ispán mezı. 1808: Ispánmezı, Spelmezı (73). 1861: ≈ BSz (18). 

1888: ≈ (Spelmezeu) SzD Bethleni js (Je 86). 1913: Ispánmezı SzD vm (Az). – 1909/19: 

Spermezău, Ip, L 1352: r 1132; zs (166). Spermezeu = Su 2: 143. 1456–1854. [13 D] 

Istenmezeje * (Székelyföld?) 1518.II.25.: Ystenmezeye. Somkeréki Erdélyi Márton Istenmezeji 

Jánost is tiltja néhai Kizdi Sándor János és fia: Gáspár nemesi birtokainak elidegenítésétıl (SzO 

VIII. 257). – Su 2: 427. 

Istvánd * Kü (Nagykend és Cikmántor hr) 1325: t/p. Stephand; 1344: p. Estfand (Cs). =: ≈. 1325- 

ben és 1344-ben Szalók nb. Simon bán fiai ill. unokái osztoznak rajta. Balavására és Pipe közt 

442



sorolják fel. Ma hn Nagykend határában, {1864}: Istándi szıllıhegy, Istánd (Pesty győjt.); itt és 

Cikmántor határának K-i részén: 1875. tk: Istand B[ach] és Istand oldala (Gy 3: 554. Istánd). 

1518: p. Isthwand. Szalók nembelieké (Cs 5: 881. Fekvése ismeretlen). – Su 2: 404. 1325–1518. 

Istvánd (Balavásár környékén Km II. 928) 

Istvánfalva 1. Kr (Lugos-DNy) 1888: Istvánfalva KrSzö Lugosi js (Je 386). 1913: Istvánfalva 

KrSzö vm (Az). – Istvanfalva > Ştefăneşti = Su 2: 177. {Sine data} » Darova {Daruvár} D [42 A] 

Istvánfalva 2. * Te (Temesrékás táján) 1471: p. Isthwanfalwa (Zthepanfalwa) Borzlyuk város 10. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 343. 

Istvánháza 1. Fe (Ludas-D) 1410: Istuanhaza (Iczkovits 56). 1446.X.31.: Estwanhaza-i Miklós 

fia: János fia Tamás [fiai vagy testvérei?] János, Gergely, Miklós, Estwanhaza-i Sárosi Miklós fiai: 

László és Zsigmond (KmJkv 594); 1448.X.31.: Johannes, Thomas, Georgius, Gregorius et 

Nicolaus Sarozy dictus, nobiles de ... Estwanhaza (636); 1449: Istwanhaza-i Tamás és János 

meghiúsult határjáráson (656). Ld még KmJkv II. 928. 1587: Istwanháza. – E: fl. 8 den. 25. A: 

fl. 2 de. 67 (Dé 22). 1733: Istvánháza, 1750: Istokhaza. 1808: Istvánháza (73). 1861: ≈ AF (5). 

1888: ≈ AF Marosújvári js (Je 386). 1913: Istvánháza AF vm (Az). – 1909/19: Iştihaza, Ih, L 416: 

r 52; m (7). = Su 1: 311. 1410–1854. – 1974: c. AŃintiş {Jácintos/Cintos kzs faluja D-re} [23 D] 

Istvánháza 2. Za>Ar () 1888: Istvánháza psz (t) Borosjenı Ar (Je 386). 

Istvánháza 3. Za>Ar () 1888: Istvánháza psz (t) Somoskesz Ar (Je 386). 

Istvánhegy KrSzö () 1888: Istvánhegy KrSzö Temesi js (Je 386). » Kavarán. 

Iszkrony Hu (Petrozsény-D hrs a Zsil partján) 1733: Oláh Sij, Dsilul Rumineszk. 1835: Iskronyi, 

Crivadia Silii (Su). 1839: Barbatyeni-gyin-zsosz (Lenk). 1850: Alsó Borbátyén, Borbátyén din 

zsosz (Su). 1861: Iszkrony Hu (22). 1854: Alsó-Borbátyén-Iszkrony, Bărbăteni de Jos (Su). 1913: 

Alsóbarbatyen és Iszkrony egyesülése: Alsóbarbatyeniszkrony Hu vm Petrozsényi js (Az). – 

1909/19: Bărbătenii-de-jos-Iscroni, Abi, L 1070: r 822; olasz, lengyel, m, n (14). Iscroni = Su 1: 

311. 1733–1854. [44 B] 

Iszló Msz (Marosvásárhely-ÉK) 1567: Izlo (SzO II. 217). 1575: a szentpáli csatában a fejedelem 

oldalán jelen volt Kenyeres Tamás, Izlai (SzO VIII. 304). 1602: Iszlo (SzO V. 276). 1614: Iszló 31 

családfı (Msz 44). 1760–2: Iszló. 1808: Iszló (73). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Régeni alsó js 

(Je 386). 1913: Iszló MT vm Nyárádszeredai js (Az). – 1909/19: Islău, I, L 428: r 69; m (97). > 

Isla = Su 1: 311. 1567–1854. – 1974: c. Hodoşa {Székelyhódos kzs faluja, DNy-i hrs} [24 C] 

Iszticsó MT (Görgényhodák-ÉK) 1913: Iszticsó Görgényhodák tartozéka (H). 1943: Iszticsó. 

{Feljebb:} Kisiszticsó v. m. 715 m, N. Iszticsó ırház 1017 m magasan (1943/44. tk). – Isticeu = Su 

1: 311. 1913. {1981 Ø} 

Isztina Fe/FF (Vizakna-ÉK) 1392: p. Stine, Stina; 1394: Sthyno, v. Sthyno (Ub III. 38, 103). 

1733: Stenya, 1750: Stene, 1805: Isztine. 1808: Isztina, Sztinye (73). 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ 

(Stein, Esztena, Stena) NK Bolya-berethalmi js (Je 387). 1913: Isztina NK vm Medgyesi js (Az). – 

1909/19: Ştenea, I, Walachisch-Stein, L 451: r 442 (176). Ştenea = Su 2: 178. 1392–1854. – 1974: 

c. Şeica Mare {Nagyselyk kzs faluja DK-re} [35 D] 

Isztolna Ko (Gyalu-D, Magyarfenes-ÉNy hrs) 1448: Eztholna. Püspöki birtok. 1448.X.24.: 

Eztholna-n lakó Mare (magnus) Nicolae és t: Valentin püspöki jobbágyok részesek voltak ölyvesi 

román jb megölésében (KmJkv 634). 1448: Sztholna (Cs 5: 415). 1733: Sztona, 1750: Stolna, 

1805: Sztolna. 1808: Sztolna, Sztoje (165) 1861: ≈ (14). 1888: ≈ (Sztoje) Ko Gyalui js (Je 671). 

1910: Isztolna Ko vm (Az). – 1909/19: Stolna, Sz, L 188: r 185 (167). = Su 2: 146. 1448–1854. – 

1974: c. Săvădisla {Tordaszentlászló kzs faluja ÉNy-ra} [22 B] 

Isztrákos Bi (Félixfüdı-DK) 15008: Iztrakos (Jakó 359). 1808: Sztrákos (165). 1851: ≈, Bi vm, 

hegyes dombos vidéken, 315 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 2619 hold, ... Birja gr. 

Frimont Béla (Fé 4: 161). 1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 671). 1913: Isztrákos Bi vm (Az). – 

443



1909/19: Stracoş, Sz, L 333: r 329 (168). = Su 2: 146. 1508–1913. – 1974: c. Drăgeşti {Drágcséke 

kzs faluja, ÉK-i hrs} [20 B] 

Iszujka MT (Szováta mellett) 1956: Iszujka. – Isuica = Su 1: 311. 1956. » Sovata [24 C] 

Itelaka Ar (Csánki) : Mikelaka. 

Ittkétfalva Csik (Tusnád-ÉK) 1567: Ittketfalva (SzO II. 221). Bánkfalva ısi tizese: Ittkeetffalwa: 

22 kapu (Venczel 35). 1576: Ittketfalva (SzO IV. 45). – Su 2: 343. {Bánkfalva mellett} Bancu 

[37 A] 

Ivácskó Sza (Erdıd-DK) 1808: Ivacskó, Nikonej (73). 1851: Iváczkó, Sza vm, 225 g. kath. lak., 

anyatemplommal, soványacska földekkel, tölgyes erdıvel. F. u. Szuhányi János (Fé 2: 133). 1888: 

Ivácskó Erdıdi js (Je 387). 1913: Ivácskó Sza vm (Az). – 1909/19: Nicopoiu, I, L 532: r 441; m, 

zs (122). Necopoi = Su 1: 422. 1828, 1851. – 1970: c. Homoroade {Középhomoród kzs faluja É- 

ra} [12 A] 

Iváncs * Ar (psz. Lippa-Ny) 1334: Michael (sacerdos) de Iwanch. Papja 1334.I: 10 báni pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 179). 1510: Iwanchy (Márki, II/1. 204). 1723. tk: Ivancsa, 1884. tk: Iváncsa 

(Gy). – Su 2: 343. 1334, 1410. {Kalodva-D: Ivancea határnév ırzi emlékét} 

Iváncz * Ar (Milova-É) 1440, 1477: Alsoywanch, Felsewywanch Solymos vár tartozékai voltak 

(Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 285, 327. {Vîrful IvaniŃa hegynév ırzi emlékét} 

Ivánd Bi (Csánki) : Inád. 

Ivánd Te>Tt (Temesvár-DNy) 1221: Fons Ivance, ecclesia de Ponte Ivance; 1333: Hinand [: 

Hiuand]; 1334: Hiuand, Iwanch (Tr). 1400: Iwand Csáky-birtok (Cs 2: 43). 1828: Ivánda (Nagy 

398). 1851: ≈, rácz falu, Tt vm, Gyülvészhez 1/2 órányira: 1178 óhitü lak., s anyatemplommal, 64 

7/8 egész telekkel. F. u. Ivándai Karácson István (Fé 2: 139). 1913: Ivánd Tt vm Párdányi js (Az). 

– Ivanda = Su 1: 311. 1221–1851. – 1974: c. Giulvăz {Torontálgyülvész kzs faluja, ÉNy-i hrs} 

[41 A] 

Ivánfalva 1. * Ar (?) 1455: Iwanfalwa (Cs 1: 772. A mai Krassóm. {!} ék. zugában fekhetett). 

1596: Alsó-Jiwanest, Felsı-Jowanest; XVIII: Jovanesti (Pesty: Krassó II/1. 229). – Su 2: 313. 

{Pozsga és Szolcsva sorában említik} 

Ivánfalva 2. (Mikószállása ~ Ivánkatelke) Fe>Újeh>FF (Medgyes-DK) 1291: Vng Péter fia: 

Szerdahelyi Jung Peter, Jakob és Hannus nevő testvérei nevében is, 24 márkáért örökre eladta a 

Szebenszékben, az alcinai szászok földje mellett fekvı Mikuzala[sa] nevő földjét, melyet a szászok 

Iwankatelwke-nek neveznek, Helweg, Gerlah és Stephan nevő alcinai comeseknek (Er I. 490). 

1357: Iwanfalua, 1366: nobiles de Iwanffolwa, 1403: Juanfolwa (Ub II. 136, 233, III. 293). 

1454.II.26.: Péter ivánfalvi (de villa Ysopis) plébános, selykszéki dékán, és Balázs kisselyki 

plébános a Selyki dékánátushoz tartozó plébánosok nevében tiltják Máté püspököt attól, hogy 

bizonyos nekik járó tizedeket továbbra is magának foglalhasson (KmJkv 1147); 1483.VI.4.: 

Iwanfalwa-n Gerendiek részbirtokosok (2454). Ld még KmJkv II. 929. 1733: Ibisdorf, 1750: 

Ibistorff, 1760–2: Óláh Ivánfalva. 1808: Ivánfalva (Oláh-), Eibesdorf, Igisdorf (74). 1861: Oláh- 

Ivánfalva, Eibesdorf, Igisdorf FF (3). 1888: ≈ (Ighisdorfulu romanu) NK Szentágotai js (Je 552). 

1913: Oláhivánfalva NK vm (Az). – 1909/19: Ibişdorful-român (Ighişdorful-român), Oif, 

Walachisch-Eibesdorf, L 779: r 761; m, n, zs (93). Ighişul Vechi = Su 1: 305. 1291–1854. > 1974: 

Ighişu Vechi c. Bîrghiş {Bürkös kzs faluja, Ny-i hrs} [36 A] 

Ivánfalva Fe>Me < Izséptelke Fe (1305). 

Ivánfalva 3. * Te 1. (Lugos-Ny, Fikatár/Feketeér mellett) 1369: Iwanfalva (Cs 2: 43). – Su 2: 343. 

Ivánfalva 4. * Te 2. (Temesjenı mellett) 1479: Iwanfalwa-t, Sarád város tartozékát Garai Jób 

eladta Alsólendvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak (Cs 2; 20. Sarád). – Su 2: 243. 1472 {?}, 1479. 

444



Ivánfalva 5. To (Torda-Ny, Járabánya-DDK, a Gyalui-havasok K-i lábánál, az Aranyosba önlı 

Jára-pataktól D-re) 1426: p. Ywanfalwa; 1473: p. Iwanfalwa; 1524: ≈. (¤) Jára vár tartozéka. Járai, 

Peterdi, Csáni, Hosszúaszói, Lupsai-birtok. Mihály deák és Kajári Pán Tamás tordai sókamaraispánoké 

is volt (Cs 5: 710. Elpusztultnak írja, s hogy helyére települt Kákova). Ivánfalva * To 

(Alsójára környékén Km I. 936, II. 929). 1733: Járai Kákova, 1750: Kakova. 1808: Ivánfalva, 

Kákova (73). 1861: ≈ To (10); Kákova To (10). L 1910: 1060 (r), 1992: 686 (Le). 1913: 

Aranyosivánfalva TA vm (Az). – 1909/19: Cacova-Ierii, K (Ivánfalva), L 940: r 931 (34). = Su 1: 

119. 1426–1913. [22 D] 

Ivánfalva 6. Za (Brád-ÉNy, a Fehér-Körös jp-i úton) 1441, 1445: Iwanfalwa. Világos várhoz 

tartozott (Cs 1: 733. Talán a mai Juonesd Nagy-Halmágytól dny). 1760–2: Jionesti. 1808: 

Juonesd, Jonesdorf, Givonesti ~ Juanesti Za (76). 1888: ≈ Ar Nagyhalmágyi js (Je 395). 1913: 

Körösivánd Ar vm (Az). – 1909/19: Ioneşti, J, L 335 ort. r (97). = Su 1: 310. 1441–1854 {1913}.– 

1974: c. Hălmagiu {Nagyhalmágy kzs faluja DNy-ra} [33 A] 

Ivángyörgyfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Iwangewrghfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás 

király a Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 343. 

Ivánháza * Ar {Lippa-DNy?} [1080–90]>1347: Iuanhaza. I. László és Lambert herceg adta a titeli 

prépostságnak Szıdivel és Zábránnyal együtt. Ezek közelében fekhetett. Lehet, hogy azonos Iváncs 

faluval (Gy 1: 179). 1487: Iwanhaza (Cs 1: 772). – Su 2: 313. 1487. {Kovászi mellett. K: Lippa- 

ÉNy} CovăsinŃ [32 A] 

Ivánkafalva ~ Ivánkaháza Bi (Csánki) : Jankafalva. 

Ivánkafalva * Te (Temesrékás táján) 1472: Iwanfalwa, 1489: Iwankafalwa Rékás város 6. 

tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 343. Iwankafalwa 1472. 

Ivánkatelke 1. (Jankatelke) * Do 1322: t. Iwankateleke. Toldalagiak örökölt birtoka. Pulyonnal 

együtt eladták 2/3 részben Wass Miklósnak, 1/3 részben Szentegyedi Chama fia Jakabnak. 1483: 

Jankatelke néven Szentegyed határában említik (Gy 2: 73). 1447: Iwanka; 1467: Jankatheleke 

(Kádár IV. 139). – Su 2: 343. 

Ivánkatelke 2. Fe (Marosújvár-K, Nagylak és Koppánd között) {1235–70} 1285: v-m Coppan ... 

iuxta Marosium et t-m Iuankathelke iacentem iuxta eundem; 1286: t. Jowanka teluke; 1291: t. 

Iuankateleke iuxta v-m Cuppan. Örökös nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet IV. Béla király 

Kökényesrénold nb. Imre mesternek adott, aki 1285-ben Koppánddal együtt az erdélyi káptalannak 

adta, majd 1286-ban megújította ivánkatelki adományát, elválasztva az adományozott részt fivére: 

Mykud bán részétıl. 1291-ben Csúcsi Mokou fia Miklós és Lukács követelte magának, az alvajda 

elıtt azonban lemondtak a káptalan javára (Tévesen: Iczkovits 56 és Su I. 126 és II. 343. Gy 2: 

167). 1587: Nagylak, Kaptalan. – E: ---, A: fl. 20 (Dé 21). 1733: Kaptalan, 1760–2: Maros 

Káptalan. 1808: Káptalan h. 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ AF Marosújvári js (Je 402). 1913: 

Maroskáptalan AF vm (Az). – 1909/19: Căptălanul-de-Murăş, Mk, L 552: r 467; m (37). 

Căptălan = Su 1: 126. 1587–1854. [23 C] 

Ivántelke * Te (Temesvár-DDK, Fólya mellett) 1462: Iwantheleke (Cs 2: 43). – Su 2: 344. 

Iványos Gy (Gyergyóbékás-D) 1734: Ivántı (SzO VII. 375). 1854: Iványos (Bul. 54). – Ivanioş > 

Ivăneş = Su 1: 311. 1734, 1854. > 1981: Ivaneş [25 B] 

Ivásfok * Sepsiszék (?) 1477: predium Iwasfog (SzO III. 98). – Su 2: 344. 

Ivópataka Uh (Zetelaka-ÉK, a Nagy-Küküllıbe b. o. ömlı patak völgyében) 1956: Ivópataka 

Zetelaka tartozéka. – Izvoare = Su 1: 312. 1956. – 1974: c. Zetea {Zetelaka kzs. faluja} [25 C] 

Iza folyó Mm-ban 1353: fl. Iza a Borsa-hágó alatt ered, Dragomérfalvánál vette fel a 

Kelemenpatakát 1377: riv. Kelemenpataka, egybefolyásuknál, Sziget elıtt a Róna-patakot s a 

kisebb Feketepatakot 1353: inter 2 fl-os Rona et Feketewpatak ~ Feketupatak (Gy 4: 111/4). 

Izbaj * Kr (?) 1437: Izbay (Pesty: Krassó II/1. 230). – Su 2: 344. 

445



Izbita AF (Abrudbánya-DK) 1850: Isbita, 1854: Iszbita (Su). 1909/19: Bucsum-Izbita Bucsum 

tartozéka (30). – Bucium-Isbita > Izbita = Su 1: 312. 1850, 1854. – 1974: c. Bucium {Bucsony kzs. 

faluja, DNy-i hrs} [34 A] 

Izgár Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tótól É-ra) 1389: Izgara (Cs 2: 43). 1462: Nagyzgar, 

Raykoyzgar Doboz 38-39. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). 1602: Izgard, 1607: Izgar, 1785: 

Ischkar (Pesty: Krassó II/1. 230). 1808: Izgár (74). 1888: ≈ KrSzö Bogsáni js (Je 388). 1913: 

Izgár KrSzö vm Boksánbányai js (Az). – 1909/19: Isgar, I, L 1267: r 812; m, n (97). Izgar = Su 1: 

312. 1389–1851. + 2: 392. Raykoyzgar. – 1974: c. Vermeş {Krassóvermes kzs faluja, ÉNy-i hrs} 

[42 A] 

Izgara * Te (Detta táján) 1410: Wasayzgara Doboz 50. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 

344. 1462. 

Izvor * Kr (Kaprevár táján) 1596: Izvor (Pesty: Krassó II/1. 232). – Su 2: 344. 

Izvorcz * Ar (Lökösfalva mellett) 1440: Izworcz Solymos vár 82. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). =: Izvorcz, ≈; 1451: Izwarecz (P); 1454: Iswarecz a Suggyai kerületben; 1453-tól 

Hunyadi János birtoka (Cs 2: 42, 61); 1511: Izwaricha, 1597: Izvaricza, 1622: Izuarecz, 1723: 

Izvor (Pesty: Krassó II/1. 231). – Su 2: 344. 

Izsák * Te (Temesrékás táján) 1459: Isak Cseri vára tartozéka; Mátyás király a Kanizsaiaknak 

adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 343. 

Izséptelke Fe>Me (Medgyes-D) 1305: t/v. Isontelke [: Isoptelke]; 1359: Isyptellis [: Isyptelke]. 

1305-ben Becsegergely nb. Apa fiai és Miklós fia Gergely osztozásakor Apa-fi Gergelynek jut. 

1359-ben a Baromlak és Mártontelke közti határ ÉK-en Izséptelkénél kezdıdik (Gy 2: 198). 1305: 

≈ (An 1: 722). 1359: v. Isopis, 1414: v. regalis Ysopis, 1429: villicus totaque communitas Ysopis 

dicta (Ub II. 158, III. 600, IV. 380). 1520: Isofalwa (Zichy XII. 399). 1532: Ybesdorff (Scheiner 

47). 1733: Ibisdorff, 1750: Ibistorff. 1808: Ivánfalva (Szász-) aliis Szász Ibisdorf vel Ibistar h., 

Eibesdorf g., Ibisdorf aliis Igisdorf val. 1861: Szász-Ivánfalva, Eibesdorf, Igisdorfu Me (36). 1888: 

≈ (Sächsisch-Eibesdorf, Ibisdorfu-Sasesc) NK Bolya-berethalmi js (Je 640). 1913: Szászivánfalva 

NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Ibişdorful-săsesc, Szif, Ed, L 1216: r 571; n, c (93). > Ighişul 

Nou = Su 1: 305. 1305–1854. [35 B] 

Izsópallaga Bi (Élesd-DK) 1508: Isoparlaga (Jakó 264). 1808: Izsopallaga ~ Isopallaga (74). 

1851: Isópallaga, {r} Hatór {!}, Bi vm, 3 dombon keresztül szórva, 710 n. e. óhitő lak., kik 

meszet készitnek, s avval kereskednek. Határa 6478 hold, ... Birja Beöthy Zsigmond. Van itt óhitő 

anyatemplom (Fé 2: 137). 1888: Izsópallaga (Határ) Bi Élesdi js (Je 388). 1913: Izsópallaga Bi vm 

(Az). – 1909/19: Hotar, Ip, L 942: r 719; m, zs (91). = Su 1: 296. 1508, 1692, 1851. – 1974: c. 

łeŃchea {Cécke kzs faluja DK-re} [21 A] 

446



J. 

Jabalcs Kr (Resicabánya-D, a Karas j. p.) 1564: Jabalchna, 1607: Jabalcsia, 1713: Jabalcs 

(Pesty: Krassó II/1. 232). 1808: Jabalcsa (74). 1851: ≈, horvát falu, Kr vm, 479 kath., 16 óhitü lak. 

F. u. a kamara (Fé 2: 143). 1888: ≈ KrSzö Resicai js (Je 389). 1913: Krassóalmás KrSzö vm 

Resicabányai js (Az). – Jabalcea > Iabalcea = Su 1: 300. 1564–1851. [42 D] 

Jablánc Te/Szö (Herkulesfürdı-ÉNy) 1402: Jabolchina (P); 1428–1484: Jabolchyna, Jabelchna, 

Yabelchna in districtu Myhald (Cs 2: 43); 1439: Jablanc, 1500: Jablanowo, 1501: Jablanicza, 

1690–1700: Jabalnicza (Pesty: Szörény II. 93). 1808: Jablonicza (74). 1888: Jablanicza KrSzö 

Orsovai js (Je 389). 1913: Bélajablánc Krszö vm (Az). – 1909/19: IablaniŃa, J, L 1829: r 1795; m, 

n (92). = Su 1: 300. 1402–1840. [55 A] 

Jacobi Villa : Villa Jacobi Do (1332) : Szentjakab : Szászszentjakab BN. 

Jád Be (Beszterce-ÉK hrs) 1311: Pettendorf ... inter Jaad et Alpes; 1331: hospites et populi de 

Jad; populi vestris (regis) de Jad; 1332: v. Jad; 1332–5: Nycolaus plebanus de Venacione ~ 

Venatione. Mint Epemezıvel szomszédos falu tőnik fel. Az idevaló királyi telepeseket és népek 

használták a magánbirtokba került Epemezı földjét; ezért 1331–2-ben perelték és tilalmazták ıket. 

Papja 1332: 1 lat, 1334 I: 4, 1334 II: 4, 1335 I: 3, 1335 II: 3 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 561). 1587: 

Jad in auro cuso fl. 6 solvit (Dé 71). 1733: Iadul, 1750: Iad, 1805: Iád. 1808: Jád vel Jaád h., 

Joden g., Jádu val. 1861: Jád, Jadt Be (39). 1888: Jád (Jaád, Jód, Jadu) BN Jádi js (Je 389). 

1913: Jád BN vm (Az). – 1909/19: Iad, Jád, Jaad (Jodt), L 1533: r 376; n (92). > 1964: Livezile 

= Su 1: 361. 1311–1964. [14 C] 

Jádvölgy Bi 1888: Jádvölgy vasúti állomás (t) Csornoháza Bi (Je 389). 

Jágeros hegy Uh 1808: Mons Nagy-Jágeros Uh (74). 

Jáhorosbérc Hsz 1808: Mons Jáhorásbirsz (74). 

Jakabfalva Cs Kászon : Kászonjakabfalva. 

Jakabfalva 1. Sink (Szentágota-ÉK) 1309: villa Jacobi. Miklós plébános (An 2: 551); M. plb 

Kozd-i dékán (576); M. Cozd-i dékán, jf-i plb (610). 1349: p. Jakabfalva (Tr). 1488: Jacobsdorff 

75 adófizetıje volt ekkor (Berger 65). 1733: Jakesdorff, 1805: Jakabfalva. 1808: Jakabfalva, 

Jakesdorf ~ Jokesdorf, Jákisdor {!} (74). 1861: ≈, Jakobsdorf NSink (37). 1888: ≈ (Jakobsdorf, 

Jakesdorf, Jacobeni) NK Szentágotai js (Je 389). 1913: Jakabfalva NK vm (Az). – 1909/19: 

Iacobeni (Iacăsdorf), Jf, Jd, L 1978: r 416; n; 15 m (97). = Su 1: 300. 1309–1854. [36 A] 

Jakabfalva 2. * Te 1. (Csák táján) 1478: pr. Jakabfalwa. Csáky-birtok (Cs 2: 43). – Su 2: 345. 

Jakabfalva 3. * Te 2. (Temesvár-DDK, Sebed mellett) 1483: p. Jakabfalwa. Oszlári Majosiak 

birtoka volt s bizonyára valahol Oszlár vidékén feküdt (Cs 2: 43). – Su 2: 345. 

Jakabpataka * Fe (Gergelyfája és Pókafalva között) 1324: t. inter t-m Gregorfaya et Laadnuk ... 

que Jacabpataka vocatur. 1324-ben Pouka-fi Henning és Bochen egyrészrıl, s Kelneki Salamon-fi 

Mihály és Miklós meg Dániel-fi Mihály és Miklós kettéosztották Jakabpataka földet. K-rıl a 

Pouka-fiak, Ny-ról a Salamon- és Dániel-fiak kapják. A vásztóhatár Alárd falujától (Ringelkirch- 

Hosszútelek) Veresegyházig tartott. Ma Girdan erdı és patak (1875/93. tk) található e helyen (Gy 

2: 167). 1407: Iacabpataka (Iczkovits 57). – Su 2: 342. 1324, 1407. 

Jákótelke Ko (Bánffyhunyad-DDK; 600 m) 1393: p. regalis Jakoteleke a. n. Horthlaka. 1393-ig 

Sebesvárhoz tartozott; ezután Kabos, Valkai, Farnasi, F. Veres, Gym-i Kemény s más birtokosé 

(1393–1518 Cs 5: 362). 1587: Ksz: Jakotelke. fl. 12. (Dé 64). 1606: Jakotelke (Ve: Doc. VI. 145). 

1666: Jako Telke zabdézmája a gyalui várhoz jár (Gyalu 161). 1760–2: Jakobtelke. 1808: 

Jákótelke, Jakesteig, Horlestie (74). 1861: ≈, Horlotsel Ko (12). 1888: ≈ (Jakotake, Horlecsel) Ko 

447



Bánffyhunyadi js (Je 390). 1913: Jákótelke Ko vm. # KszHn 1942. 38. Sebestyén: MtT 1979. – 

1909/19: Horlacea {< Hortlaka}, Jt, L 196: r 39; m (91). 1929: ≈, L 267, H {Vá}: Huedin 7 km 

(AnR). = Su 1: 295. 1393–1854. – 1974: c. Sîncraiu {Kalotaszentkirály kzs faluja, DK-i hrs} [22 

A] 

Jákóvára * Sza (Szatmárnémeti-K, a vár romjai Aranyosmedgyes mellett) 1274: possessio 

Jakouara (Tr). – Su 2: 345. 

Jalsanicza * Te/Szö (Bozovics táján) 1484: Jalsanycza in districtu Halmas. Gerlistye és Rudaria 

közt sorlják föl (Cs 2: 43). 

Jám Kr (Oravicabánya-Ny) 1221: ecclesia de Jani [: Jam]; 1335: p-es ... Jam et 

Borzascenthgyurgy; 1349: p. Jaam, fl. Jampataka. 1221-ben a pápa megerısíti az ittebei (Keve 

vm) kanonokokat a jámi egyház birtokában. 1355-ben László kalocsai érsek rokona: Jánki Kis 

Miklós birtoka, melyet az érsek ill. ér(d)somlyói és krassófıi várnagya Bogdán vajda beköltözése 

idején nagyon megterhelt szolgáltatásokkal és adóval. 1349-ben megállapították a Miklós 

birtokolta Jám, és Küke, Pousa fia János birtoka határát azon jeleknél, amelyeket egykor Jánki 

Dénes fia Miklós és Parakuvh [Küke birtokosa 1266-tól] állított: ... a pt. Or. inter p-es Jaam et 

Kuke 2 metas ... ad pt. Occ. ... 2 m-s ... in silva ... usque ad fl-m Wetelnuk, ubi qd. fl. Jampataka ... 

cadit in fl-m Vetelnuk, ... 3 m-s ... 1. ... ad ... p-em Kuke, 2. a pt. magistri Nicolai Jaam, 3. ... ad v- 

m Ebed, ... que a pt. Mer. ad p-em ... Kuke et a pt. Sep. magistro Nicolao sep. ... Mivel Jám falu 

kissé DNy-ra fekszik azon ponttól, ahol a „Jámpataka“ beömlik a Vic’nik patakba, a K-rıl Ny felé 

haladó határ D-i, jámpataki oldalán, de a mai falu K-i szélénél terült el a régi Jám, tıle É-ra Küke 

és a kettıtıl Ny-ra Ebed (Gy 3: 485). 1808: Jam vel Jamen val. 1851: Jám, Kr vm, a Karas vagy 

Krassó vize mellett, Te vm szélén; 6 kath., 1136 óhitü lak., s anyatemplommal. Birja gr. Bissingen 

(Fé 2: 146). 1888: Jám KrSzö Jámi js szh; ház 228, L 1083 (Je 390). 1913: Jám KrSzö vm (Az). 

1920: határfalu. – 1909/19: Iam, J, L 1136: r 985; m, n (92). = Su 1: 300. 1335–1851. – 1974: c. 

Berlişte {Berlistye kzs faluja ÉNy-ra} [41 D] 

Jámsorút * Kr (?) 1535: predium Jamsorowyth (Pesty: Krassó II/1. 233). – Su 2: 345. 

{Resicabánya és Oravicabánya környéki falvak sorában említik} 

Jancsófalva Bi (Tenke-ÉK) 1808: Jancsesd, Jencsegy (74). 1851: Jáncsesd, Bi vm, egy nagy 

dombtetın 2 völgy közt, 486 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Fejér agyagos határán van 250 

hold szántó, 120 h. rét és 716 h. erdı, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 2: 146). 1888: Jancsesd 

Magyarcsékei js (Je 390). 1913: Jancsófalva Bi vm (Az). – 1909/19: Iănceşti, Jancsesd, L 568: r 

565 (93). > Inceşti = Su 1: 308. 1828, 1851, 1913. – 1974: c. Ceica {Magyarcséke kzs faluja, 

DNy-i hrs)} [20 B] 

Jánk Kr (Oravicabánya táján, Jám mellett) 1335: de Jank, 1383: de Iwank nemesi névben bukkan 

fel. A Karas mentén feküdt (Cs 2: 103). 1335: Jank (Tr). 1370: Janky, 1382: Janyk, Jwan (Pesty; 

Krassó II/1. 235). – Su 2: 345. 

Jankafalva Bi (Diószeg-D) 1291–4: in v. Ivance, in v. Ivanka f-i Odun; 1307: in p-e ... Neguenzil 

vocata iuxta Er prope Dyozeg , eccl-m in honore S. Georgii ... 1333–4: Nycolaus sacerdos de v. 

Iuanka, Yohankahaza. 1291–4 között a falu egy ízben 30, másszor 20 kepe tizedet ad a püspöknek. 

Gutkeled nb. Kis Kozma és Odun fia Ivánka 1307-i osztozásakor utóbbinak jut a Sz. Györgyegyház. 

Papja 1333: 4, 1334: 4 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 627). 1307: Negvenzyl, 1343: Negwenzyl 

(Tr). 1393: Iwankahaza, 1408: Jankahaza (Cs); 1438: Jankafalwa (Cs; Jakó 264); 1486: 

Iwankafalwa (Cs 1: 611). 1652 Bács (Ko vm), Fugitivi: Borsai István is Magyarországban, Janka 

faluan, Zólyominé jószágában lakik (Z: a megnótázott Albisi Zólyomi Dávid felesége: Iktári 

Bethlen Katalin. Gyalu 129/2). 1662.VIII.25.: Georgius Tunyoghi de Jankafalva Albisi Zólyomi 

Miklós erdélyi birtokainak praefectusa (Gyalu XCVII). 1808: pr. Janka seu Jankafalva h. 1851: 

Jankafalva, igen szép puszta, Bi vm, az Érmelléken: 150 ref. lak., több csinos urilakkal. E 

pusztának határa 3000 holdnyi terjedésü s mindennel megáldott. Van híres bort termı és roppant 

szılıhegye, gazdag fekete szántóföldjei; az Ér mentiben kövér kaszáló és nádas rétjei; s a 

szılıhegy háta megett erdeje. Birják Szilágyi Gábor, Vincze Miklós, Jármy László, özv. Nagy 

448



Lajosnı, Lévay, Dömsödy, Laky, Ercsey, Szeremley, Derecskey, Olasz. Vecsey, Patai, Ibrányi, 

Sebes, Bay stb. Kiss Péter-féle örökösök (Fé 2: 147). 1888: ≈ Székelyhidi js (Je 390: & Kis- 

Janka psz). 1913: Jankafalva Bi vm. 1920: határfalu. – 1909/19: Ianca, Jf, L 469: r 34; m (92). = 

Su 1: 301. 1291–1851. + 2: 376. Negvenzyl. [10 D] 

Jankatelke Do (prédium Szentegyed határában Km II. 930) 

Jánosd Bi (Szalonta-ÉK) 1203: forum de Janosd; 1213: Buchud de v. Ianust, Vosos =; Ereu 

villicus de =; 1291–4: in Janusd; 1332–7: Andreas sacerdos de v. Ivanusd, Paulus =. 1203-ban 

Imre király a váradi püspökségnek adta Bihar vm vámjainak 2/3 részét, kivéve Jánosd vásárvámját. 

1213-ban egy lakója gyantai embert, falunagya pedig varsányi lakost vádol lopással, s idevaló a 

bihari ispán poroszlója. 1300-ban a Görbediek osztoznak rajta. Papja 1291–4 között egy évben 1 

unciát ad a püspöknek; 1332: 12, 1334: 13, 1335–7: évi 14 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 627). 1475: 

Janosd (Cs 1: 611). 1587: Janosd (Kiss 687). 1727 Egerbegy (Ko vm), Fugitivi: Szamosán Mafftye 

Várad vidékén Jánosdára szökött (Gyalu 320); 1727 Hidegszamos: Márton János a Keresben, 

Jánosdán lakik, fiaival, kiknek egyikét Mihálynak, másikat Gaurillának hívják (330); 1737 

Egerbegy: Trucza Szimjuon 3 esztendeje hogy ugyan a Körösbe, Jánosdra ment ki (384). 1808: 

Jánosda h. 1851: ≈, Bi vm. A helységnek hosszát végét egy nagy völgy kigyózza át, különben a 

határ róna. Népessége 1288 n. e. óhitü, 27 r. kath., 9 ref., 4 zsidó. Óhitü anyatenplom. Határa 7810 

hold, ... Van itt egy közlakos telkén valami igen nagy épület maradványa, honnan köveket 

hordanak a lakosok, s hihetıleg kolostor lehetett. Birtokosa 3/4 részben a váradi deák püspök, 1/4 

részben Blaskovics Bertalan (Fé 2: 148). 1888: Jánosda Bi Tenkei js (Je 391). 1913: Jánosd Bi vm 

(Az). – 1909/19: Ianoşda, Jánosda, L 1728: r 1588; m, zs (93). = Su 1: 301. 1203–1851. – 1974: 

c. Mădăras {Madarász kzs faluja K-re} [20 B] 

Jánosfalva 1. * Ar (Lippa-D) 1440, 1477: Janosfalwa Solymos vár 88. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos). – Su 2: 345. 

Jánosfalva 2. Bi 1. (Belényes-Ny hrs a Fekete-Körös b. p.) 1422: Janosfalwa (Cs 1: 611; Jakó 

265). 1552: Janusfalwa (Györffy István 73). 1808: Jánosfalva, Ivanyesti (74). 1851: ≈, Bi vm, 

rónás helyen: 349 g. kath., 137 ref. lak., e. óhitü anyatemplommal. ... Birja a váradi görög püspök 

(Fé 2: 148). 1888: ≈ Belényesi js (Je 391). 1913: Körösjánosfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Ioaniş, 

Jf, L 488: r 201; m (97). = Su 1: 309. 1422–1913. – 1974: c. Finiş {Várasfenes kzs faluja, É-i hrs 

} [21 C] 

Jánosfalva 3. * Bi 2. (Élesd táján) 1406: p. walachalis Janusfalwa (Jakó 341). – Su 2: 345. 

Jánosfalva 4. * Te/Kr (Lugos táján) 1444: Janusfalwa Zsidóvár 26. tartozéka volt (Cs 2: 15. 

Zsidóvár). =: ≈ (Pesty: Krassó II/1. 236). – Su 2: 345. {P} 

Jánosfalva 5. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Homoród jp-i úton) 1448: Janosfalwa, 1487: 

datum in p-ne Janosfalva, 1566: Janosfolwa (SzO I. 157, 256, II. 196). 1583: Was János nemes 

személy, Janosfaluan lakó lófı tanú Zsombor (Kh) határperében. 1614: Jánosfalva 29 családfı (Uh 

23). 1760–2: Homoród Jánosfalva. 1808: Jánosfalva (74). 1861: ≈ Uh (27). 1888: ≈ (Homoród- 

Jánosfalva) Uh Homoródi js (Je 391). 1913: Homoródjánosfalva Uh vm (Az). – Ianoşfalău > 

Ioneşti = Su 1: 310. 1448–1854. – 1974: c. CaŃa {Kaca kzs faluja ÉK-re} [37 A] 

Jánosfölde Tt (Zsombolya-DK) 1805: Jánosföld (Borovszky: Torontál 58). 1951: ≈, német falu, Tt 

vm,: 1348 kath., 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Lakosai contractualisták, s vagyonos 

emberek. F. u. gr. Buttler János örökös (Fé 2: 148). n: Johannisfeld. 1913: Jánosfölde Tt vm 

Párdányi js (Az). – Iohanisfeld = Su 1: 310. 1805–1913. – 1974: c. Uivar {Újvár kzs faluja D-re} 

[41 A] 

Jánoskenézfalva * Kr (Resicabánya táján, Ezeres mellett) 1389: Januskenezfalua (Pesty: Krassó 

II/1. 236). =: Januskenezfalwa (Cs 2: 103). – Su 2: 345. 

Janova Te (1808) : Jenı (Temesjenı). 

449



Jára 1. * Csa (Csanád-DK) 1232: t. Jara; 1330: a pop-is f-rum Jara, = in v. Jara; Mich. de 

Jara; 1332: Lad. de Jaza. 1232-ben Pony birtok határosa (DNy felé). A falu népe 1330-ban 

tanúkihallgatás kapcsán szerepel. Köznemesek birtoka (Gy 1: 859). 1451: Jara, 1456: Yara (Cs 1: 

698). 1717: Jari (Borovszky: Csanád II. 251). – Su 2: 345. 1232–1717. 

Jára 2. To 1. (Torda-Ny) XIII-i templom. 1286: Iara-i Murun fia Benedek comes hőséges 

szolgálatai jutalmaként felszabadítja Pál nevő szolgáját szabad rendő feleségétıl: Margittól 

született fiaival és leányaival együtt, kivéve Péter nevő nagyobbik fiát, akit továbbra is maga és 

utódai szolgálatában tart (Er I. 425). 1303: nobiles de Jara (Cs). 1310: [Also]Jara-i Marcellus fia 

Domokos a provincia bírájának albírája (An 2: 899). 1332-7: sacerdos de Jara; 1417: p. Jara et 

altera Jara; 1438: p. Felsew Jara et Alsow Jara; 1461: Jarabanya, cum suis pert.; 1474: aurifodine 

in territorio p-is Jara ... Pilisi Benedek mester és (Tordai) Aranymőves vagy Ötvös (Aurifaber) 

János itteni aranybányáik s az ezekhez tartozó zúzó (gaza), ház (domus) és malmok (molendina) 

egyenlı jogú birtoklására szövetséget kötnek, oly módon, hogy a szövetség utódaikra is kiterjedjen. 

1524: p. Also Jara, Felsew Jara. Járai, Alsójárai, Járai Huszár, Kis, Székely; Zichy, Gordovaibirtok. 

Szn 1440: Magyari Jakab; 1442: Váradi Tamás; 1450 k: Okos (János, Benedek, Bálint); 

1503: Meleg János. Jbn 1504: Tót Lırinc, Fazakas István, Gyalai Máté, Egyed Lázár bírák. Hn 

1504: Zenamezew (Cs 5: 710-712. Vö. Jára vár). 1427: Járai György, János, Péter (KmJkv 24); 

1430.III.7.: Járai Domokos ü: L. Dezsıfi János (36); 1430.IV.11.: Járai Domokos te: Imre és 

Mihály nevében is Feljara-n a templom és Páncélos László kuriális telke melletti jobbágytelket, 

amelyen Csiker Balázs lakik, visszabocsátja Csáni Torda fiainak (57); 1430.IV.14.: Szentegyedi 

Istvánné, korábban Csáni Péter özvegye: Erzsébet összes birtoka oltalmazását fiára: Mártonra és 

Thoroczkai Elyüsre bízza, amíg Járai János fia Miklóstól született fiai: Pál és Miklós el nem érik 

a nagykorúságot (63); 1439.XI.30.: Járai Mihály és János fia: Domokos fia Péter - János [?] fia 

néhai János fia Imre, s gy: Bertalan és Gál, továbbá Domokos fia: János fia István és fia: Balázs, 

végül János fia Miklós fiai: Pál és Miklós nevében is – tiltja, hogy az említett Péter apja: János fia 

Domokos FelseJara-n azt a telket, amelyen Aranyász Benedek lakik, eladja Csáni Tordafi 

Lászlónak (156); 1440.III.26.: Szarkadiak Járai Menyhért fia György nevében is tiltakoznak 

amiatt, hogy osztályos atyjukfia: Szarkadi Benedek fia László vérdíj fejében Bogáti Péternek 

engedje át Járai néhai László fiai: Miklós, László és Imre magtalan halálával reájuk szállott 

Boldoc, Szind, Berkes, Remete, Szurduk, AlsoJara, FelseJara, Bánya birtokbeli részeit és Jarawar 

(castrum) felét (219); 1440.XI.19.: Szarkadi Benedek fia: László Alsojara-n lakó jobbágyfamiliárisának: 

Magyari (ds) Jakabnak adja azt a helyet, ahol háza áll, mindkét fordulóban 4-4 

hold földdel, a Zenamezew n. helyen 3 kaszaalja szénafővel és az ottani jobbágyoknak járó közös 

javakkal együtt, szolgálatai és a parasztfelkelés idején tanúsított hőségéért (288); 1442.I.29.u.: 

Járai Péter a Szent Miklós-templomban huszonötödmagával esküt tett, hogy Alsoyara-n lakó 

familiárisai: Váradi Tamás és Nagy György nem az ı parancsára akarták megölni Járai Jánost 

(413). Ld még KmJkv I. és II. 1587: Jara utraque. – E: fl. 22, A: fl. 7 den. 34 (Dé 65). Unitárius 

templom (XIII. szd, átépítve); XVIII. szd: Református templom (Le). 1595: Fazekas István, 

Gombos János, Szabó Benedek fazekasok (Kós). 1700 táján Bethlen Miklós részbirtokos. 1733: 

Jára, 1760–2: Alsó Jára. *1772: Káli Nagy Lázár kolozsvári fıbíró, a kolozsvári színház 

mecénása (–1837.VII.26., Kv). 1808: Jára (Alsó-) (74). 1814: Banda István, Német-Papucz 

Mihály fazekasok (Kós). 1848-ban magyar lakossága csaknem teljesen elpusztult. 1861: A-J To 

(9). 1872: Fazekastársulat alakul 37 taggal (Kós). 1888: A-J TA Alsójárai js szh, ház 286, L 

1445 (Je 205 & Macskakı telep). L 1910: 1842 (r, m), 1956: 1956 (20% m) (Le). 1913: Alsójára 

TA vm (Az). A XX. század elsı feléig jelentıs volt aranybányászata, fazekasipara. # Aszalós 

György (volt járai szolgabíró): Jára története, 1925 (ms). Kós: Járai vásárok (: 1976). Kós: Járai 

parasztfazekasság (1949 : 1979). – 1909/19: Iara-de-jos, Aj, & Masca (Macskakı), L 1724: r 862; 

m (93). > Iara = Su 1: 301. 1288: Zara (= Iara), 1322–1854. [22 D] 

Jára 3. * To 2. (Alsójára mellett) 1417: p. Jara et altera Jara; 1430: p. Feljara; 1504: p. Felsew 

Jara; 1524: p. Felsew Jara. Szn 1430: Chyker (uı 1455 k. Alsójárában); 1439: Aranyaz {= 

Aranyász, nem "Aranas"} (Cs 5: 710). 1449.VIII.18.: Fewlyara-n Mezıcsáni Tordafi, Szécsi, 

Boldoczi, Járai részbirtokok (KmJkv 733); 1473.VII.3.: a FelsewJara-i Csáni-részt zálogba adják 

450



a tordai sókamarásoknak (2103); 1477.IX.22: FelsewJara-i néhai Péter fia Albert FelsewJara-n 

másfél jobbágytelkét két Ft és 25 dénáron zálogba adja {Szamosfalvi} Gyerıfi Antalnak (2243); 

1482.II.19.: FelsewJara-n felszólították Hosszúaszói Bálintot és Györgyöt a náluk zálogban levı 

birtokrészek visszaadására (2340). Ld még KmJkv II. 897. 1587: Jara utraque. – E: fl. 22, A: fl. 

7 den. 34 (Dé 65). 

Jára 4. Járavár * To (meghatározhatatlan fekvéső, elpusztult erısség Alsójára környékén 

KmJkv) 1417: p. Jara et altera Jara cum castro similiter Jara a. n. Belwar; 1438 castrum Jara; 

1440: castrum Jarawara. 1413 óta folyó per tárgya; egyezséggel 1417-ben a Zichyiek megosztják. 

1438-ban Bogátiak tartanak jogot e várhoz és több részbirtokhoz. 1440: uık óvást emelnek: 

Szarkadi (Benedek) fia László ne zálogosítsa Járai Péternek (Cs 5: 671. az Aranyos egyik 

mellékvölgyében: Felsıjára > Podsága hr Bélavár?) 1438.VIII.2.: Járaiak beleegyezésüket adják, 

hogy rokonuk: Bogáti Péter beiktathassa magát a [járai?] vár és tartozékai ıt anyja jussán megilletı 

részébe (KmJkv 99); 1440.III.26.: Jarawar (castrum) ld Jára (219); 1440.V.23.: Bogátiak tiltják 

Szarkadi Lászlót attól, hogy Jarawara castrumot és tartozékait elzálogosítsa Járai Péternek (232). 

– Su 2: 345. Jara 1417, 1440. 

Jára 5. To 3. (Marosvásárhely-ÉK) 1303: Jara. Muron fiai Jara-i nemesek a To vm-i Bud föld 

felét bírják; Jara-i Marcellus fia Dénes magister, Gerend-i Miklós comes és testvére Saul magister 

nıvérének férje, [sógoraitól] megkapja Bud másik felét (An 1: 378). 1332: sacerdos de Jara (Tr). 

1332-7: Petrus de Jara; 1340: Jara; 1457: p. Jara; ... 1505: p. ≈; 1477: Felsew Jara; 1495: ≈. 

Járai ~ Járai Abafá(ja)i, Ilyei, Szengyeli, Felsıjárai, Somkeréki Erdélyi, Szénási és Galaczi-birtok. 

Jbn 1486: Folnagy, Johos, Kotyó, Ferenczi, Varga, Tapasztó, Sipos, Kis (Parvus), Alcs, Fodor, 

Sulyok, Tako, Orromberg, Kádár, Járai; 1486, 1488, 1489: Székely, Moldvas, Fodor, Jankó, 

Káposztás; 1487: Sold, Nagy; 1489: Sánta. Hn 1459: Zenesay (= Szénásáj: 'Szénásvölgy' -, nem 

"Szénásalj"), Kyswewlgh, Almasewer, Nagthowerewfele n. dőlık; 1489: Nagytó n. halastó, 

Kerthwelfarethe, Avas n. erdı. (Az "Almás-ever" szóra Szinnyei: M. tájszótár II. 880, 881, az 

"üver" szó a. Cs 5: 712). 1457.III.8.: Erdélyi István ıt Jara-n zálogjogon illetı birtokrészt 

visszaadja familiárisának: Járai Lırincnek (KmJkv 1262); 1468.I.17.: Járai néhai Abafáji János 

fia János te: Ferenc és nagybátyja: Péter nevében is tiltja néhai Abafáji János fia Gergelyt s 

leányait: Potenciánát és Apollóniát az ıket illetı szentiványi (To) ısi birtokrész eladásától (1781); 

1470.VII.9.: Járai néhai János fia Jakab és Járai néhai Miklós fia Péter Báré (Ko) birtokbeli 

részüket visszaengedik korábbi tulajdonosainak: Szentiványiaknak (1979); 1483.IX.28.: Járai 

Jakab, minthogy nıvérét: Járai néhai Lırinc le: Apolinát a nemtelen Horváth Simonhoz adta 

feleségül, Járán átengedi nekik azt az öt puszta telket, amelyeken korábban Piroska Balázs, Gacsó 

Ambrus, Sulyok Péter, Székely János és Zöld István lakott, továbbá 14 hold szántóföldet és nyolc 

kaszaalja rétet, mely a falusiak évenkénti nyílosztása szerint minden fordulón jár kúriájukhoz 

(2463); 1483.IX.28.: Járai Jakab Járán három jobbágytelkét, melyeken Kis Benedek, Oláh Antal, 

Süket Miklós lakik és egy puszta telkét, melyen korábban Nagy Balázs lakott és amelyek Járai 

néhai Gergelyrıl szálltak reá, továbbá a Felsıtó nevő halastó két részét, 14 hold szántót, nyolc 

kaszaalja rétet, mely a falusiak évenkénti nyílosztása szerint az ı kúriájához jár minden fordulón, 

40 arany Ft-ban zálogba adja Szengyeli Benedeknek (2465). Ld még KmJkv II. 897: Fj ; J: II. 

931. 1587: Jara. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 69). 1733: Jára, 1760–2: Maros Jára. 1808: Jára (Maros-) 

(74). 1861: Maros-J To (10). 1888: Maros-Jára MT Régeni alsó js (Je 494). 1913: Marosjára MT 

vm (Az). – Iara > 1909/19: Iara-de-Murăş, Mj, L 827: r 44; m (93). Iara de Mureş = Su 1: 301. 

1332–1854. – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja K-re} [24 C] 

Járavize TA (Tordaszentlászló-DNy) 1888: Hesdát-Járavize telep (t) Hesdát TA Alsójárai js (Je 

369). Főrésztelepbıl alakult. 1913: Járavize TA vm (Az). – 1909/19: Valea-Ierii, Járavize, &, v. 

Hăşdate (193). Valea Ierii = Su 2: 228. 1900, 1909. [22 D] 

Járavölgy # Czírbusz G.: A Jára völgye és népe (Erdély 1895. évf.). 

Jardasticza ~ Jordasnicza * Te/Szö (Miháld/Mehádia mellett) 1436: Jardasticza in comitatu 

Themes; 1439: Jordanycza ~ Jordasnycha in districtu Myhald (Cs 2: 43. Jordasnicza). – Su 2: 345. 

{Mehádia mellett IardastiŃa Mare és IardastiŃa Mică nevő erdık ırzik emlékét} 

451



Jardebitz * Kr (a Berzava vize mentén, Resicabánya-DNy hrs, Vizes mellett) XVIII-i tk: 

Jardebitz (Pesty: Krassó II/1. 233). – Su 2: 345. 

Jári * Kr (Krassó vm nyugati részén, a Berzava mentén) 1388: Jary, 1389: Gyaar, 1390: Jar, 

1437: Jara (Pesty: Krassó II/1. 200). – Su 2: 345. 

Járkos Ar (1808, 1888) : Újárkos. 

Járkostó Ar (Újárkos mellett) 1746: Járkostó (Su). 1808: Járkostó ~ Árkostó (75). Hnt. 13: » 

Bokszeg Ar vm. – Su 2: 345. 

Jaroszlófalva * Za (Szakács mellett) 1439: Jaruslofalva, 1441: Jarozlafalva, 1445: Tarozlafalva; 

1464: Zaroslofalva, 1525: Jarazlofalwa. Világos várhoz tartozott (Cs 1: 733). − Su 2: 345. 

Jás Fo (Fogaras-DDNy) 1534: Jaas (Ve: Fontes IV. 237). 1640: Ias (Makkai 497) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Jáss, 1750: Iasch, 1760–2: Jats. 1808: Jás ~ Jaás ~ Jász, Jassau, Jaszu 

(75). 1861: Jáás Fo (25). 1888: Jás (Jaás, Jasza) Fogarasi js (Je 392). 1913: Jás Fo vm (Az). – 

1909/19: Iaşi, Jás, L 590: r 589 (93). = Su 1: 301. 1534–1854. – 1974: c. Recea {(Vajda)Récse kzs 

faluja ÉNy-ra} [36 D] 

Jasabnik Kr (a Néra vize mellett, Szászkabánya-ÉNy, Bogorfalva és Néranádas közt) 1723. és 

1761. tk: Jasabnick (Pesty: Krassó II/1. 233). – Su 2: 345. 

Jásfalva Uh (Székelyudvarhely-DNy) \\\DL 130/// 1566: Jastjafalwa, 1567: Jastffalwa, 1576: 

Jástfalva, 1602: Jásdfalva (SzO II. 209, 219, IV. 41, V. 288). 1614: Jásfalva 8 családfı (Uh 38). 

1805: Iásfalva. 1808: Jasfalva ~ Jászfalva (75). 1861: Jásfalva Uh (27). 1888: ≈ Uh vm (Je 392). 

1913: Jásfalva Udvarhelyi js (Az). – Iaşul = Su 1: 301. 1566–1854. > 1974: Iaşu c. Ulieş 

{Kányád kzs faluja} {1981 Ø}, U [37 A] 

Jász Te/Szö (Karánsebes-É hrs) 1480: Jaz in districtu de Sebes; 1485: Yaaz in districtu civitatis 

Karansebes (Cs 2: 43); 1597: Jaaz, 1785: Jasch (Pesty: Szörény II. 98). 1828: Jász, Jáz (Nagy 

203). 1888: Jáz (Jaas) KrSzö Karánsebesi js (Je 393). 1913: Jász KrSzö vm (Az). – 1909/19: Iaz, 

Jász, L 826: r 809 (93). = Su 1: 302. 1480–1840. – 1974: c. Obreja {Bisztranyíres kzs faluja, 

DNy-i hrs} [43 A] 

Jávárdipataka Cs (Szereda-ÉK) 1888: Jávárdipataka telep (t) Gyimesközéplok Cs (Je 393). 

Jávorfalu KSz (Nagybánya-DNy) 1733: Stejzere, 1760–2: Stezer. 1808: Sztesér ~ Steser Kıv 

(165). 1888: Sztezser Sza vm Nagysomkúti js (Je 671). 1913: Jávorfalu Sza vm (Az). – 1909/19: 

Stejera, Jf, L 158: r 157 (167). = Su 2: 144. 1733–1854 {1913}. – 1974: c. Şomcuta Mare 

{Nagysomkút kzs faluja DNy-ra} [12 B] 

Jávoros KSz (Magyarlápos-Ny) 1603: pagus Gyugasztra (Su). 1639: Gsugásztra (Makkai 435) I. 

Rákóczi György birtoka. 1650: Gyugasztra, 1662–3: Czugasztrafalva (Kádár VII. 169). 1733: 

Dzugastrény, 1750: Zsugesztreny, 1760–2: Sugestreni. 1808: Csugasztra Kıv (40). 1888: 

Zsugásztra (Jugastra) SzD Nagyilondai js (Je 743). 1913: Jávoros SzD vm Magyarláposi js (Az). – 

1909/19: Jugăstreni, Zs, L 194 g. kat. r (100). = Su 1: 319. 1603–1854 {1913}. – 1974: c. Vima 

Mică {Drágavilma kzs faluja, DNy-i hrs} [12 A] 

Jávorvölgy BSz (Bethlen-É) 1601: Poltinacz alias Vyfalw, Pontinicza; 1612: Pontinacza (Kádár 

V. 472). 1665 k. Pontinászáról 60 román család széledt le az elpusztult falvakba (Torma lt.; Jakó 

1943). 1733: Pontinásza, 1750: Paltiassa, 1760–2: Paltinyásza. 1808: Pontinásza (131). 1861: ≈, 

Pojána BSz (19). 1888: ≈ (Paltineasa) SzD Bethleni js (Je 585). 1913: Jávorvölgy SzD vm (Az). – 

1909/19: Păltineasa, Pontinyásza, L 150: r 147 (130). = Su 2: 29. 1601–1854 {1913}. – 1974: c. 

Spermezeu {Ispánmezı kzs faluja, K-i hrs} [13 D] 

Jáz Kr (Kraszna-DDNy) 1342: vaivoda ipsorum (olacorum) de Jazi et ceteri olaci de eadem, Jazi, 

Jaz (Tr). 1481: Alsowyaz, Felsewyaz Valkó vár tartozékai voltak (Cs 1: 583); =: ≈, ≈ (Bánffy II. 

223). 1518.XII.14.: L. Bánffy László Alsoyaz és FelsewJaz birtokbeli részeit hő szolgálataik 

452



jutalmául Borzási Györgynek és Péternek ajándékozza (KmJkv 3692). 1559: Fewlsewjaz, Alsójaz 

(Petri III. 589). 1589: Iaz (Ve: Doc. III. 162). 1733: Jazul, 1750: Jeasch. 1808: Jáz (Felsı-, Alsó-) 

(75). 1888: Jáz (Jaáz) Szi Szilágysomlyói js (Je 393). 1913: Krasznajáz Szi vm Krasznai js (Az). – 

1909/19: Iaz, Jáz, L 795: r 763; zs (93). = Su 1: 301. 1342–1854 {1913}. – 1974: c. Plopiş 

{Gyümölcsénes kzs faluja, DK-i hrs} [11 D] 

Jáz 

KrSzö (1888) : Jász. 

Jécsa 1. (Jécse) Tt (Zsombolya-ÉK) 1317: Vche föld Peel hrs (An 4: 457). 1467: Ewcze, 1479: 

Ewche (Cs 2: 55). 1828: Nagy Jétsa, Gross Ietscha (Nagy 398). 1851: Nagy-Jécsa, Tt vm. Határa 

5591 hold ... Lakja 2323 német r. kath., anyatemplommal, uradalmi tisztilakkal. Birja a kir. 

kincstár (Fé 2: 153). 1913: Nagyjécsa Tt vm Csernei js (Az). – 1930: Iecia Mare; 1954: Iecea 

Mare = Su 1: 303. 1467–1954. [31 C] 

Jécsa 2. Tt (Zsombolya-ÉNy) 1723: Jetsza (Borovszky: Torontál 62). 1828: Kis Jétsa, Klein 

Ietscha (Nagy 398). 1851: Kis-Jécsa, Tt vm. Lakja 1332 r. kath., ... 106 hold uradalmi föld, 86 

egész, 11 fél és 1/4 telkes gazda. Birja a zágrábi püspök (Fé 2: 153). 1913: Kisjécsa Tt vm Csenei 

js (Az). – 1930: Iecia Mică; 1954: Iecea Mică = Su 1: 303. 1467–1954. [31 C] 

Jedd Msz (Marosvásárhely-K hrs) 1505.II.17.: Esztergomi Székely Ferenc Yedd-i birtokát 

zálogba veti Nagyernyei Székely Bernátnak (SzO VIII. 211). 1580: Jed, 1613: Jedd (SzO II. 218, 

IV. 69). 1614: Jedd 38 családfı (Msz 38). 1615: Iskolájának elsı említése; 1730–1853: 17 tanítója 

ismert (Sipos 124). 1805: Jedod. 1808: Jedd (75). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js 

(Je 393). 1913: Jedd MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Ied, Jedd, L 778: r 47; m (94). 

> 1964: Livezenii = Su 1: 361. 1505–1964. > Livezeni [24 C] 

Jeddükapu MT (Marosváshely-KDK) 1956: Jeddükapu Makfalva tartozéka. – Ieducapu = Su 1: 

304. {1981 Ø} 

Jeder KSz (Nagysomkút-NyDNy hrs) 1405: Nagheder Kıvár tartozéka; 1424: Nagyeder, Kyseder; 

1475: Nagyedir, Kysyeder (Cs 1: 557). 1492.I.18.: Remetei Wanka (ds) Thywadar Ioan (n) 

KysJeder-i (KSz vm) birtokrészét 40 jó magyar arany Ft-ért eladja Bınyei Jánosnak (KmJkv 

2768); 1492.I.21.: Bınyei János KysJeder nevő vásárolt egészbirtokát 40 Ft-ért eladja Bélteki 

Drágfi Bertalannak (2771). 1603: Kiszeder, Nagyzeder (Su). 1733: Jedera, 1750: Iadora, 1760–2: 

Jeder seu Judeca. 1808: Jeder, Jadorá Kıv (75). 1888: ≈ (Jadera) Sza Nagysomkúti js (Je 393). 

1913: Jeder Sza vm (Az). – 1909/19: Iadăra, Jeder, L 955: r 933; zs (92). = Su 1: 300. 1475 Jeder 

(Csánki !)–1854. – 1974: c. Mireşu Mare {Nagynyíres kzs faluja DK-re} [12 B] 

Jegenye Ko (Kolozsvár-ÉNy, Egeres-DNy hrs; 522 m) 1343: p. Jegenye; 1363: p. ≈; 1431: 

jobagiones monasterii in ≈ commorantes, ecclesia parochialis ad honorem S. Michaelis arch. in ≈ 

constructa; 1450, 1492: plebanus de ≈. A kolozsmonostori apátság birtoka. Hn 1444 hj Vásárhely 

felé: Jegenyebércz, ösvény Bedecs felıl, a tetın Ispánlese, vásárhelyi szılık, Zewlewheghpathaka. 

Másik hj: Bábucz hrs hs, Bikk-szakadát. Jbn 1418: Botos László, Ferencz, Albert, Kovács Mihály 

(Henrik apát malomépítést engedélyez nekik); 1431: Botos, Káloz, Hajcsa (1263–1492: Cs 5: 363; 

+1324 Gy 3: 350). A reformáció óta kálvinista Kalotaszeg egyetlen katolikus faluja. 

Újratelepítették. 1609–1630: Kamuti Farkas zálogbirtoka (Gyalu 105/1), majd Gyalu tartozékaként 

Bánffy-birtok. *1619: Jegenyei Ferenc obszerváns ferences szerzetes, tanár (–1684.VI.8., Mikháza. 

Dn 554). *1629/30: Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes, zeneszerzı, csiksomlyói nyomdász (– 

1687.IV.25., Gyergyószárhegy). 1794: Bartalis Antal jegenyei plébános feljegyezte a Szent 

Istvánról szóló népének egyik versszakát: „O deucheoseeges zenth iob keez, / melyet magiar 

ohaitva neez, / draagha genche neepunknek, / nagy eoreome ziueunknec.“ (Notitia Parochiae 

Jegenyensis. Claudiopoli 1794). 1808: Jegenye h., Lényie vel Légyie val. 1861: ≈, Legyie Ko 

(12). 1888: ≈ (Jegyie) Ko Nádasmenti js (Je 393). 1913: Jegenye Ko vm (Az). 1978/79: I: 7, II: 7, 

III: 8, IV: 18 tanuló. # KszHn 1942. 206-210. 1444–1941. – 1926: Leghia, > 1929: Leghea, L 

575, H{Vá}: Şorecani 7 km (AnR). = Su 1: 355. 1343–1854. > 1974: Leghia c. Ahireşu {Egeres 

kzs faluja} [22 A] 

453



Jegenyefürdı Ko (Jegenye-DNy; 629 m) 1890: Jegenyefürdı (Kalotaszeg, 1. sz. 15-19). 1904: ≈ 

climaticus hely. – 1936/9. tk: Leghia Şuricarilor {!: Şorecanilor. Ti. Şorecani volt az Egeres- 

Gipszgyár telep neve ez idıben, s a fürdıhely nevét esetleg mint üdültetı helyét a gyár 

telephelyérıl vették}. 

Jelenkı * Ar (Fülöpköve és Pozsga táján) 1366: Jelenkew a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 770. 

Fizes). – Su 2: 345. Jelczenkew {Csánkinak tulajdonítva}, Jelenkew. {Talán Mélynádas-ÉNy: 

IelenaŃ hegy mellett} 

Jelhovecz * Szö (?) 1598: Jelhovecz, Jelhovacz (Pesty: Szörény II. 100, 465). – Su 2: 345. 

Jenı hn : a magyar Jenı törzsbeliek települései: 

Jenı 1. Bi (Várad-KÉK) 1236: t. Ienev; 1256: v. Jeno. 1291–4: in v. Jeneu ~ in Jeneu. 1332–7: 

Joannes sacerdos de Jenev, Ladislaus ≈. A XII. szd végén Jób érseké (1185–1203), utána Mika 

bihari ispáné (1212–21) volt, akitıl IV. Béla elvette és Geregye nb. Echy fia Pálnak adta. A falu 

1291–4 között a második fizetéskor 52 kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig 1 fertót; 1332–7: 

évi 12 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 628. J 2.). 1360: Jenew et Kis-Jenew (Cs 1: 611. J a). 1808: 

Jenı (Kis-) h. 1851: Kis-Jenı, Bi vm, a Sebes-Körös kies völgyében. Lakja 360 ref., 651 n. e. 

óhitő, s mind a két felekezetnek helyben van papja. ... Birja váradi deák káptalan (Fé 2: 155). 

*1882: Balogh Ernı geológus (–1969, Kv). 1888: Kis-Jenı ~ Központi js (Je 425 & Káptalani 

psz). 1913: Köröskisjenı Bi vm (Az). – Ineu = Su 1: 309. 1214 {! Cf. Gy : Jenı 1.!}, 1236–1913. 

[10 D] 

Jenı 2. Do (Doboka-K, a Kis-Szamos b. p. közelében) 1269: t. Geneu ... iuxta fl-m Zomus, cuius 

eccl. est edificata in honorem B. Thome martiris; 1298: p. Jenew. 1326: p. ≈; 1370: Jeneupotaka. 

Ereetileg várbirtok lehetett, mint ez Csoboló nevő tartozékéról igazolható. 1269-ben István ifj. 

király Jenıt Buc(h)telkével, Csobolótelkével és Csépántelkével együtt Kökényesrénold nb. Mykyd 

fia Mykud ispánnak adta. Ekkor Becket Sz. Tamás mártírról nevezett templom állt benne. 1298- 

ban Mykud bán Jenıt és Csobolót leányára: Erzsébetre és ennek férjére: Aba nb. Csente fia Jánosra 

hagyta (Gy 2: 73). 1440.V.28.: Dobokai Lökös János Jenew birtokbeli részét zálogba adja 

Dobokai Miklósnak (KmJkv 235); 1457.III.29.: DL Bálint néhai DL Bertalan papról reá szállott 

Jenew-i részét zálogba adja nıvérének: Olnoki Herczeg Mihályné Lúciának (1264); 1461.II.2.: 

Jenew ld Doboka (1509); 1461.II.23.: Yenew ld Doboka (1513); 1461.IV.27.: Jenew-n lakó Nagy 

Miklós ü: Doboka (1542). Ld még KmJkv I. 939, II. 932. 1587: Jeneo. – E: fl. 3, A: fl. 1 (Dé 41). 

1643: Kis-Jenö alias Zamosjenö (Kádár IV. 140). 1750: Kis-Olnok. 1808: Jenı (Kis-) h., Jinó val. 

1861: K-J Do (16). 1888: K-J (Jino) SzD Szamosújvári js (Je 425). 1913: Szamosjenı SzD vm. – 

1909/19: Ineu, Kj, L 784: r 746; zs, m (96). 1926: Inău; > 1956: Fundătura = Su 1: 247. 1269– 

1854. – 1974: c. Iclod {Nagyiklód kzs faluja, D-i hrs} [23 A] 

Jenı 3. * Kr (Denta-DK) 1370: Thomas f. Cosme de Jeneu. Köznemes nevében tőnik fel. Ma hn 

Dentától DK-re Dézsánfalva határában a falutól 3 km-re K-re Janova ~ Jenova (Gy 3: 486). 1370: 

Jenew (Cs 2: 103). 1433: Jenew (Pesty: Krassó II/1. 236). – Su 2: 345. 1370–1433. 

Jenı 4. Te (Temesvár-ÉK, a Bégába ömlı Gyertyános j. p.) 1333: Jenev, 1334: Jeno, Hyeno 

(Tr) egyházas hely magyar lakossággal. 1428–9: Jenew, 1488: ≈ (Cs 2: 43). 1690: Jenovo, 1723: 

Jenova, 1761, 1783: Janova (Borovszky: Temes 105). 1808: Janova (74). 1851: ≈, Te vm, 1600 n. 

e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa igen termékeny, s 90 5/8 egész telket számlál. Birja 

Csokonics János (Fé 2: 149). 1888: ≈ Te Rékási js (Je 391). 1913: Temesjenı Te vm Temesrékási 

js (Az). – 1909/19: Ianova, Margitfalva, L 1860: r 1173; n, m, szerb, c (93). = Su 1: 301. 1333– 

1851 {1913}.– 1974: c. Remetea Mare {Temesremete kzs faluja} [32 C] 

Jenı 5. Za (Arad-ÉK, a Fehér-Körös j. p.) 1202–3: v. Jeneu, 1332: v. Jeneusol < 

[Jeneufolwa], 1333: sacerdos de v. Ienev, 1334: Jenev, 1335: Jenov (Tr). 1476, 1483: Kysyenew 

(Cs 1: 611. J b). 1515: Kisjene (Márki II/1. 233). 1808: opp. Jenı (Kis-) Ar (75). 1851: Kis-Jenı, 

Ar vm. Van 211 r. kath., 38 reform., 12 evang., 1300 n. e. óhitü lak., kath. és óhitü anyatemploma, 

... Róna határa 7892 hold, ... A város feje egy szép és roppant uradalomnak, mellyet István 

454



fıherczeg volt nádor bir (Fé 2: 155). 1888: Kis-Jenı Ar vm Kisjenıi js szh, 1888: ház 338, L 

1870 (Je 425 & Bököny és Korhány psz). 1913: Kisjenı Ar vm (Az). – 1909/19: Chişineu, Kj, L 

2307: r 1140; m, zs, szlovák (46). > Chişineu-Criş = Su 1: 144. 1202–1851. [20 C] 

Jenı 6. Za (Arad-ÉK) 1334: Jeno, 1347: p. Jeneu (Tr). 1475: Jenew Za (Cs 1: 733). Régi vára 

lapályon feküdt a Fejér-Körös mellett, egészen vízzel körülvéve, s négyszegletü bástyája vastag 

kıfalakból építve; ... A török 1552-ben foglalta el legelıször {többször visszavették, de aztán} a 

törökök megmaradtak birtokában 1686-ig (Fé 1: 155). *1603/4: Jenei G. István ref. lp, esperes (– 

1661.IX.13., Zabola); 1633.IV.20-án Leidenben disputált és ajánlotta Borosjenı kapitányának és 

Tanácsának (Dn 2615). 1635: Nagy Balázs lófı Bor[os] Jenei katona (Altorja Hsz). 1640: Boros 

Jenö (Ve: Doc. X. 81). 1652 Kajántó (Ko), Fugitivi: Borz Jánost Boros Jeneoben mondják hogy 

lakik (Gyalu 125). 1660 Várad: Aranias Bastya Praefecturaia bizatott Boros Jenıy Tisza Istuanra 

(Szalárdi: Eml). 1660: Jánova vára a Körös partján (Evlia Cselebi 44-47). 1727 Gyalu: Szöcs 

István pusztája, melyet most Nemes Jenei Mihály Uram {vsz. a Borosjenıi Jenei cs. tagja} bír 

zálogban (Gyalu 369/3). 1758: Boros-Jenıi gr. Székely Ádám fe: Rhédei Kata (VeGy 1758/760. P 

3). 1808: opp. Jenı (Boros-) (75). 1851: Boros-Jenı, igen régi és nevezetes mezı-város, Ar vm, a 

Fejér-Körös mellett: 562 kath., 1154 n. e. óhitő, 26 ref. lak. Kath. és óhitő anyatemplomok. Határa 

lapályos és igen termékeny ... F. u. az Aczél nemzetség (Fé 1: 155). *1884: Balló Rudolf vegyész 

(–1969). 1888: B-J Ar vm Borosjenıi js szh, ház 884, L 4817 (Je 252 & Istvánháza, Antalháza, 

Józsefmajor, Kıistálló, Tamánd és Szálkári psz, Mokrai, Mundra-Marjucza és Balukányi ta/te). 

1913: Borosjenı Ar vm (Az). – 1909/19: Boroşineu (Ienopolea), Bj, L 6014: r 3469; m, n, c (26). 

> Ineu = Su 1: 309. 1334–1851. [20 D] 

Jenıfalva Cs (Szereda-É, az Olt bp-i úton) 1334: sacerdos de Sancto Johanne (Tr). 1406: v. 

Jenöfalva (SzO I. 101). 1495.IX.25.: Bertalan nagyboldogasszonyi plébános, csiki és gyergyói 

alesperes, írásba foglalja azt az egyezséget, melyet egyfelıl jenıfalvi {de Jenofalwa} Kézmüves 

György, Miklós Kelemen és Tamási János felperesek, másfelıl ugyancsak jenıfalvi Kajtár Miklós, 

Barlok György, Gegö Ágoston, Gálfi Demeter és Bereczk fia István alperesek között az Olt vizén 

levı malmaik ügyében folyt perben Lázár András és Balázs, s Blasko János és Imre megállapítottak 

s a Nemen Ked néven nevezett Csik széki tisztség elıtte megvallott (SzO VIII. 167). 1567: Jeneó 

ffalwa: 30 kapu (Venczel 35). 1614: Jenıfalva 83 családfı (Cs 34). 1808: Jenıfalva (75). 1861: ≈ 

Cs (30). 1888: Csik-Jf Felcsiki js (Je 276). 1913: Csikjenıfalva Csik vm (Az). – 1909/19: 

Ienöfalu, Csjf, L 2142: r 58; m (94). Ineu = Su 1: 309. 1334–1854. – 1974: c. CîrŃa {Csikkarcfalva 

kzs faluja} [25 D] 

Jenıháza Te (Detta-É) 1888: Jenıháza psz (t) Liget Te (Je 393). 

Jerce Te/Kr (Lugos-ÉK) 1454: Also Jerczenik, Kezepsew Jerczenik, Felsew Jerczenik. Suggya 

tartozékai közt említik (Cs 2: 43). =: ≈; ... 1723: Jerschek; 1785: Jernik; 1799: Jernyik (Pesty: 

Krassó II/1. 236). 1808: Jersnik (75). 1851: ≈, Kr vm, 5 kath., 378 óhitü lak., s anyatemplommal. 

Birja a kamara (Fé 2: 155). 1888: Jerzsnik KrSzö Bégai js (Je 394). 1913: Jerce KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Ierşnic, Jersnik, L 592: r 587 (95). = Su 1: 304. 1454–1913. – 1974: c. Ohaba Lungă 

{Hosszúszabadi kzs faluja DK-re} [32 D] 

Jerszeg KrSzö (1888) : Érszeg. 

Jeruzsálem SzD (Dés-ÉK, a Nagy-Szamos b. p.) 1888: Jeruzsálem telep (t) Bethlen SzD (Je 394). 

– Ierusalim = Su 1: 304. {1981 Ø} 

Jeselnicza Kr (1808) : Dunaorbágy KrSzö. 

Jeszenovácz * Kr (Resicabánya és Krassócsörgı közt) 1723. és 1761. tk: Jeszenovacz (Pesty: 

Krassó II/1. 242). – Su 2: 346. 

Jidostinatelep Sze (Szászsebes-D) 1956: Jidostinatelep Sugág tartozéka. – Şugag-Jidostina = Su 

2: 178. » Şugag. 

455



Jobbágy * Te (Bánlak-Ny hrs) 1214: v. Ioubag; 1333: Jobaag, 1334: Jobag (Tr) egyházas hely 

magyar lakossággal. 1401: castellum in Jobag, quod est constructum in circuitu ecclesie; 1458: 

Jobbaag (Cs); 1492, 1494: pr. Jobagh (Csáky I. 173); 1497: pr. ≈ és: de Jobagh család. A Nevnai 

Treutelek 1401-ben említett erısségét az országnagyok leromboltatni rendelték (Cs 2: 43). – Su 2: 

343. 

Jobbágyfalva Msz (Nyárádszereda-É 4 km a Nyárád j. p.) 1414: Anno Dei prima 1414 az Úrban 

boldogult, kimúlt jobbágyfalvi László János az, kinek meghőlt teteme nyugszik (Boros Mózes 

tanító feljegyzéseibıl). 1470: Jobbagistwanfalwa, 1503: Jobagfalwa (SzO II. 90, 153). 1551.I.27.: 

Madarasi Bernaki Ferenc (a ac e) tiltja Jobagyfalwa-i Tóth Ferencet és Istvánt (agiles et nobiles) 

attól, hogy Petenyefalván és mindkét Seredenen (Kraszna vm) lévı részeit elidegenítse Nyíri 

Báthory Andrásnak (KmJkv 5964). 1554.XII.29.: Jobaghffalwa-i Tóth Balázs (e) – Nádasdy 

Tamás nádor bírói végzése értelmében – ötevenedmagával letette az esküt, hogy Horváti Peres 

Gáspár, ifjabb Pál és Antal, valamint Rátoni Nagy Gáspár 1550.VI.24. körül horváti és palickai 

jobbágyaival együtt fegyveresen megrohanta az ı Horváton másként Petenyefalván levı nemesi 

udvarházát és ott tartózkodó testvérét: Jobaghffalwa-i Tóth Györgyöt megölte, házát teljesen 

felégette, arany-ezüst marháját, értékeit elrabolta és mindezekkel 1000 arany Ft kárt okozott neki 

(5332). 1614: Jobbágyfalva 33 családfı (Msz 55). 1733: Jobbágyfalva, 1750: Jobbágyfalu. 1808: 

Jobbágyfalva (75). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 394). 1913: Jobbágyfalva 

MT vm. 1941: 180 ház, 760 lélek. # Kocsis Lajos: Jobbágyfalva helynevei (Aluta 1974–1975). – 

1909/19: Iobagifalău, Jf, L 678: r 61; m (97). > Iobăgeni > 1964: Valea = Su 2: 225. 1470–1964. – 

1974: c. Vărgata {Csíkfalva kzs faluja, D-i hrs} [24 C] 

Jobbágyi * Bi (Bihardiószeg-DNy, Gyapoly mellett) 1229: pr. campestre nomine Iobagi. E 

mezıbitokot, mely valaha jobbágyoké lehetett, 1229-ben Gyopol ispán átadta cserébe Absolon 

fiainak. Az Érmelléken, Gyapoly vidékén kereshetjük (Gy 1: 43). =: ≈ (Tr; Jakó 284). – Su 2: 343. 

{Biharfélegyháza mellett} 

Jobbágytelke Msz (Marosvásárhely-ÉK, a Nyárádba ömlı Hódos j. p.) 1567: Jobagijtelke, 1580: 

Jobbagithelke, 1590: Jobagytelke, 1602: Jobbagytelke (SzO IV. 69, 71, 114, V. 276). 1614: 

Jobbágytelke 55 családfı (Msz 48). 1808: Jobbágytelke (75). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Régeni alsó js (Je 394). 1913: Jobbágytelke MT vm. 1959.I.4.: Jobbágytelki Népi Együttes alakul 

90 taggal; vezetıje Balla Antal, kórusvezetı Nagy Ferenc. 1976.I.3.: elıadása a Kolozsvári 

Diákmővelıdési Házban. – Iobagitelche > Simbriaş > Sîmbriaş = Su 2: 124. 1567–1854. – 1974: c. 

Hodoşa {Székelyhódos kzs faluja, É-i hrs} [24 C] 

Jobostelke * Fe (a vm északi részén) 1297: t. Jobos teluke, ... Datum in ... t. Jobos teluke; 1321: 

p. Jobusteleke; 1339: Paulus f. Benedicti nob. de Job telke. 1297-ben Kökényesrénold nb. Mykud 

bán eladta Jobostelkét három erdırésszel 29 M-ért Dávid-fi Péter, Márk és István, s Péter fia Gud 

részére. 1321-ben Mykud bán fiai: Miklós és Péter tiltakozik, hogy atyjuk eladta Jobostelkét 

Csonka Péternek, s most Csonka Péter és Gud fiai, s Dávid fia István birtokolják. Kérdése, hogy 

ennek elírása-e „Job telke“; az idevaló Pál nemes Tamás vajda megbízottja gambuci határjáráson 

(Gy 2: 167). – Su 2: 346. 1297. 

Jód patak Mm-ban 1377: in campo Kerthuelusmezey in capite cd. riv-i Jod (Gy 4: 112/9). Az Iza 

b. o. mellékvize. Izakonyha alatt torkollik. – Ieud 

Jód Mm (Izakonyha-DNy hrs) 1353: v. Jood, 1377: riv. Jod (Gy 4: 112/7) Ld. Konyha (Gy). 1365: 

Jood (Mihályi 57). 1385: Jod, 1419: kenesiatus volahorum nostrorum regalium in p-ne Iood, 1451: 

Jod, 1469: Joodh, Jwdh (Bélay 157). 1427: Jod, p. Yod (Cs 1: 448). 1808: Jód, Jeud (75). 1851: 

Jóod, Mm vm, 24 római, 1610 g. kath., 30 ref., 130 zsidó lak., két g. kath. parochiával, 

synagógával. F. u. többen (Fé 2: 159). 1888: Jód (Joód, Jodu) Izavölgyi js (Je 394). 1913: Jód Mm 

vm (Az). – 1909/19: Ieud, Jód, L 2594: r 2053; zs; 25 m; 23 c (95). = Su 1: 305. 1365–1851. [13 

B] 

Jódtelep MT (Ratosnya-ÉNy hrs) 1943: Jódtelep (1943/44. tk). Jód falucska kultúrházat avatott; 

85 család, nagyrészt magyarok. Ratosnya kzs faluja (Krónika, 2001.VII.17.). 

456



Jofa * Bi (Várad és Fugyi határán, az Omlás szılıhegy alatt) 1325: heremitorio Jwfa. A Zovárd 

nb. Fugyiak e helyen alapították a Sz. Jeromosról nevezett pálos remeteséget, melynek Csanád nb. 

Telegdi Pongrác fia Tamás fia Miklós mester 1325-ben egy maga készítette egy kerékre járó 

malmot adott a Körösön, 12 hold földet Jofán levı szántóföldjébıl, 10 hold szántót Bertényen, és a 

bertényi vasárctermelés tizedét. 1331-ben a Fugyiak e monostornak, ahol évenként a 40 napos 

böjtöt eltöltik, egy földrészt adtak (Gy 1: 628). – Su 2: 346. 

Jofamezı * Bi (Bertény–Sonkolyos vonalától D-re) 1264: m. Jofamezew; 1298: p. ≈. Csanád nb. 

Telegdi Pongrác fiainak birtoka, akik 1264-ben Berténnyel és Sonkolyossal közös határát leíratják, 

s 1298-ban ezt az oklevelet átíratják (Gy 1: 628). 1264, 1294: Jofameze (Cs 1: 611). – Su 2: 346. 

Jófı Hu (Déva-Ny) 1387: Nos iudices, iurati et universi hospites, Kenesii necnon Kraynuk de 

Jwfiw; 1434: in d-u Jofyw; 1437: ≈ Jofw; 1475: civitas nostra (regis) ≈; 1494: judex, iurati, 

ceterique cives et inhabitatores oppidi nostri (regis) ≈; 1506: districtus Joffew, curia seu fundus 

curie nobilitaris in oppido ≈ habita, cives et iurati opidi ≈; 1526: curia nobilitaris egregii Johanni 

Zalanczy de Zenththamas secretarii fidelis nostri spectabilis et magnifici Radwl wayvode nostri 

(regis) Transalpinensis ... in oppido Joffew in pert. castri nostri Dewa in C-u Albensi 

Transsilvanensi (II. Lajos király levele); 1552: opp. nostrum (regis) Jofyw (Ferdinánd király okl.); 

1664: opp. Jofő (Apafi fj kiváltságlevele). Kenéz-alapítású helység, késıbb mezıvárosi 

kiváltságokat élvezett s ¤Déva várához tartozott kerületével együtt (1664-ben is). Itteni kenézekkel 

és krajnokkal együtt nemeseket is emlegetnek (1434, 1437, 1478). 1434-ben Csáki László erdélyi 

vajda megtartja a kerületbeli nemeseket, kenézeket és népeket régi (néhai Csáki Miklós erdélyi 

vajdától) nyert szabadságaikban és szokásaikban; ezeket 1437 tavaszán vajdatársa: Cseh Péter, 

1478-ba pedig Mátyás király is megerısítette. Szn (nemes) 1439: Lapugyi Balán, Mihályfalvi 

Radulmestincz (?), Pop György; 1475: Kaba László, Jófői Bálint; 1478: Allazo István, Zakamasy 

Péter, Play György, Kaba László; XVI. század elején: Pestesi ~ Jófıi Bási, Lapogi Bár, J. Kaba, J. 

Móré (Cs 5: 61-64. vs). 1507.XII.24.: Jowfyw-i More Lukács végrendeleti tanú (KmJkv 3446). 

1587: Joffew, ld Sál (Dé 26). 1601: Jofeo (Ve: Doc. VI. 370). 1667: Jófü (SzO VI. 317). 1702: 

opp. Jofeı (I. Lipót király okl.). 1733: opp. Dobra. 1808: opp. Dobra (45). 1861: ≈ (oppidum) Hu 

(21). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 295). 1913: Dobra Hu vm (Az). – 1909/19: Dobra, Hunyaddobra, 

L 1362: r 1157; m, szlovák, n (66). = Su 1: 204. 1387–1854. [33 D; L] 

Jóháza Sza (1913) < Priszlop KSz. 

Jónás Bi 1888: Jónás telep (t) Hájó Bi (Je 395). 

Jovánháza * Kr (Facsád táján) 1516: Iowanhaza, Iobanaza (Su). – Su 2: 343. 

Jópatak Hu (Kalán-DK) 1453: p. Jopathak ~ Jopatak et Gonozpathak; 1458: p. Jopathak, 

Gonozpathak in d-u Ha.; 1503: p. Jowalchal, Pokolwalchal; 1524: p. Jowalcha, Pokolwalcha. 

1453: Jp és Gp ¤Déva vár tartozéka; 1458: Brettyei, Oláhbrettyei Pogány, Ellyıfalvi Erdélyi, 

Kolonity ~ K. Horvát, Barcsai, Márgai, Szecseli ~ Szacsali-birtok (Cs 5: 97. Ma Jó-Valcsel és 

Pokol-Valcsel). 1733: Jo-Valcsal, 1750: Velcselele bunye, 1760–2: Valcsel. 1808: Valcsel (Jó-), 

Vaczel {!} (179). 1861: Jó-Valcsel Hu (22). 1888: ≈ Hu Hátszegi js (Je 395). 1913: Jóvalcsel Hu 

vm (Az). – 1909/19: Vălcelele-bune, Jóvalcsél, L 928: r 925 (192). Vîlcelele Bune = Su 2: 254. 

1453–1854. – 1974: c. Bretea Română {Oláhbrettye kzs faluja, K-i hrs} [34 C] 

Jordánfalva Do (Beszterce-DK, a Kelemen-h. Ny-i lábánál) 1319: p/v. Jordanfolua; 1333: 

Henricus sacerdos. de v. Jordani; 1453: p. Ardan. Kácsik nb. Mihály mint örökölt birtokát kapta 

vissza; valójában a Sárpatakiak sajói uradalmához tartozott. Papja 1333 I: 2 régi báni pápai tizedet 

fizet (Gy 2: 73). 1473.VIII.30.: Ardan Szobi Mihály birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Ardan 

ugyanazé (3264). 1600: Bocskai részbirtok. 1733: Ardan, 1760–2: Árdány. 1808: Ardány h. 

1854: ≈, Ardán, Garndorf. 1888: ≈ (Ardanu, Gáru) BN Besenyıi js (Je 217). ÉK-re földvár (ép. 

szakaszai: neolitikus kultúra; dákok Kr.e. 180–150; magyar határvédı földvár, XIII–XIV. szd). L 

1910: 985 , 1992: 891 (Le). 1913: Árdány BN vm (Az). – 1909/19: Ardan, Á, L 902: r 896 (9). = 

Su 1: 43. 1319–1854. – 1974: c. Şieu {Nagysajó kzs faluja} [14 C] 

457



Jósikafalva Ko (1913) < Béles. 

Jószás 1. Za (Honctı-É hrs a Fehér-Körös j. p.) 1386: Josaas (Tr). 1553: Alsó-Jószás, 1597: 

Jószás (Márki II/1. 233). 1808: Jószás Ar (75). 1851: ≈, Ar vm: 4 kath., 480 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal, bérczes, erdıs határral (Fé 2: 159). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 395). 1913: Jószás 

Ar vm (Az). – 1909/19: Iosaş, J, L 415: r 392; m (97). = Su 1: 310. 1386–1851. – 1974: c. 

GurahonŃ {Honctı kzs faluja} [33 A] 

Jószás 2. Za (Honctı mellett, a Fehér-Körös b. p.) 1574: Kis-Jószás (Márki II/1. 233). 1746: 

Joszasel (Su). 1808: Jószasel, (m) Kisjószás Ar (76). 1851: Jószáshely, Ar vm: 4 kath., 403 óhitü 

lak., anyatemplommal (Fé 2: 159). 1888: Jószáshely Borossebesi js (Je 395). 1913: Jószáshely Ar 

vm (Az). – 1909/19: Iosăşel, Jh, L 563: r 485; m (97). = Su 1: 310. 1574–1851. – 1974: » 

GurahonŃ {Honctı} 

Jóvalcsel Hu (1913) < Jópatak. 

Józseffalva Te (Buziásfürdı-É, a Temesvár–Lugosi úton) 1882: Józseffalva (? Su). 1888: ≈ telep 

(t) Iktár Te (Je 395). 1913: Újjózseffalva Te vm Temesrékási js (Az). – Iojefalva > Iosifălău > 

1930: Iosifalău = Su 1: 310. 1882, 1913, 1930. [32 C] 

Józsefháza 1. * Bi (Kardó-D) 1552: Josephaza (Jakó 266). 1692: Joseph haza (Mezısi 119). – Su 

2: 346. 

Józsefháza 2. Sza (Aranyosmeggyes-ÉK hrs) 1490: Iosyphaza Szinér várához tartozott (Cs 1: 

477). A Móricok meggyesi uradalmának síksági faluja. 1512: egyházát Szent Ilonáról nevezték 

(Maksai 153). 1808: Jósefháza (75). Szent István-templom (RKNt 1999). 1851: Józsefháza: 325 

német r. kath., 468. g. kath., 144 ref., 23 zsidó lak., r. és g. kath., s ref. anyatemplommal. F. u. 

legnagyobb részben gr. Károlyi ház, de birnak benne még gr. Teleki, b. Vécsey Miklós, Szirmay, s 

egynehány nemesek (Fé 2: 159). 1888: ≈ Szatmári js (Je 395 & Gémes psz, Józsefházi hegy 

telep). 1913: Józsefháza Sza Szinérváraljai js (Az). – 1909/19: Iojip, Jh, L 1530: r 486; m; 38 zs 

(97). > Iojib = Su 1: 310. 1490–1851. – 1974: c. Medieşu Aurit {Aranyosmeggyes kzs faluja} [2 

C] 

Józsefmajor Ar 1888: Józsefmajor psz (t) Borosjenı Ar (Je 395). 

Józsefszállás Te 1888: Józsefszállás telep (t) Zsebely Te (Je 395). 

Józsimajor Ar 1888: Józsimajor psz (t) Miske Ar (Je 395). 

Jövedics Kü (Erzsébetváros-ÉNy) 1301: t/p. Belus; 1319: comes Belus de Ivedeech, t/p. ≈. Belus 

ispán bírta Jövedics területét 1301-ben, mikor a Désfalvához tartozó Hagymásfıvel határosnak 

mondják. 1319-ben Belus ispán Jövedics harmadát (10 M értékben) öccse: Teremi Mihály 

özvegyének adta át hitbér fejében. Az ügyletnél Miklos villicus és Mike comes, fehérvári polgárok 

voltak jelen, utóbbi bizonyára Mikefalva névadója (Gy 3: 554). 1319: t/v. Iuedeech, Ivedeech; 

1508: p. Iwedich. Ivedicsi, Ebesfalvi ~ Ernyei, Apafi, Betleni, Nádasdi s más birtokosé. Jbn 1503: 

Korlát György, Veres Gáspár (Cs 5: 881. Ivedics). 1451.V.12.: Yewedych-et, a váradi Szent-Lélekkápolna 

adománybirtokát Hunyadi János kormányzó elfoglalta (KmJkv 958). 1587: Jwediczy. – 

C. Pr: fl. 32. A: fl. 16. Ser. Rex dom. Francisco Kendy integram vita durante contulit (Dé 28). 

1599: Jeowedich (Ve: Doc. V. 328). 1733: Idets, 1760–2: Jovedess, 1805: Jövedics. 1808: 

Jövedics, Bolesdorf ~ Belleschdorf, Idith (76). 1861: ≈, Belesdorf, Idits Kü (8). 1888: ≈ 

(Belleschdorf, Idiciu) KK Erzsébetvárosi js (Je 395). 1913: Jövedics KK vm (Az). – 1909/19: 

Idiciu, J, Bd, L 543: r 240; n (94). = Su 1: 303. 1319–1854. – 1974: c. Bahnea {Bonyha kzs 


Jubarfalva Za (Csánki) : Újbártfalva. 

Jugafalva 1. * Kr (?) 1418: Jugafalua. A Remetei Himfi-féle birtokok vidékén kereshetjük (Cs 2: 

103). – Su 2: 346. 

458



Jugafalva 2. * Za (Zöldes mellett) 1439, 1441, 1445: Jwgafalwa. Világos várhoz tartozott (Cs 1: 

734). – Su 2: 346. 

Jugapéterfalva * Hu (Marosillye-ÉNy) 1468: p. Jwgapeterfalw; =: p. Jugapetherfalwa; =: p. 

Jugapeterfalw. Illye város birtoka (Cs 5: 98). – Su 2: 346. 

Juhfürösztı Sza 1888: Juhfürösztı psz (t) Alsóhomoród Sza (Je 395). 

Jula * Me (Medgyes táján) 1262: p. Jula (Tr). Medgyes, Mikeszásza, Miklóstelke sorában említik. 

– Su 2: 346. 

Julak * Be (Beszterce-D, Szászbudak mellett) 1370: p. Iwlak, Jwlak (DocVal 231). – Su 2: 344. 

Juonesd Ar (1888) < Ivánfalva Za (1441). 

Jurka * Kr (Krasznamihályfalva mellett) 1483: Jurka (Petri IV. 734). – Su 2: 346. 

Jurka-Pojnicza Hu: Pojanica. 

Juske * Te (Temesvár táján) 1334: Juske (Tr) egyházas hely. – Su 2: 346. 

Juvenin * Ar (Arad táján) 1202–1203: v. Juvenin (Tr). – Su 2: 346. 

459



K. 

Kabaj * Bi (?) 1219: villa Kaboy (Tr). – Su 2: 347. 

Kabafalva 1. Bi 1. (Belényes-É) 1552: Kabafalwa (Jakó 270). 1692: Kaba Falu (Mezısi 196). 

1808: Kebesd (80). 1851: ≈, Bi vm, 4 ref., 2 zsidó, 540 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Ubéri 

szántó 588 1/2, rét 288, legelı 202, majorsági erdı 1424 hold. Földe meglehetıs. Birja a váradi 

görög püspök (Fé 2: 190). 1888: ≈ Belényesi js (Je 407). 1913: Biharkaba Bi vm (Az). – 

1909/19: Căbeşti, Kebesd, L 1168: r 1086; c, m, zs (34). = Su 1: 122. 1552–1913. [21 A] 

Kabafalva 2. * Bi 2. (Bél mellett) 1595: Kabafalva. – Su 2: 347. 

Kabafalva 3. Hu (Brád-D) 1484, 1485: Kabafalwa; 1494: p. Kabyesth; 1516: p. Kabesthfalwa; 

1519: p. Kabesd. Baracskai, Werbıczy-birtok (Cs 5: 98). 1484.III.22.: Kabafalwa ld Barancska 

(KnJkv 2481); 1485.III.9.: Kabafalwa fele, ld Barancska (2519). 1733: Kebesti, 1750: Kebest. 

1808: Kabesa, Kabest (76). 1861: Kábesd praedium Hu (22). 1888: Kabesd Hu Marosillyei js (Je 

396). 1913: Kabesd Hu vm (Az). – 1909/19: Căbeşti, K, L 216 ort. r (34). = Su 1: 122. 1484– 

1854. – 1974: c. Brănişca {Branyicska kzs faluja É-ra} [33 B] 

Kabalafölde * Mm (Kabolapatak mellett) 1319: p. Kabalafölde {!} (Tr). – Su 2: 347. 

Kabalapatak BSz (Zsibó-K) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna 

Kabolapatak birtokbeli része negyedét férjének köti le (KmJkv 5299). 1554: Kabalapatak; 1561: 

Kablapatak; 1591: Kis-Zurdok a. n. Kabolapataka; 1609: Kaboláspatak; 1694: Jápa (Kádár IV. 

153). 1733: Kabalapataka, 1750: Iapa. 1808: Kabalapataka, Japá (76). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ 

(Japa) SzD Nagyilondai js (Je 396). 1913: Kabalapatak SzD vm (Az). – 1909/19: Iapa, Kp, L 531: 

r 521 (93). > 1964: Fîntînele = Su 1: 242. 1554–1964. > 1974: Fîntînele-Rus c. Rus {Oroszmezı 

kzs faluja, DNy-i hrs} [12 D] 

Kabalapatak 2. * BSz (Zsibó-K) 1591: Kiskabalapatak (Kádár IV. 158). – Su 2: 354. 

Kabalás hn Néma és Péntek közt (BSz/SzD). 1292: meta incipit super unum byrche Kabalas 

vocatum, et ibi separat de metis Nyma. 1687, Néma: Kabalásfın, Péntek fele forduló hr (EHA; 

SzTA VI.). 

Kabaláspatak Bi (Telegd-ÉNy hrs) 1622: Kabaláspatak (Ve: Doc. IX. 250). 1808: Kabaláspatak 

(76). 1851: ≈, 230 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, hegyes erdıs határral, 75 urbéri telekkel. 

Birja a Ferdényi család (Fé 2: 161). 1888: Kabaláspataka Bi Központi js (Je 396 & Lakatos és 

Véber tanyák). 1913: Kabaláspatak Bi vm (Az). – 1909/19: Bălaia, Kp, L 722: r 690; m, zs (12). = 

Su 1: 63. 1622–1851. – 1974: c. Tileagad {Mezıtelegd kzs faluja} [11 C] 

Kabesd Hu (1913) < Kabafalva (1484). 

Kabia * BSz (a Lápos vize mellett) 1325: Kabia (Kádár IV. 159). – Su 2: 347. 

Kabolapatak Mm (Sziget-NyDNy hrs) 1406: Kabalapathaka, 1424: Kabolapatak, 1429: 

Kabolapathaka; 1459: Lopatak, Lopathaka; 1543: Lwpathaka (Bélay 158). 1808: Kabolapataka ~ 

Kobolapatak, Kobilec, Jápa (76). 1851: Kabalapatak, Mm vm: 854 gör. kath., 161 zsidó lak. g. 

kath. anyatemplommal, synagógával. F. u. többen (Fé 2: 161). 1888: Kabolapatak (Japa) Mm 

Szigeti js (Je 396). 1913: Kabolapatak Mm vm (Az). – 1909/19: Iapa, Kp, L 1672: r 1222; zs, m 

(93). = Su 1: 301. 1406–1851. [3 C] 

Kabolás * Te (Aranyág mellett) 1471: p. Alsokabolas, Felsewkabolas Borzlyuk város 19-20. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 289, 327. 

Kabul * Te (Kövesd táján) 1487: Kabwl és Kakoyesth. Kövesd faluval együtt mint {Iklódi} Désiek 

birtokait említik (Cs 2: 43). – Su 2: 347. 

460



Kac * Fe (Marosoroszi mellett Su; Bogát közelében KmJkv) 1389: Kach (Iczkovits 57). 

1439.III.20.: Kolth Alcinai-birtok (KmJkv 142-3); 1446.I.27.: Kacz prédium vitás birtok (556); 

1457.II.12.: Bogáti Lászlót tiltják Kacz birtok további használatától (1259); 1492.V.26.: Bogáti 

István Kacz prédium felét cserébe adja szebeni Altembergereknek (2790); 1494.II.9.: Bogáti László 

Kaacz prédium felét eladja ugyanazoknak (2905). – Su 2: 347. 1389. 

Kaca Kh (Kıhalom-É) 1488: Kaczendorf (Berger 59). 1505.XI.20: Anthonium Kachai 

székbírónak választották Udvarhelyen (SzO VIII. 220). 1575: Kacza (Amlescher 156). {1589. 7 

Novembris} Gregorius Velcher pastor ecclesiae Kachensis ex capitulo Kezdensi – Kézdi káptalan 

(Dé 72). 1614: Zakariás varga, Gidófalván Péter pap zsellére, kaczai fi (SzO). 1658: Kattzendorff 

(SzO VI. 218). 1733: Katza. 1808: Kacza, Katzendorf, Kátásá (76). 1861: ≈, ≈ Kh (36). 1888: ≈ 

(Katzendorf) NK Kıhalmi js (Je 396). 1913: Kaca NK vm (Az). – 1909/19: CaŃa, K, Kd, L 1309: 

r 588; n, m (39). = Su 1: 122. 1299 {hamis}, 1488–1854. [37 A] 

Kackó BSz (Dés-ÉNy, a Szamos jp-ii úton) 1348: p. Kaczko (Tr). 1356: Kachko, 1405: Kaczko 

(Kádár IV. 160). 1750: Keskeu, 1805: Katzko. 1808: Kaczkó, Kiczko (76). 1861: ≈ BSz (18). 

1883–89: református körlelkész Berde Sándor (1856–1894). *1886.XII.15.: Berde Amál 

festımővész, mővészeti és néprajzi író (–1976.XII.12., Kv); *1889.II.5.: Berde Mária író, 

publicista, mőfordító (–1949.II.20., Kv) 1888: Kaczkó (Caticau) SzD Dési js (Je 396). 1913: Kackó 

SzD vm (Az). – 1909/19: CâŃcău, K, L 1522: r 1168; zs, m (39). CîŃcău = Su 1: 157. 1348–1854. 

[13 C] 

Kacsalád Fo (Kıhalom-D) 1372: v. Koczolad (Ub II. 386). 1589: Kucsolata, 1601: Koczolata 

(Ve: Doc. III. 162, VI. 377). 1632: Kocziolata (Makkai 465) I. Rákóczi György birtoka. 1750: 

Kutsulata. 1808: Kucsuláta (93). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ (Cuciuláta) Fo Sárkányi js (Je 459). 

1913: Kucsuláta Fo vm (Az). – 1909/19: Cuciulata, K, L 1493: r 1376; m, zs (60). = Su 1: 182. 

1372–1854. – 1974: c. Hoghiz {Olthévíz kzs faluja DNy-ra} [37 C] 

Kacsalaháza * BSz (Felsıkosály mellett) 1325: p. Kachalahaza (Tr). 1366: ≈ (Bánffy I. 265). – Su 

2: 347. 

Kacsó * KSz (Kusaly és Szilágykirva közt) 1437: Kaczoffeuld, 1549: Kacsó, 1582: Kaczo (Petri 

III. 592). – Su 2: 347. 

Kacsurahida * Sza (Szatmárnémeti táján) 1277: tributum de Kachurahyda. Vámhely volt (Tr). – 

Su 2: 347. 

Kadács 1. Uh (Székelyudvarhely-ÉNy) 1567: Kadachij, 1576: Kadachi, 1602: Kadács (SzO II. 

219, IV. 39, V. 314). 1614: 40 családfı (Uh 97). 1760–2: Nagy Kadats. 1808: Kadács (Kis-, Nagy- 

) (76). 1861: Nagy-Kadács (28). 1888: Kadács Székelykeresztúri js (Je 396). 1913: Kadács Uh vm 

Nagy-Kadács és Kis-Kadács egyesülése (Az). Utóbb ismét két falu. – Cădaciul Mare = Su 1: 123. 

1567–1854. > 1974: Cădaciu Mare c. Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja ÉK-re} [24 D] 

Kadács 2. Uh (Nagykadács-D) 1760–2: Kis Kadáts. 1854: Kis-Kadáts, Cadaciu-Mic (Su). 1861: 

Kis-Kadács Uh (27). Kiskadács. – Cădaciul Mic = Su 1: 123. 1760–1854. > 1974: Cădaciu Mic c. 

Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja ÉK-re} [24 D] 

Kadács 3. Uh 1956: Kadács Atyha tartozéka. – Cădaciu = Su 1: 123. 1956. {1981 Ø} 

Kadácsmezı Firtos-tetı és Atyha között (Uh) XI–XII. századi edénytöredékek. 

Kádár Te (Buziásfürdı-DNy, a Pogányos b. p.) 1717: Kadar, 1724: Kada (Mercy-tk), 1761: 

Kedár (Borovszky: Temes 53). 1808: Kádár, Kadariu (76). 1851: ≈, Te vm, Krassó vm szélén. 

Lakja 500 n. e. óhitü, anyaegyházzal. Határa 3802 hold, ... Birja báró Duka István ur (Fé 2: 162). 

1888: ≈ Buziási js (Je 396). 1913: Kádár Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Cădar, K, L 813: 

r 587; m, n, szerb (34). > Cadăr = Su 1: 119. 1717–1851. > 1974: Cadar [42 A] 

Kadicsfalva Uh (Székelyudvarhely mellett) 1566: Kadychfalwa (SzO II. 209). 1614: Kadicsfalva 

31 családfı (Uh 63). 1635: István deák fia István schola mester volt (SzO). 1760–2: Kadicsfalva. 

461



1808: Kadicsfalva, Kátá (76). 1861: ≈ Uh (27). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 397). 1913: Kadicsfalva 

Uh vm (Az). 2005.I.11. Déli harangszó Duna Tv. – Cadicifalău > Cădişeni = Su 1: 123. 1566– 

1854. » Odorheiu Secuiesc {Szélyudvarhely} 

Kadrassó * Ar (Soborsin-DK, a Maros bp-i Kaprevár közelében) 1337: Kadrassou; 1340: 

Kadrassou ... a. n. Kereztyenkenezhaza Dobordon tartozéka (Gy 1: 175. Dobordon). 1337: ≈, 1344: 

Kadraso a. n. Kereztyenkenezhaza in districtu Zad (Cs 1: 772). 1344: p. Quadraso alio nomine 

Kerustiankenezhaza vocata in districtu Zaad (Tr). – Su 2: 347. 1337, 1344. + Su 2: 391. 1344. 

Kaduch Kr (?) 1323: Abraam f. Markus nob. de Kaduch de C-u Karasna. Idevaló nemes Váradon 

eskütárs. Azonosítása bizonytalan. (Su I. 168 {< Tr!} nem igazoltan Kaznacshoz sorolja.) (Gy 3: 

514). 

Kágya Bi (Diószeg-ÉK hrs) 1278: v. Kaga iuxta Her. 1291–4: Kaga Cosme, ... Kaga domini; 

1332: Thomas sacerdos de Kaga, de v. ≈. Az egyedi monostor birtoka, melyet 1278-ban a 

kegyurak: Gutkeled nb. Kozma és Iwanka a monostor érdekében védelmükbe vesznek. 1291–4 

között Kozma Kágyája elıször 30, másodszr 17 kepe, a másik Kágya elıször 19, másodszor 38 

kepe gabonát ad a püspöknek; Kágya papja 1 fertót fizet; 1332–5: évi 6 gs, 1336–7: évi 7 gs pápai 

tizedet ad (Gy 1: 629). 1400: Naghkaga (Jakó 269). 1438: Kagya (Cs 1: 611). 1808: pag. Kágya 

(Nagy-) h. 1851: ≈, Bi vm. Van 1000 holdnyi híres bort termı szılıhegye, 500 h. erdeje; lapályban 

fekvı szátóföldei gyönyörő tiszta buzát, tengerit, zabot teremnek 900 holdon; az Ér vize mentiben 

fekvı kaszálló és nádló rétjei jó szénát és szép nádat adnak ... A szılıhegy tövében ékeskedik özv. 

Lónyai Józsefnınek szül. Batthyányi Karolina asszonyságnak izlésteljes kastélya és kertje, szilárd 

gazdasági épületekkel, válogatott nemesérü ménessel, finom birkatenyésztéssel, okszerü 

szılımiveléssel stb. Az emlitett asszonyságon kivül birnak még itt gr. Nemes, Tisza Lajos, gr. 

Bethlen, gr. Kendeffy, Barcsay, Bükk, Lónyai család, b. Vay, Irinyi, Kállay, Halasy, Becsky, 

Szemere, Császár. Van itt egyébiránt 315 lakos, kik kevés kivétellel reformatus magyarok s Kólyra 

járnak templomba (Fé 2: 163). 1888: Nagy-Kágya Székelyhidi js (Je 523 & Gátvégi korcsma). 

1913: Kágya Bi vm Kiskágya és Nagykágya egyesülése; újabban ismét 2 helység (Az). 1920: 

határfalu. – 1909/19: Cadea, Nk, L 496: r 11; m (34). = Su 1: 119. cca 1270–1851. Kiskágya 

1291–4: Kaga Cosme (Tr). 1399: Kyskagya (J); 1404: Kiskagya (Jakó 270; Cs 1: 611). 1808: pr. 

Kágya (Kis-) h. 1851: ≈, Bi vm, 280 ref. lak. E pusztának kitejedése mintegy 1800 hold, mellynek 

fele szılıhegy és erdı, fele szántóföld, kaszálló és nádló rét. Bora az Érmelléken a legjobbak közé 

tartozik ... az Ér vizében nagy viz idején halak is bıséggel találtatnak. Birják Fényes Károly, 

József, Lajos, s több Fényes nemzetségbeliek, Darvay, Csanády, Sárközy, Klobusiczky, Reviczky, 

Muraközy, Magyari, Török, Oláh stb. (Fé 2: 163). 1888: Kis-Kágya Székelyhidi js (Je 425). 

1913: Kiskágya Bi vm (Az). – Cadea Mică = Su 1: 119. 1291–1851. > 1974: Cadea [10 D] 

Kaján (Kean): krónikás hagyomány szerint Kalán öccse. A Kaján hn valószínőleg Kalán 

nemzetségfı fivérének, Kajánnak nevét tartotta fenn, kinek itt lehetett egyik szálláshelye (Gy 3: 

295. Kajántı). 

Kaján 1. (Kis-) Hu 1330: duarum t-rum seu v-rum Kyskalyan et Tathamerhaza. 1330-ban a 

Hermán nembeliek osztozásakor fele Tatamérháza falu felével Gergely fia Barnabásnak (a 

Pestesiek ısének?) jut. Másik fele Máté fia László és Péter fia András birtoka. Az Alsókajánel 

(Căinel de Jos) területén torkolló Kaján-patak középsı völgyszakasza, amely felerészben ma is 

Fornádiához (Tatamérházához) tartozik. (Cs V. 98; tévesen Su. I. 123.) Ld. még Kajántı (Gy 3: 

295). 1389: p. Kiskayan; 1437: p. Kyskayan; 1518: ≈; 1499: p. Kyskayan; 1499, 1510: 

Kayanwelgye. 1389: Kiskaján Hermán nb. Németiek, 1437: Hermán nb. Szentgyörgyiek és 

Felpestesiek birtoka. 1499: Kiskaján Soklyósi Péter görgényi várnagy kezére kerül. 1507: Kiskaján 

Felpestesi Czentúri László birtoka, rb. iktatják Jófıi ~ Fp. Bási Györgyöt; 1506, 1510 rb. 

¤Hunyadvár tartozéka; 1518: mint a magvaszakadt Kajáni Dániel L. birtokát kapják a beregszói 

Hagymások és Forgácsok. 1465, 1473, 1502: Kaján Solymos vs birtoka s N. Ungoroké, 1468: 

Illyei Dienesieké. 1506, 1510: Kajánvölgye ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 98). 

462



Kaján 2. Kajánfı Hu (Brád-D) 1330: v. Kayanfw ... ultra Morusium. 1330-ban a Hermán 

nembeliek osztozásakor fele Hosszúliget felével együtt Geche fia Jánosnak (a Makraiak ısének) jut. 

Másik fele Máté fia László és Péter birtoka. Az Alsókajánelnél torkolló Kaján-patak forrásvidéke 

(Gy 3: 295). 1330: ville Kayanfw ... et Kayanthw; 1465: p. Kayan; cca 1520: ≈; 1499: p. 

Kayanthew. Hermán-nz, 1330: megosztás: Kajánfıt János ispán (a Szentgyörgyiek és Szgy. 

Makraiak ıse), Kajántıt László magister (a Kerekegyházi Laczkfiak ıse) kapja (Cs 5: 98). 1733: 

Keinel, 1760–2: Koinyei, 1805: Kajanel. 1808: Kajanyel val., Kajánd h., Kalian g. 1808/1987: 

Zarád vm (76). 1888: F-K (Kajanelu din szusz) Hu Brádi js (Je 322). 1913: Felsıkajanel Hu vm 

(Az). – 1909/19: Căinel, Fk, L 569: r 549 (34). Căinelul de Sus = Su 1: 123. 1330–1854. > 1974: 

Căinelu de Sus c. BăiŃa {Kisbánya/Boica kzs. faluja} {1981 Ř} 

Kaján 3. Kajántı Hu (Déva-ÉNy) 1330: v. Kayanthw ~ Kayantho. 1330-ban a Hermán 

nembeliek osztozásakor Kajántı fele Bezsán felével együtt Dénes fia László mesternek, a Lackfiak 

ısének jut; másik fele Máté fia László és Péter fia András birtoka. A Marosnémetivel szemben 

betorkolló patak ma is Kaján nevet visel (1910. tk: Caian); ezzel ma csak a Felsıkajánel (Căinelul 

de Sus) felıl folyó fıágát jelölik, régente azonban jobboldali ágának mellékágát is így nevezték, 

amely Bezsán felett Alsókajánel területén torkollott a fıágba (Gy 3: 295). 1330: ville Kayanfw ... et 

Kayanthw; 1499: p. Kayanthew. 1499: Kajántı Soklyósi Péter görgényi várnagy kezére kerül (Cs 5: 

98). 1473.VIII.30.: Kayan Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 1502.XII.13.: Kayan Ungor 

János és Miklós birtoka (3264); 1533.XII.17.: Galacziak kiegyeznek Németiekkel több birtok, 

köztük Kayan, Kyskayan felıl (4433-6); 1534.XI.10.u.: Requisitorie Petri More provisoris et 

castellani castri Gyalw super Kayan (4489); 1536.I.19.: Naghkayan, Kyskayan Németi Nemesek 

részbirtoka (4552). 1733: Kis-Kaján, 1750: Kajanel, 1760–2: Also Kajanel, 1805: Kajanel. 1808: 

Kajanyel val., Kainsdorf g. [?], Kajna h. [?]. 1861: Kajanel Hu (22). 1888: A-K Hu Dévai js (Je 

205). L 1910: 356 (r); 1956: 258 (Le). 1913: Alsókajanel Hu vm. – 1909/19: Căinelul-de-jos, 

Alsókajanél, L 343: r 335 (34). = Su 1: 123. 1330–1854. > 1974: Căinelu de Jos c. Şoimuş 

{Marossolymos kzs faluja É-ra} [33 D] 

Kaján 4. BSz (Bethlen-É) 1456: Kyskayan (Kádár IV. 173). 1485.IX.2.: Kyskayon Harinai 

néhai Farkas Miklós fiai: Tamás és Miklós egészbirtoka (KmJkv 2537); 1502.XI.25.: ≈ Harinai 

Farkas János birtoka (3261). 1733: Kis Kajon, 1750: Kiskejan, 1760–2: Kis Kaján. 1808: Kajan 

(Kis-) ~ Kiskalyan, Kajanu mike (76). 1861: K-Kájon BSz (18). 1888: Kis-Kaján (Kájánu miku) 

SzD Bethleni js (Je 425). 1913: Kiskaján SzD vm (Az). – 1909/19: Căianul-mic, Kk, L 863: r 

828; zs (34). = Su 1: 123. 1456–1854. > Căianu Mic [13 D] 

Kaján 5. BSz (Bethlen-É) 1456: Naghkayan (Kádár IV. 179). 1485.IX.2.: Naghkayon 

Harinai néhai Farkas Miklós fiai: Tamás és Miklós egészbirtoka (KmJkv 2537); 1502.XI.25.: ≈ 

Harinai Farkas János birtoka (3261). 1750: Nagy Kajan, 1760–2: NagyKaján. 1808: Kajan 

(Nagy-) ~ Nagykalyan, Kajanu máre (76). 1861: N-Kájon BSz (19). 1888: Nagy-Kaján (Kájánu 

mare) SzD Bethleni js (Je 324). 1913: Nagykaján SzD vm (Az). – 1909/19: Căianul-mare, Nk, L 

694: r 679; zs (34). = Su 1: 123. 1456–1854. > 1974: Căianu Mare c. Căianu Mic {Kiskaján kzs 

faluja, D-i hrs} [13 D] 

Kaján 6. Za (Brád-DK) 1439, 1441, 1445: Kyskayan ~ Kayary; 1464: Kyskayan. Világos várhoz 

tartozott (Cs 1: 736. Kis-Kaján. A mai Felsı-Kajánel). 

Kajanel Za (1808) : Kaján 2. Kajánfı Hu. 

Kajántó {< Kean bolgár-szláv vezér. Jakó: Gyalu, IX} (Kolozsvár-É; 476 m) {XIII. templom} 

1283: p. Kayanthow 1285: p. Kayanto; 1301: p/t. Kayanthow; 1314: p. Kayantou; 1339: Kayantho. 

A kolozsmonostori apát birtoka. 1283-ban IV. László király parancsára határát Máriatelekkel [a 

mai Csonka psz-val] együtt megújítják és leírják. 1283: ... ultra 1 viam ad 1 Bercz ... ad locum 

Mariatelukfew ... per 1 nemus ... ad qd. locum Kyralkwthafew et Mariatelekfew ... ... in 1 rubeto ... 

ultra 1 viam qua venitur de Zentmyheltelke ... ad 1 Bercz ve. Aq. super Kyralkwthafew ... per idem 

Bercz ... ad qd. locum Rawazlywk ... ad qd. t-m paludosam Dorwastow ... 3 ... m-s: ... 1 dist. p-i 

Mariatelke ... que pertinet mon-o ... a p-bus Zomordok et Budathelke ... transeundo ipsam 

463



paludosam Dorwasto ... ad 1 magnam viam, que via regis vocatur ... qd. monte Fashalm ... inter p- 

es Mariatelk et Budatelk ... asc. qd. mont. Halm ... 3 metas ... que dist. inter p-es Mariatelk, Gyos 

et Kayantow ... ad 1 viam que vadit ad Gyos ... cca qd. riv-m Araniasdalpataka ... asc. qd. 

montem longum Zebedei nnominatum, in cuius vertice ... ve. Sept. ... 2 metas ... a pt. Sept. dist. p-i 

Gyos ... a pl. Mer. p-i Kayanthow ... ve. Or. ... per 1 viam ... 2 metas, que ... dist. inter p-es ... 

Gyos et Kayanthow et t-m p-is ... abbatis Benye ... in eodem monte Zebedey contra pt. Or. ... 

prope 1 viam que venitur de ... Kayanthow et [: ad] Machkas. A határleírás Kajántónak csak É-i 

határát adja. Az említett hn-ek közül Királykutafınél Király e[rdı] található (1903. tk); a Királyút 

folytatása Kisesküllınél 1749: Király Uttya {1945}; Zebedey ma Sebide (1880. tk); Z’ebedeu 

{Olv: Zsebedeu < r. Jebedeu. 1945}. 1314-ben elhatárolják Kajántó másik tartozékát, Szilvástelket 

(ld. ott). 1339-ben az apát perbe fogta Macskási József fiait, mivel elfoglalták és lekaszálták 

Kajántópada nevő rétjét, melyet a nemesek Józsefszénafüvének neveznek, mire a Macskásiak 

lemondtak róla az apát javára (Gy 3: 350). 1285.VI.28.: ErK megállapítja a kolozsmonostori 

egyház Máriatelke és Kayanto n. birtokának határát és az apátot ellentmondás nélkül beiktatja 

abba (Er I. 412). 1340: Bedehalma; 1415: Tölgyespatak. Jb 1363: több magyar nevő jb {neveket 

nem ad}. 1437: part. terre Tyburchtelke intra metas p-is Kayantho (1263–1507. Cs 5: 363; +1263, 

+1296, +1324; 1283–1339. Gy 3: 350; !1283 < [1406–14] Er 398, 400). 1569–77: Kajántó Forgách 

Ferenc birtoka. 1579: Bogártelke, Kajántó és Tiborc birtokot Blandrata György fejedelmi udvari 

orvostól közösen megvásárolja Lónai Kendi Sándor és Losonci Bánffy Farkas (Gyalu 1/2). 

1579.X.31.: Bánffy Farkas kajántói jobbágyai. {Hatvan számozott tételben, ökrök számával.} =: 

Kaiantai zegin nep zama kik Kendi Sandornak iutotak. {Számozatlan lajstrom. 47 nevet 

tartalmaz.} (Gy 1-2, 4). 1581-ben Báthory Zsigmond fejedelem Bogártelkét, Kajántót és Tiborcot 

a kolozsvári jezsuita rendház részére magához váltotta (Gy 1/2). Utóbb ismét magánföldesúri, majd 

fejedelmi birtok, Gyalu tartozéka. 1635: Kajántói Zuchy Martonne Bene Dúrko Azzony 

Marosvásárhelyen (SzTA IV.). 1733: Kajántó, 1750: Kajantou. 1808: Kajántó cum pr-o Tiburcz 

h., Kajantau vel Kinteu val. 1861: Kajántó Ko (12). 1888: ≈ (Kinto) Ko Kolozsvári js (Je 397 & 

Csonka telep). 1913: Kajántó Ko vm. *1932.XI.20.: Kelemen Árpád mőszaki feltaláló, szakíró, 

mőegyetemi tanár (–1994, Kv). *1941.IX.27.: Szekernyés János irodalomtörténész, újságíró. # 

Kabay 1973. Janitsek J.: Kajántó helynevei (NyIrK 1986.2). – 1909/19: Chintău, K, L 1110: r 611; 

m (45). 1926: Chintau > 1929: Chintău : Chinteni H {Vá}: Cluj 13 km (AnR). = Su 1: 142. 1263– 

1854. [22 B] 

Kajla Do (Beszterce-Ny) 1332: Syfridus sacerdos de Kyule. Papja 1332. II: 10 kis dénár pápai 

tizedet fizet (Gy 2: 74). 1377: Kayla (Bánffy I. 335). 1486.VI.23.: Kayla-ban Szf-i Gyerıfi 

részbirtok (2593); 1502.I.6.: Szenegyedi Wass Jánosné Valkay Klára Kayla-n egy népes és egy 

pusztatelket, melyen Geréb Bartus lakott, eladja Galaczi Valkay Mártonnak (3228); 1503.V.24.: 

Kayla-ban Rıdi részt eladnak Szf-i Gyerıfieknek (3284); 1507.V.31.: Somkeréki Erdélyi János 

özvegye: Petronella kijelenti, hogy elhunyt férje a Harinai néhai Farkas Tamástól pénzen vásárolt 

Kaylla-i birtokrészét végrendeletileg Udvarhelyi Nagy Lászlóra hagyta hő szolgálatai jutalmaként, 

s általa testváreire: Balázsra és Ambrusra, ezért e hagyatékhoz maga is hozzájárul (3419); 

1510.III.23.: Szentpáli János Kayla-ban a néhai Geréb Mihály fia Kelementıl lakott népes és egy 

puszta jobbágytelkét zálogba adja Balázsfalvi Cserényi Pálnak (3540); 1523.III.22.: Kayla-i peres 

birtokrész végül İsi Jankafy Miklósé marad (3915); 1534.XI.10.: e ≈ rész cserében Szentegyedi 

Valkay Istvánhoz kerül (4488); 1553.XII.9.: ≈-ban Somkeréki Erdélyi részbirtok (5248). 1587: 

Zentthandras, Kayla. – E: fl. 18, A: fl. 9 (Dé 44). 1635 Barátos (Hsz): Fodor László Erdélyben 

lakik, Kaljhaban (SzO 5: 103). 1733: Kajla, 1760: Kaila. 1808: Kajla h. 1861: Kaila Do (15). 

1888: Kajla BN Jádi js (Je 397). 1913: Kajla BN vm (Az). – 1909/19: Căila, K, L 577: r 559 

(34). > 1956: Caila = Su 1: 119. 1332–1854. – 1974: c. Şintereag {Somkerék kzs faluja DK-re} 

[13 D] 

Kak Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos j. p.) 1268: Kaak, 1341: Koky (Tr). Elsı ismert 

tulajdonosa, Karászi Sándor, az északi és nyugati szomszédföldekével közös s lehet, hogy 

kezdeteik is közösek voltak. Késıbb a Kakiak kisnemes családja a birtokos, majd a Móricok és 

örököseik is. A Móric-rész egyharmadának 1493-ban 1 lakott és 4 puszta jobbágytelke volt (Maksai 

464



154). 1493: Kaak Szinér várához tartozott (Cs 1: 477). 1808: Kak (76). 1851: Kak, Sza vm, a 

Szamos tekerületében, 350 lak., kik reformatusok és g. katholikusok. Határa 600 hold, ... Birják: 

Gáspár Dániel, Péterffy Albert, Markos Imre, Téglásy József (Fé 2: 164). 1888: Kak Szatmári js 

(Je 397). 1913: Kak Sza vm Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: Coc, Kak, L 355: r 225; m (52). 

Cucu = Su 1: 182. 1268–1851. – 1974: c. Odoreu {Szatmárudvari kzs faluja, DNy-i hrs} [2 C] 

Káka * Te (Temesgyarmat mellett) 1428–29, 1489: Kaka. Gyarmat és Rékás határosa volt (Cs 2: 

44). – Su 2: 347. 1371 {?}. 

Kakacsánfalva * Za (Borosjenı mellett) 1553: Kakacsánfalva (Márki II/1. 202). – Su 2: 347. 

Kakacsény Bi (1808) : Kakucsány. 

Kákarét * Kr (Oravicabánya táján, Harampatak mellett) 1367; Kakareth ~ Kakarek (Cs 2: 103). 

– Su 2: 347. {P} 

Kakaro Ar (1808) : Kıkaró. 

Kakasd Msz (Marosvásárhely-D) 1515: Kakasd (SzO I. 328). 1614: Kakasd 9 családfı (Msz 

109). 1806–1850 közt négy tanítója ismert (Sipos 121). 1808: Kakasd, Kokos (76). 1861: ≈ Msz 

(32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 397). 1913: Székelykakasd MT vm (Az). # Sipos G. MtT 

1980. – Cocosd, > Cocoşi > 1964: Vălurenii = Su 2: 241. 1515–1964. > 1974: Vălureni c. 

Cristeşti {Maroskeresztúr kzs faluja, K-i hrs} [24 C] 

Kakasfalva Sze (Szeben-É 11 km) 1332–5: Hanbach (Tr). 1372: Hanabach (Ub II. 395). 1488: 

Hanebach (Berger 54). 1497: Hannapach (Scheiner 60). 1674: Hombak (Amlacher 256). 1733: 

Hamba, 1750: Hambav, 1805: Hannebach. 1808: Kakasfalva, Hahnembach ~ Hannenbach, 

Hambák (76). 1861: ≈, Hannebach, ≈ Sze (34). 1888: ≈ (Hahnbach, Hamba) Nagyszebeni js (Je 

397). 1913: Kakasfalva Sze vm (Az). – 1909/19: Hamba, Kf, Hb, L 826: r 359; n = Su 1: 281. 

1332–1854. – 1974: c. Şura Mare {Nagycsőr kzs faluja, K-i hrs} [35 D] 

Kakat Te (Csánki) : Orczyfalva. – 1467: Thothkakath Su 2: 412. {Orczyfalva mellett} 

Kakod * Kh XVI: Kakod, Kakodafalva. – Su 2: 347. {Homoródalmás mellett} 

Kákófalva Kr (Oravicabánya-ÉNy, a Detta–Temesvári úton) 1723–5: Kákova (Pesty: Krassó II/1. 

243). 1808: Kakova (Nagy-), Gross-Kakowa (76). 1851: Kákova, Kr vm, 32 kath., 1568 óhitü lak., 

s anyatemplommal, postatisztséggel és váltással Kudricz {Temeskutas} és Oravicza között a 

verseczi országutban (Fé 2: 165). 1888: Kákova KrSzö Oravicai js (Je 397). 1913: Kákófalva 

KrSzö vm Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Cacova, K, L 1917: r 1741; n, zs (34). > 1964: 

Grădinarii = Su 1: 270. 1723–1964. > 1974: Grădinari [42 C] 

Kakojest * Te (Temeskirályfalva (Kralovác) mellett) 1487: Kakoyesth Désiek birtokai közt (Cs 2: 

43. Kabul és ≈). 1487.III.14.: Iklódi Dési Péter Kakoyesth s más birtokbeli részét elcseréli Drági 

Márk birtokrészeivel (KmJkv 2635). – Su 2: 347. 1487 Kabwl, Kakoyesth. {Temeskirályfalva-D: 

Cacovina határrész} 

Kakos * Sza 1493: Kakos Szinér várához tartozott (Cs 1: 477). – Su 2: 347. 

Kákova 1. Fe (Szászsebes-D) 1451.V.12.: Egeresi Imre gyulafehérvári kanonok és dékán a 

káptalan nevében tiltakozik amiatt, hogy Hunyadi János kormányzó elfoglalta {többek közt} 

Kakondorfh (Fe vm) birtokot ... (KmJkv 957; I. 941: CacoviŃa – Krebsdorf). 1808: Kákova (76). 

1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ (Kákovicza, Cacova, Cacovita) Sze Szászsebesi js (Je 398). 1913: 

Sebeskákova Sze vm (Az). – 1909/19: CacoviŃa, Kákova, Krebsdorf, v. Cacova (34). Cacova 

(CacoviŃa), K, Kd, L 345 ort. r (34). {Su -} > Dumbrava (Az) [34 D] 

Kákova 2. Sze (Szeben-Ny) 1366: Kakowa, p. Kakova; 1383: v. olachalis Gripzbach (Ub II. 275, 

575, 578). 1509: Krybssyffen (Scheiner 33). 1733: Kakova. 1808: Kákova, Krebsbach (76). 1861: 

≈ Sze (34). 1888: ≈ (Krebsbach, Cacova) Szelistyei js (Je 398). 1913: Szebenkákova Sze vm (Az). 

465



– 1909/19: Cacova, K, Kb, L 696 ort. r (34). > 1964: Fîntînele = Su 1: 243. 1366–1964. – 1974: c. 

Sălişte {Szelistye kzs faluja DNy-ra} [35 C] 

Kákova 3. 

To : Ivánfalva (Aranyosivánfalva). 

Kákovahavas TA (Járabánya-DNy) 1888: Kákovahavas telep (t) Kákova {: Aranyosivánfalva} TA 

(Je 398). – 1909/19: Muntele-Cacovei, Kh, &, v. Cacova-Ierii (118). Muntele Cacovei = Su 1: 411. 

1954. [22 D] 

Kakucs 1. * Bi 1. 1329: p. Kacus. Iklód és İsi hrs. Várad mellett DNy-ra feküdt, ahol 1344-ben 

Kakucs utcát említenek (Gy 1: 629). 1374: Kakwch (Jakó 267). 1587: Kakucz, 1588: Kakwcz (Kiss 

689, 658). – Su 2: 347. 1329–1588. 

Kakucs 2. Bi 2. (Élesd-DK) 1343: Kakuch (Cs 1: 611). 1435: Kakuch, 1552: Magyar Kakwch 

(Jakó 266). 1808: Kakucs (Magyar-) (77). 1851: ≈, Bi vm, a Sebes-Körös gyönyörő völgyében: 300 

ref., 138 n. e. óhitü lak., két anyaegyházzal, 12 egész urbéri telekkel. Határa e vidéken a 

legtermékenyebbek közé tartozik. Közös birtáról lásd Szászfalva. Birják többen (Fé 2: 165). 1888: 

Magyar-Kakucs Élesdi js (Je 486). 1913: Nagykakucs Bi vm (Az). – 1909/19: Căcuciul-unguresc, 

Mk, L 519: r 247; m; 10 zs (34). > Cacuciul Vechi = Su 1: 119. > 1974: Cacuciu Vechi c. Auşeu 

{Kisısi kzs faluja, D-i hrs} [11 C] 

Kakucs 3. Bi 3. (Élesd-DK) 1482, 1552: Olah Kakwch (Jakó 266). 1808: Kakucs (Oláh-) (77). 

1851: ≈, Bi vm, a Sebes-Körös kies völgyében: 186 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 

kicsiny, de meglehetıs. Urbéri telek 5. Közös birtokát lásd Szászfalva. Birja a Servánszky család 

(Fé 2: 165). 1888: Oláh-Kakucs Élesdi js (Je 552). 1913: Kiskakucs Bi vm (Az). – Căcuciulromân, 

Ok, L 313: r 308 (34). > Cacuciul Nou = Su 1: 119. 1482–1913. > 1974: Cacuciu Nou c. 

Măgeşti {Szászfalva kzs faluja É-ra} [11 C] 

Kakucs 4. To (Régen-DK) 1441: Kakuch; 1453: p/v. Kakwch. (¤) Görgény vár tartozéka. 1441: 

Kakucsi Lukács mint szomszédos iktatáson (Cs 5: 712). 1618: Kakúcz (SzO IV. 201). 1733: 

Kakuts, 1750: Kakucs. 1808: Kakucs (76). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ MT Régeni alsó js (Je 398). 

1913: Görgénykakucs MT vm (Az). – 1909/19: Căcuci, Gk, L 315: r 313 (34). > Căcuciu = Su 1: 

122. 1441–1854. – 1974: c. Beica de Jos {Alsóbölkény kzs faluja, K-i hrs} [24 B] 

Kakucsány Bi (Vaskoh-ÉNy, a Fekete-Körös bp-i úton) 1588: Kakachien (Jakó 267). 1808: 

Kakacsény (76). 1851: Kakacseny, Bi vm, 138 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, 80 h. urb. szántó, 

50 h. réttel, 179 h. majorsági erdıvel. Birja a váradi görög püspök (Fé 2: 164). 1888: Kakacsony 

Vaskohi js (Je 397). 1913: Kakucsány Bi vm (Az). – 1909/19: Căcăceni, Kakacseny, L 134: r 133 

(34). > Cucuceni = Su 1: 182. 1588–1913. – 1974: c. Rieni {Rény kzs faluja DNy-ra} [21 C] 

Kál {< Kál harka (Bulcsu apja) nevérıl. Gy 1974} Msz (Marosvásárhely-ÉK) 1332: sacerdos de 

Kaal, 1334: Gaal [: Kaal] (Tr). 1614: Kál 72 családfı (Msz 54). 1632–1807 közt 14 tanítója ismert 

(Sipos 133). 1635: Pál deák obÿt, Mihály deák régi lófı, Márton deák új drabant (SzO). Hegedüs 

család a lustrakönyvekben: 1636: Bálint darabant; 1677, 1685, 1691, 1692: Gergely, uı 1693: 

unitárius jzk-ben; 1711 György nemes; 1793.XI.10.: Libertinus Falus biró Hegedüs Gergely. A 

család egy része 1711 után Vadadra költözött (SzTA: Vadadi Hegedős-kódex). 1760–2: Kaál. 

1808: Kál ~ Kaál (77). 1861: Káál Msz (32). 1888: Kál (Kaál) MT Marosi felsı js (Je 398). 1913: 

Székelykál MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Calu > Căluşeri = Su 1: 125. 1332–1913. – 

1974: c. Ernei {Nagyernye kzs faluja K-re} [24 C] 

Kala * KSz (Érszentkirály és Ákos közelében) 1444: Dengelegi Pongrác erdélyi alvajda 

Kalathelke-t visszaadja Mikolai Miklós fia Lászlónak (KmJkv 524). 1481, 1550: Kala (Petri III. 

593). – Su 2: 347. 1481, 1550. {» Érszenkirály} 

Kalabocs hegy Hsz 1808: mons Kalabocs Hsz (77). 

Kalácsa 1. * Ar (Konop-Ny) 1440: Kalacha, Felsekalacza; 1477: Felsewkalota Solymos vár 65. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1475: Alsokalatha Lendvai Bánfiak birtoka (Cs 1: 773. 

Kalota). – Su 2: 347. 

466



Kalácsa 2. Bi (1808) < Kalocsa Za. 

Kalácsa 3. Te (Temesvár-É) 1339: Colacha, 1340: Kalacha (Tr). 1356: Kalacha, 1454: 

Kalocha. Temesmegyei nemesek nevében bukkan fel (Cs 2: 44). 1808: Kalácsa (77). 1851: ≈, Te 

vm, Arad és Temesvár közt. Lakja 44 kath., 1239 n. e. óhitü lélek, derék anyaegyházzal és két 

lelkészszel. Tájéka dombos, kies, nagy völgyekkel ... Birják b. Szina György és János urak (Fé 2: 

166). 1888: ≈ Vingai js (Je 398). 1913: Temeskalácsa Te vm (Az). Mellette Ny-ra Kalácsafürdı 

117 m. – 1909/19: Călacea, K, L 1194: r 847; n, m, szerb (35). = Su 1: 123. 1339–1913. – 1974: 

c. OrŃişoara {Orczyfalva kzs faluja, Ny-i hrs} [31 D] 

Kalagyer * Te (Detta táján, Gad és Pártos mellett) 1481: Bolyobar, Kalagyer, Lezkolcz. Gad és 

Pártos faluval együtt említik (Cs 2: 29. Bolyobar). – Su 2: 347. 

Kalamenesd Za (1808) : Kelemenes. 

Kalán Ónd vezértıl származó Kalán a Bár-Kalán nem ıse. Bár-Kalán nb. Kalán (1150–1218) 

1181–83: III. Béla király kancellárja, 1193-tól pécsi püspök. 

Kalán 1. Hu 1. (Vajdahunyad-K, a Sztrigy b. p.) 1387: p. Alsokalantelek; v. Chalanteluch ~ 

Kalanteluk. Valószínőleg a Géza fejedelem korában élt Kalán nemzetségfı nevét ırzi, akinek itt 

lehetett nyári szálláshelye. A XIV. századi „telek“ neve arra enged következtetni, hogy az Árpádkori 

Kalán falu puszta helyén, „telkén“ létesült két újabb település a XIV. században Alsó- és 

Felsı- részre osztódott. A faluhatárok összefüggése arra mutat, hogy a szomszédos Szentkirály az 

eredetibb Kalán területébıl vált ki (Gy 3: 296). 1387: kenezius de v. Chalantheluck, molendinum 

in fluvio Strig existens in loco habitationis vel p-is ... Kalanteluk; 1444: predia utraque 

Kalantheleke; 1453: Alsokalantelke, Fewlsewkalantelke; 1479: p. Felsewkalantheleke; 1482: p. 

Kalan; 1506, 1510: v. Kalanthelek; 1520: p. Kalantheleke. 1387, 1453: Ak, Fk ¤Déva vár 

tartozéka; 1479 Fk: N. Ongorok, utánuk – Kalántelke néven – Szobi, D. Árka, Czobor, Bradácsbirtok; 

1480: keneziatus p-is nostri (regis) Thothkalanthelek – Mátyás király Thoth Mihálynak 

adományozza; 1482, 1506, 1510: Kalán ~ Kt ¤Hunyadvár tartozéka; 1520–23: Bélai, Rápolti, R. ~ 

Macskási Tárnok-birtok (Cs 5: 99. Ma Kiskalán és Pusztakalán). 1760–2: Kis Kalá. 1808: Kalán 

(Kis-) h., Klein-Klandorf g., Lingurá val. [?] 1861: K-K Hu (22). 1888: K-K Hunyadi js (Je 

425). 1913: Kiskalán Hu vm (Az). – 1909/19: Călan, Kk, L 188: r 172; m (35). Călanul Mic = Su 

1: 124. 1387–1854. > Călan [34 C] 

Kalán 2. Hu 2. (Vajdahunyad-K). 1444: predia utraque Kalantheleke; ... 1733: Krisáni, 1750: 

Krischen, 1760–2: Puszta Kalán. 1808: Kalán (Puszta-) h., Oed-Klandorf g. [?], Lingurá val. [?] 

1861: P-K, Krison Hu (22). 1888: P-K (Krisény) Hunyadi js (Je 591). 1913: Pusztakalán Hu vm 

(Az). – 1909/19: Crişeni, Pk, L 1244: r 273; m, n, horvát, cseh (58). = Su 1: 176. 1387–1913. » 

Călan [34 C] 

Kalán 3. Hu 1888: Kalán telep (t) Pusztakalán Hu (Je 398). 

Kalancás patak Csik 1808: val+riv Kalanczás Valle Csikszék (77). – GălăuŃaş 

Kalanda 1. * Te (Papd mellett) 1311: p. Kalanda, 1349: p. Kalanfa, 1350: Kalanda (Tr). 1349: 

p. Kalanda (Cs 2: 44). – Su 2: 347 (Tr). 

Kalanda 2. Uh (Korond-D) 1956: Kalanda Székelypálfalva tartozéka. – Colonda > Calonda = Su 

1: 120. 1956. – 1974: c. Corund {Korond kzs. faluja} [24 D] 

Kalánfürdı Hu (Vajdahunyad-K) 1913: Kalánfürdı (H). – Băile Călan = Su 1: 61. 1913. » 

Călanu Mic {Kiskalán}. 

Kalántelek * Te (a Berzava mellett, Tárnokszentgyörgy hrs) 1247: Kalanteluk iuxta S. Georgium 

(Gy 3: 495). 1256: v. Kalanteluk, p. Kalanthelwk (Tr). =: Vafa comes örökösei osztozásakor 

Kalantelek Kelemenus bán fiainak jutott (Er I. 222). =: Kalantheluk (Cs 2: 44). 1285: p. 

Kalanteluk (Tr). 1427: predium Kalanteleke (Pesty: Krassó II/1. 244). =: ≈ a magvaszakadt 

467



Nagylaki Jánkfi János birtokaival együtt Nagymihályi Albert és fiai kapták királyi adományul (Cs 

2: 103). – Su 2: 347. 

Kalatelke * Sza (Ákos és Érszentkirály környékén) 1470: pr. Kalateleke (Maksai 154). – Su 2: 

347. 

Kálbor Sink (Fogaras-ÉNy) 1488: Caldenbaten, 1522: Kaltbrunen (Scheiner 73). 1674: Kálbor 

(Amlacher 256). 1733: Kálbor, 1750: Kalbor. 1808: Kálbor, Kaltbrunnen (77). 1861: Kalbór, ≈ 

Sink (37). 1888: ≈ (≈) NK Szentágotai js (Je 398). 1913: Kálbor NK vm Nagysinki js (Az). – 

1909/19: Calbor, K, Kb, L 939: r 890 (35). = Su 1: 119. 1488–1854. – 1974: c. Beclean {Betlen 

kzs faluja ÉNy-ra} [36 D] 

Kalemár * Hu 1479: p. Kalemar. Vecel vs birtoka (Cs 5: 99). – Su 2: 347. 

Kalenihavas Hu 1913: Kaleni havas Kudzsir tartozéka (H). – Căleni > Călene = Su 1: 124. 1913. 

Kalina KrSzö (1888) < Galonya Kr (1368). 

Kálinfalva Mm (Sziget-D, a Kászó j. p.) 1387: Vrdugkaloufalva; 1495: Kalanfalwa, Kalynfalua, 

Kalynfalwa (Bélay 159). 1808: Kalinfalva, (s) Kelineš, Kalinesti (77). 1851: Kalinfalva (Felsı-), 

Mm vm, 7 római, 1037 gör. kathol. 34 zsidó lakossal, s anyatemplommal. F. u. a Jurka nemzetség 

s mások (Fé 2: 166). 1888: Felsı-Kálinfalu (Kalinyes de sus) Mm Szigeti js (Je 322). 1913: 

Felsıkálinfalva Mm vm Sugatagi js (Az). – 1909/19: Călineşti, Fkf, L 1642: r 1592; zs (35). = Su 

1: 124. 1387–1851. [3 C] 

Kalinháza 1. * Ar (a Maros b. p., Lippa táján) 1358: Kalynhaza Illyeiek birtokai közt tőnik föl 

(Cs 1: 767. Bánliget). – Su 2: 347. Kalinhaza {Szentkláray szerint Krassó vm} + 2: 348. 

Kalynhaza. 

Kalinháza 2. Sza (Avasfelsıfalu-ÉNy, a Túr jp-i úton) 1490: Kalynhaza Szinér várához tartozott 

(Cs 1: 477). =: ≈, 1493: Kalenhaza (Bélay 159). A Móric-uradalom avassági, síksághoz közelesı, 

patakmenti faluja. A jelek szerint kevert lakosság alapította 1270 után. Ismert középkori 

jobbágynevei magyarok, a szláv-román Kalin név azonban idegen alapításra mutat, 1512-i 

urbáriumunk idején pedig ruténok is laktak benne (Maksai 154). 1648: Kanyahaza (Makkai 407) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Kányaháza (77). 1851: ≈, Sza vm, az Avasságon, 1136 g. kath., 14 

zsidó lak., s anyatemplommal. Szétszórva épült, több dombok oldalán. Határa hegyes-völgyes és 

sovány; szép szılıhegye és erdeje van. F. u. Teleki, Károlyi, Kornis grófok s a t. (Fé 2: 173). 1888: 

≈ Szinérváraljai js (Je 401). 1913: Kányaháza Sza vm Avasi js (Az). – 190919: Călineşti, Kh, L 

1824: r 1606; zs, m (35). = Su 1: 124. 1490–1851. > Călineşti-Oaş [2 C] 

Kálmánd Sza (Nagykároly-É) 1335: cum duabus terris Keethkamand. Az ısi, XII. század elıtt 

keletkezett Gutkeled-birtokok egyike, melyet a nemzetség Sárvármonostorának adományozott és 

mely apátságával még a XIV. században is szoros kapcsolatban áll. A sárvármonostori fıág 

leszármazói (Rozsályi Kunok 1420, Komoróczy, Gacsályiak 1427, Gútiak 1431) késıbb is 

ragaszkodnak hozzá, úgyhogy a Bátoriak csak egy részét kapcsolhatják uradalmukba (Maksai 154). 

1425: Kamand, 1427: Kalmand (Cs 1: 477). 1808: Kálmánd (77). Szent Anna-templom, b: 

VII.26. (RKNt 1999). 1851: ≈, Sza vm, 640 római, 24 g. kath., 12 ref. lak., derék kath. 

anyatemplommal, s nevezetes lótenyésztéssel ... F. u. gróf Károlyi (Fé 2: 168). 1913: Kálmánd Sza 

vm Nagykárolyi js (Az). 1920: határfalu. EMLÉKÜL {|} Dr. Scheffler János {|} 1887–1952 {|} 

szatmár-nagyváradi megyéspüspöknek {|} és öccsének, {|} Dr. Scheffler Ferenc {|} 1894–1956 {|} 

szatmári kanonoknak, {|} Kálmánd község két kiváló fiának, {|} kik oly hőséges szolgái voltak az 

Úrnak. {|} És láték nagy sereget a Bárány színe elıtt, {|} pálmákkal kezükben ... (Emléktábla a 

templom falán.) – 1909/19: Calmand, K, L 890: r 15; m (35). > Cămin = Su 1: 125. 1335–1851. – 

1974: c. Căpleni {Kaplony kzs faluja ÉNy-ra} [1 C] 

Kalinócz * Te (Temesvár táján) 1471: p. Kalynowcz (Kalynowcze) Borzlyuk város 8. tartozéka 

volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 348. 

468



Kálna 1. BSz (Dés-ÉNy) 1325: Kalna (Tr). 1512: Kalna (Teleki II. 314). 1733: Kálna, 1750: 

Kalnok. 1808: Kálna, Kál (77). 1861: Kalna BSz (18). 1913: Kálna SzD vm Dési js (Az). – 

1909/19: Calna, K, L 406: r 401 (35). = Su 1: 120. 1325–1854. – 1974: c. Vad {Révkolostor kzs 

faluja Ny-ra} [12 C] 

Kálna 2. * Te/Szö (a Bisztra vize partján, Csutta mellett) 1411: v. Kalna (Cs 2: 44); =; ≈, Felsö 

Kálna (Pesty: Szörény II. 269). – Su 2: 347. 

Kalnács Gy/Cs (Maroshévíz-D) 1956: Kalnács Gyergyóvárhegy tartozéka. – Călnaci = Su 1: 124. 

– 1974: c. Subcetate {Gyergyóvárhegy kzs. faluja, Ny-i hrs} [25 A] 

Kálnok Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É) 1332: sacerdos de Kalnuk (Tr). 1431.VI.7.: Jakcs Mihály 

székely ispán bizonyítja, hogy Illyefalvi Kis Gergely és az odavaló székelyek némely peres 

kaszálókra néve Kálnoki Demeter székbíró elıtt {coram iudice terrestri utputa Demetrio filio 

Emerici de Kalnok} egyezséget kötöttek (SzO VIII. 64). 1470.IV.14.: Iklódi Márton özvegye: 

Potenciana tiltakozik amiatt, hogy férje összes erdélyrészi birtokát Mátyás király Gyerımonostori 

Kemény Istvánnak és Mihálynak, valamint Kalnok-i Györgynek és Lászlónak adományozta 

(KmJkv 1948). 1477: Kalnok, 1566: Kalnak (SzO III. 98, II. 194). 1614: 35 családfı (Se 30). 

XVII. szd: Kálnoky István lovastiszt, 1632-ben Miklósvárszék alkirálybírája, majd assessora és 

fıhadnagya. Részt vett I. Rákóczi György felvidéki és morvaországi hadjáratában; útjáról 

1645.V.8.–IX.8. között naplót vezetett (ETA IV. Kv 1862). 1635: István deák schola mester 

(SzO). 1808: Kálnok (77). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 399). 1913: Kálnok Hsz 

vm. # Tüdıs S. Kinga: Székely fınemesi életmód a XVII. század alkonyán, 1998. – Calnoc > 

Cîlnic = Su 1: 155. 1332–1854. > 1974: Calnic c. Valea Crişului {Sepsikıröspatak kzs faluja, ÉKi 

hrs} [37 C] 

Kalocsa 1. Do (Hidalmás-ÉK) 1220: Adriano de gen. Kalatha de v. Scily; 1312: magistro 

Olivero de Kalacha (Kalatha?) de eodem genere [Zyl], p. Kalucha ~ Kalatha in C-u de Dobuka; 

1335: p. Kalacha; 1337: Johannes f. Mathey nob. de ≈, p. ≈. Az 1220-ban említett Kalota-nem 

Szil ágának birtoka volt. 1312-ben Szil nb. Goothard fia Péter, s Nemes János és fia Péter vérdíj 

fejében a vérrokon István megöléséért átadják ugyanazon nembeli Kalocsai Olivérnek és fiának, 

Kalathnak, valamint a megölt István fiainak: Jánosnak és Leukusnak az alábbi falvakban fekvı 

birtokaik 3/4 részét: Szentpéter, Szili, Kovácskút, Mikó, Szentmárton, Kalocsa, Bándkúttelke, 

Ambrus és Paptelke; megtartottak maguknak 1/4 részt, továbbá két egész telket Kalocsán. Olivér 

fia Kalat 1335-ben még mind a 8 faluban birtokos volt. 1337-ben Hontpázmány nb. Pogány István 

kalocsai birtokát cserébe adta Márokházáért Kalocsai Máté fia Jánosnak és unokaöccseinek: 

Loránd fia Istvánnak és Jánosnak (Gy 2: 74). 1525.X.24.: Kalocha Somi Gáspár birtoka (KmJkv 

4122); 1554.IV.24.: Kalochya Somy Anna birtoka (5299). 1591: Kalochya, 1696: Kalacsa (Kádár 

IV. 190). 1733: Kalotsa. 1808: Kalocsa h. 1861: ≈ Do (15). 1888: ≈ (Kelácsá) SzD Csákigorbói js 

(Je 399). 1913: Kiskalocsa SzD vm (Az). – 1909/19: Călacea, K, L 867: r 852 (35). = Su 1: 123. 

1312–1913. – 1974: c. Gîrbou {Csákigorbó kzs faluja DK-re} [12 D] 

Kalocsa 2. Za (Tenke-D) 1214: v. Colosa, 1314: Kalacha (Tr). 1344: ≈; 1515: Kalocha 

Váraskeszi Lépesek birtoka (Cs 1: 611). 1552: Kalochya (Jakó 267). 1587: Kaloczia (Kiss 691). 

1808: Kalácsa Bi (77). 1851: ≈, Bi vm, dombos helyen, 718 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. 

Határa 3183 hold, ... Birja a váradi deák püspök s a béli uradalomhoz tartozik (Fé 2: 166). 1888: ≈ 

Bi Béli js (Je 398). 1913: Bélkalocsa Bi vm Az). – 1909/19: Călacea, Kalácsa, L 853: r 798; m, zs 

(35). = Su 1: 123. 1214–1913. – 1974: c. Olcea {Olcsa kzs faluja, DNy-i hrs} [20 B, D] 

Kalodva 1. Ar (Lippa-ÉNy) 1308, 1332: Kalodva; 1333–5: Johannes (sacerdos) de Galadua, ...; 

1501: fratrum heremitarum O. S. Pauli ... in claustro de Kalothoa in portu Marusi fundato. IV. 

László király adott földet a Maros révje közelében megtelepedett pálosoknak; I. Károly 1332-ben 

megerısítette az adományt. A pálosok vásárlással is gyarapították birtokaikat: 1308-ban telket 

vásároltak Aradon 6 M-ért, 1332-ben pedig Bok Pétertıl egy szılıt (in monte Damyan) 16 M-ért; 

errıl az aradi káptalan és a kalodvai esküdtek adtak ki oklevelet. Ez arra mutat, hogy Kalodva 

ekkor mezıváros lehetett. Papja 1333: 26 báni, 1334.I: 26 báni, 1335: 5 báni pápai tizedet fizet (Gy 

469



1: 179). 1308: Hladova. Pálos rendház 1308: a Hladova-i pálosok Saromlyien-ben jobbágytelket 

vásárolnak (An 2: 528). 1474, 1484: Kalodwa. A pálosok Sarlós Boldogasszony-kolostorával, mely 

már a XIV. század elején fönnállt. 1477: Kalodwa fele Solymos vár 75. tartozéka (Cs 1: 772, 

1761. Solymos). 1477: Kalodva fele Lendvai Bánfi-birtok (Cs 1: 734. Kalodva-pataka Za). 1808: 

Kladova olim Kalodva val. 1851: Kladova, 120 kath., 1614 óh. lak, óhitü anyatemplommal, szép 

erdıvel, bor- és gyümölcstermesztéssel. A falu nagy hegyek közt mély völgyben fekszik. Egyikén 

ezen hegyeknek most is látszanak régi várának romai, honnét felséges kilátás van a Maros 

vidékére. F. u. a kamara (Fé 2: 227). 1888: Kladova Ar Radnai js (Je 438). 1913: Kalodva Ar vm 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Cladova, Kladova, L 806: r 781; m (51). = Su 1: 157. 1308–1851. 

– 1974: c. Păuliş {Ópálos kzs faluja ÉK-re} [32 A] 

Kalodva 2. * Ar (Lippa-ÉNy, Kalodva mellett) 1464: Zekes Kalodva, Zekas Kalodva (Márki II/1. 

206). – Su 2: 430. 

Kalodva 3. Kr (Lugos-ÉÉK, a Bégába ömlı Kalodva b. p.) 1453: Cladwa (P); 1454: Cladwa (Cs 

2: 46. Te vm); 1597: Cladowa, 1612: pr. Cladna, 1617: Cladona, 1620: Cladeva (Pesty: Krassó 

II/1. 255). 1808: Kladova (86). 1851: ≈, Kr vm, 741 óhitü lak., anyatemplommal, szılıhegygyel, 

szilvásokkal, 1000 holdnál több urasági legelıve. F. u. a kamara (Fé 2: 227). 1888: ≈ KrSzö 

Bégai js (Je 438). 1913: Bégakalodva KrSzö vm (Az). – 1909/19: Cladova, Kládova, L 781: r 

740; c (51). = Su 1: 157. 1453–1851. – 1974: c. Bethausen {Bethlenháza kzs faluja É-ra} [32 D] 

Kalodva 4. * Za (Kladova psz Világos mellett) 1439−41: Magyarkaldva, Mikloskeneskaludvaja, 

Janoskaludvaja, Felsewkaludva, Zilvakkaludva, Kiskaludva; 1464: Kalodwapathaka, Zekes- ~ 

Zekas-Kalodva, Felsew Kalodwa, Kalodwa; 1525: Magyar Kalodwa, Zylwagh Kalodwa, 

Kyskalodwa, Kapolna Kalodwa, Diznos Kalodwa, Felse Kalodwa. Világos várhoz tartoztak (Cs 1: 

734. Kalodva-pataka). 1439, 1441: Mikloskeneskaludvaja (Márki II/1. 205). – Su 2: 370. {M} 

Kalogyerolcz * Ar (Lippa-DK) 1440, 1477: Kalogyerolcz Solymos vár 91. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos). – Su 2: 347. 

Kalota * Ar (Csánki) : Kalacsa. 

Kalota 1. Bi (Élesd-DNy) 1475: Kalotha (Cs 1: 611). 1475, 1552: Kalotha (Jakó 267). 1808: 

Kalota (77). 1851: ≈, 168 lakos (Fé 1: 309. Esküllı, Kalota, Keszteg, Pestere, Ürgeteg: Öt falu 

határa). 1888: ≈ Élesdi js (Je 399). 1913: Kalota Bi vm (Az). – 1909/19: CălăŃie, K, L 1015: r 

1005 (35). > Călătea = Su 1: 124. 1475–1851. > 1974: CălăŃea c. Aştileu {Esküllı kzs faluja, D-i 

hrs} [21 A] 

Kalota folyó 1526: a Kalotha folyón malom Várca határán (KmJkv 4154). 1528.XI.4.: a 

Kalothawyze folyón malom Várca és Oláhkalota határán (4234). 1531.I.19: a Kalothawyze-n 

malom Várca határán (4337). 1722: Pagus Kalota ad utrumque ripam rivuli a se nominati situs 

(Conscriptio, 70. H. 4. 3. MOL). 

Kalota havas 1528: Kalota-hegy Lázár deák térképén (Tulogdy János: Kalotaszeg földrajza. Kv 

1943. 9). 1536.V.16.: circa quod oppidum [Dees] Samosum etiam Parvum ex radice alpis Kalata 

ad meridiem sitae supra oppidum Wasarhel ortum admittit [Samos Magnus] (Nicolaus Olahus: 

Hungaria, Cap. 14; ... e mezıváros [Dés] környékén a Vásárhely felett délre fekvı Kalota-Havas 

lábánál fakadó Kis-Szamost is befogadja [a Nagy-Szamos]. Oláh Miklós: Hungária. Fordította 

Németh Béla. Bp 1985. 59). 1660: Kalota hauassabul, s több hegyekbül augealtatott [tápláltatott] 

Sebes Körös folyo Vize (Szalárdi: Emlékirat várad várának 1660. évi megszállásáról. 

Irodalomismeret 1997. 1 2. sz. Kny 17). 1686: Kalati M. [= Kalota-havas] Körösfıtıl Ny-ra 

Giacomo Cantelli da Vignola: La Transilvania ... Roma ... 1686 (Színes térkép). 1691: Kalati M. 

[= Kalota-havas] (Vár)Almástól Ny-ra La Transilvanie ... Paris 1691 (Színes térkép). 1706: 

Ritkán kellı hives szellı fú téged, Kolozsvár, / Csak Kisasszony s a Jakab közt van tebenned egy 

kis nyár, / Kül ezeken, túl és innen mentéd le ne vesd bár, / Mert Kalata s Görgény háta hevet 

tıled elzár (Felvinczi Gy.: Kolozsvár kuruc ostroma alatt). 1713: Nagy Meregyjo – Ez az Falu az 

Kalota havassa tövib(en) vagyon (Conscriptio, 52. F. 49. MOL). 1713: Bökeny – Ez az Faluis az 

470



Kalota Havassa alatt vagyon (Uo. 54). 1722: Székellyo – Pagus Székellyo in valle profundo sub 

radice alpis Calota dicta penes fluvium suo nomine nominatum positus (Conscriptio, 60. H. 4. 

3. MOL). 

Kalotai fıesperesség – Archidiaconatus (Váradi Ehm) – Váradtól Körösfıig és Almásig 

(Váralmásig). 

1291-4: in archidiaconatu de Kalata; 1319: magister Petrus archidiaconus de Kalatha (Gy 1: 629). 

(1319.)III.20.: Péter magister Kalatha-i fıesperes a Váradi Káptalan kiküldötte birtokiktatáson (An 

5: 405). 1319: magister Petheo archidiaconus de Kalatha (Gy 1: 629). (1319.)VI.16.: Petheo 

Kalatha-i fe iktatáson (An 5: 488). 1320: Péter váradi kanonok Kalata-i fıesperes iktatáson (An 5: 

948). 1332-7: Paulus archidyaconus de Kalatha, Kolatha, Kalata (6x) 1332.I: 1/2 M, II: 1 1/2 M, 

kanonoksága után 9 gs, 51 d, esperessége után 1 M; 1333-34, 1336-37: évi 1 M pápai tizedet 

fizetett (Gy 1: 629-630). 1461.I.3.: Kalatha-i fıesperes Tamás váradi kanonok (KmJkv 1500). 

1473.II.8.: András hunyadi plébános és Kalothazeg-i vicearchidiaconus [alesperes] (KmJkv 2080). 

1474: Kalotai fıesperes Váradi Péter királyi kancelláriai titkár (Tonk, Dn 2009). 

Kalota 

Kolozs-Kalotai Tractus – Ref. Egyházmegye 

1694–1710 kolozs-kalotai esperes: Szatmáry István kolozsi lp (Dn 2719; Zoványi 328). 

# A Kolozs-Kalotai egyházmegye rövid ismertetése. Névkönyv 1871. 

Kalota 2. Bi>Ko 1. (Bánffyhunyad-DDNy, Zentelke-É hrs; 596-618 m) 1260–70: Paulus 

sacerdos de Kalata farnasi, sziliteleki és szomordoki iktatáson (Cs 5: 250; Gy 1: 629).. 1439: 

Kalatha; 1467: Elyas Wayda de Kalatha; 1469: Michael fil. Elie de Kalatha wayuoda wolahalis. 

Vajda ~ Várczai, Incseli ~ Encseli; Bánffy-birtok. 1493, 1519: ¤Sebesvár tartozéka (1439–1519. 

Cs 5: 365). 1722: Pagus Kalota ad utrumque ripam rivuli a se nominati situs (Conscriptio, 70. H. 

4. 3. MOL). 1733: Kelete, 1750: N(agy) Kalata, 1805: Nagy Kalota. 1808: Kalota (Nagy- et Kis-) 

h., Kelatá val. 1861: N-K Ko (13). 1888: N-K Ko Bánffyhunyadi js (Je 524). 1913: Nagykalota Ko 

vm (Az). – 1909/19: Călata-mare, Nk, L 1018: r 992; m, zs (35). 1926: Călata mare. 1929: Calata, 

L 1452 (AnR). 1936/9. tk: Calata; Plasa Calata. > Călata = Su 1: 124. 1213 villa Kalatha, 1262– 

1270 Kalata, 1441 poss. Kyskalatha, 1461 c. q. de Kyskalotha, Kalotha, 1462 Elyas Wayda de 

Kalatha, 1468, 1474 Elyas de Kalatha wayuda wolahalis, 1469 Michael filius Elie de Kalatha 

wayude wolahalis, 1474 Michael wayoda wolahalis de Kalathazegh (Cs), 1496–1854. [22 A] 

Kalota 3. Bi>Ko 2. (Bánffyhunyad-D, Nagykalota-D és Valkó-DNy hrs; 681-704 m) 1408: p. 

Kelechech (!); 1441: p. Kyskalatha; 1459: Keleczel; 1461: p. Kyskalota. Farnasi Veres, 

Nagyvölgyi, Valkai-birtok (Cs 5: 365. Kalota; 367. Keleczel). 1733: Kalaczel, 1750: Kis Kalota, 

1760–2: Keleczel. 1762: Ortodox fatemplom. 1805: Keletzel. 1806: Keleczel. 1808: Keleczel 

(Alpensis-), Alpensiskeleczel {Havaskeleczel} (80). 1861: Keleczel Ko (13). 1888: Keleczel 

(Valkó-Keleczel) Ko Bánffyhunyadi js (Je 409). 1913: Kiskalota Ko vm (Az). 1934: Ort. 

kıtemplom; karzatán középkori szárnyasoltár részei a lebontott fatemplomból (1975). # B. Nagy 

Margit: Kalotaszegi táblaképek. MtT 1980. 62-76., j. 274-277. – 1909/19: CălăŃele, Keleczel, L 

673: r 661 (35). 1929: CălăŃele, L 912 (AnR). = Su 1: 124. 1408–1913. [22 A] 

Kalotaszeg 1213 (Bi>Ko) elsı említése: 1213/550: Engues de Kalatha (VR Nr. 18. – „Nomen 

Kalata hic non distinctum pagum, sed regionem oppidum Bánffy-Hunyad ambientem olimque 

comiti Bihariensi subditam significat.“ VR 1903. 161.) 1587: Ratio arendae decimarum in 

districtu Kalothazegh. (Dé 61-64. E jegyzék a kalotaszegi falvak egyikénél sem tünteti fel külön a 

püspöki és a fıesperesi tized-részt.) {Felsorolásunkban ezek: 1587 = Ksz} # Jankó J.: Kalotaszeg 

magyar népe. Bp 1892. Malonyay D.: A kalotaszegi magyar nép mővészete, 1907. Szabó T. A.: 

Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kv 1942. Tulogdy J.: Kalotaszeg földrajza. Kv 1943. Sebestyén 

K.: Kalotaszeg népoktatása a XV. századtól 1848-ig (MtT 1979). 

Kalotaszeg: történeti-néprajzi táj Kolozsvártól nyugatra. Délen a Gyalui-havasok, nyugaton a 

Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti vonulata fogják közre. Ma a gyalu–járai út mentén 

fekvı, népi kultúrájában hasonló néhány községgel együtt negyven egészében vagy részben 

471



magyarlakta református (csupán Jegenye és Bács római katolikus) falu tartozik ≈-hez. Vásáros 

központja Bánffyhunyad, nevezetes falvai: Magyarvista, Méra, Gyerıvásárhely, Körösfı, 

Magyargyerımonostor, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály stb. Ksz három jól elhatárolható területre 

oszlik: a havasok alatti Felszegre, az Almás-p. melletti Alszegre és a Kolozsvár közelében fekvı 

Nádasmentére. Ksz Erdély azon vidékei közé tartozik, amelyeken legkorábban megtelepült a 

magyarság. A betelepülés nyugatról, a Sebes-Körös völgyén történt. A 16. sz-ban még élt a hajdani 

egységes Kalota-vidék neve a Nagyvárad melletti Kiskalota {: Kis-Kalota} és a Sebes-Körös bihari 

völgyében húzódó Középkalota {: Közép-Kalota} tájnevekben. Ekkor csupán a Bánffyhunyad alatt 

összeömlı Körös és Kalota patakoktól közrefogott kis háromszöglető területet hívták ≈-nek. A kora 

Árpád-korban (10–12. sz.) az Alszeg és a Felszeg Bihar vm-hez tartozott és a váradi püspökség 

kalotaszegi {: Kalotai} fıesperességét alkotta. Fontos hadi út mellett feküdvén, a 16–17. sz-ban 

sokat szenvedett és pusztult a háborús idıkben, különösen a II. Rákóczi György lengyelországi 

hadjáratát megtorló török–tatárjárástól és a Várad elestét (1660) követı török portyázásoktól. Ksz 

parasztsága elsısorban földmővelésbıl él, de sovány földjei miatt régóta foglalkozik 

fakitermeléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, háziiparral. Népmővészete igen gazdag (építkezés, 

viselet, hímzések, faragás). A kalotaszegi népmővészet divatjával kezdıdött a magyar népmővészet 

felfedezése a múlt század 80-as éveiben. Gyarmathy Zsigmondné, egy lelkes lokálpatrióta asszony 

a már majdnem feledésbe merült varrottas kézimunkát felélesztette és háziiparként elterjesztette. 

Propagandája nyomán a kalotaszegi hímzések nem csupán hazai, hanem európai hírnévre is szert 

tettek. A kalotaszegi népmővészet hatással volt a századelı magyar szecessziós iparmővészetére, a 

„gödöllıiek“ mővészcsoport munkájára és ihlette Kós Károly építészeti, grafikai és iparmővészeti 

munkásságát. (K. L.123.) 

Kalotaújfalu Ko (Valkó-DK, Gym-DNy hrs; 820 m) 1459: p. Wyfalw; 1468: p. ≈ in districtu de 

Kolothazeg. 1518: p. ≈. Bánffy; Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ Tf. Vitéz, Túri, Farnasi ~ F. Veres, 

Nagylaki Jaksics, Valkai, Szmt. Tompa, Mérai, Kemény-birtok. Jbn 1493: Hodor, Gavirla, Elyas, 

László, András (Bf-jb) (1459–1518. Cs 5: 421). 1733: Uyfalu, 1750: Újfalu, 1760–2: Kalota- 

Ujfalu. 1808: Újfalu (Kalota-), Fincsi (175). 1861: Kalota-ujfalu, Fints Ko (12). 1913: Kalotaújfalu 

Ko vm Bánffyhunyadi js (Az). – 1909/19: Finciu, K, L 338 r (75). = Su 1: 239. 1459–1854. – 

1974: c. CălăŃele {Kiskalota kzs faluja, DK-i hrs} [22 A] 

Kalova * Te (Karánsebes-ÉK) 1433: Kalova, 1561: Kalowa (Csáky 577). 1458: Alsó- és Felsı- 

Kalva Nadányi-birtok (Cs 2: 44). 1576: Collova, 1584: Alsó-Kalova, Felsö-Kalova (Pesty: Szörény 

II. 101). – Su 2: 348. {Talán beolvadt Bisztranyíres falu határába, ahol a Bisztra mellékvize: Valea 

Calova} 

Káloztelek (Kárásztelek) Kr (Somlyó-ÉNy) 1241: Kaloztelek (Tr). 1338: Kaloztheleke; 1341: p. 

Kaluzteluk. A kabarokhoz tartozó kálizok települése; szerepük volt a sószállításban. A váradi 

káptalan birtoka (1338); 1341-ben Zovány és Vidonyafı határosa (Gy 3: 514). 1455.VII.24.: Péter 

Kalazthelek-i plébános ü: Losonczi János (KmJkv 1214). 1477: Kaloztheleke (Cs); =: Kalozthelek 

(P); 1481: ≈ (Cs 1: 583. Ma Kárásztelek; P); 1584: Kalutthelek, 1609: Karaztelek (Petri III. 605). 

Az 1660-ban a római katolikus egyházba visszatért Somlyai Báhory Zsófia (1609–1680) erdıket, 

szılıket, szántóföldeket adott a római katolikus vallásban maradt falunak, saját kúriáját pedig örök 

idıkre a plébániának adománzozta. 1732-ben említett kıtemplomából csak igen régi harangja 

maradt fenn „Rex Gloria Iesus Nasarenus Iudeorum“ felirattal (MM). 1808: Kárásztelek h. 1888: ≈ 

Szi Szilágysomlyói js (Je 404). 1910 L 1829: 1742 r. kat., 53 gkat., 22 ref., 12 izr., 3 egyéb. 1913: 

Kárásztelek Szi vm (Az). 1992 L 1240. # Major M.: Kárásztelek. Szilágysági magyarok 1999. 

384. Kép: Napsugaras {oromzatú} ház, Római katolikus templom {1917}. – 1909/19: Carastelec, 

Kt, L 1670: r 15; m (37). = Su 1: 121. 1241–1854. + 2: 348. Kaloztheleke {Eltőntek közt, Csánkit 

félegesen véve figyelembe. Ld Cs jegyzetét!} [11 D] 

Kaluger * Te (Karánsebes táján) 1444: Kaluger Magosd falu határosa (Cs 2: 49. Magojafalva). – 

Su 2: 348. 

Kalugyer Bi (Vaskoh-D) 1808: Kalugyer (77). 1851: ≈, Bi vm, a váradi de püspök vaskohi 

uradalmávan, magas hegyek közé szoritott völgyben: 655 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. 

472



Határa 5066 hold, ... Van itt egy hamuzsirfızı huta, mely 60 egyént foglalatoskodtat (Fé 2: 170). 

1888: Kaluger Vaskohi js (Je 400). 1913: Kalugyer Bi vm (Az). – 1909/19: Călugări, Kaluger, L 

989: r 980 (35). = Su 1: 125. v. Ponoarele (r. Beiuş) (Ott nincs!} 1974: Ponoarele c. Cărpinet 

{Kerpenyéd kzs. faluja D-re} [21 C] 

Kalova * Szö (Herkulesfürdı-ÉNy, Bélajablánc és Petnek mellett) 1531: Kalwa, 1548: Alsó-Kalva, 

1576: Kalova (Pesty: Szörény II. 106). – Su 2: 348. 

Kálvi * Za (Aranyáag mellett) 1441, 1445: Kalwy. Világos várhoz tartozott, az aranyági 

kerületben (Cs 1: 734). − Su 2: 348. 

Kálvicza * Kr~Szö (Karánsebes-D, Galacs mellett) 1531, 1540: Kalwicza (Pesty: Szörény II. 

107). – Su 2: 348. 

Kályán 1. Ko 1. (Kolozsvár-K, Mocs-NyDNy) 1326: v. Kalyan (Cs). =: v-e nobilium Nicolai, 

Mychaelis f-rum Joannis f-i Manus Kalyan vocate, fl. Kalyanpathaka. A Kályáni nemesek birtoka; 

Zsuk határosa (Gy 3: 351). 1360: via tendens versus v. Kalyan; 1457: utraque = ; 1516: p. 

Magyarkallyan, Olahkallyan. Kályáni, K. Nagy, Suki, Pongrácz, Sk. Erdélyi, Geszti, Sándorházi, 

Sh. Porkoláb, Ombozi ~ O. Kisfaludi, Rıdi Cseh-birtok (Cs 5: 364). 1587: Kallyan. – E: fl. 10, A: 

fl. 4 (Dé 59). 1640, 1652 Kolozsmonostor: Kályáni Márton jb (Gyalu 45, 132). 1652 Bács, 

Fugitivi: Dienes Márton Kallyanban, ı Nagysága jószágában szolgál (Gy 130). 1652: Magiar 

Kalyan integra. Gyalu tartozéka. Maior Péter hagyottbíró (Hagiot Biro) {~ tavalyi bíró}, Kalyani 

Mihály, Hagyo István, Kodor Imre, Nagy Miklós, Nagy Péter Hi sunt jurati. {12.} Nagy Tamás 

falusbíró, nem szolgál. 18 csf (1 özvegy) 17x2 = 34 + 1 = 35 + 1 házas = 37 + 16 fiú {és 16 leány} 

= 69 lakos; 1 Sukon {Zsukon} a szıke marhák pásztora, 1 Suki tiszttartó; Hn csn: Baroti, Kodori. 

Advenae: Szekely, Orosz, Paska, Modouai (Gyalu 139–140). 1808: Kalyán vel Kaján cum pr-o 

Magyar-Kaján vel Tokosfoly h. 1861: Kallyán Ko (12). 1888: Magyar-Kályán (Keján) Mocsi js (Je 

486). 1913: Magyarkályán Ko vm (Az). – 1909/19: Călian, Mk, L 1190: r 919; m; 25 zs (35). > 

Căianu = Su 1: 123. 1326–1854. [23 A] 

Kályán 2. Ko 2. (Apahida-K, a Mocsi úton) 1457: utraque Kalyan; 1461: ≈ Michaelis de Swk; 

1472: kenezius de Kalyan; 1516: Olahkallyan. Birtokosok mint K. 1. (Cs 5: 364). 1652: Olah 

Kalyan. {Rövid idıre a gyalui vártartomány faluja volt.} Ez puszta faluhely, mezeje és minden 

határa együtt vagyon az magyar kalyaniakkal ... (Gyalu 140). 1733: Kis Kajon, 1750: Kiskeján, 

1760–2: Kis Kaján. 1808: Kajan (Kis-), Kiskajan ~ Kiskalyan, Kajanu mike (76). 1913: Kiskályán 

Ko vm Mocsi js (Az). – Căianul Mic = Su 1: 123. 1913. > 1974: Căianu Mic c. Căianu 

{Magyarkályán kzs faluja ÉNy-ra} [23 A] 

Kályánivám Ko (Kiskályán-Ny hrs) 1913: Kályánivám Magyarkályán tartozéka (H). – Căianul 

Vamă = Su 1: 123. > 1974: Căianu-Vamă c. Căianu {Magyarkályán kzs faluja ÉNy-ra} [23 A] 

Kamanc Kr (Oravicabánya-D, Ilyéd mellett) 1223: Camanc (Tr). – Su 2: 307. 

Kamarás 1. * Ar (?) 1452: Kamaras (Cs 1: 773). 1828: Nagy Kamarás (Nagy 33). – Su 2: 348. 

Kamarás 2. Ko 1. (Kolozsvár-ÉK 33 km) 1312: t. Kamaras (Cs). =: ≈; 1325: p. ≈. A Tomaj nb. 

Losonciak birtoka. 1312-ben Dénes fia Tamás kamarási földjének Palatka felé esı határát 

megállapították (ld. Palatka). 1325-ben Dénes fiai osztozásakor Dezsı kapja (Gy 3: 351. K 1.) 

1312: t. Kamaras t. Mykteleke hrs; út Kezw erdı felıl K faluba (An 3: 307). 1442.VI.12.: 

Kamaráson lakó Nagy Miklós fia: Gergely és Waydakamarasa-i lakos Benedek kijelenti, hogy 

Patán lakó Bejtes Dénes 19 arany Ft-tal kifizette ıket Kamaráson lakott néhai testvérük: Antal 

megölése miatti keresetükben (KmJkv 470). 1467: p. Waydakamaras (Cs 5: 422). 1515.XI.4.: 

magnifici domini Bogdan wayuode Moldaviensis Waydakamaras-i officiálisa W-i Sandrin (KmJkv 

3591). 1587: Vajdakamaras. – E: fl. 28, A: fl. 10 (Dé 58). 1635 Szentkirály (Hsz): Orbán Tamás 

Vajda Kamarasi schola mester; Nagysolymos (Uh): Magyari Tamás Kamarason lakik (SzO). 1652: 

Vaida Kamoras integra Uy joszag. Gyalu tatozéka. Dombi István bíró, nem szolgál marhával, 

Hagy János, Nagy István, Dombi András, Kis Mihály, Farkas István, Balog Péter, Szabo Pál, 

Farkas Demeter, Farkas András Hi sunt jurati. 24 csf (3 özvegy, 2 nıtelen) 19x2 = 38 + 1 házas fiú 

473



= 39 + 23 fiú {és 23 leány} = 85 lakos; 1 erdıkerülı. Hn csn: Kodori. Fundus elegendı volna. Hn: 

Hintosi Retben, Kis Telek Retin; Soma Uelgieben; Tho mellyekeben, kertfeliben, Lehelyben; vagot 

erdeo, perellyes erdeı. Vagyon egy puszta Curia is, mellette gyümölcsös, veteményes kert, egy kis 

lugas szılı is vagyon benne. Ez puszta Curianál lakik egy Szeoleosi György nevő szabados, ... 

Urunk ı Nagysága, hogy mind életéig lova hátán szabadosságával szolgáljon, kegyelmesen 

megengedte. De mivel Thusumban vagyon öröksége, vissza akar menni, onnét is Sz. peterhez {: 

Szentpéterre: Uzdiszentpéter, Tuson szomszédságában}, mindazáltal szabadosságával, lova hátán 

akar szolgálni (Gyalu 137-139). 1689.XII.28., Vk: Bethlen Miklós a besztercei bíróhoz: „Számos 

bujdosó jobbágyim vadnak az kegyelmetek Székiben“ (Be lt. 1689. 244. SzTA). 1733: Vayda- 

Kamaras. 1808: Kamarás (Vajda-) h. 1861: V-K Ko (14). 1888: V-K Ko Mocsi js (Je 711). 1913: 

Vajdakamarás Ko vm (Az). – 1909/19: Vaida-Cămăraş, Vk, L 1019: r 253; m; 11 zs (191). = Su 

2: 223. 1213: v. Kamaras {?}, 1335: v. Camaras (Tr) {? Cf. K 2.}, 1467–1854. – 1974: c. Căianu 

{Magyarkályán kzs faluja É-ra} [23 A] 

Kamarás 3. Ko 2. (Kolozsvár-K, Mocs-K) 1322: p. Camaras; 1329: v. Kamaras. A 

Kökényesrénold-nem birtoka. 1322-ben a király mint a magtalanul elhalt Kukenes fia János fia 

Renold birtokát Kácsik nb. Simon székely ispánnak adta. 1329-ben is az övé, amikor Szilvás 

határosának mondják (Gy 3: 351. K 2.) K 1-2. 1332–5: Petrus sacerdos de Kamaras, Michael ≈ de 

≈. Nem dönthetı el bizonyosan, hogy melyik Kamarás papja fizetett 1332 I: 16 új báni, 1333 I-II: 4 

gs, 1334 I: 3 gs, 1335 I: 3 gs pápai tizedet (Gy 3: 351). 1335: p. populi ville Camaras; 1421: p. 

Puztakamaras (Cs 5: 395). 1587: Puzthakamaras. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 57). 1652 Hévszamos, 

Fugitivi: Haragos Vazil Puzta Kamarason Kemény Boldizsár majorja (Gyalu 111). 1711: a fekete 

halál (pestis) 170 áldozatot szedett (Gyalu LXXIX). 1733: Puszta Kamarás. 1808: Kamarás 

(Puszta-) (77). 1861: P-K Ko (14). 1888: P-K Ko Mocsi js (Je 591). 1913: Pusztakamarás Ko vm 

Nagysármási js (Az). *1927: Sütı András író. – 1909/19: Cămăraşul-deşert, Pk, L 1086: r 782; m, 

zs (35). > Cămăraşul = Su 1: 125. 1325–1854. > Cămăraşu [23 B] 

Kamarás 3. * To (ma Tordához tartozó dőlı) 1606: Kamarás Sennyei Pongrác birtoka; Bécsbıl 

írja feleségének: építtesse házát (H. Takács 65). 

Kamarzanest Hu (Illye-É) 1468: p. Kamarzenesth; =: Kamarzanesth (Cs); =: ≈ (KmJkv 1824); 

1485: Komorzanesth. Illye vs birtoka; részben Foltiaké (Cs 5: 99). 1733: Kamerzanest, 1750: 

Kemerzenyest, 1805: Komárzinest. 1808: Kamárszinesd, Karsinesdu (77). 1861: Komárzinesd Hu 

(22). 1888: Kamarzinest (Karmasinesdy, Kemerzinesd) Hu Marosillyei js (Je 404). 1913: 

Karmarzinesd Hu vm (Az). – 1909/19: Cărmăzineşti, K, L 640 ort. r (38). = Su 1: 127. 1468– 

1854. – 1974: c. Gurasada {Szád/Guraszáda kzs faluja É-ra} [33 B] 

Kamén * KSz (Középvárca mellett) 1391: Kamyn. Erdıdi kerületbeli falu (Cs 1: 557). =: ≈ (Petri 

III. 593). – Su 2: 348. 

Kamenavölgy KrSzö (Herkulesfürdı-É) 1913: Kamenavölgy Somosréve tartozéka (H). – Camna > 

1954: Camena = Su 1: 120. – 1974: c. Cornereva {Somosréve kzs. faluja ÉK-re} [43 C] 

Kamnosza Hu (Erdıhát-KDK hrs) 1806: Kamnosza (33 aa 54) 1808: pagus Kamnosza (77). 

{1981 Ř} 

Kampény Kr (Lugos táján) 1590: Campeny (Pesty: Krassó II/1. 98). – Su 2: 307. 

Kampur Hu (Illye-ÉNy) 1485: p. Kampus. Foltiak birtoka (Cs 5: 100). 1805: Kimpuri. 1808: 

Kimpur (83). 1861: Kimpuri Hu (22). 1888: Kimpur Hu Marosiillyei js (Je 417). 1913: Kimpur 

Hu vm (Az). – 1909/19: Câmpuri, K, L 416 ort. r (36). > Cîmpuri de Sus = Su 1: 156. 1485–1854. 

– 1974: c. Gurasada {Szád/Guraszáda kzs faluja, ÉNy-i hrs} [33 D] 

Kána * KSz (Érkırös mellett) 1475: Kana (Cs 1: 557). =: ≈ (Petri III. 593). – Su 2: 348. 

{Azonos lehet az eltőnt Kala faluval} 

Kanár Do (Szamosújvár-K, Cente mellett) 1219: curialis comes de Canar (Tr). – Su 2: 307. 

474



Kanczó * Te (Lugos táján) 1410: Kanczo, 1462: ≈ Doboz 65. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – 

Su 2: 348. 1462. 

Kanizsa Szö (Domásnya-DK hrs) 1535: Kanych, utraque Kanych; 1543: Also Kanichya, Felseo 

Kanichya; 1582: Kanisa; 1769: Kanisa (Pesty: Szörény II. 107). 1808: Kanisa ~ Kanizsa, 

Kanischa, Kanixa (77). 1888: Kanizsa KrSzö Teregovai js (Je 400). 1913: Szörénykanizsa KrSzö 

vm (Az). – 1909/19: Canicea, Kanicsa, L 474 ort. r (36). > Cănicea = Su 1: 125. 1535–1913. – 

1974: c. Domaşnea {Domásnya kzs faluja} [43 C] 

Kanta Fe (Kézdivásárhely-ÉK hrs) 1502.IV.20.: Kanthafalwa (Fe vm) Kézdi néhai Sándor 

Simon fia János birtoka (KmJkv 3243). 1517.IV.26.: Somkeréki Erdélyi Márton átengedi 

Kanthafalwa egészbirtokot Kiskendi Baládfi Jánosnak (3621). 1603: p. Cantafalwa (SzO IV. 163). 

{16..} „Hogy Nagy Moyzesnek, a Székely Nemzet háromszéki Apostoli férfijának, a 17 század 

végén ide [Moldovába] is valami befolyása volt, ki a Kantai Minorita Szerzetesek házát is 

alapította, onnan következtethetı, hogy élete le irásában, melly az említett szerzetes háznál 

találtatik, ezek vannak fel jegyezve többi dicséreti közt: »Trium Regnorum Hungariae 

Transilvaniae et Moldaviae Apostolus«.“ (Petrás 1841/2. : 1979. 1342.). 1750: Kanta. 1808: 

Kanta (77). 1861: ≈ FF (3). Hnt. 13: » Kézdivásárhely Hsz vm. # Berecz Gy.: A volt kantai 

határırvidék közoktatásügye. Bp 1892. Deme L.: A kézdivásárhelyi 3. sz. Ipari Liceum (volt 

Kantai gimnázium) monográfiája 1680–1980. Kvh 1980. – Su 2: 348. 1502–1854. 

Kánya * Te (Temesvár és Vinga közt) 1421: Kana a csanádi püspök birtoka (Cs 2: 51. Monyarós). 

– Su 2: 348. 

Kányád Uh (Székelyudvarhely-D) 1333: sacerdos de Kanad (Tr) egyházas hely székely 

lakossággal. ante 1566: Kanjad, 1567: Kanijad, 1576: Kaniad, 1602: Kányád (SzO II. 198, 219, 

IV. 41, V. 286). 1614: Kányád 25 családfı (Uh 39). 1808: Kányád, Kanjádu (77). 1861: ≈ Uh 

(27). 1888: ≈ Homoródi js (Je 401). 1913: Kányád Uh vm Udvarhelyi js (Az). – Caniad > Ulieşul 

= Su 2: 217. 1333–1854. > Ulieş [37 A] 

Kányaháza Sza < Kalinháza. 

Kapjon BSz (Dés-ÉNy, a Szamos j. p-i úton) 1348: p. Kaplyon, Koplyon (Tr). 1356: Koplyan, 

1467: Kaplyan, 1615: Kaplian (Kádár IV. 198). 1587: All Eor, Kaplyon. – E: fl. 12, A: fl. 6. Dom. 

Stephani Boczkay integra Kaplyon (Dé 47. Fele-fele arányban fizették). 1601: Basta zsoldosai 

pusztították; 4 lélek maradt. 1604-ben Haller Gábor (1550–1608) adományul kapta uradalmát 

Bocskay fejedelemtıl. Kastélyt épített. 1703: Fazekas István kıfaragó, Lázár Ferenc jobbágya, ide 

szökött Szárhegyrıl (SzTA 1947. Mest 25). 1733: Kaplyán, 1750: Koplan, Kapjon, 1760–2: 

Kaplany. 1808: Kapján ~ Kapjon, Kappen, Koplián (77). 1861: Kaplyon, Koplján BSz (18). 

1888: Kaplyon (Koplau, Kopján) SzD Dési js (Je 401). 1913: Kapjon SzD vm (Az). 1931–6: itt élt 

Simon Béla festımővész (1. fe: Elekes Viktor leánya: Mariska); ua. élt még ott a Balogh család. – 

1909/19: Coplean, K, L 460: r 402; m (54). = Su 1: 164. 1348–1854. – 1974: c. Căşeiu 

{Alsókosály kzs faluja, Ny-i hrs} [13 C] 

Kaplony {< Árpád-kori török szn} Sza (Nagykároly-ÉK hrs) 1300: p. Koplan, 1335: 

Koplonmonostura (Tr). A falut 1300-i oklevél említi elsı ízben, de éppen itt találunk bizonyítékot 

arra is, hogy keletkezése sokkal korábbi idıre nyúlik vissza. A Károlyi-családon és rokonságán 

kívül – kik a környék urai – a Kaplony-nemzetségnek még két, a többitıl már a XIII. században 

különvált ága birtokos itt Már ebbıl is következik, hogy Kaplony a nemzetség legrégibb 

alapításainak egyike, melyen az egyes ágak már a XII. században osztozkodtak (Maksai 155). 

1468: Kaplyon, 1479: Kaplyan a Károlyi család ısei által Szent Márton tiszteletére alapított 

monostorral (Cs 1: 477). A katolikus templom mellet Káolyi-kápolna. Duna Tv 2005.I.15. 1808: 

Kaplyon (77). Szent Antal-templom, b: VI.13. (RKNt 1999). 1851: Kaplyon vagy Kaplony, Sza 

vm, 650 római, 89 g. kath., 334 ref. lak., ref. anyaekkésiával. Van itt egy sz. Ferencziek zárdája és 

szentegyháza, melly a gr. Károlyi nemzetség temetkezı helye. Határa mindent bıven terem, s 

észak felıl Kraszna vizébıl alakló tavai vannak. F. u. gr. Károlyi, Bagossy nemzetségek s több 

apró birtokosok (Fé 2: 174). 1888: Kaplony Nagykárolyi js (Je 401). 1913: Kaplony Sza vm. 

475



*1919.I.10.: Fényi István költı, nagykárolyi tanár (–1997). 1999.I.11-én az iskola FI nevet 

kapott. – 1909/19: Căplani, K, L 1687: r 3 (36). > Căpleni = Su 1: 126. 1300–1851. [11 A] 

Kapnik Sza 1808: opp. Kapnyik, (s) Kapnik (78). 1888: Alsó-Kapnik Sza 

205). Hnt. 13: » Kapnikbánya. 

Nagybányai js (Je 

Kapnikbánya Sza (Nagybánya-Felsıb-K) 1455: Hunyadi János – mint földesúr – Felsıbánya 

polgárainak, kik bányamívelés céljából Kapnikba (in Kapnek) telepedni óhajtanak, 

bányaszabadságot adományoz, ezt 1465-ben Mátyás király ünnepélyesen megerısítette. Ugy vélem 

azonban, hogy ez alkalommal inkább csak új bányák nyitásáról volt szó (Cs 1: 477). Úgy látszik, 

Felsıbánya egyik fiatal melléktelepe volt (Maksai 156). 1639: Kapnikbanya (Makkai 438) I. 

Rákóczi György birtoka. 1750: Kapnik Bánya. *1790.IV.10.: Ungár Anikó, az erdélyi színészet 

úttörıinek egyike (–1862.XII.25., Kv). 1808: opp. Kapnyik, (s) Kapnik (78). *1886.I.27.: Krizsán 

János festı, tanár (–1948.IV., Nb). 1888: ≈ Sza Nagybányai js (Je 401). 1913: Kapnikbánya Sza 

vm (Az). – 1909/19: Capnic, Kb, L 4665: r 2055; m, zs és más nemzetiségek (36). > Cavnic = Su 

1: 122. 1445–1854. [13 A] 

Kapocsány Bi (Belényes-ÉNy) 1692: Kopacsal (Mezısi 102). 1808: Kapocsány (78). 1851: ≈, Bi 

vm, egy hosszu hegysor tövében, 230 n. e. óhitü lak., s nyatemplommal. Van Hollód nevü vize, s 

azon egy malom. Birja Géczynı asszonyság (Fé 2: 174). 1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 401). 1913: 

Kapocsány Bi vm (Az). – 1909/19: Copăceni, K, L 241: r 226; m, zs (54). = Su 1: 164. 1692, 

1828, 1851. – 1974: c. Sîmbăta {Szombatság kzs faluja D-re} [21 A] 

Kapocsfalva * Mm (Aknasugatag hrs) 1360: Kopacsfalva, 1467: Kapotsfalwa, 1469: 

Kopachfalwa, 1471: Kwpachhaza; 1470: Kapochpathaka (Cs 1: 449). – Su 2: 354. Kopachfalua. 

Kápolna 1. Bi (Tenke-DK, a Fekete-Körös jp-i úton) A XVI. században vált ki Gyantából. 1552: 

Egyhazas Gyanta, Kapolnas Gyanta (Jakó 247). 1808: Kápolna (78). 1851: ≈, 683 n. e. óhitü lak., 

s anyatemplommal. Határa 700 h. szántó, 200 h. rét, 300 h. erdı, 20 h. legelı ... Birja a váradi 

deák püspök (Fé 2: 174). 1888: ≈ Tenkei js (Je 401). 1913: Feketekápolna Bi vm (Az). – 

1909/19: Căpâlna, K, L 852: r 802; c, zs, m (36). Căpîlna = Su 1: 126. 1552–1851 {1913}. [20 B] 

Kápolna 2. Fe (Szászsebes-D, a Sebes j. p.) 1386: Capella (Ub I. 605). 1760–2: Kapolna. 1808: 

Kápolna AF (78). 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ (Alsó-Kápolna, Kapellen, Capalna) Sze Szászsebesi js 

(Je 401). 1913: Sebeskápolna Sze vm (Az). Határában dák kıvár a Kr. e. II.szd–Kr.u.II. századból 

(László A.). – 1909/19: Căpâlna, K, L 738 ort. r (36). Căpîlna = Su 1: 125. 1386–1913. – 1974: c. 

Săsciori {Szászcsór kzs faluja DK-re} [34 D] 

Kápolna 3. Kü (Küküllıvár-Ny, a Kis-Küküllı j. p.) 1332: Gunradus sacerdos de Capella, 

Petrus = de =; 1393: p. Kapolna ad castrum nostrum (regis) Kykyllewar spectans. Küküllıvár 

tartozéka volt. Német nevő papja 1332 I: 40, 1332 II: 40 dénár pápai tizedet fizet. 

Dicsıszentmárton és Vesszıs között sorolják fel (Gy 3: 554). 1393-ban Zsigmond király Bethleni 

Gergelynek adományozta (Cs 5: 882. K -b). 1587: Alsokapolna. – E: fl. 16. A: fl. 8 (Dé 32). A 

XVII. századtól lakossága román. 1808: Kápolna (Alsó-) h. 1861: A-K Kü (7). 1888: A-K KK 

Hosszúaszói js (Je 205). L 1910: 779; 1956: 984 (Le). 1913: Alsókápolna KK vm (Az). – 1909/19: 

Căpâlna-de-jos, Ak, L 657: r 622 (36). Căpîlna de Jos = Su 1: 126. 1332–1854. – 1974: c. Jidvei 

{Zsidve kzs faluja É-ra} [35 B] 

Kápolna 4. Kü (Dicsıszentmárton-ÉK, a Kis-Küküllı j. p.) 1332: Martinus sacerdos de Capella. 

Papja 1332 I: 7 régi báni, 1332 II: 12 dénár pápai tizedet fizet. Udvarhely és Bonyha között 

sorolják fel (Gy 3: 554). 1361: p. Kapulna; 1521: p. Kapolna. Mikefalvi ~ Középfalvi ~ 

Kápolnai, Mocsi Miskefi ~ Miskei ~ Mocsi, Madarasi Székely s más birtokosé (Cs 5: 882. K -a). 

1587: Mikeffalwa, Kapolna. – C. Pr.: fl. 24, A: fl. 8 (Dé 35). 1808: ≈ (Felsı-), Bun (78), 1861: 

F-K Kü (8). 1888: F-K KK Dicsıszentmártoni js (Je 322). 1913: Felsıkápolna KK vm (Az). – 

1909/19: Căpâlna-de-sus, Fk, L 215: r 186 (36). Căpîlna de Sus = Su 1: 126. 1332–1854. – 1974: 

c. Mica {Mikefalva kzs faluja, K-i hrs} [23 D] 

476



Kápolna 5. (Dés-ÉNy, a Szamos jp-i úton) 1437: opp. Capolna, Kapolna; 1467: 

Kapolnamezew; 1553: Kapolna (Kádár IV. 212). 1733: Kápolna. 1808: Kápolna, Kipolná (78). 

1848.XII.22.: Bem tbk serege a vidéken (MT V. 416 u. tk). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Capilne) 

SzD Nagyilondai js (Je 401). 1913: Csicsókápolna SzD vm (Az). – 1909/19: Căpâlnea, K, L 497: 

r 474; zs, m (36). Căpîlna = Su 1: 125. 1437–1913. > 1974: Căpîlnea c. Gîlgău {Galgó kzs faluja 

DK-re} [13 C] 

Kápolna 6. * Te 1. (Lugos-Ny, Krassóhódos-Ny) 1471: Kapolna. Hodoshoz tartozott, s bizonyára 

tıle ny. felé feküdt (Cs 2: 44). 

^Kápolna 7. * Te 2. (Lugos-Ny, a fenti Kápolna táján) 1369: Capolna a Nexafiak birtokában (Cs 

2: 44. Kápolna). – Su 2: 307. Capolna 1369; Kapulna 1371–1372 (Csánki II. 44). {!} 

Kápolna 8. * Te (Krassóhódos-Ny) 1369: Capolna a Nexafiak birtoka; 1471: Kapolna Hódos 

tartozéka volt (Cs 2: 44). – Su 2: 348. 

Kápolna 9. * Za (Solymosbucsa mellett) 1439: Kapolna; 1441, 1445: Kyskapolna; 1464: 

Kyskapolna, Nagykapolna. Világos várhoz tartoztak. 1525: Kapolna (Cs 1: 734). − Su 2: 348. 

1427 Kapolna (Csánki) {!}, 1441. 

Kápolna 10. * Za (Világos mellett) 1386: Capella (DocVal 324). – Su 2: 307. 

Kápolnapataka Cs (Gyimesközéplok-D hrs) 1888: Kapolnapataka telep (t) Gyimes-Középlok Cs 

(Je 402). 1913: Kápolnapataka (H). – Căpîlna > CăpîlniŃa > Valea Capelei = Su 2: 226. 1913. – 

1974: c. Lunca de Jos {Gyimesközéplok kzs. faluja} [25 D] 

Kápolnás 1 2. * Ar (?) 1427: Alsokapolnas, Felsekapolnas Szád vár tartozékai voltak (Cs 1: 

762. Szád). – Su 2: 285. Ak, 326. Fk {Kápolnás mellett} 

Kápolnás 3. Kr (Lippa-DK, a Maros b. p. közelében) 1369: Capolna, 1471: Kapolna, 1479: 

Kápolnás {?}, 1596: Felsı-Kápolnás, Alsó-Kápolnás, 1717: Capelnasch (Pesty: Krassó II/1. 266). 

1808: Kápolnás (78). 1828: opp. Kápolnás (Nagy, I. 180). 1851: ≈, Kr vm, 1400 n. e. óhitü lak., 

paroch. templommal. Van sok erdeje, szilvása, szıleje. Az uradalmi legelı mintegy 2000 holdra 

terjed. Birja gr. Zichy (Fé 2: 175). 1888: ≈ KrSzö Marosi js (Je 402). 1913: Kápolnás KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Căpâlnaş, K, L 1506: r 1450; m, zs (36). Căpîlnaş = Su 1: 126. 1369–1851. – 

1974: Căpălnaş c. Birchiş {Marosberkes kzs faluja, ÉK-i hrs} [33 C] 

Kápolnásfalu Uh (Homoródfürdı-K hrs) 1567: Masijk Olahfalw, 1576: Inneksı Olahfalu, 1602: 

Kápolnás Oláhfalu (SzO II. 219, IV. 42, V. 284). 1614: Kápolnásfalu 41 családfı (Uh 26). 1733: 

Oláhfalu. 1808: Oláhfalu (Kápolnás-) (120). 1861: K-Of Uh (27). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 402 & 

Homoród -Y-). 1913: Kápolnásfalu (Az). – Olafalăul Mic > CăpîlniŃa = Su 1: 126. 1567–1913. 

[25 C] 

Kápolnás-Gyula * Ar (Csánki) : Gyula. 

Kápolnáshidas Bi (Su) : Hidas. 

Kápolnok 1. KSz (Magyarlápos-ÉNy, a Kapnikbányai úton) 1405: Kawachfalua (Cs; K); 

1424: Kowaczkapolnok (Cs); =: Kowachkapolnok (K); 1475; Kowaczfalwa (Cs 1: 558. 

Kovácsfalva); 1650: Kovas-Kapálnak (Kádár IV. 424). 1639: Kovaczkapalnok (Makkai 439) I. 

Rákóczi György birtoka. 1733: Feuresty, 1760–2: Kováts Kápolnak. 1808: Kápolnak (Kovás-), 

Feuresti Kıv (78). 1888: Kovás-Kápolnok (Fauresty-Capelnicu, Trestia) SzD Magyarláposi js (Je 

448). 1913: Kováskápolnok SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Făureşti, 

Kovácskápolnok, L 704: r 613; zs, m (72). = Su 1: 226. 1405–1854. {u. Kovácskápolnok} + 2: 

355. 1974: c. Copalnic-Mănăştur {Kápolnokmonostor kzs faluja ÉK-re} [13 A] 

Kápolnok 2. KSz (Nagybánya-D) 1405: Kwzepsew Kopalnok (Cs; K); 1424: Also Kapolnok 

(Cs; K); 1475 k.: Zurdogcapan (Cs 1: 565. Szurdok-Kápolnok; Kádár VI. 524). 1505.II.12.: 

Zwrdokkapalnak-i néhai Mykle Ioan fia: Gywla (nemes) a Kıvár-vidéki Zwrdokkapalnak három 

477



részét 200 arany Ft-on zálogba veti Monosthorkapalnak-i néhai Pap Dumitru fia: Pap Gheorghenél 

(KmJkv 3339). 1733: Kopálnok, 1750: Kopalnik, 1760–2: Szurduk Kopolnok. 1808: Kápolnak 

(Szurdok-), Kapolnok Kıv (78). 1888: Szurduk-Kápolnok (Kopálnik) SzD Magyarláposi js (Je 

674). 1913: Szurdukkápolnok SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Copalnic, Surduc- 

Copalnic, Szk, L 1035: r 1018; zs (54). = Su 1: 164. 1405–1854. – 1974: c. Copalnic-Mănăştur 

{Kápolnokmonostor kzs faluja, É-i hrs} [12 B] 

Kápolnokmonostor KSz (Nagybánya-DDK) 1405: Also-Kopalnok; 1424: Monostoros Kapolnok; 

1475: Monostoros Capal (Cs 1: 560. Monostoros-Kápolnok). 1505.II.12.: Monosthorkapalnak-i 

néhai Pap Dumitru fia: Pap Gheorghe nemes, ld Szurdokkápolnok (KmJkv 3339). 1733: Monostor. 

1808: Monostor Kıv (110). 1888: Kápolnok-Monostor (Manostur, Copalnicu-Monastoru) SzD 

Magyarláposi js (Je 402). 1913: Kápolnokmonostor SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 

1909/19: Mănăştur (Copalnic), Km, L 1237: r 811; zs (110). Copalnic-Mănăstur = Su 1: 164. 

1424–1854. [12 B] 

Kapor Do (Mocs-ÉK) 1329: t. Kopur Budatelke (Ko) határosa (Gy 2: 74). 1379: Capurd, 

Kapor (BánffyOkl I. 341, 344). 1469: Kapor, 1515: Capor (Kádár IV. 208). 1519.IV.28.: L. Bánffy 

László több birtokbeli jussait gyermeki részként átengedi fiának: L. Bánffy Miklósnak, aki ennek 

ellenében apja kezébe adja {többek közt} Kapor birtokbeli részét (KmJkv 3723). 1553.X.28.: 

Kapor-ról Györgyfalvi Boldizsár jobbágya: Dancsó Mihály és Földvári Jánosné jobbágya: Dancsó 

Tamás iktatáson Katona faluban (5235). 1733: Copru. 1808: Kapor h., Kopru val. 1861: ≈ Do 

(15). 1888: ≈ (Kopor, Koporu) SzD Kékesi js (Je 402). 1913: Kapor SzD vm (Az). – 1909/19: 

Copru, K, L 308: r 303 (54). = Su 1: 165. 1329–1854. – 1974: c. Cătina {Katona kzs faluja, ÉK-i 

hrs} [23 B] 

Kaporjás * Te (Temeshódos-Ny) 1471: Koporyas. Hódos kastély tartozéka volt (Cs 2: 46. 

Koporjás). – Su 2: 355. 

Kaporló * Kr (Lugos-ÉK, a Béga bp-i Bégamonostor mellett) 1514–1516: Kaparlo, Kaporlo; 

1529: Kaperlo, 1598: Kaporlo, 1600–1700: Caperleo (Pesty: Krassó II/1. 245). – Su 2: 348. {Egy 

erdı ırzi emlékét} 

Kapos hegy Uh 1808: mons Kapos Uh (78). 

Káposztásfalva Za (Brád-DK) 143, 1441, 1445: Kapozthasfalwa ~ Kapozthafalwa; 1525: 

Kapozthasfalwa Világos várhoz tartozott (Cs 1: 734). 1733: Kureck, 1750: Kurij, 1760–2: Kurety. 

1808: Kuréty Za (94). 1854: Káposztafalva (Kurety), Curechi (Bul. 103). 1888: Kurety Hu Brádi 

js (Je 460). 1913: Kurety Hu vm (Az). – 1909/19: Curechiu, Kurety, L 878: r 875 (61). = Su 1: 

184. 1439–1854. – 1974: c. Bucureşci {Bukuresd kzs faluja DK-re} [34 A] 

Kaprevár Ar (Soborsin-DK, a Maros b. p.) 1337: Caprewar Dobordon tartozéka (Gy 1: 175. 

Dobordon). =: Caprevar (Cs 1: 772). 1596: Kapriora, 1607: Capriora (Pesty: Krassó II/1. 146). 

1808: Kapriora Kr (78). 1851: ≈, Kr vm, sziklás hegyek között: 5 kath., 745 óhitü lak., 

anyatemplommal, köves sovány határral, bortermesztéssel, sok gyümölcscsel. Birja Vodianer 

család (Fé 2: 176). 1888: Kaprióra KrSzö Marosi js (Je 402). 1913: Kaprevár KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Căprioara, Kapriora, L 970: r 923; m (37). = Su 1: 126. 1256–1913. – 1974: c. Săvîrşin 

{Soborsin kzs faluja} [33 C] 

Kapronca Ar (Lippa-K, a Maros jp-i úton) 1350: Kaproncha (Cs); =: p. Kaproucza, Kaproncza 

(Tr). 1471: Kaproncza. Vele és a közeli Dobraviczával együtt említik Peleczke, Damasafalwa, 

Moldowacz, Dobokna (?), Bácsa (?), Babolna és Bozova helységeket mint a Gerlai Ábrahámfiak 

birtokát; 1479: opp. Kaproncza; ekkor castellani (et officiales) in oppido Kaproncza const. 

kitétellel talákozunk a szomszédos és határos nemesek névsorában; 1515: Kaproncza (Cs 1: 764). 

1514.VI.6.: Kaproncza. A keresztesek hada elfoglalta. 1808: Kaprucza, (m) Kaproncza (78). 1851: 

Kaprucza, Ar vm, a Maros melett, az Erdélybe vivı posta- és országutban, 736 n. e. óhitü lak., 

paroch. fatemplommal, s iskolával. Van itt vendégfogadó, postahivatal, két patakmalom. Hegyesvölgyes 

határa 2000 hold, ... Birja özv. Kaszonyinı asszonyság (Fé 2: 177). 1888: Kaprucza 

478



Radnai js (Je 402). 1913: Maroskapronca Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: CăpruŃa, K, L 

799: r 776; m (37). = Su 1: 126. 1350–1913. – 1974: c. Bîrzava {Marosborsa kzs faluja DK-re} 

[32 B] 

Káptalan 1. Bi () 1888: Káptalan psz (t) Kisjenı Bi (Je 402). 

Káptalan 2. Bi () 1888: Káptalan psz (t) Nyárszeg Bi (Je 402). 

Káptalan 

Fe 1913: Maroskáptalan AF < Ivánkatelke Fe. 

Kaptató hegycsúcs 1070 m Ratosnya-K (1943/44. tk). 

Kapu a Maros szorosa; ezen át jut Erdélybıl Arad vm-be. 1337: Kapw (Gy 1: 163/5). 

Kapu * Te (?) 1337: Kapw (Tr). – Su 2: 348. 

Kapud Fe (Tövis-K) 1264: t. Cupud ... iuxta Morisium. Fehérvári várbirtok volt, melyet István 

ifj. király 1264-ben Gyógyi András ispánnak adott (Gy 2: 168). 1733: Kapuld, 1750: Kepud, 1760– 

2: Magyar Kapud . 1808: Gabud aliis Kapud h. 1861: M. Kapud AF (5). 1888: Magyar-Kapud 

(Kepud) AF Nagyenyedi js (Je 486). 1913: Magyarkapud AF vm Tövisi js (Az). – 1909/19: 

Murăş-Căpud, Mk, L 478: r 330; m (118). Căpud = Su 1: 126. 1264–1854. – 1974: c. Teiuş {Tövis 


Kapud AF (1808) : Gábod. 

Kapus 1. Fe>Me (Medgyes-DNy, a Nagy-Küküllı partján) 1283.VI.23.: Theodor Copus-i pap a 

Medgyes vidéki papok közt; 1289.V.30.: Detricus és Hanselmus Kolx-i papok ugyancsak Medgyes 

vidéki papok között, akik kiegyeznek a káptalani tized felıl (Er I. 399, 445). [1370]: Kapws-t 

Kolozsmonostor saját birtokának mondja (Er I. 239). (+1263 ... Gy 2: 198). 1402: Parva Kabaz, 

1415: Kops Minor, 1429: Kyss Kappwss (Ub III. 289, 646, IV. 381). 1439: Nicolaus de Kapws 

(Hofmeister) bécsi diák; 1454.X.9. kir. káplán és küküllıi fıesperes; 1455: kir. kancelláriai 

protonotarius (Dn 1774). 1454.III.25.u.: Miklós kapusi (de Capus regali) plébános és 

gyulafehérvári kanonok (KmJkv 1150). 1635 Osdola (Hsz): Farkas Benedek odaki lakik Kis 

Kapuson (SzO). 1733: Magyar Kapus, 1750: Kopse, 1760–2: Kis Kapus. 1808: Kapus (Kis-) h., 

Klein-Kopisch g., Kapusul mik vel Kopcse mike val. 1861: K-K, K K, Kopisa mike Me (35). 

1888: K-K (Klein-Kopesch, Copsa-Mika) NK Bolya-berethalmi js (Je 426). 1913: Kiskapus NK 

vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: Copşa-mică, Kk, Kleinkopisch, L 908: r 186; m, n (54). Copşa 

Mică = Su 1: 165. 1402–1854. [35 B] 

Kapus folyó (Kolozsvár-Ny) Anonymus: fl. Copus – a Kis-Szamos b. o. mellékvize; Gyalu alatt 

torkollik. 

Kapus 3. Ko 1. (Gyalu-Ny, a Hunyadi úton; 465 m) {1201 u.}: Püspöki birtok. [1219: Al- 

Kapus] 1282: v. Kopus. 1332–5: Dominicus sacerdos de Kapus; = cum suo vicario. 

Megfogyatkozott lakóit IV. László király kiveszi a vajda joghatósága alól. Papja 1332 II: 23 gs, 

vikáriusa 1333 II: 16 gs, 1335 I: egyik papja 7 gs, a másik 12 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 351). 

1357: p. episcopi Kapus vocata. 1391: p. Kapus, p. Magiarkapus (1282–1291. Cs 5: 365). 1587: 

Nagykapws. – E: fl. 20, A: fl. 10 (Dé 52). 1733: Nagy-Kapus. 1754–1856: 13 tanítója ismert 

(Sebestyén K. MtT 1979. 159). 1808: Kapus (Nagy-) h., Gross-Thoren g., Kapusul- máre val. 

1861: N-K Ko (13). 1888: N-K (Kepusu mare) Gyalui js (Je 524). 1913: Magyarkapus Ko vm 

(Az). *1925.X.31.: Szilágyi Ferenc operaénekes. 1930-as évektıl itteni ref. lp: Ady László 

helytörténész (1900–1974). 1952: Régészeti ásatások során 19 sírt tártak fel (Kalotaszeg, 1991.5.) 

{Korukat nem jelzi.} # Ady L.: Magyarkapus helynevei. Kv 1941. KszHn 1942. 162. Kelemen 

Lajos: Ksz ..., 1944. = Ke 1: 211.; 110. kép: A nagykapusi templom bejárata (Fotofilm). Kabay 

1973. Sebestyén: MtT 1979. Helyi tudósítás így mutatja a népesség alakulását: ... 1848: 536; 1900: 

959; 1966: 1226; 1990: 1075. 1991: 982 m, 85 r, 8 c (Márti J., Kalotaszeg, 1991. 5.). – 1909/19: 

Căpuşul-mare, Nk, L 959: r 54; m (37). 1926: Căpuşul mare. 1929: C-M, L 1051 H {Vá}: Cluj 25 

km (AnR). 1956: Căpuşu Mare = Su 1: 127. 1282–1913. [22 A] 

479



Kapus 4. Ko 2. (Gyalu-Ny; 510 m) 1219: Felkapus (Gy). 1439: p. Kyskapus; 1483: p. Magyar 

Kyskapws Gyerıfi-birtok (Cs 5: 365). 1587: Vasarhely, Inaktelke, Zthana, Kiskapus. – E: fl. 18, 

A: fl. 6 (Dé 55). 1750: Kis Kapus. 1808: Kapus (Kis-) h., Klein-Thoren g., Kapusul-mik val. 1861: 

K-K Ko (13). 1888: K-K Gyalui js (Je 426 & Balkuj (Balcsesti) telep). 1913: Magyarkiskapus 

Ko vm. # Hn 1942. 170. Kelemen Lajos: Ksz ..., 1944. = Ke 1: 209, 212.; 99. kép: Reneszánsz 

töredék a templomból (B. Nagy Margit fv.), 100. kép: A Gyerıffy-síremlék címere (BNM). 111. 

kép: A magyarkiskapusi templom (Fotofilm). Ka 1973. Sebestyén: MtT 1979. – 1909/19: CăpuŃulmic, 

Kk, L 1097: r 522; m, c (37). 1926: Căpuşul mic. 1929: C-M, L 1340, H{Vá}: Macău 3 km 

{! cf. C-Mare} (AnR). 1956: Căpuşu Mic = Su 1: 127. 1219–1913. [22 A] 

Kapus 5. Ko 3. (Vajdakamarás és Palatka hrs) 1312: t. Chopus. Myketeleke határjárásában 

említik (An 3: 307). 

Kapus 6. Ko 4. 1808: Kapus (Oláh-) Hnt. 13: nim (78). {!} Ld. Szamártelek. 

Kapus 7. Me (Medgyes-DK) 1343: Kapus, 1349: hospitees seu Saxones de Kapus (Tr). 1359: 

Magnus Kopsch (Ub II. 157). 1520: Kapwsch (Scheiner 79). 1733: Kobse, 1750: Kopse, 1805: 

Gross Kopisch. 1808: Kapus (Nagy-), Gross-Kopisch, Kapusu máre ~ Kopsa máre (78). 1861: N- 

K, Groß Kopisch, Kopisa máre Me (36). 1888: N-K (Gross-Kopisch, Copsa mare) NK Bolyaberethalmi 

js (Je 524). 1913: Nagykapus NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Copşa-mare, Nk, 

Grosskopisch, L 1109: r 488; n (54). Copşa Mare = Su 1: 165. 1283, 1289 {! Cf. Er = Kiskapus}, 

1343–1854. – 1974: c. Biertan {Berethalom kzs faluja, K-i hrs} [36 A] 

Kapus 8. To (Ludas-ÉK, a Lekence bp-i úton) 1318: Kopus Superior, 1335: sacerdos de Kopus 

(Tr) egyházas hely magyar lakossággal. 1377: Michael f. Erdeu de Kapus; 1439: kenezius de 

Kapws; 1481: p. Kapws; 1521: ≈. rb. ¤Diód vár (Fe) tartozéka, rb. Bogáti, Altemberg, Dengelegi 

Pongrácz, Csesztvei Barrabási s más birtokosé. Szn 1511: Gombocz Antal, a Bethleniek kenéze 

(Cs 5: 712). 1760–2: Mezı Kapus. 1808: Kapus (Mezı-) (78). 1861: M-K To (11). 1888: M-K 

(Kepusu, Capusiulu de Campie) TA Marosludasi js (Je 503). 1913: Mezıkapus TA vm (Az). – 

1909/19: Căpuşul-de-Câmpie, Mk, L 1260: r 914; m, c (37). = Su 1: 126. 1318–1854. > 1974: 

Căpuşu de Cîmpie c. Iclănzel {Kisikland kzs faluja, ÉK-i hrs} [23 D] 

Kapus 9. To (1808: Kapus (Körtvély-) : Körtvélykapu. 

Kara 1. Ko (Kolozs-Ny hrs) 1339: p. Kara. Pok nb. Miklós vajda fia Móric fia Móric mester és 

Miklós vajda fia István fia István 1339-ben Márk és Gurbed fiainak adta Szatmár vm-i birtokért 

(Gy 3: 352). 1423: p. Karad (!). 1427: p. Kara nobilium. 1433: Magyarkara; 1459: Olah Kara. 

Györgyfalvi ~ Gyf. Henke, Szucsáki Szomordoki, Tatár-birtok. Jbn 1476: Sárkán István és Fábián 

(1423-tól Cs 5: 366). 1440.III.29.: Kara egészjószágot egykor Décsei András zálogosította (220). 

1449.IX.13.: Kara-ban Györgyfalvi rb (752). 1454.III.25.: Karay István Dezméren familiáris 

(1149). 1476.VIII.1.: Gyf-i Henke János Kara-ban két jobbágytelkét, melyeken Sárkány István és 

Fábián lakik, 10 Ft-on zálogba veti Szentmiklósi Nagy Péternél (2216). 1587: Kara. – E: fl. 6, A: 

fl. 2 (Dé 53). 1808: Kara cum pr-o Magyar-Kara h. 1861: ≈ Ko (12). 1888: ≈ Ko Kolozsvári js 

(Je 403). 1913: Kolozskara Ko vm (Az). – 1909/19: Cara, K, L 796: r 623; c, m (37). = Su 1: 

120. 1339–1913. – 1974: c. Cojocna {Kolozs kzs faluja} [23 A] 

Kara 2. Ko 1808: pr. Magyar-Kara h. 1861: Magyar-Kerekes {?} Ko (13). Hnt. 13: » 

Kolozskara Ko vm. 

Karács Za (Körösbánya-D) 1439, 1441: Karachafalva, 1445: Katrachfalva; 1525: Karach 

Világos várhoz tartozott (Cs 1: 734. 1733: Karacs, 1760–2: Keráts. 1808: Karács Za (78). 1888: ≈ 

(Caratiu) Hu Körösbányai js (Je 403). 1913: Karács Hu vm (Az). – 1909/19: Căraci, K, L 284: r 

278 (37). > Căraciu = Su 1: 127. 1439–1854. > 1974: Căraci c. Baia de Criş {Körösbánya kzs 


Karácsonfalva 1. * Bi (Várad környékén) 1291–4: v. Charachini. A váradi püspök azon Várad 

környéki falvai között sorolják fel, amelyekbıl terményt szállítottak a fenesi várba; e faluból 2 

szekérnyi jó gabonát. E néven többé nem említik (Gy 1: 630). – Su 2: 307. 

480



Karácsonfalva 2. Kf (Árosszeg) Fe (Balázsfalva-Ny 8 km, a Küküllı j. p., a Fehérvári úton) 

1272: t-m Aruszegh sitam iuxta Kykellw; 1324.VII.10.: Datum iuxta fl-m Kukulleu prope domum 

Karachyni; 1410: Karachonfalua a. n. Aruszegh. 1272-ben V. István király Péter fia Péter 

székelynek adományozta. 1313-ban a Veresegyház–székesi uradalom határjárásában területét 

Gyógyi András fiaiénak mondják. 1324-ben Károly király itt adott ki oklevelet. 1410-ben a 

Karácsonyfalvának nevezett Árosszeget a Gyógyiak birtokai között sorolják fel (Gy 2: 168). 1414- 

ben a diódi váruradalom tartozéka; 1461: Szilágyi Mihály kormányzó kapja. XVIII–XIX: Bethlenbirtok. 

1733: Alsó-Kracsunfalva, 1750: Krecsunel, 1760–2: Alsó-Karácsonyfalva. 1819: 

görögkatolikus templom. 1910: Bethlen-kúria. 1808: Karácsonyfalva h., Kracsunelul val. 1861: 

≈, Krecsunyel AF (5). 1888: Kf AF Balázsfalvi js (Je 403). L 1910: 1404 (r, m); 1956: 1934 (Le). 

1913: Alsókarácsonfalva AF vm (Az). – 1909/19: Crăciunelul-de-jos, Kf, L 1223: r 1063; m (57). 

= Su 1: 172. 1324–1913. + 2: 291. Aruszegh. > Crăciunelu de Jos [35 A] 

Karácsonfalva 3. 

2: 348. 

* Hu (Déva-É) 1453: Karaczonfalwa. ¤Déva vár tartozéka (Cs 5: 100). – Su 

Karácsonfalva 4. Kü 1. > Msz (Marosvásárhely-D, a Nyárád jp-i úton) 1444: Karachonfalwa; 

1504: ≈. Vajdai emberek és peres felek nevében fordul elı (Cs 5: 882. K-b). 1478.VI.29.: 

Karachonfalwa-i Péter fia Mihály – te: Tamás nevében is – tiltja Héderfájai Lökös Imrét és te: 

Istvánt Héderfája, Kápolna, Mikefalva, Cikud, Kornéltelke, Pusztaszentmiklós és Kerelı (Kü vm) 

birtokbeli részei bitorlásától (KmJkv 2270). 1602-ben említik elıször iskoláját; 1686–1850 közt 

22 tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 130). 1614: Karácsonyfalva 19 családfı (Msz 92). 1760–2: 

Karácsonfalva. 1808: Karácsonfalva Msz (78). 1861: ≈ Msz (32). 1888: Nyárád-Karácsonfalva 

MT Marosi alsó js (Je 543). 1913: Nyárádkarácsony MT vm (Az). Magába olvasztotta 

Folyfalvát, Csibakáposztást és Szentmiklóst. 4 faluja: Somosd, Fintaháza, Kisterem és Bodon: 1985 

L 5200. # Simon Péter {helyi szerzı}: Karácsonyfalván nincs már régi ház (E, 1985.VI.26.). – 

1909/19: Caracionfalău, Nykf, L 548: r 1666; m (37). > Crăciuneşti = Su 1: 173. 1444–1913. [24 

C] 

Karácsonfalva 5. Kü 2. (Küküllıvár-Tatárlaka-D) 1332: Petrus sacerdos de v. Karachini. 

Papja 1332 I: 30, 1332 II: 30 dénár pápai tizedet fizet. Vesszıs és Bajom után sorolják fel (Gy 3: 

555). 1462: Karachonfalwa. ¤Küküllıvár tartozéka (1462 Cs 5: 882. K-a). 1587: Tatarlaka cum 

Karaczionfallwa. – C. Pr.: fl. 50, A: fl. 25 (Dé 30). 1733: Felsı-Kracsunfalva, 1750: Felsı- 

Kracsonfalva, 1760–2: Felsı Karácsonfalva. 1808: Karácsonfalva h., Krecsunelul val. 1861: ≈ Kü 

(8). 1888: Oláh-Karácsonfalva (Craciunelu) KK Hosszúaszói js (Je 552). 1913: 

Felsıkarácsonfalva KK vm (Az). – 1909/19: Crăciunelul-de-sus, Okf, L 576 g. kat. r (57). = Su 1: 

172. 1332–1913. > Crăciunelu de Sus [35 B] 

Karácsonfalva 6. Mm (Sziget-K, a Tisza-parti úton) 1385: Karachonfalva (Bélay 160). 1418, 

1480: Karachonfalwa (Cs 1: 449). 1492.IX.21.: Szécsi Lukács – Úrmezei néhai Veresmarti László 

fia Tamás nevében – tiltja II. Ulászló királyt, hogy Karachonfalwa egészbirtokot {stb.} 

eladománozza (KmJkv 2811). 1808: Karácsonfalva, Kračin, Kracsunyesti Mm (78). 1851: ≈, Mm 

vm, 11 római, 639 {orosz} g. kath., 5 ref., 219 zsidó lak., g. kath. templommal, synagógával. F. u. 

a Pogány nemz. (Fé 2: 178). 1913: Tiszakarácsonyfalva Mm vm Szigeti js (Az). 1920: határfalu. 

– 1909/19: Crăciuneşti, Tkf, L 2201: r 31; zs, rutén, m (57). = Su 1: 173. 1385–1913. [3 C] 

Karácsonfalva 7. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Kis-Homoród b.p.) 1333: sacerdos de 

Karachni, 1334: v. Karasun (Tr). 1453.X.11.: Petrus filius Michaelis de Karachonfalwa IX.22-én 

Nagyernyén több társával részt vett Sáromberke és Nagyernye vitás határrészének kiigazításán 

(SzO VIII. 82). 1462.XII.15.: Gregorius filius Stephani de Karachonfalwa széki esküdt (iuratus 

assessor); társaival együtt eljár Váralja és Pálfalva határvitáinak rendezésén (SzO VIII. 98). 

1490/XV.v.: Homoródkarácsonfalvi rovásírásos toronyfelirat. 1614: Karácsonfalva 53 családfı 

(Uh 18). 1733: Kracsonfalva, 1760–2: Homorod Karátsonfalva. 1808: Karácsonfalva (Homorod-) 

(78). 1861: Homoród-Karácsonyfalva Uh (27). 1888: Kf Homoródi js (Je 403). 1913: 

Karácsonfalva Uh vm (Az). – 1909/19: Crăciunfăleni, Hkf, L 960: r 92; m (57). Crăciunel = Su 

1: 172. 1333–1913. – 1974: c. Ocland {Oklánd kzs faluja, É-i hrs} [37 A] 

481



Karácsonfalva 8. Za (Brád-DK) 1439, 1441, 1445, 1464, 1525: Karachonfalwa Világos várhoz 

tartozott a ribicei kerületben (Cs 1: 734). 1733: Kracsunos, 1750: Krecsunyest, 1760–2: 

Kecsunyesti, 1805: Kretsunyesd. 1808: Kracsunyesd, Kricsunyesd Za (92). 1854: Karácsonfalva, 

Creciuneşti (Su). 1888: Karácsonfalva Hu Brádi js (Je 403). 1913: Krecsunesd Hu vm (Az). – 

1909/19: Crăciuneşti, K, L 681: r 577; n, m (57). = Su 1: 173. 1439–1854. – 1974: c. BăiŃa 

{Kisbánya/Boica kzs faluja, D-i hrs} [33 B] 

Karácsontelke 1. BSz 1. (Bethlen-D hrs a Nagy-Szamosba ömlı Mélyes b. p.) 1305: 

Karatsontelke (Tr). =: Apafi-birtok (An 1: 722). 1410: utraque villa Ruthenorum (Kádár V. 310). 

Rutén jobbágyok lakták. 1467.XII.14.: Almakereki Apa fia Mihály Felsewkarachonthelke 

egészbirtokot és Alsokarachonthelke felét elzálogosítja Geréb Jánosné: Zsófiának (KmJkv 1772). 

Apafiak mellett Bethlenek és Bánffyak is birtokolták utóbb. 1620: Also Oroszfalu alias 

Karácsontelke (Kádár). 1646: Also Oroszffalu (Makkai 421) I. Rákóczi György birtoka. 1658-ban a 

faluval együtt lakosai is elpusztultak. 1715 után románokkal települt újra. 1760–2: Alsó Rusz. 

1808: Oroszfalu (Alsó-), Ruszul de dzsosz (122). 1861: A-Of, Ruszu BSz (17). 1888: A-O (Rusu 

de dzssz) SzD Bethleni js (Je 207). L 1910: 357 (r); 1956: 411 (Le). 1913: Alsóoroszfalu SzD vm 

(Az). – 1909/19: Rusu-de-jos, Aof, L 383: r 355; zs (149). Rusul de Jos = Su 2: 90. 1305–1854. > 

Rusu de Jos [13 D] 

Karácsontelke 2. BSz 2. (Bethlen-D) 1305: Molsed, Moltsed. Apafi-birtok (An 1: 722). 1408: 

Karacsontelke, 1410: utraque villa Ruthenorum (Kádár V. 318). 1467.XII.14.: Almakereki Apa fia 

Mihály Felsewkarachonthelke egészbirtokot és Alsokarachonthelke felét elzálogosítja Geréb 

Jánosné: Zsófiának (KmJkv 1772). 1614: Oroszfalu alias Karachontelke (Kádár). 1733: Felsı- 

Oroszfalu, 1750: Felsı-Oroszfalva. 1808: Oroszfalu (Felsı-), Ruszul de szusz (122). 1861: F-O, 

Ruszu BSz (18). 1888: F-O (Rusu de susu) SzD Bethleni js (Je 325). 1913: Felsıoroszfalu SzD 

vm (Az). – 1909/19: Rusu-de-sus, Fof, L 392: r 364; m (149). Rusul de Sus = Su 2: 90. 1408– 

1854. > 1974: Rusu de Sus c. Nuşeni {Apanagyfalu kzs faluja, É-i hrs} [13 D] 

Karácsontelke 3. * Te (Temesvár-DNy) 1456: Karachonteleke falut, Ötvény tartozékát Hunyadi 

László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adja (Cs 2: 55. Ötvény). – Su 2: 348. 

Karácsonyvölgy TA 1913: Karácsonyvölgy Torda tartozéka (H). – Crăciuneşti = Su 1: 173. » 

Turda. 

Karako Fe (1206) : Krakkó (Boroskrakkó). 

Karalyos Kr (Csánki) : Karulyos. 

Karan AF 1861: Karan {!} AF (5) : Karna. 

Karánberek Szö (Karánsebes-DNy) 1827: Lindenfeld (Pesty: Szörény II. 296). 1913: Lindenfeld, 

Karánberek (H). 1913: Karánberek KrSzö vm Karánsebesi js (Az). – 1930: Lindenfeld = Su 1: 

359. 1827–1930. [42 B] 

Karancs Za>Ar (Kisjenı-D hrs, Nadab-D) 1492, 1561: Karancz (Márki II/1. 234; Su 2: 348). 

1888: Karancs psz (t) Erdıhegy Ar (Je 403). 

Karáncsfalva Bi (1913) < Krajnikfalva 2. 

Káránd 1. Bi 1. (Félixfürdı-DK) 1493: Karand, 1587: Nagykarand (Jakó 268). 1808: Káránd 

(Nagy-), Karandu (78). 1851: ≈, puszta, hegyes erdıs vidéken, 175 h. szántófölddel, 25 h. réttel, 

1268 h. erdıvel. Ezeket mintegy 167 n. e. óhitü haszonbérben tartja a váradi deák püspöktıl (Fé 2: 

179). 1888: Puszta-Nagy-Káránd Magyarcsékei js (Je 592). 1913: Nagykáránd Bi vm (Az). – 

1909/19: Cărand, Pnk, L 225: r 223 (37). > Cărăndeni = Su 1: 127. 1493–1851. – 1974: c. 

Lăzăreni {Miklóirtás kzs faluja, DK-i hrs} [20 B] 

Káránd 2. Bi 2. (Félixfürdı-DK) 1552, 1587: Kyskarand (Jakó 268). 1808: Káránd (Kis-) 

(78). 1851: ≈, Bi vm, puszta, 180 h. szántófölddel, 20 h. réttel, 591 h. erdıvel. Ezeket 

haszonbérben tartja 25 n. e. óhitü család a váradi deák püspöktıl (Fé 2: 178). 1888: Puszta-Kis- 

482



Káránd Magyarcsékei js (Je 592). 1913: Kiskáránd Bi vm (Az). – 1909/19: Cărănzăl, Pkk, L 

192: r 190 (37). Cărănzel = Su 1: 127. 1552–1851. – 1974: c. Lăzăreni {Miklóirtás kzs faluja D- 

re} [20 B] 

Kárándréve Za (Borossebes-ÉNy, a Béli úton) 1429: Karandrewe ~ Karudrewe; XVI-i 

adólajstromokban Karadrewe (Cs 1: 734). 1692: Karand-Toplicza (Mezısi 117). 1808: Káránd 

(Toplicza-) (78). 1851: ≈, Bi vm, hegyes vidéken, a váradi deák püspök uradalmában: 389 n. e. 

óhitü lak. s anyatemplommal. Van itt 538 h. szántóföld s rét mind urbériség, és 2678 hold 

majorsági erdı ... Közel a faluhoz van egy meleg forrás, mellynek vize vasas, szabadon lévén 

fördésre nem alkalmaztatik, hanem lent és kendert áztatnak benne (Fé 2: 179). 1888: ≈ Béli js (Je 

404). 1913: Hévízkáránd Bi vm (Az). – 1909/19: Cărand, Tk, L 668: r 660 (37). = Su 1: 127. 

1429–1913. [20 D] 

Karánsebes 1. Kr (Lugos-DDK, a Temes j. p.) 1290: Karansebes, 1325: Sebus, 1335: Sebes 

(Tr). 1365: Sebusvar (Pesty). 1370: Gruban karánsebesi keznéz (kun személynév: Rásonyi 151). 

1376: civitas Karan, 1397: opp. Karan (Pesty); 1411: a Karáni kerületben Ruginocz, Leövdes, 

Toplocza és Tinkova hs határai (Nagy Iván VII. 216). 1448, 1452: liberae civitates Karan et Sebes, 

1464: opp. Karansebes, 1485: civitas Karansebes (Pesty: Krassó II. 115). [1545.VII.15.e.] Valkai 

Miklós úgy egyezett ki Karánsebesi György Simon fia Lászlóval és Vaida Nicolae-val, hogy ezek a 

VII.15-ét követı harmadik napon Gyulafehérváron Wassaye birtokért tartoznak részére 250 Ft-ot 

lefizetni (KmJkv 4865). 1552.VII.11.: L. Bánffy Mihály Alsogawasdya, Felseogawasdya és 

tartozékai, Thwregowa/Thrygowa, továbbá Hydeghpathak, Krwssowecz, Zalyn, Jobolchyw és 

Heberdyn prédium (Karansebes vm) birtokbeli jószágait 200 magyar Ft-on zálogba adja 

karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak (5162). 1555.IX.19.: Karaan-i Koszta Demeter 

almási (Ko vm) várnagy (5416). 1631: Caransebes (Makkai 449) I. Rákóczi György birtoka. 1635 

Sárfalva (Hsz): Cséplı János; Jobbágytelke (Msz): Bakó Mátyás nemes fia Gergely, Kis Máté lófı 

fia István Karansebesben lakik (SzO). 1808: opp. Karansebes, (m) Sebes, (l) Caransebes, (i) 

Karanshebesh (78). 1888: ≈ (Cáránsebesch) KrSzö Karánsebesi js szh, 1888: ház 721, L 4764 

(Je 404). 1913: Karánsebes KrSzö vm. – 1909/19: Caransebeş, Ks, L 6497: r 3365; n, m, cseh, 

szerb, c (37). = Su 1: 120. 1290–1840. [43 A] 

Karánsebes 2. 1814–15 és 1837 közt alakult. 1888: Új-Karánsebes KrSzö Karánsebesi js, ház 

77, L 521, német, cseh (Je 702). 1913: Újkaránsebes KrSzö vm (Az). – Caransebeşul Nou = Su 1: 

121. 1913. g. Schwabendorf » Caransebeş 

Karas vize 1285: iuxta fl-m Karasu Györög falu {> Karasszentgyörgy} (Gy 3: 484). 1808: fluvius 

Karas, Karasch, (i) Karash Te (78). – Caraş 

Karassó Kr (Csánki) : Krassó(fı). 

Karasszentgyörgy KrSzö (1913) < Györög Kr (1285). 

Karaszó Bi (Tenke-DK) 1371: p-es walachales Karazou inferior et superior, 1587: Alsokarazo, 

Felseokarazo (Jakó 268). 1808: Karaszó (79). 1851: ≈, egyenes téren. Lakja 792 n. e. óhitü, 

anyatemplommal. Van 1500 h. szántóföldje és rétje, ... Birja a váradi deák káptalan, mellynek az 

erdın kivül csak 15 hold majorsága van (Fé 2: 179). 1888: ≈ Tenkei js (Je 404). 1913: Karaszó Bi 

vm (Az). – 1909/19: Cărăsău, K, L 1106: r 1077; zs, m (37). = Su 1: 127. 1371–1851. – 1974: c. 

Cociuba Mare {Alsókocsoba kzs faluja DK-re} [20 B] 

Karasztafalva Za (Körösbánya-Ny, a Fehér-Körös mellett) 1439: Karasztafalva; 1464: Kerezthe 

Janusfalwa Világos várhoz tartozott (Cs 1: 734). 1760–2: Keresztó, 1805: Kárásztó. 1808: 

Kárásztó Za (79). 1888: Karasztó (Carasteu) Hu Körösbányai js (Je 404). 1913: Karasztó Hu vm 

(Az). – 1909/19: Cărăstău, K, L 449: r 446 (37). = Su 1: 127. 1439–1854. – 1974: c. Baia de Criş 

{Körösbánya kzs faluja} {1981 Ř} B de C [33 B] 

Kárásztelek Kr/Szi < Káloztelek. 

483



Karatna 1. Fe/FF {Szárazpatakon, 1324} lakó oroszokat a Torja és Szárazpatak között, FF vmben 

fekvı Karatna és Volál irtásfalvakba telepítették; ezek határában Oroszhegy, Oroszok lábja és 

Oroszok hn ırizte emléküket (Gy 2: 201). Volál Fe/FF (Kézdivásárhely-ÉNy) Feltorjának (1307) 

az a része, amely FF vm keretében maradt, Karatna és Volál nevet visel. Az utóbbi nevébıl 

következtethetıen szláv telepítés (Gy 2: 202. Torja). 1427: Jacobus de Karathna árapataki iktatásra 

kijelölt bizonyság (SzO VIII. 53). 1587: Karakna, 1639: Valál, 1657: Alsó-Valál, 1664: Alsó Volál 

(SzO IV. 99, VI. 211, 191). 1760–2: Alsó et Felsı Volál, Karatna-Volál. 1808: Volál (Alsó-), 

Valál (185). 1861: Alsó-Volál FF (3). 1888: Volál Hsz Kézdi js (Je 729). 1808: Volál (Felsı-), 

Valál (186). 1861: Felsı-Volál FF (3). 1808: Karatna (79). 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ Hsz Kézdi js 

(Je 404). 1913: Karatnavolál Hsz vm (Az). – Caratna-Volal > 1909/19: Volal, Kv, L 1455: r 70; 

m (200). = Su 2: 257. 1427–1854. » Turia {Torja} 

Karatna 2. Za (Honctı-ÉNy, a Fehér-Köröstıl É-ra) 1448: Karathna, 1553: Korothna, 1561: 

Kirotna, Also-Korotna, Felsö-Korotna, 1732: Krokna (Márki II/1. 234). 1808: Krogna (Alsó-, 

Felsı-), Krotna (93). 1851: Krokna, Ar vm, 10 kath., 523 óhitü lak., s anyatemplommal, hegyes, 

köves határral (Fé 2: 278). 1888: Krokna Ar Borossebesi js (Je 458). 1913: Koroknya Ar vm (Az). 

– 1909/19: Crocna, Krokna, L 945: r 931 (59). = Su 1: 177. 1448–1913. – 1974: c. Dieci 

{Deákfalva/Diécs kzs faluja, ÉK-i határosa} [33 A] 

Karátsonyifalva Tt (Detta-ÉNy hrs) 1828: Ofszenicza (Nagy, I. 399). 1851: ≈, német-rácz falu, 

Tt vm, kies helyen: 952 kath., 2 ev., 259 óhitü, 12 zsidó lak., kath. paroch. templommal, 34 4/8 

egész telekkel. F. u. Karácsonyi (Fé 3: 158). 1913: Karátsonyifalva Tt vm Bánlaki js (Az). – 

OfseniŃa = Su 2: 10. 1828, 1851, 1913. – 1974: c. Banloc {Bánlak kzs faluja É-ra} [41 B] 

Karátsonyiliget Tt (Detta-DNy hrs) 1333: Zago (Tr). 1851: Szóka, Tt vm, 2 kath., 874 óhitü lak., 

anyatemplommal, 38 2/8 egész jobbágytelekkel, erdıvel. F. u. Karácsonyi Lázár (Fé 4: 146). 1888: 

Szóka Tt Bánlaki js (Je 666). 1913: Karátsonyiliget Tt vm (Az). – Soca = Su 2: 138. 1333–1851. 

u. Szoka. – 1974: c. Banloc {Bánlak kzs faluja É-ra} [41 B] 

Karbunár Bi (1888) < Szénfalva (1588). 

Karcfalva Cs (Szereda-É, az Olt partján) XV. századi gótikus erıdtemploma igen szép építészeti 

emlék. 1566: Karchijfalva; 1567: Karchffalva (SzO II. 209, 221) 21 kapu (Venczel 35). 1614: 

Karcfalva 47 családfı (Cs 33). 1667.IV.16.: Thamási Gergely, Csik-Gyergyó-Kászonszék 

fıesperese, Nagyboldogasszony (Csikkarcfalva) plébánosa átolvasta, revideálta és jóváhagyta az 

1364-bıl származó hosszúmezıi (Campolongo {Longo-Campo, Havaselve}) ferences Psalteriumot 

(OSzK Ms. Lat. 366. DPP, 1979. 42-44.). 1750: Karczfalw, 1760–2: Kartsfalva. 1808: Karczfalva 

(79). 1888: Csik-Karczfalva Cs Felcsiki js (Je 276). 1913: Karcfalva Csik vm (Az). # Ferenczi 

S.: Csikkarcfalvi régiségek. Kv 1943. – CîrŃa = Su 1: 157. 1566–1913. [25 D] 

Kardánfalva KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szamos b. p-i úton) 1424: Kardanfalwa (Cs); =: 

Ardanfalva, Hardanfalva, Kardanfalva (P); 1470: Kordanfalwa (Cs 1: 557). 1549: Gardanfalwa, 

1612: Gardanfalva (Petri III. 427). 1733: Gerdány, 1750: Gardány. 1808: Gardánfalva ~ 

Gordánfalva, Garendorf, Gerdán (58). 1888: Gárdánfalva Szi Szilágycsehi js (Je 340). 1913: 

Gardánfalva Szi vm (Az). – 1909/19: Gârdani, Gf, L 878: r 805; zs, m (78). Gîrdani = Su 1: 265. 

1424–1954. – 1974: c. Sălsig {Szélszeg kzs faluja É-ra} [12 A, B] 

Kardó Bi (Félixfürdı-D) 1273: t. Kordu; 1291–4: in Kordo; 1332–6: Petrus sacerdos de v. 

Cordo, ..., Paulus ≈ de v. Cardo. 1273-ban egyenlıen volt megosztva a váradi püspökség, a 

káptalan és váradelıhegyi konvent között. Papja 1291–4 közt egy évben 20 dénárt ad a püspöknek. 

1332: 11, 1333–6: évi 10 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 630). 1332–7: Cardo, Korda (Cs 1: 611). 

1692: Kardó (Mezısi, 102). 1808: Kardó h., Kardeu val. 1851: ≈, Bi vm, kisebb dombok közt, 566 

g. kath. lak. s anyatemplommal. Határa 3127 hold, ... Birtokosa a váradi deák püspök, kinek itt 

csak az erdı majorságos (Fé 2: 181). 1888: ≈ Központi js (Je 404). 1913: Kardó Bi vm (Az). – 

1909/19: Cordău, K, L 826: r 791; m, zs (54). = Su 1: 165. 1273–1851. – 1974: c. Sînmartin 

{Váradszentmárton kzs faluja D-re} [20 B] 

484



Kardos 1. Ko (Kolozsvár-Ny) 1808: Bács h., Bacsu val. {cum pr-o Kardosfalva.} 1825: 

Kardosfalva (Su). 1888: Kardosfalva psz (t) Kolozs-Monostor; Ko Nádasmenti js (Je 404). 

Téglagyár. Hnt. 13: » Kolozsvár. – Cordoş = Su 1: 165. 1825. » Cluj 

Kardos 2. TA (Ludas-ÉNy) 1913: Kardos Gerendkeresztúr tartozéka (H). – Cordoş = Su 1: 165. 

1913. – 1974: c. CheŃani {Maroskece kzs. faluja É-ra} [23 C] 

Karika KSz (Zsibó-D) 1385: p. Kerykapatak (Cs); =: Kerikapatak (P); 1475: Karika (Cs 1: 557; 

P); 1543: Karyka (Petri III. 594). 1733: Kraka. 1808: Karika (79). 1888: ≈ (Kráka, Creaca) Szi 

Zsibói js (Je 404). 1913: Karika Szi vm (Az). – 1909/19: Creaca, K, L 545: r 508; m, zs (58). = Su 

1: 173. 1385–1854. [12 C] 

Karika-szoros : hegyszoros Zsibótól D-re, az Egregybe ömlı Karika-patak völgye, a Meszes 

északi nyúlványának áttörése Nyirsid falutól Karikáig. 1705: a harc a Karikában volt; ... 1708: 

kimenvén három nap a Karikáig (We 1: 600, 2: 707. & 2: 870). 

Karinkatelek KSz (prédium Sarmaság határában) 1451.V.3.: Sarmaságiak tiltják a 

Nagydobaiakat és Fürményesi Jánost Karynkatelek prédium használatától (KmJk 950). 

Karjakesza * Kr (Krassóvár-D) XVIII-i Winkler-térkép: Kariakesza (Pesty: Krassó II/1. 250). – 

Su 2: 348. 

Karlicze * Kr (Facsád-DK, Udvarhely/Kurtya mellett) 1514–1516: Karlycze; 1597: Kerliczel, pr. 

Kerlicziel; 1617: Kurliczie (Pesty: Krassó II/1. 269). – Su 2: 348. 

Karlyafalva * Te (Facsád táján, Zsuppány és Bégaszederjes mellett) 1469: Karlyafalwa. 

Tıfaluval együtt említik (Cs 2: 44). – Su 2: 348. 

Karmazinesd Hu (1913) < Kamarzanest. 

Karna Fe (Alvinc-Ny) 1733: Kerna, 1750: Korna, 1760–2: Kirna. 1808: Karna (79). 1861: Karan 

{!} AF (5). 1888: Karna (Korna) AF Alvinci js (Je 404). 1913: Maroskarna AF vm (Az). – 

1909/19: Cârna, K, L 926 ort. r (38). > Blandiana > Blîndiana = Su 1: 85. 1733–1913. > 

Blandiana [34 D] 

Karoly Bi (Bélkirálymezı-Ny hrs a Sartos j. p.) 1808: Koroj (89). 1888: ≈ Béli js (Je 445 & 

Telmegy psz). 1913: Bélkaroly Bi vm (Az). – 1909/19: Coroi, Kóroj, L 417: r 408 (55). > Coroiu 

= Su 1: 167. 1828–1913. > 1974: Coroi c. Craiva {Bélkirálymezı kzs faluja Ny-ra} [20 D] 

Károly Sza : Nagykároly. 

Károly * Te (Zsadány-Ny hrs) 1391: Karol, 1454: Karoly, 1498: Kyskarol (Cs 2: 44). – Su 2: 

348. 

Károlyfalva Szö (Újmoldova-É) 1773: Pojana Moldovitza, Steuerdorf; 1775: Karlsdorf (Su). 

1808: Steuerdorf (150). 1888: Károlyfalva (Karlsdorf, Steierdorf) KrSzö Moldovai js (Je 405). 

1913: Kiskárolyfalva KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Steier > 1909/19: Carlsdorf (Ştaieru- 

Boşneagului), Kf, L 258: r 254 (38). > MoldoviŃa = Su 1: 406. 1773, 1775, 1808 {1913}. [54 A] 

Karpenyis * KSz (Nagysomkút táján) 1405: Karpenyis Kıvár tartozéka volt (Cs 1: 548. Kıvár). – 

Su 2: 348. 

Karpin Bi 1888: Karpin psz (t) Serges Bi Élesdi js (Je 405). 

Kárpitus Cs (Tusnádfürdı-D, az Olt bp-i úton) 1956: Kárpitusz Bánya. – Cariera Carpitus = Su 1: 

121. – 1974: Cariera Carpitus » Carpitus or. Băile TuŃnad (Tusnádfürdı vs faluja} [37 B] 

Karulos Za (Borosjenı-ÉNy) 1334: sacerdos de v. Kual [: Kiral] (Tr). 1462: Karwlos, Karulos 

(Cs 1: 735). 1808: Kerülıs Ar (82). 1851: ≈ (Tyerelus), lapályos erdıs vidéken. Van 100 magyar 

kath., 1700 görög egy. lak., temploma, több gazdasági épülete, pálinka-gyára. Róna határa ... 

kiterjed 7000 holdra ... Folyóvize a Fejér-Körös és Tız. Birja Nemeskéri Kiss Sándor (Fé 2: 211). 

485



1888: ≈ Kisjenıi js (Je 414). 1913: Kerülıs Ar vm (Az). – 1909/19: Chereluş, K, L 2499: r 2368; 

m, zs (43). = Su 1: 138. 1334–1851. – 1974: c. Şicula {Sikula kzs faluja ÉNy-ra} [20 C] 

Karuly 1. KSz (Nagybánya-D, a Lápos j. p.) 1405: Korwllya, 1475: Karulya (Cs 1: 557). 1566: 

Karwlya (Su). 1639: Karullya (Makkai 439) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Karuly, 1750: 

Koroje. 1808: Karullya, Karulen, Koruj Kıv (79). 1888: Karulya (Kornia) Sza Nagysomkúti js (Je 

405). 1913: Karuly Sza vm (Az). – 1909/19: Coruia, Karulya, L 731: r 698; zs (55). = Su 1: 168. 

1566–1913. – 1974: c. Săcălăşeni {Szakállasfalva kzs faluja DK-re} [12 B] 

Karuly 2. Sza (Nagykároly-DNy) 1335, 1352: Karul (M). 1340, 1347: p. Korwl (Tr). 1431: Karul, 

Nagkarol. A mai Karuly-puszta vidékén valamikor két ily nevő falu feküdt. Nagykárolyéval rokon 

nevükbıl s a szomszédságból Kaplonyok itteni szerepére lehet gondolni. Az egyik Karulyt, mely 

″circa aliam possessionem similiter Korwl a parte meridionalis″ terül el (1347), a Bátori-rokonság 

még a XIII. század közepe táján mrgszerezhette, mert több ág osztozott rajta. A másikat Bátori 

Bereck fiai kapták Károly királytól. Valamelyik késıbb (1423) Nábárádiakhoz és Bánkiakhoz 

került, de addigra már egyiknek sem volt lakosa (Maksai 159). 1888: Karuly psz (t) Szaniszló Sza 

(Je 405). 1913: Karuly Szaniszló tartozéka (H). – Coroiu = Su 1: 168. 1913. + 2: 355. Korwl. 

{1974 Ø} 

Karuly 3. * Te (Temesvár táján) 1341: possessio Karul (Tr). – Su 2: 348. 

Karulyfalva BSz (Magyarlápos-DNy, a Galgói úton) 1584: Karulyfalwa (Kádár IV. 227). 1733: 

Koroján, 1750: Korujen, 1760–2: Karulyfalva, 1805: Karullyfalva. 1808: Karulyfalva, Karojeni ~ 

Korjen (79). 1861: ≈, Karjeu BSz (18). 1888: ≈ (Corojeni) SzD Nagyilondai js (Je 405). 1913: 

Karulyfalva SzD vm Magyarláposi js (Az). – 1909/19: Coruieni, Kárulyfalva, L 530: r 514; zs 

(55). > Coroeni = Su 1: 167. 1584–1854. {1808: Karojeni vel Korjen} > Coroieni [13 A] 

Karulyos * Kr (Mezısomlyó-ÉK) 1323: p-es Korulos, Chech, Ozywag, Bokoran, Zeuryn ... in 

Karasow C-u; 1331: v. Pauli et Heym fr-um Heym Korulus; =: p-es Woyamezey, Korulos, Worod; 

1344: Korulus. 1323-ban a király mint örökös nélkül elhalt földjét a Szalók nb. Himfieknek: 

Lászlónak, Pálnak és Jánosnak adta. 1331-ben Pál és Heym itteni falujából a miháldi (mehádiai) 

várnagy kövesdi tisztjével 3 lovat elvitetett és pusztíttatott; még ez évben, amikor a csanádi 

káptalan Vajamezıt, Karulyost és Varasdot a mezısomlyói vendégek birtokába akarta iktatni, Pál 

és Heym s Magyar Pál ellentmondott; ez ellen a mezısomlyói polgárok Krassó vm hatóságai elıtt 

tiltakoztak, de Heym fia Pált nem értesítették, és nem jelent meg. 1344-ben az országbíró a 

mezısomlyói polgároknak ítélte. Ma hn Nagysemlak (Mezısomlyó) falutól ÉK-re, 1884/89. tk: 

Korieser Flur (Gy 3: 486). 1370: Karalus (Cs 2: 103). – Su 2: 355. Korulus, 1323, 1370. 

Karulyosd Hu (Hátszeg-D, a Retyezát alján) 1447: Karuly; 1453: Karwlyws; 1463: p. nostra 

regalis Kwrwlyesth; 1464: Karwlos; 1500: p. Karolfalu; =, 1508: Karwlyosd; 1506, 1510: v. 

Korylesth; 1519: nobiles p-is Karulyosd. Részben Karulyosdi-birtok, 1453: ¤Déva vár, 1463: 

¤Hunyadvár tartozéka. Mátyás király Szálláspataki Erdélyi Péternek és testvéreinek adta; a XVI. 

század elején ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 100. Ma Korolyesd). 1733: Korujesti, 1750: Koresty, 

1760–2: Korojesd. 1808: ≈ (89). 1861: ≈ 2. {!} Hu (22). 1888: ≈ Puji js (Je 445). 1913: Korojesd 

Hu vm (Az). – 1909/19: Coroieşti, K, L 460: r 391; n, olasz (55). > Coroeşti = Su 1: 167. 1447– 

1854. > 1974: Coroieşti c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs faluja DK-re} [44 A] 

Karvagyörgyfalva * Za (Bontosd mellett) 1439: Karwagywrfalwa Világos várhoz tartozott (Cs 1: 

734). − Su 2: 349. 

Kasa * Ar (Világos és Kovászi között) 1280–1300: Laurentius Philippi de Kasa; 1333–4: Paulus 

(sacerdos) de Kaza, Kasa. III. Endre idején merül fel, királyi ember nevében. Papja 1333: 12 báni, 

1334.I: 10 báni pápai tizedet ad. Ma Kása psz. Világos vár alatt (Gy 1: 179). 1391, 1393: Szántai 

Petıfiak után Bátoriak birtoka; ezenkívül 1453-ban az aradi káptalan és 1471-ig a Szeri Pósafiak, 

1487-ben pedig Kasa-ban a Kasaiak is bírtak (Cs 1: 773. Kasza. Tévesen írja, hogy Kérrel együvé 

is foglalják. Kasaker névben ugyanis a Kasa- elem tájoló elıtag, s arra mutat, hogy ez a Kér falu 

Kasa mellett fekszik. A kettı utóbbi összeolvadásának idıpontja nem világos; ezért a Kasaker-t 

486



Kérnek jobb venni). {Kért ld ott!} – Su 2: 349. Kaza, 1333, 1334. {Kért illetıen tévesen követi 

Csánkit.} 

Kásapatak Ko (Bánffyhunyad-É) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsár felesége: Somi 

Anna férjének leköti {többek közt} Kassapathak birtokot (KmJkv 5299). 1560, 1603, 1607: 

Kasapatak (Petri III. 610). 1750: Kasa Patak, 1760–2: Kasa-Patak. 1808: Kásapatak, Bogdáná 

(79). 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Bogdáná) Szi Zilahi js (Je 405 & Csáki-Újfalu psz). 1913: 

Kásapatak Szi vm (Az). – 1909/19: Bogdana, Kp, L 992: r 870; szlovák, zs, m (23). = Su 1: 89. 

1560–1854. – 1974: c. Bucium {Vármezı kzs faluja D-re} [22 A] 

Kasód Sza (1913) < Katol. 

Kastély < Nagykastély és Kiskastély egyesülése Kr ((Lugos-ÉNy hrs a Temesvári úton) 1597: 

Kastely, 1609: Castelly, 1650: Castély; 1690–1700: Kustil (c. Marsigli). 1808: Kostély (Kis-), 

Kostil-mik (89); Kostély (Nagy-), Kostil-mare (89). 1851: Kis-Kostély, Kr vm, 306 n. e. óhitü, 8 

kath. lakossal. Határa 384 hold, ... Birja a kamara. E helységnél válik el a Temes vize, a folyó 

maga balra távozván, jobbra 2-ik József által ezen felirattal: „Josephus II. aug. Imperator Rex 

Hungariae, has Cataractas ad replendum Begae Alveum Temesiis undis in emolumentum Rei 

publicae Navigationi servituras fieri fecit Anno Imperii 6-ta AE 1786-o“, épittetett költséges zsilip 

Temesvár felé bocsátja nagyobb részét a viznek, a Béga csatorna táplálására (Fé 2: 251). =: Nagy- 

Kostély, Kr vm. Határa 2387 hold, ... Birja a kamara. Lakja 1423 n. e. óhitü, paroch. templommal 

(Fé 2: 252). 1888: N-Kostély KrSzö Lugosi js (Je 525). 1913: Kiskastély, Nagykastély KrSzö vm 

Lugosi js (Az). – 1909/19: Coşteiul-mare, Nagykostély, L 1271: r 1251 (56); Coşteiul-mic, 

Kiskostély, L 358: r 324; m, n, zs (56). > Coşteiu = Su 1: 170. 1597–1913. [32 D] 

Kastély Kr (Felsıkastély) < Lukácsfalu. 

Kásva folyó: a Görgény j. o. mellékvize; Görgényszentimre fölött torkollik. Völgyében 5 település, 

legfelül: Görgényüvegcsőr. 1808: val+riv Kásva Valle To vm (79). – Caşva 

Kásva To (Régen-K; 436 m) 1453: p/v. Casva. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 713). 1644: Casoua 

(Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kásva. 1808: ≈ (79). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ MT 

Régeni alsó js (Je 406). 1913: Kásva MT vm (Az). – 1909/19: Caşva, K, L 1090: r 1051; m (39). = 

Su 1: 122. 1453–1854. – 1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja, ÉK-i hrs} [24 B] 

Kaszabánya * Hu (Vajdahunyad mellett) 1825: Falkaria (Catalogus 67). 1839: Kaszabánya, 

Sensenhammer, Falkaria, Bánya-gye-Koasze (Lenk). – Su 2: 349. 

Kaszarészi * Za (Világos és Kovászi között) 1543.VI.29.: Kazzarezy, ld Ácsva (KmJkv 4793). 

Kaszó folyó Mm-ban: a Mara j. o. mellékvize; Fejérfalva alatt torkollik. 1231: caput Maramors et 

Casu (Gy 4: 112/7). 1390: fluvius Kaso (Su 2: 355. Kozo). – Cosău [3 C] 

Kaszó * Mm (a Kaszó vize völgyében, Aknasugatag táján) 1361: Ozon [: Kozo], 1387: Kozo, 

1390: keneziatus possessionis Olachalis Ozon, 1403: Kozo (Bélay 161). 1487: Kozo, 1405: Kozzov, 

1424: Kozzow ~ Koze (Cs 1: 449). – Su 2: 355. Kozo. 

Kászon folyó 1808: fl. Kászony Cs (79). – Caşin 

Kászoni-havas 1808: mons Kászony Cs (79). 

Kászon: szők, hegyi medence Kézdivásárhelytıl északra, a Csiki-havasokban, a Kászon-p. 

völgyében. Székely lakói valószínőleg a 12. sz-ban települtek meg. Kászonszék néven önálló 

székely szék, majd a 15. sz-tól Csikszék fiúszéke volt. Népe szők hegyi határa miatt elsısorban 

havasi gazdálkodással és fakitermeléssel foglalkozik. Öt községben: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, 

Kászonjakabfalva, Kászonimpér, Kászonújfalu él. Periferikus fekvése és elzárt helyzete a székely 

népmővészet hagyományos formáit legtovább ırizte (K. L. 127). 

Kászonszék & Kászony József 1652: kolozsmonostori requisitor, az ez évi urbárium írója (Gyalu 

94). # Ferenczi S.: Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek letelepülése és eredete. 

487



C-Kv 1938. Kós, Szentimrei, Nagy: Kászoni székely népmővészet. 1972. Kós: Kászoni sokadalmak 

és árusok (: 1976). Imreh I., Pataki J.: Kászonszéki krónika 1650–1750. Európa–Kriterion 1992. 

Kászonaltíz Cs (Tusnád-K) 1744: All-Tiz (SzO VII. 421). 1808: Tisz (Al-) ~ Alsó-Tiz (170). 

1861: Kászon-Altiz Cs (30). 1874: katolikus iskola; Lukács Mihály Iskola. 1888: ≈ Kászon-alcsiki 

js (Je 406). 1913: Kászonaltíz Csik vm (Az). 1944-ben három hétig állt itt a front; sok háza 

elpusztult. 1998: Háborús emléket állítanak. 2004.IX.12. Duna Tv. Jelentékeny 

burgonyatermesztése; a pityóka helyi fontossága: gabonáért cserélik; pityókahámozási verseny 

2004.VII.18. Duna Tv. – Plăeşii de Jos = Su 2: 46. 1744–1854. > Plăieşii de Jos [38 A] 

Kászonfeltíz Cs (Altíz-É) 1567: Ffelseó ffalu: 42 kapu (Venczel 35). 1569: Felsewfalu, 1602: 

Felsıfalu (SzO II. 277, VI. 178). 1614: Felsıfalu 112 családfı (Kászon 3). 1614: Felsı Falu 

Árkosi Mihály pap (SzO). 1808: Tisz (Fel-) ~ Felsı-Tiz (170). 1861: Kászon-Feltiz Cs (30). 1888: 

≈ Kászon-alcsiki js (Je 406). 1913: Kászonfeltíz Csik vm (Az). – Plăeşii de Sus = Su 2: 46. 1567– 

1854. > Plăieşii de Sus [38 A] 

Kászonfürdı Cs 1913: Kászonfürdı Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Băile Iacobeni {Su, Atlas 

1981 Ø} 

Kászonimpér Cs (Altíz-D) 1333: Kazun, Kasim (Tr). 1567: Imperffalwa (SzO II. 221) 23 kapu 

(Venczel 35). Nagy-Kászon Árpád-kori, köríves ízléső keresztelımedence (képe: SzNM Eml 1929 

és Ferenczi 59). Templomának szentélye „a csúcsíves ízlésnél szokatlan nagy szélessége (hossza 

9,15 m, szélessége 7,23 m!)“ (Ferenczi 58). – „nagykászoni telepek“: Impérfalva, Felsıfalu 

(Kászonszéki krónika 10). 1614: Impérfalva 60 családfı (Kászon 4). 1614: lófı Csiki István deák 

schola mester (SzO). 1808: Impérfalva (73). 1861: ≈ Cs (30). 1888: K-I Kászon-alcsiki js (Je 

406). 1913: Kászonimpér Csik vm (Az). – Casonul Mare > Imper = Su 1: 308. 1333–1854. – 

1974: c. Plăieşii de Jos {Kászonaltíz kzs faluja} [38 A] 

Kászonjakabfalva Cs (Impér-D) 1567: Jakabbffalwa, 1602: Jakabfalva (SzO II. 221, V. 217). 

1614: Jakabfalva 78 családfı (Kászon 2). 1808: Jakabfalva, Jakessdorf ~ Jokesdorf (74). 1861: ≈ 

Cs (30). 1913: Kászonjakabfalva Csik vm (Az). – Iacobfalău > Iacobeni = Su 1: 300. 1567–1854. 

– 1974: c. Plăieşii de Jos {Kászonaltíz kzs faluja} [38 A] 

Kászonújfalu Cs (Altíz-DNy) 1567: Wy ffalu: 26 kapu (Venczel 35). 1614: Újfalu 108 családfı 

(Kászon 1). 1750: Kaszon-Ujfalu. 1808: Újfalu (Kászony-) (175). 1861: Kászon-Ujfalu Cs (30). 

1888: ≈ Kászon-alcsiki js (Je 406). 1913: Kászonújfalu Csik vm (Az). – 1909/19: Cason-Uifalu, 

Kászonujfalu, L 1767: r 221; m (39). > Caşin > Caşinul Nou = Su 1: 122. 1750–1854. > Caşinu 

Nou [38 A] 

Kasztó Szv (Szászváros-D hrs) 1332: Keztev, Koztov; 1334: sacerdos de Kaztonia [: Kastovia]; 

1335: Kozcov [: Koz-tov] (Tr). 1488: Kosta (Berger 51). 1587: Kaztho in monetis fl. 6 (Dé 72). 

1659: Kaszto (Amlacher 238). 1808: Kasztó, Kastendorf, Ekászto ~ Kesztó (79). 1861: Kásztó, 

Kestóu Szv (38). 1888: ≈ (Kastendorf, Keszteu) Hu Szászvárosi js (Je 406). 1913: Kasztó Hu vm 

(Az). – 1909/19: Căstău, K, Kd, L 968: r 954; m, n (39). = Su 1: 128. 1332–1854. – 1974: c. Beriu 

{Berény kzs faluja, É-i hrs) [34 C] 

Katalinfalva KSz (Nagybánya-DNy, a Lápos b. p.) 1475: Kathalinfalwa (Cs 1: 557). 

1475.VIII.9.: Kodori néhai Pape fia Pál visszabocsátja Bélteki Sándorfi Mihály kezébe 

Kathalynfalwa (KSz vm) részbirtokot (KmJkv 2191). 1808: Katalin (Koltó-, Költı-), 

Katherinendorf, Ketelin Kıv (79). 1888: Koltó-Katalin (Katalinfalu) Sza Nagysomkúti js (Je 442). 

Hnt. 13: » Koltó Sza vm. Koltó Sza vm Nagysomkúti js, Koltó és Katalin egyesülése; ma ismét 2 

helység: Koltó, ill. Katalin (Az). – Catalina > Cătălina, Kk, L 930: r 66; m, c, zs (39). = Su 1: 

128. 1800–1854. – 1974: c. Săcălăşeni {Szakállasfalva kzs faluja, É-i hrs} [12 B] 

Katol 1. * Sza (Gilvács és Majtény sorában említik) 1391: Kathol. > Kasod puszta (Cs 1: 477). 

1808: pr. Kassod (79). Hnt. 13: Kasód » Domahida Sza vm. 

488



Katol 2. * Te (Temesjenı táján) 1472: Katkol, 1489: Kaathol Rékás város 2. tartozéka volt (Cs 2: 

20. Rékás). – Su 2: 349. 

Katolna Do : Szentkatolna. 

Katona Ko (Kolozsvár-ÉK) 1327: p. Kathana; 1332–4: Petrus sacerdos de Kathana. Moys fia 

Ehelleus birtoka volt, akitıl elkobozva a király 1327-ben Tomaj nb. Losonci Tamásnak adta. Az 

Ózdi esperességbe tartozó egyházának papja 1332 I-II: 30 széles bécsi latos ehhez 30 liliomos és 4 

régi báni dénár, 1333 I: 19 d, 1334 II: 7 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 352). 1506: p. Kathona. 

Bánffy, H. Farkas, Katonai Porkoláb-birtok. Jbn 1506: Brws Bálint (Cs 5: 366). 1502.XI.25.: 

Kathona Harinai Farkas János birtoka (3261); 1503.VI.25.u.: FJ Cathona-i jobbágyai közül Szakál 

Péter, Heri István, Nagy László, Széki Dénes, Tótöltı Gergely, Tordai András, Dienesi István, 

Sipos Márton, valamint Antal deák vallja, hogy május 28-án saját szemükkel látták, amikor Cegei 

Wass Balázs marháit elhajtották (3288); 1536.I.15.: Bongárti János vajdai és Simon frater pap 

konventi kiküldött Kozárvári László deák, Botházai Hosszútelki Menyhért, Gyekei Patolcsy Péter, 

továbbá a községi bíró: Gál Kelemen jelenlétében Czegıi Lipthay Ferencet és Miklóst bevezette 

Kathona birtokába (4551); 1553.IX.1.: Galaczy Gáspár vajdai és István frater custos pap konventi 

kiküldött aug. 28-án Kathona-n Harinai Farkas Farkas szolgái: erkedi Borzási Péter, Posgai István 

és harinai Gondos Márton jelenlétében megkísérelte foganatosítani a Kecseti Menyhért (e) 

ellenében HFF javára hozott ítéletet, de KM officiálisa: Nagy Benedek kivont karddal 

megakadályozta a birtokrész visszaiktatását és a három márka kifizetését (5228); 1553.X.28.: HFFt 

visszaiktatták Kathona-i birtokrészébe (5235); 1555: Kathona-n Zalaytowa nevő halastó (5373); 

1555.IX.7.: Mogyorói L. Bánffy Pál tiltja Kecseti Menyhértet attól, hogy Kathona-i nemesi 

udvarházukat és halastavukat elidegenítse (5411). 1587: Kathona. ld Akna {Mezıakna} (Dé 60). 

1664: Apafi-birtok; {novemberben} jószágán, Katonán meghalt {a fejedelem} legkisebb fia: 

György, akit Kolozsváron a kálvinista templomban temettek el (G. Kraus). 1733: Katona, 1750: 

Katina. 1808: Katona h., Ketina val. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Ketyina) Ko Mocsi js (Je 406). 

1913: Katona Ko vm Nagysármási js (Az). – 1909/19: Cătina, K, L 1796: r 1272; m, c, zs (39). = 

Su 1: 129. 1327–1854. [23 B] 

Káva * Kr (?) 1511: Also-Kava (Pesty: Krassó II/2. 253). – Su 2: 289. 

Káva ~ Kávapatak Hu (Déva-DNy) 1387: Cauapathaka (Su). 1453: Kawa; 1491: p. Kawapathak. 

¤Déva vár tartozéka (Cs 5: 100. mai Káun). 1733: Kauni, 1750: Keoj, 1760–2: Kaun, 1805: 

Kaunn. 1808: Kaun, Kaunsdorf, Koná (79). 1861: Kaun Hu (22). 1888: Kaun (Keun) Dévai js (Je 

406). 1913: Káun Hu vm (Az). – 1909/19: Căuni, K, L 114 g. kat. r (39). > Căoiu = Su 1L 125. 

1387–1854. > 1974: Căoi c. VeŃel {Vecel kzs faluja} V [33 D] 

Kavarán Kr (Lugos-DK) 1376: Karan, 1572: Kavaran, 1687: Kauran, 1802: Kavaran (Pesty: 

Krassó II/1. 253). 1808: Kavaran (79). 1851: Kavarán, Kr vm, a temesvári és mehádiai postautban, 

1 kath., 641 óhitü lak., s anyatemplommal, erdıkkel, szilvásokkal. Birja Házy család (Fé 2: 187). 

1888: Kavarán KrSzö Temesi js (Je 406). « Istvánhegy. 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 386). 1913: 

Kavarán KrSzö vm (Az).– 1909/19: Căvăran, K, L 806: r 723; n, zs (39). = Su 1: 129. 1376–1851. 

> 1973: Constantin Daicoviciu > 1981: C (CD) [42 B] 

Kávás 1. * Csa? Te? (Temesvár-Ny, a Zsombolyai úton fekvı Berekszó mellett) 1256: Kavas 

(Márki II/1. 206). – Su 2: 349. 

Kávás 2. KSz (Tasnád-É) 1215: v. Rahas [: Kahas], alia Kahas (Tr). =: Rahas [!] faluból való 

Péter fia: Pál lopással vádolta a másik Kahas-ból [!] valo Sceresun fia: Pált (Er I. 77). 1219: Cayas 

(Tr). =: Iléd falubeli Pál és Tena azzal vádolták a falujukbeli Mogodia-t és a Cayhas faluból való 

Cicusu-t, hogy két márka értékő holmijukat erıszakkal elvették (Er I. 96). 1314: Kawas a Szatmár 

vm-i Gernezt (Mezıterem) hrs (An 3: 723). 1327: Kauas (Tr). 1370: Kawas (Petri III. 376). 

1430.III.6.: Kawas-i Csompasz Pál ü: Sámsoni Gergely (KmJkv 34). 1466, 1475: Kauas (Cs 1: 

557). 1553: Kovas (Petri III. 376). 1733: Kóvás, 1750: Kovás, 1760–2: Ér Kávás. 1808: Kávás (Ér- 

), Kawesch (79). 1888: Ér-Kávás Szi Tasnádi js (Je 309 & Illéd). 1913: Érkávás Szi vm (Az). – 

Cavaş > Căuaş = Su 1: 129. 1215–1854. [11 B] 

489



Kávás 3. * Za (Simánd és Erdıhegy közt) 1406: Kawas (Cs 1: 734). − Su 2: 349. 

Kávásd Bi (Szalonta-K) 1316: Kauastelek. Becsegergely nb. Apa fiai birtokolták, akik 1316-ban 

átadták betelepítésre rokonaiknak: Onth és Leel mestereknek (Gy 1: 630). =: Apafiak osztatlan, 

lakatlan birtoka {Ld. Bátor} (An 4: 240). 1425: Kavasd (Jakó 270). 1737 Sólyomtelke (Ko), 

Jobbagiones fugitivi: Buha Irinnyie ezelıtt cir. 6 esztendıkkel szökött ki Magyarországra, Kávásd 

n. faluba, és maga ott meghalván, 3 fiai: Onul, Urszul és Alexa most is ott laknak (Gyalu 411). 

1808: Kávasd val. 1851: Kávásd, Bi vm, 663 n. e. óhitü, 12 r. kath., 25 zsidó lak., óhitü 

anyatemplommal. Birja a Nadányi család (Fé 2: 187). 1888: Kávásd Bi Tenkei js (Je 407). 1913: 

Kávásd Bi vm (Az). – 1909/19: Coaşd, K, L 774: r 739; m, zs (52). > Căuaşd = Su 1: 129. 1316– 

1851. – 1974: c. Tulca {Tulka kzs faluja K-re} [20 B] 

Kávna 1. Ar (Borossebes-DNy, Tornova-K) 1808: Kavna (79). 1851: Kavna, Ar vm, B.-Jenı fil., 

8 kath., 456 óhitü lak., anyatemplommal (Fé 2: 188). 1888: ≈ Ternovai js (Je 407). 1913: Kávna 

Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Camna, Kamna, & Câmpul-mare (Kimpumáre), L 474: r 436; 

m (36). = Su 1: 120. 1828, 1851. – 1974: c. Şilindia {Selénd kzs faluja DK-re} [32 B] 

Kávna 2. * Za (Pankota-K, Lugozó mellett) 1746: Kavna (Su). – Su 2: 349. {Ma Camna tanya 

Lugozó-DK} 

Kavrágy, Kavráty Hu : Kóród. 

Kazán-szoros 1808: vortex Kazan, Vortex Danubii, Donau-Wirbel (79). 

Kazanesd Za (Körösbánya-NyDNy) 1760–2: Kazanest. 1808: Kaszanest Za (79). 1888: Kazanesd 

Hu Körösbányai js (Je 407). 1913: Kazanesd Hu vm (Az). – 1909/19: Căzăneşti, K, L 559: r 523; 

m, n (39). = Su 1: 129. 1760–1854. – 1974: c. VaŃa de Jos {Alváca kzs faluja DNy-ra} [33 A] 

Kazelercs * Za (Halmágycsúcs táján) 1534: Kazelerch (Jakó: Thorotzkay 27). – Su 2: 349. 

Kázmér * Za (Zerind mellett) 1326: Kazmeer. Zerind vidéki helységekkel együtt említik. A pápai 

tizedlajstrom azonban a pankotai fı esperességhez számítja (Kezmer), tehát a Fekete-Köröstıl 

délre fekhetett. 1406: p. deserta hungaricalis Kazmer; mint Egregy vár tartozékát Csumótelkével 

együtt említik (Cs 1: 735). − Su 2: 349. 1326, 1334, 1406, 1519 Kazmyr (Csánki) {Mind!}. 

Kaznacs 1. Kr (Somlyó-Nagyfalu-Ny) 1213: Stephanum et Egidium iobagiones Buncu de v. 

Coznis; 1326: p. Cozluch ~ Kozluch. 1213-ban birtokosának, Buncu-nak két idevaló jobbágyát 

vádolja Ippi Perman, hogy szolgájától 8 M-t elvettek. 1326-ban egy részét a Sötétbükk erdıvel 

(silva Setethbyg ~ Setethbyk) a király zoványi népei elfoglalták Jaak fia Heym ispántól; a király 

neki visszaadni rendeli (Gy 3: 514). 1341: p. Coznich, Koznich, Alsokaznach (Tr). =: ≈ (Cs). XVI: 

Valkó vár tartozéka; XV–XIX: Bánffy-birtok. Több kisnemesi család lakta. Határában feküdt az 

elpusztult Bucsum (XV–XVI. szd) és Néháza (1438–1673). 1442.I.3.: Borzási János fia György 

Kaznach-i egész birtokrészét elzálogosítja Péterházi Kis Antalnak (KmJkv 397). 1481: 

Alsokaznach (Cs 1: 583). 1519.IV.28.: ≈-i részbirtokát Losonczi Bánffy László átengedi fiának: L. 

Bánffy Miklósnak (KmJkv 3723). 1551.IV.11.: Nagyfalusi L. Bánffy István hő szolgálatai 

jutalmául Ippi Szakácsi Lukácsnak ajándékoz hat hold szántóföldet Magyarkaznach (Kr vm) 

határán a puszta templom, Somlyai Báthory András szántói, Kaznach birtok és Nagyfalusi Bánffy 

Miklós jobbágyainak földje között, a Hozzwfelyarofewld nevő helyen (5084). 1575: Also-Koznach, 

1587: Kis-Kaznach (Petri III. 598). 1733: Also Koznits, 1750: Also Kasznics, 1760–2: Also 

Kasznak. 1808: Kaznács (Alsó-) h. 1888: A-K Szi Szilágysomlyói js (Je 205). L 1910: 583; 1956: 

794 (Le). 1913: Alsókaznacs Szi vm (Az). – 1909/19: Cosniciul-de-jos, Ak, L 498: r 470; zs, m 

(56). = Su 1: 168. 1213–1854. > Cosniciu de Jos [11 D] 

Kaznacs 2. Kr (Somlyó-DNy) 1341: Koznich, Felsewkaznach (Tr). 1481: Felsewkaznach (Cs 1: 

583); =: Felsew-Kaznach, 1497: Felsewcaznach (Bánffy II. 223, 342). 1519.IV.28.: 

Felsewkaznach-i részbirtokát L. Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak (3723). 1491: 

Felsökaznats, 1575: Felsı-Koznach (Petri III. 597). 1733: Felsı-Kosnits, 1750: Felsı-Koznics, 

1760–2: Felsı-Kasznak. 1808: Kaznács (Felsı-) (80). 1888: F-K (Cosniciu de susu) Szi 

490



Szilágysomlyói js (Je 322). 1913: Felsıkaznacs Szi vm (Az). – 1909/19: Cosniciul-de-sus, Fk, L 

443: r 411; zs (56). = Su 1: 169. 1341–1854. > Cosniciu de Sus 1974: c. Ip {Ipp kzs faluja D-re} 

[11 D] 

Kazol * KSz (Szilágycseh és Sülelmed környékén Km I. 945) 1461.III.21.: Kusalyi Jakcs János 

Kazol birtokbeli részeit zálogba adja Bélteki Drágfi Miklósnak (KmJkv 1532). 

Kebele Msz (Marosvásárhely-K) 1567: Kebele (SzO II. 217). 1614: Kebele 18 családfı (Msz 39). 

1641: Református templom mennyezete. 1661-i török dúlás (Sipos G. MtT 1980. 108). 1808: 

Kebele (80). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 407). 1913: Kebele MT vm. Régi 

ref. templomának lebontásával 1641. és 1804. évi mennyezete a gondatlanság áldozata lett (SzTA). 

– 1909/19: Chibelia, K, L 202: r 132; (44). > Sînişor = Su 2: 128. 1567–1854. – 1974: c. Livezeni 

(Jedd kzs faluja K-re} [24 C] 

Kebesd Bi (1808) < Kabafalva (1552). 

Kebetelke * Kr (Somlyó-ÉNy, Kémer mellett) 1453: predium Kebetelke (Petri III. 611). – Su 2: 

349. 

Kebles Ar (Csánki) : Köblös. 

Kéc Bi (Margitta-É) 1406: Gecz, 1421: Keech, 1475: Eghazaskeech (Cs 1: 612). 1642–3: Kecz 

(Makkai 323) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Kécz, Keczul (80). 1851: ≈, az Érmelléken. Van 

428 ref., 510 g. kath. 10 r. kath., 8 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemploma, 19 5/8 urbéri telke, 

szeszgyára, jó földje és szıleje. Birja gr. Károlyi György (Fé 2: 192). 1888: Kécz Margittai js (Je 

408 & Fancsal psz, Gugyori). 1913: Magyarkéc Bi vm (Az). – 1909/19: CheŃ, K, L 1040: r 430; 

m; 19 zs (43). = Su 1: 139. 1397 Kech {Csánkinak tulajdonítja}, 1406–1913. [11 A] 

Kece To (Ludas-Ny hrs a Maros jp-i úton) 1444: pr. Keche inter p-es Hadrew et Lwdas habitum; 

1449: pr/t. Kecze; 1512, 1523: p. Kecze. Gerendi, Hadrévi és {zálogon} Bogáti-birtok (Cs 5: 713). 

1449.XI.27.: Bogátiak tiltakoznak amiatt, hogy a Gerendiek a Kecze nevő lakatlan földet 

Hadrévhez foglalták (KmJkv 774). 1669: Ketze (Amlacher 245). 1750: Keczá, 1760–2: Maros 

Ketze. 1808: Kecze (80). 1861: Kecze, Tyétza To (10). 1888: Maros-Kecze (Tyecz, Chetia di 

Muresiu) TA Marosludasi js (Je 495). 1913: Maroskece TA vm (Az). – Murăs-CheŃa > 1909/19: 

CheŃa, Mk, L 974: r 906; m, zs (43). > CheŃani = Su 1: 139. 1444–1854. [23 C] 

Kecel 1. Kr 1. (Kraszna-K) 1213: Zoloch de v. Rechel [: Kechel]. Keceli Zoloc bevádolt 

badacsonyiakat, hogy ismeretlen poroszlóval elvitték 4 ökrét (Gy 3: 514). 1341: Kezel, 1345: p. 

Kecel, 1349: Olsou Kechel (Tr). 1388: Magyarkeczel (Petri III. 612). 1388-ban a váradi káptalan 

Magyarkecel birtokot egyrészrıl Tamás, Miklós és András, másrészrıl Keceli Miklós fiai: László 

és Balázs között egyenlıen megosztja (MM). 1422: Keczel (Cs 1: 583). 1441.III.3.: Kechel-i Szele 

Balázs ü: Kémeriek (KmJkv 292); 1450.II.7.: Kechel-i Szele István ü: Dobaiak (803); 

1450.V.20.k.: Uı a vm győlésén foglalásról tanúskodik (833); 1450.VIII.27.: Kechel-i Nagy Jakab 

familiárisa: Balog György ura nevében tiltakozik amiatt, hogy Rátonyi Csobod András és 

Nagyfalun lakó Márton Mihály Kechel-i Péter fia: néhai György kiskorú fiát: Györgyöt Dobai 

Csoma Istvántól lopva elszöktette és mézes-mázas szavakkal bevallások tételére igyekezett rávenni 

(888); 1453.XI.11.: KSzI ü: Újlakiak (1116); =: Uı ü: Rátonyi Albert (1117); 1460.VII.23.: 

Keczel-i Szele (ds) Balázs, László és Márton üv (1459); 1461.I.2.: Kusalyiak tiltakoznak Keczel 

birtokbeli részük zálogosítása miatt (1497); 1461.VIII.18.: ≈-i Szele László és Márton üv, ≈-en 

lakó Bíró Benedeket, Nagy Istvánt és Domokost is (1609); 1467.II.3.: ≈-i Szele Balázs és László 

üv, ≈-i Szele Mártont és ≈-i Márton Mihályt is (1728); 1471.IX.20.u.: KSzB, ld Kecel 2. (2036); 

1472.VIII.24.: KSzM üv, Keczel-i Szele Balázst és ≈-en lakó Domokost is (2059); 1473.X.25.: 

KSzM üv (2112); 1475.X.9.: KSzM és te: András és Gergely említése (2192); 1482.X.13.: Gyulai 

Porkoláb Albert felesége: Bınyei Anna nyugtatja elhunyt elızı férje: Keczel-i Szele Gergely te: 

Mártont és Andrást a Keczel-bıl neki járó hitbér és jegyajándék kifizetése felıl (2414); 

1483.IX.28.: Keczeli Szele Balázs (te: Márton nevében is) tiltja Kémeri Miklóst, Pált és Jánost 

Zutor egészjószág bitorlásától és megszerzésétıl (2464); 1485: Szele Márton KSz vm alispánja 

491



(KmJkv II. 938); 1485.V.27.: KSzM Magyarkeczel és Felkeczel birtokbeli részét, Felsısereden 

egészbirtokot, Alsósereden és Horvát felét 2000 Ft-on zálogba adja Petlendi Miklósnak (2527); 

1488.V.18.: KSzM – néhai feleségétıl: Nagyfalusi néhai Márton Mihály leánya: Katalintól 

született gyermekei: Benedek és Margit nevében is – kiegyezik Kırösiekkel Varsolc felıl (2678); 

1488.XII.15.: KSzM 22 Ft-on két jobbágytelket vesz zálogba Alsóseredenen (2688); 1489.V.22.: 

KSzM üv, Keczeli Bertalan deákot és ≈-i Nagy Andrást is (2700); 1490.IX.30.: ≈-i Szele László 

özvegye: Nagyfalusi Márton Erzsébet – gy: Tamás és Majádi Jánosné: Borbála nevében is – 

Magyarkeczel és Felkeczel egészbirtok ıket ısi jogon iletı negyedrészét és horváti jószágát 200 Ftért 

eladja KSzM-nak (2713); =: KSzM Felkeczel birtok ıt ısi jogon illetı felét 72 Ft-on zálogba 

adja Keczeli László özvegyének (2714); 1491.VII.19.: KSzM-né Bethlen Borbála (2746); 

1493.II.22.: Keczeli Szele Demeter eljár Bethlen Márk özvegye: Anna nevében (2848); 

1499.V.21.: Szentannai Tóth Balázs (n et a) Petenyefalva, más néven Szentkeresztfalva, 

Alsósereden és Felsısereden birtokbeli ısi és Szentanai Tóth Miklóstól (n et a) vásárolt részeit 360 

Ft-ért eladja KSzM-nak s fiainak: Miklósnak és Eleknek (3088); 1505.V.21.: Kechel-i Márton s 

fiai: Miklós és György 100 Ft-on zálogba vesznek récsei (Kr vm) birtokrészt (3357); =: ≈ SzM, ld 

Kecel 2. (3358); 1508.II.16.: Keczel-i István özvegyét: Báldoni Borbálát KSzM 100 Ft-tal teljesen 

kifizette az elhunyt férje Magyarkeczel, Felkeczel birtokbeli és a Horváton levı Serlycze nevő ısi 

részeibıl, valamint a horváti és récsei (Kr vm) zálogos birtokaiból neki járó hitbért és 

jegyajándékot (3454); 1509.VI.22.: KSzM s fiai: Miklós, György és Márk 100 Ft-ért Horváton és 

Alsópalickán birtokrészt vásárolnak Horváti Peres Tamástól (3501); 1520.II.8.: Domahidy Mátyás 

özvegye: Keczeli néhai Szele Márton leánya: Zsófia (3760); 1521.VIII.17.: Keczeli néhai Szele 

Márton leánya: Klára Gyvh-i Gyerıfi László felesége (3818); 1523.III.6.: Horváti Peres László – 

saját fe: Zsófia és Gyerıfi László fe: Klára nevében is – tiltja Keczeli Szele Miklóst alsóseredeni 

birtokrésze elidegenítésétıl (3902); 1523.XI.26.: KSzM alsóserdeni birtokrészét és a 

Magzarkeczel határán folyó Katris patak végénél lévı szénafüvet 100 Ft-ért eladja Rátonyi 

Péternek (3968); 1538.VI.12.: Kechel-i Szele Demeter leánya: Katalin – gy: Csótai János, Máté, 

Klára és Zsófia nevében is – Magyarkecel és Felkecel birtokbeli részeit 60 Ft-ért eladja Keceli 

Szele Márknak és testvére: néhai Szele Miklós fia Jánosnak, amiként ezeket fia: Csótai Ferenc már 

április 7-én nekik vallotta (4643); 1543: KSz Márk – leányai: Magdolna és Orsolya nevében is – 

[Zelycze] prédium, s Magyarkecel és Felsıoláhkecel birtokbeli részeit 1000 Ft-ban feleségének: 

Sarmasági Annának vallja jegyajándéka fejében (4810); 1544.IV.22.: Keczel-i néhai Miklós fia: 

≈-i Szele János tiltakozik amiatt, hogy bátyja: ≈-i Szele Márk Magyarkecel, Felsıoláhkecel, Selicze 

prédium és Sereden birtokbeli részeit, az ı megkárosításával, fe: Sarmasági Annának vallotta 

(4820); 1546.VII.26.: Szele Klára apáca a váradi Szent Anna-kolostorban a Keczel-en és a két 

Seredenben ıt illetı birtokrészeket rokoni szeretetbıl Bethlen Farkasnak (m) ajándékozza, akit 

egyben örökös gyámjának és ügyvédjének is nyilvánít (4888-9); 1549.IX.20.: Majos Máté 

Magyarkeczel-i jobbágyai: Varga György és Zsoldos Albert, akiket megidéztek, hogy néhai Szele 

Márton alsó- és felsıseredeni jószága miatti perben tanúskodjanak, megtagadták a megjelenést 

(4963); 1550.I.22.: Keczel-i Szabó Máté (pr) – Szele Klára, Magdolna, Ilona, Anna és Orsolya 

nevében – tiltja a Zutoriakat birtokrészük elidegenítésétıl (4996). 1553-ban Szele Klára és Szele 

Miklós özvegyének 14–14 port’ja után adózik a falu; népessége 250 lélek (MM). 1553.XI.17.: 

István frater pap ırszerzetes konventi kiküldött és Rátonyi ifjabb Rátonyi János királyi ember – I. 

Ferdinánd király Pozsonyban augusztus 31-én kelt parancsára – Keczelen vizsgálatot tartott Szele 

Klára apáca ama panaszára, hogy Keczeli másként Lelei Majos Máté és fe: Szele Anna, valamint 

Sarmasági Mihály (e) servitorai és jobbágyai: (nobiles:) Majos Benedek, Kaplyán Ferenc és István, 

Dobai István, Mikó Balázs és Ambrus, Lelei Sándorházy Menyhért; (providi:) István Barnabás, 

Kálmán Gergely, Hajdu Pál, Zalai Benedek, Felföldi Zsigmond, Lökös László, Dienes János, 

Hosztfi Mihály, Dala Ferenc, Borbolya Mihály, Libarcsi Mihály, Vajda Balázs uraik parancsából 

február 12. körül fegyveres kézzel a felperes keczeli udvarházára mentek, és a ház elé épített tornác 

oldalát levágták, az ajtókat betörték, a ládákat felfeszítették és kifosztották, két hordó bora felét 

megitták, 12 szalonnája felét megették, a felperest megverték, a tornác lépcsıjérıl letaszították, 

majd Majos Máté keczeli házához hurcolták, ahol három napon át étlen-szomjan tartották és 

{számos értékét} elvették. Az alperesek mindezt tagadták (KmJkv 5241); 1555.IV.28.: Egyrészrıl 

492



Lelei Majos Máté (e) és fe: Szele Anna, másrészrıl Keczeli Szele Klára apáca (religiosa et nobilis 

domina ... monialis) 200 Ft kötés alatt kiegyezik régóta folyó birtokperében. Enek értelmében 

Majos Máté és felesége haladéktalanul visszaadja Szele Klárának Magyarkeczel, Oláhkeczel, 

mindkét Sereden birtokbeli és Horváton a Silicze nevő részben lévı jószáguk harmadrészét, ı 

pedig a két Sereden és Horvát birtokbeli részeit, a Sylycze-i szılıhegy jövedelmének kivételével, 

odaajándékozza Majosnak és feleségének. E jószágokban Szele Ilona, noha ı is Szele Miklós 

leánya, nem részesülhet, mert az ajándékozás kizárólag Majosné Szele Annának és gyermekeinek 

szól. Magyarkeczelen az elhagyott apai házat, a mellette levı vízimalommal együtt, Majosné kapja, 

Szele Klárának pedig nemesi udvarházul Csiszár Tamás házát adják, az ottani malommal és 

Csiszár Tamás özvegyével együtt. A felosztott jobbágyok nevei: Kupás Illés özvegye, Kovács Imre, 

Kis Gáspár özvegye, Kovács Balázs, Varga Mihály özvegye, Szıke Márton, Varga Ferenc és 

Miklós, Kovács Pál és János, Horváti Ambrus, Kovács András, Cotor Ambrosiu, ifj. Kovács János, 

Kulcsár Péter özvegye, Varga György, Erdélyi András, Szabó György és Gáspár, György Antal, 

Horváti János, Erdályi János, Molnár István, Checz Imre, Nagy Antal, Fazokas Benedek, Kis 

Gergely, Demjén Pál, Cotor Blasiu és Petru, Szakács Márton özvegye, Varga András, Demjén 

János, Füles Lırinc, Boldizsár Péter (5366). 1567 táján alakult református egyháza; Horvát 

filiája volt; 1747-tıl anyaegyház; 1775-ben készült (vagy újíttatott) a templom melletti harangláb 

(MM). 1733: Ketzel, 1760–2: Magyar-Ketzel. 1808: Keczel (Magyar-) h. 1888: Magyar-Keczel 

(Catielu ungurescu) Szi Krasznai js (Je 486). 1913: Magyarkecel Szi vm (Az). 1992 L 729. # 

Fazekas Z.: A magyarkeceli ref. egyház története (Szilágysági Református Naptár 1931). Major 

M.: Magyarkecel. Szilágysági magyarok 1999. 425. Kép: Református templom és harangláb. – 

CăŃăluşa > 1909/19: CăŃălul-unguresc, Mk, L 927: r 436; m; 24 zs (39). > 1964: Meseşeni de Jos = 

Su 1: 392. 1341–1964. [12 C] 

Kecel 2. Kr 2. (Zilah-DNy) 1341: v. Olakalis ... Fulkechel (Gy 3: 507/16). 1359: Felkeczel (Cs); 

=: Felkechel (P); 1368: ≈ Valkó várához tartozó román falu; 1471: Olahkechel (Cs 1: 583; P); 

1490: Felkeczel, 1604: Oláh-Keczel (Petri III. 612). 1471.IX.20.u.: Récsei Gergely, a zálogösszeg: 

36 Ft lefizetése után, visszabocsátja Keceli Szele Balázs Olahkeczel birtokbeli részét (KmJkv 

2036); 1485.V.27.: Felkeczel, ld Kecel 1. (2527); 1490.IX.30.: Felkeczel, ld Kecel 1. (2713, 

2714); 1505.V.21.: Keceli Szele István Felkechel-i birtokrészét – a néhai Keceli Demeter 

leánykája: Katalin kezén lévı egyetlen jobbágytelek kivételével – 125 Ft-on zálogba veti Keceli 

Szele Mártonnál (3358); 1535.V.26.: Uı ugyanazt – néhai Keceli Katalintól zálogon bírt 

jobbágytelek kivételével – 125 Ft-on zálogba adja ugyanak (4529); 1538.VI.12.: Felkechel, ld 

Kecel 1. (4643); 1543: Felsewolahkechel, ld Kecel 1. (4810); 1555.IV.28.: {ld Kecel 1.} 

Olahkeczel-en felosztott jobbágyok nevei {Mutató szerint}: Balcu Ioan, Balotă Dumitru felesége és 

Gheorghe, Bica Mihai, Petru és Toma, Calotă Gheorghe, Cotor Damian, Curta Toma, Dragoş, 

Gavrilă Ioan felesége és Luca, Godan Teodor, Iancu Mihai, Juga Toma, Jucaş Petru, Kislupsa, 

Lucaci Petru, Mican Andrei, Igna, Mihai, Nicolae és Ştefan, Nagy Mihály, Nistor, Nistorné fiai, 

Pap Gheorghe, Nicolae, Petru és Toma, PopiŃa Andrei, Ioan, Ştefan és Toma, Roştaş Grigore, 

Şanta Nicolae, Vak Mihai (5366). 1733: Ketzel, 1750: Oláh Kecsely, 1760–2: Oláh Ketzel. 1808: 

Keczel (Oláh-) (80).1888: Oláh-Keczel (Catielu romanescu) Szi Krasznai js (Je 552). 1913: 

Oláhkecel Szi vm (Az). – CăŃălul > 1909/19: CăŃălul-român, Ok, L 1400: r 1374; zs, c (39). > 

1964: Meseşenii de Sus = Su 1: 392. 1213: v. Rechul [: Kechel], 1217: Cocil {Ld alább!}, 1341– 

1964. [12 C] 

Kecel 3. * KSz (Aranyos környékén Er Mut 407) 1217: Cocil falubeli Tupas poroszló (Er I. 89). 

1475: Kezel penitus deserta (Cs 1: 557). 

Kecel 4. Felkecel * KSz (Erdıszáda környékén) 1552.III.26.: Nagydobai néhai Mike István fiai 

Felkechel (KSz vm) birtokbeli részüket eladják Nagydobai néhai Nagy Fábián gyermekeinek 

(KmJkv 5139). 

Kécsa Tt (1888) < Kıcse (1470). 

Kecsed 1. Do + BSz (Szamosújvár-Ny) 1279: Kecheeth (Tr). 1317: Kecheth Purglen fia Domokos 

faluját Mykud bán fia Miklós magister dobokai comes kérte (An 4: 388); 1317: ≈ falut Károly 

493



király Miklós magisternek adja (463. K:-). 1325: Kechech, 1332: sacerdos de Kechet, 1333: 

Kecheth, 1341: Kechet (Tr). 1412: Agmándi (Kecseti) Péter bécsi diák, 1423: fıesperes, 1430: 

decretorum doctor, 1445: Albert király kancellárja, Hunyadi híve (Dn 1938). 1468.XII.8.: Kechethen 

Sz. Margit-egyház az Iklód felé esı utcában, Menes patak, Szilkerék felé Fyntakathapataka 

(1832). 1473.III.10.: Kecheth-i Gál deák (2083-6); XII.6.: magister (2119-20). Do 1587: 

Keczyetth. – E: fl. 20. A: fl. 6 (Dé 40). BSz 1587: Keczyetth. – E: fl. 20, A: fl. 6 den. 66 (Dé 52). 

1610: Kecsed (Kádár IV. 232). 1733: Ketset, 1750: Kecset, 1760–2: Ketsed. 1808: Kecsed, Kicsed 

(80). 1861: ≈ portio Do (16); Kecset fele BelsıSzolnokhoz tartozik Do (17); Kecset BSz (18). 

1888: ≈ (Kicsud, Kicsegye) SzD Szamosújvári js (Je 407). 1913: Kecsed SzD vm (Az). – 1909/19: 

Chiced, K, L 830: r 680; m, zs (44). > Aluniş = Su 1: 37. 1279–1854. [13 C] 

Kecsed 2. (Kicsid) Ko (Kolozsvár-Mocs-ÉK) 1329: t. Kychyd. Budatelke határosa (Gy 3: 352). 

1360: Kucheth, 1465: plebanus de Keczeth. Káptalani birtok (Cs 5: 367. Kecset). 1733: Kitsud, 

1750: Kicsud, 1760–2: Mezı-Ketsed. 1808: Kecsed h., Kicsedu val. 1861: ≈, Kitsud Ko (13). 1888: 

M-K (Kicsidu) Ko Mezıörményesi js (Je 503). 1913: Mezıkecsed Ko vm (Az). – 1909/19: 

Chiciud, Mk, L 694: r 668; m, zs (44). > Chiciud de Câmpie > Miceştii de Cîmpie = Su 1: 395. 

1329–1854. [23 B] 

Kecsed 3. Uh (Székelyudvarhely-ÉNy, a Fehér-Nyikóba j. o. ömlı Gada pataka völgyében) 1460: 

Ladislaus de Kecheth szentiváni (BSz) részbirtokos (SzO VIII. 94). 1493–1495: Kecseti László 

vajdai notarius (Ír). 1500.XI.8.: Zekelkecheth-i Kechethy Péter – leánya: Erzsébet nevében is – 

Széplak, Besenyı (Kü vm), Almás (To vm), Szentiván (BSz vm) birtokbeli részeit 200 arany Ft-ért 

örök áron eladja Héderfáji Barlabási Jánosnak és Lénárdnak (KmJkv 3156). 1602: Kecset. 1614: 

36 családfı (Uh 92). 1733: Kecsed, 1760–2: Ketsed. 1808: Kecsed (80). 1861: Kecsed Uh (27). 

1888: Kecsed-Kisfalud Uh Udvarhelyi js (Je 407). 1913: Kecsetkisfalud Uh vm; Kecsed és 

Kisfalud egyesülése; ma ismét két helység (Az). 1795: Harangláb. 2004.X.14. Fatornyok Duna Tv. 

Kisfalu 1825: Haragláb 2004.X.14. Fatornyok Duna Tv. # Pálfi Cs.: Kecsetkisfalud a 

Gyöngyösbokrétában (TánctudTan 1980–1981. 317-331). Kecset 1969 L 800. Tibád L. : Kecset 

{helynevei. 299 hn} (NyIrK 1978.2). – Păltiniş = Su 2: 30. 1460–1854. – 1974: c. Lupeni 

(Farkaslaka kzs faluja, Ny-i hrs} [24 D] 

Kecsefalva * Kr (Lippa táján, Szabálcs és Szádvörösmart közt) 1389: Kechafalua. Himfiek 

birtoka volt (Cs 2: 103). =: Kechefalua; 1427, 1479: Keczefalwa, Gethefalva; 1483: Keczefalva 

(Pesty: Krassó II/1. 267). – Su 2: 349. Kechefalua. 

Kecset * Bi (Várad-Ny, Gyires és Gyarán mellett) 1321: Paulus rufus de Kucheth; 1323: Thomas 

de Kucheth. A Kecseti nemeseké, akik megbízottként szerepelnek (Gy 1: 631). 1476: Kewcheth, 

1489: Kecheth (Cs 1: 612). 1588: Keczett (Kiss, 688). – Su 2: 356. 1323–1588. 

Kecskedága Hu (Déva-É, a Kaján bp-i úton) 1453: Keczkedag; 1459: v. Kechkedaga; 1465: p. ≈; 

1479, 1502: p. Kechkedag. ¤Déva vár tartozéka (Cs 5: 100). 1473.VIII.30.: Kezythethaga Nádasdi 

Ungor János birtoka (KmJkv 2108). 1502.XII.13.: Kechkethhaga Nádasdi néhai Ungor János fiai: 

János és Miklós birtoka (3264). 1733: Kecskdága, 1750: Kiskedag, 1760–2: Ketskedaga, 1805: 

Ketskedrága. 1808: Kecskedága ~ Kecskeága, Geissdorf, Kapre (80). 1861: Ketskedága Hu (22). 

1888: ≈ (Kapre, Tyiskedága) Hu Dévai js (Je 407). 1913: Kecskedága Hu vm. – 1909/19: 

Chişcădaga, K, L 520: r 209 (45). = Su 1: 143. 1453–1854. – 1974: c. Şoimuş {Marossolymos kzs 

faluja ÉK-re} [33 D] 

Kecskefalva KSz (Szilágycseh-ÉNy) 1424: Kechkefalwa (Cs); =: Kecskefalva, Kecskésfalva (P); 

1470: Kechkefalwa Sza vm (Cs; P); 1475: Keczkesfalwa (Cs 1: 557; Petri III. 620). 1544.X.3.k.: 

Kechkefolwa-t Csehi néhai Kalmár Miklósnak Orsolya asszonytól született fia: Szabó Kelemen, s 

Csehi néhai Vajda Jánosnak ugyancsak Orsolya asszonytól született fiai: Boldizsár és Gáspár 

közösen birtokolják (KmJkv 4835). 1642: Keczkes (Petri III. 620). 1733: Szelistye, 1760–2: 

Ketskésfalva. 1808: Kecskefalva ~ Kecskésfalva, Szelistye (80). 1888: Kecskésfalva (Saliste) Szi 

Szilágycsehi js (Je 408). 1913: Kecskésfalva Szi vm (Az). – 1909/19: Sălişte, Kf, L 250: r 246 

(153). = Su 2: 105. 1424–1854. – 1074: c. Băseşti {Szilágyillésfalva kzs faluja, Ny-i hrs} [12 A] 

494



Kecskehát 1. * Bi (Siter és Almás táján) 1421: p. wolachalis Kechkehath (Cs 1: 612). 1625: p. 

deserta Kechkehata (Csáky 654). – Su 2: 349. {Borszeg határába olvadt} 

Kecskehát 2. Do (Csákigorbó-DK) 1461: census quinquagesimalis de Kechkehath (Su). 1463: 

Ketskehát (Kádár IV. 260). 1467.X.29.: Kechkehath ld Szopor (KmJkv 1763); 1467.XII.22-én 

Kovács István volt szebeni kamaraispánt bevezették Kechkehath részbirtokba < 1468.I.5. (1778); 

1469.X.16.: Iklódi Márton fe: Potenciána és gy: Tamás, János és Márta tiltják a királyt, hogy az ı 

Kechkehath birtokbeli részeiket eladományozza (1923); 1488.V.13.: Keresztúri Simon 

Kecchkehath birtokbeli részeit Keresztúri Mihálynak ajándékozza (2676); 1495.IV.13.: 

Sajókeresztúri Simon Kechkehath birtokbeli részét zálogba veti Keresztúri Péter gyalui várnagynak 

(2954); 1503.II.12.: Keresztúri Fülöp Kechkehath-i birtokrészét zálogba adja Krestelováci Tóth 

Györrgynek (3270); 1549.VI.5.: Gym-i Kabos Mihály visszaengedi Sajókeresztúri Keresztúri 

Boldizsárnak Kechkehath birtokbeli részeit (4925); 1555.VII.3.: Keresztúri Anna tiltja Keresztúri 

Lukácsot attól, hogy Kechkehath birtokbeli részét elidegenítse Keresztúri Boldizsárnak (5396). 

1659: Keczikehat (Kádár IV. 260). 1733: Kecskeháta, 1760–2: Ketskehata. 1808: Kecskeháta (80) 

1861: Ketskeháta Do (16). 1888: Kecskeháta (Jyecstyehátá) SzD Csákigorbói js (Je 407). 1913: 

Kecskeháta SzD vm (Az). – Checichehata; 1909/19: Chechichehata {!}, K, L 275: r 259; zs (42). 

> Căprioara = Su 1: 126. 1461–1854. – 1974: c. Recea-Cristur {Récekeresztúr kzs faluja É-ra} [12 

D] 

Kecskekı hegy ld Kecskés vár. 

Kecskerez {'Kecskeirtás'} * Za (Kisjenı-D hrs, Nadab és Köröscsente közt) 1485: Kechkerez 

(Márki II/1. 234). – Su 2: 349. 

Kecskés 1. * Ar (Aradkövi mellett) 1256: Nagkechkes a Csanád-nemzetség birtoka volt (Cs 1: 

776). =: Nagykecchkes (Márki II/1. 210). – Su 2: 372. {Aradkövi-K dealul Checicheş ırzi 

emlékét} 

Kecskés 2. Kecskés vár Fe (romjai Krakkó határában ÉNy-ra) 1299: ad locum ... Tizakeo; 1313: 

magistrum Stephanum castellanus de Kechkes; 1319: magistro Nicolao f-o Erdeıd castellano de 

Kecskés; 1322: Arnoldo et Nicolao magistris et castellanis de Kechques; 1322: Nos comes 

Arnoldus et Nycolaus castellani de =. Bocsárd határjárásában 1299-ben Tiszakı nevet visel ez a 

hely, ahol 1313-tól Kecskés vár szerepel. A kecskési várnagyok 1313-ban Kán László vajda, 1322- 

ben Szécsényi Tamás vajda megbízottaiként Fehér vm-ben járnak el (Gy 2: 168). 1366: nostra 

regalis villa ad castrum nostrum Kechkes dictum spectans Vngarice Igen et Saxonice Krappundorff 

nuncupata; 1403: Kethkees (Ub II. 267). 1808: Mons Kecskekı h. 1880. tk: Petre Crevi; 1912. tk: 

Ptr. Craiovi (Kecskekı) 1082 m. Kecskekı hegy Fe/AF vm-i Királypataka mellett Ny-ra; a 

Kecskekı (Piatra Craivii) nevő 1083 m magaslaton kıfallal övezett, Kr. e. II–I. századi dák vár 

(László A.). – Su 2: 349. 1313–1403. Piatra Craivii (1083 m) – 1981: Dl. Stînii 1111 m [34 B : L] 

Kecskés 3. * Te (Temesvár-DDK, Fólya táján) 1462: Kechkes; 1483, 1497: Keechkes (Cs 2: 44). – 

Su 2: 349. 

Kecskés SzD (1913) < Kozla KSz. 

Kecskésfalva Szi (1888) : Kecskefalva. 

Keczefalva * Ar (?) 1479: Keczefalwa ~ Gethefalwa Szád vár 10. tartozéka volt (Cs 1: 762. Szád). 

Kede 1. Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1505.XI.20: Franciscum Kedei székbírónak választották 

Udvarhelyen (SzO VIII. 220). 1567: Nagy Kede (SzO II. 219). 1614: Nagykede 7 családfı (Uh 98). 

1760–2: Nagy Kede. 1808: Kede (Nagy-) (80). 1861: N-K Uh (28). 1888: N-K Székelykeresztúri 

js (Je 524). 1913: Nagykede Uh vm (Az). – Chedea Mare > Chedia Mare = Su 1: 136. 1505– 

1854. – 1974: c. Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja} [24 D] 

Kede 2. Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1567: Kws Kede (SzO II. 219). 1614: Kiskede 15 családfı 

(Uh 99). 1808: Kede (Kis-) (80). 1861: K-K Uh (27). 1888: K-K Székelykeresztúri js (Je 426). 

495



1913: Kiskede Uh vm (Az). – Chedea Mică > Chedia Mică = Su 1: 136. 1567–1854. – 1974: c. 

Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja} [24 D] 

Kedefalva * KSz (Szilágycseh-ÉK, Kardánfalva/Gardánfalva mellett) 1451: Godonaz, 1671: 

Godonasz, 1766: Kedefalva vulgo Godinyátza (Petri III. 438). – Su 2: 333. Godonaz. 

Kedelen(telek) ld. Kötelend (Gy 3: 352) 

Keglevichháza Tt (Nagyszentmiklós-ÉNy) 1844 (Borovszky: Torontál 61). 1913: Keglevichháza 

Tt vm Nagyszentmiklósi js (Az). 1920: határfalu. – 1921: Cheglevici = Su 1: 136. 1844, 1913, 

1921. – 1974: c. Dudeştii Vechi {Óbesenyı kzs faluja} [30 B] 

Kegye Sza>KSz (Tasnád-DK) [1235-1270]: IV. Béla király megállapítja Szakácsi, Gyuró, Kege, 

Kurmud, másként Szarvad és Csög birtok határait (Er I. 183); [1270–1272]: Keghe (303); 

1297.XII.4.: Kege (563); 1300.XII.10.: Kege (603). 1279: p. Kegye, 1297–1300: Kege, 1327: 

Kyde (Tr). 1391, 1393: Kegie; 1417: Magyarkege, Olahkege, Varalyakege; 1446: Alsokege, 

Felsewkege (Cs 1: 477). Elsı ismert birtokosai, szomszédos középszolnoki kisnemes családok 

Kegyeinek is hívott ágai, jogaik védelmében Béla király privilégiumára hivatkoznak, keletkezése 

tehát a XIII. század második fele elıtti. Elsı lakói magyarok és csak 1417-ben – ekkor már 

Bátoriak a birtokosai (1410) – bukkan elı „Magyarkege“ mellett egy „Olahkege“ s egy 

„Varalyakege“ nevő falu is. Az idegenbıl jött lakosság késıbb az eredeti települést sem hagyta 

érintetlenül: 1433-ban mind a hármat „oláh“ falunak nevezik. Zsigmond király a Bátoriak kérésére 

Közép-Szolnokba tette át ıket (Maksai 159). 1489.V.18.: Kege-i András ü: Szilágyszeg (KmJkv 

2698). 1504: Kegye; 1629: Also-Kege, Felsı-Kege (Petri III. 623). 1808: Kegye, Tyegese (80). 

1888: ≈ Szi Tasnádi js (Je 408 & Huta telep). 1913: Kegye Szi vm (Az). – 1909/19: Chegea, K, L 

917: r 753; szlovák, m, zs (42). = Su 1: 136. 1279–1854. – 1974: c. Săcăşeni {Érszakácsi kzs 

faluja, D-i hrs} [11 B] 

Kegyek Bi (Félixfürdı-K) 1236: Kuegeg, 1256: Kegek, 1471: Kydek (Jakó 278). =: ≈ (Cs 1: 613). 

1513, 1692: Kigyik (Csáky 544; Mezısi 101). 1808: Kigyik, Kizsik (83). 1851: ≈, {r} Kizsik, Bi 

vm, Telegdhez délre, 300 óhitü lak., fa anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2000 h., ... Birják 

b. Radivojevich István, gr. Kornis Károly, Thuolt József, b. Dıry Ferencz, Sulyok (Fé 2: 218). 

1888: ≈ Központi js (Je 416). 1913: Kegyek Bi vm (Az). – 1909/19: Chigic, Kigyik, L 509: r 498 

(44). = Su 1: 140. 1236–1913. > 1974: Chijic c. Copăcel {Kiskopács kzs faluja Ny-ra} [20 B] 

Kehenös * Sza 1383: p. Kehenus a Szamos mellett feküdt és Vetéssel volt határos (Cs 1: 477). – 

Su 2: 349. 

Kékbükk * To (psz Torda-ÉNy, Pusztaszentkirály közelében) 1335: v. Kekbikk (Tr). 1367: p. 

Kekbik; 1456: p. Keekbyk, Kekbwk; 1500: p. Kekbyk; 1505: Kekbyk. ¤Léta vár tartozéka. Szn 

1505: Tapló István (Cs 5: 713. Kékbik). 1569.III.10.: Kamuthi Balázs katonai érdemeiért 

megkapja Szentlászlót kúriájával és Kisfenest, majd a Kékbikk és Magyaróság határában levı 

halastavat kétkerekő malmával ... (Ke 2: 227). – Su 2: 349. 1335–1500. 

Kékec * KSz (Kávás mellett) 1490: pr. Kekecz, 1550: Keckeecz, 1616: Kekech, 1742: pr. Kéketz 

(Petri III. 656). 1888: Kékecz psz (t) Tasnádszarvad Szi (Je 408). – Su 2: 349. 1490–1742. 

Kékes 1. Ar (Lippa-D, a Ménes vizébe ömlı Székás j. p. közelében) 1440: p. Kekes, iterum 

Kekes; 1477: Alsokeykes, predium Felsewkeykes Solymos vár 45. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). 1808: Kékes (80). 1851: ≈, Te vm, 657 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 

1864 hold, ... Birja Nikolics Dániel ur (Fé 2: 194). 1913: Lippakékes Te vm Lippai js (Az). – 

1909/19: Checheş, K, L 781: r 766 (42). = Su 1: 136. 1440–1913. – 1974: c. Secaş {Temesszékás 

kzs faluja ÉNy-ra} [32 C] 

Kékes 2. Do (Szamosújvár-K) 1306: Kukus Poklostelek hrs (An 2: 72). 1320: t/p. Kekus circa flm 

Melies; 1329: a parte Keykes; 1345: p/v. Kekus. Zsombor nembeliek birtoka; elkobzás után a 

király 1320-ban Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak, majd Brassai [utóbb Sombori] Jánosnak és 

Jakabnak adta. 1329-ben Noszoly határosa (+1246–1345. Gy 2: 74). 1442.III.3.: Kekes-en lakó 

496



Sárvári Miklóst ü: Drági Jakab (KmJkv 429); 1450.II.3.: Drági Ozsvát Kekes birtok felét 80 arany 

Ft-ban elzálogosítja Zalai István fiainak: Jánosnak és Lászlónak (795); 1455.XI.31.: Drági István 

Kekes-i birtokrészét 28 arany Ft-ban zálogba adja Mátéi Miklósnak (1238); 1459.V.13.: Benedek 

Kekes-i plébános ü: Szentgothád (1348); 1467.X.29.: Kekes ld Szopor (1763); 1470: Dobokaiak 

Alsokekes és Felsewkekes birtokbeli részeiket Rédei János alvajda erıvel elfoglalta (1988); 1479: 

Szilkeréki Gebárt Benedek részbirtokos Kékesen (2278); 1482.IX.16.: Kékes negyede ısi jogon 

Drági Zsigmondot illeti (2403); 1504.VIII.10.: Kékesen nyolc lakott és három elhagyott, de 

épületekkel felszerelt jobbágytelek, Csehi néhai Almási Mihály birtoka, Almási Klára révén 

férjéhez: Szmt-i Tompa Istvánhoz kerül (3308); 1510.VI.10.: Kekews-en Kémeri és Zutori rb 

(3557); 1554VII.9.: Kékesen Dobokai rb (5317). 1670 Gyalu: Mészáros István Kekesen hallatik 

hogy lakik (Gyalu 182). 1705: Bánffy-birtok. „... menénk az úr szolgájával együtt Kékesre, holott 

is hasonló pusztaságot találván, mint egyebütt, ezt a siralmas óesztendıt Isten akaratjaból 

elvégezvén Kékesen“ (We 1: 658). 1587: Kekes. – E: fl. 32, A: fl. 16 (Dé 43). 1733: Kekes, 1750: 

Keukis, 1760–2: Kékes. 1808: Kékes h., Työtyis val.; 1861: ≈, Tyotis Do (15). 1888: ≈ (Tyotyis) 

SzD Kékesi js szh, 1888: ház 163, L 740 (Je 408). 1913: Kékes SzD vm (Az). – 1926: Cheuchiş; 

1956: Chiochiş = Su 1: 142. 1320; 1329–1854. [23 B] 

Kékes 3. Kü {helye ismeretlen} 1496: p. Kekes. Toroszkai néhai Péter leányai Toroszkai 

Lászlótól Kund és Kékes hs-ben részeket követelnek. Talán inkább Gyákos lenne értendı, ahol (és 

Kundon) élt. 1474-ben Toroszkai Péter leányai csakugyan birtokosok (Cs 5: 882). 

Kékes 4. Sza 1. (Nagybánya-DK) 1411: Kekes, 1429: Magyarkekes. Bár a Nagybányától délre 

fekvı falvakkal együtt Kékes rendszeres megtelepítése is csak 1390 után történt meg, nem 

lehetetlen, hogy itt, ahol – a másik Kékest leszámítva – egyedül ıriztetett meg az ısi erdıség neve, 

megelızıen is élt valamilyen – talán erdı- vagy határırökbıl álló – lakosság. A XIV. század végén 

Nagybánya szervezte uradalmába, de felét késıbb egyidıre Drágfiak kapták. Lakossága a 

középkorban magyar maradt (Maksai 159). 1463: Kekes, 1492: Magyarkekes (Cs 1: 477). 1566: 

Kekes Hungarica (Maksay: Ub 612). 1808: Kékes (Magyar-) (80). 1851: ≈, Sza vm, 352 g. kath. 

lak., s fil. templommal ... a lakosok hajdan magyarok voltak (Fé 2: 194). 1888: M-K (Ungurás) 

Nagybányai js (Je 486). 1913: Magyarkékes Sza vm (Az). – 1909/19: Unguraş, Mk, L 386: r 384 

(189). = Su 2: 218. 1463–1851. – 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja ÉK-re} [12 B] 

Kékes 5. Sza 2. (Nagybánya-D, a Lápos j. p) 1405, 1475: Kekes (Cs 1: 477). 1566: Ola 

Kekes (Maksay: Ub 624). 1600: Olahkekes (Ve: Doc. VI. 112). 1808: Kékes (Oláh-) (80). 1888: 

O-K (Tyetyis) Nagybányai js (Je 552). 1913: Oláhkékes Sza vm (Az). – 1909/19: Tetiş, Ok, L 797: 

r 787 (181). Chechiş = Su 1: 136. 1405–1851. – 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja 

DNy-ra} [12 B] 

Kékesfalva Hu (1808, 1913) : Muronfalva (1504). 

Kékesnyárló 1 2. KSz/Szi (1888) : Nyárló 1-2. 

Kékesújfalu Do (Buza-K) 1305/XIX: t/v. Újfalu. Becsegergely nembeli Apa fiai és a Miklós fia 

Gergely osztozásakor Apa-fi Gergely kapja (Gy 2: 92). 1491.I.3.: Nagyfalusi Apafi Lénárd Wyfalw 

birtokbeli ısi részeit eladja testvéreinek: Nagyfalusi Apafi Ferencnek és Miklósnak (KmJkv 2717); 

1533.XII.16.: Kendi Ferenc erdélyi alvajda és székely alispán ≈-ból ír bongárti birtokügyben 

(4432); 1534.XII.12.: Wyffalw-ban Apafi részbirtok (4507); 1535.XI.19.e.: ≈-ban Apafi Miklós 

özvegye: Monostori Katalin és fia: Gergely részbirtokos (4543); 1535.XI.19.: İsi Jankaffy László a 

neki elzálogosított Wyfalw-i részt visszabocsátotta Apafiaknak (4544). 1587: Zazwyfalw. – E: fl. 

16, A: fl. 8 (Dé 44). 1733: Ujfalu, 1750: Szászujfala, 1760–2: Szász Ujfalu. 1808: Újfalu (Szász-) 

h., Neudorf g., Ujfalou val. 1861: Szász-Ujfalu Do (16). 1888: Szász-Újfalu (Neudorf) SzD Kékesi 

js (Je 641). 1913: Kékesújfalu SzD vm (Az). – 1909/19: Uifalăul-săsesc, Szászújfalu, Nd, L 872: r 

736; m, n, zs (188). > 1956: Corvineşti = Su 1: 168. 1305–1854. [23 B] 

Kékesvásárhely Do (Szék-ÉK, a Devecseri patak j. p.) 1326–42: t. Vasarhel; 1336: ≈. Szilvás és 

Szentiván határosa (Gy 2: 93). 1367: Wasarhel (Kádár VII. 73). 1457: Vasarhely (Bánffy I. 706). 

1733: Oláh-Vásárhely. 1808: Vásárhely (Oláh-) h. 1861: O-Vh Do (16). 1888: O-Vh (Osorhej) 

497



SzD Kékesi js (Je 553). 1913: Kékesvásárhely SzD vm (Az). – 1909/19: Oşorhel, Ovh, L 237: r 

173; m (128). > Oşorheiu > 1956: Tîrguşor = Su 2: 197. 1336–1854. – 1974: c. Sînmărtin 

{Szépkenyerőszentmárton kzs faluja} [23 A] 

Kékös * Bi (Paptamási táján) XIV, 1406, 1477 Bunyitay II. 278 (Cs 1: 612). 

Kelcsesd * Kr (Lugos-ÉK, Ferde mellett) 1596: Kelchesd, 1599: Kelchest, 1607: Kelchiesd, 1617: 

Klichesti predium, 1717: Glesese (Pesty: Krassó II/1. 273). – Su 2: 350. 

Keleczel 1. 

Ko : Kalota 2. (Kiskalota). 

Kelecel 2. Ko 1808: Keleczel (Válkó-) vic+pag (80). Hnt. 13: Balktelep » Jósikafalva Ko vm. – 

Bălceşti = Su 1: 63. 1909. 

Keleczel 3. KSz (közelebbrıl meghatározhatatlan fekvéső prédium Km II. 939) 

Kelemen-havasok – hegység Erdély északi határán. 1228: montes Klementis (Er I. 152). Torjai 

Rácz Z.: Kelemen-havasok. Turisztikai kalauz. Cssz 1999. – MunŃii Căliman. 

Kelemenes 1. Do (Er) : Árokalja. 

Kelemenes 2. Za (Brád mellett) 1733: Kelemenes , 1750: Kelemenyest, 1805: Kelemenesd. 1808: 

Kalamenesd, Kohlmann, Kalmesdu Za (77). 1850: Kalamenesd (Su). – Călimăareşti-Colindeşti = 

Su 1: 124. 1733–1850. » Brad 

Kelemenfalva * Za (Karácsonfalva mellett) 1439, 1441, 1445: Keelemenfalwa Világos vár ribicei 

kerületéhez tartozott; 1525: Kelemenesth (Cs 1: 735). − Su 2: 350. 1439, 1525. 

Kelemenpatak Gy/Cs (Maroshévíz mellett) 1913: Kelemenpatak (H). – 1956: Călimănel = Su 1: 

124. 1913, 1956. » TopliŃa 

Kelemenpataka Mm-ban 1377: riv. Kelemenpataka Dragomérfalvánál az Izába ömlött (Gy 4: 

111/4). – Valea lui Căliman 

Kelementelke Msz (Marosvásárhely-DK, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1567: Kelementelke (SzO II. 

217). 1605.V.8. Székelyvásárhelyi Országgyőlés. A Rudolf császár-király mellett kitartó szászok 

ellen katonai intézkedéseket foganatosít. Az ogy Kelementelkén (Msz) folytatódott.© „itt 

approbálta a Bocskai-felkelést“ (Ra). 1614: 25 családfı (Msz 74). 1635: Dániel pap (SzO). 1699: a 

Ravasz család közszékelybıl jobbágy lesz (Ravasz László (1882–1975) dunamelléki ref. püspök: 

Emlékezéseim. Bp 1992.9). 1799–1850: nyolc tanítója ismert (Sipos 125). A Sepsiszentiványi 

Henterek egyik fı fészke volt. 1808: Kelementelke (80). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi 

alsó js (Je 409). 1913: Kelementelke MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Chelementelc > 

Călimăneşti = Su 1: 124. 1567, 1850, 1854. – 1974: c. Fîntînele {Gyulakuta kzs faluja, Ny-i hrs) 

[24 C] 

Kelence {'méhkas'. Vö. Gelence} KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szamos j. p.) 1423: v. olachalis 

Gelenczemezeo (P); 1462: Kelencze (Cs); =: Kelenchew (P); 1475: Kelenchew (Cs 1: 557); 1505: 

Kelenche (Petri III. 627). 1508.IX.20.: Kelencze-n Kusalyi Jakcsi László részbirtokos (KmJkv 

3475); 1527.XII.16.: KJ János rb (4201); 1533.VI.13.: KJ Mihály rb (4417); 1555.X.16.: KJM fiai 

rb (5418). 1733: Telincze, Chelintia. 1808: Kelencze, Tyelinczá (80). 1888: ≈ (Chelintia) Szi 

Szilágycsehi js (Je 409). 1913: Kelence Szi vm (Az). – 1909/19: ChelinŃa, K, L 621: r 618 (42). = 

Su 1: 137. 1423–1854. – 1974: c. Ulmeni {Sülelmed kzs faluja ÉNy-ra} [12 B] 

Kelmák Te (1808: Kelmák val.) : Maroseperjes. 

Kelnek Se (Szászsebes-DK) 1269: István ifjabb király a Kelnuk faluból való Chyl comesnek 

adományozza a hőtlen Demeter és Vince Fe vm-i birtokait; 1271: Calnuk-i Ervyn fia: Chyel comes 

megvásárolja Szancsaltelkét; 1272: IV. László király a Kalnuk faluból való Chyl fia Miklós 

kérésére megerısítve átírja István ifj. király 1269. évi privilégiumát; 1291: Kelnuk-i Cheel fiai: 

Dániel és Salamon comesek megvásárolják Sótelek/Bencenc földet (Er I. 276, 311, 318, 495). 

1307: Kelnek-i Leustachius fia Osvaldus vajdai ember a Fe vm-i Földvár hj (An 2: 152). 1308: 

498



Bertoldus sebesi dékán Kelneke-i plébános (499). 1309: B Keldenich-i plb sebesi dékán (551). 

1309: B a sebesi káptalan dékánja K Kelneke-i plb több dékánátus képviselıje az ErK-nal folyó 

perben (576). 1309: B Keldenich-i plb, K-i Salamon comes fia Miklós, Herricus, a K-i 

Mindenszentek-egyház képviselıje és testvére Miklós tanúk Alvincen (599). (1309): Pertholdus 

Kelnuk-i plb (másokkal) a 7 káptalan utasítására (1308) februárjában nagyszámú fegyveressel az 

erdélyi Szent Mihály-egyházra törtek, ezer tiszta ezüst márka kárt okoztak; az ErK képviselıje kéri 

Pertoldus elhamvasztását (664). 1313: Kelnuk-i Chel fia Dániel comes és fiai cserébe adják a Kü 

vm-i Szépmezı vásárolt birtokot László erdélyi vajdának Gergelyfája és Veresegyház birtokért (An 

3: 522); 1313: Károly király megerısíti a cserét (548). 1316: Kelnek-i Dániel comes fehéregyházi 

(Alba ecclesia) örökbirtokait csonkítatlanul biztosítja a szebeni provincialis bíró és az universitas 

(An 4: 258). 1553: Kelling (Scheiner 76). 1635 Aldoboly (Hsz): Baczoni Lukács és Dénes 

Kelneken laknak (SzO). 1707.VIII.7.: Ma hozának két fejérvári deákokat bé {Szebenbe} a rácok, 

akik is nyavalyások kelneki dézmások voltanak, minthogy ez a dézma az Fejérvári Collegiumé volt 

eleitıl fogva (We). 1733: Kelnek, 1750: Kilnik. 1808: Kelnek, Kelling, Kilnik (80). 1861: ≈, (n) 

Kelnek, ≈ Se (36). 1888: ≈ (Kelling, Kilnic, Câlnic) Sze Szászsebesi js (Je 409). 1913: Kelnek 

Sze vm (Az). – 1909/19: Câlnic, K, Kelling, L 1524: r 886; n (35). Cîlnic = Su 1: 154. 1269–1854. 

[34 D] – Câlnic. 

Kemecse(monostora) * Csa (Csanád és Egres között) 1256: monasterium Kemeche (Gy, Er 222); 

1332: p. Kemeche ~ Kemechye; 1334–5: Paulus (sacerdos) de Kemeche, Kremeche. A Csanád-nem 

monostora állott itt, melyet az 1256-i osztálylevél szerint Kelemen és Vaffa fiai tartozékaival 

együtt kettéosztottak. A monostort többé nem említik, a birtokról viszont tudjuk, hogy a XIV. 

század elején Csanád nb. Vejtehi Todor fiai a Csanád nb. Makófalviaktól elfoglalták, de 1332-ben 

utóbbiaknak ítélik. Papja 1334 I: 9 báni és egy parvus, 1335: 6 báni pápai tizedet fizet. Talán 

azonos a Telek erdıben levı rommal (Gy 1: 860). 1350: p. Kemeche (Tr). 1360: Kemechye, 1366: 

Kemeche, 1400: parochialis ecclesia S. Petri de ≈, 1451: Kemecze, 1488: Kemethe. Vámhely volt 

(Cs 1: 698). 1400: Kemechce, 1488: Kemethe (Borovszky: Csanád II. 266). – Su 2: 350. 

Kemenche. 1256–1488. 

Kemeháza * Bi 

271). – Su 2: 350. 

(Szalonta-ÉNy, Marciháza és Atyás közt) 1438: Kemehaza, Hemehaza (Jakó 

Kémely * Bi (?) 1202–1203: villa Kemey qui alio nomine nuncupatur Ellen (Tr). – Su 2: 350. 

Kemenceszék Kr (Resicabánya-KDK) 1673, 1690–1700: Kuptore, 1717: Kuptora (Pesty: Krassó 

II/1. 702). 1808: Kuptore (94). 1851: Kuporte {!}, Kr vm, 492 óhitü lak., s anyatemplommal. F. u. 

a kamara (Fé 2: 281). 1888: Kuptore KrSzö Resicai js (Je 460 & Szekul telep). 1913: 

Kemenceszék KrSzö vm Resicabányai js (Az). – Cuptoare, Kuptoreszekul, L 1545: r 572; n, cseh, 

m, szlovák (60). > Cuptoare Secul > Secul = Su 2: 113. 1673–1913. > Secu [42 D] 

Kéménd Hu (Déva-K) 1334–6: Emilianus sacerdos de Kemend. Papja 1334: 24 d, 1336: 1 gs 4 

dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 296). 1360: Kemend; 1362: Kemynd; 1506: ≈. Kéméndi, K. 

Czeczei, Nagy, Pap, Teremi Sikesd-birtok (Cs 5: 100). 1587: Kemend. – E: fl. 4. A: fl. 2 (Dé 26). 

1750: Kimindia, 1805: Kéménd. 1808: Kéménd h., Kimindija val. 1861: ≈, Kimigyia Hu (22). 

1888: ≈ (Kimingyia) Hu Dévai js (Je 409). 1913: Kéménd Hu vm (Az). – 1909/19: Chimindia, K, 

L 336: r 298; m (45). = Su 1: 141. 1334–1854. – 1974: c. Hărău {Haró kzs faluja, K-i hrs} [34 C] 

Kemény (Keménd, Botkeménye, Martontelke) Bi (Baj és Ant között) 1320: p. Mortunteleke, 

que a. n. Botkemene vocatur; 1323: Jo. f. Andree de Kemend. Feltőnésekor több részbıl állt; 

Martontelke, más néven Botkeménye nevét valószínőleg Becsegergely nb. Both ispánról kapta, aki 

III. Béla korában {1172–1196} élt. 1320-ban Zovárd nb. Zoard használta a tulajdonos 

Becsegergely nb. Jakab kanonokkal és Leel-lel kötött megállapodás alapján a Fekete-Körösön lévı 

2 kerékre járó malommal együtt. 1323-ban András fia János tanúskodó nemes; 1327-ben András 

fia Pous keményi birtoka Illye és Barmó határosa (Gy 1: 631). 1320: ≈; 1433: Marthonthelke. Az 

1554. évi adólajstromban Baj és Ant közt áll (Cs 1: 616. Mártontelke). 1323: Kemend, 1329: p. 

Kemen, 1341: Kemen et alia Kemen (Tr). 1364: Kyskemen (J); 1466: Kemyn (Cs); =: Nagkemyn, 

499



Kemyn (J); 1475: Kyskemen (Cs 1: 612. Kemény); 1552: Nagyhkemen, Kyskemen (Jakó 271). 

1808: pr. Kemény (Kis- et Nagy-) h.; Hnt. 13: Keményfok. – Su 2: 350. Kemend, pusta Chemenfoc. 

– Keményfok 1828: Keményfok (Nagy 72). 1851: ≈ puszta Bi vm, a Gyepes mellett, a Thurzó 

nemzetség birtokában (Fé 2: 198). 1913: Keményfok Bi vm Nagyszalontai js (Az). 1920: határfalu. 

– Chemenfoc > 1932: Regina Maria > 1954: Crişana > 1956: Avram Iancu = Su 1: 48. 1828–1956. 

{Szalonta-DNy} [20 A/C] 

Keménye BSz (Dés-Ny) 1448: Kemene (Kádár IV. 281). 1473.III.10.: Kemene-n Kecseti Gál 

deák rb (KmJkv 2084); 1475.IV.22.: Kemen-en Kodori Gál deák rb (2167). 1597: Kemenie (Kádár 

IV. 281). 1649: Kemenyı (SzO VI. 187). 1750: Kreminye, 1760–2: Kreminya. 1808: Keménye ~ 

Köményes, Kremine (80). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Kreminye, Kreminia) SzD Dési js (Je 410). 

1913: Keménye SzD vm (Az). – 1909/19: Cremenea, K, L 143: r 138 (58). = Su 1: 173. 1448– 

1854. – 1974: c. Bobîlna {Alparét kzs faluja K-re} [13 C] 

Keményfalva 1. Uh 1. (Székelyudvarhely-KDK, a Nagy-Homoród mellett) 1566: Kemenyfalwa, 

1567: Kemenijfalwa (SzO II. 204, 218). 1614: Keményfalva 19 családfı (Uh 24). 1808: 

Keményfalva (Homorod-) (80). 1861: Homoród-Kf Uh (27). 1888: H-Kf Homoródi js (Je 374). 

1913: Homoródkeményfalva Uh vm (Az). – 1909/19: Homorod-Chemenfalău, Hkf, L 452: r 68; 

m (90). Comăneşti = Su 1: 163. 1566–1854. – 1974: c. Mărtiniş {Homoródszentmárton kzs faluja 

ÉK-re} [37 A] 

Keményfalva 2. Uh 2. (Székelyudvarhely-ÉK, a Nagy-Küküllı menti úton) 1566: Kemenfalwa, 

1567: Kemenifalwa, 1602: Keményfalva Kikelleö (SzO II. 204, 220, IV. 294). 1614: 28 családfı 

(Uh 55). 1760–2: Küküllı Keményfalva . 1808: Keményfalva (Küküllı-), Virtosz (80). 1861: K- 

Kf Uh (27). 1888: K-Kf Udvarhelyi js (Je 462). 1913: Küküllıkeményfalva Uh vm (Az). – 

Chemenfalău > TîrnaviŃa > TîrnoviŃa = Su 2: 198. 1566–1854. – 1974: c. Brădeşti {Fenyéd kzs 

faluja} [25 C] 

Keményfok Bi 1808: alveus Keményfok (80). – Foca {Keményfok hs ld Kemény} 

Keménytelke To (Ludas-ÉK) 1333: t. Kementelke; 1419: p. ≈; 1460: p. Kementhelke; ... 1521: ≈. 

rb. (¤) Diód vár (Fe) tartozéka, rb. Bogáti, Altemberger, Tótıri, Czobor, D. Pongrácz, Cs. 

Barrabási, Gyf. Henke s más birtokosoké (Cs 5: 713). 1733: Keménytelke, 1750: Kimitelnik, 1760– 

2: Mezı Kemény Teleke, 1805: Kemény Telke. 1808: Keménytelke, Kimintelká ~ Kimitelnik (81). 

1861: ≈, Tyimityelnik To (10). 1888: Mezı-Keménytelke (Ghimitelni alulu {!} de Campie, 

Tyimityelnik) TA Marosludasi js (Je 503). 1913: Keménytelke TA vm (Az). – 1909/19: 

Chimitelnicul-de-Câmpie, Mkt, L 1342: r 1270; m, zs (45). Chimitelnic = Su 1: 141. 1333–1913: 

Mkt {!}. – 1974: c. Sînger {Mezıszengyel kzs faluja, DK-i hrs} [23 D] 

Kémer Kr (Somlyó-ÉNy, Bihar és Szilágy határán, a Tasnád–Szilágysomlyó úton; 176 m) 1320, 

1321: Deseu de Kemer, p. ipsius Deseu Kemur, Desew de Kemur, t. Kemer; 1335: Ladislaus f. 

Gyurk ... p-em suam Kemur; 1349: p. Kemer. Kémeri Gyurk fia Dezsı birtoka volt; veje, Mázsa 

László [1316-ban] a király ellen Majos fia Majos és Kopasz nádor seregében küzdött, de Jánki 

Dénes fia Tamás fogságába esett. Kiváltására Dezsı kezességet vállalt érte, s 1318-ban, Dózsa 

vajda Kállón tartott bíráskodása értelmében 120 M bírság fizetésére kötelezte magát, de mivel nem 

fizetett, s az összeg 240 M-ra emelkedett, Kémerbe 1321-ben Tamást iktatták be. 1335-ben Gyurk 

fia Dezsı fia László a nádornál azzal lépett fel, hogy apja az ı és testvérei: György, János és 

Miklós tudta nélkül zálogosította el Oldruch fia Dénes fia Tamásnak Kémert, s ezért a nádor Dezsı 

fiait visszaiktatta birtokába. Jáni Tamás fia Miklós 1353-ban az országbíró elıtt visszaperelte 

magának Kémert, de ez megmaradt a Kémeri (Ko vm-ben Középlaki, Zutori) család birtokában. 

1349: Dörsök határosa (Gy 3: 515). 1435: Kemer (Bánffy I. 607). 1439.III.13.: Kemer-i Miklós 

deák ü: Túri Lırinc (KmJkv 137); 1440.I.11.: Kemer-i Péter és fe: Iklódi Erzsébet üv egymást és 

Kémeri Miklós deákot is (176); 1440.III.2.: ≈i Dávid ü: Iklódi János (203); 1440.III.21.u.: ≈i 

István fia: Tamás, ≈en lakó Gergely deák ü: Zutor (216); 1440.V.18.: ≈i Péter, Miklós deák, Tamás 

fia László ü: Drági Jakab (231); 1441.II.3.: ≈i István fiai: Tamás, Péter, Dávid és Pál, valamint ≈i 

Tamási (ds) László üv, ≈i Miklós deákot is (292); 1441.XI.29.u.: ≈i Tamás és Dávid ü: Zutor 

500



(378); 1441.XII.6.: {Kémeri} néhai Erdélyi (ds) Bálint fia Barla 15 Ft-ban birtokrészt vesz 

zálogba Ad {Diósad} faluban (384). 1447-ben Hunyadi János kormányzó azon kiváltsággal 

ajándékozza meg, hogy minden húsvét nyolcadnapján országos vásárt tarthasson (Cs 1: 580, mvs). 

1450.II.6.: ≈i Miklós magister ü: Récse (KmJkv 802); 1450.II.11.: ≈i Miklós magister ü: Horvát 

(804); 1450.II.25.: ≈i György fia István fiai: Péter, Dávid, Pál és ≈i Tmás fia László fia: János üv 

(809); 1450.IX.29.e.: {Kémeri} Erdélyi (ds) Tamás – ura: Kusalyi Jakcs György nevében – tiltja 

Kémeri Miklóst, hogy a jogtalanul kezére került radnai (Do vm) birtokrészt átadja (901); =: 

Rátonyi János – Kusalyi Jakcsok nevében – tiltja Kémeri Miklóst Lecsmér, Zálnok (Kr vm) és 

Radna (Do vm) birtokban, ennek tartozékaiban, és az ottani vámban levı részeik bitorlásától, mert 

ezeket Hunyadi János kormányzó visszaadta nekik (936); 1452.I.13.: ≈i Tamás fia László fia: János 

üv, ≈i Miklóst, familiárisát: Katona Gergelyt és Gergely deákot is (1000); 1452.V.7.: ≈i Miklós 

deák ü: Gyerıvásárhely (1026); 1452.IX.28.: ≈i Tamás fia László fia: János és ≈i György fia 

István fia: Péter üv, ≈i Dávidot is (1063); 1454.IV.28.u.: Kémeri Miklós ü: Zutor (1158); 

1455.VII.24.: Kelemen kémeri plébános ü: Losonczi István (m) és fia: János (e) (1214); 

1457.VII.29.: Kémeri Péter leánya: Katalin Dezméri ifj. Mikola János özvegye (1274); 

1458.VII.20.: Kabosok és Radók tiltakoznak amiatt, hogy Gym-i Kemény István alvajda feleségül 

vette Kémeri Péter leánya: Katalint – Dezméri ifjabb Mikola János özvegyét –, minthogy majdnem 

közvetlen vérrokonok (1298); 1459.V.29.u.: Kémeri Miklós deák özvegye: Sombori Ilona üv, 

Kémeri Pétert és Dávidot is (1355); 1459.VI.27.: Csomafájiak Kemer és Doh birtokbeli, s a Somos 

és Domoszló prédiumbeli részeiket 20 Ft-ban zálogba adják Perecseni Gáspár papnak, azon 

feltétellel, hogy azokat Kemer-i György fia István fia: Dávid vagy e Dávid fia Imre és osztályos 

atyafiaik is visszaválthassák (1361); 1460.I.17.: ≈i néhai László fia Tamás üv, testvérét: ≈i Jánost 

is (1419); {1460.III.} ≈i Péter ü: Zsombor (1429); 1460.VII.25.: özv. ≈i Péterné Iklódi Erzsébet gy: 

Gym-i Kemény Istvánné: Katalin, Valkay János özvegye: Ilona, Mihály és László (1463); 

1460.VII.31.: ≈i János ü: Sarmasági Elek (1469); 1460.XII.20.: Kémeri Miklós özvegye: Sombori 

Ilona üv (1495); 1461.IV.2.: ≈i Tamás fia: néhai László fia: János középlaki ısi birtokrészét 

zálogba adja Szentpáli Lászlóné: Katalinnak (1536); 1461.VIII.14.: Özv. Kemer-i Dávidné Ardai 

Margit üv, ≈i Bernátot és Rafaelt is (1608); 1466.X.9.: ≈i Jánosné Sarmasági Katalin (1692); 

1466.XI.14.: Hippolit frater pap konventi tanúbizonyság és Daróczi Miklós nádori ember Guti 

Ország Mihály nádor ítéletlevele értelmében elfoglalta Kemer-i Pál, valamint fiai: István, Bernát, 

Rafael, György, Mihály Kemer és Somos (Kr vm) birtokbeli részeit, leánya jussának kivételével. A 

bírót illetı két részbe jutott Kemer-en Pál lakóháza, Balázs, Kelemen, Ambrus, Pintes István és 

Szırös László jobbágyoktól lakott öt telek s három elhagyott ház, Somoson pedig két lakott 

jobbágytelek. Az ellenfélnek járó harmadik részként Csaholyi Miklósnak átadták Kemer-en 

mindkét Szász Balázs és Bodrog Domokos jobbágy telkét, Somoson pedig a Magdolna nevő 

özvegyasszonytól lakott telket (1705); 1466.XII.23.: ≈i Tamási László fiai: János és Tamás üv, ≈i 

Kis Balázs familiárist is (1714); 1467.I.14.: Gym-i Kemény István özvegye: Kémeri Katalin üv 

(1720); 1467.I.31.: Kémeri néhai Miklós magister fia: Imre Középlak és Nyerce birtokbeli részét 

34 Ft-ban elzálogosítja Sombori Lászlónak (1726); 1467.II.13.: ≈i néhai Dávid fia: János – te: Imre 

nevében is – deszsıfalvi és nyercei (Ko vm) birtokrészét 13 Ft-on zálogba adja ugyanannak 

(1731); 1467.IV.23.: ≈i néhai Tamási László fia: János a Zutor környékén, az Almásvize folyón 

levı malomban ıt illetı részt 20 Ft-on elzálogosítja te: Tamásnak (1744); 1467.IV.23.: ≈i néhai 

Tamási László fia: Tamás nyercei (Ko vm) birtokrészét elzálogosítja te: Jánosnak (1745); 

1468.IV.14.: ≈i néhai Tamási László fia: János középlaki (Ko vm) birtokrészét elzálogosítja 

Sombori Lászlónak (1799); 1470.IV.16.: ≈i Dávid özvegye: Ardai Margit üv, ≈i Gergelyt is 

(1950); 1473.X.25.: ≈i János üv, ≈i Rafaelt, Istvánt és Mihályt is (2112); 1480.II.26.: ≈i Rafael 

tiltja Középlaki Espán Benedeket Kémeri János Középlak, Nyerce, Dezsıfalva és Bábony (Ko vm) 

birtokbeli részei bitorlásától (2297); 1483.I.19.: Kemer-i néhai Péter fiai: Erdélyi László és Gergely 

minden javaikban – tehát a Gergelyre mint kisebbik fiúra szállt ≈i apai kúriában is – gyermektelen 

haláluk esetére kölcsönösen egymást, özvegységük idejére pedig feleségüket: Lászlóné Jusztinát és 

Gergelyné Potenciánát teszik meg örökösül (2425); 1483.II.26.: Kémeri László fogott bíró: 

Szentkirály Ko 1. (2430); 1484.VII.30.: Uı zálogba veti zutori birtokrészeit (2498); 1485.II.3.: 

Kemer-i Imre említése (2516); 1486.I.29.: ≈i Gergely – te: László, s ≈i Rafael, György, Imre, 

501



János, említett László fiai: Pál, János, Mihály, István és Rafael fia István nevében is – tiltja Zutori 

Tamásné: Ilonát, hogy ZT Zutor, Középlak, Dezsıfalva, Bábony, Kökénpatak és Nyerce birtokbeli 

részeit eladja (2557); 1487.III.19.: Középlaki Ispán Benedek – néhai Kemer-i János fiai: András 

és Gáspár nevében is – tiltja Zutori Tamást, hogy néhai Kemer-i János Nyerce birtokbeli részét 

elidegenítse (2636); 1490.III.19.: ≈i Erdélyi László ü: Szentlászló Ko~To vm (2710); 1492.XI.29.: 

Kémeri Gáspár királyi udvari kiküldött volt Báthory Miklós fejérdi visszaiktatásán (2833); 

1493.IV.19.: A nagyfalusi pálos kolostor perjelje: Pál frater Kémeri Imre s nıvérei: Gyerıfi 

Gergelyné: Katalin és Nagy Imréné: Anna, továbbá náhai Kémeri Miklós leányai: Margit és 

Zsuzsanna kezébe bocsátja Lecsmér felét, a mellette fekvı prédiumokkal együtt, melyeket néhai 

Bályoki Szilveszter mint Kémeri Imrétıl származó zálogos birtokait végrendeletileg a kolostorra 

hagyott, minthogy nevezettek a 200 Ft zálogösszeget megfizették a kolostornak (2858); 

1497.V.25.: Zutori János – fia: Balázs, továbbá Kémeri Rafael s fiai: Mihály és István, néhai 

Kémeri László fiai: Mihály és János, néhai Kémeri Gergely fiai: Imre és Tamás nevében is – tiltja 

néhai Kémeri Miklós leányait: Gyerıfi Gergelyné: Katalint, özv. Nagy Imréné: Annát és a még 

hajadon Zsuskót néhai Kémeri Imre Varsolc és Lecsmér birtokbeli részei eladásától (3018); 

1498.VII.7.: Szentmártonmacskási Márton – Báthori János, Mklós és Domokos nevében – tiltja 

özv. Kémeri Gergelyné: Poenciánát s fiait: Imrét és Tamást, néhai Kémeri László özvegyét: 

Jusztinát s gy: Mihályt, Jánost és Katalint, Gyulai Porkoláb Istvánné Kémeri Borbálát megbízói 

Középlak, Zutor, Nyerce, Kökénypatak, Dezsıfalva és Bábony (Ko vm) birtokbeli részei 

bitorlásától (3056); 1502.V.19.: Kémeri Tamás Kémer, Doh, Somos és Domoszló (Kr vm) 

birtokbeli részét 300 Ft-on zálogba adja néhai Kémeri János fia Andrásnak, aki viszont átengedi 

neki élete végéig való használatra Zutoron egy jobbágytelkét és az Almás vizén épült malom felét 

(3248); 1505.I.27.: Valkai Tamás, néhai Kémeri László gyermekei: Mihály – testvére: János 

nevében is – és Gyulai Porkoláb István özvegye: Kémeri Borbála – te: Katalin nevében is – 

iklódszentiváni (BSz vm) birtokrészüket 300 Ft-ért eladják (3329); 1510.I.16.: néhai Kémeri Péter 

fia László fia: Kémeri Mihály és öccse: János (3529); 1510.V.23.: Zutori néhai Siroki Mátyás 

harmadik felesége: Kémeri Zsófia (3555); 1511.VIII.4.: Kémeri Elek a Zutori Siroki Mátyás 

özvegye: Zsófiától és gyermekeitıl kapott 600 Ft fejében a fentiek részére örökösen vallja Zutor, 

Középlak, Dezsıfalva, Bábony, Kökénypatak és Nyerce birtokbeli részeit (3574); 1532.I.30.: 

Kémeri néhai Kémeri János leányai: Pelei Imre özvegye: Erzsébet, Teremi Vetési Albert özvegye: 

Borbála, Darai Kristófné: Zsófia apjuk és néhai testvéreik: Kémeri Elek és András, valamint ez 

utóbbi fia: néhai János bárhol lévı jószágaiból s különösképpen Kémer, Doh, Somos (Kr vm), 

Középlak, Zutor, Nyerce, Bábony, Kökénypatak, Dezsıfalva (Ko vm) birtokból ıket leánynegyed 

címen illetı részeik felét 150 Ft-ért eladják Somlyai Báthory István erdélyi vajdának, aki ezeknek 

a hőtlenségbe esett atyjukfiát: Kémeri Mihályt illetı másik felét királyi adományból már 

megszerezte magának (4370); =: Kémeri András özvegye: Katalinnak a néhai férje javaiból hitbér 

címén ıt illetı 200 Ft terhére Báthory 50 Ft-ot kifizetett, és megígérte újabb 50 Ft kifizetését, ha a 

bíróság megállapítja, hogy a Zutori Gyerıfi Imréné által letiltott 100 Ft szintén Katalint illeti 

(4371); =: Kémeri Tamás – néhai Kémeri László fiai: László és János nevében is – zálogba adja 

Báthorynak Kémeren azt a hat jobbágytelkét, amelyeken Madarász Mihály, Kis Márton, Kis 

Ambrus, Vajda Albert, Fazakas Miklós és Szabó Ferenc lakik (4372); 1545.VII.8.: Farnasi Veres 

Zsigmond tamásfalvi {Ko vm} birtokrészét elcserélte Középlaki Kémeri László és János Kémer, 

Somoshegy és Dohtelke birtokbeli részével (4864); 1549.VIII.4.: Középlaki Kémeri Tamás és 

János néhai Kémeri Imre kémeri birtokából és annak tartozékaiból férfi- és leányágon járó 

jussukat rokonuknak: Varsolczi Ferencnek vallják (4944); 1551.IV.13.: Ippi Porczy István királyi 

ember és György frater pap konventi kiküldött április 10-én Kémeren {sokak jelenlétében} 

megkísérelte a határjárást, megosztást és újraiktatást Kémeri Tamás, László, János ellenében és 

Horváti Peres Gáspárné Krasznai Anna javára, de Kémeri János szolgája: Peterdi János – az 

alperes Kémeri Tamás, László és János nevében – kivont karddal ellenállt és megakadályozta 

ebben ıket (5085); 1553.X.1.: Középlaki Kémeri Kristóf, a mostohaanyjának: özv. Kémeri 

Tamásnénak járó hitbér kifizetése céljából, Kémeren a Fazakas Dénes, Szabó Miklós és Sülye Imre 

jobágytól és családjaiktól lakott három telkét 50 Ft-on zálogba adja Mákói Illés deáknak (5232); 

1553.XII.5.: Középlaki Kémeri János Kémer birtokbeli részei felét zálogba adja Mákói Illés 

502



deáknak (5246). 1553-ban mezıváros, 400 lélek lakja. Birtokosai tovább a Báthoryakon kívül a 

Dancs család; a Kémeriek 1670-ig; Bánffyak, 1778-tól Bölöniek, a Jósika, legutóbb pedig a Meleg 

család. A XVIII. század végén 42 nemes, 129 jobbágy, 115 jobbágyörökös, 93 zsellér, 1 pap, 51 

egyéb lakta. 1800–1802: felépül mai református temploma Petrityevity Horváth Zsigmond 

fıkurátorsága, Héczei Pál és Kováts Mihály prádikátorsága idején (MM). 1808: Kémér h. 

(térképen helyesen: Kémer!). *1847.VIII.9.: Bölöni László ügyvéd, 1871-tıl Bánffyhunyaddon. 

1879-tıl politikai és jogi cikkei jelentek meg lapokban. 1890.VIII.–1891: szerkesztette a 

Kalotaszeg c. lapot. Szakmunkái: Az ügyvédekrıl. Kv 1875; A magyar örökösödési eljárás. 

Békés-Csaba 1891. Szinnyei). 1888: Kémer (Camaru) Szi Szilágysomlyói js (Je 410). 1913: 

Kémer Szi vm (Az). 1992 L 2004: 1845 m, 124 r, 36 c. # Major M.: Kémer. Szilágysági magyarok 

1999. 387. & Kémeri Nagy Imre 1940 telén magyar önkéntes zászlóalj vezére Finnországban. 

Visszaemlékezések 2004.VI.28. Duna Tv. – 1909/19: Camăr, K, L 2506: r 115; m, zs, c (35). = Su 

1: 120. 1349–1854. [11 D] 

Kempene Hu (?) 1506, 1510: p. Kempene. ¤Zsidóvár (Te vm) tartozéka (Cs 5: 122. Perı). 

Kencse Bi (Györffy) : Kincse. 

Kend n. hs – Kurszán vezér népe, a kék-kendek az ország peremére kerülnek 904-ben. 

(Gyakorlattá vált elhalt vagy elköltözött vezérek kíséretének határıri kitelepítése. Györffy: István 

király és mőve, 27. tk). 

Kend 1. Do (Doboka-ÉÉK) 1306: sep. de Kend (Gy}. 1306: Kend Poklostelek hrs (An 2: 72). 

1317: Rufayn (~ Rophayn) de Kendi, v. Kend; 1332-4: Michael sacerdos de Kend. Neve szerint 

kend népelem lakhelye lehetett. A hőtlen Kendi Rafael és Domján fia Sándor birtoka volt; Károly 

király elkobozta tılük, és 1317-ben Kökényesrénold nb. Mykud bán fia Miklós dobokai ispánnak 

adta, de 1326-ban újra a Kendiek birtokában volt, akik Hássast is bírták. Papja 1332. I: 18 d, 

1333.I: 2 gs 9 d, 1334. II: 24 obulus pápai tizedet fizet (Gy 2: 74). 1587: Kend. – E: fl. 12. A: fl. 

4 (Dé 40). 1808: Kend h., Tyendu vel Kendru val. 1861: ≈, Tyendru Do (15). 1888: Szarvas-Kend 

(Kendru) SzD Szamosújvári js (Je 639). 1913: Magyarszarvaskend SzD vm (Az). 2004-ben 40 

magyar élt a faluban. 2004.VIII.6. Duna Tv. – Chendru; 1956: Corneşti = Su 1: 166. 1306–1913. 

[12 D] 

Kend 2. Fe (Enyed-D) {1263–69} {1268–70: Er 274} 1280: t. Kend ... iuxta Morusium ... cca t-m 

... Tynod (Gy, Er 379); 1319: Vyfolu; 1325: p. Vyfalu; 1332–5: Petrus sacerdos de Nova Villa, 

Rudolphus ≈ de ≈. 1410: Kentheleke nunc a. n. Wyfalu. Neve szerint a határvédelemre kihelyezett 

kend (kékkend) népelem települése lehetett. 1280 elıtt az örökös nélkül elhalt Jób klérikus birtoka 

volt; István ifj. király (1263–69) Gyógyi Andrásnak adta, IV. László pedig 1280-ban megerısítette 

fiait birtokában. 1325-ben Károly király a fiutód nélkül elhalt Gáldi Benedek fia Domokos comes 

itteni birtokát tartozékaival leányainak (Annych, Klára, Erzsébet) adta. E birtokkal Ny-on Gyógyi 

András vajda (újfalusi) birtoka volt határos. 1410-ben a Gyógyiaké. Papja 1332 I: 40, 1334 II: 23, 

1335 I: 22 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 188. Újfalu, Nova Villa, Kend, -telke). 1490.III.19.: 

{Újfalusi} Vértesi Tamás ü: Szentlászló Ko~To vm (2710); 1501.I.4.: Wyfalw-i Véresi Tamás 

özvegye: Szentkirályi Anna Wyfalw birtok és a Maroson lévı itteni rév harmadrészét, lelki üdvéért, 

a káptalannak ajándékozza (3168); 1501.VII.2.: ≈-i Kis Péter mint szomszéd részt vett 

meggykeréki iktatáson (3203); 1509.I.3.: ≈-i Vértesi György – fe: Dorottya és fia: Ferenc nevében 

is – ≈ harmadát, azaz itteni birtokrészét, a Maroson lévı rév haszonvételével együtt, 70 Ft-ért 

eladja Gáldtıi Tamásnak (3484); 1538.V.1.: Mihálczfalvi néhai Péter és Katalin asszony leánya: 

Erzsébet, most Kisbudaki Huszár Benedek felesége, lelki üdvéért, a káptalannak adományozza az 

ıt anyai jogon illetı Gáldtı, Wyfalw és Fahíd birtokbeli részeket (4634). 1808: Újfalu (Szász-) h. 

1854: Szász-Ujfalu h., Neudorf g., Uifalău val. 1861: Szász-Ujfalu AF (6). 1888: Szász-Újfalu 

(Neudorf) AF Nagyenyedi js (Je 641). Hnt. 13: Tompaházával (1956: Rădeşti) egyesítve. – 

1909/19: Uifalău, Szászújfalu, L 419: r 297; m (188). Rădeşti = Su 2: 71. 1263–1854. [35 A] 

Kend 3. Kü 1. (Erzsébetváros-ÉK, Bonyha-K) 1325: terre ... Felkend et Kendhyda cum 

molendino; tributum de Kendhida et castrum de eadem (Cs). 1325: t. Felkend. A gyepükre 

503



kitelepített kend (kékkend) népelem települése. 1325-ben Szalók nb. Simon bán fiai megosztoznak 

rajta (Gy 3: 555). 1409: Naghkend; 1411: Kend; 1443: ≈; 1501: p. Naghkend. Kendi ~ Kiskendi ~ 

Balavásári Baládfi ~ Kendhidai ~ Kiskendi-birtok (Cs 5: 882). 1587: Utraque Kend et 

Balawasara. – C. Pr: fl. 10. A: fl. 5 (Dé 36). 1733: Nagy Kend. 1808: Kend (Nagy-) h. 1861: N- 

K Kü (8). 1888: N-K (Kindu mare) KK Erzsébetvárosi js (Je 524). 1913: Nagykend KK vm (Az). 

*19..: Fülöp Kálmán költı. Tájház. # Péterfy László: Kend és egyháza (Üzenet, 2000. 21). – 

1909/19: Chindul-mare, Nk, L 732: r 19; m (45). Chendul Mare = Su 1: 137. 1325–1854. > 

Chendu [24 C] 

Kend 4. Kü 2. (Erzsébetváros-ÉK, Bonyha-K) 1325: terre ... Kendhyda ... (Cs). 1325: medietas t- 

rum ... Kendhyda cum molendino ... ac medietas castri de eadem, ... medietas tributi de Kenhyda. 

1325-ben Szalók nb. Simon bán fiai fele részben megosztják a falu területét, a hídvámot és a várat 

(Gy 3: 555. Kendhida). 1344: nobiles de Kendtheyd {? Kenthyd}; 1486: Kyskend; 1501: p. ≈ (Cs 5: 

882). 1760–2: Kis Kend, 1805: Kend. 1808: Kend (Kis-) h.1861: Kis-K Kü (8). 1888: K-K 

(Kindumik) KK Erzsébetvárosi js (Je 426). 1913: Kiskend KK vm (Az). – 1909/19: Chindul-mic, 

Kk, L 394: r 6; m (45). Chendul Mic = Su 1: 137. 1325–1854. > Chendu Mic » Chendu. 

Kende Te (Temesvár mellett) {?} Kende. – Colonia Kende = Su 1: 161. 1956. » Timişoara 

{Temesvárr}. 

Kenderató * Za (Borosjenı-K, Bokszeg és Monyoró közt, a Fehér-Körös b. p.) 1553, 1561: 

Kenderatho; 1650, 1667: Kenderato, 1749: Kontrató (Márki II/1. 235). 1808: Kenderató, Kendertó 

Ar (88). Hnt. 13: » Bokszeg Ar vm. – Su 2: 350. 1553–1749. {Monyoró-D} 

Kenderes TA 1913: Kenderes Torda tartozéka (H). – Cînepeşti = Su 1: 156. 1913. – 1974: 

Cînepişti » Turda [23 C] 

Kenderfark * Ar (Zádorlaka mellett) 1421: Kenderfark (Márki II/1. 206). – Su 2: 350. 

Kendermál Do (Zsombor-É hrs a Zilahi úton) 1839: Kendermál, Kendremal (Lenk). 1861: ≈ 

(praedium) Do (16). 1888: ≈ Ko Almási js (Je 410). 1913: Kendermál Ko vm Hidalmási js (Az). Itt 

láttam a legszebb hosszanti fonatú lészás kerítést. – 1909/19: Chendremal, Km, L 244: r 207; m, zs 

(42). = Su 1: 137. 1839–1850. – 1974: c. Zimbor {Magyarzsombor kzs faluja} [22 A] 

Kendermezı Do (Hidalmás-É, az Almás bp-i úton) 1350: p. Kendurmezeu (Tr). 1469.III.16.: 

Kendermezew-n Sombori rb (KmJkv 1854); 1469.X.11.: Kendermezew negyede, itteni teljes 

Sombori rb, zálogon Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdához kerül (1917); 1471.X.22.: 

Sombori Péter Kendermezew-i részét eladja osztályos atyafiának: Sombori Lászlónak (2037). 

1473.I.19.: néhai Sombori László részét visszaadják Sombori Péternek (2072); 1487.III.17.: 

KenderMezew-n Drági rb cserén Iklódi Désiekhez kerül (2635); 1492.VIII.20.: KenderMezew-n 

Drági rb zálogon Sombori (2806). 1507.XI.8.: Kendermezew fele Sombori Péteré (3439). 

1544.VI.17.: Drági Annát bevezetik Kendermezo egészbirtokba (4831). 1626: Kendermezzeo 

(Csáky 653). 1733: Kendre, Chendrea, Kédre; 1750: Kendermezı. 1808: ≈, Kendreú (81). 1861: 

K-M, Tyendre Do (15). 1888: ≈ (Chendrea, Kendres) Szi Zsibói js (Je 410). 1913: Kendermezı Szi 

vm (Az). – 1909/19: Chendrea, Km, L 762: r 733; zs, m (42). = Su 1: 137. 1350–1854. – 1974: c. 

Bălan {Almásbalázsháza kzs faluja, D-i hrs} [12 C] 

Kendertelek * KSz (Kettısmezı mellett) 1399: p. Kenderthelek (DocVal 512). – Su 2: 350. 

Kendı Msz (Nyárádszereda-ÉK) 1509.VII.26.: Frátai Was Gergely Kendew (in sede Zerdazek) 

birtokbeli székely örökségét cserébe adja feleségének (KmJkv 3510). 1566: Kendeó, 1570: Kendeo, 

1602: Kendı (SzO II. 217, IIII. 321, V. 274). 1614: Kendı 17 családfı (Msz 63). 1799–1850: 11 

tanítója ismert (Sipos 125). 1808: Kendı, Kingyó (81). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Nyárádszeredai js (Je 410). 1913: Kendı MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1929: Căndu L 

276, H {Vá}: 8 km Dămieni {Deményháza} (AnR). Cîndu = Su 1: 156. 1509–1854. – 1974: c. 

Măgherani {Nyárádmogyorós kzs faluja ÉNy-ra} [24 D] 

504



Kendtelke Do (Beszterce-NyDNy) [1242–52]>355: p. Kendtelek (Gy, Er 194); 1279: p-em ... 

Kendteluk; [1291–1292]: Kenteluk (Er I. 500). 1332: Johannes sacerdos de Konteluky. Határırzı 

kend népelem lakhelye lehetett. A dobokai várhoz tartozó földjét IV. Béla király Lırinc vajdának 

adta; fia, Lırinc szörényi bán 1279-ben 150 M-ért eladta Radnai Brendulinus fia Hench ispánnak, 

a budai vár rektorának. Jogutóda, Radnai Miklós ispán, 1300 körül unokaöccsével, Benus ispánnal 

osztozván, utóbbira hagyta. Papja 1332. II: 1 gs és 8 kis dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 75). 

1587: Kentelke. – E: fl. 16, A: fl. 8 (Dé 44). 1612: Kendtelke (Kádár IV. 303). 1750: Kintelek. 

1808: Kentelke aliis Kendtelke h., Kinteln g., Tyintyelek val. 1861: Kentelke Do (16). 1888: ≈ 

(Tyintyelik, Kindel, Kintyelek) SzD Bethleni js (Je 411). 1913: Kentelke SzD vm (Az). – 

Chintelnic = Su 1: 142. 1279–1854. – 1974: c. Şieu-Măgheruş {Sajómagyaros kzs faluja, ÉNy-i 

hrs} [13 D] 

Kene * KSz (Tasnád környékén) 1277: Kene Gothard comes birtoka; leányára hagyta, aki Ponyt 

fia Ábrahám magister felesége; 1279: Kene említése Szarvad kapcsán (Er I. 354, 374). =, 1446: ≈; 

1475; Kenee (Cs 1: 557. Szilvás és Szıdemeter mellett kereshetjük). 1329: Keene (Petri III. 639). 

1348: p. Kene (Tr). 1450: Kene május 24. elıtt Közép-Szolnok vm győlésének színhelye volt 

(KmJkv 833); 1450: Kene július 6-án a megyei bíróság színhelye volt (859). – Su 2: 350. 1277– 

1475. 

Kenes * Kr 1597: Kenes (Pesty: Krassó II/1. 267. Kalodva és Grúny sorában említik). – Su 2: 350. 

Kénesd Fe (Zalatna-ÉNy) 1733: Tompojetye, 1805: Trimpojile. 1808: Trimpoel (173). 1888: ≈ AF 

Magyarigeni js (Je 696). 1913: Kénesd AF vm (Az). – 1909/19: Trâmpoiele, T, L 1043: r 1033 

(184). > Trîmpoaiele = Su 2: 205. 1733–1854. [34 A] 

Kenesey Do (azonosíthatatlan település) 1219: Kenesey/Kenesy-i falusiak pereltek a 

Peleca/Pelenka-i falusiakkal (Er I. 103). – Su 2: 350. 

Kenéz 1. Bi (Érmihályfalva-DNy) 1279: Marcellus sacerdos de Kenez; 1291–4: Kenez, v. Kenez 

Serefyl comitis; 1332–7: Petrus sacerdos de v. Kenes, Johannes ≈ de v. Kyniz, Thomas ≈ de v. 

Kinis. A XIII. század végén Turul nb. Szerafin ispán birtoka. A falu 1291–4 között egyszer 33, 

másszor 17 kepe tizedet ad a püspöknek, a pap pedig 1 unciát fizet; papjai 1332–4: évi 4 gs, 1335– 

7: évi 6 gs pápai tizedet adnak (Gy 1: 631). 1416 {Kenéz} (Cs 1: 612). 1808: Kenéz (Ér-) h. 1851: 

≈, Szabolcs vm, Bi vm-tıl körülvétetve, 32 romai, 800 g. kath., 14 ref., 6 zsidó lak., g. kath. 

anyatemplommal. F. u. a Szlávy nemzetség, de bir benne Ábrányi is (Fé 2: 199). 1888: Ér-Kenéz 

Bi Érmihályfalvi js (Je 309). 1913: Érkenéz Bi vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Cheniz, 

Érkenéz, L 853: r 681; m, zs (43). > 1956: Voivozi = Su 2: 257. 1291–1851. – 1974: c. Şimian 

{Érsemjén kzs faluja DNy-ra} [10 B] 

Kenéz 2. Csa (Vinga-DNy) 1333: Kenes (Tr). 1421–27: Kenez, 1479: Knez (Cs 1: 698. 1489 Te 

vm). 1536: Erdewkenez (Borovszky: Temes 105). 1808: Knéz (87). 1888: ≈ Vingai js (Je 439). 

1913: Temeskenéz Te vm (Az). – 1909/19: Chinez, Knéz, L 3310: r 1889; n, szerb, m (45). > 

Satchinez = Su 2: 98. 1230, 1330 {Ld Kenézmonostora!}, 1333–1913. [31 D] 

Kenéz(monostora) * Csa (a Maros b. p., Nagylakkal átellenben) 1192: monasterium Kenez; 

[1230]: mon. Kenaz; 1233: eccl. de Kenaz; 1330: a populis v-rum ... Kenez; =: in v. Kenez. 1192- 

ben, midın Monoszló nb. Fulbert fia Gergelyrıl unokaöccsére, Makariás ispánra maradt javakat 

felsorolják, három falut említenek (Póca, Kereki és Maros), melyeknek fele Makariás ispáné, fele 

Kenézmonostoráé. E birtokfelezésbıl következtethetı, hogy a monostor a Monoszló-nem alapítása. 

1230-ban Csikával határosnak mondják. 1233-ban a király 2000 kısóban állapítja meg a monostor 

évi járandóságát. A tatárjárás után az egyház többé nem szerepel. A falu népe 1330-ban tanúskodik 

fügedi gyilkosság ügyében. A nagylaki uradalom tartozéka volt; Nagylak mellett, a Maros partján 

fekhetett (Gy 1: 860). – Su 2: 350. 1192–1550. {1330-tól adattára azonos Temeskenézével; ott 

Borovszky: Temes, itt: Csanád II. 271} 

Kenézrekesze * Te (Temeskenéz mellett) 1390: Kenezrekeze, 1472: Kenezrekezy, 1480: castellum 

in p-ne Kenez Rekeze, 1492: Rekezy (Cs 2: 13, 44). – Su 2: 350. 

505



Kengyel * Za (Ottlaka mellett) 1453: Kengyel (Cs 1: 735). – Su 2: 350. 

Kengyeles * Csa (Óbesenyı és Valkány közt) 1345: Kengelus. Csanád nb. Telegdiek öröklött 

birtoka (Gy 1: 849. Besenyı 2.). =: ≈ (Tr). – Su 2: 350. 

Kengyelszeg * Bi (Illye táján) 1341: Kengelzegh, 1348: Kengel (Jakó 272). 1418: p. Kengel, 1425: 

p. Kengyel, 1484: Kengyelszeg (Cs 1: 612). – Su 2: 350. 1341, 1348. {1550 táján pusztult el} 

Kengyeltó 1. * Ar (Kaprevár táján) 1337: piscina Kengeltow Dobordon tartozéka (Gy 1: 175). 

1432: Kengelto (Pesty: Krassó II/1. 268). – Su 2: 350. 1337, 1432 { a Berzava vize mellett}. 

Kengyeltó 2. Kr (Resicabánya-DNy) 1418: Kengyeltow, 1432: Kengelto nemesek nevében bukkan 

fel (Cs 2: 103). 1690–1700: Ravnik (Marsigli), 1723: Raffnek, 1761: Refnek, 1785: Rafnek (Pesty: 

Krassó II/2. 137). 1808: Ráfnik, (i) Ravnik (134). 1888: Rafnik KrSzö Resicai js (Je 596). 1913: 

Kengyeltó KrSzö vm Resicabányai js (Az). – Rafnic = Su 2: 68. 1690–1913. – 1974: c. Lupac 

{Kiskrassó kzs faluja D-re} [42 C] 

Kénos Uh (Székelyudvarhely-DK) 1567: Kenos (SzO II. 218). 1614: Kénos 24 családfı (Uh 27). 

1733: Kényes, 1760–2: Kénos. 1808: Kénos ~ Kinos (81). 1861: Kénos Uh (27). 1888: ≈ Homoródi 

js (Je 411). 1913: Kénos Uh vm (Az). – Chenoş > 1921: Sulfureni (Su) > Chinuşu = Su 1: 142. 

1567–1921. – 1974: c. Mărtiniş {Homoródszentmárton kzs faluja ÉNy-ra} [37 A] 

Kentelke SzD (1913) < Kendtelke Do. 

Kenyér hn A Maros-parton települt falu neve feltehetıen a Brod > n. Brot > kenyér értelmezés 

vonalán alakult, holott tkp. Rév(hely), mint Farkasrév Máramarosban 1808: Farkasrév, Brod, 

Vádul (51), a Mara b. p.; Bród (Bereg vm) a Latorca mellett; Bród (Pozsega vm) a Duna mellett; 

Brodszko > Broczkó (Nyitra vm) > Gázlós a Morva mellett. 

Kenyér 1. Szv (Szászváros-ÉK, a Maros b. p., a Kenyérvíz Marosba ömlésénél) 1281: Kener; vsz. 

várjobbágyok lakták. 1332: Kunertu, plebanus de Kimortu [: Kunertu], 1333: Kunerta, egyázas 

hely szász lakossággal; 1336: Kurnertu [: Kuniertu, 1340: v. Olkunir, 1349: Koyngir (Tr). 1486: 

Alkenyer (Amlacher 36). 1587: Utraque Kinyr, Kwczyr, Balamyr. – E: fl. 46. {A -} (Dé 25). 

Szász lakóit a törökök elpusztították; helyükbe románok települtek. XVI: Báthory-birtok; Báthorykápolna. 

Közelében Kenyérmezı, az 1479.X.13-i csata emlékmőve (1890). 1733: Sibeth, 1750: 

Alkenyér, 1760–2: Al Kenyér. 1808: Kenyér (Al-), Unter-Brodsdorf, Sibót (81). 1861: Al-K, 

Brodsdorf, Sibot Szv (38). 1888: Al-Kenyér (Sibot, Unter-Brodsdorf) Hu Szászvárosi js (Je 199). L 

1910: 1116 (r); 1956: 1299 (Le). 1913: Alkenyér Hu vm (Az). – 1909/19: Şibot, A, U, Sibothia, L 

1107: r 991; m, n, c (173). = Su 2: 171. 1291–1854. [34 D] 

Kenyér 2. Szv (Kudzsir-É hrs) 1310: Felkuner Oláhárkos * hrs (An 2: 983). 1330: villa Wolkani, 

villa Volkany; 1332: Villa Vilkani, sacerdos de villa Wlkani, 1334: Villa Wigani, superior Kuminus 

[: superior Kunertus], 1335: Villa Velkani egyházas hely szász lakossággal. 1336: Kuner superior, 

1340: Felkunir (Tr). 1488: Kynyer Superior (Berger 52). 1577: Felseo Kenyer (Amlacher 36). 

1587: Utraque Kinyr, Kwczyr, Balamyr. – E: fl. 46. {A- } (Dé 25). 1617: Felseo Kenier 

(Amlacher 202). 1733: Vinerje, 1750: Felkenyer, 1760–2: Fellenger [: Felkenyer]. 1808: Kenyér 

(Fel-), Ober-Brodsdorf, Vinyere de szusz (81). 1861: Fel-K, Brodsdorf, Vinyere Szv (38). 1888: 

Fel-Kenyér (Ober-Brodsdorf, Vinyerea) Hu Szászvárosi js (Je 317). 1913: Felkenyér Hu vm (Az). 

– 1909/19: Vinerea, F, O, Villa frugum, L 2095: r 2071; m, n (198). = Su 2: 250. 1310–1854. [34 

D] 

Kenyérmezı (Alvinc és Szászváros közt, a Maros bal partján) – híres csatahely, ahol 1479.X.13- 

án Báthory István országbíró és Kinizsi Pál temesi ispán hada megsemmísítette az Erdélyre zúdult 

török sereget. 1579: KINIR MEZO (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 

1840.aug.19. Szászvárostol, – Benczenczen keresztül a Kenyérmezın jöttünk által. Ez úttal meg 

tekintettük a hires csatához nem méltó, emlék oszlopot, melly már is omladozni kezdı kö alkotmány ... 

(Tanárky). 1890-ben új emlékmővet állítottak a csata színhelyén. 

506



Kenyérmezı: a Maros kiszélesedı völgyének sík, fátlan része Hunyadban, Szászvárostól 

északkeletre Alkenyér és Algyógy közelében. Kinizsi Pál törökverı csatájának színhelye. Nevét 

talán a mellette fekvı, jellegzetes alakjáról Kenyérhegynek nevezett szigetszerő hegykúpról kapta 

(K. L.128). 

Keped Te (Buziásfürdı-ÉK) 1447: Kyskeped, 1462: Kyskepeth Doboz 10. tartozéka volt (Cs 2: 

33). 1717: Kipeth (Borovszky: Temes 54). 1808: Keppet, Kepet (81). 1888: Kepet Buziási js (Je 

411). 1913: Keped Te vm Buziásfürdıi js (Az). – 1909/19: Căpăt, K, L 691: r 583; m (36). = Su 1: 

125. 1447–1851. – 1974: c. RacoviŃa {Rákovica kzs faluja, DK-i hrs} [32 C] 

Képestelek BSz (Szamosújvár-Ny hrs, Ormány mellett) 1312: p. Kepesteluk, Kwkenes; 1338: 

Kepus (Tr). – Su 2: 351. {1749-ben Ormány egyik határrésze Chipeş, 1864-ben pedig La Chipeş 

volt} 

Kér nevő helységek a magyar Kér törzsbeli vitézek települései: 

Kér 1. * Ar 1. (Arad-DK) 1311: t. Ker; 1325: Keer ... Keer; 1334–5: Johannes (sacerdos) de Ker, 

Laurentius (sac.) de Keer. A magyar Kér törzsbeliek települése. 1311-ben Fekete Gergely kéri 

földjét Szıdi felıl meghatárolják. Az 1325-ben említett két Kér közül egyik az aradi prépostságé, a 

másik Kéri Fekete Gergelyé, aki itteni birtokát 9 M-ért Bor-Kalán nb. Szeri Pósának adta zálogba. 

Papja 1334.II: 2 gs, 1335: 1 gs 1 dénár pápai tizedet fizet. 1723., 1761. tk: Kier psz. Ar-DK, 1784. 

tk: Tyeer hn Öthalom-DDK, a Maros j. p. (Gy 1: 179). 1463: Kysker (Cs 1: 773). – Su 2: 351. 

1311–1463. 

Kér 2. * Ar 2. (?) 1325: Keer ... Keer. Az 1325-ben említett két Kér közül egyik az aradi 

prépostságé, a másik Kéri Fekete Gergelyé (Gy 1: 179). 

Kér 3. * Ar 3. (Kasa mellett) Egy másik Kér Kasa mellett feküdt, ezzel utóbb összeolvadva (Gy 

1: 179). 1391: Keer, 1463: Ker, 1471: Kasa-Ker, 1487: Kasa Keer. 1453-ban az aradi káptalan és 

1471-ig a Szeri Pósafiak birtoka volt (Cs 1: 773). – Su 2: 349. Kaza, 1391–1487. 

Kér 4. Bi 1. (Várad-DK, Félixfürdı-ÉK) ^1202–3: v. Alqueri (Tr). 1214: Deus f. Sancti de v. 

inferioris Quer; 1249: t. Keer; 1291–4: Keer; 1332–7: Stephanus sacerdos de v. Ker, Petrus = de v. 

Keer; Petrus = de v. Felker. A magyar Kér törzsbeliek települése. 1214-ben már két faluból áll; 

Alkéren Hus jobbágyát (Johannem ioubagionem) vádolta a falubeli Deus a bihari udvarispán elıtt. 

1249-ben IV. Béla király Geregye nb. Pál országbírónak adta, akinek fiától, Miklós vajdától IV. 

László {1272–90} elkobozta Al- és Felkért s a váradi káptalannak adományozta. Papja 1291–4 

között egy évben 1 fertót ad a püspöknek; a XIV. szd elején már minkét Kér egyházas hely; Alkér 

papja 1332–7: évi 9 gs, Felkér papja pedig 1332, 1334–7: évi 16 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 631). 

1552: Nagy Keer, Kys Keer (Jakó, 277). Magyar lakossága a török idıkben elpusztult. 1715 után 

románokkal telepítik be. 1808: Kér (Nagy- vel Fel-) h. 1851: Kér (Nagy-), {r} Tyer, Bi vm, a 

Sebes-Köros völgyében, magas dombon. Lakja 456 n. e. óhitü anyatemplommal. Van 22 egész 

urbéri telke, igen szép erdeje, agyagos földe, melly a zabot leginkább kedveli. Birja a váradi deák 

káptalan (Fé 2: 201). L 1910: 536 (r); 1956: 583 (Le). 1913: Alkér Bi vm. – 1909/19: Cheriu, 

Nagykér, L 535: r 490; m (43). = Su 1: 138. 1202–1913. – 1974: c. Oşorhei {Fugyivásárhely kzs 

faluja D-re} [20 B] 

^Kér 5. Bi 2. (Várad-DK, Félixfürdı-K) ^1202–3: v. Felquery, Felquer 1332: sacerdos de v. 

Felker, 1336: Felkeer (Tr). 1374: Keer superior (Jakó 277). 1692: Kis Ker (Mezısi 102). 1808: 

Kér (Kis-) h. 1851: ≈, {r} Fel-Tyer, Bi vm, a Sebes-Körös völgyében, fele a falunak dombon, fele 

völgyben fekszik. Lakja 445 n. e. óhitü, anyatemplommal. Van 4 4/8 egész urbéri telke, erdeje, 

agyagos földe. Birja a váradi deák káptalan (Fé 2: 200). 1913: Felkér Bi vm Kp js (Az). – 1909/19: 

Felcheriu, Kiskér, L 552: r 547 (72). = Su 1: 228. 1202–1913. + 1202–1203: v. Felquer, Felquery 

(Tr). – Su 2: 326. – 1974: c. Oşorhei {Fugyivásárhely kzs faluja D-re} [20 B] 

Kér 6. * Te 1. (?) 1332–7: Keer, Ker; 1463: Albert Sechey de Ker temesmegyei királyi ember (Cs 

2: 45. b). 

507



Kér 7. * Te 2. (Fólya táján) 1462, 1483: Keer. Bizonyára Oszlár vidékén (Cs 2: 45. K a). – Su 2: 

349. Keer 1462. 

Kér 8. Za 1. (Borosjenı-D) 1325; Keer, 1332: Kor [: Ker] (Tr). 1808: Kurvakér Ar (94). 1828: 

Kurvakér alias Kurtakér (Nagy 30). 1851: Kurtakér, Ar vm, lapos, vizenyıs vidéken, 6 kath., 1503 

n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János (Fé 2: 282). 1888: Kurtakér 

Ar Ternovai js (Je 461). 1913: Kurtakér Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Curtacher, K, L 

2013: r 1936; m (61). > Chier = Su 1: 140. 1325–1851. – 1974: c. Tîrnova {Tornova kzs faluja É- 

ra} [20 D] 

Kér 9. * Za 2. (Borosjenı-ÉK) (Gy 1: 632: Kecskéskér ld. Zaránd vm) 1332: Kechkesker (Tr). 

1449, 1475: Keer (Cs 1: 735. L. Gacsál-Kér a. is). 1580: Keer (Jakó 278). – Su 2: 349. {Boklya és 

Tagadómedgyes közt = Borosjenı-ÉK} 

Kér 10. * Za 3. (Kurtakér mellett, Borosjenı-D) 1427: Gachalker (Cs). 1441.I.9.: Ernyei Székely 

Péter Péterlaka, Körtvélyfa és Telek (To vm) birtoknak a királytól új adomány címén nyert felében, 

atyafiságos szeretetbıl, részelteti Gachalkeer-i Fekete Péter fia Miklóst (KmJkv 291). XVI-i 

adólajstromok ≈ (Cs 1: 732. Gacsál-Kér). − Su 2: 331. 

Kerc 1. (Candela) Fo (Fogaras-Ny) 1202: Imre király ciszterci apátságot alapít. A monostor 

1206-ban már mőködött. © 

– B. Szőz Mária ciszterci apátság – Reissenberger: Die Kerzer Abtei. Hst 1894. Baumgartner: A 

kerci apátság a középkorban. Bp 1915. 

1202: abbatia de Kerz; 1206: abb. Ultra Silvas in Hungaria, f-a abb-is de Egris (Gy). [1211-37]: 

kerci apát (Er I. 40). 1216: A ciszterci rend nagykáptalana engedélyezi a kerci apátnak, hogy 

három éven át otthon maradhasson és csak a negyedik esztendıben jelenjék meg a nagykáptalanon, 

minthogy kolostora távol esik a magyarországi többi apátságtól (Er I. 88). 1223: mon-o de Kerch; 

1225/Pp: de Kerz ... abb. ... Ultrasilvane dioc.; 1252: inter t-s Olacorum de Kyrch; 1264: mon. ad 

honorem ... glor. semper Virginis de Kyrch post Thartarice vastitatis rabiem penitus desolatam; 

1272: abb. de Candela; 1299: mon. de Kerch in partibus Transilvanis. Kerc Szőz Máriáról 

nevezett ciszterci apátságáról vált nevezetessé, melyet az egresi apátság (Csanád vm/Tt) filiájaként 

rendi feljegyzés szerint 1202-ben alapítottak. II. Endre király Benedek vajda idejében (1205–9) 

adott részére privilégiumot. 1223-ban megújította adományát a blakok földjébıl kivett Kerc földrıl, 

s határait körülíratta. [1205–9]>223: inc. a fl-o Alt, ubi finis est cd. insule asc. per paludem ... 

Egwerpotac (1359: Eguerpotak), usque fagos que dicuntur nogebik ... in fine dictorum fagorum 

cadit in riv-um ... Arpas ... per eundem riv-um asc. usque Alpes et per Alpes venient ve. Austr. pl. 

desc. in rivum ... Kerch (Kurchz) et per eundem rivum ... in fl-m Alt. A körülírt föld a Fogarasihavasoktól 

az Oltig tart, két patak, az Árpás (1912. tk: Riul Arpaşul) és a Kerc (Uo: Râul 

CârŃişoarei) között. Az apátság emelkedı jelentıségére mutat, hogy apátja pápai megbízottlént jár 

el (1225–6). 1235-ben környékérıl démoni látomásként említik 200 vörös lovas megjelenését. 

Apátja 1235–40 között szerepel a rendi káptalanon, de 1241-ben a tatárok elpusztították a 

monostort, s 24 évbe telt, míg magához tért. 1264-ben István ifjabb király pátfogásába veszi a 

monostor; 1272: V. István, 1299: III. Endre, 1306: Ottó király megerısíti szabadságait. Az 

apátság 1271-tıl mőködik ismét, apátja ill. perjelje tanúskodik (1271, 1308), szerepel a rendi 

káptalanon (1272, 1279), és 5 M adományt kap Alvinci Herbordnétól (1300). 1322-ben Károly 

király szabadságlevelet ad a jogtalanságoktól és pusztításoktól sokat szenvedett monostornak, s 

népeinek azt a kiváltságot adja, hogy a szebeniek kiváltságát élvezze velük együtt. Ekkor felsorolt 

birtokai: Kerc, Kreutz (Szászkeresztúr, CriŃ), Meschendorf (Mese, Meşendorf), Miklóstelke 

(Klosdorf, Cloaster), Apátfalva (Appesdorf, Apoş), Michelsberg (Kisdisznód, Cisnădioara), 

Földvár (Marienburg, Feldioara), Kolun (Colun), Honnerbach (Glimboka, Glîmboaca) és Oláhkerc 

{Streza-CîrŃişoara}, melyek mind Szászföld Szeben székéhez tartoztak. 1290-ben birtokolt 

Apátvölgyén (ld. Iklód Kü vm). 1252-ben Kercrıl nevezték a Fogarasföld nagy részével azonos 

Blakföldet (Gy 2: 451). 1306: Kyerczh ~ Kerch. Ottó király a ≈-i Boldogságos Szőz Máriamonostor 

apátja, János kérésére átírja III. András király 1299. évi, V. István király privilégiumát 

508



megerısítı privilégiumát (An 2: 26. Á: KmK 1494). 1309: Sifridus Candela-i ciszterci perjel tanú 

Alvincen (599); (1309): Syffridus C-i perjel (638). „a XIII. század elején létesült Fogaras földjén a 

ciszterciták kerci apátsága, melynek temploma a szintén átmeneti stílő gyulafehérvári 

székesegyház mellett Erdély egyik legszebb korai építészeti emléke. Az apátság tagjai kezdetben 

franciák, majd 1241 után németek. 1272-ben Bertold kerci apát budai útjában a pilisi monostorban 

összetalálkozott Kézai Simon mesterrel; Kézai adatokat kér tıle a székelyekrıl s Bertold 

közleményét beiktatja krónikájába. A kerci apátságot Mátyás király Raymund apát 

féktelenségeinek megtorlásául 1474-ben feloszlatta. Az apátság épületei ma romokban hevernek; 

gyönyörő faragású oszlopaiból és párkányköveibıl nem egyet pad gyanánt használnak a falubeliek 

(Bisztray Gy.: Író és nemzet. Bp 1943. 83). 1648: Kertz (Makkai 515) I. Rákóczi György birtoka. 

1808: Kercs h., Kertz g., Kircz val. 1861: Kercz, ≈, ≈ Sze (34). 1888: Kercz (Kirz) Fo Alsóárpási 

js (Je 411). 1913: Kerc Fo vm (Az). – 1909/19: CârŃa Săsească, Kercz, Kerz, L 1017: r 517; n (38). 

1956: CîrŃa = Su 1: 156 7. 1223–1854. [36 C] 

Kerc 2. Fo Oláhkerc (Kerc-D) 1322: p. Kerch Olacorum. Az apátság Kerc birtokán létesített 

román telepítvény (Gy 2: 452). 1509: Cartisora, Kartzisora, Kertzisora (Su). 1534: Ztreza 

Kerlissora (Ve: Fontes IV. 237). 1632: Kerczisora (Makkai 466) I. Rákóczi György birtoka. 1733: 

Sztreze-Kerczesora, 1750: Sztrezekercze, 1760–2: Sztresa Kertscsora, 1805: Sztreza Kertzisoara. 

1808: Kerczisora vel Kercsesora (Sztresa) val., Streschen g. 1880. térk: Strezsa-Kerczisóra (Ober- 

Kerz). 1861: Sztréza-Kercsesora Fo (25). 1888: Strezakercisora Fo Alsóárpási js (Je 631). 1913: 

Strezakercisóra Fo vm (Az). – Streja CârŃişoara; 1956: Streza-CîrŃişoara = Su 2: 147. 1509– 

1854. > CîrŃişoara [36 C] 

Kercisora Fo (Alsóárpás-DNy) 1509: Cartzisora (Su). 1589: Opra Kercsesory, 1601: Opra 

Kerczesora (Ve: Doc. III. 162, VI. 378). 1733: Opra-Kerczesora, 1750: Oprakercze, 1760–2: Opra 

Kertsesora, 1805: Opra Kertzisora. 1808: Kerczisora (Opra-), Ketschen, Kercsesora ~ 

Oprakercsesora ~ Oprakercsisora (81). 1861: Opra-Kercsesora Fo (25). 1888: Oprea-Kerczisora 

(Kelin-Kerz) Fo Alsóárpási js (Je 555). 1913: Oprakercisora Fo vm (Az). – 1909/19: Oprea- 

CârŃişoara, Ok, Kk, L 1050: r 1016; n, m, zs (126). Oprea-CîŃişoara = Su 2: 17. 1509–1854. » 

CîrŃişoara [36 C] 

Kercsed Asz (Torda-D) 1291.III.12.: Kerched a tordai vár Aranyas nevő földjén (KmJkv 2), 

1291.III.12.: Kercheth (Er I. 478). 1332: sacerdos de Kertech, Kerthech; 1333: Gerchech, 1334: 

Kerchech (Tr). 1491: Kerchet-i János pap megvásárolja a szengyeli halastó felét, egy ottani 

pusztatelekkel együtt (KmJkv 2734); 1472.VIII.15.: Kercheth-i János pap halastóhely harmadát 

vásárol a magyaregresi (To vm) határon; korábban ugyanazt a magyarpeterdi határon (2804); 

1505.XII.20.: Kerched-i Nagy Miklós (a) fe: néhai Indali Imre leánya: Borbála berkesi (To vm) 

részét zálogba adja (3384); 1508.II.4.: Peterdiek örök áron átengedik a Peterd határán levı 

Aranhegytho nevő halastavuk felét János Kercheth-i papnak, a tordai Sz. Miklós-templomban 

épült Sz. Ilona-oltár igazgatójának (3449); 1508.VIII.22.: Jáanos Kercheth-i pap zálogként leköti 

Salamonvári Péter deáknak a todai határon Szentmiklósvára közelében az Aranyoson épült malom 

negyedét és az ennél lejjebb, már Egyházfalva határán, szintén az Aranyosra épült malom felét 

(3473); 1519.: Kercheth-i János magister (3705); 1521.XI.10.: Kercheth-i Fodor Pál fia: Albert – 

hajadon nıvére: Borbála nevében is – csongvai (Fe vm) két lakott és egy puszta jobbágytelkét 100 

Ft-ért eladja Csesztvei Mike Tamásnak és fiainak (3821); 1524.I.29.: Kerched-i Miklósi János és 

rokonai turcsányi nemestelekbeli és udvarházi részüke rákosira (3982); 1439.III.4.: Kerched-en 

Lupsai rb Zutori Siroki Gergelyhez jut (4688). 1587: Kerczyed, Keowend, Bagion. – E: fl. 45, A: 

fl. 15. Ser. Rex egr. Stephano Karoly integram Kerczyed vita durante contulit fl. 20. Idem Rex egr. 

Joanni Zabo integram Keowend vita durante contulit fl. 20. Ill. Princeps egr. Baltasaro Vajda 

integram Bagion vita durante contulit fl. 20 (Dé 70). 1635 Dálya (Uh): Birida Mihály és Tamás 

Aranjas Zekben Kerczeden laknak (SzO). 1703.XII.26.: Aranyosszék lakosai itteni győlésükrıl 

levelet küldenek a Guberniumnak (Mike-győjt.; Magyari A.). 1733: Kecsárd, 1760–2: Kercsed. 

1808: Kercsed, Kircsede (81). 1861: ≈ Asz (33). 1888: ≈ (Kircsegye) TA Felvinci js (Je 411). 

1913: Kercsed TA vm (Az). – 1909/19: Cârcedea, K, L 871: r 179; m (38). > Stejăriş > Stejeriş = 

Su 2: 144. 1291–1854. – 1974: c. Moldoveneşti {Várfalva kzs faluja DK-re} [23 C] 

509



Kere * Te (Temesrékás mellett) 1435: Kere, 1437: Kure (Pesty: Krassó II/1. 294). – Su 2: 351. 

Kerecsény * Za (Csente és Somos közt) 1326, 1438: Kerechen (Cs 1: 735). − Su 2: 351. {A 

Fehér-Körös mellett, Csente és Nadab közt} 

Kéreg * Te/Szö (Karánsebes táján, Sebesmezı mellett) 1480: Keregh in districtu Sebes. Csernecz 

faluval együtt tőnik fel (Cs 2: 45). – Su 2: 351. 

Kereje * Za (Kisjenı mellett) 1202–1203: Olquereie (Tr). – Su 2: 380. 

Kerek Za (Pankota-Ny hrs) 1334: Kerektou, 1335: Karacton [: Kerectou] (Tr). 1426: 

Symonkereky, Erdewskerek, 1484: Kereky (Cs 1: 735). 1808: Kerek Ar (81). 1851: ≈, Ar vm, 

rónaságon, 30 kath., 1734 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 6884 hold, ... Brja b. Ditrich 

József (Fé 202). 1888: ≈ Világosi js (Je 411). 1913: Erdıskerek Ar vm (Az). – 1909/19: 

Cherechiu, K, L 1947: r 1651; m, n (43). > Caporal Alexa = Su 1: 120. 1334–1913. – 1974: c. 

Sîntana {Újszentanna kzs faluja K-re} [20 C] 

Kerék 1. Fe 1. (Vizakna-ÉNy) 1272–90: p-em Pokafalua, que tunc Ladnuk et Kyssebkerechnuk 

vocabatur; 1324: Michael de Kerek; 1346: Michael f. Pauli de Kereky; 1369: ≈ Pauli Deway de 

Kereky. IV. László király a Pókafalva területén fekvı Ládnok és Kisebbkerecsnek birtokot Pál 

apoldi plébánosnak és te: Pókának adta. 1313-ban Veresegyház metálisában a Gáldiak birtokának 

mondják területét. Kereki Mihály 1324-ben a Pókafalviakkal együtt szerepel, a Kerekibe való 

Dévai Pál fia Mihály pedig 1346-ban e tájra, 1369-ben Talmácsra kiküldött királyi ember (Gy 2: 

168. K 2.). 1733: Kis Kerek, 1750: Kiskerék. 1808: Kiskerék h., Brosteni vel Kiskrak val. 1861: 

Kiskerék, Brostyén AF (5). 1888: Kiskerék (Kradendorf, Brostyen) AF Balázsfalvi js (Je 426). 

1913: Kiskerék AF vm (Az). – Broşteni = Su 1: 106. 1296–1854. – 1974: c. Păuca {Pókafalva 

kzs faluja ÉK-re} [35 A] 

Kerék 2. Fe 2. (Vizakna-ÉNy) 1296: silva Kerecnuk; 1302: v. Kerechnuk ~ Kerecnuk; 1431: p. 

Kereky. Szláv neve irtott helyet jelent. A gyulafehérvári káptalan birtoka. 1296-ban a Kiskonyhán 

birtokos káptalan egyezkedett Ludasi Both fiaival a Kerecsnek-erdı levágása miatt. A káptalan 25 

M fizetését elnegedi. 1302-ben a püspök a falu tizedeit átengedi a káptalannak. 1431-ben Botludas 

határjárásában Kereki néven említik (Gy 2: 168. K 1.). 1302: v. Kerechnek, Kerechnuk, Kerecnuk. 

Péter püspök a falu püspöki tizedét a káptalani testvéreknek adományozza (An 1: 275). 1510: 

Kereky (Iczkovits 59). 1733: Oláh-Bogáth, 1750: Bogat, 1760–2: Oláh Bogát. 1808: Bogáth 

(Oláh-) nonnunquam {olykor} Nagykerék h. 1861: O-Bogáth AF (6). 1888: O-Bogát (Bogátac) 

AF Kisenyedi js (Je 551). 1913: Oláhbogát AF vm (Az). – 1909/19: Bogatul-român, Ob, L 1218: 

r 1193 (23). BR = Su 1: 89. 1324–1854. > 1974: Bogatu Român c. Păuca {Pókafalva kzs faluja, 

DK-i hrs} [35 A] 

Kerék Msz : Harasztkerék. 

Kerék BSz : Szilkerék. 

Kerekegyház 1. * Ar (Rotunda Ecclesia) (Fönlak-Ny) 1333–4: Helyas (sacerdos) de Rotunda 

Ecclesia; 1343: v. Kerekeghaz. Papja 1333: 1/2 M 13 báni, 1334.I: 14 gs, 1334.II: 8 1/2 gs pápai 

tizedet ad. 1343-ban Vonuz (Csa vm) hrs. 1723. tk: Kerekik psz (Gy 1: 179). 1454: Kerekeghaz, 

1463: ≈ Ar vm, 1484: ≈ Csa vm (Cs 1: 773). 1539: Kerekeghhaza, 1597: Kerekegiház (Borovszky: 

Csanád, II. 273). – Su 2: 395. Rotunda Ecclesia 1333–1723. 

Kerekegyház 2. * Asz (az Aranyos síkján Km I. 948; Torda város területén Km II. 941) 

Kerekegyház 3. * Bi (Biharfélegyháza és Biharvajda közt) 1328: p. Kerekyghaaz (Tr). 1487: 

Kerekeghaz super fl-m Berekyo (Cs 1: 613). 1587: Kerekegyhaz, 1599: Kerekegihaz (Kiss 694). 

1692: Kerekyhaza (Mezısi 34). 1808: pr. Kerekegyháza h. 1851: Kerekegyháza, puszta, Bi vm. 

Lásd Gyapoly (Fé 2: 202). Gyapoly és Kerekegyháza összeolvadt puszták Bi vm, Diószeg és 

Félegyháza közt. Határa 4300 hold, ... birtokosa b. Mandel Lajos (Fé 2: 63). – Su 2: 632. 

510



Kerekegyház 4. * To (Torda-Ny hrs, az Aranyos b. p.) 1270–1272: V. István király Mykud 

comes fiainak: Mykud bánnak és Imre magisternek adományozza Kis Gergely magvaszakadt tordai 

várjobbágynak az Aranas folyó mellett fekvı Kerekyghaz nevő (To vm) földjét (Er I. 294). 1279: t. 

Gregorii Parvi iobagiones castri de Torda sine herede decedentis Kerekyghaz vocata. 1291-ben az 

aranyosszéki székelyek területén is elıfordul (Orbán B.: Torda, 120, 121; Cs 5: 713). – Su 2: 351. 

1279, 1291; cca 1288: Kerekegyhaz. 

Kerekes * Ar (Lippakékes mellett) 1477: Kerekes Solymos vár 77. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 351. {Crişin nevő hegy ırzi emlékét} 

Kerekesfalva Bi (Belényes-ÉNy) 1508: Kerekesfalwa (Jakó 332). 1692: Kerekes falua (Mezısi 

102). 1808: Rotarest (138). 1851: ≈, Bi vm, hegyes, erdıs vidéken: 218 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal; mellynek belseje a legbotrányosabb s pajkosabb modorban van kifestve ... 

Patakja a Hollód. F. u. Dobsa Sámuel (Fé 3: 300). 1888: ≈ Bi Magyarcsékei js (Je 609). 1913: 

Kerekesfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Rotăreşti, R, L 279 ort. r (148). = Su 2: 85. 1508–1913. – 

1974: c. Sîmbăta {Szombatság kzs faluja K-re} [21 A] 

Kereki 1. Bi (Székelyhíd-ÉÉK) 1220: Pousa de v. Kerequi; 1262: comes Johannes de Kereky; 

1333: Michael de Elek, pater Thome, Stephani, Michaelis de Elek de Eghazaskerequi, p. 

Eghazaskereky; 1336–7: Gabriel sacerdos de v. Keky. A Kereki nemesek birtoka. 1220-ban tőnik 

fel, midın Pousa vádol egy Vnuka nevő embert háza felégetése és 6 M kár miatt. 1291–4 között 

már három faluból áll. Papja 1279-ben a váradi káptalan megbízottja Irinyben; 1291–4 között egy 

évben 1 unciát ad a püspöknek, 1336–7: évi 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 632). 1479: Naghkereky, 

Kyskereky (Jakó 273). 1482: p. Eghazaskereky et Kereky (Cs 1: 613). 1808: Kereki (Kis-) h. 1851: 

Kis-Kereki, Bi vm, az Ér vize mellett. Lakja 1000 ref., anyatemplommal. Van igen jó szántóföldje, 

szılıhegye, sok szénája s nádja, és 23 3/8 urbéri telke. Birja gr. Stubenger, s a székelyhidi 

uradalomhoz tartozik (Fé 2: 203). 1888: K-K Székelyhidi js (Je 426: K-K & Varsaszeg, Rózsás 

major). 1913: Kiskereki Bi vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Cherecheu, Kk, L 1034: r 9 (43). 

Cherechiu = Su 1: 138. 1220–1851. [10 B] 

Kereki 2. * Te (Újpécs és Ötvény táján) 1333: sacerdos de Mikloskereki, 1334: Myhoskereki [: 

Mykloskereki], 1335: Mykloskereky (Tr) egyházas hely magyar lakossággal. 1349; Kerek, 1462: 

Kereky Berekszói Hagymások birtokai közt (Cs 2: 45). – Su 2: 370. M; 351. K, 1349, 1462. 

{Kisbecskerek és Vejteh közt} 

Kerekliget * Bi (Várfancsika és Kalota közt) 1335: p. walachalis Kereklygeth; 1341: v. olacalis 

≈ (Tr). – Su 2: 351. 

Kerekmezı 1. * Mm (Sziget táján, Felsıkálinfalva mellett) 1480: pr. Kerekmezew (Bélay 165). – 

Su 2: 351. 

Kerekmezı 2. * KSz (Nagysomkút táján, Berkeszpataka mellett) 1390: Kerekmezew (DocVal 

389).– Su 2: 351. 

Kerektó * Za (Borosjenı-Ny, Zaránd és Kereki közt) 1334: Kerecktou, Karaktou (Márki II/1. 

235). – Su 2: 351. 

Kerelı Kü (Radnót-ÉK, a Maros b. p.) 1332: Benedictus sacerdos de Kerelev, Kerelov. Papja 

1332 I: 15, 1332 II: 3 dénár 7 obulus pápai tizedet fizet (+1263 stb. Gy 3: 555). [1370 k.]: Krelew. 

Kolozsmonostor jogot formált hozzá (Er I. 239). 1501: p. Kerellew. Héderfá(ja)i, Hf. Lıkösfi; 

Kerellıi, K. Tatár, Kiskendi Baládfi, Szentpáli, Hosszúaszói-birtok. Jbn 1501: Simonfi Péter iudex; 

1511: Bíró Péter (1332-tıl Cs 5: 883). 1478.VI.29.: Kerelew (KmJkv 2270). 1587: Kereleo. – C. 

Pr.: fl. 9, A: fl. 3 (Dé 34. Külön cédulán terjedelmes jegyzet Alárd Ferenc három faluja: Ugra, 

Szentpál és Kerelı árendájáról. 34/11). 1733: Szempál-Kiriló, 1750: Kiraleu, 1760–2: Kerüllı. 

1805: Kerellı. 1808: Kerellı h., Kürlö val. 1861: Kerelı Kü (8). 1888: Kerellı (Kerülı, Chirileu, 

Tyiriliu) KK Radnóti js (Je 412). 1913: Kerelı KK vm (Az). – 1909/19: Chirileu, K, L 593: r 533 

(45). = Su 1: 143. 1332–1854. – 1974: c. Sînpaul {Kerelıszentpál kzs faluja ÉK-re} [23 D] 

511



Kerepcze * Kr (Detta táján, Tárnokszentgyörgy mellett) 1421, 1427: Kerepche (Cs 2: 103). 1550: 

Kerepcze (Pesty: Krassó II/1. 268). – Su 2: 351. 

Keres * Bi (vsz Oláhhomorog mellett) 1409: Keres possessio populosa. Homrokkal együtt kapják a 

Csákyak (Cs 1: 613). – Su 2: 351. 

Keresd Fe (Segesvár-DNy) 1305: t/v. Keresd (Gy). 1308: Crizd-i káptalan (An 2:499). 1309: 

Herricum decanum de Crys; 1322: p. Keresd. 1305-ben Becsegergely nb. Apa fiai és Miklós fia 

Gergely osztozásakor Apa-fi Gergelynek jut. Az erdélyi püspökség alá tartozó hét száz dékánátus 

(káptalan) egyike itt székel. A keresdi dékán alá tartozott pl. Almakerék és Bese papja; ezeket 

1309-ben Gentilis bíboros kiközösítette (Gy 2: 198). 1309: ≈ (An 2: 551, 645); (1309): Cryis. A 7 

káptalan közt maga is utasítást ad (1308) februárjában a Sz. Mihály-egyház elleni támadásra (664). 

1340: plebani de decanatu de Crisz, p. Kries (Tr). 1367.I.30.: Lajos király oklevele; Bethlen-birtok. 

1393: Krisch, 1408: Keresd (Ub III. 48, 452). 1482.V.16.: Bethleni. néhai Márk fia Miklós 

Keresd-i kúriájának vagy házának Segesvár felıli ıt illetı felét elcseréli te: Lestahnak a bethleni 

apai házban levı Dés felıli felerészével (KmJkv 2363); 1491.VII.19.: Bethleni Gergely a Keresd 

határán levı Thormaswelgh nevő tóhelyét cserébe adja te: Bethleni Miklósnak Keresden lévı 

Almakerek völgy nevő halastaváért (2745); 1493.II.22.: Bethleni néhai Márk fia: Bernát keresdi 

részét eladja te: Miklósnak (2846). 1519: a várkastély legrégibb fennmaradt évszámos faragványa. 

1524.III.16.: Bethlen János – Bethleni Balázs és Elek nevében is – tiltja Bethlen Farkast attól, hogy 

elfoglalja és használja a Keresd végén levı halastavat és malmot, s azt a földet, amelyre Iván nevő 

familiárisa kertet csinált (KmJkv 3993). 1587: Keresd, Bese et Feoczentelke. – E: fl. 40. A: fl. -- 

(Dé 20). 1647.X.10.: Keresd határjárása Dános és Szentlászló szász falvakkal adódott vitás ügy 

miatt. Bethlen Elek (1643–1696.XI.3., Gyfv) tanácsúr, a Fejedelmi Tábla elnöke nyomdát állít 

Keresden, hogy kinyomtassa Bethlen Farkas történeti mővét. 1684: Bethlen Farkas történeti 

munkája itteni nyomatásának elkezdése; csak részben készült el, s Thököly 1690-es beütésekor 

példányai megsemmisültek (MÉL). 1708.IV.15.: a Szebenben elhunyt és március végén 

(Újegyház–Szentágota–Jakabfalva útvonalon) hazahozott Bethlen Sámuel gróf (1663–1708) 

küküllıi fıispán, marosszéki fıkapitány temetése (We). 1733: Krit. {1748} Bethlen Ádám gróf 

(Nsz, 1691.X.3.–1748.IX.8., Kv) Fe vm fıispánja, kamarás, titkos tanácsos temetése (Gyalu 

354/1). 1808: Keresd, Kreisch, Kriss (81). 1861: ≈, Kreisch, Kriss FF (3). 1888: ≈ (Kreisch, Kris) 

NK Keresdi js (Je 412). 1913: Keresd NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Criş, K, Kreisch, L 

1352: r 654; n, m (58). = Su 1: 176. 1305–1854. – 1974: c. Daneş {Dános kzs faluja D-re} [36 A] 

Keresdipatak NK {1913} Keresdipatak, Kreischer Bach Segesvár tartozéka {H?}. – Valea 

Crişului = Su 2: 226. 1956. » Sighişoara 

Keresköz * Kr (a Karasba ömlı Keres/Keveres vize mellett) 1410: Nicolaus et Johannes de 

Kereskuz; 1426: Johannes Kereskezy királyi ember Te vm-ben; 1430: Johannes de Kereskez 

ügyvéd; 1452: Andreas de Khereskez királyi ember Keve vm-ben (Cs 2: 103). – Su 2: 351. {P} 

Keresszeg * Kr (a Karasba ömlı Keres/Keveres vize mellett) 1277: Kereszeg (Cs 2: 103). =: p-es 

Woya et ≈, in C-u Sumplio; 1390: Nicolaus de Kereskuz. A somlyói (verseci) ispánságban fekvı 

falut IV. László király Vajával együtt Lırinc erdélyi vajda fiának, Lırincnek adta. A Keres (ma 

Keveres) folyó "szöge" mellett feküdt (1277), míg a Krassó {> Karas} és Keres közét nevezték 

Keresköznek (Gy 3: 486). – Su 2: 351. {P} 

Kerestafalva * Kr (?) 1404: Kerestafalua. A Remetei Himfiek birtoka volt (Cs 2: 103). – Su 2: 

351. {P} {Milleker szerint azonos Kereszthyenfalvával} 

Kerestelek < Keres (Kiris) Kr (Somlyó-ÉNy) 1259: t. Kyrys abbatis de Gwrla, Kyrys t. castri 

Crazna. Keres föld, amely a tatárjárás alatt valószínőleg elnéptelenedett, s neve ezért bıvült utóbb 

a -telek értelemzıvel, részben a Csolt-nem kegyurasága alá tartozó gerlai apátságé (Békés vm) volt, 

részben krasznai várbirtok. Somlyó határosa (Gy 3: 515). 1400: Keresteleke (P); 1435: Kerestelek 

(Cs); =: Keresthelek (Petri III. 643). 1473.X.26.: Sombori Tamás özvegye: Báthory Adviga 

Keresthelek negyedét átengedi Patai Dezsı Antalnak és Esküllıi Eördög Simonnak, valamint 

fiainak, akik neki unokái (KmJkv 2114). 1470, 1478, 1481: Kerewstheleke Somlyó várához 

512



tartozott (Cs 1: 583. Köröstelek). 1553: Kereztelek (Petri). 1733: Körös-Telek, 1750: Kereztelek, 

1760–2: Kerestelek. 1808: Keresztelek h., Kreschenhaid g., Kristelek val. 1913: Kerestelek Szi vm 

Szilágysomlyói js (Az). – Criştelec = Su 1: 176. 1257 {: 1259 Cf. Gy}, 1259–1913. – 1974: c. 

Măerişte {Krasznahívég kzs faluja DNy-ra} [11 D] 

Kérész * Za (Somos táján) 1483: Kerez, 1485: Kethkerez (Cs 1: 735). − Su 2: 352. {Nadab és 

Csente közt} 

Kereszély Bi (Belényes-ÉK) 1588: Krezwlye, 1600: Krezuliy (Jakó 288). 1808: Kreszuja (93). 

1851: Kreszulya, Bi vm, a havasok alatt, 470 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Birja a váradi 

görög püspök (Fé 2: 275). 1888: ≈ Bi Belényesi js (Je 457). 1913: Kereszély Bi vm (Az). – 

1909/19: Cresuia, Kreszulya, L 603: r 597 (58). = Su 1: 173. 1588–1913. – 1974: c. CurăŃel 

{Tisztásfalva kzs faluja K-re} [21 A] 

Keresztaljtelep Ko 1913: Keresztaljatelep Kolozsborsa tartozéka (H). – Borşa-Crestaia = Su 1: 

96. 1913. {Idem} Crestia = Su 1: 174. – 1974: Borşa-Crestaia c. Borşa {Kolozsborsa kzs. faluja D- 

re} [22 B] 

Keresztényfalva Br (Brassó-Ny hrs) 1362: Kereztyenfalu, Kereztienfalu; 1367: villa Cristiani, 

1377: Noua civitas, 1405: Kereztyenfalwa, 1412: Kereztienfalwa, 1419: v. Keresthyenfalwa (Ub II. 

198, 279, 480, III. 343, 538, IV. 92). 1552: Kereszthenffalwa, 1601: Naistat (Ve: Doc. VI. 378). 

1760–2: Keresztényfalva. 1808: ≈, Neustadt, Kristián (81). 1861: ≈, ≈, Krisztián Br (39). 1888: ≈ 

(Neustadt, Kristean) Felvidéki js (Je 412). 1913: Keresztényfalva vm (Az). Itteni szász 

sarlókovácsok sarlóit Erdély-szerte vásárolták (Bi). – 1909/19: Cristian, Kf, N, L 2797: r 992; n, m 

(58). = Su 1: 175. 1362–1854. [37 C] 

Keresztény-havas – Schulergebirg – hegycsúcs Brassótól délre (1804 m, újabb adatok szerint 

1799 m magas), a Brassói-havasok egyik nyúlványa. Orbán Balázs szerint azért nevezik 

Schulergebirgnek, mert az régen, amikor a brassói szász tanulók minden évben kirándultak oda, a 

brassói szász gimnázium tulajdona volt. (Orbán, VI. 354.) 

Kereszténysziget Sze (Szeben-Ny hrs) 1223: Insula Christiani Kisdisznód hrs (Er I. 125). 1323: 

Insula Christiani; 1332–5: sacerdotes de Maiori Insula et de Minori; 1343: Insula Cristiana (Tr). 

1359: Insula, Insula Magna; 1383: Insula Maior, 1395: Kereztenyzygeth (Ub II. 173, 175, 569, III. 

153). 1468: Grosau, Grosaw (Scheiner 59). 1569: Kereszténysziget (Ve: Doc. I. 281). 1690.IX.15-i 

országgyőlés Késmárki Thököly Imrét (1657–1705) Erdély fejedelmévé választja. 1733: 

Keresztian, 1750: Krisztian. 1808: Kereszténysziget ~ Sziget, Gross-Aue, Krisztián (81). 1861: K- 

Sz, Großau, Kristyán Sze (34). 1888: ≈ (Grossau, Cristian) Nagyszebeni js (Je 412). 1913: 

Kereszténysziget Sze vm (Az). – 1909/19: Cristian, Ksz, G, & Păltiniş (Hohe Rinne), L 2908: r 

912; n (58). = Su 1: 174. 1223–1854. [35 C] 

Keresztes hegy Csik 1808: mons Keresztes Csikszék (81). 

Keresztes 1. * Do (Iklódszentivány közelében) 1343: pr. Kereztus, 1346; pr. Kerezthes, 1351: pr. 

Kerestus (Kádár IV. 327). 1430?I.27.e.: Gyerı-fiak tiltják Iklódi Beke fia: Miklóst és Vitéz 

Bertalant a Kerezthes-en lévı Kygyowelge nevő részük bitorlásától (KmJkv 26); 1449.III.1.: 

Keresztesi István és Jakab vajdai ember besztercei polgár ügyében (659); 1454.I.15.: Kerezthes (Do 

vm) prédium Gyerıfi részbirtok , ld Szentiván (1122). 1499: pr. Kerezthur (K). – Su 2: 352. 

Kereztus {K}. 

Keresztes 2. Hu (Szászváros-D) 1444: p. Kozthesd; 1515: Kosthesth a.n. Kerezthes. Töreki, t. 

Bakócz, Váraskeszi Lépes, Sálfalvi, Macskási, M. Tárnok, Barcsai-birtok (Cs 5: 103). 1733: 

Koszted, 1750: Kostesty. 1808: Kosztesd (89). 1861: Koszcsesd Hu (22). 1888: Kosztesd 

(Kosztesti) Hu Szászvárosi js (Je 447). 1913: Kosztesd Hu vm (Az). – 1909/19: Costeşti, K, L 687: 

r 666; m, n (56). = Su 1: 169. 1444–1854. – 1974: c. Orăştioara de Sus {Felsıvárosvíz kzs faluja 

D-re} [34 C] 

513



Keresztes 3. * Kr (Mezısomlyó-KDK) 1323: t. Kereztes (Cs 2: 103); =: ≈; t. Keretus; 1363: 

Nicolaus f. Andree de Kerestes ~ Kerestus; 1369: Kerestus. Eredetileg valamely keresztes rend 

birtoka lehetett. Utóbb a Keresztesi nemesek lakták (1363–69). 1323: Ermény határosa DK-en? 

Kérdéses, hogy ennek nevét tartotta-e fenn Füzes határában DNy-ra, 1884/89. tk: Valea Crisla, 

D(ealu) Crisla (Gy 3: 486). 1433: Kereztez (Pesty: Krassó II/1. 269). – Su 2: 352. 1323–1433. 

Keresztes 4. BSz 1. (Zsibó-DK) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna 

Naghkereztolcz és Kyskereztolcz birtokbeli része negyedét leköti féjének (KmJkv 5299). 1591: 

Nagy Krestolc (Kádár IV. 334). 1600: Nagy Kriztócz (Ve: Doc. VI. 145). 1733: Nagy-Krisztolcz, 

1750: Kir [: Kis] Stolucza Mare, 1760–2: Kristholtz. 1808: Kristolcz (Nagy-) (93). 1861: N-K 

BSz (19). 1888: Nagy-Krisztolcz (Krisztolczu máre) SzD Csákigorbói js (Je 525). 1913: 

Nagykeresztes SzD vm (Az). – 1909/19: CristolŃ (CristolŃulmare), Nagykeresztes, L 1304: r 1247; 

zs, m (58). = Su 1: 175. 1554–1854 {1913}. [12 D] 

Keresztes 5. BSz 2. (Zsibó-K) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsár fe: Somi Anna 

Naghkereztolcz és Kyskereztolcz birtokbeli része negyedét leköti féjének (KmJkv 5299). 1591: Kis 

Krestolch (K). 1600: Kis Kriztócz (Ve: Doc. VI. 145). 1733: Kis Krisztolcz, 1750: Kir {: Kri} 

Stolczel, 1760–2: Kis Kristholtz. 1808: Kristolcz (Kis-) (93). 1861: K-K BSz (18). 1913: 

Kiskeresztes SzD vm Csákigorbói js (Az). – 1909/19: CristolŃel, Kiskeresztes, L 412: 391; zs (58). 

= Su 1: 175. 1554–1854 {1913}. – 1974: c. Surduc {Szurdok kzs faluja K-re} [12 D] 

Keresztes 6. Te (Arad-D) 1772-ben alapított falu. 1808: Kreützstädten, Breszt (93). 1828: 

Keresztes (Nagy 376), 1851: ≈ (Kreutzstätten), német f. 640 kath. lak., s anyatemplommal. Határa 

termékeny, s van 35 egész urb. telke. Birják Ulmann Móricz, Tóth, Thuróczy családbeliek (Fé 2: 

204). 1888: ≈ (Kreuzstädtl, Kreuzstaetten) Újaradi js (Je 413). 1913: Temeskeresztes Te vm (Az). 

– 1909/19: Cheresteş, K, Kreuzstädl, L 1123: r 56; n (43). > Cruceni = Su 1: 177. 1828–1913. – 

1974: c. Şagu {Mezıság kzs faluja K-re} [31 B] 

Keresztes 7. To (Torda hrs) 1288: Datum in v. cruciferorum de Torda (Cs); 1288.VI.8.: ≈ az 

erdélyországi nemesek közgyőlése döntést hoz birtokügyben (Er I. 437). 1306. IX. 16.: D. in v. 

Cruciferorum iuxta Torda. László erdélyi vajda oklevele: a Do vm-i Poklostelek ügyében elrendelt 

bajvívás után az erdélyi rész vele együtt levı nemeseivel Borsa nb. Szentmártoni László vajdának 

ítéli a birtokot Mykud bán fiai ellenében (An 2: 72). 1315: KmK: Mihály fia Demeter és Kaza fia 

János érdekében elvégezték a To vm-i Keresztes falu határjárását: Szárazér, Szentjános falu, 

halastavak, Zomus folyó (An 4: 160, 161. K:-). 1322: Kereztes; 1332: congregatio generalis in v. 

Kereztes; 1453: p. Kerezthes, Kereztes; 1516: p. Kerestes. Dezsıfi, Bátori, N. Ungor, Szilvásibirtok 

(Cs 5: 714). 1587: Kereszthes. – E: fl. 2, A: fl. 1 den 68 (Dé 67). 1760–2: Keresztes. 1808: 

≈, Kristis (81). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ Tordai js (Je 413). 1913: Keresztes TA vm (Az). – Cristiş 

> Oprişani = Su 2: 17. 1288–1854. » Torda 

Keresztes 8. * To 2. (Szászrégen vidékén Km I. 948) 

Keresztes 9. Tt (Temesvár-DNy 60 km, a Temes j. p. közelében) 1323: t. Kereztes (Tr). 1363: 

Kerestes, 1433: Kereztus (Cs 2: 103). 1913: Torontálkeresztes Tt vm Módosi js (Az). # Murádin 

L.: Keresztes {tájszavaiból} (NyIrK 1963.2.293-294). 1920: határfalu. – Cheresteş > Cruceni = Su 

1: 177. 1323–1913. [41 A] 

Keresztes-János-falva Za (Csánki) : Karasztafalva. 

Keresztesmezı: az Aranyos folyó medenceszerően kiszélesedı, fátlan lapálya Tordától délre. 

Területén a környezı aranyosszéki községek osztoznak. A fejedelmi Erdély idején az 

országgyőlésre összesereglı rendek táborhelye volt (K. L. 128). {Mellızve: „Nevének eredete 

ismeretlen ...“ Téves feltevések! Keresztesmezı a To vm-i Keresztes falu területéhez számított, 

nevét innen kapta. Hadgyülekezıhely is volt; pl. 1526, 1599–1600} 

Keresztespatak Za (Nagyhalmágy-É) 1760–2: Kirstess. 1808: Krisztesd, Krista Za (93). 1888: ≈ 

Ar Nagyhalmágyi js (Je 457). 1913: Keresztespatak Ar vm (Az). – 1909/19: Cristeşti, Krisztesd, L 

514



211 ort. r (58). = Su 1: 174. 1461 Kerezthe Janusfalua (Csánki I. 734) {Ld Karasztafalva}, 1760– 

1913. – 1974: c. Hălmagiu {Nagyhalmágy kzs faluja} [33 B] 

Keresztevögy SzD 1913: Keresztesvölgy Buza tartozéka (H). – Valea Surduc = Su 2: 233. 1913. » 

Buza 

Keresztfalva * Te (Lugos táján) 1471: Kerezthfalwa-t mint Hódos kastély tartozékát Kápolnával 

együtt említik (Cs 2: 45). – Su 2: 352. 

Keresztúr ~ Sancta Crux: 

Keresztúr 1. * Ar 1. K (Sancta Crux) (?) 1334–5: Nycolaus (sacerdos) de Sancta Cruce, ≈, 

Kerestur. Papja 1334.I: 3 gs, 1334.II: 1 1/2 gs, 1335: 3 báni pápai tizedet fizet. 1723., 1761. tk: 

Kerestur psz. Temesillésd mellett ÉK-re (Gy 1: 179). 1418, 1495: Kerezthwr (Cs 1: 773). – Su 2: 

398. 1334, 1418. {Gyarak mellett} 

Keresztúr 2. * Ar 2. {1334–5:} Egy másik Keresztúr Panád mellett feküdt. Ez ma faluhely 

Aradkövi határában. Nem dönthetı el, hogy melyikre vonatkozik (Gy 1: 180). 1335: Kerestur (Tr), 

1723: Kerestur (Cs 1: 773). – Su 2: 351. 1335, 1723. {Temesillésd és Kisfalud/Angyalkút között} 

Keresztúr 3. Bi (Székelyhíd és Margitta közt) 1311: comes Benedictus f. Beethleem nob. de 

Kereztwr;... 1333: Mich. et St. f-i Ben-i de Kerezthur. A Keresztúri nemesek birtoka, akik 1333- 

ban Egyházaskerekinél levı földjüket akarják elhatárolni (Gy 1: 633). 1808: Apáthi (Keresztúr-) h. 

1913: » Apátkeresztúr Bi vm (Az). – Cristur > 1956: Crestur = Su 1: 173. 1311–1913. [11 C] 

Keresztúr 4. Csa (Óbéb-KDK hrs) 1274: Kerestur. A Csanád nb. Makófalviak és Tömpösiek 

ıseinek osztozásakor utóbbiaknak jut (Gy 1: 861). =: ≈ (Er I. 334. Eltőntnek írja). 1453: 

Kerezthwr, 1540: Nemeskerezthur, 1639: Keresztur (Borovszky: Csanád II. 457, Torontál 109). 

1808: pr. Keresztúr h. 1851: Magyar-Keresztúr, Tt vm, magyar népes puszta a bébai uradalomban: 

87 házzal, 744 kath., 14 óhitü lak. Dohánytermesztéssel. Birja a gr. Batthyáni család (Fé 2: 208). 

1913: Pusztakeresztúr Tt vm Nagyszentmiklósi js (Az). – Cherestur = Su 1: 138. 1274; 1390: 

Kerezthur (Csánki I. 698). {Hibásan vette ide. Csánki: A mai Szerb-Keresztur}, 1453–1851. – 

1974: c. Beba Veche {Óbéb kzs faluja} [30 B] 

Keresztúr 5. Do 1. (Kolozsvár-ÉNy, Doboka-DNy) 1320: p. Kerestur. Zsombor nb. Lırinc fia 

Mihály fiai: Theke János, Bothos Miklós és Ördög András birtoka volt. Hőtlenségük miatt 1320 k. 

a király elkobozta és Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta, de 1331-ben Mihály fiai 

visszakapták (Gy 2: 75). (1479 Ko vm : Cs 5: 367). 1587: Eordeogkerezthur. – E: fl. 13. A: fl. 

4 (Dé 38). 1619–1632: Gyalui János ref. lp Sólyomkın és Ördögkeresztúron (Rettegi). 

Megfogyatkozott magyar lakossága mellé 1715 után románok költöztek. 1733: Eördög Keresztur, 

1750: Erdıkeresztur, 1760–2: Ördög Keresztur. 1808: Keresztúr (Ördög- aliis Ó-erdı-) h., Kristur 

val. 1861: Ö-Keresztur Do (16). 1888: Ö-K (Cristoru) Ko Almási js (Je 561). 1913: 

Ördögkeresztúr Ko Hidalmási js (Az). 1940.IX-ben az átvonuló honvédalakulat kocsijába 

virágokkal együtt kézigránátot dobtak. Tisztázatlan okok miatt véres visszavágás következett. Ezt 

aztán 1944 ıszén a román katonák fölösen megtorolták a magyar lakosságon. – 1909/19: 

Cristur, Ök, L 451: r 284; m; 12 zs (59). 1956: Cristorel = Su 1: 175. 1479–1854. – 1974: c. 

Aşchileu {Nagyesküllı kzs faluja D-re} [22 B] 

Keresztúr 6. Do 2. (Doboka-ÉNy, Csákigorbó-DK) 1320: p. Kereztur; 1332: Dominicus sacerdos 

de Sancta Cruce. Zsombor nb. Lırinc fiai: István és Cyne Mihály átadják nıvérük fiának, Récsei 

Lırincnek. Papja 1332 II: 17 új báni dénár pápai tizedet ad (Gy 2: 75). 1349: Keresztur (Tr). 

1587: Reczie Kerezthwr. – E: fl. 13. A: fl. 4 den. 34 (Dé 39). 1681: Recze-Keresztur (Kádár V. 

538). 1733: Rése Keresztúr, 1750: Recse-Keresztur, 1760–2: Récze Keresztur. 1808: Keresztúr 

(Récze- aliis Recse-) h., Reczekristur val. 1861: Récze-K Do (16). 1888: Récze-Keresztúr (Recse- 

Krisztur) SzD Csákigorbói js (Je 600). 1913: Récekeresztúr SzD vm (Az). – 1909/19: Rece- 

Cristur, Rk, L 742: r 705; m (144). > Recea-Cristur = Su 2: 73. 1320–1854. [12 D] 

515



Keresztúr 7. Do 3. (Beszterce-Ny) 1332: Nicolaus sacerdos de S. Cruce; 1345: p. Kerezthur. 

Papja 1332 II: 1 kuntinus (1/64 M) ezüst, 3 d és 2 régi báni dénár pápai tizedet ad. 1345-ben 

birtokosai: Mihály fiai: Miklós, László és Dávid határait megjáratják (Gy 2: 75). 1587: 

Sayokerezthwr. – E: fl. 16. A: fl. 8 (Dé 38). 1733: Sajó-Keresztúr. 1808: Keresztúr (Sajó-) h., 

Kristur val. 1861: Sajó-Keresztur Do (16). 1888: Sajó-Keresztúr (Kreuz, Sieu Krisztur) SzD 

Bethleni js (Je 613 & Kis-Keresztúr, telep). 1913: Bethlenkeresztúr SzD vm (Az). –1909/19: 

Şieu-Cristur, Sk, Kreutz, L 762: r 679; m, zs (173). > 1956: Cristur-Şieu = Su 1: 175. 1332–1913. 

[13 D] 

Keresztúr 8. Hu (Déva-DK, a Cserna vize b.p.) {1289 e.} 1302: Dominicus f. Romanus et 

cognati sui: Theluk vidl. Mychael, Andreas, Jank et Egidius, f-i Stephani ac Stephanus f. Pauli de 

S. Cruce, v. S. Cricis; 1333: Petrus f. Pauli de S. Cruce, iudex nobilium; 1365. Kyriztur. Keresztúri 

István 4 évvel a tatárjárás után (= 1289?) földet adott el Keresztúrból a pestesi nemeseknek. Mivel 

a Pestesiek IV. László idején {1272–90} az oklevelet elvesztették, de a vételt sok tanú esküvel 

bizonyította, László vajda 1302-ben a keresztúri nemesekkel szemben a Pestesieknek ítélte az 50 

M-ra becsült földet, és határát leíratta (ld. Pestes). Keresztúri Péter 1333-ban Hunyad vm-i 

szolgabíró (Gy 3: 296). 1302: v. Sancte Crucis (Cs). 1302.II.5.: Stephanus de S. Cruce. Romanus 

fia Domokos néhai Keresztúri István fiaival (és másokkal) tilalmazták a Pestesi nemeseket 

Keresztúrhoz tartozó földjüktıl; az erdélyi vajda esküt rendel (An 1: 172). 1302.IV.16./325: de S. 

Cruce. László erdélyi vajda: a Pestesi nemesek esküvel bizonyították: a keresztúriak által örökölt 

birtok jogcímén tilalmazott földet vásárolták. Hj: Egrug folyó, Barmacha[laga], Machala, fwz, 

Almas folyó, ..aruigaga {Barigaga}, Baruigaga, byrc, Pestus falu, Galus fiai {földje?}, Almas, 

Almas-on túl (An 1: 198). 1333: Sancta Crux; 1365: Kyriztur; 1367: Kerezthur; 1421: p. 

Kerezthwr; 1521: ≈. Kereszturi, K. Damakosi, Fábián, Furka, Horvát, Lesták, Nagy, Tormás, 

Veres-birtok (Cs 5: 100). 1525–1534 Kereszturi (Szegedi) Simon deák alvajdai notarius (1525, 

1528); 1534: Simon deák (?), akit a király követségbe küldözget a román vajdákhoz (Ír). 1760–2: 

Cserna Keresztur. 1808: Keresztúr h., Krisztur val. 1861: Keresztur Hu (22). 1888: Cs-K Dévai 

js (Je 274). 1906-ban bukovinai székelyek költöztek ide. 1913: Csernakeresztúr Hu vm (Az). – 

1909/19: Cristur, Csk, L 535: r 475; m (59). = Su 1: 175. 1302–1854. [34 C] 

Keresztúr 9. Msz 1. (Marosvásárhely-K) XIV. szdi templom. Ref. 1484: Kerezthwr (SzO I. 243). 

1509.VII.26.: Frátai Was Gergely Berekerezthwr-i (in sede Zerdazek) nemeskúriáját, a Meggyes 

ágon és a Halom-nem Náznán ágán bírt két lófıséget cserébe adja feleségének: Margitnak (KmJkv 

3510). 1579: Iskolájának elsı említése. 1614: Berekeresztúr 21 családfı (Msz 56). 1661: Bere 

Keresztur (Ve: Doc. XI. 1). 1686–1850: 21 tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 122). 1760–2: 

Bere Keresztur. 1808: Keresztúr (Bere-), Kristur (81). 1861: B-Keresztur Msz (31). 1888: B-K MT 

Nyárádszeredai js (Je 238). 1913: Berekeresztúr MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Bîra = Su 

1: 82. 1484–1854. – 1974: c. Măgherani {Nyárádmagyarós kzs faluja, ÉNy-i hrs} [24 D] > Bâra 

Keresztúr 10. Msz 2. (Marosvásárhely-DNy hrs a Maros bp-i úton) 1332: sacerdos de Sancta 

Cruce (Tr). 1567: Maros-Keresztur, 1602: Keresztúr (SzO II. 218, V. 278). 1614: 

(Maros)Keresztúr 36 családfı (Msz 1). 1643: Maros-Keresztúr (SzO VI. 408). 1750: Miras 

Keresztur, 1760–2: Puszta-Keresztur, M(aros) Keresztur. 1808: Keresztúr (Maros-), Kristur (82). 

1861: M-Keresztur Msz (32). 1888: M-K MT Marosi alsó js (Je 495). 1913: Maroskeresztúr MT 

vm (Az). – 1909/19: Murăş-Cristur, Mk, L 839: r 365; m (118). > Cristeşti = Su 1: 174. 1332– 

1854. [24 C] 

Keresztúr 11. Se (Segesvár-DK, a Kıhalmi úton) [1270–1272]: Scentkerest a telegdi székelyek 

szomszédságában (Er I. 292. Gyanús). 1322: p. Cruz (Tr). 1356: Kereztur (Ub II. 121). 1488: 

Kruch (Berger 68). 1532: Kreycz (Scheiner 81). 1589: Keresztur (Ve: Doc. III. 201). 1805: Keitz. 

1808: Keresztúr (Szász-), Kreitz ~ Kreutz ~ Kreutzdorf, Kris ~ Krucse Sze (82). 1861: Sz- 

Keresztur, Kreutz, Kriss Sze (34). 1888: Sz-K (Deutsch-Kreutz, Kris) NK Keresdi js (Je 640). 

1913: Szászkeresztúr NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: CriŃ, Szk, K, L 953: r 283; n, m (59). = 

Su 1: 176. 1270–1854. – 1974: c. Buneşti {Szászbuda kzs faluja, ÉNy-i hrs} 

516



Keresztúr 12. BSz (Bethlen-Ny, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1333: sacerdos de Kereztur, 1334: ≈ de 

Sancta Cruce (Tr). 1405: Kerezthwr, 1601: Cichio-Kereztur (Kádár II. 410). 1587: Kwldw, 

Kerezthwr. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 47. Fele-fele arányban fizették). 1733: Csicso-Keresztur. 1808: 

Keresztúr (Csicsó-), Kristur (81). *1840: Torma Zsófia ısrégész (1899.XI.14., Szászváros). 1861: 

Cs-K, Kristur BSz (18). 1888: Cs-K (Ciceu-Krisztur) SzD Bethleni js (Je 276). 1913: 

Csicsókeresztúr SzD vm (Az). – 1909/19: Ciceu-Cristur, Csk, L 847: r 670; m, zs (47). > 

Cristeştii Ciceului = 1: 174. 1333–1854. – 1974: c. Uriu {Felır kzs faluja K-re} [13 D] 

Keresztúr 13. SzD 1888: Kis-Keresztúr (t) Sajókeresztúr SzD (Je 426). – 1909/19: Cristurulmic, 

Kiskeresztúr, &, v. Şieu-Cristur (59). – Cristurul Mic = Su 1: 175. 1909. {1981 Ø} 

Keresztúr 14. SzD (Bethlen-DK, a Sajó bp-i úton) 1913: Sajókiskeresztúr Sajóudvarhely 

tartozéka (H). – Cristur-Şieu Coasta > Coasta = Su 1: 159. 1913. – 1974: c. Şieu-Odorhei 

{Sajóudvarhely kzs. faluja, D-i hrs} [13 D] 

Keresztúr 15. KSz (Zilah-ÉÉK, a Csehi úton) 1216: Keresztúr faluból (de villa Sancte Crucis) 

való Domokos felesége: Cusid tüzesvas-próbával bizonyította falustársával: Ananniással szemben, 

hogy ı nem boszorkány (Er I. 86). 1313: Mykud bán fia Péter magister maga és te: Miklós 

magister nevében tiltakozik, hogy serviense, Péter fia Miklós 2 szolgáját e Péter özvegyétıl, azaz 

mostohaanyjától Szlágy-Keresztúrból (de S. Cruce de Zylag) magával akarta vinni Erdélybe. Péter 

magister te: Miklós magisterrel Miklós 2 szolgáját Tamás magister erdélyi éneklıkanonok 

jelenlétében és mások tanúbizonysága mellett visszaadják Pangrác fia Demeternek, az úrasszony 

testvérének (An 3: 618. K:-). 1639: Szilagifeökereszthur (Petri V. 522). 1750: Szilágy Keresztur. 

1758.III.2.: Mohai János, „a Sz. Fı Kereszturi Réf. Ekklésiának együgyü Tanitója a Drági Udvari 

Templomotskában“ halotti tanítást mond Rhédey Zsigmond fölött {ld Drág}. 1760–2: Szilágy Fı 

Keresztur. 1808: Keresztúr (Szilágyfı-), Hohen-Kreutz, Krisztur KSz (82). 1888: Szf-K Szi vm 

Zilahi js (Je 662). 1913: Szilágyfıkeresztúr Szi vm (Az). # Tolnai Miklós: Szilágyfıkeresztúr. 

Szilágysági magyarok 1999. 496. Kép: Református templom. – 1909/19: Cristur, Szfk, L 539: r: 10; 

m; 20 zs (59). > Cristur-Crişeni = Su 1: 175. 1378–1854. – 1974: c. Crişeni {Cigányi kzs faluja 

ÉNy-ra} [12 C] 

Keresztúr 16. * KSz (Tasnád vidékén) 1475: Kerezthwr (Cs 1: 557). – Su 2: 352. 

Keresztúr 17. * Te 1. (Berekszó környékén Er) ^1274: Csanád nemzetségbeli Csanád fiainak 

osztozásakor Kerestur (Te vm) Barabás fiainak jut (Er I. 334.). 1462: Kerezthwr a Berekszói 

Hagymások birtokai közt (Cs 2: 45. K b). – Su 2: 352. 1458, 1462. 

Keresztúr 18. * Te 2. (?) 1458: Horogszegi Szilágyi Mihály királyi adományul kapja Kerezthwr 

falut (Cs 2: 45. K a). 

Keresztúr 19. * Te 3. (Temesrékás táján) 1459: Kerezthwr Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri. 45. K c). – Su 2: 352. 1559 {!} 

Keresztúr 20. * Te 4. (?) 1462: Törösdi Sebestyén és Mihály s Térvári Mhály (csanádi családok) 

királyi adományul kapják a magvaszakadt Beszédes Mihály Kerezthwr nevő birtokát (Cs 2: 45. K 

d; 90. Terösdi). 

Keresztúr 21. To 1. (Torda-DK) 1289: IV. László király Gerendi Sámson fia Péter comes fia 

Miklós magisternek adományozza Kereztur nevő lakatlan földet (Er I. 455). =: t. Kereztur 

habitatoribus carens; 1332-7: sacerdos de Sancta Cruce; 1339: v. Kerezthur; 1522: p. Kerezthwr. 

Tetrehi Urkund, Figödi, Gerendi, Barancskai, Hadrévi-birtok. Jbn 1499: Nagy Mihály (Cs 5: 714. 

K -a). 1587: Gerendkerezthwr. – E: fl. 32, A: fl. 10 den. 68 (Dé 66). 1733: Keresztúr, 1750: 

Krisztur. 1808: Keresztúr (Gerend-), Kristur (81). 1861: Gerend-Keresztur To (10). 1888: G-K 

(Grindu-Kristuru) TA Marosludasi js (Je 343). 1913: Gerendkeresztúr TA vm (Az). – 1909/19: 

Grind-Cristur, Gk, L 1277: r 718; m, c, zs (84). > Grindeni = Su 1: 271. 1289–1854. – 1974: c. 

CheŃani {Maroskece kzs faluja ÉNy-ra} [23 C] 

517



Keresztúr 22. To 2. (Régen-DNy) 1322–1357, 1384: p. Kerestwr; 1323: t. Kyriztur; 1344: p. 

Kerezthur; 1496: p. Kerezthwr. 1350 k.: Szent Kereszt tiszteletére emelt kıegyház. Suki, 

Szentpéteri és Szentmárton – Majosi; Vajai, Sámsondi Nemes, Galaczi-birtok; rb püspöki. Szn 

1486: Józsa Pál (Cs 5: 714. K -b). 1587: Kerezttwr. – E: fl. 3, A: fl. 1 den. 25 (Dé 69). 1733: 

Keresztur. 1808: Keresztúr (Póka-), Pokákristur (82). 1861: Póka-K To (11). 1888: P-K MT 

Marosi felsı js (Je 583). 1913: Pókakeresztúr MT vm (Az). – 1909/19: Poca-Cristur, Pk, L 361: r 

69; m (136). > Păcureni = Su 2: 28. 1322–1854. [24 C] 

Keresztúr 23. Uh (Székelyudvarhely-Ny, a Nagy-Küküllı b. p.) 1333: sacerdos de Sancta 

Cruce (Tr). 1459: opp. Keresthwr, 1477: Kereztur, 1503: Kerezthwr, 1567: Kereztur, 1571: 

Kereztwr, 1576: Keresztúr, 1602: Keresztur városa (SzO I. 179, III. 98, V. 35, II. 325, IV. 39, V. 

309). 1614: Keresztúr város 33 családfı (Uh 107). 1630: Székely Keresztur (SzO IV. 238). 1808: 

opp. Keresztúr (Székely-, Szitás-), Kreutz, Krucse (82). 

1840.aug.30. Décs falvát, Galambfalvát el hagyván Szitás Keresztur kis városkában állapodtunk meg. Itt 

lakik Macskásy Lajos, a szék fı királybírája, hozzá Daniel Imrétöl ajánló levelünk volt; meg látogattunk, 

ki fogyhatatlan volt szivességben, majd meg ölt mgos czimekkel. Nöje Haller Grofnö, jó öreg aszszony, 

nagy genealogist, vendég szeretö, talán mutatás vágybol. A ház úri, a kert gyümölcsös, egy mulató 

házacska a kert szélén, magasan emelve az ország út felett, kedves idıtöltö hely. A vendégek közt volt 

fija, uj, eleven szöke nejével, s Ugron Lázár, jeles ifjú ember (Tanárky). 

1861: Sz-Keresztur város Uh (28). 1888: Sz-K a Székelykeresztúri js szh, 1888: ház 598, L 2968 

(Je 644). 1913: Székelykeresztúr Uh vm (Az). « Keresztúrfalva, Timafalva. # Orbán János: 

Székelykeresztúr története. Kv 1943. – 1909/19: Cristurul-săcuiesc, Szk, L 3421: r 25; m, zs (59). 

Cristurul Secuesc = Su 1: 175. 1333–1854. > Cristuru Secuiesc [36 B] 

Keresztúr 24. Keresztúrszék X–XI. századi magyar köznépre jellemzı leletek sokaságát 

tárta fel a régészet a szék területén. 1505.XI.20.: in sedibus Wdwarhel et Keresthwr {Vagyis nem 

fiúszék} az udvarhelyi székely nemzetgyőlés végzéseiben (SzO VIII. 219, 220). Uh filiája # Benkı 

E.: A középkori Keresztúrszék régészeti topográfiája. Bp 1992. 

Keresztúrfalva Uh (Keresztúr mellett) 1502: Kerezthwrfalwa-i emberek Lırincfalvára hivattak 

birtokügyben (SzO VIII. 197). 1566: ≈, 1567: Kereztwrfalwa; 1576, 1602: Keresztúrfalva (SzO II. 

199, 219, IV. 38, V. 309). 1644: Kereszturffalva (Makkai 554) I. Rákóczi György birtokai közt. 

1712: Keresztúrfalva (SzO VII. 190). 1805: Kereszur Falu {!}. 1808: Keresztúrfalva, Krucse (82). 

1861: Kereszturfalva Uh (27). 1888: ≈. » Székelykeresztúr (Je 413). – Su 2: 352. 1502–1850. 

Keresztvár 1. "Keresztvár" Kreuzburg Br 1212/231: castrum quod Crucpurg nominatur, quod 

cruciferi de Borza de novo consruxerant, cum pratis circa illud castrum adiacentibus; 1212/278: ... 

Crusburch; 1222: Cruceburg; =: Cuzeburc. 1212-ben II. Endre a német lovagrendnek 

adományozta az általuk újonnan épített várat a körülötte fekvı rétekkel, majd 1222-ben maga és a 

pápa megerısítette az adományt. Földje egyben Barca-föld határa volt a brodnikok földje felé. 

Azzal a várrommal azonosítják, amely Keresztvár kzs-tıl 30 km-re DK-re, a Bodzaforduló 

{Tatárhavas-hágó vagy Bodzai-hágó} útvonalán fekszik, a régi országhatáron túl 2 km-rel (Gy 1: 

830). 1222 k.: castrum Crucpurg, Crusburch; 1222: castrum Cruceburg, Cuzeburc, Cruczeburg 

(Tr). – Su 2: 313. {Teliu: Keresztvár mellé teszi} 

Keresztvár 2. Br (Brassó-KÉK) [1235–70]: Nyen. IV. Béla adta Mikófalvával együtt Prázsmári 

Teel fia Detrének. A kzs mellett K-re emelkedı földvárak (OB VI. 63) az újabb kutatások szerint 

nem tulajdoníthatók a kereszteseknek, hanem korábbi idıbıl származnak (Gy 1: 830, 831). [1235– 

1270] = (Er I. 185). 1403: p/v. Nyen (Ub III. 306). 1590: Pankota csn (1978: dőlınév). 1750: Tel, 

1760–2: Nyén, 1805: Nyien seu Tél. 1808: Nyény vel Nyén h., Tyej vel Lyelye val. 1861: Nyén, 

Tyiéj FF (3). 1880/91. térk: Nyén (Kreutzburg). 1888: Nyén (Kreutzburg, Tyei) Hsz Sepsi js (Je 

544). 1898: Keresztvár Hsz vm. # Binder P.: Keresztvár vagy Nyén. Közös múltunk, 1982. 91-92. 

– 1909/19: Teliu, Kv, Kb, L 2464: r 1030; m (180). = Su 2: 187. 1235–1854. {castrum Crucpurg 

adataival!} 

518



Keresztyénfalva 1. * Bi (Belényes táján, Pusztahollód mellett Ny-ra) 1374: Kerestienfalva (Jakó 

275). – Su 2: 351. 

Keresztyénfalva 2. * Fe (Kisenyed táján) 1431: Kerezthyenffalwa (Ub IV. 450). 1587: Utraque 

Czyergeod, Kerezthyenffalwa. – E: fl. 50. A: fl. 25. Ad Monorah accumulandum (Dé 24). 1431- 

ben Kis-, másként Bakludas, Nagy-, másként Királyludas, Hosszútelke és Kisenyed között említi 

egy határjáró-oklevél. Ub IV. 450 (Dé 25/15). – Su 2: 352. 

Keresztyénfalva 3. * Kr 1421: Kerezthyenfalva (Pesty: Krassó II/1. 269). 1421, 1427: 

Kereszthyenfalva (Cs 2: 103). – Su 2: 352. 

Kérfalva * Za (Szakács mellett) 1441, 1445: Keerfalwa Világos várhoz tartozott (Cs 1: 735). − Su 

2: 349. {Székás mellett} 

Kerges Hu (Déva-DNy) 1406: p. volahalis Kerges; 1491: p. ≈; =: p. Kergyes; 1519, 1520-21: p. 

Keerges. Almási, Barcsai, Csulai, Cs. Ficsor, Móré, Váncsa-birtok (Cs 5: 101. Vö. Almás hs). 

1733: Kerg, 1750: Kerges, 1805: Kegyes. 1808: Kérges (82). 1861: Kérges Hu (22). 1888: 

Kerges Dévai js (Je 413). 1913: Kerges Hu vm (Az). – 1909/19: Chergeş, K, L 434: r 416 (43). = 

Su 1: 138. 1406–1854. – 1974: c. CîrjiŃi {Kersec kzs faluja, Ny-i hrs} [33 D] 

Kerlés Do (Beszterce-NyDNy) 1068: Salamon király, Géza és László hercegek a kerlési (vagy 

cserhalmi) ütközetben szétszórják a besenyık (“kunok”) seregét (< 1524–27: Karthauzi Névtelen). 

1587: Kerles. – E: fl. 16, A: fl. 8. Accumulandum ad rationem ill. dom. Principis (Dé 44). 1616: 

Kerles, 1622: Körlös (Kádár IV. 311). 1733: Kiraleizon, 1750: Kiralyes, 1760–2: Kerlés. 1808: 

Kerlés h., Kyrileis g., Tyiralyes val. 1861: ≈, Tyirelés Do (16). 1888: ≈ (Kirieleis, Thyireles, 

Kerlézs, Thyirálesti) SzD Bethleni js (Je 414). *1908.VII.6.: Demeter János jogi író, egyetemi 

tanár (–1989?). 1913: Kerlés SzD vm (Az). 1981: Laár András (karbantartó Besztercén) 

Cegıtelkérıl költözött ide; egyetlen magyar. 1992.XII.22.: a csiksomlyói ferencesek Julianus 

Alapítványa Cserhalom dombján keresztet állított László szenttéavatásának 800. évf.; felirata: 

Szent László király, könyörögj érettünk. – 1909/19: Chiraleş, K, Kirieleis, L 1089: r 536; n, m, zs 

(45). = Su 1: 142. "1292 villa Kelemenechs" {= Árokalja}, 1332–1854. [13 D] 

Kermelıcz * Ar (Marosborosznok mellett) 1440: Kremelovcz, 1477: Kermelewczy Solymos vár 

21. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). ≈ (Pesty: Krassó II/1. 134). – Su 2: 319. {Marosborosznok 

mellett DNy: Cîmpul lui Cremene határrész ırzi emlékét} 

Kermezsinfalva * Za (Aranyág táján) 1445: Kermezinfalva Világos várhoz tartozott, az aranyági 

kerületben (Cs 1: 735). − Su 2: 352. 

Kernécsa Te 1808: pr. Kernécsa ~ Kernyécsa, Kiskernécsa ~ Kiskernyécsa, (i) Kernjecsa (82). 

Hnt. 13: Kernécsapuszta » Nagyzsám Te vm. 

Kernyécsa Kr (Oravicabánya-É) 1597: Olakarnicza, Kernecza; 1690–1700: Kornyacsa; 1717: 

Kinaza (Pesty: Krassó II/1. 270). 1808: Kernécsa, (i) Kernjecsa, Kernyécsa (82). 1851: Kernyecsa, 

Kr vm, 4 kath., 792 óhitü lak., anyatemplommal, kevés bortermesztéssel. Birja Jagodics család (Fé 

2; 210). 1888: ≈ KrSzö Oravicai js (Je 414). 1913: Kernyécsa Krszö vm Oravicabányai js (Az). – 

1909/19: Cârnecea, K, L 1088: r 1030; n (38). Cîrnecea = Su 1: 156. 1597–1851. – 1974: c. 

Ticvaniu Mare {Nagytikvány kzs faluja É-ra} [42 C] 

Kernyesd Hu (Hátszeg-DNy) 1439: Kernesth, 1447: Kernyesth, p. Kernyes in d-u Ha; 1514: p. 

Kernyesd. Felét 1447-ben Malomvízi Kendefiek kapták a kormányzótól, s mint részjószágot 

emlegetik e család illetve a testvér Kenderesiek birtokában. Tkp. a Kernyesdi, Damsosi ~ D. 

Morsina és a Brezovai családoké volt. 1509-ben a Kernyesdiek itteni lakóházát említik (Cs 5: 

101). 1733: Kernesti, 1750: Kirnesty. 1808: Kernyesd, Kernesch, Kernesdu (82). 1861: ≈ Hu 

(22). 1888: ≈ (Kirnyesty) Hu Hátszegi js (Je 414). 1913: Kernyesd Hu vm (Az). – 1909/19: 

Cârneşti, K, L 791: r 765 (38). Cîrneşti = Su 1: 156. 1439–1854. – 1974: c. Toteşti {Totesd kzs 

faluja DNy-ra} [43 B] 

519



Kérı 1. * Bi (Berettyószéplak közelében Km I. 950) 

Kérı 2. BSz (Szamosújvár-Ny hrs; füdıhely; 257 m) 1291.IX.7.: III. András király a fehérvári 

káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében megbízottja: Erkedi János fia: János 

derítse ki, hogy a Csáni Máté fia István által adományul felkért Kerew nevő szolnoki várföld a 

király rendelkezése alá tartozik-e és mekkora a kiterjedése. [1291.IX.7. és 1293.X.6. között] a 

káptalan jelenti a királynak, hogy parancsára a vizsgálatot elvégezték, és úgy találták, hogy 

[Kerew] föld a király rendelkezése alá tartozik és legalább tíz ekealjnyi kiterjedéső (Er I. 486, 487). 

1332: sacerdos de Ger, 1338: p. Kereu, 1348: v. Kyrew (Tr). 1542: Kyreu, 1551: Keérö (Kádár IV. 

341). 1583.IV.8.: Ormany avagy Keroy ~ Kereoy dézmától, ld Monostorszeg (Dé 17). 1587: 

Orman, Kereo. – E: fl. 55 den. 50, A: fl. 18 den. 50. Accumulandum ad rationem ill. dom. 

Principis (Dé 49). 1612: Kérı, 1614: Kereö (Kádár IV. 341). 1635 Cserefalva (Msz): Ferenczy 

János Kereöben lakik (SzO). 1733: Kérı. 1808: Kérı, Tyiró (82). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ 

(Tyiró, Tyireu) SzD Szamosújvári js (Je 414). 1913: Kérı SzD vm (Az). – 1909/19: Chireu, K, staŃ. 

baln., L 453: r 246; m (45). > Chirău > BăiŃa = Su 1: 62. 1214 Kereu, 1219 Kerew (Tr) {?}, 

1293–1854. [13 C] 

Kerpenest Br (Brassó-K, a Tatrang j. p.) 1888: Kerpenyest Alvidéki js (Je 414). 1913: 

Kerpenest Prázsmár tartozéka (H). – 1909/19: Cărpiniş, K, &, v. Preşmer (38). = Su 1: 128. 1913. 

– 1974: c. Tărlungeni {Tatrang kzs. faluja, É-i hrs} [37 D] 

Kerpenyéd Bi (Vaskoh-D hrs) 1588: Carpinet, 1600: Kerpenetw (Jakó 275). 1692: Kerpenyed 

(Mezısi 114). 1808: Kerpenyéth (82). 1851: Kerpenyest, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi 

uradalmában, erdıs, hegyes vidéken, egy domboldal mellett, 535 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Határa 1301 hold, ... Folyóvizei a Fekete-Körös, és Kristyorel nevü patak (Fé 2: 

210). 1888: Kerpenyét Vaskohi js (Je 414). 1913: Kerpenyéd Bi vm (Az). – 1909/19: Cărpinet, K, 

L 533: r 530 (38). = Su 1: 128. 1588–1851. [21 C] 

Kerpenyes 1. Fe (Verespatak-NyÉNy) Az abrudbányai, majd a zalatnai kincstári uradalomhoz 

tartozott. Juhtenyésztés, aranymosás, az Abrud-patakon érczúzómalmok. 1595: Koerpenes (Ve: 

Doc. IV. 193). Itt született Ioan Cloşca, az 1784-es felkelés egyik vezére. 1733: Kerpenis, 1750: 

Kerpényes, 1760–2: Kerpenyes. 1808: Kerpenyes, Körpenyes (82). 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ AF 

Verespataki js (Je 414). 1913: Abrudkerpenyes AF vm (Az). – 1909/19: Cărpiniş, K, & Vârtop 

(Vurtop), L 1514: r 1500 (38). = Su 1: 128. 1595–1913. – 1974: c. Roşia Montană {Verespatak 


Kerpenyes 2. Szh (Szerdahely-DNy) 1488: Kopelsbach (Berger 53). 1532: Kerpeneys (Scheiner 

34). 1733: Kerpenis, 1750: Körpényes, 1760–2: Kerpenyes. 1808: Kerpenyes, Kerpinis Szh (82). 

1861: ≈, Kerpenisch Szh (37) 1888: ≈ (Kerpenisch, Kappelbach, Kesselbach, Carpinis) Sze 

Szerdahelyi js (Je 414). 1913: Kerpenyes Sze. – 1909/19: Cărpiniş, K, Küppelbach, L 955 ort. r 

(38). = Su 1: 128. 1488–1854. – 1974: c. Gîrbova {Szászorbó kzs faluja Ny-ra} [34 D] 

Kerpest Bi (1808, 1888) < Korpafalva (1508). 

Kersec Hu (Déva-DNy) 1453, 1491: p. Kersecz. ¤Déva vár tartozéka (Cs 5: 101). 1733: 

Kersitz, 1750: Kerges, 1760–2: Klersek. 1808: Kersecz, Kerschdorf, Karseczu (82). 1861: ≈ Hu 

(22). 1888: ≈ (Kirsuz) Dévai js (Je 414). 1913: Kersec Hu vm (Az). – 1909/19: CârjiŃi, K, L 364: r 

363 (38). CîrjiŃi = Su 1: 156. 1453–1854. [33 D] 

Kersefalva * Za (Szakács mellett) 1439: Kirsa-Péter-lakása; 1525: Kersefalwa Világos várhoz 

tartozott (Cs 1: 736). − Su 2: 353. Kirsa-Peter-lakása. 

Kertes Za (Borossebes-É hrs) 1406: Kertes (BfO I. 498). 1553: Also-Kerthews, Felsev-Kerthews, 

Mézlö-Kertes, Bara-Kertes; 1561: Kápolnás-Kerthes, Császár-Kerthes, Mihály-Kerthes; 1574: 

Kertes (Márki II/2. 164). 1808: Kertes Ar (82). 1851: ≈, erdıs hegyes vidéken: 384 n. e. óhitü lak., 

s anyatemplommal (Fé 2: 211). 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je 414 & Toplicza). 1913: Kertes Ar 

520



vm (Az). – 1909/19: Chertiş, K, L 717: r 631; szlovák (43). > Prunişor = Su 2: 62. 1406–1851. [20 

D] 

Kerülıs Za>Ar (1913) : Karulos. 

Kerva * Za (a Fehér-Körös közelében, Keszend mellett) 1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint 

birtokrészeit: Kerva-t, Keszend tartozékát is zálogba veti Muronyi Vér Andrásnak (Cs 1: 737. 

Keszend). – Su 2: 352. 

Keseháza Bi (Tenke-DK) 1374: Kesehaza, 1587: Keshaza (Jakó 279). 1692: Kishaza (Mezısi 

117). 1808: Kisháza (84). 1851: ≈, {r} Kecse. Határa 2478 hold. ... Népessége 100 r. kath. és ref., 

1216 n. e. óhitü, fa paroch. templommal, urasági kıházzal és nagy magtárral. Vize a Karaszói 

patak, és egy Holt-Körös, Kristyor nevezetü, melly a Fekete-Körös áradását veszi fel. Birja a váradi 

deák káptalan (Fé 2: 224). 1888: ≈ Tenkei js (Je 437). 1913: Kisháza Bi vm (Az). – 1909/19: 

Cheşa, K, L 1492: r 1269; m, zs (43). = Su 1: 139. 1374–1851. – 1974: c. Cociuba Mare 

{Alsókocsoba kzs faluja, K-i hrs} [20 B] 

Kesmér * Za (Borosjenı táján) 1335: Kesmer (Tr). – Su 2: 352. 

Keserő Bi (Érmihályfalva-D) 1215: Laurentius de v. Quesereu; 1236: Petur de Kueserev; 1291–4: 

v. Keseru; 1333–7: Petrus sacerdos de v. Keseres, Matheus ≈ de v. Keserev. Bihari poroszló (1215) 

és várbirtok visszavevı bíró (1236) nevében tőnik fel. 1284-tıl az Osl nb. Keserőiek birtoka. A falu 

1291–4 között második alkalommal 10 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333, 1335–7: évi 6 gs 

pápai tizedet fizet (Gy 1: 633). 1435, 1486: Keserew (Cs 1: 613). *1580: Keserüi Dajka János, 

1618.XI.18-tól erdélyi református püspök (–1633.V.18, Gyfv). 1808: Keserő (Ér-) h. 1851: ≈, Bi 

vm, rónaságon, az Ér vize mellett. Népessége 2300 lélek, kik 200 rom. kath., és 50 zsidó kivéve, 

reformatusok, s mind ezeknek, mind a katholikusoknak helyben van anyatemplomuk. Határa 8000 

hold, ... egy domb csucsán hajdani klastrom helye Püspökdomb néven ma is kiismerhetı, és egy 

szigetbe szoritott kastély-maradvány. Birják a Fráter nemzetségbeliek 40-en (Fé 2: 211). 1888: Ér- 

Keserő Bi Érmihályfalvi js (Je 309). 1913: Érkeserő Bi vm. 1920: határfalu. – Cheşereu = Su 1: 

139. 1215–1851. – 1974: c. Cherechiu {Kiskereki kzs faluja É-ra} [10 B] 

Készás * Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tó közelében fekvı Egerszeg/Érszeg mellett) 1369– 

1377: Kesas (DocVal 222). – Su 2: 352. 

Keszend Za (Borossebes-D) Gerlai Ábrahámfiak birtoka 1350-ben: ... in montanis Kuzund in 

aurifodinis, ubi sunt quatuor descensus aurifodinarum ... post hoc autem media villa octo 

possessionum Kuzund vocatarum in possessione Mortunuskuzyndy dicta. 1363-ban I. Lajos király 

ugyancsak e családdal kapcsolatban a montana aurilavatorii in rivulo Kuszund nevő aranymosóhely 

tulajdonjogáról intézkedik. 1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint birtokrészeit: in possessionibus 

Agyagbel, Kisagyagbel simulcum possessionibus Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, 

Eperjes, Kerva, Albopataka in pertinenciis Keöszend zálogba veti Muronyi Vér Andrásnak. 1363. 

évi oklevél említi Kıszend patakot Pankota várossal kapcsolatban; 1513-ban a Gerlai Ábrahámfiak 

birtokai közt a zarándi Agyagbeél is elıfordul; az 1561. évi adólajstromban Agyagbelvideke 

Kápolnavidéke után soroltatik föl a Bátoriak birtokában, tehát már mint Világos vár tartozéka; 

Keszendvideke pedig (az Aranybélvidékére következı) Kapronczavidéke Ábrahámfi-birtok után, 

az Ábrahámfiak birtokában. Az említett ″vidékek″-hez tartozó falukat azonban az adólajstromok 

nem sorolják elı. E helyek valószínőleg mind egy csoportban feküdtek, mégpedig a Fehér- 

Körösnek Bökény felé nyíló ama mellékvölgyében, melyben a régi Kıszendnek megfelelni látszó 

mai Kiszindiát találjuk. Egy Eperjes nevő helységet a Méreg, Toldi s más családok birtokában az 

adólajstrom is ismer, ez azonban odább nyugatra, a mai Kurta-Kér vidékén feküdt (Cs 1: 737. 

Kıszend). XV: Kuzynd, Kewzend, 1574: Közönd (Márki II/1. 235). 1808: Kiszindia Ar (86). 

1851: ≈, 10 kath., 1364 óhitü lak., anyatemplommal. Határa igen nagy, de bérczes, sovány; erdeje 

roppant; patakjaiban pisztrángot fog; van szőrkallója is (Fé 2: 227). 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je 

437). 1913: Keszend Ar vm (Az). – 1909/19: Chisindia, Kiszindia, L 1723: r 1683; m (46). = Su 1: 

143. 1349–1913. [32 B] + Su 2: 372. 1350: p. Mortonoskuzyndy (Tr). {Mondorlak mellett} 

521



Keszeügye {'Keszevize'} * Bi (Szentjobb mellett?) 1169: villa Kezeügye, Kezüge (Tr). – Su 2: 353. 

Keszi nevő falvaink a magyar Keszi törzsbeliek települései: 

Keszi 1. Ar (Lippa-DNy) 1278: t. Erdizadkezi; 1334: Thomas sacerdos de Kezi, Kezy. A magyar 

Keszi törzsbeliek települése; az Erdıszád név (jelentése: erdıtorok) a vidéket határozza meg, ahol 

fekszik. 1278-ban Pál bán végrendeletében öccsére: Pósa ispánra hagyja. Papja 1334.I: 13 gs, 

1334.II: 7 1/2 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 180). 1439, 1461: Kezy (Cs 1: 774), 1761: Gessinz 

(Borovszky: Temes, 66). A török pusztítás után románokal települt be. 1808: Keszincz vel Keszéncz 

h. 1851: Keszincz, Te vm. Lakja 2110 n. e. óhitü, s 5 zsidó. Anyatemplom. Birja a kir. kincstár; 

ezelıtt Lovász Josepha jószága volt (Fé 2: 215). 1888: Keszincz Te Lippai js (Je 415 & Rekitta 

psz). 1913: Lippakeszi Te vm (Az). – 1909/19: CheşinŃ, K, L 2130: r 2107 (43). > ChesinŃ = Su 1: 

139. 1334–1913. – 1974: c. Zăbrani {Zábrány kzs faluja D-re} [32 A] 

Keszi 2. * Bi (Szalonta-D) 1220: Vacy de v. Qezy; 1290: t. Kesew. 1220-ban egy lakója ısi 

várnépeket vádol. 1290-ben Vásári határosa É felıl (Gy 1: 633). 1404: Kezew, 1473: Repaskezy 

(Jakó 276). 1422: p. Kezy. Vásárival együtt említik; 1468, 1473, 1481: Repeskezy ~ Repaskezy (Cs 

1: 613). 1808: Keszi (Répás-) h. Hnt. 82: Répáskeszi. – Su 2: 391. 1220–1473. 

Keszi 3. > Keszü Ko (Kolozsvár-ÉK, Mocs hrs) 1312: Kezw. Myketeleke hj: út Palatkáról Kezw 

erdı felé, út Kezw erdı felıl Kamarás (Vk) faluba (An 3: 307). 1312: via a Polotka tendit versus 

silvam Kezw (Cs). =: silva =; 1332–5: Joannes sacerdos de Kezev, Kezy. 1334: t. Nicolai dicti Was. 

Nevébıl következtetve a Keszi törzsbeli vitézek, utóbb várjobbágyok települése. 1312-ben a 

Kamarás és Palatka közti határ megvonásakor említik a Keszi-erdıt. Légen 1334-i határjárásakor e 

helyen Wass Miklós birtokos. Papja 1332 I: 16 új báni, 1333 I-II: 15 keresztes báni, 1334 I: 12 d, 9 

montán d, 1334 II: 8 keresztes d, 9 kisdénár, 1335 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 352). 1413: 

Kezew. Iklódi, I. Bekefi, Dési, Györgyfalvi ~ Gyf. Henke, Kendi, Bádoki, Báldoni Nagy, Récsei, 

Wass, Képiró, Keszi s más birtokosoké. Jbn 1447: Székely Benedek, Bonchidai Kelemen, Vajda 

István, Máramarosi András, Ádám Lırinc, Kályáni Mátyás (Cs 5: 367. Keszö). 1587: Kezj. – E: fl. 

8, A: fl. 2 (Dé 53). 1733: Keszı, 1750: Keszeu. 1808: Keszi vel Keszü h., Tyiszou val. 1861: Kesző, 

Kiszó Ko (13). *1883.XII.10.: Járai István, a Bethlen Kollégium tanára, majd igazgatója (–193?). 

1888: Keszü (Keszi, Tyiszeu) Mocsi js (Je 415). 1913: Mezıkeszü Ko vm (Az). # Kós 

/szőcsmesterség/ (1947 : 1979). – 1909/19: Chişeu, K, L 601: r 72; m (46). Chesău = Su 1: 139. 

1312–1913. – 1974: c. Mociu (Mócs kzs faluja} [23 A] 

Keszi 4. KSz (Tasnád-Ny) 1475: Kezy (Cs 1: 558; P); 1516: ≈, 1547: Kezi (Petri III. 648). 

1760–2: Keszi. 1808: Keszi (Oláh-) ~ Keszü, Tyiszoú-rumuneszk (82). 1850: Nemes Keszei, 

Tyisseu nemiseszk (StTr). 1888: Keszi (Chiseu) Szi Tasnádi js (Je 415 & Oláh-Keszi). 1913: 

Keszi Szi vm (Az). – 1909/19: Chiseu, K, & Chiseul-român (Oláhkeszi), L 285: r 17; m (46). > 

Chisău = Su 1: 143. 1475–1854. – 1974: c. Săuca {Szıdemeter kzs faluja, Ny-i hrs} [11 A] 

Keszi 5. * Za 1. Csamakeszi (?) 1307: Károly király Tamás comes fia Beke magisternek adja 

Waraskezv, Chimakezv ~ Chomakez és Z...dy Bihar vm-i falvakat/földeket (An 2: 173. E v o XVI: 

Varaskezo, Chomakezi). 1344: p. Chanakezu, Chamakezew, Chamakesu, Chanakezeew (Tr). =: 

Chanakezu, Chamakezew; 1515: Chwnakezy (Cs 1: 729. Csuna-Keszi). – Su 2: 307. 

Keszi 6. * Za 2. 1344: Sámolykeszi Bátor (Bi vm) határosa (Gy 1: 599). 1332: sacerdos de v. 

Gemulkezev, 1334: Samulkesev, 1336: Zamulkezev, 1337: Gemtiklesev [: Samulkesev], 1344: 

Samugkezew (Tr). – Su 2: 141. Somoşcheş {: Somoskeszi; ez pedig (Fekete)Bátortól D-re az 5. 

falu! 1332-tıl Somoskeszi adataival} 

Keszi 7. Za 3. (Borosjenı-É, Csermı-É hrs) 1344: Samugkezew, 1461: Samulkezy ~ Samolkezy. 

Vámhely volt (Cs 1: 743. Sámoly-Keszi. Ma Somoskeszi). 1745: Somostyes (Su). 1808: 

Somoskesz, (m) Somoskeszi (149). 1828: Somos Keszi, Somos Köz (Nagy 32). 1851: Somoskesz, 

Somostyes, Ar vm. Van 1162 n. e. óhitő lak., anyatemploma, oskolája, derék urilaka. Határa 7600 

hold, ... Birja Jakabffy Gergely (Fé 4: 37). 1913: Somoskeszi Ar vm Borosjenıi js (Az). – 

522



1909/19: Şomoşcheş, Somoskesz, L 2088: r 2010; m, zs (175). Somoşcheş {!} = Su 2: 141. 

{Sámolykeszi adataival.} 1745–1913. > 1974: Şomoşcheş c. Cermei {Csermı kzs faluja} [20 D] 

Keszi 8. * Za 4. (Somoskeszi mellett) 1560: Kekezhi (Márki II/1. 238). – Su 2: 350. 

Keszi 9. * Za 5. Váraskeszi 1307: Károly király Tamás comes fia Beke magisternek adja a Bihar 

vm-i Waraskezv, Chimakezev ~ Chomakezi és Z...dy falvakat vagy földeket (An 2: 173. E v o XVI: 

Varaskezo, Chomakezi). 1332: sacerdos de v. Varaskesev, 1344: p. Varaskezu, Waraskezew; 1347: 

v. Waraskezu (Tr). Váraskeszi Lépes család: György 1404–27: prépost, 1427–42: erdélyi püspök. 

Loránd 1427: erdélyi alvajda. Bernát 1505 Rákosi országgyőlésen Zaránd vm követe (Nagy Iván 

VII. 95). 1438: Varaskezy (1332-tıl Cs 1: 747. Váras-Keszi). 1438: Waraskezy (Demény, 1960. 

269. 15). 1442.III.15.: Waraskezy-i Lépes Loránd volt erdélyi alvajda Gyaluban tartott 

döntıbíróság tagja topaszentkirályi zálogos részbirtok feletti jogvitában < III.19. (KmJkv 435). – 

Su 2: 418, Varaskesev, 1332–1438. 

Keszin * Te/Szö (Karánsebes-É hrs, Jász falu mellett) 1438: Alsokezyn, Felsekezyn in comitatu 

Themes; 1485: Kzyn in districtu cvitatis Karansebes (Cs 2: 45). 1530: Kyzyn; 1590: pr. Agzyn alias 

Kzyn, Zezyn (Pesty: Szörény II. 274). – Su 2: 360. 

Keszlér Kü (Küküllıvár-D) 1439: p. Kezler (Cs); 1439.II.2.: Kezler Gyerımonostori Kabosbirtok 

(KmJkv 109); 1461.VII.31.: Kessler Guti Országok birtoka (1591). 1461: p. Kessler (Cs); 

1480.VIII.10.: Kezler, ld Mikeszásza (KmJkv 2305). 1493: p. Kezler, Kezleer. Guti Ország, 

Szebeni Horváth, Haraszti, András deák budavári kir. udvarbíró, Bálint váradi püspök, Miskefiak 

birtoka. 1461: c. q. (Cs 5: 883). 1733: Kesler, 1750: Kezler, 1760–2: Keszler. 1808: Gezlér ~ 

Keszlér, Kesslen, Tyerlir (59). 1861: Keszlér Kü (8). 1888: ≈ (Kesseln, Tjesler) KK 

Hosszúaszói js (Je 415). 1913: Keszlér KK vm (Az). – 1909/19: Chesler, K, Kesseln, L 970: r 963 

(43). = Su 1: 139. 1439–1854. [35 B] 

Keszöd * Tt (Temesvár-D, Bánlak közelében) 1329: terra Keseud (Tr). – Su 2: 352. 

Kesztafalva * Te (Detta táján) 1447: Kezthafalwa, 1462: Kazthafalwa Doboz 3. tartozéka volt. 

Tán a mai Kiszetónak felel meg {Aligha!} (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 353. 1462. 

Keszteg Bi (Élesd-DNy hrs a Sebes-Körös b. p.) 1075: in Caztech. I. Géza király a 

garamszentbenedeki apátságnak adott itt 7 házat és 5 ekealja földet (Gy 1: 633). 1309: Qvsceg. Pál 

Q-i clericus (An 2: 777). 1341: p. Kezteg (Tr). 1692: pr. Kesteg (Mezısi 101). 1808: Keszteg h., 

Kisztyeak val. 1851: Keszteg, Bi vm, 198 n. e. óhitü (Fé 1: 309. Esküllı alatt). 1888: ≈ (Tyisztág) 

Élesdi js (Je 415). 1913: Keszteg Bi vm (Az). – 1909/19: Chistag, K, L 516: r 440; m, zs (46). = Su 

1: 143. 1220: Questest {„Talán Keszteg“ Gy 1: 633}, 1341–1851. – 1974: c. Aştileu {Esküllı kzs 

faluja, Ny-i hrs} [11 C] 

Kesztölcz * Ar (?) 1169 k.: Kesztheltz (Tr). – Su 2: 352. 

Kétaklok * Asz (helye ismeretlen) 1291.III.12.: Ketokluk az aranyosi székelyek földjén (Er I. 478). 

– Su 2: 352. 

Keted {?< Ketted < > kedd} Hu (Kalán-DK, a Sztrigy mfm) 1377: kenezyatus villarum 

Olahalium Felkytid et Alkytid; ville volakales due Kitid, superior et inferior; 1391: ville 

wolachales ... utraque Keted;...1515: p. Alsokethyd, Fewlsewkethyd. 1377: a 2 hs kenézségét 

(Aklos kns-vel együtt) – Lajos király jóváhagyásával – László erdélyi vajda Szentgyörgyi László fia 

Miklósnak és Zajk fia Péternek adta mint a hőtlen Kende és fiai birtokait; késıbb Benczenczi, 

Arani ~ Porkoláb, Töreki, Rápolti, Macskási, M. Tárnok, Bélai, Váraskeszi Lépes, Korlátkıi 

Bucsáni (Cs 5: 101). 1733: Titid, 1750: Fitit, 1760–2: Kitid. 1808: Kitid (86). 1861: ≈ Hu (22). 

1888: ≈ (Tyityidu) Hátszegi js (Je 437). 1913: Kitid Hu vm (Az). – 1909/19: Chitid, K, L 800: r 

726; m, n (46). = Su 1: 144. 1377–1854. – 1974: c. Boşorod {Bosorod kzs faluja, ÉNy-i hrs} [34 

C] 

Ketesd {< mR. Ketes (1211: Keteus) szn. + d} (Bánffyhunyad-ÉK, az Almási úton, Bikal-É hrs; 

394 m) (XIII. szdi volt régi templomának nyugati része) 1399: Ketesd; 1437: via de Kethesd ad 

523



Alsofyld. 1454: p. ≈; 1519: p. Kethesth. ¤Sebesvár. 1435: Bánffy-birtok, zálogban a Keményeknél 

(Cs 5: 368). 1518–1554: KmJkv. 1587 Ksz: Ketesd. fl. 24 (Dé 62). 1733: Tetise, 1760–2: Ketesd. 

1780–1848: 13 tanítója ismert (Sebestyén 158). 1808: Ketesd, Tyetyisu (82). 1861: Kecsesd {!: 

Ketesd}, Tyelisu {!: Tyetisu} Ko (13). 1913: Ketesd Ko vm (Az). # KszHn 1942. 61. Kovács 

Ágnes: Kalotaszegi népmesék. I-II. Bp. 1943. Ke 1: 74; 120. kép: A ketesdi ref. fatorony 

(Debreczeni László rajza). Sebestyén K. MtT 1979. – 1929: Tetiş, L 474, H{Vá}: Huedin 5 km 

(AnR). > Tetişu = Su 2: 189. 1399–1854. – 1974: c. Fildu de Jos {Alsófüld kzs faluja, D-i hrs} [22 

A] 

Ketel Do (Bethlen-D) 1305: p. Katel; 1330: p. Ketel; 1332: Benedictus sacerdos de Ketyl. 

Becsegergely nb. Apa fiainak osztozásakor, 1305-ben Jakabnak jutott, 1330-ban Apa fia Jakab fia 

Jakab itteni részét Elefánti Dezsıvel szemben Jakabnak ítélik oda. Papja 1332 I-II: 8 dénár pápai 

tizedet fizet (Gy 2: 75). 1305: Katel. Apafi-birtok (An 1: 722). 1587: Borzás, Ketelly. – E: fl. 40, 

A: fl. 20. Ad rationem ill. dom. Principis ad Betlen accumulandum fl. 26 den 50 (Dé 43). 1646: 

Ketely (Makkai 421) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kettyü, 1750: Ketyu, 1760–2: Kéthely. 

1808: Ketely h. 1861: Ketely, Tyeti Do (16). 1913: Ketel SzD vm (Az). – 1909/19: Chetiu, 

Kéthely, L 320: r 291; zs (43). > 1956: CheŃiu = Su 1: 139. 1305–1913. – 1974: c. Chiochiş 

{Kékes kzs faluja É-ra} [13 D] 

Kétfél Te (Vinga-Ny) 1454: Kethfylew a Tariak birtokai közt (Cs 2: 51. Monostor). XVIII. századi 

tk: Ketfik (Görföl) (Cs); =: Kétfik, Götföl (Borovszky: Temes 54). 1808: Kétfél (82). 1851: ≈, Te 

vm, 410 r. kath. {német}, 1017 n. e. óhitü lak., nagy óhitü egyházzal, 2 óhitü lelkészszel 

vendégfogadóval, tisztilakkal. Dombos völgyes határa igen kies, ... Kitered 9064 holdra ... A 

majorsági földken nem rég 2 kertész község telepittetett meg, u. m. Kis-Szent-Péter, és Telep nevő 

... Birja Kétfélt a királyi kincstár, mellynek Turegyháza pusztája is itt fekszik, nagy kiterjedéső 

gazdasági épületekkel (Fé 2: 216). 1913: Kétfél Te vm Vingai js (Az). – 1909/19: Ketfel, K, L 

1850: r 45; szerb, n, m, szlovák, zs (100). Chetfel > Gelu = Su 1: 254. 1454–1851. – 1974: c. 

Variaş {Varjas kzs faluja, K-i hrs} [31 B] 

{Kétfél}Kistelep Te 1843-ban alapított falu. 1888: Kistelep Te Vingai js (Je 434). 1913: 

Kistelep Te vm (Az). – Colonia Mică = Su 1: 161. 1913. – 1974: » Gelu {Kétfél} 

Kéthorpágy * Do 1320: p. Kethurpaag. Zsombor nb. Mihály fiainak birtoka volt. Köblös és 

Mikestelke táján kereshetı (Gy 2: 75). – Su 2: 352. 

Kétnyíres Do : Nyíres. 

Ketrefalva * Hu (Jófı-ÉNy, Hu vm hr) 1468: p. Ketrefalwa. Illye város birtoka volt (Cs 5: 102). 

– Su 2: 352. 

Kétszeleste Mm : Konyha. 

Kettkikka Kr (Su) : Kika. 

Kettısmezı Do (Zsibó-DK, az Almás bp-i úton) 1350: Kwtteusmezeu (Tr). 1554.IV.24.: 

Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna Kettheosmezeo birtokbeli része negyedét leköti féjének 

(KmJkv 5299). 1560: Kettewsmezew, 1603: Ketteosmezeo, 1721: Kettös-Mezı (Petri III. 650). 

1733: Tetisul, Tetise, 1750: Kettösmezö, 1760–2: Kettıs Mezı. 1808: Kettısmezı Do (82). 1888: 

≈ (Tyeyis) Szi Zsibói js (Je 415). 1913: Kettısmezı Szi vm (Az). – Tetiş > 1909/19: Chechiş 

(Tetiş), Km, L 1264: r 1208; zs, m (42). = Su 1: 136. 1350–1854. – 1974: c. Bălan 

{Almásbalázsháza kzs faluja, É-i hrs} [12 C, D] 

Kétvisó Mm : Konyha. 

Keved Za (Csánki) : Köved. 

Keveres Te (Buziásfürdı-Ny) 1717: Keverisch, 1723–25: Keveresch (Mercy tk. Borovszky: Temes 

78). 1808: Keveres (Nagy-) (82). 1851: Nagy-Kövéres, derék falu, Te vm, 1940 lak., kik közt 1890 

n. e. óhitü oláh, 50 magyar r. kath., 10 reform., óhitü anyatemplommal. Urbéri határa 3939 hold ... 

524



Majorsági kaszálló 359 h. ... Birja a kir. alapítvány s feje egy uradalomnak, a minthogy székhelye a 

tiszttartóságnak (Fé 2: 270). 1888: Nagy-Kövéres Te Buziási js (Je 525). 1913: Nagykövéres Te 

vm Buziásfürdî js (Az). 1950: 10 református. – 1909/19: Chevereşul-mare, Nk, L 1995: r 1692; m, 

n, c (43). Ch M = Su 1: 139. 1717–1851. > Chevereşu Mare [32 C] 

Keves * Ar (?) 1479: Kewes Váradja vár 44. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). 

Kézd 1. Sv (Segesvár-K, a Kıhalmi úton) 1308–10: Kizd; 1328: Kyzd; 1345: Kezd, Kyzdy (Tr). 

1459.V.15., Datum in oppido Zazkezdy : Vingárti Geréb János erdélyi fıkapitány innen ír 

Miklósvárszék falvaihoz (SzO VIII. 91-92). 1460: Zazkizd (SzO III. 76). 1488: Kysch, 1508: 

Kyszch (Berger 68). 1733: Szászkéz, 1760–2: Szász-Kézd. 1808: opp. Kézd (Szász-), Kaysd ~ 

Keisd, Kizdul (83). 1861: Sz-K (város), Keisd, Kiszdu Sv (35). 1888: Sz-K (Kaissd, Kizdu) NK 

Keresdi js (Je 640). 1913: Szászkézd NK vm (Az). – 1909/19: Saschiz, Szk, Raissd (Reissd) {!: 

K...}, L 2163: r 838; n; 54 m (160). = Su 2: 98. 1308–1854. [36 B] 

Kézd 2. – Kézdi fıesperesség – Archidiaconatus [1199] Hylarius kézdi fıesperes (Er I. 27). 

1308: Miklós magister Kyzdy-i fe (An 2: 354); 1309: Kyzd. M fıesperes-kanonok is megerısíti a 

püspök-választási decretumot (707). (1316. IV. 18.e): Adorján magister Kyzdi ~ Kyzdy-i fıesperes 

Lapád visszaadásán (An 4: 262); 131(7): Adorján Kyzdi fe (502); 1317: Adorján Kyzd-i fe, dékán 

(516). 1539: Balázs lemhényi plébános kézdi alesperes (SzO VIII. 280). 

Kézd 3. Kézdi káptalan – Capitulum Kizd 1308: Kyzd-i káptalan (An 2: 499). 1309: Kyzd-i 

dékán Miklós jakabfalvi plb; a káptalan plébánosai (551). 1309: Bertoldus Kyzd-i dékán (576). 

1309: Kyzd-i dékánság (604). 1309: Bertoldus Kizd-i dékán (610). (1309): Kyzd-i káptalan 

plébánosi (645). (1309): Kyzd-i káptalan is utasítást adott a Sz. Mihály-eh elleni támadásra (664). 

(1309): Kizd-i káptalan kv (688). 1309: Bertoldus Kyzd-i dékán (743). 1587–9: Capitulum Kizd 

Kozd. – In censum Sancti Martini quotannis solennumerare in auro cuso fl. 500. Solutum est. 

1589. 7 Novembris Georgius Hin pastor ecclesiae Darolchiensis {Homoróddaróc}, decanus capituli 

Kizdensis in auro cuso solvit fl. 290. Eodem die Gregorius Velcher pastor ecclesiae Kachensis 

{Kaca} ex capitulo Kezdensi administravit fl. 210 (Dé 72). A XV. században hozzá tartozott: a) 

Segesvárszék legtöbb szabad települése: Szászkézd, Segesvár, Segesd, Apold, Hégen, Netus, 

Szászdálya, Erked, Bene, Rádos, Szászbuda; b) Kıhalomszék néhány szabad faluja: Sövénység, 

Szászzsombor {késıbb Székelyzsombor}, Homoróddaróc; több jobbágyfalu: Sárpatak, Héjasfalva, 

Szászkeresztúr, Mese, Moha, Zoltán, Pálos – az Olt áttöréséig. # Fabritius, K.: Urkundenbuch zur 

Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete desselben ehedem 

befindlichen Orden. Hst. 

Kézdikıvár < Peselnek Fe (Kézdivásárhely-ÉNy) XII-i templom nyomai (Orbán B.). 1332: 

sacerdos de Pusulnik, 1333: Pusulnuk, 1349: p. Pesulnuk, Peselnek (Tr). 1360.XI.25.: Dénes 

erdélyi vajda meghagyja az erdélyi káptalannak, hogy a Peselnek és Kászon patakok közt levı 

földet, fele Bálványos várával együtt, ossza el öt egyenlı részre, s annak háromötöd részébe Sándor 

fiait, továbbá János fia Miklóst és Apor fia Istvánt, kétötöd részébe pedig Peselneki {de Pysulnuk} 

István fia Lászlót iktassa be (SzO VIII. 25-29). 1502.IV.20.: Naghpeselnek Kézdi Sándor Simon 

fia János egészbirtoka (KmJkv 3243); 1517.IV.26.: Somkeréki Erdélyi Márton Peselnek 

egészbirtokot átengedi Kiskendi Baládfi Jánosnak (3621); 1517.VI.25.: S. E. János özvegye a 

reászállott Naghpeselnek egészbirtokot S. E. Mártonnak vallja (3628); 1517.XI.10.: ≈ (3645). 

1603: Pesselnek (SzO IV. 163). 1808: Peselnek, Pesélku (126). 1808: FF Peselneki js szh. 1827- 

ben templom, 1858-ban iskola épül. 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 574). 1913: 

Kézdikıvár Hsz vm (Az). 2004.X.14. Déli harangszó Duna Tv. 2004.X.30. Duna Tv. – Peşelnic 

> 1929: Petriceni, L 1217, H{Vá}: Sânzieni 6 km (AnR). = Su 2: 39. 1332–1854 {1913}. – 1974: 

c. Sînzieni {Kézdiszentlélek kzs faluja ÉNy-ra} [38 A] 

Kézdiszék [1270–1272] Keezd-i székelyek (Er I. 304); 1291.III.12.: Aranas földön lakó Keezd-i 

székelyek (478); 1291: Aranias menti Kezd-i székelyek (492). 1307: Vduor fia András Kyzdy-i 

székely (SzO III. 6-7; An 2: 236). 

525



Kézdiszentkereszt Ké/Hsz (Kézdivásárhely-É 9 km; 600 m; vá) 1332: sacerdos de Polyan (Tr). 

1567: Polijan (SzO II. 222). 1614: Polyán 88 családfı (Ké 13). 1614 és 1635: János deák schola 

mester (SzO). 1733: Polijun, 1760–2: Poljan. 1762: felépül római katolikus új temploma. 1802-ben 

földrengés, 1822-ben tőzvész pusztította. 1808: Polyán (Kezdi-) ~ Poján (131). 1861: Polyán Hsz 

(30). 1913: Kézdiszentkereszt Hsz vm (Az). 1937: Domokos Pál Péter itt győjti a MioriŃa ballada 

párját: Kicsi csobánka. 1968: kzskp; 1969 L 1535 + 4 faluja: 4195: Bélafalva 580 (2 km), 

Esztelnek 1102 (5 km), Kerpenyes 580 (9 km), Kurtapatak 398 (3 km) (Kovászna megye, 1969). 

Kézdiszentkereszt bemutatása 2004.VIII.22. Duna Tv. – 1909/19: Poian, Kszk, L 1654: r 110 

(136). = Su 2: 50. 1332–1854 {1913}. [38 A] 

Kézdivásárhely Ké/Hsz (Sepsiszentgyörgy-ÉK) 1407: Toriawasara, 1427: Thoryauasara, 1463: 

opp. Thorya Vasarhel (SzO I. 102, 122, V. 20). 1530.VIII.10.k.: János király Kyzdywasarhel 

mezıvárosának hetivásárokat és évenként három országos vásárt adományoz (SzO VIII. 274-275). 

1614: 155 családfı (Ké 1). Moldovával kereskedı híres kapuváros. 1625.IX.3.: Bethlen Gábor 

fejedelem Sepsiszentgyörgy, Ilyefalva, Kézdivásárhely és Bereck mezıvárosokat Sepsi, illetve 

Kézdi szék bíráskodása alól kiveszi (SzO VIII. 360-361). 1733: Vásárhely. 1808: opp. Vásárhely 

(Kézdi-), Neoforum ~ Siculopolis, Neumarkt, Osorhéj (182). 1861: XXXII. {th} Kézdi-Vásárhely 

(város) Hsz (29). *1886: Bányai János geológiai szakíró, szerkesztı (–1971, Szuh). 1888: ≈ Hsz 

Kézdi js szh, 1888: ház 892, L 5182 (Je 416). *1903: Földi István író, szerkesztı, népmővelı (– 

1967, Dombóvár). 1913: Kézdivásárhely Hsz vm (Az). « Kanta, Nyujtód, Szászfalu, Oroszfalu. 

1972.III.3.: Múzeumának megnyitása. – 1909/19: Chezdi-Oşorheiu, Kvh, L 5638: r 109; m, zs 

(44). > Tîrgul Secuesc = Su 2: 196. 1407–1854. > Tîrgu Secuiesc [38 A] 

Kezeld * Te (Temesvár táján) 1335: Kezeld (Tr). – Su 2: 353. 

Kibéd Msz (Szováta-DNy, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1499: Kijbed, 1561: Kibed; 1575: Kybed, 

Kybéd; 1602: Kibéd (SzO I. 291, II. 217, IV. 36, VIII. 302, V. 207). 1614: Kibéd 59 családfı (Msz 

79). 1635: András deák gyalog mustrált (SzO). 1808: Kébéd (80). 1861: Kibéd Msz (32). 1888: ≈ 

MT Nyárádszeredai js (Je 416). 1913: Kibéd MT vm (Az). 2004.VIII.v: Seprıdi János zenetanár, 

népzenegyőjtı születési évfordulóján Seprıdi János és fe: Felméri Katalin emlékére kopjafát 

emeltek. Seprıdi Jánosnak mellszobrot állítottak. Híradás 2004.IX.13. Duna Tv. # Ráduly J.: 

Kibédi helynevek a XVIII-XIX. századból {1752–1876} (NyIrK 1970. 2); Kibédi népballadák 

{155 szöveg és 38 dallam a lejegyzett 198 szövegbıl és 90 dallamból} 1975. Sipos G. MtT 1980. 

& Kibédi Varga Áron költı. – Chibed = Su 1: 140. 1499–1854. [24 D] 

Kicsibükk Gy/Cs (Remete-ÉNy) 1956: Kicsibükk Gyergyóremete tartozéka. – FăgeŃel = Su 1: 226. 

1956. – 1974: s. F c. Remetea {Gyr kzs. faluja} [25 A] 

Kide Do (Doboka-Ny) 1292: Kydeu (Er I. 514). 1332: Agnes, relicta quondam c-is Karachun nob. 

de Kyde ac Jo. et Mich., f-i, p/t. Kyde; 1333: t. Kydeu. 1333-ban bemutattak egy oklevelet, mely 

szerint Rozvai Balázs fiai: Imre és László Kide és Biszótelke földet még 1292-ben átadták Egyed 

fia Karachin feleségének, Vana leányának, Annusnak, mint a Vana felesége után járó hitbért és 

jegyajándékot. 1332-ben Kidei Karachun ispán özvegye és fiai Kidét el akarták adni Bonchidai 

Istvánnak, de Wass Miklós és rokonai szomszédság jogán tilalmazták az eladást (Gy 2: 76). 

1587: Kyde. – E: fl. 3. A: fl. 1. Nobiles omnes (Dé 38). 1635 Barót (Hsz): Ambrus István 

Kideben lakik Doboka Varmegjeben (SzO). XVIII. szd: Sipos Dávid híres kıfaragó; fennmaradt 

több templomi szószéke. 1808: Kide h., Kigye val. 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ (Kigye) Ko 

Kolozsvári js (Je 416). 1913: Kide Ko vm (Az). # Járdányi P.: A kidei magyarság világi zenéje. 

Kv 1943. – 1909/19: Chidea, K, L 759: r 188; m, zs, c (44). = Su 1: 140. 1332–1854. – 1974: c. 

Vultureni {Borsaújfalu kzs faluja, ÉK-i hrs} [22 B] 

Kide 2. * Sza (Nagykároly-D) 1327, 1341: Kyde (Tr). 1327: Kyde, 1393: Kide; 1492, 1509. 

Kigye keletkezése említésénél (1327) bizonyosan sokkal régibb idıre nyúlik vissza. Kisbirtokos 

tulajdonosai a középkor végéig kezükben tartják (Maksai 161. Kigye). 1473: Kide (Cs 1: 478). 

1888: Kigye psz (t) Mezıpetri Sza Nagykárolyi js (Je 416). – Su 2: 358. 1327–1393. 

526



Kigyik Bi (1808) : Kegyek. 

Kígyós * Kr (Detta táján) 1370: Kygyos (Cs 2: 103). − Su 2: 358. {P} 

Kígyó(s)falva * Za (Körösbánya táján) 1464: Kygyofalwa ~ Kygyosfalwa Világos várhoz tartozott 

(Cs 1: 736). − Su 2: 358. 

Kika * Kr (Resicabánya-DDNy, Nermed mellett) 1598: Kettkika (Pesty: Krassó II/1. 273). – Su 2: 

352. {Dealul Chica ırzi emlékét} 

Kilencfalu (Neun-Dörfer): kilenc barcasági magyar falu, a törcsvári uradalom tartozéka; ld. 

Törcsvár. 

Kilyén Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D hrs) XII.v.–XIII.e: a templomdomb ez idıben temetı volt. 

Unitárius mőemléktemploma – nyújtott félkörös záródású apszisú templom – építése a XIII. szd 

2.f-re tehetı (1981. évi ásatások. Székely Z.). 1334: sacerdos de Kylien (Tr). 1462.V.3.: Mátyás 

király Kilyéni {de Kylyeen) Antal állítólagos gyilkosainak stb. megkegyelmezett (SzO VIII. 95). 

1480.II.25.: Kilyéni Czerjék Bernát (SzO VIII. 145). 1513.XI.8.: Kilyéni {de Kyllyen} Czirjék 

Balázs (SzO VIII. 399-400). 1567: Kijilyen, 1583: Kilien, 1591: Killiyenfalva, 1602: Kilin (SzO II. 

222, V. 137, 151, 206). 1614: Kilyén 54 családfı (Se 29). 1733: Kilyen. 1785.V.1.: itt hunyt el 

Halmágyi István (1719–) naplóíró, fıkirálybíró. 1808: Killyén ~ Kilyén (83). 1861: Killyén Hsz 

(29). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 416). 1913: Kilyén Hsz vm (Az). – 1909/19: Chileni, K, L 526: r 

34; m (44). > Chilieni = Su 1: 141. 1334–1854. [37 D] 

Kilyénfalva Gy (Gyergyószentmiklós-D) 1576: Kyljenfalva (SzO IV. 43). Tekereopatak cum 

Kylienfalva (Venczel 36). 1760–2: Kilyénfalva. 1808: Killyénfalva ~ Kilyénfalva (83). 1861: 

Kilyénfalva Cs (30). 1888: Gyergyó-Kf Cs Gyergyószentmiklósi js (Je 353). *1909: Jakab Antal, 

1980-tól erdélyi római katolikus püspök (–19??). 1913: Kilyénfalva Csik vm (Az). # Dr. Fodor F.: 

Kilyénfalva. Falumonográfia. Mvh 1955 {!: 1995}. – Chileni = Su 1: 141. 1576–1913. – 1974: c. 

Suseni {Gyergyóújfalu kzs faluja, ÉK-i hrs} [25 A] 

Kimp Bi (1888) : Vaskohmezı. 

Kimpány 1-2. Bi (Vaskoh-ÉK) 1808: Alsó- és Felsıkimpány, együtt : Rézbányamezıs. 

Kimpány 3. Bi (Belényes-É) 1808: Kimpány (Papmezı-) (83). 1851: Papmezı-Kimpány, Bi 

vm, hegyes vidéken: 505 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Van itt 384 h urb. szántó, 128 h rét, 

120 h legelı; majorság 200 h. Vize a Ró patak. Birja gr. Porcia Otto (Fé 2: 219). 1888: P-K Bi 

Magyarcsékei js (Je 567). 1913: Nagypapmezı Bi vm (Az). – 1909/19: Câmpani, Pmk, L 602: r 

587; m, zs (36). Cîmpanii de Pomezeu = Su 1: 155. 1492, 1508 {! : Papmezı}, 1828 –1913. [21 A] 

Kimpulunyág Hu (1913) : < Nyakmezı. 

Kimpumáre Ar 1909/1919: Kimpumáre Kávna tartozéka (36). – Cîmpul Mare = Su 1: 156. 1909. 

Kincse (Küncsej) * Bi (Érsemjén-K) 1291–4: in Kunchey. 1318: Nicolaus et Mauricius de 

Kenchey; 1323: Johannes f. Mauritii de Kenche, ... Thomas dictus Nakas nob. de Kenche; 1338: 

p/t. Pauli dicti Nakas (~ Nyakas) Kynche. A falu 1291–4 között az elsı fizetéskor 24 kepe tizedet 

ad a püspöknek. A Kencsei nemesek Lecsméren (Kraszna vm) vesznek földet (1318) és 

eskütársként (1323) szerepelnek (Gy 1: 634). 1338: Kynche, 1489: Kencse (Cs 1: 612. Kencse). 

1342: Kenche (Tr). 1864: Kincse Érsemjén hr (Pesty; Gy). – Su 2: 357. 

Kincses 

Kü/KK (1913) : Kincsi. 

Kincses To (Régen-DK) 1453: p/v. Kenches. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 713). 1644: Kinczes, 

Kinczies (Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kintsis, 1750: Kincses, 1760–2: Kintses. 

1808: Kincses (83). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ MT Régeni alsó js (Je 417). 1913: Kincsesfı MT 

vm (Az). – 1909/19: Chinceş, Kf, L 516: r 514 (45). > Comori = Su 1: 163. 1453–1854 {1913}. – 

1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja DK-re} [24 B] 

Kincseszeg Csik 1808: Kincseszeg (83). Hnt. 13: » Csikszentkirály. 

527



Kincsi Fe (Dicsıszentmárton-ÉNy) 1268: t-m Novi Castri Kunchey vocatam; 1291: t. ≈. 

Kincsedújvár (Marosújvár) tartozéka volt, melyet István ifj. király 1268-ban Tyukod nb. Gerendi 

Sámson fia Jakabnak adott, majd III. Endre megerısítette Jakab testvéreit birtokában (Gy 2: 169). 

1424: p. Kench; 1438: v. Kinches; 1439: v. Kynches; 1461: c. q. de Kenche. Lapáti, Medgyesi Dor 

~ Dorn, Kiskendi Baládfi, Szász ~ Enyedi-birtok (Cs 5: 883. Kü vm. Kincses). 1733: Kincses, 

1750: Csincsis, 1805: Kincsi. 1808: Kincsi h. 1861: ≈ Kü (8). 1888: Kincses (Chinchisu, 

Kincsi) KK Radnóti js (Je 417). 1913: Kincses KK vm (Az). – 1909/19: Chinciş, K, L 531: r 513 

(45). > Chinciuş = Su 1: 142. 1424–1854. – 1974: c. Adămuş {Ádámos kzs faluja É-ra} [23 D] 

Kingyed * Ar (Nagyvarjas és Sofronya közt) 1334: Poka (sacerdos) de Kynged, Gota ≈. Papja 

1334 I: 5 gs, 1334 II: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 180). 1439, 1463, XVI-i adólajstrommokban 

Kinged-et Szioddal együtt emlegetik (Cs 1: 704. Sziond Csa). 1463: Kynged, 1530: Kynget, 1534: 

Kenged, 1539: Kyngeth, 1560: Kinyed ~ Kyngeth, 1663: Kingyed (Borovszky: Csanád II. 279). – 

Su 2: 358. 1334–1663. 

Királybánya Hu (Vajdahunyad-D) 1750: Banya lui Kraj ; 1760–62: officina 

Királybányatoplicza. 1808: Királybánya, Königsgruben, Bájákrájuluj (83). 1861: ≈ Hu (22). Hnt. 

13: Kb+T > Királybányatoplica Hu vm (Az). – Baia Craiului = Su 1: 52. 1750–1913. » Cinciş- 

Cerna {Csolnakos}, 1974: c. Teliucu Inferior {Alsótelek kzs faluja} [33 D] 

Királyerdeje hn 1456: Kiralyerdeje Mócs (Ko) hr. 

Királyerdı, roppant puszta Bi vm-ben, Dobrest mellett. Határa 15 000 hold, melllybl 13 000 h. 

magas hegyes bikkes erdıség, 2000 hold irtás, melly haszonbérbe adatik a tulajdonos kir. kincstár 

által. Számos patakjai, kısziklás barlangjai vanak, szép öreg bikkes erdı, melynek hasznát senki 

nem veszi s többnyire kóborgók tanyája. Vizei a Vida patak pisztrákokkal, s a Ró pataka (Fé 2: 

219). 

Királyerdıje hn 1291: III. András király a tordaaknai királyi hospeseknek meghagyja a Tordaihasadékon 

túli Kyralerdewye nevő királyi erdıt (Er I. 482). 

Királyfája * Csa (Óbesenyı és Volkány közt) 1345: Keralyfaya. Csanád nb. Telegdiek öröklött 

birtoka (Gy 1: 849. Besenyı 2). =: ≈ (Cs 1: 706. Veres-dob). =: p. ≈ (Tr). – Su 2: 351. 

Királyfalva 1. Ko (Régen-Ny, a Kolozsvári úton) 1549: Királyfalwa (Ve: Doc. V. 295). 1733: 

Kirájfalva, 1750: Királyfalu, 1760–2: Mezö Királyfalva. 1808: Királyfalva (83). 1861: ≈ Ko (13). 

1888: Mezı-Királyfalva (Krajfaleon) Ko Mezıörményesi js (Je 503). 1913: Mezıkirályfalva Ko 

vm (Az). – 1909/19: Craifalăul-de-Câmpie, Mkf, L 591: r 517; m, zs (57). > Crăeşti = Su 1: 173. 

1549–1854. > Crăieşti [23 B] 

Királyfalva 2. (Regis Villa) Kü (Dicsıszentmárton-DNy, a Kis-Küküllı j. p.) 1332: Paulus 

sacerdos de v. Regis. Papja 1332 I: 40, 1332 II: 14 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 555). 1348: v. 

Kyralfolwa; magna via ascendens de ≈; 1405: via qua de p. Adamus itur ad p. Kyralfalwa; 1412: v. 

≈ hungaricalis. Szentléleki ~ Kizdi, Dicsıszentmártoni Sándor, Keszi ~ Keszi vagy Tarnóczi 

Székely, majd Somkeréki Erdélyi, Gerendi, Bánffy és Szapolyai-birtok (1348-tól Cs 5: 884). 1403: 

villis Kyralffalwa, Chywdethelke hungaricalibus {ld Dicsıszentmárton} (SzO VIII. 39). 1492.V.6.: 

Keszi Székely László Kyralfalwa birtokbeli részét elcseréli, ld Dicsıszentmárton (KmJkv 2783); 

1502.IV.30.: Kyralfalwa egészbirtok Kizdi Jánosé (3243); 1517.IV.26.: ≈-n Somkeréki Erdélyi 

Márton birtokos (3621); 1529.II.8.: ≈ ld Dicsıszentmárton (4245); 1546.XII.6.: Tarnóczi 

Sebestyén testvéri szeretetbıl Susalit-Horváth Jánosné Romhányi Zsófiának ajándékozza 

Kyralffalwa-n azt a jobbágytelket, amelyen Tóháti Antal lakik (4894); 1550.I.13.: ≈, ld 

Dicsıszentmárton (4989). 1587: Kyralyfalwa. – E: fl. 32. A: fl. 16 (31). 1638: Kiralyfalva 

(Makkai 569) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Királyfalu. 1781: czinigetı : Szénégetı (SzTA V.). 

1808: Királyfalva h.1861: ≈ Kü (8). *1863.II.7.: İsz János (–1941.XI.4., Mvh) tanító, 

népmesegyőjtı. 1884-tıl Kibéden, 1901–33 között Pócsfalván tanított. 1888: ≈ (Krajfaliu) KK 

Dicsıszentmártoni js (Je 417). 1913: Magyarkirályfalva KK vm (Az). – 1909/19: Craifalău, Kf, L 

528



1153: r 438; m (57). > Crăieşti = Su 1: 173. 1332–1913. – 1974: c. Adămuş {Ádámos kzs faluja 

DNy-ra} [35 B] 

Királyföld: a Nagy-Küküllı és az Olt közének elhomályosulóban levı tájneve. A név a terület kora 

Árpád-kori jogállásának emlékét ırzi. A viszonylag ritkán lakott Dél-Erdély a 13. sz-ig hatalmas 

összefüggı királyi birtok volt (a középkori oklevelek „terra regis“, „fundus regius“ néven említik). 

Itt kaptak hőbéres birtokot az erdélyi szászok elsı csoportjai. Késıbb ezen a területen alakultak ki a 

szász székek, s ezért a ≈-et Szászföldnek is nevezték. Magyar lakossága a legújabb kori városi 

betelepüléstıl eltekintve kisszámú és szórványokban él (K. L.129). # Jikelius A.: Die 

Bevölkerungs- und Berufsstatistik des ehemaligen Königsbodens. Hst 1908. 

Királyhágó : a bihari Királyerdı és a Réz közötti hágó a Sebes-Köröstıl É-ra; 682 m magas, a 

Várad–Kolozsvár úton. 1808: mons Királyhágó Bi (83). 1840. Sept: 4:én Bucsa vad regényes táját, 

örmény korcsmárosát elhagyván, a Király hágó meredekére másztunk fáradt lovainkkal. A tetöröl még 

egyszer viszsza pillanték Erdélyre, s osztán elöre hazám szép téreire (Tanárky). – Pasul Craiului > 

Piatra Craiului 

Királyhágó Bi (Csucsa-Ny) 1808: Bucsa (28). 1851: ≈, 158 n. e. óhitő lak., anyatemplommal. 

Sovány kısziklás határ. Sok erdı. Birják Eördög és Bagossy családok (Fe 1: 170). 1888: ≈ Bi 

Élesdi js (Je 259). 1913: Királyhágó Bi vm (Az). – Bucea = Su 1: 107. 1828, 1851, 1913. – 1974: 

c. Ciucea (Csucsa kzs faluja} [21 B] 

Királyhalma Fe/Kh (Kıhalom-D, az Olt j. p.) 1396: Kyralhalma, 1432: Kiralhalma (Ub III. 165, 

IV. 465). 1507.IV.10.: Koppándi Péter Kyralhalma (Fe vm) birtokbeli részét 59 magyar arany Fton 

zálogba adja Kománai Majládnak (KmJkv 3406). 1512: Petro Biro in dicta Kyralhalma et altero 

Petro Thorda in eadem Kyralhalma (TT 1891. 629. Mayláth). 1519.I.20.: Kyralhalna-n Petki 

Antal rb; birtokrészét bírói úton Eceli Tabiási Pétertıl szerezte; felhatalmazza Szunyogszegi 

Majlád Mátyást, hogy magának foglalhassa, ha nem fizetné neki vissza a tıle kölcsönzött 77 Ft-ot 

(KmJkv 3701). 1536: Kwnigsperg (Scheiner 77). 1576: határper Királyhalma és Ugra közt. 1606: 

Királyhalma (Ve: Doc. VII. 308). 1646; Kiralyhalma (SzO VI. 180). 1750: Krichalma, 1760–2: 

Kirallyhalma. 1808: Királyhalma, Krajhalma (83). 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ (Königsberg, 

Krihalma) NK Kıhalmi js (Je 417). 1913: Királyhalma NK vm (Az). – 1909/19: Crihalma, Kh, 

Kb, L 878: r 799; m, c (58). = Su 1: 174. 1396–1854. – 1974: c. Comana {Alsókomána kzs faluja, 

Ny-i hrs} [37 C] 

Királyhalma 2. * Te (Tolvád mellett) 1462: Kiralhalma a Berekszói Hagymások birtokai közt 

(Cs 2: 28. Bezd). – Su 2: 353. 

Királyi 1. Districtus Királyi Beszerce-vidéki kerület. Királyi káptalan 1587: Capitulum 

Kiralje. – Hozzá tartozott ekkor és dézmát adott: Lekencze, Vermes, Sanctus Georgius, Arida Ripa 

{Dipse}, Alba Ecclesia, Magna Villa {Nagysajó}, Selk, Sanctus Joannes {Sajószentiván}, Villa 

Valteri {Kisdemeter}, Thaczy {Tacs}. Ld. külön-külön (Dé 71). 

Királyi 2. Bi (Margitta-DNy hrs) 1291–4: v. Kyraly; 1332–4: Johannes sacerdos de v. Krali, 

Iuanka ≈ de v. Kyrali. Nevébıl következtethetıen királyi birtok volt. 1291–4 között második 

alkalommal a falu 32 kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig 1 fertót, s 1332: 3, 1333: 3, 1334: 6 

gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 634). 1450, 1454, 1475: Therebes és Kyraly együtt; 1485-ben 

hasonlóképen (Csokmóval együtt) mint Biharból Közép-Szolnokba áthelyezett falvak (Cs 1: 626. 

Terebes). 1625: Kirali (Csáky 654). 1692: Kiraly (Mezısi 36, 52). 1808: Királyi h. 1851: ≈, Bi 

vm, közel a Berettyó vizéhez, fölemelkedett sikságon, 410 lakossal, kik közt 389 n. e. óhitü, 10 g. 

kath., 6 ref., 5 zsidó. Óhtü anyatemplom. Birtokosai: a Baranyi család után Miskolczy Károly, 

Bernáth Gedeon, Dessewffy urak (Fé 2: 220). 1913: Berettyókirályi Bi vm Margittai js (Az). – 

1909/19: Chiralău, K, 605: r 461; m, zs (45). 1956: Chiraleu = Su 1: 143. 1291–1851. – 1974: c. 

Chişlaz {Vámosláz kzs faluja ÉK-re} [11 C] {Királyi 1113 (Regis Villa 1332: v. R) Nyitra vm} 

Királyi 3. * Za 1374: Eghazaskyraly in contig. commet. possessionum Kyskyraly et 

Zenthmarthun; 1387: Zenchkeral; 1406, 1487: Zenteskyraly; 1446: p. et v. Kyrali; 1473: 

529



Zenteskyraly és Kyskyraly együtt. A mai Simánd, Szent-Márton és Székudvar helységek közt 

terültek el (Cs 1: 736). − Su 2: 321. Eghazaskkyraly, 1374. {Csak ez} 

Királyi 4. * Za (Sikló és Székudvar közt) 1394, 1406, 1446: p. Kyrali, v. Kerali (Márki II/1. 

236). – Su 2: 359. 

Királykegye Kr (Boksánbánya-DNy) 1811-ben alapított falu (Pesty: Krassó II/1. 293). 1828: 

Königsgnad (Nagy 183). 1851: Königsgnade, Kr vm, 547 német kath. lak., s kath. paroch. 

templommal. F. u. a kamara (Fé 2: 261). 1888: Königsgnad (Királyhegy, Királykegye) KrSzö 

Bogsáni js (Je 451). 1913: Királykegye KrSzö vm Boksánbányai js (Az). 1944–5: munkatáborában 

magyarok (Királyhegy). – Chirol > Tirol = Su 2: 195. 1828, 1851 {1913}. 1974: c. Doclin 

{Doklény kzs faluja, ÉNy-i hrs} [42 A] 

Királykı havas: a kárpáti mészkıszirtek óriása, 2240 m {Neve < Királykı vár}. – Piatra Craiului. 

Királykı vár Törcsvár megépülése elıtt jóval korábban, tıle D-re: Rukkor magaslatán épült 

királyi vár. 1458: castellanus castri Kyralku, 1459: castellanus castri Kijralkewe (SzO I. 184, III. 

69). – Su 2: 359. {Zernest-Ny, a Királykı havason (pe muntele Piatra Craiului) /!/, 2244 m} 

Királykutabércze 1427, 1433: Kyralykwtabercze Apahida (Ko) határán Szentmiklós felıl. 

Királykútja 1315: Kyralkuta; 1499, 1500: Kyralkutha; 1501: silva Kyralkuthaerdewje Szomordok 

(Ko) határán. 

Királymezeje 1. * Kr (Resicabánya táján) 1511: Also-Királymezeje (Pesty: Krassó II/2. 253). – 

Su 2: 289. 

Királymezeje 2. * Te (Miháld/Mehádia mellett) 1402: Kyralmezeye in comitatu Themes (P); 

1436: ≈ (Cs 2: 45); 1439: Kyskyralmezew in districtu Myhald (Pesty: Szörény II. 270). – Su 2: 359. 

Királymezeje 3. * Za (Somoskeszi és Csermıtáján) 1344: locus Keralmezei (Tr). 1429: 

Kyralmezeye (Cs 1: 736). – Su 2: 351. 1344 (Tr), 1402 villa, 1428 (Csánki) {!} 

Királymezı Bi (Bél-É, a Tenkei úton) 1344: locus Keralmezei, 1345: Datum in Kyralmezey (Tr). 

1429: Kyralmezeye (Jakó 288). 1808: Krajová (92). 1851: Krajova, Bi vm, hegyes vidéken, a 

váradi deák püspök béli uradalmában: 481 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 1200 hold 

(Fé 2: 273). 1888: Krajova Béli js (Je 455 & Bozul és Bandaraszó psz). 1913: Bélkirálymezı Bi 

vm (Az). « Bandaraszó. – Craiova > 1909/19: Craiva (Craiova), K, L 528: r 512; m, zs (57). > 

Craiova = Su 1: 172. 1344–1913. > 1974: Craiva [20 D] 

Királymezıfı 1428: Kyralmezewfeyw nevő erdı Rıd (Ko) határán. 

Királypataka 1. Fe (Gyulafehérvár-É) 1733: Király-Pataka, 1750: Krajova, 1760–2: 

Királypataka. 1808: Királypataka, Königsbach, Krájpátok 1861: Király-pataka AF (5). 1888: 

Királypatak (Königsbach, Krajova) AF Magyarigeni js (Je 418). 1913: Királypataka AF vm (Az). 

Mellette a Kecskekı (Piatra Craivii) nevő 1083 m magaslaton kıfallal övezett, Kr. e. II–I. századi 

dák vár (László A.). Vö. Kecskés vár. – 1909/19: Craiva, Királypatak, L 490 ort. r (57). = Su 1: 

172. 1733–1854. – 1974: c. Cricău {Boroskrakkó kzs faluja, ÉNy-i hrs} [34 B] 

Királypataka 2. * Kü (Erzsébetváros-ÉNy, a Kis-Küküllı mentén) 1517: p. Kyralpathaka. 

Haranglábi ~ H. Jakabfi-birtok (Cs 5: 884). – Su 2: 359. 

Királyrét TA (Torda-É) 1913: Királyrét Ploszkos tartozéka (H). – Crairît = Su 1: 172. 1913. – 

1974: c. Ploscoş {Ploszkos kzs faluja, Ny-i hrs} [23 C] 

Királyréve * Kü (Mikeszásza és Kisekemezı közt, a Nagy-Küküllı m) 1358: p. Kyralreue iuxta 

fl-m Noghkykulleu inter p-es Mykezaza et Kysekemezeu habita nunc populis penitus destituta; 

1360: p. Kyralreue (Cs). 1461.VII.31.: Kyralrewe Guti Országok birtoka (KmJkv 1591). 1514: ≈, 

1519: pr. ≈. 1358-ban és 1461-ben a Csekelakiak tartottak hozzá jogot. Késıbb a Guti Országok 

birtokai között Mikeszásza, Lodormán és Keszlér sorában említik; a Mócsi Miskefi család is 

birtokos volt itt (Cs 5: 884). – Su 2: 359. 

530



Királytelke * To (Torda-Ny, valamelyik Peterd mellett) 1430: pr. desertum Kyralthelke a. n. 

Kyralfelde in vicinitate p-is Zarkad; 1456: pratum Kyralrethe. ¤Léta vár tartozéka. 1430 után a 

Rıdi (Dezsıfi) család kapta Zsigmond királytól (Cs 5: 714). – Su 2: 359. {Ruhaegres és 

Járaszurduk közt} 

Kirilszka * KSz (Zilah táján) 1332: possessio Kyrylzka (Tr). – Su 2: 359. 

Kirtva * Kr (?) 1442: Kyrthwa (Pesty: Krassó II/1. 274). – Su 2: 359. 

Kiruly Uh (Székelyudvarhely-K) 1913: Kiruly Lövéte tartozéka (H). 1956: Kiruj, Chirui. – Chirui 

= Su 1: 143. 1913, 1954. {1981 Ř} 

Kirulyfürdı Uh (Székelyudvarhely-K) 1913: Királyfürdı {?} (H). 1956: Kiruj fürdı. – Băile 

Chirui = Su 1: 61. 1913, 1956. [37 A] 

Kirulyszásza * Te (Temesvár táján) 1479: Kyrwyzassa birtkot, Sarád város tartozékát Garai Jób 

eladta Alsólendvai Bánfi Mklósnak és Jakabnak (Cs 2: 20. Sarád). – Su 2: 359. 1479, 1480. 

Kirva KSz (Zilah-É) 1368: t. Kyrwa (Cs 1: 558; P); 1423: predium, 1629: Kirua (Petri III. 676). 

1733: Tilvara, 1750: Kilva. 1808: Kirva (84). 1888: ≈ (Chiliora) Szi Zilahi js (Je 418). 1913: 

Szilágykirva Szi vm Az). – 1909/19: Chilioara, K, L 626: r 576; m, zs (44). = Su 1: 141. 1368– 

1913. – 1974: c. Coşeiu {Kusaly kzs faluja ÉK-re} [12 C] 

Kisárokfölde * Ar (a Berekszó vize mellett) 1477: Kysarokfewldew Solymos vár 4. tartozéka volt 

(Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 359. 

Kisbánya 1. Sza (Nagybánya-ÉK, Felsıbánya határában létesült) 1851: Kis-Bánya, Sza vm, a 

felsıányai határra épitve, 425 g. kath. lak., s anyatemplommal (Fényes 1: 86). 1888: Kisbánya 

telep (Je 319. Fb &). 1913: Kisbánya Sza vm (Az). – 1909/19: Chiuzbaia, Kb, L 791: r 777; zs, m 

(47). = Su 1: 144. 1921: Chiuzbaia, Kisbánya. [12 B] 

Kisbánya To (1470) < Bánya (1426). 

Kisbánya 2. Za (Déva-É) 1427: Perneseyfen, 1441, 1444: opp. Kisbanya a. n. Medwepathaka 

(Pesty: Helyn I. 423; Cs). 1445: ≈. ¤Világosvár tartozéka (Cs 1: 723. vs). 1525: Kisbánya (Su). 

1750: Boicza, 1805: Boitza. 1808: Baicza Za (11). 1888: Boicza Hu Brádi js (Je 249). 1913: Boica 

Hu vm (Az). – BoiŃa > 1909/19: BăiŃa, Boicza, L 1754: r 884; n, m (12). = Su 1: 62. 1427–1854. 

[33 B] 

Kiscserged KK : Hollós Kü. 

Kisdombró Bi (1913) : Dombravicza. 

Kisenyed Fe < Enyed 3. 

Kisér Ar (Kisjenı-DK) 1909: Kisér Köröscsente tartozéka. – 1909/19: Chişir, Kisér, &, v. Cinteiu 

(46). = Su 1: 144. {1981 Ř} 

Kiserdıtelek * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk, Kötelend táján) 1332: p. Kyserdeuteluk. Sukiak birtoka 

(Cs 5: 368). 

Kisfalu 1. Hu (Kalán-DK, Sztrigyszentgyörgy-D hrs a Sztrigy j. p.) 1392: p. Kysfalu, 1440: 

Zabadfalwa (Cs>Su). 1472: p. Ohoba, Ohaba; 1490: p. Ohaba; 1511: ≈. Szentgyörgyi, 

Szálláspataki, N. Ungor, D. Árka, Vingárdi Geréb, ErK, Bélai, Folti, Czobor, Bradács s más 

birtokosé (Cs 5: 117-118: O -c). 1760–2: Szent György Ohaba, 1805: Sztrigy-Ohába. 1808: Ohabá 

(Sztrigy-) (119). 1861: Sztrigy-Ohába Hu (24). 1888: ≈ (Ohaba-Sztrelulu [!]) Hátszegi js (Je 672). 

1913: Sztrigyohába Hu vm (Az). – 1909/19: Ohaba-Streiului (Streiu-Ohaba), Strigyohába {!}, L 

195: r 188 (126). = Su 2: 11. 1392–1854. [34 C] 

Kisfalu 2. KSz (Tasnád-ÉK) 1347, 1380: Nagyfalu a mai Érkisfalu mellett (Maksai 183). 1380: 

Nogfalu (Cs); 1475: Kynagyfalw (Cs); =: Kysnaghfalw (P); 1481: Kysfalwdtheleke (P); 1490: 

Kysnaghfalw (Cs 1: 561); 1543: Kysfalw, 1590: Kisfalud (Petri III. 386). 1733: Kisfalu, 1760–2: Ér 

531



Kiss Falu. 1808: Kisfalu (84). 1888: Ér-Kisfalu Szi Tasnádi js (Je 309). 1913: Érkisfalu Szi vm 

(Az). – 1909/19: Chişfalău (Eriu-Chişfalău), Érkf, L 582: r 545; zs, m (46). > Satul Mic = Su 2: 

99. 1380–1854 {1913}. > 1974: Satu Mic c. CraidotolŃ {Királydaróc kzs faluja D-re} [11 B] 

Kisfalud 1. Ar (Arad hrs DK-re, a Maros b. p.) 1457: Kysfalwd. Soprony faluval együtt említik 

(Cs), Czibak-birtok; 1466: ≈ (Cs); Ravazdiak és Garaiak birtoka (Le); 1561. évi adólajstrom 

Nyárrév és Hodos közt említi (Cs 1: 774), Balogh Imre birtoka. A XVIII. században németekkel 

telepítették be. 1808: Engelsbrunn, Kisfalud (49). 1851: ≈, Te vm, 850 kath., 2ev., 50 n. e. óhitü 

lak., kath. paroch. templomal, urasági lakkal. Határa gazadag termékenységü; van 55 7/8 egész 

urbéri telke, jövedelmes halászata a Marosban. Birja a Kövér család (Fé 1: 301).1888: Kisfalud 

(Engelsbrunn) Te Újaradi js (Je 436). L 1910: 1702 (n), 1992: 2186 (14% m) (Le). 1913: 

Angyalkút Ar vm (Az). – Chişfaluda > Fântânele > Fîntînele = Su 1: 242. 1457–1851. [31 B] 

Kisfalud 2. * Bi (Cséffa-DNy) 1214: Cusfoloud. 1214-ben Nyárér birtok határosa. Többé nem 

szerepel (Gy : 634). – Su 2: 313. Custvulud. 

Kisfalud 3. Fe (Ompolykisfalud) < Regulustelke. 

Kisfalud 4. * Kü (Radnót-K, a Maros mentén, Csapó, Ugra táján) 1413: p. Kysfalud; 1435, 1443, 

1466, 1484, 1488: p. Kysfalwd. A Kisfaludi, K. Porkoláb és Tárnok, Széplaki Bordi, Csapói Bíró, 

Rákosi és Szentpáli családoké volt. 1484 elıtt egy Kajtár és „quidam Scolasticus“, 1488-ban egy 

Szentes nevő jobbágy lakott itten (Cs 5: 884). 1491.IX.27.: Kysfalwd-i Miklósné Suki Ilona 

(KmJkv 2756); 1492.XII.29.: Kysffalwd-i Miklós (2838); 1498.VII.23.: Kysfalwd-i birtokos Tárnok 

Bálint zálogba vesz radnóti jobbágytelkeket (3061); 1507.IV.29.: Kysfalwd-i birtokos Bordi Bálint 

(3417); [1534.XI.12.u.]: Statutio Bordy cum contradictione Chegedy super Gywlos et Kysfalwd 

(4493); 1544.III.23.: Bordi Bálint és Kysfalwd-i Elek fogott bíró (4819). 1587: Czyapo, Kisfalwd. 

– C. Pr: fl. 18. A: fl. 6 (Dé 35). Azóta eltőnt; helye Csapó közelében keresendı (Dé 35/9). – Su 2: 

359. 

Kisfalud 5. Msz (Marovásárhely-Ny) 1435: Egyezség Bordi Miklós fia Lırinc és Kysfalu-i 

Barnabás közötti vérontásban (KmJkv 85); 1440.V.18.: Kysfalud-i Barnabás ü: Drág (231); 

1442.V.19.: Uı ü: Bogát (464); 1461.XI.2.: Kysfalwd-i Alárd László és te: Péter ügyvédeket vall 

(1644); 1461.XII.4.: Kysfalwd-i Alárd László zálogba veszi Mikes (To vm) felét (1647); 

1467.V.27.: A szentkirályi pálosok tiltják Meggyesfalvi Alárd Lászlót, hogy Kysfalwd-on a falu 

végén lévı malmukon alul új malmot építsen a Marosra (1751); 1478.I.21.: Kysfalwd-i Balázs 

gyulasi (Kü vm) örökös birtokrészét zálogba adja (2256); 1482.IX.18.: Kysfalwd-i Bálint ü: 

Földvár Do (2404); 1482.IX.22.: Kysfalwd-i Miklós ü: Apáti Do (2407); 1483.X.24.: Uı Báthori 

István lovászmestere (2467); 1484.VII.8.: Kysfalwd-i Balázs özvegye zálogba veti bordi (Kü vm) 

részbirtokát (2492); 1505.II.17.: Esztergomi Székely Ferenc Kysfalwd egészbirtokot zálogba adja 

(3340); 1505.VI.27.: Uı ugyanazt eladja Csávási Erdı Miklósnak és Gergelynek (3363). 

1508.V.6.: KmKv jelenti II. Ulászló királynak: parancsára Gyergyai vagy Szárhegyaljai Lázár 

Andrást (Andreum Lazar de Gijergyo seu Zarheghallija) a Maros széki Kisfalud hs s az ottani 

vízimalom és három lófıség birtokába ellentmondás nélkül beiktatta (SzO III. 169). 1614: Kisfalud 

5 családfı (Msz 30). 1808: Kisfalud (84). 1861: Kis-Falud Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js 

(Je 436). 1913: Maroskisfalud MT vm (Az). – 1909/19: Chişfalud, Mkf, L 516: r 477; m (46). > 

Miceşti = Su 1: 395. 1451–1854 {1913}. » Nazna {Náznánfalva} [24 C] 

Kisfalud 6. Uh (Székelyudvarhely-ÉNy, a Fehér-Nyikóba j. o. ömlı Gada pataka völgyében) 

1567: Kwsffalwd, 1576: Kechyed vel Kisfalud (SzO II. 220, IV. 41). 1854: Kecsed cum Kisfalud. 

1861: Kis-Falud Uh (27). Kecsed-Kisfalud. > 1913: Kecsetkisfalud Uh Udvarhelyi js (Az). Ma 

ismét két hs: Kecset és Kisfalud. Határa a legkisebb kiterjedéső a Nyikó menti falvak területei 

közül. Tibád L.: Kisfalud (helynevei. 124 név). (NyIrK 1978.2). – Satul Mic = Su 2: 99. 1567– 

1854. 1974: Satu-Mic c. Lupeni {Farkaslaka kzs faluja DNy-ra} [24 D] 

Kisfeketefalu Za (Borossebes-ÉK) 1553: Kisnegra, Vrethyknegra; 1561: Nagynegra (Márki II/1. 

242). 1808: Nyágra Ar (117). 1851: Nyagra, Ar vm, 6 kath., 341 óhitő lak., anyatemplommal, 

532



hegyes, erdıs határral (Fé 3: 146). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 542). 1913: Kisfeketefalu Ar vm 

(Az). – 1909/19: Neagra, Ny, L 397: r 384; m (121). = Su 1: 422. 1553–1913. [21 C] 

Kisfeld * Me (Medgyes-DNy, Nagyselyk mellett) 1394: Kysfeld (Ub III. 103). – Su 2: 359. 

Kisfeneshavas TA (Kolozsvár-Kisfenes-DNy) 1888: Cserk, telep (t) Kisfenes TA (Je 274). 1913: 

Kisfeneshavas TA vm (H). – Cerc = Su 1: 132. 1909: Cerc, Cserkhavas [22 C] 

Kisfüzes Do 1808: pagus Kisfüzes (Λ Füzes) Hnt. 23: azh (84). 

Kisgalgóc KK (1913) < Egerd. 

Kisgye 1. Ar 1. (Lippa-D) 1440: quator p-es Kisgye, 1477: Felsewkysdya, Radachywakyzdya, 

Negyeddykkyzdya, predium Harmadykkyzdya, Solymos vár tartozékai voltak (Cs 1: 761. Solymos). 

≈; 1723–25: Kisdia (Márki II/1. 208; Borovszky: Temes 58). 1808: Kiszdia, Kizdia, Kisdia Te 

(86). 1851: Kizdia, oláh-montenegrinus falu, Te vm, 1500 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Van 

nagy erdeje, sok szilvása, ... Birja b. Sina György és Simon (Fé 2: 227). 1888: Kizdia Te Lippai js 

(Je 437). 1913: Kisgye Te vm (Az). – 1909/19: Chizdia, K, L 1714: r 1620; m, n (47). > 1964: 

Coşarii = Su 1: 169. 1440–1964. – 1974: c. BrestovăŃ {Aga kzs faluja ÉK-re} [32 C] 

Kisgye 2. * Ar 2. (Lippa-D, Kisgye mellett) 1477: Radachywakyzdya Solymos vár 42. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 391. 

Kishás * Ko (Kályán táján?) 1461: census quinquagesimalis de Kyshas (Su). – Su 2: 359. {Kályán 

és Mezısályi sorában említik} 

Kishavas BSz (Dés-ÉNy) 1553: Munchel, Munchal; 1618: Kis-Muncsal (Kádár IV. 359). 1733: 

Muntsel, 1750: Muncsel, 1760–2: Muntsal. 1808: Muncsal, Muncsel (111). 1861: Muncsel 2 BSz 

(19). 1913: Kishavas SzD vm Dési js (Az). – 1909/19: Muncel, Kh, L 251: r 246 (118). = Su 1: 

410. 1533–1854 {1913}. – 1974: c. CîŃcău {Kackó kzs faluja ÉNy-ra} [13 C] 

Kisháza Bi (1913) < Keseháza. 

Kishegy SzDo (1913) : Magura. 

Kiskárolyfalva KrSzö (1913) < Károlyfalva. 

Kiskászon Ké/Hsz (Kézdivásárhely-É) 1567: Kyskazon, 1581: Kiskazon, 1584: Kis Kászon 

(SzO II. 222, IV. 79, 91). 1808: Kászony (Kis-) (79). 1913: Kiskászon Kédiszentlélek tartozéka 

Hsz vm (H). 1974–80: Szent Margit-templom. 1996: Falumúzeum. 2004.XI.6. Déli harangszó 

Duna Tv. Falumúzeuma Felsı-Háromszék emlékeinek győjteménye. 2004.VIII.20. Duna Tv. – 

Caşinul Mic = Su 1: 122. 1567–1913. > 1974: Caşinu Mic c. Sînzieni {Kézdiszentlélek kzs faluja 

É-ra} [38 A] 

Kiskirály * Za (Simánd-Ny, Szentmárton mellett) 1374, 1473: Kyskyraly (Márki II/1. 236). – Su 

2: 359. 

Kiskirálymezı Szö (Herkulesfürdı-ÉNy) 1547: Glob, 1557: predium Glosy [: Glob], 1590: Alsó 

Glob, Felsı Glob; 1603: Kis-glob, 1690–1700: Globul Krajovy, 1785: Globa Krajova (Pesty: 

Szörény II. 84). 1808: Globukrajova (60). 1888: ≈ KrSzö Teregovai js (Je 346). 1913: 

Kiskirálymezı KrSzö vm Orsovai js (Az). – 1909/19: Globucraiova, Gk, L 778: r 774 (83). = Su 1: 

266. 1547–1840. > 1974: Globu Craiovei c. IablaniŃa {Bélajablánc kzs faluja É-ra} [43 C] 

Kiskoh Bi (Vaskoh-ÉÉK) 1588: Alsokoch, 1600: Kis Koch (Jakó 280). 1808: Kóh (Kis-) (87). 

1851: Kis-Koh, Bi vm, 313 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Itt a híres Válja-Szákó, vagy 

Reichenstein ezüstbánya. Birja a váradi görög püspök (Fé 2: 225). 1888: Kis-Kóh Vaskohi js (Je 

426). 1913: Kiskoh Bi vm (Az). 1975-ben felfedezett cseppkıbarlangjában a barlangi ısmedve: 

Ursus spelaeus maradványai. – 1909/19: Chişcău, Kiskoh, L 888: r 869; zs, m (45). = Su 1: 143. 

1588–1851. – 1974: c. Pietroasa {Vasaskıfalva kzs faluja, D-i hrs} [21 C, D] 

533



Kiskopács Bi (Félixfürdı-K) 1508: Kopachel, 1580: Kupachel (Jakó 282). 1808: Kopacsel (88). 

1851: ≈, Bi vm, dombos és erdıs vidéken, 413 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 4662 hold, 

... Van pataka, mellybıl isznak. Birja gr. Frimont Béla, kinek itt derék udvarháza van (Fé 2: 247). 

1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 444). 1913: Kiskopács Bi vm (Az). – 1909/19: Copăcel, Kopacsel, L 

623: r 614 (54). = Su 1: 164. 1508–1913. [21 A] 

Kiskökényes Ko (1913) < Kökénypatak. 

Kiskrassó KrSzö (1913) : Lipkó Kr. 

Kis-Küküllı vm: Küküllıvármegye után. 

Kislaka Bi (Bél-É) 1808: Kislaka (85). 1851: ≈, a váradi deák püspök béli uradalmában; 657 n. 

e. óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 2: 225). 1888: Kislak Béli js (Je 437 & Telmegy psz). 1913: 

Kislaka Bi vm (Az). – 1909/19: Chişlaca, K, L 813: r 808 (46). = Su 1: 144. 1828, 1851. – 1974: c. 

Craiva {Bélkirálymezı kzs faluja, D-i hrs} [20 D] 

Kisles Za>Ar (1913) : Lestornya. 

Kismaglód Za (Nagyhalmágy-ÉNy) 1427: Maglwycza, Magalucha; 1461: Magwlyscha; 1439, 

1441, 1445: Magurich, Magyorich. Világos vár tartozéka (Cs 1: 739. Magulicsa). 1630: Magulicsa 

(Amlacher 215). 1808: Magulicza Za (101). 1888: Magulicsa Ar Nagyhalmágyi js (Je 484). 

1913: Kismaglód Ar vm (Az). – 1909/19: Măgulicea, M, L 515: r 514 (108). = Su 1: 383. 1427– 

1854 {1913}. [33 A] 

Kisméhes Bi 1888: Kis-Méhes psz (t) Gyapjú Bi Cséffai js (Je 429). 

Kismeregye Ko 1808: pr. Kismeregye (Λ Meregyó) Hnt. 13: azh (85). 

Kismezı KSz (Zsibó-ÉK) 1543: Poynycza, 1614: Poynicza, 1632: Puinicza (Kádár IV. 369). 

1733: Pojanicza, 1750: Pojenicza, Pojnicza, 1760–2: Poinicza, 1805: Pojnitza. 1808: Pojnicza ~ 

Pojnyicza Kıv (130). 1888: Pojnicza SzD Nagyilondai js (Je 583). 1913: Kismezı SzD vm (Az). 

– 1909/19: PoieniŃa, Km, L 676: r 675 (136). > PoeniŃa = Su 2: 49. 1543–1854 {1913}. > 1974: 

PoieniŃa c. Băbeni {Aranymezı kzs faluja, Ny-i hrs} [12 D] 

Kismiháld Szö : Miháld 2. 

Kisod Fe (?) 1382: Chysud-i Balázs fia János leánya: Vrsula Bolyai Ákos fia Tamás felesége {ld 

Bolya} (An 1: 206-207. közt). 

Kisolcs Za (Körösbánya-ÉNy, a Fehér-Körös jp-i úton) 1439: Kisolch Világos vár tartozéka (Cs 1: 

747). 1760–2: Ocsisor. 1808: Ocsisor (119). 1850, 1854: Kis Ots, Ocişor (Su). 1888: Ocsisor Ar 

Nagyhalmágyi js (Je 549). 1913: Ócsisor Ar vm (Az). – 1909/19: Ocişor, O, L 391: r 388 (124). = 

Su 2: 7. 1439–1854. [33 B] 

Kisorosz Bi 1888: Kis-Orosz, psz (t) Gyapjú Bi (Je 430). 

Kisöd * Te (Detta táján, Bánlak és Tolvád mellett) 1343: v. Kiseud a. n. Pasarustow (Tr). =: ≈. 

Újudvarhoz tartozott (Cs 2: 58. Posárostó). – Su 2: 354 (Tr). 

Kispatak Hsz (aprótelepülés Kisborosnyó fölött DDNy-ra, a Bodzai-hegyek gerince alatt) 1913: 

Kispatak Kisborosnyó tartozéka (H). 1968: Nagyborosnyó kzs. faluja 4 km. 1969 L 62 (Kovászna 

megye, 1969). 1979.III.1.: Kispatak (MeTü). Közelében van Borz vára < Pogányvár. – Valea Mică 

= Su 2: 230. 1913. [38 C] 

Kissebes Fe (< Péterváralja) > Sebeshely. 

Kissoda Te (1808) < Tesöld (1333). 

Kissomlyó vár Krassó (a Berzava mellett) a Somlyó- (ma Sümeg) hegyen épült vár a középkor 

végén nem Mezısomlyó, hanem Kissomlyó vár nevet viselt; Kissomlyó lehet Mezısomlyó határosa 

534



D-en a hegy D-i oldalánál (Gy 3: 494. Somlyó 2. Mezısomlyó). 1404: Kis Somlyo (Pesty: Krassó 

II/2. 176). 

Kisszabadi KrSzö (1913) < Oabicza Te~Kr. 

Kisszedres Bi < Szudrics (1808) < Csomafalva (1588). 

Kistécsı Mm (Técsı várossal átellenben, a Tisza b. p.) 1389: Kis-Techu (Cs 1: 445). 1851: 

Ferenczvölgye üveghuta, 219 r. kath., 38 g. kath. lak. (Fé 4: 191. Tétsı). 1913: Kistécsı Mm vm 

Técsıi js (Az). 1920: határfalu. Ref. ehk (PaK, 2001.14). – Huta > Teceul Mic = Su 2: 185. 1389– 

1913. > Teceu Mic [2 D] 

Kistelek 1. Bi 1888: Kistelek psz (t) Inánd Bi Cséffai js (Je 437). 

Kistelek 2. * Kr (?) 1370: Kisteluk (Pesty: Krassó II/1. 274). – Su 2: 354. 

Kistorony Sze (Szeben-D, ma városrésze) 1327: plebanus de v. Epponis, 1332: v. Opponis, 1336: 

Epindorf, 1339: Eppendorf (Tr). 1468: Neppendorff (Scheiner 99). 1704–1708: Kis Torony > 

Kistorony (We II. 871). 1733: Kis Torony. 1808: Torony (Kis-), Neppendorf ~ Steppendorf, 

Turnisor (172). 1861: K-T, Neppendorf, = Sze (34). 1888: Kistorony (Steggendorf, Turnisor) 

Nagyszebeni js (Je 434). 1913: Kistorony Sze vm (Az). – 1909/19: Turnişor, Kt, Nd, L 2629: r 

430; n; 110 m (185). = Su 2: 208. 1327–1854. » Sibiu {Szeben} 

Kistövis Kü (Balázsfalva-ÉK, a Kis-Küküllı bp-i úton) 1647: Szpiny (Makkai 632) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Szpin. 1808: Szpin, Blasdorf ~ Blessdorf, Spin (164). 1861: Szpin Kü (9). 

1888: Szpin KK Hosszúaszói js (Je 670). 1913: Kistövis AF vm (Az). – 1909/19: Spini, Szpin, L 

377 g. kat. r (166). > 1964: Lunca Tîrnavei = Su 1: 368. 1647–1964. – 1974: c. Şona {Szépmezı 

kzs faluja Ny-ra} [35 A] 

Kistulkapuszta Bi (Szalonta-K) 1913: Kistulkapuszta Tulka tartozéka (H). – Tulca-Cătun = Su 2: 

206. 1913. » Tulca [20 B] 

Kiszetı Te (Lugos-ÉNy, a Temesvári úton) 1359: Kyzigtew (DocVal 161). 1443: Kizithew, , a Rádi 

család elınevében; 1492: Thyzythew a Rádi család birtoka, zálogon Dóczi Imrénél; 1520: Kyzethew 

(Cs 2: 88. Rádi). 1761: Kiseteu (Borovszky: Temes 59). 1808: Kiszetó, (n) Kiseten (86). 1851: ≈, 

Te vm, 1350 n. e. óhitü, 15 kath. lak., óhitü anyatemplommal, egy szép fahiddal a Bege {: Béga} 

csatornáján. Termékeny határa 2-dik osztálybeli, s 26 1/8 egész telket számlál. Birja a kamara (Fé 

2: 227). 1888: ≈ Rékási js (Je 437). 1913: Kiszetı Te vm Temesrékási js (Az). Vásáros hely; 

búcsúja: chişlegi. – 1909/19: Chizătău, Kiszetó, L 1388: r 1256; n, m, zs (46). = Su 1: 144. 1359– 

1913. – 1974: c. BelinŃ {Belence kzs faluja, Ny-i hrs} [32 C] 

Kiszindia Ar (1808) < Keszend Za (1349). 

Kitesd Kr (Lugos-ÉK, Bukovec és Szárazány közt) 1514–1516: Kythesth; 1599, 1617: Kitest; 

1607: Kytesd (Pesty: Krassó II/1. 274). – Su 2: 360. 

Kitid Hu (1913) : Keted. 

Kiulfalva Za (Körösbánya-ÉNy) 1439: Kiolfalva, 1441; Kyulfalva, 1445: Kywfalva Világos vár 

tartozéka (Cs 1: 736). 1760–2: Tujlest. 1808: Tyulesd Za (174). 1888: Tyiulesd (Tyulesd, 

Thiulest) Hu Körösbányai js (Je 699). 1913: Tyiulesd Hu vm (Az). – 1909/19: Tiuleşti, Tyiulesd, 

L 305 ort. r (182). = Su 2: 195. 1439−1854. – 1974: c. Tomeşti {Tomesd kzs faluja ÉK-re} [33 B] 

Kivis * Kr (?) 1421: Kyvys (Pesty: Krassó II/1. 275). – Su 2: 360. 

Kizdia Te (1808) < Kisgye (1440). 

Kjakovcz * Ar (Lippa-D, a Sistaróc völgyében: Su) 1440, 1477: Kyakowczy Solymos vár 51. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 358. 

Kladanyest * Kr (Facsád-DK, Zsupánfalva mellett) 1617: predium Kladaniesthi (Pesty: Krassó 

II/1. 255). – Su 2: 354. 

535



Kladnik * Kr~Szö (Miháld/Mehádia táján) 1564: pr. Gladnyk, 1590: Kladnyk. Miháldi kerület 

(Pesty: Szörény II. 40). – Su 2: 310. 

Kladova Kr (1808) : Kalodva. 

Kláramajor Sza 1909: Kláratag; 1913: Kláramajor Nagykároly tartozéka (H). – Clara = Su 1: 

157. 1909, 1913. » Carei 

Klenócz * Te (Lugos táján) 1488: Clenowcz Czikóvásárhely kastély tartozéka (Cs 2: 71. 

Vokfalva). – Su 2: 312. 

Klesva * Ar (Kapronca mellett) 1515: Kleschwa a Gerlai Ábrahámfiak birtoka; Kapronczával és 

Monyoróssal együtt említik (Cs 1: 774). – Su 2: 354. 

Klics BSz (1808) : Csőrfalva SzD. 

Klicsó Kr (Lugos-ÉÉK) 1453–54: Clechowa (P); 1454: Clewchowa Zsupánhoz tartozott; ma is 

tıszomszédja (Cs 2: 46. Te vm); 1539: Klychowa, 1596: Klachowa, 1598: Klechowa, 1599: 

Klichiowa, 1717: Klisko (Pesty: Krassó II/1. 275). 1808: Klicsova, (i) Klishova (87). 1851: ≈, Kr 

vm, 880 n. e. óhitü lak., és óhitü paroch. templommal. Határa 4104 hold ... Földe hegyes-völgyes, s 

nem igen termékeny. Birja a kamara (Fé 2: 229). 1888: ≈ KrSzö Bégai js (Je 438). 1913: Klicsó 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Cliciova, Klicsova, L 1173: r 980; c, m, n (51). = Su 1: 157. 1453– 

1851. – 1974: c. Bethausen {Bethlenháza kzs faluja D-re} [32 D] 

Klitt Bi (Bél-ÉK) 1692: Klit (Mezısi 117). 1808: div. Klitt (87). 1828: Klit (Nagy 100). 1913: 

Pusztaklitt Bélhagymás tartozéka (H). – Clit = Su 1: 157. 1828–1913. + 2: 354. 1692. – 1974: c. 

Hăsmaş {Bélhagymás kzs. faluja, ÉK-i hrs} [20 D] 

Klokotics Kr : Krassócsörgı KrSzö. 

Klopodia (1717) ~ Klopódia Te (1913) < Gyalmár Kr (1323). 

Klopotiva Hu (Hátszeg-DNy, Malomvíz-Ny hrs) 1360: sacerdos olahalis ecclesie de Clapatiua; 

1496: Klopothywa; 1519: nobiles p-is Clopothywa. Klopotivai, K. Bakócz, Pogány-birtok (Cs 5: 

102). 1613: Nagyklopotiva (Ve: Doc. VIII. 299). 1630: Felsö Clopotiva (Amlacher 215). 1733: 

Klopotiva, 1760–2: Nagy Klopotiva. 1808: Klopotiva (87). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ Hátszegi js 

(Je 439). 1913: Klopotiva Hu vm (Az). – 1909/19: Clopotiva, K, L 1684: r 1606; m, n (52). Az 

1848 elıtti román nemesek leszármazottai évszázad múltán is a leghatározottabban elhatárolták 

magukat a jobbágyok utódaitól. Ion Conea: Clopotiva, un sat din HaŃeg. I-II. Buc. 1940. – Su 1: 

158. 1360–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs faluja} [43 B] 

Knéz Te (1808) : Kenéz Cs (Temeskenéz) Te. 

Knezeg To (Cs 5: 715) : Gernyeszeg. 

Koba * Za (Kisjenı és Szinte közt) 1338: Chuba (Tr). – Su 2: 311. 

Kobátfalva Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1462.XII.15.: Blasius (filius) Johannis de Kobathfalwa 

iuratus assessor udvarhelyszéki esküdtek közt Váralja és Pálfalva határvitájának rendezésén (SzO 

VIII. 96). 1566: Kobadfalwa, Demeterfalwa; 1576: Kobadfalwa (SzO II. 202, 209, IV. 39). 1614: 

Kobátfalva 40 családfı (Uh 96). 1624: Kobadfalua-i Fejérvizi Mihály ld Makfalva (SzO). 1760–2: 

Kobátfalva. 1797: Balog Torok nevő erdı egyik szomszédja a Czinegetı nevő hely, 1842: 

Czinigetı nevő erdı (: Szénégetı. SzTA). 1808: Kabátfalva ~ Kobádfalva (76). 1861: Kobátfalva 

Uh (28). 1888: Kobát-Demeterfalva Uh Székelykeresztúri js (Je 439). 1913: Kobátfalva Uh vm 

(Az). « Demeterfalva. – Cobat-Demeterfalău > Cobăteşti = Su 1: 159. 1462–1913. – 1974: c. 

Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja} [24 D] 

Kóbor Kh (Kıhalom-DNy) 1206: v. Cowrnh (Tr). 1488: Kofferin (Berger 57). 1578: határpere 

Felmér és Tyukos faluval. Causa metalis p-um Kobor contra Felmerienses et Tükienses – 

Sebastianus Czumpolius szebeni jegyzı által felvett tanúkihallgatási jzk-ben (Szebeni lt IV. 1136) 

136 tanú Kh és Fe vm több falujából, három nációból (Bi). 1641: magyar pap Vígh Márton. 1727: 

536



Kóbor, Felmér és Dombos határpere (MOL Gyfv kápt. orsz. lt. Metales F 8). 1733: Kobor. 1808: 

Kobor, Kiwern ~ Küwern, Kuburá (87). 1861: Kóbor, Kivern, Kubura Kh (36). 1888: ≈ NK 

Kıhalmi js (Je 439). 1913: Kóbor NK vm (Az). – 1909/19: Cobor, K, Kivern, L 891: r 104; m 

(52). = Su 1: 159. 1206–1854. – 1974: c. Ticuşu {Szásztyúkos kzs faluja, Ny-i hrs} [36 D] 

Kócs BSz (Bethlen-ÉK, a Nagy-Szamos j. p.) 1329: p. Koch (Tr). 1476: Kocz, 1506: Kaach, 

1609: Kacz (Kádár IV. 382). 1733: Kots, 1750: Kocs. 1808: Kócs, Kocsu (87). 1861: ≈ BSz 

(18). 1888: Kocs (Kolcs, Kocsiu, Kocsu) SzD Bethleni js (Je 439). 1913: Szamoskócs SzD vm 

(Az). – 1909/19: Cociu, Kócs, L 803: 769; zs (52). = Su 1: 159. 1329–1913. – 1974: c. Şintereag 

{Somkerék kzs faluja ÉNy-ra} [13 D] 

Kocsa * Csa (Óbesenyı-Ny) 1335: Kocha. Csanád nb. Telegdiek öröklött birtoka; 1369: ≈ 

besenyık birtokába kerül (Gy 1: 849. Besenyı 2). 1335, 1339: ≈ (Cs 1: 706. Veres-dob). 1335: ≈ 

(Tr). – Su 2: 354. Nagykocsóhát psz. 

Kocsárd 1. Asz (Torda-DK) 1291.III.12.: Kuchard az aranyosi székelyek földjén (KmJkv 2; Er 

478). 1332: sacerdos de Kuchard (Tr). 1441.VI.30.: Kochard-i Szemes János ü: Csúcs Fe vm 

(334); 1459.XI.10. {e.}: nemesek, székelyek, szászok Kochard-on tartottak közgyőlést (1395); 

1492.III.7.: Kochard-i Geréb Zsigmond mohai (Fe vm) részbirtokos (2776); 1517.VII.16.u.: Szabó 

Zakariás tordai polgár (pr) fe: Kochard-i néhai Szemes Mihály leánya: Orsolya Kochard-on 

apjáról reászállott székely örökségeinek két részét és lófıségét 89 magyar arany Ft-ért örök áron 

eladja Kochard-i Gálfi Mártonnak (3636); 1523.X.27.: Kochard-i Gálfi György részbirtokos több 

Fe vm-i faluban (3961). 1587: Koczyard. – E: fl. 12, A: fl. 4. Ill. Princeps magn. dom. Joanni 

Galffj integram vita durante contulit (Dé 70). Kocsárdi Gálffy János nagybirtokos, Báthory Kristóf 

familiárisa, tanácsúr; Báthory Zsigmond kivégeztette (K,?–1593.II.2. v. III.8. Huszt vára). 

Börtönben írt önéletrajzát kiadta Kemény József ETT. Kv 1837. KGJ levelei feleségéhez: 

Pernyeszy Erzsébethez. 1. Belényes, 1592. (XII. 7-8.); 2. Várad, 1592.XII.9.; 3. Várad, 1593.I.1.; 

4. Huszt, 1593.I.13.; 5. Huszt, 1593.I.27.; 6. Huszt, 1593.II.14.; 7. Huszt, 1593.II.15.; 8. Keltezés 

nélkül (1593). (Közli: Szabó György, NyIrK 1978.2.209-214). 1635 Abod: Orbán István, Márton 

és Tamás Szekely Kocsardi fiak; Ákosfalva (Msz): Veres László Koczardon lakik (SzO). 1670 

Nagykapus (Ko): Bodis István az tatárjárástul fogva három fiával Koczardon lakik (Gyalu 188). 

1704–1708: Kocsárd (We II. 871). 1733: Kocsárd, 1750: Kucserdye, 1760–2: Kotsárd, 1805: 

Székely-Kocsárd. 1808: Kocsárd (Székely-) (87). 1861: Sz-K Asz (33). 1888: Sz-K TA Felvinci 

js (Je 644). 1913: Székelykocsárd TA vm (Az). # Janitsek J.: Székelykocsárd helynevei (NyIrK 

1991. 2). – 1909/19: Cucerdea, Szk, L 1560: r 449; m (59). > Lunca Mureşului = Su 1: 367. 1291– 

1854. [23 C] 

Kocsárd 2. Kü (Dicsıszentmárton-É hrs) 1278: t. Michaelis f-i Ruoz Kuchard vocata (Cs); =: ≈; 

1332: Petrus sacerdos de Kohard. 1278-ban Ravasz fia Mihály birtoka; Dicsıszentmárton 

határosa. Papja 1332 I: 22, 1332 II: 15 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 555). 1360: p. Kochar, 

1494: p. Kochord, 1505: p. Kochard. Kendi ~ Kiskendi ~ Balavásári Baládfi ~ Kendhidai, 

Szilvási, Eczeli Tabiási s más birtokosé (Cs 5: 884). 1733: Kocsárd, 1750: Kucserde, 1760–2: 

Oláh Kotsárd, 1805: Oláh Kocsárd. 1808: Kocsárd (Oláh-) h., Kucsergye val. 1861: O-K, = Kü 

(8). 1888: Oláh-Kocsárd (Cucerdea romane) KK Radnóti js (Je 552). 1913: Oláhkocsárd KK 

vm (Az). – 1909: Cucerdea-română, Ok, L 1101: r 1017 (59). Cucerdea = Su 1: 182. 1278–1854. 

[23 D] 

Kocsegyház * Csa (Besenyı-Ny) 1256: Kucheghaz. A Csanád-nem birtoka. 1256-ban Vaffa 

fiainak jut osztályrészül. Homokrév és Dobegyház között sorolják fel, vsz azonos a késıbbi Kocsa 

birtokkal, melyre a Telegdiek igényt tartanak. 1884/891. tk: Kocsóhát nagy major (Gy 1: 861). – 

Su 2: 356. 

Kocsoba 1. Bi 1. (Várad-D, Tenke-DK) 1445: Kochuba (Jakó 280) János váradi püspök Miklós 

román vajdának adományozta. A török korban elpusztult, s 1715 után románokkal települt be 

újra. 1808: Kocsuba (87). 1851: ≈, Bi vm, lapályos földön, 1451 n. e. óhitü lak., s anyatemplomal. 

Határán van 850 h. föld és rét, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 2: 232). 1888: ≈ Bi Tenkei js (Je 

537



440). L 1910: 1432; 1956: 1591 (Le). 1913: Alsókocsoba Bi vm (Az). – 1909/19: Cociuba, 

Kocsuba, L 1304: r 1273; zs, m (52). > Cociuba Mare = Su 1: 160. 1445–1913. [20 B] 

Kocsoba 2. Bi 2. (Vaskoh-É, a Köves-Körös j. p.) 1587: Kochioba, 1600: Koczuba (Jakó 280). 

1808: Kocsuba (87). 1851: ≈, Bi vm, 239 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, patakkal. Urb. szántó 

60, rét 40, legelı 80, majorsági erdı 1200 hold. Birja a váradi görög püspök (Fé 2: 231). 1888: ≈ 

Bi Belényesi js (Je 440). 1913: Felsıkocsoba Bi vm Vaskohi js (Az). – 1909/19: Cociuba, K, L 

358: r 354 (52). > Cociuba Mică = Su 1: 160. 1587–1913. – 1974: c. Pietroasa {Vasaskıfalva kzs 


Kocsoba 3. Za (Borossebes-DK, a Fehér-Körös j. p.) 1553: Kochyoba, 1574: Kozoba (Márki 

II/1. 237). 1619: Koczioba (Ve: Doc. IX. 203). 1808: Kocsoba Ar (87). 1851: ≈, Ar vm, Buttyin 

fil., 2 kath., 120 óhitü lak., hegyes, erdıs határral (Fé 2É 231). 1888: Kocsuba Ar Borossebesi js 

(Je 440). 1913: Köröskocsoba Ar vm (Az). – 1909/19: Cociuba, Kocsuba, L 124: r 110; m (52). = 

Su 1: 159. 1553–1913. – 1974: c. Dieci {Décse kzs. faluja} D [33 A] 

Kocsoládfalva KSz (Zsibó-ÉK, a Szamos jp-i úton) 1405: Kocholathfalua (Cs); =: v. olachalis 

Kocholathfalva (K); 1424: Kucholatfalua (Cs 1: 559); 1543: Kwcholad, 1650: Kocsolat, 

Koczioláth (Kádár IV. 515). 1639: Kotsullath, 1647: Kuczulad (Makkai 434, 444) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Kucsulat, 1750: Kucsulata, 1760–2: Kutsulat, 1805: Kutsulata. 1808: 

Kucsuláta Kıv (93). 1888: Kucsulát (Cuciulatu) SzD Nagyilondai js (Je 459). 1913: 

Kocsoládfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Cuciulat, Kucsulát, L 349: r 334 (60). = Su 1: 182. 1405– 

1913. – 1974: c. Letca {Letka kzs faluja, Ny-i hrs} [12 D] 

Kodor BSz (Dés-DNy hrs) 1292: Kodor (Tr). 1305: Kodor-i Márton fia János és te: Lırincnek fia 

Péter Ko vm-ben Rücs föld és Szentpéter föld között fekvı Komlós örökölt földjüket rokosnság 

okán generüknek, Fekete Péternek adják (An 1: 749). 1437: Kodor (Kádár IV. 387). 

1587: Kodor et Terpen. – E: fl. 15, A: fl. 5. Ill. Princeps magn. dom. Alexandro Kendy integram 

vita durante contulit (Dé 51). 1609 Türe (Ko vm): Kodori Ilona özvegyasszony (Gyalu 426). 1635 

Mátisfalva (Uh): Katona Gerely és Mihály (régi lófık) Kekedi vram Kodori jobbágyai (SzO). 1652 

Vajdakamarás (Ko): Kodori Péter jobbágy (Gyalu 137); Magyarkályán: Kodori Imre és Péter 

jobbágy (139). 1760–2: Kodor. 1808: Kodor, Kodorú (87). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ SzD Dési js 

(Je 440). 1913: Kodor SzD vm (Az). – 1909/19: Codor, K, L 573: r 485; m, zs (52). = Su 1: 160. 

1292–1854. – 1974: c. Jichişu de Jos {Alsógyékényes kzs faluja, ÉK-i hrs} [13 C] 

Kodrulytelep Sza (Nagybánya-D, a Lápos j. p. közelében) 1913: Kodrulytelep Bucsonfalva 

tartozéka Nagysomkúti js (H). – 1909/19: Codru, &, v. Buteasa (52). > Buteasa-Cudru > Codrul 

Butesii = Su 1: 160. 1913. > 1974: Codru Butesii c. Şomcuta Mare {Nagysomkút kzs. faluja DKre} 

[12 B] 

Koh : Kiskoh, Vaskoh Bi. 

Kohány 1. Bi (Margitta-KDK) 1454: Kolyan, 1489: Kohan (Jakó 280). =: ≈ (Cs 1: 614). 1625: 

Kohani (Csáky 654). 1692: Kohany (Mezısi 54). 1808: Kohány (Lüki-) (87). 1851: Lüki-Kohány, 

{r} Ityivsi-Kohán, Bi vm, hegyen és dombon, 241 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal, és 10 4/8 

urbéri telekkel. Hegyes-völgyes határa 1079 hold, ... A határ mentiben délrıl foly a Berettyó vize. 

Birtokosai: gr. Csáky Sándor, Édes Gábor, Ujfalusi Lajos, Domahidi Dániel, Kabós Dániel, Kabós 

Mihály, Kabós János, Korda György és Simon Elek, Fráter Imre, Gedeon, Tamás, Jakab és Dániel, 

Sombory András, Végh György, Fodor Sándor, Kallós Imre, Botka Ádám, Osváth Károly, Mohay, 

Dobsa család, Radványnı asszony (Fé 3: 52). 1888: Kohány Margittai js (Je 440). 1913: 

Berettyókohány Bi vm (Az). – 1909/19: Cohan, K, L 269: r 150; m (52). > Cohani = Su 1: 160. 

1454–1913. – 1974: c. Abram {Érábrány kzs faluja, K-i hrs} [11 C] 

Kohány 2. Bi 1888: Gyanta-Kohány psz (t) Gyanta Tenkei js (Je 352). 

Kohldorf KrSzö (1888): Szenesfalu. 

538



Kohópatak BSz (Magyarlápos-ÉNy hrs) 1630: Cohpatak; 1650: Kopataka; 1703: Koppataka; 

1721: Köpataka (Kádár IV. 394). 1733: Kuffoja, 1750: Kufoje, 1760–2: Köh Pataka. 1808: 

Kıpataka, Kufejeu (90). 1861: ≈, Kufoje BSz (18). 1888: Kohpataka (Kufoja) SzD Magyarláposi 

js (Je 440). 1913: Kohópatak SzD vm (Az). – 1909/19: Cufoaia, Kóhpataka, L 374: r 371 (60). = 

Su 1: 182. 1630–1913. [13 A] 

Kohóvölgy (Magyarlápos-ÉK, a Lápos melletti úton) 1730 táján, vasbányászat kapcsán létesült, 

Láposbánya (>Erzsébetbánya) mellett D-re. 1835: Strimbulu (Su). 1888: Horgospataka 

(Sztrimbuly, Sztrimbu) SzD Magyarláposi js (Je 375). 1913: Kohóvölgy SzD vm (Az). – 1909/19: 

Strâmbul, Hp, L 626: r 168; m (168). > Strîmbul BăiuŃului > Strîmbul-BăiuŃ = Su 2: 148. 1835– 

1854. > Strîmbu-BăiuŃ [13 A] 

Kojás * Kr (Soborsin-D, a Maros b. p., Marosnagyvölgy és Kápolnás közt) 1717: Kojás, 1761: 

Koblasch (Pesty: Krassó II/1. 281). – Su 2: 354. 

Kók To (Torda-K) 1406: p. Kok; =: Kook; 1518: ≈. ¤Gernyeszeg tartozéka; majd Farnasi ~ F. 

Veres, Tetrehi Peres, Kecseti, Somkeréki Erdélyi, Szilvási, Gerendi-birtok (Cs 5: 715). 1733: 

Koch, 1750: Kok, 1760–2: Mezı-Kok. 1808: Kók (87). 1861: Kóók To (10). 1888: Mezı-Kók 

(Mezı-Koók) TA Tordai js (Je 503). 1913: Mezıkók TA vm (Az). – 1909/19: Cooc, Mk, L 926: 

r 757; c, m, zs (54). > łigăreni > 1964: Pădurenii = Su 2: 29. 1406–1964. – 1974: c. Tritenii de 

Jos {Alsódetrehem kzs faluja, K-i hrs} [23 C] 

Kokács * Te (Temesvár-É, Vinga-D, Mezızsadány mellett) 1318: Kokaach (Tr). – Su 2: 352. 

Kolafalva Bi (Vaskoh-Ny) 1580: Kolest, 1600: Kolesty (Jakó 281). 1808: Kolest, {m} Kollesd 

(87). 1851: Kollest, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, hegyektıl körülvéve, 

völgyben, egy felemelkedett kısziklán, 550 n. e. óhitü lak. s anyatemplommal. Határa 1907 hold, 

... A falu közepén van egy nagy tó, mellynek eredetét s fenekét s belıle a viz hova mentét nem 

tudhatni; tiszta kısziklán van. Lakosai közül 60-an vasbányászattal foglalkoznak (Fé 2: 234). 

1888: Kollest Vaskohi js (Je 441). 1913: Kolafalva Bi vm (Az). – 1909/19: Coleşti, K, L 460: r 457 

(53). = Su 1: 161. 1580–1851 {1913}. [11 C] 

Kolbászfalva * KSz (Korond környékén KmJkv) 1410: Kolbazvanfalva (Petri III. 679). 1424: 

Kolbazfalwa; 1460: ≈ KSz; 1470: ≈ Sza vm (Cs 1: 478). 1461.I.2.: Kolbazfalwa egészbirtok 

Kusalyi Jakcsoké (KmJkv 1497); 1461.III.23.: Jakcs Péter Kolbasfalwa-i örökjogú részét Bélteki 

Drágfi Miklós elfoglalta (1530); 1555.X.10.: Kolbazfalwa Kusalyi Jakcsok birtoka (5418). 1595: 

Kolbosfalva (Petri). – Su 2: 354. 1410–1595. {Petri szerint} 

Kolbu BN 1888: Kolbu telep (t) Óradna BN (Je 441). 

Kolcán KSzö {1913} Kolcán Boksánbánya tartozéka {H}. – ColŃan = Su 1: 162. {Sine data} 

Kolcér KSz (Nagybánya-DNy, a Szamos jp-i úton) 1405: Kolchua, 1424, 1470: Kolcher; 1475: 

Kolczeer penitus deserta (Cs 1: 558). 1566: Koltzir, Koltzier; 1603: Kolczyer (Su). 1647: Kolczer 

(Makkai 444) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kolcziria, 1750: Kolczire. 1808: Kolczér Kıv (87). 

1888: ≈ (Coltirea, Kolczirá) Sza Nagysomkúti js (Je 441). 1913: Kolcér Sza vm (Az). – 1909/19: 

ColŃirea, K, L 478: r 418; zs, m (53). = Su 1: 162. 1566–1854. – 1974: c. Ardusat {Erdıszáda kzs 

faluja DK-re} [12 B] 

Kolcvár Hu (Hátszeg-DNy, Malomvíz mellett D-re) 1493, 1511: turris Kolcz supra p-m 

Malomwyz; 1519: domus curiaque nobilitaris Ladislai necnon Nicolai et Michaelis Kendeffy in 

Malomwyz ac Kolch subtus castrum similiter =. Kendefi és Kenderesi. 1493: még csak torony; 

1519-ben vár. Ma is várnak mondható: meredek falormán álló öreg tornyát falak, erıdítmények 

fogják körül (HuÉvk 7: 74. Szinte Gábor; Gerecze II. 401; Cs 5: 51). 1661: Kolcsvár várába 

mentem (Evlia Cselebi 90). 1703.III.21.: Ugyan ma hallottuk, hogy ... Kolcvárát is feladták Orlai 

uraiméknak {Orlay Miklós ezredesnek}; 1705.IX.24.: Kolcvára felett micsoda magas hegy vagyon 

... (We). 1808: ard Kócz (87). – Su 2: 354. – 1981: Cetatea ColŃi 1251 m [43 B : L] 

539



Kolcs 1. Sza 1. (Szatmárnémeti-KDK, a Szamos bp-i úton) 1279: Kulchou, 1300: Kulchua (Tr). 

Neve 1279-ben fordul elı elsı ízben, kialakulását azonban jóval korábbi idıre kell tennünk: a 

Kaplony-nemzetségnek legalább három különálló ága birtokos benne a XIV. szd elején, a közös 

szerzés ideje tehát évtizedekre nyúlik vissza. Ezt teszi valószínővé a falu korai kettıssége is. A mai 

Nagy- és Kiskolcs (1334: Kethkulch) egyike a XIII. szd második felében keletkezett: ekkor éltek 

névadóik, ekkor került tehát sor a kettı megkülönböztetésére. Mikekolcsa 1312-i tulajdonosának 

atyjáról, Illyekolcsa pedig talán az ugyanakkor élt Illésrıl kapta nevét. (Utóbbi Mike ágával közeli 

rokonságban volt.) A Vitkai-ág elıbb a Nagymihályi-ággal küzd itteni birtokáért (1300 és 1330), 

majd a század közepétıl a Károlyi-ág családjaival osztozik benne (Maksai 161). 1301: Gervasius 

fia János comes Kolch örökölt birtoka negyedét eladja Aynardus fia Móricnak és Márk fia 

Olivérnek, 3/4-ét Moka-nak (An 1: 52, 53). 1303: t. Colt. C-i Moka ezt eladja (480). 1305: 

Aynnardus fia Móric és Márk fia Olivér Kolch vásárolt birtokuk negyedét eladják Dees magister fia 

Solomusnak (767). 1305: p/v. Kolth-i Tivadar fia János és peres felei kiegyeznek: csak a falubeli 

telkeket osztják fel (800). (1312): p. Kulch (An 3: 221); 1312: ... Eghazaskolchya birtokát Simon 

fia Péter fia Zunga (ds) Péternek, Wrdung (ds) Andrásnak és Endus fia Györgynek iktatják {ld 

Vetés} (An 3: 234). 1332: Kouch, Kowch (Tr). 1352: Kethkulch (Cs 1: 478). 1808: Kócs (Nagy-) 

(87). 1851: Kolcs, Sza vm, a Szamos árjainakkitétetve: 8 római, 250 g. kath., 295 ref., 15 zsidó 

lak., ref. és g. kath. anyatemplommal. Lapályos határa igen termékeny; gyümölcsöse, erdeje bıven. 

F. u. Bagossy, Darvay s m. t. (Fé 2: 233). 1888: N-K Szatmári js (Je 525 & Ó-Beremzeszeg és 

Lanka telep). 1913: Nagykolcs Sza vm (Az). – 1909/19: Culciul-mare, Nk, L 806: r 356; m, zs 

(60). = Su 1: 183. 1279–1851. > Culciu Mare [2 C] 

Kolcs 2. Sza 2. (Szatmárnémeti-KDK, a Szamos bp-i úton) 1312: VáK jelentése a nádornak: 

András Iliekolchya birtokát, ahol András özvegye él, továbbá ... {ld Kolcs 1.} (An 3: 234). 1406, 

1438: Kis Kolch (Cs 1: 478). 1808: Kócs (Kis-) (87). 1851: Kolcs (Kis), Sza, 355 ref., 125 g. kat. 

lak., ref. anyatemplom. F. u. gr. Teleki, b. Wesselényi, Darvay s m. t. (Fé 2: ). 1888: K-K Sza 

Szatmári js (Je 427 & Muhi és Lankák telep). 1913: Kiskolcs Sza vm (Az). – 1909/19: Culciulmic, 

Kk, L 710: r 196; m (60). = Su 1: 183. > 1974: Culciu Mic c. Culciu {(N)Kolcs kzs faluja} 

[2 C] 

Kolibica Be/BN (Beszterce-KÉK, a Beszterce vize ) 1760–2: Colibiza. – 1909/19: ColibiŃa, 

Kolibicza, &, v. Borgo-Prund (53). = Su 1: 161. 1760, 1909. = Su 1: 161. – 1974: c. BistriŃa 

Bîrgăului {Borgóbeszterce kzs. faluja DK-re} [14 D] 

Kolest Bi (1808) : Kolafalva. 

Kolosfok * Kr (Denta mellett) 1329: v-m Denth et t-m Kulusfuk in Crasso. Csanád nb. Vejtehi 

Tivadar fiainak öröklött földje, melyet 1329-ben Dentával együtt eladtak Omori Miklós fia Gál 

ugróci várnagynak. Denta mellett kereshetı (Gy 3: 487). – Su 2: 357. 

Kolozs(akna) Ko (Kolozsvár-K) {XI-i sóbánya} {1229} 1291: hospites nostri (regis) de ... 

Kolos. 1310: v. Clus cum officio camere (Cs). = (An 2: 863). 1312: Colosakna. Vince és Péter C-i 

villicusok kérésére elhatárolják az Ozuer erdıt a Suki nemesek Szovát felıli erdejétıl; László vajda 

a C-i népeknek adja használatra (An 3: 239). 1314.VII.13. Datum in Clusakna. Jakab kolozsi 

comes, Suki István és Mihály magister szolgabírók oklevele (An 3: 792). 1326: decima salis de 

Kulusakna (Cs). =: decime salium de ≈; 1332–5: Thomas sacerdos de Clus, Klusakna. Mezıváros 

jelentékeny sóbányával, melyet már a XI. szd-ban mőveltek. (Lakóinak feltehetı 1229-i 

perlekedését ld. Pata alatt.) 1326-ban ugyanis Károly király elismerte, hogy az erdélyi püspök a 

„szent királyok“ adományából birtokolja a kolozsi, dési, tordai és széki akna sótizedét. 1291-ben 

III. Endre Dés, Szék és Kolozs telepeseinek szabadságát adta Tordaakna telepeseinek: (1.) 

mentesek a vajda, az ispán és tisztjei ítélkezése alól, s csak a király vagy a tárnokmester 

bíráskodhat felettük. (2.) Nem szállhatnak meg erıszakosan közöttük és nem vehetnek bírságot 

rajtuk. (3.) Csak a választott falunagy (villicus) ítélkezhet közöttük. (4.) Vámmentes hetivásárt 

tarthatnak. (5.) Az ott lakó kereskedık vámmentességet élveznek. (6.) A Szent Mihályt {IX.29.} 

megelızı héten szabadon termelhetnek és adhatnak el sót. 1310-ben Kán László vajda Dést, Széket 

és Kolozst a bennük mőködı sókamarákkal együtt átadta Károly királynak. 1314-ben Kolozs vm itt 

540



tartott győlést. 1326-ban a király megerısítette Kolozsakna, Szék, Dés és Torda sótizedét az erdélyi 

püspöknek, azzal, hogy tisztjei a sóbányákból szabadon és vámmentesen elszállíthatják. Plébánosa 

1332 I: 80 új báni, 1332 II: 20 gs, 1333: 16 gs, 1334 I: 8 gs, 1335 I: 8 + 8 gs pápai tizedet fizet (Gy 

3: 353). 1375: salisfodine nostre (regis) de Kolosakna; 1377: civitas nostra Kulusakna; =: due 

strate magne de Torda ad salisfodinas de Colus tendens. 1449: plebanus de Colos; 1456: 

camerarius salium regalium camere de Klws; 1459: iudex et iurati cives necnon tota communitas 

oppidi Colos; 1469: plebanus de Kolos, ecclesia parochialis Beati Emerici ducis in oppido Kolos 

(Cs), 1469.IV.10.: Hunyadi János évi 24 arany Ft-ot rendelt e templom és a plébános javára; 

Mátyás király újabban megerısítette a rendelkezést (KmJkv 1862). 1470: opp. nostrum Kolos. 

1471: opp. nostrum Kolos Akna; 1472: iudex, iurati ac universi hospites de oppido Kolwsakna, 

plebanus de = (Cs). 1472: Domokos pap, Péter deák sósigillator (Dn 2319). 1508: capella Beate 

Katherine virginis et martiris in p-e Kolos fundata; 1510: opp. Colos regie maiestatis. 1512: 

vicecamerarius Colosiensis. 1375-ben és 1377-ben I. Lajos király a város népességét növelni 

kívánván, megengedi, hogy minden szabad állású ember, jelesen az urától engedélyt nyert jobbágy 

(földbér és tartozása lefizetése után) ide telepedjék. A XIV. szd folyamán gyakran itt tartja 

törvénytevı üléseit a vm. 1469-ben Mátyás király itteni halastóhelyet adományoz György kolozsi 

fıesperesnek. Plébánosai: 1449: Miklós, 1469: Bálint, 1475: Domonkos, 1485–1508: Balázs. Hn 

1392 v. 1393 hj: Sehter vagy Sejter n. hegy, Kard-erdeuchupya n. halom, Bozosberch, 

Wduornokhegyes, Byborusberch, Lykashatar, és Ör, Bós, Dezmér, Apáthida, Korpád, Kályán, 

Szovát és Aranykút hrs hs. Szn 1445 (hatalmaskodás kapcsán) 68 felnıtt férfi. 1453, 1459, 1471, 

1474: több név. 1472: Tordáról való nemes Orsolya asszony, Pogány Miklós özvegye és fia: Tamás, 

a krakkói egyetem baccalaureusa Kályán felé esı elhagyott halastavat – mely azelıtt néhai nemes 

Berekszói Péter deák sókamarai pecsételı (sigillator camerarum salium) és utódai örökölt birtoka 

volt, de Péter özvegye elidegenített – Péter deák életben levı kiskorú gyermekei nevében 

Domonkos plébánosnak 25 arany Ft-ért eladták (Cs 5: 305 7. vs). 

1587: Colos oppidum. – E: fl. 16, A: fl. 8. In rationem ill. dom. Principis accumulandum ad 

cameram (Dé 57). 1635 Farkaslaka (Uh): Miklós Pál, Nagy Barla Tamás; Panit (Msz): Magyari 

János Coloson lakik (SzO). 1638 Bogártelke (Ko): 29. Fejes Máté puszta házhelye; fia Coloson 

lakik (Gyalu 41); 1652 Hévszamos (Ko), Fugitivi: 7. Thodor Kirilla ez elmúlt télen szökött el, 

Koloson lakik (112). 1760–2: O(ppidum) Kolozs. 1808: opp. Kolos olim Kolosakna h., Salzgrub 

sonst auch Klosmarkt, Kosokna val. 1861: XLVII. {th} Kolos (oppidum), Kosokna Ko (13). 1888: 

Kolozs (Kozsokná) Ko, l888: ház 752, L 3150 (Je 441 & Kurtavölgy telep). 1913: Kolozs Ko vm 

(Az). – 1909/19: Cojocna, K, L 3767: r 1614; m, c, zs (52). = Su 1: 160. 1199: Clus, 1291–1854. 

{1808: Klosmarkt} [23 A] 

Kolozsi fıesperesség ld. Kolozsvár alatt. 

Kolozs-Kalotai Tractus ~ Református Egyházmegye ld Kalotai fıesperesség folytatása. 

Kolozsmonostor (Kolozsvár-Ny) {X--XI-i település} 1214: eccl. de Clus; királyi curtis, földvár, 

királyi monostor, Benedek-rendi apátság, hiteleshely (Gy 3: 353; Er 70). 1297: p. Monustur; 1315: 

p. Clusmonostra; 1336: p. Kulusmunustora (Cs). 1439.III.23.: a Monostor-i villicus: Antal ü: 

Papfalva (KmJkv 144); 1441.XII.3.u.: Monostor-i Péter deák üv (383). 1448.XI.2.: Monosthor-i 

Kakas Péter ü: Alsóbalázsfalva (638). 1449: iudex et iurati cives de Colosmonostra (Cs). Tovább 

számos adat a KmJkv-ben. 1466: fortalium in circuitu monasterii ... abbatie de Kolosmonostra 

(Cs). 1467.VIII.18.: az erdélyi három rendi natio (magyarok, székelyek, szászok) itt köt 

szövetséget Mátyás király ellen.© 1492: opp. Kolosmonostra; 1518: opp. Monosthor; 1523: p. 

Kolosmonosthra (1263–1523. Cs 5: 307. vs). 1579.V.5. Báthory Kristóf vajda a létesítendı jezsuita 

kollégium számára Kolozsmonostoron telket és birtokokat adományoz.© 1584: Kolozsmonostoron 

hat jezsuita szerzetes-tanár tanít. A diákok száma 150 körül van.© 1588: Monostorz. Kolozsvár 

jezsuita rendházának birtoka. In Monostorz Anno 1588 in Augusto fuerunt coloni no. 207, inter 

quos habebant boves (exceptis Libertininorum et Iudicis 64) 226. ... inquilini sunt 14; sylvae ... 

Zodos Cereie, Byk, Apathmesseie, Birc, Gad Cereie, Agiagos Cereie prohibitae. Proventus: 13 féle 

(Gyalu 5-6). 1590.VII.12.: Monostor fejedelmi birtok. Balogh Jakab bíró, Dobos János liber, 

541



erdıbíró; 118 családfı közt számos foglalkozásnév mint családnév rögzült vagy ilyen iránylatot 

mutat: János Kovács, Szıcs Gáspár és Kádár Boldizsár servit cum artificio: mívével szolgál; 1 

pellio: Szőcs András; 14 suttor közt 5 Varga csn. Más nevek: Asztalos, Borbély, Borföjtı (2), 

Erszingyártó, Fazakas, Gombos, Kerekes, Kocsis, Sóvágó, Szabó (5), Szıcs (2). Hn csn: Bikali 

János, Drági Jánosné, Egeresi Márta özvegy; Gyalai Mártonné, Györgyfalvi Mihály, Kályáni 

Jánosné, Kapusiné, Sárdi Péter, Vadadi Bálint. Más: Lengyel, Oláh, Székely, Tatár (Gyalu 10- 

14). A századforduló körüli pusztulást szemlélteti 1638 k.: Kolozsmonostor urbáriuma. {Elsı 

részében eredeti sorszám szerint: 47 családfı. Tovább:} Az Castelion felliwl malom utzaban az 

also renden: 6 {puszta 1 4. } ; Másik renden ... 6 {puszta a 6.}; Az felzeghen ezen soron 14 

{mind puszta}; Az erdı felıl való soron vissza térvén Kolozsvár felé 16 {mind puszta} házhely 

(Gy 27-31). Tovább is gazdag adattár 1640 Ub (Gyalu 45-49). 1642 Ub (Gy 92-94). 1652 Ub 

(Gy 131-135). 1717: a jezsiták megvásárolják a felenyedi papírmalom felszerelését, hogy vele 

Kolozsmonostoron papírmalmot rendezzenek be; 1718–19-ben a termelés meg is indulhatott (Jakó, 

Studia 1964. 57). 1733: Kolos Monostor, 1760–2: Kolozs Monostor. 1808: pagus Monostor (Kolos- 

) h., Munestur val. 1854: Kolos-Monostor h., Mănăştur val. 1861: Kolos-Monostor Ko (13). 1888: 

Kolozs-Monostor (Monestur) Ko Nádasmenti js, ház 371, L 1890 (Je 442 & Kardosfalva psz). 

1894: Kolozsvárhoz csatolják. Ma a Monostori út ırzi nevét. # Binder P.: Kolozsmonostor. Közös 

múltunk, 1982. 199. – Su 1: 158. Cluj-Manăştur. 1222–1854. 

Benedek-rendi apátság. X–XI. szd-i település; a királyi vármegye-központokból ismert földvárba 

telepítették az apátságot. 1970 óta folyó ásatások: bronz függı (mint Zápoly u. X. sz-i lovassír), 

rovásjeles ezüstgyőrő. Korábbi lakókunyhók helyén temetı: Salamon (1063–1074) és László 

(1074–1095) király pénzei (KmJkv 20-21). A kolozsmonostori Sz. Mária bencés apátság XI. 

századi alapítás. Mint a legtöbb korai alapítású királyi monostor, erıdített királyi udvarháznak 

monostor céljaira való rendelése alapján létesült. Alapítójául már a középkorban több király 

személyét jelölték meg. {...} Mint XI. szd-i alapítású királyi monostor ki volt véve az erdélyi 

püspök joghatósága alól, ami miatt a püspök többször összeütközött az apáttal. Már Adorján 

püspök (1189–1203) lerombolta a monostort, és apátját elfogta. Vilmos (1204–1221), megrohanva 

az apátságot, pápai kiváltságlevelét elégette, a királyit pedig vízbe dobta, ami miatt a pápa 1222- 

ben vizsgálatot rendelt el (Gy); = (Er I. 122). A monostor elpusztult az elsı (1241) és második 

(1285) tatárjárás alkalmával (1265, 1296). 1288-tól van adat hiteleshelyi mőködésére (Gy 3: 353- 

356). 

– Boldogságos Szőz-egyház konventje (KmK) 

Beke A.: A kolozsmonostori konvent levéltára. Bp 1898. Jakó Zs.: A kolozsmonostori konvent 

jegyzıkönyvei (1289–1556). I-II. Bp 1990. 

1556.VI.30.: A konvent hiteleshelyi jegyzıkönyvének utolsó bejegyzése (KmJkv 5444). Az apátság 

megszőnése (88). 

1569: claustrum seu curia; 1569–1577: Kolozsmonostor birtokai adományként Gyimesi Forgách 

Ferenc váradi püspök, késıbb fejedelmi kancellár, történetíró kezén (Gyalu 7/3). 1633: curia seu 

castellum; 1638: Castelion felliul (Gy 29). 

Kolozsvár Ko (a Kis-Szamos és a Nádas összefolyásánál) [1177 k.]: Thomas comes Clusiensis; 

1199: Henrico archidiacono Clusiensi; 1201: Paznan c-e de Kulus; 1213: Cristoforus curialis 

comes de Clus; castrenses de Clus de centurionatu Agad, scil. Sunad, Vardou, Apa et alii, 

coadiuvantibus eos ioubagiones eiusdem castri, scil. Egeben principe exercitus, Ysac centurione, 

Beda varnogy, Bela et Vadasa imp. ioubagiones Nicus f-i Nicus, scil. Vedam et fr-em ... Hyscem 

dicentes ... esse concives, ... Cristoforus ... comes de Clus; Bechy imp. de de v. Zuat castrenses ... 

iudex Beken curialis comes de Clus; Beda varnog, Igeben hodnog, Isac centurio et Vodasa de 

castro Clus coram Cristoforo comite; 1214: Basu curialis comes de Clus; Ioubagiones de Zobozlo, 

scil. Igeben dux exercitus, Bede, Bela, Vodosa, Ysaac centuriones, item Cicolou varnogio et Peter 

archipreco imp. Cotlobam et Cepanum de ... occupatione t-e castri; 1229: Mog de v. Poca [: Pota] 

cum aliis ioubagionibus castri Clus, scil. Erdeu principe exercitus, Chicolou, Tenqneu, Pouca 

542



archiprecone ... Sebastianus comes de Clus; 1235: Hagya civis Culusiensis; 1241-re: in quodam 

castro quod dicitur Clusa cecidit infinita multitudo Vngarorum; [1257–72]: Stephanus ... rex ... 

volens olym fundare et congregare ... civitatem Kulusuar, multa prerogativa libertatum ipsos 

decorasset; 1282: in C-u de Kulus v. Kuluswar; 1288: Petrus de Nytra comes de Kulus; 1299: 

populi episcopatus nostri de Klusuar, Datum in Klusuar; 1313: super donatione v-e Kuluswar; 

1316: Benedictus plebanus de Kuluswar et canonicus Albensis et comes Tark {Starch} iudex de 

eadem Kuluswar; 1317: magister Joannes comes de Bezterce, de Kulus et de Kuluswar; 1348: eccl. 

parochialis S. Michaelis archangeli in Clusenbvrg. Kolozsvár ott alakult ki, ahol a Meszesi-kapun 

átjövı „Királyuta“ a Szamoson átkelve egyesült a Királyhágó felıl jövı nagy úttal, és K felé 

folytatódva Kolozson és İrön át Dél-Erdélybe vezetett. E két fıút a városképben a Monostori út és 

a Magyar utca vonalában és a reá merıleges Híd utcában jelentkezik (e neveken már 1372–1453). 

Az úttalálkozásnál már az ókorban város (a római Napoca) létesült. A népvándorlás alatt rommá 

vált település mellett a honfoglaló magyarság is megtelepedett; a Zápolya utcai X. századi temetı 

vallomása szerint a vár közelében egy nemzetségfı katonai kísérete temetkezett. A romterület 

helyén létesült vár lett az István király által ide rendelt ispán székhelye. A vár a két fıút 

összeszögellésétıl É-ra helyezkedett el; a XIII. században kıbıl kiépített négyzet alaprajzú 

falvonulata mint belsı vár a XVIII. század végéig fennállt, s beépített területe ma is Óvár nevet 

visel. A két fıút összeszögellése mellett DNy-ra kialakult nagy négyszögletes vásártéren épült az 

elsı templom; a XI–XII. században a kolozsi esperes székhelye. Így Kolozsvár is, mint az I. István 

kori legtöbb megyeszékhely, két külön épült magból, a várból és a kerített templomból állt, 

hasonlóan pl. Sopronhoz, ahol a római város helyén épített vártól függetlenül, egy közeli dombon 

épült a Szent Mihály-plébániatemplom. Kolozsvár nevét elterjedt felfogás szerint az itt kiépített vár 

útelzáró jellegérıl kapta, korabeli latin források ugyanis ezeket clusa-nak nevezik. Mivel azonban 

várispánságaink túlnyomó része nevét az elsı ispánról kapta, és a Kolozs személynév ismert volt az 

Árpád-korban, ez a lehetıség sem zárható ki. A városra az elsı közvetett adatokat a 

kolozsmonostori apátság XI. századi alapítására vonatkozó híradások tartalmazzák. A magára 

Kolozsvárra vonatkozó közvetlen adatok a kolozsi várispánság említéseivel 1177 tájától 

kezdıdnek. Itt volt központja kezdetben a kolozsi esperesnek (1199–) és a várjobbágyság 

vezetıinek: udvarbíró, várnagy, hadnagy, börtöncsısz (praeco), billogos stb. (1213–1235). 

Kétséges, hogy köze volt a városhoz az 1213-ban perben elmarasztalt és családjával együtt 

szolgaságba került Agyának, akit ekkor egy úr jobbágyának, 22 év múlva pedig kolozsi civisnek 

(várjobbágynak) mondanak. A város és közvetve a környék magyar lakosságára következtethetünk 

a tatárjárás erdélyi pusztítását leíró német forrásból, mely szerint a „Kolozsnak mondott várban a 

magyarok végtelen sokaságát ölték meg“. I. Károly király 1316-i oklevele szerint István király 

Kolozsvár várost megalapítani és betelepíteni akarván, szabadságokat adott neki. Istvánon V. 

István értendı, aki mint Kelet-Magyarország ura 1257-tıl adott ki oklevelet erdélyi ügyben. A 

telepített városlakókat ekkor „vendégek és szászok“ névvel nevezik. A szászokon betelepített 

németeket kell érteni, míg a vendég (hospes) fogalom összegyőjtött telepeseket jelöl; magyarokat és 

németeket egyaránt. Az 1332-ig felbukkanó kolozsvári polgárnevek többsége német; Gilnitzer 

éppenséggel gölnicbányai betelepülıt jelent. Késıbbi nevek (Payer, Neremberga stb.) bajor 

beköltözésre is engednek következtetni (Makkai 36). A vezetı polgárok közül Zekul ~ Scecwl neve 

székely eredetre mutat. Az új telepesek között elenyésztek a régi várjobbágyok maradékai. V. 

István nem sokkal az új telepítés után eladományozta Kolozsvár helységet az erdélyi püspöknek, 

majd IV. László 1275-ben megújította az adományt. 1282-ben a király a püspöki helység lakóit 

kivette a vajda és más bírák joghatósága alól, és a püspök alá rendelte. A város fejlesztése 

érdekében a püspök 1291-ben megvásárolta határához Lomb földet, 1299-ben pedig cserében 

megszerezte az apáttól az épületfa kitermelésére alkalmas Leske (Apáthavasa) és Szentgyörgy 

erdıbirtokot. A helység ezt követıen szerepel polgárvárosként. Károly király 1313-ban még 

megerısítette a püspököt Kolozsvár birtokában, s bár a püspök saját birtoklása erısítésére a város 

plébánosává egy kanonokot tett meg (1313, 1324, 1325), a király visszavette a várost. Már 1315 

végén Pok nb. Miklós vajda itt mőködött, 1316-ban pedig a király igénybe vette a polgárok 

haderejét Debreceni Dózsa seregében a Majos fia Majos ellen vívott topai vagy a bonchidai 

csatában. Ez év augusztusában Benedek plébános és Stark bíró kérésére a város (civitas) lakóit – 

„akik a szabadság útjáról lealacsonyíttattak“ – visszahelyezte az V. István által adott 

543



szabadságokba: (1.) Minden ekés telepes évente Szent Mihálykor {IX. 29.} 1 királyi fertót, minden 

háztulajdonos, de nem ekés telepes 3 pondust és minden {más lakos} (inquilinus) 1 1/2 pondust 

tartozik fizetni földbér (terragium) címén. (2.) Minden 60 háznép 1 jól felszerelt katonát tartozik 

adni a király seregébe. (3.) Bírót (villicum) maguk közül szabadon választanak, aki minden ügyben 

ítélkezik, kivéve emberölés, lopás, rablás, gyújtogatás és sebesítés (vulneris, quod vulgo dicitus 

boyseb) esetében, amikor a király bírája a városbíróval együtt ítél. (4.) A bírság kétharmadát a 

királybíró, egyharmadát a városbíró kapja. (5.) Erdély határain belül áruikkal vámmentességet 

élveznek. (6.) Szabadon választanak papot ill. plébánost. (7). Szabadon bírják Kolozsvár körüli 

földjeiket. Az új helyzetnek megfelelıen királyi ispánt nevezett ki Beszterce, Kolozs vm és 

Kolozsvár élére, a besztercei Henning fia Jánost. 1322-ben a király védelmére kelt a városnak: a 

vajdát eltiltotta attól, hogy a polgárokat és telepeseket a szabadságaikban megállapítottakon felül 

adókkal terhelje. 1326-ban Pok nb. Istvánt, Fejérd birtokosát eltiltotta a polgárok birtokában levı 

Bottelke használatától. A gyarapodó polgárság soraiból gazdag patríciusnemzetségek emelkedtek 

ki, akik a város vezetéséért elszánt küzdelmet folytattak. A régi bíró: Stark comes és a rokonságába 

tartozó Székely pártjával szemben Felicián fia Péter, Henning fia Bertalan és „Magnus“ Péter 

polgárok nemzetségei 1327-ben fegyvert ragadtak, megtámadták a városban Starkékat, rengeteg 

anyagi kárt, sebesülést és két halált okozva. Ezért a nádor hőtlenség bőnében marasztalta el ıket, 

15 éves pert és újabb háborúskodásokat indítva el vele. 1331-ben a király, kárpótolva a polgárokat 

azért, hogy a Bazaráb ellen viselt havaselvi hadjáratban a király seregében súlyos veszteségeket 

szenvedtek, az alábbiakkal terjesztette ki kiváltságaikat: (1.) Nem tartoznak megjelenni a nádor, 

erdélyi vajda vagy más hatóság győlésein. (2.) Az ellenük pereskedık az ı bírájuk és a király által 

kinevezett kolozsvári comes elıtt, körükben tartoznak vinni a pert. (3.) Bármely bőnt elkövetı 

bőnöst, nemest vagy nemtelent elfognak határukon belül, s a városbíró és a király által kinevezett 

comes ítélkezik felette. Végül engedélyezte, hogy a Feketeerdı (Gyalui-havasok) megközelíthetı 

részeibıl [épület-]fát hordjanak, eltiltva a vajdát és a püspök tisztjeit, hogy akadályozzák ıket 

benne, vagy az odamenıket vámokkal zaklassák. Ugyanekkor megerısítette 1316-i és 1322-i 

kiváltságlevelüket. A király Kolozsvár ispánjává Rimai Miklós létai várnagyot nevezte ki (1331– 

32), ennek hatalma azonban rövidesen elégtelennek bizonyult a belsı harcok leverésére. A városból 

kikerülı elsı értelmiségiek: Kolozsvári János, a szebeni polgárok prókátora (1322) és Pál fia Jakab 

váradi kanonok (1332). A Szent Mihály-templom plébánosa 1332 I: 1 sectinus híján 5 fertó, 1333: 

2 1/2 M, 1334 I: 56 gs és 1 sectinus híján 1 fertó, 1334 II: 80 gs, 1335 I: 30 gs, 10 pensa pápai 

tizedet fizet. Az ispotály ügyvédje 1332 II: 40 új báni tizedet ad. A kolozsi esperes 1333: 128 gs, 

1334: 2 M pápai tizedet fizet (1 M = 64 gs). A pápai tizedlajstromból kiderül, hogy Észak- 

Erdélyben 1333-tól itt vert báni dénárokkal is fizettek, ami a kolozsvári pénzverıkamara 

meglétének elsı jele. 1336-ban a király a város 1316-i kiváltságlevelének átírásakor a földbérre 

vonatkozó cikkelyt úgy módosította, hogy a város évente egy összegben fizet adót, éspedig 62 ezüst 

M-t. Csütörtökön tartott hetivására (1337) kikiáltás színhelye (Gy 3: 356-360. 358: Kolozsvár a 

XIV. század elején, tk). 

1369.III.24. Kolozsvár városa a helybeli szőcsök céhének érdekeit védi az idegen szőcsökkel 

szemben. (Céhek elsı említése.)© 

1427 Garamszentbenedek: a szárnyasoltár kálvária-képén Zsigmond király ábrázolása római 

centurio alakjában. Kolozsvári Tamás – magister Thomas pictor de Coloswar – munkája. 

1432: a Szent Mihály-plébániateplom építésének befejezése. 

*1443.II.23.: Hunyadi Mátyás, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia, 1458-tól 

Magyarország királya (--1490.IV.6., Bécs). 

1444.IX.21., Orsova: Ulászló király kegyelemlevele visszaállítja Kolozsvár sz. kir. vs régi 

szabadságait és kiváltságait (melyeket Budai Nagy Antal hadának befogadása miatt 1438-ban 

elvesztett). 

1453: a kolozsvári polgárok névlajstroma (nyelvemlék) a középkorból ismert felsorolások közül 

egyik legelsı; 553 (többnyire magyar) nevet tartalmaz (Az Unitárius Kollégium könyvtarában 

ırizték. TT 1882. 523-541. Szabó K.). 

544



1458.I.31.: Szilágyi Mihály kormányzó szabályozza Kolozsvár bíróválasztását: 50 magyar és 50 

szász polgár választja a felváltva hol magyar, hol szász bírót.© – Ekkori elöljárók: „Egidio Zabo 

iudice, Ambrosio literato iurato Hungaris civibus de Koloswar ab una ac Stephano Bertam et 

altero Stephano dicto Hon Saxonibus civibus de eadem Koloswar ab altera partibus“ (KvO I. 

192). 

1467: Mátyás király kolozsvári szülıházát állandó adómentességgel teszi jelessé (Ja: Tá). 

1486.V.18.: Mátyás király Buda város jogait adományozza Kolozsvárnak. (A városban birtokos 

nemesek is fizetik a városi adókat; a polgároknak adós nemesek az erdély vajda elıtt foghatók 

perbe.)© 

1487: Mátyás király ez évtıl jelentıs adományokkal segíti a ferenceseket, hogy Kolozsvárt 

felépítsék hatalmas csarnoktemplomukat, a mai Farkas utcai református templomot (Ja: Tá). 

1488.VI.13.: Buda városa a király felszólítására Kolozsvár városa számára kiadja bíróválasztási 

szabályzatát és egyéb szabadságjogait. © 1488: Mátyás király a fıváros, Buda ügyintézési és 

levéltári rendtartását vezeti be Kolozsváron (Ja: Tá). 

1489–1503: felépül a Farkas utcai gótikus ferences templom János ferences szerzetes tervei szerint. 

1514: Házsongárd fennmaradt legrégibb sírköve. 

1527.X.10.: I. János király Kolozsvárra érkezik (Kıváry). 

1527.X.18.e.: János király erdélyi országgyőlést tart Kolozsvárott. 

1534: Megkezdıdik Wolphard Adorján erdélyi püspöki vikárius házának építése, az erdélyi 

reneszánsz egyik legszebb fennmaradt alkotása (Wolphard–Kakas-ház). Adrianus Wolphardus 

humanista filológus, költı ez évtıl volt kolozsvári plébános (?–1544). 

1537: Szabályozzák a város számos fontosabb ügyének vitelét (CoStat I. 176; JtK 1980. 664). 

1544–1559 Heltai Gáspár kolozsári szász lelkipásztor (luteránus) – a hitújítás fellendül a városban 

és környékén. 

1552.I.5.: Castaldo generális kéri Ferdinánd királyt: Kolozsmonostor apátságát ne adományozza el, 

mert a birtokok évi 4000 Ft jövedelmábıl erıddé építi ki a monostort, ágyúkkal szereli fel, hogy így 

megtörhesse a kolozsváriak ellenállását (TT 1892. 440-442. Barabás S.). 

*1557.I.1.: Bocskay István, Erdély fejedelme (1605–1606). 

1574 Kolozsvárt megjelenik a Cancionale c. énekgyőjtemény Tinódi Sebestyén, Valkai András és 

mások összsen 15 szerzeményével.© 

1587: Coloswar. – E: fl. 500, A: fl. 250. In rationem ill. dom. Principis accumulandum ad arcem 

Gyalu quarta 2 fl. 500. Ser. Rex ad scholam Colosuariensem unas quartas perpetuo fl. 250 contulit 

(Dé 53). 

1605.VIII.12. Bocskay István fejedelem bevonul Kolozsvárra.© 

1608.III.27. Virágvasárnap. Báthory Gábor bevonul Kolozsvárra, s még aznap beiktatják a 

fejedelemségbe. 

IMAGO 1617: Claudiopolis Coloswar vulgo Clausenburg Transilvaniae civitas primaria (G. 

Houfnaglius). 

& 1635: Kolosvári István (Kelementelke Msz). 

1635: Ambrus Gergely, Faggyas György (Barót), Botos György (Szemerja), Molnár István (Bacon), 

Simon Mihály fia Péter (Bikfalva Hsz), Szabó István (Sszgy) Kolosvart lakik; Kádár Györg 

Colosvarat drabant (Abod), Jósa Pál lófı (Koronka), Székely Mihály lófı (Somosd Msz); Magyari 

Mátyás (Nagysolymos Uh) Kolosvart lakik (SzO). 

545



1641–1652: kolozsvári ref. lp Jenei G. István (1603/4–1661.IX.13., Z) (1630: Bréma, 1631: 

Leiden, 1632: Franeker egyetemén tanult; 1633.IV.20-án Leidenben disputált és ajánlotta 

Borosjenı kapitányának és Tanácsának); védelmébe vette a puritánusokat: Gidófalvi János lptársát, 

s ı hozta Kolozsvárra Apáczait; 1645–1652 kolozs-kalotai esperes volt, 1653–61: zabolai lp 

(Dn 2615). 

1697 Hatalmas tőzvész pusztít a városban; a Fıtéren leég a Szent Mihály-templom gótikus tornya, 

a Farkas utcában az Apáczai Kollégium. 

1733: Claudiopolis. 

1734.IV.27-én itt hunyt el Hadadi báró Wesselényi István (*1673.VIII.21., Aranyosgerend), 1699- 

tıl Közép-Szolnok vm fıispánja, status praesidens, guberniumi tanácsos (– eltemették Zsibón). 

{Ld. ott!} 

1742–44: újjáépül, barokk stílusban a Szent Mihály-templom tornya. 

1750 Szabó T. Ádám: Kolozsvár és Felek adóösszeírása 1750-bıl. Bp 1983. (107 lap) 

1758.III.23.: Rhédei 'Ssigmond ... hogy ... a Kolosvári Réform. Ekklésia Nagyobbik Templomából 

az E. Szent-Györgyi Temetı Bóltba ... vitetnék ... tiszteltetett Szathmári Pap 'Sigmond által ... Sz. 

Gyögy h. XXIII.; Oratio de Duratione Familiarum Illustrium Periodica, ..., habita a Georgio 

Verestói, ... Die VIII ante Calendas Majas, Claudiopoli in Templo Ecclesiae Reformatae Majore; 

Kolosváratt a Reformata Eklésia Farkas-Utzai Templomában, 1758-dik Esztendıben, Sz. György 

h. 23. n. ... Tsejdi Andrási Miklos. Istennek bölcs rendelése ... {Kv 1760. Ld Drág} (H 2–M 3v; 

M 4–Q 2v; Q 3–S 4v). 

1763: villámcsapás és földrengés rongálta meg a Szent Mihály-templom új tornyát, s azt le kellett 

bontani. 

1796: Unitárius templom épül IN HONOREM SOLIUS DEI. – Unitárius Kollégium: MUSIS ET 

VIRTUTIBUS (kapufelirat). 

1808: civitas libera regia Claudiopolis lat., Kolosvár h., Klausenburg g., Klus val. 

1811: a Rhédey-ház ez évtıl a Debreceni Református Kollégium tulajdona. 

1816–1829: lutheránus (evangélikus) templom épül; stílusát a kései barokk elemek határozzák 

meg, de azok helyenként a klasszicizmussal keverednek (Gaal 92). A templom homlokzatán, a 

bejárat fölötti orommezı felirata: PIETATI ("A kegyességnek"). (Kıbe írt Kolozsvár, 119; 

Kelemen Lajos: Az evengelikus (lutheránus) templom. Ke 2: 154.) 

1829–1851: Felépül a Külsı-Magyar utcai kéttornyú („kétágú“) református templom klasszicista 

stílusban. A nagyszabású, monumentális épület tervezıje és építıje Kagerbauer Antal, a tordai 

származású hírneves kolozsvári építımester (Ke 2: 153-154; Gaal 109). 

1837–1859 (1862) a Sz. Mihály-templom mai, neogótikus tornyának építése. 

1840. Kolosvár – Aug: 8án.: Egy nap a fövárosban – Erdélyében, kicsinben mint az ország – el törpült 

a benyomás mellyet elsı pillanatra tett, s a reá következett észrevételek csak jobban meg erısödtek 

nálam, ez egy kis város, némi érzetével fıvárosságának, annak hogy e kis országban elsı, ez által nem 

akar másod rangú láttzani. ... Sept: 3. Csötörtök : Hajnal hasadtával el hagytuk Erdély kis de jó izü fö 

városát, talán soká, talán soha nem látandó többé. Az út jó, a vidék apró hegyeivel kellemes, a lég hideg 

volt (Tanárky). 

Intézmények: 

– Erdélyi Múzeum # Szabó K.: Az Erdélyi Múzeum eredeti okleveleinek kivonata (1232–1540). Bp 

1889. 

– KvRefK # Török I.: A kolozsvári ref. collegium története. I-III. Kv 1905. – Papp. F.: Gyulai Pál 

a ~ban. Kv 1934. 

546



– KvRKLyceum Öreg diák visszanéz. Szerk. György Lajos. Kv 1926. 

- KvUnK # Gál K.: A kolozsvári unitárius kollégium története. I-II. Kv 1935. 

Kv *1830: Kászonfeltízi Balázs Sándor író (–1887). 

*1841: Kft. Balázs Gábor utazó (–1887). 

*1860: Bálint Sándor zoológus (–1922). 

*1874: Balázs Árpád nótaszerzı (–1941). 

*1901: Balázs Ferenc író, mészkıi unitárius lp (–1937). 

*1928: Ádám Ottó rendezı, színházigazgató (Bp, Madách Sz.) 

*1932: Bálint Tibor író. 

*1949: Balla Zsófia költı. 

Kv + 1951 Balogh Artúr jogtudós (1866–). 

+ 1961 Delly Szabó Géza zeneszerzı, tanár, zenei író (1883–). 

& Kolozsvárhoz csatolt települések: Bóstelke, Ondótelke vagy Tarcsaháza, Sala, Szentbenedek, 

Szentgyörgy, Szentpéter, Szopor, Kardos, Monostor. 

1861: XXVII. Kolos’vár sz. kir. vár., Klausenburg, Klus Ko (13). l888: Kolozsvár (Klausenburg, 

Klusu), ház 3736, L 29 923 (Je 442). 1913: Kolozsvár Ko vm (Az). 1950 Kölesföldön (a vasút, a 

Szamos és Szamosfalva közt) ref. gyülekezet alakul. Eleinte az Alsóvároshoz tartozott, 1990-ben 

Szamosfalvához csatolták. 2000.X.1-én új templomát felszentelte Csiha Kálmán püspök (Üzenet, 2000. 

21., Hegedős József lp). 

# Jakab E.: Kolozsvár története; Oklevéltár Kolozsvár története I., II., III. kötetéhez. Buda 1870– 

1888. Ferenczi Z.: A kolozsvári nyomdászat története. Kv 1896. Bíró Vencel: A kolozsvári piarista 

templom alapítása. C – Kv 1932. Dr. Balogh Jolán: Kolozsvár mőemlékei. Kv 1935. Grandpierre 

Edit: A kolozsvári Szent Mihály templom. Kv 1936. Puskás L.: Tizedesség és a kolozsvári 

tizedesek. Kv. 1942. Szabó T. A.: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kv 1946. Makkai L.: 

Kiadatlan oklevelek Kolozsvár középkori történetéhez. Kv 1947. Binder P.: Kolozsvár. Közös 

múltunk, 1982. 201. Ad 277-309. Herepei: A Házsongárdi temetı régi sírkövei. Adatok Kolozsvár 

mővelıdéstörténetéhez. Bp. 1988. Gaal György: Kolozsvári séták. Vincze Zoltán bev. Kalauz a 

régi és az új Kolozsvárhoz. Kv 1992. Lıwy Dániel, Demeter V. János, Asztalos Lajos: Kıbe írt 

Kolozsvár. Emléktáblák, feliratok, címerek. Kv 1996. 

Irodalomban: Tóth I.: Múzsák fellegvára. A kolozsvári latin nyelvő humanista költészet 

antológiája, 1977. Jósika: Az utolsó Báthori. Szabó Dezsı: A bölcsıtıl Budapestig; Életeim; 

Levelek Kolozsvárra. Laczkó Géza: Királyhágó. {A századelı városáról.} {Gradpierre Emil} Nagy 

Péter: Ó, kedves Kolozsvár! ... Reményik elıszavával. Berlin 1926. Ignácz Róza: Anyanyelve 

magyar. Passuth László: Kutatóárok. Mikó Imre: A csendes Petıfi utca. Kv 1978. – 1909/19: Cluj, 

Kv, Kb, Claudiopolis, ist. Napoca, L 49 295: r 6039; m, zs, n, c és más nz (52). = Su 1: 158. 1183– 

1854. {1808: Klus !} # St. Meteş: Domni şi boieri români din łările Române în oraşul Cluj. C 

1935. Şt. Pascu: Istoria Clujului, 1974. [22 B] 

Kolozsi fıesperesség – Archidiaconatus [1199] Henrik magister erdélyi kanonok kolozsi fıesperes 

(Gy; Er 26, 28). 1294: Petro archidiacono de Clus, decano eccl. nostre (Gy); =: fıesperes 

dékánkanonok (Er I. 532); 1308: Joannes archidiaconus de Klus (Gy 3: 356). 1308: János magister 

kanonok 4 társával birtokosztáson (An 2: 354); 1309: János fe is aláírja a püspökválasztási 

decretumot (707). 1309: János mr. fe. két társával az ErK képv. a szentszéki követnél (745); 

1312.IV.19., Pozsony: János kolozsi fe Benedek erdélyi püspök jegyzıje (An 3: 270); 1312.IV.20., 

Pozsony: Nemes (Nobilis ds) János fe Benedek püspök prothonotariusa (272). 

547



1450.VII.2.: Lippai Gergely kolozsi fıesperes ü: Nagyszentlászló Sv (KmJkv 855); 1458.VII.12.: 

Lippai Gergely magister kanonok (1293-4). 

1456: Toldalagi Balázs királyi kancelláriai titkár és kolozsi fıesperes (Er I. 272). 

1504–1517: kolozsi fıesperes Megyericsei János (1470–1517) humanista, költı; 1515–17: királyi 

titkár. 

Kolozsvármegye 

Csucsától és a Gyalui-havasoktól fokozatosan keskenyedve húzódott csaknem a Felsı-Marosig, 

Bátos és Teke mezıvárosokig, ill. ezek keleti határáig; egykori szomszédai: D-en és DK-en Torda, 

ÉK-en és É-on Doboka, ÉNy-on Kraszna, Ny-on Bihar vm. 

– Várai és erısségei Cs 295-302: Almás (1370–1554); Fenes (F hs a.); Gyalu (1439–1525); 

Hunyadvár (Sebesvár néven); Kalotaszeg (Sebesvár néven); Léta To vm; Sebesvár (1319--1519). 

Adatait vö. hs. 

– Városai Cs 302-326: Almás (1249–1505); Bátos (1319–1509); Egeres {+}1263, 1296–1523); 

Hunyad (1332–1524); Kolozs (1291–1512); Kolozsmonostor {+}1263, 1296–1523); Kolozsvár 

(1275–1526); Szovát (1329–1509); Teke (1318–1506). Adatait vö. hs. 

– Helységei Cs 326-427. Összesen: 285 helység. 

– Fıbb birtokosai: Cs 427-636. Összesen: 565 birtokos. 

1213: Kristóf kolozsi curialis comes (Er I. 47), 1213: comes (Er I. 54), uı: 1213: bíró Váradon (Er 

I. 61). 

1213: Agad századából való kolozsi (Clus) várnépek (castrenses); kolozsi várjobbágyok hadnagya 

(princeps exercitus) Egeben, Izsák százados, Beda várnagy (Er I. 54). 

1213: Beken curialis comes (Er I. 57). 

1213: Beda varnog, Igeben hodnog, Izsák százados és Vodasa a Clus-i várból, Kristóf ispán bíró és 

Fábián poroszló Váradon bírák (Er I. 61). 

1214 Basu curialis comes Váradon bíró (Er I. 68). 

1214 Igeben kolozsi hadnagy (dux exercitus), Bede, Bela, Vodosa, Izsák századosok, Cicolou 

varnog és Péter fıkikiáltó (archipreco) (Er I. 73). 

1215 Ecce kolozsi ispán Váradon bíró (Er I. 79). 

1229: Sebestyén kolozsi ispán (Er I. 156). 

1246.V.6.: Golou {Gyalu} Kolozs vm-ben (Er I. 201). 

1275.[XII.10.u.]: Kuluswar Kolozs vm-ben (Er I. 339). 

1282: Culuswar, Gelo ~ Gylo, Kopus, Keresfev Kolozs vm-ben (Er I. 391). 

1288.VI.8.: Nyitrai Péter kolozsi ispán (Er I. 437). 

1291.II.24.: Vysta és Sasag Kolozs vm-ben (Er I. 474). 

1291: Lomb Kolozs vm-ben (Er I. 489). 

1312: Cseh (ds) Jakab kolozsi comes szováti határjáráson (An 3: 239). 

1312: Jakab kolozsi comes, Suki István comes és Dénes fia Mihály comes a provincia bírái (An 3: 

307). 

1313: Machkas Superior Kolozs vm-ben (An 3: 492). 

1314: t. Nadas {Mn} Kolozs vm-ben (An 3: 773). 1314: Jakab kolozsi comes, Suki István és 

Mihály magister a provincia szolgabírái (An 3: 792). 

548



1315: Dezméri Mikola fia Miklós comes kolozsi szolgabíró (An 4: 178). 

1334: Mérai Miklós Kolozs vm-i ispán; birtokrészt vásáról Kóródon (Gy 3: 360; KmJkv szerint 

alispán). 

1381.IX.11.: Turóczi Jakab kolozsi ispán, Pathai János és Tótházi Benedek szolgabírák (Demény 

1977. 99). 

1413 tavasza: Kolozs vm szolgabírái: Györgyfalvi Balázs és Mérai Tamás deák (KmJkv 47). 

1437.IV.2.: Vizaknai Miklós erdélyi alvajda Gerı László Kolozs vm-i ispánhoz: tartson vizsgálatot 

Antal kolozsmonostori apát panasza ügyében. Bogártelke határjárásakor Daróc, Mákó és Türe 

jobbágyai meg akarták ölni az apátot. @ 

1451.VII.21.: Kolozs vm alispánjai: Szamosfalvi Gyerıfi János és Szalmatercsi János, szolgabírái: 

Szomordoki Domokos és Patai János (971). 

1460.VIII.7.: Vingárdi Geréb János fıispán, Patai Dezsı Antal alispán (Cs 5: 636). 

1467.VI.23.: Rápolti György fıispán, Szucsáki Mátyás alispán (Cs 5: 636). 

1493.VI.14.: Kemény Péter, Gyerıffy Balázs, Szentpáli Mihály és Sárdi Budai István Kolozs vm 

szolgabírái (KmJkv 2872). 

1522.VIII.29.: Sárdi Budai 

(3871). 

Gergely, Kolozs vm ispánja jobbágytelkeket vesz zálogba Dióson 

1527.I.12. elıtti napokban Kolozs vm Bácsban tartotta győlését (4172). 

1530.X.26.: Szamosfalvi Mikola László és Farnasi Veres Márton Kolozs vm ispánjai, Várcai 

Wayda Vasile és Györgyfalvi ifj. Henke Salatiel Kolozs vm szolgabírái, Miklós deák a vm esküdt 

jegyzıje (4326). 

1543: Sárdi Haczaki Gáspár konventi jegyzı; utóbb Kolozs vm-i notarius (Ja). 

1553.III.25.: Gyerımonostori Kabos Mihály Kolozs vm ispánja (5185). 

1555.I.10.: Zutori László deák Kolozs vm szolgabírája (5336). 

1555.VIII.5.: Zutori László deák Kolozs vm szolgabírája; Zutoron (Ko vm) nemes udvarházat ad 

el (5400). 

1600-as évek: {Bikali} Vitéz Miklós fia György Kolozs vm fıispánja (Ke). 

1590: a vm lakossága (mai becslés szerint) 94-125 ezer fı. (1983)© 

1605.V.4.: Kiskapusi Gyerıffy János Kolozs vm fıispánja, majd szamosújvári fıkapitány (Gyalu 

422/1). 

1619: Mikola János Kolozs vm-i fıispán, kıvári kapitány Bethlen Gábor fejedelem helytartója 

(Borsos Tamás). 

1625–1630: Kolozs vm fıispánja Csáky István (1603–1662). 

1631: Kolozs vm alispánja Komáromi Márton (?–1651 k. Gyalu 86/5). 

1657-tıl Kolozs vm fıispája Gyerımonostori Ebeni István (*16..–1666), 1658: fılovászmester, a 

mezei hadak generálisa (G. Kraus). 

1663: Kabos Gábor Kolozs vm alispánja (Gyalu XCVIII). 

1666–1674.XII.18.: Kolozs vm fıispánja, egyben Kolozsvár és a végvárak fıkapitánya Bánffy 

Dénes (MÉL). 

1670 körül: Farnasi Keczeli István Kolozs vm-i fıszolgabíró (Gyalu 187/1). 

1675–1679.VIII.10.: Szamosfalvi Mikola Zsigmond Kolozs vm fıispánja (Ke 2: 228). 

549



16..: Rhédey Ferenc {?–1684}: Kisrédei Rhédey János és Homorószentpáli Kornis Margit fia, 

Kolozs vm fıispánja (Gyalu 216/4). 

16..: Gyulaffy László {?–1699): Rátóthi Gyulaffy László és Szentdemeteri Balássi Erzsébet fia, 

Kolozs vm fıispánja (216/5). 

(1759) 19-ma Novembris volt instellatiója br. Korda György úrnak a Kolozs vármegyei 

fıispánságba Szamosfalván (Rettegi 95). 

1861: V. {th} Kolozsmegye. Gyüléseit tartja Kolozsvártt (12-14). 

Kolozsvármegye járásai (Je 34-35): 1. Almási (szh: Hidalmás) {Utóbb Hidalmási js}, 2. 

Bánffyhunyadi, 3. Gyalui, 4. Kolozsvári, 5. Mezıörményesi, 6. Mocsi, 7. Nádasmenti (szh: Kv), 

8. Tekei járás. 

Kolt * Za (Apáti és Kerülıs táján) 1222: Cholt, 1271: Cholth, 1334: sacerdos de v. Kult, Kolt; 

1335: Kolth, Kolch; 1336: Colch, 1337: Cholth (Tr). 1332−7: Cholt; 1519: ≈; 1462, 1465: Koth; 

1483: Kooth; XVI-i adólajstromban 1549: Kolt, 1561: Kolth (Cs 1: 737. Kót). − Su 2: 311. 

1222−1561. 

Koltó KSz (Nagybánya-DNy, a Lápos b. p. közelében) 1405: Kolcho, Alsokolcho; 1424, 1470, 

1475: Koltho (Cs 1: 558). 1540.V.6.: Bélteki Drágfi Gápár Koltho egészbirtokot (KSz vm) kıvári 

várnagyának: Osgyáni Bakos Simonnak adományozza (KmJkv 4750). 1750: Koltou. 1808: Koltó 

Kıv (87). 1847.IX.: Petıfi Sándor Szendrey Júliával kötött házassága (IX.8.) után itt töltötte 

mézesheteit, Teleki Sándor kastélyában; a kastélyban ma emlékszoba. 1913: Koltó Sza vm 

Nagysomkúti js (Az). 2004.IX. Petıfi emléknapról 2004.IX.21. Duna Tv. – Coltău = Su 1: 162. 

1405–1913. – 1974: c. Săcălăşeni {Szakálosfalu kzs faluja, ÉNy-i hrs} [12 B] 

Kolun Sze (Alsóporumbák-É, az Olt jp-i úton) 1322: v/p. Colonia (Tr). 1494: Kollen (Su). 1589: 

Kolon (Ve: Doc. III. 201). 1733: Kolun. 1808: ≈ Sze (88). 1861: ≈ Sze (34). 1888: ≈ Fo 

Alsóárpási js (Je 442). 1913: Kolun Fo vm (Az). – 1909/19: Colun, K, L 522 ort. r (53). = Su 1: 

162. 1322–1854. – 1974: c. Porumbacu de Jos {Alsóporumbák kzs faluja} [36 C] 

Kóly Bi (Diószeg-ÉK) 1326: Cool. 1326 elıtt Pok nb. Meggyesi Miklós vajda 70 M-ért zálogba 

adta Gutkeled nb. Diószegi Dorogh fiainak; 1326-ban Miklós fiai végleg lemondanak róla Dorogh 

unokái javára (Gy 1: 635). 1415: Kol, 1488: Cool (Cs 1: 614). 1692: Koly (Mezısi, 32). 1808: Koly 

h., Koj vel Koju val. 1851: Kóly, Bi vm, hegytetın. Lakja 758 lélek, kik keveset kivéve 

reformatusok. Határa 3100 hold, ... A rétek közt van egy régi várnak mardványa, melly a mostani 

laksoktól Zólyom várának nevezetik. Birtokosai a három ágon, u. m. Komáromy György, Sándor 

és József után származó számos közbirtkosok, mint: Domokos, b. Döry, Komáromy, Péchy, Fényes, 

Szunyogh, Sárközy, Sombory, Gulácsy, Décsey, Báthy, Barcza, Marsó, Halmágyi, Sréter, Thury, 

Becsky, Simonfy, Paksy stb. (Fé 2: 235). 1888: ≈ (Koj) Székelyhidi js (Je 442). 1913: Kóly Bi vm 

(Az). 1920: határfalu. – Coiu > 1909/19: Coli, Koly, L 717: r 5; m; 23 zs (53). > Coliu = Su 1: 

161. 1326–1851. » Cadea {Kágya} [10 D] 

Komána 1. Fo (Kıhalom-D, az Olt bp-i úton) 1469: Kwmana (Le) Majláth-birtok. 1507.IV.1o.: 

Komana-i Maját zálogba vesz királyhalmi (Fe vm) birtokrészt (KmJkv 3406). 1521: Komanen 

(Scheiner 35). 1640 k.: kománai üvegcsőr (Haller Gábor naplójában 1630–1644). XVII. szd: 

Majláth-udvarház (késı reneszánsz). XVIII.szd: g. kat. templom. 1733: Also-Komana . 1808: 

Komána (Alsó-) (88). 1861: A-K Fo (25). 1888: A-K (Comana inferior) Sárkányi js (Je 205). L 

1910: 1065 (r, m); 1992: 2714. Jellegzetes román népviselet. 1913: Alsókomána Fo vm (Az). – 

1909/19: Comăna-de-jos, Ak, L 1074: r 963 (53). Comana de Jos = Su 1: 162. 1509–1854. [37 C] 

Komána 2. Fo (Kıhalom-D, az Oltba ömlı Komána vize b.p.) 1582: Felsö-Komana, 1589, 1667: 

Felsı Comana (Su). 1733: Felsı Komana. 1808: Komána (Felsı-) (88). 1861: F-K Fo (25). 1888: 

F-K (Comana superior) Sárkányi js (Je 322). 1913: Felsıkomána Fo vm (Az). – 1909/19: 

Comăna-de-sus, Fk, L 763: r 746 (53). Comana de Sus = Su 1: 163. 1582–1854. – 1974: c. 

Comana {Komána kzs faluja K-re} [37 C] 

550



Komandó Hsz (Kovászna-DK) Favágók nyári szállásából alakult. 1888: a fakitermelés ipari 

kezdete; kisvasút építése. 1906-ban megépül a sikló. 1913: Komándó (H). Híradás 2004.VIII.25. 

Duna Tv. – Comandău = Su 1: 163. 1913. – 1974: or. Întorsura Buzăului {Bodzaforduló vs 

tartozéka, távol ÉK-re} [38 C] 

Kománfalva 1. Bi (Bél-ÉK hrs) 1599: Komanfalva (Jakó 288). 1692: Kuminyesti (Mezısi 117). 

1808: Kumanyesd (94). 1851: ≈, Bi vm, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, kies 

vidéken, 153 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, 125 hold urb. szántófölddel s réttel és 328 hold 

majorsági erdıvel. Van itt az uraságnak szép szıleje is, melly lehetıs bort terem. A Botfejrıl s 

Agrisról lefolyó, és Hagymásról csergedezı patakok itt egyesülnek, s 4 malmot hajtanak (Fé 2: 

280). 1888: Kumányesd Béli js (Je 459). 1913: Kománfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Cumăneşti, 

Kumanyesd, L 235: r 220; m, zs (60). > Comăneşti = Su 1: 163. 1599–1913. – 1974: c. Hăşmaş 

{Bélhagymás kzs faluja, Ny-i hrs} [20 D] 

Kománfalva 2. * Te (Lippa-D, Temeshódos táján) 1369: p. Comanfalua (Cs 2: 46). =: ≈ 

Comanfava (Pesty: Krassó II/1. 302). – Su 2: 312. {P} 

Kományfalva * Za (Szakács, Solymosbucs és Zöldes mellett) 1439: Kományfalva Világos várhoz 

tartozott (Cs 1: 736). − Su 2: 354. 

Komaróczi * Ar (Lippa-K, Milova és Odvas közt) 1510: Komarowczy (Márki II/1. 208). – Su 2: 

354. 

Komjádpataka Cs (Szereda-ÉK, a Gyimesi úton) 1888: Komjátpataka, telep (t) Gyimesfelsılok 

Cs (Je 442). 1913: Komjádpataka Gyimesfelsılok tartozéka (H). – Valea Comiat > Comiat = Su 1: 

163. 1913. – 1974: c. Lunca de Sus {Gyimesfelsılok kzs faluja, D-i hrs} [25 C] 

Komján * Kr (?) 1364: Komyan (Cs 2: 103). – Su 2: 354. {P} 

Komját 1. * Kr (a Pogányos vizétıl délre, Érszeg és Sósd között) 1369: Cumyath, 1419: 

districtus Komyath, 1435: opp. Komyathy (P); 1449: p. ≈ (Cs 2: 103); 1593: Komyat (Pesty: Krassó 

II/1. 134). – Su 2: 313. {A kiváltságos román kerületek egyike volt.} 

Komját 2. Te (Lippa-DNy) 1547: Komját, 1723–25: Dolni Komjat, Gorni Komjat (Mercy-tk), 

1771: Lictenwald (Márki II/1. 208). 1888: Komját (Lichtenwald) Lippai js (Je 442). 1913: 

Temeskomját Te vm (Az). – 1909/19: Comeat, Komeát, L, L 565: r 495; m (53). = Su 1: 163. 

1547–1913. – 1974: c. Bogda {Bogdarigós kzs faluja D-re} [32 C] 

Komjátszeg To (Torda-ÉNy) 1355: Komiatzek (Anjou VI. 343; Su). 1366–7: v. Kampnyadzegh, 

nobiles de Kamyadzeg; 1517: Komyathzeky. Komjátszegi, K. Porkoláb, K. Kis és Veres-birtok (Cs 

5: 716). 1587: Komyattszegh. – E: fl. 9, A: fl. 3 (Dé 65). 1635 Polyán (Hsz): Bencze Péter fia 

János Komiatszegen lakik (SzO). 1733: Komitzig, 1750: Komyaczeg, 1760–2: Komját Szeg. 1808: 

Komjátszeg (88). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ (Komicig) TA Tordai js (Je 442). 1913: Komjátszeg 

TA vm (Az). – 1909/19: ComiŃâg, K, L 596: r 355; m (53). > Comşeşti = Su 1: 164. 1355–1854. 

– 1974: c. Tureni {Tordatúr kzs faluja} [22 D] 

Komlód Ko (Teke-DNy) 1322: p. Comlos; 1335: p. Comlod (Cs). 1335: p. Comolod. 1322-ben a 

király az elhalt Radnold birtokaival együtt Kácsik nb. Mihály fia Simon székely ispánra hagyta. 

1335-ben a káptalan tiltakozott, hogy Oroszfáji István a királlyal magának adatta (+1315-tıl Gy 3: 

360). 1339: v. Komlod; 1504: p. Komlodh. Kacsics nb. Radófi, Zalaházi, Zalai; Apafi, İsi ~ İsi 

Jankafi, Komlódi, Galaczi-birtok (Cs 5: 368). 1587: Komlod. – E: fl. 4, A: fl. 2. Ill. Princeps 

dom. Cosmo Horwatt integram vita durante contulit. (Dé 60). 1684.IX.21.: Apafi fejedelem Hadadi 

Wesselényi Pálnak adományozta. Gyermekkorát részint itt töltötte Wesselényi István. 1704–1708: 

Komlód ~ Komlod (We II. 872). 1808: Komlód h., Comlodu val. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ 

Mezıörményesi js (Je 442). 1913: Komlód Ko vm (Az). – 1909/19: Comlod, K, L 453: r 214; m; 

8 zs (53). = Su 1: 163. 1315–1854. – 1974: c. Milaş {Nagynyulas kzs faluja É-ra} [23 B] 

551



Komlós 1. * Br (Höltövény vára, Krizba és Höltövény mv közt) 1404: Hopsiwen et Newdorff. – 

1404: fundus Hopsiwen, Hopsyfen; 1406: Hophsywen; 1412: p. Hopzifen; 1414: Komlos. – Su 2: 

340. 1404–1414. {Helyét nem adja.} 

Komlós 2. Csa (Zsombolya-ÉNy) 1453: Komlos (Cs 1: 699). 1828: opp. Banát Komlós (Nagy 

396). 1851: Komlós, Tt vm, m. v. a török-kanizsai s szegedi postautban: 1206 kath., 18 evang., 6 

ref., 3220 óhitü lak, kath. és óhtü anyatemplommal, derék urasági épületekkel, postahivatallal és 

váltással Mokrin és Csatád közt; gyógyszertárral, vendégfogadóval, 183 2/8 egész telekkel. Lakosai 

sok szarvasmarhát és juhot tartanak. F. u. Nákó János (Fé 2: 244). 1913: Nagykomlós Tt vm 

Zsombolyai js (Az). 1920: határtelepülés. – 1909/19: Comloşul-mare (Banat-Comlos), Nk, L 4956: 

r 3015; n, c, ma, szerb (53). C M = Su 11: 163. 1453–1913; g. Komlosch. 1974: Comloşu Mare 

[30 D] 

Komlós 3. * Ko (Úzdiszentpéter és Mezırücs táján) 1303 u.: t. Komlous, in C-u de Ozd; 1305: 

t. Komlos ... inter t-m Ryuch et t-m Scentpetur, ~ t. Komlous. 1303-ban Úzdiszentpéter tartozéka, 

s ezzel együtt az Agmánd nembeliek úgy osztják meg, hogy Márton fia János és rokonai kapják. 

1305-ben Kodori Márton fia János és fivérei vejüknek, Fekete Péternek adják (Gy 3: 360; 1305-bıl 

Cs 5: 369 és An 1: 749. KM fia János és t: Lırinc fia Péter). – Su 2: 354. 1305. 

Komlós 4. Tt (Zsombolya-ÉNy hrs) 1770–1771-ben létesült telepes falu (Borovszky: Torontál 

62). 1806: Kis Komlós (Ostern) {30 aa 41). 1828: Osztern (Nagy 399). 1851: Osztern (Kis- 

Komlós), csinos franczia falu Tt vm-ben, 1374 kath., 54 óhitü, 30 zsidó lak., kath. paroch. 

templommal. Határa igen termékeny s elsı osztálybeli. Vagyonos lakosai 120 4/8 egésztelket 

birnak. F. u. a kamara (Fé 3: 172). 1913: Kiskomlós Tt vm Zsombolyai js (Az). 1920: határfalu. – 

Comloşul Mic = Su 1: 163. 1770–1851 {1913); g. Ostern. 1974: Comloşu Mic c. Comloşu Mare 

{Nagykomlós kzs faluja, DK-i hrs} [31 C] 

Komlós 5. Ug (Halmi-ÉK) 1378: Komlos, 1450: Komlod (Szabó István 399). 1808: Komlós, 

(s) Komlóš ~ Komluš, Komnous (88). 1913: Ugocsakomlós Ug vm Tiszántúli js (Az). – 1909/19: 

Comlăuşa-Şârlău, Komlóssellı, L 857: r 743; zs, m (53). Comlăuşa = Su 1: 163. 1378–1913. – 

1974: c. Bătarci {Batarcs kzs faluja, É-i hrs} [2 C] 

Komlós 6. Za (Pankota-Ny) 1334: Komlous, 1335: Conlous (Tr). 1332−7: Komlous, Conlous; 

1415: Komlos Apáti szomszédja. Az 1561. évi adólajstrom Alatkával és Pankota vidéki 

helységekkel együtt sorol föl ily nevő falut. Az utóbbinak felel meg az a plébánia, melyet a pápai 

tizedlajstrom a pankotai fıesperességben fölsorol (Cs 1: 736). 1808: Szentanna (Ó-), Komlós Ar 

(157). 1851: Szent-Anna (Ó), mezıváros Ar vm, 302 kath., 2566 n. e. óh., 10 zsidó lak., óhitü 

anyatemplommal (Fé 4: 92). 1913: Ószentanna Ar vm Világosi js (Az). – 1909/19: Comlăuş, 

Ószentanna, L 4833: r 2703; n, c, m (53). = Su 1: 163. 1334–1851. » Sîntana {Újszentanna} [20 

C] 

Komlóstelek Do (Hidalmás-ÉÉK) 1336: p. Komlostelek; p/t. Komlosteluk. A Zsombor-nem 

gorbói uradalmához tartozó föld. Sorsát ld. Gorbó alatt (Gy 2: 76). 1576: Ujfalu a. n. Komlos, 

1700: Komlos-Ujfalu (Kádár IV. 395). 1733: Trestie. 1808: Újfalu (Komlós-) h., Komlosu vel 

Tresztye val. 1861: Komlós-Ujfalu, Tresztye Do (16). 1888: Komlós-Újfalu (Tresztiá) SzD 

Csákigorbói js (Je 443). 1913: Komlósújfalu SzD vm (Az). – 1909/19: Trestia, K, L 342 g. kat. r 

(184).= Su 2: 204. 1336–1854. – 1974: c. Hida {Hidalmás kzs faluja} [12 D] 

Komocsó Bi 1888: Komocsó psz (t) Bihar Bi Központi js (Je 443). 

Komolló Se/Hsz Komolló Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-KDK, a Feketeügy j. p.) 1567: Komolló, 

1602: Komolo (SzO II. 223, V. 202). 1614: Komolló 31 családfı (Se 21). 1733: Komlo, 1750: 

Komoleu, 1760–2: Komolló. 1808: Komolló (88). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 443). 

1913: Komolló Hsz vm (Az). – 1909/19: Comolău, K, L 432: r 118; m (53). = Su 1: 163. 1567– 

1854. » Reci {Réty} R [37 D] 

Komornok Kr (Oravicabánya-ÉNy) 1597: pr. Komoristie, 1690: Komoriste (Pesty: Krassó II/1. 

284). 1808: Komoristye (88). 1851: ≈, Kr vm, 13 kath., 1374 óhitü lak., s anyatemplommal. Birja 

552



Deszpinics és Lazarovics család (Fé 2: 244). 1888: ≈ KrSzö Oravicai js (Je 443). 1913: Komornok 

KrSzö vm Oravicabányai js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Comorâşte, Komoristye, L 1472: r 

1351; n, m (53). > Comorişte = Su 1: 163. 1597–1913. > 1974: Comorîşte c. Forotic {Forotik kzs 

faluja D-re} [42 C] 

Komorzán Sza (Turc-K, az Avasban) Komorzanus fia Komorzanus 1315, 1317: peres fél Sza vmben 

(An 4: 55, 495) 1387: Kamarzanfalwa (HO VII. 423), 1478: Komorzan, 1480: Kamarzanfalva. 

A Móric-uradalom avassági falva. Benépesedése a XIV–XV. századi román település idejére esik 

(Maksai 162). 1490: Komorzan Szinér várához tartozott (Cs 1: 478). A XVI. század elején (1512) 

ruténok laktak benne (Maksai 162). 1808: Komorzány (88). 1851: Komorzán, Sza vm, az 

Avasságon szétszórva épülve: 1830 g. kath. lak., s anyatemplommal. Roppant erdıs bérczeiken sok 

irtást tettek, s a közeli Visk lakosaitól megtanulták a nık a lentermesztést és gyolcsszövést. F. u. 

gr. Károlyi, gr. Teleki, gr. Kornis, b. Wesselényi, b. Vécsey, b. Perényi s a t. (Fé 2: 244). 1888: ≈ 

Sza Szinérváraljai js (Je 443). 1913: Komorzán Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Cămărzana, K, 

L 1931: r 1767; m; 3 zs (35). Cămărzan = Su 1: 125. 1387–1851. [2 C] 

Komorzanest Hu : Kamarzanest. 

Komorzánfalva Mm (Sziget-D, Kálinfalva mellett) 1387: Kamarzanfalwa, 1418: Komorzanfalwa, 

1483: Kamarzanfalwa (Cs 1: 449). » Kálinfalva. – Su 2: 348. Kamarzanfalva. 1387, 1418, 1438. » 

Călineşti [3 C] 

Konca AF (1913) < Székes (1291) Fe. 

Kondormárk * Do (psz Szék hr) {1173–96} 1230: p. Kundurmart [= Kundurmarc]; 1317: t. 

Hundurmark (Gy}. 1317: Hundurmark {ld Cente} (An 4: 408). 1321: p. Kond(ur)mark. – III. Béla 

(1173-96) Lob és Tamás testvéreknek [a Wassok ıseinek] adta, s az adományt Béla herceg 1230- 

ban megerısíette. XVIII: Kondor-Márok ~ Kondor-Marok ~ Kondormárk. Hnt. 13: Kondormárk 

(Gy 2: 76). – Su 2: 357. Kundermart 1173-96–1757. 

Konkoly * Kr (Facsád-DK, Romanest mellett) 1514–1516: Kunkul (Pesty: Krassó II/1. 302). – Su 

2: 357. {Dealul Cunculeu ırzi emlékét} 

Konkolyfalva BSz (Nagyilonda-ÉNy, a Szamos b. p.) 1591: Konkoliosfalva, Nyegenyefalva; 1600, 

1607: Konkolyfalva (Kádár IV. 401; Ve: Doc. VI. 145). 1625: Konkolifalva (Csáky 653). 1760–2: 

Konkojfalva. 1808: Konkolyfalva, Nyegreu (88). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Negreni) SzD 

Nagyilondai js (Je 443). 1913: Konkolyfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Negreni, Kf, L 338: r 337 

(121). = Su 1: 423. 1591–1854. – 1974: c. Ileanda {Nagyilonda kzs faluja} [12 D] 

Konkordia Br (Brassó-Ny, Feketehalom-DNy) 1956: Konkordia bányatelep (Ind). – Colonia 

Concordia > Colonia 1 Mai = Su 1: 162. 1956. – 1974: c. Vulcan {Szászvolkány kzs. faluja} [37 

C] 

Konop Ar (Lippa-K, a Maros j. p-i úton) 1510, 1597: Konop (Márki II/1. 208). 1808: Konop 

(88). 1851: ≈, Ar vm, 967 n. e. óhitü lak., kis fatemploma, két lelkésze, derék uri lakháza, 

pálinkafızı-gyára, 5 patak-, 1 Maros-malma a lakosoknak, egy urasági patak- s egy száraz malom, 

sok szilvás és gyümölcsös. Hegyes-völgyes határa 14 000 hold, ... Van egy elhagyatott rézbányaürege, 

s az uraság pedig 4 helyen is ásatott kıszenet, de rendes kıszén-bánya mindeddig nincs. 

Birja Czigler Antal (Fé 2: 245). 1888: ≈ Radnai js (Je 443). 1913: Konop Ar vm Máriaradnai js 

(Az). – 1909/19: Conop, K, L 1115: r 1014; m, n (53). = Su 1: 164. 1510–1851. [32 B] 

Konstancia Tt (1888) < Kunszıllıs (1743). 

Kontrató * Za (Pankota-K, a Csigér jp-i Selénd mellett) 1746: Kontrato (Su). – Su 2: 354. 

Konyafalva * Za (Zaránd-Ny, Szineke mellett) 1553: Konyafalva (Márki II/1. 237). – Su 2: 354. 

Konyha 1. Fe (Vizakna-ÉNy) 1296: t. Kysse[u]k[u]h[n]a iuxta t-m Kuhna ... t. Kyskuhna; 1313: 

t. ... Kohna. A gyulafehérvári káptalan birtoka. Nevét azért kaphatta, mert fája a káptalan 

konyháját látta el tüzelıvel, hasonlóan a szárberényi Konyhaerdıhöz. 1296-ban a káptalan 

553



visszakapja Ludasi Both fiaitól Kiskonyhát és lemond a kerecsneki erdı kivágása miatt 25 M-ról. 

1313: Gergelyfája határosa DK-en (Gy 2: 169). 1313: ≈ (An 3: 522). 1647: Praeszaka (Makkai 

633) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Praszaka, 1750: Preszaka. 1808: Preszáka (Alsó-) h., Ober 

Pressendorf g., Preszáká de dszosz val. 1854: Preszáka h., Kerschdorf g., Presaka val. 1861: 

Preszáka AF (6). 1888: Preszáka-Székás (Kerschdorf) AF Kisenyedi js (Je 388). 1913: 

Székásgyepü AF vm (Az). – 1909/19: Presaca, Székáspreszáka, Kd, L 744: r 678 (140). = Su 2: 

60. 1647–1854 {1913}. – 1974: c. Păuca {Pókafalva kzs faluja D-re} [35 C] 

Konyha 2. Mm (Sziget-DK) 1353: ad faciem ... p-is Kohnya et t-rum ad easdem pertinentium; 

1365: p-em Kuhnya ... in t. nostra (regis) Maramorus ... cum aliis v-is Jood, Bachkow, Kethuyssou, 

Moyse, Bors et Keethzeleste ... ad eandem Kuhnya spectantibus; 1363: dominium qd. p-um 

Kuhnya ... Bochkoy, Feyreghaz, Taraz et Boztafalua ... in C-u Maramoros. Neve szerint a 

máramarosi uradalmi székhelyhez tartozó királyi, ill. fıúri konyha helye volt, melyet a királytól 

Bogdán máramarosi vajda kapott meg tartozékaival (ld. 1365: Jód, Bocskó, Két-Visó, Mojszén, 

Bors(a), Két-Szeleste); tıle és fiaitól még (1353 e.) Lajos király anyja, Erzsébet királyné elvette, 

mivel Bogdánék a király akaratával szembeszegülve Moldvába távoztak, s ezért (a Bogdán által 

előzött Szász vajda fiai) Balk vajda, Drag és Dragomér és István részére adományozta. Határát 

leírta 1353/360. Konyha birtok 1377. évi, hasonló vonalat követı, de eltérı metálisának (Mihályi 

66-67) elemzését ld. Kniezsa MR. I. 296. (Gy 4: 123–124). 1373, 1435: Kohnia, 1411, 1466: 

Kohnya, 1495: Kohunya (Cs 1: 449). 1808: Konyha h., Kuchyna s., Kujna vel Kazhe val. 1851: ≈, 

Mm vm, 25 romai, 878 g. kath., 86 zsidó lak., g. kath. templommal, synagogával. Határa 

termékeny, erdeje sok, sóskutja is van. F. u. többen (Fé 2: 246). 1888: ≈ (Cuhea) Izavölgyi js (Je 

444). 1913: Izakonyha Mm vm (Az). # Kıtemplomáról Radu Popa SCIV 17 (1966) 511-528.; Uı: 

1970 (Mm) a Konyhán feltárt udvarház és kápolna értékelése. – 1909/19: Cuhe, Ik, L 1573: r 1237; 

zs, m (60). 1956: Cuhea = Su 1: 183. 1352–1851. > 1974: Bogdan Vodă [13 B] 

Kopács 1. * Bi (Várad-DDNy, Váradpósa mellett) 1319: t. magistri Emerici f-i Iowanche Kopath 

vocata. Ivánka fia Imre földje, Pósa határosa. Pósa mellett, talán Ürögd felé keresendı (Gy 1: 635). 

– Su 2: 354. Kopath. 

Kopács 2. * Te (Temesvár-ÉK, Remete és Temesjenı közt) 1488: Kopaach, 1523: Kopach (Cs 2: 

46). – Su 2: 354. 1488 ... {Pesty további adatait alábbihoz tette} 

Kopács 3. Szö (Karánsebes-ÉNy) 1503: Kopach, 1566: Kopachy, 1603: Kopacz (Pesty: Szörény 

II. 275). {1913} Ruthéntelep Mutnokszabadja tartozéka KrSzö vm Temesi js {H}. {1998} tk: 

Copăcele / Ruténtelep. – Copăcele = Su 1: 164. 1503–1603. + 2: 354 (P). – 1974: Copăcele [42 B] 

{Vö. Ruthéntelep 1910 : Zorile = Su 2: 282.} 

Kopacsel Bi : Kiskopács. 

Kopacsel Fo (Fogaras-D, a Sebes b. p.) 1584: Kopacsel (Su). 1601: Kopachiel (Ve: Doc. VI. 

378). 1632: Kopacziel (Makkai 458) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Kopecsel, 1760–2: 

Kopotsel. 1808: Kopacsel, Kapocsel ~ Kopasá (88). 1861: Kopocsel Fo (25). 1888: ≈ (Kepatielu) 

Fogarasi js (Je 444). 1913: Kopacsel Fo vm (Az). – 1909/19: Copăcel, K, L 1167: r 1153 (54). = 

Su 1: 164. 1584–1854. – 1974: c. Hîrseni {Herszény kzs faluja, DNy-i hrs} [36 D] 

Kopaj * Te (Óbéb-Ny) 1482: pr. Kopay (Cs 2: 46). – Su 2: 354. 

Kopajt * Kr (Gátalja-DK) 1323: ad fl-m Kopoyoth, Kopoyt; 1325: p. Kopaych. A Kopajt patak 

mellett fekvı falu; 1325-ben Kylian mester birtoka és Perde határosa. A Kopajt patak az erményi 

uradalomba folyik ÉK felıl (1323). Gátaljától DK-re kereshetı (Gy 3: 487). 

Kopálcsfalva * KSz (Szilágyillésfalva mellett) 1424: Kopalchfalwa (Cs 1: 558). – Su 2: 354. 

Kopántelke * Kr (Krasznamihályfalva mellett) 1545: pr. Kopanteleke (Petri III. 681). – Su 2: 

354. 

Kopaszfalva * BSz (Nagyilonda határában) 1597: Kopazfalva, 1691: Blesény, 1700: Kopaszfalva 

(Kádár II. 207). – Su 2: 354. 

554



Koppánd < Koppány (–998) nevébıl, aki Taksony fj 952–972 korában vezérkedik. 

Koppánd 1. Fe (Marosújvár-KÉK, a Maros b. p.) {1235–70} 1285: v. Coppan ... iuxta 

Marosium; 1286: t. Coppanteluke; 1291: t. Iuankateleke iuxta v-m Cuppan; 1301: Noyglak ... a pt. 

v-e Koppoan que est capituli; =: Koppan. Örökös nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet IV. Béla 

király a Kökényesrénold nembelieknek adott. Imre mester 1285-ben az ı részét malomhellyel, 

halastóval és a mellette fekvı Ivánkatelkével az erdélyi káptalanra hagyta. 1285-ben megújította az 

adományt, azzal, hogy e részt elválasztják testvére, Mykud bán itteni birtokától (Gy 2: 169). 1301: 

v. Koppan a káptalan faluja, Nagylak hrs (An 1: 82). 1519: Koppan (Iczkovits 57). 1587: 

Koppan. – E: fl. 25. A: fl. 8 (Dé 23). 1733: Koppand, 1750: Kopand. 1808: Koppánd (Marosaliis 

Magyar-) h. 1861: M-K AF (6). 1888: (Kopanda) AF Marosújvári js (Je 495). 1913: 

Maroskoppánd AF vm (Az). – 1909/19: Copandul-de-Murăs, Mk, L 417: r 192; m (54). Copand 

= Su 1: 164. 1285–1854. – 1974: c. Noşlac {Marosnagylak kzs faluja, ÉK-i hrs} [23 C] 

Koppánd 2. To (Torda-ÉNy) 1288 k: Coppan Mikud báné; 1476: p. ≈, plebanus de ≈; 1507: 

Coppan. Koppáni, Peterdi, K. Horvát, Csomafá(ja)i-birtok. Hn 1476: Rakottyás (e). Jbn 1499: Bíró 

Dénes, Tót Kelemen, Porkoláb Péter, Cseh Balázs, Kövér Albert, Kis Abrus; 1507: Deák László 

(Cs 5: 716). 1301: Koppan. Kylianus magister végrendeletében (An 1: 86). 1332.III.12. Károly 

Róbert király a magvaszakadt Tiburtius és Sándor Tiburctelke és Bénye n. Kolozs vm-i lakatlan 

birtokát Ugrin fia Jánosnak adta, mivel az ı koppándi részjószágát az újtordai királyi hospeseknek 

engedte át (Jakó). 1440.iv.28.: Koppan-i András (KmJkv 225); 1440.VII.6.: Koppan-i László és 

András tiltja a Szilvásiakat és Túriakat Coppan-i birtokrészük elfoglalásától (257); 1442.II.15.: 

Kopan-i István Kecsetszilváson rb (423); 1446.IV.11.: Koppan-i László eljár Farnasi Dénes 

ügyében (567); 1447.II.11.: Coppan-i László ü: Valkó (611); 1449.II.7.: Koppan-i László ü: 

Farnas (654); 1449.X.30.: Kopan-i László ü: Farnas (765); 1452.VI.5.: Coppan-i László ü: Szind 

(1045); 1476.VII.11.: Koppan-i Horváth György ama 14 és fél arany Ft biztosítékául, amelyben az 

erdélyi vikárius elıtti perükben fogott bírák segítségével kiegyeztek, zálogként átadja Lırinc pap 

volt Koppan-i plébánosnak Koppan-on a Rakattyás nevő erdıt és nyolc jobbágytelkét, melyeken 

Aszalós Demeter, Nagy Fábián, Réz Lırinc, Lúcia Domokos, Pozsáros Pál, Aszalós Demeter, 

Testes Pál és Makrai Demeter lakik (2214); 1500.XI.8.: Koppan-i Péter közbíró: Inaktelke (3155). 

Ld még KmJkv II. 956. 1587: Koppan. – E: fl. 8, A: fl. 2 den. 68 (Dé 64). 1733: Koppánd, 1750: 

Kopánd. 1808: Koppánd (88). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ TA Tordai js (Je 444). 1913: Koppánd 

TA vm (Az). – 1909/19: Copand, K, L 616: r 512; m (54). > Copăceni = Su 1: 164. 1288–1854. – 

1974: c. Sănduleşti {Szind kzs faluja K-re} [23 C] 

Koramnik Szö (Orsova-É, a Cserna jp-i úton) 1739: Koramnik, 1768: Coramnik (Pesty: Szörény 

II. 276). 1808: Koramnik (88). 1888: ≈ KrSzö Orsovai js (Je 445). 1913: Koromnok KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Coramnic, Koramnik, L 237: r 235 (54). = Su 1: 165. 1739–1913. {1981: TopleŃ 

[55 A]} 

Korb Fo (Alsóárpás-K) 1589: Korbi, 1601: Korbe (Ve: Doc. III. 162, VI. 378). 1637: Korby 

(Makkai 475) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Korb, Korben, Korbe (88). 1861: ≈ Fo (25). 1888: 

≈ (Korbi) Fo Alsóárpási js (Je 445). 1913: Korb Fo vm (Az). – 1909/19: Corbi, K, L 514 ort. r (54). 

= Su 1: 165. 1589–1854. – 1974: c. Ucea {Ucsa kzs faluja, DK-i hrs} [36 C] 

Korbest 1. Ar (Soborsin-ÉK) 1743: Korbestie (Su). 1808: Korbesty (88). 1851: ≈, Ar vm, 

Erdélyország szélén, ut. p. Soborsin, hegyek között egy nagy völgyön elnyulva, 387 n. e. óhitü lak., 

s egy fatemplommal. Hegyes-völgyes határa 1384 hold, ... Birja Szálbek György (Fé 2: 248) 1888: 

Korbest Radnai js (Je 445). 1913: Maroshollód Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Corbeşti, 

K, L 704 ort. r (54). = Su 1: 165. 1743–1913. [33 A] 

Korbest 2. Ar (Marospetres közelében) 1851: Korbesty, Ar vm, Petrishez közel, 428 óhitü lak, s 

anyatemplommal, sok bérczes erdıvel (Fé 2: 248). {Petriş [33 A] a Maros j. p. közelében; É-i hrs 

Corbeşti : Maroshollód.} 

Korbest 3. Bi (Magyarcséke-ÉK) 1808: Korbesty (88). 1851: ≈, Bi vm, erdıs hegyekkel keritett 

szők völgyben: 583 n. e. óhitő lak., romladozott templommal, derék új urilakkal, mészbányával. 

555



Urb. szántó 162, rét 168, majorsági erdı 2299 hold. Patakja 4 malmot hajt. Birja Valman József 

(Fé 2: 248). 1888: Korbest Magyarcsékei js (Je 445). 1913: Hollószeg Bi vm (Az). – 1909/19: 

Corbeşti, K, L 620: r 594; m, c. zs (54). = Su 1: 165. 1828–1913. – 1974: c. Ceica {Magyarcséke 


Korbfalva * BSz (Csákigorbó táján, Papteleke mellett) 1603: Korbfalva (Kádár IV. 405). – Su 2: 

355. 

Korboly Szi (Margitta-KÉK) 1913: Korbolytelep Tasnádbajom tartozéka (H). – Corboaia = Su 1: 

165. 1913. – 1974: c. Boianu Mare {Tasnádbajom kzs. faluja, D-i hrs} [11 C] 

Korbul * Te (Lugos táján) 1444: Korbul Zsidóvár 27. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 

1487.III.14.: Korbwl Iklódi Dési Péter részbirtoka cserében Drági Márkhoz kerül (KmJkv 2635). 

1591: pr. Korbul, 1593: Korbol (Pesty: Szörény II. 276). – Su 2: 355. 

Korcsoma Te~Szö (Karánsebes-ÉK, Nándorhegy-DK hrs) 1430: Korchoma (P); =: ≈ in districtu 

Sebes; 1492: Kyrczma (Cs 2: 46); 1499: Korchomafalva, 1503: Korchmafalva, 1603: Korczma, 

1699: p. Kircsma (Pesty: Szörény II. 286). 1808: Kröcsma (93). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js 

(Je 458). 1913: Korcsoma KrSzö vm (Az). – 1909/19: Crâjma, Kröcsma, L 701: r 689 (57). > 

Crîjma > 1964: Măgura = Su 1: 383. 1430–1964. – 1974: c. Zăvoi {Závoly kzs faluja, Ny-i hrs} 

[43 A] 

Korcsomárosfalva * Za (a Fehér-Körös közelében, Keszend mellett) 1471-ben Gerlai Ábrahámfi 

Bálint birtokrészeit: Korcsomarosfalva-t, Keszend tartozékát is zálogba veti Muronyi Vér 

Andrásnak (Cs 1: 737. Keszend). – Su 2: 355. {M} 

Kordinest * Hu (Déva-DNy, Lapugy és Szelistye táján) 1491: p. Cordynesth. ¤Déva vár 

tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 5: 103). 

Korjasicza * Kr (Krassóvár mellett) 1690–1700: Kurjasicza, 1761: Koriaschitza (Pesty: Krassó 

II/1. 303). – Su 2: 357. 

Korlátpatak Hsz (Brassó-É) 1913: Korlátpatak Hídvég tartozéka (H). – Corlata = Su 1: 165. 

{1981 Ř} 

Korláttelke Fe>Fo (Alsóárpás-ÉNy) 1357: Corlathteluke, 1375: Chonradi villa, 1382: p. 

Koralatthelke, villa Conradi (Ub II. 136, 436, 551, 556, 559). 1509: Korlathelke (Scheiner 53). 

1536.VIII.30.: Kozárvári Lászlóné Bánffy Katalin Gaynar másként Korlaththelke nevő ısi birtoka 

felét eladja Tomori Miklósnak (KmJkv 4587, 4589). 1733: Gejnár, 1750: Geinar, 1760–2: 

Gainar, 1805: Gajnár. 1808: Tyukos (Oláh-), Gajnáriu FF (174). 1861: Oláh-Tyukos, Teckes, 

Gainár FF (3). 1888: Oláhtyukos (Gainár) Fo Alsóárpási js (Je 553). 1913: Gainár Fo vm (Az). – 

1909/19: Găinari, Gainár (Oláhtyukos), L 315: 301 (77). > 1964: PoeniŃa = Su 2: 49. 1357–1964. 

> 1974: PoieniŃa c. CîrŃa {Kerc kzs faluja ÉNy-ra 5 km} [36 C] 

Kormos Cs 1956: Kormos (Ind). – Cormoş = Su 1: 166. » Miercurea-Ciuc {Csikszereda} 

Kormosbach Fe {?} 1235: Nicolaum de Cormosbach. Egyháza felett 1235-ben pereskedett az 

erdélyi püspök és az esztergomi érsek. Mivel a korai német telepítvények egyházára az érsek 

formált jogot, szász faluról van szó. Kucsuláta vagy Alsó-Komána falu helyére gondolhatunk, 

esetleg a Vargyassal egyesülı Kormos-patak torkolatvidékére (Gy 2: 199). – Su 1: 177. {Krizba} + 

2: 313. {=} 

Korna AF (1850, 1888) : Szarvaspatak. 

Kornasfalva * Za (Repszeg mellett) 1553–1561: Kornasfalva ~ Kornyafalva (Márki II/1. 237). – 

Su 2: 355. {Corueşti puszta} 

Kornéltelke * Kü (a Kis-Küküllı m, Dicsıszentmárton, Erdıalja táján) 1383: p. Kornylteleke 

iuxta fl-m Kykulleu; 1523: p. Korny Thelke. (Cs 5: 885). 1441.VI.17.: Bogáti Péter 

Kowrnelthelke-n egy lakott és két elhagyott jobbágytelkét 50 arany Ft-ban zálogba ada Balavásári 

556



Balad fia Péternek/Miklósnak (KmJkv 327); 1449.VI.29.: Sólyomkıi János felesége Kornethelke-n 

lévı két teleknyi birtorészét nyolc arany Ft-ban zálogba adja Bogáti Péternek (717); 1459.VII.9.: 

Gym-i Kemény István Kornethelke-n részbirtokos (1364); 1478.VI.29.: Karácsonfalvi Mihály 

Kornetelke-n rb (2270); 1482.IV.2.: Bogáti László Kornethelke-n rb (2347). Ld még KmJkv II. 

956. – Su 2: 355. 1383–1523. 

Kornét * Te (a Pogányos vize mentén) 1442: Korneth (P); =: ≈ (Cs 2: 46); 1690–1700: ≈ (Pesty: 

Krassó II/1. 286). – Su 2: 355. 

Kornicel Za (Abrudbánya-D) 1808: Kornyeczel Za (88). Hnt. 13: Kornicel Hu vm » Dupapiatra. – 

Dupăpiatră > După Piatră [34 A] 

Korniczel Bi (1808) : Báródsomos. 

Kornislaka BSz (Nagyilond-ÉNy, a Szamos bp-i úton) 1322: Rona, 1501: Vrohna (Kádár). 

1554.IV.24.: Rohna Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). 1730: Radna, Rogna (Kádár IV. 405). 

1750: Rókna, 1760–2: Ragna. 1808: Rogna (117). 1888: ≈ SzD Nagyilondai js (Je 606). 1913: 

Kornislaka SzD vm (Az). 1938 táján Méra (Ko vm) tejesgazdái itt is béreltek szénafüvet. – 

1909/19: Rogna, Kl, L 291: r 286 (147). = Su 2: 82. 1322–1854 {1913). – 1974: c. Ileanda 

{Nagyilonda kzs faluja} [12 D] 

Kornujalja AF (Balázsfalva-ÉNy) 1913: Kornujalja Buzásbocsárd tartozéka (H). – Cornu = Su 1: 

167. 1913. – 1974: c. Crăciunelu de Jos {Alsókarácsonfalva kzs faluja ÉNy-ra} [35 A] 

Kornya KrSzö (1888) < Somfa Szö (1539). 

Kornyaréva Szö (1808) : Somosréve KrSzö. 

Kornyát * Te (a Poganis {Pogányos} folyó mentén KmJkv) 1539: Kornyth, Kornyad; 1550: 

Kornyát (P); 1553.III.20.: Kornyath-i Bekes László Alsó- és Felsıgavosdia, Teregova, Krusovec, 

Szalin és Jebasnya/Jablánc (Sebes vm) birtokbeli részeit 100 Ft-on zálogba adja Tövisi Cservicse 

Jánosnak (KmJkv 5178). 1690–1700: Kornyet (Pesty: Krassó II/1. 285). & Kornyáti Bekes Gáspár 

(1520–1579.XI.7., Grodnó) erdélyi politikus, tanácsúr. – Su 2: 355. {Lugos-ÉK, a Béga jp-i 

Lıkösfalva mellett} 

Kornyest Ar 1888: Kornyest psz (t) Borossebes Ar (Je 445). 

Kóród 1. Hu (Hátszeg-K) 1453: Korod; 1458: p. Kowrach in d-u Ha.; 1506: p. Kowragh; 1511: 

p. Kowrach. ¤Déva vár tartozéka, majd Brettyei, Obr. Pogány, Erdélyi, Kolonityi, K. Horvát, 

Barcsai, Márgai, Szecseli ~ Szacsali ~ Sz. Móré-birtok (Cs 5: 103). 1733: Kovráss, 1750: Kovrad, 

1760–2: Kovrágy. 1808: Kovrágy ~ Kövrégy, Kavrács (90). 1861: Kovrágy Hu (22). 1888: 

Kovrágy (Kovrás) Hátszegi js (Je 448). 1913: Kovrágy Hu vm (Az). – 1909/19: Covragiu, K, L 

416: r 412 (56). = Su 1: 171. 1453–1854. [44 A] 

Kóród 2. Ko (Kolozsvár mellett ÉÉNy-ra; 513 m) {1334e} 1334: p. Koroug, nobilis de ≈ (Cs); =: 

nob. de Coroug, p. Koroug. Kórógyi nemesek birtoka. 1334 elıtt negyedét Kórógyi Korkou fia 

Jakab leányának, Ilonának, a székely Polyáni Tamás feleségének adta, aki 1334-ben eladta Mérai 

Miklós kolozsi ispánnak (Gy 3: 360). 1351: nobilis de Kouroug; 1366: v. Korogh; 1486: p. 

Korogh. Kórógyi, K. Horvát és Fodor, Rıdi Cseh, Patai Dezsıfi, Szomordoki, Szentpáli ~ Szp. 

Fogas, Csombordi, Mérai, Gesztrágyi Tatár, Valkai-birtok. Jbn 1474, 1486: Székely, İsz; 1486: 

László (1334–1486: Cs 5: 369). 1587: Papffalwa, Korod. {E -} A: fl. 24. Ser. Rex egr. Blasio 

Hawassaly integram vita durante contulit (Dé 53). 1808: Kórod h. 1861: Koród Ko (13). 1888: ≈ 

(Korus) Ko Nádasmenti js (Je 445). 1913: Nádaskóród Ko vm (Az). – 1909/19: Coruş, Kóród, L 

571: r 508; m (55). 1929: Coruşu, L 725, H{Vá}: Cluj 8 km (AnR). = Su 1: 168. 1332–1913. – 

1974: c. Baciu {Kisbács kzs faluja É-ra} [22 B] 

Kóród 3. Kü (Balavásár-Ny hrs a Kis-Küküllı jp-i úton) 1337: Karuth (Tr). 1369: p. Korough, 

1420: Korogh, 1514: Korod. Kóródi, Szentmártoni, Vajai s más birtokosé (Cs 5: 885. Kórógy, 

Kóród). 1733: Korojun, 1750: Koroj, 1760–2: Koruj. 1808: Kórod, Koruju (88). 1861: Kóród, 

557



Kornyu Kü (8). 1888: ≈ (Coroiu, Koroi) KK Erzsébetvárosi js (Je 445). 1913: Kóród KK vm (Az). 

– 1909/19: Coroiu, Korod {!}, L 359: r 317 (55). Coroi = Su 1: 168. 1337–1854. – 1974: c. 

Coroisînmarti {Kóródszentmárton kzs faluja, K-i hrs} [24 C] 

Kóród 4. Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos bp-i úton) 1344: Korog (Cs 1: 478). 1344: Korog, 

1348: Korough, 1410: Koroug. A Szamos-parti kisnemestelepek sorában áll; ismert középkori 

tulajdonosai a róla nevezett kisbirtokosok (Maksai 162). 1808: Kórod (Szamos-) (88). 1851: 

Korógy (Szamos-), Sza vm, 160 gör. kath., 210 ref. lak. s ref. anyatemplommal. Lapos határa szük, 

de termékeny; gyümolcsösei szépek. F. u. többen (Fé 2: 249). 1888: Szamos-Kóród Szatmári js (Je 

637 & Cseh és Lanka psz). 1913: Szamoskóród Sza vm Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: Corod, 

Szk, L 551: r 9; m, zs (55). = Su 1: 167. 1344–1854. – 1974: c. Culciu {Szamoskócs kzs faluja 

Ny-ra} [2 C] 

Kórógy * Kr (Somlyó-DK) 1213: Seraphin de v. Kourongy [: Kourougy]; 1259: t. Alexandrii f-i 

Leustachii Korogh. A Csolt-nembirtokolt benne; 1213-ban e nb. Vata fia Jula mint földesúr 

ítélkezett a falu népei felett; Seraphin ugyanis megvádolta falubelijét (Farsiu f-m Petu) 4 juh miatt; 

a megítélt tüzesvas-próba elıtt kiegyeztek. Somlyó 1259-i határleírásában ettıl DK-re, Perecsen és 

Ráton kozött említik, mint Leusták fia Sándor birtokát. Szilágysomlyó határában DK-re feküdt (Gy 

3: 515). – Su 2: 355. Korogh. 1259. 

Koroj Bi (1808) : Bélkaroly. 

Korojesd 1. Hu : Karulyosd. 

Korojesd 2. Hu (Vulkán mellett) 1850: Sili Korojesd, Korojesdény (Su). 1861: Korojesd 2 Hu 

(22). 1888: Zsily-Korojesd (Korojesdeni) Hu Petrozsényi js (Je 742). 1913: Zsilykorojesd Hu vm 

(Az). – 1909/19: Coroieşteni, Zsk, L 513: r 507 (55). Jiu Coroeşti = Su 1: 318. 1850, 1854. > Jiu- 

Coroieşti » Vulcan [44 A, B] 

Koroknya Ar (1913) < Karatna (1448). 

Korond 1. KSz (Tasnád-DK) 1423: Totkorond (P); 1466: Thothkorond (Cs); =: Toth-Korond, 

Felsö-Korond, Korond (P); 1475: Korond, Korond superior (Cs); 1487: Koronth (Cs 1: 558; P); 

1543: Nagh Korond, 1547: Olah Korond; 1550: Kis-Korond, 1564: Nagykorond (Petri III. 681). 

1454.VII.3.: Korond-on Sarmaságiak részbirtkosok (KmJkv 1170); 1461.III.23.: Kusalyi Jakcs 

János Korond-i részét zálogba adja KJ Péternek, Ferencnek és Potenciána asszonynak (1533). Ld 

még KmJkv II. 956. 1564: Nagykorond, 1569: Kyskorond (Petri III. 681). 1733; Korond. 1808: 

Korond, Korund (89). 1888: ≈ Szi Tasnádi js (Je 446). 1913: Szilágykorond Szi vm Szilágycsehi 

js (Az). – 1909/19: Corond, K, L 428: r 337; m, c, zs (55). > Corund = Su 1: 168. 1423–1913. – 

1974: c. Bogdand {Bogdánd kzs faluja Ny-ra} [11 B] 

Korond 2. Uh ()(Szováta-DK, az Udvarhelyi út mellett) 1333: sacerdos de Kurund (Tr). 1383: 

Korond (Su). 1566: Koronth, 1567: Korond (SzO II. 200, 220). 1614: Korond 31 családfı (Uh 76). 

1635: Szabó alias István deák fia Sándor schola mester (SzO). 1733: Korod {!}. 1808: Korond 

(89). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 446). 1913: Korond Uh vm (Az). Messze 

hírneves fazekassága. Sóházát sóbírók rendezték és sóırök vigyázták, fınökük iberájter volt. # 

István Lajos: A korondi sósvíz. ND 19.. 1981 L 5000: 3400 r. kat., 1600 unitárius; 800 cigányból 

600 magyar, 200 cigány anyanyelvő. – 1909/19: Corond, K, L 3462: r 12; m (55). > Corund = Su 

1: 168. 1333–1854. [24 D] 

Koronini Kr : Lászlóvára KrSzör (Az). 

Koronka Msz (Marosvásárhely-DK hrs) 1332: sacerdos de Korunka, 1334: Korucka [: Korunka] 

(Tr). 1469.X.26.u.: Karankay-i Jakab ü: Bánd (KmJkv 1930); [1470.XI.19.u.]: Koronka-i Jakab ü: 

Boldoc (1996); 1471.V.31.: Uı ü: Szentanna Msz (2020). 1529–1554: Koronkai Mihályfi Ferenc, 

Péter és Tamás a széki közéletben (KmJkv II. 980). 1614: 40 családfı (Msz 34). Tholdalagi Mihály 

{1580–1642} Székely Bocs gyermekei is Koronkában tanulnak (Krónika, 2001.VII.17.). 1635: 

Márton deák új lófı (SzO). 1640 Kolozsmonostor: Koronkai András Drabant, de székelyfi, 

558



hazatérésrıl gondolkodik (Gyalu 46); 1652 Km: Koronkai Andrásné özvegy (133). 1808: Koronka 

(89). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 446). 1913: Koronka MT vm (Az). 2003- 

tól itt épül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusa 2004.IX.13. – 1909/19: 

Corunca, K, L 900: r 177; m (55). = Su 1: 168. 1332–1854. – 1974: c. Livezeni {Jedd kzs faluja 

D-re} [24 C] 

Kórósvölgy * Kr (Detta-K, a Berzava partján, Nagyszemlak mellett) 1378; Kuruswlgh, Korusvelg 


Korpád 1. Ko (Kolozs-É) 1215: Ceca de v. Curnad (Gy). =: Curnad falubeli Ceca lopással 

vádolta Péter jobbágyát: Geust és szolgáját: Tamást. Geus és Tamás tüzesvas-próbával 

bizonyították ártatlanságukat (Er I. 79). 1326: t. Korpad. Zsuk határosa (Gy 3: 360). 1356: 

Corpad; 1360: p. nobilium Korpad vocata; 1460: scolasticus de ≈; 1515: p. ≈. Patai, Korpádi 

Bogár, Fodorházi ~ Fh. Korpádi, Szf. Gyerıfi s más birtokosoké. Jbn 1452: Sós, Megyesaly, 

Volah, Alb, Pap, Karay; 1486: Csarna László; 1515: Göre János. 1461: c.q. is (1326-tól Cs 5: 

368). 1440.II.22.: Korpath-i György ü: Gyervásárhely (200); 1440.V.27.: Korpad-i György ü: 

Gyermonostor (234); 1440.XI.6.: Korpádi György ü: Györgyfalva (278). 1444.VI.27.u.: Korpádi 

György ü: Szamosfalva (501); 1451.VI.6.: Korpádi György özvegye Budai Dorottya kijelenti, 

hogy Szf-i Gyerıfi Jánosné Korpádi Lúcia és gyermekei teljesen kifizették a Korpád, Pata (Ko) és 

Girolt (BSz) birtokból neki járó hitbért és jegyajándékot (962); 1457.X.14.: Korpádi Jánost ü: 

Kolozsmonostor (1276). {1460.III.} Korpádi János ü: Zsombor (1429). 1460.VI.30.: Korpádi Gerı 

fia János özvegye üv, Korpádon lakó Budai Imrét is (1451). {1460.VIII.} Korpádi János ü: 

Alsóbalázsfalva (1472). Ld még KmJkv I. 962, II. 957. 1587: Korpad. – E: fl. 2, A – (Dé 58). 

1808: Korpád h., Korpádgye val. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ Kolozsvári js (Je 446 & Békás). 

Határában ıstelep maradványai. 1913: Kolozskorpád Ko vm (Az). – 1909/19: Corpade, K, L 698: 

r 585; m, zs (55). > Corpadea = Su 1: 168. 1215–1913. – 1974: c. Apahida {Apahida kzs faluja 

DK-re} [23 A] 

Korpád 2. * Sza 1347, 1407: Korpad (Cs 1: 478). – Su 2: 355. 

Korpafalva Bi (Belényes-ÉNy, a Topa vize b. p.) 1508: Korpafalva (Jakó 75). 1692: Korpa Falua 

(Mezısi 102). 1808: Kerpest (82). 1851: Kerpest (Nagy-), Bi vm, 420 n. e. óhitü, 10 kath. lak., 

óhitü anyatemplommal, derék uri lakkal. Vze a Ró patak. Birja Verner László (Fé 2: 210). 1888: 

Kerpest Magyarcsékei js (Je 524). Nagykerpesd Bi vm (Az). – 1909/19: Cârpeştii-mari, Nk, L 

430: r 420; zs (38). > 1964: Cornişeştii = Su 1: 167. 1508–1964. – 1974: c. Dobreşri 

{Bihardobrosd kzs faluja DNy-ra} [21 A] 

Korpafölde psz Ko (Pata határában) 1482: pr. Korpafewlde-t Fodorháziaktól Györgyfalvi Henke 

Bálint zálogba veszi (Cs 5: 370). 1482.II.15.: Fodorházi János a Pata határában fekvı Korpafeolde 

nevő, ısi jogon ıt illetı prédiumot 100 arany Ft-ért örök áron eladja Györgyfalvi Bálintnak és te: 

Pálnak (KmJkv 2339); 1482.V.1.: Kusalyi László a Pata határában fekvı Korpafewlde nevő 

prédiumát 34 arany Ft-on zálogba adja Györgyfalvi Pálnak és Bálintnak (2356). – Su 2: 355. 

1482. {Csánki} 

Korparét Sza 1909: Korparét Nagykároly tartozéka. – 1909/19: Corparât, Korparét, &, v. Careiimari 

(55). Corparit = Su 1: 168. 1909. {1981 Ø} 

Korustelek * Ko (Kolozsvár-ÉK) 1300.VI.1.: Kuruulteluk birtokot (másokkal) Mykud bán fiai 

leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (Er I. 595. Talán a 

Palatka közelében elnépteledett Korustelekkel azonosítható). 1332: p. Korusteluke. Suki-birtok 

(Cs 5: 370. Korustelöke. Zsuk, Visa, Kötelend táján). 

Kósa Hu (Illye-É) 1468: p. Kosa. Illye város birtoka (Cs 5: 103). 1750: Koazsa. 1808: Kósa, 

Koseln (89). 1861: ≈ Hu (22). 1888: Kozsa Marosillyei js (Je 449). 1913: Kózsa Hu vm (Az). – 

1909/19: Coaja, Kozsa, L 413: r 400; m (52). = Su 1: 159. 159. 1468–1854. – 1974: c. VorŃa 

{Vorca kzs faluja DNy-ra} [33 B] 

Koság : Kiskoság patak 1808: rivulus Koság (Kis-) Uh (89). – Cosa 

559



Kosály 1. BSz 1. (Dés-É, a Szamos jp-i úton) Határában római castrum Samum maradványai 

(László A.). 1241: Kasaal (Le) a Kaplony-nemzetség birtoka. {? Er nem ismeri.} 1261, 1348: p. 

Kasaal (Tr). XIV: királyi birtok, Csicsó vár tartozéka; 1405–67: Bánffy; XVI: Bocskai-birtok. 

1600: Also-Kusal, 1609: Also-Kosaly (Kádár IV. 411). XVII–XIX: a Haller és Huszár családé. 

1733: Also-Kosaj, 1750: Kessej. 1754: G. kat. fatemplom. 1760–2: Alsó Kassaly. 1808: Kósaj 

(Alsó-) ~ Kosály, Keséu (89). 1861: A-Kosaly, Kesseu BSz (17). 1888: A-K (Kesej) SzD Dési js 

(Je 206). L 1910: 1373; 1956: 1593 (Le). 1913: Alsókosály SzD vm (Az). – 1909/19: Căşeiu-dejos, 

Ak, L 1318: r 1191; zs, c (39). Căşeiu = Su 1: 128. 1261–1854. [13 C] 

Kosály 2. BSz 2. (Dés-É, hegyek közt) 1325: Rugachhaza iuxta rivum Kasal, 1467: Felseu- 

Kosal, 1495: Rwgo (Kádár IV. 416). 1560: locus Rwgosest intra metas possessionis Felseokosal 

(Ve: Doc. I. 184). {Ebbıl kitőnik, hogy itt két település adatait vonták össze.} 1553: Felsewkosaly 

(Kádár). 1733: Rugasfalva, 1750: Felsı-Kosály, Rugesest, 1760–2: Felsı Kossaly. 1808: Kósaj 

(F-), Kosály, Rugasest (89). 1861: F-Kosaly, Rugasest BSz (18). 1888: F-K (Regusesty) SzD 

Dési js (Je 322). 1913: Felsıkosály SzD vm (Az). – 1909/19: Răguşeşti, Fk, L 674: r 637; m, zs 

(143). Rugăşeşti = Su 2: 87. 1325–1854. – 1974: c. Căşeiu {Alsókosály kzs faluja É-ra} [13 C] 

Kosár Bi (Belényes-K hrs, Mézes mellett) 1588: Nagykosár (Jakó 282). – Su 2: 376. 

Kosd patak : a Kis-Homoród mellékvize; Kıhalomtól K-re torkollik. 

Kosdánfalva Bi (Belényes-ÉNy) 1508: Kosdanfalva (Jakó 283). 1808: Kosgyán (89). 1851: ≈, Bi 

vm, hegyes, erdıs vidéken, 410 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Urb. szántó 480, rét 140, legelı 

70; majorsági szántó 360, rét 180, szılı 20, erdı 700 hold. Vize a Hollód. Birja Dobsa Sámuel (Fé 

2: 251). 1888: Kostyán Belényesi js (Je 447). 1913: Kosgyán Bi vm (Az). – 1909/19: Coşdeni, K, 

L 729: r 696; m, zs (55). = Su 1: 169. 1508–1851. – 1974: c. Răbăgani {Robogány kzs faluja ÉKre} 

[21 A] 

Kosgya * Te~Szö (Bozovics táján, Perebı mellett) 1450 k.: Cosgya (Pesty: Szörény II. 47). XV: 

≈. A Remetei Himfiek birtoka volt. Az almási kerületben feküdt (Cs 2: 46, 104). – Su 2: 313. 

Kosesd Hu {Cs 5: 93: Gurbunyest (1491) helyén} (Marosillye-DNy, a Facsádi úttól É-ra) 1733: 

Kossesd, 1750: Kostest, 1760–2: Kosesd. 1808: Kosesd (89). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ 

Marosillyei js (Je 446). 1913: Kosesd Hu vm (Az). – 1909/19: Coseşti, K, L 232: r 228 (56). = Su 

1: 168. 1733–1854. – 1974: c. Lăpugiu de Jos {Alsólapugy kzs faluja Ny-ra} [33 C] 

Koslárd Fe (Tövis-DDK) 1733: Koslár, 1760–2: Koslárd. 1808: ≈ (89). 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ 

(Koslár) AF Magyarigeni js (Je 446). 1913: Koslárd AF vm Tövisi js (Az). – Coşlar > 1909/19: 

Coşlariu, K, L 355: r 333 (56). = Su 1: 170. 1733–1854. – 1974: c. Sîbtimbru {Marosszentimre kzs 

faluja K-re} [35 A] 

Kosna patak 1808: rivulus Kosna ~ Koszna Be-v (89). – Coşna 

Kosna Be (Beszterce-ÉK, a Cohárd alján) 1808: Todoskány (Λ Kukuraza) Be (171). 1850: 

Kosna (Su). 1861: Todoskány Na (26). 1888: Kosna BN Óradnai js (Je 446). 1913: Kosna BN 

vm (Az). – 1909/19: Coşna, sau Todăscani, K, L 728: r 641; n, rutén (56). Coşna = Su 1: 170. 

1850. [14 B] 

Kosovafalva * Te~Kr (Facsád táján, Ferde mellett) 1405: Kosowafalwa Ikus falu 6. tartozéka volt 

(Cs 2: 42. Ikus). – Su 2: 355. 

Kossó 1. Kr 1. (Facsád-K, a Dévai úton) 1405: Kosoa (Pesty). 1524.II.28.: Kosowa-n Gyulaiak 

jobbágytelket adnak zálogba Bozvári Miklósnak (KmJkv 3983). 1548: Korsova; 1597: Kosova, 

Kosava; 1690–1700: Kosiava (Pesty: Krassó II/1. 287). 1808: Kossva, Kossova (89). 1851: 

Kossova, Kr vm, a Facsetrıl Erdélybe vivı postautban: 24 kath., 399 óhitü lak., s 

anyatemplommal, postatisztséggel, szép erdıvel. F. u. a kamara (Fé 2: 251). 1888: Kossova KrSzö 

Facseti js (Je 446). 1913: Kossó KrSzö Facsádi js (Az). – 1909/19: Coşova, Kossova, L 579: r 533; 

m, n (55). Coşava = Su 1: 169. 1405–1913. [33 C] 

560



Kossó 2. Kr 2. (Facsád-K, a Dévai úton) 1808: Kossovicza (89). 1828: Kossovitza (Nagy 183). 

1851: Kossovicza, Kr vm, Erdély határszélén, zordon hegyes vidéken, Kossovához közel: 3 kath., 

77 óhitü lak. F. u. Dézsánfalvi Gyika család (Fé 2: 251). 1913: Kiskossó KrSzö vm Facsádi js 

(Az). – 1909/19: CoşaviŃa, Kossovicza, L 140 ort. r (55). CoşeviŃa = Su 1: 169. 1828–1913. [33 C] 

Koste * Kr (Lippa táján, a Maros vize mellett) 1597: Koste (Pesty: Krassó II/1. 386). – Su 2: 335. 

Kostelek Cs 1888: Kostelek, telep (t) Csikszépvíz Cs (Je 447). 

Kosztafalva BSz (Magyarlápos-É) 1603: Kostafalu, 1613: Kosztafalva (Kádár IV. 420). 1733: 

Kosteny, 1750: Koteny, 1760–2: Koszta. 1808: Kosztafalva (89). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ 

(Koszteny) SzD Magyarláposi js (Je 447). 1913: Kosztafalva SzD vm (Az). – 1909/19: Costeni, Kf, 

L 709: r 684; zs (56). = Su 1: 169. 1603–1854. – 1974: c. Cupşeni {Kupsafalva kzs faluja DNyra} 

[13 A] 

Kosztanest * Te~Kr (Facsád táján, Ferde mellett) 1454: Kosthanesth (Cs 2: 46). =: ≈, 1596: 

Kosaniest (Pesty: Krassó II/1. 386). – Su 2: 335. 

Kosztatinfalva * Te (Doboz táján) 1447: Kozthathynfalwa Doboz 35. tartozéka volt (Cs 2: 34. 

Doboz). 

Kosztesd Hu (1888) : Keresztes. 

Kótliget Bi (Magyarcséke-ÉK) 1492: Koghlygeth, 1508: Kothlygeth (Jakó 283). 1642: Kok Liget, 

Kokliget, Kotiglet (Makkai 319, 324) I. Rákóczi György bitoka. 1808: Kotyiklet (89). 1851: ≈, két 

magas hegy közt, 520 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, derék udvarházzal, s egy patakkal. Határa 

3234 hold, ... Birja Sztaroveczky Károly (Fé 2: 253). 1888: ≈ Magyarcsékei js (Je 448). 1913: 

Kótliget Bi vm (Az). – 1909/19: Cotiglet, Kotyklet {!}, L 608: r 586; m, zs (56). = Su 1: 170. 

1492–1913. [21 A] 

Kotormány Cs (Szereda-DK) 1567: Bánkfalva ısi tizese: Kotorman 5 kapu (Venczel 35). 1569: 

Kothormanij, 1603: Kotormány (SzO II. 221, IV. 150). 1808: ≈ (89). 1861: ≈ Cs (30). 1913: 

Kotormány Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Cotormani = Su 1: 170. 1567–1854. – 1974: c. 

Ciucsîngeorgiu {Csikszentgyörgy kzs faluja D-re} [37 B] 

Kovácsfalva * Ar (Kaprevár táján) 1366: Kowachfalwa a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 770. 

Fizes). – Su 2: 355. 

Kovácsfalva KSz (Csánki) : Kápolnok: Kováskápolnok. 

Kovácsi 1. Bi 1. (Várad-É) 1213: v. Kouachi (Tr). 1291–4: Kuachy; 1310: ≈; 1333–7: Petrus 

sacerdos de v. Kuachi, Johannes ≈ de Coachi. Eredetileg királyi vagy vári kovácsok faluja lehetett. 

Papja 1291–4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek, s 1333–7: évi 6 gs pápai tizedet fizet. 

1310-ben Süvegd határosa (Gy 1: 635). 1310: ≈ (An 2: 994). 1349 {Kovácsi} (Cs 1: 614). 1447: 

Kowaczy, 1470: Kowachy, 1501: Koachy, 1513 predium (Jakó 283). 1692: Kouacsi (Mezısi 99). 

1808: Kovácsi (Hegyköz-) h. 1851: Hegyköz-Kovácsi, Bi vm, Bihar mellett, 850 ref. lak., s 

anyatemplommmal, több uri lakkal. Határa 1600 hold, ... tavaszit csak a szomszéd Nagy- és Kis- 

Mezıfalva, Latóbár, Benke, Vay pusztákon termesztenek. Vize a Kösmı patak. Birják: Ercsey 

Zsigmond, Laky Teréz, Szentgyörgyi Eleknı, Olasz Czeczilia, Nadányi Albertnı, Ilosvay Polexina, 

Patay Istvánnı, Fényes Zsófia, Jármy Lászlóné örök., Olasz Menyhért, Szeremley Károly zárlott 

tömege, Pap József, Pesti István, Orbán Sándor (Fé 2: 254). 1888: H-K Központi js (Je 366 & 

Mezıfalva psz). 1913: Hegyközkovácsi Bi vm (Az). – 1909/19: Căuaceu, Hk, L 843: r 3; m; 39 

zs (39). > 1930: Regele Ferdinand; > 1954: Cauaceu = Su 1: 122. 1213–1954. – 1974: c. Biharia 

{Bihar kzs faluja ÉK-re} [10 D] 

Kovácsi 2. Bi 2. Kovácsi helynév van Tárkány mellett is (Györffy István i. m. 61) írja Gy 1: 636. 

Kovácsi 3. Do (Kolozsvár-É) 1307: ad t-s f-rum Mich-is; 1320: p. Kuachteleke; 1467: p. 

Kowachy. Zsombor nb. Mihály fiai bírták; hőtlenség miatt a király elkobozta, s 1320-ban Elefánti 

561



Dezsı sebesvári várnagynak adta (Gy 2: 76). 1430.III.7.: Kowachy-ban lakó Nagy István ü: 

Szarkad * (KmJkv 37); 1441.X.14.: Kowachy-ban lakó Tordai István ü: Macskás (361); 1444.I.15.: 

Kowachy-i Tordai István ü: Macskás (482); 1445.XII.2.: Quachi-ban Szentmihályteki Tompa rb 

(545); 1452.V.4.: Kowachy-ban lakó Tordai István ü: Kide (1022); 1467–1469: Kovácsi István 

budai, dési, szebeni és széki kamaraispán (I. 962); 1468.VII.4.k.: Kowachy-ban lakó Albert és 

Bíró Pál ü: Szentmihálytelke (1817). 1469.III.21.: Kowachy negyede Szentmihálytelki Tompabirtok 

(1855). 1477.VII.20.: Kowachy-ban Sólyomkıi rb-t adnak zálogba Gimesi Forgách Imre 

gyalui várnagynak (2234). 1483.II.26.: Kowachy-i Indali Pál fogott bíró: Szentkirály Ko 1. (2430). 

Ld még KmJkv I. 962, II. 957. 1587: Zalakowaczy. – E: fl. 15. A: fl. 5 (Dé 38). 1733: Kovátsul, 

1750: Kovacs, 1760–2: Kovats. 1808: Kovácsi h. 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ Ko Kolozsvári js (Je 

448). 1913: Kolozskovácsi Ko vm (Az). – 1926: Coaciu; > 1956: Făureni = Su 1: 226. 1396– 

1854. – 1974: c. Vultureni {Borsaújfalu kzs faluja D-re} [22 B] 

Kovácsi 4. Kraszna vm (?) 1213: Luca de v. Kouachi. 1213-ban, midın Bán falubeli várnépek 

pereskedtek, Agya krasznai ispán Kovácsi Lukát küldte ki poroszló gyanánt. Helye ismeretlen (Gy 

3: 515). Jakó Biharba teszi (Er I. 51, Mut 412). 

Kovácsi 5. BSz (?) 1338: villa Kovácsi (Tr). – Su 2: 355. {Szamosújvár táján} 

Kovácsi 6. Te (Temesvár-É, a Béga b. p.) 1843-ban alapított falu. 1851: Kovácsi, 

dohánykertész telepitvény, Te vm, Csernegyháza mellett: 122 r. kath. magyar lak., kik birnak 375 

h. szántó, 32 h. kivágási földet, s dohánytermesztéssel foglalkoznak. Birja a kir. kincstár (Fé 2: 

254). 1888: ≈, telepítvényes Te Kpi js (Je 448). 1913: Temeskovácsi Te vm (Az). – Covaci = Su 1: 

170. 1851, 1913. [31 D] 

Kovácskenézfalva * Te (Temesberény táján) 1408: Kowachkenezfalwa Berény városhoz tartozott 

(Cs 2: 47). – Su 2: 355. 

Kovácskút * Do (Hidalmás-K) 1312: p. Kouachkuth. A Kalocsa-nem Szil ágának birtoka (Gy 2: 

76). 

Kovácspéter Gy/Cs (Gyergyószentmiklós mellett) {?} Kovácspéter {?}. – Covacipeter = Su 1: 

170. {év nélkül}. » Gheorgheni. 

Kovácstelke Do>Ko : Kovácsi 3. 

Kovácstelke * Te (Zsombolya-K) 1472: Kowachthelke, 1482: Kowachteleke (Cs 2: 47). – Su 2: 

355. 

Kovácsülése * Kr (Krasznamihályfalva táján) 1350, 1418: Kovacsilese (Petri III. 687). – Su 2: 

355. 

Kovás KSz (Nagybánya-D, a Lápos j. p.) 1405: Komas, 1424: Kowas, 1475: Kowaz (Cs 1: 558). 

1566: Kovas, Koas; 1603: pagus privatus Koas (Su). 1647: Kouas, Kovas (Makkai 443, 444) I. 

Rákóczi György birtoka. 1750: Kovás. 1808: Kovás Kıv (89). 1888: ≈ (Coascu) Sza Nagysomkúti 

js (Je 448). 1913: Kovás Sza vm (Az). – 1909/19: Coaş, K, L 1195: r 1143; zs (52). = Su 1: 159. 

1566–1854. – 1974: c. Săcălăşeni {Szakállosfalu kzs faluja D-re} [12 B] 

Kováspatak Cs 1888: Kováspatak, telep (t) Gyimesközéplok (Je 448). 

Kovaszdincz * Kr (Oravicabánya táján) 1449: p. Kowasdincz. Szokolárral együtt említik (Cs 2: 

104). – Su 2: 355. 

Kovászi Ar (Arad-ÉÉK) 1278: t. Kuaci; 1333–5: Blasius (sacerdos) de Conasi, Kuasi, Kuasy, 

Kuassy. Pál bán itteni földjét, amelyet Katalin asszonytól vásárolt, 1278-ban a solymosi 

ágostonosokra hagyta, egy Wolris nevő szolgával, feleségével, fiával és egy ekéhez való ökrökkel. 

Papja 1333: 44 báni, 1334.I: 14 gs, 1334.II: 3 1/2 gs, 1335: 1 1/2 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 180). 

1466: opp. Kowazy (Cs 1: 764). 1808: Kovászincz val., Kövesd h. 1851: Kovaszincz, Ar vm, 

regényes vidéken: 59 kathol., 3350 óhitü lak., anyatemplommal. Határa részint róna és igen 

termékeny, részint hegyes. Szılıhegye a ménesihez hasoló bort terem; erdeje és kıbányája van. F. 

562



u. a kamara (Fé 2: 255). 1888: ≈ Ar Világosi js (Je 448). 1913: Kovászi Ar vm (Az). – 1909/19: 

CovăsinŃ, Kovászincz, L 3553: 3270; m, zs (56). = Su 1: 170. 1333–1913. [32 A] 

Kovászna-patak 1808: rivulus Kovászna Hsz (89). – Covasna 

Kovászna Or/Hsz (Sepsiszentgyörgy-K) 1567: Koazna, Kovászna; 1591: Kovászna (SzO II. 214, 

222; V. 150). 1614: Kovászna 207 családfı (Or 1). 1660 Várad: Kovásznai Peter Uram, {...} 

Várbéli Praedicatorink (Szalárdi: Eml). 1756, Kolozsmonostor: „Extractus huius protocolli factus 

est sudore Dionysii Bogdan de Kovászna scribae iurati comventus manu propria. Anno post partum 

beatissimae virginis Mariae 1756 diebus Februarii“ (KmJkv 2521). 1808: Kovászna (89). 1861: ≈ 

Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 448 & Vajnafalva telep). 1913: Kovászna Hsz vm (Az). « 

Borcfalva. Lakossága 1869: 3576; 1880: 3628; 1900: 4497; 1930: 6207. 1954: város. Határában 

szívkórház létesül. L 1956: 7290; 1966: 7831; 1968: 8070; 1970: 8222; 1975: 8809; 1977: 9319 (A 

Hét 1977.VII.1.). 1977/78: 1700 tanuló. Ignácz Rózsa emléktábla koszorúzása 2004.IX.28. Duna 

Tv. – 1909/19: Covasna, K, L 4497: r 909; m, c, zs (56). = Su 1: 170. 1567–1854. [38 C] 1913: 

Kovászna Ipartelep (H). – Colonia Covasna = Su 1: 161. 1913. » Covasna. Ua: Colonia Ferăstrăul 

din Vale Uo. 

Kovászna megye 1968-ban alakult, alapjában Háromszék vármegye területén. # Kovászna megye. 

Sszgy 1969. – JudeŃul Covasna 

Kovrágy Hu (1913) : Kóród 1. 

Kozár(d) * Sza (Nagykároly-DK része) 1335: p. Kozar (Cs); 1335-ben e települést tulajdonosai 

még csak részben adnak Károlyiaknak zálogba, de 1398-ban már csak ecclesia Kozardeghaza ırzi 

emlékét (Maksai 157. Károly). 1421: pr. Kozard (Cs 1: 479). – Su 2: 355. {1398-i adatát 

Csánkinak tulajdonítja} 

Kozárvár BSz (Dés-ÉK hrs) [1234–35]: II. András király a szolnoki vár Kozar nevő földjének 

felét Tomaj nb. Dénes nádornak adományozza; 1249.I.21.: Kazawar-t IV. Béla király Geregye nb. 

Pál országbírónak adományozza; 1292.III.27.: III. András király Dénes nádor fia Dénes comesnek 

adományozza a szolnoki vár Kozar nevő földjét, melynek másik felét már II. András király 

adományából bírja (Er I. 175, 209, 504). 1315: Kozarwar {ld Magyarlápos} (An 4: 109). 

1455.I.20.: Bánffyak Kozarwar és Orbó nevő birtokukat 300 arany Ft-on zálogba vetik a dési 

sókamarásnál (KmJkv 1178); 1467.XI.21.: Kozarwasar-i Bíró György csicsói iktatáson (1764); 

1474.VII.19.: Bánffy György Kozarwar-i birtokrészét 20 arany Ft-on zálogba veti Kecseti Gál 

deáknál (2151); 1519.IV.28.: Kozarwar-i birtokrészét Bánffy Miklós, több rb átengedése 

ellenében, apja: László kezébe adja (3723). 1524.XI.26.: Bánffy László Kozarwar-on a Bakó Imre, 

Bíró Vince, Ferencz Lırinc, Szenes Péter által lakott négy jobbágytelkét átadja Podvinyai Pál 

deáknak (4056). Ld még KmJkv II. 958. 1587: Kozarwar. – E: fl. 15, A: fl. 5 (Dé 51). 1646: 

Kozaruar (Makkai 421) I. Rákóczi György birtoka. 1662: Kozárvár (Ve: Doc. XI. 23). 1750: 

Kizlioara. 1808: Kozárvár, Kuzruvará (90). 1861: ≈, Vyust {?} BSz (18). 1888: ≈ (Cusdriora, 

Kuzriora) SzD Dési js (Je 448). 1913: Kozárvár SzD vm (Az). – 1909/19: Cuzdrioara, Kv, L 

1653: r 1268; m, zs (62). = Su 1: 186. 1205–35, 1249–1854. [13 C] 

Kozd folyó 1289: Moha és Sárostelek in capite rivuli Kozd (Er I. 456). 

Kozla 1. KSz (Zsibó-ÉK) 1405, 1424: Kozla (Cs 1: 558). 1405: v. olachalis Kozla; 1562: 

Koslafalva (Kádár IV. 265). 1555.X.10.: Kozla birtok Bélteki Drágfi Györgyrıl Kusalyi néhai 

Jakcs Mihály fiaira szállott (KmJkv (5418). 1639: Kozla (Makkai 432) I. Rákóczi György birtoka. 

1733: Kosla. 1808: Kozlár ~ Koszlár, Koszta, Kosztár Kıv (90). 1888: Kozla (Cosla) SzD 

Nagyilondai js (Je 449). 1913: Kecskés SzD vm (Az). – 1909/19: Cozla, Kecskés, L 635: r 614; zs 

(56). = Su 1: 171. 1405–1854 {1913}. – 1974: c. Letca {Létka kzs faluja ÉNy-ra} [12 D] 

Kozla 2. (Orsova-Ny, a Duna-parti úton) 1888: Kozla, telep (t) Berzászka KrSzö Moldovai js (Je 

449). 1913: Kozlatelep (H). – 1909/19: Cozla, K, &, v. Bârzasca (56). = Su 1: 171. 1909, 1913. – 

1974: c. Berzasca {Berszászka kzs. faluja} [54 B] 

563



Kozmafalva * Kr (?) 1471: Kozmafalva (Pesty: Krassó II/1. 291). =: Kozmafalwa (Cs 2: 102). – 

Su 2: 355. 

Kozmaháza (-falva) * Bi (Diószeg-D) 1291–4: v. Cosme; v. Cosme parui; 1327: p. Cozmahaza. A 

Berettyó melletti Léta faluban állt Gutkeled nb. Kis (Parvus) Kozma háza; a falu róla kapta nevét. 

1300-ban itt, a Berettyó közelében levı házában idézték meg. Az 1327-i osztozáskor Kozma 

unokája: János kapja. Kozma faluja 1291–4 között elsı ízben 65, másodszor 60 kepe tizedet ad a 

püspöknek (Gy 1: 636). 1421: p. wolachalis Kozmafolua, 1438; Cozmafalwa, 1478: Kozmafalwa 

(Cs 1: 614). 1438: Kozmafalwa (Jakó 284). 1808: Kozmafalva h. Hnt. 13: Kozmapuszta. » 

Biharfélegyháza Bi vm. – Su 2: 362, 1229: Letha, 1291–1438. 

Kozmás Cs (Tusnád-ÉK hrs) 1333: {sacerdos} Sancti Cosmas et Damyanus, Sanctus Cosmas; 

1334: sacerdos de Sanctis Cosma et Damyano (Tr). Templomának védıszentjei Szent Kozma és 

Damján. Gótikus templom körítı védıfallal. 1567: Kozmas 17 kapu (Venczel 35). 1569: ≈, 1602: 

Kozmás (SzO II. 276, V. 236). 1614: 109 családfı (Cs 7). 1664-ben a törökök felégetik a falut. 

1693: ecclesia SS Cosmas et Damiani Martyrum (SzO V. 236). 1706.III.14-én itt hunyt el Lakatos 

István lelkész, helytörténeti író (sz. Szuh 1620). 1808: Koszmás ~ Kozmás (89). *1824.II.18.: 

Bálint Gyula István ferences tanár, mőfordító (–1894.XI.20., Kv). 1861: Kozmás Cs (30). 1888: 

Csik-Kozmás Kászon-alcsiki js (Je 276). 1913: Kozmás Csik vm (Az). Csikkozmás templomáról 

2004.VI.18. Duna Tv. Laczkó Károly hegedőkészítı üzeme 2004.VIII.30. Duna Tv. – 1909/19: 

Cozmaş, Csk, L 1231: r 19 (56). > Cozmeni = Su 1: 171. 1333–1913. – 1974: c. Sînmartin 

{Csikszentmárton kzs faluja D-re} [37 B] 

Kozmatelke Ko (Teke-DK) 1315: v. Kozmateluke (Cs). 1315: v. Kvzmateluke; 1322: p. 

Kozmateleke; =: p. Cozmatelke. Kökényesrénold nb. János fia Renold 1315-ben Bánival együtt az 

erdélyi püspökségre hagyta, a király viszont 1322-ben mint uratlan jószágot Kácsik nb. Mihály fia 

Simon székely ispánnak adta. 1322-ben Simon és fivére, Péter bírta mint Szokol szomszédját (Gy 

3: 360). 1315: ≈, Renoldus comes (An 4: 96. E: v o XIV: Bany, Kvzmathelky). 1377, 1504: 

Kozmatelke. Kökényesrénold nb. Rénold ispán, Kacsics nb. Radófi, H. Farkas, Fóris, Apafi, 

Zalaházi, Kozmatelki, Balai, Galaczi, Járai, Almádi-birtok. Hn 1377: İrhegy. Jbn 1482: Beke 

Balázs; 1500: Deák János és Barla n. pásztor. 1498, 1500: parochiális egyház (Cs 5: 370). ). 

1451.III.31.: Harinai Farkas Tamás fia János zálogjogon bírt Kozmatelke-i birtokrészét – saját és 

apja lekiüdvéért – visszabocsátja több részbirtokosnak (KmJkv 947); 1468.I.26.: Komlódi Lukács 

Kozmathelke-n a felvég déli során két lakott és két elhagyott jobbágytelkét 13 arany Ft-ban zálogba 

adja Harcói Antalnak (1785). Ld még KmJkv II. 958. 1661. július elején itt hunyt el Barcsai Ákos 

1658–1661: Erdély fejedeleme (sz. 1610). 1733: Kozma, 1760–2: Koszma. 1808: Kozmatelke h. 

1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Cosma) Ko Tekei js (Je 449). 1913: Kozmatelke Ko vm (Az). – 1909/19: 

Cosma, Kt, L 1019: r 1001; m, zs (56). Cozma = Su 1: 171. 1231: t. Cozma {?}, 1315–1854. [24 

A] 

Kozolya Hu (Déva-Ny) 1453: Kozyelye; 1472, 1491: p. Kozolya. ¤Déva vár tartaléka, Bizerei 

Tatár János és fia Mutnoki Jakab birtoka (Cs 5: 103). 1600: Kozolia (Ve: Doc. VI. 45). 1733: 

Kozia, 1805: Kozollya. 1808: Kozolya ~ Kozalya, Kazija (90). 1861: Kozolja, Kozia Hu (22). 

1888: ≈ (Korolya, Kozia) Dévai js (Je 449). 1913: Kozolya Hu vm (Az). – 1909/19: Cozia, K, L 

460 ort. r (56). = Su 1: 171. 1453–1854. [33 D] 

Kózsa Hu (1913) : Kósa. 

Kozsokány AF (Abrudbánya-K, Mogos-K hrs) 1760–2: Kosokány . 1808: div. Kosokany Koliben 

AF (89). 1835: Ponor Kozsokani (Schem. 15). 1888: Mogos-Kozsokán Mogos AF Verespataki js 

tartozéka (Je 510). – 1909/19: Mogoş-Cojocani, M.-Kozsokány, &, v. Mogoş (116). > Cojocani = 

Su 1: 160. 1760, 1835. – 1974: c. Mogoş {Mogos kzs. faluja} [34 B] 

Kı Ar (Arad-K) 1323: p. Kev; 1334–5: Nycolaus (sacerdos) de Ku, Kw. 1323-ban Magyar András 

és Pál osztoznak rajta mint öröklött birtokukon. Papja 1334.I: 10 gs, 1334.II: 17 báni, 1335: 1 1/2 

gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 180). 1483, 1487: Kew, 1495: Kev (Cs 1: 774). 1743: Kuvin (Su). 

1808: Kuvin val., Kövi h., Kovin ill. 1851: Kuvin, vagy Kövi, Ar vm, 23 kath., 1828 óhitü lak., 

564



anyatemplommal, híres bort termı szılıhegygyel, kıbányával. F. u. a kamara (Fé 2: 283).1888: 

Kuvin Ar Aradi js (Je 462). 1913: Aradkövi Ar vm (Az). – 1909/19: Cuvin, K, L 1936: 1820; m, 

zs (62). = Su 1: 186. 1323–1913. – 1974: c. Ghioroc {Gyorok kzs faluja, É-i hrs} [32 A] 

Kıalja 1. Bi (Élesd-DNy) 1552: Kwallya (Jakó 284). 1561: Kewallya (Csáky Okl 579). 1692: Kı- 

Alya (Mezısi 101). 1808: Kıallya, Szuptpiátra (90). 1851: Kıalja, {r} Subtyátra. Lakja 332 n. e. 

óhitü, anyatemplommal. Határa 3120 hold, ... Van két patakja, mészhegye, mellybıl mész égettetik 

... Birja Beöthy Zsigmond (Fé 2: 257). 1888: Kıalja (Suptyátra) Élesdi js (Je 449). 1913: Kıalja 

Bi vm (Az). – 1909/19: Piatra, K, L 418: r 298 (ort. 401); m (135). Subpiatră = Su 2: 149. 1552– 

1851. – 1974: c. łeŃchea {Cécke kzs faluja D-re} [11 C] 

Kıalja 2. * BSz (A- és F-Oroszfalu környékén) 1467.XII.14.: Almakeréki Apafi Mihály Kewallya 

egészbirtokot zálogba adja Geréb Jánosné Zzófiának (KmJkv 1772) 

Kıaljaohába Hu (1913) < Ohába. 

Kıbánya 1. KrSzö (Karánsebes-ÉK) 1909/19: Kıbánya Ruszkabánya tartozéka. – Baia-de-peatră, 

Kb, &, v. Rusca-montană (11). Baia de Piatră = Su 1: 53. 1909. {1981 Ø} 

Kıbánya 2. Sza 1888: Blidár, telep (t) Nagybánya Sza 

v. Baia-mare (22). > Blidari = Su 1: 85. 1909. [2 D] 

(Je 245). – 1909/19: Blidar, Kıbánya, &, 

Köbli * Za (Somos közelében, a Fehér-Körös mellett) 1291: Gergely babnai comesnek visszaadják 

Cubli nevő öröklött földjét (Er I. 499). Katapán nb. Gergely ispán 1291-ben Köbli (Za vm) 

birtokosa (Gy 1: 596. Babonya, Bi). 1438: Kubli in portu fluvii Feyrkeres (Cs 1: 737). =: ≈, 1464: 

Kwbl (M). 1472.IX.28.: Kebly korábban Ördög Demeteré és Mihályé volt; Mátyás király Dengelegi 

Pongrácz Jánosnak adományozta; DPJ most familiárisának: Csente Benedeknek és te: Forgó 

Ambrusnak engedi át zálog címén (KmJkv 2063). 1473: Kebly, 1510: Kegbli, 1548: Kewbly 

(Márki II/1. 237). − Su 2: 356. {Márki szerint} + (Kisjenı-DNy hrs, Székudvar mellett) 1291: 

terra Cubli (Tr). – Su 2: 313. 

Köblös 1. * Ar (Pécska mellett) 1489: Kebles, 1492; Kewbles (Cs 1: 773. Kebles). – Su 2: 349. 

Köblös 2. Do (Doboka-ÉÉNy, Páncélcseh-K hrs) 1280: Mich. et Jo. f-i Laur-i (Tık falu 

szomszédai); 1306: Kublus; 1332: Johannes sacerdos de Kublus. Zsombor nembeliek birtoka. 

Papja 1332. I: 20 d, 1332. II: 21 kis dénár és 10 új báni d pápa tizedet ad (Gy 2: 76). 1439.III.14.: 

Kebles-i Teke László és fia János két lakott és egy elhagyott jobbágytelkét Kebles-en 800 új 

dénárban zálogba adja Csehi Pánczél Péternek (KmJkv 138); 1440.VI.12.: Kebles-i Teke László 

Kebles-en az Alsótık felıli soron levı három telkét kilenc arany Ft-on zálogba adja Lónai 

Miklósnak (245); 1442.I.27.: Kebles-en lakó Imre ü: Papfalva (409); 1449.I.9.: Kewbles-en lakó 

Vas Imre ü: Sólyomkı (644); 1454.I.30.: Kewbles-i néhai Teke Bereck fiai: István és György, 

valamint testvérük: néhai Bereck leánya: Szilkeréki Gebárt Miklósné Erzsébet Esküllın két, 

Kewbles-en négy jobbágytelket, Alsótıkön pedig teljes birtokrészüket és a kúriájukhoz foglalt 

földekbıl minden fordulón egy-egy hold szántót rokoni szeretetbıl átengednek nıvérüknek: 

Szentpéteri Miklós özvegyének: néhai Teke Bereck leánya Veronikának (1131); =: ... a Kebles-i 

apai kúriához tartozó szántóföldek közül mindkét fordulón, a lakosok mindenkori sorssolása 

szerint, egy-egy holdat ... (1132); 1467.X.29.: Kewbles ld Szopor (1763); 1522.VIII.31.: 

Sólyomkıi Menyhárt Mátyás Kewblews-ön a Sebestyén Ferenc és Szılıs Ambrus jobbágyoktól 

lakott két telkét és 10 pusztatelkét zálogba adja Kewblews-i Teke Balázsnak (3872). Ld még 

KmJkv I. 963, II. 958. 1587: Keobleos. – E: fl. 18. A: fl. 5 den. 50 (Dé 40). 1590 Kajántó (Ko): 

Köblösi Máté jobbágy (Gyalu 15); 1638 Kolozsmonostor: Köblösi Tamás falu pásztora, ısjobbágy, 

Uı 1640, 1652 (29, 45, 101); 1642 Sólyomtelke (Ko): Dobos István Magiar Keıbleısre szökött 

(86); 1666 Sólyomtelke, Vagusok: Dobos István, Joan és Koszta Magiar Köblösön lakik (Gy 161). 

1670 Sólyomtelke: Dobos István három házas fiával Magyar Köblösön lakik (188). 1733: Köblös. 

1747: itteni birtokos Rettegi György (Páncélcseh, 1718–1786) hatszobás udvarházat építt; itt írta 

emlékiratait és itt hunyt el. 1808: Köblös (Magyar-) h. 1861: M-K Do (16). 1888: M-K (Kubles) 

SzD Szamosújvári js (Je 486). 1913: Magyarköblös SzD vm (Az). – 1926: Cubleşul unguresc; 

565



1956: Cubleşu Someşan; Cubleşul Someşan = Su 1: 181. 1306–1854. > 1974: Cubleşu Someşan c. 

Panticeu {Páncélcseh kzs faluja} [12 D] 

Köblös 3. Ko (Egeres-ÉK; 370 m) 1320: Kublus (Cs, Le



Mihály részbirtokos (4417); 1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják I. Ferdinánd királyt Kewd 

eladományozását (5418). 1733: Teudu, 1750: Kööd, 1760–2: Köd. 1808: Köd ~ Ködi-Nemesség, 

Ködi-Parasztság (90). 1888: Kıd (Köıd, Cheudu, Tyeud) Szi Zsibói js (Je 449). 1913: Kıd Szi vm 

(Az). – 1909/19: Cheud (Teud), Kıd, L 964: r 917; zs, m (43). 1929: Cheud, L 1117, H{Vá}: 

Benesat {Benedekfalva} 6 km (AnR). = Su 1: 139. 1475–1854. – 1974: c. Năpradea {Náprád kzs 

faluja É-ra} [12 B] 

Ködegyház * Za (Feketegyarmat mellett) 1477: pr. Kwdeghaz, 1478: p. Kydeghaz (Cs 1: 737). − 

Su 2: 357. 1477, 1478; 1494 Kewd-eghaz, 1520: Kydeghaztheleke {Csánkinak tulajdonítva} 

Ködmönös BSz (Zsibó-ÉK, a Szamos bp-i úton) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné 

Somi Anna Keodmenes birtokbeli része negyedét leköti féjének (KmJkv 5299). 1591: Keodmeneos 

(1554-tıl Kádár IV. 470). 1625: Keödmenyes (Csáky 654). 1733: Ködmönös, 1750: Ködménes. 

1808: Ködmönös, Kidminyes (90). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Kodmenis, Korminis) SzD 

Nagyilondai js (Je 450). 1913: Ködmönös SzD vm (Az). – 1909/19: Cudmenis, K, L 309: r 295; zs 

(60). > Cormeniş = Su 1: 165. 1554–1854. – 1974: c. Lozna {Nagylozna kzs faluja ÉK-re} [12 D] 

Kıfalu 1. * Hu 1. (Zám-É) 1468: p. Kewfalw. Illye város birtoka (Cs 5: 103. Kf -a). – Su 2: 

353. 

Kıfalu 2. Hu 2. (Kisbánya ~ Boicza-DNy) 1437: p. Keuesd; 1468: p. Kewfalw. Illye város 

birtoka (Cs 5: 103. Kf-b. a mai Sztojenyászának felel meg. L. ezt Kövesdfalva hs a.). 1505: 

Kewesdfalwa; 1509: p. Kewesfalw in contigua commetaneitate oppidi Kys Banya existens; 1520: 

Kewesfalwa. Részbirtokosok: a Hermán-nz. ivadékai: Szentgyörgyi, Felpestesi, Szgy. Makrai, 

Bácsfalvi Pap, Barcsai; 1518: Hermán nembeli Kajáni Dánielek kapják királyi adományul. Kıfalu 

rb. 1468: Illye város, 1506, 1510: ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 104. Kövesdfalva. Ma 

Sztojenyásza). 1497.IV.29.: Kewesfalw Barcsa-birtok (KmJkv 3014); 1505.XI.28.: Kevesdfalwa 

Szentgyörgyi-birtok (3383); 1533.XII.17.: Galacziak kiegyeznek Németi Nemesekkel Kewfalu 

zálogos részeit illetıen (4433); 1536.I.19.: Kewsfalw Németi Nemesek részbirtoka (4552). 1733: 

Stojenása, 1750: Sztojeneszé, 1760–2: Szyojenásza. 1808: Sztojenyaszá (165). 1861: Sztojenyásza 

Hu (24). 1888: ≈ Hu Dévai js (Je 671). 1913: Sztojenyásza Hu vm (Az). – 1909/19: Stoieneasa, 

Stojenyásza, L 403 r (167). > Stoenesa = Su 2: 146. 1437–1854. > Stoieneasa [33 B] 

Kıfalu 3. Hu (1808, 1861) : Valisora. 

Kıfalu 4. Kr (Facsád-KDK) 1514–16: Petroza, 1617: Pijetroza, 1717: Petrovaz (Pesty: Krassó 

II/2. 1808: Petroza (128). 1851: Petróza, Kr vm, Erdély határszélén, magas, hegyes vidéken, 5 

kath., 357 óhitü lak., anyatemplommal; szép erdeje s tartós malomkövei vannak. E falu I. Ferenc 

király által néhai könyvnyomtató Trattner Mátyásnak adatott kir. adományképen, s innen irja 

melléknevét a petrózai-Trattner nemzetség. Most birja Gyika család (Fé 3: 255). 1888: Petrosza 

KrSzö Facseti js (Je 577). 1913: Kıfalu KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Petroasa, Petrosza, 

L 597: r 570; m, n (134). > Pietroasa = Su 2: 43. 1514–1913. [33 C] 

Kıfarka BSz (Bethlen-ÉK, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1418: Kwfark (Kádár IV. 476). 1485.IX.3.: 

Kewfarka Harinai néhai Miklós fiai: Tamás és Miklós egészbirtoka (KmJkv 2537). 1733: Kıfarka, 

1750: Pjatra. 1808: Kıfarka, Piatrá (90). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Piatra, Pratra {?}) SzD 

Bethleni js (Je 450). 1913: Kıfarka SzD vm (Az). – 1909/19: Piatra, K, L 567: r 501; m, zs (135). 

= Su 2: 42. 1418–1854. – 1974: c. Chiuza {Középfalva kzs faluja ÉK-re} [13 B] 

Kıfrinkfalva BSz/SzD : Frinkfalva 2. 

Kıhalom Kh (Segesvár-DK) 1324: castrum Kuhalm, 1334: castellanus de Keohalum (Tr). 1334: 

Zobori Miklós Kwhalm-i várnagy (KmJkv 3). 1349: Rukbas (Tr). 1418: Kıhalom ~ Rukbas (Fe 

vm) királyi vár az erdélyi vajda igazgatása alatt (Engel 143.). 1433: opp. Kwholm (Ub IV. 509). 

1569: Kıhalom és Ugra határpere. 1575: a tanítói fizetés 43 Ft, termények stb. (Benkı S., 1972. 

103). 1609: Elkészül evangélikus templomának belsı berendezése (Capesius, 1983; EM 1991.23. 

BE). 1630: Keöhalom, 1658: Reps (SzO VI. 28). Szeli József ifjabb (SzJ zsombori lelkész fia) 

kıhalmi notarius, majd nagysinki királybíró. 1733: Köhalom, 1760–2: Rupes. 1808: opp. 

567



Kıhalom, Rupes, Reps, Uluma (90). 1861: ≈ (város), Reps, Kohalm Kh (36). 1888: ≈ (Reps, 

Kohalmu) NK Kıhalmi js szh, 1888: ház 595, L 2778 (Je 450). 1913: Kıhalom NK vm (Az). 

1992: Ref. lp Szegedi László a templomot újjáépíti; 1995: Ref. Szórvány Diákotthon. – 1909/19: 

Cohalm, K, Reps, L 2968: r 987; n, m, c (52). > Rupea = Su 2: 88. 1324–1854. [37 A] 

Kıhalomszék 1512: Kıhalom-széki falusi elöljárók: Symone Gereb in Ugra, Nicolao similiter 

Gereb et Luca Zygyartho in Thykus, Petro Biro in dicta Kyralhalma et altero Petro Thorda in 

eadem Kyralhalma (TT 1891. 629. Mayláth). 1704.XI.15.: Ugyan azt is ma hallottuk, hogy a 

kıhalomszéki királybírót a kurucok elvitették volna azért, hogy ide {Szebenbe} élést szállíttatott 

(We). 

1861 XX. {th} Kıhalomszék. Gyüléseit tartja Kıhalomban (36). A 36-37. lapon felsorolja 19 

helységét: Darócz, Draß; Fejéregyháza, Weßkirch, Gyishrics; Felmér, Felmern; Garád, Stein, 

Styéna; Halmágy, Halwegwn, Hélmázá; Homoród, Homrod; Kacza, Katzendorf; Kıhalom (város), 

Reps, Kohalm; Kóbor Kivern, Kubura; Lebnek, Leblang, Lovnik; Mi{r}kvásár, Streiforth, 

Martyása; Oláh-Tyukos, Walachisch Tekes, Gainár; Siberk, Senburg; Sombor, Sommerburg, 

Simbor {Olv: Zsimbor}; Sona, Schönen, Sonág; Sövényszeg, Schweicher, Csiser; Szász-Tyúkás {!: 

Tyukos}, Deutsch Teckes, Gelinár; Turzon (praedium); Ugra, Galt. 

Kıhát: Avas-Kıhát. 

Köhér 1. To 1. (Régen-KDK, a Görgényi-havasok Ny-i lábánál) 1453: p/v. Alsokeher. ¤Görgény 

vár tatozéka, Hunyadiak birtoka (Cs 5: 713. Kehér). 1644: Alsokeoher, Also Keöher, Also Köher 

(Makkai 617, 623, 627) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Also-Kiher, 1760–2: Alsó Köhér. 1808: 

Köhér (Alsó-) (90). 1861: A-Kıhér To (9). 1888: A-K MT Régeni alsó js (Je 206). L 1910: 802 (r); 

1956: 929 (Le). 1913: Alsóköhér MT vm (Az). – 1909/19: Chiherul-de-jos, Ak, L 639: r 619; m, 

zs (44). = Su 1: 141. 1453–1854. > Chiheru de Jos [24 B] 

Köhér 2. To 2. (Régen-KDK) 1453: p/v. Felsewkeher. ¤Görgény vár tartozéka, Hunyadiak 

birtoka (Cs 5: 713). 1644: Felseokeoher, 1645: Felsokeoher (Makkai 617, 628) I. Rákóczi György 

birtoka. 1733: Felsı Kiher, 1760–2: Felsö Koher. 1808: Köhér (Felsı-) (90). 1861: F-Kıhér To 

(10). 1888: Felsı-Köhér (Kihér din szusz) MT Régeni alsó js (Je 323). 1913: Felsıköhér MT vm 

(Az). – 1909/19: Chiherul-de-sus, Fk, & Săcădat, L 776: r 660; m (44). = Su 1: 141. 1453–1854. > 

Chiheru de Sus [24 B] 

Köhér 3. MT (Szováta mellett) 1956: Köhér. – Chiruş = Su 1: 143. 1956. » Sovata. 

Kıkaró Za (Borossebes-DK, a Fehér-Körös bp-i úton) 1439, 1441, 1445: Kakarofalva ~ Kakaro; 

1525: Kakaro. Világos várhoz tartozott, a kápolnai kerületben (Cs 1: 734. Kakaró. Bökény-DK). 

1479: Kakaro Váradja vár 11. tartozéka (Cs 1: 764. Váradia Ar vm). 1808: Kakaro Ar (76). 1888: 

Kakaró Ar Borossebesi js (Je 397). 1913: Kıkaró Ar vm (Az). – 1909/19: Căcărău, Kakaró, L 358: 

r 348 (34). > Joia Mare = Su 1: 318. 1439–1913. – 1974: c. Almaş {Háromalmás kzs faluja Nyra} 

[33 A] 

Kökemezı Mm (Alsóróna táján) 1419, 1471: Kewkemezew. Úrmezeiekkel és Alsórónával 

kapcsolatban említik (Cs 1: 450). – Su 2: 353. 

Kökény * Hu (Vajdahunyad-ÉNy, Kutyen (Kutyán, Ciucin) psz Erdıhát-Runk és Ulm közt) 1499, 

1507: p. Kewken. Hermán-nz. ivadékaié volt. 1499: mint Pestesi ~ Felpestesi Mátyás birtokát 

Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte királyi adományul. 1507: Czentúritól rb. megvásárolta 

Felpestesi Bási György (Cs 5: 103). 

Kökényér * Csa (Porgány és Béz mellett) {1003 k.}: in vepribus Kwkiner; 1247: med. v-e Woffa 

Illeyse que a. n. Kwkenyer vocatur; 1256: Kukener a. n. Wophaylese. 1333–5: Michael sacerdos de 

Rukener, Kukenher. Állítólag a Csanád vezér által Ajtony ellen vívott hadjárat egyik eseményének 

színtere. A Csanád-nem régi birtokai közé tartozik; Vaffaülése nevét Vaffáról, a Makófalviak 

tatárjárás elıtt élt ısérıl nyerte. 1247-ben É-i fele Pongrác ispáné, 1256-ban Vaffa fiainak jutott 

volna, 1285-ben pedig felét ismét a Pongráctól származó Telegdieknek erısíti meg Kun László 

568



király. 1318-tól Kökényéri nemesek szerepelnek királyi emberként. Papja 1333: 1 gs, 1334: 17 

báni, 1335: 6 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 862). 1328: Kukynheer, 1399: Kevkenyr, 1408: 

Kwkenes (Cs 1: 699). 1347: Kuukyner (Tr). 1508: Kewkenyer, 1647: Kökönyen (Borovszky: 

Csanád III. 313). – Su 2: 424. Woffahillese. 1247–1647. 

Kökényesd Ug (Halmi-Ny hrs) 1274: t. Kukynus, Kukyn; 1319: p. Kukenes, v. Kukynesd (Tr). 

1446–49: Kukunyesd, Kökenyesd (Szabó 401). 1808: Kökényesd (90). Szent Imre-templom, b: 

XI.5.; m. g. k. t: Kisboldogasszony, b: IX.8. (RKNt. Sza 1999). 1851: ≈, Bereg-Ugocsa vm, oroszmagyar 

falu, 135 római, 492 g. kath., 35 ref., 21 zsidó lak., római és g. kath. anyatemplommal. 

Határa róna és gazdag; rétjei jók, tölgyes erdeje van. F. u. Szentpály, Pogány, Fogarassy, Butykay, 

Dobsa, Ráthonyi, Domahidy örökösök (Fé 2: 258). 1913: Kökényesd Ug vm Tiszántúli js (Az). 

1920: határfalu. – Cocani > Porumbeşti = Su 2: 57. 1274–1851. – 1974: c. Halmeu {Halmi kzs 

faluja} [2 C] 

Kökényfalva * Ar (Óbodrog mellett) 1562: Kökényfalva (Márki II/1. 208). – Su 2: 355. 

Kökénypatak Ko (Bánffyhunyad-É, Bábony-Ny hrs; 424 m) 1453: p. Kewkenpathak, 1461: p. 

Kewkenpathaka; 1508: p. ≈; 1510: ≈. Középlaki, K-i Kémeri, Zutori, Tamási, Erdélyi, Sombori, Z. 

Siroki, Szf. Mikola, Szilvási-birtok. 1461: c. q. (Cs 5: 371). 1453.XII.16.: Zutori János 

Kewkenpathak-i birtoka felét zálogba adja Farnasi Benedeknek (KmJkv 1118); 1482.II.21.: Eördög 

Simon Kewkenpathaka-i részét zálogba adja Gym-i Kabos Jakabnak (2341). 1511.VIII.4.: 

Kökénypatak (3574); 1532.I.30.: ≈ ld Kémer (4370). Ld még KmJkv II. 958. 1750: Kökény. 1808: 

Kökényes, Kutyijesu (90). 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Cuticu, Kutyiis) Ko Almási js (Je 450). 1913: 

Kiskökényes Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Cuteiuş, Kökényes, L 236 gkat. r (62). 1929: 

Cutiş, L 238, H{Vá}: Huedin 12 km (AnR). = Su 1: 186. 1453–1913. – 1974: c. Almaş 

{Váralmás kzs faluja ÉNy} [22 A] 

Kökénytelek * Hu (Felpestes vagy Marosnémeti táján) 1499: p. Kekentthelek ~ Kewkwnthelke. 

Kökény hs-gel együtt fordul elı, ettıl tehát meg kell különbıztetnünk. Hermán-nz. ivadékai bírták. 

1499: mint Pestesi ~ Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi 

adományul (Cs 5: 104). – Su 2: 349. Kelenthelek {Sajtóhibás! l=k} 

Kökös Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D, a Feketeügy jp-i úton) XIV. század eleji temploma volt. 

1461: Kewkews, 1567: Keokeos, 1578: Kewkeos, 1583: Keokeos, 1602: Keökes (SzO I. 190, II. 

220, V. 119, 137, 204). 1614: Kökös 61 családfı (Se 24). 1614: Orbók István, lófı, puer, scholába 

jár (SzO). 1666: Kökös (SzO IV. 305). 1808: Kökös, Kekes, Kökény (90). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: 

≈ Hsz Sepsi js (Je 450 & Bácstelek telep). 1913: Kökös Hsz vm (Az). 1954.XI.22-i tőzvészben 

református temploma elpusztul; Debreczeni László vizsgálati jelentése 1955.VI.15. – 1909/19: 

Chichiş, K, L 1170: r 432 (44). = Su 1: 140. 1461–1854. [37 D] 

Kölcse KSz (Nagybánya-D, a Lápos bp-i út közelében) 1405: Kulcha, 1424: Kolche, 1475: 

Kolczen (Cs 1: 558. Kolcsa). 1540.V.6.: Bélteki Drágfi Gápár Kewlche egészbirtokot (KSz vm) 

kıvári várnagyának: Osgyáni Bakos Simonnak adományozza (KmJkv 4750); 1551.VI.27.: OBS-t 

tiltják Koltho elidegenítésétıl (5101). 1603: Keölczye (Su). 1639: Keöltsze, 1647: Keoltse (Makkai 

429, 442) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kulcsa, 1760–2: Koltse. 1808: Kölcs Kıv (90). 1888: 

Kıvár-Kölcse (Kulcsa) Sza Nagysomkúti js (Je 453). 1913: Kıvárkölcse Sza vm (Az). – 

1909/19: Culcea, Kk, L 566: r 545; zs, c (60). = Su 1: 183. 1603–1854 {1913}. – 1974: c. 

Săcălăşeni {Szakállasfalva kzs faluja, D-i hrs} [12 B] 

Köles * Kr (?) 1421: Kylyus, 1427: Kwles (Cs 2: 104). 1550: Kywles (Pesty: Krassó II/1. 134). – 

Su 2: 358. {P} 

Kölesér * Bi (Szalonta-Ny hrs) {1108 u.} 1138: v. Kuleser; 1203: fora ... de Kewleser; 

1278.XII.29.: IV. Lad: Datum in Kuleser; 1282.I.13.: Eliz. reg: Datum in Kuleser; 1332–7: Lucas 

sacerdos de v. Kuleser, Lucas et Stephanus ≈, Lusarius ≈, Stephanus de v. Kulezer, Laurentius et 

Stephanus de v. Kuleser; Petrus archidyaconus de Kuleser, Nycolaus ≈; achidyaconatu Kuleshe, 

Kuleser. Régi esperességi központ és vásáros hely. Egy ilyen nevő faluban 1108 után Álmos herceg 

569



a dömösi prépostságnak adott 2 szolgát, akik 18 háznéppel együtt tartoztak adni évenként 50 

disznó, s ezt a rendelkezést II. Béla 1138-ban megersítette. 1203-ban Imre király a váradi 

püspöknek adta Bihar vm vámjainak 2/3 részét, kivéve a köleséri vásár vámját. 1273-ban a váradi 

püspökség és káptalan közös birtoka volt. 1279-ben IV. László király, 1282-ben Erzsébet királyné 

ad ki itt oklevelet. Az esperes 1333: 1/2 M, 1336: 1/2 M pápai tizedet fizet. A köleséri papok 1332: 

25, 1333: 35, 1334: 35, 1335: 17 + 17, 1336: 35, 1337: 17 1/2 gs pápai tizedet fizetnek (Gy 1: 

636). 1355: v. Kuleseer, 1412: Keleseer, 1481: opp. Kelesser (Cs 1: 598). 1453.XI.9.: Keleser-i 

Miklós deák ü: Bogáti Péter özvegye Kölcsei Ágnes (KmJkv 1112); 1461.I.3.: Kelesery János 

váradi polgár ü: Madarász (1500). Ld még KmJkv II. 959. 1525-ben vámhely volt (Cs). 1808: pr. 

Kölesér h. 1851: ≈, puszta, Szalonta és Tulka közt, gazdag határral. Birja a váradi deák püspök 

(Fé 2: 259). 1888: ≈, telep (t) Nagyszalonta Bi (Je 450). Hnt. 13: Kölesérpuszta » Nagyszalonta. – 

Su 2: 358. 1203–1828. 

Kölesmezı * (Kolozsvár-ÉNy, Bodokút táján) 1367: p. Kulesmeze; 1461: p. valachalis 

Kelesmezew; =: ≈ nobilium de Budam, c. q.; 1502: p. Kwlesmezew. Budai, Óbudai, Újbudai, Nagy, 

Gesztrágyi, Keresztúri, Zalaházi-birtok. Hn 1367: Zholmuskyu (talán a mai Sólyomkı hs); 1461: 

prata Chokasalya et Remethethorok; 1495: agh Erdew, Harazthos. Jbn 1469: Szabó, Kis, Fychor, 

Tót, Dán, Lupsa, Marus, Sypws (Cs 5: 371). 1446.I.24.: Kerezmesev-n Budai részbirtok (KmJkv 

554); 1455.VIII.29.: Kelesmezew-n örökjogú Budai-birtok (1219); 1458.IX.29.e.: Budai János és 

Antal Óbuda, Diós és Kewlesmezew birtokbeli részeiket átengedték Keresztúriaknak, azért, mert 

néhai testvérük: Mátyás megölte Keresztúri Lászlót és Pétert (1310); 1461.II.2.: p. Walachalis 

Kelesmezew Budai Jánostól zálogon Budai Pálhoz kerül (1510); 1461.IV.13.: Kelesmezew-n a 

Keresztúri-részt átengedik Zalaházi Jánosnak (1538); 1470.X.13.: Budai Antal Kelesmezew-i 

részét, a lakókúriájához rendelt földek kivételével, nyolc arany Ft-on zálogba adja Tıki Lászlónak 

(1992). Ld még KmJkv II. 959. 1808: Kölesmezı (90). Hnt. 13: » Bodonkút Ko vm. – Su 2: 356. 

1367–1518. 

Kölnök Kr (Resicabánya-ÉNy, a Berzava jp-i úton) 1597: Kalnic, 1699: Kelnik (Pesty: Krassó 

II/1. 293). 1808: Kelnik (80). 1851: Kölnik, Kr vm, a Berzava mellett, 6 kath., 621 óhitü lak., s 

anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 2: 260). 1888: Kölnik KrSzö Resicai js (Je 450). 1913: 

Kölnök Kszö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Câlnic, Kölnik, L 2109: r 2014; c, n (35). Cîlnic 

= Su 1: 155. 1597–1851. [42 B] 

Kılózna SzD (1913) : Loznakı. 

Kozy-20 Kölp * Ar (Ménes mellett) 1471: Kwlp ~ Kewlp (Cs 1: 774). – Su 2: 358. 

Kölpény {955 utáni határırhely: skandináv varég kylfinger népelem; orosz forrásokban kolbjagi} 

Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1332: sacerdos de Kulpen (Tr). 1470: vniversorum populorum et 

Inhabitatorum Siculorum p-um nostrum Mezewmadaras, Kewlpen et Samsond (SzO I. 217. – 

„populorum“ = jobbágy magyarság. Benkı L.) 1473.I.15.: Kelpen Csapi János birtoka (KmJkv 

2069). 1563: Keolpen (SzO II. 230). 1614: Kölpény 33 családfı (Msz 14). 1635: Deák Lırinc régi 

drabant, számadó (esküdt. SzO). 1648: Iskolájának elsı említése; 1660–1849: 20 tanítója ismert 

(Sipos 128). 1733: Kulpi, 1750: Kulpij. 1808: Kölpény (90). 1861: ≈ Msz (32). 1888: M-K MT 

Marosi alsó js (Je 503). 1913: Mezıkölpény MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. *1924: Nagy Pál 

tanár, kritikus. – 1909/19: Culpiul-de-Câmpie, Mk, L 811: r 175; m, c (60). Culpiu = Su 1: 183. 

1332–1854 {1913}. – 1974: c. Ceuaşu de Cîmpie {Mezıcsávás kzs faluja Ny-ra} [23 D] 

Kömegyefalva * Za (Potingálfalva mellett) 1439: Kömegefalva, 1441, 1445: Kemegyech. Világos 

várhoz tartozott. Azonos 1525: Kewezesth (Cs 1: 736). − Su 2: 350. 

Königsboden : Királyföld. 

Königsdorf : Pálos. 

Königsegg * Kr (Újmoldova mellett) 1757: Königsegg (Pesty: Krassó II/1. 293). – Su 2: 356. 

Königsgnad Kr : Királykegye. 

570



Kozy-21 Kıpataka BSz (1861) : Kohópatak. 

Köpec Mv/Se/Hsz (Barót-DNy hrs) 1459: Kepecz (SzO VIII. 92) Miklósvárszék faluja. 1567: 

Keopeocz; 1583: Keöpecz (SzO II. 222, V. 137). 1589.I.10-én Joannes Keopeczy bethlenfalvi 

osztályon egyik döntıbíró volt < 1597.V.10. (SzO VIII. 329). 1605.VII.28.: itt hunyt el Gyulaffy 

László fınemes, az erdélyi hadak fıvezére. 1614: Köpec 53 családfı (Se 5). & Köpeczi János 

orvos, csillagász, Apafi fejedelem udvari orvosa. 1733: Köpötz. 1767: Ref. templom mennyezete. 

1805: Köpetz. 1808: Köpecz (90). 1840.aug.27. Köpeczen mentünk által, hol Guszta született. 

Csekély katona falucska, nem nagyon kies vidékkel (Tanárky). 1861: ≈ Hsz (29). 1872: Határában 

lignitbányászat indul. 1888: ≈ Miklósvári js (Je 451). 1913: Köpec Hsz vm (Az). 1920-as évek: K. 

Sebestyén József heraldikus-mővész karzattáblákat festett a ref. templomban erdélyi virágos 

reneszánsz motívumokkal; a lelkész bosszúból egyszínőre mázoltatta (SzTA). & Köpeczi Bócz 

Lajos színész. Köpeczi Béla történész. # Janitsek J.: Köpec helynevei (NyIrK 1974. 2). – 1909/19: 

ChepeŃ, K, L 1141: r 99 (43). = Su 1: 137. 1459–1854. > Căpeni [37 A, B; L] 

Köpecbánya Hsz Köpec határában, lignitbányászat kapcsán települt, 1872-tıl. 1943: 

Köpecbánya L 220 (Hsz és Uh falvaiból). 1956: Köpecbánya. » Köpec. – Mina ChepeŃ = Su 1: 399. 

1956. 

Köpes(t)bánya * To (vsz Aranyosbánya részei; miután beolvadtak A-ba, e név elenyészett) 1315: 

p. Kwpes Banya circa Aranyas; 1370: p. Kwpesth Banya, Kupesthbanya; 1385: p. Kwpest Banya; 

1391: Kwpesthbanya. Ellyıs volt erdélyi alvajda, a Toroszkaiak {Thorotzkayak} ıse kapta királyi 

adományul (Cs 5: 716). – Su 2: 358. 

Körév * Bi (Berettyószéplak mellett) 1293: Kerew, 1461: Kewrew, 1482: Kwrewe (Jakó 278). 

1438: Kewrew, 1461, 1475, 1482: Kwrewe. Széplak és Baromlak társaságában emlegetik (Cs 1: 

614). – Su 2: 352. (Jakó szerint) 

Kırispatak Uh (Székelyudvarhely-Ny) 1382: Corospatak, 1459: Kerespatak, 1566: Keorijspatak; 

1567: Kerespatak, Keörrwspatak; 1576: Keöreös Patak, 1602: Köres Patak (SzO I. 78, 182, II. 

200, 214, 219, IV. 38, V. 311). 1614: Kıröspatak 71 családfı Uh 116). 1667: „Mi nagiob es Kisseb 

Tiboldi Peter ... Körispatakban lakok“ (SzTA I. 285). 1712: Körispatak (SzO VII. 190). 1733: 

Köröspatak, 1750: Krispatak. 1808: Köröspatak, Körispatak (91). 1861: Körispatak Uh (28). 

1888: ≈ (Kıröspatak) Székelykeresztúri js (Je 451). 1913: Kırispatak Uh vm (Az). # Lajtha L.: 

Kırispataki győjtés. Bp 1955. – Crişpatac > Crişeni = Su 1: 176. 1382–1854. – 1974: c. Atid 

{Etéd kzs faluja DNy-ra} [24 D] 

Kıristelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk-É) 1326: silva Keuruser; 1332: p. Korusteluke. Zsuk É-i 

felének tartozéka, a Sukiak birtoka (1326, 1332). Varjadtelke és Visa között sorolják fel, így 

Kıristelke elírása lehet. Ma hn 1875. tk: Kırisvölgy, Kıristetı (Gy 3: 361; 1332-bıl Cs 5: 370. 

Korustelöke). 

Körizstetı Ko (Bánffyhunyad-Meregyó-DNy) 1913: Körizstetı Havasrekettye tartozérka (H). – 

Frăsinet = Su 1: 246. > Scrind-Frăsinet [21 B] 

Kırös 1. Or/Hsz (Kovászna-D hrs 1464) : Csomakırös. 

Körös 2. Kü>Me (Medgyes-ÉK) Körös ld. Szászföld (Gy 3: 555). 1296: Keurusteluk n. földet a 

káptalan és László vajda birtokcseréje rendjén átadják a vajdának (Er I. 546). 1322: Keureus, 1331: 

p. Keurusteluk, 1337: Kewruz, 1343: Korus 1345: Kewrus (Tr). 1345: Kewrus; 1366: saxones de 

Keurus (Cs 5: 886. Kü vm. 1509: Szászföld). 1516: Koresch Medgyes széki összeírásban: 65 lakos, 

iskolamester. 1587: Nagykeoreos. – E: fl. 72. A: fl. 36 (Dé 27). Szász lakói mellé románok 

települtek. 1733: Kurts, 1750: Kürcs, 1805: Kirts. 1808: Körös (Szász-), Kirtsch, Kris Med (90). 

1861: Körös, Kirtsch, (r) Krisch {!} Med (36). 1888: Körözs (Kirtsch, Kurcsin) KK Erzsébetvárosi 

js (Je 452). 1913: Küküllıkırös KK vm (Az). – 1909/19: Curciu, K, Kirtsch, L 1102: r 695; n 

(61). = Su 1: 184. 1322–1913. – 1974: c. Dîrlos {Darlac kzs faluja É-ra} [35 B] 

571



Kırös 3. KSz (Tasnád-Ny) 1215: Kers falubeli Voad poroszló (Er I. 77). 1329: Keurus, 1345: 

Kerews (Tr). 1450.V.20.k.: Kewres-i Gergely és Kewres-i Dobó Mihály KSz vm győlésén 

birtokfoglalásról tanúskodott (KmJkv 833); 1450.VII.26.u.: Kewres-i László és Kewres-i Dobó 

Mihály ü: Szentkirály (876); 1455.II.5.: Kewres-i DM ü: Sándorháza (1190); 1455.X.7.: Kewres-i 

Bınye László és DM ü: Szántó (1225). 1466: opp. Kewrews (Cs; Petri III. 391). 1471.VI.1.u.: 

Kewres-i János deák fogott bírák útján kiegyezik a rajta hatalmaskodó Somkeréki Erdélyi István 

ellen indított perében (KmJkv 2024). 1475: Keres, 1482–83: Kewres. Vámhely volt; részeit 1466- 

ban Várdaiak bírták; 1475-ben 19 portát számoltak benne (Cs 1: 549). 1488: Kewres-i Bınyei 

László özvegye: Klára és e László fia Mihály (KmJkv 2684); 1489.V.18.: Kewres-i Zsigmond ü: 

Szilágyszeg (2698); 1552.II.5.: Keressy Pál nagyfalusi visszaiktatási kísérleten (5126). 1733: 

Koroso. 1738: Érkeoreos (Petri III. 391). 1750: Körös, 1760–2: Ér Körös. 1808: Körös (90) 1913: 

Érkırös Szi vm Tasnádi js (Az). – 1909/19: Chereuş, Érkırös, L 608: r 19; m; 25 zs (43). 

Chereuşa = Su 1: 138. 1215–1854. – 1974: c. Santău {Tasnádszántó kzs faluja DNy-ra} [11 A] 

Körös 4. * Za (Kisjenı-É, Zerénd mellett) 1169 k.: villa Keüres, Kereüs (Tr). – Su 2: 353. 

Körös 5. Körös folyó – a Körösfı határában (Ko vm) eredı folyó neve b. o. mellékvize: a Sebes 

beömléséig, illetıleg Sebesvárig. NB! 1722: Oppidum Banffi Hunyad penes rivulum vulgo Keres 

dictum (C., H 4. 3., 88) és 1942. évi tk: Bánffyhunyad alatt: Körös. – Crişul 

Körös 6. Fehér-Körös – az Érchegységben eredı folyó 1313. VI. 20. D. in Julamonustra 

(Gyulamonostora) circa Album fl-m Crys (An 3: 542). 1808: fluvius Körös (Fejér-), Chrysius albus 

~ Crisius albus, Weisse-Körösch Zaránd vm (90). A 3 Körös közül a legdélibb, 200 km, 

vízgyőjtıje 4275 km 2 . – Crişul Alb 

(Körös 6.) Fehér-Körös völgye: az egykori Zaránd vm területe. Síksági része a honfoglalástól a 

17. sz. elejéig sőrő magyarlakta vidék. Gyula (1566), Borosjenı (1566 és 1658), Várad (1660) 

eleste után magyar lakossága majdnem teljes egészében elpusztult vagy elmenekült. Maradékai 

Borossebesen, Borosjenın, Nagyhalmágyon és a közeli Erdıháton élnek. Ma románok lakják 

többségben, akik a 15. sz-tól a Bihari-hegységbıl és az Érchegységbıl folyamatosan húzódtak az 

Alföld felé (K. L. 93). 

Körös 7. Fekete-Körös Bihar és Zaránd vm határán, a Bihari-hegységben eredı folyó; „Közép- 

Körös“: 1249: Crysius, juxta medium Crysium (Er I. 209. Barakony 1. Za>Ar (Borosjenı-É, a 

Béli-hg Ny-i elıterében). 1479: Györös a Fekethekeres mellett (Cs 1: 609). 1808: fluvius Körös 

(Fekete-), Chrysius niger, Schwarze Körös Arad vm (90). A 3 Körös közül a középsı, 150 km, 

vízgyőjtıje 4645 km 2 . – Crişul Negru (Keresztülfolyik a Belényesi-medencén, Gyulától É-ra 

egyesül a Fehér-Körössel, innen: Kettıs-Körös). 

(Körös 7.) Fekete-Körös völgye: a F-K mellékének a Bihari-hegységtıl az Alföldig terjedı 

szakasza, amely magában foglalja a Belényesi-medencét is. Magyarlakta falvai Belényes 

közelében: Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, 

Belényesújlak, Magyarremete, és a folyó Alföldre ömlésénél fekszenek: Gyanta, Kisháza, Tenke, 

Tenkeszéplak, Bélfenyér. Magyarsága a kora Árpád-korban telepedett meg. Faluit a folyó 

közelében építette fel. A török hódoltság idején, különösen Várad eleste (1660) után sokat 

szenvedett és megritkult. A Belényes környéki falvak a 17. sz. végén bekövetkezett nyelvi 

elszigeteltség következtében archaikus népi kultúrát és nyelvjárást ıriztek meg, amely részben a 

régi Alföldhöz, részben pedig Nyugat- és Délnyugat-Erdély magyarságához kapcsolja ıket. 

Tájegységként elsı néprajzi kutatója, Györffy István tanulmánysorozata (A feketekörös-völgyi 

magyarság települése. FrKözl 1913. 451-542. és kny 1914) óta szerepel a magyar néprajzi 

irodalomban (K. L. 93). # Márki S.: A Fekete-Körös és vidéke. Nv 1877. {198 falu leírása 

betőrendben.} Kós: Fekete-Körös völgyi {néprajzi} győjtés (1948: 1976). 

Körös 8. Kis-Körös 1808: fluvius Körös (Kis-), Chrysius parvus, Kleine Körösch Bihar vm (90). 

– Crişu Mic 

572



Körös 9. Sebes-Körös – 1093–4 u-ra: in part. castri Bihor inter flumen Keres; 1198: tributum 

castri Bychor, de Kewres (Gy 1: 601). 1421: penes fl-m Sebeskeres mellett Körösszeg vára (Cs 1: 

595). 1579: Sebeskoroz (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 1808: fluvius Körös (Sebes-), 

Chrysius rapax ~ Crisius velox, Schnelle-Körösch {Kolozs vm-bıl Biharba} (90). – Crişul Repede 

{Ahány név, annyi otromba hiba! Csak a Sebes (1319: Sebus- és 1320: Sebes- Sebesvár nevében) 

beömlésétıl – Sebesvár alatt ÉNy-ra – Sebes-Körös (1942. tk: Kissebesnél, kb. 16 km 

Bánffyhunyad-tól Ny-ra. Vö. Körös). Ikernévvel van itt dolgunk, s nem lehet henye módon a másik 

két Körös: Fehér-Körös és Fekete-Körös jelzıi elıtagjához hasonlót látni a Sebes-elemben, 

merthogy ez úgymond „sebesen folyik“. Oktalan újságírói badarság. Eszerint a Vág-Duna azért 

kapta volna nevét, mert ott a Duna „vág“ !} 

Körösbánya Za>Hu (Brád-ÉNy, a Fehér-Körös bp-i úton) 1390: Feyr-keresbanya (Su). 1427: 

civitas Altumburg, 1444: opp. Keresbanya a. n. Czibebanya. Elsırangú (arany)bányahely. 

¤Világosvár tartozéka (Cs 1: 723). 1598: Keoreosbanya, 1599: Keoresbania (Ve: Doc. V. 142, 

251). 1733: Körös Bánya. 1808: opp. Körösbánya, Altenburg, Bajakrisuluj Za (90). 1888: ≈ Hu 

Körösbányai js szh, 1888: ház 148, L 637 (Je 451). 1913: Körösbánya Hu vm (Az). – 1909/19: 

Baia-de-Criş, K, A, L 965: r: 339; m, n, szl (11). Baia de Criş = Su 1: 52. 1390–1854. {1808: 

Bajakrisului !} [33 B] 

Körösbarafalva Bi 1808: Barest (14). 1888: Barest Bi Vaskohi js (Je 230). Hnt. 13: 

Körösbarafalva » Vaskoh Bi vm. – 1909/19: Băreşti, Barest, L 426: r 343; m, zs (14). {Su Ø} 

Körösbarlang Bi (Élesd-DNy) 1692; Bestele [: Pestere] (Mezısi 101). 1808: Pestere, Pestyere 

(126). 1851: Pestere, Bi vm, 250 lakos, óhitü anyatemplommal (Fé 1: 309. Esküllı alatt). 1888: 

Pestere Élesdi js (Je 574). 1913: Korösbarlang Bi vm (Az. – 1909/19: Peştere, P, L 604: 564; m, zs 

(132). = Su 2: 36. 1692–1913. – 1974: c. Aştileu {Esküllı kzs faluja DNy-ra} [11 C] 

Körösdombró Ar < Dombegyház Za. 

Körösfı 1. Bi>Ko (Bánffyhunyad-DK; 606 m) 1276: t. Crysfew. 1282: v. Keresfev (Cs; Gy 1: 

637. Bihar). 1391: p. episcopalis =. 1504: p. Keresffiu. ErK 1276: cserébe adja a püspöknek Piski 

(Hu) és Otmár (Fe) földekért. Hj 1391, 1455: Csinkó pataka, Keresfı pataka, Derejte pataka, 

Földvár, Keresfıhegye, Szederjesvölgy, Hunyadról Kv-ra vezetı országút, Ordomános b/h. Vámja 

1371-ben Bebek György kir. tárnokmesteré, 1471-ben Bánffyaké. Jbn 1493: Magyar Antal; 1504: 

Gyalai János (Cs 5: 372). 1471.VI.1.: Gyerımonostori Radó-fiak kiegyeznek Bánffyakkal: ezek 

Keresfew-i vámosai a jövıben semmiféle vámot sem fognak szedni Radó András és György 

magyarókereki és szentkirályi jobbágyaitól (KmJkv 2022). 1608-tól a gyalui vártartomány faluja. 

1737: Kırızs-fö (Gyalu 376). 1808: Körösfı h., Kriseu ~ Krisu val. 1861: ≈, Kriso Ko (13). 

1888: ≈ Ko Bánffyhunyadi js (Je 452). 1913: Körösfı Ko vm. # Kós: A falueke (1978 : 1979). 

1888: ≈ Ko Bánffyhunyadi js (Je 452). 1913: Körösfı Ko vm (Az). # Kós: A falueke (1978 : 

1979). 2004 nagypénteki gyászos öltözet bemutatása; hímestojás írása. 2004.IX.3. Duna Tv. 

2004.X.18. Déli harangszó Duna Tv. – 1909/19: Crişeu, Kf, L 929: r 13; m (58). 1929: Crişeu : 

Izvorul-Crişului, L 1076, H{Vá}: Huedin 8 km (AnR). 1936/9. tk: Izvorul Crişului = Su 1: 313. 

1276–1854. {1808: Kriseu vel Krisu !} > 1974: Izvoru Crişului [22 A] 

Körösfı 2. * Za (Halmágycsúcs és Aranyág közt, a Fehér-Körös forrásvidékén) 1390: districtus 

olahalis Keresfew (DocVal 398). – Su 2: 351. 

Körösivánd Ar (1913) < Ivánfalva Za (1441). 

Körösköz 1319: Keykus in Kyruskwz (Cs 1: 612). 1579: KOROSKVS a Sebeskoroz és Fekete 

kerez közt (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 

Körösköz: a három Körös és a Berettyó által közrezárt síkság. Magában foglalja a békési és a 

bihari Sárrétet. A középkorban a Fehér- és Fekete-Körös közét és mellékét Kétkörösköznek hívták, 

a Fekete- és Sebes-Körös közének Kölesér volt a neve. A ≈ ma ritkán használt tájnév. Ugyancsak 

ritkán használják a földrajzi munkákban bevezetett, a Körösök, a Tisza és a Maros közére 

573



alkalmazott Körös–Maros köze tájnevet is (K. L.133). Vö. Körös-Maros közi 1635 Szotyor (Hsz): 

Keresmarus közi idegen fiu (SzO). 

Körösmart Bi (Várad-DDK, a Fekete-Körös jp-i úton) 1692: Répa hodos (Mezısi 119). 1808: 

Rippa (137). 1851: ≈, Bi vm, dombon és völgyben, 330 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 

2000 hold, ... F. u. a váradi deák püspök (Fé 3: 294). 1888: ≈ Tenkei js (Je 605). 1913: 

Körösmart Bi vm (Az). – Rîpa = Su 2: 80. 1692–1913. – 1974: c. Tinca {Tenke kzs faluja K-re} 

[20 B] 

Körösmény * Csik (Szereda-DK, Csikszentgyörgy mellett) 1567: Keorijsmenijffalwa, 1576: 

Keoreosmeny (SzO II. 221; IV. 46). – Su 2: 351. {Beolvadt Csikszentgyörgy határába} 

Kıröspatak Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É 6 km) 1332: sacerdos de Kemuspotok [: Keuruspotok], 

1334: ≈ de Kevruspotok (Tr). 1382: Corospatac, 1408: Kwrwspatak, 1459: Kerespataka (SzO I. 

78, V. 7, I. 82). Kálnoky-birtok; kripta. Katolikus templomában 1512-beli harang. 1512: Kálnoky 

Tamás – Th. Kalnoky de Kewrespathaka – vizsgálatra kijelölt alvajdai ember (SzO VIII. 236). 

1567: Kerespatak, Keoreospatak, 1602: Körespatak (SzO II. 214, 223, V. 208). 1614: Kıröspatak 

69 családfı (Se 34). 1635: Polos János schola mester is volt; Angyalos: Kovács János Megjes deak 

Kıröspatakon (SzO). & Kıröspataki Kálnoky Sámuel 1692.II.27.: Háromszék fıkirálybírája nemes 

udvarházánál Körüspatakon ad engedély „holmi jövevény idegen embereknek“, hogy a szárazajtai 

erdın falut alapítsanak (SzO VIII.385-387). 1750: Krispatak. Kálnoky Dénes gróf (1811–1888) 

Miklósvárszék királybírája (1839–48), fırendiházi tag és író. 1802: Unitárius templom. 1808: 

Köröspatak, Körispatak (91). 1820: Református templom. 1848 utáni erdıbirtokosság: Volt 

Kétágkatonaság, Volt Úrbéri Közbirtokosság. 1861: Kırispatak Hsz (29). 1888: Köröspatak Hsz 

Sepsi js (Je 452). Apor-kastély (késıbb községház). 1913: Sepsikıröspatak Hsz vm (Az). 1949 u. 

a Kálnoky-kastély mtsz-székház. Több jeles fiáról 2004.XI.20. Déli harangszó Duna Tv. – 

Crişpatac > Valea Crişului = Su 2: 226. 1332–1854 {1913}. [37 D] 

Körösszeg (Szentkatalin) Bi (Várad-Ny) 1289.XII.25: IV. Lad: Datum iuxta Keressceg; 1290-re: 

prope castrum Kereszeg; 1326.IV.20.: I. Kar: Datum in Keryzeg; 1332–7: Martinus sacerdos de v. 

S. Katherine, v. Kerez, v. S. Katherine. Jelentékeny váras és vásáros hely; várát vsz a tatárjárás 

után építették a Barsák. 1289-ben tőnik fel, amikor IV. László király innen szólítja fegyverbe 

Szatmár, Szabolcs és Bereg vm nemeseit. A következı év július 10-én a vár alatt ölték meg IV. 

László királyt a kunok. I. Károly király alatt Barsa nb. Beke kezén találjuk. 1321-tıl Aba nb. 

Nekcsei Sándor, majd fia: Demeter viseli a várnagyságot. Hétfıi vásárja a 3 megyei kihirdetrés 

színhelye (1322). A falu papja 1291–4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek; 1332–7: évi 8 gs 

pápai tizedet fizet. A vár lakótornya épen maradt (Gy 1: 637). 1323: castellanus de Kerusszeg, 

1341; csatrun nostrun (regis) Kereszeg (Cs). 1396: Zent Katarina Azzonfalua (Bunyitay III. 371). 

1396: castrum reg. Kereszeg, 1421: castrum Kereszeg penes fl-m Sebeskeres constructum (Cs 1: 

595). 1421: Zenthkatherinaazonfalwa (Cs 1: 623). 1441: opp. Keresszegh (Jakó 285; Cs); 1443: 

cives de Keresszegh. A domonkosoknak kolostoruk volt benne (Cs 1: 598. Keresszeg). 

1504.VI.29.: Szilágyszegi Gergely érvénytelennek nyilvánítja Csáki Mihály javára tett 

nyilatkozatát, mert azt Csáki azzal kényszerítette ki, hogy VI.13. körül megverette, Keresseg-i 

várába hurcoltatta, ott fogva tartotta, kínoztatta és a váradhegyfoki hiteleshelyre is ırizet alatt 

vitette be (KmJkv 3306). 1635: Keöreöszegh (Csáky 682). 1808: Keresztszeg h., Kereszig val. 

1888: Körösszeg Cséffaj js (Je 452 & Prépostság psz). 1913: Körösszeg Bi vm (Az). 1920: 

határfalu. – 1909/19: Chereşig, K, L 1194: r 1064; m, zs (43). Cheresig = Su 1: 138. 1289–1851. + 

Su 2: 398–1421. – 1974: c. Girişu de Criş {Körösgyéres kzs faluja DNy-ra} [10 C; L] 

Köröstelek Kr (KmJkv) : Kerestelek. 

Körös-vidék l848: Körös vidéki {...} nép (a pesti román ifjúság nyilatkozata. Rátz 1850. § 100). 

Körözs Kü (1888) : Körös (Küküllıkırös). 

Körpa Szö (Karánsebes-DK, a Temes jp-i út mellett) 1690–1700: Kniben, 1785 {?1765}: Korpa, 

1774: Körpa (Pesty: Szörény II. 285). 1808: Körpa (91). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 452). 

574



1913: Körpa KrSzö vm (Az). – 1909/19: Cârpa, K, L 971: r 965 (38). 1964: Valea Timişului = Su 

2: 233. 1690–1964. – 1974: c. Buchin {Bökény kzs faluja D-re} [43 A] 

Körtvélyes 1. * Bi (Várfancsika mellett) 1335, 1341: p. walachalis Keurthweles (Jakó 286). 1341: 

villa olacalis Kurtweluz, Kurtwelus (Tr). 1451.IX.18.: Kerthweles-i Hatalmas Imre KSz vm 

alispánja sarmasági visszaiktatáson (KmJkv 980. Bi vm); 1457: Körtvélyesi János kolozsvári 

polgár (1277). 1555-ben még megvolt. – Su 2: 353. Keurthweles 1335, 1341. + 2: 357. Kurtweluz 

1341. 

Körtvélyes 2. Ko (Egeres-É) 1941/1942. tk: Körtvélyes (településszerő; tıle ÉK-re): Körtvélyesi 

szénbánya. 

Körtvélyes 3. BSz (Dés-ÉNy) 1325: p. Kurthvillus (Tr). 1366: Kurtu˙lus, 1457: Kerthweles (BfO 

I. 264, 710). 1515.VII.24.: L. Bánffy Péter Keorthwelyes birtokbeli részeit leköti Kendi Gálnak 

(KmJkv 3588); 1515.IX.4.: L. B. András Kewrthwelyes birtokbeli részeit zálogba adja Kendi 

Gálnak (3590); 1519.IV.28.: Kewrthweles-i rb-t L. B. Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: 

L. B. László kezébe adja (3723); 1524.IV.19.: L. B. L. Kerthwelyes birtokbeli részei kiváltására 

kölcsönt vesz fel (4002); 1524.XI.26.: L. B. L. Kewrthwelyes-i részeit eladja Podvinyai Pál 

deáknak (4055); 1524.XII.1.: Kewrthwelyes elidegenítését tiltják (4059); 1524.XII.16.: Ua (4063). 

1588: Körtvélyes (Ve: Doc. III. 178). 1599: Keorthwiles, 1611: Keortvielies (Kádár IV. 483). 

1760–2: Alsó Körtvéllyes. 1808: Körtvélyes (Alsó-), Kurtujes (91). 1861: A-K BSz (17). 1888: A- 

K (Kurtulyus) SzD Dési js (Je 206). 1913: Déskörtvélyes SzD vm (Az). – Curtuiuş, Ak, L 543: r 

523; zs (61). > Curtuiuşul Dejului = Su 1: 185. 1325–1854. – 1974: Curtuiuşu Dejului c. Vad 

{Révkolostor kzs faluja Ny-ra} [12 D] 

Körtvélyes 4. BSz (Bethlen-É) 1576: Kerthvellyes (Kádár IV. 489). 1733: Körtvélyes, 1750: 

Felsı-Körtvélyes, Kurtujus. 1808: Körtvélyes (Felsı-) (91). 1861: F-K BSz (18). 1888: F-K 

(Kurtiusu de susu) SzD Bethleni js (Je 323). 1913: Bethlenkörtvélyes SzD vm (Az). – 1909/19: 

Curtuiuşul-de-sus, Fk, L 785: r 766; zs (61). > Curtuiuşul Becleanului > Perişor = Su 2: 34. 1576– 

1854 {1913}. – 1974: c. Zagra {Zágra kzs faluja Ny-ra} [13 D] 

Körtvélyes 5. KSz (Nagybánya-D, a Lápos jo-i mellékvize forrása alatt) 1405: Kurthveles. 1651: 

Kiskörtvélyes (Kádár IV. 493). 1760–2: Kiskörvéllyes, 1805: Kis Körtvélyes. 1808: Körtvélyes 

(Kis-), Kirtisul-mik Kıv (91). 1913: Kiskörtvélyes SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 

1909/19: Curtuiuşul-mic, Kk, L 427: r 423 (61). = Su 1: 185. 1405–1854. > 1974: Curtuiuşu Mic c. 

Copalnic-Mănăştur {Kápolnokmonostor kzs faluja} [12 B] 

Körtvélyes 6. KSz (Nagybánya-DNy) 1405: Kwrthueles, 1424: Kerthewles, 1475: Kerthwelyes 

(Cs 1: 559). 1566: Keortwelyes, Keorthwylyes; 1603: Keorttvelyes (Su). 1733: Nagy Körtvés, 1750: 

Körtvejes, 1760–2: Nagy Körtvéllyes, 1805: Nagy Körtvélyes. 1808: Körtvélyes (Nagy-), Kirtisulmáre 

Kıv (91). 1888: N-K (Kurtujusu máre) Sza Nagysomkúti js (Je 525). 1913: Nagykörtvélyes 

Sza vm (Az). – 1909/19: Curtuiuşul-mare, Nk, L 922: r 892; zs (61). = Su 1: 185. 1566–1854. > 

1974: Curtuiuşu Mare c. Valea Chioarului {Kıvárgara kzs faluja Ny-ra} [12 B] 

Körtvélyes 7. KSz (Nagyilonda-ÉNy, a Szamos jp-i úton) 1405: Kwrthuelrew (Cs; K); 1424: 

Kerthuelrew (Cs); =: Kerthewelrew (K); 1475: Kerwele (Cs 1: 558); 1566: Körtwelkew, 1567: 

Keortvelyreu, 1609: Körtvelire (Kádár V. 556). 1637: Körtuelyes (Makkai 557) I. Rákóczi György 

birtoka. 1668: Rév-Körtvélles (Kádár). 1733: Körtvész, 1750: Körtejes, 1760–2: Rév Körtvéllyes, 

1805: Rév Körtvélyes. 1808: Körtvélyes (Rév-), Kurtujes Kıv (91). 1888: Rév-Körtvélyes és 

Büdöspatak (Riu-Curtuiusiu, Bizusa, Puturosa) SzD Nagyilondai js (Je 603). 1913: Révkörtvélyes 

SzD vm (Az). « Büdöspataka. – 1909/19: Curtuiuş, Rk, L 302: r 272; zs (61). > Perii Vadului = Su 

2: 34. 1405–1854. – 1974: c. Ileanda {Nagyilonda kzs faluja} [12 D] 

Körtvélyes 8. Sza (Nagykároly-DNy, az Érmihályfalvi úton) 1313: Kurthuelus. Elsı róla szóló 

emlékeink a XIV. szd elejérıl valók; ez idıben már egyházas hely (1344) és részben a Gutkelednemzetség 

egyik tagja birtokolta (1313). 1345-ben a Gutiak és Balkányiak kezén van. E családok 

késıbb Kállaiakkal és Olnodi Czudarokkal osztoznak a falun. Népe magyar (Maksai 164). 

575



1554.III.5.: Guti Zsófia: Lasztóci Györgyné Kerthweles-i jószágait férjének vallja (KmJkv 5284). 

1561: Kewrthwel˙es (Csáky Okl 579). 1808: Körtvélyes Sza (91). 1851: ≈, Sza vm, 9 római, 498 g. 

kath., 1132 ref., 46 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemplommal. Határának egy része homok, más 

része a legjobb fekete föld, melly szép buzát, tengerit, árpát, dohányt terem; két növendék erdeje 

derék. F. u. a Gúthy nemzetség, Szlávy, Tódor, Becsky, Irinyi, Nagy, s más (Fé 2: 266). 1888: Ér- 

Körtvélyes Nagykárolyi js (Je 309). 1913: Érkörvélyes Sza vm (Az). 1920: határfalu. 1997–8-ban 

épült Jézus Szíve-templom (RKNt. Sza 1999). – 1909/19: Curtuiuş, Érkörtvélyes, L 1941: r 6; m; 

83 zs (61). > Curtuiuşeni = Su 1: 185. 1342–1851. > Curtuişeni [11 B] 

Körtvélyes 9. * Te 1. (Temesvár-Ny, Csene mellett) 1333, 1335: Kurtuelus; 1334: Kurteulus (Tr) 

egyházas hely magyar lakossággal. 1462: Kerthwelyews a Berekszói Hagymások birtokai közt; 

Kereki után említik (Cs 2: 45). – Su 2: 357. 1333, 1334, 1335. {1462 alábbival együtt} 

Körtvélyes 10. * Te 2. (Temesrékás mellett) 1405: Kerthwelyes. Garai-birtok; 1479-ben Garai Jób 

eladta Alsólendvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak. Sarád városhoz tartozott s annak környékén 

feküdt, Rékás város szomszédságában (Cs 2: 20. Sarád; 47. Körtvélyes). – Su 2: 352. 

Körtvélyesmányik * Do (beolvadt Mányik határába) 1492.I.30.: KerthwelesManyk prédium fele 

Drági-birtok (KmJkv 2772); 1492.XI.13.: Drági Klára KertwelesManyk prédium felét eladja 

anyjának (2831); 1493.XII.24.: Siroki Mátyásné Drági Klára KerthwelesManyk birtokbeli zálogos 

részét zálogba adja férjének (2902); 1506.I.9.: KerthwelyesManyk prédiumból Siroki Mátyásnénak 

leánynegyedet adtak (3387). 

Körtvélyesmezı Mm-ban 1377: in campo Kerthuelusmezey in capite cd. riv-i Jod (Gy 4: 112/9). 

Körtvélyestelek * Kü (Harangláb-É) 1301/560/XVIII: p. Kurtweles-teleke ~ Kewrwelteluke. 

Désfalva tartozéka (ld. ott). A határjárás szerint Désfalva mai határának Gálfalva felé esı részén, a 

haranglábi völgy ÉK-i oldalán terült el (Gy 3: 555). 1301: Kurtwelesteleke, Kwrtwelteluke. Deés 

fia Miklós comes és testvére K örökölt birtokukat (Désfalva, Csávás, Dányán és Hagymás 

birtokkal) cserébe adják Búnért (An 1: 92). – Su 2: 357. 

Körtvélyfája To (Régen-D, a Maros bp-i úton) 1441: p. Kerthwelfa; =: p. Kerthwelfaya; 1443: v. 

≈; 1488, 1497: p. Kewrthwelfaya. ¤Görgény vár tartozéka; Sk. Erdélyi, Toldalagi, Ernei ~ E. 

Székely-birtok (Cs 5: 717). 1572: magyar nyelvő levél (MNy 59. 135). 1587–9: Pirus in auro cuso 

fl. 4. Restat (Dé 72. Régeni káptalan). 1635 Telegdi Bacon (Uh): Pál Varga fia Mihály 

Kórtuelyfalui Mester (SzO). 1733: Körtvélyfája, 1760–2: Körtövélyfája. 1808: Körtvélyfája, 

Kurtifaja (91). 1854: ≈, Birnbaum, Curtifaia (Su). 1861: Körtvefája To (10). 1888: ≈ (Kurtifaje) 

MT Régeni alsó js (Je 452). 1913: Körtvélyfája MT vm (Az). – 1909/19: Curtifaia, Kf, L 1158: r 

163; m (61). Periş = Su 2: 34. 1441–1854. – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja É-ra} [24 

A] 

Körtvélykapu To (Régen-DNy) 1319: p/v. Kurtuelkopu; 1332-7: sacerdos de Kurtuelkapu; 1443: 

p. Kewrthwelkapw; 1519: p. ≈. ¤Gernyeszeg tartozéka, Szécsényi, Sz. Salgai, Losonczi, Bánffy, 

Hunyadi, Horogszegi Szilágyi, Szentiváni Székely, Héderfái, M. Csupor, Körtvélykapui-birtok. Szn 

1506: Mark(h) Mihály bíró, Kazdag Ferenc; 1509: Dömötöri Bálint (Cs 5: 717). 1481.VI.18.: 

Somkeréki Erdélyi István fia: János fe: Jusztina gernyeszegi kastélyát a hozzá tartozó Sárpatak, 

Kerthwelkapw, Unoka birtokkal s több birtokbeli résszel férjének, magtalan haláluk esetére pedig 

férje testvéreinek: Erdélyi Tamásnak és Mártonnak vallja zálogba (KmJkv 2323); 1553.XII.9.: 

Somkeréki Erdélyi Miklós, Lénárd és Gergely Szentiváni Kendy Ferenc erdélyi vajdának és székely 

ispánnak vall több egészbirtokot; ha KF-nek és fiainak magva szakadna, ezek visszaszállnak az 

Erdélyiekre. Ha viszont E. M., L. és P. hal meg fiutód nélkül, minden jószáguk: ... Kerthwelkapw, 

... Kendyre és fiaira száll (5248). 1587: Gernyeszegh, Keorttwellykapw. – E: fl. 24, A: fl. 8 (Dé 

67). 1642: Körtvelykapu (Makkai 616) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kurti Kapu, 1750: 

Kurticap, 1760–2: Körtvély Kapu. 1808 : Kapus (Körtvély-), Kurtikapu (78). 1861: Körtvekapu, 

Kurtyi kap {!} To (10). 1888: Körtekapu (Birnthor, Kutyikap) MT Régeni alsó js (Je 452). 1913: 

Körtekapu MT vm (Az). – 1909/19: Curticap, Kk, L 473: r 427; m (61). > Poarta = Su 2: 47. 

1319–1854. – 1974: c. Fărăgău {Faragó kzs faluja DK-re} [24 A] 

576



Körtvélypatak KrSzö (1913) : Krusovecz Te~Szö. 

Kösmı 1851: Kösmı vize Hegyköz-Ujlakon ered 3 völgybıl, mellyek Hegyköz-Pályinál szakadnak 

össze (Fé 4: 239). 

Kösönd * Za (Borosjenı táján) 1350: Kwsund, p. Kuzund (Tr). – Su 2: 358. 

Kıszeg * Kr~Szö (a Duna mentén, Pozsezsena mellett) 1370: Kuzeg; 1434: Kwzeg prope 

Posesyn; 1444: opp. (regis) desertum wolahicale Kewzegh appellatum in districtu de Haram. 1370- 

ben a galambóczi, majd a harami várhoz tartozott. 1444-ben I. Ulászló király mint elpusztult várost 

Damsosi Musiáknak, Csornai Mihálynak és Bizerei Miklósnak adta, a Miháldi kerületben szokásos 

(oláh nemesi) szolgálmányok kikötésével. A Bizereieknek 1472-ben is volt benne részük, melyet 

akkor a Dócziaknak vetettek zálogba (Cs 2: 97). 1472: Kwzeg, 1511: Halmas-Köszegh, 1561: 

Kwzegh (Pesty: Krassó II/1. 295). – Su 2: 357. 

Kıszoros * Za (Borossebes-É hrs, Kertes mellett) 1553: Kewzoros (Márki II/1. 238). – Su 2: 353. 

Köszörőkı völgye Indal (To) határán. 1444.IV.18.: Kezewrewkewewlge nevő szánafő (KmJkv 

488). 

Köszvényes 1. Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös bp-i úton) 1588: Kozwynies (Jakó 287). 1692: 

Köszuinyes (Mezısi 108). 1808: Köszvényes, Kuzujos (91). 1851: ≈, vagy Kusziis, 568 n. e. óhitü 

lak., s anyatemplommal. Urb. szántó 532, rét 266, majorsági erdı 1831 hold. Birja a váradi görög 

püspök (Fé 2: 268). 1888: ≈ Vaskohi js (Je 453). 1913: Köszvényes Bi vm (Az). – 1909/19: Cusiiş, 

K, L 847: r 841 (61). > Cusuiuş = Su 1: 185. 1588–1851. – 1974: c. Lazuri de Beiuş {Belényesirtás 

kzs faluja} [21 C] 

Köszvényes 2. Msz (Szováta-ÉNy, a Nyárád jp-i úton) 1484: Kezwenyes, 1567: Keozwenijes, 

1574: Keoszwenyes, 1602: Köszvényes (SzO I. 244, II. 218, IV. 29, V. 275). 1614: Köszvényes 54 

családfı (Msz 53). 1767: Iskolájának elsı említése; hat tanítója ismert (Sipos 126). 1760–2: 

Szökvényes [: Köszvényes]. 1808: Köszvényes (91). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Nyárádszeredai js (Je 453). 1913: Nyárádköszvényes MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 

1909/19: Chişiniş, Nyk, L 1071: r 30; m (46). > Mătrici = Su 1: 387. 1484–1854 {1913}. – 1974: 

c. Eremitu {Nyárádremete kzs faluja Ny-ra} [24 D] 

Kıtelek Kr (ismeretlen fekvéső prédium a Rézalján) 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Kewthelek 

prédiumot zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának és székely ispánnak (KmJkv 

1677). 

Kötelend Ko (Kolozsvár-ÉK) 1320: Keduelen (Tr). 1326: silva Kedlen; 1329: v. Keduelen; 1332: 

pisc. Kedelentou, riv. Kedelenpatak, Nogkedehelenberch, t/p. Kedelenteluk. A Suki nemesek 

birtoka (1326), akik 1332-ben Kötelendtelkét kettéosztják. 1329-ben Szécsényi Tamás vajda 

szolgálói kifosztották. Zsuk határosa (Gy 3: 361). 1332: p. Kedelenteluk; 1391: p. Kethelend. Suki, 

S. Darabas, Lepséni, Sk. Erdélyi, Geszti, Sándorházi s más birtokosé. 1461: c. q. (1326–1516: Cs 

5: 372). 1438.VII.24.: Sukiakat a király parancsára örök adomány címén beiktatták Kewthelen 

birtokba (KmJkv 96); 1468.III.23.: Kethelen volt Suki félbirtokot Csupor Miklós kapta királyi 

adományul; ld Zsuk (1797); 1474.V.31.: Kethelenth-en Sukiak részbirtokosok (2148); 1474.IX.3.: 

Kethelen Suki rb-ból Szentmihálytelki Tompa Mihályné Suki Krisztinának hitbért fizettek (2160); 

1481.VII.18.: Kewthelen-en Somkeréki Erdélyi rb, Gernyeszeg tartozéka (2323). Ld KmJkv II. 

959. 1733: Kötelend, 1750: Gedelin. 1808: Kötelend h., Gedeliná val. 1861: ≈, Gedelin Ko (13). 

1888: ≈ (Gedelina) Ko Mocsi js (Je 453). 1913: Kötelend Ko vm (Az). – 1909/19: Gădălin, K, L 

759: r 641; m, c, zs (77). = Su 1: 252. 1320–1854. – 1974: c. Jucu {Zsuk kzs faluja DK-re} [23 A] 

Kötelesmezı KSz (Magyarlápos-ÉNy) 1603: pagus Kötelesmezeö (Su). 1609: Koeteles Meszzeo 

(Kádár IV. 498). 1733: Trestie, 1760–2: Kötély Mezı. 1808: Kötelesmezı, Tresztyie Kıv (91). 

1888: ≈ (Tresztia) SzD Magyarláposi js (Je 453). 1913: Kötelesmezı SzD vm Kápolnokmonostori 

js (Az). – 1909/19: Trestia, Km, L 541: r 505; zs (185). = Su 2: 204. 1603–1854. – 1974: c. 

Cerneşti {Csernafalva kzs faluja É-ra} [13 A] 

577



Kötke Do (Szamosújvár-K) 1357: p. Kutke (DocVal 132). 1456: Kethke (Kádár). 1457.VIII.9.: 

Kethke Bálványos vár tartozéka; fele-fele részébe új birtokosai: Várdaiak és L. Dezsıfiak 

bevezetése (KmJkv 1275). 1457: Kwthke, Chwthke (Zichy Okl IX. 562, 566). 1458: Keethke, 

1492: Kuthke, 1495: v. olachalis (Kuthke), 1677: Költe, 1721: Ketke (Kádár IV. 501). 1733: 

Kutka, 1760–2: Kettke. 1808: Kötke, Kutká (91). 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 453). 

1913: Kötke SzD vm (Az). – 1909/19: Cutca, K, L 345: r 340 (62). = Su 1: 185. 1357–1854. – 

1974: c. Sînmărtin {Szépkenyerőszentmárton kzs faluja É-ra} [13 C, D] 

Kıvág Bi (Szalárd-K) 1421: p. wolachalis Kewag (Cs; Jakó 287) Csáky-birtok; 1489: Kewaagh 

(Cs 1: 615). 1496: Kewag, 1625: Keö Vagh (Csáky 489, 643). 1692: Kıvág (Mezısi 93). 1808: 

Kıvág, Tyivag (91). 1851: ≈, Bi vm, hegyektıl körülövedzett dombos de forrásos helyen, 126 tót r. 

kath., 300 görög kath. lak., s anyatemplommal. Határa 1381 hold, ... Birja a gr. Csáky család (Fé 

2: 269). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 453). 1913: Kıvág Bi vm (Az). – 1909/19: Chioag, K, L 419: r 

272; szlovák, m, zs (45). = Su 1: 142. 1421–1851. – 1974: c. Sîrbi {Alsótótfalu kzs faluja ÉK-re} 

[11 C] 

Kıvár KSz vár (a Lápos folyó mellett, Bucsonfalva közelében KmJkv II. 959) 1319: castrum 

nostrum (regis) Cheewar, 1349: Kouary (Tr). Jelentıs királyi vár KSz vm-ben, a Szamos és Lápos 

mellékén, majd különálló közigazgatási egység, Kıvár-vidék központja. 1367-ben I. Lajos király 

Dragomér fiainak: Drágnak és Jánosnak adományozza; 1378-ban Balk és Drág kapják; utódaik: a 

Béltekiek és Bélteki Drágfiak bírják. 1470-ben, mivel Bélteki Mihály hőtlenségbe esett, Kıvár a 

Drágfiak egyedüli birtokába jutott. 1390: castrum regium Kewwar. Tartozékait csak 1405-bıl 

ismerjük pontosan {felsorolja 59 tartozékát} (Cs 1: 548). 1505.II.12.: districtus Kewar (KmJkv 

3339). 1540: Bakos Simon várnagy (KmJkv II. 960). A XVI. század második felétıl erdélyi 

kincstári birtok. 1652 Asszonyfalva (To/TA): Kıvári János szabados, Kıvári János, Kıvári Péter, 

Kıvári Gergely, másik Kıvári Péter jobbágy (Gyalu 141). 1704–1708: Kıvár (We II. 873). 

1707.XI.27.: Azt is beszéli {a gubernátor egyik embere}, hogy Kıvár-vidékin, Hosszúfalván lévén 

Toroczkainé, Telekiné asszonyomék több kurucnékkal és Kolozsvárról elszaladott asszonyokkal ... 

(We). 1737 Lóna (Ko): Kıvári Dániel jobbágy (Gyalu II. t). A vártartományt 1876-ban 

megosztották Sza és SzD vm közt. – Su 2: 308. 1319–1607. Chioar ~ Chioara. 

Kıvár-vidék: történeti táj a Szamos és a Lápos közén. A Szamos erdélyi kijáratát ırzı Kıvár és 

uradalmának falvai a 17. sz. második felében szakadtak el Közép-Szolnok vm-tıl. Fıkapitány 

vezetése alatt külön közigazgatási egységet alkottak. Bár a Rákóczi-szabadságharc után K-v 

katonai jelentısége megszőnt, közigazgatási egységként 1876-ig fennállt. Román falvak közé 

ékelıdött magyar falvai közül Koltó, Magyarberkesz a jellegzetesebbek és a vidék központja, 

Nagysomkút. (K. L.134.) # Szentgyörgyi Mária: Kıvár vidékének társadalma. Bp 1978. 

Kıváralja KSz (Nagybánya-DNy) 1456: Varallya, Waralya, Waralya (Bánffy I. 695, 698). 1639: 

Warayo (Makkai 432) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Váraju, 1750: Varaj, 1760–2: Várallya, 

Kıváralja. 1808: Várallya Kıv (181). 1888: Váralja (Varalyu, Varaju) Sza Nagysomkúti js (Je 715 

& Valeamori telep). 1913: Kıváralja Sza vm (Az). – 190919: Oaraiug (Varaiu), Kva, L 642: r 

606; zs, m (123). > Văraiu = Su 2: 241. 1456–1854. > 1974: Vărai c. Valea Chioarului {Kıvárgara 

kzs faluja DNy-ra} [12 B] 

Kıvárfüred KSz (Nagybánya-D) 1424: Karbonal, cca 1475: Gorbonafalwa (Cs 1: 555; Kádár); 

1543: Gorbonaczfalwa, 1609: Garbonatz, 1720: Garbonásfalva (Kádár III. 473). 1733: Korbonár, 

1750: Kerbunar, 1760–2: Garbonácz, 1805: Garbonatz. 1808: Gorbonácz ~ Garbonácz, 

Kohlendorf, Kerbunára Kıv (61). 1888: Garbonácz (Karbunárj) SzD Magyarláposi js (Je 340). 

1913: Kıvárfüred SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Cărbunar, Füred, L 788: r 768; 

zs (37). > Cărbunari = Su 1: 127. 1424–1913. – 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja} 

[12 B] 

Kıvárgara KSz (Nagysomkút-D) 1405: Gaura; 1470, 1475: Gawora (Cs 1: 555). 1561: Gawora, 

Gawra (Csáky Okl 576, 579). 1639: Gawra, 1647: Gauora (Makkai 432, 441) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Gaura Kıv (58). 1888: ≈ Sza Nagysomkúti js (Je 341). 1913: Kıvárgara Sza vm 

578



(Az). – 1909/19: Gaura, Kg, L 713: r 685; zs, m (78). > Valea Chioarului = Su 2: 226. 1561–1854 

{1913}. [12 B] 

Köved Za (Borossebes-DNy, b. o. a Fehér-Körösbe ömlı Hódos b. p.) 1447: Kewed (Cs 1: 735). 

1808: Kujed Ar (94). 1851: ≈, Ar vm, 13 kath., 1414 n. e. óhitü lak., anyatemplommal (Fé 2: 279). 

1888: ≈ Ternovai js (Je 459). 1913: Köved Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Cuied, Kujed, L 

1424: r 1381; m, zs (60). = Su 1: 183. 1447–1913. – 1974: c. Buteni {Körösbökény kzs faluja 

ÉNy-ra} [20 D] 

Kövend Asz (Torda-DNy) 1291.III.12.: Kewend a kézdi székelyek Aranyas földjén (KmJkv 2); =: 

Kuend (Er I. 478). 1441: Kewend-i Máté ü: Felvinc (SzO VIII. 67). Kövend Asz Km I. 964; II. 

960. 1450.III.30.: Kewend-i Domokos az Aranyas széki székelyek nevében tiltakozik az ellen, hogy 

Farnasi Dénes az Aranyas folyó és a Zazwt n. út mellett, Gerendi Miklós fiai: Mihály, László és 

Miklós pedig a Fewzygh folyása mellett a székelyek földjébıl nagy darabot elfoglaljanak (818). 

1452.VI.5.: Kewend-en lakó Máté ü: Szind (1045). 1480.II.3.: Kewend-i Balázs és fia: Székely 

Jakab itteni birtokos (2291). 1516: Kövendi Székely Miklós és Dobrakutai Nelepeczy Ferenc 

becsületsértési perében 1516.VIII.18-án Szentgyörgyi Péter országbíró ítéletet hoz. A magyar 

nyelvő becsületbírósági ítélet az országbíró aug. 20-i oklevelében maradt fenn.© 1587: Kerczyed, 

Keowend, Bagion. – E: fl. 45, A: fl. 15 (Dé 70). *1744: Gáll Mózes, Asz ülnöke, verselı (–1828 

u.). 1760–2: Kövend. 1808: Kövend (91). *1812: Fejér Márton ügyvéd, ellenzéki képviselı (– 

1866). 1849.VIII.14.: itt hunyt el Kozma Gergely unitárius pap, író (sz. 1774.IX.19., Szentgerice); 

1833-tól volt kövendi lelkész. 1861: ≈ Asz (33). 1888: ≈ (Kivend) TA Tordai js (Je 453). 

*1905.VIII.24.: Kováts Dezsı színész, színmőíró (–1986.XI.5., Sszgy). 1879-ben ekekészítı 

kovácsok dolgoztak a faluban. 1913: Kövend TA vm (Az). # Miskolczy A.: Gáll Mózes vallomása 

(és Az igaz Vallásnak Tüköre c. verse, 1824). Europa Annales 2/B. Bp 1995. – 1909/19: Chiend, 

K, L 1071: r 18; m (44). > Plăeşti = Su 2: 46. 1219 villa Kuen {?}, 1291–1854. > Plăieşti [23 C] 

Kövesd 1. Ar 1. (Lippa-KDK, Tótvárad-ÉNy, a Maros jp-i úton) {1440 Also Kewesd. Ld 1440: p. 

Kezepsew Kewesd} 1472: Kewesd (Le). 1477: Also Kewesd Solymos vár 47. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos). 1479: Nagykevesd, Váradja vár 2. tartozéka volt (Cs 1: 763. Váradia). Garaiak 

birtoka; 1483: Bánffyaké; 1490: a solymosi váruradalom tartozéka és Corvin János birtoka. 1743: 

Kovasdia (Su). XVIII.v: Ortodox templom. 1808: Govosdia ~ Gavosdia Ar (61). 1851: Govosdia, 

Ar vm, hegy alatti kis térségen, 554 n. e. óhitő lak., s anyatemplommal. Hegyes, kısziklás határa, 

400 hold szántóföldet kivéve, erdıség. Van itt a Maroson egy malom s egy ispányi lak. Birja özv. 

Kaszonyi Aloysia asszony (Fé 2: 52). 1888: Govosdia Ar Radnai js (Je 347). L 1910: 708 (r); 

1956: 464 Le). 1913: Alsóköves Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Găvoşdia, Gavosdia, L 

735: r 720; m (79). > 1919 u. : Mocioni > 1945 u.: Nicolae Bălcescu = Su 1: 425. 1477–1945. – 

1974: c. Vărădia de Mures {Tótvárad kzs faluja} [32 B] 

Kövesd 2. Ar 2. (Soborsin-KDK, a Maros jp-i úton) 1477: Felsewkewesd Solymos vár 49. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1479: Kyskewesd Váradja vár 3. tartozéka volt (Cs 1: 763. 

Váradia). 1479: Kewes (Márki II/1. 207). 1808: Kujas (94). 1888: Kujás Radnai js (Je 459). 1913: 

Felsıköves Ar vm Máriaradnai js (Az). – Cuiaş = Su 1: 183. 1477–1851. – 1974: c. Săvărşin 

{Soborsin kzs faluja} [33 A] 

Kövesd 3. Ar 3. (Lippa-DDNy) 1440: p. Kezepsew Kewesd, 1477: pr. ≈ Solymos vár tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). 1717: Gorni-Kuvesd, Dolni-Kuvesd; 1723–25: Kuvesda (Mercy-tk), 

1818: Guvesdia (Borovszky: Temes 107). 1808: Kövesd, Guvesdia Te (91). 1888: ≈ (Kuvesdia) 

Te Lippai js (Je 453). 1913: Temeskövesd Te vm (Az). – 1909/19: Cuveşdia, K, L 1377: r 1356; 

m (62). = Su 1: 186. 1440–1913. – 1974: c. ŞiştarovăŃ {Sistaróc kzs faluja DNy-ra} [32 C] 

Kövesd 4. Bi (Élesd-ÉNy hrs) 1283: p. Kuesd (Tr). 1324: p. Kuesd. A Rátót-nem birtoka, 

melyen 1283-ban (?) Leustach, István és Olivér fiai osztoznak. 1324-ben Olivér unokája: László 

azzal vádolja a rokon Roland nádor fiait, hogy e birtokon 7 évvel azelıtt hatalmaskodtak (+1283. 

Gy 1: 638). 1283: Kuesd, 1360: Kwesd, 1409, 1475: Kewesd (Cs 1: 615). 1808: Kövesd h., Kujesd 

579



val. 1888: ≈ Élesdi js (Je 453). 1913: Kövesd Bi vm (Az). – 1909/19: Cuieşd, K, L 577: r 486; zs, 

m (60). = Su 1: 183. 1283–1851. – 1974: c. Brusturi {Tataros kzs faluja DK-re} [11 C] 

Kövesd 5. Fe/FF (Szentágota-Ny) 1357: p. Kuesd, 1403: v. Kwes (Ub II. 136, III. 293). Szász 

jobbágyfalu. 1458-ig a Morgondai, majd a Tobiássi és Tomori család birtoka. XVI. eleje: gótikus 

ref. templom. 1483.VI.4.: Kewesd-en Gerendi Miklós részbirtokos (KmJkv 2454); 1522.II.2.: 

Csúcsi Tomori István Kewesd-i részbirtokát eladja Sárvári Miklós munkácsi és fogarasi 

várnagynak (3839); 1526.VIII.22.: Kewesd-i Tomori Miklós fogarasi várnagy öccseit: Tomori 

Antalt, Pált, Jánost és Györgyöt, valamint utódaikat testvéri szeretetbıl társörököseivé fogadja 

Kewesd-i részjószágában és a saját pénzén, szolgálatával szerzett Galacz nevő egészbirtokában 

(4165); 1534.V.25.: Kewesd-i Tomori Miklós budai várnagy (4465); 1549.VIII.14.: Tomori Miklós 

fia: Kewesd-i Tomori Balázs (te: Tomori Kristóf nevében is) tiltja Somlyai Báthory Andrást attól, 

hogy fejérdi (Ko vm) két részbirtokát elidegenítse Valkai Miklósnak (4946). XVII–XVII: a 

Kövesdi Boér család birtoka. A XVII. század elején szász lakói helyébe románok telepedtek. 1808: 

Kövesd, Käbisch (91). 1861: ≈, Käbisch FF (3). 1888: ≈ (Kovesiu, Kabisch, Kujesd) NK 

Szentágotai js (Je 453). L 1910: 706 r, m (Le). 1913: Ágotakövesd NK vm (Az). – 1909/19: 

Coveş, K, Kabisch, L 668: r 610; m, n (56). = Su 1: 170. 1357–1854 {1913}. 1956: » Agnita 

{Szentágota} 

Kövesd 6. Kr 1. (Denta-K) 1331: castellanus de Myhald per officialem suum de Kuesd nomine 

Stephanum de Chep; 1349: locum seu situm v-e in districtu de Kuesd ... Belenus; 1364: Petrus f. 

Michaelis ... iudex de Kuuest; [XIV. med.]: locum Chevesdi. Királyi uradalom központja, utóbb 

vár (1376). 1331-ben a miháldi (mehádiai) várnagy kövesdi tisztje hatalmaskodott Karulyos 

faluban. 1349-ig tartozéka Belényes (Bényes); mivel bírája 1364 e. Rafna (Ramna) faluban (Te vm) 

hatalmaskodott, és 1394-ben vasbánya is tartozott hozzá, a Bényes (Biniş), Rafna és Boksánbánya 

közt fekvı Boksánnal azonosítható. A XIV. században ide telepített vlachok térítésére ferences 

kolostort építettek benne (Gy 3: 487). 1349: districtus Kuesd (Tr). 1363: Kuuesd, comes de Kuvesd; 

1376: kenezius de districtu castri Kuesd (P); 1391: kenezius de districtu castri Kuuesd; 1395: 

castrum Kwesd; (Cs 2: 96); =: ≈, Kevesd; 1405: Kewesd; 1432: castellanus de Kevesd (Pesty: 

Krassó II/1. 134; Csáky 172, 239). XV. 1. f.: opp. Kewesd (Cs 2: 97). – Su 2: 356. 1808: Boksán 

vel Bogsán (Oláh-) h., Walachisch-Bogschan g. 1828: Vallach Bogschán (Nagy 179). 1851: 

Oláh-Bogschán, L 79 r. kath., 2023 n. e. óhitő (Fé 1: 146). 1888: Román-Bogsán (Bogsia 

romana) KrSzö Bogsáni js (Je 607). 1913: Várboksán KrSzö vm (Az). – 1909/19: Bogşa-Română, 

Románbogsán, L 2985: r 2599; n, szlovák, m (24). > Bocşa Română Su 1: 86. 1828–1913. – 1956 

u. » Boksánbánya. 

Kövesd 7. * Kr 2. (Resicabánya-DNy, Galonya mellett) 1380: castellanus qui est in Chuccuest 

(DocVal 287). – Su 2: 311. 

Kövesd 8. Kr 3. (Lugos-DK, a Karánsebesi úton) 1447: Felso-Kwesd, Also-Kwesd; 1495: 

Gawosdya, 1514–16: Gawosdywara; 1458: Gavosdia alias Kewesdh; 1639: Gauasdia, 1717: 

Galvostia (Pesty: Krassó II/1. 177). 1487.III.14.: Iklódi Dési Péter FelsewGewesd és AlsoGewesd 

(Te vm) birtokbeli részeit stb. elcseréli Drági Márk Do vm-i jószágaival (KmJkv 2635); 

1552.II.29.: Omboziak tiltják Gawasdya (Te vm) elidegenítését (5133); 1552.VII.11.: L. Bánffy 

Mihály Alsogawasdya, Felseogawasdya (Karansebes vm) birtokbeli jószágait zálogba adja 

Karánsebesi Sebesi Lajosnak és Flora Ioannak (5162); 1553.III.20.: Kornyáti Bekes László Also- és 

Felseogawasdya (Sebes vm) birtokbeli részét zálogba adja Tövisi Cservicse Jánosnak (5178). 

1808: Gavosdia, Govosdia (58). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 341). 1913: Gavosdia KrSzö vm 

Temesi js (Az). – 1909/19: Găvoşdia, Gavosdia, L 1503: r 1106; m, n (79). > Gavojdia = Su 1: 

252. 1447–1851. [42 B] 

Kövesd 9. Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1451, 1496: Kewesd, 1567: Keowesdh (SzO I. 161, 284, II. 

218). 1575.VII.9.: a kerelıszentpáli csatán a fejedelem hadában Keowesd-rıl jelen volt Székely 

György (SzO VIII. 306). 1591: János deák iskolamester. 1597.V.10.: Báthory fj a magvaszakadt 

mezımadarasi Bernáld János marosszéki birtokait a kincstárral szemben testvérének, Bernáld 

Klárának, Lázár Farkas feleségének ítéli, így Kövesdet is; az ítéletlevél egyik címzettje Köwesd-i 

580



Csányi Balázs (SzO VIII. 325). 1602: Kövesd (SzO V. 281). 1614: 31 családfı (Msz 13). 1808: 

Kövesd (Mezı-) (91). 1830–1849: Vajda János tanító (Sipos 133). 1861: M-K Msz (32). 1888: 

Mezı-Kövesd MT Marosi alsó js (Je 503). 1913: Székelykövesd MT vm (Az). # Sipos G. MtT 

1980. – 1909/19: Chieşd, Szk, L 568: r 122; m, c (44). > Cuieşd = Su 1: 183. 1451–1913. – 1974: 

c. Pănet {Mezıpanit kzs faluja É-ra} [24 C] 

Kövesd 10. KSz (Sarmaság-ÉK) 1454.VII.3: Sarmaságiak tiltják Kewesd birtokbeli részük 

elfoglalását (KmJkv 1170); 1461.VII.18.: Kewesd Sámsoniak birtoka (1587-8); 1466.X.9.: 

Sarmasági-rokonság tiltakozott az ellen, hogy Sarmasági Ambrust bevezessék Olahkewesd, 

Magyarkewesd birtokbeli részeikbe (1692). 1466: Olahkewesd, Magyarkewesd; 1475: Kebesd; 

1487: Kewesd (Cs 1: 558). 1549-ben Keowesd-en 4 kapu után adóztak. 1570: Kövesd (Kiss 422). 

Ekkortól hosszú per Sarmasági Anna és hat fiútestvére közt. 1641-ben Kövesd castellum Kemény 

János birtokába kerül (HJ). 1760–2: Szilágy Kövesd. 1773: a reformátusoknak templomuk és 

külön papjuk volt. 1808: Kövesd, Kujesde ~ Tyuvesd KSz (91). 1888: Szilágy-Kövesd (Hiesdu) Szi 

Szilágysomlyói js (Je 661). 1913: Szilágykövesd Szi vm Zilahi js (Az). {1998} L 2778: 2499 r, 

168 roma, 152 m. # Horváth J.: Szilágykövesd. Szilágysági magyarok 1999. 506. – 1909/19: 

Chieşd, Szk, L 1359: r 1117; m, zs (44). = Su 1: 140. 1461 {Csánkinál nincs}, 1466–1854. [11 B] 

Kövesd 11. To (Régen-ÉK, a Maros jp-i úton; 458 m) 1461.V.18.: Kewesd egészbirtok L. 

Dezsıfi Jánosé (KmJkv 1556). 1463: p. Kewesd; 1508: ≈. Dezsıfi, N. Ungor, Szobi-birtok (Cs 5: 

718). 1473.IV.26.: Kewesd, ld Bátos (KmJkv 2098). 1648: Keöuesd (Makkai 639) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Kuedse, 1750: Kujesd. 1808: Kövesd (Maros-) (91). 1861: M-K To (10). 

1888: M-K (Kujusd-Mures) MT Régeni felsı js (Je 495). 1913: Maroskövesd MT vm (Az). – 

1909/19: Murăş Cuieşd, Mk, L 471: r 465 (118). > Petriş = Su 2: 40. 1451–1602 {Székelykövesd 

adataival!}, 1648–1854. > 1974: Pietriş c. Deda {Déda kzs faluja, Ny-i hrs} [24 A] 

Kövesdfalva Hu (Cs 5: 104) : Kıfalu Hu 2. 

Kövesdpataka Kr (Bozovics-DNy, a Néra b. p.) 1358: vallem in qua riv. Kuespatak meari assertur 

a capite ... quousque caderet in riv-m Nyaragh in C-u de Crassou; [1359 k.]: Kövesdpataka (kiv.); 

1363: p. Kuuesd. 1358 e. Besenyı János érsomlyói várnagy kérte a királytól, aki az 

ellentmondókkal szemben vizsgálatot rendelt el. 1363-ban a Szokolári nemesek birtoka, akik 

tiltakoznak, hogy jobbágyaikat az ilyédi alvárnagyok Ilyédre telepítették. Ilyéd és Almás között 

terült el (1359 k.), s vize a {Nyárádba :} Nérába szakadt (1358). Ma Újsopot (Şopotul Nou) falu 

területe, hol nevét ırzı patak- és hegynév: 1884. tk: Par(eu) Gavozdia ros és Culmea Gavosdia 

(Gy 3: 487). 1828-ban települt ósopoti románokkal (Pesty: Szörény II. 484). 1888: Új-Sopot 

(Bucsiava) KrSzö Bozovicsi js (Je 703). 1913: Újsopot KrSzö vm (Az). – 1909/19: Şopotul-nou 

(Buciava), Újsopot, L 1157: r 1156 (176). Şopotul Nou = Su 2: 176. 1828, 1909. > Şopotu Nou 

[54 B] 

Kövesdrév * Bi (Élesd-DK, Bertény és Rév közt) 1360: Kwesdrew, 1552: Rewelew (Jakó 330). 

1692: Réuetı [:Révelı] (Mezısi 102). – Su 2: 357. 

Kövesegyháza Bi (Szalárd-K) 1490: Kewesdeghaza (Jakó 375). 1692: Keüseghaz (Mezısi 100). 

1808: Kövesegyháza, Gurbesty ~ Szelistye (92). 1851: ≈, {r} Szelistye, Bi vm: 326 g. kath. lak., s 

anyatemplommal. Határa 416 hold, ... Birják: Fényes János, Miskolczy Imre, Feltóthy Józsefnı, 

Domokos Zsigmond, Szodoray Farkasnı (Fé 2: 272). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 454). 1913: 

Kövesegyháza Bi vm (Az). – 1909/19: SăliŃte, Ke, L 256: r 166; m; 6 zs (152). = Su 2: 105. 1490– 

1851. – 1974: c. Spinuş {Hagymádfalva kzs faluja K-re} [11 C] 

Kövesláz Sza () Rózsafüzér Királynıje-templom, b: X.7. (RKNt Sza 1999) 

Kövespatak folyó Rápolt mellett Hu 1394: rivulus Kwespatak a parte p-is Rapolth (Cs 5: 104). 

Kövespatak 1. * Hu (Déva-K, Rápolt és Bábolna táján) 1362: p. Kuespotak ~ Kuespothak; 1394: 

rivulus Kwespatak a parte p-is Rapolth, piscina wlgo Holthmarus ibidem (Cs 5: 104). – Su 2: 356. 

581



Kövespatak 2. * Kr (a Karas vize mentén) 1358: Kuespatak (P); 1361: Kuespotoka (Cs 2: 104); 

1363: Kuespataka, Kwuespataka, Kwespothaka (Pesty: Krassó II/1. 299). – Su 2: 356. 

Közbérc a Kelemen-havasok 1469 m magas csúcsa 1228: alpes Clementis, mons Cuzberch (Gy 3: 

325). 

Köz(ép)bérc Mm-ban, az Avastól K-re 1353: Kezepberch, 1389: mons Kuzberch – lehet a mai 

Vrf. Sekului (1313 m), ahol a Régeniek láposi uradalma végzıdött (Gy 4: 111/3). 

Közbércalja Uh 1956: Közbércalja Siklód tartozéka. – CozberŃaia = Su 1: 171. – 1974: » Şiclod 

Középegyház * Za (Kisjenı-DNy hrs, Székudvar és Simánd közt) 1479: Kezep Eghaz (Márki 

II/1. 237). – Su 2: 353. 

Középes Bi (Margitta-DDK) 1406: p. walachalis Kwzep (Jakó 288). 1438, 1466: Kezepes (Cs 1: 

615). 1692: Kezeipezs, Kesipes (Mezısi 52, 55). 1808: Közepes (92). 1888: ≈ Margittai js (Je 455 

& Feketeerdei üveghuta és Csernahora telep). 1913: Középes Bi vm (Az). – 1909/19: Cuzap, K, 

L 1396: r 548; szlovák, m, n, zs (62). = Su 1: 186. 1406–1851. – 1974: c. Popeşti {Papfalva kzs 


Középfalva BSz (Bethlen-ÉK, a Naszódi úton) [1242–1252] IV. Béla király Kuzepfolua birtokot 

Lırinc erdélyi vajdának adományozta (Er I. 194); 1272–1290] IV. László király Kuzepfolua 

birtokkal kapcsolatban [Radnai Brendolinus fia Henc comes javára?] ad ki oklevelet (319); [1291– 

1292] A Radnaiak osztozásakor Mytteldorf ~ Kuzepfolu nevő falu Benus comes fiainak jutott 

(500). 1292: v. Mytteldorf (Tr). 1355: Kuzepfolu (Kádár IV. 504). 1485.IX.3.: Kezepfalw Harinai 

néhai Miklós fiai: Tamás és Miklós egészbirtoka (KmJkv 2537); 1502.XI.25.: Kewzeepffalw 

Harinai Farkas János egészbirtoka (3261). 1733: Középfalva. 1808: Közfalu ~ Középfalu, Tyuza 

(92). 1861: Középfalu BSz (18). 1888: ≈ (Jyuza) SzD Bethleni js (Je 455). 1913: Középfalva SzD 

vm (Az). – 1909/19: Chiuza, Kf, L 909: r 824; zs, m (47). = Su 1: 144. 1292–1854. [13 D] 

Középlak Ko (Egeres-É, az Almás b. p.; 311 m) 1219: Shama de v. Cuzeploc. Középlaki Sama 

1219-ben poroszló Miska ispán és az erdélyi püspök szolgáinak ügyében (Gy); = (Er I. 95). 1341: 

v. Kuzeplak (Cs); =: versus v-m ≈. Tamásfalva szomszédosa (Gy 3: 361). 1358: ≈; 1399: 

Kezeplak; 1426: Kwzeplak; 1436: p. Kezeplak; 1525: p. Kewzeplak. Középlaki, Zutori, Tamási, 

Sólyomkıi Ördög, Géresi, Középlaki Ispán, Bikali, Szilvási-birtok. Hn 1471: Bálnok n. rét (Cs 5: 

372). 1440.I.11-tıl 1555-ig számos adat KmJkv. 1511.VIII.4.: Középlak (3574); 1532.I.30.: ≈ ld 

Kémer (4370). 1543–1544: Középlaki Ferenc deák kolozsmonostori konventi jegyzı (KmJkv 88, 

102; KmJkv II. 960). 1587: Keozeplak. – E: fl. 20. {A -} (Dé 59). 1595: Keozeplak (Csáky 604). 

1733: Középlak, 1750: Kedesloka. 1808: Középlak h. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Cuzaplai) Ko 

Almási js (Je 454). 1913: Középlak Ko vm Hidalmási js (Az). *1935.IX.6.: Kozma Dezsı 

irodalomtörténész, egyetemi tanár. # KszHn 1942. 293. Kabay 1973. Sebestyén: MtT 1979. – 

1909/19: Cuzăplac, K, L 836: r 336; m, 40 zs (62). 1929: Cuzăplac, L 774, H{Vá}: Şorecani 14 

km (AnR). = Su 1: 186. 1219–1854. [22 A] 

Középtelek Hu ld Telek 2. 

Közfalu BSz (Dés-ÉNy) 1538: Keuzfalu; 1571: Keuzeu; 1578: Közfalu, Tyizeu (Kádár IV. 511). 

1733: Közfalva, 1750: Kizeny, 1760–2: Közfalu. 1808: Közfalu ~ Középfalu, Tyuza (92). 1861: ≈ 

BSz (18). 1888: ≈ (Tizeni, Tyizeni) SzD Nagyilondai js (Je 455). 1913: Közfalu SzD vm. – 

1909/19: Chizeni, K, L 219: r 216 (47). = Su 1: 145. 1538–1854. – 1974: c. Gîlgău {Galgó kzs. 

faluja} G [13 C] 

Krácsfalva Mm (Sziget-DNy, a Mára vize mellett) 1808: Krácsfalva, Krecsesty (92). 1888: 

Krácsfalu (Krecses, Gracesci) Mm Szigeti js (Je 455). 1913: Krácsfalva Mm vm Sugatagi js (Az). – 

1909/19: Crăceşti, Kf, L 1137: r 1032; zs; 9 m (57). Su 1: 172. Crăceşti, v. Mara {Ez nincs!} [3 

C] 

Kracsunyesd Za (1808) < Karácsonfalva Za (1439). 

582



Kragolyfalva * Kr (Krassó vm nyugati részén) 1406: Kragyofalwa, 1436: Kragoyfalwa (Cs 2: 

104). – Su 2: 356. {P} 

Kragulus Hu (Hátszeg-ÉNy, Alsófarkadin-ÉK hrs) 1462: p. Kragulwsi; 1464: p. Kargalus in d-u 

Ha.; 1494: p. Kergovos. 1462-ig: ¤Hunyadvár tartozéka. 1462-ben az itteni kenézek: 

Alsófarkadiniak kapták királyi adományul; rb. Szilvási, D. Árka-birtok (Cs 5: 104). 1493.VIII.22.: 

Alsófarkadiniak Kragolyws birtokbeli közös részeiket zálogba adják Domsosi Árki Lászlónak 

(KmJkv 2884). 1733: Kreguis. 1808: Kragvics (92). 1861: Kraguis Hu (22). 1888: Kráguis 

(Krejnisu) Hu Hátszegi js (Je 455). 1913: Kraguis Hu vm (Az). – 1909/19: Crăguiş, K, L 167 g. 

kat. r (57). = Su 1: 173. 1462–1854. – 1974: c. Unirea {Alsófarkadin kzs faluja} [43 B] 

Kragunfalva * Kr (Oravicabánya táján) 1370: Kragunfalua. Illyédhez tartozott (Cs 2: 104). – Su 

2: 356. {P} 

Krajkó ~ Krajkova Za>Ar (Borossebes-DK, Décse mellett) 1553–1561: Krajkova, Kraikoua; 

1613: Karajkova (Márki II/1. 238; II/2. 164). 1746: Krajkova (Su). 1808: Krajková (92). 1828: 

Krajko, Kraikova (Nagy, I. 30). – Su 2: 356. » Décse Ar vm. 

Krajnicsesd Bi (1808) : Kranikfalva 2. 

Krajnikfalva 1. Bi (Élesd-D) 1508: Cranykfalwa (Jakó 288). 1622: Craynikfalva (Ve: Doc. IX. 

250). 1692: Krainicz Falua, Krainik-Falua (Mezısi 101). 1808: Krajnikfalva, Dzsoszán (92). 

1851: ≈, Bi vm, a Sebes-Körös völgyében, hegyes vidéken, 225 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. 

Van itt egy régi, terméskıbıl épült szentegyháznak maradványa. Saját határa kicsiny, de közös 

birtokát lásd Szászfalva helységnél. Birja a váradi deák püspök (Fé 2: 273). 1888: ≈ (Zsoszány) 

Élesdi js (Je 455). 1913: Krajnikfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Josani, Kf, L 354: r 342 (99). = Su 1: 

318. 1508–1851. – 1974: c. Măgeşti {Szászfalva kzs faluja} [21 A] 

Krajnikfalva 2. Bi (Belényes-ÉNy) 1508: Kraynikfalva (Jakó 288). 1808: Kajnicsesd, Krancsed ~ 

Krencsesty (92). 1851: Kráncsesd, Bi vm, hegyes vidéken: 320 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. 

Vize a Ró patak, melly Hollód helység mellett Hollód nevet vesz fel magára. Birják Derekasy 

József utódai (Fé 2: 273). 1888: Krancsesd Magyarcsékei js (Je 456). 1913: Karáncsfalva Bi vm 

(Az). – 1909/19: Crănceşti, Kráncsesd, L 477: r 466 (57). Crînceşti = Su 1: 177. 1508–1913. – 

1974: c. Dobreşti {Bihardobrosd kzs faluja DNy-ra} [21 A] 

Krajnitest * Kr (Lugos-K, Hegyeslak mellett) 1514–1516: Kraynytesth, Graynycesth, 

Kraynecesth (Pesty: Krassó II/1. 256). – Su 2: 356. 

Krajova * Ar (a Maros b. p., Bulcs táján) 1596: Kraiowa (Pesty: Krassó II/1. 256). – Su 2: 356. 

Krajová Bi (1808) : Királymezı : Bélkirálymezı. 

Krakkó (Karakó) Fe (Gyulafehérvár-É) 1206: II. András király – elıdeihez hasonlóan – az 

erdıkön túli Karako, Crapundorph (Magyarigen) és Rams (Romosz) faluban lakó királyi 

hospeseket felmenti a vajda joghatósága alól (Er I. 32). 1309: Móric Crako-i plébános jelen volt 

Déván, az erdélyi vajda házában, amikor a vajda (többek elıtt) szabad utat biztosított a szentszéki 

követhez indulók számára (An 2: 552). 1332–4: Paulus plebanus de Krako; 1334: dicavi v-m 

Cracow. XII. századi Rajnán túli szász telepítés. Telepesei az igeni telepesekkel azonos 

kiváltságokat kaptak II. Endrétıl 1206-ban és 1225-ben, IV. Bélától 1238-ban és István ifj. 

királytól 1266-ban ... Plébánosa 1309-ben tanúskodik. Utóda 1332 I: 12 pensa, 1332 II: 3 M, 1333 

I: 8 pensa, 1334 I: 7 pensa és 40 különféle dénár, 1334 II: 6 pensa, 1335 I: 5 pensa pápai tizedet 

fizet. 1334-ben a szászvárosi dékánátushoz számítják, és ekkor, az év II. felében, amikor a 

tizedlajstromban nincs adózás, János adószedı pap Krakkón 188 füstöt (háznépet) számlált össze, 

és a paptól 3 M 1 fertó adót követelt nagyobb márka súly szerint, s mivel a pap nem fizetett, 

interdictum alá helyezte (Gy 2: 169). 1441.IV.2.: Karako-i plébános: Tamás (KmJkv 295); 

1454.I.: Karko-n lakó n. Frank János leánya: Ágnes üv Karko-n lakó Bíró Jánost, Mihályt és 

Pétert (1129); 1460.V.16.: János Crako-i plébános tiltakozik amiatt, hogy Máté erdélyi püspök az 

ı plébániáját Péternek, a kerci apátság gubernátorának kívánja adományozni az ı akarata ellenére 

583



(1447). Ld még KmJkv II. 961. 1609 Zilah: Krakai János jb (Gyalu 431). 1666 Gyalu, a vár 

pincéjében: krakkaj {bor} egy hordó (Gy 174). 1733: Karako, 1750: Krakou, 1760–2: Krakko. 

1808: Krakó aliis Karkó h., Krikó vel Kirkó val. (). 1861: ≈, Krikeu AF (5). 1888: Krakkó AF 

Magyarigeni js (Je 455). 1913: Boroskrakkó AF vm (Az). – 1909/19: Cricău, K, L 1430: r 1300; 

m (58). = Su 1: 174. 1206–1854. [34 B] 

Krakóréve Fe 1888: Krakóréve puszta (Cs 5: 718: Fe). 

Kraloposvicza * Szö (Orsova táján) 1540: Kraloposvicza (Pesty: Szörény II. 269). – Su 2: 356. 

Kralovecz Te (1808) : Temeskirályfalva. 

Krassó > Karas vize 

Krassó(-fı vár, Karasó) Kr (Resicabánya-D) 1247: castrum de Crassou, Crassov; 1255: comes de 

Crasu; 1266: t. castri de Karassou; 1319: Krasu, Kraso, Krasso, Karasou (Tr). 1323: magister 

Nicolaus de Erdsomlow et de Kraso ...; 1333–5: de archidiaconatu de Sebus ... Benedictus 

(sacerdos) de Karosu, ≈ Karaso; 1335: magistrum Thoukam de Ersumlya et Karasofw castellanus 

suum (archiepiscopi Colocensis); 1358: usque metas ... castri ... Crassou. A tatárjárás alatt a 

Krassó folyó torkolatánál épült eredetibb Krassó (Haram) vár hadi jelentıségét veszítette; ezt 

követıen, a hegyi kıvárak építése során emelték a folyó eredeténél Krassófı várát. Valószínő, hogy 

az 1323-ban említett Jánki Miklós ér(d)somlyói és krassói várnagy ennek s nem Haramnak állt az 

élén, de az bizonyos, hogy 1335-ben Ér(d)somlyó és Krassófı a kalocsai érsek birtokában volt, aki 

itt várnagyot tartott; ez az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot 

gyakorolt. 1358-ban királyi vár, uradalma Székás(patak) birtokkal határos. A Krassófı alatt 

kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet; papja 1333: 7 báni, 1334: 4 gs, 1335: 8 báni pápai 

tizedet fizet (Gy 3: 489). 1452: Krasso, 1550: opp. Krasso, 1673: Karasova (Pesty: Krassó II/1. 

256). 

(romjai Krassova/Caraşova közelében láthatók Km II. 961) 

1808: Krassova cr., Krashova ill., Krassó h. 1888: Krassova KrSzö Resicai js (Je 456). 1913: 

Krassóvár KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Craşova, Krassova, L 2353: r 57; 

krassován, bolgár, n, m, szlovák (57). Caraşova = Su 1: 121. 1333–1913. Su 2: 313. [42 D] 

Krassóvármegye 

# Pesty F.: Krassó vármegye története. I-II/1., II/2.; III-IV. Oklevéltár. Bp 1882–1883. 

1335: Iktári Bethlen Péter Krassó vm alispánja és galambóci várnagy. 

1352–55: Szeri Pósa krassói ispán sebesvári várnagy (Fügedi 246.). {Bizonyára (karán)sebesi} 

1390 tavasza: A törökök elsı betörése Szerém, Krassó és Temes vármegye területére.© 

1392.IX.: A törökök Krassó vármegyét pusztítják.© 

1395.IX.: Török dúlás Krassó és Temes vm-ben. Csáky Miklós és Marczali Miklós temesi ispánok 

Csák mellett (Te) legyıznek egy török csapatot.© 

1396.VII.: Marczali Miklós temesi ispán Maráz mellett (Te) legyızi a Krassó és Temes vm-ben 

pusztító török csapatot.© 

Krassói fıesperesség – Archidiaconatus (Csanádi Ehm) 1304: Simon Crasso-i fıesperes {a 

káptalani oklevélben az aradi és a marosontúli fıesperes után} (An 1: 677). 

Krassó-Szörényvármegye, szh Lugos; járásai 1888 (Je 35-37): 1. Bégai (szh: Bálinc), 2. Bogsáni 

(Németbogsán), 3. Bozovicsi, 4. Facseti, 5. Jámi, 6.Karánsebesi, 7. Lugosi, 8. Marosi, 9. Moldovai 

(Újmoldova), 10. Oravicai (Ob), 11. Orsovai, 12. Resicai (Rb), 13. Temesi (Kricsova), 14. 

Teregovai járás. 

584



Krassó Sza (Szatmárnémeti-DK) {XI–XII. szd} A Szamos déli partján húzódó, legkésıbb a XII. 

században kialakult Kaplony-birtokok sorában áll. A környék falvai közt késıbb is vezetı helyen 

van s kétségkívül korban is legelsı köztük: a nemzetség több ágának van benne birtoka 1300: 

Karasso. A XIV. században a Móricok veszik át túlsóparti uradalmukhoz (Maksai 165). 1327: 

Karrsow, 1329: tributum fori ville Crasso, 1332: sacerdos de Crassov, 1334: Karassov (Tr). 1490: 

Krasso Szinér várához tartozott, vámhely volt (Cs 1: 479). 1808: Krassó (92). 1849: a Darvaykúriában 

szállásolt Bem tbk; emléktábla, emlékszoba. 1888: Krassó Szatmári js (Je 456). 1913: 

Szamoskrassó Sza vm Szatmárnémeti js (Az). 2001: Ref. ehk Darvay Kata Nıszövetség (PaK, 

2001.14). – 1909/19: CărăŃău, K, L 1492: r 504; m, zs (37). > Cărăşeu = Su 1: 127. 1300–1913. – 

1974: c. Culciu {Nagykolcs kzs faluja K-re} [2 C] 

Krassóalmás KrSzö (1913) : Jabalcs. 

Krassóbarlang Kr (Karánsebes-É) 1577: Pestere, 1584: Pesthjere; 1577: Alsó-Pestere, Felsö- 

Pestere; 1600–1700: Pestere; 1717: Pestera (Pesty: Krassó II/2. 103). 1808: Pestere, Pestyere 

(126). 1851: Pestyere, Kr vm, a Temes mellett, 747 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Birja 

Theodory család (Fé 3: 228). 1888: ≈ KrSzö Temesi js (Je 574). 1913: Krassóbarlang KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Peştere, Pestyere, L 626: r 570; horvát, zs (132). = Su 2: 36. 1577–1913. – 

1974: c. Constantin Daicoviciu (Căvăran) {Kavarán kzs faluja K-re} [43 A] 

Krassóborostyán Kr (Oravicabánya-ÉNy hrs) 1690–1700: Brustian (Pesty: Keassó, II/1. 183). 

1808: Brostyán, Brosteaan (27). 1851: ≈, Kr vm, a verseczi országutban, 1703 óhitü lak., kik 

bányákban dolgoznak, és sok szenet égetnek. Óhitü anyatemplom (Fé 1: 169). 1888: ≈ KrSzö 

Oravicai js (Je 259). 1913: Krassóborostyán KrSzö vm (Az). – 1909/19: Broşteni, Brostyán, L 

1728: r 1712; zs (30). = Su 1: 106. 1690–1913. [42 C] 

Krassócser Kr (Resicabánya-ÉK hrs) 1433: Cherova (Pesty: Krassó II/1.117). 1808: Czerova 

(36). 1851: ≈, Kr vm, 605 óhitü lak., s anyatemplom. F. u. a kamara (Fe 2: 234). 1888: ≈ KrSzö 

Resicai js (Je 284). 1913: Krassócser KrSzö vm Resicabányai js (Az). – łerova = Su 2: 212. 1433– 

1854. [42 B] 

Krassócsörgı Kr (Resicabánya-DNy hrs) 1690–1700: Klokotics (Pesty: Krassó II/1. 291). 1808: 

Klokodics (87). 1851: ≈, Kr vm, horvát falu, 1367 kath. lak. Sok erdıvel. F. u. a kamara (Fé 2: 

229). 1888: Klokotics KrSzö Resicai js (Je 439). 1913: Krassócsörgı KrSzö vm Resicabányai js 

(Az). – 1909/19: Clocotici, Klokotics, L 1192: r 19; krasovánok (51). = Su 1: 157. 1690–1913. – 

1974: c. Lupac {Kiskrassó kzs faluja} [42 D] 

Krassógombás Kr (Lugos-DK) 1584: Zgribest, 1593: Zgribesd, 1673: Zgarbestje, 1717: Sureveste 

(Pesty: Krassó II/2. 293). 1808: Zgribiestie (188). 1851: Zgribest, Kr vm, Szakulhoz 1 1/2 

órányira: 5 kath., 744 óhitü lak., anyatemplommal. F. u. Rigyicsky család (Fé 4: 326). 1888: 

Zgribest KrSzö Temesi js (Je 738). 1913: Krassógombás KrSzö vm (Az). – Zgribeşti = Su 2: 279. 

1584–1913. – 1974: c. Ştiuca {Csukás kzs faluja DK-re} [42 B] 

Krászna Hsz (Szitabodza-DK, a Bodza bp-i úton; 650 m) 1888: Krászna, telep (t) Szitabodza Hsz 

Orbai js (Je 664). 1909: Krászna. 1968: Bodzakraszna Szitabodza faluja 9 km. 1969 L 381 

(Kovászna megye, 1969. 105). – Crasna = Su 1: 172. 1909. [48 A] 

Kraszna folyó 1217: II. Endre ilosvai, lompérti és badacsonyi nemeseknek adta a Kraszna folyó 

vámját – tributum in fl-o Karazna (Gy 3: 509; Er 90. XVII., v o : Hidveghi hidnak vamjarol valo 

level, Sombori Lászlojé). 

Kraszna(vár) {vsz 'Széplak'; megyeközpont eredete méltán kereshetı a Csolt-nem nyári 

udvarhelyében. Györffy: István király és mőve, 262} (Somlyó-KDK [1090 k.]/227: Colomanus ... 

princeps fuit in Kraszon (~ Crassou) civitate, Mesta cui rex donabat civitatem Kraszon (≈) ...; 

[1164 k.]: Janus comes de Crazna; 1213: Tupa curialis comes de Karasna; 1214: castrenses de 

Carasna; 1272: Demetrius comes de Zatmar et de Crasna; =: ≈ c. de Zathmar, de Karazna et de 

Tylegd; 1309: Santus archidiaconus de Karazna; 1329: Paulus ≈ de ≈; 1332–6: ≈. Könyves Kálmán 

585



váradi püspök korából jegyeztek fel egy intézkedést, mely szerint a herceg Kraszna várban 

tartózkodván, a király által Mestának adott civis-ség (várszolgálat) helyett kiváltságokat adott 

utódainak Kraszna vm-i birtokukra (ld. Borzás és Gyümölcsénes). Ispánjáról 1161 tájától van 

említés, várszervezetét a Váradi Regestrumból ismerjük meg, ahol ispánja és udvarbírája mellett 

említik várjobbágyait, ezek fejét, a hadnagyot, a várnagyot, a száznagyokat, továbbá a várnépeket 

(1213–1219). Krasznavár tartozékai között szerepel Badacsony, Bagos és Kerestelek (1259), 

Horvát (1270) stb. Fıespereseit, mint már az erdélyi káptalan tagjait, 1214 óta ismerjük. Kraszna 

vár szerepét a tatárjáráskor veszítette el; ettıl kezdve az új kıvár, Valkó vette át védelmi és 

igazgatási szerepkörét. Somlyó (1259, 1341) és Récse (1270–72) határosa. A krasznai fıesperes 

1332 II: 1 M 3 fertó, 1333: kanonokságáért 1 M, fıesperességéért 8 pensa, 1334: 1 M, 1335–36: 

kanonokságáért 52 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 515). 1341: Karazna, 1454: Krazna (Cs 1: 583). 

1451: Krazna, 1481: Crazna (Petri III. 699). 1442.II.7.: Crazna-i János ü: Kapus 1. Ko (KmJkv 

420). {Ez a Krasznai lehetett a közeli Lóna lakosa is.} 1454.II.8.: Krazna Bánffy-birtokot János 

váradi püspök magának foglalta (1141-2); 1461.V.20.: Crazna-i András deák ü: Bánffyak (1557); 

1461.X.3.: Uı ü: Ilosva (1628); 1469.I.14.: Krasznai Benedek ü: Nagydoba (1835); 1486.II.15.: 

Crazna-i Kis Péter említése (2560); 1493.V.6.: Keresztúriak récsei (Kr vm) birtokrészüket 40 Ft-on 

záloga adják Crazna-i Czompor Péternek (castellano dicto) (2862); 1495.XII.2.: Keresztúri 

György Récse birtokbeli részeit 23 Ft-on zálogba veti ≈i Kis Péternek, Valkó vára várnagyának 

(2975); 1513.XII.21.: Krazna-n Bánffy János részbirtokos, ld Balla (3578); 1519.IV.28.: ≈-i részét 

Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak (3723); 1520.I.13.: Bánffy István a prasztfelkelés idején 

tanúsított hősége jutalmául ≈-i nemes Baksa Györgynek adja azt a telket ≈-n, amelyen régebben 

Bacsó Benedek jobbágy élt, most pedig említett Baksa György lakik, és abban utódaival együtt 

megnemesíti ıt (3754); 1522.I.8.: Bánffy Péter özvegye: Petronella egyetlen leánykájára: Annára 

ruházza át Valkó várában s a hozzá tartozó birtokokban {köztük} Karazna-n levı jószágait 

(3836); 1522.XI.28.: Bánffy Miklós Krazna-i birtokrészét 89 Ft-ért és a bánffyhunyadi ama 15 

jobbágytelek visszaadása fejében, amelyeket apja 150 Ft-on kötött le zálogba néhai Lulay 

Johannak, eladja Somlyai Báthory István (e) erdélyi alvajdának és székely alispának (3882); 

1539.III.19.: Karazna-i Ferenc deák és fe: Szécsi Budaházi Sára 50 Ft-ért megveszik Sára nıvére: 

Zalai Indali Péterné Szécsi Budaházi Effraxia szécsi (Külsı-Szolnok ! vm) apai kúriáját és a birtok 

nyolcadrészét (4689); 1539.V.14.: ≈-i Pándi Ferenc deák (4699); 1549.IV.26.: Bánffyak 

Báthoryaknak ígérik Crazna mezıvárosban levı birtokrészeiket (4919); 1549.VII.20.: Crazna-i 

Pándi János királyi ember, ≈-i Pándi Tamás mint szomszéd Borzáson vitás birtokügyben (4939); 

1549.IX.17.: ≈-ról Kovács Pál bíró és Kovács Máté kihallgatott tanú Várteleken birtokügyben 

(4961); 1550.VIII.24.: Nagyfalusi Bánffy Miklós ≈ mezıvárosban öt népes jobbágytelkét, melyet 

már korábban 50 Ft-on zálogba vetett, mot újabb 50 Ft-on zálogba adja Somlyai Báthory 

Andrásnak (m) (5048); 1441.IV.13.: Horváti Peres Tamásné Krasznai Anna, ld Kémer (5085). 

1594: 281 adózó családfı = 3500 fınyi lakosság (Barta: Er. fjs 199). 1660–1690 között a török– 

tatár dúlás teljesen megsemmisítete Krasznát (MM). 1666 Lóna (Ko): Karasznai János öccsével 

együtt, jobbágy (Gyalu 152); 1670 Lóna: Krasznainé, özvegy (183); 1727 Lóna: KJ és Márton 

(280); 1727 Gyalu: Karasznai Márton pusztája (286), Karasznai János és Harasztasi Mihály 

pusztájok, melyet feleségek jussokon bírnak (287); 1737 Lóna: KJ háza (370), KM egy puszta 

telket is bír (371); KM, KJ, Jósi, Pista (Gyalu II.t). 1736: Ref. templom mennyezete; bıvítéskor a 

régihez hasonlóan díszítették a toldalékrészt (SzTA). *1741.XI.4.: Gyöngyössi János ref. lp, költı 

(–1818.III.15., Újtorda?). 1760–2: Kraszna. 1784–1787 L 1534. 1808: Kraszna aliis Karászna [: 

Karaszna]. 1832: A tanítói állás akadémiai beneficium (Benkı S. 1971. 101). 1848-ban 

megsemmisül a Cserei Farkas által alapított könyvtár. *1873: Lengyel Zoltán ügyvéd, újságíró (– 

1940.II.6., Bp). 1888: Kraszna (Szilágy-Kraszna) Szi Krasznai js szh, 1888: ház 532, L 2767 (Je 

456). 1890 L 3281, 569 ház. 1913: Kraszna Szi vm (Az). 1973 L 4600, 1300 ház (BGy). # Major 

M.: Kraszna. Szilágysági magyarok 1999. 395. Kép: Présházas pince, Római katolikus templom 

{1857}, Református templom {XIV. szd}. 2004-ben 80% magyar. Krasznai napok. Tánccsoportok 

felvonulása; fogathajtás; fiatalok környezetvédelmi foglalkozása. Felavatták Lırincz Lehel Petıfiszobrát. 

2004.IX.6., IX.15. Duna Tv. – 1909/19: Crasna, K, L 3525: r 353; m; 282 zs (57). = Su 1: 

172. 1213–1854. [11 D] 

586



Krasznai fıesperesség – Archidiaconatus (Erdélyi Ehm) 

1214: Carazna. Compoltus krasznai fıesperes Váradon bíró (Er I. 65). 

1309: Sanctus erdélyi kanonok, Karazna-i fıesperes az ErK képviselıje a szentszéki követ elıtti 

perekben (An 2: 603). 

1309: Santius, az erdélyi eh Carassna-i fıesperes in castro Budensi a követi ügyhallgató 

ítélethirdetésén (629). 

1309: Santus kanonok, Karazna-i fıesperes is aláírja a püspökválasztási decretumot (707). 

1441.XII.3.u.: János Karazna-i fıesperes káplánja: Lukács pap ü: Kolozsmonostor (KmJkv 383); 

1459.V.18.: Mihály Krazna-i fıesperes ü: Kolozsvár (1350); 1470.I.8.: Mihály Carazna-i fıesperes 

káplánja: Albert ü: Kolozsvár (1937). 

Krasznavármegye 

Az államszervezéstıl 1876-ig fennállott Kraszna vm ... a Kraszna és a Berettyó felsı szakaszának 

vidékét foglalta magában, melyet délkelet felıl a Meszes-hegység, délnyugat felıl pedig folytatása, 

az Igyfan-erdı (Réz-hegység) ölelt egységbe ... Ami a vármegye megszervezését illeti, abból a 

körülménybıl, hogy a krasznai várszervezet minden vonatkozásban egyezik az elsı alapítású 

vármegyékével, és a megye területén esperesség is alkult, arra következtetek, hogy Szent István 

hozta létre az elsı szervezéskor (Gy 3: 501). 

Szomszédai voltak: DK-en Doboka, É-on Közép-Szolnok, Ny-on Bihar, D-i kis részén Kolozs vm. 

A XV. század végén 7-800 közt váltakozik a területén fennállt adótelkek száma. Északi vidékének 

a Bátoriak somlyói uradalma a központ, élén a hasonló nevő várral s körülte mintegy nyolc faluval. 

Ehhez csatlakozik nyugat és dél felé Valkó vár tartománya, Zoványtól és Nagyfalutól d-dk ív 

alakban föl Krasznáig csaknem egy tagban, s inen megszakításokkal föl Balláig, Goroszlóig: 

mintegy 45 helység. E két fı uradalom közt helyezkednek el a többi fı- és középnemesség kisebb 

jószágai (Csánki 1: 579); 100 helység (586); 64 birtokos (590). 

(1148,8 km 2 ), szh: Somlyó (P. Szathmári Károly "Emlékezései"-bıl idézi Petri II. 572). 

1213: Carasna. Sebe krasznai curialis comes (Er I. 50). 1213: ≈. Agya krasznai comes Váradon 

bíró (Er I. 51, 52). 

1213: Karasna. Tupa krasznai curialis comes (Er I. 59); 1214: bíró Váradon (63, 64). 

1214 Ruben krasznai billogos, Váradon bíró (Er I. 63). 

1219 Krasznai várjobbágyok: Ruben hadnagy (maior exercitus), Echilleus varnog, Euzud és Pinna 

századosok és Pradan, és ottani várnépek peres ügyei földfoglalás miatt (Er I. 104, 105). 

1314: C. Karazna. [Kopasz nádor?] Bihar, Békés, Szolnok és ≈ vm számára nov. 18-án Adorján 

várában (Bi) generalis congregatio-t tartott (An 3: 849). 

1454: Kraszna vm ispánjai Szécsi Szilveszter és Tamás (Cs 1: 590). 

1485.III.30.: Kraszna vm alispánja Mándi Ambrus (KmJkv 2521). 

1517.II.20.: KSz és Kraszna vm-i ispán Bélteki Drágfy János (KmJkv 3620). 

1549.IX.9.: Kraszna vm alispánjainak említése {név nélkül} (KmJkv 4957). 

1549–1555: Kraszna vm-i szolgabíró Rátoni Nagy András (KmJkv 4939, 5237, 5366). 

1553.XI.15.: Kraszna vm-i szolgabíró és alispán említése {név nélkül} (KmJkv 5237). 

1555.IV.28.: Kraszna vm alispánja Ilosvai Mihály deák (KmJkv 5366). 

# Csánki I. 1890. 579–590. Györffy III. 1987. 499–522. 

587



Krasznaháza Szi (1913) < Pacal 2. 

Krasznahosszúaszó Szi (1913) < Monyoród Kr (1259). 

Krasznaköz: a Szamos és a Kraszna között elterülı sík- és dombvidék. Nyugaton az Ecsedi-láp, 

keleten a Bükk-hegység határolja, innen Bükkaljának is nevezik. A 18–19. sz-ban külön járás volt. 

Központja Erdıd. Ma magyar, román, német (sváb) vegyes lakosságú. (K. L.134.) 

Krecsunesd Hu (1913) < Karácsonfalva Za (1439). 

Kremelócz * Kr (Lippa-DK, Marosborosznok mellett DNy-ra) 1440: Kremelovecz, 1477: 

Kermelowcz, Kemerlewczy (Pesty: Krassó II/1. 245). – Su 2: 356. {Cîmpul lui Cremene határrész 


Kremena * Kr (Facsád-DK, Forrásfalva mellett K-re) 1723: Kremena, Gremenna; 1761: 

Kregmegna (Pesty: Krassó II/1. 273). – Su 2: 356. 

Kreszuja Bi (1808) : Kereszély. 

Kricsó Kr (Lugos-DK, a Temes jp-i úton) 1444: Krychyowa (P); =: Krychowa Zsidóvár 14. 

tartozéka (Cs 2: 15. Zsidóvár), 1490: Crichowa (Cs 2: 47); 1548: Kerchova, 1717: Kritsowa (Pesty: 

Krassó II/1. 276). 1808: Kricsova (93). 1851: ≈, Kr vm, 4 kath., 878 óhitü lak., anyatemplommal, 

termékeny szántóföldekel. Birják Fischer, Otbók, Nákó, Szerényi családok (Fé 2: 275). 1888: ≈ 

KrSzö Temesi js (Je 457). 1913: Kricsó KrSzö vm (Az). – 1909/19: Criciova, K, L 992: r 973 

(58). = Su 1: 174. 1444–1913. + 2: 356. Krychowa. [42 B] 

Krimárvára Ar (Lippa-DDK) 1440: Crivobara (?), 1477: Krymarwara Solymos vár 34. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). 1633: Krivavara; 1723–5: Krivowara (Márki II/1. 208). 1808: 

Krivobara Te (93). 1851: ≈, Te vm, 642 n. e. óhitü lak., anyatemplomal. Határa 1285 hold, ... 

Birtokosa: Kapdebo Kristóf (Fé 2: 276). 1888: Krivabara Tt Bánlaki js (Je 457). 1913: Krimárvára 

Te vm Lippai js (Az). – 1909/19: Crivobara, Krivobára, L 622: r 614 (59). = Su 1: 177. 1440– 

1913. – 1974: c. Secaş {Temesszékás kzs faluja É-ra} [32 D] 

Kriminász * Za (Jószáshely-K: Su) 1441, 1445: Criminaz Világos várhoz tartozott, a kápolnai 

kerületben (Cs 1: 738). 1473: Crimicze (Jakó: Thorotzkay 19). − Su 2: 313. 1441−1473. 

Krisany Veresány Bi (1808) < Veresfalva (1508). 

Kristesd AF (Gyulafehérvár-ÉNy) 1909: Kristest. 1913: Havasgyógy-Kristest Havasgyógy 

tartozéka AF Tövisi js (H). – 1909/19: Cristeşti, Kristesd (Havasgyógy-Kristest), &, v. Dealul- 

Geoagiului (58). = Su 1: 174. 1909, 1913. – 1974: » Întregalde {Havasgáld} [34 B] 

Kristolcz BSz (1861) : Keresztes. 

Kristyor 1. Bi (Vaskoh-DK, a Fekete-Körös b. p.) 1588: Chiscior (Jakó 288). 1693: Krisczo 

(Mezısi 113). 1808: Kristyor (Alsó-, Felsı-) (93). 1851: Kristyór, a váradi deák püspök vaskohi 

uradalmában, hegyen, völgyön szétszórva: 600 n. e. óhitü lak., anyatemplommal, s 9 fazekassal. 

Hegyes, kısziklás határa 3062 hold (Fé 2: 275). 1888: Kristyor Vaskohi js (Je 457). 1913: 

Biharkristyór Bi vm (Az). – 1909/19: Criştior, K, L 1328: r 1323 (58). = Su 1: 176. 1588–1913. > 

Criştioru de Jos [21 C] + Criştioru de Sus [21 D] 

Kristyor 2. Za (Brád-K, a Fehér-Körös bp-i úton) 1439: Kirchorfalva Világos várhoz tartozott 

(Cs 1: 735). 1733: Kriscsor. 1750: Kriscior, 1760–2: Kristyor. {....} ≈ aranybánya (Köteles). 1808: 

Kriscsor, Kriscsoru Za (93). 1888: Kristyor (Zaránd-Kristyor, Cristioru) Hu Brádi js (Je 457). 

1913: Kristyor Hu vm (Az). – 1909/19: Criscior, K (Zarándkristyor), L 1793: r 1297; m, n (58). 

Crişcior = Su 1: 176. 1439–1913: Zarándkristyor (H). [33 B] 

Krisztea AF 1850: Kristea, Christea; 1854: Kristea (Su). – 1909/19: Cristea, Krisztea, &, v. 

Abrud-Sat (58). > Abrud-Sat Cristea = Su 1: 24. 1850, 1854. – 1974: » Abrud {Abrudbánya}. 

Krisztesd Za (1808) : Keresztespatak Ar. 

588



Krisztolcz SzD (?) 1888: Nagy-Krisztolcz (Krisztolczu máre) SzD Csákigorbói js (Je 525). 

Kriva 1. Hu (Hátszeg-DNy, Kriva ~ Odaja Kriva psz Sztejvaspatak hs hr, a Demsus patak 

mellékvölgyében) 1438: p. Kryua in d-u de Ha.; 1516: p. ≈ in d-u de Ha. Demsusi ~ Morsinai, D. 

Árka, N. Ungor-birtok (Cs 5: 105). 1600: Kriva (Ve: Doc. VI. 3). 1913: Krivapuszta Stejvaspatak 

tartozéka Hu vm Hátszegi js (H). – Criva = Su 1: 177. 1438–1913. – 1974: c. Densuş {Demsus kzs. 


Kriva 2. Te~Szö (Karánsebes táján) 1480: Cryua; Kriva in districtu Zeureniensi. Szépmezı után 

említik; együtt Bolvasniczával, melyet máskor (1475) a sebesi kerületben Temesmegyébe 

számítanak (Cs 2: 42. Huzarczki). 1501: Krywa (Pesty: Szörény II. 270). – Su 2: 313. Cryua. 

Krivabara Tt (1888) : Krimárvára Te. 

Krivádia Hu (Petrozsény-ÉNy) 1453: p. Kyrwadia; 1500: p. Krywadya. Szentgyörgyi, 

Szálláspataki, Szp. Szerecsen, Vingárdi Geréb, Demsusi Árka s más birtokosé (Cs 5: 105). 

1536.IV.7.: Krywadya Szálláspataki Szerecsenek közös birtoka (KmJkv 4564-5). 1733: Krevedje, 

1750: Krivedje, 1760–2: Krivádia. 1808: ≈, Gravadgyie (93). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ Hu 

Petrozsényi js (Je 457). 1913: Krivádia Hu vm (Az). – 1909/19: Crivadia, K, L 283: r 240; m, n 

(59). = Su 1: 177. 1453–1854. – 1974: c. BăniŃa {Banica kzs faluja ÉNy-ra} [44 A] 

Krivája KrSzö (Resicabánya-DK) 1913: Krivája Ferencfalva tartozéka Resicabányai js (H). – 

1909/19: Crivei, Krivey, &, v. Văliug (59). Crivaia = Su 1: 177. 1909, 1913. – Crivaia (650 m) 

kemping [42 D] 

Krivapatak * Te~Szö (Miháld/Mehádia táján) 1390: Kryuapatak; 1436: Alsocriva in districtu 

Myhald; 1447: Krewa superior, Kwzep-Krewa in ≈. Teregova határába olvadt (Cs 2: 47). – Su 2: 

356. {Teregova mellett Criva határrész ırzi nevét} 

Krivicza * Szö (Dunaorbágy és Orsova közt) 1590: pr. Kryvycza, 1717: Krivina, 1774K Krivicza 


Krivina 1. * Te (Karánsebes táján) 1427–28: Cryuinabogdan in comitatu Themes; 1470: Kriwina 

in districtu Sebes; 1492: Kirywyna királyi ember elınevében (Cs 2: 47). – Su 2: 313. 1427 (Sztáray 

II. 263). 

Krivina 2. Te~Kr (Lugos-KDK, a Temesbe ömlı Nadrág völgyében) 1444: Kriuina Zsidóvár 42. 

tartozéka volt; 1464-ben Mátyás király a várat és tartozékait Dengelegi Pongrácz Jánosnak és 

Andrásnak adta (Cs 2: 15. Zsidóvár). 1470: Krivina, 1603: Krivina-Baba, 1717: Kribina (Pesty: 

Krassó II/1. 278). A XVIII. század elején: Jósika-, a XIX. közepéig kincstári birtok, utána a 

csanádi püspök, majd a Nadrági Vasgyár tulajdona. 1808: Krivina (93). 1888: ≈ KrSzö Temesi js 

(Je 457). L 1910: 510; 1956: 387 (Le). 1913: Alsógörbed KrSzö vm (Az). –1909/19: Crivina, K, L 

509: r 503 (59). = Su 1: 177. 1470–1913. – 1974: c. Nădrag {Nadrág kzs faluja} [32 D] 

Krivina 3. Kr (Facsád-K) 1514–6: Also-Krywyna, Felsö-Krywyna, 1612: pr. Krivina (Pesty: 

Krassó II/1. 279). 1808: Krivina (93). 1851: ≈, 1 kath., 361 óhitü lak., anyatemplommal, nagy 

erdıséggel, szép urasági legelıvel. F. u. Dezsánfalvi Gyika család (Fé 2; 276). 1888: Felsı- 

Krivina KrSzö Facseti js (Je 323). 1913: Felsıgörbed KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: 

Crivina, Fk, L 367: r 360 (59). Crivina de Sus = Su 1: 177. 1514–1913. – 1974: c. Pietroasa 

{Kıfalu kzs faluja} [33 C] 

Krivinabogdán * Krassó (?) 1427: Cryuinabogdan (Sztáray II. 263). – Su 2: 313. 

Krivobara Te (1808) : Krimárvára. 

Krizba Br (Brassó-ÉNy) 1410: v. Cripzpach, Kripzpach (Ub III. 487). 1760–2: Kriszba, 1805: 

Krizba. 1808: ≈, Krebsbach ~ Kriesbach, Krizbak (93). 1861: ≈, Krisbach Br (39). 1888: ≈ 

(Krisbach, Krizbavu) Br Alvidéki js (Je 458). 1913: Krizba Br vm (Az). *19..: Mózes Árpád 

evangélikus lelkész, 1993–2004 pöspök. – 1909/19: Crizbav, K, Krissbach (Krebsbach), L 1780: r 

589



560; m (59). = Su 1: 177. 1235: Cormosbach {Nem meggyızı Gy 2: 199}, 1410–1854. – 1974: c. 

Hălchiu {Höltövény kzs faluja ÉNy-ra} [37 C] 

Krogna Ar (1808) < Karatna (1448). 

Kröcsma Szö (1808) < Korcsoma (1430). 

Krusevecz * Te (Temesvár táján) 1447: Krusewecz Doboz 15. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). – 

Su 2: 356. 1462. 

Kruska * Kr (a Béga mentén, Lugos-ÉNy, Grúny mellett) 1698–1700: Kruska (Pesty: Krassó II/1. 

307). – Su 2: 335. {Az 1717-i összeírás is említi; az 1723-i térképen már nem jelenik meg} 

Krusovecz Te~Szö (Herkulesfürdı-É) 1447: Krussowcz in districtu Myhald (Cs 2: 48). =: p. 

Krwssowecz, 1548: Krwsowecz, 1603: Krusevecz, 1690–1700: Krusevacz (Pesty: Szörény II. 290). 

1552.VII.11.: L. Bánffy Mihály Krwssowecz birtokbeli jószágait zálogba adja Karánsebesi Sebesi 

Lajosnak és Flora Ioannak (KmJkv 5162-3); 1553.III.20.: Kornyáti Bekes László Krwswecz 

birtokbeli részét zálogba adja Tövisi Cservicse Jánosnak (5178). 1808: Krusschovecz, Krushovec 

(93). 1888: Krussovecz KrSzö Teregovai js (Je 458). 1913: Körtvélypatak KrSzö vm (Az). – 

1909/19: CruşovăŃ, Kr, L 615: r 614 (59). = Su 1: 177. 1447–1913. – 1974: c. Cornea {Somfa kzs 


Kuba * Za (Kis-Szintye vidékén) Ghwba (Pápai tizedlajstrom. Bunyitay III. 469, 472) (Cs 1: 738). 

− Su 2: 332. {Téves olvasat lehet, mert a tizedlajstromok nem említik sem az aradi, sem a pankotai 

fıesperességben; Márki sem adja} 

Kucs * (Kut?) To cca 1467: p. Kwch; 1473: Kwth; 1502: p. Kwch. Toroszkai, N. Ungor-birtok 

(Cs 5: 718). 

Kucsó KSz (Zsibó-Ny hrs) 1388: Kucho (Su). 1450: Kuczo (Cs; P); 1475: Kwcho (Cs 1: 559); 

1547: Kuchov (Petri III. 729). 1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják Kwczyo eladományozását 

(5418). 1620: Kutso (Petri III. 729). 1733: Kucseul, 1750: Kucseu. 1808: Kucso, Kucseu ~ Kucsul 

KSz (93). 1888: Kucsó (Cuceu) Szi Zsibói js (Je 459). 1913: Kucsó Szi vm (Az). – 1909/19: 

Cuceu, K, L 944: r 918; zs, m (59). = Su 1: 182. 1388–1854. [12 C] 

Kucsolátfalva KSz (Csánki), Kucsulát SzD (1888), < Kocsoládfalva (1405) KSz. 

Kucsuláta Fo (1913) < Kacsalád (1372). 

Kucz Do (Beszterce-NyDNy, Kerlés mellett) 1465: Cutz (Kádár IV. 515). – Su 2: 308. 

Kudu BSz (Bethlen-Ny hrs) 1392: Koldow, 1441: Kuldo, 1456: Koldu (Kádár IV. 520). 

1440.II.18.: Koldo-i Dényi Miklos kiegyezési tanú (KmJkv 197); 1441.IV.29.: Gyerıvásárhelyi 

Mihály tiltja Bınyi Miklóst s fiait Koldow-i birtokrészük elfoglalásától (302); 1441.X.13.: Vh-i 

Gyerı fiai Kwldo-n, nagyapjuk kuriális telkén kívül, a falu Szamos melletti, nyugati során nyolc 

olyan jbt-t, melyek atyjukfia: Porkoláb Mátyás magtalan halálával háramlottak rájuk, átengednek 

Dényi Miklósnak és fiának: Albertnek, nemesi lakóhelyet és magszakadás esetére kölcsönös 

öröklést kötve ki maguknak e birtokban (360); 1442.I.21.: Koldo-i Dényi Miklósné: néhai 

Gyentai Márton leánya: Dorottya ügyvédeket vall (405). 1454.I.19.: Dényi néhai Miklós fia Albert 

kijelenti, hogy Szomordoki László fia Balázs teljes elégtételt szolgáltatott a neki okozott károkért 

(1125); 1483.VI.14.: Rákosi Bálint deák Koldo-n részbirtokos (2458). 1587: Kwldw, Kerezthwr. – 

E: fl. 12, A: fl. 6. Dom. Stephani Boczkay integra Kwldw (Dé 47. Fele-fele arányban fizették). 

1607: Koldu, 1703: Kodu (Kádár IV. 520). 1733: Koldeu, 1750: Koldou. 1808: Kudu, Kubdu 

(93). 1861: ≈, Kubda BSz (18). 1888: ≈ (Koldeo, Koldu) SzD Bethleni js (Je 459). 1913: 

Várkudu SzD vm. # Mózes A.: A várkudui református egyházközség története. Kv 1936. – 

1909/19: Coldeu, K, L 602: r 181; m (53). > Coldău = Su 1: 160. 1392–1913. [13 C] 

Kudzsir Szv (Szászváros-K) 1493: v. Kudzyr, 1566: Kwczyr, 1577: Kuchier (Amlacher 55, 150). 

1587: Utraque Kinyr, Kwczyr, Balamyr. – E: fl. 46. {A -} Ser. Rex ad hospitale Albense perpetuo 

integram contulit (Dé 25). 1599: Kuchir, 1617: Kutser, 1673: Kucsir (Amlacher 150, 165, 250). 

590



1733: Kusér, 1750: Kudzsér, 1760–2: Kuczer. 1808: Kudsir ~ Kudsér, Kusir (93). 1861: Kudsir 

Szv (38). 1888: Kudzsir (Kusiru) Hu Szászvárosi js (Je 459). 1913: Kudzsir Hu vm (Az). – 

1909/19: Cugir, K, L 4291: r 3168; m, n, szlovák (60). = Su 1: 183. 1493–1854. [34 D] Kudzsir 

környéke Wa 372 szerint: 4a: Kudzsir; 4b: Bukurhavas 1910; 4c: Uj-Kudsir 1839, Eisenhammer; 

4d: Volkány (1330: villa Volkani, Walkani), Wolkesdorf. 

Kujás Ar (1888) < Felsıkövesd (1477). 

Kujed Ar (1808) < Köved Za (1447). 

Kukuis Hu (Szászváros-DK) 1913: Kukuis Magureny tartozéka Szásvárosi js (H). – Cucuiş = Su 1: 

182. 1913. – 1974: c. Beriu {Berény kzs. faluja DK-re} [34 C] 

Kuldófalva * Te~Kr (Lugos mellett) 1479: Kwldesth; 1480, 1489: Kwldofalwa. A lugosi 

kerületben feküdt (Cs 2: 48). 1510: Kwlboest a. n. Lugas (Pesty: Krassó II/1. 134). – Su 2: 358. 

Kullyes Hu (1888) : Kunestı (1468). 

Kumanyesd Bi (1808) < Kománfalva (1599). 

Kunavár 1383: Erdıalja birtokon (KSz) a királyi Kunavár határa (Bogdánd hj: Petri). 

Kund Kü (Erzsébetváros-ÉNy) 1332: Henricus sacerdos de Kund. Német nevő papja 1332 II: 11 

báni dénár pápai tizedet fizet. Ld. még Szentiván (Gy 3: 555). 1366: p. Kwnd, 1494: ≈ (1332-tıl 

Cs 5: 886). 1451.XII.29.: Kwnd Györgyfalvi Henke-birtokot Vingárti Geréb János jogtalanul 

elfoglalta (KmJkv 995); 1453.VII.25.: Kwnd-i Biró Márton ü: Torockó (1103); 1470.IX.3.e.: Ua 

(1986); 1474.V.4.: Toroczkai Péter özvegye: Alárdi Dorottya Kwnd-i birtokrészét eltartás fejében 

átengedi Batinai Kis Jánosnak (2146); 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János özvegye: Bogáti 

Orsolya Kwnd birtokbeli részeit eltartása fejében legközelebbi vérrokonainak: Náznánfalvi Tamási 

Ferencnek és Bernátnak vallja (3385); 1530.VI.21.: Kwnd Toroczkai egészbirtok (4309). 1587: 

Kwnd. – C. Pr: fl. 26. A: fl. 13 (28). 1590 k: templomerıdjének építése. 1808: Kund h., Kunden g. 

1861: ≈, Reisd{orf} Kü (8). 1888: ≈ (Reussdorf) KK Erzsébetvárosi js (Je 460). 1913: Kund KK 

vm (Az). – 1909/19: Cund, K, Rd, L 562: r 71; n, m (60). = Su 1: 183. 1332–1854. – 1974: c. 

Bahnea {Bonyha kzs faluja D-re} [36 A] 

Kunestı Hu (Illye-É) 1468: p. Kewnesthe; = : p. Kwnesthew. Illye város birtoka (Cs 5: 105. Vö. 

Fujesd hs). 1750: Kujes, 1805: Kullyes. 1888: Kullyes (Kujes) Hu Marosillyei js (Je 459). 1913: 

Kulyes Hu vm (Az). – 1909/19: Cuieş, Kulyes, L 193: r 183; m (60). = Su 1: 183. 1468–1854. – 

1974: c. Ilia {Marosillye kzs faluja} [33 D] 

Kunfalu * Kr (Ermény táján) 1323: p-es utraque Kunfalu; =: p-es Kethkunfalu ~ Ketkunfalu; 

1389: Arkykunfalu. Az erményi uradalom része volt (1323, 1389). Erménynél (Ferend és 

Nagysemlak: Mezısomlyó között) kereshetı; az 1389-i Árki- megnevezés a Csörsz-árok (Römer- 

Schanze) melletti fekvésére is utalhat (Gy 3: 490). 1334: Kétkurfalva, Kétkunfalva (Pesty: Krassó 

II/1. 333). – Su 2: 352. Kétkurfalva 1334. 

Kunszıllıs Tt (Zsombolya-ÉNy) 1743: Kunszıllıs (Borovszky: Torontál 71). 1888: Konstanczia 

(Constantia, Lunga) Zsombolyai js (Je 443). 1913: Kunszılıs Tt vm (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: ConstanŃa, Kunszıllıs, L 1078: r 521; n (53). 1930: Lunga = Su 1: 368. 1743–1930. – 

1974: c. Comloşu Mare {Nagykomlós kzs faluja Ny-ra} [30 D] 

Kupolcz Bi (Nagykároly-DNy) 1808: pr. Kupolcz (94). Hnt. 13: Kupócpuszta » Szalacs Bi vm. 

Kupsafalva BSz (Magyarlápos-ÉÉK) 1584: Lupsafalwa [: Kupsafalwa] (Kádár IV. 534). 1733: 

Kupsan, 1750: Kopseny, 1805: Kupsafalva. 1808: ≈, Kupseu (94). 1861: Lupsafalva {!} BSz (18). 

{Kudu és Lábfalva közti betőrendben!} 1888: Kupsafalva (Kupseny) SzD Magyarláposi js (Je 

460). 1913: Kupsafalva SzD vm (Az). – 1909/19: Cupşeni, Kf, L 1002: r 994 (60). = Su 1: 184. 

1584–1854. [13 A] 

Kuptore Kr (1808) : Kemenceszék KrSzö. 

591



Kuptorja Szö (Teregova-D) 1501: Kuptor, 1557: pr. Komptore, 1609: Kuptore (Pesty: Szörény II. 

287). 1808: Kuptora (94). 1888: Kuptoria KrSzö Teregovai js (Je 460). 1913: Kuptorja KrSzö 

vm (Az). – 1909/19: Cuptoare, Kuptoria, L 916: r 915 (60). = Su 1: 184. 1501–1913. – 1974: c. 

Cornea {Somfa kzs faluja D-re} [43 C] 

Kuraczel Bi (1808) : Tisztásfalva. 

Kurety Hu (1913) < Káposztafalva Za (1439). 

Kurjantó Ar 1913: Kurjantó Borossebes tartozéka (H). – Corneşti = Su 1: 167. 1913. 

Kurpény 1. Hu (Vajdahunyad-DNy) 1850: Kurpény, Kurpényi (Su). 1888: Kurpény Hátszegi js 

(Je 461). 1913: Kurpeny Hu vm (Az). – 1909/19: Curpeni, Kurpeny, & Ciuleni (Csuleny), L 250 

ort. r (61). Curpenii Silvaşului = Su 1: 184. 1850, 1854. – 1974: c. TopliŃa {Toplica kzs faluja 

DK-re} [33 D] 

Kurpény 2. Hu (1888) : Kürpény. 

Kurtakér Ar (1888) : Kér. 

Kurthadragfalwa Bi (Su) : Drágfalva. 

Kurtapatak Ké/Hsz (Kézdivásárhely-É) 1614: Kurtapatak 28 családfı (Ké 15). 1760–2: 

Kurtapatak. 1808: Kurtapatak (94). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Kézdi js (Je 461). 1913: Kurtapatak 

Hsz vm (Az). – Valea Scurtă = Su 2: 232. 1760–1854. – 1974: c. Poian {Kézdiszentkereszt kzs 

faluja ÉNy} [38 A] 

Kurtya KrSzö (1913) < Udvarhely Kr (1517). 

Kurut * Te (Temesrékás táján) 1459: Kwruth Cseri vára tartozéka; Mátyás király a Kanizsaiaknak 

adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 358. 

Kusaly {Kusál gyula honfoglaló vezér vagy Kusaly ~ Kurszán vezér +904} KSz (Zilah-ÉÉNy 20 

km) 1299: Kusal (Tr). 1405: Kusaly (BfO I. 483). 1432: Kwsal (Cs; P); 1450: Kwssal (Petri III. 

734). 1451.VI.3.: Kusalyi Jakcs fiai: Mihály és Péter Létavár birtokosai (KmJkv 961). 1454: Kwsal, 

1459: opp. ≈; 1475: ≈. Kusalyi Jakcsoké volt. 1459-ben itteni szerzeteseket említenek (Cs 1: 549). 

1461.III.5.: Kwsal a Kusalyi Jakcsok közös birtoka (1516); 1461.III.23.: Szabó Márton, Biró 

Mihály kusalyi lakos emberölés és vérontás részese (1521); 1461.V.14.: opp. Kwsal mezıváros 

(1548-9); 1461.VI.12.: Kwsal-on lakó Barla deák ü: Keresztúr (1563); 1461.VIII.19.: Kwsal-on 

lakó Szabó Antal jobbágy (1612); 1461.X.28.: Kwsal-i Biró Mihály ü: Béltek (1638); 1468.I.19.: 

Kusalyi Jakab fia György ügyvédeket vall; köztük Kusalyon lakó Szekeres Benedeket (1782); 

1469.VI.5.: Patai Magyari Benedek özvegye Erzsébet és leánya Ágota kijelenti, hogy Kusalyi n. 

Jakab fia György teljes elégtételt szolgáltatott fia, ill. testvére: Gergely deák véletlen megöléséért 

(1891). 1473.IV.8.: Kusalyi Jakabfi Györgyné: néhai Korpádi György leánya: Lúcia, korábban 

Szf-i Gyerı fia: néhai János felesége patai földeket ad zálogba (2092); 1482.V.1.: Kusalyi László 

patai prédiumát zálogba adja Györgyfalviaknak (2356); 1486.VII.5.: Kusalyi Jakabfi László és 

Péter (2603); 1491.V.23.: Kusalyi néhai Jakabfi György fia László jbt-t cserél (2724); 

1499.IX.5.: KJL (3102); 1504.VI.21.: KJL és Péter kusalyi birtokrészüket zálogba adják Bélteki 

Drágfi Györgynek és Jánosnak (3305); 1507.VII.30.: Kusalyi Jakcs László Kusalyon Nagy Gergely 

lakott és néhai Mihály deák puszta jobbágytelkét 200 magyar arany Ft-ért eladja Bélteki Drágfi 

Bertalan özvegyének: Dorottyának, aki jelenleg a kusalyi apácák között lakik és halála után a két 

telket az apácákra akarja hagyni (3428); 1508.VII.11.: 1508.VII.11.: Bélteki Drágfi Bertalan özv: 

Hédervári Dorottya ferences harmadrendi nıvér a Kusaly mezıvárosban lévı Szent Háromságkolostor 

melletti apácaházban Görcsön egészbirtokot s Bısháza és Széplak felét, a Szent Háromság 

és Szőz Mária iránti tisztelete kifejezéseként, a mondott házban lakó nıvéreknek adományozza 

(3469); 1530–1535: Kusalyi Jakcs Mihály KSz vm ispánja (KmJkv II. M 930). 1591: Kusalj, 

Kusally, Kusaj (Petri III. 734). 1633: Kuszál (Ve: Doc. IX. 327). 1750: Kosaj, 1760–2: Kusaly, 

1805: Kusaj. 1808: Kusály, Kosej (94). 1888: Kusaly (Coseiu) Szi Zilahi js (Je 461). 1913: Kusaly 

Szi vm (Az). # Sípos L.: Kusaly. Szilágysági magyarok 1999. 410. Kép: Református templom ... és 

592



harangláb. {Kusál gyula vezérre: História 1999.4.8.} – 1909/19: Coşeiu, K, L 761: r 457; m; 14 zs 

(56). = Su 1: 169. 1299–1854. [12 C] 

Kuslya ~ Kusklya * Te~Szö (Karánsebes táján) 1430: Kwsla (P); 1444: Kusklya in districtu 

Karansebes (Cs 2: 48). =: ≈, 1585: Krstia, 1586: Kuskya (Pesty: Szörény II. 289-290) – Su 2: 358. 

Kwsla 1430. + 2: 357. Kusklya 1444–1586. 

Kusma Do (Beszterce-K) 1805: Kuzsma. 1808: Kuszma ~ Kusma, Kusen, Kucsme Do (94). 

1861: Kusma praedium Do (16). 1888: ≈ BN Jádi js (Je 461). 1913: Kusma BN vm (Az). – 

1909/19: Cuşma, K, L 737: r 577; n, zs (61). = Su 1: 185. 1805–1854. – 1974: c. Livezile {Jád kzs 

faluja DNy-ra} [14 C] 

Kustos * Bi (Váradszılıs mellett) 1692: Kustos (Mezısi 102). – Su 2: 357. 

Kustus * Kr (talán Harampatak mellett, Oravicabánya táján) 1383: Kustus, Kiustus (Pesty: Krassó 

II/1. 305). – Su 2: 357. 

Kuszák * Kr (?) 1421: Kuzaak, 1423: Kwzaak (Cs 2: 104). – Su 2: 357. 

Kuszvár (a Maros valamelyik mellékvölgyében) 1661: Kuszvár (Evlia Cselebi 91; „egészen 

ismeretlen hely“ 91/7). 

Kút 1. * To (ismeretlen fekvéső) 1473.VIII.30.: Kwth Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 

1502.XII.13.: Kwth Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). 

Kút 2. * Za @ (Kisjenı-ÉK, Apáti mellett) 1333: sacerdos de villa Kut (Tr) egyházas hely. – Su 2: 

357. 

Kutas 1. * Te 1. (Buziás-Ny) 1370: Kwtus. A mai Niczkyfalva területén feküdt (Cs 2: 48. K a). – 

Su 2: 358. {Alábbival együtt} 

Kutas 2. * Te 2. (Doboz táján) 1410: Kuthus Doboz 66. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz. 48. K b). 

– Su 2: 358. 

Kutas 3. * Za (Kürtös mellett) 1437: Kuthos (Teleki II. 136). 1479: Kuthos ~ Kwhtus (Márki II/1. 

238). 1481: Kwthos, 1484: Keczerkutas. Mácsával együtt részben a Sáros vm-i Lipóczi Keczerek 

bírták. Ma Kutasháza psz (Cs 1: 738. Mácsa-Ny hrs). 1808: Kutos (Nagy-) (94). 1828: Kutas 

(Nagy 337). Hnt. 13: Kutas » Kürtös Ar vm. – Su 2: 358. Kuthos, 1437–1828. 

Kútegyház * Ar (Óbesenyı mellett) 1256: Kwteghaz a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 780. 

Szurakrév). – Su 2: 358. 

Kuter * Sza (Pete-K) 1320: p. Kuther, 1333: p. Kuter, 1341: v. Kucer (Tr). 1333: ≈, 1341: ≈ (Cs 

1: 479). E korán elpusztult helység emléke a birtokosai nevét ırzı Tatárerdeje földrajzi névben 

maradt fenn (1358, 1523). Tulajdonosa Tatárfalvával volt közös, igy telepítıjét is a „Tatárok“ közt 

kell keresnünk. A XV. században (1436), mire új gazdái lettek, már nem volt jobbágylakossága 

(Maksai 165). – Su 2: 357. 

Kútfalva Fe (Gyulafehérvár-DDK, Szászsebes-DK) 1291: t. Kut inter v-m Ryho et v-m Zekes; 

1332–4: Tylmanus sacerdos de Kucis, Kutis. Várdai (Váradjai) Péter fia Tamás 1291-ben Kútföldet 

20 M-ért eladta Kelneki Dánielnek. A springi dékánátushoz tartozó papja 1332 I: 11, 1332 II: 22 

d, 1333 I: 1 lat, 1334 I: 44, 1334 II: 40 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 170). 1380, 1388: p. Kuth, 

1392: Kuthfalua, 1418: Kwthfolwa (Iczkovits 58; Ub II. 523). 1733: Kuthul. 1808: Kútfalva h. 

1861: ≈, Kút AF (5). 1888: ≈ (Kutu) AF Kisenyedi js (Je 461). 1913: Kútfalva AF vm (Az). – 

1909/19: Cut, Kutfalva {!}, L 1843 g. kat. r (62). = Su 1: 185. 1291–1854. – 1974: c. Cîlnic 

{Kelnek kzs faluja É-ra} [34 D] 

Kútfı 1. * Ar (Lippa-Ny, Zábrány-Ny) 1447: Kwtfe (Cs 1: 774). – Su 2: 358. 

Kútfı 2. * Bi 1312: t/p. Kuthfeu prope Gyozeg iuxta Eer. 1312-ben Gutkeled nb. Drug unokái 

osztozásakor Kútfı földet a felsı malommal Péter fiai kapják, a kútfıi erdıt pedig Péter fiai és 

593



Miklós fiai s diószegi jobbágyaik közösen használják. Diószeggel átellenben az Ér partján feküdt 

(Gy 1: 638). 1338, 1415, 1483: Kutfeu Kóly határosa volt (Cs 1: 615). 1364: Kuthfew (Jakó 289). – 

Su 2: 357. 1338 (Tr), 1364. 

Kútfı 3. * Fe (ismeretlen felvéső Km I. 966) 1449.[II.15.u.]: Bogáti Péter bemutatta V. László 

király {? 1453–1457. ? IV. László 1272–1290} Kwthfewl és Illerthelke birtokra vonatkozó 

privilégiumát (KmJkv 656). Vö. Hilértelke. 

Kút(földe) Fe Gy 2: 170: Kútfalva. 

Kúthátja Hu (Illye-ÉNy) 1418: v. volahalis Kwthathya; 1468: p. Kuthathia; 1493: p. Kwthhathya. 

Illye vs birtoka (Cs 5: 105). 1493.X.8.: Illyei néhai Dienesi András fia Dénes Kwthhathya 

birtokbeli részét zálogba adja Rékási Csarnai Mihálynak (KmJkv 2894). 1733: Gotthadgya, 1750: 

Korrhatia [: Gthatia], 1760–2: Godhátya, 1805: Gothátja. 1808: Gotháttya ~ Godhátya (61). 1861: 

Gothátya Hu (21). 1888: ≈ Hu Marosillyei js (Je 347). 1913: Gothátya Hu vm (Az). – 1909/19: 

Gothatea, G, L 461: r 456 (84). = Su 1: 269. 1418–1854. – 1974: c. Gurasada {Szád>Guraszáda 

kzs faluja, K-i hrs} [33 D] 

Kutina ~ Kuttina Kr : Gutonya KSzö. 

Kutti Hu (1806: Erdıhát-DNy hrs) 1808: Kutti (94). Hnt. 13: Erdıhát Hu vm {!}. – Cutin = Su 1: 

186. 1954. {Nándor tartozéka; tıle Ny-ra. 1981: Dumbrva : Erdıhát a kettı között, kissé délebbre} 

Kutustelep Br (Krizba-É hrs) 1913: Kutustelep Krizba tartozéka (H). – Cutuş = Su 1: 185. 1913. – 

1974: c. Hălchiu {Höltövény kzs. faluja ÉNy-ra} [37 C] 

Kutyfalva Fe (Ludas-K hrs a Maros b. p-i úton) 1331: naute nostri (capituli) de Cutfolua; 1339: 

p., p. et v. Kugfolua. E birtok Hermány nb. Dénes fia László (Lack) kezére a rác hadjáratban 

megölt Imre fia vérdíja révén jutott, s ı adta az erdélyi káptalannak, majd 1339-ben megújította az 

adományt. 1331-ben a káptalan itteni hajósai 3 M tizedet fizettek (Gy 2: 170). 1461: p. Kwch, 

1473: p. Kwth, 1502: p. Kwch. Toroszkaiak, majd utánok a Nádasdi Ungorok birtokai közt említik 

(Cs 5: 718. Kucs, Kut). 1587: Kwttyfalwa. – E: fl. 8 den. 25, A: fl. 2 den. 67 (Dé 22). Utóbb 

Daniel-birtok. 1630: Kuttyfalva (Amlacher 216). 1701: ≈ (SzO IV. 347). 1733: Kucs, 1760–2: 

Kutyfalva. 1808: Kutyfalva h. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Kucsu) AF Marosújvári js (Je 462). 1913: 

Kutyfalva AF vm (Az). – 1909/19: Cuci, Kf, Kokt, L 719: r 104; m (60). = Su 1: 182. 1410–1854. 

[23 D] 

Kuvy-00 Kuvin Ar (1888) : Kı > Aradkövi. 

Kuzik * Kr (talán Harampatak mellett, Oravicabánya táján) 1383: Kuzik (Pesty: Krassó II/1. 306). 

– Su 2: 357. 

Kuzmincz * Kr (talán Jám mellett, Oravicabánya táján) 1421: Kuzminch (Cs 2: 104). =: ≈ (Pesty: 

Krassó II/1. 306). – Su 2: 357. 

Kügy Bi (Bihar-É) 1177: m-e Oliuery; 1213: Quid f. Oliverii; 1332–7: Rophaya sacerdos de v. 

Kyud, Mathaeus = de v. Kyd, Nycolaus = de v. Kyud. Régeny 1177-i határjárásában 

szomszédosként szerepel Olivér. 1213-ban Olivér fia Quid perli bátyját Nyőved birtok miatt. E 

Kügyrıl kaphatta nevét a falu. Papja 1332, 1334–7: évi 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 638). 1421: 

Kyd, 1448: Kywd (Cs 1: 615). 1587: Kwgy, 1588; Kwghy, 1599: Kiügy, Kwgi (Kiss 672, 690, 855). 

1808: Kugy aliis Kügy h. 1888: Kügy psz (t) Nyüved Bi Szalárdi js (Je 462). 1913: Kügypuszta » 

Nyüved. 1920: határfalu. – Chiugi > Chiughiu. = Su 1: 144. 1213–1828. > 1964: Satu Nou 1974: 

c. Biharia {Bihar kzs faluja} [10 D] 

Küke * Kr (Jám-É) 1266: t. castri de Karassou Kuke; 1339: p-es Kuke et Veteulnuk; 1349: v. 

Kuke; p. Kuke; inter p-es Jaam et Kuke. Krassó vár földje volt. 1266-ban István ifj. király Parabuch 

ispánnak adományozta, és nevét Parabuchra változtatni parancsolta; ez azonban nem következett 

be, mert Parabuch fia István 1300-ban e birtokot is átadta két vejének, Vajai Benedek fiainak: 

Jánosnak és Péternek. 1339-ben a király mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Bár-Kalán nb. 

594



Szeri Pósa krassói ispánnak adta Vetelnikkel együtt. 1349-ben Jánki Miklós Szeri Pósa fia János 

mesterrel szemben Kükén tartozott esküt tenni kusáki (kusicsi) hatalmaskodás ügyében. Ez évben 

elhatárolták Kükét Jámtól azon jeleknél, amelyeket egykor Parabuch és Jánki Dénes fia Miklós 

állított; de megerısítették határait Garáb és Kivis felıl is, melyek Vitelnikkel is határosak voltak. 

Jám mai határának É-i részén, a Vicinik patak partján terült el (Gy 3: 490). – Su 2: 356. 1266. 

Küküllı folyók X. századi török névadás (a r. Tîrnava szláv eredető). 

1301/500: Kőkellö, Kükellew: Bún hrs; 1302: Kukullu folyók közt van Bázna. 

1324.VII.10. Károly király okl: D. iuxta fl-m Kukulleu prope domum Korachyni (AO II. 147). 

1324.VII.16. Károly király a Küküllı menti táborban; ugyanekkor Fülöp nádor in exercitu domini 

regis iuxta fl-m kvkvlleu intézkedik (AO II. 148). 

Küküllı: K-K 1313: t/p. Scepmezeu iuxta Kukullew; 1322–1327: v. Zepmezew iuxta fl-m minoris 

Kykullew (Cs 5: 896): Szépmezı Dszm-DNy. 

Küküllı: N-K 1308 Kukullu Maior (An 2: 499). 1309: archidiaconatus de Maiori Kukullo (Gy 3: 

556). 1358: p. Kyralreue iuxta fl-m Noghkykulleu inter p-es Mykezaza et Kysekemezeu habita 

nunc populis penitus destituta (Cs 5: 884). 1416: via magna, que a parte p-is Balasfalwa penes 

Kykullew maiorem vadit versus p-m Mykehaza, in loco Lowdonis vocato (Cs 5: 867). 1808: fl. 

Küküllı (Nagy-), Cicellus magnus ~ Cucullus magnus, Gross-Kockel ~ Gross-Kuckel (94). – 

Tîrnava Mare 

Küküllı mente: a Kis-Küküllı völgyének a torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakasza, ill. 

ennek környezı vidéke. Egyik része Bethlenszentmiklós, Küküllıvár, Dicsıszentmárton és 

Balavásár központokkal és vásáros helyekkel, s majdnem 40 magyarlakta faluval a Vízmellék nevet 

viseli. A K. m-hez hasonló néprajzi sajátosságai vannak a Maros és a Kis-Küküllı közt a Forró, 

Szárazvám és Ózdi-p. völgyében fekvı mintegy 15 falunak, melyek egykor Alsó-Fehér vm 

területére estek. A K. m. Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik (10– 

11. sz.). A 16–17. sz. háborúiban lakossága sokat szenvedett és pusztult. Ma vegyes magyar–román 

népességő (K. L. 137). # Kós, Szentimrei, Nagy: Kis-Külüllı vidéki magyar népmővészet. 1978. 

Küküllıvár (Enyed-K, a Kis-Küküllı b. p-i úton) 1177: meta cum v. Cuculensis castri, que 

vocatur Bodon; 1214: Teulegin, Trebus et Vosos, cum occisus esset qd. cognatus eorum, scil. 

Somoc, imp. ... Man et Budam; sed et Pudu et Banak, ... Rachael [: Raphael] ... comes de 

Kuckelluu per pristaldum nomine Moncu, misit Waradinum; 1241: Tartari ... occiderunt in v. que 

Kumelburch dicitur amplius quam XXXta milia; 1252, 1271: inter 2 fl-os Kykullu; [1277-re]: 

Bartholomeus archidiaconus de Kukullu; 1300: Joannes ≈ de ≈; 1319: Dausa woiv.: Datum sub 

castro Kukulleu; 1324.VII.24.: Kar. I: Datum in t. Transsilvana iuxta fl-m Kwkullew; 1331: Nos 

magister Ders comes de Kukullew, Dominicus f. Bezter et Opor f. Ladislai iudices nobilium; 1332: 

magistro Stephano dicto Pagan ... castellano nostro (regis) de Kukullew; 1334: magister Stephanus 

ds Pagan f. Francisci castellanus de Kukullewar; 1337.XII.18.: Thom. vaiv.: Datum in 

Kukullevwar; 1332-5: Dominicus sacerdos de S. Rege, Kukulewar, S. Rege, Chama archidiaconus 

de Kevkellev; 1344: castrum Kukullewwar. Vára a XI. század óta vármegye székhelye; elsı 

egyháza a küküllıi esperesség központja. Várát 1177-ben említik elıször. 1241 tavaszán a tatárok 

elpusztították, s állítólag 30 000 ide menekült embert öltek meg. A kükullıi esperes elsı említése 

korában (1277) már a gyulafehérvári székeskáptalan tagja; I. Károly korában (1301–22) a 

székesfehérvári prépost és alkancellár élvezi javadalmát. A vár alatt datál Dózsa vajda 1319-ben, 

közelében Károly király 1324 júliusában, s magában a várban Szécsényi Tamás erdélyi vajda 

(1337). Várnagya 1332-ben Hontpázmány nb. Pogány István, Szécsényi Tamás vajda bizalmas 

híve. Küküllıvár város, más néven „Szentkirály“ plébánosa 1332 I: 80, 1332 II: 80 dénár pápai 

tizedet, amibıl úgy látszik, hogy a várost templomáról Szentkirálynak is nevezték. A külüllıi 

esperes 1335: 3 M (1 lat = 11 régi báni dénár) pápai tizedet ad. Államszervezés kori földvárának 

maradványait a Küküllı jobb partján emelkedı hegyen találták meg. Egy másik régi várnak sáncai 

„a falun alól, a Küküllı partlapályán ... a rétség közepén láthatók“ (Kıváry: Erdély épitészeti 

595



emlékei 83-84). Az utóbbi négyszögletes sáncait az 1875. térkép a várostól Ny-ra, 300 m-re az É-i 

parton tünteti fel (Gy 3: 556). 1358: Kykulleu, vicecastellanus de Kykulleu; 1379: Kykulleuuar; 

1393: Kykyllewar; 1507: castrum Kykellewwar; 1515: Kukulewar (1332-tıl Cs 5: 858-861). 1462: 

Dengelegi Pongrácz László birtoka (Km 59). 1468.VII.2.: Varga István kolozsvári polgárt 

kártalanítják azokért a javakért, amelyeket a Kykellewar-i várnagyok más tetteiért elvettek tıle 

(KmJkv 1814); 1497.IV.13.: Tatárlakai Miklós – Ştefan moldovai vajda nevében – tiltakozik 

amiatt, hogy Völcs lakói falujukhoz foglaltak Kykellewwar tartományához tartozó földeket és 

szılıhegyeket (3010); 1543.X.28., Gyalu: Ártánházi Bornemisza Boldizsár Szentlászlón (Ko vm) 

egy nemestelket és két jbt-t adományoz Temesvári Jánosnak, amiért Küküllıvárat megvédte Petru 

Rareş moldovai vajda ostromával szemben (4807). 1587: Kewkeolleo Vaar. – C. Pr: fl. 100. A: fl. 

26 (Dé 29). 1609 Gyalu: 18 die Decembris jött meg Keıkeıleıvar{r}ól az Úr mind pedig 

Asszonyom (Gyalu 456). 1642: Küküllıvár (Ve: Doc. X. 116). Várkastélya Apafi fejedelemé 

(1661–1690). 1733: Majoshegy, 1760–2: Magoshegy, 1805: Küküllı Vár. 1808: opp. Küküllıvár 

h., Kockelburg vel Kuckelburg g., Csetátye de Balte val. 1861: ≈ (oppidum), Kuchelburg, Csetatye 

de Balte. A beleolvadt Majoshegyével Kü (8). 1888: ≈ (Kockelburg, Cetate de Balte) KK 

Dicsıszentmártoni js (Je 462). 1913: Küküllıvár KK vm (Az). – 1909/19: Cetatea-de-Baltă, Kv, 

Kb, L 1634: r 1006; m, c (42). = Su 1: 134. 1202–1854. [35 B] 

Küküllıvármegye területén 1003 elıtt az erdélyi Gyula ill. gyermekei: Boja, Bonyha és Sarolt 

osztoztak (Gy). 1214 Rafáel küküllıi ispán (Er I. 72). 1302: C. Kukullu (An 1: 179, 180). 

1603.II. A Küküllı vármegyei nemesség névsora (EOE XVII. 397-398; Cs 5: 839-971. 

– Kü Várai és erısségei Cs 858-862: Bonyha: Szászbonyha (1495: castellum Bohnya); Küküllıvár 

(1332-–1515); Mikeszásza (1485: castellum in fine p-is Mykezaz); Újvár (1347: castrum (regis) 

Wywar –1503; rommaradványai Gógánváralja hr). 

– Kü Városai Cs 862-866: Bonya (1291–1502); Bolkács (1319–1500); Dicsıszentmárton (1278– 

1518); Mikeszásza (1268–1519). 

– Kü Helységei 862-901. : 141 hs. Kü Fıbb birtokosai 901-971. : 352 birtokos. 

1861: III. {th} Küküllımegye. Gyüléseit Dicsı-Szent-Mártonban tartja (7-9). 

Küküllıi fıesperesség – Archidiaconatus 1277.II.21.: Bertalan Kukullu-i fıesperes benne égett a 

gyulafehérvári székesegyházban (< 1309. An 2: 656). 

1300: Joannes archidiaconus de Kukullu (Gy 3: 556). 

1303: János magister Kykellew-i fıesperes, vajdai prothonotarius tövisi iktatáson (An 1: 463); 

1306: ≈ K-i fıesperes püspöki kancellár (93); 1307: ≈ (114). 1307.(VI.1.u.): ≈ Kvkullev-i fıesperes 

királyi udvari kancellár (173). 1310.III.20.: ≈ fehérvári prépost, udvari alkancellár, K-i fe (855). 

1314.XII.27. Szepes föld (Datum in terra Scepus). Kukulley János magister (An 3: 862). ... 

1317.XI.12. ( < 1312.XI.12.) : János magister küküllıi fıesperes (An 3: 395-396. közt). {1354 u.} 

küküllıi fıesperes Küküllei (Apród) János (1320–1393/4) krónikás, a köznemesség elsı öntudatos 

írója. 1363-tól notarius secretarius Lajos király haláláig. Chronicon de Ludovico rege : Küküllei 

János és a Névtelen Minorita krónikája, 1960. 

Nicolaus de Kapws (Hofmeister) {Fe vm-i Kiskapus} 1439: bécsi diák; 1454.X.9. királyi káplán és 

küküllıi fıesperes; 1455: királyi kancelláriai protonotarius (Dn 1774). 1460–1472: küküllıi 

fıesperes Zeréndi Miklós (KmJkv I. 876). 

Kis-Küküllıi szász dékánátus ~ káptalan 1308 Kukullu Minor káptalan (An 2: 499). 

Nagy-Küküllıi fıesperesség – Archidiaconatus 1309.III.28., Avignon: (Szász)Nádas egyház 

rectora a N-K-i fıesperesre panaszkodott census ügyben (An 2: 596). 

Nagy-Küküllıi szász dékánátus ~ káptalan - 1308 Kukullu Maior (An 2: 499). 1309 Kukullo Maior 

fıesperesség papjainak szentszéki követi idézése (551). Kukullu Maior dékánság is azonos 

képviselıt jelöl (602). 

596



Küküllıi Református Traktus ~ Egyházmegye x 

Küküllıi Unitárius Egyházkör x 

Kis-Küküllı vármegye 1876-tól (alapja Kü vm területe) (szh Dicsıszentmárton) járásai 1888 

(Je 33): 1. Erzsébetvárosi, 2. Dicsıszentmártoni, 3. Hosszúaszói, 4. Radnóti járás. 

Küküllılonka KK (1913) < Tótfalu Kü (1447). 

Küküllımezı Uh (Varság-DK) 1942/3: Küküllı-mezı (tk). 1954, 1956: Küküllımezı 

Székelyvarság tartozéka. – Poiana Tîrnavei = Su 2: 52. 1954, 1956. – 1974: c. Zetea {Zetelaka kzs. 

faluja É-ra} [25 C] 

Küllyes Hu (1808) < Kunestı. 

Kürpény Hu (Algyógy-ÉK) 1805: Kürpény. 1808: Kürpény ~ Kürpéncs (95). 1888: Kurpény 

Algyógyi js (Je 461). 1913: Kurpény Hu vm (Az). – 1909/19: Curpeni, Kurpeny, L 443: r 440 (61). 

= Su 1: 184. 1805, 1854. – 1974: c. Ceru-BăcăinŃi {Bokajfelfalu kzs faluja É-ra} [34 C] 

Kürpöd Újeh (Újegyház-K, Szentágota-D) 1332–3: Kyrchperch (Tr). 1373: Kirchpert, 1773–75: 

Kuchberg (Ub II. 408, 414). 1733: Kirchperg, 1760–2: Kürpıd. 1808: Kürpöd ~ Körpöd, 

Kirchberg, Kirprig (95). 1861: Körpöd, ≈, Kurpej Újeh (38). 1888: ≈ (Kirchberg, Chirper, 

Kirper) Sze Újegyházi js (Je 462). 1913: Kürpöd Sze vm (Az). – 1909/19: Chirpău, Kürpıd, 

Kirchberg, L 1506: r 411; n, c (45). > Chirpăr = Su 1: 143. 1332–1854. [36 C] 

Kuvy-07 Kürt székely ág (Km II. 962) 1505.II.17.: Esztergomi Székely Ferenc a Meggyes-nem 

Dudor és Kwrth ágán, valamint a Halom-nem Náznán ágán bírt három lófıségét zálogba adja 

Nagyernyei Székely Ferencnek (KmJkv 3340); 1505.VI.27.: Uı ugyanazokat eladja Csávási Erdı 

Miklósnak és Gergelynek (3363). 

Kürt * Te (Temesvár táján, Papd mellett) 1410: Gotthardus de Kwrth királyi ember 

Torontálmegyében; 1489: Gaspar de Kywrth birtokos Papd vidékén (Cs 2: 83. Kürti). – Su 2: 358. 

Kürtös Ar (Pankota-Ny) 1519: Kurteghaz, 1645: Kurtik, 1646: Kurták (Márki II/1. 238). 1808: 

Kurtics (94). 1851: ≈, Ar vm, 120 kath., 2360 óhitü, 35 zsidó lak., kath. és óhitü 

anyatemplomokkal. Határa sik és gazdag termékenységü; sok dohányt termeszt; marha- és 

juhtenyésztése nevezetes. Többen birják (Fé 2: 282). 1888: ≈ Aradi js (Je 461 & Kutas, Szent- 

Pál, Almás-Iratos és Sofronya psz). 1913: Kürtös Ar vm. « Kisszentpál, Kutas. 1920: határhelység 

vasúti határállomással. – 1909/19: Curtici, Kurtics, L 7642: r 5126; m, zs, szlovák (61). = Su 1: 

184. 1519–1913. [19 D] 

Küsmöd Uh (Korond-Ny) 1333: sacerdos de Kusmend, 1334: Busmend [: Kusmend] (Tr). 1566: 

Kwsmeodh, 1567: Kwsmod (SzO II. 200, 220). 1589: Vitezleo Kws Meodi Marton Gyeorgy Zent 

Egyeden {Vasasszentegyed} lakozo (Dé 19). 1602: Kismöd (SzO V.306). 1614: 70 családfı (Uh 

84). 1712: Küsmöd (SzO VII. 192). 1733: Kösmed. 1808: Kismöd ~ Kismed (85). 1861: Küsmöd 

Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 463). 1913: Küsmöd Uh vm (Az). 1935 tájáig 

dolgoztak itt virágos bútorokat készítı ácsok. – 1909/19: Kuşmed, K, L 680: r 53; m (100). 

Cuşmed = Su 1: 185. 1333–1854. – 1974: c. Atid {Etéd kzs faluja É-ra} [24 D] 

Kyrieleis Do: Kerlés. 

597



L. 

Lába * Csa (Szemlak-É) 1232: t. Laba. Egyik része Teka birtoka volt, másik része várföld, melyet 

II. Endre király adott Csák nb. Miklós ispánnak, s bár Béla herceg visszavette, II. Endre 1232-ben 

újra odaadta neki (Gy 1: 862). – Su 2: 361. 

Lábas Ar (Lippa-DK) 1477: Labasowcz Solymos vár 71. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 

1690–1700: Labosincz (Borovszky: Temes 63). 1808: Lábasincz, Labaschincz Te (95). 1851: 

Labasincz, Ar vm, 705 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. ... fı kincse roppant erdejében áll, 

mellyben nagy vadak is tanyáznak. Birja a királyi kincstár (Fé 3: 3). 1888: ≈ Te Lippai js (Je 463). 

1913: Lábas Te vm (Az). – 1909/19: LăbăşinŃ, Labasincz, L 680: r 664 (100). LabaşinŃ = Su 1: 

370. 1477–1851 {1913}. 1974: c. ŞiştarovăŃ {Sistaróc kzs faluja DK-re} [32 C, D] 

Lábfalva BSz (Dés-ÉK) 1325: p. Lanahaza, 1335: p. Lelhaza (Tr). 1366: Leelhaza (Kádár IV. 

549; Su 2: 361); 1405: v. Olachalis Lalfalwa, 1467: Ladfalwa, 1666: Lalffalva, cca 1703: Lámfalva 

(Kádár IV. 540). 1733: Lábfalva. 1808: ≈, Lelest (95). 1861: ≈ BSz (18). 1888: ≈ (Lelesty, 

Szelesci) SzD Dési js (Je 463). 1913: Lábfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Leleşti, Lf, L 597: r 411; 

szlovák, m (102). = Su 1: 356. 1405–1854. – 1974: c. Petru Rareş {Retteg kzs faluja ÉNy-ra} [13 

C] 

Laborfalva Hsz (Uzon-ÉK hrs a Feketeügy jp-i úton) 1600: Zenth Iwan et Laborfalva (SzO IV. 

145). 1805: Szent Ivány-Laborfalva. 1808: Laborfalva (95). *1819.III.8.: Berde Áron jogász, egy. 

tr, 1872–73: rektor (–1892.I.25., Kv). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Sepsi js (Je 463). Sepsiszentiván 

& Laborfalva: 1913: Szentivánlaborfalva Hsz vm (Az). & Laborfalvi Róza színésznı (Miskolc, 

1817–1886, Bp). – 1909/19: Sântion-Lunca, Szentivánlaborfalva, L 940: r 159; m (158). 

Sîntionlunca = Su 2: 135. {Szentiván adataival.} 1600–1854. [37 D] 

Labodás TA (Torda-É) 1956: Labodás Ploszkos tartozéka volt. – Lobodaş = Su 1: 361. » Ploscoş. 

Lacfalu Sza (Felsıbánya-D hrs) 1566: Laczfalwa, 1688: Latz-falu (Maksay: Urbáriumok 624, 

631). 1808: Laczfalu ~ Loczafalu, Sisesti (95). 1851: Láczfalu, Sya vm, 3 r. (kath.), 714 g. kath. 

lak. s anyatemplommal. Mezejök szük, s ezen is szénát termesztenek; erdejök kevés. F. u. a kamara 

(Fé 3: 4). 1888: Laczfalu (Seseusty) Sza Nagybányai js (Je 463). 1913: Lacfalu Sza vm (Az). – 

1909/19: Şişeşti, Lf, L 956: r 945; zs (174). = Su 2: 174. 1566–1851. [13 A] 

Lacház KSz (Kapnikbánya-DNy) 1543: Lachkonia, 1566: Laczkonya, 1650: Laczkina (Kádár IV. 

544). 1733: Leczkény, 1750: Leczkie. 1808: Laczkonya Kıv (95). 1888: ≈ (Laczkijá) SzD 

Magyarláposi js (Je 463). 1913: Lacház SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Leschia, 

Lh, L 551: r 541 (103). > Lăschia = Su 1: 354. 1543–1913: Lacháza (H). 1974: c. Copalnic 

Mănăstur {Kápolnokmoostor kzs faluja ÉK-re} [13 A] 

Laczkány * Te (Karánsebes táján, Delényes mellett) 1433: Laczkan, 1447, 1448: Lachkaan, 1475: 

Lachkan in districtu Sebes in comitatu Themes (Cs 2: 48). 1433: ≈, ... 1495, 1559: pr. ≈ (Pesty: 

Krassó II/1. 307; Csáky 577). – Su 2: 350. { Delényes mellett Latcan ~ LeŃcan határrész ırzi 

emlékét} 

Lackod Kü (Dicsıszentmárton-ÉK) 1414: p. Lachkod; 1426: Laczkod. Haranglábi, Jakabfi, 

Lengyel, Kemény s más birtokosé (Cs 5: 886). 1448.XII.22.: Lachkod Haranglábi, Lengyel és 

Kemény-birtok (KmJkv 640); 1459.VII.9.: Laczkod-on Gyerımonostori Kemény rb (1364); 

1469.III.3.: Laczkod-on Szentpáli rb (1848); 1486.VI.1.: Vesszıdi Pongrác Laczkod birtokbeli 

örökös részeit zálogba adja Vizaknai Ferencnek (2585); 1493.V.23.: Szentpáli István frater, a 

váradi ferences kolostor lakója Laczkod birtokbeli ısi részeit atyafiúi szeretetbıl Hosszúaszói 

Ferencnek és Mártonnak adja (2865); 1530.IX.26.: Laczkod-on Haranglábi rb (4320). 1733: 

Leszkudu, 1750: Laszkud, 1760–2: Laszkut. 1808: Laczkod (95). 1861: Laczkod, Leszkud Kü (8). 

1888: ≈ (Laczkód, Leszkud, Lescudu) KK Radnóti js (Je 463). 1913: Lackod KK vm (Az). – 

598



1909/19: Lăscud, L, L 750: r 720 (101). = Su 1: 354. 1414–1854. – 1974: c. Ogra {Marosugra kzs 

faluja DK-re} [23 D] 

Lacunás Te (Detta-DK, az Oravicabányai úton) 1717: Lazumnasch; 1761, 1783: Lasonash 

(Borovszky: Temes 63). 1808: Laczunás (95). 1851: ≈, Te vm, hegyes-völgyes vidéken, 1025 n. e. 

óhitü lak., s anyatemplommal. ... Birja Sztojanovics János (Fé 3: 4).1913: Lacunás Te vm Verseci 

js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: LăŃunaş, L, L 1000: e 852; m, n (101). = Su 1: 354. 1717– 

1851. – 1974: c. Jamu Mare {Nagyzsám kzs faluja DK-re} [42 C] 

Ladamér (Gy 2: 171) ld. Szászföld, Szeben szék 

Ladamér Sze (Vizakna-É, a Viza bp-i úton) {....} Ladamer {....}. 1320: Ladamerteluke, 1326: p. 

Ladomateluke, 1331: Lodomasteluk, Lodomateluk (Tr). 1392: Ladamas, 1394: Ladamos (Ub III. 

38, 103). 1750: Lamnas, 1805: Ladámos. 1808: Ladamos, Lamnos AF (95). 1861: ≈ AF (6). 1888: 

≈ (Ladendorf, Lamnes) AF Kisenyedi js (Je 464). 1913: Ladamos AF vm (Az). – 1909/19: 

Loamnăş, L, Ld (Ladmesch), L 332: r 311 (104). Loamneş = Su 1: 361. 1320–1854. [35 D] 

Ládnok Fe (Gy 2: 171) ld. Pókafalva. 

Ladóc Hsz (Kovászna-DNy) 1578.XI.29.: Ladocz ekkor Lisznyóhoz tartozott (SzO V. 115). 1968: 

Ladóc Bárkány kzs faluja 5 km; 1969 L 660 (Kovászna megye, 1969). – LădăuŃi = Su 1: 353. 1954. 

– 1974: c. Barcani {Bárkány kzs. faluja ÉNy-ra} [38 C] 

Ladomér Za 1241 e: a váradi káptalan birtoka (Gy 1: 685. Várad). 

Lagud * Kr (Sarmaság-DNy) 1259: v. Lagud ~ Lagwd. Lagud falu s mellette Káta nb. „Ábrahám 

földe“ 1259-ben a somlyói uradalom határosa ÉNy-on Maladé, Újlak és Gyırtelek közt, a Kraszna 

bal partján. A Kárászteleki patak torkolatánál fekhetett (Gy 3: 516). – Su 2: 361. 

Lahás hegy 1808: mons Lahás Csikszék (95). 

Lajosfalva 1. Be (Óradna-ÉK, az Aranyos-Beszterce j. p.) 1861: Ludvigsdorf Na (26). 1888: 

Lajosfalva (Karlibova, Kirlibaba, Ludvigsdorf) BN Óradnai js (Je 464). 1913: Lajosfalva BN vm 

(Az). – 1909/19: Cârlibaba (Cârlibav), Lf, Ld, L 513: r 110; n, zs (38). > Cârlibaba Veche > 

Cîrlibaba = Su 1: 156. 1909. [14 B] 

Lajosfalva 2. BN (Lajosfalva-D, az Aranyos-Beszterce b. p.) 1913: Radnalajosfalva BN vm 

Óradnai js (Az). – Cîrlibaba Nouă = Su 1: 156. 1913. [14 B] 

Lajosvölgyihuta Sza (Avasújváros-ÉK, a Técsıi úton) 1909: Lajosvölgyi huta Avasújfalu 

tartozéka (Su). Lajosvölgyi Huta6: Nepomuki Szent János-templom, b: V.16. (RKNt 1999). – 

1909/19: Huta, Lajosvölgyihuta, &, v. Certeze (92). > Huta Certeze = Su 1: 299. 1909. > Huta- 

Certeze [2 D] 

Lak Do (Gy) : Feketelak. 

Lakostelek * Fe (Marosgezse táján) 1291: t. Lokusteluke; 1358: Lakos ~ Lakus. Az erdélyi 

káptalan 1291-ben átadta Csúcsi Makó fia Miklós ispánnak. A vm É-i részén kereshetı, ahol 

Makóék birtokoltak (Anya, Csúcs, Gomboc, Makótelke stb.) 1358-ban Lakos birtokot Laaz mellett 

sorolják fel; ez ma Lazie hegynév Marosgezse DNy-i határán (Gy 2: 171). 

Lakság Bi 1851: ... melly vidék alatt értetik a Rézerdı napnyugoti széle a Berettyó felé öt egész 

helység határán elterjedve (Fé 1: 146. Bogdán-Szovárhegy). Almás a Lakságon, ... (Fé 1: 21). 

{Almás: Szalárdalmás} 

Lakulya * Hu (Hátszeg-DNy, Szkej, Kriva hs-gel együtt) 1480: p. Lakwlya in d-u Ha.; 1518: p. 

Lakwra in d-u Ha. Demsusi ~ Morsinai, D. Árka-birtok (Cs 5: 105). – Su 2: 361. 

Lalánc Kr (Lippa-K, a Maros b. p.) 1585: Lalosch, 1596: Lalesocz, 1717: Lalesincz (Pesty: Krassó 

II/1. 309). 1808: Lalasincz, (i) Lalashince (95). 1888: ≈ KrSzö Marosi js (Je 465). 1913: Lalánc 

599



KrSzö vm (Az). – 1909/19: LălăşinŃ, Lalasincz, L 1439: r 1396; zs, n (101). LalaşinŃ = Su 1: 351. 

1585–1913. 

Lalfalva * Za (Borosjenıtáján) 1406, 1409: Lalfalua Egregy várához tartozott (Cs 1: 722). − Su 2: 

361. 1406−1409 Lalfalua villa sclavonicalis [: Olahalis] 

Lámkerék Se (Szászsebes-É hrs) 1308: Miklós Lanchenrukindorf, Lanchnrukiindorf-i plébános 

(An 2: 499). 1309: Lanchrukindorf, 1330: Lancruk, 1336: Lanchruch (Tr). 1402: Langkerek (Ub 

II. 269). A XV. században menekülı délszlávok („bolgárok“) települnek ide; ezek utóbb 

elrománosodtak. 1488: Lanckendorf (Berger 52). 1526/40: Langendorf (Scheiner 82). 1587: 

Lankerek. – E: fl. 12. {A -} Ill. Princeps magn. dom. Ioanni Galffy integram perpetuo contulit a 

(a: Alatta más kézzel: Stephanus Caroly possidet). Dé 25). 1644: Lámkerék (Amlacher). 1733: 

Lánkreny, 1750: Lamkren. 1808: Lamkerék, Langendorf ~ Lantendorf, Lanker (95). 1861: 

Lámkerék, Langendorf, ≈ Sebes (36). 1888: ≈ (Langendorf, Lankram, Lankrem) Sze Szászsebesi 

js (Je 465). 1913: Lámkerék Sze vm (Az). – *1895.V.9.: Lucian Blaga költı, író (–1961, Kv); itt 

temették, május 9-én; sírszobra R. Ladea alkotása. 1909/19: Lancrăm, L, Ld, L 1783: r 1755 (101). 

= Su 1: 351. 1309–1854. 

Lampert KSz (Csánki) : Lompért Kr. 

Lanahaza BSz (Su) : Lábfalva. 

Lanbószeg * Te (Csák mellett) 1478: pr. Lanbozegh Csáky-birtok (Cs 2: 48). – Su 2: 361. 

Láncz Za (1808) < Lavocsafalva (1439). 

Lándor AF (1913) < Nándorlaka. 

Landskrone Sze (Talmács mellett) 1370: castrum nostrum (regis) Lanchkron, 1376: castellanus de 

Lanzcron, 1378: castellanus de Landscron; 1424, 1432: Landescren (Ub II. 359, 449, 481). – Su 2: 

361. Lanchkron. 

Langenfeld Szö (1808) : Néramezı KrSzö. 

Lankás Bi (Belényes-É) 1692: Lunkaspri (Mezısi 102). 1808: Lunkány, Lunkaszprie (100). 1851: 

Lunkaszprie, igen hegyes, erdıs vidéken: 375 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Van egy patakja 

Ro nevü, s télen egy meleg forrás-vize (Fé 3: 51). 1888: ≈ Bi Magyarcsékei js (Je 481). 1913: 

Lankás Bi vm (Az). – 1909/19: Luncasprie, Lunkaszprie, L 965: r 837; m, zs (106). = Su 1: 368. 

1692–1913. – 1974: c. Dobtreşti {Bihardobrosd kzs faluja K-re} [21 A] 

Lankoj 1. Za 1. (Brád-D hrs) 1439, 1441, 1445: Felsew Lankoyh, Also-Lonkoi Világos várhoz 

tartoztak. 1525: Lonkwy (Cs 1: 738). 1733: Alsó-Laczkoj, 1750: Also-Lunkoj, 1760–2: Lunkoi 

inferior. 1808: Lunkoj (Alsó-), Lunka de dzsosz (100). 1876-tól Hu vm. 1888: Alsó-Lunkoj Hu 

Brádi js (Je 206). L 1910: 714 (r); 1956: 863 (Le). 1913: Alsólunkoj Hu vm (Az). – 1909/19: 

Luncoiul-de-jos, Al, L 644: r 633 (106). = Su 1: 368. 1439–1854. > Luncoiu de Jos [33 B] 

Lankoj 2. Za 2. (Brád-DK) 1439: Felsew-Lankoyh, 1525: Lonkwy. Világosvár tartozéka volt (Cs 

1: 738). 1733: Felsı-Loszkovény, 1750: Felsı-Lunkoj, 1760–2: Fel Lunkoj. 1808: Lunkoj (Felsı-), 

Lunka de szusz (100). 1876-tól Hu vm. 1888: Felsı-Lunkoj Hu Brádi js (Je 323). 1913: 

Felsılunkoj Hu vm (Az). – 1909/19: Luncoiul-de-sus, Fl, L 740: r 733 (106). = Su 1: 368. 1439– 

1854. > 1974: Luncoiu de Sus c. Luncoiu de Jos {Alsólunkoj kzs faluja DK-re} [33 B] 

Lapád 1. Fe 1. (Enyed-KDK 10 km) 11 honfoglaláskori sír Árkok köze nevő határrészen, a 

Gorgán és Vár nevő hegyek között (1905, Bodrogi János és Fogarasi Albert enyedi tanárok tárták 

fel). ^1023: Gizella királyné, István király hozzájárulásával, az erdélyi részekben fekvı Lapat 

birtokot a bakonybéli Szent Móric-monostornak adományozza (Er I. 1). [1030–38]: v-m Lapath; 

1177: v. Lapad; 1316: p/v. ≈; 1332–5: Michael sacerdos de Lapad, Pertus ≈. A bakonybéli 

monostor régi adományokat összeíró XVI. századi registruma szerint Gizella királyné adta a béli 

apátságnak, melyet I. István király alapított. Hajdani királynéi birtoklást igazol a felette elterülı 

„Asszonynépe“ (tk. 'királyné népe') neve, melynek Fugaddal közös 1177-i metálisában említik 

600



Lapád falut is. Lapád határa ekkor Bagó területét is magában foglalta, mert e két birtok utóbb 

együtt járt. 1296-i oklevélbıl kiderül, hogy ekkor már Lapád és Bagó a budai káptalan birtoka volt, 

s a Szentkirályi nemesek zaklatták birtokában a prépostságot (Gy). 1316. IV. 18.: Laapad ~ 

Lapad. Amikor L-ot a budai káptalannak visszaadták, Buken fia Péter magister e birtok felét, 

amelyet tartott, a budai káptalan nevében és helyett a jelen levı Benedek csanádi püspönek 

visszaadta (An 4: 263. K:-). 1316.IX.10., Temesvár: Károly király udvari bírósága elıtt Péter 

magister bevallást tesz: Lapad korábban tartott felét visszaadja. A király Lapad felét a budai 

egyháznak visszaállítja (An 4: 319. K:-). 1317: Lapath. A Budai káptalan eladja Damyan nb. 

Buken fia Péter magisternek, s általa testvéreinek és fiainak. Hj: Sámson fia István Bece faluja, 

Scentkeral falu és az odavaló nemesek faluja, Chumburd-i .... fiainak [Ba]gow földje, Haperthon, 

Azunnepe és Fugad falvak (An 4: 501, 516. K: Györffy, Sz 1983. 1127-9; Jakó–Manolescu 7/A). 

Papja 1332 I: 3 gs, 1333 I: 10, 1334 II: 10, 1335 I: 10 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 171). 

1519.IV.19.: Szf-i Mikola István fe: Ádámosi Horváth Gáspár leánya: Katalin lapádi részét 75 

arany Ft-on zálogba adja Háportoni Forró Tamásnak (KmJkv 3721). 1587: Lapad. – E: fl. ---. A: 

fl. 8 (Dé 21). 1635 Albis (Hsz): Torjai István (gyalogkatona) Lapadon Beldjek jobbágya (SzO). 

1733: MagyarLopád, 1760–2: Magyar Lapád. 1808: Lapád (Magyar-) h., Lopádea unguraszká val. 

1861: M-L AF (6). 1888: M-L (Lepágyeá, Lopadia) AF Nagyenyedi js (Je 486). 1913: 

Magyarlapád AF vm. # Molnár József: Várhegy alatt, dombok között Magyarlapád. Adatok 

Magyarlapád község és a magyarlapádi református egyházközség történetéhez. Kv 1999 ERefEhk. 

Tejfeldolgozó üzemérıl 2004.VIII.27. Duna Tv. – 1909/19: Lopadea-ungurească, Ml, L 899: r 34; 

m (104). > 1956: Lopadea Nouă = Su 1: 362. 1202–1854. [35 A] 

Lapád 2. Fe 2. (Enyed-É, Miriszló-Ny hrs) 1299: p./v. Lapaad; =: t., fl. Lapad. A gyulafehérvári 

káptalan birtoka; ennek enyedi uradalmával együtt határolták körül. Miriszló határosa (Gy 2: 171). 

1499: Olahlapathi (Iczkovits 58). 1733: Lapad, 1760–2: Oláh Lápad. 1808: Lapád (Oláh-) h., 

Lopádea ruméneszká val. 1861: O-L AF (6). 1888: O-L (Lopágye) AF Nagyenyedi js (Je 552). 

1913: Oláhlapád AF vm (Az). – 1909/19: Lopadea-română, Ol, L 697: r 686 (104). > 1956: 

Lopadea Veche = Su 1: 363. 1296 {?}, 1499–1854. [22 D] 

Lapadure psz (t) Gilád Te (Je 466). 

Laphegy Sza (Krasznabéltek-K) 1424: Laphegh (Cs 1: 479). 1424: v. valahalis Laphogh. A 

Dráfiak XV. század eleje táján keletkezett román faluja (Maksai 166). 1648: Lophagy (Makkai 

405) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Lophágy, Kuza (98). 1851: ≈, Sza vm, 305 g. kath. lak. fil 

templommal. Sovány szántóföldekkel, szép és nagy bikkes erdıvel. F. u. gróf Károlyi (Fé 3: 38). 

1888: Lophógy (Cutia) Erdıdi js (Je 477). 1913: Laphegy Sza vm (Az). – 1909/19: CuŃa, 

Lophágy, L 405: r 391 (62). = Su 1: 183. 1424–1913. – 1974: c. Socond {Nagyszokond kzs faluja 

DK-re} [12 A] 

Lapistya (Gyalu-Ny, Dongó-D, a Meleg-Szamos b. p. köz.; 1090 m) 1666: Lapistya 

(Siebenbürgen, 1993. 90). 1805: Lapista. 1861: Lapistya Ko (13). 1888: ≈ Ko Gyalui js (Je 466). 

1913: Felsıszamos Ko vm (Az). – 1909/19: Lăpuşteşti, L, L 327 ort. r (101). 1936/39 tk: 

Lăpuşteşti = Su 1: 354. Lăpuşteşti (greşit Lăpuşeşti), {Emiatt? hibás betőrendben!} 1805–1854. – 

1974: c. Rişca {Roska kzs faluja DK-re} Gyalui-havasok 1999. tk: Lăpuşteşti / Felsıszamos. {Tıle 

É-ra 1936/39. tk: I. G. Duca nevő hs; ott a Gy-h 1999. tk-en nincsen település.} [22 A] 

Lápos 1. BSz 1. (Dés-É, a Lápos vize partján) 1291: p. Lapus (Tr). 1315: t/p. Lapus. Károly 

király elıtt Dénes fiai: Tamás és István magisterek, a székelyek comesei tiltakoznak, hogy a 

Szolnok vm-i örökölt Lapus f/b-t aranybányával és összes tartozékával (Munusturzeg, Kozarwar, 

Vrbou, Bogath, Mana) László volt erdélyi vajda mostanáig elfoglalva tartotta. A király hő 

szolgálataikért visszaadja nekik, s mindenkit tilt Dénes fiainak zaklatásától (An 4: 109). 1393: 

aurifodina et urbura in Lapus (Kádár V. 5). 1500.II.13.: Bánffy János és Imre az ıket örökjogon 

illetı Josyplapos és tartozékai: Alsószıcs, Borkút, Macskamezı, Dánpataka és Rohi birtok felét 

1500 arany Ft-ért eladja István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak, akiket csicsói várnagyuk: 

Péter képviselt (KmJkv 3126); 1502.XI.25.: districtus Lapws (3261); 1505.IX.24.: ... in pertinentiis 

et districtu de Lapos (3375). 1553: Magyarlapos, 1598: opp. Magyar Lapos (Kádár). 1733: Magyar 

601



Lápos, 1750: Lapusu. 1808: Lápos (Magyar-) ~ Iosiplápos, Láposu-ungureszk (95). 1861: M-L 

BSz (19). *1866.XII.29.: Kovács Dezsı tanár, író, szerkesztı, 1910–33 a Kolozsvári Ref. 

Kollégium igazgatója (–1935.VI.17., Kv). 1888: M-L (Lapusu ungureszk) SzD Magyarláposi js 

szh, ház 389, L 1921 (Je 486). 1913: Magyarlápos SzD vm (Az). – 1909/19: Lăpuşul-unguresc, 

Ml, L 2451: r 542; m, zs (101) > Tîrgu-Lăpus = Su 2: 196. 1291–1854. > Tîrgu Lăpuş [13 A] 

Lápos 2. BSz 2. (Magyarlápos-ÉK) 1505: Lapos, 1548: Olah-Lapos, 1616: Oláh-Lápos (Kádár 

V. 32). 1662: Oláhlápos (Ve: Doc. XI. 23). 1750: Ola Lapos. 1808: Lápos (Oláh-), Láposurumunyeszk 

(95). 1861: O-L BSz (19). 1888: Oláh-Lápos (Lapusu rumonyeszk) SzD 

Magyarláposi js (Je 552 & Rójahóda (Poduruoji) bányatelep). 1913: Oláhlápos SzD vm (Az). – 

Lăpuşiu Românesc, în 28 mai 1865 (Retegan). 1909/19: Lăpuşul-românesc, Ol, & Păduroi 

(Rojahida), L 2796: r 2502; m, zs (101). > Lăpuş = Su 1: 353. 1505–1854. [13 A] 

Lápos 3. Sza/KSz (Nagybánya-DNy, a Lápos b. p.) 1405: Magyarlapus, 1470: Magyarlapoos, 

1475: Lapws. Vámhely és népes helység volt; 1475 körül 45 Ft évi adót fizetett (Cs 1: 559). 

1469.VI.26.: Lapus. Györgyfalvi Henke (ds) László Láposért (Sza vm) pert folytatott Gyf-i Henke 

Jánossal (KmJkv 1895). 1744: Miklósvári S. János, gr. Teleki Mihály "Hagymás Láposi Udvari 

Papja és a N. Bányai Ven. Tractusnak mostani Seniora", Sz. Jakab [VII.] Hav. 5. napj. Teleki Jósef 

Urfi temetésén "prédikállott, Kolosváratt a külsı Magyar Utzai Templomban" (Jákobnak Josefet 

ohajto Siralma ... Kv 1745). 1760–2: Hagymás Lápos. 1808: Lápos (Hagymás-) Kıv (95). 1888: 

H-L (Lapusel) Sza Nagysomkúti js (Je 359). 1913: Hagymáslápos Sza vm (Az). – 1909/19: 

Hăşmaş-Lăpuş, Hl, L 1290: r 927; m, zs (87). > Lapuşel = Su 1: 353. 1760–1854. – 1974: c. Recea 

{Lénárdfalva kzs faluja DNy-ra} [12 B] 

Láposbánya 1. BSz (Magyarlápos-ÉK) 1315: t. Lapus, 1390: districtus Lapus, 1630: Lapos- 

Banya (Kádár IV. 549). 1808: Láposbánya (96). 1861: Oláh-Lápos-Bánya BSz (19). 1888: Oláh- 

Láposbánya (Bajucz) SzD Magyarláposi js (Je 552). 1913: Erzsébetbánya SzD vm (Az). – 

1909/19: BăiuŃi, Olb, L 1235: r 404; m (12). = Su 1: 62. 1315–1913. [13 A] 

Láposbánya 2. Sza (Nagybánya-ÉNy hrs) A megszállás az 1231 és 1300 közti idıre esik ... 1300- 

ban Lápos már a Kaplony-nemzetség birtokában van. Utóbb a Móric-család és örökösei 

uradalmába tartozott az egész középkoron át. 1490: Totfalu cum fodinis et mineris auri et argenti 

Laposbanya appellatis (Maksai 166). 1490: Laposbanya; 1493: Lapys Banya. Részben Szinér 

várához tartozott arany- és ezüstbányáival, részben Nagybánya városé volt (Cs 1: 479). 1808: 

Laposbánya Sza (96). Kisboldogasszony-templom, b: IX.8. (RKNt 1999). 1851: Lápos-Bánya, Sza 

vm, 223 római, 748 g. kath., és 26 evang. lak., a Handalt is ide számitván. Mind a két felekezetnek 

van temploma és papja. A lakosok nem földmivelésbıl, hanem kézimunkákból, szekerezésbıl, 

bányászságból, szénégetésbıl keresik élelmöket. A Lápos pataka stompokat, kohfúvókat, 

malomkerekeket hajt, s benne a hegyek közt sok pisztráng fogatik. F. u. 2/3 a gr. Károlyi ház, 1/3 

Nagy-Bánya városé, de kevés jövedelmet vesznek be (Fé 3: 12). 1888: Láposbánya (Baiczae) Sza 

Nagybányai js (Je 466). 1913: Láposbánya Sza vm (Az). – 1909/19: BăiŃa, Lb, L 1158: r 744; m, zs 

(12). = Su 1: 62. 1334–1851. – 1968: c. TăuŃii-Măghruş {Misztmagyarós kzs faluja} [12 B] 

Láposbánya Huta Sza (Láposbánya mellett) Nepomuki Sz. János-templom, b: V.16. (RKNt 1999) 

Lápos mente: a Szamosba ömlı Lápos folyó felsı völgye. Nagyobb magyarlakta falvai 

Magyarlápos és Domokos (K. L. 138). 

Laposnak Hu (Jófı-K hrs a Maros bp-i úton) 1491: p. Laposnak et Alsolaposnak. ¤Déva vár 

tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 5: 105). 1733: Laposnyak, 1750: Lepusnik, 1760–2: Lapusnyák. 

1808: Lapusnyak, Haldorf, Laposnyak (96). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ (Lapusnyik) Hu Marosillyei 

js (Je 466). 1913: Lapusnyak Hu vm (Az). – 1909/19: Lăpuşnic, L, L 619: r 547; m, n (101). = Su 

1: 354. 1491–1854. + 2: 289. Alsolaposnak. – 1974: c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} [33 D] 

Laposnik * Ar (Kapronca közelében) 1440: Lvposnik, 1477: Loposnyk Solymos vár 20. tartozéka 

volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 364. 

602



Laposnok 1. Te~Kr (Lugos-É) 1416: Laposnok köznemes nevében (Cs 2: 48). 1440: Lvposnik, 

1477: Loposnyk, 1717: Loboschnik (Pesty: Szörény II 292). 1808: Lapusnik (96). 1851: ≈, Kr vm, 

8 kath., 412 óhitü lak., s anyatemplommal. Birja D'Ellevaux (Fé 3: 12). 1888: ≈ KrSzö Bégai js (Je 

466). 1913: Bégalaposnok KrSzö vm (Az). – 1909/19: Lăpuşnic, Lapusnik, L 522: r 504 (101). = 

Su 1: 354. 1416–1913. – 1974: c. Bara {Barafalva kzs faluja K-re} [32 D] 

Laposnok 2. Szö (Bozovics-DNy hrs) 1540: Lapusnik (Pesty: Szörény II. 292). 1808: Lapusnik, 

Lapuschnik (96). 1888: ≈ KrSzö Bozovicsi js (Je 466). 1913: Nagylaposnok KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Lăpuşnic, Lapusnik, L 2108: r 2100 (101). Lăpuşnicul Mare = Su 1: 354. 1540–1913. > 

Lăpuşnicu Mare [54 B] 

Laposnok 3. Szö (Herkulesfürdı-ÉNy) 1603: Kis Lapusnik, Lapusniczel; 1774: Lapusnicza 

(Pesty: Szörény II. 292). 1808: Lapuschnicsel (96). 1888: Lapusnicsel KrSzö Teregovai js (Je 

466). 1913: Kislaposnok KrSzö vm Bozovicsi js (Az). – 1909/19: Lăpuşnicel, L, L 932: r 921 

(101). = Su 1: 354. 1603–1913. [43 C] 

Laposnya MT (Beszterce-K, a Görgény-völgy utolsó települése) 1909: Laposnya Libánfalva 

tartozéka. – 1909/19: Lăpuşnea, Laposnya, & v. Ibăneşti (101). > Lăpuşna = Su 1: 354. 1909. – 

1974: c. Ibăneşti {Libánfalva kzs. faluja} [24 B] 

Lápospataka SzD (1913) < Disznópataka BSz. 

Lápos-vidék 1502, 1505: districtus Lapos (Km II. 963) : Magyarlápos vidéke. 

Lapugy 1. Hu 1. (Jófı-DNy) 1439: Lapugh, 1491: p. Lapwg, Alsolapug. 1506: Lapogh. 1526: p. 

Lapwg superior et inferior. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka. 1439: Lapugyi Balán; 1506: 

Lapogyi Bár György Jófı vidéki nemesek (Cs 5: 106). 1601: Also Lapwgy (Ve: Doc. VI. 370). 

1733: Alsó-Lápos, 1750: Also-Lapuds, 1760–2: Also-Lapugy. 1808: Lapugy (Alsó-), Unter- 

Lappendorf, Lapusul de szusz {!: zsosz} (96). 1861: A-Lapágy Hu (20). 1888: Alsó-Lapugy Hu 

Marosillyei js (Je 206). L 1910: 340 (r); 1956: 311 (Le). 1913: Alsólapugy Hu vm (Az). – 1909/19: 

Lăpugiul-de-jos, Al, L 343 ort. r (101). = Su 1: 353. 1439–1854. > Lăpugiu de Jos [33 C] 

Lapugy 2. Hu 2. (Jófı-DNy) 1491: Lapwg. 1526: p. Lapwg superior. ¤Déva vár tartozéka, Jófı 

vs birtoka (Cs 5: 106). 1601: Felsö Lapugy (Ve: Doc. VI. 370). 1733: Felsö-Lápos, 1750: Felsı- 

Lapudcs, 1760–2: Felsı-Lapugy. 1808: Lapugy (Felsı-), Ober-Lappendorf, Lapusul de szusz (96). 

1861: F-L Hu (21). 1888: F-L (Lepugy din szusz) Hu Marosillyei js (Je 323).1913: Felsılapugy 

Hu vm (Az). – 1909/19: Lăpugiul-de-sus, Fl, L 1241: r 1240 (101). = Su 1: 353. 1439–1854. > 

Lăpugiu de Sus [33 C] 

Lapupatak Ko (Egeres-ÉK; 342 m) 1521, 1523: p. Lapwpathak. ¤Almás vár tartozéka (Cs 5: 

373). 1652-tıl Gyalu tartozéka. 1733: Lapo, 1750: Lapupatak, 1760–2: Lapustpatak. 1808: 

Lapúpatak, Lépu (96). 1861: Lapupatak Ko (13). 1888: ≈ (Lapu, Lepu) Ko Almási js (Je 466). 

1913: Lapupatak Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Lăpuu, Lp, L 429: r 419 (101). > 1929: 

Lapu : Ruginoasa, L 470, H{Vá}: Şorecani 10 km (AnR). = Su 2: 87. 1521–1854. – 1974: c. 

Cuzăplac {Középlak kzs faluja DK-re} [22 A] 

Lapus * Me (Erzsébetváros-D, Váldhid táján) 1349: terra Lapus vocata (Tr). – Su 2: 361. 

Lárga BSz (1861) : Tágfalva. 

Lászlófalva * Te (Temesrékás táján) 1473: Lazlofalwa Cseri vára tartozéka (Cs 2: 12). 

1473.VIII.30.: Lazlofalwa Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: Laczlofalwa 

Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). – Su 2: 362. 1473. 

Lászlóháza 1. * Bi 1374: v. walachalis Lazlouhaza (Jakó 357). – Su 2: 362. {Urszáddal együtt 

említik} 

Lászlóháza 2. * Kr (Ermény körül) 1323: p. Lazlauhaza. Az erményi uradalom része (1323); e 

körül kereshetı (Gy 3: 490). 1334: Laslohaza (Cs 2: 104). – Su 2: 361. 

603



Lászlóvára Szö (Újmoldova-D, a Duna-parti úton) 1850 {Su}; 1909: Coronini, Koronini (Su). 

1913: Lászlóvára KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – 1909/19: Coronini, K, L 901: r 872 (55). 1964: 

Pescarii = Su 2: 35. 1850, 1909, 1913, 1964. > 1974: Pescari [54 A; L] 

Lászó 1. * Ar (a Maros b. p.) 1597: Lazo (Pesty: Krassó II/1. 311). – Su 2: 362. 

Lászó 2. Hu (Jófı-Ny, a Marostól D-re) *1448: Lászai János gyulafehérvári fıesperes (–1523); 

megírta saját sírversét latinul (M. ir. t. I. 184). 1491: p. Lazo. ¤Déva vár tartozéka, Jófı város 

birtoka (Cs 5: 106). 1733: Lászó, 1750: Laseu, 1760–2: Laszó. 1808: László (96). 1861: Laszszó 

Hu (22). 1888: Lászó (Lasszó, Laszod, Leszeu) Hu Marosillyei js (Je 467). 1913: Laszó Hu vm 

(Az). – 1909/19: Lăsău, Laszó, L 458: r 436; m (101). = Su 1: 354. 1491–1854. – 1974: c. Lăpugiu 

de Jos {Alsólapugy kzs faluja É-ra} [33 C] 

Latabár * Bi (Várad-Hegyközcsatár-É, a Csatárról Szalárdra vivı úton) 1221: vir militaris 

nomine Latibar, 1266: t. Latybar (Tr). 1272–90: v. Lathabar; 1291–4: v. Latabar. Geregye nb. Pál 

fia Miklós vajda birtoka volt, akitıl kártétel miatt IV. László király elkobozta és a váradi 

káptalannak adta. A falu 1291–4 között a második alkalommal 15 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 

1: 638). XIII: Lathabar (Cs 1: 615). 1808: pr. Latabár h. Hnt. 13: Latabárpuszta. – Su 2: 361. 

Latybar. 1221–1828. 

Latina Villa : Villa Latina Fe (1231) : Voldorf (> Dombos NK). 

Latina Villa : Villa Latina Inferior Be (1432) : Aldorf (Alsóaldorf). 

Latinorum Villa Bi : Olaszi. 

Latorvár * Fe (Metesd-É) 1299: supra Laturwar. A fülesdi uradalom határpontja Igen felé a 

hegygerincen az erdıhatárnál. Kérdéses, hogy állt-e az Árpád-korban használatos vár rajta. 

Metesdtıl É-ra kereshetı (Gy 2: 172). 

Latorvár * {Fe} 1407: castellanus de Latorwar; 1419: castrum Lotherwaar, Loteruaar; XV.v: 

Lotorwar (Ub III. 425, IV. 83). – Su 2: 361. {Talmács és Verestorony mellett} 

Látrány * Csa (Pécska-ÉÉNy) 1333: Michael (sacerdos) de Latrian. 1421: Latoryan. Papja 1333: 

3 gs pápai tizedet fizet. 1421-ben mint a csanádi püspök régi faluját erısítik meg a pöspök 

birtokában. 1757, 1762: Latrány Pécska pusztája; 1764. tk: Latrány (Gy 1: 863). 1421: Latoryan 

(Cs 1: 699. Latorján). 1474: Latorian, 1561: Luatoryan, 1647: Latran, 1757: Latrany, 1764: 

Latrotai (Borovszky: Csanád II. 329). – Su 2: 361. 1333–1764. 

Laurentii Villa Do : Lırincfalva. 

Lavocsafalva Za (Körösbánya-ÉNy) 1439: Lavocsaiafalva, 1441, 1445: Lewothafalwa Világos vár 

tartozékai közt a mai Tyulesd mellett említik; bizonyára a szomszédos mai Liaucz vagy Láncz 

értendı; ez 1525-ben Lawch formában szerepel (Cs 1: 738). 1760–2: Lyavecz. 1808: Láncz, 

Lyáncz Za (95). 1913: Lyauc Hu vm Körösbányai js (Az). – 1909/19: LiauŃ, Lyaucz, L 213 ort. r 

(103). LeauŃ = Su 1: 355. 1439–1854. – 1974: c. Tomeşti {Tomesd kzs. faluja ÉK-re} [33 B] 

Láz 1. Bi (Margitta-DNy, Micske-ÉNy hrs) 1255: p. Laz .. iuxta Berykiou; 1291–4: v. Laaz. A 

Geregye-nem birtoka; az 1255-i osztozáskor Geregye fia Barnabás átengedte Eecch fia Pál 

ispánnak. A falu 1291–4 között másodízben 12 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 638). 1808: 

Láz (Vámos-) h. 1851: Vámos-Láz, vagy Kis-Láz, Bi vm, a Berettyó völgyében, igen nagy 

lapályban, 440 lakossal, kik közt n. e. óhitü 406, r. kath. 4, g. kath. 15, ref. 10, zsidó 5, földes 

gazda 65, zsellér 35, lakó 6, mesterember 1. Óhitü anyaegyház. Határa 420 hold, ... F. u. a Baranyi 

család, s ezek után zálogosok Szártóry Károly, Miskolczy Károly, Gencsy Dániel, Gruden Imre, gr. 

Dessewffy (Fé 4: 261). 1888: ≈ Bi Magittai js (Je 714). 1913: Vámosláz Bi vm (Az). – 1909/19: 

Chişlaz, Vl, L 675: 614; m, zs (46). = Su 1: 144. 1213–1217 {!: Lázd. Cf. Gy 1: 639}, 1255–1851. 

[11 C] 

Láz 2. Fe (Szászsebes-D, a Sebes j. p.) 1357: p. Laz (Ub II. 141). Slawendorf 1451.V.12.: 

Slahondorf káptalani birtok (KmJkv 957). 1733: Láz, 1750: Laz. 1808: Láz ~ Laáz AF (96). 1850: 

604



Lááz, Laas (Su). 1861: Lááz AF (6). 1913: Sebesláz Sze vm Szászsebesi js (Az). – 1909/19: Laz, 

Láz, Laas, L 669 ort. r (102). = Su 1: 352. 1357–1854 {1913}. – 1974: c. Săsciori {Szászcsór kzs 

faluja D-re} [34 D] 

Láz 3. Fe/AF (Alvinc-ÉNy) 1954: Laz Borsómezı {Alvinci js} tartozéka. – Laz = Su 1: 352. 1954. 

– 1974: c. VinŃu de Jos {Alvinc kzs. faluja} {? »} 

Láz 4. Uh 1. (Korond-DNy, a Gagy vize j. p.) 1956: Láz Firtosmartonos tartozéka. Firtosláz. – Laz 

= Su 1: 352. 1956. – 1974: Laz-Firtănuş c. Avrămeşti {Szentábrahám kzs. faluja ÉK-re} [24 D] 

Láz 5. Uh 2. (Szentábrahám-ÉNy) 1956: Láz Siménfalva tartozéka {? 4. határ!}. Solymosláz. – 

Laz = Su 1: 352. 1956. – 1974: Laz-Şoimuş c. Avrămeşti {Szentábrahám kzs faluja} [24 D] 

Láz 6. Za (Borossebes-K, Dézna-D hrs) 1553–61: Nagy Lasz, Kis Lasz (Márki II/2. 164). 1746: 

Láz (Su). 1808: Láz ~ Laáz (96). 1851: Láz, Ar vm, 17 kath., 428 óhitü lak., s anyatemplomml (Fé 

3: 14). 1888: Láz (Laáz) Ar Borossebesi js (Je 468). 1913: Déznaláz Ar vm (Az). – 1909/19: Laz, 

Láz, L 462: r 458 (102). = Su 1: 352. 1553–1913. – 1974: c. Dezna {Dézna kzs faluja} [21 C] 

Lázárfalva Cs Lázárfalva Cs (Tusnád-DK hrs) {1224 besenyı település} 1365: p. Lazarfalwa, 

1567: Lazarffalwa (SzO I. 69, II. 220). = : 14 kapu (Venczel 35). 1576: Lazarfalva (SzO IV. 55). 

1614: 29 családfı (Cs 16). 1614: Lázárok jobbágyai, zsellérei; 1640: 14 porta, Petki István kastélyt 

építtet. 1808: Lázárfalva (96). 1861: ≈ Cs (30). 1888: Csik-Lf Cs Kászon-alcsiki js (Je 277). 

1910 L 836; 1941 L 920 (FN 1991.7.27.). 1913: Lázárfalva Csik vm (Az). – 1909/19: Lazarfalău, 

Lf, L 830: r 261; m (102). > Lăzăreşti = Su 1: 354. 1365–1854. – 1974: c. Sînmartin 

{Csikszentmárton kzs faluja D-re} [37 B] 

Lázári Sza (Szatmárnémeti-É hrs) 1261: p.Lazar, 1284: v. Lazar. A Káta-nemzetség egyik ága 

bírta. Utóbb a Lázári-ág tagjai, majd a Vasvári, Lázári, Surányi és Csarnavodai családok 

birtokosok (Maksai 167). 1310: p. Lazar. 2/3-a Tamás fia Miklós örökölt birtoka, 1/3-át 50 M-ért 

megváltotta (An 2: 925, 926); 1313: p. Lazar. {Elızı ügylet fordulata:} újabb 50 M-t Gábriel 

helyett Miklós fizeti, Lazar harmadát ı birtokolja (An 3: 480); 1317: Károly király utasítja az ErKt: 

hites embere a királyi emberrel együtt tisztázza Gábriel fia Tamás fia János magister panaszát, 

akinek házára rontottak, ıt és feleségét kezén, lábán megcsonkították és akitıl Lazar faluban 400 

disznót, 16 ökröt, 8 lovat elvettek, Hungucha (ds) Péter serviensét megsebesítették, Lazar föld 8 

régi határjelét megsemmisítették (An 4: 591.K:-). 1332–7: Lazar; 1358, 1468: Lazaar Károlyibirtok 

(Cs 1: 479). 1348: Lazari, 1349: Lazary (Tr). 1554.II.1.: Anarcsi Bocskay Péter és János 

kiegyezik a Somlyai Bátoryakkal és a Báthoryak birtokában levı Németi mezıváros lakóival a 

Lazar birtok határában levı Homok és Saarerdeye nevő erdı erıszakos levágása, szántók és 

prédiumok elfoglalása miatti perben (KmJkv 5277). 1348: Lazari, 1349: Lazary (Tr). 1808: Lázári 

(96). 1851: ≈, Sza vm, 172 római, 211 {magyar} gör. kath., 285 ref., 12 zsidó lak., ref. 

anyatemplommal, s egy ujonnan állitott római kath. plébániával, mellyhez a szentegyház mostan 

épittetik. F. u. Eötvös László és családja, továbbá a Nagy és Szerdahelyi nemzetségek, úgy a 

Daróczy, Balogh, Barabás, Csőry és Csoma nemesek (Fé 3: 14). Szent László-templom, b: VI.27.; 

m. g. k. t: Gyümölcsoltó Boldogasszony, b: III.25. (RKNt 1999). 1888: ≈ Szatmári js (Je 468). 

1913: Lázári Sza vm (Az). – Lazar > Lazuri = Su 1: 353. 1261–1851. [1 D] 

Lázfalva * Te (Temesberény mellett) 1408: Lazfalwa Berény városhoz tartozott (Cs 2: 48). – Su 2: 

362. 

Lazur (1808) : Aszóirtás, Belényesirtás, Miklóirtás, Robogány Bi. 

Lazura * Hu (Marosillye-ÉNy) 1468, 1485: p. Lazwra Illye város birtoka; 1/2: Foltiaké (Cs 5: 

106). 1468.IX.5.: Lazura (KmJkv 1824). – Su 2: 362. 

Lazurfalva Za (Nagyhalmágy-É) 1427: Lazul; 1464: Laturalva ~ Lazwrfalva; 1477: Lazwra 

Világos várhoz tartozott (Cs 1: 738). 1808: Lazúr Za (96). 1850, 1854: Irtásfalva, Lazuri (Su). 

1888: Lázur (Irtásfalva) Ar Nagyhalmágyi js (Je 468). 1913: Irtásfalu Ar vm (Az). – 1909/19: 

605



Lazuri, L, L 877: r 870 (102). = Su 1: 353. 1427–1854. – 1974: c. Vîrfurile {Halmágycsúcs kzs 

faluja É-ra} [21 D] 

Lécfalva Ké/Hsz (Kovászna-Ny) Határában Várhegy: XII-i királyi vár; gyepüvédı magyarság 

(1949. évi ásatások). 1332: sacerdos de Beze [: Leze], 1333: Lezofalua, 1334: Lezafalua (Tr). 1537: 

Leczfalwa, 1556: Lezffalua, 1560: Léczfalva, 1567: Lezffalwa (SzO IV. 13, III. 312, V. 76, II. 222). 

1580.I.28.: Tanúvallatás felcsernátoni Szaniszló Tamás és lécfalvi (lezfalvi) Csákány Gergely közti 

felcsernátoni vitás földek dolgában. „Birák ez dologban vagyunk mi Georgy Biró Gáspár lezfalvi és 

Pál Thamás Pál fel chernátoni Kézdy székiek“ (SzO VIII. 313-315). 1600.XI.25.: Léczfalvi 

országgyőlés. A közszékelyeket újra jobbágysorba veti. Bocskay István birtokait elkobozza, ıt 

magát Báthory-pártisága miatt számőzi az erdélyi fejedelemségbıl.© 1614: Lécfalva 108 családfı 

(Ké 12). 1614: egy lófı és egy libertinus: Balás deák és Tamás deák schola mester; 1635 Dálnok: 

Bartalis Mihály (régi lófı) Leczfalvi Mester (SzO). 1733: Letzfalu. 1808: Léczfalva (96). 1861: ≈ 

Hsz (29). *1870: Baráthosi Balogh Benedek tanár, orientalista (–1945, Bp). 1888: ≈ Kézdi js (Je 

469). 1913: Lécfalva Hsz vm Sepsi js (Az). « Várhegy. 1969 L 828. – 1909/19: LeŃfalău, Lf, L 

1011: r 24 (103). LeŃ = Su 1: 358. 1332–1854. – 1974: c. Boroşneu Mare {Nagyborosnyó kzs 

faluja É-ra 6 km} [38 C] 

Lecsmér (Necsemér) Kr (Somlyó-Ny, Berettyószéplak mellett) 1213: t. Baluc ve. Nesmer; 1214: 

Azaria de v. Nechemer; 1318: Petrus f. Jacobi et Petrus f. Nicolai nobiles de Lechmer, p. Lechmer; 

in ... p-e ≈, ... iuxta fl-m Berekyo in vicinitate ... p-is Dedach et p-is Sceplak. 1214-ben Lecsméri 

Azarias mint poroszló jár el bihari ügyben. 1318-ban a Lecsméri nemesek Lecsmér birtokot, mely 

Potouch dédácsi földjével határos, eladják 50 M-ért Dédácsi Potouchnak; hozzá tartozik 2 

malomhely, de kivétetik belıle 3 udvar, melybıl egy Lecsméri Péter apjáé, Jakabé volt, s kettı 

Dédács felıl esett. Még ez évben Jakab fia Péter e három udvart a Berettyó mellett Dédács és 

Széplak (Sceplak ld. Bihar vm) felıl eladta 15 M-ért a Bihar vm-i Kincsei Miklósnak (Gy 3: 516). 

1311-i határkijelölés Dédács és Lecsmér közös templomát említi: „a templomtól a szılıig tart a 

határ“ (MM). 1318: Lechmer, 1423: Olah Lechymer, Lechymer (Petri IV. 7). 1410: Kusalyi 

Jakcsok birtokbaiktatása (MM). 1450.IX.29.e.: Lechmer-t Hunyadi János kormányzó visszaadta 

Kusalyi Jakcsoknak (KmJkv 902); 1452.II.29.: Lechmer-en Kémeri rb (1014); 1459.V.29.u.: 

Lechmer-en lakó Gergely deák Sombori familiáris, ü: Zsombor (1355); 1459.X.8.: Uı ü: Ipp 

(1380); 1461.I.2.: Lechmer-en Kémeri rb (1498). 1467, 1481: Lechmer, 1496: Lychmyr (Cs 1: 

583). 1469.VIII.27.: Lezmer-i Bíró György ü: Szilvás KSz (KmJkv 1905); 1493.IV.19.: Nagyfalu 

pálos kolostora Lechmer zálogos felét, a mellette fekvı Lyslechna és Thanczosfalwa prédiummal 

együtt visszaadja Kémerieknek, minthogy a nevezettek a 200 Ft zálogösszeget megfizették a 

kolostornak (2858); 1504.VII.17.: Keresztúri Péter Lechmer birtokbeli részét eladja Dobai 

Ferencnek (3307); 1504.VIII.11.: Szilvási Kristóf Lechmer-i részét eladja Csomborházai Porkoláb 

Ferencnek (3309); =: CsPF a maga részét eladja Rátoni Nagy Lukácsnak (3110); 1523.XII.7.: 

Sajókeresztúri Keresztúri néhai Péter fia Bernát Lechmer-i részét cserébe adja Borzási Györgynek 

(3970); 1539.V.14.: Lechmyer-en Szilágyszegi részt Krasznai Pándi Ferenc deáknak vallanak 

(4699); [1543.X.22.e.]: Inaktelki néhai Gyerıffy András leányai a Lechmyer-i peres rész felıl 

kiegyeznek Varsolczi Ferenccel (4805); 1550.XII.20.: Borzási Miklós 1549.november 20-án 

kiegyezett Nagy Mátyásné: Katalinnal a Lechmer-i peres jószág felıl (5055); [1552?I.30.-II.11.]: 

Varsolczi Ferenc Lechmer-i jobbágyai: Nagy Antal, Kovács Sebestyén és Márton, Czompó Imre, 

Varga Albert, Pándi Ferenc, Dienes Péter, Márton, Tamás és Mátyás (5124); 1553.VII.11.: 

Varsolczi Ferenc tiltja Lechmer-i részek elidegenítését (5225). 1553-ban 15 kapu után adóztak; 

lakossága 75 fınyi lehetett. Református egyháza Ipphez tartozott, 1631-i úrasztali poharán: 

„Lecsméri István csináltatott Isten tiszteletére 1631“. 1720-ban 13 háztartás fizetett adót a faluban, 

22 telke puszta; 117 magyar lakosa volt (MM). 1808: Lecsmér vel Lesmér h. 1888: ≈ Szi 

Szilágysomlyói js (Je 468). 1913: Lecsmér Szi vm (Az). 1992 L 396 m, 82 r, 9 c, 1 szlovák. # 

Major M.: Lecsmér. Szilágysági magyarok 1999. 413. – 1909/19: Leşmir, L, L 369: r 75; m; 7 zs 

(103). = Su 1: 358. 1213–1854. – 1974: c. Marca {Márkaszék kzs faluja} [11 D] 

Legedén * Kr~Szö (Szászkabánya-ÉK, az Almás-medencében, Bozovics táján) 1555: pr. Legeden 


606



Légen (Legyen) Ko (Kolozsvár-ÉK, Mócs-É) 1228: ve. Occ. tangit Bulsu; 1296: p. Legen (Cs); 

arca Legun; 1306: p. Legyen; 1307: p. Legen; 1320: t. Legyn; 1329: ad finem Legenfark; 1332: p. 

Legyun; 1332–4: Paulus sacerdos de Legen, Joannes ≈ de Legun, Briccius = de Legen; 1334: p. 

Ligyn. 1228-ban Gyeke határosainak felsorolásakor birtokosa Bulcsu volt. 1296-ban Légen a 

Palatkai Jankafi nemeseké. Ekkor Joanka fiai: Gergely és János felét eladták Gyógyi Miklósnak; az 

eladást ugyanazon „Ivanka“ fia János fia János tilalmazta. 1306/7-ben Gergely fia Iwanka újra 

eladta Miklósnak, Jánosék ismét tiltakoztak (Gy). 1306: p. Legyn. Tilalmazzák felének eladását, 

miként korábban (An 2: 102). 1307: p. Legen. A tilalmazók kiegyeznek a vásárlóval: András fia 

Miklós comes diódi (Gyog) nemes tartsa élete végéig (An 2: 157). 1332-ben Gergely fia Janka védi 

a birtokot a Tamás vajda támogatásával foglalni akaró Zabariakkal, Kıhalom várnagyaival 

szemben; ezek 1334-ben adománylevelet szereztek rá a királytól, és határát megjáratták: ... in loco 

Gepusberche ... ve. Occ. ad Petheberche ... ad Zylisberche ... in eodem Berch ... ad Or. et cadit ad 

1 fl-m; in eodem ... salit ... ad Somusberche ... ubi t. Nicolai dicti Was vicinatur ... ad Gepusberche 

... ad aliud Felkerusberch ... desc. ad latus eiusdem Berch ... ad vallem Gekeuelge ad 1 fontem ... 

ultra 1 riv-m et asc. ad Berch cd. parve silve ... desc. ad vallem Luakal ... tangit 1 publicam viam, , 

que Zaazwt nuncupatur ... ad Kwzberch ad 1 pirum ... ad primam metam. Pálostelke – Omboz (Do 

vm) és Gyeke határosa (1320, 1329). Papja 1332 I: 40 új báni, 1333 I-II: 10 keresztes báni, 10 

dénár, 1334 II: 7 kisdénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 361). 1344: p. Legyun; 1523: p. Leghyen. 

Palatkai ~ İsi ~ İsi Jankafi (Cs 5: 373). 1334.X.28.: Legen birtokot és a hozzátartozó Pethelaka 

falut visszaadják Gergely fia Iwanka palatkai nemesnek (KmJkv 3); 1480.I.27.: İsi Jankafi Lırinc 

az egykor Balassa Mihálytól lakott puszta jobbágytelkét 33 magyar arany Ft-ért eladja İsi Jankfi 

János özvegyének (2289); 1523.III.22.: Leghyen-ben Jankafi rb (3914). 1587: Legen. – E: fl. 8, 

A: fl. 4 (Dé 54). 1733: Légen, 1760–2: Magyar Légen. 1808: Légen h., Legyinu val. 1861: ≈, Lésin 

Ko (13). 1884.X.18.: Brüll Emánuel, a Kolozsvári Ref. Kollégium magyar–német szakos tanára, 

nyelvmővelı, könyvtáros (–1951.VII.30., Szatmár). 1888: M-L (Lezsin) Ko Mocsi js (Je 487). 

1913: Magyarlégen Ko vm (Az). – 1909/19: Legiu, Ml, L 460: r 360; m; 10 zs (102). Legii = Su 

1: 355. 1296–1854. [23 A] 

Lehecsény Bi (Vaskoh-DK) 1588: Lehechien, 1600: Recheleny [: Lechecheny] (Jakó 290). 1808: 

Lehecsény (97). 1851: ≈, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, magas hegyek közé 

szoritott völgyben, 420 n. e. óhitü lak., kik közt 42 fazekas. Anyatemplom (Fé 3: 17). 1888: 

Lehecseny (Lehecsény) Vaskohi js (Je 469). 1913: Lehecsény Bi vm (Az). – 1909/19: Leheceni, 

Lehecseny, L 488 ort. r (102). = Su 1: 355. 1588–1851. – 1974: c. Cărpinet {Kerpenyéd kzs faluja 

DK-re} [21 C] 

Lekence 1. Do>Be (Beszterce-DNy, b. o. a Sajóba ömlı Lekence b. p.) 1285: t-m ... Lekicencha 

... iuxta aquam Lekencha ...; t-m ... Lekenche ... (Gy 2: 77. Do vm). 1334–5: Johannes plebanus de 

Lekenche. Papja 1334.I: 24 gs, 1335.I: 5 lat pápai tizedet ad (Gy 1: 561 Be-v). Be/Ki 1587: 

Lekencze in auro cuso fl. 25 solvit (Dé 71). 1733: Lekentze, 1750: Lekincze. 1808: Lekencze h., 

Lechnitz g., Kincza val. 1861: ≈, ≈, Letyincze Be (39). 1888: ≈ (Lechnitz, Lekintza, Letyincza) BN 

Besenyıi js (Je 470). 1913: Szászlekence BN vm (Az). – 1909/19: LechinŃa, L (Szászlekencze), 

Lechnitz, L 1989: r 444; n, m, zs, c (102). = Su 1: 355. 1335–1854. [13 D] 

Lekence 2. Ko (?) 1808: Lekencze (Λ Nagynyulas) Hnt. 13: azh (97). 

Lekence 3. Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1722: Kislekencze új település (lt. 1722–1949). 1733: 

Lekincsora, 1760–2: Lekentze. 1808: Lekencze (97). 1861: ≈ Msz (32). 1913: Kislekence MT vm 

(Az). – 1909/19: Lechincioara, Kl, L 123: r 107 (102). = Su 1: 355. 1733–1854. – 1974: c. Şincai 

{Mezısámsond kzs faluja, ÉK-i hrs} [23 D] 

Lekence 4. Sza (Avasfelsıfalu-ÉNy) 1490: Lekenche, 1493: Lekencze Szinér várához tartozott 

(Cs 1: 479). Az avasi Móric-birtokok XIV–XV. században települt egyike; szláv eredető, késıbb is 

rutén többségő (Maksai 168). 1648: Lekentze (Makkai 408) I. Rákóczi György birtoka. 1808: 

Lekencze (97). 1851: ≈, Sza vm, az Avasságon: 475 g. kath. lak., s anyatemplommal. Házai szerte 

széljel épültek, ... A falu mellett vagyon egy könnyen faragható fehér kıbıl álló hegy, mellybıl a 

lakosok kályhákat szoktak késziteni. F. u. Teleki, Károlyi grófok, Wesselényi, Vécsey bárók, 

607



Becsky, Kovács, Nagy, Draskóczy, sat. (Fé 3: 20). 1888: ≈ Sza Szinérváraljai js (Je 470). 1913: 

Avaslekence Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: LechinŃa, L, L 515: r 482; zs (102). = Su 1: 355. 

1490–1913. – 1974: c. Călineşti-Oaş {Kányaháza kzs faluja É-i hrs} [2 C] 

Lekence 5. Lekence folyó a Mezıségen 1292: Péter Lekenche melléki székely (Er I. 513). 

Lekence 6. To (Torda-DK, a Kapus {< Lekence} Marosba ömlésénél) Határában római kori dák 

telep és temetı (László A.). 1269, 1296: p. Lekenczethw; 1334: plebanus de Lekenche (Tr) 

egyházas hely volt. 1366: p/t. Lekenchetew; 1383, 1392: p. Lekenche; 1418: p. Volahlekenche; 

1471: plebanus de Lekencze regie majestatis capellanus; =: Lekenczethew. Meggyes, Bátori, Futaki 

Nagy, Barcsai, Tuzsoni Bolgár s más birtokosé. 1511: Magyar János, a Betleniek kenéze (1263– 

1519: Cs 5: 718). 1473.VIII.30.: Lekencze Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 

1482.VI.27.: Báthory Istvánt adomány címén beiktatták Lekenczetew birtokába (2375). 1750: 

Lekincza, 1760–2: Maros Lekencze. 1808: Lekencze (Maros-) (97). 1861: M-L To (10). 1888: M-L 

(Letyinca, Lechintia de Muresiu) TA Marosludasi js (Je 495). 1913: Maroslekence TA vm (Az). – 

1909/19: LechinŃa-de-Murăş, Ml, L 1052: r 939; m, zs (102). > LechinŃa = Su 1: 355. 1269–1854. 

– 1974: c. Iernut {Radnót kzs faluja É-ra}– 1974: c. Iernut {Radnót kzs faluja É-ra} [23 D] 

Lekenceforduló TA (Ludas-ÉK) 1913: Lekenczeiforduló Kisikland tartozéka Marosludasi js (H). – 

Tăblăşeni = Su 2: 181. 1913. – 1974: c. Iclănzel {Kisikland kzs faluja DK-re} [23 D] 

Lele KSz (Szilágycseh-DNy hrs) 1330: p. Lelej, Kis-Lelei; 1334, 1345: Leley (Tr). 1337: Kis- 

Leley (Petri IV. 15). 1447.VI.13-tól sok adat KmJkv. 1466 hn: Aszalófı, Bérc, Háromhalom, 

Medvésfı, Medvéspataka, Medvéstelek, Vásármezı (KmJkv I. 968). 1475: Lelee, 1488: Lele (Cs 1: 

559). 1518: Lelei Szilágyszegi János krakkói diák, 1523–1525: királyi kancelláriai jegyzı (Dn 

1208; Petri VI. 572). 1733: Leleu, 1760–2: Lele. 1808: Lele (97). 1888: ≈ (Lelin) Szi Szilágycsehi 

js (Je 470). 1913: Lele Szi vm. # Sípos L.: Lele. Szilágysági magyarok 1999. 416. Kép: Református 

templom … és harangláb. – 1909/19: Lelei, L, L 942: r 135; m; 30 zs (102). > Leleiu = Su 1: 356. 

1330–1854. > 1974: Lelei c. Hodod {Hadad kzs faluja DK-re} [12 A] 

Lelesd Bi (Belényes-DK) 1588: Lalesth, 1600: Leleztyen (Jakó 290). 1692: Lelisty (Mezısi 116). 

1808: Lelesd (97). 1851: ≈, Bi vm, 345 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birja a váradi görög 

püspök (Fé 3: 21). 1888: ≈ Belényesi js (Je 470). 1913: Lelesd Bi vm (Az). – 1909/19: Leleşti, L, 

L 383: r 374 (102). = Su 1: 356. 1588–1851. – 1974: c. Bunteşti {Bontosd kzs faluja É-ra} [21 C] 

Lelesz 1. * Hu (Vajdahunyad-Ny) 1315: comes Georgius de Lelez. 1315-ben Hátszeghez kiküldött 

királyi ember nevében szerepel. A Vajdahunyadtól Ny-ra fekvı Lelesz (Lelese) faluval nem 

azonosítható, mert ez egy hegygerincre telepített, a XVIII. századtól adatolt falu (Su I. 356), de 

ennek elıterében kereshetı (Gy 3: 296). 

Lelesz 2. Hu (Vajdahunyad-Ny) 1733: Leljesze, 1750: Lelasza, 1760–2: Lelesz. 1808: Lelesz, 

Lelsdorf, Lelesdu (97). 1861: Lelest Hu (22). 1888: Lelesz Hunyadi js (Je 470). 1913: Lelesz Hu 

vm (Az). – 1909/19: Lelese, L, L 542: r 538 (102). = Su 1: 356. 1733–1854. [33 D] 

Lélfalva Br : Mikófalva. 

Lemény KSz (Zsibó-ÉK, a Szamos jp-i út mellett) 1405: Lemyn Cs; K); 1424: Lemen (Cs; K); 

1470: Lemeen (Cs; K); 1475: Lemen penitus deserta (Cs 1: 559); 1567: Lemyn, 1616: Lemheny 

(Kádár V. 45). 1647: Lemeny (Makkai 444) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Lemhény, 1750: 

Lemnij. 1808: Lemhény, Lenyu Kıv (97). 1888: Lemény (Lemniu) SzD Nagyilondai js (Je 470). 

1913: Lemény SzD vm (Az). – 1909/19: Lemniu, L, L 609: r 574; zs (102). = Su 1: 356. 1405– 

1854. – 1974: c. Letca {Létka kzs faluja K-re} [12 D] 

Lemhény Ké/Hsz (Kézdivásárhel-ÉK 17 km; 580-610 m) 1332: sacerdos de Lehmen (Tr). 1426: 

Lemhényi Mátyás fia Gergely Bereck város követe Zsigmond királynál (Nagy Iván VII. 86). 1539: 

Balázs lemhényi plébános kézdi alesperes (SzO VIII. 280). 1601–2: Lemhény (SzO V. 174). 1614: 

Lemhény 172 családfı (Ké 20). 1733: Lemnia. 1808: Lemhény ~ Lemhany (97). 1861: ≈ Hsz (29). 

1888: ≈ Kézdi js (Je 470). 1913: Lemhény Hsz vm (Az). Mellette, dombon a XVIII. században 

608



átalakított gótikus templom. 1969 L 2526. « Almásmezı, Velence. – 1909/19: Lemnea, L, L 2636: 

r 185 (102). > Lemnia = Su 1: 356. 1332–1854. [38 A] 

Lemnek Kh (Kıhalom-NyDNy, Fogaras-É) 1289: Leubrugteluky [: Leubnigteluky], Moha és 

Sárostelek határosa (Gy 2: 199. Moha); = (Er I. 456). 1374: Lobendyk (Ub II. 434). 1488: Loffnicht 

(Berger 57). 1536: Lebling (Scheiner 83). 1733: Lemnech, 1750: Lubnik, 1760–2: Leblang. 1808: 

Lebnek, Leblang ~ Löwlingen, Libnik (96). 1861: ≈, Lebelang, Lovnik Kh (36). 1888: ≈ 

(Leblang, Lebnek, Lovnik) NK Kıhalmi js (Je 470). 1913: Lemnek NK vm (Az). – 1909/19: 

Lovnic, L, L, L 797: r 294; n (105). = Su 1: 363. 1206 {? gyanús : Er 33}, 1289–1854. – 1974: c. 

Jibert {Zsiberk kzs faluja Ny-ra} [36 B] 

Lénárdfalu Sza (Nagybánya-NyDNy, a Lápos j. p.) 1808: Lénárdfalu, Recse (97). 1851: ≈, Sza 

vm, 506 g. kath. lak, s anyatemplommal. Térségen fekszik, de sovány helyen. F. u. Nagy-Bánya 

városa (Fé 3: 22). 1888: ≈ (Recse) Nagybányai js (Je 470). 1913: Lénárdfalva Sza vm (Az). – 

1909/19: Recea, Lf, L 870: r 865 (144). = Su 2: 73. 1828–1913. [12 B] 

Lengyelfalva Uh (Székelyudvarhely-ÉNy) 1505.XI.20: Balthasarum Lengenfalwai székbírónak 

választották Udvarhelyen (SzO VIII. 220). 1533: Lengyelfalva (SzO V. 27). 1614: Lengyelfalva 46 

családfı (Uh 65). 1808: ≈ (97). *1829.II.3.: Orbán Balázs földrajzi és néprajzi író (–1890.IV.19., 

Bp). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 471). 1913: Székelylengyelfalva Uh vm (Az). # 

Lévai L.: Lengyelfalva monográfiája. Szuh 1935. – Lenghelfalău > PoloniŃa = Su 2: 54. 1505– 

1854 {1913}. – 1974: c. Feliceni {Felsıboldogfalva kzs faluja ÉNy-ra} [25 C] 

Lengyelkék * Ringelkirch (Godin, Lengyelkék, Ringyelli, Alardi Villa) * Fe (Gulafehérvár- 

KDK, Hosszútelke-Ny) 1295: t. Godyn ... que vulg. Ryngylkyrch nominatur; 1299: v. Alardi; 

1313: t. Ryngerkerh, que nunc est Alardi dicti Jung; 1323: t/v. Ryngenkerg in decanatu de Spreng; 

1332–6: Johannes sacerdos de Remgurkyr, Syboto = de Ringurkir, Bunnis = Regurleyr; 1345: p. 

Renghelkyrh. 1295-ben a kamaraispán, egyben a székesi uradalom kormánzója azt állította, hogy 

az a godini földrész, amelyet Ringelkirchnek neveznek, az uradalomhoz tartozik és határát 

kiterjesztette rá, ezzel szemben Vizaknai Gyaan fia Alardus okmányokkal igazolta, hogy az ı 

vásárolt birtoka. Miután Alárd hőséget fogadott a királynak és a kamaraispánnak, az ispán 

lemondott róla Alárd javára. 1299-ben Buzd északi határvonalán említik az Alárdfalvára vezetı 

nagy utat, 1313-ban pedig Gergelyfájával szomszédos Jung Alárd „lengyelkéki“ földje. A springi 

dékánátushoz tartozó papja 1332 I: 9, 1332 II: 9, 1334 I: 12, 1334 II: 21 dénár, 1336: 1 lat pápai 

tizedet fizet (Gy 2: 182). 1313: ≈ (An 3: 522). 1466.XI.26.: Iklódi Mártonné Drági Potenciána 

Lengelkerke birtokbeli részét eladja Vingárti Geréb Jánosnak (KmJkv 1710); 1469.IX.7.: 

Somkeréki Erdélyi István Lengelkeryk-i részét eladja ugyanannak (1909); 1469.X.4.: Esztényi 

Bertalana Lengelkerek-i részét eladja ugyanannak (1912); 1477.XII.19.: Suki János 

Lengyelkyrky-i részét zálogba adja Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak (2352); 1523.III.23.: 

Lenghyelkerk İsi Jankafiak birtoka (3915); 1525.VI.19.: Lenghyelkyrk birtokbeli részüket İsi 

Jankafiak Vingárti Horváth Gáspárnak vallják (4104). 1576.VI.18.: Lengielkek Bánffy György 

birtoka; dézmamentes (Dé 14). 1587: Lengyelkek ld Vingárt (Dé 20). – Su 2: 395. 1295–1578. + 2: 

288. Alardi villa 1290–1301. 

Leordina Mm (Sziget-DK, a Visó-völgyi úton) 1411: Lewrgyina, Leorgina; 1451: Leordina, 

1489: Leordena, 1555: Leuerdina (Bélay 171). 1808: Leordina (97). 1851: ≈, Mm vm, 35 r. kath., 

1 ref., 689 g. kath., 70 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal, synagógával, harminczad tisztséggel. 

F. u. többen (Fe 3: 23). 1888: ≈ Visói js (Je 471). 1913: Leordina Mm vm (Az). – 1909/19: 

Leordina, L, L 1451: r 1124; zs, rutén, m (102). = Su 1: 357. 1411–1851. [3 D] 

Leordis * Te~Kr (Karánsebes táján) 1411: Leurdis in districtu Sebes; 1428: Leorgis; 1440: 

Leordis in districtu Karansebes; 1447: Leudres ≈; 1470 k.: Lewrgyiz in districtu Sebes (Cs 2: 48). 

1559: Lewrdys (Pesty: Krassó II/1. 311). – Su 2: 362. {Mutnokszabadja mellett Valea Leodiş ırzi 

emlékét} 

Leppend (Nepet) Kü (Erzsébetváros-ÉNy) 1301/560/XVIII: t. Nicolai f. Pazdán Nepeth vocata. 

1301-ben Pázdán fia Miklós birtoka, Désfalva határosa (Gy 3: 557). 1492: p. Leppend; 1495: 

609



Lyppend; 1502: Lepend. Dezsıfi, Bánffy s más birtokosé (Cs 5: 886). 1733: Lepinde, 1750: 

Lepingye. 1808: Leppend h., Lepingye val. 1861: Leppénd Kü (8). 1888: Leppend (Lippindea) KK 

Dicsıszentmártoni js (Je 471). 1913: Leppend KK vm (Az). – 1909/19: Lepindea, L, L 533: r 516 

(103). = Su 1: 357. 1492–1854. – 1974: c. Bahnea {Bonyha kzs faluja DNy-ra} [36 A] 

Lepus ~ Lepusz To : Aranyosfı 2. 

Les 1. Bi (Várad-DNy) 1291–4: in Lesuy; 1319: Johannes f. Gotthardi de Lessi; 1332–7: Paulus 

sacerdos de v. Les, Nycolaus ≈. 1319-ben Lesi nemes birtoka, Pósa {ÉNY-i} határosa. Papja 1291– 

4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek; 1332–7: évi 15 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 639). 

1382, 1489: Les (Cs 1: 615). 1808: Less h. 1851: ≈, Bi vm, szép dombos vidéken: 315 n. e. óhitü, 

213 ref., 28 r. kath. lak., óhitü és ref. anyaegyházzal. Határa 5000 hold, ... Birják a Stélpán és 

Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok (Fé 3: 23). 1888: 

Lessnek Bi Központi js (Je 471 & Magánlak psz, Holvéd tanya). 1913: Váradles Bi vm (Az). – 

1909/19: Leş, Less, L 896: r 552; m, c, zs (103). = Su 1: 358. 1291–1913. – 1974: c. Nojorid 

{Nagyürögd kzs faluja DNy-ra} [20 B] 

Les 2. BSz (Óradna-DDNy, b. o. a Nagy-Szamosba ömlı Les-patak j. p.) 1696: Less, 1708: Lesul 

(Su). 1733: Less, 1750: Lesch, 1760–2: Lesz. 1808: Leses, Lesch BSz (97). 1861: Lés, Lesch Na 

(26). 1888: Les (Lesiu) BN Óradnai js (Je 471). 1913: Les BN vm (Az). (1960 k.) Ilvales 

(újságban). – 1909/19: Leşu, L, L 1409: r 1372 (103). = Su 1: 358. 1696–1854. [14 C] 

Lesbérc 1727 Hévszamos: Les bércz n. urasági kaszáló és marhalegelı (Gy 343). 

Leske Ko (föld, erdı vagy havas) {+}1263, {+}1296/580: silva Leske et Alpes eiusdem a. n. 

Apathaasa (Apathoasa) vocata cum tanutis, supra v-m Gyalo existentes. 1299: silva/t. Leske; =: 

silva ~ seu Alpes et tenuta eiusdem. A kolozsmonostori apáttól 1299-ben cserében Nádas (Kn) és 

Bogártelke birtokért a püspökhöz került. A két Szamos felsıfolyása mentén emelkedı havasok 

értendık, melyek aljában késıbb Hévszamos (Melegszamos), Hidegszamos és Isztolna hs tőnik föl 

(Cs 5: 373). A gyalui és fenesi szomszédság, s a Szászlóna határában felbukkanó Leske hn {1864} 

mutatja, hogy Gyalutól D-re, a mai Hidegszamos területén feküdt (+1263, + 1269, +1324; 1299 Gy 

3: 362). – Su 2: 362. 

Leskovácz * Te~Kr (Illyéd táján) 1454-ben Hunyadi János, Magyarország fıkapitánya, a király 

nevében, fıkapitányi hatalmánál fogva Dancs Péter szörényi bánnak adományozza (1500 Ft-ban) 

az illyédi kerületben fekvı Mikusevo és Leskovácz temesmegyei (!) pusztákat (Cs 2: 76. Dancs). 

Lesnek Hu (Déva-ÉNy, a Maros bp-i úton) 1394: keneziatus silve nostre (regis) Lesnek in pt. 

castri nostri (regis) Deua habite; 1485, 1491, 1494: ≈; 1506: Lessnek. 1394, 1453, 1491: ¤Déva vár 

tartozéka, az e királyi várhoz tartozó lesneki erdı kenézségét Lesneki Iván fia Dobra kapja 

Zsigmond királytól várhoz szolgálással. Dobra utódai: Lesneki Dobra ~ Dobre részbirtokosok a hsben 

(Cs 5: 106). 1485.III.9.: Lesnek-i Dobra István február 22-én részt vett Werbıczy János 

birtokbaiktatásán (KmJkv 2519). 1760–2: Lesnyek. 1808: Lesnek (97). 1848: Tornya Ádám 

Lesnyeki birtokos Németi szomszédságában (Gyulay, XI. 25). 1861: ≈ Hu (22). 1888: Lesnyek Hu 

Dévai js (Je 471). 1913: Lesnyek Hu vm (Az). – 1909/19: Leşnic, L, L 640: r 607; m (103). = Su 

1: 358. 1394–1854. – 1974: c. VeŃel {Vecel kzs faluja Ny-ra} [33 D] 

Lesödtanya Cs (Tusnád-É, Csikbánkfalva mellett) 1956: Lesödtanya. – Ciangăi = Su 1: 146. » 

Bancu. 

Lespataka 1485 Gyerımonostor hr (Cs 5: 357). 1485.VII.6.: Rakatho és Lespathaka (KmJkv 

2531). 1737 Körösfı Marisel havasi birtokának határa: a Rakató patakról által jı a határ a Les 

patakra, holott a Szamosba szakad és mindenütt a Szamos a határa a Valkai határig (Gyalu 377). 

Lessnek Bi (1888) : Les (Váradles). 

Lesses Sink (Szentágota-K hrs) 1329: Pulcromons (Tr). 1374, 1390: homines de Pulcro monte 

quae villa vulgariter dicitur Schonberg; 1382: communitas populorum de Pulcro monte (Ub II. 

433, 548, 649). 1488: Sonnenbergh, 1508: Sommerbergh (Berger 66). 1532: Schynberg (Scheiner 

610



136). 1733: Solumberg, 1750: Schilemberg, 1760–2: Lesszes, 1805: Leses. 1808: Leses ~ Lesses, 

Schönberg ~ Schullenberg (97). 1861: Lesses, Schönberg Sink (37). 1888: ≈ (Schönberg, 

Siuliembergu, Sulemberg) NK Szentágotai js (Je 471). 1913: Lesses NK vm (Az). – 1909/19: 

Şulumberg, L, Sch, L 1276: r 660; n; 15 m (176). > Dealul Frumos = Su 1: 193. 1329–1854. > 

1974: Dealu Frumos c. Merghindeal {Morgonda kzs faluja ÉNy-ra} [36 A] 

Lestornya Za (Nagyhalmágy-Ny hrs a Fehér-Körös j. p.) 1477: Lyzchora (Cs 1: 738). 1808: 

Leszora Za (97). 1888: Lestornya Ar Nagyhalmágyi js (Je 472). 1913: Kisles Ar vm (Az). – 

1909/19: Leştioara, Lestyóra, L 216 ort. r (103). = Su 1: 358. 1477, 1854. – 1974: c. Hălmagiu 

{Nagyhalmágy kzs faluja} [33 B] 

Lésza 1. Fo (Fogaras-DNy) 1527: Lisza (Su). 1534: Liza, Lysza (Ve: Fontes IV. 237). 1589: 

Lesza, 1602: Lésza (Ve: Doc. III. 162, VII. 268). 1639: Leza (Makkai 486) I. Rákóczi György 

birtoka. 1750: Lissa, 1761: Lessa, 1805: Lésza. 1808: Lésza (97). 1861: ≈ Fo (25). 1888: Lisza 

Fogarasi js (Je 475). 1913: Lésza Fo vm (Az). – 1909/19: Lisa, Lisza, L 1504: r 1453; c, m, zs 

(104). = Su 1: 359. 1527–1854. [36 D] 

Lésza 2. Za (Nagyhalmágy-Ny, a Fehér-Körös j. p.) 1439: Leza (Cs 1: 738). 1670: Lésza (Márki 

II/2. 164). 1760–2: Leasza. 1808: Lyásza ~ Lász, Laas Za (100). 1888: Leásza (Sovántfalva, 

Lyásza) Ar Nagyhalmágyi js (Je 468). 1913: Sövényes Ar vm (Az). – 1909/19: Leasa, Leásza, L 

518: r 506 (102). = Su 1: 354. 1439–1854 {1913}. – 1974: c. Hălmagiu {Nagyhalmágy kzs faluja} 

[33 A, B] 

Leszkolcz * Te~Kr (Detta táján, Partos mellett) 1446: Lezkolcz Gád és Partos faluval együtt 

bukkan fel (Cs 2: 29. Bolyobar). – Su 2: 363. 

Leszkovicz Szö (1808) : Néramogyorós. 

Lészped * Ar (Lippa-K, Odvas mellett) 1607: Lezpede, Lespegye (Márki II/1. 208). – Su 2: 363. 

{Dealul Petrani ~ Lespedani ırzi emlékét} 

Léta {< Leta szn: 1202} 1. * Bi (Diószeg-D) 1229: pr. Leta iuxta Beruciou; 1291: t. Leta, ... que 

qd. fuerat t. castri de Bulunduch; 1300: p. Leta. A Berettyó mellett fekvı [Kis-] Léta részben 

nemesi, részben várbirtok volt. Gyapol ispánnak adták cserébe Jobbágyi birtokért és 60 M-ért. Léta 

másik része a bolondocsi vár földje volt; ezt V. István király {1270–72} Furd és Farkas fiainak, 

királyi tárnokoknak adta, akik 1291-ben 25 M-ért eladták Gurkeled nb. Kozma fia Kozmának. Ezt 

a birtokot utóbb Kozmaházának vagy Kozmafalvának nevezik (Gy 1: 639). > Kozmaháza (- 

falva) * Bi (Diószeg-D) 1291–4: v. Cosme; v. Cosme parui; 1327: p. Cozmahaza. A Berettyó 

melletti Léta faluban állt Gutkeled nb. Kis (Parvus) Kozma háza; a falu róla kapta nevét. 1300-ban 

itt, a Berettyó közelében levı házában idézték meg. Az 1327-i osztozáskor Kozma unokája: János 

kapja. Kozma faluja 1291–4 között elsı ízben 65, másodszor 60 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 

1: 636). 1421: p. walachalis Kozmafolua (Cs 1: 614; Csáky Okl. I. 312), 1438: Kozmafalwa (Jakó 

284). 1808: Kozmafalva h. Hnt. 13: Kozmapuszta. – Su 2: 362, 1229: Letha, 1291: villa Cosme, 

1421, 1438 {Biharfélegyháza hr} 

Léta 2. Ko (Torda-ÉNy) 1322: p. Leta, 1334: sacerdos de Leta (Tr). 1450: ecclesia S. Crucis de 

Letha; 1456: p. ≈. 1461: Lethallya cum suis pt. 1500: p. Leta. ¤Léta vár tartozéka Ko ~ To (1450– 

1500: Cs 5: 374). 1587: Letha. E: fl. 10, A: fl. 4. Domino Paulo Gjwlaj (Dé 53. Ko vm). 1752: 

Református templomában remekbe készült szószékkorona „Tordai Johannes Major 1752. Asztalos 

de Torda“ munkája (Kabay). 1808: Léta (Magyar-), Litu-ungureszk (97). 1861: M-L, To vm (10). 

1888: M-L (Lita) TA Alsójárai js (Je 487). 1913: Magyarléta TA vm (Az). # Ke 1: 206. Kabay 

1973. – 1909/10: Lita-ungurească, Ml, L 416: r 2; m (104). > {1929:} Litenii de Sus = Su 1: 360. 

1322–1854. > 1974: Liteni c. Săvădisla {Tordaszentlászló kzs faluja D-re} [22 D; L] 

Léta 3. Léta, Létavár To (romjai: Ghiczi ~ Géczi vár a Jára-völgy egyik szirtjén, a Kisbányaihavasokkal 

szemben) 1242 utánra tehetı. A király építette, 1324 elıtt. Hegyek közötti mentsvár 

volt (Fügedi 171.). 1324: castrum Leta (Cs). 1331: Rimai Miklós létai és kolozsvári várnagy (Gy 4: 

254). {Fü szerint RM vn kolozsi ispán.} 1364: castellanus noster (wayuode Transsilvani) de Leta; 

611



1364–1524: castellanus de Leta, Letha (Cs). 1395: Jakab vn (Fü). 1405: castrum Letawar. 1430: 

castrum Leta; 1435, 1441, 1443: castrum nostrum (regis) Leta, Letha; 1464: castellanus castri 

Leta. Királyi vár az erdélyi vajda alatt (1324–1524. Cs 5: 672. To vm). 1456: a Dengelegi 

Pongrácz család szerzi meg a várat és tartományát (KmJkv 59). 1464.XI.6.: Czikó Mihály létai 

várnagy (1675). 1482.IX.18.: castrum Letha birtokosa Dengelegi Pongrácz János özvegye: 

Erzsébet; várnagya Peterdi János (2405). 1524.VI.15.: Harangi Demeter Gyarmati Balassi Ferenc 

létai aludvarbírája (4020). 1531–1532: Kerezsi Péter létai várnagy (KmJkv Mut II. 965). 

1542.XII.29.: Lénárd deák létai várnagy özvegyét: Járai Katalint említik (4771). – Su 2: 362. 

1324–1430. 

"Léta 4." : Borbátfalva (> Oláhléta). 

Letbenicze * Szö (Orsova-DNy, a Duna-parti Tiszóca mellett) 1596: pr. Letbenicze (Pesty: 

Szörény II. 295). – Su 2: 362. 

Létka KSz (Zsibó-ÉK, a Szamos jp-i úton) 1405: Lethka, (Cs; K); 1424: Lithka (Cs; K); 1470: 

Lythka (Cs; K); 1475: ≈ (Cs 1: 559); 1723: Letka (Kádár V. 52). 1733: Letzka. 1808: Létka ~ Litka 

Kıv (97). 1888: Letka (Létka, Letca) SzD Nagyilondai js (Je 472). 1913: Létka SzD vm (Az). – 

1909/19: Letca, Letka, L 705: r 650; zs (103). = Su 1: 358. 1405–1854. [12 D] 

Letkás * Kr (?) 1421: Lethkas, 1423: Lechkas (Cs 2: 104). =: ≈ (Pesty: Krassó II/1. 313). – Su 

2: 362. 

Leukosest Kr (1808) : Lıkösfalva KrSzö. 

Leustah * Kr (a Kraszna mellett) 1299: p. Leustah de iuxta Karazna. 1299-ben Tomaj nb. Samud 

fia Leustach és Pete fia Dénes átadta telepítésre Ilyével és Mikeföldével (Szolnok vm) együtt 

Bályoki Hegun fiainak. A Kraszna folyó mellett feküdt, biztosan meg nem határozható helyen (Gy 

3: 517). = (Er I. 585). Ld. Ilye. – Su 2: 362. Leupach {Hibás} 

Leveles * Te (Detta táján, Alsóbencsek mellett) 1479: pr. Leweles Sarád várkastély tartozéka volt 

(Cs 2: 21. Sarád). – Su 2: 362. 

Levelespatak * Ar (Ópálos mellett) 1399: Leuelespataka. Pálülésével együtt említik (Cs 1: 774). – 

Su 2: 362. 

Lezest TA 1888: Lezest psz (t) Szkerisora TA Topánfalvi js (Je 472). – Lăzeşti = Su 1: 354. 

1954. [1981 Ø] 

Libán Gy (Gyergyószentmiklós-DNy, az Udvarhelyi úton) Gyergyóújfalu határában, nyári 

szálláshelybıl alakult. 1913: Gyergyílibántelep Gyergyóújfalu tartozéka Csik vm 

Gyergyószentmiklósi js (H). 1956: Liban, Libán. – Liban = Su 1: 358. 1913, 1956. – 1974: c. 

Suseni {Gyergyóújfalu kzs. faluja} [25 C] 

Libáncs To (prédium Sáromberke és Várhegy között KmJkv II. 965) ld Nebáncs. 

Libánczfalva * Te (Barfalva mellett) 1447: Lywbanchfalwa, 1462: Lybanchfalwa Doboz 20. 

tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 362. 1462. 

Libánfalva 1. * Te~Kr (Karánsebes táján, Mutnokszabadja mellett) 1404: Lybanfalua alias 

Vozestya in districtu castri Sebesiensis; 1422: Vozestye a. n. Lybanmezeye in districtu Kaaran; 

1467: Osestya (Cs 2: 48. Libánmezeje). – Su 2: 364. Lybanfalua. 

Libánfalva 2. To (Régen-K, a Görgény-parti úton; 469 m) 1453: p-v. Lybanfalva. ¤Görgény vár 

tartozéka (Cs 5: 719). 1644: Libanffalva, 1645: Libanfalua (Makkai 627, 628) I. Rákóczi György 

birtoka. 1733: Libánfalva, 1750: Ibanfalva. 1808: Libánfalva (97). 1861: ≈, Ibányest To (10). 

1888: ≈ (Görgény-Libánfalva, Ibanyesti) MT Régeni alsó js (Je 473). 1913: Libánfalva MT vm 

(Az). 1990.III.19-én a pópa felhívására itteni bunkósokat is vittek Marosvásárhelyre. – 1909/19: 

Ibăneşti, Lf, & Lăpuşnea (Laposnya), Fâncelul-de-jos (Alsófancsal), Fâncelul-de-sus (Felsıfancsal), 

L 2966: r 2830; m, n, zs (93). = Su 1: 302. 1453–1854. [24 B] 

612



Libánpatak * Bi (Belényes-Ny, a Fekete-Körös jp-i Belényesújlak-K) 1552: Lybanpathak, 1580: 

Libanpataka (Jakó 291). – Su 2: 364. 

Libaton BSz (Magyarlápos-ÉK) 1488.VIII.11.: Lybathon (BSz vm) egészbirtok Losonczi, zálogon 

Györgyfalvi, most Harinai (KmJkv 2686); 1502.XI.25.: Lybathon Bikali Bikli János hunyadi ispán 

birtoka (3261); 1505.IX.24.: Lybathon ugyanazé (3375). 1584: Libotin, 1594: Lybatyon (Kádár V. 

56). 1637: Libaton (Makkai 418) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Libotyan, 1805: Libáton. 1808: 

Libáton, Libatin (97). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Libotinu, Libotyin) SzD Magyarláposi js (Je 

473). 1913: Libaton SzD vm (Az). – 1909/19: Libotin, Libaton, L 1106: r 1085; zs (103). = Su 1: 

359. 1488–1854. – 1974: c. Cupşeni {Kupsafalva kzs faluja D-re} [13 A] 

Librasd Szö 1437: castra inferiora cisdanubiana ... Lybrasd (Cs 2: 13). Aldunai végvár a Tallóciak 

igazgatása alatt. Szentilona {Dunaszentilona} határában állt (Engel 169.). 1480: castrum Lybrasd, 

1528: Liberas (Pesty: Krassó II/1. 314). – Su 2: 364. 

Liebling Te (Csák-ÉK) 1808: Liebling, Briszt Hnt 13: ~ tem {!} R: azh (97). 1828: Liebling 

(Nagy, I. 376). 1851: ≈, {r} Briszt, Te vm, rónaságon, 3121 lak., kik nagyobb részt ágostaiak, 

kevesebb reformatusok és katholikusok, ágostai anyaegyházzal. Kiterjedése 8228 hold, ... Birja a 

kir. alapitvány (Fé 3: 28). 1888: ≈ Csákovári js (Je 473). 1913: Liebling Te vm Csáki js (Az). – 

1909/19: Libling, Liebling, L 4174: r 73; n, m (103). > Brist > Liebling = Su 1: 359. 1828, 1851. 

[41 B] 

Liftfalva * Za (Honctı mellett: Su) 1439: Liftfalva Világos várhoz tartozott, a kápolnai kerületben 

(Cs 1: 736). − Su 2: 363. 

Ligesd * Hu (Jófı-D, Lapugy táján) 1491: p. Lygesd; 1506: p. Lygewsth in d-u Joffew. ¤Déva vár 

tartozéka, Jófı város birtoka (Cs 5: 106). − Su 2: 364. 

Liget 

Liget 

Bi : Hosszúliget. 

Fe (1808): Lüget. 

Liget 1. Te 1. (Detta-É) 1761: Liget (Borovszky: Temes 108). 1808: Liget (98). 1851: ≈, a 

Temes vize mellett, Uj-Péccsel határos, gazdag elsı osztálybeli határral (Fé 3: 29). 1888: ≈ (Ligeth, 

Lüget) Te Csákovári js (Je 473 & Vizes, Mira és Jenıháza psz). 1913: Temesliget Te vm Csáki js 

(Az). – 1909/19: Lighet, L, L 1873: r 1696; n, m, szerb (103). > Pădureni = Su 2: 28. 1761–1913. 

+ 1: 359. Lighet. 1828, 1851, 1913. {Temesliget tartozéka!} – 1974: c. Jebel {Széphely kzs faluja 

É-ra} [41 B] 

Liget 2. Te 2. (Temesrékás-ÉK) 1956: Liget Sztancsfalva tartozéka. – Lighet = Su 1: 359. {1981 

Ø} 

Liget 3. To (Régen-É) 1393: p. Lyget; 1475, 1492, 1502: p. Lygeth. Losonczi, Bánffy, 

Dezsıfi, N. Ungor, Báthori, Bethlen-birtok (Cs 5: 719). 1473.VIII.30.: Lygeth Nádasdi Ungor 

János birtoka (KmJkv 2108); 1475.VII.23.: L. Dezsıfi László magtalan halála esetére N. U. J-nak 

vallja Lygeth birtokbeli részét (2188); 1502.XII.13.: Lygeth N. néhai U. J. fiai: János és Miklós 

birtoka (3264); 1519.IV.28.: Lygeth-i részbirtokát Losonczi Bánffy Miklós, több részbirtok 

átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 1539.VIII.5.: Lygeth-en Bonchidai L. 

Bánffy László és Miklós részbirtokos (4718). 1733: Dumbrava, 1760–2: Liget. 1808: Liget, 

Dumbravá (98). 1861: Ligeth, Dumbráva To (10). 1888: Liget (Dumbráva) MT Régeni felsı js (Je 

473). 1913: Marosliget MT vm (Az). – 1909/19: Dumbrava, Ml, L 979: r 957 (69). = Su 1: 213. 

1393–1913. – 1974: c. Vătava {Felsırépa kzs faluja DK-re} [24 A] 

Liget 4. Za 1851: Liget puszta, 2400 holdból álló, a gr. Fekete család megvaszakadtával a kir. 

kincstárra szállott; Zaránd mezıváros tartozéka (Fé 4: 321. Zaránd Ar vm). 

Ligetes 1. KrSzö 1. (Lugos-ÉK) 1954: Ligetes Bégahosszúpatak tartozéka. – Lighitiş = Su 1: 359. 

{1981 Ř} 

613



Ligetes 2. KrSzö 2. (Lugos-É) 1956: Ligetes Nırincse tartozéka. – Lighitiş = Su 1: 359. {1981 

Ø} 

Ligetes 3. * Te (Lugos táján) 1444: Legetes, Felsewlegetes a. n. Chyura Zsidóvár 11-12. tartozéka 

volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 1493: Lygethews (Cs 2: 48. Legetes). 1529: Legethys, 1539: Lygethys 


Ligetfı Bi (Belényes-DK, j. o. a Fekete-Körösbe ömlı patak mellett) 1588: Ligetfw; 1600: 

Dombrouani (Jakó 235) 1808: Dumbrovány, Dumbravany (46). 1851: Dombrovány, Bi vm, 

hegyes-völgyes vidéken, 540 n. e. óhitő lak. s anyatemplommal. Van egy pataka. Birja a váradi 

görög püspök (Fé 1: 274). 1888: Dombrovány Vaskohi js (Je 297). 1913: Dombrovány Bi vm 

(Az). – 1909/19: Dumbrăvani, Dumbrovány, L 293: r 275; zs, m (69). > Dumbrăveni = Su 1: 213. 

1588–1851. > 1974: Dumbrăvani c. Bunteşti {Bontosd kzs faluja; DK-i hrs} [21 C] 

Ligorócz Kr~Szö (a Duna mellett) 1421: Lygoroch, 1423: Lygoroucz puszta (Cs 2: 104). =: ≈ 


Likaskı 917 m magas bérc Hu vm keleti végén 1299: Licaskew (Gy 3: 277/4). 

Limba Fe (1808) : Lomb > Lombfalva. 

Limpérd * Hu (Vajdahunyad-Ny, Limpért psz Gavosdia m) 1506: v. Limperd; 1506, 1510: v. 

Lymperd. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 106). 1825: Vetus Limpert, 1835: Novus Limpert, 1854: O 

Limpert, Felsı Limpert, AlsóLimpert, Ober und Unter Limpert, Limpert, Limpertul Vechiu, 

Limpertul de Sus, Limpertul de Jos (Su). – Limpert = Su 1: 359. 1506–1854. {Gavosdia tartozéka} 

{1981 Ø} 

Lindenfeld (1888) KrSzö : Karánberek. 

Lindzsina Hu (Vajdahunyad-D) 1446: Lensene; 1487: Lyngzyna; 1515: Lenczene, Lenczyna, 

Lengyena. 1453: ¤Déva vár tartozéka; Lincsinai ~ Lindzsinai, L. Supa és Oláh-birtok (Cs 5: 106). 

1630: Lincsina (Amlacher 212). 1733: Linjina, 1750: Linczina, 1760–2: Lindsina. 1808: 

Lindszina, Lintschin, Lincsina (98). 1861: Lindsina Hu (22). 1888: Lindsina (Lindzsina) 

Hátszegi js (Je 474). 1913: Lindzsina Hu vm (Az). – 1909/19: Lingina, L, & Bălana (Balána), łaŃa 

(Czácza), L 560: r 554 (103). > 1964: Izvoarele = Su 1: 312. 1446–1964. – 1974: c. Teliucu 

Inferior {Alsótelek kzs faluja D-re} [33 D] 

Lipamezı * Sza (Lippó mellett) 1493: Lypamezew Szinér várához tartozott (Cs 1: 479). – Su 2: 

364. 

Lipkó Kr (Resicabánya-Ny hrs) XV: nobiles et kenesii de Ilyed, Lypko et Mihald districtuum (Cs 

2: 104). 1598: Moyselupak, 1785: Lupak (Pesty: Krassó II/1. 414). 1808: Lupak (100). 1851: ≈, Kr 

vm, horvát falu, 918. r. kath. lak., templommal. Birja a kamara (Fé 3: 51). 1888: Lupák KrSzö 

Resicai js (Je 481). 1913: Kiskrassó KrSzö vm Resicabányai js (Az). – Lupac = Su 1: 369. 1598– 

1851 {1913}. + 2: 364. [42 C, D] 

Lipócz Ar 1278/XVIII: t. Lipócz. Pál bán a solymosi várral együtt unokaöccsére: Pósa ispánra 

hagyja. Ma városrész Lippa határában, Solymossal szemközt. 1876. tk: Lipovitza, Hnt. 13: 

Lipovicza (Gy 1: 180). – Su 2: 363. 

Lippa Ar (Arad-KDK, a Maros b. p.) 1315.V.13: D. in Lippwa. Károly király (An 4: 78); ... 

1317.II.22: D. in Lipuua (407). 1324: Tomam vaivodam, tunc castellanum de Lypua et Hoznos; 

1335: Paulus Crispus de Lypua pro se et Paulo dicto Saar; 1333–5: Nycolaus plebanus de Leypua, 

dominus Nyc. ... cum sociis suis, Nyc. de Lippua. A Maros partján települt, ott, ahol a folyó az 

Alföldre ér. Jelentıségre csak Károly király idejében emelkedett, midın az 1315–17. években a 

királyi udvar több ízben itt tartózkodott. 1325-ben Károly, nagybátyja, Toulouse-i Sz. Lajos 

tiszteletére kolostort alapított a ferencesek részére. Vára már 1324 elıtt állt. 1335-ben két lippai 

lakos kétségbevonta Tamás fia Balázs nemességét, akinek birtokos szomszédai Deák Gál mester, 

Héder nb. László székely ispán [a Kerekegyházi Lackfiak ıse] és a csanádi püspök. Plébánosa ill. 

614



papjai 1333: 1 M 23 báni, 1334.I: 3 fertó 3 pond, 1334.II: 32 gs 1 báni, 1335: 40 gs pápai tizedet 

fizettek; ez Arad vm-ben a legmagasabb összeg és városi szintre mutat (Gy 1: 180). 

1352: Lyppa (Cs 1: 764). 

1354: Mihály magister lippai és erdélyi sókamarás, harmincados is; majd királyi jegyzı: notarius 

specialis (Bónis 37). 

1389: civis noster (regis) de Lyppa; vámja részben az aradi káptalané; 1397, 1398: mint királyi 

sókamarát említik; 1414-bıl adókamara, 1454-bıl királyi pénzverı nyoma is fennmaradt (Cs 1: 

764). 

1426.XII.27. Itt hunyt el Ozorai Pipó temesi ispán. 

1440-tıl Solymos vár tartozéka; 1446: opp. Lyppa; 1473-ban királyi birtok; csak 1482-ben tudjuk 

meg, hogy a király (1475-ben) 10 000 aranyon zálogba adta Dengelegi Pongrácz Jánosnak; most a 

Lendvai Bánfiaknak adományozza a várost a várral együtt; 1487-ben hőtlenségük miatt elvette 

tılük és Korvin Jánosnak adta; így e vár és város nehéz sorsa ismét Solymos váréval kapcsolódott 

öszze (Cs 1: 764). 

1450.VII.2.: Lippai Gergely kolozsi fıesperes ü: Nagyszentlászló Sv (KmJkv 855); 1458.VII.12.: 

Lippai Gergely magister kanonok (1293-4); [1458.XI.7.u.] Lippai Mihály jogi doktor esztergomi 

ırkanonok ü: Lukács kolozsmonostori apát (1320). 

1514.VI.6. Székely Dózsa György hada beveszi Lippa várát.© 

1525: Felpestesi Bási György solymosi és lippai várnagy királyi adományul kapja Dombrovicát (Hu 

2.: Cs 5: 86). 

1528.XII. eleje: I. János király, miután a Tiszántúl és a Maros-vidék visszatért hőségére, Lippára 

érkezik. 

1529: I. János király Lippát királyi városnak nyilvánítja. 

1541.VIII.31.: Izaella királyné és kísérete Buda várából elindul Lippa felé.© 

1550.X.22. Kászim budai pasa serege Lippára ér.© 

1551.X.8. Uleman bég elfoglalja Lippa várát, a negyedik fontos erısséget ezen az ıszön. 

1551.X. vége: Lippa alatti táborban Martinuzzi és Castaldo egyesített serege. A pápai követ itt 

közli: György váradi püspököt a pápa kinevezte bíborossá. 

1551.XI.13. Lippa visszafoglalása. 1526 óta elıször arat gyızelmet magyar sereg a törökön. 

1552.VII.30. Lippát újra elfoglalják a törökök. 

& 1640, 1642, 1652 Gyalu: Lippai István drabant (Gy 55, 78, 117); 1666: LI tizedes (145), másik 

Lippai István Vajdahunyadon lakik (146). 1670 Gyalu: Lippai István csizmadia (182); 1679: LI 

pusztája (204), Lippai János csizmadia (203), LJ pusztája (204); 1687: LJ cs (219); 1727: LJ 

sessiója (269). 

1660: Lipova vára (Evlia Cselebi 36). 

1686-ban Caraffa visszavette, azonban ismét török kézre kerülvén, végképen csak Temesvár 

bevétele után jött vissza 1716-ban, a mikor a megfélemlett ellenség önként elhagyá (Fé 3: 33). 

1808: opp. Lippa h., Lippova vel Lipova ill. 

*1820 Degré Alajos író, szerkesztı (–1896). 

1851: Lippa, igen régi s nevezetes mezıváros, Te vm, szılıkkel és szilvásokkal koszoruzott 

hegyektıl övedzve, gyönyörü vdéken. Népessége 6290 lélek, kik közt 2890 német és magyar r. 

kath., 9 német ágostai, 4 magyar ref., 3319 oláh és szerb n. e. óhitü, 28 zsidó, 40 oláh görög kath., 

9 egész, 73 fél, 244 negyed, 158 nyolczad telkes, 575 urbéri, 36 szerzıdési zsellér, 210 lakó, 497 

615



mesterember, 18 kereskedı. Nevezetesebb épületei: a szép modorban épült emeletes n. e. óhitü 

tanoda, az óhitü templom 180 láb magas tornyával; a r. kath. anyatemplom, paplak és tanoda; egy 

nagy kir. sóház, mivel a só a Maroson innen szekereken Temesvárra szállíttatik, postahivatal, több 

kincstári és magán épületek, sörház. Határa 14 904 hold ... 5 papi telek 150 hold, templom- s 

iskolaföld 50 h. ... a lippai cserépedények távolvidéken is becsültetnek, ezek égetésével 200 fazekas 

foglalatoskodik. Ezenkivül van itt egy kis kıedény- és egy fénymázos vászon gyár. Az Erdélybıl a 

Maroson lejövı tutajok pedig tömérdek mennyiségben szállitják ide a fenyı deszkákat, léczeket, 

gerendákat stb, s ezekel nevezetes kereskedés üzetik. Savanyuvizét, melly 3 gazdag forrásból veszi 

eredetét, még nem vizsgálták meg tudományosan; ezenkivül még a törökök által épitett Basakút és 

Csézma nevü forrás bent a városban bı és igen jó vizet szolgáltatnak. Régi vára falomladékai a 

Maros parton a helységen keresztül a hajósok lakai mellett huzódnak el; s kivált emlitésre méltó a 

Koszta Bea magyarul Boszborda meredek hegy tetején épült régi vár, mellybıl most csak egy 

csonka torony látható ... Birja a várost a királyi kincstár (Fé 3: 32). 

1888: ≈ (Lippova) -Y- Te Lippai js szh, 1888: ház 1393, L 6809 (Je 474). 1913: Lippa Te vm 

(Az). # Braun R.: Lippa és San Sepolcro. Bp 1908. – 1909/19: Lipova, L, L 7427: r 3191; n, m, c, 

szerb (104). = Su 1: 359. 1315–1851. [32 A] 

Lippó Sza (Szatmárnémeti-DK, a Szamos bp-i úton) 1409: Lipo, 1491: Lippo, 1492: Lyppo, 1512: 

Lypofalwa. Betelepítésében magyar s északról jött szláv elemeken kívül a XIV. századi román 

hullámnak volt döntı szerepe. A Móric-uradalom része (Maksai 168). 1493: Lippo (Cs 1: 479). 

1808: Lippó (98). 1851: Lipó, Sza vm, 813 g. kath., 3 ref., 24 zsidó lak., g. kat. anyatemplommal. 

... Örökös földes urai a Csomaközy nemzetségnek elágazott ivadékai (Fé 3: 31). 1913: 

Szamoslippó Sza vm Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: Lipău, Szl, L 914: r 829; zs, m (103). > 

Lipoveni > Lipău = Su 1: 359. 1409–1913. – 1974: c. Culciu {Nagykolcs kzs faluja DK-re} [2 C] 

Lipsa hegy Hsz (Ojtoz-D) 1808: mons Lipsa Hsz (98). 

Lislecsna Kr (prédium Lecsmér mellett) 1493.IV.19.: Lyslechna ld Lecsér (KmJkv 2858). 

Liszkó patak és völgy Fe (?) 1808: val+riv Liszkó Valle XXXV aa 63 (98). {Az írott helyen, 

Felek-D, Valle Dios olvasható.} – Lişcov 

Lisznyó Se/Hsz (Uzon-DK, b. o. a Feketeügybe ömlı Lisznyó pataka j. p.; 521 m) 1332: sacerdos 

de Lizno, 1333: Liznov (Tr). 1567: Lyznijo (SzO II. 223). 1614: Lisznyó 82 családfı (Se 16). 1733: 

Lesznyö, 1750: Lesztneu, 1760–2: Lisznyó. 1808: ≈ (98). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Sepsi js 

(Je 475). 1913: Lisznyó Hsz vm (Az). 1868: Uzon faluja 5 km. 1969 L 673. & Lisznyai Damó 

Kálmán költı (1823–1863). 2004-i falunap: lovasverseny, fogathajtás, traktorverseny. 2004.IX.3. 

Duna Tv. – 1909/19: Lisneu, L, L 954: r 484; m (104). Lisnău = Su 1: 359. 1332–1854. [37 D] 

Lisznyópatak Hsz (Uzon-DK; 580 m) 1888: Lisznyópatak, telep (t) Lisznyó Hsz (Je 475). 1913: 

Lisznyópatak Hsz Sepsi js (Az). 1968: Uzon faluja 11 km. 1969 L 179. – Valea Lisnăului > 1956: 

Lisnău Vale = Su 1: 360. 1913, 1956. > Lisnău-Vale [37 D] 

Livád 1. Ar (Kisjenı-ÉK) 1888: Livád psz (t) Miske Ar (Je 475). 1913: Liváda Miske tartozéka 

(H). – Livada Mică > Livada = Su 1: 360. 1913. M [20 C] 

Livád 2. Hu 1. (Hátszeg-DK, a Sztrigy p) 1404: p. Leuad; 1446: p. Lewad in d-u Ha.; 1496: N. 

presbyter ns de Lywad; 1519: nobiles p-is Lywad. 1453: ¤Déva vár, 1482: ¤Hunyadvár tartozéka; 

eleinte kenézi jogon, 1446-tól Hunyadi kormányzó adományából nemesi jogon a Livádi, L. 

Magyar, Krista s más családoké (Cs 5: 107). 1888: Hegyalja-Livádia. 1913: Hegyaljalivádia Hu 

vm Puji js (Az). – 1909/19: Livadia-se-coaste, Hl, L 353 g. kat. r (104). Livadia de Coastă = Su 1: 

361. 1850, 1854 {1913}. 1974: » Livadia 

Livád 3. Hu 2. (Hátszeg-DK, a Sztrigy p) 1453: p. utraque Lywad; 1493: p. Mezlewlewacz, 

Lewad; =: Mezlewlewach; 1501: p. Mezewlywadza. 1453: ¤Déva vár tartozéka; a Borbátvizirokonság 

bírta (Cs 5: 107). 1733: Livada, 1750: Livadye, 1760–2: Mezı Livadgye. 1808: Livágya, 

Livádia (98). 1861: Livádia Hu (22). 1888: Mezı-Livádia Puji js (Je 503). 1913: Mezılivádia 

616



Hu vm (Az). – 1909/19: Livadia-de-câmp, Ml, L 736: r 680; m (104). Livadia de Cîmp = Su 1: 

361. 1404–1854. > 1974: Livadia c. Baru {Bár kzs faluja ÉNy-ra} [44 A] 

Livazény 1. Hu (Petrozsény mellett) 1733: Oláh Sij, 1750: Zsij Livedzen, 1760–2: Szilivezes, 

Livedzény. 1808: pagus Livádszel, Livádsel (98). 1861: Livádsel Hu (22). 1888: Livazeny 

Petrozsényi js (Je 475 & Deák-Gyarmattelep). 1913: Livazény Hu vm (Az). – 1909/19: Livezeni, L, 

L 3387: r 2216; m, n, olasz, cseh és szlovák (104). = Su 1: 1733–1854. – 1974: » Petroşani [44 B] 

Livazény 2. Hu 1808: vicus Livádszel, Livádsel (98). Hnt. 13: Livazény Hu vm. – Livezeni » 

Petroşani {Petrozsény} 

Lóc Uh (Székelykeresztúr-ÉNy) 1913: Lóc Bözöd tartozéka (H). − LoŃu = Su 1: 363. 1913, 1956. 

{1981 Ř} 

Lócifogadó Msz/MT (?) 1956: Lócifogadó. – Făgădăul LoŃului = Su 1: 225. {1981 Ř} 

Lodormány Kü (Balázsfalva-DK, a Nagy-Küüküllı j. p. közelében) 1439: p. Lodorman (Cs); 

1461.VII.31.: Lodorman (KmJkv 1591); 1480.VIII.10.: ≈, ld Mikeszásza (2305); 1480: ≈. Guti 

Országok, Horváth, Haraszti s más birtokosé (Cs 5: 887). 1733: Lodroman, 1750: Lodromany, 

1760–2: Lodormány. 1808: ≈, Ludermann, Lodróman (98). 1861: ≈, Ledermann Kü (8). 1888: 

Lodormán (Lederman) KK Hosszúaszói js (Je 476). 1913: Lodormány KK vm (Az). – 1909/19: 

Lodroman, L, Lederman, L 584: r 576 (104). = Su 1: 362. 1439–1854. – 1974: c. Valea Lungă 

{Hosszúaszó kzs faluja} 35 B] 

Logota Sza (Nagykároly-DNy) Logota > 1909: Zsuzsánna major Szaniszló tartozéka volt. – 

1909/19: Logota, Zs, &, v. Sanislău (104). > Logata = Su 1: 362. {1981 Ř} 

Lok 1. Bi (Élesd-K) 1214: Loc (Tr). 1360: Lwk, Look (Cs; J); 1366: Lak (Cs; J); 1409: Lok (Cs 1: 

615; J); 1435: p. walachalis Lwkh, 1472: Alsolok, Felsewlok (Jakó 291). 1808: Lók ~ Loók, 

Louksoara (98). 1851: Lokk, {r} Lungsuora, a Rézhegy déli oldalán 2 völgy és 3 dombon, az egész 

határon szétszórva 1147 n. e. óhitü lak., kik mésszel kereskednek és fuvaroznak. Óhitü 

anyatemplom. Határa 5243 hold, ... Pataka 2, melly 6 malmot forgat, ezenkivül 2 nevezetes 

mocsára van, ... Mind kettı vastag hinárral és zsombikkal van benıve, s fenekét még póznával nem 

lehet elérni. A Rézhegy alatt találtatik egy gömbölyü domb, mellyen hajdanán vár volt, s a köznép 

e helyt ma is Csetetzan-nak nevezi. Birja gr. Batthyáni Arthur (Fé 3: 36). 1888: Lokk (Lun{c}sore) 

Élesdi js (Je 476). 1913: Élesdlok Bi vm (Az). – 1909/19: Luncşoara, Lok, L 1359: r 1311; zs, m 

(106). = Su 1: 368. 1214–1851. – 1974: c. Auşeu {Kisısi kzs faluja K-re} [11 C] 

Lok 2. Bi (Margitta táján, a Berettyóba ömlı Gyepes mellékén) 1360: Lwk, 1393: Look (Jakó 292). 

– Su 2: 364. 

Lok Cs: Gyimesközéplok. 

Lókod Uh (Székelyudvarhely-DK) 1505.XI.20: Petrum Lokudi székbírónak választották 

Udvarhelyen (SzO VIII. 220). 1566: Lokodh (SzO II. 196). 1614: Lókod 23 családfı (Uh 29). 

1808: ≈ (98). 1861: ≈ Uh (28). 1888: Lokod Homoródi js (Je 476). 1913: Lókod Uh vm (Az). – 

Locod > Locodeni = Su 1: 362. 1505–1854. – 1974: c. Mărtiniş {Homoródszentmárton kzs faluja 

ÉNy-ra} [37 A] 

Lomány Sebes (Szászsebes-D) 1733: Lomán, 1750: Loman. 1808: Lomány (98). 1861: ≈ Sebes 

(36). 1888: ≈ (Lomaj, Loman) Sze Szászsebesi js (Je 476). 1913: Lomány Sze vm (Az). – 

1909/19: Loman, L, Lammdorf, L 1237 ort. r (104). = Su 1: 362. 1733–1854. – 1974: c. Săsciori 

{Szászcsór kzs faluja DNy-ra} [34 D] 

Lomb 1. Fe (Gyulafehérvár-DK) 1309: Johannes de Lomb; 1407: p. Lumbfalua. Kérdéeses, hogy 

idevaló volt-e az a lombi nemes, aki 1309-ben Déván a vajda házában megjelent. 1407-ben 

Lombfalvát elhatárolják Váradjától (Gy 2: 172). 1408: v. Lumfalva (Ub III. 451). 1454.I.25.: 

Lombfalwa Komjátszegi István birtoka (KmJkv 1130); 1522.VIII.6.: Komjátszegi néhai László 

Lomfalwa-i részéhez Herepei Gergely tart igény (3865); 1522.VIII.7.: Lomfalwa-n Herepei Gergely 

617



részbirtokos; Hosszúaszóiak tiltják Bınyei Ádámot Lomfalwa-i részei elidegenítésétıl (3866). 

1733: Limba. 1808: Limba h., Várthe val. 1861: ≈, Warte AF (6). 1888: ≈ (Warthe) AF Alvinci js 

(Je 474). 1913: Lombfalva AF vm (Az). – 1909/19: Limba, L, W, L 360 ort. r (103). > 1964: 

Dumbrava = Su 1: 212. 1309–1964. (Lumba pap nevét {: a Lumba-i papot} tévesen idevonva. Gy) 

– 1974: c. Ciugud {Maroscsüged kzs faluja Ny-ra} [34 B] 

Lomb 2. Ko (Kolozsvár határában É-ra) 1213: Lomb faluból való Lucus poroszló Váradra kísér 

peres feleket (Er I. 49); 1235: Lomb faluból való Luxa poroszló (Er I. 182). 1291: t. Lomb. Miklós 

kolozsi várjobbágytól és fia: Jánostól ekkor vásárolta az erdélyi püspökség. 1485: vinee ad 

quatuor iugera terrarum arabilium se extendentes in monte Lomb existentes (Cs 5: 374). 1291: ≈ 

(Gy; Er 489). 1309: Joannes de Lomb. Miklós kolozsi várjobbágy és fia: János 1291-ben lombi 

földjét tartozékaival 20 M-ért eladta az erdélyi püspöknek, aki úgy látszik Kolozsvárhoz csatolta. 

Lombi János 1308-ban Kán László vajda kíséretében volt Déván (Gy 3: 362). – Su 2: 363. 1213– 

1485. 

Lombinya * Ar (Lippa-DK) 1477: Lombynya (Márki II/1. 209). – Su 2: 363. 

Lómezı (Bánffyhunyad-D, Alsógyurkuca-DNy; 1133 m) 1755: ... alia mola serrarea dominalis, ... 

super Rivulo Borospataka ..., ac in vicinitatibus Lo mezö a Csonkában vocitatorum (KszHn 110). 

1770: Lómezı (Siebenbürgen, 1993. 90). 1771: Ló mezö seu Gyalu Kaluluj (Hn 105). – 1936/9. 

tk: Tica; > Dealul Calului > Poiana Horii > Poiana Horea = Su 2: 51, cătun al s. Beliş, 1954. – 

Gyalui-havasok 1999. tk: Poiana Horea / Tika {!} 

Lomnacsa * Ar (Sistaróc-D) 1477: Lomnacha Solymos vár 39. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 363. 

Lompérd Ko (Kolozsvár-Mocs-ÉK) 1329: ad Lumpeyrtholma ... ad montem Lumpeyrthegese; 

1344: Thomas de Lamperth. Neve Budatelke és Búza határjárásában hegynevekben tőnik fel. 1344- 

ben Lompérti nemes szerepel (Gy 3: 362). 1429: Lomperth, Lompert. 1461: Lomperth nobilium de 

Galacz. 1474: p. ≈; 1523: p. ≈. Galaczi és Lompérti ~ Galaczi Lompért-birtok. Jbn 1510: Joh. 

Baltazar (1429-tıl Cs 5: 374. 1491, 1496: Do vm). 1462.XI.11.: Galaczi Lırinc Lomperth-on (Ko 

vm) Major Miklós és Balthasar Kenez [!] háza között fekvı prédiumát eladja Ernyei Istvánnak 

(KmJkv 1660); 1468.I.28.: Lomperth-on lakó Szabó Albert és Nagy Bálint ü: Szakácsi (1786); 

1475.V.21.: Galaczi Lompért Mózes Lomperth (Ko vm) birtokbeli részét 16 Ft-on zálogba adja 

Galaczi Jánosnak (2172); 1485.V.2-tıl 1545.VI.10-ig több adat KmJkv II. 966. & 1640 

Kolozsmonostor: Lompérdi István tiszttartó az Udvarban (Gyalu 45); 1642: Lompérdi István 

jobbágy (93). 1733: Lomperd, 1750: Lumpert, 1760–2: Lompérd. 1808: Lompérd aliis Lumpérd h. 

1861: ≈, Lumptyérd Ko (13). 1888: Lompért (Lompért {!}, Lomptyerd) Ko Mezıörményesi js (Je 

477). 1913: Lompérd Ko vm (Az). – 1909/19: Lumperd, L, L 651: r 547; m; 28 zs (105). > Zoreni 

= Su 2: 282. 1344–1854. [23 B] 

Lompért Kr (Somlyó-É, a Zilah-patak közelében) 1321: p. Lomperth. 1321-ben a király visszaadja 

a hőtlenné vált, majd kegyelembe fogadott Drági Tamás fiainak, visszavéve Szécsényi Tamás 

királynéi tárnokmestertıl (Gy 3: 517). 1416: Lampert (Petri IV. 23). 1441.V.18.: Lomperth (Kr 

vm) Dobokai Miklós és Majádi László birtoka (KmJkv 318); 1459.V.30.: Ilosvai Gerbert László és 

János Lomperth harmadrészét örökre átengedik Ilosvai István deáknak és fiainak (1356); 

1486.X.11-tıl 1554.I.18-ig több adat KmJkv II. 966. 1733: Lompérd, 1750: Loper, 1760–2: 

Lompért. 1808: Lompért ~ Lómprét, Lampreten (98). {Gy hibás.} 1888: ≈ Szi Szsomlyói js (Je 

477). 1913: Szilágylompért Szi vm (Az). # Horváth J.: Szilágylompért. Szilágysági magyarok 

1999. 509. Kép: A Séra család sírja és kúriája, Festett kazetták a református templomból, 

Református templom. – 1909/19: Lompirt, L, L 715: r 218; m, c, zs (104). = Su 1: 362. 1321– 

1854. [14 D] 

Lóna < Lona szn. 1265: Lonia szn; 1286: Syxtus fia Lona királyi ember (Gy 4: 259. Koplány, 

Nógrád vm). 

618



Lóna pataka 1. Do – 1306: fl., riv. Louna Kendilóna pataka (Gy 2: 77). A Kis-Szamos b. o. 

mellékvize. – Luna 

Lóna 1. Do (Bonchida-ÉNy) (Bonchida-ÉNy) 1306: fl., riv. Louna; 1315: p. Lona. Kaplony nb. 

Péter fia János és rokonai: Fynta, Mihály és Kopplen birtoka; határát újra megjárják: Inok 

várjobbágy háza a Lona folyó mellett, Zazholm hely, or, száraz potok, domb, harazth bokor, 

Pastaaya potok, berch, holm, Harumholm, Borsaharaztha falu, Doboka falu (Gy 2: 77). =: ≈ (An 

4: 175, 176, 181). 1431: Lona-i András és Miklós ü: Doboka (KmJkv 73); 1469.IV.27.: Lónai 

Sinka Simon ü: Dés (1878). Tovább sok adat KmJkv I. 970, II. 966. 1536: Lonya (Jakó: 

Thorotzkay 28). 1587: Lona. – E: fl. 20. A: fl. 6 den. 66 (Dé 37). Lónai Kendi Mihály és 

Kecsetszilvási Szilvási Zsófia fia: Kendi Sándor Báthory István diplomatája, Do és BSz vm 

fıispánja, 1583-tól az Erdélyt kormányzó triumvirátus tagja; törökpártiságáért Báthory Zsigmond 

1594.VIII.30-án Kolozsvárott lefejeztette, vagyonát elkoboztatta (Gyalu 1/2, 25/1). 1610: Lónai 

Kendi István kancellár esküvıje Magyarországon Csapy Zsuzsánnával, Csapy Kristóf és Telegdi 

Borbála leányával (Gyalu 436). 1698: a tudós Teleki Pál kastélyt építtet itt (Biró József szerint már 

„elaggott reneszánsz stílusban”). 1733: Kendi-Lona, 1750: Kendilona, 1760–2: Kendi. 1808: Lóna 

(Kendi-) h. 1840.aug.6. El hagytuk Kendi Lonát, a Telekyek jószágát – hol a Korona ırnek pompás 

laka, s még két Grófnak van udvara (Tanárky). 1861: Kendi-Lona Do (16). 1888: K-L (Loná) SzD 

Szamosújvári js (Je 410). 1913: Kendilóna SzD vm (Az). – 1909/19: Lona, Kl, L 1099: r 629; m, 

c, zs (104). > 1956: Luna de Jos = Su 1: 366. 1315–1854. – 1974: c. Dăbîca {Doboka kzs faluja K- 

re} [23 A] 

Lóna 2. Ko (Kolozsvár-NyDNy) 1298: t./v. Louna ~ t./v. Lona Gyalu és Fenes közt. A Nógrád 

vm-i garábi monostor birtoka volt; kegyura, Kökényesrénold nembeli Mykud bán fiaival 

visszavetette a monostortól, és Monoszló nembeli Péter erdélyi püspöknek adta cserébe. 1332: 

Johannes sacerdos de Lona, papja 1332. I: 40 új báni, 40 dénár és 4 kisdénár, 1332. II: 7 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 3: 362). 1391: p. Lona (Cs). 1439.XII.13.: András Lona-i plébános (KmJkv 163). 

1482: XIV–XV. századi temploma XIX. századi tornyában „szép, körte idomú harang függ. Ezen, 

a sodrony-fonalpár sorközében, a rövidítések feloldásával ez a minusculás felirat olvasható: 

Cristus. rex. venit. in pace. deus. homo. factus. est. anno Domini MCCCC8II. (Krisztus király 

eljött békében, az Isten emberré lett. Az Úrnak MCCCC8II. [1482.] évében.)“ (Ke). 1519: p. 

episcopalis Lona (1298–1519. Cs 5: 374). 1519.V.29.: a püspök Lona nevő birtokán lakott néhai 

Geréb Ferenc megölésével kapcsolatos hatalmaskodás (KmJkv 3730); 1524.VII.30.: Lona-ról 

Tolvaj Mátyás és Ambrus vallott valkói határvitában (4034); 1525.XI.4.: Óbudai n. Bornemisza 

Jánostól végrendeletileg a Lona-i parochiális egyházra hagyott templomi [?] zászló ügye; Lona-n 

lakó Deák András jobbágy (4125). 1556-tól a gyalui vártartomány faluja. 1587: Lona. – E: fl. 32, 

A: fl. 16. In rationem ill. dom. Principis accumulandum ad arcem Gjalu (Dé 52). 1609-tıl 1737-ig 

számos adat (Gyalu). 1663 ıszétıl Bánffy-birtok. 1733: Szász-Lona. 1808: Lóna (Szász-) h., Luna 

val. 1861: Szász-Lóna (14). 1866–1889: kolozs-kalotai esperes Szakács István lónai lp; 1863-tól 

helyettes volt. 1888: Lóna (Lóna-Sesesk) Ko Gyalui js (Je 640). *1911: Kiss Manyi színésznı (– 

1971, Bp). 1913: Magyarlóna Ko vm (Az). 1926.VI.: Hatalmas felhıszakadás nyomán Lóna egy 

része elpusztul. # Kelemen Lajos: A szászlónai református templom mennyezet- és karfestményei 

(Mővészeti Szalon, 1927.2.3-9). Újra Ke 1: 81-87. – 1909/19: Lona-săsască, Szl, L 1560: r 488; m, 

12 zs (104). 1926: Lona. > 1929: Luna-de-Sus, L 1860, H{Vá}: Cluj 13 km (AnR). 1936/9. tk: 

Luna de Sus = Su 1: 366. 1298–1854. [22 B] 

Lóna pataka 2. To 1306: Louna Aranyoslóna pataka (An 2: 72). 

Lóna 3. To (Torda-DK, az Aranyos jp-i úton) 1270: t. vacua et habitatoribus carens Lona vocata 

(Cs). 1312: v. Louna; út Eurke-bıl Lona-ba. Tordalaka hj (An 3: 269; Cs). 1450: via que de 

Egerbegh ad Lonam iret; 1504: p. Lona. Tetrehi Urkund, Figödi, Gerendi, Barancskai, Hadrévibirtok 

(Cs 5: 719). 1449.II.7.: Gerendi Miklós fiai: Miklós és Mihály Lona-n és Szentkirályon lakó 

jobbágyai földet béreltek Tordalakán (KmJkv 655). 1733: Lohna, 1760–2: Aranyos-Lona. 1808: 

Lóna (Aranyos-) (98). 1848-ban román lakossága szembeszegült a magyar kormány által elrendelt 

katonai összeírással. Udvarháza Jósika Miklós otthona volt. 1861: A-L To (9). 1888: A-L TA 

619



Felvinci js (Je 216). L 1910: 1568, 1992: 2482 (Le). 1913: Aranyoslóna TA vm (Az). – 1909/19: 

Luna, Al, L 1394: r 1310; m, c, zs (105). = Su 1: 365. 1270–1854. [23 C] 

Longa Vallis (1309: de Longavalle) Kü : Hosszúaszó. 

Longavilla Br (1603) : Hosszúfalu (Hétfalu/Négyfalu egyike). 

Longodár Fe/FF (Kıhalom-DNy) 1523.II.23.: Langodar (Fe vm) Vizaknai Miklós egészbirtoka 

(KmJkv 3898). 1606: Langodar (Ve: Doc. VII. 308). 1733: Longodal, 1750: Deischoara, 1760–2: 

Longodár. 1808: longodár ~ Langodár, Langendorf ~ Langenthal, Deissare FF (98). 1861: ≈, 

Langenthal, Deissore FF (3). 1888: ≈ (Langenthal, Deisora) NK Kıhalmi js (Je 477). 1913: 

Longodár NK vm (Az). – 1909/19: Dăişoara, Logodár {!}, Lagenthal {!}, L 991: r 985 (62). = Su 

1: 191. 1606–1854. – 1974: c. Ungra {Ugra kzs faluja DNy-ra} [36 D] 

Longsárfalva Hu (Illye-É, Brád-DNy) 1516: p. Longsarfalwa; 1519: p. Lwngsora. Barancskai, 

Werbıczy-birtok (Cs 5: 107). 1733: Lunksora, 1750: Lunksoar. 1808: Lunksora (100). 1861: ≈ 

Hu (22). 1888: Lunngsora (Lunksóra) Marosillyei js (Je 481). 1913: Lunksora Hu vm (Az). – 

1909/19: Luncşoara, L, L 276 ort. r (106). = Su 1: 368. 1516–1854. – 1974: c. VorŃa {Vorca kzs 

faluja ÉK-re} [33 B] 

Longum Pratum Mm (1334) : Hosszúmezı. 

Lonka 1. Bi (Vaskoh-É, a Fekete-Körös jp-i úton) 1588: Lonka (Jakó 293). 1808: Lunka-urzest 

(100). 1851: L-U, Bi vm, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában: 413 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal (Fé 3: 51). 1888: Lunkaurzest Bi Vaskohi js (Je 481). 1913: Biharlonka Bi vm 

(Az). – 1909/19: Lunca, Lunka, L 748: r 721; m, zs (105). = Su 1: 366. 1588–1851 {1913}. [21 C] 

Lonka 2. * Hu (Piski-Lozsád mellett) 1498: quoddam molendinum Dionisii Ztrigy penes p-m 

Lonka; penes quendam ortum eiusdem p-is Lonka prope capellam valachalem (Piski hj-ban); p. 

Lonka, kenezius ibidem; 1515: p. ≈. Szentimrei Sztrigyi, Barcsai, Kolonityi, Márgai s más 

birtokosé (Cs 5: 107). – Su 2: 363. 

Lonka 3. Mm (Sziget-K, a Tisza bp-i út végén) 1439: Lonka, 1442: p. olachalis Lonka filiorum 

Georgy Pank Valachorum de Krachonfalva, 1448: Lompka (Bélay 172). 1448: ≈, 1460–61: Lonka 

(Cs 1: 450). 1808: Lonka, (u) Luhé, Lunked (98). 1851: Kis-Lonka, orosz falu a Tisza mellett: 38 

rom. kath., 814 g. kat. lak., g. kath. anyatemplommal, főrészmalommal. F. u. a kir. kincstár (Fé 3: 

37). 1913: Lonka Mm vm Tiszavölgyi js (Az). – Lonca > Lunca > Lunca la Tisa = Su 1: 367. 

1439–1851. – 1974: c. Bocicoiu Mare {Nagybocskó kzs faluja} [3 C] 

Lonka 4. * Za (Borossebes-DK, Háromalmás és Kıkaró mellett) 1464: Also-Lonka; 1525: Lonka 

(Cs 1: 739). – Su 2: 289. 

Lonkafalva 1. BSz (Bethlen-É) 1597: Lonka; 1608: Borlaza Berlaza alias Lonkafalva; 1703: 

Borlásza (Kádár V. 62). 1733: Borlyásza, 1760–2: Lonkafalva. 1808: Borlyásza (24). 1861: ≈ BSz 

(17). 1888: Borlásza (Borlyászá) SzD Bethleni js (Je 252). 1913: Lonkafalva SzD vm (Az). – 

1909/19: Borleasa, Lf, L 490 g. kat. r (26). = Su 1: 95. 1597–1854. – 1974: c. Tîrlişua {Felsıilosva 

kzs faluja D-re} [13 D] 

Lonkafalva 2. * Za (Honctı táján, Almás mellett) 1439: Lunka, 1441: Lonka, 1445: Lonkafalva 

Világos várhoz tartozott, a kápolnai kerületben; 1464: Alsó-Lonka; 1525: Lonkas (Cs 1: 739). 

1828: Lunka (Nagy 30). − Su 2: 364. Lunka, 1439−1828. » Almás. 

Lónya * Za (Bökény mellett) 1498, XVI-i adólajstromok: Lonya (Cs 1: 739). 1498: Lonya, 1561: 

Lonja (Márki II/1. 239; Bánfy II. 349). − Su 2: 363. 1498, 1561. 

Lónyaigyarmat Hu 1888: Lónyai-Gyarmat, telep (t) Petrilla Hu (Je 477). {1950 k.} Lónyabánya. 

− Lonea = Su 1: 362. 1956. » Petrila. 

Lópatak Te (Csánki) : Mihelencz. 

620



Lopsa hegy Hsz (Ojtoz-D) 1808: mons Lopsa Hsz (98). 

Loránta Bi (Élesd-ÉNy hrs) 1954: Loránta Kövesd tartozéka. − Loranta = Su 1: 363. [11 C] 

Lorántfalva * Te (Temesvár táján) 1462: Lorandfalwa, 1471: p. Lorantfalwa Borzlyuk város 11. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 363. 1471. 

Loránthalma 1. Csa (Zsombolya-ÉK) 1466: Loranthalma (Cs 1: 699. Lovrin tájára teszi). 1466: 

Loranthalma, Loranthhalma; 1561: Loranth, 1590: Lorantffalva, 1647: Loránt, 1653: Lorándfalva, 

1663: Lorantfalva, 1717: Lovren, 1723: Lovren (Borovszky: Csanád II. 335, Borovszky: Torontál 

71-72). 1851: Lovrin, derék német falu: 2644 kath., 8 evang., 2 ref., 56 óhitü, 10 zsidó lak., kath. 

paroch. templommal. Ékesíti az uraság szép kastélya és gyönyörü kertje, melly legelsı a megyében. 

Határa felette gazdag; és elsı oszálybeli 98 4/8 egész jobbágytelekkel. F. u. özvegy b. Liptaynı, s 

feje gottlóbi uradalmának (Fé 3: 43). 1888: Lovrin Tt Perjámosi js (Je 478). 1913: Lovrin Tt vm 

Perjámosi js (Az). – 1909/19: Lovrin, L, L 4012: r 217; n, m, szerb (105). = Su 1: 363. 1466– 

1851. + 2: 363. 1466 Loranthalma {Lovrin mellett} [31 C] 

Loránthalma 2. * Za (Ágya mellett) 1467: Loranthalma; XVI-i adólajstromokban mint elhagyott 

hely Lorántfalva (Cs 1: 739). − Su 2: 363. 

Lórév Bi (Csucsa-DNy, a Sebes-Körös b. p.) 1406: p. walachalis Lorew (Jakó 292). 1808: Lóré 

(99). 1851: Lóre, Bi vm, 786 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa kısziklás és sovány, erdeje 

sok. Birja gr. Batthyáni Arthur. Az urb. telkek száma M. Teréz urbére szerint 21, az 1798-iki 

szabályozás szerint 35 egész telekre emeltetett; de ebben már benne van Ponor és Remecz 

helységek birtoka is, mivel ezek egyet tesznek (Fé 3: 38). 1888: Lóró Élesdi js (Je 477). 1913: 

Remetelórév Bi vm. Lóró (Lóre), Ponor és Remecz egyesülése: Lóró-Ponor-Remecz, újabban 

Köröslóró; kivált belıle Jádremete és Körösponor (Az). A rév > ré alakulására ld. SzTA. – 

1909/19: Lorău-Ponoară-RemeŃ, Lóróponorremecz, L 2916: r 2801; m, zs (104). Lorău = Su 1: 

363. 1406–1854 {1913}. – 1974: c. Bratca {Barátka kzs faluja K-re} [21 B] 

Lotrid Fe Gy 2: 172 ld. Berve. 

Lovastelek * Bi (Várad-DNy) 1319: Lowasthelek; 1382: Louastelek. 1319-ben Hontpázmány nb. 

István apja: Gergely ispán birtoka; Pósa határosa. 1382-ben a Les és Somogy között megvont határ 

Ny-i végénél állapítják meg helyét (Gy 1: 640). – Su 2: 363. {A XV. században beolvadt Pósába.} 

Lovista Fe (a Vöröstoronyi-szorostól D-re) 1233: nostre (regis) donationi t-m convenientem Loysta 

vocatam ad aqua Lothur vocata, que fluit ad aquam Olth; 1265, 1311: t. Loysta. Neve bolgár-szláv 

nyelven 'vadászó hely'-et jelent. 1233-ban IV. Béla ifj. király Christianus fia Corlardus comesnek 

adta Lovista földet az Oltba folyó Lator (Lotru) folyótól kezdve. 1265-ben ugyanezen „Talmácsi“ 

Konrád, 1311-ben fia: Miklós részére írják át az oklevelet. Lovista az Oltba folyó Lotru medencéje. 

Neve ma is Lovişta (Gy 2: 172). 

Lovrin Tt (1913) : Loránthalma. 

Lózna 1. BSz 1. (Zsibó-ÉK, a Szamos b. p.) 1338: Loznapataka (Kádár V. 75). 1554.IV.24.: 

Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna Naghlozna birtokbeli része negyedét leköti féjének 

(KmJkv 5299). 1625: Nagi Lozna (Csáky 654). 1760–2: Nagy Lozna. 1808: Lozna (Nagy-), Gross- 

Losdorf, Prelucz-máre (99). 1861: N-Lózna BSz (18). 1888: N-Lozna (Lozná máre) SzD 

Csákigorbói js (Je 526). 1913: Nagylózna SzD vm (Az). – 1909/19: Lozna-mare, Nl, L 780: r 714; 

zs (105). > Lozna = Su 1: 363. 1338–1854. [12 D] 

Lózna 2. BSz 2. (Nagylózna mellett) 1554: Kys Lozna (Kádár V. 67). 1600: Kis-Lozna (Ve: Doc. 

VI. 145). – Su 2: 359. {Beolvadt Nagylózna határába} 

Lózna 3. BSz 3. (Zsibó-K, a Szamos b. p.) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi 

Anna Kyslozna birtokbeli része negyedét leköti féjének (KmJkv 5299). 1806: K. Lozna (9 Q 57, N. 

Lozna Ny-i hrs a Szamos-parton). – 1909/19: Lungeştii-din-jos, Lunzsest, &, v. Surduc (106). > 

Lungeştii Surducului = Su 1: 369. 1909. » Surduc {Szurduk} 

621



Lózna 4. * BSz 4. (Zsibó-ÉK, a Szamos bp-i Lózna és Kılózna közt) 1592: Vy-Lozna, 1596: 

Loznapatak (Kádár II. 475). – Su 2: 421. 

Lózna 5. Szö (Ruszkabánya mellett) 1471: silva Lozna, 1583: p. Lozna, 1586: v. Lozna (Pesty: 

Szörény II. 299). 1909: Losnaplesch Ruszkabánya tartozéka KrSzö vm Karánsebesi js. – 1909/19: 

Lozna-Pleş, Lozna-Plesch, &, v. Rusca-montană (105). Lozna Pleşi = Su 1: 363. 1471–1909. » 

Rusca Montană { Ruszkabánya} 

Loznakı BSz (Zsibó-ÉK, a Szamos bp-i úttól D-re) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné 

Somi Anna Loznakew birtokbeli része negyedét leköti férjének (KmJkv 5299). 1625: Loznakeo 

(Csáky 653). 1733: Preluts, 1750: Prelucs, 1760–2: Kı Lozna. 1808: Lozna (Kı-), Losdorf, 

Prélucz (99). 1861: Kılózna BSz (18). 1888: Kılozna (Prelucs) SzD Csákigorbói js (Je 449). 

1913: Kılózna SzD vm (Az). – 1909/19: Preluci, K, L 961: r 916; zs (140). = Su 2: 60. 1625– 

1854. {1808: Prélucz !} – 1974: c. Lozna {Nagylózna kzs faluja DNy-i hrs} [12 D] 

Lóznavölgy BSz (Zsibó-K) 1338: locus Laznapataka (Tr). 1913: Lóznavölgy SzD vm 

Csákigorbói js (Az). – Valea Loznei, cătun al s. Preluci {Kılózna falu tartozéka} Su 2: 228. 1338, 

1913. – 1974: c. Lozna {Nagylózna kzs. faluja D-re} [12 D] 

Lozsád Hu (Piski-DK) 1320: comite Marko f-o Torda de Losady. Lozsádi nemes 1320-ban Pál 

dévai várnagy fia László serviense (Gy 3: 296). 1358: Losady (köznemes nevében); 1366: nobiles 

de Losad; 1380: ns de Losaag; 1430: ns de Lossad, magna via per quam de Losad itur ad p-m 

Pisky. 1511: Lozad. Lozsádi, L. Bereck, Bucs, Farkas, Fekete, Lukácsi, Nagy, Zudar, Zsoldos, 

Gıse, Herczeg-birtok (1358-tól Cs 5: 107). 1441.VIII.18.: Somkeréki Erdélyi Miklós és István 

familiáriusuknak: Losad-on lakó Kónya Márknak és Erzsébet nevő leányának adják, hő szolgálatai 

jutalmául, Nagydenk nevő (Hu vm) birtokukat (KmJkv 350). 1733: Losárd, 1750: Zseledincz. 

*1756: Herepei Ádám tanár (–1814, Nagyenyed). 1760–2: Lozsád. 1808: Losád vel Losádi h., 

Szelegyincz val. 1861: Losád, Zselendintze Hu (22). 1888: Lozsád-Kis-Tóti Szászvárosi js (Je 

478). 1913: Lozsád Hu vm (Az). & 1453: Losádi István a Hunyadi-nz részére Görgény váráról 

László király által adott adománylevélben királyi ember. 1497: Losádi István szászvárosi esküdt, 

1506-ban Szászvárosszék királybírája. – 1909/19: JeledinŃi, L (Lozsádkistóti), L 827: r 350; m 

(98). = Su 1: 316. 1320–1854. – 1974: c. Mărtineşti {Mártondenk/Martinesd kzs faaluja DNy-ra} 

[34 C] 

Lózsárd Do (Doboka-K) {1270–72} 1279: t. Lusad vacua ... castri de Doboka. E dobokai 

várföldet V. István király {1270–72} adta Kökényesrénold nb. Mukud fia Mikud bánnak, majd IV. 

László 1279-ben megerısítette az adományt (Gy 2: 78). 1348: v. Losaad (Tr). 1440.V.28.: Dobokai 

Lökös Bálint Losad birtokbeli részét elzálogosítja Dobokai Miklósnak (KmJkv 235). További 

adatok KmJkv I. 971, II. 967. 1507: Losad wolachalis, 1570: Losard, 1721: Losárd (Kádár V. 82). 

1808: Losárd h., Losérgye val. 1861: ≈ Do (16). 1888: Lozsárd (Luzserda, Luzserdje) SzD 

Szamosújvári js (Je 478). 1913: Lózsárd SzD vm (Az). – 1909/19: Lojard, L, L 757: r 735 (104). > 

Lujerd > 1956: Lujerdiu = Su 1: 365. 1279–1854. [23 A] 

Lıcs * Te (Tolvád és Csávos táján) 1338: p. Leuch. Csáktól dny. felé feküdt (Cs 2: 49). – Su 2: 

362. 

Lıdje * Kr (Lugos-ÉK, Bottyánfalva mellett) 1514–1516: Lewdie, Levedie; 1529: Lewdin, 1598: 

Leudin (Pesty: Krassó II/1. 313). – Su 2: 362. 

Lıkösbarája * Te (Buziás táján) 1410: Lewkusbaraya {Ld a 47. u.}; 1462: Lewkesbarya Doboz 

18. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 2: 362. 1462. 

Lıkösfalva Ar (Lugos-ÉK, a Béga jp-i úton) 1440: p. Lekesfalva Solymos vár 86. tartozéka volt 

(Cs 1: 761. Solymos). 1454: Lewkusfalva a Te vm-i Suggyához tartozott (Cs 2: 49). 1514–16: 

Lewkwsesth, 1597: Leukusest, 1761: Leucosest, 1799: Leulcsest (Pesty: Krassó II/1. 313). 1808: 

Leukosest, Leukosesti (97). 1888: Levkosest (Leukusest) KrSzö Bégai js (Je 472). 1913: 

Lıkösfalva KrSzö vm (Az). – 1909/19: Leucuşeşti, Leokosest, L 757: r 728; n (103). = Su 1: 358. 

1440–1913. – 1974: c. Bethausen {Bethlenháza kzs faluja} [32 D] 

622



Lıkösháza * Bi (Biharszentjános-Ny) 1463: Lewkeshaza, 1496: Lewkewshaza (Jakó 292). 1587: 

Leökeöshaza (Kiss 691). – Su 2: 362. 

Lırince To (Marosludas-ÉK) 1760–2: Gerebenes-Lörincze. 1824: praedium Lörintzi, Lörintze 

(Su). 1888: Lırincz, telep (t) Alsó-Gerebenes TA Marosludasi js (Je 478). – LeorinŃa = Su 1: 357. 

1760, 1824. – 1974: c. Grebenişu de Cîmpie {Mezıgerebenes kzs. faluja Ny-ra} [23 D] 

Lırincfalva 1. (Laurentii Villa) Do 1332: Petrus sacerdos de v. Laurentii. Papja 1332. II: 5 kis 

dénár pápai tizedet fizet. Kajla és Fata közt említik. E néven {elıbb-késıbb} ismeretlen. Talán a 

Kajla melletti Igalja (Szentandrás), melynek birtokosa 1288 elıtt Lırinc volt (Gy 2: 78). – Su 2: 

362. 1332. 

Lırincfalva 2. * Kr (Oravicabánya táján, Néranádas mellett) 1388–9: Lewrenchfalwa. A Karas 

folyó mentén kereshetjük (Cs 2: 104). – Su 2: 363. 

Lırincfalva 3. Msz (Marozvásárhely-DNy, a Nyárád jp-i úton, a Nyárád Marosba ömléséhez 

közel) 1482.VI.27.: Lerinczfalwa-i Barnabás és Kis Balázs jelen volt Teremi Sükösd Miklós 

képviseletében Báthory István Kü és To vm-i birtokbaikatatásán (KmJkv 2375). 1493: p. 

Lewrynczfalwa. Szentpáliak és Hosszúaszóiak birtoka (Cs 5: 887. Kü vm). 1493.V.23.: Szentpáli 

István frater, a váradi ferences kolostor lakója Lewrynczfalwa (Kü vm) birtokbeli ısi részeit atyafiúi 

szeretetbıl Hosszúaszói Ferencnek és Mártonnak adja (KmJkv 2865). 1493.XI.25.: Özvegy Bolyai 

Pongrácné Anna asszony Lırincfalván Nagyerdı nevő erdejét zálogba veti a lırincfalviaknak. 

Datum in ... Lewrynczfalwa (SzO VIII. 156); 1502.I.24.: Lewrynczfalwa-n két lófıség a Halom 

nem Péter ágán (191). 1502–1612: Nyárádtı leányegyháza. 1514.VI.5.: Lewrynczfalwa-i Nagy Gál 

tanu szentmargitai ügyben (KmJkv (3581). 1566: II. János adománya: „Lırincfalvában tizenkét 

ház jobbágyot“ Barabási Farkasnak. 1580: Báthory István részbirtokokat adományoz Lırincfalván 

és Ilencfalván Kovacsóczy Farkas kancellárnak és öccsének (SzO IV. 69). 1602.VIII.: 

Leörinczifalva: 3 szabados, 2 lófı, 3 jobbágy. 1609: Báthory Gábor fejedelem adománylevélben 

erısíti meg Ozdi Gergelyt lırincfalvi és lukafalvi birtokaiban (SzO VI. 29-36; Benkı S. 1972. 28). 

1614: Lırincfalva 24 családfı (Msz 5). 1733: Szent Lörincz. 1808: Lırinczfalva (99). 1861: ≈ Msz 

(32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 478). 1913: Lırincfalva MT vm (Az). *1928.II.25.: Benkı 

Samu mővelıdéstörténész. – LorinŃa > Leordeni = Su 1: 357. 1493–1854. – 1974: c. Gheorghe 

Doja {Lukafalva kzs faluja Ny-ra} [24 C] 

Lırinczi * Bi (?) 1291–1294: Lorency (Tr). – Su 2: 363. 

Lırinczi psz To (Cs 5: 719) : Lırinctelke. 

Lırincréve Fe (Enyed-DDK, a Maros b. p.) 1348: p. Leurynchreue (Tr). 1501.VII.2.: 

Lewrynczrewe-n lakó Peres/Weres Ambrus június 17-én mint szomszéd jelen volt meggykeréki 

birtokbaiktatáson (KmJkv 3203). 1587: Leorincz Réwe. – E: fl. 4. A: fl. 2 (Dé 23). 1696: 

Lörinczréve (Csáky 771). 1750: Lörincz, 1760–2: Lörincz Réve. 1808: Lırinczréve (99). 1861: 

Lırincz-Réve AF (6). 1888: ≈ AF Nagyenyedi js (Je 478). 1913: Lırincréve AF vm (Az). *19..: 

Karsai Zsigmond táncos, festı, emlékíró. – 1909/19: LiorinŃ, Lr, L 397: r 191; m (103). > LeorinŃ 

= Su 1: 357. 1348–1854. – 1974: c. Rădeşti {Tompaháza kzs faluja D-re} [35 A] 

Lırincszigete (-réve) * Do (Válaszút területén kereshetı) 1320: Leurenchzygethe; 1387: t. 

Lewrinchryue. Zsombor nb. Lırinc fia Mihály fiai: Theke János, Bothos Miklós és Ördög András 

birtoka volt; tılük elkobozva a király Elefénti Dezsı sebesvári várnagynak adta, de 1331-ben 

Mihály fiai visszakapták. 1387-ben Lırincréve néven Esküllıi Ördög Benedek, Botos János fia 

Bertalan és Theke Mihály fiai: Melvhior és Gáspár földje; Bonchida határosa (Gy 2: 78). 

Lırinctelke To (Marosludas-ÉÉK) 1332: t/p. Lerenchteleke; 1377: t/p. Leurenchtelke; 1428: p. 

Lerinchteleky nunc habitatoribus destituta. Kecseti, Somkeréki Erdélyi-birtok (Cs 5: 719). 

1553.XII.9.: Lewryncztelke prédium Somkeréki Erdélyiek birtoka (KmJkv 5248). 1808: Lırinczi pr 

(99). 1861: Lırincz (praedium) To (10). Hnt. 13: Lırincidülı » Mezısályi. – LeorinŃ-Şăulia = Su 

1: 357. 1913. + 2: 362. 1332, 1377. – 1974: LeorinŃa-Şăulia c. Şăulia {Ms kzs. faluja DNy-ra} [23 

D] 

623



Lırincse Te (Csánki) : Nırincse. 

Lövér {sagittarius = lövı ~ lövér. Györffy: Kel, 41} To (Régen-É) 1228: v. Luer; 1319: p. Luer; 

1461: p. Lewer; 1467: p. Leweer; 1508: Lewel. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi, N. Ungor, Báthori, 

Bethleni, Szobi-birtok (Cs 5: 719). 1461.V.18.: Lewer örökös birtokbeli részét L. Dezsıfi János 

elzálogosítja feleségének (KmJkv 1556); 1473.IV.26.: L. D. Mihály a hőtlensége miatt elvesztett és 

a királytól Hungor Jánosnak adományozott birtokait, {köztük} Lewer birtokot is a maga részérıl is 

átengedi az új adományosnak (2098); 1473.VIII.30.: Lewer Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 

1475.VII.23.: L. Dezsıfi László magtalan halála esetére N. U. J-nak vallja Lewer birtokbeli részét 

(2188); 1502.XII.13.: Lewer N. néhai U. J. fiai: János és Miklós birtoka (3264). 1648: Leöuel 

(Makkai 639) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Luwier, 1750: Lüver, 1760–2: Levél, 1805: Lövér. 

1808: Lövér, Lujérlu (99). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ (Lujer) MT Régeni felsı js (Je 478). 1913: 

Lövér MT vm (Az). – 1909/19: Lueriu, L, L 721: r 719 (105). = Su 1: 364. 1228–1854. > 1974: 

Luieriu c. Suseni {Marosfelfalu kzs faluja} [24 A] 

Lövész Cs (Szereda-É) 1835: Lovész (Su). 1888: Lövész, telep (t) Csikszentmihály (Je 478). – 

Lovesa > Livezi = Su 1: 361. 1835. – 1974: c. Mihăileni {Csikszentmihály kzs. faluja É-ra} [25 D] 

Lövéte {< Árpádfia Levente} Uh (Székelyudvarhely-K, a Kis-Homoród mellett) 1332: sacerdos 

de Lueche (Tr). 1567: Leöwete, 1583: Lövetfalva, 1602: Levéte (SzO II. 219, IV. 87, V. 298). 

1614: Lövéte 38 családfı (Uh 4). 1630: Leövéte, 1702: Lövéte (SzO VI. 110, VI. 93). 1733: 

Lövete. 1808: Lövéte ~ Lövöte (99). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Uh Homoródi js (Je 478 & 

Szentkeresztbányai vasgyár). 1913: Lövéte Uh vm (Az). 1984 L 4200; majdnem 1100 kiskorú (- 

18). 634 tanuló tízosztályos iskolájában; 200 tanul líceumokban. 33 oktató, 3 orvos, 4 asszisztens 

(Sc V.15.). – Luieta > Loveta > Lueta = Su 1: 364. 1332–1854. [37 A] 

Lövétebánya Uh (Lövéte-É) 1956: Lövétebánya. – Satu Nou > Minele Lueta = Su 1: 399. 1956. 

[37 A] 

Lövı * {sagittarius} Te (helye ismeretlen) 1211: Luev (talán azonos Székelylıvel. Györffy: Kel, 

41). 

Lubotafalva * Te (Lugos táján, Doboz mellett) 1447: Lwbothafalwa, 1462: Lwbathafalwa Doboz 


Luca Fo (Fogaras-DNy) 1556: Lucza, 1632: Lutza (Su) 1637: Luca (Makkai 478) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: Lucza (99). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ Fogarasi js (Je 479). 1913: Luca Fo 

vm (Az). – 1909/19: LuŃa, L, L 307: r 306 (107). = Su 1: 370. 1556–1854. – 1974: c. Beclean 

{Betlen kzs faluja DNy-ra} [36 D] 

Lucasii Villa : Villa Lucasii * Te (Temesvár-D, Detta táján) 1369–1377: Villa Lucasii (DocVal 

223). – Su 2: 420. 

Ludas 1. Fe (Szerdahely-ÉK) 1296: Both (~ Bot) de Ludos; 1309: Henricum de Rothludas [: 

Bothludas]; 1332–6: Andreas sacerdos de Ludas; Petrus =; 1431: p. Kysludas a. n. Bakludas; p. 

Bakludas. Ludasi Both birtoka; 1296-ban ı ill. fiai a Kiskonyhához (Preszákához) tartozó 

Kerecnuk erdı kivágása miatt pereltek az erdélyi káptalannal. Botludas papját 1309-ben a a 

dézmamegtagadó és kiközösített szász papok közt említik. A sebesi dékánátushoz tartozó papja 

1332 II: 3 pensa, 1336: 66 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 172). 1309: Henricus Rothludas-i pap 

(An 2: 551). 1587: Kys Lwdas ld Vingárt (Dé 20). 1704.IX.20.: a kisludasiak marháját, amely 

Bethlen Elek jobbágyi, az úr tekintetiért kiígíré {a generális}, de a több faluknak azt izené, hogy 

addig ki nem adatja, amíg a rájok kivetett élést nem praestálják; 1705.IX.27.: Kisludasról hoztanak 

vagy harminc marhát; 1707.XI.1.: Az úr Szentpálit kiküldvén Kisludasra, onnan 12 szekér borokat 

szállíttatván bé, akik Bethlen Eleké és több kurucoké voltanak ... (We). 1733: Kis-Ludas, 1750: 

Kis-Ludos. 1808: Ludas (Kis-) h., Giesshübel g., Guszul-mik val. 1861: K-L, Gißhübel, Guszu AF 

(5). 1888: Kis-Ludas (Gieshübel, Guczu) AF Kisenyedi js (428). 1913: Kisludas AF vm (Az). – 

1909/19: Gusu, Kl, Gh, L 980: r 580; n (85). = Su 1: 275. 1309–1854. {A középkori Malum 

prandium (Giessübel) falut tévesen vonja ide; ezt ld. Szászföld alatt. Gy} [35 C] 

624



Ludas 2. (Király-) (Gy 2: 172 Ld. Sászföld) Szh (Szerdahely-ÉK) 1330: Malum prandium 

(Tr). 1330: plebanus de Ludas, 1333: decime de Ludas Regis (Tr). 1382: Lwdas (Ub II. 551). 

1520.XI.19.: Koppányi Gergely ludasi (de Lwdas regali) plébános (KmJkv 3791. To vm). 1532: 

Ludes (Scheiner 86). 1733: Ludos, 1750: Nagy-Ludos, 1805: Nagy-Ludus. 1808: Ludas (Nagy-), 

Gross-Logdes ~ Ludesch (99). 1861: N-L, Logdes, Ludos Szh (37). 1888: N-L Sze Szerdahelyi js 

(Je 526). 1913: Nagyludas Sze vm (Az). – 1909/19: Luduş, Nl, Logdes (Grossludosch), v. 

Ludoşul-mare, L 2007: r 1985 (105). Ludoş = Su 1: 364. 1330–1854. [35 C] 

Ludas 3. To (Torda-DK, a Maros-parton) 1377, 1439: p. Ludas; 1507: p. Lwdas; 1523: Ludas. 

Bogáti, Meggyesfalvi Alárdfi, Farnasi Veres, Altemberger, Czobor, Tótıri, Károlyi és Dengelegi 

Pongrácz-birtok. 1461: c. q. (Cs 5: 719). 1449.XI.27.: Lwdas Bogáti Péter és fiai: László és Imre 

birtoka (KmJkv 774); 1451.V.6.: Ludas-i János fia: Porkoláb István új adományt szerzett Gyula és 

Szentmiklósmacskása (Do vm) birtokbeli részére (952); 1461.XII.4.: Lwdas-on Bogáti András rb 

(1647); 1466.I.2.: B. A. Lwdas birtokbeli ısi részeit cserébe adja Meggyesfalvi Alárd Lászlónak 

(1678-80); 1476.IV.25.: Bogáti László Lwdas-i birtokrészét 25 Ft-on zálogba adja Dengelegi 

Pongrácz János erdélyi vajdának (2206); 1486.IV.19.: B. L. Lwdas-i részét zálogba veti Vizaknai 

Ferencnek (2567); 1492.V.26.: Bogáti István Lwdas-i részének felét cserébe adja Altembergeknek 

(2790); 1492.VI.7.: Bogáti László tiltakozik ez ellen (2792); 1494.II.9.: Lwdas zálogos részét B.L. 

eladja ugyanazoknak (2905); 1523.II.23.: Ludas-on Radnóti Bogáti Ozsvát részbirtokos (3898). 

1733: Ludus, 1750: Ludos, 1760–2: Maros-Ludas. 1808: Ludas (Maros-), Lúdus (99). 1861: 

Maros-L To (11). 1888: M-L (Ludusiulu de Campie) TA Marosludasi js szh, ház 313, L 1838 (Je 

495). 1913: Marosludas TA vm (Az). – 1909/19: Murăş-Luduş, Ml, L 2884: r 1359; m, zs (118). 

Luduş = Su 1: 364. 1377–1854. [23 D] 

Ludasd Hu (Szászváros-D, a Városvízi úton) 1439: p. Lwthesth; 1455: p. Lwdasth; 1500: 

Ludasd; 1515: p. Lwdesd. Töreki, T. Bakócz, Váraskeszi Lépes, Sálfalvi, Macskási, M. Tárnok, 

Barcsai-birtok (Cs 5: 108). 1733: Ludesd, 1750: Ludesty. 1808: Ludesd (99). 1861: ≈ Hu (22). 

1888: ≈ (Lugyesti) Szászvárosi js (Je 480). 1913: Ludesd Hu vm (Az). – 1909/19: Ludeşti, Ludesd, 

L 561: r 558 (105). > Ludeştii de Jos = Su 1: 364. 1439–1854. – 1974: c. Orăştioara de Sus 

{Felsıvárosvíz kzs faluja, D-i hrs} [34 C] 

Ludfarka Cs 1913: Ludfarka Gyergyóremete tartozéka (H). – 1956: Ludfarca > 1964: Brazii = Su 

1: 102. – 1974: » Remetea [25 A] 

Ludisor Fo (Fogaras-DNy) 1534: Ludissor, 1582: Lwdissor (Ve: Fontes IV. 237, Doc. II. 220). 

1760–2: Luksor. 1808: Ludisor (99). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ (Ludisoru) Fogarasi js (Je 480). 

1913: Ludisor Fo vm. – 1909/19: Ludişor, L, L 570: r 565 (105). = Su 1: 364. 1582–1854. – 1974: 

c. Beclean {Betlen kzs faluja DNy-ra} [36 D] 

Ludvég Ko (Teke-DK, a Régeni út b. o. közelében) 1228: meta comitis Coquinus; 1322: p. 

Luduegfalua; 1332–5: Heugmannus sacerdos de v. Ludvici, Henchmannus ≈, Henczmannus ≈ de v. 

Luduig. A széplaki uradalom 1228-i határleírása szerint e helyen Kökényes birtokolt. 

Kökényesrénold nb. Rednold magtalan halála után a király Kácsik nb. Mihály fia Simon székely 

ispánnak adta (1322). Német nevő papja – ami szász lakosságra mutat – 1332 I: 3 ezüst sectinus (1 

sectinus = 1 1/2 pondus), 1332 II: 15 régi és verıcei és 6 kisdénár, 1333 I: 4 gs, 6 régi báni, 1334 I: 

6 gs, 1334 II: 7 gs, 1335 I: 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 362. Ludvégfalva). Kökényesrénold nb. 

Rénold ispán, Kacsics nb. Radófi, Libercsei; Szécsényi, Salgai; Bánffy, Hunyadi, Toldalagi, 

Harinai Farkas-birtok. Jbn 1508: Geréb Fábián, Nadasar Bálint (HF-jb) (1322-tıl Cs 5: 375. 

1443, 1453: Do vm). 1485.IX.2.: Lwdweg Héderfájai Mihály egészbirtoka (KmJkv 2537); 

1502.XI.25.: Lwdwegh Harinai Farkas János egészbirtoka (3261); 1504.XII.22.: Lwdweg ugyanazé 

(3321). 1587: Lwdwegh ld Mezıakna (Dé 60). 1733: Ledvid, 1750: Ludvig, 1760–2: Szász-Ludvég. 

1808: Ludvég h., Ludesdorf g., Ludigul vel Lugyigul val.; ... Ludesdorf ~ Ludwigsdorf (99). 1861: 

≈, Ludesdorf, Lugyigu Ko (13). 1888: Szász-Ludvég (Ludwigsdorf, Logigu) Tekei js (Je 640). 

1913: Ludvég Ko vm (Az). – 1909/19: Logig, Szl, L 872: r 519; m, n, c, zs (104). = Su 1: 362. 

1322–1854. [24 A] 

625



Lugas 1. Bi (Várad-K, Élesd-Ny hrs a Sebes-Körös j. p.) 1291–4: v. Lugas. A falu 1291–4 között 

másodszor 18 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 640). 1406: p. hungaricalis Lugasd (J); 1458: 

Magyarlugas (Cs 1: 615; Jakó 292). Magyar lakossága kihalt; 1715 után románok települtek 

helyébe. 1808: Lugos (Alsó-) h., Lugosel val. 1840–1918: a Zichy család birtoka (Le). 1851: Alsó- 

Lugos, Bi vm, a Sebes-Körös regényes völgyében, 8 r. kath., 800 n. e. óhitü lak., anyatemplom, 

urasági kastély. Határa 2739 hold, ... Birja gr. Batthyáni Arthur (Fé 3: 49). 1873-ban árvíz 

pusztította. 1888: Alsó-Lugos Élesdi js (Je 206). L 1910: 1041 (r); 1956: 1128 (Le). 1913: 

Alsólugos Bi vm (Az).– 1909/19: Lugaşul-de-jos, Al, L 1069: r 903; m, zs (105). = Su 1: 365. 

1291–1851. > Lugaşu de Jos [11 C] 

Lugas 2. Bi (Alsólugos-É hrs 2 km) 1406: p. walachalis Olahlugas (Jakó 292). 1808: Lugos 

(Felsı-) (99). 1851: Felsı-Lugos, Bi vm, hegyes, partos vidéken, 30 kath., 480 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Határa 3155 hold, ... van egy hamuzsir gyára ... Birja gr. Batthyáni Arthur (Fé 

3: 50). 1888: Felsı-Lugos Bi Élesdi js (Je 323). 1913: Felsılugos Bi vm (Az). – 1909/19: 

Lugaşul-de-sus, Fl, L 592: r 534 (105). = Su 1: 365. 1291–1294 {! Cf. nota supra!}, 1406–1851. > 

1974: Lugaşu de Sus c. Lugaşu de Jos {Alsólugos kzs faluja} [11 C] 

Lugas 3. Kr (Lugos-DK, a Temes b. p.) 1631: O Lugas, Olugas (Makkai 448) I. Rákóczi György 

birtoka. 1690–1700: Lugosel (Marsigli). 1717: Lugoschel (Pesty: Krassó II/1. 410). 1808: 

Lugoshely, Lugosel (99). 1851: ≈, térségen: 7 kath., 969 óhitü lak., s igen termékeny 

szántóföldekkel, óhitü anyatemplommal, szép urasági legelıvel. F. u. a kamara (Fé 3: 50). 1888: ≈ 

KrSzö Temesi js (Je 480). 1913: Lugoshely KrSzö vm (Az). – 1909/19: Lugojel, Lh, L 1352: r 

1289; n, m (105). = Su 1: 365. 1631–1851. – 1974: c. Gavojdia {Gavosdia kzs faluja É-ra} [32 D] 

Lugos 1. Kr (Temesvár-K, a Temes-parton) 1334: sacerdos de Lucas (Tr). 1368: Lugas, 1376: 

castrum Lugas, 1386: castellani nostri (regis) de Lugas, 1542: civitas nostra (reginae) Lugas, 1554: 

Lwgos (Pesty: Krassó II/1. 315). 1564: Logos, 1582: Lugos (Ve: Doc. I. 25, II. 228). 1808: opp. 

Lugos (Német-), Deutsch-Lugosch, Lugosul-nemczieszk (99). 1851: ≈ (Oláh és Német), két részre 

osztott mezıváros, Kr vm, a Temes 2 partján, egy 50 öl hosszú híddal összeköttetve, ... Népessége 

5744 lélek, kik közt 1358 kath., 4093 n. e. óhitü, 100 evang., 14 ref., 179 zsidó. Nyelvökre nézve 

oláhok, németek, ráczok, magyarok. Van itt kath. paroch. templom s minorita szerzetes zárda, 

óhitü anyatemplomok, synagóga; vmegyeháza, postahivatal, lovas kaszárnya, jó bort termı 

szılıhegy. F. {u.} a kamara s széke egy tiszttartósági kerületnek. Régi nevezetes vára egészen 

elpusztult (Fé 3: 49). 1888: ≈ KrSzö vm és a Lugosi js szh, 1888: ház 1728, L 11827 (Je 480). 

1913: Lugos KrSzö vm (Az). – 1909/19: Lugoj, L, 16 126: r 5564; n, m, szerb, cseh, c, szlovák 

(105). = Su 1: 365. 1334–1851. [31 D] 

Lugos 2. Kr 1808: opp. Lugos (Oláh-), Wallachisch-Lugosch, Lugosul-rumunyeszk (99). Hnt. 

13: » Lugos. 

Lugoshely Kr (1808) : Lugas. 

Lugoskisfalu Kr (Lugos-D hrs) 1717: Satulmik, 1811: Szatumik (Pesty: Krassó II/2. 182). 1808: 

Szatulmik (155). 1851: Szatumik, Kr vm, 5 kath., 536 óhitü lak., anyatemplommal, részint róna, 

részint dombos és termékeny határral. Birják: Jakabffy, Trautenberg, Asbóth, Borngaesser családok 

(Fé 3: 72). 1888: ≈ KrSzö Lugosi js (Je 642). 1913: Lugoskisfalu KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Satu-mic, Szm, L 731: r 663; m, n (160). > Satul Mic = Su 2: 99. 1717–1913. > Victor Vlad 

Delamarina [32 D] 

Lugot * Kr (Illyéd táján) 1464: Lwgoth. Az Illyédi kerülethez tartozott (Cs 2: 104). – Su 2: 364. 

{P} 

Lugozó Za (Pankota-K) 1561: Lugozo (Márki II/1. 239). 1746: Lugozó (Su). 1808: Lugozó Ar 

(99). 1851: ≈, Ar vm: 314 óhitü lakossal. Birja a Dezsı nemzetség (Fé 3: 50). 1888: ≈ Ternovai js 

(Je 480). 1913: Lugozó Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Luguzău, L, L 454: r 361; n, m (105). 

= Su 1: 365. 1561–1851. + 2: 353. 1561. [20 D] 

626



Luka * Kr (Krassófı táján) 1433: Luca. A krassófıi várhoz tartozott, tehát a Karas forrásvidékén 

keresendı (Cs 2: 104). – Su 2: 363. {P} 

Lukácsfalu Kr (Facsád-ÉK) 1548: Lukaczfalu, 1598: Kastely alias Lukachest, 1612: Kastely, 

1779: Costia (Pesty: Krassó, II/1. 288). 1808: Kostie, Kosteju (89). 1888: Felsı-Kostéj KrSzö 

Facseti js (Je 322). 1913: Felsıkastély. KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Coşteiu, Kostéj, L 

608: r 589; n (56). > Coşteiul de Sus = Su 1: 170. 1548–1851 {: 1913}. > Coşteiu de Sus – 1974: c. 

Margina {Marzsina kzs faluja} [33 C] 

Lukácsfalva 1. * Ar~Csa (a Szárazér mellékén, Arad-ÉNy, Tornya mellett) 1446: Lwkachfalwa 

(Cs 1: 699). − Su 2: 364. 

Lukácsfalva 2. KSz (Nagysomkút-ÉNy, a Szamos jp-i úton) 1403: Lucachfalva (Szatmár 

vármegye 152). 1405: Lucachfalua, 1424: Lukachfalwa, 1475: Lukaczfalwa (Cs 559). 1750: 

Lukaczesty, 1760–2: Lutchepsen. 1808: Lukácsfalva Kıv (99). 1888: Lukácsfalu (Lucacesci, 

Lukacsesty) Sza Nagysomkúti js (Je 480). 1913: Szamoslukácsi Sza vm (Az). – 1909/19: 

Lucăceşti, Lf, L 386: r 341; m, zs (105). = Su 1: 364. 1403–1854. – 1974: c. Mireşu Mare 

{Nagynyíres kzs faluja É-ra} [12 B] 

Lukácsfalva 3. * Za (Raj mellett) 1439: Lukácsútja; 1464: Lukachfalwa Világos várhoz tartozott 

(Cs 1: 739). 1439−1546: Lukachfalwa, Lukachweya, Lukasfalwa, Lukatfalva (Márki II/1. 239). − 

Su 2: 363. {Márki} 

Lukácskı Te (Temesrékás-ÉK) 1471: Erdeglyka (Cs 1: 765. Ar vm). 1492: Lwkarowcz a Rádi 

család birtoka; Dóczi Imrénél volt zálogban korábban is (Cs 2: 88. Rádi). 1717: Lucareszi 

(Borovszky: Temes 69). 1808: Lukarecz, (i) Lukarec (99). 1851: ≈, szerb falu, Te vm, 458 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal, 10 1/8 urbéri telekkel, hegyes-völgyes határral. Birja Agora és 

Detrich család (Fé 3: 50). 1888: Lukarez Te Rékási js (Je 480). 1913: Lukácskı Te vm 

Temesrékási js (Az). – 1909/19: LucareŃ, L, L 607: r 222; szerb, m, n, szlovák (105). = Su 1: 364. 

1471–1913. – 1974: c. BrestovăŃ {Aga kzs faluja D-re} [32 C] 

Lukafalva Msz (Marosvásárhely-DNy, a Nyárád jp-i úton) 1409: v. Lucafalwa, 1567: Lwkafalwa, 

1602: Lukafalva (SzO I. 106, II. 217, V. 278). 1609: Báthory Gábor fejedelem adománylevélben 

erısíti meg Ozdi Gergelyt lırincfalvi és lukafalvi birtokaiban (SzO VI. 29-36; Benkı S. 1972. 28). 

1614: Lukafalva 37 családfı (Msz 10). 1808: ≈ (99). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó 

js (Je 480). 1913: Lukafalva MT vm. # Szondi Gy.: Adat töredék a Luka-ilenczfalvi evang. ref. 

társegyház múltjából és jelenébıl. Kv 1902. – Lucafalău > Luca > {1953} Ghoroghe Doja = Su 1: 

257. 1409–1854. [24 C] 

Lukaja Kr (Oravicabánya táján, Varadia mellett) 1343: Lucaya (Tr). =: ... Lukaya ... p-es castri 

regis Ersomlyo (Cs 2: 107. Stepkfalva). – Su 2: 363. Lucaya. 

Lukakoli * Kr (Facsád táján) 1761. tk: Lukakoli (Pesty: Krassó II/1. 410). – Su 2: 364. 

Lukarovcz Te (Csánki) : Lukácskı Ar. 

Lukatelke * Te (Temesvár táján, Zsadány mellett) 1421: Lukatheleke a csanádi püspök birtoka 

(Cs 2: 51. Monyarós). – Su 2: 364. 

Luki * Kr (a Karas mentén) 1452: Luky (Cs 2: 104). – Su 2: 364. 

Lumpert Villa Fe : Dálya. 

Lungavicza Szö (1808) : Nagylankás KrSzö. 

Lunka 1. Ar 1808: Lunka (100). Hnt. 13: » Háromalmás Ar vm. 

Lunka 2. Ko (Csucsa-DDNy) 1909: Lunka Viság tartozéka Bánffyhunyadi js. – 1909/19: Lunca, 

Lunka, &, v. Vişag (106). > 1929: Lunca Vişagului, L 1415 (AnR). = Su 1: 368. 1909. – 1974: c. 

Poieni {Kissebes kzs. faluja DNy-ra} [21 B] 

627



Lunka 3. Za (Körösbánya-Ny hrs a Fehér-Körös b. p.) 1760–2: Lunka. 1808: Lunka ~ 

Lunkány Za (100). 1848: Tisztemet Lunkán, meggyilkolták: Körösi Eleket, szegényt! (Gyulay, XI. 

20.). 1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 481). 1913: Lunka Hu vm (Az). – 1909/19: Lunca, L, 579: r 

557; m, n (105). = Su 1: 366. 1760, 1909. – 1974: c. Baia de Criş {Körösbánya kzs faluja} [33 B] 

Lunka Kü (1808) : Küküllılonka. 

Lunka-Bálmos Mm 1828: Lunka Balmos (Nagy 200). 1888: Lunka-lui-Bálmos, telep (t) Felsıvisó 

Mm (Je 481). – 1909/19: Lunca-Balmoşului, &, v. Vişăul-de-sus (106). Lunca Baamoşului {!} = 

Su 1: 366. 1828. {Felsıvisó vs tartozéka} 

Lunkán MT 1956: Lunkán. – Luncani = Su 1: 368. 1956. » TopliŃa {Maroshévíz} 

Lunkány Bi (1808) : Lankás. 

Lunkány 1. Hu (Hátszeg-ÉK, a Fejérág felsı völgyében) 1750: Lunkany . 1760–2: Lunkány. 

1808: ≈, Lunká (100). 1861: ≈, Lupény {!} Hu (22). 1888: ≈ Hátszegi js (Je 481). 1913: Lunkány 

Hu vm (Az). – 1909/19: Luncani, L, L 1029: r 1021 (106). = Su 1: 368. 1750–1854. [44 A] 

Lunkány 2. Kr (Facsád-DK) 1365: Padushauasa (DocVal 183). 1596: Lunka, 1690–1700: 

Lonkagnj (Pesty: Krassó II/1. 412). 1808: Lunkaszprie, Lunkány (100). 1851: Lunkány, Kr vm, 

nagy hegyek közt: 362 óhitü lakossal, anyatemplommal, igen szép és roppant erdıséggel. A Béga 

vizének egy ága az ide való hegyekbıl veszi eredetét. F. u. Hoffman és Maderspach családok. E 

helységben nem rég a gräfenbergihez hasonló hideg viz fördıt állitottak, meglepı jó sikerrel (Fé 3: 

51). 1888: Lunkány KrSzö Facseti js (Je 481). 1913: Bégalankás KrSzö vm Facsádi js (Az). – 

1909/19: Luncani, L, L 637: r 597; m (106). Luncanii de Jos = Su 1: 368. 1365–1851. + Luncanii 

de Sus [33 C] 

Lunkarivuluj * Kr (Facsád-DK, Tamásd és Bégalankás közt) 1514–1516: Loncka Rywly, 1599: 

Lunka Rivului (Pesty: Krassó II/1. 4). – Su 2: 363. 

Lunkatanya AF 1913: Lunkatanya Metesd tartozéka (H). – Dealul Poenii = Su 1: 194. 1913. – 

1974: » Poiana Ampoiului {Ompolymezı} c. Meteş {Metesd kzs.} 

Lunkatelep Sze (Szászsebes-D) 1956: Lunkatelep Sugág tartozéka. – Şugag-Lunca = Su 2: 178. » 

Şugag. 

Lunkavica Te~Szö : Nagylankás KrSzö. 

Lunkoj-1 2. Za>Hu Alsólunkoj, Felsılunkoj (1913) : Lankoj 1 2. Za. 

Lunksora Hu (1913) < Longsárfalva. 

Lunzsesty 1. TA 1888: Lunzsesty telep (t) Bikalat TA (Je 481). 

Lunzsesty 2. TA 1888: Lunzsesty telep (t) Szurduk TA (Je 481). 

Lupak ~ Lupák Kr : Lipkó Kr. 

Lupavicza * Szö (Orsova mellett) 1747: Also-Lupavicza (Pesty: Szörény II. 301). – Su 2: 289. 

Lupefalva Ar (Csánki) : Farkasháza. 

Lupény Hu (Petrozsény-DNy, a Zsil völgyében) Bányásztelepülés. {1750} 1850 {?}: Lupény, 

Lepingye {?}. 1854: Lupény (Sily Farkaspataka), Lupeni (Su). 1888: ≈ (Farkaspataka) 

Petrozsényi js (Je 481). *1911: Pittner Olivér festı (–1971, Mvh). 1913: Lupény Hu vm (Az). Ref. 

ehk megújított templomát 2000.IX.10-én felszentelte Csiha Kálmán püspök. Rigmányi János lp, 

Csibi Attila gondnok, Oláh Sándor, Sükösd Lajos, Nagy Sándor, Rácz István, Lukács János 

presbiterek. Leányegyháza Urikány {Ny-i hrs}. (Üzenet, 2000.21). 2002: 1200 ref.; Urikány 120 

(Ü, 2002.2). – 1909/19: Lupeni, Lupeny {!}, L 4767: r 1167; m, lengyel, rutén, n, szlovák (106). = 

Su 1: 369. 1750 ? 1850?, 1854. [44 A] 

Luperti villa (1332, Su) : Dálya Fe. 

628



Lupest Ar (1888) : Farkasháza. 

Lupkó 1. Szö (Resica-D, az Almás-hg-tıl D-re, a Dunába ömlı Oravica torkolata fölött) 1689: 

Lyubkowa. A török hódoltság után szerbek népesítették be. 1774-ig A- és Felsılupkó egy falu, és 

kincstári birtok. 1767–1845: oláh-illír, 1845–1873: oláh-bánsági határırezredhez tartozott. 1808: 

Lupkova (Dolnja-) Szö (100). L 1910: 1638 (szerb, r, c, cseh); 1956: 1570 (Le). 1913: Alsólupkó 

KrSzö vm (Az). – Dolnia Lubcova > Liubcova de Jos > Liubcova = Su 1: 360. 1689–1840. [54 B] 

Lupkó 2. Szö (Újmoldova-DK, a Duna-parti úttól kissé távolabb) 1808: Lupkova (Gornja-), (i) 

Gornjalupkova (100). 1888: Gornja-Lubkova (Felsı-Ljubkova) KrSzö Moldovai js (Je 347). 1913: 

Felsılupkó KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – 1909/19: Gornea-Liubcova, Gornyalyubkova, L 862: r 

847; szerb (83). > Liubcova de Sus > Gornea = Su 1: 268. 1829–1913. [54 B] 

Lupsa 1. Fo (Kıhalom-D) 1539: Lwpsa (Scheiner 86). 1589: Lupsa (Ve: Doc. III. 162). 1648: 

Lupsea (Makkai 532) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Lupsa (100). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ 

(Lupsia) Sárkányi js (Je 481). 1913: Lupsa Fo vm (Az). – 1909/19: Lupşa, L, L 279: r 262 (107). = 

Su 1: 370. 1539–1854. – 1974: c. Hoghiz {Olthévíz kzs faluja D-re} [37 C] 

Lupsa 2. To (Aranyosbánya-Ny) 1366: v. Lwpsa; 1370: p. ≈; 1437: p. ≈ ex utraque parte fluvii 

Lwpsapathaka; 1441: p. Naghlwpsa et Kyslwpsa; 1508: p. ≈ et ≈; 1518: p. Felsew Lwpsa, Also 

Lwpsa. Lupsai és Lupsai Kende; Aranyosbánya vs birtoka (Cs 5: 719). 1494.I.16.: Lwpsa-i néhai 

Miklós fia László Naghlwpsa és Kyslwpsa birtokbeli részeit 100 Ft-ért eladja te: Mátyásnak 

(KmJkv 2903); 1502.V.17.: Lwpsay Kende Miklós – fiai: Imre és Miklós nevében is – nyugtatja 

Aranyosbánya mezıváros bíráját és közönségét Lwpsa-i kenézi nemes lakóházának megrohanása és 

az ı elfogása kapcsán okozott kárának megtérítése felıl (3247); 1516.IV.26.: Lwpsa-i Móré András 

a horvátországi részeken birtokokat ad el (3604); 1525.III.8.: Lwpsa-i Tóth Péter (4080); 

1550.IV.19.: Naghlwpsa-n és Kyslwpsa-n a Középlaki Csireki részbirtokot megint Bornemisza 

János kolozsvári királybírónak adják zálogba (5021). Még számos adat KmJkv II. 947, 968, 989. 

1620: Alsó Lupsa (SzO IV. 206). 1733: Lupsa, 1750: Lupse, 1760–2: Nagy Lupsa. 1808: opp. 

Lupsa (100). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ TA Torockói js (Je 481 & Manestira telep, Valea-Lupsa, 

Lupsa-Hadaró és Lupsa-Sásza). 1913: Nagylupsa TA vm (Az). – 1909/19: Lupşa, L, & Hădărău 

(Lupsahadaró), Mănăstire, Valea-Lupşii (Lupsapatak), L 2836: r 2821 (107). = Su 1: 370. 1366– 

1854. [22 C] 

Lupsahadaró TA (Aranyosbánya-DNy, az Aranyos j. p.) 1888: Lupsahadaró, telep (t) Lupsa 

TA (Je 481). 1909: Lupsahadaró Lupsa tartozéka. – Hădărău = Su 1: 283. 1909. [22 C] 

Lupsánfalva * Za (Barza mellett: Su) 1439: Lubsanfalva Világos várhoz tartozott; 1464: 

Fodorlupsafalwa (Cs 1: 739). − Su 2: 363. 

Lupsapatak TA (Aranyosbánya-Ny, az Aranyos bp-i úton) {....} Lupsapatak (Cs). 1854: Valia 

Vintzi (Su). 1888: Valea-Lupsa (Je 481). 1909: Lupsapatak Lupsa tartozéka. – Valea Lupşii v. 

Valea Lupşei {Ott:} Valea Lupşeni {!} = Su 2: 229. 1854, 1909. – 1974: Valea Lupşii c. Lupşa 

{Lupsa kzs. faluja K-re} [22 C] 

Lupulfalva * Te (Lugos táján, Bojtorjános mellett) 1444: Lupulfalwa Zsidóvár 43. tartozéka volt 

(Cs 2: 15. Zsidóvár). – Su 2: 364. 

Luska BSz > Szamospart BN. 

Lüget Fe (Brassó-Hídvég-É, az Olt j. p.) 1349: Liget (Wa 286: 3). 1808: villa Liget ~ Eger, 

L’Arin (98). 1861: Lüget FF (3). 1888: ≈ Hsz Miklósvári js (Je 482). 1913: Lüget Hsz vm (Az). – 

Arini = Su 1: 44. 1839, 1850, 1854. – 1974: c. Măieruş {Szászmagyarós kzs faluja DK-re} [37 C] 

Lüki 1. * Ar (Vinga-É, Ság mellett) 1478: Lyky. Deszkkel együtt emlegetik (Cs 1: 774. Liki). – Su 

2: 364. 1478, 1520 (Cs). {!} 

Lüki 2. Bi (Margitta-K) 1321: Lykeu (Cs; J); 1421: Lyky (Cs; J); 1422: p. volahalis Lyky (Cs 1: 

615; J); 1457: Liky (Jakó 293). 1808: Lüki, Ittyiu (100). 1888: Luki (Lüki) Margittai js (Je 480). 

629



1913: Lüki Bi vm (Az). – 1909/19: Iteu, L, L 684: r 430; m, zs (97). = Su 1: 311. 1321–1828; 1851 

{: Lüki-Kohány = Berettyókohány: Cohani}. – 1974: c. Abram {Érábrány kzs faluja ÉK-re} [11 

C] 

630



Ly. 

Lyauc Hu (1913) < Lavocsafalva (1439). 

Lyuba * Hu (Vajdahunyad-D). 1482: p. Lwba; 1506, 1510: v. Jwba. ¤Hunyadvár tartozéka. 

Poloszka, Lyuba, Telek (Cs 5: 108). – Su 2: 364. 

Lyubor * Kr (Detta táján, Érszeg mellett) 1369: Lybur (DocVal 221). 1387: p. Lybor. A Himfiek 

kapták ekkor (Cs 2: 104). – Su 2: 364. 

631



M. 

Maczadina * KSz (Zilah táján, Nagymon mellett) 1423: Maczadina, 1477: Maczedonia (Petri IV. 

38). – Su 2: 365. 

Maczas * Kr (Facsád táján, Borzasfalva mellett) 1548: Maczas (Pesty: Krassó II/1. 14). – Su 2: 

365. 

Maczedónia Te (Detta-ÉNy) 1334: Machadonia (Tr). 1433: Machadonya, 1466: Maczedonia (Cs 

2: 49). 1537.III.19.: Macedonia-i Péterfi Miklós fia: Farkas (m) Budán az Esztergáros utcában levı 

házát, tartozékaival együtt, 400 Ft-ért eladja Martonosi Pestyéni Gergely országbírónak és királyi 

helytartónak (KmJkv 4593). 1851: Maczedónia, Tt vm, Uj-Pécshez délre, a Temes szigetében: 12 

kath., 2 evang., 4 ref., 1294 n. e. óhitü, 8 zsidó lak., óhitü anyatemplommal, 62 4/8 egésztelekkel. 

Határát a Temes árja rongálni szokta. Vidékén igen szép erdıségek látszanak. F. u. Nikolics 

testvérek (Fé 3: 54). 1913: Macedónia Tt vm Módosi js (Az). – 1909/19: Macedonia, M, L 1032: 

r 869; m, n, szerb (107). = Su 1: 372. 1334, 1828, 1851. [41 B] 

Macesd Hu (Hátszeg-D) 1446: Moczesd; 1519: nobiles p-is Macesd. Maczesdi, M. Kalmár, 

Kitidi, Bolicza, Párosi-birtok (Cs 5: 108). 1733: Mitzésti, 1750: Maczesty, 1760–2: Matzesd. 

1808: Macsed ~ Maczesd, Meczesdi (100). 1861: Maczesd Hu (23). 1888: ≈ Puji js (Je 483). 1913: 

Macesd Hu vm (Az). – 1909/19: MăŃeşti, M, L 281: r 235; m, n (112). > 1964: Zăvoiul = Su 2: 

272. 1446–1964. > 1974: Zăvoi c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs faluja D-re} [44 A] 

Mácsa 1. * Bi (Rojt-ÉK) 1273: t. Macha; 1332–7: Petrus sacerdos de v. Matha, Andreas = de 

Macha. A váradi püspökség birtoka; 1273-ban a püspök és a káptalan között felerészben oszlik 

meg. Papja 1332–4: évi 6 gs, 1335–6: évi 7 gs, 1337: 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 640). 1418: p. 

Macha (Cs 1: 615. Ma psz Les mellett). 1587: Machya, 1588: Mácsa, 1599: Machia (Su). 1808: 

pr. Mácsa (100). 1888: ≈ psz (t) Gyires Bi Központi js (Je 482). Hnt. 13: Mácsapuszta » 

Körösgyéres Bi vm. – Su 2: 365. 1273–1599. Macza psz (Váradles-ÉNy} 

Mácsa 2. Za (Arad-Kürtös-É) 1446, 1481: Matha; XVI-i dicalis lajstromokban Maachya (Cs 1: 

739). 1458: Macza, XVI. szd: Maachya (Márki II/1. 239). 1746: Mácsa (Su). 1808: ≈ Ar (100). 

1851: ≈, gazdag határral, juhtenyésztéssel. Számlál 19 kath., 2128 óhitü, 45 zsidó lakost, óhitü 

anyatemplommal. A Csernovics nemzetség innen veszi elınevét (Fé 3: 53). 1888: ≈ Aradi js (Je 

482 & Csernovics-Újfalu psz, Ábrány és Topilla). 1913: Mácsa Ar vm (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: Macea, M, L 4295: r 2703; m, n (107). = Su 1: 372. 1380: Machya, 1394: Macha 

{Csánkinak tulajdonítva}, 1446–1851. [19 D] 

Mácsaháza * Bi (Belényes táján) 1374: Machahaza (DocVal 256) a váradi káptalan birtoka volt. – 

Su 2: 365. 

Macsala Hu 1302: Machala Pestes hrs (An 1: 172, 198). 

Mácsalaka Ar (Arad-DK) 1326: Machalaka; 1333–5: Martinus (sacerdos) de Machalaka. 1326- 

ban Magyargyörk határosa. Papja 1333: 28 báni, 1334.I: 12 1/2 gs, 1334.II: 6 gs, 1335: 5 gs pápai 

tizedet ad (Gy 1: 181). 1475: opp. Machalaka (Cs 1: 265; Su); 1723–5: Maschlok (Márki II/2. 

153). 1808: Blumenthal g., Máslak val. 1888: Máslak (Blumenthal) Te Lippai js (Je 497). 1913: 

Máslak Te vm (Az). – 1909/19: Măşloc, M, L 1574: 66; n, m (111). Maşloc = Su 1: 381. 1326– 

1833. [32 A] 

Macsalatelek * KSz (Pacal táján) 1350: Machalatheleke, Machalatelek; 1487: Macholatheleke 

(Petri IV. 77). – Su 2: 365. 

Macsesest * KSz (a Maros b. p., Facsád táján) 1596: Machesest (Pesty: Krassó II/1. 14). – Su 2: 

365. 

Macsevics KrSzö (1888) : Mátyásmezı. 

632



Macskakı TA 1888: Macskakı, telep (t) Alsójára TA (Je 482). – 1909/19: Masca, Macskakı, &, 

v. Iara-de-jos (111). > Maşca = Si 1: 381. 1909. [22 D] 

Macskamezı BSz (Magyarlápos-Ny hrs a Lápos b. p.) 1500: Machkamezew, 1553: Macskamezew 

(Kádár V. 96). 1500.II.13.: Makchamezew [!] Lápos tartozéka (KmJkv 3126). 1637: Machyka 

Mezeı (Makkai 419) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Maska, 1750: Macskamezı. 1808: ≈, 

Macská (101). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Máská) SzD Magyarláposi js (Je 482). 1913: 

Macskamezı SzD vm (Az). – 1909/19: Maşca, Mm, L 700: r 658; zs, m (111). > Răzoare = Su 2: 

72. 1500–1854. [13 A] 

Macskás Do (Kolozsvár-É) 1283: nobiles de p. Machkas (Cs 5: 375. Ko vm-be teszi; adattára 

labirintus!). 1283: p. Machkas, nob-es de ... Machkas Kajántó hrs; 1307: Petrus, Joseph, Mich-e et 

Dom-o f-is St-i f-i Petri de Mochkas, ... ad Mochkas, ... a pt. inferiori Machakas. 1332–4: 

Laurentius sacerdos de Mockas, Mochkas, Paulus sacerdos de =. 1343: Gyosmachkas a pt. p-is 

Machkas Josephi usque viam euntem ad Cluswar; 1357: nepos Petri f-i Gune ... p-is ipsorum ... 

moderne Gyosmachkas vocate (Gy 2: 78). 

1307: Mochkas Gyula hrs; ≈-i István fiai: Péter, József, Mihály és Domokos gyulai határjáráson 

(An 2: 241); 1307: Mochkas Inferior Gyula hrs (An 2: 241). {1309 = 1339}. 1310: t. Machkas, 

ahol Szent Márton-egyház van; felsı felét, amelyet folyó választ el (hj: Várhegy – Mons Castri –, 

Vereser) Köblösi Lırinc fia Mihálytól, Herholm-i [Márokházi] Gyuge fia Máté te: András nevében 

is (Macskási István fia) Józsefnek és testvéreinek adja zálog fejében (An 2: 861); 1313: Machkas 

Superior. FM-i Gergely fia Miklós a Ko vm-i FM falubeli részének felét a szomszédság és védelem 

okán rokona, a Machkas földre való József beleegyezésével odaadja rokonának, Bese fia Macskási 

(ds) Miklósnak (An 3: 492); 1315: Machkas-i Miklós vajdai kiküldött (An 4: 150); 1339 { < 

1309): A kolozsmonostori apát perli Machkas-i József fiait: D[omokost és Miklóst] rétfoglalás 

miatt (An 2: 813-814. közt). 

1440.XII.2.: Szilvási János özvegyét: Csornok Katalint hitbére és jegyajándéka felıl 

Csepegımacskási Deák Imre kielégítette néhai férje Machkas-i birtokrészébıl (KmJkv 286); 

1441.X.14.: Machkas-i László özvegye {? Vö. 1444.I.15.} : Szarkadi Katalin és Kidei Péterné 

Macskási Katalin üv, Machkas-i Jánost, Csepegımacskási Imre deákot is (361). 1442.I.27.: 

Macskási Imre ü: Papfalva (409); 1442.II.7.: Macskási Imre deák, Szakálos Mátyás ü: Buda Ko 

(419); 1444.I.15.: Macckási Lászlóné Szarkadi Katalin üv, Macskási Jánost is (482); 1444.III.24.: 

Macskási János, Macskási Imre deák, Almádi László és Illés ü: Szamosfalva (485); 1449.I.6.: 

Machkas-i özv. Szabó Lukácsné Indali Dorottya fogott bírák követítésével a szokásos vérdíjban 

véglegesen megbékélt Machkas-i Almádi Lászlóval, aki férjét megölte (643); 1455.V.10?: 

Macskási Imre deák ü: Báthory László (1203); 1457.X.14.: Macskási Demeter deák, Macskási 

Almádi László, Macskási János és testvére: Bálint ü: Kolozsmonostor (1276); 1458.IV.17.: 

Macskási Almádi László ü: Szucság (1283); 1460.IV.17.: Macskási Benedek és János, Almádi 

László, Macskási Imre deák ü: Fejérd (1440); 1461.IV.27.: Machkas-on lakó Péter deák ü: Doboka 

(1542); 1461.VIII.3.: Macskási János ü: Kide (1602); 1468.VI.6.: Szentmártonmacskási Bálint és 

Gergely Macskáson részbirtokos; uo. apai házuk van (1810); 1474.III.19.: Macskási Sandrin és 

Gergely fogott bíró: Méra (2134); 1479.IV.23.: Macskáson Mérai rb (2273); 1492. XI.29.: XI.26- 

án Macskási Márton, Bálint és Péter mint szomszéd jelen volt Báthory Miklós fejérdi 

visszaiktatásán (2833). 1526.VII.4.: Macskási n. Gergely gy: János, György, Bernát és Katalin 

gyámjai Koppándi Gergely magister gyfv-i kanonok és Folti László (4162). Ld még KmJkv II. 969. 

& Macskási: Szucsáki Macskási család (KmJkv I. 973); Kidei Macskási család (II. 969). 

M 1. Magyarmacskás 1310: Sz. Márton-templom. Papja 1332. II: 26 új báni d és 14 liliomos, 

1333: 26 kolozsvári báni dénár, 1334: 2 gs pápai tizedet fizet. 1463: Szentelt-kút (Zenthelthkwth) 

Szmm hr, 1478-ban Józsefmacskás hr; ma Magyarmacskás hr, a falu mellett. XVII-XVIII. szd: 

Felsımacskás ~ Fmm (Gy 2: 78). 1652 Kajántó: Az Matskasi határszélben egy darab rét, melyet Úr 

füvének hínak (Gyalu 126). 1733: Magyar Matskás, 1750: Magyar Macskás. 1808: Macskás 

(Magyar-) h. 1861: M-M Ko (13). 1888: M-M Ko Kolozsvári js (Je 487 & Csepegı telep). 1913: 

633



Magyarmacskás Ko vm (Az). – 1909/19: Măcicaşul-unguresc, Mm, L 564: r 374; m; 10 zs (107). 

> Măcicaşu = Su 1: 382. 1283–1854. – 1974: c. Chinteni {Kajántó kzs faluja ÉK-re} [22 B] 

M 2. Hosszúmacskás < Genye-, Diós- és Szentmiklósmacskás a mai Hosszúmacskással 

azonosítható (Gy 2: 78). 1451.II.17.: Zenthmiklosmachkasa negyede Zalaházai-birtok (930). 

1458.XI.21.: ZenthMyklosMachkasa-n a néhai Nagy Páltól elhagyott és az Albert nevő jobbágy 

özvegyétıl lakott telek Mérai birtokból Gym-i Kemény Istvánhoz kerül (1322); 1518.II.19.: 

ZenthmyklosMackassa-i (Do vm) részét Gyulai Valkai Márton zálogba adja Koppándi Gergelynek 

(3660); 1534.XI.10.: Zenthmyklosmachkas-on (Do vm) Szentegyedi Valkai részbirtok cserében 

Gyulai Valkai (4488); 1554.II.16.: Szentmiklósmacskásán Bikali részbirtok (5278). 1587: 

Zenttmiklos Maczkása. – E: fl. 8. A: fl. 2 den 50 (Dé 37). 1733: Hosszu-Matskás, 1750: Hoszu- 

Macskás, 1760 – 2: Hoszu Matskás. 1808: Macskás (Hosszú-) h., Sztrimba val. 1861: Hoszszu-M 

Do (15). 1888: H-M Ko Kolozsvári js (Je 377). 1913: Hosszúmacskás Ko vm (Az). – 1909/19: 

Husău-Măcicaş, Hm, L 547: r 492; m; 9 zs (92). > 1926: Macicaşul lung; > 1956: Satu-Lung > 

Satul Lung = Su 2: 99. 1451–1854. > 1974: Satu Lung [22 B] 

M 3. Szentmártonmacskás < Szentmártonmacskás és Botosmacskás; 1667: Alsómacskásra út 

vezet Gyuláról – ez ma Szentmártomacskásra vezet (Gy 2: 78). 1440.I.7.: Kecseti Péter 

Zenthmarthonmachkasa-i (Do vm) birtokrészét 10 Ft-on elzálogosítja Bádoki Antalnak (KmJkv 

175); 1450: Uı és fe: Bádoki Margit ZenthmarthonMachkassa más néven BothosMachkassa (Do 

vm) birtokbeli három lakott és egy néptelen jobbágytelkét 32 [?] Ft-on zálogba adja Antal 

kolozsmonostori apátnak és kolostorának (906); 1451.II.17.: ZenthMarthonmachkasa-on (Do és 

Ko vm) Zalaházai és Szucsáki részbirtok (931); 1458.VI.13.: Kecseti Péter Zentmarthonmachkasai 

birtokrészét 10 Ft-on zálogba adja Gyulai Porkoláb Istvánnak (1285); 1461.VI.23.: ≈-n korábban 

Orros Mátyás és Újbudai Hamar Péter, most Szilkerekiek birtoka cserében Szucsáki Nagy 

Fábiánnéhoz kerül újbudai birtokáért (1576); 1468.VIII.24.: ≈-i Kidei Domokos és Dósa Ambrus 

fogott bírák ld Szentkeresztmacskása (1822); 1470.IV.18.: ≈-n Somai Tóth István fe: Kidei 

Szilágyi Miklós leánya: Dorottya részbirtokos (1952); 1480.II.11.: ≈-n Bádoki Mihály részbirtokos 

(2294); 1489.XI.23.: ≈-i néhai János fiai: Márton és Bálint részbirtokosok Szomordokon (2708); 

1501.III.16.: Uık szucsáki puszta nemestelket vásárolnak (3180). 1502: Gyalui Vas Tamás óbudai 

kanonoknak Girolton (BSz) és Szentmártonmacskásán (Do) 200 arany Ft értékő részjószága volt 

(Dn 2326). 1526.IV.24.: ZenthMarthonMachkasa-n (Ko és Do vm) Macskási Balázs és János itteni 

Szucsáki részbirtokot cserél szucsákival (4148); 1528.V.13.: Gym-i Kabos László Szabó Kelemen 

jobbágy telkét öt Ft-on zálogba adja Gym-i Kemény Jánosnak (4218). 1554.II.16.: Macskási János 

nemes eskütárs (5278); 1555.IV.14.: Girolti János deák részbirtokos (5361). Adatok még KmJkv 

II. 1043. 1587: Zenttmarton Maczykasa. – E: fl. 8. A: fl. 2 (Dé 38). 1587: Zenttmarthon 

Maczykasa. – E: fl. 2, A: fl. 1 (Dé 55). 1750: Szent Marton Macskas. 1808: Szent Márton 

(Macskás-) h. 1861: Sz-M-M Do (17). 1913: Szentmártonmacskás Ko vm (Az). –1909/19: 

Sânmărtin-Măcicaş, Szmm, L 196: r 191 (155). > 1956: Sînmărtin = Su 2: 129. 1440–1854. [22 B] 

> Sânmărtin. 

M 4. Botosmacskása = Szentmártonmacskás 1450.X.9.e.: Kecseti Páter 

ZenthmarthonMachkassa, más néven BothosMackassa (Do vm) birtokbeli három lakott és egy 

néptelen jobbágytelkét zálogba adja Antal kolozsmonostori apátnak és kolostorának (KmJkv 906). 

M 5. Csepegımacskás * (Macskás közelében) 1439: Chepegemachkasa, 1460: 

Chepegewmachkasa (Cs 5: 375). 1440.XII.1.: Chepegesesmachkasa-i {!} László Indaliak És 

Szucsákiak társaságában tiltja Gyulaiakat, Valkai és Mikói birtokosokat Chepegemachkasa-i [!] 

részük eladásától (KmJkv 284); 1440.XII.2.k.: Chepegemachkas-i Deák Imre Szilvási-özvegynek 

fizetett hitbért macskási birtokrészbıl (286); 1441.X.14.: Chepegewmachkas-i Imre deák ü: 

Macskás (361); 1461.VIII.3.: ≈-i Almádi László ü: Kide (1602); 1470.VI.22.u.: 

ChepegewMachkas-i Benedekné Újbudai Hamar Katalin ≈-i lakóházát (Do) elzálogosítja 

Szentmártonmacskási János özvegyének: Ilonának és fiainak: Antalnak, Mártonnak, Bálintnak, 

Lukácsnak (1974); 1473.I.25.: Chepegemachkas-on Indali részbirtok (2075); 1473.XII.9.: Girolti 

Miklós Chepegewmachkas-i teljes részét, amely egyetlen jobbágytelekbıl áll 7 Ft-on zálogba adja 

634



≈-i Almádi Lászlónak (2121); 1474.III.14.: Szucsáki Sandrin ChepegewMachkas-i birtokrészét 11 

Ft-on zálogba adja Indaliaknak (2133); 1474.V.4.: Szucsáki Dósa István özvegye: Dorottya ≈-i 

birtokrészét 10 Ft-on zálogba adja Indali Zsigmondnak (2144); 1478.I.5.: Chepegewmachkassa-i 

Almádi László te: Péter két prédiumot vesz zálogba Józsefmacskásán (2254); 1480.II.19.: 

Chepegewmachkas-i néhai Pál fiai: Pál, Gergely és Sandrin korábban zálogba adtak szucsáki erdıt 

és szántót (2295). 1504.XII.3.: Csepegımacskási néhai Almádi Mihály fia Máté 

ChepegewMachkas-on (Do vm) lévı egész örökrészét, azaz nemeskúriáját a hozzá tartozó 

gyümölcsöskerttel és szılı felével együtt 10 arany Ft-ért eladja te: Mérai Almádi Mártonnak 

(3318). Ld még KmJkv II. 875. 1808: pr. Csipigomacskás ~ Macskás. Hnt. 13: nim (39). {!} 

1888: Csepegı, telep (t) Magyar-Macskás (Je 487). – Su 2: 309. {Szentkeresztmacsás adataival 

együtt.} 

M 6. Józsefmacskása = Magyarmacskás. 1451.V.6.: Jozephmachkasa-i Miklós fia István fia: 

János Szentmiklósmacskásán részbirtokos (KmJkv 952); 1458.X.4.: Zalaházai László 

Josephmachkasa-n azt a birtokrészt, amelyet Szucsáki néhai Bese János az ı apjának zálogba 

adott, az összeg visszafizetése után Macskási Almádi Lászlónak és fe: néhai Bese János le: 

Lúcsiának kezébe engedi (1313); 1472.VIII.5.: Macskási néhai Almádi László fiai: Bálint, Márton 

és Péter – Szucsáki Vas Fábián és Somai Domokos nevében is – tiltják a Vas Fábiántól nekik 

elzálogosított Josephmachkasa-i birtokrészük eladását (2058); 1478.I.5.: Szucsáki Nagy Fábián 

Josephmachkasa-n (Ko vm) a Zentheltkwth felé levı két prédiumát, melyet Csepegımacskási 

Almádi Lászlótól vett zálogba, nyolc Ft-on zálogba adja ennek és te: Péternek (2254). 

M 7. Szentkeresztmacskása * (Macskás környékén) 1444.VI.27.: Szilvási László saját szilvási 

birtokrészét elcseréli Szilvási István Zenthkereztmachkasa-i birtokrészével (KmJkv 503); 

1444.VII.5.u.: Uı ≈-i birtokrészét 12 Ft-on zálogba adja Indali Györgynek és Lászlónak (505); 

1468.VII.24.: ≈-i Almádi László, ≈-i Kidei Domokos és Dósa Ambrus fogott bírák bejelentik a 

néhai ≈-i László fiai: Bálint és Gergely között az apai ház felett támadt osztályos vita eligazítását 

(1822); 1474.IV.17.: ≈-on (Do vm) Szilvási részbirtok (2140); 1477.VIII.4.: ≈-i (Do vm) 

birtokrészét Nyíresi Péterné: Szilvási István le: Margit 40 Ft-on zálogba veti Indali Pálnál (2240); 

1507.VI.11.: ≈-i néhai Almádi Bálint leánykája: Ágnes apja ≈ (Do) és Szentmártonmacskása (Ko 

vm) birtokbeli részei felét szülei és elhalt rokonai lekiüdvéért Fejérdi Jánosra, a kajántói plébánosra 

ruházza át (3422); 1529.IV.26.: ≈i néhai Szomordoki Bertalan fia: Balázs, nagy nyomorúságában 

és mert szolgálatba kíván állani, ≈-i puszta nemestelkét oltalmazás végett átadja ≈-i Macskási 

Ciriacusnak (4252). Ld még KmJkv II. 1042. 

Macskás * Te (Karánsebes táján, Mutnokszabadja mellett) 1352: Mackas, 1430: Macskas; 1440: 

Machkas, Felsewmachkas; 1447: Matskas; 1448: Alsomachkas; 1456: Machkas in districtu 

Karansebes (Pesty: Krassó II/2. 3). 1470 k.: Machkas in districtu Sebes (Cs 2: 49). – Su 2: 365. 

{Valea Boului mellett Valea Măcicaş} 

Mácsó Hu (Kalán-D, a Sztrigy bp-i út mellett) 1263: t-m v-e Fenes cum Machou et Gurbeu 

vocatis, in qua scil. populi drauch residebant, ... exceptis t-is Dragun et Kodoch kenasiis. 1263-ban 

István ifj. király Miskolc nb. Ponyt ispánnak adta, jutalmul a tatárokhoz tett eredménye 

követjárásáért Fenes falut Mácsó és Görbı földekkel, ahol „daróc“-nak nevezett szolgálónépek 

laktak. Ponyt 1269/70-ben szörényi bán lett, Hátszeg pedig a szörényi bán alá tartozott. 1322-ben 

Károly király a néhai Panith bán összes birtokait Balog nb. Szécsi Miklós fiainak: Péternek, 

Miklósnak és Dénesnek adta. A három fiú közül Miklós 1317-ben hátszegi, 1323-ban hasznosi 

[becsei] várnagy, Péter 1322-ben hasznosi várnagy, Dénes 1322–4: miháldi (mehádiai) és zsidóvári 

várnagy, 1329: miháldi és hasznosi várnagy, 1330–41: szörényi bán volt. Így érthetı, hogy az 

említett Szécsi Péter fiai, akik közül Miklós 1350–55: ismét szörényi bán volt, 1347-ben az 1263-i 

oklevelet átíratták, és 1364-ben új pecséttel erısíttették meg. A három birtok azzal a [Hátszeg- 

]Váralja (Orlea-Subcetate) közvetlen szomszédságában É-on elterülı uradalommal azonosítható, 

amely Mácsó, [Magyar-]Brettye és [Sztrigy-]Plop helységekbıl áll, és 1406-tól új adomány címén a 

Betlenek bírták. Ilyen módon Dragun és Kadocs [román] kenézeknek az adomány alól kivett földje 

a Plopnál a Sztrigybe torkolló Szilvás-patak felsı völgyével azonosítható, ahol Szilvás faluban 

635



1360-tól szerepel Dragumir kenéz, a Szilvásiak és Nopcsák ıse. Nem azonosítható a Kolzs megyei 

Mákó s a szomszédságában fekvı Gorbó és távolabbi Fenes falvakkal (így Holban, Studii 1967. 

773); ezek ugyanis mindvégig az erdélyi püspök birtokai voltak (Gy 3: 297). {1406} 1468: p. 

Macho; 1524: p. Machow. "1406 óta a Betlenieké", zálogban a Pogány, Tárnok, Kendefi családnál 

(Cs 5: 108). 1468.VIII.4.: Bethleniek tiltják a királyt Macho birtokbeli részük eladományozásától 

(KmJkv 1819); 1483.V.28.: Bethleni Gergel Macho felét elzálogosítja Oláhbrettyei Pogány 

Péternek (2453); 1485.X.3.: O-i Pogány Péter Macho zálogos felét átadja Bethleni Miklósnak 

(2540); 1491.VII.19.: Bethleni Bernát Macho birtokbeli részét eladja te: Miklósnak (2747); 

1524.III.16.: Machowa (Hu vm) fele Bethleni Farkasé, fele pedig Kecskeméti Patócsi Miklósé, 

minthogy n. Bethleni Miklós le: Erzsébet kezével együtt adta Patócsinak (3992-3). 1733: Macso, 

1750: Mecseu, 1760–2: Mátsó, 1805: Mácso. 1808: Macsó h. 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ (Mecseu) 

Hátszegi js (Je 483). 1913: Mácsó Hu vm (Az). – 1909/19: Măceu, M, L 849: r 841 (107). = Su 1: 

382. 1468–1854. – 1974: c. Bretea Română {Olábrettye kzs faluja ÉNy-ra} [34 C] 

Mácsova Te~Kr (Karánsebes-É, a Temes j. o. mellékvize partján) 1394: Machwa (P); =: ≈ (Cs 2: 

49. Macsva); 1496: Machowa, 1511: Macho, 1577: Maczova; 1585: Maczowa, Machyowa (Pesty: 

Krassó II/2. 8). 1808: Macsová (101). 1851: Macsova, Kr vm, Karánsebeshez 1 órányira: 272 

óhitü lak., s anyatemplommal, szép erdıvel. Birja Licsek család (Fé 3: 53). 1888: Mácsova KrSzö 

Temesi js (Je 483). 1913: Mácsova KrSzö vm (Az). – 1909/19: Maciova, M, L 628: r 598; m, n 

(107). = Su 1: 372. 1394–1851. [43 A] 

Máda Hu (Algyógy-ÉNy) 1407, 1511: p. Mada; 1509: p. Moda; 1518: v. Mada. ¤Al-Diód vár 

tartozéka (Cs 5: 109). 1760–2: Máda. 1808: ≈ (101). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ Algyógyi js (Je 

483). 1913: Máda Hu vm (Az). – 1909/19: Mada, M, L 1270: r 1266 (107). = Su 1: 372. 1407– 

1854. – 1974: c. Balşa {Balsa kzs faluja DK-re} [34 C] 

Madaras 1. Cs (Szereda-É, az Olt-parti úton) 1567: Madaras (SzO II. 221), 30 kapu (Venczel 

35). 1614: Madaras 125 családfı (Cs 32). 1750: Madaras. 1808: ≈ (101). 1861: ≈ Cs (30). 1888: 

Csik-Madaras Felcsiki js (Je 277). „Híres falu Madaras, még a pap is fazakas“. Itt jegyezték fel a 

következı katonadalt: „Hej Csik, Gyergyó meg Háromszék, Hej utána Udvarhelyszék, Kiritkult 

már egész helység, Sok anyának kesesrőség. Hazám, hazám, csendes hazám, Bárcsak határát 

láthatnám. Látom füstjét, de csak alig, Hogy az égen lengedezik.“ 1913: Csikmadaras Csik vm 

(Az). Főkaszások versenyérıl 2004.VII.7. Duna Tv. – 1909/19: Mădăraş, Csm, L 2056: r 70; m 

(107). = Su 1: 382. 1567–1854 {1913}. – 1974: c. Dăneşti (Csikdánfalva kzs faluja D-re} [25 D] 

Madarasi-Hargita 1801 m magas hegység Csik vm-ben. – Mădăraş 

Madaras 2. Msz (Marosvásárhely-KDK, a Nyárád jp-i úton) 1392: Bachka Madaras, 1580: 

Baczkamadaras, 1602: Madaras (SzO I. 84, IV. 63, VI. 65). 1614: 37 családfı (Msz 99). 1643: 

Iskolájának elsı említése. 1693–1849: 13 tanítója ismert (Sipos 122). 1733: Bancska-Madaras, 

1760–2: Barza Madaras. Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) ref. teológus, egyházi író, a 

Székelyudvarhelyi Ref. Koll. „második alapítója“, 1771-ben újjáépíttetıje. 1808: Madaras 

(Baczka-) (101). 1861: Baczka-madaras Msz (31). 1888: B-M (Mederásu) MT Marosi alsó js (Je 

220). L 1910: 1211 (m), 1992: 969 (98% m) (Le). 1913: Backamadaras MT vm (Az). # Benkı L.: 

Backamadaras helynevei. {SzTA III.} Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Mădăraş, Bm, L 1090: r 

185; m (107). > Păsăreni = Su 2: 30. 1392–1854. [24 C] 

Madaras 3. Msz (Marosvásárhely-NyÉNy) 1332: sacerdos de Madaras (Tr). 1451.XII.29.: 

Madaras-i Kelemen, Madaras-i Márton leánykája: Potenciana Méhes (Ko vm), Kisszılıs és Kund 

(Kü vm) faluban részbirtokosok (KmJkv 995); 1453.VI.18.: Madaras-i néhai György gyermekei: 

Bálint, Mátyás, Katalin és Ilona (1091); 1470: vniversorum populorum et Inhabitatorum Siculorum 

p-um n-um Mezewmadaras, Kewlpen et Samsond (SzO I. 217. „p“ : jobbágy magyarság. Benkı 

L.). 1473.I.15.: a Madaras határában levı halastó Csapi János birtoka (KmJkv 2069); 1530.IX.10.: 

Madarasi Bernáld Balázs említése (4317). További adatok Km I. 973, II. 969, II. 978. 1643: 

Iskolájának elsı említése (Sipos 128). 1652 Bács (Ko), Fugitivi: Dienes Mihály Mezeı Madarason 

lakik, ifjú legény (Gyalu 130). 1692–1849: 16 tanítója ismert (Sipos 128). 1750: Madarász, 1760– 

636



2: Mezö Madaras. 1808: Madaras (Mezı-) (101). 1861: M-M Msz (32). 1888: M-M MT Marosi 

alsó js (Je 503). 1913: Mezımadaras MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Mădăraşulde-Câmpie, 

Mm, L 2807: r 902; m; 41 c (107). > Mădăraş = Su 1: 382. 1332–1854. [23 D] 

Madarász 1. Bi (Szalonta ÉK hrs) 1291–4: in Madaraz; 1333–7: Nycolaus sacerdos de 

Madaraz. Nevét királyi madarászokról kaphatta. Papja 1291–4 között 1 unciát ad a püspöknek; 

1333–5: évi 8 gs, 1336–7: évi 9 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 641). 1458, 1482: Madaraz (Cs 1: 

615). 1461.I.3.: Madaraz-i Sebestyén özvegye Katalin üv (KmJkv 1500); 1475.XI.22: néhai 

Madarászi István fiai: László és János nevében is tiltják Ugrai Györgyöt attól, hogy néhai 

Madaraz-i László Szentkirály, Magyarókereke, Hynthelke és Székelyjó (Ko) birtokbeli részeit 

elidegenítse (2196). Ld még KmJkv II. 969. 1808: Madarász h. 1851: ≈, Bi vm, 1200 n. e. óhitü 

lak, s anyatemplommal. Határa 2544 hold, ... hatarát a Korhany és Kákás ér futja végig. Birja 

Klobusiczky János (Fé 3: 55). 1888: ≈ Nagyszalontai js (Je 483). 1913: Madarász Bi vm (Az). – 

1909/19: Mădăras, M, L 1020: r 925; m, zs (107). = Su 1: 382. 1291–1851. [20 A] 

Madarász 2. Sza (Erdıd-É hrs) 1366: Madaraz, 1481: Madaras. Madarászi család említése; 

Madarásznak a szomszédos Szatmárnémetivel fennáló kapcsolatáról a falu eredetére is 

következtethetünk (Maksai 170). 1808: Madarász (101). Szent Mária Magdolna-templom, b: 

VII.22. (RKNt 1999). 1851: ≈, Szathmár és Erdıd közt inkább lapályos téren: 1075 g. kath., 321 

{n.} r. kath. lak., kik magyarul is tudnak. Görög kath. anya, r. kath. fiókegyház, 167 telkesgazda, 

63 zsellér, 26 lakó, 6 kézmüves. Határa 9000 hold, ... Birja gr. Károlyi Lajos (Fé 3: 55). 1888: ≈ 

Erdıdi js (Je 483 & Homoród és Flóra psz, Gyarmat). 1913: Nagymadarász Sza vm (Az). – 

1909/19: Mădăras, Nm, L 1799: r 1370; n, m, zs, c (107). = Su 1: 382. 1366, 1481, 1828, {1851}. 

– 1974: c. Ardud {Erdıd kzs faluja} [11 B] 

Madarsák Za (Honctı-D, a Fehér-Körös mellékvölgyében) 1441, 1445: Madarsakfalwa; 1525: 

Madersak Világos várhoz tartozott (Cs 1: 739). 1808: Madrizesty Ar (101). 1851: Madrizestyi, Ar 

vm, nagy hegyek közt, 623 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 3: 56). 1888: Madrizest Ar 

Borossebesi js (Je 483). 1913: Madarsák Ar vm (Az). – 1909/19: Mădrijeşti, Madrizest, L 762: 

710; m, n (108). > Mădrigeşti = Su 1: 382. 1441–1913: Madárszák {!}. – 1974: c. Brazii {Raj kzs 

faluja DNy-ra} [33 A] 

Madéfalva {< Amadéfalva} Cs (Szereda-ÉÉNy, az Olt bp-i úton) 1567: Amadeffalwa (SzO II. 

221) 44 kapu (Venczel 35). 1570: Amadefalwa, 1576: Amadéfalva SzO II. 271, 288). 1592: Ráncz 

István amadefaluj (SzO 2). 1602: Madéfalva (SzO V. 144). 1614: Madéfalva 108 családfı (Cs 20). 

1635 Pálfalva (Uh): Lukács Mihály Madefalui pap (SzO). *1727.IX.21.: Zöld Péter plébános, a 

moldovai csángó magyarok történetírója (–1795.VI.25., Csikrákos). *1747: Szentes Antal Regináld 

csiksomlyói ferences tanár, drámairó, a székelyudvarhelyi rendház fınöke (–1806.VI.25., Szuh). 

1808: Madéfalva ~ Amadéfalva (101). 1861: Mádéfalva Cs (30). 1888: ≈Felcsiki js (Je 483). 

1913: Madéfalva Csik vm (Az). 1980-ban 3 tízese: Alszeg (a fıúton), Patakelve, Vargaszeg 

(Gazda J.). – 1909/19: Madefalău, Mf, L 1698: r 39; m (108). > Siculeni = Su 2: 119. 1567–1854. 

[25 D] 

Madéfalvi-Hargita 1709 m hegység Csik vm-ben. – Harghita Siculeni. 

Madjafalva * Za (Kıkaró mellett) 1441: Madyafalva, 1445: Madjafifalwa Világos várhoz 

tartozott (Cs 1: 739). − Su 2: 365. 

Madrest * Kr (Facsád táján) 1620: Madrest (Pesty: Krassó II/1. 14) a Marzsinai kerületben. – Su 

2: 365. 

Madrizest Ar (1888) < Madarsák Za. 

Mág Fe (Vizakna-DNy) „Csernavoda (Mág) a német Feketevíz (Schwarzwasser) falu területére 

ültetett román telepítvény“ (Gy 2: 158). 1488: Awer Blesdorff, 1508: Bleschdorf (Berger 54). 1733: 

Mágh, 1750: Mag, 1760–2: Mág. 1808: Mág ~ Maág, Schärdörfel (101). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ 

(Schardörfel) Sze Szelistyei js (Je 483). 1913: Mág Sze vm (Az). – 1909/19: Mag, Mág, 

637



Schardörfel, L 626 ort. r (108). = Su 1: 373. 1488–1854. – 1974: c. Sălişte {Szelistye kzs faluja 

ÉK-re} [35 C] 

Magaré Újeh (Szentágota-ÉNy) 1357: p. Magare, 1364: Magaria, 1374: Magyar, 1375: Magria, 

1406: Magara, Magary (Ub II. 136, 218, 416, 345, III. 417). 1488: Magarey (Berger 57). 1532: 

Magaray (Scheiner 87). 1733: Megereu, 1750: Megerej. 1808: Magare, Magarey, Mágriá (101). 

1861: ≈, Mogeren, Magria Újeh (38). 1888: ≈ (Magarei, Magari) NK Szentágotai js (Je 483). 

1913: Magaré NK vm (Az). – 1909/19: Măgărei, Magaré, Magarei, L 1019: r 636; n (108). > 

Pelişor = Su 2: 33. 1357–1854. – 1974: c. Bîrghiş {Bürkös kzs faluja É-ra} [36 A] 

Magasdemeterfalva * Za (Kıkaró táján: Su) 1439: Magas-Demeter-falva Világos várhoz 

tartozott, a kápolnai kerületben (Cs 1: 739). − Su 2: 365. 

Magasfalva KSz (Nagybánya-DNy, a Borszó b. p. és a Szamos közt) 1405, 1424, 1470, 1475: 

Magasfalwa (Cs 1: 559). 1544.X.3.: Magasfalwa Papfalvaiak és Tivadariak birtoka (KmJkv 

4834). 1566: Maghafalu, Mogosfalwa; 1603: Mogosfalva (Su). 1750: Mogosesty, 1760–2: 

Magasfalva seu Mogosesty. 1808: Magosfalva, Magosesty Kıv (101). 1888: Magosfalu 

(Mogoseszty, Magosiesci) Sza Nagysomkúti js (Je 484). 1913: Magosfalu Sza vm (Az). – 1909/19: 

Mogoşeşti, Mf, L 505: r 492; zs (116). = Su 1: 404. 1566–1854. – 1974: c. Satulung 

{Kıvárhosszúfalu kzs faluja ÉNy-ra} [12 B] 

Magasliget * Sza (Sikárló és Misztótfalu közt) 1231: locus Mogoslyget (Tr). 1378: Mogoslyget, 

1379: p. olakalis ≈, 1493: Maghaslygeth (Cs 1: 480). Ez a terület a XIII. század elején a 

Hontpázmányoknak adott óriási erdıségekhez tartozik, a birtokviszonyok késıbbi alakulása 

azonban az Avas egész déli lejtıjével együtt a Móricok kezére juttaja (Maksai 170). 1828: 

Magosligeth (Nagy, I. 366). – Su 2: 371. 

Magasmart 1. Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos j. p.) 1215: v. Mogos Mortu, 1271: Magasmarth. 

Királyi területen, várispánsághoz tartozó telepesek alapították 1215 elıtt. István király 1271-ben 

meggyesi jobbágyai számára biztosítja a jogtalanul foglaló királyi nyilasokkal szemben. A 

Magasmarti vagy Patóházi Pató család (1338) valamelyik királyi jobbágy utódai lehettek. 1514: 

Magasmarth alio nomine Pathohaza (Maksai 171). 1430: Magasmarth, 1482: ≈ (Cs 1: 480). 1808: 

Patóháza (125). 1851: ≈, 1200 lak., kik közt 800 magyarul is beszélı görög kath., 400 magyar ref., 

s mind a két felekezetnek helyben van temploma. Határa 4000 hold ... (Fé 3: 204). 1913: 

Patóháza Sza vm Szinérváraljai js (Az). – 1909/19: Potău, Potóháza {!}, L 1154: r 666; m, zs 

(139). = Su 2: 58. 1215–1851. – 1974: c. Medieşu Aurit {Aranyosmeggyes kzs faluja D-re} [2 C] 

Magasmart 2. BSz (Bethlen-ÉK, a Nagy-Szamos bp-i úton) 1392: Magasmorth (Kádár V. 101). 

1530.V.31.: Magosmarth Somkeréki Erdélyiek birtoka (KmJkv 4300); 1553.XII.9.: Magosmarth 

Somkeréki Erdélyiek egészbirtoka (5248). 1644: Magos-Mart (Ve: Doc. X. 161). 1733: Magas- 

Mart, 1750: Magosmort. 1808: Magosmárt ~ Marth (Magos-) (101). 1888: Magosmart 

(Mogosmortu) SzD Bethleni js (Je 484). 1913: Szamosmagasmart SzD vm (Az). – 1909/19: 

Mogoşmort, Mm, L 278: r 274 (116). > Mogoşeni = Su 1: 404. 1392–1854. – 1974: c. Nimigea 

{Nemegye kzs faluja D-re} [13 D] 

Magdánd * KSz (Mocsolya és Szér táján) 1454: Magdand (Cs 1: 559). – Su 2: 365. 

Magna Villa Be : Sajónagyfalu. – Magna Villa Be (1587) : Sajó 1. (Nagysajó) BN. 

Magnus Demeter Be (1587) : Demeter 1. (Nagydemeter) BN. 

Magosd * Te (Karánsebes táján, Kisszabadi mellett) 1420: Magoyafalva Fratest szomszédosa; 

1444: Johannes Mago dictus de Magosd királyi ember Fratest faluval kapcsolatban, aki 

egyszersmint Kalugyer helység felıl Fratest szomszédja is; 1445: Magofalva Fratest szomszédosa 

(Cs 2: 49. Mago(ja)falva). 1503: Magojest, 1572: pr. Magwrest, 1717: Nagoje (Pesty: Krassó II/2. 

15). – Su 2: 365. Magoyafalva. 

Magosfalu Sza (1913) < Magasfalva KSz. 

638



Magulicsa Za (Nagyhalmágy-ÉNy) 1427: Magalucha; 1439, 1441, 1445: Magurich; 1461: 

Magwlyschya; 1477: Maglwycha Világos várhoz tartozott (Cs 1: 739). 1630: Magulicza (Amlacher 

215). 1808: Magulicza Za (101). 1888: Magulicsa Ar Nagyhalmágyi js (Je 484). 1913: 

Kismaglód Ar vm (Az). – 1909/19: Măgulicea, M, L 515: r 514 (108). = Su 1: 383. 1427–1854 

{1913}. [33 A] 

Magur * Za (a Fehér-Körös mellett) 1350: p. Magur (Tr). – Su 2: 365. 

Magura 1. Be (Naszód-ÉK) 1808: Magura aliis Mogura Be-v (101). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ 

(Mogura) BN Óradnai js (Je 484). 1913: Magura BN vm (Az). – 1909/19: Măgura, M, L 1269: r 

1240 (108). Măgura Ilvei = Su 1: 384. 1808, 1839, 1854. [14 A] 

Magura 2. Bi (Vaskoh-ÉK) 1690: Magoran (Jakó 293). 1808: Magura (101). 1851: ≈, Bi vm, 

hegyes vidéken: 660 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Urb. szántó 50, rét 55, legelı 95, majorsági 

erdı 1120 hold. Birja a váradi görög püspök (Fé 3: 56). 1888: ≈ Vaskohi js (Je 484). 1913: 

Biharmagura Bi vm (Az). – 1909/19: Măgura, M, L 360 ort. r (108). = Su 1: 383. 1690–1913. – 

1974: c. Pietroasa {Vasaskıfalva kzs faluja} [21 C] 

Magura 3. Fo (Törcsvár-Ny) 1805: Magura-Pestere. 1850: Magura (Su). 1888: Magura Fo 

Törcsvári js (Je 484). 1913: Magura Fo vm (Az). – 1909/19: Măgura, M, L 543 ort. r (108). = Su 1: 

383. 1805, 1850, 1854. – 1974: c. Moieciu {Moécs kzs faluja ÉNy-ra} [47 A] 

Magura 4. Hu (Kalán-ÉK, Lozsád-D hrs) 1506: p. Magwra-n Lozsádi István részbirtokos (Cs 

5: 109). 1733: Magura, 1805: ≈. 1808: ≈ (101). 1861: Losád-Magura Hu (22). 1888: ≈ (Megura) 

Hu Szászvárosi js (Je 484). 1913: Magura Hu vm (Az). – 1909/19: Măgura, M, L 336 ort. r (108). 

= Su 1: 383. 1506–1854. – 1974: c. Mărtineşti {Mártondenk/Martinesd kzs faluja DNy-ra} [34 C] 

Magura 5. Hu (Déva-ÉK, Tapolca-K hrs) 1805: Magura. 1808: ≈ (101). 1861: ≈ Hu (22). 

1888: ≈ (Megura) Hu Dévai js (Je 484). 1913: Magura Hu vm (Az). – 1909/19: Măgura, M, L 448: 

r 435 (108). > Măgura-TopliŃa = Su 1: 384. Măgura & TopliŃa (TopliŃa Mureşului) {! Kettıs 

tévedés. Ez a Toplica 1453-tól téves, ld Tapolca. Nem egyesülés, hanem 'Tapolcamagura' tájoló 

névadás!} 1974: c. Certeju de Sus {Felsıcsertés kzs faluja Ny-ra} [34 C] 

Magura Ko (1805) : Szamosfı. 

Magura 6. Kr (Lugos-DK, a Temes j. p.) 1448: Magora; 1454: Magwre, Mogora; 1557: Magura, 

1723: Magur, 1785: Maguri (Pesty: Krassó II/2. 16). 1808: Maguri (101). 1888: Magura KrSzö 

Temesi js (Je 484). Szendelak és Magur (Magura) egyesülése; Szendelak-Magur > Szendelak 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Măguri, Magur (Szendelakmagur), L 432: r 223; c, m, n (109). = Su 1: 

384. 1448–1913: Szendelakmagur. [32 D] 

Magura 7. BSz 1. (Dés-ÉNy, Galgó-É) 1590: Magura, 1615: Nagy-Magura, 1715: Kis-Magura, 

Maguricza (Kádár VI. 363). 1733: Magura, 1750: Megura. 1808: Magura (101). 1861: ≈ BSz (19). 

1888: Galgó-Magura (Megura) SzD Nagyilondai js (Je 339). 1890: Galgó-Magura, Kishegy 

(Kádár). 1913: Kishegy SzD vm (Az). – 1909/19: Măgura, Kh, L 189: r 183 (108). = Su 1: 383. 

1590–1890. – 1974: c. Poiana Blenchii {Blenkemezı kzs. faluja, Ny-i hrs} [13 C] 

Magura 8. * BSz 2. Kismagura (Dés-ÉNy, Galgó-É) 1609: Kismagura, 1775: Maguricza (Kádár 

IV. 368). – Su 2: 354. {Beolvadt Magura/Kishegy határába} 

Magura 9. KSz (Magyarlápos-NyÉNy) 1583: Magura, 1609: Kapolnok-Magura (Kádár V. 209). 

1733: Magureny, 1750: ≈. 1808: Magura Kıv (101). 1888: ≈ (Magureny) SzD Magyarláposi js (Je 

484). 1913: Nagyhegy SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Măgureni, Nh, L 410: r 

398; zs (109). = Su 1: 384. 1583–1854 {1913}. – 1974: c. Cerneşti {Csernafalva kzs faluja D-re} 

[13 A] 

Magura 10. * Te~Kr (Karánsebes táján; beolvadt Mutnokszabadja határába) 1467: Magwra in 

districtu Karansebes (Cs 2: 49). 1514: ≈, 1585: pr. Magura, 1642: pr. ≈ (Pesty: Krassó II/2. 15). – 

Su 2: 365. 

639



Magura 11. To (Alsójára-DK) 1733: Magura, 1750: Magura. 1808: Magura (101). 1888: ≈ 

(Megura) TA Alsójárai js (Je 484). 1913: Járamagura TA vm (Az). –1909/19: Măgura, M, L 

253 g. kat. r (108). Măgura Ierii = Su 1: 384. 1733, 1750, 1854. – 1974: c. Iara {Alsójára kzs 

faluja} [22 D] 

Magurásháza * Za (Galsa-É) 1510: Magurásháza (Márki II/1. 209). – Su 2: 365. 

Magureny Hu (Szászváros-DK) 1888: Magureny Hu Szászvárosi js (Je 484). 1913: Magureny Hu 

vm (Az). – 1909/19: Măgureni, M, L 105 ort. r (108). = Su 1: 384. 1909. – 1974: c. Beriu {Berény 

kzs faluja DK-re} [34 C-D] 

Magyarád Za (Pankota-DK) 1746: Magyarad (Su). 1808: Magyarád Ar (101). 1851: Magyarát, 

Ar vm, kies vidéken, 14 kath., 9 ref., 2170 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 4593 4/8 

hold, ... Szılıhegye felette hires bort ad. Birja b. Ditrich József (Fé 3: 57). 1888: Magyarád Ar 

Világosi js (Je 488). 1913: Magyarád Ar vm (Az). – 1909/19: Măderat, M, L 2337: r 2180; m, n 

(108). = Su 1: 382. 1746, 1828, 1851. – 1974: or. Pîncota {Pankota városhoz tartozó falu} [32 A] 

Magyarfalva * Te (Temesberény táján) 1408: Magyarffalwa Berény városhoz tartozott (Cs 2: 

49). – Su 2: 366. 

Magyaró To (Régen-ÉK, a Maros bp-i úton) 1228: locus qui vocatur Mogorreuu; 1319: p. 

Monorou; 1325: sacerdos de Munuro; 1381: v. Monorou; 1509: provisor de Monyoro; 1512: p. 

Monyoros. Losonczi, Bánffy, Dezsıfi-birtok (Cs 5: 721. Monyoró). 1587: Holtt Maros, Mogioro. – 

E: fl. 5, A: fl. 2 den. 50 (Dé 69). 1587: Paksi János ref. lp és Vásárhelyi Mihály deák scholamester 

birtokvásárlás tanui. 1733: Mujareu, 1750: Majreu, 1760–2: Magyaró. 1808: ≈ (102). 1861: 

Magyoró {!} To (10). 1888: Magyaró (Haseldorf, Mejerca) MT Régeni felsı js (Je 488). 1913: 

Magyaró MT vm (Az). – 1909/19: Măierău, M, L 2198: r 621; m (109). > Aluniş = Su 1: 38. 

1228–1854. [24 A] 

Magyarókereke {'mogyoró erdı'} Ko (Bánffyhunyad-DNy, Szentkirály-Ny hrs; 637 m) 

{XIV. századi temploma (részben átépített); déli, nyugati és északi oldala még eredeti}. 1437: p. 

Monorokerek;. 1507: ≈; 1523: p. Mogyorokereke. ⊗ Szentkirályi, Gy-i. Radó, Madarászi, Tótıri, 

Középlaki s más köznemesek (Cs 5: 384). 1440–1554 KmJkv. 1554.VIII.30.: Mogyorokereke 

Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy Mihály birtoka (5319). Késıbb a gyalui vártatomány faluja. 

1587 Ksz: Mogyorokereke. fl. 16 (Dé 62). 1760–2: Magyar Kereke. 1780–1847: hét tanítója ismert 

(Sebestyén 159). 1808: Magyarókerék, Majerou (102). 1861: Magyarokereke Ko (13). 1888: 

Magyaró-Kereke (Majeru) Ko Bánffyhunyadi js (Je 488). 1913: Magyarókereke Ko vm (Az). # 

KszHn 1942. 91. Kabay 1973. Sebestyén K. MtT 1979. – 1909/19: Muerău, Mk, L 529: r 308; m 

(118). > 1929: Muerău : Alunişu, L 711, H{Vá}: Zam-Bihor 5 km (AnR). = Su 1: 38. 1437– 

1854. [22 A] 

Magyarós 1. Br (Apáca-D hrs az Olt b. p., a Brassó–Kıhalmi út szögkanyarában) 1377: villa 

Nucum (Ub II. 480). 1468: Monoros (Amlacher 28). 1468: Nwspach (Berger 72). 1517: Monyoros, 

Monoros; 1547: Monyaros, 1561: Mogyoros (SzO II. 75, III. 195, V. 73, 78). 1805: Magyaros. 

1808: Mogyorós ~ Magyaros, Nussbach, Abuny {!: Aluny} (110). 1861: Magyarós, ≈ Br (39). 

1888: Szász-Magyarós (Mogyorós, Nussbach, Magyerus) Br Alvidéki js (Je 640). 1913: 

Szászmagyarós Br vm (Az). – 1909/19: Măgheruş (Alun), Szászmagyaros {!}, Nussbach 

(Manversch) {Vö. Su: Manyersch}, L 1483: r 502; n (108). > Măeruş = Su 1: 382. 1377–1854. > 

Măieruş [37 C] 

Magyarós 2. Do (Beszterce-NyDNy) [1235-70, 1272-90] > 355: p. Monyoros; 1293: v. 

Mungerochs ~ Munaros; 1332: Petrus sacerdos de Monorous. 1300 k. Radnai Milós ispán és 

unokaöccse, Benus osztozásakor Miklósnak jutott. Papja 1332: 1 gs 12 kis dénár pápai tizedet fizet 

(Gy 2: 79). 1355: p. Monyoros, 1358: Monyorous, 1361: Monyorow; 1422: Orusfalw, Orwzfalw 

(Kádár VI. 23). 1485.I.6.: Monyoros-i Porkoláb Demeter Budakon birtokrészt vesz zálogba 

(KmJkv 2508); 1501.IV.26.: Monyaros-i Gyula László kijelölt vajdai ember szentmihálytelki 

{Mezıszentmihály} iktatásra (3187). Adatok még KmJkv II. 971. 1587: Harinna cum pertinentiis 

640



Neczy, Bilak, Mogioros. – E: fl. 14, A: fl. 6 (Dé 45). 1597: Mogyoros, 1615: Mogioros, 1621: 

Magyaros (Kádár VI. 23). 1760–2: Sajó Magyaros. 1808: Magyaros h., Ungers g., Megyerus val. 

1861: Magyarós Do (16). 1888: Sajó-Magyaros (Ungersdorf, Magyarusu) SzD Bethleni js (Je 613). 

1913: Sajómagyarós SzD vm (Az). – 1909/19: Şieu-Măgheruş, Sm, Ud, L 1081: r 701; n, zs (173). 

= Su 2: 172. 1292–1854. [13 D] 

Magyarós 3. Se/Hsz (Uzon-K) 1566: Mogijoros, 1567: Monijoros (SzO II. 198, 223). 1614: 

Magyarós 31 családfı (Se 15). 1678: Magyarós (SzO VI. 383). 1733: Magyaros, 1750: 

Magyarosa, 1760–2: Magyarós. 1808: Magyaros (102). 1861: Magyarós Hsz (29). 1888: 

Magyaros Hsz Sepsi js (Je 488). 1913: Sepsimagyarós Hsz vm (Az). 1968: Uzon faluja 11 km. 

1969 L 328. – 1909/19: Şepşi-Măgherus. Sm, L 443: r 72; m (172). Măgheruş = Su 1: 383. 1512– 

1854 {1913}. [37 D] 

Magyarós 4. Msz Msz (Nyárádszereda-ÉK) 1567: Mogijaros (SzO II. 217). 1575.VII.9.: 

Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában Mogioros-ról jelen volt Szıke Péter, Székely Tamás, Zeke 

Antal öccse Péter, Györfi Menyhárt, Tıkés Antal, Rada Mátyás (SzO VIII. 303). 1614: Mogyorós 

66 családfı (Msz 112). 1694: Mogyorós (SzO IV. 337). 1758–1850: 13 ismert tanítójából hat 

lévita (Sipos 130). 1760–2: Magyaros. 1808: Magyaros (102). 1861: Magyarós Msz (32). 1888: 

Magyaros MT Nyárádszeredai js (Je 488). 1913: Nyárádmagyarós MT vm (Az). # Sipos G. MtT 

1980. – Măgheruş > Măgherani = Su 1: 382. 1567–1854 {1913}. 

Magyaros-patak To 1808: val+riv Magyaros To vm (102). A Maros b. o. mellékvize. 

Maroshévíz fölött torkollik. – Măgheruş 

Magyarós 5. MT (Maroshévíz-D hrs) 1913: Magyarós Maroshévíz tartozéka (H). – Măgheruş 

= Su 1: 383. 1913. – 1974: or Toplişa {Maroshévízhez tartozó falu} [25 A] 

Magyaros 6. Uh (Székelykeresztúr-KDK, a Nagy-Küküllı j. p.) 1566: Mogijoros, 1567: 

Mogijaros, 1576: Mogyoros (SzO II. 198, 217, IV. 40). 1614: Magyaros 45 családfı (Uh 45). 

1635: Szeredai János deák (SzO). 1760–2: Székely-Magyaros. 1808: Magyaros (102). 1861: 

Magyarós Uh (28). 1888: Magyaros Udvarhelyi js (Je 488). 1913: Székelymagyaros Uh vm (Az). 

– Măgheruş > Aluniş = Su 1: 38. 1566–1913. – 1974: c. Mugeni {Bögöz kzs faluja Ny-ra} [36 B] 

Magyaróság To (Torda-Ny) 1435: Mogiorosd; 1456: Monyarossag, Monyorosag; 1500, 1505: p. 

Monyorosag. ¤Léta vár tartozéka. Szn 1505: Máté kenéz (Cs 5: 721. Monyaróság). 1569.III.10.: 

Kamuthi Balázs katonai érdemeiért megkapja Szentlászlót kúriájával és Kisfenest, majd a Kékbikk 

és Magyaróság határában levı halastavat kétkerekő malmával (Ke 2: 227). 1733: Meyreu, 1750: 

Mujereu, 1760–2: Magyarosság, 1805: Magyaros Ág. 1808: Magyaroság (102). 1861: Magyaróság 

To (10). 1888: ≈ (Magyerus) TA Alsójárai js (Je 488). 1913: Magyaróság TA vm (Az). – 

1909/19: Muerău, M, L 338: r 335 (118). > Pădureni = Su 2: 28. 1435–1854. – 1974: c. Ciurila 

{Csürülye kzs faluja D-re} [22 D] 

Magyarosd Hu (Vajdahunyad-ÉNy hrs) 1470: Monyorosd; 1476: Monyarosd; 1506, 1510: v. 

Monyarosd. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 113. Monyarósd. Vö. Cserbel és Rus hs). 1733: 

Magyarosd, 1750: Menereu. 1808: Mogyorósd ~ Magyarosd (110). 1861: Magyarosd, Monyoro 

Hu (22). 1888: ≈ (Minerau) Hu Hunyadi js (Je 488). 1913: Magyarosd Hu vm (Az). – 1909/19: 

Măniărău, M, L 475: r 473 (110). > Mănărău > Mănerău = Su 1: 385. 1470–1854. – 1974: c. 

Peştişu Mic {Felpestes kzs faluja D-re} [33 D] 

Magyarpatak 1. Kr (Élesd-ÉK) 1830: {Magyarpatak} (Petri IV. 38). 1850: Valia ungureaszka, 

1854: Magyarpatak, Valea Ungurească (Su). 1888: Magyarpatak Szi Krasznai js (Je 488). 1913: 

Magyarpatak Szi vm (Az). # Jakó Zs.: A magyarpataki és kalini hamuzsír-huta története. 1956. – 

Valea Ungurului > 1964: Făgetul = Su 1: 225. 1830–1964. > 1974: Fãgetu c. Plopiş 

{Gyümölcsénes kzs faluja DNy-ra} [11 D] 

Magyarpatak 2. Mm 1913: Magyarpatak Máramarossziget tartozéka (H). – Valea Ungurului = 

Su 2: 234. 1913. » or. Sighet 

641



Magyarvölgye Ko 1956: Magyarvölgye Kozmatelke tartozéka. – Valea Ungurului = Su 2: 234. 

1956. 

Mahus * Ar (Keszend-D) 1471-ben Keszi Balázs deák két Mahus birtokát az aradi káptalannak 

adta (Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 366. 

Mája Msz (Nyárádszereda-ÉÉK) 1496: Maius, 1535: p. Maijos, 1567: Maija, 1574: Maya (SzO 

III. 126, II. 37, III. 217, IV. 30). 1575.VII.9.: Kerelıszentpálnál a fejedelem hadában jelen volt 

Máiai Májai Máté, Gergely és Benedek (SzO VIII. 304). 1614: Mája 41 családfı (Msz 109). 1758: 

Földesi Nagy Sámuel lévita elsı ismert tanítója; 1849-ig 11 tanítója volt a falunak (Sipos 126). 

1760–2: Mája. 1808: Mája (102). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 489). 

1913: Mája MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Maia = Su 1: 376. 1496–1854. – 1974: c. 

Măgherani {Nyárádmagyarós kzs faluja ÉNy-ra} [24 D] 

Majád KSz (Krasznahídvég-É hrs a Kraszna bp-i úton) 1246: Mayad (Tr; Petri IV. 78). 

1441.V.18.: Mayad Dobokai Miklós és Mayad-i György fia László birtoka (KmJkv 318); 

1451.IX.18.: Mayad-i Gerbert László és János, Mayad-i Dobokai Miklós sarmasági és ököritói 

vitás birtok visszaiktatásán (980); 1459.V.30.: Mayad harmadrészét Ilosvaiak örökre átengedik 

István deáknak és fiainak (1356); 1461.VI.5.: Mayad-i László ügyvédeket vall; köztük Mayad-i 

Ábrán Istvánt (1561); 1461.X.1.: Mayad-i néhai György fia: László Mayad birtokbeli jószágait 

zálogba adja Sarmasági Valkai Ozsvátnak (1623). Adatok még KmJkv I. 974, II. 972. 1461, 1475: 

Mayad (Cs 1: 560). 1850: Mojád, 1854: Mojád, Moiad (Su). – 1909/19: Moiad, Mojád, &, v. Hidig 

(116). = Su 1: 405. 1246, 1850, 1854. {Krasznahídvég tartozéka} – 1974: c. Şărmăşag {Sarmaság 

kzs faluja, Ny-i hrs} [11 D] 

Maján * Kr (Detta táján, Érszeg mellett) 1369–1377: Moyan (DocVal 221). − Su 2: 373. 

Majátagyörgyfalva * Za (Világos közelében: Su) 1441, 1445: Mayathagyerghfalva Világos 

várhoz tartozott (Cs 1: 739). − Su 2: 368. 

Majczó * Kr (a Berzava mentén) 1418: utraque Maycho (P); 1433: Maycho. Két ily nevő helység 

állt a megye területén, a Borzafıi kerületben (Cs 2: 104); 1515: Maychyoy (Pesty: Krassó II/2. 12). 

– Su 2: 368. {Detta táján} 

Majdán Kr (Oravicabánya-ÉK) 1690–1700: Majdan, 1723–25: Maidan (Pesty: Krassó II/2. 18). 

1808: Majdán (102). 1851: ≈, Kr vm, 1 kath., 1309 óhitü lak., anyatemplommal, igen köves, 

kısziklás határral, nagy kiterjedésü szilvásokkal (Fé 3: 57). 1888: ≈ KrSzö Oravicai js (Je 489). 

1913: Majdán KrSzö vm Oravicabányai js (Az). – 1909/19: Măidan, M, L 1265: r 1226; n (109). > 

Maidan > Brădişorul de Jos = Su 1: 103. 1690–1851. > Brădişoru de Jos [42 C] 

Majgrád KSz (Zilah-K) Római Porolissum. 1423: villa olachalis Maÿgrad (P); 1450: Maygrad 

(Cs; P); 1475: ≈ (Cs 1: 560); 1609: Majgrad (Petri IV. 84). 1733: Mograd, 1750: Molgrad, 1760– 

2: Mojgrád. 1808: Majgrád, Mayroth (102). 1888: Mojgrád (Moigradu) Szi Zilahi js (Je 511). 

1913: Mojgrád Szi vm (Az). – 1909/19: Moigrad, M, P, L 716: r 700; zs, m (116). = Su 1: 405. 

1423–1894. – 1974: c. Mirşid {Nyirsid kzs faluja} [12 C] 

Majlád * BSz (Dés táján, Ilondapatak mellett) 1615: Majlad (Kádár V. 105). – Su 2: 366. 

Majláthfalva Te (Arad-DNy, Vinga-ÉNy) 1454, 1465: Thwreghaz a Tariak birtoka (Cs 2: 51. 

Monostor). 1723–25: predium Durikais, 1761: pr. Durikias, 1819: Majláthfalva, 1828: ≈ (Nagy, I. 

379). 1851: Majlátfalva, magyar dohánykertész-falu. Lakja 903 római katholikus, kik ide Szeged 

tájáról telepíttettek. A helység határa 1293 hold föld, mellyet ideiglenes szerzıdés mellett birnak a 

királyi kincstártól ... Van tanodájuk is (Fé 3: 60). 1888: ≈ Vingai js (Je 489). 1913: Majláthfalva 

Te vm (Az). – Mailat = Su 1: 376. 1454–1851. – 1974: c. Vinga {Vinga kzs faluja} [31 B] 

Majmát * Ar (Pécska-É) 1421: Maymath, 1555: Maymoth, 1607: ≈, 1666: Majmáth, 1702: 

Haymát, 1757: Majmaths (Borovszky: Csanád II. 346). – Su 2: 368. 

642



Major Be (Óradna-DNy, a Nagy-Szamos j. p.) 1440: Mayor Radna tartozéka (Gy 1: 554). 1733: 

Maijer. 1808: Major, Mayerhof (103). 1861: ≈, Májer Na (26). 1888: Majer (Major, Maieru) BN 

Óradnai js (Je 489). 1913: Major BN (Az). – 1909/19: Maier, Majer, L 2918: r 2683; n, zs (109). > 

Maieru = Su 1: 376. 1440–1854. [14 A] 

Majos To (Marosvásárhely-ÉNy) 1256: t. Moys; 1323: t. ≈, v. ≈; 1357: Moyus; 1413: p. ≈, 

Mayws; 1461: p. Mayus Michaelis de Zenthpal; 1506: Maios. Majosi, Vajai, Sámsoni ~ S. Nemes, 

Galaczi, Ernei Székely, Szentpáli, Toldalagi s más köznemeseké. 1461: c.q. Szentpáli-jbok (Cs 5: 

720). 1453.X.13.: Mayos Ernyei Székelyek és Szentgyörgyiek birtoka (KmJkv 1109); 1458.IX.29.: 

Szentiváni Péter Mayos-i birtokrészét V. László király adományából testvéreivel és rokonságával 

együtt bírja (1311); 1467.II.18.: Nagyernyei Székely Pál Mayos birtokbeli részét 28 arany Ft-ban 

elzálogosítja Tholdalagi Andrásnak és fiának: Balázsnak (1734). További adatok KmJkv II. 972. 

1587: Maios. – E: fl. 4, A: fl. 2 (Dé 69). 1733: Moysa, 1750: Moyse, 1760–2: Moisza. 1808: 

Májos (103). 1861: Majos To (10). 1888: ≈ (Moysza) MT Marosi felsı js (Je 489). 1913: 

Mezımajos MT vm (Az). – 1909/19: Moişa, Mm, L 469: r 437; m (117). = Su 1: 405. 1256–1854. 

– 1974: c. Glodeni {Marossárpatak kzs faluja ÉNy-ra} [24 A] 

Majosfalva * Kr (a Berzava mellett) 1333–5: in archidiaconatu Karasow ... Jacobus sacerdos de 

Mausfolua; 1364: Dionisius f. Nicolai de Maius; 1374: ≈ de Mayusfalwa. A Majosfalvi nemesek 

birtoka; Miklós 1364-ben Felsırafna, 1374-ben Belényes (Bényes, Biniş) birtokosa. Egyházának 

papja 1334: 5 gs pápai tizedet fizet. A Berzava partvidékén, az említett falvak táján fekhetett; 

Bényes falu szélén van V(alea) Mosului (1884/89. tk), de földrajzilag inkább a mellette Ny-ra levı 

s a Berza felé irányuló V(alea) Moscodinu felelne meg (Gy 3: 490). 1333: Mayusfolua (Cs); 1406: 

Maiosfalva (P); 1418: ≈, 1426: Maiusfalwa (Cs 2: 104); 1488: Maysfalwa (Pesty: Krassó II/2. 18). 

– Su 2: 368. 1333–1488. 

Majoshegy Kü (Küküllıvár hrs) 1808: Májoshegye (103). 1861: Majoshegy Kü (8). Hnt. 13: » 

Küküllıvár KK vm. 

Majsa * Te (Berekszónémeti táján) 1483: Maysa sub dicione et territorio castri nostri (regis) 

Themeswar (Cs 2: 50). – Su 2: 368. Maysa 1483; 1488 Maysfalva {Csánkinak tulajdonítva}. 

Majsafalva * Te (Lugos táján) 1488: Maysafalwa Czikóvásárhely tartozéka volt (Cs 2: 12; 50). – 

Su 2: 368. Maysafalva v. Maysa {!!}. 

Majszin Mm (Borsa-Ny) Doboka határvár alá rendelték ... a {Radnai-}hágó bejárata alatti 

Mojszén (1213) falut is (Gy 4: 113). 1365: Moyse (Bélay). 1450: Moyze, 1495: Mayzyn (Cs 1: 

450). 1808: Mojszén, Mojszin (110). 1851: Mojszén, Mm vm, a Vissó mellett, 24 romai kath., 

1676 görög kath., 200 zsidó lak., anyatemplommal, synagogával, s egy régi elhagyott basiliták 

kolostorával. F. u. többen (Fé 3: 111). 1888: Mojszin (Moisein) Visói js (Je 511 & Monostor). 

1913: Majszin Mm vm (Az). – Moisei; 1909/19: Moiseiu, Majszin (Mojszén), & Izvorul-negru 

(Feketepatak), Izvorul-lui-Dragoş, Reghiasa, mănăstirea Moiseiului (Mojszénklastrom), L 3482: r 

2551; zs; 23 m (117). = Su 1: 405. 1365–1913: Mojszén [14 A] 

Majszinklastrom Mm (Borsa-Ny, Majszin mellett) 1909: Mojszénklastrom. – 1909/19: 

Mănăstirea Moiseiului, Mk, Mojszén tartozéka (117. Moiseiu). = Su 1: 385. {1981 Ř} 

Majszon Do (?) 1213: Echy de v. Moyzun; Erricus =. 1213-ban az idevaló Echy bevádolta két 

falubelijét (Gyndus és Suncud) lopás miatt a dobokai udvarispán elıtt, és anyjukat bőbájoskodás 

miatt az esperes elıtt. Ugyanekkor Majszoni Erricus vádolta Sumbug urat lopás miatt. Helye 

ismeretlen. Esetleg gondolhatunk a máramarosi Majszin falura, mely a régi dobokai határtól nem 

nagy távolságra fekszik, mindazonáltal a Visó völgyének megszállása kérdésesen tehetı a XII. 

századra, amikor Máramaros még csak királyi erdıuradalom volt (Gy 2: 80). – Su 2: 373. 

Majtény 1. Sza (Nagykároly-K 14 km) 1330: Mohten; 1332: sacerdos de Mohya, 1334: Mochtin, 

1343: Mahten (Tr). XI. századi település; névadóján kívül elsı lakói is németek voltak; királyi 

földre települtek. Közvetlen szomszédainak tiszta magyar jellege hatott Majtény korai 

asszimilációjára (Maksai 171). 1348: Mohten, 1387: Mahtyn; 1469, 1480: opp. Maythen. 1348-ban 

643



e helyen adja ki a megye egy levelét. 1387-ben mint királyi birtokot kapják a Szántaiak, akikrıl 

leányágon 1405-ben a Bátoriakra szállt. Uradalmi központ; hozzá tartozott Dob, Zsadány, Ombod, 

Amacz, Bazán, Gilvács és Szentmiklós (Cs 1: 468). 1648: Majthen (Makkai 392) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: opp. Majtény (Nagy-), Majding (103). Nagyboldogasszony-t, b: VIII.15. 

(RKNt 1999). 1851: N-M, német mezıváros: 1146 római, 60 g. kath., 8 ref, 5 zsidó lak, szép kath. 

tornyos anyatemplommal. Van vizimalma a Krasznán, derék gyümölcsöse, gazdag buzatermı 

földje, kaszálója, jó bort termı dombja. Tehetıs lakosai contractus szerint dolgoznak és adóznak. F. 

u. gr. Károlyi nemzetség (Fé 3: 61). 1888: Majtény Nagykárolyi js (Je 526). 1913: Nagymajtény 

Sza vm (Az). – 1909/19: Moftinul-mare, Nm, L 2000: r 2; m (116). = Su 1: 404. 1330–1851. > 

Moftinu Mare [11 B] 

Majtény 2. Sza 1888: Ó-Kis-Majtény, telep (t) Új-Kismajtény Nagykárolyi js (Je 547). 

Majtény-3 Sza (Nagykároly-K 9 km a Szamári úton) 1808: Majtény (Kis-) (103). 1851: K-M, 2 

római, 723 g. kath., 365 ref. lak, ref. és g. kath. anyatemplommal. Hatara róna, feketeföld, s 

mindent bıven terem; a Krasznában csíkot, halat bıséggel foghat. F. u. gr. Károlyi (Fé 3: 61). 

1888: Új-Kis-Majtény Nagykárolyi js (Je 702). 1913: Kismajtény Sza vm (Az). – 1909/19: 

Moftinul-mic, Kisújmajtény, L 1621: r 919; m, zs (116). = Su 1: 404. 1828, 1851; 1913: 

Kisújmajtény. > Moftinu Mic [11 B] 

Makfalva Msz (Marosváshely-KDK, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1507: Makfalva, 1567: Makfalwa 

(SzO III. 164, II. 217). 1614: Makfalva 93 családfı (Msz 76). 1624 Jacobus Gretser: Institutionum 

linguae grecae libri tres ingolstadti kiadású nyelvkönyv (Mvh, Teleki Téka) hátsó kötéstábláján ez 

a bejegyés olvasható: „Anno 1624 is {?} liber pertinet ad me Matiam Farkaslaki de Makfalua. 

Dono dedit Amicus eius Michael Fejeruizi de Kobadfalua“. Felette minden jel szerint egyazon 

kéztıl három rovásírásos sor áll. Feloldásuk csak részben sikerült. A középsı sor: „Farkaslaki 

Mátyásé ez az ...“ {...} „Ez {...} könyöt aki ellopja felakasztják“. Emlékünk sorrendeben a 11. ránk 

maradt rovásírásos szöveg, amely idıben Miskolczi Csulyak István két alfabétuma között 

helyezkedik el. Jelentısége pedig abban áll, hogy a rovásírás eredeti, közlı funkciójának utolsó 

emlékei közé tartozik és azt példázza, hogy erre az ısi írásmódra a Küküllı-mentén a XVII. század 

elején nemcsak emlékeztek még, hanem azt használták is (Dankanits Á., NyIrK 1970. 2. 378–379., 

hsm). 1635: Gergely deák régi lófı obiit; Kereszturi János deákné (SzO). 1643: Iskoljájának elsı 

említése; 1692–1850: 24 tanítója ismert (Sipos 126). 1644: Makffalva (Makkai 554) I. Rákóczi 

György birtoka. 1808: Mákfalva (103). *1821.I.30.: Dózsa Dániel író, újságíró, kúriai bíró (– 

1889.IX.25., Búzásbesenyı). 1861: Makfalva Msz (32). 1888: ≈ MT Nyárádszeredai js (Je 490). 

1913: Makfalva MT vm (Az). # Parádi K.: A makfalvi székely-nemzeti Wesselényi oskola 

története. Állapotrajz Kv 1896. Sipos G. MtT 1980. – Macfalău > Ghindari = Su 1: 259. 1507– 

1854. [24 D] 

Mákó {< Mákó szn. 1256; < Makariosz: 'boldog'} Ko (Egeres-DK, Inaktelke-DK hrs; 508 m) 

1299: p. Mako episcopalis (Cs). 1299: p. Mako, riv. Makobykepataka ... ad Makotew. Az erdélyi 

püspök birtoka; Bogártelke határosaként tőnik fel (Gy 3: 362). 1339: fl. Makopataka {ld Egeres}. 

1437: kıegyház. 1446, 1449, 1453: Péter plébános. 1437: püspöki jobbágyok: Kósa György, 

Fábián fia Péter, Gál fia Máté, Mihály fia Péter, Gál fia János, Albert fia Péter, Járai Ábrahám, 

Máté fia Péter, Nagy (Magnus) Mihály, Lukács fia György, Járai Ferenc, János fia Benedek, Csercz 

v. Csörcz Miklós, Albert fia Tamás, Pénzes Bereck, Verpeczes Kelemen, Szentkirályi Antal, Sipos 

Péter, Péter fia László, Fekete Domonkos, Fekete Domonkos (!), Fazzokas Gergely, Szépnejı 

(Zepeneyw, Zeepneyw) Benedek; 1500: Lukács Lırinc, Tót Mihály, Kapsy László (Cs 5: 379). 

1442–1553 KmJkv. Késıb a gyalui vártartomány faluja. 1587: Maako. – E: fl. 20, A: fl. 10 (Dé 

52). 1753–1848: kilenc tanítója ismert (Sebestyén K. MtT 1979. 159). 1808: Mákó h., Mákú vel 

Mecau val. 1861: Mákó Ko (13). 1888: Makó (Mekeu) Ko Nádasmenti js (je 490). 1910: 

Mákófalva Ko vm (Az). # KszHn 1942. 231. Birtalan: Mákófalvi vásártéren. Táncszvit 

gyermekkarra és zenekarra, 1968–70. Kovács Pali Ferenc: Egy alakuló falumúzeum (FDN 1970. 

34). Kabay 1973. Sebestyén K. MtT 1979. Népi együttese 1990-tıl feléled, sikerrek szerepel sok 

felé. 2004-i szépségverseny, viseletbemutató. 2004.IX.3. Duna Tv. – 1909/19: Macău, M, L 1309: r 

644



67; m; 14 zs (107). 1926: Măcău. > 1929: Macău, L 1309 H{Vá}: ≈ (AnR). > Măcău = Su 1: 382. 

1299–1854. > Macău [22 A] 

Makód Be (Naszód-DNy, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1440, 1488: Makod (Su). 1733: Mokodt, 

1760–2: Maccods. 1765-tıl a Naszódi határırvidék faluja. 1808: Makód (103). Andrei Ciocan 

tanító fia: *1850: Ioan Ciocan tanár, ogy. kv (–1915). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ (Mocodu) BN 

Naszódi js (Je 490). 1913: Szamosmakód BN vm (Az). – 1909/19: Mocod, M, L 985: r 942; zs 

(116). = Su 1: 403. 1440–1854. – 1974: c. Nimigea {Nemegye kzs faluja átellenben} [13 D] 

Mákosfalva Kr (Oravicabánya-D) 1531: Makowyste, 1723: Makovicz (Mercy-tk), 1761: Maskovitz 

(Pesty: Krassó II/2. 29; Szörény II. 301). 1808: Makovistye Kr (103). 1851: ≈, Kr vm, 391 óhitü 

lakossal s anyatemplommal (Fé 3: 62). 1888: ≈ KrSzö Jámi js (Je 490). 1913: Mákosfalva KrSz:o 

vm (Az). – 1909/19: Macovişte, M, L 703 ort. r (107). = Su 1: 372. 1531–1913. – 1974: c. Ciuchici 

{Tyukó kzs faluja K-re} [54 A] 

Makótelke * Fe (Bogát mellett, a Maros partján) 1295: t. Mokovtelukey ... iuxta Morus ... prope 

Bogach [: Bogath]; 1334–5: Stephanus sacerdos de Mokovtelky. 1295-ben Kökényesrénold nb. 

Mykud bán fia Miklós mester Makótelkét a Somos erdıvel és egy másik erdı felével, amely 

Hásságon van, 30 M-ért eladta Kelemen gyulafehérvári kanonoknak. Papja 1334 I: 20, 1334 II: 14, 

1335 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 172). 1439.III.20.: Makothelke Miklós erdélyi alvajda és 

mások birtoka (KmJkv 142-3); 1446.I.27.: Makotelke prédiumban Bogáti Imre fia Péter 

részbirtokos (556); 1457.II.12.: Bogáti Lászlót tiltják Mako és Kacz (Fe vm) birtok további 

használatától (1259); 1492.V.26.: Bogáti István Lwdas-i részének felét cserébe adja 

Altembergeknek (2790); 1492.VI.7.: Bogáti László tiltakozik ez ellen (2792); 1494.II.9.: Lwdas 

zálogos részét B.L. eladja ugyanazoknak (2905); 1523.II.23.: Mako-n Radnóti Bogáti Ozsvát 

részbirtokos (3898). {1864} ... Mokoului hn Marosgezse területén (Pesty). – Su 2: 371. 

Makrafarka * Za (Borosjenı-D hrs, Apatelek mellett) 1214: Makrafarka (Márki II/1. 239). – Su 

2: 366. 

Makra hegy Ar vm-ben a Maros É-i oldalán húzódó hegyvonulat régi neve. 1000-38: in Macra 

dedi 8 vineas cum totidem vinitoribus; 1231: vineas ... in Macra; 1302, 1310: vineas in monte 

Macra Ménes határán (Gy 1: 163/1). 

Makrai: Szentgyörgyi, Felpestesi, Szengyeli Makrai család (KmJkv I. 975). 

Maksa Ké/Hsz (Sepsiszentgyörgy-K 15 km, vá 2 km; 547 m) 1332: sacerdos de Moya, 1333: 

Moxa (Tr). 1452: Maxa (Zichy Okl IX. 317). 1497: Maxa, 1580: Maxsa, 1583: Maksa (SzO III. 

131, V. 123, IV. 81). 1583.II.11.: Tóth Márton jobbágy nemesítése katonai érdemeiért; helyette 

azonban más jobbágyot kellett adni (SzO IV. 83; Kispál 16-17). 1614: Maksa 60 családfı (Ké 2). 

1614: Veres Albert lófı Schola Mester (SzO). A vidék elsı református egyháza. 1632–1692: 

székgyőlések színhelye. Román és gótikus elemeket találtak egykor várfallal körülvett 

templomában. 1805: Maksza. 1808: Maksa (103). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Kézdi js (Je 490). 

1913: Maksa Hsz vm (Az). 1968: Maksa-Eresztevény (összenıtt) községközpont. 1969 L 1883. 

Két faluja: Dálnok 1374; Sepsibesenyı 493 lakos. Múl és jelen. 2004.IX.18. Duna Tv. – Macşa > 

1909/19: Mocşa, M, L 693: r 47; m (116). > Moacşa = Su 1: 403. 1332–1854. [38 C] 

Makszembérc Mm-ban 1353: mons Makzemberch – a mai Maximów vagy Maximului (1223 m) 

hegy Alsóvisótól É-ra, ahol a moldovai részek felé költözött Bogdán vajda birtoka kezdıdött (Gy 4: 

111/2). 

Makszina * Za (Borosjenı-DNy, Pankota és Keszend közt) 1508: Makzyna, Maczina (Márki 

II/1. 239). – Su 2: 366. 

Makszond * Krassó (vsz Oravicabánya táján) 1370: iobagio regalis in Moxond residens, 1390: 

scripta in Makxand (DocVal 227, 400). 1385: districtus Moxond, 1454: Maxond; a XVII. század 

végén (1686): maczoni (puszta) néven említi egy erdélyi író (Cs 2: 119). – Su 2: 372. 

645



Mál {'déli oldal'} Szö (Karánsebes-ÉK, Nándorhegy mellett) 1433: Mal (P); =: Meel; XV: 

Meelfalva és Alsomel. A mai Mal (Cs 2: 50. Mélfalva); 1566: Maal, 1588: Malfalva, 1628: Mall 

(Pesty: Szörény II. 306). 1808: Maál (100). 1888: Mál (Maál) KrSzö Karánsebesi js (Je 490). 

1913: Mál KrSzö vm (Az). # SzTA. A mál jelentéstanilag mell szavunkkal van összefüggésben. – 

1909/19: Mal, Mál, L 538 ort. r (109). = Su 1: 377. 1433–1840. {? » Nándorhegy} OŃelu Roşu [43 

A] 

Mál : Kımál Kolozsvárt: a Fellegvár déli oldala. 

Maladé Kr (Somlyó-ÉNy hrs) 1259: t. v-e Maladei de genere Wirceta ... meta v-e Maladei ... t. 

Maladei. 1259-ben Maladé a Virteka nembeliek faluja; a somlyói uradalom határosa (Gy 3: 517). 

1321: p. Mayod (Tr). 1448: Malade; 1473: Pwzthamalade (Petri IV. 41). 1473.X.26.: Sombori 

Tamás özvegye: Báthory Adviga Pwzthamalade birtoka nagyedét átadja Patai Dezsı Antalnak és 

Esküllıi Eördög Simonnak (KmJkv 2114). 1476, 1480, 1486: Maladee poss. és predium (Cs 1: 

583). 1489.IX.26.: Malade prédium Báthory Miklós birtoka (KmJkv 2705); 1543.I.24.: Melede 

Somlyai Báthoryak osztatlan részein tiltják az irtást (4773). 1808: Maladé h. 1888: Maládé 

(Maladia) Szi Szilágysomlyói js (Je 490). 1913: Maladé Szi vm (Az). – 1909/19: Mălădia, M, L 

504: r 469; zs, m (109). = Su 1: 384. 1259–1854. – 1974: c. Măerişte {Krasznahídvég kzs faluja 

DNy-ra} [11 D] 

Malaja {Málalja} Hu (Petrozsény-K hrs) 1854: Meleja Petrilla tartozéka (Su). {....} Malaja. − 

Malea = Su 1: 377. 1854, 1956. » Petrila. 

Malajesd Hu (Hátszeg-D) 1453: p. Malaesd; 1498: p. Malayest; 1500, 1514: Maloyesd. 

Szentgyörgyi, Szálláspataki, Szp. Szerecsen, Vingárdi Geréb, Demsusi Árka-bitok (Cs 5: 109). 

1536.IV.7.: Malayesth Szálláspataki Szerecsenek közös birtoka (KmJkv 4564-5). 1733: Melejesti, 

1750: Melejety, 1760–2: Malajesd. 1808: Malajesd, Malejesd (103). 1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ 

Puji js (Je 490). 1913: Malajesd Hu vm (Az). – 1909/19: Mălăieşti, M, L 270: r 268 (109). > 

Mălăeşti = Su 1: 384. 1453–1854. > 1974: Mălăieşti c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs 

faluja DNy-ra} [44 A; L] 

Málány KSz (Nagyilonda-KÉK) 1733: Majlya, 1805: Mályán. 1808: Malyán ~ Malány, Mallern, 

Melenyi Kıv (103). 1854: Mályán, Melieni (Su). 1888: Malyán (Mailan, Maleni) SzD Nagyilondai 

js (Je 491). Hnt. 13: » Ilondapatak SzD vm. – Măleni = Su 1: 384. 1733–1854. – 1974: c. Ileanda 

{Nagyilonda kzs. faluja} [12 D] 

Málfalva KSz/Kıv (?) 1665.k.: Kassai Ferenc folyamodik a fejedelemhez, hogy nagyapja 

szerzett négy falut: Oláh Egerbegyet, Türét, Vistát és Visát; ezek közül Türe négyezer, Vista 

háromezer forintban volt nála inscriptióban. Árvákul maradva a fejedelem tutorsága alatt, az 

említett falukat elvették, Egerbegyért és Visáért Kıvár-vidékén Csokotestet és Málfalvát adta a 

fejedelem; Vistáért és Türéért a fejedelem „a sommát nem deponálta, hanem pénz nélkül vette el 

tılünk“. Kéri az elıbbi két falut; Vistát és Türét kezébe visszabocsátani (Bánffy Rok. Lázár lt. 32. 

f. 11. sz. EHA). 

Malka * Sza (Szatmárnémeti mellett) 1213: v. Malca, 1268: t. Malka (Tr). 1388: Malkatheleke 

lakatlan puszta (Maksai 120. Böszörménytelke). – Su 2: 366. 1213, 1268. 

Málnás Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É, az Olt bp-i úton; 570 m) 1366: terra Malnas (SzO I. 70). 

1614: Málnás 31 családfı (Se 36). 1699: Málnás (SzO VI. 418). 1808: Malnás {!} (103). 1861: 

Málnás Hsz (29). 1888: ≈ Sepsi js (Je 491). 1913: Málnás Hsz vm (Az). 1969 L 741. – 1909/19: 

Malnaş, M, L 846: r 18; m (109). = Su 1: 377. 1366–1854. [37 B] 

Málnásfürdı Hsz (Sepsiszentgyörgy-É, az Olt j. p. közelében; 505 m) 1888: Málnás -Y- (t) 

Málnás Hsz (Je 491). 1913: Málnásfürdı Hsz vm Sepsi js (Az). 1969 L 397. – Băile Malnaş > 

Malnaş-Băi = Su 1: 377. 1913. [37 B] 

Málom BSz (Bethlen-DNy) 1305: Malom. Apafi-birtok (An 1: 722). 1353.VI.15.: Malunfewkw 

határpontja Décse felé (SzTA). 1368: Malon, 1503: Maalom (Kádár V. 105). 1407-ben közelében 

646



említik Endrevárát. 1493.II.22.: Bethleni Márk fia Bernát Malom birtokbeli részét eladja te: 

Miklósnak (KmJkv 2836). XV–XIX: legjelentısebb birtokosa a Bethlen család, XVI–XVII: 

részbirtokos a Báthory, Bánffy és Kornis család. 1587: Malom, Beod. – E: fl. 20, A: fl. 10 (Dé 50). 

1703–1711 közt elpusztult. 1715 után magyar lakossága mellé románok települtek. 1733: Malin, 

1750: Malom. 1808: Malom (103). 1861: ≈ BSz (19). 1888: Málom (Málimu, Malina) SzD 

Bethleni js (Je 491). L 1910: 1006 (m, r); 1956: 747 (Le). 1913: Almásmálom SzD vm (Az). 1947: 

Hunyadi Ödön helyszíni győjtése (SzTA). – 1909/19: Mălin, M, L 961: r 412; m (109). Malin = 

Su 1: 377. 1305–1854 {1913}. – 1974: c. Nuşeni {Apanagyfalu kzs faluja ÉNy-ra} [13 D] 

Malomárka Be (Beszterce-D, j. o. a Sajóba ömlı Budak j. p.) 1243: v. Molunark; 1332–5: 

Vintus (sacerdos) de Monelarth, Henricus plebanus de Molnarch, Ulricus de Molnark, Vyricus de 

Molnarck, Viricus de Molnark, Mulnark. Sófalva határjárásában tőnik fel. Papja 1332.I: 1 lat, 

1332.II: 3 sectinus, 1333.I: 1 lat, 1334.I: 3 gs, 1334.II: 2 gs, 1335.I: 2 gs, 1335.II: 1 gs pápai 

tizedet ad (Gy 1: 561). 1587: Malom Arok in auro cuso fl. solvit (Dé 71). 1733: Molnár, 1750: 

Malomárka. 1808: Malomárka h., Minarken vel Malomarken g., Monáriu val. 1861: ≈, Minarken, 

Monár Be (39). 1888: ≈ (Minarkeu, Monariu) BN Besenyıi js (Je 491). 1913: Malomárka BN 

vm (Az). – 1909/19: Monariu (Monora), M, Minarken, L 394: r 112; n (117). = Su 1: 406. 1243– 

1854. – 1974: c. Budacu de Jos {Szászbudak kzs faluja DNy-ra} [14 C] 

Malomfalu * Te~Szö (Karánsebes táján, Szákul-D) 1467: Malomfalw in distrctu Karansebes (Cs 

2: 50). – Su 2: 366. {P} 

Malomfalva 1. Msz (Marosvásárhely-DNy, a Maros j. p.) 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János 

özvegye: Bogáti Orsolya Malomfalwa határaban levı székely örökségét és lófıségét legközelebbi 

vérrokonainak: Náznánfalvi Tamási Ferencnek és Bernátnak vallja (KmJkv 3385). 1567: 

Malomfalwa, 1603: Malomfalva (SzO II. 218, V. 266. 1614: Malomfalva 21 családfı (Msz 3). 

Kemény Pál báró (1795–1854) marosszéki ellenzéki politikus itt volt birtokos. 1808: Malomfalva 

(103). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi alsó js (Je 491). 1913: Malomfalva MT vm (Az). 

Határában római emlékek (II–III. szd), gepida temetı (VI. szd), kora középkori (XI–XIII. szd) 

erıdített település (László A.). Újabban Kurt Horedt kutatta: Şantierul arheologic Moreşti (SCIV 

6. 1955). – 1909/19: Malomfalău, Mf, L 571: r 365; m, c (109). > Moreşti = Su 1: 408. 1567–1854. 

– 1974: c. Ungheni {Nyárádtı kzs faluja ÉNy-ra} [23 D] 

Malomfalva 2. Uh (Székelyudvarhely-ÉNy) 1567: Malonffalwa, 1574: Malomffalwa, 1576: 

Malomfalva (SzO II. 229, IV. 30, 40) 1808: ≈ (103). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 

491). 1913: Nyikómalomfalva Uh vm (Az). – Malomfalău > Morăreni = Su 1: 408. 1505 {Hibás! 

Ld Msz}, 1567–1854. – 1974: c. Lupeni {Farkaslaka kzs faluja D-re} [25 C] 

Malomszeg 1. * Bi (?) 1291–4: Molunzeg. A falu 1291–4 között elsı ízben 8 kepe tizedet ad a 

püspönek. Kereki és Diószeg között sorolják fel. Talán azonos a Berettyó melléki Malomszeggel, 

mely 1349-ben Nadányiak birtoka (Gy 1: 641. M 1.). 1349, 1360: p. Molunzegh, 1433: Apamolna 

Nadányi-birtok; 1447: pr. Malomzygeth (Cs 1: 615. Várad közelében). – Su 2: 371. 1291 

Malunzeg, 1350 p. Apamolna (Tr), 1447. {Diószeg mellett} 

Malomszeg 2. * Bi 1308: Malomzeg. A Csanád-nem örökölt birtoka; 1308-ban Telegdi Tamás 

fiainak osztozásakor Miklós kapja (Gy 1: 641. M 2.). – Su 2: 366. {a Sebes-Körös mellett, 

Köröskisjenıtıl D-re} 

Malomszeg 3. Ko (Bánffyhunyad-Ny, a Kalota b. p.; 552 m) 1519: p. Malomzeg. Bánffy-birtok 

(Cs 5: 380). 1519–1554 KmJkv. 1554.VIII.30.: Malomzegh Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy 

Mihály birtoka (KmJkv 5319). Késıb a gyalui vártartomány faluja. 1666: Malomszegh-i jobbágyok: 

Brazduly Simon; Marosa János Advena. Tizenkétnapos; Futó Demeter Nyíresen lakik 

{Almásnyíres Bfh-É}; Kis Brazdulj Peter; Boga Demeter; Nyacza Tivadár Nyíresen lakik; 

Bogdany János Nıtelen (Gyalu 177). 1712.III.29.: Bánffy Farkas „Szilágyi Máté“ nevő jobbágyáért 

öt (más faluból való) jobbágy vállal kezességet (SzTA I. 275). 1733: Malomszeg, 1760–2: Malom 

Szék. 1808: Malomszeg ~ Malomszék, Moloszig (103). 1861: Malomszeg, Moloszig Ko (13). 

1888: ≈ (Moloszig) Ko Bánffyhumyadi js (Je 491). 1913: Malomszeg Ko vm (Az). – 1909/19: 

647



Molosig, M, L 480: r 464; m, zs (117). 1929: Molosig : Brăişor, L 468, H{Vá}: Molosig 2 km 

(AnR). = Su 1: 103. 1519–1854. > 1974: Brăişoru c. Sîncraiu {Kalotaszentkirály kzs faluja DNyra} 

[22 A] 

Malomszeg 4. KSz (Tasnád-ÉNy hrs) 1760–2: Tasnad-Malomszeg. 1808: Malomszeg 

(Tasnád-), Máreá-Bántiuluj {!} KSz (103). 1850: Mora Bánffy (Su). 1888: Tasnád-Malomszeg, 

telep (t) Tasnád Szi (Je 679). Hnt. 13: Tasnádmalomszeg » Tasnád Szi vm {1808/1987}. – 

1909/19: Moara-Banfi, Tmsz, &, v. Tăşnad (115). > 1964: Valea Morii = Su 2: 231. 1760–1964. 

{1808: Máreábaniuluj, Máreá Bantiuluj !} – 1974: or. Tăşnad {Tasnád városhoz tartozó falu} [11 

B] 

Malomvíz Hu (Hátszeg-DNy, a Retyezát aljában) 1359: p. Malomwyz in d-u de Ha.; 1493: ≈. 

Malomvízi Kendefiek uradalmi központja (Cs 5: 109). 1493.VIII.24.: Krassófıi Vakacsin Péter – 

te: György nevében is – nyugtatja Malomwyz-i Kendefi Mihályt az anyjának: néhai Kendefi János 

elhunyt leányának: Charna-nak Malomwyz-bıl és más birtokokból járó leánynegyed teljes 

kifizetése felıl (KmJkv 2885). 1733: Reul de Moare, 1750: Riul dye Moreszuszeny, 1760–2: 

Malomviz Szuszeny. 1808: Malomviz, Mühldorf, Szuszen (103). 1861: Malomviz-Szaszény {!}, 

Ren-gye máre {!: Reu-gye móre} Hu (23). *1883: Serestély Béla költı (–197?). 1888: Malomviz 

(Riu de mora) Hátszegi js (Je 491 & Gureny, Osztrovel és Szuszeny telepek). 1913: Malomvíz 

Hu vm (Az). « Osztrovel. – 1909/19: Râu-de-mori, Mv, L 1028: r 953; m, n (144). Rîu de Mori = 

Su 2: 81. 1359–1854. [43 B] 

Malomvíztorok Hu (Malomvíz-D) 1439: p. Molomwyztorok in d-u Ha.; 1496, 1499: p. 

Malomwyzthorok in d-u de Ha. 1495: Zeven, Zwsen, Zewsen; 1519: p. Zyzeen. Kendefi- és 

Kenderesi-rokonság bírta (Cs 5: 111). 1750: Riul dye Moreszuszeny, 1760–2: Malomviz Szuszeny. 

1854: Malomviz-Szuszány (Su). 1888: Szuszény, telep (t) Malomvíz Hátszegi js (Je 674). – Suseni 

= Su 2: 152. 1439–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs. faluja} [43 B; L] 

Malozsa-völgy AF Istvánháza, Magyarózd határán. 

Malyán KSz/Kıv (1808) : Malány. 

Mamácsaháza * Bi (Szalonta táján) 1374: Mamachahaza (DocVal 256). – Su 2: 366. 

Mamaligány AF (Verespatak-KDK) 1760–2: Memeligány. 1854: Mamaligány (Su). Mogos 

tartozéka AF Verespataki js. – Mogoş-Mămăligani > Mămăligani = Su 1: 385. – 1974: c. Mogoş 

{Mogos kzs. faluja É-ra} [34 A] 

Mandala * Te (Detta táján) 1341: Mandala, Mandula (Tr). – Su 2: 366. {Temeskalácsa és Fólya 

közt} 

Mandra hegy 1808: mons Mandra Hu (103). 

Manesztira TA 1888: Manesztira, telep (t) Lupsa TA (Je 492). 

Manihom * Kr (Karánsebes táján, Apádia mellett) 1587: Manihom (Pesty: Krassó II/2. 21). – Su 

2: 366. 

Mánya BSz (Dés-Ny, a Szamosba ömlı Alparét vize b. p.) 1315: Mana {Vö. Magyarlápos} (An 4: 

109). 1325: p. Mania, 1335: Manya (Tr). 1473.III.10.: Manya Losonczi néhai István bán fiai 

birtoka (KmJkv 2086); 1515.VII.24.: Manya-n L. Bánffy Péter részbirtokos (3588); 1517.I.27.: L. 

Bánffy István a Bongárti Porkoláb Domokostól visszaváltott Manya birtokbeli részét zálogba adja 

leánya: Katalin férjének: Szolnoki László deák gyalui udvarbírónak (3619); 1519.IV.28.: Manya-i 

részét L. Bánffy Miklós, több részbirtok átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 

1520.II.24.: Szolnoki László deák Manya-i zálogos részeit feleségének vallja (3762). Tovább is 

Bánffyak birtoka. 1587: Manya. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 50). 1733: Mánya, 1750: Maje. 1808: 

Mánya, Mája (103). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Maja) SzD Dési js (Je 492). 1913: Mánya SzD vm 

(Az). – 1909/19: Maia, M, L 368: r 338; zs (109). = Su 1: 376. 1315–1854. – 1974: c. Bobîlna 

{Alparét kzs faluja K-re} [13 C] 

648



Mányik 1. Do (Kékes-DK) 1329: t. Manik; 1332-5: Petrus sacerdos de Monich, Manich. A 

Zsombor nb. Mányikiak birtoka volt (1331, 1344). Buza határosa (1329). Papja 1332. II: 9, 1334: 

3, 1335. I: 4 gs pápai tizedet fizet (+1326–1335. Gy 2: 80). 1439.II.25.: Manyk-on Nyíresiek 

részbirtokosok (KmJkv 127); Mányiki Sztrigyi család (KmJkv I. 1047). 1439.III.24.: Sztrigyi 

Miklós jobbágyai {másokkal együtt} eltulajdonítottak az alvinci kamarában tárolt négy tömény sót 

(145); 1440.I.20.: Sztrigyi Miklós ü: Gyerıvásárhely (184); Many-i [!] János ü: Esztény (507); 

1452.V.7.: Sztrigyi Miklós, Dénes és Péter ü: Gyvh (1024). 1455.V.3.: Mányiki Nagy Simon ü: 

Valkó (1199); 1458.II.1.: Mányiki Dénes fia Péter fe: Csesztvei Jakab leánya részeket kap több 

apai birtokból (1279); 1461.VI.13.: Mányiki Erdıs János ü: Máté (1567); 1462.X.6.: Uı részt vesz 

az İs és Bongárt közötti vitás határ kijelölésén (1658); 1469.V.1.: Mányiki Széles László Kidében 

részbirtokos (1879); 1477.VII.3.: Hadrévi Jánosné Cseh Ilona Manyk birtokbeli részét zálogba veti 

Rıdi Cseh Péternél (2233); 1482.IX.22.: Manyok-i János ü: Apáti (2407). Tovább sok adat KmJkv 

II. 973. 1587: Manik. – E: fl. 9, A: fl. 3 (Dé 46). 1808: Manyik aliis Manyék h. 1861: Mányik Do 

(16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 492). 1913: Mányik SzD vm (Az). – 1909/19: Mănic, M, L 543: r 

497; m, zs (110). Manic = Su 1: 378. 1329–1854. – 1974: c. Chiochiş {Kékes kzs faluja} [23 B] 

Mányik 2. Körtvélyesmányik Do (Kékes-DK; beolvadt Mányik határába) 1492.I.30.: 

KerthwelesManyk prédium Drági-birtok (KmJkv 2772); 1492.XI.13.: Drági Klára KertwelesManyk 

prédium felét eladja (2831); 1493.XII.24.: Siroki Mátyásné Drági Klára KertwelesManyk-i zálogos 

részeit zálogba adja férjének (2902); 1506.I.9.: KertwelesManyk prédiumból S. M. D. K-nak 

leánynegyedet adtak (3387-9). – Su 2: 353. 

Mára vize Mm: az Iza b. o. mellékvize. Máramarosszigettıl D-re egyesülnek. 

Maraborsa Sza 1888: Maraborsa, telep (t) Válaszút Sza Szinérváraljai js (Je 492). – 1909/19: 

Moara-Borşii, Mara-Borsa, & v. Valăsut (115). {Ti. Borválaszút 191} Moara Borşii = Su 1: 403. 

1909. {A Ko vm-i Válaszúthoz téveszti} 

Máramaros folyó 1231: caput Maramors et Casu – „mely az Izába, s vele a Visóba és É-ra 

fordulása után hajdan két ágban ömölvén a Tiszában »sziget«-et hozott létre, mely a megye fı 

helyének nevet adott“ (Gy 4: 112). 

Máramarossziget Mm (Nagybánya-ÉK, a Tisza-parton) XI–XII-i hajkarika került elı itt. 1308: 

fl-is ... per quos deferuntur sales ... Soget (: Siget?); 1334–5: Benedictus plebanus de Dygnet, item 

de Ziket, de Ziget; 1346: Benedictus rector eccl-e de Zigeth ... ep-i Agr. ... vicarius in Maramorisio. 

Neve elıször a Tisza vidéki sószállító folyók, ill. városok 1308. évi felsorolásában tőnik fel. 

Egyházának papja 1334. I: 24 gs, 1335. I: 48 gs pápai tizedet fizet. 1346-ban a szigeti plébános és 

máramarosi vikárius a viski plébánossal esküt tett, hogy a jövıben az erdélyi püspököt nem fogadja 

mint fıpapot és mindenben az egri püspök alá rendeli magát (Gy 4: 126-128). 1352-ben Huszt, 

Visk és Hosszúmezı kiváltságait kapja I. Lajos királytól. 1392-ben Huszttal együtt – mint szabad 

városokat – újadományként kapják Balk és Drág vajdák, kik 1397-ben is bírják. 1429-ben civitas 

Zigeth; 1435, 1459: oppidum nostum (regis). Királyi sókamarahivatal, a vármegye győléseinek 

színhelye (Cs 1: 445). 1468: 27 tanú vall. 1808: Sziget h., Siget g., Syhot’ vel Syhoty s. 1823.I.7.: 

nagy földrengés (Hazai és Kf Tud febr.5. 81-82. sz.; Trócsányi 268). *1823.VII.22.: Balogh Károly 

színész, színigazgató (–1887.VII.1., ui.). Borromeo Szent Károly-templom, b: XI.4. (RKNt 1999). 

1851: Szigeth, szabad koronai város, ... Határa 21 125 hold ... A házak száma 857, mellyek közt 

sok csinos épület látható. Van itt római és görög kath., és reform. anyatemplom, synagóga, reform. 

lyceum, kath. gymnasium, takarékpénztár, kisedóvó, b. Stojka erdélyi püspök által alapított ápolda 

12 500 v. f. tıkével; házankénti koldulást megszüntetı egyesület 1800 pft. tıkével, piarista zárda, 

kir. kam. igazgatói lak, nagy cancellaria, kir. erdıtisztség cancellariája, városház, nemesi és királyi 

nagy vendégfogadó, sör-, szesz- és eczetgyár, több mulatóhelyek, mint az ujmalom kert az Iza folyó 

mellett a városhoz közel, és a városban a Banzsalgó-utczában lévı fördıház. 1846-ban olvasó 

társaság is alakult s már 200 kötetnyi könyvtárral birt. Népessége a városnak 6336 lélek, kik közt 

romai katholikus 2119, görög katholikus 1225; 1978 ref., 50 ágostai, 964 izraelita. A lakosok a 

földmívelést szorgalmasan folytatják; s ezenkivül van itt 716 kézmüves, 117 kereskedı, 6 mővész. 

A valóságos polgárok száma volt 1846-ban 311 (Fé 4: 129). 1888: ház 1473, L 10 852 (Je 492). 

649



1913: Máramarossziget Mm vm (Az). 2002-ben önálló magyar középiskola létesült. 2004-ben 

magyar lakossága 6500 (13%). *1928: E. Wiesel Nobel-békedíjas amerikai egyetemi tanár. 

2002.VII.29.: jelenlétében emlékházzá avatták 1944-ben német haláltáborba hurcolt családja 

egykori lakását. – Sighet > 1909/19: Sighetul Maramurăşului, Mmsz, L 17 445: r 1697; zs, m, 

rutén, n (163). > Sighetul MarmaŃiei = Su 2: 119. 1334–1851. > Sighetu MarmaŃiei [3 C] 

& Szigeti XVIII. szd: Szigeti gyalui kisnemesi család. 1727 Szigeti István (Gyalu 267); 1737: 

Szigeti Ferenc (365), Szigeti Zsigmond (370). 1737 Lóna (Ko): Szigeti Zsigmond jobbágy (II. t). 

Máramarosvármegye 

# Cs 1 (1890): 443-462. Bökenyi D.: Máramaros vármegye tanügyének múltja és jelene. Mmsz 

1894. Apsai Mihályi J.: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaros-Sziget 1900. 

Bélay V.: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétıl a XVIII. század 

elejéig. Bp 1943. – Popa Radu: łara Maramureşului în veacul al XIV-lea. Buc. 1970. Heller G.: 

Comitatus Maramorisiensis, Comitatus Ugocsensis. München 1975. Gy 4 (1998): 109-129. 

Az "Orosz havasok"-nak nevezett Keleti-Kárpátok s az Avastól és Gutintól a Radnai-havasokig 

terjedı hegyvonulat szögében terült el. Hegyeibıl ismeretes a DK-i részeken emelkedı Széphavas 

(1353: Alpes ... Zephauas, 1390: mons Zepheg), Hegyorr (1353: supercilium montis Heghor) és 

Makszembérc (mons Makzemberch), a déli hegyvonulatból az Avastól (1389: Avas) K-re a Gutin 

(1231: Guthunchowosa), a Szemerkes (1353: mons Zemerkus), a Köz(ép)bérc (1353: Kezepberch, 

1389: mons Kuzberch) és a Széples (1373: mons Zepleshauasa). Vizei közül: a Borsa-hágó alatt 

eredı Visó (1353: fl. Wysso ~ Viso), az Iza (fl. Iza), mely Dragomérfalvánál vette fel a 

Kelemenpatakát (1377: riv. Kelemenpataka), egybefolyásuknál, Sziget elıtt a beléjük folyó Rónapatak 

s a kisebb Feketepatak (1353: inter 2 fl-os Rona et Feketewpatak ~ Feketupatak). A 

Kárpátok felıl jövı folyók: Oroszvíz (1353: fl. Orozuiz), Sebespatak (fl. Sebuspatak), s a kisebbek: 

Jód (1353: v. Jood, 1377: riv. Jod), Sajó (1353: fl. Sospathak, 1377: v. Sayo), Kaszó, Gorgópatak, 

Máramaros (1231: caput Maramors et Casu). 

1119: cum in Maramorisio tempore venationis venatum ivissemus; 1231: in capite Maramors ...; 

1271.XII.31.: hospites (regis) de Felzaz ... ad indagines silve Maramorisii ... incipiendo piscaturam 

... possint exercere; 1272.I.6.: Dat. in Maramorisio; 1299: Nic-o woyowode comes de Vgucha et de 

Maramorisio (Gy). 1301: Miklós .... Vgacha-i és Malamo[ri]sium-i comes (An 1: 28). 1303: ErK 

értesíti Móric magister fia Miklós vajdát, ugocsai és máramarosi (de Maramorisio) comest 

bizonyos ugocsai föld adományozásáról, s kéri, hogy az iktatást végezze el (An 1: 462). 

1326 Telepítı kenézek elsı okleveles emléke Máramarosban: Sztan fia Szanisló, más néven 

Barcán, a nemes Petrovay és rokon családok ıse megkapta az Iza völgyében fekvı Szurdokot a 

belıle kivált Barcánfalvával, és vlach telepítésbe kezdett (Gy 4: 118). 

1334/35 A vlachok legnagyobb beköltözése: Mikola fia Bogdán vajda népével Szerbia felıl 

háromnegyed éven át költözött be. Beköltözése szemmel tartására a király Jánki László kalocsai 

érseket, Érsomlyó (Versec) és Krassófı urát rendelte ki. Bogdán vajda és népe beköltözésének 

részletei homályban vannak ... csak eredménye ismeretes: az Erdély körüli térség benépesülése 

újabb vlach tömegekkel. Bogdán elıl az elıtte Máramarosba költözött Drágos vajda kimenekülni 

kényszerült a Kárpátokon túli, tatárok által elpusztított moldovai oldalra, mert máramarosi falvait 

az új jövevény elfoglalta és felégette, s központját elıdje egyik lakhelyén, az Iza felsı szakaszán, 

Konyha faluban rendezte be (Gy 4: 118). 1435: Máramarosi sókamarai szabályzat. 

Máramarosvármegye járásai (Je 38-39): 1. Huszti, 2. Izavölgyi (szh: Dragomérfalva), 3. 

Ökörmezıi, 4. Szigeti, 5. Taracvízi, 6. Técsıi, 7. Tiszavölgyi (Nagybocskó), 8. Visói járás 

(Felsıvisó). 

Maráz * Te (Széphely mellett Maras határrész ırzi emlékét) 1333, 1335: sacerdos de Maras; 

1334: Maraz (Tr). 1396.VII.: Marczali Miklós temesi ispán Maráz mellett (Te) legyızi a Krassó és 

Temes vm-ben pusztító török csapatot.© 1417: opp. Maraz; 1456: Maraz. Hunyadi János kapta 

650



királyi adományul; 1478: predium Maraz. Mint a magvaszakadt Vitéz Péter birtokát a Csákyak 

kapták a királytól (Cs 2: 18). – Su 2: 366. 

Márcia Ko (a vm K-i hr, Régen-ÉÉNy) 1956: Márcia Bátos tartozéka. − MarŃia = Su 1: 381. 

1956. {1981 Ø} 

Marciháza (Marcellháza) Bi (Szalonta-É) 1291–4: v. f-rum Marcelli; 1341: Nicolaus f. Mathie 

de Marcilhaza. Marcell fiainak faluja; utóbb Marciházi nemes királyi ember (1341). Papja 1291–4 

között másodízben 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 1: 641). 1412: Marchelhaza (Cs; J); 1458: 

Marcelhaza (Cs 1: 615; Jakó 294). 1530.VI.17.: Marczelhaza-i néhai Tanka János fia: János pap 

szentmihályfalvi {Asz} plébános távoli apai jószágait oltalmazás végett Iklódi Fodor Istvánra 

bízza, akit arra is felhatalmaz, hogy testvéreinek özvegyei: Tanka Mihályné: Katalin és Tanka 

Pálné: Ilona kezén lévı ingóságait visszaszerezze (KmJkv (4306). 1808: Marcziháza h. 1851: ≈, 

Bi vm, a Korhány vizénél, 18 r. kath., 300 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal, 17 4/8 urbéri 

telekkel. Birja a Thurzó nemzetség, mellynek itt szép laka s tágas kertje van. Határa mintegy 3000 

holdnyi, s mindent jól megterem (Fé 3: 67). 1888: ≈ Cséffai js (Je 492 & Pánt psz). 1913: 

Marciháza Bi vm. 1920: határfalu. – 1909/19: MarŃihaz, M, L 521: r 439; m (111). > MărŃihaz = 

Su 1: 387. 1291–1851. > 1974: MarŃihaz c. Mădăras {Madarász kzs faluja ÉNy-ra} [20 A] 

Mardest * Kr (Facsád táján) 1514–1516: Mardesth, 1597: Mardesti, 1617: Murgest, 1620: 

Mardeste, 1723. tk: Marest (Pesty: Krassó II/2. 21). – Su 2: 366. 

Mardos Me (Medgyes-D) 1373: Mardisch, 1373–5: Ardesch, 1414: Argias, 1415: Argyas (Ub II. 

409, 416, 600, 646). 1733: Mardas, 1750: Moardos, 1760–2: Mordisch. 1808: Mardes, Mordisch, 

Árgyes (103). 1861: Argyes, ≈, Moardes Me (35) és Mardos Me (36). 1888: ≈ (Mardisch, 

Mardes) NK Bolya-berethalmi js (Je 492). 1913: Mardos NK vm Szentágotai js (Az). – 1909/19: 

Moardăş, M, M, L 653: r 319; n (115). = Su 1: 403. 1373–1854. – 1974: c. Mihăileni {Sálfalva kzs 


Máréfalva Uh (Székelyudvarhely-ÉK, a Szeredai úton) 1566: Marefalwa, 1567: Mareffalwa, 

1576: Máréfalwa, 1602: Máréfalva (SzO I. 204, II. 220, IV. 42, V. 287). 1614: Máréfalva 47 

családfı (Uh 54). 1733: Máréfalu. 1808: Mátéfalva ~ Máréfalva (105). 1861: Máréfalva Uh 

(28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 492). 1913: Máréfalva Uh vm (Az). # Kovácsné József Magda: 

Máréfalva mai magyar kereszt- és becenevei (NyIrK 1977.2). – Marefalău > Satul Mare = Su 2: 

99. 1566–1854. > 1974: Satu Mare c. Brădeşti {Fenyéd kzs faluja, K-i hrs} [25 C] 

Márga 1. Te~Szö (Karánsebes-ÉK, a Bisztra b. p. közelében) Római neve: Pons Augusti (Su). 

1470: Marga nemesi névben (Cs 2: 50); =: ≈ (Pesty: Szörény II. 301). 1808: Marga (104). 1888: 

Márga KrSzö Karánsebesi js (Je 492). 1913: Márga KrSzö vm (Az). – 1909/19: Marga, M, L 

1800: r 1751; n, zs (111). = Su 1: 378. 1470, 1829, 1840. [43 A] 

Márga 2. KrSzö (Karánsebes-ÉK, a Bisztra j. p.) 1888: Váma-Márga KrSzö Karánsebesi js (Je 

713). 1913: Vámosmárga KrSzö vm (Az). – 1909/19: Vamamarga, Vámamarga, L 102: r 94 

(194). > Vama Marga = Su 2: 236. 1909, 1913. – 1974: c. Marga {Márga kzs faluja DNy-ra} [43 

A] 

Marginen Fo (Fogaras-DDK) 1437: Martsinen, 1557: Mardsina (Su). 1635: Marcsina (Makkai 

471) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Margyna, 1750: Merdsinen, 1760–2: Marsinen. 1808: 

Mardsina ~ Mardcsina ~ Marsina, Marschen (103). 1861: Mardsina Fo (25). 1888: Marginen 

(Mardzsin, Marzsinény) Fogarasi js (Je 493). 1913: Marginen Fo vm (Az). – 1909/19: Mărgineni, 

Marzsinen, L 907 gk. r (111). = Su 1: 386. 1437–1854. – 1974: c. Hîrseni {Herszény kzs faluja 

DK-re} [36 D] 

Margitta ld. Szolnok vm (Gy 1: 641) > Bi (Várad-ÉK) 1216: Margneta, 1334: Margytha, 1335: 

sacerdos de Marguita (Tr). 1352: Marita (Cs; J); 1363: Margita (Cs; Jakó 294); 1422, 1425: 

Margythafalwa Csáky-birtok; 1520-ban a vámhelyek közt említik (Cs 1: 616). ?–1629: Margitai 

Péter prédikációszerzı. 1808: Margitta, Margareten (104). 1851: Margita, mezıváros, Bi vm, kies 

szılıhegyekkel s erdıkkel rakott vidéken, postahivatallal és váltással Székelyid és Déda közt. Van 

651



3218 lak., kik közt 2062 ref., 762 r. kath., 88 n. e. óhitü, 21 g. kath., 10 ágostai, 275 zsidó. Ref. és 

romai kath. anyatemplomok, synagóga. Határa 8195 1/2 hold, ... 260 kézmüves van itt és 15 

kereskedı. Van itt továbbá sóház, gyógyszertár, sör- és szeszgyár. F. u. gr. Csáky Sándor (Fé 3: 

67). 1888: Margittai js szh, 1888: ház 590, L 3529 (Je 493). *1906: Horváth Imre költı (–1994, 

Nv). 1913: Margitta Bi vm (Az). Ref. ehk 2001: 33 / 45 / - 12 (PaK, 2002.1). – 1909/19: Mărghita, 

M, L 5095: r 241; m, zs, szlovák (111). Marghita = Su 1: 378. 1216– 1851. [11 C] 

Mária(falva) * Ar (Pécska mellett) 1219: villa Marie (Tr). – Su 2: 366. 

Máriafölde Tt (1913) < Terem(alja)telek Csa. 

Máriahavas Kr (Szászkabánya-D) 1755, 1790 (Pesty: Krassó II/2. 22), 1828: Maria Schnee (Nagy 

183). 1851: Maria-Schnee, kis bányahelység, Kr vm: 2 kath., 194 óhitü lak. (Fé 3: 68). 1888: 

Máriaschenee (Stennapar) KrSzö Jámi js (Je 493). 1913: Máriahavas KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Şchinăpar (Ştinăpar), Máriaschnee, L 700: r 687; n (171). > Stinăpari = Su 2: 145. 1755–1913. 

> Ştinăpari [54 A] 

Máriatelek (Mariamagdolnatelke) * Ko (Kolozsvár-Kajántó-ÉNy) 1283: p. Mariateluk ~ 

Mariatelk, Mariatelukfew; 1285: p. Mariathelke; 1315: Mariamagdalena Theleke ~ Mariatheleke. 

A kolozsmonostori apátság birtoka. Kajántóval közös határát 1283-ban megjárták, amibıl kiderül, 

a Kajántótól ÉNy-ra lévı mai Csonka puszta helyén terült el. Ugyanitt volt vele határos 1315-ben 

Szomordok (+1263, +1296, +1324 is Gy 3: 363). 1315: Mariamagdalena T(h)eleke Zomordok hrs 

(An 4: 178). 1358: p. Mariateleke; 1367: t/p. Mariatelke; 1469: pr. Maryatelke (1263–1469. Cs 5: 

380). – Su 2: 366. 

Marillavölgy KrSzö (Oravicabánya hrs) 1888: Marillavölgy -Y- (t) Oravicza KrSzö. – 1909/19: 

Marila, Márillavölgy, &, v. OraviŃa-montană (111). = Su 1: 379. 1909. » OraviŃa 

Marinkolcz * Kr (Oravicabánya táján, Alsóvarány mellett) 1464: Marinkolcz. Az Illyédi 

kerületben feküdt (Cs 2: 104). – Su 2: 366. 

Marisel Ko (1861) : Havasnagyfalu. 

Marisfalva * Hu (Marosillye-É, Vorca, Viszka táján) 1468: p. Marisfalwa. Illye város birtoka 

(Cs 5: 111). – Su 2: 366. 

Márjamagdolna * Bi (Szentjobb-ÉK hrs) 1332–7: Lucas sacerdos de v. Marie Magdalene. Papja 

1332–7: évi 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 642). 1353: Mariamagdalena (J); 1354: ≈, 1446: pr. ≈ 

Csáky-birtok (Cs 1: 616); 1519: Maryamagdolna (Jakó 297). 1808: pr. Magdolna h. – Su 2: 366. 

1332–1519. 

Marján * Ar (Pécska-K) 1333: Petrus sacerdos de Moran, Morian. Papja 1333: 16 1/2 báni, 

1334.I: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 181). 1446: Maryan (Cs 1: 775); 1479: ≈ Szád vár 16. 

tartozéka, vámmal (Cs 1: 762. Szád); 1483-ban Lendvai Bánfi-birtok (Cs 1: 773. Marján). 1723. 

tk: Marian psz (Gy). – Su 2: 372. Moran, 1333–1723. 

Márka Kr (Ipp mellett) 1314: Markus (Tr). 1343: Markusy (P); 1438: Marka. A mai Markaszék, 

amellyel együtt említik. Hajdan Szék külön (oláh) helység volt Marka mellett (Cs 1: 583. Marka). 

1479: Marka, Zeek (Cs 1: 584); =: Marka, Szék (Petri IV. 44). 1913: Márkaszék Szi vm. Ld Szék 

Bi. 

Márkfalva 1. * Te (Detta táján) 1462: Markfalwa Doboz 21. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). 

1462: ≈, 1483: Maarkfalwa Oszlári Majosiak birtoka volt. Elıbbi része lehet, mert szintén Doboz 

vidékén feküdt, de inkább Sipet és Fólya felé (Cs 2: 50). – Su 2: 367. 

Márkfalva 2. * To (Régen táján) 1332–1334: sacerdos de villa Marci (Tr) egyházas hely. – Su 2: 

366. 

Márkháza Do (KmJkv) : Márokháza. 

652



Márkis * Csa (Szemlak-É) 1332: t. Markys. Telki Ny-i szomszédja (Gy 1: 864). – Su 2: 367. t. 

Markys 1232 {! Egres-Ny, a tatárjáráskor pusztult el}. 

Márkod Msz (Nyárádszereda-ÉK) 1567: Markod, 1570: p. Markodfalwa (SzO II. 217, III. 331). 

1614: Markod 38 családfı (Msz 57). 1640: I. Rákóczi György fejedelem márkodi elınévvel 

nemességet ad a Gönczi családnak (Ravasz L.: Eml. 10). 1758–1850: 13 tanítója ismert (Sipos 

127). 1760–2: Mailor [: Markod]. 1808: Markod (104). 1861: Márkod Msz (32). 1888: ≈ MT 

Nyárádszeredai js (Je 494). 1913: Márkod MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – Mărcud > 1929: 

Mărculeni, L 630, H {Vá}: Dămieni {Deményháza} 3 km (AnR). = Su 1: 386. 1567–1854. – 1974: 

c. Măgherani {Nyárádmagyarós kzs faluja} [24 D] 

Márkos 1. Bi (Hegyközszentmiklós-É hrs) {1083–95} 1162–72: v. Markus. 1219: Marcellus de 

v. Marcusy. I. László király adta a szentjobbi apátságnak 11 ház szabadossal, határát pedig leírta 

III. Béla király elveszett oklevele. A monostor falvai között felsorolta III. István király {1162– 

1172} összeírólevele is. 1219-ben a szentjobbi apát poroszlója e faluból való. Ma a Szentjobbal 

szomszédos Hegyközszentmiklós É-i végénél Márkos völgy (1886/906. tk) található, s így lehet, 

hogy Szentmiklós régi neve volt Márkos, vagy Márkos beleolvadt Szentmiklós határába (Gy 1: 

642). – Su 2: 367. 1169, 1219. 

Márkos 2. Fe (Brassó-ÉK, Dobolló-D hrs; 538 m) 1505: Markos (SzO I. 308). 1733: Márkos, 

1760–2: Oláh Markus. 1808: Markos, Markesdorf (104). 1861: Márkos, Makesdorf FF (3). 1888: 

Márkos Hsz Sepsi js (Je 494). 1913: Márkos Hsz vm (Az). 1968: Dobolló kzs faluja. 1969 L 470. 

– 1909/19: Marco, M, L 647: r 642 (110). > Mărcuş = Su 1: 386. 1505–1854. [37 D] 

Márkosfalva Ké/Hsz (Kézdivásárhely-DNy; 540-555 m) 1497: v. Markosfalwa, 1523: p. 

Markosfalwa (SzO III. 132, 217). 1607.VII.27.: Márkosfalwa buzát vékát 1, zabot cub. 1, tyukot 3, 

ludat 1. Ezek egy berbécset is adgyanak (a fejedelmi biztosok élelmezésére. SzO VIII. 360). 1614: 

Márkosfalva 70 családfı (Ké 30). 1614: Szabó Jakab régi drabant most Schola Mester; 1635: Szabó 

Márton fejedelmi secretarius (SzO). 1635.VII.13.: Bardóc szék kiváltságlevelének írója mint 

fejedelmi titkár Martinus Markosffalui secretarius (SzO VIII. 373). 1808: Márkosfalva (104). 

*1810: Márkosfalvi Barabás Miklós festı (–1898, Bp). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Kézdi js (Je 494). 

1913: Kézdimárkosfalva Hsz vm (Az). Összenıtt Mátisfalvával. 1968: Szentkatolna kzs. faluja 8 

km. 1969 L 755. – Mărcuşa = Su 1: 386. 1497–1854. – 1974: c. Cernat {Csernáton kzs faluja D-re 

5 km} [38 C] 

Márkosrét Hsz (Brassó-ÉK, Dobolló-É hrs) 1968: Márkosrét Dobolló kzs faluja. 1969 L 526. – 

Lunca Mărcuşului = Su 1: 367. 1954. – 1968: c. Dobîrlău [37 D] 

Markunya * Szö (Orsova táján, Dunatölgyes és Óasszonyrét közt) 1598: pr. Marcunia (Pesty: 

Szörény II. 301). – Su 2: 366. 

Markusest * Szö (Orsova táján, Ekés mellett) 1519: pr. Markwsesth, 1527: Marksowycza (Pesty: 

Szörény II. 305). – Su 2: 366. 

Maró Do (Doboka-É) 1335: Moro. Kökényesrénold nb. Dobokai Mikud bán fiai Miklós fiai bírták 

(Gy 2: 80). 1440.I.20.: Marai Miklós ü: Kide (KmJkv 183); 1440.V.28.: Dobokai Lökös János és 

fia Bálint Maro birtokbeli részét zálogba adja Dobokai Miklósnak (235); 1440.XII.2.: Marai 

Gergely fiai: Mihály és László Gyulán részbirtokosok (285); 1455.V.3.: Marai Albert üv: Valkó 

(1199); 1459.X.15.: Marai Albert üv: Kide (1381). Ld még KmJkv I. 976, II. 974. 1750: Marou. 

1808: Máró h. 1861: Maró Do (16). 1888: Moró (Maró, Mareu, Mores) SzD Szamosújvári js (Je 

514). 1913: Moró SzD vm (Az). – 1909/19: Morău, M, L 399: r 396 (117). = Su 1: 408. 1295 {! 

Cf. Gy 1: 510. Maró Békés vm}; 1335–1854. – 1974: c. Corneşti {Magyarszarvaskend kzs faluja 

D-re} [22 B] 

Marocháza (Marucháza) * Ko (Tuzson-ÉNy) {1316 e.} 1319: v. Moruchaza; 1325: p. ≈; 1332– 

4: Henricus (sacerdos) de v. Marci. Tuzson tartozéka. A telegdi székelyek közül való Tuzsoni 

nemesek, Semyen unokái birtokolják (1319); 1316 e. Iwahun tordai ispán Dombbal és Tuzsonnal 

együtt kifosztotta. Az 1325-i osztozáskor Simien fia Mihály fiai: Miklós és János kapják. Kérdéses, 

653



hogy idevaló volt-e az Ózdi esperességbeli templom papja, aki 1332: 2 1/2 kuntinus, 1333 I: 6 régi 

báni, 1334 II: 2 gs pápai tizedet fizet. Ma hn Tuzson mellett ÉNy-ra, 1875. tk: La Moruz, łigla 

Morutiu; 1911. tk: łigla MoruŃului; ettıl D-re, Báld határában kereshetı (Gy 3: 363). 1325: p. 

Moruchhaza. 1395: p. Moruch; 1410: Nicolaus de Marochhazy (Tuzsoni Bolgár Miklós értendı). 

Maróczházi ~ Tuzsoni Bolgár, Tuzsoni ~ T. Tamási, Szenkirályi-birtok (Cs 5: 380.Maróc ~ 

Marócháza). 

Márokháza (Hérhalom, İrhalom) Do (Szék-DDK) 1310: Math. f. Gyuge de Herholm ... et 

Andreas (Gy). 1310: Herholm-i Gyuge fia Máté Macskás (SzMárton-M) föld felét Macskási István 

fia Józsefnek adja (An 2: 861). 1318: v. Markhaza; 1329: t. ≈ ; 1337: p. Markhaza; 1348: p. 

Eurholm ... a. n. Markhaza . „Hérhalmi“ Gyuge fiai: Máté és András 1310-ben vallották, hogy 

apjuk Macskás felét még a nyögérek (kun-tatárok) átvonulása idején (1285) eladta. 1337-ben 

„Kalocsai“ Máté fia János unokatestvéreivel együtt öröklött birtokát, Márokházát cserébe adta 

Hontpázmány nb. Pogány Istvánnak, aki 1348-ban İrhalom, másnéven Márkháza birtokot 

serviensének, Hosszúéri Gálnak adta. 1318, 1329: Bogács és Gyulatelke határosa (Gy 2: 80). 

1439.II.9.: Barnabás Markhaza-i lakos ü: Szamosfalva (KmJkv 117); 1440.V.18.: Markhaza 

Kakasfalvi és Frátai Szentes-birtok (230); 1440.IX.13.u.: Markhaza-n Veres Barnabás ü: Gerend 

(272); 1440.XI.17.u.: Markhaza-n lakó Barnabás és Kutus Imre ü: Kakasfalva (282); 1442.I.27.: 

Markhaza-n lakó Márk ü: Papfalva (409); 1442.II.11.: Markhaza-n lakó Veres Barla ü: Zalatna 

(422); 1442.IV.29.: Markhaza-n Frátai és Botházi birtokosok (450); 1459.XII.10.: Marhaza-n 

Szentmihályi rb cserében Farnasiakhoz kerül (1406). Ld még KmJkv I. 976, II. 974. 1587: 

Marokhaza. – E: fl. 8, A: fl. 4 (Dé 42). 1733: Marok-Haza, 1750: Marakhaza, 1760–2: 

Marokháza. 1808: Márokháza h.; 1861: Morokháza Do (16). 1888: Marokháza Ko Mocsi js (Je 

494). 1913: Marokháza Ko vm (Az). – 1909/19: Marocaza, Mh, L 474: r 460 (111). > 1956: 

Tăuşeni = Su 2: 184. 1318–1854. – 1974: c. BonŃida {Bonchida kzs faluja DK-re} [23 A] 

Máron (Marin) Kr (Kraszna-DNy) 1312: p. Maryn. 1312 e. Endrédi Phile fia István fiaié; 

hőtlenségük miatt Károly király tılük elkobozta, s 1312-ben Báni István mesternek adta (Gy 3: 

517). 1458, 1482, 1483: Maron (Cs 1: 584). 1458: ≈; 1497: Marony (Petri IV. 49). 1478.I.29.: 

Bánffy Mihály tiltja Nagyfalusi Marton Mihályt attól, hogy Maron egészbirtokot elidegenítse 

Bánffy Jánosnak (KmJkv 2259); 1488.V.18.: Körösi Zsigmond Maron zálogos felét zálogba adja 

Keczeli Szele Mártonnak (2678). 1733: Marinul, 1760–2: Máron. 1808: Máron h. 1888: ≈ 

(Marinu) Szi Krasznai js (Je 494). 1913: Máron Szi vm (Az). – 1909/19: Marin, M, L 577: r 561; 

zs (111). = Su 1: 379. 1458–1854. – 1974: c. Crasna {Kraszna kzs faluja} [11 D] 

Maros 1. Bi 1. (Bél-É) 1808: Marus (Kis-) (105). 1828, : Kis Maros (Nagy, I. 93). 1851: Kis- 

Maros, Bi vm, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 220 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal (Fé 3: 71).Fényes). 1888: Kis-Maros Béli js (Je 429). 1913: Bélkismaros Bi 

(Az). – 1909/19: Stoineşti, Km, L 241: r 237 (167). > Stoieneşti = Su 2: 146. 1818, 1851, 1913. > 

1974 Stoineşti 1974: c. Craiva {Bélkirálymezı kzs faluja} [20 D] 

Maros 2. Bi 2. (Bél-É) 1828: Nagy Maros (Nagy, I. 93). 1851: NagyMaros, Bi vm, a váradi deák 

püspök béli uradalmában, 315 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. … patakja 5 malmot hajt; 

lakosai faszerszánokat csinálnak (Fé 3: 70). 1888: Nagy-Maros Béli js (Je 527). 1913: 

Bélnagymaros Bi vm (Az). – 1909/19: Mărăuş, Nm, L 421: r 404; m, zs (110). = Su 1: 386. 1828, 

1851; 1913: Bélmaros (H). – 1974: c. Craiva {Bélkirálymezı kzs faluja} [20 D] 

Maros folyó ... 1238: iuxta Morisium, Asszonylaka * Arad-D (Gy 1: 172). 1256: prope Morosium, 

Cenkeörvénye Arad-Ny-ra (Gy 1: 174; Er 222). 1288: Nagylak (Fe vm) ab utraque parte fl-i Morus 

(Gy 2: 175). 1289: t. Gomord {> Szentimre Fe vm} iuxta fl-m Morus (Gy 2: 186). 1289.IX.18.: a 

tordai vár Aranyas és Morus folyó közötti földje (KmJkv 1); 1291.III.12.: ... és Marus (2). 1293: 

iuxta fl-m Morus, Hódosmonostora Arad-Ny (Gy 1: 178; Er 522). 1308: Morus (Maros)Nagylak hr 

(An 2: 354). 1316: Arky a Morus mellett (An 4: 295). 1325: Ár(o)ki * Csálya és Arad közt, a 

Maros partján (Gy 1: 172). 1430: in portu Morus Tordas hr (KmJkv 65); 1440: Szentiván 

határában a Maros folyón malom (222); 1448: Szentimre a Moros folyó mellett (6250; 1449: 

654



Hadrév határán a Marws-on háromkerekő új malmot építenek (774); 1467: Kisfalud végén új 

malmot építnek a Maros-ra (1751); 1482: Radnót közelében a Morisius folyón malom (2346). 

1840.aug.16. Borbereken tul át keltünk az itt széles Maros derék álló hidján ... a Marosnak ismét egy 

czifra fa hidján jöttünk által Piskinél (Tanárky). 

Maros-elıtagú hs 1888 (Je 494-5): Akna-Újvár (Marosújvár), Béld, Bogát, Borgó, Brettye, Csúcs, 

Csüged, Dátos, Décse, Gézse (Géza), Hodák, Illye, Jára, Kecze, Keresztur, Koppánd, Kövesd, 

Lekencze, Ludas, Németi, Orbó, Oroszfalu, Solymos, Szentanna: Sz-A, Szentgyörgy: Sz-Gy, 

Szentimre: Sz-I, Szentkirály (AF vm), Szentkirály (MT vm), Vásárhely. 

Marosaszó Te < Hosszúaszó. 

Marosberkes Kr (Soborsin-DNy, a Maros b. p.) 1596: Piertes, 1717: Birtesch (Pesty: Krassó, II/1. 

52). 1808: Birkis (20). 1828: opp. Birkis, Pirkisch (Nagy 179). 1851: Birkis, mezıváros, Kr vm, 

12 kath., 1381 n. e. óhitő lak. s anyatemplommal, jó vásárokkal. F. u. gróf Zichy (Fé 1: 135). 

1888: Birkis KrSzö Marosi js (Je 244). 1913: Marosberkes KrSzö vm (Az). – 1909/19: Birchiş, 

Birkis, L 1499: r 1447; m, zs, n (21). = Su 1: 80. 1596–1913. [33 C] 

Marosborgó Be (Beszterce-ÉK, Borgótiha-K) 1835: Marosenii (Su). 1861: Borgó-Marosény Na 

(26). 1888: M-B (Borgó-Marosény, Borgó-Mureseny) BN Jádi js (Je 494). 1913: Marosborgó BN 

vm (Az). – 1909/19: Borgo-Murăşeni, Mb, L 1086: r 1016; zs (25). > 1956: Mureşenii Bîrgăului = 

Su 1: 412. 1835–1854. [14 C] 

Marosborosznok Ar (Lippa-DK) 1437: kenezius de Bruznuk; 1440: Brwznyk (Pesty: Krassó, II/1. 

97). 1477: Brwznik Ar Solymos vár 13. tartozéka (Cs 1: 761. Solymos). 1808: Bruznik, (i) 

Brusznik (27). 1851: Bruznyik, Kr vm, nagy erdıs hegyek közt, 2 kath., 1136 óhitü lak., s 

anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 1: 169). 1888: Bruznik (Briznik) KrSzö Marosi js (Je 259). 

1913: Marosborosznok KrSzö vm (Az). – 1909/19: Bruznic, Br, L 970: r 950; n (30). = Su 1: 107. 

1437–1913. – 1974: c. Dorgoş {Dorgos kzs faluja} [32 D] 

Marosborsa Ar (Lippa-K, a Maros j. p. közelében) 1471: Bozova, 1479: Nagbozwa, 1519: Also 

Bozwa (Cs 1: 768). 1743: Berzova. 1808: Berzava (18). 1851: Berzova, Ar vm, az erdélyi utban, 

1421 n. e. óhitő lak., kis fatemplom, két lelkész. Hegyes-völgyes határa 12 000 hold, ... Birja özv. 

Kaszonyi Aloysia asszonyság (Fé 1: 125). 1888: Berzova Ar Radnai js (Je 241). 1913: Marosborsa 

Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Bârzava, Berzova, L 1732: r 1554; m, zs (15). Bîrzava = 

Su 1: 83. 1471–1913. [32 B] 

Maroseperjes Te (Lippa-K, a Maros b. p.) 1717: Chelmac, 1723–25: Kelnak (Mercy tk, 

Borovszky: Temes, 71). 1808: Kelmák val. 1851: Kelmák, Te vm, 782 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa sovány, 3201 hold ... A Maros partján van egy régi vára 

düledéke, melly nagy részt már a Maros medrébe beszakadt, de még most is látható a kemény 

kıfalban egy vaskapcsokkal erısitett mély üreg, melly vészteljes fogház lehetett ... Birja gr. Latour 

Tódor hadügyminiszter örököse (Fé 2: 196). 1913: Maroseperjes Te vm Lippai js (Az). – 1909/19: 

Chelmac, K, L 1261: r 1245 (42). = Su 1: 137. 1717–1913. [32 B] 

Maroserdıd Kr (Lugos-ÉK) 1414–6: Padurany, 1717: Padurány (Pesty: Krassó II/2. 86). 1808: 

≈, Paduran (123). 1851: ≈, Kr vm, 3 kath., 297 óhitü lak., anyatemplommal, sok legelıvel. F. u. a 

kamara (Fé 3: 184). 1913: Maroserdıd KrSzö vm Marosi js (Az). – 1909/19: Pădurani, P, L 498: 

r 381; c (129). > Pădureni = Su 2: 28. 1514–1913. > 1974: Pădurani c. Mănăştiur {Bégamonostor 

kzs faluja É-ra [32 D] 

Marosest MT (Marosvásárhely-Ny) 1956: Marosest Mezıbánd tartozéka. – Mărăşeşti = Su 1: 386. 

{1981 Ø} 

Marosfalva ~ Marosújfalu Gy/Cs 1956: Marosfalva Gyergyóújfalu Maros balparti falurésze. – 

Mureş-Sat = Su 1: 412. 1956. – 1974: » Suseni { Gyergyóújfalu} [25 A] 

655



Marosfı Gy/Cs (Gyergyószentmiklós-DK; 891 m) Nyári szálláshelybıl alakult. 1913: Marosfı 

Csik vm Gyergyószentmiklósi js (Az). Kifejlıdött üdülıtelep. – Mureş Izvor > Izvorul Mureşului = 

Su 1: 313. 1956. > 1974: Izvoru Mureşului c. Voşlobeni {Vasláb kzs faluja DK-re} [25 D] 

Marosföld vsz Maros-vidék 1614: Marosföldi Imre Martonoson (Uh) advena (SzO). 

Maroshévíz To (Gyergyószentmiklós-ÉNy, a Szamos partján) 1760–2: Taplosza. 1808: Toplicza, 

Töplitz (171). 1861: Toplicza To (11). 1888: Oláh-Toplicza -Y- Marosi felsı js (Je 553). 1913: 

Maroshévíz MT vm Régeni felsı js (Az). – 1909/19: TopliŃa, Mhv, mai înainte Oláhtoplicza, L 

5218: r 3679; m, zs (183). TopliŃa Română > TopliŃa = Su 2: 201. 1760–1854 {1913}. [25 A] 

Maroshollód Ar (Soborsin-ÉK) 1743: Korbestie (Su). 1808: Korbesty (88). 1851: ≈, Ar vm, 

Erdélyország szélén, ut. p. Soborsin, hegyek között egy nagy völgyön elnyulva, 387 n. e. óhitü lak., 

s egy fatemplommal. Hegyes-völgyes határa 1384 hold, ... Birja Szálbek György (Fé 2: 248) 1888: 

Korbest Radnai js (Je 445). 1913: Maroshollód Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Corbeşti, 

K, L 704 ort. r (54). = Su 1: 165. 1743–1913. [33 A] 

Marosi Református Egyházmegye # Imreh B.: Papok, lévíták, mesterek a marosi egyházmegyében 

(Eht II. 1944. 1-2. sz.). 

Maroskáptalan AF (1913) : Ivánkatelke Fe. 

Maroslaka MT < Hodák To. 

Marosnagyvölgy Kr (Soborsin-D, a Maros b. p.) 1717: Vallemare (Pesty: Krassó II/2. 269). 1808: 

Vallemáre, Váleamáre (180). 1851: Valemare (Ó-), Kr vm, a Maros mellett, 586 óhitü lakossal, s 

anyatemplomal. Sóházzal. F. u. a kamara (Fé 4: 257). 1888: Valemáre KrSzö Marosi js (Je 

712). 1913: Marosnagyvölgy KrSzö vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Valemáre, L 570: r 519; m 

(193). Valea Mare = Su 2: 230. 1717– 1913. . > 1974: Vale Mare c. Săvîrşin {Soborsin kzs faluja} 

[33 A-C] 

Marosontúli fıesperesség – Archidiaconatus (Csanádi Ehm) 1304: Pál fe (An 1:320). 

Marosszalatna Ar (1913) : Szlatina. 

Marosszék: önálló tájegység, a régi székely székek egyike; székhelye Marosvásárhely volt. 

Eredetileg a Kis-Küküllı felsı völgye (Erdıszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye 

(Nyárádszereda vásáros központtal) és Mvh környékének falvai tartoztak hozzá. Az 1876. évi 

megyerendezés óta általában hozzáveszik a Szászrégentıl délre húzódó Mezıség széli, Maros 

menti magyarlakta községeket is. Msz Erdély korán magyarok által benépesített részei közé 

tartozik (10–11. sz.). Székely lakói csak a Mezıség felé esı részein és a Nyárád torkolatának 

környékén élnek vegyesen a középkor vége óta bevándorolt románokkal. Jellegzetes tájai a Kis- 

Küküllı felsı völgyében a Sóvidék, ill. a Nyárádmente, melynek római katolikusok lakta felsı 

részét tréfásan Szentföldnek nevezik, és az ugyancsak humoros színezető nevet viselı 

Murokország, amely a Nyárád torkolata közelében fekszik (K. L. 139). 

1325.VII.11. Symian telegdi székely fiai megosztoznak részint vármegyei területen, részint inter 

siculos de Tylegd fekvı birtokaikon; ez utóbbiakon malmok és szılısök is voltak (SzO II. 414); 

1408.IV.9. SzO III. 426: Symian unokája Simon telegdi birtokai Marosszékben voltak (Bakó G., 

Brassói Lapok, 1981.II.2.). 

Marosszék hadnagyai 1412: Nicolaus Bolgar, Stephanus filius Semyen de Zenthkyral maiori 

exercitus sedis Siculorum de Marus Marosszék vénei élén nagyernyei határjáráson (SzO VIII. 45). 

1468.III.: Mátyás király az erdélyi lázadásba belekeveredett Maros és Aranyas széki székelyeknek 

megbocsát (KmJkv 1793); 1484.I.23.: Band in sede Maroszek (2478).@ Ld még KmJkv II. 974. 

1545–1548 A székely nemek és ágak lajstroma Marosszékben (ETA I. 261-264). 

1596: Marosszék királybírája Bogáti Boldizsár. 

656



1601.XII.31., Déva: Báthory szabadságlevele a marosszéki székelykenek. Indoklása: az 1595. évi 

havaselvi hadjáratban „rendkívüli vitézségnek adták tanújelét“, s ezzel megmutatták, hogy „még 

virágzik köztük a régi hun erı és dicsıség“ (SzO IV. 168-171). 

1861: XIV. {th} Marosszék. Gyüléseit tartja Maros-Vásárhelytt (helységei 31-33). 

Marosszék + To vm keleti részei 1876: Maros-Torda vármegye. Maros-Torda vármegye 

járásai (Je 39-40): 1. Marosi alsó (szh: Mvh), 2.Marosi felsı (Mvh), 3. Nyárádszeredai, 4. Régeni 

alsó (Szászrégen), 5. Régeni felsı járás (Magyarrégen). 

# Sipos G.: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig (MtT 1980). Keresztes Gyula: Maros 

megyei kastélyok és udvarházak. Mvh 1995. 

Marossziget KrSzö (1913) < Szigetfı. 

Marosújvár < Újvár (Kincsed, Novum Castrum) 1. Fe (Torda-D, a Maros b. p.) [1068-ra]: 

quidam ... de speculatoribus, nomine Fanciska, qui erat de Novo Castro; 1177: v. Tordosi de 

Vyuuar; 1268: t-m Novi Castri Kunchey vocatam; 1296: t. Kuncedvyuar vocata iuxta Morosium, 

ubi sunt site 2 v-e, una Wyuar, secunda vero Foludy nominata et 2 eccl-e lapidee, una ... eccl. B. 

Mychaelis et altera S. Georgii martiris; 1338: p. Wywar. Vár, melynek ispánsága az I. István kori 

vármegyékhez képest „új“ volt, a XII. században pedig biztosan fennállt, így nagy vaószínőséggel 

sorolható az István uralkodása végén vagy után létrehozott határvárispánságok közé. Inkább 

idevaló, semmint abaújvári azon Fancsika határkémlelı, aki 1068-ban, amikor Salamon király, 

Géza és László herceg Dobokavárott várakozott, hírt hozott, hogy a kun sereg Kerlés felé 

közeledik. A várat 1177-ben említik elıször. Ismert tartozéka volt Tordas (1177), Kincsi (1268), 

Hari (1280-ig) és Faludi (1296 e.). A vár 1296-i Kincsed- elınevének és egyik Kincsi nevő 

tartozékának összefüggése azzal is magyarázható, hogy Kincse volt a várhely eredeti neve, és talán 

a Bihar vm-i Kincse is tartozéka lehetett. Újvárat Faludival és Kincsit István ifj. király 1268 k. 

Tyukod nb. Gerendi Sámson fia Jakabnak adta; rokonsága 1296-ban Faludival és két 

kıtemplommal (Sz. Mihály és Sz. György) cserébe adta az erdélyi püspöknek. A püspök 1298-ban 

tovább adta cserébe Kökényesrénold nb. Mykud bánnak és három fiának. Mykud fiai: Miklós és 

Péter rövidesen cserébe adták Monoszlai Egyednek, aki 1300-ban visszaadta a Mykud-fiaknak. 

1338-ban Mykud bán fia Péter mester és fia Péter Újvárat tartozékaival és templomainak 

kegyuraságával zálogba adta az erdélyi püspöknek 70 M-ért, azzal, hogy további becslés szerint 

növekedni fog a zálogösszeg (Gy 2: 189). 1344.V.1.: VáK: néhai Mikud bán fia Péter magister, 

fiai: János, Péter és Dávid Vjvár birtokukat elzálogosították András erdélyi püspöknek, de nem 

tudván visszaváltani, nemes férfiak – Péter erdélyi alvajda, Forrai Mihály és Kemin fia Márton Fe 

vm-i szolgabírók – jelenlétében átadják a püspöknek (An 4: 272-273. közt). 1576: Arx Nova; 1601, 

1620: castrum et oppidum Maros-Ujvár (SzO V. 103, 172, IV. 206). 1808: Újvár (Maros-) h. 

Kastélya volt itt is Mikes János grófnak (1804–1880), ahol 1821 júliusában, erdélyi útja során, 

Széchenyi is felkereste. 1825: Marosakna (Catalogus 112). 1861: Maros-Ujvár AF (6). 1888: 

Maros-Akna-Újvár (Maros-Újvár) AF Marosújvári js szh, ház 592, L 2260 (Je 494). *1903: Jancsó 

Béla orvos, közíró (–1967, Kv). *1905: Jancsó Elemér irodalomtörténész (–1971, Kv). 1913: 

Marosújvár AF vm (Az). – Uioara; 1909/19: Murăş-Uioara, Marosújvár, L 4051: r 1812; m, zs, n 

(119). > Ocne > Salinele Murăş-Uioarei > Ocna Mureş = Su 2: 7. 1825–1854. [23 C] {„Az újvári 

sóbányákat csak a XVIII. században (1791) nyitották meg újra. Elızı adatait ld. Felsımarosújvár 

alatt.“ Su 2: 215: Uioara de Sus} 

Marosújvár 2. Fe (Marosújvár mellett, újabban hozzácsatolva) 1850: Ujvár, Ujvare din Szusz 

(StatTr). 1888: Felsı-Marosújvár AF Marosújvári js (Je 323). 1913: Felsımarosújvár AF vm 

(Az). – 1909/19: Uioara-de-sus, Fmú, L 903: r 676; m (188). Uioara de Sus = Su 2: 215. 1202– 

1854. » Ocna Mureş 

Marosvár (Maroswar, Morisena) Ajtony – 972-997 Géza fj kori fıúr – székhelye. Ajtony a 

Maros és Körös vidékén megtelepedett törzs feje volt. Székhelyén Keresztelı Szent János nevére 

szentelt görög kolostort alapított. A templom cintermében temették el az Oroszlánosnál vívott 

657



csatában (1003 v. 1008) elesetteket. István püspökséget alapított itt – elsı püspöke Gellért (– 

1046); a város lett az új vm székhelye is, az oroszlánosi gyızırıl: Csanád. > Csanád. 

Marosváradja : Váradja. 

Marosvásárhely < Székelyvásárhely Msz (Kolozsvár-DK, a Maros b. p.) XII. század 2004: a 

vártemplomi ferences kolostor mögött XII. századi lakóházra bukkantak a régészek. 2004.XI.15. 

Duna Tv. 

1332: sacerdos de Novoforo, de Novo Foro Syculorum; 1334: de Foro Novo Syculorum; 1344: 

datum in loco Fori Siculorum; 1349: Scekulwasarhel (Tr). 1361: Forum Siculorum, Forum 

Syculorum; 1366: Zekuluasarhel; 1370: Zekeluasarhel, Zekelwasarhel, Zekelwasarhely (Ub II.). 

1400 k. felépül a ferencesek temploma. 

1400–1425: Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszák: (1) hétsoros szövegemlék 

(Koncz Kódex 102b): Királyok II. Könyve 17: 8 10. versének szabad tartalmi összefoglalása 45 

(szótárilag 35) szót tartalmaz; (2) 5 lapalji és lapszéli glossza 11 szót tartalmaz. 1956-ban fedezte 

fel Farczády Elek, a Bolyai Könyvtár igazgatója; a hírt a Kolozsvári Rádió 1956 májusában 

sugározta. Farczády kutatási eredményeinek felhasználásával Szabó T. Attila ismertette (MNy 

1957); Uık kiadták 1957, 1973. 

1439.III.29.: generalis congregatio. Ezidıtıl gyakran székgyőlések és országgyőlések színhelye. 

1447: A város hetivásár tartására szerez jogot (TeO II. 28-29). 

1460: opp. Zekelvasarhel (SzO I. 106). 1463.V.25.: in oppido Zekelwasarhel constituti fiussemus 

... Datum in dicta Zekelwasarhel ... Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda (SzO VIII. 102-103). 

1469.X.26.u.: Wasarhel-i Ambrus deák ü: Bánd (KmJkv 1930). 

1482: Mátyás király évi két sokadalom tartását engedélyezi a városnak (SzO V. 24-25). 

1487.I.13.: Zekelwasarhel-en vízkereszti nyolcadot tartottak < III.20. (KmJkv 2637). 

1493: székelyvásárhelyi céh elsı említése; 1513-ban már 11 céh mőködik itt. 

1495.IX.28.: Stephanus de Gernyezek baccalaureus artium magister scholae de Vasarhely. 

1501.II.4.: Zekelwasarhel. Szentgyörgyi és Bazini Péter országbír, erdélyi vajda és székely ispán 

innen ír a konventnek (KmJkv 3173). 

1519.V.5., Zekelwassarhel: Szapolyai János erdélyi vajda és székely ispán innen ad utasítást 

közbírói bevallásra (3726). 

1522.I.4.: Vasarhel-i Bálint deák ü: Maroscsúcs (3834). 

1535.I.2. Szvh: A tartományi győlés honvédelmi rendelkezéseiben a székely lovasok közül csak a 

két lóval szolgálókat illetik lófı névvel (MOE I. 613-614; Tá). 

1535.II. Szvh: Az erdélyi rendek győlése kimondja: a jobbággyá lett közszékelyeket a nemesek 

kötelesek 15 napon belül korábbi szabad állapotukba visszahelyezni; aki nem teszi, árulás bőnébe 

esik. 

1545 Ogy. Elrendeli a megadózandók összeírását a hét székely széken is. 

1553.VI.30-VII.3. Székelyvásárhelyen a székelyek győlése, Radnóton a nemesi részgyőlés a 

Szapolyai-párt mellett dönt.© 

1557 a Ferenc-rendi kolostort az országgyőlés iskolává alakíttatja – 1557/1718-tól Református 

Kollégium kezdete. 

1569: Tordai Ádám tanító, nov. 21-én felszólal a váradi hitvitán. 

1580–1658 Nagy Szabó Ferenc: Memoriálé. 

658



1592 Sárpataki György segédtanító; Erasmus: Apophtegmata – 1559. évi bázeli kiadvány – 

tulajdonában volt. 

1595 bíró Szabó Péter; lovasok hadnagya Török János, vice h: Csiszár András; gyalogok hadnagya 

Nagy Szabó János (Ferenc apja), vice h: Herepei Gergely. 

1602 Borsos Tamás fıbíró (1599–1604) várépítésbe kezd. 1603: a dési ogy-en megvédi a 

várépítést. 1604 Leges seu decreta oppidi Szekeli Vasarhelii. Opera et studio consultissimi viri 

Thomae Borsos protempore judicis primarii praedicti oppidi. DD. Anno domini 1604. (1a: Decsi 

Dániel városi notarius verse) 

1615-ben Kis János deák vallja: „az atyja Moldovából jött ki“ (Mvh lt 138/2/1615). 

1635: Miklós deák (Hódos), Sáfár István (Harasztkerék) Marus Vasarhelt, Bozédi Ferenc lófı 

(Bánd), Kovács Mihály lófı (Csávás Msz) Vasarhelt lakik (SzO). 

1641–1647: ref. lp és esperes Veresmarti Gáspár; 1661.IV-tól püspök 1668.III.1. k. bekövetkezett 

haláláig (Dn 613). 

1652 Bács (Ko), Fugitivi: Borsai György Maros Vasarhelyen lakik (Gyalu 129). 

1733: Maros-Vásárhely. 

1754: A Királyi Ítélıtábla Medgyesrıl átkerül Marosvásárhelyre, s ez nagy lendületet adott a város 

fejlıdésének. Ekkor ideiglenesen a piac közepén álló régi városházán került elhelyezésre. Késôbb 

Marosszék székházába költözött, s ott hat évig mőködött. A szék innen csak hosszas huzavona és 

viták után tudta székházából kitenni az intézményt, úgy, hogy a piacon e célra megvásárolt két 

egyemeletes házba költöztették. 1827-ig székelt ebben a két épületben, akkor gróf Kendeffy 

Ádámtól csere útján szerezték meg az 1789-ben épült barokk Kendeffy-házat. A testület 1827. nov. 

13-án tartotta elsô ülését az új épületben. Ebben az évben helyezték homlokzatára a fekete 

márványtáblát is, amelyen a következô felirat olvasható: 

Sub fausta regimine 

Francisci primi Caes. Aug. 

Fide et Lege regnantis 

Curiae M. P. Trans. Regiae 

D.D.D. A.D. MDCCCXXVII. 

Themidi Sacrum. 

(Orbán, IV. 144.; Fodor István: Régi, nevezetes épületek és intézmények (Királyi Tábla, Makariásház, 

Lábas-ház, Szék-ház...stb) = Krónikás füzetek, II. sor. 7. Mvh 1937. 1-6.) 

1760–2: civitas M(aros) Vásárhely. 

1802: Teleki Sámuel gróf (1739–1822) – 1777-ben erdélyi fıkormányszéki tanácsos, 1785-ben 

bihari fıispán, 1791-tıl erdélyi udvari kancellár – a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé teszi a 

nevét viselı Teleki Tékát. A könyvesház a XVII. században épült emeletes barokk házban, a 

Wesselényi- illetve Rhédey-házban nyert elhelyezést. Az épületet 1781-ben az akkori tulajdonos 

kibôvíttette. Teleki a hatalmas könyvállomány kényelmes elhelyezése érdekében megbízást adott 

Schlaf Ignácnak a könyvtárépület felépítésére a régi házban. Az épület átalakítási munkálatai az 

1790-es évek végén kezdôdtek és még a könyvtár megnyitása után is folytatódtak. Iktári Bethlen 

Zsuzsánna grófnô (1754–1797), a könyvtáralapító felesége, méltó társa férjének a könyvgyőjtésben. 

A Teleki Tékában a maga teljes egységében és épségében megmaradt a legnagyobb XVIII. századi 

erdélyi nôi könyvtár, Bethlen Zsuzsánna magyar tékája, amely a philobiblon könyvgyőjtô asszony 

hagyatékát tartalmazza. Az 1200 kötetes könyvgyőjteményt részben örökölte, részben maga 

vásárolta. A könyvek magyarországi és erdélyi magyar szerzôktôl való magyar nyelvő munkák. # 

Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kv 1997; Uı: Könyvgyőjtı asszonyok a XVIII. 

659



században (Iktári Bethlen Zsuzsánna könyvtáráról). Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének 

nyolcvanadik évfordulójára. Kv 1996. 135–147. 

& Mvh-hez csatolt települések: Benefalva, Hídvég, Remeteszeg, Székelyfalva 1. Msz 1467–1854. 

1808: clr Vásárhely (Maros-, Székely-), Agropolis ~ Areopolis, Neumarkt, Osorhéj (182). 

1840. Vásárhely. Aug: 31. Folytatva a mult napokat. Koronkán tul M.Vásárhely ált elöttünk, keveset 

mutató külsejével; beljebb érvén többet találtunk. A piatz, kivált ha egy nem igen diszes épület közepét 

nem foglalná, tágas, s emeletes házaktol környezett. Magyar Koronához czimzett rossz fogadoban 

szálltunk. Meg néztük a Teleky könyvtárt, mellynek jól rendelt csinossága kedvesen lepett meg, e kis 

országban, hol tudomány még olly kevés. A könyvek szakok szerint osztályozvák, a tékák tetején romai 

ércz fejek, s a falakon magyar intézet alkotó férjfiak képeik függenek, Teleky Sámuelé élet nagyságban, 

SzIstván rend öltönyében. A könyvtár gazdag classicusok remek kiadásaiban, s a cancellárné által 

szerzett 18 századi magyar könyvekben, van egy codex corvinianus is, irva, Tacitus 14 könyve ... A 

collegium két emeletes épület, egyéb illy intézeteink szinezetét viselô. Könyvtára 12 ezerböl áll, csinosan 

rendezve, itt függ B. SzKereszti képe, s az angoloktol kapott, gazdagon aranyozott damask kardja. Az 

ifjúság most gyülekezett, s már sürr forr az oskola udvarában és városban. Meg látogattuk Dósa juris 

professor urat, barna, élénk, eszes, szabad elmü ember, sokat beszélt Erdély némelly viszonyirol, s más 

színben tünteté fel azokat, mint egynémellyek. Keresztes K. Táblai szám feletti ülnök kész köteles 

szivességéböl meg néztük a Királyi Tábla épületét, az elnök szép lakását, Sophie háló kamaráját. Az 

igazság kiszolgáltatásának szent (!) terme, akkora forma, mint a Hétszemélyes Tábláé. A rendes ülnökök 

kerek asztal körül ülnek, a szám felettiek két oldal asztal mellett, az ifjúság számára padok vagynak 

emelkedöleg betéve. Dósa ur el vitt a casinoba, ... Terme tágas, s Erdély jelesb fiai képeivel diszitve. Sok 

ujságot olvastunk, mert nekünk minden ujság volt, föleg az administrator ur referendariussá lett 

neveztetése. Az Oroszlánynál vacsoráltunk együtt Gr: Teleky Elekkel, és B. Kemény Pállal (Tanárky). 

1861: XXIX. {th} Maros-Vásárhely sz. k. város, Osorhely Msz (32). Vegyes igazgatás alatt: 

Maros-Vásárhely kir. városból 32 nemesi telek, mi a szék törvényhatósága alatt áll (33). 1888: M- 

V (Neumarkt, Osorhej) sz. kir. vs, MT vm s a Marosi alsó járás és a Marosi felsı járás szh, ház 

1499, L 12 883 (Je 495). 1913: Marosvásárhely MT vm (Az). *1942: Szıcs Kálmán költı (–1973). 

*1947.IX.29.: Miskolczy Ambrus történész. – 2000-ben 4500 unitárius; 2 templom: Bolyai tér 

(1930), teljes felújítás; új: Kövesdomb; Nagy László lp, Szabó László gondnok (RMSzó, 

2000.XI.25-26., Bögözi). 2004.VIII.29.: az unitárius templomban kiállítás nyílt a második 

világháború hıseinek tárgyi emlékeibıl. VIII.30. Duna Tv. 

# Kovács I.: A marosvásárhelyi ıskori telep skytha- és népvándorláskori temetı. Kv 1915. Fodor 

I.: Mvh oklevéltára. Mvh 1938. Fodor (S.) S., Balázs Á.: Mvhi útikalauz. Mvh 1996. Vigh K.: 

Mvhi helynevek és földrajzi közszavak. Cssz 1996. Keresztes Gy.: Vásárhelyen vásár tartatik ... B 

1997. – 1919/19: Murăş-Oşorheiu (Târgu-Murăşului), Mvh, Neumarkt, Forum Siculorum, L 19 

522: r 1864; m, zs, n, szlovák (119). Tîrgu-Mureş = Su 2; 196. 1332–1854. > Tîrgu Mureş [24 C] 

* 

Marót 1. * Bi (Várad táján, Pelbárthida mellett) 1336: Marouch (Anjou III. 286). 1350: Marowth 

(Tr). – Su 2: 367. 

Marót 2. * Kr (Resicabánya táján) 1535, 1536: Marowyth (Pesty: Krassó II/2. 23) Gerlistye, 

Dicsény sorában említik. – Su 2: 367. 

Marót 3. Za (Pankota-ÉK, a Csigér b. p.) 1508: Maroth, 1561: Marod (Márki II/1. 239). 1519: 

Maroth; XVI-i adólajstromk Pankota és Világos vidéki helységekkel együtt sorolják föl (Cs 1: 

739). 1808: Moroda Ar (111). 1851: ≈, Ar vm, 3620 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Róna 

határa 1934 hold, ... F. u. a Derra család (Fé 3: 117). 1888: Moroda Ar Borosjenıi js (Je 514). 

1913: Marót Ar vm (Az). – 1909/19: Moroda, Moroda, L 1565: 1546 (117). = Su 1: 408. 1508– 

1913. – 1974: c. Seleuş {Csigérszılıs kzs faluja DK-re} [20 C] 

660



Marótlaka 1. * Bi (Érolaszi közelében) 1354: Morouthlaka. Olaszi Marout magtalan halála után 

nıvéreinek gyermekei: Kereki Pousa fiai és Darahi Domokos örökölték (Gy 1: 642. Marót alatt). =: 

≈ (Cs 1: 616). =: Marotlaka, Marouthlaka (Jakó 308). – Su 2: 367. {Beolvadt Érolaszi határába} 

Marótlaka 2. Ko (Bánffyhunyad-Ny, a Kalota b. p., Malomszeg-Ny hrs; 556 m) 1493: 

Marothka; 1519: p. Marthonlaka; =: p. Marothlaka. Bánffy-birtok (Cs 5: 380). 1519–1524 

KmJkv. 1554.VIII.30.: Marothlaka Sebesvár tartozéka, Bonchidai Bánffy Mihály birtoka (5319). 

Késıbb a gyalui vártartomány faluja. 1666: Marotlaka, 1670: Marotlaka (Gyalu 178, 197). 1760 2: 

Marottacz [: Marotlaka]. 1808: Marotlaka, Moláka (105). 1861: Marotlaka, Molaka Ko (13). 1888: 

Marótlaka (Morlaka) Ko Bánffyhunyadi js (Je 495). 1913: Marótlaka Ko vm (Az). – 1909/19: 

Morlaca, Ml, L 1379: r 1311 (117). 1929: Morlaca, L 1447, H{Vá}: Molosig 3 km (AnR). = Su 1: 

408. 1493–1854. {NB! A vsútállomás még elızı nevén! A CFR konzervatív volt.} – 1974: c. 

Poieni {Kissebes kzs faluja} [21 B] 

Márpod Újeh (Újegyház-DK hrs) 1349: Meyerpoth (Tr). 1374: Megerpot; 1402: Meyrpot, 

Mairpot; 1423: Mayrpot (Ub II. 434, III. 271, IV. 186). 1438.VII.18.: Antal kolozsmonostori apát 

az alcinai és a Meyerporth-i plébános révén inti a veresmarti plébánost (KmJkv 95). 1507: 

Mayrpad (Scheiner 90). 1733: Marpod. 1808: Márpod, Mayerpolden, Mairpod (105). 1861: ≈, 

Marpolden Újeh (38). 1888: ≈ Sze Újegyházi js (Je 495). 1913: Márpod Sze vm (Az). – 1909/19: 

Marpod, Márpod, Marpod, L 1329: r 293; n (111). = Su 1: 380. 1349–1854. [36 C] 

Marsina * Szö (Bozovics táján) 1487, 1566–1569: Marsyna (Pesty: Szörény II. 306). – Su 2: 367. 

Martfalva Za (Nagyhalmágy-DNy, a Fehér-Körös b. p.) 1439: Chermonfalva, Czermora (Cs 1: 

729). 1760–2: Czermora. 1808: Czérmora, Repsen, Csermura ~ Czermure (36). 1854: 

Martfalva, łărmure (Su). 1888: Czermura Ar Nagyhalmágyi js (Je 283). 1913: Martfalva Ar vm 

(Az). – 1909/19: łărmurea, Czermura, L 317: r 305 (186). łărmure = Su 2: 211. 1439–1854. – 

1974: c. Hălmaagiu {Nagyhalmágy kzs faluja} [33 B] 

Martinesd Hu (1913) < Denk 3. Mártondenk. 

Martinistelep Sze (Szászsebes-D) 1956: Matinistelep Sugág tartozéka. – Şugag-Mărtinic = Su 2: 

178. » Şugag. 

Martini Villa : Villa Martini * Te (Temesvár-D, Detta táján) 1369–1377: Villa Martini (DocVal 

223). – Su 2: 420. 

Martintelke * Ar (Arad és Világos közt) 1335: Martinteleke (Márki II/1. 239). – Su 2: 367. 

Martonfalva 1. Fe/FF (Medgyes-DK) {1272–90} Martonfalwa (Er I. 324). 1319: p. Martonfalwa; 

1336: p-m ... Martonfolwa. IV. László király {1272–90} adományba adta Talmácsi Corrardusnak. 

Fiai 1319-ben harmadát átadták sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek. 1336-ban Corrardus 

fia Miklós az eredetileg Selykszékhez tartozó birtokot nıvére fiainak: a Kistoronyiaknak 

(Neppendorfiaknak) adta (Gy 2: 199). 1467.I.25-én fogott bírák Marthonfalwa-n tárgyaltak 

Vingárti Geréb János és Brassó város ügyében < II. 18. (KmJkv 1733). 1489: p. Marthonfalwa 

(Cs 5: 887. Kü vm). 1491.I.3.: Mathonfalwa-n Apafi ısi birtokrész (KmJkv 2717); 1534.V.25.: 

Rovási Cseh Mihály Marthonfalwa-i részét elcseréli Kövesdi Tomori Miklós galaci (Fe) 

jószágaival (4465); 1537.V.8.: Uı Marthonfalwa-n puszta nemestelkét és azt a jobbágytelkét, 

amelyen Kádár Menyhért lakik, 20 Ft-on zálogba adja Tomori György kolozsmonostori 

officiálisnak (4605). 1733: Mettisdorff, 1750: Metisdorf. 1808: Mártonfalva h., Martinsdorf vel 

Mättersdorf g., Metisdorf val. Megyegyőlések helye volt (1861 elıtt). 1861: ≈, Martinsdorf FF 

(3). 1888: ≈ (Martinsdorf, Martfaleu) NK Bolya-berethalmi js (Je 496). 1913: Martonfalva NK vm 

Szentágotai js (Az). – 1909/19: Metişdorf, Mf, Md, L 656: r 136; n; 17 m (113). Metiş = Su 1: 395. 

1319–1854. [35 B] 

Martonfalva 2. Ké/Hsz Hsz (Kédivásárhely-DDNy; 540 m) 1407: Martonfalwa, 1556: 

Marthonffalwa, 1567: Martonffalwa (SzO I. 192, III. 313, II. 222). 1614: Martonfalva 34 családfı 

(Ké 29). 1733: Martonfalu, 1760: Mártonfalva. 1808: Mártonfalva (105). 1861: Martonfalva Hsz 

661



(29). 1888: Mártonfalva Hsz Kézdi js (Je 496). 1913: Kézdimartonfalva Hsz vm (Az). # Beke 

Gy.: Tizenöt esztendı. Martonfalvi tudósítás, 1959. 1968: Szentkatolna faluja. 1969 L 631. – 

Martinfalău > Mărtineni = Su 1: 387. 1407–1854 {1913}. – 1974: c. Catalina [38 C] 

Mártonfalva * Te (Detta táján) 1447: Mathonfalwa Doboz 43. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). 

1462: Nagmarthonfalwa – Su 2: 375. – Su 2: 367. 1462. {Macedónia mellett} 

Mártonhegy Sink (Szentágota-D) 1307: p. Martonhegy Földvár (Fe vm) hrs (An 2: 152). 1332– 

1335: Mons Martini (Tr). 1488: Mertesbergh (Berger 66). 1532: Mertesberg (Scheiner 91). 1733: 

Somortin, 1760–2: Márton-Hegye. 1808: Mártonhegy, Martinsberg ~ Märtelsberg, Szamartin 

(105). 1861: ≈, Martinsberg, Samortin Sink (37). 1888: ≈ (Martinsberg, Siomartin, Somartin) NK 

Szentágotai js (Je 496). 1913: Mártonhegy NK vm nagysinki js (Az). – 1909/19: Şomărtin, Mh, 

Mb, L 1169: r 411; n (175). = Su 2: 176. 1307–1854. > 1974: Şomartin c. Bruiu {Brulya kzs 

faluja, DDNy-i hrs} [36 C] 

Mártoni * Ar (Szombathely/Szabadhely mellett) 1449: Marthony; 1471, 1484: Marthoni (Cs 1: 

775); 1477: Marthony Solymos vár 74. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1561: Martonos 

(Márki II/1. 209). – Su 2: 367. 

Mártonka Gy/Cs 1956; Mártonka Gyergyóremete tartozéka. – Martonca = Su 1: 380. – 

1974: c. Remetea {Gyergyóremete kzs. faluja, ÉNy-i hrs} [25 A] 

Martonos 1. * Bi (Ant és Mezıbaj közt) 1291–1294: v. Mortunus, 1320: p. Mortunteleke que 

alio nomine Botkemene vocatur, 1347: Mortunteluke (Tr). =: ≈, 1433: Marthonthelke; 1554. évi 

adólajstromban Baj és Ant közt állt (Cs 1: 616. Mártontelke). 1587: Marthontheleke (Kiss 687). 

1692: Martontellek (Mezısi 119). {Vö. Kemény. Gy 1: 631.} – Su 2: 372. 

Martonos 2. Ké/Hsz 1. (Kézdivásárhely-K, Bereck-D hrs; 605 m) 1473.X.4.: Morthonos-i 

néhai Mihály leánya: Ilona, Girolti Lırinc özvegye Girolt és Borzova (Do) birtokbeli részeit, 

hitbérével és jegyajándékával együtt, örökre átadja leányának: Mártának és Dávodi Nagy Péternek 

(KmJkv 2111). 1567: Martonos, 1593: Marthonos, 1602: p. Martonos (SzO II. 222, IV. 121, V, 

186). 1614: Martonos 43 családfı (Ké 25). 1733: Martinus, 1750: Mertinusu, 1760–2: Mártonos. 

1808: Mártonos (Kezdi-) (105). 1861: Kézdi-Mártonos Hsz (28). 1888: Kézdi-Martonos Hsz 

Kézdi js (Je 416). 1913: Kézdimartonos Hsz vm (Az). 1968: Bereck faluja 3 km. 1969 L 918. – 

1909/19: Chezdi-Mărtănuş, Km, L 1050; r 375; m (43). Mărtănuş = Su 1: 386. 1567–1854. {1913} 

Kézdimártonos. – 1974: c. BreŃcu [38 A] 

Martonos 3. Se/Hsz 2. (Gidófalva hrs) 1760–2: Mártonos . 1808: Mártonos (Sepsi-) (105). 

1861: Sepsi-Martonos Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 622). Hnt. 13: » Fotosmartonos Hsz 

vm. – Fotoş = Su 1: 245. 1760, 1850. {Fotos adataival együtt} [37 D] 

Martonos 4. * Te (Temesvár táján, Papd mellett) 1464: Nicolaus Gothard de Marthonos; 1489: 

Johannes de Marthonos földesúr Papd vidékén (Cs 2: 84. Martonosi). – Su 2: 367. 

Martonos 5. Uh (Korond-DNy) 1473: Marthonos (Jakó: Thorotzkay 19). 1497: Martonosfalwa-i 

székely örökségét özv. Szentmihályi Györgyné Erzsébet és leánya: Katalin elcseréli Kecseti 

Péterrel (SzO VIII. 177; KmJkv 3035). 1566: Martonoa, 1567: Mártonos (SzO II. 201, 220). 1614: 

Martonos 44 családfı (Uh 80). 1635: Sebe Pál scola mester (SzO). 1808: Mártonos (105). * (?) 

Gálfi Mihály székely vértanú (–1854.III.10., Mvh). 1888: Martonos Uh Székelykeresztúri js (Je 

496). 1913: Firtosmartonos Uh vm (Az). – Mărtinuş > Firtănuş = Su 1: 240. 1473–1854 {1913}. 

– 1974: c. Avrămeşti {Szentábrahám kzs faluja ÉK-re} [24 D] 

Martonosköszöndi * Ar (Mondorlak mellett) 1350: Mortunuskuzyndy (Tr). – Su 2: 372. 

Martonoslaka * Ar (Mondorlak mellett) 1444: Marthonoslaka. Szentgyörgy faluval együtt 

említik, mely az 1723-i térképen Mondorlak és Glogovácz közt látható (Cs 1L 775). – Su 2: 367. 

Martonosülése * Ar (Mondorlak mellett) 1350: terra Mortunusylese (Tr). – Su 2: 372. 

662



Martontelke Fe (Medgyes-D) 1319: v. Mortoni. Martonfalva határosa; eredetileg hozzá 

tartozhatott mint Márton „telke“, jószágtartó állása. Talmácsi Corrardus fiai 1319-ben harmadát 

átadták sógoruknak: Kácsik nb. Miklós fia Péternek (Gy 2: 199). 1491.VI.7.: Marthonthelke-n 

Kiskendi Baladfi Mihály és Fiátfalvi Bordi Bálint részbirtokos (KmJkv 2728); 1536.VIII.31.: 

Ferenc doktor musnai plébános Marthonthelke, Vecsérd és Bürkös birtokbeli részeit, amelyeket 

Kozárvári László fe: Katalintól vásárolt, 600 Ft-ért eladja Tomori Miklósnak (4590); 1537.VII.6.: 

Marthonthelke-i Geréb Antal Túron (To) birtokrészt ad el (4612); 1555.II.12.: Martontelke-n 

Szentmihályi Gerébek, Tótfalviak és Keresdi Bethlenek részbirtokosok (5347). 1750: Motisdorff. 

1808: Mártontelke h., Märtesdorf g., Matesdorf val. 1861: ≈, Mertesdorf FF (3). 1888: ≈ 

(Mertesdorf, Mortesdorf, Motisdorf) NK Bolya-berethalmi js (Je 496). 1913: Martontelke NK vm 

Medgyesi js (Az). – 1909/19: Motişdorf, Mt, Mortesdorf, L 793: r 129; n (118). > Motişul = Su 1: 

409. 1319–1854. > 1974: Motiş c. Valea Viilor {Baromlak kzs faluja DK-re} [35 B] 

Marzsina Kr (Facsád-K, a Dévai úton) 1365: Margina, 1366; Marsina (P); 1405: v. Morsyna Ikus 

kerület tartozéka volt (még mint magánbirtok) s 1439-ben is, amikor Albert király, a kerülettel 

együtt, 4000 Ft-ért Hunyadi Jánosnak adta zálogba; ezóta a Hunyadiak kezén marad, 1484-ben és 

1505-ben Korvin János bírta (Cs 2: 19. Morzsina); 1439: opp. Morsina (P; Cs); 1484: Marsyna in 

districtu Halmas (Cs 2: 50. Marsina); 1536: castellum Morsyna, 1617: castellum et opp. Marczina, 

1717: Merschine, 1723–25: Marcsine (Pesty: Krassó II/1. 23). 1808: Marzsina (105). 1851: 

Marsina, Kr vm, a Béga vize mellett, 3 kath., 398 óhitü lak., anyatemplommal, jó egyenes fekvésü 

szántóföldekkel. F. u. a kamara (Fé 3: 71). 1888: Márzsina KrSzö Facseti js (Je 496). 1913: 

Marzsina KrSzö vm facsádi js (Az). – 1909/19; Margine, Márzsina, L 557: r 502; m, zs (111). 

Margina = Su 1; 378. 1365–1913. [33 C] 

Máslak Te (1808, 1913) < Mácsalaka Ar. 

Masztákon * Te~Szö (Karánsebes táján, Kisszabadi-D) 1467: Masthakon in districtu Karansebes; 

1501: Nyires (Cs 2: 50). 1534: Mazthakon, 1613: Nyires (Pesty: Szörény II. 377). – Su 2: 367. {P} 

Máta * Kr (Somlyó-DNy) 1219: Toma f. Tup de v. Mata; 1259: t. Mocha ~ t. Matha. Mátai 

Tamás 1219-ben mint proszló jár el krasznai várjobbágyok Csolt nb. Vata fia Jula és Káta nb. 

Lénárd elleni perékben. Máta földet 1259-ben Somlyó határleírásában az uradalmon belül említik, 

Felpetlend néven is (Gy 3: 517). – Su 2: 367. 

Máté Do (Lekence-DNy) 1391: Mathe (Kádár V. 144). 1430.IV.5.: Mathe-i Györgyné Bongárti 

Dorottya Bongárton kúriahelyet vásárol (53); 1438.VII.2.k.: Mathe-i Miklós fia Máté ü: Jankafi 

György (100); 1449.V.9.: Mathee-i Miklósné Orsolya Gyekében részbirtokos (695); 1454.IV.28.u.: 

Mathe-i Miklós 22 arany Ft-n három jobbágytelket vesz zálogba Mathe birtok déli felében 

Drágiaktól (1157); 1452.XII.3.: Szentpáli Lászlóné Lónai Erzsébet élete végéig Mátéi Miklósné 

Orsolyának engedi át az ıket közösen illetı Szava és Bogács birtokbeli részeket (1080); 

1510.VI.10.: Mathe-ban Kémeri és Zutori részbirtok (3557). Ld még KmJkv I. 977, II. 975. 1587: 

Mathe. – E: fl. 18, A: fl. 9 (Dé 46). 1700: Szász-Mate (Kádár). 1733: Mathej, 1750: Mate, 1760–2: 

Máté. 1808: Máté (105). 1861: Máthé Do (16). 1888: Szász-Máté, (Matesdorf, Matyei) SzD Kékesi 

js (Je 640). 1913: Szentmáté SzD vm (Az). – 1909/19: Mateiu, Szászmáté, Md, L 773: r 290; m, 

zs (111). Matei = Su 1: 381. 1391–1854. [23 D] 

Mátéfalva 1. Fe (Kıhalom-K, az Olt b. p. ) 1733: Máthéfalva, 1750: Matefalva, 1760–2: 

Mátéfalva. 1808: Mátéfalva, Mathesdorf (105). 1861: Mathéfalva, Matesdorf FF (3). 1888: 

Mátéfalva NK Kıhalmi js (Je 497). 1913: Mátéfalva NK vm (Az). – 1909/19: Măteiaş, Mf, Md, L 

676: r 659 (111). Mateiaş = Su 1: 381. 1733–1854. – 1974: c. Racoş {Rákos kzs (Alsórákos) 

faluja, Ny-i hrs} [37 A] 

Mátéfalva 2. * KSz (Nagysomkút táján) 1231: Mathei villa (Tr). – Su 2: 367. 

Mátés * KSz (Nagysomkút táján) 1405: Mátés, Makos (Su). – Su 2: 367. 

Mátételke Kr (?) 1312 és 1316: v/p. Matheteleke, Patrug et Orozy in C-u Elyed existens (Gy); 

1316: ≈ (An 4: 307. K:-). 1360: Mathetelke in C-u de Krassou. Az Ilyédi kerületben feküdt; 

663



1312/16-ban a király Oldruch fia Dénes fiainak: Miklós, Pál és Gergely mestereknek, a Jánkiak 

ıseinek adta. 1360-ban Krassó vm-ben levıként említik; utóbb nevet változtathatott, mert nem 

szerepel a Jánkiak birtokai közt (1421, 1428). Kérdéses, hogy szlávos alakja rejlik-e az e tájon 

kereshetı Mátyáz faluban (Gy 3: 490). 1370, 1436: Matyaz (Cs 2: 104). – Su 2: 367. Matyoz, 1370. 

{Milleker úgy véli, hogy 1804-ben Padina Matje/Mátévölgye néven újra létesült} 

Mátévölgye Kr (Újmoldova-ÉK) 1804: Padina Matje (Pesty: Krassó II/2. 94), 1828: Padinamatej 

(Nagy 184), 1851: ≈ bányahelység, Kr vm-ben, 287 óhitü lakossal (Fé 3: 184). 1888: Padina-Máté 

(Mathei-Padina, Padinamatei) KrSzö Moldovai js (Je 563). 1913: Mátévölgye KrSzö vm 

Újmoldovai js (Az). – 1909/19: Padina-Mateiu, Pm, L 759: r 752 (129). Padina Matei = Su 2: 24. 

1804, 1828, 1851. – 1974: c. Gîrnic {Szörénybuzás kzs faluja} [54 A] 

Mátisfalva 1. Ké/Hsz (Márkosfalva mellett) 1500: Mathizfalwa (SzO V. 33). 1808: Mátisfalva ~ 

Matisfalva (105). 1861: Matisfalva Hsz (29). 1888: ≈ Kézdi js (Je 497). Hnt. 13: » 

Kézdimárkosfalva Hsz vm. – Su 2: 367. 

Mátisfalva 2. Uh (Székelykeresztúr-DK) 1567: Mattijwsffalwa, 1602: Mátyusfalva (SzO II. 219, 

V. 174). 1607.VI.27.: Albis és Mátisfalw[a] buzát vékát 1, zabot cub. 1, tyukot 4, lud 2 (adjanak a 

fejedelmi biztosok élelmezésére, SzO VIII. 359). 1614: Mátisfalva 12 családfı (Uh 42). 1733: 

Matisfalva, 1750: Matisfalu, 1805: Mátisfalva. 1808: Mátisfalva (105). 1861: Matisfalva Uh (28). 

1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 497). *1891: Palló Imre operaénekes (–1978.I.25., Bp). 1913: Mátisfalva 

Uh vm (Az). – Matişfalău > Mătişeni = Su 1: 387. 1567–1854. – 1974: c. Mugeni {Bögöz kzs 


Mátyás-Horváta Kr (Csánki) : Horváti. 

Mátyásmezı Szö (Újmoldova-É, a Duna-parti úton) 1723: Mathiovecz, 1761: Matiovaz (Pesty: 

Krassó II/2. 3). 1808: Macsevacz, (i) Macsevich (100). 1888: ≈ KrSzö Moldovai js (Je 482). 

1913: Mátyásmezı KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Macevici > Măceşti = Su 1: 382. 1723–1913. 

[54 A] 

Mátyásülése * Kraszna (Csánki) : Tormafalva; (KmJkv I. 977) < Tormatelke. 

Mátyustornya * Ar (Tornya mellett) 1446: Mathestornya; 1449: Mathysthornya a. n. 

Pokathornya; 1457: Mathywsthornya Soprony {mai Sofronya} faluval együtt említik, Palotai vagy 

Gyéresi Czibakok birtoka (Cs 1: 775. Mt; 778. Sopron). – Su 2: 367. 

Mausfalva * Kr (Resicabánya táján) 1334: sacerdos de Mausfalua (Tr) egyházas hely volt. – Su 2: 

367. 

Mayerhöffe Te 1808: Mayerhöffe (Alt-), Allodia antiqua, Alte Mayerhöfe, (i) Majeri ~ Majurevi 

(105). Hnt. 13: » Temesvár Te vm. 

Mazzagfalva * Za (Somoskeszi és Talmács puszta mellett) 1429: Mazzagfalwa ~ Mazzakfalwa (Cs 

1: 739). − Su 2: 368. 

Mázsatelek * KSz (Kövesd határában) 1299.VII.31.e.: Mortunus fia Mortunus Masatelek 

birtoka felét Mog comes és Sarmasági Márton fiai átadták Desew comesnek a neki okozott 

károkért (Er I. 579). 1349: Masatelek, 1461: Masa, 1494: Masatheleke (Petri IV. 52). – Su 2: 

367. 1349–1494. {Sámson táján} 

Mécz-Pest pataka ~ Meezpest-pataka (1301/500) Bún hrs. 

Meddes Sza (Erdıd-DK) 1273: Medies (Tr). =: ≈ (Cs 1: 480). 1648: Medess (Makkai 486) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Medes (105). 1851: Megyes, Sza vm, 355 görög kath., 5 zsidó lak., 

s anyatemplommal. Határa igen sovány, ezelıtt nagy erdeje volt, de az itt létezett hamuzsir-fızı 

intézet felette megritkitotta. F. u. gr. Károlyi ház (Fé 3: 78). 1888: Oláhmeddes Sza Erdıdi js (Je 

552). 1913: Meddes Sza vm (Az). – 1909/19: Medişa, Om, L 533: r 510; zs, c (112). = Su 1: 388. 

1273–1913. – 1974: c. Viile Satu Mare {Szatmárhegy kzs faluja DK-re} [12 A] 

664



Medesér 1. Uh (Korond-DNy) 1496: a templomharang évszáma (Benkı E.) 1566: Meddeser, 

1567: Medeser (SzO II. 201, 219). 1614: Medesér 44 családfı (Uh 95). 1808: Medesér, Madzsera 

(105). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Székelykeresztúri js (Je 498). 1913: Medesér Uh vm (Az). – 

Medeşer > Medişer > Medişorul Mare = Su 1: 388. 1566–1854. > 1974: Medişoru Mare c. 

Şimoneşti {Siménfalva kzs faluja ÉNy-ra} [24 D] 

Medesér 2. Uh (Medesér-ÉNy hrs) 1888: Kis-Medesér, telep (t) Medesér Uh (Je 429). 1913: 

Kismedesér Uh vm Székelykeresztúri js (Az). – Medişorul Mic = Su 1: 388. 1913. > 1974: 

Medişoru Mic c. Avrămesşti {Szentábrahám kzs. faluja ÉK-re} [24 D] 

Medgyes < meggyes köznév; meggy: 'sajmeggy; májusfa (= zselnicemeggy), madárcseresnye' 

Medgyes 1. * Asz (ismeretlen fekvéső) 1291: t. Medyes (Tr). – Su 2: 368. 

Medgyes 2. * Bi 1. (Várad-Ny) 1329: inter p-es Medyes., Kacus, Scentmihal et Icloud. Iklód és 

İsi szomszédosa (Gy 1: 642. M 2.). 1341: p. Medies (Tr). 1588: Megies (Kiss 658). – Su 2: 368, 

Medyes, 1329–1588. 

Medgyes 3. Bi 2. (Bél-ÉK hrs a Hagymás és a Medgyes összefolyása fölött) 1489: Meggyes. 

Árpáddal együtt a Csákyaké volt (Cs 1: 616). 1552: Meggyes, 1589: Thagado; 1599: Kysmeggies, 

Nagimemeggies (Jakó 360). 1692: Tagado, Megyes (Mezısi 117). 1808: Megyes (Tagadó-) (106). 

1851: Tagadó {r}, a magyarok Tagadó-Megyesnek nevezik, Bi vm, hegyek közt, a váradi deák 

püspök béli uradalmában, 598 n. e. óhitü lak. s anyatemplommal. Tagadó-Megyes, puszta, Bi vm, 

s ugyancsak a váradi deák püspök béli uradalmához tartozván, majorságilag kezeltetik. Van itt 455 

n. e. óhitü lakos. Határa meglehetıs, de laposabb részét a patak, mellyen 3 malom van, elönti. 

Közepén a pusztának van egy felséges forrás, mellynek vizét távolabbra is hordják (Fé 4: 169). 

1913: Tagadómedgyes Bi vm Béli js (Az). – 19ö9-19: Tăgădău, Medgyes, L 631: r 606; m, zs 

(177). = Su 2: 181. 1552–1913. – 1974: c. Beliu {Bél kzs faluja} [20 D] 

Medgyes 4. * Bi 3. (Tenke-K, Kisdombró mellett) 1595: Nagy-Megyes {?}. – Su 2: 376. 

Medgyes 5. Me (Segesvár-Ny, a Nagy-Küküllı b. p.) 1267.VI.3.: István ifjabb király és erdélyi 

herceg a fehérvári káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Miklós erdélyi 

vajda és szolnoki ispán, vagy embere, iktassa be Jula fia Miklóst, hőséges szolgálata jutalmaként, 

nagyapjának: idısebbik Jula-nak az erdélyi részekben fekvı Jula Mediesy, Mikeszásza, 

Miklóstelke és Tóbiásfalva nevő örökjogon bírt jószágaiba (Er I. 261); 1283.VI.23.: Adam 

Medies-i pap (399). 1359: civitas Megyes. 1423: opp. Meggyes. 

*1536: Christian Schesaeus humanista költı; 1584-ben Báthorytól „poeta laureatus“ címet nyer 

(–1585.VI.30.). 

1553: Medgyesi (Székely) Ferenc egyházjogi doktor kolozsmonostori apát (KmJkv II. M 976). 

1571.IX.9.: Medgyesi zsinat. Alesius Dénes ismét püspöke a magyar lutheránusoknak, s a 

reformáció helvét iránya mellett kitartó magyarok is elfogadják püspöki kormányzását. 

1587: Meggyes cum Veolcz. – E: fl. 90. A: fl. 45. Ser. Rex communitati civitatis meggjesiensis 

integram perpetuo contulit (Dé 27). 

1605.IX.4., Medgyes: Bocskay fejedelem tudósító levele Illésházy Istvánhoz, elsı tanácsosához 

(Trencsénbe): „Az székelység mindenkoron kész fejek fennállásáig nekünk szolgálni“ (B Lev, 69. 

levél). 

1750: suburbia Mediae, 1760–2: subirbium Medias. 

1808: clr Medgyes, Media ~ Mediopolis ~ Merasopolis, Mediasch ~ Medwisch, Medgyias ~ 

Mediess (106). 1861: Medgyes sz. k. v., Mediasch, Midies Med (36). 1913: Medgyes NK vm 

(Az). Ref. ehk Nyilas Misi Diákotthon. Báthory István Líceum. 2000: Millennium Háza épül. 

2003.III.15.: Medgyesi Hírlap. 2004-ben kb. 1000 szász; a magyarok zöme református; korábban 

4200 lélek; fogyatkozik; katolikusok 1960 után települnek ide, legtöbben Székelyföldrıl. Harai Pál 

665



kanonok plébános új templomot épített az iparnegyedben. A város múltja, jelene. Fiatal vállalkozók 

példás igyekezete távlatos. Táncház-kezdemény. 2004.VIII.24. RTV. – 1909/19: Mediaş, M, 

Mediasch (Medwisch), media, Mediopolis, l 7954: r 2309; n, m, zs, c (112). = Su 1: 388. 1267– 

1854. [35 B] 

Medgyesszék – Mediascher Stuhl – szász szék a Nagy-Küküllı bal partján (Medgyes táján 

kisebb beékelıdéssel a jobbparti Kü vm-be). Szomaszédai: K-en Fe/FF vm egyik szigete, ÉK-en 

Segesvárszék, É-on Kü vm, Ny-on Nagyselykszék, D-en Fe/FF vm egy másik szigete. 

1283.VI.23.: Péter püspök – mindkét fél kérésére – bizonyítja, hogy káptalana Walter dékán eceli, 

Johann berethalmi, Henrik riomfalvi, Peter musnai, Adam medgyesi, Siffridus paratélyi, Henrik 

sárosi és Theodor kapusi pap kérésére a Medies [vidékérıl] neki járó gabona-, bor-, méh- és 

báránydézmát bérbe adta az említett egyházközségeknek és mindenkori papjaiknak (Er I. 399); 

1289.V.30.: Péter püspök bizonyítja, hogy káptalana kiegyezett a Medies vidéki papoknak eladott 

tized feletti perében (445). 

1315: Károly király Eceli András, Konc fia Péter, Musnai Herbordus királyi szászok s a Medyes-i, 

selyki, berethalmi szász communitas nevében elıadott kérésére visszahelyezi ıket korábbi, a 

szebeni szász communitassal azonos szabadságukba (An 4: 143); 1317: Károly király 

megparancsolja az összes Medyes-i szásznak és hospesnek: Simon bán Almás, Darlac és 

Somogyom nevő birtokait mindenkitıl védjék meg (435). 1320: nobilis vir magister Symon filius 

Michaelis comes de Medyes; 1340: László magister comes Siculorum de Medyes 

1861 XVIII. {th} Medgyesszék. Gyüléseit tartja Medgyesen (helységei 35-36). 

Medgyesi dékánság (1307.)X.11. Medies. V. Kelemen pápa az ErEhm M földje dékánságának 

dékánja és egyházainak rectorai kérésére megerısíti az ErK-nal folyt tizedperükben létrejött és 

püspöki oklevélbe foglalt megegyezést (An 2: 244, 245). 

Medgyesi káptalan ~ Medgyes felsı szék 1589: Proventus capituli aut sedis Medgyensis 

superioris. Anno 1589. 13 die Septembris (Dé 74-75). 

Medgyes 6. Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamostól É-ra) Elsı lakosai Árpád-házi uralkodó által 

idetelepített népek voltak. (A család tiszteletének emléke a templom Szent Imre nevében maradt 

fenn: 1491.) 1271: Medyes-i vendégeinek V. István király hospes-szabadságot ad. 1280-ban a 

birtokot a Pok nembeli Móricok {Moróczok} ıse kapja meg, s késıbb mint locus principalis 

uradalmi központjuk lesz (Maksai 175). 1409–1430, 1415, 1484: opp. Medgyes (Cs 1: 469); 1484, 

1490: castellum in facie oppidi Meggyes. Régente Jákóvár nevet viselt (Cs 1: 466). 1661: Aranyos 

Megyes (SzO VI. 258). Kemény János halála után a Kemény-párt hívei itt választották vezérükké 

Kemény Simont, s 1662.II.16-án hőségnyilatkozatot küldtek I. Lipótnak. 1706 elején Ráday Pál itt 

tárgyalt az erdélyi rendekkel az erdélyi konföderáció megkötése ügyében. XVI-i Ref. templom 

(gótikus) a Wesselényiek sírboltjával. *1604: Medgyesi Pál ref. pap, író, a magyar puritánusok 

egyik vezéralakja (–1663, Sárospatak). 1808: opp. Medgyes (Aranyos-) (106). 1851: Aranyosmegyes, 

Sza vm, egészen rónaságon, 1580 lak., kik közt 65 r. kath., 140 ref., 105 zsidó, 1270 g. 

kath., s 60 telek után 120 földesgazda, 119 zsellér, 63 lakó, 14 kézmüves. Van g. kath és reform. 

anyatemploma, synagógája, s egy osztályos postahivatala. Határa 12 310 hold, ... Van itt egy régi 

Szent Ferenc szerzetbeli zárdának maradványa, és egy régi vár, melly 1278 elıtt már fennállot, s 

Jákónak neveztetett ... (Fé 1: 50). 1888: Aranyosmeggyes (Aranyos-Medgyes) Szatmári js (Je 216 

& Aranosmeggyesi-hegy telep, Etény erdıi és Gombás erdıi telep, Böszörmény, Boros, Selyeby, 

Fakó, Böhm, Streicher és Wesselényi tanyák, Apai és Berenczei Csárda, Rózsás lanka). L 1910: 

3236 (r, m). 1913: Aranyosmeggyes Sza vm (Az). 1992 L 3313 (6% m) (Le). – 1909/19: Medieş, 

Am, L 3142: r 2253; m, zs, rutén (112). Medieşul Aurit = Su 1: 388. 1271–1854. > Medieşu Aurit 

[2 C] 

Medgyes 7. * Te (Bánlak és Tolvád mellett) 1322: p. Medyes; 1329: t. ; 1343: Medies (Tr). 1322, 

1343: Medyes (Cs 2: 50. Meggyes). – Su 2: 368. 1322–1343. 

Medust * Bi (Köröskisjenı mellett) 1236: Medust (Tr). – Su 2: 368. 

666



Medvefalva * Za (Aranyág-K: Su) 1439, 1441, 1445: Medwefalwa Világos várhoz tartozott, az 

aranyági kerületben; 1445-ben Körösbánya vidéki helységekkel együtt említik (Cs 1: 739). – Su 2: 

368. 

Medvegy KrSzö (Herkulesfürdı-É) 1956: Medvegy Bogoltény tartozéka. – Medved = Su 1: 386. 

{1981 Ř} 

Medvés 1. * Fe 1. (Nagylak határában) 1288, 1293: Medwes. Nagylak tartozéka (1288, 1293). 

Sorsát ld. ott. 1880. tk: Medve hegy Maroscsúcs határában (Gy 2: 173). 1288: ≈ (Er I. 439); 1293: 

Medues (515). 

Medvés 2. Fe (Enyed-K, Szentbenedek-DK hrs) 1319: p. Medwes; 1336: p. Meduis. Talmácsi 

Corrardus fiai birtokolták; 1319-ben harmadát átadták sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia 

Péternek, s fiörökös nemlétében felét is neki ígérték. 1336 elıtt Corrardus fia Miklós e birtokot 

elcserélte (Gy 2: 173). 1587: Medwess. – E: fl. 16. A: fl. 6 (Dé 22). 1760–2: Medvés. 1808: 

Medves h. (Gy); Medves ~ Medvés (106). 1861: Medvés AF (6). 1888: ≈ (Ursu, Urszu) AF 

Marosújvári js (Je 498). 1913: Nagymedvés AF vm (Az). – 1909/19: Medveş (Ursu), M, L 515: r 

44; m (112). Medveş = Su 1: 388. 1288, 1293 {Téves}, 1319–1854. – 1974: c. Fărău {Magyarforró 

kzs faluja} [35 B] 

Medvés 3. * Kr (Detta táján, Sósd mellett) 1408: Medwes (Cs 2: 104). – Su 2: 368. {P} 

Medvés 4. Te (Temesvár-DK) 1722–25: Metec (Borovszky: Temes 69). 1808: Medves, Medvis 

(106). 1851: ≈, Te vm, 50 magyar kath., 40 tót evang., 690 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. 

Határa 4328 hold, ... Vize a Temes és Bernár nevü patak. Birják Gyürky Pál, és Hánzély Márton 

árvái (Fé 3: 76). 1888: Medvés (Medves), telepítvényes Te Közponyi js (Je 498). 1913: 

Magyarmedvés Te vm (Az). – 1909/19: Medveş, Medves, L 1241: r 484; m, n (112). > Urseni = 

Su 2: 220. 1723–1913. [31 D] 

Medvésfalva * Za (Aranyág mellett) 1464: Medwesfalwa. Világos vár tartozékai sorában Aranyág 

mellett sorolják föl s megkülönböztetik Medvefalvától (Cs 1: 736. Medvesfalva). 1519: Medvés- 

Aranyág (Márki II/ 1. 240). – Su 2: 368. 1464, 1519. 

Medveszeg 1509.III.7.: Medwezeg erdı Györgyfalva (Ko) határán. 

Medve-tó Szovátán, a Görgényi-havasok alatt. 1845-ben alakult; felhıszakadás lesodorta a 

lekaszált szénát, s feltöltötte a völgy kifolyását. Sós gyógyvize 40–50 fokos. 

Mégy 1. * Csa (Óbesenyı és Nagyszentmiklós közt) 1393: Meeg, 1397: Megh (B); 1421: Meegh 

(Cs 1: 700); 1564: Megy; 1590: Meghe seu Meghy; 1717: Meesch; 1723: Mötja (Borovszky: 

Csanád II. 383; Torontál 99). – Su 2: 368. 1393, 1397 {Csánkinak tulajdonítva}, 1421; 1564– 

1723. 

Mégy 2. * Te (Detta táján, Újpécs mellett) 1405: Megh. Ormánd vidékén feküdt (Cs 2: 50). – Su 2: 

368. 

Megyer 1. * Bi (Szentandrás mellett) 1214: pr. Mager ... ultra Crisium; 1323: p-em Meger circa 

fl-m Crisy, vicinam v-e S. Andree. A Megyer törzsbeliek települése. 1214 elıtt Péter felesége és fia, 

Dris eladta gyümölcsössel, 2 malommal és 4 eke földdel együtt Boleszló váci püspöknek, aki 1214- 

ben a leleszi prépostságnak adományozta. 1323-ban a leleszi prépost, miután elzálogosította 

Iuancha ispán fiának, Imrének, 70 M-ért eladta Imrének és rokonainak. 1377-i határjárása szerint 

a Körös és Hájó közén, Szentandrás és Iklód mellett feküdt (Gy 1: 642). 1355: Megyer (Jakó 298) 

1464: ≈ (Cs 1: 616). 1599: Megier (Kiss 844). – Su 2: 365. 

Megyer 2. * Te (Temesvár-Ny) 1446: Meger. Páznád vidékén fekhetett (Cs 2: 50). – Su 2: 368. 

Megyer 3. * Za (Világos és Pankota közt) 1202–1203: v. Meghyer, 1334: Meger (Tr). 1406: 

nobiles de Meger (Egregyiek kapcsán); 1453: p. Megyer az aradi káptalan birtoka; 1494: Meger 

Alsóegregyi Kolbász-birtok; 1519: Borosmegyer Gerlai Ábrahámfiak birtoka. E három földesurat 

Boros-Megyeren a XVI. század közepén is megtaláljuk (Cs 1: 740). – Su 2: 368. 1202–1519. 

667



Megyest * Ar (Váradja mellett) 1479: Megyesth Váradja vár 10. tartozéka volt (Cs 1: 763. 

Váradia). 1828: Megyes (Nagy 33). – Su 2: 368. 

Meggyes székely nemzetség. 1501: Meggyes nemzetség bírósága Bándon : Mezıbánd. 

Meggyesfalva Msz (Marosvásárhely-DNy hrs) 1390.I.13., Gyfv: Péter püspök a szentkirályi és 

nyárádtıi plébánosokhoz. Teremi Mihály fia Lászlót özvegy Meggyesfalvi {de Medyesfalwa} Péter 

fia Lászlóné ellen idézzék ı elébe (SzO VIII. 36-37); 1412: Jacobus filius Alardi et alter Jacobus 

filius Emerici filii dicti Alardi de Megyesfalwa Marosszék vénei közt nagyernyei határjáráson 

(SzO VIII. 45). Lázár-kastély. 1760–2: Megyesfalva. 1808: Medgyesfalva ~ Meggyesfalva (106). 

1861: Medgyesfalva Msz (32). 1888: Megyesfalva MT Marosi alsó js (Je 499). 1913: Meggyesfalva 

MT vm (Az). Cukorgyár. – 1909/19: Medeşfalău, Mf, L 777: r 484; m, zs (112). > Murăşeni > 

Mureşeni = Su 1: 412. 1390–1854. » Tîrgu Mureş {Marosvásárhely} 

Meggyestelek * Ar (Székudvar mellett) 1394: Meggyestelek (Márki II/1. 240). – Su 2: 368. 

Meggykerék (Gyármánd, Germánd) Fe (Enyed-DDK) 1264: Germand ... iuxta Morosium 

(Gy). =: ≈ ; 1295: ≈ (Er I. 252, 539). 1303: Mengkerek; 1332–5: Laurentius sacerdos de 

Medykerek. 1410: Megkerek alias Gyarmand. Fehérvári várföld volt, melyet István ifj. király 1264- 

ben Gyógy András ispánnak adott. 1294/95-ben László vajda esküt ítélt meg Gyógyi András 

fiainak a két Gyármánd föld feletti perben az erdélyi káptalannal szemben. Papja 1332 I: 30, 1332 

II: 30, 1333 I: 20, 1334 II: 17 dénár, 1335 I: 2 gs pápai tizedet fizet. Tövis szomszédosa (1300 k.); 

1410-ben Gyármándot Megykerékkel azonosnak mondják (Gy 2: 173). 1587: Megykerek. – E: fl. 

6. A: fl. 2. Urunk éltig engedte Kovacsóczy uramnak (Dé 23). 1600: Megikerek, Megykerek (Ve: 

Doc. VI. 6, 7). 1733: Meskeraj, 1750: Megy-kerek, 1760–2: Megykerék. 1808: Megykerék h., 

Megykrák vel Miserák val. 1861: ≈ AF (5). 1888: ≈ (Meszrák, Mezrák) AF Nagyenyedi js (Je 

499). 1913: Meggykerék AF vm (Az). – 1909/19: Meşcreac, Mk, L 474: r 462 (113). = Su 1: 393. 

1264–1854. [35 A] 

Mehádia Kr < Miháld. 

Mehadika Kr : Miháld 2. Kismiháld KrSzö. 

Mehala Te (Temesvár mellett) 1808: Mehala, Mahala (106). 1851: ≈, Te vm, 3643 lak., kik közt 

788 német és magyar kath., 5 egyes., és 2656 n. e. óhitü, 43 zsidó, 152 czigány. Róna határa igen 

gazdag, 8133 hold, ... nevezetes festék- és szivargyára ... Birja a királyi kincstár (Fé 3: 78). 1888: ≈ 

Te Központi js (Je 499). Hnt. 13: » Temesvár Te vm. – 1909/19: Mehala, Me, L 6196: r 2884; n, 

szerb, m, zs, c, cseh (112). = Su 1: 389. 1909. 

Méhelı 1. Bi (Tenke-ÉK) 1355: Mehleu, 1493: Mehlew, 1552: Mehelew (Jakó 299). 1808: Mihelı 

~ Méhelı, Mihalau (108). 1888: Mihellı (Mirló) Magyarcsékei js (Je 506). 1913: Méhelı Bi vm 

(Az). – 1909/19: Miheleu, Mihellı, L 457: 452 (114). = Su 1: 398. 1355–1913. – 1974: c. 

Lăzăreni {Miklóirtás kzs faluja D-re} [20 B] 

Méhelı 2. * Za (Alsóbarakony mellett) 1344: terra Mehleu (Tr). – Su 2: 368. 

Méhes 1. * Bi (Pósa-Ny) 1300: v/p. Mehes; 1319/XVI: Méhes. 1300-ban Domonkos váradi 

kanonok és testvére, Gergely telepítésre átadta babonyai Gergely ispánnak, azzal, hogy az 

ajándékokat és szolgáltatásokat Domonkos és Gergely kapják, minden más jövedelem pedig közös. 

1319-ben Pósa határosa (Gy 1: 642). 1808: Méhes (Kis- et Nagy-) h., Mihis val. Hnt. 13: 

Méhesipuszta » Gyapju. 

Méhes 2. Ko (Kolozsvár-K, Sármás-D) 1293: t-rum ... Mehes vidl. Maioris, in qua lapidea 

ecclesia in honorem B. Martini stat constructa et Mehes Minoris ... pisc. inter ipsas duas Mehes. 

Frátai Vs comes és fiai 1293-ban a két Méhest és Velkértelkét tartozékaikkal 50 M-ért eladták 

Náznánnak és a szentkirályi székely servienseknek. Nagyméhesen kıtemplom állt Sz. Márton 

tiszteletére (Gy 3: 363). =: ≈ (Er I. 525). 1348: p. Myhhes, p. Mehhes, Mehes. 1426, 1427: p. ≈ 

hungaricalis et p. ≈ volahalis. ¤Gernyeszeg (To) tartozéka, Alárdfi, Szmf. Székely, Kendi Baládfi, 

Nagylaki, Kerelei, Forrai, Péterfalvi Porkoláb, Toroszkai, Madarasi, Györgyfalvi Henke, Erdıfi, 

668



Darlaszi, Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai s más birtokosé. Hn 1416: Falutava (halastó) a 

Sauli (Sályi hs) tó alatt. 1427-ben egyházát említik. Jbn 1427: Csonka Bálint (Kecseti-jb); 1447: 

Tancsol István, Nagy Demeter, Magyar (Hungarus) Barla (Szentkirályi-jb); 1459: Balog Sebestyén 

(Madarasi-jb); 1465: Szász Antal (Erdélyi-jb), Szabó Péter bíró (Alárd-jb); 1493: Szentes Gergely 

(Kerelıi-jb); 1506: Ágoston Gergely, Székely György, Tamási Bálint, Zompol László, Fábián János 

(1348-tól Cs 5: 381. 1424, 1468, 1478: To vm). 1553.XII.30: Datum in Mehes. Gregorius literatus 

decimator comitatus Colos ... a méhesi püspöki dézma Csáni Lázár általi befizetésérıl itt ad 

nyugtát (Dé 10). 1579.V.25.: Mehez, Mehes Zeleméri Péter és Wass György dézmapere (Dé 15- 

16). 1587: Mehes. – E: fl. 10, A: fl. 6 (Dé 58). 1733: Méhes, 1750: Mihes, 1760–2: Mezö Méhes. 

1808: Méhes (106). 1861: ≈ Ko (13). 1888: M-M (Mihesiulu de Campie) TA Marosludasi js (Je 

503). 1913: Mezıméhes TA vm (Az). # gr. Béldi cs. mezıméhesi lt. (Gyalu 418). – 1909/19: 

Miheş, Mm, L 1136: r 816; m; 16 zs (114). Miheşul de Cîmpie = Su = 1: 398. 1293–1854. > 

Miheşu de Cîmpie [23 B] 

Méhesfava * Te (Lugos táján, Rákovica mellett) 1447: Mehesfalwa, 1462: Meheschfalwa Doboz 


Méheskertek Br (Brassó határában) 1785: Méhes kertek (Orbán B. VI. 340). 1805: Apiarium Ó- 

Brassó. 1888: Méhkertek (Bienengärten, Stupini) telep (t) Brassó Br (Je 500; Brassó-Méheskert m. 

h.). – 1909/19: Stupini, Méheskertek, Bienengärten, &, v. Braşov (168). = Su 2: 148. 1785, 1805, 

1909. 

Méhséd-pataka a Fekete-Körös mellékvize: 1256: riv. Mehsedpothoka ... defluit in Crysium ...(Gy 

1: 600) Bertény (Bi) hr. 

Melbratosfalva * Te (Temesberény táján) 1408: Melbratuffalwa. Berény városhoz tartozott (Cs 2: 

50). – Su 2: 368. 

Melczfalva * Te (Temesrékás táján) 1463: Milczfalwa, 1472: Melczfalwa, 1473: Mylczfalwa, 

1489: Melzfalwa Rékás város 3. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 370. 1463, 1472, 1473. 

Meleg-Szamos folyó és Melegszamos hs ld Szamos. 

Mélfalva Te~Szö (Csánki) : Mál. 

Melles-völgy Janitsek J.: Az erdélyi Mellesvölgy helynevei (24 település). Bp 1991. 

Mellis Mons Br: Szászhermány. 

Melsafalva * Te (Temesberény táján) 1408: p. Melsafalwa populis destituta Berény városhoz 

tartozott (Cs 2: 50). – Su 2: 369. Melsefalwa {!}. 

Melyes vize Do 1320: t/p. Kekus circa fl-m Melies; Kékes (Szamosújvár-K. Gy 2: 74). 1320: fl. 

Meles (Gy 2: 58) Dellıapáti hr; 1329: Melyespataka (Gy 2: 63) Buza hr. 1451.VII.19.: Borzás {Do 

vm} alsó részén, a Mellyes folyón halastó (KmJkv 2748). 

Mélykocsa * Kr (Lippa táján, Marosborosznok mellett) 1607: pr. Melykochia (Pesty: Krassó II/2. 

33). – Su 2: 369. 

Mélyséd BSz (Apanagyfalu mellett) 1305: Melsed (Kádár V. 163). 1325: Apa fia Jakab és fia 

Jakab egyezséglevele Dénes fia Tamással: Tamást a rajta elkövetett károkért, különösen Idecs vára 

elhamvasztásáért kárpótolják Mylsid nevő halommal és Symisne (Semesnye BSz/SzD) birtokkal 

(Bánffy I. 51-52). – Su 2: 369. 1305. {Apanagyfalu mellett Melesviz nevő völgy ırzi emlékét} 

Ménaság Cs (Szereda-K) 1567: Menessagh; 1569: Menessag, Menessagh; 1576: Menesag; 1601: 

p. Menesagh; 1602: Menes Ag (SzO II. 221, 262, IV. 45, 149, V. 237). 1614: Ménaság 135 

családfı (Cs 3). 1701: Ménaság (SzO VII. 60). 1808: Méneság (106). 1861: Menaság Cs (31). 

1888: Csik-Ménaság Kászon-alcsiki js (Je 277). 1913: Csikménaság Csik vm Kászonalcsiki js 

(Az). # Ménasági ballada. Szervátiusz Jenı fadomborrmőve, 1970. Újvári Béla: Csikménaság 

(Armăşeni) külterületének történeti helynevei. Bp 1983. – 1909/19: Menăşag, Csm, L 2047: r 84 

669



(112). > Armăşeni = Su 1: 45. 1567–1913. – 1974: c. Ciucsîngeorgiu {Csikszentgyörgy kzs faluja 

É-ra} [25 D] 

Ménaságújfalu Cs (Szereda-K) 1808: Újfalu (175). 1839: Ménaság-Ujfalu (Lenk). 1850: 

Menaság Ujfalu, 1854: ≈, Uifalau (Su). 1861: Ménaság-Ujfalu Cs (31). 1913: Ménaságújfalu 

Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Armăşenii Noi = Su 1: 45. 1839, 1850, 1854. [25 D] 

Mendrisnak * Szö (Bozovics táján) 1555: pr. Mendrisnak (Pesty: Szörény II. 369). – Su 2: 369. 

Ménes erdı a Makra hegy Ny-i része; lábánál kitőnı szılık sorakoztak Zarándtól Solymosig. 

1278: silva Menes (Gy 1: 163/2). 

Ménes 1. Ar (Arad-K) 1278/XVIII: silvam ... Ménes; 1302: vineam ... in monte Macra supra v- 

m Menesy; 1310: ≈ super v-m Menesi; 1333–5: Paulus (sacerdos) de Menesi. Nevezetes szılıtermı 

hely. 1278-ban Pál bán Ménes erdıt és szılıjét, melyet Fejestıl, Györgytıl és Botostól vásárolt, 

unokaöccsére, Pósára hagyja. 1302-ben Cirner (ds) Hench pankotai polgár egy rokonától vásárolt 

szılıjét 12 M-ért eladja Bugar vejének, András szegedi polgárnak, aki 1310-ben ugyanezt a szılıt 

ugyanannyiért továbbadta Bor-Kalán nb. Izsép fia Szeri Pósának. Papja 1333: 1/2 fertó, 1334.I: 4 

gs, 1334.: 4 gs, 1335: 1 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 181). 1302: ≈: Tirner (ds) Hench ... szılıjét, 

mely rokonáról, Gyaninustól háramlott rá, eladja András comes szegedi polgárnak (An 1: 320). 

1310: ≈, András comes, Bugar gener-e, fiával, Györggyel együtt ... szılıjét eladja Ysep fia Pousa 

magisternek (An 2: 1017). 1471: Menes, Menesy; 1485: Menessy (Cs 1: 775). 1808: Ménes h. 

1851: ≈, Ar vm, 60 kath., 1620 óhitü, 5 evang., 10 ref. lak., óhitü anyatemplommal, szép uradalmi 

épületekkel. ... legnevezetesebb gazdasága szılıhegyében áll, melly Ménest egész Európában 

ismeretessé teszi ... F. u. a kamara, s székhelye egy kerületi tiszttartóságnak (Fé 3: 80). 1888: ≈ 

Radnai js (Je 500). 1913: Ménes Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Miniş, M, L 1331: r 

1149; m, n (115). = Su 1: 400. 1302–1851. – 1974: c. Ghioroc {Gyorok kzs faluja, D-i hrs} [32 A] 

Ménes 2. * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk-D) 1326: t. Menes (Cs). =: particula t-e Suk Menes vocata 

... montem Meneserdeyberch; 1332: t/p. Mynusteluke. Zsuk D-i felének tartozéka, a Sukiak 

birtoka. Ma hn Kötelend és Korpád között. 1912. tk: Ménes hágó (Gy 3: 363; Cs 5: 382). 

Ménes 3. Msz (Marosvásárhely-ÉNy) 1332: sacerdos de Menes, 1335: Mones (Tr). 1575.VII.9.: 

Kerelıszentpálnál Báthory István fejedelem hadában jelen volt Ménes-rıl Kabos Ferenc (SzO 

VIII. 306). 1614: Ménes 25 családfı (Msz 24). 1635: István deák nemes obiit (SzO). 1740–1849: 

12 tanítója ismert; mind lévita (Sipos 128). 1750: Minyes. 1808: Ménes (106). 1861: ≈ Msz (32). 

1888: M-M (Ménes) MT Marosi felsı js (Je 503). 1913: Mezıménes MT vm (Az). # Sipos G. MtT 

1980. – 1909/19: Meneşul-de-Câmpie, Mm, L 388: r 222; m (112). > Herghelia = Su 1: 287. 1332– 

1854 {1913}. – 1974: c. Ceuaşu de Cîmpie {Mezıcsávás kzs faluja, DNy-i hrs} [24 C] 

Ménes 4. * Te~Kr (Illyéd és Oravicabánya táján) 1382: Mynes, 1488: Menes (P); =: ≈ 

Czikóvásárhely kastély tartozéka volt (Cs 2: 12; 50); 1506: v. Menes (Pesty: Krassó II/2. 34). =: ≈ 

(Cs 2: 104). – Su 2: 374. 

Ménes 5. Za 1. (Borosjenı-DK, a Feltóti-tó közelében) 1561: Menes (Márki, II/1. 221), ekkor 

Báthory-birtok, 1601: Toldi Istváné, 1639–1643: Bornemisza Pálé, 1650: kincstári birtok. Az 

Arad-hegyaljai vörösaszú borvidék egyik központja. 1808: Ménes (Kreszta-, Kereszt-) (106). 

1851: Kreszta-Ménes, Ar vm, 15 r. kath., 4 zsidó, 600 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 

8442 hold, ... Hózsa nevü hegyen mai napig is láthatók a hajdani vas- és rézbányák gödrei. Birják a 

falut Izsáky György és Dániel Antal (Fé 3: 80). 1888: ≈ Ar Ternovai js (Je 457). L 1910: 807; 

1956: 1067 (Le). 1913: Alménes Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Cherestameneş, Km, L 754: r 

724 (43). > Minişel = Su 1: 400. 1561–1851; 1913: Kresztaménes {!}. – 1974: c. TauŃ {Feltót kzs 


Ménes 6. Za 2. (Pankota-DK, Alménes-ÉK hrs) 1746: F. Menes (Su). 1808: Ménes (Felsı-) 

(106). 1851: Fel-Ménes, Ar vm, 4 kath., 3 zsidó, 776 g. egyesült lak., s anyatemplommal. Határa 

5787 hold, ... Van egy patakja, melly 4 kisebbszerü malmot forgat. Birja Alexics György (Fé 3: 

670



80). 1888: Felménes Ar Ternovai js (Je 317). 1913: Felménes Ar vm (Az). – 1909/19: Felmeneş, 

Fm, L 1016: r 1001; m (73). > Minişul de Sus = Su 1: 400. 1746–1913. > 1974: Minişu de Sus c. 

TauŃ {Feltót kzs faluja K-re} [32 B] 

Ménesakol * Za (Vadász mellett) 1429: Ménesakol (Márki II/1. 202). – Su 2: 369. 

Mentıvár To (Régen-ÉK, Magyaró határában) 1319: castellanus de Menteu; 1333: novum 

castrum et edificium Menthev vocatum (Tr). 1364: castrum Mentew, 1494: castrum Mentew. 1333- 

i oklevél szerint Losonczi Dénes fia Tamás (a Losonczi és L. Bánffy családok közös ıse) a 

havasok közt fekvı, testvéreivel nem osztályos puszta földjén mint új várat már régebben, mintegy 

2000 márka költséggel építette és alatta egy jó falut telepített. 1553: Mentheowar elhagyott vár 

Monyoró helység határában. Aljában épült Váralja – 1364: p. Warallya –, de úgy látszik, nem 

azonos a már 1319-ben felmerülı Monyoróval {Magyaróval} (Cs 5: 675. Mentı). 1553.XII.19.: L. 

Bánffy Pál (e) tiltja Szentiványi Kendy Ferenc (sp et m) erdélyi vajdát a Mogyoro (To vm) határán 

levı Mentheowar nevő pusztavár és prédium melletti Remetemezı nevő kaszáló elidegenítésétıl 

(KmJkv 5261); 1554.V.16.: Remetemezı ad arcem PwztaMenteowar (To vm) tartozik (5306). – 

Su 2: 369. 

Menyéd Ar (Borossebes-ÉK) 1619: Also Menied, Felseo Menied (Ve: Doc. IX. 203). 1808: 

Minyád ~ Menyed (109). 1851: Monyád, Ar vm, 178 óhitü lak. (Fé 3: 115). 1888: Minyád Ar 

Borossebesi js (Je 508). 1913: Menyéd Ar vm (Az). – 1909/19: Minead, Minyád, L 236: r 225 

(115). = Su 1: 399. 1619–1913. – 1974: c. Igneşti {Ignafalva kzs faluja, ÉK-i hrs} [21 C] 

Menyháza Ar (Borossebes-ÉK) 1597: Monyásza (Márki II/2. 165). 1808: Monyásza ~ Monyaháza 

(111). 1848: Néveriék Monyászáról menekültek (Gyulay, XII. 23.). 1851: ≈, Ar vm, zordon 

bérczek közt, 100 német kath., 362 óhitü, 27 ref. lak. Kath. és óhitü anyatemplom; vasbányák és 

hámorok, mészégetés, ásváyos meleg forrás. F. u. a Névery nemzetség (Fé 3: 115). 1888: ≈ 

(Menyháza) -Y- Ar Borossebesi js (Je 513). 1913: Menyháza Ar vm (Az). – 1909/19: Moneasa, 

Monyásza (Menyháza), L 658: r 541; m (117). = Su 1: 406. 1597–1913. [21 C] 

Menyı KSz (Szilágycseh-DNy) 1335: sacerdos de Mened (Tr). 1430.II.15.e.: Menew-i Damján fia 

Tamás, Menew-i Bertalan fia Albert ü: Sándorháza (KmJkv 28); 1430.II.21.u.: Menew-i Péter fia 

Antalnak Sombori János vérdíjat fizetett (31). 1435: Menye, 1439: Menew; 1450, 1474: Meney 

(Cs 1: 560). 1441.X.29.: Menew-i Mihály fia Gergely által elzálogosított Menew-i jobbágytelket 

Gergely nıvére: Margit visszaváltotta Bınyeiektıl (KmJkv 362); 1442.V.8.: Menew-i Gebárt 

Antal és Menew-i Balázs deák fia Barla üv (461); 1447.VII.18.: Menew-i Bálint felesége: Árva 

Tamás leánya: Katalin üv (615); 1451.VI.3.: Ramocsa fia: István fia Albert ü: Létavár (961); 

1969.VIII.26.: Menyew-i Désházy István üv 1469.X.2.: Menyew-i Kis Albert és Szentkirályi 

Menyey (ds) néhai Demeter fiai: Ozsvát és Balázs üv, Menyew-i Nagy Lászlót is (1911). Ld még 

KmJkv I. 979, II. 977. 1514–1515: Iohannes Fiorentinus, Désházi István köznemes megbízásából, 

reneszánsz kapuzatot, szentélyfülkét (a megrendelı címerével) és szignált keresztelımedencét 

készít vörös márványból a menyıi (Közép-Szolnok vm) templomhoz.© A mőrıl bıven, a 

megrendelı személyérıl eltérıen: Fejér L. (430). 1611: Menyeo, 1618: Meniı (Petri IV. 53). 1733: 

Mano, 1750: Manyı. 1808: Menyö, Minyu (106). 1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 500 & 

Sándorháza psz). 1913: Menyı Szi vm (Az). 1989. december közepén Temesvárról ide hurcolták 

Tıkés László ref. lelkipásztort. Emlékezetére évente Menyıi zarándoklat. # Fejér L.: Menyı. 

Szilágysági magyarok 1999. 429. Kép: A református templom nyugati kapuja ... és a harangláb. – 

1909/19: Mineu, Me, L 994: r 541; m, zs (115). = Su 1: 309. 1335–1854. – 1974: c. SălăŃig 

{Szilágyszeg kzs faluja, DNy-i hrs} [12 C] 

Méra {< Mere szn. 1216; < n.R: Miro ~ Mero, vagy szl: Mira} (Kolozsvár-NyÉNy, a Nádas 

terétıl balra benyúló völgyben; 415 m) {XIII-i a templom félköríves keleti ablakocskája} 1299: 

Mera (Cs); =: Nicolaus vel Johannes nob-es de Mera, Nicolaus de ≈; 1326, 1332: Nic. de Mera; 

1334: Nic. nob. de ≈ comes Clusiensis; 1332–4: Emericus sacerdos de ≈, Petrus ≈, Emericus ≈. A 

Mérai nemesek birtoka, akik mint megbízottak az erdélyi közéletben szerepelnek (1299, 1326, 

1332). 1334-ben Mérai Miklós kolozsi ispán megveszi Kóród negyedét. Papja 1332. I: 56 új báni, 

671



1333: I-II: 3 gs, 5 montán dénár, 1334. I: 20 új dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 363). 1430: nobiles 

de Mera. Mérai ~ Mérai ~ Patai Dezsıfi, Rıdi Cseh, Boczi, Csomafáji, Cs. Tóth, Szomordoki, 

Patai ~ Patai Székely, Suki Darabos, Gesztrágyi Tatár, Gym-i Kemény, Szentmihálytelki Tompa, 

Hadrévi, Szentpáli; a Méraiak után zálogban István erdélyi püspöké. Jbn 1448: Bacsó Benedek; 

1458: Szekeres Mihály, Fekete Lırinc; 1505: Kozma Bálint, Kovács Ambrus, Varga Márton 

(1299–1525. Cs 5: 382). 1413 tavaszán Györgyfalvi Balázs és Mérai Tamás deák embereikkel 

kiszabadították András volt kolozsmonostori ırszerzetest (KmJkv 47). 1422: Barnabas de Mera ~ 

Barnabas Antonii de Mera bécsi diák; gyulafehérvári kanonok; 1431-ben a jogi karon (Dn 231). 

Barnabás bátyja: Tamás is értelmiségi pályára került (Bónis 113). 1431.IV.26.: Gál pap vistai 

káplán ügyvédül vallja Mérai János deákot, a gyulafehérvári székesegyház Szőz Mária-oltárának 

igazgatóját, Barnabást, a Szent Katalin-oltár igazgatóját és Balázs papot, Mérai Tamás úr káplánját 

(KmJkv 71). 1449.II.27. Gyalu districtusbeli papok közt Méra: Mátyás plébános (657). 

1538: a kolozsvári Szent Erzsébet-ispotály ez évtıl volt itteni birtokos (Gyalu 374/3). 1587: Méra. 

– E: fl. 9, A: fl. 4. Ill. Princeps ad hospitale Colosuariense perpetuo integram contulit (Dé 56). 

1731 Vista: Balázs András fia Márton Mérában Simon Istvánnál szolgál. 1753–1880: nyolc 

tanítója ismert (Sebestyén 159). *1759: Albisi Pánczél Dániel, a magyar nyelvő újságírás egyik 

úttörıje. Bécsben több évig Szacsvay mellett a Magyar Kurir segédszerkesztıje; 1793–1798: a 

Bécsi Magyar Merkurius szerkesztıje; a Kurir és a Merkurius egyesülése (1799) után Decsyvel 

együtt a MK társszerkesztıje 1815-ig; Decsy halála után tulajdonos szerkesztıje 1827.XII.15-én 

bekövetkezett haláláig (Szinnyei; MÉL). 1808: Méra h., Mnyira val. cum pr-o Andrásháza. 1861: 

≈ Ko (13). 1888: ≈ Ko Nádasmenti js (Je 500-501: & Andrásháza telep). 1892: Méra tartozékai: 

Andrásháza, Balázsdomb és Kistelek telepek; ház 208, L 1220; 3825 k. hold (Hnt). 1913: Méra Ko 

vm (Az). 1938.X.1.: Mérai Tejszövetkezet alakul. Lelkes faluvezetık, gazdaköri elöljárók az 

EMGE szakembereinek támogatásával hozták létre. Évtizednyi mőködése jótékonyan hatott 

nemcsak e falu fejlıdésére, hanem a távolibb, havasalji szomszédság takarmánygazdálkodására is, 

ahonnan a méraiak jó áron vásárolták fel a felesleget. # KszHn 1942. 240. Faragó J.: „Mikor a 

szógának telik esztendeje ...“ A mérai szolgák újévi éneke. Utunk, 1958.52. Csák L.: Méra 

keresztnevei (1818–1960) (NyIrK 1962.2.289-304). Kabay 1973. Aradi J.: Sors és sorsforduló 

Mérán (Korunk, 1978.11). Sebestyén K. MtT 1979. 1992.X.26.: iskolájáról Varga György ig., 

Bóné Lajos lp. RTV. 2004.VI.12.: 3. Mérai napok. Duna Tv. Integrációs gondok a bivalytej körül; 

100 család foglalkozik bivalytartással. Mérai napokról újra 2004.VIII.27. Duna Tv. – 1909/19: 

Mera, M, L 1268: r 91; m, c, zs (112). 1929: Mera, L 1435, H{Vá}: Nădăşel {> Mera} 2 km 

(AnR). = Su 1: 390. 1299–1854. [22 B] 

Méra 2. * Te (Detta táján, Sebed mellett) 1334: Mera {egyházas hely: Ortvay 465}; 1343: Mera 

(Tr). 1407: Mera (Cs 2: 50). – Su 2: 369. 

Mérág Bi (Belényes-D) 1588: Mirragh (Jakó 299). 1642: Mierragh, Merag (Makkai 321) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Mérág (106). 1851: ≈, Bi vm, hegyes vidéken, 388 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 3: 81). 1888: ≈ Belényesi js (Je 501). 1913: 

Mérág Bi vm (Az). – 1909/19: Mierag, M, L 296: r 294 (114). = Su 1: 396. 1588–1851. – 1974: c. 

Tărcaia {Köröstárkány kzs faluja D-re} [21 C] 

Mercsény KrSzö (1913) < Mirsatelke Kr (1355). 

Mercurium (1808) : Szeredahely. 

Merczyfalva Te (Temesvár-É) 1717: Kayragn, 1723–5: pr. Karan, 1761: Karan oder Mercydorf 

(Borovszky: Temes 72, 74). 1808: Merczidorf, Mersidorff, Kárány (106). 1888: Merczifalva 

(Kárán) Te Vingai js (Je 501). 1913: Merczyfalva Te vm (Az). – 1909/19: Carani, Merczifalva, 

Merczidorf, L 1839: r 50; n, m (37). = Su 1: 120. 1717–1913. – 1974: c. Sînandrei {Szentandrás 

kzs faluja É-ra} [31 D] 

Meregyó {< mereggyő: 'merítıhálóféle'} Ko (Bánffyhunyad-Nagykalota-DDNy; 764 m) 1408: p. 

Mereghyo; 1412: Merge; 1449: Meregio; 1460: p. Kysmeregyo; 1461: Meregyo Johannis Bothws; 

1468: Dan wayuda de Meregyew; 1493: p. Nagh Mereg Jo; 1496: p. Kysmereg Jo, Nagh Mereg Jo; 

672



1520: Naghmyryggyo. M. Botos ~ Bernaji ~ Mergai ~ Meregyói, M. Vajda ~ Bád, M. Ficz, 

Várczai Vajda, Szentpáli, Béli Vajda, Bánffy-birtok. Hn 1408 hj: Theelgeszeg (e), Kywor 

(szikla), Chychyere; 1439: Chychere, Gonoszhegy, Feketehavas, Péterhavasa, Marssan nevő hegy, 

a Belees vize, Kalatavize, Szekely-Jo, Mereg-Jo, Szamos, a Béles és a Fejér-vize-feje forrása, 

Agaztouize, Tölgyespatak, Köveskút és Ponor (forrás), Monyorosberek, Lázbiki (e); (1439: Lásbikk 

hegy Incsel hr); Nyires, Hwmezee és Eztheuer (sz), a Doroszló felé vezetı gyalogút (semita 

versus Dorozlo; 1439 Incsel hr: Dorosloesuenye), semita ad Gwrgwlyatha, Bocs és Incsel hrs, 

Valkai István birtokának határai, és szintén szomszédos királyi népek (populi regales = Sebesvár 

tartozékainak lakói); 1486: Székely-Jó, 1499: Nagy-Meregjó és Kis-Meregjó pataka. Jb 1461: 

Botos János jobbágyai: c. q. Jbn 1499: Sztojka, Mene Simon, Kerleg János, Gergel János, Vasas 

János, Korcsai Mihály; 1501: Bosjok János; 1505: Mandra Sorbán (Cs 5: 282). 1449–1555 KmJkv. 

1713: Nagy Meregyjo – Ez az Falu az Kalota havassa tövib(en) vagyon (Conscriptio, 52. F. 49. 

MOL). 1733: Nagy Mirigyo, 1750: Meregyo. 1808: Meregyö, Merigyeu (106). 1861: Meredgyo, 

Morgo Ko (13). 1888: Meregyó (Mergeu) Ko Bánffyhunyadi js (Je 501). 1913: Meregyó Ko vm 

(Az). – 1909/19: Mărgău, M, L 1914: r 1862; zs, m (111). 1936/9. tk: Mârgău {!}. Margău = Su 1: 

386. 1408–1854. # Vasile Sima „documente şi însemnări privitoare la trecutul parohiei şi al 

localităŃii Mărgău“ (RevArhivelor, 1985.2.181). [22 A] 

Merisor 1. Hu 1. (Petrozsény-ÉNy) 1453: p. Merysor. 1498: p. Merissor; 1500: p. Merysor. 

Szentgyörgyi, Szállásptaki, Szp. Szerecsen, V. Geréb, D. Árka-birtok (Cs 5: 111. M -a). 1733: 

Merisor, 1750: Merischor, 1760–2: Mirisor. 1808: Merisor (106). 1861: Merisor-Ruszesty {?} 

Hu (23). 1888: ≈ Petrozsényi js (Je 501). 1913: Merisor Hu vm (Az). – 1909/19: Merişor, M, L 

693: r 561; m, olasz, n (113). = Su 1: 391. 1453–1854. – 1974: c. BăniŃa {Banica kzs faluja ÉNyra} 

[44 A] 

Merisor 2. Hu 2. (Déva-DNy) 1491: p. Merisor ~ p. Merysor. ¤Déva vára tartozéka (Cs 5: 111. 

M -b). 1808: Merisor (106). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ Dévai js (Je 501). 1913: Merisor Hu vm 

(Az). – 1909/19: Merşor, M, L 175 r (112). > Merişorul de Munte = Su 1: 391. 1491, 1854. > 

1974: Merişoru de Munte c. Cerbăl {Cserbel kzs faluja ÉNy-ra} [33 D] 

Merlud * Za (?) 1219: v. Merlud (Tr). – Su 2: 369. {Arad tájinak véli} 

Mermesd Za (Nagyhalmágy-ÉNy) 1760–2: Mermesd . 1808: Mermesd ~ Mermecs Za (107). 

1888: ≈ Ar Nagyhalmágyi js (Je 501). 1913: Mermesd Ar vm (Az). – 1909/19: Merneşti {!}, M, L 

258 ort. r (113). Mermeşti = Su 1: 391. 1760–1854. – 1974; c. Vîrfurile {Halmágycsúcs kzs faluja 

K-re} [33 B] 

Mérıfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Merewfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri); 1472: Merewfalwa ~ Merew; 1484: Merew; 1489: 

Merefalva ~ Merewfalwa Rékás város 7. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 369. 

Mese Sze (Segesvár-DK) 1322: p. Messendorf (Tr). 1356: Mesche; 1418: Meschendorff, 

Meschendorf (Ub II. 121, IV. 69). 1497: Mese (Scheiner 94). 1733: Messendorff, 1750: Mesindorf. 

1808: Mese, Meschendorf, Mosna ~ Musna (107). 1861: ≈, ≈, Moschna Sze (34). 1888: ≈ 

(Meschendorf) NK Keresdi js (Je 501). 1913: Mese NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: 

Meşindorf, Mese, Md, L 799: r 272; n (113). Meşendorf = Su 1: 293. 1322–1854. – 1974: c. 

Buneşti {Szászbuda kzs faluja, Ny-i hrs} [36 B] 

Mestera MT 1956: Mestera Gödemesterháza tartozéka. – Meştera = Su 1: 393. 

Mesterháza To : Gödemesterháza MT. 

Mesterkereke * Fe (?) 1347: Mesthurkereke (Tr). – Su 2: 369. 

Mesterteleki * Sze (Örményszékes mellett) 1320: t. Mestertheluky a. n. Ermenteluke (Tr). – Su 2: 

369. 

673



Meszesentúl ~ Meszesenkívül 1315: Péter szatmári plébános az erdélyi püspök Mezes-en túli 

vicariusa (An 4: 55); 1316: Péter szatmári plb az erdélyi püspök Mesces-en kívüli vicariusa (301, 

302). 

Meszesi apátság 1108 körül Álmos herceg Meszesi apátságot alapít (H-Sz I. 416 u. tk). Szent 

Margit-apátság (Nyirsid határában) 1165: III. István király, püspökei és ispánjai egyetértésével, a 

Meches-i kapun áthaladó minden egyes sószállító szekértıl a királynak szedett részbıl, apja: II. 

Géza király lelki üdvössége érdekében, egy darab kısót rendel, természetben vagy értékének 

megfelelı készpénzben, az Álmos herceg által a Meches [hegységben] Szent Margit tiszteletére 

alapított monostor szükségeire (Er I. 10); [1173–1184] Anna királyné, III. Béla király felesége, a 

zilahi vámjövedelem ötödét Szent Margit tiszteletére emelt Mezes-i monostornak adományozza 

(11); [1220–1230] II. András király a szolnoki várnépekkel közös Kelewa {Kirva} nevő földet a 

Mezes-i Szent Margit-egyháznak adományozza, és utasítja Csanád fia Gergelyt, hogy a várnépek 

azon lévı két háznépe részére más lakóhelyet jelöljön ki (114); [1234–1235] Mezzes... Filia 

Sancti Stephani; Fredericus premontrei rendi visitator 1235-ben Váradhegyfok filiájának írja 

(176); [1264–1270] Mária királyné, IV. Béla király felesége, változtatás nélkül megerısíti III. 

Béla király feleségének: Anna királynénak a zilahi vámjövedelem ötödére vonatkozóan 1173 és 

1184 között a Mezes-i Szent Margit-monostor javára tett adományát (253); 1270: a Mezes-i apát 

oklevele a krasznai vár Horvát nevő földjének határairól (283); 1281: Erzsébet királyné, István 

frater apát kérésére, visszaadja a Mezes-i Szent Margit-monostornak a zilahi vámjövedelem 

ötödrészét, amelyet III. Béla király felesége: Anna királyné adományozott a szerzeteseknek (389). 

=: tributum ecclesie de Sancta Margaretha de Mezes (Tr). 1361: monasterium abbatialis in monte 

Mezes constructum in C-u Zolnok exist. Mezesapath vocatum a Kusalyi Jakcsok adományul 

nyerték Nyirsid, Majgrád, Vártelek, Kerikapatak, Bered és Monostorpatak helységekkel együtt (Cs 

1: 560. Monostorpatak). – Su 2: 398. 1281. 

Meszesi kapu 1165: Meches-i kapu (Er I. 10). 

Meszespataka * Te (Lugos táján) 1427: Meezespataka. Igazóval és Krivinával együtt emlegetik 

(Cs 2: 50). – Su 2: 368. 

Mészfalva Te~Szö (Karánsebes-ÉK) 1411: p. Mezfalva (P); =: Mezfalwa in districtu seu 

provincia Sebes (Cs); 1480: v. Mezfalu (P); 1485: Waar in districtu civitatis Karansebes (Cs 2: 50); 

1504: Var alias Mezfalu, 1548: Mezffalw, 1590: Var alias Mezfalva, 1599: Mészfalu, 1603: 

Mészfalva, 1699: Vaar, 1690−1700: Var (Pesty: Szörény II. 369). 1808: Vár, Waar (180). 1888: 

Vár (Vaár) KrSzö Karánsebesi js (Je 714). 1913: Vár KrSzö vm (Az). − 1909/19: Var, Vár, L 

1077 ort. r (195). = Su 2: 236. 1411−1840. – 1974: c. Obreja {Bisztranyíres kzs faluja DK-re} [43 

A] 

Mészkı 1. Asz (Torda-DNy) 1311: Mezku Mikud bán fiai: Miklós és Péter magisterek birtoka 

(An 3: 22). 1333: sacerdos de Meskun [: Meskuu], 1342–3: Mezkew (Tr). 1587: Utraque 

Senffalwa, Mezkeo. – E: fl. 18, A: fl. 6 (Dé 70). 1694: Mészkı (SzO IV. 339). 1733: Micskı [: 

Mészkı], 1750: Miszkij. 1808: Mészkı (107). 1861: ≈ Asz (33). 1888: ≈ TA Tordai js (Je 502). 

1913: Mészkı TA vm. 1930–37: itt volt unitárius lelkész Balázs Ferenc (1901–1937) író. Falu- és 

vidékfejlesztı elképzeléseit Aranyosszéki tervek (Torda 1933) c. röpiratában mondja el; 

munkájárol, kudarcairól Rög alatt (T 1936) c. emlékiratában vall. – 1909/19: Mischiu, M, L 856: r 

505; m (115). > Cheia = Su 1: 136. 1333–1854. [23 C] 

Mészkı 2. Szö (Karánsebes táján) 1561–1563: Mészkı (Pesty: Szörény II. 372). – Su 2: 369. 

{Talán Vár faluval azonos} 

Meszlény * Za (Borosjenı-É, Apáti mellett) 1214: Mechlen, 1429: Mezlenmezeu (Márki II/1. 

240). – Su 2: 368. 

Meszt Za (Világos-ÉK, a Pankotai úton) 1331: v. Nezt [: Mezt], 1334: Mezt, 1335: Gezt [: Mezt] 

(Tr). 1332-7: sacerdos de Mezt; 1407: Mezth; 1444: opp. Mezth. 1475, 1476, 1477: Mezth. 

Bánffy-birtok (Cs 1: 724. vs). 1477: castrum Mezth. Bánffyak kezén (Cs 1: 722). 1808: Muszka Ar 

674



(112). 1851: ≈, Ar vm, 10 kath., 1210 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 2810 hold, …A 

hegyek ormairól igen bı vizforrások ömlenek, a honnan az uradalom egy igen czélszerő szökıkutat 

épitett pankotai szeszgyárába, melly forrás minden 24 órában 1500 akónyi vizet áraszt a gyár 

padjára. F. u. b. Ditrich József (Fé 3: 122). 1888: ≈ Ar Világosi js (Je 516). 1913: Muszka Ar vm 

(Az). – 1909/19: Musca, M, L 1100: r 1006; m, zs (119). Mîsca = Su 1: 402. 1331–1851. + 2: 369. 

1475. – 1974: c. Şiria {Világos kzs faluja} [32 A] 

Mesztákon Hu (1913) < Nyirpatak Za (1439). 

Metesd Fe (Gyulafehérvár-Ny) [1313–24], 1338: p. Metesd. A gyulafehérvári káptalan fülesdi 

uradalmán belül feküdt, melynek határait 1299-ben írták körül Metesd említése nélkül. 1316 és 

1320 k. Lampert országbíró az igei és krakkói telepeseknek ítélte, 1338-ban azonban a káptalant 

iktatják vissza Metesdbe mint régi birtokába (Gy 2: 173). 1733: Metesd, 1750: Metes. 1808: 

Metesd aliis Mutesd val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Várnicza) AF Magyarigeni js (Je 502). 1913: 

Metesd AF vm (Az). – 1909/19: Meteş (VarniŃa), M, L 945: r 924; m (113). = Su 1: 393. 1338– 

1854. [34 B] 

Mezéd * Hu (Marosnémeti-É, Fornádia táján) 1389: p. Mezed, 1407, 1499: p. Mezeed, 1518; p. 

Mezed. A Hermán-nemetségbıl eredı Németi és Pestesi azaz Felpestesi családé volt. 1499-ben 

Pestesi Mátyás itteni részeit Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul. Részeit 

azonban 1468-ban Illyei Dienesiek birtokai közt említik (Cs 5: 112). 1533.XII.17.: Galacziak 

kiegyeznek Németi Nemesekkel Mezed zálogos részeit illetıen (KmJkv 4433); 1536.I.19.: Mezeed 

Németi Nemesek részbirtoka (4552). – Su 2: 369. 1389, 1407, 1499. 

Mézes Ar (1808) : Holdmézes. 

Mézes Bi (Belényes-K hrs) 1580: Mezess; 1588: Alsomizes, Felseomizes; 1600: Also Meszes, 

Felseo Meszes (Jakó 300). 1692: Mizes (Mezısi 105). 1808: Mézes (107). 1851: ≈, Bi vm, 

dombos helyen, 62 g. kath., 395 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé 

3: 83). 1888: ≈ Belényesi js (Je 502). 1913: Mézes Bi vm (Az). – 19ö9-19: Mezieş, M, L 611: r 

605 (113). Mizieş = Su 1: 402. 1580–1851. – 1974: c. Drăgăneşti {Dragánfalva kzs faluja É-ra} 

[21 C] 

Mézged Bi (Belényes-ÉK) 1552: Mezgedt, 1600: Also-Meszes (Jakó 299). 1692: Mizgib (Mezısi 

118). 1808: Meziád (107). 1851: ≈, vagy Mezıfalva, Bi vm, a havsok aljában, 8 r. kath., 1026 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal. Határán van egy patak, s egy nagy kiterjedésü barlang, melly eléggé 

még nem vizsgáltatott meg. Birja a váradi görög püspök (Fé 3: 83). 1888: ≈ Belényesi js (Je 502). 

Határában K-re cseppkıbarlang; elıcsarnokában a feltáró Császár Gyula emléktáblája. 1913: 

Mézged Bi vm (Az). – 1909/19: Meziad, Meziád, L 1648: r 1635 (113). = Su 1: 393. 1552–1851. – 

1974: c. Remetea {Magyarremete kzs faluja K-re 4 ½ km} [21 A] 

Mézgen * Kr (Krassó vm északi vidékén) 1400 k.: p. Mezgen (Cs 2: 105). 

Mezı Arad vm síkföldi része. Ld Mezıság nevében 1335: Mezesag (Gy 1: 184). 

Mezı * Bi (Bihar-ÉÉK) [1291–4] v. Nycolai de Mezeu; [1311 k.] Thomas de Mezeu; 1324: Nic. 

≈; 1327: Jo. ≈; 1328: Nic. ≈. A Mezei nemesek birtoka, akik hites emberként szerepelnek (1311– 

27). A falu 1291 – 94 között másod ízben 46 kepe tizedet ad a püpöknek (Gy 1: 643). 1341: 

Mezew (Tr). 1421: p. hungaricalis Mezewfalua, 1489: Mezewfalwa (Cs 1: 616). 1808: Mezıfalva 

h. 1888: ≈ psz (t) Hegyköz-Kovácsi Bi (Je 505). Hnt. 13: » Hegyközkovácsi. – Su 2: 369. 1291– 

1625. 

Mezı-elıtagú hs 1888 (Je 502-5): Aranyos, Bánd, Bergenye, Bodor, Bı, Csávás, Czikud, Domb, 

Gerebenes, Gyán, Kapus, Kecsed, Keménytelke, Királyfalva, Kók, Kölpény, Kövesd, Livádia, 

Madaras, Méhes, Ménes, Nagy-Csán, İr, Örke, Örményes, Panit, Pete, Petri, Rücs, Sályi, 

Sámsond, Szakál, Szengyel, Szent-György, Sz-Jakab, Sz-Margita, Sz-Márton, Sz-Mihálytelke, 

Szilvás, Szombattelke, Szopor, Telegd, Telki, Terem, Tóhát, Újfalu, Újlak, Uraly, Velkér, Záh. 

675



Mezıalja * Te (Karánsebes táján, Kisszabadi mellett) 1458: Mezewallya, Mezewhath együtt 

fordulnak elı (Cs 2: 51. Mezıhát). – Su 2: 369. Mezewhat 1445, 1458 Mezewallya {A kettıt 

azonosnak írja.} 

Mezıbanyica Ko (1913) < Báni. 

Mezıhát * Te (Karánsebes táján, Kisszabadi mellett) 1445: Mezewhat a Mezıhátiak birtoka, 

Fratest szomszédja 1458: Mezewallya, Mezewhath együtt fordulnak elı (Cs 2: 51. Mezıhát). – Su 

2: 369. Mezewhat 1445, 1458 Mezewallya {A kettıt azonosnak írja.} 

Mezıhavas 1777 m magas hegy a Görgényi-havasokban. – Saca. 

Mezıs Bi 1913: Alsómezıs + Felsımezıs > Rézbányamezıs. 

Mezıség 1): Erdélyi Mezıség: a Kis- és Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos közötti 

erdıtlen dombság Erdély középsı részén. A ≈-en mintegy 300 magyar, román és szász lakta 

község található. Nevezetes vásáros helyei: Nagysármás, Mócs, Buza, Úzdiszentpéter, Mezıbánd. 

Jellegzetes magyarlakta helysége Szamosújvár közelében Szék, mely jelentıs sóbányái révén a 13– 

18. sz. között kiváltságos mezıváros volt. A ≈ Erdély legkorábban magyarok által benépesített 

területei közé tartozik (10–11. sz.). A középkorban viszonylag sőrőn magyarlakta vidék volt. A 

románok a középkor végén kezdtek nagyobb számmal beköltözni a ≈-re, különösen akkor, amikor 

a 16–17. sz. háborúiban a magyar lakosság száma nagyon megfogyott. Jellegzetes mezıségi vidék a 

Sajó mente nyolc magyarlakta faluja (a legnevezetesebb Zselyk és Sajómagyarós). Külön egységet 

alkot a Szászrégentıl északra fekvı hat magyar falu, a Felsı-Maros mente is. A ≈ magyar 

lakossága szigetszerően szétszóródva, román falvak közé ékelıdve él. Ennek következtében népi 

kultúrájuk Erdély legarchaikusabb magyar paraszti mőveltsége, ugyanakkor intenzív 

kölcsönhatásban él a környezı románsággal is. A mezıségi magyarokat igen késın, csak az utolsó 

30-40 évben, fıleg zenei és táncéletükre figyelve (széki muzsika) fedezte fel a néprajztudomány. 

(K. L., 145.) # Kós: Méhészkedés a Mezıségen (Ethn 1949); Uı: Mezıségi győjtés (ms) 

2): Bihari Mezıség: a Sebes- és Fekete-Körös közé esı sík- és dombvidék. Nyugatról a Sárrét 

határolja. A középkorban a síkvidéki részét Kis- és Nagy-Keresérnek hívták. A déli része az 

Erdıháthoz tartozik. A ≈-et a magyarság a honfoglalás idején megszállta. A középkorban 

viszonylag sőrőn lakott vidék volt a síksági része. A románok a középkor végén jelentek meg a 

tájon. A 16–17. sz. háborúságaiban és fıleg Várad eleste (1660) után a magyar lakosság nagy 

hányada elpusztult vagy elmenekült. Ma többségben románok, kisebb részben magyarok lakják. 

Nevezetes magyar helysége Nagyszalonta, Bocskai által kiváltságolt hajdúváros, amely azonban 

elıjogait a 18. sz-ban elvesztette. A bihari ≈ ma kiveszıben levı tájnév. (K. L., 146.) 

Mezısomlyó * Kr (Detta-K, a Berzava partján) 1152: in Mezeusumlusiensi S. Stephani ecclesia; 

1278.IV.16. IV.Lad: Datum Mezeusumlov; 1290.III.15: ≈: Datum in Mezew Sumulo; 1322: 

magister Simon f. Michaelis comes Siculorum et de Beztherce et de Mezewsomlyo; 1330: fr. Petrus 

ds Koza prior. O.F.B. Aug. de Mezew Somlyow, ... mol. ibi in ≈ super fl-o Burzua currente; per 

fora eiusdem C. [Karasou] vidl. in foro Mezeusomlou; 1331: hospites de Mezewsomlow; 

1331.VIII.27.: C. Karasu: universitas civium de Mezeusumlo; 1333–4: Benedictus (sacerdos) de 

Mezewsomlo; 1343: Gatal ... inter civitatem Mezew Somlyo et fl-m Burzua; 1343.XI.25.: vicecomes 

de Karasow et iudex nobilium: Datum iuxta ecclesiam B. Stephani regis; 1347.VIII.26.: in 

congregatione generali ... nobilium C. de Karasou ... in festo B. Stephani regis prope civitatem 

Mezeusumlio celebrata; 1389: p. Ermen ... a pt. civitatis Mezeusomlyo. A mezıségi Somlyó-hegy 

mellett, a Berzava partján létesült városnak már 1152-ben egy jelentıs alapítványa, Szent István 

királyról nevezett egyháza (prépostsága?) volt, ahol ekkor az ország nagyjai összejöttek ítélkezés 

kapcsán. Ez az egyház maradt a XIV. szd-ban is a város fı helye, mellette tartoták a 

megyegyőléseket (1343–44), olykor Szent István napja körül (1331, 1347). IV. Béla 

alapítványaként itt állt az ágostonos remeték Becket Szent Tamás mártirról nevezett klastroma. 

Egy 1330-ban átírt hamisítvány szerint V. István király 1270-ben Mezısomlyón, a Berzava mellett 

malmot adott az ágostonosoknak földdel és tartozékaival, s az átadott föld határát leíratta {...}. Ha 

a határ jogérvénye vitatható is, földrajzilag kétségtelen, hogy a város azon ÉNy-i része, amelyet az 

676



ágostonosok igényeltek, a Berzava szigetétıl, amelyen a Szőz Mária-kápolnát emelték, D felé, a 

Szent Üdvözítı-egyházig, valószínőleg a plébániatemplomig tartott, majd a nagy úton DNy felé 

haladt a határ a [berzavai] hídig és a Bord folyóig, s végül a Berzava szigeténél ért véget. ÉNy felé 

Elek bán földjével volt határos. Eszerint kétségtelen, hogy Mezısomlyó nem azonos a Moravica 

partján fekvı, új elnevezéső Mezısomlyó faluval (Lip.: Nagy-Semlak h., Gross-Schemlok g., 

Morava val.; Hnt. 26: Mezısomlyó, R. Şemlacul mare, ezt ld. Asszonylaka alatt), hanem a Sümeg 

hegy (1884/68. tk) és a Berzava között fekvı Sümeg-Flur helyén terült el, inkább a Berzava felé, ti. 

a Somlyó- (ma Sümeg) hegyen épült vár a középkor végén nem Mezısomlyó, hanem Kissomlyó 

vár nevet viselt; Kissomlyó lehet Mezısomlyó határosa D-en a hegy D-i oldalánál, míg a mai 

Vársomlyó (Lip.: Kis-Semlak h., Klein-Schemlok g., Monastir val.; Hnt. 26: Vársomlyó, R. 

Şemlacul mic) az újkorban települt a görögkeleti monostor köré. 1278 és 1290 tavaszán IV. László 

király itt adott ki oklevelet. Valószínő, hogy a hegyen a vár a XIV. szd elejére felépült, mert Kácsik 

nb. Mihály fia Simon 1322-ben a Székelyföld és Beszterce mellett Mezısomlyó ispánságát viselte. 

Vásárja vm-i kihirdetés színhelye (1330). 1331-ben a csanádi káptalan az idevaló „vendégeket“ 

Vajamezeje, Karulyos és Vara(s)d birtokába akarta iktatni, de a Himfiek ellentmondtak. Plébánosa 

1333: 1/2 M, 1334: 1/2 M és 30 báni pápai tizedet fizet. 1343: Gatály (Gátalja), 1389: Ermény 

határosa. Ma psz Gátalja határában DNy-ra, 1884. tk: Sümeg Flur, V(alea) Sumiga; vö. Hnt. 13: 

Sümeg hegy (Gy 3: 493-494). 1370: congregatio generalis prope civitatem Mezeusumplyo, 1437: 

cives et hospites de Somlou maiori (Pesty: Krassó II/2. 171). – Su 2: 170. {Nagysemlak > 

Mezısomlyó} 

Mezıszentandrás Ko (1913) < Szentesháza. 

Mezıtelek * Bi (Várad táján, Jákóhódos mellett) 1447: Mezethelek (Csáky 388). – Su 2: 369. 

Mezıújfalu To (Ludas-K) 1355: p. Vyfalu (Tr). 1473: p. Wyfalw; 1500: p. ≈. vsz 1509: ≈. Kerelıi, 

Kiskendi Baládfi, Hosszúaszói; 1509: Meggyesi Alárdfi-birtok (Cs 5: 743. U -b). 1733: Vajdej, 

1750: Vajdyej, 1760–2: Mezıujfalu. 1808: Újfalu, Vajdejej (175). 1861: Ujfalu, Vájgyé jéj {!} To 

(11). 1888: Mezı-Újfalu (Vaidei) TA Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıújfalu TA vm (Az). – 

1909/19: Vaidei, M, L 494: r 487 (191). Vaideiu = Su 2: 223. 1366–1854. – 1974: c. Ogra 

{Marosugra kzs faluja É-ra} [23 D] 

Mezıújlak Ko (Teke-DNy) 1296: Kán nb. László erdélyi vajda Wylok-ot cserébe adja a 

káptalannak (Er I. 546). 1329: t. Wylak; 1332–5: Albertus sacerdos de Wylok, Wylak, Joannes ≈ de 

Vylok. Septér határosa; az erdélyi káptalan viszolyai uradalmának része (1329). Papja 1332 I: 22, 

1332 II: 11, 1333 I: 12 régi báni, 1334 II: 10 dénár, 1335 I: 1 gs, 4 régi báni pápai tizedet fizet (Gy 

3: 377). 1465: plebanus de Wylak; 1495: p. Septer a parte p-is ≈ a plaga orientali a qoudam lapide 

magno metali usque ecclesiam lapideam hungaricalem; 1515: p. ≈. Káptalani birtok. Jbn 1506: 

Miklósi Miklós bíró; 1510: Szabó Demeter bíró, Dócze Péter, Tancsi Imre; 1515: Fodor János (Cs 

5: 422). 1587: Vyzolya, Keobeoollkwtt, Wylak. – E: fl. 42, A: fl. 22 (Dé 60). 1733: Ujlak, 1760–2: 

Mezı-Ujjlok. 1785-tıl Ref. akv. 1808: Újlak (Mezı-), Újlaká (176). 1861: Ujlak Ko (14). 1913: 

Mezıújlak Ko vm (Az). 1930.k.: 11 ref. család, 47 lélek; lp Földes Károly, aki Szórványmisszió c. 

könyvecskét adott ki (Ne 1934). – 1909/19: Uilac, Mezıújlak, L 964: r 856; m, zs (188). > Uilacul 

de Cîmpie > 1956: Delureni = Su 1: 196. 1329–1854. [– 1974: c. Urmeniş {Mezıöményes kzs 


Mexy * Sza (prédium Szarmárnémeti és Lázári között) 1554.II.1.: Mexy prédiumot visszaadják 

Anarcsi Bacskai Péternek (KmJkv 5277). 

Michaelis Villa Kü (1332) : Vesszıs. 

Michaelis Villa : Villa Mychaelis * Te (Temesvár-D, Detta táján) 1369–1377: Villa Mychaelis 

(DocVal 223). – Su 2: 420. 

Micov * KSz (hihetlıeg a Szilágy patak mellékén) 1246: Micov falu Gutkeled-birtok; ld Széplak 

: Szamosszéplak (Er I. 202). 

677



Miczetelke * KSz (Zilah mellett) 1409: pr. Miczetelke (Petri IV. 69). – Su 2: 370. {Ma Zilah 

város határrésze} 

Micsk * Kr (Szokolár és Illyéd táján) 1436: Mychk (P); 1486: Mychk, Mykch (Cs 2: 105); =: 

Mykch (Pesty: Krassó II/2. 34). – Su 2: 373. 

Micske 1. (Mikcse) Bi 1. (Várad-ÉNy) 1214: pr. Mycusa iuxta Waradinum; 1291–4: in Mykse; 

1332–7: Dyonisius sacerdos de v. Myksa, ..., Mikse. A Várad közelében fekvı Micske egy réttel 

(Scebin Rethe) felerészben Folkus fia Kadar, felerészben Boleszló váci püspök unokaöccséé, 

Othmaré volt. Kadar részét Boleszló megvásárolta és 1214-ben a leleszi prépostságnak adta, másik 

részét pedig II. Endre király a hőtlenségbe esett Othmartól elkobozva adta a leleszieknek. Hj. 

Othmar részén lakott 15 szabados és 15 szolga feleségével, fiaival és leányaival. A falu 1291–4 

között násodízben 20 kepe tizedet ad, papja pedig 1 unciát fizet a püspöknek; a pap 1332: 7 gs, 

1333–7: évi 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 643. M 1.). 1381: Myske (J); 1387: Miske (Cs 1: 617); 

1459: Michke (Jakó 301). 1808: Miske h. Hnt. 44: Miskepuszta. » Biharpüspöki. – Su 2: 373. 

1214–1459. 

Micske 2. (Mikcse) Bi 2. (Margitta-DNy) 1255: p. Mikche iuxta Berykiou; 1291–4: in Mykche; 

1323.X.30.: Phil. pal: Datum in v. Myxe; 1332–: Marcus sacerdos de v. Mychke. A Geregye-nem 

birtoka; 1255-ben Gerege fia Barabás átadta cserébe a rokon Eecch fia Pálnak. 1323-ban Fülöp 

nádor vsz ezen a Micskén tart győlést Bihar vm nemeseinek. 1291–4 között másodízben a falu 14 

kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig egy fertót fizet; pápai tizedként 1332–5: évi 7 gs-t ad (Gy 

1: 643. M 2.) 1451: Michke (Cs); 1452: opp. Miske (Cs; J); 1466: opp. Mykche (Cs 1: 598; Jakó 

300). Sólyomkı várához tartozott (Cs). 1647: Miczke (Makkai 542) I. Rákóczi György birtoka. 

1808: Micske h. 1851: Micske, {r} Miska, ... A Rézhegy ágai a Berettyó völgyére kinyulván, 

szılıhegyekké alakulnak; ilyen hegyek alatt fekszik a helység maga is, jó magas dombon, kies 

kilátással ... Népessége 1014 lélek, kik közt 837 reform., 152 rom. kath., 25 izraelita. Ref. és kath. 

parochia. ... Az erdıben, egy meredek sziklaoldalban látható egy pincze formára bevájt lyuk 

Kılyuk név alatt, melly a rege szerint tatárok elıli menhely vala. Vár itt soha sem volt, csak egy 

régi curia, melly lakhelyül szolgált Bocskay istvánnak, utóbb Zólyomi Dávidnak, most pedig több 

rendő változtatások után Baranyai Ágoston birtokában van. Régi épülete még a reform. templom, 

mellyet Zólyomi Dávid neje Iktári Bethlen Katalin építtette a 17ik század elsı felében, s tetemei is 

a templom alatt nyugosznak. Az itt lakó számos uraságok házai csinosak, s a kertekre különösen 

nagy gondot forditanak. Birtokosok: Barnyai Lajos, Imre, Ágoston, Ferenc, Miklós és Károly; 

Dessewffy Ignácznı, Buday János örökösei, Miskolczy István örökösei, Posgai ivadékok, u. m. 

Ercsei László és osztályosai, Gruden Imre, s több kisebb egyházas nemesek (Fé 3: 85). 1888: ≈ 

Margittai js (Je 505 & Sáncz psz). 1913: Micske Bi vm (Az). *1920.VII.30.: Balogh Péter 

szobrász (–1995). Ref. ehk 2001: 6 / 13 / - 7 (PaK, 2002.1). – Mişca = Su 1: 401. 1255–1851. [11 

C] 

Mihajest * Kr (Facsád táján, a Marzsinai kerületben) 1598: Mihaiest, 1717: Mihaieste (Pesty: 

Krassó II/2. 34). – Su 2: 370. 

Mihálcfalva (Középvinc) Fe (Enyed-D) 1287: commetaneorum ... magistrum Michalch et Emur; 

1288: Mihach (!) et Keneer ... f-i Stephani ... p. ipsorum Kuzepuinch (Gy). 1288: ≈ (Er I. 442). 

1332–4: Matheus sacerdos de Mihalch, Michael ≈ de ≈; 1391: p. Mihalchfolua a. n. Kuzepuinch. 

Mihálc és Emur mestert 1287-ben mint a Gáldiak által eladott Örvényes föld szomszédját említik. 

1288-ban István fiai: Mihálc comes és Kenyér, s bátyjuk: Gergely középvinci részüket , melyet 

királyi adományból bírtak, tartozékaival rokonuknak, Mathius fia Demeter ispánnak adták. A 

továbbiakban már Mihálcról nevezett falu papja, aki egyben alesperes volt, 1332 I: 40, 1332 II: 40, 

1333 I: 24, 1334 I: 70 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 173). 1393: Myhalchfolwa (Bánffy I. 445). 

1394: Myhalchfalwa, 1404: Mihalchfalua, 1408: Myhalchfalua (Teleki I. 242, 298, 332). 1733: 

Mihaltzalva, 1750: Mihalcz, 1760–2: Mihálczfalva. 1808: Mihálczfalva aliis Mihályfalva h., 

Mihálczu val. 1848.VI.: véres összetőzés színhelye. 1861: Mihálczfalva AF (6). 1888: ≈ (Mihalca) 

AF Balázsfalvi js (Je 505). 1913: Mihálcfalva AF vm (Az). – 1909/19: MihalŃ, Mf, L 2200: r 2148; 

m (114). = Su 1: 397. 1319–1854. [35 A; X] 

678



Miháld 1. Szö (Orsova-É) 1278.VI.19.: Myhad István bán fia István bán országbíró 

visszakapott birtoka; ld Hátszeg (Er I. 359). 1317: Pál magister Mychald vára alatt lófarkon 

vonszoltatta Tivadar bánt (An 4: 605). 1323: castrum Myhald, castellanus de Myhald (Tr). Vára 

1323-ban tőnik föl {vö. 1317!} mint királyi vár s az egész XV. században mint ilyen szerepel. A 

szörényi bánsághoz számítható (Cs 2: 13); 1372: Naan kenezius de Myhald; 1428: opp. nostrum 

(regis) Myhald. Districtus Myhald néven külön kerület központja volt a város vagy a vár (Cs 2: 18). 

{Tartozékait ld helyükön.} 1808: opp. Mehadia (106). 1888: Mehádia KrSzö Orsovai js (Je 499). 

1913: Mehádia KrSzö vm (Az). – 1909/19: Mehadia, M, L 2497: r 1993; n, m, szerb (112). = Su 

1: 389. 1323–1840. + 2: 373. [55 A; L] 

Miháld 2. Szö (Herklesfürdı-ÉNy) 1440–44: p. Mehedyka (P); =: ≈, 1484: ≈ (Cs 2: 50); 1575: 

Kis-Myhald alias Myhedika, 1603: Mehadyka (Pesty: Szörény II. 366). 1808: Mehedika (106). 

1888: Mehadika KrSzö Teregovai js (Je 499). 1913: Kismiháld KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

Mehadica, M, L 2181: 2126; c (112). = Su 1: 389. 1440–1840. [43 C] 

Mihalesd Hu (1913) < Mihályfalva. 

Mihály > Nagymihály > Mihályfalva 1. Bi (Székelyhíd-É) [1249–1255 táján] IV. Béla király a 

Berettyó folyó melletti Rof és Szalacs falu közelében, a Nyírben fekvı Mihal nevő két prédiumot 

Ech fia Pál comesnek adományozza (Er I. 210). 1270: pr. Michal; 1284: Petrus presbiter de 

Nogmihal. 1312: Gregorius f. Laurentii de Nogmyhal. 1332–7: Paulus et Nycolaus sacerdotes de v. 

Nagmehal. Turul nb. Turul ispán birtoka volt, akinek halála után özvegye: Geregye nb. Ec fia Pál 

leánya kapta meg hitbér fejében. 1312-ben Károly király Turul nb. Nagymihályi Széplaki 

Gergelynek vámszedési jogot ad. György a vámjövedelem tizedét a helyi Sz. György-egyházra 

hagyta. 1327-ben Gergely és testvérei: Seraphin és Rubert a falut háromfelé osztják. Papjai 1332: 

16, 1333: 8 + 20, 1334–7: évi 20 gs pápai tizedet fizetnek (Gy 1: 644. Mihály). 1338: Nagmihal, 

1434: Nagh Mihalfalwa. Vámszedı és vásáros hely volt; 1459-ben a „libertas fori“ tekintetében is 

intézkednek. Földesurai voltak a Kisvárdaiak, Madarásziak, Macskásiak, Sztáraiak, Uporiak, 

Álmosdi Csirék s a szentjogi konvent (Cs 1: 599). A ma református templom harangja (8 mázsa) 

1491-bıl való, Imre mester váradi harangöntı mőve. 1808: Mihályfalva h. 1828: Ér Mihályfalva 

(Nagy 93). 1851: Mihályfalva, mv Bi vm, rónaságon. Van 2600 ref., 90 r. kath., 80 g. kath, 100 

zsidó lakosa, derék ref. szentegyháza, synagogája, több jeles uriháza. Határa 18 000 holdra terjed, 

... urbériség csak 40 egész telek, a többi majorság. Hetivásárt minden csötörtökön, országosvásárt 4 

izben szinte {= szintén} az emlitett napon, de a baromvásár szerdán tartatik. Fı birtokosa gr. 

Stubenberg, aztán Szlávy Ferenc, Bernáth, Gencsy, Sárközy, Dessewffy, Osváth, Hardicsay, 

Kovácsok, Silyék (Fé 3: 87). 1888: Ér-Mihályfalva, az Érmihályfalvi js szh, 1888: ház 601, L 

3896 (Je 309). 1913: Érmihályfalva Bi vm (Az). 1920: határhelység. 1956 miatti megtorlások. 

2004-ben 105 ifjút bérmált Tempfli József püspök. Simonyi óbesternek emléktéblát szentelt. 

2004.VII.4. Duna Tv. 2004: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nıszövetsége itt 

tartotta összejövetelét és a Dunamelléki RN képviselıivel itt kötött testvéri szerzıdést. 

Megemlékeztek Sass Kálmán 1956-ban elhurcolt és börtönben elhunyt református lelkészrıl. 

2004.VIII.28. Duna Tv. – 1909/19: Mihaifalău, Érmf, L 5575: r 23; m; 1042 zs (114). Valea lui 

Mihai = Su 2: 229. 1270–1851. [10 B] 

Mihályfalva 2. Fe (Medgyes-DNy) 1349: Mihalfalua (Tr). 1394: p. Myhalfalwa (Ub III. 103, 

106). 1504: Mihalfalwa, 1507: Mechelsdorff, 1509: Michelsdorf (Scheiner 95). 1733: Mihályfalva, 

1750: Boarta. 1808: Mihályfalva, Michelsdorf, Bárta (108). 1861: ≈, ≈, Bartha FF (3). 1888: ≈ 

(Michelsdorf, Boarta) NK Bolya-berethalmi js (Je 506). 1913: Mihályfalva NK vm Medgyesi js 

(Az). – 1909/19.: Boarta, Mf, Md, L 660: r 443; n, m (22). = Su 1: 85. 1349–1854. – 1974: c. 

Şeica Mare {Nagyselyk kzs faluja K-re} [35 B] 

Mihályfalva 3. Hu (Jófı-D) 1439: Mihalfalva nemes nevében tőnik fel. 1491: p. Mychelysth. 

¤Déva vár tartozéka, Jófı város birtoka (Cs 5: 112. Mihelist). 1733: Mihalest, 1750: Myhajest, 

1760–2: Mihalesd. 1808: Mihályesd, Mihajesdu (108). 1861: Mihályesd Hu (23). 1888: 

Mihalesd Hu Marosillyei js (Je 505). 1913: Mihalesd Hu vm (Az). – Mihăeşti, Mihalesd, L 447: r 

445 (114). = Su 1: 398. 1491–1854. > 1974: Mihăieşti c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} [33 D] 

679



Mihályfalva 4. Kr (Tasnád-ÉK) 1380: Myhalfalwa, (Cs; P); 1410: Mychalfalwa (P); 1450, 

1475: ≈ (Cs 1: 560. KSz); 1594: Kraszna-Mihályfalva (Petri III. 713). 1760–2: Kraszna 

Mihállyfalva. 1808: Mihályfalva (Krászna-) (108). 1913: Krasznamihályfalva Szi vm Tasnádi js 

(Az). – 1909/19: Mihaifoloa (Crasna-Mihaifoloa), Kmf, L 787: r 73; m; 24 zs (114). > Mihaifalău 

> Mihăeni = Su 1: 397. 1380–1854. > Mihăieni 1974: c. Acîş {Ákos kzs faluja, ÉNy-i hrs} [11 B] 

Mihályfalva 5. * Sv (Segesvár-D) 1349: p. Myhalfalua (Tr). – Su 2: 373. {Netus, Keresd és Bese 

faluval együtt említik} 

Mihályfalva 6. BSz (Dés-ÉK) 1405: Myhalfalva (Kádár II. 425). 1495: Myhalfalwa (Ve: 

Fontes IV. 46). 1587: Myhalyffalwa. – E: fl. 8, A: fl. 2 den 50 (Dé 48). 1615: Mihajffalva (Kádár 

II. 425). 1733: Mihályfalva, 1750: Mihejest. 1808: Mihályfalva (Csicsó-), Mihalyesty (108). 1861: 

Cs-Mf BSz (18). 1888: Csicsó-Mihályfalva (Mihajesci) SzD Dési js (Je 276). 1913: 

Csicsómihályfalva SzD vm (Az). – 1909/19: Ciceu-Mihăeşti, Csmf, L 672: r 518; m (47). = Su 1: 

147. 1405–1854. > Ciceu-Mihăieşti [13 C] 

Mihályfalva 7. * Te (Temesrékás táján) 1468: Myhalfalwa in districtu Beel (Cs 2: 26. Bél); 

1484: Mihalfalwa Rékás város 13. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 373. 1467, 1472 {!!}. 

Mihályfalva 8. Za (Körösbánya-K) 1439, 1441, 1445: Mihalyestfalva ~ Mihalestfalva Világos 

vár tartozéka; 1464: Myhalestfalwa, 1525: Mihalfalwa (Cs 1: 740). 1733: Miheleny, 1760–2: 

Mihálien, 1805: Mikelény. 1808: Mihelyen Za (108). 1888: Miheleny Hu Brádi js (Je 506). 1913: 

Miheleny Hu vm (Az). – 1909/19: Mihăleni, M, L 613: r 526 (114). > Mihăileni = Su 1: 398. 

1439–1854. – 1974: c. Buceş {Bucsesd kzs faluja, Ny-i hrs} [33 A; X] 

Mihályháza * BSz (Magyarlápos táján) 1325: Myhalhaza (Tr). – Su 2: 373. {Felsıszıcs faluval 

együtt említik} 

Mihálymezı * Hu (Marosillye-ÉNy, Szurdok táján) 1485: p. Mihalmeze. Foltiak birtoka (Cs 5: 

112). – Su 2: 370. 

Mihelencz * Te~Szö (Karánsebes táján) 1406: Lopathaka a. n. Michalyanch in districtu 

Comyati; 1433: Myhalancz in districtu Sebes; 1475: Kethmihelencz in ≈ in comitatu Themes; 

1492: Mihalyencz in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi; 1495-ben Felsı- és Alsó- 

Mihelencz helységet említenek (Cs 2: 51). 1561: Felsewmyhelench; 1580: Alsó-Miheyencz, Felsö- 

Miheyencz; 1584: Alsó-Mihejencz, Felsö-Mihejencz (Pesty: Szörény II. 373). – Su 2: 363. 

Lopathaka. 

Miheleny Za>Hu (1913) : Mihályfalva. 

Mikafalva 1. Hu (Marosillye-ÉNy) 1468: p. Mikafalwa, Mykafalwa. Illye város birtoka (Cs 5: 

112). 1733: Mikenesti, 1750: Mikenyest, 1760–2: Mikanesd. 1808: Mikanyesd-Bogáthesd ~ 

Mikanesd, Mikanesdulmike {!} (108). 1861: Mikanesd Hu (23). 1888: Mikanesd Hu Marosillyei 

js (Je 506). 1913: Mikanesd Hu vm (Az). – 1909/19: Micăneşti, Mikanesd, L 426 ort. r (114). = Su 

1: 395. 1468–1854. [33 A] 

Mikafalva 2. * Szö (Lugos és Karánsebes közt) 1631: Mikafalua (Makkai 448) I. Rákóczi 

György birtoka. 1650: Mikefalva (Pesty: Szörény II. 374). – Su 2: 370. 

Mikcseháza * Ar 1337: Mykchehaza ~ Feketwtow ld Feketetó (Gy 1: 177. Fülöpköve). =: 

Feketwtow a. n. Mykchehaza (Cs 1: 775. Mikcseháza). – Su 2: 326. Feketwtow. 

Mikecsréte * Uh (Felsıboldogfalva és Bikafalva környékén) 1497.nov.: Mykech Rethe (SzO VIII. 

177). 1497: Mykechrethe-i székely örökségét özv. Szentmihályi Györgyné Erzsébet asszony és 

leánya: Katalin elcseréli Kecseti Péterrel (KmJkv 3035). – Su 2: 373. 

Mikefalva Kü (Dicsıszentmárton-ÉK, a Kis-Küküllı jp-i úton) 1319: Mike comes, fehérvári 

polgár, bizonyára Mikefalva névadója (Gy 3: 554. Jövedics). 1376: Alfalu (Jakó: Thorotzkay 13). 

1376: Olfalu; 1392: Mykefalva; 1438: p. Alfalu a. n. Mikefalua; 1440: p. Mykefalwa a. n. 

Kezepfalu; 1521: Mykeffalwa (Cs 5: 887. 1332-7: sac. de v. Nycolay, Nicolai hibás). 1587: 

680



Mikeffalwa, Kapolna. – C. Pr: fl. 24. A: fl. 8 (Dé 35). 1733: Mika, 1760–2: Mikefalva. 1808: 

Mikefalva, Miká ~ Nyiká (198). 1861: ≈, Mike Kü (8). 1888: ≈ (Miká) KK Dicsıszentmártoni js 

(Je 506). 1913: Mikefalva KK vm (Az). – 1909/19: Mica, Mf, L 567: r 122; m (113). = Su 1: 395. 

1376–1854. [23 D] 

Mikefölde * KSz (Egrespatak táján) 1299: Mykaffeldy; ld Ilye (Er I. 585). 

Mikeháza 1. * Csa (a Szárazér mellékén, Tornya mellett) 1446: Mykehaza (Cs 1: 700. Arad vmhez 

is sorolható). – Su 2: 373. 

Mikeháza 2. BSz (Dés-K, a Nagy-Szamos bp-i úton) cca 1330: Joank, Jank; 1334: Mykehaza 

(Kádár V. 164). 1370: M˙ko (Bánffy I. 291). 1381: Mikehaza alio nomine Jwank (Kádár). 1587: 

Mikehaza. – E: fl. 6, A: fl. 2 (Dé 50). 1733: Mikeháza, 1760–2: Mikeháza. 1808: Mikeháza, 

Mnyiká (108). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Mika) SzD Dési js (Je 506). 1913: Mikeháza SzD vm 

(Az). – 1909/19: Mica, Mh, L 491: r 435; m (113). = Su 1: 395. 1330–1854. [13 C] 

Mikelaka Ar (Arad mellett K-re) 1333–4: Allexius {sacerdos} de Mekylaka, Elek de Mykalaka. 

1343: p. Itelaka dicta, que ninc Mykelaka nominatur. 1266-ban a Maros partján volt egy 

Tömörkény nevő birtok, mely korábban Mike izmaelita birtoka volt. Tömörkény eltőnt, de a Maros 

partján az ösztövérdi rév mellett feltőnik Mikelaka, mely vsz az említett Mike nevét tartotta fenn. 

A falu Itelaka nevet is viselt egy másik birtokosáról. Papja 1333: 7 gs, 1334.I: 7 gs, 1334.II: 3 gs 

pápai tizedet fizet (Gy 1: 181). 1377: Mykelaka a. n. Hytalaka penes fl-m Maros, 1380: Itelaka, 

1387: Mikelaka az aradi káptalan birtoka volt (Cs 1: 775). 1743: Mikalaka (Su). 1808: Mikalaka 

val., Kis-Lak h. 1913: Mikelaka Ar vm Aradi js (Az). – Micloc > 1909/19: Micălaca, Mikalaka, L 

3243: r 2681; m, n (113). = Su 1: 395. 1135–1913. » Arad 

Mikes 1. * Bi (Szalonta-ÉK, Gyapjú mellett) 1319, 1347: Meches (Jakó 299). 1692: Mikes 

(Mezısi 119). – Su 2: 368. 

Mikes To (Torda-ÉNy) 1367: p. Mykus (Cs). [1370-es évek] Mykis Kolozsmonostor hrs (Er I. 

562). 1409: v. Mykes; 1435: nobiles de =; 1461: Mikes cum pertinentiis; 1467: Raad kenezius de 

Mykes; 1473: Haragos kenezius in = ; XV. v. Mikes nobilium de Bogath; 1523: p. Mykews. 

Bogáti, Alárdfi, Altemberg, Czobor, Tótıri, Vizaknai, Ernuszt, Farnasi ~ F. Veres-birtok. 1461: c. 

q. (Bogáti-jobbágyok) (+1297-tıl Cs 5: 720. Hajdan Ko vm). 1733: Mikus. 1808: Mikes (108). 

1861: ≈ To (11). 1888: ≈ TA Tordai js (Je 507). 1913: Mikes TA vm (Az). – 1909/19: Micuş, 

Mikes, L 1214: r 1175; m, zs (114). > Miceşti = Su 1: 395. {+}1297, 1367–1854. – 1974: c. 

Tureni {Tordatúr kzs faluja Ny-ra} [22 D] 

Mikespusztatelke * Za (Borosjenı-D, Egregy/Almásegres mellett) 1494: Mikespusztatelek (Márki 

II/1. 241). – Su 2: 370. 

Mikestelke * Do (Páncélcseh-DNy) 1314: t. Mykusteleke; 1320: p. Mikusteleke. 1314-ben Aba nb. 

Csente János fia János mint (Páncél)Cseh tartozékát átadta Récsei Lırincnek, Zsombor nb. Mihály 

és István húga fiának. Károly király 1316-ban Zsombor nb. Mihály fiainak birtokaként kobozta el, 

1331-ben azonban visszaadta a három fiúnak. Ma hn Páncélcseh határában DNy-ra: Mikes ~ 

Mükös ~ M’ikus (Gy 2: 80). 1343 Mykusteleke (Tr). – Su 2: 374. {Györffy utal rá, de nem mondja, 

hogy három-négy falu adatait vonta össze} 1296–1587. 

Mikeszásza Kü (Medgyes-DNy) {XII-i lehet} {1215/16} [1267]: p-es ... Mykazaza, pr. Nicolai; 

1309: Joannem de Michazaz; 1322: v. Mykezaza iuxta fl-m Maioris Kykullew. Az 1215/16-ban 

erdélyi vajdaságot viselt Kán nb. Nagy Jula birtoka volt Medgyessel, a biztosan nem azonosítható 

Miklós prédiumával és Tóbiásfalvával együtt, melyekbe 1267-ben István ifj. király Jula fia Miklóst 

iktattatta be. 1322-ben a Kán nb. László vajda hőtlen fiaitól elkobzott Mikeszászát Hosszúaszóval, 

Pánáddal és Szépmezıvel együtt Károly király Talmácsi Miklósnak adta. Papját 1309-ben a 

tizedmegtagadó kiközösített szász papok közt említik (Gy 3: 557). [1267] ≈ (Er I. 261). 1268: p. 

Mykazaza; 1358: p. Mykezaza, populi seu hospites de v. ≈; 1390: p. regalis Mikezaza; 1416: 

Mykezaza; =: via magna, que a parte p-is Balasfalwa penes Kykullew maiorem vadit versus p-em 

Mykehaza in loco Lowdonis vocato (Cs). @ 1480.VIII.10.: Guti Ország Sebestyén (e) Mykezazya-n 

681



36 népes és puszta jobbágytelkét s az erdı felét, továbbá Tótfalu, Lodormán, Bükkös és Keszlér 

(Kü vm) nevő ısi egészbirtokát 4000 arany Ft-on zálogba veti Szebenben lakó Horváth Pálnál 

(KmJkv 2305). 1485: castellum in fine p-is Mykezaz erectum seu constructum (Szebeni Horvát 

Pálé); 1487: opp. Mykezazya; 1519: p. Mykezazya. 1268-ban István ifj. király Kán nb. Gyula fia 

Miklósnak adja vissza, hő szolgálataiért, nagyatyja e birtokát. Késıbb László fia László erdélyi 

vajda kezén találjuk. 1322: részint cserében, részint királyi adományul (Hosszúaszó, Panád és 

Szépmezı hs-kel együtt) Tolmácsi Konrád fia Miklós mester, az ı magtalan halála után, 

ugyancsak királyi adományul 1340-ben a Kacsics nb. (Szécsényi) Tamás erdélyi vajda birtokába 

jutott. 1390, 1391-ben Zsigmond király Losonczi István macsói bánnak (magnificus baro) 

adományozza. Késıbb Mikeszászi, M. Kolozsvári, Guthi Ország, Szebeni ~ M. Horvát és 

Haraszti-birtok. 1487-ben mint mezıvároshoz bizonyos "oláh falvak" tartoztak (Bükkös, Keszler, 

Lodormán, Tótfalu). Jbn 1486: Kurta, Tyıs, Sile, Magyar, Fazakas, Pallér, Verner, Rétyus csn (Cs 

5: 861. vár; 865. vs). 1587: Mikeszasza. – E: fl. 12. A: fl. 7 (32). 1598: kisbirtokos nemesek; 

szász és magyar jobbágyok bíró alá, a románok Radul Treza kenézbotja alá tartoznak (Ve: Doc. V. 

203). A XVII. században Radák László utódai s mások birtokolták. Református kisnemesek 

beköltözése; 1665 után a régi templom református és szász evangélikus. 1733: Mikeszásza, 1750: 

Mikeszasza, 1760–2: Mike Szásza. 1808: Mikeszásza h., Fegendorf vel Feigendorf g., Mikszásza 

val. 1861: ≈, ≈ Kü (8). 1888: ≈ (Feigendorf) KK Hosszúaszói js (Je 507). *1909.VIII.28.: 

Asztalos István író (–1960.III.5., Kv). 1913: Mikeszásza KK vm (Az). – 1909/19: Micăsasa, M, 

Fd, L 1572: r 1299; m, zs (114). = Su 1: 395. 1267–1854. [35 B] 

Mikháza Msz (Marosvásárhely-ÉK, a Nyárád j. p.) 1567: Mijkhaza, 1585: p. Mikhaza (SzO II. 

218, IV. 96). 1614: Mikháza 34 családfı (Msz 51). 1635: Ferences kolostor alapítása; a kolostor 

mellett 1669-tıl iskola mőködött, a Felsı-Nyárádmente katolikus falvaiból ide jártak tanulni a 

gyermekek (Sipos 108). 1673 Die 23 Mai: galambbúgos kapujának felirata (SzTA). 1694: 

Mikháza (SzO IV. 337). 1808: Mikháza ~ Mikeháza (108). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Nyárádszeredai js (Je 507). *1901.II.21.: Kacsó Sándor író, szerkesztı, közíró (–1984.II.17., Kv). 

1913: Mikháza MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Michaza, Mh, L 644: r 22; m 

(114). > Călugăreni = Su 1: 125. 1567–1839. [24 D] 

Miklesty AF (Verespatak-DK) 1760–2: Miklesti. 1854: Mikleseny (Su). – 1909/19: Mogoş- 

Micleşti, M.-Miklesty, &, v. Mogoş (116). > Micleşti = Su 1: 396. » Mogoş [34 A] 

Miklóirtás Bi (Félixfürdı-DDK) 1808: Lazur (Mikló-), Lazuri (96). 1851: Mikló-Lazúr, Bi vm, 

hegyek közt, 12 romai kath., 6 ref., 412 n. e. óhitü lak., ayatemplommal. Birja a váradi deák 

püspök (Fé 3: 88). 1888: Mikló-Lázur Bi Magyarcsékei js (Je 507). 1913: Miklóirtás Bi vm (Az). 

– 1909/19: Lazuri, Miklólázur, L 478: r 453; m, zs (102). > Miclolazuri > Lăzăreni = Su 1: 354. 

1828, 1851, 1913. [20 B] 

Miklósfalva 1. Uh (Székelyudvarhely-D) 1334: sacerdos de Sancto Nycolao (Tr) egyházas hely 

székely lakossággal. 1497: Miklos{falv}-i székely örökségét özv. Szentmihályi Györgyné Erzsébet 

asszony és leánya: Katalin elcseréli Kecseti Péterrel (KmJkv 3035). 1567: Miklosffalwa (SzO II. 

219). 1614: Miklósfalva 22 családfı (Uh 47). 1760–2: Miklosfalva. 1808: Miklósfalva (108). 

1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Homoródi js (Je 507). 1913: Miklósfalva Uh vm (Az). Református 

egyházának ünnepe Antal István lekész nyugalomba vonulása alkalmából 2004.IX.19. Duna Tv. 

– Micloşfalău > Nicoleşti = Su 1: 426. 1334– 1854. – 1974: c. Ulieş {Kányád kzs faluja ÉK-re} 

[37 A] 

Miklósfalva 2. * Kr (Detta táján, Ezeres mellett) 1389: Miklosfalua Himfiek birtoka volt (Cs 2: 

105). =: ≈, Myklosfalva (Pesty: Krassó II/2. 35). – Su 2: 370. 

Miklósfalva 3. * Za (Világos mellett) 1464: Myklosfalwa Világos vár tartozéka; 1474: Wayda de ≈ 

(Cs 1: 740). – Su 2: 373. 

Miklósháza Kr (Oravicabánya-DNy) 1389: Myklosfalwa (Cs 2: 105). {Ld Miklósfalva 2.} 1690– 

1700: Nikolinacz, 1717: Nicolinzi, 1723: Nikolinz, 1778: Mikolinze (Pesty: Krassó II/2. 69). 1808: 

682



Nikolincz, (i) Nikolince (116). 1913: Miklósháza KrSzö vm Jámi js (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: NicolinŃ, Nikolincz, L 1317: r 1300; n (122). = Su 1: 426. 1389 {1389: Myklosfalwa (Cs 

II. 105) ld Miklósfalva 2.} 1690–1913. – 1974: c. Ciuchici {Tyukó kzs faluja Ény-ra} [42 C] 

Miklóslaka Fe (Marosújvár-NyDNy) 1299.X.19.: Mykloslaka Gombás káptalani birtok hrs (Er I. 

589/4). 1332–4: Abraham sacerdos de Mykloslaka. Papja 1332 I: 30, 1332 II: 30, 1334 II: 23 

dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 173). 1587: Mikloslaka, Czyezttwe. – E: fl. 27. A: fl. --- (Dé 21. 

Miklóslakára esett 24 fl., Csesztvére 12 fl. {!}). 1600: Miklos Laka (Ve: Doc. VI. 150). 1650 után 

itteni románokat telepítenek Szászfenesre (Gyalu: LXXXII). 1808: Miklóslaka h., Mikeláká vel 

Nyikosláká val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ AF Marosújvári js (Je 507). 1913: Miklóslaka AF vm 

(Az). – 1909/19: Micoşlaca, Ml, L 572: r 560 (114). = Su 1: 396. 1332–1854. [23 C] 

Miklóstelke 1. * Sza (Szatmárgörbed mellett) 1339: p. Miclosteluke (Tr). =: Myclostelwke. 

Névadója bizonyára a Görbed-rokonság 1339-ben szereplı Miklós nevő tagja (Maksai 246. 

Hagymás). – Su 2: 370. 

Miklóstelke 2. Sze (Segesvár-DK) [1267]VI.1.: predium Nicolai Jula fia Miklós birtoka; ld 

Medgyes (Er I. 261). 1322: p. Villa Nicholai (Tr). 1353: Villa Nicolai, 1356: Zenthmiclosteleke; 

1418: Clostorff, Closdorf; 1427: Miklostelke (Ub II. 100, 121, IV. 69, 323). 1733: Klottsdorf, 

1805: Klosdorff. 1808: Miklóstelke, Klossdorf ~ Nickelsdorf, Miklosá (109). 1861: ≈, Kloßdorf Sze 

(34). 1888: ≈ (Klosdorf) NK Keresdi js (Je 507). 1913: Miklóstelke NK vm (Az). – 1909/19: 

Cloaşterf, Mt, Kd, L 374: r 154; n (51). = Su 1: 157. 1267–1854. – 1974: c. Saschiz {Szászkézd 

kzs faluja, DK-i hrs} [36 B] 

Miklósvár Se/Hsz (Barót-D 11 km, az Olt j. p.; 580 m) 1211: indagines Nicolai {Miklósvári 

gyepük} a keresztes lovagoknak adományozott Barca föld egyik határpontja (Er I. 38); [1222] 

indagines Nicolym [!] (Er I. 123). 1332: Myclosuara (Tr). XV-i Kálnoky-kastély (2005.I.29. Déli 

harangszó Duna Tv). 1404: p/v. Mikloswara, 1471: Miklosvara, 1567: Mykloswara (SzO I. 97, VI. 

334, II. 222). [XVI.v.–XVII.e.] A reneszász-klasszicista Kálnoky-kastély építése (1974-ben 

javították tetızetét. Aluta 1974–1975. Kisgyörgy Z.). 1614: Miklósvára 21 családfı (Se 4). 1733: 

Miklósvára. & Miklósvári S. János 1744: gr. Teleki Mihály "Hagymás Láposi Udvari Papja, és a 

N. Bányai Ven. Tractusnak mostani Seniora" (Jákobnak ... Kv 1745). A kastély udvar felıli 

átépített homlokzata a késı-klasszicista stílus jegyeit viseli magán. Tetızeti szélvitorláján az 1780- 

as évszám valószínőleg az egyik javítás évét jelöli (Kisgyörgy Zoltán: Erdıvidék. Útikalauz. Sszgy 

1973. 125). 1760–2: Miklosvár. 1808: Miklósvára ~ Szentmiklósvár (109). Kıröspataki gróf 

Kálnoky Dénes (1811–1888) Miklósvárszék királybírája, fırendiházi tag és író. 

1840.aug.27. N.Ajtán keresztül délre Miklósvárra mentünk Gr: Kálnoky Déneshez. Ö fiatal alacsony 

barna ember. Mint hoszasb beszélgetésböl ki vehetém, szép eszü, s jó lelkü ember, de talán nem 

tántorithatatlan elveiben. Magánosan bolyg tágas kastélya termeiben, jól tenné ha a bál királynéjával 

meg osztaná. Nála volt ebéden rajtunk kivül Sikó táblai ülnök, fiával (Tanárky). 

1861: Miklósvár Hsz (29). 1888: Miklósvári js [szh: Nagyajta] (Je 507). 1913: Miklósvár Hsz vm 

(Az). 1968: Barót faluja. 1969 L 724. # Janitsek J.: Miklósvár helynevei (NyIrK 1974.2). Janitsek 

J.: Miklósvár hely- és családnevei. Bp 1998. – 1909/19: Micloşoara, Mv, L 729: r 14 (114). = Su 1: 

396. 1211–1854. [37 B] 

Miklósvárszék : székely szék, utóbb fiúszék Háromszék keretében. 1459.V.15.: Vingárti Geréb 

János erdélyi fıkapitány megparancsolja a miklósvárszéki falvak lakosainak, hogy a szent királyok 

rendelése szerint ezentúl Miklósvárszék törvényes székéhez hallgassanak. A felsorolt falvak: 

Miklósvár (Mikloswara), Barót (Barolt), Köpec (Kepecz), Bodos (Bozos), Bacon (Bachon), 

Szárazajta (Zarazaytha), Uzonka (Wzonka), Középajta (Kezepaytha), Nagyajta (Nagaytha) és 

Bölön (Belen) falu (SzO VIII. 91-92). 1459.XI.26.: az erdélyi rendek közgyőlése meghatározza 

Miklósvárszék szabadságjogait. 

Miklósvárszék királybírája 1839–48: Kıröspataki gr. Kálnoky Dénes (1811–1888). 

683



Mikó * Do (Hiadalmás és Drág közt) 1312: p. Myko. A Kalocsa-nem Szil ágának birtoka volt 

(Gy 2: 80). 1346: Myko (Tr). 1430.III.7.: Mykay Antal ü: L. Dezsıfi János (KmJkv 36); 1440.II.3.: 

Myko-i Márk és János ü: Drág (189); 1441.IV.8.: Myko-i Márk és Gergely ü: Drág (296); 

1442.II.3.: Myka-i János üv (416); 1444.VI.1.: Myko-i Márkné: néhai Orros Péter leánya: Ilona üv 

(494). 1449.IX.25.: Myka-i László özvegye: Kidei Bíró András leánya: Erzsébet (t: Brigida, 

Potenciána és Mátyás nevében) tiltakozik amiatt, hogy Kidei Márton bán özvegye: Anna kidei 

birtokrészét, amely örökjogon ıt illeti, Nádasdi Egyed fia: Nagy Simonnak adta át (758). 

1452?V.22.: Mykai Lászlóné Bíró Erzsébet és fia Mátyás üv (1037); 1453.V.24.: Mikai Márk ü: 

Szucság (1090). Ld még KmJkv I. 983, II. 980. 1587: Miko. – E: fl. 7. A: fl. 1. Ser. Rex 

relictae Blasii Kamuthy integram vita durante contulit (Dé 39). 1808: Mikó h. Pesty: Micau. Hnt. 

13: » Drág. – Su 2: 373. 1346. 

Mikodanhoncsa * Za (Honctı -DK: Su ) 1439: Mikodanhoncsa Világos vár tartozéka a kápolnai 

kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 373. Mykodanhonychya (Csáanki) {!} 

Mikófalva 1. (Lélfalva) Br (Brassó-ÉK) [1235–70]: Mykofalwa; 1361: Mykfolua a. n. Leelfalva, 

in C-u de Brassow; 1373: Lylendorf. IV. Béla adta Nyénnel együtt Prázsmári Teel fia Detrének; 

1361-ben unokája: Tyl birtokolja Mikfalvát, másként Lélfalvát. Vsz Nyén (> Keresztvár) mellett 

feküdt, s beleolvadt (Gy 1: 831). [1235–1270] Nyen és Mykofalwa (Er I. 185); [1270–1272] V. 

István király megerısíti az adományt (305); [1272–1290] IV. László király is (323); [1290–1301] 

III. András király szintén (462). » Nyén > Keresztvár. 

Mikófalva 2. * Za (Egregy>Almásegres mellett: Su) 1427-ben de Mikefalva nevő nemest 

említenek; 1441, 1445: Mikófalva Világos vár tartozéka (Cs 1: 740). – Su 2: 370. Mikefalva, 

Mikófalva. 

Mikóháza * Kr (Detrehem és Elyüs közt : Su) 1341: v. Olakalis Mykohaza a valkói uradalom 

faluja; az egykori meszesi erdıbirtokon települt (Gy 3: 507/16). =: Mykohaza. Tusza mellett 

sorolják fel mint Valkó vár tartozékát (Cs 1: 584). 1549: Markohaza (Petri IV. 69). – Su 2: 373. 

Mikola 1. * Bi (Székelyhíd és Köbölkút között) 1329: p. Mykola; 1333–4: Nycolaus sacerdos de 

v. Mikula. János fia Gwren birtoka volt, akirıl 1320 elıtt zálog címén İsi András fia Mátyásra és 

t: István váradi kanonokra szállott, Mátyás pedig 1329-ben kártérítésül átadta Elefánti Dezsı 

sebesvári várnagynak. Papja 1333: 3, 1334: 4 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 645). 1417: Mikola (Cs; 

J); =: Mykolatheleke (Cs 1: 616; Jakó 302). – Su 2: 370. Mikula 1333 (Tr), 1417 (Jakó); + 373. 

Mykola 1329 (Tr). 

Mikola 2. Do (Szamosújvár-D) 1326: Mykolatelukefeu Szentiván hrs (Gy 280. Mikolatelke). 

1369: Myklos (Kádár V. 177). 1456: Mykola (BfO I. 696). 1457: Mykola Bálványos vár tartozéka; 

új birtokosi Várdaiak (KmJkv 1275). 1700–1712: Görögkatolikus szerzetesi kolostor fatemploma. 

1733: Nikola, 1760–2: Nicula. 1808: Mikola h. 1861: ≈, Nyikuláj Do (16). 1888: ≈ (Nikulá, 

Nyikula) SzD Szamosújvári js (Je 507). 1913: Füzesmikola SzD vm (Az). – 1909/19: Nicula, M, 

L 662: r 623; c (122). = Su 1: 426. 1326–1854. 1974: c. Fizeşu Gherlii {Ördöngösfüzes kzs faluja} 

[23 A] 

Mikola 3. Sza (Szatmárnémeti-ÉK) 1216: Mikola hj (F. VII/3. 19). A falu a környék legrégibb, 

pontosan körülírt határú, már 1216-ig is többször gazdát cserélt települése; Mikola eredetileg 

várbitok volt s ekkor is a király adományozta bizonyos Merch comesnek, akit az oklevél 

szatmárnémeti embernek mond. A telepítés tehát már jóval elıbb s királyi akció keretében történt. 

Késıbb a Mikolai–Szárazberki–Simai-rokonság birtokos; a XV. századtól a külön nevet viselt 

Mikola-ágak (Maksai 179). 1303: Mycula-i Pongrác fia Imre neje: Bung: Mathey [Mátészalka]-i 

Felicianus fia Hunt comes fiatalabb leánya és egyik kijelölt örököse (An 1: 418). 1327: Mikola, 

1329: p. Mykola (Tr). 1339: p. Mycola, 1348: p. Mycula (Cs 1: 480). 1808: Mikola (109). 1851: ≈, 

Sza vm, a Turháton felemelkdett földön: 26 r. kath., 71 g. kath., 770 ref., 100 zsidó lak. Ref. 

anyatemplommal. Határa 5277 hold, ... A Túr vizében halat, a Piskárkos vizében s Egreiben sok 

csikot halászhat. F. u. az igen régi s jeles Mikolay család, Mándy Péter és Imre, Szirmay Antal, 

Mészáros János, Nagy, Pap és több nemzetség (Fé 3: 89). Szőz Mária Királynı-templom, b: 

684



VIII.22.; m. g. k. t: Az Istenszülı oltalma, b: X.1. (RKNt 1999). 1888: ≈ Szatmári js (Je 507: & 

Császy B., Kölcsey Ant., Kölcsey Ák. és Marosy tanyák, Turi malom). 1913: Mikola Sza vm (Az). 

– Micula = Su 1: 396. 1216–1851. [2 C] 

Mikola 4. * Te (Temesvár táján, Ötvény mellett) 1388: Mikola. Orosz vagy Oroszi faluval együtt 

említik (Cs 2: 51). – Su 2: 370. 

Mikolapatak Mm (Aknasugatag-K, az Iza b. o. mellékvize j. p.) 1405: Pathak, 1450: 

Mikolapatak, 1475: Mykolapathak, 1476: Mykolapathaka (Bélay 174). 1808: Mikolapatak (109). 

1851: ≈, Mm vm, 662 gör. kath., 48 zsidó lak., anyatemplommal. Ez a helység hajdan a 

vancsfalusi nemes Godzsa nemzetségnek majorja volt, de már most itt több közrendüek laknak, sıt 

mintegy 30 nemes lakosa is van, többnyire az emlitett Godzsa nemzetségbıl (Fé 3: 89). 1888: ≈ 

(Valeni, Valyeny) Izavölgyi js (Je 507). 1913: Mikolapatak Mm vm (Az). – 1909/19: Văleni, Mp, 

L 1070: r 971; zs (194). = Su 1: 239. 1405–1851. – 1974: c. Călineşti {Felsıkálinfalva kzs faluja, 

K-i hrs} [3 C] 

Mikoles * Te~Kr (Karánsebes táján) 1427: Mykoles in comitatu Themes; 1470: Mikulest in 

districtu Sebes. Igazó és Krivina faluval együtt említik (Cs 2: 51). – Su 2: 371. {P} 

Mikószalatna Ar (Dézna-ÉNy hrs) 1553: Szlatina (Márki II/1. 548). 1808: Szlatina (163). 1851: 

≈, Ar vm, 278 óhitü lakossal (Fé 4: 142). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 665). 1913: Mikószalatna Ar 

vm (Az). – 1909/19: Slatina, Szlatina, L 464: r 459 (164). > Slatina de Criş = Su 2: 137. 1553– 

1913. – 1974: c. Dezna {Dézna kzs faluja} [21 C] 

Mikószállása ~ Ivánkatelke Újeh>FF (1291) : Ivánfalva NK. 

Mikótelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Marokháza hrs) 1296: p. Mykateluke (Cs). =: arca Mykoteluke; 

p. ≈; 1306, 1307: p. Mykotelke; 1312: p. Mykoteleke. 1296-ban a palatkai Jankafi nemesek 

birtoka. Ekkor felét Joanka fiai: Gergely és János eladták Gyógyi Miklósnak; ezt Ivanka fia János 

fia János tilalmazott. 1306/7-ben Gergely fia Iwanka újra eladta András fia Miklósnak Jánosék 

tiltakozásával. Miklós ispán 1312-ben Dénes fia Tamás részét is megvette. Marokházával volt 

határos K felıl (Gy 3: 364). 1296: ≈ (Er I. 544, 551); 1300: Mykouteluke birtokot (másokkal) 

Mykud bán fiai leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (595). 

1344: p. Mikateluke; 1348: p/t. Mykotelke; 1352: t. litigiosa Mykoteleky a. n. Markhazaeleufelde. 

Palatkai ~ İsi ~ İsi Jankafi ~ Ivánkafi (Cs 5: 383. Mikótelke). 1808: Mikótelek (109). Hnt. 13: » 

Magyarpalatka Ko vm. 

Mikóújfalu Fe (Sepsiszentgyörgy-É 23 km; 610 m) 1850: Miko Ujfalu, 1854: Mikó-Újfalu 

(Bikszád-Újfalu), Mico-Uifalău (Su). 1861: Mikó-Ujfalu FF (3). 1888: Mikó-Újfalu (Bikszád- 

Újfalu) Hsz Sepsi js (Je 507). 1913: Mikóújfalu Hsz vm (Az). 1968: Málnás kzs. kp. 1969 L 

2075. – 1909/19: Micouifalău, M, L 1372: r 851 (114). > Micfalău = Su 1: 395. 1850–1854. – 

1968: c. Malnaş (Micfalău) [37 B] 

Mikóvár Cs (Szereda mellett; újabban a város része) 1611: Mikó Ferenc, Cs-Gy-Ksz fıkapitánya 

újjáépíti a romos szeredai várat. 1616: MikoVyuarbeli drabantok; 7 darabant Mikó Ferenc 

jobbágyai (SzO 4). 1635: Mikóvára, Miko Uyuár (SzO VI. 133). 1635.XI. 6 12. : I. Rákóczi 

György fejedelem Mikóújváron. 1635.XI.12.: Datum in Miko Uyuar: a csik-gyergyó-kászonszéki 

panaszok meghallgatása után öt pontba foglalt határozatot ad ki; ezt néhány nap múlva az 

udvarhelyszékiek panaszára megismételte. A fejedelmi székely politika összegzése: Resolutio ad 

Supplicationem mint ilyen került be az erdélyi törvénykönyvbe (Approbatae Constitutiones, 1653. 

III. 76. 12.). 1654: Mikó-Ujvára, 1716: Mikóvár (SzO IV. 260, VII. 215). Su 2: 370. 1635 –1716. 

Mikusevo * Te~Kr (Illyéd táján) 1454-ben Hunyadi János, Magyarország fıkapitánya, a király 

nevében, fıkapitányi hatalmánál fogva Dancs Péter szörényi bánnak adományozza (1500 Ft-ban) 

az illyédi kerületben fekvı Mikusevo és Leskovácz temesmegyei (!) pusztákat (Cs 2: 76. Dancs). – 

Su 2: 370. 

685



Mikusi * Sza (Lázári és Vasvári közt) 1261: t. Mikusy, 1339: Myxi, 1350: p. Mykusy (Tr). A 

Káta-faluk sorában háromszor említik (1261, 1284, 1339). Késıbbi sorsáról nincs adatunk (Maksai 

179). – Su 2: 370. 

Mikustelke BSz (?) 1314: Alia nembeli Chente (ds) János fia János Cheh birtokot Hunthteleke és 

Mykusteleke földbeli részekkel együtt Aszó, Csobánka és Semesnye birtokért 70 M fejében 

Lırincnek örökíti {ld Aszó} (An 3: 869). – Su 2: 374: Mykoteluke {Ez meg a Do vm Mikó és a 

Ko vm Mikótelke együtt!} 

Miladini * Za (Aranyág mellett) 1439: Miladini-János-falva Világos vár tartozéka az aranyági 

kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 370. 

Milas * Kr (a Berzava mentén, Resicabánya táján) 1371–1372: kenezius de Mylas (DocVal 242). 

– Su 2: 374. 

Milest * Hu (Illye-K, Bóz táján) 1521: p. Mylesth. Barancskai Horvát Bertalan szörényi al-bán 

birtoka (Cs 5: 112. Vö. Bóz). – Su 2: 374. 

Mileszpéterfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Milespeterfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás 

király a Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). – Su 2: 370. 

Millenfalva * Ar (Milova mellett) 1461: Millenfalva. Lippával és Keszivel együtt említik (Cs 1: 

774). 1471-ben Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adja Milyufalva (Millenfalva?) birtokot 

(Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 370. 

Milona * Ar (Arad területén) 1177: Mylona. Az aradi káptalan birtoka; Ség határosa. Vö. Deszk 

(Gy 1: 181). 1349: Milona (Márki II/1. 210). 1359: Milana, 1405: Mylona (Cs 1: 775). – Su 2: 

370. Milana, cca 1135–1405. 

Milos * Kr (?) 1471: opp. Mylos (Pesty: Krassó II/2. 35). – Su 2: 374. 

Milotinolcz * Kr (?) 1427, 1428: Mylotinolch (Cs 2: 105). – Su 2: 374. {P} 

Milova Ar (Lippa-K, a Maros jp-i út mellett) 1440, 1477: Alsomylowa, Felsewmylova Solymos 

vár tartozékai voltak (Cs 1: 761. Solymos). 1808: Milova cup {cupri fodina: rézbánya} Ar (109). 

1851: ≈, Ar vm, Solymos helység határán, 585 többnyire n. e. óhitü lak., s templommal. Az itt volt 

rézbányák 1819-ben megszüntettetvén, Milova bányász-telep jelenleg csak kézmüvesekbıl és 

napszámosokból áll. Lakosai közül többen köszörüköveket készitnek (Fé 3: 90).1888: ≈ Radnai js 

(Je 508). 1913: Milova Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Milova, M, L 567: r 498; m, n 

(115). = Su 1: 399. 1440–1851. – 1974: c. Conop {Konop kzs faluja Ny-ra} [32 B] 

Milı * Do (Szamosújvár táján, Cege mellett) 1473: pr. Milew (Kádár V. 183). – Su 2: 374. 

{Beolvadt Cege határába} 

Milvány Do (Hidalmás-DK) {1316 e.} 1320: v. Miluad; 1345: p/v. Myluan. Zsombor nembeli 

Lırinc fia István fiai bírták; kiktıl a király [1316-ban] elkobozta, Elefánti Dezsı sebesvári 

várnagynak, majd [1331-ben] Brassai [utóbb Sombori] Jánosnak és Jakabnak adta (Gy 2: 81). 

1733: Nyilván, 1750: Nyilvan, 1760–2: Milván. 1808: Milvány h. 1861: ≈ Do (16). 1913: Milvány 

Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Miluan, M, L 684: r 682 (115). > 1956: Miluani = Su 1: 

399. 1461–1854. – 1974: c. Hida {Hidalmás kzs faluja} [22 B] 

Mindszent ~ villa Omnium Sanctorum 

Mindszent 1. * Bi 1. (Szentjobb-ÉK) 1291–4: in Mendscent; 1323: Paulus f. Petri de Mendzenth. 

Mindszenti nemes tanúként szerepel (1323). Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek (Gy 1: 

645. M 1). 1449–54: Mendzenth Szentjobb határosa (Cs 1: 616). 1808: pr. Mindszent h. 

1808/1978: pr Mindszent. Hnt. 13: azh (109). {!} – Su 2: 369. 1291, 1323. 

Mindszent 2. * Bi 2. (Köröstarján-DK) 1325: monasterium Mendzenth dictum (Tr). 1332–5: 

Michael sacerdos de v. Mendsel, Nycolaus = de v. Mendsent. Papja 1332–4: 7, 1335: 6 gs pápai 

tizedet ad. 1335-ben a Hontpázmány nb. Czibakok osztoznak rajta (Gy 1: 645. M 2.). 1341: p. 

686



Menzenth vocata circa fl-m Crisii (Tr). 1599: Mindzent (Kiss, 844). 1808: pr. Mindszent h. 1888: ≈ 

psz (t) Körös-Tarján Bi (Je 508). Hnt. 13: Mindszentpuszta » Köröstarján Bi vm. – Su 2: 369. 

1325–1828. 

Mindszent 3. Cs (Szereda-DK) 1333: Omnes Sancti, sacerdos de Omnibus Sanctis (Tr) egyházas 

hely volt. 1567: Mijndzenth (SzO II. 221) 30 kapu (Venczel 35). 1576: Mindszent (SzO IV. 45). 

1614: Mindszent 111 családfı (Cs 13). 1750: Mintszent, 1760–2: Mind Szent. 1808: Mindszent 

(109). 1861: ≈ Cs (31). *1873.III.28.: Nagy István festı (–1937.II.13., Bp). 1888: Csik-Mindszent 

Kászon-alcsiki js (Je 277 & Hosszúaszó). 1913: Csikmindszent Csik vm Felcsiki js (Az). 1980: a 

falu tízesei: Ambrus-tízes, Józsák tízese, Nagy-tízes, Sillók tísese (Dr. Nagy András, ms). – 

Misentea = Su 1: 401. 1333–1854 {1913}. – 1974: c. Sîncrăieni {Csikszentkirály kzs faluja, ÉK-i 

hrs} [25 D] 

Mindszent 4. Fe (Gyulafehérvár-É) 1303: Mendzenth. A Gyógyiak birtokai között sorolják fel 

(Gy 2: 174). 1497.XI.26.: Dengelegi Pongrácz Mátyás a Diód várához tartozó Menthzenth nevő 

birtokát Tordai Kis Péternek, szabadkai háza udvarbírájának adja (KmJkv 3ö36); 1498.VI.22.: II. 

Ulászló király a kolozsmonostori konvettel bevezetteti az adományost Mynthyenth/Mendhzenth 

birtokba és az ottani királyi jogokba (3052); 1501.I.4.: Myndzenth-i Tordai Péter és fe: Zsófia 

Myndzenth nevő birtokukat, lelkük üdvéért misealapítványként a gyulafehérvári káptalannak 

adományozzák (3168). 1538: v. Omnium Sanctorum, Mindszent (Ve: Doc. X. 31). 1587: 

Mindzentt. – E: fl. 12. Ill. Princeps dom. Joanni Kowaczyoczj medias vita durante contulit. Dom. 

Joannis Boronkay media (Dé 25). 1733: Metzend, 1750: Mind Szent, 1760–2: Mindszent. 1808: 

Mindszent h., Mentszent vel~ Mintszintá val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Allerheiligen, Miszinta) AF 

Magyarigeni js (Je 508). 1913: Kismindszent AF vm (Az). – 1909/19: Mesentea, M, A, L 283: r 

280 (113). = Su 1: 392. 1303–1854. – 1974: c. Galda de Jos {Alsógáld kzs faluja, ÉNy-i hrs} [34 

B] 

Mindszent 5. KSz (Tasnád-ÉÉK) 1320: Mendzenth, 1327: Villa Omnium Sanctorum (Tr). 

1414: Minszent (Petri III. 397). 1430.III.6.: Mendzenth-i János ü: Sámson (KmJkv 34); 1441.X.29.: 

Mendzenth-i Pelbárt ü: Erdıd (363); 1447.VII.18.: Menzenth-i György és Pelbárt ü: Menyı (615); 

1458.V.27.: Mendzenth-i Pelbárt – özv. Egri Jánosné: Dorottya és néhai Mendzenth-i György 

leánya: Márta nevében is – az ıket közösen illetı keresztúri (KSz vm) birtokrészt 20 arany Ft-on 

zálogba adja néhai Mendzenth-i Bálint fiainak: Péternek, Mihálynak és Andrásnak (1284); 

1461.V.14.: Mendzenth-i Pelbát s fiai: Péter és Benedek ü: Kusaly (1549). Ld még KmJkv I. 984, 

II. 981. 1475: Mendzenth (Cs 1: 560). 1701: Mindszent régi lakói: Balásházi János, Ferenc és 

András, Kabay Mihály, Nyiri Sámuel három évre adómentességet kapnak az erdélyi 

országgyőléstıl; 1715: 12 jobbágy-háztartás fizet adót (2 román); 1720: 31 (27 m, 4 r). 1733: Mint- 

Szent, 1760 – 2: Mind-Szent. 1808: Mindszent, Meszenta KSz (109). 1847: 252 m, 560 gkat. r 

(Petri; SzTA). *1877.XI.22.: Ady Endre költı (–1919.I.27., Bp). *1881.I.29.: Ady Lajos 

irodalomtörténész (–1940.IV.18., Bp). Szülıházuk emlékház. Rajza Kós Károlytól (sokszor 

közölték). 1888: Ér-M Szi Tasnádi js (Je 309). 1913: Érmindszent Szi vm (Az). 1957: 

Adyfalva. 1966 L 950 (r, m); a 408 személybıl álló 93 magyar család 53 vezetékneven osztozik. 

Bakos Klára: Adyfalva családnevei. (NyIrK 1966.1.77-84). – 1909/19: MeŃentiu (Eriu-MeŃentiu), 

Érm, 801: r 457; m, zs, c (113). MeŃenŃ > 1957: Ady = Su 1: 25. 1320–1957. [11 B] 

Mindszent 6. To (Torda-K) 1406: p. Menzenth, Mendzenth; 1468: p. Myndzenth; 1524: p. ≈. 

¤Gernyeszeg tartozéka; Peres, Farnasi, Kecseti, Szilvási, Erdélyi, Gerendi-birtok (Cs 5: 721. A 

mai Felsıdetrehem értendı, ... E hs ma Mezımindszent nevet is visel. Vö. Detrehem). 

Minécz * Szö (a Ménes vize mellett, Bozovics táján) 1555: pr. Myneecz (Pesty: Szörény II. 369). 

– Su 2: 374. 

Minisest * Kr (Facsád táján, Felsıkastély mellett) 1612: Minisest (Pesty: Krassó II/2. 36). – Su 2: 

370. 

Mira Te 1888: Mira psz (t) Liget Te (Je 508). 

687



Miraja * Te~Szö (Karánsebes táján) 1468: Myraya in districtu Karansebes (Cs 2: 57. 

Petrosnicza). – Su 2: 374. {P} 

Mireaknája * KSz (Zilah táján) 1219: pristaldus de villa Mire Acnaya (Tr). – Su 2: 370. 

Mirigalja 1. Ko (Teke-KÉK) 1956: Mirigalja Monor tartozéka. – Merigioaia = Su 1: 386. 1956. 

{1981 Ø} 

Mirigalja 2. MT (Régen-K) 1956: Mirigalja Görgényhodák tartozéka. – Mirigioaia = Su 1: 401. 

1956. {1981 Ø} 

Miriszló Fe (Enyed-É) 1219: v. Myroslov; 1269: Petrus de Myrozlou, t. ≈; 1274: Petrus f. Petri 

Magni de Mereslo, t. ≈, in qua t. in honorem B. Petri eccl. extitit de lapidibus fabricata; 1291: in v. 

Meruslo, in congregatione; 1332–4: Paulus sacerdos de Miruslov. 1219-ben tőnik fel. 1269-ben 

Miriszlai Péter fiával, Péterrel Miriszló felét átadta vejének, Jánosnak. 1274 elıtt az ifjabb Péter 

megölte Orbánt, aki apja engedélyével Miriszló egy részén lakott; erre az idısebb (Magnus) Péter a 

gyulafehérvári káptalanra hagyta Miriszlót Sz. Péterrıl nevezett kıtemplomával együtt, azzal, hogy 

fiát a káptalan mentesítse tettének következménye alól. 1274-ben a káptalan vérdíj gyanánt 40 M-t 

adott Orbán özvegyének és fiának, megváltva ezzel Péter és Orbán miriszlói földjét. 1323-ban a 

Miriszlai nemeseket beiktatják Hejıd, Bükkös és Hilértelke falukba. 1291.I.13-án az alvajda ill. 

Fehé vm itt tartott győlést s adott ki oklevelet. A tordai esperességhez tartozó papja 1332 I: 40 d, 

1332 II: 1 gs, 6 d, 1333 I: 18 d, 1334 II: 22 dénár pápai tizedet fizet. Torda vm felé az esztergomi 

káptalan (fel-)vinci erdıuradalmának (1219) ill. Décse (1299) határosa (Gy 2: 174). 1219: ≈ (Er I. 

107). 1350: Mirizlow (Tr). 1381.IX.15.: Miriszló szılımővelését említik (Szilády Z.). 1587: 

Myrizlo. – E: fl. 70, A: fl. 35 (Dé 67). 1600.IX.18. Miriszlói csata. Az egyesült erdélyi és királyi 

seregek megverik Mihály vajda csapatait.© Mihály vajda seregében ötvennél több – fıleg székely 

– kapitány és hadnagy harcolt (Veress: A miriszlói csata. Kv 1907). 1662-tıl a Bethlen Kollégium 

szılıbirtoka. 1750: Miraszlo. 1808: Miriszló h. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Nyirászleu) AF 

Nagyenyedi js (Je 508). 1913: Miriszló AF vm (Az). # Szilády Z.: Miriszló község tárgyi 

néprajzának vázlata (NrÉ 1908). – 1909/19: Miraslău, M, L 854: r 365; m, c (115). Mirăslău = Su 

1: 400. 1219 –1859. [23 C] 

Mirkóc Kr (Oravicabánya-DNy) 1691: Mirkoicz, 1785: Mirkocz; 1799: Mirkovácz, Mirkovecz 

(Pesty: Krassó II/2. 36). 1851: ≈, Kr vm, termékeny térségen, 649 óhitü lak., s anyatemplommal 

(Fé 3: 92). 1808: Mirkovácz (109). 1888: ≈ KrSzö Jámi js (Je 508). 1913: Mirkóc KrSzö vm (Az). 

1920: határfalu. – 1909/19: MircovaŃ, Mirkovácz, L 1213: r 1199; n (115). > Milcoveni = Su 1: 

399. 1691– 1851. [42 C] 

Mirkvásár Kh (Kıhalom-ÉK, a Kis-Homoród bp-i úton) 1448: Strithfort (Berger 58). 1583: 

Zsombor (északi szomszéd) határpere Mirkvásárral; Fazakas György mirkvásári folnagy, Ferenc 

plébános tanú: „két esztendeig voltam én Somboron prédikátor“. 1658: Streifort (SzO VI. 218). 

1733: Migvásár, 1750: Merkiascha. 1808: Mekvásár ~ Mikvásár, Streitfort, Miklosá (106). 1861: 

Mikvásár, Streitforth, Martyása Kh (36). 1888: ≈ (Stratford) NK Kıhalmi js (Je 508). 1913: 

Mirkvásár NK vm (Az). – 1909/19: Mercheaşa, Mv, Streifurt, L 1183: r 344; n, c (112). = Su 1: 

390. 1448–1854. [37 A] 

Mirsatelke (Mirsinc) Kr (Oravicaabánya-ÉNy, a Karas bp-i úton) 1355: iobagiones Nicolai de 

Mirsatelleke; 1421: p. Myrsinch. 1355-ben Jánki Miklós itteni jobbágyai tanúskodnak az 

agyagosiak ügyében; 1421-ben is a Jánkiaké (Gy 3: 491). 1717: Mirsina, 1785: Merschina (Pesty: 

Krassó II/2. 33). 1808: Mercsina ill. 1851: ≈, Kr vm, a Karas mellett egy térsegen, 4 kath., 1348 

óhitü lak., anyatemplomml (Fé 3: 81). 1913: Mercsény KrSzö vm Jámi js (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: Mârcina, Mercsina, L 1670: r 1607; n, m (110). 1956: Mercina = Su 1: 390. 1421–1913. 

– 1974: c. Vărădia {Varadia kzs faluja D-re} [42 C] 

Misest * Kr (Facsád táján, Klicsó mellett, a Béga folyó mentén) 1690–1700: Misesti, 1717: 

Misische, 1723: Missost, 1761: Mischesti (Pesty: Krassó II/2. 36). – Su 2: 370. 

688



Miske Za (Kisjenı-ÉK, a Tız vize b. p., a Fekete-Köröstıl D-re) 1249: Myske; 1332: sacerdos de 

v. Micke, Mikce; 1334: Myk, 1335: Miske, 1337: Miche, 1341: Myke (Tr). 1332–7: Myske, 1438, 

1453: Miske (Cs 1: 740). 1808: Miske (109). 1851: ≈, Ar vm, lapályos, eıs vidéken. Van 1896 n. e. 

óhitü lakosa, temploma, jeles uradalmi épületei. Róna hára 10 899 hold, ... Vizei a Tız, Szartos, 

Leveles folyók, Tölgyes, Szarkafok tavak. Birja István fıherczeg, volt nádor (Fé 3: 92). 1888: ≈ 

Ar Kisjenıi js (Je 509 & Liváda, Józsimajor és Tresztia psz). 1913: Tızmiske Ar vm (Az). – 

1909/19: Mişca, Miske, L 1704: r 1513; m, zs (115). = Su 1: 401. 1249–1913. [20 C] 

Misketelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Zsuk és Fejérd közt) 1213: Chekez curialis comes Misca 

comitis; 1219: iobagiones Miske c-is ... Shekedz, cur-i c-e Myske; 1326: t. Mysketeluke. Nevét 

feltehetıen arról a Ko vm-i Miske ispánról kapta, aki a Váradi Regestrumban két helyen szerepel 

udvarbírájával, Csegezzel együtt. Cseges 1213-ban vádolta Ilarius fia Jordán jobbágyait: Tecus-t, 

Dedemer-t és Sumpou urat. 1219-ben Agha ispán özvegye vádolta Miske ispán geszterágyi 

jobbágyait, amikor Csegez ítélkezett. Misketelkét Zsuk határleírásában, a Zsuk, Ondótelke és 

Fejérd határát alkotó hegy alatt említik. Valószínőleg azonos a Fejérd határában fekvı Telekfalva 

psz-val (1880. tk). Hnt. 13: Telekfarka (Gy 3: 364). 1326: t. Mysketeluke. (Cs 5: 384). – Su 2: 

374. 1326. 

Miszbánya Sza (Nb-Láposb-ÉNy) 1555: Miszt (Wenzel, 229). 1808: Misztbánya (109). 1851: 

Misztbánya Handal, Sza vm; igy neveztetnek a misztótfalusi bérczek közt levı alsó és felsı királyi 

munkás helyek, összesen 46 romai kath., 448 g. kath. lak., s a kohók körül 75 házzal. Ezek csupán 

a bányák körül való munkából élnek (Fé 3: 105). 1888: ≈ (Misztru) Nagybányai js (Je 509). Szent 

Lélek-templom (RKNt 1999). 1913: Miszbánya Sza vm (Az). – 1909/19: Nistru, Mb, L 398: r 182; 

m s más nz (122). = Su 1: 427. 1555–1913. [2 D] 

Miszelecz (?) * Ar (Vinga és Ság közt) 1471-ben Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adja 

Miszelec birtokot (Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 371. 

Mittye Be (Naszód-Ny, a Nagy-Szamos jp-i út mellett) 1547: Mititel, 1577: Mittitew, 1695: 

Mitité, 1717: Mitite (Su). 1733: Mititej, 1760–2: Mititei. 1808: Mitite ~ Mititej, Mitit, Lunká Be 

(109). 1861: Mititej Na (26). 1888: Mititej (Mititeiu) BN Naszódi js (Je 509). 1913: Mittye BN 

vm (Az). – 1909/19: Mititei, Mititei, L 726: r 714 (115). = Su 1: 401. 1547–1854. {1808: Mitit !} 

– 1974: c. Nimigea {Magyarnemegye kzs faluja} [13 D] 

Mlecs {< Mleč: Velence szláv neve} hegyek Venice és a szomszédos Páró hegyvidékén. 1875. tk: 

Vrf. Mleci (604 m), Mleczi (640 m), Mlecs (782 m). {1981 Atlas egyet sem ismer} 

Mócs Ko (Kolozsvár-KÉK, a Régeni úton) 1219: Mochy falubeli dobokai várnépek, Queduelen, 

Tynta és Péter várjobbágyok támogatásával, azt állították Teleguen fia Cunpurdinusról, hogy nincs 

földje és erıvel elfoglta földjüket. İ viszont azt mondta, hogy földjének felét örökjogon birtokolja. 

Az ügyet a király parancsára tárgyaló Demeter magister a feleket Szil faluból való Adorján 

poroszlóval Váradta küldte. Ott az említett várnépek és várjobbágyok kitértek a próba elıl, 

elismerve, hogy Cumpurdinus [!] a vitatott föld felét örökjogon birtokolja (Er I. 102). 1329: t. 

Mooch (Cs). 1332–5: Joannes sacerdos de ≈, Moch. 1337: Nicolaus de ≈. Micsi Miklós 1337-ben 

kiküldött nemes. Papja 1332 I: 60, 1332 II: 80 új báni, 1333 I-II: 80 keresztes báni, 1334 I: 7 gs, 

1334 II: 8 gs, 1335 I: 10 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 364). 1419: Machy; 1430: p. Moch; 1498: p 

≈. Szentkirályi, Batizházai, Forrai, Mocsi, M. Miskefi, Farnasi Veres s más birtokosoké. Hn 1456: 

Királyerdeje (Cs 5: 384). 

1587: Moczy. – E: fl. 10, A: fl. 3 den. 34 (Dé 55). 1733: Mots, 1750: Mocs, 1805: Mócs. 1808: 

Mocs h. 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ Ko Mocsi js szh, ház 294, L 1542 (Je 509). *1912.IX.13.: Kiss 

Jenı költı, mőfordító (–199?, Kv). 1913: Mocs Ko vm (Az). – 1909/19: Mociu, M, L 2111: r 

1241; m, zs, c (116). = Su 1: 403. 1219–1854. [23 A] 

Mocs * Kü : Bábahalma. 

689



Mocsal * Hu (Déva-D, Felpestes, Tamástelke táján) 1507: p. Mochal. Hermán-nemzetségbıl 

eredı Szentgyörgyieké volt, akik ugyane nembıl való Felpestesi Nagy Pálnak zálogosították (Cs 5: 

112). – Su 2: 371. 

Mocsár 1. Bi (Tenke-K, a Belényesi úton) 1808: Mocsár (109). 1851: ≈, Bi vm, a Hollód partja 

felett álló dombon, 273 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 1500 hold, ... F. u. a váradi 

deák püspök (Fé 3: 107).1913: Tenkemocsár Bi vm Tenkei js (Az). – 1909/19: Mociar, M, L 542: 

r 531; m, zs (115). > Mocirla > 1964: Dumbrava = Su 1: 212. 1828–1964. – 1974: c. Holod 

{Pusztahollód kzs faluja} [20 B] 

Mocsár 2. Szi 1888: Mocsár psz (t) Monó Szi (Je 510). 

Mocsáros Te~Szö (Bozovics-DNy, a Néra j. p.) 1439: Mochorus; 1451: Mochoros; =: Machorsy 

nemesi névben; 1484: de Machoris ~ Machwrisy nemesi névben (Cs 2: 51). 1603: Moczeris, 1734: 

Mazerisch (Pesty: Szörény II. 374). 1808: Mözeris, (i) Mocserisch, Mezerish, Moezerish (111). 

1888: Mocseris (Mocsáros) KrSzö Bozovicsi js (Je 510). 1913: Mocsáros KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Moceriş, Mocsáros, L 1196: r 1190 (115). = Su 1: 403. 1484–1840. – 1974: c. 

Lăpuşnicu Mare {Nagylaposnok kzs faluja} [54 B] 

Mocsás * Kr (Oravicabánya táján) 1390: Mochias (Pesty: Krassó II/2. 36). – Su 2: 371. 

Mócsfalva Kü ld. Bábahalma (Gy 3: 558). 

Mocsir * Kr (Facsád táján) 1514–1516: Mochyr (Pesty: Krassó II/2. 36). – Su 2: 371. 

Mocsirla Bi 1808: div Mocsirla (Kis-) (Λ Mocsirla-(Nagy-), Mocsilucza. Hnt. 13: azh (110). 1851: 

Mocsirlucza, puszta, Bi vm, Mocsirla mellett, a váradi deák püspök birtokában, dombos és 

soványacska földekkel (Fé 3: 107). – Su 2: 371. Moczirlucza, 1828. {Mocsolya mellett} 

Mocskán * Kr (Resicabánya táján, talán Nagyzorlenc mellett) 1544: pr. Mochkaan (Pesty: Krassó 

II/2. 14). – Su 2: 371. 

Mocsmolna * Bi (Hegyközpályi mellett) 1552: Mochmona (Jakó 303). 1587: Mochmolna, 1588: 

Moczmolna (Kiss 690, 696). 1692: Maczmolna (Mezısi 84). – Su 2: 371.{A XVII. században 

elnéptelenedett, területe beolvadt Hegyközpályi határába} 

Mocsolya 1. Bi (Bél-ÉNy) 1552: Mochyola (Jakó 303). 1808: Mocsirla (Nagy-) (110). 1851: 

Mocsirla, Bi vm, hegyes vidéken, a váradi deák püspök béli uradalmában, 715 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Dombos, de meglehetıs határa 3100 hold (Fé 3: 107). 1888: Mocsirla Béli js 

(Je 510). 1913: Bélmocsolya Bi vm (Az). – 1909/19: Mocirla, M, L 712: r 700 (116). = Su 1: 403. 

1552–1913. > Lunca Teuzului 1974 c. Beliu {Bél kzs faluja} [20 D] 

Mocsolya 2. Bi (Belényes táján) 1552: Mochyola, 1580: Maiczan, 1600: Maczola (Jakó 293). 

Malicsánfalva néven beolvadt Robogány faluba. – Su 2: 371. 

Mocsolya 3. {'kenderáztató'} 2. KSz (Zilah-ÉNy) 1349: Mocsaly (Tr). 1414: p. Machola in C-u 

de Solnok exteriori; 1454: Mochola; 1475: Moczyola (Cs 1: 560). 1441.XII.6.: Mochola-i Gergely 

{többekkel többeket} tilt (diós)adi birtokrészük használatától (KmJkv 385); 1450: Mocholya-i 

Miklós, Ivacson és Boldizsár tanú Nádasd birtok ügyében (859); 1451: Machollaya-i Balázs, 

Machollaya-i Ivacson Miklós vallomást tesz sarmasági és ököritói vitás birtok ügyében (980); 

1492.VI.12.: Mochola-i Ivacson Sebestyén kijelölt királyi ember Szilágyszegiek birtokügyében 

(2795); 1552.III.26.: Nagydobai Mike György és Fóris Mocholya-i birtokrészüket eladják 

Nagydobai néhai Nagy Fábián gyermekeinek (5139). Sámsoni Körösi, Wesselényi és Guti-birtok. 

1750: Mocsolya. 1792–1794: Ref. templom épül (félköríves katolikus kápolna toldásaként). 

Rekeszes mennyezete egyik tábláján ez olvasható: „Ezen templom Isten segedelmébıl, 

fundamentumából a n. Motsolyai ref. Ekla költségével épittetett 1794ik eszt. T. Sárkány préd., 

Benyéki István oskolamester. Kurátorok ifj. Barta Láaszló, nemes Veress Ambrus, egyházfi Mátyás 

István idejekben. Asztalos L. Tordai György.“ 1808: Mocsolya ~ Mocsoja, Mocsilla (110). 1888: 

≈ Szi Zilahi js (Je 510). 1913: Mocsolya Szi vm (Az). 1995 L 395 m, 90 c. # Sípos L.: Mocsolya. 

690



Szilágysági magyarok 1999. 433. Kép: A Tasnádi-ház, Református templom. – 1909/19: Mocirla, 

M, L 677: r 5; m; 21 zs (116). > 1964: Valea Pomilor = Su 2: 231. 1349–1964. – 1974: c. Şamşud 

{Szilágysámson kzs faluja, D-i hrs} [12 C] 

Moécs 1. Fo (Törcsvár-DNy hrs) 1800: Ortodox templom (Astra, 2000.X.2-9). 1805: Alsó- 

Moets. 1888: Alsó-Moecs (Moeciul-Inferior) Törcsvári js (Je 207 & Cheia psz). Szarvasmarhaés 

juhtenyésztés. L 1910: 1844 (r); 1956: 1504 (Le). 1913: Alsómoécs Fo vm (Az). – 1909/19: 

Moeciul-de-jos, Alsómoécs, L 1590: r 1564 (116). = Su 1: 404. 1805–1854. > Moieciu de Jos [47 

A] 

Moécs 2. Fo (Törcsvár-D) 1805: Felsö-Moets. 1888: Felsı-Moecs (Moeciul superior) 

Törcsvári js (Je 324). 1913: Felsımoécs Fo vm (Az). – 1909/19: Moeciul-de-sus, Felsımoécs, L 

577 r (116). = Su 1: 404. 1805–1854. > Moieciu de Sus [47 A] 

Mogabelán * Hu (Illye-ÉNy) 1468: p. Mogabelan. Illye vs birtoka (Cs 5: 112). – Su 2: 371. 

Moglán MT (Maroshévíz-K hrs) 1956: Moglán Maroshévíz tartozéka. – Moglăneşti = Su 1: 404. 

1956. – 1974: loc. comp. or. TopliŃa {Maroshévíz része} [25 A] 

Mogos AF (Abrudbánya-K) 1808: vicus Mamaligani Koliben (103). 1888: Mogos AF 

Verespataki js (Je 510 & Mogos-Miklesán, Mogos-Mamaligán, Mogos-Kozsokán). 1913: Mogos 

AF vm (Az). – Mogoş = Su 1: 404. Vezi componentele satului Mogoş {Lásd Mogos falu 

tartozékait}: Bîrlesşti, Cojocani, Mămăligani, Micleşti, Valea Bîrnii. M [34 A] 

Mogy * Bi (Széltalló-DK) 1219: Bota de v. Mochy, Johannes ≈; 1220: Nycolaus de v. ≈; 1291–4: 

in v. Mogh, in v. Moch. A szolnoki udvarbíró poroszlójának nevében tőnik fel (1219, 1220). 1219- 

ben az idevaló János vádolta falubelijét: Otogurt lopás miatt. A falu 1291–4 között másodízben 18 

kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig 1 fertót fizet (Gy 1: 645). 1435: villa olacalis (J); 1438: 

Mogh (Cs 1: 617; Jakó 303). 1887/912. tk: Dîmbul Mogu. – Su 2: 371. 1219–1438. 

Mogykereki * Te (Temesvár táján) 1341: Moghkereky (Tr). – Su 2: 371. 

Mogyorós 1. * Bi (Borosjenı táján) 1599: Mogioros (Jakó 303). 1692: Mogyoros (Mezısi 118). – 

Su 2: 371. {Talán beolvadt Egregy/Alsóegres határába} 

Mogyorós 2. Sza Sza (Nagybánya-Ny hrs) {XIII–XV-i} A Móric család meggyesaljai 

uradalmának déli részén fekszik; 1490: Monyaros (Cs 1: 481. M b). A megtelepülés a birtoktest 

többi falvaival együtt a XIII–XV. században történt. 1493: Kysmonyoros, Naghmonyoros (Maksai 

180). 1750: Magyaros, 1760–2: Kis-Tótfalu. 1808: Tótfalu (Kis-) Kıv (172). 1828: Misz 

Mogyoros (Nagy 367). 1851: Mogyorós, Sza vm, Misztótfaluhoz közel, 7 rom., 219 gör. kath, 94 

ref., 46 zsidó lak., ref. és g. kath. leánygyülekezettel és synagógával (Fé 3: 110). 1888: Miszt- 

Mogyorós Sza Nagybányai js (Je 509). 1913: Miszmogyorós Sza vm (Az). – 1909/19: Măgheruş, 

Misztmogyorós, L 415: r 361; m, zs (1108). > TăuŃii-Măgheruş = Su 2: 185. 1490–1913. [12 B] 

Mogyorós 3. Sza (Nagybánya-Ny) 1424: Monyoros (Cs 1: 481. M a). Az erdıdi Drágfiuradalom 

egyik román faluja; a XIV–XV. század fordulóján keletkezett; 1424: Monyoros 

Valahalis (Maksai 180). 1648: Mogyoros (Makkai 406) I. Rákóczi György birtoka. 1808: 

Mogyorós (110). 1851: ≈, {r} Monus, Sza vm, a Bikkalján, erdık között, 350 g. kath. lak., 

anyatemplommal, kik közt 49 telkes gazda, 16 házas zselér. Van 2 patakja, s Bikk nevü hegye. F. 

u. gr. Károlyi Lajos (Fé 3: 110). 1888: Oláh-Mogyorós Szinérváraljai js 552 & Károlyi-féle 

major). 1913: Mogyorós Sza vm (Az). – 1909/19: Măriuş, Mogyoros, L 667: r 627; m, zs (111). = 

Su 1: 386. 1424–1851. – 1974: c. Valea Vinului {Szamosborhíd kzs faluja DNy-ra} [12 A] 

Móh Sze (Szeben-DK, a Cibin és a Hortobágy összefolyása fölött) 1494: May, 1495: Moy, 1497: 

Maychen, 1506: Maychenn (Scheiner). 1733: Moh, 1760–2: Móh, 1805: Moichen. 1808: Móh ~ 

Moóh, Machen ~ Moichen, Mohe (110). 1861: Moha, Moichen, Moh Sze (34). 1913: Móh Sze 

vm Nagyszebeni js (Az). – 1909/19: Mohu, Móh, Moichen, L 963: 955 (116). = Su 1: 405. 1494– 

1854. – 1974: c. Şelimbăr {Sellenberk kzs faluja} [35 D] 

691



Moha Fe FF (Segesvár-DK) 1289: t. Muhy in capite rivuli Kozd; 1293: t. Mohy; 1322: t. Mohy ~ 

Mohi; 1329: p. Mohy. 1289-ben Saras fia László comes és fiai: Mihály, László, Imre és Apor 

Mohát és Sárostelkét 20 M-ért eladják Dályai Péter comesnek. A két föld közös határa: ab Or. t-is 

v-e Syberg, ab Austro Leubrugteluky [: Leubnigteluky], ab Occ. t-is v-e Barabuch [: Barankuth], a 

Sept. t-e Popteluky. {Zsiberg, Lemnek}. 1293-ban III. Endre megerısíti Pétert birtokában. 1322- 

ben Saras fia László fia Mihály vissza akarta szerezni Péter fia Mátyástól, de az erdélyi vajda 

elutasította azzal, hogy a Dályaiak 33 évnél régebben háborítatlanul birtokolják. 1329-ben ezt a 

döntést Dályai Péter fiai és Segesvári Wythk fia István íratják át (Gy 2: 199). 1289: Dala-i 

Henneng fia: Peter comes (Er I. 456). Dályai Henning fia Péter szász gerébnek (Bi). 1401: Moha 

(Ub III. 264). 1470.VI.12.: Moha-i néhai György fia Zsigmond három jobbágytelket vesz zálogba 

Szentmárton (To vm) faluban (KmJkv 1965); 1478.I.9.: Mohai Geréb Zsigmondné Komjátszegi 

Klára 40 Ft-on részbirtokot vesz zálogba Csán (To) faluban (2255); 1490: Moha birtokban 

Réteniek hatalmasul halásszák Márk doktor és apát halastavát, maguknak veszik az erdık, rétek 

minden hasznát (2716); 1492.III.7.: Mohai Sebestyén tiltja Kocsárdi Geréb Zsigmondot, hogy 

Moha-i (Fe vm) birtokrészét elidegenítse (2776); 1495.II.6.: Geréb Péter Moha-i négy pusztatelkét 

50 Ft-ért eladja Dersi Petky Györgynek (2940); 1555.IV.26.: Sárpataki Tamás deák és Liszti János, 

a királyi nagyobb kancellária titkára, atyafií szeretetbıl és a késıbbi békesség kedvéért, Réteny 

Ádám, Mohay Bálint özvegye Zsófia és Mohay Lajosné Dorottya javára lemond ama királyi jogról, 

amelyet az uralkodó a felsoroltak réteni birtokrészében nekik adományozott (5363); =: Mohay 

Bálint özvegye Zsófia Alant Fábián réteni jobbágy telkét, Mohay Lajosné Dorottya Moha-n egy 

puszta jobbágytelkét Sárpataki Tamás deáknak vallja (5364); 1555.VIII.21.: Sárpataki Tamás deák 

Moha-n dél felıl özv. Mohay Bálintné puszta telke szomszédságában, Morgonday Ferenc kapuja 

elıtt fekvı jobbágytelkét, mely korábban özv. Mohay Lajosné Dorottyáé volt, elcseréli Sárpataky 

Miklós sárpataki nemeskúriájával (5404); =: Rétheny Ádám Mohay-on levı puszta jobbágytelkét 

hő szolgálati viszonzásaként 50 Ft-ért eladja Réteni Sárpataky Miklósnak (5405). 1704.VI.20-i 

összecsapásban esett el Kerekes Izsák nemes ifjú. Röviddel ezután keletkezett balladája: 

„Hallottátok hírét a híres Mohának ...“ 1750: Mokendorf. 1808: Moha h., Munkendorf g., Muhu 

val. 1861: ≈, Muchendorf FF (3). 1888: ≈ (Mackendorf) NK Kıhalmi js (Je 511). 1913: 

Nagymoha NK vm Nagysinki js (Az). # Faragó J.: Nagymohai Faust-mondák (NyIrK 1977.2). 

Demény István Pál: Kerekes Izsák balladája. Összehasonlító-tipologiai tanulmány, 1980. – 

1909/19: Mucundorf, Moha, Mückendorf, L 1188: 346; m; 43 c (118). > Grînari = Su 1: 271. 

1289–1854. – 1974: c. Jibert {Zsiberk kzs faluja, ÉNy-i hrs} [36 B] 

Mohács Asz (Torda-DDNy, a Felvinci patak völgyében) 1291.III.12.: Mohach Aranyas földön 

(KmJkv 2). 1291: Muhach (Er I. 478). 1332: Muhach, Mohach; 1334: Magach, Michach (Tr) 

egyházas hely székely lakossággal. 1587: Mohaczy, Hidas, Czyako, Eormjnies, Dombora – Sunt 

possessiones Valachales, et quinquagesima tantum tenentur. Ill. Princeps dom. Joanni Galffj 

quinquagesimas integras vita durante contulit (Dé 70). Szabad székely katonái, távolmaradva egy 

hadjáratból (1617), jobbágysorba jutottak. 1620: Mohács (SzO IV. 207) Bethlen Gábor fejedelem 

ekkor Székely Mózesnek adományozta. 1733: Mohács, 1750: Mohacs. 1808: Mohács (110). 1861: 

≈ Asz (33). 1888: ≈ TA Felvinci js (Je 511). L 1910: 950, 1992: 423 (Le). 1913: Aranyosmohács 

TA vm (Az). – 1909/19: Măhaciu, M, L 800: r 736; c, zs, m (109). > Măhăceni = Su 1: 384. 

1291–1854. – 1974: c. Unirea {Felvinc kzs faluja} [23 C] 

Mohaly Do (Szék-ÉK) {1172–96} 1230: p. Mohal; 1326: ad silvam Mohar ... ad aliam 

Kysmuhar; [1326-42]>347: silva Muhol, t. Muholtelke, caput Kysmuholi, t. Kysmuholtelke. III. 

Béla király Lob és Tamás testvéreknek, a Wassok ıseinek adta, s az adományt Béla hergec 1230- 

ban megerısítette Lob fia Chama részére. Szentiván hrs (Gy 2: 81). [1176–1196] ? ≈ (Er I. 12); 

1230: Mohal (Er I. 162). 1436: Mohalfalua (Csáky 357). 1440: Mohay, 1721: Mohaj (Kádár V. 

183). 1733: Méhal, 1750: Mechal, 1760–2: Mohaly. 1808: Mohaj vel Mohaly h. 1861: Mohaly Do 

(16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 511). 1913: Mohaly SzD vm. – Mahal > 1909/19: Măhal, M, L 

365: r 347; m (109). = Su 1: 384. 1230–1854. – 1974: c. Sînmărtin {Szépkenyerőszentmárton kzs 


692



Mohus * Hu (Jófı-Ny, Gerend, Laszó, Tisza táján) 1491: p. Mohws. ¤Déva vár tarozéka, Jófı 

város birtoka (Cs 5: 112). – Su 2: 371. 

Mojád-Sarmaság Szi (?) 1888: Mojád-Sarmaság Szi Szilágysomlyói js (Je 511). 

Mojgrád KSz (Zilah-K) Római Porolissum. 1423: villa olachalis Maÿgrad; 1450: Maygrad; 

1609: Majgrad (Petri IV. 84). 1808: Majgrád, Mayroth (102). 1888: Mojgrád (Moigradu) Szi 

Zilahi js (Je 511). 1913: Mojgrád Szi vm (Az). – 1909/19: Moigrad, M, P, L 716: r 700; zs, m 

(116). = Su 1: 405. 1423–1894. 

Mojsafalva * Te (Temesvár táján) 1471: Moysafalwa, 1477: Mosmofalwa Borzlyuk város 21. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 372. Mosmofalwa 1471. 

Mojselıpák * Kr (Resicabánya táján, Kiskrassó mellett) 1598: pr. Moyseluopak (Pesty: Krassó 

II/2. 37). – Su 2: 371. 

Mojsest * Kr (Lugos táján, Vásáros mellett) 1598: Moisest, Moysest (Pesty: Krassó II/2. 37). – 

Su 2: 371. 

Mokó 1303: indago Moko – gyepü Gumbuch {Gombostelke} hr. 

Moldest * Kr (Facsád táján, Marzsina mellett) 1514–1516: Moldesth; 1597: Maldest; 1612: pr. 

Moldest, 1617: Mulgest, 1620: Maldest (Pesty: Krassó II/2. 20). – Su 2: 371. 

Moldova sziget Szö 1808: ins Moldova (110). – Ostrovul Moldova Veche 

Moldova 1. Szö 1. (Oravicabánya-D, a Duna-parti úton) 1588: Mudava, 1603: Mudova, 1607: 

Mudva, 1734: Moldova (Pesty: Krassó II/2. 37). 1808: Moldova (110). 1888: Ó-Moldova KrSzö 

Moldovai js (Je 547). 1913: Ómoldova KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Moldova Veche = Su 1: 

405. 1588–1840. [54 A] 

Moldova 2. Szö 2. (Oravicabánya-D, Ómoldova-K hrs) 1717: Posneazi [: Bosnyák], 1761: 

Bosniak, 1785: Boschniak (Pesty: Krassó II/2. 38). 1808: Moldova (Új-), Moldovabánya, 

Bergwerk-Neumoldowa (110). 1888: Új-Moldova (Moldovabánya, Bozinczak) KrSzö Moldovai js 

(Je 702). 1913: Újmoldova KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – 1909/19: Moldova-nouă (Boşneag), 

Újmoldova (Moldovabánya, Bosnyák), L 3202: r 2551; n, szerb, m (117). Moldova Nouă = Su 1: 

405. 1717–1913: Moldovabánya {!}. [54 A] 

Moldovácz * Ar (Kapronca mellett) 1471: Moldowacz mint Kaproncza város tartozéka a Gerlai 

Ábrahámfiak birtoka (Cs 1: 764. Kaproncza). – Su 2: 371. 

Moldovánfalva Ko (azonosíthatatlan, feltehetıen hibásan feljegyzett névalak) 1554.IV.24.: 

Molwanffalwa Somy Anna birtoka; negyedét leköti férjének (KmJkv 5299). 

Molmifalu (?) * Te (Temesberény táján) 1408: Molmiffalw Berény városhoz tartozott (Cs 2: 51). – 

Su 2: 371. 

Molnár Hu : Muronfalva. 

Molnári * Ar {?} 1428: Molnary. Szombathely {> Szabadhely} vidékén feküdt (Cs 1: 775). – Su 

2: 371. 1428, 1448–1449 (Cs) {!} {Mondorlak mellett} 

Molnosfalu To (Régen-ÉK; 438 m) 1497: Molnosfalw (Bánffy II. 343). 1509: p. Molnasfalu. 

Bánffy-birtok (Cs 5: 721). 1509.X.19.: Molnasfalw (KmJkv 3519); 1519.IV.28.: Molnosfalw-i 

részbirtokát Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja (3723); 

1539.VIII.5.: Molnosfalw Bánffy Péter és András birtoka (4718). 1733: Murarány, 1750: 

Mureren, 1760–2: Monoslava. 1808: Monosfalu (Maros-), Murony (116). 1888: Monosfalu 

(Moraréni) MT Régeni felsı js (Je 512). 1913: Monosfalu MT vm (Az). – 1909/19: Morăreni, Mf, 

L 485: r 475 (117). = Su 1: 407. 1497–1854. – 1974: c. Ruşii-MunŃi {Marosoroszfalu kzs faluja 

Ny-ra} [24 A] 

693



Molnosfalva * Hu (Marosillye-ÉNy) 1468: p. Molnosfalwa; =: p. Molnasfalwa. Illye vs birtoka 

(Cs 5: 112). – Su 2: 371. 

Moltséd * Be (Beszterce táján) 1305: terra seu possessio Moltsed (Tr). – Su 2: 371. 

Molucska * KSz (Nagysomkút táján) 1231: terra Moluchka (Tr). – Su 2: 371. 

Mon 1. KSz 1. (Szilágycseh-D, a Zilahi úttól jobbra) 1214: Albai Péter és Bosu vádolták a Mon 

falubeli Vluen-t 25 márka erszakos elvételéért és kardvágásért. Péter és Bosu [bnösökként] 

összeégették magukat (ER I. 66); 1217: A szolnoki vár Mon falubeli jobbágya: Cholnuk lopással 

vádolta falubelijét: Mociu-t. Mociu tüzesvas-próbán bizonyította ártatlanságát (89); 1219: A Nyr-i 

falusiak, akik a szolnoki vár kenyérsütıi, azt állították a falujukbeli Fecieten, Agya, Mihály és más 

szabad emberekrıl, hogy nincsen földjük. İk viszont azt mondták, hogy nemzetségük 

megtelepülése óta a várnépekkel közös a földjük. A várnépek megbízottja tüzesvas-próba útján 

bizonyította igazukat (101); 1300: Moon birtokot (másokkal) Mykud bán fiai leánynegyedként 

adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (595). 1367-ben Bunyitay szerint 

fakápolnája volt, 1383-ban a Boldogságos Szőz Mária tiszteletáre szentelt egyházának papja 

András. 1369: Kusalyi Jakcsok birtoka. 1376: Mony (Petri IV. 87). 1413: Mon határjárása; 1432: 

≈; 1454: Nagman; 1457: Naghmon (Cs 1: 560). 1430: Mon-i János ü: Sándorháza (KmJkv 28); 

1444: Naghmon-i Barta fia: László fia Pál – te: Bereck nevében is – keresztúri birtokrészét 25 

arany Ft-on zálogba adja Keresztúriaknak (513); 1446.VII.16.: Mon-i János és Mon-i Imre ü: 

Nagydoba (580); 1449.V.30.: Mon-i János és Mon-i Gebárt Antal ü: Nagydoba (700); 1449.VI.13.: 

Mon-i Tamás fia Pált s fiait: Jánost és Pétert Menyıiek tiltják désházi birtokrészük elidegenítésétıl 

(711); 1449.VI.13.u.: Mon-i Lırinc fia Bálint és Mon-i Illés fia Imre üv, Mon-i Jánost is (713); ... 

1508.VIII.30. Poganwarhegh nevő hegyen szılı Naghmon határában (3474). Ld még KmJkv I. 

985, II. 990. 1582: özv. Jakcs Boldizsárné részbirtokos. Utóbb: Spátzai János, Görcsöni Serédi 

istván krasznai fıispán; 1732 elıtt Fodor András, a Dobai, majd Gencsi család. 1620. április 24-én 

az egyházmegye meghagyta, hogy a nagymoniak és nyírmoniak is „a predikátor házára, kertjére, 

iskolára“ gondot viseljenek. 1629: Mihályfalvi András elsı ismert református papja. 1643 körül 

épülhetett elsı református temploma. 1777: Vígh János elsı ismert tanítója. 1808: Mon (Nagy-), 

Monu-máre (110). 1888: N-M (Cióra) Szi Zilahi js (Je 527). 1913: Nagymon Szi vm Zsibói js 

(Az). 1914–1916: mai templomának építése. *1916.XII.27.: Márton Gyula nyelvész (–1976.IV.4., 

Kv). Szülıházán emléktábla (1996). Lakossága 1847: 373, 1920: 227 (224 m, 1 r, 2 zs), 1966: 181, 

1992: 95, 1996: 108 református. # Márton Gy.: A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. Kv 

1942. Kovács Kuruc J.: Nagymon. Szilágysági magyarok 1999. 443. Kép: A református templom 

és iskola; Márton Gyula szülıháza. – Naimon = Su 1: 420. 1214–1854. – 1974: c. Dobrin {Debren 

ksz faluja ÉNy-ra} [12 C] 

Mon 2. KSz 2. (Szilágycseh-D, a Zilahi úton, Nagymon-K hrs) 1377: Nirmon (Zichy IV. 6). 

1413: Nyir-Mon (Cs 1: 560, Mon határjárásában); =: Nyrmon (Petri IV. 87). 1487.V.1.: 

Sándorházi Sándor Albert özvegye: Nagydobai Ilona NyrMon birtokbeli részét eladja Bınyei 

Tamásnak (KmJkv 2646); 1492.X.11.: Nagydobai László Nyrmon-i részét eladja ugyanannak 

(2817); 1493.XI.27.: Nagydobai Balázs NyrMon-i ısi részbirtokát 200 Ft-ért eladja osztályos 

atyafiának: BT-nak (2900); 1503.I.21.: Nyrmon-i Dobay Bálint özvegye: Borbála – gyermekei: 

Balázs, Márton, György, László, Anna, Katalin, Ilona, Zsófia és Dorottya nevében is – Nyrmonban 

két jobbágytelkét, melyek egyikén Ferencz András lakott, a másik pedig Bályog Máté és 

Madarász György háza közötti puszta, s négy szénafüvét 26 arany Ft-on zálogba adja Nyrmon-i 

Dobay Benedeknek (3268); 1535.I.7.: Bınyei János a testvérérıl: néhai Bınyei Miklósról reá 

szállott Nyrmon-i részét, mely két puszta s Szabó Andrástól és Nemes Mártontól lakott két népes 

jobbágytelekbıl áll, 50 Ft-ért eladja Kisdobaiaknak (4513); 1544: Csehi Kalmár-utódok Nirmonban 

részbirtokosok (4835); 1553.III.2.: Dobai Csiszér István tiltja Bınyei Mátyást, Györgyöt és 

Gábort attól, hogy Nyrmon-i részét elidegenítse Kusalyi Györgynek (5174). 1570: Nyr Mon (Kiss 

421). 1600: Nyiresfalva (Ve: Doc. VI. 3). 1733: Bulgarj, 1750: Szilágypolgar, 1760–2: Nirmon. 

1808: Mon (Nyír-) 1888: Ny-M (Bulgariu) Szi Szilágycsehi js (Je 544). 1913: Nyírfalva Szi vm 

(Az). – 1909/19: Bulgari, Nyirmon, L 355: r 349 (32). = Su 1: 112. 1377–1854. [12 C] 

694



Moni: Kidei Moni család (KmJkv I. 985). 

Monakor * KSz (Paczal mellett) 1359: Monakur, 1487: Monakor (Petri IV. 101). – Su 2: 371. 

Monch Kü (Su) : Bábahalma. 

Moncsel 

Hu : Muncsel. 

Monczafalva * Te (Temeshódos táján) 1471: Monczfalua Hódos kastélyhoz tartozott (Cs 2: 51). – 

Su 2: 371. 

Mondola * Te (Zsadány határosa volt) 1328: Mondula, 1389: Mondola (Cs 2: 51). – Su 2: 372. 

Mondula. 

Mondorlak Ar (1913) < Bodorlaka. 

Mondra Fo (1861) : Mundra. 

Monó KSz (Szilágycseh-ÉK, a Szilágy vize és a Szamos közt) 1387-ben Aranyos vár tartozéka 

(Petri > VJ). 1423: Mono (Petri IV. 101). 1461.III.5: Mono Kusalyi Jakcsok birtoka (KmJkv 1516); 

1461.III.23.: KJ János Mono-i részét zálogba adja KJ Péternek, Ferencnek és Potenciána 

asszonynak (1533). 1475: Mono (Cs 1: 560). 1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják I. Ferdinánd 

királyt attól, hogy Bélteki néhai Drágffy Györgyrıl rájuk szállott birtokaikat, köztük Mono-t 

eladományozza (KmJkv 5418). 1543: Drágffy Gáspár jobbágyai 13 kapu, Jakcs Mihály jobbágyai 

pedig 5 kapu után adóznak; mentes volt ekkor 2 bíró, 6 szabados, 15 szegény, 4 új ház és 3 

pusztatelek. 1566-ban törökök pusztítják a falut, 1682-ben a császáriak felégetik. 1650: Kálnói Pál 

elsı ismert papja. 1782: Ref. akv. 1808: Monó, Muno (110). 1825–1838: Református temploma 

épül, jobbára Széplaki Horváth Zsigmond és neje Bánffy Mária adományából, régebbi fatemplom 

helyén. 1825: G. kat. akv. 1848 után is fennmarad a nagybirtok, Károlyiak és cikói Péchiek kezén, 

majd Maizner bérlıhöz került; tıle Péterfi Sándor vásárolta meg a kúriával együtt. 1888: Monó 

(Moneu) Szi Szilágycsehi js (Je 512 & Mocsár psz). 1913: Monó Szi vm (Az). 1945-ben a birtok 

egy részét kiosztották, nagyobb részét az állam vette át. 1992 L 1191: 693 m, 498 r. # Vicsai J.: 

Monó. Szilágysági magyarok 1999. 438. Kép: Református templom. – 1909/19: Mânău, Monó, L 

905: r 438; m; 21 zs (110). Mînău = Su 1: 402. 1423–1854. [12 A] 

Monor 1. Csa (Perjámos-K, az Aradi úton) 1219: v. Monor (Tr). 1448: Munar, 1467: Mwnar, 

1560: Menara, 1561: Mvnar, 1563: Munora, 1663: Monora (Borovszky: Csanád II. 402). 1487: 

Munar (Cs 1: 700). 1808: Munár (111). 1851: ≈, Te vm, az Aradról Torontálba vivı kövecses uton, 

5 zsidó, 577 n. e. óhitü lak., és tanodával. Határa 2307 hold, ... Van itt egy nagyszerő sörház és egy 

nagy szeszgyár ... Birja a helységet a bezdini n. e. óhitü kalgyer zárda. Fekszik ez közel a 

helységhez egy gyönyörő erdı közepén, regényes vidéken. Udvara közepén van nagy, régi 

modorban épitett, igen csinos szerkezető templom ... A zárda mellett folyik el a holt Maros, s e 

részen nyulik el a romai sáncz is. A Maroson kivül még Galambos és Aranka patakok nedvesitik 

Munár határát, mellyen az aradi ut mellett egy nagyszerő vár rom(j)ai láthatók (Fé 3: 119). 1888: 

≈ Újaradi js (Je 515 & Bedin). 1913: Munár Te vm (Az). – 1909/19: Munar, Munár, L 634: r 

376; m, szerb, n (118). = Su 1: 410. 1219–1851. [31 A] 

Monor 2. Ko (Teke-KÉK) 1319: p. Monor (Cs). =; 1332–5: Joannes sacerdos de v. Moneri. A 

régeni uradalom tartozéka. 1319-ben Tomaj nb. Losonci Dénes fiainak osztozásakor Tamás 

mesternek jut. Papja 1332 I: 3 1/2 kuntinus, 1332 II: 9, 1333 I: 9 régi báni, 1334 I: 2 gs, 1334 II: 3 

gs, 1335 I: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 364). 1519: p. Monor. Losonczi Bánffy-birtok (Cs 5: 

384). 1509.X.19.: Monar-on Bánffy Péter és András részbirtokos (KmJkv 3519); 1519.IV.28.: 

Monor-i részbirtokát Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja 

(3723); 1539.VIII.5.: Bonchidai Bánffy László és Miklós tiltja Bánffy Pétert és Andrást Monor-i 

részeik elidegenítésétıl (4718). 1733: Monor. 1808: Monor h. 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ BN 

Besenyıi js (Je 512). Mindendorf (Wa 226). 1913: Monorfalva BN vm (Az). – 1909/19: Monor, 

M, L 1320: r 1303 (117). = Su 1: 406. 1319–1854. [24 A] 

695



Monora Fe (Monorád, Quintum Forum, Donnersmarkt) (Balázsfalva-DK, a Nagy-Küküllı b. 

p.) 1205: p. Mon(er)a; 1263: t-m udvornicorum ... Munora; 1320: t. Munerad; 1332–4: Gunradus 

sacerdos de Quinto Foro, ≈ ≈ de Munerad; 1336: Nicolaus de Munerad Olbrechtus et Petrus villici 

necnon 12 iurati et tota communitas v-e Munerad nomine abbatis de Egres. Az egresi (Csanád vm) 

apát birtoka volt; 1205-ben határát megjárták, de leírása nem marad ránk. 1263-ban István ifj. 

király a lakatlanná vált monorai udvarnoki földeket Kán nb. László fia Jula mesternek adta. Ennek 

ellenére 1336-ban az egresi apát mezıvárosi jogokkal bíró helysége, melynek élén két falunagy és 

12 esküdt áll. Mivel az egyik falunagy és a pap német nevet visel, szász lakosságra 

következtethetünk. Német és latin neve tanúsága szerint csütörtöki vásárhely volt. Papja 1332 II: 1 

1/2 M, 1334 I: 64, 1334 II: 62 dénár pápai tizedet fizet. Véza (1320) és Csergıd (1336) határosa 

(Gy 2: 174). 1205: Monera/Munera (Er I. 31); 1263: Munora (241). {Quintum Forum: 

'Ötödnapivásár(hely)'. NB: vasárnappal kezdıdıleg számítandó. Ld Csütörtökhely.} 1587: 

Monora. – E: fl. 24, A: fl. 12. Ad Monora accumulandum (Dé 24). 1707.V.27.: Apafi herceg 

faluja (We). 1750: Monora. 1808: Monora h., Donnersmarkt g. 1861: ≈, ≈ AF (6). 1888: ≈ 

(Donnersmarkt, Meneradéa) AF Balázfalvi js (Je 512). 1913: Monora AF vm (Az). – *1756– 

1836: Ioan Monorai, történeti-földrajzi munka szerzıje: Brevis notitis {?} rerum Dacicarum ... 

1820 (Maria Popescu-Spinei, 1978. 222-3). 1909/19: Mănărade, M, Dm, L 1068: r 403; n (109). = 

Su 1: 385. 1205–1854. [35 A] 

Monorostia Ar (1888) : Monyorós. 

Monosfalu MT < Molnosfalu To. 

Mónostelke * Hu (a Sztrigy mentén, Lozsád, Piski, Tóti táján) 1498: t. Monostelky abbatialis 

(Cs 5: 113; 168. Bulcsi apátsági birtok). – Su 2: 372. 

Monostor 1. * Ar 1. (Arad-K) 1333–4: sacerdos de Monostor (Tr). Egyházas hely magyar 

lakossággal. 1332–7: Mnostur, Monostor. E plébániát a XV. században mint helységet Te vm-hez 

számítják (Cs 1: 775. Ar). – Su 2: 372. 1333–4. {Aradkövi és Kovászi közt, Mănăstirea nevő 

helyen} 

Monostor 2. Ar 2. (Arad-DNy) 1285: Monustur (Tr). 1333: Cozmas (sacerdos) de Monustur. 

Papja 1333: 72 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 181. M 2.). 1454-ben és 1465-ben Monostor a Tariak 

birtoka volt (Cs 2: 51. Te vm). 1479: Monostur, 1552: Monostor (Márki II/1. 210. 1808: Monostor 

h., Monostur val. 1851: ≈, Te vm, 39 r. kath., 1394 n. e. óhitü lak., egy szép óhitü egyházzal, 2 

lelkésszel. Határa 6606 hold, ...; a lakosok sok czigara juhot tartanak. ... van 2 nagyszerü uradalmi 

szesz és eczetgyár. A határban szemlélhetık egy körülsánczolt vár vagy monostor romjai, s a 

határszélen két, egymástól negyedórára levı tatárhányás ... F. urai: báró Izdenczy János és József 

testvérek (Fé 3: 114). 1888: ≈ Te Vingai js (Je 512). 1913: Monostor Te vm (Az). –1909/19: 

Mănăştur-Timiş, M, L 1925: r 1120; n, szerb, m (110). > Mănăştur = Su 1: 385. 1285–1851. [31 

B] 

Monostor 3. * Ar 3. 1333, 1335: Monustur (Tr). – Su 2: 372. 

Monostor 4. 

Monostor 5. 

Ko 1. : Gyerımonostor. 

Ko 2. : Kolozsmonostor. 

Monostor 6. Mm 1888: Monostor, telep (t) Mojszin Mm (Je 513). 

Monostor 7. BSz : Kápolnokmonostor. 

Monostor 8. Sza : Szamosmonostor. 

Monostor KSz 1806: Monostor (9 O 57. Misztótfalu-Ny). 1808: Monostor Kıv. Hnt. 13: azh 

(110). = Szamosmonostor. 

Monostor 9. Te : Bégamonostor KrSzö. 

696



Monostorpatak * KSz (Nyírsid táján) 1281, 1363: Monostorpatak, 1361: monasterium 

Mezespathak {! Vö. Meszesapát}; 1385: p. Munusturpatak. Kusalyi Jakcsok adománybirtoka volt 

(Cs 1: 560); =: ≈ (Petri IV. 101). – Su 2: 372. 

Monostorszeg BSz (Dés-ÉK, a Nagy-Szamos jp-i út mellett) 1315: Munusturzeg; ld Magyarlápos 

(An 4: 109). 1325: p. Monusturzyg, 1335: p. Munustursceg (Tr). 1495: Monostorzeg (Ve: Fontes 

IV. 46). 1553: Monostorzegh (Kádár V. 188). 1583: Monostorzeg Rozsályi Kun Gáspár birtoka. 

1583.IV.8.: Kun Gaspar Rosaly talált meg minket {fj} könyörgésével, jelenti, hogy az ı falujának, 

Monostorszegnek dézmájától szinte annyi árendát kell ıneki fizetni, mint az ormányi avagy kérıi 

dézmától fizetnek. A fejedelem elrendeli a három falu árendájának felülvizsgálását (Dé 17). 1587: 

Monostorszegh. – E: fl. 8, A: fl. 2 (Dé 49). Cserei-kúria; (*17..?) Cserei Miklós, 1819-tıl 

guberniumi tanácsos; nagy könyvbarát; Kazinczyval levelezett (–1844). 1733: Monostorzegh, 

1750: Monostor, Monostorszeg. 1808: Monostorszeg, Munestur (111). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ 

(Manesturu, Monostur) SzD Dési js (Je 513). 1913: Kismonostorszeg SzD vm (Az). – 1909/19: 

Mănăştiur, Msz, L 420: r 333; m (110). > Mănăşturel = Su 1: 385. 1315– 1854 {1913}. – 1974: c. 

Cuzdrioara {Kozárvár kzs faluja, K-i hrs} [13 C] 

Mons Medius : Felsıbánya. 

Monyaróalja, Monyarósalaja, Monyoróalja Ko: Szomordok. 

Monyarós * Te (Zsadány mellett) 1421: Monyaros a csanádi püspök birtoka volt (Cs 2: 51). – Su 

2: 372. 

Monyasd * Cs (?) 1567: Monijasd, 1576: Moniast (SzO II. 221, IV. 46). – Su 2: 372. 

Monyásza Ar < Menyháza. 

Monyó Kr (Resicabánya-ÉNy) 1717: Muniovo, 1723: Manio (Mercy-tk), Mania (Pesty: Krassó 

II/2. 42). 1808: Monio, Monnio (110). 1851: Mónió, Kr vm, Dognácskához 2 órányira, a Berzava 

mellett: 4 kath., 721 óhitü lak. s anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 3: 112). 1888: Monió KrSzö 

Resicai js (Je 512). 1913: Monyó KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: Moniom, Monió, L 

563: r 542 (117). = Su 1: 406. 1717–1913. [42 B] 

Monyoró 1. * Kraszna vm (Ráton közelében) [1259] t. Monyorow. Somlyó határleírásában 

említik (Er I. 230). Vö. Monyoród. 

Monyoró 2. Za (Borosjenı-K, a Fehér-Körös bp-i úton) 1746: Monyóró (Su). 1808: Monyoró ~ 

Mogyorós (111). 1851: Monyoró, Ar vm, Boros-Jenı fil., 9 kath., 613 óhitü lak., s 

anyatemplommal, a Fejérkörös mellett meglehetıs földekkel (Fé 3: 115). 1888: ≈ Ar Borosjenıi js 

(Je 513 & Bokszin psz). 1913: Monyoró Ar vm (Az). – 1909/19: Mânerău, Monyoró, L 742: r 

696; m (110). Mînerău = Su 1: 402. 1341: Monyoros, 1508: Alsó-Monyoros, Felsı-Monyoros (Cs 

I. 740) {! Ld Monyorós} 1746–1851. – 1974: c. Bocsig {Bokszeg kzs faluja, K-i hrs} [20 D] 

Monyoród 1. * Ar (psz Temesszécsény határában) 1333: Petrus (sacerdos) de Oyonerod. Papja 

1333: 20 báni pápai tizedet ad (Gy 1: 182). 1723: Magyarat (Márki II/1. 210). Hnt. 13: 

Magyarodpuszta. – Su 2: 381. Oynerod, 1333, 1723. 

Monyoród 2. ~ Monyorós Kr (Somlyó-D) 1259: t. Mynoraw, t. Monyorow; 1285: t. Morous [: 

Monorous]; 1341: p. Monoyrod ~ Monorod. 1285-ben Bagos tartozéka; mint ilyet adta Miskolc nb. 

Ponyth bán fia Miklós cserébe Borsod vm-i Parasznyai nemeseknek. 1341-ben Bagossal együtt 

Balog nb. Szécsi Dénes bán birtoka; ekkor Hosszúaszó (részföld: particula terra} ezek része. A 

somlyói uradalom 1259-i leírása szerint Rátonnal és Petlenddel is határos. Eszerint nagyjából a 

mai Hosszúaszó területén feküdt (Gy 3: 517). 1341: Monorod. Bagos és Nagyfalu 

szomszédságában említik (Cs 1: 584). 1425, 1445: Hozywazo; 1471: Hozzywazo (Cs 1: 583). 

1808: Hosszuaszó junct. cum Somlyó h. 1888: Hosszuaszó Szi Krasznai js (Je 377). 1913: 

Krasznahosszúaszó Szi vm (Az). – 1909/19: Husasău, H, L 208: r 191 (92). > Huseni = Su 1: 298. 

1341–1854 {1913}. [11 D] + Su 2: 372. Monorod, 1341. 

697



Monyoródia * Kr (Facsád táján, Bozsor mellett) 1514–1516: Monyorowdia (Pesty: Krassó II/2. 

46). – Su 2: 372. 

Monyorómezı Hu (Vajdahunyad-DNy, a Ruszka-havas K-i részén) XV–XVI. szd: 

Monioromezew (Brandenburgi Gy. lt.; Su). 1482: p. Monyaromenhe; 1506: v. Monyoromezew; 

1510 : v. Monyaromezew. ¤Hunyadvár (Cs 5: 113). Hunyadi János, Mátyás, Corvin János, Török 

Bálint, Bethlen Gábor, 1673: Thököly birtokában. 1715 után románokkal telepítették be. Régen 

vasérc-, ma márványbányászat (Le: Álun). 1808: Alun (7). 1861: ≈ Hu (20). 1888: Alun Hunyadi 

js (Je 213). 1913: Álun Hu vm (Az). – 1909/19: Alun, Álun, L 454: r 447 (7). = Su 1: 37. sec. 

XV–XVI, 1482–1854. – 1974: c. Bunila {Bunyila kzs faluja, ÉK-i hrs} [33 D] 

Monyorós 1. Ar (Lippa-K, a Maros jp-i úton) 1350: In possessionibus iuxta fluvium Morisii 

existentibus Kaproncha vocatis Kuzepseumonyros vocata sedecim possessiones ibi existens 

distincta; 1515: Also Monyoros, Felsew Monyoros (Cs 1: 775) 1808: Monorostyia (110). 1851: 

Monorostya, Ar vm, 354 n. e. óhitü lak., s egy fatemplommal. Fekszik magas hegyek közt egy 

völgyben, s határa 4200 hold, ... Van 3 patakmalma. F. u. özv. Kászonyinı asszonyság (Fé 3: 113). 

1888: Monorostia Ar Radnai js (Je 512). 1913: Marosmonyoró Ar vm Máriaradnai js (Az). – 

1909/19: Monoroştia, Mo, L 406: r 384; m (117). = Su 1: 406. 1350: Kuzepseumonyra (Tr), 1515– 

1913: Marosmonyoros {!}. [32 B] 

Monyorós 2. * Kr (Facsád táján, Bozsor mellett) 1418: Monyoros, 1514–1516: Monyorosd 


Monyorós 3. Kü (Erzsébetváros-ÉK) 1391: p. Monyoros; 1393, 1507: ≈. Több birtokosé (Cs 5: 

887). 1451.V.12.: Monyoros birtokot, a váradi Szent-Lélek-kápolna adománybirtokát Hunyadi 

János kormányzó elfoglalta (KmJkv 958); 1467: Mátyás király parancsára Monyoros részébe 

Ernuszt János udvari vitézt iktatták (1769); 1473.VIII.30.: Monyaros Nádasi Ungor János birtoka 

(2108). 1590 k: templomerıdjének építése. 1587: Mogyoros. – E. Pr: fl. 14. A: fl. 7 (31). 1635 

Középajta (Hsz): Hegedüs Máté fiai: György, János, Miklós Szász Mogjoroson laknak (SzO). 1733: 

Marus, 1760–2: Szaász Magyarós. 1808: Magyaros (Szász-), Mänyeresch (102). 1861: ≈ Kü (8). 

1888: Szász-Magyarós (Manyersch, Magyarus) KK Erzsébetvárosi js (Je 640). 1913: 

Küküllımagyarós KK vm (Az). – 1909/19: Măgheruş, Szm, Maniersch, L 522: r 63; n (108). = 

Su 1: 383. 1391–1854 {1913}. – 1974: c. Nadeş {Küküllınádas kzs faluja, Ny-i hrs} [36 A; L] 

Monyorós 4. * Te (Temesvár táján) 1492, 1494, 1497: Monyoros (Csáky 473; Milleker 212). – Su 

2: 372. {Talán Monyorus puszta Medves mellett} 

Monyorós 5. Za (Alsóbarakony táján) 1515: Monyoros, Ewkerytho együtt fordlunak elı; az 

1561. évi adólajstrom mindkettıt a bihari határon (Keszi, Kalocsa) sorolja föl (Cs 1: 740). 

Móra Te (Detta-D) 1333: Mora, 1334: Mura (Tr). 1597: Morawa, 1761: Moraviza (Pesty: Krassó 

II/2. 36). 1808: Moravicza (111). 1851: ≈, mezıváros Te vm, 1450 r. kath., 66 n. e. óhitü, 6 zsidó 

lak., r. kath, anyateplommal, postahivatalal. Van itt 130 földesgazda, 37 zsellér, 36 lakó, 40 

mesterember, 3 kereskedı. Határa 5371 hold, ... Földes úr a királyi kincstár (Fé 3: 116). 1913: 

Temesmóra Te vm Verseci js (Az). 1920: határhelység. – 1909/19: MoraviŃa, Moravicza, L 1731: 

r 10; n, m, zs, szerb (117). = Su 1: 407. 1333–1913. [41 D] 

Morczin * Kr (Rescabánya táján, Krassóalmás mellett) 1323: Morczin (DocVal 59). 1370: 

Morchyn. Jabolnokhoz tartozott (Cs 2: 105). – Su 2: 372. 

Morencz * Kr (Karánsebes táján, Szákul mellett) 1549: Morencz, 1559: Morenczy; 1584: Felsö- 

Mutnok a. n. Morencz; 1586: Morencze, 1590: Morova, 1599: Morinchion (Pesty: Krassó II/2. 

47). – Su 2: 372. {Beolvadt Szákul falu határába, ahol határrész ırzi emlékét} 

Morétanya Szi 1913: Morétanya Szilágycseh tartozéka (H). – 1954: Cioara Mică > 1964: Poiana 

= Su 2: 50. » Cehu Silvaniei 

Morgonda Fe/FF és Sink (Szentágota-K) 1332–5: Vallis Marie (de Valle Marie) (Tr). 1355, 1374: 

Mergental, 1413: Vallis Mariae, 1434: Mergindealu (Ub II. 111, 434, III. 577, IV. 532). 

698



1478.VI.26.: Balástelki Mátyás – Eczeli Tabiási György és fia: Tóbiás nevében – tiltja megbízója 

apját: Tabiási Györgyöt és te: Lászlót, hogy néhai Margondor-i János Margondor-i házát Senk 

székben és Waldorf (Fe vm) nevő egészbirtokát elidegenítse néhai Morgondor-i János fia 

Mihálynak (KmJkv 2268). 1494: Mergendal, Margendal; 1506: Morgonda (Scheiner 93). 1808: 

Morgonda, Märgeln ~ Marienthal, Mergegyál Sink (111). 1861: ≈ FF (4); ≈, Mergeln, Mergyegyál 

Sink (37). 1888: ≈ (Mergeln, Mergindál, Merghindal) NK Szentágotai js (Je 513). 1913: 

Morgonda NK vm Nagysinki js (Az). – 1909/19: Merghindeal, Mo, Mergeln, L 1245: r 472; n 

(112). = Su 1: 391. 1332–1854. [36 C] 

Móric 1. Ar 1888: Moricz psz (t) Apatelek Ar (Je 511). 

Móric 2. Do (Beszterce-DNy) 1291: t. Mauruch ~ Mouruch; 1307: Jo. f. Martini de Mouruch; 

1329: Jo. f. Martini de Moruch; 1331: ≈ comes de Doboka; 1332: Jo. de Mowruch; 1334: comes Jo. 

f. Martini de [Mou]ruch comes de Dubuka. 1291-ben Zsombor (Sumbur) nb. Péter fia Sumbur – t: 

Pál és Sándor beleegyezésével – Móric földet 27 M-ért eladja Darvasi Márton fiai: Jakabnak és 

Jánosnak, s Myko fia Albertnek. 1307-ben János s t: Domokos Szilkerék (Szolnok vm) negyedét 

adja nıvére fiainak. Mórici Márton fia János – Tamás vajda serviense (1326–34) – örökjogon bírja 

Darvast (Gy 2: 81). 1332: sacerdos de Maruch, 1334: Moruth, egyházas hely volt; 1342: nobilis de 

Morouch (Tr). 1496: Morocz (K). Késıbbi birtokosai: XV–XVI: Bongárti és Báthory (Le); 1576: 

Morycz Polyák Mihály birtoka (Dé 12). 1587: Moricz. – E: fl. 40, A: fl. 20 (Dé 46). 1615: Moricz 

(Kádár V. 197). XVII–XIX: Haller, Wesselényi, Teleki, Kemény-birtok. 1750: Merucza, 1760–2: 

Szász-Móritz. 1808: Móricz (Aranyos- vel Aranyas-) h., Mauritz g., Morucz val. 1861: Moricz Do 

(16). 1888: Szász-Móricz (Aranyos-Sz-M, Moritzdorf, Meruc) SzD Kékesi js (Je 640). Evangélikus 

templom (gótikus, XV. szd); Görögkatolikus fatemplom. L 1910: 525 (r, n, m), 1913: 

Aranyosmóric SzD vm (Az). 1992 L 273 (12% m) (Le). – 1909/19: MoruŃ, Szm, L 510: r 253; n, 

m (117).= Su 1: 408. cca 1278–1913. [23 B] 

Móric 3. Pusztamóric Ko (prédium Szászmóric határában Km II. 1013) 

Móricföld Te (1808) < Halimba (1342) Kr. 

Moró SzD (1913) < Maró Do. 

Moróc * Za (ma Újszentannához tartozó puszta) 1334: Moruch (Tr). 1403: Morach (M); 1418: 

Moroch Maróti-birtok (Cs 1: 730. Fajdas); =: Moroch, Maroch, Morocz (Márki II/1. 241). 1888: 

Morócz psz (t) Újszentanna Ar Világosi js (Je 514). – Su 2: 372. 

Moroda Ar (1808) < Marót. 

Morsa * Bi (Bihar helység mellett) 1323: Morsa (Tr). – Su 2: 372. 

Morsháza * Bi (Biharpüspöki és Bihar helység közt) 1552: Morshaza (Jakó 304). 1587: 

Morcshaza, 1588: Maczhasza, 1599: Moczyhaza (Kiss 695, 669, 854). – Su 2: 372. 

Mos * Kr (Facsád táján, Marzsina mellett) 1596: Moss, 1598: Mos (Pesty: Krassó II/2. 50). – Su 2: 

372. 

Mosnica Te (Temesvár-K hrs) 1333: Monis (Tr). 1717: Moschnitz (Borovszky: Temes 77). 1808: 

Mosnicza, Moschnicza (Verlassen), (i) Moshnica (111). 1851: ≈, Te vm, 1136 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Róna határa igen gazdag, 6080 hold, ... F. u. a k. kincstár (Fé 3: 117). 1888: ≈ 

(Baseny) Te Kpi js (Je 514). 1913: Mosnica Te vm (Az). – 1909/19: MoşniŃa, Mosnicza, L 1180: 

1026; m, n (117). = Su 1: 409. 1333–1851. > MoşniŃa Veche + MoşniŃa Noua [31 D] 

Mosóbánya KSz (Erdıd-DK, a Szilágy egyik b. o. mellékvölgyében) 1475: Mosobanya (Cs 1: 

560; P); 1543: Moso Banya, Mosóbánya; 1569: Mosobania (Petri IV. 109). 1733: Kis-Bánya. 

1808: Mosóbánya, Baiczá ~ Beicze (111). 1888: Mosóbánya Szi Szilágycsehi js (Je 514). 1913: 

Mosóbánya Szi vm (Az). – 1909/19: BăiŃa, Mb, L 1376: 1322; zs (12). = Su 1: 62. 1475–1854. > 

BăiŃa de Sub Codru [12 A] 

699



Moson Msz (Marosvásárhely-K) 1446: Moson (SzO I. 156). 1635: Moson; Péter deák in persona 

nobilis (SzO). 1733: Mosin, 1750: Musin. 1808: Moson (111). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Nyárádszeredai js (Je 514). 1913: Székelymoson MT vm (Az). – 1909/19: Muşin, Szm, L 474: r 

259; m (119). Moşuni = Su 1: 409. 1446–1854 {1913}. – 1974: c. Miercurea Nirajului 

{Nyárádszereda kzs faluja ÉNy-ra} [24 C] 

Mosótó * Te (Nagyszentmiklós táján, Vizesd mellett) 1408: Mosowthow. Horogszeghez tartozott 

(Cs 2: 52.). 1409: Mosotho (Csáky 266). – Su 2: 372. 

Mosztafalva Za (Honctı-DNy) 1439: Mosztagywrghfalwa, 1464: Mestefalua, 1525: Muztafalwa 

(Cs 1: 740). 1602: Musztecz (Márki II/1. 241). 1808: Musztesty (112). 1851: ≈, Ar vm, zordon 

hegyek közt, 5 kath., 150 óhitü lak. s anyatemplommal (Fe 3: 122). 1888: Musztesd Ar 

Borossebesi js (Je 516). 1913: Mosztafalva Ar vm (Az). – 1909/19: Musteşti, Musztesd, L 402: r 

397 (119). = Su 1: 412. 1439–1913. – 1974: c. GurahonŃ {Honctı kzs faluja} [33 A] 

Motyár * Mm (Visóoroszi mellett) 1402: Mothyar ~ Mathyar (Cs 1: 450). 1402: Mochyar (Bélay 

175). – Su 2: 372. 

Mózesfalu Sza (Avasújfalu-É) 1828: Mózesfalu, Mosény (Nagy 367). 1888: ≈ Szinérváraljai js 

(Je 514). 1913: Mózesfalu Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Moişeni, Mf, L 668: r 610; zs, m 

(117). = Su 1: 405. 1828. – 1974: c. Certeze {Avasújfalu kzs faluja} [2 D] 

Mozesty * Za (Honctı táján, Mikószalatna és Bajnokfalva közt) 1746: Mozesty (Su). – Su 2: 

373. 

Moznik * Szö (Újmoldova táján, Drenkova mellett) 1528: Moznik (Pesty: Szörény II. 376). – Su 

2: 373. 

Mún (Mohndorf) * Fe (Gyulafehérvár-DK, Kisenyed ÉNy-i határán) 1291: t. Mwn iuxta 

Ruzmark; [1299]/338: Monondorh ~ Mondorh; 1299: Monundoph ~ [Monun]dorph. Alard comes 

rokonsága: Vizaknai Péter fiai, Reussmarkti (Szerdahelyi) Jung Péter, Jakab és Henneng 1291-ben 

e földe 20 M-ért eladták Felapoldi Henneng comesnek. 1299-ben is az övé, amikor Buzd határában 

DK-en, Kisenyedtıl DNy-ra említik, ott, ahol a Mogyorós-völgy (Monorosuelg ~ Monundorph 

vellge) fekszik (Gy 2: 175). = (Er I. 491, 589/7) – Su 2: 371. Mondorf. 

Munár Te (1913) < Monor Csa (1219). 

Muncsal 1. To (Aranyosbánya-Ny, az Aranyos b. p.) 1486: mons idiomate wolahico Monchel 

vocatus; 1494: p. Mwnchel ad Offombanya pt.; kenezius et alii wolachi ibidem; 1496: p. Mwnchal. 

Aranyosbánya vs birtoka (Cs 5: 722; vsz azonos Barázdafalvával). 1733: Muntsul, 1750: 

Baiedydsosz et Muncsel. 1808: Muncsel AF (111). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ TA Torockói js (Je 

515). 1913: Muncsal TA vm (Az). – 1909/19: Muncel, Muncsel, L 468 ort. r (118). = Su 1: 410. 

1486–1854. > 1974: Muncelu c. Baia de Arieş {Aranyosbánya kzs faluja} [22 C] 

Muncsal 2. ~ Muncsel * Hu (Macesd és Páros szomszédságában) 1464: p. Mwnchal in d-u Ha.; 

1694: p. Mwnchel; 1508: p. Mwnchal. Maczesdi, M. Kalmár, Kitidi, Bolicza, Párosi, Ohábaibirtok 

(Cs 5: 113). – Su 2: 373. 

Muncsel 1. Hu 1. (Jófı-DK) 1491: p. Naghmonchel. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 

5: 112). 1733: Muntselu Mare, 1760–2: Nagy-Muncsel. 1808: Muncsel (Nagy-), Muncsul-máre 

(111). 1861: N-M Hu (23). 1888: N-M Marosillyei js (Je 527). 1913: Nagymuncsel Hu vm (Az). 

– 1909/19: Muncelul-mare, Nm, L 269 ort. r (118). = Su 1; 410. 1491– 1854. > 1974: Muncelu 

Mare c. VeŃel {Vecel kzs faluja DNy-ra} [33 D] 

Muncsel 2. Hu 2. (Jófı-DK) 1733: Muntselu-Mik, 1750: Muncsel, 1760–2: Kis Muncsel. 1808: 

Muncsel (Kis-), Muncsul-mik (111). 1861: K-M Hu (22). 1888: K-M (Muncselumik) Marosillyei 

js (Je 429). 1913: Kismuncsel Hu vm (Az). – 1909/19: Muncelul-mic, Km, L 187: r 185 (118). = 

Su 1: 410. 1733–1854. > 1974: Muncelu Mic c. VeŃel {Vecel kzs faluja DNy-ra} [33 D] 

Muncsel BSz : Kishavas. 

700



Muncsel BSz : Hegyköz. 

Muncsel To < Muncsal. 

Mundra 1. Fo (Fogaras-DK hrs a Brassói úton) 1400: Mondra, 1520: Mundra (Su). 1637: 

Mandra (Makkai 477) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Mindra. 1808: Mundra, Kladendorf, 

Mundre (111). 1861: Mondra Fo (25). 1888: ≈ (Mandra, Mendra) Fo Sárkányi js (Je 515). 1913: 

Mundra Fo vm (Az). – 1909/19: Mândra, Mundra, L 1129: 1087 (110). Mîndra = Su 1: 402. 1400– 

1854. [36 D] 

Mundra 2. AF: Széptelep. 

Mura * Te (Detta táján, Tolvád és Partos mellett) 1332–7: Mura (3x) egyházas hely; 1492, 

1494, 1497: pr. Magyarmwra, Tothmwra (Cs 2: 52). – Su 2: 366. Magyarmwra; 414. Tothmwra. 

Murány Te (Temesvár-ÉK) 1318: Murun, 1333: sacerdos de Moran (Tr). Moran. Aradi 

fıesperességben (Cs 1: 775. Ar). 1492: Emericus Murony de Kenez; 1498: Ladislaus de Muron 

Kenézrıl való nemesek közt. A mai Murány helység értendı. Ezenkívül azonban e vidéken 

birtokos más családok is nevezik magukat Muronyról: 1427-ben Muron-i János fia György kapja 

Zsigmond királytól Simánd Te vm-i pusztát; Muron-i Veres György, Muron-i Wer Jakab, Muron-i 

Demeter fia Benedek és Antal fia Jakab Murány vidéki nemesek közt mint kijelölt királyi emberek 

szerepelnek; 1428-ban Muron-i Péter fia Jakab s László fiai: Miklós, Tamás és János Krassó vm-i 

birtokosok; 1449-ben Muron-i Vér László fia Miklós és unokatestvérei: György és Mihály (a Jakab 

fiai) ugyancsak a mai Murány vidékén tőnnek föl s az 1428-i Muroniakkal azonosok vagy 

vérrokonok 1463-ban Themeskewz-i Wer (ds) György özvegye és fiai: András, János és István 

mint a király anyjának belsı hívei szerepelnek. Semmi késég, hogy e nemesek a mai Murány 

faluval azonos régi Muronyt bírták (Cs 2: 52. Murony). 1504, Branyicska: Muronyi Vér András 

magyar nyelvő záloglevele (SzTA). 1808: Murány (112). 1888: ≈ Vingai js (Je 516). 1913: 

Temesmurány Te vm (Az). – 1909/19: Murani, M, L 1537: r 1324; n, m, szerb, zs (118). = Su 1: 

411. 1318–1913. – 1974: c. Pişchia {Hidasliget kzs faluja, ÉNy-i hrs} [31 D] 

Murokország: az alsó Nyárád mente néhány hagyományosan zöldségtermesztı falujának 

(Lukafalva – újabban Dózsa György –, Illencfalva, Lırincfalva, Mezıteremi, 

Káposztásszentmiklós) összefoglaló, félig-meddig tréfás elnevezése. Maga az elnevezés a 19. sz. 

derekán született, de a Nyárád termékeny öntéstalaján virágzó intenzív zöldségtermesztés már a 

16–17. sz-tól jelentıs jövedelem-kiegészítı foglalkozása volt a vidék lakosságának. Nemcsak a 

közeli Marosvásárhelyre, hanem a távolabbi városokba is rendszeresen szállítottak szekereken 

zöldségfélét (K. L. 150). # Benkı S.: Murokország. 1972. 

Muron * Kr (Oravicabánya táján, Szokolár mellett) 1428: Muron (Pesty: Krassó II/2. 227). – Su 

2: 373. 

Muronfalva Hu (Hátszeg-ÉNy, a Cserna felsı völgyében; 1000 m) 1504: p. Mwrunfalwa in d-u 

Hathzak; 1521: p. Mwray – azonos: 1516: p. Merye in d-u Ha; 1518: p. Nyrea. Demsusi ~ 

Morsinai, D. Árka-birtok (Cs 5: 113. A mai Kékesfalva vagy Meria hs). 1760–2: Kékesfalva. 

1808: Kékesfalva (80). 1861: ≈, Meria Hu (22). 1913: Kékesfalva Hu vm Hátszegi js (Az). – 

1909/19: Meria, Kf, L 692 g. kat. r (112). = Su 1: 391. 1504–1854. – 1974: c. Lunca Cernii de Jos 

{Alsónyíresfalva kzs faluja} [33 D] 

Musa * Ar (Soborsin-Ny) 1479: Mwta, Felsemuwsa Váradja vár tartozékai voltak (Cs 1: 763. 

Váradia). – Su 2: 373. 

Musca (azonosíthatatlan település a mai Szilágy m-ben) 1297.XII.4.: Musca-i Musco fia Miklós 

is beleegyezését adja több birtok átadásához (Er I. 563). 

Muscsel Kr (Karánsebes táján) 1530: Mwschel, 1603: Musczel (Pesty: Szörény II. 376). – Su 2: 

373. 

Musina : Muzsnaháza. 

701



Muska To>Fe (Topánfalva-DK) 1529.III.8.: Lupsaiak kiegyeznek néhai Lupsai László javai 

felıl; LL leánya: Erzsébet, egyebek közt, Mwska-n egy telket ad át, melyen łilca Petru lakik 

(KmJkv 4248); 1550.IV.19.: Középlaki Csireki Gergely özvegye: Erzsébet Nagylupsa, Kislupsa és 

Mwska (To vm) birtokbeli részeit, amelyeket 200 Ft-ban már az elızı idıkben elzálogosított, most 

újabb 200 Ft-on megint Bornemisza János kolozsvári királybírónak adja zálogba (5021). 1733: 

Muska. 1808: Muska ~ Muszka (112). 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ AF Verespataki js (Je 516). 1913: 

Muska AF vm (Az). – 1909/19: Muşca, M, L 1392 gkat. r (119). = Su 1: 412. 1733–1854. [22 C] 

Muskó * KSz (Érszentkirály mellett) 1334: Musko (Tr). 1350: Miskatelek, 1418: Musko (Petri IV. 

70). – Su 2: 373. 

Musó * Bi (Szalonta-K, Tulka mellett) 1214: v. Musou (Tr). – Su 2: 373. {Az ugyancsak 

elenyészett Euse faluval együtt említik} 

Mustest * Kr (Facsád táján, Kıfalu és Kossó mellett) 1597, 1620: Mustest (Pesty: Krassó II/2. 50). 

– Su 2: 373. 

Muszári Hu (Brád mellett) 1909: Muszári Rudafalva tartozéka. – 1909/19: Musari, Muszári, v. 

Ruda (119). = Su 1: 412. 1909. » Brad 

Muszka Ar < Meszt Za. 

Mutnok 1. Kr (Lugos-DK) 1352: Mutnokpataka; 1376: Muthnuk, Muthnukpathaka (P); =: 

Muthnuk, {....} Mothnwk. Mutnokiak birtoka volt (úgy látszik, 1371 óta) nemesi jogon (Cs 2: 52; 

85. Mutnoki); 1454: Mothnok; 1584: Mutnok, Felsö-Mothnok; 1608: Matnok; 1779: Nagy-Mutnik 

(Pesty: Krassó II/2. 51). 1808: Mutnik (112). 1888: Nagy-Mutnik KrSzö Temesi js (Je 527). 

1913: Nagymutnok Krszö vm (Az). –1909/19: Mutnicul-mare, Nagymutnik, L 921: r 822; n, m 

(119). > Mîtnicul Mare = Su 1: 402. 1352–1913. > 1974: Mîtnicu Mare c. Constantin Daicoviciu 

{Kavarán kzs faluja, DNy-i hrs} [42 B] 

Mutnok 2. Kr (Facsád-D) 1364: Muchnapataka, Muchnuk; 1453: Mothnok (P); 1454: ≈, 1464: 

Mothnik a turdi kerület tartozéka volt (Cs 2: 52). 1514–16: Mothnyk; 1607: Muthink; 1717: 

Mutnik; 1785: Modnik (Pesty: Krassó II/2. 51). 1808: Mutnik (112). 1888: Kis-Mutnik KrSzö 

Facseti js (Je 429). 1913: Kismutnok KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Mutnicul-mic, 

Kismutnik, L 351: r 343 (119). > Mîtnicul Mic = Su 1: 403. 1364–1913. > 1974: Mîtnicu Mic c. 

Fîrdea {Ferde kzs faluja, K-i hrs} [33 C] 

Mutnokszabadja KrSzö (1913) < Ohába Te. 

Mutos KSz (Szilágycseh-ÉNy hrs) 1387: villa olachalis Mutos, 1401: Mutus (P); 1405: Mathos 

(Cs; P); 1423: villa olachalis Muto (P); 1475: Mytus (Cs); 1489: Mwtos (Cs 1: 560; Petri IV. 111). 

1491.VII.11.: Mwthos zálogos egészbirtokot Bınyei Tamás visszabocsátja Kusalyi Jakcs 

Ferencnek (KmJkv 2738). 1808: Mutos, Mutisu (112). 1888: ≈ Szi Szilágycsehi js (Je 516). 1913: 

Mutos Szi vm (Az). – 1909/19: Motiş, Mutos, L 532: r 507; zs, m (117). = Su 1: 409. 1387–1854. 

[12 A] 

Muzsina Fe (Enyed-ÉNy) Musina és a többi román falu telepítése IV. László király {1272–90} 

engedélye alapján történt Enyed-föld lakatlan területére. A névadó telepítı kenéz „Musuna“ volt, 

akinek fia: Péter kenéz 1326-ban a káptalan fülesdi birtokán szerepel (Gy 2: 141. Enyed). 1344: 

sacerdos de Musna (Tr). 1461: c. q. de Musnahaza (Su). 1505: Mwrsynahaza (Iczkovits 59). 1620: 

Musina (SzO IV. 206). 1733: Messena, 1750: Madzina, 1760–2: Muzsina. 1808: Musina ~ 

Muzina, Mussendorf, Musná (112). 1808: Musina ~ Muzina, Mussendorf, Musná (112). 1861: 

Musina AF (6). 1888: Muzsina (Mesina) AF Nagyenyedi js (Je 516). 1913: Muzsnaháza AF vm 

(Az). – 1909/19: Măgina, Muzsina, L 773: r 758 (108). = Su 1: 383. 1344–1854. [22 D] 

Muzsna 1. Me (Medgyes-DDK) 1280: Musyna (Csáky Okl. I/1. 16), 1283: v. Musna, 1315: 

Mvsna (Tr). 1315: Mosna-i Herbordus királyi szász {ld Medgyes} (An 4: 143). 1359: Muschna (Ub 

II. 157). 1529: Kálnói Kálnai András (1512–40 adatok – jószágigazgató, diplomata, katona) 

muzsnai birtokáról nevezi magát. 1733: Musna, 1760–2: Meschen. 1808: Musna (Szász-), 

702



Meschen, Mosne (112). 1861: ≈, ≈ (oppidum) Me (36). 1888: Muzsna (Meschen, Mozsna) NK 

Bolya-berethalmi js (Je 516). 1913: Muzsna NK vm Medgyesi js (Az). # Kós: Népi szılımővelés 

Szászmuzsnán (: 1972). – 1909/19: Moşna, M, M, L 1792: r 638; n (117). = Su 1: 409. 1280–1854. 

[35 B] 

Muzsna 2. Uh (Székelykeresztúr-DK) 1520: Muschna (Scheiner 94). 1529: Kálnói Kálnai 

András (1512–40 adatok: jószágigazgató, diplomata, katona) muzsnai birtokáról nevezi magát 

(KmJkv 77). 1566: Musna, 1567: Mwsna, 1602: Múzna (SzO II. 209, 219, V. 294). 1614: Musna 

70 családfı (Uh 41). 1635: Jeremias deák pap fia. Maga schola mester, fia Miklós ecclesiasticus 

(SzO). 1733: Mopuja [: Muzsna], 1760–2: Székely Muzsna. 1808: Musna (112). 1861: Musna Uh 

(28). 1888: ≈ Uh Homoródi js (Je 516). 1913: Székelymuzsna Uh vm (Az). – Muşna > Mujna = 

Su 1: 410. 1520–1854. – 1974: c. Dîrjiu {Székelyderzs kzs faluja, Ny-i hrs} [36 B] 

Muzsnaháza AF (1913) < Muzsina. 

703



N. 

Nácza (? Norocza?) * Te~Kr (Karánsebes táján) 1448: Nacza, 1456: Norocza nemesi névben 

bukkan fel (Cs 2: 52). – Su 2: 375. 

Nadab Za (Kisjenı-D hrs) 1334: Nodob, 1335: Nadob (Tr). 1402–1403: Nadabi István erdélyi 

alvajda (KmJkv I. 987). 1410: Nadab (Jakó: Thorotzkay 14). 1410–1415: Nadabi László erdélyi 

alvajda (Er I. M 429). 1475: Nadab, 1484: Naab, 1497: Nadab. Vámhely volt (Cs 1: 740). 1808: 

Nadáb Ar (112). 1851: Nadab, Ar vm, Simánd és Kis-Jenı közepette, a váradi postautban, 120 

kath., 86 ref., 1548 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Róna határa gazdag s elsı osztálybeli. 

Kierjed 12 639 holdra ... F. u. József fıherczeg volt nádor (Fé 3: 123). 1888: Nadab Ar Kisjenıi js 

(Je 517 & Dohányos, Somhid és Horgostó psz). 1913: Nadab Ar vm (Az). – 19ö9-19: Nădab, 

Nadab, L 2210: r 1781; m, c, n (119). = Su 1: 420. 1334 – 1851. [20 C] 

Nadabor Hu (Vajdahunyad-Ny) 1458: Nadoba; 1482: p. Nadabar; 1506: v. Nadabor; 1515: 

Nadabor. ¤Hunyadvár tartozéka, s mint ilyen (bizonyára a nemes) kenéz Nadabori (1458: Nadobai) 

családé is volt (Cs 5: 113. Ma Nadráp puszta Govosdia mellett). 1825: Nadráb, 1835: Nedráb (Su). 

1839: Nadrap (Lenk). 1854: Nadráb (Su). – Su 1: 421. Nădrap. + 2: 375. Nadoba. {1981 Ø} 

Nadalbalfalva Za (Dézna-ÉNy) 1553–1551: Nadalbalfalva (Márki II/1. 242). 1619: Nadalbest 

(Ve: Doc. IX. 203). 1808: Nadalbesty Ar (112). 1851: ≈, Ar vm, 314 óhitü lakossal (Fé 3: 124). 

1888: Nadalbest Ar Borossebesi js (Je 517). 1913: Nádalmás Ar vm (Az). – 1909/19: Nădălbeşti, 

Nadalbest, L 348 ort. r (119). = Su 1: 420. 1553–1913. – 1974: c. Igneşti {Ignafalva kzs faluja É- 

ra} [21 C] 

Nadántelek Bi (Szalárd-K) 1400: Nadantelek (J); 1421: Nadanthelek (Cs 1: 617; Jakó 304) 

Csáky-birtok. 1461.VII.8.: Ladanthelke Csáky Ferenc bihari ispán birtoka (KmJkv 1579, 1580). 

1692: Nadan-Telek (Mezısi 94). 1808: Nadántelek, Nadáriu (112). 1851: Nadánytelek, {r} Nadár, 

Bi vm, egy dombon, 8 r. kath., 18 ref., 6 zsido, 162 görög kath. lak., s anyatenplommal. Birják: 

Fénysos, Imre, Lázár, id. Fényes Károly, Domokos Zsigmon, Jánky László, Miskolczy Imre, 

Középesy Gyula, Szodoray Farkasnı, és Sándor, Nyéky Lajos, Balku Jóysef, Szabó József (Fé 3: 

124). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 517). 1913: Nadántelek Bi vm (Az). – 1909/19: Nădariu, Nt, L 278: r 

259; m, zs, n (119). Nădar = Su 1: 420. 1400–1851. – 1974: c. Spinuş {Hagymádfalva kzs faluja, 

ÉNy-i hrs} [11 C] 

Nádas 1. * Ar (?) 1437: Nadas (Márki II/1. 211). – Su 2: 375. 

Nádas vize Ko vm Kalotanádas határában ered és – Vista határán Sárd patakával bıvülten – 

Kolozsvár alatt a Kis-Szamosba ömlik. 1299: Nadaspataka Bogártelke hr; 1304: Nadas Gerecse, 

utóbb Vista hr; 1317: Sukteluk föld a Nadas mellett (utóbb Mákó hr). 1808: rivulus Nádas Ko 

(112). 

Nádasmente Kalotaszeg nyelvi-néprajzi kistája az elıbbi Nádas vize mellékén. 

Nádas 2. Ko 1. (Kolozsvár-NyÉNy, Gyalu-É, Vista-É hrs; 426 m) 1285: Beduen et Scewe de 

Nadas, ... t-e Galli f-i Herczeg de eadem Nadas, cognati ... Nadas et Zeleche (Gy); =: ≈ (Er I. 410- 

411). 1314: p. ≈ (Cs). =: t. ≈. A Nádasi nemesek birtoka. 1285-ben Beden és Szeve Roland vajdától 

megkapja azon nádasi és szelecsei részt, mely a vajdasághoz tartozott. (Beden fiaira Szomordokon 

ld. Cs. V. 603.) 1314-ben Nádasi Domokos fia János fiai (Lad., Dom., Thom. et Greg.) nevében 

rokonuk, Péter mester tiltakozott, hogy a fiúk apja el akarja adni Nádas egy részét Lorand fiainak: 

Enard, Luc., Egid., Gall. (Gy 3: 364).. 1338: nobiles de Nadasd, p. ≈. 1343: Nadas superior (Cs). 

1343: Nicolaus vel Laurentius de Nadas Superior királyi emberek (Dl 28 726. Szr. reg. MOL) 

1378: Felnadas; 1388: ≈; 1449: plebanus de Nadas; 1486: p. Magyar Nadasd {MagyarNadas 

Kmkv}; 1517: p. Magyarnadas. Nádasi ~ Nádasdi, N. Nagy, Lırinczi, Cseh, Dorgó, Szomordoki, 

Fejérdi Nagyfalusi Marton, Horváti Peres, Sárdi, Györgyfalvi ~ Gyf. Henke, Patai Boka, Gesztrágyi 

704



s más birtokosé. (1299–1517. Cs 5: 385. N -a). 1587: Nadas. – E: fl. 11/25. A: fl. 3 den. 75 (Dé 

58). Megfogyatkozott magyar lakói helyébe románok költöztek. 1733: Magyar Nádos, 1750: 

Magyar Nados, 1760–2: Magyar Nadas. 1804: fatornyos román kıtemplom épül (Ke 1: 267. 

BNM). 1808: Nádas (Magyar-) h., Nedesd val. 1861: M-Nádos Ko (13). 1888: M-Nádas (Nedesdu) 

Ko Nádasmenti js (Je 487). 1913: Magyarnádas Ko vm (Az). # KszHn 1942. 222. Ke 1: 130. kép: 

A magyarnádasi felhagyott román templom (BNM fv.). 1964 (?): kis ref. templomát lebontották. – 

1909/19: Nădăşelul-unguresc, Mn, L 650: r 525; m, zs (120). 1926: Nădăşel. 1929: Nădăşel, L 

645, H{Vá}: Nădăşel {tkp. Méra} 3 km (AnR). 1956: Nădăşelu = Su 1: 421. 1299–1854. [22 B] 

Nádas 3. Ko 2. (Egeres-DNy; 548 m) 1299: Nadasd. Az erdélyi püspöké volt, aki 1299-ben a 

kolozsmonostori apátságnak adta cserébe, mivel a monostor birtokaival határos (1263–1324. Gy 3: 

365). 1410: p. Nadazthelek; 1431: pastores ovium de Volahnadasd, volahales de Volahnadas. 

1447: p. Nadasd. Utóbb Almás vár urai birták (1263–1431. Cs 5: 385. N -b). 1733: Oláh-Nádos, 

1805: Oláh Nádas. 1808: Nádas (Oláh-) h., Nádos val. 1861: Oláh-Nádos Ko (13). 1888: Oláh- 

Nádas Ko Bánffyhunyadi js (Je 552). 1913: Kalotanádas Ko vm (Az). # Hn 1942. 210. – 

1990/19: Nadişul-român, On, L 657: r 650 (120). > 1929: Nadişul-Român : Nadăşu, L 748, 

H{Vá}: Stana 4 km (AnR). = Su 1: 414. 1263–1854. [22 A] 

Nádas 

Ko (1343) > Andrásháza. 

Nádas 4. Kr (Szászkabánya-Ny) 1378: Nadasd, 1688: Nadas, 1723: Nadasch, 1743: Nadas, 

1799: Nádas (Pesty: Krassó II/2. 65). 1808: Najdas, (i) Najdash (114). 1888: ≈ (Nádas) KrSzö 

Jámi js (Je 534). 1913: Néranádas KrSzö vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Năidaş, Nájdas, L 

2674: r 2614; szerb (120). > Naidaş = Su 1: 419. 1378–1913. > Naidăş [54 A] 

Nádas 5. Kü (Erzsébetváros-ÉK) 1301: t. Nadas Bun hrs (Cs). 1309: Nadaz. Vlricus a N-i 

egyház rectora: tizedpanasza az erdélyi püspökre és a nagy-küküllıi fıesperesre. N-i Sz. Márton-eh 

(An 2: 596). 1343: p. ≈; 1411: Nadasd. 1446: p. ≈; 1497. 1505: p. Nadasdh. Nádasi ~ 

Fejéregyházi, V. Geréb, Bethleni; egy ideig a váradi Sz. Lélek-kórházé vagy kápolnáé (Cs 5: 888. 

1446: Fe vm). 1451.V.12.: Nadas-t, a váradi Szent-Lélek-kápolna adománybirtokát Hunyadi János 

kormányzó elfoglalta (KmJkv 958). 1587: Nadas. – E: fl. 32. A: fl. 16 (32). 1750: Nados, 1760– 

2: Szász-Nádas. 1808: Nádas (Szász-), Nádes (112). 1861: Szász-Nádos, Nadesch Kü (9).1888: 

Szász-Nádos (Nádosch, Nadesiu) KK Erzsébetvárosi js (Je 640:). 1913: Szásznádas KK vm (Az). 

– 1909/19: Nadeşul-săsesc, Szn, Nadesch, L 1514: r 449; n, m (120). Nadeş = Su 1: 414. 1301– 

1854. [36 A] 

Nádas 6. * Te (Nagykomlós mellett) .... {?}. 1761. tk: Nadiosch Komlóstól északra (Cs 2: 52). – 

Su 2: 375. 

Nádas 7. To (Régen-DK) 1453: p/v. Nadasd. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 722). 1733: Nadas, 

17560–2: Oláh Nádos, 1805: OláhNádas. 1808: Nádas (Oláh-), Nádos (112). 1861: O-Nádos To 

(11). 1888: Oláh-Nádas MT Régeni alsó js (Je 552). 1913: Görgénynádas MT vm (Az). – 

1909/19: Nadăşa, On, L 472: 447; m (119). = Su 1: 414. 1453 – 1854 {1913}. – 1974: c. Beica de 

Jos {Alsóbölkény kzs faluja DK-re} [24 A] 

Nádas 8. Za (Lippa-ÉK) 1464: Nadas (Márki, II/1. 242), 1746: Nádas (Su). 1808: Nádas Ar 

(112). 1851: ≈, Ar vm, két hegy oldalán, s azok közti völgyben, 12 kath., 8 ref., 1638 n. e. óhitü 

lak., s anyatemplommal. Határa 21 000 hold, ... E határban ered a Cziger vize, s van még más 

pataka Tyesa nevő, s 2 barangja ... F. urak Marczibányi Antal és testvérei (Fé 3: 124). 1888: Nádas 

Ar Ternovai js (Je 517). 1913: Zarándnádas Ar vm Tornovai is (Az). – 1909/19: Nădaş, N, L 

2587: r 2527; m (119). > Nadăş = Su 1: 414. 1464–1913. – 1974: c. TauŃ {Feltót kzs faluja D-re} 

[32 B] 

Nadas Superior Ko (1343): Nádas 2. Magyarnádas 

Nádasd 1. Ar>Te (Füves-DK) 1247: Nadasd, 1256: v. Nadasd, 1274: Nadasd. A Csanád-nem 

birtoka; 1247-ben Kelemen bán fiaié, a Telegdiek ıseié lett volna, 1256-ban és 1274-ben Vaffa 

fiainak, ill. a Tömpösiek ıseinek jut osztályrészül (+1247, +1256. Gy 1: 182). 1256.XII.17.: 

705



Nadasd; 1274: ≈ (Er I. 222, 334). 1256: Nadasd a Csanád-nemzetség birtoka (Cs 1: 780. 

Szurakrév); 1471-ben Keszi Balázs deák Nádasd, másik Nádasd, harmadik Nádasd birtokot a 

csanádi káptalanak adta (Cs 1: 785. Keszi). 1808: Duboki-Nadash ill., vel Mély-Nádas h. 1851: 

Mélynádas, Te vm, 569 n. e. óhitü lak., s paroch. templommal. Határa hegyes-völgyes és 3-dik 

osztálybeli. Birják közbirtokosok (Fé 3: 79). 1888: Mély-Nádas (Duboki-Nádas) Te Rékási js (Je 

500). 1913: Mélynádas Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: Nadăş, Mn, L 705: r 493; m, n, zs 

(119). = Su 1: 414. 1717–1851. – 1074: c. Recaş {Temesrékás kzs faluja É-ra} [32 C] 

Nádasd 2. Hu 1. (Algyógy-É, Zalatna-Ny hrs) 1321: p. Nadasd; 1418: p/v. volahales superior 

et inferior Nadasd; 1518: v. Nadasd. Ákos nembeli Folti, Zádorlakai, Illyei ~ Illyei Dienesi, ¤Al- 

Diód vára (Cs 5: 113). 1733: Nádestie, 1750: Nedestie, 1760–2: Nadastyja, 1805: Nádastja. 1808: 

Nádasdia (112). 1861: Nadastia Hu (23). 1888: Nádasdia (Nedesdia) Hu Algyógyi js (Je 517). 

1913: Nádasdia Hu vm (Az). – 1909/19: Nădaştia, N, L 258 ort. r (120). Nădăştia = Su 1: 421. 

1321–1854. – 1974: c. Almaşu Mare {Nagyalmás kzs faluja, DK-i hrs} [34 A] 

Nádasd 3. Hu 2. (Kalán-Ny hrs) 1419: kenesii de p-e regali Nadasd; 1453: Also Nadasd; 

1458: p. Nadasd; 1511: Nadas. részben ¤Déva vár tartozéka, majd ¤Hunyadváré, rb. Nádasdi 

Ungor-birtok (Cs 5: 114). 1733: Alsó-Nádasd, 1750: Al(só) Nedestie. 1808: Nádasd (Alsó-) (112). 

1861: A-N Hu (20). 1888: A-N Hu Hunyadi js (Je 207). L 1910: 654 (r); 1956: 488 (Le). 1913: 

Alsónádasd Hu vm (Az). – 1909/19: Nădăştia-de-jos, An, L 636: r 617; m (120). = Su 1: 421. 

1419–1854. [34 C] 

Nádasd 4. Hu 3. (Kalán-DNy hrs) 1447: p. Felsew Nadasd; 1453: ≈. ¤Déva vár, majd 

¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 114). 1733: Felsı-Nádasd, 1750: Fel(sı) Nedestie. 1808: Nádasd 

(Felsı-) (112). 1861: F-N Hu (21). 1888: F-N (Nedestia din szusz) Hu Hunyadi js (Je 324). 1913: 

Felsınádasd Hu vm (Az). – 1909/19: Nădăştia-de-sus, Fn, L 743: r 733 (120). = Su 1: 421. 1447– 

1854. [34 C] 

Nádasd 5. KSz 1. (Hadad-Ny hrs) 1220: v. Nadast faluba való Tiburtius 15 ökör és egy ló 

erıszakos elvételével vádolta Domulin {Dabjon} falu összes lakóját. A bíró Gyula bán, a poroszló 

Sumpoz volt. [Tiburtius?] bizonyította igazát (Er I. 110). 1337: p. Nadasa (Tr). 1475: Nadasd (Cs 

1: 561). 1556: Hadad-Nadasgya, 1682: Magyar-Nádasd (Petri IV. 134). 1760–2: Hadad-Nádos. 

1808: Nádasd (Magyar-), Nádis KSz (112). 1888: Hadad-Nádasd Szi Szilágycsehi js (Je 358). 

1913: Hadadnádasd Szi vm (Az). – 1909/19: Nadişul-Hododului, Hn, L 690: r 21; m (120). 

Nadişul Hododului = Su 1: 415. 1220–1854. > 1974: Nadişu Hododului c. Hodod {Hadad kzs 

faluja, Ny-i hrs} [12 A] 

Nádasd 6. KSz (Szilágycseh-D hrs) 1387: v. olachalis Nadasd, 1474: Olachnadasd (Petri, IV. 

134). =: Olah-Nadasd, 1485: ≈ (Cs 1: 561). 1733: Nadassul, 1750: Szilágy Nádas, 1760–2: Oláh 

Nádos. 1808: Nádasd (Oláh-), Nádis KSz (112). 1888: Oláh-Nádasd (Nadisiulu romanu) Szi 

Szilágycsehi js (Je 552). 1913: Szilágynádasd Szi vm (Az). – 1909/19: Nadişul-român, On, L 681: 

r 658; zs, m (120). Nadiş = Su 1: 415. 1387–1854. [12 A] 

Nádasd 7. * Te (Lippa táján, Keszi-D) 1256: v. Nadasd (Tr). Két más birtokos kezén levı közeli 

Nádasdot ld. Temes vm (Gy 1: 182). 1471: secunda (villa) Nadasd. 1471-ben Keszi Balázs deák 

másik Nádasd birtokot a csanádi káptalanak adta (Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 375. 

Nádasd 8. * Te (Temesvár táján) 1318: Nadasd (Tr). 1471-ben Keszi Balázs deák harmadik 

Nádasd birtokot a csanádi káptalanak adta (Cs 1: 785. Keszi). – Su 2: 375. 1318. {Murány, 

Gyarmat és Piski (>Hidasliget) sorában említik} 

Nádasdia Hu (1913) : Nádasd. 

Nádashatár * Za (Borosjenı táján) 1429: Nádashatár (Márki II/1. 242). – Su 2: 375. 

Nádaspatak MT (Régen-DNy) 1913: Nádaspatak Bala tartozéka (H). Nádas. – Nadăşa = Su 1: 

414. 1913. [24 A] 

706



Nádpatak Sink (Fogaras-ÉNy) 1332: Rorbarch [: Rorbach] (Tr). 1389: Rorbach (Ub II. 637). 

1438.VII.18.: Salamon Rorbach-i plébános peres ügye (KmJkv 95). 1488: Roerbach (Berger 67). 

1601: Nadpatak (Ve: Doc. VI. 378). 1750: Rodbav, 1760–2: Röhrbach, 1805: Rohrbach. 1808: 

Nádpatak, Rohrbach, Robáriu ~ Rorbáka (113). 1861: ≈, ≈, Rohár Sink (37). 1888: ≈ (Rohrbach, 

Bodbav) NK Szentágotai js (Je 518). 1913: Nádpatak NK vm Nagysinki js (Az). – 1909/19: 

Rodbav, Np, Rohrbach, L 562: r 156; n, c, m (146). = Su 2: 81. 1332–1854. – 1974: c. Şoarş 

{Nagysáros kzs faluja, DNy-i hrs} [36 D] 

Nádpatakfürdı NK (Nádpatak-D; 476 m). – Băile Rodbav 1981 [36 D] 

Nadrág Te~Kr (Lugos-K Zsidóvár mellett) 1364: Nodrag (Cs 2: 53). 1548: Nadrág; 1590 k: 

Alsó-Nagyragh, Nadragh (Pesty: Krassó II/2. 61). A mai falu, a régi helyén, 1846 táján települt 

(Su). 1733: Nagy-Agy, 1750: Nagyag, 1760–2: Szekeremb. 1888: Nadrág KrSzö Temesi js (Je 

518). 1913: Nadrág KrSzö vm (Az). – 1909/19: Nădrag, Nadrag {!}, l 2150: r 731; n, szlovák, 

cseh, m, horvát (120). = Su 1: 421. 1364–1846. [33 C] 

Nadráp (Su 1: 421. Nădrap) : Nadabor. 

Nagojafalva * Za (Káposztásfalva mellett) 1439: Nagojafalua, 1441, 1445: Nagyoyafalva, 1525: 

Nagoya Világos vár tartozéka a körösbányai kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 375. 

Nagyág Hu (Déva-ÉK) 1465, 1502: p. Naghag. Solymos vs birtoka (Cs 5: 114. Füzesd, 

Kecskedága hs-gel együtt említik). 1750: Nagyag. 1733: Nagy-Agy, 1750: Nagyag, 1760–2: 

Szekeremb. 1808: Szekeremb (156). 1861 Szekerembánya (Nagy-Ág) Hu (24). 1888: Nagyág 

(Szekerimb) Hu Dévai js (Je 518). 1913: Nagyág Hu vm (Az). – 1909/19: Săcărâmb, Nagyág, L 

1547: r 831; m, n (150). > Săcărîmbu = Su 2: 102. 1465–1854. > Săcărîmb [34 C] 

Nagyaranyas AF (1861) : Fehérvölgy. 

Nagybánya < Asszonypataka ~ Rivulus Domonarum Sza (Szatmárnémeti-K) A legelsı 

bányamunkások az utolsó Árpádok idején kerültek ide; a híres Szent István-templom építése is az 

Árpád-korban indul; 1332-ben állott a plébánia. A város gazdasági élete a bányászaton s az ezt 

kiegészítı erdıgazdálkodáson nyugszik. Évi vására 15 napig tart. A város anyagi jóléte fejlett 

kulturális életet tett lehetıvé (Maksai 98-107; 182). Kaplony nb. Tibai Péter plébános egy 

hitszónokot és 11 káplánt tartott. A templom mellett iskola mőködött, mesterét a város fizette. 

1329: civitas Rivuli Dominarum, 1332: Rivulus Dominarum, 1335: parohus de Rivulo Dominarum 

(Tr). 1347.IX.20.: Nagy Lajos újraadományozza Nagybánya számára az elpusztult 

kiváltságlevélben foglalt városi és bányászati jogokat.© 

1391: Asszonypataka, 1465: castellum Rivuli Dominarum, 1469: castellanus et capitaneus de 

Rivulo Dominarum, 1481: civitas nostra (regis) Rivuli Dominarum, 1489: castrum de Rivulo 

Dominarum; 1408, 1430: minorita Szent Miklós-kolostor, 1481: a Megváltóról nevezett ferences 

kolostor (Cs 1: 467). 1408: Nagybányán ispotály mőködik: Giródtótfalu (Sza vm) a kórház birtoka. 

XV.köz: Hunyadi János hathatós segítségével a Szent István-templom nyugatra nyíló fıkapuja 

mellé gótikus tornyot emelnek. (A ma is meglevı István-tornyot ezért Hunyadi-toronynak is 

nevezik.) 

1455.XII.4 12. : Maróti Lajos és Mátyus alparéti officiálisa: Rücsi Benedek urai oklevelét 

felmutatva kiegyezik Zathy Antal és Kristóf nagybányai olasz kamarásokal (Italici camerarii de 

Rivulodominarum), az ezek familiárisaitól elkövetett fosztogatások ügyében (KmJkv 1234). 

1468.VIII.30. Nagybánya városa 13 ezer aranyforintért egy évre bérbe veszi a királytól a 

nagybányai, szebeni és aranyosbányai pénzverı kamarák jövedelmét.© 

1468–1469: Rápolti Gothárd nagybányai (de Riwulodominarum) plébános (KmJkv I. 989). 

1469.III.2.: Nagybányai (de Rivulodominarum) Lompert Nicolo özvegye: Márta üv (KmJkv 1841). 

1469.XI.8.: Mátyás király a céhen kívüli nagybányai szabókat eltiltja a mesterség gyakorlásától.© 

707



1547: Kopácsi István nagybányai ref. lelkész és iskolaalapító (Schola Rivulina) rábírja Veress 

Mihály plébánost és káplánjait (11!) az áttérésre (Partiumi Könyvesház, 377). NbRefK tört. 1905 

Thurzó Ferenc. 

1549.I. eleje Nagybánya: Fráter György helytartó titkos tárgyalásokat folytat Ferdinánd 

megbízottaival.© 

1551–2: civitas Rivuli Dominarum, Zathmár Bánya et Nagy Bánya, Neustadt. 

1553.VII.20.: Nagybányai (de Rivulo dominarum) János deák azt a nagybányai kıházát, amelyet 

néhai Ur Albert (c) magvaszakadtával királyi adománnyal szerzett magának, 100 Ft-ért eladja 

Hamvay György dési kamarásnak (KmJkv 5226). 

1556.I.10.: a Pénzverı latin nyelvő leltára. 

1564: Bagna, 1585: Nagybanya, 1600: Nagi bania, 1601: Nagibagna, 1614: Nagy Bania (Ve: Doc. 

I. 253, III. 64, VI. 40, 388, IX. 26). 

1589: Újfalvi Imre rektor. 

1602: Rivulienses ministro Detsi István lp (MRNy 884). 

1613.IV.2., London: Bánfihunyadi János ~ Eöttweös János ~ Hans Hungar (Nb, 1576– 

1646.VIII.28., Amsterdam) alkimista, kora neves vegyésze levelet írt Nagybányára, Tagy 

Bálinthoz, sógorához; „ötvös mívet mívelem“ – írja, s kéri, viselje gondját otthon hagyott ládáinak. 

(Nb lt. ırzi 1606.V.3-án Kassáról írt levelét is: TJkv I. 288-292; „angol tudós“ : TJkv II. 130-131). 

1648: Nagy Banya (Makkai 408) I. Rákóczi György birtoka. 

1657–1660. {1670. k.} Nagybánya város jegyzıje, majd 1677–1691 között fıbírája volt Enyedi 

István történetíró, latin nyelvő üdvözlı és elbeszélı versek szerzıje; magyarul megírta az 1657–60. 

évek erdélyi eseményeit: Occasio ... (ETA IV. 1862). 

1711: a katolikusok visszakapják templomaikat; közülük csak a Szent Miklós volt használható, a 

Szent István- és Szent Márton-templom villámcsapások martalékaivá vált. Az 1769-es tőzvész az 

idıközben helyreállított Szent István-templomot használhatatlanná tette, s az épületet soha többé 

nem restaurálták. 1842: Törökfalvi Pap Zsigmond festményt készít a romos templomról. 1847-ben 

a város a templom "tisztes maradványait" lıporral szétvetette. Megmaradt tornyát 1896-ban 

restaurálták és ellátták tetıszerkezettel. A torony elıtt zajlanak az István-napi búcsúk (RKNt 

1999). Nb, minorita t: Szent Miklós-t, b: XII.6.; Nb Szent József-t, b: III.19. Nb-I. Szent 

Háromság-t; Nb-II: Bosco Szent János-t, b: I.31.; Nb-III. Krisztus Király-t; Nb-Felsıkohó Sarlós 

Boldogasszony-t, b: VII.2. (RKNt 1999). 

1808: clr Nagybánya ~ Újváros, Neustadt (113). 1888: ≈ sz. kir. vs, Sza vm és a Nagybányai js szh, 

1888: ház 1446, L 8632 (Je 519 & Blidár, Feketepatak és Ulmásza telepek). 1913: Nagybánya Sza 

vm (Az). Nb-Óváros ref. ehk 2001: 29 / 75 / - 46 (PaK, 2002.1). 2004-ben 25 000 magyar lakos. 

Szent István-torony és Lendvay Márton szülıházának felújítása. Gesztenyeszüretrıl 2004.IX.3. 

Duna Tv. 2004 L 140 000; 21 000 magyar. Nagybánya múltja és jelene. Magyar Ház gróf Teleki 

Sándor háza volt; kulturális tevékenység, tanulók segélyezése. Nagybányai festıiskoláról; a festık 

képeineinek java a városi múzeumban. Festıtábor folytatja munkájukat. Kereskedelmi központ 

kialakításán dolgoznak. 2004.IX.17. Duna Tv. Asztalos György: Nagykároly rendezett tanácsú 

város története 1848-ig. 1892. Reprint 2004. Beszélgetés gróf nagykárolyi Károlyi Lászlóval 

(RMSzó 2005.I.8-9). 

Nb + : 1872: Szerdahelyi Kálmán (1829–) színész, író, mőfordító. 

1937: Thorma János (1870–) festı. 

1962: Ziffer Sándor (1880–) festı. 

Nb * : 1904: Alföldy Zoltán orvos, mikrobiológus (–1992). 

708



1926: Stösszel István lélekgyógyász (Tv). 

1946.X.13.: Szepessy József párbajtırözı világbajnok (1973 Göteborg, NSzK-színekben). 

# Pálmer K.: Nagybánya és környéke. Nb 1894. Binder P.: Nagybánya. Közös múltunk, 1982. 

235. Ad 269. – 1909/19: Baia-mare, Nb, L 11 183: r 2400; m, zs, n; 50 rutén (12). Baia Mare = 

Su 1: 53. 1329–1851. [12 B] 

Nagybányai Ref. Tractus ~ Egyházmegye 

1744: Miklósvári S. János, gr. Teleki Mihály "Hagymás Láposi Udvari Papja és a N. Bányai Ven. 

Tractusnak mostani Seniora" (Kolozsvár 1745). # Soltész J.: A nagybányai reformált egyházmegye 

története. Nb 1902. 

Nagybércz ~ Nyírszeg * (Ko) : Nyírszeg. 

Nagyboldogasszony * Cs (Csikjenı tája) 1495.IX.25.: Bertalan nagyboldogasszoyi {de 

Nagybodogazzon} plébános, csiki és gyergyai alesperes írásba foglalja azt az egyezséget, melyet 

egyfelıl jenıfalvi Kézmüves György, Miklós Kelemen és Tamási János felperesek, másfelıl 

ugyancsak jenıfalvi Kajtár Miklós, Barlók György, Gegı Ágoston, Gálfi Demeter és Bereczk fia 

István alperesek között az Olt vizén levı malmaik ügyében folyt perben Lázár Adrás és Balázs, s 

Blaskó János és Imre megállapították s a Nemen Ked néven nevezett Csik széki tisztség elıtte 

megvallott (SzO VIII. 167). 1667: Nagy Boldog Aszony; 1717: Nagy boldog Asszony, Kis Asszony 

(SzO II. 87, 278; VII. 233). 1854: Nagy-Boldogasszonyfalva (Su). – Su 2: 376. {Összefoglaló neve 

volt Jenıfalva, Karcfalva, Dánfalva és * Oltfalu falvaknak. Orbán B. II. 86} 

Nagyér * Bi (Diószeg táján) 1291–4: Noger (2x), Noger Petri f-i Drvg; 1312: v. Noger. A 

Gutkeled-nem birtoka; Drug unokái 1312-ben úgy osztják meg, hogy K-i fele Péter fiaié, Ny-i fele 

Miklós fiaié lesz. Ez a megosztás nem lehetett új, mert Nagyér már 1291–4 között két részbıl állt; 

elsı ízben 34 és 11 kepe, másodszor Drug fia Péter faluja 32 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 

646). 1338: v. Nogheer (Cs; Tr); 1488: Nagheer (Cs 1: 617). – Su 2: 377. 1291 (Tr); 1422 Nager 

{Csánkinak tulajdonítja},–1488. 

Nagyfalu 1. 

Be/BN : Sajónagyfalu. 

Nagyfalu 2. * Bi (ma Oláhszentmiklós része) 1338: Stephanus f. Thome iob. magistri Choka de 

Nogfolu. Toldi Choka birtoka; itteni jobbágyát Bihar vm 8 M fizetésére kötelezi (Gy 1: 646). 1462: 

Nagyfalw, 1485: Nagfalu (Cs 1: 617) Toldi-birtok. 1588: Nagfalw (Kiss 656). – Su 2: 377. 1338– 

1588. 

Nagyfalu 3. Csa/Te : Temesnagyfalu. 

Nagyfalu 4. 

Nagyfalu 5. 

Fe (KmJkv) : Nagyoláhfalu. 

Kr/Szi : Szilágynagyfalu. 

Nagyfalu 6. BSz/SzD : Apanagyfalu. 

Nagyfalu 7. KSz (Csánki) : Kisfalu (Érkisfalu). 

Nagyhatár * KSz (a Meszes-hegység aljában) 1332: possessio Nodghathar. Bán, Fürményes és 

Paptelek sorában említik (Tr). – Su 2: 377. 

Nagyhegy SzD (1913) < Magura. 

Nagykároly Sza (



abban cseh és más külföldi katonákat tartanak. Mátyás király azonban 1482-ben védelmezi a 

Károlyiakat mint akik (László) „nec caststrum neque fortalicium sed domum (lapideam) pro 

habitatione sua in oppido suo“ építenek (Cs 1: 466). 1477: opp. Karol. Már I. Lajos királytól 

nyertek jogot heti, késıbb Zsigmond és Mátyás királytól több ízben heti és országos vásár tartására 

(Cs 1: 468). 

*1529: Károlyi Gáspár ref. lp, író, a teljes Biblia (1590) elsı magyar fordítója (–1591, Vizsoly). 

*1543: Károlyi Péter hitvitázó, debreceni püspök (–1576.IV.10., D). 

1592: Károlyi Mihály levele (kérelme) Hardegg Ferdinándhoz kıházának megerısítésére (domum 

lapideam Karoliensem ... Géresi III. 561). 

1723: Piarista rendház, 1738: Görögkatolikus ruszin templom, 1769–1778: Katolikus templom, 

1795: Református templom épül. 

1808: opp. Károly (Nagy-) (79). 

1888: N-K Sza Nagykárolyi js szh (Je 524 & Szent-János és Korparét psz, Kláramajor). (1897:) 

„A gróf Károlyi György-tér parkhoz szögellı végében külön bekerített kis kert van, a hol üdezöld 

pázsitterületen Kölcsey Ferenc szobra látszik ki az alacsonyra nyírt bokrok közül. Födetlen fejjel ül 

koszorús költönk, mintegy méla tőnıdésben. Ezt is Kallós Ede szobrász mintázta; érczbe 

Barbediennél öntötték Párisban. 1897-ben leplezték le“ (Sza vm, 1910). (1918 u. elıbb 

megcsonkították, majd eltőntették. RMSzó, 2001.VII.5.) Nk-I.: Kalazanci Szent József-templom, 

b: VIII.25. Nk-Kápolna Szent Háromság-templom. Nki m. g. k. t: Mihály és Gábor fıangyalok, b: 

XI.8. (RKNt 1999). 

*1811.XII.12.: Gaál József író, költı (–1866.II.28., Pest). *1822.II.3.: Barna Ignác költı, 

mőfordító (– 1894.XI.23., Bp). *1825.V.23.: Barna Ferdinánd nyelvész, Kalevala-fordító (– 

1895.VII.21., Bp). 

*1845.IX.9.: Acsády Ignác hírlapíró és történész (–1906.XII.17., Bp). 

*1880.VI.10.: Kaffka Margit író, költı (–1918.XII.1., Bp). 

1913: Nagykároly Sza vm (Az). 1920: határváros. # Bura L.: Nagykároly környéki tájszók (NyIrK 

1968.1.127-130). – Nagykároly és Vidéke hetilap 1990-tıl. 2001: Kölcsey-emléktábla a volt 

vármegyeház falán. – 1909/19: Careii-mari, Nk, L 15 382: r 297; m; 2139 zs (38). Carei = Su 1: 

121. 1320–1851. [11 A] 

Nagy-Küküllıvármegye, 1876-tól; szh Segesvár; járásai 1888 (Je 40-41): 1. Bolya-berethalmi 

(szh: Medgyes), 2. Keresdi (Segesvár), 3. Kıhalmi, 4. Szentágotai járás. – 1913: 1. Kıhalmi, 2. 

Medgyesi, 3. Nagysinki, 4. Szentágotai járás (Az 440). 

Nagylak 1. Csa (Arad-Ny, a Maros j. p.) 1192: in Morus t. ad 6 aratrum; 1313: Noglok; 1334: 

Petrus sacerdos de Noglok. A Monoszló-nem birtoka. Vsz ezzel azonos a nem 1192-i 

birtokösszeírásának „marosi“ birtoka 6 eke földdel, halastóval, nádassal és kaszálóval, mely 

felerészben Makariás ispáné, felerészben Kenézmonostoré volt. Késıbb a Makariástól leszármazó 

Egyed fia Gergely uradalmának központja, melyet 1313-ban az esztergomi Sz. Adalbert-egyházra 

hagyott tartozékaival együtt. Papja 1334 I: 2 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 865). 1514.V.24. 

Székely Dózsa György hadai felgyújtják a Jaksicsok nagylaki várát, ahol Báthory és Csáky emberei 

apátfalvi gyızelmüket (V.23.) ünneplik. 1514.V.28. Székely Dózsa György (aki idıközben 

megkapta a hadjáratot betiltó királyi rendeletet) Nagylakon kivégezteti Csáky Miklós csanádi 

püspököt és a fogságába esett köznemeseket.© 1806: Nagy Lak (21 X-Y 41). 1808: Nagy-Lak h. 

1828, 1854: oppidum Nagy Lak. 1888: ≈ (Nagylaku) Csa vm Nagylaki js (Je 525). 1913: Nagylak 

Csa vm. 1920: határváros. – 1909/19: Nădlac, N, L 13 631: r 4358; szlovák, m, zs, szerb, n, c 

(120). = Su 1: 421. 1313–1851. [31 A] 

Nagylak 2. Fe (Marosújvár-K) Határában római kori dák telep (László A.). 1288: p. Noglak ... ab 

utaque parte fl-i Morus (Gy); 1288: ≈ (Er I. 439). 1293: p. Naglok; 1301: t. Noyglak; 1331: 

710



Andreas f. Kyliani nob. de Noglok; 1332–6: Jacobus sacerdos de Noglok. Péter fia István 1288-ban 

Nagylakot tartozékaival, Medvéssel, Csebivel és Somogyitelekkel 15 M-ért zálogba adta Kilián 

telegdi fıesperesnek, azzal, hogy ha Kilián épületeket vagy malmot épít, István tartozik 

megtéríteni. Utóbb a zálogösszeg 40 M-ra emelkedett, s 1293-ban Kilián írásba foglalta, hogy 

István nem váltotta vissza. 1298-ban az erdélyi püspök Nagylak dézmáját az esperesi negyedrészen 

és a pap részén kívül cserébe adta Kökényesrénold nb. Mykud bánnak. 1301-ben Kilián fıesperes 

kanonok Nagylak felét Koppánd felıl az erdélyi káptalanra hagyta. 1308-ban Kilian magister 

rokona, András comes és a káptalan kettéosztotta Nagylakot az alábbi határ mentén: ... in littore fli 

Morus ... Petefvzy ... ad Hegheholma ... iuxta finem silve Noglokerde ... Chybywelge. A vonaltól 

Ny-ra esı felet a templommal András comes kapta, K-i felét a káptalan. Ma ez a határ választja el 

Nagylakot Káptalantól. 1331-ben Kylian fia (!) András vajdai kiküldött. Papja 1332 I: 50, 1332 II: 

16, 1334 I: 20 d, 1334 II: 2 gs 10 d, 1335 II és 1336 I: 40 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 175). 

1587: Nagylak, Kaptalan. – E: fl. --- . A: fl. 20 (Dé 21). 1696: Nagylak (SzO VI. 127). 1733: 

Noslák. 1808: Nagylak h. 1861: ≈ AF (6). 1888: M-N AF Marosújvári js (Je 525). 1913: 

Marosnagylak AF vm (Az). – 1909/19: Noşlac, Nl, L 1129: r 708; m, zs (123) = Su 1: 428. 

1288–1854. [23 C] 

Nagylankás Szö (Karánsebes-Teregova-D) 1440: Naglukavicza, Kyslukavicza; 1774: Lukavicza 

(Pesty: Szörény II. 300). 1808: Lungavicza (100). 1888: Lunkavicza KrSzö Teregovai js (Je 

481). 1913: Nagylankás KrSzö vm (Az). – 1909/19: LuncaviŃa, Lunkavicza, L 1321: r 1308 (106). 

= Su 1: 368. 1440–1840 {1913}. [43 C] 

Nagylászló * Bi (?) 1291–1294: Ladislai Magni villa (Tr). – Su 2: 361. 

Nagymelegvölgy TA (Torda mellett) 1913: Nagymelegvölgy Torda tartozéka. – Valea Caldă = Su 

2: 226. » Turda. 

Nagymezı 1. Bi 1888: Nagymezı psz (t) Ant Bi Nagyszalontai js (Je 533). 

Nagymezı 2. BSz (Csákigorbó-ÉK) 1338: locus Nagmezew, 1378: Nogoteluk, 1507: Naghmezew, 

1599: Nagy-Mezeo; 1636: Prun alias Nagymezeo (Kádár V. 212). 1733: Prunul, 1750: Pruni, Nagy 

Mezı, 1760–2: Nagymezı seu Prunyi. 1806: Nagymezı (Prunus) (16 R 58). 1808: ≈, Pruny (114). 

1861: ≈, Prung {! Négerfalva sorába csúszott.} BSz (19). 1888: ≈ (Pruny) SzD Csákigorbói js 

(Je 533). 1913: Nagymezı SzD vm (Az). – 1909/19: Pruni, Nm, L 239: r 234 (141). = Su 2: 62. 

1338–1854. – 1974: c. Bobîlna {Alparét kzs faluja, ÉNy-i hrs} [12 D] 

Nagymonújfalu KSz (Szilágycseh-DNy, a Zsilahi úttól jobbra) 1700 k: Csora (Petri IV. 695). 

1750: Szilágycsora, 1760–2: Nagymonujfalu. 1804: Csora sive Nagymon-Ujfalu (Petri). 1808: 

Újfalu (Nagymon-), Gross-Neudorf, Csorá (176). 1888: Mon-Újfalu (Csóra) Szi Zilahi js (Je 527). 

1913: Nagymonújfalu Szi vm (Az). – 1909/19: Cioara, Nagymonújfalu, L 260: r 246; zs, m (48). > 

Ciora-Naimon > Delenii = Su 1: 196. 1700–1964. > 1974: Deleni c. Dobrin {Debren kzs faluja} 

[12 C] 

Nagyoláhfalu Fe (Szászsebes-D) 1345: p. quondam ... Hennyng Nogolafolu ... iuxta fl-m Sebus in 

vicinitate et commetaneitate ... p-is Peturfolua. Péterfalvi Henning román telepítése Péterváralja 

területén. Henning fia Miklós halála után, 1345-ben a Kelnekiek és Kisenyedi Mihály úgy 

osztoznak felette, hogy Nagyoláhfalu a Kelnekieknek jut. A Sebes folyótól K-re ma is határos 

Péterfalvával (Gy 2: 175). 1451.V.12.: Nagfalw Nádasi Mihály adományából káptalani birtok; ezt 

most Hunyadi János kormányzó elfoglalta (KmJkv 9570. 1733: Szástsür, 1750: Szeszcsor, 1760–2: 

Szászcsor. 1808: Szescsor val. [: h.], Sassenberg g., Szecsorá val. 1861: Szászcsor AF (7). 1913: 

Szászcsór Sze vm Szászsebesi js (Az). – 1909/19: Săsciori, Szcs, L 1492 ort. r (160). = Su 2: 108. 

1309: Suburbium ... 1336: de Subcastro Petri {! Péterváralja adatai}, 1733–1854. [34 D] + 2: 377. 

1345. {Péterfalva mellett eltőntnek írja.} 

Nagypatak 1. Bi 1. (Tenke-ÉK) 1808: Nagypatak, Valeamáre (114). A nagyváradi ortodox 

püspök birtoka. 1821: Ortodox templom. 1851: Nagypatak, {r} Válemáre, Bi vm, 300 n. e. óhitü 

lak., s anyatemplommal, fejér agyagos, sovány földdel, erdıvel. Birja a váradi deák püspök (Fé 3: 

711



150). 1888: N-P (Valemare) Bi Magyarcsékei js (Je 533). 1910 L 228 (Le. 1828-tól!). 1913: 

Alsópatak Bi vm (Az). 1956 L 354. – 1909/19: Valea-mare, Np, L 236: r 230 (193). > Valea Mare 

de Codru = Su 2: 230. 1828–1913. – 1974: c. Holod {Pusztahollód kzs faluja ÉNy-ra} [20 B] 

Nagypatak 2. Bi 2. (Élesd-DK, a Királyhágói út j. o.) 1392: Nagypatak (Jakó 305). 1692: Nagy 

Patak (Mezısi 101). 1808: Nagypatak, Valeamáre (114). 1888: N-P (Valamare) Élesdi js (Je 

533). 1913: Felsıpatak Bi vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Np, L 446: r 439 (193). > Valea Mare 

de Criş = Su 2: 230. 1392–1913. – 1974: c. Barod {Nagybáród kzs faluja, Ny-i hrs} [21 B] 

Nagypatak 3. Cs 1888: Nagypatak, telep (t) Gyimesközéplok Cs (Je 533). 

Nagypatak 4. Hsz (Kovászna-DNy; 570 m) 1888: Nagypatak, telep (t) Kisborosnyó Hsz (Je 

533). 1913: Nagypatak Hsz Sepsi js (Az). 1968: Zágonbárkány faluja 8 km. 1969 L 1123. – Valea 

Mare = Su 2: 230. 1913. – 1974: c. Barcani [38 C] 

Nagypatak 5. Kr (Boksánbánya-ÉK) 1584: Nagypatak alias Valemare; 1602: Valemare (Ve: 

Doc. VII. 25). 1717: Vallemare (Pesty: Krassó II/2. 269). 1808: Vallemáre (180). 1851: Valemare 

(Uj), Kr vm, a Boganis {Pogányos} vize mellett, 37 kath., 521 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 4: 

257). 1888: Valeamer-Poganest KrSzö Bogsáni js (Je 712). 1913: Pogányosvölgy KrSzö vm 

Boksánbányai js (Az). – Valea Mare = Su 2: 230. 1584–1913. – 1974: c. Fîrliug {Furlog kzs faluja, 

ÉNy-i hrs} [42 A, B] 

Nagypatak 6. MT (Régen-K, a Görgény b. p.) 1956: Nagypatak Libánfalva tartozéka. – Pîrîul 

Mare = Su 2: 45. 1956. > Pîrîu Mare 1974: c. Ibăneşti {Libánfalva kzs faluja K-re} [24 B] 

Nagyréz {'nagyirtás'} Gy/Cs (Gyergyószentmiklós táján) 1956: Nagyréz {falu?}. – Noghirez = 

Su 1: 428. 1956. {1981 Ø} 

Nagyrézpatak Gy/Cs 1956: Nagyrézpatak Nagyréz tartozéka. – Pîrîul Noghirez » Noghirez = Su 

2: 45. – 1974: Pîrîu Noghirez » Tulghieş {Gyergyótölgyes} 

Nagyszeg KSz (Szilágycseh-DK) 1387, 1423: villa olachalis Nagyzegh; 1462: Naghzeg (Petri IV. 

426). 1450: Naghzwg, 1462, 1475: Naghzeg (Cs 1: 561). 1487.IX.6.: Kusalyi Jakcs László 

NaghZeg falubeli részét zálogba veti Bélteki Drágfi Bertalannál (KmJkv 2658); 1502.IV.14.: 

Naghzeg KJL egészbirtoka (3242); 1510.IV.17.: KJL Naghzeg birtokbeli részét zálogba adja Vajda 

Istvánnak és fiának: Mihálynak (3544); 1533.VI.17.: Kusalyi Jakcs Mihály, KSz vm ispánja 

Naghzeg-en részbirtokos (4417). 1704–5: Nagyszegi Gábor kuruc vezér (We). 1733: Noczigul, 

1750: Nagy Szeg. 1808: Nagyszeg, Nagyczigu (114). 1888: ≈ (Notigu) Szi Szilágycsehi js (Je 

534). 1913: Nagyszeg Szi vm (Az). – NoŃig = Su 1: 429. 1387–1854. – 1974: c. SălăŃig 

{Szilágyszeg kzs faluja K-re} [12 C] 

Nagyút * Te (Zsombolya-DK) 1472: Nagwth (Cs 2: 53). – Su 2: 375. 

Nagyvölgy Uh 1913: Nagyvölgy Kırispatak tartozéka (H). – Valea Mare = Su 2: 23ö. 1913. » 

Crişeni 

Nalácz 1. Hu (Hátszeg-D) 1451: p. Nalacz in d-u Ha.; 1504: Nalacz; 1521: ≈. 1453: ¤Déva vára, 

Szentgyörgyi, Vádi, Vádi Kopasz, Török, Naláczi-birtok. Jbn 1514: Simon (Cs 5: 114). 1733: 

Nalátz. 1808: Nalacz (114). Nalác+Vád: 1913: Nalácvád Hu vm. 

Nalácz 2. * Kr (Lugos táján, Krassógombás mellett) 1585: Nalácz, Nalaczteleke; 1593: 

Nalácztelek (Pesty: Krassó II/2. 64). – Su 2: 376. 

Nalácvád Hu (Hátszeg-DNy hrs) 1444: Wad; =: p. ≈ in C-u seu d-u de Hwnyad. 1451: p. ≈ in d-u 

Ha. 1514: p. Waad in d-u Ha. 1453: ¤Déva vár tartozéka. Szentgyörgyi, Vádi, Vádi Kopasz, Török, 

Haczaki ~ Haczoki-birtok. Jbn 1514: Kalmár Miklós (Cs 5: 144). 1498.VI.24.: Wad-i ~ Wadi 

Miklós 23 Ft-ot kölcsönzött Papfalvi Csoronk Benedeknek (3053); 1536.I.19.: Wad-i Kopasz Pál 

eljár Németi Nemes János fiai ügyében (4552). 1760–2: Nalácz Vád. 1808: Vád, Schiffenschütz, 

Nándorá (178). 1861: Nalácz-vád Hu (22). 1888: Vád-Nalácz Hátszegi js (Je 709). 1913: 

712



Nalácvád Hu vm (Az). – 1909/19: NălaŃi-Vad (NălaŃi), N, L 296: r 223; m, n (120). > NalaŃivad = 

Su 1: 420. 1444–1854. > NălaŃvad [44 A] 

Nánda * Sza (Nántü mellett) 1424: Nanda Bélteki Drágfi-birtokok közt. XVI: Kis-Nánd (Cs 1: 

481). – Su 2: 376. 

Nándor Hu (Vajdahunyad-ÉNy, a Pstes bp-i úton) 1330: v. Nandor ~ Nandor. Nándor a bolgárok 

régi magyar elnevezése; a falu korai bolgár telepítés lehet. Nagy-Pestes tartozéka. A Hermán 

nembeliek osztozásakor Dénes fia Lászlónak (Lack-nak) jut (Gy 3: 297). 1330-ban Gecse fia János 

ispán, a Szentgyörgyiek és Szentgyörgyi Makraiak ıse kapta osztályrészül. 1499-ben mint Pestesi 

azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte királyi adományul; 1507- 

ben pedig részeit Jófıi Bási György vásárolta meg Czentúri Lászlótól (Cs 5: 114). 1733: Nandru, 

1750: Nandra, 1805: Nándor. 1808: Nándor h., Weisskirchen g. [?], Nándorá val. 1861: ≈ Hu 

(23). 1888: ≈ (Nandru) Hunyadi js (Je 534). 1913: Nándor Hu vm (Az). – 1909/19: Nandru, N, L 

277: r 268 (120). = Su 1: 420. 1330–1854. – 1974: c. Peştişu Mic {Felpestes kzs faluja Ny-ra} [33 

D] 

Nándorhegy Kr (Karánsebes-ÉK) Vasipari település. 1829: Ferdinand Verk (Nagy II. 205). 1888: 

Nándorhegy (Ferdinandsberg) KrSzö Karánsebesi js (Je 534). 1913: Nándorhegy KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Ferdinandsberg, Nh, L 1407: r 287; n, szlovák, m, olasz, cseh (73). > Ferdinad > 

OŃelul Roşu = Su 2: 22. 1829, 1913. > OŃelu Roşu [43 A] 

Nándorlaka Fe (Marosújvár-K) 1311: t. Nandurlaka. 1311-ben Csúcsi Miklós fia Miklós birtoka; 

Hari határosa (Gy 2: 176). 1311: ≈ {ld Diód} (An 3: 36). 1443: Landor (Iczkovits 60). 1448.X.31.: 

A konvent Bogáti Péter kérésére megállapította Landor, Heud és Acintos prédiumok határát 

(KmJkv 636); 1449: Bükkös, Gambuc és Nandorlaka prédium közti vitás föld ügye (656); 

1492.V.26.: Landor prédiumban Bogáti István részbirtokos (2790); 1494.II.9.: Ladorlaka zálogos 

részét Bogáti László visszaengedi Bogáti Istvának (2905). 1733: Nandra, 1760–2: Lándor. 1808: 

Lándor h. 1861: Landor AF (6). 1888: Lándor (Nándru) AF Marosújvári js (Je 465). 1913: Lándor 

AF vm (Az). – 1909/19: Nandra, L, L 329: r 258 (120). = Su 1: 420. 1311–1854. – 1974: c. 

Bichiş {Bükkös kzs faluja, ÉNy-i hrs} [23 D] 

Nándortelek * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Nandorthelek Hódos kastély tartozéka 

volt (Cs 2: 53). – Su 2: 376. 

Nándorválya Hu (Vajdahunyad-ÉNy, a Pestes-patak j. p.) 1733: Válya, 1760: Vale Nándrului. 

1808: Nándorallya ~ Nándorválya, Válya-Nándruluj (115). 1861: Nándor-Válya Hu (23). 1913: 

Nándorválya Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Nandru-Vale, Nv, L 322: r 316 (120). 

Valea Nandrului = Su 2: 231. 1330–1505 {Ölveság adatai; Csánki nyomán}, 1733–1854. – 1974: 

c. Peştişu Mic {Felpestes kzs fsluja Ny-ra} [33 D] 

Nandrest * Kr (Facsád táján, Homapatak és Kiskossó mellett) 1514–1516: Nandresth, 1597: 

Nandrest, 1612: pr. Nandrost (Pesty: Krassó II/1. 65). – Su 2: 376. 

Nánfalva Mm (Sziget-DK, az Iza jp-i úton) 1412, 1414: Nanfalua; 1490: Nanfalwa (Bélay 175). 

1414: Nanfalwa (Cs 1: 450). 1808: Nánfalva, Nanyest (115). 1888: Nánfalu (Nánysty) Mm 

Izavögyi js (Je 534). 1913: Nánfalva Mm vm Sugatagi js (Az). – 1909/19: Năneşti, Nf, L 700: r 

691 (120). = Su 1: 421. 1412–1851. [3 c] 

Nántő Sza (Tasnád-K) 1424: Nand, 1432: Nanda. A Csákiak bükkhegységi uradalmának egyik 

legrégibb falva. Keletkezése a XIV–XV. század forulójára esik, lakói románok. Csánki tagadja, 

hogy Nántővel azonos volna (Maksai 184). XVI: Nanthew (Cs 1: 481. Nanda alatt). 1555: Nanthew 

(Sza vm 127). 1808: Nántü, Hurecz (115). Szent Háromság-templom (RKNt 1999). 1851: Nántő, 

Sza vm, K-Sz vm szélén, 350 romai, 465 g. kath. lak., görög kath. anya, rom. kath. fil. 

templommal. Határa sovány s erdıs; rengeteg erdeje vadakkal bıvekedik; szılıhegye szép fekvésü. 

F. u. Károlyi ház (Fé 3: 133). 1888: ≈ (Hurediu) Erdıdi js (Je 534). 1913: Nántő Sza vm (Az). – 

1909/19: Hurez, Nt, L 840: r 464; m, n, zs (92). Hurezul Mare = Su 1: 298. 1424–1851. > 1974: 

Hurezu Mare c. Supur {Alsószopor kzs faluja K-re} [11 B] 

713



Náprád KSz (Zsibó-É, a Szamos jp-i úton) 1387, 1423: villa olachalis Naprad, 1454: Napprad 

(Petri IV. 141). 1472: Olah-Naprad, 1475: Naprad (Cs 1: 561). 1555.X.10.: Nabrad birtok Bélteki 

néhai Drágffy Gyögyrıl Kusalyi Jakcsokra szállott (KmJkv 5418). 1636: Nagy-Náprád, 1637: 

Kis-Náprád (Petri). 1733: Naprade, 1750: Nabrad, 1760–2: Náprád. 1808: Naprád, Rübendorf, 

Napragye (115). 1848: Huszár Sigónak, szegénynek, az oláhok fejét vették Náprádon (Gyulay, XI. 

20.) 1888: Náprád (Rübendorf) Szi Zsibói js (Je 534). 1913: Náprád Szi vm (Az). – 1909/19: 

Năpradea, N, L 1104: r 973; zs, m (121). = Su 1: 421. 1387–1854. [12 D] 

Narág * Te (?) 1238: terra Narag (Tr). – Su 2: 376. 

Naszádos Szö (Orsova-DNy, a Duna-parton) 1598: Plavichowicza, 1690–1700: Plavicsovicza 

(Pesty: Szörény II. 439). 1806: Plavischevicza (40 hh 50). 1808: Plavissevicza, (i) Plavishevica 

(129). 1888: Plavesnicza KrSzö Orsovai js (Je 580). 1913: Naszádos KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

PlavişeviŃa, Plavisevicza, L 457: r 398; bolgár, n (135). > PlaviseviŃa = Su 2: 45. 1598–1913. > 

1974: PlavişeviŃa [1981 Ř] 

Naszód Be (Beszterce-ÉNy, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1440: Nazod, 1450: Nazad, 1547: Naszod 

(Su). 1616: Naszod (Ve: Doc. IX. 77). 1733: Naszeud, 1750: Neszeud, 1760–2: Naszód. 1764: 

Naszódi határırezred létesül. A vidék fejlıdésnek indul. 1790: oppida Orlath, et Naszad (Horváth 

M.: Statistices regni Hungariae). 1808: Naszód (115). 1851: a határırezred feloszlatása; a volt 

határırvidék 44 faluja jelentıs vagyonhoz jut; ezt alapítványi kezelésben kulturális célokra 

fordítják. 1861: Naszód Na (26). 1863.X.4.: Naszódon gimnázium nyílik. 1871-re válik teljessé; 

ekkor tartja elsı érettségi vizsgáját. 1888: Naszód (Naseudu) BN Naszódi js szh, 1888: ház 445, 

L 2453 (Je 535). *1893.V.6.: Bárd Oszkár költı, drámaíró (–1942.XII.19., Dés). 1913: Naszód 

BN vm (Az). *1920: Oláh Tibor tanár, irodalomtörténész (–1996, Mvh). – 1909/19: Năsăud, N, 

Nussdorf, L 3142: r 2364; zs, m, n (121). = Su 1: 422. 1440–1878. [13 D] 

Naszód-vidék 1861: X. {th} Naszódvidék. Gyüléseit tartja Naszódon. (26. lapon felsorol 46 

helységet.) 

Natztha Ko (a név elírása miatt azonosíthatatlan település, hihetıleg Ko m) 1213: Natztha faluból 

való István szabad emberek védıje (Er I. 54). – Su 2: 376. 

Nazalas Do (?) Gy 2: 81. Noszollyal való azonosítását kétesnek írja. De: Nazalaa ld Noszoly (Er I. 

M 430). 

Náznán székely ág Ld Székely nemek és ágak. 

Náznánfalva Msz (marosvásárhely-Ny hrs a Maros jp-i úton) 1293: Frátai Ös comes s fiai: Péter 

és Miklós Nagy- és Kisméhes, továbbá Velkértelke nevő örökjogú földjük felét, minden 

tartozékaikkal és haszonvételükkel, a két Méhes közötti halastóval együtt, 50 márkáért örökre 

eladták Naznanus-nak és a szentkirályi székely sevienseknek (Er I. 525). 1471: Naznanfalwa-i 

Tamási Péter üv (KmJkv 2020); 1534.XI.27.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát 200 Ft-ért Méhesen 

(Ko vm) halastavat vásárol (4501); 1534.XII.21.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát a kolozsmonostori 

apátság rektora (4508); 1539.VIII.27.: Naznanfalwa-i Tamási Bernát felperes és Bogáti János 

alperes ügye (4720). 1579.V.25.: Exponitur nobis in persona egregii agilis Petri Zelemery de 

Naznanffalwa ... ZP és Wass György mezıméhesi dézmapere; ld Fráta (Dé 15). 1580.III.23-án a 

gyulafehévári hiteleshely NZP részére tartalmilag átírja a káptalan egykori jegyzıkönyve alapján 

az 1293-i bejegyzést (Er I. 525). Ezt bizonyára perével kapcsolatosan kérte. 1614: Náznánfalva 9 

családfı (Msz 31). 1733: Naszna. 1736: Iskoláját említik; 1793–1849: öt tanítója ismert (Sipos 

129). 1733: Naszna, 1750: Názna. 1808: Náznánfalva (115). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT 

Marosi alsó js (Je 535). 1913: Náznánfalva MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. – 1909/19: Nasna, 

Nf, L 544: r 355; m, zs (121). Nazna = Su 1: 420. 1453–1854. [24 C] 

Náznánháza ~ Szarkad * To : Szarkad. 

Nebáncs * To (Libáncs psz Marosvásárhely-É, Várhegy és Sáromberke közt) 1395: p. penitus 

desolata Nebanch; 1412, 1420, 1423: p. Nebanch. 1395: a Szécsényiek cserében adják Zsigmond 

714



királynak. 1405-tıl Somkeréki-birtok (Cs 5: 722). 1453.X.11.: Nebanch (SzO VIII. 84); 

1455.VIII.8.: Libancz (Uo 85); 1495.V.30.: Bodoki Czirjék Antalné Szentgyörgyi Márta asszony 

Libáncs {Lybanth} pusztabeli részét eladja Szentannai Tóth Miklósnak (Uo 165-166). 1495: ≈ 

(KmJkv 2964). 1971: Libáncs ~ Libáncsmezı (Sáromberke-D). Ma az ernyei határon néhány ház 

(Mózes A.: Sb hn. NyIrK 1971. 133, 132). Tanyaként élt 1985 tájáig; utolsó lakói beköltöztek 

Sáromberkére (ad vocem M. Szabó, 1997). – Su 2: 376. 1395–1495. 

Néc Do (Beszterce-DNy) 1291: v. Neech. Az erdélyi püspök birtoka; a király kiveszi az erdélyi 

vajda ítélkezése alól (Gy 2: 81}. =: ≈ (Er I. 474). 1412.VI.23.: Neech birtokot Zsigmond király 

Somkeréki Erdélyieknek adományozta (SzO VIII. 42.). 1485.IX.2.: Necz Harinai Farkas Tamás és 

Miklós birtoka (KmJkv 2537); 1502.XI.25.: Neech HF János birtoka (3261). 1587: Harinna cum 

pertinentiis Neczy, Bilak, Mogioros. – E: fl. 14, A: fl. 6 (Dé 45). 1750: Neczu, 1760–2: Netz. 1808: 

Nécz h. 1854: ≈, Netz g., Necu val. 1861: Nécz Do (16). 1888: Necz (Netz) BN Besenyıi js (Je 

535). 1913: Nec BN vm (Az). – 1909/19: NeŃ, Necz, L 326: r 310 (121). > 1956: NeŃeni = Su 1: 

425. 1291 villa Neceh ... 1854. – 1974: c. Mărişelu {Sajónagyfalu kzs faluja Ny-ra} [23 B] 

Necsemér Kr ld. Lecsmér Kr/Szi (Gy 3: 518). 

Neger * Se (Szászsebes-DK, Kelnek mellett) 1366: v. olachalis Neger (Ub II. 269). – Su 2: 376. 

Négerfalva 1. Bi (Belényes-DK hrs a Fekete-Körös jp-i úton) 1432: Negerfalwa (Cs 1: 617). =: 

p. hungaricalis Negerfalwa (Jakó 306). 1552: Negherfalva (Györffy István 65). 1808: Nyégerfalva, 

Nyegru (117). 1851: Nyégerfalva, vagy Feketefalva, 142 ref., 127 g. kath. lak. A reformatusok 

leány gyülekezete a tárkányi anyatemplomhoz tartozik. Urb. szántó 48, rét 48, legelı 32; majorság 

164 hold, folyóvize a Fekete-Körös. F. u. a váradi görög püspök (Fé 3: 148). 1888: ≈ (Feketefalva) 

Bi Belényesi js (Je 543). 1913: Kisnyégerfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Negru, Nyf, L 391: r 175; 

m (121). > 1964: Grădinarii = Su 1: 270. 1432–1964. > 1974: Grădinari c. Drăgăneşti 

{Dragánfalva kzs faluja, ÉNy-i hrs} [21 C] 

Négerfalva 2. BSz (Dés-ÉK, a Nagy-Szamos j. o. mellékvize völgyében) 1405: villa olachalis 

Negel falva, 1467: Negerfalwa; 1553: Negyerfal, Negerfalwa (Kádár V. 219). 1733: Nyégerfalva, 

1750: Négerfalva Nyegrilesti. 1808: Nyégerfalva, Negrilesti ~ Nyigrilesti (117). 1861: Négerfalva 

BSz (19). 1888: ≈ (Negrilesty) SzD Dési js (Je 535). 1913: Négerfalva SzD vm (Az). – 1909/19: 

Negrileşti, Nf, L 1765: r 1678; zs (121). = Su 1: 423. 1405–1854. – 1974: c. Ciceu-Giurgeşti 

{Csicsógyörgyfalva kzs faluja, ÉK-i hrs} [13 C] 

Neglanosfalva * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Neglanosfalwa Hódos kastély 

tartozéka volt (Cs 2: 41. Hodos). – Su 2: 376. 

Negovanolcz * Ar (Szabadfalu/Szabálcs mellett) 1440, 1477: Negovanolcz Solymos vár 84. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 376. 

Negrilest * Kr (Facsád táján) 1514 – 1516, 1612: pr. Negrilest (Pesty: Krassó II/2. 66). – Su 2: 

376. 

Négy * Csa (Nagyszentpéter mellett) 1466: Neeg. Szentpéter határosaként említik (Cs 1: 700). – 

Su 2: 376. 

Negyed Ar 1323: p. Nyged. Magyar András és Pál mint öröklött birtokukon osztoznak rajta. Ekkor 

Kı és Gyarak után említik. A pápai tizedlajstromban feltőnik egy plébánia az új típusú helynevő 

Pálülése faluban, amely Kı és Gyarak alatt a hegy lábánál fekszik. Ez alighanem a fentivel azonos 

és a Negyeden osztozó Magyar Pál nevét ırzi. Ld még Pálülése (+1214–1323. Gy 1: 182). – Su 2: 

378. 1214–1334. 

Négyfalu Br 2004: Négyújfalu. 

felavatásáról 2004.VI.13. Duna Tv. 

Negyvenszil Bi (Gy 1: 646) : Jankafalva. 

1896-ban kezdett s most befejezett katolikus templom 

715



Nekrilesty AF (Gyulafehérvár-ÉNy, a Gáld-patak felsı völgyében) 1909: Nekrilesty, 1954: ≈ 

Havasgáld tartozéka. – 190919: Necrileşti, N, &, v. Intre-Galde (121). = Su 1: 422. [34 B] 

Nekszefalva Kr (Krassó és Temes vm határán) 1369: Nexefalwa (Pesty: Krassó II/2. 69). – Su 2: 

377. 

Néma 1. BSz (Dés-D hrs) ?1288: Neema-i Miklós fia Dersyk comes, nıvére: Margit 

leánynegyedeként, átadja sógorának, Zalai (ds) Beche-nek Nema örökbirtokának Beeke nevő 

darabját (Er I. 433). 1298: Beeke, Beche Nymaya (Kádár II. 141). 1298.X.13.: Soós Péter – fiai: 

Tamás, Pál és István, s rokonai beleegyezésével – Beeke vagy Beche Nymaya nevő földjét 27 

márkáért és désaknai két kuriális telekért eladta a désaknai hospeseknek (Er I. 573). 

1431?IV.26.u.: Nema-i Miklós fia: László fia Miklós üv, Nema-i István fia Lászlót is (KmJkv 76); 

1440.VII.1.: Nema-i László fia János üv, Nema-n lakó Fodor Bálintot és Balázst, Mátyás plébánost, 

Miklóst és Antalt is (256); 1453.V.24.: Negyedes Mihályné: néhai Némai László leánya: Márta és 

leánya: [Némai] Bálintné: Erzsébet; Némai Bálint, Miklós, Gergely, Mátyás és János ü: Szucság 

(1090); 1454.VI.15.: Tamás Nema-i plébános ü: Szántó (1169); 1482.VII.30.u.: Nema-i Péter ü: 

Teremi Péter kolozsvári polgár (2387). 1524.VII.17.: Némai Tamás Nema birtokbeli része felét, 

kivéve Kis Márton, Magyari Orbán és egy varga pusztatelkét, zálogba adja Szucsáki Miklósnak 

(4031). 1539.VI.29.: Komjátszegi Istvánné: Budai Margit némai birtokrészét 40 Ft-on zálogba adja 

Patai Dezsı Antalnak (4708); 1554.I.21.: Nema-i Szucsáki Bertalan eladományozási tiltást tesz 

(5275). Ld még KmJkv I. 992, II. 991. 1583.IV.8.: Petro Zuchaky de Nema fejedelmi levél 

címzettje (Dé 17). 1587: Nema, Beke. – E: fl. 18; A: fl. 6 (Dé 49). 1808: Néma, Nyima (115). 

1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ (Nyimá) SzD Szamosújvári js (Je 535). 1913: Néma SzD vm (Az). – 

1909/19: Nima, Néma, L 898: r 748; m (122). = Su 1: 426. 1225 {?}, 1292–1854. – 1974: c. 

Mintiu Gherlii {Szamosújvárnémeti kzs faluja ÉNy-ra, a túlparton} [13 C] 

Néma 2. To (Marosvásárhely-ÉNy, Mezırücs hrs) 1394: p. Nema; 1519: p. ≈. ¤Gernyeszeg 

tartozéka; Alárdfi, Meggyees, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Kecseti, Szilvási, Tuzsoni, t. Tamási, 

Szentkirályi stb. Jbn 1447: Barla László, Thwrk István, Veres Lukács és László, Sypus Péter és 

Miklós, Feelzemew Miklós, Majos Mihály. 1493 kenézek: János (Kerelei Pálé), Zakalos János 

(Bátoriaké), György (Toldalagi Gáldtıi Benedeké). Kápolna említése (Cs 5: 722). 1447: 

{Szentkirályi} néhai Semjén Nema birtokbeli részét megosztják; ... ex oppositio capelle ... 

(KmJkv 606); ... 1519.VI.7.: Szentiványi Székely Miklós Sárpatak és Körtvélykapu egészbirtokot 

cserébe adja a Somkeréki-testvérek Faragó, Nema és Rücs birtokbeli részeiért (3731). 1808: Néma 

(Λ Kisnyulas) praedium Ko (115). Hnt. 13: » Mezırücs MT vm. – Nima Milăşelului = Su 1: 426. 

1394, 1408, 1461. – 1974: c. Crăieşti {Mezıkirályfalva kzs faluja} [1981 Ř] 

Néma 3. MT (Mezırücs-ÉK hrs) 1913: Néma Mezırücs tartozéka (H). – Nima Rîciului = Su 1: 

426. 1913. – 1974: c. Rîciu {Mezırücs kzs faluja} [23 B] 

Nemcse Kr (Facsád-ÉK) 1427: Nempche, 1548: Nemesest, 1598: Nemesesth, 1717: Nemiste 

(Pesty: Krassó II/2. 66). 1808: Nemesesty Kr (115). 1851: Nemesest, Kr vm, 3 kath., 131 óhitü 

lak., s anyatemplommal. F. u. a kamara (Fé 3: 136). 1888: ≈ KrSzö Facseti js (Je 537). 1913: 

Nemcse KrSzö vm Facsádi js (Az). – 1909/19: Nemeşeşti, Nemesest, L 191: r 190 (121). = Su 1: 

423. 1427–1913. – 1974: c. Margina {Marzsina kzs faluja ÉK-re} [33 C] 

Nemegye 1. Be Be (Naszód-DNy 10 km, a Nagy-Szamos b. p.) 1367: Nemige, 1392: Nemege 

inferior, 1468: Nemegye, 1505: Zaaznemege; 1514: Nemege hungaricalis alio nomine Nemege 

saxonicalis (Su). 1528.I.18.: Nemeghye-i Vajda Orbán Suki Erdélyi Ferenc megbízottjaként jár el a 

konvntnél (4206); 1530.V.31.: Magyarnemege-n Somkeréki Erdélyiek részbirtokosok (4300); 

1553.XII.9.: Magyarnemegye Somkeréki egészbirtok (5248). 1587: Zaz Nemethj, Nemegie et 

Czyepan. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 48). 1599: Nemegyei Veres György levele Budaki János 

besztercei fıbíróhoz. Somkereken 3 die May 99 (NyIrK 1977.2.205. Benkı A.). & Nemegyei János 

enyedi professzor. 1733: Magyar Nemegye, 1750: Magyar Nimizse. 1808: Némegye (Magyar-), 

Nemisseu ungureszk ~ Nimissa ungureszk (115). 1861: M-N, Nimissa BSz (19). 1888: Magyar- 

Nemegye (Nimigea-ungureasca) BN Naszódi js (Je 487). 1913: Magyarnemegye BN vm (Az). 

716



1930 L 1064 (974 m, 355 r, 1 n, 234 zs, 38 c, 2 más). 1941 L 1679 (1072 m, 375 r, 207 zs, 21 c, 2 

n, 2 más); vallás: 988 ref., 396 unitus, 248 izr., 32 kat., 9 ort., 6 lutheránus. 147 magyar élt 

vegyesházasságban (Köpeczi B. 1985. 13). – 1909/19: Nimigia-ungurească, Mn, L 1272: r 310; m, 

zs (122). Nimigea de Jos = Su 1: 427. 1367–1854. [13 D] 

Nemegye-2 Be (Naszód-DNy, a Nagy-Szamos b. p.) 1392: Nemege superior; 1461: c. q. de 

Nemegye; 1505: Olahnemege, 1514: Nemege Volachalis (Su). 1530.V.31.: Olahnemege-n 

Somkeréki Erdélyiek részbirtokosok (4300); 1553.XII.9.: Olahnemegye Somkeréki egészbirtok 

(5248). 1750: Oláh Nimizse. 1808: Némegye (Oláh-), Nemissa rumunyeszk ~ Nimicska 

rumunyeszk (115). 1861: O-N, Nimigya BSz (19). 1888: O-N (Nimigea rumaneasca) BN Naszódi 

js (Je 552). 1913: Oláhnemegye BN vm (Az). – 1909-19: Nimigia-română, On, L 494: r 403; zs 

(122). Nimigea de Sus = Su 1: 427. 1392–1854. – 1974: c. Nimigea {Nemegye (Mn) kzs faluja, É-i 

hrs} [13 D] 

Nemere {< úz nemere: 'unoka' (perzsából), Rásonyi 98} az Úz vize fölé emelkedı legmagasabb 

hegy Hsz, Csik és Moldova összeszögellésében; 1694: Nemere (SzO IV. 333). 

Nemes Me (Medgyes-DK) 1359: Nymps, 1395: Nymisch, 1400: Nyms (Ub II. 157, III. 155, 259). 

1587.X.12.: Matthias Schiffenbaumer lelkészt Unglerus superintendens jelenlétében Franz Elysius 

fıesperes mutatja be. 1733: Nemse, Numsa, 1760–2: Nimes, 1805: Niemesch. 1808: Nemes (Szász- 

), Niemesch ~ Nimesch, Nemcz (115). 1861: ≈, Nimisch, Nyomse Me (36). 1888: ≈ (Nimesch, 

Nemsa) NK Bolya-berethalmi js (Je 536). 1913: Nemes NK vm Medgyesi js (Az). – 1909/19: 

Nemşa, Nemes, Nimesch, L 553: r 132; n (121). = Su 1: 424. 1359–1854. – 1974: c. Moşna 

{Muzsna kzs faluja K-re} [36 A] 

Nemesbudafalva BSz (Magyarlápos-ÉK) 1584: Ungurfalva, 1627: Ungarfalva (K). 1733: 

Ungureny. 1767: Budafalva (Kádár II. 187). 1808: Ungurfalva, Ungureni (177). 1861: ≈ BSz 

(20). 1888: Ungurfalva (Ungureny) SzD Magyarláposi js (Je 706). 1913: Nemesbudafalva SzD vm 

(Az). – 1909/19: Ungureni, Budafalva (Ungarfalva), L 1479: r 1437; zs (189). = Su 2: 218. 1585– 

1854. – c. Cupşeni {Kupsafalva kzs faluja} [13 A] 

Nemesfalu * Za (Aranyág mellett) 1439, 1441, 1445: Nemesfalw Világos vár tartozéka az 

aranyági kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 377. 

Németi 1. (Bavarica Villa) Be/BN (Beszterce-DNy, a Sajó jp-i Bethleni úton) XI. szd-i bajor 

telep; alapítói Gizellával jöttek. Bayerdorf: a XII. szd közepétıl beköltözött Rajna vidéki szász és 

vallon telepesek nevezték így az ott talált Németit. 1332–5: Petrus plb de v. Bananta, Bauarica, 

Nempty, Bavarica. Papja 1332: 1 lat, 1333.I: 1 lat, 1334.I: 4, 1334.II: 4, 1335.I: 2, 1335.II: 3 gs 

pápai tizedet fizet (Gy 1: 562). 1451.XII.8.: p. Nemethy (KmJkv 994); 1456: Nemethy határán, a 

Beszterce folyón malom (1241). 1587: Bavarica in auro cuso fl. 6 solvit (Dé 71). 1733: Kiraly- 

Nemeth, 1750: Király Nemeti, 1760–2: Királly Némethi. 1808: Némethi (Király-) h., Bayersdorf 

g., Kraj-Németh val. 1861: Krály-Németi, ≈, Krájnémethi Be (39). 1913: Királynémeti BN vm 

Besenyıi js (Az). – 1909/19: Crainimet, Kn, Baiersdorf, L 539: r 116; n, m (57). > Cranimăt = 

Su 1: 171. 1264: villa seu terra Querali, 1311–3: Districtus Kyrali, 1332–1854. – 1974: c. Şieu- 

Măgheruş {Sajómagyarós kzs faluja, DK-i hrs} [13 D] 

Németi 2. Be (Naszód-DNy) 1332: sacerdos de Fulnempty (Tr), 1389: p. Nemeth (Ub II. 514), 

1587: Zaz Nemethj, Nemegie et Czyepan. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 48). Szász lakossága a XVII. 

században elpusztult. Utóbb románok települtek a faluba. 1733: Némethi, 1750: Nimteu, 1760–2: 

Oláh Némethi . 1808: Némethi (Oláh-), Nyimtyin {!: -u} (115). 1861: O-N BSz (19). 1888: O-N 

(Mintiu) BN Naszódi js (Je 552). 1913: Oláhnémeti BN vm (Az). – 1909/19: Mintiul-român, 

On, L 1019: r 991 (115). > Mintiu = Su 1: 400. 1332–1854. – 1974: c. Nimigea {Nemegye (Mn) 

kzs faluja DK-re} [13 D] 

Németi 3. * Bi (Szentjános és Bors között) 1410: p. Nempthy. A szentjánosi apátság birtoka (Gy 

1: 646). =: Nepti (Cs); 1437: Nemiti (Cs 1: 618; Jakó 305). – Su 2: 377. 1410, 1437. 

717



Németi 4. Hu (Déva-ÉNy, a Maros bp-i úton) 1330: t. Nempty vocata; 1389: p. Nymiti; 1425: 

p. Nemethy; 1518–19: v. ≈. Hermán-nz. ivadékai: Kerekegyházi Laczkfi, Szentgyörgyi, Szgy. 

Makrai, Pestesi, Németi, N. Nemes, Zaherjes, Fejér, Pestesi Bási, Czentúri, Nagy, Kajáni Dániel 

stb. 1506, 1510: ¤Hunyadvár. Szn 1491: Lázár Bálint, Káta Simon; 1518: Booh Péter bíró, Egyed 

Elek esküdt (Makrai-jb), Botos István bíró (Bási-jb), Botos Miklós esküdt (Pestesi-jb). Nevét 

bizonyára a német eredető Hermánnal bevándorolt németektıl vette (Cs 5: 115). 1455.I.2.: 

Nemethy-ben a Szentgyörgyiek részbirtokosok (KmJkv 1175); 1468.IX.5.: Nemethy-i András mint 

szomszéd részt vett Pongrácz János birtokbaiktatásán; a Nemethy-i birtokrészt illetıen Pestesi 

Péter és János, Fejér Péter, Nemethy-i András és Miklós, s Makrai György és Tamás ellene 

mondott (1824); 1533.XII.17.: Nemethy-n a Maroson rév; Udvarhelyfölde nevő kaszáló; a Kaján 

folyón malom (4433). Ld még KmJkv II. 992. 1587: Nemethj. – E: fl. 16. A: fl. 8 (Dé 26). 1733: 

Némethi, 1750: Nimtia, 1760–2: Maros-Némethi. 1808: Némethi (Maros-), Bayersdorf {?}, 

Mintyijá ~ Nimithe (115). 1830-tól itt élt gr. Gyulay Lajos (1800–1869) naplóíró. Kastély, 

könyvtár, park, üvegház; mintagazdaság. 1848/49 sok kár. 1851-tıl GyL újjáépíti. 1861: M-N, 

Misztyie {!: Mintyie} Hu (22). 1888: M-N (Hintea) Hu Dévai js (Je 495). 1913: Marosnémeti Hu 

vm (Az). – 1909/19: Mintia, Mn, L 411: r 363; m, n (115). = Su 1: 400. 1330–1854. – 1974: c. 

VeŃel {Vecel kzs faluja, K-i hrs} [33 D] 

Németi 5. BSz (Szamosújvár-ÉK hrs) 1269: István ifjabb király, erdélyi herceg, a kunok ura, 

Bálvános birtokot és Nemty falut s tartozékaikat örökre Mykud comesnek adományozza (Er I. 275). 

1304.IX.28.: D. in Nemiti: László erdélyi vajda itt ad ki oklevelet (An 1: 650). 1333: sacerdos de 

Nempcii (Tr), egyházas hely. 1430: Nemety-i Bertalan, Nemethy-i Szabó Mihály, Nemethy-n lakó 

Moldvai Domokos ü: Szántó * (50); 1441.VI.19.: Nemethy-ben lakó Szél (ds) András, Nagy 

Benedek és János, valamint Bertalan ü: Szántó* (330); 1449: Nemethy-i Bı (ds) Bertalan ü: 

Szántó * (777); 1454: Tamás Nemethy-i plébános, Bene (ds) deák Nemethy-i scolasticus, Bíró 

Bertalan itteni lakos ü: Szántó (1169); 1457.VIII.9.: Nempthy Bálványos vár tartozéka; új 

birtokosai a Várdaiak (1275); 1461: Nemeth-i János deák ü: Dés (1535); 1469.IV.27.: Nemethy-i 

Albert deák ü: Iklód (1874); 1473: Nemeth János ü: Kecset (2083). Ld még KmJkv II. 992. 1482: 

opp. Nemethi (Kádár VI. 258). 1587: Nemethj. – E: fl. 54, A: fl. 21 (Dé 50). 1733: Szamosújvár- 

Némethi, 1750: Szamosujvár-Nemeti, 1760–2: Sz. Némethi. 1808: Némethi (Szamosújvár-), 

Deutsch-Neudorf, Gyerli Nyimtyiu (115). 1861: Sz-U-N BSz (19). 1888: Sz-N (Mintyou-Gherli) 

SzD Szamosújvári js (Je 637). 1913: Szamosújvárnémeti SzD vm (Az). – 1909/19: Mintiul- 

Gherlei, Szn, L 1379: r 1265; m (115). – Mintiul Gherlii = Su 1: 400. 1304–1854. [13 C] 

Németi 6. Sza (Szatmárvár mellett) XI-i bajor település: .Szatmár + Németi > 

Szatmárnémeti. 

Németi 7. * Sza (Batizvasváris hrs) 1339: Kysnemethy (Cs 1: 478). – Su 2: 359. 

Németi 8. Te (Temesvár-Ny, a Béga-csatorna Ny-i p.) 1317: Nempti. Pobdi Péter fia János faluja; 

a hadsereg által okozott 200 M kár ellenértékeként a Temes vm-i Peel üres birtokot kapja a 

királytól (An 4: 464). 1333: Nemiti, 1334: Nempty, Nemeti; 1335: Nemety (Tr) egyházas hely. 

1425, 1455, 1497: Nemethy; 1437: Nempti a Csecsök és Sárszai család elınevében (Cs 2: 53). 

1851: Németh, Tt vm, a Beregszó vize mellett. Határa 4604 hold, ... Lakja 1200 n. e. óhitü 

{szerb}, paroch. templommal. F. u. Damaszkin Simon (Fé 3: 137). 1913: Berekszónémeti Tt vm 

Csenei js (Az). - Beregsău Mic = Su 1: 72. 1317–1851. – 1974: c. Săcălaz {Szakálháza kzs faluja 

ÉNy-ra} [31 C] 

Németi KSz: Újnémet Szi. 

Nempcse * Kr (?) 1427: pr. Nempche. A magvaszakadt Nagylaki Jánkfi János birtokaival együtt 

Nagymihályi Albert és fiai kapták királyi adományul (Cs 2: 112. Nagymihályi). – Su 2: 376. 

Nemche. 

Nencstelek * Kr (?) 1421: Nenchtelek (Pesty: Krassó II/2. 67). =: ≈ (Cs 2: 105). – Su 2: 377. 

718



Nendrász * Kr (a Karas vize mentén, Oravicabánya táján, Nagytikvány mellett) 1382: Nadraz, 

1404: Nendraz (Pesty: Krassó II/2. 67). 1382, 1437: Nendras. Nagy-Tikván és Székás falvak egyes 

határrészei ma is ırzik nevét (Cs 2: 105. Nendrás). – Su 2: 375. Nadraz 1382, 1404. {Nagytikvány 

mellett Nandras forrás és Culmea Nandrasului található} 

Nénháza * Kr/Szi (Alsókaznacs mellett) 1438: Neenhaza; 1479: Nerohaza, Nenhaza (Cs 1: 584). 

1547: Nakanhaza, 1587: Nahaza (Petri IV. 148). 1438–1673: Nénháza beolvadt Alsókaznacs 

határába (Le). – Su 2: 376. 1438–1587. 

Nepet Kü ld. Leppend (Gy 3: 558). 

Nepomuceni Werk Kr 1808: ferricudina {vashámor} Nepomuceni Werk, Cr, XXXI cc 47, (n) 

Werk (N-). Hnt. 13: azh (115). {A szelvényen Boksán olvasható.} 

Nepos Be (Beszterce-É) 1808: Nepos Be (115). 1861: ≈ Na (26). Hnt. 13: » Várorja BN vm. – 

Nepos = Su 1: 424. {Várorja adataival.} N [14 C] 

Nér * Kr (Karánsebes táján, Bisztranyíres mellett) 1633: Nerr (Pesty: Szörény II. 376). – Su 2: 

377. 

Néra {< Nyárád} a krassói Almás-medence fı vízfolyása. 1808: fluvius Néra (115). – Nera 

Néraaranyos Kr (Báziás-ÉK) 1799: Szlatisza (Pesty: Krassó II/2. 292). 1808: Szlaticza, Slatica 

(163). 1888: Zlatnica KrSzö Moldovai js (Je 738 & Zlatica zárda). 1913: Néraaranyos KrSzö vm 

Újmoldovai js (Az). « Néraranyosi zárda < 1808: Szlaticza (Kloster-), (i) Slatica Pernjavor (163). 

1920: határfalu. – ZlatiŃa = Su 2: 280. 1799–1913. – 1974: c. Socol {Nérasolymos kzs faluja K-re} 

[54 A] 

Nérahalmos Szö (Bozovics-K, a Néra-parti úton) 1550: Prygor, 1603: Prigor, 1690–1700: 

Prigoru (Pesty: Szörény II. 452). 1808: Prigor (132). 1888: ≈ KrSzö Bozovicsi js (Je 589). 1913: 

Nérahalmos KrSzö vm (Az). – 1909/19: Prigor, Prigor, L 1843: r 1824; n (140). = Su 2: 60. 1550– 

1913. [54 B] 

Néramezı Szö (Báziás-ÉÉK) 1808: Langenfeld, Langofet (95). 1888: ≈ KrSzö Moldovai js (Je 

466). 1913: Néramezı KrSzö vm Újmoldovai js (Az). 1920: határfalu. – Langofăt > Cîmpia = Su 

1: 155. 1829, 1840, 1913. – 1974: c. Socol {Nérasolymos kzs faluja, K-I hrs} [53 B] 

Néramogyorós Szö (Báziás-ÉK) 1371–2: Lyzkou (DocVal 240). 1717; Lesskovicza (Pesty: Krassó 

II/1. 313). 1808: Leszkovicz, (i) Leskovica (97). 1888: Leszkovicza KrSzö Jámi js (Je 472). 1913: 

Néramogyorós KrSzö vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: LescoviŃa, L, L 1155: 736; szerb (103). 

= Su 1: 357. 1371–1840 {1913}. {1454: Leskovaz (Csánki II. 76) ld * Leskovácz} – 1974: c. 

Naidăş {Néranádas kzs faluja, DNy-i hrs} [54 A] 

Nergase * Kr (Facsád táján, Felsıgörbed és Forrásfalva közt) 1761. tk: Nergase (Pesty: Krassó 

II/2. 67). – Su 2: 377. 

Nermed Kr (Resicabánya-DDNy, a Karas b. o. mellékvölgyében) 1723, 1761: Nermy, 1796: 

Nermed (Pesty: Krassó II/1. 67). 1808: ≈ (116). 1851: Nermeth, horvát falu Kr vm, 633 kath., 10 

óhitü lak., anyatemplommal, köves, kısziklás határral. F. u. a kamara (Fé 3: 140). 1913: Nermed 

KrSzö Resicabányai js (Az). – Nermed = Su 1: 424. 1723–1851. – 1974: c. Caraşova {Krassóvár 


Nermegy Bi (Borossebes-ÉÉNy) 1580: Nyrmeegh (Jakó 306). 1692: Nyermigz (Mezısi 117). 1808: 

Nyermegy (117). 1888: ≈ Béli js (Je 544). 1913: Nermegy Bi vm (Az). – 1909/19: Nermiş, 

Nyermegy, L 318: r 317 (121). = Su 1: 424. 1580–1913. – 1974: c. Archiş {Bélárkos kzs faluja, K-i 

hrs} [20 D] 

Neszebér Kr (Lugos táján, Krassóhódos mellett) 1471: Nezebeer. Két ily nevő helység volt e 

megyében (Cs 2: 105). – Su 2: 377. {P} 

719



Netot Fo (Fogaras-DDNy) 1556: Netotul (Su). 1589: Nytot, 1601: Nethot (Ve: Doc. III. 162, VI. 

378). 1635: Netott (Makkai 471) I. Rákóczi György birtoka. 1760–2: Netott. 1808: Nethót, Netod, 

Netót (116). 1888: Netot Fogarasi js (Je 540). 1913: Netot Fo vm (Az). – 1909/19: Netot, ≈, L 695 

gkat. r (121). > 1964: Gura Văii = Su 1: 274. 1556–1964. – 1974: c. Recea {Vajdarécse kzs faluja, 

Ny-i hrs} [36 D] 

Netus Sv (Segesvár-D, a Hortobágy jp-i úton) 1309: Nethus, Sithus [: Nethus] (Tr). 1309: Jakab 

Sithus-i plébános (An 2: 551). 1349: p. Nydhuz (Tr). 1355: Nythausen (Ub II. 111). 1532: 

Nythussen (Scheiner 99). 1733: Nedhus. 1808: Nethus, Neidhausen, Netusej (116). 1861: ≈, 

Neidhaus, Netuse Sv (35). 1888: Netus (Nethus, Neuthausen). NK Keresdi js (Je 540). 1913: 

Netus NK vm Szentágotai js (Az). – 1909/19: Netuş, Netus, Neidhasen, L 541: r 190; n; 16 m 

(122). = Su 1: 424. 1309–1854. – 1974: c. Iacobeni {Jakabfalva kzs faluja, K-i hrs} [36 B; L] 

Nevegytelek Kr (?) 1343: Neuegteluk poss. castri regis Ersomlyo (Tr). =: ≈ (Cs 2: 107. 

Stepkfalva). – Su 2: 377. {Nyék 1405 összevonva} 

Nicolai Kenezy possessio * Kr (Detta táján, Érszeg mellett) 1389: Nicolai Kenezy possessio 

(DocVal 362). – Su 2: 377. 

Nicolai Praedium Kü ld. Mikeszásza (Gy 3: 558). 

Nicolai Villa Kü ld. Szentmiklós (Gy 3: 558). 

Nicolai Villa : Villa Nicolai in Yzgar Te (1379–1377) : Pribilfiamiklósfalva. 

Niczkyfalva Te (Buziásfürdı-DNy) 1370: Kwtus, 1784–1786: Niczkyfalva (Borovszky: Temes 

83). 1808: Nitzkidorf, Kutos, Niczkifalva (116). 1888: Niczkifalva (Nickidorf, Kutas) Buziási js 

(Je 541). 1913: Niczkyfalva Te vm Buziásfürdıi js (Az). – NiŃchidorf = Su 1: 427. 1370 – 1851. 

[42 A] 

Niger Mons Br : Feketehalom. 

Nigra Aqua Fe (1330) : Feketevíz Sze. 

Nigua Be Papja 1335 II: 3 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 556. Nem azonosított plébánia.) A 

Helységek sorából hiányzik. 

Nikoté * Kr (Resicabánya táján, Pogányremete mellett) 1369–1377: Nicothee (DocVal 222). – Su 

2: 377. 

Nimniláza ~ Bunyláza * Hu (Jófı-K, Breznek mellett) 1494.VII.16.: a Déva vári várnagyok elıtt 

megjelent az Alsobraznak faluban lakó Dacsul Guga, s felmutatta Bátori István erdélyi vajda 

levelét. Eszerint „ezen mi urunk“ megengedte neki, hogy „lakókkal ékesithessen“ bizonyos 

„Ny...ylaza“ (XVII: Nymnylaza alias Bunylaza) nevő helyet (locus), s e benépesítés megtörténvén, 

most e falu (villa) határának megjárására kérte föl a dévai várnagyokat. A várnagyok a kérésnek 

engedve kiküldött emberükkel és a jófıi kenézekkel megjáratják az új helység határát, s átengedik 

azt Dancsul Gugának firól fira leendı birtoklás végett. A határhelyek között a Kenzovicza vizét 

(aqua), a Preszlog nevő helyet és az Ivánkútja nevő forrást (fons Iwankwthya) is említik (Cs 5: 80. 

Breznek). – Su 2: 378. 

Noa Br (Brassó mellett) 1954: Noa Brassó tartozéka. – Noa > Noua = Su 1: 429. 1954. » Braşov. 

Noine 1301/500: Noine ~ Nonef föld Bún hrs (An 1: 92). 1301/560/XVIII: t. Nonec (Noine) [: 

Henel?] (Gy 3: 550. Bún). 

Noszoly Do (Szék-K, Búza-ÉNy hrs) 1215: Demetrius de v. Nazalas. Demeter beperelte 

Simontelki Ivánkát és Ebestelki Orbánt, hogy midın sógornıje, férje halála után elköltözött 

fivéréhez, Ivánkához ill. új férjéhez: Orbánhoz, 30 M értékő jószágát elvitte. Kiegyezésük: 

Demeter visszakapta Jahatecu, azaz Játék nevő szolganıt és Munca szolgát, a sógornı pedig Ticura 

szolganıt. A sógornı hitbére felıl Demetert felmentették. A sógornı megkapja Demeter ménesét, 

ha Orbán nyomára akad. A Noszollyal való azonosítás az eltérı névalak miatt kétes. Demeter 

720



1228-ban Paszmos (Ko vm) birtokosa, Beszterce-vidék területén pedig két Demeter falunév utal 

egy hajdani Demeter birtokosra (Gy 2: 81. Nazalas). 1215: ≈ (Er I. 83). 1220: Colondus de v. 

Noozul (Gy). =: ≈ (Er I. 112). 1318/323: v. Nuzal; 1323: v. ≈; 1329: ≈; 1332-5: Valentinus 

sacerdos claudus, Val. sacerdos de Nusal. 1220-ban az idevaló Colondus a bihari ispán poroszlója, 

és Váradra kísér buzai vádlottakat. Moys fia Moys birtoka volt. 1318-ban a király Miklós fia Omori 

Gál kir. jegyzınek adta. 1329-ben Hontpázmány nb. Pogány István mint Moys fiaitól elkobzott 

birtokot kapta. Papja 1332 I: 15 d, 13333 I: 1 gs 13 montán dénár, 1334 II: 3 gs pápai tizedet fizet 

(Gy 2: 82). 1540.III.14.e.: János király hőséges szolgálati jutalmául udvarmesterének: Gergelylaki 

Buzlai Mózesnek adományozza Búza mezıvárost és Nuzal-t (KmJkv 4740); 1554.IV.24.: Nwzaly 

Somy Anna birtoka (5299). 1587: Buza cum pertinentiis Lak, Nozally, Gyeke. – E: fl. 100, A: fl. 

50 (Dé 47. Feketelak 11, Noszoly 22, Gyeke 8 forintot fizetett). 1700: Noszaly, Noszály; 1721: 

Noszal (Kádár V. 243). 1733: Naszáll, 1750: Naszal, 1760 – 2: Nószal. 1808: Noszaly aliis Noszaj 

h., Spanndorf g., Noszodul val. 1861: Noszoly Do (16). 1888: Noszoly (Neszálu) SzD Kékesi js 

(Je 541). 1913: Noszoly SzD vm (Az). – 1909/19: Năsal, N, L 890: r 752; m (121). = Su 1: 422. 

1215–1854. – 1974: c. łaga {Cege kzs faluja, K-i hrs} [23 B] 

Nova Arx 1839 Do : Szamosújvár. 

Nova Civitas Sza (1270) : Avasújváros. 

Nova Villa : Villa Nova Ar (1230) : Újfalu. 

Novaj (Nóé) Ko (Kolozsvár-K, Sármás-ÉNy hrs) 1320: v. Noee(Cs). 1331: Nicolaus f. Philippi de 

Nouay; 1332: Joannes sacerdos de Noe. Barsa nb. Csonka László és fiai: Beke és Domokos bírták., 

akiktıl Károly király elkobozta, és 1320-ban Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta. 1331-ben 

Novaji Miklósné Frátai Klára kapja Fráta és Ponyvatelek negyedét. Papja 1332 I: 20 új báni pápai 

tizedet fizet (Gy 3: 365). 1426: Noway; 1512: ≈. Novaji, Mocsi, Szentkirályi, Silei, N. Szengyeli, 

ErK is. Az erdélyi alvajdák (1432–5: Váraskeszi Lépes Lóránt, 1439: Vizaknai Miklós) többször 

itt keltezték okleveleiket (Cs 5: 386). 1500.I.27.: Sülyei Péter – te: Benedek és leánykája: Fruzsina 

nevében is – Szengyeli Lırinc özvegyének Noway-i birtokrésze miatti perében úgy egyezik ki a 

káptalannal, hogy azt élete végéig használhatja, de halála után a birtok a káptalanra száll. 

Fruzsina tisztes kiházasításáról a káptalan köteles gondoskodni (KmJkv 3123). 1587: Nowaj. – E: 

fl. 3, A: fl. 1 (Dé 53). Novaji Szentpáli család Borsa-nemzetségbıl származó régi Kolozs vm-i 

familia. Szentpáli János és Bánffy Anna fia: Szentpáli János Ko vm-i fıispán {–1652 e}; 1652-ben 

özvegye: Petki Erzsébet Türében részbirtokos (Gyalu 96). 1733: Noaij, 1750: Naoi, 1760–2: Novaj. 

1808: Novaj [h.], Nova val. 1861: Novály, Nooju Ko (13). 1888: Novaly (Novi) Mocsi js (Je 542). 

1913: Novoly Ko vm Nagysármási js (Az). – 1909/19: Năoiu, Novoly, L 708: r 637; m, c, zs (120). 

= Su 1: 421. 1320–1854. – 1974: c Cămăraşu {Pusztakamarás kzs faluja, DNy-i hrs} [23 B] 

Novák 1. * Ar (a mai aradi vár helyén) 1177: v. Orodiensis castri nomine Nouak; 1315: Nouak. 

1177-ben az aradi vár birtoka, Gyarak határosa a Maros mellett. 1315-ben az aradi káptalané. Ld 

még Ösztövérd (Gy 1: 182). 1411: Nouak penes fl-m Marussi, 1561: v. capituli (Orodiensis) 

Nowak, 1561-i adólajstromban: Nowak (Cs 1: 776). – Su 2: 377. Novak, 1135–1561. 

{Mondorlakkal szemközt} 

Novák-2 * Kr (?) 1370: Nouak, Novak (Cs 2: 105; Pesty: Krassó, II/2. 70). – Su 2: 377, Nouak, 

1370. 

Novákfalva (Karánsebes-ÉK, Nándorhegy-DNy hrs) 1370: v. Nouak, 1430: Nowak, 1433: 

Novakfalva (P); =: ≈ a karánsebesi ketületben, Te vm-ben (Cs 2: 53); 1447: Noachfalva, 1475: 

Glamboka, 1580: Novakfalva a. n. Glemboka (Pesty: Szörény II. 78). 1808: Glimboka (60). 1888: 

≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 346). 1913: Novákfalva Krzö vm (Az). – 1909/19: Glâmboaca, G, L 

2017: r 1992; n (83). > Glimboca = Su 1: 266. 1370–1840. [43 A] 

Nova Villa Be (1332) : Újfalu: Szászújfalu. 

Novum Castellum Do 1621 : Szamosújvár. 

721



Novum Castrum Fe (1068) : Marosújvár. 

Nozság Hu (Déva-ÉK) 1465, 1502: p. Naghag (Cs 5: 114). 1502.XII.13.: Naghagh Nádasdi 

Ungor János birtoka (KmJkv 3264). 1760–2: Noszadt. 1808: Nagyág (113). 1850: Nagyág, 

Noszág, 1854: Nagyág, Noeşag (Su). 1861: Nagy-Ág Hu (23). 1888: Nozság (Nagy-Ág) Hu 

Dévai js (Je 542). 1913: Nozság Hu vm (Az). – 1909/19: Nojag, Nozság, L 527ort. r (123). = Su 1: 

428. 1465–1854. – 1974: c. Certeju de Sus {Felsıcsertés kzs faluja, DK-i hrs} [34 C] 

Nögóczfalva * Kr (?) 1421: Neogochfalva (Cs 2: 105). – Su 2: 377. {P} 

Nırincse Te~Kr (Lugos-É) 1371–1372: Neurinche (DocVal 243). 1440: Nerenthe; 1444, 1469: 

Lewrynche (Cs 2: 49. Lırincse). 1480: Newrynche, 1573: Newrinchye, 1749: Neverincse (Pesty: 

Krassó II/2. 68). 1808: Nevrincsa (116). 1851: Névrincsa, Kr vm, 1 kath., 297 óhitü lak., 

bortermesztéssel. F. u. a kamara (Fé 3: 142). 1888: Nevrincsa KrSzö Bégai js (Je 541). 1913: 

Nırincse KrSzö vm (Az). – 1909/19: Nevrincea, Nevrincsa, L 372: r 359 (122). = Su 1: 425. 

1371–1913. – 1974: c. Bethausen {Bethlenháza kzs faluja D-re} [32 D] 

Nucum Villa Br 1377: villa Nucum > Nussbach : Magyarós (Szászmagyarós). 

Nuksora Hu (Hátszeg-DDNy, a Retyezát alján) 1359[: ......] (Sz 1868. 25); 1394: v. libera 

Noxara vocata in d-u Ha. adiacens; 1519: p. Nexora. Kendefiek birtoka (Cs 5: 115). 1606: 

Nuxora (Ve: Doc. VII. 308). 1733: Nuksoára, 1750: Nuksoara, 1760–2: Nuksora. 1808: Nuksora 

(117). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ Hu Puji js (Je 542). 1913: Nuksora Hu vm (Az). – 1909/19: 

Nucşoara, Nuksora, L 1323: r 1066; rutén, n, m, szlovák (123). = Su 1: 430. 1394–1854. – 1974: c. 

Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs faluja DNy-ra} [43 B] 

722



Ny. 

Nyágra 1. MT (Palotailva-K hrs a Maros jp-i úton) 1913: Nyágra Palotailva tartozéka (H). – 

Neagra = Su 1: 422. – 1974: c. Lunca Bradului {Palotailva kzs faluja} [24 B] 

Nyágra 2. Za (Topánfalva-ÉNy) 1850: Neagra, Lapus; 1854: Nyágra, Neagra (Su). 1913: 

Feketevölgy TA Topánfalvi js (Az). – 1909/19: Neagra, Nyágra, L 2798: r 2787 (121). = Su 1: 

422. 1850, 1854. > 1974: Poiana Vadului [21 D] 

Nyágra 3. TA (Topánfalva-ÉNy) 1909: Alsónyágra Nyágra/Feketevölgy tartozéka. – Neagra de Jos 

= Su 1: 422. 1909. » Neagra. 

Nyágra 4. TA (Topánfalva-ÉNy) 1909: Felsınyágra Nyágra/Feketevölgy tartozéka. – Neagra de 

Sus = Su 1: 422. 1909. » Neagra. 

Nyahágó * Hu (Vajdahunyad-ÉNy, Nándor táján ) 1499: p. Nyahago. Hermán-nz ivadiékaié; 

mint Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul (Cs 5: 

116). – Su 2: 378. 

Nyakmezı Hu (Urikány-DNy) 1493: Nyakmezew, Niakmezew (Cs 5: 109, 192). 1808: 

Kimpulnyák (83). 1861: Kimpulunyák Hu (22). 1888: Kimpulujnyág (Kimpului-Nyág) 

Petrozsényi js (Je 416). 1913: Kimpulunyág Hu vm (Az). – 1909/19: Câmpul-lui-Neag, K, L 540: r 

453; olasz, m, n (36). Cîmpul lui Neag = Su 1: 156. 1493–1854. > Cîmpu lui Neag [44 A, C] 

Nyárád folyó Msz 1496: Kisszıllıs határán a Nyarad folyóra épített malmok Apafi-birtokok 

(KmJkv 2977). 

Nyárád-elıtagú hs 1888 (Je 542-3): Andrásfalva, Gálfalva, Karácsonfalva, Sz-Anna, Sz-Benedek, 

Sz-Imre, Sz-László, Sz-Márton, Szereda. 

Nyárád mente: az egykori Marosszékhez tartozó vidék a Nyárád és a beléje ömlı patakok 

völgyében. Vásáros központja, Marosszéknek egy ideig székhelye is, Nyárádszereda. A 

Nyárádszeredától keletre esı vidéket a Bekecstetırıl [: Bekecs-tetırıl] Bekecsaljának is nevezik. A 

Nyárád felsı völgyében fekvı katolikus falvak tréfás neve Szentföld. A Nyárád torkolatának 

közelében néhány község a századforduló óta intenzív paraszti zöldségtermesztéssel foglalkozik, 

ezért a környék tréfásan Murokországnak nevezi ıket (K. L. 152). Benkı L.: A Nyárádmente 

földrajzi nevei. Bp 1947. 

Nyárád * Te (Temesberény táján) 1408: Narad Dragozlay, Narad Hanchkony, NaradDrugany : 

Dragoszló-, Hanczkó- és Dragun-Nyárád Berény városhoz tartoztak (Cs 2: 53). – Su 2: 376. 

Nyárádtı Msz (Marosvásárhely-DNy, a Nyárád Marosba szakadásához közel) 1264: István ifjabb 

király, erdélyi herceg, a kunok ura a Kolozsmonostor joghatósága alól kivett és Naradtew 

határában fekvı Teremy nevő földet Meggyes-nek és Fyoch-nak adományozza (Er I. 251). 1332: 

sacerdos de Naradyn, 1334: Naragtu, 1335: Narad (Tr). 1390.I.23.: Discretis viris de Zenkyral et 

de Nyartthew ecclesiarum rectoribus – Péter erdélyi püspök idézılevele a szentkirályi és nyárádtıi 

plébánosokhoz, hogy Teremi Mihály fia Lászlót özvegy Meggyesfalvi Péter fia Lászlóné ellen 

idézzék ı elébe (SzO VIII. 36-37). 1409: v. Nyaragtew; 1420: p. regalis Nyaradthew ~ Nyaradtew. 

Zsigmond királytól cserében a Szántai Laczkok birtokába kerül (Cs 5: 888. L. Nyárádtı-Bua hs). 

1497.X.13.: Nayarthew-i [!] László részes volt a székelyvásárhelyi plébános megölésében (KmJkv 

3031); 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó János özvegye: Bogáti Orsolya a Nyarathew határában lévı 

székely örökségét és lófıségét legközelebbi vérrokonainak: Náznánfalvi Tamási Ferencnek és 

Bernátnak adja (3385). 1614: Nyárádtı 35 családfı (Msz 2). 1676: Gergely deák iskolamester; 

1850-ig még nyolc tanítója ismert (Sipos 131). 1750: Mirastou. 1808: Nyáradtı (117). 1861: 

Nyárádtı Msz (32). *1881: Nyárády Erasmus Gyula botanikus, természettudós (–1966, Kv). 1888: 

723



≈ (Nyirasteu). MT Marosi alsó js (Je 543). 1913: Nyárádtı MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. 

– 1909/19: Niraştău, Nyt, L 1061: r 732; m, c (122). > Ungheni = Su 2: 218. 1264–1854. [24 C] 

Nyárádtıbua * Kü (a Nyárád D-i partján) 1435: p. Nyaradtheubua. Teremi ~ Rákos(d)i ~ T. 

Sikesd ~ Sikesdfi (Cs 5: 888. Nyárádtı határrészei értendık). 1435: ≈. Nyárádtıbuát 1431-ben a 

Teremi család bírta zálogban a királytól a kolozsmonostori apátság ellentmondásával. Nagyteremi 

és Nyárádtı között, a Nyárád D-i partján kereshetı (Gy 3: 549. Bua). 

Nyárág * Te~Kr (Szászkabánya-K) 1362: Nyarag (Pesty: Krassó III. 51). 1478: Nyaragh 

Benedek temesmegyei királyi ember nevében maradt fenn (Cs 2: 53). – Su 2: 378. {P} 

Nyáraspatak Fe/FF (Hídvég-É hrs; 550 m) 1349: Korlatpatak (Wa 288: 32 b). 1808: 

Nyáraspatak (Λ Hidvég) villa {majorság}, Jaros (117). 1861: ≈ FF (3). 1888: Nyárospatak, telep (t) 

Hidvég Hsz Miklósvári js (Je 543). Hnt. 13: » Hídvég Hsz vm. 1968: Hídvég faluja 3 km. 1969 L 

552. – Iarăşi > 1929: Iarăş sat (Hăghig) L 280 (AnR). = Su 1: 301. 1954. [37 D] 

Nyárfás KSz (Felsıbánya-DK) 1583: Plopis, 1591: Kloppys [: Ploppys] (Kádár V. 253). Kincstári 

föld, a nagybányai bányahivatal birtoka volt. 1808: Ploppis, Poppeln, Plopisu Kıv (129). 1913: 

Nyárfás SzD vm Kápolnokmonostori js (Az). – 1909/19: Plopiş, Ny, L 262: r 256 (136). = Su 2: 

46. 1583–1850 {1913}. – 1974: c. Şişeşti {Lacfalu kzs faluja DK-re} [13 A] 

Nyárló Bi (1808, 1913) < Nyírmezı. 

Nyárló 1. Do 1. (Zilah-DK, az Egregy bp-i Zsibói úton) 1438, 1487: Nyarlo, Also Nyarlo Kr (Cs 

1: 584). 1438: Nyarlo, Also-Nyarlo; 1461: Narlo (Petri III. 657). XV–XVIII: Dobokai-birtok. 

1486.V.16.: Nyarlo Dobokai néhai Miklós leánya Katalin: L. Bánffy Ferencné birtoka (2577); 

1503.VIII.: Dobokai néhai Lökös János Nyarlo-i részbirtokából hitbért fizettek Dobokai Lökös 

Lúciának: Olnoki Herczeg Mihály özvegyének (3292); 1507.XI.8.: Hidalmási Kántorok Nyarlo-i 

része zálogon Szilágyszegi Pálnál (3439). 1554.VII.9.: Dobokai Miklós fia Imre Doboka, Lozsád, 

Pklostelek, Hidalmás, Vármezı, Magyaregregy, Kékes, Nyárló és Romlott birtokbeli jussait, 

melyeket elıdei idegeneknek zálogosítottak, 150 Ft-ért átengedi testvérének: Dobokai Farkasnak 

(5317). A kuruc harcok idején epusztult a magyarság (We); 1715 után románok települtek ide. 

1739: Görögkatolikus templom. 1760: Alsókékesnyarló (Petri III. 657). 1760–2: Alsókékes Nyárló. 

XIX–XX: Esterházy, Bethlen-birtok (Le). 1808: Nyárló (Alsókékes-), Tyekisul de dzsosz (117). 

1861: A-Kékes-Ny Do (15). 1888: Alsó-Kékesnyárló (Tyetyisor) Szi Zilahi js (Je 205). L 1910: 

367; 1956: 459 (Le). 1913: Alsónyárló Szi vm (Az). – 1909/19: Chichişa, Akny, L 277: r 261; zs 

(44). = Su 1: 140. 1438–1913. – 1974: c. Românaşi {Alsóeregy kzs faluja K-re} [12 C] 

Nyárló 2. Do 2. (Zilah-DK) 1438, 1487: Feksew Nyarlo Kr (Cs 1: 584). 1438: Nyarlo, Felsew 

Nyarlo; 1470: Felsewkekes, 1522; Kékesnyárló {!}, 1525: Kekesnyarlo, 1722: Kékes-Nyárló 

(Petri III. 657). 1733: Felsı-Kékes-Nyárló, Sztana; 1750: Kekesnyárlo. 1808: Nyárló (Felsıkékes-), 

Tyekisul de szusz (117). 1861: F-Kékes-Ny, Szina {!: Stina} Do (15). 1888: Felsı-Kékesnyárló 

(Stina) Szi Zilahi js (Je 322). 1913: Felsınyárló Szi vm (Az). – 1909/19: Stâna, Fkny, L 717: r 

689; zs (167). Stîna = Su 2: 145. 1438–1854 {1913}. {1808: Tyekisul de szusz !} [12 C] 

Nyárló 3. * Ko (Katona táján) 1474: pr. Nyarlo. Losonczi-birtok, zálogon Dési (Cs 5: 387). – Su 

2: 378. 

Nyárrév * Ar (Szabadhely és Ópálos közt) {1349} Nyarrew, Chereallya mindig együtt 

szerepelnek Zábránynyal. L. ott (Cs 1: 776). {Ott nincsenek e nevek!} 1463–1472, 1517, 1561: 

Narrew (Márki II/1. 211). – Su 2: 378. {M} 

Nyárszeg Bi (Szalonta-ÉK) 1337: Nycolaus sacerdos de v. Narzeg. Papja 1337: 10 gr pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 646). 1415: Nyarszegh (Cs 1: 618). 1558: Nyárszeg (Kiss 660). 1692: Nyár 

Szegh (Mezısi 119). 1808: Nyárszeg h. 1851: ≈, {r} Mnyerszig, Bi vm, egy kis dombon, 650 n. e. 

óhitő lak., és anyatemplommal. Határa 2790 hold, ... Birja a váradi deák káptalan (Fé 3: 147). 

1888: ≈ Cséffai js (Je 543 & Káptalan psz). 1913: Nyárszeg Bi vm (Az). – 1909/19: Miersig, Ny, 

724



L 838: 766; m, zs (114). = Su 1: 396. 1337–1851. – 1974: c. Husasău de Tinca {Biharhosszúaszó 

kzs faluja ÉNy-ra} [20 B] 

Nyárszó Ko (Bánffyhunyad-DK hrs) 1391: p. regalis Nyarzo; 1451: p. ≈; 1519: p. Nyarzzo. 

¤Sebesvár tartozéka, késıbb Bánffy-birtok. Jbn 1493: Nagy, Kerekes, Szıke, Pelbárt, Kis, Kócs, 

Denk, Filep csn (Cs 5: 387). 1587 Ksz: Nyarzo. fl. 13 (Dé 63). 1638: Nyarszo (KszHn 120). 1780: 

Tarpai Ferenc iskolamester; 1788–1840: még öt tanítója ismert (Sebestyén 159). 1808: Nyárszo, 

Nyarszová (117). 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ Ko Bánffyhunyadi js (Je 543). 1913: Nyárszó Ko vm. # 

Hn 1942. 120-128. Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón (NrK 1960.1.93- 

121). Csete Balázs: Karácsonyi és újévi népszokások a kalotaszegi Nyárszón (NrK 1960.1.122- 

133). Sebestyén K. MtT 1979. – 1909/19: Nearsova, Ny, L 435: r 114; m (121). 1929: Nearsova, L 

450, H{Vá}: Huedin 5,5 km (AnR). 1936/9. tk: Nearşova = Su 1: 422. 1391–1854. [22 A] 

Nyavalyásfalva Hu (Déva-É, a Kaján bp-i úton) 1440: p. regalis Nawalyas; 1459: v. 

Nyawalyasfalw; 1502: Nyawolyasfalwa. 1459-ig: ¤Déva vár, ezután Solymos vár tartozéka (Cs 5: 

116). 1473.VIII.30.: Nawolyafalwa Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108); 1502.XII.13.: 

Nawolyafalwa Nádasdi néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). 1808: 

Nyavalyásfalva, Nyevajes (117). 1861: ≈ Hu (23). 1733: Nyavalyás, 1750: Nyevojes, 1760–2: 

Nyavallyásfalva. 1888: ≈ (Nevojes) Hu Dévai js (Je 543). 1913: Nyavalyásfalva Hu vm (Az). – 

Nevoieş > 1909/19: Nevoeş, Nyf, L 754: r 748 (122). > 1964: Lunca = Su 1: 366. 1440–1964. – 

1974: c. BăiŃa {Kisbánya/Boica kzs faluja D-re} [33 D] 

Nyegoj Hu () 1808: Nyegoj (Lunka-) (117). Hnt. 13: » Reketyefalva Hu vm. – Lunca Negoiului > 

Negoi = Su 1: 422. 1954. {1981 Ø} 

Nyegrefalva Sza (Felsıbánya-DK hrs) 1648: Negreffalva (Makkai 409) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Nyegrefalu, Nyegresti (117). 1851: ≈, Sza vm, a Feketehegy oldalában, 214 g. 

kath. lak., s fil. templommal. Kevés kukoriczánál egyebök nem terem, erdeje van. F. u. a kmara 

(Fé 3: 148). 1888: ≈ (Nyegré) Sza Nsgybányai js (Je 543). 1913: Nyegrefalva Sza vm (Az). – 

1909/19: Negreia, Nyegrefalu, L 365: 358 (121). = Su 1: 423. 1648–1913: Nyegerfalu. – 1974: c. 

Şişeşti {Lacfalu kzs faluja K-re} [13 A] 

Nyék 1. * Bi (Diószeg-Ny) 1265 [: 1266–9]: t-s Neek; 1282: t. Nek; 1307: p-m ... Nek ... qui 

castri Bihoriensis fuerat ... A magyar Nyék törzsbeliek települése, bihari várföld volt; a tatárjárás 

alatt elnéptelenedett. István ifjabb király Gutkeled nb. Kozma fia Kozmának adta, majd IV. László 

király 1282-ben megerısítette az adományt. Az 1307-i osztozáskor Kis Kozma ispán átengedte 

Odun fia Iwancának (Gy 1: 647). 1438: Nyek (Cs 1: 618). – Su 2: 376. 1265–1438. 

Nyék 2. * Kr (Gyertyános mellett) [1351]: Martinus f. Martini literati de Neek; 1370: off. Andree 

dicti Chepe de Nyeg; 1405: Nicolaus f. Andree dicti Chiep de Gerthianus ... in p-bus Nyek et 

Gerthianus. Krassó vm Szeri Pósa fia László ispán alatt kiadott oklevelében szerepel Nyéki Márton 

deák. 1370-tıl a Nyéki más néven Gyertyánosi család birtoka. A Berzava melletti Gyertyános 

(Gertenyes) mellett feküdt (Gy 3: 491). 1370, 1405 (Cs 2: 105). – Su 2: 377. 1370, 1405. {1343: 

Neuegteluk Györffy szerint Nevegytelek adata} 

Nyék 3. * Za (ma puszta Újszentanna mellett) 1396: Nyeek (Márki II/1. 242). 1483: Nyeek, 1492: 

Nyek, 1497: Nyeek (Cs 1: 740). 1828: Nyék (Nagy 33). – Su 2: 370. 

Nyékfalva * KSz (?) 1405: Neekfalua Kıvár várához tartozott (Cs 1: 561). – Su 2: 376. Nekfalva. 

Nyén Fe > Keresztvár Hsz. 

Nyérc > Nyerce {< m.R. nerce: 'vidramenyét, nyérc'} (Bánffyhunyad-ÉK, Középlak-É hrs; 338 m) 

1320: transitum vie Neech. Szentmáriaasszonytelke (Szolnok vm) hrs (Gy 3: 365. Nyérc, Néc). 

1434: p. Nercze; 1482: p. Nyercze; 1508: p. Nerche; 1525: p. Nercze, Olahnercze. Középlaki, K. 

Kémeri, Zutori, Z. Tamási, Erdéli, Z. Dávid, Siroki, Sombori, Szilvási, Géresi, Gym-i Kabos-brtok. 

Jb 1461: c.q. (1434–1525. Cs 5: 387). 1467–1554 KmJkv. 1511.VIII.4.: Nyerce (3574); 1532.I.30.: 

≈ ld Kémer (4370); 1554.IV.24.: Berche {vsz Nyerche} Almásvár tartozéka (5299). 1730: 

725



Nyercze, 1760–2: Nyertze. 1808: Nyérce h. 1861: Nyercze Ko (13). 1888: = Ko Almási js (Je 

544). 1913: Nyerce Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: NierŃa, Ny, L 376: r 350; m (122). > 

1929: NierŃa : MierŃa, L 458, H{Vá}: Şorecani {Egeres} 20 km (AnR). = Su 1: 396. 1434–1854. 

– 1974: c. Cuzăplac {Középlak kzs faluja} [22 A] 

Nyerges * Te (Lugos táján, Fagymag mellett) 1488: Nyerges Czikóvásárhely tartozéka volt (Cs 2: 

12). – Su 2: 378. 

Nyergeshát hegy 1451: mons Nergeshat a törpényi szászok prédiumainak határán (KmJkv 994). 

Nyermig * Za (Nagyhalmágy táján) 1477: Nermygh (Cs 1: 741). =: ≈ (Márki II/1. 242). – Su 2: 

377. {M} 

Nyerı Tt (1913) < Hosszúfalu. 

Nyikó + Nyikó mente: a Hargita fennsíkjának nyugati peremérıl induló és Székelykeresztúr 

mellett a Nagy-Küküllıbe torkolló Nyikó patak völgye. Falvai az egykori Udvarhelyszék jellegzetes 

vidékét alkotják. Közülük a legnevezetesebbek Szentlélek, Farkaslaka, Kobátfalva. Népét Tamási 

Áron regényei és elbeszélései tették ismertté (K. L. 153). # Tibád L.: Nyikó menti helynevek. 1. 

Kecset; 2. Kisfalud; 3. Bencéd (NyIrK 1978.2). 

Nyimesd Bi (1913) < Vajdafalva. 

Nyíres 1. * Bi (Gyapju-K) 1492: Nyres (Jakó 307). 1692: Nyéres (Mezısi 119). – Su 2: 378. 

Nyíres 2. Do 1. (Szék-É) 1275: J. f. Bonch homo noster (regis); 1318: Blasio et Jo-e f-is Dom-i 

f-i J(ure) de Bonchnirese pro se et Petro germano, ... t/p. Bonchnyrese; 1321: Bonch Nyrese; 1334: 

Jo. et Pet. f-i Dom-i de Bonchnirese, p. ≈. 1275-ben Bonc fia János királyi ember Szilvás 2. 

iktatásnál. 1318-ban Boncnyíresi János fia Domokos fiai: Balázs, János és Péter 22 M-ért eladják 

Boncnyíres harmadának negyedrészét rokonuknak: Wass Miklós csicsói várnagynak. 1334-ben a 

Boncnyíresiek újra elhatárolják a falu Borzástelke felé esı negyedét – a Zupalmapathaka, 

Munurouspathaka és Sospatak mentén – Wass Miklós részére (Gy 2: 82. Ny 2.). 1439: Novaji 

Fülöp – Bethlendi János fiai: Miklós és Gergely nevében – tiltja Lukácsot, Mihályt és Györgyöt 

Bonchgyeres (! Do vm) birtok szántóföldjei, kaszálói, erdıi és halastava jogtalan használatától 

(KmJkv 121); 1439.II.25.: Nyres-i István fia Lukács üv (126); =: Nyres-i István fia György – te: 

Tamás, Lukács, Mihály, Erzsébet, Márta és Magdolna nevében is – tiltja Bethleni Miklóst, 

Gergelyt és Antalt Nyres, Mányik és Móric birtokbeli részeik jogtalan használatától (127); 1440: 

Nyres-i Mihály ü: Bádok (199); 1442.IV.20.: Nyres-i István fia Mihály – te: Lukács és György 

nevében is – Felsıtık birtokbeli részét 25 Ft-ban zálogba adja Agmándi Péter váci püspöknek 

(439); 1444.IV.5.: Nyres-i István fia György BonchNyres-i birtokrészét, saját telke kivételével, 40 

Ft-on zálogba adja Bethleni Gergelynek (486); 1449.VI.9.: Czegei Lökös-tstvérek Nyres-i részüket 

32 Ft-on zálogba adják Bethleni Antalnak (706); =: [Nyiresi] Tamás és felesége Nyres-i részét 

zálogba adja ugyanannak (709); ); 1458.IV.17.: Nyres-i néha Lukács fia: Pál, özv. Nyres-i 

Lukácsné: Erzsébet üv (1283). 1469.IV.27.: Nyres-i Pál ü: Dés (1878). Ld még KmJkv I. 994, II. 

994. 1587: Boncz Nyres. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 41). 1808: Boncznyires, Bonczu (23). 1861: 

Boncz-Nyires Do (15). 1913: Boncnyíres SzD vm (Az). – 1909/19: BonŃ, Bny, L 520: 502 (25). = 

Su 1: 93. 1318–1854. – 1974: c. Fizeşu Gherlii {Ördöngösfüzes kzs faluja DNy-ra} [23 A] 

Nyíres 3. * Do 2. (Göc-K hr) 1298: t. Olnyrus; 1305: p. Fulnyres; 1305: p. Kethnyeres, 

videlicet Olnyres et Fulnyres; 1329: ad Beerc Niresbeerc vocatum; 1347: in loco Fulniresfey. 

1298-ban Abel fia Mihály fiai Alnyires földet tartozékaival 24 M-ért eladják Ambrus fia Tamásnak 

és fiainak, majd 1305-ben Felnyirest is eladták. Göc határának K-i részén feküdt; 1622: Nyíres 

szántó Göc határában (Gy 2: 82. Ny 1.). 1298: ≈ (Er I. 572. Boncnyíreshez teszi). Alnyíres 

(Szamosújvár-DK, Kisdevecser, Mohaly és Göc mellett) 1298: Kethnyres, Olnyrus, Fulnyrus 

(Kádár V. 255). – Su 2: 352. Kethnyres. 

+ Felnyíres (Szék-ÉK, Mohaly mellett) 1298: Fulnyrus (Kádár V. 255). – Su 2: 329. 

726



Nyíres 4. Hu (Hátszeg-Ny, a Cserna ff) 1360: p. Nyres in d-u de Ha.; 1516: ≈. Dampsosi ~ 

Morsinai, D. Árka-birtok (Cs 5: 116). > Alsónyíresfalva, Felsınyíresfalva. 

Nyíres 5. Ko (Váralmás-Ny) 1431: vayuode (valahales) de Nyres. ¤Almás vár tartozéka volt (Cs 

5: 387). 1733: Nyires, 1760–2: Mesztaken. 1808: Nyires (117). 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ Ko 

Almási js (Je 545). 1913: Almásnyíres Ko vm Hidalmási js (Az). – 1909/19: Nireş, Ny, L 841: r 

784; c, m, zs (122). > 1929: Nireş : Mesteacănu, L 994, H{Vá}: Huedin 14 km (AnR). = Su 1: 

392. 1431–1854. – 1974: c. Almaşu {Váralmás kzs faluja} [22 A] 

Nyíres 6. * Mm (Máragyulafalva-K) [1335-42]>349/355: p-bus eorum Gyulafalva iuxta fl-m 

Maramorisii existent et Nyres vocatis ... (Gy 4: 126). 1355, 1405, 1452, 1470: Nyres, 1472: 

Alsonyeres, Felsewnyeres (Cs 1: 451. Gyulafalva hrs). 1478: Felsewnyres (Bélay 177). 1480: Also- 

Nyres, Felse-Nyres (Bélay 771). – Su 2: 378. 1349–1480. {Desze és Mara közt} + Su 2: 327. 1478. 

Nyíres 7. BSz (Dés-K) 1330: Nyres; 1332: Niuis [: Niris] (Tr). 1456: Zaznyires (Zichy IX. 

576). 1492: Nires, 1495: Zaz Nyres (Ve: Fontes IV. 461). 1587: Zaz Nyres. – E: fl. 42, A: fl. 21. 

In rationem ill. domini Principis accumulandum (Dé 49). 1594: opp. Zaz Nyres, 1615: opp. Szasz 

Nyires (Kádár V. 266). 1733: Szasz Nyres. 1784: Kornis-birtok; 63 népes jobbágytelek, 27 szökött 

jobbágy. Református egyházközség (SzTA I. 273). 1808: Nyires (Szász-) (118). 1861: Sz-Ny BSz 

(19). 1888: Szász-Nyires SzD Dési js (Je 640). 1913: Nyíres SzD vm. # Szabó T. A.: Niriş – 

Szásznyires település-, népiség- és helynévtörténeti viszonyaia XIII–XX. században. Kv 1937 (ETF 

91). – 1909-19: Sasmireş, Szny, L 1382: r 568; m, zs, c (160). Nireş = Su 1: 427. 1330–1854. – 

1974: c. Mica {Mikeháza kzs faluja} [13 C] 

Nyíres 8. KSz 1. (Nagyilonda-ÉNy, a Szamos j. p. közelében) 1424: Nyres Kıvár tartozéka 

(Cs); =: Nyires (K); 1475: Nyres (Cs 1: 561); 1543: Kys Nyires (Kádár V. 257). 1733: Mestyaka, 

1750: Mesztekan, 1760–2: Mesztyeken. 1808: Nyires (Kis-), Mesztaganul-mik Kıv (117). 

1848.XII.20.: Bem tábornok Dés–Kolozsvár felé itt halad át (MT V. 416. u. tk). 1888: Kis-Nyires 

(Messtacénu) SzD Nagyilondai js (Je 429). 1913: Kisnyíres SzD vm (Az). – 1909/19: Mesteacăn, 

Kny, L 797: r 752; zs (113). = Su 1: 392. 1424–1854. – 1974; c. Valea Chioarului {Kıvárgara kzs 

faluja D-re} [12 B] 

Nyíres 9. KSz 2. (Szilágycseh-ÉNy) XIV.v.: Kusalyi Jakcsok birtoka; 1424: Nyres Kıvár 

tartozéka (Cs); 1461: Nyres (P); 1475: Nyres (Cs 1: 561); 1543: Kysnyres (Petri IV. 150). 

1461.I.2.: Nyres Kusalyi Jakcsok birtoka (KmJkv 1497); 1461.III.23.: Kusalyi Jakcs György Nyres 

román (Valachalis) birtokbeli része elidegenítését tiltják Kusalyi Jakcsok (1528); =: KJ János 

Nyres-i részét zálogba adja Bélteki Drágffy Miklósnak (1532); 1555.X.10.: Kusalyi Jakcsok tiltják 

I. Ferdinánd királyt attól, hogy Bélteki néhai Drágffy Györgyrıl rájuk szállott birtokokat és 

birtokrészeket, köztük Nyres-t eladományozza (5418). 1733: Csuta, 1760–2: Szilágy Kis Nyires. 

1808: Nyires (Kis-), Csute KSz (118). 1888: Kis-Nyires (Csiuta) Szi Szilágycsehi js (Je 429). 

1913: Szilágynyíres Szi vm (Az). – 1909/19: Ciuta, Kny (Szilágykisnyires), L 374: r 365 (51). = 

Su 1: 154. 1461–1913. – 1974: c. Bicaz {Bikáca kzs faluja, DNy-i hrs} [12 A] 

Nyíres 10. KSz 3. (Szilágycseh-ÉK, a Szamos jp-i uton) 1603: officiolatus Nagynyires (Su). 

1639: Nagy Nyires (Makkai 430) I. Rákóczi György birtoka. 1760–2: Nagy Nyires. 1808: Nyires 

(Nagy-), Nyiresd-máre Kıv (118). 1888: Nagy-Nyires (Niresiu mare) Sza Nagysomkúti js (Je 527). 

1913: Nagynyíres Sza vm (Az). – 1909/19: Mireşul-mare, Nny, L 1298: r 1197; zs (115). = Su 1: 

400. 1603–1854. > Mireşu Mare [12 B] 

Nyíresfalva 1. Hu 1. (Vajdahunyad-DNy, a Cserna völgyében) 1360: Nyres, Mursinai, XV: 

Demsusi Árka és Ungor-birtok (Cs 5: 116). 1760–2: Also Nyiresfalva. 1888: A-Nyf Hu Hátszegi 

js (Je 207). 1910 L 1132. 1913: Alsónyíresfalva Hu vm (Az). 1956 L 803 (Le). – 1909/19: Lunca- 

Cernei-de-jos, Anyf, L 932: r 914 (106). Lunca Cernii de Jos = Su 1: 367. 1360–1854. [43 B] 

Nyíresfalva 2. Hu 2. (Nyíresfalva 1. Ny-i hrs) 1360: p. Nyres, 1404: Nyeres (Cs 5: 116 = Su). 

1760–2: Felsö Nyiresfalva. 1888: F-Nyf Hu Hátszegi js (Je 324). 1913: Felsınyíresfalva Hu vm 

(Az). – 1909/19: Lunca-Cernei-de-sus, Fnyf, & Crivina (Krivina), Vad (Vád), Mestecăn 

727



(Mestákeny), L 1982: r 1768; m, n, szlovák, c (106). Lunca Cernii de Sus = Su 1: 367. 1360– 

1854. [43 B] 

Nyíresfalva 3. Hu 3. (Hátszeg-Ny) 1750: Mesztakin Reketyefalva tartozéka. 1808: Nyiresfalva, 

Meszteákeny (118). 1861: ≈, Mésztákán Hu (23). Hnt. 13: » Reketyefalva Hu vm. – 1956: 

Mesteacăn = Su 1: 392. 1750, 1856 {! 1956}. – 1974: c. Răchitova {Reketyefalva kzs faluja É-ra} 

[43 B] 

Nyirfalva Szi (1913) < Nyirmon < Mon. 

Nyiristye Kr (Resicabánya-DNy, Garulya/Gorony mellett) 1597: pr. Nyiristye, Alsó-Nyristye, 

Felsı-Nyriste; 1598: Nerestye (Pesty: Krassó II/2. 70; Szörény II. 377). – Su 2: 378. 

Nyírmezı 1. Be (Naszód-K, a Nagy-Szamos j. p-i úton) 1440: Nyirmezeo, 1546: Feldrev, 1552: 

Nyermezö, 1601: Birkenaua (Su). 1733: Feldru, 1750: Földru, 1760–2: Földra. 1808: Földra, 

Felden, Feldra Be-v (55). 1861: Földra Na (26). 1888: ≈ (Feldru) BN Óradnai js (Je 334). 1913: 

Földra BN. – 1909/19: Feldru, F, B, L 2377: r 2329; zs (73). = Su 1: 228. 1440–1854. [14 C] 

Nyírmezı 2. Bi (Félixfürdı-DK) 1214: Nyr Mezew, 1431: Nyarlo (Jakó 396). 1808: Nyarló, 

Miarló ~ Mirló (117). 1851: Nyárló, Bi vm, egy kis dombon, 546 n. e. óhitő lak., s 

anyatemplommal. Határa 2667 hold, ... Birja a váradi deák püspök, kinek itt majorsági brtoka csak 

az erdı (Fé 3: 147). 1888: Nyárló Bi Központi js (Je 543). 1913: Nyárló Bi vm (Az). – 1909/19: 

Mierlău, Ny, L 663: r 634; m, zs (114). = Su 1: 396. 1214–1851. – 1974: c. Highişelu de Sus 

{Harangmezı kzs faluja DNy-ra} [20 B] 

Nyírmezı 3. Fe (Torockó-DK) 1330: Nyrmezew; 1331: kenezio nostro (capituli) de Nirmezeu. 

A gyulafehérvári káptalan enyedi uradalmához tartozó mezı volt; az egyház 1293-ban kapott 

engedélyt, hogy vlachokat telepítsen. 1331-ben Adorján, a káptalan kenézeinek román juhötvened 

győjtıje (exactor quinquagesime nostre olacalis) a káptalan kenézeinek évi tartozásai fejében 

beszolgáltatott 9 M 1 fertót, míg 3 fertót a nyírmezei kenéz részérıl a kanonokok által 

elengedettnek tekintett. A teljes összeg (10 M) 1/5 része (7 ferto 3 sectinus) a prépostot illette. 

Adorján mester ugyanezen kenézektıl és szondoktól (bíráktól) beszolgáltatott 20 csergét és 14 

sajtot, melynek 1/5 része szintén a préposté; a többit megosztják 23 személy között. A XIV. század 

közepén Enyed Torockó felé esı határán említik (Gy 2: 176). 1600: Nyirmezı (Ve: Doc. VI. 199). 

1733: Pojana, 1760–2: Nyirmezı. 1808: Nyírmezı h. 1861: Nyirmezı, Nyágra AF (6). 1888: ≈ 

(Birkenfeld, Pojána) AF Nagyenyedi js (Je 545). 1913: Nyírmezı AF vm (Az). – 1909/19: Poiana, 

Nym, Bf, L 788: r 784 (136). Poiana Aiudului = Su 2: 51. 1330–1854. – 1974: c. Livezile 

{Úrháza kzs faluja, ÉNy-i hrs} [22 D] 

Nyírmezı 4. Hu (Algyógy-É) 1407: p. Nyresmezew. Al-Diód város birtoka (Cs 5: 116). 

1733: Mermezeu, 1760–2: Nyirmezı. 1808: Nyirmezı, Mérmezı (118). 1861: ≈, Mermezeu Hu 

(23). 1888: ≈ (Mermezeu) Hu Algyógyi js (Je 545 & Valény). 1913: Nyírmezı Hu vm (Az). – 

1909/19: Mermezău (Văleni), Nym, L 783 ort. r (113). Mermezeu-Văleni = Su 1: 391. 1407–1854. 

– 1974: c. Geoagiu {Algyógy kzs faluja} [34 A] 

Nyírmezı 5. BSz (Bethlen-ÉÉK) 1440: Ny(r)mezeo (Su). 1506: Oláh-Nyires, 1585: Nyres, 

1616: Oláh-Nyires, Nyires (Kádár V. 262). 1733: Mires. 1808: Nyires (Oláh-) (118). 1861: O-Ny 

BSz (19). 1888: Oláh-Nyires (Nyiresu) SzD Bethleni js (Je 552). 1913: Diófás SzD vm (Az). – 

1909/9: Mireş, Ony, L 268 gkat. r (115). = Su 1: 400. 1440–1854. – 1974: c. Chiuza {Középfalva 


Nyírmon KSz < Mon > Nyírfalva Szi. 

Nyírpatak Za (Brád-ÉNy hrs) 1439: Nyirpatak Világos vár tartozéka a ribiczei kerületben (Cs 

1: 741). 1733: Mestaken, 1750: Mesztakin. 1808: Mesztákony, Meszteaken Za (107). 1854: 

Nyirfalva vel Mesztokony, Mestachen (Su). 1888: Mesztákon (Nyirfalva, Mesteacen) Hu Brádi js 

(Je 502). 1913: Mesztákon Hu vm (Az). – 1909/19: Mesteacăn, M, L 676: r 654; m, n (113). = Su 

1: 392. 1439–1854. [33 B] 

728



Nyírsid {'mocsár+folyóvíz'} KSz (Zilah-ÉK, a Zsibói úton) 1385: Nyirsed (Cs; P); 1411: Nyrsyd 

(Cs; P); 1475: Nyrsewd (Cs 1: 561; Petri IV. 152). 1549: Vártelkén birtokügyben kihallgatott 

tanúk közt Nyrsyd-rıl: Balc Luca, Bozgă Matiaş, Cedy Ştefan, Ciorba Nicolae, Cosma Thywadar, 

Costa Thywadar, Dan, Flora Igna és Nicolae, Floraş Urban, Gheorghe Blasiu, Kerekes Nicolae és 

Petru, Kerékgyártó Nicolae, Kozthary, Labassy Ilie, Lazăr Ioan, Lucaci Toma, Magyar Crăciun, 

Marton Ioan, Mateiaş Nicolae, Mészáros Vasile, Pap Ioan, Şandor Flora, Szabó Ioan és Nicolae, 

Tămaş Blasiu, Tivadar Dumitru, Flora Ştefan és Toma, Trif Matiaş, Vaida Alamyr, Znoba 

Gheorghe és Toma (KmJkv 4959. Névsor Mutató szerint). 1564: Nyrseed, 1570: Nyrsyd (Petri). 

1733: Mirsid, 1750: Mersid, 1760–2: Nyirsid. 1808: Nyirsid ~ Nyirhid, Bulyár ~ Mnyirsid (118). 

1888: Nyirséd (Mirsidu) Szi Zilahi js (Je 545). 1913: Nyírsid Szi vm (Az). – 1909/19: Mirşid, Ny, 

L 559: r 428; m; 22 zs (115). = Su 1: 401. 1219: villa Roba {Er *}, 1385–1854. [12 C] 

Nyírszeg * Ko (Valkó és Gyerımonostor közt) 1449: p. Nirzeg a. n. Nagybercz intra metas p-is 

Walko. Farnasi ~ F. Veres, Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ T. Vitéz és Valkai-brtok (Cs: ld 

Magyarvalkó Ko). 1785: Nyiresszeg Gyerımonostor hr (KszHn 128). 

Nyolczszegő * Csa (Zsombolya-ÉNy, Nagykomlós mellett) 1479: Nyolczzegew (Cs 1: 700). – Su 

2: 378. 

Nyomát Msz (Marosvásárhely-K) 1513.II.23.: Pál deák gyulafehérvéri consistoriumi írnok elıtt 

Monyáti {de Monyath] Ilyés Péter kötelezi magát, hogy Erıs Andrásnak lekaszált szénája helyett 

két szekér szénát ád, 50 dénár költségét megtéríti és ıt a szóban forgó rét s a Monyáti {de 

Monyath} Mártonffy Mihálytól és nejétıl: Veronika asszonytól szerzett örökségek békés birtokában 

nem háborgatja; említve: silva Bodnyr (SzO VIII.239). 1567: Moniat, 1609: Monyth alias 

Boldogasszonyfalva (SzO II. 217, V. 261). 1614: Nyomát 24 családfı (Msz 100). 1808: ≈ (118). 

1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT Marosi felsı js (Je 545). 1913: Nyomát MT vm (Az). – 1909/19: 

Maiad, Ny, L 663: r 85; m (109). = Su 1: 376. 1513–1854. – 1974: c. Găleşti {Nyárádgálfalva kzs 

faluja, ÉNy-I hrs} [24 C] 

Nyugolmad * Te (Temesrékás táján) 1472: Nywgolmad Rékás város 15. tartozéka volt (Cs 2: 20. 

Rékás). – Su 2: 378. 

Nyujtód Ké/Hsz (Kézdivásárhely-ÉK, a Berecki–Ojtozi úton; 565 m) 1332: sacerdos de 

Nachtond, 1334: Natand (Tr). 1426: Nyujtod, 1444: Nywthod (SzO I. 120, III. 60). 1505.XI.20: 

Paulum Nywthodi székbírónak választották Udvarhelyen (SzO VIII. 220); 1550.IV.1.: 

Szentdemeteri Nyujtódi {Nywytody} Gergely és Tamás lófıségi perben vizsgálatra kijelölt 

személyek közt (282). 1614: Nyujtód 66 családfı (Ké 21). 1808: Nyújtod (Kis-, Nagy-) (118). 

1861: Nyujtód Hsz (29). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 546). 1913: Nyujtód Hsz vm (Az). 1968: 

Kézdivásárhely faluja 9 km. Vele összeépült Sárfalva és Szászfalu. – Niuitod > Lunga = Su 1: 369. 

1332–1854. [38 A] 

Nyulas 1. Ko 1. (Régen-NyÉNy) 1322: p. Nywlas; 1335: p. Nulos. 1322-ben a király a magtalanul 

elhalt Rednold comes birtokait Kácsik nb. Simon székely ispánnak adta. 1335-ben a káptalan 

tiltakozott, hogy Oroszfáji István a királlyal magának adatta (+1315 Gy 3: 365). 1369: p. Nyulas; 

1429: p. Feksewnywlas; 1449: kenezius in Nwlas; 1461: c.q. Nywlas nobilium et Erdeli ac Nicolai 

de Vyzakna; 1519: p. Nag Nywlas. Kökényesrénold nb. Rénold ispán, 1322 u: Kacsics nb. Radófi; 

Alárdfi, Somkeréki Erdélyi, Gyulakutai, Bánffy, Toroszkai, N. Ungor, Szobi s más birtokosé 

(1322-tıl Cs 5: 387-8). 1447: néhai Semyen Nywlas birtokbeli részét megosztják; Tamás jobbágy 

háza; Sipos János jobbágy (KmJkv 606); 1452.VIII.6.: Berentei Benedek Szécsényi László 

nevében tiltakozik amiatt, hogy Somkeréki Erdélyi Miklós és István, Vizaknai Miklós, Farnasi 

Veres Benedek és Thorockai Elyüs Faragón és Nywlas-on lakó jobbágyai elfoglalták ura 

szántóföldjét (1060); 1473.VIII.30.: NagNywlas Nádasi Ungor János birtoka (2108); 1482: 

Naghnywlas-on Gyulakúti Balázs és János újadományú részbirtokos; ld Aranykút (2370); 

1505.IV.29.: Dobokai Besenyei Bernát Nywlas birtokbeli részét eladja Bongárti Porkoláb 

Demeternek (3354); 1551.V.8.: Károlyi Zsigmond Nywlas-on jobbágytelket ad Székely Gergelynek 

(5092). 1733: Nagy-Nyulas, 1750: Nyilas, 1760–2: Nagy Nyilas. 1808: Nyulas (Nagy-) h. 1861: N- 

729



Ny Ko (13). 1888: N-Ny (Mnyilasu) Ko Mezıörményesi js (Je 527). 1913: Nagynyulas Ko vm. – 

1909/19: Milaşul-mare, Nny, L 1455: r 1297; m, zs (115). > Milaş = Su 1: 399. {+}1315: v. 

Nalas, 1322–1854. [23 B] 

Nyulas 2. Ko 2. (Régen-Ny, a Kolozsvári úttól D-re) 1426: p. Kysnywlas; 1461: c.q. Kysnywlas 

nobilium et Alardi; 1510: Kysnywlas. Kökényesrénold nb. Rénold ispán, 1322 u: Kacsics nb. 

Radófi; Erdıszentgyörgyi Meggyes és Báthori, Futaki Nagy, Barcsai, Csapi, Kecseti s más 

birtokosé (Cs 5: 387). ); 1482: Kysnywlas-on Gyulakúti Balázs és János újadományú részbirtokos; 

ld Aranykút (KmJkv 2370); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára Báthori Istvánt, adomány 

címen, beiktatták Kysnywlas birtokba (2375); 1483.II.7.: Kysnywlas-on Meggyesfalviak 

részbirtokosok (2426). 1733: Millesel, 1750: Milesel, 1760–2: Kis Nyulas. 1808: Nyulas (Kis-) 

(118). 1861: K-Ny Ko (13). 1888: K-Ny (Mnyilasu) MT Marosi felsı js (Je 429). 1913: 

Kisnyulas Ko vm (Az). – 1909/19: Milăşei {!}, Kny, L 593: r 530; m (114). Milăşel = Su 1: 399. 

1426–1854. – 1974: c. Crăieşti {Mezıkirályfalva kzs faluja, DK-i hrs} [23 B] 

Nyüved 1. Bi (Bihar-É) 1177: m. Philipi comitis; 1208: Cupes de v. Neueg; 1213: pr. Neuegy ~ 

Neueg; 1291–4: Neveg, Niueg Johannis f-i Reynoldi; 1308–13: de Nyueg; 1332–7: Paulus sacerdos 

de Nyuet, Jacobus = de v. Niued, Raphael = de v. Niued. 1177-ben Régeny határjárásában errefelé 

Fülöp ispán határát említik. 1208-ban az idevaló Cupes 3 fertó miatt perelte a falubeli Buhust Apa 

ispán elıtt, aki a falubeli Peta-val küldte ıket Váradra. 1213-i feljegyzés szerint Olivér ispán 

felesége megvásárolta Nyüvedet, s róla fiára: Kügy ispánra szállt. 1291–4 között Reynold fia János 

birtoka; ekkor a falu egyszer 10, másszor 7 kepe tizedet ad. Papja 1332: 6, 1333: 5, 1335: 6, 1336: 

6, 1337: 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 647). 1441.II.3.: Nyweg-i Farkas János ü: Kémer (KmJkv 

292). 1448: Nywegh iuxta fl-m Berekyo (Cs 1: 618). 1692: Nyüved (Mezısi 102). 1808: Nyüved h. 

1851: ≈, Bi vm, 530 ref. lak., anyatemplommal. Róna lapályos határa 1171 hold, ... Vizei a 

Berettyó, Kösmı és számos mocsárok. F. u. Dobozy Károly, Dobozy József árvái, Juricskay Rudolf, 

Reviczky Frigyes; Curialisták: Magyary Ferenc, id. és ifj. Széles Sándor, Bihary Zsigmond, Széles 

József, Csengery Antal, Lévai Eötvös Lajos és Imre, Széles Lajos, Imre és Zsiga (Fé 3: 156). 1888: 

≈ Szalárdi js (Je 546 & Kügy psz). 1913: Nyüved Bi vm. 1920: határfalu. – Niuved > 1964: 

Tămăşeu = Su 2: 183. 1200–1964. > 1974: Niuved c. Biharia {Bihar kzs faluja} [10 D] 

Nyüved 2. * Za (Bél és Garba közt) 1261: Neueg iuxta Crisium album (Cs; Tr); 1332: sacerdos de 

v. Nieutelek, 1333: Nieuktelek, 1334: Neuvedtelek, 1335: Nyuetelek, 1337: Neeltekeg (Tr). 1490: 

Nyuegh (Cs 1: 741); =: ≈, 1502: Nevegy, 1561: Kis-Nyüved, Nagy-Nyüved (Márki II/1. 242). – Su 

2: 370. {Tr, M} 

730



O – Ó. 

Obád Te (Csák-ÉK 9 km) 1333: Huhad, 1334: Huhud, 1335: Ohod (Tr) egyházas hely. 1401: 

castellum Obad; 1453: Ohad, 1456: p. Ohath, 1478: pr. Ohath. 1401-ben a Nevnai Treuteleknek 

erısségük állt itt, melyet az országnagyok lerombolni rendeltek (Cs 2: 54). 1808: Obád (118). 

1851: ≈, Te vm, a Temes vize mellett, 1200 n. e. óhitü lak., s paroch. templommal. Róna gazadag 

határa elsı oszálybeli, s van 63 4/8 urbéri telke. F. u. a k. k. alapitvány (Fé 3: 156). 1888: ≈ 

Csákovári js (Je 549). 1913: Obád Te vm Csáki js (Az). – 1909/19: Obad, O, L 1003: r 534; n, c 

(124). = Su 2: 6. 1333–1851. – 1974: c. Ciacova {Csák kzs faluja} [41 B] 

Óbéb Tt (1913) < Béb Csanád vm. 

Obersia Za (Körösbánya-ÉNy) 1808: Obersia Za (118). 1888: ≈ Hu Körösbányai js (Je 549). 

1913: Obersia Hu vm (Az). – 1909/19: Obârşa, O, L 384 ort. r (124). > Obîrşia = Su 2: 6. 1614 {! 

Márki}, 1825, 1850, 1854. > 1974: Obîrşa c. Tomeşti {Tomesd kzs faluja É-ra} [33 B] 

Óboksán Kr : Boksánbánya. 

Obonic Fe (?) (a név elírása miatt azonosíthatatlan település, talán Fehér m-ben) 1219: Obonic 

falubeli Senc négy márka miatt vádolta a másik Obonyc-ból való Texa-t, Erdeu-t, Caesart és Salatot. 

A bíró Benedek comes, a poroszló a Tinód falubeli Azaria volt. Senc tüzesvas-próbával 

bizonyította igazát (Er I. 94). 

Óborsa Ar (Soborsin-ÉK) 1614: Obersia (Márki II/2. 165). 1808: Obersia (118). 1851: ≈, Ar vm, 

Zaránd vm szélén, hegyek közt s azoknak oldalán: 267 n. e. óhitü lak., s fatemplommal. Hegyes 

határa 2050 hold … F. u. Szálbek György (Fé 3: 156). 1888: ≈ Radnai js (Je 549). 1913: Óborsa Ar 

Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Obârşia, Obersia, L 466 ort. r (124). Obîrşia = Su 2: 6. 1468 {! 

Csánki Hu *}, 1828, 1851, 1913. [33 A] 

Obradaczfalva * Te (Temesvár táján) 1477: Obradaczfalwa Borzlyuk város 30. tartozéka volt 

(Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 379. 1471. 

Obradfalva * Te (Lugos táján) 1410: Obradfalua Doboz 58. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). 

1492: Obradfalva Rádi-birtok; már elıbb is Dóczi Imrénél volt zálogban (Cs 2: 88. Rádi). – Su 2: 

378. 1462, 1492. 

Obrázsa Fe (Enyed-D, a Küküllı b. p.) Határában római kori dák település (László A.). 1760–2: 

Obráza. 1808: Obrása, Obrazel (118). 1861: Obrázsa (praedium) AF (6). 1888: ≈ AF Balázsfalvi 

js (Je 549). 1913: Obrázsa AF vm Tövisi js (Az). – 1909/19: Obreja, O, L 542: r 514; m (124). = 

Su 2: 6. 1760–1854. – 1974: c. MihalŃ {Mihálcfalva kzs faluja, ÉK-i hrs} [35 A] 

Obrezsa Kr : Bisztranyíres KrSzö. 

Obrothusa * Asz (?) 1289, 1291: terra Obrothus (Tr). – Su 2: 379. 

Obursatanya AF (Balázsfalva-DNy hrs) 1913: Obursatanya Tőr falu tartozéka (H). – Obîrşia 

Tiurului > Deleni-Obîrşie = Su 1: 196. 1913. » Blaj 

Obursia 1. * Hu 1. (Marosillye-É) 1468: p. Obursia; =: p. Abursa. Illye város birtoka (Cs 5: 

116). 

Obursia 2. * Hu 2. (Marosillye-É) 1468: p. Felsewobursia ~ Felsewobursa. Illye város birtoka 

(Cs 5: 11 

Ocfalva < Ozd(falva) Uh (Székelyudvarhely-DNy, a Nagy-Küküllı b. p.) 1497: Ozfalwa-i 

székely örökségét özv. Szentmihályi Györgyné Erzsébet és leánya: Katalin elcseréli Kecseti 

Péterrel (SzO VIII. 177; KmJkv 3035). 1566: Ozdfalva, 1567: Oztffalwa (SzO II. 198, 219). 15..: 

Ozd, Ozdi Ferenc, Ozdi Péter (SzO Új 1). 1602.VIII.11.: Ozdfalua (SzO). 1614: Ocfalva 13 

731



családfı (Uh 48). 1733: Oszfalu, 1760–2: Oczfalva. 1808: ≈ (118). 1861: Óczfalva Uh (28). 1888: 

Óczfalva Udvarhelyi js (Je 549). 1913: Ocfalva Uh vm (Az). – OŃfalău > OŃeni = Su 2: 22. 1566– 

1854. – 1974: c. Feliceni {Felsıboldogfalva kzs faluja, DNy-i hrs} [37 A] 

Ocsik * Kr (Facsád táján, Dobosd mellett) 1597: Oczekul, 1600: Pezekul, 1717: Ozkech, 1723: 

Ocsik (Pesty: Krassó II/2. 71). – Su 2: 379. 

Ócsisor Ar (1913) < Kisolcs Za. 

Ocsvaj (1861), Oszvaj (1808) : Aszó. 

Odafalva * KSz (a mai Szi vm ÉK-i sarkában) 1424: Odafalwa (Cs 1: 561). 

Odot (?) * Ar (a Maros partján, a mai aradi vártól K-re) 1177: iuxta Morusium cum v. Odot 

(Odor!?). Gyarak töredékes határjárásában tőnik fel; késıbb nem szerepel (Gy 1: 182). – Su 2: 379. 

1177/1399. {Gy} 

Odvard * Te (Temesrékás táján) {XV. szd} Odward. Temesmegyei királyi ember nevébıl és 

elınevébıl ismerjük (Cs 2: 54). – Su 2: 379. XV. szd. 

Odvas 1. Ar (Lippa-K, a Maros jp-i úton) 1440, 1477: Odwas, Solymos vár 61. tartozéka volt (Cs 

1: 761. Solymos). 1510: Oduos (Márki II/1. 211). Odvas vára 1660: Vefras (Evlia Cselebi 41; „ez a 

mai Odvos vagy régi neve szerint Ötvös falu lehet“ 41/1) 1808: Odvos (119). 1851: ≈, Ar vm, a 

Maros mellett, az erdélyi országutban, 90 kath., 1058 n. e.{óhitü} lak. Van itt egy rom. kath. 

egyház, mellyben egy radnai szerzetes végzi az isteni szolgálatot, egy óhitü lelkésze, 2 

patakmalma, postahivatala. Hegyes sziklás határa 7000 hold, ... Birja b. Forray András özvegye (Fé 

3: 159). 1888: Odvas Radnai js (Je 549). Odvasi búza: hírneves nemesített fajta volt. 1913: Odvas 

Ar vm Máriardnai js (Az). – 1909/19: Odvoş, Odvos, L 1177: r 1066; m, zs (125). = Su 2: 9. 

1440–1913. – 1974: c. Conop {Konop kzs faluja, Ny-i hrs} [32 B] 

Odvas 2. * Hu (vsz Ogres psz Nándor-Ny) 1499, 1507: p. Odwas. Hermmán-nemzetség ivadékai; 

Pestesi Mátyás; Soklyósi Péter görgényi várnagy kapja királyi adományul; 1507: Felpestesi 

Czentúritól rb.vásárlással Jófıi Bási (Cs 5: 116). – Su 2: 379. 1499. 

Ofélia Szi (Tasnád-DNy) 1954: Ofélia Érszılıs tartozéka. – Ofelia = Su 2: 9. » PăŃal. 

Offenbánya To : Aranyosbánya To/TA. 

Ogradéna KrSzö (1888) : Asszonyrét. 

Ohabá AF (1808) < Újfalu Fe > Székásszabadja AF. 

Ohába 1. * Ar (Soborsin táján) 1440, 1477: Ohaba Solymos vár 44. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). 1479: ≈ Szád vár 17. tartozéka volt (Cs 1: 763. Szád). 1479: ≈ Váradja vár 43. tartozéka 

volt (Cs 1: 763. Váradia). – Su 2: 379. 

Ohába 2. Fo (Fogaras-DK) 1566: Ohaba (Su). 1733: Haba. 1808: Ohabá (119). 1861: Ohába 

Fo (25). 1888: ≈ Sárkányi js (Je 550). 1913: Ohába Fo vm (Az). – 1909/19: Ohaba, O, L 724: r 

642; c, zs (125). = Su 2: 10. 1566–1854. – 1974: c. Şinca {Ósinka kzs faluja, ÉNy-i hrs} [36 D] 

Ohába Hu : a–k (Cs 5: 117-118). 

Ohába 3. * Hu 1. (Pestyén, Várhely táján) 1377: v. olahalis Ohaba. 1459: p. ≈ in d-u Ha.; 1492: 

p. ≈ 1505: p. ≈. Pestyéniek birtoka (Cs 5: 117-118: O f). 

Ohába 4. Hu 2. (Hátszeg-D, a Sztrigy b. p.) 1445: p. Ohaba in d-u Ha. 1447, 1506: p. ≈. 

1453 ¤Déva vár tartozéka, Fejérvízi, Bojesdi ~ Bajesdi-birtok (Cs 5: 117-118: O g). 1536.IV.17.: 

mindkét Ohaba Szálláspataki Szerecsenek közös birtoka (KmJkv 4564-5). 1733: Ohaba desubt 

piatre, 1750: Ohabadye subt piatre, 1760–2: Köallya Ohaba. 1808: Ohabá (Kıallya-), Steindorf, 

Köhaba (119). 1861: Kıalja-Ohába Hu (22). 1888: Kıalja-Ohába (Ohaba sup piatra) Hu Puji js 

(Je 449). 1913: Kıaljaohába Hu vm (Az). – 1909/19: Ohaba-de-sub-piatră, Ko, L 372: r 365 

732



(125). Ohaba de Sub Piatră = Su 2: 10. 1445–1854. – 1974: c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak 

kzs faluja É-ra} [44 A] 

Ohába 5. Hu 3. (Hátszeg-DK, a Sztigybe j. o. ömlı Ohába mellett) 1447: p. Ohaba in d-u Ha. 

1458: p. Ohoba. 1493: p. Ohaba. 1506, 1510: v. ≈. Ponori-birtok. 1506, 1510 részei ¤Hunyadvár 

tartozékai (Cs 5: 117-118: O j). 1750: Ponor Ohába, 1760–2: Ohába Ponor. 1784.XII.5.: a Horalázadás 

Ponor-Ohábán történt eseméneirıl is szól Petrik János alszolgabíró Ponorról írt levele. 

1808: Ponor (Ohába-) (131). 1888: Ponor-Ohába Hu Puji js (Je 584). {Hibásan:} 1913: 

Ohábaponor Hu vm (Az). – 1909/19: Ohaba-Ponor, Op, L 465 r (125). = Su 2: 11. 1447–1854. – 

1974: c. Pui {Puj kzs faluja, K-i hrs} [44 A] 

Ohába 6. Hu 4. (Hátszeg-DNy, Malomvíz közelében) 1456: p. Ohaba; 1496, 1499: p. ≈ in d-u 

de Ha.; 1519: ≈. Kendefiek birtoka (Cs 5: 117-118: O i). » Sibisel: Ohábasibisel (Cs). 1505.I.27.: 

Ohaba volt Csomboly, jelenleg Margai-birtok (KmJkv 3331). 1733: Sébisél, 1750: Szibisel Ohaba, 

1760–2: Ohaba Szibisel. 1913: Ohábasibisel Hu vm Hátszegi js; ma ismét két helység (Az). – 

1909/19: Ohaba-Sibişel, Os, L 441: r 429 (126). = Su 2: 11. 1456–1854. [43 B] 

Ohába 7. * Hu 5. (Hátszeg-D, Alsó- és Felsıszálláspatak táján) 1457: p. Ohaba; 1498: p. 

Ohabad. 1500: p. altera Ohaba. Szálláspataki, Szp. Szerecsen, Szentgyörgyi-birtok (Cs 5: 117- 

118: O h). 

Ohába 8. * Hu 6. 1464-ben Ohába nevő helységet Csolnokosiak kapták Mátyás királytól (Cs 

5: 117-118: O k). 

Ohába 9. Hu 7. (Marosillye-DNy, a Facsádi úton) 1472: p. Ohaba, Ohoba (Csánki V. 117 apud 

Su). {Csánkinál ez év Sztrigyohába.} 1760–2: Ohába. 1808: Ohabá (119). 1861: Ohába Hu 

(23). 1888: Ohába Marosillyei js (Je 550). 1913: Ohába Hu vm (Az). – 1909/19: Ohaba, O, L 374 

r (125). = Su 2: 10. 1472–1854. [33 C] 

Ohába 10. Hu 8. 1861: Király-Ohába Hu (22). ? 

Ohába 11. * Hu 9. 1475: p. Ohaba in d-u Ha. Damsosi ~ Morsinai ~ Mursinai, D. Árka, 

Nádasdi Ungorok birtoka (Cs 5: 117-118: O d). 

Ohába 12. * Hu 10. (Jófı-DNy, Laszó, Fitóág sorában) 1491, 1526: p. Ohaba. ¤Déva vár 

tartozéka (Cs 5: 117-118: O a). 

Ohába 13. Hu 11. (Marosillye-D, Dombravicza-DNy) 1491: p. Ohaba. ¤Déva vár tartozéka. 

1505-ben e hs-bıl való Ohábai János megjelent Dombravicza szomszédosaként (Cs 5: 117-118: O 

b). 1733: Stancsest, 1760–2: Sztanescsa-Ohana. 1808: Ohabá (Szancsesd-) (119). 1861: Száncsed- 

Ohába Hu (24). 1888: Ohába-Sztancsesd Hu Marosillyei js (Je 550). 1913: Sztancsesdohába Hu 

vm Marosillyei js (Az). – 1909/19: Stânceşti-Ohaba, Sz, L 412 r (167). Stînceşti-Ohaba = Su 2: 

145. 1491 {Stenchesd hibás!}–1854. – 1974; c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja DK-re} [33 D] 

Ohába 14. Hu 12. (Hátszeg-DNy) 1760–1762: Ohába Malomvíz tartozéka. – 1956: Ohaba de sub 

Munte = Su 2: 10. {1981 Ř} 

Ohába Hu (Cs: O -e) m. n. Alsó-Farkadin : Farkadin. 

Ohába Hu (Cs: O -g: 1517, 1523) : Vajdej. 

Ohába 15. * Kr 1. (Karánsebes-É hrs, Jász és Vár közt) 1599: Also-Ohaba (Pesty: Szörény II. 

384). – Su 2: 289. 

Ohába 16. * Kr 2. (Karánsebes-É hrs, Jász mellett) 1590: Felsı-Ohába (Pesty: Szörény II. 384). 

– Su 2: 327. 

Ohába 17. * Szö (Orsova táján, Somosrév-É) 1525: Ohaba (Pesty: Szörény II. 385). – Su 2: 379. 

Ohába 18. Te 1. (Lugos-D, a Pogányos-hegy K-i oldalán) 1370: duo poossessiones Ohaba 

(DocVal 229). 1485: utraque Ohaba in districtu civitatis Karansebes. Ohába-Mutnik és Ohába- 

733



Bisztra értendı (Cs 2: 54. O a). {Utóbbit ld Bisztere.} 1690–1700: Mutnik-Ohaba; 1699: Mutnyik- 

Ohaba (Pesty: Krassó II/2. 74). 1808: Ohábamutnik (119). 1851: Ohaba-Mutnik, Te vm, 26 kath., 

1024 óhitü lak., s anyatemplommal. F. u. Petrovics család (Fé 3: 158). 1888: Ohabamutnik KrSzö 

Temesi js (Je 550). 1913: Mutnokszabadja KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ohaba-Mutnic, Ob, L 925: 

r 882; m, n (125). > Ohaba-Mîtnic = Su 2: 11. 1370–1913. > 1974: Ohaba Mîtnic c. Copăcel 

{Ruténtelep kzs faluja} [42 B] 

Ohába 19. * Te 2. (Lugos táján, Zsidóvár és Szákul közt) 1442: Chewhaba in districtu Lugas (Cs 

2: 54. O b). 1444: Ohaba Zsidóvár 4., Ohaba circum fl-m Ozastye 9., Ohaba 25., Ohabadechyer 

36. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). Utóbbi vsz Csév-Ohábának felel meg; a többiek közül is 

lehet azonos egyik-másik a fentebbi Ohábákkal (Cs 2: 54. O c). – Su 2: 378. Ohaba-Decsert 1444. 

Ohába-Forgács Te (1888) : Temesforgács. 

Ohábazkorcza * Kr (Karánsebes-ÉK, Jász és Vár közt) 1603: Ohaba-Zkorcza (Pesty: Szörény 

II. 384). – Su 2: 379. 

Ohabicza 1. * Ar (Rácszabadi mellett) 1440, 1477: Ohabycza Solymos vár 87. tartozéka volt 

(Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 379. 

Ohabicza 2. Hu: "Kétségkívül a mai Hobicza értendı, a mai két Osztró közelében, Hátszegtıl d.- 

ny." (Cs 5: 118). Ld. Vízköz. 

Ohabicza 3. Te~Kr (Karánsebes-DNy, Resicabánya-ÉK) 1433: Ohabycza. Vorcsorovával együtt 

említik (Cs 2: 71. Vorcsorova). 1439: p. Oghabicza; 1440, 1447: Ohabycha (Pesty: Krassó II/2. 

78). 1561: Ohabycha (Csáky 577). 1808: Ohábicz (119). 1851: Ohabicza, Kr vm, a Szebenik hegy 

tövében, 217 óhitü lak. Birja Manussi család (Fé 3: 158). 1888: Ohábicza KrSzö Resicai js (Je 

550). 1913: Kisszabadi KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: OhabiŃa, Ohabicza, L 340: r 

336 (126). = Su 2: 11. 1439–1913. – 1974: c. Păltiniş {Ökörpatak kzs faluja DNy-ra} [42 B] 

Ohabicza 4. * Te (Lugos-D) 1442: Ohabycha in districtu Lugas (Cs 2: 54. O b). 1444: Ohabycha 

penes fl-m Zederjes Zsidóvár 37. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár; 2: 54. O f ). 

Ohabicza 5. * Te (Doboz táján) 1447: Ohabycza Doboz 36. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz; 2: 

54. O d ). 

Ohabicza 6. * Te (Lippa táján) 1477: Ohabycza Borzlyuk város 23. tartozéka volt (Cs 2: 16. 

Borzlyuk; 2: 54. O e). 

Ohabicza 7. * Te (Lugos-É) 1488: Ohabicza Czikóvásárhely tartozéka volt (Cs 2: 12; 2: 54. O 

c). 

Ohabicza 8. * Kr (Lugos-DK, Szákul mellett) 1442: Ohabicza, 1544: Hoobicza, Ohabiczia; 

1589, 1591: Ohabicza (Pesty: Krassó II/2. 80). – Su 2: 379. 

Ohabicza 9. * Kr (Facsád-ÉÉK, Kaprevár táján) 1596: Ohabicza (Pesty: Krassó II/2. 81). – Su 2: 

379. 

Ohát Te (Csánki) : Obád. 

Ojnásza * Hu (Vajdahunyad-Ny) 1482: p. Oynaz; 1506, 1510: v. Oynaza. ¤Hunyadvár tartozéka 

volt (Cs 5: 118). – Su 2: 381. 

Ojtoz 1. Ké/Hsz (Bereck-ÉK, az Ojtozi-szoros kijáratában) Bereck határán települt. 1533: Wthas, 

1538: Oijthoz, 1552: Oytos, 1623: Utas, 1627: Oytoz, 1707: Ojtoz (SzO V. 52, II. 51, 103, VI. 73, 

IV. 232, VII. 126). 1854: Ojtoz, Oituz (Su). 1888: ≈, telep (t) Bereczk Hsz (Je 550). 1913: 

Ojtoztelep Hsz Kézdi js (Az). 1968: Ojtoz Bereck kzs faluja 12 km. 1969 L 1088. – 1909/19: 

Oituz, Ojtoz, v. BreŃcu (126). = Su 2: 12. 1533–1854. [38 B] 

Ojtoz 2. Ojtozi-szoros (Kézdivásárhely-Bereck-ÉK; 866 m) A Mogyorós-tetı keleti lejtıjén 

húzódó, szők és jól védhetı völgyben. A középkorban itt is alkalmazták a gyepüvédı módot: a 

734



völgybe vezetı út bevágása, eltorlaszolása fatörzsek kidöntése által. 1777: Alig jut kis világ Ojtoz 

határain {ti. korán; ld Zsil} (Barcsay). 1808: passus Ojtoz (119). Elıterében: Rákóczi vár (Szf 

1941. tk). Ojtoz utáni, szélsı település: Sósmezı. – Oituz [38 B] 

Oklánd Uh (Székelyudvarhely-DK, a Kis-Homoród partján) 1546.VI.30.: Akland-i Domokos 

Kálmán az udvarhelyi törvényszék követe uzoniak perében (SzO VIII. 408). 1550: Okland, 1567: 

Okland, 1602: Oklánd (SzO II. 89, 137, 218). 1614: Oklánd 39 családfı (Uh 19). 1733: Okkland, 

1760–2: Homorod Oklánd. 1808: Oklánd (Homorod-) (119). 1840.aug.29. Oklándon ebédeltünk 

Sikó urnál nagy társaságban, és vigan (Tanárky). 1861: Oklánd Uh (28). 1888: Homoród-Oklánd 

(Je 64), Homoródi js szh, 1888: ház 181, L 798 (Je 550). 1913: Oklánd Uh vm (Az). – Ocland = 

Su 2: 7. 1546–1854. [37 A] 

Oklándújfalu Uh () 1604.III.15.: Okland Vyfalv-ban 11 katona (SzO). 

Oklos Hu, To : Aklos. 

Okraviza Kr (Újmoldova-ÉNy, Báziás-É) 1717: Okraviza; 1723: Okkroliza, Ogrugliza; 1734: ≈, 

1753: Oruglicza, 1761: Okruglicza (Pesty: Krassó II/2. 81). – Su 2: 379. 

Oláh-elıtagú hs 1888 (Je 551-3): Andrásfalva, Apáti, Baksa, Bikal, Bogát, Bogáta, Boros-Bocsárd, 

Bölkény, Bretye, Budak, Bükkös, Csaholy, Csesztve, Dálya, Déllı, Fenes, Fodorháza, Girbó, 

Gyepes, Gyéres, Gyerı-Monostor, Gyürüs, Herepe, Hidegkút, Hódos (Bi), Hodos (Sza), Horvát, 

Ivánfalva, Kakucs, Karácsonfalva, Keczel, Kékes, Oláh-Keszi: Keszi, Kocsárd, Köblös, Lapád, 

Lápos, Láposbánya, Léta, Meddes, Mogyoros, Nádas (Ko), Nádas (MT), Nádasd, Nemegye, 

Németi, Nyires, Péntek, Péterlaka, Pián, Rákos (AF), Rákos (TA), Sályi, Solymos (Kis-Kü), 

Solymos (Ko), Szent-György, Szent-László, Szent-Miklós, Szilvás, Telek, Toplicza, Tordas, 

Tótfalu, Tyukos, Újfalu (Fo), Újfalu (Ko), Újfalu (Sza), Valkó, Vásárhely, Zsákod. 

Oláhfalu Uh 1-2. A XIII/XIV. század fordulóján a Hargita alján fekvı két Oláhfaluba román 

népesség települt be az udvarhelyi vár szolgálatára (SzO I. 30). „Az 1301-bıl származó oklevélbıl 

azonban az is kiderül, hogy ugyanekkor itt már székely lakosság is volt. Így könnyen érthetı, hogy 

e két meglehetısen különalló és zárt fekvéső település román lakossága oly korán felszívódott a 

székelységbe. E románok után ugyanis egyetlen személynévi vagy földrajzinévi nyom nem 

nemaradt az Oláhfalu elnevezésen kívül“ (Benkı L.). 

Oláhfalu 1. : Kápolnásfalu. 

Oláhfalu 2. : Szentegyházasfalu. 

Oláhfalva Csik 1808: Oláhfalva {a térképen nem szerepel}, Wlachendorf, Rumun. Hnt. 13: azh 

(120). 

Oláhtelek * Bi (Pusztaújlak és Kövesd között Er Mut 435) 1324: p. Olahteluke. 1319-ben 

Leustach fia Roland nádor 2 fia hatalmaskodott rajta; ekkor Olivér unokája, László birtokolja 

(1324). 1366-ban a Tataraspataka-val szomszédos (Gy 1: 647. +1283). 1391, 1409: Olahtelek (Cs 

1: 618). 1490: Oláhtelek (Jakó 375). 1692: Olla (Mezısi 101). – Su 2: 379. 1283, 1324 (Tr), 1394 

Olahtheleke {Csánkinak tulajdonítva}–1692. 

Oláhtelek Br : Tohán. 

Oláhújfalu Fe/FF (Neusidel) (Kerc-É, az Olt j. p. közelében) 1307: p. Ujfalu ... monticulum 

Neusidul {Neusidel}. A Kerc melletti Földvár 1307-i határjárásában említik (Gy 2: 202). 1307: ≈ 

(An 2: 152). 1366: Vyfalu, 1382: Nova Villa, 1391: Wyfalu, 1418: Kerz Olachorum (Ub II. 272, 

554, III. 6, IV. 69). 1467.XII.9.: Mátyás király parancsára Ernuszt János udvari vitézt és testvéreit 

beiktatták Wyfalw részbirtokba (KmJkv 1769). 1733: Nou, 1760–2: Oláh-Ujfalu. 1808: Újfalu 

(Oláh-) h. 1854: Wallachisch Neudorf g. 1861: Oláh-Ujfalu, Neudorf, Neu FF (3). 1888: Oláh- 

Újfalu Fo Alsóárpási js (Je 553). 1901: Ref. templom tornyán zöldmázas cserép. 1913: Oláhújfalu 

Fo vm (Az). – 1909/19: Noul-român, Oláhújfalu, Walachisch-Neudorf, L 898: r 776; m, zs, n 

735



(123). Noul Român = Su 1: 429. 1307–1854. > Nou Român c. Arpaşu de Jos {Alsóárpás kzs 


Oláh-Zsil Hu : Zsil. 

Oláhzsil (Su 1: 311. Iscroni: 1733: Oláh Sij, Dsilul Rumineszk) : Barbatyen 1. 

Olán Kr (Karánsebes táján, Bisztranyires mellett) 1584: Olanul, 1654: Olan (Pesty: Szörény II. 

388). – Su 2: 380. 

Olaszi 1. (Latinorum Villa) Bi (a Sebes-Körös j. p.) 1215: Laurentius de v. Latinorum 

Waradiensium; 1273: v. Olazy; 1285: villicum et populos nostros [episcopi] de Olazy, civitatem 

nostram de Olazy; 1332–7: Stephanus de Olasci, Johannes sacerdos de v. Olazi, Nycolaus = de v. 

Olazi de S. Egidio, Jovan plebanus de Olazi, Johannes sacerdos de civitate Olazi, Iuan plebanus 

S. Egidii. XI–XII. századi olasz (vallon) telepítés. A Váraddal átellenben létesített Olaszi 1215-ben 

tőnik fel. 1273-ban a váradi püspök e birtokán árusított bor vagy más ital vámjának felét átengedi a 

káptalannak. 1332-ben egyik plébánosa 3 finom ezüst M (1 M = 66 gs), a másik 40 gs, egyik papja 

6 gs, a másik 3 gs; 1333: a két plébános 40-40 gs, a papok 6 és 3 gs; 1334: a két plébános 40-40 gs, 

két pap 6 és 3 gs; 1337: a két plébános 40-40 gs, egy káplán 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 648). 

1342: Olazy (Tr). 1354, 1446, 1483: Olazy Csáky-birtok (Cs 1: 618). 1526.IX.19.: Olazy 

negyedben lakó Bíró Péter a váradi püspök jobbágya (KmJkv 4167). 1587: vicus Olazy, Olazzy 

(Kiss 694, 696). 1808: opp. Olaszi (Várad-) h. 1828: opp. Várad Olaszy (Nagy, I. 85). Hnt. 13: » 

Nagyvárad. – Olosig = Su 2: 15. 1184–1828. 

Olaszi 2. Bi (Székelyhíd-K) 1291–4: Engolozy, v. Olozy; 1325: v. Olazy; 1332–7: Nycolaus 

sacerdos de v. Olassi, Olazi. 1291–4 között a falu egy ízben 18, másszor 30 kepe tizedet ad a 

püspöknek. 1325-ben Cyne (ds) Péter s fiai: Dubou és Morouch, valamint testvére: Bekee birtoka, 

akiktıl a király elveszi a Szalárd és Szatmár között vezetı út vámját és visszahelyezi Székelyhídra. 

Papja 1332–7: évi 14 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 648). 1461.IV.8.: Olazy-i János ü: Sámson (KmJkv 

1537); 1519.IX.29.: Olazy-i Móric ü: Szentpál Ko vm (3745); 1522.VI.26.: Olazy-i Móric ü: 

Gerend (3857). 1587: Olazzy, 1599: Olazy (Kiss, 695, 879). 1692: Ollasi (Mezısi 56). 1808: 

Olaszi (Sváb-) h. 1851: Sváb-Olaszi, Bi vm, dombon és völgyben. Lakja 358 reform., 115 evang., 

130 zsidó, 23 r. kath., ref. és evang. anyaegyházakkal. Határa 3623 hold, ... F. u. Tihanyi József, 

Rhédey László, Szartóry Károly, Ottlik Ferenc és Lajosnı, Draveczky Sándor, Osváth Ignác, 

Sárosy József, Némethy Gábor, Kovács Ferenc, Bernáth Vince, Rettegi Ádám, Fenyes József, 

Fosztó Károly, Végh János, Komáromi Györgynı (Fé 3: 160). 1888: Ér-Olaszi (Sváb-Olaszi) Bi 

Székelyhidi js (Je 309). 1913: Érolaszi Bi vm (Az). – 1909/19: Olăsâg, Érolaszi, L 745: r 6 (126). 

Olosig = Su 2: 15. 1291–1851. – 1974: c. Săcueni {Székelyhíd kzs faluja} [11 C] 

Olaszi 3. * Kr Hosszúolaszi (Oravicabánya-D, Szokolár mellett) 1449: p. Hozyuolazy 

Szokolárral együtt említik mint a Fejéregyháziak birtokát (Cs 2: 102. Hosszú-Olaszi). – Su 2: 340. 

Olasztelek Uh (Barót-É hrs a Kormos-patak mellett) István-kori temploma volt. 1332: sacerdos 

de Olaszteluk (Tr). 1566: Olaztelek (SzO II. 197). Olasz telepesek alapították; máíg élnek itt 

Kolumbán és Markó nevő családok. Bethlen-kastély, várfal övezi; Daniel-kastély. A Daniel-kastély 

épület-együttese XVI–XVII. századi reneszánsz, majd barokk és részben a klasszicista építkezés 

jegyeit ırzi. 1602: Olosztelek (SzO V. 289). 1614: Olasztelek 21 családfı (Uh 8). 1635.VI.13.: 

Oloztelek Bardocz szék tartozéka; Oloztelek-i Markó Pál és Keresztes Ilyés széki megbízott (SzO 

VIII. 371). {1703–11} Olaszteleki Kolumbán Ferenc fia: Sámuel kuruc kapitány, 1737 Jákótelkén 

(Ko) birtokos (Gyalu 375/2). OKS és Vásárhelyi Anna fia: Olaszteleki Kolumbán János táblai 

írnok és hites jegyzı, az 1737.III.21.-IV.18-i gyalui urbárium írója (417). 1808: Olasztelek ~ 

Orosztelek (120). Itt született Kolumbán Lajos etnográfus, Nagy Ferenc újságíró. 1840.aug.27. 

Baróthon tul Olasztelket értük, itt egy rokkant ó szerü ház lelkes urához B. Rauberhez pillanatra be 

köszöntöttünk. A ház történetileg nevezetes – Brandenburgi Katalin menyegzöjére alkottatott (Tanárky). 

1861: Olosztelek Uh (28). 1888: ≈ Uh Homoródi js (Je 553). 1913: Olasztelek Uh vm (Az). # 

Keöpeczi Sebestyén József: Erdélyi renaissance-emlékek. A Vargyasi Danielek kastélyai és címeres 

emlékeik Vargyason és Olaszteleken (Pásztortőz, 1927.13). Bíró: Erdélyi kastélyok, 50-51. 

736



Janitsek J.: Olasztelek helynevei (NyIrK 1975.1). Kisgyörgy Zoltán: A vargyasi és olaszteleki 

mőemlék-kastélyok (Aluta, 1976–1977.8-9). Messzelátó c. havi lapja van. 2004.VII.11. Duna Tv. 

– Oloştelec, 1909/19: Oleştelec {!}, Ot, L 790: r 42; m (126). > Tilişoara > Tălişoara = Su 2: 181. 

1332–1854. – 1974: c. BrăduŃ {Bardóc kzs faluja, D-i hrs} [37 B] 

Olcs 1. Za (Nagyhalmágy-D, a Fehér-Körös b. p.) 1439: Uthfalva. Pesty szerint ma Ocs (?) 

Nagy-Halmágytól d. De úgy vélem, inkább az ugyanakkor Világosvár tartozékai közt föltőnı 

″Kisolch″ felel meg a mai Ocsnak (Cs 1: 747). 1760–2: Ocs. 1808: Ocs Za (119). 1888: Ócs Ar 

Nagyhalmágyi js (Je 549). 1913: Olcs Ar vm (Az). – 1909/19: Ociu, Ocs, L 451 : r 444 (124). = 

Su 2: 7. 1439 Olch (Csánki I. 747) {!}, 1760–1854. – 1974: c. VaŃa de Jos {Alváca kzs faluja ÉNyra} 

[33 B] 

Olcs 2. Kisolcs Za (Körösbánya-ÉNy, a Fehér-Körös jp-i úton) 1439: Kisolch (Cs 1: 747). 1760–2: 

Ocsisor. 1808: Ocsisor (119). 1850, 1854: Kis Ots, Ocişor (Su). 1888: Ocsisor Ar Nagyhalmágyi js 

(Je 549). 1913: Ócsisor Ar vm (Az). – 1909/19: Ocişor, O, L 391: r 388 (124). = Su 2: 7. 1439– 

1854. – 1974: c. VaŃa de Jos {Alváca kzs faluja ÉNy-ra} [33 B] 

Olcsa Bi (Tenke-D, a Béli úton) 1552: Olchya (Jakó 309). 1587: Oltsia (Kiss 691). 1692: Oltsa 

(Mezısi 118). 1808: Olcsa (120). 1851: ≈, Bi vm, hegyes vidéken, 618 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Határa 2800 hold, ... Régi prépostsági templomának (Praepositura Aiska seu 

Ochka) alapkövei most is láthatók. A váradi deák püspök béli uradalmához tartozik (Fé 3: 160). 

1888: ≈ Béli js (Je 553). 1913: Olcsa Bi vm (Az). – 1909/19: Olcea, Olcsa, L 633: r 608; m, zs 

(126). = Su 2: 15. 1552–1851. [20 B] 

Olestró * KSz (Királydaróc mellett) 1423: Olestro, Olesta; 1715-ben predium (Petri IV. 158). – 

Su 2: 380. 

Olloság Kr (Lugos-D) 1437: kenezius imperialis maiestatis (Zsigmond király) de Olosag in 

districtu Lugas (Cs 2: 54); 1439: Olohsag et Dragomerfalwa in tenutis oppidi Lugas et pertinenciis 

castri Zydowar; 1440: Orsag et Dragomerfalwa in provincia et pertinenciis oppidi Lugas. Tán 

megfelel Ollóságnak az 1485-ben és 1501-ben királyi emberek nevében felbukkanó Arzag, Orzagh 

(Cs 2: 35). 1582: Olahság (Ve: II. 225). 1593: predium Olasag, 1596: p. Olahsag, 1650: Oláhság, 

1783: pr. Olloság (Pesty: Krassó II/2. 82). 1808: Ollóság ~ Oláhság, (i) Olloshag (120). 1851: 

Olloság, Kr vm, 5 kath., 511 óhitü lak., s anyatemplommal. F. {u.} Piacsek család (Fé 3: 162). 

1888: Ollóság KrSzö Lugosi js (Je 554). 1913: Ollóság KrSzö vm (Az). – 1909/19: Oloşag, 

Ollóság, L 919: r 812; m, n (126). = Su 2: 15. 1437–1851. [42 B] 

Olmos * Do (Cs 5: 389; 502: Sajó tartozéka volt). 

Olnos * Ar (Németremete melett) 1452: p. Olnus a Fejérháziak birtoka (Cs 1: 770). – Su 2: 380. 

Olt folyó 1211/231 Pp: aqua Alt, 1222 Pp: ≈, fl. Alt Barca határa (Gy 1: 8221/2). 1307: Olth 

Földvár (Fe) határa (An 2:152). 1808: fl Aluta, Alt (7). – Olt 

Oltárkı - Piatra Altarului. 

Oltfalva * Cs (az Olt b. p., Dánfalva-DK) 1806: Oltfalva (28 V 71). 1808: Otfalva {!} (122) Hnt. 

13: azh {!}. 1854: Oltfalva (Su). 1861: Oltfalu Cs (31). 1888: Csik-Oltfalva psz (t) Csikdánfalva 

(Je 277). – Su 2: 380. 1854. 

Oltszem Se/Hsz (Málnás-D, az Olt jp-i úton; 560 m) Vármege dombocska a falu északi végén, az 

országút és az Olt között, a Mikó-kastély mellett, Olt 21 m, tszf 569,2 m; Leánykavár az Olt b. p., 

50 m: földvár a Bodoki-hegység aljában (László F.). 1332: Oloznui [: Olthzem], 1333: sacerdos de 

Oltzeme, 1342: t. Oltzeme (Tr). 1366: Oltzemen, Olthzemen; 1567: Oltszeme (SzO I. 70, II. 214). 

1614: Oltszem 36 családfı (Se 35). 1733: Oltzimir, 1750: Olczimer, 1760 – 2: Olt Szeme. 1808: 

Oltszeme, Altzen ~ Oltzen (121). *1854: Rápolti Mózes jegyzı (–19..). 1861: Óltszeme Hsz (29). 

1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 554). 1913: Oltszem Hsz vm (Az). 1968: Bodok faluja 3 km É-ra. 1969 L 

679. Mikó-kastély gyermektábor. – OlŃemir > Olteni = Su 2: 15. 1332–1854. – 1974: c. Bodoc [37 

B] 

737



Ólyom Hu (Vajdahunyad-ÉNy, hegyek közt) 1499: Olyom; 1507: Wlm. Hermán-nemzetség 

ivadékai; Pestesi Mátyás; Soklyósi Péter görgényi várnagy kapja királyi adományul; 1507: Fp. 

Czentúritól részben vásárlással Jófıi Bási-birtok (Cs 5: 118-9). 1733: Ulmi, 1805: Ulm. 1808: Ulm 

(177). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ Hunyadi js (Je 706). 1913: Ulm Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 

1909/19: Ulmi, Ulm, L 130 ort. r (189). Ulm = Su 2: 217. 1499–1854. – 1974: c. Cerbăl [33 D] 

{Cserbel kzs faluja} [Ulm 1981 Ř] 

Ombod Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos bp-i úton) 1373: Vmbud, 1414: Ombod (Maksai). 

1393: Wmboth, 1433: Onbod (Cs 1: 482). Korai oklevelek híján kezdeteirıl nem mondhatunk 

bizonyosat. Késıbb a Szántai Petıfiak (1373) és Bátoriak (1393) uradalmának része (Maksai 185). 

1808: Ombód (121). 1851: ≈, Sza vm, a Szamos mellett, 557 reform. lak., s anyatemplommal. 

Határa lapályos és igen termékeny; gyümölcsösei sok hasznot hajtanak, erdeje van. F. u. gr. Teleki 

(Fé 3: 162). 1888: ≈ Szatmári js (Je 554). 1913: Ombod Sza vm Szatmárnémeti js (Az). – 1909/19: 

Ambud, Ombód, L 890: r 5; m, zs (7). = Su 1: 38. 1373–1851. – 1974: c. Păuleşti 

{Szatmárpálfalva kzs faluja, K-i hrs} [2 C] 

Omboz Do (Szék-DK) 1230: p. Ombuzteleke; 1320: t. Paulustelky ... cum silva Vmbuz ... 1329: 

v. Omboz. III. Béla király Lob és Tamás testvéreknek, a Wassok ısének adta, s az adományt Béla 

herceg 1230-ban megerısítette Lob fia Chama részére. 1324-ben Károly király átírta az adományt 

a Sukiak részére. 1329-ben Suki Mihály faluja; Tamás erdélyi vajda kirabolta és lakóin 

hatalmaskodott (Gy 2: 83). 1230: ≈ (Er I. 157). 1438: Szavai Domokost királyi parancsra örök 

adomány címén beiktatták Ombozba (KmJkv 96); 1444.VII.20.: Omboz-i Benedek és Kis Imre, 

Wass László familiárisai, ü: Cege (510); 1450.II.23.: Omboz felét kitevı birtokrészét Suki Mihály 

35 Ft-ban zálogba adja Zalaházi Jánosnak és Lászlónak (806); 1468.IV.15.: Mátyás király 

parancsára Omboz volt Suki-birtokba beiktatták Csupor Miklós vajdát (1800); 1474.V,31.: Ombozi 

Székely Zsigmond eljár Sukiak ügyében (2148); 1479: Omboz-on Sukiak részbirtokosok (2281-2); 

1489.VIII.1.: Ombozi Nagy Miklós ü: Potenciána asszony (2704). 1507.IV.7.: Szentmiklóson (Ko 

vm) lakó Ombozi Mihály (3405). 1523.IV.27.: Szf-i Mikola László – néhai Ombozi János gy: 

Miklós és Margit nevében – tiltja id. Ombozi Miklóst a két gyermek apai birtokrészei 

elidegenítésétıl (3924); 1526.VIII.24.: Ombozy Miklós végrendeletében az Omboz-i Szent Katalintemplomnak 

tíz ménesbeli lovat ad (4166). Ld még KmJkv II. 998. 1529: Omboz. Báthory István 

bérbeadja az ombozi, nagy-, kisdevecseri és szováti dézmát Galaczi Istvánnak (Dé 9). 1579.V.25.: 

Joanni Ombozy ld Fráta (Dé 15). 1587: Omboz. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 42). 1733: Imbus, 1750: 

Imbuzu, 1760–2: Ombócz. 1808: Ombócz olim Ombócztelke h., Imbuz val. 1861: Omboz Do (16). 

1888: Ombuz (Imbuc) Ko Mocsi js (Je 554). 1913: Omboztelke Ko vm (Az). – 1909/19: Imbuz, 

O, L 334: r 318; m, zs (96). > 1956: Mureşenii de Cîmpie = Su 1: 412. 1230–1854. – 1974: c. 

Pălatca {Palatka kzs faluja É-ra} [23 A] 

Omlás 1. Bi {1335} Omlás szılıhegy Várad és Fugyi közt (Gy 1: 628. Jofa). 

Omlás 2. Fe/Sze (Vizakna-DNy) 1309: Alhelmum de Omlus ... eccl-rum rectores; Ailhelmi 

plebani de Humlesz; 1330: plebani de decanatu Sebus ... Nycolaus de Omlus; 1332–6: Nycolaus 

plebanus de {...} Omlus; 1383: p-m Omlus ... inter sedes nostras (regales) Cybiniensem et 

Zeredahel situatam una cum 4 v-is Olachalibus videlicet Gorozdorph cum Galusdorph, 

Graphandorph, Budinbach et Cripzbach. Talmácsi Corrardus fiainak birtoka; Miklós és János 

1319-ben harmadát átadják sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek és fiutód nemlétében felét 

is neki ígérik. 1322-ben mint Salgó-vár tartozékát adja át Talmácsi Miklós a királynak. 1383-ban 

határát leírták a hozzá tartozó 4 román faluéval együtt (MR II. 308). Plébánosát 1309-ben a Sebes 

dékánátusbeli tizedmegtagadó kiközösített szász papok közt említik, akik a per végén megfizetik a 

pápai kiküldött járandóságát. Utóda, aki 1330-ban a püspöki cenzust megtagadó papok között 

szerepel, 1332 I: 22 régi báni, 1332 II: 3 penza, 1334 II: 20 verıcei, 1336 I: 1 lat pápai tizedet fizet 

(Gy 2: 176). 1309: Omlas (An 2: 551). 1378: v. Homlas (Ub II. 482). 1456: Omlas, 1478: Amlas 

(Su). 1505: Omlasz (Scheiner 52). 1508: Hamlaz (Berger 54). 1733: Omnas, 1750: Amnas. 1808: 

Omlás h., Hamlesch vel Omlesch g., Amláse val. 1861: ≈, ≈, Amnás Sze (34). 1888: ≈ (Hamles, 

738



Anmas[!]) Sze Szerdahelyi js (Je 554). 1913: Omlás Sze vm (Az). – 1909/19: Amnaş, O, H, L 

1695: r 376; n (7). = Su 1: 38. 1309–1854. – 1974: c. Sălişte {Szelisye kzs faluja É-ra} [35 C] 

Omlásalja BSz (Bethlen-Ny hrs a Nagy-Szamos b. p.) 1334: Banathelek, Banateluk; 1414: 

Omlasalya (Kádár V. 279). 1493.II.22.: Bethleni Bernát Omlasallya birtokbeli részét eladja te: 

Miklósnak (KmJkv 2846); 1544.XII.6.: Bethleni Farkas Árpástó és Omlasalia birtokbeli része 

felét, gyermekkorától fogva tett hőséges katonai szolgálatai jutalmaként, örökösen Pesti 

Bornemisza Ferencnek vallja (4844). 1585: Szakadás alatt (Kádár V. 279). 1733: Malucz alias 

Omlasallya, 1750: Omlásallya, Malner, 1760–2: Omlás seu Malutz. 1808: Omlásallya, Malucz 

(121). 1861: Omlás-Alja, Malucz BSz (19). 1888: ≈ (Maluciu) SzD Bethleni js (Je 554). 1913: 

Omlásalja SzD vm (Az). – 1909/19: MăluŃ, Oa, L 549: r 539; zs (109). = Su 1: 385. 1334–1854. – 

1974: c. Braniştea {Árpástó kzs faluja, K-i hrs} [13 D] 

Omnium Sanctorum Villa : villa Omnium Sanctorum : Mindenszent. 

Omor 1. Kr (Denta-ÉK hrs a Berzava bp-i úton) [1319]: comes Joannes officialis magistri Galli 

de v. Humur; 1341: magister Gallus nob. de Vmur; 1343: ≈ Ladislaus f. m-i Galli nob. de Wmur ~ 

Vmur. 1319 körül Omori Gál mester tisztje tiltakozott, hogy urának 1 kepe szénáját Gergely mester 

Szentgyörgybe vitte. 1341-ben Gál mester kiegyezett Towka temesi ispánnal. Gál fia László 1343- 

ban Temes és Krassó vm-i birtokai (köztük Gatal: Gátalja) felét átengedte nıvérének, Klárának és 

jegyesének: Szeri Pósa fia Balázsnak (Gy 3: 491). 1370: az Omori Cselnök ~ Csolnok család 

birtoka volt (Cs 2: 110. Cselnök); 1394: plebanus de Omor (Cs 2: 105). 1779-ben Szeged környéki 

katolikus telepesek alapították újra. 1808: Omor val. 1851: ≈, Te vm, a Berzava mellett. Van 500 

(magyar) kath., 400 n. e. óhitü lakosa, óhitü temploma, 28 2/8 urbéri telke. F. u. a kamara (Fé 3: 

163). 1888: ≈ Te Dettai js (Je 554). 1913: Omor Te vm (Az). – 1909/19: Omor, O, L 1401: r 329; 

m, n, szerb (126). > 1964: RoviniŃa; > RoviniŃa Mare = Su 2: 86. 1341–1964. – 1974: c. Denta 

{Denta kzs faluja} [41 B] 

Omor 2. Kr (Denta-K) 1895-ben alapított falu. 1921: Kisomor (Su). – 1921: Omorul Mic (Su). > 

1964: RoviniŃa Mică = Su 2: 86. 1895, 1921, 1964. – 1974: c. Denta {Denta kzs faluja} [41 B] 

Omor 3. * Kr (a Karas vize b. p., Orabicabánya-ÉNy) 1690–1700, 1723. tk, 1761, 1779: Omor 


Ompoly vize: Gyulafehérvár alatt DK-re j. f. a Marosba ömlı folyó 1271: Ompoy. 1498.IX.22.: 

Borbánd és Kisfalud határán, az Ompay folyó mellett 300 holdnyi szántóföld (KmJkv 3070). 1808: 

fl Ompoly ~ Ompoj, Ampulus AF (121). – Ampoi 

Ompoly 1. Fe (Gyulafehérvár-NyÉNy, az Ompoly j. p.) [1313–24]: p. Ompoycza. 1320 táján 

területe vitatott volt a káptalan s az igeni és krakkói telepesek között, Lampert országbíró a krakkói 

és igeni telepeseknek ítélte (+1293, [1313–24] Gy 2: 176). 1332: Ompoycza, 1338: ≈ (Tr). 

1471.VI.3.: Ompaycza-i Benedek püspöki jobbágy Fehérváron (KmJkv 2027). 1733: Ampoicza, 

1760–2: ≈. 1808: Omplyicza vel Ompoicza h. 1861: Ompolicza AF (6). 1888: Ompolyicza 

(Ampolicza) AF Magyarigeni js (Je 555). 1913: Kisompoly AF vm (Az). – 1909/19: AmpoiŃa, O, 

L 912 ort. r (7). = Su 1: 38. 1293, 1299 {Téves. = Regulustelke > Ompolykisfalud}, 1320–1913. – 

1974: c. Meteş {Metesd kzs faluja ÉNy-ra} [34 B] 

Ompoly 2. AF (Zalatna-ÉNy, az Abrudbányai úton) 1888: Valea-Doszului Magyarigeni js (Je 

712). 1913: Nagyompoly AF vm (Az). – {Su-ban nincs; sajtóhiba lehet az oka. Vö. 1: 194: Dealul 

Roatei ... Izvorul Ampoului; 2: 227: Valea Dosului v. Izvorul Ampoiului} > Izvoru Ampoiului [34 

A] 

Ompolygyepü Fe (Metesd-Ny, az Ompoly bp-i Zalatnai úton) 1733: Praesaka, 1750: Preszaka, 

1760–2: Ompoly-Preszáka. 1808: Preszáka (Felsı-), Ober-Pressendorf, Preszáká de szusz (132). 

1913: Ompolygyepü AF vm Magyarigeni js (Az). – 1909/19: Presaca, Ompolypreszáka, L 640: r 

629 (140). Presaca Ampoiului = Su 2: 60. 1733–1854 {1913}. – 1974: c. Meteş {Metesd kzs 


739



Ompolykövesd Fe (Zalatna-DK hrs az Ompoly jp-i úton) 1733: Petreselyem, 1750: Petrinscheni, 

1760–2: Petrosány. 1808: Petresán, Petrezán (127). 1861: Petrosán AF (6). 1888: Petrosán 

(Petrinsej) AF Magyarigeni js (Je 577). 1913: Ompolykövesd AF vm (Az). – 1909/19: Pătrânjeni, 

Petrosán, L 1066: r 1045 (131). Pătrîngeni = Su 2: 31. 1733–1854 {1913}. – 1974: or. Zlatna 

{Zalatna vs faluja} [34 A] 

Ompolymezı Fe (Metesd-DNy hrs az Ompoly j. p.) 1733: Pojana, 1805: Pojána. 1808: Pojána ~ 

Polyána (130). 1861: Poljána AF (6). 1913: Ompolymezı AF vm (Az). – 1909/19: Poiana, P, L 

549: r 536 (137). Poiana Ampoiului = Su 2: 51. 1733–1854 {1913}. – 1974: c. Meteş {Metesd kzs 


Ompolyszáda AF (1806: Metesd-D, az Ompoly j. p.) 1808: Gaurány, Grubendorf, Gauru (58). 

1861: Gaurán AF (5). 1888: Gaurény AF Magyarigeni js (Je 341). 1913: Ompolyszáda AF vm 

(Az). – Su 1: 253: Găureni v. Văleni; 2: 16: Ompolyszáda v. Vălenii {!} [34 B Ø] 

Oncsokfalva Hu (Hátszeg-DNy) 1439: p. Onczokfalwa, Onchokfalwa in d-u Ha.; 1520: p. Onchok. 

rb. Kendefi, Kenderesi, rb. Oncsokfalvi ~ Oncsok, Szentpéteri-birtok (Cs 5: 119). 1733: Utsúk, 

1750: Ucsuk, 1760–2: Untsukfalva. 1808: Uncsukfalva (177). 1861: ≈ Hu (24). 1888: ≈ (Uncsuku) 

Hu Hátszegi js (Je 706). 1913: Uncsukfalva Hu vm (Az). – 1909/19: Unciuc, Uf, L 242: r 239 

(189). = Su 2: 217. 1439–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs faluja ÉK-re} [43 B] 

Ondó (Ondótelke, Tárcsaháza) * Ko (Kolozsvár-ÉK) 1214: Martinus de v. Vndou; 1326: t. 

Vndoteleke; 1352. p. ≈ a. n. Tarchahaza. 1214-ben Dereg-i Miros vádolta falubelijeit, s Ondói 

Mártont és Fodot-iakat. A pusztává vált „Ondótelek“ 1326-ban Zsuk határosa. 1352-ben 

Ondótelke, más néven Tárcsaháza Kolozsvár kezére jut (Gy 3: 365). 1214: ≈ (Er I. 68). 1377: t. 

civitatis Cluswara ≈ a.n. Ondoteleke vocata; 1380: t. civium de Clusuar Wondotelek vocata. 

Kályániak bírták, tılük zálogon, majd örökáron Kolozsvár városé (1326-tól Cs 5: 389). Ma psz 

Kolozsvártól ÉK-re. 1808: Tarcsa junct. cum Apahida. 1808: pr Tarcsa (Λ Apahida) (166). Hnt. 

13: azh {!} – Su 2: 420. 

Ónod * Sza (Piskolt és Vasad közt) 1284: Onod, Lazlowthelwk, Laczlotheleke; 1333: Anad, 1417: 

Onadteleke deserta, 1429: Ounad, 1504: Onaad. A falu két elsı ismert tulajdonosa közt egy László 

nevő is szerepel (1284); a késıbbi Lászlótelek elnevezésbıl tehát XIII. század végi alapításra lehet 

következtetni. Az alapítók a Reszegei családdal állottak kapcsolatban. Családjuk kihalta után az 

egri püspök (1333), majd a Reszegiek (1417) és a pálos atyák lettek a birtokosok (Maksai 185). – 

Su 2: 380. 

Ónok Do (Doboka-ÉK) 1317: v. Onuk. István fiai birtokolták; elkobzás után a király 

Kökényesrénold nb. Mykudban fia Miklósnak adta (Gy 2: 83). 1317: István fiai: Ágoston, János és 

Petheu Onuk faluját Mykud bán fia Miklós dobokai comesnek iktatják (An 4: 463). 1439: Olnok-i 

Illés deák mások nevében is ellentmondott Kusalyi Jakcsok birtokbaiktatásának (KmJkv 155); 

1441.VI.30.: Olnok-i Herczeg Mihály ü: (Maros)Csúcs (334); 1444: Olnok-i Herczeg Mihály és 

Olnok-i Péter bevallást tesz Szilvásiak perében (502); 1449.X.30.: Olnok-i András ü: Farnas (765); 

{1460.VIII.} Olnok-i Herczeg Mihály ü: Alsóbalázsfalva (1472); 1461.VII.7.: Olnok-i Herczeg 

Mihály ü: Kalota 1. (1578); 1466.XI.13.: Olnok-i Herczeg Mihály ü: Füld 1. (1703); 1473.III.11.: 

Olnok-i néhai Herczeg Mihály fia János – te: Pál nevében is – Olnok-on hét jobbágytelkét, 

amelyeken Vas Tamás, Tıke László, Barla Demeter, Bertalan, Széki Gergely, Varga Albert és 

Magyari Péter lakik, 24 Ft-on zálogba adja Kodori Gál magisternek (2090); 1476.V.25.: Herczeg 

János üv, Olnok-on lakó Bereczk Albertet és Antalt, Máté Tamást és Ambrust is (2210); 

1480.X.26.: Olnok-i Herczeg Jánosné Iregi Erzsébet üv (2309). 1482.VI.29.: Olnok-i Herczeg 

János, Bereczk Albert ü: Szamosfalva (2377); 1482.VI.30.: Uıket ü: Kolozsvár (2378). 

1482.VII.5.: Olnok-i Herczeg János ü: Kapus 2. Ko vm (2381). 1482.VII.30.u.: Olnok-i Herczeg 

János ü: Teremi Péter kolozsvári polgár (2387). Ld még KmJkv II. 998. 1587: Olnok. – E: fl. 10, 

A: fl. 1 den 66 (Dé 41). 1733: Onak. 1808: Onak vel Unok h., Unokul val. 1861: Onak, Birle Do 

(16). 1888: Onok (Búrla, Birle) SzD Szamosújvári js (Je 555). 1913: Ónok SzD vm. – 

740



1909/19: Bârlea, Onok, L 433: r 424 (15). 1956: Bîrlea = Su 1: 82. 1317–1854. – 1974: c. 

Corneşti {Magyarszarvaskend kzs faluja D-re} [23 A] 

Ónostı * KSz (Szilágycseh táján) 1505: pr. Onosthew, 1512: Onostheo, 1545: Onosthew (Petri 

IV. 159). Kelence és Nagyszeg faluval együtt említik. – Su 2: 380. 

Ontelke Ko (Su) : Anttelke (Györffynél). 

Opaticza Te (1888) : Magyarapáca. 

Opaty * Ar (a Maros b. p., Lapusnyak mellett) 1440: Opaty, 1477: Owopathy Solymos vár 16. 

tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1440: Opath, 1477: Ovapachy (Pesty: Krassó II/2. 84). – Su 

2: 380. 

Opheliafalva Te 1888: Opheliafalva, telep (t) Székás Te Lippai js (Je 555). – Ofelia = Su 2: 9. 

1956. {1981 Ø} 

Oplid * Sv?Fe/FF (Segesvár táján, Dombos mellett) 1231: v. Oplid (Tr). – Su 2: 380. {Esetleg 

Váldhíd lehet} 

Oprisafalva 1. * Kr (Lugos táján) 1400 k.: p. Oprissafalwa. Krassó vm északi vidékén feküdt (Cs 

2: 105). – Su 2: 380. {Fagymag faluval együtt említik} 

Oprisafalva 2. * Za (Ácsva mellett) 1439: Oprisafalva Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 741). – 

Su 2: 380. 

Orad * Ko (Kolozsvár-Ny; ma Méra és Andrásháza határrésze) 1343: p. Orad (Cs). 1343.V.1.: t. 

Orad, prope fl-m Nadas. Apátsági birtok {Nádas} > Andrásháza hrs (Dl 28 726. Szr. reg. MOL). 

1358: part. terre Orath, Oraat; 1378: t. Oragh, Orath; 1415: particula terre Orathfelde; cca 1420: 

t. Orad, monticulum rotundum Orathhalma ~ Oradhalma; 1433, 1447: t. Orad (Cs 5: 389. Nádas 

(azaz Magyar-Nádas) ... vidékén feküdt). {Hibás!} 1447–1941: Szucság és Méra Orat hr. # KszHn 

1942. 252. – Su 2: 380. 1343–1420. 

Oravicabánya Kr (Resicabánya-DNy) < Oravica 1-2. összeépülése. Oravica 1. 1690–1700: 

Oravicza (Pesty: Krassó II/2. 84). 1808: opp. Oravicza (Német-), Deutsch-Orawitz (121). 1828: 

opp. montanum camerale German Oravicza, Kholdorf (Nagy, I. 180). 

Jeles szülöttei: 

1791.VIII.3.: Maderspach Károly kohómérnök (–1849.VIII.23., Ruszkabánya). 

1840.IX.1.: Sipeki Balás Árpád mezıgazdasági szakíró, tanár (–1905.V.3., Bp). 

1851.I.27.: Szentkirályi Ákos gazdasági szakíró (–1933.V.23., Kv). 

1888.III.31: Fitz József könyvtáros, nyomdászat- és könyvtörténész, az OSzK fıigazgatója (– 

1964.IX.12., Bp). 

1808: Oravicza (Oláh-) (121). 1828: opp. montanum camerale German Oravicza, Kholdorf (Nagy, 

I. 180). 

1828: Valach Oravitza (Nagy, I. 180). 1888: Oraviczabánya KrSzö Oraviczai js szh, 1888: ház 

921, L 4250 (Je 555 & Marillavölgy, -Y-). 1888: Román-Oravicza KrSzö Oraviczai js (Je 607). 

1913: Oravicabánya KrSzö vm (Az). – 1909/19: OraviŃa-montană, Ob, L 4314: r 1487; n, m, 

szerb, cseh, szlovák (127). » OraviŃa = Su 2: 17. 1690–1700, 1828–1851. Oravica 2. 1808: 

Oravicza (Oláh-) (121). 1828: Valach Oravitza (Nagy, I. 180). 1888: Román-Oravicza KrSzö 

Oraviczai js (Je 607). 1913: Oravicafalu KrSzö vm (Az). – 1909/19: OraviŃa- română, Ro, L 2542: 

r 1659; n, m, zs, szerb (127). » OraviŃa [42 C] 

Orbágy * Te~Szö (Miháld/mehádia táján) 1413: keneziatus possessionis Orbagy in districtu 

Mihald; 1440: Orbagh, 1447: Wrbachyen (Cs 2: 54). – Su 2: 380. {P} 

741



Orbaiszék (Utóbb Háromszék része). Orbaicensis sedes, der Orbaische Stuhl in Siebenbürgen 

(Graeves 151). 

Orbest * Hu (Illye és Brettye közti vidéken) 1468: p. Orbesth. Illyei Dienesiek birtoka (Cs 5: 

119). 1539.XI.8.: Illyei Péter deák Illyei Dienesiek nevében tiltja János királyt, hogy Orbest 

birtokbeli részüket eladományozza (KmJkv 4726). – Su 2: 380. 1468. 

Orbó patak Dobokában 1269: iuxta aquam Orbo (Gy 2: 61). Boctelek Szamosjenı táján. > 

Lozsárdi patak. 

Orbó 1. Fe 1. (Enyed-DDNy, j. o. a Marosba ömlı Orbó j. p.) {XIII-i templomrom} 1282: t. 

Vrbo; 1285: ≈; [1294–5]: t. Wrbo; 1295: t. Beld a parte v-e Orbo; 1331: Michael --- de Wrboy; 

1332–4: Symonis sacerdos de Orbow. 1282-ben megállapodtak a Gyógyiak és az erdélyi káptalan 

Orbó vitatott határai felett, s leírták a káptalant illetı birtok régi határait. 1294/5-ben a Gyógyiak 

50 magyar, szász és székely birtokossal esküt kell tegyenek arra, hogy Orbó földjérıl nem hajtották 

el a kanonokok juhait, marháit, s az ottani erdık kivágásával nem okoztak 40 M kárt, a kanonokok 

pedig arra, hogy orbai népeik nem okoztak 30 M kárt Gyógyi Miklós comes ottani kúriájának 

felégetésével és jobbágyai 3 ökrének elhajtásával. 1285-ben IV. László király megerısíti a 

káptalant birtokában. 1299-ben leírták Enyeddel közös határát. 1331-ben Orbai Mihály a káptalan 

váradjai révjövedelmével kapcsolatban jár el. Papja 1332 I: 80 d, 1332 II: 4 pensa, 1333 I: 3 p 20 d, 

1334 I: 102 d és 40 montán d, 1334 I: 3 p, 1335 I: 80 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 177). 1573: 

az enyedi uradalom részeként Bekes Gáspár, 1585: Kamuti Balázs birtoka. Magyar lakossága az 

1600-as években kipusztult, helyükbe románok települtek. 1707: Görögkatolikus fatemplom.1733: 

Magyar Girbo, 1750: Magyar Gerbou, 1760–2: Alsó Orbó. 1808: Orbó (Magyar- vel Alsó-) h., 

Girbová ungureszk vel de dzsosz val. 1861: M-O AF (6). 1888: Alsó-Orbó AF Nagyenyedi js (Je 

207). L 1910: 658; 1956: 636 (Le). 1913: Alsóorbó AF vm (Az). 1992.XII.21.: Hunyadi János 

templomának maradványai; köztük szántóföldek. RTV. – 1909/19: Gârbova-de-jos, Ao, L 650: r 

624 (78). Gîrbova de Jos = Su 1: 265. 1282–1854. [34 B] 

Orbó 2. Fe 2. (Enyed-Ny, Felsı- és Alsóorbó közt) 1505: Középorbo {!} (Iczkovits 60). 1733: 

Girbovicza, 1750: Gerboviza, 1760–2: Közép Orbó. 1808: Orbó (Kis-, Közép-), Klein-Orbau, 

Girbová de minslok ~ Girbovicz de minslok (121). 1861: Közép-Orbó AF (5). 1888: Közép-Orbó 

(Girbovitza) AF Nagyenyedi js (Je 454). 1913: Középorbó AF vm (Az). – 1909/19: GârboviŃa, Ko, 

L 435 gkat. r (78). GîrboviŃa = Su 1: 265. 1505 –1854. [34 B] 

Orbó 3. Fe 3. (Enyed-Ny, az Orbó felsı völgyében) 1505: Felsöorbo {!}, Oláhorbo {!} 

(Iczkovits 60). 1733: Felsö-Girbo, 1750: Felsö-Gerbou, 1805: Girbo. 1808: Orbó (Felsı-), Orbau, 

Girbová de szusz (121). 1861: Felsı-Orbó AF (5). 1888: Felsı-Orbó (Girbova din szusz) AF 

Nagyenyedi js (Je 325). 1913: Felsıorbó AF vm (Az). – 1909/19: Gârbova-de-sus, Fo, L 802 ort. r 

(78). Gîrbova de Sus = 1: 265. 1505–1854. [34 B] 

Orbó 4. Szh (Szerdahely-D) 1291: Wrbou-i Dániel comes, Herbord Wrbou-i ácsmester; ld. 

Fehérvár (Er I. 480). 1309: András Orbou-i pap (An 2: 664). 1332: Trikow [: Orbov], Orbov; 

1336: Orkov [: Orbov] (Tr). 1488: Vrbogen (Berger 53). 1506: Orbo (Scheiner 151). 1733: 

Gerbova, 1760–2: Szász Orbó. 1808: Orbó (Szász-), Uerbegen, Girbo ~ Girbová ~ Urbegen (121). 

1861: Sz-O, Urwegen, Girbová Szh (37). 1888: Szász-Orbó (Urwegwn, Garbova) Sze Szerdahelyi 

js (Je 640). 1913: Szászorbó Sze vm (Az). – 1909/19: Gârbova, Szo, Uw, L 1868: r 931; n (78). 

Gîrbova = Su 1: 265. 1291–1854. [35 C] 

Orbó 5. BSz (Dés-É) 1315: Vrbou {ld Magyarlápos} (An 4: 109). 1325: Wrbo, 1335: Orbo 

(Tr). 1393: Orbou (Kádár V. 292). 1502.XII.13.: L. Bánffy János Arbo nevő egészbirtokát 2000 

arany Ft-ért eladja István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak (KmJkv 3263). 1553: Arbo, 

1566: Oláh-Orbo, 1613: Csicso-Orbo (Kádár). 1733: Gorbo, 1750: Garbou. 1808: Orbó (Felsı-), 

Orbau, Girbó (121). 1861: F-O BSz (18). 1888: F-O (Girben) SzD Dési js (Je 325). 1913: 

Désorbó SzD vm (Az). – 1909/19: Gârbou, Fo, & Leurda (Leurda), Sălătruc (Szalatruk), L 1073: r 

1036; zs (78). Gîrbăul Dejului = Su 1: 264. 1315–1854 {1913}. [13 C] 

742



Orbó 6. Ksz (Tasnád-DK) 1213: villa Vrsei (P); 1475: Orbo (Cs 1: 561; Petri IV. 156). 

1455.I.20.: L. Bánffy László, testvérei nevében is, Orbo nevő birtokukat zálogba veti Odvardus 

Italicus dési királyi sókamarásnál (KmJkv 1178); 1538.VI.2.: Eördög Péter özvegye: Fruzsina 

Orbo-i részét eladja te: Szentkirályi Ferencnek (4640); 1549.X.4.: Orbo-n Désháziak 

részbirtokosok (4967). 1854: Orbo (Su). 1888: Orbó Szi Tasnádi js (Je 555). 1913: Tasnádorbó 

Szi vm (Az). – 1909/19: Orbou, Orbó, L 303: r 271; m, zs (127). > Orbău = Su 2: 18. 1213, 1475, 

1854. – 1974: c. Cehal {Magyarcsaholy kzs faluja} [11 B] 

Orbó 7. To (Radnót-ÉK, a Maros j. p.) 1733: Oarba, 1760–2: Maros Orba. 1808: Orbó, Orbau, 

Oarbá ~ Varbá (121). 1861: O, Vorbu To (11). 1888: Maros-Orbó (Oarba de Muresiu) TA 

Marosludasi js (Je 495 & Csapó-Szent-György telep). 1913: Marosorbó TA vm (Az). – 1909/19; 

Oarba, Mo, L 663: r 574; m (123). Oarba de Mureş = Su 2: 5. 1733–1854. – 1974: c. Iernut 

{Radnót kzs faluja} [23 D] 

Orczyfalva Te (Temesvár-É, az Aradi úton) 1318: Kokaach, 1333: Kakot, 1334: Tot [: 

Totkakot], 1335: Kokoth (Tr) egyházas hely. 1467: p. Kakath et Tothkakath, 1487: Kakath (Cs 2: 

44). 1725: Kokot (Mercy-tk), 1761: Koket (Borovszky: Temes 84). 1808: Orczidorf, Orczifalva, (i) 

Kokoda, Kokota (121). 1851: Orczifalva, Te vm, Arad és Temesvár közti országutban, saját 

postahivatallal. Van 1900 kath., 60 n. e. óhitü lak., paroch. temploma, 150 egész urbéri telke. Róna 

határa elsı osztálybeli; lakosai szép lovakat tartanak, s hires buzát termesztenek. F. u. b. Sina 

György (Fé 3: 166). 1888: ≈ (Kokota) Te Vingai js (Je 555). 1913: Orczyfalva Te vm (Az). – 

1909/19: Cocota, Of, Od, L 2653: r 64; n, m (52). OrŃişoara = Su 2: 21. 1318–1913. [31 D] 

Ordasmezı Hu (Zalatna-Ny) Pojána és Valeajepi egyesülése. Algyógyi js (Révai). 1511: p. Poyan, 

1518: v. Poyon (Cs 5: 126). 1805: Valye Jepi. 1854: Válya Jepi, Valea Iepi (Su). – 1909/19: 

Poiana, Pojána, L 626: r 607 (137). = Su 2: 50. 1511–1854. Valea-Iepii, Valeajepi, L 517: r 514 

(192). > 1964: PoeniŃa = Su 2: 49. 1805, 1854, 1964. > 1974: PoieniŃa c. Balşa {Balsa kzs faluja 

ÉNy-ra} [34 A] 

Ordományos {'irtás ~ irtásföld'} * Ko (Bánffyhunyad-DK, Körösfı hrs Sárvásár felé) 1391: via 

que ducit de Saluasara in Ordomanus; =: p. ≈. 1455: via que ducit de p-e Salwasara ad p-m = (Cs 

5: 390). # KszHn 1942. 128. – Su 2: 380. 1391, 1455. 

Orest TA 1888: Orest, telep (t) Felsıpodsága TA Torockói js (Je 556). 

Orlát Fe>Sze (Gy 2: 178) < Váralja-falu. 

Ormán(d) * Te (Detta táján, Újpécs mellett) 1405: Vrman, 1416: Ormand ~ Orman (Cs 2: 54). – 

Su 2: 421. 

Ormány {< szn: 'Erdı'} BSz (Szamosújvár-Ny hrs) 1292: Vrman Péntek déli hrs (Er I. 511). 

1312: Vrman, 1333: sacerdos de Orman, 1338: Urman, 1348: v. Orman (Tr). 1385: Ormany 

(Bánffy I. 376). 1473: Ormand (Kádár V. 298). 1482.IV.13.: Orman-i Székely János ü: Koronczói 

Nagy Domokos csicsói várnagy (KmJkv 2352). 1551: Ormán (Kádár). 1583.IV.8.: Ormany avagy 

Keroy dézmától > Monostorszeg (Dé 17). Ormány 1587: Orman, Kereo. – E: fl. 55 den. 50, A: fl. 

18 den. 50 (Dé 49). 1733: Ormány. 1808: Ormány (121). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ SzD 

Szamosújvári js (Je 556). 1913: Ormány SzD vm (Az). – 1909/19: Orman, Ormány, L 601: r 537; 

m (127). = Su 2; 19. 1292–1854. – 1974: c. Iclod {Nagyiklód kzs faluja É-ra} [13 C] 

Ormingya Hu (1913) : Györménd Za. 

Orodinum : Arad. 

Oros Bi (1808) : Orosztelek. 

Oros(i) * Bi (Gyapjú-É) 1279: v. Vrus; 1284: v. Vrusi, 1291–4: in Wrusy; 1314: p. Wrusy. 1279- 

ben IV. László király Kany-i Tamástól mint erıszakosan elfoglalt birtokot elvette és Borsa nb. 

Tamás ispánnak és rokonainak adta. 1284-ben Tamás fiai és rokonaik átadták híveinek: Dees 

mesternek és testvérének: Dénesnek. 1314-ben Dees fiai osztozásakor Solumus, Miklós és László 

743



aradi prépost kapja. Egyházának papja 1291–4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek (Gy 1: 

649). 1398: Orozy, 1552: Orossy (Jakó 309)., 1692: Oroszy (Mezısi, 120). 1808: Orosi (Kis-) h. 

Hnt. 13: Kisoroszipuszta » Gyapju Bi vm (Az). – Su 2: 425, Wrusy, 1291–1692. 

Oroszbérce (Su) : Bozkút. 

Oroszfája Ko (Teke-DNy) [1270–1272] V. István király az Erked, Wruzfaya és Köbölkút között 

fekvı Solymos nevő földet Fatai Hermannak adományozza (Er I. 302). 1297: Oruzfaya; 1335: 

Stephanus f. Dominici de Wruzfaya. Nevét orosz származású, Orosz nevő, vagy „orosz“ (ajtónálló) 

foglalkozású birtokosáról kapta. 1297-ben egy Erked, Oroszfája és Köbölkút közötti földet adtak el 

(ld. Solymos). 1335-ben az erdélyi káptalan tiltakozott, hogy Oroszfáji István a királlyal magának 

adatta Nyulast és Komlóst (Gy 3: 365). 1439: nobilis de Wruzfa; 1461: c.q. Orozfaya nobilius etc., 

Erdelj ac Nicolai de Vyzakna; 1510: p. Orosffaya. Oroszfáji, Rıdi Cseh, Galaczi, Sk. Erdélyi, 

Toroszkai, Zalaházi, Apafi, Tuzsoni s más birtokosé. Jbn 1426: Sós Mátyás; 1464: Czigán Pál, 

Barta István, 1500: Egyed Mihály, Péter Gáspár, Wegh Ferenc, Kása László (1297-tıl Cs 5: 390). 

1441.VI.30.: Orozfaya-i Miklós ü: (Maros)Csúcs (KmJkv 334); 1442.II.11.: Orozfaya-i Miklós ü: 

Zalatna (422); 1444.VII.21: Orozfaya-i Orbán te: István nevében is kijelenti, hogy Orozfaya-i 

Miklós eleget tett a familiárisa: Lompérti László által megölt Ákosfi Antal vérdíja felıl (512); 

[1451?] Orozfa-i Miklós 25 Ft-on zálogba veszi İsi János komlódi birtokrészét (998); 1455.X.13.: 

Orozfaya-i néhai Mátyás fia Miklós és fe: Andorjásfalvi Margit s leányaik: Margit és Anna 

Cserged hatodrészét elcserélik Szakál negyedrészéért (1226); 1459.V.20.: Uık ezt Héderfáji 

Istvánnak ajándékozzák (1352); 1546.IV.22.: Tomori Miklós és felesége zálogba adja Halábori 

Györgynek Orozfaya-n Ercsi László és Márk jobbágy telkét (4884). Ld még KmJkv II. 999. 1587: 

Orozffaya. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 60). 1733: Oroszfaja. 1808: Oroszfája h. 1861: ≈ Ko (14). 1888: 

≈ Mezıörményesi js (Je 557). 1913: Oroszfája Ko vm (Az). – 1909/19: Orosfaia, Of, L 806: r 570; 

m; 13 zs (127). = Su 2: 20. 1297–1854. – 1974: c. Milaş {Nagynyulas kzs faluja, É-i hrs} [23 B] 

Oroszfalu 1. Ké/Hsz (Kézdivásárhely-D; 553 m) 1567: Orozffalw (SzO II. 222). 1568.V.24., 

Gyfv: II. János király meghagyja Telegdi Mihály székely kapitánynak, hogy Orozfalut, melyet 

„lófejektıl elválva“ Kiskendi Baládffy Ferenc Küküllı vm-i fıispánnak adományozott, bocsássa az 

adományos kezébe (SzO VIII. 292) 1614: Oroszfalu 29 családfı (Ké 28). 1760–2: Oroszfalva. 

1808: Oroszfalu (122). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Kézdi js (Je 557). 1913: Kézdioroszfalu 

Hsz vm (Az). – Rusfalău > Ruseni = Su 2: 89. 1567–1913. » Tîrgu Secuiesc {Kézdivásárhely} 

Oroszfalu 2. 

* Hu 1. < Apáti. 

Oroszfalu 3. Hu 2. (Kalán-D, a Sztrigy bp-i úton) 1453: Orozfalw. ¤Déva vár tartozéka. Ue hs 

1470: kenesiatus p-is nostre (regis) Rws in d-u castri nostri Hwnyad; kenézségét Monyorósdi Mares 

fia Uprisnak adta Mátyás király. 1482: p. Rws; 1499: p. Orozfalwa; 1506, 1510: v. Rws (Cs 5: 119). 

1733: Russi, 1750: Rusch, 1805: Rüsz. 1808: Russ (139). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈ Hu Hátszegi js 

(Je 611). 1913: Russ Hu vm (Az). – 1909/19: Ruşi,Russ, L 323: r 258; m (149). = Su 2: 90. 1453– 

1854. – 1974: c. Bretea Română {Oláhbrettye kzs faluja É-ra} [34 C] 

Oroszfalu 4. Sza 1. (Nagybánya-DK) 1411: Orozfalwa, 1491: p. wolachalis Orozfalwa (M). 

1411, 1491: Orosfalwa (Cs 1: 482). A Nagybánya által saját határában a XIV. század végén 

megtelepített, késıbb egy idıre a Drágfiak kezére jutott román faluk egyike (Maksai 185). 1808: 

Oroszfalu (122). 1851: ≈, 423 gör. kath. lak., s anyatemplommal. Kézi-munkával és szekerezéssel 

keresik élelmöket. F. u. a kamara (Fé 3: 168). 1888: ≈ Nagybányai js (Je 557). 1913: 

Kékesoroszfalu Sza vm (Az). – 1909/19: Rus, Kof, L 579: r 565; zs (149). = Su 2: 88. 1411–1851. 

– 1974: c. DumbrăviŃa {Szakállasdombó kzs faluja, ÉK-I hrs} [12 B] 

Oroszfalu 5. Sza 2. (Erdıd-ÉK) 1808: Oroszfalu, Ruszi Sza (122). 1851: ≈, {r} Russ, Sza vm, 

a Homoród partján, 440 gör. kath. lak., anyatemplommal. Határa 900 hold, ... Birja 1/2 Szathmár 

városa, 1/2 Mándy Péter és Benkı Pál (Fé 3: 168). 1888: ≈ Erdıdi js (Je 557). 1913: Oroszfalva 

Sza vm (Az). – 1909/19: Ruşi, Oroszfalu, L 461: 411; zs, m (149). > Ruşeni = Su 2: 90. 

1411{Csánkinak tulajdonítja, holott ez Kékesoroszfalu}, 1828–1913. – 1974: c. Păuleşti 

{Szatmárpálfalva kzs faluja DK-re} [12 A] 

744



Oroszfalu BSz 1-2. < Karácsontelke. 

Oroszfalu 6. To 1. (Régen-ÉK, a Maros bp-i úton; 432 m) 1319: Vruzfolu circa Monorou et 

Vruzfolu superior; 1509: p. Nagh Orozfalw. Losonczi-nemzetségé (Cs 5: 723). 1645: Kiis 

Oroszfalu (Makkai 627) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Ruschimultz {!}, 1750: Russij mulcz, 

1760–2: M(aros) Oroszfalva. 1808: Oroszfalu (Maros-), Ruszi-Munczilor To (122). 1861: M-Of 

Na (26). 1888: M-Of (Rusii de Munte) MT Régeni felsı js (Je 495). 1913: Marosoroszfalu MT 

vm (Az). – 1909/19: Ruşii-MunŃi, Mof, L 1413: r 1382; zs (149). R M = Su 2: 90. 1319–1854. > 

Ruşii-MunŃi [24 A] 

Oroszfalu To 2. 1319 Felsı-Oroszfalu = Oroszidecs (Cs 5: 723). Ld Idecs. 

Oroszfalu 7. To 3. (Régen-K hrs a Görgény b. p.) Görgény vár kerületéhez látszik tartozni, bár a 

középkorból nem ismerjük (Cs 5: 723). 1381: p. Orozfalu (Cs 5: 723 = Su). 1509.X.19.: 

NaghOrozfalw-ban Bánffy Péter és András részbirtokos (KmJkv 3519); 1519.IV.28.: 

Naghorozfalw-i részbirtokát Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: László kezébe adja 

(3723); 1539.VIII.5.: Bonchidai L. Bánffy László és Miklós tiltja Bánffy Pétert és Andrást 

NaghOrozfalw birtokbeli részük elidegenítésétıl (4718). 1644: Nagy Oroszfalu, 1645: 

Nagyoroszfalu (Makkai 617, 628) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Oroszfalva, 1750: Oroszfalu, 

1760–2: Görgényoroszfalva. 1808: Oroszfalu (Görgény-), Heuschdorf, Heussuschdorf (122). 1861: 

G-Of, Solovestru To (10). 1888: G-Of (Reussischdorf) MT Régeni alsó js (Je 349). 1913: 

Görgényoroszfalu MT vm (Az). – 1909/19: Solovăstru, Gof, Rd, L 916: r 801; c (166). = Su 2: 

139. 1381–1854. [24 A] 

Oroszhegy Uh (Székelyudvarhely-É; 750 m) 1334: sacerdos de Vriczheg (Tr). 1556: Orozhegi, 

1576: Oroszhegy (SzO II. 203, IV. 39). 1598.II.23., Ders: Zsámbokréthy Mihály és Bogárdfalvy 

Mihály jelentik a fejedelemnek, hogy Perrusics Mátét és Apafi Mihályt az Udvarhely széki 

szentléleki részjószágba beiktatták, az ikatásnak ellentmondó Gyulaffy Lestárt pedig malomfalvi, 

oroszhegyi, farkaslaki, bogárdfalvi, lengyelfalvi és derzsi lófı és gyalog székelyekkel együtt 

törvénybe idézték. Az ikatáson jelen volt Pál Tamás bíró, Demjén Bálint, Andorjás János fejedelmi 

szabadosok: libertinis serenitatis vestrae in Orozhegy; Szentlélek felıli határának leírása a bírótól: 

Az Farczádi szállásnak mindenestıl fogva tartományával egyetembe, onnan Hoszszu mocsárról 

alámenvén Fekete Pálné patakára, onnat ahon a Fekete Páné pataka be esik Hideg aszszóba, onnat 

az mely ut által megyen Veres patakra, onnat Kis Ágh patakára be, onnat Tartod nyakára által az 

Varságra, Varságh tövérıl az Kikelıbe, azon az Nagy el(w)etıre, azon fel Nyiresbe az Halom 

vetésre (SzO VIII. 337-346). 1614: Oroszhegy 73 családfı (Uh 57). 1760–2: Orosz-hegy. 1808: 

Oroszhegy (122). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 557 & Diafalva, Varságtisztás és 

Forrásköze). 1913: Oroszhegy Uh vm (Az). – Rusomontan > Dealul = Su 1: 193. 1334–1854. > 

Dealu [25 C] 

Oroszi 1. Fe (Ludas-DK hrs a Maros b. p.) 1300: p. Vrusci. Kökényesrénold nb. Mykud bán fiai: 

Miklós és Péter Szentjakabbal együtt elzálogosították a Gyógyiaknak, de 1300-ban Monoszlai 

Egyed 40 M-ért visszaváltotta a Mykud-fiaknak (Gy 2: 178). = (Er I. 595). 1410: Orozy (Iczkovits 

60). 1466.I.2.: Bogáti András Orozy birtokbeli ısi részeit újra cserébe adja Alárd Lászlónak 

(KmJkv 1678-80). Ld még KmJkv II. 999. 1733: Oroszia, 1760–2: Oroszi. 1808: Oroszi h. 1861: 

≈ AF (6). 1888: ≈ (Oroszia) AF Marosújvári js (Je 557). 1913: Marosoroszi AF vm (Az). – 

1909/19: Orăsia, Mo, L 301 g. kat. r (126). Orosia = Su 2: 20. 1410–1854. – 1974: c. Cuci 

{Kutyfalva kzs faluja, DNy-i hrs} [23 D] 

Oroszi 2. Oroszi (Ruszolc) Kr (Oravicabánya-DNy) 1312 és 1316: v-s seu p-es Matheteleke, 

Patrug et Orozy in C-u de Elyed; 1421: p. Rusolch, in C-u de Crassow; 1428: Wasarhel, Jaam et 

Rusolcz ... iuxta fl-os Crassow et Vytelnek. Az Ilyédi kerületben feküdt; 1312/16-ban a király 

Oldruch fia Dénes fiainak: Miklós, Pál és Gergely mestereknek, a Jánkiak (1360) ıseinek adta. 

1421-ben, ill. 1428 e. a Nagylaki Jánkiak birtoka (Gy 3: 491). 1316: v/p. Orozy in C-u Elyed (An 

4: 370. K:-). 1550: Rusocz, 1611: Rusova, 1785: Ruschova, Alt-Russova (Pesty: Krassó II/2. 150). 

> 1. 1808: Russova (Ó-) h., Alt-Ruscowa g., Rushova ill. 1851: Russova (Ó), Kr vm, egy térségen, 

745



1 kath., 291 óhitü lak. (Fé 3: 304). 1888: Ó-Ruszova (Russova) KrSzö Jámi js (Je 548). 1913: 

Óruszolc KrSzö vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Rusova-veche, Óruszova, L 380: r 375 

(149). R V = Su 2: 89. 1421–1913. – 2. 1723: Rusova, 1785: Neu-Russova (Pesty: Krassó II/2. 

150). 1808: Russova (Új-) h., Neu-Ruscowa g. 1851: Russova (Uj), Kr vm, 3 kath., 367 óhitü lak., 

s anyatemplommal (Fé 3: 304). 1888: Új-Ruszova KrSzö Jámi js (Je 703). 1913: Újruszolc KrSzö 

vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Rusova-nouă, Újruszova, L 419 ort. r (149). RN = Su 2: 89. 

1723–1913. (1+2) – 1974: c. Berlişte {Berlistye kzs faluja DK-re} [42 C] 

Oroszi 3. * Te (Temesvár táján) 1333: Hurusy; 1334: Huruzi, Hurusi (Tr) bizonyára egyházas hely 

volt. 1399: Orozy, 1456: Eghazasorozy. 1399-ben, Ötvény tartozékaival együtt, Zsigmond király 

birtokába jut. 1456-ban Hunyadi János kapja királyi adományul. Még ugyanez évben Hunyadi 

László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adja (Cs 1: 55. Ötvény). – Su 2: 321. 

Eghazasorozy. + Su 2: 341. Hurusy. 

Oroszi 4. * Te (Temesvár táján, Ötvény mellett) 1388: Oroz, 1489: Orozy. Mikola és Ötvény 

faluval együtt említik (Cs 2: 54). – Su 2: 380. 

Oroszi 5. To 1. (Régen-DK) 1453: p/v. Alsoorozi et Felseworozy. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 

5: 723). 1733: Alsó-Oroszfalu. 1747: Görögkatolikus templom. 1750: Also Oroszi. 1808: Oroszi 

(Alsó-) (122). 1861: A-O, Urisnyin gyin zsosz To (9). 1888: Alsó-Oroszi MT Régeni alsó js (Je 

208). 1913: Alsóoroszi MT vm. 1941: egyesítve Felsıoroszival. 1945-tıl újra önálló. L 1956: 682 

(L). – 1909/19: Urisiul-de-jos, Ao, L 601: r 593 (189). "Urişul de Jos" = Su 2: 220. 1453–1854. > 

1974: Urisiu de Jos c. Chiheru de Jos {Alsóköhér kzs faluja} [24 B] 

Oroszi 6. To 2. (Régen-DK) 1453: p/v. Felseworozy. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 723). 

1733: Felsı-Oroszfalu, 1750: F(elsı) Oroszi, 1805: Felsı Oroszi. 1808: Oroszi (Felsı-) (122). 

1861: F-O To (10). 1888: Felsı-Oroszi MT Régeni alsó js (Je 325). 1913: Felsıoroszi MT vm 

(Az). – 1909/19: Urisiul-de-sus, Fo, L 802: r 783; zs (189). = Su 2: 220. 1453–1854. > 1974: 

Urisiu de Sus c. Chiheru de Jos {Alsóköhér kzs faluja} [24 B] 

Oroszkı Mm (Felsıvisó-É) 1808: Kirva, (s) Kriwy ~ Krywy, Repegye (84). 1913: Oroszkı Mm 

vm Visói js (Az). – Repedea = Su 2: 76. 1913. [3 D] 

Oroszmezı BSz (Nagyilonda-DDNy, a Szamos b. p.) 1325: Symisne, 1366: Symisne alio nomine 

Wruzmezeu, 1381: Oruzmezeu, 1508: Orozmezew (BfO I. 247, 362, II. 424; Kádár V. 323). 

1519.IV.28.: Orozmezew-i rb-t Losonczi Bánffy Miklós, több rb átengedése ellenében, apja: L. 

Bánffy László kezébe adja (3723); 1524.IV.19.: Orozmezew, Bánffy László volt részbitoka, idegen 

kézen van (4002); 1524.XI.26.: Uı ugyanazt eladja Podvinyai Pál deáknak (4055-6). 1733: 

Oroszmezı, 1750: Russi. 1808: Oroszmezı, Ruszul (122). 1861: ≈, Ruszu BSz (19). 1888: ≈ 

(Rusu) SzD Nagyilondai js (Je 558). 1913: Oroszmezı SzD vm (Az). – 1909/19: Rusu, Om, L 

1076: r 1019; zs (149). Rus = Su 2: 88. 1325–1854. [12 D] 

Orosztelek * Bi (Sonkolyos és Rév közt) 1291–4: v. Vruzteluk. Orosz népelemre utaló helynév. A 

falu 1291–4 között másodízben 10 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 649). 1389: Vruzteluk (Jakó 

311). 1808: pr Oros h. 1888: Orosztelek psz (t) Rév Bi Élesdi js (Je 558). Hnt. 13: Orosztelek » 

Rév. – Su 2: 421. 1291, 1389. 

Orosztelke Kr (prédium Sereden környékén) 1487.IV.6.: Körösi Zsigmond Orozthelke 

prédiumbeli zálogos részét zálogba veti Bélteki Drágfi Bertalannál (KmJkv 2644); 1488.V.18.: 

Uı Orozthelek felét zálogba adja Keczeli Szele Mártonnak (2678). 

Oroszútja * Za (Honctı táján, Déznaláz mellett) 1589: Oroszútja (Márki II/1. 243). – Su 2: 380. 

Oroszvíz folyó Mm-ban 1353: fl. Orozuiz – a Kárpátokból ered, ma Ruskovo vagy Ruszkova (Gy 

4: 112/5). 

Oroszvíz Mm (Visó-ÉNy, a Visó j. p.) 1373: p. Orozviz (Mihályi 66). 1390: Orozfalu, Orisfalw; 

1411: Rwsko, Ruskova, Ruzkowa; 1473: Oroszfalu, 1480: Orozfalw, 1555: Rwskowa (Bélay 188). 

1411: Ruzkowa (1390-tıl Cs 1: 451). 1808: Ruszkova, (s) Ruskowá (140). 1851: ≈, orosz falu, Mm 

746



vm, 9 r. kath., 774 g. kath., 96 zsidó lak., anyatemplommal és synagógával. F. u. a kincstár s m. t. 

(Fé 3: 305). 1888: Ruszkova Visói js (Je 612 & Vocsi és Drahomér). 1913: Visóoroszi Mm vm 

(Az). – Ruscova = Su 2: 89. 1373–1913. [3 D] 

Orotva Gy (Ditró-É) Ditró kirajzása; az 1780-as években kezd kialakulni. 1854: Orotva (Su). 

1888: Ozotva {!} telep (t) Ditró Cs Gyergyószentmiklósi js (Je 560). – Orotva > Jolotea > Jolotca 

= Su 1: 318. 1854, 1954, 1956. – 1974: c. Ditrău {Ditró kzs faluja} [25 A] 

Orrosfalva * Za (Dobroc mellett) 1441: Orrosfalu, 1445: Orrosfalwa Világos vár tartozéka (Cs 1: 

741). – Su 2: 380. 

Orrotlanhida * KSz (Tasnádszántó környékén) [1271] V. István király az Orrothlonheda-i vámot 

Panyt fia Ábrahámnak adományozza (Er I. 312); 1277: Arutlonhyda birtokot és az itteni vámot 

Panyt fia Ábrahám magister leköti feleségének (354); 1279: IV. László király a kamaraispánoknak 

megparancsolja, hogy az Orrotlanheda-i vámszedést ne akadályozzák, mert azt V. István adta 

Panyt fia Ábrahámnak, a kiskorú Péter apjának (370). 

Orsova 1. Te~Szö (a Duna mellett) 1091 nyara: I. László király Orsova táján vereséget mér a 

Kapolcs vezér halálának megbosszulására érkezı kun seregre.© Királyi végvár. 1349: castrum 

Vrsua, Orsuua (Tr). 1351: castellanus de Orsva, 1387: castrum nostrum (regis) Orsva, (P); 1387: a 

Losonciak visszafoglalják a felkelıktıl (E); 1396: sub castro Orswe (P). 1396.VIII.13-15.: 

Zsigmond király európai lovagok élén itt halad át Vidin felé.© 1417–1420: Losonci Zsigmond 

királyi kapitány igazgatja Miháld, Sebes és Zsidóvár várakkal együtt. Utána valószínőleg Ozorai 

Pipó, majd a német lovagok kezén van; 1425 körül várnagya Remetei (Himfi) Imre; 1437-ben a 

Tallóciak tisztsége a szörényi várakkal együtt (Engel 204). 1419: Orswa, 1427: prope Orsuam (P); 

1428: civitas Orsova; Ferenc-rendi minorita kolostor állt bene; 1478-ban is említik (Cs 2: 19); 

1440: Orsaua (P). 1444.IX.22.: I. Ulászló király seregével Orsovánál átkel a Dunán és török 

területre nyomul.© 1478: opp. Orsova (Cs); 1481: Orseva, 1501: arx Orsoua (Pesty: Szörény II. 

389). 1522.II-III.: Török csapatok elfoglalják Orsova várát.© 1689: Hersova (P). 1689.VII.15.: 

Thököly Imre török és moldovai csapatokkal elfoglalja Orsovát (Ezzel megnyitja az utat egészen 

Temesvárig).© 1738.VIII.15.: A császári csapatok egyhónapi ostrom után föladják Orsova várát 

Mehmed nagyvezérnek.© 1808: opp. Orsova (Ó-), Óorsova, Alt-Orschowa, (i) Rushava (122). 

1849.VIII.14.: Perczel Mór tábornok néhányadmagával Orsovánál átlépi a magyar határt. {Török 

földre menekülnek.}© 1852.{VIII.}: Ferenc József császár (Újvidékrıl jövet) meglátogatja 

Orsovát.© 1878.V.20.: Megnyitják a Temesvár–Karánsebes–Orsova vasútvonalat.© 1888: 

Orsova (Ó-Orsova) KrSzö Orsovai js szh, 1888: ház 381, L 3381 (Je 558). *1908.IV.22.: 

Aszlányi Károly író (1938.XII.8., Dorog) 1913: Orsova KrSzö vm (Az). – 1909/19: Orşova 

(Răşava), O, L 4610: r 1165; n, m, zs, szerb, cseh, olasz, szlovák (128). Orşova = Su 2: 20. 1349– 

1840. [55 A] 

Orsova 2. To (Régen-K; 495 m) 1454: pr. Orsowa. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 723). 1644: 

Orsoua (Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1689: Orsova (Ve: Doc. XI. 332). 1750: Ursova. 

1808: Orsova (122). 1861: ≈ To (11). 1888: Görgény-Orsova MT Régeni alsó js (Je 349). 1913: 

Görgényorsova MT vm (Az). – 1909/19: Orşova, Go, L 905: r 900 (128). = Su 2: 20. 1453–1854. 

– 1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja, DK-i hrs} [24 B] 

Ország * Kr~Szö (Miháld/Mehádia és Verend közt) 1485: Arzagh, 1501: Orszagh, 1603: Orzagh 


Ósánc Br 1859: Ó-Sántz, Altschanx, ŞanŃu (Su). 1888: Ósáncz, telep (t) Hosszúfalu Br Hétfalusi 

js (Je 548). – ŞanŃul Vechi = Su 2: 167. 1859. » or. Săcele {Szecseleváros} 

Osdola Ké/Hsz (Kézdivásárhely-K 8 km; 600 m) 1332: sacerdos de Ysdula, 1333: Uzdula, 1334: 

Odula (Tr). 1364: Vadula (SzO III. 16). 1539.IV.17., Torjavásárhely: Lucas de Osdola székbíró 

(SzO VIII. 282). 1551: Kun Lázár levele Kendy Ferenchez (SzTA III.). 1614: Osdola 154 családfı 

(Ké 24). 1635: Hadi Péter Debreczenben tanol (SzO). Gróf Kuun család; 1758: Osdolai Kun 

László, fe: Rhédey Krisztina (1760. P 2). 1750: Ozdula, 1760–2: Osdula. 1808: Osdola (122). 

747



1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Kézdi js (Je 558). *1880.IX.30.: Zsögön Zoltán tanár, költı, író, közíró 

(–1951.IV.11., Kvh). 1913: Ozsdola Hsz vm (Az). 1969 L 2626. – 1909/19: Oşdula, Ozsdola, L 

2527: r 140 (128). Ojdula = Su 2: 12. 1332–1854. [38 A] 

Osltelke * Fe (İregyháza hr) 1274: rura sive sessiones v-rum ... Oslteluke. İregyházához tartozó 

„telek“; ld ott (Gy 2: 178). =: ≈ (Er I. 330). – Su 2: 381. 

Ostoros 1386 m magas hegycsúcs a Hargitán. – Oştoroş. 

Oszestia * Kr (Karánsebes-ÉNy, Mutnokszabadja mellett) 1467: Osesthya, 1544: Ozyey; 1581, 

1642: Ozestia (Pesty: Krassó II/2. 92). – Su 2: 381. 

Osziágfalu * Te (Detta táján) 1410: Ozyagfalu Doboz 46. tartozéka volt (Cs 2: 34. Doboz). – Su 

2: 381. 1462. 

Oszkola 1. * Csa (Nagyszentmiklós táján, Szárafalva mellett) 1466: Oskola, 1480: Ozkolla 

(Borovszky: Csanád II. 463). – Su 2: 381. 

Oszkola 2. Te (Detta-ÉK, a Berzava b. p.) 1333: Zoruka [: Ozcula], Zkola, 1334: Scalla [: Sculla], 

Sculd [: Scula], Soruld (Tr) egyházas hely. 1410: tres ville communiter Ozkolla vocate ..., 1466: 

Tothozkola in districtu Ozkola (Cs 2: 54. A mai Szkulya). 1467.VII.21: Ozkola-i Arka László 

említése (KmJkv 1759). 1808: Szkulya, (i) Skulja (163). 1851: ≈, o-m-n falu, Te vm, 988 lakos, 2- 

ik osztálybeli határ, erdı, szılıhegy. Birja a Kaiser család (Fé 4: 142). 1888: ≈ Dettai js (Je 665). 

1913: Szigetfalu Te vm (Az). – 1909/19: Sculea, Szkulya, L 1324: r 633; m, n, szerb, zs (161). 

Sculia = Su 2: 111. 1333–1851 {1913}. [42 A] 

Oszlár * Te (Detta táján, Fólya és Sebed melett) 1333: sacerdos de Ozlar, Hozlar; 1334: Huzlar 

(Tr) egyházas hely. 1400, 1405: Ozlar; 1462: Ozthlar, 1497: Ozlar (Cs 2: 55). – Su 2: 381. 

Oszojfalva * Za (Dézna egykori vára mellett: Su) 1464: Ozzoyfalwa, 1525: Wazzwyfalwa Világos 

vár tartozéka volt (Cs 1: 741). – Su 2: 381. {Dealul Osoi ırzi emlékét} 

Osztró 1. Hu (Hátszeg-DNy) 1360: archidiaconus de Oztro; 1436: p. Oztroh in d-u de Ha.; 

1450: p. Felsewoztro, Alsooztro; 1453, 1508, 1518: Ozthro. Osztrói és Pestyéni. Innen ered az 

Osztói vagy Sárdi Haczaki család (Ko). Középkori temploma csúcsíves alkotású (Cs 5: 120). 1481: 

Sárdot fel akarták osztani Ozthoro-i Hathzaky István, Szancsali János és a Sárdi nemesek közt, de 

Sárdi János eltiltotta ettıl ıket (KmJkv 2325); 1524.V.31.: Ozthro-i Haczaky Gáspár Alsoozthro, 

Felsewozthro és Hobawycza (Hu vm) birtokbeli részeit dézmatartozás fejében zálogként leköti 

Szucsáki Sándorházi Tamás magister gyulafehérvári kanonoknak (4012). 1733: Osztrovul Mare, 

1750: Osztrov, 1760–2: Nagy Osztro. 1808: Osztro (Kis-, Nagy-), Rodendorf (122). 1861: Kis- 

Osztró Hu (22), Nagy-Osztró (23). 1888: Nagy-Osztró és Kis-Osztró Hu Hátszegi js (Je 527). 

1913: Nagyosztró és Kisosztró Hu vm; ma ismét 2 helység (Az). – 1909/19: Ostrovul-mare, 

Ostrovul-mic, No, Ko, L 906: r 892; m (128). Ostrov = Su 2: 21. 1360–1854. – 1974: c. Rîu de 

Mori {Malomvíz kzs faluja} [43 B] 

Osztró 2. Hu (Osztró 1. D-i hrs) 1450: p. Felsewoztro (Cs 5: 120). 1524: Felsewozthro (KmJkv 

4012). 1733: Osztrovul Mik, 1760–2: Kis Osztro. 1854: Kis-Osztro, Ostrovu-Mic (Su). – Ostrovul 

Mic = Su 21. 1450–1854. – 1974: Ostrovu Mic c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs faluja ÉNy-ra} [43 

B] 

Osztró 3. * Te/Szö 1. (Herkulesfürdı-ÉNy, Bélajablánc mellett) 1580: Alsoozthrov, Also-Oztrow; 

1547: Oztre (Pesty: Szörény II. 428). – Su 2: 289. 

Osztró 4. * Te/Szö 2. (Herkulesfürdı-ÉNy, Bélajablánc mellett) 1593: Nagy-Osztrov (Pesty: 

Szörény II. 428). – Su 2: 376. 

Osztróv Kr (1808) < Szigetfı. 

Osztrovel Hu (Hátszeg-DNy, Malomvíz hrs) 1439: p. Oztrogyal in d-u Ha.; 1456, 1493: p. 

Oztrowyl; 1519: p. Ozthrowel. Kendefi, Kederesi-birtok (Cs 5: 120). 1733: Osztroviel Gureni, 

748



1750: Osztrovey Gureny. 1808: Osztrovel (122). 1861: ≈ Hu (23). 1888: ≈, telep (t) Malomvíz Hu 

Hátszegi js (Je 559). – Ostrovel = Su 2: 21. 1439–1854. – 1974: c. Rîu de Mori {Malomvíz kzs 

faluja, É-i hrs} [43 B] 

Oszvaly SzD (1888) : Aszó. 

Ote(j)falva * Te~Kr (Facsád táján) 1453: Otheefalva (P); 1454: Otheefalwa kettı is volt Suggya 

tartozékai közt (Cs 2: 55); 1514–1516: Othe, 1597: Otthye, 1617: Oticze, 1620: Otthie (Pesty: 

Krassó II/2. 91). – Su 2: 381. 

Otmár Fe (Cs 5: 372) : Akmár. 

Otmarest * Kr (Facsád táján) 1514: Othmarest, 1597: Othmaresty, 1598: Ottmaresty, 1612: 

Otmorest, 1617: pr. Uthmaresti, 1620: Othmaresthi (Pesty: Krassó II/2. 91). – Su 2: 381. 

Ottlaka Za (Kisjenı-Ny, Sikló-ÉNy) 1438: Olthlaka; 1453, 1499: Othlaka (Cs 1: 741). 1808: 

Otlaka, Ottiaka Ar (122). 1851: Otlaka, Ar vm, a gyulai országutban, Simándhoz északra, 2415 

lak., kik többnyire n. e. o., anyatemplommal. Határa 9899 hold, ... A helység szélén folyik a 

Bugyér vize. Birja István fıherczeg, volt nádor (Fé 3: 173). 1888: Ottlaka Ar Eleki js (Je 559 & 

Ottlaka-Megyes). 1913: Ottlaka Ar vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Otlaca, O, L 4260: r 

3059; m, szlovák, n, zs (128). > Grăniceri = Su 1: 270. 1438–1851. [19 D] 

Ottomány 1. (Oltman) Bi (Székelyhíd-ÉK) 1263: Oltman Bunyitay szerint (Cs). 1333–4: 

Nycolaus sacerdos de v. Oleman, Oltman. Papja 1333–4: évi 8 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 649). 

1396: Olthman (J); 1467: Oltohman (Cs; J); 1491: Olthaman (Cs 1: 618. Oltomány; Jakó 311). 

1491.IV.30.: Baracsi Mihály erdélyi királyi sókamaraispán Olthoman egészbirtok zálogon bírt felét 

200 arany Ft-on zálogba adja Köbölkúti Jánosnak (KmJkv 2721). *1767.VI.22.: Szentjóbi Szabó 

László költı, a magyar jakobinus szervezkedés tagja (–1795.X.6., Kufstein). 1808: Otomány h. 

1851: Ottomány, Bi vm, igen kies vidéken, rónaságon, szılıhegyek tövében. Van 980 lakosa, kik 

48 zsidót kivéve reformatusok, s helyben papjuk. Határa 6025 hold, … Vize az Ér folyam, és egy 

patak, melly 2 cserge malmot hajt. Birtokosai: Jasztabszky Ignác, Komáromy Györgyné assz., 

Szabó László, Balogh Imre, Keresztesy Lajos, Medve Dánielné, Medve Márton, Ormos örökösök, 

Gulácsy Károly, Pécsy Sándornı örök., és özv. Majzikné assz. (Fé 3: 173). 1888: Ottomány 

Érmihályfalvi js (Je 559). 1913: Ottomány Bi vm (Az). – 1909/19: Otoman, O, L 1051: r 25; m; 53 

zs (128). > Otomani = Su 2: 22. 1263–1851. – 1974: c. Sălacea {Szalacs kzs faluja, DNy-i hrs} [11 

A] 

Ottomány 2. * Kr (a mai Somály területén) 1283: Butmer f. Bunna et Buda f. eiusdem de 

Ocman, t-m Achoman (hátirata: super p. Athoman) (Gy). = (Er I. 397). 1349: p. Athmany ~ 

Achmon ~ Achmonj. Névadója, Akmán, az Agmánd-nem ıse lehetett. Neve az érmelléki Ottomány 

faluéval egyezik, noha ezt a XIV. században Oltman-nak írták. Az ottományi nemesek 1283-ban 

itteni földjüket 20 M-ért eladják Márk bán fiainak: Lászlónak és Mihálynak. 1349-ben Dörsök 

határosa DK-en, Gesztes és Bályok között. 1423-ban Ottománytelke Gesztessel együtt szerepel 

(Petri III. 433). Kémer és Bályok között, a mai Somály területén feküdt. Su II. 22 tévesen a bihari 

Ottománnyal azonosítva (Gy 3: 518). 

Óvári Sza (Szatmárnémeti-Ny, a Szamos b. p.) 1312: p. Ovari; 1350: Owar, v. Ovar (Tr). 

Kialakulása bizonyára a XIII. század elıtt s a várispánság területén történt. Késıbbi sorsa a 

Hontpázmányokhoz kapcsolódik, ebbıl a nemzetségbıl számazik ugyanis fıbirtokosa, az Óvári 

család (Maksai 186). 1381, 1426: Owary penes fl-m Zamos; révvel a Szamoson 1472-ben és 1483- 

ban (Cs 1: 482). 1503.V.24.: Borzási Lászlóné Darai Baráth Jusztinának Owary-ból leánynegyed 

jár (KmJkv 3282-3). 1808: Óvári (122). 1851: Ovári, Sza vm, a Szamos mellett, 48 romai, 293 g. 

kath., 598 ref., 6 zsidó lak., ref. és g. kath. anyatemplom. Róna fekete határa igen buja. F. u. 

Mátay, Kerekes, Peley s m. t. (Fé 3: 174). 1913: Óvári Sza vm Csengeri js (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: Ouariu, Óvári, L 1525: r 43; m; 70 zs (128). Oar = Su 2: 5. 1312–1913. – 1974: c. Vetiş 

{Vetés kzs faluja, 5 km Ny-ra} [1 D] 

749



Ózd 1. Fe (Marosújvár-K) 1332: p. Owzd; 1332–4: Martinus sacerdos de Ozd. 1332-ben János 

erdélyi ırkanonok s fivérei: Márton, Pál magister kanonok és néhai István fia István, továbbá a 

rokon Mock (ds) András fia Miklós Ózd harmadát odaadták Tatamér prépost alkancellárnak s 

Bako és István nevő fivéreinek. Papja 1332 II: 32 d, 1334 I: 20 d 1 báni, 1334 II: 18 dénár pápai 

tizedet fizet. Ózd esperesség székhelye (Gy 2: 178). 1343: Ozdy (Tr). 1446: Ost-i Sal felesége 

nevében elıterjesztett panasz Kac és Mákótelke prédiumok ügyében (KmJkv 556); 1449: Ozd-i Sal 

mint szomszédos nemes meghiúsult bükkösi határjáráson (656); 1457: Ozd-i Sal fia Pál leányai: 

Katalin, Ilona, Zsófia és Brigitta nevében is tiltják Bogáti Lászlót Makó és Kac birtok további 

használatától (1259); 1482.VII.9.: Ozd-i Bíró Márton ü: Indal (2382); 1482.IX.16.: Gerendi 

Miklósné Anna felperes ellenében Tátéi István 50 nemes társával esküt tett rá, hogy Táté, Ozd és 

Bekényszeg birtok nem illeti a leányágat (2401-2); 1491.VII.7.: Kiskendi Baládfi Mihály és 

Fiadfalvi Bordi Bálint vallja, hogy amikor Geréb László erdélyi püspök a vétkei miatt 

Törökországba szökött Ozd-i Tátéi István Ozd, Táté, Bökényszeg és Mártontelke birtokbeli részeit 

II. Ulászló királytól új adomány címén elnyerte, ezekkel együtt magának iktattatta István néhai 

nıvérének: Erzsébetnek ottani részeit is, ezeket azonban, hő szolgálatai jutalmaként, átengedte 

familiárisának: Ozd-i Kis Péternek, aki nevezett Erzsébet Anna nevő leányának férje. Kis Péter 

magtalan halála után özvegyét Baládfi Mihály vette feleségül, ezért a püspök neki is átengedte 

ugyanazon részeket. Ha Baládfinak nem mardnak gyermekei, a kérdéses birtokrészek 

visszaszállnak Erzsébet asszony gyermekeire: Annára, Katalinra, Bernátra, Mátyásra és Tamásra 

(2728). 1498.VI.22.: Ozd-i Tamás mindszenti (Fe) iktatára kijelölt királyi ember (3052); 

1498.VIII.30.: Bogáti László Kisvölgy nevő dégi (Kü) rétjét eddig Ozd-i lakosok kaszálták 

részében (3066); 1518.IV.14.: Szengyeli néhai János és fe: Brigida fia Pál Ozd-i birtokrészét 

cserébe adja Kiskendi Baládfi Mihálynak 132 Ft-ért és istvándi (Kü) birtokrészéért (3672); 

1519.I.28.: néhai Gergely, Ozd-i pap, tordai oltárigazgató volt (3704-5). 1587: Ozd. – E: fl. 30. 

A: fl. 10 (Dé 22). 1808: Ozd h., Ozdu val. 1861: Ozd AF (6). 1888: Ózd AF Marosújvári js (Je 

560). 1913: Magyarózd AF vm (Az). # Horváth István: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Kv 

1971. 2004.VIII.29.: A falu iskolája felvette Horváth István nevét; a templomban a költı 

munkásságát méltatták. VIII.30. Duna Tv. – 1909/19: Ozd, Ozd {!}, L 888: r 10; m, c (129). = Su 

2: 23. 1332, 1333, 1334, 1854. – 1974: c. Bichiş {Bükkös kzs faluja, DK-i hrs} [23 D] 

Ózdi fıesperesség – Archidiaconatus (Uzdiszentpéter környékén) 1277.II.21. Gyfv: amikor a 

szászok fegyverrel rontottak a székesegyházra, benne égett Mihály Ozd-i fıesperes is (An 2: 656). 

= (Er I. 349); 1286: András Ozd-i fe (424); 1300.X.13.: Lırinc magister Ozd-i fe (599). 1303: 

Lırinc magister Ozd-i fe (An 1: 361); 1308: Benedek magister fe (An 2: 486, 498); 1308.XII.10.– 

1310.VII.2.: Az erdélyi püspök választási perében Nagyszombatban Benedek magister képviselte 

az erdélyi káptalant (514); (1309): Benedek magister az ErK kv (549, 551, 745, 754); 

1309.VII.24.: A püspök-választási decretumot aláírja Benedek magister Ozd-i fe is (707); 

1309.XII.24., Pozsony: A szentszéki követ ügyhallgatójának ítélethirdetésén a tanúk közt az Ozd-i 

fe familiarisa, Adorján (788); 1313: Benedek magister Ozd-i fe püspöki vicarius; kérésére a VáK 

átírja IV. László király 1278. évi privilégiumát (An 3: 540). 

Ózd 2. To (Gy 3: 666). 1587: Ozd in Thordensi connumeranda cím alatt a következı faluk: 

Majos (Mezımajos), Keresztúr (Pókakeresztúr), Holtmaros, Magyaró, Pinar (Várhegy). Lásd 

külön-külön (Dé 69). 

Ozokerit Szi 1888: Ozokerit, bányatelep (t) Szamosudvarhely Szi (Je 560). 

750



Ö – İ. 

İcse 1. Te (Zsombolya-ÉK) 1317: Vche föld Peel hrs (An 4: 457). 1467: Ewcze, 1479: Ewche, 

1482, 1484: Ewche; 1492: Ewcze (Cs 2: 55). 1806: N. Jécsa (30 aa 42). 1828: Nagy Jétsa, Gross 

Ietscha (Nagy 398). 1851: Nagy-Jécsa, német falu, Tt vm. Határa 5591 hold ... uradalmi föld egy 

darabban 300 hold ... Lakja 2323 német r. kath., anyatemplommal, uradalmi tisztilakkal. Birja a 

kir. kincstár (Fé 2: 153). 1913: Nagyjécsa Tt vm Csernei js (Az). – 1930: Iecia Mare; 1954: Iecea 

Mare = Su 1: 303. 1467–1954. – 1974: c. Cărpiniş {Gyertyános kzs faluja ÉNy-ra} [31 C] 

İcse 2. Te (Zsombolya-ÉNy) {Csánki valamelyik fenti adata erre is vonatkozhatik} 1723: Jetsza 

(Borovszky: Torontál 62). 1806: K. Jécsa (30 aa 42). 1828: Kis Jétsa, Klein Ietscha (Nagy 398). 

1851: Kis-Jécsa, német falu Tt vm, szép róna vidéken. Lakja 1332 r. kath., kik igen szorgalmasok 

és tehetısek; ... 106 hold uradalmi föld, 86 egész, 11 fél és 1/4 telkes gazda. Birja a zágrábi püspök 

(Fé 2: 153). 1913: Kisjécsa Tt vm Csenei js (Az). – 1930: Iecia Mică; 1954: Iecea Mică = Su 1: 

303. 1467–1954. – 1974: c. Cărpiniş {Gyertyános kzs faluja É-ra} [31 C] 

Öcsed * Csa (Csanád-DK, Nagyısz és Nagyszentmiklós közt) 1417: Ewsced (Borovszky: Csanád 

II. 467). – Su 2: 324. 

Öcsetfalva * Sza (?) 1220: Eucheti villa (Tr). – Su 2: 323. 

İke * Te (Temesvár-ÉK, Gyarmat mellett) 1401, 1437: Ewke. 1401 elıtt Temesvár várához 

tartozott. XIX. század eleji térképen Gyarmattól keletre Joka-t találjuk, mely hihetıleg azonos a 

régi İke-vel (Cs 2: 55). – Su 2: 323. 1401. 

Ököritó {< ököritató} Kr (Sarmaság-DK hrs a Zilahi úton) 1450: Ewkerytho-n Sarmasági Igaz 

János és Miklós részbirtokos (KmJkv 894); 1451: szomszédos nemesek esku alatt vallották, hogy a 

sarmasági és Ekeryhtho-i vitás birtokrészeket Sándorházán lakó Sándorházi Benedek és fe: Katalin 

s Menyın lakó özv. Valkay Ozsvátné: Anna nemesasszonyok erıszakkal foglalták el maguknek. 

Ennek alapján a részbirtokokat visszaiktatták Sarmasági Igaz Jánosnak (980); 1455: Uı 

Ewkerytho-i részét zálogba adja Dobai Rácsei Miklósnak (1205). 1455: Ewkeritho, 1475: Ekeritho 

(Cs 1: 561). 1483.V.7.: Nagydobai Máté Ewkerytho-i részét zálogba adja Bélteki Drágfy 

Bertalannak (KmJkv 2446); 1495.IV.6.: Dobay László Ewkerytho-i apai és anyai részeit Dobay 

Györgynek ajándékozza (2950); 1504.I.1.: Nagydobai Ficsor László Wykerytho-i részét átengedi 

Nagydobai Dobay Ferencnek (3297). 1543: Ekeryto, 1566: Olah Ököryto, 1639: Eökeöritó (Petri 

IV. 159. 1455-tıl). 1648: Ökörito (Makkai 391) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Ököritó, Kuriteu 

(123). 1851: ≈, Sza vm, a Szamos mellett, 830 ref., 50 kath., 20 zsidó lak., derék reform. 

anyatemplommal. Határa felette termékeny, ... Birják Szuhányi, Kende, Uray, Lukácsi, Krasznay, 

Ilosvay, Szentmajai, Kormos, Mátay, Gulácsi-Nagy stb. családok (Fé 3: 177). 1888: ≈ (Cureteu) 

Szi Szilágysomlyói js (Je 560). 1913: Ököritó Szi vm (Az). # SzTA IV. 202. – 1909/19: Curitău, 

Ö, L 633: r 596; m, zs (61). = Su 1: 184. 1455–1854. > 1974: Sălăjeni c. Bocşa {Oláhbaksa kzs 

faluja, É-i hrs} [11 D] 

Ököritó 2. * Za (Alsóbarakony táján) 1515: Monyoros, Ewkerytho együtt fordlunak elı; az 1561. 

évi adólajstrom mindkettıt a bihari határon (Keszi, Kalocsa) sorolja föl (Cs 1: 740. Monyorós). – 

Su 2: 323. 

Ökörpatak 1. * Hu (Déva-É, Berekszó, Burjánfalu sorában) 1459: v. Ewkerpatak. Solymos vs 

birtoka (Cs 5: 120). 

Ökörpatak 2. Kr (Karánsebes-Ny) 1585: Ekerpatak, 1586: Eökeörpathak, 1588: Eokeorpatak, 

1673: Valjabul (Pesty: Krassó II/2. 192). 1808: Válliaboul, Váleábul (180). 1851: Valeboul, Kr vm, 

2 r. kath., 2026 óhitü lak., anyatemplommal, erdıvel, szilvásokkal. Birja Luplájszky család (Fé 4: 

257). 1888: Valeaboul KrSzö Temesi js (Je 712). 1913: Ökörpatak KrSzö vm (Az). – 1909/19: 

751



Valea-Boului, Valeaboul, L 838: r 824; m (192). > 1964: Păltinişul = Su 2: 30. 1585–1964. > 

Păltiniş [42 B] 

Ökös * Te (helye ismeretlen) 1453: Ewkews. Temesmegyei királyi ember elınevébıl ismerjük (Cs 

2: 55). – Su 2: 323. 

Ökrös 1. Bi (Bélkirálymezı-É, a Tenkei útom) 1344: t. Vkrus (Tr). 1587: Magiareökreös, 

Olaheökreös (Jakó 311). 1599: Magiar Eokreos (Kiss 869). 1692: Nagy Ökres (Mezısi 119). 1808: 

Ökrös (123). 1851: ≈, {r} Ukuris, Bi vm, dombos helyen, 872 n. e. óhitü, 12 r. k. lak., óhitü 

anyatemplom. Határa 4017 hold, ... Birja a váradi deák püspök (Fé 3: 178). 1888: ≈ Béli js (Je 

560). 1913: Ökrös Bi vm (Az). – 1909/19: Ucuriş, Ö, L 1070: r 960; m, zs (187). = Su 2: 214. 

1344–1851. – 1974: c. Olcea {Olcsa kzs faluja D-re} [20 D] 

Ökrös 2. * Bi Kisökrös (Bélkirálymezı-É, Ökrös mellett) 1692: Kis Ökres (Mezısi 119). – Su 2: 

353. {Ma talán Bogya tanya} 

Ölveság Hu (?) 1330: v. Vluesagh ~ Wluesagh. 1330-ban a Hermán nembeliek osztozásakor 

Gergely fia Barabás kapja. Nagypestes tartozékaként Középtelek (Zsoszány), Nándor és Ölveság 

sorrendben sorolják fel, így a Zsoszán és Nándor között fekvı Nándorválya (Valea Nandrului) 

faluval nem azonosítható. Nándor felett a völgyben vagy a D-rıl szomszédos völgyben feküdt, ahol 

utóbb pl. Olyom (Ulm) faluban a Hermán-utódok birtokoltak (Gy 3: 297). 1330: Vluesagh, 

Wluesagh; 1507: p. Elwesag. Gergely fia Barnabás; Pestesi Mátyás; Soklyósi Péter görgényi 

várnagy kapja királyi adományul; Felpestesi Czentúritól részben vásárlással Jófıi Bási bírta (Cs 5: 

120. Ölyveság). – Su 2: 231. Valea Nandrului, u. Nándorválya, 1330–1507 {Csánki nyomán; 

1733-tól Nándorválya adatai} 

Ölyved * Za (Alsóbarakony táján) 1433, 1495: Elweth. XVI-i adólajstromok szerint Barakony és 

Betlen-İsi vidékén fekhetett (Cs 1: 741). – Su 2: 322. {Kerülös mellett} 

Ölyves 1. Hu (Illye-ÉNy) {év nélkül} az Ákos nb. Dienesiek marosillyei uradalmához tartozott 

(Gy 3: 292. Nem azonos Ellyüsfalvával). 1468: p. Elwes; 1493: Ewlwes. Illye tartozéka (Cs 5: 87. 

Elves. Ma Ullyes, Ules, Üllyes). 1493.X.8.: Illyei Dienesi Dénes Ewlwes birtokbeli részét zálogba 

veti Rékási Csarnai Mihálynál (KmJkv 2894). 1733: Ullyies, 1805: Ullyes. 1808: Üllyés (178). 

1861: Ulyes Hu (24). 1888: Üllyes Hu Marosillyei js (Je 708). 1913: Ullyes Hu vm (Az). – 

1909/19: Uleş, Ullyes, L 381 ort. r (188). Ulieş = Su 2: 217. 1346: Ellywsfalwa {!}, 1468–1854. – 

1974: c. Gurasada {Szád/Guraszáda kzs faluja ÉK-re} [33 D] 

Ölyves 2. Ko (Sármás-K) 1321: p. Wlues, Wleues (Cs). 1329: fl. Wlwespatak ~ Vlwespatak. 

1321-ben a király Kácsik nb. Mihály fia Péternek adta. 1329-ben az Ölyvespatakot Örményes 

határjárásában említik (Gy 3: 366). 1440: Ewlwes; 1446: kenezius de Vlues; 1508: p. Ewlwes. 

Diódi ~ Gyógyi, Farnasi, F. Veres, Nagyvölgyi, Kecseti, Rápolti, Hunyadi, Gyulakutai, H. Farkasbirtok 

(Cs 5: 390. 1442, 1460: To vm). 1442.I.3.: Elwes-t (To vm), Farnasiak és Kecsetiek 

adománybirtokát Hunyadi János erdélyi vajda erıvel magának foglalta (KmJkv 395-6); 

1448.X.24.: Farnasi Dénes Ewlwes-en lakott jobbágya: Stanislau fia: néhai Neeg megöléséért eleget 

tettek; ld Szentjakab (634); 1449.II.7.: Ewlwes-en lakó Székely István és Tamás villicus ü: Farnas 

(654); 1449.X.30.: Székely István Ewlwes-i lakos ü: Farnas (765); 1458.XII.15.: Ewlwes-en 

Kecseti rb (1328); 1460.XII.4.: Ewlwes-en Farnasiak részbirtokosok (1489); 1468.V.29.: Elwes-en 

Farnasi rb; eladományozásától tiltják Mátyás királyt (1809); 1473.VII.30.: Elyvos Nádasi Ungor 

János birtoka (2108); 1479.XII.11.: Harinai Farkas Tamás és Miklós Ewlwes nevő egészbirtokukat 

600 Ft-ér eladják Gyulakúti Balázsnak (2286); 1502.XII.13.: Ellywes Nádasdi Ungor János fiai: 

János és Miklós birtoka (3264); 1553.III.25.: Ewlwes Szilvási Máté jószága (5182); 1555.II.24.: 

Ewlwes-en Sarmasági Mihály részbirtokos (5348). 1587: Eollyweos. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 60). 

1733: Ullyies, 1750: Ulias, 1760–2: Nagy-Olves. 1808: Ölyves (Nagy-) h., Ulvisu vel Uliesu val. 

1861: Ölves, Uliesu Ko (14). 1888: Nagy-Ölves (Ulias) MT Marosi felsı js (Je 528). 1913: 

Nagyölyves MT vm (Az). – 1909/19: Ulieşul-mare, Nö, L 1083: r 793; m (189). Ulieş = Su 2: 217. 

1321–1854. – 1974: c. Rîciu {Mezırücs kzs faluja ÉNy-ra} [23 B] 

752



Ölyves 3. * Te (Detta táján, Sasd/Sósd mellett) 1449: pr. Ewlywes penes fl-m Borsa. Tornyallyai 

Liptai (ds) János és Nagy Simon zálogba veti Halimbai Sandrinnak (Cs 2: 61. Sasd). – Su 2: 323. 

Ömböly * Sza (Mezıfény-Ny, ahol Ömbölyi erdı ırzi emlékét) 1396: Embel, 1499: Embeld. 

Telepítıi a Kaplony-nemzetség Károlyi-ágának tagjai. Már a rokonság osztozása elıtt kialakult, 

mert sok családnak van benne birtoka. 1499-ben jobbágyait említik, 1516-ra azonban már 

elpuszult. Valószínő, hogy a jobbágylázadás dúlásainak esett áldozatul, melyben a szomszédos 

Vetésiek is nagy szerepet játszottak. Lakói magyarok voltak (Maksai 187). – Su 2: 322. 1396. 

İr 1. Ko (Kolozs-DK) 1320: v. Eur. Barsa nb. Iklódi Csonka László és fiai: Beke és Domokos 

birtoka volt, akiktıl Károly király elkobozta, és 1320-ban Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta 

(Gy 3: 366). 1392 ~ 1393: p. ≈ filiorum Beke de Ikloud; 1448: kenezius in Ewr commorans; 1455: 

p. Ewr; 1519: p. ≈. Iklódi ~ Iklódi Bekefi, Dési, Szopori Tót, Szentgyörgyi, Valkai, Tamásfalvi, 

Kémeri-birtok (Cs 5: 391). 1448.X.24.: Ewr-ön lakó Vasile kenéz; ld Szentjakab (KmJkv 634); 

1455: Iklódi Ozsvát Ewr és Szopor birtokbeli részét 50 Ft-on zálogba veti Iklódi Beke Mártonnak 

(1218); 1458.VIII.4.: Iklódi Beke Demeter Ewr birtokbeli részét eladja Beke Benedeknek (1304); 

1466.VII.25.: Iklódi Péter Ewr-i birtokrészét 42 Ft-ért eladja Iklódi Mártonnak (1689); 1467.X.29.: 

Ewr ld Szopor (1763). Ld még KmJkv I. 998, II. 1000. 1469 Karacsa szn. < kun karača: 'feketés' – 

İr és Szopor (Ko) falubeli kenéz (Csánki, V. 504. idézi Rásonyi 153). 1733: Eor, 1750: Joru, 

1760–2: Mezı İr. 1808: İr (Mezı-) h., Jürü val. 1861: Mezı-Ör, Jürü Ko (13). 1888: M-İr (Jur) 

Ko Kolozsvárvi js (Je 503 & Strázsa). 1913: Mezıır Ko vm (Az). – Iuriul-de-Câmpie, Mezıır, L 

946: r 834; m, c (98). Juriul de Cîmpie = Su 1: 320. 1320–1854. > 1974: Iuriu de Cîmpie c. 

Cojocna {Kolozs kzs faluja} [23 A] 

İr 2. BSz 1. (Dés-É hrs) 1405: villa hungaricalis Alewr (Bánfffy I. 483). 1495: Al Ewr (Ve: Fontes 

IV. 46). 1582: Alsó-Eör (Kádár V. 333). 1587: All Eor, Kaplyon. – E: fl. 12, A: fl. 6 (Dé 47. Felefele 

arányban fizették). 1733: Alleor, 1750: Iur, All-Ör. 1808: Ör (Al-) ~ Aleör ~ Alör, Urisor 

(123). 1861: Al-İr BSz (17). 1888: Alır (Urisor) SzD Dési js (Je 199). 1913: Alır SzD vm (Az). – 

1909/19: Urişor, Alır, L 713: r 487; zs, m (189). = Su 2: 220. 1405–1854. – 1974: c. Căşeiu 

{Alsókosály kzs faluja D-re} [13 C] 

İr 3. BSz 2. (Bethlen-ÉNy a Nagy-Szamos jp-i Retteg–Dési úton) 1405: v. Felewr (BfO I. 483). 

1448: Fewlewr Bánffy-birtok, zálogon Cserényi (637); 1458.VIII.21.: Felewr-ön Vécsi László 

részbirtokos (1306); 1524.IV.25.: Felewr-i Rubint János Bethleni Bethlen Farkas familiárisa 

(4004). 1587: Fell Eor. – E: fl. 12, A: fl. 6. Ser. Rex egr. Alberto Lonyai integram vita durante 

contulit (Dé 48). 1733: Felör, 1750: Fell-Ör. 1808: Ör (Fel-) ~ Feleör, Ür (123). 1861: Fel-Ör BSz 

(18). 1888: Felır (Uru de sus) SzD Dési js (Je 317). 1913: Felır SzD vm (Az). – 1909/19: Uriulde-sus, 

Felır, L 1118: r 245; m, zs (190). Uriu = Su 2: 220. 1405–1854. [13 C] 

İraljaboldogfalva Hu < Boldogasszonyfalva. 

Ördögkút (Zilah-D) 1440.III.14.: Dobokai Dénes deák tiltakozik az ellen, hogy Dobokai Lökös 

János Ewrdegkwth-ot elörökítse, minthogy az ıt illeti meg zálojogon (KmJkv 210); 1440.III.21.u.: 

Dobokai János Egregy és Ewrdegkwt birtokbeli részeit 300 arany Ft-ért eladja Kusalyi Jakcs 

Lászlónak (215); 1461: Dobokai Lökös János özvegye: Katalinnak Ewrdegkwth-ból hitbért fizetek 

(1509); 1473: Ewrdegkwth Iklódi Márton gyermekei: Tamás és Márta egészbirtoka (2078). Ld még 

KmJkv II. 1001. 1522: Ewrdewgkwth, 1524: Ördögkuta, 1642: Eordeoghkut (Petri IV. 165. 1440- 

tıl). 1733: Trezne, 1750: Ördögkut. 1808: Ördögkút, Birleá ~ Birka {!} (123). 1861: ≈, Treznyé 

Do (16). 1888: ≈ (Tresna) Szi Zilahi js (Je 561). 1913: Ördögkút Szi vm (Az). 1940.IX.: a falun 

átvonuló honvédségre tüzet nyitottak; megtorlás. 1944 ıszén a román katonák fölösen 

visszavágtak. Emlékmő 1940-hez. – 1909/19: Trăznea, Ök, L 1237: r 1138; m, zs (184). Treznea 

= Su 2: 205. 1440–1854. – 1974: c. Agrij {Felsıegregy kzs faluja É-ra} [12 C] 

Ördöglik * Te (Temes és Arad vm határvidékén) 1471, 1477: Ewrdeglyk Borzlyuk város 18. 


Ördöglika * Ar (?) 1471: Erdeglyka Mácsalaka város tartozéka (Cs 1: 765. Macsalaka). 

753



Ördögmonya 1556.VI.30.: Ewrdeghmonya völgy Kolozs határában (KmJkv 5444). 

Ördöngös TA (Torda-ÉK, Virágos-völgyön) 1913: Ördöngös Ploszkos tartozéka (H). – Drăguleşti 

= Su 1: 209. 1913. > 1974: Drăculeşti » Ploscoş [23 C] 

Öregfalu Tt (Temesvár-DNy) 1767-ben a bánsági Maros tájairól jött románok alapították 

(Borovszky: Torontál 102). 1828: Öregfalu (Nagy 400). 1913: Öregfalu Tt vm Csenei js (Az). 

1920: határfalu. – 1909/19: Pustiniş, Öf, L 1362: r 727; m, szerb, n, zs (141). = Su 2: 64. 1767, 

1828, 1851 {! Fényes Ř} – 1974: c. Uivar {Újvár kzs faluja DNy-ra} [31 C] 

İregyház Fe (Gyulafehérvár-K) 1274: t. castri Albensis Transilvani Euryghaz; 1369: p. 

Ewreghaz. Nevét az itt lakó ırökrıl kaphatta. 1274-ben IV. László király İregyház fehérvári 

várföldet a Sz. Tamás-templommal (ecc. B. Thome apostoli) és a határai között levı „telkekkel“: 

Demegtelke, Győdtelke, Osltelke és Süvetelke, odaadta Ders esperesnek, Miklós mesternek és 

bátyjainak. E réven juthatott az erdélyi püspök birtokába, aki 1369-ben határát megjáratta (Gy 2: 

178). 1274: ≈ (Er I. 329, 330). 1630: Straza, 1648: Strasa (Makkai 414, 416) I. Rákóczi György 

birtoka. 1733: Streissa, 1750: Szt(r)azsa, 1760–2: Strázsa. 1808: Strázsa h. (Gy); =: Strázsa ~ 

Strása (150). 1861: Strása AF (6). 1913: İregyház AF vm (Az). – 1909/19: Straja, S, 

Hohenwarte, L 1057 gkat. r (168). = Su 2: 146. 1274–1854. – 1974: c. Berghin {Berve kzs faluja 

Ny-ra} [34 B] 

İrhalom Do : Márokháza. 

İrhegy hn 1444: Ewrhegh nevő erdı Magyarbikal (Ko vm) határán (KmJkv 497). 

İrhegye hn 1448: Ewrghewghe nevő hegy Heud prédium határán, Acintos (Fe vm) közelében 

(KmJkv 636). 

Örit * Csa (Arad-Ny, Pécska-ÉNy) 1508: Ewryth, 1561: Erynth, 1564: Wred, 1647: Irinta, 1752: 

Irinda (Borovszky: Csanád II. 465). – Su 2: 323. 

Örke (Torda-DK, Aranyosgyéres-K) 1289: IV. László király Gerendi Sámson fia Péter comes fia 

Miklós magisternek adományozza Heurke nevő lakatlan földet (Er I. 455). 1289: t. Heurke 

habitatoribus carens (Cs). 1306 recte 1360 (An 2). 1312: via que procedit de Eurke versus Lona 

(Cs). 1312: Eurke ~ Ewrke: Tordalaka hj: Ewrke és Lona közti út határpont (An 3: 269). 1318: t. 

Ewrke (Cs). 1360. III. 18.: Eorke-i Xopus (ds) Miklós visszaadja Miklós fia Miklós és Jakab fia 

Péter Gerendi nemeseknek birtokleveleiket (IV. László király, ErK stb.), ezért Xopus Miklóst 

békésen hagyják birtokolni Eorke határai mentén (An 2: 21-22. közt). 1450: via de Egerbegh ad 

Ewrke (Cs). =: ≈ (KmJkv 920). 1505: p. ≈. Tetrehi Urkundfi, Gerendi, Figedi, Örkei Szopos; 

Bogáti, Altemberg, Czobor s más birtokosé. 1318: Szent Margit tiszteletére szentelt kıtemplom. 

Jbn 1475: Mircse János; 1499: Bálint kenéz és oláh pap (Cs 5: 723). 1492.V.26.: Ewrke Bogátibirtok 

(KmJkv 2790); 1530.IX.15.: Ewrke Barcsai Pál egészbirtoka (4318); 1539.III.4.: Lupsai 

néhai László Ewrke-i részét leánya; Erzsébet férjének: Zutori Siroki Gergelynek vallja (4688). 

1733: Örke, 1750: Urka, 1760–2: Mezö Örke. 1808: Örke (123). 1861: Örke To (11). 1888: M-Ö 

(Iurka) TA Tordai js (Je 503). 1913: Mezıörke TA vm (Az). – 1909/19: Urca, Mezıırke, L 859: 

r 767; m, zs (189). = Su 2: 219. 1289–1854. – 1974: c. Viişoara {Aranyosegerbegy kzs faluja K- 

re} [23 C] 

Örméntelke (Mestertelke) * Fe (Ladamértelke > Ladamos mellett) 1320: t. Mestherteluky ... que 

a. n. Ermenteluke vocatur. Pál dévai várnagy fiai: László, Péter, János és István 1320-ban negyedét 

cserébe adták Hosszútelki Bálintnak (Gy 2: 178). – Su 2: 323. 

Örmény hs < m.R. örmény: '(kézi)malom'. (Nem lehet örrmények emlékét keresni bennük, mint 

megfontolatlanul állította valaki.) 

Örmény (Ermény) Fe (Vizakna-ÉNy) 1319>413/414: v. Ermen. Talmácsi Corrardus fiai 1319- 

ben harmadát átadták sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek, és fiörökös nemlétében felét is 

neki ígérték (Gy 2: 178). 1388: p. Zekes, 1398: Bolgarzekes, 1519: Ermenzegey (Iczkovits 60). 

1555.XI.22.: Ermynzekes-en Sámsoni Körösi Ferenc részbirtokos (KmJkv 5432). 1733: 

754



Eörményszékes, 1750: Örményszék, 1760–2: Örményszékes. 1808: Székes (Örmény-) h. 1861: 

Örményszékes AF (6). 1888: ≈ (Urmenen, Armény) AF Kisenyedi js (Je 561). 1913: 

Örményszékes AF vm (Az). – 1909/19: Armeni, Ösz, Urmenen, L 1608: r 1565 (9). = Su 1: 45. 

1319–1854. – 1974: c. Loamneş {Ladamos kzs faluja ÉNy-ra} [35 C] 

örmények Ávedik F.: A magyar örménység múltja és történeti jelentısége, 1920; Az örmények, 

1921; Az örmény nép múltja és jelene, 1922. 

Örményes 1. Asz (Felvinc-Ny hrs) 1291.III.12.: Ewrmenyes Aranyas földön (KmJkv 2). =: 

Eurmenus (Er I. 478). 1538: p. Ewrmenijes, 1558: Ewrmenyes (SzO II. 52, 148). 1587: Eormjnies, 

ld Mohács (Dé 70). 1620: Eormenies, 1694: Eörményes (SzO IV. 207, V. 340). 1733: Örményes. 

1808: ≈ (123). 1861: ≈ Asz (33). 1888: ≈ (Urminyis) TA Felvinci js (Je 561). 1913: 

Marosörményes TA vm (Az). – 1909/19: Ormeniş, Ö, L 406: r 400 (127). = Su 2: 19. 1291– 

1854. – 1974: c. Mirislău {Miriszló kzs faluja É-ra} [23 C] 

Örményes 2. Ko (Teke-DNy, a Régen–Kolozsvári úton) 1321: p. Ermenus (Cs). 1329: p. 

Ewrmenus; 1332–5: Paulus sacerdos de Hermenus, Ermenus, Ormenus; 1336: p. Eeurminus ~ 

Eurminus. Kán nb. László vajda birtoka volt; tıle jutott cserében a magtalanul elhalt Mykéhez, s 

1321-ben a király Kácsik nb. Mihály fia Péternek adta, majd 1329-ben a király Szilvással és 

Septérrel együtt Hontpázmány nb. Pogány Istvánnak adta, s ekkor a három helység közös határát 

megjárták. Az Örményes K-i határára esı szakas: ... ad fl-m Lekencee et in ipso ... currit supra per 

imdem fl. ... uswue nunc cadit riv. Wlwespatak ... ad fl-m Lekencee, et ad pt. Mer. idem fl. 

Vlwespatak div. a t. Zenmartun ... a pt. ... Sep. a t. Ewrmenes ... Ezek szerint Örményes határa K 

felé a Lekence folyón futott és részben Királyfalva területét is felölelte. 1336-ban Pogány István 

cserébe adta Zsombor nb. Sumbur fiainak: Gyulának és Petınek és rokonságuknak. Papja 1332 I: 

28, 1332 II: 11 régi báni, 1333 I: 15 dénár, 1 báni, 1334 I: 2 gs, 6 verıcei, 1334 II: 4 gs, 2 régi 

báni, 4 „chulacos“, 1335 I: 4 gs pápai tizedet fizet (Gy 3: 366). 1369: p. Eurmenes; 1415: kenezius 

et volahi de p-e Evrmenes; 1494: p. Ewrmenes. Buza vs (Do) birtoka; utóbb Pelsıczi ~ Vámosi ~ 

P. Bebek, D. Pongrácz (fele zálog Hunyadiak), Gergelylaki Buzlai Mózes s más birtokosé (Cs 5: 

391). 1554.IV.24.: Ewrmenyes Somy Anna birtoka (KmJkv 5299). 1626: Kamuthi Balázs halála; 

1627 tavaszán két fia: Farkas és Balázs a gyalui és monostori uradalmokon kívül Fenesen, 

Örményesen, Szentlászlón és az ezekhez tartozó 30 falun osztozott (Ke 2: 228). 1638: Eömenies, 

1639: Eormenes, Eörmenyes (Makai 558, 571, 572) I. Rákóczi György birtoka. 1666 Gyalu: 

örményesi juhok és kecskék bıre Nr. 40 (Gyalu 164). 1733: Örményes, 1760–2: Mezı Örményes. 

1808: Örményes (Mezı-) h., Örminyis val. 1861: ≈ Ko (14). 1888: M-Ö (Orminyis) Ko 

Mezıörményesi js szh, ház 212, L 966 (Je 503). 1913: Mezıörményes Ko vm. – 1909/19: 

Ormenişul-de-Câmpie, Mö, L 1287: r 958; m, zs (127). > Urmeniş = Su 2: 220. 1321–1854. [23 B] 

Örményes 3. Kü (Erzsébetváros-É) 1319: v. Ermeu [; Ermen] (Tr). 1374: rector ecclesie de 

Ermenes; 1405: p/v. Ewrmenes; 1415: p. Ewrmenyes; 1505: ≈; 1453: judex de Orminis. ¤Újvár 

tartozéka (Cs 5: 888). 1450: L. Dezsıfi László Ewrmenes-i részét zálogba adja (KmJkv 890); 

1464.IV.30.: Ewrmenes LDL birtoka (1671); 1473.IV.26.: Ewrmenyes, ld Bátos (2098); 

1552.II.10.: Ewrmenyes-en Bonyhai Dezsıfi László és fiai részbirtokosok (5128). 1587: 

Eormjnyes. – C. Pr: fl. 32. A: fl. 16 (29). 1704.XII.14.: Örményes Bánffy György gubernátor 

birtoka; Kolbász nevő itteni jobbágya Szebenben raboskodik (We). 1733: Örményes, 1760–2: Szász 

Örményes. 1808: Örményes (Szász-), Iresch, Irminyá (123). 1861: Szász-Ö, Irmesch Kü (9). 

1888: Szász-Örményes (Irmesch, Ormenis) KK Erzsébetvárosi js (Je 640). 1913: Szászörményes 

KK vm (Az). – 1909/19: Urmeniş (Ormeniş). Szö, Irmesch, L 809: r 62; n, m (190). Ormeniş = Su 

2: 19. 1319–1854. – 1974: c. Viişoara {Csatófalva kzs faluja ÉNy-ra} [36 A; L] 

Örményes 4. KSz (Szilágycseh-É) 1391: duo Ewrwynys, in districtu de Erdeud (Cs); =: 

Ewrwynys (P); 1475: Hermenyes (Cs 1: 561; P); 1543: Ewrmenyes, 1595: Eörményes, 1604: 

Ormenyes (Petri IV. 170). 1760–2: Örményes. 1808: ≈, Irminyis (123). 1888: ≈ (Urminisu) Szi 

Szilágycsehi js (Je 561). 1913: Bükkörményes Szi vm (Az). – 1909/19: Urminiş, Ö, L 645: r 636 

(190). Urmeniş = Su 2: 220. 1391–1854 {1913}. – 1974: c. BăiŃa de Sub Codru {Mosóbánya kzs 

faluja K-re} [12 A] 

755



Örményes 5. Szö (Karánsebes-D, a Temes-parti Orsovai úton) 1428: Eörményes {!}, 1430: 

Ermenis, 1447: Ewrmenis (P); 1467: Ermenes in districtu Karansebes; 1480: Armenyes, 1501: 

Jarmenes (Cs 2: 55); 1531: utraque Erményes, Armenes; 1613: Alsó Eorményes, Felsı Eorményes, 

Armenes; 1627: Eörményes, 1769: Armönis, 1789: Armönisch, 1791: Armmoenisch (Pesty: Szörény 

II. 429). 1808: Arménis, Armönisch (9). 1888: ≈ (Armönis) KrSzö Teregovai js (Je 561). 1913: 

Örményes KrSzö vm (Az). – 1909/19: Armeniş, Ö, Armönisch, L 2598: r 2529; n (9). = Su 1: 45. 

1428 – 1840. [43 C] 

Örményszékes Fe < Örmény. 

Örményváros 1726 Do : Szamosújvár. 

İrmezı Do (Zsibó-DK hrs a Szamos bp-i úton) 1320: p. Eur Mezeu ... iuxta fl-m Zomus 

maiorem; 1345: Ewrmezew. Eredetileg az ispán alá tartozó ırök tartózkodási helye lehetett. 

Feltőnésekor Zsombor nb. Lırinc fia István és fiai: Chumpas és László birtoka volt; Károly király 

elkobozta tılük és Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak, majd Brassai [utóbb Sombori] Jánosnak és 

Jakabnak adta (Gy 2: 83). 1469.III.16.: Ewrmezew-n Sombori részbirtok (KmJkv 1854); 

1469.X.11.: Ewrmezew negyede, itteni teljes Sombori rb, zálogon Monoszlói Csupor Miklós erdélyi 

vajdához kerül (1917); 1471.X.22.: Somori Péter Ewrmezew birtokbeli részét eladja osztályos 

atyafiának: Sombori Lászlónak (2037); 1473.I.19.: Spmkeréki Erdélyi Miklós Ewrmezew zálogos 

részét visszaadja Sombori Péternek (2072); 1488.III.2.: EwrMezew-n a Sombori-rész zálogon 

Sólyomkıi Siroki (2666); 1525.I.28.: Sombori Benedek Péter nevő testvérével közös ırmezıi 

részét 100 Ft-on zálogba adja Kiskapusi Gyerıfi Zsigmondnak (4072); 1526.III.1.: Sombori Péter 

és Benedek ırmezıi részüket – a só után évente fizetett 100 Ft-ból nıvéreiknek: Czakó Benedek fe: 

Margitnak meg Klárának és Fruzsinának járó évi 25 Ft kivételével – 450 Ft-on zálogba adják 

Bélteki Drágfy Jánosnak (4139); 1530.I.28.: Kusalyi Jakcs Mihály, KSz vm ispánja és KJ János 

hőséges szolgálatai jutalmául familiárisuknak: Ewrmezew-i Móré Jánosnak s fiainak: Mihálynak 

és Mártonnak adományozzák vicsai (KSz vm) birtokrészeiket (4283); 1534.VII.1.: Sombori Péter, 

Benedek, Mihály és János ırmezıi részüket, a vámmal együtt, 1000 Ft-ért eladják Drági Ferencnek 

és Zsigmondnak (4480). 1575: Eormezeo (Petri IV. 173). 1733: Varul, 1750: İrmezı. 1808: 

İrmezı olim Eörmezı h., Gürü vel Jürü val. 1861: ≈, Váru Do (16). 1888: İrmezı (Vár) Szi 

Zsibói js (Je 561). 1913: Szamosırmezı Szi vm (Az). – 1909/19: Var, İrmezı, L 389: r 370 

(195). = Su 2: 236. 1469–1854. [12 C] 

Örökfalva Hu (Hátszeg-DK, a Borbátvíz j. o. ága mellett) 1473, 1476: p. Wryk; 1478: p. Playsor 

alio nomine Erwk; 1494: p. Ewrewkfalwa in d-u de Haczak; 1518: p. Wryk. Barbátvízi, Kendefi, 

Kenderesi (Cs 5: 120). 1733: Urik. 1808: Urik, Urikul-máre (177). 1850: Hobicza Urik, Hobitza 

Urik (Su). 1861: Urik Hu (24). 1888: ≈ Hu Puji js (Je 707). 1913: Urik Hu vm (Az). – 1909/19: 

Uric, Urik, L 405: r 392 (189). = Su 2: 219. 1473–1854. – 1974: c. Pui {Puj kzs faluja D-re} [44 

A] 

Örs {< Örs vezér nevérıl} * Te (Temesvár vidékén) 1399: Weers Ötvény uradalommal 

Zsigmond király birtokába kerül; 1456: Weers-öt Hunyadi János kapja királyi adományul; még ez 

évben Hunyadi László és Mátyás Horgszegi Szilágyi Mihálynak adja (Cs 2: 55. Ötvény). – Su 2: 

423. 1456. 

Örvénd Bi (Élesd-Ny, a Sebes-Körös jp-i úton) 1282: t. Vluend ... 1282 elıtt Csák nb. Chak fia 

Guug ispán eladta 40 M-ért Csanád nb. Pongrác fiainak; 1282-ben Rátót nb. Olivér fiai 

beleegyeznek az eladásba, s határát leíratják (Gy 1: 649. Örvend, Ölvend). 1360: Wruenyes (Cs; J) 

~ Ewruenes (Cs); 1409, 1468, 1475: Erwend (Cs); 1478: Ewrwend (Cs 1: 599; Jakó 312). 

1460.VIII.13.: Ewrwend-i Bíró László ü: Dés (KmJkv 1471); 1461.VIII.18.: Ewrwend-en lakó Rácz 

György és Nagy Mihály ü: Kecel (1609); 1466.X.30.: Ewreng-i [!] Illés ü: Sándorháza (1696); 

1469.III.2.: Erwend-i Bíró László ü: Nagybánya (1841). 1808: Örvénd h. 1851: ≈, Bi vm, a Sebes- 

Körös kies völgyében, szılıhegy alatt. Lakja 10 kath. 715 ref., anyatemplommal. F. u. Beöthy 

Dienes és Juricskay Móric urak (Fé 3: 181). 1888: ≈ Élesdi js (Je 562). 1913: Örvénd Bi vm (Az). 

756



2004.X.20. Déli harangszó Duna Tv. – 1909/19: Urvind, Ö, L 871: r 9; m (190). = Su 2: 221. 

1282–1851. – 1974: c. Lugaşu de Jos {Alsólugos kzs faluja DNy-ra} [11 C] 

Örvényes 1. Bi (Belényes-Ny, a Fekete-Körös jp-i úton) 1487: Erwenyes, 1580: Keozeperweness 

(Jakó 312). 1692: Kozep Eoruinyes, Eöruinyes (Mezısi 117). 1808: Örvényes (Belényes-), Örvis 

(123). 1851: Belényes-Örvényes, Bi vm, róna helyen, 446 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. 

Folyóvize a Fekete-Körös. F. u. a váradi görög püspök (Fé 3: 181). 1888: B-Ö Belényesi js (Je 

235). 1913: Belényesörvényes Bi vm (Az). – 1909/19: Urviş, Bö, L 859: r 841; m, zs (190). Urviş 

de Beiuş = Su 2: 221. 1487–1851. – 1974: c. Şoimi {Sólyom kzs faluja É-ra} [20 B] 

Örvényes 2. Bi (Bél-ÉK, a Hagymásba ömlı Örvényes j. p.) 1599: Eorvenyes (Jakó 312). 1692: 

Beli örvinyes, Oruinyes (Mezısi 117). 1808: Örvényes (Bél-), Örvis (123). 1851: Bél-Örvényes, 

{r} Urvis, Bi vm, a nagyobb hegyek alatt, a váradi deák püspök béli urdalmában: 220 n. e. óhitü 

lak., s anyatemplommal. Szántóföldje s rétje 125 hold, s agyagos, kövecses, egyébiránt mind 

urbériség; majorsági gyönyörü erdeje 3193 hold; kevés szılıt és sok gyümölcsöt termeszt. Patakja 4 

malmot hajt (Fé 3: 181). 1888: B-Ö Béli js (Je 235).1913: Bélörvényes Bi vm (Az). – 1909/19: 

Urviş, Bö, L 248 gkat. r (190). Urviş de Beliu = Su 2: 221. 1599–1851. > 1974: Urvişu de Beliu c. 

Hăşmaş {Bélhagymás kzs faluja É-ra} [20 D] 

Örvényes 3. * Fe (Mihálcfalva és Táté között, a Maros-parton; a mai Békás-pusztával 

azonosítható) 1287: t. Hewrimus ... iuxta Morusium. Gáldi Bökény és fiai 1287-ben 15 M-ért 

eladták Tátéi Berga comesnek és fiainak: Keménynek, Andrásnak és Péternek a szomszédos 

Mihálc mester és Emur beleegyezésével (Gy 2: 178). =: ≈ (Er I. 432). 

Örvényes 4. * Za (Zöldes mellett) 1441, 1445: Ewrwenyes Világos vár tartozékai közt Zöldesfalva 

körül tőnik föl (Cs 1: 740). – Su 2: 323. 

Örvényesliget * Bi (Élesd-ÉNy hrs, Kövesd mellett) 1326: p. Wrwenusligethe (Tr). 1360: 

Ewrwenes (Jakó 312). 1366: p. Vruenesligethe (Tr). – Su 2: 421. 1366. + 2: 425. 1326, 1360. 

Ös (İs) Do (Szászzsombor-ÉK) 1294: Jo. f. Iwanka de Ws ... et pro Greg-o fr-e; 1307/347: p. Ws; 

1332–5: Nycolaus sacerdos de Vis, Vs. İsi Ivánka fiai: János és Gergely [a Jankafiak ısei] 1294- 

ben Petelakát (Ko vm) adják el (Gy). 1294: megboldogult testvérük: Erzsébet, a fehérvári Sz. 

Lélek-egyház apácája, lelki üdvéért örökre e zárda apácáinak adományozták (Er I. 531). 1307 e. 

ue "Palatkai" Gegely fia Iwanka és rokonai İs, Csalótelke és Domán harmadát átadják a rokon 

Gyógyi Miklósnak. Papja 1332 II: 2, 1333 I: 2, 1334: 2, 1335. I: 4 gs pápai tizedet ad (Gy 2: 83). 

1334.X.28.: Zobori Miklós kıhalmi várnagy és a Radnófalviak a királytól adomáyul nyert Légen 

birtokot és a hozzá tartozó Petelaka falut visszaadják Gergely fia Iwanka palatkai nemesnek, 

fiának: Miklósnak és unokatestvérének: János fia Jánosnak, akik korábban is tiltakoztak ez 

adomány ellen, minthogy e birtokok ıket illetik (KmJkv 3); 1383.I.18.: László erdélyi vajda a 

konventhez: Ws-i Janka fia János részére írja át a levéltárában ırzött másodpéldányról Légen, 

Petelaka birtokra és tartozékaira vonatkozó oklevelét, mert eredetijét elvesztette (KmJkv 14); 

1383.I.20.: A konvent átírja a kért oklevelet; ld 3 (15); 1430.IV.6.: Ews-i Janka fia György – saját 

leányai: Katalin és Erzsébet, s te: László leányai: Potenciána, Dorottya Erzsébet, továbbá Janka fia 

Simon gyermekei: Ozsvát, János, István, Bangó, Adviga és Anna nevében is – tiltja a királyt, hogy 

Mócs, Bagó, Csehtelke, Gyéres (Ko vm) és Szentkirály (Fe vm) negyedrészét újra eladományozza 

(54); 1438.VIII.2.: Jankafi György özvegye: Orsolya üv: Ews-i Ozsvátot is (100); 1439.XII.11.: 

Ews-i Janka fia Simon fia: Ozsvát fiai: János és István – Janka fia László fia: másik János, s az 

említett Simon leányai: Cserényi Jánosné Margit, Cserényi Miklósné Johanna, Janka fia László 

leánya: Sólyomkıi Menyhárt Jánosné Potenciána, Csehi Pánczél Péterné Hedvig, Szamosfalvi 

Gyerıfi János és Szentpáli János nevében is – tiltja Albert királyt és Erzsébet királynét Ecsellı, 

Kisenyed birtok és Mihálcaflva felének eladományozásától (160). 1439.XII.11.: Ews-i Janka fia 

Simon fia: Ozsvát üv (161); 1441.VII.15.: Ews-i Janka fia László özvegye: Békési Potenciána üv, 

Ews-i Janka fia Ozsvátot is (339). 1441.VIII.18.: Ews-i Janka fia János üv, Ews-i Ozsvátot is 

(349). 1449.III.1.: Ews-i Janka Ozsvát vajdai ember besztercei polgár ügyében (659). 1449.XI.21.: 

Ews-i Janka fia: Ozsvát ü: Szentkirály Ko 1. (768); 1467.V.14.: Ews-i Jankafi Ozsvát fogott bíró: 

757



Gyerımonostor (1750). 1473.IX.9.: İsi Jankafi János választott és az erdélyi vajdától kijelölt 

döntıbíró: Buda Ko (2109). Ld még KmJkv I. 999, II. 1001. 1587: Eoss. – E: fl. 22, A: fl. 11 (Dé 

46). 1642: İsi Szilágyi Tamás (?–1651 e) volt gyalui udvarbíró; az elszámoláskor mutatkozott 

hiányok miatt I. Rákóczi György fejedelem lefoglaltatta szászújısi és mányiki birtokait (Gyalu 

70/1). 1733: Jösu, 1760–2: Szász Ujjosz. 1808: İs (Szász-) h., Neu Oesch g. 1861: Szász-Újöss Do 

(16). 1888: Szász-Újıs SzD Kékesi js (Je 641).1913: Újıs SzD vm (Az). – 1909/19: Iuş, 

Szászújıs, L 901: r 516; m (98). > 1956: Fîntînele = Su 1: 243. 1288 (Kádár V. 369), 1294–1854. 

– 1974: c. Matei {Szentmáté kzs faluja D-re} [23 B] 

İsi 1. * Bi 1. (Szentandrás mellett) 1261: p. Ewsy; 1284: t. Ewsy iuxta Crisium; 1324.360: p. Eusi 

(~ Eusy) ... prope civitatem Waradiensem iuxta fl-m Crisii; 1332–7: Petrus sacerdos de v. Eusi, 

Evsi. A Káta-nem birtoka. Az 1261-i osztozáskor Rafael fia Gábor és Tamás fia Rafael közös 

birtoknak hagyja, 1284-ben viszont ugyanazon „Rophoyn“ fiainak: Tamásnak és Pálnak jut. 1324- 

ben fele Gábor fia Tamás fia Jánosé, aki 40 M-ért átadja Johanca fiainak; Imre és Miklós 

mestereknek, s 1324-ben a fél részt átengedik Káta nb. Zámi István fiai is. Papja 1332: 20, 1334: 

12, 1336: 8, 1337: 22 gs pápai tizedet fizet. Ma psz Nagyvárad mellett Ny-ra (Gy 1: 649-650. İ 

3.). 1376: {Ösi} Petlendiek birtoka (Cs 1: 618). 1587: Eössy, Varadeössy, Waradeössy; 1588: 

Eössi, 1589: Eösy (Kiss 694, 696, 658, 689, 843). 1808: Össi h. 1828: Össi (Nagy 93). 1851: İsi, 

puszta Bi vm, Várad alatt. Földe igen kövér, de a Pecze- és Sebes-Körös árjai rongálják. Sok és 

gazdag rétekkel. F. u. a váradi deák káptalan (Fé 3: 182). Hnt. 13: Össipuszta. » Biharszentandrás. 

– 1909/19: Ioşia, İssi, v. Sâtandreiu (97). = Su 1: 310. 1324–1851. + 2: 324. 

İsi 2. * Bi 2. (Tulka mellett) 1273: v. Ewsy; [1291–4] : v. Eusci; in Evsy episcopi; 1332–6: 

Paulus sacerdos de v. Eusi. A váradi püspök birtoka, melynek tizede a püspököt illeti. 1291–94 

között innen 30 köböl jó gabonát szállítanak a püspök fenesi várába. A falu papja ekkor 1 unciát ad 

a püspöknek; 1332: 8, 1335–36: évi 9 gs pápai tizedet fizet. Ma psz Tulka határában D-re (Gy 1: 

650. İ 4.). 1552: Pathaeossy (Jakó 313). 1587: Pathawsy, 1588: Pataeosi (Kiss 687, 641). 1692: 

Bata Eösi (Mezısi 118). 1808: pr. Össi (Pata-) h.; Hnt. 13: İsipata.– Su 2: 323. Euse, 1214, 1220 

{Cf. Gy}, 1273–1692 

İsi 3. Bi 3. (Élesd-KDK 8 km) 1336: Johannes sacerdos de v. Eusi. Papja 1336: 10 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 1: 6 50. Ö 5). 1406: p. walachalis Ewsy (Jakó 313). 1622: Eössy (Ve: Doc. IX. 

250). 1808: Össi h. 1851: İssi, Bi vm, Élesdhez 1/2 órányira, 360 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal, roppant erdıvel. F. u. gróf Batthyáni József (Fé 3: 182). 1888: Össi (Üssó) 

Élesdi js (Je 562). 1913: Kisısi Bi vm (Az). – 1909/19: Auşeu, Össi, L 609: r 552; m, zs (10). = 

Su 1: 48. 1406–1851. [11 C] 

İsi 4. * Bi 4. (a mai Várad területén) 1479: Ewsi Álmosdi Csirék birtoka (Cs 1: 618. İ c). 

1538: Ewssy-ben Álmosdi Csire Ferenc részbirtokos (KmJkv 4659). ? 1851: İssi, puszta, Bi vm, a 

váradi deák káptalan birtoka (Fé 3: 182). 

İsi 5. * Za 1. (İsi psz Kisjenı, Nagyzerind és Seprös között) Az Iktári Bethlen család legısibb 

birtoka és szálláshelye volt (Jancsó–Márki: Arad vm, II/1. 188; Dé 78). 1332–7: sacerdos de 

Bethlehmoysy ... (Tr). 1413–1479: Bethlenewsy, Ewsy, Ewzy (Cs 1: 741). 1468: BethlenEwsy 

(KmJkv 1852). 1643.IV.19., Huszt: Betlen István utasítása a bethlenısi dézma felhasználása felıl. 

Instructio privata egregio Stephano Halaszi officiali bonorum meorum Betlenısiensium ratione 

exigendarum decimarum ex proventibus meis data. Magyar nyelvő utasítás több pontban; arra is 

kitér, hogy búzabeli segítséget rendelt a szegényeknek; „többnek nem jut eszembe az neve, hanem 

csak egy Csatári Lukácsné szegény asszonnak, de fog több is lenni“; „Predicator Urmnak“ többféle 

dézmából rendel: 12 véka búzát, disznódézmát, kender, len, borsó, lencse tizedét; „12. Az 

Predicator háza és templom körül az mi épület kívántatik, valamikor Predicator Uram arról 

megtalálja, arra éntöllem parancsolatot ne várjon, hanem az falut rea győlcse, és megépíttesse. 13. 

Az falutól is ami rendelt fizetése szokott járni Predicator Uramnak, azt is adassa meg velek, hogy 

engem ne kellessék érette búsítani, amint néha eddig“ (Dé 75-76). Huszt vára, 1644.V.27.: A 

bethlenısi tiszttartó dézma-elszámolásának felülvizsgálása: Nem mutatta ki a regestrumban, kitıl 

hány kalongya és kéve gabona, mennyi bárány után dézmált stb. Szó esi a hütös szabadosokról és a 

758



Betthleneosi ~ Betthlen Eosi bíróról. Az uradalom említett tartozékai: Seprıs, Bodon, Újfalu, 

Palota (Dé 78-80). – Su 2: 298. 1332–1699 {! :1644. Dé szerint} 

İsi 6. * Za 2. (Sikló mellett: Su) 1478: Gorsasewswsy ~ Korsasewsy (Cs 1: 741). – Su 2: 334. GE, 

KE. 

İstelek * Za (Zaránd és Somos mellett) 1485: Ewsthelek (Cs 1: 742). – Su 2: 324. 

İstelke * Fe/FF (Szentágota táján) 1347: p. Ewstelke (Tr). Vecsérddel együtt említik. – Su 2: 324. 

İsz 1. Csa (Csanád-DK) {1003 u.} Achtum ... posuit castra sua in campo nomine Nageuz. A 

Gellért-legenda szerint mezején Ajtony ütött tábort. A XIV. században két falu lehetett: Nagyısz és 

Kisısz (Gy 1: 865). 1451: Naghuz (Cs 1: 700). 1590: Nagy Eosz sive Eöz, 1647: Nagy Eócz, 1700: 

Nagyeösz, 1772: Triebswetter (Borovszky: Csanád II. 430, Torontál 89). 1808: Trübswetter g., 

Nagy-İsz h., Jusz val. 1913: Nagyısz Tt vm Nagyszentmiklósi js (Az). – Tomnatic = Su 2: 200. 

1451–1828. – 1974: c. Lovrin {Lovrin kzs faluja ÉNy-ra} [31 A] 

İsz 2. Tt (Zsombolya-É, Nagyısz szomszédja) 1770–1771-ben alapított falu (Borovszky: Torontál 

62). 1806: Gottlob (Kis Ösz) (21 Z 41). 1808: pagus Gottlob, Kis-İsz (Lipszky; Su). 1851: 

Gottlób, Tt vm, Komlóshoz éjszakra, 1768 (német) kath., 24 óhitő, 28 zsidó lak., kath. paroch. 

templommal, elsı osztálybeli gazdag határral, 158 egész jobbágytelekkel. F. u. b. Liptaynı (Fé 2: 

32). 1888: Kisısz (Gottlob) Tt Perjámosi js (Je 430). 1913: Kisısz Tt vm (Az). – Gottlob = Su 1: 

269. 1770, 1808–1851. – 1974: c. Lovrin {Lovrin kzs faluja DNy-ra} [31 C] 

Öszény Te (Temesvár-K, a Lugosi úton) 1333: sacerdos de Evsen, 1334: Ewun, 1335: Ewzin (Tr) 

egyházas hely. Pápai tizedlajstrom: Ewsen, Ewzin (148, 157); 1453: Wzen, 1470: Ewzen (Cs 2: 55). 

1723–5: Jesvin (Borovszky: Torontál 87). 1808: Jezvin (75). 1851: Jeszvin, Te vm, 1300 n. e. óhitü 

lak., anyatemplommal. Határa igen termékeny, s 71 7/8 egész urbéri telket foglal magában. Birja a 

kamara (Fé 2: 157). 1913: Öszény Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: Izvin, Jezvin, L 1606: r 

1456; m, n (98). = Su 1: 312. 1333–1913. – 1974: c. Recaş {Temesrékás kzs faluja Ny-ra} [32 C] 

Ösztövérd Ar (Arad-Ny) 1177: ad portum Esteuerd; 1496: silvas ... ad latus p-is Nowak, puta 

Alerdew ac Ezthewer et Keer vocatas. A Maros révje az aradi kanyarban. Vámjának harmada 

1177-ben az aradi prépostságé (Gy 1: 182). – Su 2: 323. (1177, 1405), 1496. 

Öthalom 1. (Ó-Aradvár) Ar (Arad-K hrs a Lippai úton) 1752: Glogovetz (Su). 1808: 

Glogovacz, Orod (60). 1851: Glogovácz, Ar vm, közel a Maroshoz, 2093 (német) kath. lak., s 

paroch. templommal. F. u. a kamara. Ez a helység a régi Orod városa romjain épült, melly hajdan 

nevezetes város volt várral, és egy igen gazdag káptalannal együtt. ... A törökök 1551-ben foglalták 

el elıször s akkor kezdtek a mostani Aradon egy más uj erısséget épiteni. A várnak s a káptalan 

templomának nagyszerő omladékai egész a mi korunkig fennmaradtak (Fé 2: 50). 1882: Glogovatz 

(Nagy 29). 1888: Glogovácz Aradi js (Je 346 & Csonka). 1913: Öthalom Aradi js (Az). – 

1909/19: GlogovaŃ, G, L 4616: r 410; n, m (83). > Vladimirescu = Su 2: 255. 1752, 1882, 1851 

{1913}. [31 B] 

Öthalom 2. * Kr (Lugos-D, a Pogányos-hegy K-i oldalán fekvı Mutnokszabadja mellett) 1444: 

Ewthalom, Zsidóvár 17. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár); 1493: Petracko de Ewthalmi 

temesmegyei királyi ember (Cs 2: 86. Öthalmi). 1493: Ewthalmi, 1640: Eöthalom (Pesty: Krassó 

II/2. 94; Szörény II. 434). – Su 2: 287. + Su 2: 324. 

Ötvenablak 1. * Ar (Arad-É) 1471: Ethwen Ablak, 1489: Ewttwen, 1490: Ewtwenablaka Hunyadibirok 

(Cs 1: 701. Ö a). 1508: Kötvenablaka [: Ötvenablaka], 1561: Ötvenablakos (Márki II/1. 

211). – Su 2: 323. {Ötvenes nevő puszta ırzi emlékét} 

Ötvenablak 2. * Ar (Arad-DK, a Maros jp-i Bodorlaka mellett) 1471: Ewtwenablak Szeri Pósafiak 

birtoka, Szentpál tartozéka (Cs 1: 701. Ö b). 

Ötvenes Ar 1808: pr Ötvenes ~ Eötvenes (123). Hnt. 13: » Fakert Ar vm. 

759



Ötvény 1. Te (Temesvár-DNy hrs ) 1333: Hutneu [: Hutuen], 1334: Hutuen Petri, Wtuen; 1335: 

Utwen, Utuen {két falu} (Tr). Pápai tizedlajstromban Hutuen, Vtuen, Vtwen (149, 152, 157, 160) 

egyházas hely; 1388: Wthwyn hetivásáros hely; 1399-ben Zsigmond király birtokába kerül Ötvény 

uradalom tartozékaival együtt; 1456-ban Kysewthwen néven Hunyadi János kapja királyi 

adományul; még ez évben Hunyadi László és Mátyás Horogszegi Szilágyi Mihálynak adják (Cs 2: 

55). {Tartozékait ld helyükön.} 1808: Utvin (177). 1851: Utfény, Te vm, Lakja 5 kath., 7 zsidó, 

1421 n. e. óhitü, anyaegyházzal. 4837 hold, ... F. u. a királyi kincstár (Fé 4: 245). 1913: Ötvény Te 

vm Központi js (Az). – 1909/19: Utvin, U, L 1537: r 1248; n, m (190). = Su 2: 221. 1333–1851 

{1913}. – 1974; c. Sînmihaiu Român {Bégaszentmihály kzs faluja K-re} [31 C] 

Ötvény 2. * Te 1334: sacerdos de Vtuen, 1335: Wtuen (Tr) egyházas hely volt. – Su 2: 421. 

Ötvösd Te (Buziásfürdı-NyDNy) Eötvösfalva, Eötvös > (Az). 1888: Ötvösfalva, telep (t) 

Törökszákos Te Buziási js (Je 562). 1913: Ötvösd Te vm Buziásfürdıi js (Az). – Otveşti = Su 2: 

22. 1868 {?}, 1913: Örvösd. {Alatta:} Ötvösd v. Otveşti. {Címben:} u. Eötvösfalva, Örösd {!}. – 

1974: c. Sacoşu Turcesc {Törökszákos kzs faluja D-re} [42 A] 

760



P. 

Pabar * Csa (Szemlak és Sajtény hr) 1322: p. Wrusport ... inter p-es Pobor et Salaank; 1330: t. 

Pobur. Az egresi apát birtoka; Diós és Veresmart határosa. Ma Bobara kaszáló és erdı Szemlak és 

Sajtény határában. 1723. tk: Bobari; 1761. tk: Pobary (Gy 1: 866). 1330: t. Pobur (Cs 1: 701). 

1485: Pobor nemesi névben (Cs 2: 57. Te vm). 1555: Pabar, 1559: Pobar, 1607: Pabort, 1654: 

Pathar, 1723: Bobary (Pesty: Szörény I. 473; Borovszky: Csanád II. 468). – Su 2: 387. 1322–1723. 

{1596-ban török–tatár had elpusztította} 

Pácafalu Sza (Erdıd-K) 1370: Pácafalu {!} (Cs 1: 470). 1648: Apatzaffalva (Makkai 406) I. 

Rákóczi György birtoka. 1808: Apáczafalu (7). 1888: Páczafalu (Chilia) Sza Erdıdi js (Je 563 & 

Hamuzsir huta). 1913: Pácafalu Sza vm (Az). – 1909/19: Chilia, Pf, L 436: r 421; zs (44). = Su 1: 

141. 1370–1851. [12 A] 

Pacal 1. KSz1. (Tasnád-DNy) 1355: Pachal (Anjou VI. 310). 1359: Pachal, 1390: Paczal (Petri 

IV. 177). 1430: Pachal-i Farkas Benedek és András ü: Sándorháza (KmJkv 28); 1449: Paczal-i 

Ferenc ü: Menyı (730); 145: Paczal-i András vallomást tesz Nádasd birtokot illetı perben (833); 

1459: Paczal-i néhai Kilián fiai: László és Mihály üv, Paczal-i Tamást és Ferencet is (1341). Ld 

még KmJkv I. 1000, II. 1002. 1475: Pacal; 1486, 1487: Naghpaczal (Cs 1: 562). 1487: 

Nagypaczal, 1613: Magyar-Paczal, 1639: Nagi-Paczal (Petri IV. 177). 1760–2: Nagy Paczal. 

1808: Paczal (Nagy-), Peczalu-máre (123). 1848 körül gr. Gyulay József (Gyulay Lajos nagyapja) 

házában unokája, Lotti (Frimontné) lakott (Gyulay, 1849. III. 11.) 1888: Nagy-Paczal Szi Tasnádi 

js (Je 528). 1913: Érszılıs Szi vm (Az). – PăŃalul-mare, Np, L 832: r 73; m; 65 zs (131). > 1964: 

Viişoara = Su 2: 247. 1355–1964. [11 A] 

Pacal 2. KSz (Tasnád-DNy) 1425: Kyspachal (Cs 1: 562). 1533.VI.25.: Lelei Szilágyszegi János 

csögi birtokrészét 206 Ft-on zálogba adja testvéreinek: Kyspaczal-i Csögi Máténak és Gergelynek, 

továbbá anyjuknak: Csögi Ferenc özvegyének: Dorottyának (KmJkv 4423). 1850: Kis Paczalusa, 

Patzalusa (Su). 1888: Kispaczal (Új-Paczal) Szi Tasnádi js (Je 430). 1888: Kraszna-Paczalusa 

Szi Tasnádi js (Je 456). 1888: Szilágy-Paczalusa Szi Tasnádi js (Je 662). Újkispatak, 

Krasznapacalusa, Szolnokpacalusa (Su címben). 1913: Krasznaháza (Az 230) és Szolnokháza 

(Az 375) Szi vm Tasnádi js (Az). – 1909/19: Crasna-PăŃălusa, Krasznapaczalusa, L 156: r 66; m 

(57). PăŃalul-mic, Kispaczal, L 274: r 53; m; 10 zs (131). > 1964: Izvoarele = Su 1: 313. 1850– 

1964. – 1974: c. Viişoara {Érszılös kzs faluja Ny-ra} [11 A] 

Pacalka Fe (Enyed-D, a Maros bp-i úton) 1264: t. Polcholka ... iuxta Morisium. Fehérvári 

várbirtok volt, melyet István ifj. király 1264-ben Gyógyi András comesnek adott (Gy 2: 178). =: ..., 

amiért az országhatáron tartózkova vérét ontotta a tatárok ellen (Er I. 252). [1290 után] Pech fiai: 

György és Bálint a Maros keleti partján fekvı Pocholka nevő földjüket, minden tartozékával és 

haszonvételével együtt, 20 márkáért örökre eladták Felgyógyi András fiainak: Miklós comesnek és 

András vajdának (Er I. 461). 1303: Pachalka (Iczkovits 61). 1733: Peczelka, 1760–2: Paczalka. 

1808: Paczalka aliis Paczolka h., Peczelká val. 1861: Paczalka AF (6). 1888: Paczalka 

Nagyenyedi js (Je 563). 1913: Pacalka AF vm (Az). – 1909/19: PeŃelca, P, L 647: r 620 (163). = Su 

2: 42. 1264: Bolcholka {!}–1854. – 1974: c. Teiuş {Tövis kzs faluja KÉK-re} [35 A] 

Pacsacs * Kr (?) 1408: Pachach (Pesty: Krassó II/2. 94). – Su 2: 382. 

Pad * Fe (Alvinc-ÉK) 1265: t-m Pad Saxonicam et Pad Hungaricam; 1359: p/t. Paad. István ifj. 

király 1265-ben az alvinci telepeseknek adja Szászpad és Magyarpad földjét, melyet eddig is 

birtokoltak. 1359-ben I. Lajos király átírja az oklevelet. 1265-ben a bizerei apátság és az erdélyi 

káptalan földjével határos. Poklospatak irányában feküdt (Gy 2: 179). 1265: ≈ (Er I. 255); 

1296.VII.20.: III. András király megerısíti a káptalant Pad birtokában, mivel a Csekelakiak elıdei 

lelkük üdvéért a káptalannak adományozták (554). 1359: p/t. Paad (Iczkovits 61). – Su 2: 382. 

Paad 1296; Pad Hungarica, Pad Saxonica 1265, 1359. 

761



Pád Hu (Déva-Piski-K, a Maros bp-i Szászvárosi úton) {1270 e.} 1296: t. Paad. IV. Béla 1270 

elıtt Csekelaki Péternek és Lászlónak adta; akik átadták az erdélyi káptalannak; ezt 1296-ban fiai: 

Domokos és Lukács megerısítették. Utóbb is a káptalan birtoka (Gy 3: 298). 1430, 1482: p. Pod 

(Cs 5: 126). 1430.X.23.: Piski, Pod és Répás (Hu vm) káptalani birtokok határjárása; Bydeskuth 

határpatak Lozsád felé; nyugat felé a Hangyasmal nevő hegyig terjed (KmJkv 65). 1486: Paad 

(Spiny), 1579: Pad (Amlacher 42, 167). 1750: Szpin. 1808: Pád h., Spin val. 1861: Pad Hu (23). 

1888: Pad (Paad, Szpiu) Szászvárosi js (Je 563). 1913: Pád Hu vm.– 1909/19: Spini, P, L 367: r 

352; m (166). = Su 2: 143. 1430–1854. – 1974: c. Turdaş {Tordos kzs faluja DNy-ra} [34 C] 

Pádéfalva * Te (Temesrékás mellett) 1365–1420: tres ville in capite Rekaspatak existentes 

Possafalwa, Bratizlofalwa, Padefalwa (Cs 58. Pósafalva). – Su 2: 382. 1365. 

Pádes * Szö (Orsova-É, Domásnya mellett) 1390: Padych, 1550: Pades (Pesty: Szörény II. 434). – 

Su 2: 382. {a Padeş nevő hegy lábánál} 

Padurány Kr (1808) : Maroserdıd KrSzö. 

Padurencz * Te (Karánsebes táján) 1468: Padwrencz in districtu Karansebes (Cs 2: 56; 39. 

Golyecz). – Su 2: 382. 

Padurile * Kr (Resicabánya-ÉK, Kisszabadi mellett) 1555: Padurile (Pesty: Szörény II. 435). – Su 

2: 382. 

Padushavasa * Kr (Facsád-DK, Bégalankás mellett) 1365: Padushaussa (Pesty: Krassó II/2. 97). – 

Su 2: 382. 

Padvir * Hu (hihetıleg Krivádia környékén) 1536.IV.17.: Padwyr Szálláspataki-birtok (KmJkv 

4564-5). 

Páfrányos Za (Halmágy-É, a Vaskohi úttól K-re) 1464: Borosthfalwa, 1525: Brosd (Cs 1: 727). 

1760–2: Bruszturi. 1808: Brusztur, Huffladen Za (27). 1888: Brusztúr Ar Nagyhalmágyi js (Je 

259). 1913: Páfrányos Ar vm (Az). – 1909/19: Brusturi, B, L 940: r 937 (30). = Su 1: 107. 1464– 

1913. – 1974: c. Hălmagiu {Nagyhalmágy kzs faluja} [21 D] 

Paganica Villa Be : Besenyı. 

Pagocsa To (Marosvásárhely-ÉNy) 1345: p. Pakachatelke; 1436: p. Pachacha; 1482: p. 

Pagocha; 1512: p. Pakocha. Bogáti, Somkeréki Erdélyi, Farnasi Veres, Kendi Baládfi, Bethleni, 

Kendi, Patai Dezsı s más birtokosé. Kenézét említik 1439, 1444 stb. (Cs 5: 724). 1449: 

Pakachay Miklós jobbágy Mezıszilváson (KmJkv 666); 1449.IV.24.: Pakacha Szentkirályi Bolgár 

László birtoka; halála esetén testvérére: Somkeréki Erdélyi Miklós feleségére: Annára száll (685); 

1473.VIII.30.: Pakacha Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 1477.XII.3.: Bogáti László Pakocha 

birtokbeli részét zálogba adja Madarasi Jánosnak (2248); 1482.IX.19.: Pagocha néhai Ongor János 

fia János birtoka (2406). Ld még KmJkv II. 1002. 1597: Mezımadarasi Bernáld Klára, Lázár 

Farkas felesége Pagocza birtokról Tóth Miklós és Balázs javára lemondott (SzO VIII. 326). 1733: 

Pogácsafalva, 1750: Pogecsaoa, 1760–2: Pogátsa. 1808: Pagácsa ~ Pagócsa ~ Pogácsa (124). 

1824: Pagocsa, Pogetsáva (Su). 1861: Pagocsa, alsó felsı {!} To (11). 1888: Pagocsa MT Marosi 

felsı js (Je 563). 1913: Mezıpagocsa MT vm (Az). – 1909/19: Pogăceaua, Mp, L 1823: r 1508; 

m, c (136). = Su 2: 50. 1345–1854. [23 B] 

Pajsza Za/Ar (Borossebes-Ny) 1888: Pajsza psz (t) Sikula Ar Borosjenıi js (Je 563). 

Pajzs Za (Keszend-D hrs) 1574: Paiiz, 1650: Baiz (Márki II/2. 166). 1888: Pajusán (Pajsán, 

Paizsan) Ar Borossebesi js (Je 563). 1913: Pajzs Ar vm (Az). – 1909/19: Păiuşeni, Pajsán, = Su 2: 

29. 1574, 1650, 1913. – 1974: c. Chisindia {Keszend kzs faluja} [32 B] 

Páké Or/Hsz (Kovászna-DNy hrs a Szentgyörgyi úton; 540 m) 1567: Pake (SzO II. 214). 1614: 

Páké 66 családfı (Or 8). 1733: Pokja, 1760–2: Páki, 1805: Páké. 1808: Páké (124). 1861: ≈ Hsz 

(30). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 563). 1913: Páké Hsz vm (Az). 1968: Barátos faluja K-re 4 km. 

1969 L 496. – Pachia = Su 2: 24. 1567–1854. [38 C] 

762



Páktetı * Te (Temesvár táján, Papd mellett) 1447: Pakthethew. A Papdi és Beréndi Bak család 

tagjai egyezkednek fölötte (Cs 2; 86. Papdi). – Su 2: 382. 

Pakura * Hu (Déva-ÉNy, Branyicska, Marosbrettye táján) 1516: p. Pakwrafalwa; 1518, 1520, 

1521: p. Pakwra. Barancskai; Korlátkıi, Illyei Dienesi-birtok. 1521: a Bozin-patakon malom 

(Cs 5: 121). – Su 2: 382. 1516, 1518. 

Pala (?) Hu (Vaskapu-Ny) 1390: p. Pala in comitatu et districtu Hachsak; 1424: Nagpala et 

Kyspala in pertinentiis Hathzak; 1430: p. Alsopala, Felsepala; 1519: p. Palla. Kendefi, Kenderesibirtok. 

Hj 1390: porta vulgo Capeu (Vaskapu), Farkaspataka, Bukovavize (a mai Bukova melletti 

Bisztra pataka), Bickevize, Solumpataka, Husarhege, Ha(r)shege, Hosyoheg, Kethremethehege, 

Loyahauasa stb. (Cs 5: 121. Talán a mai Alsó-Bauczár és Felsı-Bauczár hs). – Su 2: 382. 

Palatka Ko (Kolozsvár-ÉK, Mócs-ÉNy 7 km) 1296: p. Palathka (Cs). =: Joannes et Gregorius f-i 

Joanka de Palathka, p. ≈; Joannes f. Joannis f-i Ivanka nob. de ≈; 1306: Iwanka f. Gregorii nob. de 

≈; 1307: Gregorius f. Iwanka nob. de ≈ cum Iwanka f-o suo et Joanne f-o Joannis fratris sui; 1312: 

t. Palatka ~ Polotka; 1319: t/p. Palathka; 1323: Iwanka f. Gregorii de ≈, p. Felseupalathka; 1332: 

Janka f. Gregorii de Palatka. A Palatkai, más néven İsi nemesek birtoka, kiket a XIII. században 

élt Joanka ~ Iwanka után utóbb Jankafiaknak neveztek. 1296-ban Joanka fiai: János és Gergely 

eladták Palatka és a hozzá tartozó telkek – Mikótelke, Tehenestelke, Pétertelke (Petetelke) és 

Légen – felét a Hintos erdı (silva Hyntus, ma hn Vajdakamarás hr, {1864}: Hintos) felével, 

melyek egy körülhatárolt területen feküdtek, 70 M-ért Gyógyi Miklós ispánnak. Még ez évben 

János fia János és Iwanka özvegye, Margit tilalmazta az eladást. 1306-ban viszont Gergely fia 

Iwanka és nagyanyja, Margit tiltakozott Palatka és négy tartozékának elidegenítése ügyében, végül 

1307-ben a Palatkai nemesek együttesen eladták Palatka és tartozékai felét Gyógyi Miklósnak 70 

M-ért, azzal, hogy Miklós halálával visszaszáll a Palatkaiakra. 1312-ben Palatka birtokosai: 

Miklós comes és Yohanka fia Gergely mester Kamarás felé az alábbi vonalon állítottak 

határjeleket: ... in medio t-e Chopus ... super 1 monticulum qui iacet inter Kamaras et t-m Palatka 

... prope silvam Polotka est montic. ... desc. 1 via a Polotka versus silvam Kezw a pt. vie que 

procedit a Polotka ad pt. silve Kezw ... 1319-ben Gyógyi Miklós fia Konrád bírság fejében 

elvesztette Palatkát, mire Dózsa nádor Konrád testvérei: András vajda és Boryu (ds) Miklós 

beleegyezésével kártérítés fejében átadta a telegdi székely Tuzsoni Semyen fia Mihály fiainak. 

1323-ban Iwanka tilalmazta Dózsa nádort Felsıpata eladásától és a Tuzsoniakat megvételétıl, 

1326-ban és 1331-ben pedig utóbbiakat elfoglalásától. 1328-ban már a Tuzsoniak is pereskednek 

egymás közt felette, a nádor azonban Buryu (ds) Miklós comes és testvérei ellenében Mihály fia 

Simonnak ítélte. 1332-ben Palatkai Janka Légen elidegenítése ügyében jelent be tiltakozást. 1320- 

ban Pálostelke (Do vm) körülhatárolásakor a mai Pete területét, Petetelkét is belefoglalták; 

ugyanekkor határosnak mondják Palatkát, a Palatka- és Hintos-patakot és Tehenestelkét (Gy 3: 

366). 1296: ≈ (544, 552). 1306: ≈ (An 2: 102). 1307: ≈ (An 2:157). 1312: Palatka ~ Polotka 

Myketelke hrs (An 3: 307). 1348: p. Palathka; 1352: ≈; 1461: c. q. Palotka filiorum Janka; 1499: 

p. Magyarpalothka, Olahpalothka; 1508: p. Palathka, Olahpalathka. Palatkai ~ İsi ~ İsi Jankafibirtok. 

Szn 1480: Biró Benedek, Balassa Mihály (Cs 5: 391). 1334.X.28.: Gergely fia Iwanka 

Palathka-i nemes; ld İs (KmJkv 3); 1419.V.3.: Palathka İsi Jankafiak birtoka (20); 1430 ld İs 

(54); 1438: Palothka-n lakó Székely Tamás, Kis Antal és Fábián ü: İs (100); 1439: Palathka-i 

Székely Tamás és Miklós ü: İs (161); 1441.IV.10.u.: Palathka-i lakos néhai Tamás fia: János, 

szentjakabi és aranykúti lakosokkal együtt, bevallást tesz pataiak ügyében (300); 1441.VI.17.e.: 

Palathka-n lakó Mihály, Simon és János nevében is nyilatkoznak aranykúti ügyben (326); 

1441.VII.15.: Palathka-i Bíró István, Székely Tamás, Kis Antal ü: İs (339); 1441: Suki Benedek 

és te: Miklós kijelenti, hogy İsi Jankafi Ozsvát szeptember 24-én megadta azt a hat ökröt, mellyel 

korábbi kiegyezésük értelmében tartozott Palathka-n lakott román jobbágyaik: Juga és Kertész 

Toma megöléséért (365); 1446: Palathka-n lakó Székely Tamás üv: (Kendi)Lóna (603); 1449: 

Palatkay Tamás és Antal, İsi Jankafi Ozsvát familiárisai ü: Cege (707); 1464: Mihály Palathka-i 

plébános ü: Wass László (1669); 1480.II.10.: Palathka-n lakó Bíró Bertalan eljár İsi Jankafi 

Simon birtokügyében (2293). Ld még KmJkv II. 971, 997, 1002. 1515: Paulus Biro de Palocka 

bécsi diák; 1516: ≈ de Paulatica Tr (Dn 1912). 1587: Palottka. – E: fl. 23, A: fl. 9 (Dé 56). 1733: 

763



Magyar-Palatka, 1750: Palatka. 1808: Palatka (Magyar-) cum pr-is Tehenestelek, Mikótelek et 

Bökön h.. 1861: ≈ Ko (14). 1888: M-P Ko Mocsi js (Je 486). 1913: Magyarpalatka Ko vm (Az). 

1979 L 1400 r, m; 8 tantermes iskola: 28 tanár, tanító (6 Kv); orvosi rendelı; szülıotthon: teljes 

személyzet helybeli. – 1909/19: Pălatca, Mp, L 1256: r 790; m, c, zs (129). = Su 2: 29. 1296– 

1850. [23 A] 

Pálfalva 1. Cs (Szereda-É hrs) 1567: Palffalwa (SzO II. 272) 12 kapu (Venczel 35). 1614: 

Pálfalva 38 családfı (Cs 23). 1760–2: Pálfalva. 1808: Pálfalva (124). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csik- 

Pálfalva Felcsiki js (Je 277). 1913: Csikpálfalva Csik vm (Az). 2004.X.13. Déli harangszó Duna 

Tv. – 1909/19: Palfalu, Cspf, L 521: r 67; m (129). > Palfalău > Păuleni = Su 2: 32. 1567–1854 

{1913}. > Păuleni-Ciuc [25 D] 

Pálfalva 2. Sza (Szatmárnémeti-DK, a Szamos bp-i úton) 1379: Palfalua. Középkori birtokosai 

közül a Pálfalviakat és a Dobrácsiakat ismerjük. 1417: Pálfalvi Burján. Egyházának védıszentje 

Szent Fülöp és Jakab (1379). Népe magyar (Maksai 189). 1428: Palfalwa (Cs 1: 482). 1808: 

Pálfalva (124). Kisboldogasszony-templom, b: IX.8. (RKNt 1999). 1851: Pálfalu, Sza vm, 15 

romai, 27 g. kath., 114 ref. lak. Határa igen jó, tölgyes erdeje van. F. u. nagyobb részben gr. Teleki, 

s még Peley s m. (Fé 3: 187). 1888: Pálfalva (Volovica {?}) Szatmári js (Je 564). 1913: 

Szatmárpálfalva Sza vm (Az). – 1909/19: Palfalău, Pf, L 331: r 107; m (129). > Păuleşti = Su 2: 

32. 1379–1913. [2 C] 

Pálfalva 3. Uh (Korond-D) 1455: Palfalwa; 1459, 1566: p. Palfalwa; 1567: Palfalwa, 1602: 

Pálfalva (SzO I. 169, 177, 179, II. 200, 220, V. 303). 1614: Pálfalva 30 családfı (Uh 69). 1750: 

Palfalva. 1808: Pálfalva (124). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 564). 1913: 

Székelypálfalva Uh vm (Az). – Palfalău > Păuleni = Su 2; 32. 1453–1913. – 1974: c. Lupeni 

{Farkaslaka kzs faluja ÉNy-ra} [24 D] 

Pálfalva 4. * Za (Aranyág mellett) 1439: Palfalva Világos vár tartozéka volt az aranyági 

kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 382. 

Palicka Kr (Kraszna-D) 1471.V.9.: Palychka Horváti Peres-fiak birtoka (KmJkv 2011). 1476: 

Palyzka határát megjárják; 1481: ≈ Valkó vár tartozéka; 1485, 1487: Alsopalizka, Felsewpalyzka 

(Cs 1: 584). 1487.III.8.: Felsewpalyzka-i kiváltott részét Horváti Peres János visszaadja 

trstvérének: Andrásnak (2634); 1489.V.12.: Also- és Felseopalyczka birtokbeli részét Horváti 

Peres János zálogba adja Báthoriaknak (2696); 1497.VII.4.: Kolozsvári Kale Istvánné Horváti 

Peres Margit Horvát és a két Palyzka birtokbeli örökös részeit 100 arany Ft-ért eladja Krasznai 

Porkoláb Péternek (3021); 1507.XII.21.: Horváti Peres Lırinc Alsopalyzka harmadát és 

Felsewpalyzka felét, azaz ottani birtokrészét, 50 Ft-on zálogba veti Keczeli Szele Mártonnál 

(3444); 1509.VI.22.: Horváti Peres Tamás Alsopalyzka-i részjószágát eladja ugyanannak (3501); 

1521.I.25.: Peres Pál Alsopalyzka-i részét és Felsewplyzka [!] nevő egészbirtokát zálogba adja 

Báthori Szaniszlófi Istvánnak (3801); 1554.XII.29.: Horvát fegyveres megrohanásában részt vettek 

a következı Paliczka-i jobbágyok is: Blăjan Simion, Bucur Ilie, Chiş Costa, Costa Ştefan, Fazakas, 

Filip Matiaş, Mazaron Petru, Muja Gal és Ştefan, Oana Lazşr, Precup (5332. Névsor Mutató 

szerint). 1808: Paliczka, Policzka (124). 1888: Paliczka (Pleska) Szi Krasznai js (Je 565). 1913: 

Palicka Szi vm (Az). – 1909/19: Plesca, P, L 193: r 188 (136). > Pleşca = Su 2: 46. 1471–1851. > 

Plesca [11 D] 

Palina * Te (Resicabánya táján, Perlı és Váldény közt) 1450: Palyna, Zakachy. Paniak és 

Besenyeiek együtt kapták a kormányzótól (Cs 2: 56). – Su 2: 382. 

Palogd * Te (Temesvár-ÉNy) 1488: Palogd (Cs 2: 56). – Su 2: 382. 

Pálos Fe (Kıhalom-É) 1422: Palos-i Apor felesége Csáni Tordafi Ilonára szálltak a Csáni 

Katalin által galaci nemesektıl szerzett Szentjakab és Bı birtokbeli részek (KmJkv 22); 1461: 

Palus-i Mihály ü: Geszt (1603); 1492.V.6.: Keszi Székely László Palos birtokbeli részét elcseréli, 

ld Dicsıszentmárton (2783). 1520: Palos (Zichy XII. 396). 1522: Kwnixdorf, 1534: Kynyngdorf 

(Scheiner 104). 1587: Pálos (SzO IV. 99). 1606: Pálos (Ve: Doc. VII. 311). 1635 Szetnmárton 

764



(Uh): Bencze Péter Paloson Bala Tamás uram földén lakik (SzO). 1733: Pállos. 1808: Pálos (124). 

1808: FF Pálosi js szh. 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ (Königsdorf, Pales) NK Kıhalmi js (Je 565). 

1913: Pálos NK vm (Az). – 1909/19: Paloş, P, Kd, L 960: r 913 (129). = Su 2: 25. 1520–1854. – 

1974: c. CaŃa {Kaca kzs faluja ÉNy-ra} [37 A] 

Pálostelke * Do (Omboz környékén) 1320: t. Paulustheluke; 1320/324: p/t. Paulustelky ~ 

Paulusteluke; 1324: Paulusteluke. 1320-ban a király Suki Albert fiainak adta az Omboz erdıvel 

együtt. Ma hn Omboz határában. 1875/91. tk: Dealul Palosi; 1912. tk: Paloşu (Gy 2: 83). 1348: 

Palusteleke (Tr). 1479.X.31.: Palwsthelke prédiumban Suki János részbirtokos (KmJkv 2281). – 

Su 2: 384. 1320–1348. 

Palota 1. * Bi (Várad-Ny) 1214: Palatium (Jakó 314). 1279: castrum Derspalataya; 1335: 

Palatha. Az itt állott várat, nevébıl következtethetıen, Hontpázmány nb. Derzs építette. Már 1279 

elıtt Geregye nb. Miklós vajda és Geregen kezén volt. 1335-ben a Hontpázmány nb. Czibakoké 

(Gy 1: 650). Vára 1277 elıtt épült (Fügedi 216. Pontatlanul idézi Gy-t). 1437: Palotha (Cs 1: 619). 

1808: Palota h. 1851: Ó-Palota, puszta, Bi vm, az uj-palotai határhoz tartozik, vizimalommal, 

sörházzal, gr. Frimont Béla birja (Fé 3: 190). 1888: Ó-Palota psz (t) Újpalota Bi Központi js (Je 

548). 

Palota 2. Bi (Várad-Ny) 1644: Palotara vitetett 9 öreg véka köles (Dé 79. A falu Bethlen István 

birtoka; Bethlenısi tartozéka). 1808: Palota (Sváb-) (124). 1851: Palota, Uj-Palota, Bi vm, szép 

rónaságon, 433 kath. sváb lakossal, kik azonban a magyar nyelvet is jól beszélik. Szép kath. 

paroch. templom. Határa 1283 hold, ... Határában folyik a Sebes-Körös, és a Pecze. Az elsın van 

egy hatkövő s 2000 köböl gabonát jövedelmezı malom, a Peczén pedig egy 250 v. f. jövedelmő 

gubakalló. Birja gr. Frimont Béla (Fé 3: 190). 1888: Újpalota Központi js (Je 702 & Ó-Palota 

psz). 1913: Újpalota. Bi vm (Az). – 1909/19: Palota, Ujpalota, L 649: r 129; n, m, zs (129) = Su 

2: 25. {Ópalota adataival!} 1214–1851. – 1974: c. Sîntandrei {Biharszentandrás kzs faluja DNyra} 

[10 D] 

Palota 3. * (Kelemenes-, Pongrác-) Csa (Csanád-Ny) 1247: Palata, =: v. Palatha, que uno 

nomine Kelemenus palotaya, alio nomine moderno Pangrach palotaya (~ Pangrachpalotaya) 

vocatur; 1337: p. Palata. A XIII. század elején élt Csanád nb. Kelemen s fia: Pongrác palotájáról 

kapta nevét. 1247-ben a birtok negyedrésze Pongrácé volt. 1256-ban és 1285-ben az egész falu 

Pongrácé ill. fiaié lett volna. 1296-ban fia: Tamás itteni földjét átadta telepítésre a Bézieknek, de 

1337-ben ismét a Telegdiek kezén volt (Gy 1: 866). 1495: Palotha (Cs 1: 701). 1560: Palotta, 

1655: Pallota, 1717: Palath, 1742: Pollad (Borovszky: Csanád II. 472). 1808: pr. Palota (Kis-) h. 

– Su 2: 382. 1247–1742. {A XIII. században a kunok kirabolták, 1552-ben a törökök teljesen 

elpusztították} 

Palota 4. * Do 1320: Palata. Zsombor nb. Mihály fiainak birtoka volt. Ma hn Magyarköblös 

határában Ny-ra: Palota ~ Pălut'e (Gy 2: 84). 1632: pr. Palota (Kádár V. 409). – Su 2: 382. 

1320, 1632. 

Pálpatak MT (Régen-ÉK) 1913: Pálpatak Kásva tartozéka {É-ra} (H). – Su 2: 32. 1913. – 1974: 

c. Ghiurghiu {Görgényszentimre kzs faluja ÉK-re} [24 B] 

Pálpataka Uh (Korond-ÉK; 923 m) 1913: Pálpataka Korond tartozéka (H). 1943/4. tk: Pálpataka 

(Korondihegy). – Valea lui Pavel = Su 2: 229. 1913. – 1974: c. Corund {Korond kzs faluja} [24 

D] 

Pálülése Ar (Arad-K, a Maros jp-i Lippai úton) 1333–4: Symonis (sacerdos) de Paululese. 

Kialakulását ld. Negyed alatt. Papja 1333: 34 báni, 1334 I: 8 gs, 1334 II: 4 gs pápai tizedet ad (Gy 

1: 182). 1393: Paalelese, 1478: Pal Elesy; {....} judex et cives iurati possessione nostre Palelese – 

írja Mátyás király Kovachich (Form. solennes 215) szerint. Marótiaké volt, s utánok tarthatta 

kezén a király (Cs 1: 776), 1560. tk: Palelesse, 1752: Paulis (Su). 1808: Paulis (Ó-, Új-) h., 

Paulisul vechiu, nou val. 

765



(a) 1828: Vetus Paulis (Nagy 27). 1913: Ópálos, Ar vm (Az). – 1909/19: Pauliş, Paulis (Ópaulis), 

L 2501: r 1737; n, m, zs (131). Păuliş = Su 2: 32. 1333–1913. [32 A] 

(b) 1828: Neo Paulis (Nagy 27). 1913: Újpálos Ar vm (Az). – Păulişul nou; > 1956: Păulişu Nou; 

Păulişul Nou = Su 2: 32. 1828, 1851. – 1974: Păulişu Nou » Păuliş 

Pálvára * KSz (Zilah és Kisrécse között) 1361: Palvara, 1391: Pálvár {!}, 1459: pr. Paluara, 

1523: Palwara (Petri IV. 215). 1459: Paluara. Récse szomszédságában említik (Cs 1: 584). 

1523.XII.7.: Sajókeresztúri Keresztúri Bernát Palwara prédiumot, más birtokrészeivel együtt, 

cserébe adja Borzási György Gyekében (Ko) és Pagocsán (To vm) lévı birtokrészeiért (KmJkv 

3970); 1524.I.18.: Keresztúriak tiltják a Récsén és Palwara prédiumban levı részeik elidegenítését 

(3979). – Su 2: 382. {Petri szerint} 

Pályi 1. Bi (Várad-É) 1229: Paulum et Petrum de v. Paul; 1327.X.6.: C. Byhor.: Datum in Fel 

Pauli; 1338.XI.3.: Datum in Felpaly. 1332–7: Paulus sacerdos de v. Pauli, Felpali. 1229-ben tőnik 

fel, midın csohajtorai ember vádol 2 M kártétel miatt két pályi embert. 1291–4 között a falu 12 

kepe tizedet ad a püspöknek, papja pedig 1 unciát fizet. 1327-ben és 1338-ban Bihar vm hatósága 

itt győlésezik. Papja 1332: 40, 1333: 42, 1334: 42, 1335: 30, 1336: 42, 1337: 42 gs pápai tizedet 

fizet (Gy 1: 651. P. 2. Felpályi). XIII: Felpali (Cs 1: 619). 1467.I.9.: Paly-i Miklós ü: Sarmaság 

(KmJkv 1715). 1692: Hegyköz Paly (Mezısi 89). 1808: Pályi (Hegyköz-) h. 1851: Hegyköz-Pályi, 

Bi vm, 8 kath., 988 ref., 22 zsidó, 23 óhitü lak., ref. tornyos szentegyházzal, több csinos uri lakkal. 

Határa 3200 hold, ... Vize a Kösmö pataka. Birják: Ilosvai örökösök, Szilágyi Lajos tömege, 

Szilágyi Imre, Köncs Pál, Vecsey, Jármy, Derecskey, Zsoldos stb. (Fé 3: 191). 1888: Hegyköz- 

Pályi Bi Központi js (Je 366 & Hágótetı csárda). 1913: Hegyközpályi Bi vm (Az). – 1909/19: 

Paieu, Hp, L 814: r 7; m (129). > Paleu = Su 2: 25. 1291–1913. – 1974: c. Cetariu {Hegyközcsatár 

kzs faluja DNy-ra} [10 D] 

Pályi 2. * Za (Somoskeszi mellett) 1338: Paly. Keszivel együtt említik (Cs 1: 742). – Su 2: 382. 

Panád 1. Ar (Arad-ÉK, a Világosi úton) 1315: p/v. Panad; 1323: p. ≈; 1333–5: Laurentius 

(sacerdos) de ≈, Johannes ≈. Debreceni Dózs örökölt birtoka, akitıl László vajda elfoglalta. !315- 

ben a király visszaadja Dózsának; 1323-ban pedig fiait: Jakabot és Pált erısíti meg benne. Papja 

1333: 6 gs, 1334 I: 9 gs, 1334 II: 4 gs, 1335: 2 gs 3 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 182). 1315: ≈ 

(An 4: 78). 1486, 1487: Panad, 1495: Panath (Cs 1: 776). 1808: Panád (Új-) h. 1851: Panáth (Uj), 

Ar vm, 1100 (német) kath. lak., paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny (Fé 3: 192). 

1888: Új-Panát Ar Aradi js (Je 703 & Kis-Puszta és Nagy-Puszta psz). 1913: Újpanád Ar vm 

(Az). – 1909/19: Pănatul-nou, Ujpanát, L 2252: r 27 (130). > 1956: Pănatu Nou; > Horia = Su 1: 

294. 1315–1851. – 1974: c. Vladimirescu {Öthalom kzs faluja ÉK-re} [32 A] 

Pánád 2. Kü (Küküllıvár-Ny) 1290: p. Panad ... iuxta fl-m Kykwllw a Sept. (Gy). =: ≈ (Er I. 

460). 1322: v. ≈ ... iuxta fl-m Minoris Kykullew; 1324: v/p. ≈; 1332: Petrus sacerdos de v. ≈. 1290- 

ben Magnus fia János bán 40 M-ért eladta Gyógyi András fiainak: Miklós comesnek és András 

vajdának; határai: ... in ... fl-o Kykwllw a pt. inferiori et Mer., t-e monasterii de Kere [: Kerc] 

Apathwlge vocate ab Or. [: Occ.], t-is comitis Nicolai et Andree vayuode f-rum Andree de Gyogh 

Panka nominate ab Aq., t-e eorundem f-rum comitis Andree Merkaknaya vocate ab Or., iuxta 

inferiores metas eiusdem t-e Sospathak ad memoratum fl-m Kykwllw veniente vicinitate. Panka ma 

hn Búzásbocsárd határában ÉK-en; 1914. tk: Punka; Sóspatak ma Sărătura más néven Pánádi 

p[atak]. 1322-ben Károly király a Kán nb. László vajda hőtlen fiaitól való elkobzás után Talmácsi 

Miklósnak adományozta, aki 1324-ben nıvérének, Katalinnak és férjének: Kácsik nb. Mihály fia 

Péternek adta. Papja 1332 I: 22 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 558). 1410: p. Panad; 1514: ≈ 

(1322-tıl Cs 5: 889. Vö. Bolkács és Mikeszásza vs). 1437: Diódi Mihály Panad birtok felét 

Tövisen lakó familiárisának: Antalnak (pr) engedi át zálogba hő szolgálatai jutalmául (KmJkv 

86); 1440: Tövisen lakó Antal tiltja a királyt és királynét Panad eladományozásától (236); 1453: 

Diódiak tiltják Hunyadi Jánost és fiait: Lászlót és Mátyást, hogy Iklód, Panad és Péterfalva határait 

jogtalaul megváltoztatva a Tövisesvölgyet maguknak foglalják (1087); 1550.IX.7.: Thorotzkay 

Péter és Péterfalvi Nagy Mihály tiltják Forrai Miklóst Péterfalva, Iklód, Panad birtokbeli részei 

766



elidegenítésétıl és a péterfalvi határon való malomépítéstıl (5049). 1705.XI.19.: a kurucok ... 

elszaladtanak Montecelli elıtt, kiket is Pánádig őztenek (We). 1733: Pánád. 1808: Pánád h., 

Penagen g., Panádje val. *18??: Timotei Cipariu nyelvész (–189?) 1861: Panád Kü (8). 1888: ≈ 

(Penádie) KK Hosszúaszói js (Je 566). 1913: Pánád KK vm (Az). – 1909/19: Pănade, P, 909: r 

849; m, zs (130). = Su 2: 30. 1290–1854. [35 A] 

Panit 1. Msz (Marosvásárhely-Ny 12 km) 1332: sacerdos de Pambus (Tr). 1431: Panijth (SzO 

III. 49). {1460.VIII.} Panith-on lakó Székely Antal és Máthé János Cserényi Mikós özvegye: 

Sombori Apollónia familiárisai ü: Alsóbalázsfalva (KmJkv 1472); 1505.XII.31.: Veresmarti Czikó 

János özvegye: Bogáti Orsolya a Maros széki Panith határában levı székely örökségét és lófıségét 

legközelebbi vérrokonának: Náznánfalvi Tamási Ferencnek és Bernátnak vallja (3385); 

1534.III.30.: Panyth-i Alárd Ferenc Szeszárma vár (BSz) és tartozékai egyik királyi adományosa; 

ezeket a társak 4000 Ft-ért és bizonyos birtokrészekért eladják Bethlen Farkasnak (4446); =: 

Bethlen Farkas a vételárban Pusztaszentmiklóson (To) Panyth-i Alárd Ferencnek átengedi általa 

választandó hat népes jobbágytelkét (4449); 1543.III.25.: Méhesi Boros János jobágy – urai: 

Panyth-i Alárd Ferenc és fia: Mihály nevében – tiltja Koronkai Mihályfi Tamást és Ferencet az 

anyjukról rájuk szállott méhesi (Ko) halastó bitorlásától (4779); 1553.V.19.: Panyth-i Alárd 

Miklósné Bogáti Anna (5205). 1556.IX.25.: generosa domina relicta egregii quondam Nicolai 

Alard de Panyth ... balázstelki dézmapere Haller Péter szebeni polgármesterrel (Dé 12). 1609 

Türe (Ko): Paniti János jobbágy (Gyalu 426). 1614: Panit 66 családfı (Msz 18). 1614.II.: Schola 

ház (SzO). 1633: Iskolájának említése (Sipos). 1635 e. Nagysolymos (Uh): Paniti János mh; 

1635: Paniti Lırinc drabant (SzO). 1688–1849: 18 tanítója ismert (Sipos G. MtT 1980. 129). 1733: 

Penyed, 1750: Penyet, 1760–2: Panit. 1808: Panith (124). 1861: Panit Msz (32). 1888: M-P MT 

Marosi alsó js (Je 504). 1913: Mezıpanit MT vm (Az). – 1909/19: Panetul-de-Câmpie, Mp, L 

1657: r 111; m (130). Pănet = Su 2: 30. 1332–1854. [24 C] 

Panit 2. Kr (Zilah-Ny 8 km) 1333: p. Ponith. Nevét valamely Káta nb. Panitról, a Csaholyiak 

ısérıl kapta. 1333-ban a valkói alvárnagy és krasznai ispán jelenti Erzsébet királynénak, hogy 

Csaholyi Péter ıse: Abraham ideje óta örökjogon bírja Panit falut (Gy 3: 518). 1383: Panyit 

Csaholyi Sebestyén birtoka. 1429: Panyth (Petri IV. 199). 1451, 1475: Panyt (Cs 1: 562). 

1525.VIII.30.: Kisbáldon Panyth felıli déli részén füves völgy (KmJkv 4116); 1534.IV.12.: Vajai 

Borzási György tiltja Siroki Albertné Domahídi Annát attól, hogy Panyth-i birtokrészét 

elidegenítse (4455); 1549: Panyth-ról Csompasz Péter, Mátéi Vince, Jó Albert, Lukács László, 

Anducs Gál kihallgatott tanúk Vaja és Haraklyán közötti vitás szénafővel kapcsolatosan (4960); 

1550.I.9.: Csaholyi Gáspár Panyth birtokbeli részét Melith Györgyné Csaholyi Annának vallja 

(4987). Utóbb több köznemes meg egy-két fınemesi család birtokolta. 1564-ben Hadad vár 

tartozékának írják. 1621-ben önálló református egyházközsége alakul; papot, tanítót kap. 1658-ban 

portyázó tartár sereg elpusztította az iskolát és a rektor lakását, feldúlta a falut, a lakosok többségét 

elhurcolta. 1703-ban Rabutin rácai pusztítottak itt is. Lassan épült újra: 1715-ben 5 jobbágy és 3 

taksás fizetett adót (6 m, 2 r); 1720-ban 8 nemes, 13 jobbágy, 9 zsellér, 1 taksás (26 m, 5 r). 1760– 

2: Szilágy Panid, 1805: Szilágy-Panit. 1808: Panith h., Panyik val. 1808/1987: KSz (124). 1888: ≈ 

Szi Zilahi js (Je 566). 1913: Szilágypanit Szi vm (Az). 1960: Iskolája V–VI. osztállyal bıvül; 

1973/74: 166 tanuló, 13 oktató; 1983/84: 54 óvodás, 132 tanuló; 1995/96: 109 tanuló, 11 oktató, 

51 óvodás 2 óvónıvel. # Nagy Miklós: Syilágypanit. Szilágysági magyarok 1999. 525. Kép: A 

református templom ... és belseje. – 1909/19: Panit, Szp, L 468: r 105; m; 11 zs (130). Panic = Su 

2: 25. 1383–1854. – 1974: c. Hereclean {Haraklány kzs faluja D-re} [12 C] 

Pánk Hu (Jófı-DDNy) 1491: p. Paank. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 5: 121). 1601: 

Pank (Ve: Doc. VI. 370). 1733: Pancz, 1805: Pánk. 1808: Pánk ~ Bánk (124). 1861: Pank Hu 

(23). 1888: Pánk Hu Marosillyei js (Je 566). 1913: Pánk Hu vm (Az). – 1909/19: Pancu, Pánk, L 

401 ort. r (130). Panc = Su 2: 25. 1491–1854. – 1974: c. Dobra {Jófı/Dobra kzs faluja} [33 C] 

Panka * Fe (Búzásbocsárd-ÉK) 1290: p. Panka. 1290-ben Pánád határosa Ny-on; Gyógyi András 

fiainak birtoka. Ma hn Búzásbocsárd határának ÉK-i részén: 1875. tk: Punka (Gy 2: 179). = (Er I. 

460). 

767



Pankota 1. * Bi (Gyapju-É) 1391: Mezewpankata; 1396: Pancotha, Pankata (J); 1418: 

Mezewpankotha (Cs); 1482: Pankotha (Cs 1: 619; J); 1520: Wewlghpankotha (Jakó 315. 1692: 

Vegipankota (Mezısi 120). 1808: pr. Pankota, Bangata, Penkota (124). 1828: Pankota (Nagy 101). 

Hnt. 13: Pankotapuszta » Gyapju Bi vm. – Su 2: 369. 1391–1828. 

Pankota 2. Hu (Déva-ÉK) 1808: Pankota (124). Hnt. 13: » Haró Hu vm. – Pîncota = Su 2: 44. 

1956. {Haró tartozéka} [1981 Ø] 

Pankota 3. Za (Arad-É) 1202-3: v. Pankotha; 1219: Ponkata (Cs 1: 722). Apátság 1252: ad t-s 

abb-is de Pancutha nomine Wry birtokosa (Úri, Pest m. Gy 4: 562). 1302: Pankata. ArK: Tiner 

(ds) Hench P-i polgár eladja ménesi Macra-hegyi szılıjét András comes szegedi polgárnak (An I. 

320). 1317.VI.6. D. in Pankatha. Károly király itt ad ki oklevelet (An 4: 488); 1317.VI.7: D. in 

Pankata (490). 1332-5: Pancata, Pankata; 1363: Pankota; 1475: opp. Pankotha; 1477: ≈; 1478: ≈. 

Losoncziak birtoka (Cs 1: 724). 1660. 9. July: Várad egyik küldötte a palatinushoz Pankotay 

György (Szalárdi: Eml). 1808: Pankota (Ó-), Alt-Pankota; ≈ (Új-), Neupankota (124). 1851: 

Pankota, egy rgényes vidéken fekvı mezıváros, Ar vm, 3011 lak., kik közt 1196 magyar és német 

kath., 263 magyar ref., 25 magyar ágostai, 1527 o. n. e. óhitü, kath., ref. és óhitü 

anyatemplomokkal. Határa 9477 hold, ... Régi apátságának, melly 1217-ben már fennállot, ma 

csak romjai láthatók ... Van egy nevezetes szeszgyára, mellynek diszét egy ugrókut emeli, mellynek 

vizsugára másfél öles és minden 24 órában 1500 akó vizet szolgáltat. Birja a várost Ditrich József 

(Fé 3: 192). 1888: ≈ Ar Világosi js (Je 566). 1913: Pankota Ar vm (Az). – 1909/19: Pâncota, P, L 

5299: r 1871; m, n, c, zs, szlovák (130). Pîncota = Su 2: 44. 1202–1851. [20 C] > Pâncota 

Pankota 4. vár Za 1318: castellanus noster (regis) de Pankatha 1387: Losoncziak kapják 

Zsigmond királytól (Cs 1: 722). A király építette. 1318 elıtt. Ez várának elsı említése, de a várnak 

már régebb idı óta meg kellett lennie, mert a várnagy hosszabb ideje tartott bizonyos földeket 

elfoglalva. Sokkal korábbra mégsem helyezhetjük felépülését, mert a terület szervezésével függ 

össze, hogy 1332-ben a fıesperességet Pankotáról kezdik nevezni. Talán a Kun László 

itineráriumában szereplı „P. mellett“ 1284-ben szintén ezzel függ össze. A Lippáról Váradra 

vezetı utat ellenırizte. 1318-ban Ivánka mester egyben desznei várnagy. 1331-ben várnagya 

Nagymartoni Lırinc. 1387-ig királyi vár, akkor Zsigmond király a Losonciaknak adományozta 

(Fügedi 217.). 1387-tıl Desznyével együtt adományban a Losonciaké (Engel 213.). 

Pánt * Bi (Szalonta-É, Marciháza mellett-Ny) 1438: Panch, 1458: Panth (Jakó 317). 1588: 

Mezıpanath (Kiss 649). 1828: Pánt (Nagy, I. 101). A törökkel vívott harcok során pusztult el. – Su 

2: 382. {Ma Panti puszta} 

Pantosfalva Bi (Belényes-DK, Dragánfalva mellett) 1580: Panthosfalwa; 1600; Pantos, Pantesti 

(Jakó 315). 1692: Pantos falua (Mezısi 118). 1828: Pantasest (Nagy 94). 1913: Pantasa (H). – 

Păntăşeşti = Su 2: 30. 1580–1913. {Cigányosd tartozéka} 1974: c. Drăgăneşti {Dragánfalva kzs 

faluja} D [21 C] 

Panusa * Za (Solymosbucsa mellett) 1441, 1445: Panussa Világos vár tartozéka volt (Cs 1: 742). 

– Su 2: 383. 

Pányik Ko : Gyerıfalva. 

Panyó Te (Lugos-ÉNy, a Ménes jp-i úton) 1717: Bangeva, 1723–5: Baunioba (Borovszky: 

Temes 88). 1808: Panyova, (i) Panjova (124). 1888: Panyova Te Rékási js (Je 566 & 

Gizellafalva telep). 1913: Panyó Te vm Temesrékási js (Az). – 1909/19: Paniova, Panyova, L 909: 

r 478; n, m (130). = Su 2: 25. 1717–1913. – 1974: c. Ghizela {Gizellafalva kzs faluja ÉK-re} [32 

D] 

Papd 1. * Kr (Resicabánya táján) 1371–1372: Popd (DocVal 242). – Su 2: 388. 

Papd 2. Te (Temesvár-Ny) 1221: Popi, 1266: Papth, 1288: t. Popd; 1317: Babna, Popda, Popdi 

(Tr). 1317: Popd-i Péter fia János comes a Temes vm-i Peel üres földet kéri a királytól (An 4: 

413); 1317: Peel földbe János mgistert beiktatták (457). 1333: Pokd (Tr) egyházas hely. 1349: 

768



nobiles de Popdi; 1472, 1494: Papd; 1494: Pabd (Cs 2: 56). 1723–5: Poda (Borovszky: Totontál 

103). 1913: Papd Tt vm Csenei js (Az). – Bobda = Su 1: 85. 1221–1913. – 1974: c. Cenei {Csene 

kzs faluja ÉK-re} [31 C] 

Papdombja * Bi (elnéptelenedett település, talán a Köröstarján határában fekvı Cserepes puszta 

környékén) 1530.VI.7.: Papdombya Marcelházi Tanka János pap birtoka (KmJkv 4306). 

Papesd * Hu (Jófı-D, Roskány táján) 1491: p. Papesd. ¤Déva vár tartozéka, Jófı vs birtoka (Cs 

5: 121). – Su 2: 383. 

Papfalva 1. * Ar (Temesújfalu mellett) 1463: Papfalva a Szeri Pósafiak birtoka (Cs 1: 771. 

Hidegfı). – Su 2: 383. 

Papfalva 2. Bi Bi (Margitta-DK) 1435: p. walachalis Papfalwa (Jakó 315). 1692: Papfalva 

(Mezısi 51). 1808: ≈, Popesty (125). 1851: ≈, {r} Popesd, Bi vm, a Rézalján, hegyek közt szép 

lapályos helyen, 420 g. kath. lak., kik mindnyájan földes gazdák 8 6/8 egész urbéri telek után. Gör. 

kath. anyatemplom. Határa 3700 hold, ... a határában Bisztra vize, mellyben van 3 kövümalma, s 

egy gubakalló, mellyet debreczeniek használnak. Birtokosa: Fráter Mihály (Fé 3: 194). 1888: ≈ 

Margittai js (Je 567 & Rózsás psz). 1913: Papfalva Bi vm (Az). –1909/19: Popeşti, Pf, L 815: r 

636; m, zs (138). = Su 2; 55. 1435–1851. [11 C] 

Papfalva 3. * Hu 1. (Hátszeg-DDNy) 1366: Popfolua. Lırincz fia Jakab királyi ember nevében 

tőnik fel (Cs 5: 121. Pf -b. Késıbb talán nevet változtatott). – Su cf. Pf 3. 

Papfalva 4. * Hu 2. 1468: p. Papfalwa. Illye vs birtoka (Cs 5: 121. Pf -a). – Su 2: 388. 

1366, 1468. 

Papfalva 5. Ko < Bolgár (Kolozsvár-ÉÉNy hrs; 521 m) {1284 e.} 1284: t. Bolgar ... eadem 

autem t. ad praesens Papfalva vocatur; 1332–5: Benedictus sacerdos de Papfalua, Zebedeus ≈. 

Zolat fia Lırinc birtoka volt; 1284-ben Benedek gyulafehérvári kanonok kapta adományul; innen 

ered a Papfalva név. Papja 1232 II: 45 dénár, 1333: 9 kolozsvári báni, 19 montán dénár, 1334 I: 19 

m. d, 1334 II: 8 gs, 17 d, 1335 I: 22 d pápai tizeder fizet (Gy 3: 306). 1357: p. Popfolua; 1399: p. 

Papfalua; 1449, 1468: plb de Papfalwa; 1471: scolasticus de ≈; 1508: p. Papfalwa. Papfalvi, Pf. 

Csorong, Pf. Szász; Papfalvi Lászlótól végrendelete szerint 1492-tıl az itteni egyház és a 

kolozsvári domonkosok birtoka, a Pf. Csorong családtól a kolozsmonostori apáté is. Szn 1492: 

Máté János bíró, Fodor Pál templom-atya, Máté Mihály, Bakos Balázs, Tót István, Veres Vince, 

Tót János, Oszvald János, Nagy (Magnus) Balázs, Horvát Máté. Szent András-eh, a hs hr-ban 

Szent Iván-eh, az országút mellett Ewrdeggat, Henke uta, Kıkút-Feljáró (Kekwth Felyaro) (Cs 5: 

392). 1439.II.28-tól 1549-ig számos adat KmJkv. 1492.III.1-én a Papfalwa-i plébános : Fölöp 

jegyezte fel Papfalvi László végakaratát < 1492.XI.27. (KmJkv 2832). 1587: Papffalwa, Korod. – 

{E -} A: fl. 24. Ser. Rex egr. Blasio Hawassaly integram vita durante contulit (Dé 53). 1591: 

Papfalva (Ve: Doc. III. 232).1808: Papfalva h., Papfalo val. 1861: ≈ (14). 1888: ≈ Ko Nádasmenti 

js (Je 567). 1913: Nádaspapfalva Ko vm (Az). # Jakó Zs.: A Papfalvi Havasalyi család (EM 1945. 

235-238). – 1909/19: Popfalău, Pf, L 579: r 556; m, zs (138). > 1929: Popeşti, L 657, H{Vá}: 

Cluj 6 km (AnR). = Su 2: 55. 1332–1854. [22 B] 

Papfalva 6. * KSz (Tóhát környékén) 1544: Papfalwa-i néhai Pap János fia Boldizsár több 

Ugocsa vm-i birtokban apai jusson részbirtokos (KmJkv 4834). 1549–1676: p. deserta Papfalwa 

(Petri IV. 208). – Su 2: 383. 

Papfalva 7. * Za 1. (Sikló mellett) 1406–1409: Papfalva (Cs 1: 742). – Su 2: 383. 

Papfalva-8. * Za 2. (Bántolmács és Somoskeszi között) 1429: Papfalwa (Márki II/1. 243). – Su 2: 

383. 

Papharasztja * Sza 1403: p. Papharaztya. Tarcsa és Vasad bihari helységekkel együtt említik (Cs 

1: 482). – Su 2: 383. 

769



Papi * Ar (Pécska-K, a Maros j. p.) 1219: v. Popi (Tr). 1333–5: Johannes (sacerdos) de Popi, 

Popy. Egyházi birtok volt. Papja 1333: 31 báni, 1334.I: 4 gs, 1335: 2 gs pápai tizedet ad. Ma psz. 

Pécskától K-re. 1764. tk: Pr. Papin, 1884/91. tk: Pappin erdı (Gy 1: 183). 1434: opp. Papy, 1439: 

p. Papi (Cs 1: 765). 1828: Popin (Nagy 31). – Su 2: 388. 1219–1828. {Arad és Pécska közt, ahol 

Popin erdı ırzi emlékét} 

Papistvánfalva * Za (Honctı mellett) 1439: Pap-István-falva Világos vár tartozéka volt a 

Kápolnai kerületben (Cs 1: 742). – Su 2: 383. 

Papiszentpéter * Kr (Detta táján, Fény mellett) 1400: Popizenthpeter (Cs 2: 120). – Su 2: 388. 

Paplaka Sze (Szeben-DNy) 1488: Gonczesdorf, 1508: Gomczesdorff (Berger 56). 1733: Poplaka, 

1805: Popláka. 1808: Paplaka, Guntzendorf (125). 1854: Paplaka, Gunzendorf, Poplaca (Bul. 38). 

1861: Poplaka Sze (34). 1888: Popláka (Gunzendorf, Poplaca) Sze Nagyszebeni js (Je 585). 1913: 

Popláka Sze vm (Az). – 1909/19: Poplaca, Popláka, Gd, L 2515 ort. r (138). = Su 2: 56. 1488– 

1854. [35 C] 

Papmezı 1. Bi 1. (Belényes-ÉÉNy) 1492: Papmezeye, 1508: Papmezew (Jakó 279). 1594: arx 

Papmezı (Ve: Doc. VI. 173). 1648-ban itt temették el Kornis Zsigmond erdélyi generálist (G. 

Kraus). 1808: Papmezı (125). 1851: ≈, Bi vm, völgyes helyen, 300 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal, 150 hold szántó, 42 hold rét, 20 hold legelı földdel, mind urbériség. A helység 

közepén egy régi vár romjai most is szemlélhetık. Birja Mezey Ferencz (Fé 3: 195). 1888: ≈ 

Magyarcsékei js (Je 567). 1913: Kispapmezı Bi vm (Az). – 1909/19: Popmezeu, Pm, L 306: r 290; 

m, zs (138). > Pomezeu = Su 2: 54. 1492–1913. [21 A; L] 

Papmezı 2. Bi 2. (Belényes-É) 1492: Papmezeye, 1508: Papmezew (Jakó 279). 1808: Kimpány 

(Papmezı-) (83). 1851: Papmezı-Kimpány, Bi vm, hegyes vidéken, 505 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Van itt 384 h. urb. szántó, 128 h. rét., 120 h. legelı; majorság 200 h. az erdıt is 

beleértve. Birja gr. Porcia Otto (Fé 3: 219). 1913: Nagypapmezı Bi vm Magyarcsékei js (Az). – 

1909/19: Câmpani, Papmezıkimpány, L 602: r 587; m, zs (36). > Cîmpani de Pomezeu = Su 1: 

155. 1492–1913. – 1974: c. Pomezeu {Kispapmezı kzs faluja K-re} [21 A] 

Pápócz * Te~Kr (Deta táján, Krassófüzes mellett) 1410: utraque Papoch; 1466: Papwcz in 

districtu Oszkola (Cs 2: 54). – Su 2: 383. 

Papolc Or/Hsz (Kovászna-DNy; 562 m) 1567: Papotcz, Papolcz (SzO II. 215, 222). 1614: Papolc 

153 családfı (Or 15). 1733: Pepeuts, 1750: Peszeucz, 1760–2: Papotz. 1808: Papólcz (125). 

1861: Papolcz Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 567). 1913: Papolc Hsz vm (Az). 1968: Zágon 

faluja 4 km. 1969 L 1348. – 1909/19: PăpăuŃ, Papolcz, L 3377: r 230; m, szlovák, zs (130). > 

PăpăuŃi = Su 2: 30. 1567–1854. – 1974: c. Zagon [38 C] 

Paprád * Te~Kr (Miháld/Mehádia táján) 1436: Paprathna in comitatu Themes; 1439: Paprad in 

districtu Myhald (Cs 2: 56). – Su 2: 383. {Csernahévíz mellett Propodna, a Cserna mellékvize ırzi 

emlékét} 

Paptelek 1. Kr/Do/KSz (Kraszna-DNy) 1423: Paptelek, 1450: Paptelke, 1472; Papthelke, 

1481: Papteleke (Petri IV. 209). 1481: Paptheleke Valkó várához tartozott (Cs 1: 584). 

1519.IV.28.: Papthelke-i részbirtokát L. Bánffy László átengedi fiának: Miklósnak (3723); 

1525.X.24.: Papthelke Somi Gáspár birtoka (4122); 1536.II.29.: II.25-én Tihóhogorbón 

{másokkal együtt} Papthelke-i román lakos: Kuk Ioan és Wayda Thyuadar (Volachi) vallomást tett 

Óbudai Budai György régebben külföldre készülésekor tett zálogosításairól (4557); 1554.IV.24.: 

Paptelke (Do vm) Somi Anna birtoka (5299); 1555.X.10.: Paptelke (KSz vm) Kusalyi Jakcsok 

birtoka (5418). 1733: Preutasa, 1760–2: Füzes Paptelek. 1808: Paptelke, Preutyaszá (125). 1888: 

Füzes-Paptelek Szi Krasznai js (Je 337). 1913: Füzespaptelek Szi vm (Az). – Preoteasa > 

1909/19: Preuteasa, Fpt, L 505: r 503 (140). = Su 2: 60. 1423–1854. > 1974: Preoteasa c. Valcău 

de Jos {Alsóvalkó kzs faluja D-re} [11 D] 

770



Paptelek 2. KSz (Zsibó-Ny hrs a Zilahi úton) 1387: v. olahalis Paptelek (Petri IV. 209). 1399: 

Popthelke (DocVal 513). 1424: Papthelek, 1476; p. Paptheleke, 1478: pr. ≈ (Cs 1: 562). 1450: p. 

Paptheleke (Petri). 1808: Paptelek ~ Paptelke, Poptyelká (125). 1888: Szilágy-Paptelek 

(Popteleku) Szi Zsibói js (Je 662). 1913: Szilágypaptelek Szi vm (Az). – 1909/19: 

Szilágypaptelek, Poptelec (255). {Poptelec csak egy van: a SzD-i} > Popeni Mirşid > Popeni = Su 

2: 55. 1387–1854 {1913}. – 1974: c. Mirşid {Nyirsid kzs faluja K-re} [12 C] 

Paptelke 1. * Do 1. (Szék határában) {1172–96} 1230: p. Papteleke. III. Béla király Lob és 

Tamás testvéreknek, a Wassok ısének adta s az adományt Béla herceg 1230-ban megerısítette Lob 

fia Chama részére. 1875. tk:Paptelke hn Szék határábanK-re (Gy 2: 84). ?[1176–1196] ≈ (Er I. 

12); 1230: ≈ (157). 1370: Paptelke a. N. Gyrwekuth (BfO I. 292). 1660-ban Szék határában 

említik. – Su 2: 388. 1173–1660. 

Paptelke 2. * Do 2. (Kend és Esztény táján) 1306: Poptheluky. Poklostelke hj-ban Kend és 

Esztény közt említik (Gy 2: 84). 1306: Poptheluky Poklostelek hrs (An 2: 72). 

Paptelke 3. Do 3. (Hidalmás-ÉK) 1312: Poptelke. A Kalocsa-nem Szil ágának birtoka. Sorsát ld. 

Kalocsa alatt (Gy 2: 84). 1555: Paphaza alias Paptelke (Kádár V. 405). 1555.XI.6.: Paphaza-n 

másként Paptelke-n Somy Anna három puszta telekhelyet ajándékoz Oláh Boldizsárnak (KmJkv 

5423). 1600: Pap-Telky (Ve: Doc. VI. 145). 1750: Poptelek. 1808: Paptelke h., Poptelek val. 

1861: ≈ Do (16). 1913: Paptelke SzD vm Csákigorbói js (Az). – 1909/19: Poptelec, Pt, L 706: r 

686; m, zs (139). > Popteleac = Su 2: 56. 1230 {! Cf. P 1. Gy}, 1306 {?}, 1312–1854. – 1974: c. 

Gîrbou {Csákigorbó kzs faluja D-re} [12 D] 

Paptelke 4. * Sink (Moha környékén) 1289: t-e Popteluky Moha és Sárostelke É-i határosa 

(Gy 2: 199. Moha) Er M 444: Popteluky Moha környékén, Nagysink sz; 456. regesztában 

Leubaigteluky/Leubrugteluky van. M 417: l. Lemnek. 

Parác Te (Temesvár-D) 1334: Parkas (Tr). 1717: Paraz (Borovszky: Temes 89). 1808: Paracz, 

Parca, Parcza (125). 1851: Parácz, Te vm, a Temes vize egyik ága mellett, 2730 n. e. óhitü lak., s 

anyatemplommal. Határa 9940 hold, … Birja a csanádi deák káptalan (Fé 3: 196). 1888: ≈ Te 

Központi js (Je 567 & Carbunár psz). 1913: Parác Te vm (Az). – 1909/19: ParŃa, Parácz, L 

2813: r 1444; n, m, szerb (130). = Su 2: 27. 1334–1851. [41 B] 

Parajd Uh (Szováta-DK, a Korondi úton; 580 m) İsidık óta sóbánya. XV-i templom (kápolna; 

1790–96: beépült a mai ref. templomba). 1567: Paraijd, 1596: Parajd (SzO II. 220, V. 41). 1614: 

Parajd 19 családfı (Uh 78). 1669-ig Felsısófalva filiája. 1733: Braid [: Praid]. 1808: Parajd (125). 

1861: ≈ Uh (28). *1881: Rácz Andrássi Sándor népmővelı (–197?, Segesvár). 1888: ≈ Udvarhelyi 

js (Je 568). 1913: Parajd Uh vm Parajdi js (Az). – 1909/19: Praid, Parajd, L 2370: r 17; m, zs 

(140). = Su 2: 59. 1567–1854. [24 D] 

Parasza Hu (Vajdahunyad mellett) 1850: Peroasza, Paroasza, 1854: Parossa, Parosa (Su). 1888: 

Parasza (Parózsa) Hunyadi js (Je 568). 1913: Párosza Hu vm (Az). – Păroasa > 1964: Dealul Mic 

= Su 1: 194. 1850–1964. » Hunedoara. 

Paratéj Me : Baráthely. 

Parázfalva * Kr (a Berzava és a Karas között) 1334: Laurentius (sacerdos) de v. Paraz; 1405: 

Georgius de Porazfalua. Egyházának papja 1334: 9 1/2 báni pápai tizedet fizet. 1405-ben idevaló 

nemes Gyertyánosban és körülötte birtokos Csép fia Jakabbal pereskedik. A Berzava vidékén 

kereshetı (Gy 3: 491). 1405: ≈ (Cs 2: 105). – Su 2: 383. 

Parázsfalva Za (Kisjenı mellett) 1553: Parázsfalva {!} (Márki II/1. 244). 1808: Prezesty, Prázsa 

(132). 1851: ≈, Ar vm, 10 kath., 313 óhitü lak., s anyatemplommal (Fé 3: 263). 1888: Prezest Ar 

Borossebesi js (Je 589). 1913: Parázs Ar vm (Az). – 1909-19: Prăjesşti, Prezest, L 397: r 361; m 

(140). = Su 2: 59. 1553–1913. » Chişineu Criş [20 C] 

771



Páreng ~ Páring 2518 m magas hegység az Olt-völgy és a Zsil forrásvidéke közt. # Péterfi M.: A 

páringi juhászat (NrÉrt 1905). – Parângul Mare. 

Parhó Te (Herkulesfürdı-ÉNy) 1440–44, 1484: Parho (Cs 2: 56; 50. Mehedika). 1528: Porho, 

1566: Perho, 1575: Perhova, 1598: Pirhova, 1785: Pirboda (Pesty: Szörény II. 450). 1808: 

Pirhova, (i) Prhova (128). 1888: Pervova KrSzö Bozovicsi js (Je 574). 1913: Porhó KrSzö vm 

(Az). – 1909/19: Pârvova, Pervova, L 1175: r 1146 (131). > Pîrnova = Su 2: 45. XV–1913: Perhó 

{!}. > 1974: Pîrvova c. Lăpuşnicel {Kislaposnok kzs faluja É-ra} [43 C] 

Parlag Sza (Avasújváros-ÉK) 1270: p. Barlag [: Parlag] (Tr). 1490: Parlag. A Móricok avassági 

uradalmának egyik legöregebb telepe. Amikor a család a hegyvidéket adományul kapja (1270), a 

privilégium már említi Parlag nevét, betelepülése tehát az elızı tulajdonos vagy – még régebben – 

a király birtoklása idején történt (Maksai 192). 1808: Rózsapallag ~ Rósapallag, Prilop (139). 

1851: Rózsaparlag, Sza vm, az Avasságon, kies magas helyen, honnan az avassági falukat 

beláthatni: 563 g. kath. lak., kik erdejöket csaknem egészen kiirtották. F. u. Teleki, Károlyi, Kornis 

gr., Vesselényi, Vécsey, Huszár bárók stb. (Fé 3: 302). 1888: Rózsapallag Szinérvárajai js (Je 609). 

1913: Rózsapallag Sza vm Avasi js (Az). – 1909/19: Prilog, Rp, L 662: r 615 (140). = Su 2: 61. 

1270–1851. [2 D] 

Páró Fo (Fogaras-K) 1235: Bernardum de Debran ... sac. ... Ultrasilvane dioc. Egyháza felett 

pereskedik az erdélyi püspök és az esztergomi érsek. Debren szl. 'völgytorok, szakadék' Páróra talál 

(Gy 2: 450. Debren). 1471–1625: Brassó vs birtoka (Bi). 1527: Pereu (Su). 1532: Porro (Scheiner 

104). 1634: Parroh (Makkai 480) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Parró aliis Porro h., Berau g., 

Pareu val. 1861: Páró Fo (25). 1888: Páró (Pareu) Fo Sárkányi js (Je 568). 1913: Páró Fo vm 

(Az). – 1909/19: Părău, Páró, L 1144: r 1139 (130). = Su 2: 30. 1527–1854. + 2: 315. Debran 

{Sárkány mellett eltőntnek tartja.} [37 B] 

Páros 1. Hu (Hátszeg-D, a Retyezát aljában) 1453: Paros; 1464: p. Parooasd in d-u Ha; 1511: 

part. terre Frazen aliter Andolya in p-e Paros; 1519: nobiles p-is ≈; 1523: ≈. Párosi nemesek 

birtokolták (Cs 5: 122). 1733: Párosz Pestére, 1760–2: Parospestere. 1808: Páros (125). 1861: ≈ 

Hu (23). 1888: Páros-Pestere Puji js (Je). 1913: Parospestere Hu vm Paros (Páros) és Pestere 

egysülése; ma ismét 2 helység (Az). – 1909/19: Paroş-Peşteră, Pp, L 610: r 608 (130). > Peştera = 

Su 2: 36. 1453–1854. [44 A] 

Páros 2. Hu (Hátszeg-D) 1954: Paroş = Su 2: 27. {Felsıszálláspatak tartozéka} – 1974: c. Sălaşu 

de Sus {Fszp kzs faluja DK-re} [44 A] 

Parosény Hu (Vulkán és Lupény közt) 1773: Jiu-Sohodol, 1818: Paroşeni, 1835: Paroseni, 1854: 

Sily-Macsesd-Párosény, Măceşdeni (Su). 1888: Zsily-Macsesd-Parosény Hu Petrozsényi js (Je 

742). 1913: Zsilymacesdparoseny Hu vm (Az). – 1909/19: Paroşeni (MăŃeşti), Zsmp, L 1007: r 

955; m, n (130). Jiu-Paroşeni > Paroşeni-Jiu = Su 2: 27. 1773–1854. > Jiu-Paroşeni [44 A] 

Part * Ar (Temesfőzkút mellett) Parth; 1471: két Parthi; 1493: Alsoparh, Felsewpart a Keszi 

család (Ákos) birtoka (Cs 1: 776). – Su 2: 383. Parth; 285. Alsoparth 1471; 327. Felsewparth 1471. 

Partium {< Partium regni Hungariae Dominus: az erdélyi fejedelem második címébıl. Minden 

más beállítás hamis, téves! Vö. pars, partes} 1544.VIII.1.: Partium követei elıször vesznek részt 

az erdélyi országgyőlésen. 1571: Bi, Mm, Kr és KSz vm II. János „életéig köttetnek le“. „Az 1599: 

11. 1600: 9. 1601: 25. cikkelyek bizonyítják, miképpen Báthori Zsigmond lemondása után az 

említett megyék Magyarországhoz azonnal vissza is kapcsoltattak“ (Kölcsey ÖM I. 1247). Vö. 

alább. 

Partium, Magyarországi Részek: az egykori Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vm, valamint 

Kıvár-vidék, melyek a 16–17. sz. folyamán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmek 

birtokába jutottak. A ≈-ot az erdélyi fejedelmek mint a „Magyarország részeinek urai“ bírták, azzal 

a kikötéssel, hogy az haláluk után a magyar királysághoz visszatér. A visszacsatolás 1693-ban 

megtörtént, de egy 1733-ban kelt királyi rendelet ismét különválasztotta a ≈-ot. Az újabb 

visszacsatolásról 1741, 1792, 1836, 1848. években kelt törvények intézkedtek. A ≈-ot végleg 1876- 

772



ban szüntették meg, azzal, hogy Zaránd vm-t Hunyad és Arad, Közép-Szolnok és Kraszna vm-t 

Szilágy, Kıvár-vidéket részben Szolnok-Doboka, részben Szatmár vm-hez csatolták. A Partium 

tájnévként is élt. Nemcsak a közigazgatásilag hozzá tartozó területeket, hanem általában Erdély és 

az Alföld határvidékét értették rajta. Ma elhalványulóban van, leginkább az élı irodalmi nyelv ırzi 

(K. L. 159). Trócsányi Zs.: Az északi Partium 1820-ban. (A Conscriptio Czirakyana adatai.) Bp 

1966. – 1990-tıl feléledt a név tágabb körő használata; van Partiumi Közlöny (a 

Királyhágómelléki Ref. Ehk lapja, Nv), Partiumi Egyetem (Nv). Partiumi magyar napokról 

2004.VIII.8. Duna Tv. 

Partos Te (Detta-DNy) 1333: Partas, 1334: Parkas (Tr) egyházas hely. 1401, 1406: Partas; 1415: 

Parthas (Pesty: Krassó II/2. 97. = Su 2: 383) {Su 2: 27. 1406, 1415: Csánkinak tulajdonítva}. 

1481: Magyarparthas, Thothpartas; 1497: Parthaas nemes nevében (Cs 2: 56). 1781: 

Magyarpartos, Tótpartas; 1723–5: Partha (Borovszky: Torontál 104). 1806: Partos (30 dd 43). 

1820 körül Szeged környéki katolikus telepesek költöztek ide. 1888: Partos Tt Bánlaki js (Je 568). 

1913: Partos Tt vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Partoş, Pártos, L 1485: r 664; n, m, szerb 

(130). = Su 2: 27. 1333–1851. + Su 2: 366. Magyarpathas (Csáki II. 58) {!!} + 2: 412. 

Thothpartas. – 1974: c. Banloc {Bánlak kzs faluja D-re} [41 B] 

Párva Be (Naszód-ÉK, a Rebra-patak b. p.) 1806: Rebra (K. Rebern) (11 P 64), ahol Párva falu 

van. 1861: Kis-Rebra Na (26) ugyanaz lehet. 1838: Parva, Lunca Sinuluj {Olv: Zsinuluj} (Lenk). 

1854: Parva, Lunca Vinului (Su). 1888: Párva (Lunca vinului) BN Naszódi js (Je 568). 1913; 

Párva BN vm (Az). – 1909/19: Parva ~ Lunca-Vinului, Párva, L 890: r 862 (131). Parva = Su 2: 

27. 1839, 1854. [14 A] 

Parvum Horreum, Parvum Orreum (1323) : Csőr : Kiscsőr. 

Parvum Promontorium (1332) : Sink : Kissink. 

Pásit * Ug (Halmi mellett) 1319: p. Pasit, Pazit, Paast (Tr). 1385: Pasith (Szabó István 447). 

1473: Pasth, Paasth (Zichy 84, 135). – Su 2: 383. {Past határrész és Pasti malom ırzi emlékét} 

Paszmos Ko (Teke-ÉK, a Sajói úton) 1228: meta Demetrii; 1319: v/p. Pozpus. 1332–5: Henricus 

sacerdos de Pazpus, ≈ v. Posmus, Heluicus ≈ de Piczpus, Tylmannus ≈ de v. Posmus. 1228-ban a 

széplaki uradalom határleírásában e helyen Demeter a szomszédos birtokos. 1319-ben a király mint 

„öröklött“ birtokot adja vissza Kácsik nb. Mihály fia Simon ispánnak, de még ez évben Simon 

unokatestvérének: Farkas fia Tamásnak mint a hőtlen Sárpataki Ipoch fia András elkobzott 

birtokát adományozza, majd 1323-ban Szécsényi Tamás erdélyi vajdát erısíti meg birtokában. 

Papja 1332 I: 5 régi báni, 1332 II: 1 sectinus, 1333 I: 1 sectinus, 1334 I: 1 gs, 1335 I: 3 gs pápai 

tizedet fizet (Gy 3: 367). 1443: p. Pazmos; 1465: plebanus de Paazmos. Szécsényi ~ Salgai, 

Losonczi, L. Dezsıfi, Bánffy, Hunyadi, Horogszegi Szilágyi, Szobi-birtok (1319-tıl Cs 5: 393). 

1473.VIII.30.: Wazmus [!] Szobi Mihály birtoka (KmJkv 2108); 1502: Pazmos ugyanövé (3264). 

1587: Pazmos, Pentek. – E: fl. 52, A: fl. 26 (Dé 59). 1638: Paszmos, Paszmas (Makkai 558) I. 

Rákóczi György birtoka. *1733: Teleki József gr. Teleki Mihály és Bethlen Klára fia (–1744); 

halotti búcsúztatója: Jákobnak Josefet ohajto siralma ... Kv 1745. 1808: Pászmos, Passbesch, 

Poszmusu (125). 1831-ben itt hunyt el Teleki Ferenc gróf kötı, matematikus (sz. 1785, Beszterce). 

1861: Paszmos Ko (14). 1888: ≈ (Pasbuch) Tekei js (Je 569). 1913: Paszmos Ko vm (Az). – 

1909/19: Posmuş, P, Passbusch, L 886 : r 505; n, zs, m (139). = Su 2: 57. 1319–1854. – 1974: c. 

Şieu {Nagysajó kzs faluja D-re} [24 A] 

Pásztor * Za (Borossebes-K, Dézna-D hrs, Déznaláz mellett) 1599: Pastor (Ve: Doc. V. 284). – 

Su 2: 383. 

Pata 1. * Bi (Székelyhíd-ÉNy) 1291–4: in Pata; 1333–4: Johannes sacerdos de v. Pata. A falu 

1291–4 között elsı ízben 8 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333–4: évi 4 gs pápai tizedet fizet 

(Gy 1: 652. P 2.). 1391-ben Zsigmond királytól hetivásár-jogot kap földesurai, Albisi Zólyomiak 

kérésére. 1397-ben Egyed és Kereki közt sorolják fel a Zólyomi-birtokok sorában (Cs 1: 619). – 

Su 2: 383. 1291, 1334. 

773



Pata 2. {< Pata 972-997 Géza fj kori fıúr} Ko (Kolozsvár-DK) 1229: Mog de v. Poca [: Pota]; 

1326: Johannes f. Salamonis ns de Patha. Várbirtok volt. Patai Mog más kolozsi várjobbágyokkal 

együtt vádolt [kolozsi?] szomszédokat 2 ekényi várföld elfoglalása miatt. 1326-ban egy Patai nemes 

Suki Miklós serviense (Gy 3: 367). 1229: ≈ (Er I. 156). 1348: Patha; 1366: via qua vadit versus v- 

m ≈; 1429: p. Eghazaspata; 1473: p. Alsopatha; 1482: pr. Korpafewlde intra m-s p-is Patha; 1516. 

p. Felsew Patha; 1515: p. Maghyarpatha a. n. Fewesewpatha. Patai, P. Székely, Patai ~ Mérai 

Dezsı-fi, P. Salom-fi, Salamon-fi, Bakó, Bakó-fi, Magyari, Vagyos, Boka, Szentiváni Tatár, 

Szomordoki, Rıdi vagy Rıdi Cseh s más birtokosé. Hn 1450: Sóskut, Bakothawo n. völgy; 1484: 

Hasheghallya; 1517: Lowakfewwe, Aknamegycherye. Jbn 1398: Fodor János; 1450: Bewthws 

Dénes; 1473: Zöld László; 1482: Székely György; 1484: Czincz János; 1497: Dank Pál, Kovács 

Máté, Nagy Balázs (1348–1525: Cs 5: 393). 1430-tól 1555-ig számos adat KmJkv. 1454.I.16.: 

Patai Salomfi (ds) János – fiai: László és György, Tatár Mihály és az egész rokonság nevében is – 

tiltakozik az ellen, hogy Patai néhai Székely László leánya: Anna gyakori intésük ellenére, 

szégyenükre Szilkeréki Gebárt Miklós jobbágyához: Lászlóhoz menjen feleségül (KmJkv 1124). 

1587: Pata. – E: fl. 4, A: fl. 2 den. 67 (Dé 57). 1643.VI.1.: Magyar Patában lakó Pesty János Ko 

vm egyik hütös vice szolgabírája (Dé 76-78). 1733: Pata, 1760–2: Pota. 1808: Páta [: Pata] cum 

pr-o Puszta Páta h. 1861: Pata (14). 1888: ≈ Kolozsvári js (Je 569). 1913: Kolozspata Ko vm 

(Az). – 1909/19: Pata, P, L 666: r 525; m; 11 zs (131). 1929: Pata, L 2248, H{Vá}: Cara 8 km 

(AnR). = Su 2: 27. 1326–1854. – 1974: c. Apahida {Apahida kzs faluja D-re} [23 A] 

Patafája * Bi (Szalonta és Tulka közt) 1291–4: in Patafaya; 1332–6: Mathaeus sacerdos de v. 

Pathafa, Pathafaya. Papja 1291–4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek; 1332, 1334–5: évi 10 

gs, 1336: 9 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 652). 1808: pr. Pata h. Hnt. 82: ≈. – Su 2: 383. 1291– 

1588. 

Patak 1. * Ar (Kalodva táján) 1440, 1477: Pathak Solymos vár 55. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). 1475: Pathak, 1477: alter Pathak (Márki II/1. 212). – Su 2: 384. {M} 

Patak Bi : Nagypatak. 

Patak Fe: Szászpatak. 

Patak 1. Hu 1. (Kalán-K) 1392 {Pathak} Szentgyörgy és Gred (Grid) hs. Szentgyörgyiek birtoka 

(Cs 5: 112. P -b. vsz a késıbbi Székespatak). 1392: p. Pathak in d-u de Dewa; 1447: p. Walya in d- 

u Hathczak; 1499: p. Walya alio nomine Zekespathak. Szentgyörgyi, Szálláspataki, N. Ungor, D. 

Árka, V. Geréb, ErK, Bélai, Folti, Czobor, Bradács-birtok (Cs 5: 136. Ma Szentgyörgyválya). 

1733: Vallye, 1760–2: Szent György Válya. 1808: Szentgyörgyvállya, Gergesthal, Valje-Györgyi ~ 

Válje Szingyorcsuluj (158). 1888: Valea-Szent-György (Válya sun Sorsului {! Olv: "Zsorzsuluj"}) 

Hu Hátszegi js (Je 712). 1913: Szentgyörgyválya Hu vm (Az). – 1909/19: Valea-Sângeorgiului, 

Szgyv, L 594: r 579; m (194). Valea Sîngeorgiului = Su 2: 232. 1392–1854. [34 C] 

Patak 2. Hu 2. (Hátszeg-DNy, Malomvíz m) 1416: {Pathak} Kendefiek kapták Zsigmond 

királytól újadományul; 1440, 1456: p. Pathak (Cs 5: 122. P -a. Valószínőleg Válya : Válya-Dilsi 

~ Valea-Dilsi). 1440: p. Pathak; 1472: Dalsanpathak-i Pap Sztojkát és t: Kenderest, fiaival, 

leányaival stb. különös védelmébe vette a király, fıleg a Kendefiek és Kenderesiek ellenében (Cs 5: 

84). 1495: Walya (Su 2: 384). 1750: Valea Silzsij, 1760–2: Valye Dilsi. 1808: Vallyadelsi, 

Dilsenthal, Dilsivalja ~ Valjadilsi ~ Valyadiczi (180). 1888: Valea-Dilzsi (Dilsa-Pietroz) Hátszegi 

js (Je 712). 1913: Vályadilsi Hu vm (Az). – 1909/19: Valea-Dâlşii (Dâlşa-Pietros). Vd, L 519: r 

502 (192). > Valea Dîljii = Su 2: 227. 1440–1854. + 2: 384. 1440, 1456. – 1974: c. Rîu de Mori 

{Malomvíz kzs faluja} [43 B] 

Patak Hu (Su 2: 315) : Dalsanpatak. 

Patak 3. Te~Kr (Karánsebes-ÉK, a Hátszegi úton) 1444: Patak utraque in districtu Karansebes 

(Cs 2: 56). 1501: Valemare, 1578: Nagypatak, 1769: Valiamare (Pesty: Szörény II. 359). 1808: 

Valliamáre, Váleamáre (180). 1888: Valeamare (Valyamare) KrSzö Karánsebesi js (Je 712). 

774



1913: Bisztranagyvölgy KrSzö vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Valemáre, L 473 r (193). Valea 

Mare > Valea Bistrei = Su 2: 225. 1501–1913. – 1974: c. Zăvoi {Závoly kzs faluia} [43 A] 

Patak 4. * Te 2. (Karánsebes és Rugyinóc közt) 1444: Patak utraque in districtu Karansebes; 

1470 k.: Kyspatak in districtu Sebes (Cs 2: 56). – Su 2: 360. {P} 

Patak 5. * Te 3. (Lugos táján, Zsidóvár közelében) 1444: Pathak Zsidóvár 16. tartozéka volt (Cs 

2: 15. Zsidóvár). 

Patak 6. * Te 4. (Lugos táján, Zsidóvár közelében) 1444: alter Pathak Zsidóvár 19. tartozéka 

volt (Cs 2: 15. Zsidóvár). 

Patak 7. * Szö (Orsova táján, Domásnya mellett) 1387: Patak, 1535: pr. Patak (Pesty: Szörény 

II. 436). – Su 2: 341. 

-patak: Ára-, Elı-, Fekete-, Idecs-, Körös-, Kurta-, Lapis-, Lapu-, Orosz- (: Oroszidecs), Sár-, 

Száraz-, Szász-, Zalán- (Je 569). 

Patakfalva 1. * BSz (Magyarlápos táján) 1553: quinquagesium ovium de Patakfalwa (Kádár V. 

411). – Su 2: 363. 

Patakfalva 2. * KSz (Örményes és Vadafalva táján) 1424: Pathakfalua (Cs 1: 562). =: 

Pathakfalva, 1543: Patakfalwa, 1469: Patakffalwa, 1570: Pathakffalwa (Petri IV. 214). – Su 2: 

384. {Petri szerint} 

Patakfalva 3. Uh (Székelyudvarhely-DK, a Nagy-Küküllıbe ömlı patak mellett; 554 m) 1333: 

sacerdos de v. Potok (Tr). 1487: Pathakfalwa (SzO I. 265). 1505.XI.20: Petrum Pathakfalwai, 

Clementem Pathakfalwai székbírónak választották Udvarhelyen (SzO VIII. 220). 1550.IV.1.: 

Patakfalwai Balázs perbeli vizsgálatra kijelöltek közt (SzO VIII. 282). 1614: Patakfalva 31 

családfı (Uh 30). 1635: Ferenczy Balázs def. Cancellista nemes ember volt (SzO). 1808: 

Patakfalva (125). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 569). 1913: Patakfalva Uh vm (Az). 

– Patacfalău > Văleni = Su 2: 240. 1333–1854. – 1974: c. Feliceni {Felsıboldogfalva kzs faluja K- 

re} [37 A] 

Patakfalva 4. Za (Körösbánya-ÉNy) 1449: Vallya, 1464: Walyafalva, 1525: Walye mayr (Cs 1: 

747). 1808: vicus Vallye-máre Tyulesd határában Za (180). 1854: Patakfalva, Valea Mare (Su). 

1888: Valemáre (Valiamare, Valyemare) Hu Körösbányai js (Je 712). 1913: Valeamare Hu vm 

(Az). – 1909/19: Valea-mare, Valea-máre, L 109 ort. r (193). Valea Mare de Criş = Su 2: 230. 

1439–1854. – 1974: c. Tomeşti {Tomesd kzs faluja} 1981: T [33 B] 

Patán(falva) * (?) 1332: sacerdos de villa Pathani (Tr) egyházas hely. – Su 2: 384. {Talán 

Beszterce táján. {?} {Györffyben nincs; azaz másutt, talán To vm területén} 

Patas Szö (Bozovics-KÉK, a Néra jp-i úton) 1603: Alsó-Pathas, Pathas; 1690–1700: Parasu; 

XVIII: Alsó-Patas, Felsı-Patas (Pesty: Szörény II. 438). 1808: Patasch, Patash (125). 1888: Pattás 

(Patás) KrSzö Bozovicsi js (Je 570). 1913: Nérapatas KrSzö vm (Az). – 1909/19: Pătaş, Pattás, L 

1218: r 1157; c (131). = Su 2: 31. 1603–1913. – 1974: c. Prigor {Nérahalmos kzs faluja É-ra} [54 

B] 

Patatelke * Csa (Nagyszentmiklós táján) 1466: pr. Pathathelke, 1480: p. Patha. Szárafalvához 

tartozott (Cs 1: 701). – Su 2: 384. 

Patingafalva Za (Körösbánya-ÉK) 1441, 1445: Pontingalfalwa, 1525: Potingan Világos vár 

tartozéka; talán ugyanez 1464-ben Nagypathak (Cs 1: 743). 1733: Potigas. 1760–2: Potingány . 

1808: Potingány ~ Potigány (132). 1888: Potingány (Pottingány) Hu Brádi js (Je 586). 1913: 

Pottingány Hu vm (Az). – 1909/19: Potângani, Pottingány, L 189 ort. r (139). Potingani = Su 2: 

58. 1441–1854. [33 B] 

Patóháza Sza (1913) < Magasmart (1215). 

775



Pátrig Kr (?) 1312 és 1316: v-s seu p-es Matheteleke, Patrugh et Orozy in C-u de Elyed; 1421: 

p-es ... Jaam, Bazna, Kvzmynch, due Patrygh, Sterkolch, Radomelfalwa, Steresfalva, Rusolcz; 

1428: p. Patrikfalwa. Az Ilyédi kerület tartozéka. 1312/13-ban a király Oldruch fia Dénes fiainak, 

a Jánkiak ıseinek adta Mátételkével és Oroszival együtt. 1421-ben, ill. 1428 elıtt is a Nagylaki 

Jánkiaké (Gy 3: 492). 1316: v/p. Patrug in C-u Elyed (An 4: 370. K:-). 1421, 1428 (Cs 2: 105). – 

Su 2: 384. Patryg, 1421; 1427, 1428: Patrikfalva. {P} 

Pattás KrSzö (1888) : Patas. 

Paucsinesd Hu : Ponconfalva (Cs 5: 128). 

Paulis Ar (1888) < Pálülése. 

Paulis * Te (?) 1492: Paulys temesmegyei nemes nevében (Cs 2: 56). 

Pauli Villa Fe (1299) : Hosszútelek. 

Paun * Kr (Karánsebes táján) 1585: Paun (Pesty: Krassó II/2. 99). – Su 2: 384. 

Páva Or/Hsz (Kovászna-É 7 km) 1567: Pawa, 1591: Páva, 1601: Pava (SzO II. 222, V. 150, IV. 

147). 1614: Páva 120 családfı (Or 7). 1733: Pava, 1750: ≈. 1808: Páva (125). 1861: ≈ Hsz (30). 

1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 570). 1913: Páva Hsz vm (Az). Zabolával összeépült. – 1909/19: Pava, 

Páva, L 777: r 27; m (131). = Su 2: 28. 1567–1854. » Zăbala {Zabola} [38 C] 

Pavlovecz * Ar (Radmanóc mellett) 1440: Pavlocze (P); 1453: Pawlest (Cs 2: 56); 1477: Pavlocze 

Solymos vár 14. tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). 1477: Pavlovecz, 1599: Paulest, 1717: 

Pauloffz (Pesty: Krassó II/2. 99). – Su 2: 381. {P} 

Páznád 1. * Kr (Boksánbánya-ÉNy) 1400: Paznad. Talán Rafna vidékén feküdt (Cs 2: 105). 

Páznád 2. * Te (Temesvár-Ny) 1458: Paznad. Keresztur határosaként említik; 1483: Paznap. 

Temesvár tartozékának mondják, melytıl, úgy látszik, ny. felé esett (Cs 2: 56). 1400, 1458: 

Paznad; 1483: Paznap (Pesty: Krassó II/2. 99). – Su 2: 384. {P} 

Pazteleke KSz (prédium Sarmaság határában) Ld Ilyéstelke. 

Pécs 1. Szö (Dunatölgyes mellett) Al-dunai királyi végvár, 1437-ben említik elıször, a Tallóciak 

várai között (Engel 215. P I.). 1439: castrum Peech, 1443: Peeth; 1513: opp. Peeth; Ortelius tk: 

Petz (Pesty: Szörény II. 441). 1519: Peeth; Oláh Miklósnál: Petycz (Cs 2: 14. Pécz). Az 1528. évi 

térkép a Duna vonalán Szentlászlóvárától keletre egy Pedt, s még odébb egy Petic nevő várat tünet 

föl (Cs 2: 96. Pécz). – Su 2: 384. 

Pécs 2. Szö (Szentilona környékén) Al-dunai végvár, elsı adatunk szerint 1437-ben a Tallóciak 

kezén volt. Az elızıtıl meg kell különböztetnünk: az 1437. évi várjegyzék aliud Pech néven 

Librasd és Szentlászló között sorolja fel, ugyanitt még a XVI. században is ismerik. Ennek alapján 

R: Sfînta Elena (Szentilona) környékére helyezhetjük, nagyjából a szerbiai Brnicával szemközt 

(Engel 216. P II.). 1437: Pech (Cs 2: 14. Pécz) – Su 2: 384. {Csánki nyomán Ómoldova mellé 

helyezi} 

Pecsely Kr (Kraszna-D) 1214: Pomel de v. Pechey; 1270: t. Pechel. 1214-ben Pecseji Pomel 

latorsággal vádolt két falubelit (Domum et Tumpam), továbbá Saicu (?) falu lakóját. 1270-ben 

Horvát határosa (Gy 3: 518). = (Er I. 63, 283). 1430: Pechel-i Zsigmond deák ü: Sándorházi 

Péterné Menyıi Katalin (KmJkv 28); 1441.V.9.: Peczel. Uı ü: Sándorházi László (309); 

1441.V.10.: Pechel. Uı ü: Sándorházi Benedek (314); 1441.XII.20.: Uı ü: Sándorházi János 

(392); 1442.V.7.: Uı ü: Dobai Csiszér Mihály (457); 1442.V.8.: Uı ü: Menyı (461); 

1444.VIII.25.: Uı ü: Adi Balázs (525); 1460.VII.23.: Peczel-i Benedek deák ü: Horváti Peres 

Tamás (1459). 1481: Pechel Valkó várához tartozott (Cs 1: 584). 1733: Pecsie, 1750: Pecs, 1760– 

2: Petselly. 1808: Pecsel h. 1854: Pecsely, Peceliu (Su). 1888: Pecsej Szi Krasznai js (Je 571). 

1913: Pecsely Szi vm (Az). – 1909/19: Peceiu, Pecsej, L 665: r 629; zs, m (132). = Su 2: 32. 1214– 

1854. – 1974: c. Bănişor {Alsóbán kzs faluja É-ra} [11 D] 

776



Pecsenyeska KrSzö (1888) : Csernabesenyı. 

Pecsér * Za (Székudvar hrs) 1261: Pecher cum Dusnukzoth et Dusnukbos usque ad Crisium ac 

pulsatoribus et conditionariis ecclesie (F. IV/3. 40). Egri püspökségi birtokok, harangozó és 

kondicionarius szolgálónéppel. A két tartozék népei dusnokok voltak. E kettı bizonyára beolvadt 

Pecher faluba, ez pedig Székudvar határába (Cs 1: 742, 750. Solymosi László: Szavak – nevek – 

szótárak. = Írások Kiss Lajos 75. szn. Bp 1997. 386). 1261, 1334: Pecher (Tr). 1483: Pelcher; 

1492–6: Pether, Pecheer (Cs 1: 742). – Su 2: 384. 1261–1496. 

Pecsétszeg BSz (Dés-É) 1467: Pechetzege, 1553: Pechethzeg, 1597: Peczétszegeo, 1612: 

Peczetszegh (Kádár V. 412). 1662: Pecsétszeg (Ve: Doc. XI. 23). 1750: Kijesty, 1805: Pecsétszeg. 

1808: ≈, Tyiujesty (125). 1861: Petsétszeg BSz (19). 1888: Pecsétszeg (Tyinjesty) SzD Dési js (Je 

571). 1913: Pecsétszeg SzD vm (Az). – 1909/19: Chiuieşti, Psz, L 2112: r 1910; zs (47). > Chiueşti 

= Su 1: 144. 1467–1854. > Chiuieşti [13 C] 

Pécska Csa (Arad-Ny, a Maros j. p-i úton) 1335: Petrus (sacerdos) de Petk; 1421: Pechk cum 

vado seu portu. Papja 1335: 6 gs pápai tizedet fizet. 1421-ben mint a csanádi püspök régi birtokát 

erısítik meg a püspök birtokában (Gy 1: 866. Pécsk). 1421: ≈ a csanádi püspökség kapja 

újadományul Kenderfark, Majmat és Kovászi pusztákkal együtt. Bizonyára a Maros mentén feküdt 

(Cs 1: 777. Pecsk). 1555: Peczk, 1564: Pechke, 1665: Peczka, 1723: Petschka (Borovszky: Csanád 

II. 478). 1808: Pécska (Magyar- et Rácz- vel Oláh-) h., Petschka g. 1851: Magyar-Pécska, 

mezıváros, a Maros jobb partján, rónaságon. Lakja 6370 rom. kath., 36 n. e. óhitü, 12 ref., 125 

izraelita; egy kis kath. templommal, emeletes vendégfogadóval, városházzal és jeles kamarai 

épületekkel. Határa 12 574 hold, ... A Maros vizén kötelenjáró komp van. Az erdıt hasitó legelı 

vonalán látszanak a régi romai sánczok; ezeken ismét két templom omladéka, s az erdıben egy 

török mecset romjai szemlélhetık. A város birtokosa a kir. kincstár (Fé 3: 213). 1851: Rácz- 

Pécska, Ar vm, Magyar-Pécskától csak egy utcza választja el, de külön határa és tanácsa van. 

Lakja 6587 n. e. óhitü, 43 romai kath., 40 zsidó, óhitü anyatemplommal. ... jelnleg nem Rácz, 

hanem Oláh-Pécskának irtatik inkább. Gazdag róna határa 21 803 hold, ... F. u. a kir. kincstár (Fé 

3: 213). *1883: Nagy (János) Oszkár festı (–1965, Nb). 1888: Magyar-Pécska Ar Pécskai js szh, 

1888: ház 1359, L 7826 m (Je 487). 1913: Magyarpécska Ar vm Magyarpécskai js (Az). – 

1909/19: Pecica-ungurească, Mp, L 8284: r 445; m, zs, c (132). > 1964: Rovine = Su 2: 86. 1421– 

1851. » Pecica. – 1888: Ó-Pécska (Román-Pécska) Ar Pécskai js (Je 548 & Szent-Tamás és 

Szederhát psz). 1913: Ópécska Ar vm Magyarpécskai js (Az). – 1909/19: Pecica-română, Rp 

(Ópécska), L 9000: r 6418; m, szlovák, szerb, n, zs (132). > Pecica Veche > 1964: Pecica = Su 2: 

32. 1335–1913. [31 B] 

Pecz Szi 1888: Pecz psz (t) Nagyrajtolc Szi (Je 571). 

Pég * Kr (Karánsebes mellett) 1505: Pegh (Pesty: Szörény II. 400). – Su 2: 384. 

Pél 1. * Ar (Arad-ÉNy) 1334–5: Nycolaus (sacerdos) de Pel. Papja 1334.I: 4 gs, 1334.II: 2 gs, 

1335: 2 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 183). 1486: Peel, 1487: Jazpeel, 1561-i adólajstromban: 

Jaazpely (Cs 1: 772. Jász-Pél). 1764. tk: Pr. Pél, 1876. tk: Béla puszta (Gy). – Su 2: 384. 1317– 

1561. – 1317: terra deserta Peel cf. Pél 2. 

Pél 2. * Te 1317: Peel üres föld (An 4: 413); =: ≈ föld. Hj: Baak néptelen föld, Medyesholm 

hely, János birtoka, Pál (királyi ember) és Demeter Vche [Jécse] földje (457); =: ≈ üres f/b Te vm. 

Pobdi Péter fia János kártétel ellenértékeként kapja a királytól {ld Németi: Berekszónémeti} (464). 

Pél 3. Za (Kisjenı-Ny) 1283: t. Pyl, 1334: p. Pyli (Tr). 1403: Wamospewl, Nemespyl; 1433: 

Pel, 1437: Peel (Cs 1: 742). 1461.VII.31.: Pel-en lakó Gergely (pr) eljár urai: Ország Mihály 

nádor, néhai Ország János gyermekei s Váraskeszi János felesége birtokügyében (KmJkv 1591). 

1467: Naghpyl (Zichy Okl X. 437). 1808: Pél (Nagy-) ~ Nagypély Ar (126). 1851: Nagy-Pil, Ar 

vm, 10 kath., 1492 n. e. óhitü lak., kıtemplommal, derék kasznári lakkal, 4 kerekő malommal, s 

emeletes épülettel a fejérkörösi malomcsatornán, nagy birkaólakkal 5000 darabra. Határa 12 950 

hold, ... Birtokosa b. Névery Károly (Fé 3: 236). 1913: Nagypél Ar vm Eleki js (Az). 1920: 

777



határfalu. – 1909/19: Pi{l}ul-mare, Np, L 1868: r 1611; m, n (135). Pilul = Su 2: 43. 1283–1851. > 

Pilu [19 D] 

Pelbárthida Bi (Bihar-ÉNy) 1216: ioubagiones Privarti, qui sunt in v. Vodozt; 1277: 

Priuarthyda vel Vodosa; 1327: p. Pelbarthida; 1333–7: Paulus sacerdos de v. Perbarthida. 

Gutkeled nb. Privartus ispán öröklött birtoka. 1216-ban Agya és Dénes ispánok vádolták Privartus 

11 itteni jobbágyát. Privartus magtalan halála után a király kezére került, s István király Gutkeled 

nb. Juachim bánnak adta, aki a rokon Kozma fia Kozmára ruházta át. 1291–4 között a falu egyszer 

25, másszor 22 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333–7: évi 6 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 652). 

1238, 1280, 1297: Wodoz (Cs). 1316: Kis (Parvus) Cosmas comes peregyezsége a váradi 

egyházzal: Priuarthyda és Regun földeket egymástól határokkal elválasztják (An 4: 282). 1323; 

Privardhida, 1438, 1483: Pelbarthyda. Vámhely volt; Perényi-birtok (Cs 1: 619). 1808: 

Pelbárthida h., Parhida val. 1851: ≈, Bi vm, lapályos rónaságon, a Berettyó mellett, 653 lak., kik 

közt 21 rom. kath., 34 g. kath., 293 ref., 12 zsidó, a többi n. e. óhitü. Ref. és óhitü egyház. Határa 

3760 hold, ... Birják {többen} (Fé 3: 215). 1888: ≈ Szalárdi js (Je 571). 1913: Pelbárthida Bi vm 

(Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Parhida, Ph, L 997: r 616; m; 16 zs (130). = Su 2: 26. 1216– 

1851. – 1974: c. Biharia {Bihar kzs faluja} [10 D] 

Pele KSz (Tasnád-NyDNy) 1334: Pele (Tr). 1447, 1475: Pelee (Cs 1: 562). 1450.V.: Pele-i 

György is vallomást tesz Nádasdot illetı birtokvitában (KmJkv 833); 1450.VII.26.: Pele-i János 

fiait: Andrást és Mihályt Szentkirályiak tiltják szentkirályi birtokrészük elfoglalásától (872); 

1458.VII.20: Pelehy-i Pál leánya Margittól, Olnoki Herczeg Mihály néhai elsı feleségétıl született 

fia: János zálogba vesz Do vm-i birtokrészeket (1297); 1532.I.26.: Pele-i Peley Imre özvegye: 

Kémeri Erzsébet, másokkal együtt, a Kémeri-jószágokból leánynegyed címén ıket illetı részek 

felét eladják Somlyai Báthory István erdélyi vajdának (4370). 1570: Pelee, Pelett (Kiss 411, 428). 

1808: Pele (126). 1888: Pele Szi Tasnádi js (Je 572). 1913; Pele Szi vm (Az, lásd még Pelekeszi 

Szi vm, Pele és Keszi egyesülése, ma ismét 2 helység [R]. – Piele > 1909/19: Pele, Pele, L 709: r 

130; m; 19 zs (132). = Su 2: 33. 1334–1854. » Becheni {Ahonnan Pele-hez küld} – 1974: c. 

Săuca {Szıdemeter kzs faluja DNy-ra} [11 A] 

Peleca ~ Pelenka Do (elírás miatt azonosíthatatlan település) 1219: Kenesey-i falusiak pereltek a 

Peleca-i falusiakkal két ekealjnyi föld és 200 kalangya gabona miatt; a Pelenka-i [!] falusiak arra 

hivatkoztak, hogy ez a terület várföld és az ı saját birtokuk (Er I. 103). – Su 2: 384. Pelenka. 

Peleczke * Ar (Kaprevár-É) 1471: Peleczke mint Kaproncza város tartozéka 

Ábrahámfiak birtoka (Cs 1: 764. Kaproncza). – Su 2: 384. 

a Gerlai 

Peles AF/TA (Topánfalva-DNy) 1835: Pele[s] (Schem. 19). 1909: Peles. – 1909/19: Peleş, Peles, 

v. Soholdol (132). = Su 2: 33. » Sohodol-Peleş {Ahol Peles 1850: Pelesa » Soholdol} 1974: Peleş c. 

Sohodol {Aranyosszohodol kzs (Verespataki js) faluja} [22 B] 

Peleske 1. Sza (Szatmárnémeti-ÉNy) XIII. századi archeológiai emléke a lakosság jóval korábbi 

megtelepedésére utal s emellett szól a templom védıszentjének, Szent István királynak a tisztelete 

(1486). Elsı ismert tulajdonosai a Csáky és Becsky családok voltak (Maksai 193). 1334: sacerdos 

de Pilike, 1339: p. Piliske, 1348: Pyliske (Tr). =: ≈; 1450: Nagpiliske (Cs 1: 483). 1352: Peleske, 

Pilyske; 1384: Pelyske (Csáky 109, 117, 153). 1441: Pyleske-n lakó Mihály ü: Dengeleg (KmJkv 

299). 1450: Nagypiliske; 1455: due Pylyske, Naghpeliske (Cs 1: 483). 1763-tól a Felsı-Tisza 

mentén szolgáló gróf Gvadányi József (1725–1801) többször járt Peleskén és itteni ismerıseirıl 

mintázta a peleskei nótárius és Rontó Pál alakját. Egy falusi nótáriusnak budai utazása, melyet 

abban esett viszontagságaival együtt az el aludt magyar szívek fel-serkentésére e versekbe szedett 

gróf Gvadányi József lovas generális, 1790. 1808: Peleske (Nagy-) (126). 1851: ≈, Sza vm, 150 

r. kath., 375 g. kath., 24 ref., 12 zsidó lak., g. kath. és r. kath. fil. templommal, kevés 

elmagyarosodó tóttal és orosszal. F. u. Becsky nemzetség fiágon, mellynek itt szép és nagy lakháza 

van; részt bir itt a b. Sennyei nemzetség is, és Buday (Fé 3: 215). 1888: N-P Szatmári js (Je 528). 

Szent József-templom, b: III.19. - m. g. k. t: Mihály és Gábor fıangyalok, b: XI.8. (RKNt 1999). 

778



1913: Nagypeleske Sza vm (Az). 1920: határfalu. – Peleş = Su 2: 33. 1334–1851. – 1974: c. 

Lazuri {Lázári kzs faluja ÉNy-ra} [1 D] 

Peleske 2. Sza (Nagypeleske-ÉK hrs) 1450: Kispeleske, 1455: due Pylyske (Cs 1: 483). 1808: 

Peleske (Kis-) (126). 1851: ≈, Sza vm, 19 romai kat., 241 reform. lak., s ref. anyatemplommal, 

melly igen réi épület, kerekded formára. F. u. a Becsky nemzetség fiága (Fé 3: 215).1888: K-P 

Szatmári js (Je 430). 1913: Kispeleske Sza vm (Az). 1920: határfalu. – Pelişor = Su 2: 33. 1450– 

1851. – 1974: c. Lazuri {Lázári kzs faluja ÉNy-ra} [1 D] 

Peleskefalva Za (Honctı-K, a Fehér-Körös jp-i úton) 1439: Pleszkucza (cs 1: 740; Márki II/1. 

244). 1760–2: Pleskucza. 1808: ≈ Za (129). 1888: ≈ Ar Nagyhalmágyi js (Je 580). 1913: 

Peleskefalva Ar vm (Az). – 1909/19: PlescuŃa, Pleskucza, L 599: r 568; m, zs (136). PleşcuŃa = Su 

2: 46. 1439–1854 {1913}. [33 A] 

Péltelek * Te (Temesvár táján, Papd mellett) 1447: Pelthelek. A Papdi és Beréndi Bak család 

tagjai egyezkednek fölötte (Cs 2: 86. Papdi). – Su 2: 384. 

Pencsa * Sza (Szatmárnémeti táján) 1314, 1499: Pencha. A Gutkeledek Tiba-ágának 1314-i 

osztozásán hallunk róla. Megtudjuk innen, hogy Daróc, Atya és Pete közt feküdt, s hogy régibb 

birtok, mely az elızı osztozkodáson is szerepelt már (Maksai 194). – Su 2: 384. 

Péntek 1. * Ar (Máriaradna-É) 1440, 1477; Penthek Solymos vár 53. tartozéka volt (Cs 1: 761. 

Solymos). – Su 2: 384. 

Péntek 2. (Kis-) Be (Beszterce-É) 1332–5: Ticzmannus sacerdos de Pintuk, Tylmannus de 

Pyntuk, Friczko de Pintun Minori, Pintuk, Phyrcho de Pymchich, Friczko de Pintuk. 1422: 

Pynthek. Papja 1332.I: 5 kuntinus, 1332.II: ˝ fertó, 1333.I: 5 kuntinus, 1334.I: 3, 1334.II: 2, 

1335.I: 3, 1335.II: 2 gs pápai tizedet ad (Gy 1: 562). 1587: Pentek in auro cuso fl. 3 solvit (Dé 71). 

1733: Péntek, 1750: Pentek, 1760–2: Pinták . 1808: Péntek h., Pintak vel Pintach g., Pintyik val. 

1888: Pinták (Péntek, Pinticu) -Y- BN Jádi js (Je 579). 1913: Pinták BN vm (Az). – 1909/19: 

Pintic, Pinták, L 699: r 215; n (135). > SlătiniŃa = Su 2: 137. 1332–1854. [14 C] 

Péntek 3. Ko (Teke-ÉK hrs) 1228: t. comitis Coquinus; 1322: p. Penthwk; 1332–5: Joannes 

sacerdos de Pintuch. 1228-ban Kökényesrénold nb. Kökényes ispán földjeként említik a széplaki 

uradalom metálisában. 1322-ben Kukenes fia János fia Rénold magtalan halála után a király 

Kácsik nb. Mihály fia Simon székely ispánnak adta. Papja 1332 I: 1 kuntinus híján 1 fertó, 1332 II: 

3 besztercei lat, másodszor 1332 II: ugyanannyi, 1333 I: 1 besztercei fertó, 1334 I: 14 gs, 1334 II: 2 

gs, 4 régi báni, 1335 I: 15 gs pápai tizedet fizet, ami mezıvárosi szintre mutat (Gy 3: 368). 1464: 

p. Pentheky; 1465: plebanus de Penthek; 1486: iobagiones in ≈; 1503: p. Pentek. Kökényesrénold 

nb. Rénold ispán birtoka; 1322 u: Kacsics nb. Palásti Radófi, Libercsei, Szécsényi, Salgai; 

Losonczi, Bánffy, Hunyadi, Toldalagi. Jb 1462-ben német nevőek (1322-tıl Cs 5: 394). 

1458.VIII.4.: Iklódi Beke Demeter Penthek birtokbeli részét eladja Beke Benedeknek, Bálványos 

vár volt várnagyának (KmJkv1304); 1473.VIII.30.: Penthek Szobi Mihály birtoka (2108). 1587: 

Pazmos, Pentek. – E: fl. 52, A: fl. 26 (Dé 59). 1733: Pintiku, 1760–2: Szász Péntek. 1808: Péntek 

(Szász-) h., Pintyiku val. 1861: Sz-P, Pintyik Ko (14). 1888: Szász-Péntek (Pintyik) Ko Tekei js 

(Je 640). 1913: Szászpéntek Ko vm (Az). – 1909/19: Pintic, Szp, Pintak, L 1059: r 985; m, zs 

(135). > Pinticu = Su 2: 43. 1332–1854. – 1974: c. Teaca {Teke kzs faluja} [24 A] 

Péntek 4. BSz (Désakna-DNy hrs) 1292: Vasa fia Márton unokája: Marcel fia János, a 

szolnoki vár jobbágya, a Pentek nevő földbıl neki jutott örökjogú részét Baht és Ood, valamint a 

többi várjobbágy beleegyezésével 20 márka ezüstért eladta László vajdának (Er I. 51ö). =: Syke fia 

András, valamint Raak fia Simon, a szolnoki vár jobbágya, Jakab nevő fia nevében is, továbbá Vsa 

fia Marcel fia: János Pintuc nevő örökjogú földjüket, melyet a szolnoki vár jobbágyai újra 

körülhatároltak, az összes többi várjobbágy: azaz Ádám, Belus fia Márk, valamint testvérei: Pál és 

Ábrahám, továbbá Scenke comes, végül a szomszédok, különösképpen is Marcel fia János 

beleegyezésével 80 márka finom ezüstért eladták Borsa nembeli László fia László volt erdélyi 

vajdának (Er I. 511). =: meta incipit super unum byrche Kabalas vocatum, et ibi separat de metis 

779



Nyma (ÁUO X. 84; SzTA). 1348: p. Pentek (Tr), 1440: Penthek (Zichy Okl IX. 4). 1442.II.11.: 

Penthek-i András deák ü: Zalatna (KmJkv 422); 1446.X.25.: Pynthek-i Kelemen ü: Iklód (592); 

1449.IX.15.: Iklódi Ozsvát Pynthek-en öt jobbágytelkét, melyeken jelenleg Bartha György, Kis 

Tamás, Nagy Benedek, Kerekes Mihály és Péter lakik, 26 arany Ft-ban zálogba adja Girolti 

Albertnek és Lászlónak (753); 1460.VI.26.: Iklódi István Pynthek-en 10 jobbágytelkét, melyeken 

Bartha Gergely és Albert, Varga Gergely, Szász Albert, Kis Tamás özvegye, Nagy Benedek, 

Ambrus, Zsigmond, néhai Perkel özvegye és Hegedüs Pál jobbágy lakik, 26 arany Ft-ban zálogba 

adja Losonczi Dezsı Jánosnak (1450); 1467.X.29.: Penthek (BSz vm) ld Szopor (1763). Ld még 

KmJkv I. 1004, II. 1006. 1568: Pintek (Kádár V. 422). 1587: Pentek. – E: fl. 12, A: fl. 4 (Dé 

51). 1733: Péntek, 1750: Pintek, 1760–2: Oláh Péntek. 1808: Péntek, Pintyik (126). 1861: Péntek 

BSz (19). 1888: Oláh-Péntek (Pintyik) SzD Dési js (Je 552). 1913: Oláhpéntek SzD vm (Az). – 

1909/19: Pinticul-român, Op, L 807: r 783; zs (135). > Pintic = Su 2: 43. 1292–1854. [13 C] 

Péntekhely Várad külvárosa; 1660: az Péntekhely [kı]kapuig (Szalárdi: Eml). 

Pénteklaka 1. * Ar (Máriaradna-É) 1347: p. Penteklaka (Tr). – Su 2: 384. 

Pénteklaka 2. * Za (Kurtakér és Apáti közt) 1553: Pentheklaka (Márki II/1. 244). Pintlaca erdı 

ırzi emlékét. – Su 2: 384. 

Péntekpataka Gy (Borszék-K) 1956: Péntekpataka Gyergyótölgyes tartozéka. – Pintec > Pintic = 

Su 2: 43. – 1974; c. Tulgheş {Gyergyótölgyes kzs faluja K-re} [25 B] 

Péntekülése * Ar (Máriaradna-É) 1440, 1477: Pentukyulese Solymos vár 64. tartozéka volt (Cs 1: 

761. Solymos); 1446: Pentekwlese (Cs 1: 777). – Su 2: 385. 

Pentele * Te (Nagyszentmiklós táján, Bogáros mellett) 1462: Penthele a Berekszói Hagymások 

birtokai közt (Cs 2: 28. Bezd). – Su 2: 385. 

Peperiga * Kr (Facsád táján, Barnafalva mellett) 1514–1516: Peperygh; 1544: ≈ alio nomine 

Mochkafalva (Pesty: Krassó II/2. 100). – Su 2: 385. {Peperiga erdı ırzi emlékét} 

Pér KSz (Tasnád-Ny, a Szalacsi úton) 1474: Peer (Cs); =: Perny (P); 1475: ≈. A megye 

jelentékenyebb helységei közt találjuk. 1475 körül évi 61 Ft adót fizettek az itteni jobbágyok. 

Vámhely volt (Cs 1: 562); =: Peer, 1494: Per (Petri IV. 219). 1538: Peer Álmosdi Csire Ferenc 

birtoka (KmJkv 4659). 1560: Pér, 1565: Peér (Petri). *1760: Budai Ferenc ref. lp, lexikoníró, 

polihistor (–1802, Hajdúszovát). 1808: Peér ~ Pér, Piru (126). 1888: Pér (Peér) Szi Tasnádi js (Je 

572 & Ete ~ Ethe psz). 1913: Szilágypér Szi vm (Az). # Csapfalvy J.: A szilágypéri ref. egyház 

története. Zilah 1932. – 1909/19: Pir, Pér, L 1939: r 314; m; 175 zs (135). = Su 2: 44. 1474–1854. 

[11 A] 

Pera: Kispera KSz (prédium Girolt, Érmindszent és Krasznamihályfalva környékén) 1491.V.5.: 

Újnémeti Lászlóné Mihályfalvi Anna Kyspera prédiumát eladja Bınyei Jánosnak (KmJkv 2722- 

3). 

Perben * Kr (Oravicabánya táján, Illyéd mellett) 1223: Perben (Tr). – Su 2: 385. 

Perebı Te~Szö (Bozovics-K hrs a Néra j. p.) 1484: Prilepacz in districtu Halmas (Cs 2: 58).1566: 

Prélipecz, 1785: Prilip (Pesty: Szörény II. 563). 1808: Prilipecz (133). 1888: ≈ (Prillpecz) KrSzö 

Bozovicsi js (Je 589). 1913: Perebı KrSzö vm (Az). – 1909/19: PrilipeŃ ~ PârlipăŃ, Prilipecz, L 

1744: r 1713 (140). PrilipeŃi = Su 2: 61. 1484–1913. – 1974: c. Bozovici {Bozovics kzs faluja} [54 

B] 

Perecsen {'a túlsó parton lakók'} Kr (Somlyó-K hrs a Zilahi úton) 1259: t. Perchen ~ Perechwn 

~ Perechen; 1341: p. Perechen. A somlyói uradalom határosa (Gy 3: 518). 1259: ≈ (Er I. 230). 

1334: sacerdos de Perechum, 1335: Bereche [: Perechen] (Tr). 1351: Perechun, 1356: Perechen, 

1364: Peretsen (Petri). 1351-ben Perecsent a somlyói birtokkal és várral együtt Báthory Lászlóné 

Meggyesi Anna kapja hozományul; a falu ezután a somlyói vár tartozéka. 1430: Perechen 

Nyírbátori János magister birtoka (KmJkv 56). 1435–47: Perechen Somlyóhoz tartozott (Cs 1: 

780



584). 1450: Perechen-i Simon ü: Báthori Szaniszlófiak (KmJkv 813); 1451: Perechen-i Tamás és 

János említése eladományozási tiltással kapcsolatban (927); 1454.I.31: Báthori Szanislófiak, hő 

szolgálatai, valamint az ı István testvérük György nevő fiával együtt Rigómezın elesett 

Perechen-i néhai Antal fia Péter haláláért, familiárisuknak: Forgoláni Istvánnak Fejérden (Ko vm) 

lakóhelyül telket adnak (1134); 1459.VI.27.: Perechen-i Gáspár pap zálogba vesz Karaszna vm-i 

birtokrészeket (1361). 1460; Perechen, 1475: Petreczen. E tájt évi 47 Ft évi adót róttak rá (Cs 1: 

562). 1473.X.26.: Sombori Tamás özvegye Báthori Adviga Perechen birtoka nagyedét átadja Patai 

Dezsı Antalnak és Esküllıi Eördög Simonnak (KmJkv 2114); 1520.X.15.: Perechen-i néhai Albert 

deák fia: Ferenc petlendi (To vm) birtokrészét eladja Petlendi Egresi Tamásnak (3785, 3786). Ld 

még KmJkv II. 1006. 1585-ben még fennállott a falu régi temploma a Nagy-hegyen. 1601: opp. 

Perechjen (Petri IV. 231). 1638 decemberében a Báthory-udvarhában szállt meg Haller Gábor 

erdélyi fınemes, 1678-ban Thököly Imre. Többszöri pusztulást szenvedett a falu; 1715-ben 

mindössze 20 lakosa volt; újonnan települık népesítik be; 1725-ben már 336 fıt számlált. 1733: 

Perecsin, 1760–2: Perecsen. 1774-ig épült a mai református templom. 1796: Görögkatolikus 

fatemplom. 1808: Perecsen h. 1888: ≈ (Pereceiu) Szi Szilágysomlyói js (Je 572). 1913: 

Szilágyperecsen Szi vm (Az). 1992: 2930 lakosból református 1905, görögkeleti 497, baptista 464, 

egyéb 64. 2004.IX. 15. Baptista imaház avatása. 200 lélek. Híradás 2004.IX.19. Duna Tv. # Major 

M.: Szilágyperecsen. Szilágysági magyarok 1999. 533. Kép: Dombormőves síremlék a református 

templomban; Református templom. – Perecei > 1909/19: Pericei, P, L 2328: r 1020; m, zs, c 

(132). > Periceiu = Su 2: 34. 1259–1854. > Pericei [11 D] 

Peredı * Kr (a Berzava mentén, Temes és Krassó vm határvidékén) 1323: Perdouoy, 1347: 

Perdeve, 1414: Peredew (Cs 2: 105). 1419, 1439: Peredew (Pesty: Krassó II/2. 100). – Su 2: 385. 

Pereg 1. Csa (Arad-Ny) 1320: p. Perek (Tr). 1454: Perek (Cs 1: 692). 1808: pr. Pereg (Nagy-) 

h. 1888: Német-Pereg Ar Pécskai js (Je 538). 1913: Németpereg Ar vm Magyarpécskai js (Az). – 

1909/19: Peregul-german, Németbereg {!}, L 1473: r 472; n, szlovák, cseh, m (132). > Peregul 

Mare = Su 2: 34. 1241{Gy 1: 867 Rogerius adatát Kaszapereghez teszi}, 1320–1851. > Peregu 

Mare [31 A] 

Pereg 2. Csa (Arad-Ny) 1808: Pereg (Kis-) h. 1851: Kis-Pereg, puszta és falu, Ar vm. Maga a 

puszta 5600 hold, ... A k. kincstár birja. E pusztának egy részét magyar reformatusok ülték meg 

1778-ban Szabolcs vm-bıl Egyekrıl, s jelenleg 1400-an vannak, anyatemplommal. Nagy-Pereg, 

puszta, Ar vm, a mezıhegyesi katonai ménesinézethez tartozik ... 9417 hold ... (Fé 3: 219). 1888: 

Kis-Pereg Ar Pécskai js (Je 430 & Kis-Új-Pereg telep és Nagy-Pereg psz). 1913: Kispereg Ar 

vm Magyarpécskai js (Az). 1920: határfalu. – {Su } 1974: Peregu Mic c. Peregu Mare {Nagypereg 

kzs faluja ÉK-re} [31 A] 

Peres pataka a Bekecsbıl ered; 1864: "darab helyt" Mikháza és Selye (Marosszék) határpataka 

(SzTA: Virgó). 

Perestyén Te~Szö (Karánsebes-DK, a Temes b. p.) 1447: Priscyen utraque in districtu Sebes et 

comitatu Themes; 1495: Alsoprysyen, Felsevprysyen in districtu Karansebes et Borzafew (Cs 2: 

58). 1690–1700: Pristian; 1785: Prisztian (Pesty:Szörény II. 455). 1808: Prisztian, (i) Pristian 

(133). 1888: Priszián KrSzö Karánsebesi js (Je 589). 1913: Perestyén KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Prisian, Priszián, L 425: r 405; m (140). = Su 2: 61. 1447–1913. – 1974: c. Buchin 

{Bökény kzs faluja D-re} [43 A] 

Perjámos Csa (Csanád-DK, Arad-DNy, a Maros b. p. közelében) 1332: Blasius officialis de 

Priamus; 1333–5: Nycolaus sacerdos de Priamus; Ch––– ≈, Paulus de eadem, Paulus cum Ture et 

Nycolaus sacerdotes de Priamus. 1332-ben Becsei Imre birtoka, akinek itteni tisztjét említik. 

Mezıváros lehetett. Három papja volt, akik 1333: 72 báni, 1334 I: 15-15 báni, 1334 II: 15 báni, 

1335: 32 báni pápai tizedet fizettek (Gy 1: 867). 1347: iobagiones nostri (regis) de Pereamo, 

Pereamus (Tr). 1464, 1480: Peryemes (Cs 1: 701. Perjémes). 1625: Perjamos (Borovszky: Csanád 

II. 485). 1808: Perjámos h., Pergemes val. 1851: ≈, német mezıváros Tt vm, szép rónaságon. 

Határa 9649 hold, ... Népessége 3662 lélek, kik közt 3606 romai kath., 5 ágostai, 2 ref., 43 n. e. 

781



óhitü, 6 zsidó. Telkes gazda 269, házas zsellér 225, kézmüves 113, kereskedı boltos 5. A határát 

metszı Maroson 11 malom hires lánglisztet gyárt; a halászat is nem megvetendı; kivált pedig 

partján 6 fakereskedınek nevezetes üzlete van. Van itt római katholikus templom, emeletes 

plebania és iskolaház, emeletes vendégfogadó. Birja a várost a zágrábi püspök, s a billjeti 

uradalomhoz tartozik (Fé 3: 220). *1856.VIII.26.: Baróti Lajos irodalomtörténész, történész (– 

1933.III. 13., Balatonalmádi). 1888: ≈ Tt vm Perjámosi js szh, 1888: ház 728, L 5496 (Je 573 & 

Marsipart psz, Hanlikfalva). 1913: Perjámos Tt vm (Az). # Baróti L.: Perjámos. Nagybecskerek 

1889. – 1909/19: Periamoş, P, L 5612: r 222; n, m, c, zs, szerb (132). > Periam = Su 2: 34. 1333– 

1851. [31 A] 

Perjámosi : Szakácsi Perjámosi család (KmJkv I. 1005). 

Perje Kr (Kraszna-D) 1481: Alsoperye, Felsewperye Valkó várához tartoztak (Cs 1: 584); =: ≈, ≈ 

(Bánffy II. 223). 1519.IV.28.: Felseewperye és Alsoperye birtokbeli részeit L. Bánffy László, más 

birtokok ellenében, átengedi fiának: Miklósnak (3723). 1614: A., F. Perieh (Petri IV. 248). 1808: 

Perje (126). 1888: Perje (Pria) Szi Krasznai js (Je 573). 1913: Perje Szi vm (Az). – 1909/19: Pria, 

Perje, L 1077: r 1017; zs, c, m (140). = Su 2: 60. 1481–1854. [11 D] 

Perkász Szv (Szászváros-ÉNy, a Maros b. p. közelében) 1332: Purkaz, Purkas; 1335: sacerdos de 

Purcas (Tr). 1488: Parkasz (Berger 51). 1504: Perkasz, 1673: Perkaz (Amlacher 72, 238). 1733: 

Prikáz, 1760–2: Perkász. 1808: Perkasz, Berkasz (126). 1861: Perkász Szv (38). 1888: ≈ 

(Prikász) Hu Szászvárosi js (Je 573). 1913: Perkász Hu vm (Az). – 1909/19: Pricaz, Perkász, L 

708: r 690; m (140). = Su 2: 60. 1332–1854. – 1974: c. Turdaş {Tordos kzs faluja K-re} [34 C] 

Perkoszova Te (1888) : Berkeszfalu. 

Perkı hegy Kézdiszentlélek felett; itt láthatók Szentlélek vára romjai. 

Perliszke * Kr (Oravicabánya táján, Illyéd mellett) 1378: Perlyzke (Cs 2: 106). – Su 2: 385. {P} 

Perlı * Te~Kr (Karánsebes és Lugos közt; Zsidóvár határosa) 1440: Perlo in districtu Karansebes 

(P); 1444: Perlew Zsidóvár 20. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár; 56. Pesty III. szerint 1478-ig); 

1447: Perlew, 1464: pr. Perlo in d-u de Lugas, cca 1470: p. Peri in d-u Sebes, 1478: Perlew in d-u 

de Karansebes, ≈ in d-u de Lugos, 1602: Pereo (Pesty: Krassó II/2. 101). – Su 2: 385. 1440–1602. 

Perlı 2. Kr (Resicabánya-ÉK, a Karánsebesi úton) 1577: Brebul, 1585: Prebul (Pesty: Krassó 

II/2. 109). 1808: Prebul (132). 1851: ≈, Kr vm, 18 kath., 782 óhitü lak., anyatemplommal (Fé 3: 

262). 1888: ≈ KrSzö Resicai js (Je 588). 1913: Perlı KrSzö vm Resicabányai js (Az). – 1909/19: 

Brebul, Prebul, L 1211: r 1120; n, zs (29). Brebu = Su 1: 104. 1577–1913. [42 A] 

Pernyavár Szö (a Néra b. p., torkolata közelében) 1829: Pernyavár (Nagy II. 205). 1920: határfalu. 

– Pîrneaura = Su 2: 45. 1829. {Néraaranyos tartozéka} 1974: c. Socol {Nérasolymos kzs faluja K- 

re} [53 B] 

Pernyefalva Ar (Soborsin-É) 1479: Pernyfalwa, Pernyefalwa Váradja vár 31. tartozéka volt (Cs 

1: 763. Váradia). 1743: Pernestie (Su). 1808: Pernyesty (126). 1851: Pernyest, Ar vm, erdıs, 

hegyes vidéken, 332 n. e. óhitü lak., kis fatemplommal, 3 patakmalommal. Határa 1000 hold, 

mellybıl 140 hold szántó, a többi erdıség. Szilvások. F. u. Kaszonyi Aloysia assz. (Fé 3: 221). 

1888: ≈ Radnai js (Je 574). 1913: Pernyefalva Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Perneşti, 

Pernyest, L 611 ort. r (132). Pîrneşti = Su 2: 45. 1479–1913. – 1974; c. Săvîrşin {Soborsin kzs 


Pernyes * Szö (Bélajablánc mellett) 1564: utraque Pernys, 1590: Also-Pernis, Felsö-Pernis 

(Pesty: Szörény, II. 141). – Su 2: 385. 1564, 1590. 

Perı 1. * Ar (Pozsga mellett) 1337: Perew Fülöpköve tartozéka (Gy 1: 176). =: ≈ (Cs 1: 777). 

1539, 1540: Perreo, 1592: Perro (Márki II/1. 212). – Su 2: 385. 1337 (Tr), 1539–1592. 

Perı 2. Hu 1506, 1510: p. Perew. ¤Zsidóvár tartozéka (Cs 5: 122). 

782



Perı 3. Kr 1506, 1510: Perew (Pesty: Krassó II/2. 102). – Su 2: 385. 1506, 1510. 

Perrest * Hu (Illye-ÉNy, Tamásfalva és Petresd táján) 1468: p. Perresth. Illye vs birtoka (Cs 5: 

122). – Su 2: 385. 

Persány Fo (Fogaras-DK, a Feketehalmi úton) 1527: Persány, Persany (Su). 1633: Perszani 

(Makkai 486) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Pirschany. 1808: Persány (126). 1861: ≈ Fo (25). 

1888: ≈ (Persiani) Sárkányi js (Je 574). 1913: Persány Fo vm (Az). – 1909/19: Perşani, P, L 

1015: r 983; n, m (132). = Su 2: 35. 1527–1854. – 1974: c. Şinca {Ósinka kzs faluja K-re} [37 B] 

Persányi-hegység < Sárkány erdeje 1625: az Sárkány erdején levı négy falut: Sárkányt, Parrót, 

Gritet és Persányt urunk elvevé [Brassótól] és Fogarashoz foglalá (Tatrosy). – Zeidnerwald – 

MunŃii Perşani 

Persipna * Szö (Orsova táján, Tiszóca mellett) 1596: pr. pr. Persipna (Pesty: Szörény II. 441). – 

Su 2: 385. 

Perul Kr (1808) : Bégakörtés KrSzö. 

Pervova KrSzö (1888) : Parhó. 

Perzsafalva * Te (vsz Facsád környékén) 1524.II.28.: Gyulayak Persafalwa-n (Te vm) 

jobbágytelket adnak zálogba Bozvári Miklósnak (KmJkv 3983). 1548: Persafalwa, 1598: Persest, 

1612: pr. Perzest (Pesty: Krassó II/2. 103). – Su 2: 385. 1548–1612. {Zsupánfalva mellett} 

Peselnek Ké/Hsz > Kézdikıvár. 

Pestény 1. Hu 1. (Hátszeg-DNy) 1404: Pesten; 1411/412: Pestienee; 1430, 1444: Pestyen; 

1492: p. Nagh Pesthyen; 1519: nobiles p-is Pesthyen. Pestyéni, s az ebbıl kiágazott Pestyéni Alsó, 

Csók, Filep, Illyés, Jár, Kamarás, Károly, Lehi, Nagy, Pap, Román, Márgai család birtoka. 1508: 

Kis Mihály malma, Dénes kertje, Lél János által lakott jobbágytelek (Cs 5: 124). 1440.VI.29.: 

Pesthen-i Mihály fia András – fia: Miklós nevében is – tiltja Klopotiva birtok negyedrésze 

felének elfoglalását (KmJkv 255); 1440.VII.6.u.: Pesthen-i Andrást birtokfoglalástól tiltják (259); 

1499.V.16.: Pesthyen-i Demeter 32 arany Ft-on Malomvízi Kendeffy Mihálynál zálogba veti 

Pesthyeny Dénes rekeczei (Hu vm) birtokrészének harmadát (3087). Ld még KmJkv II. 1007. 

1733: Pestena Mare, 1750: Pestyena, 1760–2: Nagy Pestyén. 1808: Pestyén (Nagy-), Pestyaná 

(126). 1861: N-P, Pestanya Hu (23). 1888: N-P (Pesteanu) Hu Hátszegi js (Je 528). 1913: 

Nagypestény Hu vm (Az). – 1909/19: Peşteana, Np, L 668: r 575; m (132). = Su 2: 35. 1460 {? 

Kezdıév! Utána} 1404–1854. – 1974: c. Densuş {Demsus kzs faluja D-re} [43 B] 

Pestény 2. Hu 2. (Hátszeg-DNy) 1459: p. Pesthenicza in d-u Ha.; 1492: p. Kyspesthyen in d-u 

de Ha.; 1519: p. Pesthyenycza (Cs 5: 124). 1505.I.27.: Pesthyenica ~ Pesthyenicze Pesthyen-i 

Andrei birtoka (KmJkv 3331). 1733: Kis Pestena, 1750: Pestyenicza, 1760–2: Kis Pestyén. 1808: 

Pestyén (Kis-), Pestenyicze (126). 1861: K-P, Pestyenyitza Hu (22). 1888: K-P (Pestenyicza) 

Hátszegi js (Je 430). 1913: Kispestény Hu vm (Az). – 1909/19: PeşteniŃa, Kp, L 572 gkat. r (132). 

= Su 2: 36. 1459–1854. – 1974: c. Densuş {Demsus kzs faluja D-re} [43 B] 

Pester * Za (Honctı táján, Csúcsmezı és Irtásfalva mellett) 1510: Pesther ~ Pestere (Márki II/1. 

243). 1599: Pester (Ve: Doc. V. 284). – Su 2: 385. 

Pestera Fo (Törcsvár-Ny) 1805: Pestere. 1808: Pestere (La-) ~ Lapestere (126). 1854: Pestere, 

Pestera (Su). 1888: ≈ Törcsvári js (Je 574). 1913: Pestera Fo vm (Az). – 1909/19: Peştera, Pestera, 

L 715 ort. r (132). = Su 2: 36. 1805, 1854. – 1974: c. Moieciu {Moécs kzs faluja ÉNy-ra} [47 A] 

Pestere 

Bi (1808) : Körösbarlang. 

Pestere 1. Hu (Hátszeg-D) 1808: Pestere, Pestesel (126). 1861: ≈ Hu (23). 1888: Pestyera 

(Pestyere, Barlangfalva, Pesterea). 1913: Parospestere Hu vm Puji js Paros (Páros) és Pestere 

egyesülése; ma ismét 2 helység (Az). – 1909/19: Paroş-Peşteră, Pp, L 610: r 608 (130). > Peştera 

= Su 2: 36. 1453–1854. – 1974: c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs faluja} [44 A] 

783



Pestere 2. Za 1. (Brád-DK) 1534: Pesthere (Jakó: Thorotzkay 27). 1733: Pestere, 1760–2: 

Pestyere. 1808: Pestere Za (126). 1854: Barlangfalva, Pestera (Bul. 105). 1888: Pestyera (Pestyere, 

Barlangfalva, Pesterea) Hu Brádi js (Je 574). 1913: Pestyere Hu vm (Az). – 1909/19: Peştera, 

Pestyere, L 531: r 528 (132). > Peşterea = Su 2: 36. 1534–1854. > 1974: Peştera c. BăiŃa 

{Kisbánya/Boica kzs faluja Ny-ra} [33 A] 

Pestere 3. 

4793). 

* Za 2. (Acsuva, Pojána és Lázur vidékén) 1553.VI.29.: Pestere, ld Ácsva (KmJkv 

Pestes 1. * Ar 1337: v. Pesthws Fülöpköve tartozéka. Nevét egy völgy tartotta fenn Kaprevártól K- 

re; 1723., 1761. tk: Pestisell, 1876. tk: Valea Pestis, 1914. tk. D. Pestis (Gy 1: 176. Fülöpköve). 

1337: Pestews (Cs 1: 777). 1596: Alsó-Pestes, Felsı-Pestes (Pesty: Krassó II/2. 105). – Su 2: 385. 

1337 (Tr), 1596. 

Pestes 2. Bi 1. (Élesd-É hrs) 1302: Pestus; 1406: p. walachalis Barathapestese, 

Kelemenkenezpesthese; 1470: Felsewpesthes; 1552: Alsopesthes, Felseopesthes (Jakó 319). 1692: 

Pestes Inferior et Superior (Mezısi 101). 1808: Pestes, Pestis (126). 1851: ≈, {r} Pestyis, Bi vm, a 

Rézhegy déli tövében, 3 dombon, mellyek a Sólyomkı, Közép és Lukucza patakok által 

választatnak el. Lakja 864 n. e. óhitü, anyatemplommal. A pestesi erdın van a sólyomkıi üveggyár 

telepitve. Birja gr. Batthyáni József (Fé 3: 227). 1888: ≈ Élesdi js (Je 574 & Sólyomkı psz). 

Határában (8 km) Sólyomkı vár romjai. 1913: Sólyomkıpestes Bi vm (Az). – 1909/19: Peşteş, 

Pestessolyomkı, L 2039: r 882; szlovák, m, zs (132). > Peştiş = Su 2: 36. 1302–1913. [11 C] 

Pestes 3. Bi 2. (Élesd-É, Sólyomkıpestes mellett) 1406: Kelemenkenezpesthese (Jakó 319). – Su 2: 

350. {Beolvadt Sólyomkıpestes határába} 

Pestes 4. Bi 3. (Élesd-É hrs, Sólyomkıpestes mellett) 1406: Felsewpesthes, Felseopesthes (Jakó 

319). – Su 2: 327. 

Pestes 5. Bi 4. (Élesd-É hrs, Sólyomkıpestes mellett) 1478: Alsopesthes (Jakó 319). – Su 2: 289. 

{Beolvadt Sólyomkıpestes határába} 

Pestes 6. Hu 1. (Vajdahunyad-ÉÉK, a Cserna b. p.) {1272–90} 1302: nobiles de Pestus Botiz 

comes ... et cognati sui: Chanad, Tyburcius, Lorandus, Joannes Cherche, Petrus f. Sceret, Petrus et 

Paulus f-i Wanus, Joannes f. Thome, Valentinus et Baas f-i Bork, Lok, Andreas, Laurentius f. 

Georgii, Valentinus et Paulus f-is Zene, Paulus, Myko et Chobo f-is Martini, Demetrius et Nicolaus 

f-i Igech, Andreas, Dominicus f-i Joannis et Farkasius f. Pauli ... eccl. Omnium Sanctorum de 

Pestus; 1325: Chanad f. Ebes, Petrus f. Baas et Benedictus f. Tyburch ... nobiles de Inferiori 

Pestus; 1346: Stephanum f-um Batiz, Michaelem et Nicolaum f-os Andree f-i eiusdem Batiz, 

nobiles de Pestus. Kisnemesi falu. A Pestesi nemesek a tatárjárás után 4 évvel (1289?) a 

Keresztúriaktól megvették a két falu közt elterülı földet, de az errıl szóló oklevelük a László király 

kori erdélyi zavarokban, amikor feltörték a pestesi Mindenszentek-egyházat és az ott levı ládát 

(cista), elveszett. László vajda 1302-ben tanúkihallgatás alapján az 50 M értékő földet 25 pestesi 

nemesnek ítélte, s határát leíratta: a fl-o Egrug ad Barmatha – eiusdem mathale ... ad 1 fiuzb[ukur] 

... iuxta f-m Almas ad eandem Almas et inde per – [B]aruigaga ... term. ad Baruigaga ... asc. ad 1 

byrch, cuius Byrch 1 pars Mer-lis pert. ad v-m Pestus Botyz comitis et cognatis suis de eadem et 1 

pars [f-]is Galus {...} desc. iterum ad Almas ad pt. Mer. transit ultra Almas, ubi cholunt 

hereditariis eorundem ... ad 1 metam lapideam ... de Pestus. Az Egrug a mai Cserna-patak, Almas 

a mai Keresztényalmás felıl folyó patak, s ezen fut ma is a két falu határa. 1325-ben 3 Pestesi 

nemes íratta át az oklevelet. 1346-ban a Pestesiek lemondanak a rokon Ellyüsfalviak javára 

Boldogasszonyfalváról Batizháza ellenében (Gy 3: 298). 1371: officiales de Pestus; 1377: Pestes; 

1381: Pestus, p. Olpestus; 1407: Alpestes; 1521: nobiles de Alpesthes. Pestesi ~ Alpestesi, Ap. Ág, 

Balog, Bencze, Bíró, Bodor, Bojtori, Csanád, Csombó, Gálfi, Kerek, Kis, Kónya, Lógó, Lıkes, 

Lırinczi, Nagy, Székely, Török, Zerri köznemesek; Batizfalviak, Barcsaiak birtoka. Hn 1488: 

Aszaló, Ördegmartya, Macskaló, Hidegkút, Kapuféli, Patakszorosa, Óradván (1302-tıl Cs 5: 

122). 1440.I.20.: Pesth-i [!] Péter és László ü: Gyerıvásárhely (184); 1449.IX.30.: Pestes-i Imre 

fia János üv, Alpestes-i Balogh Mártont is (760); 1468.IX.5.: Pestes/Pesthes-i Péter és János mint 

784



szomszéd Pongrácz János beiktatásán bizonyos részeknek ellene mondott (1824); 1480.IX.29.: 

Pesthes-i János, Pesthes-i Zakariás, Pesthes-en lakó Oláh László ü: Szentgyörgyi Makray Tamás 

(2308); 1482.XI.26.: Pesthes-i Oláh László ü: Sz. M. Tamásné Adviga (2422); 1587: Utraque 

Pestes. – E: fl. 6, A: fl. 3. (Dé 26). 1660 Várad: Vicze Ispán Uram Alpestessy Balogh Mátthé 

mellé az Obsidio alatt consultatiora, és directiora rendeltetett személyek ... (Szalárdi: Eml). 1760– 

2: All Pestes. 1808: Pestes h. 1861: Al-P Hu (20). 1888: Alpestes Hu Dévai js (Je 199 & 

Tamástelek psz). Református templom (középkori alapokon, XVIII. szd). 1910 L 747 (r, m). 1913: 

Alpestes Hu vm (Az). 1956 L 1221 (Le). « Tamástelke. – 1909/19: Peştişul-mare, Ap, L 752: r 

426; m (132). P M = Su 2: 36. 1330–1854. 1302–1854. > Peştişu Mare [34 C] 

Pestes 7. Hu 2. (Vajdahunyad-É, balról a Csernába ömlı Pestes b. p.) 1330: Pestus, v. Pestus 

Superior ... in qua eccl. lapidea in honorem S. Nicolai est fabricata, v-is ... Kezeptelek, Nandor et 

Vluesagh vocatas ad eandem v-m Pestus Maiorem pertinentes. Felpestes, melyet 1330-ban 

Nagyobb-Pestesnek is mondtak, a Hermán nembeliek birtoka volt; ekkor Dénes fia László [Lack] 

mester, Geche fia János ispán és Gergely fia Barabás 3 részre osztották. János kapott udvart és 

részt K felıl, László Ny felıl, s a Kereked-patak választotta el a kettıt. Barabás udvart és részt D- 

en kapott, úgy, hogy a Pestes-patak választja el a többiektıl. Kıtemploma Sz. Miklós tiszteletére 

épült. Tartozéka: Középtelek, Nándor és Ölveság (Gy 3: 298). 1330: t. Pestus; 1424: Felpesthes; 

1509: ≈. Hermán-nz ivadékai: Laczkfi, Makrai, Pestesi, Felpestesi, Németi, Zaherjes, Bási, 

Czentúri, Nagy, Nyújtó; Novajiak, Barcsaiak. 1330: Sz. Miklós kıtemplom (Cs 5: 122). 

1449.IX.30.: Fewlpestes-i Tamás fia Péter, Fewlpestes-i Nyújtó Tamás ü: Pestesi Imre fia János 

(KmJkv 760); 1455.I.2.: Szentgyörgyiek tiltják Felpestes-i Makray Péter fia Tamást Felpestes és 

Németi (Hu vm) birtokbeli részeik további bitorlásától (1175); 1587: Utraque Pestes. – E: fl. 6, 

A: fl. 3. (Dé 26). 1733: Fel Pestis. 1808: Pestes (Fel-) h. 1861: Fel-Pestes Hu (21). 1888: Felsı- 

Pestes (Pestyisus din szusz) Hu Hunyadi js (Je 325). 1913: Felsıpestes Hu vm (Az). – 1909/19: 

Peştişul-mic, Fp, L 255: r 134 (133). P M = Su 2: 36. 1330–1854. > Peştişu Mic [33 D] 

Pestes 8. BSz (Dés-NyÉNy) 1467: Pesthes, 1576: Pestes (Kádár V. 440). 1733: Pestes, 1750: 

Pestyes, 1760–2: Pestes. 1808: ≈ (126). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ SzD Dési js (Je 574). 1913: 

Pestes SzD vm (Az). – 1909/19: Peşteş, Pestes, L 237 gkat. r (132). > Peştera = Su 2: 36. 1467– 

1854. [13 C] 

Pestes 9. * Te (?) 1494: Paulus Nag de Pestes temesmegyei nemes (Cs 2: 85. Pestesi Nagy). – 

Su 2: 385. 

Pestesel * Hu (Vajdahunyad-DNy, Szohodol táján) 1482: p. Pestesel; 1506: v. Pestessel; 1510: 

v. Pesthessel; 1515: p. ≈, Pesthesel. ¤Hunyadvár tartozéka, Nadabori és Pesteseli nemes kenézek 

bírták. Vsz azonos 1481: p. Pesthesel, mely Dampsosi ~ Morsinai, D. Árka-birtok volt (Cs 5: 

123). – Su 2: 385. 

Pestesfı * Ar (Kaprevár mellett) 1366: Peztuzfew a Csanád nemzetség birtoka (Cs 1: 770. Fizes; 

777: Pesztöczfı). – Su 2: 388. {Kaprevár mellett Peştiş völgy ırzi emlékét} 

Pestisel * Kr (Soborsin-DK, Bulza-É) 1717: Bischdischell, 1723: Pestisel (Pesty: Krassó II/2. 

106). – Su 2: 299. Bischdischell. 

Pestyenicza: Kis-Pestyén Hu : Pestyén 2. 

Pestyera Hu (1888) < Pestere Za. 

Pestyere KrSzö (1888) : Krassóbarlang. 

Pészak Tt (Perjámos-D) 1399: Puerseegh, 1426: Pwrsegh; 1444: Peersegh, Pwrseegg; 1549: 

Persek (Márki II/1. 212). 1828: Pészak (Nagy, I. 399). 1851: ≈, Tt vm, részint róna, részint kissé 

dombos vidéken. Határa 4665 hold, ... Népessége 2210 lélek, kik közt 1715 n. e. óhitü, 492 r. kath. 

német, 92 egész, 50 fél, 3 fertály telkesgazda, 173 zsellér, 157 lakó, 27 kézmüves, 3 kereskedı. 

Óhitü anyatemplom. Birja a helységet Bajzáth József kir. tanácsos (Fé 3: 298). 1913: Pészak Tt vm 

785



Perjámosi js (Az). – 1909/19: Pesac, Pészák, L 3098: r 2454; n (132). = Su 2: 35. 1399–1851. [31 

A] 

Peszér * Kr (Oravicabánya táján) 1396: Peser (Cs); 1400: Pezeri, 1407: Pezery, 1414: Pezer (P); 

1418: Pwzer, 1429: Pezeer (Cs 2: 106); =: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 106). – Su 2: 385. {Talán 

Nagyszurdok mellett} 

Pete 1. (Petelaka, Petetelke, Pétertelke) Ko 1. (Kolozs-ÉK) 1294: t. Pethelaka; 1296: p. 

Pethurteluke; area Peturteluke; 1306: p. Pethetelke; 1307: Petetelke; 1334: Petheberche. İsi 

(Palatkai) Iwanka fiai: János és Gergely bírták öröklött jogon, majd 1294-ben a gyulafehérvári 

Szent Lélek-apácakolostornak adták, az 1296., 1306. és 1307. években azonban felét ugyanık mint 

Palatka tartozékát adták el Gyógyi Miklós ispánnak (ld. Palatka). Pálostelke (Do vm) 1320-i 

határleírása különös módon a mai Pete területét is felöleli, amelyet Petelaka folytatójának 

tekintünk, ami jogtalan birtokfoglalási kísérletre mutat. Petebérce (1334) Légen határa (Gy 3: 368). 

1294: Pethelaka (Er I. 531); 1296.IV.7.: Peturteluke (544); 1296.VII.1.: Petheteluke (552). 1306: 

≈ (An 2: 102); 1307: ≈ (An 2:157). 1334: v. Pethelaka; 1430: p. Pethe; 1444: p. Pethee; 1509: p. 

Pethe. Palatkai ~ İsi ~ İsi Jankafi-birtok; 1461: c.q. (1296-tól Cs 5: 394). 1334.X.28.: Légen 

birtokot és a hozzá tartozó Pethelaka falut visszaadják Gergely fia Iwanka palatkai nemesnek 

(KmJkv 3); 1501.IV.27.: Pethe-n İsi Jankafi Lırinc részbirtokos (3189); 1523.III.22.: Jankafiak 

tiltják Pethe-i részük elidegenítését (3914); 1539.VII.30.: Mányiki Székely Miklós a Pethe 

birtokban ıt illetı leánynegyedrıl lemond İsi Jankafi Lázár javára (4715). 1733: Peta, 1750: 

Pete. 1808: Pete vel Pethe h., Petye val. 1854: Pete (Magyar-Pete), Petea (Bul. 80). 1861: Pete Ko 

(14). 1888: ≈ Ko Mocsi js (Je 574). 1913: Magyarpete Ko vm (Az). – 1909/19: Petea, P, L 225: r 

218 (133). = Su 2: 37. 1294–1854. – 1974: c. Pălatca {Palatka kzs faluja ÉK-re} [23 A] 

Pete 2. * Ko 2. (Kolozsvár-ÉK) 1499: p. Olahpethe (Cs 5: 394). 

Pete 3. Sza 1. (Szatmárnémeti-ÉNy) 1215, 1221: v. Petus, 1280; p/t. Pethe, 1325: p. Pete (Tr). 

A szamosháti Gutkeled-uradalom egyik ısi falva. A nemzetség egészen távolálló tagjai is igényt 

tartanak rá, így legrégibb, XII. századi szerzeményei közé kell sorolnunk. Birtokosaik itt a Várday- 

(1280), a Farkas- (1301) és Tiba-ágból (1314) származó családok, késıbb a Drágfiak (1424), 

Csákiak, Szántai Bekcsek (1454) és Mikolaiak (1519). Magyar alapítású és magyar népő helység. 

1356: Pethetheleke (Maksai 195). 1280 … 1470: Pethe (Cs 1: 483). 1808: Pete (127). 1851: ≈, 

Sza vm, 224 g. kath. lak., s anyatemplommal. Határa szők, de jó termı, egy kis erdeje is van. F. u. 

gr. Károlyi (Fé 3: 228). 1888: ≈ Csengeri js (Je 574). 1913: Pete Sza vm (Az). 1920: határfalu. – 

1909/19: Petea, Pete, L 353: r 63; m, zs (133). = Su 2: 36. 1215–1851. – 1974: c. DorolŃu 

{Pusztadaróc kzs faluja Ny-ra} [1 D] 

Pete 4. * Sza 2. (Kálmánd és Kaplony hrs volt) 1431: Pethe (Cs 1: 483. P a). – Su 2: 385. 1280 

Pethe, 1333 Pete (Csánki I. 482) {!! Nagykároly-É} 

Pete 5. To (Radnót-ÉK) 1447: p. Pethe; 1519: p. ≈. Mf. Alárdfi, Bogáti; Iklódi Dési; Meggyes, 

Báthori, Futaki Nagy, Barcsai s más birtokosé. (Cs 5: 725). 1466.I.2.: Pethe birtokbeli ısi 

részjószágát Alárd László cserébe adja Bogáti Andrásnak (KmJkv 1678); =: Bogáti András a 

cserébe kapott jószágot eladja eredeti tulajdonosának (1680); 1477.VIII.16.: Iklódi Dési János 

Pethe-i részét zálogba adja Meggyesi Balázsnak (2241); 1482.VI.27.: Mátyás király parancsára 

Báthori Istvánt, adomány címén, beiktatták Pethe birtokába (2375); 1483.II.7.: Pethe-n 

Meggyesfalviak részbirtokosok (2426); 1497.X.13.: Szentbenedeki Márton Péter és János több 

birtokbeli nemesi részeiket, a Pethe-it is, Geréb László püspöknek vallják azért, mert 

familiárisaikkal együtt megölték Székelyvásárhely mezıváros plébánosát: néhai Lırincet, 

meggyalázták a templomot és a temetıt (3031); 1505.IV.13.: Szentbenedeki Márton Antal Pethe-i 

részét Czegei Wass Balázs átadta Bethlen Miklósnak; ez most visszaengedte SzMA-nak (3350). 

1760–2: Mezı Pete, 1805: Pete. 1808: Pete (127). 1861: ≈ To (11). 1888: M-P (Petea de Campie) 

TA Marosludasi js (Je 504). 1913: Mezıpete TA vm (Az). – 1909/19: Petea-de-Câmpie, Mp, L 

498: r 477; m, zs (133). Petea = Su 2: 36. 1447– 1854. – 1974: c. Band {Mezıbánd kzs faluja D- 

re} [23 D] 

786



Petefalva * Do (Alsóbalázsfalva környékén BN) 1430: néhai Cegıi Miklós és Gergely Pethefalwa 

nevő préddiumát Zzigmond király zálogba adta a nagydemeteri és törpényi szászoknak (KmJkv 

49). 

Petegd Bi (Tenke-DK, a Belényesi úton) 1374: Peteghd (Jakó 319). 1587: Petegd (Kiss 691). 

1692: Petegye (Mezısi 117). 1808: Petegd (127). 1851: ≈, Bi vm, egyenes földön. Lakja 859 n. e. 

óhitü, anyatemplommal. Vize az ugy nevezett Kristyor, melly a Fekete-Körös árját veszi fel. Birja a 

váradi deák káptalan (Fé 3: 228). 1913: Petegd Bi vm Tenkei js (Az). – 1909/19: Petigd, Petegd, L 

936: r 916; m, zs (133). Petid = Su 2: 38. 1374–1851. – 1974: c. Cociuba Mare {Alsókocsoba kzs 


Petek Fe (Székelyudvarhely-D 18 km) 1478: Pethk (SzO I. 224). > Petky család. 1492.VI.5.: 

Dersi Pethky György Szilvás, Füzes és Vajdaháza birtokban zálogos (KmJkv 2791); 1493.VII.4.: 

Uı 100 Ft-ért Vasasszilváson negyedbirtokot és malomnegyedet vásárol (2876); 1495.II.6.: Uı 50 

Ft-ért négy pusztatelket vásárol Mohán (2940); 1495.VII.11.: Uı és fe: Kendi Dorottya 50 Ft-ért 

halastóhelyet vásárol Vasasszilváson (2968); 1497.VI.8.: Pethk-i György birtokrészt vásárol 

Girolton (3019); 1505.I.16.u.: Koppándi Péter kjelenti, hogy Pethk-i ~ Pethky László, fogott bírák 

közbenjárására, pénzben elégtételt szolgáltatott neki Dobrotha (ds) Jowan felakasztásáért, amikor 

ezért perbe akarták ıt hívni (3325); 1519.I.20.: Pethky Antal Királyhalmán (Fe vm) részbirtokos 

(3701); 1529.V.14.: Dersi Pethky György özvegye Dorottya anyai jussából Pulyonban és 

Szentegyeden (Do vm) egy-egy népes és puszta telkét leányának: Pethky Annának vallja (4257); 

=: Uı Vasasszentiván ıt anyai jogon illetı negyedét, az ottani nemeskúriával együtt, és 

Vasasszilvás felét kiházasítási ajándék címén 100 Ft-on, az apja javaiból neki járó hitbér és 

jegyajándék címén pedig 66 Ft-on leányának: Pethky Annának vallja (4258); 1554.XII.29.: Pethky 

János nemes eskütárs Jobbágyfalvi Tóth György (Krasza)Horváton történt megölése ügyében 

(5332). 1587: Petk (SzO IV. 99). 1733: Petek. 1808: Petek (127). 1861: ≈ FF (3). 1888: ≈ (Petsch, 

Petka) Uh Homoródi js (Je 574). 1913: Petek Uh vm (Az). – 1909/19; Petca, Petek, Petsch, L 769: 

r 21; m (133). Petecu = Su 2: 37. 1478–1854. – 1974: c. Ulieş {Kányád kzs faluja D-re} [37 A] 

Petele To (Régen-D, a Maros bp-i úton) 1332: plebanus de Pytula, 1332–5: sacerdos de Pycula, 

1348: Pechwle (Tr). 1426: p. Petele; 1465: plb de Pethele. ¤Görgény vár tartozéka (1332-tıl Cs 5: 

725). Régeni káptalan 1587–9: Petelye in auro cuso fl. 16. Solvit (Dé 72). 1645: Petelye (Makkai 

623) I. Rákóczi György birtoka. 1808: Petele, Birk (127). & Petelei István (1852–1910) író, 

újságíró. 1861: ≈, Birk To (11). 1888: ≈ (Birk, Petyele) MT Régeni alsó js (Je 575). 1913: Petele 

MT vm (Az). – 1909/19: Petelea, Petele, Birk, L 1854: r 461; n, m, c (133). = Su 2: 37. 1332– 

1854. [24 A] 

Petenye {< Pethene 1323 seredeni nemes} Kr (Kraszna-DK) 1423: Zenthkerezthfalwa. Seredenel 

együtt említik (Cs 1: 585. Szentkeresztfalva). 1455: Pethenyefalwa-n Bánffyak részbirtokosok 

(KmJkv 1181); 1455: Pethenyefalwa-n Kusalyi Jakcsok örökjogon részbirtokosok, Kusalyi György 

cserejogon részbirtokos (1182). 1484: Pethnyefalva, 1495: Pethenehaza (Cs 1: 584). 1488.XII.15.: 

Pethenefalwa-i Barnabás ü: Szentannai Tóth Miklós és Balázs (KmJkv 2688); 1495.IV.6.: SzTM 

Pethenehaza-i részét cserébe adja te: Balázsnak (2951); 1499.V.21.: SzTB Pethenyefalwa, más 

néven Zenthkerezthfalwa birtokbeli ısi és vásárolt részeit eladja Keczeli Szele Mártonnak (3088); 

1501.IV.24.: KSzM Pethenyefalwa egészbirtokot visszaengedi SzT Ferencnek (3186); 1551.I.27.: 

Madarasi Bernáld Ferenc tiltja Jobbágyfalvi Tóth Ferencet és Istvánt attól, hogy Pethenyeffalwa-n 

és mindkét Seredenben lévı részeit elidegenítse (5064); 1555.XI.26.: Madarasi Bernáld Balázs hő 

szolgálati jutalmaként Lırinc Balázsnak (n) adományozza Pethenyefalwa-n azt a házat, minden 

tartozékaival együtt, amelyben eddig is lakott (5439). 1597.V.10.: Mezımadarasi Bernáld János 

birtokait illetı örökösödési perben testvére: Lázár Farkasné Bernáld Klára Petniefalwa ~ 

Petenyefalwa birtokról lemodott Tóth Miklós és Balázs javára (SzO VIII. 324, 326, 334). 1760–2: 

Petenye. 1808: Petenye (127). 1888: ≈ (Petenea) Szi Krasznai js (Je 575). 1913: Petenye Szi vm 

(Az). – 1909/19: Petenia, P, L 339: r 150; m; 18 zs (133). = Su 2: 37. 1484–1854. » Krasznahorvát 

Horoatu Crasnei [11 D] 

787



Petercse Te (Lippa-DK) 1723–5: Petris (Mercy-tk), 1761: pr. Peterscha (Borovszky: Temes 89). 

1808: Petris (128). 1888: ≈ Lippai js (Je 576). 1913: Petercse Te vm (Az). – 1909/19: Pătârş, 

Petirs, L 347: r 337 (131). Pătîrş = Su 2: 31. 1274–1913. {Petercsed adataival együtt} – 1974: c. 

Dorgoş {Dorgos kzs faluja D-re} [32 B] 

Petercse(d) * Ar (Almaszeg és Simánd vidékén) 1274: Peturched; 1337: Petherche; 1444: vina in 

promontorio pr-i seu p-is ... Petterche. A Csanád-nem birtoka; 1274-ben és 1337-ben a Makófalvi 

ágnak jut osztályrészül. Nem azonos a mai Petercse helységgel (Gy 1: 183). 1337: Petherche, 

1444: pr. seu p. Petterche (Cs 1: 777. Simánd vidékén kereshetı). – Su 2: 31. Pătîrş {a Te vm-i 

Petercse adataival; Györffy nyomán {!} 1274 Paurched {!}; nem vette figyelembe Csánkit sem} 

Peterd 1. * Te (Zsombolya-DK, Köcse mellett) 1341: Peturd (Tr). 1470: Petherd, 1472: Petherd 

utraque (Cs 2: 57). – Su 2: 385. Petherd; 386. Peturd {Zsombolya mellett}. 

Peterd 2. To 1. (Torda-ÉNy, a Hesdát pataka melletti úton) 1278: t. Hasadad (Cs). 1278.X.6.: 

Marcellus fia Mykou az erdélyi részeken lévı Hasadad nevő földbıl ıt illetı részt elcseréli a 

Berettyó melletti Fancsikával (Er I. 360); 1285: {Suki} János vásárolt [Fenes nevő?] birtokuknak a 

Fenos [patak] melletti felsı [!] részét, ahol Szent László tiszteletére emelt templom áll, magának 

tartotta meg, rokonainak: Demeternek és Domokosnak pedig átengedte annak Hasadath nevő alsó 

[!] részét (413); 1294.IX.25.: III. András király elıtt Felicián comes fia Fancsika kijelenti, hogy 

Peturd Hasadata nevő birtokuk felét önként átengedték rokonaiknak: Marthuleus comes fiainak: 

Myko magissternek és Chepannak. Ezt a földet korábbi osztályuk értelmében Felicián comes fiai 

birtokolták, mert Myko magister és Chepan az emlíett osztály során Fancsika nevő földet kapta 

helyette. A felek Peturdhasadata földet idegeneknek nem adhatják el, hanem csak egymásnak 

(529). 1297: t. Peturd Hasadata vocata (Cs). 1304: Hontpázmány nb. Martaleus fia Mikou 

magister és ennek fia, Miklós megosztoznak örökölt birtokaikon; köztük az erdélyi részeken fekvı 

Hasadath birtokon (An 1: 598). 1310: Peterdy (Cs). 1310: Peterdy-i Fanchika magister fia Dénes 

nemes mint szomszéd Zarka föld {Szentkirály körül} határjárásához volt hivatalos (An 2: 899). 

1332: sacerdos de Peturd; 1407: in Peterd hungaricali, 1480: piscine in p-e Magyarpetherd in 

valle Hosdadthoroka; 1505: p. Magyar Petherd. Hn 1415, 1417: Hasdát, Királyerdeje, 

Remetekapu, Dereszkelısvölgy; 1480, 1490: Hosdádtorok; Fancsikapataka. Peterdi, Várfalvi, 

Tordai ~ T. Szalai, Kecseti, Upponi, Székely, Peterdi Fancsika s más köznemes birtoka (Cs 5: 

725). 1441.VIII.1.: Petherd-i István nevében Túri Péter augusztus 7-én 50 arany Ft-ot és két darab 

32 arany Ft-ot érı lovat, szeptember 8-án pedig 100 Ft-ot ad át Dengelegi Pongrác, Gergelylaki 

László és Vizaknai Miklós alvajdáknak (KmJkv 344); 1441.IX.3.: Petherd-i István üv, Petherden 

lakó Szolga Lászlót és Porkoláb Balázst is (353); 1450.V.27.: Szentmihályfalvi Györgyné: 

néhai Petherd-i László leánya Ilona Petherd-i István elleni pere a három Petherd, Felsıegres, 

Koppánd ısi és zálogos birtokból neki járó részekkel kapcsolatosan (835); 1450.VI.1.: Uı és 

Petherd-i Dénes fia Péter [fia: István?] maga és fiai: Illés, János, Balázs és László kölcsönös 

hatalmaskodási ügyében leteendı esküt július 15-re Torda vm szolgabírájának színe elé halasztják 

(838); 1459.XI.5.: Peterdi Fancsika Pál ü: Szentlászló Ko~To (1393); 1470: Uı üv: Thoroczkai 

László és Zsigmond (1986); 1482.IV.4.: Szucsáki Macskási Gergely és felesége: Petherd-i néhai 

Fancsika Miklós leánya Katalin leánya: Dorottya – nevezett Dorottya leánya Ilona nevében is – 

néhai Fancsika Pálnak a két román Petherd-en (in utraque Petherd Wolahalibus) és a magyar 

Petherd-en (in Petherd Hungaricali) levı része harmadának azt a negyedét, amely nevezett 

Dorottyát anyja jussán illeti, 100 arany Ft-ért eladja Petherd-i néhai István fia Jánosnak (2348); 

1482.IX.18.: Petherd-i János Dengelegi Pongrácz János özvegye: Erzsébet létai várnagya (2405); 

1483.VI.4.: Petherd-i Fancsika Fóris Alsóegres, Indal, Magyarpetherd, Középsıoláhpeterd és 

Felsıoláhpeterd birtokbeli részeit 62 Ft-ban zálogba adja Indali Kis Istvánnak (2455). Ld még 

KmJkv II. 971, 1007. 1587: Peterd cum Zarkad. – E: fl. 4/15, A: fl. 1 den 39 (Dé 65). 1733: 

Magyar-Peterd. 1808: Peterd (Magyar-), Petridul-ungureszk (127). 1861: M-P To (10). 1888: M-P 

(Petridu) TA Tordai js (Je 487). 1913: Magyarpeterd TA vm (Az). – 1909/19: Petridul-de-jos, 

Mp, L 857: r 820; m, zs (133). > Petreştii de Jos = Su 2: 39. 1278–1850. [22 D] 

788



Peterd 3. To 2. (Tordai-hasadék-Ny, Mp-D) 1407: in Peterd hungaricali, et duabus Peterd 

volachorum; 1483: p. Kezepsew Olah Peterd; =: Kezeppeterd; 1505: utraque Olah Peterd. 

Birtokosai mint Peterd 1. (Cs 5: 725). 1482.IV.4.: in utraque Petherd Wolahalibus ld Peterd 1. 

(KmJkv 2348); 1483.VI.4.: Kezepsewolahpetherd ld Peterd 1. (2455); 1486.VII.5.: Kezeppetherd 

ld Peterd 1. (2602); 1528.V.15.: Petherd-i Petherdy Máté Kewzeppetherd-en két népes 

jobbágytelkét eladja Gergely deák tordai sókamarásnak (4219); 1529.I.14.: Petherdy János özvegye 

Ilona visszabocsátotta Fancsika Balázsnak az elhunyt férjénél 60 Ft-ban elzálogosított mintkét 

Olahpetherd és Maghyarpetherd birtokbeli részeit (4244); 1555.IV.12.: Keozeppetherd-i 

részbirtokát Szentgothárdi Wass János özvegye: Hosszúaszói Dorottya 60 Ft-on zálogba adja 

testvérének: Mészkıi Maray Gálné: Erzsébetnek (5358). 1733: Közép Peterd, 1750: Középsı 

Peterd. 1808: Peterd (Közép-), Petridul de minsloc (127). 1861: Közép-P To (10). 1888: Közép- 

Peterd (Petridu din mislok) TA Tordai js (Je 455). 1913: Középpeterd TA vm (Az). – 1909/19: 

Petridul-de-mijloc, Kp, L 418: r 416 (133). > Petreştii de Mijloc = Su 2: 39. 1407–1850. [22 D] 

Peterd 4. To 3. (Torda-Tordai-hasadék-Ny. Mp-D) Birtokosai mint Peterd 1. (Cs 5: 725). 

1442.V.19.: Felysepetherd–i László tiltja Komjátszegi Domokost attól, hogy Komjátszegen levı 

birtokrészét elzálogosítsa Petherdi Istvánnak (KmJkv 465); 1486.VII.5.: Olahpetherd ld Peterd 1. 

(2602); 1555.IV.12.: Felseopetherd-i részbirtokát Szentgothárdi Wass János özvegye: Hosszúaszó 

Dorottya 100 Ft-on zálogba veti testvérénél: Hosszúaszói Gáspárnál (5358); =: Hosszúaszay 

Mihály özvegye: Petherdy Katalin vallja, hogy rokonai addig nem osztozhatnak meg néhai férje 

javain, amíg az ıneki járó hitbér címén nem fizetnek fiának: Hosszúaszay Gáspárnak 66 Ft-ot. A 

három Petherd-en levı részbirtokai osztályára csak akkor kerülhet sor, ha megfizetik Gáspárnak 

azt a 200 Ft-ot, amellyel neki tartoznak. Felseopetherd-en azt a fiaitól külön kapott jobbágytelket, 

amelyen Keresztyén Péter és Demeter laknak fiaikkal együtt, Hosszúaszay Gáspárnak vallja 

(5359). 1733: Felsı Peterd. 1808: Peterd (Felsı-), Pet{r}idul de szusz (127). 1861: F-P To (10). 

1888: Felsı-Peterd TA Tordai js (Je 325). 1913: Felsıpeterd TA vm (Az). – 1909/19: Petridulde-sus, 

Fp, L 483: r 471 (133). > Petreştii de Sus = Su 2: 39. 1407–1854. [22 D] 

Péterfalva (Petri Villa) 1. Fe (Szászsebes-D hrs) 1309: Michael plebanus de v. Petri; 1320: plebes 

seu ecclesia de v. Petri; 1332–6: Martinus sacedos de v. Petri; 1345: portio quond. Nicolai f-i 

Hennyng de Peturfolua. A falu nevét Vizaknai Péterrıl, a lázadó Vizaknai Gyán közeli rokonáról 

(fivérérıl?) kaphatta (ld. Péterváralja és Vizakna 1291); Péter három fia: Szerdahelyi Jung Péter, 

Jakab és Henning közül az utóbbi 1323 táján a lázadó szászok vezére lett, de a kunok ellen vívott 

csatában elesett. Birtokait Szécsényi Tamás erdélyi vajda kapta meg, majd 1325-ben a rokon 

Kelnekiek Péterfalva birtokosai. Papja 1309-ben a Sebes dékánátusbeli kiközösített tizedmegtagadó 

szász papok között van. Üresedésben levı plébániája jövedelmének felét 1319: 14, egész 

jövedelmét 1320: 40 M-ra becsülték. Papja 1330-ban az engedelmességet fogadók sorában van; 

utóda 1332 I: 3 lat, 1332 II: 3 fertó, 1333 I-II: 1 M, 1334 II: 25 gs, 1336: 1 fertó 66 dénár pápai 

tizedet fizet, ami mezıvárosi szintre mutat (Gy 2: 179). 1309: ≈ (An 2: 576). 1488: Petersdorff 

(Berger 52). 1517: Petherfalwa (SzO III. 192). 1532: Pyttersdorf (Scheiner 106). 1611: Peterfalva 

(Amlacher 192). 1733: Péterfalva. 1808: Péterfalva h., Petersdorf g., Szinpetru val. 1861: ≈, ≈ 

Sebes (36). 1888: ≈ (Petersdorf, Szint-Petru, Petrifaleu) Sze Szászsebesi js (Je 575). 1913: 

Péterfalva Sze vm (Az). – 1909/19: Petrifalău, Pf, Pd, L 2146: r 677; n (134). > Petreşti = Su 2: 39. 

1309–1854. [34 D] 

Péterfalva 2. Fe (Medgyes-DNy) 1336: p. Peturfolua (Tr). 1460.V.5.: Gerendi Miklós és fe: 

Dobokai Anna Petherfalwa birtokot és a mellette lévı Répafalva prédiumot 1000 Ft-on zálogba 

adják Veresmarti Péternek, Szebenszék királybírájának (KmJkv 1445). 1760–2: Péterfalva. 1808: 

Péterfalva, Petersdorf, Petisdorf (127). 1861: ≈, ≈, Szin Petru FF (3). 1888: ≈ (Petersdorf, 

Petisdorf) NK Bolya-berethalmi js(Je 575). 1913: Kispéterfalva NK vm Medgyesi js (Az). – 

1909/19: Petişdorf, Pf, Pd, L 415: r 130; n (133). > Petiş = Su 2: 38. 1336–1854. – 1974: c. Şeica 

Mare {Nagyselyk kzs faluja K-re} [35 B] 

Péterfalva 3. Kr (Oravicabánya-ÉNy, a Karas j. p., a Dettai úton) 1349: p. magistri Joannis [f-i 

Pouse] Peturfolua. Bár-Kalán nb. Szeri Pósa fia János birtoka; 1349-ben Küke határának Garábtól 

789



és Kivistól való elválasztása végett elıször Péterfalvára mentek (Gy 3: 492). 1471: opp. 

Petherfalwa (Pesty: Krassó II/2. 113). Az 1579-i defter szerint Petrofça Oravicánál feküdt; 1723. 

tk: Petrovacz. 1793-ban Greon-nal egyesítve Greovácz (Hnt. 26: Gerıc, R. Greoni) nevet kapott 

(Gy). 1597: Greon, 1717: Greun, 1734: Greovácz, 1761: Greon-Petrovácz (Pesty: Krassó II/1. 

191). 1888: Greovácz KrSzö Oravicai js (Je 350). 1913: Gerıc KrSzö vm Oravicabányai js 

(Az). – 1909/19: GreovaŃ, Greovácz, L 1585: r 1546; n (84). > Greoni = Su 1: 270. 1597–1913. + 

2: 385. Petherfalwa 1471. – 1974: c. Grădinari {Kákófalva kzs faluja} [42 C] 

Péterfalva 4. Kü (Küküllıvár-DNy) 1318: Joannes f. magistri Petri dicti Kethkezeu ... p-is sue 

Peturmesturfolua nominate iuxta fl-m Kukullu Minorem ...; 1332: Nycolaus sacerdos de 

Kechkezevepeturhaza [: Kethkezev-]; 1341: Petrus f. Joannis de Peturfolua; 1351: Ladislaus et 

Michael f-i Joannis f-i Petri de Peturfolua pro se ac Petro fr-e, p. Peturfolva. 1318-ban Kétkező 

Péter mester fia János e falu harmadát, mely a malom felıl fekszik, a szılı harmadával és az 

udvart ill. házat, amelyben lakik, leányával: Katalinnal együtt átadta vejének: Csanyi Illésnek. 

1351-ben a Péterfalviak panaszolták, hogy míg ık [1330-ban] a havaselvi hadjáraton voltak, 

Hermán nb. Lack székely ispán egy péterfalvi földrészüket Iklódhoz foglalta és famulusának adta. 

Papja 1332 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 3: 558). 1413: Petherffalwa (Jakó: Thorotzkay 14); 

1435: Peterfalwa (1341-tıl Cs 5: 889). 1437.I.13.: Diódi István Petherfalwa felét Tövisen lakó 

familiárisának: Antalnak (pr) zálogba adja (KmJkv 86); 1440.V.28.k.: Tövisen lakó Antal tiltja a 

királyt és királynét Petherfalwa eladományozásától (236); 1453: Diódiak tiltják Hunyadi Jánost és 

fiait: Lászlót és Mátyást, hogy Iklód, Panád és Petherfalwa határait jogtalaul megváltoztatva a 

Tövisesvölgyet maguknak foglalják (1087); 1482.V.8.: Petherfalwa-i Porkoláb András ü: Sülyei 

Albertné (2357); 1483.II.7.: Uı ü: Forraiak (2426); 1485.XI.7.: Petherfalwa Gerendiek 

egészbirtoka (2550); 1487.V.8.: Egyrészrıl Szucsáki Péterházi Benedek és Petherfalua-i Ravasz 

Lukácsnak Gyékényesi Ágotától született fia: Péter, másrésszrıl Hidalmási Kántor Balázs és 

testvérei: Pál és Márton megegyeznek abban, hogy Felsıgyékényest (BSz) bírói úton visszaszerzik 

az idegenek kezébıl Ravasz Lukács számára, de abban egyikük sem birtokolhat 1/3 résznél többet 

(2647); 1505.IV.9.: Pethertfalwa-i néhai Porkoláb András fia Zzigmond váradjai (Fe vm) 

birtokrészét 50 Ft-ért eladja a gyulafehérvári káptalannak (3349); 1518.VI.16.: Héderfáji 

Barlabási Lénárd Petherfalwa-i jobbágyai: Madarasi Bálint bíró, Fekete János, Méz Miklós, 

Fekete Gyárfás részt vettek Bolyai Lulai Johann szebeni királybíró és kamaraispán 

birtokbaiktatásán (3678); 1521.IV.23.: Ferenc Petherfalwa-i plébános írásba foglalja, saját pecsétje 

alatt, Bikli Gergely felesége: Ilona végrendeletét; egyik tanú Petherfalwa-i Porkoláb Zsigmond 

felesége: Zsófia (3808); 1542.XII.29.: Járaiak tiltják Petherfalwa-i Nagy Menyhértet pettendi (Kü 

vm) birtokrészük és udvarházuk bitorlásától (4771). 1587: Peterffalwa, Pettend. – C. Pr: fl. 28. 

A: fl. 8 (Dé 35). 1647: Peterffalua (Makkai 631) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Péterfalva. 

Ketzeli Borbára (?–1757) Torotzkai Péterné kegyességérıl „Szóljon a' Péterfalvi Ekklésia, a 

Mellyben több kegyes tselekedetei között, tulajdon pénzbéli fundussán a' Schola Mesterséget felállitotta“ 

(Tsernátoni V. János torockószentgyörgyi lp, 1759; ld Torockószentgyörgy). 1760–2: 

Magyar Péterfalva. 1808: Péterfalva h. 1861: ≈ Kü (8). 1888: M-Pf (Petrifaleu) KK Hosszúaszói 

js (Je 487). 1906–1939: itteni tanító Farkas Károly (a gernyeszegi tanító fia). 1908: fénykép a 

presbiterekrıl. 1913: Magyarpéterfalva KK vm (Az). 1977 csn: Berkeci, Domokos, Gáspár (sok). 

– Petrifalău > 1909/19: Petrisat, Mpf, L 540: r 94; m (134). = Su 2: 40. 1332–1854. [35 A] 

Péterfalva 5. * Te 1. (Detta táján, Vejteh mellett) 1408, 1425: Peterfalua (Cs 2: 57). – Su 2: 385. 

Péterfalva 6. * Te 2. (Temesrékás táján) 1459: Petherfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király 

a Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri); 1462, 1471: Petherfalwa Borzlyuk város 15. 

tartozéka (Cs 2: 16, Borzlyuk). – Su 2: 385. 

Péterháza 1. * Bi (Szalonta-DNy) 1290: t. Petri et Pauli, 1335: Peterhaza (Jakó 124). 1588: 

Peterháza (Kiss 645). 1808: Péterháza (127). Hnt. 13: » Szalonta Bi vm. – Su 2: 386. 1290–1588. 

Péterháza 2. BSz (Dés-DK, a Kis-Szamos jp-i úton) 1383: Petewrhaza, 1431: Peterhaza (Kádár 

V. 451). 1454: Estwanfy-peterhaza (SzTA IV.). 1439.II.25.: Peterhaza-i Tekenıs (ds) Benedek ü: 

Nyíresi Lukács (KmJkv 126); 1442.I.3.: Peterhaza-i Kis Antal 100 Ft-ban zálogba veszi Borzási 

790



György vajai és kaznacsi birtokrészét, Borzáson négy telkét és a vajai (Kraszna vm) vámot (397); 

1454.II.8.: Petherhaza-i Sywgesd {Sükösd} eljár Bánffyak ügyében (1141-2); 1458.IV.17.: 

Peterhaza-i néhai Balázs leánya: Ágota Szucsáki Ravasz Lukácsné üv (1283); 1461.VIII.1.: 

Petherhaza-i Sixtus és Máté nevében is tiltjál az erdélyi részek ítélımesterét, hogy rövid 

perbehívást bocsásson ki (1593); 1467.II.18.: Petherhaza felét Kodoriak 100 Ft-ért eladják L. 

Dezsıfi Lászlónak (1736); 1468.IX.13.: Tóth István (pr), Dés mezıváros bírája, Petherhaza felét, 

melyet a király a hőtlenségbe esett L.DL birtokaiból adott neki, visszaengedi Kodori Gál deáknak 

(1825); 1474.IV.6.: Petherhaza-i Miklós fia: néhai Gergely fiai: Benedek és György s Szucsáki 

Ravasz Lukácsné Péterházi Ágota tiltja Mátyás királyt attól, hogy gyékényesi (Szolnok vm) 

birtokrészüket eladományozza (2137); =: Peterhaza-i néhai Gergely fiai: Benedek és György 

Gyékényes és Peterháza (BSz vm) birtokbeli részeiket biztosítékként átadják Péterházi néhai 

Balázs leánya: Szucsáki Ravasz Lukácsné: Ágotának, ama 300 Ft-ból reájuk esı 100 Ft fejében, 

amellyel apja: az említett Balázs apjuk: néhai Miklós fia: Gergely gyékényesi birtokát idegenek 

kezébıl egykor visszaváltotta és arra Zsigmond királytól új adományt szerzett, arra az idıre, amíg 

az összeget vissza nem fizetik (2138); 1475.IV.22.: Kodoriak tiltják Mátyás királyt attól, hogy 

Kodori Gál deák Petherhaza-i birtokrészét eladományozza (2167); 1475.VI.24.: Kecseti Gál deák 

özvegye: Suki Ilonának Petherhaza-ból hitbért fizettek (2182); 1495.VI.5.: Szucsáki Ravasz Péter 

Peterhaza ıt illetı felét, nemeskúriájával, de három telek kivételével, 80 arany Ft-ért eladja István 

moldovai vajdának (2965). 1587: Peterhaza. – E: fl. 6, A: fl. 3. In rationem ill. dom. Principis 

accumulandum (Dé 52). 1733: Péterháza, 1750: Peterhaza. 1808: ≈ (127). 1861: ≈ BSz (19). 

1888: ≈ (Petriháza) SzD Szamosújvári js (Je 575). 1913: Péterháza SzD vm (Az). – 1909/19: 

Petrihaza, Ph, L 372: r 362 (134). Petreşti = Su 2: 38. 1383–1854. – 1974: c. Mintiu Gherlii 

{Szamosújvárnémeti kzs faluja É-ra} [13 C] 

Peteritye BSz (1861) : Petırét. 

Péterlaka 1. Fe (Marosludas-DK) +1263 [1370 k.]: Péterlaka a kolozsmonostori apátság 

állítólagos birtoka (Er I. 239). 1332–4: Johannes sacerdos de Peturlaka. Papja 1332 I: 6, 1332 II: 

20, 1333 I: 12 d, 1334 I: 27 montán dénár pápai tizedet fizet (+1263–1334. Gy 2: 179). 

1403.XII.9.: ... Zylkwth et Petherlaka wolahalibus ... Zsigmond király Kézdi Sándornak és fiainak 

adományozza (SzO VIII. 39). 1412: v. Peterlaka volahalis (Cs 5: 889. Kü vm; 1492 s késıbb Fe 

vm ). 1492.V.6.: Keszi Székely László Petherlaka birtokbeli részét elcseréli, ld Dicsıszentmárton 

(KmJkv 2783); 1502.IV.20.: Petherlaka Dicsıszentmártoni Kézdi-birtok (3243); 1517.IV.26.: 

Pethorlaka Somkeréki Erdélyi Márton birtoka (3621); =: Uı Dicsszentmárton mezıvárost és 

Petherlaka egészbirtokot atyafiúi szeretetbıl átengedi Gerendi Lászlónak, azon kikötéssel, hogy a 

Petherlaka-i erdıbıl elegendı fát tartozik adni ház- és malomépítésre a szilkúti és királyfalvi 

lakosoknak (3622); 1524.I.18.: Kézdi Székely Simon Petherlaka-i birtokrészét 125 Ft-on zálogba 

adja Gerendi Lászlónak (3978); 1524.VI.12.: GL Petherlaka-i zálogos részét tovább zálogosítja 

Radnóti Bogáti Ozsvátnak (4018); 1529.II.8.: Gerendi Miklós püspök Petherlaka felét kitevı 

részét zálogba adja Armbrusther Matthias szebeni polgármesternek (4245); 1551.IV.26.: 

Herencsényi Péter Peterlaka-i részét bátyjának: Herencsényi Jánosnak vallja (5089); 

1553.VIII.16.: Tarnóczi András tiltja testvérét: Tarnóczi Sebestyént attól, hogy Peterlaka 

birtokbeli apai részüket elidegenítse (5227). 1733: Péterlaka, 1750: Peterlaka, 1760–2: Oláh- 

Péterlaka. 1808: Péterlaka (Oláh-) (127). 1861: O-P AF (6). 1888: O-P AF Marosújvári js (Je 

552). 1913: Oláhpéterlaka AF vm (Az). – 1909/19: Petrilaca-română, Opl, L 1133: r 1047 (134). 

Petrilaca = Su 2: 40. 1332–1854. – 1974: c. Cuci {Kutyfalva kzs faluja D-re} [23 D] 

Péterlaka 2. * Te (Detta táján, Partos mellett) 1334: Peturlaka (Tr) egyházas hely. 1446: 

Petherlaka. Magyar-Partassal együtt említik (Cs 2: 57). – Su 2: 386. 

Péterlaka 3. To 1. (Régen-DDK, b. o. a Marosba ömlı patak mellett) 1332: sacerdos de 

Pekurlaka [: Peturlaka], 1334: Peturlaka (Tr). 1441: p. Petherlaka, Peterlaka; 1465: p. Peterlaka 

in suburbio castri Gergen. Görgény vár tartozéka (Cs 5: 726). 1441.I.9.: Ernyei Elek fia: Székely 

Péter Petherlaka, Körtvélyfa és Telek (To vm) birtoknak a királytól új adomány címén nyert 

felében, atyafiságos szeretetbıl, részelteti Gacsalykéri Fekete Miklóst, azon feltétellel, hogy ı is 

791



így jár el a királytól vagy a királynétól hasonló jogcímen szerzendı birtokaival (KmJkv 291). 

1587: Peterlaka ad Georgyn. – E: fl. 32, A: fl. 16. Ad rationem ill. dom. Principis accumulandum 

(Dé 67). 1760–2: Magyar Péterlaka. 1808: ≈ (Maros-, Magyar-) (127). 1861: Maros-P To (11). 

1888: Magyar-Péterlaka (Péterlaka) MT Régeni alsó js (Je 487). 1913: Magyarpéterlaka MT vm 

(Az). – 1909/19: Petrilaca-ungurească, Mpl, L 816: r 35; m (134). > Petrilaca de Mureş = Su 2: 40. 

1332–1854. – 1974: c. Gorneşti {Gernyeszeg kzs faluja KÉK-re} [24 A] 

Péterlaka 4. * To 2. (prédium Torda határában) 1382: Peterlaka, 1391: Peturlaka, 1454: 

Petherlaka (Cs 5: 726). 1455.I.23.: Tetrehi Peres Mihály Petherlaka prédiumbeli ısi részét eladta 

Farnasi Veres Benedeknek (KmJkv I. 1183). – Su 2: 385. 1382–1454. 

Péterpál Ko (Teke-DK) 1956: Péter-Pál Kozmatelke tartozéka. – Pătru-Paul = Su 2: 31. {1981 Ř} 

Péterpapfalva * Bi 1470: p. walachalis Petherpapfalva (Jakó 341). – Su 2; 385. {Élesd táján} 

Pétertelke * Ko (Szomordok határába olvadt, elnéptelenedett település) 1499.X.16.: Petherthelke 

~ Pethewrthelke másként Monyarosalya ~ Monyorosallya vagy Zomordok Szomordoki Mihály 

részbirtoka; felét átengedi Fejérdi Albertnek (KmJkv 3110). 

Péterülése Bi 1308: Peterilese. A telegdi uradalom része. 1308-ban Csanád nb. Tamás fiainak 

osztozásakor Lırincnek jut. Telkivel együtt szerepel; e mellett fekhetett (Gy 1: 654). – Su 2: 385. 

Peteriiés {!}, 1308. {Élesd mellett} 

Péterváralja (Subcastrum Petri, Kissebes, Sebes Minor) Fe (Szászsebes-D, a Sebes bp-i úton) 

{1277 e.} 1309: sacerdos de Subcastro Petri; 1320: plebes seu ecclesia de ≈; 1332–6: Jacobus 

sacerdos de Subcastro Petri; 1382: Johannes f. Salamonis de Sebes Minor; 1384: nob. de Kyssebes. 

Vizaknai Péter, a Péterfalviak ıse tekinthetı annak, aki a Sebes-patak völgyében Péterfalvát 

alapította, s feljebb várat épített, melyet róla Pétervárának neveztek. E Péter fia Henning 1323 táján 

a lázadó szászok vezére lett {Vö. Gy 2: 179. Péterfalva}; birtokait a király elkobozta. Péterváralja 

1325-ben Kelneki Salamon és Dániel fiai kezére jutott. Salamon utódai 1282–84-ben „Kissebesi“ 

néven szerepelnek: ez lett a falu új neve. Péterváralja plébánosa 1309-ben a 7 szász dékánátus 

egyik megbízottja. Üresedésben levı plébániája jövedelmének fele 1319: 6 M. Papja, aki a 

tizedmegtagadó Sebes dékánátusbeli papok között szerepel, 1332 I: 3 lat, 1332 II: 7 lat, 1336: 18 

garas pápai tizedet fizet. A Váraljának nevet adó vár romjai a mai Szászcsór falu mellett D-re levı 

alacsony hegyorron állanak. Váralja neve azonban 5-7 km-re a Sebes-patak vízválasztó gerincén 

két helynévben is fennmaradt: az utóbb telepített Kápolna felett D[ealu] Varalui és Lomán felett 

Curmatura Varalui (1880. tk). E helyzetbıl rekonstruálhatók a Sebes-völgy benépesülésének fıbb 

mozzanatai. A völgyet a székelyek helyébe 1224 körül telepedı szászok egy nemzedék után csak 

Péterfalva magasságáig szállták meg; ennek határában épült 1277 elıtt Pétervára, melynek váraljafaluja 

Sebeshelyen volt. A vár 1280 körüli lerombolása után „Váraljához“ tartozott az egész 

lakatlan völgy. A vár és a Váralja (Sebeshely) közé ezt követıen telepítette Péterfalvi Henning 

Nagyoláhfalut, a mai Szászcsórt, majd utóbb ennek nagy határában Kápolna, Láz és Kákova román 

falvakat (Gy 2: 179-180). 1498.IX.22.: Kéméndi István káptalani tiszt, urai nevében, tiltja Geréb 

László püspököt és Geréb Péter országbírót, hogy Kyssebes egészbirtokukat elcseréljék vagy 

eladják (KmJkv 3070). 1733: Sebeshely. 1808: Sebeshely aliis Alsó-Sebes h., Sebesel val. 1861: ≈ 

AF (6). 1888: ≈ (Schebeschel, Sebesel, Sibsel) Sze Szászsebesi js (Je 620). 1913: Sebeshely Sze 

vm (Az). – 1909/19: Sebeşel, Sh, L 819: r 797 (161). = Su 2: 112. 1382–1854. {Korai adatait 

Szászcsórhoz tévedte: 2: 108} Sava HenŃia festımővész emlékháza. – 1974: c. Săsciori {Szászcsór 


Petimogila * Te (Temesvár táján) 1471: Pethimogyla, 1477: Pethyna Gilla Borzlyuk város 2. 


Petlend 1. * Kr (Somlyó-D) 1259: t. Pethlend, ... t-m superiorem Pethlend, t-m scilicet Mocha, 

... Pethlend pochka ~ Pethlend potoka. A somlyói uradalom 1259-i metálisában említik kb. 

Rátontól ÉNy-ra, tehát Szilágysomlyó mai határában D-re. Petlend pataka megfelelhet a mai 

792



Középvölgy-nek (1887. tk); Felpetend másik neve Máta volt. Ekkor már üres föld lehetett (Gy 3: 

518). = (Er I. 230). 

Petlend 2. * To (Szancsal, Magyarpéterfalva táján) 1304: Pethlend-i Erney fia István (uo. való 

nagybátyja, Marcellus fia Péter egyetértésével) Thorda vm-i P és Thaduk földbeli részének felét 

rokonainak adja (An 1: 631). 1341: Johannes ds Zaz de Borsiyacobfolua; 1367: ≈ ds Zaaz de 

Barsa Jacobfola; 1438: judex de Pethlend; 1448: Petend; 1514, 1519: p. Petthend a.n. Bors 

Jakabfalwa (Cs 5: 889). 1587: Peterffalwa, Pettend. – C. Pr: fl. 28. A: fl. 8 (Dé 35). 

Petlend 3. * To 2. (Túr határában) 1345: Pethlend, 1424: Bethlend, 1439: Pethlen (Cs 5: 726). 

1430: Pethlend-i Solymos Miklós ü: Szarkad (KmJkv 37); 1439.II.2.: Pethlend-i István ü: 

Gyerımonostor (108); 1439.III.13.: Pethlend-en lakó Székely István és Solymos Pál ü: Túr (137); 

1440.I.13.: Túri Péterné Pethlend-i néhai László leánya: Erzsébet üv saját férjét (178); 

1440.III.17.: Pethlend-i néhai Balázs fia István üv, Pethlend-i Albertet és Antalt, Pethlend-i 

Lırincet is (211); 1440.IX.: Pethlend-i Czompó István ü: Gerendiek (272); 1441.VII.14.: Petlendi 

Máté ü: Berzeviczi Detre (338); 1448.II.22.: Pethlend-i Czompó István, Pethlend-i János üv: 

Gerendiek (627); 1449.VI.10.: Pethlend-i Solymos Pál, Pethlend-i Dénes és másik Pál fogott bírák 

kijelentik, hogy Lengyel Elekné: Erzsébet egy ló és csikója átengedésével kielégítette testvérét: 

Pethlend-i Veres Pált a kettıjüket közösen megilletı ménesbeli lovak felıl (710); 1449.III.27.: 

Pethlend-i Veres Pál fogott bíró Indaliak és Egresiek ügyében (771); 1449.XII.1.: Pethlend-i 

Tompa Albert, Pethlend-i Soymos Pál és Zsigmond, Pethlend-i Harcag Dénes üv: Túri Lırinc 

(775); 1450.I.10.: Pethlend-i Veres Pál ü: Gyaraki János (785); 1452.VIII.5.: Pethlend-i Veres Pál 

ü: Csán (1058); 1457.VII.15.: Pethlend-i Éles (ds) Mihály – Pethlend-i néhai Barlabási György 

leányai: saját felesége: Dorottya, Kamarási Balázsné: Katalin, Túri Lászlóné: Zsófia, s Pethlend-i 

Veres Pál nevében – tiltja Somai néhai Lukács leánya: Ilonát, Pethlend-i néhai Kis Antal leányát: 

Magdolnát attól, hogy említett Kis Antal birtokrészeit elidegenítsék Petlend-i Borz Miklósnak és 

Solymos Zsigmondnak (1273); 1458.IV.17.: Pethlend-i Solymos Zsigmond ü: Szucság (1283); 

1459.X.15.: Pethlend-i Pál, Mihály és Zsigmond ü: Kide (1381); 1466.I.3.: Pethlend-i Solmos (ds) 

Pál és Zsigmond ü: Farnas (1685); 1471.XI.21.: Pethlend-i Kis Pálnak Újbudai Róka Margittól 

született fia: Foriseus Újbudán fél házat és földeket ad el (2042); 1474.I.19.: Pethlend-i Veres Pál, 

Pethlend-i Solymos Pál ü: Kalota 1. (2131); 1495.IV.2.: Szucsáki Sándorházi György és Pál 

Pethlend-i és tádoki (To vm) részeiket 12 Ft-on zálogba adják Pethlend-i Czompó Zsigmondnak s 

fiainak: Lászlónak, Barnabásnak és Gergelynek (2949); 1517.X.20.: Szentmiklósi Nagy Miklós 

fiai: Lırinc és Gáspár Pethlend-i (To vm) ısi részbirtokukat, Óbudai Tamás pedig a Györgyfalvi 

Nagy Henke (ds) Salatiellel cserélt részét, a Tathok és Far nevő határrésszel együtt, 20 Ft-ért 

eladják Pethlend-i Solymos Andrásnak, Pethlend-i néhai Czompó Barnabás fia: Ferencnek, 

Pethlend-i Czompó Albertnek és fiainak: Sebestyénnek, Mártonnak és Jánosnak (3639); 

1518.II.15.: Pethlend-en Óbudai Budai részbirtok Somi Gáspár oltalmában (3659); 1518.VIII.8.: 

Petlend-en az Óbudai Budai részbirtokot átengedik Somi Gáspárnak (3682). 1520.I.19.: Pethlenden 

Budai rb (3756). 1520.X.15.: Perecseni Ferenc Pethlend-i birtokrészét, amelyet Gesztrágyi 

Albert mint unokatestvérérére végrendeletileg hagyott reá, 28 magyar arany Ft-ért eladja Pethlendi 

Egresi Tamásnak és testvéreinek: Pethlend-i néhai Egresi Vince fiainak: Jánsnak és Istvánnak 

(3785); 1537.V.22.: Pethlend-en levı Derzsei Komjáti ısi nemeskúria épületeivel és tartozékaival 

együtt cserében Komjátszegi kézbe kerül (4606). Ld még KmJkv II. 1008. – Su 2: 386. 1345, 1424, 

1439. 

Petloncz * Szö (?) 1596: pr. Petloncz (Pesty: Szörény II. 444). – Su 2: 386. 

Petnek Szö (Herkulesfürdı-ÉNy) 1603: Petnik, 1717: Petnikul (Pesty: Szörény II. 444). 1808: 

Pettnik ~ Petnik (128). 1888: ≈ KrSzö Orsovai js (Je 577). 1913: Petnek KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Petnic, Petnik, L 1154: r 1140 (133). = Su 2: 38. 1603–1913. – 1974: c. IablaniŃa 

{Bélajablánc kzs faluja É-ra} [43 C] 

Petıfalva {< Petı királyföldi nemes nevérıl} Or/Hsz (Kovászna-ÉNy, a Feketeügy b. p.; 550 m) 

Határában XII. századi temetı; gyepüvédı magyarság. 1567: Peteoffalwa, 1602: Peteöfalva (SzO 

II. 222, V. 199). 1760–2: Petıfalva. 1808: ≈ (127). 1861: ≈ Hsz (30). 1888: ≈ Hsz Orbai js (Je 

793



576). 1913: Székelypetıfalva Hsz vm (Az). 1968: Zabola faluja ÉNy-ra. 1969 L 267. – Petefalău 

> Peteni = Su 2: 1567–1854 {1913}. – 1974: c. Zăbala [38 C] 

Petırét BSz (Magyarlápos-DNy) 1467: Paprathmezeu; 1579: Podradosmezı, Peterite; 1630: 

Peterite (Kádár V. 445). 1733: Petyerika, 1750: Peterita, 1760–2: Peteritye. 1808: Péteritye, 

Petrityi (127). 1861: Peteritye BSz (19). 1888: Petyeritye (Petyeritya) SzD Magyarláposi js (Je 

577). 1913: Petırét SzD vm (Az). – 1909/19: Peteritea, Pr, L 478: r 464; zs (133). = Su 2: 37. 

1467–1854. – 1974: c. Vima Mică {Drágavilma kzs faluja ÉK-re} [13 A] 

Petrány Bi (1808) : Pontoskı. 

Petrelény Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös jp-i úton) 1588: Petrilen, Zawoyen; 1600: Vaien (Jakó 

322, 388). A Bornemisza család régi törzsbirtoka; 1679 Gyalu: Illyés Mester Ez is megírt Asszony 

ı Nagysága {Bornemisza Kata, Bánffy Dénes özvegye} Petrelini örökös jobbágya (Gyalu 203/2). 

1808: Petrileny (128). 1808: Zavojeny, Petrilen-Zavojen (188). 1851: Petrikény-Zavojén, Bi vm, a 

váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 418 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal, 8 1/8 urbéri 

telekkel (Fé 3: 234). 1888: Petrileny-Zavoeny Bi Vaskohi js (Je 576). 1913: Petrelény Bi vm (Az). 

– 1909/19: Zăvoieni, Pz, L 403 ort. r (201). Petrileni = Su 2: 40. 1588–1851, 1913: 

Petrilenyzavoeny (H). – 1974: c. Rieni {Rény kzs faluja D-re} [21 C] 

Petrény Hu (Piski-D) 1425: p. Petren; 1495: p. Petrehen; 1501: Pethren, 1515: p. Petren. 

Szentimrei, Sztrigyi, Barcsai, Kolonityi, Márgai-birtok (Cs 5: 124). 1497.IV.29.: Barcsai néhai 

János le: Ilona (Beretei Pogány Péter gyalui várnagy felesége) Petrehen-ben részbirtokos (KmJkv 

3014). 1733: Petrény. Barcsay Ábrahámnak volt itt birtoka. 1808: Petrény (127). 1861: ≈ Hu 

(22). 1888: ≈ Dévai js (Je 576). 1913: Petrény Hu vm (Az). – 1909/19: Petreni, Petrény, L 645: r 

616 (133). = Su 2: 38. 1425–1854. – 1974: c. Băcia {Bácsi kzs faluja DK-re} [34 C] 

Petres 1. Ar (Zám-ÉNy, a Maros közelében) 1743: Petrisch (Su). 1808: opp. Petris (128). 1851: 

≈, mezıváros Ar vm, Erdély szélén, hegyek között, rónaságon fekszik, 10 kath., 11 reform., 512 n. 

e. óhitü lak., fatemplommal. Hegyes-völgyes határa 4914 hold, ... van 3 patakmalma. F. u. Szalbek 

György (Fé 3: 234). 1888: ≈ Radnai js (Je 577). 1913: Marospetres Ar vm Máraradnai js (Az). – 

1909/19: Petriş, Petris, & Almaş (Almás), L 1388: r 1355; m, n (134). = Su 2: 40. 1743–1913. [33 

A] 

Petres 2. Be (Beszterce-KDK, a Budak és a Petres patak összefolyása alatt) {1311–3): v. 

Petresfolua ... in d-u Kyrali. Károly király Moyus fia Moyus pohárnokmesternek és besztercei 

ispánnak adta (Gy 1: 562). 1587: Petresfalwa. – E: fl. 36 (Dé 45). 1733: Petris, 1750: Petres. 

1808: Petres aliis Petresújfalu h., Petersdorf g., Petris val. 1808/1987: Petres (Újfalu-), ... (127), 

azaz: Újfalu-Petres {!}. 1861: ≈, Pd, Pyetris Be (39).1888: Petres (Péterfalva, Petersdorf, Petris) 

BN Jádi js (Je 576). 1913: Petres BN vm (Az). – 1909/19: Petriş, Petres (Péterfalva), Pd, l 1181: r 

120; n, c (134). = Su 2: 40. 1311–1854. – 1974: c. Cetate (Satu Nou) {Felsszászújfalu kzs faluja 

DNy-ra} [14 C] 

Petresd Hu (Illye-ÉNy, Zám-K) 1468: p. Petresth. 1/2: Illye vs birtoka. 1485: p. Petresd: 

Foltiak újadományul kapják (Cs 5: 124). 1750: Petresd, 1760–2: ≈. 1808: ≈, Pietresd (127). 

1861: ≈ Hu (22). 1888: ≈ Marosillyei js (Je 576). 1913: Petresd Hu vm (Az). – 1909/19: Petreşti, 

Petresd, L 263 ort. r (133). = Su 2: 39. 1468–1854. – 1974: c. Burjuc {Burzsuk kzs faluja É-ra} 

[33 A] 

Petresfalva Kr (Karánsebes-D, a Temes b. p.) 1468: Petrosnicza (P); =: Pethrosnicza in districtu 

Karansebes (Cs 2: 57); 1525: Pyetrosnyicza (Pesty: Krassó II/2. 107; Uı: Szörény II. 445). 1808: 

Petrosnicza, (i) Petroshnica (128). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 577). 1913: Petresfalva 

KrSzö vm (Az). – 19ö9-19: PetroşniŃa, Petrosnicza, L 1103: 1083; n (134). = Su 2: 41. 1468–1840 

{1913}. – 1974: c. BucoşniŃa {Bokos kzs faluja É-ra} [43 A] 

Petri 1. Bi 1. (Margitta-Ny hrs) 1215: Zala megyei sókereskedık Petri falubeli Varou-nál 

lopott ökröt találtak, és a királyné vámosai magukra vállalták a kereskedık ügyét. A bíró Angelus, 

794



a szolnoki curialis comes, a poroszló Rogerus volt. Varou-t a bíró a poroszlóval Váradra küldte, de 

ellenfelei nem jelentek meg (Er I. 82). 1229: Villa Petri, 1270: Villa Petury, 1332: Malnospetri, 

1335: Malnuspetri (Tr). 1438: Petry (Cs; J); 1458: Molnospetri (Cs 1: 620. P a; J); 1535: 

Molnaspetry (Jakó 322). 1588, 1647: Molnos Petri (Makkai 543, Kiss 673) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Petri (Monus-) (127). 1851: Mónos-petri, Bi vm. Lakja 382 r. kath., 139 g. kath., 

255 ref., 25 zsidó. A r. katholikusok közül vannak német és tót eredetüek is. Ref. és g. kath. anya, 

r. kath. leány egyház. Derék uri lakház és kert. Vizei: a Berettyó a Bisztrával egyesülve; Eger v. 

Posta patak; Pusztakut, Kis és Nagy Nádaskut, Farkaskut, Büdöskut, és Halastó patakjai 

Klobusiczky Ágoston úr udvarkertje északi keritésén kivül mind egygyé válva, ugyan azon kertet 

keresztül futván, átvágva a nagy országuton, a helység keleti részén a Berettyóba ömlenek. Az 

Eresztvény erdı völgyében fakad a Bodonos pataka bı vizével, végre a Köröskut patak. A 

Berettyón van egy 3 kövő nagy malom. A mónospetri határon 3 várnak nyomai látszanak: 1. az 

Ungoravár egy dombcsucson, most szántóföldképen használtatik; 2. Földvár közel a Berettyóhoz a 

felsı rétben, csaknem a földdel egyenlıvé porladva szemlélhetı; 3. a Belsıvár a reformatusok 

templomától nem messze a Berettyó partján, 3 nagy sánczczal maig is fennáll, különféle 

gyümölcsfákkal berakva. F. urak Klobusiczky Ágoston és Eduard (Fé 3: 113). 1888: Mónos-Petri 

Bi Margittai js (Je 512). 1913: Monospetri Bi vm (Az). – 1909/19: Petreu, Mp, L 976: 213; m; 

23 zs (133). = Su 2: 39. 1215–1851. – 1974: c. AbrămuŃ {Vedresábrány kzs faluja ÉK-re} [11 C] 

Petri 2. Bi 2. (Érmihályfalva-DK) 1291–4: v. Petri, ... v. uxoris Galus; 1321: p. Galuspetury; 

1322: t. Galuspetri. Megkülönböztetı nevét Gálos nevő birtokosáról nyerte. A falu ekkor második 

alkalommal 3 kepe tizedet ad a püspöknek. Károly király, mint örökös nélkül elhalt ember földjét, 

Csanád váradi prépostnak adta, s 1321-ben Kereki János fiai is lemondtak a birtokot illetı 

jogaikról Csanád javára. 1322: Vasad 2. határosa (Gy 1: 654). 1338: Peturi, 1482: Pethry, 1471: 

Galospetri (Cs 1: 620. P b). 1808: Petri (Gálos-) h. 1851: Gálospetri, Bi vm, egy része dombon, 

többi lapályon. Van 1069 lakosa, kik közt 638 ref., 8 ágost., 288 g. kath., 51 r. kath., 84 zsido; ref. 

és g. kath. anyatemplommal, több olajütı. Határa 6000 hold, ... A helység déli részén fekvı magas 

dombon láható egy várnak maradvány, mellyet Draveczky László ezredes épittetett a mult {XVIII.} 

században, s az 1829 és még inkább 1834-ben dühösködı földrengés tevé semmivé. Birtokosok: 

Draveczky Gyula és Zsigmond, Bernáth Vince, Fráter Gedeon és Dániel, Komáromy György, 

Draveczky Sándor, Lázár Imréné, Radványiné, Gámán Ferenc és András, Csonka örökösök (Fé 2: 

35). 1888: Gálos-Petri Bi Érmmihályfalvi js (Je 339). 1913: Gálospetri Bi vm (Az). –1909/19: 

Galoş-Petrei, Gp, L 1349: r 63; m; 55 zs (77). Galoşpetreu = Su 1: 251. 1291–1851. – 1974: c. 

Tarcea {Értarcsa kzs faluja ÉK-re} [11 A] 

Petri 3. Ko 1. (Egeres-ÉNy; 328 m) {1370 e.} ¤Almás vár tartozéka. 1370: p. ambe Petri; 

1428: Nagpetry; 1523: p. Kyspethry, Naghpethry. 1370-ben I. Lajos király – amikor Almás várát a 

Pelsıczi Bebekeknek adományozta – a két Petrit magának tartotta fenn. 1503: Korvin János, 1523: 

Somi Gáspár birtoka. Jbn 1486: Arach, Nagy (Cs 5: 395). 1587: Nag Petrj, ld Almás (Dé 58). 

1750: N(agy) Petreny, 1760–2: Nagy Petri. 1808: Petri (Nagy-), Petrindul mare (127). 1813–1848: 

négy tanítója ismert (Sebestyén 159). 1861: N-P Ko (13). 1888: Nagy-Petri (Petriu du {!} mare) 

Ko Almási js (Je 528). 1913: Nagypetri Ko vm Hidalmási js (Az). # KszHn 1942. 303. Ke 1: 

248/132.; 123. Kabay 1973. Sebestyén K. MtT 1979. – Petrindul-mare, Np, L 641: r 392; m; 13 zs 

(134). > 1929: P-M : Petrind, L 659, H{Vá}: Aghireş 8 km (AnR). 1956: Petrindul = Su 2: 40. 

1370–1854. > 1974: Petrindu c. Cuzăplac {Középlak kzs faluja D-re} [22 A] 

Petri 4. Ko 2. (Egeres-ÉNy; 371 m) {1370 e.} ¤Almás vár tartozéka. 1370: p. ambe Petri; 

1484: p. Kyspetrj, Naghpetri. 1524: Kyspetry. ¤Almás vár, 1503: Korvin János, 1523: Somi 

Gáspár birtoka. 1486: Mindenszentek-eh; Demeter plébános, Sebestyén clericus itteni tanító. Jbn 

1486: Pál, Czygan, Nagy, Máté, Barta, Szántó (Cs 5: 395). 1587: Kis Petrj, ld Almás (Dé 58). = 

Ksz: Kispetrj. fl. 6. – (Dé 64). 1754–1848: kilenc tanítója ismert (Sebestyén 158). 1760–2: Kis 

Petri. 1808: Petri (Kis-), Petrindul-mike (127). 1861: K-P Ko (13). 1888: Kis-Petri (Petrindu mic) 

Ko Almási js (Je 430). 1913: Kispetri Ko vm Hidalmási js (Az). # KszHn 1942. 290. Ke 1: 

248/132. Sebestyén K. MtT 1979.– 1909/19: Petrindul-mic, Kp, L 595: r 79; m, c, zs (134). > 

795



1929: P-M : Petrinzel, L 680, H{Vá}: Stana 5 km (AnR). = Su 2: 40. 1370–1854. – 1974: c. 

Almaşu {Váralmás kzs faluja D-re} [22 A] 

Petri 5. Sza (Nagykároly-DNy, az Érmihályfalvi úton) 1316: Mezeu Petri (Cs 1: 483). =: 

Mezeupetri Kisbesenyı és Reszege hrs (An 4: 290). 1323: Petri, 1348: Petry (Tr). A középkor 

második felében a Kaplony-nemzetség Károlyi-ágának birtokában találjuk (1366), de a falu csak 

másodlagos szerzeménye a Károlyi-ágnak (Maksai 196). 1399: Mezewzenthpetery; 1419, 1435: 

Petry (Cs 1: 483). Szent Erzsébet-templom, b: XI.19. Mp-Kápolna Nepomuki Szent Jánostemplom, 

b: V.16. Mp-Kápolna Szent Egyed-templom, b: IX.1. (RKNt 1999). 1808: Petri (Mezı-) 

(127). 1851: ≈, Sza vm, 996 romai, 35 gör. kath., 21 ref., 5 zsidó lak., rom. kath. 

anyatemplommal. F. u. gr. Károlyi, gr. Teleki László örökösei, Bagossy, Menszáros (Fé 3: 233). 

1888: M-P Nagykárolyi js (Je 504 & Kigye). 1913: Mezıpetri Sza vm (Az). – 1909/19: Petreu, 

Mp, L 1409: r 51; n, m (133). > Petreşti = Su 2: 38. 1316–1851. [11 A] 

Petri 6. Te (Csák-É) 1333: Petree; 1334: Petri, Petre (Tr) egyházas hely. 1436: Pettre (Cs 2: 57. 

Petre, Petri). 1761: Petroman (Borovszky: Temes 89). 1808: Petromán, Petermann (128). 1851: 

Petromány, Te vm, 2816 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Mind földje, mind rje felette 

termékeny; van 100 6/8 urbéri telke. Birja az alapitványi kincstár (Fé 3: 234). 1888: ≈ Te 

Csákovári js (Je 577). 1913: Petromány Te vm Csáki js (Az). – 1909/19: Petromani, P, L 2084: r 

1888; m, n, c (134). Petroman = Su 2: 41. 1333–1851. – 1974: c. Ciacova {Csák kzs faluja} [41 B] 

Petrileny-Zavoeny Bi (1888) : Petrelény. 

Petrilla Hu (Petrozsény-K hrs a Székely-Zsil partján) 1733: In Sij in Petrila, Dzij Petrila, 1750: 

Zsil Petrila, 1760–2: Petrilla. 1808: ≈ (127). 1861: Patrilla {! Petresd után} Hu (22). 1888: 

Petrilla Petrozsényi js (Je 577 & Lónyai-Gyarmat telep). 1913: Petrilla Hu vm (Az). – 1909/19: 

Petrila, Petrilla, L 4497: r 2911; m, n, olasz, cseh, szlovák, rutén (134). = Su 2: 39. 1733–1854. 

[44 B] 

Petrilova Kr (Szászkabánya-ÉNy) 1717: Pensilova [: Petrilova], 1723: Peteryla, 1761: Petrilova, 

1785: Petrilo (Pesty: Krassó II/2. 107). 1808: Petrillova (128). 1851: Petrilova, Kr vm, 1104 n. e. 

óhitü lak., anyatemplommal (Fé 3: 234). 1888: ≈ KrSzö Jámi js (Je 577). 1913: Petrilova KrSzö 

vm (Az). 1920: határközeli falu. – 1909/19: Petrila, Petrilova, L 938: r 935 (134). Petrilova = Su 

2: 40. 1717–1828 {1851}. – 1974: c. Ciuchici {Tyukó kzs faluja D-re} [54 A] 

Petris Ar (1808) : Petres. 

Petris Te (1808) : Petercse. 

Petrócz * Ar (Kisgye mellett) 1440: Petrolcz, 1477: Petrowcz Solymos vár 81. tartozéka volt (Cs 

1: 761. Solymos). – Su 2: 388. {Kisgye melletti Repaş völgyben} 

Petromány Te (1913) < Petri. 

Petrosán AF (1888) : Ompolykövesd. 

Petrosnicza Kr (1808) : Petresfalva. 

Petrósz Bi (1808) : Vasaskıfalva. 

Petrosz Hu (Hátszeg-DK, Nagybár mellett, a Sztrigy partján) 1407–12: p. Pytrus; 1438: p. 

Petrwz in d-u de Ha.; 1482: p. Petroz; 1501: Dan, Pwzdra et Jowan kenezii in Petrowcz; 1518: p. 

Petrocz. Demsusi ~ Morsiai, D. Árka-birtok (Cs 5: 125). 1600: Petrosz (Ve: Doc. VI. 3). 1733: ≈, 

1750: Petroszul, 1760–2: Petrosza. 1808: Petrosz, Petrász (128). 1861: Dilsa-Petros Hu (21). 

1888: ≈ Puji js (Je 577). 1913: Petrosz Hu vm (Az). – 1909/19: Petros, Petrosz, L 1176: r 1068; 

olasz, n, m, horvát (134). = Su 2: 41. 1407 – 1854. – 1974: c. Baru {Bár kzs faluja} B [44 A] 

Petrosza Krszö (1888) : Kıfalu. 

Petrova Mm (Felsıvisó-ÉNy, a Visó-parti úton) 1411: Petrowa, 1451: Pethrowa; 1460: Peterman, 

Petermanfalva; 1471: Petherwa (Bélay 179). 1411, 1489: Petrowa (Cs 1: 451). A Petrovay nemes 

796



család birtoka volt. 1808: Petrova (128). 1851: ≈, Mm vm, a Visó mellett, 1187 g. kath., 70 zsidó 

lak., anyatemplommal. F. u. többen (Fé 3: 235). 1888: ≈ Mm Visói js (Je 577 & Bisztra és 

Kraszna telepek, Válye-Nyágre, Subt-Kicsere, Dupe-Gyelucz, Hrihorécz, Dubrucs, Szvinéj, Páltyin 

és Gyálmosi). 1913: Petrova Mm vm (Az). – 1909/19: Pătrova, Petrova, L 3350: r 1465; rutén, zs, 

m (131) Petrova = Su 2: 41. 1411–1851. [3 D] 

Petrovabisztra Mm (Sziget-DK, Petrova-É hrs) 1888: Bisztra, telep (t) Petrova Mm Visói js (Je 

245). 1913: Petrovabisztra Mm vm (Az). – Bistra = Su 1: 81. 1913. [3 D] 

Petrovakraszna Mm (Petrova-K hrs a Visó mellett) 1913: Petrovakraszna (H). – Crasna Vişeului 

= Su 1: 172. 1913. – 1974: c. Bistra {Petrovabisztra kzs faluja DK-re} [3 D] 

Petrovoszelo Te (1888) : Temespéteri. 

Petrozsény Hu (Hátszeg-DK, a Székely-Zsil torkolatánál) A szomszédos Petrosz XVIII. századi 

kirajzása. 1808: Petrosan, Livádszel {!} ~ Petresan (128). 1850: Petrosény, Pietrosény (Su). 

1861: Petroszán Hu (22). 1888: Petrozsény Hu Petrozsényi js szh, 1888: ház 391, L 2906 (Je 577 

& Dilsa). 1913: Petrozsény Hu vm (Az). # Lévai L.: Petrozsény települése. Suh 1927. 2001 Ref. 

ehk: Napközi Diákotthon. – 1909/19: Petroşeni, Petroseny, L 7765: r 2232; m, n, cseh, olasz (134). 

= Su 2: 41. 1850, 1854. > Petroşani [44 B] 

Pettend * Kü (Magyarpéterfalva környékén) 1542.XII.29.: Járaiak tiltják Péterfalvi Nagy 

Menyhértet Pettend-i birtokrészük és udvarházuk bitorlásától (KmJkv 4771); 1555.XI.22.: A 

Bolyai-kastély várnagya; ... – Sámsoni Körösi Ferenc nevében – tiltja Petthend-i Nagy Menyhértet 

attól, hogy bevezettesse magát Feketevíz, Váralja és Örményszékes (Fe vm) birtokbeli bizonyos 

részekbe (5432). 

Pettendorf Be (Su) : Epemezı. 

Pettnik Szı (1808); Petnek KrSzö. 

Pettyén Sza (Szatmárnémeti-KDK, a Szamos bp-i úton) 1316: Bazan, 1515: Pethyen. A 

középkori Bazan falu a Szamos-parti kisnemes-telepek sorába tartozik. A XIV. század elején a 

Vajai-rokonsághoz tartozó, tehát a várjobbágyokhoz közeli szinten álló Apród János szerezte meg. 

Utóbb szomszéd nagybirtokosok is beférkıztek a faluba (Maksai 114). 1808: Pettyén, Petény, 

Petyén (128). 1851: Pettyin, Sza vm, a Szamos mellett, 6 romai, 18 g. kath., 241 ref., 9 zsidó lak., 

ref. anyatemplommal. Határa szük, de felette buja. F. u. Virágh, b. Apor, Böszörményi s m, t. (Fé 

3: 235). 1888: Pettyén Szatmári js (Je 577 & Böszörményi gızmalom). 1913: Pettyén Sza vm 

(Az). – 1909/19: Petin, Pettyén, L 493: r 15; m (133). = Su 2: 38. 1316–1851. – 1974: c. Păuleşti 

{Szamárpálfalva kzs faluja K-re} [2 C] 

Pettyéntelke * KSz (Szilágycseh mellett) 1387: Petyenteleke, 1408, 1412: Pettyenteleke; XVI: 

Pethienteleke (Petri IV. 255). – Su 2: 386. {Beolvadt Szilágycseh határába} 

Petyeritye SzD (1888): Petırét. 

Philippi * Bi (Margitta táján) 1406: p. filiorum Philippi {?}. – Su 2: 386. 

Philippi Domus Bi (1319) : Fülöpháza. 

Pián 1. Se 1. (Szászsebes-NyDNy) 1309: Miklós Peyn-i plébános (An 2: 551); 1309: ≈ Pen-i 

plb (576); 1309: Pen ~ Penn. ≈ P-i plb a tizedmegtagdó papok közt (610); 1310: Oláhárkos föld 

Felkenyér, Arcus Saxonicalis és Peyn földek hrs (983). 1340: v. Pien (Tr). 1451: Rakovicai Mihály 

– testvére: Anna, Zanobius de Florentia szebeni polgár felesége nevében is – tiltakozik amiatt, 

hogy a Zazpen-i polgárok és vendégek Olahpen nevő birtokuk felét hosszú idı óta elfoglalva tartják 

és ezzel nagy kárt okoznak nekik (KmJkv 997). 1587: Pyen. – E: fl. 36. Egr. Pancratio Sennyej 

(Dé 25). 1733: Szász-Pián, 1750: Szász Pien. 1808: Pián (Szász-), Deutsch-Pien, Pianá ~ Pihán 

(128). 1861: Sz-P, ≈ Se (36). 1888: Szászpián (Alsó-Pián, Sächsisch-Pien, Deutsch-Pien, Pianul 

de jos, Pianul-Inferior) Sze Szászsebesi js (Je 640). 1913: Alsópián Sze vm (Az). – 1909/19: 

797



Pianul-de-jos (Pianul-săsesc), Alsópián (Szászpián), Deutsch-Pien, L 1704: r 1312; n (134). = Su 

2: 42. 1309–1854 {1913}. > Pianu de Jos [34 D] 

Pián 2. Se 2. (Szászsebes-DNy) 1451: Olahpen ld Pián 1. (KmJkv 997). 1488: Blechis pen, 1508: 

Blechis penn, 1579: Pyenn (Berger 52). 1733: Oláh Pián, 1750: Olah pien, 1805: Oláh Pien. 1808: 

Pián (Oláh-) ~ Pihán, Walachisch-Pien, Pianá (128). 1861: O-P, W P Sebes (36). 1888: Oláh- 

Pián (Felsı-Pián, Walachisch-Pien, Pianul de sus, Pianul-Superior) Sze Szászsebesi js (Je 552). 

1913: Felsıpián Sze vm (Az). – 1909/19: Pianul-de-sus (Pianul-românesc), Felsıpián 

(Oláhpián), Walachisch-Pian, L 2145: r 2126 (135). = Su 2: 42. 1488–1854. > Pianu de Sus > 

Pianu [34 D] 

Pietrosz : 

1. Pietrosz 2102 m magas csúcs a Kelemen-havasokban. – Pietrosul. 

2. Nagy-Pietrosz 2305 m-es csúcs a Radnai-havasokban. – Pietrosul Rodnei. 

Piguedine Kü ld. Fajsz (Gy 3: 558). 

Pinar (Su) ~ Pinár To (Csánki) : Várhegy. 

Pinták BN < Péntek. 

Pipaly * Za (Sikula mellett) 1384: Pypaly; 1485: Pypoly; 1489: nemesi névben de Pypal, Pipali; 

XVI-i adólajstromokban Pypaly Pankota táján. Ma Pipaj puszta Sikula határában (Cs 1: 742). – Su 

2: 390. 

Pipe Kü (Segesvár-É) 1325: t. Pype. 1325-ben Szalók nb. Simon bán fiai osztoznak rajta (Gy 3: 

559). 1344: p. Pype (Tr). 1466: Pipe (1325-tıl Cs 5: 890). 1537.X.27.: Cikmántori Darlaszi Joga 

Pype-n a Demetertıl lakott jobbágytelkét cserébe adja Bethleni Farkasnak (KmJkv4622); 

1550.XII.18.: Pype Eczeli Tabiási János birtoka (5054). 1587: Pipe, ld Cikmántor (Dé 31). 1808: 

Pipe aliis Pipa h. 1861: ≈ Kü (8). 1888: ≈ (Pipin, Wepesdorf) KK Erzsébetvárosi js (Je 579). 

1913: Pipe KK vm. # Murádin L.: Pipe {tájszavaiból} (NyIrK 1962.1.380-381). – 1909/19: Pipia, 

P, Wepeschdorf, L 383: r 12; m (135). Pipea Su 2: 43. 1325–1854. – 1974: c. Nadeş 

{Küküllınádas kzs faluja K-re} [36 A] 

Pipincs Do {1293–301} : Mungerochs et Kelemenechs v-s ... preter montem Pyppinch, qui est 

communis. E hegy 1300 körül Radnai Miklós ispán és unokaöccse, Benus ispán osztozásakor 

közös birtok marad; rajta egymás engedélye nélkül nem építhetnek várat. Feltehetıen azonos a 

Magyaros feletti Várheggyel, melyet bizonyára a kerlési csatahellyel való kombinálás nyomán 

Szent László várhegy-nek is mondanak. 1916. tk: Cetate (Gy 2: 84). 

Piricske Gy 1607-tıl Gyergyószentmiklós északi határszélében a Piritske-tetın (1544 m) újonnan 

felállított vámhivatal mőködik, a Piricskei vám. 1808: passus Piricske (128). – Prişca [25 A] 

Pirosfalva KSz (Zsibó-ÉK) 1603: Pirosfalva (Kádár V. 456). 1808: Pirossa Kıv (129). 1888: 

Pirosa SzD Nagyilondai js (Je 579). 1913: Pirosd SzD vm (Az). – 1909/19: Piroşa, Pirosa, L 197: 

r 194 (135). = Su 2: 44. 1603–1954. – 1974: c. Băbeni {Aranmezı kzs faluja ÉNy-ra} [12 D] 

Pirus ('Körtefa’) 1309: ... de Piro {< Birnbaum} < Csata > Birbo > Gorbó. 

Pirus (1587) : Körtvélyfája. 

Piskárkos Sza (Erdıd-Ny) Elsı alkalommal bizonyos Piscarcosy Elekus fia György nevében 

(1324) találkozunk vele, aki a késıbb Zsadányinak is nevezett család ıse (Maksai 197). 1326: p. 

Piscarcos, 1330: Piscarkas; 1333: sacerdos de Pystarcus [: Pyscarcus], Pysarkos, Pyskarkos (Tr). 

1428: Pyskarkas (Cs 1: 483). 1570: Piskaros (Kiss 431). 1648: Pyskarkoss (Makkai 405) I. 

Rákóczi György birtoka. *1719: Piskárosi Szilágyi Sámuel ref. lp (–1785). 1808: Piskárkos (129). 

1851: Piskáros, Sza vm, 822 g. kath., 9 ref., 14 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. Agyagos 

határa sovány; szép tilalmas erdeje van. F. u. gr. Károlyi (Fé 3: 238). 1888: ≈ Erdıdi js (Je 579). 

1913: Piskárkos Sza vm (Az). – Pişcari = Su 2: 44. 1326–1851. [11 B] 

798



Piskenc Hu (Szászváros-ÉK) 1387–8: Pyskench; 1439, 1505: p. Pyskencz; 1520: p. Pyskench. 

Piskenczi ~ Arani ~ A. Porkoláb, Rápolti, Macskási, M. Tárnok, Bélai-birtok (Cs 5: 125). 1553: 

Piskencz (Amlacher 125). 1733: Piskincz, 1805: Piskintz. 1808: Piskincz, Peskinczul (129). 1861: 

Piskincz Hu (23). 1913: Piskinc Hu vm (Az). – 1909/19: PişchinŃ, Piskincz, L 577: r 576 (135). 

PişchinŃi = Su 2: 44. 1387–1854. – 1974: c. Romos {Romosz kzs faluja ÉK-re} [34 D] 

Piski 1. Hu 1. (Szászváros-Ny, a Sztrigy mellett) 1276: t-rum episcopalium ... Pyspuki ... iuxta 

Strig; 1341: v-s episcopales ... Pispiky. Az erdélyi püspök birtoka, melyet 1276-ban a káptalannak 

adott cserébe. 1341 e. Tamás erdélyi vajda elpusztította (Gy 3: 298). 1276.XI.25.: Pyspuki (Er I. 

348). 1377: p. Pysky; 1430: p. Pisky, magna via per quam de Losad itur ad p-m ≈, via per quam 

directe de ≈ transitur ad Hatchak; 1508: p. Pysky, via publica regni in loco Gewse vocato existens 

(Cs 5: 125). 1430.X.23.: Pisky, Pod és Repas káptalani birtok határjárása (KmJkv 65); 

1472.XII.27.u.: Pysky-i György és Kis Albert, Pongrácz János familiárisai, nyolc Ft-ot fizettek 

Almási Mihálynak familiárisa megveréséért (2067); 1482.XI..6.e.: Pysky-i György totockói 

várnagy és fe: Dorottya üv, Pysky-i Miklóst, Pysky-i Luka Miklóst, Vadas Simont és Szabó Albertet 

is (2416). 1587: Piskj. – E: fl. 14 {A -} (Dé 26). 1630: Piske (Amlacher 216). 1733: Piski. 

*1742: Barcsay Ábrahám királyi testır, költı, a fejedelmi család leszármazottja (–1806, Csóra). 

1750: Simere. Barcsai László (1772–1814.IX.5., Piski), Hu vm alispánja, majd fıbírája; az Erdélyi 

Játékos Győjtemény egyik megindítója és fordítója. 1808: Piski h., Simireá val. 1861: ≈, Szimera 

Hu (23). 1888: ≈ (Simenia {!}) Dévai js (Je 579). Kazinczy-emlékoszlop (a parkban). 1913: 

Ópiski Hu vm (Az). – 1909/19: Simeria, P (Ópiski), L 537: r 433; m (164). Simeria Veche > 

Simeria sat = Su 2: 121. 1276–1854. [34 C] 

Piski 2. Hu 2. (Déva-DK) 1888: Piski, telep (t) Dédács Hu Dévai js (Je 579). 1913: Piskitelep 

Hu vm (Az). Vasúti csomópontból várossá nıtt. – 1909/19: Simeria (colonie), Pt, L 2505: r 178; m, 

n (164). = Su 2: 121. 1913 (H). or. Simeria [34 C] 

Piski 3. Te (Temesvár-ÉK, a Lippai úton) 1333, 1335: Pysky (Tr), Pápai tizedlajstrom: Pisky 

(Cs) egyházas hely. 1361: Pisky (Cs 2: 57); 1479: Pysky Sarád városhoz tartozott (Cs 2: 20. Sarád). 

1808: Bruckenau, (n) Brukenau, Piskie ~ Priskie (27). 1888: Brukenau (Piskie) Te Vingai js. 1913: 

Hidasliget Te vm (Az). – 1909/19: Pişchia, Brukenau, L 1572: r 148; n, m (135). = Su 2: 44. 

1333–1913. + 2: 390. 1333, 1335. [31 D] 

Piski 4. * Za (Seprıs mellett) 1484: nemesi névben Pysky; XVI-i adólajtromokban Seprıs vidékén 

találjuk (Cs 1: 742). – Su 2: 386. 1235 Pisuqui, 1361: Pisky, 1479 Pysky {Csánkinak tulajdonítva}, 

1484. 

Piskolt Bi ld. Szatmár vm (Gy 1: 654). 

Piskolt Sza>Bi (Nagykároly-DNy, az Érmihályfalvi úton) 1329–58: v. Piskolch (Cs); 1329: v. 

Piskolch (J); 1454: ≈ (Cs. Sza vm-hez számítják); 1458: Piskolth (Jakó 324). 1476: Piscalth 

(Károlyi II. 456). 1481: Piskolch. Vámhely volt (Cs 1: 620). 1692: Piscoot [: Piscolt] (Mezısi 57). 

1808: Piskólt Bi (129). 1835.I.3.: Piskolti földrengés (Társalkodó; idézi Trócsányi: Kirándulás 

273). 1851: Piskólt, Bi vm, rónaságon. Lakja 1777 lélek, kik reformatusok és görög katholikusok, s 

8 zsidó. Van ref. és g. kath anyatemplom, szeszgyár. F. u. gr. Rhédey Ádám, gr. Mikó Imre és 

Rhédey László. Itt született 1765-ben Sárváry Pál tudós debrczeni tanár, ki még a nehezebb 

idıkben hő bajnoka volt a magyar literaturának, philosophiai magyar nyelven kiadott munkájával 

többeket serkentett e nembeli munkára (Fé 3: 239). 1888: Piskolt Érmihályfalvi js (Je 579 & 

Szent-Miklós psz). Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom, b: III.25. (RKNt 1999). 1913: Piskolt 

Bi vm (Az). – 1909/19: Pişcolt, Piskolt, L 2424: r 1034; m; 158 zs (135). = Su 2: 44. 1329–1851. 

[11 A] 

Pisztrángosfalva * Za (Bogyafalva mellett: Su) {1464} Pistrangasfalwa Világos vár tartozékai 

közt Dragojafalva mellett említik (Cs 1: 742). – Su 2: 386. 1464. 

Piva * Hu (Jófı-D, Roskány táján) 1491: p. Pywa. ¤Déva vár tartozéka, Jófı város birtoka (Cs 

5: 125). – Su 2: 390. 

799



Plaj * Hu (Jófı-DK, Radulesd, Sztancsel táján) 1491: p. Play. ¤Déva vár tartozéka, Jófı város 

birtoka (Cs 5: 125). 1601: Play (Ve: Doc. VI. 370). – Su 2: 386. 

Plajsor Hu : Örökfalva. 

Platonest Cs (Ditró-ÉNy) 1956: Platonest Salamás tartozéka. – Platoneşti = Su 2: 45. [25 A] 

Plavesnicza Kszö (1888) : Naszádos. 

Plese * Te : Plesı. 

Plesest * Kr (Facsád táján, Ferde mellett) 1514–1516: Plesesth (Pesty: Krassó II/2. 109). – Su 2: 

387. 

Plesiva * Te~Szö (Karánsebes táján) 1486: Plessiva a Sebesi kerületben (Cs 2: 57). 1544: Plesyva, 

1575: Plessywa (Pesty: Szörény II. 449). – Su 2: 387. {Nagylaposnok mellett Pleşiva Mare havas 


Pleskafalva * Za (Almás mellett) 1439, 1441, 1445: Pleskafalva, 1464: Pleskafalwa, 1525: Pleska 

Világos vár tartozéka volt a kápolnai kerületben (Cs 1: 740). 1746: Pless (Su). – Su 2: 387. {1818- 

ban Almásba olvad; a Fehér-Körös mellett dealul Pleşii ırzi emlékét} 

Pleskócz * Kr (Boksánbánya-DNy, Ferend mellett) 1421: Pleskoch (Pesty: Krassó II/2. 109). – Su 

2: 387. 

Pleskucza Za (1808) : Peleskefalva Ar. 

Plesı * Te~Szö (Karánsebes vagy Vercsorova táján: Cs) 1447: Plese; 1584: Alsó-Plese, Felsı- 

Plese; 1597: pr. Plese, 1598: Plesyn, 1603: Plesew (Pesty: Szörény II. 449). XV: Plese, Clese, 

Plesa (Cs 2: 57. Plese). – Su 2: 386. {Talán Sebesmezı mellett, ahol Valea Pleşa és Dosul Pleşii 

hegy található} 

Pless Ar 1808: pagus Pless (129). Hnt. 13: » Háromalmás Ar. 

Plessa Ko 1808: pagus Plessa (129). Hnt. 13: » Börvely Ko. 

Plicska * Za (Világos mellett) 1386: Plychka (DocVal 325). – Su 2: 387. 

Plófalva * Za (a Fehér-Körös mellett; Almásba olvadt: Su) 1441, 1445: Plofalwa; 1525: Plop 

Világos vár tartozéka (Cs 1: 742). 1746, 1828: Plop (Su; Nagy 33). – Su 2: 387. 

Plop 

Hu (Hátszeg-ÉK) Sztrigyplop < Görbı. 

Plop 1. * Hu 1. (Marosillye-Brettye közt) 1468, 1520: p. Plop. Illyei Dienesiek; 1516: p. Kys 

Ploopfalwa seu Kys Plopfalwa. Barancskaiak birtoka (Cs 5: 126). – Su 2: 387. 

Plop 2. Hu 2. (Gyalár-ÉNy) 1733: Plopi, 1805: Plopp. 1808: Plop (129). 1861: ≈ Hu (22). 

1888: ≈ Hunyadi js (Je 580). 1913: Plop Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Plop, Plop, L 

181 ort. r (136). = Su 2: 46. 1468, 1516 {Plop 1. adatai}, 1733, 1805, 1854. [33 D] 

Plop 3. TA 1888: Plop, telep (t) Kisfenes TA Alsójárai js (Je 580). 

Plophavas 1. TA (Kolozsvár-DNy) 1909: Plophavas Kisfenes tartozéka. – 1909/19: Plopi, 

Plophavas, v. Feneşel (136). = Su 2: 46. 1909. – 1974: c. Valea Ierii {Járavize kzs faluja É-ra} [22 

D] 

Plophavas 2. TA (?) 1909: Plophavas Hasadát tartozéka. – 1909/19: Plopi, Plophavas, v. Hăşdate 

(136). = Su 2: 46. 1909. H [22 D] 

Plopi * Sze (Talmács mellett) 1453: Plopy {?}. – Su 2: 387. 

Plopp Ar 1808; pagus Plopp (129). Hnt. 13: » Háromalmás Ar. 

Ploppis KSz (1808) : Nyárfás SzD. 

800



Ploptyis Cs 1888: Ploptyis, telep (t) Gyergyóvárhegy Cs (Je 580). 1913; Ploptyis (H). – Ploptiş > 

Plopiş = Su 2: 46. 1913. » TopliŃa {Maroshévíz} T [25 A] 

Plostina * Kr (Karánsebes mellett) 1652: Plostina (Pesty: Szörény II. 465). – Su 2: 387. 

Ploszkos TA (Torda-ÉÉK, Virágosvölgyben) 1913: Ploszkos (H). – Ploscoş = Su 2: 47. 1913, 

1954. [23 C] 

Ploszkos 2. Kisploszkos TA (Torda mellett) 1913: Kisploszkos (H). – Ploscoş Mic = Su 2: 47. 

1913. » or. Turda {Torda} 

Plugova Te~Szö (Herkulesfürdı-É) 1439: Plwgoua in districtu Myhald Csornaiak birtoka (Cs 2: 

57). 1439: Plugova (Pesty: Szörény II. 466). 1808: ≈ (129). 1888: ≈ KrSzö Orsovai js (Je 580). 

1913: Ekés KrSzö vm (Az). – 1909/19: Plugova, P, L 1192: r 1180 (138). = Su 2: 47. 1439–1913. 

– 1974: c. Mehadia {Miháld/Mehádia kzs faluja} [43 C] 

Plugovicza * Te (Plugova mellett) 1480: Plugowicza nemesi névben bukkan fel (Cs 2: 57). =: 

Plugowycza, 1519: Plwgowycha, 1539: Plugovicza (Pesty: Szörény II. 469). – Su 2: 387. {P} 

Pobor Te (Csánki) : Pabar Csa. 

Pobor * Kr (Karánsebes táján) 1485: Pobor (Pesty: Krassó II/2. 118). – Su 2: 387. 

Poca Ko (Su) : Pata. 

Pócsafalva Bi (Belényes-ÉK) 1600: Poczaveleste (Jakó 325). 1808: Pócsavelesd (129). 1851: 

Pocsovolesd, Bi vm, 809 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. F. u a váradi görög püspök (Fé 3: 241). 

1888: Pocsavelesd Bi Belényesi js (Je 580). 1913: Pócsafalva Bi vm (Az). – 1909/19: 

Pociovelişte, Pv, L 458: r 454 (136). = Su 2; 47. 1600–1913: Pócsfalva. – 1974: c. CurăŃele 

{Tisztásfalva kzs faluja K-re} [21 A] 

Pocsesd * Hu 1495: p. Pwchysd; 1519: p. Pochesd. Kendefi, Kenderesi (1495) vásárolt birtok 

(Cs 5: 126). – Su 2: 390. 

Pócsfalva Kü (Dicsıszentmárton-ÉK, a Kis-Küküllı j. p. közelében) 1314: t. Wyfalu. 1314-ben 

Gergely fia Pouch 22 M-t kellett fizessen az alvajdának, hogy birtokába, Újfalu 2/3 részébe 

bevezessék (Gy). 1314: ... 2 része visszaváltásáért Ehelleus erdélyi alvajdának (An 3: 668, 670). 

Mivel fiainak 1357-ben Abosfalván volt birtokrészük, kétségtelen, hogy az Abosfalva melletti 

Pócsfalva névadójáról van szó. Pócsfalváról annyit tudunk, hogy Dicsıszentmárton 1278-i 

meghatárolásakor még nem állt, mert a Küküllı ide esı határán csak „Szamársziget“-et említik 

(Gy 3: 562). 1361: p. Pochfolua; 1500: ≈. Pf. Rákosi, Bíró, Nagy, Kis, Batiz, Sánta, Filep, 

Pócsfalvai ~ Pócsi, Csulai ~ Gálfalvi Vancsa-birtok (Cs 5: 890). 1430: Pochfalwa-i Batiz András 

ü: Kendhida (KmJkv 39); 1439.I.9.: néhai Pochy-i Lukács tulajdonából rájuk szállott Sályi birtok 

ötödrészét Sályiak zálogba adják Balad fia Péternek (104); 1446.I.20.u.: Pusfalwa-i [!] Batiz 

Gergely ü: Gyerımonostor (551); 1492.XII.23.: Pochfalwa-i Nagy Fülöp – fe: Margit és 

gyermekeik: Péter, Máté, Anna, továbbá Pochfalwa-i néhai Kis Imre gy: Pál, György, Orsolya és 

Pochfalwa-i Nagy Péter fia Mihály nevében is – tiltja a Batizokat Pochfalwa-i birtokrészük 

elidegenítésétıl (2837); 1492.XII.30.: Uı ugyanazok nevében tiltja Székely Kelemen özvegyét: 

Pochfalwa-i néhai Sánta Gergely leányát: Katalint, hogy Pochfalwa-i részét elidegenítse (2839); 

1532.VI.19.: Gerendi László özvegye: néhai Váncsa Jánosnak néhai Haranglábi Ilonától született 

leánya: Márta Pochfalwa birtokbeli anyai jószágát, másokkal együtt, leányának: Bánffy László 

feleségének: Erzsébetnek ajándékozza (4380). 1587: Poczyffalwa. – C. Pr: fl. 3. A: fl 1. Ill. 

Princeps dom. Nicolao Apaphj integram durante beneplacito contulit (Dé 34). 1733: Peutsitza, 

1750: Poucsa, 1760–2: Potsfalva, 1805: Pócs. 1808: Pócsfalva h., Poschendorf vel Puschendorf 

g., Pocsá val. 1861: Pocsfalva Kü (8). 1888: ≈ (Pocsa) KK Dicsıszentmártoni js (Je 580). 1901– 

33: itteni tanító volt İsz János (1863–1941) népmesegyőjtı. 1913: Küküllıpócsfalva KK vm 

(Az). – 1909/19: Păucea, Pf, L 399: r 183; m (131). > Păucişoara = Su 2: 31. 1361–1913. – 1974: 

c. Găneşti {Vámosgálfalva kzs faluja É-ra} [23 D] 

801



Pócstelke Kü (Medgyes-É) 1366: Posteleke; 1373: p. Poustelke; 1375: p. Powstelke; 1427: 

officialis de Pochthelke (1366–1490 Cs 5: 890). 1441.I.5.: Hari Mihály te: Bálint, István és 

Katalin nevében is tiltja az erdélyi káptalant néhai Geréb György rájuk szállott Pochteke-i 

részbirtoka és a Sorokzo nevő jószág harmadrésze elfoglalásától (KmJkv 290); 1526.VI.22.: 

Pochthelke-n Almási Tabiási János részbirtokos (4161); 1550.II.1.: Palotai Pálné Istvánházi 

Katalin Pochtelke-i elzálogosított részét átengedi Válaszúti János deáknak (4999). 1587: 

Poczytelke. – C. Pr: fl. 6. A: fl. 3 (30). 1650 k.< 1670: galambbúgos kapu a gróf Székely-udvarház 

telkén (SzTA). 1733: Poutsa, 1750: Poucsa, 1760–2: Pocstelke, 1805: Pocs-Telke. 1808: 

Pócstelke ~ Postelke, Puschendorf, Pocse (129). 1861: Pocstelke, ≈, Potse Kü (8). 1888: Pocstelke 

(Puschendorf) KK Dicsıszentmártoni js (Je 581). 1913: Pócstelke KK vm. – 1909/19: Păucea 

(Păucişoara), Pt, Pd, L 599: r 396; m, n (131). = Su 2: 31. 1366–1854. – 1974: c. Blăjel 

{Balázstelke kzs faluja K-re} [35 B] 

Podele Za (Brád-D, a Dévai úton) 1805: Pogyele. 1808: ≈ Za (130). 1888: Podele Hu Brádi js (Je 

581). 1913: Podele Hu vm (Az). – 1909/19: Podele, Podele, L 595: r 589 (136). = Su 2: 48. 1805– 

1854. – 1974: c. Luncoiu de Jos {Alsólunkoj kzs faluja D-re} [33 B] 

Podistafalva * Za (Körösbánya mellett) 1439: Phodistafalva, 1525: Potyzkafalwa Világos vár 

tartozéka volt a körösbányai kerületben (Cs 1: 742). – Su 2: 386. 

Podmelnik * Szö (Orsova-É, Miháld/Mehádia mellett) 1547: pr. Podmelnyk, 1550: Podmel 


Podrágy * Za (Halmágycsúcs mellett) 1510: Podradye (Márki II/1. 244). – Su 2: 387. 

Podsága vize 1808: Pocsága Valle vallis+rivulus, Valle-Polocsojá To vm (129). Az Aranyos b. o. 

mellékvize; Podsága alatt torkollik. – Poşaga 

Podsága 1. To 1. (Torockó-DNy, az Aranyos bp-i úton) 1365: Pothsaga (Cs). 1424: Pachaga 

(Jakó: Thorotzkay 15). 1473: p. Pathchaga; 1487: Pathsaga; 1516: p. Pochaga. (¤)Torockó vár 

tartozéka (Cs). Toroszkai-birtok volt; Mátyás király elkobozta s a Nádasdi Ungoroknak adta; majd 

Szobi Mihályra szállt (Le). 1473: felében 18 jb-telek, rb. Fekete Tamás, Bussa, Dobrus, Vlajkol, 

Ivánus, Dán jobbágyoké (Cs 5: 724. Patsága). 1474.V.4.: Thoroczkai Péter özvegye: Alárdi 

Dorottya Pathchaga-i birtokrészét eltartás fejében átengedi Batinai Kis Jánosnak (KmJkv 2146); 

1489.IV.13.: Pathsaga-i ısi részét Bogáti László zálogba veti Dengelegi Pongrácz János 

özvegyénél (2695). 1733: Potsagá, 1750: Potsaga, 1760–2: Possága. 1808: Pocsága (129). 1861: 

Podsága To (11). 1888: Alsó-Podsága TA Torockói js (Je 208). A Podsági-patakon 1914 elıtt öt 

vízimalom mőködött. A falu közelében a Bedellı és Bélavár több száz méteres mészkıszirtjei. 1910 

L 678. 1913: Alsópodsága TA vm. # Áprily: A podságai forrás. 1956 L 804 (Le). – 1909/19: 

Poşaga-de- jos, Ap, l 649: r 632; m, zs (139). = Su 2: 57. 1365–1854. [22 D] 

Podsága 2. To 2. (Torockó-Ny) 1824: Felsı Podsága, Poságá gyin Szusz, 1850: Podsaga din 

szusz, 1854: Felsı Podsága, Poceaga (Su). 1888: Felsı-Podsága TA Torockói js (Je 325 & 

Bélavár, Orest és Segasa telepek). 1913: Felsıpodsága TA vm (Az). – 1909/19: Poşaga-de-sus, 

Fp, & Belioara (Bélavár), Oreşti (Orest), Săgacea (Szegázsa), L 1328: r 1320 (139). = Su 2: 58. 

1824–1900. [22 D] 

Podversa Kr (a Karas folyó és Szentgyörgy falu közt) 1427–28: Podwersa (Cs 2: 106). 1427– 

1428, 1550: Podmersa (Pesty: Krassó II/2. 119). – Su 2: 387. {P; Detta táján, Tárnokszentgyörgy 

mellett} 

Poenicza * Za (Csúcsmezı mellett) 1553: Poenycza (Márki II/1. 244). – Su 2: 387. 

Pogancs ~ Pogancsfı * Te (Karánsebes-Ny, a Pogányos forrásvidékén) 1397: Poganch, 1411: 

Pogancz; 1448: Poganchfew ~ Poganczfew a Sebesi kerületben (Cs 2: 57). 1624: Poganics, 1640: 

Poganicz; 1641; Pogonicz ~ Poganits; 1654; Pogonys (Pesty: Krassó II/2. 121). – Su 2: 387. 

Poganesd Hu (Illye-ÉNy, Zám-É) 1468: p. Poganesth. Illye vs birtoka (Cs 5: 126. Poganest). 

1733: Paganest, 1750: Poganest-Cserbija, 1760–2: Poganesd, 1805: Pogánesd. 1808: Poganyesd, 

802



Paganyesd (129). 1861: Paganesd Hu (23). 1888: ≈ Hu Marosillyei js (Je 582). 1913: Poganesd 

Hu vm. – 1909/19: Pogăneşti, Poganesd, L 297: r 295 (136). = Su 2: 50. 1468–1854. – 1974: c. 

Zam {Zám kzs faluja} [33 A] 

Pogányfalva Kr (Lugos-ÉK) 1453: Poganfalva (P); 1454: Poganfalwa Zsupánhoz tartozott (Cs 2: 

57. Pogánfalva); 1514–6: Paganesth, 1529: Poganesd, 1617: Poganiezthi, 1690–1700: Pogonis, 

1717: Poganese (Pesty: Krassó II/2. 121). 1808: Poganyest, Poganesti (129). 1888: ≈ KrSzö 

Facseti js {?} (Je 582). 1913: Pogányfalva KrSzö vm Lugosi js (Az). – 1909/19: Pogăneşti, 

Poganest, L 491: r 482 (136). = Su 2: 50. 1453–1913. – 1974: c. Bîrna {Barnafalva kzs faluja Nyra} 

[32 D] 

Pogányhavas Csikszépvíz felett. {1068} Szent László hatalmas kun és besenyı sereget 

semmisített meg itt. Gyızelme emlékére kápolnát épített; romjai láthatók. Lovát megitatta a falu 

vizében, s a falunak ı adta a Szépvíz nevet (Dr. Ördög F., RMSzó 1992.VI.24.). 1808: mons 

Pogányhavas Cs (129). – Muntele Păgînilor 1981: 1351 m [25 D] 

Pogányos vize 1808: fl. Pogonis, Bogoniz Te (130). 1851: Boganis vize (Fé 1: 91) a Berzava 

mellékpatakja Barbos (Kr/KrSzö) táján. – Pogăniş. 

Pogányosvölgy KrSzö (1913) : Nagypatak. 

Pogányvárhegy hn 1508.VIII.30. Poganwarhegh nevő hegyen szılı Nagymon határában (KmJkv 

3474). 

Poján Hu (Zalatna-Ny, az Érchegység alján) 1511: p. Poyan; 1518: v. Poyon. ¤Al-Diód vár 

tartozéka (Cs 5: 126). 1750: Pojana, 1805: Pojána. 1808: Pojána ~ Polyána (130). 1861: Pojána 

Hu (23). 1888: ≈ Hu Algyógyi js (Je 582). 1913: Pojána Hu vm (Az). – 1909/19: Poiana, 

Pojána, L 626: r 607 (137). = Su 2: 50. 1511–1854. – 1974: c. Balşa {Balsa kzs faluja ÉNy-ra} [34 

A] 

Pojána AF (1861) : Ompolymezı. 

Pojána Bi (1888) : Biharmezı. 

Pojána Fe 1808: Pojána (130). » Aranyosszohodol AF. 

Pojána 1. Ópojána Gy/Cs (Borszék-K) 1956: Ópojána Gyergyótölgyes tartozéka. – Poiana Veche 

= Su 2: 52. {1981 Ř} 

Pojána 2. Újpojána Gy/Cs (Borszék-K) 1956: Új Pojána Gyergyótölgyes tartozéka. – Poiana 

Nouă = Su 2: 52. {1981 Ø} 

Pojána Hu 

Pojána ~ Rekiczeli-Pojána : Rekece. 

Pojána KrSzö (1888) : Sebesmezı. 

Pojána Szh (1888) : Polyán. 

Pojána BSz 

Pojána (Batiz-) (1808) : Rákosfalva. 

Pojána * Szö (Herkulesfürdı táján, Csernabesenyı mellett) 1535: Polana, 1543: Poyan, 1560 

predium ≈ (Pesty: Szörény II. 459). – Su 2: 387. 

Pojána Za (1808) : Csúcsmezı Ar. 

Pojána-Meruluj Fo (1861) : Almásmezı. 

Pojana-Mörul KrSzö (1888) : Almafatelep. 

Pojanicza 1. Hu 1. (Vajdahunyad-DNy, Ruda mellett) 1380: t. v. h. d. Polonycza; 1416: p. 

Pogyenicha. Demsusi-birtok. 1482: p. Poyanicha. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 126. P -a). 1733: 

Pojénitza, 1750: Pojenitza Voinii, 1760–2: Pojenicza Voja. 1808: Pojenicza Vojni, Vojniku (130). 

1861: Pojenyiczá-Vojni Hu (23). 1888: Vojni-Pojenicza Hunyadi js (Je 729). 1913: 

803



Pojenicavojni Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: PoieniŃa-Voinii, Pv, L 254 ort. r (138). 

PoeniŃa Voinii = Su 2: 49. 1380–1854. > 1974: PoieniŃa Voinii c. Bunila {Bunyila kzs faluja K-re} 

[33 D] 

Pojanicza 2. Hu 2. (Vajdahunyad-ÉNy, Feresd mellett) 1482: p. Poyanicha. 1506, 1510: v. 

Poynycza; 1506: kenezius de =. ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 126. P -b). 1733: Pojénitza Tomi, 

1750: Pojenicza Tomej, 1760–2: Pojenicza Tomi, 1805: Pojenicza Tomi. 1808: Pojenicza Thomi, 

Bojatum {!} (130). 1861: Pojényicza-Tomi Hu (23). 1888: Tomi-Pojenicza Hunyadi js (Je 689). 

1913: Pojenicatomi Hu vm Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: PoieniŃa-Tomii, Pt, L 205 ort. r 

(138). PoeniŃa Tomii = Su 2: 49. 1482–1854. > 1974: PoieniŃa Tomii c. Cerbăl {Cserbel kzs faluja 

ÉNy-ra} [33 D] 

Pojén TA (Verespatak-DK hrs) 1909: Pojén Aranyosszohodol tartozéka Verespataki js. – 1909/19: 

Poiana, Pojén, v. Sohodol (137). = Su 2: 50. 1909. + 1956: Poján. – Sohodol-Poiana = Su 2: 139. 

1956. » Sohodol. – 1974: c. Sohodol {Aranyosszohodol kzs faluja DK-re} P [34 A] S [22 C] 

Pojenár Za (1808) : Halmágymezı Ar. 

Pojenicza * Kr (Resicabánya táján, Kiskrassó mellett) 1598: pr. Poyenicza (Pesty: Krassó II/2. 

126). – Su 2: 389. 

Pojény 1. Be (Naszód-ÉNy) 1547: Poyen, 1550: Poien, 1695: Pojen, 1723: Poieni (Su). 1750: 

Ponyi, 1760–2: Pojén. 1808: Pojén Be (130). 1861: Pojén Na (26). 1888: Pojény (Pojeni) BN 

Naszódi js (Je 583). 1913: Pojény BN vm (Az). – 1909/19: Poieni, Pojeny, L 593: r 570 (137). > 

Poenile Zagrei = Su 2; 49. 1547–1854. > 1974: Poienile Zagrei c. Zagra {Zágra kzs faluja É-ra} 

[13 B] 

Pojény 2. Bi 1. (Belényes-DK, a Fekete-Körös j. o. mellékvize partján) 1587: Alsopöen, 1600: 

Alsopoyn (Jakó 325) román település. 1692: Also Poyen (Mezısi 117). XVIII: Ortodox fatemplom. 

1808: Pojen (Alsó-), Pojenyile de zsosz (130). 1851: Alsó-Poény, 384 n. e. óhitü lak., 

anyatemplommal. Urb. szántó 250, rét 150, legelı 200, majorsági erdı 250 hold. F. u. a váradi 

görög püspök (Fé 3: 244). 1888: Alsó-Poeny Belényesi js (Je 208). L 1910: 594; 1956: 674 (Le). 

1913: Alsópojény Bi vm (Az). – 1909/19: Poienii-de-jos, Alsópoeny, L 471: r 465 (138). = Su 2: 

52. 1587–1913. – 1974: c. Bunteşti {Bontosd kzs faluja K-re} [21 C] 

Pojény 3. Bi 2. (Belényes-DK, a Fekete-Körös j. o. mellékvize partján) 1587: Felseopöen, 

1600: Felsepoyn (Jakó 325) szintén román település. 1692: Felsö Poyen (Mezısi 117). 1808: 

Pojen (Felsı-), Pojenyile de szusz (130). 1851: Felsı-Poény, 769 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. 

Urb. szántó 300, rét 200, legelı 300, majorsági erdı 1500 hold. F. u. a váradi görög püspök (Fé 3: 

245). 1888: Felsı-Poeny Belényesi js (Je 325). 1913: Felsıpojény Bi vm (Az). – 1909/19: 

Poienii-de-sus, Felsıpoeny, L 723: r 706 (138). = Su 2: 52. 1587–1913. – 1974: c. Bunteşti 

{Bontosd kzs faluja K-re} [21 C] 

Pojény 4. Hu (Hátszeg-DNy, a Demsus felsı völgyében) 1360: Pojeny; 1436: p. Polyen in d-u de 

Ha.; 1518: Poyen. Demsusi ~ Morsinai, Kernyesdi, Brezovai, D. Árka-birtok (Cs 5: 126). 

1505.I.27.: Poyen Pestyényi-birtok (KmJkv 3331). 1600: Poen (Ve: Doc. VI. 3). 1750: Pojenele, 

1760–2: Poeny. 1808: Pojén, Pojáná ~ Pojény (130). 1861: Pojeny Hu (23). 1888: Pojén (Pojeny) 

Hátszegi js (Je 582). 1913: Pojény Hu vm (Az). – 1909/19: Poieni, Pojeny, L 286: r 285 (137). > 

Poeni = Su 2: 49. 1360–1854. > 1974: Poieni c. Densuş {Demsus kzs faluja DNy-ra} [43 B] 

Pojény Kr : Ruszkatı KrSzö. 

Pojnicza KSz/Kıv (1808) : Kismezı SzD. 

Póka To (Marosvásárhely-É) 1323: t. Poukateluke; 1332-7: sacerdos de Poucatelky; egyházas 

hely magyar lakossággal 1397: p. Poka; 1472, 1494: Pokafalwa; 1512: p. Poka. Pókai, P. Detrehi 

és Huszár, P. Kis, Nemes, Sarmasági, Sidó, Szilágyi, Török, Faragói, Radnóti Bogáti s más 

köznemes birtoka (Cs 5: 727). 1440.III.29.: Poka-i Péter ü: Szentiványi János (KmJkv 223); 

1451.V.11.: Poka-i néhai László leánya: Erzsébet Poka és Bala birtokbeli részeit 200 Ft-on zálogba 

804



adja saját férjének: Vajdaszentiványi Jánosnak, testvérének: Ferencnek, s Vajdaszentiványi Mátyás 

fia Lászlónak (956); 1469.III.3.: Poka-n Szentpáliak részbirtokosok (1847); 1473.VIII.30.: Poka 

Nádasdi Ungor János birtoka (2108); 1478.I.1.: fogott bírák közbenjárására Pókai János és Újbudai 

Esztényi Gergely 1476.XI.13-án Gyaluban 1477.III.30-án, VI.24-én és XI.13-án három részletben 

fizetendı 40 arany Ft ellenében megbékélt ugyan Várcai Vayda Mihaijal, aki megölte atyjukfiát: 

Pókai Tamást, minthogy azonban Vayda az utolsó terminusig csak 33 Ft-ot rótt le, 66 magyar 

arany Ft bírságon marad (2253); 1480.IV.8.: Poka-i Gál, Sámsondi Nemes Györgyné: Ágota, 

Poka-i Szalai Balázsné: Orsolya Bala prédiumban lev részeiket, a kúriukhoz tartozó 32 kaszaalja 

szénafüvükkel együtt 300 Ft-ért eladják Madarasi Jánosnak (2298); 1482.I.30.: Poka-i Szilágyi 

Imre választott bíró volt Mócsiak osztályán (2337). Ld még KmJkv II. 1010. 1587: Poka. – E: fl. 

6, A: fl. 2 (Dé 68). & 1638–52 Kolozsmonostor: Pókai Péter Ákosfalvárul jött ide ezelıtt 16 

esztendıvel (Gyalu 28. stb). 1733: Pauka, 1750: Poka. 1808: Póka (130). 1861: ≈ To (11). 1888: ≈ 

MT Marosi felsı js (Je 583). *1888: Tavaszy Sándor író, teológiai tanár, 1935-tıl ref. 

püspökhelyettes (– 1951). 1913: Póka MT vm (Az). – 1909/19: Poca, Póka, L 655: r 122; m 

(136). > Păingeni = Su 2: 29. 1323–1854. – 1974: c. Glodeni {Marossárpatak kzs faluja ÉNy-ra} 

[24 A] 

Pókafalva (Ládnok, Kisebbkerecsnek, Duae Turres, Zwei Törnen) Fe (Szerdahely-ÉK) [1272– 

90]: p-m Pokafalua, que tunc Ladnuk et Kyssebkerethnuk vocabatur (Gy). =: ≈ (Er I. 322); 1299: 

Kerecsnek határai (589/6). 1309: Jacobus plebanus de Duabus Turribus; 1313: t. f-rum Pouka 

Cheuturn vocata; 1328: comes Henningus de v. Poka; 1332–5: Pertramus de Duabus Turribus, 

Johannes de ≈ ≈; 1347: p/v. Pokafolwa alias Ladnuk et Kyssebkerethnuk; 1478–80: Czwen Turren 

(Scheiner 149). Ládnokot IV. László király adományozta Pál apoldi plébánosnak és öccsének, 

Poka-nak, akik ekkor még nemtelenek és birtoktalanok voltak. 1313-ban Gergelyfája 

határleírásában Póka fiai birtokának mondják. 1328-ban Pókafalvi Henning comes királyi ember. 

Plébánosa 1309-ben a springi dékánátushoz tartozó kiközösített papok sorában szerepel. Utóda 

1332 I: 1 lat, 1332 II: 37, 1334 I: 20, 1335 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 181). 1460.VI.30.: 

Pokafalwa-i Kereki László ü: Korpád (KmJkv 1451); 1493.VII.22.: Pokafalwa-i Kereki Péter 20 

Ft-on zálogba vesz Ecsellı és Kisenyed birtokbeli részeket Iklódi Benedektıl (2881); 1523.X.27.: 

Bolyaiak, Vizaknaiak s mások tiltják Pokafalwa s más birtokbeli részeik megszerzését (3961). 

Pókafalvi Becsky György fe: Sajókeresztúri Keresztúri Borbála; fiuk: Becsky Zsigmond I. Rákóczi 

György fj étekfogója (Gyalu 102). 1808: Pókafalva h., Thornen vel Pocken g., Póká val. 1861: ≈, 

Peuka AF (6). 1888: ≈ (Törnen, Peuka) AF Kisenyedi js (Je 583). 1913: Pókafalva AF vm. – 

1909/19: Păuca, Pf, T, L 1331: r 829; n, m (131). = Su 2: 31. 1309–1854. + 2: 361. Laadnuk. [35 

A] 

Pókatornya Ar (Csánki 777) : Mátyustornya másik neve; ld ott. 

Poklandfalva Cs 1567: Pokland ffalwa mint (Csik)Szentkirály tízese 11 kapu (Venczel 35). 

Poklisa 1. Hu 1. (Hátszeg-DNy) 1447: p. Poklise in d-u de Ha.; 1489: Poklysa; 1514: ≈. 1447: 

felét Kendefiek kapták Hunyadi kormányzótól; utóbb Kenderesi; Kernyesdi, Brezovai, Zajkányi ~ 

Móré-birtok (Cs 5: 127). 1733: Poklisa, 1750: Poklosch. 1808: Poklisa (130). 1861: ≈ Hu (23). 

1888: ≈ Hátszegi js (Je 583). 1913: Poklisa Hu vm (Az). – 1909/19: Pâclişa, Poklisa, L 278: r 

241; m (129). Păclişa = Su 2: 28. 1447–1854. – 1974: c. Toteşti {Totesd kzs faluja D-re} [43 B] 

Poklisa 2. Hu 2. (Vajdahunyad-NyDNy) 1733: Peklisa, 1750: Paklischa, 1760–2: Poklisa. 1854: 

Lelesz (Su). – Pîclişa = Su 2: 44. 1733–1854. » Lelese {Lelesz} [33 D] 

Poklosi * Ar (Fejéregyház és Fiútelek táján; Simánd-D) 1256: Puklusy (Er I. 222). 1274: Poklosy. 

A Csanád-nem birtoka; az 1256-i és az 1274-i osztálylevél szerint Vaffa fiainak ill. a Makófalviak 

ıseinek jutott (+1247, +1256, 1274. Gy 1: 183). 1256: Puklussy (Cs 1: 780. Szurakrév). – Su 2: 

389. Puklussy, 1247, 1256, 1274. 

Poklospatak (Asztrág) Fe (Gylafehérvár-DNy hrs a Maros j. p.) 1265: Pokluspotok (Gy). = (Er I. 

255). 1266: Lewe iobagio castri Albensis; 1274: t. Astrag. A poklos név 'szurkos' jelentése utalhat 

szurokfızı (hajóépítéshez!) foglakozásra. Az ide helyezhetı Lewe fehérvári várjobbágy 1266-ban 

805



bevezet Gyomord (Szentimre) földbe. 1274 e. Lewe Asztrág földet birtokolta, és 1274-ben cserébe 

adta Hariért Jakabnak, Györgynek, Leustáknak és Benedeknek. 1265-ben az alvinciek megkapták 

Szász- és Magyarpad földet (a Maros bal partján) Poklospatak felé a bizerei apát földje mellett 

[Lámkerék?]. Az Asztrág nevet a Poklospatkon átfolyó patak neve ırzi: 1912. tk: Păr. Stragia (Gy 

2: 181). 1455.I.20.: Poklospathaka birtok határa miatti vita a káptalan és Máté püspök között 

(KmJkv 1179). 1630, 1648: Poklos (Makkai 413, 416) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Poklosch. 

1808: Poklos h., Poklisa val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Puklisa) AF Alvinci js (Je 583). 1913: 

Poklos AF vm (Az). – 1909/19: Pîclişa, P, L 902 ort. r (129). = Su 2: 44. 1306–1854. [34 B] 

Poklostelek 1. Bi (Margitta-DNy, Micske-Ny hrs) 1213: Buciur de v. Puklusteluc; 1255: p. 

Puclustelek iuxta Berykiou; 1291–4: in Puklusteluk; 1332–7: Ladislaus sacerdos de Puclus telek, 

Michael de v. Puklusteluk, Nycolaus ≈ de v. ≈. 1213-ban perlekedı lakói nevében tőnik fel, amikor 

Buciur vádolta Leca-t és Isou-t. 1255-ben a Geregye-nem osztozásakor Gerege fia Barabás 

átengedte Eecch fia Pál ispánnak. A falu 1291–4 között másodízben 18 kepe tizedet ad a 

püspöknek, papja pedig 1 fertót. A pap 1332–5, 1337: évi 16 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 654). 

1403: Pokolosteleke; 1458, 1489: Poklostheleke. Vámhely; Sólyomkı vár tartozéka volt (Cs 1: 

620). 1465.IX.24.: Poklosthelek-i részét Bályoki Szilveszter zálogba adja Dengelegi Pongrácz 

János erdélyi vajdának (KmJkv 1677); 1485.VII.26.: Benedek frater – Péter kalocsai érsek, a 

Szentjogi apátság gubernátora, s egészkonventje nevében – tiltakozik amiatt, hogy néhai Márton 

frater, a szentjogi egyház custosa Poklosthelke egészbirtokot elzálogosította Bélteki Drágfi 

Bertalannak (2536). 1808: Poklostelek h., Poklusa val. 1851: ≈, {r} Poklusa, Bi vm, rónaságon, 

de különben szılıhegyekkel megrakott vidéken. Lakja 509 ref., 20 rom. kath., 6 óhitü, ref. 

anyatemplommal. Határa 935 hold, ... Birtokosok {több kisnemes} (Fé 3: 246). 1888: ≈ Margittai 

js (Je 583). 1913: Poklostelek Bi vm (Az). – 1909/19: Pocluşe, Pt, L 706; r 4; m; 27 zs (136). 

Pocluşa de Barcău = Su 1: 47. 1213–1851. – 1974: c. Chişlaz {Vámosláz kzs faluja DNy-ra} [11 

C] 

Poklostelek 2. * KSz (Krasznaszetmiklós melett) 1488: Poklosthelek, 1490: pr. Poklostelek (Petri 

IV. 256). – Su 2: 387. 

Poklostelke Do (Doboka-ÉNy) 1306/306: t. Puklustheluky; 1306: t. Phuchlustheluky; 1320: p. 

Poclustelek. 1306-ban e birtok felett Barsa nb. Szentmártoni László vajda perelt Kökényesrénold 

nb. Mykud bán fiaival: Miklóssal és Péterrel. Mivel a perdöntı párbajban Barsa nb. Lászlí vajda 

bajvívója gyızött, az ítélkezı Kán nb. László erdélyi vajda neki ítélte a földet és határát leíratta. 

Károly király az ellene kirobban [1316-i] lázadás után Barsa nb. Csonka László volt vajda fiaitól: 

Bekétıl és Domokostól elkobozta és Elefánti Dezsı sebesvári várnagynak adta (Gy 2: 84). 

1458.VIII.4.: Iklódi Beke Demeter Poklosthelek birtokbeli részét eladja Beke Benedeknek, 

Bálványos vár volt várnagyának (KmJkv 1304); 146.VII.25.: Iklódi néhai Beke fia Miklós 

Poklothelek-i örökös birtokrészét ... 2 arany Ft-on zálogba adja Iklódi Mártonnak (1690); 

1467.X.29.: Poklothelek ld Szopor (1763). Ld még KmJkv I. 1009, II. 1011. 1615: Poklostelke 

(Kádár V. 459). 1733: Poklise. 1808: Poklostelke h. 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ (Puklisa) SzD 

Szamosújvári js (Je 583). 1913: Lónapoklostelke SzD vm (Az). – Pigleşa, Pt, L 494: r 480 (135). 

> 1956: Pîglişa = Su 2: 44. 1306–1854. – 1974: c. Dăbîca {Doboka kzs faluja} [22 B] 

Poklusa 

Bi (1808) : Havaspoklos. 

Pokola Bi (1808) : Solymos. 

Pokolfalu Te~Szö (Karánsebes-KDK, a Sebes menti úton) 1458: Pokolfalu (P); =: ≈ (Cs 2: 58); 

1507: Pokolfalw; 1515: Felsı-Pokolfalu, Alsó-Pokolfalu; 1537: Pokol; 1588: Rien; 1593: Rien 

alias Pokolfalu; 1785: Ruen, Riev (Pesty: Szörény II. 459). 1808: Rüen, Rujeni (140). 1888: Rujen 

KrSzö Karánsebesi js (Je 611). 1913: Sebesrom KrSzö vm (Az). – 1909/19: Ruieni, Rujen, L 

687: r 681 (148). Rueni = Su 2: 87. 1458–1913. > Turnu Ruieni [43 A] 

Pokolfalva * Za (Honctımellett: Su) 1439, 1441, 1445: Pokafalva; 1464, 1525: Pokolfalwa 

Világos vár tartozéka volt a körösbányai kerületben (Cs 1: 743). – Su 2: 387. Pokafalva. 

806



Pokolpataka 1. * Te~Kr (Bégabalázs mellett) 1405: Pokolpataka (P); 1405: Pokalpataka Ikus 9. 

tartozéka (Cs 42. Ikus). 1524.II.28.: Gyulayak Pokolpathak birtokban (Te vm) jobbágytelket adnak 

zálogba Bozvári Miklósnak (KmJkv 3983. Facsád környékén). 1548: Pokolpatak (Pesty: Krassó 

II/2. 126; Cs 2: 42). – Su 2: 387. 

Pokolpataka 2. * Kr (Nagyzorlenc mellett) 1544, 1591: Pokolpathaka (Pesty: Krassó II/2. 126). – 

Su 2: 387. 

Pokol-Valcsel Hu < Gonoszpatak. 

Polcsinost Hu < Ponconfalva. 

Polen, Polin Hu < Pojen. 

Polonicza Hu : Pojanica és Csernisora. 

Poloszka Hu (Vajdahunyad-DNy) 1482: p. Polostra; 1506, 1510: v. Polozka. ¤Hunyadvár 

tartozéka (Cs 5: 127). 1913: Ploszkabánya Hu Vajdahunyadi js (Az). – 1909/19: Ploscabaia, Pb, v. 

Teliucul-de-sus (136). = Su 2: 47. 1482–1909. » Hunedoara {Vajdahunyad} [33 D] 

Poltuna * Te?Kr (?) 1371–1372: Poltuna (DocVal 241). – Su 2: 387. {A Bánságban} 

Polyán 1. Asz (Torda-DK, az Aranyos mellett) 1291.III.12.: Palanthelek Aranyas földön (KmJkv 

2). =: Polanteluk (Er I. 478). Al-Diód várhoz tartozó székely falu. Híres ménese és juhászata volt. 

Ref. templom (gótikus, XIV. szd), egy részét átépítették, tornya eredeti. 1441: Bakos Máté 

Felsıszentmihályfalván lakó özvegye Katalin (pr) Polyan határában Hydegrakoskey nevő mezın 

levı kaszálója felét 25 arany Ft-ért eladja Szentmihályfalvi Péternek (KmJkv 371); 1455.IX.2.: a 

Polyan-i határon a két Rákos folyó közt elterül peres rétet és cserjést Szentmihályfalviak 

visszaadják Tordai Szabó Tamás feleségének (1220); 1455.IX.6.: Uıt tiltja Polyan-i Ferenc a 

Felsewreth és Alsoreth nevő rétben levı része eladásától (1222). 1587: Polyan. – E: fl. 11, A: fl. 

3 den. 68. Ill. Princeps egr. Joanni Racz familiari aulico integram anno praesenti in subsidium 

relaxavit (Dé 70). 1635 Illyefalva (Hsz): Nagy Balázs Polianban Aranias Szekben lakik (SzO). 

1733: Pojana, 1750: Polian. 1808: Polyán ~ Poján (131). 1861: Pollyán Asz (33). 1888: A-P TA 

Tordai js (Je 217). L 1910: 1156 (m, r) (Le). 1913: Aranyospolyán TA vm (Az). 1930 u.: » Torda. 

Az 1990-es évekig beépült lakótelepekkel (Le). # Janitsek J.: Aranyospolyán hely- és családnevei. 

– 1909/19: Poiana-Arieşului, Ap, L 1064: r 392; m, c (137). > Poiana = Su 2: 50. 1291–1854. [23 

C] 

Polyán 2. Ké/Hsz (Kézdivásárhely-É 9 km; 600 m; vá) 1332: sacerdos de Polyan (Tr). 1567: 

Polijan (SzO II. 222). 1614: Polyán 88 családfı (Ké 13). 1614 és 1635: János deák schola mester 

(SzO). 1733: Polijun, 1760–2: Poljan. 1808: Polyán (Kezdi-) ~ Kezdipoján (131). 1861: Polyán 

Hsz (30). 1888: Polyán Hsz Kézdi js (Je 584). 1913: Kézdiszentkereszt Hsz vm (Az). 1937: 

Domokos Pál Péter itt győjti a MioriŃa ballada párját: Kicsi csobánka. 1968: kzskp; 1969 L 1535 + 

4 faluja: 4195: Bélafalva 580 (2 km), Esztelnek 1102 (5 km), Kerpenyes 580 (9 km), Kurtapatak 

398 (3 km) (Kovászna megye, 1969). – 1909/19: Poian, Kszk, L 1654: r 110 (136). = Su 2: 50. 

1332–1854 {1913}. [38 A] 

Polyán 3. Szh (Szerdahely-D) 1488: Flaszaw {Flußau} (Wa 366: 8). 1532: Poyan (Scheiner 

106). 1733: Pojána . 1808: Pojána ~ Polyána (130). 1861: Pojána Szh (37). 1888: Pojána (Polyán, 

Poiana) Sze Szerdahelyi js (Je 582). 1910 L 4204. 1913: Polyán Sze vm (Az). – 1909/19: 

Poiana, Pojána (Polyán), L 3956: r 3926 (137). Poiana Sibiului = Su 2: 52. 1532–1854. [35 C] 

Polyán 4. * BSz 1. (Alsóhagymás mellett) 1325: Polyán (Kádár V. 472). – Su 2: 388. {Ma 

Alsóhagymás határrésze} 

Polyán 5. BSz 2. Polyán BSz (Retteg-ÉÉK) 1576: Pollyan, 1663: Csicsopolyán (Kádár II. 434). 

1733: Bojeni [: Pojeni], 1750: Pojan, 1760–2: Csicso Poján. 1808: Pojána (Csicsó-), Pojen (130). 

1861: Csicsó-Poján BSz (18). 1888: Csicsó-Polyán SzD Dési js (Je 276). 1913: Csicsómezı SzD 

807



vm (Az). – 1909/19: Ciceu-Poieni, Csp, L 648: r 622; zs (47). > Ciceu-Poeni = Su 1: 147. 1461 

{?}, 1576–1954. > 1974: Ciceu-Poieni c. Căianu {Kiskaján kzs faluja ÉNy-ra} [13 D] 

Polyán 6. BSz 3. (Dés-ÉNy, Galgó-ÉK hrs) 1591: Polyan (Kádár II. 199), 1805: Blenkemezı 

seu Pojána. 1808: Pojána (Plenke-), Blenkepojana, Plenkepojána (130). 1861: Blenke-Poján BSz 

(17). 1888: ≈ (Pojana-blenki) SzD Nagyilomdai js (Je 245). 1913: Blenkemezı SzD vm (Az). – 

1909/19: Poiana-Blenchii, Bm, L 778: r 701; zs, m (137). P B = Su 2: 51. 1591–1854. [13 C] 

Polyána 1. * Ar (Váradja-ÉK) 1479: Polyana ~ Polyna Váradja vár 18. tartozéka volt (Cs 1: 763. 

Váradia). – Su 2: 388. 

Polyána Mm 1. : Havasmezı. 

Polyána Mm 2. (1808) : Sajómezı. 

Polyána 2. Mm 3. (Borsa mellett) 1913: Polyána Borsa tartozéka (H). – Valea Poenii = Su 2: 231. 

1913. » or. Borşa [14 A] 

Polyána 3. Te~Kr (Karánsebes-DNy) 1489: Polyana (P); =: ≈ in comitatu Sebes (Cs 2: 58); 1531: 

Poyana, 1588: Pojana, 1613: Pojan (Pesty: Krassó II/2. 124; Szörény II. 458). 1808: Pojana (130). 

1851: Pojen, Kr vm, Erdélyhez közel, magas, hegyes vidéken, 4 kath., 376 óhitü lak., 

anyatemplommal, szép erdıvel. A Béga vizének egyik ága itt veszi eredetét. Birják Draskovics és 

Bogdanovics családok (Fé 3: 246). 1888: Pojána KrSzö Karánsebesi js (Je 582). 1913: Sebesmezı 

KrSzö vm (Az). – 1909/19: Poiana, Pojána, L 1184: r 1175 (137). = Su 2: 51. 1489–1913. – 1974: 

c. Buchin {Bökény kzs faluja Ny-ra} [42 B] 

Polyanicza * Te/Kr (Sebesmezı mellett) 1489: Polyanicza in comitatu Sebes, Polonicza (P); =: ≈ 

(Cs 2: 58); 1501: Poyanicza, Poyenicza; 1613: Polianka (Pesty: Szörény II. 459). – Su 2: 388. 

Polyáspatak * Kr (Somlyó-K) 1219: t. Poyaspotoc. 1219-ben krasznai várjobbágyok bevádolták 

Csolt nb. Vata fia Julát, hogy elfoglalta e földet, de ez megesküdött, hogy öröklött birtoka. Ma hn 

Szilágysomlyó határában K-re: Polyás erdı (1906. tk); közelében Polyás patak ömlik Perecsennél 

a Krasznába (Gy 3: 519). = (Er I. 104). – Su 2: 389. 

Polyen * Hu (Jófı-Ny, Gerend, Laszó, Tisza hs táján) 1491: p. Polyen. ¤Déva vár tartozéka, 

Jófı vs birtoka (Cs 5: 128). – Su 2: 388. 

Pomerium Do (1333) : Hidalmás. 

Pomestyénfalva * Te/Kr (Suggya: Lugos-ÉK) 1453: Pomestienfalva (P); 1454: Pomestienfalwa 

Suggya tartozéka Lökösfalva mellett (Cs 2: 58); 1514–1516: Pomestheny, 1597: Pomesttien, 1612: 

pr. Pomesteny (Pesty: Krassó II/2. 126). – Su 2: 388. {Talán Delényes mellett} {Ez Karánsebes- 

DNy} 

Ponczonfalva Hu (Hátszeg-DNy) 1438: p. Ponczonfalwa in d-u de Ha.; 1482: p. Pochynesth; 

1518: p. Pochonfalwa. Damsosi ~ Morsinai, D. Árka-birtok (Cs 5: 128). 1600: Pauchinest (Ve: 

Doc. VI. 3). 1733: Peutsenesti, 1750: Paucsenest, 1760–2: Paucsinesd. 1808: Panczinesd, 

Banczinesd (124). 1861: Pancsinesd Hu (23). 1888: Paucsinesd Hátszegi js (Je 570). 1913: 

Paucsinesd Hu vm (Az). – 1909/19: Păucineşti, Paucinesd, L 695: r 690 (131). = Su 2: 31. 1438– 

1854. – 1974: c. Sarmizegetusa {Várhely kzs faluja DNy-ra} [43 B] 

Pongrácfája * Ar (Arad-Ny, a Maros j. p.) 1256: Pongrachfaya és Chenkeeureme (Er I. 222). 

1274: Pongorachteluky; 1319: Pangraczfaya ... cum sylvis, fenetis, pratis et piscinis 

Pongraczeureme; 1323: Pangraczfaya. A Csanád nemzetség birtoka: Pf és Pt az 1247-i és 1256-i 

osztálylevél szerint a névadó Kelemen fia Pongrácnak jutott, s leszármazottai, a Telegdiek bírták 

Pf-t 1319 után is. Pt 1274-ben Vaffa utódai kezén van s a Tömpösiek ıseinek jut osztályrészül. 

Pangracz falut 1494-ben Szárcsaháza mellett említik (+1247, +1256, 1274 ... Gy 1: 183). 1256: 

Pongrachfaya prope Morusium; azonos lehet vele 1486, 1487, 1495: Pongracz, ugyancsak a Maros 

vidékén (Cs 1: 777). – Su 2: 383. Pangrachfaia, 1247–1486. 

808



Pongráctelke * Ar (Csenkeörvénye környékén) 1274: Pongorachteluky 

Pongrácfája. 

Pongvatelek * Ko (Csánki) : Ponyvatelek. 

(Er I. 334). Ld 

Ponor 1. Bi (Barátka-D) 1808: Ponor (131). 1888: ≈ Élesdi js (Je 584). 1913: Körösponor Bi 

vm (Az). Ld még Remetelórév (Az). – Ponoară = Su 2: 55. 1909, 1913. [21 B] 

Ponor, Loroponorremec Bi : Lórév: Remetelórév. 

Ponor 2. Fe (Torockó-DNy) 1648: Ponor (Makkai 416) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Ponor, 

1750: Vallye. 1808: Ponor (131). 1861: Ponor, Ponorel AF (6). 1913: Nagyponor AF vm 

Nagyenyedi js (Az). – 1909/19: Ponor, Ponor, L 1136 ort. r (138). = Su 2: 55. 1648–1854. [22 D] 

Ponor 3. Hu (Hátszeg-DK, Puj-K hrs a Sztrigy mellett) 1404: p. Ponor ... in pert. castri nostri 

(regis) Hatzak; kenesiatus in p. Ponor, ... ; 1408: Stephanus f. Leel de Ponor volahus de Haadzak 

... keneziatus p-is Ponor; 1519: nobiles p-is ≈; 1520: p. ≈. Kendefi, Kenderesi, Ponori, P. Török és 

Román; rb. Borbátvizi, Bv. Oláh. 1453: rb. ¤Déva vár tartozéka, 1506, 1510: ¤Hunyadvár 

tartozéka. Jbn 1501: St. Therze (Cs 5: 128). 1784.XII.5.: a Hora-lázadás Ponoron és Ponor-Ohábán 

történt eseményeirıl is szól Petrik János alszolgabíró Ponorról írt levele. 1808: Ponor (Nagy-) 

(131). 1861: Ponor Hu (23). 1888: ≈ Hu Puji js (Je 584). 1913: Ponor Hu vm (Az). – 1909/19: 

Ponor, Ponor, L 525: r 488; m (138). = Su 2: 55. 1404–1854. [44 A] 

Ponor 4. Za (Abrudbánya-ÉÉNy, a Kis-Aranyos völgyében) 1770: Ponor. G. kat. fatemplom 

(1727). {Le !?} 1808: Ponor (131). 1854: Ponor (Kis-Ponor), Ponorel (Bul. 100). 1861: ≈, Ponorel 

AF (6). 1888: Ponorel (Kis-Ponor) TA Topánfalvi js (Je 585). L 1910: 1872 (r), 1992: 1171 (Le). 

1913: Aranyosponor TA vm (Az). – 1909/19: Ponorel, Ponorel, L 1771: r 1745; c (138). = Su 2: 

55. 1854 {1913}. 1974: c. Vidra {Alsóvidra kzs faluja} V [21 D] 

Pons Thom(a)e Za (1241) : Tamáshida. 

Pontinász BSz (Bethlen-É) 1601: Poltinacz alias Vyfalw, Pontinicza; 1612: Pontinacza (Kádár 

V. 472). 1665 körül Pontinászáról 60 román család széledt le az elpusztult falvakba (Torma lt.; 

Jakó 1943). 1733: Pontinásza, 1750: Paltiassa, 1760–2: Paltinyásza. 1808: Pontinásza (131). 

1861: ≈, Pojána BSz (19). 1888: Pontinásza (Paltineasa) SzD Bethleni js (Je 585). 1913: 

Jávorvölgy SzD vm (Az). – 1909/19: Păltineasa, Pontinyásza, L 150: r 147 (130). = Su 2: 29. 

1601–1854 {1913}. – 1974: c. Spermezeu {Ispánmezı kzs faluja, K-i hrs} [13 D] 

Pontoskı Bi (Belényes-NyÉNy) 1552: Ponthuskew (Jakó 321). 1808: Petrány (127). 1851: ≈, Bi 

vm, hegyes-völgyes vidéken, 486 g. kath. lak., anyatemplommal. Vize egy patak, s a Fekete-Körös. 

Nyugoti oldalán egy meredek sziklahegy Pontoskınek neveztetik. F. u. a váradi görög püspök (Fé 

3: 232). 1888: ≈ Belényesi js (Je 576). 1913: Pontoskı Bi vm (Az). – 1909/19: Petrani, Petrány, L 

587: r 583 (133). = Su 2: 38. 1552–1913. – 1974: c. Pocola {Biharpoklos kzs faluja Ny-ra} [21 A] 

Pony * Csa (Egres-DNy) 1230: in par. Chenadiensi v. Pony. Várbirtok volt, melyet II. Endre 

király Csák nb. Miklósnak adott, de tıle 1230-ban Béla herceg visszavette. 1232-ben II. Endre újra 

odaadta Miklósnak (Gy 1: 867). – Su 2: 388. 

Ponyászka KrSzö (Anina-DK) 1888: Ponyászka, telep (t) Bozovics KrSzö (Je 585). – 1909/19: 

Poneasca, Ponyászka, v. Bozoviciu (138). = Su 2: 55. 1909. – 1974: c. Bozovici {Bozovics kzs 

faluja É-ra} [42 D] 

Ponyvás Sza 1888: Ponyvás psz (t) Csomaköz Sza Nagykárolyi js (Je 585). 

Ponyvatelek * Ko (Fráta hr) 1331: t. Ponuateluk. 1331-ben Frátai Miklós Fráta negyedével együtt 

Ponyvatelke felét két leányának adja. Magyarfráta határában feküdt (Gy 3: 368). 1331: t. 

Ponuateluk; 1348: pr. Pungwateluk. Frátaiak és Novajiak birtoka (Cs 5: 395). – Su 2: 388. 

809



Popesd Hu (Déva-DNy) 1733: Popesti . 1760–2: Popesd . 1808: Popesd, Almás ~ Papalmás 

(131). 1888: Popesd Dévai js (Je 585). 1913: Popesd Hu vm (Az). – 1909/19: Popeşti, Popesd, L 

330: r 328 (139). = Su 2: 55. 1491: Papesd {Cf. Csánki!}, 1733–1854. [33 D] 

Popesty AF (Gyulafehérvár-ÉNy 1956: Popesty Havasgáld tartozéka. – Popeşti = Su 2: 55. » 

Întregalde. 

Popláka Sze (1888) : Paplak. 

Popova * Szö (Orsova táján) 1590: pr. Popova (Pesty: Szörény II. 461). – Su 2: 388. 

Porc Kr (Somlyó-Ny, a Margittai út j. o.) 1477: Porczallya poss. Walahicalis. Személynévben: 

Porczy (Cs 1: 584); =: Porczallya, Oláh-Porczallya (Petri IV. 260). 1478.I.29.: Porczy-i Péter üv 

(KmJkv 2261); 1537.IV.28.: Porchyallya-i néhai Porchy András fia István az anyjáról reá szállott 

bényei (Kü vm) birtokrészt, a Küküllıre épített malommal együtt, 50 Ft-ért eladja Nagyfalusi 

Baksa Demeternek (4604). 1649: Portsallya (Petri). 1808: Porcz, Portzen, Noszát (131). 1888: 

Porcz (Portiu) Szi Szilágysomlyói js (Je 585). 1913: Porc Szi vm (Az). – 1909/19: PorŃ, Porcz, L 

384: r 336; zs, m (139). = Su 2: 56. 1477–1854. – 1974: c. Marca {Márkaszék kzs faluja É-ra}11 

D] 

Porcsesd Sze < Disznójó. 

Porcsogó * Sza (Szatmárzsadány-K) 1388, 1411: Böszörménytelke és Porchogo vagy 

Malkatheleke. 1388-ban lakatlan pusztaként tőnnek fel; Szatmár városa a szomszédokkal pert 

folytat érettük (Maksai 120. Böszörmény). – Su 2: 388. 1411. 

Pordány(monostora) Csa (Nagyszentmiklós-ÉNy) 1247: ses. in Pradanmunustura; 1337: p. 

Paradan. A Csanád-nem Telegdi ágának birtoka, melyen monostor állt. 1247-ben Pongrácnak 

telke volt itt; 1256-ban és 1285-ben Pongrácé ill. fiaié. 1337-ben Fülöp részét kivéve megosztották 

a Telegdiek és Makófalvia közt (Gy 1: 867). 1256.XII.17.: Paradanmonustura (Er I. 222). 1337: 

Pardan, 1360: Paradan, 1453: Pordan (Cs 1: 701). 1647: Pordani, 1662: Pordán, 1701: Pordany 

(Borovszky: Csanád II. 498; Torontál 106). 1808: Porgány h. 1913: Porgány Tt vm 

Nagyszentmiklósi js (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Porgani, Porgány, L 1273: r 75 (139). > 

Pordeanu = Su 2: 56. 1247–1851. [30 B] 

Pordány * Te (Detta táján, Krassófüzes és Oszkola közt) 1410: Prodan; Keethpordan Oszkola 

kerületben (Cs 2: 54. Oszkola). – Su 2: 389. Prodan. 

Pordoy Asz (meghatározhatatlan fekvéső település) 1291.III.12.: Pordoy Aranyas földjén (KmJkv 

2); 1291: ≈ (Er I. 478). – Su 2: 388. 1291 terra Pordoy. {Torda-Ny} 

Porháza * Sza (Vasvári mellett) 1431, 1466: Porhaza. A Károlyi-rokonság pusztája. Hn 1431: 

Altalberek, Azthaghel. Ma Porháza tanya (Maksai 197). – Su 2: 388. 1431. 

Porhó KrSzö (1913) : Parhó Te. 

Porhoba * Te (Resicabánya táján, Zsidovin mellett) 1370–1372: Porhuna (DocVal 241). 1444: 

Porhoba Zsidóvár 33. tartozéka volt (Cs 2: 15. Zsidóvár; 58. Poroba). – Su 2: 390. 1370, 1444. 

Pórkerec KSz (Zsibó-ÉK) 1543: Porkerecz; 1553: Pokoricza; 1566: Pwrkerecz, Purkerech, 

Purkerecz (Kádár V. 487). 1733: Purkeritz, 1750: Porkeresty, 1760–2: Purkeretz. 1808: Purkurecz 

Kıv (133). 1888: Purkerecz (Purkeretiu, Purkariu) SzD Nagyilondai js (Je 591). 1913: Pórkerec 

SzD vm (Az). – 1909/19: PurcăreŃ, Purkerecz, L 463: r 442; zs (141). = Su 2: 63. 1543–1854 

{1913}. – 1974: c. Letca {Letka kzs faluja É-ra} [12 B] 

Porkura Hu (Algyógy-ÉNy) 1733: Porkureny, 1750: Porkure, 1760–2: Porkura. 1808: ≈ (131). 

1661: ≈ Hu (23). 1888: ≈ Algyógyi js (Je 585). 1913: Porkura Hu vm (Az). – 1909/19: Porcurea, 

Porkura, L 459: r 433 (139). > 1964: Vălişoara = Su 2: 241. 1733–1964. – 1974: c. Balşa {Balsa 

kzs faluja ÉNy-ra} [34 A] 

810



Porsinfalva * Te (Temesrékás táján) 1472: Porsynfalwa, 1473: Prwsinfalwa, 1489: Porsonfalwa ~ 

Prosynfalwa Rékás város 5. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás; 58: Prusinfalva). – Su 2: 388. 

Pórszékely * Ar (Szentandrás mellett) 1466–78: p. Porzekel. Szentandrás és Gyarak közt említik 

(Cs 1: 777). – Su 2: 388. Porzakal {!} 

Porta Orientalis 1. 540 m magas hágó Miháld (Mehádia) és a Temes-völgy között (IskAtl). 

Porta Orientalis 2. 1888: Porta orientalis {!} vasúti állomás (t) Teregova KrSzö (Je 586). 

Portelek Sza (Nagykároly-D) 1270: t. Pur (Tr). 1354: Purtelek, Purteluk (M). 1366: Portelek, 

1470: Porthelek (Cs 1: 483). A falu az érmelléki gyepü telepsorába illeszkedik; Iriny gazdáival 

kimutatható kapcsolatukból a Portelekiek várjobbágy eredetére lehet következtetni; a Kusalyi 

Jakcsok szereztek még itt korán birtokot (Maksai 197). 1450.V.20.k.: Porthelek-i György 

vallomást tesz Nádasd birtokot illetı perben (KmJkv 833); 1459.X.4.: Porthelek-i Mihály ü: Béltek 

(1376); =: Uı ü: Bideskútiak (1379); 1482.V.19.: Uı ü: Keresztúr (2366). 1808: Portelek (131). 

1851: ≈, Sza vm, 10 romai, 560 g. kath., 14 ref., 38 zsidó lak., g. kath. anyatemplommal. F. u. 

Luby, Zimán, Irinyi s m. t. (Fé 3: 253). 1888: ≈ Nagykárolyi js (Je 586). 1913: Portelek Sza vm 

(Az). – 1909/19: Portelec, Pórtelek, L 512: r 461; zs, m (139). > PortiŃa = Su 2: 56. 1270–1851. – 

1974: c. Tiream {Mezıterem kzs faluja D-re} [11 A] 

Portus Fe (Gyulafehérvár mellett) 1648: Portus (Makkai 415) I. Rákóczi György birtoka. 1808: 

Portus (Maros-) ~ Váradgya (Alsó-, Felsı-), Salzporten, Oárdá ~ Várdá (131). 1825: Portus 

Murusii, 1835: Portus Marus (Su). 1861: Maros-Portus AF (6). » Gyulafehérvár. – Oarda de Jos + 

Oarda de Sus: Oarda + 1909-19: Partoş, Marosportus, v. Alba-Iulia (131). = Su 2: 27. 1648–1854. 

Porumbák-patak 1808: vallis+rivulus Porumbakuluj Valle Fo-v (132). – Porumbac 

Porumbák 1. Fo (Szeben-K, a Fogarasi út mellett, az Olt b. p.) 1466: Porombak (Le). 1546: 

Warembach, 1550: Warmbach (Scheiner 109). 1589: Also Porumbak, Porumbak (Ve: Doc. III. 

162). Bethlen Gábor itt üvegfuvó mőhelyt létesített, ahol velenceiek dolgoztak; I. Rákóczi György 

és Loránffy Zsuzsánna birtokközponttá fejlesztette (Le). 1643 tavaszán itt töltötte mézesheteit II. 

Rákóczi György Báthory Zsófiával. Apafi fejedelem kedvelt tartózkodási helye 1680-ban került 

Bornemisza Anna gondozásába; a birtokon udvarház, kertjében „cifrán épített filegoria“ állt. Az 

uradalomhoz 1680-ban 532 jobbágy tartozott. 1720–30 táján Apor Péter a porumbáki kortyogós 

üvegekrıl ír. Losonczi István is dicséri a Hármas Kis Tükör-ben Alsó- és Felsıporumbák 

üveghutáit (Bisztray Gy. Fogaras 98-99). 1733: Also-Porumbach. 1808: Porumbák (Alsó-), 

Porumbach, Porumbaku de dzsosz (131). 1861: A-P Fo (25). 1888: A-P Alsóárpási js (Je 208). L 

1910: 1459 (r, m); 1956: 1396 (Le). 1913: Alsóporumbák Fo vm (Az). – 1909/19: Porumbaculde-jos, 

Ap, Unterporumbach, L 1454: r 1369; m, n, zs (139). = Su 2: 56. 1546–1854. > 

Porumbacu de Jos [36 C] 

Porumbák 2. Fo (Alsóporumbák-D) 1559: Felsı-Porumbak (Su). 1632: Felseö Porumbak, 

1637: Felseo Porumbak (Makkai 467, 481) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Felsı Porumbach, 

1750: Felsı Porumbák. 1808: Porumbák (Felsı-), Porumbach, Porumbaku de szusz (131). 1861: F- 

P Fo (25). 1888: F-P Alsóárpási js (Je 325). 1913: Felsıporumbák Fo vm (Az). – 1909/19: 

Porumbacul-de-sus, Fp, Oberporumbach, L 1822: r 1692; c, n, m (139). = Su 2: 56. 1546, 1550 

{!}, 1559–1854. > Porumbacu de Sus [36 C] 

Porzson Kr (Facsád-ÉNy) 1761: Boverschina; 1785, 1796: Poversina (Pesty: Krassó II/2. 130). 

1808: Poversina (132). 1888: Poverzsina KrSzö Facseti js (Je 587). 1913: Porzson KrSzö vm 

Facsádi js (Az). – 1909/19: Povârgina, Poverzsina, L 441; r 432 (140). Povîrgina = Su 2; 59. 

1761–1913. [32 D] 

Pósa 1. Bi (Várad-DDNy) 1291–4: in Posalaka; 1319: t-m seu p-em Pausam vocatam, ... p. 

Pausa; 1332–7: Johannes sacerdos de v. Pasa. 1291–4 között papja 1 unciát ad a püspöknek. 

Örökös nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet Károly király 1319-ben Hontpázmány nb. Gergely 

fia István királyi apródnak adott Som és Somogy nevő tartozékaival együtt. Papja 1332–7: évi 16 

811



gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 655). 1319: Posa, 1482: Pousa (Cs 1: 620). 1808: Pósa vel Poósa h., 

Pausa val. 1851: ≈, Bi vm, dombos és völgyes helyen, 348 n. e. óhitü, 17 r. kath. lak., óhitü 

anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Birják a Stépán és Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, 

Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok (Fé 3: 254). 1888: ≈ (Poósa) Központi js (Je 586 & 

Markovics és Krizsár tanyák). 1913: Váradpósa Bi vm (Az). – 1909/19: Păuşe, P, L 473: r 376; 

m (131). Păuşa = Su 1: 32. 1291–1913. – 1974: c. Nojorid {Nagyürögd kzs faluja D-re} [20 B] 

Pósa 2. Do (Zilah-DK, az Egregy bp-i úton) 1474.X.10.: Iklódi Dési János Posa-i két 

jobbágytelke cserében Hidalmási Kántor Pálhoz kerül (KmJkv 2162); 1491.VI.14.: Bánffy 

Ferencné Dobokai Katalin tiltja Iklódi Dési Pétert Posa birtokbeli ısi része bitorlásától (2730); 

1554.V.10.: néhai Dési János és Péter Posa nevő egészbirtokát Iklódi Nyujtódi István átengedi 

Bánffy Pálnak és Miklósnak (5304). 1558: Posa, 1642: Possa (Petri IV. 257). 1733: Pausa, 1750: 

Poja, 1760–2: Pósa. 1808: Pósa ~ Poósa (132). 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ (Poósa) Szi Zilahi js (Je 

586). 1913: Egregypósa Szi vm (Az). – 1909/19: Păuşa, Pósa, L 547: r 458; zs, m (131). = Su 2: 

32. 1558–1913. – 1974: c. Românaşi {Alsóegregy kzs faluja DNy-ra} [12 C] 

Pósafalva * Te (Temesrékás mellett) 1365–1420: tres ville in capite Rekaspatak existentes 

Possafalwa, Bratizlofalwa, Padefalwa (Cs 58. Pósafalva). – Su 2: 388. 1365. 

Pósalaka Bi (Telegd-K hrs a Sebes-Körös b. p.) 1291–4: in Pousalaka; 1308: Posalaka. A 

Csanád-nem birtoka, mely az 1308-i osztozáskor Tamás fia Pongrácnak jut. A falu 1291–4 között 

másodízben 10 kepe tizedet ad a püspöknek (Gy 1: 655). 1308: Csanád nb. Tamás comes fiai 

megosztoznak birtokaikon, köztük Posalaka-n is (An 2: 466). 1808: Pósalaka. 1851: ≈, Bi vm, a 

Sebes-Körös lapályos völgyében. Lakja 418 ref., anyatemplommal. ... a Sebes-Körös és Medves 

nevő patak határát gyakran kárositják. Birják özv. gr. Haller Lászlónı, Bölönyi Károly, Desewffy 

Ignácı, Lászlóffy János utódai (Fé 3: 254). 1888: ≈ Bi Központi js (Je 586 & Vay rét psz). 

1913: Pósalaka Bi vm (Az). Ref. ehk 2001: – / 4 / -4. (PaK, 2002.1). – 1909/19: Puşlaca, Pl, L 

540: r 52; m (141). > Poşalaca = Su 2: 58. 1291–1851. > Poşoloaca [11 C] 

Pósatelke * KSz (Menyı és Szilágyszeg környékén) 1505.II.9.: Posathelke, más néven 

Bodolothelke (KmJkv 3338). Ld Bodolótelke. 

Pósatövise * Bi (Pelbárthida-ÉK) 1277: Posa; 1308: p. Paussathyuisse iuxta Berukyo; 1313: p. 

Possathyuisse ... ins. Kerthweles iuxta Possathyuisse. A Gutkeled-nem birtoka, Pelbárthida 

tartozéka. 1277-ben e nb. Tyba fiai és rokonsága átengedi a rokon Kozma fia Kozmának. 1308-ban 

Kozma három leányának ígéri, ha fia magtalanul halna meg. 1313-ban viszont e földet és a 

Körtvélyes sziget felét leányának, Klárának: Beke körösszegi várnagy feleségének adja. Körtvélyes 

ma hn Pelbárthidától ÉK-re (Gy 1: 655). – Su 2: 388. 1313. 

Posorta Fo (Fogaras-DNy) 1601: Possorita (Ve: Doc. VI. 378). 1630: Posorita, Posoricza; 1677: 

Posoritza (Su). 1750: Posorata. 1808: Posorita (132). 1861: ≈ Fo (25). 1888: ≈ Fogarasi js (Je 

586). 1913: Posorta Fo vm (Az). – 1909/19: Pojorta, Posorta, L 415: r 411 (138). = Su 2: 54. 

1601–1854. – 1974: c. Lisa {Lésza kzs faluja ÉK-re} [36 D] 

Póstelke 1. * Do 1320: p. Pouus theleke. Zsombor nb. Mihály fiai bírták; sorsa azonos 

Fodorházáéval. Fodorháza és Sólyomkı táján fekhetett (Gy 2: 85). =: Pouustheleke (Kádár V. 

476). – Su 2: 389. {Magyarköblös határába olvadt.} 

Póstelke 2. * KSz (prédium Keresztúr határában) 1447: Postheleke, 1450: pr. Postelke (Petri 

IV. 263). 1447.VII.18.: Posthelke-n Keresztúriak részbirtokosok (KmJkv 617); 1449.V.30.: 

Keresztúriak tiltják az eldükrl, néhai Konya Farkasról rájuk szállott Postelke prédium jogtalan 

használatát (701); 1450.VII.17: Mindszentiek tiltják Postelke prédium eladományozását (865); 

1452.I.29.: Posthelke miatti vitájukban részbirtokosok kiegyeznek (1003). – Su 2: 388. Postheleke, 

1447, 1450. 

Poszáta * Te~Szö (Orsova mellett) 1419: Datum in Pozata cis Danubium prope castrum nostrum 

Orswa (Cs 2: 58. Poszata). – Su 2: 389. 

812



Poszporafalva * Te (Lugos táján) 1447: Pozparafalwa, 1462: Pozporafalwa Doboz 14. tartozéka 

volt (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 389. 1462. 

Potingány Hu (1888) < Patingafalva Za. 

Potok ~ Pottok Kr : Harampatak KrSzö. 

Potokul * Kr (Krassóvár mellett) 1598: Potokul a. n. Zpenczwracz, =: predium Zpenzuracz (Pesty: 

Krassó II/2. 213; Pesty: Szörény II. 465). – Su 2: 389. 

Potorest * Bi (Belényes táján) 1692: Pothoresti (Mezısi 116). – Su 2: 389. {Talán Pantasa 

mellett} 

Potyáz * KSz (Krasznamihályfalva határában) 1464: Pothiaz, 1489: Pothyastelek (Petri IV. 262). 

1491.V.5.: Újnémeti Lászlóné Mihályfalvi Anna Pothyaz nevő prédiumát eladja Bınyeieknek 

(KmJkv 2722-3). – Su 2: 388. 

Pottyond Cs (Szereda-K) 1808: Potyond (132). 1850: Potyánd (StTr). 1861: Pottyánd Cs (31). 

1913: Pottyond Csik vm Kászonalcsiki js (Az). – Potiond = Su 2: 58. 1850, 1854. – 1974: c. 

Amăşeni {Csikménaság kzs faluja ÉNy-ra}[25 D] 

Poversina Kr (1808) : Porzson. 

Poznan Fe (elírás miatt azonosíthatatlan település, hihetıleg Fehér m-ben) 1219: Amikor Neuca 

[erdélyi] vajda a Béld falubeli Lırincet a fehérvári káptalan ellenében [való bizonyítás végett] 

Poznan faluból való Lırinc poroszlóval tüzesvas-próbára küldte, [alperes] Lırinc kiegyezett a 

káptalannal abban, hogy fizet neki 12 márkát, és a tıle követelt szolgát visszaadja testvérének: 

Miklósnak, ha az hajlndó letenni az esküt. Ha ezt elmulasztaná, a szolgát köteles visszaadni 

[Béldi] Lırincnek (Er I. 98). 

Pozsáros 1. * Te 1. (Horogszeg melett) 1408: Kysposarus, 1462: Kyspozaros (Cs 2: 58. Posáros). 

– Su 2: 360. {Nagykomlós mellett} 

Pozsáros 2. * Te 2. (Horogszeg melett) 1408: Naghposarus, 1462: Naghpozaros (Cs 2: 58. 

Posáros. Horogszeg határosai voltak). – Su 2: 375. {Nagykomlós mellett} 

Pozsárostó * Te (Temesrékás táján) 1459: Posarwstho Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). 

Pozsga 1. Ar (Zám-DNy, a Maros D-i p.) 1366: Posga; 1508, 1455: Posoga (Cs 1: 777); 1366: 

Posga a Csanád nb. Telegdiek birtoka; 1455: p. Posoga; 1468: p. Posaga. Dieneseké volt; 1508: 

Telegdiek újadományul kapják (Cs 5: 128. Pozsoga Hu). 1545.I.11.: Posga-i Péter tordai ágostonos 

perjel (KmJkv 4847); 1553.IX.1.: Posgay István Harinai Farkas familiárisa Katona faluban (5228). 

1592: Posogha, 1690–1700: Posogo, 1785: Boschoga (Pesty: Krassó II/2. 127). 1808: Pozsoga, (i) 

Poxoga Kr (132). 1888: Pozsoga KrSzö Marosi js (Je 587). 1913: Pozsga KrSzö vm (Az). – 

1909/19: Pojoga, Pozsoga, L 797: r 779 (138). [33 A, C] 

Pozsga 2. * Bi (Cseszvára mellett) 1508: Posga (Jakó 327). – Su 2: 388. {Cseszvára határán 

Bosga-völgy ırzi emlékét} 

Pozsgás Szö (Újmoldova-ÉNy, a Duna-parti úton) XI–XII-i régészeti leletek a köznép 

ékszerkincsével. 1434: Posesyn iuxta Danubium; banus de Posesyn (Cs 2: 97). 1437: castrum 

cisdanubianum Possezyn, 1478: castrum Posasy. Bizonyára királyi vár volt (Cs 2: 96). {1460} opp. 

Pozazin (Bonfini; Cs). 1476-ban magyar sereg Pozsgásnál csatát nyert a török ellen. 1552: a török 

elfoglalta várát, majd a faluból is puszta lett. 1690–1700: Posisie. 1717: Pozsezsena (Pesty: 

Krassó II/2. 128). 1717-ben a Palánkai kerülethez csatolták, majd 1767–1845-ben az oláh-illír, 

1845–1873: az illír-bánsági végezred területe (Le). 1808: Pozsesena (Oláh-), Walachisch- 

Poscheschena, (i) Poxeshena (132). 1888: Román-Pozsezsena KrSzö Moldovai js (Je 607). L 

1910: 908 (r); 1956: 945 (Le). 1913: Alsópozsgás KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – 1909/19: 

Pojejena-română, Rp, L 782: r 765; szerb (138). Pojejena de Jos = Su 2: 53. 1690–1913. {Pozsgás 

813



2.} 1690–1700: Posisie, 1717: Pozsezsena, Pozazin (Pesty: Krassó II/2. 128). 1808: Pozsesena 

(Rácz-), Raitzisch-Poscheschena, (i) Poxeshena (132). 1888: Szerb-Pozsezsena KrSzö Moldovai 

js (Je 659). 1913: Felsıpozsgás KrSzö vm Újmoldovai js (Az). – Pojejena de Sus = Su 2: 53. 1690– 

1913. {P 1 2.} Pojejena [54 A] 

Pozsoga Hu (Csánki) : Pozsga. 

Pöltinis Cs (Szereda-ÉK) 1956: Pöltinis Gyimesfelsılok tartozéka Ny-ra. – Păltiniş = Su 2: 29. > 

Păltiniş-Ciuc [25 D] 

Praepositi Villa : villa Praepositi : Prépostfalva; Ekemezı. 

Prautásza * Kr (Soborsin-DK, Kaprevár mellett) 1514–1516: Prautaza; 1597: Preiithaza, 

Preutasa; 612: Drautassa, pr. Prautaessa; 1620: Prenchhaza (Pesty: Krassó II/2. 100). – Su 2: 

389. 

Prázsmár-1 Br (Brassó-ÉK) 1211: ubi Tortillou cadit in Alt; 1222: Tartelove; 1222 Pp: usque 

Tertillou ... ad ortum eiusdem =; 1240: eccl-s in Burzia, ... vidl. ... Tartilleri; Tartillen; [1235– 

1270] >301/509: Detricus f. Theel de Prasmar; 1361: Tyl, f. Petri f-i Detrici de Prasmar. A 

Barcaság határát jelölı Tatrang folyó német nevében tőnik fel. 1240-ben IV. Béla a falu 

egyházának jövedelmét a ciszterci rendnek adományozta. Ugyanı Prázsmári Theelnek adta a 

szomszédos Nyént és Mikófalvát (Gy 1: 831). [1235–1270] = (Er I. 185); [1270–1272] V. István 

király megersíti a Prasmar-i Thel fia Dietrich comes javára tett adományt (305). 1449: Notarius 

Prasmaer Caspar Robold de Corona (KmJkv 741). 1466: opp. Prasmar (SzO III.84). 1527.XII.11.: 

Prasmar-i Mátyás frater a domonkosok besztercei Szent Kereszrt-kolostorának alperjelje (KmJkv 

4198); 1531.IX.12.: Prasmar-i Pál pap Kolozsvár város gyóntató káplánja (4358). 1655: Prásmár 

város (SzO VI. 202). 1808: opp. Prasmár h., Tartlen oder Tartlau g., Prasmária val. 1861: 

Prásmár (város), Tartlen Br (39). 1888: Prázsmár (Tartlau, Prezsmer) Br Alvidéki js (Je 588). 

1913: Prázsmár Br vm (Az). – 1909/19: Preşmer, Prázsmár, Tartlau, L 3580: r 1336; n (140). 

Prejmer = Su 2: 59. 1240–1854. [37 D; L] 

Prázsmár 2. Sink (Nagysink-DNy hrs) 1329: Tartlaw, 1332–5: Tharcla (Tr). 1488: Tarlen, 1508: 

Tartlenn (Berger 66). 1760–2: Prázsmar. 1808: Prasmár, Tertlau ~ Tertlen, Toaskle (132). 1861: 

Prásmár, Tertle, Toaktle Sink (37). 1913: Kisprázsmár NK vm Nagysinki js (Az). – 1909/19: 

Toarcla, Prázsmár, Tarteln, L 889: r 519; n (182). = Su 2: 198. 1329–1854. – 1974: c. Cincu {Sink 

kzs faluja} [36 C] 

Prebilfalva * Te (Temesvár táján) 1471: Prebylfalwa, 1477: Pribelewfalwa Borzlyuk város 22. 

tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 389. Pribelewfalwa, Prebylfalwa 1471. 

Prebul Szö (1808) : Perlı. 

Predeál Br (Brassó-DK) 1806: Obere-Contumatz (37 bb 70: a Tömösi-hágótól északra; délebbre) 

Pretal (az egykori határvonal alatt). Fenichel Enyed–Bukarest útinaplója: eddig utazott vonaton. 

– 1909/19: Predeal, v. Braşov (140) 

Predeál Fo (Törcsvár-É hrs) 1805: Predeal (c. D). 1854: Predial, Prea Deal (Bul. 47). 1888: 

Predeal Törcsvári js (Je 588). 1913: Predeál Fo vm (Az). – PredeluŃ = Su 2: 59. 1805, 1854. [47 

A] 

Prehodista * Hu (Hátszeg-DNy, Szkej, Ponconfalva táján) 1518: p. Prehodysta in d-u Ha. 

Damsosi ~ Morsinai-birtok (Cs 5: 129). – Su 2: 389. 

Prehodiste Hu (Hátszeg-K) 1956: Prehodiste Bosorod tartozéka. – Prihodişte = Su 2: 61. 1518, 

1956. – 1974: c. Boşorod {Bosorod kzs faluja D-re} [44 A] 

Prekafalva * Te (Detta táján, Temesberény mellett) 1408: p. Prekafalwa populis destitua. Berény 

városhoz tartozott (Cs 2: 58). – Su 2: 389. 

814



Prekócz * Kr (Oravicabánya-NyDNy, Jám és Mirkovác közt) 1421: Prekoch, 1428: Prekolcz (Cs 

2: 106). =: ≈ (Pesty: Krassó II/2. 112). – Su 2: 389. 

Prekolfalva * Kr (Lugos táj, Izgár mellett) 1389: Prekolfalwa (Cs 2: 106). =: Prekolfalva (DocVal 

361). – Su 2: 389. 

Prekop * Szö (Orsova-É, Bélajablánc mellett) 1564: pr. Prekop (Pesty: Szörény II. 449). – Su 2: 

389. 

Prelipecz * Szö (Orsova-DNy, Asszonyrét melletti dunai halásztelepülés) 1598: Dolniprelipecz 


Préluka KSz (1808) : Haragos SzD. 

Prépostfalva Sink (Szentágota-ÉK) ?1280: néhai Gáldi György te: Jakab fia Jakab Probstroph 

örökös földjét és malmának felét másfél márka ezüstért eladta (Er I. 384). 1329: Villa Praepositi, 

1345: v. Prepostfalva, 1349: p. Perpostfalua [: Prepostfalva] (Tr). 1359: Prepostfalua alio nomine 

Prodnik nuncupata; 1364: Prostdorf (Ub II. 170, 214). 1601: Praepossfalva [Prepostfalva]. 1808: 

Prépostfalva, Probstdorf, Prostul (132). 1861: Prepostfalva, ≈ Sink (37). 1888: ≈ (Probsdorf, 

Prostye, Prostea) NK Szentágotai js (Je 588). 1913: Prépostfalva NK vm (Az). – 1909/19: Proştea, 

Pf, Pd, L 862: r 515; n, c (141). > 1964: Stejărişul = Su 2: 144. 1223: t. Borothnik {!}, 1280–1964. 

{1808: Prostul !} > 1974: Stejărişu c. Iacobeni {Szentjakab kzs faluja Ny-ra} [36 A; L] [36 A; L] 

Presnicz * Szö (Orsova-É, Bélajablánc mellett) 1574: Presnycz, 1590: Presnitz (Pesty: Szörény II. 

449). – Su 2: 389. 

Preszáka Bi (1888) < Gyepüpataka. 

Preszáka Fe : Ompolygyepü AF. 

Preszáka Fe < Konyha > Székásgyepü AF. 

Preszlop * Te (?) 1443: Prezlop. Himfiek birtoka volt (Cs 2: 58). – Su 2: 389. {Temes vagy 

Krassó vm} 

Prevalácz * Szö (Bozovics táján) 1555: pr. Prewalacz (Pesty: Szörény II. 450). – Su 2: 389. 

Prevaleny Za (Körösbánya-NyÉNy) 1650: Pravalin (Márki II/2. 166). 1760–2: Prevaleny. 1808: 

Prevalény Za (132). 1888: Prevaleny Hu Körösbányai js (Je 589). 1913: Prevaleny Hu vm (Az). – 

1909/19: Prăvăleni, Prevaleny, L 855 ort. r (140). = Su 2: 59. 1650–1854. – 1974: c. VaŃa de Jos 

{Alváca kzs faluja ÉNy-ra} [33 B] 

Prezesty Za (1808) : Parázsfalva Ar. 

Pribékfalva KSz (Nagybánya-DNy, a Szamos jp-i úton) 1405: Pribylfawa, 1424: Pribelfalwa (Cs 

1: 562).. 1760–2: Pribékfalva. 1808: ≈ Kıv (132). 1888: Pribékfalu (Pribilesty) Sza Nagysomkúti 

js (Je 589). 1913: Pribékfalva Sza vm (Az). – 1909/19: Pribileşti, Pf, L 685: r 628; m, zs (140). = 

Su 2: 60. 1405–1854. – 1974: c. Satulung {Kıvárhosszúfalu kzs faluja Ny-ra} [12 B] 

Pribilfalva * Te (Temesrékás táján) 1459: Prybyljakabfalwa Cseri vára tartozéka; Mátyás király a 

Kanizsaiaknak adományozta (Cs 2: 11. Cseri). 1473: Prebythfalwa (Cs 2: 12). 1473.VIII.30.: 

Prebythfalwa Nádasdi Ungor János birtoka (KmJkv 2108) 1502.XII.13.: Prebythfalwa Nádasdi 

néhai Ungor János fiai: János és Miklós birtoka (3264). – Su 2: 389. 1459, 1473. 

Pribilfiamiklósfalva * Te (Detta táján, a Berzava vize mellett) 1369–1377: Villa Nicolai filii 

Prebyl (DocVal 221). 1389: Pribilfyamiklosfalwa ~ Pribylfyamyklosfalva (Pesty: Krassó II/2. 

134). – Su 2: 389. 

Priboj Kr (Orsova-E, Csernabesenyı mellett) 1427, 1437: Priboy és Kyspriboy (Cs 2: 106). – Su 

2: 389. {P} 1427. 

Pricsketı Cs 1888: Pricsketı, telep (t) Csikszépvíz Cs (Je 589). 

815



Prigor Szö (1808) : Nérahalmos KrSzö. 

Prihodest Za (Brád-ÉNy) 1760–2: Priojesth, 1805: Prihogyesty. 1808: Prihogyest Za (132). 

1888: Prihodest (Prehodisce, Prihodesty) Hu Körösbányai js (Je 589). 1913: Prihodest Hu vm 

(Az). – 1909/19: Prihodişte, Prihodest, L 343 ort. r (140). = Su 2: 61. 1760–1854. – 1974: c. VaŃa 

de Jos {Alváca kzs faluja} V de J [33 B] 

Prilipacz Te (Csánki); Prilipecz Szö (1808) : Perebı. 

Principis Villa Ko (1332) : Báni (Mezıbanyica). 

Principum: Villa Principum (1391): Marosfelfalu. 

Priskófalva * Za @ (Borosjenı táján, Almásegres mellett) 1519: Pryskofalwa (Márki II/1. 244). – 

Su 2: 389. 

Prisócz * Te (Temesvár-É) 1488: Prysowcz Czikóvásárhely kastély tartozéka volt (Cs 2: 71. 

Vokfalva; 58. Priso(v)cz). – Su 2: 389. 

Priszáka KrSzö (1888) : Gyepüsfalu. 

Priszián KrSzö (1888) : Perestyén. 

Priszlop 1. BSz (Naszód-DK hrs) 1392: Prozlop, 1440: Pozlop, 1468: Prezlop, 1505: Prezlap 

(Su). 1530.V.31.: Prezlob Somkeréki Erdélyi-birtok (KmJkv 4300); 1553.XII.9.: Prezlop ugyanaz 

(5248). 1616: Prislop (Ve: Doc. IX. 76). 1733: Preszlop, 1750: Priszlop. 1808: Preszlop, Priszlop 

(132). 1861: ≈ BSz (19). 1888: ≈ BN Naszódi js (Je 589). 1913: Priszlop BN vm (Az). – 

1909/19: Prislop, Priszlop, L 451; r 406; c (141). > 1958: Liviu Rebreanu (în amintirea scriitorului 

care s-a născut acolo) {Téves! Felsıilosván született. De itt élt, s Ion c. regényének színhelye ez a 

falu.} = Su 1: 361. 1392–1958. [13 D] 

Priszlop 2. KSz (Nagybánya-D) 1405: Pryzlop, 1424: Prizloph, 1475: Prezlop (Cs 1: 562). 1566, 

1603: Priszlop (Su). 1639: Kis Bony, 1647: Kis Bon, Kisbon (Makkai 433, 444, 445) I. Rákóczi 

György birtoka. 1733: Prilob [: Prislop], 1760–2: Priszlopp, Kis Bung [: Kis Buny]. 1808: Bunn 

(Kis-), Priszlopul-mik Kıv (29). 1888: Kis-Buny (Prislop) Sza Nagysomkúti js (Je 421 & Valea 

mori{i}). 1913: Jóháza Sza vm (Az). – 1909/19: Prislop, Jh, L 723: 712; zs (141). = Su 2: 61. 

1556–1854 {1913}. – 1974: c. Boiu Mare {Nagybúny kzs faluja, ÉNy-i hrs} [12 B] 

Pród Sv (Segesvár-ÉNy) 1348: p. Prod (Tr). 1378: v. Prod, 1393: villicus de Prodan (Ub II. 480, 

III. 48). 1427: Prod volt apátsági birtok (KmJkv 24). 1587: Prood. – C.Pr: fl. 32. A: fl. 16 (Dé 

28). 1733: Produ, 1805: Prodt. 1808: Pród ~ Brod, Prodten, Broud ~ Prud (133). 1861: Prodt, 

Prodt, Broud Se (35). 1888: Prod (Proud, Pruden) NK Keresdi js (Je 590). 1913: Prod NK vm 

Segesvári js (Az). – 1909/19: Prod, Prod, Pruden, L 588: r 126; n (141). = Su 2: 61. 1348–1854. – 

1974: c. Hoghilag {Holdvilág kzs faluja ÉK-re} [36 A] 

Prodánfalva 1. KSz (Zsibó-D, az Egregy bp-i úton) 1475: Prodwfalwa (Cs 1: 562; P); 1543: 

Prodanfalwa, 1570: Prodanffalwa (Petri IV. 264). 1733: Predenesti, 1750: Pro Denesty, 1760–2: 

Prodönfalva. 1808: Prodánfalva, Prodanyesti (133). 1888: ≈ (Proda{n}esci, Prodenyeszje) Szi 

Zsibói js (Je 590). 1913: Prodánfalva Szi vm (Az). – Prodăneşti, Pf, L 274: r 261 (141). = Su 2: 62. 

1475–1854. – 1974: c. Creaca {Karika kzs faluja ÉK-re} [12 C] 

Prodánfalva 2. * Te~Kr (Facsád táján) 1453: Prodanfalva (P); 1454: Prodanfalwa, 1464: 

Prodanest. Turd {ma Ferde} tartozéka volt (Cs 2: 58). 1514–1516: ≈, 1596: Prodeniest, 1617: 

Prodaniesthy (Pesty: Krassó II/2. 134). – Su 2: 389. 

Prodánfalva 3. * Za (Honctı táján, Susányfalva mellett) 1553: Prodánfalva (Márki II/1. 244). – 

Su 2: 389. 

Protászafalva * Te~Kr (Facsád táján) 1405: Pruthazafalwa Ikus uradalom 3. tartozéka volt (Cs 2: 

42. Ikus). – Su 2: 389. 

816



Prusinfalva * Te (Csánki 2: 58) : Porsinfalva. 

Puj Hu (Hátszeg-DK, a Sztrigy bp-i úton) 1426: Puly. 1501: Pwy; 1519: ≈. Pulyi ~ Puji, 

Szentgyörgyi, Dóczi s más birtokosé (Cs 5: 129. Puly). 1733: Puj . 1808: Puj (133). 1861: ≈ Hu 

(23). 1888: ≈ Puji js szh, 1888: ház 170, L 751 (Je 590). 1913: Puj Hu vm (Az). – 1909/19: Pui, 

Puj, L 886: r 614; m, n (141). = Su 2: 63. 1426–1854. [44 A] 

Pulyon Do (Szék-KDK) 1265: t. Polon; 1315: t. Pulun (Gy). 1315: t. Pulun Szentegyed hrs (An 

4: 179, 180). 1265-ben Jula mester fia György ör. f 2/3-át (benne nıvére leánynegyede) 3 M-ért 

eladta nıvére férjének: Toldalagi Scegna fia Iwannak a hrs birtokosok {...} és 5 dobokai vjb 

beleegyezésével: legalábbis részben várbirtok volt. 1322-ben Toldalagi Gábor s fia Pál örökölt két 

Pulyon földjét 70 M-ért eladta: 2/3-át Vos (ds) Miklósnak, 1/3-át Szentegyedi Chama fia Jakabnak. 

Omboz (1320) hrs (Gy 2: 85). 1430: Pulyon-ban Szentegyedi Wass részbirtok (KmJkv 48); 

1442.III.9.: Polywn-ban Györgyfalvi rb (433); 1464.IV.13.: Pwlyon-ban Szentgothárdi Wass 

István részbirtokos (1666); 1478.VI.23.: Pwlyon-ban Czegei Wass Pál rb (2263). 1495.I.13.: 

Pwlyon-ban Henke rb zálogon Szentmihályi Polyák (2938). Ld még KmJkv I. 1010, II. 1013. 1587: 

Pwlyon, Zentt Gotthartt. – E: fl. 50, A: fl. 20 (Dé 42). 1733: Pojnul, 1750: Puuny, 1760–2: Pujon. 

1808: Pujon val. 1861: ≈ Do (16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 590). 1913: Kispulyon SzD vm 

(Az). – 1909/19: Puini, Pujon, L 483: r 216; m (141). = Su 2: 63. 1265–1854. – 1974: c. Geaca 

{Gyeke kzs faluja ÉNy-ra} [23 A] 

Purgo Do : Borgó. 

Puri * Te~Kr (Facsád táján) 1454: Puryl; 1455: Pwry superior et inferior; 1464: Pwr, Felsew 

Pwr (Cs 2: 58). 1596: Pury, 1717: Bure, 1761: Puri (Pesty: Krassó II/2. 131). – Su 2: 390. 

Purkerec Sze (Kudzsir-K) 1909: Purkerec Szászsebesi js. – PurcăreŃi = Su 2: 63. 1909. – 1974: c. 

Pianu (Pianu de Sus) {Oláhpián kzs faluja DNy-ra} [34 D] 

Purkerecz SzD (1888) : Pórkerec. 

Pusztafalu * Hu (Marosnémeti-É, Kaján, Hosszúliget táján) 1518: p. Pwsthafalw. Hermán-nz 

birtokai közt; mint a Kajáni Dániel család birtokát a Beregszói Hagymások és Forgácsok kapták 

királyi adományul (Cs 5: 129. Vö. Pusztatelek). 1533.XII.17.: Pwzthafalw-ban Galacziak és 

Németiek részbirtokosok (KmJkv 4433); 1536.I.19.: Puzthaffalw Németi Nemesek részbirtoka 

(4552). – Su 2: 390. 

Pusztatelek 1. * Hu 1468: p. Pwsthatelek; = : p. Pwstatelek. Illyei Dienesi (Cs 5: 129. Meglehet, 

azonos Pusztafaluval). – Su 2: 390. 

Pusztatelek 2. * Kr (Karánsebes táján, Nagymutnok mellett) 1585: Pusztatelek (Pesty: Krassó 

II/2. 132). – Su 2: 390. 

Pusztatelek 3. Sza (Kapnikbánya-DNy) 1648: Pusztatelek (Makkai 408) I. Rákóczi György 

birtoka. 1808: Pusztatelek, Dontyejeni (133). 1851: ≈, Sza vm, 200 g. kath. lak. s 

anyatemplommal. Kevés tengerit terem, F. u. a kamara (Fé 3: 268). 1888: ≈ (Bontéjeny) 

Nagybányai js (Je 593). 1913: Pusztatelek Sza vm (Az). – 1909/19: Bontăieni, Pt, L 238: r 235 

(25). = Su 1: 93. 1648, 1828. – 1974: c. Şişeşti {Lacfalu kzs faluja DK-re} [13 A] 

Pusztaújfalu BSz (Csákigorbó-DK) 1499: Wyfalw (Bánffy II. 353). 1507: Wyfalw, 1617: Alpret- 

Vyfalu, 1659: Kis-Ujfalu (Kádár V. 491). 1760–2: Puszta Ujfalu. 1808: Újfalu (Puszta-) (176). 

1861: P-Ujfalu BSz (19). 1888: Puszta-Újfalu SzD Csákigorbói js (Je 593). 1913: Pusztaújfalu 

SzD vm (Az). – 1909/19: PustuŃa, Pusztaújfalu, L 191: r 184 (141). = Su 2: 64. 1499–1854. – 

1974: c. Recea-Cristur {Récekeresztúr kzs. faluja ÉK} [12 D] 

Pusztaújlak Bi (Mezıtelegd-ÉK hrs) 1283 : p. Wylak; 1324: p. ≈. 1333–7: Johannes sacerdos de v. 

Vilak, Vylok, Mathaeus ≈ de v. Vylak. 1283-ban Rátót nb. Leustach, István és Olivér osztoznak 

rajta. 1324-ben Olivér fia Miklós fia László birtoka, melyen 1317-ben a rokon Roland nádor két fia 

hatalmaskodott. Papja 1333–4: 5, 1336–7: évi 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 680). 1283, 1409: 

817



Vylaka (Cs 1: 627). 1561: Pwztha Wylak (Jakó 374). 1808: Újlak (Puszta-) h. 1851: Puszta-Ujlak, 

Bi vm, 618 ref. lak. anyatemplommal, 8 2/4 urb. Telekkel. Bikkes erdeje nagy és igen szép. Birják 

Haller és Kornis grófok (Fé 4: 239). 1888: Puszta-Újlak Bi Központi js (Je 593). 1913: Pusztaújlak 

Bi vm. –1909/19: Uliac, P, L 773: r 28; m; 18 zs (188). > Uileacul desert > Uileacul de Criş = Su 

2: 215. 1283–1851. > 1974: Uileacu de Criş c. Tileagd {Mezıtelegd kzs faluja} [11 C] 

Putinil * Hu (Szászváros-D, Ludes, Kosztesd táján) cca 1444: p. Pwthnyk (!) ; 1455: p. Pwthynyl; 

1515: ≈; 1462: p. Pwthynel. Töreki, T. Bakóczfi, Váraskeszi Lépes, Sálfalvi ~ Sálfi, Macskási, M. 

Tárnok, Barcsai-birtok (Cs 5: 129). – Su 2: 390. Pwthnyk. 

Putna 1. Gy (Borszék-K) 1861: Putna-Lok Cs (31). 1956: Putna Gyergyótölgyes tartozéka. – 

Putna > Putna Mare = Su 2: 64. 1956. » Tulgheş. 

Putna 2. Szö (Bozovics-K) 1577: Putna (Pesty: Szörény II. 465). 1808: ≈, Puttna (133). 1888: ≈ 

KrSzö Bozovicsi js (Je 593). 1913: Putna KrSzö vm (Az). – 1909/19: Putna, Putna, L 414; r 398 

(141). = Su 2: 64. 1577–1840. [54 B] 

Pürkerec Br (Brassó-K, a Zajzon j. p.) 1450 körül: templomának építése ( Băile 1 Mai = Su 1: 62. 1913. [20 B] 

Püspöki 1. Bi (Várad-ÉNy) 1273: v. Pyspuky; 1284.VII.1.: Barth. ep. Warad.: Datum in v. 

Pispwky; 1332–7: Johannes sacerdos et Damyanus de v. Pyspuky. 1273-ban a váradi püspök és 

káptalan közös birtoka. 1284-ben itt ad ki oklevelet a püspök az erdélyi vajdával együtt. 1291–4 

között a püspök fenesi várába 84 köböl búzát és ugyanannyi jó zabot szállítottak be innen; papja 

ekkor 1/2 M-t adott a püspöknek, a falu 8 M-t fizetett a püspöknek, s 3 pensát és 13 dénárt a 

püspök ispánjának. Két papja 1332–7: évi 25 + 25, azaz 50 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 655. P 1). 

1402, 1467: opp. Pyspeky (Cs 1: 599). 1679 Körösfı (Ko), Fugitivi: Püspökiben lakik Gyalai István 

(Gyalu 210). 1808: opp. Püspöki (Várad-) h. 1851: Püspöki mezıváros, Bi vm, egy szılıhegy 

tövében s domboldalon, 150 romai kath., 2450 ref. lak., kath. és ref. anyatemplomokkal. Határa 

6100 hold, ... a városon keresztülfolyó Kis-Körösön van egy 3 kövü vizimalom. Birja a váradi deák 

püspök (Fé 3: 269). 1888: Püspöki Központi js (Je 593 & Micske psz, Fácánoskert. Mint vasúti 

állomás: Bihar-Püspöki). 1913: Biharpüspöki Bi vm (Az). 1920: határállomás. – 1909/19: 

Piscopia, Bp, L 3162: r 95; m; 37 zs (135). > Episcopia Bihorului = Su 1: 219. 1273–1851. » 

Oradea. 

Püspöki 2. Bi 2. : Barátpüspöki. 

818

Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?