Szatymaz 70

A MI LAPUNK KÜLÖNSZÁMA 2020. AUGUSZTUS 20. A MI LAPUNK KÜLÖNSZÁMA 2020. AUGUSZTUS 20.
A GAZDASÁGI ISKOLA TÖRTÉNETE
Az egykori gazdasági iskola épületében ma óvoda működik
1927-re vált komoly céljává a helyi gazdakörnek,
hogy Szatymazon gazdasági
iskolát létesítsen. A kérés hamarosan
eljutott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez,
aki kiutaltatott százezer
pengőt a leendő intézmény építésére
és felszerelésére. Szeged városa földet
adományozott, és biztosította a hiányzó
pénzt. Az 1928-ban megindult építés
lehetővé tette, hogy még azév őszén a
tanítás is elkezdődjék. Gróf Klebelsberg
Kunó nagy figyelemmel kísérte később
is az iskola működését, amely tiszteletből
felvette nevét, amely jól olvashatóan
látszott az elkészült épület homlokzatán
– ahogy az itt bemutatott korabeli
fényképen is látható.
Az iskola megnyitása az akkori mezőgazdasági
termelés színvonalának
emelését tűzte ki célul azzal, hogy a
szatymazi fiatalságot a hatékonyabb
termelésre készítette fel. Az iskola hamarosan
a mezőgazdasági szakoktatás
mintaintézményévé vált, ahol a tanulók
korszerű elméleti, tangazdaságában
pedig színvonalas gyakorlati képzést
kaptak. Az akkor modernnek számító
oktatói munkából és a már helyben
meglévő tapasztalatokból olyan virágzó
gyümölcskultúra fejlődött ki, amely
az iskola megszűnte után is évekig éreztette
hatását.
Az iskolának egyetlen igazgatója volt,
Kamenszky Béla személyében, a szakoktatók
és szaktanárok Vígh Franciska,
Szölgyémi Pálné, Polónyi Miklós,
Polónyi Miklósné, Regős János,
Dulossy Mária, Matuszka Ilona, Lábas
Iván és Molnár István; a hitoktatók Virág
Vince és Kiss Gyula szatymazi plébánosok;
az itt dolgozó szakmunkások
pedig Korpa Ferenc, Jakucs Sándor, Kasza
József, Ónozó Antal és felesége, valamint
Szabó G. Balázs és felesége voltak.
Az oktatómunka nem korlátozódott az
iskola falain belüli munkára. Az igazgató
figyelemmel kísérte a tanítványok
otthoni munkáját, és a tapasztalatokat
megbeszélték a többi tanulóval együtt.
Az intézmény hamarosan az idegenforgalom
célpontjává vált; sokan látogatták
virágait, fáit és aranyhalait, többen
tanulmányozták az itt folyó a növénytermelést
és állattenyésztést.
A gazdasági iskola korabeli képeslapon
A Szatymazi Gazdasági Népiskola az
általános iskola bevezetése során, 1948
nyarán szűnt meg, felszerelését és iratait
Kecskemétre szállították. Az épület
a megalakuló általános iskola központja
lett, majd 1979-ben az óvoda
örökölte meg. A húsz éven át működő
intézmény jótékony hatása nagyban
hozzájárult ahhoz, hogy Szatymaz neve
a 20. század második felére fogalommá
vált a hazai gyümölcskertészetben, hatása
máig érződik.
Helyi érték
SZENT ISTVÁN
RÓMAI KATOLIKUS
TEMPLOM
A tanyaközpont első kápolnája 1902-
ben épült Tóth Imre szegedi ügyvéd
és szőlősgazda kezdeményezésére. A
Szent István tiszteletére épített kápolnát
augusztus 15-én, Nagyboldogaszszony
napján, Dessewffy Sándor csanádi
püspök szentelte fel.
Később mozgalom indult önálló plébánia
alakítására. Glattfelder Gyula
megyés püspök elfogadta a terveket,
Szeged város pedig támogatta az indítványt.
A lakosság 25 millió koronát, fuvart,
és szakmunkát vállalt. 1926-ban
kezdték meg az új plébánia építését,
amelynek első plébánosa Virág Vince
lett.
1937. december 29-én a városi közgyűlés
kimondta, támogatja az egyházközség
kérését a templombővítést illetően,
ha a költségeket a hívők vállalják. Az új
templom Sebestyén Endre (1888–1966)
szegedi műépítész elgondolása alapján
csúcsíves, neogótikus stílusban, Tápai
Dezső szatymazi építész tervei alapján
épült. A kápolnából csak a szentély és
a fő torony maradt meg; a hármas toronyú
új templom háromszoros befogadóképességű
lett, 1200 hívő fér el
benne. Az 1938. november 1-jére elkészült
templomot 1939. augusztus 20-án
Glattfelder Gyula megyés püspök szentelte
fel.
Helyi érték
A TEMPLOM
ÜVEGABLAKAI
A templom színes üvegablakai és padjai
a helyi családok adományaiból készültek.
A neogótikus csúcsíves üvegablakok
tiszta világos színeikkel mély benyomást
tesznek a hívekre. Zsellér Imre
budapesti üvegfestő és mozaikművész
által megfestett áttetsző színes üvegablakok
napos időben kiválóan pótolják a
freskókat is.
Helyi érték
JÉZUS KRISZ-
TUS-SZOBOR
A TEMPLOM
OLDALÁBAN
A Szent István király-templom oldalánál,
szoborfülkében áll Szolcsányi
Gyula szobrászművész műkőből készült
Krisztus-szobra. A szoborfülke
alatti márványtábla szövege: „Jöjjetek
hozzám mindannyian, kik fáradtak és
terhelve vagytok, és én megenyhítelek
benneteket.”
Helyi érték
AZ I.
VILÁGHÁBORÚS
EMLÉKMŰ
Szatymaz tanyáiról az 1864–1899 között
születettek vonultak be hadiszolgálatra.
A kapitányságban lakók elsősorban
a szegedi 46. gyalogezred k. u. k
közös ezredbe vonultak be.
Szolcsányi Gyula (1933) szegedi szobrászművész
készítette a zászlaját tisztelgésre
emelő honvédet ábrázoló emlékművet,
amely 112 szatymazi hős
nevét őrzi. 1933. június 11-én, vasárnap
avatták fel. A közadakozásból és Szeged
város hozzájárulásából felállított
emlékmű avatásán, ahol József főherceg
mondott beszédet, Szatymaz egész
népe megjelent.
Helyi érték
A II.
VILÁGHÁBORÚS
EMLÉKMŰ
8 9