14 Tájoló [ <strong>Hajdú</strong>-<strong>bihari</strong> Hét | 2010. március 10. ] www.deol.hu
A mikepércsi Őszidő Nyugdíjasklub nőnapi összejövetelét tartották a minap a helyi a művelődési házban. A programon részt vett Tímár Zoltán polgármester és Márton Attila (Fidesz) országgyűlési képviselő is. Pohly Szilvia klubvezető köszöntötte a 25 tagból megjelent 21 hölgyet és egyetlen férfit, majd a polgármesternek közelgő névnapja alkalmából helyi csigatésztát és egy üveg tokaji bort nyújtott át. Tímár Zoltán megilletődötten vette át a csigatésztát, mert mint mondta, az ő családjában a vasárnapi ebéd csigaleves. Annak külön örült, hogy egybeesik a nőnap az ő névnapjával, mert így egyszerre ünnepelhet a nyugdíjasokkal. Reményét fejezte ki amiatt, hogy nemcsak a nőnapon, hanem az év 365 napján tisztelet és szeretet övez valamenynyi hölgyet. Márton Attila a „terülj, asztalkám” láttán azt mondta: mindig [ <strong>Hajdú</strong>-<strong>bihari</strong> Hét | 2010. március 10. ] Korzó 15 Az utolsó bajomi mester Egyre ritkább a gyékényből készült használati tárgy Biharnagybajomban, a gyékényfonás valamikori fellegvárában. Pedig falvak éltek ebből a kézműves tevékenységből egykor a Sárréten... Az alapanyagot ingyen adta a mocsár, a kiterjedt vízi világ, az emberek pedig generációkon át ki is használták a természet ajándékát. Biharnagybajomban ma már csak ketten kötik a gyékényt. André Sándor az egyik, aki szüleitől tanulta a mesterséget. – A 40-es évek végén nagyon szegény világ volt, rákényszerültek az emberek a gyékényezésre. Télen ebből éltünk. Akkor nem egy-két gyerek volt egy családban, hanem voltak nyolcan, tízen, és a gyerekeket is befogták dolgozni, gyékényt kötni. Nálunk édesapám a kosarakat, a talpallót kötötte, édesanyám szőtte a gyékényt, papucsot kötött, mi, gyerekek meg a búrát kötöttük – emlékszik vissza André Sándor. A búra egy 30 centi magas kis palást, amit a 40-es évektől egészen a 90-es évek elejéig az üvegek szállításánál használtak védőeszközként. Ezt egyszerű volt André Sándor továbbadná a mesterséget, ha lenne kinek... elkészíteni, a kosár fonása már bonyolultabb. A spirális technika miatt ehhez már tapasztalat szükséges. Középen kell elkezdeni a varrást a fanyelű tűvel, aztán aki gyakorlottabb, az mintázhatja is a kosarat. örömmel jön Mikepércsre, mert például a legutóbbi farsangi összejövetelen is nagymamája sütijeire emlékeztető finomságokat evett a nyugdíjasoknak köszönhetően. Most is kitettek magukért: csőrögét és pogácsát sütöttek a helyiek. Viszonzásként valamennyi nyugdíjasnak a hajdúszoboszlói gyógy- – Ennek is technikája, fortélya van. Egyenletesen kell vezetnem a karimát, tehát vigyáznom kell arra, hogy egyenletes legyen a vastagság. Formálni kell a két ujjammal. És a szúrás sem mindegy, hova esik, mert, ha beleszúrok a szálakba akkor az csúnya, nem jó, mindig közé kell szúrni. És vigyázni kell, hogy ne csavarodjon a fonószál se – sorolja André Sándor. A gyékényt akkor lehet vágni, amíg a közte kinőtt buzogány egyben van, még nem hullik. Ilyenkor halomba rakják, a csatornaparton megszárítják. 1,5–2 hónap múlva hazaviszik, kiterítik, és akkor dől el, hogy milyen volt az az évi termés. Ha jó, akkor lehet kezdeni a kötést. De egyre kevesebb a környéken a vizes terület és a gyékény is – nemcsak a gyékényfonó mester. – A mocsárlecsapolással ezek a vízinövények is igen megritkultak. De a bajomiak sokáig ezt a tudást nem hagyták elveszni, hanem szekerekre ültek és elmentek a Hortobágyra, és akkor még nagy menynyiségben hozták a gyékényt és ezt dolgozták föl – meséli Lajsz Julianna, a Biharnagyabajomi Szűcs Sándor Művelődési Ház igazgató- Előrehozott (ünnep)napok Ünnep jó hangulatban fürdőbe szóló belépőket nyújtott át. A klubvezető a képviselőnek is csigatésztát és bort ajándékozott, mire az egyik nyugdíjas megjegyezte: ilyen ajándékot csak a családtagok kapnak, mi pedig annak tekintjük a képviselőt. Kép és szöveg: Nyírő Gizella ja. – Akkor azonban még volt ára a gyékénytermékeknek, most viszont alig... Egy váza elkészítése két napba kerül, s André Sándor azt mondja, ha egész hónapban dolgozik, akkor sem hoz többet a konyhára a kötés mint tizenötezer forint. Így csak hobbiból végzi. De a legnagyobb fájdalma az, hogy nincs, akinek tovább adja a mesterséget. – Én tovább adnám a tudást, de a fiatalokat nem érdeklik ezek a dolgok. Ideig-óráig meglátják és akkor tetszik nekik, de aztán nem jött még senki se’, hogy tanítsam meg. Az unokákat nem érdekli csak a számítógép, mint a mai gyerekek többségét. Bajomban az idősebb generáció tagjai közül még többen értik a gyékényfonás mesterségét, ám lassan kihalnak az régi öregek. Így tűnik el egy közel 600 éves ősi tevékenység, s remény sincs arra, hogy a kenyérkosarak, bevásárló táskák, üvegtartók, szőnyegek, lábtörlők, szakajtó kosarak és tojástartók, – amit itt Biharnagybajomban csak kupujkónak neveznek – fennmaradnak az utókor számára... Sári Andrea Vidáman A Nagyerdei Kultúrpark a vidámpark fennállásának 50. évfordulója alkalmából Vidámparki élményeim címmel rajzpályázatot hirdet 3–14 évesek számára. Az alkotások bármilyen rajztechnikával készülhetnek A/3-as vagy A/4-es méretben. A képek hátulján fel kell tüntetni az alkotó nevét, életkorát és az oktatási intézmény nevét és telefonszámát vagy e-mail címét. Három korcsoportban lehet pályázni, az óvodások, az általános iskolák alsó tagozatosai, valamint a felsősök műveit külön-külön értékelik. A legjobb alkotásokból kiállítást rendeznek, amelyet május 14-én 14 órakor nyitnak meg a vidámparkban. Jutalmak: vidámparki belépők, játékok, könyvek. A beadási határidő: 2010. április 30. Beküldési cím: Nagyerdei Kultúrpark, 4032 <strong>Debrecen</strong>, Ady Endre út 1.
Change language