A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1.3. A geotermiában használatos fogalmak rövid ismertet<strong>és</strong>e<br />
A <strong>geotermikus</strong> energia a Föld belsejéből származó hőenergiát jelenti, amely döntően a<br />
földkéregben koncentrálódó hosszú felez<strong>és</strong>i idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik. A<br />
hő a felszín <strong>és</strong> a mélyebb zónák közötti hőmérséklet-különbség miatt sugárzás, áramlás <strong>és</strong> vezet<strong>és</strong><br />
révén a Föld felszíne felé áramlik <strong>és</strong> kilép az atmoszférába.<br />
A hőenergia-áramlás kifejezője a földi hőáramsűrűség (röviden hőáram) vagy hőfluxus,<br />
amely az egységnyi földfelületen, egységnyi idő alatt átáramló hőmennyiség mutatója. Eloszlása a<br />
felszínen nem egyenletes, a kontinenseken 65, az óceánok területén 101 mW/m 2 átlagértéket vesz<br />
fel. Több tízezer mér<strong>és</strong> alapján a globális átlagot Pollack <strong>és</strong> társai (1993) 87 mW/m 2 -ben jelölik<br />
meg.<br />
A <strong>geotermikus</strong> gradiens a felszín alatti hőmérséklet-növeked<strong>és</strong> mérőszámaként használt<br />
mutató. Értéke 10 <strong>és</strong> 60 °C/km között változik, a nagyobb hőáramsűrűséggel jellemzett területeken<br />
magasabb értékű. A hőmérséklet mélység irányában történő emelked<strong>és</strong>ére jellemző, hogy átlagos<br />
<strong>geotermikus</strong> gradienssel 25–30 °C/km <strong>és</strong> 15 °C-os felszíni átlaghőmérséklettel számolva, 2000 m-es<br />
mélységben már 65–75 °C-os hőmérsékleti értékekre számíthatunk.<br />
A Föld belsejéből származó <strong>geotermikus</strong> energia fő élvezői azok az országok, melyeknél –<br />
fekv<strong>és</strong>ükből adódó lemeztektonikai helyzetük miatt – kiugróan magas a <strong>geotermikus</strong> gradiens értéke<br />
(1.1. ábra). Ez a helyzet a szubdukciós zónákban <strong>és</strong> a középóceáni hátságokon. Ez utóbbi zónákban<br />
az asztenoszférából feláramló köpenyanyag lehűl<strong>és</strong>e <strong>és</strong> megszilárdulása révén új óceáni kéreg<br />
képződik (Pl. Izland <strong>és</strong> az Azori-szigetek) Az igazán jellegzetes <strong>geotermikus</strong> övek a szubdukciós<br />
zónákban találhatók, a Csendes-óceán <strong>és</strong> Amerika nyugati partjainál, a Nyugat-Pacifikus térségben.<br />
A legfontosabb, elektromos áram termel<strong>és</strong>ére is alkalmas <strong>geotermikus</strong> mezők a lemezszegélyek<br />
aktív vulkáni zónáiban találhatók: Olaszország, Izland, Indonézia, Fülöp-szigetek, Új-Zéland, Japán,<br />
USA területén.<br />
EURÁZSIAI<br />
EURÁZSIAI<br />
LEMEZ<br />
INDIAI AUSZTRÁLIAI<br />
LEMEZ<br />
CSENDES-ÓCEÁNI<br />
LEMEZ<br />
középóceáni hátság<br />
ÉSZAK-AMERIKAI<br />
LEMEZ<br />
NAZCA DÉL-<br />
LEMEZ LEMEZ AMERIKAI<br />
LEMEZ<br />
ANTARKTISZI LEMEZ<br />
a Föld legmelegebb<br />
<strong>geotermikus</strong> területei<br />
szubdukciós zóna lemezmozgási irány<br />
EURÁZSIAI<br />
LEMEZ<br />
AFRIKAI<br />
LEMEZ<br />
1.1. ábra: A <strong>geotermikus</strong> területek lemeztektonikai meghatározottságát szemléltető vázlat<br />
(Geothermal Education Office, 1996, Mádlné Szőnyi, 2006)<br />
6
Change language