Villány természetesen, könnyedén!

VILLÁNYI

TERASZOK

ROZÉ ÉS

ROZÉFRÖCCS

ILL ATOS

FEHÉRBOROK

REDY-

HANGUL AT

ingyenes

VILLÁNY

TERMÉSZETESEN,

KÖNNYEDÉN!

AZ ORSZÁG ELSŐ BORÚTJA

mindig mozgásban

ISMERD MEG A VILLÁNYI BORVIDÉKET!

A Villány-Siklósi Borút Egyesület az országban elsőként, európai mintákat

követve alakult meg 1994-ben. Elképzeléseink és céljaink hasonlóak, mint

az elmúlt negyedszázadban. Hiszünk Villányban, hiszünk az itt élő emberekben,

és szeretnénk, ha a borainkat minél többen megismerhetnék.

BARANGOLD BE VILLÁNY ÉS SIKLÓS KÖRNYÉKÉT!

A Villányi borvidék nagyszerű pincéi, különböző kategóriájú, minden igényt

kielégítő szálláshelyei és színvonalas éttermei gondoskodnak a kényelmedről.

Ismerd meg a környék természeti értékeit, fedezd fel a borvidék

építészeti és kulturális örökségét, kóstold meg kiváló borainkat, és gyönyörködj

bennük kedvedre!

INFORMÁCIÓRA VAN SZÜKSÉGED? SEGÍTÜNK!

Átutazóban vagy? Villámlátogatásra érkeztél? Van pár órád és megismernéd

kulturális emlékeinket, borainkat, fürdőinket? A munkatársaink

készséggel nyújtanak segítséget a programszervezésben, szálláskeresésben.

Kérdéseiddel, kéréseiddel fordulj hozzánk bizalommal.

Telefonhívásod munkanapokon 9-16 óra között fogadjuk, e-mailjeidre

néhány órán belül válaszolunk.

ELÉRHETŐSÉGEINK:

Szállás? Program?

TÖLTSD LE A BORÚTITÁRS

APPLIKÁCIÓT!

Tel.:+36 70 777 0998 | e-mail: borut@villanyiborvidek.hu

www.villanyiborvidek.hu

VILLÁNY KÖNNYED ARCA

Ülünk Bock Józseffel pincészete éttermében,

és épp fölidézem, egyszer

megkérte Ercsey Dani szerkesztő kollégámat,

segítse ki egy külföldi újságírócsapatnak

szánt pár mondat lefordításában.

Dani beleegyezett, majd el is

sápadt, amit a borász úgy kezdett bele:

amikor az őseink a 1700-as években ide

érkeztek…

Röpke másfél órás monológ következett,

de Dani állta a sarat. Bock József

erre elmosolyodik, és arra a kérdésemre,

hogy látja, mennyire mozdult

el Villány a könnyedebb irányba, úgy

kezd bele, amikor a kilencvenes években…

A teljes történetet most nem is

írom le, de annyi kiemelendő mindenképpen,

hogy az első magyar eredetvédelmi

rendszer bevezetése, úgy másfél

évtizeddel ezelőtt, nagyon jelentős

változást hozott a gondolkodásban.

Villány és az itt tevékenykedő borászok

még szorosabbra fogták az együttműködést,

közös tervezést, itt olyan

stratégiák készültek, amelyek meg is

valósultak. Ezekben pedig már évekkel

ezelőtt ott szerepelt, a klasszikus villányi

vörösborok minőségi továbbfejlesztése

mellett bizony el kell mozdulni kicsit a

könnyedebb irányba is.

Nem volt ez olyan nehéz, mert hát

ezen a borvidéken mindig is készültek remek

fehérborok, egykoron olaszrizlingek

és traminik voltak híresek, most kicsit illatosabb,

kicsit reduktívabb, kicsit üdébb

vonal jött fehér fronton is. Az olaszrizling

persze megmaradt, sőt szépen fejlődik,

köszöni szépen!

A rozé és a rozéfröccs úgy vált a magyar

(bor)kultúra részévé, mint a só és a

kenyér. Ma már szinte elképzelhetetlen

egy pincészet rozé nélkül, Villányban

sincs ez másképp. És bizony vörösben is

megjelent egy új márka, egy közösségi

brand, a Redy, a könnyed, gyümölcsös,

friss bisztróvörös, amely egyszerre épül

a tradíciót jelentő portugieserre, illetve

a világban uralkodó, gyümölcsösebb,

lazább, kevésbé hordózott vörösborokat

preferáló trendekre.

Ülünk Bock József pincészetében, belekortyolunk

a pezsgőbe, mert hát Villányban

több mint százéves múltja van

a pezsgőkészítésnek, és szinte özönlenek

a történetek. A könnyedebbeket most

tavasszal mutatjuk be, de a nagy, testes

vörösök rajongói se ijedjenek meg, ősszel

egy kifejezetten vörös lapszámmal térünk

vissza Villányba! Tartsanak velünk!

És persze sose feledjük: borozni mindig

csak mértékkel, a bort élvezzük, ne

az alkoholt!

Győrffy Zoltán

TARTALOM

Könnyed olvasmányok a

Villányi borvidékről

8 12

4 TÉRKÉPEN A BORVIDÉK

4 JÁTÉK

6 MIT JELENT

AZ EREDETVÉDELEM?

8 TÖRTÉNETEK A TERASZRÓL

12 ARE YOU REDY?

18 A PINK MÉG MINDIG DIVAT!

22 VILLÁNY FEHÉREN-FEKETÉN

26 A LEGIZGALMASABB BUBORÉK

29 BORT MÉRTÉKKEL

30 PROGRAMAJÁNLÓ

tavasztól őszig

32 A BORON TÚL

34 JÁTÉK

18

22 26

Villány különszám | Pécsi Borozó | 3

villányi bicajtúra

#2

Máriagyüdi templom

#játék-pinceajtó

JÁTÉK?

REDY?

Keresd meg a valóságban

is a pinceajtókat,

fotózd le és nyerj!

A képeket küldd el emailben, a

szervezes@villanyiborvidek.hu címre.

A beküldők között kisorsolunk egy

REDy válogatást. A játék részletei és a

játékszabályzat elérhető a

www.villanyiredy.hu weboldalon.

#JÁTÉK-PINCEAJTÓ

#játék-pinceajtó

#1

Harkányi fürdó

palkonya

Nagyharsányi Szoborpark

Villány

#3

#játék-pinceajtó

#4

Gördüló dulok

Villány

Kopár

#játék-pinceajtó

MIÉRT IS FONTOS, HONNAN

SZÁRMAZIK A SZŐLŐ ÉS A BOR?

Mondhatnánk, a legfontosabb,

hogy a bor legyen nekünk

tetsző, ízletes, finom, minden más

miért is érdekelné a vásárlót? Erre

a kérdésre próbálunk választ adni.

Van rá egy nagyon rövid is, de akkor

rögvest végre lenne a cikknek.

A garantált származás, vagy más

néven eredetvédelem azért fontos,

hogy mindig legyen garanciánk: a

bor, amit vettünk, átesett minőségi

ellenőrzéseken, és ha Villány

neve rajta szerepel, biztos erről a

borvidékről származik, biztosak

lehetünk abban, hogy azt kapjuk,

amiért pénzt adtunk.

– Sokéves munka volt számunkra

is, mire megértettük és magunkévá

tettük ezt a gondolkodást – mondja

Bock József, az ismert villányi borász,

a Villányi borvidék elnöke. –

Meg kellett értenünk, hogy fontos

biztonságot kínálni a fogyasztóknak.

Garanciát adni, hogy a termelő,

a borvidék, a bor, minden, ami a palackban

van, hiteles.

A hitelesség fontos momentum,

hiszen a 2006-ban bevezetett eredetvédelmi

rendszer értelmében

minden bor átesik egy többkörös

ellenőrzésen, ahol a szőlő származását

éppúgy megvizsgálják, mint

a bor minőségét, mire kiérdemli,

hogy a címkéjén a villányi nevet

viselhesse.

A villányi borok a bortörvénynél

szigorúbb ellenőrzésen mennek

át, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű

(azaz OEM) termékek

közé sorolják be őket, ilyen formában

ez volt az első modern eredetvédelmi

rendszer idehaza.

OEM: oltalom alatt álló

eredetmeg jelöléssel ellátott

borászati termékek

OFJ: oltalom alatt álló

földrajzi jelzéssel ellátott


FN: földrajzi jelzés nélküli


DHC VILLÁNY

DISTRICTUS HUNGARICUS CONTROLLATUS.

Ez a latin nevet viselő szabályozás köti ki, hogy védett eredetű villányi

bort kizárólag a borvidék területén szüretelt szőlőből lehet készíteni.

A DHC jelen a magyar kikerics látható, amit egy kis kör alakú logó formájában

minden egyes címkén meg kell találnunk. Ha nincs ott, éljünk

gyanúperrel a bor származását illetően.

A címkén az is szerepel, hogy ez a bizonyos védett eredetű bor classicus,

premium vagy super premium. Ez utóbbival fogunk a legritkábbam

találkozni, ez csakis cabernet franc szőlőből készült bor lehet, a legszigorúbban

ezt a kategóriát figyelik, hiszen ez a borvidék ékköve, a Villányi

Franc. Ami lehet premium is, lazábbra engedett szabályok mentén,

de még mindig magas minőséget biztosítva, de ebben a kategóriában

más szőlőfajtákból is készíthető bor, vörösben és fehérben is. A leggyakoribb

a classicus bor, ami a garantáltan jó minőségű, de elérhetőbb,

hétköznapokra szánt bor.

MIÉRT A KIKERICS?

A magyar kikerics egyedülálló, kizárólag a Szársomlyó hegy déli

oldalán, a meleget elsőként megháláló, a legkorábban nyíló virágunk.

A villányi bor is ilyen, mert a Szársomlyó és a Villányi hegység

hegyoldalaiban, dombtetőin és völgyeiben, a legtöbb meleget élvező

szőlőültetvények terméséből készül.

6 | Pécsi Borozó | Villány különszám

EREDETVÉDELEM

KÖZÖSSÉGI BRAND

Az utóbbi években egyre többet hallani a közösségi bormárkákról.

A Villányi borvidéken a Villányi Franc tekinthető

annak, de itt elsősorban a bor minőségét kötik ki szigorú kritériumokkal,

formailag egy közös logót viselnek, más arculati

hasonlóság nincs. Más a helyzet a Villány Redy kapcsán, ahol

szintén van egy nagyon precíz szabályozás, milyen fajták, milyen

arányban, hogyan házasíthatók, viszont itt a címke, a csavarzár,

a palack is azonos – a címke nem teljesen, azt a konkrét

termelő is picit személyre szabhatja. Ezekről később bővebben

is mesélünk majd.

MI AZ A BORVIDÉK?

A magyar bortársadalom egy sajátos

önkormányzati rendszerrel bír, ez a

hegyközségi rendszer, aminek több

évszázados múltja van. Egy adott területen

tevékenykedő és gazdálkodó

szőlőtermelők és borkészítők hegyközségekbe

tömörülnek. A hegyközségeknek

saját hegybírói és vezetőségük

vannak, a hegybírók intézik az

adminisztratív munkát, a vezetőség a

stratégiai, fontosabb ügyekben dönt.

A hegyközségek, esetünkben a villányi

és a siklósi (azaz a Tenkes hegy

nevét viselő) hegyközségek alkotják

a borvidékeket, itt és most a Villányi

borvidéket. A borvidéki hegyközségi

tanács a legfontosabb szerv, az dönt

például az eredetvédelemről is. A

borvidékek alkotják a Hegyközségek

Nemzeti Tanácsát, ami az országos

szakmaközi szervezet, ez képviseli

a termelők érdekeit a kormányzati

szervek és egyéb nemzetközi szervezetek

felé.

BORRÉGIÓ

BORVIDÉK BORVIDÉK BORVIDÉK

HEGYKÖZSÉG

HEGYKÖZSÉG

HEGYKÖZSÉG

PINCÉSZET

PINCÉSZET

PINCÉSZET


A VILLÁNYI TERASZOK

TÖRTÉNETEK

a teraszról


Fotó: Sauska Borászat archívuma

„Nincs titok, ha csak az nem,

hogy szerencsére központi

helyen vagyunk, mi vagyunk

nyitva talán a legtovább,

és kizárólag olyan fiatalok

dolgoznak nálunk, akik

szeretik, amit csinálnak és a

végkimerülésig mosolyognak,

vagy még azon is túl. Ez a

sikeres terasz titka.”

/Maul Zsolt/

Fotó: Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet archívuma


„Ez a környezet, ahol a teraszunk

is van, valójában javítja az

életminőségünket. Kicsit olyan,

mintha a vidék egyik spirituális

központja lenne, ahol mindenki

jól érzi magát, kipihenheti a

fáradalmakat.”

/Debreczeni Flóra -

Vylyan/


„Tele vagyunk teraszokkal,

van egy az Ördögárokban,

egy az Il Primo bár előtt, egy

a borászatnál és mindegyik

helyen szívesen látjuk a

vendégeket is. Ráadásul nálunk

a terasz, a vendéglátás éppen

annyira szól a borról, mint

amennyire a kávéról,

vagy a pezsgőről.”

/Jekl Béla/

„A teraszunkról jól belátni egész

Palkonyát, ezt most megduplázzuk,

mert a felső, új épület is kapott

teraszt, ahonnan még nagyszerűbb

a kilátás, a pécsi tévétoronyig elér a

tekintet. Tavasztől őszig elsősorban

ezt választják a vendégek.”

/Mokos Balázs/



Mi volt előbb, a tyúk

vagy a tojás? A terasz

vagy az étterem? Télen

nyilván a zárt térre

szavazunk, senki sem

akar odafagyni a kerti

padhoz, bár a minap

láttam egy izlandi fotót,

egy söröző előtt ültek

hárman egy asztal körül,

körben másfél méteres

hó, de ők rendületlenül

kint fogyasztottak

a teraszon. Hát így.

Villányban közben

már tavasz van,

úgyhogy ennél azért

jobb a helyzet!


Ha komolyabban belegondolunk,

nyilván a terasz volt hamarabb,

már amennyiben terasznak tekinthető

egy erdei tisztás vagy

a napsütötte placc a barlang előtt, ahová

kiült napozni az ősember, és közben mamutcsontot

szopogatott. Innen nézve a

terasz egyidős az emberiséggel, a modern

terasz viszont a város megjelenésével lehet

egyidős. Amint közösségekbe tömörülve

szétosztottuk a munkát és a javakat, amint

elkezdtünk eltávolodni a természettől, abban

a pillanatban hiányozni kezdett a rét, a

fák és a virágok, a csendes szemlélődés, ez

pedig azonnal életre hívta a városi teraszokat

és a magánkerteket. Tudják hol? Leginkább

a házak tetején!

„A Frici spritzet éppen a teraszos beszélgetésekhez

találtuk ki, arra, hogy nyáron ha

vendégeid jönnek, tegyél eléjük egy habzóbor

alapú koktélt, olyat, amit otthon is

könnyen elkészíthetsz. Ez Villány könnyed

arca, ami ugyanúgy a villányi életérzés

része.”

/Gere Andrea -

Gere Attila Pincészete/

A VILLÁNYI TERASZOK

HELLO, SZIA, SZEVASZ!

VAN NÁLATOK TERASZ?

A villányi terasz archetípusa a sváb stílusú présház elé

kitett sörpad, később székek és asztal, újabban a présház

mögé elrejtett hangulatos belső kert, leanderekkel

és ügyesen megnyújtott szezonnal, fóliával, gázüzemű

melegítőkkel, amilyeneket a kilencvenes évek elején Párizsban

láttam először. Már akkor magával ragadott, hogy

februárban is van terasz, no meg croissant és café au lait,

hát még manapság, amikor couscous és kalb ellouz is jár

mellé, utóbbi a világ legfinomabb süteménye, mandulalisztből,

grízből, mézzel és narancsvirágolajjal, egyetlen

apró darabka három nap boldogság, már ha szeretjük a

műfajt, és nem ijedünk meg a müezzintől. No de vissza

a villányi teraszokhoz, melyeken a tavasz közeledtével

kirügyeznek a gyalulatlan deszkák, és könnyed vörösborokkal

telnek meg a poharak. A villányi terasz ugyanis,

legyen szó bármelyikről, tulajdonképpen közösségi élmény.

Vagy mert összeér a szomszédos terasszal, így lesz

például jó időben a főutca egyetlen hatalmas terasszá,

vagy éppen azért, mert a kíváncsi tekintetek elől elzárt

teraszokon kis közösségek alakulnak, belső kertté varázsolva

a helyszínt és az élményt.

Villány legalább annyira a teraszok, mint a borok városa

vagy vidéke, tavasztól őszig mindenképp, de a tél

úgyis más tészta, akkor jönnek a nagy vörösborok és a

kandallóban pattogó tűz, most viszont kifelé megyünk

belőle és reméljük, hogy október végéig nem is jön vissza.

Nem is tudok mást tanácsolni, mint irány egy villányi

terasz, hallgassuk a madarak énekét, vagy éppen a szomszéd

asztalnál nevetgélő lányokat, az elmúlt egy év után

mindez nagyon, de nagyon ránk fér!

Amíg a hőmérséklet csak húsz fok körül mozog, azt

javaslom, igyunk RedY-t és portugiesert, kadarkát és

könnyed kékfrankosokat a stifolder mellé, aztán ahogy

melegszik az idő, úgyis egyre gyakrabban nyúlunk a

könnyed fehérek, majd a rozé után, hogy végül a tomboló

melegben fröccsbe fojtsuk a bánatunkat, már ha

lehet egyáltalán Villányban bánatos az ember. Vannak

kételyeim.

Fotó: Wendl Péter - Gere Attila Pincészetének archívuma


„A RedY szemmel láthatóan felkelti az emberek

érdeklődését, és ha megkóstolják, általában

elnyeri a tetszésüket is.

A fogyasztók szerencsére nyitottak.”

/Szakál Zoltán - Csányi Pincészet/

REDY

Are you

?

Mire is vagyok készen (?), kapja fel a

fejét az egyszeri olvasó, Villányban még

sosem járt ember! Hohó, kontrázik a

nyelvtanár, ráadásul nem is így kell írni!

Pedig dehogynem, az ötlet kiválóan

illeszkedik Villány megújulásába,

egyesítve a vöröst az Y generációval,

valamint a startpisztoly dördülését

megelőző évszázados kérdéssel. Készen

álltok egy fiatalos vörösborra? Íme!


Aki már az elején felhorkant és magában eldöntötte, hogy juszt

sem olvas tovább, ám menjen békével, de mégis, talán jobban

tenné, ha maradna. Villány valóban egyenlő a nagy, mediterrán

vörösborral? Mi van, ha azt mondom, hogy Villány a maga

szerb-sváb gyökereivel eleinte a kadarkáról szólt, másrészt a portugieserről,

pontosabban az oportóról, ezekből készítették a császári és királyi

beszállítók nagy vörösborait, ráadásul egy hűvösebb klímával bíró

Villányból, vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a százötven évvel

ezelőtti villányi vörösbor sokkal inkább hasonlított egy jó évjáratos portugieserhez,

mint a mai cabernet franc borokhoz.



AZ ÚJ NEMZETKÖZI SLÁGER

A nemzetközi borízlés új sztárja a nyári teraszokon a jól behűtött,

könnyed vörösbor, gyakran jégkockával, sőt (!) minő

szentségtörés, áfonyával és szederrel, zutty, úgy hajítja bele

a német tini a fagyasztott erdei bogyósokat az amúgy is túlhűtött

vörösborába, mint a szél, széles mosollyal nyugtázva

felhúzott szemöldökünket. Az amerikai tinikről helyhiány

miatt nem szólok, úgysem hinnék el. Szóval itt van ez az új,

hideg gyümölcsleves divat, amit borból csinálnak, másfelől

dübörög az újbor szekere, az útját lemészárolt libák jelezik,

tegyük hozzá gyorsan, hála Istennek! Ha pedig a világ erre

tart, a gyümölcsös és könnyed vörösbor a sláger, ráadásul

a villányi svábok évszázados hagyományaiban is ott él a

Márton-nap öröksége, miért is ne lehetne márkát építeni

ezen a vonalon? A villányi portugieser erre is alkalmas

lenne, csakhogy a folyamatosan melegedő éghajlat nem

kedvez ennek a szőlőfajtának, ami hajlamos „ledobálni a

savait”. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy sétál az oportó

a szőlőben, mintegy önmagában, és hangosan sóhajtozva

eldobálja, amit a zsebében talál, egyrészt, mert nem dobál

el mindent, csak a frissességet és gerincet adó savakat,

másfelől, mert nem sétál az sehová, hacsak nem lopják.

Szóval nem árt más szőlőfajták boraival feldobni a dolgot,

így lesz a könnyed, selymes és gyümölcsös portugieserből

egy kis kékfrankossal előbb a falu bírája, majd egy érintésnyi

cabernet franccal máris álruhás herceg. Akik blauburgert

is kevernek a küvébe, azok művészt akarnak faragni belőle,

akik kadarkát, azoknak a népi megfigyelések szerint

hiányzik némi kaland az életükből. Az álmoskönyv amúgy

azt írja, hogy kadarkás RedY-vel álmodni nagy szerencsét

és hosszú életet jelent, hacsak nem kevertek hozzá tempranillót,

mert akkor jobb, ha azonnal fölébredünk, elkerülve

a további szörnyűségeket.

Álljon itt, mintegy mementóként a villányi RedY

termékleírásának a legszexistább részlete, a feleségem

belepirult, gondolom ezzel nincsen egyedül: „Szájban

száraz, közepes-játékos savszerkezettel bír, melyhez maximum

közepes-integrált tannin és könnyed-maximum

közepes test párosul.” Nyugtasson hát meg minket a tudat,

amit már az ókori Egyiptomban is felvéstek a templomok

falára: nem a méret a lényeg, sokkal inkább a játékosság…


„A RedY jó lehetőség arra, hogy megmutassuk

az oportót, mint egy házasítás

alapját, hiszen erre is tökéletesen alkalmas

a fajta. Minden évben húsvétkor lehet

forgalomba hozni, addigra már kicsit

kerekedik, nem olyan kócos a bor, mint

Márton-napkor az újborok.”

/Lelovits Tamás/

Amit nem mindenki

tud a REDY-ről!

Nagy Gergelyt, a Tenkes Borvidékfejlesztő Np.

Kft. ügyvezetőjét arra kértük, hogy belsős

információkkal tegye kicsit izgalmasabbá

számunkra a RedY történetét.

Hogyan indult el a RedY tervezési folyamata? A villányi borászok egy esti borozásnál felvetették,

hogy „de jó lenne valami könnyed vörösbor”?

▸▸

A fején találtad a szöget, ez pont így történt! (nevet) Van nálunk egy marketingműhely, borászokkal,

pincetulajdonosokkal, marketingesekkel, ott szoktunk ilyeneken gondolkodni. Ezen felül van egy

fiatal borászok közössége is, ha jól emlékszem ez a gondolat talán onnan indult, egy oportó kóstolón,

aztán villámgyorsan elterjedt a többiek között is. A cél az oportó, azaz portugieser méltatlan helyzetének

a megváltoztatása volt, ezért lett ez a RedY fő fajtája a kötelező minimum 51%-os részarányával.

Hogyan döntitek el, hogy melyik bor viselheti a RedY nevet?

▸▸

A RedY benne van a borvidéki termékleírásban is, így pontosan meg van határozva, hogy milyen

bort képzelünk el ezen a néven. Ez az első olyan villányi bor, ahol felső határ van, vagyis a bor lehet

ugyan testes, hordós, magas alkohollal, de akkor már nem lehet RedY, ez ugyanis mindenképpen

egy könnyen iható, játékos vörösbor. A borvidéki borbíráló bizottság kóstolja meg vakon ezeket a

borokat, vagyis nem látják a termelő nevét és ők hozzák meg a döntést, hogy az adott bor lehet-e RedY.

A RedY-k címkevilága nagyon hasonló, ez hogy alakult ki?

▸▸

A címke hármas tagolású, elöl a felirat mindenkinek ugyanaz, csak a pincék neve más értelemszerűen.

A megszokott hátcímke is ugyanaz, a szokásos kötelező elemekkel, de a középső címke mindenkinél

más. Viszont elő van írva, hogy aki RedY-t készít, az csak egy bizonyos grafikussal dolgozhat, hogy

hasonló képi világgal szülessenek meg ezek a címkék. A nyomda is azonos, a papír is, a kapszula is, így

lesz egységes a RedY üzenete.


„Mi is a nagy vörösborokkal

kezdtünk, mégiscsak Villány, de

aztán fokozatosan rájöttünk, hogy

az embereknek igényük van egy

rozéra, egy fehérborra és persze

egy könnyedebb vörösborra is.

Jó ötletnek tűnik a RedY, fiatalos

hangulatú márka, amivel olyanokat is

meg tudunk szólítani, akik eddig úgy

gondolták, hogy Villány a hatvanévesek

borvidéke. A közízlés

hívta életre, Villány csak

igyekszik jól reagálni.”

/Kovács Dóra - Vinatus/

„A legtöbb kóstolón még mindig

meglepődnek, hogy vannak

könnyedebb villányi borok. Nem

csoda, nem ez a kép alakult ki

Villányról, ha úgy tetszik, lefelé

építkezik a borvidék, itt először voltak

meg a nagy vörösborok, de rajta

vagyunk, hogy a könnyedebb borok

kedvelői is megtalálják a nekik tetsző

dolgokat. Az egész élet ebbe az

irányba fordult, a könnyedebb, a

frissebb, a gyümölcsösebb felé.”

/Ipacs Szabó István/

„A vendégeink ízlését lehetetlen

beskatulyázni! Nem akar mindenki

testes vörösbort inni, az is lehet,

hogy máskor azt szeretne, de itt

éppen nem, lehet, hogy a vendég

mondjuk Csehországból érkezik,

és számára egy érett portugieser

már testes vörösnek számít. Ebből

is következik, hogy milyen fontos

szerepe lehet a RedYnek

a borvidéken.”

/Gaál Dóra - Bíbor Birtok/

„Nem hiszem, hogy a divatot

kellene követnünk. Fontosabb,

hogy elkészítsük azokat az

egyedülálló borokat, amiket csak itt

és csak nekünk lehet megcsinálni.

Ugyanakkor lenyűgöző látni

más országokban, mondjuk

Franciaországban, ahogy a

fiatalok ebédidőben ott ülnek a

bisztrókban és az ebédhez minden

asztalnál bontanak egy üveg

könnyed vörösbort. Én ennek a

lehetőségét látom a RedYben.”

/Jandrasics Gábor - Jackfall/

Fotó: Kóstolom Fotó: Mokos Pincészet, Palkonya Fotó: Gastro Turismo


A pink

még mindig divat!

A ROZÉ HUNGARIKUM


A ROZÉ HUNGARIKUM

Günzer Norman „Én az év 80%-ban rozét iszom, csak a legnagyobb

hidegekben bontok helyette egy portugiesert. Egy rozé a kóstolóból

is kihagyhatatlan!”

Szemes József „Az idei évben három különböző rozét is készítettünk,

olyan gyorsan fogyott a bor, és jöttek a megrendelések.

Máskor egalizáltunk volna, vagyis csak egy rozéval lépünk a piacra,

de egész egyszerűen a fogyasztók megitták a bort, mielőtt feleszmélhettünk

volna.”

Riczu Tamás „Ma már csak arra koncentrálok, hogy a szőlőben minden

egyes „bogyóért” felelősséget tudjak vállalni. A rozé ugyan nagy

mértékben függ a borászati technológiától, de a jól felnevelt és jókor

szüretelt szőlő az egyik legnagyobb titka az igazán friss, lendületes,

gyümölcsös rozénak.”

Fotó: Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet archívuma Fotó: Mokos Pincészet, Palkonya

Mokos Balázs „Ha mindet összeszámolom, akár négyféle rozét is

mutathatunk a vendégeknek. Van a Márton-napi, primőr, ami egyértelműen

a portugieserre épül. Van a legnagyobb mennyiségben

készített, kékfrankos bázisú cuvée, amit tavasztől őszig forgalmazunk

(ez az új címkéken a római számokra alapuló névadásban az V

jelet kapja). Van egy cabernet rozénk, általában franc és sauvignon

felesben, ami egy kicsit a komolyabb rozék világa felé mozdul el, de

ez alig öt százaléka a rozéértékesítésünknek. És nem minden évben,

de néha készítünk gyöngyözőbort is rozéból.”

Húsz éve azt sem tudtuk, hogy létezik, legalábbis borban,

ma pedig már rózsaszín ingben vagy rövidnadrágban

járnak a macsók is, miközben a Barbie babák szegekkel

kivert bőrmellényre váltottak. Ez is példázza, hogy húsz

év alatt a rózsaszín kikerült a ciki vagy a kislányos kategóriából, és

érdekes módon nem a cuki, rózsaszín felhők és barokk puttók irányába

mozdult el, hanem szervesen beépült a mindennapjainkba.

Funkcióját tekintve a rozé a könnyűzene, a fiatal lány selyemblúzban,

aki ivásra bíztat, a saláták és lazacos pennék ideális kísérője,

a bor, amivel még csajozni is lehet, ha a színe passzol a kiválasztott

hölgy táskájának/körmének/rúzsának a színéhez, ehhez már csak

fel kell ismerni az árnyalatokat és betanulni néhány frappáns idézetet,

decipimur spenie recti, az igazság látszata megtéveszt bennünket,

ó Horác!

MI IS AZ A ROSÉ?

Először is, miért rosé? Megnyugtatásul mondjuk, a rozé is stimmel,

kiejteni pedig mindkettőt z-vel kell, szóval ne izguljanak, a lényeg a

rózsaszín ital, ami szőlőből készült, merthogy borról van szó. Igen

ám, de férfitársaink szemében a rózsaszín egy szín, míg a hölgyek

számára legalább harminc, de inkább ötven árnyalat, a narancsostól

a lazacon át a bíbor reflexekig, a málnától az eperig, a halványtól a

mélyig, nem csoda, hogy a világ legnagyobb rozékra specializálódott

borversenyén a tisztelt zsűri egy a rózsaszín árnyalatait tartalmazó

színskálát kap kézhez, és minden bornál először ki kell választania, a

több mint száz lehetséges árnyalat közül melyik is van a poharában.

Vannak ugyanis olyan fogyasztók, akik kizárólag a halványrózsaszín

verziót kedvelik, azt is csak ha van benne egy kevéske szénsav, no

nem annyi, hogy pezsegjen, csak módjával, hogy a nyelv hegyét

bizsergesse. Ezek a halvány lazacszínű rozék általában a könnyen

fogyasztható, friss irányt képviselik, penge savakkal, málnával és

eperrel, magukban is tökéletes nyári teraszborok, de a szódát sem

vetik meg, ahogy mi magunk sem. A fröccs a magyar néplélek sarokköve

és ahogy száz éve mindenki olaszrizlinggel itta, úgy ma a

többség rozéval teszi ugyanezt, támogatva a hazai kékfrankos-ipart

és a szódásnak a lovát.

No nem holmi hozzáadott színanyagtól! Az a nagy helyzet, hogy

a rozé a kékszőlő egyik lehetséges kifutása a vörösbor, a must és

sok egyéb mellett, amiről most inkább nem beszélünk, mert belepirulnánk.

A szőlő héjából kioldódó színanyag a kulcs, ha sokáig

nyomkodjuk vissza a bogyókból kipréselt lébe a széttrancsírozott

héjat, vörösborunk lesz, ha csak rövid ideig, akkor az ital éppen

csak „pirkad“, ez a rozé lényege és itt dől el, hogy milyen színt

is látnak majd a hölgyek a pohárban. Ahogy említettem már, az

uraknak mindegy.

VILLÁNY PINK ARCA

Ha ódát írhatnánk – és miért ne tehetnénk! – a villányi rozéhoz,

biztosan szó esne benne a kékfrankosról, mint a leggyakoribb alapanyagról,

a színekhez fűződő viszonyunkról, a metroszexualitásról

és persze a rózsaszínűre sütött kacsamellről is, ez utóbbihoz azonban

nem passzol a rozé, bármennyire is szeretnénk. A villányi rozék

frissítő tengere sokszínű és vidám univerzum, amiben minden

borász és fogyasztó, minden anyuka és nagypapa, ifjú és idősebb,

hölgy és úr, lány és fiú megtalálja a maga kedvencét, innen pedig

már csak egy lépés a vörösbor, szóval kacsintsunk össze, dőljünk

hátra és élvezzük a rozénkat a teraszon, szívószállal, jégkockával,

szódával vagy tisztán, mert ehhez a sokszínű, rózsaszínű borhoz a

lazaság a legjobb kísérő!


„Mondhatunk akármit,

az igazság mégis

az, hogy a közízlés a

könnyed borok felé

tolódott el. Ennek

megfelelően nálunk

sem képzelhető el

egy kóstoló vagy egy

nyári este a teraszon

valamelyik fehérborunk

és egy

rozé nélkül.”

/Günzer

Tamás/

„Nálunk a három rozé nem

csak három különböző

szőlőfajta, de három stílus

is. Az egyik könnyebb,

a másik koncentráltabb,

van mélyebb-gyümölcsös

és van friss és üde és mindegyiknek

megvan a rajongótábora.”

/Lőrincz Norbert -

Stier Pincészet/

Fotó: Mokos Pincészet, Palkonya


Villány

fehérenfeketén

VILLÁNYI FEHÉREK

„A többség a könnyed, illatos fehérborokkal kezdi a

borfogyasztást, mi is ezt tapasztaljuk. Egy áruházlánc is kért

tolünk ilyen bort, volt, amit csak nekik készítettünk el, de

”

el is fogyott.” ”

/Gere Zsolt - Gere Tamás és Zsolt/


Villány a vörösboros

borvidék, a mediterrán

karakter, súlyos és

testes, olyan mint egy

nagyestélyibe öltözött

dáma, de mi a helyzet a

fehérborok kedvelőivel?

Van egy jó hírem, egyrészt

Villány valamikor régen

legalább annyira volt

fehérboros vidék mint

vörös, másrészt a

borászok nem felejtettek

el fehérbort csinálni

errefelé sem…

„A chardonnay adja a könnyed fehérborunk alapját, szépen

megtartja a savakat ha időben szüretelik. Ez a Nyúl névre

hallgató cuvée, ahol mindig a stílus a lényeg, soha nem a

bor összetétele és a felhasznált szőlőfajták. Nálunk ez

Villány könnyed arca.”

/Ruppert Ákos/

VILLÁNYI FEHÉREK

Milyen lehetett

a villányi fehérbor?

Először is nem árt tisztázni, már a XIX. században egész jól kirajzolódik, hogy a siklósi

és a bólyi uradalomban is jobban fogy a fehérbor. Nem tudom mi lehetett az oka, talán

a bellyei uradalmat bérlő örmények inkább fűszeres vörösbort ittak, miközben párás

szemmel emlékeztek a Van-tó szigetén megbújó Szent-Kereszt-kolostorra, mindenesetre

tény, hogy több rizling (ami akkoriban szinte mindig olaszrizlinget jelentett) zöldellt

errefelé, mint Villányban, ahol lassan átvette az uralmat a kékszőlő.

A magyar ember, jelentsen ez bármit is, hiszen Villányban és környékén mindenki vagy

sváb vagy szerb, szóval a magyar ember fröccsöt iszik, amióta világ a világ, vagy amióta

a Habsburgok kitalálták Közép-Európát. Talán ez lehet az oka annak is, hogy míg az egész

világot meghódította a habzóbor őrület, nálunk hatástalan maradt. A pezsgő, az igen! Azt

szívesen fogyasztjuk, de a habzóbor, mint az előbbi kisöccse, vagyis a szénsavval felhúzott

könnyed bor Fröccsországban értelmetlen, olyan mint a chilei cseresznye, amire csak mosolyog

a szomolyai gazda, vagy mint a kínai fokhagyma Makón. Jött tehát a fröccs, köszönhetően

Jedlik Ányosnak és az olaszrizling megtalálta szerepét a magyar néplélekben, ezt itta

boldog-boldogtalan egészen a kilencvenes évekig, azóta viszont, legnagyobb sajnálatunkra

a fröccsnek mintha leáldozóban lenne, pedig-pedig…

Az új trend viszont az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres! Igaz a tramini és a muskotályok

régen is sikeresek voltak, utóbbiak a földrész legősibb szőlőfajtái, de a modern kor könnyen

fogyasztható, friss és feszes ámde csontszáraz illatos borai egyértelműen új irányt képviselnek.

Aki Coca Colán nő fel, annak adj Coca Colát, tartja az ősi diósviszlói mondás, van is benne

igazság, talán ezt ismerték fel a borászok, akik belecsaptak a „könnyed illatos bizniszbe”.

Ettől persze nehogy rosszul érezzék magukat, ó nehogy!

Viszont vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint az egyszeri tanninrajongó, aki addig

esküdözött, hogy a bor 15% alkohol és másfél évnyi újhordós érlelés után kezdődik, hogy

élete első olyan kóstolója után, ahol kezdésként egy laza fehérbort kapott, végül vörösbortól

fekete fogakkal és csersavtól sercegő szájpadlással olaszrizlingről álmodott, míg hajnali

kettőkor nyöszörögve a másik oldalára fordult. A fehérbor ugyanis, ellentétben a híresztelésekkel,

miszerint az érett és bölcs férfiak itala, igenis addiktív dolog, főleg ha úgy van elkészítve,

ahogy Baranya déli végén szeretik. Ha illatos, akkor ropogós, ha mandulás a lecsengése,

akkor kerekíti egy kis cukor, ha pedig érlelhető, akkor elegáns és szinte végtelen ideig

megmarad az íze a szánkban. Villány fehérben is a legtöbbet adja, ami adható: a tájat magát

és a benne élők minden tudását és szeretetét.

„Nálunk azért maradt meg az olaszrizling,

mert a háború alatt átjött menekültek

ezt keresték, ezt szerették. De régebben a

siklósiak is ezt szerették, úgyhogy bennünk

újrateremtődött a vágy, hogy készítsünk jó

olaszrizlingeket, amiket magunk is szívesen

iszunk, ami nemcsak a papa bora, de

bármikor jólesik, tisztán, fröccsben is.”

/Joó Tamás/

„A rozé még mindig az első számú termékünk, de az irsai nagyon

zárkózik, évről-évre nő a kereslet, viszont a személyes kedvencem,

a sauvignon blanc is egyre népszerűbb. Jól tudjuk mérni a

fogyasztói igények változását, hiszen talán mi vagyunk ott a

legtöbb kereskedőnél, bolthálózatban, a legtöbb könnyed

fehérbor ebből a borászatból kerül ki.”

/Schubert Vilmos, Gere-Schubert/

„Oda kell figyelni arra, hogy a könnyed

fehérboroknak, ami nálunk a Jeges

névre hallgat, nyárig meg kell tartaniuk

a frissességüket. Ezek a borok akkor

mutatják meg magukat, akkor van a

szezonjuk. Mi is sokáig kísérleteztünk, míg

megtaláltuk a királyleányka szőlőfajtát,

ami képes biztosítani ezt a

frissességet a borban.”

/Maczkó Róbert/


Fotó: Wendl Péter - Gere Attila Pincészetének archívuma


„Divat lett minden, ami pezseg, legyen szó

habzóborról, gyöngyöző borokról, pezsgőről

vagy PetNat-ról. Nálunk ezt a vonalat a Lili

névre keresztelt szűretlen Irsai Olivér természetes

gyöngyözőbor képviseli, ami úgy fogy

a teraszon, hogy öröm nézni!”

/Szende Gábor/

BUBORÉKOK

A legizgalmasabb

buborék

buborék

Pezsgőt mindig lehet inni, máris szembementünk tehát a magyar

társadalom alaptézisével, miszerint a pezsgő az újév és/vagy a piros

betűs ünnepek itala. Mondok még majd ilyeneket, és nem csak

polgárpukkasztásból, hanem mert azt gondolom, hogy a bor, a pezsgő

akkor tér vissza igazán a magyar asztalokra, ha lehámozzuk róla egyik

oldalról a rárakódott pátoszt, eloszlatjuk a lila ködöt, másik oldalról

eltekintünk a bor, mint puszta alkoholbevitel fogalomrendszerétől.

„Villányt nem klasszikus

pezsgős borvidékként

ismerik, a felmelegedés

miatt ráadásul nagyon

jól meg kell választani,

honnan és milyen fajtát

szüretelünk. Mi a pinot noir

mellett döntöttünk, a

Dobogó dűlőből.”

/Romsics László

Csányi Pincészet/

Fotó: Bock Pincészet archívuma

„A feleségemmel mindig

nagyon pezsgősök voltunk,

minden héten legalább egy

palackot elkortyolgattunk,

mostanában a kóstolók

végén bontunk szívesen

egy Marcellt, szép és frissítő

lezárása tud lenni egy nagy

vörösboros sornak.”

/Bock József/


BUBORÉKOK

És akkor mindjárt az első bekezdést

követően várom a kérdést. Hogyhogy

pezsgő és Villány? Nincsen

túl délen? Nos, kérem szépen, Villányban

nem modernkori trend a pezsgő,

hiszen a Schaumburg-Lippe hercegi uradalom

által 1912-ben alapított pezsgőgyár

Crémant Rose pezsgőjével rövid időn belül

országszerte ismertté vált, noha a világháború

gyorsan véget vetett a fejlődésnek.

Az újkorban viszont Crémant néven

Polgár Zoltán készített ismét villányi pezsgőt,

előbb csak saját „szórakoztatására”,

hiszen a pezsgőkészítést csak később liberalizálták,

de akkor a piacon is megjelent

a kadarkából és pinot noirból készülő rozé,

majd a fehér is, amelynek chardonnay az

alapja, némi ottonel muskotály adja hozzá

a gyümölcsösebb-virágosabb illatokat.

A legtrendibb, megjelenésében és fajtaválasztásában

is talán Rácz Lilla pezsgője.

100% sauvignon blanc a villányi dombokról.

Illatos, könnyed, gyümölcsös, mégis

klasszikusan pezsgős zamatokkal. A remek

design és a kiváló pezsgő egyszerre robbantott,

és a kortárs borlapokra helyezte a villányi

pezsgőt.

A fentiekkel gyökeresen szembemegy

az összes habzóbor és gyöngyözőbor, ami

ugyan a rossznyelvek szerint szintén pezsgő,

de ez esetben a rossznyelvek tévednek,

de jó ezt kimondani! Azokhoz az italokhoz

ugyanis hozzáadják a bubit, utólag turbózzák

az anyagot, míg a pezsgőkben benne

reked a felszabadult szén-dioxid, akárcsak

a legújabb őrület, a pétnat esetében.

A pétnat egy természetesen buborékos

bortípus. Az eljárás lényege, hogy a bort

még az előtt lepalackozzák, hogy az erjedés

befejeződne. A must természetes cukortartalma

lassan alkohollá alakul, és emellett

bizony szénsavbuborékok is keletkeznek,

amik bennragadnak a borban, egyúttal az

eredeti, sörkupakos palackban. Úgyszintén

bennmarad a seprő is, ezért óvatosan érdemes

nyitni, egy pétnat mindig okozhat

meglepetéseket, rózsaszínű plafont (rozé

esetén) vagy mosásra váró nadrágot. Ne

klasszikus pezsgőt várjunk, ez egy buborékos,

játékos, kísérletező, opálos, ízgazdag,

mindig más élményt adó borféleség,

ami készül például a Szende Pincében is,

méghozzá Irsai Olivérből. Gondolhatják

milyen, ha már a teraszon elfogy általában

tavaszig!

Villányi kalandozásaink során azt is

megtudtuk, egyre többen játszanak el a

pezsgős gondolattal, egyre több pincében

pihen alapbor vagy már lepalackozott, degorzsálásra

váró buborékos. Egy nyáresti

parti üdvözlő italaként, egy villányi teraszon

koccintva naplementekor vagy egy

vörösboros kóstolósort követően, de fedezzük

fel bátran a villányi pezsgőket, mert a

világ szép ugyan, de buborékokon át nézve

még szebb az egész!

uborék

„Még talán van is a pincében a legrégebbiekből,

azokon még koronazár van, de szinte minden évben

kísérleteztem, mert a pezsgő ezen a borvidéken is

szép lehet. Nem champagne, nem is azt utánozzuk,

hanem villányi pezsgő, és mi így szeretjük.”

/Polgár Zoltán/

„A pezsgő szerencsére már nem csak a mi családunk

kedvence, de az egész országban ugrásszerűen

megnőtt az igényes pezsgőt fogyasztók száma! Nem

véletlen, hogy a borok mellett erre is odafigyelünk.”

/Jekl Flóra/

„Mi mindig azt keressük, hogy lehetne úgy élni és

úgy dolgozni, hogy az minél természetközelibb

legyen. Pezsgőben is azt szeretnénk megmutatni,

hogy lehet ezen az úton is kiemelkedőt készíteni,

persze még csak tanuljuk, még csak kísérletezünk.”

/Susann Hanauer – Wassmann pincészet/

Fotó: Bock Pincészet archívuma


WINE IN MODERATION

BORT

MÉRTÉKKEL

Mi, magyarok, boros nemzet vagyunk. A bor a

kultúránk része, így része a mindennapjainknak

és az ünnepeinknek is. A borfogyasztás a benne

lévő alkohol miatt azonban felelősséggel is jár.

Ahhoz, hogy a bor valódi értékét átélhessük,

érdemes pár dologra odafigyelni, és követni a

mértékletes borfogyasztás öt alapszabályát:

Értsük a bort, amit fogyasztunk! Ha

tudjuk, mi teszi a bort egyedivé, nagyobb

élvezet a fogyasztása is. Ebben

ma már az internet, a borászatok

weboldalai is a segítségünkre vannak.

Olvassunk utána a szőlőfajtának és a borvidéknek,

és figyeljük meg, hogy a leírtak

hogyan jelennek meg abban a borban, amit

fogyasztunk.

Igyunk lassan! Hagyjunk időt a bor ízlelésére!

A tudatos borfogyasztás és -kóstolás

fejleszti az ízlelőbimbóinkat és az ízemlékezetünket

is, vagyis jobb kóstolóvá tesz

bennünket. Ennek segítségével egyre több

dimenzióját és szépségét fedezhetjük fel az

általunk fogyasztott boroknak, ami azt is

jelenti, hogy egy korty bor elfogyasztása

több élményt fog nyújtani.

A bort kísérje a hozzá illő étel és egy

pohár víz! A borban lévő alkohol vizet von

el a szervezetünkből, így érdemes a borfogyasztás

során azonnal pótolni azt. Ez abban

is segíthet, hogy elkerüljük a fejfájást

és a dehidratáltságot. A borok és az ételek

kéz a kézben járnak, egy jól eltalált páros

fantasztikus gasztronómiai élményt tud

okozni. Bor–étel párosítás esetén nem feltétlenül

kell bonyolult fogásokra gondolnunk,

hiszen sokszor már pár falat gondosan

kiválasztott sajt is képes új dimenzióba

emelni a borozás élményét.

A bort társaságban élvezzük! A borozás

nem magányos dolog. Egy finom pohár bor

oldottabbá teheti a beszélgetést és felpörgetheti

a hangulatot. Ugyanakkor egy pohár

bor meghittséget tud csempészni egy

romantikus estébe, és abban is segíthet,

hogy egy nehéz nap után a barátainkkal

vagy a társunkkal ellazuljunk.

A bort mértékkel fogyasszuk! A WHO

ajánlása nők számára napi maximum

250 ml, míg férfiak számára maximum

375 ml, és javasolt heti egy-két napot

alkoholmentesen tartani. A túlzott alkoholfogyasztás

káros az egészségre, és

társadalmi, családi problémákat is okozhat.

A mértékletességet már csak azért is

érdemes betartani, mert egy deciliter bor

kalóriatartalma 80 kcal körül van, így a

túlzott borfogyasztás az előbbieken túl

súlygyarapodást is okozhat.

Olvass erről még: www.bor.hu

WINE IN

MODERATION

Wine in Moderation egy olyan

A európai kezdeményezés, amely

mára világméretűvé vált, és a mértékletes

borfogyasztás népszerűsítésére,

a bor mint kulturális termék

hangsúlyozására jött létre. A bortermelő

országokban a bor a kultúra,

a társadalom, a gazdaság fontos

része, ugyanakkor el kell ismerni,

hogy túlzott fogyasztása egészségügyi

kockázatokkal jár. Ez ellen lép

fel a nemzetközi szervezet, a mértékletességet

és a felelősségvállalást

hangsúlyozva, a bortermelőktől

a fogyasztókig.

Idehaza 2016-ban a Hegyközségek

Nemzeti Tanácsa karolta fel

a programot, együttműködésben

a Magyar Bor Akadémiával. A Pécsi

Borozó 2019-ben csatlakozott a

Wine In Moderation – Bort Mértékkel

programhoz.

Olvass még a témában:

www.wineinmoderation.eu


PROGRAMAJÁNLÓ

Mit tervezz be idén tavasztól őszig,

ha a Villányi borvidékre látogatsz!

▶▶

További programok: villanyiborvidek.hu vagy fb.com/villanytermeszetesen

ROZÉ FESZTIVÁL

BICAJJAL A BORVIDÉKEN

2021. július 9-10.

Villányi borvidék

A villányi borvidéken immár 10. alkalommal

rendezik meg a Rozé Fesztivál.

A kétnapos fesztivál legnépszerűbb

eseménye a Rozémaraton, azaz

az “1000 hosszúlépés” Villányban jelmezes

futóverseny, ahol a jelentkezők

a rozé színét idéző ruhadarabokban

futják végig a 3 km-es távot.

SIKLÓS ÉS VILLÁNY KÖZÖTT

Képzeletbeli túránkat kezdjük Siklós központjában a Kossuth téren. A közeli ortodox

templomban megtudhatjuk, hogy a településnek önálló ortodox szentje is van, majd

a Széchenyi, végül a Rákóczi utcán hagyjuk el a várost, hogy a körforgalomnál jobbra

térve hamarosan keresztezzük a főutat és Siklósi Szent István egykori nyughelye, a

Göntér domb alatt tekerjünk tovább Nagytótfalura. Kisharsányba érve már kellően

vágyunk egy frissítőre, irány az emelkedő és a Vylyan terasz! Innen élmény lesz legurulni

Nagyharsányba, majd a települést elhagyva már a legendás Kopár és Csillagvölgy

dűlőkőn keresztül érkezünk meg Villányba.

GÖRDÜLŐ DŰLŐK

2021. július 3.

Villányi borvidék

Kerékpáros és gyalogos élménytúrák,

MTB teljesítménytúra.

2021. július 9-10. Villányi Rozéfesztivál

Villány Rozéfesztivál játékos futóversennyel

és fiatalos programokkal.

ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

2021. augusztus 3-7.

Villányi borvidék

Összművészeti fesztivál, ahol öt napig

jól vagyunk. Kihagyhatatlan nyári

program, nem csak borrajongóknak.


HA PÉNTEK, AKKOR

VILLÁNY!

2021. augusztus 6.

Villány

2021 nyarán is izgalmas, ingyenes

programokkal, a legszebb villányi

borokkal és a borvidék egyedülálló,

pezsgő hangulatával várja a Villányi

Rendezvénytér a kultúra és a borok

kedvelőit.

SIKLÓSI VÁRFESZTIVÁL

2021. augusztus 13-15.

Siklósi Vár

A Siklósi Várfesztivál a Siklósi vár legkiemelkedőbb

rendezvénye. Ilyenkor

a vár falai között életre kel a középkor,

lovagi tornák, látványos felvonulás,

párviadalok, trubadúrok és csatajelenetek

szórakoztatják a vendégeket.

HA PÉNTEK, AKKOR

VILLÁNY!

2021. augusztus 20.

Villány

2021 nyarán is izgalmas, ingyenes

programokkal, a legszebb villányi

borokkal és a borvidék egyedülálló,

pezsgő hangulatával várja a Villányi

Rendezvénytér a kultúra és a borok

kedvelőit.

SZÜRETI NYITOTT

PINCÉK PALKONYÁN

2021. szeptember 18.

Palkonya

Borkóstolók a műemléki pincesoron,

szüreti fesztivál, kulturális é szenei

programok.

SZÜRETI GÖRDÜLŐ DŰLŐK

2021. szeptember 11.

Villányi borvidék

Élménybringatúra a Villányi borvidék

dűlőin, gasztrokalandok a Tenkesen.

EURÓPAI

BORDALFESZTIVÁL ÉS

VILLÁNYI PRÉMIUM

BORMUSTRA

2021. szeptember 24-26.

Pécs, Villány

Népek bordalai, pincekoncertek Villányban

és Villányi PRÉMIUM Bormustra

Pécsett.

VILLÁNYI VÖRÖSBOR

FESZTIVÁL

2021. október 1-3.

Villány

Szüreti sokadalom és színes

programok.

MÁRTON NAPI

ÚJBORKÖSZÖNTÉS

2021. novembere

Villányi borvidék

Hagyományos újborköszöntés és

kóstolás, libalakomák a Villányi

borvidéken.

FRANC & FRANC

2021. november 19-20.

Villányi borvidék

Franc & Franc Fórum és közönségkóstoló

a Villányi Franc jegyében.


A BORON TÚL

VÁR SIKLÓS!

Hát persze, hogy a siklósi vár kihagyhatatlan, ha valaki a borvidékre

téved. Messziről fehérlik, tornyok és bástyák magaslanak itt 1270 óta,

ráadásul mindig történik is valami, amióta Szentgyörgyváry Péter, a Vivat

Bacchus egyik oszlopos tagja várkapitányként foglalta el. Mármint a munkahelyét,

nem a várat. A vár még mindig mindenkié, vagyis mindenkit várnak,

rengeteg programmal! Hogy csak sétálni a várkertben, körbenézni a

teraszról, kóstolni a pékségben, bort venni a vinotékában vagy kosztümbe

bújni a szabóságban? Azt kérem, mindig lehet, ahogy a gyerekeket is várja

az egyedülálló Játékország, de vannak izgalmas fesztiválok, hétvégi programok,

legyen szó színházról, koncertekról, stand up komédiásokról. Siklóson

van a vár tövében termálfürdő is, egész évben remek mulatság.

Villány-Siklós kb. 14 km, autóval 15 perc.

Siklósi vár

Nagyharsány

NAGYHARSÁNYI

SZOBORPARK

Villány és Nagyharsány között, a Szársomlyó lábánál találjuk az 1967-ben

létesített, egyedülálló szoborparkot, ahol magányos tömbök, csavart oszlopok,

furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek, mintegy 130

műalkotás várja az érdeklődőket. 2020-ban új, korszerű, tájba illő stílusú fogadóépület

váltotta fel a korábbi, egyszerű pénztárhelyiséget, valamint a szoborparkot

övező sziklafal peremén panoráma sétány létesült, mely lehetővé teszi

a látogatók biztonságos és természetkímélő mozgását a bemutatóhelyen. Innen

kémlelhetjük, nyílik-e a villányi eredetvédelem jelképeként szolgáló magyar

kikerics, de dél felé láthatjuk a közeli horvát hegyeket is. A Nagyharsányi

Szoborparkot a Duna-Dráva Nemzeti Park működteti, a fogadóépületben így

sok más izgalmas látványosságról és túraútvonalról is kaphatunk információt.

Villány-Szoborpark, kb. 3 km, bicikliúton is megközelíthető

HARKÁNY, FÜRDŐ

Villány nem keveset köszönhet a harkányi gyógyfürdőnek és a nyolcvanas

években évi milliós számban odalátogató turistáknak. A villányi

borok már akkoriban is jól fogytak, ami a kilencvenes évek legelején is folytatódott,

de a délszláv háború alatt megritkultak a gyógyulni vágyó vendégek

és a villányi borosgazdák figyelme is más piacok felé irányult. Ma ismét

fellendülőben a harkányi fürdőturizmus, a gyógyulni vágyókat megfelelő

kezelések, gyógykórház várja. Az Európában egyedülálló harkányi gyógyvíz

50-70 méteres mélységekből, átlagosan 62 °C hőmérséklettel tör a felszínre és

mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésében, gyógyításában, valamint a

pikkelysömör (psoriasis) tüneteinek enyhítésében is bizonyítottan hatásos. A

strandfürdő rész fejlesztése is beindult, ma már csúszdapark, gyermekvilág,

a legkülönfélébb wellness kezelések is elérhetők, fedett és nyitott medencékkel.

A hatalmas parkban hintaágyak segítik kipihenni az előző esti villányi

fáradalmakat.

Villány-Harkány, kb. 18 km, autóval 25 perc

Harkány


PÉCS

Mondhatnám, hogy retróélmény, de már nem az: a régi piroskákat a járatok

többsége esetében modern piros szerelvényekre cserélték, így a

közeli Pécs vonattal egy kényelmes háromnegyedórás utazás. Nagyjából

kétóránként jönnek-mennek a vonatok, fedezzük fel így Baranya fővárosát,

senki nem vezet, a nagy melegben így a jól megérdemelt fröccs sem maradhat

el. Pécsről elsősorban a tudomány (Magyarország első, 1367-ben alapított

egyeteme révén) és a kultúra (Európa Kulturális Fővárosa volt 2010-ben) jut a

vendégek eszébe. Kihagyhatatlan a Zsolnay Negyed, múzeumokkal, parkokkal,

játszóterekkel, bábszínházzal. No és természetesen a várfallal körülvett

belváros, dzsámival, székesegyházzal, zsibongó teraszélettel a Király utcában,

borozással-sütizéssel a Jókai téren. Van városnéző busz és kisvonat is,

pattanjunk fel, mit veszíthetünk? A Mecsekoldalba is visznek fel buszok, az

állatkertig vagy a tévétoronyig könnyűszerrel eljuthatunk.

Villány-Pécs, kb. 35 km, vonaton 45 perc

Pécs

ORMÁNSÁG, BICIKLIVEL

Az utóbbi években nagyon sok jó minőségű kerékpárút épült Villány környékén,

így elindulhatunk biciklin is felfedezni mondjuk az Ormánság titkait.

A drávamenti térségbe Siklóson és Harkányon keresztül juthatunk el, Drávaszabolcstól

a töltésen át kerekezhetünk egészen a szaporcai Ős-Dráva Központig,

amely az Ormánság természeti értékeit és hagyományait mutatja be interaktív

kiállítással, majorral, tanösvényekkel és változatos programokkal. Keressük fel

a környékbeli falvak festett kazettás templomait, nézzük meg az író Kodolányi

János múzeumát Vajszlón, ebédeljünk az Ormánsági Halászcsárdában Kémesen,

járjuk végig a környék tanösvényeit.

Villány-Szaporca, kb. 40 km, bicikliúton is megközelíthető

Ormánság

KIRUCCANÁS A HATÁR

TÚLOLDALÁRA

villányi borosgazdáknak az utóbbi években elég intenzív együttműködése

A van a határ túloldalán tevékenykedő borászokkal, több közös pályázaton is

indultak a magyar és horvát boros szervezetek. Érdemes egy kirándulást betervezni

Baranya horvát oldalára, ahol többségében még nyelvi gondjaink sem

lesznek. Eszék sincs messze, egy óra alatt oda lehet érni, a szlavón nagyváros a

monarchia tipikus építészetét hordozza magán, külön érdekesség a Dráva partján

található várnegyed, ahova az új városközpontból ki is villamosozhatunk.

Túloldalt állatkert és strand is működik. Innen csak tíz kilométer a Kopácsi rét,

Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma, 300 féle madár figyelhető meg,

miközben az ártéren hajózunk, vagy a tanösvényen sétálunk. De akad itt vadmacska

és hód is szép számmal. A Báni hegy ad otthont a baranyai borvidéknek,

amely egykoron egy volt a villányival. Közel ezer hektáron termelnek szőlőt

elsősorban graS̆evinát, azaz olaszrizlinget. A legrégebbi, háromszintes pince Hercegszőlősön található,

1526-ban vették listába az ide érkező hódító törökök, ma is megtekinthető, kóstolóterem és vinotéka is

működik itt. A szomszédos Csúzán és Vörösmarton inkább kis, családi pincészetek várják a borturistákat,

remek éttermekkel, hangulatos szurdokokkal.

Villány-Hercegszőlős, kb. 45 km, autóval kb. 50 perc

Kirándulás


JÁTÉK

TÍZ HELYES VÁLASSZAL MOST EGY

REDY-VÁLOGATÁST NYERHET!

JÁTÉK?

REDY?

1. Mi volt a villányi pezsgő elnevezése száz évvel ezelőtt?

a) crémant b) prosecco c) sampányer

2. Milyen szőlőfajta adja a REDY alapját?

a) kékfrankos b) kékoportó (portugieser) c) kadarka

3. Mikor van a Villányi Vörösborfesztivál?

a) májusban b) szeptemberben c) októberben

4. Milyen fehér fajta volt régen a Kopárban?

a) irsai olivér b) olaszrizling c) sauvignon blanc

5. Melyik a legmagasabb pont a borvidéken?

a) Tenkes b) Göntér c) Szársomlyó

6. Mikor volt a nagyharsányi csata?

a) 1687 b) 1526 c) 1944

7. Melyik elnevezés egy villányi dűlő neve?

a) Ördögárok b) Boszorkányárok c) Kakasárok

8. Melyik rendezvényen tartják a borvidék legbohókásabb

futóversenyét?

a) Ördögkatlan b) Gördülő dűlők c) Rozéfesztivál

XIV. évfolyam 1. különszám • 2021. tavasz-nyár

Főszerkesztő:

Győrffy Zoltán • gyz@pecsiborozo.hu

Szerkesztő:

Ercsey Dániel • info@pecsiborozo.hu

Fotósok: Kiss ’Gadget’ Zoltán, Leyer-Szabó Gabriella, Wendl Péter

- Gere Attila Pincészetének archívuma, Gastro Turismo, Kóstolom,

Mokos Pincészet, Palkonya, Sauska Borászat archívuma, Villány

Város Önkormányzata archívum, Villány-Siklósi Borút Egyesület

archívuma, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet archívuma

Címlap: Kiss ’Gadget’ Zoltán

Művészeti szerkesztő: Leyer-Szabó Gabriella

Korrektor: Filákovity Réka

A szerkesztőség elérhetőségei:

www.pecsiborozo.hu • info@pecsiborozo.hu

Kiadó és postázási cím: VinOliva Kft.

7634 Pécs, Árvácska u. 3.

info@vinoliva.hu

Felelős kiadó a kft. ügyvezetője

HU ISSN 1789-7548

A programok elmaradásáért vagy műsorváltozásért felelősséget nem

vállalunk. A hirdetéseken megjelenő adatok valóságtartalmáért,

valamint a rajtuk megjelenő képek, szövegek jogtisztaságáért a kiadó

nem vállal felelősséget. A kiadvány sem részleteiben, sem egészében

nem másolható a Kiadó hozzájárulása nélkül.

Együttműködő partnerünk:

Tenkes Borvidékfejlesztő Nonprofit Kft.

Nyomás: Duplex-Rota Nyomda Pécs

Felelős vezető:

Kecskés István ügyvezető igazgató

9. Mikor vezették be a villányi eredetvédelmet?

a) 2000 b) 2006 c) 2020

10. Mi a villányi eredetvédelem jelképe?

a) szőlőfürt b) magyar kikerics c) tulipán

A VÁLASZOKAT

A SZERVEZES@VILLANYIBORVIDEK.HU

E-MAIL CÍMRE VÁRJUK 2021.

AUGUSZTUS 31-IG.


A Villányi

BORVIDÉK

Villány, természetesen!

@VILLANYI_BORVIDEK

@VILLANYTERMESZETESEN

VILLANYIBORVIDEK.HU

Villány természetesen, könnyedén!

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?