Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szüntetni. A felterjesztett alapszabályokat<br />
a sürget<strong>és</strong> ellenére sem erősítették<br />
meg <strong>és</strong> így ez a kísérlet is megbukott.<br />
A Döbrentei-féle tudóstársasági kezdeményez<strong>és</strong><br />
után egy évtizeddel, 1829ben<br />
Bölöni Farkas Sándor (1795—1842)<br />
író <strong>és</strong> amerikai utazó az első, aki gróf<br />
Sándor László kancellárhoz benyújtott<br />
tervezetében teljes határozottsággal <strong>és</strong><br />
tudatossággal felvetette a múzeum felállításának<br />
gondolatát. Eszerint az <strong>Erdélyi</strong><br />
Nemzeti <strong>Múzeum</strong>nak — szintén a Magyar<br />
Nemzeti <strong>Múzeum</strong> mintájára — országos<br />
jellegűnek kellett volna lennie. Anyagát<br />
hivatalos kötelespéldányokból, intézmények<br />
letétéiből, az Aranka-féle kéziratokból,<br />
magánosok, könyvkötők, könyvnyomtatók,<br />
könyvkereskedők adományaiból<br />
szándékozott összegyűjteni. De bár a<br />
gyűjtemény megteremt<strong>és</strong>ére, elhelyez<strong>és</strong>ére<br />
<strong>és</strong> fenntartására Bölöni csak csekély<br />
anyagi támogatást kért, tervét a hivatalos<br />
körök r<strong>és</strong>zvétlen közönye fogadta. <strong>Az</strong><br />
elkedvetlenedett Bölöni abba is hagyta<br />
egy erdélyi országos múzeum megteremt<strong>és</strong>ét<br />
célzó kísérleteit.<br />
14
Change language