Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...

Recommendations

Info

NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ A 2006/25/EK IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA SORÁN ALKALMAZHATÓ LEGJOBB GYAKORLATOKHOZ (Mesterséges optikai sugárzás) A. FÜGGELÉK – Az optikai sugárzás jellege A fény az optikai sugárzás hétköznapi példája: mester- séges optikai sugárzás abban az esetben, ha lámpa bocsátja ki. Az „optikai sugárzás” kifejezést azért alkal- mazzák, mert a fény az elektromágneses sugárzás egyik formája, és mert hatást gyakorol a szemre – azaz belép a szembe, a szem ráfókuszál, majd érzékeli. A fény többféle színű lehet, az ibolya és a kék árnyalataitól kezdve a zöldön és a sárgán át a narancsig és a vörösig. A fényben érzékelt színeket a fény spektrumában jelen- levő hullámhosszak határozzák meg. A rövidebb hullám- hosszakat a szem úgy érzékeli, hogy a spektrum kék végén, a hosszabbakat pedig úgy, hogy a spektrum vörös végén helyezkednek el. A szemléltetést megkönnyíti, ha a fényt úgy tekintjük, mint tömeg nélküli részecskék (fotonok) áramát, amelyek mindegyikének megvan a maga jellegzetes hullámhossza. Az elektromágneses sugárzás spektruma jóval nagyobb az emberi szemmel látható hullámhosszak spektrumánál. Az infravörös sugárzás, a mikrohullámú sugárzás és a rádióhullámok sorrendben egyre növekvő hullámhosszú elektromágneses sugárzások. Az ultraviola sugárzás, a röntgensugarak és a gammasugarak sorrendben egyre rövidebb hullámhosszú sugárzások. Az elektromágneses sugárzás hullámhossza alapján a sugárzással kapcsolatos egyéb hasznos információ is megtudható. Minden olyan esetben, amikor az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásba lép valamely anyaggal, a kölcsön- hatás során valószínűleg kibocsát egy bizonyos mértékű energiát. Ez az energia hatással lehet az anyagra – például a recehártyára érkező látható fény elegendő energiát ad át ahhoz, hogy olyan biokémiai reakciók induljanak meg, amelyek létrehozzák azt a jelet, amelyet a látóideg továbbít az agynak. Az ilyen kölcsönhatások esetében a hozzáfér- hető energia mennyisége a sugárzás mennyiségétől függ, valamint attól, hogy a sugárzás mennyi energiát hordoz. 50 Az elektromágneses sugárzás hozzáférhető energia- mennyisége összefügg a hullámhosszal. Minél rövidebb a hullámhossz, annál több a sugárzás energiája. Tehát a kék fény energiája több, mint a zöld fényé, míg a zöld fény energiája több, mint a vörös fényé. Az ultraibolya sugárzás energiája több, mint bármely látható hullámhosszé. A sugárzás hullámhosszától függ az is, hogy milyen mértékben hatol be a testbe és lép kölcsönhatásba azzal. Az UV-A sugárzás például kevésbé hatékonyan lép be a recehártyára, mint a zöld fény. Az „optikai sugárzás” az elektromágneses spektrum bizonyos láthatatlan részeit is magában foglalja. Ezek az ultraibolya és az infravörös spektrumszakaszok. Habár ezek a sugárzások nem láthatók (a recehártyán nincsenek olyan érzékelők, amelyek ezeket a hullámhosszakat érzékelnék), az ebbe a spektrumszakaszba tartozó bizonyos sugárzások kisebb-nagyobb mértékben behatolhatnak a szembe. Praktikus okokból az optikai sugárzás spektrumát a hullám- hossz alapján a következő módon osztják fel: Ultraibolya „C” (UV-C): 100–280 nm UV-B 280–315 nm UV-A 315–400 nm Látható 380–780 nm Infravörös „A” (IR-A) 780–1 400 nm IR-B 1 400–3 000 nm IR-C 3 000–1 000 000 nm (3 μm–1 mm) Az irányelv tartalmazza az expozíciós határértékeket a 180–3000 nm spektrumtartományban a nem koherens optikai sugárzás esetében és a 180 nm-től 1 mm-ig terjedő szakaszban a lézersugárzás esetében.
B. FÜGGELÉK – Az optikai sugárzás szemre és bőrre gyakorolt biológiai hatásai B.1. A szem B1. ábra – A szem szerkezete A szembe belépő fény áthatol a szaruhártyán és a csar- nokvízen, majd egy változó méretű nyíláson (pupilla), a szemlencsén és az üvegtesten, majd a recehártyán megtörténik a fókuszálás. A szemideg a recehártya fotoreceptoraitól jeleket továbbít az agyba. B2. ábra – A különböző hullámhosszú sugárzások behatolása a szembe B. fÜggelék Az optikai sugárzás szemre és bőrre gyakorolt biológiai hatásai B.2. A bőr B3. ábra – A bőr szerkezete A bőr külső rétege (hámréteg) jobbára laphámsejteket tartalmaz, amelyek a basalrétegben keletkeznek, majd a felszínre kerülve lehámlanak. Az irha jobbára kötőszö- vetből áll; itt találhatók továbbá az idegvégződések, az izzadságmirigyek, a szőrtüszők és a véredények. B4. ábra – A különböző hullámhosszú sugárzások behatolása a bőrbe 51
Page 1 and 2: Nem kötelező érvényű útmutat
Page 3 and 4: Nem kötelező érvényű útmutat
Page 5 and 6: Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ....
Page 7 and 8: B.3. A különböző hullámhosszú
Page 9 and 10: 1. Bevezetés A 2006/25/EK irányel
Page 11 and 12: Az útmutató célja, hogy a felhas
Page 13 and 14: 2.1. A nem koherens sugárzás forr
Page 15 and 16: Bizonyos, a felsorolásban járulé
Page 17 and 18: Források, amelyek meghatározott f
Page 19 and 20: Az optikAi sugárzásnAk vAló expo
Page 21 and 22: Figyelembe veendő Megjegyzés d) a
Page 23 and 24: 5. Az expozíciós határértékek
Page 25 and 26: Az ELV-k értékelésével kapcsola
Page 27 and 28: 5.3. ábra - Az R(λ) súlyozó fü
Page 29 and 30: 6.2.2. lépés: A kockázatok ért
Page 31 and 32: 7. Az optikai sugárzás mérése 7
Page 33 and 34: nélkül nem lehet kinyitni, vagy a
Page 35 and 36: Védőintézkedések Rendes haszná
Page 37 and 38: 8.2. táblázat: A gépek biztonsá
Page 39 and 40: 9. Biztonsági intézkedések A biz
Page 41 and 42: a váratlan közelséget (pl. vissz
Page 43 and 44: 9.5.3. Biztonsági jelzések és ú
Page 45 and 46: 11. cikk Konzultáció a munkaváll
Page 47 and 48: Kérdés: Fényáteresztés? A lát
Page 49 and 50: Az útmutató kontextusában a kedv
Page 51: 11.4. Az expozíciós határérték
Page 55 and 56: károsodással szemben általában
Page 57 and 58: C. FÜGGELÉK - A mesterséges opti
Page 59 and 60: határérték esetében, igen haszn
Page 61 and 62: d. fÜggelék kidolgozott példák
Page 63 and 64: így kiszámítható a megvilágít
Page 65 and 66: Az expozíciós határértékek tú
Page 67 and 68: D.1.4. Mennyezetre szerelt, ernyő
Page 69 and 70: D.1.6. katódsugárcsöves vizuáli
Page 71 and 72: D.1.8. kültéri fényszóró fémh
Page 73 and 74: D.1.10. elektromos rovarirtó Az el
Page 75 and 76: D.1.12. lokalizált világítást a
Page 77 and 78: D.1.14. fénymásológép A fénym
Page 79 and 80: D.1.16. hordozható digitális proj
Page 81 and 82: D.1.18. A mennyezetre szerelt, sül
Page 83 and 84: D.1.20. digitális személyi asszis
Page 85 and 86: D.1.22. fémhalogén fényforrást
Page 87 and 88: D.2. Lézershow A lézereket az 197
Page 89 and 90: D.3. Az optikai sugárzás orvosi a
Page 91 and 92: meghaladó időtartamú expozíció
Page 93 and 94: történő előkezelést. Az ultrai
Page 95 and 96: D.4.6. táblázat - A személygépk
Page 97 and 98: A gépkocsik világítása az utaka
Page 99 and 100: D.7. Anyagfeldolgozó lézer A léz
Page 101 and 102: Az UV expozíciós határértékek
Page 103 and 104:
E. FÜGGELÉK - Egyéb európai ir
Page 105 and 106:
• 89/686/EGK irányelv az egyéni
Page 107 and 108:
Ország Hatályos jogszabály Hatá
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
EN ISO 11151-1: 2000 Lézerek és l
Page 115 and 116:
(Lézergyártmányok sugárbiztons
Page 117 and 118:
H.4. Mit kell tennie, ha munkája s
Page 119 and 120:
Nemzetközi Szervezet Weboldal Nemz
Page 121 and 122:
J. FÜGGELÉK - Glosszárium akarat
Page 123 and 124:
ultraibolya-veszély a szem és a b
Page 125 and 126:
Implications for Hazard Assessment.
Page 127 and 128:
l. fÜggelék A 2006/25/ek irányel
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
I. MELLÉKLET Nem-koherens optikai
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 148 and 149:
NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTAT
Page 150:
Foglalkoztatás, Szociális Ügyek
show all

Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?