19.06.2019 Views

ÚJság - Nyár

Kistérségi magazin

Kistérségi magazin

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ötvenszer mentem a géphez megnézni, hogy BIZTOS, hogy a cukrot csak úgy, szárazon<br />

kell kezdeni kevergetni? És utána? És hogyan? És mivaaan????!!!!<br />

Voltak praktikák a fejemben, mert a gúgli a barátom, de SEMMI GYAKORLAT A<br />

KEZEMBEN! Két dolog zsongott (a kórságon kívül!) az agyam helyén: nagyon gyorsan<br />

kell dolgozni, mert hamar megköt, és VIGYÁZAT! VESZÉLYES MŰVELET! AZ<br />

OLVASZTOTT CUKOR FORRÓ! RAGADÓS!<br />

Jól van! Lássunk neki!<br />

Na, EZ egy borzalom volt! Nem, hogy gyorsan elsimítani, de még csak kiönteni sem<br />

sikerült olyan gyorsan, hogy közben folyékony is maradjon. Mikor végre (szerintem<br />

NAGGGYON GYORSAN!) kiöntöttem/kikapargattam a lábosból azt a trutyit, és<br />

belefogtam a szétmázolásához, már ragadt a vajas késhez! És még hátra volt a<br />

tortaszeletek kialakítása a teljes megkötés előtt.<br />

Nem húztam ki a karamellt egész a lap széléig.<br />

Úgy-ahogy vagdostam csak be a szeletek helyét. Arra meg aztán végképp nem figyeltem,<br />

hogy szép, snájdig, egyforma-szeletek legyenek.<br />

Magasról tettem rá. Akkor már.<br />

Hagytam teljesen kihűlni. Legnagyobb meglepetésemre aránylag könnyen szétszedhetők<br />

voltak a torta-tetőcskék. Mert vannak még csodák, ugye!<br />

Eddig megvolnánk. Már csak be kell fednem a tortát a karamelles torta-szeletkékkel, alá<br />

egy kis krém, hogy pofás (???) legyen, és mehetek fürdeni, aludni (ekkorra már egy<br />

merő víz voltam, a fejem búbjától, a talpamig, beleértve a ruhámat is).<br />

Elő egy habzsákot, bele a csillagcső, ha lehet a legnagyobb, szép legyen az a krémrózsa.<br />

Megtöltöttem, kezdtem nyomni, ééés! Egyetlen szempillantás alatt minden csoki-krémes<br />

lett a közvetlen környezetemben... megrepedt egy helyen a baromijóminőségű<br />

habzsákom.<br />

Ekkor történt, hogy leültem a tortám mellé az ebédlő székre, és csendben fuldokolva<br />

elkezdtem röhögni. Visítva, sírva is tudtam volna, de mindenki aludt már.<br />

Aztán befejeztem. Azért is.<br />

Ez hát az én első, és utolsó dobos tortám hiteles története.<br />

Persze, ez sem maradt rajtam. Hogy is mondta a reklám anno? Ronda, és finom... :o)))<br />

Mi bajod van ezzel? Egyetlen baja van csak! Kevés a krém benne...<br />

A ZSEBI MEG A KISMASZAT IMÁDTA!!!!!!<br />

… és akkor a recept, hátha valaki szereti a kalandokat… :D :D :D<br />

Várhelyi Panni<br />

vpannus@gmail.com<br />

Áta

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!