Családi Kör, 2019. július 25.

More documents

Recommendations

Info

(NEM CSAK) GYŰJTŐKNEK A postabélyeg (a köznapi szóhasználatban egyszerűen bélyeg) általában kis méretű, színes rajzolatú értékjegy, amelyet postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használunk. A bérmentesítés azt jelenti, hogy a küldemény átvételekor a címzettnek a kézbesítésért már nem kell fizetnie. Az első postabélyeg 1840. május 6-án került forgalomba Nagy-Britanniában. Az egyes bélyegfajtákat számos szempont alapján különböztetjük meg egymástól. Egyik a rendeltetés, amely alapján azokat a szolgáltatási ágakat említhetjük meg, amelyeknél a bélyeget mint bérmentesítési eszközt használjuk. Ebbe a csoportba tartoznak a levélbélyegek, csomagbélyegek, távirdabélyegek, telefonbélyegek, hírlapbélyegek, de napjainkban már csupán a levélbélyegeket használjuk. A másik osztályozási szempont a kibocsátás apropója. Ha csak a levelek bérmentesítése okán adtak ki egy bélyeget, akkor azt forgalmi bélyegnek nevezzük. Ha valamilyen ünnepi alkalomból, jeles évfordulón, akkor alkalmi bélyegről beszélünk (természetesen ez utóbbi is alkalmas bérmentesítésre). A küldeményekhez kapcsolódó postai szolgáltatások újabb csoportokat képeznek. Így jött létre az értékjelzés nélküli bélyeg (Magyarországon 2007 óta van használatban), illetve a hajópostabélyeg. A forgalmi bélyegeket célszerűen a szolgáltatások igényelte névértékkel bocsátották ki. Önálló kategória a portóbélyeg, amelyet a hiányos vagy elmaradt bérmentesítés utólagos, pótdíjjal kiegészített beszedésére találtak ki. Külön csoportot képeznek a helyi kiadások. Ezek az állami bélyegkiadások szükségszerű pótlásai, amikor rendkívüli körülmények közepette kellett a postaszolgáltatást fenntartani. Újabb kritérium a bélyeg formai jellemzői szerinti különbségtétel. Ezek: közönséges bélyeg, szelvényes bélyeg, kisív, blokk, Bélyegfajták MAGYARORSZÁGON JELENLEG A LEGNAGYOBB FORGALMI SOROZAT TÉMÁJA AZ ANTIK BÚTOROK vágott bélyeg, vagy ezeken belül egy alcsoportot képeznek a tekercsbélyegek és a bélyegfüzetek. A forgalmi bélyeg olyan postabélyeg, amely kifejezetten azzal a céllal került kibocsátásra, hogy borítékra, levelezőlapra vagy csomagra ragasztva postai küldemények bérmentesítésére szolgáljon – ellentétben az ún. alkalmi bélyegekkel, amelyeket a posták a bélyeggyűjtők számára adnak ki. A bélyegkibocsátás kezdetén minden bélyeg forgalmi bélyeg volt, hiszen bélyeggyűjtők még nem léteztek, a bélyeg ténylegesen csak bérmentesítésre szolgált. Akár évtizedekig jelentek meg bélyegek hatalmas példányszámban azonos bélyegképpel, de különböző fogazással, vízjellel, stb. A bélyeggyűjtés beindulásával azonban változott a helyzet, és megjelentek a viszonylag kis példányszámú, a bélyeggyűjtők igényeit kielégítő, bélyegképeiken akár különböző motívumokat megjelenítő – így a gyűjtés tárgyát képező – alkalmi bélyegek. A forgalmi bélyegek azonban nem mentek ki a divatból, hiszen nagy példányszámban előállított – ezért olcsó – bérmentesítésre használt bélyegekre továbbra is szükség van. Magyarországon az első nem kizárólag forgalmi célokat szolgáló bélyegek az első világháború előtt és alatt jelentek meg az árvízkárosultak, illetve a hadiözvegyek és árvák megsegítésére. Innentől kezdve gyorsan beindult az alkalmi bélyegek megjelenése is. Ma leginkább az különbözteti meg a forgalmi bélyegeket az alkalmi bélyegektől, hogy általában egyszerűbb az ábrájuk, gyakran egy színnel nyomják őket, nagy példányszámban készülnek, akár évtizedekig újranyomják őket, és ezért több változatuk van forgalomban, hiszen pontosan ugyanúgy utánnyomni őket nem nagyon lehetséges. Kisegítő forgalmi bélyeget akkor használnak, ha valamelyik címletből hiány van. Ilyenkor azokat, amelyekből nagyobb készlettel rendelkeznek, a posta a hiányzó érték megjelölésével felülnyomja. Régebben az is előfordult, hogy megfelelő címletű bélyegek hiányában a magasabb értékeket megfelezték. Több országban gyakorlat, hogy olyan ünnep alkalmából is jelentetnek meg forgalmi bélyeget, amikor gyakrabban küldünk képeslapot vagy levelet (pl. karácsony, húsvét). Magyarországon jelenleg a legnagyobb forgalmi sorozat témája az antik bútorok. Az első bélyegek 1999-ben jelentek meg, ezeket azóta már új évszámmal, kis színeltéréssel újranyomták. Szerbiában az első „hírlapbélyeg”, amely arról kapta a nevét, hogy külföldi újságokra lehetett általa előfizetni, 1866. május 1-jén jelent meg először a Szerb Fejedelemség címerével, egy és két parás címletekben. Másfél évszázaddal ezelőtt a Belgrádi Állami Nyomda 2040 darab egy parást és 1944 darab két parást nyomtatott belőle. Ugyanezen bélyegeket húsz nappal a forgalomba hozásuk után újranyomtatták, ezúttal nagyobb példányszámban, mivel az első sorozatból nem jutott az öszszes postahivatalnak. A Szerb Fejedelemség első forgalmi bélyegei 1866. július 1-jén jelenek meg III. Mihailo Obrenović fejedelem arcképével. Három különböző színben és három különböző névértékben készültek. A nyomtatást a Bécsi Állami Nyomdára bízták. Megszokott rendeltetésük mellett a forgalmi bélyegek képzőművészeti és grafikai megoldásuk, motívumaik és egyéb jellemzőik által Szerbia történelmi, kulturális, földrajzi, tudományos és sporthagyományait népszerűsítik. SZERBIAI BÉLYEGEK KÉMÉNCZY György 14 2019. július 25.
EURÓPAI UNIÓ Együtt örülni, együtt ünnepelni Nem volt igazán meggyőző a többség, amely az Európai Parlamentben úgy látta, hogy éppen Ursula von der Leyennek kell az Európai Bizottság élére kerülnie – de mégiscsak többség volt. Ez pedig valahol olyasmi, mint a diploma: ha már megvan, a kutya nem nézi meg, hogy milyen osztályzatok előzték meg, a lényeg, hogy meglegyen. Ursula von der Leyennek háromszázhetvennégy szavazatra volt szüksége a bizottsági elnöki poszt megszerzéséhez, háromszáznyolcvanhármat kapott. De annyit viszont megkapott, így aztán október 31-től, amikor hivatalosan is átveszi a bizottság vezetését, ő lesz az Európai Unió „kormányának” vezetője. Hosszú volt, és rögös az út, amely a német védelmi miniszterből nagyon sokak meglepetésére bizottsági elnököt csinált. Sokan és hangosan tiltakoztak jelölésének módja miatt. Sokan voltak, akik a demokráciát temették, mert a bizottsági elnök nem az Európai Parlament pártcsaládjainak csúcsjelöltjei közül került ki, hanem éppen úgy állapodtak meg a személyében, ahogyan azt az EP nem szerette volna: az unió országainak állam- és kormányfői maguk között állapodtak meg, és jelöltek olyan embert, akinek az elképzeléseiről, céljairól, szándékairól az unió polgárai a választásokon nem mondhattak véleményt – ugyanis azokról nem is tudhattak. Mások meg azt mondják, patthelyzetet oldottak meg az állam- és kormányfők, hiszen a csúcsjelöltek kapcsán feloldhatatlan véleménykülönbségek mutatkoztak, és így legalább működőképes lesz az Európai Bizottság. Mindkét álláspont védhető, természetesen, de a végső szót az Európai Parlament képviselői mondták ki, titkos szavazáson, ráadásul nem is kötötte meg a kezüket a frakciófegyelem, így aztán a végeredmény legitimitását kétségbe vonni botorság volna. A következő lépés az unió „kormányának” felállítása felé, hogy a tagállamok kijelölik, kit javasolnak az Európai Bizottságba az adott országból. A biztosokról majd október végén szavaz a parlament. Döntésükkel „egy erős, egységes Európába vetett hit mellett álltak ki” – mondta Ursula von der Leyen a képviselőknek közvetlenül a megválasztása után. „Ez az Európa nem egymás ellen, hanem a jövőért kíván majd harcolni” – tette hozzá. Von der Leyen megválasztását a saját sikerének tekinti Emmanuel Macron francia elnök és a visegrádi négyek csoportja, köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is. (Miközben a valódi nyertes Angela Merkel német kancellár, hiszen az új bizottsági elnök éppen az ő egyik legrégebbi „embere”, sokan őt tekintették majdani utódjának is.) Az új bizottsági elnök a programbeszédében kiemelte, hogy mélyen hisz az európai összetartozásban, teljes egészében hisz az európai uniós integrációban és az európai értékekben. Nem kötünk kompromisszumokat, ha a jog uralmának fenntartásáról van szó – mondta, és megerősítette, hogy támogatni fog egy olyan mechanizmust, amely az Európai Unióban ügyel majd a jogállami állapotokra. Újraindítaná a menekültügyi szabályozás megakadt reformját (meglátása szerint annak, akinek védelemre van szüksége, azt meg kell adni az unióban, de azért is dolgozni kell, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek miatt tömegek indulnak a szülőföldjükről Európába), ráadásul egységes külpolitikát szeretne, aminek érdekében megszüntetné a tagállami vétó lehetőségét is külpolitikai kérdésekben. Ezeket a gondolatokat azért emeltük ki, mert éppen ezekben az ügyekben van a magyar kormány teljesen eltérő állásponton. Éppen ezért felettébb különös, hogy a magyar kormánypárt (és a kormánypárti média) szinte már saját személyes győzelmeként ünnepelte Von der Leyen megválasztását. A szalagcímek is rendre azt hangsúlyozták: „A baloldal nem támogatta, a jobboldal megszavazta” az új bizottsági elnököt. Ami alapból nem igaz, ugyanis a szociáldemokrata frakció előre jelezte, hogy nem kíván intézményi válságot okozni, tagjai szabadon, lelkiismeretük szerint voksolhatnak – így aztán volt, aki támogatta, volt, aki nem. A liberális, integrációpárti frakció viszont a támogatásáról biztosította a német politikust. Lényegében ellene csak a jobb- és a balszélen lévő csoportok szavaztak. A magyar képviselők közül Ujhelyi István szocialista és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő nem szavazta meg Ursula von der Leyent; a Fidesz, a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció tagjai viszont igen – utóbbiak egyenesen ünnepelték az új elnököt. URSULA VON DER LEYEN – VAJON A MOST MÉG ÜNNEPELT BIZOTTSÁGI ELNÖK ELLENSÉGGÉ VÁLIK-E A MAGYAR KORMÁNYPÁRTOK SZÁMÁRA? A Fidesz–KDNP delegációja támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, „megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokkal van az Európai Bizottság új elnöke iránt” – írta a kormánypárti küldöttség közleményében, amely azt is kiemelte: a Fidesz bízik benne, hogy „a néppárti Ursula von der Leyen vezetésével olyan új Európai Bizottság fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz, és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is”. Meg a következő gondolat is olvasható a közleményben: „Az EB új elnökén számon fogjuk kérni a magyar emberek akaratát. A magyar emberek ugyanis egyértelművé tették, hogy olyan új uniós vezetőket szeretnének, akik megállítják a bevándorlást, tisztelik a közép-európai országokat, a nemzeteket és nem sértik a nemzetek szuverenitását.” Ursula von der Leyen beszédéből viszont az világlik ki, hogy ő éppenséggel az integrációt erősítené (a Fidesz szókészletében ez jelenti a „nemzetek szuverenitásának sértését”), a bevándorlást ugyan nem támogatná (ezt eddig sem tették az uniós vezetők, csak éppen ragaszkodtak ahhoz, hogy embereket ne hagyjanak meghalni az Európába vezető úton, meg persze ahhoz is, hogy a már ideérkezettek menedékkérelmét egyértelmű követelmények alapján, a humanitárius szempontok tiszteletben tartásával bírálják el), de újraindítaná a menekültügyi reformot, amelyet a Fidesz ellenez. S noha nem szeretnénk, hogy igazunk legyen, de mindezek után már csak az a kérdés, hogy a magyar kormánypártok számára mikor válik a most még ünnepelt bizottsági elnök ellenséggé… KOCSÁNYOS Pálma 2019. július 25. 15
Page 1: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 4 and 5: tartalom Amikor megkétszereződik
Page 6 and 7: egypercesek Dér Csabát Magyarorsz
Page 8 and 9: KISHEGYES Amikor megkétszereződik
Page 10 and 11: oktatás Válaszút előtt a fiatal
Page 12 and 13: SZEMÜNK FÉNYE Egyre több a figye
Page 16 and 17: KÖZÉLET A két kérdés: Fölény
Page 18 and 19: HAGYOMÁNYAINK Hertelendyfalva a ha
Page 20 and 21: jegyzet A tárgyalási módszerek v
Page 22 and 23: gyerekszoba Bálint Ágnes Hinta-pa
Page 24 and 25: vendégségben Bajsa Hagyományos k
Page 26 and 27: Kert Lejla kertje Teljes virágjáb
Page 28 and 29: INNEN-ONNAN Strandolók mentettek m
Page 30 and 31: A HÓNAP KÖNYVE „…a bennem él
Page 32 and 33: fejtörő Sakkrovat 31. feladvány
Page 34 and 35: Óriásrejtvény Nyereményeinket a
Page 36 and 37: Műveltségi teszt Heti horoszkóp
Page 38 and 39: KÉPHISTÓRIÁK …tulajdonképpen
Page 40 and 41: nem a gólya hozza Az úszás előn
Page 42 and 43: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK „
Page 44 and 45: CSALÁDI HIRDETŐ INGATLAN Szeged-T
Page 46 and 47: konyha Zöldbab - kicsit másképpe
Page 48 and 49: humor ELŐRELÁTÓ A SRÁC Pistike
Page 50 and 51: útközben A Városházától a Nem
Page 52 and 53: péntek, július 26. rtv A TV-MŰSO
Page 54 and 55: szombat, július 27. A TV-MŰSOR T
Page 56 and 57: vasárnap, július 28. rtv A TV-MŰ
Page 58 and 59: hétfő, július 29. A TV-MŰSOR T
Page 60 and 61: kedd, július 30. A TV-MŰSOR TÁMO
Page 62 and 63: szerda, július 31. A TV-MŰSOR TÁ
Page 64 and 65:
csütörtök, augusztus 1. rtv A TV
Page 66 and 67:
Támogasson bennünket! Fizessen el
Page 68:
RÖVID TÁVÚ IDŐJÁRÁS-ELŐREJEL
show all

Családi Kör, 2019. július 25.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?