Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
felszólalók között Zeyk János, Doboka<br />
megye követe az ajánlás napját azért tartotta<br />
nevezetesnek, mert ezáltal az eddig<br />
folytatott sérelmi politikától eltérve, az<br />
országgyűl<strong>és</strong> a haladás útján az alkotások<br />
mezejére lép. De volt olyan is, Pálffy<br />
János, Udvarhelyszék követe, k<strong>és</strong>őbb szabadságharcunk<br />
legnagyobb erdélyi emlékírója,<br />
aki nem elégedett meg a múzeum<br />
felállításának gondolatával, hanem a XVI.<br />
századi Sodalitas Septem-castrensis tervével<br />
megindított tudós-társasági törekv<strong>és</strong>ek<br />
megvalósításaként egy erdélyi tudományos<br />
akadémia felállítását sürgette.<br />
<strong>Az</strong> ilyen távoli célokra néző hozzászólót<br />
azonban az akkori szűkös erdélyi lehetőségeket<br />
hidegen mérlegelő felszólalók figyelmeztették<br />
arra, hogy a nagyarányú<br />
akadémiai megoldás helyett a kivívható<br />
múzeum felállítását kell mindenképpen<br />
sürgetni. <strong>Az</strong> országgyűl<strong>és</strong> magyar r<strong>és</strong>ze<br />
szinte egyhangúan a múzeum-alapítás<br />
gondolatához szegődött. Végre 1842. december<br />
23-án a rendszeres bizottmány<br />
előzetes tárgyalásai nyomán elk<strong>és</strong>zült javaslat<br />
elfogadásával, az országgyűl<strong>és</strong> az<br />
országos tanácskozó-terem épít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a<br />
nemzeti színház támogatása mellett elha-<br />
20
Change language