Bokányi_Művészi pokoljárások - NYME SEK

Egyéni festői stílusa, l{tv{nyos szín- és profi
ecsetkezelése, origin{lis és szemet gyönyörködtető figur{i, és
sebészi pontoss{ggal megalkotott kompozíciói teljes joggal
emelték a korszak legnépszerűbb festőinek megtisztelő sor{ba.
Nem csoda h{t, hogy hal{la ut{n oly sokan kísérelték meg
műveit több-kevesebb sikerrel lem{solni, hamisítani, illetve
stílus{t ut{nozva „új Bosch képeket” festeni. Persze nem
csup{n a festő ir{nti mérhetetlen tisztelet és csod{lat késztette
őket e cselekedetek véghezvitelére, hanem, h{t valljuk be
őszintén, a festészet m{r akkoriban is egy jövedelmet
kitermelő üzlet{g volt, a kevésbé nagy nevű festők pedig, ha
épp úgy hozta a szükség, hírnevesebb elődeik festői stílus{t
magukra öltve eladhatóbb képeket tudtak gy{rtani.
Wolfgang Wintermeier előbb m{r említett művében
vagy fél tucat festőt említ meg, akik m{solt{k Bosch képeit,
vagy csup{n ihletet merítettek festészetéből saj{t stílusuk
kialakít{s{hoz, és ezért képeik a ’s-Hertogenbosch-i mester
műveivel rokoníthatók.
„Jan Mandijn (1500 körül – 1560 körül) és Pieter
Huys (1519 körül – 1581 körül), e két antwerpeni
festő a legismertebb Bosch-ut{nzók közé tartozik.
Holländer (1977) egyenesen a Bosch-motívumok
ügynökeinek nevezi őket. (