Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
zadban akkor, amikor szabatosabban<br />
szólva legfeljebb egyes erdélyi fejedelmek<br />
(Báthory István, Bethlen Gábor, a<br />
két Rákóczi György, Apafi Mihály) önálló<br />
közművelőd<strong>és</strong>i alkotásairól, nagy tudományteremtő<br />
erőfeszít<strong>és</strong>eiről lehet beszélnünk.<br />
Közülök különben is csak<br />
Báthory István <strong>és</strong> Bethlen Gábor jutott el<br />
a tudományos élet kifejlőd<strong>és</strong>éhez szükséges<br />
egyetem, ületőleg akadémia gondolatának<br />
megvalósításáig. A XVI—XVII.<br />
század Erdélyét a létért, a puszta megmaradásért<br />
folytatott harcok kötötték le.<br />
Ha volt is a XVII. századnak olyan jelentős<br />
alakja, mint amilyen a gyulafehérvári,<br />
majd a kolozsvári református kollégium<br />
tanára, Apáczai Cseri János (1626<br />
—1659), az ilyen európai színvonalon álló<br />
tudós, művelőd<strong>és</strong>- <strong>és</strong> tudománypolitikus<br />
magános elszigeteltségében környezetének<br />
meg nem ért<strong>és</strong>étől, sőt rosszindulatától<br />
kísérve folytatta szinte teljesen meddő<br />
küzdelmét.<br />
A fejedelemség önállóságának megszűn<strong>és</strong>ével<br />
a XVIII. század elején, Erdély<br />
átalakulásának korában az ilyenszerű törekv<strong>és</strong>eknek<br />
nyomát sem látjuk. Csak a<br />
XVIII. század második felében, a felvilá-<br />
4
Change language