29.01.2013 Views

31. szám - Csepp TV

31. szám - Csepp TV

31. szám - Csepp TV

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

CSEPEL, 2009. szeptember 18. ÕSZ 7<br />

Erzsike<br />

fõfelügyelõ lett<br />

Úgy ment, hogy maradt<br />

Középen Juhász Istvánné, Erzsike FOTÓ: MIZIK ZSUZSA<br />

Bensõséges ünnepség keretében búcsúztatta szeptember 4-én Juhász<br />

Béláné Erzsikét a Polgármesteri Hivatal kistanácstermében<br />

Oláh Istvánné közrendvédelmi referens és Szili Adrián, a Csevak<br />

Zrt. városüzemeltetési igazgatója.<br />

Valószínûleg kevesen tudják, hogy Csepel rendjének és tisztaságának<br />

a jelenlegi szinten tartása mennyi energiát emészt föl. Ennek<br />

a munkának a koordinálását végezte kerületünkben az elmúlt huszonhárom<br />

évben a legnagyobb figyelemmel és fegyelemmel Juhász<br />

Béláné, akinek Oláh Istvánnén keresztül a polgármester is<br />

megköszönte erõfeszítéseit.<br />

Szili Adrián a szakmai szervezetek nevében, valamint csepeli lakosként<br />

és lokálpatriótaként köszönte meg a több évtizedes közös<br />

munkát, a kerület szebbé és jobbá tételét. Hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag<br />

szolgálati átvezénylésre kerül sor, várhatóan tovább folytatódik<br />

az együttmûködés.<br />

Juhász Béláné lapunknak elmondta, hogy 1980 óta lakik Csepelen,<br />

a Fõvárosi Közterület-fenntartó Vállalat (ma Zrt.) csepeli kirendeltségénél<br />

huszonhét éve dolgozik, huszonhárom éve mint vezetõ.<br />

A kerület rendje és tisztasága továbbra is a szíve csücske marad,<br />

igaz, ezután az irányítást egy fokkal magasabb szinten végzi:<br />

mint fõfelügyelõ dolgozik tovább a Szállító úti üzemegységnél. Feladata<br />

bõvül, Csepel mellett gondoskodnia kell a XI. és a XXII. kerület<br />

rendjérõl és tisztaságáról is, e három kerület vezetõi ezentúl a<br />

beosztottjai lesznek.<br />

Lapunk nevében további munkasikereket kívánunk Juhász<br />

Béláné Erzsikének. Mucsi Ferenc<br />

Trükkös tolvajok<br />

A Csepeli Rendõrkapitányság<br />

tájékoztatása szerint kerületünkben<br />

megnõtt a trükkös<br />

lopások <strong>szám</strong>a, amely során<br />

az elkövetõk elsõsorban az<br />

idõsebb korosztályt célozzák<br />

meg.<br />

A sértetté válás megelõzése,<br />

valamint a nyomozás elõsegítése<br />

érdekében a rendõrség<br />

a következõket tanácsolja<br />

a lakosság <strong>szám</strong>ára:<br />

– Amennyiben az otthonukba<br />

idegen csönget be azzal,<br />

hogy valamely közmûtõl<br />

(ELMÛ, CSEVAK, TIGÁZ, FÕ-<br />

VÁROSI GÁZMÛVEK, CSA-<br />

TORNÁZÁSI MÛVEK stb.) jött<br />

órát, szolgáltatási minõséget,<br />

fogyasztást, felhasználást,<br />

bármi egyebet ellenõrizni,<br />

minden esetben kérjenek igazolványt<br />

és hívják fel a közmûvet,<br />

ellenõrizzék le, tényleg az<br />

õ munkatársaik állnak-e az ajtóban.<br />

Ez különösen fontos,<br />

ha a szolgáltató jó elõre nem<br />

jelezte külön levélben az ellenõrzés<br />

várható idejét.<br />

– Ha idegen csönget be<br />

azzal, hogy rosszul van, kér<br />

egy pohár vizet, vagy engedjék<br />

be, hadd üljön le egy kicsit,<br />

akkor ne engedjék be a<br />

házba, maximum kerítésen<br />

vagy a bejárati ajtó ablakán át,<br />

esetleg beakasztott lánccal kinyitott<br />

ajtórésen keresztül adjanak<br />

ki egy pohár vizet. Leülni<br />

a földre, a lépcsõházba<br />

vagy a kerítés tövébe is lehet,<br />

ha valaki tényleg rosszul van,<br />

nem fog szék után ácsingóz-<br />

ni, tökéletes lesz <strong>szám</strong>ára a<br />

föld (lépcsõ) is, ezért senki ne<br />

érezze magát lelketlennek, ha<br />

nem engedi be az otthonába a<br />

hívatlan vendéget.<br />

– Gyakori az olyan váratlan<br />

látogatás is, hogy az Önkormányzatra<br />

vagy valamilyen<br />

szociális intézményre hivatkozva<br />

pénzt hoznak az embernek,<br />

csak épp nincs náluk<br />

megfelelõ címlet, így felváltást<br />

kérnek. Csak késõbb derül<br />

ki mindig, hogy az átadott<br />

nagyobb címletû bankjegy<br />

hamis. Semmilyen állami intézmény<br />

nem küldi ki egyetlen<br />

munkatársát sem azzal,<br />

hogy osszon pénzt, ezért nem<br />

szabad hinni az elkövetõknek!<br />

– A fenti bankjegyváltásos<br />

trükk különbözõ termények<br />

(krumpli, hagyma stb.) kedvezményes<br />

árusításával kapcsolatban<br />

is elõfordulhat.<br />

A rendõrség kéri, hogy<br />

amennyiben bûncselekmény<br />

gyanúja merül fel, azon felül,<br />

hogy semmi esetre se engedjék<br />

be otthonukba az elkövetõket,<br />

értesítsék a kerületi hatóságot<br />

vagy a központi ügyeletet<br />

a 107-es vagy 112-es<br />

segélyhívón. Amennyiben<br />

biztonságosan lehetõségük<br />

van rá, próbáljanak meg minél<br />

többet megjegyezni a<br />

csöngetõ idegen kinézetébõl<br />

vagy az általa használt gépkocsi<br />

rend<strong>szám</strong>ából, ha lehetséges,<br />

nézzék meg, merre távoznak,<br />

és azonnal riasszák a<br />

rendõröket!<br />

…ÉS KÉS. Egyik este a kapitányság<br />

ügyeletére állampolgári<br />

bejelentés érkezett, hogy<br />

Csillagtelepen több ismeretlen<br />

tettes egy parkoló gépkocsit<br />

szétvert, majd a megrongált<br />

gépkocsi tulajdonosával szóváltásba<br />

keveredtek. A vita hevében<br />

az egyik elkövetõ kést<br />

rántott, de azzal szerencsére<br />

senkit sem sebesített meg. A<br />

gyors rendõri intézkedésnek<br />

köszönhetõen a helyszínen<br />

személyi sérülés nem történt,<br />

két elkövetõt a járõrök a kerületi<br />

Rendõrkapitányságra elõállítottak.<br />

Ellenük – szabadlábon<br />

hagyásuk mellett – a BRFK<br />

XXI. kerületi Rendõrkapitányság<br />

Bûnügyi Osztálya garázdaság<br />

bûntett és rongálás bûntett<br />

elkövetésének megalapozott<br />

gyanúja miatt folytat eljárást.<br />

TÁSKATOLVAJ. A BRFK XXI.<br />

kerületi Rendõrkapitányság<br />

Bûnügyi Osztályán eljárás indult<br />

két budapesti lakos ellen, akik<br />

Csepel Központjában lévõ egyik<br />

üzletközpont parkolójában eltulajdonították<br />

a sértett autóstáskáját.<br />

A sértett az esetet látva az<br />

elkövetõk után szaladt, amit egy<br />

szolgálaton kívüli rendõr észlelt,<br />

s szolgálatba helyezve magát, a<br />

kergetett elkövetõket elfogta,<br />

majd a kiérkezõ csepeli rendõrjárõrnek<br />

átadta.<br />

NEM KERÜLT NYEREGBE. A<br />

csepeli Tesco parkolójában a<br />

kiépített biciklitárolóknál ismeretlen<br />

elkövetõ az egyik lelakatolt<br />

kerékpárt megkísérelte eltulajdonítani,<br />

azonban cselekménye<br />

során megzavarták,<br />

ezért a helyszínrõl elmenekült.<br />

A jó személyleírásnak köszönhetõen<br />

a kiérkezõ rendõrjárõr<br />

Csillagtelepen elfogott egy 55<br />

éves budapesti férfit, aki a<br />

bûncselekmény elkövetésével<br />

megalapozottan gyanúsítható.<br />

Ellene – szabad lábon hagyása<br />

mellett – a BRFK XXI. kerületi<br />

Rendõrkapitányság Bûnügyi<br />

Osztálya folytatja a nyomozást.<br />

KÉT FIÚ, KÉT KERÉK. Egy nyári<br />

délutánon két fiatalkorú fiú<br />

Csepel központjában az egyik<br />

általános iskola melletti téren<br />

kölcsönkérte a 12 éves sértett<br />

drága kinézetû biciklijét azzal<br />

az ürüggyel, hogy azt kipróbálják.<br />

Ezt követõen a biciklivel a<br />

helyszínrõl távoztak, ezzel 120<br />

ezer forint kárt okozva a sértettnek.<br />

A kerékpár tulajdonosa<br />

telefonon bejelentette a lopást<br />

a kerületi Rendõrkapitányságra.<br />

A helyszínre kiérkezõ rendõrjárõr<br />

a sértett elmondása és<br />

személyleírása alapján nem<br />

sokkal késõbb elfogta a két 16<br />

éves fiút, akik cselekményüket<br />

RENDÕRSÉGI HÍREK<br />

beismerték és az idõ közben elrejtett<br />

biciklit visszaszolgáltatták.<br />

A két gyanúsítottal szemben<br />

– szabad lábon hagyásuk<br />

mellett – a BRFK XXI. ker.<br />

Rendõrkapitányság Bûnügyi<br />

Osztálya jár el.<br />

NEM (CSAK) HAJ VOLT A FE-<br />

JÉN… A csepeli Tesco Áruházban<br />

a biztonsági õrök visszatartottak<br />

egy nõt, aki különbözõ<br />

mûszaki cikkeket tulajdonított<br />

el, azonban azokat nem<br />

volt hajlandó önként átadni. A<br />

helyszínre kiérkezõ rendõr felszólítására<br />

– az intézkedõk<br />

megdöbbenésére – az elkövetõ<br />

a póthaja alól adta elõ az eltulajdonított<br />

mobil telefont és digitális<br />

fényképezõgépet. A nõ<br />

ellen lopás vétség elkövetése<br />

miatt indult eljárás a BRFK XXI.<br />

kerületi Rendõrkapitányság<br />

Bûnügyi Osztályán.<br />

AGYONVERTÉK. A BRFK Bûnügyi<br />

Fõosztály Életvédelmi<br />

Osztály nyomozást folytat ismeretlen<br />

tettesek ellen, akik<br />

egy nyári napon, ez idáig ismeretlen<br />

helyen megtámadták és<br />

bántalmazták R. G. 53 éves fér-<br />

A XX. század közepén, nem sokkal a II. világháború befejezése<br />

után Csepel mintegy 50 ezer lakosú nagyközség volt – azaz lélek<strong>szám</strong>a<br />

bõven meghaladta rangját. Megyei jogú várossá nyilvánítása<br />

több okból is szükségszerû volt – idézi fel a történteket Bolla<br />

Dezsõ. – Ezt a folyamatot az akkori vezetõk alulról jövõ kezdeményezésnek<br />

tüntették fel, s lakógyûléseken, pártrendezvényeken<br />

rendre felvetették Csepel várossá nyilvánításának fontosságát és<br />

szükségességét.<br />

A helyi vezetés végül küldöttséget menesztett Rákosi Mátyáshoz,<br />

aki 1949. július 12-én fogadta õket, és támogatásáról biztosította<br />

a javaslatot. A csepeli nagyközségi gyûlés még aznap este<br />

hivatalosan kérte a várossá nyilvánítást.<br />

Július 14-én, az MDP Politikai Bizottsága kimondta, hogy<br />

1950. január elsejével létre kell hozni Nagy-Budapestet. Másnap<br />

Kádár János belügyminiszter a Parlamentben javasolta Csepel<br />

megyei jogú várossá nyilvánítását.<br />

fit. A sértettet egy-két nappal<br />

az eset után, a Lámpás utcában<br />

lévõ Rákóczi Étterembõl szállították<br />

kórházba, ahol másnap<br />

sérülései következtében elhunyt.<br />

A nyomozásban a kerületi<br />

Rendõrkapitányság munkatársai<br />

is részt vettek, s beazonosították<br />

az elkövetõket B. S.<br />

49 éves, ifj. B. S. 18 éves valamint<br />

F. R. 25 éves férfiak személyében.<br />

A három gyanúsított<br />

ellen – õrizetbe vételük<br />

mellett – a BRFK Bûnügyi Fõosztály<br />

Életvédelmi Osztálya<br />

folytat eljárást.<br />

BÁNYATÓBA FULLADT egy fiatal<br />

lány Csepel és Szigetszentmiklós<br />

határában a nyáron. A<br />

17 éves lány egy társasággal<br />

fürdõzött a tavon, amikor ismeretlen<br />

okból a gumimatracról<br />

a vízbe fordult és eltûnt. A<br />

riasztásra öt autóval vonultak<br />

ki a bányatóhoz a tûzoltók és a<br />

búvárok. Félórás kutatás után<br />

találták meg az eltûnt lányt, ám<br />

a mentõk már nem tudtak rajta<br />

segíteni, a lány meghalt. A<br />

Szigetszentmiklósi Rendõrkapitányság<br />

közigazgatási eljárásban<br />

vizsgálja az esetet.<br />

NEHOGY KÉT KERÉKKEL<br />

KEVESEBB LEGYEN…<br />

A Csepeli Rendõrkapitányság tájékoztatása szerint kerületünkben<br />

megnõtt a kerékpárlopások <strong>szám</strong>a.<br />

A sértetté válás megelõzése, valamint a nyomozás elõsegítése<br />

érdekében a rendõrség a következõket tanácsolja a lakosság<br />

<strong>szám</strong>ára:<br />

– A kerékpárokat minden esetben lakatoljuk egy fix tárgyhoz.<br />

– A kikötésnél ügyeljünk arra, hogy ne kizárólag a kereket<br />

rögzítsük, hanem a vázat is.<br />

– Az elkövetõk minden esetben azt nézik elõször, hogy milyen<br />

biztonsági zárral van ellátva a kiszemelt kétkerekû. A biciklizár<br />

vásárlásakor ezért jobban megéri a pár száz forinttal<br />

drágább, de erõsebb, jobb minõségû láncokat megvenni. (Az<br />

árkülönbség sok esetben nincs 1000 forint.)<br />

– A kerékpárról egy mozdulattal lekapcsolható villogót érdemes<br />

távozáskor a táskába tenni.<br />

– Nem ritka, hogy gyermekektõl úgy viszik el a kerékpárt<br />

nagyobb fiatalok, hogy azt kölcsönkérik kipróbálni. Ha nem jó<br />

ismerõse a kölcsönkérõ, célszerû a biciklit még egy-két körre<br />

sem odaadni.<br />

Ha már megtörtént a baj:<br />

– Minden kerékpáron – általában a váz alján – található egy<br />

kis tábla, amin a bicikli márka- és típusjelzése, valamint a gyári<br />

<strong>szám</strong>a található. A gyári <strong>szám</strong> kerékpártípusonként eltérõ helyen<br />

– a váz aljába ütve vagy alumíniumvázas kerékpár esetén<br />

a váz elején, szintén anyagába ütve – látható. A kerékpár megvételekor<br />

célszerû ezt a gyári <strong>szám</strong>ot felírni, mivel ennek híján<br />

a rendõrség nem tudja köröztetni az eltulajdonított közlekedési<br />

eszközt, így annak megtalálására az esély nagyon kicsi.<br />

– A kerékpár vásárlásánál fontos odafigyelni, hogy ezt a<br />

gyári <strong>szám</strong>ot az eladó a jótállási jegyre vezesse fel.<br />

– Amennyiben lehetséges, célszerû – szintén a beazonosítás<br />

megkönnyítése céljából – a kerékpárról fényképet készíteni,<br />

hogy lopás esetén ezzel is segíthessük a keresést.<br />

– Az interneten lévõ kerékpáros oldalakon ingyen hirdetést lehet<br />

feltenni lopott kerékpárokról (gyári <strong>szám</strong>, fotó itt is jól jöhet).<br />

NEM SIKERÜLT ÚJRAÉLESZ-<br />

TENI azt a négyéves kisfiút, aki<br />

eddig tisztázatlan körülmények<br />

között esett bele a Szigetszentmiklós<br />

melletti egyik bányatóba,<br />

és késõbb meghalt. Beluzsárné<br />

Belicza Andrea, a Pest<br />

Megyei Rendõr-fõkapitányság<br />

sajtóreferense elmondta: kisfiú<br />

Zsámbékon lakott, rokonok<br />

vagy ismerõsök vitték a bányató<br />

partján lévõ házhoz. Amikor<br />

észrevették, hogy a gyerek vízbe<br />

esett, azonnal értesítették a<br />

tûzoltókat és a mentõket. A kisfiút<br />

a tûzoltók emelték a partra,<br />

a mentõk sokáig próbálták újraéleszteni,<br />

de sajnos már nem<br />

tudtak segíteni.<br />

A TÖKÉLETES BÛNMEGELÕ-<br />

ZÉS. A minap, éjfél körül a kerületi<br />

rendõrjárõrnek feltûnt<br />

egy sötét színû, lekapcsolt lámpával<br />

közlekedõ személygépkocsi<br />

Csepel egyik bevezetõ útján<br />

egy benzinkút közelében. A járõrök<br />

a gépkocsi után eredtek,<br />

megkísérelték azt megállítani,<br />

ám az autó sofõrje megállás<br />

helyett igyekezett a rendõrök<br />

elõl elmenekülni. Rövid kergetõzés<br />

után az erõsítésként érkezõ<br />

másik három rendõrautóval<br />

együtt a menekülõt közre fogták<br />

és megállásra kényszerítették.<br />

A gépkocsi utasai ezt követõen<br />

már nem látták értelmét az<br />

ellenállásnak, így mind a négyük<br />

intézkedés alá lett vonva.<br />

A jármû átvizsgálása során a<br />

rendõrök fegyvernek látszó tárgyat,<br />

vadászkést és csuklyát találtak.<br />

Megállapították továbbá,<br />

hogy a gépkocsira nem a saját<br />

rend<strong>szám</strong>a, hanem egy másik<br />

gépjármû – feltehetõen illegálisan<br />

megszerzett – rend<strong>szám</strong>a<br />

volt felszerelve. Nevezettek ellen<br />

az eljárást a BRFK Rablási<br />

Osztály munkatársai folytatják.<br />

ISMERÕS TEKERÕS. Egy reggel<br />

Csepel központjában a kerületi<br />

Rendõrkapitányság egyik szolgálaton<br />

kívüli munkatársa épp<br />

hazafelé tartott a reggel leadott<br />

szolgálatból, mikor felfigyelt arra,<br />

hogy egy férfi egy lelakatolt<br />

biciklirõl erõvágóval éppen levágja<br />

a láncot, majd a kerékpárral<br />

a helyszínrõl távozik. A rendõr<br />

azonnal szolgálatba helyezte<br />

magát, a tolvaj után futott, elfogta,<br />

majd a riasztott rendõrjárõr<br />

kiérkezéséig a helyszínen visszatartotta.<br />

Az elfogott csepeli férfi<br />

a kerületi Rendõrkapitányság<br />

Bûnügyi Osztályának munkatársai<br />

elõtt nem ismeretlen – több<br />

hasonló vagyon elleni bûncselekmény<br />

miatt képbe került már<br />

– ezért az eljáró hatóság a nyomozás<br />

során vizsgálja annak lehetõségét<br />

is, hogy a kerületben<br />

az utóbbi idõben elszaporodott<br />

kerékpárlopásokkal kapcsolatba<br />

hozható-e nevezett személy.<br />

Hatvan éve lett város Csepel<br />

Csepelt 1950. január elsejével csatolták Budapesthez, s lett így a fõváros XXI. kerülete. Ám ehhez az akkoriban mintegy 50 ezer lélek<strong>szám</strong>ú<br />

nagyközséget elõbb – 1949. szeptember 11-ével – várossá nyilvánították. E folyamatokról Bolla Dezsõ helytörténésszel beszélgettünk.<br />

A Belügyminisztérium augusztus 24-én kiadta az 5205/1-<br />

1949. VIII. 3. BM rendeletet Csepel nagyközség várossá nyilvánításáról,<br />

s ennek napját 1959. szeptember 11-ében határozta meg.<br />

A város polgármesterévé elõlépett Sticzay Rezsõ és Szabó Károly<br />

fõjegyzõ irányításával megkezdõdött a közigazgatás átszervezése.<br />

Az Országgyûlés 1959. december 20-án, a belügyminiszter<br />

elõterjesztésre elfogadta „Budapest területének új meghatározásáról<br />

szóló 1949. évi XXVI. törvényt”, amely szerint a fõváros és<br />

környéke évtizedes vágya válik valóra azzal, hogy a Magyar Népköztársaság<br />

országgyûlése megteremti a fõvárossal egy gazdasági<br />

régiót képezõ városok és községek közigazgatási egységét.<br />

A törvény hét megyei jogú várost – köztük Csepelt – és 16<br />

nagyközséget egyesített Budapesttel 1950. január elsejei hatállyal.<br />

A kerületi beosztást minisztertanácsi rendelet állapította<br />

meg. -fgy-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!