31. szám - Csepp TV
31. szám - Csepp TV
31. szám - Csepp TV
- TAGS
- csepp
- csepptv.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSEPEL, 2009. szeptember 18. ÕSZ 7<br />
Erzsike<br />
fõfelügyelõ lett<br />
Úgy ment, hogy maradt<br />
Középen Juhász Istvánné, Erzsike FOTÓ: MIZIK ZSUZSA<br />
Bensõséges ünnepség keretében búcsúztatta szeptember 4-én Juhász<br />
Béláné Erzsikét a Polgármesteri Hivatal kistanácstermében<br />
Oláh Istvánné közrendvédelmi referens és Szili Adrián, a Csevak<br />
Zrt. városüzemeltetési igazgatója.<br />
Valószínûleg kevesen tudják, hogy Csepel rendjének és tisztaságának<br />
a jelenlegi szinten tartása mennyi energiát emészt föl. Ennek<br />
a munkának a koordinálását végezte kerületünkben az elmúlt huszonhárom<br />
évben a legnagyobb figyelemmel és fegyelemmel Juhász<br />
Béláné, akinek Oláh Istvánnén keresztül a polgármester is<br />
megköszönte erõfeszítéseit.<br />
Szili Adrián a szakmai szervezetek nevében, valamint csepeli lakosként<br />
és lokálpatriótaként köszönte meg a több évtizedes közös<br />
munkát, a kerület szebbé és jobbá tételét. Hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag<br />
szolgálati átvezénylésre kerül sor, várhatóan tovább folytatódik<br />
az együttmûködés.<br />
Juhász Béláné lapunknak elmondta, hogy 1980 óta lakik Csepelen,<br />
a Fõvárosi Közterület-fenntartó Vállalat (ma Zrt.) csepeli kirendeltségénél<br />
huszonhét éve dolgozik, huszonhárom éve mint vezetõ.<br />
A kerület rendje és tisztasága továbbra is a szíve csücske marad,<br />
igaz, ezután az irányítást egy fokkal magasabb szinten végzi:<br />
mint fõfelügyelõ dolgozik tovább a Szállító úti üzemegységnél. Feladata<br />
bõvül, Csepel mellett gondoskodnia kell a XI. és a XXII. kerület<br />
rendjérõl és tisztaságáról is, e három kerület vezetõi ezentúl a<br />
beosztottjai lesznek.<br />
Lapunk nevében további munkasikereket kívánunk Juhász<br />
Béláné Erzsikének. Mucsi Ferenc<br />
Trükkös tolvajok<br />
A Csepeli Rendõrkapitányság<br />
tájékoztatása szerint kerületünkben<br />
megnõtt a trükkös<br />
lopások <strong>szám</strong>a, amely során<br />
az elkövetõk elsõsorban az<br />
idõsebb korosztályt célozzák<br />
meg.<br />
A sértetté válás megelõzése,<br />
valamint a nyomozás elõsegítése<br />
érdekében a rendõrség<br />
a következõket tanácsolja<br />
a lakosság <strong>szám</strong>ára:<br />
– Amennyiben az otthonukba<br />
idegen csönget be azzal,<br />
hogy valamely közmûtõl<br />
(ELMÛ, CSEVAK, TIGÁZ, FÕ-<br />
VÁROSI GÁZMÛVEK, CSA-<br />
TORNÁZÁSI MÛVEK stb.) jött<br />
órát, szolgáltatási minõséget,<br />
fogyasztást, felhasználást,<br />
bármi egyebet ellenõrizni,<br />
minden esetben kérjenek igazolványt<br />
és hívják fel a közmûvet,<br />
ellenõrizzék le, tényleg az<br />
õ munkatársaik állnak-e az ajtóban.<br />
Ez különösen fontos,<br />
ha a szolgáltató jó elõre nem<br />
jelezte külön levélben az ellenõrzés<br />
várható idejét.<br />
– Ha idegen csönget be<br />
azzal, hogy rosszul van, kér<br />
egy pohár vizet, vagy engedjék<br />
be, hadd üljön le egy kicsit,<br />
akkor ne engedjék be a<br />
házba, maximum kerítésen<br />
vagy a bejárati ajtó ablakán át,<br />
esetleg beakasztott lánccal kinyitott<br />
ajtórésen keresztül adjanak<br />
ki egy pohár vizet. Leülni<br />
a földre, a lépcsõházba<br />
vagy a kerítés tövébe is lehet,<br />
ha valaki tényleg rosszul van,<br />
nem fog szék után ácsingóz-<br />
ni, tökéletes lesz <strong>szám</strong>ára a<br />
föld (lépcsõ) is, ezért senki ne<br />
érezze magát lelketlennek, ha<br />
nem engedi be az otthonába a<br />
hívatlan vendéget.<br />
– Gyakori az olyan váratlan<br />
látogatás is, hogy az Önkormányzatra<br />
vagy valamilyen<br />
szociális intézményre hivatkozva<br />
pénzt hoznak az embernek,<br />
csak épp nincs náluk<br />
megfelelõ címlet, így felváltást<br />
kérnek. Csak késõbb derül<br />
ki mindig, hogy az átadott<br />
nagyobb címletû bankjegy<br />
hamis. Semmilyen állami intézmény<br />
nem küldi ki egyetlen<br />
munkatársát sem azzal,<br />
hogy osszon pénzt, ezért nem<br />
szabad hinni az elkövetõknek!<br />
– A fenti bankjegyváltásos<br />
trükk különbözõ termények<br />
(krumpli, hagyma stb.) kedvezményes<br />
árusításával kapcsolatban<br />
is elõfordulhat.<br />
A rendõrség kéri, hogy<br />
amennyiben bûncselekmény<br />
gyanúja merül fel, azon felül,<br />
hogy semmi esetre se engedjék<br />
be otthonukba az elkövetõket,<br />
értesítsék a kerületi hatóságot<br />
vagy a központi ügyeletet<br />
a 107-es vagy 112-es<br />
segélyhívón. Amennyiben<br />
biztonságosan lehetõségük<br />
van rá, próbáljanak meg minél<br />
többet megjegyezni a<br />
csöngetõ idegen kinézetébõl<br />
vagy az általa használt gépkocsi<br />
rend<strong>szám</strong>ából, ha lehetséges,<br />
nézzék meg, merre távoznak,<br />
és azonnal riasszák a<br />
rendõröket!<br />
…ÉS KÉS. Egyik este a kapitányság<br />
ügyeletére állampolgári<br />
bejelentés érkezett, hogy<br />
Csillagtelepen több ismeretlen<br />
tettes egy parkoló gépkocsit<br />
szétvert, majd a megrongált<br />
gépkocsi tulajdonosával szóváltásba<br />
keveredtek. A vita hevében<br />
az egyik elkövetõ kést<br />
rántott, de azzal szerencsére<br />
senkit sem sebesített meg. A<br />
gyors rendõri intézkedésnek<br />
köszönhetõen a helyszínen<br />
személyi sérülés nem történt,<br />
két elkövetõt a járõrök a kerületi<br />
Rendõrkapitányságra elõállítottak.<br />
Ellenük – szabadlábon<br />
hagyásuk mellett – a BRFK<br />
XXI. kerületi Rendõrkapitányság<br />
Bûnügyi Osztálya garázdaság<br />
bûntett és rongálás bûntett<br />
elkövetésének megalapozott<br />
gyanúja miatt folytat eljárást.<br />
TÁSKATOLVAJ. A BRFK XXI.<br />
kerületi Rendõrkapitányság<br />
Bûnügyi Osztályán eljárás indult<br />
két budapesti lakos ellen, akik<br />
Csepel Központjában lévõ egyik<br />
üzletközpont parkolójában eltulajdonították<br />
a sértett autóstáskáját.<br />
A sértett az esetet látva az<br />
elkövetõk után szaladt, amit egy<br />
szolgálaton kívüli rendõr észlelt,<br />
s szolgálatba helyezve magát, a<br />
kergetett elkövetõket elfogta,<br />
majd a kiérkezõ csepeli rendõrjárõrnek<br />
átadta.<br />
NEM KERÜLT NYEREGBE. A<br />
csepeli Tesco parkolójában a<br />
kiépített biciklitárolóknál ismeretlen<br />
elkövetõ az egyik lelakatolt<br />
kerékpárt megkísérelte eltulajdonítani,<br />
azonban cselekménye<br />
során megzavarták,<br />
ezért a helyszínrõl elmenekült.<br />
A jó személyleírásnak köszönhetõen<br />
a kiérkezõ rendõrjárõr<br />
Csillagtelepen elfogott egy 55<br />
éves budapesti férfit, aki a<br />
bûncselekmény elkövetésével<br />
megalapozottan gyanúsítható.<br />
Ellene – szabad lábon hagyása<br />
mellett – a BRFK XXI. kerületi<br />
Rendõrkapitányság Bûnügyi<br />
Osztálya folytatja a nyomozást.<br />
KÉT FIÚ, KÉT KERÉK. Egy nyári<br />
délutánon két fiatalkorú fiú<br />
Csepel központjában az egyik<br />
általános iskola melletti téren<br />
kölcsönkérte a 12 éves sértett<br />
drága kinézetû biciklijét azzal<br />
az ürüggyel, hogy azt kipróbálják.<br />
Ezt követõen a biciklivel a<br />
helyszínrõl távoztak, ezzel 120<br />
ezer forint kárt okozva a sértettnek.<br />
A kerékpár tulajdonosa<br />
telefonon bejelentette a lopást<br />
a kerületi Rendõrkapitányságra.<br />
A helyszínre kiérkezõ rendõrjárõr<br />
a sértett elmondása és<br />
személyleírása alapján nem<br />
sokkal késõbb elfogta a két 16<br />
éves fiút, akik cselekményüket<br />
RENDÕRSÉGI HÍREK<br />
beismerték és az idõ közben elrejtett<br />
biciklit visszaszolgáltatták.<br />
A két gyanúsítottal szemben<br />
– szabad lábon hagyásuk<br />
mellett – a BRFK XXI. ker.<br />
Rendõrkapitányság Bûnügyi<br />
Osztálya jár el.<br />
NEM (CSAK) HAJ VOLT A FE-<br />
JÉN… A csepeli Tesco Áruházban<br />
a biztonsági õrök visszatartottak<br />
egy nõt, aki különbözõ<br />
mûszaki cikkeket tulajdonított<br />
el, azonban azokat nem<br />
volt hajlandó önként átadni. A<br />
helyszínre kiérkezõ rendõr felszólítására<br />
– az intézkedõk<br />
megdöbbenésére – az elkövetõ<br />
a póthaja alól adta elõ az eltulajdonított<br />
mobil telefont és digitális<br />
fényképezõgépet. A nõ<br />
ellen lopás vétség elkövetése<br />
miatt indult eljárás a BRFK XXI.<br />
kerületi Rendõrkapitányság<br />
Bûnügyi Osztályán.<br />
AGYONVERTÉK. A BRFK Bûnügyi<br />
Fõosztály Életvédelmi<br />
Osztály nyomozást folytat ismeretlen<br />
tettesek ellen, akik<br />
egy nyári napon, ez idáig ismeretlen<br />
helyen megtámadták és<br />
bántalmazták R. G. 53 éves fér-<br />
A XX. század közepén, nem sokkal a II. világháború befejezése<br />
után Csepel mintegy 50 ezer lakosú nagyközség volt – azaz lélek<strong>szám</strong>a<br />
bõven meghaladta rangját. Megyei jogú várossá nyilvánítása<br />
több okból is szükségszerû volt – idézi fel a történteket Bolla<br />
Dezsõ. – Ezt a folyamatot az akkori vezetõk alulról jövõ kezdeményezésnek<br />
tüntették fel, s lakógyûléseken, pártrendezvényeken<br />
rendre felvetették Csepel várossá nyilvánításának fontosságát és<br />
szükségességét.<br />
A helyi vezetés végül küldöttséget menesztett Rákosi Mátyáshoz,<br />
aki 1949. július 12-én fogadta õket, és támogatásáról biztosította<br />
a javaslatot. A csepeli nagyközségi gyûlés még aznap este<br />
hivatalosan kérte a várossá nyilvánítást.<br />
Július 14-én, az MDP Politikai Bizottsága kimondta, hogy<br />
1950. január elsejével létre kell hozni Nagy-Budapestet. Másnap<br />
Kádár János belügyminiszter a Parlamentben javasolta Csepel<br />
megyei jogú várossá nyilvánítását.<br />
fit. A sértettet egy-két nappal<br />
az eset után, a Lámpás utcában<br />
lévõ Rákóczi Étterembõl szállították<br />
kórházba, ahol másnap<br />
sérülései következtében elhunyt.<br />
A nyomozásban a kerületi<br />
Rendõrkapitányság munkatársai<br />
is részt vettek, s beazonosították<br />
az elkövetõket B. S.<br />
49 éves, ifj. B. S. 18 éves valamint<br />
F. R. 25 éves férfiak személyében.<br />
A három gyanúsított<br />
ellen – õrizetbe vételük<br />
mellett – a BRFK Bûnügyi Fõosztály<br />
Életvédelmi Osztálya<br />
folytat eljárást.<br />
BÁNYATÓBA FULLADT egy fiatal<br />
lány Csepel és Szigetszentmiklós<br />
határában a nyáron. A<br />
17 éves lány egy társasággal<br />
fürdõzött a tavon, amikor ismeretlen<br />
okból a gumimatracról<br />
a vízbe fordult és eltûnt. A<br />
riasztásra öt autóval vonultak<br />
ki a bányatóhoz a tûzoltók és a<br />
búvárok. Félórás kutatás után<br />
találták meg az eltûnt lányt, ám<br />
a mentõk már nem tudtak rajta<br />
segíteni, a lány meghalt. A<br />
Szigetszentmiklósi Rendõrkapitányság<br />
közigazgatási eljárásban<br />
vizsgálja az esetet.<br />
NEHOGY KÉT KERÉKKEL<br />
KEVESEBB LEGYEN…<br />
A Csepeli Rendõrkapitányság tájékoztatása szerint kerületünkben<br />
megnõtt a kerékpárlopások <strong>szám</strong>a.<br />
A sértetté válás megelõzése, valamint a nyomozás elõsegítése<br />
érdekében a rendõrség a következõket tanácsolja a lakosság<br />
<strong>szám</strong>ára:<br />
– A kerékpárokat minden esetben lakatoljuk egy fix tárgyhoz.<br />
– A kikötésnél ügyeljünk arra, hogy ne kizárólag a kereket<br />
rögzítsük, hanem a vázat is.<br />
– Az elkövetõk minden esetben azt nézik elõször, hogy milyen<br />
biztonsági zárral van ellátva a kiszemelt kétkerekû. A biciklizár<br />
vásárlásakor ezért jobban megéri a pár száz forinttal<br />
drágább, de erõsebb, jobb minõségû láncokat megvenni. (Az<br />
árkülönbség sok esetben nincs 1000 forint.)<br />
– A kerékpárról egy mozdulattal lekapcsolható villogót érdemes<br />
távozáskor a táskába tenni.<br />
– Nem ritka, hogy gyermekektõl úgy viszik el a kerékpárt<br />
nagyobb fiatalok, hogy azt kölcsönkérik kipróbálni. Ha nem jó<br />
ismerõse a kölcsönkérõ, célszerû a biciklit még egy-két körre<br />
sem odaadni.<br />
Ha már megtörtént a baj:<br />
– Minden kerékpáron – általában a váz alján – található egy<br />
kis tábla, amin a bicikli márka- és típusjelzése, valamint a gyári<br />
<strong>szám</strong>a található. A gyári <strong>szám</strong> kerékpártípusonként eltérõ helyen<br />
– a váz aljába ütve vagy alumíniumvázas kerékpár esetén<br />
a váz elején, szintén anyagába ütve – látható. A kerékpár megvételekor<br />
célszerû ezt a gyári <strong>szám</strong>ot felírni, mivel ennek híján<br />
a rendõrség nem tudja köröztetni az eltulajdonított közlekedési<br />
eszközt, így annak megtalálására az esély nagyon kicsi.<br />
– A kerékpár vásárlásánál fontos odafigyelni, hogy ezt a<br />
gyári <strong>szám</strong>ot az eladó a jótállási jegyre vezesse fel.<br />
– Amennyiben lehetséges, célszerû – szintén a beazonosítás<br />
megkönnyítése céljából – a kerékpárról fényképet készíteni,<br />
hogy lopás esetén ezzel is segíthessük a keresést.<br />
– Az interneten lévõ kerékpáros oldalakon ingyen hirdetést lehet<br />
feltenni lopott kerékpárokról (gyári <strong>szám</strong>, fotó itt is jól jöhet).<br />
NEM SIKERÜLT ÚJRAÉLESZ-<br />
TENI azt a négyéves kisfiút, aki<br />
eddig tisztázatlan körülmények<br />
között esett bele a Szigetszentmiklós<br />
melletti egyik bányatóba,<br />
és késõbb meghalt. Beluzsárné<br />
Belicza Andrea, a Pest<br />
Megyei Rendõr-fõkapitányság<br />
sajtóreferense elmondta: kisfiú<br />
Zsámbékon lakott, rokonok<br />
vagy ismerõsök vitték a bányató<br />
partján lévõ házhoz. Amikor<br />
észrevették, hogy a gyerek vízbe<br />
esett, azonnal értesítették a<br />
tûzoltókat és a mentõket. A kisfiút<br />
a tûzoltók emelték a partra,<br />
a mentõk sokáig próbálták újraéleszteni,<br />
de sajnos már nem<br />
tudtak segíteni.<br />
A TÖKÉLETES BÛNMEGELÕ-<br />
ZÉS. A minap, éjfél körül a kerületi<br />
rendõrjárõrnek feltûnt<br />
egy sötét színû, lekapcsolt lámpával<br />
közlekedõ személygépkocsi<br />
Csepel egyik bevezetõ útján<br />
egy benzinkút közelében. A járõrök<br />
a gépkocsi után eredtek,<br />
megkísérelték azt megállítani,<br />
ám az autó sofõrje megállás<br />
helyett igyekezett a rendõrök<br />
elõl elmenekülni. Rövid kergetõzés<br />
után az erõsítésként érkezõ<br />
másik három rendõrautóval<br />
együtt a menekülõt közre fogták<br />
és megállásra kényszerítették.<br />
A gépkocsi utasai ezt követõen<br />
már nem látták értelmét az<br />
ellenállásnak, így mind a négyük<br />
intézkedés alá lett vonva.<br />
A jármû átvizsgálása során a<br />
rendõrök fegyvernek látszó tárgyat,<br />
vadászkést és csuklyát találtak.<br />
Megállapították továbbá,<br />
hogy a gépkocsira nem a saját<br />
rend<strong>szám</strong>a, hanem egy másik<br />
gépjármû – feltehetõen illegálisan<br />
megszerzett – rend<strong>szám</strong>a<br />
volt felszerelve. Nevezettek ellen<br />
az eljárást a BRFK Rablási<br />
Osztály munkatársai folytatják.<br />
ISMERÕS TEKERÕS. Egy reggel<br />
Csepel központjában a kerületi<br />
Rendõrkapitányság egyik szolgálaton<br />
kívüli munkatársa épp<br />
hazafelé tartott a reggel leadott<br />
szolgálatból, mikor felfigyelt arra,<br />
hogy egy férfi egy lelakatolt<br />
biciklirõl erõvágóval éppen levágja<br />
a láncot, majd a kerékpárral<br />
a helyszínrõl távozik. A rendõr<br />
azonnal szolgálatba helyezte<br />
magát, a tolvaj után futott, elfogta,<br />
majd a riasztott rendõrjárõr<br />
kiérkezéséig a helyszínen visszatartotta.<br />
Az elfogott csepeli férfi<br />
a kerületi Rendõrkapitányság<br />
Bûnügyi Osztályának munkatársai<br />
elõtt nem ismeretlen – több<br />
hasonló vagyon elleni bûncselekmény<br />
miatt képbe került már<br />
– ezért az eljáró hatóság a nyomozás<br />
során vizsgálja annak lehetõségét<br />
is, hogy a kerületben<br />
az utóbbi idõben elszaporodott<br />
kerékpárlopásokkal kapcsolatba<br />
hozható-e nevezett személy.<br />
Hatvan éve lett város Csepel<br />
Csepelt 1950. január elsejével csatolták Budapesthez, s lett így a fõváros XXI. kerülete. Ám ehhez az akkoriban mintegy 50 ezer lélek<strong>szám</strong>ú<br />
nagyközséget elõbb – 1949. szeptember 11-ével – várossá nyilvánították. E folyamatokról Bolla Dezsõ helytörténésszel beszélgettünk.<br />
A Belügyminisztérium augusztus 24-én kiadta az 5205/1-<br />
1949. VIII. 3. BM rendeletet Csepel nagyközség várossá nyilvánításáról,<br />
s ennek napját 1959. szeptember 11-ében határozta meg.<br />
A város polgármesterévé elõlépett Sticzay Rezsõ és Szabó Károly<br />
fõjegyzõ irányításával megkezdõdött a közigazgatás átszervezése.<br />
Az Országgyûlés 1959. december 20-án, a belügyminiszter<br />
elõterjesztésre elfogadta „Budapest területének új meghatározásáról<br />
szóló 1949. évi XXVI. törvényt”, amely szerint a fõváros és<br />
környéke évtizedes vágya válik valóra azzal, hogy a Magyar Népköztársaság<br />
országgyûlése megteremti a fõvárossal egy gazdasági<br />
régiót képezõ városok és községek közigazgatási egységét.<br />
A törvény hét megyei jogú várost – köztük Csepelt – és 16<br />
nagyközséget egyesített Budapesttel 1950. január elsejei hatállyal.<br />
A kerületi beosztást minisztertanácsi rendelet állapította<br />
meg. -fgy-