Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
lozsvárt a Jókai- <strong>és</strong> a Majális-utca sarkán<br />
egy másik, kisebb épületet vettek.<br />
E két épület a kisebbségi évek alatt az<br />
<strong>Egyesület</strong>nek évenként csaknem háromszázezer<br />
lej, azaz tízezer pengő jövedelmet<br />
biztosított. A magyar államnak önként<br />
<strong>és</strong> ellenszolgáltatás nélkül átadott<br />
egyesületi ingatlan <strong>és</strong> a háború következtében<br />
elvesztett tőkék jövedelmét így<br />
legalább r<strong>és</strong>zben pótolni lehetett.<br />
Ez a szerény, de biztos jövedelem<br />
azért volt fontos, mert az 1895. évi szerződ<strong>és</strong><br />
alapján a román egyetem ugyan<br />
birtokba vette <strong>és</strong> használta az <strong>Egyesület</strong><br />
gyűjteményeit, de a szerződ<strong>és</strong>ben kikötött<br />
bérösszeget egyáltalában nem fizette.<br />
Hiábavaló volt minden igyekezet,<br />
az EME a megszállás végéig sem tudta <<br />
tisztázni az állammal szemben a gyűjtemények<br />
helyzetét, <strong>és</strong> nem tudta rávenni<br />
a román államot, hogy a kapott előnyökért<br />
a kötelezettségeket is teljesítse. <strong>Az</strong><br />
<strong>Egyesület</strong> több emlékiratot juttatott el a<br />
román kormányhoz, de hosszú ideig választ<br />
sem kapott rájuk. Mikor aztán a<br />
kormány 1926-ban tárgyaló-biztost küldött<br />
ki, a tárgyalás alapjául szolgáló tervezetben<br />
a román állam a gyűjtemények<br />
49