Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
n.<br />
Ilyen előzmények után a múlt század<br />
30-as, 40-es éveiben a múzeumi gondolat<br />
már nem volt új Erdély gondolkozó fői<br />
előtt. A gondolatot ébren tartották a<br />
30-as években alakult kaszinók <strong>és</strong> a kolozsvári<br />
magyar lapok is. Már 1837-ben<br />
híre ment annak, hogy gr. Kemény József<br />
oklevél-, kézirat- <strong>és</strong> könyvgyűjteményével<br />
meg akarja vetni egy erdélyi múzeum<br />
alapjait. Hírlett az is, hogy példáját<br />
unokatestvére, gr. Kemény Sámuel is<br />
követni akarja.<br />
<strong>Az</strong> 1842-iki országgyűl<strong>és</strong>re k<strong>és</strong>zülődő<br />
Erdély politikai <strong>és</strong> szellemi életének r<strong>és</strong>zeseit<br />
így nem minden elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> nélkül<br />
<strong>és</strong> nem is váratlanul érte az a hír, hogy<br />
korának legnagyobb erdélyi oklevélkutatója,<br />
gr. Kemény József (1795—1855) a<br />
legközelebbi országgyűl<strong>és</strong>en könyv-, kézirat-<br />
<strong>és</strong> ásványgyűjteményét valóban a Kolozsvárt<br />
felállítandó Nemzeti <strong>Múzeum</strong> céljára<br />
ajánlja fel <strong>és</strong> hogy ugyanez a szándéka<br />
unokatestvérének, gr. Kemény Sámuelnek<br />
is. A két Kemény ezt a szándékát előbb<br />
1841. február 24-én levélben Küküllő vármegye<br />
megyegyűl<strong>és</strong>re összesereglett ren-<br />
15
Change language