Családi Kör, 2018. december 6.

Hogyan váltsunk életmódot?
Az egészséges táplálkozással, életformával
kapcsolatosan sokféle információval
találkozunk. Ezekben sokszor egymásnak
ellentmondó álláspontok és nézetek jelennek
meg, ezért legtöbbször nem is tudjuk
eldönteni, hogy közülük melyik hiteles, és
melyik nem.
Különböző edzésformák egész garmadáját
ismerhetjük meg, miközben mások csodaélelmiszerekről
írnak. Ezek többségéről
csak később derül ki, hogy valóban egészségesek
ugyan, de sokunk számára szinte
megfizethetetlenül drágák. Az edzésmunka
komoly szakértelmet igényel, és a tudatos
táplálkozáshoz is komplex ismeretek és látásmód
szükséges. Szinte hétről hétre találkozunk
egy-egy újabb módszerrel, egy úttörőnek
hitt diétával, mégsem találjuk meg
az eredményes utat. Ennek egyszerű oka
van: nem ez tölti ki a mindennapjainkat.
Van, hogy néhány ponton valóban szeretnénk
változtatni az életmódunkon, de
nem kívánunk versenysportolóvá vagy fitneszmodellé
válni. Inkább csak egy kis vitalitás,
fiatalosság és lendület hiányzik az életünkből,
amely a mindennapokat tenné elviselhetőbbé.
Sokszor csak azt nem tudjuk,
hogy miként fogjunk bele, melyek legyenek
az első lépések.
Íme, néhány lényeges szempont, amelyet
érdemes betartani:
Bármilyen egészségi állapot vagy edzettségi
szint eléréséről legyen szó, fontos,
hogy ne gondolkodjunk gyors változásokban,
hirtelen eredményekben. A fokozatosság
tehát lényeges szempont, amely a
teljesíthető vállalások és a fenntarthatóság
záloga. Kis lépésekben is nagyon messzire
vagyunk képesek eljutni. A legfontosabbak
az első lépések.
Az egészséges életmód kialakításának
az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb
– lépcsőfoka az odafigyelés a táplálkozásunkra.
Már akkor sokat teszünk, ha
elkezdjük csökkenteni a feldolgozott élelmiszerek,
különösen a feldolgozott szénhidrátok
– péksütemények, cukorból és fehér
lisztből készült ételek – fogyasztását. A
cél az volna, hogy sikerüljön teljes mértékig
kiváltani ezeket egészségesebb szénhidrátforrásokkal
(zöldség, gyümölcs, gabonapehely,
rizs stb.).
A szénhidrátok mellett a fehérjék alkotják
a makrotápanyagok másik csoportját. A
fehérjék is a szervezetünk kalóriaszükségletének
kielégítésére szolgálnak. Legjobb, ha
ezek közül a teljes értékű fehérjeforrásokat
– hal, fehér húsok, tojás stb. – részesítjük
előnyben.
Végül pedig a makrotápanyagok harmadik
csoportja a zsírok. Nehezen emészthetőségük
és lassú felszívódásuk miatt érelmeszesedést,
magas koleszterinszintet és
elhízást a többnyire állati élelmiszerekben
található telített zsírok okoznak. Egészségünk
megóvása szempontjából fontos,
hogy csökkentsük a telített zsírok bevitelét,
és alternatívaként a táplálkozásunk szempontjából
értékesebb telítetlen zsírokat –
kókuszzsír, hal, dió, mogyoró – fogyasszunk.
Táplálékigényünk nagy része folyadékpótlás
formájában kerül kielégítésre. A legfontosabb,
hogy igyunk vizet. Nem üdítőt,
nem kávét és főleg nem alkoholtartalmú
italokat. Cukortartalmuk és kevésbé értékes
tápanyag-összetételük miatt ezek mind folyadékot
vonnak el a szervezettől. Még a tea
vagy a leves sem tekinthető teljes értékű folyadéknak,
hiszen az emberi szervezetnek
tiszta vízre van szüksége.
Egészségünk megóvásának a másik
fontos pillére a testmozgás. A testmozgás
kifejezés alatt nem feltétlenül kell sportra
gondolni. Minden mozgásforma, amelyet
a mindennapok során végzünk, segíthet a
teljesebb, egészségesebb életmód kialakításában.
Feltétele a tudatosság. Már a reggeli
ébredést követően érdemes óvatosan
átmozgatnunk – pl.: láb-, kar- és vállkörzések
– minden testrészünket, hogy készen
álljanak az egész napos megterhelésre. De
érdemes arra is odafigyelni, hogy kevesebbet
üljünk, többet gyalogoljunk, és ha
tehetjük, autózás helyett közlekedjünk kerékpárral.
Ha a munkahelyünkön ülőmunkát
végzünk, érdemes időnként felállni, és
mozogni egy kicsit. Ha van rá lehetőség,
menjünk ki a levegőre sétálni, mielőtt ismét
leülünk.
A fiatalabb korosztályban kezd egyre elterjedtebbé
válni a kidolgozott, sportos fizikum.
Ugyanakkor léteznek olyan fiatalok
is, akik szinte egyáltalán nem sportolnak.
Az említett szélsőségek között azonban
számos verzió megtalálható. Sokan fociznak,
gördeszkáznak, futnak stb. A lényeg,
hogy nem a konditeremben emelgetik a
súlyokat, és nem feltétlenül versenysportolók,
mégis boldogok és egészségesek.
Visszatekintve fiatalkori önmagunkra talán
mi is hasonlóan mozgékonyak voltunk. Korunk
előrehaladtával ez a mozgékonyság
megkopik, melynek oka az életmódunkban
kereshető. Ha nap mint nap szánnánk
annyi időt magunkra, hogy a testünknek is
megadjuk azt a tiszteletet, amely jár neki,
akkor az öregedés egészen mást jelentene,
mint egy elhízott, legyengült, megkopott
testben.
Van azonban olyan eset is, amikor a testmozgás
mértéke már átlépi az egészséges
határt. Számos versenysportban találkozhatunk
a szervezet maximális kizsigerelésének
jelenségével, amely súlyos egészségkárosodást
okoz. Vannak hobbisportolók
is, akik túlzásba viszik a testedzést, és tevékenységük
egyfajta függőséggé degradálódik.
Fontos tehát látnunk az egészséges
határt, és a kiválasztott mozgásforma hoszszú
távú fenntarthatóságát is. Mivel a különböző
mozgásformák egyénenként más
hatással járhatnak, tudnunk kell, hogy az
adott tevékenység által testrészeink milyen
terhelésnek lesznek kitéve, és az milyen következményekkel
járhat. A legnagyobb segítség
ehhez az, ha ismerjük önmagunkat
és a szervezetünk működését. Tudjuk, hogy
miként reagál arra, ha elkezdjük terhelni, és
ismernünk kell a regenerálódási képességét
is.
Az életmódváltás és az egészség a határvonalak
tudatosításáról szól. Tudni azt,
hogy mire van szükségünk, és mi az, amire
nincsen. Látni, hogy hol van a határ a kevés,
az elég és a sok között. Tudatossá formálni
a táplálkozásunkat, mozgásunkat és pihenésünket
egy boldog és kiegyensúlyozott
életért.
MADARÁSZ Tibor
2018. december 6. 5