A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>geotermikus</strong> energia hasznosításánál erre a tényre szakmai <strong>és</strong> jogi szempontból különös gondot kell<br />
fordítani.<br />
rétegtani<br />
felépít<strong>és</strong><br />
szűrőközép<br />
<strong>helyzete</strong><br />
(mBf)<br />
Szentes <strong>és</strong> Csongrád térsége<br />
nyomás (MPa)<br />
Hidrosztratigráfiai egységek<br />
Alföldi Vízvezető<br />
figyelmen kívül hagyott adatok<br />
Rétegtani egységek<br />
Negyedidőszak<br />
Zagyva Formáció<br />
Törteli Formáció<br />
Algyői Formáció<br />
Szolnoki Formáció<br />
Endrődi Formáció<br />
Középső-miocén formációk<br />
Pre-neogén aljzat<br />
KÖZEL<br />
HIDROSZTATIKUS<br />
rétegtani<br />
felépít<strong>és</strong><br />
szűrőközép<br />
<strong>helyzete</strong><br />
(mBf)<br />
KÖZEL HID-<br />
ROSZTATIKUS<br />
Biharkeresztes térsége<br />
nyomás (MPa)<br />
Hidrosztratigráfiai egységek<br />
Alföldi Vízvezető<br />
Algyői Vízfogó<br />
Szolnoki Vízvezető<br />
Pre-Pannon Vízvezető<br />
nem azonosított formáció<br />
Rétegtani egységek<br />
Negyedidőszak<br />
Zagyva Formáció<br />
Törteli Formáció<br />
Algyői Formáció<br />
Szolnoki Formáció<br />
Endrődi Formáció<br />
Középső-miocén formációk<br />
Pre-neogén aljzat<br />
TÚLNYOMÁSOS<br />
3.6. ábra Kutakban mért nyomások a szűrőközép tengerszint feletti magassága függvényében (Tóth<br />
<strong>és</strong> Almási, 2001 nyomán kieg<strong>és</strong>zítve)<br />
3.2.2. Karbonátos rezervoárok<br />
A karbonátos rezervoárok vízvezető-képessége repedezettségükből <strong>és</strong> karsztosodásukból<br />
fakad. Karbonátos mezozoos kőzetek a felszínen találhatók a Dunántúli-középhegység, Mecsek,<br />
Villány, Bükk, Aggteleki karszt területén. A kőzet repedezettsége miatt a kibúvásokon a<br />
csapadékvíz könnyen beszivárog, majd a mélyben felmelegedve a hegylábaknál meleg forrásokban<br />
lép a felszínre (Hévíz, Budapest, Eger). A víz hőmérséklete itt is kisebb, mint 100 °C, így ezek a<br />
rezervoárok is az alacsony entalpiájú rendszerek közé sorolhatók. A karbonátos kőzeteket a<br />
hegylábaknál neogén üledékek fedik. Ezeken a helyeken a feláramló melegvíz az üledékekbe<br />
szivárog <strong>és</strong> hoz létre hőmérséklet-anomáliát.<br />
A neogén üledékekkel fedett aljzatban található mezozoos karbonátok nagy r<strong>és</strong>ze nincs<br />
kapcsolatban a nyílt karszttal (DNy-Dunántúl, D-DK-Alföld) (3.7 ábra). Ezek zárt rendszert<br />
képeznek, ami onnan is látszik, hogy a reped<strong>és</strong>ekben tárolt víz oldott sótartalma magas (2-3 g/l), a<br />
vizek jellege gyakran konyhasós, illetve ezek a tározók is valószínűsíthetően túlnyomás alatt állnak<br />
(ld. Fábiánsebestyén-Nagyszénás). Szeizmikus szelvények <strong>és</strong> mélyfúrások alapján ismerjük a<br />
rezervoárok tetejét, azonban a vastagságukat csak becsülni tudjuk, max. 1000-2000 m-re. A 3000 m-<br />
36
Change language