Bokányi_Művészi pokoljárások - NYME SEK

Az őrültek hajója és Jacopo de Varagine Legenda Aureaja
azok az irodalmi forr{sok, amelyekből szabadon
merített Bosch kreatív fant{zi{ja. Az utal{sok bősége
egy vegyes, nagyrészt még középkori műveltséget
idéz fel, de józan alkalmaz{suk a megfejthetetlen
egészből megadja a festőnek az {br{zolt
problematik{ról alkotott véleményét. 2
– írja Alessia Devitini Dufour Bosch művészetét bemutató
könyvében.
Népi irodalom és vall{si prédik{ciók teh{t egyar{nt
hat{ssal voltak Bosch festészetére. A vall{sos ír{sokhoz
mindenképp hozz{ kell még fűzni, hogy a kereszténység
h{nyattatott korszak{ban j{runk, nem sokkal Luther
felbukkan{sa és a reform{ció megjelenése előtt. A katolikus
egyh{z teljesen elvil{giasodott, amit egyre többen néznek rossz
szemmel. Bosch sz{mos művében is egyértelműen felfedezhetjük
antiklerikalista szemléletét. David Gariff így ír erről:
Bosch vall{si t{rgyú képei időnként a szerzetesek
és papok romlotts{g{t és kapzsis{g{t kív{nt{k
kritiz{lni. Az értelmiségi nézők közt
gondolatébresztő vit{t keltő „olt{rképeit” gyakran
vil{gi helyszínekre készítette megbízóinak. 3
Ez az, amit biztosan tudunk, emellett rengeteg a tal{lgat{s arra
nézve, hogy a festő tagja lehetett-e valamilyen a reform{ciót
megelőző, de m{r az elvil{giasodott katolikus egyh{zat
ostorozó és a keresztény vall{st megújítani kív{nó szekt{nak.
Azonban erre semmilyen bizonyítékot nem tal{ltak mind a
mai napig.
2 Alessia Devitini Dufour: Bosch – Őrültség, bűn és erény: valós{g és
fant{zia között sodródva, Alexandra Kiadó, Pécs, 1998., 26.o.
3 David Gariff: Festők, akik ihletet adtak és akiket megihlettek,
Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2009., 29.o
146