Hajdú-bihari - Debrecen Online

More documents

Recommendations

Info

8 Háttér [ Hajdú-bihari Hét | 2010. március 10. ] Késleltetik az uniós forrásokat Három kamara is kritikával illette azt a kormányhatározatot, mely szerint április elsejétől az új kabinet megalakulásáig nem dönthetnek újabb pályázati pénzek odaítéléséről a kiírók, és nem hirdethetnek nyertest a közbeszerzési eljárásokon. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormány döntési moratóriuma miatt hét pályázati kiírást fagyaszt be. A gazdaságfejlesztési pályázatokat az ügynökség február 20-tól május 30-áig függeszti fel, és ezzel mintegy 56 milliárd forint megszerzésének lehetőségét késleltetik. Az Agrárkamara szerint a kormányhatározat, amely a mezőgazdasági pályázatokat is érinti, romlást hoz az ágazatra, ezért annak visszavonását kérik. A mérnöki kamara is elégedetlen, a testület szerint a közbeszerzések döntéseinek felfüggesztése miatt fél évet is csúszhatnak projektek, és uniós pénzek veszhetnek el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azért kifogásolja a moratóriumot, mert folyamatokat állítana le az állami cégeknél ennek betartása. Parragh László szerint veszélybe kerülnek a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, nemzetközi szerződésben vállalt beruházások akadnának el, illetve az uniós beruházások határidőn belüli elkészítését, megvalósítását tennék ezzel lehetetlenné. A kormány és a három kamara közti egyeztetés után finomították a határozatot. Az uniós forrásból megvalósuló és már támogatási szerződéssel rendelkező közbeszerzéseket kiveszik a döntési moratórium hatálya alól. A hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél tovább Uniós pénzek veszhetnek el él a moratórium – tudatta a kormány közleménye. Ilyeneket csak akkor lehet megindítani, ha arról a döntés a következő kormány megalakulását követő időpontra esik, vagy ha a határozat hatálya alól a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár felmentést ad. Az egyeztetést követően a pályázatokra vonatkozó részt is módosították. A január 20-a előtt az Új Magyarország fejlesztési terv keretében meghirdetett pályázati felhívások, valamint az Új Magyarország vidékfejlesztési program esetében megjelent jogcímrendeletek kapcsán beadott pályázatokat el lehet bírálni, de az ügyvivő kormány működése alatt ezek esetében sem lehet már döntést hozni. A január 20-a után, vagyis a döntési moratórium hatályba lépését követően meghirdetett pályázatok esetében nem változik a szabályozás, azokat nem lehetséges már elbírálni. A döntési moratórium elrendeléséről szóló kormányhatározat 7. pontjának értelmében a következő pályázatokat érinti a benyújtás lehetőségének felfüggesztése: kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése, akkreditált innovációs klaszterek támogatása, innovációs és technológiai parkok támogatása, vállalati kutatási-fejlesztési kapacitás erősítése, magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása, vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése. Messze az első száztól is Magyarország a világ 183 országa között a 122. helyen áll a vállalati adórendszer vonzereje alapján – olvashatjuk egy most közzétett világbanki elemzésben. Nem is csoda, hiszen hazánkban a nyilvánosságra hozott jelentés szerint a hatalom jelenlegi birtokosai mostanában nem tettek semmit a helyzet javulásáért... Ez a helyezés kelet-közép-európai összehasonlításban átlagos eredménynek számít. A Baltikum és a legtöbb balkáni ország jóval előrébb foglal helyet, Csehország és Szlovákia nagyjából holtversenyben végzett hazánkkal, Lengyelország viszont rosszabb helyezést ért el. Kelet-közép-európai összehasonlításban átlagos, de világviszonylatban átlag alatti a magyarországi vállalati adórendszer vonzereje. Az új EU-tagállamok közül a baltiak sokkal jobb helyezéseket értek el, és egyes balkáni államok, mint Macedónia vagy Horvátország, is „eminensnek” számítanak. A sorrendet a cégeket terhelő adók nagyságát, továbbá az adófizetések gyakoriságát és az adóadminisztrációra fordítandó idő hosszát figyelembe véve állították fel. Az index összetevői közül Magyarország meglehetősen jól szerepelt az adófizetések gyakorisága alapján. Hazánkban egy átlagos cégnek évente 14 határidőhöz kell igazodnia, míg például Lengyelországban ez a szám 40. Ugyanakkor a szabályok bonyolultsága miatt évente 330 órát vesz igénybe az adóadminisztráció, melynek közel kétharmadát a munkaadók által fizetett munkaadói járulékok számfejtése viszi el, és az adók mértéke is nagyobb az átlagnál. A Világbank szakemberei – egy 2 éve működő átlagos részvénytársaságot alapul véve – 9,1 százalékra becsülik a tényleges nyereségadó, 39,5 százalékra a különböző bérterhek és 8,9 százalékra az egyéb elvonások (iparűzési adó, helyi adó, gépjárműadók stb.) mértékét. Ezek a terhek összesen a nyereség 57,5 százalékát viszik el, ez az Horváth Andrea összes új EU-tagállaménál magasabb érték. 2008 júniusa és 2009 júniusa között a világ 45 országában egyszerűsítették a vállalati adózást. A legnépszerűbb – egyúttal leglátványosabb – intézkedés a nyereségadó kulcsának a csökkentése volt; ezzel Spanyolországtól Koszovóig, Vietnamtól Algériáig húsz ország élt. Sok kormány, például a lengyel és a cseh az adószabályok egyszerűsítésével igyekezett kedvezni a befektetőknek, mások mérsékelték a munkaadói járulékokat vagy megszüntettek egyes adónemeket. A legaktívabb reformer Kelet-Timor volt: harmadára csökkent a vállalati nyereségadó kulcsa, változtak az értékcsökkenési leírás szabályai, és az egyszerűsítéseknek köszönhetően 364 órával mérséklődött az adóadminisztráció éves időigénye. Magyarország azonban a jelentés szerint nem tett semmiféle, az adózást vonzóbbá tevő lépést a vizsgált időszakban. H. A.
Kímélet Nincs könnyű helyzetben egy mostani álláskereső. Pályázataira csend a válasz, meghirdetett állások esetén is ritka a visszajelzés. Pedig mindez csak egy gesztus lenne. Mondjuk egy e-mail, ami nem kerül semmibe, de a pályázó érezhetné, hogy emberszámba vették. Főleg, ha a kiírt pályázatban költséges okmányok beszerzésével is terhelték az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélkülit. Ehelyett sokszor annyi fáradságot sem vesznek, hogy közöljék a hirdetésben: kizárólag megváltozott munkaképességűek jelentkezését várják. Így a pályáztatók nemcsak az erejük teljes munkaképességében lévő, bár megfásult versenyzők pénztárcáját, idejét kímélnék – önmagukat is. (K. O.) Kocsma Folyik a vita, hogy a kocsma munkahely vagy sem. Pedig egy régi bölcsesség nagyon jól eligazít e kérdésben: a munkahely nem kocsma, hogy mindig ott legyünk. (gőz) Furcsa dolog ez a magyar demokrácia – nevezzük most a rövidség kedvéért demokráciának ezt a dilettantizmus-sújtotta, korrupció-szabdalta, őszöd-nyomorította rendszert. Húsz éve minden választás valami markánsan új elemet hoz, megtréfálva minden hosszú távú politológusi előrejelzést. Nincsenek még kaptafák, növésben a gyerek lába – nincsenek használható modellek, sem a külföldi, sem a korábbi itthoni példák nem képesek leírni a bekövetkezőt. Vagy, ha úgy tetszik, forrásban van még a hordó tartalma – és úgy tűnik, most ki is lövi a dugót. Az áprilisi választás a politika és a közélet eddig példátlan mértékű átrendeződését hozhatja. A demokráciát kleptokráciává züllesztő mostani rezsim nyolc év harács után történelmi méretű zakó elé néz – a két hatalmi ciklus dupla dőzsölése most dupla böjttel jár. Hiába, a nagyra nyitott lengőajtó nagyot csap vissza, a fi zika nem hazudik. És ez a legjobb, ami a baloldallal történhet. Paradox módon, minél nagyobb tockost oszt ki az MSZP-nek saját egykori szavazóbázisa, annál nagyobb eséllyel söpörheti el a mezei tagság elemi népharagja a becsődölt és megbukott pártelitet, mégpedig holdudvarostul – hogy a romokon felépülhessen egy ténylegesen demokratikus elköte- [ Hajdú-bihari Hét | 2010. március 10. ] Szerintem 9 Tessék választani: tegnapi és mai tárgyak (Fejes Márton fotója) Nyughatatlan lezettségű, valódi baloldali párt. Megtisztulás, fi atalodás, újjászerveződés – a politikai kalandorok és fi biszes kiskirályok kiebrudalása nélkül mindez elképzelhetetlen. A mai vezetés, az új miniszterelnök-jelölt, és a másik, a háttérben sündörgő árnyékfi gura (Gy. F.) már rég nem a választásra kampányolnak, hanem a következő pártkongresszusra szeretnének pozíciót fogni. A mennél kisebb vereség már csak a párton belüli hatalom megtartásáról (visszaszerzéséről) szól. Csakhogy egykori szavazóik java már nem kíván ehhez asszisztálni. Átütő újdonsága lehet áprilisnak két rendszerváltó párt eltűnése is. Az SZDSZ-ről most nem is szólnék külön, elbúcsúztattam már őket e hasábokon, amikor belavírozták magukat a széthullásba. Bukásukat csak ők maguk gyászolják, mára nem csupán a parlamenti küszöb, de ingerküszöb alá is kerültek – hallani ugyan fogunk még róluk, ha a bíróságok göngyölíteni kezdik az irdatlan panamákat, de az már nem politika, csak kriminológia. Ott van aztán Dávid Ibolya és Herényi Károly (gyűjtőnevükön: MDF), akik előbb kizárták maguk alól a pártból magát a pártot, felszalámizták az MDF-et, majd ördögi csellel bemásztak egy hatalmas fanyúlba Bokros Lajossal, és most várják, hogy Vita Gyerekkorom egyik kedves szórakozása volt a gombfoci. Lelkesen mérkőztem meg barátaimmal, s a vereség sem tört le. Ám volt egy fiú, aki mindig elszámolta az eredményt, a kétes helyzeteket rendre a maga javára ítélte, és ha nem figyeltem eléggé, csalt. Nekem meg elment a kedvem a vele való játéktól. Sportversenyeken lehangol, ha az egyik fél alattomos eszközökkel, túlzott durvasággal lép fel, vagy éppen a bíró háta mögött kézzel továbbítja a focilabdát a hálóba. Nézni sem szeretem őket, még ha látom is: van valamihez tehetségük. Négy éve a miniszterelnök-jelölti vitában – még Őszöd előtt – egy életre elásta magát előttem Gyurcsány Ferenc. Amikor a visszafogott riválisa képébe vágta: „Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet”, s felemelt hangon ontotta a képtelenségeket. Majd a választást megnyerve elismerte, hogy éjjelnappal és délben csak hazudott. Egy ilyen vitára ma én nem lennék kíváncsi. Nyolc év eltékozlása után az sem érdekel, hogy mit hord öszsze az ifjú Gyurcsány-növendék, aki ma is vallja Őszöd „igazságát”. (domdám) az éj leple alatt a párttagság betolja a fanyulat a Parlamentbe. És csak most kezd nekik derengeni, hogy nem maradt párttagság, aki tolná azt a nyulat. Arról pedig a múltkor már értekeztem, hogy a Barikád magazin szellemi úttorlaszán túl van egy új párt, amelyik a demokrácia eszményének helyére a Szent Korona-tant emelné, rendezvényein pedig vicces, kereszteslovagnak beöltözött fi gurák strázsálnak a pártelnök körül. Bár ők épp a szocialisták táboráról lemorzsolódott reményvesztettek és kilátástalanságba süllyedtek szavazatait készülnek begyűjteni a rend és a nyugalom ígéretével, megnyilatkozásaikból épphogy a maradék rend tagadása, és a jogállamiság kereteinek fölforgatása következik. Gazdasági programjuk arra épül, hogy a felvett hiteleket majd jól nem fi zetjük vissza a karvalytőkének, és ezzel aztán megmutatjuk, mi is az a szittya virtus. Viccnek ez persze jó, de nem árt látni: az ő fanyulukban nem Ibolya és Károly, hanem kardos emberek lapulnak, akiknek minden muzsikánál szebb hang a bakancscsattogás, és a következményeknél fontosabb a szittya virtus. És ezt a nyulat az MSZP tolhatja be a Parlamentbe. Petromán László
Page 1 and 2: Hajdú-bihari Fotó: Nagy Gábor Ki
Page 3 and 4: Március üzenete Szirák Péter Ve
Page 5 and 6: Nemcsak az óvoda, de az önkormán
Page 7: A kommunizmus áldozataira emlékez
Page 11 and 12: Helyi adó Fizetési kötelezettsé
Page 13 and 14: van saját házunk. Szebb ajándék
Page 15 and 16: A mikepércsi Őszidő Nyugdíjaskl
Page 17 and 18: � Pad Zoltán vezető karnagykén
Page 19 and 20: BALMAZÚJVÁROS A műv. központ pr
Page 21 and 22: MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK � 10
Page 23 and 24: Nagy terveket szövögetve, alaposa

Hajdú-bihari - Debrecen Online

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?