Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
fájdalom voltak, sorrendben ezt a könnyelválasztás<br />
zavara, az arc bizsergése, illetve a hyperacusis követték.<br />
A tünetek abszolút gyakoriságát azonban<br />
nagymértékben befolyásolja az anamnézisfelvétel<br />
részletessége, így errôl csak standardizált kérdôív<br />
alapján végzett prospektív vizsgálat alapján nyerhetô<br />
megbízható adat (a késôbbiekben tervezünk<br />
ilyet).<br />
A kórházi felvételig eltelt átlagos idô meglepôen<br />
rövid, 2,59 nap volt, a betegek 74%-a két napon belül<br />
került intézetünkbe. Harmincnyolc beteg (36%)<br />
érkezett ügyeleti idôben sürgôsségi beutalóval, 22<br />
beteget (20%) beutaló nélkül, saját kérésére vettünk<br />
fel, szintén ügyeletben. A sürgôs beutalást diagnosztikai<br />
tévedések magyarázzák. A laikus betegek<br />
– érthetô módon – a jelentôs kozmetikai torzulást<br />
okozó elváltozást súlyos betegség tünetének gondolván<br />
mielôbb orvoshoz fordulnak, gyakran közvetlenül<br />
a szakellátó intézményt keresve fel. A betegek<br />
15%-ában a beutaló orvos akut cerebrovascularis<br />
betegség elôzetes diagnózisát állította fel.<br />
Ennek hátterében a tünetek hibás értékelése mellett<br />
a betegek hypertoniája és cukorbetegsége állhat,<br />
amelyek az agyi érbetegségek kockázati tényezôi<br />
is. Az okok között szerepel a perifériás és centrális<br />
bénulás összetévesztése. A fenyegetô agyi érkatasztrófa<br />
téves elôzetes diagnózisának közlése a beteggel<br />
jelentôs, nemkívánatos pszichés megterhelést<br />
jelent. A mentôszolgálat és a kórházi sürgôsségi<br />
ügyeleti szolgálat indokolatlan igénybevétele<br />
hátráltatja a valóban akut teendôt igénylô betegek<br />
ellátását.<br />
A Bell-paresis spontán gyógyhajlama jó, a betegek<br />
nagy része kezelés nélkül is meggyógyul. A betegség<br />
kezdetén azonban nem jósolható meg a<br />
javulás. A kórkép természetére jellemzô, hogy a tünetek<br />
az elsô néhány napon súlyosbodnak (gyakran<br />
kezelés mellett is!), majd egy-két hétig stagnálnak.<br />
Ez után indul meg a javulás, amely általában egy-két<br />
hónapon belül vezet gyógyuláshoz.<br />
A kezelés lehet konzervatív vagy mûtéti 2, 5, 14–16 .<br />
A gyógyszeres terápia elsôsorban a kortikoszteroidok<br />
alkalmazásán alapul. Az indikációkról és az<br />
adagolásról megoszlanak a vélemények. Egyesek<br />
minden esetben, mások csak súlyos, illetve komplett<br />
bénulás esetén javasolják szteroid adását. Abban<br />
megegyeznek a szerzôk, hogy az intravénás alkalmazás<br />
hatékonyabb a per os bevitelnél 5 . Többen<br />
hangsúlyozták a megfelelô idôben (72 órán belül)<br />
megkezdett kezelés fontosságát. A szteroidok gyorsítják<br />
a gyógyulást és csökkentik a kóros synkinesisek<br />
kialakulását 14 . A mellékhatások miatt azonban<br />
fontos az óvatosság, kiemelten figyelni kell<br />
ezek megelõzésére. Szteroid alkalmazása mellett<br />
minden esetben gondoskodni kell ulcusprofilaxisról<br />
404 Ilniczky: Perifériás facialis paresis klinikánk betegei között<br />
és káliumpótlásról. Klinikánkon a 110 betegbôl 100<br />
esetben methylprednisoloninfúziót alkalmaztunk<br />
három napon át, 500–1250 mg összdózisban. Az<br />
irodalom 216–760 mg közötti napi adagokat említ 14 .<br />
A dózis megválasztásában a bénulás súlyosságát, a<br />
kezdetétôl eltelt idôt és a kísérô betegségeket vettük<br />
figyelembe. A cukorbetegség és a terhesség sem jelent<br />
abszolút ellenjavallatot, azonban ilyenkor indokolt<br />
a betegek szorosabb megfigyelése. Egyetlen<br />
diabeteses betegünk esetében kellett leállítani a kezelést<br />
a magas vércukorértékek miatt. Más, számottevô<br />
mellékhatást nem észleltünk. A szteroidkezelés<br />
a három terhes beteg esetében sem okozott komplikációt.<br />
Sokan javasolják a szteroid mellett acyclovir<br />
alkalmazását, tekintettel a feltételezett vírusos eredetre.<br />
A kombinált kezelés kismértékben javítja a<br />
betegség kimenetelét 15 , hazánkban azonban az<br />
acyclovir rutinszerû adása nem elterjedt.<br />
Széles körben alkalmazzák a pareticus arcizomzat<br />
ingeráram-kezelését. Az elektroterápia a gyógyulás<br />
ütemét nem befolyásolja, jótékony hatása<br />
abban áll, hogy megelôzi a bénult izomzat sorvadását<br />
az innerváció helyreállásáig. Hasonló okból<br />
nagy szerepe van a betegnek megtanított, majd tükör<br />
elôtt önállóan végezhetô, speciális mimikai<br />
mozgásokat tartalmazó arcizomtornának. Komplett<br />
arcidegbénulás esetén gondot okozhat a szemzárási<br />
képtelenség és csökkent könnyelválasztás miatt kialakuló<br />
szemszárazság és corneakárosodás, amelynek<br />
megelôzésére mûkönny adható. Éjszakára, a<br />
szaruhártya mechanikai sérülésének veszélye miatt,<br />
fedôkötést alkalmaztunk.<br />
Sebészi kezelésen a facialis csatorna (elsôsorban<br />
a distalis leszálló szakasz) mûtéti feltárását, az<br />
oedemás idegtörzs dekompresszióját értjük. A beavatkozást<br />
néhány évtizeddel ezelôtt nagyobb<br />
számban végezték, azonban az eredmények lényegesen<br />
nem különböztek a konzervatív kezeléstôl.<br />
Dekompressziós mûtét csak igen szûk, speciális indikációval<br />
végzendô 16 . Amennyiben a beteg jelentôs<br />
torzulást okozó maradványtünetekkel gyógyul,<br />
és ezek további javulása már nem várható, reinnervációs<br />
és kozmetikai célú mûtétek végezhetôk.<br />
Elôbbi esetében a károsodott ideg anastomosisa jön<br />
szóba, utóbbi esetben csak az aszimmetria csökkentése<br />
lehet a cél.<br />
Összegzés<br />
A perifériás arcidegbénulás leggyakoribb okát jelentô<br />
Bell-paresis jó gyógyhajlamú, gyakori, idiopathiás<br />
betegség. Vizsgálatainkkal gyakoribb elôfordulást<br />
találtunk hypertoniás és diabeteses betegek<br />
esetében, a betegség nagyobb számban fordult