Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
deinek jelentette be <strong>és</strong> ugyanakkor kérte<br />
a rendeket, hogy a Kolozsvárt felállítandó<br />
Nemzeti <strong>Múzeum</strong> létesít<strong>és</strong>ét, fenntartását<br />
<strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>ét az országgyűl<strong>és</strong>en mint országos<br />
fontosságú ügyet szorgalmazzák.<br />
A megye rendéi azonban a tisztújítás előzetes<br />
küzdelmei között még a választás<br />
elveiben sem tudtak megegyezni <strong>és</strong> anélkül<br />
oszlottak szét, hogy a nemes ajánlattevők<br />
levelét hivatalosan felolvasták<br />
volna.<br />
A két Kemény akkor Kolozs megye<br />
rendéihez fordult. Levelöket 1841. március<br />
9-én Erdély akkori legjelentősebb<br />
napilapja, az <strong>Erdélyi</strong> Híradó teljes eg<strong>és</strong>zében<br />
közölte. <strong>Az</strong> ajánlat ilyenformán<br />
a hírlapok útján szélesebb körök érdeklőd<strong>és</strong>ébe<br />
is kikerült. Még azelőtt, hogy Kolozs<br />
megye rendéi tárgyalták volna az<br />
ajanlatot, a múzeum-állítás kérd<strong>és</strong>e a kolozsvári<br />
<strong>és</strong> továbbmenőleg az erdélyi közvélemény<br />
nagyon élénken vitatott kérd<strong>és</strong>e<br />
lett. Ilyen előzmények után Kolozs megye<br />
közgyűl<strong>és</strong>ének 1841. március 29-én<br />
hozott határozata mutatja, hogy a megye<br />
rendéi legelsőül értették meg egy országos<br />
múzeum alapításának szükségességét.<br />
A két Kemény levelének felolvasása után<br />
16