Computerworld magazin 2021.04.28.
A Computerworld magazin 2021. április 28-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. április 28-án megjelent száma.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
INTERJÚ / COVID-VÁLSÁG<br />
pilóták szerepét a szimulációknál. Az eredményeink<br />
kivívták több szimulátorhasználó<br />
és -gyártó érdeklődését is. Egy meghatározó<br />
nemzetközi szimulátorfejlesztő céggel<br />
pedig már előrehaladott tárgyalásokat<br />
folytatunk arról, hogy esetleg beépítik<br />
termékeikbe a HungaroControl virtuális<br />
álpilóta megoldását.<br />
Kutatás-fejlesztéseink egy másik csoportja<br />
a pilóta nélküli légi járművekhez,<br />
közismertebb nevükön drónokhoz köthető.<br />
Ez év elején lépett hatályba a pilóta nélküli<br />
légi járművek üzemeltetésére vonatkozó<br />
jogszabály, ezzel egy időben elérhetővé<br />
tettük a mydronespace nevű mobilalkalmazásunkat,<br />
amely segíti a drónpilóták<br />
felkészülését a szabályos és biztonságos<br />
repülésekre, illetve támogatja a helyzettudatosságukat.<br />
A mydronespace-t egyelőre<br />
olyan alkalmazásnak szántuk, amely az<br />
első magyar jogszabály követelményeit<br />
minden szempontból kielégíti, de tudjuk,<br />
hogy fejleszthető, és a felhasználók visszajelzéseit<br />
figyelembe véve további új funkciókkal<br />
fogjuk kiegészíteni. Az ezzel kapcsolatos<br />
teendőink már körvonalazódnak.<br />
Mivel a dróniparág rendkívül dinamikusan<br />
fejlődik – és ebben komoly ösztönző szerepe<br />
van a koronavírus-járványnak is – egyre<br />
égetőbb szükség van olyan szoftverekre,<br />
amelyek megkönnyítik a pilóta nélküli<br />
eszközök forgalommenedzsmentjét. A világ<br />
számos pontján indult már el ilyen szoftver<br />
fejlesztése, ám mivel még egyetlen teljesen<br />
kiforrott, érett megoldás sincs a piacon, úgy<br />
döntöttünk, hogy hazai erőforrások mozgósításával<br />
magyar szoftvert fejlesztünk. A<br />
munka szellemi vezetését a hazai légi közlekedés<br />
biztonságáért felelő HungaroControl<br />
vállalja, de természetesen bevonunk partnereket<br />
is. Olyan hozzáértő társaságokkal<br />
fogunk együttműködni, amelyek megadják<br />
a többi precíz inputot a forgalommenedzsment-szoftver<br />
tökéletesítéséhez.<br />
CW: A drónok veszélyeztethetik a<br />
polgári légi forgalmat a repülőterek<br />
környékén. Foglalkoznak ezzel a problémával<br />
is?<br />
SzK: A drónfelderítés nagyon izgalmas és<br />
fontos kérdés – két nagyszabású projektünk<br />
is lesz, amelyek erre irányulnak. Az egyik a<br />
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fel- és<br />
leszálló gépeinek útvonalát figyelő felderítő<br />
rendszer, amellyel kapcsolatban elvárás,<br />
hogy az együttműködő drónok mellett a nem<br />
együttműködőket is észlelni tudja. Szintén a<br />
kutatási fókuszunkban van egy olyan nagyszabású<br />
rendszer fejlesztése, amely a teljes<br />
légtérben alkalmazható az együttműködő<br />
drónok felderítésére és a kapcsolattartásra.<br />
CW: Mekkora a HungaroControl kutatás-fejlesztéssel<br />
foglalkozó csapata?<br />
SzK: Az említett projekteken kívül foglalkozunk<br />
a nálunk képződő óriási adatmennyiség<br />
gyűjtésével, rendezésével. Vizsgáljuk, hogy<br />
ezeket az adatokat felhasználva, a mesterséges<br />
intelligencia alkalmazásával milyen<br />
új megoldásokat állíthatunk a légi navigáció<br />
szolgálatába. Rengeteg munka áll tehát<br />
előttünk, ennek megfelelően a kutatás-fejlesztési<br />
csapatunk is átalakulóban van,<br />
jelenleg új struktúra felépítésén dolgozunk.<br />
A jövőben még inkább támaszkodunk az<br />
alkalmazott kutatásban és fejlesztésben<br />
használt mérnöki erőforrásainkra, ennek<br />
megfelelően több tíz-, de akár százfős<br />
csapatban gondolkodunk. Ennek részeként<br />
egyre inkább támaszkodunk külső partnereinkre,<br />
elsősorban a szakirányú területen<br />
előremutató eredményeket felmutató<br />
egyetemekre.<br />
CW: Légitársaságokkal nem folytatnak<br />
kutatás-fejlesztési együttműködést?<br />
Van ennek egyáltalán létjogosultsága?<br />
SzK: Abszolút. Ha nem is klasszikus kutatás-fejlesztési<br />
céllal, de szolgáltatásaink<br />
minőségének folyamatos javítása és bővítése<br />
érdekében dolgoztunk és dolgozunk<br />
is együtt légitársaságokkal. Korábban<br />
– magától értetődően – a Malév volt a stratégiai<br />
partnerünk, az utóbbi években pedig<br />
a Wizz Airrel alakítottunk ki viszonylag<br />
szoros együttműködést. Erre jó példa a<br />
CPDLC (Controller Pilot Data Link Communication),<br />
vagyis az irányító és a pilóta közöt -<br />
ti írásos alapú kommunikáció fejlesztése.<br />
Az ehhez hasonló, közepes és nagy horderejű<br />
újításainknál jellemzően a Wizz Air<br />
támogatását kérjük a repülőgépen történő<br />
tesztelésben. A fedélzeti és az irányítóközpont<br />
közötti feladatmegosztás, az adatgyűjtés<br />
vagy a kommunikáció javítására<br />
irányuló projekteknél fontos a légitársasági<br />
partner. Szükség esetén bármikor nyitottak<br />
vagyunk ilyen jellegű együttműködésekre.<br />
CW: Jóllehet nem köthető szorosan a<br />
kutatás-fejlesztéshez, mégis a légiforgalmi<br />
szolgáltató innovativitását jelzi<br />
a szabad légtérhasználat gyakorlata.<br />
Hol tartanak ezen a téren?<br />
SzK: A HungaroControl 2015-ben, Európában<br />
elsőként vezette be a magas<br />
légtérben az úgynevezett Hungarian<br />
Free Route Airspace-t (HUFRA), vagyis<br />
az útvonalmentes szabad légteret. Utána<br />
azon dolgoztunk, hogy ezt a megoldást a<br />
Magyarországgal szomszédos országok<br />
légterére is ki tudjuk terjeszteni, ezáltal<br />
létrejöhessen egy olyan határokon átívelő,<br />
nagyobb légtérblokk, amelyben a járatok a<br />
számukra optimális, legrövidebb útvonalakon<br />
közlekedhetnek. Következő lépésként,<br />
2019-ben a bolgár és a román légi<br />
navigációs szolgálattal közösen bevezettük<br />
a három ország légterét lefedő forgalomszervezési<br />
koncepciót, a SEE FRA-t<br />
(South East Europe Free Route Airspace),<br />
amelyhez 2021 januárjában Szlovákia is<br />
csatlakozott. A délkelet-európai szabad<br />
légtérhasználattal létrejött az egyik legnagyobb<br />
európai, országokon átívelő szabad<br />
légtér, amelynek köszönhetően a légitársaságok<br />
akár 1300 kilométeren keresztül<br />
nyílegyenes útvonalat tervezhetnek járataik<br />
számára. Ennek egyrészt környezetvédelmi,<br />
fenntarthatósági céljai vannak, másrészt a<br />
koncepció jelentősen hozzájárul a légitársaságok<br />
költségeinek csökkentéséhez is. A<br />
Covid-járvány előtti forgalmat figyelembe<br />
véve, a délkelet-európai szabad légtérhasználat<br />
egy év alatt több millió mérfölddel<br />
csökkentette a járatok által megtett út<br />
hosszát a régió légterében. Ez egyúttal<br />
10 ezer tonnával kevesebb üzemanyag-felhasználást<br />
jelentett. Ezzel arányosan<br />
csökkent a szén-dioxid-kibocsátás is.<br />
Már folynak az egyeztetések arról, hogy<br />
2022-ben Moldova, Lengyelország és<br />
Litvánia is csatlakozzon a SEE FRA-hoz.<br />
A későbbiekben pedig a legésszerűbb<br />
megoldásnak az látszik, ha az Ausztriától<br />
Észak-Macedóniáig tartó, a miénkkel<br />
párhuzamosan kialakult FRA-val összeolvadunk.<br />
Ezzel Közép-Kelet-Európa<br />
légtere gyakorlatilag egy hatalmas Free<br />
Route Airspace-szé válhat. Megjegyzem,<br />
hogy a lengyel-német határtól nyugatra<br />
egyetlen négyzetkilométernyi szabad<br />
légtér sem működik a kontinensen. Ez<br />
a rendkívül zsúfolt légterekben érthető<br />
és indokolt, mindazonáltal Európában<br />
másutt (például Spanyolországban és<br />
Portugáliában) sem alakítottak ki ilyen<br />
légtereket. Az európai légtér környezeti<br />
terhelésének csökkentésére tett erőfeszítéseinket<br />
egyébként több hazai<br />
és nemzetközi díjjal is elismerték.<br />
14 | | <strong>2021.04.28.</strong>
Change language