hajós füzetek - Repülőgépek és Hajók Tanszék - Budapesti Műszaki ...

HAJÓS FÜZETEK III évfolyam, 2. szám, 16. oldal
befolyásolják. Ezek hatásával úgy tudnak számolni, hogy az alkalmazott időkorrekciót egy speciális program, a VPP
(Velocity Prediction Program) segítségével határozzák meg. Ez a program a hajó felmérésekor megállapított adatokat használja,
és képes –bizonyos korlátokkal – különböző szélirányok és sebességek esetén a hajó sebességének közelítő számítására.
A program számol a vitorlákon keletkező erőkkel, összeveti ezeket a hajó megdőlt helyzetben adódó ellenállásával
és ezzel meg tudja határozni, hogy mekkora a hajó sebessége. A kapott eredményeket egy, az ábrán is látható ún.
polárdiagramban foglalják össze, amely adott terhelés mellett mutatja a hajó teljesítményét a különböző szélerősségeknél
és vitorlázott irányon. De itt még nem ér véget a számolás, a polárdiagram csak egy látványos ábrázolása a hajó sebességpotenciáljának.
Polárdiagram
A következő lépés a versenypálya jellegének (tehát a különböző szakaszok hosszának és szélhez képesti irányának)
meghatározása. A korábban kiszámolt sebességadatokból a program a szélerősség figyelembe vételével meg tudja határozni
azt az időt, amely a hajónak az adott pálya végigvitorlázásához kell. Ezt egy referenciahajó idejéhez hasonlítva máris
adódik a hajó „handicap”-je, amellyel a korrigált idő már könnyen számolható.
A sebesség számítása statikus helyzetet vesz alapul, és így értelemszerűen nem számol a szél és a hullámzás dinamikus
hatásaival. A rendszer tehát tartalmaz egyszerűsítéseket, de mivel ezt minden hajónál megteszi, így ez az összehasonlításnál
nem okoz gondot.
Az IMS VPP és más ugyanilyen jellegű programok a kereskedelmi forgalomban kaphatók, így mindenki számára elérhető.
Az eddig említetteken kívül természetesen vannak még híres vagy éppenséggel kevésbé elterjedt felmérésen alapuló
szabályok is, de mindegyik esetében a lényeg ugyanaz: a felmérési képlet segítségével vagy egy osztályba tömöríteni a
hajókat, vagy ennek segítségével valamilyen időkorrekciót számolni.
Előnyszámot használó rendszerek
A vitorlások összehasonlítására kidolgozott másik – hazánkban, a Balatonon is alkalmazott – rendszer alapja nem a sebesség-potenciált
megadó képlet, hanem a hajók korábbi versenyteljesítménye. A versenyeken elért futamidőket egy bizottság
kiértékeli és ez alapján a hajó egy előnyszámot kap, amellyel – a másik rendszerhez hasonlóan – a korrigált versenyidő
számítható.
A futamidők kiértékelésére a Magyar Vitorlás Szövetség a Németországban jól bevált Yardstick rendszert vette át. Ennek
lényege, hogy a kiértékelés során „versenyenként minden hajóra olyan előnyszámot képeznek, amellyel holtverseny alakult
volna ki. A hajók előnyszáma (YS) megállapításánál ezen képzett előnyszámok átlagát veszik figyelembe oly módon, hogy a
tárgyévet megelőző három év adatait 4:3:2 arányban súlyozva számítják.”
Az Amerikában elterjedt PHRF (Performance Handicap Racing Fleet) rendszerben a korábbi futamidőket úgy hasonlítják
össze, hogy ezek alapján a hajó egy másodperc/tengeri mérföldben kifejezett előnyszámot kap (R).
Fontos megjegyezni, hogy ezekben a rendszerekben az ilyen, holtversenyen alapuló kiértékeléssel azonban nem csak a
hajók tervezéséből és építéséből (vagy másképp fogalmazva: formájából és felszereltségéből) származó, hanem az egyes
csapatok vitorlázótudásában meglevő különbségeket is összesimítják, pedig a rendszer célja épp az lenne, hogy a tehetségbeli
különbség döntse el az első helyet.
A korrigált időeredmény számítása
Az amerikai PHRF-ben az R azt mutatja meg, hogy az adott hajó 1 mérföldön feltételezhetően hány másodperccel lassabb,
mint egy referenciahajó. A magyar és német YS ettől eltérő, itt a szám százalékában mutatja, hogy az adott hajó egy