hajós füzetek - Repülőgépek és Hajók Tanszék - Budapesti Műszaki ...

More documents

Recommendations

Info

HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. szám, 14. oldal A Meter Rule alapján épített hajók osztályait betűk helyett számokkal jelölték. A 6, 8, 10, 12, 14 méter, vagy R jachtok esetén nemcsak egy felmérési formulát kellett kiszámítani, de figyelembe kellett venni az egyes osztályokban különböző egyéb, pl. szélességre, merülésre, árboc magasságára vonatkozó korlátozó feltételeket. Ezeken kívül a nagyobb hajóknak, mint pl. a 8-as, 10-es és 12-es, rendelkezniük kellett minimális túrázáshoz szükséges berendezéssel, és ami ennél is fontosabb: a hajókat a Lloyds Register of Shipping előírásainak megfelelően kellett méretezni és építeni. A feljegyzések szerint nem is fordult elő, hogy ilyen hajók egyszerűen kettétörtek volna egy verseny alatt, mint ahogy az megtörtént egy-két modernkori vitorlás versenyhajóval. J osztályú hajók A második világháború után a J jachtok helyett már 12 méteresek küzdöttek az Amerika Kupáért. A háború előtt Magyarországon is megjelentek ilyen, igaz a kisebb osztályokba tartozó hajók, melyek közül az alább látható Tramontana vagy éppen a Kishamis még ma is vitorlázik a Balatonon. A Tramontana A 20-as évek végén megjelennek további, kifejezetten tengeri versenyekre, és versenyhajókra kialakított szabályok is, mint pl. az amerikai Bermuda Rule (1928), melynek továbbfejlesztett változata a CCA (Cruising Club of America) Rule. Ugyanebben az időben az európai vizeken a RORC (Royal Ocean Racing Club) szabálya a meghatározó.
HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. szám, 15. oldal Ezek a szabályok hasonlóak a korábban említettekhez, de már nem egy értéket vesznek alapul, hanem a hajó hosszát, és ezt korrigálják a szélesség, merülés, vízkiszorítás értékeivel, valamint a stabilitásra és a hajócsavarra vonatkozó tényezőkkel. A versenyvitorlázás két fő területe (Amerika és Európa) és az itt alkalmazott szabályok között azonban még mindig vannak különbségek, amelyek az egyre népszerűbb nemzetközi versenyeken megnehezítik az összehasonlítást. 1969-ben érett meg a döntés, hogy létrehozzák az Offshore Rating Council-t, és megalkossák az első nemzetközi szabályt, melynek az IOR (International Offshore Rule) nevet adták. Klasszikus IOR jacht Az IOR a hajótest és rudazat részletes felmérésén és egy döntéspróbán alapul, tartalmaz „büntetéseket” (pl. a teljesítmény fokozása érdekében használt speciális anyagok alkalmazásáért), de tilalmakat is a veszélyesnek vélt kialakításokat elkerülendő. A számítás eredménye az ún. „IOR hossz”, melynek segítségével a hajót vagy osztályba sorolják vagy egy másodperc/tengeri mérföldben kifejezett időelőnyt (vagy éppen hátrányt) kap. Minél nagyobb egy hajó IOR hossza, annál gyorsabbnak feltételezik, és ezért annál kisebb időelőnyt írnak jóvá. Jellegzetesek voltak a Mini Ton, ¼ Ton, ½ Ton, ¾ Ton, 1 Ton, 2 Ton, ULDB 70 és Maxi osztályok, ezekben a korábbiakban leírtak szerint már nem alkalmaztak korrekciót. Az alábbi ábra egy tipikus IOR jachtot mutat. Az előnyadásos rendszerben lebonyolított versenynél viszont az eredményt nem az abszolút befutási sorrend, hanem a korrigált időeredmény szerinti sorrend alapján hirdetik. Ez az idő az IOR-ben úgy adódik, hogy a hajó időelőnyét megszorozzák a verseny hosszával és az így kapott időt levonják a hajó által futott időből. A tervezők természetesen igyekeztek olyan hajókat kitalálni, amelyek teljesítménye a valóságban nagyobb volt, mint amit a hozzá kiszámítható „IOR hossz” mutatott. Így aztán sok olyan hajó született, ami nem volt eléggé tengerálló, és ezt sajnos tragikus balesetek is bebizonyították (ld. az 1979-es Fastnet versenyt). Mindez a szabály folyamatos korrekcióját vonta maga után, ami azonban egyre bonyolultabbá – és sokak szerint egyre igazságtalanabbá – tette a felmérést, és így halálra ítélte magát az egész rendszert is. Ezeket a tapasztalatokat is felhasználva, de egy igazságosabb összehasonlítás érdekében fejlesztették ki 1981-ben a Measurement Handicap rendszert (MHS), amelynek 1985-ös nemzetközi elfogadásával létrejött a ma is elterjedten alkalmazott IMS (International Measurement System) szabály. Tipikus IMS vitorlás Az IMS az IOR-hez hasonlóan a hajótest és tőkesúly alakjának, valamint a vitorlák méretének részletes felmérésén és egy döntéspróbán alapul. Az alapvető különbség azonban az, hogy ebben a rendszerben már figyelembe veszik, hogy egy hajó teljesítményét nemcsak a tervezés, hanem a verseny időjárási körülményei és a vitorlázott irány (pálya) is nagyban
Page 1 and 2: Repülőgépek és Hajók Tanszék
Page 3 and 4: HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. s
Page 13: HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. s

hajós füzetek - Repülőgépek és Hajók Tanszék - Budapesti Műszaki ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?