hajós füzetek - Repülőgépek és Hajók Tanszék - Budapesti Műszaki ...

HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. szám, 18. oldal
A szélerősség hatását stabil, „kifújt” széllel rendelkező helyeken (pl. tengerparti versenyeken) úgy veszik figyelembe, hogy
több, a szélerősségtől függő előnyszámot állapítanak meg, és a versenyt a megfelelő előnyszámmal értékelik. A balatoni
viszonyok között azonban még ez sem jelentene igazságos megoldást, hiszen tudjuk, hogy itt egy verseny alatt gyakran
több szélirány és szélerősség is előfordul.
A szél és a haladás relatív iránya főleg pályaversenyeknél bír nagy fontossággal. A cirkáló, félszeles, raum ill. hátszeles
szakaszok aránya egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen ha az egyik hajó pl. kiválóan cirkál a másikhoz képest, akkor egy
olimpiai rendszerű pályán – ahol a verseny fele cirkáló szakasz – bizony jelentős előnyre tehet szert.
Egyetlen előnyszámmal mindezeket a teljesítményt nagymértékben befolyásoló paramétereket figyelembe venni gyakorlatilag
lehetetlen, ezért az előnyszámos rendszer ritkán igazságos minden résztvevő számára.
A megemlítetteken kívül más előnyszámos rendszerek is léteznek (pl. Portsmouth Yardstick a PHRF-en kívüli hajóknak,
vagy a német CatStick a katamaránoknak), de ezek teljesen hasonló elven működnek, így részletesen nem térek ki
rájuk.
A felmérésen alapuló és az előnyszámos rendszerek összehasonlítása
Az előző fejezetben a két különböző összehasonlítási elv alapvető jellemzői kerültek bemutatásra több példán keresztül.
Ezekből az alapvető jellemzőkből már látható, hogy mindegyik rendszernek vannak előnyei és hátrányai, de célszerű ezeket
röviden összefoglalni.
Az összehasonlításnál a felmérési rendszerek közül ma legmodernebbnek számító IMS rendszert vetem egybe általában az
előnyszámos rendszerekkel.
Előnyszámos
rendszerek
(YS, PHRF)
IMS
Előnyök Hátrányok
Egyszerű A hajók teljesítményének egy szintre hozása
közben a legénység tehetségét is kiegyenlíti
Az előnyszám megfellebbezhető Nem veszi figyelembe a szélerősséget, így
nagy értékelési hibák lehetnek
Olcsó, nincs költséges felmérés Új vagy egyedi hajóknál korrekt előnyszám
Verseny alatti részeredmények meghatározása
könnyebb
megállapítása igen nehéz
Nem veszi figyelembe a cirkáló, félszeles,
raum ill. hátszeles szakaszok hosszát
Az egyes rendszerek eltérőek, a „nemzetközi”
értékelés így nehezebb
Az előnyszámot egy bizottság adja, így az
szubjektív
Felmérésen alapuló, objektív Bonyolult értékelő szoftvert igényel
Képes figyelembe venni a cirkáló, félszeles,
raum ill. hátszeles szakaszok hosszát
A VPP program mindenki számára elérhető,
így a tervezők könnyebben terveznek a rendszert
„megverő” hajókat
Figyelembe veszi a szélerősséget Költséges eljárás
Pontos értékelést tesz lehetővé Verseny alatti részeredmények meghatározá-
Új vagy egyedi hajók értékelése is „fair”
sa nehezebb
A hajók jobb összehasonlítására törekvő fejlesztők olyan megoldást keresnek, amely mindkét rendszer előnyeit magában
foglalja, és lehetőség szerint csak kevés hátránnyal rendelkezik.
Ilyen irányvonalat mutat az Amerikai Vitorlás Szövetség által kifejlesztett és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő
AMERICAP II rendszer, amelyet az IMS egyszerűsített változataként aposztrofálnak. A rendszer felmérésen alapul, de ez
már felmért testvérhajó esetén elmaradhat, csak az adott hajóra vonatkozó egyedi jellemzők (pl. rigg és vitorlák) kerülnek
rögzítésre. A hajók közötti sebességkülönbséget szintén egy VPP-vel állapítják meg, ez a program azonban titkos, ily módon
a tervezőknek nehezebb a rendszert kijátszani. A számítás eredményeképpen a hajó egy „A” és egy „B” tényezőt kap,
amelyekkel a korrigált idő az IMS-ben használt módszernél egyszerűbben, és főleg jobban automatizálhatóan kapható meg.
A tényezők különböző pályákra különbözőek, de a szélerősség hatását már magukban foglalják. A korrigált idő egy nagyon
egyszerű képlettel határozható meg, melyben az „A” és „B” valamint a tényleges futásidő valamint a távolság szerepel. Egy
egyszerű kézi számológéppel akár a verseny alatt is mindenki ki tudja számolni, hogy éppen hol áll.