Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az idiopathiás, más néven „e frigore”, Bell-féle<br />
facialis paresis prevalenciája 20-30/100 000,<br />
a leggyakoribb cranialis neuropathia1 , elnevezése<br />
az arcot ért hideghatásra utal. A környéki arcidegbénulást<br />
az esetek több mint kétharmadában ez<br />
okozza2 . A Bell-paresis diagnózisa a jellemzô fizikális<br />
lelet mellett egyéb betegségek kizárásával állítható<br />
fel (1. táblázat).<br />
A Bell-paresis jó prognózisú kórkép. Spontán<br />
gyógyhajlama kiváló. A betegség kezdetén azonban<br />
– a kórlefolyás sajátos dinamikája miatt – a gyógyulás<br />
kimenetele nem jósolható meg. A prognózis<br />
megítélésében a nervus facialis elektrofiziológiai<br />
vizsgálata (neurográfia, transcranialis mágneses ingerlés)<br />
adhat támpontot3, 4 . A betegség kezelésére<br />
legáltalánosabban kortikoszteroidokat alkalmaznak5<br />
.<br />
Annak ellenére, hogy a Bell-paresist idiopathiás<br />
kórképnek nevezzük, az utóbbi idôben számos adat<br />
látott napvilágot a lehetséges okokról. Általánosan<br />
elfogadott a Jendrassik Ernôtôl származó, majd mások<br />
által is alátámasztott elmélet, hogy a nervus<br />
facialis mûködészavarát a csontos facialis csatornában<br />
bekövetkezett oedemás duzzanat általi idegkompresszió<br />
okozza6 . A betegséget gyakran elôzi<br />
meg felsô légúti <strong>hu</strong>rutos betegség, „megfázás” vagy<br />
hosszabb tartózkodás hideg, <strong>hu</strong>zatos helyen. Ennek<br />
alapján az idegburkokban neuroallergiás vagy reaktív<br />
oedema kialakulását feltételezték. A legutóbbi<br />
kutatások azonban számos vírus direkt oki szerepét<br />
látszanak igazolni1, 2 . Diabeteses, hypertoniás betegek<br />
körében gyakoribb a Bell-paresis7 , ezt saját<br />
vizsgálataink eredményei is megerôsítik. Cukorbetegek<br />
gyógyulása is hosszabb idôt vesz igénybe.<br />
Terhesek körében a Bell-paresis több mint háromszor<br />
gyakrabban fordul elô, a betegség prognózisa<br />
rosszabb, gyakoribb a maradandó elváltozás. Ennek<br />
hátterében a terhesség alatti fiziológiás immunszuppreszió<br />
következtében fellépô vírusaktivációt<br />
feltételeznek8 .<br />
A Bell-paresis kialakulásában éghajlati tényezôk<br />
szerepét is igazolták9 .<br />
Tanulmányunkban a 2000–2004 között perifériás<br />
facialis paresis miatt kezelt 110 beteg anyagát<br />
elemeztük klinikai szempontok alapján, különös tekintettel<br />
a kórházba kerülés körülményeire, az<br />
elôzetes beutaló diagnózisok során felmerülô leggyakoribb<br />
tévedésekre, azok lehetséges okaira és<br />
következményeire.<br />
Betegek és módszerek<br />
A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikán<br />
2000–2004 közötti ötéves idôszakban perifériás<br />
facialis paresis diagnózis miatt fekvô betegként kezelt<br />
110 beteg klinikai adatait elemeztük visszamenôlegesen,<br />
a kórrajzok áttekintése alapján. A betegeket<br />
az Egyetemi Informatikai Központ adatbázisából<br />
válogattuk ki a BNO-diagnózis szerint. A klinikai<br />
dokumentációból a kitûzött szempontok szerint<br />
tanulmányoztuk a legtöbb esetben fellelhetô<br />
eredeti beutalókat, a felvételi kórrajzot, a vizsgálati<br />
leleteket, a lázlapokat és a zárójelentéseket. Klinikánk<br />
felvételi körzete Budapest V., VIII., XVII. kerületét,<br />
a Csepel-sziget nagy részét, illetve Pest megyének<br />
a Csepel-szigettôl kelet felé esô keskeny<br />
sávját tartalmazza.<br />
Az intézetünkbe perifériás facialis paresis miatt<br />
utalt betegek lehetôség szerint felvételre kerülnek<br />
(ôket vontuk a vizsgálatba), kisebb részük, akik a<br />
kórházi kezelést nem vállalják, járó betegként részesülnek<br />
kezelésben. Minden betegünk esetében<br />
fül-orr-gégészeti vizsgálatot végeztettünk herpes<br />
zoster oticus kizárására a szteroidkezelés megkezdése<br />
elôtt. Lumbalpunctiót és koponya-MR-vizsgálatot<br />
csak atípusos esetekben és differenciáldiagnosztikai<br />
problémák esetén végeztünk. Hasonlóképpen,<br />
elektrofiziológiai vizsgálat is csak egyes<br />
esetekben készült.<br />
Vizsgáltuk a betegek nem, életkor szerinti megoszlását.<br />
A klinikai adatok közül a bénulás oldaliságát,<br />
súlyosságát, az anamnézisben szereplô kísérô<br />
betegségeket (hypertonia, diabetes mellitus), hajlamosító<br />
faktorokat, a betegség kialakulásának idôpontját,<br />
a paresis mellett jelentkezô egyéb panaszokat,<br />
tüneteket (retroauricularis fájdalom, könnyelválasztási<br />
zavar, hyperacusis, ízérzészavar) vettük<br />
figyelembe.<br />
1. táblázat. A perifériás típusú facialis paresis egyéb okai<br />
Herpes zoster oticus (Ramsay–Hunt-szindróma).<br />
Trauma (piramiscsonttörés).<br />
A dobüreg gyulladásos és egyéb betegségei.<br />
Kisagy-híd szögleti tumor („acusticus neurinoma”).<br />
Lyme-borreliosis (gyakran kétoldali).<br />
Meningealis carcinosis.<br />
Guillain–Barré-, Miller–Fischer-szindróma.<br />
Paraneoplasia.<br />
Parotistumor.<br />
Agytörzsi vascularis laesio (Millard–Gubler-szindróma).<br />
Iatrogén (idegsebészeti vagy fül-orr-gégészeti mûtét következtében<br />
posztirradiációs károsodás).<br />
Melkersson–Rosenthal-szindróma.<br />
Ideggyogy Sz 2006;59(11–12):400–405. 401
Change language