Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
érdekében igazában ekkor kezdődött meg<br />
az egyesület szakosztályainak kialakulása.<br />
1879-től kezdve a két szakosztály,<br />
az Orvos-term<strong>és</strong>zettudományi <strong>és</strong> a Történettudományi<br />
(ma: Bölcs<strong>és</strong>zet-, nyelv<strong>és</strong><br />
történettudományi) Szakosztály munkássága<br />
lendületet vesz; ettől kezdve<br />
mindkettőnek külön folyóirata van; az<br />
előbbié az Orvos-Term<strong>és</strong>zettudományi Értesítő<br />
11879—1905), a másiké az <strong>Erdélyi</strong><br />
<strong>Múzeum</strong> (1874—1917, 1930—máig).<br />
Ez egyébként üdvös lendületből az<br />
akadémiai gondolatnak sok haszna volt,<br />
de a végeredményben múzeumi céllal alakult<br />
egyesületnek vajmi kev<strong>és</strong>. Pinály<br />
eredeti tervezete szerint ugyan a múzeumi<br />
anyag feldolgozása <strong>és</strong> tudományos<br />
közkinccsé tétele lett volna a cél, gyakorlatban<br />
azonban a szakosztályok működ<strong>és</strong>e<br />
egyáltalában nem alapult a múzeumi<br />
gyűjteményeken, sőt hovatovább függetlenítette<br />
magát az egyesülettől is. <strong>Az</strong><br />
1883-iki alapszabálymódosítás után maguk<br />
a szakosztályok az egyesülettel csak<br />
laza összefügg<strong>és</strong>ben voltak, önálló volt a<br />
szervezetük, közgyűl<strong>és</strong>ük, pénzkezel<strong>és</strong>ük.<br />
Joguk volt ahhoz, hogy olyan tagokat vegyenek<br />
fel, akik magának az egyesület-<br />
36