Szatymaz 70

A MI LAPUNK KÜLÖNSZÁMA 2020. AUGUSZTUS 20. A MI LAPUNK KÜLÖNSZÁMA 2020. AUGUSZTUS 20.
SZATYMAZ VEZETŐI ÉS JELESEI 1950–2020
HETVEN ÉVE TÖRTÉNT
TANÁCSELNÖKÖK
1950–1952 Németh István
1952 Csanádi Sándor
1952–1954 Olajkár Antal
1954–1961 Koza Imre
1961–1963 Mészáros Ferenc
1963–1977 Farkas Lajosné
1977–1985 Nacsa János
1985–1990 Hegedűs Tibor
POLGÁRMESTEREK
1990–1994 Szűcs László
1994–2002 Lengyel Istvánné dr.
2002–2006 Gyömbér László
2006–2015 dr. Kormányos László
Péter
2015-től Barna Károly
A SZENT ISTVÁN KIRÁLY
PLÉBÁNIA PLÉBÁNOSAI
ÉS KORMÁNYZÓI
1927–1942 Virág Vince
1942–1955 vitéz Kiss Gyula
1955–1977 dr. Müller Antal
1977–2007 Deli András
2007–2008 Laczkó Ferenc
2008–2016 dr. Kisházi-Kovács László
2016-tól Sutka István
DÍSZPOLGÁROK
2001 Pálmai Józsefné
2002 Deli András, dr. Bérczy Béla.
Gázser Dávidné
2003 Szabó Antalné, dr. Horváth
Imre
2004 Pálmai József, Frank József
2005 id. Barna András, Börtsök
László
2006 dr. Somogyi György, Hargitai
Imre
2008 Kossuth Tivadar
2010 dr. Lengyel Dezső, Lengyel
Istvánné dr.
2014 Szűcs László
2015 néhai dr. Kormányos László
Péter
2016 néhai Simsay Iistván
2017 Bódis Margit
SZATYMAZ KÖZSÉGÉRT
KITÜNTETÉSBEN
RÉSZESÜLTEK
2009 Burkus Andrásné, Nacsa
Jánosné
2010 Barackvirág népdalkör
2011 Gáborné Madácsi Ildikó, Rácz
László
2012 Barna Károlyné, Hegedűsné
Posta Mária, Bérczi Tamásné
2014 Mákos Istvánné
2015 Kovács Szabolcs
2016 Simon Ferenc
2018 dr. Bandl Erzsébet, Zacsok
János, Patak János
2019 Bérczy Béla Józsefné, Szabó
Ödön László
(Folytatás az első oldalról) kétharmadára csökkent
–, és elkülönítették az következőket:
Ásotthalom, Balástya, Csengele, Mórahalom,
Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék.
Az 144/1950. Minisztertanácsi rendelet
Szatymaz települést Szeged városától
a szegedi járásba sorolta át; és az 1950-es
őszi, első tanácsválasztás a községnek hivatalosan
is önállóságot adott.
Az 1950-es megye- és járásrendezés, valamint
községalapítás fő célja – a szovjet
mintára kialakítandó tanácsrendszer magyarországi
bevezetését megalapozó közigazgatási
területi reform egyik elemeként
– a tanácsok számára alkalmas kereteket
biztosító közigazgatási területi egységek
létrehozása volt.
Szatymaz önállóságát hivatalosan az 1950.
év október 27-én megtartott tanácsi alakuló
ülés idejétől számíthatjuk, amelyet
az 1949-ben elkezdett és 1950 őszére csaknem
befejezett tanácsi épületben tartottak
meg. Az önállóvá vált Szatymaz első 4 évre
megválasztott (vagyis egyedüli indulóként
inkább csak megszavazott) tanácselnöke
a helybéli ifjú, Németh István lett. Az
első négy év nem lehetett zökkenőmentes,
hiszen minden új és ismeretlen volt a
helyi, de a felsőbb vezetésnek is. Gyorsan
kialakult az a gyakorlat, hogy a tanácselnök
a járás akaratát hajtja végre helyi szinten.
Különösebben nem lehetett feltűnő az
sem, hogy mire az újabb választást 1954-
ben Szatymazon is megtartották, már két
tanácselnök követte.
Az 1950-es évek elejére a szatymazi gazdák
tevékenysége szinte ellehetetlenült a
pártállami adminisztráció és a kíméletlen
beszolgáltatási kötelezettség miatt.
Ebben az évben kibővítették a kuláklistát:
iparosok, értelmiségiek és tisztviselők
is felkerültek rá – és innentől őket szintén
jogfosztó intézkedések sújtották – a mezőgazdasági
politika pedig egyre jobban sújtotta
a szegényparaszti réteget.
A Petőfi Tszcs 1949-i alakulását követően,
1950-ben, újabb termelőszövetkezeti csoportot
hoztak létre, a következő évben pedig
újabb téesz alakult. A hatalom a téeszmozgalom
fejlesztése érdekében az ellene
fellépőket büntetőeljárás alá vonta.
A pártállami követelményeknek megfelelően
a helyi iskolarendszer is átalakult.
A tanácsválasztás évében befejeződött
a Petőfi utcai új iskola építése. Az összevont,
bel- és külterületi iskolavezetés élére
Bodó Istvánt nevezték ki; és megkezdődött
a dolgozók képzése is, akik közül
sokan még a 6 osztályt sem végezték el. A
régi óvoda 1951-ben került a községi kezelésébe.
Szatymaz első önálló évei – mint látszik –
korántsem a boldog gyermekkor idilljében
teltek, inkább nehéz és hosszúra nyúlt
Délmagyarország - 1950. április 9.
évtized volt ez a falu lakóinak életében. A
konszolidáció ígéretére 1962-ig kellett várni,
amikor a VIII. pártkongresszuson új
belpolitikát hirdettek. Az „Aki nincs ellenünk,
az velünk van” jelmondat a lakossággal
való kiegyezést, a keményvonalas
politikai terror végét jelentette.
A PLÉBÁNIA KÁPLÁNJAI ÉS
KISEGÍTŐ LELKÉSZEI
1954-TŐL
1954 Ormai Zsigmond káplán
1954–1956 Kátai Miklós káplán
1956–1961 Ábrahám István káplán
1961–1969 Borsos Ferenc káplán
1962–1966 Katona Pál káplán
1966–1969 Horváth Sándor káplán
1969–1970 dr. Szántó János káplán
1971 Kósa Ferenc káplán
1972–1977 Samu András káplán
1977 Kovács Tibor káplán
2007–2008 Calaman János káplán
(kisteleki ellátással)
2007–2008 Blősz Attila káplán
(kisteleki ellátással)
2018-tól Kiss Miklós kisegítő lelkész
Szatymaz egy 1919-es térképen Délmagyarország - 1949. december 22.
2 3